1

ALAPELVEK, CÉLOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni,

beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy, integrált tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi műveltségi terület – tantárgy, modul – feladata. Az anyanyelv ugyanis az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege.

Az oktatásnak—mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt—alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásához, saját sorsuk alakításához.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, ugyanakkor a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Az előzőekből következik, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése.

A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek (tehetnek) a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Célunk tehát az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírás készségének a kialakítása, fejlesztése, azaz a biztos kommunikációs készség elsajátíttatása. A Nemzeti alaptanterv kiemelt feladatként kezeli a megismerési képességek fejlesztését, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk alapja az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere.

Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. A tanulókat az elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, a szükséges információk megtalálására kell nevelni. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek és felhasználni az információs világháló adta lehetőségeket és eszközöket, s ezáltal birtokolják az élethosszig tartó tanulás képességét. Az információs és kommunikációs kultúra döntő tényezője az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának és megbecsülésének. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt fejlesztése a társadalmi kommunikáció alapja. Az anyanyelv a kultúra közvetítője. Lehetővé teszi az értelmi képességek fejlődését, az értékek sokoldalú- és irányú megismerését, segíti a társas kapcsolatok megfelelő, empátián, a másság elfogadásán alapuló kialakulását és fejlődését; ezáltal a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele. A társadalom kisebb-nagyobb közösségeiben való részvétel, hatékony szereplőként való viselkedés feltételezi az anyanyelv biztos ismeretét.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése. A kompetencia oly módon érvényesül, hogy a tanulók az életkorunknak megfelelően birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A nyelvi kompetencia döntő eleme a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése, a megértés képessége és a megértéssel összhangban álló aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. A tanulókat képessé kell tenni, hogy megértsék a különböző céllal és helyzetben létrejött szövegeket, azokat tudják értelmezni,

2

kritikusan vizsgálni. A szövegek értelmezésekor fel kell ismerniük nemcsak a szó szerinti, hanem az átvitt jelentést is. Meg kell őket tanítani arra is, hogy szövegalkotáskor vegyék figyelembe a beszédhelyzetet, a hallgató(k) igényeit, a különböző szövegműfajok sajátosságait és normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétel, hogy a tanulók ismerjék meg az anyanyelvük rendszerét, annak jelenét és múltját. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete alapul szolgál más nyelvek megismerésében és elsajátításában. Az anyanyelv az egyéni és a kollektív tudatvilág a társadalom múltját is őrzi: hagyományőrző és –mentő funkciója révén a nemzeti identitástudat megalapozója.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, így szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. A nyelv ugyanis – mint grammatikai rendszer és stilisztikai mód – az irodalom anyaga, megvalósulási formája. Kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlesztését, a társas kapcsolatok kialakítását. Tehát a tanulók logikai funkciónak, erkölcsi magatartásának, esztétikai érzékük kibontakozásának letéteményese. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés beszélgetések és olvasmányok feldolgozása révén tartalmakkal tölti meg a tanulók érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét. Az anyanyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés. Ezt szolgálja: a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, a kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés irányába. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés sok lehetőséget nyújt a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására is. Az irodalmi művekkel folytatott aktív kommunikáció révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, valamint meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, az azok megoldására való hajlam kialakításában,

a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a mások közötti különbség megfogalmazásában és a másság erre épülő elfogadásában, tiszteletében. Továbbá fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához. Segíti a tanulókat abban, hogy kialakuljon bennük a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

Az irodalmi nevelésnek a korábban említett célokon túl feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti őket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészeti konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek céljához és tartalmához.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagban – fejlesztési feladatokban, témakörökben, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben és továbbhaladási feltételekben – épül egymásra. Ugyanakkor a két szakasz több vonatkozásban eltér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti az első szakaszban (1–4. osztály) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5–6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi

3

gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét.

A 7–8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot.

4

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK KIEMELT FELADATAI

Kulcskompetenciák

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése, anyanyelvi kommunikáció A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogását és alkalmazását, a konfliktusok fölismerésének és megítélési képességét, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértetése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. 2. Olvasás, írott szövegek megértése, természettudományos kompetencia kialakulásának segítése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése.

A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése, a szövegekben megformált értékek felfogása és befogadása, kritikája. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztály szintjének megfelelő szinten. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása. A képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az európai és a magyar kultúrában hagyományos alapvető szövegtípusok elsajátítása. Írásbeli szövegalkotáskor a megfelelő íráskészséget tükröző, rendezett, olvasható írás használatára való ösztönzés. Az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikai íráskép kialakítása. Az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés stb.), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés

5

módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. A mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgoztatása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés. 5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása. A leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerének, az anyanyelv nyelvközösséget összetartó erejének felismerése. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. A grammatikai, jelentéstani ismeretek megtanítása az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tétele, az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. 6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtó; érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményforrás mivoltának fölismertetése. A tanulók olvasási kedvének fenntartásával (felkeltésével) műértő, örömszerző olvasás kialakítása.

Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre építve az elemi szintű kommunikációs készségek továbbfejlesztése a gondolatok megértésében, megfogalmazásában és továbbításában. A műalkotások megértéséhez szükséges esztétikai, irodalomelmélet (műfajelméleti, szerkezettani, stilisztikai, verstani) alapszintű ismeretek megszerzése. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Irodalmi művek feldolgozásakor annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Annak beláttatása, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetekhez, érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és -nyilvánítás elősegítése. Az irodalmi művek jobb megértése és a kommunikációs képességek fejlesztése drámajátékkal, dramatizálással és színdarabok előadásával. Átgondolt, hatásos személyiségfejlesztés, amelyben fontos szerephez jut – az irodalmi anyag segítségével – a helyes önismeret kialakítása. A magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő korszakainak, alkotóinak és műveinek megismerése. A Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek anyagával a belső koncentráció kialakítása. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása.

6

Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre. A műélvezet fiktív létmódjának megértése. A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztönzése. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. Az ítéletalkotás képességének fejlesztése a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről. Az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése. A tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra való buzdítás. A művekkel kapcsolatos érzelmek, gondolatok megfogalmaztatása, a személyes élmény

kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességének bizonyítására. 10. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, , a táncot., a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

8. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése Az irodalmi művek megismerése, önálló és közösségi feldolgozása által tegyük képessé az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. 9. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Alapfokú internethasználat jártasságának megszerzésében segítséget nyújtani a tanulóknak irodalomórákon.

.

Magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyam Kerettanterv

7

5. ÉVFOLYAM Éves óraterv Évi óraszám: 148 óra Magyar nyelv: 74 óra (2 óra/hét) 4 óra/hét Magyar irodalom: 74 óra (2 óra/hét)

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Történetmondás, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 2. Olvasás, írott szövegek megértése Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás

fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód begyakorlása. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Személyes és olvasmányélmény megfogalmazása elbeszélés műfajában. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész– rész, közel – távol, részletező – egybenlátó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. A korábban tanult helyesírási ismeretek rendszerezése, alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. 4. A tanulási képesség fejlesztése Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék,

Magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyam Kerettanterv

8

bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről, használatáról. 5. Ismeretek az anyanyelvről A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyai feltérképezésében a korosztály szintjén. Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. A nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása, felismerése különféle nyelvváltozatok konkrét példái alapján. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. 6. Ismeretek az irodalomról Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Az olvasás örömének megtapasztalása.

Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmikagyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, pl.: szerkezet, egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezése, a ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. Mások véleményének meghallgatása. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság megítélése.

Magyar nyelv 5. o.

Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben (12 óra) Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: – a kommunikációs helyzet alapelemei, a beszélő és a hallgató szerepe – helyzetgyakorlatok. Az emberi beszéd kialakulása, szerepe az emberiség történetében. Az írás kialakulása, fejlődése, szerepe az írásbeli kommunikációban. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Beszédművelési gyakorlatok. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái (arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás), szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. A testbeszéd viszonya a verbális beszédhez. Mindennapi beszédhelyzeteink: – kapcsolatfelvétel: (köszönés, megszólítás, bemutatkozás) – szándéknyilvánítás: (kérdés, tudakozódás, kérés, felszólítás) – véleménynyilvánítás. – beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.

A kommunikáció tényezőinek (feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna) megismerése, alkalmazása különféle beszédhelyzetekben. Ismerettartalmú szövegek értelmező hangos olvasásának gyakorlása. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének, kommunikációjának megtapasztalása. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A helyes beszédlégzés, artikuláció gyakorlása. A megfelelő beszédtempó, hangmagasság, hangerő és hanglejtés alkalmazása. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A kapcsolatfelvétel és szándéknyilvánítás nyelvileg helyes, udvarias formáinak megismerése, használata a nem nyelvi kifejezőeszközök alkalmazásával. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása egyéni élményekről. Mások véleményének meghallgatása. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megismerése, egyénre szabott alkalmazása.

A beszélt nyelv (16 óra) A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. – a hangok világa, a beszélőszervek és működésük; – a beszédhangok csoportosítása. Rövid hosszú magánhangzók;

– magas és mély magánhangzók. A hangrend; – az illeszkedés.

Rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között. A beszélőszervek működésének megfigyelése, megisme-rése. A beszédhangok csoportosítása különböző szempontok szerint: időtartam szerint. A hangrend szerepének felismerése, szerepe a toldalékolásban. Az illeszkedés megfigyelése, szerepe a toldalékolásban.

Kiegészítő anyag – A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. – Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. – Az ábécé és a betűrend. A szótag és az elválasztás. – Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása. Kiegészítő anyag Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban.

Legalsó, alsó, középső és felső nyelvállású magánhangzók; ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók. Megfigyelése. A mássalhangzók csoportosítása különböző szempontok szerint: jegyeik alapján és zöngésség szerint. A betűrendbe sorolás szabályainak megismerése és gyakorlása. Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása közötti különbség megismerése, a szavak elválasztásának gyakorlása. A hangutánzó és hangulatfestő szavak szerepe a szövegalkotásban. Stilisztikai értékük felfedezése. Szóbeli szövegek alkotása: cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés kifejező, mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes formában. Szóbeli szöveg pl. történet kiegészítése szóban.

Az írott nyelv (24 óra) Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, írásos beszámoló. Kiegészítő anyag Az írástechnika továbbfejlesztése. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései. A helyesírási alapelvek. A szóelemző írásmód: – a hasonulások, – összeolvadás, – mássalhangzó-rövidülés, -kiesés. A kiejtés szerinti írásmód: – szótövek írása, – toldalékok írása. A hagyományos és az egyszerűsítő írásmód.

Az élő és az írott szövegek közötti azonosságok és különbözőségek megfigyelése. Különböző műfajú szövegek néma és hangos olvasása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival: adatkeresés, lényegkiemelés stb. Nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása. Vázlat készítése különböző műfajú szövegek megértésének igazolására, fogalmazások írásához. Rövidebb szövegek: leírás, elbeszélés alkotása. Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása leírásokban, elbeszélésekben. Magánlevél megfogalmazása; a szóhasználat, a levél hangnemének megválasztása a címzetthez igazodva. Hírek, hirdetések, interjúk olvasása, műfaji sajátosságaik megfigyelése, megfogalmazásuk önállóan, interjú készítése tanári segítséggel. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása. A helyesírás alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. A helyesírás rendszerének (helyesírási alapelvek) megismerése, gyakorlati alkalmazása. Helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel, elsősorban A magyar helyesírási szabályai című könyvvel. Írásbeli munkák javítása tanári irányítással és önállóan.

A szavak jelentése és szerkezete (18 óra) A hangalak és a jelentés viszonya: – egy- és többjelentésű szavak, – rokon értelmű, – ellentétes jelentésű szavak, – azonos alakú szavak, – hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondá- sok. A szavak szerkezete: – szótő és toldalék, toldalékfajták. – egyszerű és összetett szavak.

A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. A szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása. Memoriterek tanulása: szólások, közmondások.

A szavak szerkezetének megfigyelése, a szóelemek (szótő, képző, jel, rag) felismerése és megnevezése. Alaktani elemzések gyakorlása tanári irányítással.

Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra) Tájékozódás különféle dokumentumtípusokban: – könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi) – segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása: könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai. Önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása. Megadott könyvek keresése a könyvtárban egyénileg és csoportosan.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása.

Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése.

Irodalom 5. o. Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek Népdalok, mesék (28 óra) Néhány (két-három) népdal, mondóka. Mesék a klasszikus és mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemző motívumai, fordulatai, hőstípusai. Kiegészítő anyag

A népdal, mondóka műfaji sajátosságainak (zeneiség, ritmus) felfedezése.

A mesék néma és hangos olvasása. Az olvasás örömének megtapasztalása. A népmesék a korábbi nyelvállapotot tükröző kifejezéseinek felfedezése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása. A gyakori mesetípusok (csalimese, állatmese, tündérmese) felismerése, megnevezése. A humor kiemelt szerepének érzékelése. Vélemény megfogalmazása a mesék hőseinek cselekedeteiről. A jó és a rossz, az igazság és az igazságtalanság felismerése. A mesék tartalmának elmondása. Mese(részlet) dramatizált megjelenítése.

Petőfi Sándor: János vitéz (20 óra) Mese és valóság az elbeszélő költeményben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei. Az elbeszélő költemény. Próza és vers közötti különbség Szókincsfejlesztés. A képiség megjelenése a műben. A szereplők cselekedetei, a hős kalandjai, erkölcsi választásai. Az ütemhangsúlyos verselés.

A valóságos és mesei elemek elkülönítése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Műrészlet felolvasása. Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. Szómagyarázatok készítése tanári irányítással az aktív és passzív szókincs fejlődése végett. A szövegben megjelenő egyszerűbb képek (hasonlat, megszemélyesítés metafora), alakzatok (ismétlés, fokozás) felismerése, értelmezésük gyakorlása. Néhány mondatos vélemény megfogalmazása szóbeli és írásbeli megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, nézeteiről, helyzeteiről. A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásának megfigyelése. Az ütemhangsúlyos felező 12-es felismerése. Memoriter tanulása:

Húsz versszak a műből.

Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek (14 óra) Mitológiai és bibliai történetek. Tájjal, szülőfölddel, családdal kapcsolatos versek olvasása, feldolgozása. Petőfi Sándor: Az alföld (Szülőföldemen, István öcsémhez, Egy estém otthon), Arany János: Családi kör. A kortárs magyar gyermekköltészet néhány gyöngyszeme. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei

A művek közös és önálló olvasása. A különböző kultúrák létmódjának, szemléletének megtapasztalása. Annak megállapítása, hogy ki az elbeszélő, és kinek a szemével látjuk a történetet. Az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Az ítélkezés mint cselekedet felismerése a feldolgozott műalkotásokban. A versekben előforduló egyszerűbb képek (hasonlat, megszemélyesítés metafora), alakzatok (ismétlés, fokozás) felismerése, értelmezésük gyakorlása. A tájleíró vers műfaji sajátosságainak felfedezése. A megismert, 19. században született lírai alkotások idegenségének megtapasztalása. Memoriter tanulása:

Petőfi Sándor: Az alföld (részletek) Arany János: Családi kör (részletek)

A versek témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. Az egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása. Az versek ritmusa közötti különbség megfigyelése (időmértékes – ütemhangsúlyos verselés). Memoriterek tanulása:

Petőfi Sándor egy verse (pl.: Fa leszek, ha) Weöres Sándor: A tündér és/vagy Déli felhők Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

A feldolgozott szövegek műfaji és formai különbségeinek megfigyelése, ezek érzékelésére irányuló képesség kialakítása.

Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben (12 óra) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban.

Ifjúsági regény elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. Az idő és tér egyértelműen jelölt mozzanatainak azonosítása. A történet elbeszélőjének felismerése. Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szöveg szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.

Memoriter tanulása: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (10 sor)

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Néhány alapvető irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

6. ÉVFOLYAM

Éves óraterv Évi óraszám: 148 óra Magyar nyelv: 74 óra (2 óra/hét) 4 óra/hét Irodalom: 74 óra (2 óra/hét)

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból; többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok szóban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről; külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Folyamatos hangos és csendes olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: (a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkersés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése). A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például: mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás,

monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból; többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok írásban: – elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); – leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről – jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről; külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire – a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban.

4. A tanulási képesség fejlesztése A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban.

Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban). 5. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. 6. Ismeretek az irodalomról Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (például gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása, feldolgozás a klasszikus és kortárs magyar és világirodalomból.

Néhány fontosabb költői kép, alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megtapasztalása. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése (például elbeszélés vagy párbeszéd formájában). Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok, a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő szövegekben. Részvétel a tanulócsoportban folyó vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása.

Magyar nyelv 6. o. Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek

Páros és kisközösségi kommunikáció (12 óra) A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. Beszédművelési gyakorlatok (folyamatosan). A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban: a testbeszéd és a verbális kommunikáció eszközei.

Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben: – a vita; érv, cáfolat, indok, bizonyítás; – kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás; – szándéknyilvánítás: segítségkérés, tudakozódás.

Egyszerű, érthető és hatékony közlésmódok gyakorlása. Beszédművelési gyakorlatok rendszeres végzése a beszédtempó, a hangmagasság, hangerő, hanglejtés tudatos alkalmazása. A szóhasználat, a testbeszéd, a kiejtés összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodás, a személyiséghez illő fellépés érzékeltetése. Üzenet rövid, szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. A kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás különböző módozatainak gyakorlása. A segítségkérés, tudakozódás gyakorlása.

Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei (10 óra) A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban, nézőpontváltás. Elbeszélés párbeszéddel. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei: – a jellemzés mint műfaj – a jellemzési módok. Kombinált jellegű szövegek (elbeszélés leírással, jellemzéssel) . Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Kiegészítő anyag Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások.

Elbeszélés és leírás alkotása különböző nézőpontból. Elbeszélés alkotása párbeszéddel. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek fontosabb gondolatainak összefoglalása. Néhány soros jellemzés alkotása, személyes vagy olvasmányélmények megfogalmazása a jellemzésben. Kombinált jellegű fogalmazások alkotása. Elbeszélés, leírás, jellemzés szerepének megfigyelése és alkalmazása ismeretterjesztő szövegekben. Levél szerkesztése. A levél formai és tartalmi sajátosságainak figyelembe vételével magán-, illetve hivatalos levél megírása. Meghívó szerkesztése. Riport készítése tanári irányítással. Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások előadása.

A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolása (48 óra) A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófaji rendszere: Az ige – jelentése, – az igékhez járuló ragok, – az igemódok, – az igemódok és igeidők kapcsolata, – az ikes igék. A névszók A főnév és fajtái. A melléknév. A számnév. A névmások. Az igenevek. – a főnévi igenév, – a melléknévi igenév, – a határozói igenév. A határozószók. A viszonyszók.

A mondatszók. A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei.

A nyelvi egységek közötti rendszerszerű összefüggések felismerése a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között. A szófaj fogalmának értelmezése a szójelentés, a toldalékolhatóság alapján. Szófaji rendszerek megismerése. Az ige fogalmi jegyeinek felfedezése. Az igei személyragok felismerése. A módjelek felismerése és megnevezése. Az

igeidők kifejezésének megfigyelése. A módjel és időjel értelmezése. Az igeidők és igemódok közötti összefüggések felfedezése. A főnév, köznév, tulajdonnév fogalmának meghatározása önállóan és/vagy tanári segítséggel az első szakaszban szerzett ismeretek alapján. A tulajdonnév fajtáinak megismerése és a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazása az írásbeli szövegekben. A melléknév fogalma. A melléknév fokozásának gyakorlása, toldalékos alakjai. A számnév fogalmának pontosítása, fajtái, a határozatlan számnevek fokozása. A számnévképzők megismerése. A számnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok rendszerezése. A névmások fogalma, fajtáinak megismerése. Képzők szerepe a szóalkotásban, az igenévképzők felismerése, megnevezése. Az igenevek igei és névszói sajátosságainak felfedezése. A határozószók fogalma, felismerése. A viszonyszók fogalma, használatuk, kiemelten a névelők, névutók, igekötők A mondatszók fogalma, kiemelten az indulatszók. A megismert szófajok felismerése szövegben, toldalékos formában is, képzésmódjuk. Helyes használatuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. Különféle nyelvváltozatok konkrét – szószintű – példái alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása. A szófajokhoz kapcsolódó alapvető helyesírási szabályok megismerése, rendszerezése, alkalmazásuk. A földrajzi és intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának gyakorlása.

Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra) A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei. Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről.

Napilapok, hetilapok, folyóiratok olvasása, böngészése. Különféle sajtótermékek fejlécének vizsgálata. Cikkek rovatok olvasása, műfaji sajátosságok megfigyelése. Az anyaggyűjtés és –elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással és önállóan. Ismerkedés az internettel, CD-ROM-mal.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése.

Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése személyes élmény alapján. Szövegben a szavak szófajának felismerése megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában.

Irodalom 6.o. Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek Monda, rege, ballada (20 óra) Kiegészítő anyag Két-három magyar történeti monda. A magyarok eredete, A csodaszarvas, A fehér ló monda Egy népballada. Kőmíves Kelemenné; Budai Ilona A ballada műfaji jellemzői. A műballada. Kiegészítő anyag

Ismeretek gyűjtése az ősköltészet (műveltség, művészet) kialakulásáról. A monda hangos és néma értő olvasása. A monda műfaji sajátosságainak megfigyelése, összehasonlítása a mese műfaji sajátosságaival. A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása. Egy népballada hangos és néma értő olvasása, szerepenkénti felolvasása, dramatizálása. A ballada műfaji jellemzőinek felismerése, összegyűjtése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának, a érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése. A népballada és a műballada összehasonlítása. Arany János: A walesi bárdok, Mátyás anyja Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (részlet), Buvár Kund A tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségek megtapasztalása. Legendák olvasása, feldolgozása, szövegfeldolgozási technikák gyakorlása. Memoriter tanulása:

Arany János: A walesi bárdok Arany János: Toldi (24 óra) A mű szerkezete. Az elbeszélő költemény. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lélekábrázolás. A jellemzés eszközei. Előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

A mű cselekményének, logikai menetének megfigyelése. A mű szerkezetének vizsgálata tanári segítséggel, az epikus művek szerkezeti egységeinek (előkészítés, bonyodalom, az események kibontakozása, tetőpont, megoldás) felismerése és megnevezése. A tetőpontok, fordulópontok, kitérők érzékelése. Az elbeszélő költemény műfaji sajátosságainak megfigyelése. Az elbeszélő költemény fogalmának meghatározása tanári segítséggel vagy önállóan. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A főhős belső vívódásainak megfigyelése. Az epizód szerepe a jellemzésben. A jellemábrázolás módjainak, az epizód szerepének, a főhős jellemfejlődésének megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása jellemzés írásakor. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása a szereplők jelleméről. Az elbeszélői előadásmód sajátosságainak, az érzelmi-indulati feszültség fokozása eszközeinek megfigyelése. Költői képek (megszemélyesítés, hasonlat, metafora, allegória), alakzatok, (ellentét, fokozás, ismétlés, halmozás, felsorolás) felismerése és megnevezése. A költő nyelvhasználatának (képes beszéd, hangulatteremtés, szórend stb.) megfigyelése, folyamatos szógyűjtés. Népi motívumok gyűjtése. A János vitéz és a Toldi összehasonlítása: rokon vonások és különbségek számbavétele.

A versforma.

A versforma megállapítása: felező tizenkettes. A rímelés megfigyelése. Memoriter tanulása:

10–15 versszak a műből. Hősök a történetmondás műfajában (16 óra) Gárdonyi Géza: Egri csillagok és Daniel Defoe: Robinson Crusoe vagy Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai vagy Charles Dickens: Twist Oliver Helyzetek, kalandok, konfliktusok. Jellemek és sorsok. A regény fogalmának bővítése. Elbeszélő költemény. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Az időmértékes verselés. Kiegészítő anyag Elbeszélések. Kuckó király, Kosztolányi Dezső: A kövér bíró, Fekete István: Fészekrablás, Gyurkovics Tibor: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem. A prózai és a verses elbeszélés különbsége.

A regények önálló elolvasása. Az olvasás örömének megtapasztalása. Műrészletek felolvasása. A mű feldolgozása tanári irányítással. Önálló ismeretszerzés, előzetes gyűjtőmunka a regény történeti koráról, helyszínekről. A regény cselekményének és szerkezetének, valamint az ismétlődő motívumok szerepének megfigyelése. Az idő és tér mozzanatainak azonosítása. A főszereplők életútjának nyomon követése pl.: közösen készített életút térkép készítése. Az életutak és a összekapcsolódása. A szereplők: történelmi személyek és költött alakok megkülönböztetése. A mellékszereplők főhősökhöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a szereplők jelleméről. Önkifejezés képességének kiteljesítése szövegek átírásával, az olvasott művekhez különböző befejezések készítése. A regény műfaji sajátosságainak felfedezése, megnevezése. A történelmi regény fogalma. A történet megismerése, a mű egy rövid részletének olvasása. Az archaikus szöveg sajátosságainak megfigyelése. A mai és a korábbi nyelvállapot különbségeinek felfedezése. Az időmértékes verselés, a rövid és hosszú szótagok fogalmának megismerése. A hexameter szerkezetének megfigyelése. Műrészlet „skandáló” olvasása. Rövid vers írása időmértékes verselésben. Elbeszélések hangos és csendes néma értő olvasása. a szöveg-feldolgozási technikák gyakorlása. Az ábrázolási alapformák: elbeszélés, leírás, párbeszéd felismerése. A történet elbeszélőjének megállapítása. Tetőpontok, fordulópontok keresése az olvasott művekben. A humor szerepének érzékelése, nyelvi megjelenési formái. Beszélgetés a művek által kiváltott élményekről. A verses és prózai elbeszélések összehasonlítása. Memoriter tanulása:

Dobó esküje.

Képek és formák a költészetben (14 óra) Lírai alkotások elemzése különböző korokból. Legalább nyolc lírai mű elemzése különböző korokból (négy-öt a 20, századi irodalomból. Pl.: Ady Endre: A föl-földobott kő; Radnóti Miklós: Bájoló; lllyés Gyula: A tárgyakkal; József Attila: Perc, Mama; Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa. A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. Kiegészítő anyag Csokonai Vitéz Miály élete és költészete

Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és kortárs magyar irodalom köréből. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. A lírai műnem eddig tanult sajátosságainak összegzése. A költői szöveg- és képalkotás vizsgálata. A versekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, megnevezése, szerepük és hangulati hatásuk megtapasztalása. Allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia. A versszak és a nagyobb szerkezeti egység viszonyának megértése. Memoriter tanulása:

Ady Endre: A föl-földobott kő Radnóti Miklós: Bájoló lllyés Gyula: A tárgyakkal József Attila: Perc, Mama Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa. vagy Balassi Bálint: Egy katonaének Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a

főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített

élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.

7. ÉVFOLYAM

Magyar nyelv Éves óraterv: Évi óraszám: 74 óra/év

2 óra/hét

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése és felhasználása a szóbeli előadáskor.

Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommuni-kációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszkö-zök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. 4. A tanulási képesség fejlesztése Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. 5. Ismeretek az anyanyelvről Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használata. Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban.

A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző

értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása.

Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység

Magán- és közéleti kommunikáció (12 óra vagy 15 óra) A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: – megbeszélés, – vita , – felszólalás, – hozzászólás, – rövid alkalmi beszéd, – köszöntés, – kiselőadás – reklám, hirdetés, – anyanyelvünk zenéje:

hangsúly, hangerő, hanglejtés

Szóbeli és írásbeli szövegek közötti azonosságok és különbségek felismerése, megnevezése a magán- és közéleti kommunikációban. A közélet kommunikáció műfajainak megismerése, sajátosságaik megfigyelése. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben megbeszélés alkal-mával. A beszédpartnerrel való együttműködés gyakorlása. Az érvelés tudatos megfogalmazása: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Empatikus viszony kialakítása. A felsorolt beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Rövidebb beszámolók anyagának gyűjtése, rendszerezése, írása tanári segítséggel, csoportosan, önállóan. Mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása a felsorolt műfajok szóbeli alkalmazásakor. A testbeszéd, arcjáték néhány jelének ismerete, ezek tudatos alkalmazása. A szemkontaktus jelentőségének megtapasztalása.

Az egyszerű mondat (35 óra vagy 37 óra) A szövegtől a hangokig ismétlés. A mondat fajtái: – a mondatok a beszélő szándéka szerint – a mondatok logikai minősége.

Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. – predikatív szerkezet. – az állítmány és az alany szófaja, fajtái. – a tárgy, a tárgyas szerkezet, a tárgy alakja, fajtái.

Ismerettartalmú (metanyelvi) szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek felismerése tanári irányítással és önállóan. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása pl.: téma megállapítás, lényegkiemelés, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok felismerése stb. önálló vázlatkészítés rövidebb szövegekhez. Jegyzetkészítés tanári irányítással. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A szöveg (mondat) tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, hangsúly, hanglejtés stb.). a különféle mondatfajták változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A mondatrészek és a szintagmák felismerése, fogalmi jegyeik összegyűjtése, meghatározás készítése tanári segítséggel, önállóan.

– Az alanyi és tárgyas ragozás – A határozók, a határozós szerkezetek. – A jelzők, a jelzős szerkezetek.

A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése: az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével. azonos jelentésviszonyokat kifejező, de eltérő szerkezetű mondatok megfigyelése,

Kiegészítő anyag A mellérendelő szószerkezetek Szerves szóösszetételek és helesírásuk A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhe-lyességi ismeretek. *A szöveg és a mondat kapcsolata.

szerkezetek átalakítása. A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelv szerkezetből, formából fakadó jelentés megismerése. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete. Összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. *A pragmatikai funkció fontosságának felfedezése. *A téma, réma fogalmának megismerése. Mindig az adott mondatrésszel kapcsolatban előforduló nyelvhelyességi hibák felfedezése, tudatos anyanyelvi ismereteken alapuló javítása (pl.: az alany és állítmány egyeztetése, a határozóragok helytelen használata.) *A szöveg makro- és mikroszerkezete.

Helyesírási ismeretek (12 óra vagy 16 óra) Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: – a tanult idegen személynevek – a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása.

A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, ismeretek bővítése. A helyesírás gyakorlása a mondatrészekhez és az egyszerű mondatok helyesírási tudnivalóinak alkalmazására. A tulajnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok bővebb megismerése. Az egybe-, külön- és kötőjeles írásmódú földrajzi nevek és intézménynevek helyesírásának gyakorlása -i képzős alakjaikkal együtt. A helyesírási kézikönyvek használatának gyakorlása. Helyesírási hibák javítása tanári irányítással és önállóan.

Könyv- és könyvtárhasználat (4,5 vagy 6 óra) A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék.

Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, a tanult anyag bővítése információhordozókból. Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan, önállóan. A gyűjtött ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. A források megjelölésének gyakorlása forrásjegyzékek összeállítása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép.

Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának ismerete és megfelelő alkalmazása. A magyar helyesírási szabályai című kiadvány önálló használata.

Irodalom 7.o. Éves óraterv 74 óra/év

2 óra/hét

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás). 2. Olvasás, írott szövegek megértése Minél teljesebb megértést biztosító csendes olvasás, kifejező felolvasás; a szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában. 4. A tanulási képesség fejlesztése

Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások felkutatása megadott témához. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. 6. Ismeretek az irodalomról Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól. Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése. A műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben.

Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között – a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával. Különböző típusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb megtapasztalása. A személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Különböző konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különféle műalkotások és mindennapi szövegműfajok esetén. Életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegműfajok kapcsán.

.

Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység Ritmus, kép, kifejezésmód – líra alapformái (dal, elégia, óda, epigramma) (12 óra vagy 17 óra) Különféle lírai témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból. Janus Pannonius: Pannonia dicsérete Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Radnóti Miklós: Virágének Vörösmarty Mihály: Ábránd Nagy László: Ki viszi át a szerelmet Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy Robert Burns: John Anderson, szívem, John Vagy más lírai alkotások válogatásával.

A feldolgozott művekhez kötődő kifejezésmódok jellemzőinek megnevezése a megfelelő fogalmak segítségével. Annak tudatosítása, hogy az irodalom (művészet) érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. A lírai művek elemzési, értelmezési képességének tágítása. A dal, helyzetdal, elégia, óda, himnusz, epigramma, költői levél műfaji sajátosságainak megfigyelése. Műfaji meghatározások készítése tanári irányítással. A líra szerkezet megismerése. Az időmértékes verselésről tanultak bővítése. A pentameter, disztichon felismerése. Verslábak: jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus. Azonos téma értelmezése különböző művészeti ágakban.

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés – anekdota. A regény változatai (25 óra vagy 25 óra) Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa A kőszívű ember fiai Mikszáth Kálmán: Szent Péter eser- nyője A néhai bárány *A mák Lázásr Ervin: Az asszony

Thea Beckmann: Keresztes hadjárat farmerban Az anekdota változatai, felépítése. A novella szerkezeti jellemzői.

Egyéni olvasmányok feldolgozása megadott szempontok szerint. A prózai művek önálló olvasása, feldolgozása a magyar és a világirodalomból a történetmondás hallgatói szempontokat is figyelembe vevő gyakorlása. A szövegekhez kapcsolódó vizuális tényezők figyelembe vétele. Az olvasott művek kifejezésmódbeli és műfaji jellemzőinek a megfigyelése. Az anekdota, novella fogalma, illetve a regény fogalmának bővítése. Az olvasott művek legfontosabb műfaji ismérveinek megnevezése és a téma megjelölése. A helyzet, helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő és eseményszerkezet követése. Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok bemutatása az olvasott művekben. A művel, a műfajjal az olvasatok összetevőivel összhangban az élményt elmélyítő, a megértést elősegítő

szövegelemző eljárások alkalmazása. A megismert alkotások elemző értékelése az erkölcsi és esztétikai értékek feltárásával.

Egy drámai mű feldolgozása (4 vagy 6 óra) Egy dráma (vígjáték) feldolgozása, megtekintése. Molière: A fösvény (részlet) A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi eszközei. A szöveg és az előadás összehasonlítása.

A drámai műnem fogalma. A dráma jellemző szövegtípusa: párbeszéd a szereplők nevével. A komédia műfaji sajátosságainak megfigyelése. A feldolgozandó mű cselekményének megismerése, szerkezetének vizsgálata tanári irányítással. Jellem- és helyzetkomikumok felfedezése a vígjátékban. Az előadás megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A díszlet és jelmez szerepe az előadásban.

Irodalom és kulturális élet a reformkorban (18 vagy 20 óra) Kölcsey Ferenc: Himnusz Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részletek) Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, A XIX század költői, Egy gondolat bánt engemet,…Tisza, Föltámadott a tenger Arany János és Petőfi levelezése; Arany János: Évnapra, Mátyás anyja, A walesi bárdok, Elégia, Kapcsos könyv Tompa Mihály: A madár, fiaihoz Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek.

Irodalmi társaságok, folyóiratok, a színházi élet hőskorának megismerése. Költők életútjának elolvasása, szöveg-feldolgozási technikák gyakorlása. Jegyzetkészítés tanári irányítással. Minél teljesebb megértést biztosító csendes, illetve kifejező olvasás Elemzések a művek retorikai, szövegépítkezési sajátosságainak figyelembevételével. Az elolvasott művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok kapcsolódási pontjainak felismerése. Fogalmak értelmezése. Tájékozódás a művek kontextusaiban. A romantikus életmód, életérzés; a stílusjegyek közös vonásainak megfigyelése a művészetek különböző ágaiban. Stílusalakzatok, szóképek, a megismert műfajok felismerése és megnevezése. Memoriterek tanulása:

Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Szeptember végén,

A XIX század költői Tánc és dráma (4 vagy 6 óra) Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával.

Dramatikus improvizációk, különböző technikák alkalmazása a szereplők jellemzésére. Memoriterek tanulása:

15-20 soros prózarészlet előadása (pl. Mikszáth Kálmán: A néhai bárány) 15-20 soros drámarészlet előadása Molière: A fösvény

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek,

érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése, szakszerű megnevezése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.

8. ÉVFOLYAM

Magyar nyelv

Éves óraszám: 74 óra

2 óra/hét

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos, a nyelvi illemnek megfelelő használata a különféle kommunikációs helyzetekben. Együttműködés a társakkal például szituációs vagy szerepjátékban. 2. Olvasás, írott szövegek megértése A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és véleménynyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése

Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. 5. Ismeretek az anyanyelvről Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés játékos összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása. Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására. Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában

előforduló nyelvváltozatok nyelvhelyességi kérdéseiben.

Tantervi témakörök Tartalmak

Tanulói tevékenység

A tömegkommunikáció (10 óra) Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. Az összetett mondat (20 óra) Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő összetett mondat fajtái: – az állítmányi alárendelő összetett

mondat, – az alanyi alárendelő összetett mondat, – a tárgyi alárendelő összetett mondat, – a határozói alárendelő összetett mondat, – a jelzői alárendelő összetett mondat.

Publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl.: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok felfedezése, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás stb). Különféle tömegkommunikációs szövegműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl. a szándék és hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából).. Tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbségek (hír és kommentár) megfigyelése. Különböző vélemények összevetése. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl. azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése. Az egyszerű és az összetett mondat szerkezetének összevetése. Az összetett mondat fogalmi jegyeinek összegyűjtése. A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok feltételes, hasonlító, (megengedő, következményes) megismerése. A mondatrend változatainak megfigyelése, tudatos alkalmazása. Az alárendelő összetett mondatok fajtáinak felismerése, összehasonlítása, különbözőségek felfedezése. Szerkezetek átalakítása, mondatok zsugorítása. A tagmondatok közötti tartalmi, logikai és grammatikai kapcsolatok felfedezése. Az alárendelő összetett mondatok elemzése algoritmusának elsajátítása.

A főmondat és mellékmondat viszonyának megfigyelése, az utalószó és a kötőszó szerepe az alárendelő összetett mondatokban. A kötőszó fogalmának értelmezése.

A mellérendelt összetett mondat fajtái: – a kapcsolatos mellérendelt összetett mondat, – az ellentétes és a választó mellérendelt összetett mondat, – a következtető és a magyarázó mellérendelt összetett mondat. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban.

A mellérendelő összetett mondatok fajtái. A tagmondatok közötti tartalmi és logikai kapcsolatok nyelvi kifejezési módjainak megfigyelése. Mondatelemzési gyakorlatok. A következtető és magyarázó mellérendelő összetett mondatok összehasonlítása, különbözőségük meghatározása tanári irányítással. A mondatok szórendjének vizsgálata, szórendi gyakorlatok végzése.

A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya.

A többszörösen összetett mondatok vizsgálata. Elemzési gyakorlatok. A szöveg mibenléte. A szöveg mikroszerkezete: a mondategész, mondategység, tagmondat, (szabad mondat, csonkított mondat, szövegmondat) felismerése, szerepük megfigyelése a szövegszerkesztésben, szövegalkotásban. A makroszerkezet: bevezetés, tárgyalás, befejezés használata szövegalkotáskor.

A szóalkotási módok (10 óra) A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A gyakori szóalkotási módok – szóképzés, szóösszetétel – rendszerező összefoglalása. A mozaikszók.

A szóösszetétel fogalma. Az alárendelő összetett szavak fajtái: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős. A mellérendelő összetett szavak: szóismétlés, ikerszavak, jelentéssűrítő összetételek. A gyakori névszó és igeképzők felismerése, új szavak képzésének gyakorlása. Alaktani elemzések gyakorlása. A mozaikszók keletkezése, használatuk.

A tanult leíró nyelvtani fogalmak, rendszerezése (7 óra) A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei a szófajok rendszere. Alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó. A magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök.

Az egyes nyelvi szintek felismerése és megnevezése: szó, szószerkezet, mondat, szöveg. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése. A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. A szófajokról tanultak rendszerező ismétlése, összefoglalása. Alaktani ismeretek rendszerezése: szótő, képző, jel, rag. A toldalékok kapcsolódásának sorrendje. A leggyakoribb névszó-, ige- és igenévképzők. A képzett szavak alkalmazása. Alaktani elemzések gyakorlása. A magyar hangrendszerről tanultak rendszerező ismétlése. A magán- és mássalhangzók közötti különbség. A hangrend. A magán- és mássalhangzótörvények felismerése. A mondatfonetikai eszközök alkalmazása a kommunikáció és a szóbeli szövegalkalmazás, a szövegek felolvasása alkalmával. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. Az összefoglalás sajátosságainak megismerése, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan.

Helyesírási ismeretek (9 óra) A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. A szóösszetételek helyesírása.

A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése, rendszerezése. A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elvének érvényesülése. Az összetett mondatok központozása: a mondatközi (vessző, pontos vessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek helyes használata. A párbeszéd helyes írásmódja. Az egyenes és függő idézet írásmódja. Az idézetek helyes alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően.

Kitekintés a magyar nyelv életére (8 óra) Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői.

Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő (régi, archaikus) szövegek olvasása, idegenségük megtapasztalása, megértésük gyakorlása segédeszközökkel (pl. egynyelvű szótárakkal). A nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során a szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén.

Szövegműfajok és kifejezési formájuk (6 óra) A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: – könyvismertetés, könyvajánlás; – kritika; Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei.

Nyugta, kérdőív, kérvény kitöltése. Az önéletrajz tartalmi és formai kérdései. önéletrajz írása. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása. Könyvismertetés és -ajánlás írása. Az anyag összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Kritika megfogalmazása olvasmányélményekről. Mások véleményének meghallgatás, megértése és tömör reprodukálása. A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbségének megértése és elfogadása. Idézetek: egyenes és függő idézetek használata a mindennapi beszédhelyzetekben, a tömegkommunikációs műfajokban stb. A paródia kifejezőeszközeinek megfigyelése, alkalmazása.

Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra) A tárgykatalógus használata önálló fe-ladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról.

Ismerkedés a tárgykatalógus felépítésével. A cédulázás technikájának elsajátítása tanári irányítással. Önálló vázlat készítése. Elemi gyakorlottság megszerzése az információ felhasználásában, a források megjelölésében. Forrásjegyzék készítése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal.

A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában.

Irodalom

Éves óraterv Óraszám: 74 óra 2 óra/hét

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és –nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata.

Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával. Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. 4. A tanulási képesség fejlesztése Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése. Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk

megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. 6. Ismeretek az irodalomról A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között – más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete.

Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása. Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társművészetek eszköztárának bevonásával. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbségének megértése és elfogadása. A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb megtapasztalása, a hatás reflektálása csoportos beszélgetésben és önállóan. A személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Különböző konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különféle műalkotások és mindennapi szövegműfajok esetén. A kulturális különbség mint világlátás és mint életforma, a kulturális identitás mint az egyéniség feltétele és mint konfliktusforrás megfigyelése különféle szövegekben.

Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység Kitekintés a világirodalomra (8 óra) Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból. Whitman: Hallom Amerika dalát Rimband: A magánhangzók szonettje Apollinaire: Kikericsek, Búcsú

Gabriel Garcia Marquez: Öregúr – hatalmas szárnyakkal A Magyarországon kívüli magyar irodalom Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér Kányádi Sándor: Nyergestető

Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. Világirodalmi alkotások értelmezése, összehasonlítása, stilisztikai értékelése. Könyvismertetés készítése.

Írók a két háború között (6 óra) Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből. Kassák Lajos: Egy ember élete, Mesteremberek Tamási Áron: Ábel a rengetegben Szabó Lőrinc: Tücsökzene József Attila: Curriculum vitae, Tiszta szívvel, Istenem, Ringató, Mama, A Dunánál Radnóti Miklós: Tétova óda, Nem tudhatom, Erőltetett menet

Az elemző-értelmező olvasás élmény- és tapasztalatszerzést elmélyítő szerepének tudatosítása. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek olvasása és feldolgozása. A zenei és ritmikai eszközök azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése. A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése. A kompozíció meghatározó elemeinek (tematikus szerkezet, logikai szerkezet, tér- és időszerkezet stb.) megismerése és azonosítása. A lírai mű beszédhelyzetének, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása. Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása. Kreatív történetelbeszélés és történetírás gyakorlása. A magyar irodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Memoriterek tanulása:

József Attila: Tiszta szívvel Radnóti Miklós: Nem tudhatom

A Nyugat első nemzedékének irodalmából (31 óra) Irodalmi élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások, esszék a Nyugat első nemzedékének íróitól. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Párisban járt az ősz Lédával a bálban Őrizem a szemed A föl-földobott kő

Babits Mihály: Messze… messze és/vagy Hazám Móricz Zsigmond: Tündérkert (részlet)

A hét krajcár Légy jó mindhalálig

Kosztolányi Dezső: Téli alkony Esti Kornél

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Tóth Árpád, Juhász Gyula költeményei

Eddig tanult lírai verses műfajok azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Szóképek, alakzatok, rím és verselés felismerése, megnevezése. Ismerkedés korstílusokkal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. Memoriterek tanulása:

Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének A föl-földobott kő Őrizem a szemed

vagy Párizsban járt az ősz Babits Mihály: Hazám

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című művének otthoni olvasása és feldolgozása.

A dráma világa (4 óra) Egy szabadon választott drámai alkotás olvasása

Shakespeare vagy Moliére

A drámai szerkezet felismerése, egyes szerkezeti egységek megnevezése. A monológ és dialógus közötti eltérések megfigyelése. A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója a tragédia kapcsán. Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések felismerése, megfogalmazása. A mű továbbélése: filmfeldolgozások.

Újabb irodalmunk (11 óra) Olvasmányok, versek újabb irodalmunkból. Déry Tibor: A Dunánál Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokság-

ról Weöres Sándor: Robogó szekerek

Majomország Örkény István: Arról, hogy mi a

groteszk Pilinszky János: Harbach 1944. Nagy László: Ki viszi át a szerelmet

Tűz

Arcok és művek a 20. század magyar irodalmából (10 óra) Áprily Lajos: Március Füst Milán: A magyarokhoz Csanádi Imre: Az 56-os évre Nemes Nagy Ágnes: A szabadsághoz Kertész Imre: Sorstalanság (I. fejezet) Csoóri Sándor: Vendégeim Lázár Ervin: Az asszony Orbán Ottó: Az örökös otthon Regionális kultúra és irodalmi élet.

Főbb költői képek és alakzatok, szókincsbéli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai szövegben. Az előbbiek jelentésteremtő szerepének megértése. Lírai verses műfajok azonosítása, tartalmi és formai sajátosságainak megértése. A lírai mű beszédhelyzete. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb megtapasztalása. A hatás reflektálása csoportos beszélgetésben és önállóan. Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi szövegműfajok kapcsán. A reklám és popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. A lakóhely, a régió irodalmi élete, kulturális értékei. Memoriter tanulása: egy szabadon választott vers vagy prózarészlet.

Tánc és dráma (4 óra) Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján.

Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. Memoriterek tanulása:

15-20 soros próza- és drámarészlet előadása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában.

A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a 20. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.