A VÁLLALATELEMZÉS, CÉGMINŐSÍTÉS

Mit jelent a megfelelő mértékű ismeret és hogyan határozható meg?Természetes igény a gazdasági élet minden területén a piac szereplőinek „megfelelő mértékű” ismerete. A megfelelő mértéket a kapcsolat jellege, módja, időtartama stb. határozza meg.

Milyen ismeretek szükségesek az információ feldolgozásához?Az elemzőnek, az információk feldolgozójának ennek megfelelően rendelkeznie kell az egész rendszer (pl. vállalat) működési törvényeinek, az elemzési cél kritériumainak, módszereinek ismereteivel. A minősítés az elemzést az eredmények, összefüggések speciális összefoglalásával haladja meg.

Mik a piaci hatékonyság információs feltételei?A makro- és mikrogazdaság működésének zavarai kimutathatóan és meghatározó módon a nem megfelelő információellátásból származnak. Nem működik a piac információs rendszere, az alapadatok rendkívül heterogének, az elemzési módszerek elmélete nem érvényesül a gyakorlatban. A pénzügyi közvetítők így nem tölthetik be szerepüket.

Hogyan kapcsolódik a reál- és a pénzügyi szféra?A pénzügyi szférán belül megjelenő problémáknak jelentős hatásuk van a reálszférára - és fordítva - az együttes hatékonyság ebben a kölcsönhatásban alakul ki.

Mit jelent az információs csapda?A pénzügyi piacok és intézmények ebben a szituációban degradálódnak és csupán a megtakarítók, mint hitelezők és a pénzügyi gondokkal kűzdők, mint hetelfelvevők közötti „nem felelős” közvetítőkéntjelennek meg. Tehát a közvetítés módja és megjelenési formája speciális, szűk értékrendszereket tükröz és információs csapdát jelent.

Miben áll a gazdasági szereplők információs érdekellentéte?A gazdaság szereplőinek elméleti érdeke - vagyis saját maga és partnereinek minél alaposabb ismerete - és a gyakorlati megnyilvánulások között - vagyis, hogy eltitkoljon, ill. ne jelenítsen meg bizonyos információkat - az ellentmondás nyilvánvaló.

Mi a bizalom szerepe a gazdaságban és mi adja az alapját?a bizalom csökkenése a piac (pénzpiac, tőkepiac) instabilitásához, a reálgazdaság visszaeséséhez vezet. A bizalom pedig információval erősíthető, építhető.

Milyen információs funkciót tölt be a pénzügyi szféra és hogyan?Fejlett piacgazdaságban a pénzügyi közvetítők a minősítési funkciók betöltésével jelentősen megkönnyítik a megtakarítók és a beruházók egymásra találását, növelik a bizalmat, csökkentik a tranzakciós költségeket és a kockázatot, ezzel növelve a reálszféra teljesítményét.A kevésbé fejlett gazdaságban a pénzügyi közvetítés egyetlen formája a kereskedelmi banki tevékenység - ezen pénzintézetek hitelei jelentik az egyetlen csatornát a gazdasági szereplők között.

Milyen jellemzőkkel rendelkezik a minősítés?A minősítésnek többféle célja lehet (pénzintézeti szempontok, válságmenedzselés, privatizáció, mikroökonómiai szempontok). Központi célja mindig valamilyen információhiány megszüntetése, ill. valamely szempontnak megfelelő rangsorban történő elhelyezésA minositesnek rendszerszemleletunek kell lennie, figyelembe veve a gazdasagi szereplok mukodesenek kulso es belso felteteleit.

Mi a cégminősítés? A cégminősítés fogalma!A cégminősítés alatt egy vállalkozás (cég, vállalkozó, vállalat) általános és speciális gazdasági helyzetének feltárását és meghatározott szempontok szerinti megítélését értjük. A cégminősítés során a cég egyensúlyi paramétereinek, az egyensúlytól való eltéréseknek a mértékét határozzuk meg.

Milyen módszerek tartoznak a cégminősítés eszköztárába?Mikroökonómiai diagnosztikai és összehasonlító módszertani elemek tartoznak fegyvertárába.

Milyen céljai lehetnek a cégminősítésnek?

A minősítésnek többféle célja lehet (pénzintézeti szempontok, válságmenedzselés, privatizáció, mikroökonómiai szempontok).Az az elsődleges célja, hogy átfogó képet kapjon az olvasó az elemzés tárgyát képező gazdasági rendszerekről, az elemzés folyamatáról, a minősítés rendszeréről, területeiről, módszereiről.

Mi a cégminősítés általánosan megfogalmazható célkitűzése?Központi célja mindig valamilyen információhiány megszüntetése, ill. valamely szempontnak megfelelő rangsorban történő elhelyezés

Milyen feltételeknek kell megfelelnie a cégminősítés kitűzött céljának?A kitűzött cél diktálja a szempontrendszert, a cég jogi és mikroökonómiai jellemzői pedig a vizsgálati módszerek tartalmát. A célnak minden esetben konkrétnak, jól körülhatároltnak kell lennie. A vállalkozás működése és környezete meghatározza azokat a megközelítési szempontokat, amelyeket a minősítés konkrét vizsgálati módszereinek kialakításakor feltétlenül figyelembe kell venni.

Sorolja fel és mutassa be cégminősítés (rating) három fő részét!A cégminősítés három logikailag elkülöníthető szakaszból áll:

a) besoroló rendszerb) diagnosztikai rendszer (vizsgálati területek, módszerek, a helyzetfeltárás eszközrendszere)c) minősítési skálák ( a minősítési célok szempontrendszere).

E három logikailag elkülönített rész mindig egységes rendszert alkotva jelenik meg a konkrét minősítések végzése során.

Mi a rendszerszemléletű gondolkodás mód jellemzője?Az elemzés általában analitikus megközelítést jelent, azonban rendkívül fontos az összefüggések ismerete is.

Melyek a rendszerszemlélet legfontosabb vonásai? A rendszerek (objektumok) „egészként” való leírása és vizsgálata, amely az egyoldalúan analitikus,

lineáris-kazuális kutatási módszerekkel szemben a legfőbb súlyt az objektumok totális, integratív tulajdonságainak elemzésére, különböző összefüggéseinek felderítésére helyezi. Ennek megfelelően a gazdasági rendszereknek (pl. vállalatok), mint integrált egészek teljesítményének optimalizálását (vizsgálatát) helyezi előtérbe.A fő cél az, hogy az egész rendszer működése legyen eredményes, nem pedig az, hogy egy-egy rész magában véve optimálisan működjék. A döntéshozatal szempontjából a rendszerszemlélet lényege úgy fogalmazható meg, hogy kivételesen indokolt esetektől eltekintve, általában kerülni kell a kisebb alrendszerek szerinti döntést. A döntéseknél az egész rendszert kell szem előtt tartanunk, és minden ismert célt figyelembe kell vennünk. (8.)

A részek vizsgálata (analízis) helyett a szintézist kell módszerként előtérbe helyezni. Például nem határozhatjuk meg X és Y pénzügyi termékek értékét egymástól függetlenül, mert lehetséges, hogy az egyes termékek értéke más lesz, ha azokat együtt vizsgáljuk. Különálló analízisek eredményei - amelyek az alrendszerek legjobb stratégiáit állapítják meg - összegezve ritkán adják a legjobb megoldást (pl. pénzügyi hányadosok értékeinek összefüggései).

A rendszer, a rend, a szabályosság, a véletlenszerűség kezelésére irányuló tevékenység alapvető a különböző jelenségekben, viselkedésben, objektumokban. A rendszer különböző jelenségekben a közös vagy hasonló sajátosságokat igyekszik meglátni és előtérbe helyezni, szemben a partikularista szemlélettel, amely az egyedi, sajátos, különleges, eltérő vonásokat igyekszik megragadni. A renszer-szemléletmód teszi lehetővé a sokféle sajátossággal tulajdonságokkal is rendelkező rendszerek közös, általános tulajdonságainak felismerését. Ez egyrészt az adott időpontban egymás mellett létező rendszerekre, másrészt az adott rendszer különböző időpontokban fennálló fejlődési állapotaira vonatkozóan fontos.

A rendszerszemlélet lényeges vonása a részletektől és a konkrét, specifikus megjelenési formáktól való elvonatkoztatásra való készség. Ehhez kapcsolódik a modellezés, a modellek alkalmazásának a készsége, amely különösen olyan területeken elengedhetetlen, mint az operációkutatás és a számítástechnika alkalmazása a gazdasági rendszerek irányításában. (8.)

Hogyan írhatjuk le az objektumokat?A rendszerek (objektumok) „egészként” való leírása és vizsgálata, A fő cél az, hogy az egész rendszer működése legyen eredményes, nem pedig az, hogy egy-egy rész magában véve optimálisan működjékMi a szintézis módszere?A részek vizsgálata (analízis) helyett a szintézist kell módszerként előtérbe helyezni. Például nem határozhatjuk meg X és Y pénzügyi termékek értékét egymástól függetlenül, mert lehetséges, hogy az egyes termékek értéke más lesz, ha azokat együtt vizsgáljuk. Különálló analízisek eredményei - amelyek az

alrendszerek legjobb stratégiáit állapítják meg - összegezve ritkán adják a legjobb megoldást (pl. pénzügyi hányadosok értékeinek összefüggései).

Hogyan kezeli a rendszerszemlélet sajátosságokat?a partikularista szemlélettel, amely az egyedi, sajátos, különleges, eltérő vonásokat igyekszik megragadni. A renszer-szemléletmód teszi lehetővé a sokféle sajátossággal tulajdonságokkal is rendelkező rendszerek közös, általános tulajdonságainak felismerését.

Mit monda a partikularista szemlélet?a partikularista szemlélettel, amely az egyedi, sajátos, különleges, eltérő vonásokat igyekszik megragadni. A renszer-szemléletmód teszi lehetővé a sokféle sajátossággal tulajdonságokkal is rendelkező rendszerek közös, általános tulajdonságainak felismerését.

Mi a modellezés jelentősége?A rendszerszemlélet lényeges vonása a részletektől és a konkrét, specifikus megjelenési formáktól való elvonatkoztatásra való készség. Ehhez kapcsolódik a modellezés, a modellek alkalmazásának a készsége

Mit nevezünk rendszernek?A rendszer olyan alkotó elemek egésze (összessége), amelyek egymással kölcsönhatásban az alkotóelemekre nem jellemző, új integratív, a rendszerhez tartozó tulajdonságokat hoznak létre.

Mik az alkotóelemek?Az alkotóelemek tehát olyan rendszerek, amelyek az egész rendszer elemi formái, mert elemi formában kifejezik a rendszer általános tulajdonságait. (38.) Valamely konkrét dolog vagy fogalom csak akkor válhat sajátos tulajdonságai révén valamely rendszer alkotóelemévé, ha egyidejűleg általános tulajdonságokkal is rendelkezik

Mit nevezünk a rendszer általános rendező elvének?Az alkotóelemek általános tulajdonságát a rendszer rendező elvének is nevezik. Tehát az elemek által létrehozott új minőség, tulajdonság, ill. eredmény jelenti magát a rendszert

Mi a szerepe a gazdasági rendszerben a közös csoportérdeknek?Egy vállalat számos sajátos tulajdonsággal rendelkező elemét a közös feladat, cél ill. a közös csoportérdek, mint rendező elv fűzi egybe

Mi a közös tulajdonság szerepe a rendszerben?a közös tulajdonság az, amely az adott és nem más rendszer alkotóelemévé teszi.

Mi az integratív tulajdonság?A rendszer, mint egész általános tulajdonságain keresztül fogja, irányítja, lezárja a közös tulajdonságokkal rendelkező elemi formák rendszerét, vagyis általános tulajdonsága, mint integratív (összefűző, vezérlő) tulajdonság jelenik meg.

Miért helytelen a rendszerrészek egymáshoz hasonlítása?Valamely rendszer tagjainak nem szükséges látható kapcsolatban lenniük. A rendszer szempontjából az a lényeges, hogy a tagok a közös rendszerhez tartozó tulajdonságokon keresztül kapcsolatba hozhatók-e egymással. A rendszerben a részek önállóan (vagy páronként egymáshoz viszonyítva) történő értékelése nem helyes, hanem csupán az egész rendszerhez viszonyított pozicionális értékelésük döntő.

Mit adnak meg az alkotóelemek közötti relációk?A rendszer alkotóelemei és azoknak azt az elrendezettségét, az alkotóelemek közötti relációkat nevezzük a rendszer struktúrájának. A struktúra fejezi ki a rendszer azonosságát (identitását) és teszi állandóvá a rendszert a külső és belső folyamatokkal, változásokkal szemben.

Milyen kapcsolódási módokat ismerünk a rendszer struktúrához kapcsolódóan?A rendszer struktúrájához kapcsolódó fogalom az alkotóelemek kapcsolási módja, amely lehet soros, párhuzamos, alternatív, visszacsatolásos és előrecsatolásos kapcsolás

Mi a valódi és a formális rendszer?A rendszerelmélet különbséget tesz valódi és formális rendszer között. A valódi rendszer zárt integratív jellegű, amelynél az alkotóelemek bármelyikének eltávolítása a rendszer megszűnéséhez vezet, míg a formális rendszer alkotóelemei között formáis kölcsönhatás van, mert az elemek bármelyike eltávolítható anélkül, hogy maga a rendszer megszűnne.

Mi a relatív izolált rendszer?

A környezethez való kapcsolat szempontjából a relatív izolált rendszer fogalma lényeges. Erre jellemző, hogy a környezet hatásait szelektálja, egyes hatásokra reagál, másokra nem

Mi jellemzi a rendszer zártságát és nyitottságát?A rendszer működésének állandósága (determináltsága) szempontjából zárt és nyitott struktúrájú rendszert különböztetünk meg. A vállalatok mindkét tulajdonsággal kell, hogy rendelkezzenek: a működési folyamatok stabilitása a rendszer zártságát, a feljődési folyamatok a rendszer nyitottságát tételezik fel.

Mik a belső szabályozással rendelkező rendszerek?A szervezettség foka szempontjából a belső szabályozással rendelkező rendszerek fogalma fontos. Ezek jellemzője, hogy szabályozó és szabályozott alrendszerekre bonthatók. (reál, szabályozási és pénzügyi szférák)

Mi jellemzi a tanuló vagy adaptív rendszert?A szabályozási rendszerek fejlettebb formája a tanuló vagy adaptív rendszer. A tanuló rendszernek két fokozata van: az önszabályozó rendszer, amely a rendszerben végbemenő átalakítási folyamatok (transzformáció) szabályait, algoritmusait képes önmaga megváltoztatni. Az önszervező rendszer ezen túlmenően képes a rendszer struktúráját is önmaga megváltoztatni (vállalat).

Mi a különbség a önszabályozó és az önszervező rendszere között?A szabályozási rendszerek fejlettebb formája a tanuló vagy adaptív rendszer. A tanuló rendszernek két fokozata van: az önszabályozó rendszer, amely a rendszerben végbemenő átalakítási folyamatok (transzformáció) szabályait, algoritmusait képes önmaga megváltoztatni. Az önszervező rendszer ezen túlmenően képes a rendszer struktúráját is önmaga megváltoztatni (vállalat).

Mi a vezérlés és mi a szabályozás? Mutassa be a két fogalom közötti eltéréseket?A rendszerek irányításának két formája lehetséges. A vezérlés, amikor a rendszer célmeghatározó és célmódosító képességgel rendelkezik és a szabályozás, amikor a rendszer célja kívülről adott. Ennek alapján a rendszerek fontos típusa a vezérlő alrendszerrel rendelkező célmeghatározó és célmódosító rendszer. Ez a tulajdonság a gazdasági rendszerek (vállalatok) önállóságával függ össze.

Írja le a struktúra fogalmát!A struktúra (szerkezet) a rendszer elemeinek és a közöttük lévő kapcsolatoknak az együttesét jelenti. (Miből áll? Hogyan kapcsolódnak?)

Definiálja a rendszer identitását!A struktúra az, amely a rendszert megkülönbözteti más rendszerektől, vagyis megadja annak identitását.

Mik az azonos ( izomorf) struktúrák? Sorolja fel!A rendszer struktúrája többféle egymással lényegében azonos (izomorf) struktúra leírásával tárható fel.

funkcionális (feladat) struktúra, folyamat, közbenső termék vagy átmeneti termékstruktúra, szervezeti egység struktúra, pénzügyi szerkezet struktúra stb.

Hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a struktúraleírást?A gyakorlatban számtalan olyan struktúra leírást alkalmaznak, amelyek a gazdasági rendszereket nem a maguk teljességében, hanem csak bizonyos szempontok szerint jellemzik. Ilyen nem teljes struktúra leírások pl. a termelésben résztvevő termelőeszközök struktúrája, költségstruktúra, munkaerőstruktúra stb.

Mi a gazdasági rendszerek fejlődésének lényege?A gazdasági rendszerek fejlődésének (gazdasági növekedés) lényege a struktúra megváltozása.

Mi a feltétele az rendszer zavartalanságának?Minél gyorsabban játszódik le a fejlődési-átalakítási folyamat, annál kevesebb ideig zavart a működés. Ideális esetben a rendszer fejlődési és működési folyamatai azonosulnak, egyidejűleg zárt és nyitott a rendszer. Ennek egyik alapfeltétele a rugalmas szerkezeti felépítés. A biológiai, műszaki rendszerek struktúrája állandó változásban van, tehát adott időpontra vonatkozó (statikus) jellemzésük gyakran nem is lehetséges. Ez teszi nehézzé modellezésüket is.

Mutassa be a termék-előállítási folyamat részeit!(input - átalakítás - output)Reszfolyamatai:

az átalakító eszköz létesítése, az inputok biztosítása (beszerzése),

az inputok és az átalakító eszköz egyesítése (inputok bevitele), az átalakítás feltételeinek biztosítása (a folyamat beindítása és fenntartása), az inputok átalakítása, az outputok (kibocsátás, hozam) elkülönítése (átadása, értékesítése stb.).

Definiálja a termékpályát!A termékpálya tehát az alapanyagelőállítástól a végtermék (ill. szolgáltatás) előállításáig minden technikai-műszaki-biológiai elemet tartalmazó folyamat.

Hogyan közelíthető meg rendszerszemléletben a termék-előállítás folyamata?A termékelőállítás úgy is felfogható, mint olyan folyamat, amelyben minden lépcsőfok átmeneti terméke magában foglalja az előző lépcsőfokok termékeit mechanikusan vagy szervesen integrált formában

Mi adja a termék-előállítás időbeli struktúráját?A termékelőállítás gyakran hosszú időtartamot igényel, miközben változhatnak a feltételek, döntéseket kell hozni a termelési folyamat változtatására. A termékelőállítás időbeli struktúrája tehát a különböző mértékben integrálódott termékek időbeli sorozata, amely a sorrendiségen alapuló hierarchikus struktúra.

Mi a termékpálya-rendszer vagy termékvertikum?Valamely fogyasztói végtermék előállításának egymásra épülő (vertikális) részfolyamatai együttesen alkotják a termékpálya-rendszert vagy termékvertikumot, amely valósi integrált rendszer.

Mi a lokális rendszer a gazdasági rendszereken belül és mi jellemző rá?A termékpályák egyes vállalatok keretében működő részei (alrendszerei) a lokális rendszerek vagy vállalati termékrendszerek.A „lokális” jelző részben térbeli, részben technikai elkülönültségre utal, amely még gazdasági (érdek) elkülönültséggel is kiegészül. A pénzügyi irányítás legnehezebb feladata, hogy biztosítsa a termékpályák lokális rendszereinek összehangolását az egész termékpálya zavartalan, szinkronizált működése és fejlődése érdekében.

Mi az integráló tulajdonság?vállalat termékek előállításával és annak más vállalat részére, vagy közvetlen fogyasztásra való átadásával a vállalat elkülönült gazdsági érdekeltségét kifejező vállalati célokat valósít meg: jövedelmet realizál. Ez az az integráló tulajdonság, amely a különböző elemeket a meghatározott vállalathoz és nem máshoz tartozóvá, tehát rendszerelemekké teszi.

Hogyan jellemezhető a rendszer struktúrája?A redszer struktúrája általánosan három egymásal összefüggő kategóriával jellemezhető:

az integráltság foka, az összehangoltság (szinkronizáltság), a megszakíthatóság (felbonthatóság).

Mit értünk rendszer „integráción”?„integráción olyan folyamatot értünk, amelyben a rendszer elemei közötti összefüggések, kölcsönhatások és viszonyok száma, intenzitása és súlya növekszik, s ezzel fokozódik a rendszer struktúráltsága, szervezettsége, funkcionális sokoldalúsága, ennek eredményeként pedig erősödik az elemek kölcsönös függése, feltételezettsége és meghatározottsága egymástól és egymás által, vagyis csökken az elemek viszonylagos függetlensége, önállósága és öntörvényűsége, s az önmozgás, önfejlődés, önmeghatározás és öndetermináció mozzanata háttérbe szorul az integrálódó oldalakkal szemben”. (40.) Az integrációval egyidőben más rendszersíkon ellentétes folyamat, a dezintegráció játszódik le, „amelyet konkrét esetekben osztódásnak önállósulásnak, függetlenedésnek, felbomlásnak, elszigetelődésnek, elhatárolódásnak, decentralizálódásnak stb. nevezünk”. (38.)

Mi a rendszer rugalmasságának feltétele?Az integráltság foka közvetlen összefüggésben van a rugalmasággal. Minél nagyobb egy rendszer integráltsági foka, annál kevésbé rugalmas. Az integráltság foka és a rendszer részeinek vállalatok közötti megoszthatósága ugyancsak ellentétesen alakul.

Mi a szinkronizáltsága és mi a jelentősége?Ez a tulajdonság a rendszer struktúráját olyan aspektusból jellemzi, hogy a rendszer elemeinek funkció-betöltö képességei (teljesítménye, működési módja, a feladat elvégzésének ideje stb.) mennyire vannak összehangolva. Beszélhetünk mennyiségi, minőségi és időbeli szinkronizáltságról. A szinkronizáltság hiánya zavart okoz a rendszer működésében (túlzott készletfelhalmozódás, kapacitás kihasználatlanság).

Hogyan és mikor van jelentősége a megszakíthatóságnak mint rendszer folyamat?

A megszakíthatóság az integráltsághoz hasonlóan, de főleg a folyamatstruktúra oldaláról jellemzi a rendszert. Azt jelenti, hogy az elemek egymástól elválaszthatók anélkül, hogy lényeges károsodást szenvednének. A termelési folyamatokban egyes pontokon hosszab- rövidebb szünetek iktathatók be anélkül, hogy az addig elért eredmény elveszne. Ez az alapja az adott termékpálya-részek térbeli és időbeli elkülönítésének (termelési kooperációk, szakosodás), és ez teszi lehetővé folyamatos termelés kialakulását (időbeli- és térbeli struktúra). A megszakíthatóság az elemek viszonylagos önállóságától függ, ami képesíti őket meghatározott idejű fennmaradásra akkor is, ha kapcsolataik más elemekkel megszakadnak (lásd. a színvonal problémáját).

Mutassa be az átfogó rendszerjellemzők jelentőségét?A felsorolt rendszerjellemzők lényegében meghatározzák a rendszer környezeti kölcsönhatásaiknál felsorolt tulajdonságokat (rugalmasság, érzékenység stb), tehát szorosan kapcsolódnak a szerkesztés, optimalizálás, ill. irányítás kérdéseihez.Ugyanakkor az előbb tárgyalt átfogó redszerjellemzők sajátos dialektikus ellentmondások forrásai is. Az alacsonyabb integráltsági fok, a nagyobb megszakíthatóság kedvező a munkamegosztás, a rendszer növekedése és fejlődése szempontjából. Ugyanezek a tulajdonságok viszont egyidejűleg lehetővé teszik a rendszer részeinek túlzott elkülönítését (pl. az egyes részeket működtető vállalatok érdekelkülönültsége). Ez pedig veszélyezteti az egész rendszer összehangolt, zavarmentes és stabil működését. (38.)A mezőgazdasági redszerek integráltsági foka éltalában nagyobb, megszakíthatóságuk pedig lényegesen kisebb, mint az ipari-műszaki rendszereké.

Sorolja fel, hogyan jellemezhetjük a gazdasági rendszerek struktúrájának tulajdonságait?a) Az elemek színvonalab) Az elemek bonyolultságac) Az elemek helyettesíthetőséged) Az elemek alkalmazhatósága

Mutassa be az elemek színvonalát?A gazdasági rendszerek szempontjából azok a rendszerek (elemek) magasabb színvonalúak, amelyek jobban lehetővé teszik a hatékony (gazdaságos, jövedelmező) termékelőállítást. Az iparban a műszaki színvonal fogalma terjedt el. A gazdasági hatékonyság szempontjából magas színvonalú elem nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott elem más szempontok alapján is magas színvonalú.Minél magasabb színvonalú elemekből áll egy rendszer, annál kisebb lehet az integráltsági foka, annál nagyobb a megszakíthatósága, tehát annál nagyobb tudatos irányító munkát igényel összehangolt, szinkronizált működtetése és fejlesztése.

Mutassa be az elemek bonyolultságát?A rendszerek (elemek) bonyolultsági foka azoknak a funkcióknak (feladat, képesség, tulajdonság) a számával fejezhető ki, amelyeket adott rendszer (elem) integráltan magába foglal. Igy relatív skálán mérve beszélhetünk egyszerű és bonyolult elmekről (ill. rendszerekről).Általános szabály, hogy gazdasági szempontból a bonyolult és egyidejűleg magasszínvonalú elemek a legkedvezőbbek (pl. tudomány, integrált áramkör stb). Ha a magas színvonal nem biztosított (pl. biológia, természeti elemek) vagy nem alakítható ki, akkor viszont érvényesül, hogy: az egyszerű elem kedvezőbb, mert magasabb színvonalú, a rendszer erőforrásai egy funkcióra

összpontosulnak, kevesebb a meghibásodási lehetőség, jobb a kapcsolhatósága más elemekhez, a bonyolult elem kedvezőtlenebb, mert alacsonyabb színvonalú, a rendszer erőforrásai sok funkció között

oszlanak meg, nagy a meghibásodási lehetőség, nehezebben kapcsolható más elemekhez.Gazdasági rendszerek esetében is előfordulhat, hogy időszakonként a fennmaradás, túlélés kerül előtérbe, mint fő cél (piaci nehézségek, ellátási problémák, katasztrófa helyzetek). Ilyenkor az előbbi értékítélet ellenkezője érvényes.

Írja le az elemek helyettesíthetőség jellemzőit?Adott rendszer meghatározott funkciójának betöltésére adott időpontban több azonos vagy hasonló elem (rendszer) is alkalmas lehet. Azok az elemek, amelyek valamely rendszer meghatározott funkciójának betöltésére kisebb-nagyobb mértékben, ill. hatékonysággal alkalmasak, sajátos rendszerjellegű elemegyüttest, a helyettesítő elemek rendszerét alkotják, amelynek rendező elve az adott funkció ( feladat). Ez formális rendszer, mert elemei között nincs valódi kölcsönkapcsolat A betölthető.funkciót szerkezeti célfunkciónak (az iparban műszaki célfunkciónak) nevezzük. A betöltendő funkció oldaláról a helyettesíthetőség terjedelme (intervallum) fontos, amely az egymást kisebb-nagyobb mértékben helyettesíteni képes elemek számával jellemezhető. Ez függ a funkció saját tulajdonságaitól és más rendszerek fejlődésétől.

A helyettesítő elemek rendszerének tagjai azonos szerkezeti célfunkciójuk alapján mellérendeltségi viszonyban, különböző egyedi, sajátos tulajdonságaik alapján hierarchikus viszonyban vannak egymással. A helyettesíthetőség a gazdasági döntések, az optimálizálás, a gazdasági növekedés, de általában minden fejlődés alapja. A helyettesítő elemek rendszerén keresztül lépnek egymással viszonyban a különböző rendszerek. A helyettesíthetőség alacsony foka gyakran lehet oka valamely rendszer instabilitásának. Egyszerű elemek (funkciók) helyettesíthetősége kisebb, mint a bonyolultabb elemeké (funkcióké).

Mit nevezünk szerkezeti célfunkciónak?A betölthető.funkciót szerkezeti célfunkciónak (az iparban műszaki célfunkciónak) nevezzük.

Miért fontos a betölthető funkció szempontjából a helyettesíthetőség?A betöltendő funkció oldaláról a helyettesíthetőség terjedelme (intervallum) fontos, amely az egymást kisebb-nagyobb mértékben helyettesíteni képes elemek számával jellemezhető. Ez függ a funkció saját tulajdonságaitól és más rendszerek fejlődésétől.

Mit ért az elemek alkalmazhatósága alatt?A rendszerelemek (termék, erőforrás) nagy része olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alapján nemcsak meghatározott rendszerekben, hanem több rendszerben is alkotó elemmé válhatnak, képesek ott meghatározott funkciót betölteni. Az alkalmazhatósági intervallum bonyolult elemeknél szűkebb, egyszerűbb elemeknél szélesebb

Mi a versenyző (kompetitív ) rendszerek?Azok a rendszerek, amelyek mindegyike képes alkalmazni a meghatározott elemet, sajátos rendszerjellegű együttest, a felhasználók (tovább megmunkáltatók, vevők) rendszerét alkotják. Az adott elem szempontjából ez az alkalmazhatóság terjedelmével (intervallumával) jellemezhető. Az ebbe az intervallumba tartozó potencionális felhasználók az adott elem felé megnyilvánuló igényük, vonzásuk alapján egymással versenyző (kompetitív) rendszerek és mellérendeltségi viszonyban vannak.

Hogyan befolyásolja a gazdasági rendszer hierarchiáját az adott elem felhasználásának hatékonysága?Sajátos tulajdonságaik alapján hierarchikus viszonyban is rendelkezhetők. Az egyes rendszerek hierarchiáját gazdasági szempontból az adott elem felhasználásának hatékonysága szabja meg

Mit nevezünk termelési célfunkciónak?Adott elemnek azt a jellemzőjét, hogy milyen más rendszerekben tölthet be funkciót a gazdasági rendszereknél, termelési célfunkciónak nevezzük.

Hogyan milyen szempontok szerint értékeljük az rendszerelemek közötti kapcsolatot? a kapcsolatok bonyolultsági foka, a kapcsolatok szilárdsági foka, az elemek kapcsolódásának módja.

Mit jelent a kapcsolatok bonyolultsági fokát?A kapcsolatok bonyolultsági foka azt jelenti, hogy adott elem és más elemek között mennyi és milyen sokoldalú (típusú) kapcsolat van. Elvileg a bonyolult elemek (rendszerek) kapcsolatainak bonyolultsági foka nagyobb lehet, mivel sokoldalúságuk folytán hasonló bonyolultságú elemekhez, de sokféle egyszerű (egy funkciójú) elemhez is kapcsolódnak. Ez a lehetőség azonban csak rendkívül magas színvonalú elemeknél érvényes. Jól szinkronizált, hatékonyan működő rendszerekben az egyszerűbb elemek kapcsolódási lehetősége sokoldalúbb.

Mit jelent a kapcsolatok szilárdsági foka?A kapcsolatok szilárdsági foka a kapcsolatok szorosságát jellemzi, összefügg az integráltsággal, a szinkronizáltsággal a megszakíthatósággal. Bonyolult elemek kapcsolódása elvileg lazább (sok tulajdonságban kell más jellemzőkkel szinkronban lennie) gyakorlatilag szilárdabb. Egyszerűbb elemek kapcsolódása elvileg szilárdabb (egy tulajdonsággal könnyebb szinkronban lenni), gyakorlatilag lazább

Mutassa be az elemek kapcsolódási módjait!Ha a rendszer elemei valamilyen szempont alapján meghatározott sorrendiséget követnek, akkor sorosan vannak kapcsolva. Ha ilyen sorrendiség nincs, akkor az elemek párhuzamos kapcsolódásúak. Ezek a fogalmak főleg a kibernetikában, ill. szabályozáselméletben elterjedtek. Gyakorlatilag az elemek időbeli sorrendisége az egyetlen fontos szempont. Gazdasági rendszereknél ezért a soros kapcsolódás helyett inkább a vertikális, ill. időbeli struktúra fogalom, a párhuzamos kapcsolódás helyett pedig a horizentális, vagy térbeli struktúra fogalom terjedt el. Az ilyen értelmű kapcsolódási módokra az áramkörökre vonatkozó szabályok analógiája érvényes. Ha a biológiai-technikai okok lehetetlenné teszik a térbeli struktúra kialakítását, akkor ez súlyos gazdasági

nehézségeket okoz: az eszközök kihasználása alacsony fokú, csak időszakosan működnek, a termékkibocsátás is idényszerű, ezért a folyamatos ellátás érdekében készleteket kell tárolni stb.A térbeli struktúra azt jelenti, hogy a rendszer minden eleme egyidőben jelen van és működik. Ilyen struktúra kialakítása leginkább az ipari rendszerekben lehetséges, de viszonylag jól kialakítható egyes mezőgazdasági rendszereknél is.

Hogyan épül fel a vállalkozás, mint termelőrendszer?A vállalkozás bonyolult mikrogazdasági termelőrendszer, s mint ilyen, hierarchikusan egymásra épülő alrendszerekből tevődik össze

Mit tekinthetünk gazdasági rendszernek? Soroljon fel példákat is!Általában gazdasági rendszernek tekintjük a termelés, az elosztás, a forgalom, az anyagi jellegű szolgáltatás és a termelési fogyasztás területén lévő személyeknek, anyagoknak, technológiáknak és pénzügyi eszközöknek meghatározott hatáskapcsolatban álló azon együttesét, amely képes helyzetének megfelelő célok kitűzésére és környezetével szemben egységként viselkedik.

Mit tekintünk valódi rendszernek a vállalkozás elemzése során?Ilyen értelemben gazdasági rendszernek tekinthetjük a nemzetgazdaság egészét, annak bármely ágazatát, illetve a vállalkozást és annak egy-egy részét is.

Mutassa be milyen termék-előállítási rendszerek lehet a vállalatnál! Jellemezze is az egyes eseteket!Attól függően, hogy egy-egy termékpálya mely szakaszai vannak jelen, illetve ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, a termékelőállítás rendszere a vállalatnál lehet:

vertikális, ha a termékpályák több szakasza van térben és időben egymáshoz rendelve (a nyersanyagtermeléstől a fogyasztói végtermék előállításáig legalább két szakaszt tartalmaz);

horizontális, ha több termékpályának csak egy-egy szakasza van jelen egymással párhuzamosan, azaz többféle vállalati végtermék előállítása egymástól részben vagy egészben függetlenül;

kombinált, ha a vállalati keretben a vertikális és a horizontális termelési folyamatok egyidejűleg megtalálhatók.

Mit nevezünk a rendszer viselkedésének?A vállalati rendszer elemei közötti kapcsolatokat a rendszer viselkedésének nevezzük.

Mi a különbség az önszabályozó és az önszervező rendszerek között?A vállalatban az irányítás alapvető formája a szabályozás. Az irányítást végző egység (rendszerelem) is a vállalaton belül helyezkedik el, tehát a vállalat önszabályozó rendszer (4. ábra). Mivel a szervezést végző elemek is részei a vállalatnak, ezért önszervező rendszernek is tekinthetjük, amely többszörösen hierarchikus felépítésben látja el feladatait.

Jellemezze az öntanuló rendszereket!Korábbi viselkedési paramétereit a vezetés tárolja, s a környezet ingereire való reagálással figyelembe veszi azokat, így öntanuló képességét folyamatosan fejleszti. Ez az öntanuló képesség igen nagymértékű függést mutat a közgazdasági jellegű kényszerektől.

Mi az önálló gazdálkodás?A vállalkozás további feltétele az önálló gazdálkodás. Az önállóság ebben az esetben vállalkozási, döntési és kötelezettségvállalási szabadságot jelent az adott gazdaságirányítási rendszer keretei között. Az önálló gazdálkodás során a vállalkozás maga alakítja ki termék -és ezáltal termelési szerkezetét.

Milyen korlátja van a döntésnek?A döntéseknek mindig korlátja nem tökéletes piacon a jelenlegi, a rövid távon várható és prognosztizálható pénzügyi helyzet

információ

Miért speciális a banküzem? Sorolja fel milyen típusú kockázatok jelennek meg a banküzemben? Jellemezze azokat!A bank - mint pénzügyi közvetítő - alapvetően ügyfelei megtakarítását gyűjti be és más ügyfelei hiteligényeit elégíti ki, s alapvetően e tevékenysége során tesz szert jövedelemre. Termékpályái „üzemi folyamatai” tekintetében ugyanazon jellemzőkkel bír, mint bármely vállalkozás (vállalat), specialitásait pénzügyi közvetítő szerep adja.

Tevékenysége számos kockázatot rejt magában. A következőkben az ügyféllel kapcsolatos kockázattípusoknak egy lehetséges rendszerét mutatjuk be. Ebben a rendszerben a kockázat lehet: (25., 29., 34.)

a) hitelezési kockázatb) ártípusú kockázatc) likviditási kockázatd) országkockázate) befektetési kockázatf) szabályozási-dokumentációs kockázatg) működési kockázat.

a) A hitelezési kockázat vagy hitelkockázat a kereskedelmi bank alapvető üzletmenetével kapcsolatban merül fel. Ezt a kockázatot a bank az üzlet teljes időtartama alatt viseli. A bank hitelnyújtáskor vállalja annak kockázatát, hogy az ügyfél, a hiteladós nem tudja fizetni a kamatokat, illetve lejártkor a hitel összegét. A banknak arra vonatkozóan kell számításokat és elemzéseket végeznie, hogy a teljesítés (kamat- és tőkevisszafizetés) mekkora valószínűséggel következik be. (A hitelezési típusú kockázatok speciális fajtája az országkockázat és befektetési kockázat.)b) Ártípusú kockázatnak nevezzük a kamatláb-kockázatot és az árfolyamkockázatot. A kamatláb-kockázat azt jelenti, hogy a piaci kamatlábak változása hatással van a bank eszközeinek árára. Ha ugyanis egy rögzített kamatfeltételek mellett folyosított bankhitelt csak drágább forrással lehet fínanszírozni, mert időközben emelkedtek a piaci kamatlábak, akkor a bank nettó jövedelme csökken. Ezt a bank valamilyen mértékben szabályozni tudja az eszközök-források lejáratának összehangolásával. Az árfolyamokockázat abból adódik, hogy nincs összhangban a devizatartozások és devizakövetelések lejárata. Ez a kockázat a devizapozícióra van hatással.c) A pénzintézetnek bármely időpontban eleget kell tennie fizetési kötelezettségeinek. A likviditási kockázat amiatt merül fel, hogy a források lejárata nem esik egybe az ügyfelek igényeivel. A banknak elegendő likvid eszközzel kell rendelkeznie még akkor is, ha ezek jövedelmezősége alacsonyabb. Ezt kívánja a jó ügyfelek megtartására való törekvés.d) Az országkockázat abban az esetben merül fel, amikor a hitelfelvevő központi bankja nem képes, vagy nem hajlandó a külsö adósság visszafizetését engedélyezni. Ezt megteheti úgy, hogy illegálisnak nyilvánítja azt, vagy egyéb módon megakadályozza a hitelfelvevőt, hogy az adott valutát megszerezze, illetve átutalja. Ez akkor fordulhat elő, ha az ország gazdasági helyzete romlik.e) A befektetési kockázat a hitelkockázat egy speciális fajtája, amely akkor áll fenn, ha a pénzintézet üzletrészeket, részvényeket vagy értékpapírokat vásárol és azok értékvesztése következik be.f) A szabályozási kockázat a hitel biztosíték-rendszerére, megfelelő dokumentumokkal való lefedésére, valamint arra vonatkozik, hogy egy-egy üzleti tranzakció összhangban van-e a vonatkozó jogszabályokkal és előírásokkal.g) A működési kockázat a bank üzletmenetével, vezetésével kapcsolatban merül fel, hiszen a pénzintézetnek színvonalasan, hibák nélkül kell ellátnia az általa felvállalt szolgáltatásokat. Erre pedig csak akkor képes, ha működési költségei nem haladják meg működési bevételeit.A bank működésének egyik alapeleme a hitelezési tevékenység. Folyamatát a 6. és 7. ábra mutatja be.

Sorolja fel a hatékonysági minimumkövetelményeket! Ismertesse a bank szelekciós követelményeit!A hitel megadására vonatkozó döntés kockázatát a bank a hitelfeltételek deklarálásával igyekszik a minimumra szorítani. A pénzösszegek kihelyezésének, hitelezésének alapvetően több szempontból körülírható hatékonysági minimumkövetelményeknek kell megfelenie.Általános elemei a következők:

a befektetés minimális jövedelmezősége, a hitelezés időtartama, éves kamatláb, saját pénzeszközök aránya.

A vállalat tehát csak azokat a hiteligényeket nyújthatja be a banknak, amelyek a minimumkövetelményeknek megfelelnek.A bank szelekciós elvei:

ígért jövedelmezőség, hitelezési vagy tőrlesztési idő, egyéb (makrogazdasági) szempontok figyelembevétele.

Mi jellemző a minősítési modellekre?A módszeralkalmazás szempontjából szükséges „modell”-ben gondolkodni. Felépítése szinkronban van gazdasági rendszer, ill. a vállalat struktúrájával és működési jellemzőivel, kiterjed (5. ábra):

reálfolyamatokra

a szabályozási folyamatokra pénzügyi folyamatokra időbeli struktúrákra.

Sorolja fel a cégminősítéssel szemben támasztott követelményeket!A cégminősítéssel szemben támasztott követelmények az alábbiak:

a vizsgált cég valamennyi folyamatát teljeskörűen átfogja, minden típusú és méretű gazdálkodó egység minősítésére alkalmas legyen, adatforrásainak megbízhatósága összhangban legyen a minősítés megbízhatóságával, követhető, kontrollálható algoritmusokat tartalmazzon, végeredményében tömörített módon tartalmazza az információkat, az aggregáltság dokumentálva legyen,

továbbfejleszthető legyen minden elemében

Ismertesse az éves beszámolókból készített mutatók képzésének elveit!A modell felépítése a követelményeket teljesíti, az alkalmazás folyamata az 5. ábra szerint:

besorolás, melynek során meg kell határozni, hogy a diagnosztika mely elemét (elemeit) használjuk, és azok milyen súllyal 8arányban) szerepelnek a végső minősítés kialakításakor,

diagnózis, ahol analitikus vizsgálati módszereket alkalmaznak, minősítés, ahol kategóriáknak való megfeleltetés történik.

Mi a csúcsmutató-rendszer? Ismertesse a lényegét, felépítését, alkalmazásának korlátait?Egy adott vállalkozás vagyoni-pénzügyi helyzetének megítélésére egyik lehetőség (legalkalmasabbnak, legobjektívebbnek) a mérlegelemzésből nyerhető mutatószámok, illetve mutatószám-rendszerek képzése.A mutatószám-képzés lényege, hogy a mérlegbeszámolóban (éves beszámolóban) számszerűsített értékeket, adatokat kifejezőbbé, értékelhetőbbé alakítjuk át.csúcsmutatószámok kidolgozásával, amelyek több mutatószám aggregálásával jönnek létre. Ilyen például a Du Pont-sémaKozponti mutatoszama egy jovedelmezosegi mutatoE módszerek hátránya, hogy az aggregálás következtében egy-egy alacsonyabb szinten elhelyezkedő mutatószám meghatározásához számos egyéb mutatószám kiszámítása is szükséges. Emellett az aggregálás során ún. „vak mutatószámok” is keletkeznek, vagyis olyanok, amelyeknek nincs jelentőségük.

Melyek a mutatószámok alkalmazási területei? Vállalkozási célok (a vállalkozásnak tisztában kell lennie saját vagyoni-pénzügyi helyzetével). Bankszemléleti célok (a hitelnyújtás alapfeltétele a kedvező alakulása mutatószámok).

Egyéb célok (például a statisztika és az adóhatóság is számos mutatószámmal dolgozik

Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a mutatószámok? álljon rendelkezésre a megfelelő adatbázis, konkrét célkitűzése legyen az elemzőnek, biztosítva legyen az összehasonlítási lehetőség (időben és térben egyaránt).

Ismertesse a mutatószám-rendszerekkel szemben támasztott követelményeket! A mutatószám-rendszernek tartalmaznia kell a vállalkozás kvantifikáltan kifejezhető főbb céljait, így

biztosítva az összvállalkozási érdeket és szemléletet. A mutatószám-rendszert a lehető legtömörebben, viszonylag kevés mutatóra koncentrálva kell

kialakítani úgy, hogy könnyen ki lehessen emelni a legfontosabb elemeket a vállalati áttekintés biztosítása érdekében.

A viszonylag kevés mutatószám ellenére a rendszer teljes legyen, vagyis semmilyen fontos összefüggés nem hiányozhat.

A mutatószám-rendszer legyen rugalmas, ami azt jelenti, hogy szükség szerint további mutatószámokat (kiegészítő mutatókat) lehessen bevonni, illetve a megfelelő mutatókat tovább lehessen bontani.

A mutatószám-rendszer lehetőleg legyen alkalmas számítástechnikai eszközökkel történő feldolgozásra.

Mi a „management by exeptions vezetési módszer lényege? A mutatószámok alkalmazása akkor válhat igazán hatékonnyá, ha a vezetés „management by exeptions” néven ismert vezetési módszert alkalmazza. Ennek lényege abban áll, hogy a vállalkozásnak - legalább a fontos mutatószámok vonatkozásában - meg kell terveznie azok értékének kívánatos, illetve várható alakulását. Ezek a mutatók a tervezett értékektől az üzleti év során pozitív és negatív irányban is eltérhetnek egy meghatározott

limithatáron belül. Ez esetben a vezetésnek nem szükséges a funkcióit gyakorolnia. Ha azonban az eltérések a megengedett korlátokat túllépik, ez azonnali közbelépést igényel. Vagyis a „management by exeptions” vezetési módszer esetében a vezetés csak akkor lép akcióba, ha a vizsgált eltérés mértéke a megengedettnél nagyobb.

Mit ért a vállalkozás likviditásán?A likviditás (más szóval fizetőképesség, bonitás) a gazdasági élet valamely szereplőjének olyan helyzete, amikor esedékes fizetési kötelezettségét ki tudja egyenlíteni.

Mi a diszponibilitás? Jellemezze a likviditás és a diszponibilitás kapcsolatát a vállalkozás bonitásával!Ha egy vállalkozás fizetőképességét dinamikusan kívánjuk vizsgálni, akkor már ún. diszponibilitás-vizsgálatokat kell elvégezni. A hosszú távú likviditást nevezzük diszponibilitásnak.

Mely mutatószám magyarázza meg az eszközök mobilitását?A pénzügyi helyzet és az eszközök mobilitása szempontjából a készleteken belül a vásárolt és a saját termelésű készletek megoszlása is fontos mutató.

Milyen módszerekkel lehet a vállalkozás likviditásának elemzését elvégezni?A vállalkozások likviditásának vizsgálatára több módszer alkalmazható. A mutatószámok alapján történő likviditási helyzet megítélés mellett leggyakrabban a likviditási mérlegeket alkalmazzák.Likviditasi rataLikviditasi gyorsrataAdossagszolgalati mutatoCash-flow/ nettó arbevetelAz eladosodas mertekeAz eladosodas valtozasanak alakulasaA penzugyi onallosag mutatojaA szabad (likvid) penzeszkozok aranya a forgoeszkozokon belulKamatfedezettsegi mutato

Hogyan működik a likviditás mérleg?A likviditási mérlegek bizonyos rendezőelvek szerint átalakított vagyonmérlegek. A likviditási mérlegnek alapvetően két típusa - a statikus és a dinamikus mérlegek - különböztethető meg. A statikus likviditási mérleg a vezetési funkciók közül főként az ellenőrzési, míg a dinamikus mérleg a tervezési funkciót segíti.A likviditási mérleg elkészítésekor az aktíváknál a csoportképző ismérv a mobilitás - az eszközök pénzzé tehetősége - , a passzíváknál azok esedékessége, fizetési kötelezettséggé válása. Ezek alapján megkülönböztetünk teljesen mobil, azaz likvid eszközöket, mobil eszközöket, mobilizálható eszközöket és immobil eszközöket, valamint azonnal esedékes kötelezettségeket, rövid határidőn belül esedékes kötelezettségeket, később esedékes kötelezettségeket és vissza nem fizetendő passzívákat.

Mik a likviditási fokozatok?A likviditási mérlegben a szembeállított, tartalmilag egybevágó eszköz-forrás csoportok a likviditási fokozatok.

Mire használható a dinamikus likviditás vizsgálata? Hogyan állítható össze a statikus mérlegből a dinamikus likviditási mérleg?A likviditás a statikus mérlegben, mint helyzetkép tükröződik vissza. Ezzel szemben a vállalkozói gyakorlatban, mint folyamat jelentkezik. A folyamat nyomon követése dinamikus likviditási vizsgálattal valósítható meg.Jellemezze a likviditási rátát és a gyorsrátát! Mire használható a cash flow kimutatás?Likviditási rátaA számítás során a pénzeszközök, a követelések és a készletek összegét a folyó forrásokkal (pl. forgóeszközhitelek, szállítók, társadalombiztosítási kötelezettségek, jövedelem elszámolás) állítjuk szembe.Képzése:

Pénzeszközök + Követelések + Saját termelésű készletek + Vásárolt készletekFolyó források

E mutatószám minősítési besorolásánál szigorú határértékeket kell figyelembe venni, mivel a pillanatnyi fizetőképesség megállapításának egyik legfontosabb mutatójáról van szó, amely mutató értéke alapos további elemzést igényel.Általában minimális elvárásként a hitelt nyújtók e mutató esetében azt kívánják meg, hogy a forgóeszközök értéke múlja felül a rövid lejáratú kötelezettségek értékét, vagyis az arány 1-nél magasabb legyen.A mutató értékelése kapcsán a következőket kívánom hangsúlyozni.A mutató magas értéke nem bizonyítja egyértelműen a kiváló fizetőképességet, csak a következőkben tárgyalandó mutatókkal együttesen és összhangban. Relatíve magas mutatóérték oka lehet például a magas

készletállomány. Amennyiben a likviditási gyorsráta a likviditási rátához képest lényegesen alacsonyabb, az egyértelműen jelzi a magas készletállományt. Ez esetben a készletállomány összetétele is elemzésre szorul, olyan megfontolásból, hogy a készletállomány mobilitását meg lehessen határozni.Ehhez figyelembe kell venni a „készletek forgási sebessége” és a „fordulatok száma” mutatókat. Ha ezek értéke kedvező minősítést kap, csak akkor tekinthetjük a likviditási mutatót - ebből a szempontból - hitelesnek.Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy amennyiben a mutató értéke magasabb 1-nél, akkor a forgóeszközök állományában és a rövid lejáratú kötelezettségekben bekövetkezett azonos mértékű növekedés a ráta csökkenéséhez, az azonos mértékű csökkenés pedig annak növekedéséhez vezet.Recessziós időszakban például bár a forgóeszközök állománya általában lecsöken, a ráta értéke mégis emelkedhet a kötelezettségek keletkezésének csökkenő aránya következtében. A fellendülési periódusokban ezzel ellentétes folyamat játszódhat le.A mutató értékét erősen befolyásolja a követelésállomány nagysága, ez 1995-ig volt jellemző.A Számviteli Törvény lehetővé teszi a vállalkozások részére a vevőállomány év végi egyedi minősítését és a bizonytalan követelésekre céltartalék képzését. A vevőállomány azonban ennek ellenére kimutatásra kerül eszköz oldalon. Ebből kifolyólag a likviditási mutatót a magas vevőkövetelés-állomány is javíthatja, ezért feltétlenül meg kell vizsgálnunk a „kinnlévőségek megtérülése napokban” mutatót is. Ennek segítségével győződhetünk meg arról, hogy nem hosszú ideje lejárt, bizonytalan követelésállomány növeli a likviditási mutató értékét.Egyes nyugati pénzintézetek a likviditási mutatót úgy számítják, hogy a nevezőbeli rövid lejáratú kötelezettségeket csökkentik a pénzeszközökkel. Ez a korrekció azt hangsúlyozza, hogy a kötelezettségek kielégítése szempontjából a pénzeszközöknek megfelelő rész biztosított, tehát a rövid távú hitelezők kockázatánál nem kell azzal számolni.Még egy megjegyzést tartok célszerűnek e mutatóhoz fűzni. A korábbiakban szó volt már arról, hogy bizonyos mutatók értékeit a vállalkozás vezetői tudatosan javíthatják. Például a likviditási mutató esetében: ua. a beszerzéseket késleltetik a beszámolási időszak előtt, az csökkenti a rövid lejáratú kötelezettségek (ezen belül a szállítók) összegét, s ezáltal javítja a mutató értékét.Likviditási gyorsrátaA számítás során a pénzeszközök és a követelések összegét a folyó forrásokkal állítjuk szembe.

Pénzeszközök + Követelések Folyó források

A mutató értéke mindig alacsonyabb a likviditási mutató értékénél. A mutató értékelésekor a likviditási rátával kapcsolatban már leírtakon túl a következőkre kívánom felhívni a figyelmet.A pénzeszközökön belül - amennyiben a mutató értéke feltűnően jó - érdemes megvizsgálni az értékpapírok állományát. Konkrétan azt, hogy nincs-e túlzottan sok nem piacképes értékpapír a pénzeszközök között, hiszen ha igen, úgy az csak „látszat” fizetőképességet jelent.A likviditási ráta és a likviditási gyorsráta közötti összefüggést néhány szakirodalom úgy próbálja hangsúlyozni, hogy amennyiben a gyors ráta értéke 1 alatt van, akkor a két mutató összevont értékelését javasolják. A likviditási mutatóból és gyorsrátából képzett összevont mutató (az előző két mutató szorzata), a korrigált likviditási mutató elnevezést kapja.A nyugati országok mérlegbeszámoló rendszerének három alappillére a Mérleg, az Eredménykimutatás, valamint az alapok forrása és felhasználása kimutatás. Ez utóbbit nevezzük röviden cash-flow kimutatásnak, vagy „Operating and non operating funds generation”-nak. A cash-flow kimutatás csak a valóban pénzmozgással járó tételeket tartalmazza.

Írja le a közelítő cash flow! Jellemezze és értékelje a mutatót!A vállalkozásnál maradó és finanszírozásra fordítható pénzáramlás az értékcsökkenési leírás és az adózott (a Számviteli Törvény alapján mérleg szerinti) eredmény összegeként határozható meg:

Értékcsökkenési leírás + adózott (mérleg szerinti) eredményEz utóbbit nevezzük „közelítő cash-flow”-nak.Ha az értékesítés árbevételéből az adózatlan eredményból történő kifizetéseket és a költségvetésbe fizetendő társasági adót is levonjuk, illetve ha az adózott eredményt csökkentő és növelő összes tételt számításba vesszük, akkor a vállalkozásnál maradó, fejlesztésre és adósságtörlesztésre rendelkezésre álló pénzáramlást kapjuk.Ez a vállalkozói önfinanszírozás és a fejlesztés legfontosabb saját forrása, s így a vállalkozás teherbíró képességét és fejlesztési lehetőségeit jellemzi.

Hogyan vizsgálható az eladósodottság?Jellemezze az eladósodottság mértékét! Hogyan vizsgálhatjuk az eladósodottság változását? Az eladósodás mértéke

Hosszú lejáratú tartozások x 100 .

Hosszú lejáratú tartozások + Saját tőkeA saját tőke 1991-ig az alapítói vagyont, a felhalmozott vagyont és a tartalékvagyont foglalta magába. A Számviteli Törvény szerinti éves beszámolóból a saját tőke összetevői:jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, előző évek áthozott vesztesége, mérleg szerinti (tiszta) eredmény.A mutató értékelésénél figyelembe kell venni a saját vagyon abszolút nagyságát is. A ráta magas értéke esetén nem feltétlenül a hosszú lejáratú tartozások növekedésére kell következtetnünk, hanem ennek oka a saját vagyon csökkenése is lehet.A mutató értéke minél magasabb, annál nagyobb a gazdasági tevékenység kockázata.Az eladósodás változásának alakulásaA mutató a közép- és hosszú lejáratú tartozások záró és nyitó állományának hányadosaként számítható. A különbözet azt mutatja, hogy a vállalkozásnál a felvett hitelek és egyéb tartozások állománya növekedett-e az előző évhez képest, vagy a hitel és a tartozás törlesztésének eredményeként az adósságállomány csökkent.

Hosszú lejáratú kötelezettségek záró állománya x 100 Hosszú lejáratú kötelezettségek nyitó állományaA mutató értékelésénél a beruházások állományváltozására is tekintettel kell lenni. A hosszú lejáratú tartozások állománya növekedésének ugyanis oka lehet a beruházási kedv és tevékenység fokozódása is a vállalkozásnál, amely fejlesztési, illetve beruházási hitelek felvételével párosul

Mit nevezünk az pénzügyi önállóság mutatójának, jellemezze azt!A pénzügyi önállóság mutatójaE mutató az összes forráson belül a saját tőke állományát mutatja.Minél magasabb a mutató értéke, annál kevésbé függ a vállalkozás a hitelt nyújtóktól, annál biztonságosabb a gazdálkodás.

Saját tőke x 100 Összes forrás

Írja le a kamatfedezeti mutatót, mutassa be jelentőségét!Kamatfedezettségi mutatóA kamatfedezettségi mutató a hosszú távú likviditás mérőszáma. Úgy határozzuk meg, hogy az adózatlan eredményet elosztjuk a tárgyévi kamatráfordítás összegével.A mutató képzési módja:

Adózatlan eredmény KamatráfordításA mutató azt fejezi ki, hogy hányszor térül meg a kamatráfordítás a realizált eredményben.Ez a ráta alapjául szolgálhat a kötvénytulajdonosk és más hosszú távú hitelezők viszonylagos védelmének becsléséhez. Minél magasabb ez a mutató, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a cég elkerüli a fizetésképtelenséget és a felszámolást.

Mit nevezünk fedezeti helyzetnek?A vagyoni helyzet elemzésére szolgáló mutatók a vállalkozások eszközeinek és forrásainak összetételét és a közöttük fennálló fedezeti helyzetet tükrözik.

Írja le a tőkeellátottság és a tőke áttétel (gearing) mutatókat és jellemezze a tőkeszerkezet elemzése szempontjából azokat!Tőkeellátottsági mutatóA mutató azt jelzi, hogy az állóeszközök (tárgyi eszközök) és a készletek összegének mekkora hányadát finanszírozza saját tőke. A tőkeellátottsági mutató tehát egyben az önfinanszírozás mértékének a mutatója is.Az öszes idegen forrás és a saját vagyon arányának mutatója (gearing mutató)A gearing mutató a vállalkozás forrásszerkezetének bemutatására szolgál.A mutató szoros kapcsolatban van a pénzügyi önállóság mutatójával.Amennyiben a pénzügyi önállóság mutatója 50% fölött van, úgy a gearing mutató értéke 1 alatti. Ellenkező esetben, vagyis ha a pénzügyi önállóság mutatója az 50%-ot nem éri el, úgy a gearing mutató értéke 1 fölött van. „Alapszabályként” leszögezhetjük, hogy minimális követelményként általában az 1 vagy ennél kisebb értéket kívánjuk meg a gearing mutatótól.A mutató képzése:

Összes idegen forrás Saját tőke

Mi az eszközszerkezet vizsgálatának jelentősége?A mutató a vállalkozás eszközállományát forgóeszközökre és befektetett eszközökre bontjuk. E két eszközcsoport egymáshoz viszonyított optimális arányának meghatározása és kialakítása a vezetés egyik fontos

feladata. A túl sok forgóeszköz finanszírozási gondokat okozhat, míg a túl kevés nem teszi lehetővé az álló (tárgyi) eszközök megfelelő kapacitáskihasználását.

Hogyan és milyen mutatókkal vizsgálhatjuk az vagyon (eszköz) szerkezetet? Jellemezze az egyes mutatókat!A forgóeszközök aránya az összes eszköz közöttKépzése:

Forgóeszközök x 100 Összes eszközA minősítési besorolás nemzetgazdasági áganként és adott nemzetgazdasági ágon belül is a vállalkozások tevékenységi körei szerint nagyon különböző lehet.A nemzetgazdasági átlag alapján a 35-65% közötti forgóeszköz-arányt minősítjük kiválónak, az ezen szélsőértékektől +10%-on belüli eltéréseket közepesnek, míg a 25%-nál alacsonyabb és a 75%-nál magasabb forgóeszköz-arány minősítése elégtelen.A forgóeszközök forgóeszközhitelekkel fedezett arányaA mutató a forgóeszköz-állomány idegen forrásokkal fedezett hányadát mutatja. Bizonyos fokig előrejelző szerepe is van. Ez abból adódik, hogy az a vállalkozás, amelyiknél a forgóeszközhitelek aránya túl magas - a jelenlegi kamatkondíciók mellett - egyre nehezebben tudja kigazdálkodni a törlesztést és a kamatterheket, tehát várhatóan, belátható időtávon belül pénzügyi problémái merülhetnek fel.A mutató képzési módja:

Forgóeszközök x 100 Összes forgóeszközA rövid lejáratú kötelezettségek és az összes forrás arányaA mutató az összes forráson belül a rövid lejáratú kötelezettségek arányát mutatja.A mutató a „Pénzügyi önállóság” és a „Gearing” mutatókkal van kapcsolatban.„Egészséges” vállalkozás esetében a rövid lejáratú kötelezettségek az összes forráson belül alacsony részarányt képviselnek. Ez ugyanis azt jelenti, hogy kevés a rövid lejáratú hitelállomány (amelynek ma Magyarországon közismerten magas a kamatterhe), nincs számottevő kiegyenlítetlen szállítói kötelezettség-állomány, nincs felhalmozódott társadalombiztosítási kötelezettség stb.Emellett a rövid lejáratú kötelezettségek relatíve alacsony részaránya azt is mutatja, hogy az összes forráson belül a saját vagyon és a hosszú lejáratú kötlezettségek volumene dominál. A jelentős saját vagyon előnyei nem szorulnak különösebb magyarázatra. A hosszú lejáratú kötelezettségek pedig azért kedvezőbbek a rövid lejáratúaknál, mert egyrészt tervezhetőbbek, másrészt általában beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatosan igénybe vett idegen forrásokat tartalmaznak, amelyek kamatkondíciói - a hazai viszonyok között - kedvezőbbek, harmadrészt pedig ezen hitelek jelzik, hogy a vállalkozásnál történtek és történnek beruházások, fejlesztések.A mutató képzési módja:

Rövid lejáratú kötelezettségek x 100 Összes forrásA szállítók és a rövid lejáratú kötelezettségek arányának mutatójaA szállítók mellett a rövid lejáratú kötelezettségek részét képezik többek között a rövid lejáratú hitelek, a társadalombiztosítási kötelezettségek, az adótartozások és a munkabér-fizetési kötelezettségek.Bár külön-külön mindegyik fontos résztényezőt viszonyíthatnánk a rövid lejáratú kötelezettségekhez, de ennek különösebb gyakorlati haszna nem lenne. Elég egyetlen fontos tényezőt kiemelni, s ennek vizsgálata a többi tényezőre vonatkozóan is ad iránymutatást. A szállítók állományát célszerű kiemelni, mert jelenleg a szállítók állományának a növekedése az egyik legbiztosabb jele a vállalkozás fizetőképessége megingásának.Természetesen a szállítók állományának nagyobb részaránya önmagában nem jelez fizetési gondokat, hiszen ez származhat tisztán fizetési határidőn belüli kötelezettségből is. A mutató azonban kapcsolható a „Szállítókkal szembeni kötelezettségek futamideje napokban” mutatóhoz, s együttesen már megbízhatóbb képet formálnak a vállalkozás fizetési fegyelméről. Nyilvánvalóan, amennyiben magas a szállítói kötelezettségek futamideje, s emellett magas a szállítók részaránya a rövid lejáratú kötelezettségeken belül, az a fizetési fegyelem megromlását mutatja. Ez természetesen még mindig nem jelenti egyértelműen a fizetőképtelenséget, hiszen elképzelhető, hogy a vállalkozás fizetőkészségével van probléma. A csődtörvény mindenesetre jótékony hatást gyakorolhat a vállalkozások fizetőkészségére.A mutató képzésének módja:

Szállítók x 100 . Rövid lejáratú kötelezettségekA beruházott vagyon fedezeti fokaEzen érték alapján megállapítható a beruházott vagyon saját forrásokkal való fedezettségének a mértéke.Képzése.

(Állóeszközök /tárgyi eszközök/nettó értéke + Beruházások) x 100

Összes saját vagyonAbban az esetben, ha a beruházott vagyon legnagyobb része saját forrással van fedezve, s ugyanakkor a saját vagyon aránya alacsony, az azt jelenti, hogy a forgóeszközök elsősorban idegen forrásokkal vannak finanszírizva.Természetesen a mutató értékelésénél figyelembe kell venni, hogy mennyi a vállalkozás beruházott vagyona. Kisebb összegű beruházott vagyont kevesebb saját forrással is lehet finanszírozni.

Sorolja fel a jövedelmezőség elemzéséhez használható mutatókat!Árbevételarányos nyereségKépzése:

Adózott eredmény x 100 . Értékesítés nettó árbevételeSaját tőkearányos nyereség (Return on Equity, ROE)A mutató képzési módja:

Adózott eredmény x 100 Saját tőke

Eszközarányos nyereség (Return on Asset, ROA)Képzése szintén történhet az adózatlan és az adózott eredmény felhasználásával. Az adózott eredmény felhasználása esetén:

Adózott eredmény x 100Összes eszköz

Az értékesítés jövedelmezőségeKépzése: Értékesítés elszámolt önköltsége100- ----------------------------------------- Nettó árbevétel

Jellemezze a ROS, ROE, ROA mutatókat!Árbevételarányos nyereségA mutató az értékesítés nettó árbevételének százalékában fejzi ki az adózott nyereséget.Képzése:

Adózott eredmény x 100 . Értékesítés nettó árbevételeAz árbevételarányos eredmény a rentábilitás egyik legáltalánosabban használt mutatója. A realizált eredmény megváltozásának okai a ráfordításoknak az árbevételhez viszonyított változásaiban keresendők.Az árbevételarányos nyereség a vállalkozás, illetve vezetése azon képességét méri, hogy mennyire tudja leszorítani a ráfordításokat az árbevételhez képest. Természetesen a vállalkozás vezetése szempontjából saját helyzetük megtéléséhez elengedhetetlenül szükséges a ráfordítások struktúrájának vizsgálata is.Saját tőkearányos nyereség (Return on Equity, ROE)E mutató is képezhető - az előzőekhez hasonlóan - az adózott és az adózatlan eredmény felhasználásával egyaránt. Az adózott eredmény felhasználását azonban jobban mutatja be a vállalkozás önfinanszírozó képességét.A mutató képzési módja:

Adózott eredmény x 100 Saját tőke

A mutató értékelésekor fokozott figyelemmel kell eljárni. A mutató csak akkor minősíthető ténylegesen kiválónak vagy jónak, ha összehasonlítva a pénzügyi önállóság mutatójával az is azonos vagy csupán egy kategóriával rosszabb minősítést kapott. Amennyiben a pénzügyi önállóság mutatója több, mint egy kategóriával gyengébb, mint a saját tőkearányos nyereség mutatója, úgy ez utóbbi minősítésének két kategóriával való csökkentése indokolt. Ennek az az oka, hogy a nyereség és a saját tőke aránya abban az esetben is lehet relatíve magas értékű, ha nem a nyereség növekszik, hanem a saját tőke csökken. Tehát e mutató értékelését össze kell kapcsolni a saját tőkének az összes forráson belüli arányával.Az adózott eredmény/saját tőke mutató az angolszász országok hitelbírálati gyakorlatában is kiemelet helyet kap.Eszközarányos nyereség (Return on Asset, ROA)Képzése szintén történhet az adózatlan és az adózott eredmény felhasználásával. Az adózott eredmény felhasználása esetén:

Adózott eredmény x 100Összes eszköz

Az adózott eredmény/összes eszköz mutató szintén központi eleme a legtöbb nyugati ország hitelbírálati rendszerének.A ROE és a ROA mutatók közötti kapcsolat a következő formában írható fel:

ROE = ROA x VM

1 . összes idegen forrás

ahol VM = vagyon multiplikátor = 1 - ------------------------------------------- összes eszköz

Amennyiben a ROA az adott nemzetgazdasági ág átlagos ROA értékétől csak kis mértékben tér csak el, úgy ez az összefüggés a hitelképesség megítélésekor nagy súllyal esik latba. Ugyanis, ha a VM nagyobb 25-nél, az az adós gyenge hitelképességére utal.Ha azonban a ROA 1,5-2-szerese az adott nemzetgazdasági ág átlagos ROA-jának, akkor a besorolás egyéni mérlegelés kérdése, mert ebben az esetben a magas ROE nem csupán a magas vagyon-multiplikátor mutató eredménye, hanem az eszközök jószínvonalú megtérülésének is.Mivel ezen összefüggés elemzésekor az egyedi mérlegelés nagy hangsúlyt kap, ezért ezt az összefüggést a vagyoni-pénzügyi helyzet megítélését szolgáló mutatószámrendszerbe nem célszerű beépíteni.

Milyen módon tudja a fedezeti vizsgálatot elvégezni?A készletek fordulatainak számaKépzése:

Nettó árbevétel . Forgóeszköz állományA készletek forgási sebessége napokbanA mutató képzési módja:

Átlagos készletérték x 360 Nettó árbevétel

A kinnlévőségek megtérülése napokban (fizetési futamidő napokban)A mutatószám képzési módja:

Átlagos vevőállomány x 360 Nettó árbevétel

A szállítókkal szembeni tartozások futamideje napokbanA mutató képzési módja:

Átlagos szállítóállomány x 360Éves készletbeszerzés

Mi a válság-előrejelzés mutatója és hogyan kell értelmezni?A vállalkozás krízishelyzetének időben történő felismerése a vállalkozás állandó (folyamatos) érdeke. E megállapítás különösen érvényes általános recesszió idején. A válságoknak eredményt csökkentő és likviditást rontó hatásuk van, a legrosszabb esetben pedig csődhöz vezetnek. Ennek idejekorán való felismerése ezért első lépcsőfoka a veszély elhárításának, a válság túlélésének.A válság egyik fontos mutatója a „közelítő” cash-flow-nak az idegen tőkéhez való viszonyát fejezi ki.Képzése:

„Közelítő” cash-flow Összes idegen tőkeA veszteségesen működő és rossz likviditási helyzetben lévő vállalkozások arról ismerhetők fel, hogy a cash-flow-nak az idegen tőkéhez viszonyított aránya - egy adott időszakon belül - csökkenő tendenciát mutat.Az ilyen helyzetet többnyire a következő tényezők okozzák:

növekvő kiadások mellett azonos szinten marad vagy csökkenő, vagy a kiadásokhoz viszonyítva nem azonos mértékben növekvő a bevételek alakulása, valamint

a bevételekkel nem fedezett kiadásoknak idegen tőkével (különösen rövid lejáratú tőkével) történő finanszírozása valósul meg.

A mutató értékelése kapcsán javaslatom az, hogy amennyiben a mutató értéke az előző évhez képest romlik, úgy a minősítés közepes, ha a romlás már legalább két éve folyik, akkor a minősítés elégtelen legyen. Ha közepes vagy elégtelen minősítésű év utáni évebn a mutató értéke javul, akkor közepes, ha a javulás már legalább a második évben folyamatosan jelentkezik, kiváló minősítést kapjon.

Mire szolgál a menedzsment elemzése a vezetői karakter vizsgálata?

Az elemzéseknek ez a területe a vezető, a vezetés és a szervezet gazdasági karakterét az eredményességgel való összefüggést tárja felFeltárásra kerül a vezető (vezetés):

megbízhatósága innovitása következetessége érdekrendszere, hajtóereje döntési hajlama kockazátvállalási készsége vezetési (szervezeti) hatékonysága stb.

Milyen módszerekkel lehet elvégezni a vizsgálatokat?Az e területen rendelkezésre álló módszerek tárháza igen széles. A pszichológusok és vezetési tanácsadók által kidolgozott felméréstechnika lehetővé teszi, hogy a vezetők és a szervezet legfontosabb gazdasági összefüggéseit feltárja.

Milyen jellemzőket érdemes felvenni a vezetés elemzéséhez, minősítéséhez?A vezetés színvonalának, a vezetési kultúra állapotának fontos szerepe van a cég gazdasági helyzetének alakulásában.A vezetési színvonal ilyenformán a vállalat fejlődését és hatékonyságát döntően befolyásoló tényező.A rendelkezésre álló termelési eszközök az emberi munka által jönnek mozgásba és válnak termelő erővéA cég sorsa végső soron munkaerőpotenciáljának színvonalától függ. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás a vezetők dolga, és ezáltal éppen a vezetők vannak a legközvetlenebb ráhatással a vállalkozás életére.

Milyen jellemzői vannak a sikeres menedzsmentnek?A gyors tudományos-technikai fejlődés, a világméretű gazdasági verseny közepette a fejlődéssel való lépéstartás, a permanens innováció létkérdés a vállalat számára. A folyamatos megújulás hordozói emberek, mindenekelőtt a kreatív szakemberek és a vállalkozó vezetők. Az adott környezeti feltételek és gazdálkodási adottságok között a cég fejlődése jórészt a vezetői alkotóképesség alakulásától függ.

Miért nevezzük a vezetést elsődleges erőforrásnak? A vállakozás működtetésére és megváltoztatására egyedül a vezetés képes, ezért tekintjük a vezetést elsődleges erőforrásnak, a vezetési kultúrát pedig általános kultúrateremtőnek, fontos hatékonysági tényezőnek.

Mi a vezetési kultúra?A vezetési kultúra - miközben (alapvető) része az átfogó vállalati kultúrának - maga is összetett jelenség, amely sokféle nézőpontból vizsgálható. A vezetésnek van ideológiája, etikája, stratégiája, struktúrája, fukciói, folyamatai módszerei stb. Ezek mikéntje együttesen határozza meg a vezetési kultúrát.

Ismertesse a piacképességi vizsgálatok lényegét!A piacképesség vizsgálata arra az igényre épül, hogy ismerni kell azokat a mögöttes technológiai, fejlesztési, pszichikai stb. A piacképesség lényege a technológiai, illetve a termék oldaláról az, hogy milyen módon épül be az előállitás folyamatában és magába a termékbe az eladhatóság.A piacképesség-vizsgálat során a vállalkozások által előállított termékek, szolgáltatások, használt technológiák kvantifikált célparaméreteinek leírása a cél

Mi a célja a piacképesség vizsgálatoknak?A piacképesség-vizsgálat során a vállalkozások által előállított termékek, szolgáltatások, használt technológiák kvantifikált célparaméreteinek leírása a cél

Tágabb értelmemben is közelítse meg a piacképességet! Mit érthetünk az eladhatóság kifejezés alatt?A piacképesség eladhatóságot jelent. Az eladhatóság nem csupán a termelőeszközökre, nem csupán a fogyasztási végtermékre, hanem a félkésztermékekre is vonatkozik.

Miért használható a modulrendszer a piacelemzésben jól? Hogyan kell felépíteni az elemzést?A vizsgálati eljárásnak „modulrendszerűnek” kell lennie, amelyekben a modulok tetszőlegesen, illetve a feladat jellegének, céljának megfelelően cserélhetők, fejleszthetők.

Mely főbb tartalmi elemekre kell kitérni a piacképesség elemzése során?A kérdőívek és adatlapok főbb tartalmi elemeit a következőkben foglaljuk össze:

A termék jellege (erős vagy gyenge pozíciójú, a fogyasztó keresi a terméket vagy az eladó a vevőt). A termék minőségi osztálya (adott kategórián belül milyen minőségi osztályba tartozik a termék). Termékek életgörbéje. Piaci pozíciók. Műszaki színvonal. Kutatások alakulása. Innovativitás. Termékek minősége. Piaci kínálat az adott termékek köréből (túllkínálat és hiány közötti állapotok). Konkurencia erőssége (vannak-e nagy és erős cégek a piacon ugyanezen a területen). Márkanevek bevezetettsége (rendelkezik-e a cég bevezetett márkanevekkel, ezek megítélése). Kereskedelmi hálózatban való jelenlét erőssége (Nielsen effektus, kereskedelmi hálózatban mennyire

elterjedt termék). Fogyasztói értékítéletnek megfelelő-e a termék (a fogyasztóknak megfelelő termékről van-e szó, vagy

csak nincs más a piacon). A cég PR tevékenysége (milyen a fogyasztóval való bánásmód). Marketing (milyen a cég marketingje, segíti-e az eladást). Reklámra költött összegek nagyságrendje, a reklám szerepe a termék értékesítésénél. Cég forgalma. Foglalkoztatottság adatai. Tulajdoni és jogi helyzet. Általános ágazati helyzetkép:

- Ágazati értékesítési kép- Értékesítés várható alakulása- Általános világpiaci helyzet az ágazat területén- Cégek helyzete, csődbe jutott cégek aránya, erős a cégek szerepe az ágazaton belül- Kormányzati megítélés és támogatás- Adó és egyéb kedvezmények- Hitelprefenciák.

Kapacitáskihasználások stb.

Melyek a nem parametrizálható tényezők a piacképesség vizsgálata során? Sorolja fel azokat!Az inputadatok szempontjából a nem parametrizálható tényezőket is figyelembe kell venni, és választ kell kapni a következő kérdésekre:

melyek a vállalat meghatározó profiljai (termékei) az egyes termékek fejlődési jellemzői távlati profilok (termékek) piaci potenciál belföldi piacméret versenytársak termékei szezonalitás minőség, műszaki színvonal.

Milyen szakaszokat különböztetünk meg a termék és szolgáltatások életgörbéjének vizsgálata során?

Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás szakaszaira.

Hogyan vizsgáljuk a rendeléssel való ellátottságot?Az értékesítési szervezet tevékenységének a színvonalát, hatékonyságát jellemzi az, hogy a tervezett árbevétel milyen hányada van rendelésekkel lekötve, és hogyan alakult az elmúlt időszakban a rendelésállomány.A rendeléssel való ellátottság csökkenése mutathatja, hogy nem megfelelő a piaci munka, a termékek minősége elmarad a versenytársakétól, vagy kifogásolható a termékek színvonala.

Számítása: Rendelésállomány (ezer Ft) Árbevétel (ezer Ft)

Milyen szempontokat kell érvényesíteni a piaci pozíció elemzése során?

Fel kell dolgozni a vállalati piackutatások adatszerűen és szövegesen értékelhető eredményeit.Ennek keretében különösen:

a fizetőképes kereslet alakulására az árak alakulására relációk szerinti térnyerésre, vagy térvesztésre a versenytársakra a rendelésállomány alakulására új piacok, új vevők felkutatására, egészében a marketing politikára vonatkozó információknak van

jelentősége.

Jellemezze a műszaki színvonal, kutatások, kísérletek alakulásának vizsgálatát!A műszaki színvonal a termékek, valamint a termelési folyamat színvonalára vonatkozó mutatókkal jellemezhető.A termékeknél:

műszaki-gazdasági jellemzők termékenkénti összehasonlítása (más hasonló vállalatok, illetve a világszínvonalat képviselő termékek adataival, lásd. A minőség alakulásánál is)

a korszerű típusok részaránya az új termékek részaránya (évenként) az exportálható termékek részaránya.

A termelési folyamatnál: a gépesítés mutatói:

- a kézi és a gépi munka részaránya (pl. normaórákban)- a géppark átlagos életkora, összetétele korszerűség és életkor szerint- az egy munkásra jutó gépi felszerlés

az automatizálás mutatói:- az automatizált műveletek részaránya- az ellenőrző műveletek automatizálásának foka- önszabályozó gyártási rendszerek részaránya

a műszerezettség mutatói:- a termelés volumenéhez, (értékéhez) viszonyítva- az optimumhoz viszonyítva

a villamosítás mutatói:- az egy munkásra jutó villamosenergiafogyasztás- az egységnyi villamosenergiára jutó hasznos teljesítmény.

Kutatások, kísérletek alakulásaA kutatások, kísérletek alakulásának (koncentrálásának) vizsgálatánál célszerű olyan elemzőtáblákat szerkeszteni, amelyek segítségével több év távlatában számbavehető.:

befejezett, valamint a folyamatban lévő kutatások, kísérletek és azok ráfordításának alakulása a határidők teljesítése, illetőleg az időarányos teljesítés a befejezett kutatások, kísérletek hasznosításának

- módja- helye és- terjedelme

a nem hasznosított befejezett kutatások és azok ráfordításai, valamint a hasznosítás elmaradásának oka, pl. a következő megjelöléseket alkalmazva

- a kutatás, kísérlet csak részeredménnyel zárult, aminek alapján új irányban tovább kell kutatni- negatív eredménnyel zárult (nem járható út)- a kutatással elkéstek (a körülmények megváltoztak)- eredménytelen volt.

Definiálja az innovációt! Hogyan jelentkezik a vállalkozás minőségében?„az innováció új termék, technológia, technika és az ezekkel kapcsolatos ismeretek létrejöttének és bevezetésének folyamata; beleértve az ezeket megalapozó, illetve realitásukhoz nélkülözhetetlen szervezeti és gazdálkodásbeli változásokat is.Az innováció fogalmára öt esetet különböztet meg:

1. új javak vagy azok új minőségének előállítása2. új termelési eljárás bevezetése3. új elhelyezési lehetőség4. új beszerzési források meghódítása5. új szervezet létrehozása vagy megszüntetése.

„Azonban az innováció létrehozására hivatott fejlesztés mindig szükségképpen komoly terhekkel és kockázatokkal jár.„Végeredménye lehet új termék előállítása, és lehet új gyártási módszer is. Magában foglalja a technológiát, de része az ezekhez kapcsolódó ismeretanyag, a megvalósításhoz szükséges szervezeti, gazdálkodási és piaci feltételek.

Ismertesse a minőség elemzésének kettősségét!A minőség alakulásának elemzése kettős megközelítést kíván.Először: meg kell vizsgálni az azonos rendeltetésű termékek korszerűségének, használati jellemzőinek fejlődését, és alakulását más belföldi és külföldi vállalatok hasonló termékeihez viszonyítva. Ezeket a jellemzőket különféle paraméterekben adják meg. Több ilyen jellemző esetén célszerű a jellemzőket a használati jelentőségüknek megfelelő pontszámmal ellátni. E pontszámokat összeadva egyetlen számmal is jellemezni lehet a termék korszerűségét, használati értékét. Így az időbeli és a más vállalatokhoz viszonyított összehasonlítás, értékelés egyszerűsíthető, és egyidejűleg a termékek használati tulajdonságok szerint is elemezhetők.Másodszor: be kell mutatni a minőség alakulását a szabványokban előírt, vagy a szállítási szerződésben vállalt minőségi követelményekhez viszonyítva, ugyancsak több év távlatában végezve az elemzést.A minőség alakulásának jellemzésére általában a következő lehetőségek vannak:

a minőségi követelményeknek meg nem felelő termékek aránya ha a termékek minőségi osztályokba sorolhatók, akkor az I. osztályú termékek aránya, az átlagos

minőségi kategória és a minőségi együttható mutatószámának alakulása.

Hogyan vizsgálható a kapacitás? Jellemezze a megismert mutatókat!KapacitáskihasználásA kapacitáskihasználás mérési módja ugyan nagymértékben függ a szakmai sajátosságoktól, de mindenképpen lehetőség van az extenzív és intenzív kihasználás megkülönböztetésére, és ennek megfelelően a kapacitáskihasználás tartalékainak számbavételére.A kihasználás extenzív tartalékainak elemzéséhez:

a dolgozó gépek és a rendelkezésre álló gépek arányának (azaz a gépfelhasználási mutatónak) alakulása

a munkarendben rejlő tartalékok alakulása (műszakszám, munkaszüneti napok) a gépek, berendezések javítására fordított idő alakulása (tervszerű megelőző karbantartás, és a

javítások minősége) a műszakon belüli időveszteségek alakulása, gyártás-előkészítési, munkaszervezési hibák ,miatti

időkiesések (gépállásidők okok szerinti részletezése, az anyagellátás, a gépek kiszolgálása hibáiból, a munkafegyelem megsértéséből, a gépek váratlan meghibásodásából stb. eredő veszteségidők).

A kihasználás intenzív tartalékainak elemzéséhez: a termékegységre jutó gépi főidő alakulása (fejlettebb módszerek, gyorsított eljárások, katalizátor stb.

alkalmazásával csökkentése) a gépi főidő arányának alakulása a technológiai időn belül (beállítási, átállítási idő csökkentése,

ellenőrző műveletek automatizálása, stb.).A kapacitáskihasználás megállapítás megállapításához, ill. számításához az alábbi fogalmakat kell értelmezni :KapacitásnormaA kapacitásnorma valamely termelő-berendezés gazdaságosan megengedhető maximális terhelése mellett, az adott vállalatnál ismert legjobb üzem- és munkaszervezés esetén meghatározott típus, egységnyi termék előállításához szükséges időmennyiség (időnorma), illetve hasonló feltételek mellett egységnyi idő alatt előállítható termékmennyiség (teljesítménynorma).A teljesítménynormát általában egy évre vonatkozóan állapítják meg, de meghatározó a gép, berendezés jellegétől függően kisebb időegységre, akár órára, napra vonatkoztatva is. Amennyiben a gyártáshoz egyetlen alapanyagot használnak fel, a teljesítménynorma az időegység alatt feldolgozható alapanyag mennyiségével is kifejezhető.A kapacitásnormát az alapvető termelési keresztmetszet műszaki jellemzői alapján, homogén gépcsoportokra vonatkozóan határozzák meg.Munkarend szerinti munkanapA munkarend szerinti munkanap kapacitáskihasználás számítás szempontjából az az időtartam, amely alatt a termelőberendezésnek az üzem részére megállapított munkarend szerinti üzemelni kell. (5.)Kiszámítását a nem szezonálisan üzemeltethető termelőkapacitásoknál: a naptári időalapot csökkenteni kell a munkaszüneti napok, szabad szombatok, TMK napok számával. A kötelezően előírt biztonsági vizsgálatok időszükségletét nem itt, hanem az állásidők között kell figyelembe venni. A csak szezonálisan üzemeltethető termelőkapacitásoknál a tervezett üzemnapokat kell alapul venni. TMK időszükséglet itt nem tervezhető, azt szezonon kívül kell elvégezni. Az év közben belépő és kilépő termelőkapacitásoknál az üzembehelyezéstől év végéig, illetve év kezdetétől a megszűntetéséig teljesíthető munkanapokat kell beállítani. Az év közben változó

kapacitású technológia vonalaknál az éves teljes munkanapot kell beállítani, miután a kapacitásnorma került átlagolásra.Munkarend szerinti napi munkaidőItt a tervezett műszakszámnak (8, 16 vagy 24 óra), hosszabbított műszak alkalmazása esetén az annak megfelelő átlagos napi óra állítható be.Éven belüli műszakszámváltozás tervezése esetén a tényleges munkanappal súlyozott áltagos napi óra állítható be.Összes állásidőA termelőberendezések tényleges üzemben töltött ideje és a munkarend szerinti időalap közötti különbség az állásidő.Munkarenden kívül teljesített órákEgyrészt a teljesített túlórákat, másrészt a munkarenddel szembeni többlet teljesítést (többlet munkanap vagy újabb műszak időszakos beállítása) kell itt szerepeltetni, órákban.

Tényleges üzemóraEz a technológiai vonalak teljesített üzemórái, amely nem más, mint a munkarend szerinti munkaidő és a munkarenden kívül teljesített órák összege, csökkentve az állásidőkkel.Feldolgozott nyersanyag, illetve termelt mennyiségA technológiai vonalon ténylegesen feldolgozott nyersanyag, illetve termelt termékek mennyiségét (esetenként egyenértékszámos mennyiségét) kell itt szerepeltetni.A kapacitáskihasználás a gépek, felszerelések és egyéb termelőberendezések teljesítőképességének kihasználása. Meghatározása úgy történik, hogy egy gazdálkodó szervezetnél egy adott időszak alatt ténylegesen előállított termékek mennyiségét (az elért teljesítményt) viszonyítják a termelési kapacitáshoz.A kapacitáskihasználást elsődlegesen e meghatározott technológiai folyamathoz tartozó gépek, berendezések csoportjára vizsgálják, és általában százalékban fejezik ki.Három kapacitáskihasználási mutatót különböztetünk meg az alkalmazott mutatók tartalma szerint. (16.)Extenzív kapacitáskihasználási mutatóA mutató azt fejezi ki, hogy a technológiai vonalak ténylegesen az időalap hány százalékában üzemeltek. (Abban az esetben, ha a munkarend szerinti időalap került meghatározásra, az extenzív kihasználási mutatót erre kell számítani.)Intenzív kapacitáskihasználási mutatóAzt fejezi ki, hogy a termelő-berendezés egységnyi üzemidő alatti tényleges teljesítménye a kapacitásnormához viszonyítva hány százalék.Ennek megfelelően kiszámítása: Termelt mennyiség x Kapacitásnorma

Tényleges üzemóraSzámítása történhet:

a termelőkapacitás 100 % -os intenzív kihasználása mellett termelhető mennyiség és a ténylegesen termelt mennyiség összevetésével,

vagy ha már rendelkezésre áll az extenzív és intenzív mutató, akkor kisebb pontatlansággal - e két mutató szorzatával.

Eszközfelhasználás gazdaságosságaSzámítása : ......Nettó termelési érték .

Tárgyi állóeszközök nettó értékeA nettó termelési érték értelmezésénél az árbevételt korrigáljuk a saját termelésű készletek állományváltozásával.A mutató megmutatja, hogy a vállalati állóeszközök mennyire termelékenyek, 100 egységnyi állóeszköz hány egység termelési értéket hoz létre. A magasabb mutatóértékkel rendelkező vállalat hatékonyabban használja ki az állóeszközeit, ezáltal hosszú távon működése biztosított ( valószínűsíthető). A mutató egyúttal azt is jelzi, hogy a vállalat termékei, illetve szolgáltatásai iránt mekkora a kereslet, és ezt milyen gazdaságosan sikerül teljesíteni.Költségfelhasználás gazdaságosságaSzámítása : Nettó termelési érték .

Összes termelési költségA mutató az összes termelési költséghez viszonyítja a nettó termelési értéket. A nettó termelési érték tartalma ugyanaz, mint az eszközfelhasználás gazdaságosságánál (árbevétel korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával).A mutató megmutatja, hogy 100 egységnyi költség hány egységnyi termelési értéket hoz létre.A magasabb mutatóértékkel rendelkező vállalat hatékonyabb költséggazdálkodást folytat, ezáltal a hosszú távú működése jobban biztosított, tehát elméletileg versenyképes a piacon.Értékesítés jövedelmezősége

Számítása úgy történik, hogy a költségszint mutatót (értékesítés elszámolt önköltsége / nettó árbevétel) ezt 100 - ból levonjuk.Képzése: 100 - Értékesítés elszámolás önköltsége

Nettó árbevéteA mutató értékből azonnal következtetni lehet az ún. költségszint mutató értékre is. Ahol az értékesítés jövedelmezősége a legalacsonyabb, ott a legmagasabb az értékesítés árbevételéhez viszonyítva az értékesítéshez elszámolt önköltségek aránya.A tárgyi eszközök leírtságának fokaA mutatóból képet lehet alkotni arról, hogy az adott cégnél a termelés gépesítettsége milyen fokú. Ez természetesen csak a többi szakmabeli hasonló profilú vállalat megfelelő mutatószámmal való egybevetésével ítélhető meg.Számítása:

A gépek berendezések leírtságí foka = Nettó gépérték . Bruttó gépérték

Értékelése nem egyszerű, mert az értékcsökkenési leírás mértéke nemcsak a berendezések korától függ, hanem azok jellegétől is. Így ebből a szempontból a vállalatok csak közelítő mértékben hasonlíthatók össze, azonban mindenképpen képet nyújt a cég felszereltségének korszerűségéről, mivel ha a mutatószám értéke magas, újonnan beszerzett gépparkról lehet szó. A piacképesség és az innovációs hajlam szempontjából rendkívül fontos mutató.GéphányadSzámítása: Gépek értéke .

Tárgyi eszközök értékeEbből képet alkothatunk arról, hogy a termelés gépesítettsége milyen fokú. Ez természetesen csak a többi szakmabeli hasonló profilú vállalat megfelelő mutatószámával való egybevetés alapján ítélhető meg (ágazatspecifikus).Az összehasonlítás csak megfelelő adatkorrekciók után végezhető el. Ez mind a bruttó, mind a nettó értékre vizsgálható.Állóeszközök megújításának arányszámaA beruházások növekedéséről vagy csökkenéséről számol be.

Beruházások * 100 Állóeszközök

Amennyiben a mutatószám 10-30% körül alakul, azt valószínűsíti, hogy a vállalkozás jelentős fejlesztésre készül.Ha a magas arány több éven keresztül fennáll, arra utal, hogy a vállalkozás folyamatosan fejleszt.

Miért fontos a cég jövőbeli gazdasági eseményeinek elemzése?A minősítésben fontos helyet foglal el a cégek várható viselkedésének elemzése és a hozzárendelhető kockázat meghatározása.Ez a terület igen szoros összefüggésben van a cég piacképességével és a management állapotával.

Melyek a pénzügyi terv analízisének részei?Az üzleti (pénzügyi) terv analízisének részei (13. ábra):

tervcél, tervkockázat elemzés, pénzügyi hányadosok számítása, terv-tény analízis, a terv szakmai helytállóságának vizsgálata.

Ismertesse a mutatószámok szerepét a gazdasági prognózisban!E mutatószámok alkalmazásának egy igen fontos területe a pénzügyi helyzet előrejelzése is. Mind a bankok, mind maguk a vállalkozások érdekeltek abban, hogy a korábbi évek számviteli adataiból képzett mutatószámok idősora a jövőre nézve hasznos információkat szolgáltasson részükre.a kutatások egyrészt a fizetésképtelenség okainak feltárására, másrészt a fizetésképtelenség prognózisára irányulnak. Az alapfeltevés általában az, hogy az okok feltárása egyúttal a megszüntetés útját is megmutatjaA krízis prognózisának kutatásában különböző mutatókat alkalmaznak a nyugati vállalkozói gyakorlatban, amelyek egyrészt a finanszírozási válságot, vagy/és likviditási válságot mutatják ki, másrészt amelyek aktuális értékei előre jelzik a fizetésképtelenség bekövetkezését.

Melyek az előrejelzési módszerek felhasználási területei? a hitelelbírálat nyilvános kibocsátások a vállalati belső ellenőrzés

Jellemeze az előrejelzési módszereket!A pénzügyi mutatók elemzése képezi alapját a vállalati működés elemzésének, s ebből következően a pénzügyi nehézségek előrejelzésének is. Ez több okkal magyarázható:

1. Normális esetben valós képet nyújtanak a vállalat gazdálkodásáról.2. A mutatók kiszámításához csak a pénzügyi beszámolókra - mérlegre, eredmény -és cash-flow kimutatásra

- van szükség, tehát nem igényli a vállalatok működésének alaposabb ismeretét.3. A pénzügyi beszámolók publikussága miatt nemcsak a bennfentesek végezhetik el a szükséges

számításokat.4. A mutatók kiszámítása nem igényel hosszú időt, optimális esetben még egy percet sem.

A cél egy olyan módszer kidolgozása és használata, mely egyértelműen előrejelzi, hogy a vizsgált vállalat pénzügyi nehézségek elé néz-e vagy sem.

Mi az Altmann féle Z-mutató?A jo elorejelzeshez tobb tenyezonek az egyideju megfigyelesere, azaz az egyes mutatok kombinalasara van szukseg.A modell végső kidolgozásakor a szerző a következő utat követte:

1. Az egyes alternatív mutatók statisztikai szignifikációjának megfigyelése és az egyedi változók relatív hozzájárulásának meghatározása.

2. A releváns változók közötti korreláció értékelése.3. A különböző együtthatókkal kialakított modellek előrejelzési pontosságának megfigyelése.4. Az elemzés értékelése.

Sorolja fel az Altmann féle Z-mutató változóit? Hogyan értelmezhető a mutató étéke?A végső a következőképpen alakul:

Z = 0,012X1 + 0,014X2 + 0,033X3 + 0,006X4 + 0,999X5

X1 = Nettó forgótőke / Összes eszközX2 = Visszatartott nyereség / Összes eszközX3 = EBIT / Összes eszközX4 = Saját tőke piaci értéke / Összes adósság könyv szerinti értékeX5 = Értékesítés / Összes eszköz

Z = 1,2X1 + 1,4X2 + 3,3X3 + 0,6X4 + 1,0X5

Ebben a legáltalánosabban elterjedt formulában minden faktor esetében 10% = 0,1. A másik különbséget az eredeti alakkal szemben az X5 kerekítése jelenti.A modell a következőképpen értelmezhető:

Z <2,67 vállalati csőd előrejelzéseZ > 2,67 a vállalat talpon maradásának előrejelzése

1,81-es érték alatt a csődök biztos bekövetkezése várható, míg 2,99 felett előreláthatólag a vállalat biztosan életben marad. A két érték közötti területei ún. szürke zónának nevezzük, ahol az előrejelzések ugyan nagy valószínűségűek, de a modell teljesen biztosat nem tud állítani.

Jellemezze az Altmann féle változókat részletesen!Most nézzük az egyes faktorokat részletesen.X1 = Nettó forgótőke / Összes eszközA magyar szakirodalom ezt a hányadost likvid eszközhányadnak nevezi. A nettó forgótőke a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbségét jelenti. Ebből következően a mutató a vállalat nettó likvid eszközeinek az össztőkéhez viszonyított arányát mutatja. A munka során három likviditási mutatót hasonlítottak össze: a már említetten kívül a likviditási rátát és a gyorsrátát. A likviditási ráta a forgóeszközöket veti össze a folyó forrásokkal, míg a gyorsráta a forgóeszközöket még tovább szűkíti és csak a pénzt a likvid értékpapírokat és a vevői követeléseket veszi figyelembe. A három mutató közül a nettó forgótőke/összes eszköz az egyetlen, melyben a likviditáson kívül a vállalatméret is explicit módon megjelenik, azaz a nagyobb eszközértékkel rendelkező cégeket a modell kedvezőbben ítéli meg. Ezzel a momentummal Altman azt akarta kifejezni, hogy a 60-as években a nagy vállalati méret egyfajta biztosítékot jelentett a csőddel szemben. Ez a tendencia a 80-as, 90-es évekre eltűnni látszik, de kétségtelen tény, hogy a fennmaradási „ösztön” nagyobb méret esetében erősebb, mint a kisebb cégeknél.X2 = Visszatartott nyereség / Összes eszközA visszatartott vagy fel nem osztott nyereségen az eredménynek azt a hányadát értjük, amely nem kerül kiosztásra osztalékként a részvényesek között, hanem a reinvesztíción keresztül a vállalat fejlődését és talpon maradásást biztosítja. A visszatartott nyereség nemcsak egy beszámolási periódusra vontkozik: a vállalat teljes korábbi életében felgyülemlett újraberuházott nyereségének, valamint veszteségeinek az összességét szemlélteti.

Ennek köszönhetően a vállalat kora implicit módon jelenik meg a mutatóban. Egy fiatal cég például valószínűleg alacsony visszatartott nyereség/összes eszköz mutatóval fog rendelkezni, hoszen kevesebb ideje volt a visszatartott nyereség felhalmozására. Így esetlegesen felvetődik az a gondolat, hogy a Z-mutató negatív megkülönböztetésben részesíti a fiatalabb vállalatokat és azonos körülmények között működő két cég esetében esetlegesen a fiatal vállalatnak csődöt jósolunk, míg az „idősebbnek” esetleg nem. Ez azonban az életben is így történik: az idősebb vállalatok ellenállóbbak a csőddel szemben. A Dun & Bradstreet cég tanulmánya szerint (A Dun & Brastreet cég 1920 óta összehasonlító statisztikákat vezet a vállalati forgóeszközökről és a cégek pénzügyi nehézségeiről. E. Altman: Corporate Financial Distress and Bankruptey, John Wiley & Sons, Inc., 1993. 18-19. oldalon található utalás: Dun & Bradstreet, Business Failure Record 1980 és 1990, Dun & Bradstreet, New York, NY.) 1990-ben az USA összes vállalati csődjének a 49,8%-a olyan cégeknél következik be, melyek maximum 5 éve működnek.A visszatartott nyereség/összes eszköz arányszám a nyereségességi mutatók között - akkor - viszonylag újnak volt nevezhető. A visszatartott nyereséget igen jelentősen befolyásolják a vállalatátalakítások, valamint az osztalékfizetési ráta mehatározása. Az osztalékfizetési ráta és a visszatartott nyereség nagysága magától értetődően ellentétes viszonyban áll egymással. Több osztalék kifizetése természetesen a visszatartott nyereség kisebb növekedését eredményezi, viszont várhatóan növeli a vállalati részvények piaci értékét (A nemzetközi szakirodalomban szinte vérremenő vitával találkozunk azzal kapcsolatban, hogy az osztalékpolitikának van-e szerepe a részvényárfolyamok meghatározásában. Ld. Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek, 1. kötet 13. fejezet. Az osztalék nagyságának információtartalmára és az empirikus eredményekre utalva azonban valószínűleg nem állunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy az osztalék nagysága és a részvényárfolyam között pozitív korreláció áll fenn).X3 = EBIT / Összes eszközAz adózás és kamatfizetés előtti eredmény és az összes eszköz hányadosa a vállalat eszközeinek termelékenységét méri. Az EBIT használata lehetővé teszi az adózási és tőkeáttételi hatások kiküszöbölését. Az utóbbi majd a következő faktorral kerül bele a modellbe. Mivel egy vállalat létezése - s ebből következően bukása - végeredményben a jövedelemtermelő képességen múlik, Altman is kiemelkedő szerepet adott ennek a mutatónak. Ez nyilvánul meg a legmagasabb együttható értékében.X4 = Saját tőke piaci értéke / Összes adósság könyv szerinti értékeA saját tőke piaci értéke alatt a vállalat összes forgalomban lévő részvényének - törzsrészvény, elsőbbségi részvény, stb - a piaci értékét értjük. Az adósság körébe a rövid és hosszú lejáratú tartozások egyaránt beletartoznak. X4 annak a jól ismert debt/equity mutatónak a reciproka, mely az egyik leggyakrabban használt mérőeszköze a vállalat pénzügyi tőkeáttételének. Emellett ez a mutató egy olyan piaci dimenziót hoz be a képbe, mely a korábbi pénzügyi nehézségkkel kapcsolatos tanulmányokból hiányzott. Vannak azonban olyan vállalatok, amelyeknél a saját tőke piaci értéke egyáltalán nem vagy csak igen nehezen határozható meg. Magyarországon tipikusan ilyenek az állami tulajdonban lévő vállalatok. A piaci érték meghatározásának legáltalánosabb és leghatékonyabb eszköze az értéktőzsde, mely hazánkban enyhén szólva nem igazán működik. A fentiekből következően a modell ilyan formában a magyar viszonyok között használhatatlan lenne. Szerencsére Altman kidolgozott egy olyan változatot is - Z - melyet a piaci érték meghatározhatatlansága esetén lehet alkalmazni.X5 = Értékesítés / Összes eszközA mutató kiváló eszköze annak lemérése, hogy a vezetés mennyire képes megfelelni a versenyfeltételeknek. Az individuális jelentősége az X5-nek a legalacsonyabb (Másképpen fogalmazva az individuális diszkriminancia képessége ennek a változónak a legalacsonyabb). Ennek ellenére a többi változóval fennálló egyedi viszonya következtében az értékesítés/összes eszköz hányados a második legfontosabb a modell diszkriminációs hatásának kialakításában. Mivel az értékesítés/eszköz arány jelentős mértékben iparág által determinált, szükségessé vált egy alternatív modell kialakítása - Z.

Mi a cégérték? Hogyan határozható meg?Az átfogó, hosszú távú befektetések és ügyletek hátterének megalapozása, értékelése igényli a cégérték meghatározását. A cégérték kiszámításának módszerei alapvetően két nagy csoportra oszhatók. Az egyik csoport a vállalat értékének annak eszközértékét tekinti: ez a vagyonérték. A másik a vállalatot mint szerves egészet vizsgálja annak profittermelő és osztalékfizetési képessége szerint, ami a vállalat reáleszközei és a foglalkoztatott munkaerő együttes alkalmazásának következménye: ez a cégérték.

Melyek a cégérték meghatározásának módszerei?A cégérték meghatározásakor az alábbi módszerek jöhetnek számításba:

vagyonértékelés, piaci összehasonlító módszer, hozamszámításon alapuló módszer, kevert módszerek.

Mi a vállalat érték meghatározásának három alapesete? Jellemezze azokat!

A vállalat értékének meghatározása három alapesetre vezethető vissza: Veszteséges vagy alacsony jövedelmezőségű gazdálkodás esetén a megszűnés, felszámolás vagy a

továbbműködés között kell választani. Ebben az esetben a vállalat értékét a vállalat vagyontárgyainak tehermentes értéke (vagyonértékkötelezettségek), a felszámolási érték határozza meg.

Nyereségesen, jövedelmezően gazdálkodó vállalatnál a vállalat értéke a vagyontárgyak tehermentes értéke és a várható nyereség tőkésítése alapján egyaránt meghatározó (sok esetben a kevert átlagoló eljárások jelentik a megoldást), Ez a vállalatértékelés általános esete.

Alacsony eszközértékű, élőmunkaigényes tevékenységet folytató vállalatoknál a vállalat értékét nem annyira az eszközök értéke, mint inkább az egység kedvező földrajzi fekvése, vevőköre, a szolgáltatás színvonala, elismertsége, dolgozói képzettsége határozza meg, amelyek együttes értéke általában meghaladja a könyvekben szereplő értéket. A nyereség tőkésítésére épülő értékelésnek elsősorban ezen a területen van létjogosultsága.

Miből áll a vagyonértékelés?A vagyonértékelés gyakorlati folyamata négy alaplépésre bontható:

a) Leltározásb) Eszközök értékelésec) Kötelezettségek értékelésed) Vagyonérték meghatározása.

Mit értünk vagyon (nettó) alatt?A vagyon az összes felmért és értékelt eszköz és az összes kötelezettség különbözeteként határozható meg.

Ismertesse a hozamérték módszert!A hozamérték módszerA módszer abból indul ki, hogy a vállalat értékének meghatározásánál a hozam a mértékadó, hozadékként pedig a jövőben esedékes nyereséget vagy pénzbevételi többletet definiálja.Az erdemény az összes bevétel és az összes ráfordítás különbségeként adódik, így a vállalati érték meghatározásakor valamennyi bevételt és ráfordítást elemezni kell.Az elemzés a tényezők számviteli megragadásán túl jelenti annak vizsgálatát is, hogy a tényezők milyen piacról, milyen formában származnak, mennyiben függenek gazdasági, politikai, jogi, műszaki, történelmi, földrajzi adottságoktól. A jövöbeni eredmény előrevetítése a múltbeli eredmény vizsgálatán nyugszik. Az elemzés során az elmúlt időszakok erdményét meg kell tisztítani az időszaktól független, illetve az esetleges eredménytételektől. A múlt tendenciáinak feltárásán túl nagy jelentősége van a jövőbeni fejlődési tényezők meghatározásának. Az értékmeghatározás kiinduló pontja a vállalati forgalomra és beruházásokra vonatkozó prognózisok készítése.A prognóziskészítést háromfázisú modell alapján végzik, amely szerint a vállalat jövője három szakaszra bonható.

1. szakasz: nagy valószínűséggel bekövetkező prognózist lehet készíteni az értékelés fordulónapjától számított első 3 évre, a mindenkori adottságok és azok valószínűsége alapján.2. szakasz: kisebb biztonsággal lehet meghatározni az 1. szakaszt követő 5 éves periódus tendenciáit, az első 3 év alapján.3. szakasz: nagy bizonytalanságú, nagyvonalú becslés a jövő tendenciáira. Míg az első években a hozamok az évenként elkészített tervszámításokból vezethetők le, addig ebben a fázisban csak éves átlagos jövedelem prognosztizálható.

A számításokban használatos tőkésítési kamatláb az a minimális hozam, amelyet a jövőben a vállalattal szemben követelményként állítunk. Meghatározásához a kockázatmentes kamatlábból, azaz a kockázatmentes befektetések hozamából kell kiindulni és mérlegelni minden lehetséges kockázati tényezőt.A diszkontált cash-flow módszer a legáltalánosabban használt eljárás ezen a területen:

PV = n Ct T=1 (1+r)t

PV = jelenértékCt = pénzáramlás a tárgy évben (meghatározása a pénzügyi tervekben)r = diszkontráta, a tőke alternatívaköltségen = időszakok száma

NPV = C0 + PVCo = beruházás értéke, negatív pénzáramlás

Hol és hogyan van szerepe a biztosíték értékelésének? A banki gyakorlat nagy hangsúlyt helyez a külső biztosíték hitelezési gyakorlatba való beépítésére.

Kockazatok csokkentese Masodlagos hitelvisszafizetesi forrasok

Melyek a biztosíték értékelés területei?a) Készfizető kezességet vállaló nyilatkozatb) Jelzálog alapító szerződéskiegészítésc) Kézizálog-fedezetd) Bankhitelt biztosító zálogjoge) Bérleti jog elzálogosításaf) Engedményezés

Mutassa be a készfizető kezesség vállaló nyilatkozatot!a) Készfizető kezességet vállaló nyilatkozat

Készfizető kezes lehet vagy bank, vagy jól fizető, a vállalt összeget vagyonnal is lefedezni képes jogi személy, vagy kisebb összegnél magánszemély, aki keresetigazolást csatolt aláírása mellé vagy a továbbiak szerinti fedezettel rendelkezik és azt az adós rendelkezésére bocsátja.Kezességvállalás esetén a vizsgálat természetesen a kezesre terjed ki elsősorban.

Jellemezze a jelzálog és a kézizálog-fedezetet! Mutassa be a különbségeket!b) Jelzálog alapító szerződéskiegészítés

Klasszikus fedezetnek számít, a bankok gyakran alkalmazzák. Feltétele, hogy az adott ingatlan értéke (amelyről nem nyilvánvaló esetben értékbecslést kérünk) fedezze a tőkét és járulékait, rájegyezhető legyen a jelzálog és megítélésünk szerint legyen forgalomképes.(Ez szubjektív kategória, hiszen a forgalomképesség csak az adás-vétel után állapítható meg teljes biztonsággal.) Ennek ellenére a jelzálog biztos fedezetnek számít, hiszen a jelzálogos hitelező hozzájárulása nélkül az ingatlannal gyakorlatilag semmit nem lehet kezdeni, szinte lehetetlen a fedezetet elvonni.Megjegyezendő még, hogy az ingatlan inflációs időkben is megőrzi, sőt növeli értékét mind nominál, mind reálértékben.

c) Kézizálog-fedezetA zálogtárgyat vagy a bank őrzi vagy zálogtartó közvetítését vesszük igénybe. Fontos szempontja az elbírálásnak a zálogtárgy értéke, forgalomképessége.Előnye, hogy a bank birtokon belül érezheti magát, hiszen a fedezet azonnal rendelkezésre áll.

Mi az engedményezés?f) EngedményezésBizonyos elvégzett munkák vagy egyéb szolgáltatások kiszámlázott ellenértékét kínálják fedezetül, és ha az várhatóan likvid, akkor követelés engedményezés is szóba jöhet.

Milyen jellegű kérdések merülnek fel a vezetői döntések kritériumrendszerében? Ismertesse azokat!A vállalkozás gazdálkodásának, viselkedésének diagnózisa a vezetői döntések kritériumrendszerében válik minősítéssé, melynek során a következő kérdések merülnek fel:

mely elemzési területeket kell alkalmazni az adott vállalkozás, illetve hitelezési probléma esetében, milyen kategóriákban soroljuk a cégeket, egyes „diagnosztikai” eredményeknek, mely értékei milyen kategóriáknak felelnek meg.

Hogyan jelennek meg a komplex minősítésben az egyes minősítési területek? Mit jelent a súlypontozás?Minden elemzési területnek megvan tehát a helye, szerepe a minőnítésben, és önálló minősítési skálával rendelkeznek.Az egyes vizsgálati (elemzési) blokkok önállóan is alkalmasak a cégről információ szolgáltatására fontos azonban az, hogy a „komplex” minősítésben, a megfelelő súllyal szerepeljenek.A misősítési skálák minden elemzési területen kialakultak a gyakorlatban, illetve kialakíthatók. Az elemzési területek intregrálására, a súlypontok meghatározása, a viszonyítási értékek képzésére számos statisztikai eljárás (pl. faktoranalízis) áll rendelkezésre.

Milyen jellemző összehasonlító értékeket ismer az egzakt minősítési skálák kialakításához?A számított mutató értéke a vállalat ugyanezen mutatójának korábbi értékéhez vagy valamely vállalatcsoport mutatójának értékei a vizsgált állomány:

átlagértékei,

szélső értékei, mediánja, alsó és felső kvartilis értékei lehetnek

Mik a vállalkozás hitelképességének szempontjai?Hitelképesnek általában az a vállalkozás minősül, amely:

jövedelmező gazdálkodást folytat, fizetőképes, termékeinek (szolgáltatásainak) realizálása zavartalan, fizetési kötelezettségeit rendszeresen teljesíti.

Ki tekinthető kifogástalan hitelképességűnek? Ismertesse a szempontokat!Kifogástalan hitelképességűnek tekintendő általában az a banki ügyfél, aki:

termékeit, szolgáltatásait, azok sajátosságainak megfelelően, rendszeresen értékesíti; fizetőképes vevőkörrel rendelkezik, az értékesítés ellenértéke időben megtérül; feleslegesen felhalmozott eladatlan -eladhatatlan -készletei nincsenek; értékesítési tevékenysége nyerséges; jövedelmezően gazdálkodik; eredményessége, pénzügyi helyzete stabil, kiegyensúlyozott, növekvő tendenciát mutat; termelésének,

szolgáltatásainak bővítésére lehetőség van; fizetőképessége - készsége - kifogástalan, az állammal, a pénzintézetekkel, a partnerekkel szembeni, és

minden egyéb vállalt fizetési kötelezettségét renszeresen időben teljesíti, fizetési késedelme nincs, a folyósított kölcsönöket a szerződésben rőgzítettnek megfelelően törleszti;

hitelképességi mutatók kiválóak; a kölcsönök fedezetére megfelelő tehermentes vagyonnal rendelkezik, tevékenysége jól szervezett (a piaci

igényekhez és a fizetőképes kereslethez alkalmazkodó, rugalmas termelési, illetve termékszerkezettel rendelkezik, kapacitásait megfelelően kihasználja, fejlesztési koncepciói ésszerűek, adottságaihoz igazodók, stb.), a vezetés szakmai felkészültsége színvonalas, irányítási, ellenőrzési rendszere hatékony

a kihelyezett kölcsönök megtérülését egyéb kötelezettségei más pénzintézettől felvett kölcsönök más vállalakozások kötelezettségeiért vállalt garancia, készfizető kezesség stb. nem veszélyeztetik.

Összességében: a vállalkozás gazdasági-pénzügyi pozíciója stabil, helyzetében negatív változás nem várható, a hitelkihelyezés kockázata minimális.

Mi a mérsékelten hitelképes vállalkozás ismérve?Mérsékelten hitelképesnek tekintendő általában az a vállalkozás, amely

termékeit, szolgáltatásait rendszeresen értékesíti vevőkörében előfordulnak gyenge fizetőképességű, illetve fizetésképtelen partnerek, ezért az értékesítés

ellenértéke alkalmanként késedelmesen folyik be értékesítési tevékenysége nyereséges, de esetenként kisebb értékesítési veszteségei keletkeznek jövedelmezően gazdálkodik, azonban eredménye ingadozó, illetve csökkenő tendenciájú, de kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti az állammal, a pénzintézetekkel, a partnerével szembeni és minden egyéb vállalt fizetési

kötelezettségének esetenként csak késedelmesen tud eleget tenni, kölcsönösen visszafizetése időnként csak prolongációval lehetséges

hitelképességi mutatóinak értéke közepes pénzügyi tartalékkal, illetve tartalékvagyonnal (eredménytartalékkal) nem, vagy csak kötelezettségeihez

mérten minimális összeggel rendelkezik tevékenysége közepesen szervezett, csak részben alkalmazkodik a piaci igényekhez, illetve a fizetőképes

piaci kereslethez kapacitásait nem minden esetben használja ki, fejlesztési koncepciói nagyvonalúak, a vezetés színvonala

kielégítő a kihelyezett kölcsönök megtérülését esetlegesen veszélyeztethető egyéb kötelezettségei magasnak

ítélhetők.Összeségében: a vállalkozás gazdasági-pénzügyi pozíciója változó, a hitelkihelyezés kockázata közepes.

Mikor tekinthető hitelképtelennek egy vállalkozás?Hitelképtelennek tekintendő általában az a vállalkozás, amely a hitelképességi kritériumoknak nem felel meg, azaz

értékesítési tevékenysége labilis, akadozó, veszteséges

nyeresége minimális, folyamatosan csökkenő tendenciájú, illetve veszteségesen gazdálkodik, nincs fedezete a kötelezettségének teljesítésére

fizetőképessége, fizetőkészsége rossz, tartozásait az esedékessé váláskor rendszeresen nem képes visszafizetni, gyakori a kölcsöntörlesztés átütemezésére vonatkozó igénye, tartósan sorban áll

hitelképességi mutatóinak értékei rosszak tevékenysége szervezetlen, a vezetési színvonal nem kielégitő.

Összességében: a jövedelmező gazdálkodás feltételei nem teremthetők meg.

Milyen kiegészítő szempontok lehetnek még az ügyfélminősítés során amelyeket érdemes figyelembe venni?A minősités alapjául szolgáló kritériumok értékelése során az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni:

új ügyfél újonnan alakuló, induló vállalkozás kér-e hitelt nem ítélhető meg egyértelműen a hitel célja, indokoltsága, összege a hitelképesség valamelyik kritériuma nem ítélhető meg egyértelműen, illetve negatív irányban változott gazdasági-pénzügyi pozíció romlásának következtében alacsonyabb osztályba kerülés valószínűsíthető hitelképtelenné válása várható.

Mi jellemző az egyes hitelképességi szintekkel szembeni banki magatartásra? Ismertesse részletesen az egyes eseteket!a) Kifogástalan hitelképességű vállalkozások esetében

a hitelkapcsolat fenntartása, bővítése mindenképpen indokolt, különösen azon vállalkozásnál, amelyek megtartásához a pénzintézeteknek hosszú távon is érdeke fűződik (részvényes, betétállománya magas, jelentős a bankszámla-forgalma, stb.)

éven túli lejáratú kölcsön folyósítása esetében, amennyiben a vállalkozás a kölcsön felvételét jelentős mértékű bővítésre használja fel, gyakran külön biztosítékokat célszerű kikötni

éven belüli lejáratú kölcsön esetében az összeg nagyságától függően a biztosítékok kikötése a kölcsön összegének erejéig is engedélyezhető (egyébként a kölcsönösszeg többszöröséig is kívánhatják biztosítékként a pénzintézetek).

b) Mérsékelten hitelképes vállalkozások esetében a hitelkapcsolat időtartama alatt a hitelképesség fennállását fokozottan ellenőrizni kell lejárattól függetlenül részükre kölcsönt csak megfelelő biztosítékok kikötése mellett lehet folyósítani amennyiben a bank a hitelképesség futamidő alatti fennállásának ellenőrzése során úgy ítéli meg, hogy a

vállalkozás pénzügyi helyzete romlik és hitelképes adósokkal szembe támasztott követelményeknek, hitelképtelenné válása valószínűsíthető, kölcsön csak abban az esetben - szigorú bitosítékok kikötése mellett - folyósítható, amennyiben a kölcsön felhasználásával reális esély van a pénzügyi helyzete javítására, illetve a hitelképtelenné válás mininális banki kockázat mellett megelőzhető.

Ellenkező esetben, amennyiben a banknak nem fűződik érdeke a hitelkapcsolat fenntartásához, azt fel kell mondani.c) Hitelképtelen adósoknál

a hitelképtelen vállalkozások részére még külön biztosítékok megléte esetén sem engedelyhető kölcsön a hitelképtelenné vált vállalkozásokkal a hitelkapcsolatot a banki érdekek mérlegelése után minden

esetben fel kell számolni.

Milyen eszközök alkalmazhatók a hitelképtelen vállalkozásokkal szemben?A fentiek értelmében tehát a hitelképtelen vállalkozásokkal szemben a következő eszközök alkalmazhatók:

a kölcsön azonnali hatályú felmondása a kölcsön határozott időre történő felmondása a kölcsön egy részének felmondása a bank a kölcsönt nem mondja ugyan fel, de nem prolongálja, és újabb kölcsönt sem folyósít a már megkötött kölcsönszerződésnél, ahol a kölcsön folyósítása még nem történt meg, megtagadja a

folyósítást.

Mit értünk „Credit Scoring” alatt?Credit scoringnak általában a banki hitelezés pontozásos rendszerre épülő „autómatikus” hitelelbírálási eljárásait nevezzük.Kiterjed a működő hitelek figyelésére is, és napjainkban már nemcsak a hitelezésben alkalmazzák.

Mi jellemző a credit scoring rendszerekre?

A credit scoring rendszerek szervesen beépültek a pénzintézetek informatikai rendszerébe és nem különálló technikaként kezelik ezeket, hanem mint döntéstámogató rendszereket. A komplex, integrált pénzintézeti információ rendszerek részévé váltak, legújabb generációik a mesterséges intelligencia kutatások eredményeit felhasználva szakértő rendszerként működnek napjainkra a mindennapi hitelezési gyakorlat egyik legfontosabb eszközévé vált. Alkalmazási területei felölelik az aktív bankműveletek jelentős hányadát. A legjelentősebb felhasználása a hitelkártyák, a személyi, az ingatlan, a vállalati, valamint a beruházási hitelek elbírálásánál található. Ugyanakkor módszereit egyre szélesebb körben alkalmazzák például az értékpapír kereskedelemben is.

Milyen elméleti és módszertani csoportokra bontható a jelenleg alkalmazott credit scoring technológia?Az alkalmazott elméletek és módszerek csoportosítása három alapvetően különböző út kínálkozik:

a felhasználást matematikai apparátus alapján, a banki termékek szerint, a piaci szegmensek alapján.

Jellemezze a Német típusú cégminősítési rendszerét!Németországban a cégminősítést a pénzintézetek megfelelő osztályain kívűl a tartományi gazdasági kamarák és magáncégek végzik.A stabil gazdasági környezet miatt a kialakult módszerek nagyrészt egységesek. A német bankok hitelezési gyakorlatában az ügyfél személyes ismerete és képességeinek megítélése több mint 50% - ban járul a hitelképesség komplex vizsgálatához.A gazdasági hitelesség vizsgálata a vállalati mérleg elemzésével és a hitelbiztonság mérlegelésével történik.

a) A mérlegelemzés során a vállalat vagyon-, tőke- és horizentális mérlegszerkezetét, valamint a vállalkozás jelenlegi, illetve jövőbeni sikerét ítélik meg.

b) A hitelbiztonság mérlegelése során azt vizsgálják, hogy a felvett hitelnek van-e megfelelő fedezete. A fedezet alapján különböztetk meg a személyi és a fedezett hiteleket.

A dinamikus hitelképesség-vizsgálat nem a hitelbiztonságot tekinti elsődleges kiinduló pontnak, hanem a hitelt felvevő termelőerejét. A termelőerőt elemzéssel (mérlegterv, nyereség -és veszteségszámítást, cash flow prognózis és tőkeáramlás vizsgálat) prognosztizálják.A hitelképesség-vizsgálat során figyelembe kell venni:

az elmúlt évi mérleget (lehetőség szerint az adózási célút) és a hozzátartozó nyereségszámítást a hiteligénylés időpontjában egy köztes mérleget a legutóbbi vállalati jelentést a vagyoni kimutatást a pénzügyi tervezetet, amit a hitel felvételének időtartamára képzeltek el.

A hitelképesség-vizsgálat általánosan öt területre terjed ki: vagyonszerkezet-vizsgálat tőkeszerkezet-vizsgálat likviditás-vizsgálat pénzügyi tervezet elkészítése és felülbírálása kockázati lehetőségek vizsgálata.

Mi a különbség az értékpapír- és a hitelminősítés között? Bármilyen hitelpapír kibocsátásánál a vásárló (az aláíró, iletve befektető) magára vállalja a nem fizetés kockázatát. Számára tehát lényeges, hogy előre felbecsülhesse ezt a kockázatot.Hacsak nem akarja saját maga elvégezni a kibocsátás vizsgálatát, harmadik fél értékítéletére kell hagyatkoznia. Ez a harmadik fél az értékpapírminősítő vagy hitelminősítő cég.

Mi a kamatlábak hierarchiája? Hogyan kell azt értelmezni?A kamatlábak hierarchiája azt jelenti, hogy két különböző kibocsájtó azonos összegű és lejáratú kötvénykibocsájtását eltérőképpen minősíthetik.A kamatlábak hierarchiáját kétféleképpen lehet értelmezni:

A legjobb adóshóz viszonyítva, azaz a kincstári váltóhóz képest. Például azt mondjuk, hogy a vállalat kibocsát kereskedelmi váltót a kincstári váltó +0,05 %-on (5 bázispont). Ez az amerikai gyakorlat és az eurokötvény-piaci gyakorlat.

A bankközi (monetáris) kamatlábhoz (LIBOR vagy PIPOR) viszonyítva. Például a kibocsájtás kamatlába PIPOR - 1/8 %. Ez az európai gyakorlat.

Mi az Amerikai minősítő rendszer jellemzője? Ismertesse részletesen!

Az amerikai értékpapírminősítő cégek között négy igazán jelentős cég található, közülük is az első kettő a meghatározó:STANDARD & POOR' SMOODY’ SFITCHE INVESTOR SERVICESDUFF & PHELPS

Bankminősítő cégként a Thomson Bankwatch-ot kell megemlíteni.Történetünk nem mai keletű, hiszen Henry POOR működésének kezdete 1860- ra tehető, John MOODY- é pedig 1919-re.Ezek a cégek általában kibocsátó társaságok független csoportjainak leányvállalatai, ami bíztosítja értékelésük pártatlan jellegét (a Standard & Poor' s a McGraw Hill fiókája, a Moody's a Dun & Bradstreet- é).A két első cég nemzetközi értékeléseket is végez (a Fitche is a londoni EURORATING fiókkal), több mint 2000 amerikai és külföldi helyi önkormányzat és állami szervezet rövid lejáratú kibocsátásait (forgalomképes kereskedelmi váltó) és hosszú lejáratú kibocsátásait (kötvény és elsőbbségi részvény) minősítik.A besorolás természeteA besorolásnál alapvetően fontos a lejárat szerinti különbségtétel: A hosszú lejárat 10 évnél kezdődik. A besorolás egységesen AAA- tól (legjobb minősítés) D- ig

(legrosszabb minősítés) tart, közötte AA, A, BBB, BB, B, CCC, CC, C. Van ezen kívül egy NR (non-rated) jelölés is annak jelzésére, hogy a kibocsátót valamilyen ok miatt nem lehetett minősíteni. A közbenső jelöléseket (AA- tól B- ig) még szokták finomítani + és - jellel. Igy tehát igen széles a minősítési skála. A legjobb besorolású papírokat (AAA, AA, A és BBB) befektetési fokozatúnak (investment grade, valeurs de bon placement) nevezzük. A közbülső besorolásúakat (BB, B, CCC, CC, és C) spekulációs fokozatúnak hívjuk arra utalva, hogy az ilyen papír megszerzése és tartása magas kockázatot hordoz. Végül a D besorolás már az ún. bóvli kategória (junk bond, titre a la caisse). Megjegyzés: Standard & Poor' s csak nagybetűket (AAA stb.), a Moody' s kisbetűket is (Aaa stb.) használ a besorolásnál.

A rövid lejáratúak besorolása nem ilyen egységes, minősítő cégek szerint is változik:Standard & Poor' s:A (A+1, A1, A2, A3,) B, C, és DMoody' s P1, P2, P3, és NP (not primed).

A mínősítés alapja vállalati hitel minősítése, amely pártatlan és objektív. Nem befolyásolhatja egyetlen aláíró sem. Ez azt jelenti, hogy a minősítést minden piaci szereplőnek figyelembe kell vennie a piaci stratégia kialakításánál. A besorolás és a magatartás közötti korreláció azért is szoros, mert a besorolást mindig két cég is végzi. Persze némi eltérés lehet minősítések között, de ha nagyobb az eltérés, akkor a cégnek kell vizsgálnia minősítését.A minősítő céget az vezérli, hogy minősítése hiteles legyen a piaci szereplők szemében. Tehát inkább szigorúbban vizsgálnak, mint enyhébben. Minden cégnél sorolási bizottság dönt az egységesség érdekében.A minősítő cég rendszeresen felülvizsgálja, karbantartja saját besorolásait a kibocsátó eredményeinek ismeretében. A kétséges (vagy feltehetően változó) besorolásokat „felülvizsgálati listára” teszik a „felfelé” vagy „lefelé” tendál megjelöléssel.Sokféle minősítési kritérium létezik. Elsősorban a vállalat pénzügyi helyzete (az auditált számlák kritikus elemzése) a fontos, de piaci helyzete (versenyhelyzet, eladási hálózat stb.), termékeinek műszaki paramérete, a vállalati szervezet, a vezető személyisége stb. is lényeges lehet. Végül természetesen a kibocsátás jellemzői: összege, kamatlába, és egyéb paraméretei is szerepet játszanak a besorolásnál.Az amerikai minősítő cégek különbséget tesznek az amerikai és külföldi társaságok között is, hiszen az adott ország politikai és gazdasági környezete is fontos lehet megkülönböztető tényező.A minősítési eljárás a kibocsátó óhaja szerint történik. Szabadon választhat két amerikai minősítő céget, persze ajánlatos egyiket a két nagy közöl választania. Az eljárás természetesen költséges, vannak fix költségei (első dosszié összeállítása és rendszeres felülvizsgálat) és arányos (a kibocsátás összegétől függö) költségei. Mindig minden új kibocsátás egyben új számlát jelent.A besorolás jelentőségeNemcsak az aláírók, illetve a befektetők, hanem maguk a kibocsátók cégek is nagy figyelmet szentelnek minősítésüknek. A pénzügyi vezetők egy-egy kibocsátás előtt igyekeznek felmérni vállalatuk hitelbesorolását, hogy ahhoz igazíthassák a kibocsátás feltételeit. Hogy ez mennyire sikerül, arra különféle vizsgálatokat ismerünk. Például egy 64 kötvénykibocsátásból álló mintára végzett vizsgálat a következő eredményt mutatta:A táblázat tanúsága szerint a kibocsátó cégek előrejelzése az esetben kb. 2/3- ában felelt meg a tényleges minősítésnek, és egyetlen egyszer sem tévedtek egy osztálynál nagyobbat.A kibocsátó mellett - aki tehát a saját besorolásához igazítja igényét - a kibocsátási bankszindikátus vezetője maga is hozzájárul a kibocsátáshoz és az aláíró nagyrészt a besorolástól függően alakítja stratégiáját. Ez az oka annak, hogy a kibocsátásoknak egyre növekvő része kapja a legjobb minősítést. Mihelyt ugyanis a kibocsátó

nem éri el ezt a szintet, máris közbelép egy kibocsátásgarantáló (készenléti hitellevél formájában) és egy banki (kiváló) minősítés.Az amerikai kamatlábak hierarchiáját erőteljesen befolyásolja a besorolás. Egy kis eltolódás tehát már jelentős költségkihatással jár.

Milyen elveket érvényesítenek a Francia minősítési gyakorlatban az értékpapír minősítések során?Franciaországban ma egyetlen értékpapírminősítő cé g létezik, az ADEF, amelyet - az amerikai gyakorlattal szemben - csak 1986-ban hoztak létre a Crédit Nationál égisze alatt (a Crédit National mellett még nagyobb biztosítótársaságok és a DAFSA a fő részvényese).A kereskedelmi váltó és a kötvények kibocsátásának minősítése tartozik feladatkörébe. Sorolás rövid lejáratú papíroknál a T1- től (legjobb minősítés) a T4- ig (legrosszabb minősítés) terjed, hosszú lejáratúaknál pedig az ismert fokozatokat AAA-tól D-ig alkalmazza.A kibocsátók 5 nagy kategóriában tartoznak: iparvállalatok, bankok, finanszírozó társaságok, helyi önkormányzatok és egyedi kibocsátók (Világbank, CEE stb.).Az első két évben mindössze 10 értékpapírminősítést végzett a cég.A minősítési elvek ugyanazok, mint az USA-ban, tehát nem a vállalatok minősítik, hanem a kibocsátandó hitelt. Az eljárást a kibocsátó választja meg, ha a kibocsátást nyilvánosnak szánja.A minősítés figyelembe veszi a vállalat és környezete tényezőit (pénzügyi helyzet, piaci helyzet a szervezet és felszereltség minősége, termékeik és piacaik jellmzői, vezetőinek minősége), ezen kívül a kibocsátás és a potenciális másodlagos piaci lividitás körülményeit. Az értékelés költsége változó, természetesen vannak fix és változó elemei (1/32 %.- 1%) is.A Fitche londoni fiókja vállalkozott néhány francia cég minősítésére. A rövid lejáratúak jelölése E1 -E4, a hosszú lejáratúaké a szokásos AAA- D.