i - az ősmagyar kor hangvált. (95-111.)

5/11/2018 I - Az ősmagyar kor hangvált. (95-111.) - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/i-az-osmagyar-kor-hangvalt-95-111 1/8

A) .ALTALANOS KERDESEK

A hangvaltozasok kiilonfele jellegfiek lehetnek, benniik kulonbozo torveny-

~iis€igek ervenyeatilhetnek.

regi taldm. >mai talan. atalakulasban m >n valtozast. latunk. Ez a valtozas

-esak erre az egy (legfoljebb egy-ket) szora jellemzo, hasonlo fonetikai hely-

leva m-ekkel kapcsolatban egyliltalaban nem altalanos (pl. a vam-bol nem

·van, a lam-bOl *lan, a talam-bOl *talan stb.), azaz a szovegim altalaban meg-

valtozatlanul, Az ilyen, csak egyes elszigetelt esetekben mutatkozo valto-

s z 0 r van y 0 s vagy s p0r a d i k u s val t 0z a s0k n a k nevezzuk.

azonban egeszen mas termeszetti hangvaltozasok is, melyek szinte

. ... ~&;n~r <>.'TA .. i·\"".(J' jellegevel birnak, Peldaul a mai -it igekepzd az omagyar kor

-ojt, -ejt, -ujt stb. alakban jelentkezik: fordojt, tanojt, szabadejt, erosejt,

stb. Ezekbdl a kepzdkbdl a nyelvterulet egy reszen -it lett (es ez rna az

. alak is), mas reszen - c t (ez nyelvjarasi szinten maradt). De nemcsak

a kepzdben viselkedik igy ez a maganhangzo + j - pontosabb fonetikai

"i8oan maganhangzo + i. - hangkapcsolat, azaz kettoshangzo. fgy az egy-

Uik (kiiik )-MI kCk "" kik lett, a mezejtelen. {mezeitelen.)-MI mezitelen "" meze-

a *mes-;zij + rea-bOlmesszire vagy messzere stb.~Latjuk tehat, hogy a magan-+ i kettdshangzo altalaban, legalabbis az esetek tulnyomo nagy reszeben



U H

1 , ( , , ' 1 1 1 0 1 , IIILI-ty 1'(~iWi I I 1 I I II I li l ll l 1\ ,VIlli plil't 11 '\11 , ,\ VI II " t lHlti , I~h' lYUMfr' , \ , , ,(11·>'.iWI

kori jt '~~n~'i~III~L(II"."~il~:~I'1'II ,VII I U', 1' 1 1111): / 0 1 / 1 / 1 . " i tl /f 'n, nu [ Y , N ' lb h ;, mrty,

stb ., u k L O J t B l) n f o . J ' t k i , ' / 1 / , ' 1 1 1 1 ' 1 1 " n u s ] , , ~ , u ,I I I I ! } , 1 1 ( ~ i . 1HI,h .Maskor e tendonoia k Injilt I L 1 '1 1 1 1f ,o I I I II IIt~1d IUW II jH I{Ltu k - (leak az

tulnyomo reszeben vulosultul illg. IlJ IIILl-Iy()1 1 '1 Wrv Il 'l )YBYoo r l1s6g m i a tt ro g hl

~angtorv.enyeknek nov zt J ()kut., H I>'.ZIu. rnil8z6val meg a mai

irodalomban IS gyakran talalkozunk. Az u] zrammatikusok peldaul azt tarto

r6luk, hogy kiveteltelenek, minden egyes esetben eredmenyesek.

oket a termeszeti torvenyekhez, azzal a fenntartassal, hogy mig a i-"""T,~/."Y'"

torvenyek minden idoben es helyen ervenyesek, a hangtorvenyek csak bizonyos

beli es idobeli korlatok kozott, Tehat peldaul mig a viz egy atmoszfera nyomaa

100 "C-on mindenutt forr, es minden idoben forrt es forrni fog, az ly-nek em]

j-ve val6 fejlodese csak a magyar nyelvteriilet egy reszen ment v~gbe, '~'-'~J..U"'"

az ly a pal6c fold jelentekeny reszen, a Dunan tul pedig nagy teriileten l-16

(mas nyelvek ly-fele hangjarol nem is beszelve). Es nem is volt e valtozaa

ido?en ervenyes, hiszen csak a XV. szazadtol kezd az ly j -ve valni. Vagy

a, fmn_ugor ~t hang~61 b,izonyos fonetikai helyzetben z lett a magyarban, igy

haz, ke.z, /azek szav~mk es sok mas hasonlo a tobbi finnugor nyelv tanusaga

erede~Il~g a,z helyen t-vel hangzottak (vo. f. sata, kota, ldite-, pata stb.): egy

ny,os ido mulva azonban ez a "torveny" erejet vesztette, s igy peldaul a XI-

szazadban nyelviinkben meghonosod6, .szlav eredetfi patak sz6nak es sok

hasonl6nak ugyanolyan helyzetben levd t-je mar nem vaIt z-ve. Az

hangtorvenyeknek tehat idoben als6 es felsd hataraik vannak. A terbeli es

hataro~ ketsegtelenul jellemzok a szabalyos hangvaltozasokra, azonban -

a maganhangz6 + 'i fejkidesenek a peldajan lattuk - meg ezeken a

b.elii~sem beszelhetunk kiveteltelensegrol. Eppen a magyar nyelvben

~ltkak a 100%-os ervenyessegfi hangvaltozasok; ezert helyesebb, a

jobban megfelel inkabb csak hangfejlddesi tendenciakrol beszelnunkvazaz

nyos szabalyossagrol igen, de nem szigoru ujgrammatikusi ertelemben vett

venyekrol. Az eredeti hang megmaradasat visszautesnek (regresszi6nak)

nevezziik.

A hangfejlodesi tendeneiak, melyek nagyszamu sz6nak, toldaleknak a

zasat modositjak, a nyelv alakulasanak ketsegtelenul sokkal fontosabb 1',PH,,,,,,,/\I

~in~ a s::6rvanyos valtozasok, noha ez ut6bbiak sem hanyagolhat6k el a ny 1

torteneteben, Itt azonban, ahol kenytelenek vagyunk a legfontosabb +A~T"_"

szoritkozni, foleg a hangfejlodesi tendenciakkal fogunk foglalkozni.

.. 2. A hangvaltozasokat mas szempontbol is fol Iehet osztani. tgy beszelhetun

:1 : U rget 1e n, s p 0 n tan val t 0 z a s 0 k l'6 1, melyek minden mas nye)

,J 1:nto1, a kerdeses hang fonetikai helyzetetol is fiiggetlenek. Ilyen peldall

'" 't0bbazor emlitett ly >j valtozas, mely a maga teriileten minden ly eseMboll

,.nogvI116sul,e valtozas szempontjab61 tehat kozombos, bogy Il,? ly a az6ban ho i

IOl-( l,dh~Jyet, mil~ n hangok kornyezik stb. - V'~nnl~" 1 1 , 1 ' .I1 I , , \ , i I r l' r g r (5 V I ~ " ' ,

h () Jrt b I nli. to l'l k U B va l t 0 z Ii a 0 k. ]Clt.ehnol( I I , H ~ I ~" " I1 ' IIIOHR>'.()t1/dhalt~djl

II 1I1~~r'LkllH1 oL . A (' t I~~(5 hl~llt.lvl~ILozl\'H(11It'II, IIltJ.(YQBOpOl'tl'l~ oHzJI~JlI~l(,\ ' 1 . ogyj 'k

111'1111 Idpz ttal·Hito.si t ny 1 WggVt' I I IY". Itv.I~ZI 11 s S >'. C 1 u t iv term HZ Hi

II II, II r V U . J to Z a 8, mely kelotko7.0R t I~hop>'.ttarsitasban beallotc zavarnak

It il~j\lIltotj (hasonulas, elhasonulas, hu.nga,tvotCs stb.) : pl. a -hez ragnak -hoz

, It.o7.r~tUoaOlad a megelozo sz6tag maganhangz6ja hatasara, ~agy a regi szokcse-

I, I ,~zl)(',8lce lesz stb. A masik csoportot a he 1y z e t i val t 0 z as 0 k alkotjak,

,111111 , u.melyekben a valtoz:;l,s fUgg a kerdesee hang fonetikai helyzetetol: p,elda~l

II I' r. *t-bol csak hangz6kozi helyzetben lesz magyar z (persze e va.lto~as elo-

1i1t'\~/\H6ben kornyezo maganhangz6k asszociativ, zongesito hatasanak IS resze

1111\), It maganhangz6 +~gytagu szavak vegen ne~ _valtozik i "'-'e-ve st~.. '

lil1ngvaltozasok lefolyasa soran a keletkezett U l alak rendesen egyutt ..el

II ",'lKivol. Mint valtozatok harcolnak egymassal, majd gyakrab~~~ (~e ,nem, szuk~

II Wi7.oruen) az ujitas kerekedik felul. Azonban barmely alak valjek IS altalanossa

t.nrjodjen el, az eltuno valtozatnak legtobbszor marad nemi nyoma a nyelvbe~.

,~~t,IMtuk peldaul az -it kepzo eseteben (szakajt6 stb.). Ez a teny, azaz a kettos

Ilhdwk egymas mellett eIese es harca rendkiviil fontos a nyelv torten~te szem-

l'"liLjo.bOl,es szamos [olenseg magyarazataul s~olgal:. ,

A hangvaltozasok folyaman nem keletkezhetIk akarOlely hang akarmely hang-

1 1 1 ' 1 1 . Meglepo volna peldaul, hogy egy e-bOl - _m0ndjuk C-.k ~agy p keletkezzek.

dgi es az uj hang kozott bizonyos rokonsagnak, fonetikai ~apc~olatn~k kell

"",Ilie, a regi es az uj hang kepzeseben csak egy-e~y ~ozzan~t valtozl~, ~a~. moz-

.II ,lmt vagy mozzanatok azonosak maradnak. Peldaul ~mlko~ egy t~?ol e, les,z,

111\ ,1 annyi tor tenik, hogy a nyelv ~ata kisse job?an tavolodi~ ~ sza]pa~last~l,

. 1 1 1 I~Zartikulacio modja, sot nagyjaban a helye IS marad a regi, nem valtozik

Il1.l\ngesseg sem. Ha viszont az i-bol j lesz, az.az maganh~ng~6b61 res~ang: ak~or

I t Ilyelvh3.t a szajpadlashoz jobban kozeledi~, de, a ~epzeshely ahg v~ltoz~k,

I'll mogmarada zongesseg is. Persze ~gy.hangvaltozas tobb fokon.~eh~~ at. Lat-

l i l l i , hogy valamikor bizonyos fonetikai helyzetben az alapnyelvl t-bol magyar

II tit.Ezeknek a kepzeshelye azonos, tehat rokonok, de ket fontos mozzanatban

Illll/Inboznek, at zongetlen zarhang, a z zonges reshang. Va16szinu (sot bizonyos

1 1 1 1 1 lgbizonyithat6 is), hogy el~bb ,a t-bOl ~ lett, ~zaz z.ongetle~b~l zonges zar~a~g,

M ( \1 . ut6bbi valt azutan zonges reshangga: z-ve. Amikor a J-bol gy lesz, peldaul

" ' , n t og-bO l gyalog (vo. finn jalka 'lab') , a ke~zes,hel~e cs~k k~se~~ ~ert~kben

1,I!()(likel, a zongesseg is marad, de a kepzesmod valtoZlk, aJ affnkalodik. Viszont

II'" Ii i >ny valtozasban (pl. enem. >enyem) az artikulaci6s hely elto16dasa a lenye-

IlIIHmozzanat. ,.''l'll 'meszetesen a hangvaltozasok mindig szavakban, sot mondatokban men-

nok vegbe, hiszen a hang nem fordul elo a nyelvben elszigetelten" leg~~ljebb

1 1 1 1 , lilllu.agaban ertelmes sz6t alkot, mint peldaul 0, 6, s ezek a beszed szoveve-

II,Y{")n ekkol' sem elszigeteltek, hanem mondatok reszei, esetleg onmagukban

1IIIlIldl~tok. 'N w n 8zI1btLdmegf'eledltezniink t 1 ' 1 ' , I ' 6 1 , hogy - mint lattuk - a han~fej15desi

IillidoIlC.ia,kn.lo.l,ul6.so,bn.6s oJ'odmcny t i1 > 0 Ho'l(sv,Of'OF!l1nelesz61 az all0016gla.

fl O



100 101

11.A 1ll1~1-I'yll ' 1 1 I 1 , I I~ t ll r 1 . 1 1 1 1 1 1 ,1 1 1 1 1 1 H I I ' 1 1 1 1 ,Y 'LI ' Iwr 1 1 l 1 ' l A . I , o t 1 , l H , l v , ~ I ,

n lr ll lH l tl lL I J ; u r l en r 1 « I~ dc 1 ,1 v I, 1 I II "d . ' 1111111111 , I 1 111 1 ,YU,I' nyolv n y lvrol on ,~iM I

o n o , 1 1 6 1 tl'ttjam t01'. I 1 1 , " 1 , , 1 0 1 ' " 1 1 1 , 1 1 1 illill ,I" 1'ItIIlUgOr·U '0" ulapnyolv

rendszere ezolgal, ugy, ILh()~y Iw,i, I~ I I I ' ' ' ' 01' IIHfw:ohasonlit6nyo lvu

a finnugor nyelvek aJapjan ktl« v C l t l < l l ~ I , ( I I " I'lIrH~ I,) Ioltett, hangrendszn

tagjai nem okvetleniil egyidoj(iok,OAI I P'111., f i ' J Wd6skiindulopontjainuktendok.

A hangtortenet targyalasaban elkulonitjuk e rymast6l az osmagyar

az 6magyar korral kezdodd s meg tart6 nyelvemlekes kort. Az osmagyar

lefolyt valtozasokrol nem sokkal mondhatunk tobbet, mint amit aalapu16 finnugor hangrendszer es az elsd nyelvemlekeinkben elenk taruld

hangrendszer kozott mutatkoz6 fontos kttlonbsegekbol, valamint hon

eIOtti jovevenyszavaink tanubizonysagabol kikovetkeztethettink. TeM

vesekbdl, bar j61megalapozott foltevesekbOl kell kiindulnunk. Keves mE'gbl.

tudunk mondani a hangvaltozasok idobeli egymasutanjarol es oS!lzefUl~d

azaz a szokasos mtiszoval kronologiajarol, idorendjerdl. E teren ugyanis

galatok meglehetosen uj keletfiek, es bar mutatnak fol erdekes eJ'{xiInOIIl!

ezek szilardsag!it tovabbi kutatasoknak kell megerositeniuk- Meg az is

valoszinti, hogy az osmagyar kornak tulajdonitott valtozasok egy

a finnugor, illetcleg az ugor egyutteles idejen megindult azokban a.Lll.UU!§""-'

ugor nyelvjaraaokban, amelyekbol a magyar nyelv lett, tehat hogy az

kor legvegere ezekben a nyelvjarasokban a finnugor hangrendszer marjelentektelen mertekben modosult, A hangtortenetnek ebben a szfik

nem szakithatunk iddt ezekre a neha nagyon is vitatott problemakra. E

az iddrend kerdeseire csak kivetelesen terunk ki, akkor, amikor egy

Iefolyasanak kora Iegalabb szeles hatarok kozott nyom6s ervek alapjan

tottnak latszik.

Ugyanesak a rovidre fogott, vazlatos targyalaanak a kovetkezmeny ,

a nyelvemlekes korban is a jelensegeket nemikeppen tortenetietlenul,

szerint targyaljuk, de itt mar esaknem minden egyes esetben kite•..~.ou~•

az egyes valtozasok koranak, idorendjenek a kerdesere is. Az is ketsegtelen,

ily m6don maganak a hangrendszernek mint osszefiiggo egesznek aSztLKO~

modosulasa kisse homalyban marad, reszletekre toredezik, azonban ezenQ .

osszefoglalas, mely a tortenelemmel osezefuggcen koronkent rendszerezi a

atalakulast, segiteni igyekszik.

AZ 6S M AC ;Y AI{ KOH IIAN(,YALTOZAsAl

1. A M.ASSALHANGZOK TORTENETE

'11I1l1I~or massalhangzo-rendszer

1 1 1 1 1 1 1 1 101', illetdleg ugor alapnyelv egyseges massalhangzc-rendszere, melyet

\ III' lIulssalhangz6-rendszer kiindul6 pontjanak tekinthetunk, foltehetoleg

, IIln~() volt:

*p *f J *m* b

*t * 8 *n *l *r

*8

* 9 *1

*b '

* 8 *( j *n *1 '

* j

*k *" 1

IIII,l!lialiszonges reshang: b=nterdentalis zonges reshang, mint a th az

1 1 m / , Az6ban-;-~u:g:yanez jesitve: 8=magyar helyeeirasbeli 8Z; 8=magyar

II,Hboli8; c , t =hatrahuzott nyelvheggyel kepzett cs, l; 8 =-je-sitett 8Z,

• Ii = jesitett ce, kb. csj ; n = ~y; l= jesitett l,mint a pa16ely; "I = medio-

Iu IlItZaIis,mint az n az e ng em , a ng ol szavakban).

IIfIIi ok egy resze sz6 kozepen hangzokozi helyzetben kettozve, geminalva is

III, igya *pp; *tt, *kk es valoszfnfileg az *mm , *C{jstb. Lehetseges, hogy

IdvUI volt az alapnyelvben egy *9 (hatrahiizott nyelvheggyel ejtett e)

I, V 6 (jesitett e), tovabba h, ezek lete azonban vitatott.

II Imlttettuk, szinte bizonyos, hogy mar a magyar nyelv kulon elete elott

h,jllgrondszer tobb' ponton m6dosult volt. Igy hianyzott mar az elomagyar

II (I, * c ' l , ebbdl l lett; meg a *b ' ennek folytatasa j(> dZ 8 /'J gy ) volt.

, 11108 mas valtozas is beallott mar, vagy legalabbis megkezdddott. E

IlIj~~

sok folderiteni va16 van.

IRODALOM

"lIIugyar kori valtozasok·

Hlfllt,gyarkorban a kovetkezd fontosabb massalhangzo-valtozasok modo-

II I~ magar hangrendszert:

1\ 0 t t 0 z 0 t t mas sal han g z 6 keg y s z e r us 0 des e. Ahang-

ominalt zarhangok az osmagyarban egyszertiaodtek, azaz a megfelelo

I'.(\n 6tlen zarhangok fejlodtek beloluk. Ez a valtozas nyilvan mar az

,"lv (\gy B :nyolvjanisaiban is megindult, sot alkalmasint be is fejezodott.

I I t . l « ( I : " { 1 vltlLmr.lisokartoznuk id : Hangzokozi fgr. *p p > m. p; pl. m.

GOMBOCZ,M6dszert. 16-23; HORGER, NytudAI. 43-60; TAMAS: MNy. XLIII, 92

161-72; BARCZI, Bev. 59-71; U6., Htort.! 8-12; U6.: MNnyv. VI, 111-6; DEMIO

LIV, 26-8; PAIS: MNyTK 78. BZ,; BlDNK6: Nyi,IVIInr·t,. 17. SI'.. 53-85; HERnAU:

szerk. Bevezetes 73-82, 96; HAJDU, FgrAI.; WI" l1t'Nyt. 21-:12.



1 } ' ,' v ll . VO J , ( . I n . r l , r . 1 # ' 7 ) / 1 1 1 t,h.: I I I . /1 , ' 1 1 ( £ , vi . O . tI''tI. vC)~. 1 / , 1 1 , I. n Il?) • J T I ~ " 1 . ( ~ 6 -

I (O~i I ' g 1 ' . ! I < l t Ill. t ; 1'1.: III. hnt, v • II. '1/~l.vIIg. kdti rn, m , viI. II. l i lt, vog. Bt .

l luJlgz6kil:t .i ' Igr '. " 'kk rn , AI,' 1 '1 . : III. 1M , v i} . v og . I fJ k om-, f. Zykk(UJ,.; m, lyu,k,

vi}. 0801', lu lo, f. loukko.

V u .16wil i nil , hogy u.z ulupnyel v i hl1 ngz6kO zi g rnina.lt "'mm is egyszerG.sodott

u;.mo.gyal 'bu.n, pI. m. szem, YO . f. 8ilmit, o,V.I ,J,? 1'gr. "'1m> *mm :> m . m. Ez magya-razhatja meg, hogy a tobbi finnugor nyelv m-jenek a magyarban sokszor ugyan-

osak m felel meg, holott az egyszerG.fgr. hangzokozi *m - mint latni fogjuk -

szabalyszeruen modosult.

2. Asp i r ant iz a I 6 d as. Az egyszerti hangzokozi zarhangok homorgan(=ugyanazon a helyen kepzett) zonges reshangokka alakultak: Hangzokozi

fgr. *p > osm. {3 ; pI.: osm. *r/1.lo(JU(ma: hal6) , vo. o. xolap, vog. XUluB; osm.

*ro{308zu (ma raoasz 'r6ka'), vo, cser. ra{3az,f. repo stb. - Hangzokozi fgr. *t > m.

Z,,:pI.: m. 8zaz, vo, o. 8at, vog. 8at; f. sata stb.; m. kez, vo. o. ket, vog. kat, f. kate-

8tb. - Hangzokozi fgr. *k >osm. y; pI.: (osm. *}oyu (kesobb}6 'foly6', pI.

Beretty6 < Berekjo ), vo, o. }oyan 'kis foly6', vog. iii, f. }oki stb.; osm. xulayu

(ma: hollo ), vo. o. xolax, vog. xulax. _. A valtozas ugy folyt Ie, hogy eldbb a

zongetlen hangzokozi zarhangok zongesiiltek, tehat *p > *b, *t > *d, *k > *g.

Minden val6szinuseg szerint erre a fokra mar az ugor nyelvek szetvalasa eIOtt,

az eIOmagyarban eljutottak a Ieendo magyar nyelvjarasok. A tulajdonkep-

peni spirantizalodas a magyar nyelv kulon eleteben ment vegbe, nyilvan ennek

igen korai szakaszaban,A epirantizalodaeban reszf vett ket nasalis is: Hangzokozi fgr. *m > osm. {3 ;

pI.: osm. ne{3u (ma: ne») , vo, o. nem, vog. nam, f. nime- stb.tdsm. le{3u (ma: le),

vo, vog. lam, f. liemi, - Hangzokozi fgr. * ' Y / > osm. y; pI.: osm. *xoyu 'hold'

(vo. mai h6nap), vo, o. xo1), Xa1), md. leon, f. kuu stb.; osm. {3eyu (ma: vf5), vo, o.

~le'Y/,cser. {3e'f)tJstb. - A fejlddes itt minden val6szinuseg szerint a kovetkezo

sorrendben folyt Ie: elobb az *m, *1/denazalizalodott, nyilvan meg az eIO-

rnagyarban, ily m6don *m-bol *b, *'f)-bol*g lett (ennyiben ez a valtozas a denaza-

lizacio esetei koze is tartozik); ez a *b meg a *g egybeesett a hangzokozi zar-

hangokbol fejIOdott *b-vel, illetoleg *g-vel, es ugyamigy fejlddott tovabb, mint

omezek, azaz spirantizalodott.

Meg kell jegyezni, hogyaz alapnyelv egyes nyelvjarasaiban, igy a keleti nyelv-

jarasokban is, amelyekhez a magyar nyelv ose is tartozott, elegge gyakori a

hangzokozi massalhangzok geminalodasa, Ezert megesik, hogy a magyarban

geminalt massalhangzo termeket talaljuk akkor, amikor egyes finnugor nyelvek

gyszerf zarhangra mutatnak. Peldaul a magyar ot, hat-nak a finnben viite-,

kuute- (tehat nem tt-vel) felel meg. Megesik, hogy a magyarban mind az egyszerti,

mind a geminalt massalhangz6nak megfeleIO valtozatok megvannak: pI. N.

Iiopa,l ""'-'.lcoval'gesztenyet, di6t burkab61 kifejt', reked ""'-'re}Uk (sot revul) stb.

(MaA, ik :tUl1gYl1l.'{tzatiehetoseg, hogy az eredeti mn~(~1I11 l~ll lo (7 .6 mogmaradasa

ViHIiV. ltOLOill l 1 ' Lr ll u, jd o 1 'l tt ha t 6. ) V a 1 6s z .t n ul o g ilyull 1 0 ( ( 1 iI 1 t1 l/ 16 d l\ H II I~ k t uI .11jdon(t-

hl~L(') , h o g y (1 l ' i11t111gor' " ' ' I ' } - n k n 6 h f L (J m g J' o k ,l l iH ( VI II I J l m l . ( ,V I 1 1 · 1 1 1 \ 1 1 ' lI ~ y n n i t l

HI'

~ r J r l > ~ ' I ' J { I ~ I I I 1 L H O n l l l u . H lIMII n z " ' ' r / O (~IiIl,ItiltUY08 r J U k l ' 1 : j '·tlt t() ( 1 . 1 1 1 a b h , 0.

I M z a ll z6 .o l 6 tal 'gyo.laaabo,n). 1 , ' y ml~KYLH'o ,zhLL t6 ilyon 1ottCSs8g, mint a (J O " "' - ' 0

< oam. *oyU) , avul stb.

IA splrantisalodaeban reszt vesz k6t szokezdd zarhang is, ezek azonba~ zon-

~ tlenek rnara~,nak, tehat ez esetben a spirantizal6dast nem elozte meg zong6-

1(l(Ms:Sz6kezdo fgr. *p >m. f; pI.: m. fe}, IQ , vo. vog. P§1/, f. paiL stb.; rn. /,ul,

10.,o. ptJl, vog'1!,il', f. piele- stb. - Szokezdo fgr. *k (velaris ~aganhangz6 elott)

. osm. x; pI.: osm. xarmu (ma:harom), vo, o. xo1am, vog. kurUm, f. kolme stb.;

ism. xodu, vo. o. xont, vog. kant, f. -kunta stb. - Palatalis maganhangz6 elott

L *k nem spirantizalodik: kez, ket, kf5, kereg stb.

Van azonban nehany peldank arra, hogy a szokezdd *p valtozatlan marad

~magyarban is: m. por, vo. vog. pors 'szemet.', f. poro 'POl', tormelek"; ugyan-

19y:para, pegyvet. - Meg tobb peldank van arra, hogy a szokezdd *p a magyar-

ian bot eredmenyez ; bal, vo, voty. pal; ilyenek meg: Mr, bonyolit, bog stb.

\ jelensegek valoszinti magyarazata a kovetkezo. Volt az osmagyarban egy

ilyan ~y~lv:~aras,~elyb~n a sz6kezd~ *p > f valtozas nem ment vegbe, es volt

- ;aloszmuleg meg a fmnugor egyseg koraban - egy vagy tobb olyan nyelv-

aras, melyben legalabb reszben a *p-bOl b lett; kesdbb ezek a nyelvjarasok

ieolvadtak az uralkod6 nyelvvaltozatokba, de beIOliik nehany alak tulelte a

iyelvjaras pusztulasat. (Amegmarad6 szokezdo p szinten magyarazhat6 vissza-

lt~ssel, ~ b azonban nern.) - Ugyanilyen sz6eleji zongesulest talalunk a finnugor

Izokezdot-vel kapcsolatban is: m. daru, vo. vog. tariy, o. tarax stb., valamintlug, dor~al stb. Minthogy ilyen szorvanyos zongesulest talalunk a permi nyel-

/ekb~n ,IS, tudva, hogy az oshazaban a permiek osei a Ieendo magyarsag szom-

,zedsagaban laktak, folteheto, hogy itt - mint egyeb [elensegekkel kapcsolatban

8 - kozos magyar-permi fejlodesrdl vagy annak megindulasar61 van sz6.

Ugyancsak nyelvjarasi kulonfejlcdesnek tulajdonithat6 az a nehany pelda

unelyben a szokezdd *k velaris maganhangzo elott is valtozatlan marad nem

ipirantizalodik, igy az emlitett kopdl ,..___,oudl , kopik, kU8Zik, tovabba: ki~an rv

!iv, ka}la r-J ha}lik, N. kum r-J huny stb,

3. A den a z a liz a c i 6. A finnugor alapnyelvben szamos hangzokozi

iuzalis + zarhang vagy nazalis +affrikata maesalhangzo-csopo-r volt. Ezek

L magyarban egysegesen ugy fejlodtek, hogy a nazalis elttint, azaz denazalizacio

,I;('tent, a megmarad6 zarhang vagy affrikata pedig zongesult: Hangzokozi fgr.

'rnp > m, b; pI.: m. hab, vo. o. xump, vog. kump, f. kumpua- 'habzik' stb.:

n. eb, vo, o. a'mp, vog. amp. - Hangzokozi fgr. *mt > m, d; pI.: m. tud, vo, f.

wnte- 'erez', ziirj. ted-, voty. tod-, lp. tommta- 'ismer' stb.; m. vad eredeti jelentese

. rdd', vo. o. unt 'erdd' stb. - Hangzokozi fgr. *nt > m. d ; pl.: m. lud, vo, o.ant, vog lun», f. lintu 'madar' stb.; m. had, vO. o. xont, vog. kont, f. -kunta stb.

uHangz6kozi fgr. *'f)k > m. (J; pI.: m. vag, vO. o. 1)a'f)X-, vog. {3a'Y/k-;m. dug,

10. vog...tU'f)-, f. tunke- stb. - Hangz6kozi fgr. ne > osm. dZ8 rv {lY; pI.: In.

~(Jyar, yo. vog. aniJ§tJr, o. a/Mar, z. vor!zir, voty. vadzer; rn. magy(ar), vo. o.

n";//,/}- (ogy torzs neve), vog. marb8i obi.- l lgOt".

lOl l



N l l l l f t lu k I~~I I ' ! I I ~ I I H fill ~ I ~ , f t ' J ' l I u i . t , ~( l nJ .«~HI1 Iit, I II n om IL t 1 I ! 1 I J L ~ I I . 1 I 1 f i 1( , " ' I 11 1

mhnlen VI 16Hz f nnH~H""'IlI'ltdl mM IL f'lIIIIIlHor ~yl'l g lwd~lmll m H i ll du lt ., 11y l ~ 1 I 1 1 : l

I~ JIOl'Ifd nyolvokbeu mi l d( I I 'mtH flnnugor ,n y I v t < . i J lt6dl II - 19yo.n i ly 11

1 :' jl m o n y 'I t t tl1ltUunl ( v o . 1 1 tud ttl g u .z ( J , u y a r , d 8 0 1 Jnas Id vag6 magyar

f : lz6p rm i m f 1 l () 1 t) . fj z is az n vonasol gy ike , m e ly ek az ugorsag magyar

aganaJ a nyelvet a permiekehe» kapcaoljak, Mindazonaltal a teljes denazalizaoio

oeak ke~()bb, a magyar nyelv kulon eleteben kovetkezhetett be, mert a nazalis +zarhang' kaposolatbol keletkezett b , d , g nem talalkozott a hangzokozi zongetlen

zarhangokbol keletkezett *b, *d, *g-vel,nem vett reszt, ez ut6bbiak spirantdzaloda-

saban, Ez arra mutat, hogy amikor a teljes denazalizacio bekovetkezett, az egyszerii

zongetlen zarhangokbol keletkezett zongesek mar a spirantizalodas utjara leptek volt.

Itt is van nehany pelda arm, hogy a nazalis megmarad, igy a dob mellott ott

talaljuk a vele azonos eredetfi domb sz6t (vo, vog. tump): a hUrlY mellett a vele

etimo16giailag osszefuggd hangya-t. A va16szinii magyarazat itt is az, hogy volt

egy olyan kisebb nyelvjaras, ahova a denazalizacio mar nem hatolt el. A nyelv-

jarasok keveredesevel e nyelvjarasbol nehany sz6 meghonosodott az uralkod6

nyelvjarasokban is (visasautesrdl itt is lehet sz6). Masreszt az ilyen hangya,

domb stb.vfele szavak bizonyitjak, hogy a denazalizaeiot iddben megelOzte a

nazalist kovetd zarhang vagy affrikata zongesulese.

Denazalizacio, - mint lattuk - a fgr. hangzokozi *m > osm. p , fgr. hangz6-

koz] * ' Y ) > osm. y valtozas is.

4. A P a I a tal i z a 0i 6. Valahanyszor az osmagyary « fgr. hangzokozl

*k, *'Y))maganhangzo-kieaes kovetkezteben egy megeldzd massalhangzoval erint-kezik, artikulaeioja aj teruletere huzodik eld; pl. *viir8Y8n >varjon, szegYyiin >

szegjen stb. Egyes massalhangzokhoz ez a j reszlegesen hasonul, illetdleg egybe-

olvad veltik (erre 1. a hasonulasrol sz616 fejezetet},

Egyebkent a palatalizaoio inkabb osak szorvanyosan fordul eld. Foleg az 1

igen regi palatalizeciojarol beszelhetunk, ennek van ugyanis kimutathat6 nyoma.

Legtcbbszor azonban regi helyesirasunk fogyatekossaga miatt sem azl, sem az

n szorvanyos korai palatalizaciojat nem tudjuk igazolni, noha valoszfnfi. (Helyes-

Irasunk legelsd nyelvemlekeinkben legtobbszor nem kulonbozteti meg az n-et

meg az ny-et, es egyaItalaban nem az l-et meg az ly-et.) Amikor azonban a finn-

ugor l-nek a magyarban gy felel meg, £61kell tenntink, hogy ezt az eredmenyt

1

>ly valtozas elOztemeg: vol-

>*voly-

>vagy-; vo. o. 1}ol- vog. ol-, f. ol - stb.};

- vagy: holi > *holYi >hogy; stb.

Palatalis massalhangzot eredmenyez az n, l, d, t + j kozobt bekovetkezett

kolcsonos hasonulas is (ezt 1. alabb),

5. A d epa I a t a liz a c i 6. Rendszeres depalatalizacio kovetkezik be

ket esetben: Fgr. *s >m. sz ; pl.: m. szaz, vo, vog. sat, ztirj. so, voty. su, md.

sada stb.; ugyamigy szem, szaru, szel, szomoru stb., stb.; m. nyuszt, vO. o. rwy?J8

'coboly', ztirj., voty. ni Z 'ua.'; stb. - Fgr. c ' >m. cs; pI.: m. csillog, YO . o.

I H : Z l p ( ( , - , voty. tiC 'ragyog6' stb.; fgr. -8 kepzo: m. kovec8, YO . o. af/lai·(s 'u,nyuska',

vog. ( i , p - t 1 i ' l ; )o s .iJ < ' stb.

Mt g jogy~ t} J l d' l, ! lo gy I~ ""8 (lJi, ~ {"IiIIiH I I' Ito}.' utol,,~ H ~ U ~ n t ~l lm ll VIl,g rna"

az 6ml1 y f 1 1 ' k or 'I ~( l l j 'n A o l { l . j ~ o t ' I I l v n y l l . IL 11 Igr. *9 f [I m~ny/voJ , 6 1 : 1 onnok

a O l ' s u , t kOvti (d zuffl'lka16dit, L n.llthll).

6. .Az a ffl'ik a 16 d a a. Az u . f f l ' l l c . l U 6 u u , s mint szorvanyoa [elenseg mutat-

kozik. Leggyakoribb a j-nek meg tlZ ly-nek az affrikalodasa, tehat fgr.. * . 1 , vala-mint fgr. * 1 : , *b' es fgr. *l (> *ly) > osm. dzs ,--_,gy; pI.: m. gyalog, y o. f. jalka

'lab', cser. jol 'ua.; m. meggy, YO . o. met: 'bogy6', vog. m'd1:'ua.' stb.; m. hagy/

vo, o. xai-, vog. kiil-, md. kado- stb. (fgr. *b'); m. uol- > *voly- >vagy-; stb.

7. A de z a f.f r i k a 16 d as. A dezaffrikalodas legfontosabb esete, a fgr.

rJ >m. s valtozas csak megindult az osmagyar korban. Teljes kibontakozasa

mar a nyelvemlekes kor korai esemenyei koze tartozik. \

8. A has 0nul as. Kolcsonoa hasonulas all be, valahanyszor n, l, d, t talal-

kozik a ragozas soran egy j-vel. « y, 1 . alabb). Az eredmeny hangzokosi hely-

zetben geminalt palatalis massalhangzo, massalhangz6 utan egyszer1i palatalis

maesalhangzo lesz. A 1+ j kapcsolatb61 azonban gyakran nem geminata az

eredmeny, nem kiegyenlitodes, csak egyszerii palatalizacio. Megjegyzendd, hogy

a d + j dzs-ve olvad ossze, ebbdl azonban talan meg az osmagyar kor vegen,

talan mar az 6magyar korban gy fejlOdik. A t + j viszont cs-t eredmenyez,

ebbdl hangzokozi helyzetben *99~>ss Iesz, massalhangzo utan azonban egyszerii

depalatalizacioval C8 a fejlemeny: men + jen > menjen t= mennyen) , val + jek.

>valjek (=vallyek > vajjek, vo. OMS.: illen 'eljen'; fellyen 'feljen'), ad + jon>

adjon (=aggyon, vo, HB.: oggun, uimagguc stb.), tart + jam >tartsam (=ar-

csam ), lat + ja > lasea. E jelenseg egyszersmind palatalizaoio es a ggy, C8 esete-ben affrikaoio is.

Valahanyszor maganhangzo-kieses kovetkezteben a y t-vel talalkozik, resz-

leges hasonulassal zcngetlenul, es egyszersmind artikulaoios helye kozeledik a

z-ehez, azaz X lesz belOle; igy fgr. -*kett. mfiveltetd kepzobOl az osmagyarban

-y.t., majd a kor vegere -xt lesz, vo. osm. tanoxt (GyS.: tanohtuan-), YO . cser.

tun?Jkt-, md. tonafte-,

9. A kovetkezd finnugor massalhangzok n emu In a k e 1 szabalyszertien

a magyarban: Szokezdo fgr. *s > m. fO ; pl.: m. epe, vo. vog. tap, f. sappe-, voty.

sep stb.; m. ol (fn.), YO . o. l6l, vog. tiil, f. syle-, ztirj. sil stb. - Szokezdd fgr.

*s> m. ¢; pl.: m. eger, vo. o. lO'fJ{J'dr,vog. tii'Y)k'dr,f. hiire-, ziirj. voty. sir stb.;

m. irt, vo, o. lort-, zurj., voty. sir-.

E szokezdo hangok modosulasa nyilvan megkezdodott mar az ugor egytitteI6s

idejen, mert e hangok mind a harom ugor nyelvben lenyegesen elternek a finn-

ugor alapnyelvi hangokt61: o. l es fejlemenyei, vog. t, m. fO . Hogy a magyar

nyelvi teljes elnemulas mikor es milyen uton (h-n kereszttil?) kovetkezett be,

azt nem tudjuk, de minden bizonnyal mar az osmagyarban bef6jezodott. (Mas

velemenyek is vannak.)

10. 0 s 1 3 z e g e z e s. A legfontosabb valtozasok teMt, melyeket a magyar

hangrendszer az. O R magyar korban szenvedett, a kovetkezokben foglalh(J,t6k

c>ssze:A hangz6kozi kettos zarhangok egyszerusodtek: *pp >p, *tt >t, *kk > k.



A Imll~~I'III\~I'1 . Y H ~ t l l' n ~II'll I I K o i t II I,~t Imz lt !IR R l 'l l' l~ l It lz lU6d oLt , ~ '"IIIlhll.(.IlIIIL:

" '2 ' . ,. p , t I l e IZ , " 'k 'Y . '4i'1n p . !Ii 'I I ? " A p t r n , n t i z o , 1 6 d o t t ~ongHllh'" t 1 i ~ 1 Iul u

Hz6k z d l S " ' p ( I) H : I't!RiI,l"n Lt Hz61 t .~ < :W " ' I e t» ' I. ). - A nazl~,Ji8 +zltdll1n v o . g y

o : f : ' i r H "'to. 1l0P0l'LO)t d nu:.mlizdJ6Utl~k, 8 m gmaradd elemuk (z6,rllang va y

llfIrj]nltl1) 7.0n osi11t: "'mp >0; "'mt, "'nt >d; "' 'YJk>g;*nJ >gy.A dentialveo-

laris spiransok modosultak: szokezdd "'8 > 82, szokezdd *8. *8 >~. A *8depala-

talizalodott: C8.

Ezeken a legfontosabb, valamint a fontebb vazolt egyeb valtozasokon kivul

meg sok mas hangvaltozas jarult kisebb-nagyobb reszletekben hozza az os-

magyar kor vegeig a magyar hangrendszer atalakulasahoa, foleg az affrikatak

es a kulonfele massalhangzo-kapcsolatok valtozatos fejlemenyei. Ezekre egyreszt.

bonyolultsaguk, masreszt problematikussaguk miatt nem terunk ki.

Az osmagyar hangtortenet eredmenyekeppen kialakult massalhangzd-rend-

szert 1. a massalhangzoknak a nyelvemlekes korban lefolyt fejlddesevel foglalkoz6

fejezet elen.

IRODALOM

A finnugor massalhangz6-rendszerrol: SZINNYEI: NyH.7 23-51;

STEINITZ, FgrKons.; ITKONEN:UAIJb. XXXIV, 192-95; COLLINDER,CompGr.45-146;

LAKo,NytudErt. 47 sz. JO-7; HAJDU, FgrAl.; U(5., UrNyt. 44-46; - A fin n u g 0 r

mas sal han g z 6 r end s z e r 0 sma g y ark 0 r i val t 0z a sa i r 61: SZINNYEI,

NyH.7 23-51; STEINITZ,FgrKons.; GOMBOCZ,OM. II/I, 92; BARCZI, Ht6rt.2 113-26;

UlS. , RNyj. 3-7; ue. . MSFOu. 125. sz. 11-26; MOOR:ALingu. II, 1-:-96; 353-463; ue. .MNy. XLV, 314-6; MESZOLY,6mSzov.; BENKO,Nytud Ert, 1. sz, 7-10; Ud., Nyjtort.,

63-5, 67-9; LAKo: MNy. XXXVIII, 28; ne. . NyK. LXIV, 56-70; ue. , NytudErt. 47.

sz. 19-55; BABOSS:MNy. LIII, 438-42; VERTESE.: NyK. LXII, 7-21; HAJDU,FgrAl.;

ue. , UrNyt. 97-111

2. A MAGANHANGZOK TORTENETE

A finnugor alapnyeI:V-ma-gi"nhll1!gzoi.. " _ .- ' ~ - - -

A maganhangz6j{-0'sma-gyar-kori-tor:tenete a magyar Jiangtortenetnek leg-

kevesbe ismert resze. Mig a finnugor alapnyelv massalhangzd-rendszerercl, ha

kozel sem eleget, de megis viszonylag sokat tudunk, maganhangzo-rendszererdl

csak homalyos es vitatott ismereteink vannak. A kutatasok ugyan megindultak

az ut6bbi idoben, es maris vannak biztat6 eredmenyek, de ezek ahhoz meg nem

elegendck, hogy az osmagyar hangfejlddeshez szilard kiindulopontot adjanak.

Rendkivul megneheziti a maganhangzok tortenetenek a kutatasat az a teny,

ho ry - amint latszik - az alapnyelvben a maganhangz6l, m eg fo l nem deritett

okbol es latsz61ag szeszelyesen, valtakozhattak ~.Ym{tIlHltl , B '" l't igen nehez

gy- y esetbon eldonteni, hogy egy finnugor ,. < ' l o t d 1 IIJI~"U'IW A z 6 maganhang-

v.6ju,nak m i volt u z olC)zmenyo. Mogie 1 1 ) l)votll1~lH, t , l l l c i I I t;iH W it v l1 1 6A 7 .i n ll n e J ;

1 0 0

1 \) fjnll'ugoro,ll~jlUY lv , Jogn,I , hh H , ~ v . og A g 1<onl,l lo.k 1 1 ve g JI, ism o) 't u

Itlv tk Z(} ff i lPo.nhl1ngz6J fit;

i 1),

e 0

e a

u

Egyes velemenyek szerint i nem volt az alapnyelvben, viszont lett volna labialis

a is.b) Egyes maganhangzoknak kvantitativ valtozatai is voltak. A kutat6k nem

egyeznek meg abban, melyeknek es milyen-jellegfiek. A mennyisegi kulonbseget

ugyanis egyesek ugy fogjak fol, hogy a rovid rendszer melle sorakoz6 (de kevesebb

maganhangzobol a116)hosszu rendszert tesznek fol, masok szerint hosszu magan-

hangz6k nem voltak, de a rovid maganhangzokon kivul volt meg nehany rovi-

debb, redukalt maganhangz6 is. EgyeWre ez az utobbi Iatszik valoszintibbnek.

Ha esetleg lett volna is hosszu maganhangzo a finnugor alapnyelvben, a magyar

hosszu maganhangzok nem ezeknek a folytatasai.

c) Voltak meg az alapnyelvben illabialis utotagu kettoshangzok, azaz olyanok,

melyeknek ut6tagja i; pl. ' ! :} , ~ , '! J stb.d) A finnugor alapnyelv ismerte a maganhangzo-harmoniat, azaz egy-egy

szoban vagy csak velaris, vagy csak palatalis maganhangzo foglalhatott helyet.e) A hangstily az elsd sz6tagon volt.

f) Ugyszolvan minden szo, kepzd esrag maganhangzora vegzodott.

<!z,-.O~I!!;!gI~.!.J~.(u:i_yaltozasok

A maganhangzoknak ,~~Qsmagyar korbeli tortenetere Y_Q!lactkoz6egfontosabb

ismereteinKeta ko'v'etkezokben foglalhatjuk ossze:

1. ·"A s z 6 ve g i-m-'It"g'-a-n:ha n g z'o"]{-'-t 0 I'ten e t e. Lattuk, hogy a

finnugor 1ttapl lJ eI'Vf'i"eiraszavan"''1tev~telleLJnaganhangz6ra-veg.zodtek. Ha

osszehasonlitjuk a magyar hal , ev , _ ' l ? § . ' t , li td szavakat fijmmegfelelSikkel;.-kala,

ika, veri " jintu , a finn szava]Cveg'en egy magil,!ln.~gz6t tal8rlank (ugyanigy a

toldalekokban, pI. m. napo-n, vo, f. paiva-na), mely a magyarban hianyzik,

De ugyanez a maganhangz6 folbukkan a magyaJi'ban is bizonyoa to:tmt'l~kok.

ragok, kepzdk, jelek_elii.tt: hala-t; -k, -8 stb., eoe-k, -f, -8, -d stb., Vere-8, - Z;- r uda- t .

-i, -8,~m stb~.E toldalekok ejotti maganhangzo, melye£-a-Ieir6 nyelvtanok kot()-

hangz6nak (vagy mas hasonl6nak) szoktak nevezni,a szo "ti;)'V.ehezartozik,

maganak a sz6nak a resze, torteneti szempontb6l tehac nem kotohangzo, hanem

tOvegha~~z6. Kora~ magyar n..yelveI;~I?kein~-be~csak toldaM~ eIOtt talaljuk

meg a toveghangzoc, hanem abszolut szove1Sen18';- Konszt.; ~oV(rr:ovyeQJ.uhov

('Kurt-gyarmat'), 1055: utu 'lit', hod ' / ) , 'had', eri 'er', kerekv 'kerek =erdd"

zilu ' szi l (fa} ' , nO(J~t 'nagy', harmu. 'h aro m "; A n .: zerelmu 'szerelem', almu' u, ]om,

)07



Mt(/wlmu, ' H r . r " h I L l u m ' ! !t ll . I N \I I, t1 I 1 (! I ~ ( ) l 1 h l II. h o / o ( ' y 1 l i 1 1 o l l~ 1 " " 1 1 1 1 1 1 1 1 O H t , o l d , d l l

(llIILt I~ uml t li.du~1l if ! Idl (lHOII I~H I (? , (pH( ) l l Y O ! V t \ J ! , 1 f 1 l " lllli.gltll)mllf.(~t J Itl , I I ILI6,1unl

n tIIv It "I ' lgon, komi "Y lv 11 11(1 ((lJl ldlCli It R:-:6v gi rovid mu.gu,nhILnglli( 'I mindi r

rna I , l , H ny Iv6JtMHJ.

A finnugor alapnyelvbon vuloban barmely nyolvallasu maganhangzo lehetett

a sz6 ~egen; sot ujabb velemenyek szerint a veghangzo csak alacsony vagy

kozepsd nyelvallasu lehetett, es eppen magas nyelvallasu nem. Vilagos tehat,

hogy az osmagyar korban igen jelentos modoaulas tortent: m~z6vegi

rovid-magaiiliJ!n:g~~agas nyelv._~llasuva im:-EzavaitoZas fonetikalag-erl1heto.

4. massalhangz6_e8~z6 kozott akko~meb'l5az arti-

ku~~]rOfes~itei~~~_m-;g_ariliang~~~~~yallasu,_ me~_t_el'!nefi~ arti-

kulacioja van legkozelebb a massalhangz6ehoz. Masreszt minthogy a hangsuly

az elso'sz6tagon volt~-a veghangz6 volt a legtavolabo-tofe~s ennek kovetkezte-

ben ez ~OIt a eggyfmgebb n.yamatCku, te1'!_at--Iegjobban kiteve=a valtoeaanak,

az artikulaeios erofeszites gyongulesenek. "'--.- - ~--

Ez a v'altozas, hogy -tudni:iHik minden sZQvegi maganhangzo magas nyelv-

allasuva: i, ii, t, u-va valt, me,g'a-z-tTraI Vldeki oshaza korszak~~rgett Ie.

Errdl-torok jovevenyszavamk-tajts:k:oztatnak-. Honfoglalas elottIt6rok jo-veveny-

szavaink igen keyes kivetellel a VI-IX. szazadban ho1iOsidt~kiiie~nlYelviink-

ben. Ha egy .ilyen torokl>ol jott sz6 a-ra vagy e-re veg~odott , ez____...e.ghJ!.ugz6ja

a magyarban mar nem vaIt- Iila-ga~Vii1rasuvw,-m-ert ~~ __!..vMtozas mar az

atvetel fdeje elOttleza-l'l:l-lt,a-tendencm-ereje kimerjilt.; till' . alma > - n i - : alma,tor. jarta (olv:dzsarta) > m. gyeffya;--to-r:7cef,ke--:;;;;U. kecske stb. Viszont olyan

torok szavak," m-elyek--i-;-u~-!;1Z-ia~vegzodtek,_r.eszt.¥esznek_ez.eknek a hangoknak

a kesobbi fejlodeseben, "azazeltiinnek (tudjuk, hogy mai nyelvlinkben ezek a

sz6vegi rovid maganhangz6k--iiiar-m-anyoznak); tor, beri >m. ber, 'tor. jinjii

(olv. dzsindz8ii) >m. gyongy, tor. ayaCc/i >m. de8, tor. *qudu (olv. kudu) >m.

kU t stb. Megerositi ezt a megallapitast az a teny is, hogy olyan torok joveveny-

szavunk, mely meg az Ural videki Q&hazakorszakaban, a magY_l!rnyelv onaH6

eletenek elso szazadaiban k6iult be nyelvlinkbe, sZ9vegi a-jat-; lvesztet te , mert

a sz6:v:egi a-k csakcezutan va-ltak-...Jlli!!gasnyelval_l,asliakK'a; ami eltiirfesuk elo-

keszitese volt : tor . *~g___>_gl. nyak. -_

Ezek-a~ag~yel~allasuva ~i1lt sz6vegi ro~~ek-az-uMn tovabb

gyongultek, int-ei'Izi!asukb61-mind-ttt1515iir~eszi tettek ,-ar.tikulaeiBj-ak:--elnagyolt,

ejteslik mormolt let~--aza~~~Lt__maga~6kka

va~ ~ ugyan meg_!{e~dodott mar az 6smagyar--korban, sot egyes

esetekben a maganhangzo teljes elti ineseig is el juthatott , voltakepp~n azonban

mar a kovetkezo- kor fontos -riyefvlt6rtlneseihez-tartOzi-r,ezert ott fogjuk

targyalni,

2. A 1a b i a liz!l., ..c i~'. A szokezdd fgr. ~ utan_ az osmagy.al!-l'l-yelvjarasok- - - ~-nagy l'esz_15'n az i labializalodhatott" ii-yeo fgy a~ szamnev fgr. megfeleloi:

O. y.et, vog. ar;1:.viite- ·lla-bi4lis..J:n.a~ngz6ra mutatnak, viAl':ont 1'6gi udataink-

ban mar e sz6 irasa tulnyomoan labialis maganhangz6i'l\ ( 1 1 , 0) Vu,Il: 1211:

108

V t h, olv, t, H hl l4 l1i j.wt I'nber ' i lL tlllhlll", "f/lltlirt '50 ' , hu th Zf.lZ '5 0' s tb .: u gy an -

{ Ig v I 1 Z 61 i,: . 'j! t.., vog. 131·,zur]. 1i.,ii. M. u lu d , 'u ll ye tu c, 6k . me{ } c w l

fitb. P rsz Z 11 valtozas nom kov tkoz tt lJe minden egyes szoval kaposolatban,

{II:! nom minden nyelvjarasban, hiszen mu is sok vi-vel kezdodo osi szavunk van:

1)l,Z, Vi8Z, visel, vid-am-stb.

3. A del a b i a l iz ~6. Mig egyreszt voltak olyan osmagyar nyelv-

valtozatok, melyek hajlamosak voltak a labializaciora, masoft egyaItahil:>a:nnem

ismertek a palatalis~~~~nhang~.Qt.-ezeK~~ ne~el!!J!1eIlt

vegbe a fent emlitet t szokezdd {Ji_> {3ii labializacio, hanem a finnugo:_ a~nyelv-

bon, legalabb a -finnugoregyseg-k0I'ailak-4[eg15re--esetle~odo~alatali8

labialis maganh~Il_g~_9_Lii.)_lf'!_delabializaI6dott.Olyan_~~_:_ mint Mt (vo, vog.

Mt-, f. kytke-), Mz (vo. O. k~t, vog. k{JlflfTstb., melyek a fir il lUgOrmegfelelOk

tanusaga szerintl izalapnyelvben labialis maganhangi6t tartalmazhattak, regi

udatainkbaii oIykor - ritKabhan-=--illabia.lis-D1aganhang~6val--i8 elOforduluBk:

HB.: ketnie 'kotnle';BesztSzj.: ketel 'kotel': 1246: -kiz-=-;-T456:-kez, 'k6z ; ugyan-

, k" "k k" tN ··l.l.'''' N .l.'''' tbgy: onyo, onny, 0, 0 ronevvese ~onev--s-U.----

4. A z a l' t I!.,b~~-:Ugy latszik, osmagyar nyelvjarasainknak

legalabb egy__:r~szeOenegyes finhligo-t- maganhangz;~k~ egy fokkaLz~~b~a

lettek. Igy peldaiirc-:;:>-hal-i0zasra-lehet ki:ivet-lfezreYiii-olyanesetekben, mint

viz; finnugor meg(elelor:--r,- ve{e-~ete, md~d' (de vog:"/!_it) -irrka--b-b"'ore

mutatnak;- h~enful < ~_!!,gYar "fili~;C0:-p'Jl,_ cs~. p-'J.i'Jl, zli~o_ty.

pel' stb.; a fer--igeito meHett (vo, [erde, ferdit , ferM stb.) zartabb - ics -- val-tozatnak is kellett lennie.c.mint erre a furge « *firgeiJ, _fjj_rdik « *firdik)

mutat . A Konsztantinoeznal. foljegyzett ket. magyar szemelynev: Ae{:JeMua es

Awvl' i txu, melyek 'mogott Lc{Jedi es Li1}ntik magyar nevek rejlenek, nyilvan

ugyanazon alapszobol szarmazott .: a lc{Je-· r-J li1}, ' levo' igenevbol. E ket,--iorma

gyikenek tohangzoje c (s ez latszikeredetibbnek), a ma-sike-i; ez arrWlDutat ,

hogy volt egy (vagy tobb), nyiltabb maganhangz6t megtart6, es volt egy (vagy

tobb), zartahb-artikulaci6t· kedvelo --osmagyar nyelvjaras.

5. A p a I a t a liz a ei.o . UgY-Iatsz~k..,_.mar az Osi!iagyarban, legalabbis e~ -~ - - -- '----_------

kor utolso;;Szgia'(:P.iIB"aifiegkezdodott, sot elore is haladt egy~nyelv~asokban

It velaris t-nak parata;lis i-ve vaitozasa: *nytl§ '>*nyilU > nyU, *tnt > ~inu > in,

t t < H r : : :> i r = - - s- t b . Mintheigy a--velarIs ivalOsziniileg egyes nyelvjarasokban meg a

nyelvemMkes-kor elsd szazadaiban is etr,vegleges eltiineserol keso15b,-a-kovetkezokorszakok torteneteben fogunk beszelni.-

6. f t- " - - k - : : e _ t . _ t _ § s h a P__ z"6_k_~_Az js~ag~r r-~2r utols6 szazadaibaI:_ meg-

kezdodoftaz ill~bia1!s_~t~[1!_~et{oshangz6k: ' ! : _ i , _ t ? l . ; . , . ~ . stb. eg-yszerosodese.

I':nnek eredmenyekeppen a kettoshangz6kb61 n¥ekj.a asi klilOnfejlodessel i vagy

tllett, az e-bOlpedig illeszkedessel vel~!is haggrendii szava~gy_M.m - fole

( valtozas legregibb ret;geiberi--=- d: tor. bu~ ?: ~_._..?~~~a,*hlizry,> hlizd, kezi!j >keze kerei > ked k6mei > k6me, ldtn8i > latni, k6rneik > kernek, ldteik > ldtek

Htb. ' E kettOsha~gz6k ~egyszeri i80deso~ nom fejezodott be a honf 'ogi;las e16tt,

hanom meg 11 ,VI. szazadig hutckony tend nets maradt, s az 6ml) ' ya1' korban

lOl l



lu 1 r ( 1 1 1 tnlu lkozul l l , to 1i~11l III f.(nlltl ',~<l , r I!~,j ll t ujonuuu J I J(II~mUJ' 1It/.L'~gll

k tWBh,1ngz6Idcu,1.

7. A h 0 S Z u mag a n h 0, n g z 6 k. E kettcshangzok gysz l'I'l!:iOdese

kovetkezteben a magyar-hang~er hosszu maganhang.z6kkaLbOviilt. De nem

ez volt a hosszu magarihangz6k_~ak az_~gy~~len i~~~a~. Ke~@z-te ' ilyenek

osszevonasbol is, ugyanis ket m~_gannan-gz6-t,ala,IJwresakor ket rovidhor~mar

koran fejlodhetett egY'hossz6, v.ag.:y-.J(g;y-~ . __ ; " . ' -- . -' hangz6

IMgnytHasat-er..edmeJ;lY0zhet-t~l--f~V;-:::Y6:=-O.-- ~ · "4 , _ _ .~I:j..._ s§l§m,

voti. -Bulemf~fiJ .a-. -8eiei t. '8y~yul , yo. zurj. nirrUiCmd-:--n-umar stb.

A~knak ,_aza, ~:~~rP~n;szava-~ ~;8z~~~~~_~a~~nhangz6ja, m~!yeka honfoglalas~g - evszazad~~tak be nyelvunkbe, analoglkfisan

meghyulr,-'ufmtnogy--ekl{or mar a magyarban-a;-sz6vegi rovid-rnagallhangz6k

m:ffia magas nyelvallasuakka lettek, tehat._a.,_e.-.¥...e~ magyar ragozasi rend-

szerben ismeretlen volt. A sz6 vegen csak hosszu a, e 6::iIhatott; yo. fa, h aza,keze 8tb. -(1."akettdshangzok t~rgy~!asilbarDJ.i~etekben...hanghely~itessel

igazodik hozza az idegen sz6 az atvevo nyelv rendszerehez:-Ugy, ahogyan ma

a rovid o-ra vegzodo_jdegen-szavako~ja- nyelviinkben-me-gnynlik: nemet kozve-

titesu olasz espresso >m. eezpreeszo, sz1. filko >m. filM, frocalicot >m. kaliko,

olasz ultimo> m. ultimo stb. -, akkent Iepett a mondott idoben a , e a joveveny-szavak rovid a, e-je helyebe, mert ilyen vegfi magyar sz6 akkor nem volt: tor.

alma> osm. almd, t. jarta >osm. dzsarta r--;» gyarta, tor. kecke >osm. kec8ke stb.

Ezek a hanghelyettesitesek is szaporitottak a hosszu maganhangzok szamat,8. A mag a n han g z 6 - h arm 6 n i a. A finnugor palatalis magan-

hangz6k aItalaban-az-osma~:r:baa-is-palatalisak, a velarisok pedig velarisak

maradtak. Van azonban pelda a hangrendi a.tosapasra is: m. ize, YO . o. ot, vog.

ut; vagy ellentett iranyban: 80r, YO . o. sir, vog. sir, z. ser stb. Olykor mind a ket

kiilonbozd hangrendfi sz6 tovabb el nemikeppen eltero jelentesben; igy a finn-

ugor eredetfi for- igei tOnek (vo, forog, fordit, fordul stb.) [er- valtozata is tamad

(vo. ferde, ferdi t, ferM, furge, fU'rdik stb.). Az elobbi 80!_ peldanak is megvan,

kulonfele mas jelentesekben az eredeti palatalis parf; a szer,

A maganhangz6-harm6nia, mely - mint lattuk -_aAin-nugo:r--37htpnyelvnek

jellegzetes sajatsaga v6T£,--megmal'adt-ygyan, de nemikeppen m6dosult. A~ ai,

oi, ua kettoshangzoknak egyszerfisodese-, u kezteben-Jlg~llis-.-¥elaris hang-.,

. . '--tarlalmaz~k-let~siiite~jz8mf

.> hiwm--(-vo-;-Mj), *zatn8jkf > [4!JI:.¢k~~b. - Megindult mar - mint lattuk -

e kor vege fele .a velaris f-nek palatalis i-ve m6dosulasa, s ezaItal ugyancsak

vegyes hangrendfi szavak keletkeitek: *nyflazf >nyilaz,jfr8jh >mil, *ffY8mf >

fiam, r*{n8kf > inak stb. - Vegiil valoszfnuleg elhasonulas utjan is keletkeztek

vegyes hangrendti szavak: *roya > rea (1055: rea), *lajanyf > leany (1055~

lean), tor. jormat~ >m. gyormatj (vo. 1153 k.: Gormot) > Konszt. yeel-uhov

stb. Mindezekkel a valtozasokkal a maganhangzo-harmonia ezabalyu, Ury alakult

at, hogy e , 1 3 , i, £ velaris hangrendti maganhangzokkal g y f l t t ( f J ; , Y H l 1 o b n , 1 l . is eld-

fordulhat, azaz vegyes hangrendti szavak is keletk ~ (1 .

1 1 .

-\.rtODALOM

A finnugor a l a p n y e l v maganhangzoirol: SZINNYEI, NyH.7 5l-!lj

'.rEINITZ,FgrVok.; ITKoNEN: UAIJb. XXXIV, 196-201; COLLINDER,CompGr. 149-0:1;

LAKo: NytudErt. 47. sz. 55-60; HAJDU, FgrAl.; UO., UrNyt. 46-53; - A z 6 sm u-gy ark 0 r i val t oz Ii;S0 k r 0 1: MUNKACSI:NyK. XXV, 168-86, 257-87; GOMBOv .:

NyK. XXXIX, 229-274; ue. . MNy. V, 393-5; oe. . MNy. VI, 2-9, 112-5; ue. , OM.II/I, 72 kk.; SZINNYEI,NyH.7 51-3; STEINITZ,F~rVok.; BARCZI,TA. 69-7~, 80-110; U6.,

Ht6rt.217-20, 30-7, 83-5, 88; LAKo: NytudErt. 47. sz. 55-60; HAJDU, FgrAl.; U8.,

UrNyt. 112-7.

C) A NYELVEMLEKES KOR HANGVALTOZAsAI

1. A MASSALHANGZ6K TORTENETE

a) A NYELYEM;bEK-ES--R0R HANGFEJLPl2!SENEK ALAPJAI

A m a . : . ; : : : • • .r.;.....er~_6";.gy.r k~r kezdeten@Az o~agy.ll_; oJ'_.s6~~harrg-vltttozaso_ -evetkezteben - mint lattuk -

az egykori finnugor alapnyelvi--m~gz6~reIl.dszer igen lenyegesen megval-

tozott. Egyes._hangek-elt-iintek, masok - j6val nagyobb szammal =----keletkeztek.

Az omagyar korszak kezdetekof 81 _ IIl~_~yarmassal~,a~g~6-r.end~~er_~kovetkezd

volt:

p b __ __ {J m

--('f.I

1t d---dz z n r_ _ _.

- ,.,.__./." ..

8 !3-- - -*, j ty? dzs r--;» gy _ny ly, - - -k - _(1_

'---

X -1- ·h '_ _ _ _

Mindezek a hangok finnugor _l.gt:r!gQkb6L~apcsolatoko61 fejl5at 1 ,

[ovevenyszavak u] mlissalhan ~~ honositottak meg osma~yar kori nyel-

vunkben. Csupan,a h eredete ninosen tiaztazva. Olykor m6dosito f a K ~;~nbllinl~

joveve:nys7.llvakegyef!hangok gYI11\OriHt1g6,n(~kI1ranyat, "megtorh J6s6t . .I ? lel,iul

11 1

i - az ősmagyar kor hangvált. (95-111.)

Documents