a „gyógyító” pedagógia alapjai i.tagnes.pbworks.com/f/gypalapok1.pdf · g. a tanulás...
TRANSCRIPT
2009.06.28.2009.06.28. 11NYMENYME-- SEK SEK
NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes
A A „„gygyóógygyííttó”ó” pedagpedagóógia gia alapjaialapjai
I.I.
2009.06.28.2009.06.28. NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes 22
A gyA gyóógypedaggypedagóógia helye a gia helye a nevelnevelééstudomstudomáánybannyban
NEVELÉSTUDOMÁNY(PEDAGÓGIA)
gyógypedagógia
2009.06.28.2009.06.28. NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes 33
A gyA gyóógypedaggypedagóógia tevgia tevéékenyskenyséégi gi terterüületeiletei
A gyógypedagógia tevékenységi területére azok az egyének tartoznak, akikre közösen jellemző, hogy bio –pszicho -szociális károsító tényezők következtében
•Idegrendszerük vagy valamely analizátoruk perifériás része organikusan vagy funkcionálisan sérült•Fejlődésmenetük, személyiségszerkezetük eltér az átlagostól•Személyiségfejlesztésük a többségi pedagógiaeszközrendszerével nem oldható meg•A fejlesztés lehetőségei még adottak
A SNI jogi A SNI jogi éértelmezrtelmezééseseA Közoktatási törvény azt a gyermeket, tanulót
definiálja ily módon, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
testi, érzékszervi, értelmi, beszédben akadályozott, autista, vagy több
akadályozottság együttes előfordulása esetén halmozottan sérült és/vagy pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban
tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)
Ktv.121§ 29.bek.
időszakos
állandó
súlyosenyhe
n törött kar
n nátha
n nagyszülő elvesztése
n fülgyulladás
n haláleset vagy válás a családban
n mirigygyulladás
n nagyszülő/szülőelvesztése
n fülgyulladás
n intellektuális sérülés (enyhe tanulási probléma
n agyi sérülés
n érzékszervi sérülés
n súlyos tanulási nehézségn gerincsérülés
n vele született, súlyos és összetett tanulási nehézség
n súlyos emocionális zavarok
n érzékszervi sérülés
A SNI tanulA SNI tanulóók csoportjai a k csoportjai a Ktv. szerintKtv. szerint
• testi, • érzékszervi, • értelmileg akadályozott• tanulásban akadályozott, • beszédben akadályozott, • autista, • Organikus eredetű pszichés fejlődés zavarokkal
küzdők (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)
• halmozottan sérült
A kognitA kognitíív funkciv funkcióójukban jukban sséérrüült tanullt tanulóók k oportjaioportjai
• tanulásban akadályozottak, • pszichés fejlődés zavarokkal küzdők• értelmileg akadályozottak• halmozottan sérültek
A tanulA tanuláásban sban akadakadáályozottak lyozottak éés pszichs pszichéés s fejlfejlőőddéési zavarokkal ksi zavarokkal küüzdzdőő
gyermekekgyermekek
A tanulA tanulááss
• Elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, képességek elsajátítása, valamint érzelmi, akarati magatartás – formálás.
• Tapasztalat hatására végbemenő tartós magatartás – változás.
• Szűkebb értelemben a figyelem és emlékezet, tágabb értelemben az összes pszichés funkcióaktivációját igénylő folyamat, melynek során ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket sajátítunk el.
A tanulA tanuláás ts tíípusai pusai pszihopsziho –– fiziolfiziolóógiai giai éértelembenrtelemben
szenzoros (S – R)
asszociatív kognitív
Szenzoros tanulSzenzoros tanulááss(S (S –– R)R)
Ø érző pályán befutó ingerØ ha nem követi megerősítés, rövid
ideig tárolható (hangok, fények)Ø kondicionálás
Az asszociatAz asszociatíív tv tíípuspusúú tanultanulááss
• Alapja a feltételes reflex• Ismétlések során rögzül
A kognitA kognitíív tanulv tanulááss
• felfedezéses tanulás• véletlen cselekedet utólagos megerősítést
nyer
A tanulA tanuláási eredmsi eredméényny
szenzoros tanuláskognitív
tanulás
asszo
ciatív
tanu
lás
tempó
tart
óssá
g
A tanulA tanuláás ts tíípusai pedagpusai pedagóógiai giai éértelembenrtelemben
• Verbális tanulás – szövegekkel, és/vagy jelekkel történő ismeretszerzés (memoriterek, szabályok)
• Motoros tanulás – mozgásformák elsajátítása(mozdulatok, mozgássorok)
• Perceptuális tanulás – érzékszervek segítségével történő, ingerek befogadására irányuló elsajátítás(szagok, hangok, képek)
• Szociális tanulás - más tanulástípusokkal együtt vagy külön történő elsajátítás (értékek, értékrendek, attitűdök, magatartásformák)
Az eredmAz eredméényes tanulnyes tanuláás pedags pedagóógiai giai éértelmezrtelmezéésese
Carroll modelljeBloom modellje
Ø tempó
Ø tartósság
Ø konvertálhatóság
CarrollCarroll modelljemodellje
TfiT= f
Tti
( T: tanulási eredmény Tfi: tanulásra fordított időTti:tanulásra tervezett – szükséges - idő)
Bloom modelljeBloom modellje
Tanuló Tanítás Eredmények
Kognitív jellegű Teljesítmény előzetes tudás
Tanítási téma Tanulási gyorsaság
Affektív jellegű Motiváció előzetes magatartás
A tanítás minősége
A SNI tanulA SNI tanulááspedagspedagóógiai aspektusagiai aspektusa
X
Az átlagos tanulási teljesítményhez képest extrém negatív vagy extrém pozitív eltéréseket mutató gyermek.
Tanulási nehézséggel, zavarokkal küzdők
Kivételes képességűek
Magatartási problémákkal küzdők
Tanulásban akadályozottak
Értelmileg akadályozottak
Tankötelesek
Tanulási problémák
Tanulási nehézségek, zavarok
Tanulási akadályok
átmeneti tartós
Tanulási zavar
Tanulási nehézség
Dislexia Disgraphia Discalculia Hiperaktiv itás Beilleszkedési zavarok Magatartás-zavarok
tartós, átfogó
Tanulási akadályozottság
Percepciózavar Motoros műk. zavar Kommunikációzavar Kognitív funkciók zavara
Általános pedagógiai kompetencia (Felzárkóztatás)
Gyógypedagógiai kompetencia (diagnózison alapuló egyéni fejlesztés)
Lemaradó tanulók Lassan tanulók Helytelen szokásokkal, módszerekkel tanulók
A tanulA tanuláási zavaroksi zavarok
• Percepciózavarok• Motoros működési zavarok• A kognitív funkció zavarai• Beszéd és kommunikáció – zavarok• Beilleszkedési és magatartási zavarok
PercepciPercepcióózavarokzavarok
vizuális
auditív
téri
hangtévesztés
betűfelcserélés
helytelen tér és síkszemlélet
taktilis
kinesztetikus
tapintási problémák
mozgásérzékelés
A kognitA kognitíív funkciv funkcióó zavaraizavarai
• FigyelemzavarØ KoncentrációzavarØ szelektivitászavar
• Megértés zavaraØ Fogalom tartalmaØ Asszociációzavar
• EmlékezetzavarØRövid távúØHosszú távú
• Gondolkodási zavar• A kognitív stílus zavarai
ØReflektív (lassan, precízen)Ø Impulzív (azonnal, hibásan)
BeszBeszééd d ––éés kommuniks kommunikáácicióózavarokzavarok
• A belső beszéd kialakulásával kapcsolatos deficitek, anomáliák
• A receptív (megértő) nyelv elsajátítása• Az expresszív (kifejező) nyelv elsajátítása• Beszédhibák
ØBeszédpercepcióØBeszédmotorikaØArtikuláció
BeilleszkedBeilleszkedéési si -- éés s magatartmagatartáászavarokszavarok
• Agresszió• Regresszió• Szocializációs zavarok
ØÉrtékzavarokØSzabálytudat zavarai
2009.06.28.2009.06.28. NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes 3030
Az operAz operáácicióós rendszers rendszer
rutin jártasság
műveleti általános
Tárgy
Függő
képesség
szokás
Közegfüggetlen
Független
Zárt Nyitott
adottságkészség
Zárt
Öröklött
Struktúra
KözegfüggőKözegfüggetlen
TanultKözeg
Eredet
Nyitott
Közegfüggő
Nyitott ZártNyitott Zárt
2009.06.28.2009.06.28. NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes 3131
A kA kéépesspesséégg
• A képesség a pszichikum aktuális fejlettségi foka,
• az egyén operációs (pszichikus szabályozási) rendszere,
• melyben integráltan jelen vannak az ismeretei, jártasságai, készségei, gyakorlottsága.
2009.06.28.2009.06.28. NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes 3232
A kA kéépesspesséégek rendszeregek rendszere
Általános (alap) képességek
Műveleti (speciális) képességek
2009.06.28.2009.06.28. NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes 3333
ÁÁltalltaláános (alap) knos (alap) kéépesspesséégekgek
kognitív
szociáliskommunikatív
modifikatív
műveleti képességek
2009.06.28.2009.06.28. NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes 3434
MMűűveleti (speciveleti (speciáális) klis) kéépesspesséégekgek
kombinatív
rendszerezésibizonyítási
nyelvi - logikai
alapműveletek
2009.06.28.2009.06.28. NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes 3535
kognitív
szociáliskommunikatív
modifikatív
műveleti képességek
kombinatív
rendszerezésibizonyítási
nyelvi - logikai
alapműveletek
A ké
pess
égek
A tanulA tanuláási ksi kéépesspesséégg
• Ismétlődő tanulási szituációban kialakuló specifikus viselkedési mód. (Pl. a kognitív dominanciájúpszichikus folyamatok hatására.)
• A tanulásra való képesség, amelynek kialakulása és működése különböző személyiségbeli diszpozícióktól függ és gyakorlás által, tapasztalatok szerzése közben jön létre. (Bio-pszicho- szociális feltételek)
• Gyakorlás hatására, fejlődésen megy át• Pedagógiai eszközökkel célirányosan fejleszthető.• Kialakulásában a fejlődéssel ellentétes irányú
változás vagy lelassulás is bekövetkezhet.
• Átmenetileg vagy tartósan sérülhet, és működésében zavarok következhetnek be, amelyek a tanulás eredményességét csökkentik, és teljesítménydeficithez vezetnek.
• Fejlődésének zavara/akadályozottsága megfelelő nevelési feltételek kialakítása esetén megelőzhető vagy különböző mértékben csökkenthető.
• Kialakulásában a kognitív folyamatok mellett a saját cselekvésből szerzett tapasztalatoknak, a motivációnak és az emocionális /szociális összetevőknek is meghatározó szerepük van.
2009.06.28.2009.06.28. NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes 3838
TerTeráápipiáás lehets lehetőősséégekgek
• Korai felismerés• Korrekt diagnózis• Programozott fejlesztés• Célzott tevékenységek• Egyéni fejlődési ütem• Motiváció
2009.06.28.2009.06.28. NNéémethnmethnéé TTóóth th ÁÁgnesgnes 3939
A kA kéépesspesséégfejlesztgfejlesztééss
A képességfejlesztés az általános vagy alapképességek fejlesztését jelenti a
műveleti vagy a speciális képességeken,jártasságokon, készségeken keresztül.