4 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Lupescu Radu

A Hunyadiak

A Hunyadiak történelmi szerepvállalása évszázadok

óta mindenkit lenyıgöz. Ebben a családban bárki

megtalálhatta történelmi ideálját, akár a gyŒztes

hadvezért, az ellenségben is tiszteletet kiváltó hŒst,

akár a kultúra és mıvészet pártolóját, az ország te-

rületének növelŒjét, a magyart, az igazságos feje-

delmet kereste. Nincs is a magyar történelemben

még egy család, amely ilyen tiszteletet vívott volna

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 5RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 5

ki magának mind az ifjúság, mind a felnŒttek vilá-

gában. Szereplése kereken egy évszázadot tesz ki

a magyar történelemben: a 15. század elején jelent

meg átlagos nemesi famíliaként, és a 16. század ele-

jén halt ki mint az ország legvagyonosabb családja.

Ez a látványos családtörténet nemcsak az utókort,

hanem a kortársakat is lenyıgözte. Jogosan merül

fel a kérdés: kik is voltak valójában a Hunyadiak?

A Hunyadi-ház diadalünnepeVizkelety Béla rajza nyomán metszette Franz Kollarz.

Vízkelety Béla (1825–1864) a Nemzeti Színház jelmeztervezŒje volt.1857-ben készült litográfiája a Napkelet címı lap jutalomképeként

jelent meg. A szerzŒ különösen kedvelte a sokalakos, tömegeketmegmozgató jeleneteket, amelyeken a szereplŒk bemutatásánál

használhatta viselettörténeti kutatásainak eredményeit.

4∞&£∞∞§£™

4∞&£∞∞§£™

6 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

unyadi János kapcsán talánmég nem, de Mátyás királlyáválasztása után sokan már a

kortársak közül is feltették a kérdést:honnan származik a család? A kér-désre adott válaszok időben és érdek-csoportoknak meg felelően változtak.A kortársakat elsősorban az eredetbőlkikövetkeztethető társadalmi helyzetérdekelte. A Hunyadi János- és Mátyás-ellenes tábor a választ a család lejára-tására igyekezett felhasználni, míg aMátyás környe ze tében született vála-szok az uralkodói tekintély emelésétszolgálták. A 19. szá zadban nemzetitörténetírások születésével inkább akérdés etnikai vetülete került előtérbe,a magyar, ro mán és szerb történészekegyaránt saját nemzetük fiainak állí-tották be a Hunyadiakat. A vita a csa-lád szárma zása kapcsán mindmáigfolytatódik, és no ha történészkörök-ben kezd kialakul ni a konszenzus, a tu-dományos állás pont és a néphit közöttmég mindig döbbenetes a szakadék.

A ZSIGMOND-LEGENDA

A Hunyadi család eredetével kapcsola-tos elképzelések széles választékábólkétségtelenül a Luxemburgi Zsigmondkirálytól való származás legendája ör-vendett a legnagyobb népszerűségnek.Évszázadokon keresztül fennmaradt amagyarság tudatában, és noha az utób -bi évszázadban a történészek sokattettek annak érdekében, hogy a tudo-mányos kutatás medrébe tereljék ezta témát, még ma is szívósan él a köz-tudatban. Ez a származástörténet igenkorai, már a Hunyadiak életében is-mert volt, nem a nép költötte a családkihalása után. Nem kizárt, hogy bizo-nyos elemei – mint például a holló le-nyilazása és a gyűrű visszaszerzése –éppen a család berkeiben születtek, ské sőbb, más szerzőknek köszönhe tő -en, újabb elemekkel és részletekkelegészültek ki. Alapjául a család régi cí-mere szolgált, benne egy olyan madár-ral, amely mindig is nagy népszerűség-nek örvendett a folklórban. Eköréaztán olyan homályosan ismert tényekés szereplők kapcsolódtak, mint aromán gyökerek, Zsigmond szerepe acsalád Magyarországra kerülé sében éselőmenetelében vagy éppen az elégkorán Hunyadi kezébe került Mar-zsina-birtok.

A történetet először Antonio Bon-fini, Mátyás király humanista udvaritörténetírója rögzítette ekképpen: „Azt

H

I. EredetelméletekMátyás király volt az egyetlen olyan magyar uralkodó, aki nem

származott uralkodói dinasztiából, sŒt a család társadalmi hely-

zete két generációval korábban még igen szerénynek volt mond-

ható. A Hunyadiaknak azonban, mint megannyi más 15. századi

családnak, sikerült az áttörés. A társadalmi mobilitás, különösen

Luxemburgi Zsigmond uralkodása óta, olyan méreteket öltött,

hogy végsŒ soron a Hunyadi család szerepvállalásának szeren-

csés alakulása nehezen ugyan, de elfogadhatóvá vált a kortár-

sak számára is. Nem rendkívüli pályafutásról van szó, amint sok

történeti mıben olvasható, hanem három generáció, azaz Vajk,

János és Mátyás kitartó munkájáról, akik a társadalmi felemel-

kedés minden lépcsŒfokát alaposan elkoptatták.

mondják, hogy az Erdélyben tartózko -dó Zsigmond összefeküdt egy nemesoláh intelligens és bájos lányával, há -rom hónap múlva megtudta, hogy azteherbe esett tőle, fényesen megaján -dékozta, és emlékeztetőül egy gyűrűthagyott nála. Utasította, hogy szülött-jét gondosan táplálja, nevelje, s ha föl-cseperedett, küldje el hozzá a jellel; akisasszony aztán esetét fölfedve gazdaghozományával hozzáment egy nemesoláhhoz, aki a móring bőségére meg abecstelenség nagybecsű voltára te-kintve szívesen fogadta a leány ajánla-tát. Ez a maga idején csinos és formásfiúcskát szült, akit Jánosnak ne vezettel. Midőn a kisded anyja ölében feküdt,odaröppent egy holló, és a jelül adottgyűrűt felragadta. Az asszony nagy ijed-ségében gyorsan megkérte a férjét,hogy vegye üldözőbe a hollót, és sze-rezze vissza a gyűrűt, nehogy a kis fiúnagy reménységét az átkozott ma dárelrabolja. Erre a férfi nyilával meg -sebesítette a hollót, és a gyűrűt márisvisszavette. Később a feltűnő szépségűifjú János az anyja tanácsára elmentZsigmondhoz, és felmutatta a gyűrűt.A király ráismert, és birtokokkal, falvak-kal bőségesen megadományozta őt.”

A legenda szerint a keresztény köz-erkölcs alapján ugyan megbotránkoz-tató, de elfogadott szokás áldozata volttehát Hunyadi János anyja, akivel azuralkodó Hunyad megyei átutazása al-kalmával ismerkedett meg. Bonfiniszerint ezt a történetet Hu nya di Jánoslegnagyobb ellensége, Cillei Ulrich ud-varában találták ki, hogy lejárassák acsaládot. Ma már le he tet len megálla-pítani Bonfini megjegy zésének való-ságalapját, hiszen a Zsigmondtól valóesetleges származás inkább növelte,mint csökkentette volna Hunyadi kar-

rierlehetőségét, amelyet Ulrich min-den bizonnyal igyekezett megakadá-lyozni.

Hogy a Zsigmondtól származás le-gendája milyen pozitív jelleggel bírt,az Heltai Gáspár krónikájából derül ki,amelyben szép kerek történetté nőtteki magát. Heltai előadása Bonfini elbe-szélésére épül, de a részletekben vannéhány jelentős eltérés. Heltai ugyanispontosabb adatokkal szolgál az ese-mény idejére és a részt vevő szemé-lyekre vonatkozóan, ami jelentős mér-tékben emelte története hitelét. Sze-rinte a csábításra 1392-ben került sor,amikor Zsigmond valóban vezetetthadjáratot a törökök ellen, igaz, Er-délyt nem érintette, csak a Szörényibánság területét. Utalt Hunyadi Jánosanyjának kilétére, akiről sem Bonfini,sem az oklevelek nem tesznek említést.Egy „Morzsinai nemzetből való” asz-szonyról van szó, akinek – a közhiede-lemmel ellentétben – nem mondja mega keresztnevét. Nem is tudta a kereszt-nevet, ugyanis következetesen csakMorzsinainak nevezte. Feltételezett ke-resztnevét – Erzsébet – egy má sik kró-nikás, Cortesius jegyezte le. Heltai Gás-párnak köszönhetően a Zsigmondtólszármazás legendája országszerte elter-jedt. A siker magyarázata kétségtelenülkrónikájának magyar megfogalmazásá-ban és a történet olvasmányosabb elő-adásmódjában rejlik, s összefüggött azéppen ebben a korszakban kialakulóerőteljes Mátyás-tisztelettel.

Ezt az eredetelméletet a 18. századiglényegében senki sem kérdőjelezte meg.Carolus Christianus Besser az elsők kö-zött vetette el s állt ki a havasalföldiromán eredet mellett. A 19. századbanmár egészen háttérbe szorult, teljesenelfeledtetni azonban nem lehetett. Elő-

ször Aranka György és Kazin czy Ferenctámadta meg, inkább erkölcsi, mint tu-dományos alapon: „Megczá fo lása azonbitang hirnek, hogy Hunyadi János Ma-gyarország Kormányzója és Erdélyi Vaj -da vad ölelésből eredett.” Fejér Györgyés Teleki József az újonnan előkerült ok-levelek segítségével a legenda valótlan-ságát tudományosan is alátámasztotta.A 19. század végére elavultnak tekin-tett történetet tudományos igénnyelutoljára Möller István támasztotta felhamvaiból, aki a vajdahunyadi vár ún.Mátyás-loggiája falképének egyes jele-neteit a Zsigmondtól származás törté-netével asszociálta. Möller elég indula-tos reakciót váltott ki a történészekből,amit jól tükröz Fraknói Vilmos megálla-pítása: „Ezekután őszinte sajnálattal kellkijelentenem, hogy az érdemdús műtör-ténész, mikor combinatiók alapján tör-téneti igazságnak tünteti föl azt, amit atörténetírás kezdettől fogva mesénektart, illetékessége határain túllépett.”

Ezen eredettörténet átütő sikeré-nek több oka volt: egyfelől azt a re-ményt táplálta, hogy a magyar történe-lemben oly nagyszerű szerepet betöltőHunyadiak nem voltak sem szerény,sem román származásúak, másfelől alegendának hitelt adott a család közis-mert címere a hollóval, csőrében gyű-rűvel. Mindezt pedig – Heltai Gáspár-nak köszönhetően – már a 16. századóta el lehetett olvasni magyar nyelven.

A CORVINUS-LEGENDA

A család eredetével kapcsolatos, legrö-videbb ideig virágzó legenda az ún.Corvinus-legenda volt, mely a magyar-országi humanizmussal született ésvele is múlt ki. A humanista fejedelmi

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 7

udvarok tipikus termékéről van szó,amelyet Petrus Ransanus humanista ér-deklődésű domonkos szerzetes írt leelőször, aki a nápolyi király követekéntkerült Magyarországra, bár a legendajellegzetesen Bonfini-történetként épültbe a köztudatba. Eszerint „Mátyás ki-rálynak az oláh But fia, Corvinus Jánosvolt az apja, aki az atyai faluban szüle-tett, melyet a mi időnkben is Corvinum-nak mondanak, Zsigmond uralkodásaidején, aki először ismerte fel virtusátés lelkének kiválóságát; anyja az ama-zonnak tartott Szilágyi Erzsébet volt.Ahogy felcseperedett, azt állította, hogyrómai nemzetségből született, ahogyszüleitől gyakran hallotta, törzsét a Cor-vinusokra vezette vissza, akik a római -ak ősi családjai közé tartoztak.”

Nem világos, hogy Mátyás király ho-gyan viszonyult a Corvinus-legendához.Az kétségtelen, hogy a királyi udvar kö-réhez tartozó humanisták alapoztákmeg és hirdették, tehát a királytól tel-jesen idegen nem lehetett. Sőt, a királyengedett a név mögött rejlő eredet csá-bításának, amikor elfogadta, hogy há-zasságon kívül született fiát CorvinJánosnak nevezzék. Mátyás azonbanso ha nem használta a Corvin nevet.A Corvinus-legenda máig ható egyedülikö vetkezménye azonban – sajnálatosmódon – éppen Mátyás, sőt néha azegész család Corvin megnevezése minda hazai, mind a külföldi irodalomban.

A Corvinus-legenda, úgy tűnik, egyérdekes családtörténeti adatot mentettát az utókorra. Ransanus és Bonfini ismegemlékezik az al-dunai Kevérőlmint a család korai tartózkodási helyé -ről. Az adat hitelességét Kulcsár Péterpróbálta meg alátámasztani, amirealább még visszatérek.

A HITELES ADATOK

TÜKRÉBEN

A család eredetével kapcsolatos legen-dák évszázadokra elhomályosították avalóságot. Bár a 18. században mármegkérdőjelezték ezek hitelét, okleve-les adatokkal alátámasztott, hitelesebberedetelméletet senki sem vázolt fel.Erre már csak azért sem volt esély,mert a család levéltárát a 16. századelején a Hunyadi-vagyont megöröklőBrandenburgi György a németországiAnsbachba vitte. Az oklevelekbe vetetthit azonban megvolt, amint Benkő Jó-zsef 1778-ban befejezett nagy művé-ben, a Transsilvania specialisban olvas-ható: „Engem táplál az a remény, hogy

napfényre fog kerülni a beiktató levél,amelynek erejénél fogva Jánost, anyjagyámsága alatt lévén beiktatták az em-lített uradalomba. Ha ez bekövetkezik,véget ér minden vita János származá-sáról.” A családi levéltár egy része II. Jó-zsef jóvoltából, a többi pedig a 19–20.században több részletben került visz-sza. Benkő nem is sejtette, hogy ami-kor sorait papírra vetette, már Magyar-országon volt a Vajdahunyadra vonat-kozó oklevél, éppen a családi levéltárII. József segítségével visszaszerzett ré-szében. Első alkalommal Fejér Györgypublikálta 1844-ben. Benkő óhaja tehátteljesült, de feltételezése nem igazoló-dott. A legkorábbi oklevelek ugyanisnem biztosítottak egyértelmű támpon-tot a család eredetére vonatkozóan.

A Hunyadi család levéltára szeren-csére viszonylag épen átvészelte a ké-sőbbi évszázadok viszontagságait. E le-véltár darabjait számba véve egyértel-művé válik, hogy egységes gyűjte-ménnyel állunk szemben, amelylineárisan nőtt, törések nélkül, össz-hangban az országos eseményekkel.Emiatt a család birtokainak gyarapo-dását pontosan nyomon lehet követni,különösen a korai szakaszban. Ennekfényében egészen biztosan lehet állí-tani, hogy a család első okleveles em-lítése 1409-ből való. Zsigmond király-nak a hunyadi birtokra vonatkozó pá-tense a Hunyadi család levéltáránaklegkorábbi darabja. Más levéltárakbansem maradt fenn a Hunyadiakkal kap-csolatban olyan oklevél, amely ennélkorábbi lenne. Az a tény, hogy az 1409-es birtokadományozásra vonatkozóokmányok minden egyes darabja meg-maradt, szintén a Hunyadi-levéltár ál-lagának jó megőrzését bizonyítja.

Az 1409-ben kelt királyi pátens kétmegállapítást tesz lehetővé. Először isa családnak 1409 előtt bizonyára nemvoltak magyarországi birtokai, mivel acsaládfőt, Vajkot nem nevezi meg bir-toka szerint. A másik az oklevélben ta-lálható keresztnevekkel kapcsolatos,amelyeket már korábban is tárgyalt atörténetírás. Először Réthy László ta-nulmányozta őket, aki Vajk nevének fi-gyelembevételével a család délszláveredetét igyekezett bebizonyítani. AVajk keresztnév azonban jóval elterjed-tebb volt ahhoz, hogy forrásértékűneklehetne tekinteni. Figyelemre méltóbbilyen tekintetben a Radul, amelyről Ka-rácsonyi János egyértelműen kimu-tatta, hogy román – szerinte havasal-földi – eredetű. A korai oklevelekbőltehát mindössze annyi derül ki, hogy

a család idegenből került Magyaror-szágra, a keresztnevek alapján talánHavasalföldről.

Thuróczi János szabatosan, ellent-mondásoktól mentesen fogalmaztameg, amit az oklevelek sejtetnek: „Éltekkor az országban egy bátor vitéz, Ha-vasalföld népének nemes, nevezetesszülöttje, Hunyadi János, harcos férfiú[…] Mondják ugyanis, hogy Zsigmondkirályt e vitéz apjának híre-neve vetterá, hogy őt Havasalföld vidékéről asaját országába hozza és országánaklakosává tegye, továbbá, hogy örök bir-tokként méltóképpen megajándékozzaHunyad erődítményével, ahol mostnemes és nézni is gyönyörűséges váremelkedik.” A havasalföldi származástmég a Hunyadiakkal ellenséges szem-léletben fogant Cillei-krónika is iga-zolja, amely szerint Hunyadi János„aus dem Landt Wlachey” származik.

A kutatás jelenlegi állása szerint isa havasalföldi eredet a legkézenfek-vőbb. Az 1400 körüli havasalföldi álla-potok ismerete igen hézagos, mivelroppant kevés írott forrás őrződöttmeg abból a korból. Ismerünk Serbé-ket, Vajkokat és Radulokat, de genea-lógiai összefüggések nem mutathatókki. Ezek az adatok mindössze annyittámasztanak alá, hogy a család általkezdetben használt keresztnevek elter-jedtek voltak Havasalföldön.

Valószínűleg bojárcsaládról van szó,és az sincs kizárva, hogy rokonságbanállt a havasalföldi uralkodói dinasztiá-val, a Basarabbal. A család áttelepedé-sének okáról Thuróczi mindössze any-nyit említ, hogy Vajkot vitézsége miatthozta Zsigmond király Magyaror-szágra. Zsigmond különféle diplomá-ciai és hadi vállalkozásai során több al-kalommal is kapcsolatba került hava-salföldiekkel. 1395–96-ban mindenna-possá váltak e kapcsolatok: 1395-benMircea elűzött havasalföldi vajda Bras-sóban hűségesküt tett Zsigmondnak,később a magyar király vezetett hadjá-ratot Havasalföldre, 1396-ban pedig ha-vasalföldi kontingens vett részt a Niká-polynál vereséggel zárult kereszteshadjáratban. De nem feltétlenül kell va-lamilyen konkrét politikai eseményhezkötni a Hunyadi család Magyarország -ra jutását, erre egyéb körülmények kö-zött is sor kerülhetett. 1374-ben példáulöt havasalföldi bojár menekült NagyLajos királyhoz a vajdájukkal való konf-liktus miatt. Oláh Miklós apja, Stoianszintén a havasalföldi vajda elől mene-kült Mátyás királyhoz, majd lett szász-városi királybíró.'

8 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

z áttelepedés kezdeményezőjeHunyadi János apja, Vajk volt,majd rokonainak egy része is

követte őt. Ahogy Zsigmond koránakművészetét nemzetközi jellege miattigen találóan internacionálisnak ne-vezi a művészettörténeti kutatás, ha-sonlóképpen internacionális volt Zsig-mond udvara is. Eb ben a kozmopolitaközösségben találkozunk először Hu-nyadi János apjával, akinek jelenléte akirályi udvarban havasalföldi szárma-zása ellenére sem meglepő.

Nem tudjuk, mikor mondtak le gö -rögkeleti vallásukról és lettek katoliku-sok. Lehet, hogy a családtagok kü lön -böző időpontokban tértek át, de az irá-nyadó szerepet bizonyára Vajk ját-szotta. Zsigmond udvarában katolikuslehetett, gyerekei is azok voltak. Elkép-zelhető, hogy a testvérek, unokatest-vérek csak később követték példáját.Ezt támasztja alá Vajk testvérének, Ra-dulnak az esete, aki 1409-ben Radul,1419-ben László, más néven Radul for-mában szerepel az oklevelekben.

A királyi udvari szolgálat hamarosanmeghozta gyümölcsét. Zsigmond király1409. október 18-án adományozza Hu-nyad birtokát örök tulajdonul Vajknakés általa testvéreinek, Magasnak és Ra-dulnak, továbbá atyai nagybátyjának,Radulnak és Vajk fiának, Jánosnak. Min-den bizonnyal Vajk akkor már Magyar-országon élő teljes rokonságáról vanszó. Figyelemre méltó a kis János emlí-tése az oklevélben, aki akkor mindösz-sze néhány éves lehetett. Ez HunyadiJános első említése.

Az adományozás tárgya egy nagypotenciállal rendelkező kis birtok, ahola korábbi hiedelemmel ellentétbenakkor még nem volt vár, sőt az oklevélmég mezővárosnak sem nevezi a tele-pülést. A család helyzetével a legjobbpárhuzamot a szintén román eredetűKendefi család esete szolgáltatja Hu-nyad megyében. 1404-ben MalomviziKende fia, János Zsigmond királytólkapta adományba a hátszegi Nuksora(Nucşoara) birtokot. A két birtok szer-kezetében (falu és a hozzá tartozó föl-

dek) hasonló volt, Hunyadot valamivelnagyobb mérete és jobb fekvése he-lyezte előtérbe. A két család tehátnagyjából egy időben kezdett nemesijogon földet birtokolni a megyében.

Az 1409-ben kelt oklevél a Hunya-diak genealógiája szempontjából isigen fontos, hiszen a család apraja-nagyja szerepel benne. Bizonyára senkisem maradt ki belőle, aki számított.Az első ismert generáció tagjai közülmegemlíti Serbét és testvérét, Radult.Mindkét név igen elterjedt volt Havas -alföldön Şerb, Şerbu, Şerbea, illetve Ra -dul alakban. Az adományozás pillana-tában Serbe már nem élt, Radul vi-szont igen. Ő 1419 előtt halt meg utó-dok nélkül. Serbének három fiáróltudunk, akiket megemlít az oklevél:Vajk, Magas és II. Radul.

A következő generációt elsődlege-sen Vajk képviseli, a főadományozott.Nevének román változatai: Voicu, rit-kábban Voico. Magyar megfelelője Vajk.Bonfini Butinak, Heltai Voik Buthinaknevezte. Nincs kizárva, hogy egy ideigOzorai Pipo familiárisa volt. 1409-benZsigmond király udvari lovagja volt,1414-ben továbbra is lovagnak számí-tott, azonban hunyadi birtokán tartóz-kodott. 1419-ben testvére, Radul in-tézte a család ügyeit, tehát valamikorkorábban halt meg. Fiai: János, ifj.János és II. Vajk. Több lánya is volt,akik közül név szerint Klárát ismerjük,illetve egy másik lányról is tudunk, akia Szentgyörgyi Székely családba háza-sodott be.

Vajk feleségének, vagyis HunyadiJános anyjának kilétét nem sikerültmegnyugtatóan tisztázni. Heltai sze-rint a Morzsinai családból származónőről van szó. Keresztnevét, az Erzsé-betet Cortesius jegyezte fel, és e kétadatból született Morzsinai Erzsébetalakja, akit később a köztudat SzilágyiErzsébet asszonyi erényeivel ruházottfel. A Szörényi bánság vidékéről isme-rünk ugyan egy Morzsinai családot, őkazonban csak a 16. században jelentekmeg az írott forrásokban, amikor a Hu-nyadiak már kihaltak. A feleség katoli-kus lehetett, mivel az előző házasságá-ból hozott lányát Klárának keresztelte.Vajk a második férje volt.

Vajk testvérei közül Magasról nemtudunk semmit, II. Radul viszontbátyja halálát követően vezető szere-pet játszott a család életében. 1419-ben úgy szerepel egy oklevélben, mintLászló, más néven Radul, Vajk testvére.Úgy tűnik tehát, hogy katolikus hitretérése alkalmával a László nevet vette

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 9

II. Hunyadi Jánosapja és testvérei

A

fel. Talán az ő felesége volt BranicskaiAnikó (Ankó), egy hátszegi kenézi csa-ládból származó hölgy, aki kiterjedtHunyad megyei rokonsággal rendelke-zett. Családja akkor már nemesnekszámított. A feleség kiválasztása jóltükrözi a betelepedő Hunyadiak elsőgenerációjának társadalmi állását. Lász -ló olyan feleséget választott magának,aki valahol a kis- és középnemes-ség határán helyezkedett el.

A Branicskai lánnyal kötött há-zasság sok zavart okozott a Hu-nyadi család eredetének kutatá-sában, ugyanis a történészek egyrésze ebből a család hátszegiromán származását olvasta ki.Az Anikóval kötött házasságazonban nem emiatt, hanema Hunyadiak társadalmi hely-zetének megítélése miatt lénye-ges. Ez a házasság, illetve az ado-mányba kapott Hunyad birtokegyértelművé teszi, hogy a Hu-nyadiak akkoriban a megyei szin-ten tevékenykedő nemesség, azaza középnemesség sorába tartoztakHunyad megyében. A többiekkelszemben volt azonban egy igen fontoselőnyük: Vajknak köszönhetően sike-rült kialakítaniuk egyfajta szorosabbkötődést a királyi udvarhoz.

HUNYADI JÁNOS

TESTVÉREI

Vajk gyerekei képviselik a családismert tagjainak harmadik gene-rációját. A legidősebb fiú Hu-nyadi János volt, de vegyüksorra először a testvéreit. A lá-nyok közül Klára a legismer-tebb, ő János féltestvére voltanyai részről. A Szatmár me-gyei középbirtokos Dengelegicsaládba házasodott. Ez a házas-ság is jól tükrözi azt a társa-dalmi kört, amelyben a Hunya-diak mozogtak a 15. század ele-jén. Férje Dengelegi Pongrác volt.Elképzelhető, hogy e házasság Hu-nyadi János közvetítésével jött létre,ugyanis János és Pongrác az 1430-asévekben Zsigmond király udvarábanszolgáltak mint udvari lovagok. Pong-rác később Hunyadi fontos támaszalett, 1441–1444 között Erdély alvajdája.1444. november 10-én halt meg a vár-nai csatában. A két család jó viszonyaMátyás korában is megmaradt, amikorPongrác három fia már országos mél-tóságokhoz jutott, bárók lettek.

Hunyadi Jánosnak volt még egylánytestére, akit sajnos név szerintnem ismerünk, de feltételezhetően – afor rások nagyon ellentmondásosak –Szentgyörgyi Székely Jánoshoz mentfeleségül. Férje kezdetben székely is -

pán (1444), a kunok bírája (1444–1446),majd pedig horvát–szlavón bán és avránai perjelség kormányzója volt(1446–1448). Közös gyermekük, Szé-kely Tamás az 1450-es években a vrá-nai perjelséget vitte tovább, illetve

abban a nehéz időszakban a Hunya-diak tántoríthatatlan híve, egyik leg-fontosabb támasza volt.

Hunyadi János öccsei közül a legki-sebb, II. Vajk még gyerekkorában meg-halt. A másik, akit szintén Jánosnak ke-reszteltek, szinte Hunyadival párhuza-mos karriert futott be. A forrásokbannéha Jovánként, kisebbik Jánosként

vagy ifjabb Jánosként szerepel.Bátyja mellett a család másodhege-

dűse volt, a királyi udvarba semkerült. Mialatt bátyja külföldre kí-sérte Zsigmondot, ő Csáki Lászlóerdélyi vajda (1427–1437) alattszolgált, a vajda havasalföldihadjárata során meg is sebesült.

1434 után a két testvér pálya-futása szorosan összefonó-

dott: 1437-ben együtt szol-gálták Zsigmondot ötven lán-dzsással, 1439-ben együtt kap-ták meg igazgatásra a Szörényibánság várait, majd ugyanab-ban az évben együtt nevezte kiőket Albert király szörényi bá-

nokká. 1440-ben említik utoljára.Erdélyben halt meg, valószínűleg

az Utószülött László és I. Ulászló kö-zött kirobbant polgárháború során.Miután Hunyadi János Magyarországkormányzója lett, csodálatos, szarko-fágszerű síremléket rendelt öccse szá-mára a gyulafehérvári székesegy-

házba. Ez az uralkodói reprezen-tációba illő síremléktípus töké-letesen tükrözi Hunyadi Jánosszeretetét és tiszteletét fiata-lon elhunyt öccse iránt.

Szórványos adatok arról ta-núskodnak, hogy rokonságban

állhatott II. Vladislav havasal-földi vajdával, akit rokoná-nak (proximus noster)

nevez, illetve a szintén hava-salföldi származású Oláh Mik-lós apai nagyanyjával. Az előbbiesetben talán csak udvariasságiformulával állunk szemben, amásodik esetben pedig Olahus

genealógiai spekulációjával. AKárpátokon kívüli régió ban ma-

radva érdemes megemlíteni Jan Dłu-gosz azon tudósítását is, amely szerintHunyadi János biztatására, az ő segít-ségével került trónra II. Péter vajda, akifeleségül vette egyik ötven év körüli nő-vérét. Ezt az adatot sem kétségbevonni, sem más adatokkal alátámasz-tani nem lehet. Az kétségtelen, hogyII. Péter Hunyadi bizalmi embere volt,moldvai vajdaként neki adományoztaChilia várát.'

10 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Hunyadi János címerénekeredeti (fent) és bŒvített változata (lent)

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

z a személy, aki Vajk után a kö-vetkező szintre emelte a családtársadalmi megítélését és je-

lentőségét, Vajk legidősebb fia, Hunya -di János volt. Bármennyire is fontosemberré nőtte ki magát, olyan alapve -tő adatok, mint születésének dátumaés helye, a család kezdeti szerényebbmivoltának homályába vesztek. Ami-kor 1409-ben a család megkapta a hu-nyadi birtokot, már élt, hiszen neveszerepel az adományozottak között.Korával kapcsolatban mindössze any-nyit tudunk, hogy fiatalabb volt Ka-pisztrán Jánosnál, aki 1386-ban szüle-

tett. 1409-ben minden bizonnyal kis-gyermek volt.

A fiatalkorára vonatkozó adatainkelég szerények és nem mindig megbíz-hatóak. Feltételezhetően Ozorai Pipó-nál szolgált először, akinek neve a csa-lád betelepedése és a hunyadi birtokmegszerzése kapcsán is felmerült. Eztkövetően került Lazarevics István szerbfejedelem udvarába, ahol 1426-ban jö-vendő feleségének apja, Szilágyi Lászlóis familiáris volt. Itt ismerkedett megSzilágyi Erzsébettel, aki méltó házas-társnak bizonyult a nem könnyű ter-mészetű János számára. További szór-

ványos adatok arról tanúskodnak,hogy fiatalkorában a Csáki család vala-melyik tagjánál, illetve Újlaki Istvánmacsói bánnál szolgált. Itt lett jó ba-rátja Újlaki Mikós, akivel szinte párhu-zamosan alakult a karrierje, együttaratták korai sikereiket és lettek erdé-lyi vajdák.

A bán halála után, 1430 körül ke-rült Zsigmond király udvarába. Ezzellényegében lezárult egy ciklus a csa-lád történetében, hiszen onnan foly-tatta, ahol apja abbahagyta: Zsig-mond udvari vitéze lett. Ez tette lehe-tővé annak idején Vajknak a hunyadibirtok megszerzését, most pedig újtávlatokat nyitott János karrierje szá-mára. 1430–1434 között elkísérte eu-rópai útjára az uralkodót, akit ez al-kalommal Rómában császárrá koro-náztak. János azonban nem volt jelena koronázáson, mivel Milánóban ma-radt, Filippo Maria Visconti udvará-ban, ahol két évet töltött 1431–1433között. Zsigmond kozmopolita kirá-lyi, majd császári udvara és az itáliaikörnyezet képezte az alapját mindan-nak, amire befolyásos baráti körét,hadművészeti ismereteit, reprezentá-ciós, politikai és diplomáciai tevékeny-ségét építette. Mondhatni új ember-ként tért vissza családja körébe, szol-gálataira pedig a császár továbbra isigényt tartott.

Itt vált szét apa és fia karrierlehető-sége. Az apa udvari vitézként visszake-rült Vajdahunyadra, János viszont to-vábbra is a király szolgálatában ma-radt, és egyre fontosabb feladatokkalbízták meg. A milánói évek alatt ki-sebb vagyonra tett szert, és ezt a le-hető legjobb helyre fektette be: köl-csönt adott Zsigmondnak. A családi in-gatlanvagyon eddig mindössze a hu-nyadi birtokból állt és sehogyan semakart gyarapodni. Most azonban a köl-csön fejében János és hasonló nevűöccse zálogba kapott egy mezővárost,Papit a marosi rév felével. Több évtize-des szünet után tehát Hunyadi Jánosismét gyarapítani kezdte a család bir-tokait, Zsigmond és Albert korábancsak zálogbirtokokkal, I. Ulászló ural-kodásával kezdődően örökös birtok-adományokkal.

Az 1430-as évek végére a két testvérkatonai szolgálata egyre nélkülözhe-tetlenebbé vált. Nem szabad megfeled-kezni arról sem, hogy a milánói epizódután a két Hunyadi részt vett Zsig-mondnak a csehországi husziták elle-nei harcaiban. Az ott szerzett tapasz-talatokat Hunyadi egész életében ka-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 11

III. Hunyadi János

A

Hunyadi János a Thuróczi-krónika augsburgi kiadásában, 148874 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

matoztatta. Ezt követően kerültek adéli végekre, amikor Habsburg Albertkirály (1437–1439) a déli részek leg-fontosabb királyi várainak egy részét(Szörény, Görény, Orsova, Miháld)bízta a védelmükre, majd életénekutolsó évében szörényi bánokká ne-vezte ki őket. Itt olyan hatalmasságokörökébe léptek, mint Ozorai Pipo ésTallóci Frank, akik tiszteletre méltóanvédték az ország határát.

A Hunyadi testvérek immár orszá-gos méltóságviselők, bárók lettek.Igazi áttörésnek számított ez a családtörténetében, ám óriási feladattal tár-sult: védelmezni kellett a határ táma-dásnak legjobban kitett szakaszát,ahol Galambóc megszerzése révén aTörök Birodalom határos lett a MagyarKirálysággal. Jól tükrözi a család státu-szában bekövetkezett minőségi válto-zást, hogy míg korábban a két testvérminden oklevélben Oláh Jánoskéntszerepelt, a Szörényi bánság élére valókinevezés után következetesen Hu-nyadi Jánosnak nevezték őket. Nohaformailag bárók lettek, a valóságban acsalád vagyona és társadalmi megíté-lése még messze volt az országos mél-tóságviselőkétől. Ez azt jelentette,hogy Hunyadi hírneve és méltóságaimessze megelőzték vagyoni helyzetét.A család birtoka ugyanis még mindig

szerény volt: Hunyadon kívül a többitcsak zálogban birtokolták.

Albert hirtelen halála és állapotos öz-vegye nehéz helyzet elé állította az or-szágot. A nemesség egy része kitartottfia, Utószülött László mellett, míg a töb-biek a fiatal lengyel királyt, JagellóUlászlót hívták az országba. A Hunyaditestvérek sokat köszönhettek Albert-nek, így kiállásuk Jagelló Ulászló mel-lett eleinte bizonytalan volt. Csak aztkövetően álltak Ulászló oldalára, hogyMagyarország koronázott királya lett.A két tábor között kirobbant polgárhá-ború során esett el az Erzsébet-párti Er-délyben Hunyadi János öccse 1440-ben.

Végül a bátaszéki győzelem hoztameg az átütő sikert nemcsak I. Ulászló-nak, aki katonai fölénybe került az Er-zsébet-párttal szemben, hanem Hu-nyadi Jánosnak is, akit Újlaki Miklóssalegyütt az uralkodó hamarosan kineve-zett erdélyi vajdának. Hunyadi ezzel alegbefolyásosabb bárók sorába lépett,elsődlegesen hadvezéri képességeinekköszönhetően. Szerény udvari vitézkénthagyta el egykoron Erdélyt, és vajda-ként tért vissza ebbe az Ulászlóval szem-ben ellenséges tartományba, ahol mégő sem rendelkezett megfelelő kapcso-latrendszerrel. Ekkortól azonban a Szö-rényi bánság területe mellett Erdélybenis megkezdhette hatalmának kiépítését.

Az I. Ulászlóval való együttműködésHunyadi János törökellenes harcainaklegdicsőségesebb szakasza. 1442-benmagát a ruméliai beglerbéget győztele, a következő évben pedig támadóhadjáratra vállalkozott a törökök ellen,amire Európában már évtizedek ótanem volt példa. 1444-ben hatalma csú-csán volt, már országok sorsáról dönt-hetett. Szerbia és Bulgária jövője for-gott kockán, és nem véletlen, hogyéppen ekkor jutott a legnagyobb terü-letek birtokába: a magyar történelemegyik legzűrösebb birtoktranzakciójasorán megkapta Brankovics Györgyszerb despota magyarországi birtokai -nak egy részét. Ezzel családi vagyonaösszhangba került bárói hatalmával ésúj társadalmi pozíciójával.

Hunyadi pályafutása nem voltrendkívüli vagy szokatlan. Onnanfolytatta családja felemelését, aholapja abbahagyta. Kitartó munkával,lépésről lépésre haladt előre mind améltóságok megszerzése, mind a csa-ládi birtok gyarapítása terén. Mire or-szágos méltóságviselő lett, ennek meg-felelő családi vagyonnal, már bőven túlvolt a 30. életévén. Többnyire a csata-tereken, nehezen szerzett érdemvolt ez, nem könnyen az ölébe hul-lott gazdagság vagy hirtelen felívelőpályafutás.'

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 13

CímerbŒvítŒ armális Hunyadi János részére

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™