3. tétel - kotocutkotocut.com/wp-content/uploads/2019/03/3_tetel_gutenberg...2019/03/03 · 3....
TRANSCRIPT
3. tétel• Beszéljen a könyvnyomtatás feltalálásának jelentőségéről és mutassa be
a Gutenberg által alkalmazott technika jellegzetességeit!
• Soroljon fel és röviden jellemezzen ősnyomtatványokat!
• Mondja el a magyar nyomdászat kialakulását!
• Mutassa be a klasszikus magas- és a korszerű dombornyomó gépek és a
technológia felhasználását a kortárs tervezésben!
• A könyvnyomtatás folyamata, feltalálásának jelentősége.
• A gót betű kialakulása, formai jellegzetességei, fajták és betűtípusok.
• A Gutenberg Biblia és az első ősnyomtatványok formai elemzése, bemutatásuk.
• A magyar nyomdászat kialakulása, első magyar nyomdatörténeti emlékek.
• A könyvnyomtatás hagyományos technológiájának alkalmazása
a kortárs alkalmazott grafikai műfajokban.
• Prégelés, dombornyomtatás, eszközei, anyagai, technológiája és felhasználása.
Táblanyomtatás
A könyvnyomtatás egyike a nagy kínai talál-mányoknak. A fadúcos nyomtatást a kí-naiak már több mint félezer évvel Guten-berg előtt ismerték.
A fadúcos nyomtatás, illetve a táblanyom-tatás már valószínűleg a Tang-dinasztia (618-907) uralkodásának első felében is-mert volt. A módszer lényege, hogy a szö-vetekre, leginkább selyemre, később pedig papírra egyedileg faragott fatáblák se-gítségével nyomtattak. Egy fatáblára egy egész oldalnyi szöveg inverzét felvés-tek. A ma ismert legkorábbi kínai nyomta-tott mű egy Gyémánt szútra, mely 868-ból származik, és már egy igen fejlett fanyomó-dúcos könyvnyomtatási technikáról árulko-dik, s illusztrációkat is tartalmaz. A szútrát a magyar származású Stein Aurél találta meg 1907-ben a dunhuangi barlangtemplom be-falazott könyvtárában.
Fadúc könyvnyomtatáshoz
Mozgatható betű
Kína nyomdászai nem csupán táblákkal pró-bálkoztak. Hamarosan mozgatható írásjele-ket próbáltak létrehozni. A kínai kovács, Pi Seng 1041-ben találta fel az agyagból lét-rehozott mozgatható nyomóelemeket, melyek ugyan sérülékenyek voltak, de sokat gyorsítottak a sokszorosítás folyamatán.
Koreában 1234 körül már fémből készí-tettek írásjeleket uralkodói támogatással, melyeket rézből homokformákba öntöttek. Mivel azonban a kínai nyelv (irodalmukban a koreaiak is ezeket a betűket használják) több ezer írásjelet tartalmaz, a szedés nehéz-ségei miatt a látványos hatás elma-radt; még évszázadokig a fadúcos nyomta-tás maradt az uralkodó, míg végül az európai technika át nem vette helyét.
Fából készült mozgatható nyomdabetű
Szegények bibliája
Jól ismert tény, hogy a nyomtatási eljárások megjelenése előtt az írnokok vagy bérmá-solók voltak felelősek az írott anyagok má-solásáért. Mára azonban azt is tudjuk, hogy az arab közvetítésnek köszönhetően a kí-nai fametszetek híre a 13-14. századra Európába is elért. Ezzel az eljárással több nyomtatvány is készült, ezek közül talán a leghíresebb a magyar kiadást is megélt Bib-lia pauperum (Szegények Bibliája). Számta-lan kártya és cédula készültekor szintén ezt a módszert alkalmazták akkoriban. A nyo-mott papírokat egyoldalasan készítették, majd két papír összeragasztásával érték el, hogy kétoldalasnak hasson a nyomtatvány.
Gutenberg
Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. feb-ruár 3.) német ötvösmester, feltaláló.
A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, sze-dő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója.
Első munkája egy Weltgericht című vers volt, majd egy vékony latin nyelvkönyvet készített ugyanazzal a kezdetleges betűtí-pussal. Az 1448-as évre készített, csillagá-szati jóslásokat is tartalmazó naptár már új, egyenletesebb, szebb írásképet adó be-tűkkel készült. Hamarosan egyházi megren-delést is kapott, 3 évi bűnbocsánatot ígérő búcsúcédulák nyomtatására. Néhány to-vábbi naptár és röpiratok nyomtatása után Gutenberg nekilátott főművének, a 42 so-ros Bibliának az elkészítéséhez.
Előkészületek
A 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazó, két hasábban szedett mű hatalmas tech-nikai és anyagi kihívás volt a nyomdász számára. Ráadásul azért, hogy a biblia pont úgy nézzen ki, mint a kézzel készítettek, szükség volt az iniciálék és a díszítések egyedi, kézzel történő megfestésére is.
Még így is jelentősen, csaknem 50%-kal ol-csóbban lehetett adni, mint egy hagyomá-nyos módon készült kódexet, ami vonzóvá tette a leendő vásárlók számára. Egy jómó-dú ügyvéd, Johann Fust hajlandónak mu-tatkozott arra, hogy finanszírozza a könyv elkészítését és cserébe társtulajdont szer-zett a vállalkozásban.
Problémák
A munka 5 éven keresztül tartott, ezalatt ren-geteg új betűt kellett önteni, papírt és per-gament vásárolni. Mivel egyedül ezt nagyon nehéz lett volna végigcsinálnia, Gutenberg fel-vett maga mellé egy segédet, Peter Schöffert.
Az idő előrehaladtával Fust felismerte, hogy a segéd alkalmazásával hosszú távon sem-mi szüksége nincs a mesterre, ezért be-perelte Johannest a kölcsönadott pénz és annak kamatai miatt. A teljes követelés 2026 forintot tett ki, amely akkoriban óriási összeg volt. Gutenberg nyilvánvalóan nem tudta előteremteni, így a nyomda, a be-tűkészlet és a félig kész Bibliák Fust birtokába kerültek.
36 soros biblia
Gutenberg egy városi tanácsostól kapott kölcsönből újraindította saját nyomdáját. El-készült egy 36 soros Biblia, de máig vitatott, hogy ő, vagy egy bambergi nyomdász készí-tette, a tőle vásárolt első betűsorozattal.
Ezek után befejezte nyomdászi tevékeny-ségét és visszavonult. Nyugalmat nem lelt: 1462-ben menekülnie kellett Mainzból, mert azt a mainzi érsek és a pápa között támadt viták miatt zsoldosok gyújtották fel. Néhány év múlva hazatért és ott halt meg 1468 elején.
A 36 soros bibli egy lapja
Patrica
Gutenberg a kevesebb vésés miatt, a fatáb-lákat fűrészelte fel különálló betűkre. Ezek a betűk nem simultak szépen egymáshoz, nem álltak egyenes vonalban. Nem lehetett velük jó minőségű nyomatot létrehozni. Ekkor gon-dolt arra, hogy fémből próbál betűket csinálni.
Először acélból mindegyik betűből egy-egy példányt vésett ki. Ez volt az ún. patrica vagy bélyegző, amelyet azután egy valamivel lágyabb réz vagy bronz darabba ütött. Így ke-letkezett a negatív – azaz mélyedést és nem domborulatot felmutató – betűképet tartal-mazó matrica. A matricát használta az öntő-készüléknél, a végső betű elkészítéséhez.
Betűfém
Hosszú kísérletezés után találta meg Gutenberg a megfelelő ötvözetet, melynek összetétele nagyrészt ólom, és bizonyos arányú antimon és ón.
Betűöntő (Jost Amman fametszete)
Kézi öntőkészülék
A matricát vaspofák közé állították, amelyet a kívánt betűszélességnek megfelelően be-szabályoztak. Ennek következtében üres tér képződött fölötte, amelynek magassága az öntendő ólombetű magasságának felelt meg. Ebbe az üres térbe felülről forró, folyékony betűfémet öntöttek, majd az öntés után a ké-szüléket szétszedték, a kieső kész – ismét tü-körfordított – ólombetűről a túlöntést letörték, a szálkáktól megtisztították.
Szedővas
Öntöttvasból készült szerszám, melynek ol-dalai egymással derékszöget zárnak be. Két oldalról nyitott, zárt oldalai közül az egyik ál-lítható és ékekkel rögzíthető. Így állítható be a kívánt sorszélesség. Ebbe a szerszámba szedték egymás után a betűket a kéziszedők, és így alakult ki a szedett szöveg.
Festékező labdacs
Újítás volt az is, hogy a festéket már nem ecsettel hordták fel a nyomóformára, ha-nem birkabőrből készült és lószőrrel töl-tött festékező labdaccsal, amely egyenle-tesen adagolta a festéket.
Az ősnyomtatvány olyan nyomtatvány, amely Európában a könyvnyomtatás felta-lálásától, az 1450-es évektől kezdve 1500. december 31-éig szedésnyomással, vagyis összerakható és szétszedhető betűk-kel készült. Nem számít ősnyomtatvány-nak az úgynevezett táblanyomat.
Az ősnyomtatványok kezdetben a kéz-iratos kódexekhez hasonlítottak, ál-talában nem volt címlapjuk. (ez 1500 körül vált általánossá). A lapok ívfüzetekből álltak, az íveket egymásba helyezték. Nincs lapszámozásuk, ehelyett az ívfüze-teket látták el folyamatosan az ábécé so-ron következő betűivel.
Tipográfiája kezdetben a középkori, barátbe-tűhöz hasonló gótikus kézírást utánozta (ez az úgynevezett gót textúra), míg később és a világi műveket antikvával, azaz a humanista írás gömbölydedebb betűjével nyomtatták.
Pergamenre és papírra készültek, kézi festés-sel és fametszettel díszítették őket.
Ősnyomtatvány
Valerius Maximus művének Peter Schöffer nyomdájában 1471. július 18-án nyomtatott munkájának incipitje
Magyar nyelvű ősnyomtatvány nincs. Az első, Magyarországon megjelent könyv is latinul íródott, ez a Chronica Hungaro-rum, amelyet a Rómából idecsábított né-met nyomdász, Andreas Hess nyomtatott 1473-ban. Nyomdája nagyjában ott műkö-dött, ahol a budai várban teret neveztek el róla. A Hess-féle Magyarok krónikájából ma összesen tíz példány ismeretes a világon. Magyarországon kettő van, az egyik az Országos Széchényi Könyvtár, a másik az Egyetemi Könyvtár birtokában.
Az ősnyomtatványokból hazánkban 3579 mű 7107 példánya található. Magyarországon a legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtárban van.
Chronica Hungarorum
A Thuróczi-krónika (más néven A magya-rok krónikája) egy latin nyelvű krónika, eredeti címe Chronica Hungarorum, szer-zője Thuróczi János.
1488. március 20-án jelent meg nyomtatás-ban Brünnben, 66 fametszettel illusztrálva. Körülbelül 20x29 cm méretű, 168 folióból álló kötet, az egyes lapokra – két nagymé-retű betűtípussal – 36 sort szedtek. Az inici-álék helyét üresen hagyták és a fametszete-ket sem színezték ki, a legtöbb példányban ezeket utólag sem pótolták. A többit kézzel kifestették. Ugyanezen év június 3-án Feger Theobald Budai könyvkereskedő ismét kia-datta Augsburgban. Ehhez a képeket újra-metszették, a példányok többségében kéz-zel ki is színezték azokat.
Thuróczy-krónika
Magyarországon a könyvnyomtatás kezdetei egybe esnek Mátyás király uralkodásá-nak idejével: az első nyomdát ő alapítja Bu-dán. Karai László a király követeként érkezik Rómába, ahol megismerkedik Hess And-rással, és 1471 tavaszán elhívja Budára.
1472-re két könyve jelenik meg: Cronica Hungarorum és a Magnus Basilius: De le-gendis poëtis – Xenophon: Apologia Socra-tis (A költők olvasásáról – Socrates védőbe-széde, a két mű egy kötetben). A könyvek papírja egy budai papírmalomból származik.
A Mohácsi vész és a török hódoltság miatt a nyomdai tevékenység szünetel az országban: a szultán 1483-as törvénye halálbüntetéssel sujtotta azokat, akik könyvnyomtatással foglalkoztak.
Az első nyomdák
A Chronica Hungarorum kolofon oldala
Honter János feltehetően 1535-ben Brassóban alapít üzemet, amelynek első is-mert kiadványa 1539-ben jelenik meg. Körül-beblül 40 könyvet nyomtattak itt.
Sárvár mellett Nádasdy Tamás alapított 1537-ben. A nyomda vezetésével Syl-vester Jánost bízta meg. Két nyomtatvá-nyát tartják nyilván:
• Sylvester János: Grammatica Hungaro-La tina, 1539• Újtestamentum, 1541, mely feltehetőleg az első magyar nyelvű könyv, ami Magyarországon megjelent.
1550-ben Heltai Gáspárral társulva, Hoffgreff György nyomdát alapít Kolozs-várott. Az itt kiadott műveikkel nagy erőfe-szítéseket tettek a magyar helyesírás egy-ségesítése érdekében. Heltai ugyan német anyanyelvű volt, de a magyar nyelv és iroda-lom kiváló művelőjévé vált.
Az első nyomdák
Új Testamentum. Ford. Sylvester János. Újsziget: Abádi Benedek. 1541.
Debrecen első nyomdáját Huszár Gál protestáns vándorprédikátor és vándor-nyomdász nyitja meg 1561-ben. Első könyve Szent Pál apostol levele, írója Meli-us Juhász Péter.
A nyugati országrészben a sárvári nyomda megszűnése után vándornyomdászok működnek, hosszabb-rövidebb ideig állo-másozva egy helyen. A könyvnyomdászokat a törökök is fenyegették, de a lutheri kiadvá-nyok nyomtatóit Zapolya János és a habs-burgok is büntették. A nyomdászok először befogadó várost, majd mecénást kerestek.
1585-ben Vizsolyban egy nemesi birtokon beüzemelnek egy nyomdaműhelyt, mely 1590-re kiadja Károli Gáspár Bibliáját, mely az első teljes magyar bibliafordítás. A mű Markovits Bálint nyomdász munkája.
Vándornyomdászok
A Vizsolyban nyomtatott biblia első lapja
A 17. század elejétől sorra alakulnak a nyomdák a felvidéken, a leghíreseb-bek Bártfán, Kassán, és 1614-ben Lő-csén. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben nyomdát létesít, melyet utódja I. Rákóczi György fejleszt tovább. Majd a törökök ezt is szétdúlják. De fejedelmi tá-mogatással jön létre 1650-ben a sárospa-taki nyomda is, amely 1671-ig működött.
A magyar kultúra ápolását elősegítő mun-kák mellett bibliamagyarázatok, zsoltáros-könyvek és irodalmi munkák is készültek ezekben a nyomdákban.
Pázmány Péter esztergomi érsek Nagy-szombaton jezsuita rendházat, majd egyetemet építtet, és elrendeli a nyomda újbóli felállítását. 1640-től folyamatosan működött, közel 100 betűtípussal és 1000 rézlemezzel rendelkezett. A nagyszombati nyomdának egyik legszorgalmasabb írója, Pécsi Lukács, németből fordítja az Az Ke-resztyén Szüzeknek Tiszteséges Koszo-rúja c. könyvet.
XVII század
Az Keresztyén Szüzeknek... Nagyszombati nyomda
A magyar nyomdászat egyik legnagyobb alakja Misztótfalusi Kis Miklós. 1650-ben Er-délyben születik, tanulmányai elvégzése után Fogarason tanít, majd 1680-ban Hollandiá-ba utazik az erdélyi püspök megbízásából, hogy a nyomdászat titkait kitanulja, és ellenőrizhesse a biblia nyomtatási munkáit.
A célon messze túlment: kitanulta a ti-pográfus és betűmetsző mesterséget. 1686-ra az 1645. évi amszterdami kiadású magyar nyelvű Bibliát adta ki saját költ-ségén 3500 példányban, úgy a maga egé-szében (1684), mint belőle külön a Zsoltáro-kat és külön az Újszövetséget is közel 4500 példányban. A Blaeu-nyomdában betűmet-széssel és betűöntéssel foglalkozva még három évet töltött Amszterdamban. 1689 őszén visszaindult hazájába. 1690-ben megtelepedett Kolozsvárott, hol 1693-ban nyomdát alapít. Csaknem kezdettől fogva haláláig könyvek kiadásával, valamint azok javításával és bővítésével foglalkozott.
Misztótfalusi
Misztótfalusi portréja emlékbélyegen
Megrendeléseket kapott egész Európából, Svédo.-tól, Angliától a pápai államig, vésett héber, görög és örmény betűket is, ő készí-tette az első grúz nyomtatott ábécét, s Me-dici Cosimo nála rendelte meg firenzei új nyomdája teljes betűkészletét. Sokáig Anton Jansonnak tulajdonított antikva betűit ma is használják a nyomdászatban. Misztótfalusi egyenletes optikai hatás kialakítására töre-kedett, és ebben jóval megelőzte korát.
Misztótfalusi Kis Miklós munkásságának zsenialitása abban rejlett, hogy hollandi an-tikvájának 32 fokozatát, olyan mértékben össze tudta hangolni, amilyet a mai optikai, mechanikai, vagy akár számítógépes esz-közökkel kiválóan felszerelt betűöntödék és nyomdák munkájában is ritkán találunk.
Visszaköltözése után a kicsinyes és bigott környezet sikerrel tette tönkre egészségét és lelkiállapotát, saját védelmében kiadott könyveinek elégetését is elerendelték.
Misztótfalusi
„A digitális és ofszet nyomtatás kereskedel-mi, kommerciális felhasználásával szem-ben a Letterpress az újjáélesztett cizellált és kifinomult nyomdatechnika csúcsminő-ségét képviseli.”
2016-ban a magasnyomás kezdi rene-szánszát élni: egyre több olyan céget lehet találni, ahol újra munkába állítják a régi He-idelberg magasnyomó gépeket. A magas-nyomású betű különösen jól érvényesül vastag kreatív papírokon, mivel a kidombo-rodó nyomóforma belemélyed a papírba. A festékréteg egyenletlen terítésével is jól le-het játszani, az offsettel ellentétben a nyo-mat kevésbé „steril” hatású, jobban érződik a kézműves jelleg.
Kedvelt technológia prémium minőségű névjegyek, meghívók, alátétkartonok, bros-súrák nyomtatására.
Újrafelfedezés
Dombornyomtatás
Betűk, képi elemek reliefszerű kidomborítása a nyomathordozó felületéből klisé segítségével. Dombornyomáshoz egy negatív (nem olvas-ható) befelé mélyedő dombor klisét készíte-nek, melyről egy speciális műanyag elleny-nyomó formát hoznak létre. A negatív-pozitív formák segítségével történik a nyomathordo-zó domborítása. Minél magasabb grammsú-lyú alapanyagon alkalmazzuk a domborítást, az eredmény annál látványosabb lesz.
Alkalmazható önmagában, vagy más nyomdai eljárásokkal együtt (pl egy nyomtatott szöveg kiemelésére). Szüksé-ges hozzá egy magasnyomó vagy bemé-lyedő forma, amely fémből vagy kemény műanyagból készül: ezt préselik rá a pa-pírra. Jellemzően nagyobb feliratok, flek-kek emelhetőek ki jól domborozással.
Felhasználási területe: igényes kiadványok, névjegyek, magazin címoldalak, illetve va-kok részére készülő kiadványok.
Prégelés
Prégelés során egy fémklisé alkalmazásával, hőre és nyomásra leváló színes fóliával nyom-ják meg a nyomathordozót a kívánt felületen.
Szövegeket, grafikai elemeket, sőt nagyobb felületeket is bevonhatunk arany, ezüst vagy színes fémhatású réteggel, amely lehet sima vagy strukturált. A prégelés mintázata sok-féle lehet, így lehetőségünk van a grafikai tervhez legjobban illeszkedő felület kiválasz-tására ezzel is egyedibbé téve termékünket.
Prégelhetünk nyomtatott felületre, fóli-ás nyomatra, bizonyos műanyagokra is. A megprégelt felület is felülnyomható UV ofszet vagy szita technológiával egyaránt. Az alapanyag lehet vékony címkepapír vagy vastagabb kartont is.
http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/K%C3%B6nyvnyomtat%C3%A1s
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6nyvnyomtat%C3%A1s
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90snyomtatv%C3%A1ny
http://www.eletestudomany.hu/osnyomtatvanyok_az_akademia_konyvtaraban
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_nyomtat%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9ne-te#A_magyarorsz.C3.A1gi_k.C3.B6nyvnyomtat.C3.A1s_t.C3.B6rt.C3.A9nete
https://www.youtube.com/watch?v=8svE2AjQWYE
http://www.mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez25.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Miszt%C3%B3tfalusi_Kis_Mikl%C3%B3s
http://grafit.netpositive.hu/kismiklos-otf/
http://artificium-artis.blogspot.hu/2012/05/betutortenet-17-misztotfalusi-aki-nek.html
http://fabricaletterpress.tumblr.com/page/5