tott tudományának, a zoológiának szakadatlanu. l...
Post on 31-Oct-2019
1 Views
Preview:
TRANSCRIPT
1954. július hő 10-én búcsúzott a Magyar Nemzeti Múzeum - Természettudományi Múzeum legrégibb, hü munkatársától* Dr, Csiki Ernőtől, a magyar zoológia, a magyar entomolőgia Nesztorátél, búcsúzott a Magyar Rovartani Társaság alapító és t i s z t e l e t b e l i tagjától* Közel két emberöltőn át élt választ o t t tudományának, a zoológiának. Szakadatlanul dolgozott, mint a reá b i s o t t gyűjtemény Őre, majd mint az Állattár i -gazgatója. De k o r a i nyugdíjaztatása után i s f o l y t a t t a Magyarországon és nemzetközi tudományos körökben egyaránt e l ismert és nagyrabecsült munkáját úgyszólván élete utolsó percéig. 1954. július 6-án este t e t t e l e tollát és rövid pár érával később, július 7-e hajnalán hunyta l e örökre szemét. Csendesen, önfegyelmezetten, lehetőleg minden feltűnést kerülve járta élete pályáját és ehhez méltóan távozott az élők sorából.
C s i k i Ernő 1875.október 22-én született a hunyad-aegyei Zsil-Vajdej-Vulkánban. Édesapja, D i e t l Lajos, mint vámtisztviselő működött a régi erdély-romániai határszéli vámhivatalokban, Sősmezőh, Zs i l - V a j de j -Vulkánban, Nagyszebenben és a Vöröstoronyi szorosban. Miután Zsil-Vajdej-Vulkáaban akkor i b a n még elemi i s k o l a sem v o l t , C s i k i Ernőnek szülőföldjét és családját - tizennégy testvére v o l t - korán k e l l e t t e l hagynia, hogy Nagyszebenben elvégezhesse az elemi iskolát, majd a gimnáziumot. Érettségi vizsgája után felkerült Nagyszebenből Budapestre, ahol az Állatorvosi Főiskolán sz e r z e t t o k l e v e l e t . Bat követően 1897. október 3-án a Magyar Nemzeti Múzeum Állattan Osztályához nevezték k i múzeumi asszisztenssé és mint i l y e n v e t t e át a Frivaldszky János 1895-ben bekövetkezett halálával elárvult Ooleoptera-gyüjtemény keze-
lését. 1920-ban megbízták az Állattár adminisztratív vezetésével és 1924—tél, 1935-ban bekövetkezett nyugdíjaztatásáig mint múzeumi igazgató állt az Állattár élén. Korán bekövetkezett nyugdíjaztatása pontot t e t t azokra a nézeteltérésekr e , vitákra és harcokra, amelyek mindig egyenes, szókimondó, megneaalkuvő egyénisége m i a t t közte és az akkori vezetőkörök közö ;t felmerültek és mindig újból fellángoltak. Jogos elkeseredésében t e l j e s e n visszavonult a nyilvánosságtól és a múzeumtól. Tudományos munkáját azonban akkor sem hagyta abba, hanem szorgalmasan tovább gyűjtött és k u t a t o t t , most már k i zárólagosan otthonában, ahol k i s családi házában s z e r e t e t t hitvese biztosította nyugodt munkalehetőségét. De hamarosan ismét közelebb került a múzeumhoz és - főleg a felszabadulás utáni években - újból tevékenyen részt v e t t , most már mint tiszteletdíjas, mint külső munkatárs, az Állattár anyagának tudományos feldolgozásában.. Bekapcsolódott az Állattár tudományos tervébe és óriási, évtizedeken át szerzett tudását és t a p a s z t a l a t a i t önzetlenül állította a magyar zoológia, a magyar entomológia szolgálatába.
Csiki Ernő h i v a t a l i tevékenysége,mind múzeumi, mind ped i g általános tudományszervezési terén, valamint egéas tudományos működése majdnem kizárólag a magyar lemzeti museum és ezen belül elsősorban az Állattár fejlődését szolgálta, ugy hogy Cs i k i Ernővel a legnagyobb magyar muzeológusok egyikét vesztette e l a hazai tudomány.
Mint gyüjteményvezető a gondozására hízott Coleoptera-gyüjteményt három és fél évtized a l a t t egy múzeumi viszonyla t b a n majdnem jelentéktelennek nevezhető k i s gyűjteményből szorgalmas gyűjtő és feldolgozó munkájával,de főként szervező tehetségével Európa-, sőt világhírű gyűjteménnyé f e j l e s z t e t t e , amikor 1897-ben átvette a Coleoptera-gyüjtöményt, as csupán 120.000 példányból állott, amikor pedig 1932-ben átadta, a gyűjtemény példányszáma már jóval túlhaladta az egy milliót.
Ez az óriási szaporulat egyrészt Csi k i Ernő ós kortársainak, munkatársainak gyűjtéseiből származott, másrészt ped i g tevékenységének i d e j e a l a t t került vétel vagy ajándék formájában a múzeum gyűjteményébe. À múzeumi szolgálata i d e j e a l a t t gyűjtött bogarak száma meghaladja az 50.000-t. Az Erdélyi havasok és a Mezőség bogárfaünájának legkitartőbb és legeredményesebb kutatója v o l t , de gyűjtött a Hagy Magyar Alföld, a Dunántúl, a Bánát és a Felvidék számtalan helyén, valamint k u t a t o t t a Fruska Gorán i s . Igen tettemes számbeli szaporulatot, de egyúttal a magyar Coleoptera-fauna megismerése szempontjából igen nagy tudományos értéket képviselnek azok a nagy magyar magángyűjtemények, amelyek Cs i k i Ernő t e vékenysége folytán kerültek a múzeumba, mint Birő Lajos első bogárgyűjteménye, Wachsmann Ferenc, Mihók Ottó, (Jurányi I s t ván,Bokor Elemér, Kaufmann Ernő, Győrffy Jenő és mások gyűjteménye, összesen több mint 110.000 példánnyal. Tétel utján biztosított Csi k i E m Ő a múzeum részére két nagy balkáni gyűjteményt, éspedig az Apfelbeck V i k t o r és a Grabovszky Mi-hály-féle anyagot, továbbá az osztrák Paganetti-Bummler o-lasz,spanyol és balkáni gyűjtésének nagy részét.Mint nagyobb jelentőségű exóta anyagot, amely Cs i k i Ernő i d e j e a l a t t került a Coleoptera-gyüjteménybe, megemlíthetjük Sauter formő-z a i , Mc Dean ausztráliai, Stauding er und Bang-Haas délamerik a i , n y u g a t a f r i k a i és bomeói anyagát,valamint a Flason-féle gyűjteményt Yunnan, Annám, Pápua és Quadeloupe területéről. Legnagyobb sikere pedig az v o l t , amikor 1917-ben leleményességével, gyors elhatárosőképességével és erélyességével megszerezte a Magyar Nemzeti Múzeum számára a világhírű osztrák ooleopterológus, Edmund R e i t t e r gyűjteményét, éspedig a már évek óta a gyűjtemény megvételéről tárgyaló és egymás e l l e n acsarkodó német muzeumok orra elől. Ezt a tényt a több mint 200.000 példányt, több mint 5*000 típust tartalmazó gyűjteményben főként érdekelt német tudományos körök hosszú éveken át nem bocaájtották meg, som C s i k i Ernőnek, sem pedig a Ma-
gyar Nemzeti Múzeumnak* Ha mindehhez még hozzátesszük Biró Lajos felbecsülhetetlen értékű ujguineai és Kittenberger Salman nem kevesebbre értékelendő ke l e t a f r i k a i gyűjtésének anyagát, akkor kibontakozik előttünk a Természettudományi Múzeum Soleoptera-gyüjtöményének i g a z i képe, amely ma nemesek a Kárpátmedence bogárfaunájának kimeríthetetlen tárháza, hanem pal e a r k t i k u s , ső* világanyagával i s nyugodtan f e l v e h e t i a versenyt számos, neves külföldi múzeummal*
Mint gyűjtő Cs i k i Brno - amint már emiitettem - Magyarország legkülönbözőbb helyein járt és dolgozott* Számtalan alkalommal végigkutatta az erdőövezte Kárpátok v o n u l a t a i t , főleg a K e l e t i és Bélkeleti Kárpátokat. Gyűjtött Boszniában és Dalmáciában i s . A Magyar Tudományos Akadémia K e l e t i B i zottsága felkérésére és megbízásából az 1916 és 1918 közötti években több alkalommal végzett zoológiai kutatásokat Általában. Legtávolabbra azonban első nagy gyűjtőútja v i t t e , a m i kor 1898-ban, mint Zichy Jenő harmadik ázsiai expedíciójának zoológusa járt a Kaukázusban, á Yolga vidékén, az Uraiban, Szibériában és Mongóliában, a Gobi sivatagban és Kínában. A közel egy évig tartó, sajnos nem a legkedvezőbb körülmények között l e z a j l o t t gyűjtőút befejezése után az Indiai-óceánon keresztül visszatért hazájába. Mindezen tanulmányutak a l k a l mával igen értékes tudományos anyaggal gyarapította a múzeum gyűjteményeit, ugyanakkor pedig számos tudományos közleményben számolt be kutatásainak eredményeiről és t a p a s z t a l a t a i ról. C s i k i Brnő gyűjtőmunkájának,gyüjteményszervezésl te h e t ségének legfényesebb bizonyítéka az a 45.000 példányból álló mintaszerű Coleoptera-gyűjtemény, amelyet nyugdíjaztatása óta állított össze. Bz a gyűjtemény ma éppúgy tulajdona a Természettudományi Múzeum Állattárának, mint C s i k i Ernő első bogárgyűjteménye /10.000 példány/, amelyet 1897-ben történt kinevezése alkalmával az Állattárnak ajándékozott.
Gyű j tőut j a i n kivül több alkalommal járt külföldön, az o t t a n i nagy muzeumok és azok anyagának tanulmányozására. így
1901 és 1910 között ismételten megfordult a bécsi múzeumban és két alkalommal a szarajevói múzeumban. 1902-ben meglátogatta a müncheni, f r a n k f u r t i , b e r l i n i , S t e t t i n ! és a drezdai muzeumot. 1925-ben Zürichben, a I I I . Nemzetközi Entomológiai Kongresszuson, 1930-ban pedig Páduában, a H.Nemzetközi Zoológiai Kongresszus alkalmával képviselte a Magyar Nemzeti Muzeumot.
A Magyar Nemzeti Múzeum Állattári Osztálya fejlődésének egy igen fontos korszaka fűződik Csi k i Ernő nevéhez. Csi k i Ernő igazgatósága alatt ugyanis végre megmozdult a Magyar Nemzeti Múzeum épületében l e h e t e t l e n h e l y i körülmények kőzött sínylődő Állattár és négy éven át /1926-tól 1929-ig/ tartó költöztetés után - a Magyar Nemzeti Múzeum épületéből először a Szentkirályi-utca 7-es számú épületbe, majd onnan részben a Baross-utca 13-ba, részben pedig vissza a Magyar Nemzeti Múzeumba, és onnan ismét tovább a Barosa*=ateába, -végre megállapodott mai Baross-utcai székházában.Hogy ez Idő a l a t t nem állt l e t e l j e s e n minden tudományos munka, hogy az Állattár korszerű /legalább i s akkor/ elhelyezésének b i z t o sítása m e l l e t t a Magyar Nemzeti Múzeum épületében u j állatt a n i kiállítás készült, mindez az állattári dolgozók összefogásának, de nem utolsó sorban Cs i k i Ernő, a "költöztető igazgató", ahogyan baráti körében nevezték, fáradhatatlan munkájának és szervezőtehetségének eredménye.
C s i k i Ernő múzeumon kívüli szervező és vezető tevékenysége szintén igen sokoldalú és a magyar zoológiára nózva gyümölcsöző v o l t . így aktivan részt v e t t a révfülöpi Magyar Biológiai Állomás, a későbbi Tihanyi Biológiai Kutatóintézet megszervezésében, szervezte és irányította az 1927-ben Budapesten t a r t o t t X. Nemzetközi Zoológiai Kongresszus munkáját, mint a Kongresszus főtitkára és k i v e t t e részét a magyar zoológia minden megmozdulásában. A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályénak 1907-től 1916-ig jegyzőj e , 1920-tól 1929-ig aleliöke és 1929-tól 1932-ig elnöke
v o l t . A Magyar Ornithologie! Szövetség t i s z t e l e t b e l i tagjául választották.Résztvett a Magyar Rovartani Társaság megalapításában, majd I9O8 és 1918 között annak elnöke, 1950 éta ped i g t i s z t e l e t b e l i t a g j a v o l t . Bem véletlen, hogy Cs i k i Ernő múzeumi működésével egybeesik a magyar amatőr coleopteroló-g i a fílvirágzása,a nagy magyar magángyűjtemények megalapozása, i l l e t v e kifejlődése, mint Bokor Elemér,Diener Hugó,Dudich Endre, Endrődi Sebő, Fodor Jenő, Gurányi István, Győrffy Jenő, Kaufmann Ernő, Mihók Ottó, S t i l l e r Győző, £treda Rezső és mások gyűjteménye. Mind h i v a t a l i működésével, mind pedig az e m i i t e t t társulatokban, egyesületekben, főleg pedig a Magyar Rovartani Társaságban k i f e j t e t t munkájával Csiki Ernő ugyanis mindig a r r a törekedett, hogy tudását és tapasztalat a i t minél szélesebb köröknek adhassa tovább,és ezzel i s támogathassa s z e r e t e t t tudományának fejlődését Magyarországon, Készségesen tanított,oktatott és nevelt mindenkit,aki érdeklődést mutatott, és sohasem utasította vissza - élete utolsó napjáig sem - ha bárki kisebb vagy nagyobb anyag determiná-lását vagy revideálását kérte tőle.
Mindamellett Magyarország egyik legtermékenyebb zoológusa v o l t . Több mint 300 nagyobb tudományos és ismeretterjesztő értekezése, részben önálló munkák,vagy önálló munkákban megjelent külön fejezetek,részben pedig b e l - és külföldi szakfolyóiratokban megjelent cikkek h i r d e t i k nevét a magyar és nemzetközi szakirodalomban egyaránt. Rendszertani és.fau-n i s z t i k a i tanulmányai Magyarország bogárvilágának megismerését vitték előre óriási mértékben, de azon messze túlmenően általánosan elismert és megbecsült szakemberré avatták.Tudományos munkásságának főterülete egész életén át a Coleopte-rák tanulmányozása v o l t .Emellett azonban igen szép eredményny e l gyűjtötte más állatcsoportok képviselőit és több cikkében más állatcsoportokkal i s f o g l a l k o z o t t , Így Mollusoákkal, Isopodákkal,Arachnoideákkal, OrthopterákkaiyHymenopterákkal, Hemiptérákkal és Aphaniptérákkal.
Több Bint 400 általa leirt.addig a tudományos irodalomban lauere tien bogár-, vagy egyéb állatfaj, 111. Táltosát ée nemzetség t e s z i halhatatlanná Csíki Ernő nevét,de ugyanakkor közel 70, az Ő nevét viselő a j állatfaj, i l l . nemzetség i s . I t t csupán a Csikia-nevü Elaterida-genust emelem k i , amelyet 3sombatby Kálmán Cs i k i Ernő tiszteletére vezetett be i l y e n néven a tudományba. A többi, részben magyar szerzők, de túlnyomóan neves külföldi szakemberek által l e i r t és Csik i Ernő tiszteletére elnevezett a j f a j elsősorban a Coleopterák közé tartozik, de akadnak köztük Möllnsoák, Diplopodák, Orthopte-rák, Hymenopt?rák és Hemipterák, sőt három növényfaj i s .
C s i k i Ernő tudományos munkái közül ezen a helyen csak néhányat említhetek megtÍgy "Magyarország bogárfaunája" olmü munkáját, a Coleopterák első magyarnyelvű, monografikus f e l dolgozását, amelyet saját költségén adott k i . Sajnos azonban ez a mü az első világháború következtében befejezetlen maradt* Ida sorolható továbbá számos bogárosaiád monografikus feldolgozása, az ázsiai és albániai gyűjtőút járói származó anyag tudományos kiértékelése, amely "Zichy Jenő I I I . ázaie* utazása zoológiai eredményei" cimü kiadványban jelent meg, illetőleg "A magyar Tudományos Akadémia Balkán-Kutatásainak Tudományos Eredményei9 cimü könyvben. Csiki Brno tollából* származik továbbá az általánosan ismert "Útmutató a rovarok, pókok és százlábúak gyűjtésére, konzerválására és rovargyüj-temémyek berendezésére" cimü munka,a "Kirándulók zsebkönyve" o. sorozat 1925-ben megjelent egyik kötete és a "Fauna Begni Hungáriáé" "Mollusca" olmü fejezete. Meg k e l l említenünk azt a cikksorozatot l a , amelyet Csiki Ernő 1904 és 1914 között, 9 folytatásban "Biztos adatok madaraink táplálkozásáról" óimmal I r t az "Aquila"-ban és amely a madarak rovartáplálékára vonatkozólag külföldön még ma i s elismert és használt alapvető munka. Utolsó nagy müve a "Die Käferfauna des Karpaten-Beckens" cimmel terv >zett sorozat 1947-ben magjelent első kötete volt, amelyet' a kagyar Tudományoe Akadémia 1948-
baa a Kitaibel-éremael tüntetett k l , és analyst a külföldi esakbirálat Gangibauer halhatatlan munkájával, a "Dia Käferfauna Mitteleuropas 1 1-ssal hasonlít össze.
Meg k e l l említenünk aat la» hogy Cs i k i Ernő mag akarta •szervezni és a "magyar" narrai örökre egybekötni ast a grandios; ie, egyedülálló tudományos munkát» amelyet a tőkeerős Byuget kiütött kezéből és "Coleopteroram Catalogue» elmen 31 hataXaaa kötetben jelentetett meg Berlinben, majd később Hágában, Amikor V« Junk, a "Coleopteroram Catalogua " kiadója 1935-ben megjelent cikkében "Das Werden einer grossen Bncy-klopaedie" /Bibliographioa Coleopterologica, dam Haag, 1935/ az egész enciklopédia történetét tárja büszkén a tudományos világ elé, kénytelen belemerni, hogy C s i k i Brno nemcsak gondolatban éa tervezésben előzte mag mámat kollégáit,hanem már térvárnak megvalósításán dolgozott t amikor a sokkal jobb anyag i és erkölcsi helyzetben lévő német kutatócsoport még javasán latolgatta saját t e r v e i t . Az emiitett munka VI. éa V I I . oldalán W. Junk többek között azt Írja: "A gondolat azonban még nem érett meg «amidon 3 évvel később /tehát egy évvel Coleopteroram Catalogusunk else füzetének megjelenése előtt/, 1909-ban as ismert magyar entomológus, Dr. Csiki Ernő egy uj bogárkatalőgus tervének megvalósítására készült. Serve pedig már annyira testet öltött, hogy már szerződést I s kötött a hódmezővásárhelyi Wesselényi-nyomdával, ahol az 1907-ban befejezett Diptera-Catalogus i s megjelent, Csi k i katalógusának néhány részletét nyomdakész állapotba hozva már tárgyalt a b e r l i n i R. Friedländer und Sohn céggel a katalógus külföldön történő terjesztésének ügyében." A dúsgazdag német kiadóval szemben C s i k i Ernő egyedül,minden támogatás nélkül,nem akart a , de nem i s tudta felvenni a versenyt és igy kénytelen volt elállni saját tervétől. Ha meg l a fosztották Cs i k i Ernőt e t től a dicsőségtől, tudását mégsem nélkülözhették. E z t bizon y l t j a , hogy a hatalmas, felbecsülhetetlen értékű, munka több mint 4.100 oldala Csiki Ernő tollából származik.
Tudományos munkássága m e l l e t t Ceiki Ernő mindig a r r a i s törekedett.hogy ismeretterjesztő c i k k e i v e l - a közel két évtizeden át saját költségén k i a d o t t Rovartani lapokban, a Természettudományi Közlönyben és egyéb folyóiratokban, valamint a "Magyar Brehm"-ben - tanítson és érdeklődé et váltson k i a természettudományok iránt. Meg k e l l említenünk azt i s , hogy Csiki Ernő a magyar zoológiának azzal i s igen nagy szolgálat o t t e t t . hogy hosszabb vagy rövidebb időn át számos magyar szakfolyóiratot szerkesztett. Így a Rovartani Lapokat,az Archívum Balatonicum-ot,az Archívum Zoologicum-ot,a Természettudományi Múzeum Annales-eit, a Brehm Állatvilágának két kötetét és igy tovább.
Az i t t vázoltak C s i k i Ernő működését és munkásságát korántsem ölelik f e l t e l j e s egészében,hanem többnyire csak k i ragadott részletei, ügy vélem azonban,igy i s elegendők annak megállapítására, hogy az a két kitüntetés,amely életében érte C s i k i Ernőt, nem j u t o t t méltatlannak. Az egyik az v o l t , hogy 1925-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelesé tagjává,a második pedig az,hogy a Magyar Népköztársaság 1953-ban érdemelnek elismeréséül a biológiai tudományok doktorává nyilvánította.
C s i k i Ernő halálával a magyar zoológia, de vele együtt a nemzetközi entomolégia i s , e l v e s z t e t t e századunk egyik legkiemelkedőbb tudósát. Élete és munkássága, egyénisége és tudása, szorgalma és kitartása azonban örök példaként marad nekünk, magyar zoológusoknak, magyar muzeológusoknak, a Magyar Rovartani Társaság tagjainak, örök példáként a r r a , hogy milyen uton, milyen módon fejlesszük tovább tudományunkat sze r e t e t t hazánk boldogulására.
Székeeay Vilmos
Dr. C s i k i Brno i r o d a l m i munkássága 1927 óta A következő összeállítás tartalmassá C s i k i Ernő tudo
mányos és isméretterjesztő tevékenységének eredményeként 1927 óta megjelent önálló munkáit, valamint a különböző s a l és külföldi szakfolyóiratokban közölt c i k k e i t .
X felsorolás tehát csupán kiegészítése annak as 1927 -ben as Akadémiai Értesítő XXXVII. kötetének VI-XV. oldalán napvilágot látott összeállításnak, amely felöleli C s i k i Ernő' ir o d a l m i munkásságát 1897-től 1926-ig, és amely 305 tudományos és Ismeretterjesztő c i k k e t s o r o l f e l , e l t e k i n t v e könyvismertetésektől és egyéb kisebb közleményektől.
1. lam.Carabidae./W.Jnnk-S.Schenkling:Coleopterorua Catalogue .Para 91.92,97,98,104,112,115,121,124,126,127 B e r l i n 1927-1933,p.l-648,l-1933/.
2. Tárgymutató as Annales hist.-nat«aussi B a t i o n a l i s Hungáriái I A903/ - XXV /1928/ köt étéhez./Ann.hiat.-natafus. Hung.XXV,1928,p.456-475/.
3« Zoogeographische Angaben i n : P.Hopcsa,Geographie u. Geol o g i e Hordáiban!ens./Geologies Hungarica.Series Geologies I I I Budapest 1929tP.498-499/.
4* Herman Ottó mint pókász és rovarász. - Otto Herman a l s Spinnen- und Insektenforscher./Kócsag I I , 1929,p.104—107/»
5. Egy f e j e z e t a magyar zoológia történetéhez. - B i n Kapit e l aus der Geschichte der ungarischen Zoologie. /Állatt a n i Közlemények XXVI,1929,p.133-139/.
6. Bogarak /Coleoptera/ i n : A.Brehm, Az állatok világa./Gu-tenberg-Könyvkiadóvállalat XVI,1929,p.84-203,24 tab./.-
7. Cerambycidarua species nova europaea./Ann.hiat.-nat.Hus. Hung.XXVII,1931,p.278/.
8. Biró Lajoa /1856 - 1931/. /Állattani Közlemények XXVIII, 1931,p.197-200,arcképpel/.
9. Megemlékezés Petényi Salamon Jánosról,/Kócsag IT,1931,p.
1-5,arcképpel/•
10. Psm.Curculionidae:subf am. Cleoninae ,Hyperinae.Rhynehopho-; rinae,Cossoninae, /W.Jnnk-S.Sehenkling:Ooleopterornm Ca
talogua. Pars 134» 137»149 Berlin-s'Gravenhage 1934-1936»
p.1-152,1-66,1-212/.
11. Sie Schwimmkäfer /H a l i p l i d a e und. Dytisoidae/von Sumatra,
Java und B a l i der Deutsehen Limnologiechen Simda-Expédi-
tion./Tropische Binnengewässer ¥11, Leipzig 1936, p.121-
130/.
12. Beschreibung neuer Coleopteren. /Entora..Naehr.Bl.XI,1937» P.5-8/.
13. Heue Endomychiden. /Entora.Hachr.Bl.il, 1937,p. 173-174/.
14. Pam.Chrysomelidae: suhfam.Haiticinae I - I l / P . H e i k e r t i n g e r
társszerzővel/. /W.Juhk-S. Schenkung ; Coleopterorum Catalogua.. Para 166,169 s'Gravenhage 1939-1940,p.1-635/.
15* C s i k i Ernő állattani kutatásai Albániában: Előszó. Boga-rak-Coleopteren. Félszárnyú rovarok-Hemipteren./A Magyar Tudományos Akadémia Balkán-Kutatásainak Tudományos Eredményei 1,2 Budapest 1940,p.T-TII,208-288,289-315,térképvázlattal/*
16. Uj bogarak. /Mat.Természettud.ÉrtesitŐ LIK,1940,p.918/• VJm Adatok Kőszeg és vidéke bogárfaunájának ismeretéhez,/Du
nántúli Szemle T i l l , 1 9 4 1 , p.158-168,283-288,332-338. - A Kőszegi Múzeum Közleményei I I . s o r o z a t 6.szám/.
18, Addimenta ad faunám Coleopterorum Hungáriáé./Praga.Paun, Hung.IT,1941,p.54-57/.
19, Coleopterologische Hotizen I - I I I . /Pragm.Faun.Bxmg.lf, 1941,p.94-95; TI,1943,p.65-67; Til,1944,p.45-51,1 f i g . / .
20, Adatok a Görgényi-hegység levél- és fadaráza-féléinek ismeretéhez.- Beiträge zur Kenntnis der B l a t t - und Holzwespen des Görgény-Gebirges. /Mat.Természettud. ÉrtesitŐ L H ,1942, p. 365-368/.
21. Adatok a Görgényi-hegység bogárfaunájának ismeretéhez. -Beiträge zur Kenntnis der Käferfauna dee Sörgény-Gebir-ges. /Mat.Terméezettud.Értesítő L H , 1942,p.369-394/.
22. A Balánbányai hegység bogárfaunája. - Die Käferfauna des Balánbányaer Gebirges. /Mat.Terméazettud.Értesítő L H , 1942,p.706-735/.
23. A hamvas vincellérbogár /Otiorrhynehus ligustlçi L./ és magyarországi f a j r o k o n a i . - Otiorrhynehus l i g u s t i o i 1 . und seine Verwandten i n Ungarn./Mat.Természettud.Értesítő L H , 1942. p. 1 0 0 5 - 1 0 1 0 / .
24. Adatok az ormányos bogarak Otiorrhynehus nemének ismeretéhez. - Beiträge zur Kenntnis der Rüsselkäfergattung Otiorrhynchus./Mat.Terméazettud.Érteaitő LH»1942,p.1011 -1027/.
25. Data ad cognitlonem faunae Coleopterorum Oomitatus Abauj -Torna. /Pragm.Paun.Hung.V,1942,p.82-86/.
26. Ooleopteren vom Alibotusch - Gebirge i n Süd - Bulgarien. / M i t t e i l . B a t u r w . I n s t i t . S o f i a XVI,1943,p.214-218/.
27. Die Käferfauna des Karpaten-Beckens. I.Bands Allgemeiner T e i l und Oaraboidea. /Budapest 1946 /il947-/,p.l-798,212 f i g . / .
28. P i l l i c h Ferenc emlékezete. A876-1948/. - Zur Erinnerung an Franz P i l l i c h . A o ^ a r t a n i Közlemények /2/ III,1949,p. 17-22/.
29. Über eine neue Mordellistena aus der Krim. /Coleopt./. /Rovartani Közlemények /2/ III,1949»P *45-46/.
30. Über einen neuen Bookkäfer der mitteleuropäischen Fauna. /Hungarioa Acta Biologioa I,1949,p.92-93,4 f i g . / .
31. Fauna zsukov gorü Radna.- Die Käferfauna des Radnaer Gebirges. /Acta Biologies II,1951»p.H9-168/.
52. Über neue und bekannte Ooleopteren aus Ungarn und den angrenzenden Ländern. - TJj bogarak Magyarországból és a környező,országokból. /Ann.hist.-nat.Mus.Hung./Ser.nov./ 11,1952 /:1953:/,p.U5-135,7 f i g . / .
Zur Erinnerung an Dr. E. Csiki
Von Dr. V. Srékessy
Dr .Brno Osiki wurde am 22. Oktober 1875 I n Tulkán / Z s i l -Vajdej-Vulkán/ geboren. Sein Vater, L. D i e t l , war als Z o l l beamter an der a l t e n siebenbürgisoh-rumäniachen Grenze tätig u. a. an den Z o l l s t a t i o n e n im Vulkan- und Rotenturmpass, sowie später i n Hermannstadt. B. C s i k i musate sein Vaterhaus und seine 14 Geschwister frühzeitig verlassen, da es damals i n Vulkan noch n i c h t einmal eine Volksschule gab. So kam er schon i n sartesten Kindesalter nach Hermannetadt, wo er die Volksschule und später daß Gymnasium besuchte. Nach Ablegang der Reifeprüfung übersiedelte er dann nach Budapest und abs o l v i e r t e h i e r die Tierärztliche Hochschule. Mit dem t i e r ärztlichen Diplom i n der Taeche wurde er 1897 als Assistent an die Zoologisehe Abteilung des Ungarischen National-Museums ernannt. Hier übernahm er die Leitung der s e i t dem 1895 e r f o l g t e n Tode J. Privaldszkys verwaisten Coleopteren-Samm-lung,welcher er bi s zu seinem Tode die Treue hielt.1920 wurde er mit der administrativen Leitung ' der Zoologischen Abt e i l u n g betraut und v i e r Jahre später, 1924, ztf ihrem Direkt o r ernannt. Nach seiner im Jahre 1933 e r f o l g t e n , frühzeitigen Pensionierung,welche die Folge der zwischen seinem immer freimütigen, offenen Auftreten und dem Verhalten seiner vorgesetzten Behörden bestehenden Gegensätze war, zog er s i c h -mit Recht gekränkt - von der Öffentlichkeit und auch vom Museum ganz zurück. Seine wissenschaftliche Tätigkeit, vorzügl i c h aber seine M i t a r b e i t am "Ooleopterorum Catalogus" e r l i t t jedoch dadurch keinen Abbruch, da er seine Arbeiten unentwegt, a l l e r d i n g s nun i n seinem Heime f o r t s e t z t e . Auch s e i ne Verbindungen mit den ausländischen Kollegen unterbrach er n i c h t und begann sogar eine eigene Ooleopteren-Sammlung anzulegen, die er i n rund 20 Jahren auf einen Stand von 45.000
Käfern Brachte.Sein Zerwürfnis m i t dem Ungarischen Nationalmuseum war aber zum Glück nur vorübergehend,da es hauptsächl i c h auf persönlichen Gegensätzen beruht hatte »Die herzliche Zusammenarbeit,äie s i c h i n der Folgezeit zwischen E. Csi k i und der Zoologischen Abteilung herausbildete und die i n den Jahren nach dem zweiten Weltkriege auch eine gewisse materie l l e Unterlage e r h i e l t , bedeutete für das Museum einen ausserordentlichen Gewinn,da das gewaltige Wissen und die Jahrzehnte hindurch erworbenen Erfahrungen Csikis von neuem i n den Dienst der Aufarbeitung dés r i e s i g e n Coleopteren-Materi-ales g e s t e l l t werden konnten. So bearbeitete E. Csi k i i n den folgenden Jahren im Rahmen des Fünfjahrplanes der Zoologisehen Abteilung die Carabiden, Bydrophiliden, Chrysomeliden, Cerambyciden, usw. der ungarischen Fauna. Mit jugentIieher Schaffensfreude und ungebrochener A r b e i t s k r a f t war er b i s zum l e t z t e n Tage seines Lebens tätig, b i s ihm der Tod i n unerwarteter Plötzlichkeit am 7. J u l i 1954 die Feder für immer aus den Fingern wand.
Die wissenschaftliehe Bedeutung des Wirkens B. Csikis für die Zoologie i n Ungarn und für die gesamte i n t e r n a t i o n a l e Entomologie kann i n d r e i Punkten zusammengefasst werden, i n dem Ausbau der Coleopteren-Sammlung und der Zoologischen Abteilung des Museums überhaupt, i n dem Aufschwung der Zool o g i e , hauptsächlich der Insektenkunde i n Ungarn, sowie i n der Bedeutung seiner wissenschaftlichen Arbeiten für die Systematik und Faunlstik der Coleopteren.
Als E, Csiki 1897 die Leitung der Coleopteren-Sammlung übernahm» fand er eine von museologischem Standpunkt nur bescheidene Sammlung mit ungefähr 120*000 Exemplaren vor , als er die aber 1933 übergab, s t e l l t e sie mit i h r e r sehon weit mehr a l s 1 M i l l i o n betragenden Stückzahl und der grossen Anzahl i h r e r Typen eine Sammlung von Weltruf dar. Dieser r i e senhafte Aufschwang der Sammlung innerhalb von dreiundeinhalb Jahrzehnten a t e l l t der Sammeltätigkeit und dem Organisat i o n s t a l e n t X. Csikis e i n v o r t r e f f l i c h e s Zeugnis aus.
E. Cs i k i war einer der ausdauerndsten und e r f o l g r e i c h sten Forscher der Fauna Siebenbürgens, doch sammelte er auch an den 'verschiedensten Punkten der Grossen Ungarischen T i e f ebene und Westungaras. i n den Mordkarpaten, i n Banat und i n der Fruska Gora. Seine Sammelreisen führten i h n weiter nach Bosnien und Dalmatien und im Auftrage der Ost-Kommission der Ungarischen Akademie der Wissenschaften besuchte er i n den Jahren 1916-1918 wiederholt die Berge Albaniens. Die grossie seiner Sammelreisen führte i h n im Jahre 1898 als den Zoologen dar I I I . Asien - Expedition J. Zichy s über den Kaukasus, durch das Wolga-Gebiet und das Ural-Gebirge nach S i b i r i e n , i n die Mongolei und we l t e r durch d i e Wüste Gobi nach China. Ton a l l e n diesen Sammelreisen kehrte E. C s i k i Immer m i t r e i cher aoologleoher Auaheute zurück, so daaa heute a l l e i n die Zahl der won ihm gesammelten Käfer m i t mehr als 100.000 anzusprechen 1 s t .
Es kann wohl kaum a l s Z u f a l l b e t r a c h t e t werden,daaa die Ze i t dar aktiven Tätigkeit B. Csikis ausammenfälit m i t der Blütezeit dar Entomologie, s p e z i e l l dar Coleopterologie i n Ungarn« m i t der Z e i t , i n welcher d i e grossen ungarischen P r i -vataanlungen eines B .Bokor, H.Diener, B•Dudloh, 8«Bndr6dl, J. Fodor, I . Ourányl, j . ßyorffy, E. Kaufmann, 0. Mihók, T. S t i l l e r , R. Streda u.a. entstanden, bzw.sa i h r e r v o l l e n Entf a l t u n g gelangten. B. Cs i k i nützte die p o t e n t l a l l e Energie seiner amtlichen und g e s e l l s c h a f t l i c h e n S t e l l u n g i n vollem Ausmasse aus und versuchte sowohl im Museum, a l s auch i n den Kreisen der Ungarischen Bntomologischen Gesellschaft, als P u b l i z i s t und al s Redakteur verschiedener F a c h s e i t s c h r i f t e n , sein Wissen und seine Erfahrungen möglichst weiten Kreisen su ubergeben und so dar Entomologie mama, begeisterte Anhänger su werben.
E b e n f a l l s a l s e i n Beweis dar organisatorischen Fähigk e i t B. Csikis amas es angesehen warden, daas e i n G r o s s t e i l der angeführten PrivatSammlungen früher oder später,als Hinterlassenschaft oder durch Ankauf, i n den Besitz des Ungar!-
sehen nat i o n a l - Museums gelangten. Heben diesen Sammlungen müssen aber noch eine l e i h e paläarktisoher und aussereuropä-i B eher Sammlungen erwähnt werden, welche E.Csiki für sein Museum erwarb, so d ie Sammlungen von Y. Apfelbeok und M. Gra-bovszky /Balkan/, kleinere-grüssere Sammelausbeuten von Pa-ganetti-Hummler / I t a l i e n , Spanien, Balkan/,Sauter /Formosa/, Mc Lean /Australien/,Staudinger und Bang - Haas /Südamerika, Westafrika, Borneo/ und Piaeon /Yvaanan, Annam, Papua, Quade-loupe/,sowie die wissenschaftlich höchst bedeutsamen Ausbeut e n L. Birds aus Neuguinea und K. Kittenbergers /Katona/ aus Osta f r i k a . An l e t z t e r S t e l l e mag der Ankauf der weltberühmten R e i t t e r * sehen Coleopteren - Sammlung mit ih r e n 200.000 Exemplaren und i h r e n mehr al s 5.000 typen sage führt werden , an l e t z t e r Stelle,wohl aber auch a l s der schönste Beweis der zielbewussten Tatkräftigkeit und der rasch zugreifenden Entschlussfähigkeit E»CsikiB, m i t welcher er im Jahre 1917 d i e se Sammlung seinem Museum s i c h e r s t e l l t e .
Die Coleopteren-Sammlung, die E. Csi k i h i n t e r l i e s s , 1st somit heute n i c h t nur eine unerschöpfliche Sehatzkammer und Fundgrube der Coleopteren-Fauna des Karpatenbeckens, sondern steht durch i h r paläarktisches und exotisches Mate r i a l wohl kaum h i n t e r der Sammlung v i e l e r europäischer Museen zurück.
Als Direkt o r l e i t e t e E. C s i k i i n den Jahren 1926 - 1929 die Übersiedlung der Zoologischen Abteilung i n i h r heutiges Helm und sicherte dadurch die seltgemässe Ent f a l t u n g i h r e r Sammlungen. Aber auch ausserhalb des Museums gab ee kaum e i n Ereignis im zoologischen Leben*Ungarns, an welchem E. C s i k i n i c h t werktätig anteilgenommen hätte .So stand er an der Wiege der ungarischen Biologischen Station von Révfülöp, die si c h I n der Folgezeit zum Biologischen Forschungsinstitut I n Tihany weiterentwickelte, so org a n i s i e r t e und l e i t e t e er a l s Sekretär den 1927 i n Budapest abgehaltenen X.Internationalen Kongreas für Zoologie und stand Jahre hindurch an der Spitze der Zoologischen Sektion der Ungarischen Naturwissenschaftl i c h e n Gesellschaft,sowie an der der Ungarischen Entomologi-
sehen Gesellschaft. Jahrzehntelange Preundachaft verband ihn mit zahlreichen, berühmten Fachgelehrten dea Aualandes, Verbindungen, welche er seinen wissenschaftlichen Erfolgen verdankte und welche er auf zahlreichen Auslandsreisen pflegen und erweitern konnte. I n den Jahren 1901 - 1910 beauchte er wiederholt das Wiener Natur hi s torische Museum und war zweimal Gast am Museum i n Sarajewo. 1902 besichtigte er auf e i ner längeren Studienreise die Museen i n München, Prankfurt a.M.»Berlin, Stettin und Dresden und nahm als Vertreter s e i nes Museums 1925 am I I I .Internationalen Kongrese für Entomologie i n Zürich T e i l , sowie 1930 am XI. Internationalen Kon-greaa für Zoologie i n Padua.
Was die wissenschaftliche Bedeutung E . Csikis b e t r i f f t , so kann es hier nicht die Aufgabe sein, seine ganze pu b l i z i stische Tätigkeit eingehendet zu würdigen und k r i t i s c h zu behandeln. Es muss wohl genügen, wenn wir auf die Zusammenstellung seiner mehr als 300 wissenschaftlichen und populären Veröffentlichungen hinweisen, welche im "Akadémiai Értesítő" /XXXVII, 1927, P« VI-XV/ erschien und deren Ergänzung auf Seite 1 2 - 1 4 dee ungarischen Textes gegeben wird. Von seinen zahlreichen, i n ungarischen und ausländischen Fachzeitschriften publizierten Artikeln und selbständig erschienenen Arbeiten mögen nur die wichtigsten kurz Erwähnung f i n den, so sein 1905-1909 erschienenes, l e i d e r nicht beendigtes Werk "Magyarország bogárfaunája", der 1947 herausgegebene 1. Band der "Käferfauna dea Karpaten-Beckens1*,die Publikationen über die Ergebnisse seiner Sammelreisen nach Asien und Albanien, die monographischen Bearbeitungen verschiedener ungarischer Käferfamilien, zahlreiche Beiträge zur Kenntnis der Käferfauna Ungarns, sowie systematische Abhandlungen mit Beschreibungen neuer Arten, die 1904-1914 erschienene A r t i k e l reihe /Aquila XI-XXI/ über "Positive Daten über die Hahrung unserer Vögel" und endlich seine Mitarbeit am "Coleopterorum Catalogua", i n welchem er insgesamt 16 Coleopteren-Familien auf nicht weniger als 4.100 Druckseiten behandelte und damit
weitgehendst zum Gelingen dieses i n der zoologischen L i t e r a t u r e i n z i g dastehenden Standardwerkes b e i t r u g . Wenn nun a l l e diese Veröffentlichungen mit den i n ihnen m i t g e t e i l t e n Beschreibungen von mehr als 400 für die Wissenschaft neuen Tier - /vor allem Käfer-/ -arten und -formen für die wissens c h a f t l i c h e Tätigkeit E. Csikis zeugen, so sprechen die mehr als 70 ihm zu Ehren benannten T i e r a r t e n für die Anerkennung, welche i n i n t e r n a t i o n a l e n wissenschaftlichen Kreisen seinen Ergebnissen g e z o l l t wurde.
Einer.der hervorragendsten Entomologen der " a l t e n Schul e " i s t von uns gegangen. Seine Persönlichkeit, sein Wirken und Schaffen, sein ganzes Lehenswerk b l e i b t aber a l s leuchtendes V o r b i l d unauslöschbar eingetragen i n die Geschichte der Zoologie Ungarns.
Felelőé:Dr.Székeësy Vilmos Magyar Rovartani Társaság, Budapest VIII,Baross-u,13.
top related