F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K

(SERIES NOVA) XXXI. 1. 1978 p. 209-228

K Ö Z L E M É N Y E K

Rovatvezető

Dr. VOJNITS ANDRÁS

V i z s g á l a t o k m a g y a r o r s z á g i Hesperiidae és Lycaenidae fajokon (Lepidoptera)

Az e l m ú l t évek intenzivebb gyű j t é se i s o r á n l é n y e g e s e n bővül tek i smere te ink a proble­matikusabb m a g y a r o r s z á g i Hesperiidae és Lycaenidae fajok t a x o n ó m i á j á t , e l t e r j e d é s é t és öko lóg iá j á t i l l e t ő e n , s ennek s o r á n a Spialia ser tor ius Hffmgg. , S. o rb i fe r Hbn. , Palae-ochrysophnus hippothoe sumadiensis S z a b ó , Pseudophilotes v i c r a m a s c h i f f e r m ü l l e r i Hem­m i n g taxonok specifikus és subspecifikus jegyeinek m e g í t é l é s é b e n igen nagy n é z e t k ü l ö n b s é g a lakul t k i a k ö z é p - e u r ó p a i (HEMMING 1929, LORKOVICH 1941 és 1973, BERGMANN 1953, KOVÁCS 1953, FRIESE 1957, URBAHN 1958, MAUCHA I960, KOCH 1963, GOZMÁNY 1968) é s az e g é s z E u r ó p a nappali-lepke fauná já t fe ldolgozó angol s z e r z ő k (HIGGINS and RILEY 1971, HIGGINS 1975) közö t t . HIGGINS (1975) m u n k á j á r a á l t a l á b a n j e l l e m z ő , hogy egy sor jó l i den t i f i ká lha tó fajt a subspecies sz in t re " d e g r a d á l t " (pl. Spialia se r to r ius o rb i fe r Hbn. , A r - togeia napi bryoniae O., Palaeochrysophanus hippothoe candens F r ü h s t . , Coenonympha tu l l i a rhodopensis Elwes stb. ) , holot t m á s s z e r z ő k munká ja h i t e l t é r d e m l ő e n beb izony í to t t a az e l ­l e n k e z ő j é t . Hason ló a helyzet az alfajok k é r d é s é b e n i s , amelyeket csak r é s z b e n vesz figye­lembe (ugyanigy tesz FORSTER /1955/ i s ) . M e g i t é l é s e m sze r in t kü lönösen a m a g y a r o r s z á g i é s á l t a l á b a n a k á r p á t - m e d e n c e i fajok szorulnak r e v i z i ó r a az ujabb k u t a t á s o k a l a p j á n .

A fent i , v á z l a t o s a n i smer te te t t p r o b l é m á k vezettek a r r a , hogy néhány hazai Hesper i i ­dae és Lycaenidae fajunkat m e g v i z s g á l j a m . Saját g y ű j t é s e i m e n k ivü l az a l ább i gyű j t emények a n y a g á b ó l mer i t e t t em; T T M Á l l a t t á r a Budapest, M á t r a M ú z e u m , Bakonyi T e r m é s z e t t u d o ­m á n y i M ú z e u m , Janus Pannonius M ú z e u m , EDMOND de L A E V E R (Belgium) és VARGA Z O L ­TÁN (Debrecen).

1. Spialia se r to r ius Hffmgg. é s S. o rb i fe r Hbn. : M a g y a r o r s z á g o n a Spialia Swinhone genust GOZMÁNY (1968) sze r in t ké t faj: a S. ser tor ius Hffmgg. é s a S. o rb i f e r Hbn. k é p v i ­s e l i . Ugyanez a v é l e m é n y e m á s s z e r z ő k n e k is (KOVÁCS 1953, FORSTER 1955, G Y U L A I et a l . 1974). HIGGLNS and R I L E Y (1971) azonban a S. o rb i f e r Hbn. - t nem i s m e r i e l önál ló fa j ­nak, hanem a S. se r to r ius Hffmgg. a l f a j ának tek in t i , h a s o n l ó a n min t a ssp. therapne R b r . - t (Korz ika , Szardinia) , s a ssp. a l i O b t h . - t ( É s z a k - A f r i k a ) . (Meg keU jegyeznem, hogy az u tóbbi két subspecies a m o r f o l ó g i a i é s öko lóg ia i k ü l ö n b s é g e k e l l e n é r e i v a r s z e r v e i k f e l ép í t é ­s é t tekintve igen k ö z e l á l l nak e g y m á s h o z , ugyanakkor l é n y e g e s e n kü lönböznek mind a S. ser-tor ius Hffmgg. - t ő i , m ind pedig a S. o r b i f e r Hbn. - t ő i . )

A v i z s g á l a t o k s ze r in t (MAUCHA 1960. HRUBY 1964, MLADENOV 1972, LORKOVICH 1973, G Y U L A I et a l . 1974) egyre több á U a t f ö l d r a j z i adat bizonyi t ja , hogy az a t lantomediter-r á n S. ser tor ius Hffmgg. , s az expanziv t ipusu, p o n t o m e d i t e r r á n S. o rb i f e r Hbn. e l t e r j e d é s i t e r ü l e t e a K á r p á t - m e d e n c e nyugati r é s z é n (2. á b r a ) nagy t e r ü l e t e k e n fedi e g y m á s t , ugyanak­kor hybr id p o p u l á c i ó k r ó l , iUetve p é l d á n y o k r ó l nincs t u d o m á s u n k . A jól m e g f i g y e l h e t ő morfo­l ó g i a i , fenológia i , öko lóg ia i és i v a r s z e r v i kü lönbségek a l a p j á n a S. o r b i f e r Hbn. - t önáUó fajnak k e l l t ek in t enünk . A ké t faj a l a p v e t ő i v a r s z e r v i k ü l ö n b s é g e i t az 1. t á b l á z a t b a n r ö g z i -te t tem.

A S. se r tor ius Hffmgg. e l t e r j e d é s i t e r ü l e t e : É s z a k - A f r i k a , K o r z i k a , Szardinia, D é l -és D é l n y u g a t - E u r ó p a , K ö z é p - E u r ó p á b a n a F i u m e - K e l e t i - B e s z k i d e k - S z u d é t á k vonal ig , m i g a S. o rb i fe r Hbn. e l t e r j e d é s e : a Szudé t ák , M o r v a - és B é c s i - m e d e n c e , D u n á n t ú l , s T r i e s z t t ő l keletre a Ba lkánon , K i s - Á z s i á n , a T r a n s z k a u k á z u s o n át Kiná ig k i m u t a t t á k (EVANS 1949, A L B E R T I 1969).

2. Pseudophilotes v i c r a m a s c h i f f e r m ü l l e r i Hemming : A K á r p á t - m e d e n c é b e n s a B a l ­kánon a Pseudophilotes genuszt c s u p á n egyetlen faj k é p v i s e l i , de hogy az a P. baton Bergs t r . vagy a P. v i c r a m a Moore ( i l le tve azok rassza i ) , az a s z á z a d eleje ó ta s z e r z ő n k é n t igen e l t é ­r ő . / T é v e s HIGGINS-nek (1975) az a k ö z l é s e , m i s z e r i n t az iva r sze rvek f e l é p i t é s e a lap ján a Scolitantides Hübne r genusba (=Philotes) so ro l t bavius Ev . M a g y a r o r s z á g o n is honos. Hoz-zánk l egköze l ebb csak E r d é l y b e n fo rdu l e l ő . / H a z á n k b a n A B A F I - A I G N E R (1907) a P. baton B e r g s t r . - t mutatta k i , majd KOVÁCS (1951) C H A P M A N - r a hivatkozva - helyesen - a P. v i c ­ rama s c h i f f e r m ü l l e r i Hemming-1 t a r t j a honosnak.

Nem é r t e k egyet azokkal az ujabb m e g á l l a p i t á s o k k a l (vö. HIGGLNS 1975), amelyek a s c h i f f e r m ü l l e r i f o r m á t a P. baton B e r g s t r . a l fa jának t ek in t ik . A s c h i f f e r m ü l l e r i Hemming mind m o r f o l ó g i a i l a g , m i n d ö k o l ó g i a i l a g - á l l a t f ö l d r a j z i l a g , de k ü l ö n ö s e n i v a r s z e r v i l e g igen különböz ik a P. baton B e r g s t r . nominot ipikus f o r m á j á t ó l . Több ku ta tó (MOORE 1868, H E M ­MING 1929, KAISILA and P E L T O N E N 1955, FRIESE 1957, URBANN 1958, KOCH 1963) ide vona tkozó v i z s g á l a t a i é s s a j á t k u t a t á s a i m a lap ján e g y é r t e l m ű e n m e g á l l a p i t h a t j u k , hogy a v i c -rama Moore - t öná l ló fajnak, s a s c h i f f e r m ü l l e r i Hemming-1 a l fa jának k e l l tek in teni .

A P. baton B e r g s t r . va lvá j ának processus p o s t e r i o r - j a hosszan k i n y ú l ó , h o r o g s z e r ü , de az Appenn in i - f é l s z ige t en j e l e n t ő s r e g r e s s z i ó t mutat (vö. HIGGINS: f i g . 157). Ez az é s z a k ­o l a s z o r s z á g i forma m e g i t é l é s e m s z e r i n t egy m é g le nem i r t a l faj . A P. v i c r a m a schiffer­ m ü l l e r i Hemming v a l v á j a a P. baton B e r g s t r . - h o z h a s o n l ó processus p o s t e r i o r - t nem v i s e l . A vá lva b a z á l i s a n e r ő t e l j e s e b b , v iszonylag röv id , s egy ka rak te r i sz t ikus ék a l akú , v e n t r á l i s i r á n y b a m u t a t ó processus-ban v é g z ő d i k . H a s o n l ó a n , m i n t a Spialia se r to r ius Hffmgg. - S. o rb i fe r Hbn. v ikar ians f a jpá r e s e t é b e n i s , a P. baton B e r g s t r . és a P. v i c r a m a schiffer­ m ü l l e r i Hemming közö t t nincs b i zony i t ék a h y b r i d i z á c i ó r a .

Az atlan torn e d i t e r r á n P. baton Bergs t r . főleg D é l - és D é l n y u g a t - E u r ó p á b a n , vala­min t K ö z é p - E u r ó p á b a n r ö p ü l . A T r i e s z t - B e r l i n vona l tó l ke le t re m á r nem gyű j the tő , s a 48. é s z a k i s z é l e s s é g i fokot nem lépi á t . A P i r e n e u s i - f é l s z i g e t e n (800-2000 m közöt t ) egy kisebb f e s z t á v o l s á g ú alfaja a ssp. panoptes Hbn. t e n y é s z i k . Ezze l szemben a s z i b é r i a i faunakörhöz t a r t o z ó P. v i c r ama Moore l é n y e g e s e n s z é l e s e b b e l t e r j e d é s ü . É s z a k o n e g é s z e n D é l - F i n n o r ­s z á g i g felhatol (KAISILA and P E L T O N E N 1955), s K e l e t - E u r ó p á n át É s z a k n y u g a t - I n d i á i g e l ­ter jedt . A ssp. s c h i f f e r m ü l l e r i H e m m i n g D é l - T i r o l t ó l a K á r p á t - m e d e n c é n á t D é l - G ö r ö g o r ­s z á g i g t e n y é s z i k . A d é l k e l e t - e u r ó p a i s c h i f f e r m ü l l e r i fo rma g e n i t á l i á j a azonban nem mutat e g y s é g e s képe t . K ü l ö n ö s e n a b a l k á n i a k h i m i v a r s z e r v é n e k va lvá j a t é r e l a m a g y a r o r s z á g i t ó l .

3. Palaeochrysophanus hippothoe sumadiensis S z a b ó . A s z i b é r i a i f aunakörhöz t a r to ­zó P. hippothoe L . - n e k SZABÓ (1956) a D u n á n t ú l r ó l egy k é t g e n e r á c i ó s a l fa já t i r t a l e , amely e g é s z e n D é l - S t á j e r o r s z á g i g e l ter jedt . L e i r á s a óta l é n y e g e s e n m ó d o s u l t a k i smere te ink du-

. á b r a . A Spialia s e r t o r i u s Hffmgg. és a S. o rb i fe r Hbn. e l t e r j e d é s e E u r ó p á b a n , É s z a k -Afr ikában és K i s - Á z s i á b a n . - 1. S. o rb i fe r H b n . , 2. S. se r tor ius Hffrngg., 3. S. se r tor ius therapne R b r . , 4. S. se r to r ius a l i Obth.

3. O

2. á b r a . A Spialia o r b i f e r Hbn. és a S. se r to r ius Hffmgg. e l t e r j e d é s e a K á r p á t - m e d e n c e nyugati r é s z é n . - 1. A S. o rb i f e r Hbn. e l t e r j e d é s é n e k nyugati h a t á r a ; 2. A S. ser­tor ius Hffmgg. e l t e r j e d é s é n e k ke le t i h a t á r a ; 3. S. orb i fer H b n . , 4. S. se r to r ius Hf fmgg . ; 5. H y b r i d i z á c i ó mentes, együ t t e s e l ő f o r d u l á s ú t e r ü l e t ü k

3. á b r a . A Palaeochrysophanus hippothoe sumadiensis Szabó e l t e r j e d é s e M a g y a r o r s z á g o n és Burgenlandban. - 1. l e lőhe lyek , 2. f e l t é t e l e z e t t e l t e r j e d é s i t e r ü l e t e , 3. az évi 700-800 mm-es c s a p a d é k m e n n y i s é g h a t á r a

nán tu l i e l t e r j e d é s é t i l l e t ő e n . A r e á j a m e g l e p ő e g y e z é s t mutat az évi 700-800 m m - e s csapa-déku t e r ü l e t e k é v e l . A 800 m m - n é l magasabb c s a p a d é k u r é s z e k e n á l t a l á b a n r i t k a , vagy e z i d á -i g nem m u t a t h a t ó k i .

Sajnos, a ssp. sumadiensis S z a b ó - r ó l az átfogó e u r ó p a i i rodalmakban (HIGGINS and RILEY 1971, HIGGINS 1975) és a k ö z é p - e u r ó p a i munkákban s e m m i f é l e u t a l á s t nem t a l á lunk , holot t a sumadiensis m o r f o l ó g i a i l a g , i v a r s z e r v i l e g , f eno lóg ia i l ag és öko lóg i a i l ag l é n y e g e s k ü l ö n b s é g e k e t vonultat fe l a P. hippothoe hippothoe L . é s annak k ö z é p - e u r ó p a i a l fa ja ival szemben.

A v á l v a k é t s z a r v s z e r ü processusa n a g y s á g r a a l i g kü lönböz ik , s c s u p á n enyhén t a r ­tanak el e g y m á s t ó l . A P. hippothoe eurydame Hffmgg. - n é l ez éppen e l l e n t é t e s . A costa me-dial isan e r ő s e n convex. A v á l v a b a z á l i s r é s z e e r ő t e l j e s , s nem k ihúzo t t , min t a nomino t ip i -kus f o r m á é . Mindezek a subspecifikus bé lyegek k ö z e l s z á z kü lönböző l e l ő h e l y r ő l s z á r m a z ó pé ldány v i z s g á l a t a a lap ján konstansnak m o n d h a t ó k , s e l t é r n e k a P. hippothoe hippothoe L . j e g y e i t ő l , igy a sumadiensis- t a fenti e l t é r é s e k és SZABÓ (1956) l e i r á s a a l a p j á n k é t s é g k i v ü l alfajnak k e l l tek in teni . V á r h a t ó a n h a z á n k h a t á r a i n k ivü l nem csak A u s z t r i á b a n , de J u g o s z l á ­v iában is e l ő k e r ü l h e t a D r á v a ment i t e r ü l e t e k r ő l .

E l t e r j e d é s i t e r ü l e t é h e z dé len igen k ö z e l e s ő , sokak á l t a l t é v e s e n s z i n t é n hippothoe a l -fajnak ta r to t t (P. hippothoe leonhardi F r ü h s t ) , diszjunkt a r e á j u , p o n t o m e d i t e r r á n - o r e á l i s (VARGA 1976) P. candens H . -Sch. k i s m é r e t ű pé ldánya i m o r f o l ó g i a i l a g rokon v o n á s o k a t m u ­tatnak. Azonban nagyobb á t l agos m é r e t e , t ü z e s e b b szine, s az ivarszervekben m e g f i g y e l h e t ő a l a p v e t ő k ü l ö n b s é g e k a lap ján j ó l e l k ü l ö n i t h e t ő b á r m e l y hippothoe p o p u l á c i ó t ó l . Va lvá jának legfontosabb b é l y e g e , hogy a hippothoe k é t vá lva processusa-val szemben csak egy, h o s s z ú , enyhén ive lő t v i s e l . A B o s z n i á i g f e lnyomuló P. candens H . - S c h . a m e g l é v ő a r e á l i s és öko­lóg ia i h iá tus folytán sehol sem fedi a v ikar ians P. hippothoe L . e l t e r j e d é s i t e r ü l e t é t .

1. t á b l á z a t A Spial ia ser tor ius Hffmgg. és S. orb i fer Hbn. 6 i v a r s z e r v é n e k

az ö s s z e h a s o n l í t á s a

S genitalia

costa

n) > ampulla

•—I

ci >

cucullus

saccuius

S. s e r to r ius Hffmgg.

az apex tő l k e z d ő d ő e n 2 5 - 2 8 ° - o s s z ö g b e n emelkedik, majd a har­madik harmad e l e j én enyhén h o m o r ú v á v á l i k

r ö v i d , vaskos, k e v é s k i t i n t ü s k é t v i s e l , s a v á l v a a p e x - é t nem é r i e l

egyenletesen i v e l ő , a costa felőli r é s z e csak az ampulla m a g a s s á g á i g k i t i n i z á l t

Í v e l é s e k k e l m e g t ö r t , m a d á r -c s ő r s z e r ü hegyben végződ ik

v e n t r á l i s a n d o m b o r ú , egyen­letesen k ihúzo t t

S. o rb i fe r Hbn.

az apex tő l k e z d ő d ő e n 4 2 - 4 4 ° - o s s z ö g b e n emelkedik, de m á r m e d i á l i s a n k i s s é h o m o r ú v á lesz

viszonylag nyúj to t t , egy k é p z e ­le tbe l i e l l ipsz i s t a lkot , a k i t i n -t ü s k é z e t dúsabb s az apexet e l é r i vagy tú lha l ad j a

h i r t e len e l k e s k e n y e d ő , a costa felőli r é s z j ó v a l az ampulla b a z á l i s r é s z é n t u l is k i t i n i z á l t

e r ő t e l j e s e b b , fokozatosan e l ­k e s k e n y e d ő , s z a r v s z e r ü

v e n t r á l i s oldala h o m o r ú i v v e l m e g t ö r t , h i r t e l en e l k e s k e n y e d ő

I r o d a l o m

1. A B A F I - A I G N E R , L . (1907): M a g y a r o r s z á g l e p k é i . - Budapest. - 2. A L B E R T I , B . (1969): Zur Kenntnis der Hesperi iden-Fauna des Kaukasus-Raumes und Armeniens (Lepido-ptera , Hesper i idae) . - Faun. Abh. Mus . T i e r k . Dresden, Band 2 . , 20^ 130-147. - 3. BERG­M A N N , A . (1953): Die Gross-Schmet ter l inge Mit teldeutschlands. - Band I I . , Jena. - 4. EVANS, W . H . (1949): A Cataloge of the Hesperi idae of Europe, A s i a and Aus t r a l i a in the B r i t i s h M u ­seum (Natural H i s t o r y ) . - London. - 5. FORSTER, W. u n d T h . A . W O H L F A H R T (1955): Die

4 5 4. á b r a . Spialia se r to r ius Hffmgg. S i va r sze rve (Hungár i a m e r i d . , Ke le t i -Bakony , K i r á l y -

s z á U á s , 1976. V I . 2 1 . , leg. Fazekas I . , gen. prep . Fazekas I . No. 900) - A : v á l v a ; B: uncus, tegumen, v incu lum, sacculus; C: aedoeagus

5. á b r a . Spialia o rb i f e r Hbn. 6 i va r sze rve (Hungár ia m e r i d . , V i l l á n y i - h e g y s é g , S z á r s o m l y ó , 1977. V . 13., leg . Fazekas I . , gen. prep. Fazekas I . No. 920) - A : v á l v a , B: uncus, tegumen, v incu lum, sacculus; C: aedoeagus

6. á b r a . A : Pseudophilotes baton B e r g s t r . 6 i v a r s z e r v é n e k va lvá j a (France, A r d é c h e , Pont d ' A r c , 1975. V . 17-20. , l eg . E . de Laever , gen. prep. Fazekas I . No. 896), B : P. v i c r a m a s c h i f f e r m ü H e r i Hemming 6 i v a r s z e r v é n e k va lvá ja (Hungá r i a m e r i d . , Budai-hegyek, H á r m a s h a t á r h e g y , 1975. V I I . 14. , l eg . Fazekas I . , gen. prep. Fazekas I . , No. 901).

7. á b r a . A : Palaeochrysophanus hippothoe eurydame Hffmgg. <5 i v a r s z e r v é n e k va lvá ja (Ötz-ta ler Alpen , Keunse r - t a l , Feuchten 1400-1900 m , 1973. V I I . 8 -9 . , leg.Varga Z . , gen. prep. Fazekas I . No. 898), B: P. hippothoe sumadiensis Szabó ó i v a r s z e r v é ­nek va lvá ja (Hungá r i a m e r i d . , O r m á n s á g , A d o r j á s 105 m , 1977. V . 13 . , leg. Fa ­zekas I . , gen. prep. Fazekas I . No. 897), C: P. candens H . -Sch . 6 i v a r s z e r v é ­nek va lvá j a ( P i r i n , G. Delcsev m h . , 1970. V I I . 29 -30 . , leg . Varga Z . , gen. prep. Fazekas I . No. 899).

Schmetterl inge Mi t te leuropas . - Band I I . Tagfa l te r , F ranckh . V e r l . Stuttgart . - 6. FRIESE, G. (1957): Philotes (Lycaena) v i c r a m a Moore in Brandenburg (Lep. ) . - M i t t . d. DEG. Jg. 16, 2: 23-24. - 7. GOZMÁNY, L . (1968): Nappali l epkék - D i u r n a . - I n : Fauna Hungá r i áé , 16, 15: 1-204. - 8. G Y U L A I , P . , UHERKOVICH, A. és V A R G A , Z . (1974): Ujabb adatok a m a g y a r o r s z á g i nagy l epkék e l t e r j e d é s é h e z (Lepidoptera) . - F o l i a Ent. H u n g . , 27: 75-83. -9. H E M M I N G , A . F . (1929): Revision of the baton-group of the genus Turanana Bethune Baker . - E n t . , 62: 27 ff . - 10. HIGGINS, L . G . - N . D . RILEY (1971): Die Tagfa l te r Europas und Nordwestaf r ikas . - V e r l . Paul Parey, Hamburg u. B e r ü n . - 11 . HIGGINS, L . G . (1975): The Class i f ica t ion of European Butterfl ies.- Col l ins St James S Place, London. - 12. HRUBY, K. (1964): Prodromus Lepidopter Slovenska. - Bra t i s l ava . - 13. ISSEKUTZ, L . (1971): Die Schmetterl ingsfaunades s ü d l i c h e n Burgenlandes. - Burgenl . Landesmus. , Eisens tadt . , 46. -14. K A I S I L A , J . - P E L T O N E N , O. (1955): Philotes v i c r a m a M o r r e (Lep. Lycaenidae) in Finnland. - Ann . Ent. F e n n . , 21: 9-12. - 15. KOVÁCS, L . (1951): Neue Angaben ü b e r des Vorkommen einiger Makro lep idopte rn in Ungarn. - F o l . Ent. Hung., 6: 5-16. - 16. KOVÁCS, L . (1953): A m a g y a r o r s z á g i nagy lepkék és e l t e r j e d é s ü k . - F o l . Ent. Hung. , 6: 76-164. -17. KOCH, M . (1963): W i r best immen Schmetter l inge. - B a n d i . , Tagfalter Neumann V e r l . Radebeul u . B e r l i n . - 18. LORKOVICH, Z . (1941): Die Chromosome zahlen i n der Sperma­togenese der Tagfal ter . - Chromosoma, 2: 155-191. - 19. LORKOVICH, Z . - M L A D I N O V , L . (1971): Lepidoptera iz doline Gornujedtoka Rijeka kupe I . Rhopalocera i Hesperi idae. -Acta En tomol . Jugosl. , 7: 67-70. - 20. LORKOVICH, Z . (1973): 150 Jahre bis zur Ent­deckung der P r ä i m a g i n a l s t a d i e n von Spialia o rb i fe r Hb. ? . - Ac ta Entomol . Jugos l . , 9: 67-70. - 21. MAUCHA, J . (1960): Ergebnisse der Erforschung der Lepidopteren-Fauna der Slowakei (1946-1960). - Ac ta Ent. Mus . Nat. , j48_: 45-90. - 22. MOORE, F r . (1865): L i s t of D i u r n a l Lepidoptera CoHected by Capt. A . M . Lang in N . M . Himalayas . - P roc . Zoo l . Soc. London. - 23. SZABÓ, R. (1956): M a g y a r o r s z á g L y c a e n i d á i . - F o l . Ent. Hung. , Jh 235 -362 .» 24. URBAHN, E. (1958): Fa l t e r a r t en , auf die man in Deutschland besonders achten soUte (Te i l I . ) . - Mi t t e i lungsb la t t f. Insektenkunde, 2: 32-43. - 25. VARGA, Z . (1976): A paleark-t ikus o re l i s fauna á l l a t f ö l d r a j z i t a g o l ó d á s a . - Á l l a t t a n i K ö z i . , 63: 195-209.

FAZEKAS I m r e , Komló

V i z s g á l a t o k a Hyss ia cavernosa gozmanyi Kov. m a g y a r o r s z á g i popu lác ió in (Lepidoptera: Noctuidae)

A k e v é s fajt f e lvonu l t a tó , palearkt ikus a r e á j u Hyss ia Guen. genuszt h a z á n k b a n a Hys- sia cavernosa Ev. ssp. gozmanyi Kov. k é p v i s e l i . A gozmanyi - t KOVÁCS (1968) eredeti leg öná l ló fajnak i r t a le , azonban mind a hazai , mind a külföldi i rodalomban az egyes s z e r z ő k fe lvá l tva a l fa jként , i l l e t v e fajként s z e r e p e l t e t t é k , minden külön m e g o k o l á s n é l k ü l . M i v e l a m a g y a r o r s z á g i p o p u l á c i ó k je len t ik a gozmanyi nominotipikus f o r m á j á t , á t v i z s g á l t a m a T T M Á l l a t t á r á b a n lévő holo- és paratipusokat, va lamin t több s z á z ujabb gyűj tésű p é l d á n y t .

V i z s g á l a t a i m a l a p j á n m e g á l l a p í t o t t a m , hogy a gozmanyi a s z i b é r i a i , diszjunkt a r e á j u H . cavernosa Ev . -nak egy e g é s z e n Burgenlandig e l ő r e n y o m u l t , m o r f o l ó g i a i l a g e r ő s e n e lkü ­lönül t alfaja, amely a h im gen i t á l i ák s z e r k e z e t é b e n j e l e n t ő s v a r i a b i l i t á s t vonul ta t f e l . Külö­nösen a v á l v a és az aedoeagus mutat v a r i á b i l i s bé lyegeke t , s az egyes pé ldányok ivarszerve megegyezni l á t s z i k a t u r k e s z t á n i H . cavernosa cavernosa Ev. - a l , ugyanakkor e r ő s e n e l t é r a Mongó l i ábó l l e i r t , s a c a v e r n o s a - t ó i jobban e lkülönül t ssp. kaszabi Kov. - t ó i . M i v e l a goz­ manyi fo rma önál ló fa j já va ló k i e m e l é s e egyetlen g e n i t á l i á b a n f e l i smern i v é l t kü lönbségeken alapszik (v .o . KOVÁCS: F i g . 2), helyesebb a t u r k e s z t á n i n o m e n k l a t ú r á i a l a k t ó l i va r sze rv i l eg csak kvant i ta t iv é r t é k e k b e n e l t é r ő gozmanyit a jegyek a l ap j án alfajnak tek in ten i . A fentieket t á m a s z t j á k a lá VARGA (1974) á l l a t f ö l d r a j z i és ökológiai m e g á l l a p í t á s a i i s . A r e áj a nagyfokú h a s o n l ó s á g o t mutat több d é l - e u r ó p a i - k e l e t - á z s i a i he lophi l fa j ja l (pl. Eucar ta v i rgo T r . , Teles i l l a amethystina Hbn. ) . A H . cavernosa Ev. j e l l e m z ő pé ldá j á t mutatja a Riss g l ac i á l i s alatt d i s z jungá l t e l t e r j e d é s ü és l e g t ö b b s z ö r rasszokra is t ago lódo t t d é l i - k o n t i n e n t á l i s fajok­nak, amelyek t ranszpalearkt ikusan keskeny s á v b a n terjedtek e l . D é l k e l e t - E u r ó p á b a n e l s ő ­sorban a ponto-pannon s i k s á g o k sztyep és e r d ő s s z t y e p t e r ü l e t e k j e l l e m z ő faja (VARGA,

1974). A H . cavernosa cavernosa Ev. jel legzetes b io tóp ja i t a Szovje tun ió s z emihumid - szemi -a r i d tá ja in t a l á l j u k . A H . cavernosa kaszabi Kov. Mongó l i a a r i d j e l l e g ű v i d é k e i n m o r f o l ó g i a i ­lag a gozmanyi f o r m á n á l e r ő s e b b e n d i f f e r enc i á lódo t t , jel legzetes alfaj .

A ssp. gozmanyi e l k ü l ö n ü l é s é t a K á r p á t - m e d e n c é b e n e l s ő s o r b a n a nagyfokú fö ldra jz i i z o l á c i ó n a k k e l l tulajdonitanunk. Öko lóg ia i v a l e n c i á j á n a k " e u r y ö k " v o l t á t tanusit ja, hogy az egykor i hazai e r d ő s s z t y e p t e r ü l e t e k a g r o b i c ö n ó z i s s á v a l ó á t a l a k u l á s a u t á n az Alföldön ha s z ó r v á n y o s a n i s , de fennmaradt. F e l t ű n ő , hogy a B é k é s - C s a n á d i H á t r ó l e g y á l t a l á n nem, m i g a Duna-Tisza K ö z é r ő l é s a M e z ő f ö l d r ő l csak s z ó r v á n y o s a n m u t a t t á k k i . A B A F I - A I G N E R (1907) c s u p á n s z ó r v á n y o s fa jként e m l i t i , de az utóbbi évek f é n y c s a p d a v i z s g á l a t a i a l ap j án m e g á l l a ­p í t h a t ó , hogy a popu lác iók s ú l y p o n t t a l a D u n á n t ú l r a esnek ( 1 . á b r a ) . Hogy a k á r p á t - m e d e n c e i a reabel i h i á t u s a c s u p á n a gyű j t é sek h i á n y á t j e l en t i - e , t ovább i v i z s g á l a t o k n a k k e l l e l dön t en i . Ma i s m e r t a r e á j á b ó l a gozmanyi igen l a s s ú és fokozatos nyugati-, i l l e tve é s z a k n y u g a t i i r á n y ú e x p a n z i v i t á s á t f igyelhet jük meg, a z á r t t ö l g y e s e r d ő k z ó n á j á b a n . Mindez v i l á g o s a n mutat ja , hogy a k á r p á t - m e d e n c e i H . cavernosa gozmanyi Kov. nemcsak m o r f o l ó g i a i , g e n i t á l i a i kü lönb­s é g e k b e n , de ökológia i i gényében is a H . cavernosa cavernosa Ev. -nak p o s z t g l a c i á l i s an, a z á r t t ö l g y e s e k övében g r á d i e n s s z e r ü e n j ó l e lkü lönül t alfaja.

Nagyobb sorozatokon v é g z e t t geni tal ia v i z s g á l a t o k a l ap ján k i tűn t , hogy a KOVÁCS (1968) á l t a l v á z o l t i v a r s z e r v i k ü l ö n b s é g e k k e v é s b é konstansak és a popu lác iókon be lü l is va -r i á l ó d n a k , ugyanakkor s t a t i s z t i k u s á n l é n y e g e s k ü l ö n b s é g e k i s m e r h e t ő k f e l .

A h i m e k i v a r s z e r v e . V á l v a : m e d i á l i s a n e r ő s e n hajlot t , e s e t e n k é n t v e n t r á l i s s z é ­le enyhén konkáv , s a corona i r á n y á b a nem e lvékonyodó . Mindez a H . cavernosa kaszabi Kov.-r a pont fordi tva é r v é n y e s . A cucullus keskeny és nyú j to t t , a corona apex-e k ihúzo t t , s e z é r t a v á l v a d o r z á l i s p e r e m é t ö s s z e k ö t ő egyenes (v .o . 2. á b r a B) jóva l hosszabb, m i n t a v e n t r á ­l i s . A ssp. kaszabi e s e t é b e n a l ig muta tkozik e l t é r é s (3. á b r a ) . A corona közép tá jon k idom­b o r o d ó , s igy a v á l v a v e n t r á l i s s z é l é t ő l a corona a p e x é h e z futó vonalnak a m é r t a n i középpon t ­j á b a á l l i to t t m e r ő l e g e s egyenes (dj+d2) d 2 szakasza m i n d i g nagyobb, m i n t a d^.

A k a s z a b i n á l a k é t szakasz hossza m e g k ö z e l i t ő l e g azonos. A clasper a v á l v a d o r z á l i s s z é l é n e k i r á n y á b a ivben e lhaj l ik és d o b v e r ő s z e r ü e n k i s z é l e s e d i k . Aedoeagus: robusztus, r e n d k i v ü l v a r i á b i l i s m e g j e l e n é s ű , k ü l ö n ö s e n a ductus e j a c u l a t o r i u s t ó l t á v o l a b b i r é s z e k e n . A t ü s k é k t ü s z e r ü e k és á l t a l á b a n m e d i á l i s a n helyezkednek e l , kup alakú e l r e n d e z ő d é s t mutat ­va . S z á m u k h á r o m és t iz közö t t v á l t a k o z i k . Apex-e vagy s z a r v s z e r ü e n k i h ú z o t t és e lha j ló , vagy ké thegyü l á n d z s á r a e m l é k e z t e t . Az utóbbi esetben a t ü s k é k s z á m a s z é l s ő s é g e s e n v á l t a ­kozik és az aedoeagus apex-e i r á n y á b a nyomulnak e l ő r e (pl . a Za la i d o m b s á g popu lác ió i ) . A kaszabi aedoeagus a e r ő s ebben i v e i t , s z a r v s z e r ü k é p l e t e s z ö g l e t e s e n z á r ó d i k . A gozmanyi aedoeagusa inkább a t u r k e s z t á n i f o r m á k h o z á l l k ö z e l e b b . A va lvák és az aedoeagusok külön­b ö z ő f o r m á i t a 4-7. á b r á k o n s z e m l é l t e t e m .

A n ő s t é n y e k i v a r s z e r v e . A laminae abdominales l ekerek i te t t , gyengén k i t i -n i z á l t . Az apophyses anter iores r ö v i d , nem é r i e l a ductus bursae m e d i á l i s k i s z é l e s e d é s é t , amelynek b e l s ő pereme zegzugos l e f u t á s ú , a 8. s t e r n i t n é l s ö t é t e b b e n k i t i n i z á l t . A ductus bursae hosszan m e g n y ú l t , a bursa copula t r ix i r á n y á b a e l k e s k e n y e d ő . A bursa copulat r ix e l ­l ipszo id a l akú . Á t m é r ő j e a ductus bursae h o s s z á n a k fele. J e l e n t é k t e l e n S i g n u m m e z ő t csu­pán a ductus seminal i s b e v e z e t ő r é s z é n é l t a l á lunk . A ductus seminal is d e r é k s z ö g b e n meg­ha j ló , s a hajlatban a ductus bursaera e m l é k e z t e t ő k i t i n i z á l t s á g o t mutat (8. á b r a ) .

1. t á b l á z a t A Hyss ia cavernosa gozmanyi Kov. v a l v á j á n a k v a r i a b i l i t á s a ,

ö s s z e h a s o n l í t v a a H . cavernosa kaszabi Kov.-val

Faj L e l ő h e l y a b c d l d 2 OC" ß H . cavernosa Pacsa 48,9 25 ,1 54,9 07, 1 10,9 63, 5 26, 5 gozmanyi Kov. Mike 47, 7 29, 2 55 ,1 07, 2 11, 0 58,4 31, 6

B a k o n y b é l 50, 6 33, 5 60, 1 12, 0 10, 7 56, 1 39,9 K i r á l y s z á l l á s 39, 5 32, 0 50, 3 14, 2 08, 1 52, 0 38, 0

H . cavernosa kaszabi Kov.

Mongó l i a 50, 1 29,9 57, 5 12, 5 12, 5 60, 2 29,8

2. á b r a . A : a H . cavernosa gozmanyi Kov. h í m j é n e k va lvá ja (Hungá r i a m e r i d . , M i k e , Com. Somogy, 1975. V I I I . 3 . , leg. M a r á z A . , gen. p rep . Fazekas I . No. 795); B : a va lvákon v é g z e t t m é r é s i pontok és e l h e l y e z k e d é s ü k

3. á b r a . A H . cavernosa kaszabi Kov. h i m j é n e k va lvá j a é s aedoeagusa (Mongolia, Central a imak 11 km OSO von Somon, Bajanc o gt l600-1700 m , 26. V I I . 1968., No. 1153. Exp. D r . Z . Kaszab, gen. prep. Fazekas I . No. 813)

4. á b r a . A H . cavernosa gozmanyi Kov. h i m j é n e k va lvá ja és aedoeagusa (Pacsa, 1961. V I I I . 8. , leg. f é n y c s a p d a , gen. prep. Fazekas I . No. 812)

5. á b r a . A H . cavernosa gozmanyi Kov. h i m j é n e k va lvá j a é s aedoeagusa (Kele t i -Bakony, K i r á l y s z á l l á s , 1976. V . 25., leg. Fazekas I . , gen. p rep . Fazekas I . N o . 719)

6. á b r a . A H . cavernosa gozmanyi Kov. h i m j é n e k va lvá ja é s aedoeagusa (Bakonybé l , Som­hegy 400 m , 1967. V I I . 30 . , leg . R é z b á n y a i L . , gen. prep. Fazekas I . No. 864)

7. á b r a . A H . cavernosa gozmanyi Kov. v a r i á b i l i s aedoeagusai: A : G y ő r - K i s m e g y e r , 19 60. V I I I . 4 . , leg. f é n y c s a p d a ; B: Bakony hgys . . F e n y ő f ő , 1961. V . 6., l eg . Lengyel Gy. ; C: Z a l a e r d ő d , 1970. V I I I . 3 . , l eg . f énycsapda ; D : H u n g á r i a m e r i d . Mike , Com. Somogy, 1975. V I I I . 3., l eg . M a r á z A ; gen. p rep . Fazekas I . No. 816,815, 814, 795.

8. á b r a . A H . cavernosa gozmanyi Kov. n ő s t é n y iva rsze rve (Klementina, 1976. V I I I . 15., leg . f énycsapda , gen. prep. Fazekas I . , No. 858)

1. á b r a . A Hyss ia cavernosa gozmanyi Kov. m a g y a r o r s z á g i e l t e r j e d é s e . 1. Az e r d ő s s z t y e p és a z á r t tö lgyes öv h a t á r a ; 2. A C I I I . : r . c. T h o r n t h w a i t e - f é l e k l i m a h a t á r

Ö s s z e f o g l a l á s k é n t t e h á t m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a gozmanyi a H . cavernosa Ev . leg­nyugatibb, f ö ld r a j z i l ag i z o l á l t , az e r d ő s s z t y e p é s a z á r t t ö l g y e s e k h a t á r á n , va lamin t a t ö l ­gyes övben m o r f o l ó g i a i l a g s i v a r s z e r v i l e g d i f f e r e n c i á l ó d o t t alfaja. Ebben az é r t e l e m b e n he­lyes vo l t KOVÁCS azon f e l i s m e r é s e , m i s z e r i n t a k á r p á t - m e d e n c e i popu lác iók nem azonosak a t u r k e s z t á n i nominotipikus a lakka l .

I r o d a l o m

1. A B A F I - A I G N E R , L . (1907): M a g y a r o r s z á g l e p k é i . - Budapest. - 2. KOVÁCS, L . (1958): Data to the Knowledge of Hungarian Macrolepidoptera H I . New Taxa f rom the Sub­family Hadeninae. - Ann . H i s t . - n a t . Mus . Nat . Hung. , 60^227-238. - 3. VARGA, Z . (1974): Hadeninae (Lepidoptera, Noctuidae) aus der Mongole i . - Ann. H i s t . -nat. Mus. Nat . Hung . , 66: 289-323.

FAZEKAS I m r e , K o m l ó

Magyar f auná ra uj m oly lepkék

1977. m á j u s 2 1 - é n N y i r á d t ó l Pusztamiske felé 2 k m - r e egy ny i r e s , b o r ó k á s t e r ü l e t e n gyűj töt tünk. A l e t á b o r o z á s közben RONKAY L á s z l ó g y ü j t ő t á r s a m egy m oly l e p k é r e h iv ta fe l a f igyelmemet , amely egy c s e r t ö l g y t ö r z s é n l é v ő r e p e d é s b e n pihent. A lepke i smere t l en vo l t e l ő t t e m , c s u p á n annyit s i k e r ü l t m e g á l l a p i t a n i , hogy a Tineidae c s a l á d b a t a r toz ik . A nap fo­lyamán t ü z e t e s e n v i z s g á l t a m a tö lgyek t ö r z s é t . További öt pé ldány t s i k e r ü l t igy begyű j t en i . Az esti 125W-OS H g l . l á m p á s gyű j t é sen éjfél f e l é , ké t példány ült a l e p e d ő r e . A T e r m é s z e t ­tudományi M ú z e u m palearkt ikus a n y a g á v a l va ló ö s s z e h a s o n l i t á s s o r á n d e r ü l t k i , hogy Nema- pogon picareHus C l . moly l e p k é k e t gyű j tö t t em, t e h á t a " M a g y a r o r s z á g Á U a t v i l á g a " M i c r o -lepidoptera X V I / A k ö t e t é b e n a 2/125. oldalon a z á r ó j e l fe lbontandó!

1. á b r a . Nemapogon picarel lus C l .

A lepke e l ü l s ő s z á r n y á n a k fe lső s z e g é l y é r ő l ki indulva h o s s z ú f e k e t é s b a r n a s á v nyúl ik a kü lső s z ö g l e t felé - e lfoglalva mintegy a s z á r n y felét - a s z ö g l e t b e n ivben megfordul és a kü lső s z e g é l y m e n t é n a c s u c s t é r b e to rkoHik , b e z á r v a a f e l ső s z e g é l y e n egy nagy h á r o m s z ö g alakú és k é t kisebb éka laku f ehé r fol tot . A b e l s ő s z e g é l y m e n t é n több é l e s , nagyobb f e k e t é s -barna fo l t , t ovábbá igen f inom, r i t k a pon tozás t a l á l h a t ó a fehér a l a p s z í n b e n . Rojt ja s z ü r k é s ­fekete, 3 f e h é r ke resz tc s ikka l (egy a c s u c s t é r b e n , k e t t ő a k ü l s ő s z e g é l y e n ) . V á l a s z t ó v o n a l a f e k e t é s . H á t u l s ó s z á r n y a s ö t é t s z ü r k e , ro j t j a s z ü r k e , de a h í m e k n é l a b e l s ő s z ö g l e t b e n fehé­res, v i l á g o s fol t van, amely a ro j toza t ra is k i t e r j e d . Feje és to ra f ehé r (1 . á b r a ) . A himek 15, a n ő s t é n y e k 17 mm-esek . H e r n y ó j a - i r o d a l m i adatok sze r in t - Quercus-, A c e r - , Fagus-

és B e t u l a - f é l é k r á k o s daganatain és g o m b á i n é l . V é l e m é n y e m szer in t a n y i r á d i e r d ő b e n csak a tölgy és a n y i r j öhe t s z á m i t á s b a t á p n ö v é n y k é n t . A T T M g y ű j t e m é n y é b e n 1 h im és 1 nős t ény p é l d á n y t helyeztem e l .

FÁBIÁN G y ö r g y g y ü j t ő t á r s a m m a l vo l t egy m e g á l l a p o d á s o m , mely sze r in t a P e s t l ő -r i ncen l évő h á z u k n á l ü z e m e l t e t e t t H g l l á m p á n á l a molyokat is' begyűj t i é s azokat el tehetem. E c s e r e a k c i ó s o r á n k e r ü l t h o z z á m egy Cedestis fa r ina te l la Dup. "1975. 06. 11 . " d á t u m m a l P e s t l ő r i n c r ő l . A lepke akkor a h a t á r o z a t l a n anyagba k e r ü l t , k é sőbb i f e ldo lgozás cé l j ábó l . A k ö v e t k e z ő évben nappali é s é j j e l i g y ű j t é s b ő l is k e r ü l t e l ő egy-egy pé ldány a M á t y á s hegy­r ő l . A T T M a n y a g á v a l v a l ó ö s s z e h a s o n l í t á s s o r á n k i d e r ü l t , hogy a Cedestis far ina te l la Dup. f a u n á r a uj m o l y l e p k é f ő l van s z ó . A " M a g y a r o r s z á g Á l l a t v i l á g a " Mic ro lep idop te ra X V I / A k ö ­t e t é b e n a 3/15. oldalon a z á r ó j e l szinten fe lbon tandó! K ö z é p - e u r ó p a i fa j , r e p ü l é s i ideje V -V I . h ó n a p . I r o d a l m i adatok szer in t a Pinus s i l ves t r i s tű iben é l a h e r n y ó . A M á t y á s hegyen csak Pinus n igra t a l á l h a t ó , v a l ó s z i n ü l e g i t t ezen é l . Nem k á r t e v ő . Ujabban a Hyponomeutidae c s a l á d b a s o r o l j á k . A lepke alapszine v i l á g o s s z ü r k e , s ö t é t b e h i n t é s s e l . A t ő t é r s ö t é t e b b , m i n t az a lapszin . A s z á r n y k ö z e p e e lő t t v é k o n y , s ö t é t b a r n a k e r e s z t s á v van, a c s ú c s fe lől f ehé r vonal h a t á r o l j a , mely fokozatosan e l s z ü r k ü l . A ké t el lentet t f e h é r e s fo l t majdnem k i tö l t i a csucsteret s vékony , nem össze függő fekete s á v h a t á r o l j a a r o j t t övében . A roj tozat s z ü r k e , h á r o m vékony fekete k e r e s z t s á v v a l , melyek a kü l ső s z ö g l e t b e n v é g e t é r n e k (2. á b r a ) . H á ­t u l s ó s z á r n y a és a ro j t j a e g y s z i n ü s z ü r k e . A lepkék 10-12 mm-esek . A T T M g y ű j t e m é n y é ­ben egy b i zony i tópé ldány t helyeztem e l .

2. á b r a . Cedestis fa r ina te l la Dup.

1977. jún ius 12. é s 17-e közö t t Z e m p l é n h e g y s é g b e n , R o s t a l l ó n g y ű j t ö t t e m . A m á s o ­dik gyüj tőnapon a l e p e d ő r e r e p ü l t egy e l ő t t e m i smere t len Crarobus faj , majd a k ö v e t k e z ő nap t o v á b b i k e t t ő . A gyűj tőút végén , h a t á r o z ó a lap ján Crambus er ice l lus Hbn. g y ö k é r r á g ó m o l y -nak h a t á r o z t a m . A T T M g y ű j t e m é n y é v e l ö s s z e h a s o n l i t v a k i d e r ü l t a h a t á r o z á s h e l y e s s é g e . A f a u n á r a uj m o l y l e p k é t azonban a dunán tú l i csarabos t e r ü l e t e k r ő l v á r t á k . T á p n ö v é n y e i E r i c a -fé lék és a Calluna v u l g a r i s . R o s t a l l ó k ö r n y é k é n nem t a l á l t a m meg a t á p n ö v é n y é t . RONKAY L á s z l ó egy h é t r e r á ment fe l gyűj teni , az á l t a l a m gyűj töt t p é l d á n y o k a t j ó l megfigyelte és m é g egy p é l d á n y t s i k e r ü l t gyű j t en ie . É s z a k - é s k ö z é p - e u r ó p a i fa j , r e p ü l é s i ideje V I . hónap . A lep­ke e l ü l s ő s z á r n y á n a hosszanti f e h é r es ik m é g a tőné l sem é r i n t i a f e l ső s z e g é l y t , a c s i k ó t s z e g é l y e z ő s ö t é t b a r n a kere t sem é r a f e l ső s z e g é l y i g . A esik keskeny, h o s s z ú , alatta a he­g y é n é l f e h é r e s folt csat lakozik h o z z á , de ez c supán a tompa s z ö g b e n m e g t ö r t és ó l o m s z i n ü e n c s i l l o g ó k ü l s ő keresztvonal ig é r . Az ereken s z i n t é n s ö t é t b a r n á v a l keretezet t ó l o m s z i n ü c s i -k o c s k á k fekszenek. A s z á r n y c s ú c s á n f e h é r folt van, a r o j t t ö v i fekete vonal függő leges . Az erek v é g z ő d é s é n a fekete pontsor egyenes vonal m e n t é n helyezkedik e l (3. á b r a ) . H á t u l s ó s z á r n y a s ö t é t b a r n a . Fe je , to ra , vá l l f edő i és e l ü l s ő s z á r n y a o k k e r s á r g a . A lepke 20-22 m m . A " M a g y a r o r s z á g Á l l a t v i l á g a " Micro lep idop te ra X V I . k ö t e t 7. füzetében a 7/147. oldalon a z á r ó j e l fe lbontandó! A T T M g y ű j t e m é n y é b e n egy pé ldány t helyeztem e l .

3. á b r a . Crambus er ice l lus Hbn.

SZABÖKY Csaba, Budapest

H e t e r o p t e r á k e l ő f o r d u l á s a az ö s s z e s makroszerveze t s z á z a l é k á b a n a H o r t o b á g y néhány v i z é b e n

Az 1975-ös é s 1976-os n y á r i g y ű j t é s e i m u tán ( l á sd F o l . Ent. Hung. X X X / 2 . ) 1977. V I I . 4 -10- ig i s m é t e l t e n g y ű j t é s e k e t v é g e z t e m a k o r á b b i gyű j tőhe lyeken , a H o r t o b á g y i Nemzet i Park ké t , e g y m á s t ó l v iszonylag t ávo l e s ő t é r s é g é b e n , 1. a K u n k á p o l n á s i - m o c s a r a k h o z t a r ­tozó D a r v a s - m o c s á r négy jó l e l kü lönü lő , j e l l e m z ő h i n á r t á r s u l á s á b a n , va l amin t 2. az un. K i s - H o r t o b á g y o n Vókonya , D a r á s s á k ö r z e t é b e n h á r o m e l t é r ő j e l l e g ű vizben.

A hét m i n t a v é t e l i hely k ö z ü l hat áUóviz i vo l t , a hetedik (a P a p - é r ) lassan á r a m l ó v i z . További kü lönbségek : a D a r v a s - m o c s á r ember i t e v é k e n y s é g t ő l a l i g bolygatott v i z é v e l szem­ben á l l a m e s t e r s é g e s H o r t o b á g y i - h a l a s t ó , de m i n d k e t t ő t ő l e lü t j e l l e g é b e n a H o r t o b á g y - f o l y ó öble Vókonyáná l , amely öböl é lő kapcsolatban á l l a fo lyóval , de s ú l y o m m a l b e n ő t t vize moz­dulatlan.

Idei g yű j t é s e im e l s ő d l e g e s cé l j a az vo l t , hogy s z á m s z e r ű adatokhoz jussak a v i z i -po loskák s z á z a l é k o s e l ő f o r d u l á s á r ó l a makroszervezetek k ö z ö t t . E r r e az a k o r á b b i megfigye­l é s e m k é s z t e t e t t , hogy sok helyen j ó f o r m á n csak v i z i p o l o s k á k k e r ü l t e k a h á l ó b a a s z ú n y o g ­l á r v á k me l l e t t . M á s i k cé lom az ide i g y ű j t é s s e l az vo l t , hogy e l l e n ő r i z z e m , vajon az egyes h i n á r t á r s u l á s o k b a n i s m é t e l t e n megmutatkoznak-e azok a s z e m b e t ű n ő k ü l ö n b s é g e k a v iz ipo-l o s k a - ö s s z e t é t e l t i l l e t ő e n , amelyeket k o r á b b a n tapasztal tam. Harmadik c é l o m a Hor tobágy vizipoloska fa j l i s t á j ának g a z d a g i t á s a vo l t .

A m i n t a v é t e l e k e t mind ig d é l t á j b a n , n a p s ü t é s e s időben , a Darvason e r ő s s z é l b e n , a többi helyen enyhén szeles i d ő j á r á s i viszonyok közö t t v é g e z t e m . M i n t a v é t e l i h e l y e n k é n t ötven h á l ó c s a p á s s a l k e r ü l t a s ü r ü s z ö v é s ü ny lon tü l i h á l ó b a ö s s z e s e n 2755 makroszerveze t . Ebbő l 1380 viz ipoloska vo l t , a m i 50, 09%. A ké t s z é l s ő é r t é k : 21 , 0% és 61 , 63%. A D a r v a s - m o c s á r négy m i n t a v é t e l i he lyén a makroszervezetek 43, 0%-a Heteroptera , 23, 01% és 60, 36% s z é l s ő é r t é k e k mel le t t .

Az á b r a az egyes m i n t a v é t e l i helyeken begyűj tö t t makroszervezetek e g y e d s z á m sze­r i n t i é s s z á z a l é k o s m e g o s z l á s á t s z e m l é l t e t i , ahol az 1. k ö r - , i l l . oszlopdiagram a Hor to ­bágy- fo lyó sulymos (Trapa natans) ö b l é r e , a 2. a P a p - é r r e (Potamogeton natans - M y r i o -

phyl lum spica tum), a 3. a H o r t o b á g y i - h a l a s t ó r a (Butomus umbel la tus) , a többi a Darvas -m o c s á r k ü l ö n b ö z ő h i n á r t á r s u l á s a i r a , m é g p e d i g a 4. a Potamogeton lucens, az 5. a Strat iotes aloides - Lemna t r i su l ca , a 6. a Nymphoides peltata - Potamogeton lucens és a 7. a M y r i o -phyUum spicatum á l l o m á n y r a vonatkozik. Az " e g y é b " makroszervezet (1375 egyed, k ö z e l 50%) t ú l n y o m ó r é s z t s z ú n y o g l á r v a vo l t , va lamint b o g á r , r á k , l é g y , s z i t a k ö t ő - l á r v a és k i s -s z á m b a n p u h a t e s t ű és gerinces i s .

/. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

1. á b r a . A makroszervezetek e g y e d s z á m s z e r i n t i és s z á z a l é k o s m e g o s z l á s a ( r é s z l e t e s m a g y a r á z a t a s zövegben )

A m i a m á s o d i k cé l t i l l e t i , a Stratiotes aloides - Lemna t r i s u l c a h i n á r o s b a n most is a r a g a d o z ó v i z i p o l o s k á k d o m i n á l t a k 75,8%-kal (ko rábban 78,9%), a Nymphoides peltata - Pota­mogeton lucens á l l ományban ez az a r á n y 20,8% (korábban 38, 6%), viszont v á l t o z a t l a n u l ez a t á r s u l á s mutatkozik a leggazdagabbnak a D a r v a s - m o c s á r b a n m i n d a H e t e r o p t e r á k , m i n d a z egyéb makroszervezetek t e k i n t e t é b e n , min t ahogy a Myr iophy l lum spicatum t o v á b b r a is a l e g s z e g é n y e b b fajokban és egyedekben e g y a r á n t .

Pot. lue. Stratiotes

Stratiotes Lemna t r i .

Nymph, pel t . Pot. lue.

My r i ophy l l u m spic.

F i to fág és de t r i tusz -fogyasz tó H e t e r o p t e r á k 76 7 .18 12

Ragadozó H e t e r o p t e r á k 23 22 31 3

Egyéb makro ­szervezetek 65 97 210 15

Ö s s z es en 164 126 359 30

A ha rmadik cé l , a fa j l i s t a g a z d a g i t á s a m i n d ö s s z e egy fa j ja l s i k e r ü l t . A Cor ixa punc­ tata I l i i g . 1 (j> p é l d á n n y a l f e l i r a tkozo t t a 22. he lyre a h o r t o b á g y i f a j l i s t á m o n . A k i t a r t ó i szap-h á l ó z á s a Hor tobágy- fo lyó s o d r á b a n sajnos e r e d m é n y t e l e n vo l t , a f enék já ró p o l o s k á t (Aphelo- chirus aest ival is F a b r . ) nem s i k e r ü l t megfogni.

MOLDOVÁNYI L á s z l ó , E d e l é n y

Ujabb adatok M a g y a r o r s z á g l i s z t e s k é i n e k i s m e r e t é h e z (Homoptera: Aleyrodoidea)

H a z á n k l iszteske faunája VISNYA (1941) m u n k á s s á g á n a k k ö s z ö n h e t ő e n j ó l i s m e r t , b á r néhány tovább i faj e l ő k e r ü l é s é r e is s z á m í t a n i lehet, m i n t a Neobemisia pavel i Zahradnik 1962, Japaneyrodes s i m i l i s europeus (Zahradnik 1962), T e t r a l i c i a er icae (Harr i son , 1917), Aleurociava chittendeni (Laing , 1928) (Zahradnik, 1963), Bulgaraleurodes cotesi i (Maskel l , 1896) (Danzig, 1964; Dobreanu et Manolache, 1969), Dialeurolobus pulcher Danzig, 1964, Bemisia s i l v a t i c a Danzig, 1964, Siphoninus i m macula tus (Heeger, 1855), Pealius azaleae (Baker et M o l e s , 1920) (Danzig, 1964). Viszont az egyes fajok hazai e l t e r j e d é s é r ő l m i n d ­ö s s z e néhány adat á l l r e n d e l k e z é s ü n k r e (azok t ö b b s é g e is K ő s z e g r ő l v a l ó ) .

A dolgozatban s z e r e p l ő fajok m e g h a t á r o z á s a p u p á r i u m a l a p j á n t ö r t é n t , k é t e s esetben mikroszkopikus p r e p a r á t u m o t k é s z í t e t t ü n k a p a j z s t e t ü p r e p a r á l á s n á l a lkalmazot t m ó d s z e r r e l (KOZÁR et a l . 1977). A fajok b e s o r o l á s á n á l DOBREANU and M A N O L A C H E (1969) r e n d s z e r é t követ tük . A l e l ő h e l y a d a t o k n á l szerepel az é s z l e l t e g y e d s ü r ü s é g is BORCHSENIUS m ó d o s í ­tot t s k á l á j a ( 0 - t ó l 4- ig) a l a p j á n (KOZÁR et a l . 1977). A fajoknál fe l tünte t jük a fontosabb s z i ­nonim neveket is VISNYA (1941) és SOÓS (1969) adatainak könnyebb f e l h a s z n á l h a t ó s á g a v é g e t t .

1. Aleyrodes p ro le te l l a (L inné , 1758) (Syn.: A . brassicae Walker , 1852). I . Budapest, J á n o s h e g y , 1977. X . 16. , Prenanthes s p . , a f e r t ő z é s m é r t é k e ( továbbiakban F ) : 3; I I . Nagy­k o v á c s i , Chelidonium m á j u s , 1977. X . 23 . , F : 3.

2. Aleyrodes lonicerae (Walker, 1852) (Syn. : Aleurodes fragariae Walker , 1852; A . rubi S i g n o r é t , 1868; ?A. a s a r i Schrank, 1801). I . Budapest, J á n o s hegy, Clematis v i t a iba , 1977. X . 16 . , F : 2; Labiatae (1) F : 1; Labiatae (2), F : 1; Malvaceae, F : 3; U r t i c a dioica , F : 2.

3. Siphoninus ph i l ly reae (Syn.: Siphoninus dubiosus) (Haliday, 1834, Haupt, 1934). I . Budapest, J á n o s h e g y , 1977. X . 16. , Fraxinus exce ls ior , F : 3; I I . B a d a c s o n y ö r s , 1977. X . 2 1 . , F . exce l s io r , F : 3.

4. Tr ia leurodes v a p o r a r i o r u m (Westwood, 1856). I . Budapest, N a g y s z ő l l ő s i u . (ház i ­ke r t ) , 1977. V I I . 6. , Mentha v i r i d i s , F : 3 (Dr . NAGY G. g y ű j t é s e ) ; I I . N a g y k o v á c s i , Ju l i a major (Üvegház) , 1976. I I I . 28. , burgonya, k á p o s z t a , lucerna, p a d l i z s á n , paprika, p i ros r i -bizke, F : 4; 1976. X I I . 3 . , p i ros r i b i zke , F : 4. Az ellene B u l g á r i á b ó l b e t e l e p í t e t t Encars ia formosa (Gahan) (Hymenoptera) fü rkész t ö m e g e s e n elszaporodott és v i s s z a s z o r í t o t t a a k á r ­t evő e g y e d s z á m á t .

5. Aleurochi ton complanatus (Baerensprung, 1849) (Syn. : Chermes aceris ovatus Geoffroy, 1764; Aleyrodes ace r l a Baerensprung, 1849), I . Budapest, J á n o s h e g y , 1977, X , 16. , F : 2; I I . Csopak, 1973. X I . 12 . , F : 3; Csopak, 1977. X . 2 1 . , F : 2; I I I . N a g y k o v á c s i , Zs i roshegy, 1977. X . 13 . , F : 1. M i n d A c e r p l a t a n o i d e s - r ő l .

6. Aleuroch i ton acerinus (Haupt, 1934) (Syn. : Aleuroch i ton acerina Haupt, 1934; A. aceris Frauenfeld , 1867). I . B a d a c s o n y ö r s , 1977. X . 2 1 . , F : 2; I I . Budapest, Sashegy, 1975. V I I I . 27 . , F : 1; I I I . N a g y k o v á c s i , Zs i roshegy, 1977. X . 12 . , F : 1. M i n d Ace r cam-p e s t r e - r ö l .

7. Nealeurochiton pseudoplatani (Visnya, 1936). Budapest, B i m b ó ut , 1977. X . 18. , Acer pseudoplatanoides, F : 1.

8. Pealius quercus ( S i g n o r é t , ' 1 8 6 8 ) . I . B a d a c s o n y ö r s , 1977. X . 2 1 . , Castanea sa t iva , F : l ; I I . Budapest, J á n o s h e g y , 1977. X . 16 . , Quercus c e r r i s , F : 1; ugyanott Quercus robur , F : l ; ü l . N a g y k o v á c s i , 1971. X . 23 . , Fagus s i lva t i ca , F : 1.

9. As te robemis ia aveUanae (S ignoré t , 1868) (Syn.: Aleyrodes carp in i Koch, 1857; Aleurodes r i b i u m Douglas, 1888; Aleurodes rubico la Douglas 1891). I . Budapest, J á n o s h e g y , 1977. X . 16 . , Coryl lus aveUanae, F : 1; ugyanott Frax inus exce l s io r , F : 1; I I . Budapest, B i m b ó ut , 1977. X . 18 . , Clemat is v i ta iba , F : 2.

10. Aleurolobus a sa r i (Wünn, 1926). Budapest, B i m b ó ut , 1977. X . 18 . , Clemat is vi ta iba, F : 2

A gyűj tö t t anyag b i zony i tó pé ldánya i a N ö v é n y v é d e l m i Ku ta tó In téze tben és a T e r m é ­s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m Á l l a t t á r á b a n k e r ü l t e k e l h e l y e z é s r e .

A fe l soro l t fajok és sz inonima nevek m a i fe l fogása a l a p j á n VISNYA (1941) d o l g o z a t á ­ban s z e r e p l ő 15 faj helyett h a z á n k b a n szabadfö ldön csak 9 faj é l é s e s e t e n k é n t a Tr ia ieurodes v a p o r a r i o r u m , melyeket m i n d s i k e r ü l t begyű j t en i . Az Aleurodes a sa r i Schrank, 1801 fa j j a l kapcsolatos adatokat az ujabb s z e r z ő k az Aleyrodes lon ice ra fajra vona tkoz t a t j ák (mint a r r a VISNYA 1941 is u ta l t ) .

I r o d a l o m

1. D A N Z I G , E . M . (1964): Aleyrodinea . - In : Oprede l i t e l ' n a s z e k o m ü h Evropejszkoj csaszti SzSzSzR, I . Red. G. Ja. Be j -Bienko , I zd . Nauka, Leningrad . - 2. DOBREANU, E . and C. M A N O L A C H E (1969): Aleyrodoidea . - Fauna RSR, Insecta vo lumu l V I I I , fasc. 5. Edi tura Academie i , Bucu re s t i . - 3. SOÓ.S, Á. (1969): P o l o s k á k . - I n . : Á l l a t h a t á r o z ó I . , Red. M ó c z á r L . T a n k ö n y v k i a d ó , Budapest. - 4. VISNYA, A . (1941): Vora rbe i t en zur Kenntnis der Aleurodiden-Fauna von Ungarn, nebst systematischen Bemerkungen ü b e r die Gattungen A l e u ­rochi ton, Pealius und B e m i s i a (Homoptera). - F r a g m . Faunis t . Hung. 4: (Suppl. ) 1-2 0. -5. ZAHRADNIK, J. (1963): A l e y r o d i n a - M o t t e n ä u s e . - T i e r w e l t Mi t t e l europas , IV (3), L e i p z i g .

D r . KO ZÁR Ferenc, Budapest D r . DANZIG Eveleina Markovna, L e n i n g r á d

Uj é s r i t k a par t iholyva-fa jok M a g y a r o r s z á g fauná jában (Coleoptera: Staphylinidae, Paederinae)

A K á r p á t - m e d e n c e Staphylinidae faunájának v i z s g á l a t a s o r á n a Budapesti T e r m é s z e t ­tudomány i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é n e k Paederinae a n y a g á t dolgoztam f e l .

A Paederinae a l c s a l á d r a v o n a t k o z ó , ö s s z e f o g l a l ó , a d a t k ö z l ő m u n k á k ; KUTHY (1896) és SZÉKESSY (1943) k a t a l ó g u s a i a hazai szakirodalomban. A m e g j e l e n é s ü k ó ta el te l t i d ő s z a k ujabb e r e d m é n y e i s z ü k s é g e s s é és k i v á n a t o s s á t e n n é k h a s o n l ó , k o r s z e r ű fe ldo lgozás megjele­n é s é t . Ennek a f o n t o s s á g á t s z e r e t n é m e l s ő s o r b a n bemutatni a t a n u l m á n y o m b a n i s m e r t e t é s r e k e r ü l ő fajok, i l l e tve v á l t o z a t o k pé ldá j án .

M e g á l l a p í t o t t a m , hogy a Paederus trapeziceps Scheerp. faj l e i r á s á b a n v i l ágos u t a l á ­sok t ö r t é n t e k M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é r e , ahol a gyakoribb fajok k ö z é s o r o l h a t ó , a szaki roda-

lomban m é g s e m szerepel egyetlen pontos l e l ő h e l y a d a t a sem e t e r ü l e t r ő l . A Paederus c a l i - gatus E r . fajt KUTHY (1896) egyetlen l e l ő h e l y r ő l k ö z ö l t e . 25 t o v á b b i t t a l á l t a m . R e n d k í v ü l r i t k a v á l t o z a t á t , a var . h ü t h e r i Bernh . -t e l s ő izben s i k e r ü l t M a g y a r o r s z á g , i l l e tve a K á r p á t ­medence t e r ü l e t é r ő l k imuta tnom. A m i n d e n ü t t r i t k a Sti l icus geniculatus E r . fajnak m i n d ö s s z e egy bizonytalan, m e g e r ő s í t é s r e s z o r u l ó i r o d a l m i a d a t á t i s m e r t ü k eddig a K á r p á t - m e d e n c é b ő l , de b izony í tó p é l d á n y á t s i k e r ü l t m e g t a l á l n o m . A Scopaeus furcatus Binaghi faj l e í r á s a a vo l t magyar t e n g e r p a r t r ó l t ö r t é n t , j e len o r s z á g h a t á r a i n k o n be lü l ezideig tel jesen i smere t l en vo l t . Ez t a fajt nemcsak kimutatnom s i k e r ü l t , de k i d e r ü l t , hogy igen gyako r i .

A köve tkezőkben i smer t e t em a fe l soro l t fajok muzeumunk g y ű j t e m é n y é b e n ő r z ö t t p é l ­dánya inak adatait , s ahol l e h e t s é g e s , a be lő lük l e v o n h a t ó k ö v e t k e z t e t é s e k e t , t ek in te t te l a r r a , hogy ezek igen h i á n y o s a k a külföldi szakirodalomban i s . A l e l ő h e l y e k e t ABC sorrendben k ö z ­l ö m , ezt k ö v e t i k az idő , g y ű j t é s r e , p é l d á n y s z á m r a t ö r t é n ő u t a l á s o k , v é g ü l a gyűjtők n é v r ö -v i d i t é s e z á r ó j e l b e n .

A gyűj tők név - és n é v r ö v i d i t é s é n e k j e g y z é k e : Apfelbeck (A), Balogh J . (BaJ), B i c z ó k (Bi) , Bokor (Bo), Bunday (Bu), C s i k i (Cs), Dely (DL) , Diener (Die), Dudich (D), Ehmann (E) , E n d r ő d y - Y o u n g a (EY), E r d ő s J . (E r ) , Exc. Inst . Zoo l . Syst. Univ . (EIZS), Gebhardt (Gb), Győrffy (Gy), Halászfy (Hy), H á m o r i n é (Hám) , H o r v á t h G. (Ho), Jolsvay (Jy), Kaszab (K), Kaufmann (Kf) , K e r t é s z (Ker ) , Kle iner (Kle) , K o v á c s n é , M u r a i É . (KMÉ), Kovács I . (Ki ) , Kovács L . ( K L ) , Kuthy (Ku), L ich tnecker t ( L i c h t ) , Mihók (M), M ó c z á r L . ( M L ) , Padewieth (Pa), Papp J . (Pj) , Peregi (Per) , P iUich (Pi ) , Re i t t e r (Rt), Ruff (Ru), Somfai (Sf), Speiser (Sp), S t i l l e r (St), Streda (Str), Soós Á. (Só), S z é k e s s y (Sz), T o p á i (Top), V á s á r h e l y i I . (Vás) , Z s i r k ó (Zs) .

Paederus (Paederus s. s t r . ) trapeziceps Scheerpeltz, 1957. SCHEERPELTZ (1957) a faj l e í r á s á b a n a typusok adatait nem r ö g z í t e t t e e g y é r t e l m ű e n . S z á m o s , á l t a l a v i z s g á l t p é l ­dányt e m l i t : B é c s k ö r n y é k e , B é c s i - m e d e n c e , F e r t ő - t ó , a D u n a - v ö l g y e B é c s és Pozsony k ö ­zö t t , K ö z é p - és D é l - M a g y a r o r s z á g , R o m á n i a D o b r u d z s á i g , K ö z é p - és D é l - D a l m á c i a , Bosz­nia, A l b á n i a , Ioni-szigetek, a Va rda r m e d e n c é j e , M a c e d ó n i a , K i s - Á z s i a egyes pontjai , a K á s p i - t ó p a r t v i d é k e , Lenkoran t e r ü l e t é r ő l . K i e m e l t e , hogy e p o n t o m e d i t e r r á n k a r a k t e r ű faj a hozzá igen k ö z e l á l l ó P. r i p a r i u s L . f a j j a l á l t a l á b a n együt t fo rdu l e l ő , de é s z a k i é s nyugati i r á n y b a n csak B é c s k ö r n y é k é i g . B é c s t ő l é s z a k és nyugat felé j e l e n t ő s n a g y s á g ú anyag á t v i z s ­g á l á s a s o r á n sem s i k e r ü l t a P. trapeziceps Scheerp. fajt k imuta tn ia , ami t LOHSE (1964) munká j ában m e g e r ő s í t e t t .

A budapesti T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e n a l e i r á s 4 e g y é r t e l m ű M a ­g y a r o r s z á g r a t ö r t é n ő u t a l á s a e U e n é r e , m i n d ö s s z e 6 B á t o r l i g e t r ő l s z á r m a z ó , eredet i leg P. r ipar ius L . -nek, majd A . SMETANA á l t a l m á r helyesen P. trapeziceps Scheerp. -nek h a t á ­rozot t p é l d á n y t t a l á l t a m . Ezt köve tően a g y ű j t e m é n y teljes magyar a n y a g á n a k v i z s g á l a t a meg­lepő e r e d m é n y r e vezetett: a P. trapeziceps Scheerp. fajnak 349 p é l d á n y á t t a l á l t a m , m í g a k ö -zelrokon és k o r á b b a n k ö z ö n s é g e s n e k ta r to t t P. r i p a r i u s L . fajt m i n d ö s s z e 258 pé ldány k é p v i ­s e l i . K é t s é g t e l e n , hogy a m ú z e u m i g y ű j t e m é n y e k b e n ő r z ö t t fajok e g y e d s z á m a r á n y a i b ó l nem c é l s z e r ű m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k e t l evonni , m é g i s ebben az esetben, tekintve, hogy i t t ké t , ná lunk azonos k ö r ü l m é n y e k közö t t é lő , együ t t e lő fo rdu ló fa j ró l van s z ó , helyesnek t a r ­tom, ha a tovább iakban az a l ig 20 esztendeje l e i r t P. trapeziceps Scheerp. fajt t ek in t jük gya­koribbnak. A k é s ő b b r é s z l e t e z e t t adatok a l a p j á n b io lóg iá já t i l l e t ően a k ö v e t k e z ő m e g á l l a p í t á ­sok t ehe tők : a K á r p á t - m e d e n c é b e n főként a s í k s á g o n és a d o m b v i d é k e n , r i t k á b b a n a k ö z é p ­h e g y s é g alacsonyabb r é g i ó i b a n gyűj tö t ték , l e g k o r á b b a n : I I I . 1-én, l e g k é s ő b b X I . 1 2 - é n . F ő ­leg nagyobb á l l óv i zek , l é n y e g e s e n r i t k á b b a n fo lyóv izek p a r t j á n , több esetben azonban azok tó l j e l e n t ő s e n e l t á v o l o d v a nedvesebb e r d ő r é s z l e t e k b e n , r é t e k e n t a l á l t á k . Gyűj tö t ték n á d t ö r m e l é k a ló l , e rde i a v a r b ó l r o s t á l á s s a l , v í z p a r t i n ö v é n y e k r ő l fühá lózva , egy a lka lommal áUat i t e tem­r ő l egyelve, V . és V I . hónapokban alkonyati ó r á k b a n r e p ü l ő r a j z á s a közben . F é n y r e r e p ü l . Nálunk meleg és n e d v e s s é g k e d v e l ő , növényi és á l l a t i t ö r m e l é k b e n é lő fajnak tűnik . A fentiek­re egyetlen i r o d a l m i u t a l á s t t a l á l t a m , SCHEERP ELTZ (1968) "phytode t r ico l , hygroph i l " fa j ­nak ta r to t ta .

B a l a t o n s z e n t g y ö r g y 1950. I I I . 21 . (K, S z ) - e r d ő : r o s t á l v a , B a l f (Ho), Baranya megye: Bellye 1943. 2. (K, Sz) - K o p á c s 1943. V I I I . 20. (K, Sz) - V á r d a r ó c (K, Sz), B á c s megye: K é l e s h a l o m ÉNY. 1962. V . 26-28. ( E Y ) - v i z i h á l ó z á s , B á t o r l i g e t 1948. V I . 17-18. 3 (K, Sz) -l áp 1949. V I . 7-10. 2 (K, Sz, M L ) - 1949. V I . 25. - V I I . 3. (K, Sz) - (det: A . Smetana), B u ­dapest k ö r n y é k e : R á k o s : R á k o s k e r e s z t ú r (Die) - T ö r ö k b á l i n t V . 30. (Die), Bükk: Garadna-völgy 1959. V . (Vás) , Croat ia (Rt), De l ib l á t (Ker ) , Esztergom (Bo), É r d 1935. V I . 10. (Cs), Gönyü 1935. ü l . 10. (Kle), Gyón 1914. V I . 7. (Bo), G y ő r 5 (Bo) - Abda 1951. V I I . 3. ( D L ) -

fühá lózva , Hév iz (Ho), Isaszeg 1908. V I . 18. (M), Kalocsa (Sp), Keszthely (Gy), Kisbalaton: 1909. 2 (Ho) - Ferencpuszta-berek 1950. I I I . 1. (Sz) - V ö r s : á l l a m i e r d ő 1951. V . 23. (Sf) -1950. V . 17. 3 (Hy, Só) - D i á s - s z i g e t 1950. V . 20. 2 (Hy, Só) - 1950. I I I . 21 . (K, S z ) - e r d ó : r o s t á l v a . 1950. V I I I . 29. 2 (K)- fühálózva . - C ö l ö m p ö s 1951. I I I . 24. ( K ) - n á d t ö r m e l é k a l ó l . -Z a l a v á r : D i á s - s z i g e t 1950. I V . 15. 66 ( K ) - r o s t á l v a . - 1950. I I I . 20. 130 (K, Sz) - 1950. V I I I . 25. - I X . 2. 12 ( K ) - l á m p a f é n y r e . - Lebujpuszta 19 50. V . 10. 2 (K, Sz) - Zalapar t 1950. ü l . 18. 3 (K, Sz) - 1950. I V . 16. 2 (K) - 1950. V . 10. 2 (K, Sz), Leányfa lu 1946. I X . 13. (Cs), Ludbreg 2 (A), M a g y a r ó v á r 1922. V . 27. (Ru), M a r t o n v á s á r 1951. V . 19. (BaJ), Mecsek h e g y s é g : Abaliget 1944. V I . 3. 7 (Gb), Nagyenyed 1906. V I I . 1 9 . , Ó c s a : N a g y e r d ő É . 1953. V I I I . 10. (Zs) - V I I I . 25. (K) , Oszhely 1924. V I . 8. (Ru), P é c s 1907. 2 (Kf), Pi l iscsaba: Sóshegy 1967. V I . 15. (Jy) - (pluteus cerv inus) , Pinnye (Sopron m . ) 1916. X . 4. (Str) , R é v ­fülöp 1926. V I . 21 . (Cs), Simontornya 1913. I I I . 21 . (Pi) , Siófok 1948 (Licht ) - 9 (L i ch t ) , So-m o g y a p á t i 1917 (M), Tihany 1939. V I . 21 . 4 (Bic) , Tolna 1964. V I . 15. f é n y c s a p d a , Újvidék 1944. V I . ( M L ) , V e l e n c e i - t ó : Kisvelence 1951. I V . 28. (K, Sz)- kövek alat t . - 1951. V I I . 6. (K) - fühá lózva . - S u k o r ó : Csincsa 1951. V . 26. (K, Sz) - fühá lózva . - 1951. X I . 12. 6 (K) -fűzfák t ö v é b ő l r o s t á l v a . - t ó p a r t 1951. I V . 21 . (Bu) - Meleg-hegy: G r á n i t - t ó 1951. V I I . 11. ( K ) - f é n y r e . - Velence: pa rk 1951. V . 13. 2 (Só) - V . 18. 3 (BaJ, Sf), Z a m á r d i 1953. Dí . 7 . -12. (K) - 1953. X . 9. ( T o p ) - e r d ő : r o s t á l v a . - 1953. X . 7. 3 (Hám, KMÉ) - T ö r e k i l á p 1953. V . 24. (Sz) - est i c s a p k o d á s . - 1953. V . 24-26. (KMÉ) - füháló . - 1953. V I I . 26. (K)-es t i c s a p k o d á s .

Paederus (Eopaederus Scheerp.) caligatus Er ichson 1839-40. Ri tka faj , K ö z é p - E u r ó ­pában és a F ö l d k ö z i - t e n g e r v idékén ter jedt e l . Lápokban , mocsaras r é t e k e n , t ö b b n y i r e moha­p á r n á k a l ó l gyűj tö t ték , G ANGLBAUER (1895), LOHSE (1964), SCHEERPELTZ (19 57, 1968) sze r in t . A K á r p á t - m e d e n c e faunájából KU THY (1896) egyetlen kalocsai a d a t á t k ö z ö l t e SPEI­SER FERENC n y o m á n . A budapesti T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m a n y a g á n a k v i z s g á l a t a so­r á n 25 t o v á b b i l e l ő h e l y é t k ö z ö l h e t e m : - Bars megye: K i s t a p o l c s á n y (D) - N a g y s a l l ó (D), B i ­har: Nagykopasz (Bo), Budapest 1900. I V . 9. (E), Croat ia 4 - 1 (Pa) - Gospic (Pa), D é v a (Cs), D o m b ó v á r 1947. I I I . 10. 2 (Gb) - á r v i z - r o s t á l v a . , Dunapentele 1938. V I I I . 1. 2 (Ki ) , E s z é k 1893. V I I . ( B i ) , F e r t ő 1912. I V . 4. (Str), G y ő r (Bo), Isaszeg (Ku), Kalocsa (Sp), K . Megyer 1939. V I I . 14. (Cs), K ő s z e g i - h e g y s é g 1936. I X . 24-29. (EIZS), M a j o s h á z a 1933. V H , 27. (Cs), Pakrac 3 (A), P é c s 1907 2 (Kf), Resicza 1929. V I . (St), Ruma 1904 (Ho), Simontornya 2 (Pi) -1910. X I I . (Pi) - 1912. X I . 9-10. 5 ( P i ) - t ó . - 1913. I I I . 21 . 2 (Pi) , Somogy megye: Z a m á r d i : T ö r e k i - l á p 1953. V. 10. (K) - h u s c s a l é t e k r ő l . , S z ö r é n y i - h e g y s é g : C s e r n a - v ö l g y 1956. V I I I . 1. (Pj) , Tolna megye 1910. 2 (Kf) , Vas megye: Szőce 1961. X I . 15. (K, EY) - t ő z e g l á p - r o s t á l v a .

va r . h ü t h e r i Bernhauer , 1940. Az eleve r i t k a faj kü lönösen r i t k a v á l t o z a t a k é n t i r t le M . BERNHAUER 1940-ben K i r r l a c h (Baden) l á p v i d é k é r ő l . SCHEERPELTZ (1968) F e l s ő - és A l s ó - A u s z t r i á b ó l e m l i t i , k ö z é p - e u r ó p a i , "Phytode t r i co l , hyg roph i l " alaknak t e k i n t i . LOHSE (1964) csak r endk ivü l i r i t k a s á g á r a tet t m e g j e g y z é s t . E l ő f o r d u l á s a M a g y a r o r s z á g , i l l e tve a K á r p á t - m e d e n c e f a u n á j á r a teljesen u j , amelyet a budapesti T e r m é s z e t t u d o m á n y i Múzeum g y ű j t e m é n y é b e n ő r z ö t t egyetlen pé ldánya bizonyi t : Budapest k ö r n y é k e , T ö r ö k b á l i n t , c o l l . H . DIENER. A példány l e l ő h e l y c é d u l á j á n sajnos m á s adatot nem t a l á l t a m .

St i l icus geniculatus Er ichson 1837-1839. A faj i s m e r t á r e á j a K ö z é p - E u r ó p a GANGL-BAUER (1895) és LOHSE (1964), va lamin t Tunisz BERNHAUER et SCHUBERT (In: YUNK-SCH. 1912) m e g á l l a p í t á s a i szer in t . Az i d é z e t t s z e r z ő k a fajt elterjedtnek, de igen r i t k á n a k t a r t j á k . KUTHY (1896) a K á r p á t - m e d e n c é b ő l nem k ö z ö l t e , ROUBAL (1930) U n g v á r (Uzhorod) l e l ő h e l y é t megemlitet te ugyan, de h a n g s ú l y o z t a , hogy a pé ldány t nem l á t t a . Ez az ó v a t o s s á g r é s z é r ő l fe l té t len indokol t , hiszen a k ö z e l r o k o n és k ö z ö n s é g e s S. s i m i l i s E r . fajhoz rendk i -vül h a s o n l ó , alaposabb v i z s g á l a t h i ányában igen könnyen ö s s z e t é v e s z t h e t ő k . A budapesti T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e n egyetlen, de az e l ő f o r d u l á s t b i zony i tó é r t é k ű p é l d á n y á t s i k e r ü l t m e g t a l á l n o m . A pé ldány l e lőhe ly cédu lá ján : " S z o b r á n c i fürdő; Kuthy" ada­tok szerepelnek. Ennek a l ap j án b i o l ó g i á j á r a vona tkozóan (a szakirodalomban s e m m i f é l e uta­l á s t nem t a l á l t a m ) ujabbat m e g á l l a p i t a n i nem tudunk, de k á r p á t - m e d e n c e i e l ő f o r d u l á s a meg­e r ő s í t é s t nyer t .

Scopaeus (Hyposcopaeus Coiff. ) furcatus Binaghi , 1935. A l e i r á s b a n a holotypus ada­ta i : "F iume Quieto ( I s t r i a ) 30-III-1923 1. Schatzmayr, coU. Dodero" . További p é l d á n y a i : T o r i n o , Sala Bolognese, M a c e d ó n i a (Pianura del Vardar ) P i é m o n t és "Lago di Neusiedel

(Aust r ia , 1. Schuster): C O I F F A I T (1960) a fajt a Hyposcopaeus alnembe soro l ta , de ujabb i s m e r t e t é s t t a n u l m á n y á b a n nem k ö z ö l t . LOHSE (1964) K ö z é p - E u r ó p a dél i t e r ü l e t e i n e l te r ­jedt , de nem k ö z ö n s é g e s fajnak tekintet te . SCHEERPELTZ (1968) á r e á j a k é n t D é l - K ö z é p -E u r ó p a , F ö l d k ö z i - t e n g e r v i d é k e , K a u k á z u s és D é l k e l e t - Á z s i a t e r ü l e t e i t so ro l t a f e l . Auszt­r i á b ó l : Kele t -Salzburg, K e l e t - A l s ó - A u s z t r i a , É s z a k - B u r g e n l a n d , D é l k e l e t - K a r i n t h i a l e l ő ­h e l y e k r ő l , min t "Phy tode t r i co l " fajt k ö z ö l t e . A fentiek f i g y e l e m b e v é t e l é v e l , m a g y a r o r s z á g i e l ő f o r d u l á s a csaknem bizonyosnak tün t , ennek e l l e n é r e a budapesti T e r m é s z e t t u d o m á n y i Mú­zeum gyű j t eményében he ly t á l lóan m e g h a t á r o z o t t p é l d á n y á t nem t a l á l t a m . A teljes magyar anyag fe ldo lgozása s o r á n 726 p é l d á n y á t t a l á l t a m , amelyek t ö b b s é g e je len leg i o r s z á g h a t á r a i n ­kon belül i t e r ü l e t e k r ő l s z á r m a z i k . így azon t u l , hogy M a g y a r o r s z á g r a újnak bizonyult , meg­á l l a p í t o t t a m , hogy f auna t e rü l e tünkön a nem leggyakoribb faja. A muzeumunk gyű j t eményében ő r z ö t t pé ldányok adatainak e l e m z é s é v e l a k ö v e t k e z ő k e t á l l ap i t o t t am m é g meg: a s i k s á g és r i t kán a dombvidék kisebb-nagyobb á l l ó - és fo lyóv ize inek p a r t j á n , vagy azok köze l ében é l . Gyűj töt tek á r v i z i h o r d a l é k b ó l , nedves erdei a v a r b ó l , n á d t ö r m e l é k közü l , fűzfák tövébő l , ko r ­hadó n y á r f a t u s k ó k b ó l , fügyökerek k ö z ü l . A l á p o s , mocsaras t e r ü l e t e k , nedves e rdők ta la j ­f e l s z ínének j e l l e m z ő faja. L e g k o r á b b a n I I I . 19-én , l e g k é s ő b b e n X I . 19 -én gyűj tö t ték .

Balatonederics 1 (Gy) - 1 (E), Balatonlel le 2 (Per) , Budapest: 1 - Csiki-hegyek 1931. I V . 12. 1 (Die) - 1931. I V . 30. 1 (Die) - T ö r ö k b á l i n t 1931. I V . 30. (Die), B á t o r l i g e t (Ny i r -s é g ) 1948. V. 10-15. (K, Sz) - 1948. V I . 17-18. (K, Sz) - l á p . , - 1949. I X . 28. - X . 1. (K), D á r d a 1908 (Kf), Keszthely 1909 (Gy), Kisbalaton: Z a l a v á r : D i á s s z i g e t 1950. I I I . 19. (K, Sz) -I I I . 20. (K, Sz) - I V . 18. 2 (K) - X . 19. (Sz) - V ö r s : G y é k é n y e s - t ó 1950. X I . 14. 300 (KL) -1950. X I . 7-9. 8 (KL) - 1950. X I . 19. 158 (K, K L ) , M a r t o n v á s á r 1955. V . 9. (K) - lenföld­r ő l . , Mohács (E) - 1904. 4 (Kf) - 1909. (Kf), Neusiedler see, Ó c s a : N a g y e r d ő É . 1952. X . 28. (KMÉ) - s z é n a k a z a l a l ó l , r o s t á l v a . - 1952. V I I I . 25. (K) - e r d ő b e n r o s t á l v a . - 1952. I X . 16. 64 (K, Sz) - fügyökerek közö t t r o s t á l v a . - 2 (K) - s z é n a k a z a l , r o s t á l v a . - 1952. I X . 26. 56 (K) -fügyökerek k ö z ü l r o s t á l v a . - 1 (Hám, KMÉ) - s z é n a k a z a l he lyén egyelve. - 1952. X . 10. 23 (K) - s z é n a k a z a l r o s t á l v a . - 2 (K) - r é t : s z é n a b o g l y a alat t r o s t á l v a . - T u r j á n i e r d ő 1952. I V . 24. 8 (K) - s z é n a b o g l y a r o t h a d ó alja, r o s t á l v a . - DK. 1952. X . 30. 4 (K) - fűzfák töve r o s t á l ­v a . , Simontornya (Tolna megye) l eg . Bernhauer? c o l l . (Kf) , Siófok 35 ( L i c h t ) , Szeged 1937. I V . 21. (St) - Ú j s z e g e d 1933. I I I . 12. 2 (Er) - á r v i z i h o r d a l é k b ó l . , S z é k e s f e h é r v á r (L ich t ) , Sződ 1919. I X . 10. 2 (Bi ) , Tabdi 1950. V . 27. 2 (K), V e l e n c e i - t ó : Suko ró : t ó p a r t 1951. X I . 12. 26 (K) - n á d t ö r m e l é k b ő l : r o s t á l v a . , Z a m á r d i (Somogy megye): T ö r e k i - l á p 1953. V . 8. 2 (K) -korhadt nyá r f a tönkbő l .

I r o d a l o m

1. BERNHAUER, M . und K . SCHUBERT (1912): Staphylinidae I . In: Junk, W. Schenk­ung, S. (1912): Coleopterorum Catalogus. - B e r l i n , 5 (40): 191-288. - 2. BERNHAUER, M . (1940): Neuheiten den p a l ä a r k t i s c h e n Staphylinidenfauna. (Col. Staph.) - M i t t . d. Münch . Ent . Ges . , _3_0: 622-642. - 3. BINAGHI , G. (1935): Studio su l g é n è r e Scopaeus E r i c h s . (Coleopt. Staphyl. ) - M e m . d é l i a Soc. Ent. I t a l . , 14: 84-109. - 4. C O I F F A I T , H . (1960): D é m e m b r e ­ment du Genre Scopaeus et Descr ip t ion de 4 e s p è c e s nouvelles. (Coleoptera Staphylinidae) -Rev. Franc, d ' E n t . , 27 (4): 283-290. - 5. GANGLBAUER, L . (1895): Die K ä f e r von M i t t e l ­europa. I I . - Wien, 1 - 880. - 6. K U THY, D. (1896): Coleoptera. - In : Fauna Regni Hungá­r i á é , Budapest, 1 - 208. - 7. LOHSE, G . A . (1964): Staphylinidae I . - In : Freude, H . , Harde, K . W . , Lohse, G . A . : Die Käfe r Mi t te leuropas , Kre fe ld , _4: 1-264. - 8. R E I T T E R , E. (1909): Fauna Germanica. Die Käfe r des Deutsches Reiches. I L - Stutgart, 1 - 392. - 9. ROUBAL, J . (1930): Katalog Coleopter I . - Praha, 1 - 527. - 10. SCHEERPELTZ, O. (1933):Staphylinidae. I I . - In: Junk, W. Schenkung, S. (1933-34): Coleopterorum Catalogus, B e r l i n , 6 (129): 989-1500. - 11. SCHEERPELTZ, O. (1957): Vor läuf ige Diagnosen einiger neuen p a l ä a r k t i s c h e n Ar ten und Fo rmen der Gattung Paederidius Muls . Rey, Paederus Fabr . - (77. Bei t rag zur Kenntnis der p a l ä a r k t i s c h e n Staphyliniden). - M e m . del Mus . di Storia Nat . de là Venez. T r i d e n t a . , I L 447-475. - 12. SCHEERPELTZ, O. (1968): Coleoptera: Staphylinidae - In : Faunae Aus t r i ae , 15: 1 - 279. - 13. SZÉKESSY, V. (1943): Die Staphyliniden Ungarns V I I I . -F r a g m . Faun. H u n g . , 6(3): 101-112. - 14. W I N K L E R , A . (1924-32): Catalogus Coleoptero­rum Regionis Palearct icae . - Wien, 1 - 1968.

A Limnephi lus e l e g á n s Cur t i s (T r i c h optera) e l ő f o r d u l á s a M a g y a r o r s z á g o n

A magyar Tr i chop te ra faunából eddig h i á n y z ó , a Palearkt ikum é s z a k i és k ö z é p s ő sza­k a s z á n e l ter jedt faj a Limnephi lus e l e g á n s Cur t i s l á r v á j á t s i k e r ü l t a Bükk-fennsik t e r ü l e t é r ő l begyű j t en i . A D i s z n ó s k u t f o r r á s csermely ének a f o r r á s t ó l kb . 350 m - r e e l l a p o s o d ó r é s z e egy m e s t e r s é g e s tóba adja le v i z é t . A t e r ü l e t tengerszint fe le t t i m a g a s s á g a kb. 630 m . A tó v í z ­t ü k r e szabad, a b e ö m l é s n é l alakult k i a Phragmi t ion communis W.Koch és m a g a s s á s t á r ­s u l á s /Magnocar ion elatae (Br . - B l . ) W . K o c h / . A tó á t l agos m é l y s é g e 1, 5 m . A gyűj tés i d ő ­pont jában (1974. szept. 23 . ) a v iz h ő m é r s é k l e t e az e l l a p o s o d ó r é s z e n 10,8 C ° ; a l e v e g ő h ő ­m é r s é k l e t e 12, 8 C ° .

L E P N Y E V A (1966:222 - 223., 3 9 1 . , 392. és A , B , C á b r á k ) r ö v i d l e i r á s t k ö z ö l a Limnephi lus e l e g á n s Cur t i s l á r v á j á r ó l . A begyűj tö t t h á r o m darab l á r v á t L E P N Y E V A l e i r á s a a lap ján a z o n o s í t o t t a m . A k i fe j l e t t l á r v a a bábozódás e lő t t i s t á d i u m o t mutat ja , a tegez m á r b á b t e g e z . A l á r v a hossza 16-17 m m .

A fej viszonylag s z é l e s . A fejpajzs v ö r ö s e s b a r n a , e l ü l s ő s z e g é l y é n 3-3 k i t i n s z ő r ered, h á t s ó s a r o k r é s z é n k i s s é v i l á g o s a b b s z i n ü . A h á t s ó s a r o k r é s z alatt éka laku folt van, amely pontokból á l l . A szem k ö r ü l v i l á g o s a b b folt l á t h a t ó . A fe j te tő h á t s ó és o l d a l s ó r é s z é n a s ö t é t ­barna alapon l é v ő pontsorok nagyok (1 . á b r a ) . Az e lőhá t pajzsa v ö r ö s e s b a r n a , az e l ü l s ő har ­mada k i s s é s ö t é t e b b , min t a többi r é s z e , a pontok v i l á g o s a b b a k (2. á b r a ) . A középhá t pajzsa v i l á g o s a b b barna, m in t az e lőhá t . Oldal t az e l ü l s ő s z é l e s ö t é t , s á v v a l s z e g é l y e z e t t . A h á t s ó és o l d a l s ó s z é l e fekete foltban végződ ik , alatta a s a r k i r é s z e c s k é b e n v i lágos alapon 4 pont t a l á l h a t ó . A pajzs k ö z é p s ő r é s z é t ivalakban nagyobb pontok felezik (3. á b r a ) . Az u tóhá t e l ü l ­s ő , k ö z é p s ő pajzsai nagyok, o v á l i s a k , e g y m á s t ó l t ávo l vannak. A h á t u l s ó k ö z é p s ő k h á r o m -s z ö g l e t ü e k , az oldalpajzs nagy, ra j ta fekete foltok l á tha tók . A lábak b a r n á k , csak a t ib i a ha l ­ványan pontozott. Az e l ü l s ő l á b v e n t r á l i s t ü s k é i v i l á g o s a k és vastagok. A potroh oldalvonala a potroh I I I . s z e l v é n y é t ő l a V I I I . s z e l v é n y i g húzód ik . Fonalas kopoltyui a I I . s z e l v é n y e n kez­dődnek és az u to l sók a V I I . s z e l v é n y e n t a l á l h a t ó k . A IX. s z e l v é n y d o r z á l i s pajzsa barna. A potroh h á t o l d a l á n a k k ö z e p é n s z é l e s , s ö t é t s á v húzódik v é g i g . Analis foga e r ő s e n v i ssza-hajlot t , k ü l s ő r é s z é n a p r ó , hegyes fogacská t hordoz.

A b á b t e g e z hossza 20-21 m m , á t m é r ő j e 4 m m , keresztmetszete k ö r . Növényi anya­gokból á l l , amely ugy helyezkedik e l , hogy az e l ü l s ő r é s z fedi a m ö g ö t t e l évő t . Az a l s ó r é ­s z é t á t lyugga to t t m e m b r á n z á r j a le , a f e l ső r é s z é t növények s z á r á n a k s z ö v e v é n y e véd i (4. á b r a ) .

L E P N Y E V A szer in t (3) e l ő f o r d u l á s i helye elmocsarasodott v ízgyűj tők , r é s z b e n t ő z e ­ges mocsarak, lápok; gyakor i a Limnephilus sparsus l á r v á i v a l együt t .

E l t e r j e d é s e . E u r ó p a : Izland, Skóc ia , N o r v é g i a , S v é d o r s z á g , F i n n o r s z á g dél i r é s z e , a Szovje tunió e u r ó p a i r é s z e , Angl ia , Hol landia , D á n i a . F r a n c i a o r s z á g , Be lg ium, N é m e t o r ­s z á g , L e n g y e l o r s z á g , C s e h s z l o v á k i a , A u s z t r i a , Calabr ia , K a u k á z u s . Á z s i a : N Y . - S z i b é r i a , A l t á j , Szá ján , Kamcsatka.

I r o d a l o m

1. BOTOSANEANU, L . (1967): T r i chop t e r a . In : H l i e s , Limnofauna Europaea. - Stutt­gar t , F i scher 1967: 285 - 309. - 2. H I C K I N , N . E . (1967): Caddis l a rvae . - London, 1967: 279. - 3. L E P N Y E V A , S.G. (1966): Fauna SSSR Rucsejnyiki . - Akad. Nauk SSSR, Moscow, 1966: Tom I I . , 222-223. - 4. MAC L A C H L A N , R. (1968): A Monographic Revision and syn­opsis of the T r i chop te ra of the European Fauna. - London, Reprinted 1968: 47- 67. - 5. SÁ­T O R I , J . (1935): Adatok a magyar t e g z e s s z i t a k ö t ő - f a u n a i s m e r e t é h e z . - Debreceni Szemle, 18: 347 - 352. - 6. SÁTORI , J . (1938): Adatok a B ü k k - h e g y s é g r o v a r f a u n á j á n a k i s m e r e t é ­hez. - Á l l a t t a n i K ö z i . , 3*5: 5 1 - 61. - 7. SÁTORI , J . (1939): Adatok a Bükk és a M á t r a r o v a r ­fauná jához . - Á l l a t t a n i K ö z i . , 36: 156 - 168. - STEINMANN, H . (1970): Tegzesek - T r i c h o ­ptera . Fauna H u n g á r i á é . - A k a d é m i a i K iadó , Bp. 1970 : 158 - 159, 311. - 9. SZABÓ, J . -DÉVAI, Gy. (1969-1970): H i d r o ö k o l ó g i a i v i z s g á l a t o k a Bükk és a Z e m p l é n i - h e g y s é g vizeiben ( I . r é s z ) . - Ac ta Biologica Debrecina, T o m . V I I - V I I I . - 10. Ú J H E L Y I , S. (1974): Adatok a B ü k k é s a M á t r a - h e g y s é g t e g z e s - f a u n á j á h o z . - F o l . H i s t . - n a t . Mus. M a t r . 2_: 99 - 115.

1. á b r a . Limnephi lus e l e g á n s Curt is fejpajzsa. 75 x

2. á b r a . Az e l ő h á t pajzsa, bal o ldal , kb. 75 x

A Természettudományi Múzeum kiadványai Publications of the Hungarian Natural History Museum

Publikationen des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums Publications du Musée Hongrois des Sciences Naturelles

ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA

V E R T E B R A T A HUNGARICA P A R A S I T O L O G Y HUNGARICA

STUDIA BOTANICA HUNGARICA FRAGMENTA MINERALOGICA et PALAEONTOLOGICA

ANTHROPOLOGIA HUNGARICA FRIVALDSZKYA

A kiadványok magyar, angol, német, francia és orosz nyelven közölnek értekezéseket. Belföldi sze­mélyek és intézmények számára megrendelhetők a Természettudományi Múzeum Könyvtáránál (1088 Budapest, Baross u. 13), külföldi személyek és intézmények számára a "Kultúra" Külkeres­kedelmi Vállalatnál (1389 Budapest 62, Postafiók 149) vagy annak külföldi képviseleteinél és bizományosainál.

The publications contain papers in Hungarian, English, German, French and Russian. Distribution is effected by

"Kultúra" Hungarian Foreign Trading Company H-1389 Budapest 62, P.O.B. 149. Hungary

Orders should be sent to the above address directly or placed through international booksellers.

Die Publikationen enthalten Abhandlungen in ungarischer, englischer, deutscher, französischer und russischer Sprache. Vertrieb erfolgt durch

"Kultúra" Ungarisches Aussenhandelsuntemehmen H-1389 Budapest 62, Postfach 149. Ungarn

Bestellungen sind an obige Anschrift direkt zu richten oder durch internationale Buchhändler zu erteilen.

Les publications contiennent des traités en langues hongroise, anglaise, allemande, française et russe. Diffusées par

"Kultúra" Société Hongroise pour le Commerce Extérieur H-1389 Budapest 62, P.O.B. 149. Hongrie

Les commandes peuvent être envoyées directement, ou bien par l'entremise des librairies inter­

nationales à la susdite adresse.