Sporthorgászat

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

HEFOP 3.3.1.

• Az ostorozás és az úsztatás mint horgászati módszer

• Az úszós horgászat elve

• Az úszók jelentősége

• Különböző úszózási módszerek ismertetése

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

HEFOP 3.3.1.

Horgászmódszerek I.Úszózás

HEFOP 3.3.1.

Ostorozás• A legegyszerűbb horgászmódszer• Ostorozásnak nevezzük azt a módszert, amikor a

zsinór végére kötött horgon és a csalin kívül más segédeszközt nem alkalmazunk

• A botnyi vagy annál valamivel hosszabb zsinórral a felcsalizott horgot úgy dobjuk be, hogy a zsinór kifeszüljön, és a csali ott érjen vizet, ahol a felszínen táplálkozó halakat megfigyeltük

• A csali általában néhány másodpercig van a víz színén, azután lassan elmerül, ez alatt az idő alatt kell a kapásokat felismernünk és a halat megakasztanunk

• Általában kis halakra, küszre, vörösszárnyú keszegre, domolykóra horgászunk így.

HEFOP 3.3.1.

Úsztatás

• A módszer lényege, hogy felszínen úszó csalikat nagyobb távolságra leúsztatunk, vagy csak a botvégről leengedjük a víz színére

• Elsősorban orsó nélküli bottal használjuk, de folyóvizeken orsós bottal is eredményes módszer lehet

• Általában domolykóra, vörösszárnyú keszegre, pontyra, esetleg pisztrángra lehet horgászni ezzel a módszerrel

HEFOP 3.3.1.

Az úszós horgászat elve I.

• Az úszós horgászatnál horgunk és a botvég között egy felhajtóerővel rendelkező „kapásjelzőt”(úszót) erősítünk a zsinórra

• Hogy a kapás jelzésére alkalmasabb legyen, a zsinórra erősített ólmokkal (melynek tömege rendszerint nem haladja meg az úszó felhajtóerejét) a vízszintre merőleges helyzetbe hozzuk, hogy csak egy kis része, az ún. „jelzővég”, vagy antenna álljon ki a vízből.

• Az úszó elmozdulásai jelzik számunkra a kapást. • Úszós módszerrel a vízoszlop teljes magassága

rendelkezésünkre áll, hogy a csalit felkínáljuk

HEFOP 3.3.1.

Az úszós horgászat elve II.

• Az úszót felerősíthetjük a zsinórra rögzített módon, amikor horgászás közben nem mozdul el a zsinóron, de úgy is, hogy csak egy ütköző segítségével foglalja el helyét bedobás után a vízben(„csúszó úszó”).

• A rögzített megoldást folyóvízben és általában akkor alkalmazzuk, ha az úszó és a horog közötti távolság, az „ereszték” nem nagyobb, mint a horgászbot hossza.

• Csúszó úszót vagy botunk hosszát meghaladó vízmélység esetén, vagy akkor használunk, ha a pontos dobás szükséges a horgászat során. Úszós módszerrel a vízoszlop teljes magassága rendelkezésünkre áll, hogy a csalit felkínáljuk.

HEFOP 3.3.1.

Az úszó szerepe• Az úszó a csalit az általunk jónak vélt

vízmélységben tartja• Az úszó és a horog közti távolság az

ereszték• Jelzi a kapást• Az úszókat eredetileg parafából, tollból,

sültüskéből készítették, manapság balsafából és műhab-anyagból.

• Az úszó teherbírása, megmutatja, hogy mekkora ólomsúlyt képes hordozni

HEFOP 3.3.1.

Az úszó jellemzői• Az úszó alakja: meghatározza, hogy

milyen víztereken lehet vele eredményesen horgászni (folyóvíz-állóvíz).

• Az úszó súlya: meghatározza, mekkora halakra lehet vele horgászni és milyen távolságban.

• Az úszó rögzítése: A vízmélység függvényében választhatunk fixen rögzített, vagy csúszó úszókat.

HEFOP 3.3.1.

Az úszós módszerek csoportosítása

• Finom úszózás

• Közepes úszózás

• Nehéz „nádi” úszózás

• Ragadozó halakra történő úszózás

• Wagglerezés

• Bolognai módszer

HEFOP 3.3.1.

Finom úszós horgászat

• Legtöbbször orsó nélküli bottal horgászunk (spiccbot, vagy rakósbot)

• Általában csalihalak 1 kg-nál kisebb keszegfélék a fő zsákmány, de néha nagyobb halak is horogra akadhatnak

• A legvékonyabb zsinórokat, a legkisebb horgokat és úszókat használjuk

• A versenyhorgászat leggyakrabban használt módszere

HEFOP 3.3.1.

Közepes úszós horgászat

• A legtöbb halfaj fogásához alkalmazható úszós módszer

• A horgászbotokat minden esetben orsóval használjuk, ami nagyobb halak fárasztását is lehetővé teszi

• A keszegfélék mellett jól alkalmazhatjuk nyílt vízen ponty, folyóvízen márna, paduc, jász horgászatára

• A ragadozó halak közül egyedül a süllő horgászható ezzel a módszerrel

HEFOP 3.3.1.

Nehéz úszós horgászat

• A legerősebb, legnehezebb horgászeszközöket alkalmazzuk

• Alkalmazását vagy a kapitális méretű halak, vagy a nehéz terep indokolja

• Régen a nádban történő pontyozásra használták, mivel itt elengedhetetlen volt, hogy a megakasztott halat minél hamarabb beemeljék

• Felfektetős úszós horgászat• A nagyobb ragadozó halak (harcsa,

csuka) úszós horgászatához is ilyen felszerelést használunk

HEFOP 3.3.1.

Úszós horgászat ragadozókra

• Ragadozó halak úszós horgászatához alkalmas készséget, a csalihal nagyságát és mozgását is figyelembe vevő nagyobb úszó jellemzi.

• A szerelék összeállításánál figyelembe kell venni a terepviszonyokat: nyílt vízen, nádszélen, hínármezők kisebb tisztásain vagy víz alá süllyedt fák ágai között horgásszunk-e?

• Vannak ragadozók, mint pl. a csuka és a harcsa, amelyek néha egészen otromba szereléken felkínált csalihalra is rákapnak.

• A süllő viszont néha olyan óvatosan kap, akárcsak a békés halak a rossz kapási időszakban.

• Speciális úszózás a balinra használt vízigolyó

HEFOP 3.3.1.

Wagglerezés• A waggler úszókat az aljukon ólomsúllyal

látták el• Ez nagy távolságú, pontos dobásokat tesz

lehetővé• A nagy súlyuk ellenére elég érzékenyek

ahhoz, hogy jól mutassák a kapást• Waggleroknak két alapvető típusa van:

– az egyenes

– külön testtel rendelkező

HEFOP 3.3.1.

Bolognai úszózás

• Olaszországban fejlesztették ki elsősorban folyóvízi horgászatra, de ma már mély állóvizeken is használják

• A botok mérete jóval nagyobb (6-8m) az átlagos úszózásra használt botokénál.

• A hosszú bot lehetővé teszi, hogy ilyen vizeken is rögzített úszóval horgászhassunk

• A hosszú bot kiváló csalivezetést biztosít a folyóvizeken

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA

• Az úszós horgászat lényege

• Az úszó, mint horgászeszköz bemutatása

• Különböző úszós horgászmódszerek ismertetése

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI

• Mi az úszós horgászat lényege?

• Ismertesse a könnyű úszós horgászatot!

• Ismertesse a ragadozó halak úszós horgászatát!

• Ismertesse a Bolognai módszert!

• Milyen jellemzői vannak az úszóknak?

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS Felhasznált forrásai• Antalfi A., Tölg I. (1972): Növényevő halak, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, • Balázs P., Botár G. (2000): Horgász anzikisz a Velencei-tóról. Synget kft,

Budapest • Ferenczy D. (2003): A magyar horgászat kézikönyve. Fish Bt• Györe K. (1995): Magyarország természetesvízi halai. Környezetgazdálkodási

Intézet, • Herman O. (1887): A magyar halászat könyve. Magyar Természettudományi

Társulat, Budapest, • Horváth L., (2000): Halbiológia és haltenyésztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, • Kászoni Z. (2001): Hal és horgászat Erdélyben. Lyra Kiadó, Marosvásárhely, • Keresztessy K. (1998): Természetesvízi halfaunisztikai monitorozás GATE MTA

Állatnemesítési Kutatócsoport, Gödöllő,• Pénzes B., Tölg I. (1977): Halbiológia horgászoknak. Natura kiadó, Budapest, • Pintér K. (1989): Magyarország halai. Akadémia kiadó, Budapest • Pintér K., Pócsi L. (2002): Hal. Mezőgazda Kiadó, Budapest, • Tasnádi R. (2002): A magyar haltenyésztés története. Agroinform Kiadó,

Budapest

HEFOP 3.3.1.

Az előadás anyagát készítette: Dr. Bársony Péter

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME:

Fenekező horgászat

• Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Sporthorgászat

• Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: fenekezés, feeder, bojli