PORTFOLlO.HU FÜZETEK 101

.' -Technikai elemzes EGYSZERUEN

PORTFOLIO.llU FÜZETEK

Technikai eleml.6 E(,YSZERÚEN

Felelős ki.adó,

Sándort, Balm

Nl'T Média Zn.

103} Budapest, Polgár u. 8-10.

TerjesZIés,

UlwlII.p0rlfolio.IJ/I/kollYv

kt! ny Ilii "po rtfo! UJ. Im

( ,) 31-7-4080

e:rtékcsílési vactő:

Ag6cs naim tJgoa@porrfolio.hu

( I ) P7-4088

Ma$odik. j~\"íwn kiad.1s

!&il NET Média Zn., 2009

Mindcn jog renmaw·a.

Ali tiglus rocrved.

Tartalomjegyzék

I. Technikai és fundamentális clCIlI1.é5

2.. Grafikontípusok: mdyikcl válassztlk~

Eg}·S"/oCrü gr:aflkolllípusok

A legjohban hasmálhaló gr:lfikomfpusok

J. E1mélC"lek

" Oow-elmélr!

A Random Wódk-clmélet

Elli()n hullám(·lmélcte

4. A lC"chnikai elemzés alapjai

Lima'l, ellenállás. kitör6 és visslaro,ld6

T rendek ~ C5alOrnák

Fibonacci

Gap és gap-srr:llégiák

s. Indikátorok

Indikó\turuk sávos kereskrdb 6. trend e$(.·I(.'n

Mo/.góó\tlaguk

Bollinger-'J..alagok (Holling\:T Bands)

Indikátorok $0\\"05 kert:skl,dés CSClén

RS l (rda!Íve sm:ngth index, relatíverősségindex)

Stocha5tic

Indikátorok (rend csetén

~1ACD, MACO histogr:ll11

OllV

6. Japángyc:rtya-alakz.a.lOk

4

, , 9

'l . , .6 ., '0 w

., l '

J' J' JS

37

37

39

4 •

4 •

4J

Előszó

Hiánypótló lriad~'dIlJlla" il ludbm az OIt'aIó. Hiánypótló il u/ri1ltnhrn, /1Of;I rol'idm, mindmki - mig

il kn.dő brftJnrtók - számára is kthnÓffl mulsurtzi ls mutatja hr il urhl/ilrn; annUs mltöztdrdnnk

ftgfOmosabh rlnnát. Kiadt-JnJunk elija, hdgy olyan hrftktniukh"- J~lJm hozzd. mrfplt /udvn.ó koc­

/rázat/hozam ardmIJllllrtNq,umtlr, am/rt' az aldbbiakban wmo! alkalommal ura/unit.

A rrchni/rai ,/mlZis 'Iu/pjainllk mrgiJmtriu nnI/CInk il mZvfflypinci Mftlrmók fZlÍmdrü ajánloIt. fUll

ismtrtttk u!J/mis mil/dm fI/y1l11 pinz,íiKYi nzköz futlbrn hasznára t,Jut",k II hlft/unó/mtk, mily/k mrgftM6 likvidillÍJsIII, pinci forga/ommal rmJrlltantk. A tÚviwpiatOR ripikus ftlhmzwíldJi uriiü,1t

jr/flaik " /tc/mikai '/'mzimrlt, ahol lilki" il kgjobban hasznd!JJotóalr az aldbbi"kban b"'WflllOf(

tszköziik. Az rgysurlÍs'K ls IrtJmőJfg lud/'drt sumM Il/kakmmal il pll/ziigyi instnmmlfllmok belym

a riszvinypíllcra II/Illllnk, dr rrrmrsuusm mil/dm nubm mds piacrfl is lrolnyn II mond(lIIh'lllól/k.

Szillltll az rgyszmislg krdvllrt rlsoslJrbal! I/api bomdsú drfolyamgrllfikol/okal hflSzlldllmk, /IfJaI/akkor

a udmikpj elell/zts módsurti az id/itdv II/T'dlmztdsdt61 foggttkl/ül hllSZndlhluóak (aklir /lapol! helüli

illurt'llllumoll is),

A IrUulvdflpan a porrfolio,hu Marlrm grafilronrajzqÚjjáJulk ~lIlgltvl Mzílmük /lZ iU/l.SZlrddókat,

mindm f'Jnbm /}flMs píná fo/Jtlmntolwt mlllllwa lK. A WJfovr míllWdM nml tdrgyaljuk, a mz/ntk

a h"p:llwww.portfolio.lmhllllrk~rsl iflUmt'UJ oÚÚllon khukk d

Ttkimt'!, IJOf:! a pInVigy nylw az aflgol. a IotoJbbi ilmt:Trulr amllyítfsit ygíundS igytkntiink mimlm

~tbm a magyar mtl1m IIZ angol kífr.jMtku is JUTtptlumi, SŐt több izbtn mllradmnlr az ango/

szakSWt'Illrnd/. I'ntt'!l nutfrlt/ó magyar kífr.jtds 1/t/1/ /ltnik, r II fordítás Igmcsalr trő/lttm/mnt.

A Iriad,'dny /lZ alttpoktól IIIdIlI, s su/mor gyakorlati plldán kt:Ttsztiil nil/tatja bt a t({hllilrai rumw

ltgfrmtosabb Imi/mil, igy kdmtN sorbIlII oh'ami IlZ ~ ftjruuku. Tapasztllltabb btjtkmölr sz<imdm

azonban, rontnyeillk surim, az tg)'t! klmglldolt rbuk is rtjuntk majd basznos informtiriókllt,

ls mindfnkil IJOZZlÍStKÍftllrk a sikrm btftkutlstklltz,

1. Technikai és fundamentális elemzés Mire Jó az elemzés?

Akár a technikai, akár a fundamenrális c1emdst néJ.zuk, magának al e1cm7.6nek a ec'lja mind~n

octben a ponfólió hOllmának a növelése. Ez~n céh kulönböz6 elórejdz6ckkel tudjuk elc'rni, mely­

nek sodn azonban mindig figyelembe kell v~nni a IcgforllOSlbb ténYc:'t6t:

A KOCKÁZAT ts A HOZAM ARÁNYÁT.

Ált:.l.lábln véve az cl~mz6; 5cgítstgével - I~gyt:n al technibi vlgy fundamentális - n~m lehetsé-ges

mindig jó befektetési dömést hozni, aki ezt S'lcretné elérni, az jobb, ha azonnal felhagy

3 befeklet~5ekkd. Az elemzések scgit.~égével alOnban op[imil i.~ esetben nagyobb ~.~éllycl lehet

jó döntést homi, s képesek leszünk felcimi a bt:fektctési célpontral kapcsolatos kockázatokat is.

A kockázat feltárása azért kiemdkedőcn fontos minden bcfekteté.~i dümé~ sodn, mert az az elérhető

ho~.am "átékét" ha,áro:u.a meg.

Az elemdsek ha"ználatával egy adott árfolyamot viS'wnyÍlunk valamihC'L. nem mindegy ugyanis,

hogy ugyan azon árfolyamot mikor éri el (SY adot! pém;ügyi imtrIHllentum. Az MTdckom

(kínykori ney~n: Matáv) 19996; WOl közötti gr.lllkonján ábrálOh 1600 Ft-os árfolyam kiváló

példa erre: ezen árS"Lim teljesen má.~ ~értéketM képvisel! az 1999-es bika piacon, mint a lOOO'CS

mc:<h'e piacon.

-----_ ..... -------"-' .. - '--

, .~ 'O' 1-1 " \ ~ •.•

,of 'r>.

'~"",j\ r I,

MI az a technikai elemzés?

A tet::hnikai elemzés kicirólag a piaci auawk, azaz az arfolyam és a forgdlom figyelembev~telc:vd

határo~ meg trendeh' t "Igy rövid távu árfoIY.!lTlffioq;ásokat. A tt'l:hnikai c1em7.é<I a fundamentális

demz6~1 dlenrédlCn nem a piaci m07.g:lsok ok.ai\'al. ;u.a; adllalatok profiljával, a cc:gekkd 6.

S".tektorral kapcsolatos hírekkel, az inpUl és OutpUt ;irakkal 51h. foglalko~ik, hanem kiúrólag a mo~­

gások okoutával.

A tet::hnikai dem~éS[ gyakran n okták s;lrlatánságként ap05zrrof.ilni, érdemes a:wnhan tisztában lenni

ezen dem~ési módszer hánert..'el. A t«ll11ikai demzi ... ugyanis nem uveggömbhől való jóslás, hanem

dőrejdz6. a jelenlegi és múltheli folyamatok figydembe,'c:tdé\'d, a lehetséges kimenetelek \'alós~i­

nűségének viUigálata. A technikai e1enw6 alapját azon megfigyelés adja, mely szerint a tünénclem

ismétli önmagát, illetve egészen pomos,ln a hasonló hdy.tetekbm a piaci mozgások is hasonlitanak

e~;ymasho~.

A funda!ll'"lltáli~ dcmzés~cl ~"Zemben a technikai elemzés a'l abszohit csúcson. ilkIv!: az abszolút

rnélypolllon nem hadroz meg cél:irat, ezekhen al. esetekben a technikai S"LCmUlttlxn nincs az árfo­

I}'am e1ón ellen~\llás- , illtlve táma";Uizinr.

A redInikai dt'm.t6 alaptdttvé)t:, hogy:

a Iliaci ;Irban rnllldell infOrm<il.ló n.lkröződ.ik: ~ ukimnbm töb,"t Ilyúft a ftihmzmiM rMlI/dr". millf

fl fiil/dall/nlldli. ,1"/1;:1.<;

ha,<;anló helpetd,bt.·n ;1 piKt lIlolg<iwk haMJnlóan ahkulnak;

a múltbeli folyamatOk indiká<.iul JJn.u.. a ,övőrl." nézve: II cMnimík ~II tr~ndtlt m'tt·,jlt(lz,iJdr

prtibaljnk tlbrt JtitMr. d piacon [rendek alakulnak ki.

Ml az a fundamentális elemzés?

A technikai dtmz6sd szemben a fundamemáJis elemzés alapfeltt"\'~se, hogy aJ árfolyamot abpve­

tÓCIl 3 fundamtmális tényezők hatáfouák meg. s a részvények értéke o.a1 rövid idóg térhet el a

fundamentáli)an indokolt értc:ktő!.

A fllndarnt'ntáli~ eknll.Ők cls{!~orhan az árfoJ)"ammozg;ísok hátterére kl.""resik a vá!as"ll, ~ a t;\rsa~ág

mtiködését, illctvc ;Innak eredményt)ségé1 vizsgáljjl. Ehhez megpróbálják azokat a tényC"~öket döre

jelezni, mclyck ;[ profit jövőbeli .tlakuBsát határozzák mcg. Segítségével a funda,nentális demzők a

kulönOOl.{! vállalatértékd6i clj:ídsokat, al adott társaságok - illetvt' eun kere)'Zrill a ráruságok réS7'

venYl.""inek - rdli) átékét határoz:t.<ik meg. ".lgy az aktuális (fair erték), vagy egy késöbhi időpontr:l

(célárfolyam) vonatkm.6an.

Elönyök és hátrányok

A technikai elemzés e1őnyd

A technikai elemzés legnagyobh előnyének aJ. mmit. hogy egy m~fddő számít6gqx:s swft\'cr

segítségévd gyorsan és könnyen dkrníthel6, S könnyen érthető és értdme~hl.""tő mindenki számára.

Egyszerű5q;e folytán a bcfekletők viswnylag rövid idl! alan profinak érzik magukat az dernzéslxn, s

tudásukat a hiS"'-torikus árfolY:lnlOkon kiválóan tudják tesztdni mindenféle kockázatvállalás nélkül is.

A technikai demzés - a fundamentális dem.tésscl szemben - alapI'et6cn a mikorra ad választ, s nem

a miértre. így a piacnak olyan rényezőit is figyelembe veszi, mini például a pszichológiai '<Igy a lóke"

;lramJ:bsa1 kapcsolatos aspcklUsok. Ezen ténrC"di figyelembevételtvel a technikai dl.""mzés bizonyos

szc:mpontbóltclj~bb képet nyújt a befektetók $7..ámára, mim a fundamenlális demzés.

A technikai elelllz6i hátrányai

A technikai elemz~s legnagyobh hátránya, hogy aJ egyéni értelmezések. szuhjektív tén}"C'wk kiemelt

szereppel bírnak. Ub')·aJlal.On helyzet a le,hnikai elemzés n.em~"lögtb61 töbhWl.""képpt"n értelmczhető.

így cz,n módsztc seghségévd döforJulh;H, hogya befektetdk egy ~dott hdyzetben akár egymással

teljescn dll.""ntétes következtl.""tésre jutnak.

A technikai elemzés három fő területének al: alábbiak námítanak:

dméletek, mdyek alapvető kerc'tekcl adnak az elemzésdJu:l.:

indikatorok, mdYl.""k agyakorlalban legjobhan alkalmazható tcchnikik közép· és hosszú támn,

s mdyek a konkrét \'ételi és eladási döntés nleghozataUt könnyítik meg;

alakzatok, gyenyaformációk, md)'ek jellemz&n a rövid t;Í\'Ú árfolyammozgá5 tckintetében adnak

indikációI.

A keresked6i aranyuabályait al: alábbiak ncrinl fogl alhaljuk össze:

t. Soha nl.""m <;zahad kiúrólag a lehetséges houmot tekinteni egy bdektl."tó,i dönt6 során. mindig

a pot",nó<il!) hozam/kockázat arán~·t kdl fiS~'dembl: \",nni.

2.. Az ún. swp 100~t. azaz a bdektetö által maximjli~n cki~lhető \"ollotl\n",k mcgfddö arfol~'am'>Zin~

td.l·t minden ~tben ml.""g kdl határozni q;y Ixukió mcgnptoh:át ko\ctöcn. és kókl.""ményen be I!. kdl

tartani . A \top lo.s..o. ugyan iO esetböl 9-~~er febk-gcsnek hizonyul, minJawnjltal l alkalommal óriási

\'e,zt~g",ktöl kímélheti ml.""g a befektetőt. Anwnnvibcn valaki hizon}"talallll;lk érzi a hdrzetet, érdemes

a ~\()p loss ~zintct long, azaz vétdi podció e)t:t~n at arfo[yam·emdkl.Jéssd egyidl.""jűleg tb'Yfe feljebh

hhorl eselében ~gyrc It>jjebb) húzfll, melynek St'git~t..'eI behizlO)Íth,\tó at elért profit nab'} réslc.

J. \ Ii nuig érutml.""S a kodcilJ.tot uivcrúfikoilni. alal. tlem(;sak egy, h,welll töhh imuumentumball

I.""gy)zcrre p07íuót felvenni.

Sámo) profeliSzionális befektető ha.nnáJja a technikai elemzé5 eszköltárát, melyet a funda­

mentális elemzés mellett, au.al egyid l.""j űlcg alkalmaz. El. a kCltől megkö,.elílé5 kiválóan hasz­

nálható módszer, elsősorban a fund:Ullenlálisan er6s cnközök vi telének időzít6iére.

2. Grafikontípusok: melyiket válasszuk?

A technikai elemzés leg:llapVClőbb CSl.köu az árfolyamgrafikon, melynek sJ.ámos típusa 1/!IC~zik.

Ezeknek il. Ifpu50knak a legfonto5.lbb tulajdon~gai .... .tl, iIIcwe fdha.-."Ználási lrhcló~ci\'d érdemes

(iszt:ihan lenni, histen enélkül szintc értelme sincsen a technikai dcmúsnek.

A grafikon használ:uának célja az, hogy min.:!! töhh információt rudjunk meg az adOl! ,>éndigyi

instromcntumrÓI. Ennek mcgfcldőcn q;ysuru, valamint a technikai cltmm sclmára jól használható

grafikondpusokat különbö7tClhctlink mq;. A grafikomipusok közül a ltgislll<'rtchbck a kÖvctkC"l.6k:

Egyncrű grafikondpwok:

l. vonalgrafikon (linc chan);

2. ()~'Zlopgrafikon:

3. urületdiagram:

4 . ..-gyéb grafikonok: pont, lépcsil, .~th.

A technikai d cmw során jól hUl.náJható grafikonlÍpWlok:

1. bar-grafikon (bar chart):

2. gycnyagrdfikun (má~névcn: japángyc:nya-grafikon \'aS}' candlc:stick, japanc:sc: candlestjck).

Bár Icggyakrabb:m napi adatokból állítunk dó grafikonokat, tc:rmrne:tc:sc:n minden grafikomlpus

napon belüli, heli, havi , V".lgy esetleg évo' inll:rvallumOl is átfoghal. Az alábbiak. során az egyszerűség

és a könnyebb énhetőség h.Jvéén minJen esetben napi grafikonok.at hasmálunk, a technikai elem­

zés teljes csl.köa:\ru alkalllla~ható ~.tOl\ban napon beluli és napon túli (heti, havi, éves) grafikonok

c:sc:tében is.

Fontosnak t~rtjuk kiemelni, hogy minde:n grufikomípus c:sc:tébc:n de:ngrohctctlen a volumen alaku­

lasának S'1.emléltsc is, hisun a forgalom :u. árfolyamaclatok mdlm a technikai elem~6 legelemibb

alkotóréuénck fekinrhető. A forgalom alakulá~a azért is igen funtus, mert az árfoly~mmozgások

mi~-m;Í~ <;lerepc! kaphatnak abban J~, esetben, ha rclarív alacsony, illetve abban az esetben, h~

kie:melkcdő forgajommal párhuamosan valósulnak me:g.

Egyszerű grafikontípusok

l . Vonal grafikon (linc chart)

A fdsorolt grafikontípusok közül az egyik legcgyS"terúbb a \'onaldiagram, mdy egyben az egyik

lcgkönnye:bben kC"l.elhe:tó 6; Icgkönnycbbc:n éndmc-zhet6 eszköz is. Unyc:gc:, hogy a záró árakat (c:z

lche:t napi, heti, havi, vagy akár éves) egyncrúen egy egyenes vonallal össze:kötjük. Az X tengdyc:n

az idő sle:re:pd, mig az Y Icngdye:n az adatsor énékei.

Hast.n;I.lara ugym cg)'S7.cr(i és könnyen is éru:lmezhető, azonoon q,pc:n c:gysurűstí;e: miatt viszonylag

ritkán használják, mi\'el megle:hetósen kevés információt hordo'/. :l többi chartfajtához képeit.

-

2.. Onlopgrafikon

\ ,J'.v1 V

A te:chnikai clemzé.~ során az uszlopgrafikont tJsősorban a forgalofl1 ábrá7.0lásaf;I ha.~ználják.

El, Cl~ then a h reskedés aktivirásáról kaphatunk információkal. hiS'lcn a forg<llom a rúzvények adati

iJŐ~/~lkon belül forgott mennyiség"'t (Jarabs:.eamátl jelú, Ritkán ugyan, dc has7.n:ílj:ík a részvények

:l.rfolyMnána k a jelzésére: i,~, ebben a'l rsetbe:n a ÚTóár jelenik mcg ~Z oS7.1opgrafikonon.

At, oszlopgrafikun cgysze:rű ugyan, hátrinyai awnb,l!l S"/.cmlx:tan&:k: ~gyrésZl nehezen értclmczhe:tó,

másTéslI pedig - akárcsak a vonalgrafikon _ \li,/.on)'lag kevés információt szolgáltat a fclh:l5zoáló sclmira.

}. Teriiletgrmkon

A lerületgrafikon nag)'on hasonlít <ll o~7.lopgr:Jfikonm, c'uk ebben az esctben a úróárakat köti öss/.e

a grafikonrajwló, Igy g)'3korbtibg egy olr:m vonalgrafikonl kapunk, melynek \·onal alatti területe

kerűl kijciölésre. Bár az oszJopgrafikonnil taUn kissé jobban éndme'Lhctó típus. viszonylag ke\'6

inform:iciór ~.olg.j.lt;lt a fcihasználó szimám.

4. Egyib grafikonok

Az egyéb gnl.fikontípu~ok közot! a pont- (a z.irooraht pontok jdölik, melyek nincsenek iim.ekörve),

illrlve a Irpcs6grafikonobt (a úró<Írakat rövid "í"lSLintCli vonalak jelölik, melyek ninc.~nek ö~szeköl '

vc) említhetjük. mc1rck igen kt-tdetlcgc5<:k, információtartalmlIk ncm kielégítő. így nem is érdemt'li

rrnlclescbbcn fogblkowi "elUk.

A legjobban használható grafikontípusok

1. Bar-grafikon (bar chart)

Sokan a bar-grafikont tartják a legjobb grafikontipusnak, dIDsoroan annak kÖ~7.Önhet&n, bogy al.

ciözöckben bemutatott gmfikolllípusokkal ellentétben nemcsak a z.iró:irat, hanem összescn nrgy

adatot is megjelenít, melyek a kövelkC"t6k: nyitóár; maximumár: minimumár; z.irÓár. -_ .... _..,. _ .. _--

Ezen adatokon kívül azonban a bar-grafikon egy további kieg6zltó információt i~ swlg.iltat a fdhaszrclló

r~~, mq,<pedig az időst.akon (Iq;ro'akrabban nap) belüli árfolrammoz.g:i!. itány.it. A bar-grafikon

~&en lIg)<I.Ilis a n)~toor mindig a grafikon tÖr/.,sének hal. mig a z.:iróár mindig a jobb oldalán jelenik

m~_ kL időszakon bdüli áIfolyam--cmdkcdb esct~n tehát a baloldalon található SWg a jobb oldali S7J)g

alm, míg az áIfolramOiÖkk~nb t:S{'((~n a hal oldalon található SZOg a jobb oldali fdell hdyC"l.kcdik d.

A hu-gmfikon h;i.tránya viszonylagos bonyoluhság:in ki\'i.ll a jdentős adatigény, ami awnban

;1 napiainkhan has-máh gmfikonrajzoló s70nverek számára nem jelent neht"zst"get.

:1. Gyertya- (vagy japángyertya-) graftkon (candlestick, japanese candJestick)

A legtöbb teellllikai demzésbcn a gyerryagrafikonmll r:llálkozhatllnk annak künönhetőcn, hogy a

grafikomípusok közül ez a legtöbb információt hordozó diagram. Bár ol gymy.l.gt"Jfikon dső ránézésre

kicm bonyolulmak tűnik, ám ha honál.zokllnk. ,Ikkor igen értékes infOrmáci6kho:t jutunk belole.

Mint a neve is mutatja, a mód~"Zer Japánból sdr­

malik. ~ Unyegc. hogy - akárcsak a bar ch;tr\ - jebi

.ll ,IdOl! instrumentum nyitó-, óró-. lIlinimum- és

rJl3Ximllmárit, valamint információt ad a na!,>on

behi.li dmozJulásról is. EbbOl követkCl'&n a bar·

gr.lfikonhO'l hasonlóan ~nnek 3 dpu-~naJ.: a mcgraj­

zoliúhoz is -1 adaua van szübq;. ." __ .Id,_ -

A gyert)'.l.gr:Jflkon szintén swlg-J.ltat informátiót a napon bcWli elmo7.dulásr:J '·onatkozoon, at

azonban igen Sl.emlé1cl~n kétféle s"Lfnnc1 jeleníti meg_ t\ viHgos (általáhan fehér) gyertya azt jdöli,

hog~ az adolt idősz.ak zaróára a n)ilÓár fdclI "oh. aJ.31 :1.1 idós7.3k socin árfolyam.-emdkedb töném,

mig a SÖtét (;1.1talában fekete) gyertya an, hOg)' a l.áró.ír:1 nyitóár alatt voh, :lZaL az időszakon belül

árfolyamcsökkenés voh tapa.'izralh:uó. Ez a S'/ín:ibci70lás :1zért igen hasznos, mrn gyorsan ml'g­

állapíthatók azok a napok, melyeken az inslTumelltum emelkedett, és könnyrn dkü!önithl·tőck il

Qökkenó napoktól.

A kétféle s7in eset~ben tehát másbal jelenik meg

l nritó- és a 7.íróár, his7.cn emelkedés esct~n ~Iu!

tal;\lhJ,tó a nyitó-o fdül pedig a úrÓár. míg c.~ök·

krnéskor éppen fordítva. Sok esetben tévesen gon­

dolják. hogy a LÍróárak alapj.ln történik meg a vilá­

go~ 6i ~örét '>I.ínnd való jelölés. F.7.cn tévhitet osuat­

,a cl az alábhi ábra, mdyen l:ítható. hogy a második

graflkol! 7~1 ró:ira az első grafikon 7~íróára fdl"lt helye7.kedik el. a napon belüli árfolyatncsökkenés

(:.. nyitóár mag~lbb. rnint a z.iróár) nlialt awnban a gyertya teste .Wtét ~"Zínű.

A gyertya alakia igen sokf<!lc lehet a napon belüli mozgástól Higg&n, az is d6fordulhat, hogy

a gycrrya {wáltal;in nem hasonlít a fentiekre (gondoljunk csak ana az extrém esetre, ha ~gy kötés

nületik csak az inSHUmer1tumr.l,) AI elmúlt több száz évben a technikai elemzéssel foglalko1.6

szakemberek rcngclt:g olyan formáci6! figyeltek meg és jegyeztek fel, melyekből köverke-"tet6ckct

\'onlak le ;IX árfolyam jö"őbeli alakulWval kapcsolatban. Ezen gyerryaform:iciókkal kiadványunk

Ulolsó fcjet.etében foglalko1unk.

T ekinrvc, hogy C'/.cn grafikonform:ítum uolg:ílt:nja a legtöbb információ! a fclhasználók ~-zám:ira, az

alábbiakban ki7~irólag C'f.('n tÍpusú chanokon kero"ltül mutatjuk be a lechnikai elemzés oUölCil.

Forqatom

Mind a bar-, mind a gyerryagrafikon e.~téhen komoly ~"lnepe van a forgatomabkulás jelzésének is,

mdy az idősukon belüli árfolyam-elmozdulás irányáhm igawJik. Amcnnyiben a úróár a nyitóár

felen hdyezkedik d, azaz napon bdül árfolyam-emelkedés történt, így a gyerrya tcste \'ilágos, illetve

bar-grafikon eseté/1a bar bal oldali ~"1.öge a jobb oldali alatt található, a forgalom 7.öld színnel jelenik

meg. Ellmkew esnbcn ,\ volurmnt piros súnnel swkt,lk ábrázolni.

----..... _ .. _,' .... -

3. Elméletek A tecbnikai e1emmben számos elm<!leud találkozhatunk, melyek alapvető kt"tCIt"1 biztosícanak

a r«hnikai SLl'rnl<!let számára. Az alábbiakban röviden, kitirólag a lényegi mondani\"alókra swrftkol\<I

mucatjuk be a technikai elemzés Icgfonlosabb és legnagyobb gyakorlati has"noss;iggal is rendelkaő

elmélcreit, melyek a kövctkezők:

Dow-elmélet (Dow T henry);

Bolrongás-elm~let (Random Walk Theory);

Ellion hullámeIméiele (Elholt Wave Thenry).

Bir l'"lA.'n c1m<!letek néhány aspcktu.~ tckintetéocn talán unalmasnak tűnnek, ugyanakkor gyakorlati

haS'/no5~águk.at mutatja az :I tény is, hogy a későbbiek során stimo~ alkalommal utalni fogunk rájuk.

A Dow-elmélet

Charb Dow (1851 - 1902) ne"e valós1Ílliíleg nem ismeretlen a tőzsde világában valamennyire jártas

befehetők ~1.1mára , hiS"/.cn ő volt n, aki ! R97-ben megalkottt az indulásakor 12 kompom'nst

S/.:imláló Oow Jones Indw;trial Average (DJLA) indexe!. Dow pénzügyi újságíró és a The Wall Street

Journal egyik alapító-főszerko"ltője volt, aki igen aktívnak bizollyult a technikai ekmtés terii1ctén.

1900 6 1902 közölt egy soroz.atot publikált a The Wall Srteel Journal hasábjain, mel)' Dow Theory

nNen vált ismertté. s ami a technikai elemzés egyik mérf'oldkö"ének .ámít napjainkban is.

Oow mq,'figydéseinek célja nem 3 lő7.sdei árfolyammo/.g;lsok tÖrvén)'$"/.cniségeinek a megértése volt,

hanem al. hogy milyen következtetéseket lehet levonni ól tlb.sdei árm01.gásokból a gazdaság áblános

konjunktúcljára ~·onatkozóan . .\1cgfigydései a7.0nOOn ol}'l1n öSS7.duggésekcl lárlak fel. hogy mára már

kizjrólag a tőzsdei :irmo:q,'ások törvénys;:eTŰségeirc alkalml7.7..ik iSkeI.

A Dow-<Imélrt az alábbi 6 fö pontban fogl athat6 Ös.ne:

I. Az indexben minden tükrö7.ődik

Az egyel rés-L~'ények irfolyam:iban minden renddkezé~re álló információ tükröződik, amennyiben

ól piacra új inform:kió érkezik :17. adon rél'Lvényről. a piaci szerep16k azt a lehető leggyorsabban

d terjesnik, és az árfolyamba beépül a7 új infurmáció i.l. Ebből követkczően a:t inuexek abkulás.1

tükröz minden piaci információt, hiSlCn C'/.ck értékér az egy~ ré~"1.vények árfuly,una határ01;7.a meg.

1. A piacon eg}'S"/.crre három trend uralkodik

A piacon alapvet&n három tendencia uralkodik

(nJásodlagos), valamint az ún. minor (kicsi) rrend. cgy./-<:rr~; a pflmary (elsődleges), a secondary

AL cls6dlq;~ trend lehet !!mdkedő (bullish), vagy pedig csökkenő (hc:arish), , :Iltalában több

mint egy évig Tart. dc akár több évet. évtittdet is átfoghal. A trend alapvet(len az; árfolyam vagy

.17. index irányuhságát jelzi. \'agyis amennyiben aL arfolyam újabh 6 ujabb c>uc>pontokat produkál,

ó a lokális (helyi) mininlUmok i, eb'Yf(' magasabban helyezkednek d. akkor nŐI'ehő trend

c'rve'nyc:siilt . dlenk!!z6 csctben pedig _ amikor mind a lokális maximurll-, mind pedig a lokM;,

minimuml'nékek cgyre alacsonyabb érték!!t mutatnak - csökkenŐ !rendről heszélh"ünk.

A má5Odlagos trend általában al ds&llcgcs trenddd ellentétes icinyú, annak korrekciója, his-LCn

cllcnke-w t:Serlxn az els6dJegcs trend része lenne cl az intervallum is. A másodlagos Trend álr.llában

t ~} hónapig tart.

A minor trcnd rövid táni, .Ihalában t Iwpt61 } hétig terjed. A másodlagos trend el!!kból a minor

trendekből éplil fel. A Dow-elmélct S7,c rint (::1 a három !rend WS"lene alakítja a rés7.\'ény árfoly<unát.

azonban míg a minor rrend bc:foly:ísolh:ltó egy-egy nagyobb lxfektl.'tő áhal, addig a m:isodlago~. 6

különösképpen a7. c:1s6dlege.~ [rend mell[e~ minden ilyen manipulációtól. ----....

J. A2. elsődleges trend három uakul.bó l áll

-• • •• -

AJ. dŐl.öc:khc:n említeTt dsőJlcges [rend, mc:!y több n'ig, 56t akár évtizedekig i.~ Tanhar, á!ral~ba/1 J

fő S1_aka.ura hontható. A kUlönhö7.ő suka~wk ki:t1akuhísának az oka első~orban a befekterők ehér6

informálrs:igában és ,\ gazdaság ;tlakul.báhan kerc.sendő.

A m,lsodik szak.asn a ja\'llló makroga7-<iasági kiirny=t é, a jal'uló l'állalati eredmények jellemzik, így

moir nemc.m a jobban informált bl:feklelók lépnek vérc:!i mc:gbiz.á.uikkal a piacra. hanem a kevésbt

jól informáltak is.

A harmadik szakaszban a dIlaIatok sorra hollák ki rekord nagyságú eredményeiket, és a gazdaság is kiv.llóan tel jesít. ami már a kevésbé kockáutkedl'dó bcf!!kter6ket is \·c!tc:!ekre .sarkallja. Ilyenkor

;lZonban uok a jól informált bcfckletők, melyek az első ~'Uluszban megkezdték a réwvény\·e:teleket,

már sokkal inlclhh eladási megbí/..ásokkallépnek a piacr:a, mil'el a fc:!lendül6: végére S7..;Ímít;l.nak..

.... Az indexeknck igazolniuk kell egymást

Az tb'Ycs indcxek mndfordulóit más indcxeknek is I'issza kell igazolniuk . .17..17. egyes ITendfordulók

akár előre is jc:!c::zhetik más indcxck \o:iltotisait. A trendfordulók kialakulásának jele, hogy csökkenő

trend eserén a korábbi lokális csLÍcsponrnál magasabh, uj csúcs kcl!!tke-zik, 6: a lokális méJypom is

magasabban van az cló,őné!, míg emc:!kedli Trend eserén a korábhi lokális mélyporHn;iI alacsonyabb

mélypont alakul ki, és a lokális csúcsponr is alacs()nyabban \'an. mim a7. c:!Ő7.6 lok;\lis cslícspom.

S. A forgalom meger8síti a trendel

A Dow-t:lm~kt dsösorban ugyan az árfolyamok alakulásár:a koncentrál. nem fcledkcrik nonhan

meg a piaci forgalomról S('m. A Dow-elmélet nerim abban az eSetben, ha a csökkenő és a nö\'ck·

vő do;ödl('ges trend ~ forgalom nü\'<·ked~l'd párhuzamosan valósul meg, az a trend mcger6sítését

jelenti.

-_-....._ .... . __ ._'""_=_~_c_=, __ " __ .. '. '" -----------------_ .. ~- .. - .~-

•

Egy emdkt'dő (bulli~h) trend csetében J.2 első Sz.akaSL egy agresszív vl'tdi hullám nak tekimhet6, melye t .. ':-"",~-:;:!-;~:;é::;;,:;;-;::;-!"c azok a bcfcktetók gerjesncnek, akik az; ~t1agosn;\I jobban informáltak, b a gazdasági fdlendüJ6rc é~ II

hOS'lU táv,í nö\'!!kedésre stimitanak, s vetdeikkd az árfolyamokat kimof.(!ítják a stagnálásból.

II

6_ A trend sén etlcn az első határo rott fordulóponlig

A trendrk a "piaci f.ajok~ dl~nér~ létcmek, s bár átmenetileg atrenddel ellemt!tcscn m07.oghalnak,

rövid id6n bdül vi.w..atérnek a1 eredeti irányba, ami csak egy kisehh korrekció, jelem, nem pedig

trrndfordulót. Igen n~há azonhan annak meghat.:iroclsa, hogy trendfordulóról vagy pedig egy kisebb

korrekcióról van-e S'f.ó_ A t~hnilW d~mds CS'l.közcira ennek ddönréstben segiti ~ !xfeklet6keL

A Random Walk·elmélet

A Random Walk-elmtllet Burton Malkicl ncvéhC7. fiiződik, aki 197J-ben te((~ köm Bolyong;i~­

troriáját, mely hamarosan klamiku~ váh a t67.sdei szakirodalomban. ru. dmélet surim lehetetlen

köyetkczctesen a piaci álbg felelli h02.1mm eI~rni a piacokon, melynek bizonyítás.:ira Malkicl mind a

technikai. mind (Xdig a fundamemális demzc:st to.""l.tdés alá veHe. Ennek eredménye S'~erint mindkcr

d~mz6i m6d~""l.er puntán idópoc.Kkol:b, és IiCm a fundamentális, .<.Cm pedig a technikai elcn17.6 nem

vact sikerre: a réS"J.:vényárfolyamok csupán véletlenstcrű bolyongi~t mutatnak, (gy minden ;irfoly;un­

előrejelzésre irányuló s"I.:indék !ti;ib;w;11ó.

A R,-Uldom W;\lk-clmélel szerilll - mivel a piacon mindenki számára elvileg azonos id6bcn clérhet(S

inform;iciók véledenS7.en1cn érke1.nek - az adott részvény árfolyama véletlenstcríl, bolyongó mozgás t

mutat, mclybcn scmmifc:le tendencia nem c:rvc:nycsül, így nem lehet azt előre jrlC'llli. A tcória hf,'ei

a hoSS",.abb ideig a piaci átbg01 meghaladó boza.mot csupán merő vdetknnrk tartják - érje cl azt

valaki alcir a technikai, akár a fundamencilis demresl haslllál ... a. A Random Walk-dmélet S7.erim

ugyanis a piacon a nagy námok tÖIV~nye c:rvc:nyesül, az.az ha elég sok ember próbálkozik, akkor

bizonyosan lesz olyan, aki a piac fden tdjesít, a legtöbben awnoon erre nem lCS1.nek képesek.

A Random Walk-dmélet szerint téves a tcchnikai elem7.és azon alapfdrcvésc, miszerint a múltbeli

adatsorokb61 következtetni lehet a jö\'libdi m07.gásra, az árfolpmok ugyanis nem renddkeznek

~emlc:kczetter , sokbl inkább ,·tletknS'LCrűen m07.ognak annak Rlgg,,~nyében, hogy pozitív vag\'

negatív hírek érkcznek a piacr~. A Random Walk-elmdet híyei a buy and bold (,-edd meg és lilf1sdl befektetési matégiát prefcnilják. his/.en véleményük $.lerint tdjesen mindegy. hogy milyen instru­

mefl!umba és mikor fektetnek, a 1ll01.gá.s úgyis a véletlen műve.

A fmtiekból kifolyólag M;\lkiel surint a befektet~si alapkezdők és elemzők tn·ékenységc feles­

leges, ennek bi1.Ony(ds~111 :11. elmélet hívei azt hozzák fel, hogy az USA-ban a r6-/,vényalapok

legtöbbjénrk (f61eg a költségekkd korrigált) hozama általában nem mülja fdül :rt S&P index

teljesítményét, igya hefektetók többnyire jobban járnak ha a jóval kisebb költséggel működ6

indexalapokba fektemek. A móclsJ.er egyik l;itv:lnY05 empirikus teszrje a legtekintélyesebb ameri­

kai ga·f.dasági napilap, a The Wall Street Journal nevéhez fűződik, amelynek árfolyam-oldal:lra egY

bekötölI szemű majom (akit a s1.crkeS"f16ség eg)"ik tagja helyettesített) dartokar dohálva sohzor

johh eredménnyel választott portfóliót, mim a hivatásos s"lakemberek.

DftDT .. ' .. , ..... Ol .. /I ...........

Idejétmúlt az elmélet?

A Random Walk-dmélet dlen7-ői szerifl! azonban a tooria napjainkr.l rll~r igencsak idejérmúltci váll,

hiszen annak 1973-as születésekor ugyan még alapn'tőcn az imé"t.ményi befektetlik uralták a 16zsdé­

kct, napj.unkoon azonban az online kereskedés térb6díd~val a mag;inbefektetlik szerepe jelcm6sen

mcgnövckedell_ Ezen tény azért fonws, men a '70-es években szintc kiclrólagosan az intézményi

befektetók jutottak hozzá a min6ségi elemlé$ckhez, melyek manapság awnoon mar gyorsan, alacsony

költséggel 6. igen széles körocn hozzáférbet6ck.

_._-"-- - .. -._-Random vagy trendszeru mozgás?

Al elmc:1et ellen sz61 az i5, hogy az elmúlt évek sonin szétesedel1 a befektetési alapok palcrr..í.ja,

s manap.s:ig már nagyon sok olyan befektetési alap létezik, mc1y kizárótagosan valamilyen S7.Ckwrba

v<lgy indexbe fektct be, így a korábbinál sokkal többen tudnak a piaci átlagot meghaladó hozamO! elüni_

A Non~Random Walk~elmélet

A Non-Random Walk-elmélet a Random Wal khi áll S/,(:ll1bcn: a teória lényege, hogy a piaci folya­

matok bizonyos fokig előre jelezhetőck. E7.cn teória hívei S"/.crint éplxn f:f. az eldre jelezhetőseg 01.1-

jO"l.l;1 a hpitalizmus gépc?.ctét.

A:t. dm~h:t slCrint r:lad:bul nemcsak, hogy előre jelezheto5ck a piaci folpmamk, de a prognó,.isokal és

a hatékony piacokat ki i~ lehel ha~""l.nálni nyerc.~g c!érése érdekében, amihcz awnban s'-ükség van

rOIY"~m3tOs, állandóan fejlc:sztel1 clemz6ekrc .

.. " ... ~" •• ""v ". .... n .....

, •. r<...-' ~; ' ,~ .

-----------------

Azt a Non-Random W3Ik-dm~1c1 hivei is elismerik. hogy nyereseget d~rni nem könnyü dolog, c!:i még ncllC'ubb a nycrc~ességcl fenntartani. f.ppcn t"'a'rt a befektetési alapkezelők igen nagy kon_

kurenciaharCOl vivnak cg;omá~sal, é~ cgy.iltalán nem tudják hátradőlvc figyelni a piaci eseményeket.

A piaci folyamawk innov;lciórn és termékeik folyamatos tökélc(e'iíl~rc sarkallják az alapok

mcned/.5Cn:it. chhlil kifolyólag az elméle! hívei nem állítj:ik ;ut, hogy mindenki képes nyereséges

ül.bck köt6érc a r6kcpiJCokon. a nlletJens:zcrű profilSZcrz6;rc vonatkozó tézist azonban elvetik.

A Oow-elmélet Elliott hullámelmélet ében

[Hinn 57.crint a hullámok több szinten is lé!crnek,

;u.:tz al egy'"'!; - fent ocmUlllOU - hullámokon belül to\",ibhi hulljmmOi.gások is :u.onosíthatók. A fcnti

:íbu (-n 6; 2-ö pomja között tehát ~-zintén {CHen

áhetock az l-5-ig, ilk[','e A-Cig tanú hullámok a

B . , ). '

c

A Non-Random \'('alk-troria ugy:lIlakkor nem vi7-sga lja azI a kérdt'skön. hogy vljOn a technikai követkcrőképpcn:

vagy pedig a fundamcnláli) elemzés \'ezcI maga.~ahh profithoz_

Elliott hullámelmélete

A technikai c!emzés egyik lq;alapveu5bb és legismenebb elmélete Elliolt hullámeIméiete, mely_

ben nemcsak :, tibonaeci-,cimok (lásd alább). hanem a Dow-troria is Vi.~Sl.akö.~zöl1. Az Elliolt

hullámelmélet annak l\1egalkotójáról, Ralph Nelson Elliottról kapta a Iln'ét, ~ lényege, hogy

a pénzügyi piacok n"lI1 kaotikllS mozg:ht, hanem egy jól meghatározható, ismétlödő hullám·

mozgást, a7.a7. ciklikuss;lgot mutalllak, mdy elsősorban az emberi c'rzelmcoknek és rcoakcióknak

köszönhete;. Ezeknek :t hatolsoknak a.;: nedményeként igencsak hasonló mozgi~nk feJezhetőck

fel a különböző piacok esctében, 5 fdiSllIrrésükkd és azonosításukhi előre jelezheu'lk a !e;7.s<!ei

árfolyam llIozgások.

EJl iott elméletét 19J9-bcn a Financial World dml1

magazinban publikálta. 1\ legfigyel6cinek 37 eredménye

az \'olt, hogy a részvényárfolyamokhan a ciklikusSiÍgok

a Fibonacci-uámok mentén hcl)'c-zkednek el. Elliott

szerint az árfolyamok növekedési nakastin 5. a csök­

kenő tendencia mentén pedig J kulönhöző hull:ím

különíthető el. A periodikus hullámmozgas ennek

megfelelően a követke:.r.őképpen néz ki:

5

Az I-CS. 3-as, valamint s-ös lokális uúopomok mind cgy-qor növekvő mlOor ~rendet jclölnck

<I középt~\'ú l'melkedő ,um.G memén, ilkIVe azt alkotva. Ezcket hívják lökéshull:lmoknak. A 2-es és 4-eS lokális mélypontok egy-~gy kikbb korrekciót repre:.r.entáln:Ik, szimén a bull I I"Cnd 11lent~n. Ezeket

hívj,ik korrekciós hull~rnoknak.

Az A, B. v:lbmint c: pontok azonban már nem a nö\'ckvő tendenciát, hanem a lefelé irányuló trendet

alkotják, melyen belül a 13 tsl'u.:spom egy növekvő minor trendet jelöl. Az elmélet egyik ab]ltétde al"

hogy a lük6;hullámok;tt mindig korrekció kÖvcti.

L _______ POATFOLlO.HU .. O :UT~IC.

A fe; tendcnciát tehát a fő hullámok ilatám1.z.ik

mcs. a ki~hb hullámok pedig a minor trendet alkotják. Lz igen hasonlO a Dow-dmélet egyik pom­

jáho/, mely ~rim a piacon egyszerre J trend uralkodik: al clsöJlt:gö, 3 másodlagos, valamint a minor

m'nd. A fentiekben bcrnmatásra kerülő hullámok igen néles időhoriwnton \'izsgálhatók: tetten érhe­

lők néhány perces. dc akár töbh évtizedes hullámok is.

t·,lIiot eredeti tanulmányát részvénypiaci illdexekr~ a1apo~t;l, ;1 t",hnib awnban nt'm haslllálható túl

jól egyedi réS1.\'ényt'k és alac.ony furgalmú inSlTllIllcnlllnlok clcmdsére. Nagy forgalmú insuumen­

tUlllok és likvid piJcok csctén (példáulllJtáridős de\'i/.apiac, az ar.Uly \'agy a.;: ,Uttí\' határidős piacok)

Elliott hullámelmélc!e azonban ki\':llóan alk;\lrno11.h;\IÓ.

HOQyan lehet a mozqásokat elöre jelezni?

FlIiotl hul!;imelméll1:élJt,n ~"7.ereplő hulHmok a Fihonacci-S7intek mentén helyezkednek el, íg,\' a hul­

l~mok a1Onosítása, valamint a hbonacci-rumok felhaS7.oál:ísa .scgítsége~ nytíjt a7. árfolyammozgások

előrejcl~6ében.

A l'ihonaCc1-,cimok mcghat:irocls;t úgy történik, hogy az első lagOl l -nek \"CSS7.iik, majd ezt követocn

ól wrlll.at kÖ\·ctkew ragját a7. a"t mcgrlllzó kél nám iisszq;ekénr kapjuk. A sor07.at tagjai tchát a

kÖv\:tkC'/.ők lest.nek: l , l , 2, 3, 5, 8, lj. 2l.}4, H, 89. IH, ln. r'7, 610 sth.

Mind.1l.Onálral a Fibonacci-rumok több érdekességet i~ mUt;l.tn:lk. Ha ugyanis elos<:tjuk a sz.imok:n a

\<Imi.:!! kö\'('[kC7.ő elemével, akkor a h;lnyados egy kotbta!l~ sz.im, 0.618 felé konvergal. ha a nagyoh­

hóll oS"LTjuk cl a kisebbet, akkor pedig ~ hállyado~ 1.1618 felé konvergál.

A hullámrn07.gi>ok esúcsainak t.~ völgr"inek ;\r:lII)';linak ckrnzése wrán lJliot azt lib'Ydte meg, hogy

l1Q' QúCS Inag;tssága a kü\'etkező csúc.~ Ill:lgass;igáho, \'iS"wnyit\';~ gy;lkraJl 0.618, a megelő7.ő csúc.~

magas~:ig;;íhuz képest pedig nagyjahól 1.(, IS. Mind"l1 második hullám kÖZÖl! ;It adny ~.intén :í!landó,

kb. 2.(,1 B. 1\70 1.618-;\5 érték reciproka 0.(, l 8.

• .• "uh EGY~"D.otal ______ '"

4. A technikai elemzés alapjai Támasz, ellenállás. kitörés és visszatesztelés

A1 árfolyamgr.lfikonok qemUgyrc\·étdénél mcgfigydhctjük, hogy az árfolyam bizonyos nimek('t

mcglchetŐ5en neh("J;en lép át, sok esetben visS7 .... pattan azokról, má~ esetekben pt'dig q;)' idő ur.ill

h;atárownan és jdcnl& forgalom mellctt ~lIöri azokat. Ezeket a p.imcket nevcuük támasz (support),

illetve ellenállás (resislancc) S"ti mcknek, melyek stop luss S"limckkénr is kiválóan alkalmazhatóak.

Támasz és ellenállás

Támasz (.~UPllOrt) súntnck nevezzük a technikai elemzésben azt az :i.rfoJyarnvonalat , árfo[yamsúnrcl,

md)' alá nem rud tartósan süllyedni az árfolyam. A d.ma.~LSúntnél jdentós vételi hullámra lehet

~zámítani, mivel a hcfcklctók többsége ügy véli, hUb')' cz alá a szint aH már ncm eshet az árfoly:tm.

AL dJmálJ:h (n:zi.<;z tcncia) esetében C"ad pont ellcnkc:w a helyzet: ebben az esetben a befektetók

dölitő többsége úgy gondolja, hogy 3 1. árfoJ)'".un az elJenállásrólle fog furdulni, azaz oökkenni fog. igy , eladói nyomás alakul ki a piacon.

Mind a táma~~> mind az ellenállás e5ett'bcn taláJhatunk példát árfolyanmilitckre, illetve árfulyam-

5;Ívokr.l. Ez utóbbi esetben nem egy konkrt't t'rt~k. hanem egy vis'I.Onylag ,-tük ingaJorui s.j ...

hat;!ron.a meg a tám:.IS".tt és az ellenállást.

--_ .. -.... _ __________ _____ -c· ~-. >-.. _ . - "'--- ---..... --' .. .. ------------------------------::" = .. ,.. ...... " •• ... .­-•• •• ••

, .... .......

" ·-: L.cc~-=_,-=""é=ooC=~~cccocc_=co_=coccccccocccoccc~~ccc_-----.J ..! .. . "'u"'" '" _ ... ,.., .. " _ .... _ .. .. _ "' .. _ .... ... ,. .. ... " ... _ .. ,. _ "'" ,., .. , ,, ....... "

----

-" • " • .. o • • • -o, .0 o, o, ..

Kitörés

Kitörés esetén alapvetlkn változnak meg a bcfektetók v;1,r-olkoJ.ásai. Mindig léteznek ugyanis

optimlsta, és mindig léteznek pt."SSzimista vár.lkorusaJ rcndclkC"dl bcfektctók. C1.ek aránya azon­

ban nem állandó. hanem folyamatosan változik. Erre kiváló ,>éld:.I a Dow Jones alakulása a 7CH:s

b'ekben, amikor senki nem számított arra, hogy az indilcltor al 1,000 pontOS s-tilit fölé fog

emelkedni. Ez al. ellenállás nagyon hosszú ideig igen jól müködött , histen sorozatosan visszapattalit

róla :lZ index, miut;!n azonban áttörte C"J;I a szinlel a barométer, m:i.r senki nem s!ám ított arra, hogy

ujra viSSI.at~r alá (6 n~m is tért visSLl a7Óta scm). A kitörések a legtöbb esetben igen koovC"w vtteli

lehetóstggel kecscgtetnek, főként akkor, ha azt a megfdeló indikátorok is "issLligawlják.

- .. ----

_iH .h"t .. • 1000 poonlNl

' ""w.

... "

Mién kerek .számok?

Nilgyon MJk est:tbcn a támasz- és az ellenállásszin tek kerek számoknál alakulnak ki, melydrnek több

uka is van. Egyr6."Zt abefektetők töhhsége általáhan ezen szinrekre adnak automatikus vétdi, illetve

eladási mcghíl.ásokat, ami így mcg.o;zilárdítja e1.eknek a .'>l.inteknek az erős.-.égé1. Amt:nnyibcn ugyanis

,I befek telők jelentős réo;ze úgy véli, hogy az ellenálli\szinten az árfolyam nem fog áuörni, profitot

rca\il.ál (profit taking megbízilt ad) , míg támaszszint esetében vétdi lllegbfl.-\ssallép a piacra. Másrészt

cgyfiljta pS7.ichológiai t~nyezők is ~'l.erepet játszanak ezen dlOaSz- és cl1cn:lllásszinlck kialakulásában, a

befektctdk cgy résa: ugyanis a kerek s-dmoknál ért~h'li :It bdcktcté5Cit.

Kitörés és lefordulás (breakout)

A f:ÍmaS"J;- b at ellen~ll;h.zimek \i/sg.llató'lnak legfontosahb kérdése. hogy mi történik akkor, amikor

az árfolyam áuön eun vill[ekeL A !álm.sz. illet .... e al ellenállás ánöré5ckor két dolog történhet:

l. lanó.an cls/.akad al árfolyam a !.imas/-. 111et\-e az ellenálláSS"linnól; ebben al esetben kitörésről (brcakout) hcs-télünk;

2. cs.lk rövid időre tá\'olodik cl az ;irfolYllm ezen szintekről, ami Fals (hamis) kitür6t jelem (F..lse breakout).

ru első cserben. auz a lart& dsubdás cserén kitörésről vall S7.Ó. ha ;\7. árFolyam ~nöri az ellenállást,

illerve a tárnaS"ls"imet. é~ Folytatja útját (elfelé. illetve lefelé. KlaSS"/iku5, a tl'Chnikai elemzés $lá.

m.íra leginkább alblmazh~ló kirörúről abhan az e.~ethen hc!;1.élhelíink, h~ .11. hadrOlUttan és nagy

forgalom melleff mcgy vC:ghe. E1.! követően az árfolyam iltaláhan trendS1.erG mo~gást mut~1.

Természetesen vannak OIY.UI csetek i.~, amikor az árfolyam a kitörés után vismltér korábbi szilli jére,

az.p a kitör6 gyakorlatilag meghithul. Ezt nevC'/;k (als kitürt'snt"k (faL~e breakout). Ha a meghiú_~ult

kitörés cllenállásszim eseu!hen történik, akkor hi ka csapdával (bull trap) van dolgunk, mely tlnnall

kapta a Il('vél, hogy a hib hangulJt nem tud kialakulni. uzd szemhen. ha a meghiúsult kitöré~

t;ÍmaS1súm e~t(ben történik. akkor 11H:dve csapdát (bear tf;lp) láthatunk. hiS"/.cn .t Illl'dve hangulat nem rudott ér\-'(n)'e~üJni.

1<' , ..... ... "iM~----

VIsszatesztelés (traders' remorse)

Igcn >okswr, pomosabban a7 cselek többségéhcn a kitörés, illetve a lefordulás uran az árfolyam

";Sl>I.alér a dmalih illctve a1 ellenállásninthez, mel)' korrekciót a7. :mgol szakirodalom traders'

rcmor.se-nak neYez (magyarul vissuli:sztelésnek a lq;S"lerencséscbb fordítani).

A vi~zalcsztcl6 háncréhcn .17 :ill. hogy amikor a'L dlen:ill:ist. V3GY a ramaszt az árfolyam ánöri,

akkor a hefck\t"lők dke-tdik vi1.sgálni, hogy vajon a'L árfolyam reális, V3gy pnlig irrdlis~. illen'e

hogy az árfolyam mOJ.gása folytatódhat-e. vagy pedig Viss~alér a korábhi 5zimre. A yissuteszte!és

teMt nem máském fogható fcl. mint a piaci nereplók pill:lnatll}'i bi1.OnYlalan.\ága ll. új árfolYllmmal

kapoolatban. A visS"t.alcS'llelés akkor tekinthető viSl>"latcs-ttelésnek. ba ezt követikn ll. árfolyam

folymja útját a kitörés, illetve a Icfordulás irány:iba, a'ta~ 3 trend folytatooiu tapa.malható. Ezen

form;ició igen nőtdjes vételi jel7ésként értelmezhető. EllenkC'I6 esetben a már említett fab kitöréssci

(false bn:;rkour) állunk S"lemben.

Ellenállásból támasz

Nagyon gyakran előfordul az a helyzet, amikor egy igen erd.lnek bizonyuló dlenálláSS"/.irl{ből

cimOlszszim 1l:S"l, illetl'e fordítva, azaz amikor egy ('r6tcljcs t;\m3s1.~zimből ellt"nillás alakul ki. E7_en

t~ny igen nagy segítséget nyújthat a táman- és dkn;llIáSl'onalak fdismeréséhcz, s igen erős támaszo.

illetn: cllenállá.\S1.intt"t jelem a későbbiek sotán.

<.- .. _-._-

Forqalom

Az ellenallás vagy :l támas-t :lnörésc mm :lZ árfolyam covábbi útjának mcghatárQzásához érdemes

megvi1.sg;ilni a forgalom :llakuláÚt j). A forg:llom aJ.tn kiancllen rrmlOS, mert a jelentős tranz.akció~

volumen technibi szcmlélttben megerősíti a kitöröt, illetve a Icfordulásr. Abb:ln m: esetben ugy:tni\

ha a kitörés magas furgalolll mdleu megy végbe, majd :l viSS'LatCS'l.tdö alan :l forgalom ViSS1.3CSjk,

akkor az árfolyam kitörési kísúlctc: nagy valószínü.sq;gd sikeres volt, auz vétc:li pozíciót kedve-LÓ

koc!clxaúho7.ölm aclnnyallther fd"enni.

""" ,_-.uo __ ...... .. _.., ... "._~-- -------------~.= .. - ..... -

Trendek és csatornák

Az árfolyamok bármely instrumentum cscttbcn :ll:lpvetőcn ktrféle mozgást mutathatnak: sávos

kercskedtst folytatnak, vagy pedig rrends7.Cni rnozgást val6sítanak meg.

Sávos kereskedés

Sávo.~ kereskedés eserén a [okáli.~ mtlyponruk és c~úcspontok nagyjából a'lOno,~ színteken állnak, s

L'Zen árfolyanm.inu:k vis'Wnylag jól meghatározhatóak. A sáv alsó sztlét a fentieknek megfcld6cn

támaszszintnek. míg ;1 fcls6 ./-élét dlenáHi~nak nevezzük. Kere.~kedési stemponthól 3 sáv nagyon

hasznos, és kiválóan tradelheu'l. hiSI.cn a sáv alsó szélén egyszerüen csak vételi. míg fd5Ó szélén

eladási m"gbl:t:Íst kdl adni. A képlet azonban tnmé.a:te~n nem ilyen egy./-cfű, his'len ezt a nagyon

egysl-cni hiivelykujj.IA1b;ilyt alkalmalva például a kitörések ~i!tal nyújtott ;irfolyamnyercségtól teljes

egészében elesik a befektető. A sávos kereskedés további komoly hátroínya, hogy amennyiben a !ol,'

túlzoctan szűk, a kereskedési költség.:k (megbltási dlj. vételi-eladási sprtad, likviditás, stb.) akár a

tdjes nyereséget diminálhacják. Ugyan:lkkor a kés6bbiek sor:in bemutatásra kerüld indikátorok

~gÍlségtvel a sávos kereskedés kedvC'lli kockoí7.atJhourn aclnnyaltr":ldelhet6vé válik.

- -------------------------=::: .. - ... _-

~\I r ' 'I '~

Trend

A trendek kttftlc forrnoíját különooztethetjök meg: a csökkenő, ille[\'e az emdkedő trendeL Emelkedő

trend esetében a lokális mélypontok és a lokális csúcsok egyre magasabban állnak, míg c.sökkcnő

trtnd CSCIén a lokális mélypontok és a lokális csúcsok egyre alacsonyabban hdyczkednek el. A trend

legnagyobb d6nye, hogy egy jól azonosftható kitörés esetén igen kedvc:z6 kock.ázaúhozam acinnyal

kereskedhet6, s a potenciális hOz.1m sokbl lIIagaS<lbb lehet, mint a sávos kereskedés esettn dért

profit. A uendkereskcdés legnagyobb hátclnyoít az esedego fals kitörések jdtntik, mdyek szinte

biztosan vesztesége! okoznak a befektető S'dmára. fuen kodclzatol kétféleképpen lehet kezelni, illetve csökkentcni:

az alábbiakban hcmutaton indikáwrok scgÍlségévcl~

illCtve a megfdelö szintre beállított StOp loss mcgbll.ások alkalmatásával, mdyeket akár a poúció

rel,·~tde ut;in azonnal meg is adhatunk.

A. ttcnuck esetthen az árfolyam a legtöbb esetben egy jól azonosítható csatornában mozog, ami

v.onban a minor trendek mi:lll nem folyamawsan, hanem hullámmozgi~t mucatva alakul ki. hen

CSóltornák :llsó széle vétdi. felső széle pedig eladási jelzést indukálhat, ezen kereskedési technikát

UOnban csak rövid rávon ~rdemcs :llkalmazni.

, .. ~ Jol'

IK' . -_ ......... ' .....

flbonacci

Ig~n t"!terjoor és közk,~dxdt eszköz a technikai dem7.(:s l:SZkönár;íban a Hoonacci-sclmok alkalmazás<!.

mdy azon lúl. hogy könnyen 6;; egy51.crűcn h;lSJ;n:l.lható, q;yc'rrc1mt1 támasz- 6; ellenállási szilHch,

is kijdol.

A Fibonacci-l>1.ámok története igen ffiel;Slirc nylílik vis'La. A számok a XII-XJIL ruudhan éh olasz

matcfllatiku.I, Leonardo Fibonacd nevéhez fíí7Mnck, amint arra a nevéből is következtetni I~het.

A 1Il,ltclnatikai S7~lkkönyvck ,LKrim I;ibonacci :l7. egyiptomi piramisok r:mulmán)'oz.isakor fedezte

(CI an a s<::l.nl."()r07.:l101. amely azóta is a matematikus nevét viseli. Mis források ~~erint awnban

Fibonacci t:'lt a rumsor07.1WI a há:t.in)'ul;Üt szaporodása során figyelte meg, s lap:lS-a.uat;! szerint egy házinyul p:l.rból egy tv alan 1.33 pár ivadék származik. Fioonacci publikációját Liber Abaci. V B

II S7.ímsorou.t Könyv~ dmmcl jelenteti!: mq;. s benne nemcsak dméleli gondolatait vázolrn fd.

hanem stimdméktén~k mmrn; g)";)korbt i alkalmamatórig:.it is bemutarra. A S1Aímsoro~t első tőzsdei

alkalma1.ás;lrÓl awnban nem áll rendelkezésre tül sok információ.

A számsorozat képzése

A wrozat kép1.ésc nem túl bonyolult, :im annál érdekesebb. A S1.ámok Incghatároús.1 úgy történik.

hogy al d~ő t"got I-nf'k vesszük, majd C"tt kÖ\'ctőcn a sorozat köv~,kC'/.6 tagját az :lZt mcgdóző két

sám összcgekélll kapjuk. A wr07.:.t1 tasjai igy a kövt"tkC7.6k lesznek:

l. I, 2 •. 1, S, 8, 13. ZI, H, SS. 89· 144. 231, r7, 6Io,5tb.

A fibonacci-SI.ámok több érdekcs~el mutatnak: ha ugy.l.nis cloSL(juk a számokat ~ soro-at kövel­

k~/ó elemével, akkor a hányados egy konstans scim. 0.618 fcl~ konvergál, ha a nagyobbal osztjuk cl a ki)Cbbet , akkor (>edig a hányados I .• 6. 8 fdé kOlwcrgá.l.

EI J 5lám ismerős !ehet sokak ~"timál'3. hiS1.cn C'lt a1. arányt már al ókori görögök is ismenék. és

arJJlymctS'Lésnek, korábban pedig "i~teni aránynak~ hívták. Az amnymet~"Zé. ~rányai megdöbbentő

módon a természetben és az ",mberi alkor;\~okhan 51.ámralan helyen megtJlálh~tóak (virágok alakjai.

n Al4-cs papírlap oldala;nak aránya, növények levelei, pálm~f.lk ág,ú, a c..,ig~vona! aránFJÍ, athéni

Parthenón, New York-; ENSZ Palota, káfl"}'ák alakjai, az emberi mt köldök feleni és alatti részt-,

C!:{~'ock szerint a női mellek dhdyez.kedése a felsőtestcn, stb.).

Az arJnymcw.és aránya akkor áll fcnn, ha a kél

~ubu. köwtti arán), pontosan mq;cg}'cz:ik az egyc­

nc.~ 60 a nagyobbik SIA1kaS'L arányával.

A Fibonacci-számok tőzsdei használata

C A ---~'~<~----- B

AC:CB::CB:AB

1 + VS 2

A Fihonacci-mmokkal kapc..solatban négy dképzell~ vált i5mertt~ a t61..sdci használatban, mdyek

alap\'ct()en c~k az ábr.izol:í.s tekil1ll't~ben térnek CI egymi~tól. Mind a n~gy típus =tén az egyes

hbonacö-szimck dm:L'i7.- 6; ellcn:ill:isSúntet jdemcoek. A négy típus a kövecke-Ló:

Fihonar.:Ó-vooalak; Fioonacci-ívek: Fibonar.:r.:i-Iegyezők; Fioonacci-idlS1.6nák.

úen módSI.cr~·k közül a Iq;inkább elterjedt és a ["'gnagyobb népszcrüségnek ö r.-cnd6 a Fibonacci­

vonal"k. melyek"'t ~top loss szimkém is érdemes használni.

A Fibonacci-\·on.u;ak grJfikonoo \f;lló Ixr:ljzoláúhoz kit pom köd kell behú~ni egy scg&lvonalac.

Sok CS(·tben a történelmi mélypom 6;; C5ÚCSpont közé szokták c~t a scgid\'onalat bcnjzolni. A ha7..a i

parkemn igen jól hasmálha16nak bizonyult e7 37. elemzési cslköz a Magyar Tclekorn ré~'Zvények

esetében a7. elmúlt évek során, hi.~zen a legalsó. 1060 Ft közelében található Fihonaeei-súm tiibb"',ör

is erós ellenáHiH jelentett a pap/rok árfolyam-emdk«i6ének.

Nem al. egyetlen lehetóség azonoon a törtineImi mély-, illetve csúC5pomok közöni Fibonacci-súmek

meghatározása, havnosnak bizonyulhat a loldlis extrim hdrzctek viz.sgál:u3 is.

""""",,~,-,,-,::===_...:'=========:...--===-="=.=" . '.''' -

I

A hbon3cci-rumokat a gyakorlati életben számos dórejelz6lre használják, így alkalmnhatÓn:.tk

bizonyultak a tőz.sdei pszichológiai folyamatok clőrejel7.tsére is, Mindenesetre sokan úgy tartják,

hogy a Fibonacci-számok [O~h.sde i használa la cselén amolyan tyúk-wjás problémáról VJn StÓ, azaz

nem tudni, hogy azért mLiködnck a támasz- és ellenáll:iss7.imek, mCT! mindenki fi gyeli (Iket. tehJt

önmagukat beteljesít/) jóslatkém értdm~het6k, vagy pedig egyszerüen a mindennapi élctbrn

ml'gfigydhető törvényszerűségeket írnak-e le.

Gap és qap-stratéqlák

Gapről, azaz r6ról (m;ls néven szakadásról) abban a7. esetben bc.slélhetÜnk, ha az ádolyamgr.tfi­

konon olyan hdyzet alakul ki, hogy a chart folytonossjga meg[örik, az emelkedés, vagy csökkenés

megszakad, Gapet Icggp,krabban egy adott instrumentum adott n:.tpi d rMr:l , v.uamim az eIl

kovet6 kereskedési nap nyitó;ira között szoktak énclmeJ'_ni, TermW.ctcsen a szakad;l.s ennél ro\i-

debb (pl. napon hdüli), ilIe(\'c hosszabb (pl. heti) idődvon is viz.sgálh~tó. Capel azonban ncm

It'het minden grafikomípus csctén il!kalmazni, c!iak a gyertya, ille(\'e a bar ch<trt eserén énelme7_hetó,

hiS7.en vonal- és t:erUletgrafikonnil ~f árfolyam nem szakad meg.

Gap-tipusok

A sukadásobt többféle megkö:tdlté!ibcn 57.0kás csoportositani, Az egyik megközelítés a r6;; ki~la­

kulása után viz.sgálja ~z árfol yamot:

common (közönséges) gap: ncm nílzottan nagy e rejű Slakadi~, altahlban <tlac.~nny forg;liommal

párosul. és elsősorban oldalazó mozgásra utal;

break:.tway (kitörés) g~p: igen eró[eljes k.itör6;; ~tén látható, s általában egy konszolidációs szakasz

előzi meg; nagyon gyakran jelentős (a korábbi volu mene túlszárnyaló) forgalom mdlcn jön létre;

coneinuation vagy runawa)' (folyta[ódó, meglóduló) gap: nem kitörés. hanem egy folyamatos

trend esetében l:khat6, és a tendencia folyratóditira u[aJ. s a forgalom ~\!ta !ában nem emelkedik,

de ha mégis, akkor al nagyon p01.itiv jd lehet;

exhauslion (kimerülő) gap: mim a ncvéből is látszik. 3 trcnd végét jelző ró . mcly nagyon könnyen

össf,ckC\'erhetó a continuation résscl; általában a trt'ndforduló elön nem sokkal jelenik meg, s nagy

fnrgalommal párosul.

A tradinq meqközelítés: biztos. hoqy qap?

Ttading, azaz kcreskedé.~i megkö'l,dítésben a10nban az aláhbi gap-típusokat s7.okták megemlíteni:

ru]l gap up (tcljes felfelé mUlató rés): akkor bcsdlhetünk erről a dpusról, ha 37. adon nap nyitó

.irfolyama az dóző kereskedési napi záró maximum fdt'll hdyC",-kcdik d;

full gap down (tdjes lefelé mUlató rés): az előzó tipus analógiajára a nyitó.ir az cló711 kereskedési

nap minimumára alatt ral:ilh3tó;

partial gap up (részleges fdfelé mUlató rés): a nyitó ~Irfolyam az elótó napi záró árrolyam fel eli

áll, dc nem haladja meg az előző n;lpi maximum árfolyamot;

partial gap down (réstleges lefelé mutató ró): a nyitó :1rfolpm az el6lŐ napi ú ró árfolyam .uatt

áll , de nem múlja alul az előző napi rninimumál':l.l.

A fenti 4 gap-tipus a kiivetkclő gnfikonon látható:

--",.",-.. -~_ .. _-. ~-'_""",,-, ... _." ...

Eqy kereskedésI technIka a rések kIhasználására

Utanek termb7.erescll kereskedési ~tratégiák a rések kihasmálására. Az ún. módosított ker<:sked6 i

t(!{;hnika lényege, hogy a nyitásI küvető fél óra elteltével vcs/. rel polkiót a befektető ahban az

csetben. ha az árfolyam gappclllyit. El a pozíció lehet long, a7.17 vételi, és ~hort, auz elada.~i i~. A

51rn1égia lényege, hogya napon belül az aktuális árfolyamOlal egyiitt változik a befektető stop lo~

S'/.inlje is, mdy long pozíció eselén általában 8, short pozíció esetében pedig 4%-kal van az aktuáhs

ár~ alatt, illetve fdett (ezen értékek kevésbé vobtiJi, eszköz esetén kisebbek is lehetnek).

H~ a berektető úgy ít~li meg az első félóra :Lbpján, hOb,), a v~tdi erő fennáll. akkor long pOl.k iól

nyit. Ebben az csctben a stop lass S7,intet ~ vóeli árfolyam alá 8%-kal állit ja be, S ahogy napközben

emelkedik :IZ árfolyam, úgy emelk~ik a SlOp loss rum is, mely mindig 8%-kal lest. az aktuál iS

árfolyam :LIaU az emelkedés során. Ha a7.0nban az árfolyam <:sni kezd, és d éri a lerelé már nem

m07.duIÓ StOp lass nintet, akkor a befek«~tó drja pozícióját.

Ilasonlóképpcn kell eljárni shorlOlás (."Selén i), c.~ak a SlOp loss n,im az árfolyam feleli helyezkedik

eJ. Természetesen ilyen pozíciót akkor nyit :1 bef~ktető, ha az első f~1 óra alapján nelll hltszik a vételi

eró, illelve a kifulladás jdd mutatkowak.

Nem 5l.1bad azonban dfdejuni nen kereskedési technika alkalrnatásJ e~etében, hogy dképzdh~·

t6, a nap végére nem is fog rés kialóLkulni annak ellenére, hogy a keresked6 elején ml-g ez !átstik.

Egy full gap up esetében például az árrolyam nóLpközben csökkenhcl is, melynek hatwra a w ólt

akár az dő/.ő napi z.:.iróár alá is kerulhet. Ekkor pOOig már nem b=ilhetűnk rés kialakulásáról.

5. Indikátorok A technikai elemzés sodn ha.'iZnált indik:ilorok a kereskedés aJapadnainak (nyiló-, dró-. maximum-o

tllinimumár. forgalom) fdha.<;7.n ól1ásával kulönbö7.6 matematika.i képlet scgftség~\'d "".jrmaztalO(I

\'onabk az :lrfoJyamgrafikonon vagy az alatt, Bár a kulönoow indikátorok egycs esetekocn kiviJóan

haS2l1,ilhatóak, minden hdyutocn jó jelzé.t adó univeT7.;ilis indikámr nem l!'t("Lik. Éppen ez~rt

érdemes minden egyes indikátor has-málata eserén az alábbiakat figyelembe venni 6; alkalmam!:

kc<kezó kockáz.aúhO"L<UTI arányú befektetés biztosítharó abban az csctben, hól egy indikátor jd:OCs€t

egy vagy több másik indikálOr is vlw.;Jigazolja (termt'sl.ctcscn csak akkor, ha az indikátorok nem

ugyanazon dven alapulnak);

érdemes az indikálOrok jelzéseit 37 adon ins[rumenturn hi~"l.lOrikus ad:uain visn.amenőlcg is

tesztclé.~ al:l venni.

Az alábbiak során a teljesség ig~nye nélkOllt Jegromosahb. csak1H:m minden gl';\fikonrajzoló szorlVer

nolgálwásai közön mcglalálható indikátorok dméleti hátterét. ha~-lI1áhtát. vabmint vétdi és ebd,lsi

)d,éscit tekintjük ár.

\ I im 3rra a fentiekben is utaltunk, az árfolYoImok al:apvetöcn kétféle - 5:l\'ns, illetve trendszerű _

motgast mUl:athatnak. Ennek mqifdclócn 31. alábbiakb:an a kö\'etkczó árfol)'arnmozgások alapj:ln

csoponosítjuk az indilcirorokat:

s.h'os kereskedés és trend csetér, is használható indikátorok;

s:lvos lu:rcskcdés CSCtén ha.<>ználható indikátomk:

ucnd csetén h;l.'ilnálható indikátorok.

A technikai elelllzés w rán legjobban haS't.nálható indikálOrokn:ik azok t ckinrhetőck, melyek a piaci

foh-amatokal a7.7.al egy időben, vagy előre jelzik, nelll JXXIig megkésve kö\'Ctik azokat. Előbbieket Ie;u\ing indiutoroknak, utóbbiakar pedig lagging indiCllOroknak nc>.'C7.7.űk.

Indikátorok sávos kereskedés és trend esetén

Mind sá\'o~ kereskedés, mind trend csctén jól ha~'Ználhatóak al. alábbi indikátorok:

Mn"tgó;idagok (moving avera~s) - lagging indicator;

Bollingcr.~A1Iagok (BoIlinger Bands) - lagging indiCltor.

Mozqóátlaqok

E~1:erűségc 6 csekély paramémuám<l miau a mozgóállagolású trendstimkist gyakran használjak

az ~rfolyamok fö tendenciájának. v<llamint a véleli és e1ad:í.5i jd·téseknek a felismeré.sC:he-l. A statisz­

tikai énclmC'tés ~1:erint a mozgóátlagolású trends7.ámíds lényege, hogy az id6sor r-edik cleméhC1.

úgy rendelilnk houá trendénéker, hogy átlagol juk az iddsor t-edik elemének bizonyos környaeté­

hen lévö elemekec. Ahogyan tehál a megválamon periódus halad elöre, a legrégebbi adatok mindig

kiesnek a mozgóádagb61. és hdyilkre a legfrissebb ada! kerUI. l ia tehát a trend ~zám(tásánál II t-edik

dem dön és urán álló demet vonjuk be a trendbe, a7.U a környezetet l-nek válas:ujuk, akkor a

mozg6:hJag S'L:Ímítása a kö\'etkC1.6 módon történik;

y,=(y,. + y, + y.,) I 3

.mol y', a mOlgó:idagOl jdöli, y az árfolyambtékeket, a t pedig az adon periódust. fgy három lagb61

álló átlagOl számltunk minden l'gyes t elem re, amit} tagú mO/.góátlagnak nevaünk. A képleIb61

egyértclmiJen következik, hogya m07góádagok esetében nem lehet minden egyt:li demhez m07.g6-

~ tl OlgOt s·,.ámitani, így a megfigyelt idósor eleje és végt' elvész.

A femi formula a Ic:gt'g)'S"lCfiJbb m07.góádagolá!;ú trendet hat;Ír07za meg, így a lehet61egegyszcrűbben

simírja ki az iddsorr. Minél jobban növeljük az áclag számításánál a tagok nagysáb>;it, ann;!1 rövidebb

lesz a kapott trend, és Igy természetcscn a tendencia felismerése is nehezebb lesz.

A tőzsdei gyakorlatban amnban a mozgóátl<tg sclmítása nem centrikus, hanem viw ..atekimó. azaz a

mozgóádagokat nem ügy .sz:imítják, hogy a kiv;ilasztotr adat (záró árfolyam) környC?:ctében végzik a'/

árlagolá!;t, hanem a kidlas:ztott adat elllni adatokra s7lmítják az értékcket. Ennek megfeIdően csak

az idősor elején vesznek el mozgóárlagok, ami a tcchnikai d~mz6ben nem jelent problémát, hiszen a

kulcstényc:t6t az idösor végén található 3datok jelencik.

A mo:(góátlagok fajtái

Egyncrü mOl.góátlag (simple moving average)

Az egyszeru m0"tó3tlag adatsor.I. <IZ t'g)'S"tcrű s!.ámtani átl<lga, mely - mivel mindt'n ad<ltot egyforma

súllyal \'Q"Z figyelt'mlx- - nem rumol al",,;)1 a ténnyel, hogy a fri~bb adatok jdentóségt' nagyohh.

ben hátrnn~~l ellt'nC=re az tg}'S'/erü mozg6átlag örvt'nd a legnagyohb nép~1:enhégnck a technikai

ckmfisekb.:n.

hponenciáJis mozgóátlag (exponential moving average)

AJ eJo:ponenciális mozgóátlag a frissebb adatokat egyre nagyobb súllyal \'eszi figydembe, ami

t<;'fmés1.Ctc:scn az t'gyszeru mo~g6átlagnál énékenycbb jelzéseket indukál. Sz.ámítása a kö\'t'tkt"w

módS'/.errel rönC=nik:

ahol:

p: az árfolyam;

a : u adott s\í ly,

EMA= p, + (1 • u)p + (1 . afp + (1 . a)'p + ...

1 + (1 - u) + (1 . u)' + (1 - alJ + ...

Súlyoum mOl.góátlag (weighted moving average)

A 5úlyo1.01l ITI01.góátlag a legutolsó adaTOkat n<lgyobb, a korábbi;lkat pedig kisebb súllyal \'CSZI

figyelembe, a sülyok azonban nem exponenciálisan emdh.Jnek, mim ;11 előző formula esetében.

ben mozgó:idag természetesen .szint~n érdkcnycbb az újabb adatokra, Illim :IZ egyncrü mozgóárlag.

np + (n · l)p~ + ... + 2p~_ + P .. WMA.= n + (n - 1) + ... + 2 + 1

A tcchnikai demIésben általában 3 típusát haszn:ilják a m0"tóátJagoknak, melyeket a záró ~rfol} .. - ~hQI:

mokra S'dm(ranak, s melyek közölt a súlyotisban \'an aL eltérés. Ezek a kö\'ctkaók

egyszerű (ari tmetikai) mozgóádag (simple moving average);

exponenciális mozgóádag (aponenti;tI moving ~verage):

súlyozott mozgóádag (wcighted mo\'ing average).

Mindhárom tÍpus CSCtl'ben elmondható. hogy al idűsor hosszának mq,'válasttMa kubfonlossagú,

hiS'lCn rövid~bb id6s0r csetén a mmgóátlagok gyorsabban és c'rzékenyebbcn rcag:ilnak az árfolyam

\'rutozásaira.

p : az árfolYAm;

n; Oli adot! súly.

Vbeli 6; dallási jelzések

A nlo/góátbgok esetében vérdi jelzést akkor kapunk, amikor a r6·tvény árfolyama a ITlOf~Ó­~t!~gOt alulról ats/di, eladási jelm! Ix-dig abb<lll at csctben, amikor at árfolyam (el1lr61 met~l:i ~ m07góátlago1.

----...... , ... "'.~ .. ~ ...

--

A pcri6dll5 nu:gválasnása

• ,

-,-~-" .......

•• -

A napok S"L.ámanak mcgv~b .. mjsa a m~uv ... golllj kivant trend nag)'5ágának a ~-umpontj,\ból fontos;

éne!.:-msu-rűcn ~ nagyohh lrendek vi:t.Sg:áladhol. nag)"obb számot kell \-:ílasztanunk. és ~;')r(lítva. Tul

hOSSL.ú periódus hw_nábla azért nem \"t:'i.C1 sikerre, mert tclj=n kisimít ja u idősort, 3 níl rö\'id

idős:zakra SI.imítolt ,x-dig minden kis apró valt07..áSra nagyon érzékenyen reag:ál. íg)' a módszer eI\'esZli

I<'nyegét, a7..:17, alrendek. valamim a v<'leli és eladási jeh6ek meghatározását.

1\ sl.1kemnerck loh~e a ko\"("{k"LŐ intervallumokat adja meg a mo:zgootlagok h:lSl.nálata során:

- nag)"on rövid civ: ~-I 3 nap.

- rövid dv: 14-25 nap.

- ki~-középdv: 26-49 nap,

- kÖ7.éptáv: 50-100 nap,

- hosszu tá\": l00-l00 n:tp.

A gyakorlatban lcglöhh~'Zör lU. SO, illdve lOO napos rllol.góátbgokat ha.~.nálnak a rc:thntk.ti

dc:mZŐk.

Hogyan hasz.náljuk?

,\ kizárólag egy m07.góátlag alapján \'3ló kerc:~kcd~ jelentős \'CQreségc:kc:t i~ okomat a bdektc:tók

)z;\mára, c:zin a gyakorlatban iltaHban két rll07_gó:hlab'Ot s70krak hal>"lllálni. u t"gyikc:t rövidebh,

d mi~ik.al pedig hosszabb idÓ!.-zakra ~-.támítva. Amennyiocn :t kisebb pc:rioousú mOlgóátlag lemről

metS7j ... mhikal. 6-. az árfolYdm e lölöu a pom lölölt helyukedik d. akkor érdemes vás.irolni.

dlenkuő =dxn (rövidebb pcriódusú fCl\1ról metsú :.r. rIl~~ikJt. 6-. 32. árfolyam ez alatt \"an) pedig

eladni. Erősebbek a jeb-6ck abb.1n a7 =fnen. hJ a nlCl94kpont mán mindkét mozgóátlag ugyan­

abban 32 irányban halOld.

"-. .. '"

;\ mozgóátlagok legnagyobb h:itrányaként c:mlÍ!ik 11 trcndrordul6k késői jel7l..~t (ami az indi!ci.tor

rl.Ímititiból adódik), valamint ki:cirolagl» h:lStn;\latuk csctén il ~CS-l1cségck oko7..itit. Ezen h:itrányok

mlOlI( úgy érdemes ke-zelni a mozgóátlagukal. hogy nem kidróbgos clen17.ési eszközként hal>"lniljuk

üket, hanem mi~ elemzési tcchnikJ.kkal C:g)'idcjűk-g, 1II.ok ~h;11 adott jclzé'\ek ig:u.olásira, mcgerősi­

tó.áénl.

BOlllnQer-szalaqok (BolllnQer Bands)

A John 13ullingc:r ~ltal kifejles7.tett l30 11 ingc:r-,\zabguk előnye 3bool fakad, hogy mcgraj:wlá,uk

aUlomatiku~, így ubjc:ktiv - ellentétbc:n a s'tubjektÍl'c:n lIIegraj:wlhlt6 DJlOrtlJ- és trendvonalakkal.

A rnódS7.cr lényc:ge, hogya fűggvény kisl<lmítja a gulikun lIlozg6ádag::\t, IIIJjd pedig bc:rajwlja az

ettől egyenlő távolságT"J levő ahö és fcl~ő ~l.alagokat. md)'ck nem mások, mint a mozgóátbgnlássaJ

kapun Higg\'ény cllOli~a mindkét irányba ;lZ árfolyam \'olatilit:\s:hal (vált07.ékonpág;h-al), illetvc

ennek töbh~/.öröstvel (a ~úlyt magunk tudjuk bd!!ítani a7 indikátor p~ram~u~n:ként). Min~1

kis!.'bb tehát az :Idott részvény volalilitása, ~nnál szük!.·bb sávot halárowak mcg a slJJagok, ~s min<!1

nagyobb a volatilitás. annal távolahh esnek egymástól.

A mozgóátlag dtOláu sor:in hasmált mIatilitás n.ámltisol a követk('"/,Ő módon történik:

, L (zaróár - fl penódusu mozgóátlag )'

n

Bo!!inger su-rint a kÖv(·tkaő főhh mrgilJapítáMlk vonhat6ak Ic a S"/~1Iaguk alakulidból:

- a komulyabb árfolyam-elmuzdulio;ok akkor várhatóak. amikor a s"Qlagok Ixs:zükiilnek;

atnikor al. árfolyam kitör a S"magok közül, akkor II akru:ilis u·end folytatódki v;!rható;

amennyiben az árfolyam mélypontja ts csúcspontja előbb a S"/..alagokon kívul, majd pedig a S7..l­

lagokon belül található, akkur az arrend mcgforduJását jdzi:

amennyihcn az árfolyam érinti v:.tlamdyik S"/.alagot, utana a másik s"Qlagut is érinteni fogia.

W u:li és eladási jd zbidc

BolJinger egyik Icgfunm.<.ahh megálJapíri~a, hogy amennyiben a S"/ .. ilagok által hadrol! csaturnJ

nagyon heu.űkUI, azaz az árfolyam volatilit;Í.g alacsony. akkur az árfolyamok kitörésére lehet számltJ­

ni. A fő kérd6: term6zetesen az, hogy mdyik ir:inyba fog kitörni az árfolyam. Ennek a kérdésnek a

mcgvála.'>-zoli'l.iho1 ktt tényezőt érdemes figydembe venni:

amennyiben odvos kereskedé.~t tapasnalunk, érvényes ai'. n igen egys-zeríi S"J..:.tbály, hngy a7. al ~ó

S"fA1lagnál túladottS.1got mU[;lt az árfolyam, tehát vételi megbízást érdemes adni. míg a felső szalagn.il

túl"ett az eszkö7., így aL eladás a helyes dömés:

a Bollingcr-u.alagok által adon indikáciÓI más - megfelelőcn has-!nálr - indikálOroknak is viSMl

kell jckwiük: például ai'. RSI-vd (Rela,ive Strcngth Index. Relatív Erősség Index) egyiitt .. !kJ.!­J1la~va, amennyihcn az árfoly:ul1 esik, és a forgaium élénk marad, vagyis a piawn :Ii'. eladók jclent&

megbízásokat :Idnak, 6; a7, RS l nilvett piamt mutat, akkor a:7. :irfolYolm nagy valÓS",fnűséggd az al.\Ó

szalagot fogja ~nörni.

A Bollinger-sulagok haS"wálala

A Bollingcr-S"lóI.lal:,'ok hasmálata során két alapvet(j paraméten szükséges beállítani:

az indikátor :illal h,lS"lnált mozgóádag pcriódusár napokban,

illetve avolarilitás szorzó.<;Z:Ímá!.

BolJinger S"«rint ctbzerű 10 vagy 20 napos pcriódlL~t megadni. 6 a súlyt 2-nek ffit"S'-alasnani. A

Mark~rs gr:tfikonrajwJó abphcálJídsa 20 napos lllozgóátlagot és 2-es súlyt has7.llál.

Indikátorok sávos kereskedés esetén

A s;ivos kereskedés e&:tén jól haS"lJl:ilhatóak a2 ~láhhi indikátorok:

RSI - leading indic.uor;

Swcha.'>tic - Icading indic.uor.

RSI (relative strength Index, relativ erösseg Index)

Az egyik legismenebh és legnagyobb n~p~-zerúségllek ön·endó, előre mutató (leading) indikátor a

Relatív Erősség Index (RSI), mdy ai'. adott inmumentum saját magához vi.'>1.onyhott erősségét méri.

Az RSI az adon instrumentum árfolyamáwk fcl 6: le mozgi'iJinak ar.myát méri szá.za.lékos fomlában

kifejC'lvc. így alkalma.'; arra, hogy a .<óJ'.ahálytalan áringadoz.áwk okona q;)'enerlen5tgt.'ktt kiegyenlitsc:. Al RSI o és 100 kÖ1.őttÍ értékeket \'eher fel. s ha az inde):" értéke 70 \!lg)' több, az a r~vény túlvel1, míg a

JO vag}' annál alacsonyabb énék a níladon állapotára UlaL

Az RSI értékét :u ahlbbi kc!plet alapjan számítják:

100 -

ahol:

100

1 +(~) D

U azoknak ;1 clró:iraknak JI átlaga. melyek a7. elÖf.Ő ~n·' nap alan növekedés mellcn alakultak ki,

n pedig a7.0knak a :ciróáraknak az állaga, melyek af. dőző ~n'· nap alatt csökkcné~ mellen alakultak ki.

Al "n~ értéket teh-zb S7.cri01 tudjuk beállítani a7 indikátor aktivicllásakor.

A Relatív Erőssq,.lnde):" kifejlemóje Wells Wilder volt, aki 14 napos RSI haunálatát javasolta. de

igen nép~"Zeríi meg a 9 és a 2S napos RSI is. T~rmészctesen hármdy idős7.1kra alblm"J7.ható a mód­

~zer, aaal azonban cimolni kdl, hogy minél rövidcbb perióduS! válaslIunk, annál \'olatili~hb

mUtatÓt kapunk, így annak kilengése megtévemó lehet, túl heves mozg:ísokat jelezvén. Hossuhb

úvú pc::riódus esetén azonban a grafikon cllapo~odik, kisimul, fgy ol. jdz6ek ncm !;itharóak.

Vételi és eladási jelzbick

Wilder szerint a következő megállapítások \'onn:l1óak le az RSI értékének alakul:Wból:

I. A7 RSI áJraUb311 döre jelzi aJ, ,Irlolyaffi \'árllJtó u.úcsait, illetve ffiélypomjait. Az index 70 fdetti

énéke ~Úu.pomol, }o :1!Jlti értéke p«lig mélypomot indikál. Egy másik éndmez60 ~a'rinI awn­

ban hika p,awn 80, med.\'e piacon pedig w jdemi ugyanezeket :I uin1ekcI. Vétdi jd/6 akkor

mutatkoÚk. amikor az ~I a jo-lU, illc1\'c 20-3.'> S't;int alatt fdfelé fordul. mig eladási jd/61 ahoon

aI eSl:tben, anlikor 3 70-l'S. illetI e 80-35 érték fdett lefelé indul d.

2. Az RSI grafikonján i~ ~jelölhet&k tám3.'>"Z- és ellen:illim:intek, amdyek ..,.inu!n \tSil.'.éget

nyújthatl13k ;lJ egye lrendrordulók meghat:iroJ..ásáh07.. E.'iZerint, amennyihctl 37 RSl grafikonj3

.inöri a ..,.ill1ekel, 3kkor 3Z .írfolY'II1\ is újabb ml'ly-. illetve mcspontot vesz fel.

3· felléphet divergencia (aj ,írrolpm 6 az RSI ellentétes mozgi~) is, amikor al indildlor abkulio;.a

nem dmasltja alá az árfolyamok tenJenciáj:h. EI alonhan nem hiztos, hogy ro ... ....:, hi'ilen az RSI

énékc:intk 1endenciája nagy valós.,ínüséggel elóre jdli a részvény jövöhcli teljctiÍlményél, Például

amtnnyiben az árfolyam új c.sÚC.o;ot ért el. de az index n~m követi elt 3 mOlgiq, akkor 3 pozitív

trend megforduli-.a vaIÓ~Líl1li~fthetű.

Mikor irdemes haS'lnálni ~

Igen megbí:.:hatóan ha~málh,ltó az RSI akkor, amikot 3Z árfolyam tgy S"t;űk t;J.trományban m()zog.

ilyen e.\.l't volt tapa,dalh,ltó ,It; elmúlt idö,l<lkban az MTdtkom est'tében. 'I (fmé~-t;(ttscn al RSI scm

1l1inden rést;vt:nynél 6

sheni jc1,fscit. minden hd)'"LKrben ha~lItálható, e-dn érdtmes mál; indikátorokkal megerií-

.. ' .. _--~_ .... _ .. .. . " • :;"K"

,

-.. " .... .. ... -(" . '._" . ,

• -• • • • • '. • • -., • • ., • • • •

Stochastic

A Swcha5tic Indikátorokat George C. Lane ... lkalma;l.Ia elflsror a résnények túl\'en és túladott

~/inrjének a meghatárodsára. A Smch:uüc Indikálorok mrghadroaák, hogy egy r67.vény árfolyama

reLnív értelemben hol :cirt rg)' adott periódus :lrfolrallls;lvj~n belül, rnelylle7, 2 vonalaI rajwlnak az

.irfolyamgrafikon alá: az egyik al lino %K vonal. a másik p«lig d %0 vonal. mely a %K lonal adon

pcriooU"iú mozgó:ítlaga .

AL indikátorok S7.ámitása

a következő képlet alapján tönénik: "'00

AI indikátorok hauná!:lI,ihol meg kell adnunk a %K periódus hOS,Sl.1t napokhan, valamim

a %0 vonal kiscimíticihoz - a7! a periódust. melyre a %K l'onalmolg6.-itlag;\t akarjuk kiszámítani.

b.en kl'! paramétert leggyakrahhan S-re, illetve 3-ra sLOkl:\k állítani. TcrmÓ7ete.>;en a két vonal

teljesen megegyezik akkor, ha a mi~odik énéktt l -rt állít juk. hiS"/.cn akkor a % K mozgoárlaga meg­

egyezik önmagával. A mozgóátlag paramérerének ,ílIíds:\val p:lrhu?Jmosan tcrmé<;zetesen az eladi\i

és a vételi jelzések is válto7.11ak.

Abban al esttben például, ha a %K útékt· 37. akkor e7 ,11( jelenti. hogy az elmúlt, általunk mtg­

adon periódu,ban - például 31. elmúlt 10 napban - a rebd" árfolyamsáv 37%-ánál helyezktdik

d a z:iróár. Ha 50, akkor terrnészetesen a sáv közcpének felel meg a legutolsó z:iróár. A Stochastie

Indikátor ° értéke tehát a7{ jelenI i, hogya réqvény árfolpma a megadott periódus alatti leg­

alacsonyabb árfolyam, hisun ekkor a nánlftáshoz haHnált tön ~z,:íml;i]óia ° értéket I'Ctt fel.

Hasonlóképpen 100-a5 értéket akkor mutat:ll indikátor. amikm a záróár a periódus Irgmag<lsabb

értéke. mi\'el ebben a1. esethen a lön sl'Ímlálója m(geg)'ezik annak nevezőjével.

Vételi és eladási jelzések

Az indik:itnrok jdz6;einek több ~rtelnu ... t6e IS létc7ik, melyck kÖ'lli l a három legfontosabb

3 következő:

I. Vétdi jelzést mutatnak a StOChaS1ic IndikálOrok, amennyihcn a %K és a %D vonal bármelyike

cgy bizonyos Hint alá süllycd, majd pedig e s/im fOlé megy. Ált'llában ezt a szintet lo-nak ~'LOkrák bdllftani. Eladási jelJ:és természetesen éppen a fordítoTt esethcn, vagyis akkor mutatkozik, amikor

31. indikátorok ('gy mcghat,jro7.0tt - álral:1han Ho-a.' - szint folé emelkednek. majd pedig ezen szim

alá sOllycdnek. Gyakran $loktak még meghatározni 75-2S, 7°-.10 és 85-1S-öS hJlárokat is, a leg­

inkáhb M-onban 80-lo-as értékek a haMnálato!>ak. AJ. indikátorok jelzé.M' b'Yakorlatilag annyit takar,

hogy amennyiocn egy adon petiódus alatt :1 réS"lI'ény ,írfoIY,lIl1a cMikkm. akkor az árfolY3m egyre kÜ1.dehh kerül a kiválasztott id6S",,ak alm.olüt Illélypomj:lhol. míg ha al :\rfolpm emelkedik, akkor

ettyre közelebb kerül az abS'fQlüt c.súoponthoz.

',' ...... adh

, ,"- , '-----..", -'<,

ü,,-.~'

2. Vételi jeln'st 1llutathatllak al indikátorok abban az esetben i.l, amikor a1.Ok ellcntétes irányba

morognak az úfolyammal, a·t.a:/; a·l. árfolyam <.:Sökkené~e ellenére a túladott tartomanyban 1ll01Og­

nak. Hasonlóképpcn eladási jel~ist mutatnak az indikátorok akkor, amikor a tülvcrt t~nom;\nyban

csökkennek az arfolyam cmelkedésévcl cgyidl'jűleg.

3. Vétdi jdzést adnak az indikítorok akkor is, amikor a %K vonal a %0 vonal fülé emelkedik, eladási

jdz6;t pedig akkor, amikor a %K von,ll ,l %0 vOllal alá esik.

Lassú és Gyors Storna.o; tic IndikálOr (FastlSlow SlO<:hastic)

t\ Stochastic Indilcitoroknak ahpvető~n két típus.ü különbö:/;tctjük meg, a Lassú (Slow Stochastie)

és a Gyors Stochasric Indilcitort (Fast Stochastic). A kcuó kö~ölli Icgfontosabb különbség a .w:nzi­

tivitásuk, érdkenységük. A Fast Stochastie ugyani~ sokkal gyors.1bban reagál a:t; árfOlyam változására.

mint a Slow Stochastie, igy sokkal több hibás jelzist is adhat. POnto&1n emiatt a tulajdonsága miatt

az előbbit kcvésbé használják. sokkal inkább preferáljik a Slow Srochasticol. E:/; utóbbi rermészetcst'n

nem jelenti J:Zr, hogya Slow Stochastic nem ad fals jdzisr, melynek kiküS7.öböléséhcL más indikátorOk

vis~1.3.igJ:Zolására van szükség.

POATFOLlO. HU rJl'~z"!,,,, _ _

Indikátorok trend esetén

Trcnd cst'tén jól használhatóak n alábbi indikáwrok:

MACO, MACO histogram _ Iagging indieatur;

OBV - lt'ading indicawL

MACD. MAC D histoqram

Igen hasznos é~ könnym k~zelhető indikátor a technikai c1enn6 e~zkiiztáráhan J:Z ún. mozgó­

átlagok konvergenóája-divergeneiája (Moving Avt'ragcs Coll\'crgence Divergcnee, MACD). Az

e~zköz dőnye, hogy csökkenti a ré~Lvénykert'~keddt'm kocká1.atár, é~ Ill~gmutatja. hogyan morog 31.

árfolyam egy hos.<;7-'lbb (rcnden belül. Az i\1ACD mutató a fentiekben hemutaton Bollingcr-sula­

gokhoz hasonlóan a m07.gó,hlagokon alapul, s lénycge, hogya trend megvált01.ását, valamint a "ál­

mcis irányát jelzi, s ennck segítségéve! határoa,a mcg a vétcli és eladi~i jelz6eket, valamint a túlvctt

és a túladott .\únteket.

Az MACO b'!'3korlatilag két exponenciális mozgóátlag scizalékosan vett küliinb~ége. ib'!' egy hosszahh

és eb'Y rövidt'bb pt'rióJu~ú mozgóitlagra van .<;züksége a függyénynek, melyeket termé,zete~en tetszé"

s:rerint állíthatunk be. Az i\1ACD o fölé emdkedik akkor, amikor a rövidebb periódmú mozgóátlag

a hosszabb periódu~ú mozgóitlag fülé kerül, ami vétdi jelként értdmt'Zhetö. Ez perszt' fordítva is

iga:/;, valWis amikor a tövidebb periódusú mozgóátlag a hosuabb periódmú mozgóidag ali kt'rül,

akkor aL lv1ACO értékc o alatti les'l, és a jelú az dadást. A még jobb használhatóság kt'dyéért a

függvény bcrajzolja az /v\ACD c~poncnciális mozgóátlagát is, mdynek pt'riódusát terméw:tt'st'n

~Lintén magunk állíthatjuk bc, E"l ncvCLúik az MJ\CO sLignálvonalának vagy jdző"onalának. A

~'2ignáh'onal még pontosabb jelzésl ad a vételi és cladási szintek meghatáro1.1Sához. Ezek alapján már

érthctő, honnan kapta al_ MACD a ncvét. hiszcn a hoss?abb petiódusú mozgóátlag kOllvergál vab'Y

diverg;il a rövidcbb pcriódusü mozgóarlaghoz.

Az MACD sz.ámításáh07. lcggyakrahhan a 12 és 26 napos 1ll07,góá!lagokat s1..Okták haswálni, míg

a szignályonalhoz 9 napos mozgOátlag használata lehet a IcgeélravC7.ctóbb. Ezt tcrmés~..ctcscn saját

belátásunk werint bármikor módosíthatjuk.

Vételi 6; dadási jdzisek

Az MACO használata során többfél", módon tudjuk értelmezni a v~teli és J:Z eladási jelzéseket.

1 , Az MACD keres'd eli a szignálvonalat

Ebben a~. csctben au kcll figyelni, hogy J:Z MACD mikor kcresLtai a jelzővonalat, illctvc mikor m~b'Y

o fölé vagy az ahi. Vételi jelzést mutat a függv~ny ahhan a~ esetben, amikor az t ... fACD alulról átszeli

a s7Ígnálvonalat, vagy pedig o fölé kcrül. Eladási jdt't pedig akkor kaphatunk, ha az MACD vonal a

!!.!'""~" elemzés EGYSZEROEN

S"tlsn;i1vonal alá, vagy pedig;I O érték alá uökkel1. Az eladási jelzés annál erősebb, minél m;lgasabb;ul

IIlctui ;t két vonal c:gym,bt ;t o rólőtt. b. per.ilt' fordí[V;I is igaz: a vételi jelz6 annál erősebb, minél

abcsonyabban található;) 1I1ctS7ispont a o alatt.

1. KOl1vcrgellciák is divcrgenciák

Neg:ltív '':lS)' bt=ish divergem:iának nevezik 21t :ll oeu'(, amikor :ll MACD "ol1ala folyamatosan

cr.ökken, 6; egyre alacsonyabb S/iruekre kerül. miközben a rts/\·tn)' árfol)';ama ncm állh fel újabb mtly~

pomokat. Ennek an;llógiáj;\r~ P01.itíV vagy bullish divergc:nciáról beslélhetünk. ha a'l MACD emdkt:~

dik, és újabb és 11jabb csúcspontjai vannak, miközben az árfol)"Jm Ilem állít fd üjabb CSÚc.~kat.

---""'-.' ..... ~ ---•• •• .. ••

~h • ,fl'

o o

- '---;rnc-c .. ~, ;a" • •

r ,

Mién;6 :ll. MAcm És miert ncm~

,-~-, '--~

-'D

, '. fl~ "" I ,~ , O 1'lljI1'l!!

.D ,

.• .J ~ •• . 0

• • • •

--

Az Mt\CD gyakorlat ilag azt mutatja mt'g. hogy al :irfolpm hogyan mozog cg)' how.ahb trenden

belül. Mivel azonb.11l a m6dm~r il. lIIo/-g6.idagokoll alapul. magában hordoua amk minden hibájk

(gy például azt is. hogy nem ;l/onnal jelzi a \';Í!t01.ásokal. c...ak kissé mq;k6ve. A7. indikátor ugym ­

,Ikkor korai jelzéseket adlu!. ~ au.al, hogy megmutatja, milyen irál1)'ban érdemes poziciót felven ni,

csökkenti a kcre~keJés kockázatát.

MAC D HislOgn.m

Az MACD Histograrn az MACD jól oínekimhcl6 ~bráwhisa: a7 indik:ílOr az MACD-IIonal Ó

a S7.ign.lhonal kő~öni klilönh~et jeleníti mes o~llopgrafikon formájában , mdyen a fordulatOk

(amikor az MAClJ-vonal men'li 3 ~-'úgnil\'o!l;lhll) johhan láthatóak. mir\{ :1/ MAC D cserében.

- --• •

" "

eBV

...-..... ,

--' ~ --• --••

--

A Itxhnibi dem~éS<'k során haun:ilt indikátorok legtöbbjt: figyelmen kívlil hagyja a forgalom :Ilaku­

lás<h. A, OBV (On Balance Volume) azonban d.,~hurl);ln (''/.en kerokc:dói abpadatot fdh;lszrdl\':1

scgh :1 bcfektetni döntés meghoz<ll<l.lában. Az OI3V Illcg:l l koti~a J~ Granvillc n{'Véhn fűWdik, aki egy olyan momentumindikitort kercscu, mdy kapuolalot teremt az árfolyam ~ a forgalum alakuli~

kö7iin.

Az OBV azt mmarja meg, hogy a tőke hogyan áramlik ki 6; bt- <IL adou rwyt:ny piacáról. illcn'e

piacára. Lénycgét legkönnyebben számít:isi mó<lj,ln keresztül lehet megfogni. lia az adon napon

at in~nUlllentum 7.:íróára rnag;ls'lhh. mint az dŐ7fi napi záróár, at.a7 irfolyam-ernelkcdó rönél1l ,

akkur az ORV a kővetkezőképpen számítandó:

013\ elöli; napi ()!lV + adon napi fOfb.aJom (darah).

FJlenkt;tó csetben pedig, ha a7 adon napon a'/. insrfllmentUm clró;ira alacsc:)rl)'"abb. mint az döző nJpi

1.<Író;lr, ,1I~1'l :írfolyamcsökkcrl6 lőném, akkor az OI3V ért~kc ,I kŐ\'etkezö:

OI3V dölö napi OBV - adon n"pi forgalom (darab).

Ha a rés1.vén)' árfolyama nem változik az döző napi Ijróárho~ képor, akkor pedig:

ORV ,", eliíző napi ORV.

Vételi és eladási jeh1sck

AI OBV alapfeltcv& az, hogy a bcfcktetók JXnzc abba az inmumentumba áramlik, melynek OBV­

ja ernelkt:dik, és amikor a befektet/ik nagy rme rátalál a papírra, mind aJ; árfolya.m, mind pdig

az OBV tovább fog cmelkedni. Ennek megfclel&n az indiIcilOr cllto"dsa dórt: jdzi az árfolyam

clltods:\!.

Amellnyiben a részv~ny árfolyamának rnozgiu rncgddzi al OBV mozgicit, a1.1"'. felfd", ívdű piacon

aJ; OBV t:melkeJ& nélkül növekszik, vag)' korábban emelkedik, mim az OBV. ~kkor tccbnikai szem­

mel azt mondhatjuk, bogy a bib piac elérte c.\úc.~pontját. Ennt:k analógiájáta, abban al csctben, ha

1.UhanÓ pi,iCon;u árfolyam az OllV csökkenést: nélkül vagy n dŰl! süllyed, akkor a. a7.t jdcmi. hog)' a

medve pi:lC eléne rn~lypolllját.

Ha az OBV emdkedó vagy csökkenő trendben van, és hasonlóképpen viselkedik az árfolyam is. az

a jelenlegi trend folytatódását jdzi előre. Ha a7.onban az ORV trendje mq;törik, és aul cgyidejt11eg

az árfolyam ucndje is hasonlóképpen vi~dkedik, akkor a tendencia megfordulása vaIÓS7,ínUsithető.

A trend nll.'gváhol.1s.1t jele7.heti az i~, ha az OI:\V felfelé vagy lefelé íveléS tendenciája ingadozóvá cllik,

al.1/. nem mutat egyértelmű irányI. és cz lega!:lbb három napig fennáll.

6. Japángyertya-alakzatok A japángyertya-elméler megalkodsa, illetve az első kercskedési módszer kift:jlcszrést:, amelynek basz­

nálata .'iOrán a múlrbéli ármozgásokból köverh,~, tetünk a jövőbeli árakra, a japán Munehisa Homma

nt:véhez fiíződik. Homm~ hat<llma~ vagyonra tett szen al. általa kift:jlt:sztt:tt kereshdési tC\:hnikák

riIspiacon történű alkalmazás.lval. Al al~bbi3kban - terjedelmi korlátok miatt - a legfontosabh

japángyerrya-formációklxll adunk f/.elhőt.

A milliárdos szamuráj

Az 1700-a.~ évek elejétől fclvir.ig,wtt a japán gaz.daság. miur3n ho~ háborúskodás után Tokugawa

sogun egyesitcne 3Z országot. AI élénkülő kereskedelem központjában a rilS állt, igy az adás·vétd

me:gkiinnyit6e ,,(;etl 37. 16oo-as évek végél ől intezmenycsítcnék a riz.srőzsdá több drosban is.

A rizspiacok ~le{éhcn az igazi fordulÓ!>O!lIot 37. 171 O-cs ~v jelentette:, amikorról is a korábban fiúkai­

lag i.\ jelt:n lév6 termek helye:tt rizskuponokkal is lehetett kereskedni, amdyek 3 mai közraktárjegyt:k

me:gfdelói voltak. A riz.skuponok a raktárakban lévő ri1.Ské~"Zleut: vonatkoztak, jövőbeni szállltásra:

ezek voltak n első határidős kontraktu~ok a világon.

Az 1700-as évek közepére már l JOO riuJealer működön a mértékadó osakai tőz.sd~n. és ~k

Osukában hoi z 1 o ooo ri1.5bála \'oh az éves fOl},..uom. miközben a teljes japán termelés mindöSS"l.C

évi jO ooo bála \'oh. Ebben a piaci környe'l.Clocn lépett a porond ra IlSO környékén a ga/dag

ril.Stt-rrnC>ltŐ ~Iádból .drmatÓ Munehisa Homma. aki miután át"\"cllc az irányítást a családi

birtokok fclcll, a határidős ri ·l.spiaeC'JI ke7.del! roglalkozni. Homm:1 folyam3tosan figyelTe n árakat

és.1 kereskedők viselkedését, mielőt I kialakitona kereskedúi teehnikáj:lt, .uni olyan sikeresen mükö­

dölI, hogy 31 o57.akai ut.ln a tokiói ri7.spiacnak is meghatározó m:replőjévé v;ilt. Korabeli feljegyzések

.~erilll egyhuzamb'l1l 100 nyerő ügylete volt. Sikereinek ~s hatalmas \'J.g)'onának kö.~Önhetőeo su­

mudj tiS7.1séggel juralrnazlák.

A következőkben bemutat.isra keri.tló japángyenya-grafikonok először az 18so-es években jdemek

meg, de az alapok kifejlemése l lomma nevéhn fűződik. A gyc:rryák testének hos>Z.a. valamint az alsó

k felső kanóc m~rere mind fomo) inform.iciótartalommal ber, 6. ~itséget nyújt a piaci hangulat

fclnléréséhcn. A japánok slCrim a gyertya leSte az ármolgás esnt:nciája, t"drt ennek megkülönböz­

tetett jelcmősége van a technik<ti ckm1.ésben. A kövt:tkelű ábrán néhány tipikus gycrtyaformációt

mutatunk bt:.

A leqfontosabb alakzatok

1 2 3 4 5 6

I

I. A hossní fehü g)'crtya ;111 jclú, hogy a bikák umlták a piacol JJ adon kereskedés; napon.

2. A hos.~1Í fekcle gyertY;l, ;11 ellilóVel ellclllélcscn . a medvék dominanciáj,1t mUliuja.

3. A kis tCStÍl gyerty,lk pi,lci bil.Onyt'llanságol jelcznek, amikor is a vevők és cbdók ereJe kÖI.c1

megegye'/ik, ('/.ért kUlönösebb ,irelm07dulás nem lörténik a kereskedés SQr;\n.

4- A hosszú al'>Ó kanoc jehi, hogya kereskedés eLw S7.1kaszáhan az eladók voltak tülsülyhan, dc a1t:in

fordult a kocb, b a n:lp "égére vi~~7.:Hértek a hikák, így összességében inkáhh pmidv ilz.cnete van

ennek a gyertyának.

5. A hon2ú felső kanóc II elów"eI ellentétes folyamatokat jelent, a nap eleji h~jrál Ix:~qimjsdhh

hangulaI kÖ"ette, így nq;a1Í\' Ü2Cnell: van a hosszú felső kanócnak.

6. A hos.o,7;ú alw 6 hO~~lí fd:.ó kJ.nok alt jdzi. hogy mind a bikák. mind a medvék domináll"ák a

keroked6 egy-cgy ~u.kaJodt, \'l'giil a"LOnban nem sikeTÜlt egyiküknc:k.'oem felütkerekedni a má~ik

felett, 'gy mamdl a piat:i bilOnylalan~g.

Néhány különleqes és naqy jelentöséqü qyertyaformácló

Talán ;I ll-gismertebb gyertyák köd tJTlOLik adoji, melynél " nylt6- és clróár nagyon kÖ"ll') esik

egymáshol, valamint a napi maximum és minimum sc kerül lllt:SSlirc a gyl"Ttya kicsi tl·stétöl. [me!·

kedő vagy c.~ökken{í ~r(otY;lmgörbén megjelen vc a doj i gyertya gy,lkran !fendlordulót jdn cl6re,

C7.ért a piaci szcrepUlk árgus Q.cm l1lel figyelik kia lakul.ís,lt. A do ji a pi ac kil1lerillésúől árulkodik

emdkedli árfoJY;\1llok cselében, mig c.~ökkenÖ piacon megjelenve a mcdvék f:.iradlS:lg,im Ul:I!. A dojjt

követő gyertya igen nagy jclcmősc:gü, hisun megerősítheti a porcnciáli~ rrendfordulól.

Amennyiben egy grafikonon több kisle~lű b'yertya '':Ig)' doji megjelenik. akkur egy újahh doji ml'g '

jelenése: kt.·véssé jelent6s.:l:itelje~. S1imén nelll kell mt1;ijedni al oldalazó piaton kialakuló dojitól, ahul

- mint a piaci hi20nyt:llallllágr61 ándkodó kiSle<>l\i g)'erty'l - megnősít; az egy helyben IOporg;6(.

A Slar (csillag) alakzat h'Yakori trendl',íhó syerty;lform~eió. Kritérium II alakzattal szemben, hogy

a kÖlép~{í ki ... tcslű gyertya teste kiv(i! c$.~n ai. 6t kiir(ilve\-Ó kél g)'Crtya l~tC:n.

A hos,i.ú tCStŰ gyertyák. közül kitüntctctt figyelmet érdemel .1 Maruhom, amelynek nin=n alsó

és fdsl) kanóca. A fehér Marubow ~·tén a napi minimum egyben a nyitóár is, míg a rés.n·ény

a napi maximumán l.<Ír. A gyntya a/t jcl7.i, hogy a vevők teljes kontroll alatt tartották. a piacot

aJ dsl) ü2!clköté'itőt al. utolsóig. Fmc1kcdö trendben mc:gjdem'e a fehrr Marubozu az emelkedés

fol)'talódás;,ít jelzi. mig oldala7.ó piac CSelrn a kilö r~ ir.íny.it tlluwja meg. 6; tod.bbi erősödést velÍt

dóre. A ~laruboLU trendfordutót is jdC'"Lhct, :tmennyiben ero piacon egy fekete gyertyát követően

ninik fd. Afekele Marubom ha.:.onl6an viselkedik, dc termés/.elesen ellenkező előjellel.

~. ~ _ . .

doji Loog-legg&d doJI oosszú lábú dojl

++ STAR

I

I

~,", ............ r..,. ..

DOJt

Dragon ny dojl repúJ6 sárkány doji

Gravestone doji Sirkó doji

MARUBQZU