helyi vidékfejlesztési stratégia – tiszától a homokhátságig lfcs

Budapest, 2008 Október 22.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszától a homokhátságig LFCS

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

„HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS, HOGY AZ UNOKÁINK IS MEGLÁTHASSÁK…”

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tiszától a homokhátságig LFCS – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 8 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 8 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 9 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 9 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 28 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 28 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Tiszától a homokhátságig LFCS területe 16 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 69,481 fő, a városokban élő lakosok száma 43,502 főA(z) Tiszától a homokhátságig LFCS területe 16 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 69,481 fő, a városokban élő lakosok száma 43,502 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

69,481

16

4

2

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Kecskemét 13,788 fő

11,829 fő

11,623 fő

6,262 fő

Tiszakécske

Lajosmizse

Kerekegyháza

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

3

1

0

2

Fő fejlesztési prioritások száma 10

Fejlesztési intézkedések száma 28

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 21

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

9

Tiszától a homokhátságig LFCS – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 1,763,385 EUR – a Leader vállalkozás fejlesztés jogcímhez lett rendelve

Tiszától a homokhátságig LFCS – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése

▪ Falumegújítás és -fejlesztés

▪ A kulturális örökség megőrzése

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

HPME-k száma (db)

▪ 3

▪ 1

▪ 1

▪ 3

▪ 6

▪ 11

▪ 2

▪ 1

▪ 1

▪ 2

▪ 1

Allokált forrás (EUR)

▪ 305,868

▪ 30,000

▪ 300,000

▪ 175,000

▪ 570,310

▪ 1,763,385

▪ 348,000

▪ 60,000

▪ 50,000

▪ 150,000

▪ 60,000

6

Tiszától a homokhátságig LFCS - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térség legnagyobb problémáját a foglalkoztatási helyzet, az alacsony jövedelmek, a kis települések vállalkozói inaktivitása valamint a gazdaságban jelentkező tőkehiány okozza. A termékek, termények feldolgozottsági szintje hiányos, az alapanyagokat igen gyakran feldolgozás nélkül értékesítik, így a termelés teljes nyeresége nem helyben jelentkezik.

▪ Egyik legnagyobb lehetőség a térség természeti, földrajzi helyzetéből és humánerőforrás bázisából adódik. A változatos, sokszínű termőhelyi adottságok, a térség logisztikai helyzete a gazdálkodás széles skáláját teszik lehetővé. A megyeszékhely felsőoktatási valamint kutatás, fejlesztésben betöltött szerepe a vállalkozások számára megfelelő hátteret biztosít.

7

A HVS célja a Kecskeméti kistérség növekvő gazdasága a közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit.

A vállalkozások magas számára építve elindítunk egy intenzív struktúraváltást és ezzel párhuzamosan egy térségi vállalkozásfejlesztési programot. Különösen indokolt ez a mezőgazdasági vállalkozások esetében, akiket alkalmassá kell tenni a hagyományostól eltérő tevékenységi formák bevezetésére.

A HVS célja továbbá az is, hogy megteremtse az EMVA forrásainak felhasználásával az akciócsoport településein a gazdasági fejlődés kereteit a helyi sajátosságok és adottságok figyelembe vételével. Olyan integrált fejlesztések alapjait kívánjuk megteremteni, amelyek erősítik a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni.

A HVS célja a Kecskeméti kistérség növekvő gazdasága a közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit.

A vállalkozások magas számára építve elindítunk egy intenzív struktúraváltást és ezzel párhuzamosan egy térségi vállalkozásfejlesztési programot. Különösen indokolt ez a mezőgazdasági vállalkozások esetében, akiket alkalmassá kell tenni a hagyományostól eltérő tevékenységi formák bevezetésére.

A HVS célja továbbá az is, hogy megteremtse az EMVA forrásainak felhasználásával az akciócsoport településein a gazdasági fejlődés kereteit a helyi sajátosságok és adottságok figyelembe vételével. Olyan integrált fejlesztések alapjait kívánjuk megteremteni, amelyek erősítik a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tiszától a homokhátságig LFCS – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Az akciócsoport területe a Kecskeméti Kistérség területén, a Tisza és a Homokhátság közötti síkvidéken helyezkedik el. A felületét a folyók és a szél formálták, amelynek következtében a Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb felülete jött létre. Földrajzi adottságainak köszönhetően jellegzetes alföldi táj alkult ki tanyákkal, akácerdőkkel, szikes- és homokpusztákkal. A terület ásványi nyersanyagai a folyami homok, a foltokban található tőzeg, valamint agyagféleségek, melyek ipari felhasználása elenyésző. Egyre nő a szerepe a nagy mélységben (1000-1500 m) található hévízkészletnek (35-75°C), illetve a térségben található ásványvízkészletnek, mely hosszú távon stratégiai jelentőséggel bírhat. A mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságú a terület, de ennek következtében jelentősebb természeti értékek maradtak fenn. A térség uralkodó éghajlata meleg és száraz éghajlat, magas napfényes óraszámmal. Az itt élők fő megélhetését a mezőgazdaság és állatenyésztés adja, de Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. Lajosmizse, Tiszakécske és Kerekegyháza városok kiegyenlítettebbé teszik a gazdasági, intézményi és funkcionális kapcsolatokat. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Környezeti és természeti szempontból jelentős értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyel. A 16 település közül, amelyek az akciócsoport területén helyezkednek el kettő hátrányos helyzetű Kunbaracs és Szentkirály, amely települések kiemelt figyelmet kaptak a stratégiai tervben. A kistérségben kiemelkedően magas a működő vállalkozások száma, ami a városoknak tudható be. A kecskeméti az egyik leginkább iparosodott kistérség a megyében. (Az 1000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 73 fő.) A kistérség szegény védett műemlékekben, azonban mindenhol vannak nevezetességek, amelyek megőrzésre méltóak. Az alföldi tájegység és a mezővárosi épített környezet, a paraszt-polgári kultúra tárgyi emlékei adják a vidék arculatát. A kistérség földrajzilag rendkívül változatos, ami a turizmusfejlesztésnek kedvező alapja lehet, különösen akkor, ha ez a fejlesztés a Tisza, a termálvízkészlet és a természeti adottságok nyújtotta lehetőségeket integráltan veszi figyelembe.

Az akciócsoport területe a Kecskeméti Kistérség területén, a Tisza és a Homokhátság közötti síkvidéken helyezkedik el. A felületét a folyók és a szél formálták, amelynek következtében a Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb felülete jött létre. Földrajzi adottságainak köszönhetően jellegzetes alföldi táj alkult ki tanyákkal, akácerdőkkel, szikes- és homokpusztákkal. A terület ásványi nyersanyagai a folyami homok, a foltokban található tőzeg, valamint agyagféleségek, melyek ipari felhasználása elenyésző. Egyre nő a szerepe a nagy mélységben (1000-1500 m) található hévízkészletnek (35-75°C), illetve a térségben található ásványvízkészletnek, mely hosszú távon stratégiai jelentőséggel bírhat. A mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságú a terület, de ennek következtében jelentősebb természeti értékek maradtak fenn. A térség uralkodó éghajlata meleg és száraz éghajlat, magas napfényes óraszámmal. Az itt élők fő megélhetését a mezőgazdaság és állatenyésztés adja, de Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. Lajosmizse, Tiszakécske és Kerekegyháza városok kiegyenlítettebbé teszik a gazdasági, intézményi és funkcionális kapcsolatokat. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Környezeti és természeti szempontból jelentős értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyel. A 16 település közül, amelyek az akciócsoport területén helyezkednek el kettő hátrányos helyzetű Kunbaracs és Szentkirály, amely települések kiemelt figyelmet kaptak a stratégiai tervben. A kistérségben kiemelkedően magas a működő vállalkozások száma, ami a városoknak tudható be. A kecskeméti az egyik leginkább iparosodott kistérség a megyében. (Az 1000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 73 fő.) A kistérség szegény védett műemlékekben, azonban mindenhol vannak nevezetességek, amelyek megőrzésre méltóak. Az alföldi tájegység és a mezővárosi épített környezet, a paraszt-polgári kultúra tárgyi emlékei adják a vidék arculatát. A kistérség földrajzilag rendkívül változatos, ami a turizmusfejlesztésnek kedvező alapja lehet, különösen akkor, ha ez a fejlesztés a Tisza, a termálvízkészlet és a természeti adottságok nyújtotta lehetőségeket integráltan veszi figyelembe.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

A Homokhátság fejlesztésére, az elsivatagosodásának megakadályozására több önálló terv született. Ezek a tervek komplex gazdaságfejlesztési programok, amelyek a térség kedvezőtlen folyamatait tervezik megállítani, ugyanakkor ezek az adottságok jelentik egyben egy diverzifikációra alapozott gazdaságfejlesztési program alapját is, de ehhez szükség van a helyi szereplők bevonására és arra, hogy felkészítsük Őket a változásokra.

A Homokhátság fejlesztésére, az elsivatagosodásának megakadályozására több önálló terv született. Ezek a tervek komplex gazdaságfejlesztési programok, amelyek a térség kedvezőtlen folyamatait tervezik megállítani, ugyanakkor ezek az adottságok jelentik egyben egy diverzifikációra alapozott gazdaságfejlesztési program alapját is, de ehhez szükség van a helyi szereplők bevonására és arra, hogy felkészítsük Őket a változásokra.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is felfedezhetjük a térség területein, amelyek a Kiskunsági Nemzetipark Igazgatósága által jelenleg védett területek. A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. A Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság. Ez adja igazán Kiskunság jellegzetes arculatát. A Homokhátság buckavonulatai csak néhány tíz méterrel magasodnak a Duna és Tisza-völgy fölé. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A Homokhátságot három, valamikor összefüggő homokvidék alkotja: a Fülöpházi homokbuckák, Orgovány és Bugac. Ezek közül a legészakibb a Fülöpházi buckavidék, mely az akciócsoport területének egyik legérdekesebb része. Itt a homokbuckákat elsősorban nyílt homoki gyepek fedik. A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége az Alsó-Tiszavölgyben található. A Lakitelek és Tiszaalpár között fekvő terület hivatalos neve Szikra és az Alpári rét, nagysága 1038 ha. Közismertebb neve a Tőserdő, mely kedvelt vízparti üdülőhely. Az itteni természeti értékek már a Tisza területalkotó tevékenységéhez köthetők. Élővilága a tiszai árterek nyüzsgő életét őrzi. Az elkülönülő tájak rétegtani határain a csapadékosabb időszakokban talajvízforrások is a felszínre törnek. A környék tekintélyes termál- és ártézi víz készlettel rendelkezik, melyet a turizmus ki is használ. A Tisza kivételével a területen jószerével csak időszakos vízállások és vízfolyások találhatók, amely szélsőséges vízgazdálkodás nem kedvez a gazdálkodásnak. A térség szennyezettségi adatai mind a levegő, mind a talaj, mind pedig a talajvízvíz tekintetében az országos átlag alatti értékeket mutatnak. A szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkező települések aránya a kistérségben 27,7%, amely elmarad a megyei átlagtól is. A településszerkezet a szennyvízcsatornázás mellett indokolja egyéb szennyvízelvezetési és kezelési módszerek átgondolását, ugyanis a térség tisztított szennyvíz aránya még kicsi és az is főleg Kecskemét környékére korlátozódik. A települési környezet általában rendezettnek mondható, de fenntartásuk nem minden esetben megfelelő.

A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is felfedezhetjük a térség területein, amelyek a Kiskunsági Nemzetipark Igazgatósága által jelenleg védett területek. A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. A Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság. Ez adja igazán Kiskunság jellegzetes arculatát. A Homokhátság buckavonulatai csak néhány tíz méterrel magasodnak a Duna és Tisza-völgy fölé. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A Homokhátságot három, valamikor összefüggő homokvidék alkotja: a Fülöpházi homokbuckák, Orgovány és Bugac. Ezek közül a legészakibb a Fülöpházi buckavidék, mely az akciócsoport területének egyik legérdekesebb része. Itt a homokbuckákat elsősorban nyílt homoki gyepek fedik. A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége az Alsó-Tiszavölgyben található. A Lakitelek és Tiszaalpár között fekvő terület hivatalos neve Szikra és az Alpári rét, nagysága 1038 ha. Közismertebb neve a Tőserdő, mely kedvelt vízparti üdülőhely. Az itteni természeti értékek már a Tisza területalkotó tevékenységéhez köthetők. Élővilága a tiszai árterek nyüzsgő életét őrzi. Az elkülönülő tájak rétegtani határain a csapadékosabb időszakokban talajvízforrások is a felszínre törnek. A környék tekintélyes termál- és ártézi víz készlettel rendelkezik, melyet a turizmus ki is használ. A Tisza kivételével a területen jószerével csak időszakos vízállások és vízfolyások találhatók, amely szélsőséges vízgazdálkodás nem kedvez a gazdálkodásnak. A térség szennyezettségi adatai mind a levegő, mind a talaj, mind pedig a talajvízvíz tekintetében az országos átlag alatti értékeket mutatnak. A szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkező települések aránya a kistérségben 27,7%, amely elmarad a megyei átlagtól is. A településszerkezet a szennyvízcsatornázás mellett indokolja egyéb szennyvízelvezetési és kezelési módszerek átgondolását, ugyanis a térség tisztított szennyvíz aránya még kicsi és az is főleg Kecskemét környékére korlátozódik. A települési környezet általában rendezettnek mondható, de fenntartásuk nem minden esetben megfelelő.


A térség környezeti állapota 1/1

12

Az akciócsoport területén két hátrányos helyzetű település található: Kunbaracs és Szentkirály. Szentkirály község Kecskeméttől 20 km-re, keletre található. A település lakossága az elmúlt évtizedek csökkenése után 2000 fő körüli létszámon stabilizálódott. A tanyák máig fontos szerepét a településszerkezetben jól jellemzi a külterületi népesség 44 %-os aránya, noha a népesség fogyása jórészt a tanyasi lakosság elvándorlásának következménye. A tanyai népességre jellemző a halmozottan hátrányos helyezet, melynek javítása a nehéz szociális helyzetből fakadóan nehezen kivitelezhető. A község életében napjainkban is meghatározó a mezőgazdaság, melynek arculatát az alapvetően homok jellegű talaj és a kevés csapadék szabja meg: elsősorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés (paradicsom, sütőtök, burgonya és dinnye) a jellemző. Mintegy 300 ha-on folyik szőlőtermesztés. Jellemző állattartás a juhászat, illetve a tejelő tehenészet. Az ipart egy-két kisvállalkozás képviseli a településen, az élelmiszeripar (ásványvíz és méz palackozás), illetve a fuvarozás, gépjármű javítás területén. Kevés a helyi munkalehetőség, sokan kényszerből foglalkoznak csak a mezőgazdasággal, így az átlagos jövedelmi szint alacsony. Jelentős hiányosságok vannak külterületen az infrastruktúra (út, villany) és a közszolgáltatások (hulladékgyűjtés, tömegközlekedés) terén is. Másik hátrányos helyzetű település Kunbaracs. A község Bács-Kiskun Megye északi részén található, a Kecskeméti Kistérség legkisebb lélekszámú települése, 674 fõ lakossal, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. Ezen hátrányok felszámolása folyamatosan történik, pályázati források valamint közösségi munka bevonásával. Kunbaracs területe az ún. Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) besorolású, amely jelentős természetvédelmi értékkel bír.

Az akciócsoport területén két hátrányos helyzetű település található: Kunbaracs és Szentkirály. Szentkirály község Kecskeméttől 20 km-re, keletre található. A település lakossága az elmúlt évtizedek csökkenése után 2000 fő körüli létszámon stabilizálódott. A tanyák máig fontos szerepét a településszerkezetben jól jellemzi a külterületi népesség 44 %-os aránya, noha a népesség fogyása jórészt a tanyasi lakosság elvándorlásának következménye. A tanyai népességre jellemző a halmozottan hátrányos helyezet, melynek javítása a nehéz szociális helyzetből fakadóan nehezen kivitelezhető. A község életében napjainkban is meghatározó a mezőgazdaság, melynek arculatát az alapvetően homok jellegű talaj és a kevés csapadék szabja meg: elsősorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés (paradicsom, sütőtök, burgonya és dinnye) a jellemző. Mintegy 300 ha-on folyik szőlőtermesztés. Jellemző állattartás a juhászat, illetve a tejelő tehenészet. Az ipart egy-két kisvállalkozás képviseli a településen, az élelmiszeripar (ásványvíz és méz palackozás), illetve a fuvarozás, gépjármű javítás területén. Kevés a helyi munkalehetőség, sokan kényszerből foglalkoznak csak a mezőgazdasággal, így az átlagos jövedelmi szint alacsony. Jelentős hiányosságok vannak külterületen az infrastruktúra (út, villany) és a közszolgáltatások (hulladékgyűjtés, tömegközlekedés) terén is. Másik hátrányos helyzetű település Kunbaracs. A község Bács-Kiskun Megye északi részén található, a Kecskeméti Kistérség legkisebb lélekszámú települése, 674 fõ lakossal, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. Ezen hátrányok felszámolása folyamatosan történik, pályázati források valamint közösségi munka bevonásával. Kunbaracs területe az ún. Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) besorolású, amely jelentős természetvédelmi értékkel bír.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

8%

12%

24%

6%

7%

18%

9%

0%

12%

4%

16

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 32%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2,577

7,563

1,690

3,284

897

1,612

300

1,001

750

4,304

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

11%

32%

14%

4%

7%

4%

3%

18%

7%

1%

Egyéb tevékenység 0%

17Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.0%, ami 0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.0%

▪ Változás 2003-hoz képest 0.3 százalékpont

18

A térségben a legtöbb munkahely Kecskeméten van és létesül napjainkban is. Ezért sok kistelepülésen a foglalkoztatási helyzet sokszor a város megközelíthetőségének függvénye. Továbbra is kevés a helyi kis- és középvállalkozó, illetve rendkívül alacsony az általuk foglalkoztatottak száma. Foglalkoztatási szempontból érzékeny terület a hátrányos helyzetűek (elsősorban állami gondozásban lévő, onnan kikerülő személyek, romák és hajléktalanok, veszélyeztetettek lakhatási és munkahely-teremtési) elhelyezkedési gondjai. Az e célcsoportba tartozóknak jellemző élethelyzetük miatt nagyon nehéz megoldást találni, ha állást keresnek. A munkaerő-piaci helyzet javítása csak a piac szereplőinek összefogásával valósulhat meg. A munkanélküliség csökkentéséhez a munkaerőpiacról kiszorult szereplők tenni akarása mellett szükséges a munkaadók és a munkaügyi központok segítsége. A térség helyzete a megyében foglalkoztatottsági szempontból is kedvezőbb Kecskemét jó gazdasági és infrastrukturális helyzetének köszönhetően, ami részben elfedi a kisebb települések munkaügyi problémáit. A kistelepüléseken sokszor a városi munkahelyekre való közlekedés nehézsége is növelheti a munkanélküliek számát. A tömegközlekedés racionalizálása különösen a térség határain elhelyezkedő kistelepülések munkavállalói számára okoz munkavállalási nehézségeket. A munkanélküliek szakmai végzettség szerinti összetétele a térségen belül is heterogén képet mutat. A kisebb községekre jellemzőbbek azok a foglalkozások, amelyek inkább a mezőgazdasághoz, a szövetkezetekben korábban működő melléküzemágakhoz köthetők, míg a nagyobb településeknél, városoknál dominánsabb a szolgáltató ágazathoz kötődő munkakör. Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy minden településen az egyéb fizikai (segédmunka) foglalkozás volt a legnagyobb arányú. Igen pozitív az a tény, hogy a megyében foglalkoztatott középfokú végzettségűek közel harmada, és a felsőfokú végzettségűek szintén közel harmada a Kecskemét-Tiszakécske térségben állt alkalmazásban. Ebben természetesen jelentős szerepe van annak, hogy Kecskemét város olyan megyei székhely, ahol a régió gazdasági kapacitásának, szellemi tőkéjének jelentős része koncentrálódik. A kistérség fejlődését többek között ezekre a rendelkezésre álló erőforrásokra kell és lehet alapozni.

A térségben a legtöbb munkahely Kecskeméten van és létesül napjainkban is. Ezért sok kistelepülésen a foglalkoztatási helyzet sokszor a város megközelíthetőségének függvénye. Továbbra is kevés a helyi kis- és középvállalkozó, illetve rendkívül alacsony az általuk foglalkoztatottak száma. Foglalkoztatási szempontból érzékeny terület a hátrányos helyzetűek (elsősorban állami gondozásban lévő, onnan kikerülő személyek, romák és hajléktalanok, veszélyeztetettek lakhatási és munkahely-teremtési) elhelyezkedési gondjai. Az e célcsoportba tartozóknak jellemző élethelyzetük miatt nagyon nehéz megoldást találni, ha állást keresnek. A munkaerő-piaci helyzet javítása csak a piac szereplőinek összefogásával valósulhat meg. A munkanélküliség csökkentéséhez a munkaerőpiacról kiszorult szereplők tenni akarása mellett szükséges a munkaadók és a munkaügyi központok segítsége. A térség helyzete a megyében foglalkoztatottsági szempontból is kedvezőbb Kecskemét jó gazdasági és infrastrukturális helyzetének köszönhetően, ami részben elfedi a kisebb települések munkaügyi problémáit. A kistelepüléseken sokszor a városi munkahelyekre való közlekedés nehézsége is növelheti a munkanélküliek számát. A tömegközlekedés racionalizálása különösen a térség határain elhelyezkedő kistelepülések munkavállalói számára okoz munkavállalási nehézségeket. A munkanélküliek szakmai végzettség szerinti összetétele a térségen belül is heterogén képet mutat. A kisebb községekre jellemzőbbek azok a foglalkozások, amelyek inkább a mezőgazdasághoz, a szövetkezetekben korábban működő melléküzemágakhoz köthetők, míg a nagyobb településeknél, városoknál dominánsabb a szolgáltató ágazathoz kötődő munkakör. Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy minden településen az egyéb fizikai (segédmunka) foglalkozás volt a legnagyobb arányú. Igen pozitív az a tény, hogy a megyében foglalkoztatott középfokú végzettségűek közel harmada, és a felsőfokú végzettségűek szintén közel harmada a Kecskemét-Tiszakécske térségben állt alkalmazásban. Ebben természetesen jelentős szerepe van annak, hogy Kecskemét város olyan megyei székhely, ahol a régió gazdasági kapacitásának, szellemi tőkéjének jelentős része koncentrálódik. A kistérség fejlődését többek között ezekre a rendelkezésre álló erőforrásokra kell és lehet alapozni.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

19

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Kecskemét székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

7 db

5 db

4,463 fő

19%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 19%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

20Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás


▪ Kereskedelem, javítás

▪ Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok


Fogl. száma (fő)

▪ 955

▪ 730

▪ 670

▪ 534

▪ 468

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 23,900

▪ 32,300

▪ 10,200

▪ 4,500

▪ 10,400

Működés helye a térségben

▪ Kecskemét

▪ Kecskemét

▪ Kecskemét

▪ Kecskemét

▪ Kecskemét

Főtevékenység

▪ 2811 Fémszerkezet gyártása

▪ 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása

▪ 5139 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme

▪ 6021 Menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás

▪ 1587 Fűszer, ételízesítő gyártása

Név

▪ Phoenix Mecano Kecskemét Kft.

▪ Knorr Bremse Fékrendszerek Kft.

▪ Univer-Coop Zrt.

▪ Kunság Volán Zrt.

▪ Univer Product Zrt.

1

2

3

4

5

21Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység




▪ Építőipar


▪ 380

▪ 196

▪ 190

▪ 178

▪ 162

▪ Tiszakécske

▪ Lajosmizse

▪ Lajosmizse

▪ Tiszakécske

▪ Kerekegyháza

▪ 2911 Motor, turbina gyártása (kivéve: légi-, közútijármű-motor)

▪ 2213 Időszaki kiadvány kiadása

▪ 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás

▪ 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése

▪ 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Andritz Kft.

Név

▪ Olivia Kft.

▪ Vakond Kft.

▪ AVILAND 2001. Kft.

▪ Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.

6

7

8

9

10

22

A térségben a társas vállalkozások ezer főre jutó száma kedvező, de nem mondható el ez az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében. A társas vállalkozások hangsúlyosabban vannak jelen, mint a megye más térségeiben, de az országos összehasonlításban az átlagosnál még mindig magasabb az egyéni vállalkozások részesedése. Az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások. kecskeméti kistérségben összesen 19.318 regisztrált vállalkozás található, melynek 73,7%-a működő vállalkozás. Ez 2% ponttal magasabb az országos átlagnál, ennek ellenére csak 111. a kistérségek között és 9. a megyében. A térségben 8.544 egyéni vállalkozás működik, amely több mint 4,5%-al haladja meg az országos átlagot. A szektorok közötti megoszlás tekintetében a mezőgazdasági vállalkozások aránya megfelel a megyei átlagértéknek, viszont így jelentősen meghaladja az országosat. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások részaránya a nem éri el még az országosnál jelentősen alacsonyabb megyei átlagot sem. Az iparból kiemelkedik az alumínium feldolgozás, a mezőgazdasági és vegyipari gépgyártás, a kéziszerszámgyártás, de több településen megjelent a könnyűipar: cipőgyártás, fafeldolgozás, konfekció- és kézműipar. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de megtalálható a szesz- és sütőipari tevékenység, ásványvíz palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A kecskeméti hűtőház közel 2.500 tonna mélyhűtött termék tárolására képes. A kistérség pezsgőgyártása (Szikrai Borászati Kft. Nyárlőrinc), gyümölcslé előállítása világszínvonalú, a termékek nagy mennyisége kerül export piacokra.

A térségben a társas vállalkozások ezer főre jutó száma kedvező, de nem mondható el ez az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében. A társas vállalkozások hangsúlyosabban vannak jelen, mint a megye más térségeiben, de az országos összehasonlításban az átlagosnál még mindig magasabb az egyéni vállalkozások részesedése. Az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások. kecskeméti kistérségben összesen 19.318 regisztrált vállalkozás található, melynek 73,7%-a működő vállalkozás. Ez 2% ponttal magasabb az országos átlagnál, ennek ellenére csak 111. a kistérségek között és 9. a megyében. A térségben 8.544 egyéni vállalkozás működik, amely több mint 4,5%-al haladja meg az országos átlagot. A szektorok közötti megoszlás tekintetében a mezőgazdasági vállalkozások aránya megfelel a megyei átlagértéknek, viszont így jelentősen meghaladja az országosat. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások részaránya a nem éri el még az országosnál jelentősen alacsonyabb megyei átlagot sem. Az iparból kiemelkedik az alumínium feldolgozás, a mezőgazdasági és vegyipari gépgyártás, a kéziszerszámgyártás, de több településen megjelent a könnyűipar: cipőgyártás, fafeldolgozás, konfekció- és kézműipar. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de megtalálható a szesz- és sütőipari tevékenység, ásványvíz palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A kecskeméti hűtőház közel 2.500 tonna mélyhűtött termék tárolására képes. A kistérség pezsgőgyártása (Szikrai Borászati Kft. Nyárlőrinc), gyümölcslé előállítása világszínvonalú, a termékek nagy mennyisége kerül export piacokra.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

23

A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. A fentiek alapján látható, hogy a kedvező, illetve kedvezőtlen adottságok nem minden településre mondhatók ki, nem is ugyanolyan súllyal jelentkeznek ezek az elemek. A célkitűzések megfogalmazásakor és különösen a konkrét programok kidolgozásakor alapvetően figyelembe kell venni ezeket a térbeli eltéréseket.

A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. A fentiek alapján látható, hogy a kedvező, illetve kedvezőtlen adottságok nem minden településre mondhatók ki, nem is ugyanolyan súllyal jelentkeznek ezek az elemek. A célkitűzések megfogalmazásakor és különösen a konkrét programok kidolgozásakor alapvetően figyelembe kell venni ezeket a térbeli eltéréseket.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 25

Vallással kapcsolatos tevékenység 3

Sporttal kapcsolatos tevékenység 38

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

47

Oktatással kapcsolatos tevékenység 43

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

9

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

23

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

9

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

7

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

17

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

7

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

2

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

16

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

5

Nemzetközi kapcsolatok 4

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

29

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25

A KSH adatai alapján az érintett térségben kb. 270 civil szervezet van. A szervezetek nagy része kultúrával, sporttal, a szabadidő eltöltési lehetőségek biztosításával, valamint oktatással foglalkozik. Emellett jelentős az ifjúsággal foglalkozó szervezetek száma is. A helyi közösségek nem csak a hagyományok ápolásában, produkciók, előadások, műsorok létrehozásában jeleskednek, rekreációs, egészségügyi, nevelési szolgálatot nyújtanak, hanem színterei a szocializációnak, az önmegvalósításnak, a kapcsolatépítésnek emberek és szervezetek között. A térség civil szervezeteinek jelentős a közösségteremtő, - építő szerepe. A vadász, horgász egyesületeken kívül nem találhatók olyan szervezetek, amelyek jelentősnek mondható szolgáltatást nyújtanának helyi, vagy térségi szinten és ebből "jelentős" bevételre tennének szert. Sajnos így a szervezetek legtöbbjének csak pályázati pénzekből, adományokból és csekély mértékben tagdíjakból van bevétele. Helyzetük ennek következtében kiszolgáltatott és labilis. A térségben 6 településen működik polgárőrség és 4 helyen önkéntes tűzoltóság, amely a lakosság önszerveződő képességét bizonyítja. Bár általánosságban jellemző, hogy alacsony a gazdálkodást segítő szervezetek száma a mezőgazdálkodással foglakozók 4 helyen alapítottak gazdakört, illetve 3 településen működik hegyközség. Országos tendencia, hogy a szociális területen működő segítő szervezetek száma nő, kistérségünkben is jelentős számban működnek e területen szervezetek (16 szervezet). Településfejlesztéssel, város- és faluszépítéssel 15 helyen foglalkozik egyesület és alapítvány (főleg az utóbbi). Ezek egy része közalapítványként működik, tehát önkormányzati alapítású. Feltételezhető, hogy forrásgyűjtéssel foglalkoznak a szervezetek az önkormányzati feladatok megoldása érdekében. Egyre több településen van környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezet. Összegzésként leírható, kevés a valódi közéleti cselekvést lehetővé tevő, aktivitást feltételező szerveződés. A szervezetek legtöbbje nem aktív, alkalmi összejöveteleket tartó csoportosulás.

A KSH adatai alapján az érintett térségben kb. 270 civil szervezet van. A szervezetek nagy része kultúrával, sporttal, a szabadidő eltöltési lehetőségek biztosításával, valamint oktatással foglalkozik. Emellett jelentős az ifjúsággal foglalkozó szervezetek száma is. A helyi közösségek nem csak a hagyományok ápolásában, produkciók, előadások, műsorok létrehozásában jeleskednek, rekreációs, egészségügyi, nevelési szolgálatot nyújtanak, hanem színterei a szocializációnak, az önmegvalósításnak, a kapcsolatépítésnek emberek és szervezetek között. A térség civil szervezeteinek jelentős a közösségteremtő, - építő szerepe. A vadász, horgász egyesületeken kívül nem találhatók olyan szervezetek, amelyek jelentősnek mondható szolgáltatást nyújtanának helyi, vagy térségi szinten és ebből "jelentős" bevételre tennének szert. Sajnos így a szervezetek legtöbbjének csak pályázati pénzekből, adományokból és csekély mértékben tagdíjakból van bevétele. Helyzetük ennek következtében kiszolgáltatott és labilis. A térségben 6 településen működik polgárőrség és 4 helyen önkéntes tűzoltóság, amely a lakosság önszerveződő képességét bizonyítja. Bár általánosságban jellemző, hogy alacsony a gazdálkodást segítő szervezetek száma a mezőgazdálkodással foglakozók 4 helyen alapítottak gazdakört, illetve 3 településen működik hegyközség. Országos tendencia, hogy a szociális területen működő segítő szervezetek száma nő, kistérségünkben is jelentős számban működnek e területen szervezetek (16 szervezet). Településfejlesztéssel, város- és faluszépítéssel 15 helyen foglalkozik egyesület és alapítvány (főleg az utóbbi). Ezek egy része közalapítványként működik, tehát önkormányzati alapítású. Feltételezhető, hogy forrásgyűjtéssel foglalkoznak a szervezetek az önkormányzati feladatok megoldása érdekében. Egyre több településen van környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezet. Összegzésként leírható, kevés a valódi közéleti cselekvést lehetővé tevő, aktivitást feltételező szerveződés. A szervezetek legtöbbje nem aktív, alkalmi összejöveteleket tartó csoportosulás.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 827 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 827 fővel nőtt▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

68,654 68,714 68,875 69,312 69,481

60 161 437 169


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

64%

20%

10%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

11%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

12%

30%

9%

6%

19%

9%

26%

12%

10%

17%

29

A térség lakosságszáma a legtöbb településen csökkent vagy stagnál, annak ellenére, hogy összegészében egy kis mértékű növekedés tapasztalható a megyeszékhely vonzásának köszönhetően. Ez az elvándorlás elsősorban a fiatalok és felsőfokú iskolai végzettségűeket érinti leginkább. Az elvándorlás legfontosabb okai között lehet megemlíteni a kevés helyi munkalehetőséget, a lakáshoz jutási nehézségeket, az emelkedő ingatlanárakat, a fiatal családok számára szüksége szolgáltatások (pl.: bölcsőde, óvoda, iskola)hiányosságát, illetve a kevés szabadidős és szórakozási lehetőséget. Az elmúlt években a természetes szaporodás a térség majdnem minden településén negatív, csupán Ballószögön, Helvécián és Városföldön haladta meg az élveszületések száma a halálozásokét. A külterületen a majdnem minden harmadik lakosa él. A legmagasabb külterületi népességet Fülöpháza és Helvécia községekben találjuk, ahol a népesség majdnem 60%-a külterületi lakos. A térségben nagy hagyománya van a tanyasi életformának, amit a múlt rendszer tanyapolitikája csak csökkenteni tudott, megszüntetni nem. A népesség korösszetétele nem mondható kedvezőnek a térségben. Kifejezetten fiatalos korösszetétel jellemzi azonban Ballószögöt, Felsőlajost, Helvéciát, Nyárlőrincet és Városföldet. Ezek a falvak Kecskemét közelsége miatt vonzzák a fiatal népességet, akik a nagyvárosból költöztek ki. Ellenben igen kedvezőtlen korösszetételű településeket is találunk a kistérségben. Ilyen például Kunbaracs és Tiszaug, ahol a 60 év fölöttiek aránya jelentősen meghaladja a 15 év alattiak arányát. A népesség iskolai végzettség szerinti összetételére a 2001-es népszámlálás adatai alapján a térségben a 7 évnél idősebb népességből 2788-an (a 7 évnél idősebb lakosság kb 1,8%-a) egyetlen iskolai osztályt sem végzett el, annak ellenére, hogy a térség minden településén van általános iskola. Ugyanekkor 15129 fő (9,8%) rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Kecskeméten kiemelkedően magas (12,7%) a környező településekhez képest, de ez megyeszékhelyi és nagyvárosi funkcióival, illetve főiskoláival magyarázható. A kistérség felsőfokú végzettségűinek több, mint 84%-a él itt.

A térség lakosságszáma a legtöbb településen csökkent vagy stagnál, annak ellenére, hogy összegészében egy kis mértékű növekedés tapasztalható a megyeszékhely vonzásának köszönhetően. Ez az elvándorlás elsősorban a fiatalok és felsőfokú iskolai végzettségűeket érinti leginkább. Az elvándorlás legfontosabb okai között lehet megemlíteni a kevés helyi munkalehetőséget, a lakáshoz jutási nehézségeket, az emelkedő ingatlanárakat, a fiatal családok számára szüksége szolgáltatások (pl.: bölcsőde, óvoda, iskola)hiányosságát, illetve a kevés szabadidős és szórakozási lehetőséget. Az elmúlt években a természetes szaporodás a térség majdnem minden településén negatív, csupán Ballószögön, Helvécián és Városföldön haladta meg az élveszületések száma a halálozásokét. A külterületen a majdnem minden harmadik lakosa él. A legmagasabb külterületi népességet Fülöpháza és Helvécia községekben találjuk, ahol a népesség majdnem 60%-a külterületi lakos. A térségben nagy hagyománya van a tanyasi életformának, amit a múlt rendszer tanyapolitikája csak csökkenteni tudott, megszüntetni nem. A népesség korösszetétele nem mondható kedvezőnek a térségben. Kifejezetten fiatalos korösszetétel jellemzi azonban Ballószögöt, Felsőlajost, Helvéciát, Nyárlőrincet és Városföldet. Ezek a falvak Kecskemét közelsége miatt vonzzák a fiatal népességet, akik a nagyvárosból költöztek ki. Ellenben igen kedvezőtlen korösszetételű településeket is találunk a kistérségben. Ilyen például Kunbaracs és Tiszaug, ahol a 60 év fölöttiek aránya jelentősen meghaladja a 15 év alattiak arányát. A népesség iskolai végzettség szerinti összetételére a 2001-es népszámlálás adatai alapján a térségben a 7 évnél idősebb népességből 2788-an (a 7 évnél idősebb lakosság kb 1,8%-a) egyetlen iskolai osztályt sem végzett el, annak ellenére, hogy a térség minden településén van általános iskola. Ugyanekkor 15129 fő (9,8%) rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Kecskeméten kiemelkedően magas (12,7%) a környező településekhez képest, de ez megyeszékhelyi és nagyvárosi funkcióival, illetve főiskoláival magyarázható. A kistérség felsőfokú végzettségűinek több, mint 84%-a él itt.


A térség demográfiai helyzete 1/1


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

3

1

0

12

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

19%

6%

0%

75%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

31Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



32

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra



Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33

A térség infrastruktúra ellátottsága - hazai viszonylatban - az átlagosnál jobbnak mondható. Jelentős eredmények születtek a gáz-, a villamosenergia-hálózat és a közüzemi vízhálózat kiépítése területén. Elmondható, hogy napjainkra a kistérség minden településében kiépült a vezetékes víz- és gázhálózat, az energiaellátottság pedig az országos átlagot meghaladó. A gazdaság-, és a térségi kapcsolatok fejlesztése szempontjából meghatározó infrastrukturális elemek - elsősorban a közúthálózat és a távközlés - jelentős fejlődésen mentek keresztül. A térséget a megvalósult beruházásoknak köszönhetően (M5, elkerülő utak) viszonylag sűrű főútvonal-hálózat jellemzi, amely jól feltárja a térség egy részét a legfontosabb forgalmi irányokban. Továbbra is gondot okoz a meglévő alsóbbrendű úthálózat karbantartása, felújítása és a mellékút-hálózat sűrűségének és kiépítettségének a kérdése, aminek következtében sok település elérhetőségi szempontból még napjainkban is félperiférikus, periférikus helyzetben található. A vidékfejlesztés szempontjából a mezőgazdasági összekötőutak fejlesztése, karbantartása kulcsfontosságú, ezt bizonyítja, hogy az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztési pályázatai között rendszeresen szerepelnek. A térségben Kecskeméten keresztül vezet a Dél-alföld legforgalmasabb vasútvonala. A vasúthálózatot a Kecskemét központúság és a meglehetősen elmaradott műszaki állapotok jellemzik. Az elmaradó fejlesztéseknek is köszönhetően a vasút versenyképessége a közúttal szemben fokozatosan csökkent. Az egyetlen korszerűnek mondható villamosított szakasz a Budapest-Kecskemét-Szeged vonal. A szárnyvonalak leépítése a térséget is érintette. Ezek kérdése továbbra sem megoldott. Keskeny-nyomtávú vasútvonal fut Kecskemét-Törökfái - Kiskőrös, Kecskemét -Törökfái - Kiskunmajsa között amely a külterületi lakott helyek összeköttetése és a hivatásforgalom mellett idegenforgalmi célokat is szolgálnak. A Tisza, mint viziút jelenlegi csekély kihasználtsága és főként rekreációs és turisztikai jellege miatt nem szerepeltethető közlekedés szempontjából tényezőként, de fejlesztési lehetőségként mindenképpen érdemes számolni vele. Az önkormányzatok legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása. A térség ivóvízhálózata közel minden település belterületi lakosságának vízellátását biztosítja.

A térség infrastruktúra ellátottsága - hazai viszonylatban - az átlagosnál jobbnak mondható. Jelentős eredmények születtek a gáz-, a villamosenergia-hálózat és a közüzemi vízhálózat kiépítése területén. Elmondható, hogy napjainkra a kistérség minden településében kiépült a vezetékes víz- és gázhálózat, az energiaellátottság pedig az országos átlagot meghaladó. A gazdaság-, és a térségi kapcsolatok fejlesztése szempontjából meghatározó infrastrukturális elemek - elsősorban a közúthálózat és a távközlés - jelentős fejlődésen mentek keresztül. A térséget a megvalósult beruházásoknak köszönhetően (M5, elkerülő utak) viszonylag sűrű főútvonal-hálózat jellemzi, amely jól feltárja a térség egy részét a legfontosabb forgalmi irányokban. Továbbra is gondot okoz a meglévő alsóbbrendű úthálózat karbantartása, felújítása és a mellékút-hálózat sűrűségének és kiépítettségének a kérdése, aminek következtében sok település elérhetőségi szempontból még napjainkban is félperiférikus, periférikus helyzetben található. A vidékfejlesztés szempontjából a mezőgazdasági összekötőutak fejlesztése, karbantartása kulcsfontosságú, ezt bizonyítja, hogy az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztési pályázatai között rendszeresen szerepelnek. A térségben Kecskeméten keresztül vezet a Dél-alföld legforgalmasabb vasútvonala. A vasúthálózatot a Kecskemét központúság és a meglehetősen elmaradott műszaki állapotok jellemzik. Az elmaradó fejlesztéseknek is köszönhetően a vasút versenyképessége a közúttal szemben fokozatosan csökkent. Az egyetlen korszerűnek mondható villamosított szakasz a Budapest-Kecskemét-Szeged vonal. A szárnyvonalak leépítése a térséget is érintette. Ezek kérdése továbbra sem megoldott. Keskeny-nyomtávú vasútvonal fut Kecskemét-Törökfái - Kiskőrös, Kecskemét -Törökfái - Kiskunmajsa között amely a külterületi lakott helyek összeköttetése és a hivatásforgalom mellett idegenforgalmi célokat is szolgálnak. A Tisza, mint viziút jelenlegi csekély kihasználtsága és főként rekreációs és turisztikai jellege miatt nem szerepeltethető közlekedés szempontjából tényezőként, de fejlesztési lehetőségként mindenképpen érdemes számolni vele. Az önkormányzatok legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása. A térség ivóvízhálózata közel minden település belterületi lakosságának vízellátását biztosítja.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

34

Az ivóvízellátásban néhány telepölésen minőségi problémák (Felsőlajoson vas, mangán, Fülöpháza vas, mangán) tapasztalhatók. A térség közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakásainak aránya még mindig az országos átlag alatt marad. A térségben jelenleg 5 település rendelkezik részleges szennyvízcsatorna hálózattal, a többi település csatornázatlan. A legtöbb településén a szennyvíztisztítás és csatornázás kiépítése a legfontosabb feladat. A többi településen is folyamatban van az uniós elvárásoknak megfelelő szennyvízcsatorna-hálózat tervezése. A lakossági villamosenergia-ellátás helyzete a belterületeken megfelelő, a tanyavillamosítás a jelentős külterületi tanyavilággal rendelkező település legfontosabb programjai között szerepel.

Az ivóvízellátásban néhány telepölésen minőségi problémák (Felsőlajoson vas, mangán, Fülöpháza vas, mangán) tapasztalhatók. A térség közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakásainak aránya még mindig az országos átlag alatt marad. A térségben jelenleg 5 település rendelkezik részleges szennyvízcsatorna hálózattal, a többi település csatornázatlan. A legtöbb településén a szennyvíztisztítás és csatornázás kiépítése a legfontosabb feladat. A többi településen is folyamatban van az uniós elvárásoknak megfelelő szennyvízcsatorna-hálózat tervezése. A lakossági villamosenergia-ellátás helyzete a belterületeken megfelelő, a tanyavillamosítás a jelentős külterületi tanyavilággal rendelkező település legfontosabb programjai között szerepel.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

35

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.03 0.03

0.02 0.04

154% 64%

0.63 0.30

1.81 0.68

35% 43%

36

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...



▪ Közszféra


▪ Közszféra


Települések főbb jellemzői 1/3

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,933

▪ Község ▪ 3,127

▪ Község ▪ 990


▪ Község ▪ 4,253

▪ Város ▪ 13,788

▪ Város ▪ 6,262

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Ágasegyháza

Ballószög

Felsőlajos

Fülöpháza

Helvécia

Kecskemét

Kerekegyháza

Munkanél-küliség (%)

▪ 7.07%

▪ 0.83%

▪ 4.83%

▪ 9.29%

▪ 8.60%

▪ 5.22%

▪ 4.88%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 408,653

▪ 540,766

▪ 395,553

▪ 343,714

▪ 514,329

▪ 700,342

▪ 404,892

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.807

▪ 0.000

▪ 0.743

▪ 1.305

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.059

▪ 0.451

▪ 0.548

▪ 0.024

▪ 0.145

▪ 0.033

37


▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás





▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,740

▪ Város ▪ 11,623

▪ Nagyközség ▪ 4,645

▪ Község ▪ 2,409

▪ Község ▪ 1,972

▪ Város ▪ 11,829


Kunbaracs

Ladánybene

Lajosmizse

Lakitelek

Nyárlőrinc

Szentkirály

Tiszakécske


▪ 7.40%

▪ 6.13%

▪ 6.84%

▪ 6.29%

▪ 6.21%

▪ 4.42%

▪ 5.95%


▪ 287,485

▪ 335,315

▪ 393,676

▪ 450,423

▪ 434,693

▪ 340,777

▪ 437,893


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.564

▪ 0.458

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.321


▪ 2.588

▪ 0.000

▪ 0.029

▪ 0.897

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.848

38


▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,011

▪ Község ▪ 2,268


Tiszaug

Városföld


▪ 6.97%

▪ 4.52%


▪ 361,369

▪ 593,470


▪ 0.581

▪ 0.000


▪ 0.843

▪ 0.000

39

Települések egy mondatos jellemzése 1/8

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Ágasegyháza ▪ „Vállalkozások tőkehiánya, helyi munkalehetőség hiánya, gyenge minőségű termőtalaj”

▪ Ballószög ▪ „Településen a közlekedési infrastruktúra és közlekedésbiztonság hiánya. / járdák, kerékpárutak, burkolt utak minősége, illetve hiánya/ Az új településrész bevonása a település életébe.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Természeti környezet, szerencsés fekvés, M-5-s autópálya közelsége, lefolytott termálkút gyógyturizmuban és üvegházas kertészetben történő hasznosítása.”

▪ „Növekvő lakosságszám. Megyeszékhely közelsége, ipari, mezőgazdasági tevékenység végzésére alkalmas terület. Kapcsolattartás, együttműködés a szomszédos településekkel.”

40





▪ Felsőlajos ▪ „'szennyvízhálózat hiánya " az elsivatagosodás veszélye, és roml ó vízháztartás "' tanyán élők rossz munkakörülményei "" településen élők alacsony szakképzettsége ""' munkalehetőségek hiánya a településen”

▪ Fülöpháza ▪ „munkanélküliség, tömegközlekedés, iskola megszűnése”


▪ „' új gazdasági övezetek építése " munkahelyteremtő beruházások támogatása "' különböző ipari övezetek alakítása "" a település kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a lovaskultúra,- turizmus fejlesztése ""' tanyaprogram”

▪ „munkahely teremtés, alsó tagozatos oktatás helyben történő megoldása”

41





▪ Helvécia ▪ „Helvécia község területe két fő részre osztható a fejlődő és városiasodó és a településtől ilyen infrastrukturát elváró belterületre, és a Kecskeméttől távol lévő egyre szegényedő külterületre. Sok külterületi lakosnak a tányájához tartozó földterület nyű”

▪ Kecskemét ▪ „Infrastrukturális és közlekedési hálózatfejlesztési hiányosságok, a tervezett beépítésre szánt és belterületbe vonandó területek közterületeinek kialakítása.”


▪ „Helvécia község külterülete része a Kiskunsági Nemzeti Parknak, más favirizált pusztai településekhez viszonyítva a köncsögi tanyavilága és a táj gyakorlatilag érintetlen. Néhai Kerekes Ferenc és néhai Géró György művészek országos szinten is kiemelkedő”

▪ „Uniós kapcsolatok bővítése, interregionális gazdasági, kulturális és kutatási programok megvalósítása, integrált logisztikai és szolgáltató rendszerek bővítése, turizmus és idegenforgalom.”

42





▪ Kerekegyháza ▪ „1. A településen 3 feladatellátási helyen működi az óvoda, amely több szempontból problémát jelent;2. A vízutánpótlás helyzete, az elsivatagosodás; 3. Az állandó rendőrségi jelenlét hiánya, mert a településen nincs rendőrőrs, csupán körzeti megbízotti iroda működik; 4. Fenntartható fejlődés alapjait jelentő infrastrukturális fejlesztések hiánya, amelyek most kerülnek kialakításra.”

▪ Kunbaracs ▪ „Munkahelyek hiánya és az ebből adódó megélhetési nehézségek, gazdasági szereplők hiánya, kiépített utak hiánya, tanyás térségekben elektromos energia hiánya.”


▪ „1. A település geofizikai adottságai alapján gazdaságfejlesztésre alkalmas terület; 2. A turizmustovábbi fejlesztési lehetőségei, mivel ez a terület már több évtizedes hagyományokkal rendelkezik; 3. Kecskemét város vonzáskörzetéhez tartozás hatásai.”

▪ „Érintetlen természeti környezet, termál víz jelenléte, mezőgazdasági területek hasznosítása.”

43





▪ Ladánybene ▪ „Korlátolt munkaképességű személyeket foglalkoztató vállalkozás hiánya, Fiatalok számára közösségi szintér hiánya”

▪ Lajosmizse ▪ „1.) Települsé 2/3 része nincs csatornázva 2.) Az utak állapota felújításra szorul, egyrészük meg aszfaltozásra. 3.) A város központjában lévő Iskola-tó rekultivációja 4.) Intézményhálózat felújítása 5.) Mezőgazdaságban dolgozók segítése, összefogása 6.) Közösségi terek hiánya 7.) Közbiztonság fejlesztése”


▪ „Tanyasi turizmus fejlesztése”

▪ „1.) Turizmus fejlesztése 2.) Ipari területek fejlesztése ( az M5 az M8 és a vasút hálozat mellett helyezkedik el a város területileg) 3.) Mezőgazdaságból élők összefogása, biogazdálkodás erősítése.”

44





▪ Lakitelek ▪ „Tősfürdő szezonalitása, Tősfürdő szálláshely-kapacitásának hiánya, Ipari parkok hiánya, ehhez szükséges infrastruktúra hiánya, egészségügyi infrastruktúra hiánya, M44-es autópálya hiánya”

▪ Nyárlőrinc ▪ „Magas az időskorúak száma, alacsonyak a jövedelmek”


▪ „Tőserdő mint üdülőterület, a leendő M44-es autópálya”

▪ „Mezőgazdasági kistrermelés léte”

45





▪ Szentkirály ▪ „kevés helyi munkalehetőség”

▪ Tiszakécske ▪ „Településünk közúton való megközelítése rossz az utak minősége miatt. Magas munkanélküliségi arány, főleg a nők és az alacsony iskolai végzettségűek körében. A település lakossága csökken, ugyanis évek óta magasabb a halálozások száma, mint a születéseké. A probléma még a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, valamint az idegenforgalom területén legalább 3 csillagos szálloda hiánya.”


▪ „mezőgazdasági (kertészeti) termelés”

▪ „A település elhelyezkedéséből adódóan az Élő-Tisza valamint holtágainak fejlesztése fontos az idegenforgalom szempontjából, de nem szabad kihagyni a 2 termálfürdőt sem a felsorolásból. Emellett magas szintű ipari tevékenység működik a városban ami elsősorban az Andritz Kft.-nek köszönhető.”

46





▪ Tiszaug ▪ „demográfiai helyzet”

▪ Városföld ▪ „A település közigazgatási területén tevékenykedő 68 társas vállalkozásból mintegy 8 vállalkozás által okozott környezetterhelés (szag, zaj, por stb.) és a tehergépkocsi forgalmi terhelés intenzitása”


▪ „természeti környezet, rekreációs övezet kialakulása”

▪ „A legfontosabb lehetőséget is a társasvállalkozások munkaerőt foglalkoztató és helyi adó fizetési készsége teremti meg, azon kívül, hogy a település földrajzi elhelyezkedése is kifejezetten jónak mondható”

47

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



48

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2

A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 28 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése”

▪ „Helyi vállalkozások fejlesztése”

▪ „Helyi életminőség fejlesztése”

▪ „Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése”

▪ „Társadalmi tőke erősítése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése”

▪ „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”

▪ „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”

48

4 db

5 db

4 db

1 db

3 db

900,000

858,385

391,178

300,000

258,000

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

1 db

4 db

3 db

200,000

180,000

165,000

49

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2

A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 28 db fejlesztési intézkedés tartozik


▪ „Gazdasági környezet fejlesztése”

▪ „Humán erőforrás fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

49

2 db

1 db

60,000

0

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

50

▪ A térség növénytermesztési ágazatának fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/10

A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Társadalmi felelősség erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ A térség állattenyésztésének fejlesztése

▪ A helyi mezőgazdasági termékek minőségének, feldolgozottságának és kereskedelmének fejlesztése

▪ A térség magánerdő-gazdálkodásának és fafeldolgozásánk a fejelesztése

Fő fejlesztési prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése


300,000

200,000

200,000

200,000

51

▪ Közösségi marketing tevékenység





▪ Térségi minőségtanúsítási rendszer kialakítása, fenntartása

▪ Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztése

▪ Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javítása

▪ Innováció támogatása a helyi vállalkozások körében

Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése


65,000

40,000

315,069

300,000

138,316

52

▪ Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése





▪ Közbiztonság fejlesztése civil szervezetek bevonásával

▪ Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése

▪ Alapszolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése


70,069

25,000

150,241

145,868

53

▪ A térség közösségi helyeinek fejlesztése





Fő fejlesztési prioritás: Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése


300,000

54

▪ Társadalmi felelősség erősítése





▪ Környezettudatosság erősítése

▪ Fenntartható együttműködési formák támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése


98,000

60,000

100,000

55

▪ Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések





Fő fejlesztési prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése


200,000

56

▪ Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése





▪ Lovasturizmus fejlesztése

▪ Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése

▪ Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


50,000

30,000

100,000

0

57

▪ Kulturális értékek megőrzése





▪ Természeti örökségek megőrzése

▪ Épített örökségek védelme, fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése


150,000

15,000

0

58

▪ Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása





▪ Munkahelyek elérhetőségének fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése


60,000

0

59

▪ Szakmai tudás fejlesztése





Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése


0

60

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

61Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

8%

12%

24%

6%

7%

18%

9%

0%

12%

4%

13%

38%

17%

5%

8%

5%

4%

0%

9%

2%

0%

70%

10%

0%

10%

0%

0%

0%

10%

0%

19%

0%

5%

0%

0%

0%

38%

38%

0%

0%

25%

0%

8%

0%

0%

0%

25%

42%

0%

0%

62

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”

▪ „Az extenzív, őshonos állatfajták tartása megoldást jelent a gyenge termőképességű és ezért alacsony minőségű szénát adó területek fenntartására. Ennek érdekében támogatni kell azokat a gazdákat, akik megfelelő ismerettel, infrastruktúrával rendelkeznek az állattartáshoz. Kisléptékű tenyészállat beszerzés támogatása előmozdítaná a fenntartható gazdálkodás működtetését térségünkben. A gazdálkodókat tenyésztési programba integrálva az állattartókat,kiküszöbölhetővé válik a beltenyésztés, egyszerűsödik a nyilvántartások vezetése, összehangolható a állategészségügyi ellátás.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egy összefogott, összehangolt őshonos állattarói kör, amely a meglévő szakmai ismeretek birtokában képes lenne jó minőségű mezőgazdasági termékek előállítására. Emellett nőne a térség állatállománya és a kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozó üzemek kihasználtsága és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is megnőne. Csökkenne a parlagfűterheltség, illetve megteremti a helyi és térségi turisztikai adottságok színesebbé tételével az idegenforgalom fellendülését is.”

2

63




Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”▪ „Agrárintegrációs Központ létrehozása. A helyi vállalkozók export-.kapacitásának növelését szolgáló un.integrált termelési rendszer létrehozása, amelynek következő fázisa egy önálló brand (védjegy) kialakítása, továbbá a piac igényeit követő un. piacelőrejelző információs szolgáltatás fejlesztése, amely a kistérség vállalkozásait közös export-kapacitásának növelését, és egységes hazai-külföldi értékesítési csatornák növelése érdekében, ehhez megfelelő szakember(ek) tréningje, felkészítése.”


▪ „Többlet bevételt eredményezhet a helyben történő piaci értékesítés és ezzel együtt a felvásárlóktól való kiszolgáltatott helyzet valamilyen szinten csökkenhet. A késztermék előállítására megfelelő létesítmények kialakításakor törekedni kell minden szabad kapacitás igénybevételére és időszakosan mindig az éppen aktuális termékre használni. Az üzemek kihasználtságának növelésével munkahelyeket lehetne teremteni a helyi lakosok részére”

64



Szektor



3▪ „A Duna-Tisza közi Homokhátság

vízgazdálkodási problémáira kínál elfogadható kompromisszumot a víztakarékos agrotechnika meghonosítása, mellyel a tanyás gazdálkodás fenntarthatóvá válik. ( a 34/2008. (III.27) FVM rendeletből kizártak) 3000 EU alatti beruházások alapján. Speciális biológiailag lebomló öntözőcsövek, izzadócsöves technológia alkalmazása(környezetbarát, természetes útun lebomló biopolimer anyagból készült), használata és telepítése. Új termesztési irányok (kézimunka-igényes kertészeti kultúrák) elterjesztése, és támogatása, biztosíthatják az optimális területhsználatot. A fejlett, nagy hozzáadott értéket előállító termesztéstechnológiák elterjedésének elősegítése.”


▪ „Diverzifikált tevékenységet végző, rentábilisan működő gazdaságok és földhasználatok alakulnak ki, amely a lakosság jelentős részét érintő és foglalkoztatni képes gazdálkodást termtenek.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”4▪ „Meg kell annak a lehetőségét vizsgálni, hogy

a meglévő hálózatok és intézményi struktúrák mellé hogyan alakítható ki egy minden települést lefedő gazdasági tanácsadói hálózat, A tanulmány alapján kell megvalósítani azt a rendszert amelyik segít a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak a forrásteremtésben, adminisztrációs ügyek intézésében a meglévő infrastruktúrák figyelembevételével.”

▪ „A térség vállalkozói időben hozzájutnak a megfelelő információkhoz, amelyek következtében gyors és hatékony döntéseketet tudnak hozni. Az adminisztrációs szolgáltatások csökkentik a vállalkozások terheit. A meglévő infrastrukturák kihasználtsága javul. Megnő a vállalkozók által felhasznált támogatások aránya és ezzel párhuzamosan az életképes vállalkozások fejlődése is meggyorsul.”

65



Szektor



66



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


5▪ „Tanyák alternatív energiaellátásához

támogatni kell a kis teljesítményű megújuló energiák felhasználását és eszközbeszerzését illetve az ezekkel kapcsolatos tájékoztatást. Ki kell dolgozni egy családi szintű energiaracionalizálási programot, amely megalapozhatja a jövőbeni beruházások forrásigényét.”


▪ „Megismerik a helyi lakosok a kisüzemi energiaelőállítás módszereit. A tanyás és a külterületek lakosai számára, akik nem csatlakozhatnak a hálózatos rendszerekre javulhat az energiaellátás. Megteremthető egy térségi energiaracionalizálási program alapja.”

▪ „Egyéb tevékenység”6▪ „A térség természetvédelmi és turisztikai

szevezeteivel közösen egységes tematikus kiadványt kell létrehozni, amely megfelelő információt nyújt a helyi értékekről, egymáshoz kapcsolja a látnivalókat. A fentebb felsorolt turisztikai ágazatok egymásra építve egy téréségi turisztikai program lehetőségét körvonalazzák. A térség turisztikai látnivalóit összehangolt kínálattá fejleszti.”

▪ „A helyi természeti értékek számbavételével egy rendkívül változatos turisztikai programkínálat alakul ki, amely nagy számú turistát vonz a térségbe. Ennek következtében nőnek a vendégéjszakák száma és ezzel összefüggésben nő a helyi vállalkozók, önkormányzatok bevételei is és ezzel együtt a térség ismertté válik a túristák számára.”

67




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

68



▪ „Egyéb szolgáltatás”


7▪ „"Vissza a munka világába" képzés keretében

olyan mentális, pszichológiai tréningek tartása a munkanélküliek és az alkalmi munkavállalók körében, mely által alkalmassá válnak a teljes munkaidő és felelősségteljes munkakör betöltésére. Az országos és helyi szakmai és civil szervezeteken keresztül olyan képzések, kialakítása, amely megoldásokat kínál az egyén problémájára. A képzésekben és a kapcsolatépítő kommunikációban rejlő lehetőségek kibontakoztatása, társadalmi projektek kezdeményezése”


▪ „Javul a munkanélküliek esélye a munkahely szerzésre, nő a térség munkaképes lakosságának aránya stabilizálódik az egyén, és a családok helyzete. A térség vállalatai egyre növekvő társadalmi, köztudatos szerepet, felelősséget, etikus magatartást, átlátható működést vállalnak magukra, de emellett megjelenik az egyén tudatossága, társadalmi és környezeti felelőssége is.”

Szektor


8▪ „Nagyobb, integrált termőterületek kialakítása,

korszerű piacos növények termelése, egyedi termékek előállítása. Új termesztési irányok (környezetkímélő módszerekkel, gyógy- és fűszernövények termesztése, kézimunka-igényes kertészeti kultúrák) elterjesztése kisparcellákon, amely kiegészítő jövedelmet nyújt.”

▪ „Növekvő bevételek, és foglalkoztatottság. Diverzifikált tevékenységet végző, rentábilisan működő kistermelők jövedelme növekszik, megélhetésük stabillá válik. A növekvő kínálat miatt a lakosság nagyobb része számára elérhetővé válnak a gyógynövénykészítmények.Bővül a helyi termékek kínálata, ösztönzi a turizmust. Ezáltal egészségesebb életmódot tudnak folytatni.”

69



Szektor



70



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


9▪ „Egy a térség minden szegmensét átfogó

marketing stratégia kidolgozása és olyan egyéni marketingtevékenységek támogatása, amelyek ezzel összhangban vannak és amelyek előnyt jelentenek a térség számára is. Meg kell teremteni ennek az informatikai és adott esetben a nyomdai hátterét is, hiszen az elektronikus adathordozók mellett még mindig jelentős a nyomtatott promóciós anyagok iránti kereslet is. Egy összefoglaló, színvonalas marketing eszköz elkészítéséhez a gazdasági élet szereplői is szívesen hozzájárulnak.”


▪ „A közösségi marketing eszközrendszerével, magas szintű informatikai szolgáltatással kiegészítve elérhető a térség ismertségének növekedése. A turizmusra gyakorolt közvetlen hatása mellett ugyanilyen hatások jelentkeznek a gazdasági élet területén is, amely bővülő ügyfélkört, növekvő megrendeléseket és egyre nagyobb árbevételt jelent a jövőben a térségben tevékenykedő vállalkozások számára.”

▪ „Egyéb tevékenység”10▪ „Anyag- és enrgiatakarékos technológiák

elterjedésének segítése.Olyan pénzügyi, jogi, szakmai informáltság biztosítása, amely rövid időn belül és hatékonyan tud az adott helyzeten változtatni. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a térség számára foglalkoztatás bővülést, vagy árbevétel emelkedést jelentő beruházásokhoz anyagi forrásokat is biztosítsunk. Különösen indokolt ez a hátrányos helyzetű településeken, ahol a foglalkoztatás kérdése az egyik legnagyobb gond.”

▪ „A fejlődő vállalkozások munkahelyteremtése, prosperitása bővülő forrásokat eredményez. Elindul egy lassú fejlődés, amely a további külső források és beruházói kör számára teremt kedvező környezetet. A technológiai fejlesztések révén javul az előállított termék minősége és eladhatósága ezzel együtt nő a vállalkozás bevétele és a versenyképessége.”

71



Szektor



72

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






73

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Egészségügyi ellátóhelyek fejlesztésének

támogatása a lakosság közeli ellátásmódok figyelembevételével. Olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek közel viszik a szolgáltatásokat a helyi lakosokhoz, akár mobil szűrő és tájékoztató állomások üzembehelyezésével, vagy a szolgáltatások optimálisabb szervezésével.”

Megoldási javaslat

▪ „Azzal, hogy a tanyán és a külterületeken élők egészségügyi ellátása javul javul az egészségi állapotuk, csökkennek az ún. népbetegségek által okozott krónikus megbetegedések száma. A tanyán élők biztonságérzete javul, szívesebben maradnak az otthonaikban fenntartva ezt a jellegzetes alföldi életformát.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egészségügyi ellátás”

Fejlesztési téma

74




2▪ „A földutak egy részét pl. gyűjtő utakat le kell

burkolni, másik részében pedig folyamatos minőségi javítást kellene végezni. Lehetséges megoldás lenne egy térségi szinten működő földmunkagép beszerzése.”

Megoldási javaslat

▪ „Alacsonyabb fenntartási költségterhet jelentene az önkormányzatoknak az utak állapotának fenntartása, javulnának a közlekedési feltételek és ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági környezete is. Az itt élők életfeltételei javulnak, a tanyás térségek és a kültertületek elnéptelenedése lelassul.”


▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

75




3▪ „Az egészségügyi szolgáltatások

fejlesztésének támogatása a lakossághoz közel vitt - falu, tanya - ellátások bővítésével. Azok aprogramok támogathatóak, ahol a szolgáltató megy a beteghez és komplexitásra törekszik. Szolgáltatási lehetőségek: helybe vitt szűrés (emlőszűrés, tüdőszűrés, kardiológiai szűrés, nőgyógyászati szűrés, vércukormérés, vérnyomásmérés, koleszterinmérés stb.), a betegek otthoni ellátása, szakorvosi ellátás könnyebb elérhetősége, a betegek szállításának megszervezése (pl. gyógyfürdőszolgáltatás, rehabilitációs kezelések, műtét utáni konzíliumok, vérvétel). Az egészségügyi ellátás szerves része a szociális támogatás: gyógyszer biztosítása, gyógyászati segédeszköz beszerzés, szállítás, kölcsönzés stb. Egészségterv elkészítése, egészségnevelési akciók.”

Megoldási javaslat

▪ „A tanyán és a külterületeken élők egészségügyi ellátása javul, azzal az egészségi állapotuk is javul. A ellátáshoz való közvetlen hozzáférés javításra kerül, csökken a szakadék a városi hozzáférhetőségtől. A tanyán élők biztonságérzete javul, a család és a társadalmi környezet segítségét később veszik igénybe, szívesebben maradnak az otthonaikban fenntartva ezt a jellegzetes alföldi életformát. Hosszú távon a célcsoport demográfiai adatai javulnak.”


▪ „Egészségügyi ellátás”

Fejlesztési téma

76




4▪ „A legszélesebb körű együttműködés

keretében, lehetőség szerint önkormányzati- műszaki koordinációval megóvni, felújítani és karbantarani a kultúrális örökség részét képező ingatlanok jelentős részét.”

Megoldási javaslat

▪ „Az esztétikai élményen, az épített környezet szépségén túl a helyi lakosság öntudatosságának növekedésével az épületek helyreállításával a térség turisztikai vonzereje növekedhet. A felújítási folyamat fenntartásával a források köre bővülhet.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

77




5▪ „Helyi igények felmérésén alapuló integrált

kulturális-, közösségi- és szórakoztatóközpont létrehozásának, illetve a meglévő kapacitások átalakításának támogatása a települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalok is aktívan bekapcsolódhatnak. Olyan szabadidő-sport és kultúrális események támogatása, amelyek hatása jelentős a helyi turizmus és vendéglátás szempontjából is.”

Megoldási javaslat

▪ „Minden korosztály, de elsősorban a fiatalok megtalálják a helyi szórakozási lehetőségeket. Megnő a települések helyi kultúrális és szabadidő szervezésében és a közösség építésben betöltött szerepe.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Kultúra”

78




6▪ „Az elhanyagolt sportobjektumok, sportpályák

fejlesztése (sportcsarnokok fejlesztése, műfüves focipályák, térvilágítás kiépítése, öltözők megújítása stb.), technikai színvonalának javítása (új eszközök, berendezések beszerzése, karbantartáshoz szükséges eszközállomány – pl. fűnyíró). A sportolási igények komplex kielégítésére alkalmas multifunkciós (több sportág illetve több sportegyesület igényeinek kielégítésére) épületek létrehozása a régiek átalakításával.”

Megoldási javaslat

▪ „A sportegyesületek együttműködése révén, az elhanyagolt sportobjektumok felújításával, korszerűsítésével, új sportlétesítmények kialakításával, a sportlétesítmények technikai felszereltségének javításával megerősödik a bácskai sportélet. A sportegyesületek taglétszáma a beruházások megvalósulását követő egy éven belül 25%-kal, a versenysportban résztvevő csapatok száma 25%-kal megnövekszik. Az akcióterületen belüli tömegsport rendezvények száma 50%-kal nő. Az objektumok kihasználtsága megközelíti a 100%-ot.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

79




7▪ „A természeti örökségünk megőrzése

érdekében elő kell segíteni, hogy a gazdák és az erdőtulajdonosok a természeti környezet, a természeti erőforrások és a vidéki táj megőrzésével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak. Ezen kívül támogatni kell minden olyan rendezvényt, eseményt, akciót amelyek kifejezetten ezt a célt szolgálják.”

Megoldási javaslat

▪ „Egyrészt a jövő nemzedékei is megtalálják azokat az természeti értékeket, melyekkel ma joggal büszkélkedhet a térség, másrészt az akciók nyomán megváltozik az emberek tájhoz, természethez fűződő viszony.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

80




8▪ „Civil szervezetek bevonásával és azok

támogatásával forrásokat kell biztosítani személyi, tárgyi és működési feltételeik fejlesztésére. A lehető legszélesebb társadalmi bázist kell kialakítani, mert csak ezzel érhető el az esetszám csökkenése. Tájékoztatók, képzések szervezése az alsó és középfokú oktatási intézményekben a fiatalok tájékoztatása érdekében.”

Megoldási javaslat

▪ „Az intézkedés következtében csökkenni fog a garázda, tulajdon elleni és közlekedési kihágási cselekmények száma. Ezzel együtt nő a köznyugalom, a lakosság biztonság érzete. Megerősödnek a civil szervezetk, megteremtik működésük alapját, hogy a jövőben folyamatosan tudják ellátni a feladataikat.”


▪ „Közbiztonsági szolgálat”

Fejlesztési téma

81




9▪ „Olyan egységes védjegy rendszer

kialakítása, amely illeszkedik a kistérség egyéniségéhez, tükrözi egyediségét , amely a turizmushoz kacsolódva maradandó értéket teremt, ugyanakkor képes garantálni a folyamatos minőséget.”

Megoldási javaslat

▪ „A kistérségben előállított termékek, a helyi turisztikai programokon keresztül a célközönséghez jutva egységesen közvetítik a helyi kulturális és táji értékeket és közvetve hozzájárul térségben előállított termékek minőségi javulásához, a termelők piaci értékesítési lehetőségeik növeléséhez.”


▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

82




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

83

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






84Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/30 Kód: DA-97-GF-2-10 Sorszám: 5951

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztéseIntézkedés: A térség növénytermesztési ágazatának fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A kistérség nagy része könnyen művelhető és melegedő, de gyenge termőképességű homoktalajból áll, amely alkalmas az erdőterületek növeléséhez. A meglévő hagyományok és tudásbázis (tanyai gazdálkodás) kihasználása gyenge. A térségben jelentős a legeltetésre alkalmas gyepterület. A jó klimatikus és ökológiai adottságokmegfelelőek a kiváló beltartalmú termékek előállításához.

Probléma/ lehetőség

▪ Az elmúlt évek csapadékszegény időjárásának következtében sok éves vízdeficit alakult ki a talajban, amelynek következtében a környezet elsivatagosodik és kedvezőtlen klimatikus változások indultak be. Az átlagos gazdaságméret kicsi, a vállalkozások tőkehiányosak, ezért nem tudnak más pályázati forrásból, annak alsó határa miatt beruházást végezni.A hátrányos helyzetű településeken kevés az olyan mezőgazdasági őstermelő, aki gazdaságának fejlesztésével versenyképes üzemméret képes elérni

Megoldási javaslat

▪ A Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodási problémáira kínál megoldást a kisléptékű gazdaságok fejlesztése. A működő kisgazdaságok (őstermelők) beruházásainak (eszköz, épület, föld, infrastruktúra), műszaki-technológiai felszereltségének fejlesztése

▪ Diverzifikált tevékenységet végző, rentábilisan működő gazdaságok és földhasználatok alakulnak ki, amely a lakosság jelentős részét érintő és foglalkoztatni képes gazdaálkodást termtenek,A kisgazdaságok fejlődési potenciálja növekszik, így kb. 5 év múlva képesek lesznek már vállalkozási formában is rentábilisan működni.



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 30000 EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 200000 EUR

400000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

60%

50%

60%

60%

50%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2500 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 35 db

▪ Kunbaracs, Szentkirály

▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztéseIntézkedés: A térség növénytermesztési ágazatának fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Térségünkben a birtokszerkezet a privatizáció óta elaprózódott, a nagy méretű, összefüggő táblák lecsökkentek. A termelés nem gazdaságos, nincs megoldva az értékesítés, a piacrajutás sem. Alacsonyak a kistermelők jövedelme.


▪ A kisbirtokok tulajdonosai gyakran nem művelik a földet, mivel a méret miatt nem lehet rajtuk eredményes termelést végezni.A piaci igényeknek megfelelő, , kézimunkaigényes gyógy- és fűszernövények előállítása. Ezek a birtokméretek viszont lehetővé teszik a nagyobb kézimunka igényű és nagyobb termelési értéket produkáló kultúrák bevezetését.Sok olyan kistermelő van, aki szívesen foglalkozna biogazdálkodással, de ismeretek hiányában nem mer belevágni.Manapság térségünkre jellemző a fokozatos elsiv

Megoldási javaslat

▪ Nagyobb, integrált termőterületek kialakítása, korszerű piacos növények termelése, egyedi termékek előállítása. Új termesztési irányok (környezetkímélő módszerekkel, gyógy- és fűszernövények termesztése, kézimunka-igényes kertészeti kultúrák) elterjesztése kisparcellákon, amely kiegészítő jövedelmet nyújt.

▪ Növekvő bevételek, és foglalkoztatottság. Diverzifikált tevékenységet végző, rentábilisan működő kistermelők jövedelme növekszik, megélhetésük stabillá válik. A növekvő kínálat miatt a lakosság nagyobb része számára elérhetővé válnak a gyógynövénykészítmények.Bővül a helyi termékek kínálata, ösztönzi a turizmust. Ezáltal egészségesebb életmódot tudnak folytatni.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%



▪ Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld



▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztéseIntézkedés: A térség magánerdő-gazdálkodásának és fafeldolgozásánk a fejelesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A kistérség nagy része könnyen művelhető és melegedő, de gyenge termőképességű homoktalajból áll, amely alkalmas az erdőterületek növeléséhez. A meglévő hagyományok és tudásbázis (tanyai gazdálkodás) kihasználása gyenge. A térségben jelentős a legeltetésre alkalmas gyepterület. A jó klimatikus és ökológiai adottságokmegfelelőek a kiváló beltartalmú termékek előállításához.


▪ A gépállomány és eszközállomány cserére szorulna, de a gazdálkodók és vállalkozók számára forráshiány, ill. a pályázati kiírásnak (ÚMVP I.) nem megfelelő gazdálkodóknál ez a probléma szinte megoldhatatlan.

Megoldási javaslat

▪ Gazdák, termelők, vállalkozók közül elsősorban a versenyképes helyi mezőgazdasági terméket előállítók számára támogatást kell nyújtani eszközbeszerzésekre, minőségi fejlesztésekre. A termelés technológiáját korszerűsíteni kell.Célcsoport tehát az 50%-s mezőgazdasági árbevételt el nem érő, kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozások.

▪ Versenyképesebb vállalkozói szektor, a termékek és a gazdálkodás hatékonysága is növekszik. A termékeket alacsonyabb önköltséggel, környezetkímélő módon lehet előállítani, amely nagyobb árbevételt eredményez lehetőséget nyitva a fejlesztések, a foglakoztatás növelésére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztéseIntézkedés: A helyi mezőgazdasági termékek minőségének, feldolgozottságának és kereskedelmének fejlesz...Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Térségünkben a birtokszerkezet a privatizáció óta elaprózódott, a nagy méretű, összefüggő táblák lecsökkentek. A termelés nem gazdaságos, nincs megoldva az értékesítés, a piacrajutás sem. Alacsonyak a kistermelők jövedelme.


▪ Az elmúlt évek csapadékszegény időjárásának következtében sok éves vízdeficit alakult ki a talajban, amelynek következtében a környezet elsivatagosodik és kedvezőtlen klimatikus változások indultak be. Az átlagos gazdaságméret kicsi, a vállalkozások tőkehiányosak, ezért nem tudnak más pályázati forrásból, annak alsó határa miatt beruházást végezni. . A térség termelői érdekérvényesítő képessége gyenge. A termékek helyi szintű feldolgozottsági aránya alacsony.

Megoldási javaslat

▪ A Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodási problémáira kínál elfogadható kompromisszumot a víztakarékos agrotechnika meghonosítása, mellyel a tanyás gazdálkodás fenntarthatóvá válik. ( a 34/2008. (III.27) FVM rendeletből kizártak) 3000 EU alatti beruházások alapján. Speciális biológiailag lebomló öntözőcsövek, izzadócsöves technológia alkalmazása(környezetbarát, természetes útun lebomló biopolimer anyagból készült), használata és telepítése. Új termesztési irányok (kézimunka-igényes kertészeti kultúrák) elterjesztése, és támogatása, biztosíthatják az optimális területhsználatot. A fejlett, nagy hozzáadott értéket előállító termesztéstechnológiák elterjedésének elősegítése.

▪ Diverzifikált tevékenységet végző, rentábilisan működő gazdaságok és földhasználatok alakulnak ki, amely a lakosság jelentős részét érintő és foglalkoztatni képes gazdálkodást termtenek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztéseIntézkedés: A térség állattenyésztésének fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség talaj- és éghajlati adottságait tekintve a terület klímája megfelel a sikeres vegyszermentes gazdálkodás feltételeinek. Az éves napsütötte órák száma kedvez a növények fejlődésének, valamint a viszonylag kevesebb csapadék jelentős mértékben csökkenti a károsítók megjelenését is. A térségre jellemző gyenge termőhelyi adottságú gyepterületek fenntartása csak megfelelő mennyiségű és minőségű állatállománnyal lehetséges


▪ A térség állatállománya jelentősen csökkent, ezért a gyepterületek kultúrállapotban tartása megnehezült. Ezek a területek leértékelődnek, mert nem lehet rajtuk rentábilisan gazdálkodni, így a fenntartásuk sem kap elég figyelmet. Bérbeadásuk sem megoldás és a parlagfű probléma is jelentkezik ezen területek mentén, amely az érintetteknek egészségügyi terhelést jelent.

Megoldási javaslat

▪ Az extenzív, őshonos állatfajták tartása megoldást jelent a gyenge termőképességű és ezért alacsony minőségű szénát adó területek fenntartására. Ennek érdekében támogatni kell azokat a gazdákat, akik megfelelő ismerettel, infrastruktúrával rendelkeznek az állattartáshoz. Kisléptékű tenyészállat beszerzés támogatása előmozdítaná a fenntartható gazdálkodás működtetését térségünkben. A gazdálkodókat tenyésztési programba integrálva az állattartókat,kiküszöbölhetővé válik a beltenyésztés, egyszerűsödik a nyilvántartások vezetése, összehangolható a állategészségügyi ellátás.

▪ Egy összefogott, összehangolt őshonos állattarói kör, amely a meglévő szakmai ismeretek birtokában képes lenne jó minőségű mezőgazdasági termékek előállítására. Emellett nőne a térség állatállománya és a kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozó üzemek kihasználtsága és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is megnőne. Csökkenne a parlagfűterheltség, illetve megteremti a helyi és térségi turisztikai adottságok színesebbé tételével az idegenforgalom fellendülését is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség kistelepüléseiről a városokba, nagyobb településekre járnak dolgozni az emberek. A helyi közlekedés átszervezése (vasúti szárnyak megszűnése, autóbusz menetrendek átalakítása) csökkentette a járatok számát.


▪ A kistelepülésekre a többműszakos munkarend következtében szinte lehetetlen a munkába jutás, illetve a munkából a hazautazás a nap bizonyos időszakában, mivel nincs megfelelő tömegközlekedési eszköz. Az önkormányzatok a közlekedési vállalatokkal kötött egyedi megállapodások keretében a biztosítják a munkábajutás feltételeit.

Megoldási javaslat

▪ Vállalkozások bevonásával kialakítani egy gazdaságosan működtethető közlekedési rendszert, amely javítja a munkahelyek elérhetőségét. Figyelmbe kell venni az egymáshoz közeli, egymással határos települések hasonlóságait.

▪ A településekről többen jutnak el a munkahelyükre és onnan biztonságosan térhetnek haza. Ezzel többen vállalhatnak munkát olyanok is, akik nem rendelkeznek saját gépjárművel és eddig nem tudták megoldani a munkábajárást. Ezzel a megoldással megnő a foglalkoztatottság, több jövedelemre tehetnek szert a lakosok, javul az éltkörülményük és a megélhetésük.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A vállalkozások tőkehiányosak, információs ellátottsága és innovációs képességei korlátozottak. A termeléshez használt gépeik, eszközeik korszerűtlenek, nem lehet velük minőségi terméket gyártani.


▪ A likviditási, informatikai problémák a fejlesztéseket, piaci bővülést akadályoztatja. Nincs elegendő forrás a fejlesztésre, csak a legszükségesebb ún. szintentartó fejlesztéseket tudják a mikro- és kisvállalkozások megvalósítani.

Megoldási javaslat

▪ Anyag- és enrgiatakarékos technológiák elterjedésének segítése.Olyan pénzügyi, jogi, szakmai informáltság biztosítása, amely rövid időn belül és hatékonyan tud az adott helyzeten változtatni. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a térség számára foglalkoztatás bővülést, vagy árbevétel emelkedést jelentő beruházásokhoz anyagi forrásokat is biztosítsunk. Különösen indokolt ez a hátrányos helyzetű településeken, ahol a foglalkoztatás kérdése az egyik legnagyobb gond.

▪ A fejlődő vállalkozások munkahelyteremtése, prosperitása bővülő forrásokat eredményez. Elindul egy lassú fejlődés, amely a további külső források és beruházói kör számára teremt kedvező környezetet. A technológiai fejlesztések révén javul az előállított termék minősége és eladhatósága ezzel együtt nő a vállalkozás bevétele és a versenyképessége.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



70%

60%

70%

70%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 8/30 Kód: DA-97-GF-A-01 Sorszám: 1494


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség mikro- és kisvállalkozásainak eszközállománya leromlott, nem tudnak versenyképes, minőségi termékeket előállítani. A vállalkozói hitelek és támogatások felhasználása csak viszonylag kis számban eredményezett jelentős technológiai korszerűsítést. A térség mikro- és kis vállalkozásai nem felelnek meg a pályázati és hitelfelvételi követelményeknek.


▪ A mikro- és kisvállalkozásokban kevés a visszaforgatható tőke. Nem bankképesek, illetve a nem tudják teljesíteni a pályázati felhívások követelményeit, ezért kevés a sikeres pályázat. Sok esetben a nem megfelelő tájékoztatás következtében olyan beruházásokat végeztek el, amely meghaladta a vállalkozások erejét és előfordult, hogy vissza kellett fizetni a támogatást, illetve vissza kellett adni a megvásárolt eszközt. Alacsony a hozzáadott érték aránya.

Megoldási javaslat

▪ A mikro- és kisvállalkozások indításához szükséges menedzsment támogatás a települések ellátását biztosítják.Segíteni kell a közös beszerzéseket. Munkahelyteremtés, munkahelymegtartás. Önkormányzat feladatkörébe tartozó szolgáltatások fejlesztése.

▪ Új vállalkozások jönnek létre illetve a meglévők megerősödnek, amelyek javítják a foglalkoztatási mutatókat. A korszerű technológia következtében nő a termékek feldolgozottsága, javul az értékesítés.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%




▪ ÚMVP, de nem LEADER



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Innováció támogatása a helyi vállalkozások körébenSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség településein elsősorban a városokban jelen vannak a felső, közép és szakoktatási intézmények. Falusi humánerőforrás fejlesztés gyakorlatilag nincs nincs a térségben, amely tovább mélyíti a falu és város, illetve a generációk közötti digitális tudásban és információ szerzési képességben tapasztalható szakadékot.


▪ Kevés a helyben elérhető képzés, tanfolyam, illetve ezek hozzáférhetősége sem biztosított mindenki számára. A falvak lakosságának és munkavállalóinak szakképzettsége és tudásbázisa sok esetben hiányos és jellemzően rugalmatlan, gyakran a legalapvetőbb idénymunkák végzéséhez sem lehet megfelelő munkaerőt találni. Nagyfokú a digitális írástudatlanság és az információhiány, elsősorban az idősebb generációk körében.

Megoldási javaslat

▪ Meg kell teremteni azokat mentális és tudásbeli feltételeket, amelyek lehetővé teszik az egyének munkaerőpiacon történő boldogulását. Azokon a településeken, ahol a képzés feltételei adottak, ott ezen intézmények bevonásával kell képzéseket, tanfolyamokat, tájékoztatókat szervezni. Olyan rendszert kell kialakítani, amely folyamatosan méri a helyi igényeket, tájékoztatást nyújt a tanfolyamok és a képzések elérhetőségéről, illetve szorgalmazza az infokommunikációs eszközök elterjedésének és használatának elősegítését.

▪ A települések munkavállalóinak, vállalkozóinak képzettsége növekszik, versenyképességük javul, a helyi igényeknek megfelelő szakemberek képzésével javul a hatékonyság. A rugalmas és korszerű tudás megszerzésének képességével jelentősen átalakul a lakosság külvilághoz való viszonya.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



70%

50%

70%

70%

50%




▪ LEADER - Képzés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások minőségének javításaSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ Az akciócsoport területén több forgalmas út fekszik (M5, 44, 52), és az M44-es út is keresztül fog haladni, ami a megközelíthetőség szempontjából előnyös. A térségben sok vállalkozás, mezőgazdasági termelő tevékenykedik és állít elő sajátos terméket.


▪ A térség termékeit, terményeit nehezen és rendkívül nyomott áron lehet értékesíteni a feldolgozottság alacsony szintje miatt. A késztermék előállításának a feltételei nem adottak a térségben.

Megoldási javaslat

▪ Agrárintegrációs Központ létrehozása. A helyi vállalkozók export-.kapacitásának növelését szolgáló un.integrált termelési rendszer létrehozása, amelynek következő fázisa egy önálló brand (védjegy) kialakítása, továbbá a piac igényeit követő un. piacelőrejelző információs szolgáltatás fejlesztése, amely a kistérség vállalkozásait közös export-kapacitásának növelését, és egységes hazai-külföldi értékesítési csatornák növelése érdekében, ehhez megfelelő szakember(ek) tréningje, felkészítése.

▪ Többlet bevételt eredményezhet a helyben történő piaci értékesítés és ezzel együtt a felvásárlóktól való kiszolgáltatott helyzet valamilyen szinten csökkenhet. A késztermék előállítására megfelelő létesítmények kialakításakor törekedni kell minden szabad kapacitás igénybevételére és időszakosan mindig az éppen aktuális termékre használni. Az üzemek kihasználtságának növelésével munkahelyeket lehetne teremteni a helyi lakosok részére








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Közösségi marketing tevékenységSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A kistérség egységes marketingje csak a turisztikai programjaiban, ott is csak részben jelent meg. A marketingeszközök térséget teljességében bemutató, egységes arculatot sugárzó megjelenése nem alakult ki. Nem került kidolgozásra egy egységes PR és marketing stratégia, amely a turizmus mellett a térség egyéb előnyeit is megmutatná az érdeklődők számára. A térség marketingjével foglalkozó szervezetek a turisztikai programok promóciójának közvetett hatásaként jelöltek meg bizonyos gazdasági fejlődést.


▪ A turisztika mellett nem foglalkoztak a térség egyéb előnyeinek közösségi promóciójával. A helyi kézműves termékeik, szolgáltatásaik népszerűsítésével növelni lehet a turizmushoz és egyéb szolgáltatásokhoz való kapcsolódást. A térség rendkívül sokoldalú, de ez nem tükröződik vissza a térség marketingjében.

Megoldási javaslat

▪ Egy a térség minden szegmensét átfogó marketing stratégia kidolgozása és olyan egyéni marketingtevékenységek támogatása, amelyek ezzel összhangban vannak és amelyek előnyt jelentenek a térség számára is. Meg kell teremteni ennek az informatikai és adott esetben a nyomdai hátterét is, hiszen az elektronikus adathordozók mellett még mindig jelentős a nyomtatott promóciós anyagok iránti kereslet is. Egy összefoglaló, színvonalas marketing eszköz elkészítéséhez a gazdasági élet szereplői is szívesen hozzájárulnak.

▪ A közösségi marketing eszközrendszerével, magas szintű informatikai szolgáltatással kiegészítve elérhető a térség ismertségének növekedése. A turizmusra gyakorolt közvetlen hatása mellett ugyanilyen hatások jelentkeznek a gazdasági élet területén is, amely bővülő ügyfélkört, növekvő megrendeléseket és egyre nagyobb árbevételt jelent a jövőben a térségben tevékenykedő vállalkozások számára.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 12/30 Kód: DA-97-SzF-1-05 Sorszám: 5956


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Térségi minőségtanúsítási rendszer kialakítása, fenntartásaSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térségben működő kisvállalkozások, kézműipar termékei nem rendelkeznek egységes, a térségre jellemző, más áruktól, termékektől megkülönböztető terméktanúsítási rendszerrel. A termékek minősége vegyes, nincs egységes értékelési rendszer, amely a térség jellemző áruit, termékeit minősítené és egyben garantálná a minőséget.


▪ A kistérség termékei és szolgáltatási nem tükrözik a táji jellegzetességeket, népi hagyományokat, a térség arculatát, amelyek egyedi értéket biztosítanának a termékeiknek. A minőség tekintetében sok termék nem felel meg a piac elvárásainak, ezért csak helyi szinten van iránta kereslet. Egy szigorú, egységes tanúsítási rendszer biztosatná a folyamatos minőséget, és többlet értéket biztosítana a terméknek.

Megoldási javaslat

▪ Olyan egységes védjegy rendszer kialakítása, amely illeszkedik a kistérség egyéniségéhez, tükrözi egyediségét , amely a turizmushoz kacsolódva maradandó értéket teremt, ugyanakkor képes garantálni a folyamatos minőséget.

▪ A kistérségben előállított termékek, a helyi turisztikai programokon keresztül a célközönséghez jutva egységesen közvetítik a helyi kulturális és táji értékeket és közvetve hozzájárul térségben előállított termékek minőségi javulásához, a termelők piaci értékesítési lehetőségeik növeléséhez.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%




▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A sportolásra alkalmas sportobjektumok (pályák, létesítmények, kiszolgáló egységek) nem minden településen állnak rendelkezésre. Valamennyi településen igény jelentkezik a mozgás, a tömegsport iránt. A településeken megtalálhatóak azok a kihasználatlan létesítmények, zöldterületek, amelyek – beruházások révén – sportolásra használhatóak.


▪ Az egészséges életmód szempontjából jelentős szerep jut a tömeg- és versenysportnak. Az aktív, rendszeres sportoláshoz fejlett, a XXI. századi követelményeknek megfelelő sportlétesítményekre van szükség. Az infrastrukturális fejletlenség, a felszerelések hiánya nem miatt a sportélet nem tud kilépni jelenlegi színvonaláról. Az utánpótlás neveléshez, a diáksport fejlesztéséhez, a hasznos szabadidős tevékenységekhez, a helyi versenysporthoz nem állnak rendelkezésre a feltételek.

Megoldási javaslat

▪ Az elhanyagolt sportobjektumok, sportpályák fejlesztése (sportcsarnokok fejlesztése, műfüves focipályák, térvilágítás kiépítése, öltözők megújítása stb.), technikai színvonalának javítása (új eszközök, berendezések beszerzése, karbantartáshoz szükséges eszközállomány – pl. fűnyíró). A sportolási igények komplex kielégítésére alkalmas multifunkciós (több sportág illetve több sportegyesület igényeinek kielégítésére) épületek létrehozása a régiek átalakításával.

▪ A sportegyesületek együttműködése révén, az elhanyagolt sportobjektumok felújításával, korszerűsítésével, új sportlétesítmények kialakításával, a sportlétesítmények technikai felszereltségének javításával megerősödik a bácskai sportélet. A sportegyesületek taglétszáma a beruházások megvalósulását követő egy éven belül 25%-kal, a versenysportban résztvevő csapatok száma 25%-kal megnövekszik. Az akcióterületen belüli tömegsport rendezvények száma 50%-kal nő. Az objektumok kihasználtsága megközelíti a 100%-ot.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

90%

90%

50%



▪ Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 14/30 Kód: DA-97-SzF-A-03 Sorszám: 5367


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térségben sok fiatal él. A közösségi, kulturális és szórakoztató infrastruktúra elmaradott. A megyeszékhely közelsége egyre nagyobb elszívóhatást jelent a változatosabb szórakozási lehetőségek következtében.


▪ A fiatalok csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni, sportolni a hiányos infrastruktúa miatt. Mind többen keresik a nagyobb városok, elsősorban Kecskemét lehetőségeit, így a kis települések gyakorlatilag elvesztik a közösségalkotó és -megtartró szerepüket.

Megoldási javaslat

▪ Helyi igények felmérésén alapuló integrált kulturális-, közösségi- és szórakoztatóközpont létrehozásának, illetve a meglévő kapacitások átalakításának támogatása a települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalok is aktívan bekapcsolódhatnak. Olyan szabadidő-sport és kultúrális események támogatása, amelyek hatása jelentős a helyi turizmus és vendéglátás szempontjából is.

▪ Minden korosztály, de elsősorban a fiatalok megtalálják a helyi szórakozási lehetőségeket. Megnő a települések helyi kultúrális és szabadidő szervezésében és a közösség építésben betöltött szerepe.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

90%

90%

50%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ A A térség egészségügyi ellátása a hazai átlagnak megfelelő. A szakemberek komplex ellátási feladatra alulképzettek vagy a szintentartás helyzetükből adódóan nem megoldható. A közlekedési feltételek rosszak. Az emberek nehezen veszik igénybe az időigényes, utazással járó, költséges megelőző és terápiás ellátásokat. Bizonyos ellátásoktól elesnek a tanyai és falusi betegek a megközelíthetetlenség miatt.


▪ A tanyán élők a rossz közlekedési feltételek miatt nem tudják igénybe venni a korszerű szolgáltatásokat. A szolgáltatások nem mennek a beteghez. A nehezen elérhető ellátás miatt késői orvoshoz fordulás. Kényelmes egészségügyi szolgáltató, rossz közlekedési lehetőségek. A lakosság tájékozottsága az egészség értékről alacsony.

Megoldási javaslat

▪ Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének támogatása a lakossághoz közel vitt - falu, tanya - ellátások bővítésével. Azok aprogramok támogathatóak, ahol a szolgáltató megy a beteghez és komplexitásra törekszik. Szolgáltatási lehetőségek: helybe vitt szűrés (emlőszűrés, tüdőszűrés, kardiológiai szűrés, nőgyógyászati szűrés, vércukormérés, vérnyomásmérés, koleszterinmérés stb.), a betegek otthoni ellátása, szakorvosi ellátás könnyebb elérhetősége, a betegek szállításának megszervezése (pl. gyógyfürdőszolgáltatás, rehabilitációs kezelések, műtét utáni konzíliumok, vérvétel). Az egészségügyi ellátás szerves része a szociális támogatás: gyógyszer biztosítása, gyógyászati segédeszköz beszerzés, szállítás, kölcsönzés stb. Egészségterv elkészítése, egészségnevelési akciók.

▪ A tanyán és a külterületeken élők egészségügyi ellátása javul, azzal az egészségi állapotuk is javul. A ellátáshoz való közvetlen hozzáférés javításra kerül, csökken a szakadék a városi hozzáférhetőségtől. A tanyán élők biztonságérzete javul, a család és a társadalmi környezet segítségét később veszik igénybe, szívesebben maradnak az otthonaikban fenntartva ezt a jellegzetes alföldi életformát. Hosszú távon a célcsoport demográfiai adatai javulnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

60%

90%

90%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ A térségben több egészségügyi ellátóhely is működik, amelyek fizikai és infrastrukturális állapota rendkívül alacsony. Szakemberhiány tapasztalható, a korszerű szűrés, tájékoztatás helyi feltételei nem adottak.


▪ Az alacsony fizikai és infrastrukturális állapotok miatt, az intézmények nem tudják megfelelő minőségben ellátni a rájuk eső feladatokat, illetve a háziorvosi rendelésen túl tájékoztatási, szűrési, tanácsadási tevékenységek ellátására nem alkalmasak. Különösen hátrányos helyzetűek a tanyán élő időskorúak, akik a rossz közlekedési feltételek miatt nem tudják igénybevenni a korszerű szolgáltatásokat.

Megoldási javaslat

▪ Egészségügyi ellátóhelyek fejlesztésének támogatása a lakosság közeli ellátásmódok figyelembevételével. Olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek közel viszik a szolgáltatásokat a helyi lakosokhoz, akár mobil szűrő és tájékoztató állomások üzembehelyezésével, vagy a szolgáltatások optimálisabb szervezésével.

▪ Azzal, hogy a tanyán és a külterületeken élők egészségügyi ellátása javul javul az egészségi állapotuk, csökkennek az ún. népbetegségek által okozott krónikus megbetegedések száma. A tanyán élők biztonságérzete javul, szívesebben maradnak az otthonaikban fenntartva ezt a jellegzetes alföldi életformát.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

90%

90%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben működnek különféle vállalkozások, amelyek kiváló minőségű termékeket állítanak elő, de a fejlődéshez szükséges tőkével nem rendelkeznek. Az akciócsoport területén több forgalmas út fekszik, és az M44-es út is keresztül fog haladni, ami a megközelíthatőség szempontjából előnyös. A térségben sok vállalkozás, mezőgazdasági termelő tevékenykedik és állít elő sajátos terméket.


▪ A térség termékeit, terményeit nehezen szállíthatóak a rossz belterületi utak állapotának javítása, építése. A késztermék előállításának a feltételei nem adottak a térségben. Újak építésre ill. a meglévő átalakításra az önkormányzatnak nincs forrása.

Megoldási javaslat

▪ A felújított utak elősegítik a vállalkozások fejlődését, ösztönzik a beruházásokat, növelik a életminőség színvonalát.

▪ Megújulnak a települések központi és perifériális részei részei. A lakosság életminősége javul, csökken a településről történő elvándorlás. Az idelátogató túristák számára vomzó kép alakul ki térségünkről.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

60%

90%

90%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Közbiztonság fejlesztése civil szervezetek bevonásávalSzektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ Rendőrségi adatok szerint a térségben magas a bűnesetek száma. Megnövekedett a tulajdon elleni és a fiatalkotúak által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések száma is. Nagy számú eset nem kerül felderítésre illetve az elkövető nem bűntethető vagy az életkora, vagy az elkövetett cselekmény súly miatt, amelyek ugyanakkor a jogkövető állampolgárok jogos éredekeit alapvetően sértik. A településeken mindenütt működik polgárőrség.


▪ A rendőrség a meglévő tárgyi és személyi eszközeivel nem képes hatékonyan kezelni a kis értékre elkövetett bűncselekményeket és a szabálysértéseket. A polgárőrség a helyi civilekből szerveződött, tagjai jól ismerik a területet és az embereket, de nincs elég forrásuk tevékenységük hatékony ellátásához. A rendőrséggel közös helyi akcióik sikeresek és jelenlétük megnyugtató a lakosok számára.

Megoldási javaslat

▪ Civil szervezetek bevonásával és azok támogatásával forrásokat kell biztosítani személyi, tárgyi és működési feltételeik fejlesztésére. A lehető legszélesebb társadalmi bázist kell kialakítani, mert csak ezzel érhető el az esetszám csökkenése. Tájékoztatók, képzések szervezése az alsó és középfokú oktatási intézményekben a fiatalok tájékoztatása érdekében.

▪ Az intézkedés következtében csökkenni fog a garázda, tulajdon elleni és közlekedési kihágási cselekmények száma. Ezzel együtt nő a köznyugalom, a lakosság biztonság érzete. Megerősödnek a civil szervezetk, megteremtik működésük alapját, hogy a jövőben folyamatosan tudják ellátni a feladataikat.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

90%

90%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztéseIntézkedés: A térség közösségi helyeinek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A Tiszától a Homokhátságig LEADER Fejlesztési Csoport területén általánosan azt lehet mondani, hogy az önkormányzatok kezelésében lévő utak túlnyomó része földút, amelyeknek a minősége nem kielégítő. A tanyás térségek és a külterületek számára csak kizárólag a földutak jelentik a kapcsolatot a településekkel. A hagyományos tanyai életforma egyre inkább a lecsúszott és halmozottan hátrányos helyzetű rétegek életterévé válik és a tanyai jövedelemszerzési lehetőségek erősen korlátozottak.


▪ A földutak karbantartására nincs elegendő önkormányzati forrás, ebből adódóan a földutak minősége egyre romlik, ami megnehezíti és lelassítja a közlekedést. Minden fejlesztés alpja a jó megközelíthetőség, ennek hiányában az életminőség folyamatosan romlik, a befektetői érdeklődés csökken, a turisztikai fejlesztések ellehetetlenülnek, az itt élők életfeltételei folyamatosan romlanak.

Megoldási javaslat

▪ A földutak egy részét pl. gyűjtő utakat le kell burkolni, másik részében pedig folyamatos minőségi javítást kellene végezni. Lehetséges megoldás lenne egy térségi szinten működő földmunkagép beszerzése.

▪ Alacsonyabb fenntartási költségterhet jelentene az önkormányzatoknak az utak állapotának fenntartása, javulnának a közlekedési feltételek és ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági környezete is. Az itt élők életfeltételei javulnak, a tanyás térségek és a kültertületek elnéptelenedése lelassul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

90%

90%

0%



▪ Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaug, Városföld



▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke erősítéseIntézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség településein a régió átlagát meghaladó számban vannak jelen a közösségek, a civil szervezetek, vállalkozások a megyeszékhely vonzásának következtében. A helyi közösségek együttműködése eseti jellegű, nem testesül meg rendszeres együttműködésben. Az eredményeik a térség egészének fejlődése szempontjából nem meghatározók.


▪ Az együttműködés alapvető akadálya az információáramlás rendszertelensége, koordinálatlansága, valamint az egyéni és közösségi érdekek összhangjának, illetve a bizalomnak a hiánya. Az együttműködés hiánya miatt nem alakultak ki azok a fő irányvonalak, amelyek egy-egy csoport érdekeit fogná össze. Így a fejlesztések elszigeteltek maradnak, a források felhasználásának térségi szintje alacsony hatásfokú.

Megoldási javaslat

▪ Olyan rendszeres információáramlás és információ ellátottság biztosítása, amely az érdekek összhangjának megteremtése, a bizalomerősítése és fejlesztési programokban való részvétel erősítésében nyilvánul meg.A tanulmányutak során meg kell teremteni azt a külföldi kapcsolatrendszert, ahol az azonos érdekű szervezetek megtalálják az együttműködés, egymás segítésének lehetőségét és értelmét, hogy eredményeikkel a térség és ezáltal saját szervezetük működési terét fejlődését elősegíthessék.

▪ A tájékoztatás és informáltság mentén a közösségi érdekek előtérbe helyezésével a javul az együttműködés, amely a személyek közötti viszonyban úgy változik, hogy a cselekvést elősegíti. Szélesebb körű részvétel a fejlesztésekben, pályázati források hatékony felhasználása a szférák közötti együttműködés eredményesebbé válásával. A közösség önfenntartó, önmegtartó képességének erősödése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

80%

80%

50%



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködésekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke erősítéseIntézkedés: Társadalmi felelősség erősítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség településein a régió átlagát meghaladó számban vannak jelen a közösségek, a civil szervezetek, vállalkozások a megyeszékhely vonzásának következtében. A helyi közösségek együttműködése eseti jellegű, nem testesül meg rendszeres együttműködésben. Az eredményeik a térség egészének fejlődése szempontjából nem meghatározók.


▪ Az együttműködés alapvető akadálya az információáramlás rendszertelensége, koordinálatlansága, valamint az egyéni és közösségi érdekek összhangjának, illetve a bizalomnak a hiánya. Az együttműködés hiánya miatt nem alakultak ki azok a fő irányvonalak, amelyek egy-egy csoport érdekeit fogná össze. Így a fejlesztések elszigeteltek maradnak, a források felhasználásának térségi szintje alacsony hatásfokú.

Megoldási javaslat

▪ Olyan rendszeres információáramlás és információ ellátottság biztosítása, amely az érdekek összhangjának megteremtése, a bizalomerősítése és fejlesztési programokban való részvétel erősítésében nyilvánul meg.A tanulmányutak során meg kell teremteni azt a külföldi kapcsolatrendszert, ahol az azonos érdekű szervezetek megtalálják az együttműködés, egymás segítésének lehetőségét és értelmét, hogy eredményeikkel a térség és ezáltal saját szervezetük működési terét fejlődését elősegíthessék.

▪ A tájékoztatás és informáltság mentén a közösségi érdekek előtérbe helyezésével a javul az együttműködés, amely a személyek közötti viszonyban úgy változik, hogy a cselekvést elősegíti. Szélesebb körű részvétel a fejlesztésekben, pályázati források hatékony felhasználása a szférák közötti együttműködés eredményesebbé válásával. A közösség önfenntartó, önmegtartó képességének erősödése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

80%

80%

50%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke erősítéseIntézkedés: Társadalmi felelősség erősítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség kistelepülésein a munkanélküliség, megélhetési, szociális ellátásbeli hiányosságok miatt nehézséget jelent egyes családok, egyének megélhetése. Az aktív korú, de a munkaerőpiacon hátrányos, adott esetben halmozottan hátrányos helyzetű, a társadalom perifériájára szorult személyek komoly terhet jelentenek az önkormányzatok számára.


▪ A munkához jutás sokszor képzettségbeli és mentális problémákra vezethető vissza, amely tovább mélyíti egyes családok és egyének megélhetését és talpon maradását. A kis telpüléseken nincs elég munkahely, ahol a hátrányos helyzetű emberek megtalálhatnák megélhetésüket, elkerülhetetlen ezen rétegek lecsúszása. A felelősségvállalás gyakorlatilag kimerül a szociális ellátások állami rendeszerében és az adományozásban.

Megoldási javaslat

▪ "Vissza a munka világába" képzés keretében olyan mentális, pszichológiai tréningek tartása a munkanélküliek és az alkalmi munkavállalók körében, mely által alkalmassá válnak a teljes munkaidő és felelősségteljes munkakör betöltésére. Az országos és helyi szakmai és civil szervezeteken keresztül olyan képzések, kialakítása, amely megoldásokat kínál az egyén problémájára. A képzésekben és a kapcsolatépítő kommunikációban rejlő lehetőségek kibontakoztatása, társadalmi projektek kezdeményezése

▪ Javul a munkanélküliek esélye a munkahely szerzésre, nő a térség munkaképes lakosságának aránya stabilizálódik az egyén, és a családok helyzete. A térség vállalatai egyre növekvő társadalmi, köztudatos szerepet, felelősséget, etikus magatartást, átlátható működést vállalnak magukra, de emellett megjelenik az egyén tudatossága, társadalmi és környezeti felelőssége is.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



50%

50%

50%

50%

50%




▪ LEADER - Képzés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke erősítéseIntézkedés: Környezettudatosság erősítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség településein, különösen a városokban egyre fokozódó méretekben van jelen a levegőszennyezés. Terpjárókkal, quadokkal tönkreteszik erdőket és a védett területeket. A legkisebb lelkiismeret-furdalás nélkül rakják ki a szemetet, a régi elromlott háztartási eszközöket az erdők szélére.


▪ A környezettudatosság hiánya miatt a térség környezeti fenntarthatósága veszélybe kerülhet. A térség lakosai, vállalatai és intézményei nem foglalkoznak a környezetükkel. Olyan magatartásformák alakultak ki, amelyek a környezetünkkel kapcsolatos gondos bánásmódot teljességgel a háttérbe szorítják. Az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő forrással, a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek pedig érzéketlenek.

Megoldási javaslat

▪ Rendezvények , akciók támogatása melyek célja a környezettudatos magatartásforma kialakítása. Különösen nagy hangsúlyt kell helyezni az óvodai és iskolai programokra, hiszen a gyerekek révén ezek hatása hatványozottan jelentkezhet. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani az akut helyi problémák kezelésére és megelőzésére is. Mozgósítani kell a civil szervezeteket, akik helyi kapcsolataik révén segíthetik a térség törekvéseit. Mindenek előtt törekedni kell a felelősségteljes és jogkövető magatartás kialakítására, akár az ellenőrzés és a felügyelet erősítése árán is.

▪ Legfontosabb a szelektív hulladékgyűjtés tudatos megalapozása. Másik eredmény a térség környezeti állapotának javulása: eltűnnek a szeméthalmazok, megszűnnek az illegális hulladéklerakók, javul a környezeti elemek állapota. Olyan magatartás kialakítása a cél, amely szükségtelenné teszi a fenti intézkedések, akciók kezdeményezését, mert életformává válik a környezettudatos viselkedés. A térség telpülései tisztaságukkal, rendezettségükkel kitűnnek más, környező települések közül.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

90%

90%

50%




▪ LEADER - Rendezvény



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztéseIntézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztésekSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség területe jelentős részben az Alföld gyenge termőképességű homoktalajain helyezkedik el. Ezeken a területeken nem lehet eredményes mezőgazdálkodást folytatni. Az EU direktívája alapján ezeket a területeket a művelésből ki kell vonni, de nem lehet ápolatlanul hagyni. A megújuló energiatermeléshez a napsütéses órák száma, a széljárás kedvező.


▪ A megújuló energiák felhasználása nem terjedt el a térségben részben a magas költség miatt, részben pedig azért, mert nem ismerik a lehetőségeket.

Megoldási javaslat

▪ Tanyák alternatív energiaellátásához támogatni kell a kis teljesítményű megújuló energiák felhasználását és eszközbeszerzését illetve az ezekkel kapcsolatos tájékoztatást. Ki kell dolgozni egy családi szintű energiaracionalizálási programot, amely megalapozhatja a jövőbeni beruházások forrásigényét.

▪ Megismerik a helyi lakosok a kisüzemi energiaelőállítás módszereit. A tanyás és a külterületek lakosai számára, akik nem csatlakozhatnak a hálózatos rendszerekre javulhat az energiaellátás. Megteremthető egy térségi energiaracionalizálási program alapja.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség települései (Pl.: Lajosmizse, Kecskemét, Nyárlőrinc) nevezetesek a vendéglátásról illetve a borászati tevékenységükről. A 2003-ban elkészült kitérségi turizmusfejlesztési koncepció egyik kiemelt területe a gasztrónómiai és borturizmus, mint fejlesztendő turisztikai attrakció. Egyenlőre a térségi adottságokhoz mérten az itt töltött vendégéjszakák száma eléggé alacsony.


▪ Nincs olyan térségi kezdeményezés, amely a helyi ételeket és borokat megfelelő szinten mutatná be az idelátogatóknak. Az egyes éttermek, pincék saját maguk szervezik a programjaikat, de nincs egységes arculat, nincsenek helyi, több szereplőt összefogó program szintű kezdeményezések. A kisebb településeken az infrastruktúra állapota sem kielégítő. A településeknek ugyanakkor sokoldalú testvérvárosi kapcsolatai vannak.

Megoldási javaslat

▪ Egységes turisztikai kínálati portfólió összeállítása a térségre jellemző gasztromómiai és borászati specialitások figyelembe vételével. Az infrastruktúra helyi szintű fejlesztése révén megfelelő környezet kialakítása. A testvérvárosi kapcsolatok mentén elindulva turisztikai programok összeállítása és népszerűsítése, turisztikai arculat kialakítása.

▪ A kisebb települések belépése a helyi sajátosságaik kihasználásával és szolgáltatásaik felesztésével. A térség kedvelt turisztikai célponttá válik és a programok által nő az itt töltött vendégéjszakák száma. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság és a jövedelemtermelés is megnő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Az akciócsoport területe rendkívül változatos tájon található, az ágasegyházi és orgoványi orchideafajokban gazdag rétek, a fülöpházi homokbuckák, a lakitelki Holt-Tiszaág, a kunbaracsi homoki tölgyes, az ágasegyházi, a kerekegyházi, a ladánybenei és az orgoványi ősborókás és ezek élővilága hazánk meghatározó természeti értékei.


▪ A térségben minden adott az öko-, a falusi és tanyasi turizmus, a lovas turizmus, a kerékpáros turizmus, a vadászturizmus és vízi turizmus feltételeinek kialakításához, de azérintett vállalkozások, magánszemélyek rendkívül tőkeszegények, nics egységes kínálat. Gyakran a helyben élők sem ismerik természeti értékeiket.

Megoldási javaslat

▪ A térség természetvédelmi és turisztikai szevezeteivel közösen egységes tematikus kiadványt kell létrehozni, amely megfelelő információt nyújt a helyi értékekről, egymáshoz kapcsolja a látnivalókat. A fentebb felsorolt turisztikai ágazatok egymásra építve egy téréségi turisztikai program lehetőségét körvonalazzák. A térség turisztikai látnivalóit összehangolt kínálattá fejleszti.

▪ A helyi természeti értékek számbavételével egy rendkívül változatos turisztikai programkínálat alakul ki, amely nagy számú turistát vonz a térségbe. Ennek következtében nőnek a vendégéjszakák száma és ezzel összefüggésben nő a helyi vállalkozók, önkormányzatok bevételei is és ezzel együtt a térség ismertté válik a túristák számára.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%




▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Lovasturizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Térségünkben nagy hagyománya van a lótartásnak és az alföldi puszták látványosságaira épülő turizmusnak. A térséget keleti oldalon a Tisza és holtága határolják. Az elmúlt években jelentős magán tőke bevonással elindult a vízi- és az utóbbi időben kifejezetten a horgász turizmus fejlesztése. Jelentős a térség termálvíz készlete is. Jelentős a falusi illetve tanyás turizmushoz kapcsolódó vállalkozások és magánszemélyek száma. A főváros közelsége elérhető távolságba a látványosságok pedig az érdeklődés középpontjába helyezik a térségünket.


▪ Az infrastruktúra fejlesztése gyakorlatilag helyi forrásokra támaszkodott. Nem alakult ki egy egységes turisztikai kínálat és az ezt megtestesítő sajátos arculat sem. A turisták fogadásának feltételei főleg a kis településeken nem megoldottak. Nincs egy egységes információs rendszer, amely bemutatja a térséget és hiányzik egy helyi turisztikai fejlesztési szervezet, amely koordinálja a feladatokat.

Megoldási javaslat

▪ Javítani kell egyrészt a turizmus technikai és infrastruktúrális feltételeit, másrészt ki kell alakítani egy olyan szervezetet és intézményrendszert, amely széleskű marketing tevékenységgel hívja fel a figyelmet a térségre. Azokat a lovas-, vízi-, horgász-, termál- illetve falusi turisztikai célterületek, amelyek eddig is működtek fejleszteni kell, ezekre építve ki kell alakítani e területek speciális turisztikai termékeit és akcióterveit. Meg kell termteni az érdekelt vállalkozások közötti együttműködést.

▪ Nő a vendégéjszakák száma. Nő a vállalkozások és ezzel együtt az önkormányzatok bevétele. Népszerű és kedvelt tursiztikai termékek jönnek létre, amelyek nyomán több turista keresi fel térségünket. A feltételek javulása vonzová teszi térségünket a befektetők számára is, amelyek nyomán további rekreációs és szabadidős turisztikai beruházások valósulnak meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

60%

60%

50%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Kulturális értékek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A kistérség területén egyre kevesebb forrás jut a meglévő műemlékek, helytörténeti értékek megőrzésére, felújítására.


▪ A források szűkössége miatt inkább a termelő, közvetlen hasznot hozó beruházásokat részesítik előnyben. Jogszabályi kötelezettség minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

Megoldási javaslat

▪ A legszélesebb körű együttműködés keretében, lehetőség szerint önkormányzati- műszaki koordinációval megóvni, felújítani és karbantarani a kultúrális örökség részét képező ingatlanok jelentős részét.

▪ Az esztétikai élményen, az épített környezet szépségén túl a helyi lakosság öntudatosságának növekedésével az épületek helyreállításával a térség turisztikai vonzereje növekedhet. A felújítási folyamat fenntartásával a források köre bővülhet.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

90%

90%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Természeti örökségek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térségben találhatók olyan természeti örökségek, élőhelyek, amelyek fenntartása a közösség elemi érdeke és fennmaradásuk veszélyeztetett. A Homokhátság illetve a Tisza területei olyan jellegzetes életközösségek számára termtenek otthont, amelyek megőrzése fontos a térség jövője szempontjából.


▪ A klímaváltozás, a talajvíz szintjének folyamatos csökkenése önmagában veszélyezteti a térség növény és állatvilágát. A technikai sportok szerelmesei nincsenek tekintettel a természeti értékekre és komoly tájsebeket okoznak atermészetben a gyakran ritka és védet növények letaposásával, állatok elpusztításával.

Megoldási javaslat

▪ A természeti örökségünk megőrzése érdekében elő kell segíteni, hogy a gazdák és az erdőtulajdonosok a természeti környezet, a természeti erőforrások és a vidéki táj megőrzésével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak. Ezen kívül támogatni kell minden olyan rendezvényt, eseményt, akciót amelyek kifejezetten ezt a célt szolgálják.

▪ Egyrészt a jövő nemzedékei is megtalálják azokat az természeti értékeket, melyekkel ma joggal büszkélkedhet a térség, másrészt az akciók nyomán megváltozik az emberek tájhoz, természethez fűződő viszony.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

90%

90%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben kevés az olyan vállalkozás, aki a mikro- és kisvállalkozásokat tudja gazdasági jellegű információkkal segíteni. A kistérség viszonylag nagy területen helyezkedik el és az információk nem, vagy csak nagy késésekkel jutnak el a célcsoporthoz. Sokszor a megfelelő infrastruktúra is akadálya az információ gyors célba juttatásához. Az ÚMVP Hálózat, a HVI-k hálózata és a falugazdász hálózat jelen van szinte minden településen.


▪ A térség vállalkozói nem értesülnek időben a megfelelő információkról. A meglévő hálózatok tájékoztatási feladatai mellé, azokkal együttműködve szükséges egy profi tanácsadói szolgáltatási rendszer kialakítására, amelyik a gazdasági információk nyújtásán túl segítenek a vállalkozók számára a mindennapos adminisztrációs terheik könnyítésében is.

Megoldási javaslat

▪ Meg kell annak a lehetőségét vizsgálni, hogy a meglévő hálózatok és intézményi struktúrák mellé hogyan alakítható ki egy minden települést lefedő gazdasági tanácsadói hálózat, A tanulmány alapján kell megvalósítani azt a rendszert amelyik segít a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak a forrásteremtésben, adminisztrációs ügyek intézésében a meglévő infrastruktúrák figyelembevételével.

▪ A térség vállalkozói időben hozzájutnak a megfelelő információkhoz, amelyek következtében gyors és hatékony döntéseketet tudnak hozni. Az adminisztrációs szolgáltatások csökkentik a vállalkozások terheit. A meglévő infrastrukturák kihasználtsága javul. Megnő a vállalkozók által felhasznált támogatások aránya és ezzel párhuzamosan az életképes vállalkozások fejlődése is meggyorsul.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

90%

90%

50%



▪ Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kunbaracs, Ladánybene, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaug, Városföld

▪ LEADER - Komplex projekt



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek



144

A mezőgazdaság egyre csökkenő nemzetgazdasági szerepe jelentős mértékben befolyásolja a Kecskeméti Kistérség településein élők sorsát is és jelzi annak szükségességét, hogy a hagyományos agrárközpontú szemlélet helyét a vidékfejlesztés integrált megközelítése vegye át. Olyan integrált fejlesztéseknek kell az alapjait megteremteni egy megfelelő szolgáltatási háttér kialakításával, amely erősíti a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt, és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. Ezek a területek egyike sem kezelhető önálló fejlesztési célként, hanem ezeket egymással összhangban, az egyes területek eszköz és forrásigényeit rendszerezve kell a célok eléréséhez szükséges feladatokat meghatározni. Mivel az EMVA forrásai a tervezett fejlesztési projektek megvalósításához nem elégségesek, meg határozni a fejlesztési prioritásokat, amely az elkövetkező hónapok legfontosabb feladata lesz. A prioritások és a kapcsolódó intézkedések között megpróbáltunk összhangot termteni, hogy azok megvalósulásuk esetén egymást erősítve és ezáltal hatásukat megsokszorozva érvényesülhessenek. Legnagyobb hangsúlyt a versenyképességre, a jövedelemtermelő képességre és a foglalkoztatás javítására helyeztük. A források felosztásánál is ezt a prioritási rendet tartottuk szemelőtt. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a térség legfontosabb megélhetési forrása a mezőgazdaság. Ezért ezt a területet kiemelten kezeltük, de a fő hangsúlyokat a minőségi termékekre, a vállalkozások fejlesztésére és a marketingre helyeztük. Különösen fontos a fenntartható mezőgazdaság és a fenntartható vidékfejlesztés kialakítása, a szerkezeti alkalmazkodás elősegítése, az ökológiai és gazdasági stabilitás biztosítása. Másik fontos terület a turizmus, amely a térségben meghatározó jövedelemforrást jelent az itt élők számára. A turizmus fejlesztését is elsősorban a helyi termékek, természeti látványosságokra és a szabadidős szolgáltatások köré terveztük megvalósítani. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés a fejlődés kulcskérdése, ezért az életminőség fejlesztésére illetve a közösségi infrastruktúra fejlesztésére szintén jelentős forrásokat allokáltunk. A tervezésnél figyelembe vettük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek az EMVA forrásokon kívül rendelkezésre állanak akár az ágazati, akár a regionális operatív programok területén.

A mezőgazdaság egyre csökkenő nemzetgazdasági szerepe jelentős mértékben befolyásolja a Kecskeméti Kistérség településein élők sorsát is és jelzi annak szükségességét, hogy a hagyományos agrárközpontú szemlélet helyét a vidékfejlesztés integrált megközelítése vegye át. Olyan integrált fejlesztéseknek kell az alapjait megteremteni egy megfelelő szolgáltatási háttér kialakításával, amely erősíti a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt, és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. Ezek a területek egyike sem kezelhető önálló fejlesztési célként, hanem ezeket egymással összhangban, az egyes területek eszköz és forrásigényeit rendszerezve kell a célok eléréséhez szükséges feladatokat meghatározni. Mivel az EMVA forrásai a tervezett fejlesztési projektek megvalósításához nem elégségesek, meg határozni a fejlesztési prioritásokat, amely az elkövetkező hónapok legfontosabb feladata lesz. A prioritások és a kapcsolódó intézkedések között megpróbáltunk összhangot termteni, hogy azok megvalósulásuk esetén egymást erősítve és ezáltal hatásukat megsokszorozva érvényesülhessenek. Legnagyobb hangsúlyt a versenyképességre, a jövedelemtermelő képességre és a foglalkoztatás javítására helyeztük. A források felosztásánál is ezt a prioritási rendet tartottuk szemelőtt. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a térség legfontosabb megélhetési forrása a mezőgazdaság. Ezért ezt a területet kiemelten kezeltük, de a fő hangsúlyokat a minőségi termékekre, a vállalkozások fejlesztésére és a marketingre helyeztük. Különösen fontos a fenntartható mezőgazdaság és a fenntartható vidékfejlesztés kialakítása, a szerkezeti alkalmazkodás elősegítése, az ökológiai és gazdasági stabilitás biztosítása. Másik fontos terület a turizmus, amely a térségben meghatározó jövedelemforrást jelent az itt élők számára. A turizmus fejlesztését is elsősorban a helyi termékek, természeti látványosságokra és a szabadidős szolgáltatások köré terveztük megvalósítani. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés a fejlődés kulcskérdése, ezért az életminőség fejlesztésére illetve a közösségi infrastruktúra fejlesztésére szintén jelentős forrásokat allokáltunk. A tervezésnél figyelembe vettük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek az EMVA forrásokon kívül rendelkezésre állanak akár az ágazati, akár a regionális operatív programok területén.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

145

Ezekre a területekre nem terveztünk forrásokat, sokkal inkább ösztönözzük a vállalkozókat az ilyen típusú pályázatok benyújtására. Ezekhez a pályázatokhoz bizonyos esetekben kiegészítő forrásokat nyújtunk. Az akciócsoport a tervezés során azt tartotta szem előtt, hogy a térség számára a leghasznosabb formában kerüljenek felhasználásra a a III. és IV. tengely forrásai. A térség elvárásai szerint a stratégia megvalósítása révén a gazdaság differenciáltsága és az infrastruktúrális különbség mérséklődik Kecskemét és a környező települések között. Az itt élő lakosság az EU csatlakozást követő változásokhoz rugalmasan képes alkalmazkodni. Javul a népesség szociális biztonsága, a fiatalok esélyegyenlősége. A vidéki életforma értékei megőrződnek, az itt élők életminőségének javul. A megye, a régió, az ország célkitűzéseit is figyelembe vevő, összehangolt, integrált fejlesztés történik az egész kistérség természeti, társadalmi és épített környezetéhez illeszkedően.

Ezekre a területekre nem terveztünk forrásokat, sokkal inkább ösztönözzük a vállalkozókat az ilyen típusú pályázatok benyújtására. Ezekhez a pályázatokhoz bizonyos esetekben kiegészítő forrásokat nyújtunk. Az akciócsoport a tervezés során azt tartotta szem előtt, hogy a térség számára a leghasznosabb formában kerüljenek felhasználásra a a III. és IV. tengely forrásai. A térség elvárásai szerint a stratégia megvalósítása révén a gazdaság differenciáltsága és az infrastruktúrális különbség mérséklődik Kecskemét és a környező települések között. Az itt élő lakosság az EU csatlakozást követő változásokhoz rugalmasan képes alkalmazkodni. Javul a népesség szociális biztonsága, a fiatalok esélyegyenlősége. A vidéki életforma értékei megőrződnek, az itt élők életminőségének javul. A megye, a régió, az ország célkitűzéseit is figyelembe vevő, összehangolt, integrált fejlesztés történik az egész kistérség természeti, társadalmi és épített környezetéhez illeszkedően.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

146

Már a vázlat megalkotásakor figyelembe vettük az esélyegyenlőségi szempontokat -úgymint férfiak – nők; fogyatékkal élők; romák és hátrányos helyzetű csoportok-, hogy hogyan vegyük figyelembe az ő érdekeiket. Tervezett programunk nem emeli ki külön egyik csoportot sem, de hozzájárul és támogatja (orientálja), hogy mindenki egyenlő eséllyel vegyen részt a megvalósításában, ezért képviselőiket már a tervezésbe is bevonjuk. Szeretnénk elérni, hogy csökkenjenek az érintett csoportokat érő hátrányok. Ennek útját elsősorban a képzésekben, humánerőforrás fejlesztésben látjuk. Távlatilag a perifériáknak, hátrányos helyzetű területeknek is esélyt kell kapniuk, hogy hatékony, előremutató módon kapcsolódhassanak az ország térség, ezáltal az ország társadalmi vérkeringésébe, Felzárkóztatásuk az eddiginél koncentráltabb, a helyi adottságokhoz jobban illeszkedő koordinált fejlesztéspolitikai erőfeszítést igényel. Alapvető célkitűzés, hogy a külső és belső perifériális, ill. tartósan elmaradott települések koncentrált támogatással, adottságaikhoz és lehetőségeikhez igazított egyedi stratégiáik mentén lemaradásukat csökkentsék, gazdaságilag és társadalmilag megújuljanak. Felzárkózásuk feltétele, hogy e települések harmóniában a környezettel megtartsák erőforrásaikat, mindenekelőtt népességüket. A fejlesztéseknek az életképes gazdasági, társadalmi elemeket kell megerősíteniük ill. kialakítaniuk, vagyis a felzárkóztatás során is a relatív versenyképesség javítása a cél. A helyi fejlesztési kitörési pontokat, fejlesztési elképzeléseket a helyi környezeti és kulturális értékekre építve kell meghatározni, kialakítani, elkerülve az értékek felélését, illetve elhanyagolását. A falvak egy része gazdag építészeti, kulturális és természeti örökséggel rendelkezik, amelyeknek a megóvása mellett a turisztikai piacon történő megfelelő hasznosítása lehetőséget jelenthet az inaktív települések dinamizálására. A leghátrányosabb helyzetű településeken különös veszélyt jelent az épített örökség fizikai erodálódása, az épületállomány fokozatos romlása, illetve a szegénység magas foka miatt megélhetési okokból elkövetett természeti környezetrombolás. A természeti és épített örökség közmunkaprogramokban történő felújítása lehetőséget teremthet a leszakadó falvak népességének munkaerőpiacra történő visszavezetésére és a felújított örökség értékeinek hasznosítására.

Már a vázlat megalkotásakor figyelembe vettük az esélyegyenlőségi szempontokat -úgymint férfiak – nők; fogyatékkal élők; romák és hátrányos helyzetű csoportok-, hogy hogyan vegyük figyelembe az ő érdekeiket. Tervezett programunk nem emeli ki külön egyik csoportot sem, de hozzájárul és támogatja (orientálja), hogy mindenki egyenlő eséllyel vegyen részt a megvalósításában, ezért képviselőiket már a tervezésbe is bevonjuk. Szeretnénk elérni, hogy csökkenjenek az érintett csoportokat érő hátrányok. Ennek útját elsősorban a képzésekben, humánerőforrás fejlesztésben látjuk. Távlatilag a perifériáknak, hátrányos helyzetű területeknek is esélyt kell kapniuk, hogy hatékony, előremutató módon kapcsolódhassanak az ország térség, ezáltal az ország társadalmi vérkeringésébe, Felzárkóztatásuk az eddiginél koncentráltabb, a helyi adottságokhoz jobban illeszkedő koordinált fejlesztéspolitikai erőfeszítést igényel. Alapvető célkitűzés, hogy a külső és belső perifériális, ill. tartósan elmaradott települések koncentrált támogatással, adottságaikhoz és lehetőségeikhez igazított egyedi stratégiáik mentén lemaradásukat csökkentsék, gazdaságilag és társadalmilag megújuljanak. Felzárkózásuk feltétele, hogy e települések harmóniában a környezettel megtartsák erőforrásaikat, mindenekelőtt népességüket. A fejlesztéseknek az életképes gazdasági, társadalmi elemeket kell megerősíteniük ill. kialakítaniuk, vagyis a felzárkóztatás során is a relatív versenyképesség javítása a cél. A helyi fejlesztési kitörési pontokat, fejlesztési elképzeléseket a helyi környezeti és kulturális értékekre építve kell meghatározni, kialakítani, elkerülve az értékek felélését, illetve elhanyagolását. A falvak egy része gazdag építészeti, kulturális és természeti örökséggel rendelkezik, amelyeknek a megóvása mellett a turisztikai piacon történő megfelelő hasznosítása lehetőséget jelenthet az inaktív települések dinamizálására. A leghátrányosabb helyzetű településeken különös veszélyt jelent az épített örökség fizikai erodálódása, az épületállomány fokozatos romlása, illetve a szegénység magas foka miatt megélhetési okokból elkövetett természeti környezetrombolás. A természeti és épített örökség közmunkaprogramokban történő felújítása lehetőséget teremthet a leszakadó falvak népességének munkaerőpiacra történő visszavezetésére és a felújított örökség értékeinek hasznosítására.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

147

A tervezés során figyelembe vettük a korábban megszületett fejlesztési terveket, amelyek ágazatspecifikusan határozták meg a fejlesztési irányokat. Nagymértékben támaszkodtunka a Dél-Alföld Régió fejlesztési tervére, elképzeléseire, hiszen a térség ebben a régióban működik, attól nem jelentősen eltérő fejlesztési stratégia megfogalmazása értelmetlen lett volna. A DAR jövőképe az, hogy a közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek, és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával megalapozza a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosítson. Ez a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában is visszatükröződik. A 2004-ben készült Kecskemét és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata során már megfogalmazásra kerültek mindazok a legfontosabb mezőgazdaságot érintő elképzelések, amelyek a megye és ezzel együtt a térség mezőgazdaságának átalakítását voltak hivatottak előkészíteni. Ezok olyan gazdaságfejlesztési elképzeléseket tartalmaztak, amelyek egy alapos helyzetfeltárásra alapozva kísérelték meg az agrárstruktúra-váltásra felhívni a figyelmet. Ez egy bonyolult és hosszan tartó folyamat, amelyben a gazdák tömegeit kell meggyőzni és átirányítani, átállítani valamilyen más, magasabb minőségi követelményeknek is eleget tevő, az igényes piacokon is jövedelmezően eladható tevékenységre. Azt is egyértelműen látni lehet, hogy a kemény piaci körülmények között az egyéni gazdák nehezebben boldogulnak, mind a szükséges anyagok, berendezések, gépek beszerzése, mind a termények, termékek értékesítése során hátrányba szorulhatnak a jobb információkkal rendelkező, erélyesebben fellépő kereskedőkkel, felvásárlókkal, feldolgozókkal szemben. Ahhoz, hogy a termelés igazi profitja ne kerüljön el a termelőktől fel kell ismerni az együttműködésben rejlő előnyöket. 2006-ban elkészült Kecskemét és térsége területfejlesztési terve. Ennek jövőképében is az együttműködés, a helyi lehetőségek kiaknázása,gazdasági struktúra váltás és a színvonalas életkörülmények szerepelnek. Ennek operatív programjai szintén fellelhetők a stratégiában. Ezek a következők:- Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés- Gazdasági versenyképesség fejlesztése- Társadalom és humánerőforrás fejlesztés- Multifunkciós agrárgazdaság kialakítása és vidékfejlesztés- Környezetminőség javításaA stratégia megakotásakor ezeket az anyagokat az eltelt időszakban bekövetkezett változásokhoz és a társadalmi gazdasági igényekhez igazítottuk, hiszen ezen tanulmányok megállapításai is előzetes helyzetértékelésen alapultak és ezek sok hasonlóságot hordoznak a jelen helyzet adottságaival.

A tervezés során figyelembe vettük a korábban megszületett fejlesztési terveket, amelyek ágazatspecifikusan határozták meg a fejlesztési irányokat. Nagymértékben támaszkodtunka a Dél-Alföld Régió fejlesztési tervére, elképzeléseire, hiszen a térség ebben a régióban működik, attól nem jelentősen eltérő fejlesztési stratégia megfogalmazása értelmetlen lett volna. A DAR jövőképe az, hogy a közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek, és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával megalapozza a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosítson. Ez a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában is visszatükröződik. A 2004-ben készült Kecskemét és Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata során már megfogalmazásra kerültek mindazok a legfontosabb mezőgazdaságot érintő elképzelések, amelyek a megye és ezzel együtt a térség mezőgazdaságának átalakítását voltak hivatottak előkészíteni. Ezok olyan gazdaságfejlesztési elképzeléseket tartalmaztak, amelyek egy alapos helyzetfeltárásra alapozva kísérelték meg az agrárstruktúra-váltásra felhívni a figyelmet. Ez egy bonyolult és hosszan tartó folyamat, amelyben a gazdák tömegeit kell meggyőzni és átirányítani, átállítani valamilyen más, magasabb minőségi követelményeknek is eleget tevő, az igényes piacokon is jövedelmezően eladható tevékenységre. Azt is egyértelműen látni lehet, hogy a kemény piaci körülmények között az egyéni gazdák nehezebben boldogulnak, mind a szükséges anyagok, berendezések, gépek beszerzése, mind a termények, termékek értékesítése során hátrányba szorulhatnak a jobb információkkal rendelkező, erélyesebben fellépő kereskedőkkel, felvásárlókkal, feldolgozókkal szemben. Ahhoz, hogy a termelés igazi profitja ne kerüljön el a termelőktől fel kell ismerni az együttműködésben rejlő előnyöket. 2006-ban elkészült Kecskemét és térsége területfejlesztési terve. Ennek jövőképében is az együttműködés, a helyi lehetőségek kiaknázása,gazdasági struktúra váltás és a színvonalas életkörülmények szerepelnek. Ennek operatív programjai szintén fellelhetők a stratégiában. Ezek a következők:- Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés- Gazdasági versenyképesség fejlesztése- Társadalom és humánerőforrás fejlesztés- Multifunkciós agrárgazdaság kialakítása és vidékfejlesztés- Környezetminőség javításaA stratégia megakotásakor ezeket az anyagokat az eltelt időszakban bekövetkezett változásokhoz és a társadalmi gazdasági igényekhez igazítottuk, hiszen ezen tanulmányok megállapításai is előzetes helyzetértékelésen alapultak és ezek sok hasonlóságot hordoznak a jelen helyzet adottságaival.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

148

A stratégia megalkotása nem a folyamat lezárása, hanem éppen a kezdete, hiszen a tényleges fejlesztések ennek elfogadását követően indulhatnak el. A létrehozott non-profit kft szervezeti és működési szabályzatában megalapozta azt a folyamatot, amely a tervezést követően hatékonyan biztosítja a program működését. Ennek megfelelően a három szektor egy-egy képviselője helyet kapott a kft irányító testületében. Ez a biztosítéka annak, hogy az egyes döntéseknél illetve a döntések előkészítésénél valamennyi érdek megfelelően képviselve legyen. A szervezeti struktúra végső formáját azt követően nyeri el, amint kiderül, hogy mely tengely(ek)re meghatározott források felhasználására kapunk jogosultságot. Egy centralizált, felülről lefelé kiépülő támogatási rendszerben a döntéshozók távol vannak a kedvezményezettektől, nem ismerik jól a helyi problémákat, elképzeléseket és lehetőségeket. A vidéki térségek szükségleteit egy előre meghatározott minta szerint határozzák meg. A döntéshozatal lassú, a támogatásokat nem a pályázók számára legmegfelelőbb időben nyújtják. A stratégia megalkotásakor arra törekedtünk, hogy a döntéshozók és a pályázók között szorosabb kapcsolat alakuljon ki, és a program menedzsmentjét közvetlenül összekapcsolják a helyi szereplőkkel. Így lerövidülhet a döntéshozatalhoz szükséges idő, és lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók személy re szabott segítséget kapjanak pályázatuk elkészítéséhez, de ami a legfontosabb az az, hogy valós igényekre és egy közösség érdekeire épülő támogatási rendszer alakulhat ki. A helyi fejlesztés érdekében a térség komplex igényeit vesszük figyelembe, s így a program módot ad a szektorok, a tevékenységek, a résztvevők és a vidéki térségek közötti tartalmas kapcsolat kialakítására. A helyi fejlesztés általában ott a legsikeresebb, ahol annak szereplői képesek mind a személyes kapcsolatrendszer, együttműködés megteremtésére, mind pedig a komplex térségi szükségletek figyelembevételére tevékenységük során. A megalkotott stratégia és az akciócsoport, illetve mostmár a non-profit kft célja a jövőben az kell, hogy legyen, hogy az EMVA forrásokon túlmenően további források lekötését tegye lehetővé a térség számára, amivel az akciócsoport a térségi szintű közösségépítés és fejlesztéspolitika legerősebb struktúrájává egy profi térségi vállalkozás- és gazdaságfejlesztési fejlesztési szervezetté válik.

A stratégia megalkotása nem a folyamat lezárása, hanem éppen a kezdete, hiszen a tényleges fejlesztések ennek elfogadását követően indulhatnak el. A létrehozott non-profit kft szervezeti és működési szabályzatában megalapozta azt a folyamatot, amely a tervezést követően hatékonyan biztosítja a program működését. Ennek megfelelően a három szektor egy-egy képviselője helyet kapott a kft irányító testületében. Ez a biztosítéka annak, hogy az egyes döntéseknél illetve a döntések előkészítésénél valamennyi érdek megfelelően képviselve legyen. A szervezeti struktúra végső formáját azt követően nyeri el, amint kiderül, hogy mely tengely(ek)re meghatározott források felhasználására kapunk jogosultságot. Egy centralizált, felülről lefelé kiépülő támogatási rendszerben a döntéshozók távol vannak a kedvezményezettektől, nem ismerik jól a helyi problémákat, elképzeléseket és lehetőségeket. A vidéki térségek szükségleteit egy előre meghatározott minta szerint határozzák meg. A döntéshozatal lassú, a támogatásokat nem a pályázók számára legmegfelelőbb időben nyújtják. A stratégia megalkotásakor arra törekedtünk, hogy a döntéshozók és a pályázók között szorosabb kapcsolat alakuljon ki, és a program menedzsmentjét közvetlenül összekapcsolják a helyi szereplőkkel. Így lerövidülhet a döntéshozatalhoz szükséges idő, és lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók személy re szabott segítséget kapjanak pályázatuk elkészítéséhez, de ami a legfontosabb az az, hogy valós igényekre és egy közösség érdekeire épülő támogatási rendszer alakulhat ki. A helyi fejlesztés érdekében a térség komplex igényeit vesszük figyelembe, s így a program módot ad a szektorok, a tevékenységek, a résztvevők és a vidéki térségek közötti tartalmas kapcsolat kialakítására. A helyi fejlesztés általában ott a legsikeresebb, ahol annak szereplői képesek mind a személyes kapcsolatrendszer, együttműködés megteremtésére, mind pedig a komplex térségi szükségletek figyelembevételére tevékenységük során. A megalkotott stratégia és az akciócsoport, illetve mostmár a non-profit kft célja a jövőben az kell, hogy legyen, hogy az EMVA forrásokon túlmenően további források lekötését tegye lehetővé a térség számára, amivel az akciócsoport a térségi szintű közösségépítés és fejlesztéspolitika legerősebb struktúrájává egy profi térségi vállalkozás- és gazdaságfejlesztési fejlesztési szervezetté válik.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

helyi vidékfejlesztési stratégia – tiszától a homokhátságig lfcs

Documents