A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI ÉS VAGYONA

A VÁLLALKOZÁSOK NYERESÉGÉRDEKELTSÉGE, AZ EREDMÉNY KELETKEZÉSE

A VÁLLALKOZÁSOK TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, A MUTATÓSZÁMOK ALKALMAZÁSA, A LIKVIDITÁS

FIGYELÉSE A VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI FORMÁI

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

Egy vállalkozás alábbi adatai állnak rendelkezésünkre: Éves nettó árbevétel: 12 millió forint, az év folyamán felmerült ráfordítások: 10 millió forint összeget tesznek ki. Az év folyamán egyéb bevétele és ráfordítása nem volt a vállalkozásnak. A vállalkozás nyári szezonális teremékek forgalmazásával foglalkozik, nyitva tartása is ehhez az időszakhoz igazodik. Reklámra nem költ a vállalkozás, hiszen jól frekventált helyen helyezkedik el.

1. Véleménye szerint milyen lesz a vállalkozás eredménye az év végén?

2. Milyen javaslatokat tenne arra vonatkozóan a gazdálkodó egységnek, hogy bevételeit növelni tudja, vagy a költségeit csökkenteni?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA: Erőforrások: a termeléshez, szolgáltatáshoz szükséges tényezők. Az erőforrások egy része kézzel megfogható, vagyis tárgyiasult formát ölt, másik része absztrakt, kézzel nem megfogható, pl.: információ, immateriális javak.

A vállalkozások vagyonát az anyagi és nem anyagi javak együttesen alkotják. A gazdálkodó szervezetek fő célja a nyereséges gazdálkodás, hiszen így a vállalkozás tulajdonosainak jövedelem gyarapodása mellett, a vállalkozás vagyona is tud növekedni, ami hosszú távú eredményes működéshez járul hozzá. A vállalkozások vagyona többféle forrásból származhat, egyrészt a tulajdonosok (alapítók) által rendelkezésre bocsátott vagyonból, a gazdasági élet más szereplőitől (bankok, hitelezők) és a gazdálkodás sikerességéből (folyamatos nyereség elérése). Erőforrás szerkezet: az erőforrások összetételét mutatja meg, a felhasznált erőforrásokon belül az egyes erőforrásoknak a nagyságát határozza meg.

Az erőforrások csoportosíthatóak, alapvető formái:

- tartósan befektetet tárgyi eszközök, - forgóeszközök, - munkaerő, - nem anyagi javak, - információ.

A vállalkozások vagyona számos összetevőből épül fel, vannak eszközeik és forrásaik. A források által tudják a vállalkozások az eszközöket megvalósítani, megvásárolni. Az eszközöket aktíváknak a forrásokat passzíváknak nevezzük.

1. Eszközök:

Eszközök: a vállalkozói vagyon konkrét megjelenési formái.

Befektetett eszközök: közös jellemzőjük, hogy a vállalkozások tartósan, éven túli használatra ruháznak be általuk. Például: nagy értékű gépek, berendezések, számítógépes programok, épületek.

a, Immateriális javak (nem anyagi javak): Tárgyiasult formát nem öltenek, kézzel nem megfoghatóak, értékkel bírnak, amortizáció számolható el utánuk. pl.: szoftverek, know how b, Tárgyi eszközök: Tárgyiasult formát öltenek, tartósan szolgálják a vállalkozás termelési- szolgáltatási tevékenységét, pl.: irodaépület, gépek, berendezések. Sajátosságuk, hogy amortizáció számolható el a használatuk folyamán. c, Befektettet pénzügyi eszközök: Azok a pénzeszközök, amiket a vállalkozás befektetési céllal, tehát hosszabb távon elkülönít. Pl.: 5 évre kölcsönadott 5 millió forint, tartósan adott kölcsön, államkötvények. Forgóeszközök: Rövid ideig használja a vállalkozás, éven belül, gyorsan mobilizálható, készpénzzé tehetőek, a napi működéshez szükséges eszközök. Például: árukészletek, göngyölegek, készpénz.

a, Készletek: A gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek rész és eredeti alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak és így hagyják el a vállalkozást. Pl.: árukészlet b, Követelések: a vállalkozással szembeni tartozásokra irányuló igény. Különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki. Pl.: vevőkövetelés, munkavállalóknak adott előleg

c, Értékpapírok: forgatási céllal vásárolt értékpapírok, nyereség kiaknázása érdekében, éven belüli lejárattal vagy értékesítési szándékkal vásárolt értékpapírok. Olyan hitelviszonyt megtestesítő forgalomképes okirat, amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az értékpapírban meghatározott összeget és/vagy annak meghatározott módon számított hozamát az értékpapír birtokosának az értékpapíron megjelölt időben és módon kifizeti. Az értékpapírok kétfélék lehetnek

- tartós hitelviszonyt megtestesítő ép. (befektetett pénzügyi eszközök) - forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt értékpapírok.

(forgóeszközök)

d, Pénzeszközök: Idetartozik a bankbetéten és a pénztárban lévő pénzmennyiség, amihez szükség esetén a vállalkozás gyorsan hozzá tud nyúlni. Azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítségével a vállalkozó az eszközök cseréjét bonyolítja.

Csoportjai: - Pénztár, csekkek - Bankbetétek

Aktív időbeli elhatárolódás: olyan eszközjellegű tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően, például előre kifizetett bérleti díj. 2. Források:

Források: Miből tudják a vállalkozások az eszközeiket beszerezni? A vállalkozói vagyon eredete, finanszírozási alapjai.

Saját forrás: Az a vagyonrész, amelyet az alapítók tartósan bocsátottak a vállalat rendelkezésére. A saját tőkét a vállalkozás tulajdonosai (befektetői) adják, és időkorlátozás nélkül áll a vállalkozás rendelkezésére (nincs visszafizetési kötelezettség).

Jegyzett tőke: A Cégbíróságon bejegyzett tőke, mely a létesítő okirat (társasági szerződés) szerinti saját tőkével egyezik meg. Jegyzett tőke lehet:

- törzstőke - részvénytőke - részjegy tőke - üzletrész tőke - vagyoni betét - vagyoni hozzájárulás - alapítói vagyon - vagyonjegy

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: A tulajdonosok által még be nem fizetett összeg Tőketartalék: a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott, de nem jegyzett saját tőke Eredménytartalék: A cég gazdálkodásának hosszú távú eredményességét mutatja Lekötött tartalék: tőketartalékból illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetéseket kell szerepeltetni Értékelési tartalék: meghatározott eszközök piaci értékének és a könyv szerinti érétkének pozitív különbözete amennyiben a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével Mérleg szerinti eredmény: tárgyévi gazdálkodás hozzájárulása a saját tőkéhez Céltartalékok: Olyan speciális forrás, amelynek alapja az összemérés és az óvatosság elve, pontosítja a tárgyévi eredményt, valósabbá teszi a saját tőke értékét és fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ekben) várhatóan jelentkező felmerülő kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra.

Kötelezettségek/ idegenforrás: Az a vagyonrész, amelyet visszafizetési kötelezettség terhel.

Csoportjai:

- Rövid lejáratú kötelezettségek (1 éven belül jelent fizetési kötelezettséget) - Hosszú lejáratú kötelezettségek (lejárata 1 évnél hosszabb) - Hátrasorolt kötelezettségek

- Passzív időbeli elhatárolás: helyesbítő könyvelések, a vállalkozások eredményét csökkentik, például költség elhatárolására: tárgyévre vonatkozó, még nem kifizetett jutalom összegét előre elszámoljuk költségként, és ezzel egyidejűleg felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.

Az időbeli elhatárolások: olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több üzleti évet érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között, olyan arányban kell elszámolni, ahogy az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

Fontos szabály: Az eszközök és források összegének meg kell egyeznie! Minden eszköznek van forrása is.

Összes eszköz értéke = Összes forrás értéke

A forrásokat megbontva:

Összes eszköz értéke = Saját tőke + Kötelezettségek

Átrendezve:

Saját tőke = Összes eszköz értéke – Kötelezettségek

A saját tőke így meghatározott értékét nettó eszközértéknek (saját tőkeértéknek) is szoktuk nevezni. Azt az eszközvagyont mutatja, amely a vállalkozás saját tőkéjéből származik, tehát nem terhelik tartozások. a vállalkozás saját vagyona

TANULÁSÍRÁNYÍTÓ

1. feladat: Mit tenne, ha nem tud azonnal a beszállítójának fizetni, viszont az árukészletre azonnal van szüksége?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat: Egészítse ki a megfelelő kifejezésekkel a hiányzó szöveget!

A vállalkozások finanszírozása történhet ……………….és………………forrásból. A vállalkozások saját forrása

a ………., a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott összeg. Ha a vállalkozás vagyona nem elegendő, hogy

finanszírozni tudja az eszközeit ……… vehet igénybe. Ha a vállalkozásnak beruházási hitelre van szüksége,

akkor …………/forrást vehet igénybe. A szállítói tartozás ….….

MEGOLDÁSOK

1. feladat: Mit tenne, ha nem tud azonnal a beszállítójának fizetni, viszont az árukészletre azonnal van szüksége?

Szállítói hitelt kérni a beszállítótól, és egy későbbi időpontban kiegyenlíteni a tartozást.

2. feladat: Egészítse ki a megfelelő kifejezésekkel a hiányzó szöveget!

A vállalkozások finanszírozása történhet ……saját………….és……idegen…………forrásból. A vállalkozások saját forrása a ……saját tőke…., a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott összeg. Ha a vállalkozás vagyona nem elegendő, hogy finanszírozni tudja eszközeit …idegenforrást… vehet igénybe. Ha a vállalkozásnak beruházási hitelre van szüksége, akkor …hosszú lejáratú kötelezettséget/forrást… vehet igénybe. A szállítói tartozás ….rövid lejáratú kötelezettség…

EREDMÉNY ÉS VAGYON ÖSSZEFÜGGÉSE: A vállalkozások eredménye és vagyona között szoros összefüggés van, hiszen, ha az adózás előtti eredményt csökkentjük az adófizetési kötelezettséggel, és nincs osztalékfizetés, akkor a mérleg szerinti eredményt kapjuk meg. Ha a mérleg szerinti eredmény pozitív, akkor a vállalkozás vagyonát gyarapítja, ellenkező esetben csökkenti. Így megállapítható, hogy a mérleg szerinti eredmény közvetlenül hatással van a vállalkozások vagyonának alakulására, de az eredmény és a vagyon is kölcsönösen befolyásolják egymást. Megfelelő információk birtokában hozza meg döntéseit, alkalmazkodik a változó piaci igényekhez. A vállalt kockázatot reálisan mérlegeli az elérhető nyereséggel. A vállalkozásuk-tevékenységük folyamán sokféle gazdasági műveletet végezhetnek, vannak olyan műveletek, amik a vagyon nagyságát, míg egyesek a vagyon összetételében okoznak változást. A nagyobb vagyonnal rendelkező társaságok jobban ki tudják használni erejüket a befektetések megvalósításánál, piaci helyzet kihasználásánál, kapacitásaik bővítésénél, viszont folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a változó piaci igényeket, a konkurenciát, az igényekhez kell alakítani a termékeiket, szolgáltatásaikat, hogy hosszútávon sikeresen, eredményesen tudjanak működni. Vannak olyan műveletek, amelyek a vállalkozások vagyonának összetételét változtatják meg, és vannak olyanok, amik a vagyon nagyságának befolyásolásában játszanak szerepet. A vagyon összetételét olyan gazdasági események változtatják meg, amelyek:

- az eszközök összetételének vagy - a források összetételének megváltozásával járnak. - A vagyon nagysága változhat (nőhet is vagy csökkenhet is): - idegen forrás bevonásával (hitelfelvétellel), vagy annak visszafizetésével, - tőkeemelés, vagy tőkeleszállítás útján, - a folyamatos gazdálkodás során létrehozott eredmény hatására.

EREDMÉNY KELETKEZÉSE: A vállalkozások működésének eredménye általában egy meghatározott időszakra vonatkoztatva tartalmazza az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbségét.

Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat nyereségről, ha a kiadások haladják meg a bevételeket veszteségről beszélünk. Az eredmény a szerint is eltérő lehet, hogy a vállalkozások eredményének meghatározásakor milyen elvből indulunk ki, elismert teljesítés vagy realizálás elve. Realizált eredmény:

- hozamai: az adott időszak alatt kibocsátott, értékesített szolgáltatások, eszközök számlázott ellenértéke, amennyiben a teljesítést a másik fél elismerte

- ráfordítások: a kibocsátott, értékesített szolgáltatásokhoz, eszközökhöz hozzárendelhető költségek

AZ EREDMÉNY SZERKEZETE: Eredménykimutatás: Jellemzője, hogy a jövedelmeket és ráfordításokat adott időszakban veszi figyelembe, ebből következik, hogy az elért teljesítményeket az elérésükért befektetettet ráfordításokkal méri össze, jól lehet értékelni a vállalat folyamatos működését.

Az eredménykimutatás jellemzői:

- a beszámolórendszer szerves része - a hozamokat és a ráfordításokat (költségeket) összehasonlítva állapítja meg az

eredményt - az eszközök és források értékelésével, a mérleggel való szoros kapcsolat - naptári évre készül - tartalmazza az előző év adatait, a tárgyév adatait, az ellenőrzés során megállapított

jelentős összegű hibák miatti módosításokat - az eredmény kétféle módszerrel összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással

lépcsőzetes vagy mérlegszerű szerkezetben vezethető le - az eredménykimutatás sémáinak tagolása hármas fokozatú - eredménykategóriák: nagybetűvel jelöljük - eredménycsoport: római számmal jelöljük - eredménytételek: arab számmal jelöljük - ezer Ft-ra kerekítve, magyar nyelven tartalmazza a bevételeket és a ráfordításokat

- lehetőség van az egyes tételek továbbtagolására vagy összevonására - új tételek is felvehetők

Eredménykimutatás és kategóriái: Üzemi vagy üzleti eredmény: a termelő vállalkozások eredményének döntő része üzemi, míg a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások eredményének nagy részét az üzleti eredmény teszi ki. Pénzügyi műveletek eredménye: a szokásos pénzügyi tevékenység velejárója, a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításainak különbségéből kapjuk. Szokásos vállalkozási eredmény: az üzleti (üzemi) eredmény és a pénzügyi eredmény különbségéből számítható. Rendkívüli eredmény: a vállalkozásoknál képződhet olyan eredmény, ami sem az üzleti, sem pedig a pénzügyi kategóriába nem tartozik bele. Számítása a rendkívüli bevételek és kiadások különbségéből. Adózás előtti eredmény: a szokásos eredmény és a rendkívüli eredmény különbsége adja. Adófizetési kötelezettség: törvény írja elő a társasági adó mértékét. Adózás utáni eredmény: adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbsége. Osztalék, részesedés: A tagok, tulajdonosok az adózás utáni eredményből fizethetnek osztalékot, részesedését, így csökkentve a vállalkozás mérleg szerint eredményét. Mérleg szerinti eredmény: az adózás utáni eredmény csökkentve az osztalék, részletfizetéssel.

Az üzleti év mérleg szerinti eredménye:

+ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A)

+ Pénzügyi műveletek eredménye (B)

= Szokásos vállalkozási eredmény (C)

+ Rendkívüli eredmény (D)

= Adózás előtti eredmény (E)

– Adófizetési kötelezettség (XII)

= Adózott eredmény (F)

+ Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre (22)

– Jóváhagyott osztalék, részesedés (23)

= Mérleg szerinti eredmény (G)

Eredménykimutatás: Két fajtája létezik:

- Összköltség eljárás módszere - Forgalmi költség eljárás módszere

Összköltség eljárás módszere: Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások összegének különbözeteként vezeti le az eredményt.

Forgalmi költség eljárás módszere: Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként vezeti le az eredményt.

Eredménykimutatás fajtái: Összköltség eljárás Forgalmi-költség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke STKÁV SEEAÉ Egyéb bevételek Egyéb bevételek Hozamok összesen Hozamok összesen Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés közvetlen költségei Személyi jellegű ráfordítások Értékesítés közvetett költségei Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások Ráfordítások összesen Ráfordítások összesen Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Eredménykimutatás fajtái

Eredménykimutatás összköltség eljárással: 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke ( ±03+04) III. Egyéb bevételek

Ebből: visszaírt értékvesztés

05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08 +09) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások

Ebből: értékvesztés

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I.+-II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.)

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Ebből: értékelési különbözet

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+ 21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B)

X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (±E-XII.) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23)

Eredménykimutatás összköltség eljárással

Eredménykimutatás forgalmi költség eljárással

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) V. Egyéb bevételek

Ebből: visszaírt értékvesztés

VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (± III-IV+V-VI)

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet

VIII.

Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)

18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Ebből: értékelési különbözet

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+ 21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (±E-XII.) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23)

Eredménykimutatás forgalmi költség eljárással

EREDMÉNY ELEMZÉSE ÉS TERVEZÉSE: Az eredményt abszolút és relatív mutatókkal vizsgálhatjuk, az abszolút mutatókkal való vizsgálat célja, hogy az eredményt a korábbi, elért időszakok eredményével vagy egyes eredményrészekkel vetjük össze.

Statisztikai mutatók segítségével tudunk abszolút mutatókat számítani. Így:

- tervfeladat viszonyszám - tervteljesítési viszonyszám - megoszlási viszonyszám - dinamikus viszonyszámokat tudunk számítani.

A mutatók számításánál többféle eredményt lehet figyelembe venni:

- üzleti vagy üzemi eredmény - pénzügyi műveletek eredmény - szokásos vállalkozási eredmény - rendkívüli eredmény - adózás előtti eredmény - adózott eredmény - mérleg szerinti eredmény.

Az egyes eredménykategóriáknak más-más a szerepe a kereskedelmi vállalkozásoknál.

Forgalmazási tevékenység elemzésére a legalkalmasabb az üzleti eredmény. A mérleg szerinti eredmény elemzése kiemelt fontosságú, mert a vállalkozás saját tőkéjének részét képzi. A mérleg szerinti eredmény számításánál figyelembe kell venni, hogy milyen osztalékfizetési politikát folytat, illetve milyen jövőbeli céljai vannak, és mire használja fel az adózás utáni eredményt. Eredmény vizsgálata relatív mutatókkal:

Az eredményt más tényezőkhöz viszonyítva vizsgáljuk, eredményhatékonysági mutatókat tudunk számítani.

A leggyakrabban használt mutatók:

- eredményszínvonal - árréshatékonyság - költséghatékonyság - vagyonarányos eredmény - eszközarányos eredmény - eszköz,- és bérarányos eredmény - eredményrugalmasság

Eredményszínvonal: (Eredmény/ Nettó árbevétel) *100

Kifejezi, hogy 100 forint Nettó árbevételre hány Ft eredmény jut, illetve az eredmény hány %-át teszi ki a nettó árbevételnek. Árréshatékonyság: (Eredmény/Árrés)*100

A mutató kifejezi, hogy 100 Ft nettó árrésre hány Ft eredmény jut, illetve az eredmény hány %- át teszi ki a nettó árbevételnek.

Költséghatékonyság: (Eredmény/Költség)*100

Kifejezi, hogy 100 Ft költségre hány Ft eredmény jut, illetve a költségeket 100 %-nak tekintve hány % az eredmény. Vagyonarányos eredmény: (Eredmény/Vagyon)*100

A mutató kifejezi, hogy a vállalkozás tőkéjének minden 100 Ft-jára hány Ft eredmény jut, illetve az eredmény hány %-a a vagyon értékének. Eszközarányos eredmény: (Eredmény/Eszközérték)*100

A mutató kifejezi, hogy 100 Ft eszközértékre hány Ft eredmény jut, számítható befektetett eszközökre, forgóeszközökre, csak az árukészletre, vagy a teljes eszközértékre. Eszköz – és bérarányos eredmény: ((Eredmény/(Eszközérték+Bérköltség))*100

A mutató a teljes eszközállományra és a teljes bérköltségre jutó eredményt fejezi ki Ft-ban és %-ban.

A mérleg

Olyan kétoldalú kimutatás, amely egyik oldalán az eszközöket, másik oldalán a forrásokat tartalmazza egy meghatározott időpontra vonatkozóan.

Mérleget kell készíteni:

- a cég (társas vállalkozás) alakulásakor - a mérleget a cégbíróságon letétbe kell helyezni - a kötelezettnek minden év dec. 31-én (mérleg fordulónapja) - a cég átalakulásakor - a cég megszűnésekor

Mérleg, beszámoló A mérleg kiegészítése, értékelés az előző évi gazdasági tevékenységéről.

Részei:

- maga a mérleg - szöveges értékelés - az eredménykimutatás - pénzáram(lás) kimutatása, ez a cash-flow, ami a készpénzmozgást tartalmazza

A mérleg két oldala egyensúlyban kell, álljon, a két oldalnak mindig meg kell egyeznie. Az egyezőséget a nyereség vagy a veszteség kimunkálása biztosítja.

Az eszközök mobilitási sorrendje

A legmobilabb, és így a legrugalmasabb eszköz a készpénz és a bankszámlapénz, ezt követik a piacképes késztermékek, a jó adósokkal szembeni követelések.

Rugalmatlan eszköznek tekinthetők az elfekvő készletek, vagy a speciális célgépek.

A vagyon rugalmassági mutató kifejezi, hogy a vagyonstruktúra milyen hatást gyakorol a vállalkozás rugalmasságára.

Vagyon rugalmassága = rugalmas vagyonelemek / rugalmatlan vagyonelemek

Vagyon rugalmassága = forgóeszköz vagyon / tartós befektetések.

Az egyes eszközök, vagyonelemek rugalmassága nagymértékben befolyásolja a vállalkozás rugalmasságát, tehát azt, hogy a vállalkozás vagyonvesztés nélkül hogyan képes alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci körülményekhez.

Azt a folyamatot, amelynek révén a termelésbe fektetett pénzből újra pénzforma jön létre, a forgóeszközök körforgásának nevezzük. Egy körforgás időtartama a fordulat.

Mérleg Eszközök MÉRLEG Sorsz. Megnevezés Tárgyév A/ Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B/ Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek II. Követelések

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C/ Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Források Sorsz. Megnevezés Tárgyév D/ Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: a) visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény E/ Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F/ Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból

4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben

8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök

- ebből: az átváltoztatható kötvények

2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévő vállalkozással szemben

8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G/ Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN

Mérleg

Likviditási terv vagy cash-flow előrejelzés:

- a vállalat folyamatos fizetőképesség fenntartásának eszköze - a folyamatos működés érdekében, negyedévente, havonta, hetente elkészítik

Cash flow kimutatás: Olyan pénzbevételeket előidéző hozamok és pénzkiadások különbsége, amely alkalmas a vállalkozás készpénz és készpénz-egyenértékes kitermelő képességének becslésére, ütemezésére és biztos voltának a bemutatására.

A cash flow-kimutatás a gazdálkodó egység által utólag, meghatározott formában és tartalommal részletes elemzések alapján, készített dinamikus likviditást kifejező pénzeszköz-változása.

Segítségével megállapítható:

- a vállalkozás tényleges pénzmozgásai és bevételei, a pénzeszközváltozást előidéző kiadások,

- valamint ezeket befolyásoló tényezők

Készítése:

- adott üzleti évre vonatkozóan kell készíteni - törvény írja elő a formáját és a tartalmát - előre kell jelezni a várható befizetések és kifizetések időpontját és nagyságát, - a be,- és kifizetéseket egymással szembe kell állítani - a fizetőképességében mikor a legrosszabb a helyzete a vállalkozásnak - a fizetőképességgel kapcsolatos problémákra javaslatot kell kidolgozni - figyelembe kell venni a vevők fizetésének ütemezését, az esetleges késéseket, és a

szállítóinknak történő kifizetéseinket is

Cash flow részei:

- Működési, vagy operatív cash-flow - Befektetési cash-flow - Pénzügyi cash-flow

A működési, vagy operatív cash-flow a vállalkozás szokásos működéséből, tevékenységéből származó pénzeszköz változást mutatja be. A működési cash-flow egy vállalkozásnak az alaptevékenységét (amire alapították, amire azt létrehozták) mutatja be pénzügyi szempontból. Itt kerül kitermelésre mindaz a pénzmennyiség, amelyre a vállalkozás leginkább számíthat a folyamatos működés során. Ebben a szakaszban keletkezik az a pénzmennyiség, amely finanszírozza a vállalkozás saját beruházásait a folyamatos újratermelést és a pénzügyi befektetéseket. A befektetési cash-flow a vállalkozás befektetési tevékenységének az eredményét, valamint az eredményt előidéző tényezőket ismerteti. A befektetési cash-flow azért is fontos elkülöníteni, mert egy vállalkozás általában kevesebb pénzt termel, mint amennyit a

fejlesztések előirányoznak. Itt a befektetési cash-flow kereteiben mutatjuk ki a befektetett eszközök megszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából befolyó pénzeszközök különbségét. Pénzügyi cash-flow a pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változást mutatja be. Itt a tiszta pénzműveletek eredményét mutatjuk be. Idetartoznak a tőke ki- és bevonások, a felvett hitelek és kölcsönök visszafizetései, kötvénykibocsátások és a végleges pénzeszköz átadások és átvételek pénzmozgásai.

TANULÁSÍRÁNYÍTÓ

1. feladat: Az alábbi gazdasági eseményeket, tegye a mérlegben elfoglalt helyükre!

árukészlet

munkavállalóknak adott előleg

készpénz

bankbetét

forgatási céllal vásárolt részvény

vevő követelések

szállítói hitel

beruházási hitel

berendezések

számítógépes programok

2. feladat: Válassza ki az alábbiak közül azokat a csoportokat, amik a befektetett eszközöket alkotják! Húzza alá a helyes válaszokat!

Követelések

Befektetett pénzügyi eszközök

Értékpapírok

Immateriális javak

Készletek

Tárgyi eszközök

Pénzeszközök

3. feladat: Az alábbi állításokról döntse el, hogy igaz/hamis, állítását i/h betűvel jelölje!

A vállalkozások vagyonát a tulajdonukban lévő berendezések, eszközök képezik.

Az összes eszközérték megegyezik az összes forrás értékével.

A kötelezettségeket kizárólag a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek alkotják.

A saját tőke értéke kiszámítható, ha az összes eszközértékből kivonjuk a kötelezettségeket.

A befektetet pénzügyi eszközök után amortizáció számolható el.

A készletek a befektetett eszközök csoportjába tartoznak.

A céltartalékok a forrásoldalon helyezkednek el.

A saját tőkét a hitelezők bocsátják a vállalkozás részére.

A forgatási céllal vásárolt értékpapírok befektetet pénzügyi eszközök.

MEGOLDÁSOK

1. feladat: Az alábbi gazdasági eseményeket, tegye a mérlegben elfoglalt helyükre!

- árukészlet (készletek) - munkavállalóknak adott előleg (követelések) - készpénz (pénzeszközök) - bankbetét (pénzeszközök) - forgatási céllal vásárolt részvény (értékpapírok) - vevő követelések (követelések) - szállítói hitel (rövid lejáratú kötelezettség) - beruházási hitel (hosszú lejáratú kötelezettség) - berendezések (tárgyi eszközök) - számítógépes programok (immateriális javak)

2. feladat: Válassza ki az alábbiak közül azokat a csoportokat, amik a befektetett eszközöket alkotják! Húzza alá a helyes válaszokat!

- Követelések - Befektetett pénzügyi eszközök - Értékpapírok - Immateriális javak - Készletek - Tárgyi eszközök - Pénzeszközök

3. feladat: Az alábbi állításokról döntse el, hogy igaz/hamis, állítását i/h betűvel jelölje!

A vállalkozások vagyonát a tulajdonukban lévő berendezések, eszközök képezik. h

Az összes eszközérték megegyezik az összes forrás értékével. i

A kötelezettségeket kizárólag a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek alkotják. h

A saját tőke értéke kiszámítható, ha az összes eszközértékből kivonjuk a kötelezettségeket. i

A befektetet pénzügyi eszközök után amortizáció számolható el. h

A készletek a befektettet eszközök csoportjába tartoznak. h

A céltartalékok a forrásoldalon helyezkednek el. i

A saját tőkét a hitelezők bocsátják a vállalkozás részére. h

A forgatási céllal vásárolt értékpapírok befektetet pénzügyi eszközök. h

JÖVEDELMEZŐSÉG

ESETFELVETÉS

Barátja kisboltja évről évre kevesebb bevételt hoz, nem érti, mi történhetett, hiszen évek óta ugyanazoktól a beszállítóktól szerzi be a szükséges árucikkeket és a vásárlói kör sem változott nagymértékben, viszont az üzlet közelében nyílt egy szupermarket az elmúlt évben.

Mit javasolna barátjának, hogy az üzlete eredményes legyen? Milyen intézkedéseket tenne, annak érdekében, hogy az üzlet forgalmát fellendítse?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

JÖVEDELMEZŐSÉG A vállalkozások eredménye a bevételeik és a bevételek elérése érdelében felmerült ráfordításaik különbségéből képződik. Ha az eredmény pozitív, akkor nyereségről, ha negatív, akkor veszteségről beszélünk. Minden vállalkozás célja, hogy hosszútávon eredményesen tudjon működni, tehát nyereség elérésére törekszenek. Az eredmény az értékesítési folyamatban keletkezik kereskedelmi vállalkozások esetében, forrása az árrés. Nettó árbevétel: az egyes termékek mennyiségi egysége szorozva a nettó eladási árral. Nettó árbevétel=p*q

Nettó árbevételt befolyásoló tényezők:

- eladott mennyiség - termékek nettó eladási ára - árrés nagysága - alkalmazott értékesítési mód

Árrés: a kereskedelmi munka ára, ebből tudják a vállalkozások kifizetni a költségeiket és a fennmaradó rész fogja képezni a vállalkozás nyereségét.

Hogyan növelhető a vállalkozások árrés-szintje?

- megfelelő beszerzési politikával, - körültekintő partnerek, szállítók kiválasztásával, - a magas árrés tartalmú termékek forgalmi részarányának növelésével, - alacsonyabb beszerzési árakkal, - termékek értékesítésének növelésével.

Miért fontos az árréstömeg?

- fedezi a felmerülő költségeket - a költségeken felül nyereséget biztosít(hat)

Költségek: a tevékenység érdekében felhasznált anyagi és nem anyagi javak összessége.

Költségek csökkentése:

- körültekintő költségpolitika alkalmazása

Költségek csoportosítása: Kereskedelmi tevékenység jellege szerint

- beszerzési költség - tárolási költség - értékesítési költség

Forgalomhoz való viszony szerint

- változó költségek, amik a forgalommal együtt változnak - állandó költségek, nem módosulnak a forgalom függvényében sem (bérleti díj…)

Költségek fajtája szerint

- anyagi költség (árubeszerzés értéke, csomagoló anyagok…) - munkabér költségek - értékcsökkenési leírás (az eszközök kopnak a használat során) - egyéb költségek, ami egyikhez sem kapcsolódik (biztosítási díj, rezsi költség…)

Hogyan csökkenthetőek a költségek? Költséggazdálkodás által, ami azt jelenti, hogy megpróbáljuk a legoptimálisabb ráfordításokkal elérni ugyanazt az eredményt.

Költséggazdálkodás eszközei:

- költségek összetételének vizsgálata (megoszlási viszonyszámok segítségével) - költségszínvonal mutató segítségével - költséghatékonyság mutatóval

Megoszlási viszonyszámok kifejezik az egyes részek arányát a sokaságon belül.

Számítása: (rész/egész) *100

Mértékegysége: % Az összes megoszlási viszonyszám együttes összege mindig 100%! Költségszínvonal: megmutatja, hogy a nettó árbevételnek hány %-a a költség.

Számítása: (összes költség / nettó árbevétel) *100]

Mértékegysége: % Költséghatékonyság: számítása többféle módon történhet, azt mutatja meg, hogy 100 Ft költséggel mekkora árbevétel, vagy mekkora árréstömeg, vagy mekkora nyereség érhető el. Számítása:

1. (nettó árbevétel / összes költség) * 100 / Ft

Megmutatja, hogy 100 Ft költséggel mekkora árbevételt tudunk elérni

2. (költség / nettó árbevétel) * 100 / Ft

Jelentése: 100 Ft nettó árbevételhez hány Ft költség kell

3. (árrés / költség) * 100 / Ft

Jelentése: 100 Ft költséggel mekkora árrést lehet elérni

4. (költség / árrés) * 100 / Ft

Jelentése: 100 Ft árréshez hány Ft költség kell

5. (nyereség / költség) * 100 / Ft

Jelentése: 100 Ft költséggel mekkora nyereséget lehet elérni

6.(költség / nyereség) × 100 / Ft

Jelentése: 100 Ft nyereséghez hány Ft költség kell

Eredmény nagyságát befolyásoló tényezők:

- az árréstömeg és a - költségek nagysága és összetétele

Eredmény kimutatása: Kereskedelemben az eredményt a jövedelmezőségi tábla segítségével is kiszámíthatják. Feladat: A mtg kft. értékesített 120 darab kulcstartót 150 Ft/db egységáron, a termék 25% áfát tartalmaz, a kulcstartó beszerzési ára 55 Ft/db nettó áron, a vállalkozás összes költsége 3000 Ft. Számítsa ki a vállalkozás eredményét! Nettó árbevétel=14400 Ft Bruttó ár/1,25= Nettó ár= 150/1,25=120 Ft/db Nettó ár*eladott mennyiség=120*120=14400 Ft Eladott áruk beszerzési értéke=Nettó beszerzési ár*eladott mennyiség= 55*120=6600Ft Árréstömeg= árrés*eladott mennyiség= 65*120=7800 Ft Nettó árbevétel- eladott áruk beszerzési értéke= 14400-6600=7800 Ft Árrés= Nettó eladási ár- Nettó beszerzési ár= 120-55=65 Ft/db Eredmény= Árréstömeg- költségek= 7800-3000=4800 Ft A vállalkozás 4800 Ft-os nyereségre tett szert a kulcstartók értékesítése által.

3. Eredmény keletkezése:

Jövedelmezőségi tábla: Nettó árbevétel - beszerzési ár (ELÁBÉ) Árréstömeg - költségek Eredmény (+ nyereség, - veszteség)

Kereskedelemben az eredményt leggyakrabban a jövedelmezőségi tábla segítségével számítjuk ki.

Megnevezés Ft Színvonal (%)

Nettó árbevétel - elábé Árréstömeg - költségek Eredmények (+/-)

Eredmény keletkezése-jövedelmezőségi tábla

Nettó árbevétel: eladott mennyiség és a nettó egységár szorzata. ELÁBÉ: eladott áruk beszerzési értéke ELÁBÉ szint: (ELÁBÉ / nettó árbevétel) * 100 (%)

- nettó árbevételhez viszonyított aránya.

Árrés szint: (árréstömeg / nettó árbevétel) / 100 (%)

- az árréstömeg nettó árbevételhez viszonyított aránya

Költség szint: (költség / nettó árbevétel) * 100 (%)

- a költség nettó árbevételhez viszonyított aránya

Eredmény szint: (eredmény / nettó árbevétel) * 100 (%)

- az eredmény nettó árbevételhez viszonyított aránya

TANULÁSÍRÁNYÍTÓ

1. feladat: Számítsa ki a Kiss Bt. eredményét, ha a következő adatokat ismeri!

A Bt. háromféle terméket értékesít, az első termékből eladott 200 db-ot 150 forintos nettó egységáron, a második termékből 100 db-ot értékesített 350 forintos áfa nélküli áron, a harmadik termékből 400 db-ot tudott eladni nettó 400 forintos áron.

Az első termék beszerzési ára (áfa nélkül) 100Ft/db, a másodiké: 200 Ft/db, a harmadiké: 200 Ft/db.

A vállalkozás összes költsége 45000 forint.

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

MEGOLDÁSOK

1. feladat: Számítsa ki a kiss Bt. eredményét, ha a következő adatokat ismeri!

A Bt. háromféle terméket értékesít, az első termékből eladott 200 db-ot 150 forintos nettó egységáron, a második termékből 100 db-ot értékesített 350 forintos áfa nélküli áron, a harmadik termékből 400 db-ot tudott eladni nettó 400 forintos áron.

Az első termék beszerzési ára (áfa nélkül) 100Ft/db, a másodiké: 200 Ft/db, a harmadiké: 200 Ft/db.

A vállalkozás összes költsége 45000 forint.

Nettó árbevétel: egységár x eladott mennyiség= (200x150+100x350+400x400)=225000 Ft

ELÁBÉ: beszerzési ár x eladott mennyiség= (200x100+100x200+400x200)=120000 Ft

Árréstömeg: Nettó árbevétel-ELÁBÉ= 225000-120000=105000 Ft

Költségek: 45000 Ft

Eredmény: Árréstömeg- költségek= 105000-45000=60000 Ft

VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI

AZ ESETFELVETÉS

Egy kis csokoládé üzlet tulajdonosa, vállalkozását egyéni vállalkozóként folytatja, szeretne vásárolni egy új kínáló pultot, a pult megvételéhez azonban szüksége lenne a 2 m Ft-ra, jelenleg 1,5 m Ft-tal rendelkezik. Úgy ítéli meg, hogy a hiányzó összeget külső forrásból kell

beszereznie, mivel jelenleg nincs ennyi saját forrása. Mivel üzlete tevékenysége nyereséges, számításai szerint a hiányzó összeget egy éven belül vissza tudja fizetni hitelezőinek. Mit tenne, hogyan teremtené elő a hiányzó összeget? Mivel győzné meg hitelezőit, hogy a kölcsön összegét éven belül vissza fogja fizetni?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI: Finanszírozás: pénzügyi források ellátását, pénzellátást jelent, tőke megszerzésére irányuló tevékenység. Tágabb értelemben nemcsak a pénzzel való ellátást jelenti, hanem a racionális felhasználását is.

A vállalkozások működéséhez különböző nagyságú és összetételű erőforrásokra van szükségük. Az erőforrások két forrásból biztosíthatóak, idegen, illetve saját forrásból. A finanszírozási döntések a pénzügyi döntések körébe tartoznak, csak úgy, mint a befektetési és osztalékfizetési döntések.

A befektetési döntések arra vonatkoznak, hogy milyen összetételű és mennyiségi eszközállományra van szüksége a termelési célkitűzéseinek megvalósulása érdekében a vállalkozásnak. A befektetési döntések meghozatala után kell meghozni a finanszírozási elhatározásokat.

Az osztalékfizetési döntések befolyásolják a befektetési és finanszírozási döntéseket, ugyanakkor a befektetési és finanszírozási elhatárolások is meghatározhatják az osztalékfizetés arányát.

A finanszírozási folyamat szakaszai:

1. döntés előkészítés 2. döntés 3. végrehajtás 4. döntés esetleges módosítása 5. korrigált döntése végrehajtása 6. a teljesítés utólagos elemzése

1. Döntés előkészítés főként gazdasági számítások alapján történik. Különböző alternatívákat célszerű kidolgozni. Be kell mutatni az egyes finanszírozási források igénybevételének előnyeit és hátrányait. A vizsgálni kell a források hatását a saját tőkére, és a vállalat jövedelmezőségére, és a vállalat piaci értékére. A döntése kiinduló pontja azt elmúlt időszak elemzése, tapasztalatokra építve. 2. Döntés: az illetékes testület vagy személy kiválasztja a legmegfelelőbbnek vélt változatot. Ez vonatkozhat tevékenységre, vagy egy konkrét intézkedésre is.

3. Végrehajtás főként technikai, operatív feladatot jelent, emellett folyamatos ellenőrzésére és elemzésre is figyelmet kell fordítani. Menet közben is értékelni kell a döntés során figyelembe vett tényezők megvalósulását és a hatását a vállalati mutatók alakulására. 4. A döntés esetleges módosítása, ha a döntésnél számításba vett körülményektől a valóság olyan mértékben tér el, hogy célszerű az eredeti döntés megváltoztatása. Ha a változtatásra vonatkozó számítások pozitív képet mutatnak, akkor célszerű meghozni a döntést a módosításra. 5. A korrigált döntés végrehajtása, szintén operatív intézkedésekre van szükség. A folyamatos ellenőrzés és elemzés ebben a szakaszban is elengedhetetlen. 6. A teljesítés utólagos elemzése, meg kell vizsgálni, hogy a tervezett célkitűzés milyen mértékben valósult meg. Elemzés tárgya a likviditás és a jövedelmezőség alakulása. A tanulság, a tapasztalatok későbbi felhasználása is fontos. Saját forrás:

Saját forrás: olyan vállalati tőkerész, amit a visszafizetési kötelezettség nem terhel. Minél nagyobb a vállalkozás saját forrásának aránya, annál nagyobb a pénzügyi önállósága, kedvezőbb a helyzete hitel felvétel esetén. A befektetők szemében, ha nagyarányú a saját tőke aránya kedvezőbb helyzetbe hozza a vállalkozást. A hitelezők számára is megnyugvást jelent a magas saját tőke aránya, mivel csökkenti a kockázatukat.

- a vállalkozás induló vagyona - az osztalékfizetés után megmaradt mérleg szerinti eredmény - amortizációból megtérült összegek - alap és törzstőke emelés - kockázati tőkenyújtás

Idegen forrás:

Idegen forrás: a vállalatnál ideiglenesen, hosszabb vagy rövidebb ideig vannak jelen, átmenetileg finanszírozási célokat szolgálnak, a lejárati idő után vissza kell fizetni. A vállalkozást visszafizetési kötelezettség terheli. Származhat pénzintézettől, más vállalattól, magánszemélyektől, állami szervektől, intézményektől. Mivel ideiglenesen van a vállalkozásnál ez a tőkerész, ezért a használati díjat, vagyis kamatot kell fizetnie az igénybevevőnek. A hitelező kockázatot vállal, amikor átengedi a számára ideiglenesen felesleges tőkerészt, viszont az igénybevevőnek is kockázatos tevékenység, hiszen a lejárati idő után vissza kell fizetnie.

Az idegen tőke bevonása bizonyos esetekben elengedhetetlen, hiszen előfordulhat, hogy a gazdálkodó egység e forrás segítségével tudja megtartani piaci részesedését, a változó piaci igényekhez való alkalmazkodást. A tőkeáttétel (leverage) mutató segítségével az idegen tőke bevonásának hatékonyságát számíthatjuk ki. a mutató az idegen tőke felhasználásának hatékonyságát mutatja meg. Fajtái: Hosszú lejáratú idegen források: éven túli lejáratúak, többnyire beruházások finanszírozására szolgálnak.

Ide tartozik:

- bankhitel: pénzintézetek által a vállalkozásnak ideiglenesen kamat fejében átengedett pénzösszeg

- alapjuttatás - kötvénykibocsátás: hosszú lejáratú, fix kamatozású értékpapír, ami tulajdonjogokkal

nem jár - forfettírozás: Éven túli követelések megvásárlása, egy későbbi időpontban esedékes,

többnyire gépek és beruházási termékek szállításából, és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti.

- lízing igénybevétele: Tartós használatba adása a vagyontárgyaknak meghatározott díj ellenében, a díjak megfizetése után a vagyontárgy rendszerint használója tulajdonába megy át.

Rövid lejáratú idegen források: éven belüli kötelezettségek, főként a termelés, értékesítés finanszírozását szolgálja.

Ide tartozik:

- szállítói hitel: a szállítók által a vevőknek nyújtott hitel, azzal a céllal, hogy az általuk leszállított áruért a vevőknek későbbi időpontban kell fizetnie.

- bankhitel - váltótartozás: fizetési ígérvényt tartalmazó értékpapír, rövid lejáratú. - faktorálás: rövid lejáratú követelés megvásárlása a kereskedelmi kockázat átvállalásával.

A mai magyar vállalatokat hitelszűke jellemzi, tehát nem tudják tevékenységük működését saját forrásból finanszírozni.

Vállalkozások finanszírozása:

Vállalkozások finanszírozását csoportosítani lehet: Belső finanszírozás:

- forgalmi bevételekből való finanszírozás: a vállalkozás folyamatos működésén keresztül árbevételhez jut, és ebből finanszírozza tevékenységét.

- tartalékolásból történő finanszírozás: a tulajdonosok döntése alapján a vállalkozás nem fizet osztalékot, így ezt a megmaradt nyereséget tőkésítik, tartalékba helyezik.

- eredmény visszaforgatása révén megvalósuló finanszírozás: más néven önfinanszírozás, amikor a vállalkozás a visszaforgatott nyereségét használja fel finanszírozási célokra.

Külső finanszírozás:

- részesedés finanszírozás: a vállalkozásba újabb tulajdonosokat vonnak be, így pótlólagosan tőkéhez jutnak.

- idegen finanszírozás: a tőkét nyújtok tulajdonosi, részesedéi igénnyel nem lépnek fel a vállalkozással szemben, viszont a hitel díja a legmagasabb, a rövid lejáratú idegen források a napi vállalkozási tevékenységhez szinte nélkülözhetetlenek. Pl.: szállítói hitel.

Pénzforgalom

A pénz állandó mozgásban van, ez történhet:

- Készpénzben - Készpénz nélkül (átutalás, bankkártya stb.)

A vállalkozás gazdasági értékelése során nagyon fontos a fizetőképesség, vagyis a likviditás milyensége. A fizetőképesség azt jelenti, hogy a vállalkozás mindig rendelkezik annyi pénzzel vagy mobilizálható vagyonnal, hogy a fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja. Amennyiben huzamosabb időn keresztül nem felel meg ennek a követelménynek, a vállalkozás fizetésképtelenné válik.

Vállalkozásfinanszírozási alapelvek:

- Rentabilitás elve: Azt vizsgáljuk, ha idegen tőke bevonásával történik a finanszírozás, hogyan érinti a saját tőke jövedelmezőségét.

- Normativitás elve: A bankok csak akkor juttatják idegenforráshoz a vállalkozásokat, ha az ügyfélminősítésük megfelelő.

- Rugalmasság elve: Az átmeneti eszközállományt, átmeneti forrásokkal, a tartós eszközigényt, tartós forrásokkal célszerű finanszírozni. A tőkeszükséglet meghatározását rugalmasan kell kezelni, hogy a szükségtelen kamatköltségek elkerülhetővé váljanak.

- Likviditás elve: Az adósság szolgálati kötelezettségeit milyen forrásból tudja finanszírozni a vállalkozás.

- Önállóság elve: Olyan mértékben szabad a vállalkozásoknak eladósodnia, hogy az önállóságát ne veszélyeztesse.

Finanszírozási stratégiák:

Szolid stratégia: esetén a források lejárata és az eszközök megtérülési struktúrája azonos. Konzervatív finanszírozási stratégia: más néven óvatos stratégiának nevezzük. Nemcsak a tartós eszközöket, hanem az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásokkal finanszírozzák. Agresszív stratégia: Az átmeneti eszközökön túl, a tartós eszközök egy részét is átmeneti, csak időlegesen rendelkezésre álló forrásból finanszírozzák. Likviditás:

A likviditás szó jelentése fizetőképesség.

Likviditási mutatók: Likviditási ráta: A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek hányadosa. A kereskedelemben a likviditási ráta kívánatos mértéke 2,5- 3 közötti, mivel a forgóeszközökben a készletek is szerepelnek, ha alacsonyabb az érték, akkor lehet, hogy a vállalkozásnak nincsenek elegendő készlete, vagy nincs elegendő pénze a gazdálkodás folytatásához, ha túl magas az érték, akkor túl nagyok a készletek. Likviditási gyorsráta: (Forgóeszközök-árukészletek)/rövid lejáratú kötelezettségek.

Készpénzes likviditás: (Készpénz+készpénzértékű értékpapírok)/rövid lejáratú kötelezettségek. A mutató kifejezi, hogy a jelenlegi kötelezettségeit a vállalkozás a jelenlegi készpénzéből milyen mértékben tudja fedezni. Eladósodottsági és hitelképességi mutatók: A vállalkozás hitelképessége akkor jó, ha képes a hosszú távú kötelezettségeinek eleget tenni, a mutató a hitelezőknek, befektetőknek fontos, hiszen a befektetés kockázatát mutatja meg. Adóssághányad I.: Idegentőke és az összes tőke hányadosa, az idegen tőke arányát mutatja meg. Adóssághányad II.: Hosszú távú kötelezettségek és a hosszú távú kötelezettségek plusz a saját tőke hányadosa. Adósságszolgálati mutató: a vállalkozás hitelképességét mutatja meg. Összefoglalás

A vállalkozások a szükséges finanszírozási forrásaikat többféle forrásból szerezhetik be. Törekedniük kell, hogy a saját tőkét részesítsék előnyben az idegennel szemben, hiszen minden vállalkozás célja, hogy hosszú távon eredményesen gazdálkodjon. Vannak olyan helyzetek, amikor idegen forrás bevonásával valósítható meg egy beruházás. Minden vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy ne veszítse el a fizetőképességét, kellőképp likvid legyen. Ha idegen tőke bevonása szükséges, akkor azt jól átgondoltan, mérlegelve a forrásból származó előnyöket és hátrányokat vegye igénybe, illetve, hogy milyen ütemezésben és feltételekkel tudja visszafizetni.

TANULÁSÍRÁNYÍTÓ

1. feladat: Az alábbi állításokról döntse el, hogy igaz vagy hamis, állítását i/h betűvel jelölje!

A vállalkozások csak saját forrásból finanszírozhatják beruházásaikat.

A készpénz a legmobilabb eszköze a vállalkozásoknak.

Az idegen források lehet rövid illetve hosszú lejáratúak.

Az idegen forrásokat a lejárati idő végén vissza kell fizetni.

A rövid lejáratú források éven túli lejáratúak.

A hosszú lejáratú kötelezettségek éven belüli lejáratúak.

A saját forrást a tagok, tulajdonosok bocsátják a vállalkozás részére.

A szállítói hitel hosszú lejáratú kötelezettség.

A forfetírozás rövid lejáratú kötelezettség.

A kockázati tőkenyújtás saját forrás.

A finanszírozás pénzellátást jelent.

A rentabilitás elve egy finanszírozási stratégia.

Az önállóság elve alapján a vállalkozások csak akkor jutnak hitelhez, ha az ügyfélminősítésük megfelelő.

MEGOLDÁSOK

1. feladat: Az alábbi állításokról döntse el, hogy igaz vagy hamis, állítását i/h betűvel jelölje!

A vállalkozások csak saját forrásból finanszírozhatják beruházásaikat. h

A készpénz a legmobilabb eszköze a vállalkozásoknak. i

Az idegen források lehet rövid illetve hosszú lejáratúak. i

Az idegen forrásokat a lejárati idő végén vissza kell fizetni. i

A rövid lejáratú források éven túli lejáratúak. h

A hosszú lejáratú kötelezettségek éven belüli lejáratúak. h

A saját forrást a tagok, tulajdonosok bocsátják a vállalkozás részére. i

A szállítói hitel hosszú lejáratú kötelezettség. h

A forfetírozás rövid lejáratú kötelezettség. h

A kockázati tőkenyújtás saját forrás. i

A finanszírozás pénzellátást jelent. h

A rentabilitás elve egy finanszírozási stratégia. h

Az önállóság elve alapján a vállalkozások csak akkor jutnak hitelhez, ha az ügyfélminősítésük megfelelő. h

ÖNELLENÖRZŐ FELADATOK

1. feladat: Határozza meg az alábbi fogalmak jelentését!

Befektetetett pénzügyi eszközök: _______________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Forgóeszközök: _____________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Készletek: _________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Jegyzett tőke: ______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Tárgyi eszközök:____________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Likviditás: _________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Finanszírozás: ______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Mérleg: ___________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Árrés: ____________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat: Sorolja fel a pénzeszközök csoportjait!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

3. feladat: Sorolja fel a forgóeszközök csoportjait!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. feladat: Mit jelent a mérlegegyezőség elve?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

5. feladat: Milyen fajtái léteznek az eredménykimutatásnak?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

6. feladat: Sorolja fel az eredménykimutatás kategóriáit!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

7. feladat: Hogyan növelhető a vállalkozások árrés-szintje?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

8. feladat: Miért fontos az árréstömeg? Sorolja fel!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

9. feladat: Mire szolgál a jövedelmezőségi tábla? Milyen információkat nyerhetünk belőle?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

10. feladat: Mire vonatkoznak a befektetési döntések?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

11. feladat: Mire vonatkoznak az osztalékfizetési döntések?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

12. feladat: Sorolja fel a finanszírozási folyamat szakaszait!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

13. feladat: Sorolja fel a hosszú lejáratú idegen források fajtáit!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

14. feladat: Sorolja fel a vállalkozás finanszírozási alapelveket!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

15. feladat: Egészítse ki a hiányzó szövegrészt!

Forgalmazási tevékenység elemzésére a legalkalmasabb az………………... A ……………………elemzése

kiemelt fontosságú, mert a vállalkozás saját tőkéjének részét képzi. A mérleg szerinti eredmény számításánál

figyelembe kell venni, hogy milyen …………… folytat, illetve milyen jövőbeli céljai vannak, és mire használja

fel az ……………………..

Az …….. a kereskedelmi munka ára, ebből tudják fedezni a vállalkozások a költségeiket, a fennmaradó rész

képzi a gazdálkodó egység eredményét.

………………: olyan vállalati tőkerész, amit a visszafizetési kötelezettség nem terhel. Minél nagyobb a

vállalkozás saját forrásának aránya, annál nagyobb a pénzügyi önállósága, kedvezőbb a helyzete hitel felvétel

esetén.

MEGOLDÁSOK

1. feladat: Határozza meg az alábbi fogalmak jelentését!

Befektetetett pénzügyi eszközök: Azok a pénzeszközök, amiket a vállalkozás befektetési céllal, tehát hosszabb

távon elkülönít.

Forgóeszközök: Rövid ideig használja a vállalkozás, éven belül, gyorsan mobilizálható, készpénzzé tehetőek, a

napi működéshez szükséges eszközök.

Készletek: A gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek

rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek rész és eredeti alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során

változatlan állapotban maradnak és így hagyják el a vállalkozást.

Jegyzett tőke: A Cégbíróságon bejegyzett tőke, mely a létesítő okirat (társasági szerződés) szerinti saját tőkével

egyezik meg.

Tárgyi eszközök: Tárgyiasult formát öltenek, tartósan szolgálják a vállalkozás termelési- szolgáltatási

tevékenységét, sajátosságuk, hogy amortizáció számolható el a használatuk folyamán.

Likviditás: a vállalat folyamatos fizetőképesség fenntartása.

Finanszírozás: pénzügyi források ellátását, pénzellátást jelent, tőke megszerzésére irányuló tevékenység.

Tágabb értelemben nemcsak a pénzzel való ellátást jelenti, hanem a racionális felhasználását is

Mérleg: Olyan kétoldalú kimutatás, amely egyik oldalán az eszközöket, másik oldalán a forrásokat tartalmazza

egy meghatározott időpontra vonatkozóan

Árrés: a kereskedelmi munka ára, ebből tudják a vállalkozások kifizetni a költségeiket és a fennmaradó rész

fogja képezni a vállalkozás nyereségét.

2. feladat: Sorolja fel a pénzeszközök csoportjait!

- pénztár, csekk - bankbetét

3. feladat: Sorolja fel a forgóeszközök csoportjait!

- készletek - követelések - értékpapírok - pénzeszközök

4. feladat: Mit jelent a mérlegegyezőség elve?

Az eszközök és források összegének meg kell egyeznie! Minden eszköznek van forrása is

5. feladat: Milyen fajtái léteznek az eredménykimutatásnak?

- összköltség eljárás módszere - forgalmi költség eljárás módszere

6. feladat: Sorolja fel az eredménykimutatás kategóriáit!

- üzemi vagy üzleti tevékenység eredménye - pénzügyi eredmény - szokásos vállalkozási eredmény - rendkívüli vállalkozási eredmény - adózás előtti eredmény - adófizetési kötelezettség - adózás utáni eredmény - osztalék, részesedés fizetése - mérleg szerinti eredmény

7. feladat: Hogyan növelhető a vállalkozások árrés-szintje?

- megfelelő beszerzési politikával, - körültekintő partnerek, szállítók kiválasztásával, - a magas árrés tartalmú termékek forgalmi részarányának növelésével, - alacsonyabb beszerzési árakkal, - termékek értékesítésének növelésével.

8. feladat: Miért fontos az árréstömeg? Sorolja fel!

- fedezi a felmerülő költségeket - a költségeken felül nyereséget biztosít(hat)

9. feladat: Mire szolgál a jövedelmezőségi tábla? Milyen információkat nyerhetünk belőle?

Megtudhatjuk a vállalkozások eredményét, hogy a működésük nyereséges vagy veszteséges volt az elmúlt

időszakban.

10. feladat: Mire vonatkoznak a befektetési döntések?

A befektetési döntések arra vonatkoznak, hogy milyen összetételű és mennyiségi eszközállományra van

szüksége a termelési célkitűzéseinek megvalósulása érdekében a vállalkozásnak. A befektetési döntések

meghozatala után kell meghozni a finanszírozási elhatározásokat.

11. feladat: Mire vonatkoznak az osztalékfizetési döntések?

Az osztalékfizetési döntések befolyásolják a befektetési és finanszírozási döntéseket, ugyanakkor a befektetési

és finanszírozási elhatárolások is meghatározhatják az osztalékfizetés arányát.

12. feladat: Sorolja fel a finanszírozási folyamat szakaszait!

- döntés előkészítés - döntés - végrehajtás - döntés esetleges módosítása - korrigált döntése végrehajtása - a teljesítés utólagos elemzése

13. feladat: Sorolja fel a hosszú lejáratú idegen források fajtáit!

- bankhitel - alapjuttatás - forfettírozás - kötvénykibocsátás - lízing

14. feladat: Sorolja fel a vállalkozás finanszírozási alapelveket!

- rentabilitás elve - normativitás elve - rugalmasság elve - likviditás elve - önállóság elve

15. feladat: Egészítse ki a hiányzó szövegrészt!

Forgalmazási tevékenység elemzésére a legalkalmasabb az üzleti eredmény. A mérleg szerinti eredmény

elemzése kiemelt fontosságú, mert a vállalkozás saját tőkéjének részét képzi. A mérleg szerinti eredmény

számításánál figyelembe kell venni, hogy milyen osztalékfizetési politikát folytat, illetve milyen jövőbeli céljai

vannak, és mire használja fel az adózás utáni eredményt.

Az árrés a kereskedelmi munka ára, ebből tudják fedezni a vállalkozások a költségeiket, a fennmaradó rész képzi

a gazdálkodó egység eredményét.

Saját forrás: olyan vállalati tőkerész, amit a visszafizetési kötelezettség nem terhel. Minél nagyobb a vállalkozás

saját forrásának aránya, annál nagyobb a pénzügyi önállósága, kedvezőbb a helyzete hitel felvétel esetén.

IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan Aula Kiadó, 2001 Barancsi Éva- Horváth Judit- Szennyessy Judit: Vállalkozásgazdaságtan TRI-MESTER Tatabánya 2001 Horváthné Herbáth Mária, Stágel Imréné: Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek III. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 1994 http://kereskedo.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=67&Itemid=33 http://numen.extra.hu/procjegyzet2.php?file=KV4 http://www.kerisuli.hu/vallalkozas/76-vallalkozas-nyeresegerdekeltsege/154-koeltseg-es-tokeigeny-csoekkentes http://www.econom.hu/merleg-szerinti-eredmeny-meghatarozasa-tarsasagi-ado-meghatarozasa http://www.penzugysziget.hu/index.php?%20%20option=com_content&view=article&id=433&Itemid=183 http://www.penzugysziget.hu/index2.php?option=com_content&task=view&id=433&pop=1&page=0&Itemid=1660 http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=94&Itemid=46 http://www.econom.hu/koltseg-elszamolasi-rendszerek-szamvitele http://www.kik-tokaj.hu/pdf/szamviteljegyzet20100318.pdf

http://numen.extra.hu/procjegyzet2.php?file=KV4 http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=40&Itemid=27

AJÁNLOTT IRODALOM Barancsi Éva- Horváth Judit- Szennyessy Judit: Vállalkozásgazdaságtan TRI-MESTER Tatabánya 2001