IV. Modern demokrácia működése 13. A polgári forradalom Magyarországon

1

IV. Modern demokrácia működése 13. A polgári forradalom Magyarországon

13. Mutassa be, hogy az áprilisi törvények hogyan rendelkeztek a választójog kérdéséről! Ismertesse, hogy az áprilisi törvények rendelkezései mennyiben teremtették meg a polgári demokrácia alapjait!

Az 1848/49-es magyar forradalom:

A magyar forr. jelentős állomása annak a forradalmi hullámnak, amely Európa nagy részén végigsöpört. Mindegyik ország a polgári átalakulás felé haladt, ha nem is ugyanabban az ütemben. E forradalmi hullámból kimaradt a polgárilag legfejlettebb Anglia és a másik szélsőség: az elmaradott Oroszország. Mindenütt erős belső feszültség munkált a társadalomban. Ezeket az ellentéteket élezte ki 1848-at megelőzően a gazdasági és pénzügyi válság. A kirobbant forradalmak láncreakciót indítottak: ösztönzést adott egyik ország a másiknak, a forradalmi erők a nemzetközi erőviszonyokat is módosították. 1847-re a magyar reformpolitika lefékeződött. Az ellenzék frakciókra bomlott, mérsékeltekre, baloldalra és centralistákra. Az ellenzéki mozgalmat ebből a bizonytalan helyzetből az európai forradalom emelte ki. Az 1848-as februári párizsi forradalom hatására március 3.-án a pozsonyi országgyűlésen Kossuth felirati javaslatát az alsó tábla elfogadta. A főrendek nem tartottak ülést, kitérve az állásfoglalás elől. Március 13-án a bécsi forradalom megbuktatta Metternich rendszerét. Március 14-én Pozsonyban a 12 ponttal egyeztetett javaslatot a főrendek is elfogadták. Kossuth felhívta a figyelmet „most azon kell lenünk, hogy a gyeplő a kezeink között maradjon, mert addig alkotmányos úton kell haladnunk”.

Március 15.-én Pesten vér nélkül győzött a forradalom. A főszerepet az értelmiség, a márciusi ifjúság vitte. Jellemzője a radikális politikai felfogás. Széles tömegbázissal nem rendelkezett. Március 15-én tehát egy irányba léptek fel a liberálisok Pozsonyban és a radikálisok Pesten. Az országgyűlés a liberális nemesség kezében maradt, akik kidolgozták az új törvényeket.

A forradalmi hullám következtében a Habsburg-abszolutizmus rendszere megrendült, nemcsak Pesten, hanem Bécsben, Milánóban, Prágában is, így március 17-én az uralkodó kinevezte Batthyány Lajost Mo. (első) felelős miniszterelnökének. Valamint a forradalmi mozgalmakról érkező hírek rábírták a bécsi udvart, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa. Az országgyűlés elsőnek az úrbéri terhek és a papi tized eltörlését iktatta törvénybe.

Az utolsó rendi oszgy. forradalmi törvényalkotással fejezte be munkáját és lázas jogalkotó munkával két hét alatt lerakta egy új Magyarország alapjait. A törvényeket a király április 11-én szentesítette. Megvalósult az azonnali, kötelező örökváltság, megszűnt az előzetes cenzúra, a parlamentben a megyegyűlésben folyó tanácskozásról korlátlanul lehetett tudósítani.

Reformtörvények formájában forradalmi alaptörvény született. Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül végbement. Lezajlott a törvényes forradalom.

Batthyány Lajos gróf, az Ellenzéki párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére megalakította kormányát. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki.

IV. Modern demokrácia működése 13. A polgári forradalom Magyarországon

2

Demokratikus választások - áprilisi törvények (hatása): Az 1848. április 11-én kiadott úgynevezett áprilisi törvények lebontották a feudalizmust, megoldották az évtizedes problémát.

Az áprilisi törvények három csoportba sorolhatók:

1. Egyes törvények a társadalmi átrendeződést rögzítették: jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással ( A jobbágyság minden teher nélkül megszabadult úrbéres szolgáltatásaitól és úrbéres földjeinek polgári tulajdonosává vált. A jobbágyfelszabadítást, az érdekegyesítés biztosítása miatt azonnal végrehajtották, a földbirtokosok kártalanítását az állam vállalta magára – kincstári birtokok eladása –, azonban annak meghatározását elhalasztották a következő ogy-re. A j.felszabadítás, a jogkiterjesztés nemzetiségi megkülönböztetés nélkül a magyar politikai nemzet minden tagjára kiterjedt. A tv-k Horvátországon kívül nem ismertek el nemzetiségi jogokat, a liberális vezetőréteg a zömében paraszti lakosság lojalitására számított a jogkiterjesztésért cserébe.), az ősiség eltörlése, közteherviselés, politikai jogok terén a származási különbségek megszüntetése

2. bizonyos törvények az ország új politikai berendezkedését teremtették meg: a törvényhozó hatalom, az oszgy, a népképviseleti alapon épült fel. A választójogot vagyoni cenzushoz kötötték, mely a legalacsonyabb volt a korabeli Európában. Az oszgy. Kétkamarás maradt, székhelye Pest, s évenként kellett üléseznie. A képviselőket három évre választották. A végrehajtó hatalom a független, az oszgy-nek felelős magyar minisztérium lett. Az uralkodó bármilyen rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes. Törvény született a sajtószabadságról, valamint Erdély uniójáról.

3. A törvények harmadik csoportja Mo. önállóságát biztosította a Habsburg Birodalmon belül. A király távollétében jogköre a nádorra szállt. A külügyek terén nem valósították meg az ország önrendelkezését. A külügyek továbbra is az uralkodói felségjogok közé tartoztak

A 19. század első felében megtartott reformországgyűlések határozatait, törvényeit csak az uralkodó király ellenjegyzése esetén lehetett kihirdetni. Az 1848. évi áprilisi törvények – a polgári kormányforma megvalósításával – a két szerv egymáshoz való viszonyában jelentős változást hoztak az országgyűlés javára. A minisztériumok ezentúl az országgyűlésnek is felelősséggel tartoztak, s a király mellett a Pest-Budán székelő kormány valamelyik tagjának ellenjegyzése is szükséges volt a törvények életbe lépéséhez. A törvény ezentúl megkötötte a király kezét az ülések elnapolása és felosztása kérdésében is. A forradalmat – számottevő polgárság híján – vezető magyar köznemesség nem szélesítette ki túlságosan az alkotmányosság kereteit, viszont a népképviselet intézményének, igaz, hogy megszorításokkal történő elfogadásával, lényegében polgári állammá alakította át az országot. A hatalom legfontosabb szerve ugyanis az országgyűlés lett, a politikai küzdelem színterévé is mindenekelőtt a parlament vált. Az 1848. évi 3., 4. és 5. törvénycikk tartalmazta a történelmi jelentőségű rendelkezéseket.

A népképviseletnek 5 alapvető kritériuma van. Valamennyi állampolgárt megilleti a választójog, minden szavazat egyenlő értékű, a választói jog közvetlen, s végül az egész eljárás titkosan végrehajtott vélemény-nyilvánítással zajlik. Az 1848-as magyar törvénykezés elvileg igen, ám a gyakorlatban csupán megszorításokkal felelt meg ezeknek az alapelveknek. A korábbi választási szisztéma kirívó hiányossága volt, hogy a városi polgárság az egész országban csupán egy (1!) szavazattal rendelkezett. Bármennyire is elmaradott volt még az ipar és a kereskedelem, azért Pest már 80 000-es, Debrecen 30 000-es és egy sor város is többtízezres volt már ekkorra. Nem lehetett tovább halogatni a városi lakosság beengedését az alkotmány sáncai mögé.

IV. Modern demokrácia működése 13. A polgári forradalom Magyarországon

3

A választásról szóló 5. törvénycikket április 10-én hagyat jóvá V. Ferdinánd, majd másnap a pozsonyi diéta is szentesítette. A nemesek változatlanul, minden megkötöttség nélkül megőrizték választójogukat, a polgárok és a parasztok felkerülését a választói névjegyzékbe viszont szigorú megkötések szabályozták. Az aktív választójogot a kor felfogása szerint csak a férfiaknak biztosította a törvény. A következő feltételekkel:

• Magyarországon született, vagy honosították; • 20. életévét betöltötte; • Nincs atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt; • Nem áll törvényes elmarasztalás alatt büntetőjogilag; • Törvényesen bevett valláshoz tartozik (pl. nem izraelita).

A feltételeket komoly választói cenzussal egészítették ki, miszerint városokban vagy rendezett tanácsú községekben legalább 300 Ft értékű háza, földje, másutt legalább 1/4 úrbéri telke legyen. Ha kézműves vagy kereskedő, üzlete vagy gyára legyen, legalább egy segéddel. Végül saját tőkéből vagy földből évente legalább 100 Ft jövedelmet tudjon kimutatni. Az értelmiségiek vagyoni cenzus nélkül megkapták a választójogot. Így a közel 13 milliós országban a 6 és fél millió férfi közül, mintegy 800 000 kapta meg az aktív választójogot. A passzív választójogot, azaz a választhatóság jogát még két feltétel súlyosbította: a legalább 24 éves kor és a magyar nyelv ismerete.

Körülbelül 30 000 választó küldött egy képviselőt az országgyűlésbe. 377 maygarországi és 69 erdélyi választókerület lett kialakítva.

Júniusban, dologidőben került sor a választásokra. Mivel a törvény több feltételt nem rendezett, sok helyen már titkosan választottak. Volt ugyanakkor közfelkiáltás, de a választók sorrendjét is manipulálni lehetett. Arany János költőt, Szalonta jegyzőjét azzal a trükkel győzték le, hogy az őt ismerő szalontaiakat csak estefelé engedték szavazni. Addigra elszéledtek, s a környező falvak korteskedéssel megnyert választói a főispán jelöltjét választották. Petőfi Sándor azt hitte, országos hírneve elég lesz a szabadszállási diadalhoz. Tévedett, a helyi pap fiát küldték a parlamentbe, miután Petőfiről elképesztő dolgokat állítottak. A korteskedés néhol komoly lázongásokhoz vezetett. Több tucat halottja volt a verekedéseknek, amelyeknek az oka személyes vetélkedés, nemzetiségi ellentét, vagy szociális probléma egyaránt lehetett. Korántsem volt tehát közömbös a jogaival végre élhetett magyarországi állampolgároknak, kit küldhetnek képviseletükben az ország Házába.

Az éles politikai küzdelem azt eredményezte, hogy a régi nemesi képviselők jó részét éppenúgy megválasztották, mint a forradalom jeles képviselőit. Kossuthot, Táncsicsot több helyen is. Az új diéta összetétele kiegyensúlyozott volt. Egyelőre pártok nem alakultak, hacsak a márciusi ifjak Egyenlőségi Társulatát nem tekintjük annak a maga 30-35 tagjával. A köznemesség társadalomszociológiailag indokolt túlsúlya megmaradt. A képviselők 74 százaléka birtokos nemes volt, még a városi küldöttek többsége is nemesi származású volt. A régi képviselőségewt 90 személy őrizte meg. Az összes körülményt számba véve az új, népképviseleti országgyűlés lényegében megfelelt feladatának. A polgári átalakulás régóta esedékes hatalmi centruma létrejött.

Az országgyűlésen nem tisztázták egyértelműen az Ausztriához fűződő viszonyt. Mind az Államtanács, mind a magyar vezetőréteg a jövőben kívánta azt – számára kedvező módon – meghatározni. A liberálisok nem akartak elszakadni a bir.-tól, ezért a külügy, a hadügy és a pénzügy terén a következő évektől várták a birodalmi és a tartományi érdekek

IV. Modern demokrácia működése 13. A polgári forradalom Magyarországon

4

összehangolását. A rendszer a rendi dualizmus idején a királyi felségjogok révén még működőképes volt, de az alkotmányos, polgári állam keretein belül új rendszert kellett létrehozni, s kész példák nem álltak rendelkezésre.

Mo-nak nem volt külképviselete, a bir. külképviseletei az osztrák kormány kezében maradtak. Nem jött létre önálló magyar hadsereg. A Mo-n állomásozó alakulatokat az uralkodó – alkotmányos rendszer esetében ez a működés kérdéses – a magyar minisztériumon keresztül irányította. A kérdés ugyanúgy megoldásra várt akárcsak a vámok, és a valuta kérdése

Tehát 1848. április 11 –én az uralkodó által szentesített törvényekben megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország.

A törvénycikkek1i:

• 3.tc. - Független magyar felelős minisztérium alakításáról • királyi és nádori cím betartása • törvényeket a független magyar minisztérium hajtja végre • királyi és nádori parancs akkor érvényes, ha egy budapesti miniszter is aláírja, jóvá hagyja,

ellenjegyzi • minisztérium székhelye Budapest

A minisztériumok:

• Belügy [Szemere Bertalan] • Pénzügy [Kossuth Lajos] • Közmunka és közlekedés [Széchenyi István] • Földművelés, ipar, kereskedés [Klauzál Gábor] • Vallás és közoktatás [Eötvös József] • Igazságszolgáltatás [Deák Ferenc] • Honvédelem [Mészáros Lázár] • Király személye körüli miniszter [Herceg Eszterházy Pál] • Miniszterelnök [Batthyány Lajos]

Az uralkodó közös hadsereget akart - nem akarta elfogadni a honvédelmi minisztériumot, de az országgyűlés kiharcolta és minden miniszter felelősséggel tartozik az aláírt törvényekért - büntetőjogi felelősség

Vád alá helyezhetők, ha az aláírt törvények sértik:

• az ország függetlenségét, • az alkotmány biztosítékait, • a fennálló törvényeket, • az egyéni szabadságot, • a tulajdon szentségét

4.tc. - Az országgyűlés évenkénti ülésezéséről

• Évente Pesten - téli hónapokban • Egy mandátum 3 évre szól - 3 évenként választás

IV. Modern demokrácia működése 13. A polgári forradalom Magyarországon

5

• 6.§ - Az országgyűlés folyamatos ülésezését teszi lehetővé (ha kérik a költségvetési zárszámadást, a király nem oszlathatja fel az országgyűlést (permanens=folyamatos)

• Az alsó- és a felső tábla ülései egyaránt nyilvánosak.

5.tc. - Az országgyűlési képviselők népképviselet alapján választásáról

• A választójog cenzusos;megmarad a választójoga annak, akinek eddig is volt • cenzus: 20 év, nőket kivéve,akik nincsenek büntetve, vagy gyámság alatt • vagyoni cenzus: 1/4 telkes jobbágyok • kézművesek, kereskedők, ha van műhelyük, telephelyük • akik 100 ezüst Ft évi jövedelemmel rendelkeznek • az értelmiség vagyontól függetlenül választójoggal rendelkezik • választható mindenki, aki 24 évnél idősebb, ha tud magyarul • (keverték a vagyoni és az értelmi cenzust)

Szabályozza a választás rendjét:

• választójogi körzetek meghatározása • a szavazás nem titkos, a számlálás nyilvánosan történik

• 6.tc. - 1836-os évi 21. tc. foganatosításáról; újra kimondja a Partium Magyarországhoz csatolását, azonnali végrehajtással.

• 7.tc. - Magyarország és Erdély egyesüléséről • 8.tc. - A közös teherviselésről: Magyarország minden lakosa különbség nélkül, aránylagosan,

egyenlően fizeti a közterheket. • 9.tc. - Az úrbéri viszonyok megszűntetése: A földesurak kármentesítését az állam fizeti.

(Hogy pontosan hogy, azt nem szabályozza.) A jobbágy telki állománya a jobbágy tulajdonába megy át.

• 13.tc. - papi tized megszűntetése • 14.tc. - Hitelintézet felállítása – 500 000 Ft alaptőkét a minisztérium áll • 15.tc. - ősiség eltörlése • 18.tc. - sajtótörvény • 21.tc. - a nemzeti zászlóról és az ország címeréről • 22.tc. - nemzeti őrsereg felállításáról - felfegyverzés, szolgálati idő • 24.tc. - a községi választásokról

Alkotmányba való törvények is megjelennek benne: címer, zászló

i 1 ezek kiegészítésként szerepelnek