bač 13 bahtati

baba1 [1] 1. nagyanya; 2. öreg néni-kf/íisszony; 3. dajka; 4. bába, szü-lésznő; 5. pejor pletvkás nő/asszony; 6. átv gyáva nyúl/alak; henyélő, lusta (ember); 7. (tref:) moja ~ <feleségem) az oldalbordám; 8. pre-vesti babu (kavicsot vízen) kacsáztat baba2 f i , H\ Id babo baba-devojka [laf] vénlány babajko [14a] apuska, apóka babák [6ab, birt bapka, íb hapci]

1. kaszanyűg; 2. áll kőrisbogárBabaroga [1] népr vasorrú bábababetlna [1] pejor vén banyababica [le] 1. bába, szülésznő; 2. öreg-

anyó(ka) bablčenje [18] bábáskodás, szülészke-

dés bablčltl [62] 1. szülésnél segédkezik;

2. szülészkedik, bábaasszonykodik;3. átv bábáskodik

babine [csak tb, 1] Id babin jebabino [32] leto nyárutó; vénasszo-

nyok nyarababltija: ~ groznica gyermekágyas lázbablnjača [1] gyermekágyas asszonybabinje [csak tb, 1] 1 orv. gyermekágy;

2. gyermekágyas nő meglátogatásababltl [02] Id babičitibablji [26] Id bapskib a b o f l , / ; ] a p ababoličan f25, -čna] vénasszonyos ki-

nézésű; ráncos arcúbabovati [60, -bnjem] kome (átv is)

dajkál vkitbabovlna [1] 1. atyai örökség; 2. szü-

lőföldbabura [1] 1. (tölteni való) zöldpapri-

ka; 2. all ászka; 3. gubacs, fenyő-toboz

baburača [1] áll varangy(os béka)babušina [1] lágyék

Bbabuška [l(a)f] gubacs, fény őtobozbacač [7] (személy v szerkezet) dobó,

vető, hajító; kat ~ bombi bombave-tő; sp ~ diska diszkoszvető; kat ~ mina aknavető; kat ~ plamena lángszóró

bacakati se [61] 1. kapáló(d)zik; ~ no-gama lábával izeg-mozog; kalimpál, rugdalódzik; ~ u krevetu ágyban hánykolódik; ~ rukama hadoná-szik; 2. átv csipkelődik, kötekedik; 3. fölényesen viselkedik

bacanj [7a, birt bacnja] halászvarsabacanje [18] dobás, vetés, hajítás; sp

~,diska diszkoszvetés; sp ~ kladiva kalapácsvetés; sp ~ koptja gerely-hajítás; sp ~ kugle súlylökés

bacil [5] bacilusbaciti [62c, fóly bacati 61] 1. dob, vet,

hajít, röpít; ~ kamen követ dob; haj ~ kotvu horgonyt vet; ~ u staro gvoide szemétre dob; ~ u tamnicu koga börtönbe vet vkit; 2. szór; ~ pare na nekorisne stvari haszontalan dolgokra szórja a pénzt;3. bacati karte kártyából jósol;4. átv dob, vet; bolest baca u kreveta betegség ágynak dönt; ~ misli nahartiju gondolatait papírra veti;~ oko na koga szemet vet vkire;~poslednji adut az utolsó ütőkártyátkijátssza; bacati prašinu u oči porthint a szemébe; 5. ~ svu krivicu nakoga minden bűnt rákén vkire;minden felelősséget áthárít vkire;to me baca u brigu ez engem gondbaejt; 6. riba baca ikru a hal ívik; ~se1. dobál; ~ se na koga kamenom kővel dob meg vkit; 2. odadobjamagát, ráveti magát; ~ se pred koga

vki elé odaveti magát; ~ se na kogaráveti magát vkire; ~se na zemlju a

földre veti magát; ~ se kome u na-rúije vkinek karjaiba veti magát; 3. bacio se u trošak költségbe verte magát; 4. mašina se baca a gép zakatol; 5. riba se baca a hal ívik; 6. átv ~se na što vmire ráveti magát; bacio se na proučavanje prošlosti rávetette magát a múlt tanulmányo-zására

bač [7], bačar [5e] hegyi pásztor; tehenész

bačija [1] hegyi pásztorkunyhó és istálló

Bačka [25b, mint nőnemű mn ragozódik] földr Bácska; (szól:) pa mirna ~! és aztán csend ! aztán punktum !

bački [25b] bácskaibačva [lf] hordó; ~ za vino

boroshordóBačvanin [12, tb -ani] bácskai (férfi)Bačvanka [Ih, tb birt -ki] bácskai nőbačvanski [25b] bácskaibačvar [5(e)] kádárbačvarnica [lc] kádárműhelybačvarski [25b] kádár-bačvarstvo [16] kádármesterségbačvast [25] hordó alakúbadalj [7a v 10a, birt -dija, tb -

dlji v -dljevi] 1. (ökrök nógatásához) ösz-töke; 2. nö'v bogáncs; 3. átv ösztönző erő; (szól:) slava je silan ~ a dicsőség nagy ösztönző erő

badanj [7a v 10a, birt -dnja, tb -dnji v -dnjevi] 1. taposókád; 2. dézsa, sajtár, bődön; 3. malomcsorgó

badar [25 -dra] élénk, jókedvűbadati [61] (átv is) szurkai ;

~ se 1. egymást szurkálják; 2. átv civó-dik, veszekszik

badava 1. ingyen; 2. hiába; ~ (sve)l minden hiába! nincs mit tenni! ~, mora mu se

priznati , da je dobar mind(en) hiába, el kell róla ismerni, hogy jó

badavadžija [1, h] 1. (személy) lusta, henye, naplopó; 2. (személy) élős-ködő, parazita, ingyenélő

badavadžisati, badavadisati [55, -išem] 1. henyél; lopja a napot; 2. élős-ködik

badem [5] (fa és termése) mandula

bademast [25] (szemek) mandula-, mandulavágású

bademnjak [6] (sütemény) mandulás-szelet

bademovo [32] ulje mandulaolajbadminton [5] sp badmintonbadnuti

[50, -nem] 1. <ökröket> ösz-tökével megszúr; 2. vkit meglök

badnjača [1] 1. Id badnjak; 2. kará-csonyi kenyér

badnjak [6] karácsony estéjén égő tönkbadnji

[26]: ~ dan karácsony előnap-ja/vig

iliája; -nje veče karácsonyest(e)badriti Id bodritibadrljica [lc] 1. szár; 2. áll tollgerincbadža [1] 1. tetőablak; 2. füstlyuk,

kéménybagatela [1] 1. csekélység, apróság;

2. potom ár; kupiti što za -lu potom áron vesz vmit

bagatelisati [55, -išem] kevésbe vesz, nem veszi komolyan, bagatellizál

bagaž [7], bagaža [1] poggyász, málnabager [5] kotró(gép)baglama [1] 1. ajtópánt, sarokvas;

2. háromhúrú tamburabaglja [1] szénaboglya, szalmaboglvabagijati [61] szénát/szalmát boglyába

rakbagov [5] bagó; Ivakati ~ bagózikbagra [lg] 1. (állat)fajta; 2. pejor

klikk; csőcse'ékbagrem, bagren [5], bagrena [1] akácfabagremar [5], bagremik [6] akácos,

akácerdőbagremov, bagrenov [32] med akácmézbagremovac, bagrenovac [8a, birt -vca]

akácmézbagremovina, bagrenovina [1] (fa-

anyag) akácfabagren [25a] bíborszínűbagrenica [lé] bíborpalástbagrenjak [6] akácvirágmézbahat [5] Id bat2

bahorenje [18] varázslásbahorica [lc] varázslónő, jósnőbahoriti [62] 1. varázsol, igéz, jósol;

2. elvarázsol; varázsigével felidéz/el-hárít

bahtati [56a, bašćem] topogva lép; tapos

bahuljati 14 baletski bálija 15 bar

bahuljati [61] <gyermek> négykézláb mászik

bajač [7] ld bajalobajačica [lc] ld bajalicabajagi állítólag; kao ~ állítólag(osan),

mintha; ~ je bolestan állítólag betegbajalac [8c, birt -jaoca] ld bajalobajallca [lc] varázslónőbajalo [14] <Sí.ímély> varázslóbajan [25, -jna] bájos, varázslatosbajanje [18] varázslásbaját [25], bajatan [25, -tna] <kenyér,

étel) nem frissbajatl [54, -jem] varázsolbajbok [6] biz zárka, fogdabajka [lah, tb birt -ki] 1. (tündér)mese;

2. átv dajkamesebajonet [5] kat szurony; napad ~om

szuronyroham; s ~om na pušci fel-tűzött szuronnyal

Bajram [5] {mohamedán ünnep) baj-rám

baka [1] öregasszony,.nénikébakai [5], bakalín [12, tb -li] fűszeres,

fűszerkereskedőbakalar [5e] tőkehalbakalnica [lc] fűszerkereskedés, fűszer-

üzletbakalskl [25b] fűszer-; -ka radnja

fűszerkereskedés; -ka roba fűszerárubakandža [1, főleg tb] szeges bakancsbakar [5a, birt -kra] rézbakaran [25, -rna] réz-; rézből való; -

mi lim rézlemez; -mi novac réz-pénz; -ma ruda rézérc

bakarisanje [18] rezezés; rézzel be-vonás

bakarisati [55, -ísem] rezez; rézzel bevon

bakaruša [11 1. rézpénz; 2. rézkolompbakica [lc] anyó, anyókabaklava [1] dióstésztafélebakija [lg] (átv is) fáklyabaki jada [1] fáklyásmenetbakljaš [7] fáklyavívőbakonja [1, h] (gyakran gúny) gazdag

(öreg)ember; nagy úrbakrač [7] bogrács, rézüstbakračlija [1] rég kengyelbakren [25] Id bakaranbakrorez [5] rézmetszet

bakrorezac [8a, birt -esca] rézmetszőbakrotisak [6a, -ska] réznyomatbaksuz [5] 1. szerencsétlen flótás;

peches ember; 2. vészmadár; vészt-hozó madár

bakšiš [7] borravaló, baksisbaktat! se [56, -kćem se] vesződikbakterija [1] baktériumbakteriolog [6] bakteriológus, bak-

tériumkutatóbakteriologija [1] bakteriológiabakteriološki [25b] bakteriológiai; ~

zavod ^bakteriológiai intézetbakulja [1] <élőfa külső rétege) szijácsbakvica [lc] 1. vizesdézsa, vizesedény;

2. kaszaüllőbal [5] bál, táncmulatságbala1 [1] takonybala2 [1] bála, köteg, csomag, göngyö-

leg; ~ pamuka gyapotbála; ~ robe áruköteg

balaban [5] meghűlés, náthabalada [1] ir balladabalans [5] egyensúlybalansirati [61] egyensúlyoz, balan-

szírozbalast [5] ballaszt, teherbalav [25] taknyosbalavac [8a, birt -vca] 1. (átv is) tak-

nyos kölyök; zöldfülű; 2. áll vá-gódurbincs; 3. növ tőzike

balavadija [1], balavčad [21] taknyos kölykök

balavce [21, birt -eta] (átv is) taknyos kölyök

balavica [lc] 1. (átv is) taknyos leány; 2. áll <hal> sügér

balavi« [62] ld balitibalčak [6] (kard)markolatbale tb ld bala1

balega [la] állati ganaj/ürülék/trágyabalegar [5] áll ganajtúró bogárbalegati [61] 1. ganajoz, trágyáz; 2.

átv zagyvaságokat beszélbalerina [1] balett-táncosnő, balerinabalet [5] táncjáték, balettbaletmajstor [5] balettmesterbaletski [25b] balett-; ~ ansambl

balettegyüttes; ~ igrač/plesač balett-táncos; -ka igračica/plesačica balett-táncosnő

bálija [1, h] pejor <Boszniában> otrom-ba török paraszt; ,,bálija"

baliti [62] 1. taknyoz; 2. átv hetet havat összehord

Balkan [5] földr BalkánBalkanac [8a, birt -nca] balkáni (férfi)balkanski [25b] balkáni; (földr:) Bal-

kanski poluotok v Balkansko polu-ostrvo Balkán-félsziget

balkon [5] {színházban is) erkélybalo [14], balon ja [1, h] <személy>

taknyos, fecsegőbalon [5] 1. léggömb; 2. ballon(eső)-

kabátbalotaža [1] titkos szavazás golyóvalbalsam [5] 1. balzsam; 2. gyógyír;

3. átv balzsam, enyhülés, örömbalsamovanje [18] balzsamozásbalsamovati [60, -mujem] (bejbalzsa-

mozbaltički [25b] balti; (földr:) Baltičko

more Balti-tenger, Keleti-tengerbalustrada [1] (erkély)mellvéd, ba-

lusztrádbalvan [5] gerenda, cölöpbalz ... Id bals . ..bambadava 1. ingyen; 2. hiábabambus [5] növ bambuszbambusova [32] trska bambusznádban [9, tb banovi] tört, pol bánBanaćanin [12, tb -ani] bánáti (ember)Banaéanka [lh] bánáti nőbanak [6, birt -nka] 1. padka, kemence-

alj; 2. pultbanalan [25, -Ina] elcsépelt, lapos,

banálisbanana [1] növ <fa és termése) banánBanat [5] földr Bánátbanatski [25b] bánátibanéenje [18] 1. tivornyázás; 2. tén-

fergés, őgyelgés, csavargásbančiti [62] 1. tivornyáz; 2. ténfereg,

őgyeleg, csavarogbanda [1] bandabandaža [1] 1. védkötés, bandázs; 2.

kötés, kötszerbandera [1] (telefon)oszlop, póznabandit [5] rabló, zsivány, banditabandoglav [25] nyakas, konok, csö-

könyösbangav [25b] sánta

banica [lc] a bán felesége; bánnébanka [la] 1. bank, hitelintézet, pénz-

intézet, bankház; državna ~ állami bank; hipotekama ~ jelzálogbank; Međunarodna^ ~ za obnovu i razvitak Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank; Narodna ~ Nemzeti Bank; Banka za spoljnu trgovinu Kül-kereskedelmi Bank; 2. bankjegy; 3. kártya bank; držati -ku tart ja a bankot

bankar [5] 1. bankár; 2. kártya bank-adó, bankár

bankarski [25b] bank-; -ka operacija bankügylet; ~ posao bankügy

bankarstvo [16] bankügy, banktevé-kenység

banket [5] díszlakoma, társasebéd, társasvacsora, bankett

banknota [1] bankjegybankovni [25b] bank-; -na doznaka

bankátutalás; ~ račun bankszámla; ~ ulog/uložak bankbetét

bankrotirati [61] tönkremegy; csődbe jut

bankrotstvo [16] tönkremenés, csődbanovati [60, -nujem] tört báni méltó-

ságot viselbanovié [7] bánfi, a bán fiabanovina [1] tört bánságbanski [25b] tört báni; ~ sto} báni

táblabanuti [50, -nem] (be)toppan, beállít

(vhová); ~ u nečiju kuću betoppan vkinek a házába

banja [1] fürdő(hely); lekovita ~ gyógy-fürdő; idem u -nju megyek nyaralni

Banjalučanin, Banjolučanin [12, tb -ani] banjalukai (férfi)

banjalučki, banjolučki [25b] banjalukaibanjati se [61] fürdik; fürdőt veszbanjski [25b] fürdő-; -ko tečenje gyógy-

fürdőkúra; ~ gost fürdővendég; -ka sezona fürdőidény

bapski I. mn [25b] vénasszonyos; ~ lek háziszer; (tréf) -ka mudrost vénasszonyi bölcsesség; II. hat vén-asszony módra; vénasszonyosan

bar1 legalább; ako ne u svemu, ~ u muzici-uspeva ha nem is mindenben, legalább a zenében halad; ~ da

bar 16 bašibožuk bašta 17 bećarski

bárcsak; ~ da dođe bárcsak jönne! ~ da sam kod kuće! bárcsak otthon lehetnek !

bar2 ft), tb -rovi] bár; éjjeli mulatóhelybara [ 1] 1. mocsár; 2. pocsolya, tócsabaraba [ l , / i | 1. csavargó; 2. faragat-

lan/ilurva fickó; haszontalan emberbarabar egyenlő(en); egy sorban;

lépést tartvabarabaritl se [62] lépést tart; versenyezbaraka [la] bódé, barakk; ideiglenes

faépületBaranja \ \ ] földr BaranyaBaranjac [8a, birt -njca] baranyai

(férfi)baranjski [25b] baranyaibaratati [61] 1. čim igazgat, intéz,

kezel vmit; ~ novcem pénzt kezel; pénzzel bánik; 2. po čemu kotorász, turkál, keresgél vmihen

barbar |5(e)] <személy> barbárBarbara [1] Borbálabarbarizam [5a, -zma] barbárságbarbarski [25b] barbárbarbarstvo [16] barbárságbarbun [5] áll <hal> bajúszos vörös-

márnabardak [6] korsóbardakllja [1] királyszilvabareljef [5] féldombormííbaretn hl bar1

barij [7], barijum [5] vegy báriumbarijera [1] 1. korlát, sorompó; 2.

vámhatárbarikada [1] barikád; utcai torlaszbarikadirati [61] elbarikádoz, eltorla-

szolbarilo [16] bődönbariti [62] forral, főz, párolbarjačić [7] zászlócskabarjak [6] zászlóbarjaktar [5e] tört zászlótartó, zászló-

vivőbarka [la] bárkabarok [5] miív barokk stílusbarokni [25b] barokk- ~ stil barokk

stílusbarometar [5a, -tra] barométer báron [5] báróbaronesa [1] bárónő, bárókisasszony baronica [le] báróné

baronstvo [16] báróság barovit [25] mocsaras barski [25b] mocsár-, mocsári; ~ gaz mocsárgáz; ~ka groznica mocsárláz; -ka ptica gázlómadár baršun [5] bársony baršunast [25] bársonyos Bartol (omej) [5] Bertalan barun [5] Id báron barut [5] lőpor; bezdimni ~ füstnélküli

lőporbarutana [1] 1. lőpoi raktár; 2. lőpor-

gyárbas [9, tb -sovi] basszus basamak [6] 1. lépcsőfok; niz ~ le a lépcsőn; uz ~e fel a lépcsőn; 2. [tb] basamaci lépcsőbasen [5] 1. tartály, medence; ~ za kupanje fürdőmedence; ~ za plivanje úszómedence; ~ s veštaćkim talasima hullámfürdő; 2. földr medence; ugljeni ~ szénmedence basist [5], basista [I , /;] <énekes>basszus, basszista basna [1] (tan)mese,

állatmese basnopisac [8b, birt -sca] meseíró basnoslovan [25, -vna] mesés, fantasz-í tikus

bastion [5] bástya bastisati [55, -išem] összetapos, legázol,

megsemmisítbaš 1. éppen; ~kao akárcsak; ~ ništa semmi(t) sem; ~ onda éppen akkor; nisam ~ najbolje nem vagyok éppen legjobban; ~ sam se spremao éppen azon voltam; ~ je zaslužio alaposan rászolgált; ~ uz kuću éppen/szorosan a ház mellett; ~ zato éppen azért ; 2 . különösen; ~ to nis i trebao da činiš különösen/éppen ezt nem kellett volna tenned; 3. szól ~ me briga törődöm is vele; legkisebb gondom is nagyobb; ~ si lud(a)! bizony bolond vagy ! ~ malo édeskevés; tője ~ cövek! ez aztán az ember! ~ za inat! azért is! bašča Id baštabaš-čaršija, baščaršija [1] főpiac,

piac-! negyed, bašibožuk [6] a nem hivatalos török

hadsereg katonája

bašta [1] 1. kert; ~ za povrće konyha-kert; staklena ~ üvegház, meleg-ház; 2. <vendéglői> kerthelyiség

baštenski [25b] (konyha)kertibaština [1] 1. (atyai) örökség; 2.

(föld)birtokbaštinik [6] 1. örökös; 2. földtulajdonosbaštiniti [62] örökölbaštovan [5] kertészbaštovanka [Ih] kertésznőbaštovanstvo [16a] kertészet; bugarsko

~ bolgárkertészetbat1 [9, tb -tovi] 1. ütő, kótis; 2.harang

nyelvebat2 [5] (láb)dobogás, topogásbata1 [1, h] bátyó, öcsibata2 [1] 1. bot; átv botütés; 2. vaj-

köpülő botbatak [6] <szárnyasé> comb; guščji ~

libacombbatal mn, [nrag] rég elhagyottbataliti [62] elhagy, abbahagybataljica [le] <kézfej nélkül) csonka

kar; csonka szárnybataljon [5] kat zászlóaljbatati [51] kopog, ütbaterija [1] 1. (zseblámpa)elem; telep;

2. kat üteg; komandir -je ütegparancsnok

batina [1] 1. ütő, bot; 2. ütleg, verés;3. közm ~ ima dva kraja a botnak kétvége van; ~je iz raja izrasla a verésaz égből származik

batinati [61] ütlegelbatinica [le] botocskabatist [5] <szövet> batisztbatll mn [nrag] boldogbatrgati se [61] 1. kalimpál, kapá-

lódzik; 2. botorkál bauk [6] rémkép, mumus bauljati [61] négykézláb mászik baura [1] suta (szarvnélküli) juh Bavarac [8a, birt -rca] bajor (férfi) Bavarka [Ih, tb birt -ki] bajor nő Bavarska [25b mint nőnemű mn ragozó-dik] földr Bajorország bavarski [25b] bajor baviti se [62] 1. időzik; 2. čime foglalkozik vmivelbavljenje [18] 1. tartózkodás; 2. čime

foglalkozás vmivel

2 Szerbhorvát—magyar

bavrljati [61] 1. kószál, csavarog; 2. fecseg, csacsog

baza1 [1] bodzabaza2 [1] 1. alap, bázis; ekonomska ~

gazdasági alap; materijalna ~ anyagi/pénzügyi alap; ~ i nad-gradnja alap és felépítmény; 2. kat támaszpont, bázis; pomorska ~ tengerészeti támaszpont; vojna ~ katonai támaszpont

bazar [5] bazárbazati [61] <cél nélkül) kószál, bolyong,

csavarogbazdeti [63, -dim] bűzlikbazen Id basenbazga [1] bodzabazičan [25, -ćna] alap-; -čna industrija

alapiparbazirati [61] na što alapít, alapoz, épít

vmirebaždar [5(e)] mértékhitelesítő (sze-

mély)baždarenje [18] mértékhitelesítésbaždarina [1] mértékhitelesítési díjbaždariti [62] <mértéket, súlyt) hite-

lesítbaždarnica [1] mértékhitelesítő hivatalbaždarskl [25b] mértékhitelesítőbdenije [18] vall 1. előest, vigilia;

2. ünnepi előest egyházi szertartásabdenje [18] 1. virrasztás; 2. vigyázás,

óvásbdeti [63, bdim] 1. virraszt; fenn-

marad, éjszakázik; 2. vigyáz, óvbeba [1] 1. pólyás, csecsemő, kisbaba;

2. bababebica [le] kisbaba, bébiBeč [7] földr BécsBečanin [12, tb -ani] bécsi (férfi)Bečanka [Ih] bécsi nőbečenje [18] <szemeké> meresztésbečiti [62] szemet mereszt; ~ očima

szemeit mereszti; ~ se fintorogbečka [Ih] sörös hordóbečki [25b] bécsi; -ka šniclal-ki odrezak

bécsi szeletBečlija [I, ft] bécsi (férfi)beéar [5e] 1. nőtlen (ember); stari ~

agglegény; 2. átv betyárbećarltl se [62] betyárkodikbećarski (25b] betyár, betyáros

bećarstvo18 beillő belllja 19 besanica

bećarstvo [16] betyárság beđa [1] 1. ínség, nyomorúság, nyomor; 2. baj, szerencsétlenség; dopasti -de bajba jut; 3. on je prava ~ elég baj van vele; natovariti sebi -du na vrat sok bajt vesz a nyakába; raditi što od -de immel-ámmal csinál vmit bedak [6] fajankó, félkegyelmű; ütő-

dött alakbedan [25, -dna] nyomorúságos, siral-mas, szerencsétlen bedast [25b] buta, ostoba, bárgyú bedastoća [1] butaság, ostobaság, bárgyúságbedem [5] földsánc; várfal bedenje [18] ráfogás, rágalmazás;hamis/alaptalan vádolás bedevija [1] arab kanca bediti [62b] ráfog, rágalmaz; alaptalanul/hamisan vádol bednik [6] (átv is) nyomorult bednoća [1] nyomor(úság) bedrenica [le] orv lépbetegség bedrenjača [1] csipőcsont bedro [16a] orv csípő beg1 [6] futás, menekülés beg2 [9, tb -ovi] (mohamedánoknál) úr,

bej, bégbegati [61] Id bežati begenlsatl [55, -išem] 1. szeret; ~ neko jelo szeret vmilyen ételt; 2. jóváhagy, helyesel begluči« [62] robotol beglučki [25b] kincstári, bégi begluk [6] 1. kincstár; 2. robot-(munka); 3. a bég birtoka begnu« [50, -nem] Id pobeči begovlna [1] Id begluk 3. begstvo [16] futás, szökés, menekülés; dati se u ~ futásnak ered; kat ~ ispod zastave v ~ iz vojske szökés, dezertálás; naterati u ~ megfutamít begunac [8a, birt -nca] menekült; szökevény; politički ~ politikai menekült, emigráns; vojni ~ katonaszökevény begunlca [le] szökött nő beh Id bitibehar [5] kehely, serleg bejah Id biti bekeljenje [18] arcfintorítás

bekeljiti se [62] arcát fintorítja beknuti [50, -nem] 1. egyet béget; 2. (átv;) nije ni -nuo meg se mukkant; ni -nuti egy kukkot sem; ne zna nemački ni da -ne meg se tud nyik-kanni németül bekrija [1, h] korhely bekrija« [61] korhelykedik bekstvo Id begstvo bel Id beo belac [8a, birt -Ica] 1. fehér/szürke ló;

2. fehér emberbelača [1] <népviselet> fehér házi-szőttes férfiruha belaj [7] baj, pech belance [20, birt -eta] tojásfehérje belančevlna [1] fehérje belasati se [61] fehérlik; fehéren csillog;

fénylikbelcat: beo ~ hófehér, patyolatfehér beleg [5], belega [la] 1. jegy, jel;2. ismertető jel beleglja [1] fenőkő belegovlna [1] bélyegilleték belenzuka [la] karkötő, karperec beleška [laf, tb birt beležaka] 1. jegyzet, feljegyzés; ~ u dnu strane lábjegyzet; lapalji jegyzet; 2. (újságban) rövid hírbele« [63, -lim] fehéredik, fehérül, fehér lesz; ~se fehérlik; béli se sneg fehérlik a hó; dan se béli virrad beletrist [5] szépíró beletristički [25b] szépirodalmi beletristika [la] szépirodalom beleženje [18] (fel)jegyzés belezi« [62] (fel)jegyez, jegyzetel beležnica [lc] notesz, jegyzetfüzet beležnlčkl [25b] jegyzői beležnik [6] 1. jegyző; 2. notesz, jegy-zetfüzetBelgija [1] földr Belgium Belgijanac [8a, birt -nca] belga (férfi) Belgijanka [Ih, tb birt -ki] belga nő belgijski [25b] belga belica [lc]: pšenica ~ fehér búza; ~ crvenpera <hal> vörösszárnyú koncér beličast [25] fehéres beillő [16] 1. fehérség, fehér rész; 2. fehérítő (hely); 3. fehér (arc)-kenőcs; olovno ~<festék> ólomfehér

belilja [1] mosónőbelina [1] 1. fehérség; fehér rész;

2. nyomda térköz, spáciumbéli« [62] (be)fehérít; ~ se 1. fehéne

festi az arcát; 2. fehérlikbelkast [25] fehéresbelobrad [25] ősz szakállúbelobrk [9e, tb -kovi/-rci] ősz bajuszú

emberbelokos [25] fehér hajúbelokost [3(f)] rég elefántcsontbelokrvnost [3(f)] fehérvérűségbelolik [25] fehér arcúbeloputan [25, -tna] fehérbőrűBelorus [5] belorusz, fehérorosz (férfi)belov [5] fehér kutyabelušast [25] fehéresbelutak [6a, birt -tka] kvarcbena 1. [1] áll szalonka; 2. [1, h] egy-

ügyű (ember)benast, benay [25] együgyű, félkegyel-

mű, eszelősbenaviti se [62] 1. ostobaságokat cse-

lekszik; 2. bolondozik; bolondnak tetteti magát

Benedlkt [5] Benedekbenetalo [16] (személy) 1. idétlenkedő,

fecsegő, locsogó, szószátyár; 2. bam-bán viselkedő

beneta« 1. zöldeket beszél; idétlen-kedik, fecseg, locsog; 2. bambán viselkedik

benzin [5] benzinbenzinski [25b] benzin-; ~ motor

benzinmotor; -ka pumpa benzinkút; -ka stanica benzintöltő állomás

benzol [5] benzolbeo [25, bela] 1. fehér; ~ belcat hó-

fehér, patyolatfehér; bela kafa tejes-kávé; belő pivo világos sör; ~ kao sneg hófehér; 2. (szćl:) po belom svetu a nagy világban; ne reče ni bele egy árva szót sem szólt; ne zna ni bele egy kukkot sem tud; bele noćia) átvirrasztott/álmatlan éjszakák;b) fehér éjszakák

beočug [6] láncszemBeograd [5] földr Belgrádbeogradski [25b] belgrádiBeograđanin [12, tb -ani] belgrádi

(férfi)

2*

Beograđanka [Ih, tb birt -ki] belgrádi nőbeona [1] orv szaruhártyahomálybeonjača [1] orv ínhártyaberač [7] (személy) szedő, szüretelő;

~ pamuka gyapotszedőberah Id bratiberat [5] török oklevélberba [lg] 1. szedés; ~ grozda szőlő

szüret, szőlőszedés; ~ kukuruza kukoricatörés/-szedés; ~ pamuka gyapotszedés; ~ voća gyümölcs-szedés; 2. szüret

berber(ln) [12, tb -rí] borbélyberbernica [lc] borbélyműhelyberde [20, birt -eta] (pengető hangszer)

mélyebb fekvésű tamburicaberem Id bratiberiM bratiberićet [5] 1. siker, boldogulás, sze-

rencse; 2. nyereség, haszonberićetan [25, -tna] előnyös, jövedel-

mező; hasznot hajtóberijah Id bratiberlvo [16] bér, illetmény; činovnička -

va tisztviselői illetményekBerlinac [8a, -nca] berlini (férfi)berlinski [25b] berlinibermet [5] ürmösBemard [5] Bernátberući Id bratiberza [1] 1. tőzsde; crna ~ fekete

piac, zúgpiac; efektna ~ érték-tőzsde; produktna ~terménytőzsde; ~ rada munkaközvetítő hivatal; robna ~ árutőzsde; 2. tőzsdepalota

berzanskl [25b] tőzsde-, tőzsdei; ~ tečaj tőzsdei árfolyam

berzijanac [8a, birt -nca] tőzsdésbes1 [9, /í> besovi] 1. düh, méreg, bosz-

szúság; iskaliti ~ nad kime kitölti a mérgét vkin; 2. veszettség; 3.fék-telenség

bes2 [5] ker árfolyamhanyatlásbesa [1] rég igéret; ~! szavamra!

dati -su szavát adjabesan1 [25, -sna] 1. dühös, mérges,

bosszús; 2. veszett; 3. féktelen; 4. ~ konj tüzes ló

besan2 [25, -sna] álmatlan; -ne noći álmatlan éjszakák

besanica [lc] álmatlanság

besavesnost 20 bespravnostbespredmetan 21 bezbožničkl

besavesnost |3fJ lelkiismeretlenség besavestan [2:1, -sna] lelkiismeretlen bescen |2.ri] 1. potom, olcsó; 2. meg-

iH'csiillii'ti'tleii, felbecsülhetetlen bescen je [ I8J potom ár; dati/kupiti u ~potom pénzért ad/vesz vmit besciljan 125, -ljna] céltalan beseda [ 1] beszéd, szónoklat; ~ na gori hegyi beszéd; prestona ~trónbeszéd; svečana ~ ünnepi beszéd beseditl [62] beszél, szónokol besednički [25b] szónoki besednik [6] szónok besedništvo [16] szónoklástan beseđenje [18] beszélgetés besllan [25, -Ina] erőtlen beskamatni [25b] kamatmentes; ~ zajam kamatmentes kölcsön beskarakteran [25, -rna] jellemtelen beskičmen [25] (útv is) gerinctelen beskičmenjaci \tb, 6, birt -~aka] áll

gerinctelenekbeskonačan [25, -čna] végtelen beskonačnost (3(f)] végtelenség beskoristan [25, -s(t)na] haszontalan beskrajan [25, -jna] végtelen beskrajnost [3(f)] végtelenség beskrupulozan [25, -zna] gátlás nélküli beskrvan [25, -vna] (átv is) vér nélküli; -vna bitka verteién ütközet beskućnik [6] 1. hajléktalan, ágrólsza-kadt ember; 2. csavargó/léha/zül-lött alakbeslavan [25, -vna] dicstelen beslovesan [25, -sna] esztelen besmislen [25] badar, képtelen, értel-metlenbesmislenost [3(f)] értelmetlenség besmislica [le] badarság, képtelenség,

értelmetlenségbesmrtan [25, -tna] halhatatlan; -tno se proslavio örök dicsőséget szerzett magának; halhatatlanná tette a ne vét besmrtnik [6] <személy> halhatatlan besmrtnost [3(f)] halhatatlanság besneti [63, -nim] I. <vihar, ragály is> dühöng; 2. őrjöng; 3. kevélykedik, féktelenkedikbesnilo [16] 1. düh(össég); 2. dühön-

gés, őrjöngés, dühroham, dühkitö-rés; 3. veszettség

besnoća [1] dühbesnulja [1] makacs, makrancos nő;

fúiiabesočan [25, -čna] 1. nedvtelen; 2. átv velőtlen, tartalmatlan, üres; ~govor üres/tartalmatlan beszéd besolica [le] sóhiány besomučan [25, -čna] eszeveszett, vad;

-čna hajka vad hajsza/üldözés besomučnik [6] <személy> eszeveszett bespameée [18], bespamet [3c] esztelen-ség, meggondolatlanság bespametan [25, -tna] esztelen, meggondolatlan besparan [25, -rna] páratlan; -mi konj

egves lóbesplatan [25, -tna] díjtalan, ingyenes;

-ina karta szabadjegv; biz potyajegy;-tna ulaznica ingyenes belépő-(jegy)

besplatno ingyen; ker ~ i frankoingyen és bérmentve besplodan [25, -dna] 1. <fa, talaj) terméketlen; 2. <nőstény állat) meddő bespodmetni [25b] nyelv <mondat>

alanytalanbespogrešan [25, -sna] hibátlan bespokojan [25, -jna] nyugtalan bespolan [25, -Ina] <szaporodás> ivar-talan bespomoćan [25, -ćna] tehetetlen,

gyenge besposlen [25] 1. munka nélküli;2. tétlen, munkátlan besposlenost [3(f)] 1. munkanélküliség; 2. tétlenség, munkátlanság besposlica [le] 1. szabad/ráérő idő; tétlenség; 2. -munkanélküliség, munkahiány; 3. pöszmötölés, pepecselés; hiábavaló beszéd; hiábavalóságbesposličar [5e] henyélő/tétlen ember besposličenje [18] 1. henyélés, tétlen-ség; 2. munka nélküli állapot besposlici« [621 1. henyél, tétlenkedik;

2. munka nélkül van bespovratan [25, -tna] ker <kölcsön>

vissza nem térítendő bespravan [25, -vna] jogtalan, jog

nélküli bespravnost [3(f)] jogtalanság

bespredmetan [25, -tna] tárgytalan, alaptalan

besprekidan [25, -dna] szakadatlan, fo-lyamatos, állandó

besprekoran [25, -rna] feddhetetlen, kifogástalan

besprestan [25] folytonos, állandóbesprestance folytonosan, állandóanbespriličan [25, -čna) alkalmatlan, il-

letlenbesprimeran [25, -rna] példátlan, egye-

dülállóbespristran [25], bespristrastan [25, -

sna] elfogulatlan, pártatlanbespristranost, bespristrasnost [3(f)]

elfogulatlanság, pártatlanságbesprudan [25, -dna] <folyó> zátony-

mentesbespuće [18] ld besputica 1., 2.besputan [25, -tna] 1. úttalan; jár-

hatatlan; 2. átv kilátástalan, cél-talan; 3. átv igaztalan, tisztes-ségtelen, bűnös

besputica [le] 1. utak járhatatlan-sága/hiánya; úttalanság; 2. átv ki-látástalan helyzet; kilátástalanság, céltalanság; 3. kicsapongó/léha élet

besraman [25, -mna] szemérmetlenbesramnik [6] szemérmetlen (ember/-

alak)bestelesan [25, -sna] testetlenbestidan [25, -dna] szemérmetlenbestidnik [6] szemérmetlen (ember/-

alak)beštija [1] 1. (átv is) vadállat; 2. átv

bestia; csábító nőbestijalan [25, -Ina] állati, állatias,

bestiálisbestijalnost [3(f)] állatias viselkedés;

bestialitásbestraga nyom nélkül; nyomtalanul;

~ daleko borzasztóan messze; isten háta mögött; idi ~! menj a csu-dába!

bestrastan [25, -tna] szenvtelen, érzé-ketlen

besubjekatnl, besubjektni [25b] nyelv <mondat> alanytalan

besude [18] 1. törvényszünet; bírás-kodás szünetelése; 2. törvénytelen-ség hiánya

besvesnost [3f] öntudatlanság, eszmé-letlenség

besvestan [25, -sna] öntudatlan, eszmé-letlen bešavni [25b] miisz <p/ cső> varrat

nélkülibeščastan [25, -sna] becstelen beščašće [18] becstelenség beščedan [25, -dna] gyermektelen beščednost [3(f)] gyermektelenség bešćutan [25, -tna] érzéketlen, érzéstele nbešćutiv [25] érzéketlen, érzéstelen bésika [la] hólyag; (orv:) mokraćna ~ húgyhólyag; kamen u -ici hó-lyagkő, húgykő; zapaljenje ,-ke hólyaghurutbešnjenje [18] düh, dühöngés beštija ld beštijabeton [5] beton; armirani ~ vasbeton betonirati [61] betonoz, bebetonoz betonski [25b] beton-; ~ most betonhíd bez1 [birt e] 1. nélkül; vmin kívül; ~ obzira tekintet nélkül; ~ razlike különbség nélkül; ~ sumnje kétség-telenül, kétségkívül; ~ šale tréfán kívül; ~ toga anélkül; 2. -talán, -telén; ~ dece gyermektelen; ~ do-movine hontalan bez2 [ l lb , tb -zovi] vászon bezakonlk [6] 1. jogtipró; 2. rossz/bűnös emberbezakonje [18] 1. jogtiprás, törvény-

telenség törvényellenesség, törvény-szegés, önkény; 2. vétkezés, bűn-

tevés bezalkoholan [25, -Ina] alkoholmentes;

-Ina pića alkoholmentes italok bezazlen [25] ártatlan, jámbor bezazlenost [3(f)] ártatlanság, jám-borságbezbedan [25, -dna] biztonságos bezbednost [3(f)] biztonság; javna ~ közbiztonság; ~i radi biztonság kedvéértbezbojan [25, -jna] színtelen, fakó bezbolan [25, -Ina] fájdalommentes bezbožan [25, -žna] ateista; (átv is)

istentelenbezbožnički [25b] (átv is) istentelen,

istentagadó

bezbožnik 22 bež bežanija 23 billjarskl

bezbožnik [6] <szemćly> ateista; isten-ta?a 1ó; (átv is) istentelen bezbožnost

[3(f)] 1. istentagadás,ateizmus; 2. átv istentelensćg bezbrižan [25, -žna] gondtalan bezbrižnost (3(f)] gondtalanság bezbroj rengeteg, tömérdek, számtalan; ~ briga tömérdek/millió gond; ~ ljudi rengeteg/tömérdek ember; ~ puta számtalanszor; ima ih ~ mnogo rengetegen vannak bezbrojan [25, -jna] számtalan bezdan [5], bezdana [1], bezdanica [lc] feneketlen mélység; örvény, szakadékbezdetan [25, -tna] gyermektelen bezdiman [25, -mna] (pl lőpor) füst

nélkülibezdušan [25, -šna] szívtelen bezduínik [6] szívtelen ember bezdušnost [3f] szívtelenség bezglasan [25, -sna] hangtalan bezglav [25], bezglavan [25, -vna]1. fejetlen; 2. ész nélküli bezglavlje [18] fejetlenség bezgraničan [25, -čna] határtalan bezgrešan [25, -šna] 1. bűntelen, ártatlan; bűn nélküli; makulátlan; 2. vall szeplőtelenbezgrešnost [3(f)] makulátlanság bezimen [25] névtelen bezizgledan [25, -dna] kilátástalan bezizlazan [25, -zna] kilátástalan, reménytelen; -zno stanje reménytelen állapotbezizrazan [25, -zna] kifejezéstelen bezličan [25, -čna] (átv is) személy-telen; -čni glagol személytelen ige bezloban [25, -bna] jóindulatú, jószívű bezljudan [25, -dna] átv (pl utca) ki-haltbezmalo majdnem bezmeran [25, -ma] mérhetetlen beznačajan [25, -jna] jelentéktelen bezračebn [25, -Ina] elvtelen beznačelnost [3(f)] elvtelenség beznadežan [25, -žna] reménytelen beznadežnost [3(f)] reménytelenség bezobličan [25, -čna] alaktalan bezobrazan [25, -zna] szemtelen, arcátlan

bezobraznik [6] szemtelenség, arcát-lanság

bezobraznik [6] szemtelen ember bezobraznost [3(f)] szemtelenség, arcát-lanságbezobziran [25, -ma] 1. tekintet nél-küli; 2. kíméletlen, tapintatlan bezočan [25, -čna] elvetemült bezodvlačno azonnal, haladéktalanul bezopasan [25, -sna] veszélytelen bezosećajan [25, -jna] érzéketlen bezrazložan [25, -žna] indokolatlan bezrodan [25, -dna] terméketlen bezub [25] fogatlan bezuman [25,*-mna] oktalan, esztelen bezumica [lc] oktalanság, esztelenség bezumiti [62d] eszét veszi; megbolon-dít; ~ se megbolondul; eszét veszti bezumlje [18] oktalanság, esztelenség bezumnik [6] oktalan/esztelen ember bezumnost [3f] oktalanság, esztelenség bszuslovan [25, -vna] feltétlen; feltétel nélküli; (kat:) -vna kapitulacija feltétel nélküli megadás bezuspešan [25, -šna] sikertelen bezuspešnost [3(f)] sikertelenség bezuvetan [25, -tna] feltétlen bezuzročan [25, -čna] ok nélküli; alaptalanbezvazdušan [25, -šna] légüres, lég-mentes; ~ prostor légüres tér bezverac [8a, birt -rca] <személy) hitetlen, vallástalan, felekezetnélküli bezveran [25, -rna] hitetlen, vallástalan, felekezetnélküli bezvernik [6] Iá bezverac bezveznost [3(f)] összefüggéstelenség bezvlašće [18] törvénytelen állapot;anarchia, fejetlenség bezvodan [25, -dna] víztelen, vízszegény bezvoljni [25b] <ember> gyenge akara-

tú; akarat nélküli bezvoljnik [6] gyenge akaratú, akaratnélküli v tehetetlen ember bezvrednostan [25, -tna] értéktelen bezvučan [25, -čna] hangtalan; nyelv ~ suglasnik zöngétlen mássalhangzóbež1 isz menekülj! meneküljetek 1 bež2 [nrag] drapp (színű)

bežanija [1] 1. menekülés; 2. mene-külők csapata

bežanje [18] szökés, menekülésbežati [64, -žim] 1. szökik, meneküli

2. od čega szökik/menekül vmi elől; kerül vmit; ~ od rada kerüli a munkát; ~ od škole kerüli az iskolát

beženac [8a, birt -nca] nőtlen emberbeženstvo [16] nőtlenségbežičan [25, -čna] drót nélküli; -čna

telegrafija drótnélküli távíróbeživotan [25, -tna] élettelenbežučan [25, -čna] 1. epe nélküli;

2. átv galambepéjű, szelídbiber [5] <növény és termése) borsbiberisati [55, -išem], biberiti [62]

borsozbibernjača [1, bibernjak [6] borsdoboz,

borstartó, borsszóróbiblija [í]vall bibliabiblijski [25] bibliai; -ka izreka bibliai

mondásbibliofil [5] könyvbarát, könyvgyűjtő,

bibliofilbibliograf [5] bibliográfus, könyvészbibliografija [1] 1. könyvészet, biblio-

gráfia; 2. <egy kérdésre/tárgykörre vonatkozó munkák, cikkek) szak-irodalom

bibliografski [25b] bibliográfiai, köny-vészeti; ~ zavod bibliográfiai inté-zet/központ

biblioteka [la] {gyűjtemény és hely-ség) könyvtár; priručna ~ kézi-könyvtár

bibliotekar [5e] könyvtárosbibliotekarski [25b] könyvtárosibibliotekarstvo [16] könyvtárosságbicikl [5], biciklet [5] kerékpár, bicikli;

terati ~: voziti se ~om kerékpározik, biciklizik

biciklist [5], biciklista [1, h] <személy> kerékpáros, biciklista

biciklistički [25b] (pl verseny) kerék-páros

biciklizam [5a, -zma] kerékpársportbič [10 tb -evi] 1. ostor; jahaći ~

lovaglóostor; ~ za pse kutyakorbács; 2. átv csapás; ~ božji isten ostora; természeti csapás; 3. ~ kose haj-tincs, hajfonat

bičalfe [18] ostornyélbičari [tb, 5], bičaši [tb, 7] áll ostoros

véglények; flagelláták bičevalac [8c] <személy> 1. ostorozó:

2. tört, vall önostorozó, flagellánsbičevanje [18] ostorozásbičevati [60, bičujem] ostoroz bičkarati [61] ostort csattogtat bičkaš [7] <személy> csavargó, bitang,

gazemberbičkija [1] cipészkés, dikics blčovati Id bičevati biće [18] 1. (élő)lény; ljudsko ~ emberi lény; živo ~ élőlény; 2. átv, rég ingatlan, vagyon biću Iá biti1 bife [14c] büfé, falatozó bife-automat [5] automata büfé bifedžija [I , ft] (személy) büfés bife-služba [1] vasút büfészolgálat biftek [6] beefsteak, bélszín(szelet) bigamija [1] kétnejűség, bigámia bigamist [5] kétnejű, bigamista biglisati [55, -išem] (fülemüle) trilláz,

énekelbigotan [25, -tna] vakon hívő; bigott bih Iá bitiB i H (= Bosna i Hercegovina) Bosz-nia-Hercegovina bijah Id biti bljem Id biti2 bijenje [18] 1. ütés-verés; 2. <halé>

ívásblk [9, tb -kovi] 1. áll bika;- vodeni ~

(madár) bölömbika; 2. borac s ~ovi-ma torreádor; borba ~ova bikaviadal;3. átv bikaerős ember; 4. csill Bika;5. növ (hagymáé) magszár

blkarbonat [5] bikarbonát, szódabikar-bóna

bilanca [1] tó bilansbilans [5], bilansa [1] ker mérleg;

godišnji ~ évi/éves mérleg; sastaviti ~ mérleget készít

bilansirati [61] ker mérleget készítbilet [5], bileta [1] 1. jegy; 2. vasúti

jegybiletarnica [lc] vasúti pénztárbilijar [5] biliárd; igrati ~a biliárdo-

zik bilijarski [25b] biliárd-; ~ štap dákó

bilijun 24 bisernica bisernik 25 bizan

bilijun ld bilionbilinstvo [16] növénytan, botanikabilion [5] billióbilo1 [16] 1. ütőér; veliko ~ főütőér,

aorta; 2. orv érvei és; brzo/učestano ~ gyors érverés;. nejednako/nepravilno ~ szabálytalan érverés; 3. hegyhát, hegygerinc

bilo2 ld bitibi lo 3 akár ; ~ . . . ~ akár . . . akár;

~ danas, ~ sutra akár ma, akár holnap

bilten [5] 1. hivatalos közlemény-jelentés; 2. értesítő, közlöny, bulle-tin; időszaki kiadvány

biljar1 [5e] 1. <személy> (gyógy)nö-vénygyűjtő; 2. növénytudós, bota-nikus

biljar2 [5e] Id bilijarbiljariti [62] (gyógy)növényt gyűjtbiljarstvo [16] 1. gyógynövénykeres-

kedés; 2 . növénytan, botanika; 3. növénytermesztés

bilje [18] növény(zet), növények; industrijsko ~ ipari növények; leko-vito ~ gyógynövények

biljeg [6, tb -ezi] Id beleg(a)biljegovati [60, -gujem] bélyegez; bé-

lyeget felragasztbiljegovina [1] Id belegovinabiljka [laf] növénybiljni [25b] növényi; -no carstvo/~ svet

növényvilág, flóra; ~ čaj gyógy-(növény)tea; -ne štetočine növényi kártevők; -no ulje növényolaj

biljojed [5], biljojedac [8b, birt -jeca] 1. <élőlény> növényevő; 2. vegetá-riánus

biljožder [5] <élőlény> növényevőbiljur [5] kristály(üveg)biljurni [25b] kristály-; -no staklo

kristályüvegbina [1] színpadbinski [25b] színpadibinjik [6] rég hátasióbinjiš [7] bíborköntösbio ld biti", biti2, beobiograf [5] <személy> életrajzíróbiografija [1] életrajz, biográfiabiografski [25b] életrajzi; ~ podaci

életrajzi adatok

biohemija, biokemija [1] biokémiabiolog [6] biológusbiologija [1] biológiabiološki [25b] biológiaibioskop [5] filmszínház, mozibir [5, tb nincs] 1. kötelesség, tartozás;

2. sveštenički ~ párbér; papi bér/il-letmény

birač [7] <személy> választóblračica [lc] női választóbirači« [62] böngészbirački [25b] választói; ~ spisak

választói névjegyzékbiralište [18] szavazóhely(iség); izići

na ~ az urnák elé járul; szavazbiran [25] 1. kiválasztott, válogatott;

2. pol megválasztottbiranje [18] 1. (ki)választás, válogatás;

2. pol választásbirati [61] 1. (ki)választ, válogat;

2. pol választbiro [14c] iroda; információm ~ tájé-

koztató (hivatal); tudakozó; oba-veštajni ~ v ~ za obaveštenja fel-világosító/információs iroda; turis-tički ~ utazási iroda; idegenforgal-mi hivatal; ~ za nađene stvari talált tárgyak osztálya; ~ za štampu sajtóiroda

birokracija, birokratija [1] bürokrácia, bürokratizmus

birokrat [5], birokrata [1, A] bürokratabirokratski [25b] bürokratikus, büro-

kratabiroš [7] béresbirov [5] rég kisbíróbirt [5] rég kocsma, csapszékbirtaš [7] kocsmárosbirtija [1] kocsmabisage [csak tb, 1] <ló v szamár hátára)

kettős általvető tarisznyabiser [5] gyöngybiseran [25, -rna] gyöngy-, gyöngyös; -

ma ogrlica gyöngysor; -rna školjka gyöngykagyló

biserast [25] gyöngyös, gyöngyszerűbiserče [20, -eta] gyöngyöcskebiserka [Ih] gyöngytyúkbisernica [lc] 1. gyöngykagyló; ~ po-

točna pataki gyöngykagyló; ~ mor-ska tengeri gyöngykagyló; 2. leg-

magasabb/legvékonyabb hangú kis tamburica

bisernik [6] gyöngyhalászbiskati [57a, bištem] tetvez; ~ se tet-

vészkedikbiskup [5] püspökbiskupija [1] püspökségbiskupski [25b] püspöki, püspök-biskvit [5] kétszersült; kekszbista [1] mellszoborbistar [25a, -tra] 1. fényes; 2. világos,

tiszta, érthető; ~ glas tiszta hang; 3. éleseszű, eszes; -tra glava világos fő; 4. tiszta, átlátszó; -tra voda kristálytiszta víz; -tro vino tiszta bor

bistrenje [18] 1. derítés, tisztítás; ~ vode a víz derítése; 2. átv (kiderí-tés, tisztázás; ~ politike kávéházi/ malomalatti politizálgatás

bistrina [1] 1. (átv is) tisztaság; 2. ter-mészetes ész; tisztánlátás

bistriti [62] (átv is) derít, tisztít; ~poj-move fogalmakat tisztáz; átv ~ poli-tiku politizálgat; ~ se 1. <bor> tisz-tul; 2. <idő> tisztul, derül

bistro1 ld bistarbistro2 [14] bisztróbistrook [25] 1. tiszta tekintetű; 2. átv

éles látásúbistrouman [25a, -mna] éles eszű; jó-

fejűbit [3c] lényeg; u tome je ~ stvari

ebben van a dolog lényegebitan [25a, -tna] lényeges, fő, alap-bitanga [)i, h] 1. <személy> bitang,

csavargó, henyélő; 2. züllött alakbiti1 [65, jesam v sam] segédige 1. van;

on je otputovao elutazott; šta će ~od njega? mi lesz belőle? 2. van, léte-zik; ~ rodom iz ... vmilyen szüle-tésű; vhová való; šta je novo? mi újság? šta muje? mi baja van (neki)? bilo mu je 30 godina 30 éves volt; biće kiše eső lesz; 3. za nešto alkal-mas vmire; ne ~ ni za šta semmire sem alkalmas; 4. szól ~ voljan hajlandó; živbio! éljen! srećanbio! légy boldog! bilo pa prošlo v što je bilo bilo ami elmúlt, elmúlt; volt, nincs," nek bude šta bude legyen,

aminek lenni kell; pa nek bude hadd legyen; neka bude volja tvoja legyen meg a te akaratod; kao da ništa nije bilo mintha mi sem történt volna; gde bilo bárhol; ~ čija desna ruka vkinek a jobb keze; ~ jednom nogom u grobu fél lábbal a sírban van

biti2 [52, bijem] 1. üt, ver; ~ koga štapom vkit bottal ver; srce mi bije dobog/ver a szívem; konj bije a ló rúg; 2. bije vatra iz kuće tűz csap ki a házból; kiša bije u njegovo lice az eső arcába csap/ver; 3. mladost bije iz njega a fiatalság tüze lángol benne; 4. sat bije az óra üt; 5. bije u doboš dobol; veri a dobot; bije u harfu hárfán játszik; 6. grad bije vino-grade a jég (el)veri a szőlőket ; 7. ~ boj csatát (meg)vív; 8. ova puška dobro bije ez a fegyver jól hord; ~se 1. harcol; 2. ~ se u grudi veri a mellét; 3. <a hal> ivik

bitisati [55, -išem] van, létezik; bilo i -salo elmúlt

bitka [Ibf] csata; rešavajuća ~ döntő ütközet; dobiti -ku csatát megnyer

bitkavac [8a, birt -vca] ali <madár> pinty

bitnost [3f] lényegbitumen [5] bitumenbiv ld biti1

bivanje [18] 1. levés, létezés; 2. tör-ténés

bivati1 [61] 1. előfordul; szokott lenni; megtörténik; i to biva ez is előfordul; 2. otud biva ebből/innen adódik; ezért szokott lenni

bivati2 [61] segédige lesz; koji zlo rade, -aju osuđeni a gonosztevőket el-ítélik

bivo(l) [5b, -ola] bivalybivolar [5] bivalyos, bivalypásztorbivolica [lc] bivalytehénbivolski [25b] bivaly-, bivalyosbivstvo [16a] létezésbivši [25b] volt, egykori, ex-; ~ minis-

tar ex-miniszter; volt miniszterbizamski [25b] pacov áll pézsmapat-

kánybizan.. ..Bizan___Id vizán..., Vizán...

bizaran 26 blatobran blatovit 27 bliznad

bizaran 125, -ma] bizarr blzgov 15] < személy) naplopó, semmittevő bizmut |f>| vegy bizmutbižuterlja 11] divatékszerblaćenje [16] <ruháé> besározás, be-

piszkftásblag 125, kf blaži] 1. enyhe; ~o vreme

enyhe időjárás; 2. szelíd; ~e naravi szelid természetű; 3. nyájas; ~glas nyájas hang

blagajna [1] 1. pénzszekrény; 2. pénz-tár; bolesnička ~ betegsegélyző pénztár; državna ~ állampénztár; pretprodajna ~ elővételi pénztár; ~ bileta jegypénztár; knjiga -ne pénztárkönyv

blagajnica [le] 1. pénztárosnő; 2. Id blagajna

blagajnički [25b] 1. pénztári, pénztár-; -ka knjiga pénztárkönyv; 2. pénz-tárosi

blagajnik [6] pénztárosblagdan [5] ünnep(nap); prijatne ~e!

kellemes ünnepeket!blago1 [16] 1. kincs; 2. gazdagság,

vagyon; 3. jószág; sitno ~ apró-jószág, baromfi

blago2: ~ tebi! jó neked! boldog lehetsz!

blagoća [1] Id blagostblagodaran [25, -rna] hálás, hasznos;

~ posao hálás, munkablagodarenje [18] 1. hálaadás; 2. vall

hálaadás, hálaima; hálaünnepblagodariti [62] kome na nečemu hálát

mond vkinek vmiértblagodarnost [3(f)] hála, köszönetblagodat, blagođet [3c] 1. jótett; 2.

áldásblagodatan, blagodetan [25, -tna] áldá-

sos; -tna kiša áldásos esőblagodejanje [18] rég ösztöndíj, ösztön-

díjas alapítványblagodušan [25, -šna] <hangulat> barát-

ságos, kedélyesblagoglagoljiv [25] bőbeszédű, fecsegő;

szívesen beszélőblagoglasan [25, -sna] jóhangzásúblagoglasnost [3(f)] jóhangzás, dalla-

mosság

blagoizvoleti [63, -lim] kegyeskedik, méltóztatik

blagonaklonost [3f] jóakarat, jóindulatblagonaklo(nje)n [25] jóakaró, jó-

akaratú, jóindulatúblagorečiv [25] szelídbeszédíi, sima-

nyelvűblagorodan [25, -dna] átv nemeslelkűblagorodnost [3(f)] nemeslelküségblagosiljanje [18] (tneg)áldásblagosiljati [61] (meg)áldblagoslov [5] áldásblagosloven [25] áldott; u ~om stanju

áldott állapotbanblagosloviti [62d] (meg)áldblagost [3(f)] 1. enyheség; 2. szelídségblagostanje [18] jólétblagotvoran [25, -rna] jótékony hatásúblagovaonica [lc] ebédlőblagovati [60, -gujem] 1. eszik, lak-

mározik; 2. dúskál, dőzsöl, tobzó-dik

Blagovesti [csak tb 3] vall <ünnep> Gyümölcsoltó Boldogasszony

blagovoleti Id blagoizvoletiblagovoljenje [18] jóindulat, hajlan-

dóságblagovremeno idejé(be)n, idejekoránblamirati [61] (meg)szégyenít, blamálblanket [5] űrlap, blankettabiankó menica ker bianco váltóblanja [1] gyalublanjati [61] gyalulblanjevina [1] (gyalu)szijácsblašče [20, -eta] (egy darab) marha v

állatblatan [25, -tna] 1. sáros; 2. -tno

kupatilo iszapfürdőblatarica [lc] növ medvetalpblataviti Id blatitiblatište [18] 1. tengernyi sár; mély

sár; sárfészek; 2 . kiszáradt tó helye

blatiti [62] <ruhát> bepiszkít, besározBlatno [25] Jezero Balatonblatnjav [25] Id blatan

blato [16] 1. sár; lekovito ~ gyógy-íszap; 2 láp, mocsár; 3. (átv:) baciti se na koga ~m megrágalmaz vkit blatobran [5] <autóé, kerékpáré> sár-hányó, sárvédő

blatovit [25] sárosblazina [1] tollpárnablazniti [62] rég cirogat, simogat,

hizelegblažen [25] (vall is) boldog, üdvözült, áldott; proglasiti ~im boldoggá avat blaženstvo [16] boldogság, üdvösség blaži kf Id blagblažiti [62] 1. enyhít, csillapít; ~ bol enyhíti a fájdalmat; ~ l jutinu enyhíti a haragot; 2. <folyadékot> felhígít; ~ vino vodom bort vízzel kever/hígít blebetalo [16], blebetaš [7] <személy>

fecsegőblebetati [56, -eéem] fecseg blebetuša [1] fecsegő nő blečati [64, -čim] Id blejati 1. bled [25, kf bledi] 1. sápadt; ~ kao smrt halálsápadt; 2. halvány; ~o plavo halványkék; 3. átv színtelen, halvány; ~a pesma színtelen dalBled [5] földr Bléd bledeti [63, -dim] 1. (el)halaványodik;2. megfakul; színét veszti bledica [lc] orv sápkór bledilo [16] 1. sápadtság; ~ lica az arc sápadtsága; 2. halványság; ~ boja a színek halványsága; 3. átv szín-telenség; ~ pesničkih figura a költői alakok színtelensége bledoéa [1] Id bledilo bledolik [25] halványarcú bledožut [25] halványsárga Bledsko [25] jezero földr Blédi tó bleđahan [25, -hnaj, bledan [25] halványbleđenje [18] (el)halványodás bleđi Id bledblef [9, tb -fövi] szédítés, becsapás, blöff blejati [64, -jim] 1. béget; 2. bámész-kodik; száját tatja; 3. badarságot beszélbleka [la] bégetés bleknuti [50, -nem] elbégeti magát blenda [1] fényk fényrekesz, blende blenuti [50, -nem] u koga (rá)bámészko-dik vkire; bambán néz vkit; bámul vkit; közm ~ kao tele u šarena vrata bámul mint borjú az új kapura

blesak [6a, birt -ska] vakító fény; ~ munje villámfény

blesan [5] Id blesavacblesast [25] bamba, bárgyúblesasto <néz> bambánblesav [25] hülye, bambablesavac [8a, birt -vca] bamba/hülye

emberbleskati [61] csillog, villogblesnutl [50, -snem] Id bleskatiblegtati [64, -štim] vakitóan csillog; -

šte joj oči csillog a szeme; sunce -šti ragyog a nap

bleštav [25] csillogó, ragyogó, vakítóblindaža [1] l.(fémmel) befedés; pán-

célozás; 2. fedezékblindiran [25] 1. fémmel/páncéllal fe-

dett; 2. páncélozott, páncélos, pán-cél-; ~ automobil páncélozott gép-kocsi, páncélautó, páncélgépkocsi; ~i voz páncél vonat; -w zaklon fedezék

blindirati [61] 1. fémmel/páncéllal (be)fed; 2. páncéloz; 3. kat fedez; bombabiztossá tesz

bliski Id blizakBliski [25b] istok földr Közép-Keletblisko közelblistanje [18] csillogás; (átv is) ragyo-

gásblistati (se) [61] 1. csillog, ragvog;

2. kitűnik, tündökölblistav [25] csillogó; (átv is) ragyogó;

— stil ragyogó stílus; ~o svetio csil-logó fény

blistavilo [16] csillogás, ragyogásblitva [1] növ 1. cékla(répa); 2. zöld-salátafajta blitveni [25b] cékla-blizak [25, -ska, kf bliži] 1. közeli; -iski rođak/srodnik közeli rokon; 2. (közm:) -iska raz je bolja od daleke pšenice jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok blizanac [8a, birt -nca] iker(fivér) blizanci [tb 8a, birt blizanaca], blizan-

čići [tb, 7] ikrek blizanica [lc] iker(nővér) blizina [1] közel(ség); u -ni a közelben;

on stanuje u -ni a közelben lakik bliznad [21] ikrek

bliznakinja

bliznakinja [1] iker(nővér)blizniti se [62] ikreket szülblizu1 [bírt e] vmihez közel; mellett;

~ kuće a ház közelében; ~ sela a faluhoz közel

blizu2 1. közel; došli smo sasvim ~ egész közel jöttünk; 2. <időben> közel; zima je ~ a tél közel van; rövidesen itt a tél

bliži kf Id blizakbližiti [62] közeledikbližnik [6] 1. rokon; 2. szomszédbllžnjenje [18] ikerszülésbližnji [26, mint hlmnemü mn ragozó-

dik] felebarát; ljubav prema ~ma felebaráti szeretet

blok [9, tb -kovi] 1. tömb, blokk; 2. (lakó)háztömb

blokada [1] ostromzár, zárlat, blokád; bankovna ~ bankzárlat; ekonomska ~ gazdasági blokád; pomorska ~ tengeri blokád; privredna/ekonomska ~ gazdasági blokád; skinuti -du blokádot felold

blokiran [25] blokád alá vettblokirati [61] 1. blokád/ostromzár alá

vesz; 2. vasút <vágányt> lezár, el-zár, blokkol; 3. ker (le)blokkol, blokkot kiad; 4. <előfizetői vona-lat) kikapcsol

blondinka [Ih, tb, birt -ki] szőke nőblud [5] feslettség, fajtalanság, paráz-

nálkodás; provoditi ~ erkölcstelen életet él; fajtalankodik, paráznál-kodik

bludan [25, -dna] 1. erkölcstelen, feslett, fajtalan, parázna; 2. vall -dni sin a tékozló fiú

bluditi [63, -dim] 1. bolyong, tévelyeg; 2. átv tévelyeg, megtéved

bludnica [lc] örömleánybludnik [6] 1. kóborló/bolyongó ember;

2. fajtalan/parázna ember; kéjencbludnja [lg] tévelygésbluđenje [18] 1. bolyongás; 2. átv

tévelygés, ingadozásbluza [1] 1. női blúz; 2. zuhbony;

radnička ~ munkászubbonyblješt... Id bleštbljunutl [50, -nem] elokádja magátbljuštiti [62] émelyeg

28 bodorka

bljutav [25] 1. izetlen, 2. átv sületlen, ízléstelen

bljuvanjak [6a, -njka], Id bljuvotinabljuvanje [18] 1. hányás; 2. ~ vatre

tűzokádásbljuvati [60a, bljujem] 1. hány, okád;

~ krv vért hány; 2. ~ vatru tüzet okád; 3. (átv is) -uje mi se hány-ingerem van

bljuvotina [1] 1. hányadék, okádék;2. átv siiletlenség, zagyvaság, ízet-lenség, ízléstelenség

bob1 [9, tb bobovi] 1. bab; 2. (szól:)reii~u ~ a popu pop gyereket nevénnevez

bob2 [5] sp 1. bob; 2. bobverseny boba [1] 1. bogyó; 2. rákikra bobica [le] 1. bogyócska; 2. <ruhán>

petty; 3. áll hólyagféreg bobičast, bobičav [25] pettyes bob-staza fi] sp bobpálya boca [ 1 ] palack; ~ za vino borospalack bockati [61] 1. szurkai; 2. átv csipkéd,

piszkál boenuti [50, -nem] (átv is) döf/szúr

egyet bočan [25, -čna] 1. oldal-; (vasút:)

-čna pruga csatlakozó vágány; 2. katoldal-; -čna vatra oldaltűz bočica

[lc] kis hordó; hordócska bočiti se [62] civódik, civakodik boínica [lc] vasút csatlakozó vágány bočnjak [6] 1. (falbamélyedés palackok

tárolására) pincetok; 2. palackosláda bod [9, tb -ovi] 1. szúrás; 2. öltés;

3. sp pontbodalj [7] nőv bogáncsbodar [25, -dra] élénk, frissbodež [7b] 1. tőr; '2. táj oldalszúrás.

nyilallásbodimlce szúrva, szurkaivá bodlja [lg], bodljlka [la] <rózsáé; süné)

tövis, tüske bodljača [1] tövisbokor bodljaš [7] áll tarajos sün bodljikast [25] tüskés, tövises bodljikav [25] tövises, tüskés; ~o pra-

selsvinjče Id bodljaš bodljina [1] szúrt seb bodorka [la] áll <hJ> vörösszárnyú

koncér

bodrenje

bodrenje [18] biztatásbodriti [62] serkent, sarkall, ösztönöz,

bátorít, biztatboem [5] bohémbog, Bog [9e, tb bogovi] <köznév) isten;

(tulajdonnév) Isten; daj boté! v da ~da! adja az isten 1 ne daj boze! v ne dao ~! ne adj isten 1 isten ments! boze sačuvaj! isten óvjon 1 pomozi ~! isten segíts 1 spasi ~! (koccin-táskor) isten éltessen 1 ~ te pita isten tudja; ako ~ da ha isten is úgy akar-ja; za (ime) ~a az istenért 1 az isten szerelmééit! dozla~a szörnyen,isten-telenül, gyalázatosán; tako mi ~a! bizony isten I isten engem úgy segél-jen ! s ~om! (zbogom) isten vele! slava/hvala ~u hála istennek

bogac [8b, birt bokca] szegény ördög; szerencsétlen alak; istenadta

bogaćenje [18] 1. gazdagodás; 2. gaz-dagítás

boga'j [7] nvomorék/béna emberbogaljast [25] nyomorék, bénabogami isz biz' isten 1bogat [25] čime (átv is) gazdag vmiben;

(p/ forrás) ~ vodom bővizűbogataš [7] dúsgazdag (ember)bogatiti [62b] gazdagít; ~ se gazdago-

dikbogatstvo 16] 1. (átv is) gazdagság;

~ ideja az eszmék gazdagsága; pri-rodna -va természeti kincsek; (szól:) znanje je veliko ~ a tudomány nagy kincs; 2. bőség; íiveti u -vu bőség-ben él

bogatun [5] dúsgazdag (ember)bogaz [5] 1. szoros, szurdok; 2. (átv:)

on poznaje gaze i ~e kiismeri magátboginja [1] istennőboginjav [25] 1. himlőbeteg, himlős;

2. himlőhelyes, ragyásboginje [tb, 1] himlő; male ~ bárány-

himlő; crne ~ feketehimlőbogiša [1] növ nőszirom, íriszbogmati se [61] bizonykodik, esküdözikbogme isz bizony! igazán ! bezzeg !bogobojažljiv [25] istenfélőbogobojažljivost [3(f)] istenfélésbogodan [25] istenadta, istenáldotta;

~/ pesnik istenadta költő

bogohulan [25, -Ina] istenkáromlóbogohulnik [6] (személy)

istenkáromlóBogojavljenje [18] vall Vízkeresztbogoličan [25, -čna] istenhez hasonlóbogomater [2a, birt -re] Isten

anyja, istenanyabogomil Iá bogumilbogomolja [1] 1. imaház; 2.

istentisztelet, ájtatosságbogomoljac [8a, -ljca] ájtatos emberbogomolje [1&] 1. istenimádás;

2. (szertartás) istentiszteletbogomoljka [lef] 1. ájtatos nő;

2. áll ájtatos manóbogomoljstvo [16] 1. ájtatosság;

2. pejor szenteskedésbogotnrzac [8b, -rsca] (személy)

istenellenes, istengyűlölőbogopoštovanje [18] istentisztelésbogoprlmac [8a, -mca] vall

(személy) istenfogadóbogoraditi [62] 1. rimánkodik;

2. koldul; alamizsnát kérbogoradnik [6] 1. (személy)

rimán-kodó; 2. koldusBogorodica [lc] Isten anyjabogoslov [5] 1. hittudós,

teológus; 2. papnövendékbogoslovac [8a, -vca] Id bogoslovbogoslovija [1] vall (intézet)

papnevelde, szemináriumbogoslovlje [18] hittudomány, teológiabogoslovski [25b] hittudományi,

teológiaibogosluženje [18] istentiszteletbogoštovan [25, -vna] vallási,

hit-; -vna opština egyházközség

bogougodan [25, -dna] istennek tetsző; áhitatos

bogovati [60, -gujem] fényűzőén él; úgy él mint a félisten/kiskirály

bogovetnl: svaki ~ dan minden áldott nap, ceo ~ dan egész istenáldotta nap

bogovski I. mn [25b] isteni, remek, pompás; II. hat istenien, remekül, pompásan; íiveti ~remekül/istenien él

bogumil [5] vall (középkori

29 bogumil

balkáni szekta tagja> bogumil, patarénus

bo

bogzna isten tudja; ki tudja; nije ~ kakav/što semmi különös; nem jelen-tős; nem valami különös/csodálatos

bohém Id boemboj1 [10, tb -jevi] harc, csata, ütközet;

tört ~ na Kosovu a rigómezei csata; zametnuti ~ megütközik; harcot indít/kezd; ~ petlovu kakasviadal

boj2 [10, -jevi] rég emelet; kuća na tri ~a háromemeletes ház

boj3 [3] boyboja1 [1] 1. szín; *- glasajzvuka hang-

szín; ~ lica arcszín; ~ u modi divatszín; slepilo za -je színvakság; pustiti -ju .színét hagyja; (átv is) menjati-ju szint változtat; 2. festék; masna/uljena ~ olajfesték; štam-parska ~ nyomdafesték; (müv:) vodena ~ akvareli; 3. kártya szín

boja2 [I] haj bójabojadisanje [18] festés; ~ kose hajfestésbojadisaonica [le] festőüzembojadisar[5e] <személy> (kelme)festőbojadisati [55, -išem] festbojadžija1 [1, h] (kelme)festőbojadžija2 [1, h] verekedő/kötekedő

fickóbojadžijski [25b] festő-bojati se [64, -jim se] fél; ~za koga félt

ykit; ne boj se nikoga ne félj senkitőlbojazan [3af]félelem,aggály; nema-zni

a) nincs mit félni; b) <betegnél> nincs veszély

bojažljiv [25] félénkbojažljivost [3f] félénkségbojenje [18] festésbojište [18] harctér, hadszíntér, csata-

térbojiti [62] színez, festbojkot [5] pol bojkottbojkovatl [60, -kujem] bojkottal; boj-

kott alá veszbojler [5] <készülék> melegvíztároló,

boilerbojni [25b] harci; ~ brod sorhajó; -no

polje harctér; ~ otrov harci gáz; ~ red csatasor, csatarend; (tört:) -na sekira harci bárd; -na sreća hadi-szerencse; -na vika csatakiáltás

bojnik [6] 1. harcos; 2. verekedő/kö-tekedő fickó; 3. gyilkos

bok [9, tb bokovi] 1. oldal; 2. kocsi bakja; 3. haj fedélzet; 4. kat szárny; napadati s ~a oldalról támad

bokal [5] 1. kupa, pohár; 2. korsó, kancsó; ~ za vino boroskancsó

bokast [25] szélesoldalúbokobran [5] haj szabadontartó, ütközőbokor [5] 1. cserje, bokor; 2. nečega

vmiből <pl. búzakalászból) egy maréknyi; <pl. virágból) csokor vmi

bokorast [25] bokrosbokoriti se [62] bokrosodikboks1 [5] ökölvívás, bokszolás, bokszboks2 [5] boksz(bőr)boksač [7], bokser [5] sp <személy>

ökölvívó, bokszolóbokserski [25b] ökölvívó-, boksz-; -ke

rukavice ökölvívókesztyű, boksz-kesztyű; -ka utakmica ökölvívó-mérkőzés, bokszmérkőzés

bokva [1] Id bokvicabokvica [le] növ útilapubol [9, tb bolovi] fájdalom; ~ u krstima

derékfájás; ~ u stomaku/želucu gyomorfájás

bolan [25, -Ina] 1. fájdalmas, fájó, beteg; -Ino m.esio fájó pont; 2. sze-rencsétlen

bolećiv (25] 1. együtt érző; 2. lágy szívű

bolesnica [lc] beteg nőbolesnički [25] beteg-; ~ krevet v -ka

postelja betegágy; ~ list beteglap; -ka nega betegápolás

bolesnik [6] beteg; ~u je bolje a beteg jobban érzi magát

bolest [3f] betegség; engleska ~ angol-kór; zarazna ~ fertőző betegség; ~ spavanja álomkór; dopasti ~i megbetegszik

bolestan [25, -sna] beteg; ** od čega beteg vmitől; nasmrt ~v smrtno ~ halálos beteg; onleíi ~ ágybanfekvő beteg

bolešljiv, boležljiv [25] beteges; biti ~ betegeskedik

bolešljivost, boležljivost [3(f)] beteg-ség

boleština [1] 1. (ragályos) betegség; 2. járvány

boleti [63, 3. sz boli] fáj; boli me glava fáj a fejem; boli ga zub fáj a foga; srce me boli za njim fáj érte a szívem

boležljiv Id bolešljivbolnica [lc] kórház; poljska ~ tábori

kórház; vojna ~ katonai kórházbolničar [5e] (beteg)ápolóbolničarka [Ih] (beteg)ápolónőbolnički [25b] kórházi, kórház-; ~ brod

kórházhajó; -ka kola betegszállító kocsi; kórházi kocsi, mentőautó

bolnik [6] <személy> beteg, ápoltbolovanje [18] 1. betegség; 2. beteges-

kedés; 3. betegszabadság; 4. beteg-állomány; dati ~ betegállományba helyez; dobio je pet dana-nja öt napra betegállományba helyezték

bolovati [60, -lujem] 1. betegeskedik; 2. od čega vmilyen betegsége van; beteg vmivel; szenved vmiben; ~od stomaka gyomorbajos; ~ od tuber-kuloze tüdőbajban szenved; tüdő-bajos, tüdőbeteg; átv ~ od uobra-zenja önteltségben szenved

bolta [1] reg boltbolja [1] betegségboljar [5e] tört <orosz és román nemes)

bojárboljarka [la] tört bojár nőboljarski [25b] bojár-bolje jobb(an); ~ mu je jobban van;

šio ~ minél jobban; a lehető leg-jobban; tim ~ annál jobb; ~ reći jobban mondva; ide ne može ~ biU jobban már nem is mehet; szól ~je ikad, nego nikad jobb később, mint soha

boljetica [lc] betegségbolji Id dobarboljitak [6b] 1. <betegségnél) javulás;

2. haszonboljka [lah] Id boljaboljševički [25b] bolsevik; -ka par-

tija a bolsevik pártboljševik [6] bolsevikboljševizam [5a] bolsevizmusboljsevizoyati [60, -zujem] bolsevizálbomba [li] bomba; atomska ~ atom-

bomba; hidrogenska ~ hidrogén-bomba; ručna ~ kézigránát; suzna ~ v ~ sa suzavcem könnyfakasztó

bomba; tempirana ~ időzített bom-ba; zapaljiva ~ gyújtóbomba

bombarder [5] bombázó repülőgép; bombázógép, bombavető; teški ~ nehézbombázó (repülőgép)

bombardovanje [18] bombázás; ~ iz vazduha légitámadás; izvršiti ~ čega bombatámadást intéz vmi éhen

bombardovati [60, -dujem] bombázbombast [25] 1. bomba alakú; 2. átv

nagyhangú, fellengzős; ~e fraze fel-lengzős szavak/fi ázisok

bombastičan [25a, -čna] nagyhangú, fellengzős, bombasztikus

bombaš [7] 1. kat gránátos; bombázó; 2. bombamerénylő, terorista

bombon [5] bonbon, cukorkabombondžija [1] cukorkagyártó; cu-

korkaárus, cukorkásbombonijera [1] <doboz> cukortartó,

bonbonniérebome Id bogmebon [9, tb -novi] utalvány, elismervény,

bón; ~ za ručak ebédjegybondža [1] 1. agár; 2. sovány tehénbonton [5] jó modorbor1 [9, tb -rovi] fenyőbor2 [5] vegy bórbora1 [1] 1. <ruhán> redő, ránc; odelo

pravi bore a ruha ráncot vet; 2. <arcon, homlokon) ránc; lice joj je puno ~ arca tele van ráncokkal

bora2 [1] <szél> bóraborac [8a, birt -rca] harcos, katona;

hős, bajnok; stari ~ öreg harcos; veterán; ~ mira békeharcos

borački [25b] 1. harci, katonai; 2. kat -ke mase harci állomány

boraks [5] vegy boraxboran1 (25, -rna] <szoknya> rakott,

ráncosboran2 [25, -rna] harc-, harci; -ma kola

harckocsi, páncélkocsiboranija [1] zöldbabborati se [61] 1. <ruha> ráncot vet;

2. <arc> ráncosodikboravak [6a, birt -vka] tartózkodás;

dozvola za ~ tartózkodási engedély; mesto -vka tartózkodási hely; mesto stalnog -vka vktnek állandó tartóz-kodási helye

boravište 32 braća bra ćenje 33 bratovštin

boravište [18] tartózkodási hely; stalno ~ állandó lakhely

boraviti [62] 1. tartózkodik; 2. lakikborba [li] harc, küzdelem, viadal;

klasna ~ osztályharc; narodno-oslo-bodilačka ~ népfelszabadító harc; otsudna ~ sorsdöntő harc; sindikal-na ~ bérharc; ~ bikova bikaviadal; ~ na bajonet szuronyharc, ~ za mir békeharc; ~ za povišicu plate bér-harc; ~ sa smrću haláltusa; vid -be harcmód

borben [25] harcias; ~a sposobnost harci készség; ~e snage harci erők

borbenost [3(f)] 1. harci készség;2. aktivitás

bordel [5] bordélyházborenje [18] harcolás, küzdés, vívás;

učitelj -nja vívómesterborić [7] kis fenyőborik [6] fenyves, fenyőerdőborilac [8c, birt -ioca] <személy> harco-

ló, küzdőborlšte [18] 1. küzdőtér; 2. harctér;

3. sp pályaboriti se [62] harcol, küzd; ~ na život

i smrt élet-halál harcot vív; ~ se s dušom haldoklik, agonizál

borje [18] fenyvesborna [25] kiselina bórsavborov [32] fenyő-borovica [le] növ 1. boróka, boro-

vicska; 2. fekete áfonyaborovina [1] fenyőfaborovnica [le] Id borovicaborovnjača [1] növ borókaborovnjak1 [6] fenyvesborovnjak2 [6] áll fenyvesmadárbos [25] mezitláb(as); ići ~ mezítláb

járBosanac [8a, birt -nca] bosnyák/bosz-

niai (ember)Bosanka [Ih, tb birt -ki] bosnyák nőbosanski [25b] bosnyák, boszniaibosansko-hercegovački [25b] bosznia-

hercegovinaibosiljak [6a, birt -ljka], bosilje [18] növ

bazsalikombosiok [5] Id bosiljakBosna [l]földr Bosznia; ~ i Hercego-

vina Bosznia—Hercegovina

bosonog [25] mezítlábasbostan [5] 1. dinnye, uborka stb gyűjtő-

neve; 2. dinnyés(kert), dinnyeföldbostančić [7] kis dinnyés(kert)bostandžija [1, h] dinnye-uborka ter-

mesztő; dinnyekertészbostanište [18] dinnyeföldbosti [45, bodem] 1. szúr, döf; ovaj vo

bode ez az ökör döfős; 2. (átv:) to mi oči bode szúrja a szemem; szemet szúr nekem; ~ se 1. öklelődzik;2. szurkálódik

bošca [1] 1. (fej)kendö; 2. kötény;3. batyu; 4. finom dohányboščaluk [6] lakodalmi ajándék; nászajándékbošnjački [25b] bosnyák Bošnjak [6] bosnyák (ember) Bošnjakinja [1] bosnyák nő botaničar [5e], botanlk [6] botanikus botanički [25b] növénytani, botanikai;

-ka bašta v ~ vrt botanikus kert;füvészkert

botanika [la] botanika, növénytan boza [1] <ital> bóza; cukros kukoricáié bozadžlja [1, li] bózakészítő, bózaárus bozadžijskl [25b] bóza-bozadžinica [le] bózaáruda božanski [25b] (átv is) isteni, nagyszerűbožanstven [25] isteni božanstveno istenien božanstvo [16a] istenség božica [le] istennő Božić [7] karácsony božićevati, božićovati [60, -čujem]

karácsonyt ünnepel božični [25b] karácsonyi, karácsony-;

-no drvce karácsonyfa; ~ poklonkarácsonyi ajándék božjak [6]

istenadta szegény; koldus božji [26] isteni božur [5] növ bazsarózsa br. (= broj) szám, sz. brač [7] zene brácsa bračni [25b] 1. házassági, ~ ugovor

házassági szerződés; 2. háí.as-; ~parházaspár; ~ tivot házasélet braćaftt,

1] l.Wbrat; 2.ker (fivérek)testvérek; firma Braća RadojlovićRadojlovié Testvérek cég

braćenje [18] barátkozásbrada [1] 1. áll; šiljasta ~ hegyes áll;

2. szakáll; pustiti -du szakállt növeszt

bradat [25] szakállasbradavica [le] 1. szemölcs, bibírcsók;

2. mellbimbóbradavičast [25] szemölcsszerűbradavičav [25] szemölcsösbradavičica [1] 1. kis szemölcs; 2. kis

mellbimbóbradavka [la] mellbimbóbradva [lf] bárdbrah Id bratibrak [9, tb -kovi] 1. házasság; gra-

đanski ~ polgári házasság; ~ iz in-teresa érdekházasság; sklopiti ~ házasságot köt; stupiti u ~ házas-ságra lép; 2. közm ~ bez dece — dan bez sunca gyermekáldás nélkül nincs boldog házasság

brakolomnlk [6] <személy> házasság-törő

brakolomstvo [16] házasságtörésbrakorazvodni [25b]: -na parnica váló-

perbran Id bratibrana [1] 1. borona; 2. gát, töltésbranati [61] boronálbraniča [lc] (fáról)szedett gyümölcsbranič [7] (személy) oltalmazóbranik [6] 1. bástya, ormó; 2. ekevas;

3. <puska> ernyő; 4. bekerített/vé-dett terület; tilos

branilac [8c, birt -ioca] (személy) védő, védőügyvéd; određeni ~ kirendelt védő "

branilaštvo [16] 1. jogügyi képviselet/ igazgatóság; 2. rég kincstári jogügyi igazgatóság

branitelj [7] <személy> védőbraniti [62] 1. (meg)véd; -ni udovice

megvédi az özvegyeket; ~delo mira védi a békét; ove planine -ne nas od vetra ezek a hegyek megvédenék minket a széltől; -ni svoje stanovište védi az álláspontját; 2. hátráltat, megtilt; ja to ne branim nem tiltom meg; nincs semmi kifogásom ellene; ~ se 1. védekezik; ~ se iz sve snage teljes erejéből v minden erővel véde-

kezik; ~SÍ rukama i nogama kézzel-lábba! védekezik; 2. menti magát; mentegetődzik

branša [1] 1. iparág; 2. szakmabranje [18] szedés, szüretbranjenik [6] védenc, védett, pártfo-

goltbranjevina [1] bekerített/védett terü-

let; tilosbrao Id bratiBrašančevo [16] vall űrnapjabrašnar [5e] 1. lisztárus; 2. áll liszt-

bogárbrašnara [1] liszteskamrabrašnav, brašnjav [25] lisztesbrašnen [25] liszt-, lisztesbrašno [16] liszt; krmno ~ takarmány-

liszt; kukuruzno ~ kukoricaliszt; pše-nično — búzaliszt; raženo ~ rozsliszt

brašnjav Id brašnavbrat [13a, tb braća] 1. fivér; stariji ~

b á t y ; m o j s t a r i j i ~ a b á t y á m ; ~ po krvi vértestvér; ~ od tetke v od strica v od ujaka unokafivér; 2. (szerzetes) barát; 3. (szól:) svi su ljudi braća az emberek mind test-vérek; po bogu ~e! az isten szerel-mére !

bratanac [8a, birt -nca] <a fivér fia> unokaöccs

bratanica [lc] <a fivér lánya) unoka-húg

brati [51a] 1. (növényt) (le)szed, gyűjt, leszakít; 2. <seb> gennyed

bratičina [1] bratična [1] <a fivér leánya) unokahúg

bratić [7] <a fivér fia) unokaöccsbratija [ l ] gúny szerzettársak; vmely

(vallásos) társulat tagjaibratimiti [62d] testvérré tesz/fogad;

testvérnek nevez; ~ se testvéresül; testvérré válik; egymást testvérré fogadják

bratimstvo [16] testvéresülés; testvérré válás

bratoljublje [18] testvérszeretetbratoubica [1, h] .testvérgyilkosbratoubilački [25b] testvérgyilkosbratoubistvo [16a] testvérgyilkosságbratovština [1] baráti szövetség; (vallá-

sos) társulat

Szerbhorvát

bratski 34 brica bridak 35 brodolom

bratski I. mn [25b] testvéri; II. hattestvćrileg, testvériesen

|bratstvo [16a] 1. testvériség; testvéri kapcsolat; 2. társulat, egyesülés; val-lásos egyesület; 3. család, nemzetség bratučed [5] <a fivér fia> unokaöccsbratučeda [1] <a fivér lánya) unokahúgbrav[9, tb -vovi] 1. <júh, sertés, szarvas-

marha) (egy darab) jószág; 2. ár-tány; heréit disznó/birka

brava [1] zárbravac [8a, birt -vca] kandisznóbravar [5e] lakatos; mašinski •- gép-

lakatosbravarnica [le] lakatosműhelybravarski [25b] lakat os-bravče [20, birt -eta] egy kis jószágbravenjak [6] áll fenyvesmadárbravetina [1] birkahúsbrazda [lg] 1. barázda; 2. ránc; ~ na

čelu homlokránc; 3. ösvény, mezsgyebrazditi [62] barázdálbrazdovit [25] barázdásbrazgotina [1] sebhely, heg, forradásBrazil [5] földr <állam> BrazíliaBrazilac [8a. birt -Ica] brazil (férfi)Brazilija [1] földr <főváros> BrazíliaBrazilijanac [8a, birt -nca] <a főváros

lakója) brazíliai (férfi)Brazilijanka [lh] <a főváros lakója)

brazíliai nőbrazilijanski [25b] brazíliaiBrazilka [ Ih , tb birt -ki] brazil nőbražđenjc [18] barázdálásbrbljati [61] locsog, fecsegbrbljiv [25] fecsegőbrbljivac [8a, birt -vca] fecsegő, szó-

szátyárbrboljiti [62] 1. hibásan beszél; 2. mo-

tyogbrbotati [56, -oéem] csacsogbrčić [7] bajuszocskabrčina [1] nagy bajuszbrčkanje [18] 1. lubickolás, pancsolás;

2. útv piszmogás, pöszmötölésbrčkati (se) [61] 1. lubickol, pancsol;

2. piszmog, pöszmötölbrdašce [20a, birt -eta] hegyecskebrdeljak [6a, birt -ljka] hegyecske, dom-

bocska

brdo1 [16] hegy; niz ~ hegynek le, le-felé; uz ~hegynek fel; felfelé; (átv.) obećavati zlatna brda fűt-fát meg-ígér; iza/preko devet brda árkon, bok-ron túl

brdo2 [16] (takács)borda, (szövő)bordabrdovit [25] <vidék> hegyesbrdski [25b] hegy-; ~ kraj hegyvidék; -

ka íeleznica hegyi vasútbrđanin [12, tb -aní] hegylakóbrdanka [lh] (nő) hegylakóbre <nyomatékosító szó); daj ~! add

már ide ! miči se ~! mozdulj már (na)!

brecati se [61] na koga rátámad vkire; lekap/lehord vkit

brečati [64, -čim] elhangzik, visszhang-7ik, durrog, pattog

brečiti [62] odavág, odacsap; ~ nešto o zemlju földhöz vág vmit

bređa [nőnemű mn, 25] <asszony> vise-lős, terhes, állapotos; ~ krava vemhes tehén

breg [9e, tb -govi] 1. hegy; 2. rég partbregovit [25] <vidék> hegyes, dombosbregunica [le] áll parti fecskebrekinja [1] növ <fa és terméke) ber-

kenyebrektati [56, -kćem] 1. liheg, zihál,

szuszog; on -kće pod teretom liheg a teher alatt; 2. mérgében/kínjában kiabál

b,reme [19, birt -ena] 1. (átv is) teher; 2. magzat

bremenit [25]: ~a žena terhes asszonybremza [1] fékbreskovača [1] őszibarackpálinkabreskva [lg, tb birt bresaka] őszibarackbrest [9, tb -tovi] szil(fa)brestovača [1] 1. szilfás; 2. szilfabotbrestovina [1] <faanyag> szilfabreščić [7] dombocskabrešće [18] szilfák; kis szilfaerdőbreza [1] nyír (fa)brezié [7] nyírfácskabrezik [6] nyires, nyirerdőbrezovača [1] 1. nyírfás; 2. nyírfabotbrezovina [1] nyírfabrežuljak [6a, birt -ljka] dombbrežuljast [[25 <vidék> dombos, domb-brica [1] 1. [n] zsebkés; 2. [h] borbély

bridak [25a, -tka] éles brideti [63, 3 sz bridi] 1. viszket, csiklandoz, bizsereg; -de mi prsti az uj-jaim bizseregnek; 2. csíp; vetar -di csíp a szélbridž [5] <kártyajáték> bridzsbriga [la] gond, aggály, aggodalom;

budi bez -gel ne legyen gondod 1 ne aggódj 1 to mi zadaje -ge ez aggaszt engem; ostavi, to je moja ~! bízd rám, ez az én gondom! baš me ~! legkisebb gondom is nagyobb I törő-döm is vele 1 bánom is én!

brigada [1] 1. kat dandár, brigád; par-tizanska ~ partizánalakulat, par-tizánbrigád; proleterska ~ prole-tárbrigád; 2. (munka)brigád, cso-port, csapat; radna ~ munkabrigád; udarna ~ élcsapat

brijač [7] 1. borbély; 2. borotva, bo-rotva készülék; sigurnosni ~ önbo-rotva

brijačica[lc] 1. borotva; 2. borbélynő, fodrászríő

brijačnica [lc] borbély műhelybrijaći [26]; ~ sapun borotvaszap-

panbrijanje [18] borotválás, borotválko-

zás; aparat za ~ borotyakészülékbrijati [54, -jem] borotvál; ~ se borot-

válkozikbrijoš [7] briósbriket [5] brikettbrilijant [5] briliánsbriljantan [25, -tna] (átv is) ragyogó;

~ govor ragyogó beszédbrinuti [50, -nem] gondoskodik, törő-

dik; ne -ni ne aggódj ; ~ se za koga törődik vkivel; gondoskodik vkiről; ne -ni se zbog toga ne aggódj ezért; ne törődj vele

brisač [7] <ruha, rongy stby törlő; prozorski ~ ablaktörlő

brisanje [18] törlésbrisati [55, brišem] 1. (le)töröl; ~ gu-

mom radíroz; ~ prašinu sa čega le-törli a port vmiről; 2. kitöröl

Brisel [5] földr BrüsszelBritanac [8a, birt -nca] brit (férfi)Britanija [1] földr Britannia, Angliabritanski [25b] brit

britva [lf] 1. zsebkés; bicska; 2. bo-rotva

brizgati 1. (össze)fröcsköl; 2. <tehén> tejet ad/ereszt

briznuti [50, -nem]: ~ u plač sírva fa-kad

brižan [25, -žna] 1. gondtelt; 2. aggó-dó, gondoskodó, törődő

brižljiv [25] gondos(kodó)brk [9e, tb brkovi v brci] bajusz; bez

~ova bajusztalan; engleski ~ovi an-gol bajusz; (átv.) reći komu što u ~ vkinek vmit az arcába vág

brkanje [18] 1. összekúszálás, össze-zavarás; ~ pojmova fogalomzavar; 2. összetévesztés

brkat [25] nagybajuszúbrkati [61] 1. összetéveszt; 2. piszkálbrkonja [1, h] nagybajuszúbrlog [6] 1. pocsolya; 2. disznófek-

hely; 3. szemétgödör; 4. medvebar-lang

brloziti se [62] sárban fetreng/hemperegbrljati [61] 1. piszkít; 2. kontárkodik,

fuserál; 3. pocskolbrljav [25] piszkos, mocskosbrnača [1] boronabroć [7] buzérbroćast [25] buzérszínűbroćiti [62] buzérfestékkel festbrod [9, tb -dovi] 1. hajó; matični ~

anyahajó; ~pribrelne plovidbe parti-hajó; ratni ~ hadihajó; ribarski ~ halászhajó; teretni ~ teherhajó; 2. vasionski ~ űrhajó; 3. ép (temp-lom)hajó; 4. sekély víz; gázló

brodar [5e] hajós, révészbrodarina [1] hajópénz, révpénzbrodariti [62] hajózikbrodarski [25b] hajós, hajózási; -ko

društvo hajózási társaság; -ka radio-nica hajójavító műhely

brodarstvo [16] hajózásbrod-cisterna [1] tartályhajó, tankhajóbrodište [18] dokkbroditi [62] hajózbrodiv [25] hajózhatóbrodogradilište [18] hajógyárbrodogradnja [1] hajóépítésbrodolom [1] (átv. is) hajótörés; pretr-

peti ~ hajótörést szenved

brodolomac 36 brzorek brzorezni 37 bugarlt]

brodolomac [8a, birt -mca], brodolomnik[6] (személy) hajótöröttbrodovlasnik [6] hajótulajdonosbrodovlje [18] hajóhad, flottabrodski [25b] hajó-; ~ dnevnik hajó-

napló; -ka posada hajószemélyzet; ~ prostor hajótér; -ko prozorče kajütab-lak; ~ tovar hajórakomány

brođenje [18] hajózásbroj [10, tb -jevi] 1. szám; paran ~

páros szám; sretan ~ szerencsés szám; ~ kuće házszám; 2. űfvszám; ~ lica je mali a személyek száma cse-kély; /' on spada u ~ mojih prijatelja ő is barátaim közé tartozik; ~ sta-novnika a lakosok száma; 3. nyelv szám; po ~u i po rodu számban és nemben; 4. <sajtó> današnji je ~ zabranjen a mai számot betiltották

brojač [7] számláló (személy v gép)brojanice [tb, 1, birt -ca] vall olvasófű-

zérbrojati [64, -jim] Id brojitibrojčan [25] szám szerinti; számszerűbrojenje [18] számlálás, számolás,

(meg)olvasásbrojitelj [7] mat számlálóbrojiti [62] számlál, számol; ~ na

prste az ujján számolt ~ do deset tí-zig számol

brojka [laf] számjegybrojni [25b] szám-; -na imenica szám-

név; ~ odnos számszerű viszony; számarány

brokat [5] brokátbronc [8], bronca [1] Id bronzabrončan [25] Iá bronzánbronhijalan [25, -Ina] hörg-; -ni katar

hörghurutbronza [1] t. bronz; 2. <ökrök és bir-

kák nyakán) bronzcsengettyűbronzán [25] 1. bronz-; ~e boje bonz-

színű; 2. ~o doba bronzkorszskbroskva [1] répafajta, répakáposztabroširan [25] <könyv> fűzöttbrsnat [25] lombosbrst [5] sarjadékbrstiti [62b] lerág, lelegelbršcenje [18] <kecskék legelési módján)

rágásbršljan [5] nb'v borostyán

brujanje [18] zúgás, zümmögés; ~ mu-ha a legyek zümmögése

brujati [64 -jim] zúg, zümmög; -je pčele zümmögnek a méhek

bruka [la] szégyen, gyalázatbrukati [61] szégyennek kitesz; szé-

gyenbe hoz; blamál, kompromittál; nemoj da me brukaš ne hozz engem szégyenbe; ~ se blamálja magát

brundalo [14] <személy) morgó, mor-gós, dünnyögő

brundati [61] morog, dünnyögbrus [5] köszörűkő, köszörűszerszámbrusionica [le]-köszörűsműhelybrusiti [62a] 1. köszörül; 2. <üveget>

csiszolbrušalica [lc] köszörűgép; üvegcsiszoló

gépbrušen [25] <üveg, kristály) csiszoltbrušenje [18] 1. köszörülés; 2. üveg-

csiszolásbrutalan [25, -Ina] állatias, brutálisbrutalnost [3(/)] állatiasság, brutalitásbruto [nrag] <áru és göngyöleg) bruttó;

~ teiina bruttó súlybrv [3d] pallóhíd, bürűbrvalj [7] mételybrvnara [1] gerendavár, gerendaházbrvnati [61] pallóz, gerendázbrvno [16a] gerendabrz [25] gyors; nyelv ~i akcent emelke

dő hangsúly; sp ~o klizanje gyors-korcsolyázás; ~i vozjvlak gyorsvonat; ~Ű vožnja <járművel> gyorshajtás

brzak [6] 1. gyors ember; 2. zuhatag, zuhogó; 3. korán érő kukorica/gyü-mölcs

brzanje [18] hamarkodás, sietésbrzati [61] hamarkodik, sietbrzina [1] 1. sebesség; ~ zvuka a hang

sebessége; 2. gyorsaság; raditi nešto na -nu gyorsan/kapkodva csinál vmit

brzojav [5] távirat; hitan ~sürgős távi-rat; ~ kabelom kábeltávirat

brzo javiti [62] távirat ozbrzojavni [25b] távíró-, sürgöny-; ~

ured távíróhivatalbrzonog [25] gyors lábúbrzoplet [25] (el)hamarkodó, szeles,

hebehurgya, szeleburdibrzorek [25] <beszédben> hadaró

brzorezni [25b] müsz gyorsforgácsoló; ~ čelik gyorsacél

brzoteča [1] gyorsfolyóbrzovozni [25b] vasút: -na roba gyors-

árubrže-bolje sietve, sebbel-lobbalbrži kf Iá brzbubafl] 1. bogár; ~svába svábbogár;

2. átv <személy> semmirekellő; 3. (szól:) imati -be uglavi bogara van; turiti kome -bu u glavu bolhát tesz vkinek a fülébe

bubamara [1] áll katicabogárbubanj [10a, birt -bnja, tb -bnjevi] 1.

dob; 2. <halháló> varsa; 3. (átv.) do-speti na ~ árverésre kerül

bubanje [18] 1. dobverés; 2. pufogta-tás; 3. magolás

bubati [61] 1. dobol; dobot ver; 2. pu-fogtat, üt, ver; 3. magol

bubna [25] opna dobhártyabubnuti [50, -nem] 1. meglök, meg-

csap; 2. puffan, zuhan; 3. átv bakot lő

bubnjar [5e] <személy> dobosbubnjati [61] dobol; dobot verbubožder [5] <állat> rovarevőbubreg [6] vesebubreičić [7] kis vesebubrežnjak [6] vesepecsenye; teleći ~

borjúvesésbubuljica [lc] pattanásbucmast [25] kerekképű, pufókbuča [1] zaj, zúgás, morajbučan [25, -čna] zajos, hangos, lármásbučati [64, 3. sz -či] zajt/lármát csinálbučiti [62] zúgbucka [lh, tb birt -ki], bučkalica [lc]

<edény> köpülőbuća [1] <tornaszer> vasgolyó, fago-

lyóbućkati [61] 1. paskplja a vizet; 2. ~

maslo vajat köpülbućkuriš [7] t. <ital> lötty, lőre; 2.

kotyvalék; 3. fusermunkabućnuti [50, -nem] <vízbe> puffan,

pottyanbućoglav [25] torzonborz, bozontosbud 1. habár; 2. ~ za što csekélysé-

gért; potom áron; 3. ~ kako bár-hogyan), akárhogy(an)

budak [6] irtókapabudala [1] bolond; matora ~ vén bo-

londbudalast [25] eszelős, balga, badarbudalaština [1] balgaság, bolondság,

őrültség, badarságbudaiina [1] bolondbudalisati [55, -išem], budaliti [62]

összevissza beszél; bolondozikbudan [25, -dna] 1. ébren levő, álmát

Ian; 2. éberbudem Iá biti1

budi Id biti1

budilnik [6] ébresztőóra, vekkerBudim [5] fölár BudaBudimac [8a, birt -mca] budai emberBudimpešta [1] fölár Budapestbudimski [25b] budaibudionik [6] Id budilnikbudist [5], budista [1, h] buddhistabuditi [62b] (átv is) ébreszt; ~ nade

reményeket ébreszt; ~ osečaje érzel-meket ébreszt; ~ se ébred

budnoća [I], budnost [3(f)] 1. ébrenlét: 2. éberség

budšto [34] akármi, bármibudući [26] jövő; -će vreme jövő időbudući da mivel, minthogy; tekintet-

tel arra, hogybudućnost [3(f)] jövendő, jövő; u ~i

a jövőben; čovek ~i a jövő emberebudzašto <vesz, elad) potom áronbudža [1] bunkó, bunkósbotbudžak [6] 1. sarok; 2. eldugott helybudžet [5] költségvetés, büdzsé; državni

~ állami költségvetés; vojni ~ kato-nai/hadügyi költségvetés

budžetirati [61] költségvetést készítbudžetski [25b]költségvetési; -kastavka

költségvetési tételbuđ [3e], buđa [1] dohbuđati [61], buđaviti [62] dohosodikbuđav [25] dohosbuđelar [5] erszény, bugyellárisbuđenje [18] 1. ébredés; ~ svesti öntu-

dat ébredése; 2. ébresztésbugačica [lc] itatós(papír)Bugarin [12, tb -ri] bolgár (ember)bugariti [62] 1. bolgárosít; 2. sirató

éneket mond v énekel; 3. bugarsticát énekel

Bugarka 38 buljiti buljon 39 bušilica

Bugarka [Ih] bolgár nőBugarska [25, mint nőnemű mn ragozó-

dik] földr Bulgáriabugarski I. mn [25b] bolgár; II. hat bol-

gárulbugarštica [le] népr 1. <15 szótagos

népdal) bugarstica; 2. sirató énekbuglav [25] Id bucmastbuha [1] bolhabuhač [7] növ rovarölő piretrumbuhara [1] dutyibuhav [25] 1. <pl kenyér) porhanyós,

laza; - ~ sneg porhanyós hó; 2. bolhásbujan [25, -jna] 1. féktelen, heves; -

jna kiša záporeső; -jna mašta fék-telen/élénk fantázia; 2. buja, dús, telt; -jna kosa dús haj; -jne grudi dús/telt kebel; 3. átv életerős, viruló; -jna mladost viruló ifjúság

bujanje [18] 1. duzzadás, dagadás, ára-dás; ~ vode áradás; 2. (átv is) bur-jánzás

bujati [61] 1. dagad, árad; 2. kibu-gyog, kibuzog; 3. (átv is) burjánzik; buján tenyészik

bujatka [la] páfrány (levél)bujica [le] 1. záporpatak; 2. átv ára-

dat; ~ reci szavak áradatabujiti [62] <gyermeknyelv> hajcsikál,

alukálbujnost [3(f)] buja fejlődés/növés;

burjánzásbuk [9, tb -kovi] 1. vízforgatag; 2. zaj,

zúgás, moraj; ~groma mennydörgés; ~ mora tengerzúgás, tengermorajlás

buka [la] 1. zaj(ongás), lárma, zúgás; napraviti -ku lármát csap; 2. (szól:) mnogo -ke ni za šta sok hűhó semmi-ért; nadati kuku i -ku nagy feneket kerít vminek

bukač [7] 1. szájhős; 2. <személy> ko-lompos, uszító

bukača [1] áll erdei fülesbagolybukagije [tb, 1] rég (láb)bilincsbukanje [18] 1. bömbölés, bőgés; 2. ök-

lelő(d)zésbukara [1] 1. agyagkorsó; fakorsó; 2.

(farsangi) mulatozásbukariti se [62, csak 3. sz.] <sertés> pár-

zik bukaštvo [16] hangosság, zajosság

bukati [57, bučem] L bömböl, bőg;2. öklelődzik

bukavac [8a, birt -vca] 1. <madár> bö-lömbika; 2. átv <személy> uszító, bujtogató

bukćenje [18] (átv is) (fel)lángolás; ~ ljutine haragra lobbanás; ~ rata a háború kitörése/kirobbanása

buket [5] virágcsokorbuklija [1] kulacsbuknuti [50, -nem] 1. felordít; 2. fel-

lobban, kitör; ~ plamenom lángba borul; -ula je vatra tűz ütött ki; -uo je rat kitört a háború; 3. megdühö-dik

buknjati [61] Id buktetibukov [32] 1. bükkfa-; 2. átv ~a

glava bükkfafejbukovac [8a, birt -vca] bükkfavesszőbukovača [1] bükkfa(bot)bukovina [1] bükkfabuktavac Id bukavacbukteti [63, -tim] lobog, lángolbuktinja [1] fáklyaBukurešt [5] földr BukarestBukureštanac [8a, -nca] bukaresti (fér-

fi)bukureš(tans)ki [25b] bukarestibukva [lf] 1. növ bükk; 2. áll tőkehal;

3. átv tökfilkóbukvalan [25, -Ina] betű/szó szerintibukvan [5] tökfilkóbukvar [5e] ábécéskönyvbukvica [le] 1. kis bükkfa; 2. ábécé;

3. ábécéskönyv; 4. (átv.) očitati kome -cu megleckéztet vkit

bukvik [6] bükkös, bükkerdőbula1 [1] muzulmán asszonybula2 [1] okirat, bulla; zlatna ~ arany-

bullabulazniti [62] átv félrebeszél; zöldeket

beszélbulažnjenje [18] botor beszédbulbul [5] rég fülemülebuldog [9e] buldogbulevar [5] körút, útbulka [lah] növ pipacsbulumač, bulumać [7] Id bućkurišbuljav [25] Id buljookbuljina [1] bagolybuljiti [62]: ~ oči szemét mereszti

buljon [5] erőlevesbuljook [25] dülledt szeműbulju(g)baša [I , ft] csapat vezérbuljuk [6] 1. csapat; 2. csoportbumbača [1] gombostűbumbar [5e] poszméh, dongóménbumbaranje [18] zümmögésbumbarati [61] zümmögbuna [1] lázadás; podići -nu lázadást

szítbunar [5] kút; arteški ~ artézik út;

~ na đeram gémeskútbunarčić [7] kis kútbunardžija [1, K\ kútásóbunarski [25b] kút-buncanje [18] félrebeszélésbuncati [61] 1. félrebeszél; 2. össze-

vissza beszél; 3. átv képzelődik, fan-táziái

bunda [1] bundabundeva [1] tökbundžija [1, h] Id buntovnikbungur [1] árpadara, zabdarabungurati [61] <árpát v zabot) meg-

darál; durvára őrölbunika [la] növ beléndekbunilo [16] lázálom, önkívületbunište [18] szemétdomb, trágyadombbuniti [62] 1. lázit; zavarj okoz; 2. fel-

háborít, megbotránkoztat; ~ se 1. lázad, zendiil; 2. felháborodik, meg-botránkozik

bunker [5] l.kiserőd, bunker; 2. ~ za ugalj szénbunker; széntároló gödör

bunovan [25, -vna] álomittas, álmosbuntovan [25, -vna], buntovnički [25b]

lazító, lázadó, lázadozóbuntovnik [6] (személy) lázadó, izga-

tó, uszítóbunjak [6] szemétdomb, trágyadombBunjevac [8a, birt -vca] bunyevác (em-

ber)bunjevački [25b] bunyevácBunjevka [Ih] bunyevác nőbunjište Id buništebura 1. <szél> bóra; 2. vihar; 3. átv ~

aplauza tapsviharburád [21] hordókburag [6] <állaté> gyomor; (kérődzőké)

bendőburan [25, -ma] 1. viharos; ~ aplauz v

-rno klicanje viharos taps; -rno morc viharos tenger; 2. zajos, mozgalmas; ~ život mozgalmas élet

buranija [1] zöldbabbure [21, -eta, tb burád] hordó; ~ curi

a hordó folvatburegdžija [1, h] (személy) húsosré-

tes-készítőburek [6] húsos rétesburence [20, birt -eta] hordócskaburgija [1] 1. fúró; ručna ~ kézlfúró;

rudarska ~ bányafúró; 2. átv govoriti -je badarságot beszél

burgijati [61] 1. fúr; 2. átv zöldeket beszél

burgljica [le] kisfúróburgundac [8b, birt -nca] <bor> bur-

gundiburiti se [62] duzzogburlav [25] durcásburlikati [57, -ičem] ordít, üvöltburljati [61] 1. (folyadékot) kever; 2.

átv korog a gyomra (vkinek)burma [li] jegygyűrű, karikagyűrűburmudžija [1] (személy) burnótké-

szítő, burnótkereskedőburmut [5] burnótburmutica [le] burnótszelenceburuntija [1] (a török vezirtöl kiadott)

okiratburza Id berzaburzovni [25b] Id berzanskiburžoaski [25b] polgáii, burzsoáburžoazija [1] polgárság, burzsoázia;

malajsitna ~ kispolgárságburžuj [7] burzsoáburžujski [25b] burzsoábus [5] 1. gyep; 2. bokorbusati se [61] dicsekszikbusen [5] Id busbusija [1] les, leshely; smestiti se u -ji

lesben állbusola [1] iránytűbuša [1] rés, lékbušel [5] (angol-amerikai űrmérték)

bushelbušenje [18] fúrás; dubinsko ~ mély-

fúrásbušilica [le] müsz fúró, fúrógép; elek-

trična ~ villamos fúrógép; ručna ~ kézifúró, furdancs

bušiti 40 buzdovan

bušiti1 f i i2 | lyukaszt, fúrbušiti2 |(Í2| átv áskálódik vki ellen, fúr

vkilbušotinu 11] furat but |< | , tb -lovi] <állaté> comb, sonka;

l i l i č i ~ borjúcomb butcr |f)| vaj

butina [1] <állaté> combbuva [ l ] l d buhabuvač Id buhačbuvara ld buharabuza ld bozabuzadžija ld bozadžijabuzdovan [5] tört buzogány