PORTFOLlO.HU fÜZETEK/OS

Technikai elemzés II. - Alakzatok EGYSZERŰEN

• ERSTE 5 'fFEIHETtet lll'f.

............. erst.brok.r .hu

PORTFOLlO.HU ~ÜZETEK

Alak'l.;uok a (~hnikai elen17.6;bcn EGYSZERŰEN

Felelős ki:ldó:

Sándorfi Balá7s

NET Média Zrt.

1066, Budapest, Tert,.; krt. 46.

Tördelés:

Iknes BálOr Márkó

lerjo"Ztés: konyv€,ponfolio.hu

{lj 327-4080

Énékesítési \'czctó:

Agócs Ilal:h.s

agoc.~ponfolio.hu

(l) 327-4088

Káir:at lezár.a:

2ooR. július 11.

NET Métlia Zn. 2008

Minden jog fenntartva

Ali rights reservN

ISSN 1789-3704

.. _._--ó /i" o. •

'. ~ . ~~-

Tartalomjeqyzék

Előszó

I . Mire jók az alakzatok!

:1. Általános alaIuatok

Három.~zögek (triangles)

Nég}'S7.ögek (roclangles)

Árfolyam cs;uorna (price cha nnel)

Hosszú bál.is (long basel

" A t rend fo lyta tódását jelző alakzatok

M~a5ured Mov~

Z.:ásuó, medve ciszló (flag. pcnnalll. bcar Ilag)

(Hilcs)cséS"lC (cup with hand leJ

Gyorsulál> (accc!eratN growth pha.sc)

4. A trend megváltozását jelző alakzaTok

On~ day rcversal

Dupla CSI'CS és fenék (double top. double bonom)

Tripla csúcs és fenék (uiple top, triple hOliom)

Fej és válL1k (hC"dd and l>houlders top, head and shOlllders bouom)

Kerek frnék és csúcs (ruundiog b{)(wm, rounding lOp)

BUlnp and run

Sz.igel (isbnd)

Ékek (wedgcs)

Tiguló csúcs (broadening top)

Cyémám (diamond)

.............. rstebroker .l1u

6

7

'0

'0

, ,

'7

'9

JJ

JJ

34

) , 39

43

,6

" so

Előszó

A hazni tók~piilCtm rgyduldJlO, I kirobbanó ,ikm aratolI Portfofio.hu fouuk _ Trchnikni t1~mzh fCr. SZEROEN fllytatdsdt tartja kf21bm /IZ OfVdi/i. mrlywll kizdróing il urlmikai ~lnnw kgfollloStlbb ,Ilak­za/ilii, vfllamint!'Uk Mszndltlllil mUfiltjuk bt' riJZkI~n.

A hat/win! az alapok/ól il/du/, s il kaÁn I~ftklttők uAmdm is irt/u/Öm 1/I11ulrja bt' - =imoJ gyakor/mi

pildd" knYSUiiJ - il tu/mika; tltmw ~UII igm fontoJ fff/ik/h, ugylllUlkJror ti rre/mika; rlnnzh alnp~'t'tö fogalmait. nzkÖWf urjrlúlmi kor/dtok miatt !Inn lagwlj", &,nl nlapfogafnulkat fl Ponfolio.hu fiiulrk -

1«hnikai &mzis EGYSZEROEN dmii kiadvdnyunkbllll filUUmtjdk mrg OJVIlJóink.

Az tgJfUNislg is hthnóIig kMtWrl szAmos olRalommal ti pill:úigyi illsrrummrumok ht/yrtt II riswinypi­

(u'ra uta/ullk, dr rnmisuus(I/ mint/fil rsrtbt'n más piaem is irrlillyt1 fl /11l/ntitmit'tlMnk. A dn.'iznpiarok

tipikus jrlhasználtÍii uro/nit jt/tII/ik fl uclmikai &mzimrk, IIbol It/Mn il Il'gjobban !"m;ndfhalóak az aUbbiakb(/11 hrmuta/oTtak.

Szj",rn az rgpzrniio/. krdvrrr/ r!Wwrban napi bonl(Í$ú árfolyam gmjikol/fJk(/j használunk, ugymwkkor

a urhl/ikai rlrmzi1 alllkwrat az idöliÍv mrgt'álasztdsdtól flggr/lmiil 1J/JWllífl)(1tóak (akár nIlpon br"IIi mtrn'tllfu/1/ol/ is).

A kiat/tÚI/Y""I/ a Portfolio.hu MarkrrJ grafikon mjwwjdnak «gÍtsigrlKI IrWtrt/ülr az iUUSZITticiokat, min­

dm r~rrbrn VIIWS pinci folymfllltokflt mutnwa br. A szoftvn" müködhlt nrm tdrgyaljuk, a mzkuk a hup:11

wlI'w.porrfolio.hulmarkmJ intmtr/rs fiU/um irhmkk el

Ttkimvr, hog.y a pblZiiyy I/pitlr (IZ fIT/gOI, a /m,jbbi imlrmrk rlmily/tbl! srgitrfldö igyrkrztüllk mifldtll

rsrtbrllo mogy'lr mrlfrtl 'lZ (l1/KVI kiftjrzlsrkrr is JUr(prltrtni, ifit tiJbb IzPm mnTlldtunk az fIngol mlksza­

vakIIlif, trkintw, hogy mrgftk>Új magyar kifrjrds - ismrrr/rink surim - IInn hOllosodott mrg, s (/ fordifm

vlk>mhryiink surillt igmcsak rrólwrtllmnr.

Rnninyrink fUTÍm kiadt'IÍnJ'lI/k mintÚn OlvaSÓI hozviKgft majd a sikrm k(T(Jkrdishrz.

._.~,tebrolltr.l\u

1. Mire jók az alakzatok?

A tőkepiacokon - legyen S-lÓ réS"t;vény-, deviza-, kötyclny- vagy akár árupiacról - a ~fehetők igcn

S1.éles rélege ke~\kedjk, s czcn befektetők számtalan módn.crrel. S7.ámwlan okból kifolyólag és 10-ként különbih-ó információs bázi$sal adnak CS vesznek. Al összes befektető pozíciójáról, illetve euk

mozgalórugóiról nyilvánvalóan n~'rn tcnddkn.hetünk brnereucl, a·t árfolyamban azonban a lechnikai

elemzés alaptétele szerint minden információ szerepd.

E/.cn információk eredöjét, iIIet\'e az árfol)'"dffi további potenciális elmoz.dulásának dőrejdzését segÍ!­hetik a technikai dem7.és alakzarai (man panerns), mdyek alapvetllen arra . ..:zolgálnak, hogy kcdvC"w

koclcizaúhot.am ar.ínnyal bíró véldi vagy dadá.~;i jel7.éseket scgÍlsenek ll.Onositani a grAfikonon. Ha úgy tecst;ik, az alawwk a pi~ci szereplők bika vagy medve szemléletének egyfajta teképt:"dsét jelentik.

b így segítséget nyújt'J.nak a piac ininyának meghatározásához.

TerrnéS7.ctc<;en az alakzalOk Vi7.sgálata é~ haS7.nábta scm Cso<bS7.er, így nem is érdemes aI.:t.al :\kuni

magunk,ll, hogy ezen formációk segitségével minden esetben jó bdcktetési dömést fogunk hozni. A

célunk ncm is C".t kell, hogy kgycn, sokkal inkább <11., hogy a kockáutJhozam arányt a szimunkra

mqfelelő snmen ramuk.

AL aJak:zalok kiaJakulása

Az alab.1lOk atyj<Ínak Ridrard $t.:habaker ~-zámít, akinek klasszikll~ munkája 1932-ben idem meg lcchnical Analysis and Srock Marker Profit~ címmel, mdya lechnikai elemzés form;Ícióin:lk alapjait

tctte Ic.

Schabaker S7.crint al. alak.t.:tlOk awnosítása egyáltalán nt:rn egp"ZCrü fdadat, hiszen az nem c.~ak a

kmönféle formációk melllori:cilá5ábólés vis.'>l.aidézéséból áll. Az állal;ino.~ grafikon alah.ltok ugyanis

.S7_"Ímtalan különféle kisebb alab~tokból épülnek fd, és a7onosílásukhol hosst;ú lanulási folyamatra

6; tap.1saalat'iZer7.ésre van S"f.iikség. A, alaJaawk vi~l~tálloz Schabaker st.trint dengeJhetet!(n a

tochnikai e1em7.és teljes CS"tkÖ"/.ládnak, valamint a fundamentális elemzés e.ru..özeinek az ismercic

is, o.cn kívül st;ükségük van a befektetőkn(k arra a képe;ségf(, mely az egymi~ .... 1 dlcmétbcn álló

indikációk mclt!q;e1ésél segíti.

Sch aha ker ugyan ~a gr;lf,konolvJs,ís tudumánya ~ jdzo\"d ilkttc a lcchnik.ai e1t"mzés abbrail, számos

befektető l7.onban sokkal ink,;bb müvé~Letként tekint a gmfikun formációkra, hisz(n a konklthió

levonása során legalább akkora ncrepe van az egyéni. szubjektÍV ténynőknek, mint magának al. ádo-

1Y;lm-a1akulisnak. Ennek oka, hogy soha nem lehet két egyforma alakutOI találni, ~ nagyon ritka az

optimális fonnációk megjelenése is a grafikonokon.

• ••. otrstotbroker .hu

Alapréz.isc:k

Az alahatok alapfehevései megegycmek a technikai elem/.6 általános abpfdtcvéscivel, melyek az alábbiak:

a piaci árban minden információ tükröződik;

a tönindelTl ismélli önmagát, azaz hasonlo hdytctekbcn a piaci mozbr.isok hasonlóan alakul­

nak:

a múltbeli folyamatok indikáciÓI adnak a jövőre nézve:

a piacon lrendek "lakulnak ki, így a~. árfolyamok trendszeruen mozognak.

Az alawtok típusai

A grafikon abh.atok igen sokféle formája ismeri, alapvetócn azonban aL alábbi három fó csopor­

tot különböztetjük meg:

1. a trend megv:tltods;Ít előre jeh.ö al;lhatok (trendv:íltó alakzatok, reversal patterns);

2. a tendencia folytatódását indikáló alakzatok (u endcrósító abharok, continuadon paucrns);

3. által:inos alakzaTOk.

A trend megváh oiliát dőre jelző alak7..atok

A trend mcgv:iltods:ír előre jc17.6 abkzarok arra vonatkoz6an nyüjtanak indikáciÓI, hogya csök­

kenő vagy nővekv(Í trend hamarosan véget ér, és fordulat várhatÓ a piacon. Ezen alakzatoknak kél

tíPU5:Í1, a (.nksokar (101'5), illetve a fene keket (bottoms) kíilönooztetherjíik meg.

A trend folytatódását dőn: jelző alalaatok

A trend folytatódásár dőre jcl-lŐ grafikon formációk az el/hó csopomal ~zem hen afra figyelmeztet­

nek, hogy a lendület megtorpant ugyan, dc a meglfvö tendencia várhatóan IOvább fog folytatódn i,

rehar at árfolyam st.águ1dásának vagy zuhanásának mtg Ilinn vége.

Ál talános alawlOk

1.ttCl.nek olyan nlaha.tok is, melyek mind a trend folytatódását, mind pcdig a megv;Í1tozá~át

előre jdel.hetik, ilyen például a h;lrotnsziig. Ezen formációk esetében a trend folytatódásának

iránya a7. 3/1 megdőző :írfolyammozg~stól, a kitörts i r~nyától, a forgalom :abkulásálól és egyéh

technikai elemzési eszköú,k alakulásától is fligg, illetve a.ck segitségével h:adrozhat6 meg a

tov:ibbi ármozg:k

www .• rstlbrok.r.hu

Klasszikus és újfa jta szemlélet

A technikai elemzé.~ irodalmáhan jellemzően :1Wn klass'likus né-u:t uralkodik, mdy szerint a7. alak­

z:ilok két csoportr:l, a trend folytatódását, valamint a trend megfordulását döre jelző form;íciókra

lehet osztani. AI. új S"lemlélete( kiivető technikai elemzök azonban nem mennek el figyelem nélkül

31.011 gyakorlati tények mellett, melyek S?crim egycs alak-.tatok esettben a k.Ia~""l.ikus besorolás nem

én'inycsíil. Ezek a~. :i1t:alános formációk kttféle irányt, a trend erósítési! és a uend megváltol..áS;Ít

h előre jelezhetik. Kiadványunkban mi is ezen új szemlélet ahpj:ín rendS7.cre"l7.ük ts mutatjuk be

az alahatokat.

Időtáv, előrejelzési horizont

A technikai derll7és alahatai igen eltéTÓ<'k a tekintetben, hogy mekkora idő alall alakulnak ki:

léteznek nagyon rövid, akár egy-két napos formációk is (például a one day reversal), dc lellen ér­

hetünk akir több hónapig, vagy akár évekig tartó alakzatokat is (például a hossní bú.is), Hasonló­

képpen nagy az elréré~ az egye.~ alakzatok közön a tekin!etben. hogy milyen idótávn vonatkozóan

vonhatunk le követke7.tetéseket a form;\ciÓkbó1.

Mire kell figyelni ?

AL ;llábbiakban az alakzatok legfonlos3bb dpusait nlUtatjuk ~ réSJ;letesen, ennek során minden

esetben gyakorlad pddákon keresztül is megvilágírjuk ;t knlöllbözű formációk leglényegesebb

tulajdonságait.

Minden alakzat bcmutat;;Ísa során tiirekcdtllnk arra, hogy a formációk legfontosabb tényezői re

helYC1J.ük a hangsúlyt , így az alah~1lOk Itnyeg~nek megngadáún konccntráhunk, mivel a7. 3lak­

tatok vizsgálata során nem a~. a fOIllOS, hogy a grafikon minden részletre kiterjedócn egyenen al

ideális, ~steril gy~ri~ csellel.

Éppen C"télt - a legröbh technibi elcmzésscl foglalkozó könyvtől dlérően - nem SZCrel:fClretünk

sematikus, a valós életben nem iga~..áll haS'J.:IlálhatÓ alakzatokat, sokkal inkább a gyakorlati példák­

ra, illetve azok kcreskcdésénck módjára norítkozunk.

FOntosnak tartjuk a:tOnban megjegyezni, hogy az alaku.tok a technikai e1em,ls egyib eu.kö­

,eivd . leginkább az indik..átorokkal egyuuesen has7.nálva nyújtanak a legkedvezőbb kockh.atl

hmam arányú befektetést, így érdemes a technikai elemzts tdjt's t'szköztárát huználni a be­

ft ktetöi dönté~ek meghoutala során.

_w .. rst.broker.hu

· ... ..( .. r , A

2. Általános alakzatok

Az álulános alahatok a technikai denués lcgegyszeríibb formációi, melyek akár a trend fol ytató­

dás:h, akár a m~nd mcgváhozisát d óre jckt:hetik.

ELen a1akz3lOk :l köv(',kaök:

hárornS"Wgck: csökkcnö, emdk~ö, ni mmenikus (trianglcs: J escc:nd ing, ascenJing.

symmclrical):

négyszögek (rC'Clangles);

árfolyam csatorna (price channd):

hOSSlll bázis (long ba5C') .

Háromszöqek (trlanqles)

A? ;llab..:.tok közöl! a legnagyohh néps(.criiségnek a h:irollwLögek örvendenek, melyek a kgegysze­

nibb, így a leggy:l krahban hasl.náh rormációknak is sllmítanak. A h;Írom~Lögeke[ nagyon gyakran

szükü!ö hárollls/.ögeknek ncvC'f.ik, hi~'"len az árfolyam a háromszög jobb o ldali 57.ögéhn kiiulcdvc

egyre kisebb kilengésekcI mUlat, a különoo,-ö dnevaé.~ :l7.0nban ne 2.3varjo n meg senki t; mind a

két ~sctben ugyan:m61 az alakutr61 van I>lÓ.

A Mromsrog alakutoknak alapvetöen az alábbi 3 fö típusát különböllcthctjük meg:

csökkenő Iláromszög;

emclkedö háromszög;

szimmet rikus háronll>wg.

A h~romszögek jellcmzőir, legfontoS3bh tulajdonságait , vala mint haszn:Hatukat 3 csökkenő há­

ro rn.wg példáján nlUfaljuk he, míg 37. emdkedő és a s7.irnmctrikus h :í rorn'lög~k esctében uak a

legfomosabb különbségekrc kO!ll~cnlr.ilunk.

Csökkenő hároms'tög (descending triangle)

A c.~ökkcnÓ hároIllszög lllaluat egy negatív (bearish) form áció, mcly áh:thlbal1 egy csökkrnó trend

fo lyta tódásá t jell i elÜre. Minda7.0 rdltallétaik olyan eset is, amikor az alakzat éppen a trend Illeg­

ford uhí.sá t mUtatjll (rev~ rsal pallcrn), leggyakrabban azonban a nrgatív tendencia fo lytatádf. anI.

dil>ttrihúciót jelC'l dlire. A gakirooalomhan is ebbt:n a hcl}7-elbcn tal:í.lk07.h:llunk vde a Icggyak­

f'.Ibban.

•••.• rst.brok.r.hu

pa alakzat legfontosabb jell eml.ő i az alább iak S'Lerint foglalhllt6ak ö ssze:

I. A háromszög vízszi ntes befog6ját Icg;ltább két , vagy annál töhb pont ha tározz.a mt:g. Ezen befo­

gónak körülbeliil ví7-S7.inlcsnck kelllennic, egy k i.~ meredekség azonban mt:gt:n gt:dhetó. Az átfogól

I>limén két "agy allnál több polllnak kelJ határolnia llgy, IlOgy a csúcspollloknak mindig aL azt

mt:gc1ő7.ö csúcspont alan kdllen niük, :1.1.;11 al átfogó meredebégének csökkenónek kdllt:nni.

2. A7. alakzat megfonnálód:ísához tt:rmészcrcscn egy Irendnek kelJ dö.wr kialakulnia. A trendnck azon­

ban nem a hossza 3 mq;had.rozo; 3 legfomosabb tu lajdooság;t ugyanis a tendencia határozottsága, in­

tt:nzitasa, mcly alapvctöcn határa1;!.;I meg a háromszög formációt, illetve a potcnciális kitörés irány:k

3. A fent említett befogót , vabminr az átfogól 37 árfolyam grafikonnak több helyen kel l érintenie,

a7. érint6i pontok köúltt a7.0nban a'f árfolY'l!lHlak kisebb-nagyobb IllCrtékbcn cl kdl távolodnia

ezektől :1 vonalaktól.

4. A háromszög kialakulása ht:tekig V;lgy :lk:lr hórHIpokig is dtartbat; a snkirodalolll S'll,nnt a

leggyakrabban l-3 húnapm h:íromS'wgekkd lcht:t találkozni. Termés7.etesen ncm ritka az ennél

rövidebb idŐintervaJlum alatt kialakuló háromszög alakzat scm.

5. Az alaha! egyik IcgfonlO~abb jdlemzóje a forgalom abkulása. Ahogyan ugyanis a7. alakzat formá­

lódik, a forgal omnak úgy kell a trendet viSSf.1igal.olnia: ideális csctben az árfolY:l1ll hárolllS't.őgböl való

-.,r" ........ ,_ u."t .... Ihi ~ __ t ...

• #

" ....... b

"

_ •.• rst.brc»!.r.hu

ki törése elön a forgalom lCC5Ökkcn, mig aZI követócn ól \'Olumt'n mcgugrik. MindaJ.onáltal a furgalom

vissz.a.igawlása nem feltédenül Sl.ükséges az alakzat teljes kialakulás:íhm, az c.\ak cms/ti a formációt, ~lct­

ve annak előretckintő voltát. Sok cst:tncn a forgalom U ahlkm formál az alakzat kblakulio;a közben.

6. A ICI;;hnikai dernz6 egyik lq;aJapvctőbb t~tele, hogy egy rámaSJ. szint ánörésc után maga a t'.imas·l.

ellenállássá válik, és fordítva. Ez történik lq;töbhs7.ör a csökkenő háromszög oetébcn bo, amennyiben al.

árfolyam hat:irouHtan (6; lehetőség S"lt'rint a forgalom határozott Cflldkt"dése által vissaigawlva) áttöri

a vízszintcs befogól . Ebben az CSt'tbt'n a koribbi timasz, V..lZ a hárotru-rog befogója cllenálláss:i válik.

Az emelkcdő három~'ZÖg (a.sccnding tciangle)

A csökkcnő háromS7.ög cl lcmétes alabA1ta ;u cmdkMo h:íromS"Wg, mely gyakorl;uilag teljoen mcg­

egyc-úk a fentickben bemutatott form:lcióval.

A különbség tuindössu abb~n áll, hogy:

az emdkedő h~roms-LÖg általáhan a növekvő (hullish) tfcnd folytató<Usát jelzi dőrc;

ennek mcgfclcl&n a7. emelkedő háromszög esetében a legtöbb esetben a növekvő tendencia

folytallxtik akkor, amikor ~1 árfolyam kitör felfelé a hámmS"l.ögböl;

te rmcrLCtOen at emelkedő háromszög csetében a víz.nintcs befogó nem alul ról, hanem fOl(ilról

táma~"1.lja az árfolyamot, 6; az átfogó S('fn a csökkenő csücspomok ál tal meghatározol!, h~nl'lll

l'ppen dlenkC'/'ö leg: az egyre nö~ck~ő mélypontok fonll:nják meg azt;

'.... ... .-at"-lalyWl

w_ .• rst.broker.hu

_ természerszerül~g az emdkMó hámmS7.ög csctében a vÍ1.s1.intCS befogó az árfolyam kitörb<: után

általában ellcnálli~ból dma.u S1.inué válik.

Az alábbi grafikonon t:gy olyan háromsziig alakzat t:J.lálható, melynél 3 tendencia megfordulása figyelhető

meg. Amim lá tható, a7 F.gis árfoly:uTl3 S71pcn megfonnálta a~. emelkedő háromszög alahalOt, abból amn­

han nem tudott kilépni relrelé, így a trend megfordulása kÖ\mezett bt' a tenckncia folytatódása helyen.

'Ol' (II""' :tOOY ..... 06-_.g .....

kft.4,

A nimmetcikUll háco mS1.ög (symmetricaJ triangle)

Igen rrJekcs Gjtáj~ :1 hámnm.iigeknek a .'il'immetrikus h;ímnw.ög, mely gyakorlatilag ('ID' ooo alakzatot

mutat, ts leggyakrahban a trend folytatódása, jelti előre. Ebben at C:sttbt:n awnball, amikor az árfolyam

a háromszögel megrormálj;l, akkor egy ki~ kom-wlidál:ió mutatkozik, nlajd a háromsriigböl a7 árfolyam

a lendenciát rolytatY.l tör ki.

A nimmetrikus háromszög azonhan igen nchezen felismerhető, illetve kercskedht"tó alakzat, a kitör6;

if'oinyát ugyanis igen nehb. nlCgh~dfomi, mivel megjdenésekor nagyobb ar.inyban fONul meg a trend,

mint a csökkenő v;lgy al. ,~melkedű hárotmliig c:;etében. Egye:; források ~=rint a trend folyt3tódá~

.sjt 7)%-h3n, mig a tcndt"nda rorJuli.J.t 2S%-h:1Il jelzik 3 szimmetrikus hároll1.SZögek. A technikai

dem1.ök egy rb7.e a szimmetrikU5 háromS7.ögck C'/.cn tulajdonsága miatt ugy v~li, hogy a kitör6 dórr­

jd/béhe"l nélkü.lözhet:eden a forgalom figyelése, valamint érdt"flle<o a nyil:iskor kialakuló rések (gap)

meghatáro= is.

www.lrstlbroker.hu

Négyszögek (rectangles)

A négyszögek a trend során, azt mcgtőrve, hm.'iZ3bb-röviJebb ideig tanó sá"os kereskedést [ennek

lehetövé, teMt cgyfAjta pihenóként értdmezhetöck aL árfolyam grafikonon. Gyakran hiYdtkoznak r.I ­juk a sávos ken.:,keJe~ (trading r~ngc), a konswliJádó (consolidatiun), illetve a kon,·wlid.ic iós zóna

(consolid:nion lOne, congestiun arca) kifejezésekkel is, C7.cn fugalmak a:mnban ugyanazon alakzatot

takarják. A négyszög alakzat jdemöségó mutatja, hogy a kbúbbiekben bcmurari~ra kerülö ci.o.-zló

alalcJ.lt csc:tében is fomos szer~t játszik, Je azonosítható több más formációban is.

A négp'ZÖg formációt igen cgysJ.Cru azonosÍtani: mindös.~.e ket nagyjából egyforma magass:ígb.lll clll('­

lyt."ueJÓ CSÚCSpont. illetvc mélypont S'liikségcs bozzá, melyekct párhuzamosan "onalakkal kötünk Ös::."ZC:.

A négyszög alakzat amnban aak akkor formálódik mcg tdjcs(lI, amikor n árfolyam kitör C'/.cn támasz

6; ellenállás szimekkel határolt kereskedési sávbó1. MinJezen mlajdonsagok kÖ\'etkenélx:n a négys'1,ög

alalaat nagytml hasonlít a szimmetrikus hárolllsWghöz, a két rormáció közöni fő ehérbt a cimasl és

cUcr1:ÍJlás s/.i lltek meredeksége (,"Z.immelrikus háromsWg), illc!V(~ párhuzamossága (n~zög) jelenti.

A négyszög alak-r..at u; alábbi legfontosabb rulajdon.ságokkal rendelkezik:

l. Az abb~1I ki~lakuli"'1nak döfdrétele a fó trcnd megléte, illetve azonosítás,1. Idcáli~ ~tben C'l.C1!

elsOdleges tendencia néhány h6napja mn, és nem túhonan érett. Minil h0SS7.1bb iJeje ran a trend, an­

nál kisebb az esél)'c annak, hogy:.ll :.lbk'l.at úgy alakuljon ki. hogy az a trend folytaTódását vclÍtse elóre.

Ugyanakkor minél hos.w.abh ideig formálódik meg az alakr.at, annál erőteljesebb lehet a kitörés.

www .• rstebrok.r.hu

2. Minimum négy olyan árfolyalllpontra V'Jn szük.~, melyek :.l négys/.ögct kialakítják. Ezek kÖl.ül

minimum kettőnek 3 felső dlenáUás nimer, minimum kenőnck pedig az alsó támasz szimet kell meg­

hadromia. Az dlcmíUás és támasz ~-zimekel kialakító cslicspomuknak és m~lyrontokn;lk nem s~ük­

séges ponwsan ugyanawn árfolyamszimcn lenniük, eb'Y kis dtüist megengcd ;17. ala\a.;lt. A (;~úC,~- é~

mél)'pOntOk egymás után, "agy felváltva is követhetik egyllli~t a nCgys-/,ög kiaJakul:í5akur.

Az alakzat C'lcn fá7is:íban lipiku.~ sávos kereskedést lehet folytatni (a s:ív alján \<étel, a sáv tctcjén dadás

és/vagy short), bár nem ("~ a periódus nyújtja a legkedv=5bb kock:íJ.:l!/hof.am arányú befektelést. A

s:ivos kcreskcdéshez kiv;i11Í mq;erősító o-z.közök a Sroch:iStic indik:ltorok, valamim az HSI (Relative

SHcngth Indcx, Relati" Erősség Index).

3. A négyszögek cserében a forgalom nem mut'Jt olyan szahályor.s:ígok;u, mint a hárum,'ózögek escriben.

A gyakorlati upaslnlarok azr mutatják, hogy a volumcn ritk~n emdkedik az alakzat kialakul:is:íval

párhuumosan. Abban al csetben, ha a forg:tlom folyamatos oökken6t mutat, a volumcn hirtelen

mcgemelkcdésc a kitörés erejét és ir.ínyát is meghaciroz.hatja. Amennyiben a forgAlom a nigysmg

kialakulása sor:\n folY;lmatOsan ingaJuák, akkor azt irdemes figyelni. hogy jdleffizlkn a táma.Q, vagy

p<"dig a1 cllcn,íll;\s szint fdé törve emelkedik-e ól "nl\ll11cn. Amelyik irJnyba ugyanis hóvül ;) forg.l1om,

al meghatározó lehel a kitörés irányat tekintvc is.

4. A négyszögek kialakulása hctckig, vagy akár hónapokig i _~ eltarthat, az idc-.i!is intervallum 3 hónap

körül van. Amennyiben CWI idösak 3 hémél rövidebb, ügy sokkal inkább zászló form:icióról bcs-/.él­

hl·tÜnk. Á1talános-\;igban dmundhatú, bogy minél hosS'I~lbb ideig rart a négyszög alabA1t. anrdl inkább

crótdjt'.~ 6 mcggyö~.ű .J kitörés, tehát ann:ll inkabb érdemes véld i vagy eladisi m(;gbídst adni ennek

bekövetkeztc csctén. Érdemes azonb.lll ebben az esetben is Stop 105$ mcgbíJ.ásl ha~'lIlálni, melynek

ár" imje tennbutcsen a kitöréskori ~rfolyam (short csctén a négys/.ög tám:iSL, !lÚg long csclén annak

ellenállás sLimje).

5. Az :Llakzat legkL-dvt"wbb kocká7.at/h07~lIn ,Iránnyal kereskedhe!o, igy legfontosabb pontja termé­

m:tcs('n a kitörés, ami azonban csak abban az esetben valúS, ha 3 'd_ró árfolyam is visszaiga7.0lja e"-t.

SÚl11o/; bcfcktet6 h;\S'l.nál ;v.onban különb(i1.ő mcgcr&ító jd1.ésck<.'t, melyek az alábbiak Ichctnck:

- indikátorok mq,>CMító jelz6ci;

3%-os dcivolodás a kitörés árrolyam~lól;

3 napos megerösílő :írrolyarnmozg<U a kilörés ir:\ny:iba:

a volumen általi erőteljes vi~sLaiga:wli~.

6, Ahogyan S7.;\mOS alakzat csctében. a négyswgdrnél is jellemző. hOW a kitömt követ6cn a kurábbi

támasz nim e1lenáJlássá, ilIen'e a kor.lbbi cllellállás tám=:í v:i!ik, ami szintén a kitörés megerősítését

jdell ti.

www .• rst.brok.r.hu

7. A ki törést követőcn szimos alkalOlllrn:11 talilko,.harunk a ntgys'ÚJg maga~s;Ígá\'al rnegegyC'w

m(retú kitört5sd, ugyanakkor abban ar esc:tben, ha az árrolyam új CSllt:SOt dönt, 6; a kitörés

erőteljesen - ,\ má.~ technikai eszkö7.ök által visszaigal.Olva _ jön létre, :\1. ádolyam dŰ!I nincs

dlc:nállás, így a1 dvileg bármeddig emclh·dhet.

e..ot ..... "" ~,,, , ____ _

.".... ~J~ I

~! f ,j~l\

. ...... ,5101 ......

Árfolyam csatorna (price channel)

Az árfolyam csatOrna igen ha.wnlÓ ~ négyszög alak"l.Jthof., a dm= és a"l. ellenJII.ís ~-únt azonban

nem víU7.intes, mint a n~sú)g ('setében, hanem hadrul.OHan emdkedő (bullhh) vagy csökkenő

(bearish) ininye mutat. A dmasI és a1. dlenál1ás ,lÍntnek a7.onban nem s'Lükséges teljesen párhu­

zamosnJk lennie, ez esetben al alakl.at leginkább a háromnög v:!!''Y al ék form:ícióho1. hasonlít­

ható.

Az árrolyam csatorna a:I. a lábbi pOJltokon tér el a négynög aJahattól:

l. Az árrolY;lm aalOrna csetéhen is létC"lIIie kdl egy trend nek, mdy mini mum kél :irrolyam pon l

üsszckötésévcl hadrnzható meg po:dtív vagy negarív idnyhan. Ezen emelke~lű vagy c,~ökkenő

trend vonallal párhuzamosan "Iakul ki az árfolyam csatorna másik hat;iroló vonala, a C5;llOrna

vonal: emelkedő trend csctén a uendvonal feleu, csökkenő Hend eSCIén pedis az alan. Emclk(:Jő

árfolyam c.Qlorna C5('"tében tc.hát a Ifendvonal a tárnan, a csawrna vonal pedig a1; ellenállás, míg

csökkenŐ árrolyam csatorna eseléhen a jrendvonalar ellenállás, és a CSatorna vonal a t;ima~-z.

www .• r.t~brok.r.h ...

2. EmdkeJó árfolyam csatorna esetében ;I kitörts relfelé az ellenállás nintet, vagy lefelé;l támasz

~"Lilllet áetörve tiinénik, amÍ! optimális esetbcn a forgalomnak természetesen viS,La kell igazoln ia.

Emelkedő árfolyam csato rna esetében ~t lelfelé türténő kitörésnek van nagyobb e5élye, ami a trend

rolytatódását jdemi.

3. Q;iikkenö árfolyam C$.1wrna c.sclébcn ennek megfelelően a lefelt történő ki törés a gyakoribb.

4. Az árfolyam csamrnáhól való kitöré~ e~etén érdemes a u:dlnikai elemzés indikátorainak jd-

1.éJcit is igénybe venni, melyek segitségével ~ükkenthetŐ a kereskedés kock<Í"t"ta. Al árfolyam

csaTOrnával párhuzamo~an a legkiválóbban a'L MACD (Movi ng Average Convergence Divergence,

m07góádagok knnvergenci~ja divergenciája), illetve 31. OBV (On Balance Volume) indikálOrnk

hapnál hatóak.

5. AL árfolyam csatorna esetében is van lehetőség azonban s~vos k('rc~kedésre, mdynek során a tá­

ma}""J; súntnél vételi, az ellenállás szintnél pedig eladási ésfvagy short megbízással érdemes a piacra

lépni. j;ontos tudni azonban, hogy ezen sávos kereskedésnél sokkal ked"C",.óbb kockázatfhozam

ar<Ínnyal kecsegtet a határ0101t forgalom által vis}"l:aigazolt kitöréskor t örténő kereskedés .

www .• rstebrok.r.h ...

-

Hosszú bázis (lonQ basel

A {«hnibi elerll1.és egyik Ic:gk<:dvczóbb kockázaúhozam aránnyal kt:a;cglelö alakzala a hosszú b;bis,

melyel nemcsak a sávban \13ló mO/.gIÍs során lehel IÍrrolyamn)'ercség mcg>l.cnésére kihaS"Lnálni. hanem

akkor is, amikor u árfolyam kitör a hosszú ideig fennálló bál.isból. Sőt, ekkor h ... het csak igazán kiha..sz­

nálni, illetve jelentős profitot elérni a formáció fdisllltrésévd.

De mi is az a hosszú bázis~

A hosszú bázis gyakorlatilag egy szük. sávos kercskalést (range tr:ading) jdem, mdynek során a köny.

nred,:n a7.0nOSílható támasz és ellenállás szintek közül u árfolyam nem, vagy 00 igen rövi(1 időre tör

ki (false brakt."Out).

Hogyan érdemes kereskedni?

A hoS!."Zú bázis Iq;fontosabb jclklllwjt, hogy az adoo inStrlllllentumnan a piaci S'lCfCplők IItm Iámak

komolyahb potenciált scm poútÍv, stm negatív irányb;lIl, a papírok irámi érdeklődé!; gyér, így 37. árfo-

-~- - , !.,1 ) __

c.-t ... r, __ • ' .... 0; ~, ....

lyam nem prodllk.íl komolyabb kilellgésckel. EzI igawlhatja ViSSI.1 a forgalom is, mdyhcn jel1emWcIl Ha jön a kitörés __ _

szint,:n nincsenek nagyobb kiugnísok, a volumen egyenlett'S s1.intet mutat.

A hOSS"LÚ bázis co;ct,:ocn kiv;íloon alkalmazható a sávos kere:;kedés. hiS7.cn mind a táma.-.-z, mind al CI

lenillás szim i~n eTÓldjcsnck bizonyul, tekinrve, hogy n,ímos alkalommal tCSL.tdte ut u árfoly:ulI at

alakzat során. A s.;vos kert::iked6 J(nycgc, hogy a sáv alján, aza1. a lá m;tS"1, S"l,intnél v':teli. mig a s;iv tetején,

aza1. a1. ellenállás ~'LÍntnél eladási (Wvagy shurt) meghí7.ást ad a befekteto. A sávos kereskedés önmagá'

erosÍ1ó folyamat lehet. a kereskedés a sávból ennek hatásár~ csak kismértékocn, és csak röviu időre lör ki ,

hiS/Á·n az dlenIÍlIi~ szintnél a lx:fekterők nagy réS"l.c elad, a clma..';1.nál pedig a bcfck!etők nagy ré.~ze már

vérdi meghíú.ssallép a piaua. A sávO! erÖ5ítik a Stop luss szimek, valamint 3:.0: automatikusan érvénybe

1,:p6 \iteli mcgbí-cisok h3..'>'Ználarai is.

A sávos kereskedés a legkcdvC"Wbb kockázaÚh07..am aránny.u abban az co;clbcn kCCSt),>tt.""t, amikor meg·

fdd6en kiv:í!asI.tott indildturok is vim-..ajelzik a vételi, ülcrvc: az eladási Sl,inteket. IIren indi!citoOlak

námítanak a Slochastic inJi!cilorok, valamint a Relatív Erősség Index (Relative Strength Index, RSI).

Egy jó példa

A BÉT·en a hoss/.ú h.his, illetve: a sávos keft'Sked6 egyik legjobb péld:ija az Mlcldwm (korábban M;l\.iv):

u árfolyam évek óta a 700 és 1060 FI kö/.ötlÍ csatornáb-JIl mozog, onn:lll mimlig csak rövid időre sikerült

kirörnie. igy a 700 Ft-m támlS"1 Slimen Icchnikai S"lcrlllélctbc:n vttclckkel érdemes a piacr.! lépni, míg u

ellenállás slinten eladási és/\"3f,Y short megbí1.ás jdem i a kedvo.6 kodcizaúhozam arányil ken::;kcdésl.

Minden sávos kereskedés végeI ér :ll.onban egySt,Cf; cnllek jelt, hogy II árfoly=t határozottan és nagy

forgalommal karölrvc kitör :I hosszú WWból. Amennyiben ez a ki'ör6 fdfeU történik, al cg)irlelnm

6; cmteljt'S vétdi jd/.éskénl értdm17.hctó, amennyiben ,>edig lefelé. a7 határo10tt dadóisi (és/vagy ~horr)

... .~U Zocn."".1O-2005.0~ .11

_W.frsttlH""ok.r .hu

jelz6;k~nt. A kitörést kÖ\·~tóen tcrmmctcscn dkqlI.clh~tó l"S}' yiS$LatO'Ztd6o; is (uad~rs' rcmol'S('), ami

m~erósíti magát a kitörésI, s igl'n kedv~"l.ő kockizat/hol.3m aránnyal n-nddktlÓ technikai indikációnak

tcki1llhdÖ. Ezen hacirowlt - vjs.~~ltcsztdéssd vagy anélkül mcgvalósuló _ kitörések számítanak al

tgJik It"gnagyobb pro!iCC'M kec~gtCl6 yétdi jel7iscknek.

Kinin6 példa volt ~rre a MOL csele 20tH végén-2()().i eletén, amikor az árfolyam cs:lknem 4 évig egy

11OSS"l.U bázisl mUt3101I, ahonll.lll hirtelen kitört, s hatalmas száguJd<Íst produlcill. A fellli grafikonon

látható, hogy a MOL árfolyama a kitörést követöcn nagyon nahályos ,·iSlo"Z.llö7.lelé:st mutatott be, ami

mt"g~rősitcltC a 1'(ldi jelzést. A kitörést a voluml'n jdent6s mcgugrá.>a kísérte. ami Icrm6;zet~sen mcg­

cr6sítl'ue az alakz.atot, illetve annak jeh.ését.

Egy kiiJönleges eset: egyre rövidebb hosszú bVjsok

Nagyon érdekes és különleges csemek S'l.óÍ.llIít az OTP 2000 és 2004 kÖZÖlt i árfolyam grafikonja: a bank·

papímk ugyanis ebben az idóS1.akban több ízben is egy hos>~u há7.i.roan mozogt3k, C"f.cknrk a hos.'i'lÚ

bázisoknak llZ időint~JV:lllllllla awnban egyre rövidebb és rövidebb volt.

A hOSSlU bázisok alau klválóan I~hetett sávos kero;kedé:st rolytatni, md)'11C"J természetesen a tOCllllikai

indikátorobt is t«lemes ~'Olt ha$7n~lni. Mind~mdlell azonoon ig~n jól awnosíulaI6ak ,-oliak a kitö­

tések is, bár YiSS"f .. te,~td6s~ cs:lk egy ízben, az utolsó döni bázis csctén, 2 500 FI környékén vol t (X'lda.

Ezen kitörés tl'chnikai S7.emltlethen sokbl meggyözőbb voh, mint a korábbiak, nCtTI csoda, hogy jóval

nagyobb ütemű árfolyam-emelkedés is követkel.Clt fx e7.\ kÖvl'HJcn.

.'., ......... ' , .........

Nem minden hoSS"dl b:his C5Ctében tapaS"lwlh<ttjuk awnhan a fendeker, auz a kitörést 37. alalo~ltból. Lé­

teók inven példa is, amikor q;)' hatalmas mily urán az árfolpm ~hcsl.Orul~ egy hosszú bá-.us!.Ill. Ebben az

esetben érdemes vissz.:l.Iérni aStochaMic indik:ítorok és az RSI figydl:séllc"J;, $ m'1,ovaIósíuni a f~llIiekben

bcmutaton sávos kereskedést.

wn inverl alakulta jó példa az j\f1i::I~kom 2000-200 l-es <Írfolyama, mdy ~ amint az alábbi grafiko­

nOll is l:ítható - egy .'i'Zédül~to; emelkedést kövCI&n ugyanolyan gyors luhanásha keulett. A távködési

papírok árfolyatll.11 C'f.lIt:ln egy erös hOSS"ll1 bázi> kötötte. ill~tye köti glÍ1.sba, ahonnan a n.'s"J;vényck

mindmliig csak nagyoll rövid idón- tudtak kir/imi (false hrcakOlll). Ha cgyS-l.Cr kitörnek, akkor viS"l.Ont

üd~mo figyelni a Vis.qatö7.td6o;re, 60; 57.ük StOp loss--al kereskedni, tndynek során a stop los.~ .nint~t a

hOSSlú bázisho~ érdcmo; iga7.ítani: lefelé val6 ki,örés esetében a cim.:m. fdfdé való kitörés CSCtébell

l,ooig az eUenáll᧠nillllll'k mt-gfdeló árrol)"anna.

er. ..... , Mo,U... for',"; .... ,,""

W\ffw.lrsllbroklr.hll

3. A trend folytatódását jelző alakzatok A tr~nd (olyt:uódá.s:it dön,: jelLÓ alakz.:uok közül az alábbiak során awn leggyakr:lhban használt, illct~

V~ a legnépszerűbb formációkat ffim:ujuk be rml~(CSCIl. melyek elengedhetetlen kellékei a (~hnikai

S7.cmléJC:lbcn kercskcdó bd'ektctŐknck.

Ezen alak7~llOk a kiivClkC"liSk:

measun.:d move: bullish, bcarish;

zá.~zló (n:lg, ~nnan{), medve l.ászló (hcar nag); (fiilcs)cs6u (cur with handle);

gyorsuJi'I (accclcrated growth phasc) .

Measured Move

Igen nchtl ddömeni egy részvrny árfolyamának oökkcnése esetc:n, hogy a pozidv trend korrekciójaról.

Y.lg)' pt.Jig trcndfordulóról V3n-c ~ro. Ebben a hclyt.l!lben Kghhct az ún. Mc:lSurW M~ tcchnikai

alakzat, melynek felismerése és kcreskroé~e 37.0nban c:gy.í ltalán nem egyy.eni,

A Measurcd Mo\'(: alab..atnak 2 tÍpu .... ·h különböztethccjiik Illeg:

Bullish (emelktdö) Mt"al;urtd Move;

Rcari5h (aökkcnö) M=<rurW MOVe.

Bullish Measured Move

A Bullish Mca.\urW Mov..- ahlcr.ar h;Írom r~~Lhöl áll: a:(. első harrll~d a nüvdrvö tendenci,L rb.ut képC'ó, nll'

Irtr a trend mcgv,íltO'dsát don: jel/.ó, auz csökkenő harmad követ. A formáció utobó része C'7cn csökkenő

harluadnak éppen:u dlenkc-lÓj..-, az.al fdfelé ir-.inyul, így a trend folytatódását prognOS1.riJ.álja. A Bullish

Mt"aliurOO Move tehár felfelé indol, majd egy korrd:ció rormálódik ki (C'Z rnUratj2 2 rendC'nci2 megv.í.lr01.á­

sár), ami awnhan hamar behal, és folywódik az erederi rrend, auz al. árfolyam rov:ibb cmdkroik.

Az alaku t általában ho.~<;z1Í idő ,rhu alakul ki, ,ulli jdlenl1.őcn több hónapos időimervallumot jdem.

A Bullish Mt'aSuroo Mow alala.at az alábbi főbb tulajdoruágokkal jellemezhető:

I, At. alakzat egy emdkedo fo trend n';'i7.ét képtzi, meginduli..:! dőtt a,..(mban egy csökkeno m:isodlagos

www .• r$tebrok.r.hu

v;!gy minor tendenci;ív:l l állunk S'Tcmbcn. F ... ,cn csökkeno m:isodbgos vagy minor trend ho~Q.3 alcir

hónapokat is elirhct.

2. A7. alahat egy növekvő tendenciaval indul, hiS'Icn a rOlmád6 misodik harmadában ennek a fdfelé

irányuló rrendn..-k ,r mcgválto/..ása követkC'tik lx. Enntk a fdfdi irányuló tcndcnciának a hossz.a néhány

héttől cgés7.en hónapokig dtanhat.

3. A mio;odik harmadban tapasztalható árfolyamcsökken6 sok esetben egy kis Sllikülö h:irom.qőger

r<ljwl ki. Álralánosságban elmondhatÓ, hogy !Júna nagyohb a korrekciót rnegdüző emdkedés, annál

nagyobb k 'Sl magol a korn:kci6 is, ..-nnek mérrékc nagyságrendilcb a növekvő sz.aka.~7. cgyh;mllada és

kétharmada kü:rotl !Öf.okotl lenni.

.. n ..... , ZOOLOe.U· I ... ' ..... . , c.-............. - r_ ',*'111.

I I . ...... ..

4. A korrekciós második harmad utJn Í1jabb növeked6i sLaka.n kövC1kajk, melynek mértéke általáhan

rn~'gcgye-/ik, vagy lilirel megegya:ik az elsö emelkedo . .,-zakasz növekedésének a m~nékévd. Ennek a

S7 • .u.;t>'lnak 3 ki;rlakuliclval v;i lik teljessé ;, 13ullish Mea.~nrcd MOl'e formáció.

5. Az a1ab,.at akkor ig:,z,in S"ubályos 6; akkor kercskcdhetö lu:d"t!'w kodcizatlhoz.am aránnyal, ha az

elsO erndkedo S'T,.ak;lS1 nÖ\'..-h ö forgalom mal párosul, majd a korrekció alan a volumen viw,1csik, hogy

Uutátl a második növcked6;i sz.akasznál ismét cmdkroho:scn.

.... ........ .. nhbrok.r.hu

A McasurOO MO\~ több alab.atból épülhct fel, azaz :I. form:ici6 egye; szabJ.7..ai k(ilÖnoom. más ttthni.

kai abkz;l!okat alkothatnak. At eI~ nakas-I kialakulás.ínil nem elképzelhetetlen egy dupb mélyporn

formilódi~1, al egyes r&«k pc:dig mind egy-egy árfolyam C.~1IOrnában mozognak. wn kivti! a máso­

dik hJrmadban tapasztalható korrekció ala.tt egy s-/.ükülb háromsúig is elkc'puJhct(), md)'ból Bultish

McasurcJ Move esetén termCs7.etcscn felfelé tör ki al árfol)'llrll.

i losszú távít, évckig tanó bib piac eselén nem dkqJl.dhelctlen, hogy a Bultish Measurcd Mon' alakt..a­

tok cgés-I soroutat lathatjuk az árfolyam grafikonon.

Beari.o;h Measured Move

A Bearish M~waI Move az alábbi pontokban küJÖnböl..ik a Bulli.o;h Measured MOVl:-tól:

mivel al alalu;Jt éppen a tükörképe a Rutlish Measurm Move-nak, a fO trend oökkenő, a fonnáci6t

megdölÓ m:isodlagos tendencia p('dig fdfelé irányuló, mig lllaga az alah.:!t Idelé tart;

ennek megfdcl&n a második klflllad korrekciója nem lefelé, hanem felfelé indul meg;

;1 f01b..aJom alakulás.1 hasonló a bullish alab.1thot , hb-zc:n a csökkenő rés/.ck c:sc:tt n növekszik, míg a

korrekció a volumen ViSSLaeséstvcl párosul.

Zászló, medve zászló (flag, pennant, bear flag)

A zá\7Jó formació egy olyan rövid távlÍ tocimikai alakzat. rndy alapveróen egy hosszabb-ruvidehb ideig

www.ersttbroker.hu

tarró nyugalmi idŐS7.3kot }eleni egy nagyobb árfolpm rally kellós közepén. T«hnikai sLemlélctben az

1rfolyam ezen formáció esetében erot gyüjt a IOvábbi izrnosodá~hoz.

A dsuó alalo~1tot tehát egy jelentős erősödés előzi meg, is egy hasonló erü,o;(Xi6 követi. A két növekvő

trend, mely megdőú és követi a zás-.dót, ilt'.dában ;uonos nagyságlÍ szokotT lenni, Cl azonban nem alap­

követrlminya formáci6 kialakulisakor.

A t.ásUó alakz.at föbb jell emzői

I . M ivel a tendencia rol)'tató<Lis.Í! dőre jelző 11lab.1tról van ml, természetl.'S, hogy léteznie kell egy emd­

kedú trendnek a piacon. 19;uán st.alill)'os alaktatról akkor hcsl.élhctÜnk, ha ől zi'iZló kialakulása dón a

nÖ\'ekedés emdkcdó forgalomrnal p;íro5ul. Nem ritka, hogy gapek találhatók a7. árfol)".un grafikonon,

a= a zászló alakzat közben kit gyertya jdeorőscn eltávolodik egymástól.

2. Z<b-zlótúdnak nevezik ől zi\7Jó alab.al alOn r6-ur, mdy a7. első, V'Jgy pedig az elihö ellenillá.~ .runt

felfdé történő áttöré.~löl a dS716 a1a\a;lt tetejéig tart. A dS"LIórúd tehát nem rmís, mim az árfoly;ull

növekvő ;=kasu, melyet a ,áS".dó követ.

3. A cisLl6 alapvctőcn egy ~pt.'Ciál is háromSl.őg alakzat, ami ől mcgdó7.ó nŐ\~kvö tendenciával (a zászl6-túddal) q,pcn d1cntéu:s. azar aökkenö trendet mutat. Fz a csökken6i azonban nem jdcmós nlinékü,

általában CS<lk oldalllÓ m07.gásról bcrtéllu:tünk a szabályos formáció esetében. Egyes c:sc:tekncn előfor­

dulbat, hogy a :cl!.71ú nem Idronm.őg, banem négy~'1.Ög (esedc:g ék) 3lab~1tot vesz fd, ilyenkor annak

--•• •• • • • • •• • --• • • • •

-

e_, ' .........

• • • • _. ...

". '" " " •• •• ~~

• 1 ... Or 100 •

• • •

~ "'~ t'.,/' • tr_ lolyt.tUlk •

"lí"" -,,' r -- ,rAJ: kltlM't . Y du;"

~-._ . ..... I

, l, . -. .. _ _ _ .... _ .... _,,,. _" .. _ .... _ .. " _CI .. _ .... _ .. " _.,. _ . .. _ .. " _~ _"" _ ...

_w.trstebroker.hu

• • --• • • • • •

--• • • • .. • .. • --• ----• • --• • • • -.. .. • • ---• -

fdsó és alsb széle párhmamos ~nesek mentén helye7.kedik el. B.ir C"tekben az eserekbt:n nem tdjesen O" {NIl'" 2OO7.G., .... · Z-.01." .

S7.:lool)"os a~ alakzat, C"t nem jelenti a7.l, hogy ne lenne haswá!ható a technikai elen17.éshc:n.

4. A ÚS",dó alakzarok jellem7kn mcglehetÖSt.-n ruvid idöintervallumot fognak ál. :iltalában sokbl rövi·

debbet. mim a dS7.1óníd kialakulásának;u idöurtama. A teljes :cis.zló alalct.:lt (I.áS7JÓníd ts l,.ás/JÓ együtt)

kialakulisl 1· 12 hétig tanhat, az. iddlis idöranam pedig 1-4 hét. Amennyiben a fom"ició kialakuli'>a

mcgha ladj~ a 12 hetet. akkor sokkal ink.ibb tekimhetö háromszög, v-.Ig)' nég,}'SZÖg alal""Umak. mint

zás:tló formációnak.

5. Al alalct .. ;nból való kitörés akkor valósul meg, amikor az árfolyam ~megr:lj7J)l ta~ a úcló alakurot. és

C"LI követően ismét megindul fe!relé .. Az árfolyam tehát fOlyt.atja a kor.\bbi trendet, és emelkcdésbc d.h

át az. olda1a7.6 m07g;isból.

6. A kJaS!."Ziku~ úszl6 alalnat eserén a forgalom növekedést mutat a 7..áS"/16rÚd ki~lakulásakor. Cl a1.Onban

nem minden e.~then kövelkC"/ik be. Egyes esetekben a forgalom nÖvck(.-Jésc nem kell ahhO/. hogy az

alakzar kialakuljon. at cs;\k megerösítö jelzésként S7dg;i1 a bcfektetűk n.ám;Írn. A legfontosabb a W1:'

lb alab~lt kblakulás.l (>Sf:tén az erőtelje-; árfolyam·növ('k(.-ub. a z:íszlórudak kiabkulá&1 sonln, e nélkül

ugy.lIlis:t fo rmátió inkább egy hároms1.Ögnck Ickimht"tö.

7. A w·,dó a1ah:u mcgfonrdlásot utáni kitörést követócn SI.ámos alkalommal rapaw.!":Ilh:ujuk, hog)' az

árfolyam viSS7.11CS"/tcli a /..ásJÓ dlen.:ílLis szintjét, ahonnan azut;Ín ismét nagy forg.110mmal rugastkodik el

a kurzus. F..7.cn vissQtt'S.tte!és a formáció jeb.éstt crfuíti meg, amit érdemc::s vételi mcgbíds.sallekövetni.

Med~ 7.ásdÓ (beat Rag)

A mcave ÚS7Jó abkl.a.1 a.t.ász.ló ellt"ntéte. aza7. a 7..w.lóníd lefelé alakul ki a 7.is7JÓ konSl.olidátiós s:ukaszát

kövelocn. F..I.cn formáció igen közk.cd\'Ch a toclmikai elemzést h:l$7.nálÓ bcfektctók körében, mivel a

~,.ás/JÓ formkió kialakuli'ia után könnyen és nagy pontossággal meghatárol.ható az. árfulyamslilJyooés

rnértékt". Az. alakzat jellem/kn vaJamilyen negatív fundamentá lis Ilír n)"Om:Ín abkul ki.

A medve zá.nló az alábbi pontokban különbözik a únJ.ó alahattól:

I . A trend a rnt"dve 7.iW.lÓ csctében csökkenő, így a z.1..'\"ZlórÚd terrnCsa:tesell egy erotcljc::s ncgatí~ piaci

hangulai eserén alakul ki. melynek során t"g)' vagy abr több hat<irowll r6 is rl1egvaI65ulh~t.

2. A 7."Íszló ebben az c:;ethen is ha.<;onlíthar négyszögre vagy n.immetrikus h:irorliS"wgrt:, de .uá11l0~ eset ..

hen láthatunk inkábh háromszögre cmlCkcztetö alala..atut is. Nem ritka. hog)' a z:ísz16 enyhe I")()'l.irív

lendcndát rnurnr. melyhen a ds/JÓl mcgeló·l.Ó jelentős ~ láttán;1 pia';;!";1 It'pó btfekterok vételei mdlctT

SI.crcpe van al: eladá5i (shon) po/.idók ddsának is.

• wzW

,

'"

3. A zászl6 kialakuli'>a \Itán a7. árfolyam lefelé tör ki, s ismét jelent&. ro követkC"lik be. Az cs6 gyakran

egy jelemös és határozolI rés.scl indul meg. Az esés mértéke általában jól progt'OI>~Ltizálható, az ugyanis

köriiJheWlmcgt.""gYC".tik a zászlót megelőző esés nagyság:h-al.

4. A zászló a zászJórudat megformáló p.inikhaugulat elcsitulásival formálódik meg.

5. A forgalom alakulása ib'l!ll fomos ténycz6je a7 alala.arnak, hiS"l.Cn a z:ísl.Ióníd ;eUem1.Öeu hatalmas

forgalommal páRnoul, mivel ~ negatív fundamentális hir h"uá$ára rengeteg befektető szahadulni kív-,Ín 3

r6::~H;nyektőJ. A \ulumeu a 7..is7.1Ó sor.\n alacsony, ugy.Jnakkor alok:ílis ooopontok növckvó forgalom­

rnal párosulhamak. Az árfolyam dszlóból való kitörésekor a volumen jellcm7.ocn jckmösen megnövek­

"Lik, ami a fOrmáció mcgcrósitésú jelzi, s a kereskedés l)(ltenciális ir.\nyát is mcgll3tározza.

6. A medve ciS"dó jellemroen rövid I:ÍvlÍ. 2·4 hb alatt Idjl'Sen kialakuló alakzat.

(Füles)csésze (CUp wlth handle)

A {:.~"ZC alakzat sodn a grafikon egy öhlös f('n('kct formál, melyct kövelocn a~ árfolyam egy kis kon­

"l.Olid:íciós sl.aka .... l után ~lfelé tör ki a formá.;;iÓból. Iv.. alakzat a/.onosítás.ihoz mind(,llképpen ~-zük~g

van egy folY;lmatrnó c.mkkcn61 követő trcnd~·l.CrU emdkedésre, ami meghatáfO"L.Za a a6zét, majd C"/t

kÖVctÓt'n aIUlet formál6 erndkedésre, rnc!y egyben a kitiirb alapját is jelenti az árfolyam scimár:l.

A oést~ formáció főbb jellemzői

I. A uésze alnbM1t az árfolyam csökkenő trendjéből növekedé~i tendenci;Íb~ forduUsa során alakul

ki. Iddlis csetben ez ~ po"/itív tcndenci~ nem wrt tul hoss7.tí ideje a csés~"e megformálódásakor,

jellemzöcn l-2 hónapos idő lanamOt tCSZ ki mindössze. Minél hOSS7.abb ideje taft a trend, annál

kisebb az esély arra vonatkozóan, hogy al. alakzat ki fog alakulni, és a tendencia folytatódni fog a

u6ze fo rmációt követően.

2. A csészének természetesen U alaktínak kell lennie. A sz~hályO.'i csés1.c formáció jobb és bal

oldala körülbellil egyforma magasan van, ez azonb~n n(·m alapkövetelmény, kisehb eltérés meg­

engedett.

3. Ideális CSetben a csk-t.e mélysége al. al.! mt'Sdóző növ{'kvő trend egybarTlladát teszi ki, de S't.abá·

Iyos abb.atnak tekinthető az ennél kisebb mélységú csk-le is. A r\llmll piaci reakciók kÖvetkezté­

ben C'/. a mélység azonban a"l. emlitett niivekedés f"lét is elérheti.

CI ' ... ...... OR - • .,." " _ r

kItit"

4. Az a1ak7..1tOI indÍló árfolyamcsökk"nésl egy növekvő s-~ahsz köveli. melynek követkC'llében

a csésze jobb o ldala is megform~ilódik. Ezt követőcn q;y enyhe korrekció alakítja ki a f'tilel. mclyhöl 31után dindulhat a fdfdé való kitörés. Néh;Íny e.~tbcn a fillz.h'zló vagy ék alakzatot is

formálhat.

w ...... rst.broker .hu

5. A fUI a kitörés elŐtri végső konszolid:iciÓt jelzi. ami ak;Ír egy újabh csökkenő minor trend is leheL

A fUI kialakulása során 31. árfolyam csökkenése jellem'ukn a c.~éS7.e rnélpégének az egyharmadát

teSÚ ki. minél kiKbb ;lzonban ez a viss'laesés, általában annál nagyobb és hat;ÍTQ7.0rtabb kitörésekel

látni a grafikonon.

6. A csés'le alab':!! tdjes egéS7.ébcn, teMt 3 ltille! egyűn :íltalában l-6 h6nap alan alakul ki. de

r,'nnél hossubh időtartam is elképzelhető. A ftil ideáli~ esetben l-4 hetes idótaTlam 3latt formá­

lódik meg.

7. A csésze flllének kialakulás'l máni kitörés akkor idd.li.~, ha a forgalom viss7.aiga7.0lja a/.t. A csé­

~/e megformálása alatt ál talában csökkem; forgalommal találk01Jl3lunk.

8. A fU lescsés7e alala.at során két módon érdemes kereskedést folytatni: q;yrészt a csésze növe­

kedé~i fázisában al emelkedő trendet követve long pozíciót nyitni, másrés7.t pedig - és (:"1. jelenti

a kedvezőhb kocká-tat/houm arányú kere~kedést - a ilii ki~l;lkuUsa után vételi megbízást adni .

Mint mindig, in is érdemes azonban m:ls technikai elcflldsi cszkötökel is igénybe venni megerő­

sílŐ jel7,ésként.

Gyorsulás (accelerated Qrowth phase)

A felfdé irányuló [rendek végéi sok esetOcn egy gyorsuló st.akal;1. zárja le, melyet követően 37. árfolyam

:IhaLiban meredek csökkenésbc CS;\P át. Ezcn tt'cllllihi alakzatot nevezzük gyorSIIlásnak vagy begyor­

~lJLbnak. ami egy kiv,i!óan kereskedhet6 formáció, ugyanakkor a véld i, illetve 3Z dad;i.si meghí'cis

megfeIdő idözilésc roppant nehéz fdadat.

A gyorsuló alakzat :iltalában kétféle :írfolyJlIIsukas-~ után követkc:zhet hc::

l . niivekvő trend udn,

2. vagy sávos kereskedést követÓCn.

A gyorsuló f.U.is kialakul:ísa dött az árfolYJm :ílf3lában hosszabb ideig tartózkodik a sávban, vagy il.

növekvő csatorn;Íban, ahonnan egy kitörést követően alakul ki a form:ici6. A gyorsulás CS4.'tében az

~rfolyarn a legtöbb oetben abszolút, vagy több éves. é\'ti7.cdcs csr.'lcsokat döntöget. s ~ növekedés dina­

mikaja a korábbi emelkedö Hend dinamik:lj;in,il jcllemt.Ócn sokbl meredekebb.

A gyotl;uló növekedési (,üis során az árfoly.un rendszerint két funnábaJl morog:

- cg)'re nagyobb meroockséggd renddko.ó csatOrn:íkban:

- V3gy parabola abkzatban.

www.lrstebroker.hu

Egyre meredekebben, mint a MOl!

Az egyre növekvő IIIrreJeb~ggcl rendelkező c.~alOrn;\k során cgy általában hOSS1.abb sávus, vagy

emelkedő S1.ak,LS"Lból való felfel é kitörést követően ,L"t árfolyam újahh és Líjabb CSll(sokar döntöget,

a növekedés azonhan egyre gyorsabban következik be. Ebben az esetben az alakzatot tehát több,

egyre emelkedő lIIeredekséggel rendclke-ID csatorna ha tározz.a meg. Az eladási jelzés akkor tapasJ·

talható, amikor az árfolyam lefelé kitör valamelyik cs;twrnából.

- --

• :J. __

mU[J.\ott. A dinamikus növeked6>i fáziSt követő oIJalaz:í..~ hat;\wzou eladás (~s/V<lgy shor!) jd t.és­

ként volt értelmezhető.

Több gyorsulás egymás után

Sok esetben elk~pzelhclő a7.0nban az is. hogy nem egy, hanelll több begyorsul:ís történik egy rövid

idősuk alatt. Ebocn az csetben az első dadási jcl1.és1 egy ismétel! növekcdes követi.

Ennek illusztrációja látható az al:íhbi grafikunon, ami a MOL 2003-2Uo4-es árfolyam alakulását ., LI COMf'VTl'.I ..... ~U 1001.0' .10- 0""'.09." . Cr .. ' " oy _ .... . f • ,...,_

slKrepehet i: al. eladási jelzést az :lrfoIY'lm c.~atorn;Íból való lefdé kitörése mutatta.

"1"'l1li'"

Parabola: az Apple C5eu

A parahola formáció esetében a sávos vagy trendsuni mo/gáSt egy parAbola ivén kerep.tiili növe­

kedés váltja fel. A görbe mentén történő növekedés kifulladás:ít egyértelmüen jeid egy jelentő-

5chbrll"k mOl1dh;uó korrekció, ami eladási jelzésként énelme1.hctó. Ezen korrekció awnban ncm

minden esctocn éles fordubt. sokswr egy a ökken6 háromszög alakzat formájában valósul meg.

AI. Apple ,>éIda a fentie kre: a papír árfolyama:l.7. elmúli 6'ckben több ízben is par:l.bola form ációt

www.~rst~brok.r. hu

........ jeloel

Az újabb vételi indikációnak az az eset tekinthető, amikor az árfolyam al újabb gyor~u ló F.hishan

1\ korábbi gyorsuló szakasz legmagasabb ;írfulyama mu megy. 31.:1"'. új lokális vagy ah57.0lüt UllCSOt

dönt. Az újabb gyorsuló s1.<lkaS"lOkban ennek folytán újabb és újabb csúcsokat tapasnalhatunk,

ahol az dadási jd7.és hasonló, mint az elw gyorsulás alkalmával.

Mi jön a gyorsulás után?

A gyursuló szakaszok wán sok csetbeo S:lVOS kereskedés láthatÓ, ugyómakkor számos alkalommal

igen éles negativ korrekció tóL pas-ztalható 31 árfolyamban. Eten utóbbi mozgás volt látható a Rába

2007-es begyorsulása után is, ami egy p'lr:lbola típusú gyorsuló alakzatot követően ab kuh ki. A

~or~uHst követő korrekció r:Íad:i.sul kiemelkedő forgalom melleu ment véghc, ami a gyorsulás

\'égének eladási jeld)ét e rős ít ette meg.

www.erst.tlroklr.hu

C_, .... _ .... , ...... : __ ' ..

TekinTVc. hogy a gyorsuló formációt sokswr a Ráha ptllJájához hasonló élcs korrekciók kövelÍk,

4. A trend megváltozását jelző alakzatok A trend megváltozásár e1<irc jelző - ~agy mi~ névcn tTCndciltó - a!alc,.alOk köziil v. a!;lbbiak során v.on

leggyakrabban haszn:íh, illctve 1l1;néps7.Cnibb formációkat mutatjuk be rés7Jelcscn, melyek elengedhe­

teden kdlékei a tcchnikai sLCmlélctbcn kercskcdó bcfektctŐknek.

Ezen alabatok a követke7.ök:

one day rcvCfS;.l.l.

dupla csúa; 6; fenék (double top, double honoml;

tripla a;úa; 6; fenék (Iriple 101'. (ripic holtom);

fej és vállak (head and shoulders lOp, hcad anJ shouldcrs bonom);

kerek fcnék (munding bottom);

hum jl and rlln;

- .sziget (island);

- ékek (wcdges);

táguló csócs (bro'ldening tup);

gybnám (dia monJ);

érdemes al alakzat első jelzésére 3.7.onnal eladi~~31 reasálni. KcJvC"w kock:Í7.31/hozam arányú be- One day reversal fektclót az jdcn!. ha az újahh begyors\lli~ mcgindlllá~a cserén csak az ój ;Írfolyamc~ócs Illcgvaló-

slJ l ~ i sánál lépiink .1 piacra václi I11cgbízással. A Olll' day revcr&:ll .),.ámos trendv:í1tó technikai ablo.at kl'"roö formációj3., melynck Itlnycgc, hogy a

g~fikonon az cmclkcdó n cnd végén az árfolyam egy tclcntŐ5 r6ise1 nyitja a napot. ami awnb'lIlnimc

atollnal he is hal. hen formáció jellelllWen egy rövid r~h'Ú fordulatol hot az árfolyamhan.

www.erstebroke-r.hu

A formáció legfonlosabb pontjai:

I. Al. alakzat egy egyértdmü 6; h.u;irown résscl indul, auz a nyitó ;irfolyam jól elkülöniil 37. dÓ7.ő

kercskcd6i nap gycrry:ijálól. Ezen rés a7.éf[ kkmdkcdócn fontos, illeTI a t~nd folyratódiocira, illetve

bcgyor~lllisáf'd utalh~t, S éppen cI a mcgtévCl>-ztó az alak-!:llball.

2. A Olie day revCTS,,1 mt"IJtéves7.tó annak folytán is, hogy a rés után :u. árfolyam napon helnl tocibb

emdkedik, ami rJallhul igen jelcntós, :l1. dil7.ó napokét meghaladó forgalommal párosul.

3. A kirobbanó árfolyam jdkmzöcn valamilyen hír v~gy fundamentális információ hatás.ira követkc­

zik lx, amir awnban a bcnnlcmcsck, iHerve néhány nagyobb tulajdonos at eladásra has1.n:iI fcl. Mivel a

forgalom mcgugrik, t:rrt: úgy van lehe!őségük. hogy:lZ arfolyamot nem nyomjak le jdt'mős ménékbcn

(nem vágjak maguk abu a (í!).

4. A nap első fdében növekvő árfolyam 37.onban hamar behal. ts a kt'rt:~kedés \'égérc visstaesik a nyitó

árnak megfelelő szimrt', vagy annak kÖ'.débt'. A gyertya ugyan :íltalában fehér, de nem ~rül az ahlo.l1

akkor scm, ha az ft:kt:fe, 31.37 a dró :írfolyam a nyitó;Ír alatt hdyezkedik el.

5. A furmáció ugyan cgynapos, kialakulásahoz awnban a köve!kc-/.6 n:lp árfolyammmgása is igen fOll'

tOS, hiszen ennek a kc-J.JcIÍ rés alau kelllcnnie, ezf követócn :ll árfolyam mcgindullcfclé.

6. Tekimve, hogy a one day rcversal egy mindössze egy napig tanó abbA1!, kialakulás;,. mán technikai

Q.cmléle!bt'n nem álh pÍlható meg célárfolyam. Em: már csak a7in sincs mód, men a onc day rcven.U

jellemzócn más alakl.1tok kcWCli formációja, de tenen érhető egyes alakzatok kÖ7.cpén h (például a gyémánt escIében).

Dupla csúcs és fenék (double top, double bottom)

Mind a dupla fenék, mind pedig a dupla C5ÚC5 ahpvető folltosságÍltl..mnikai alab.;llnak ~L<Ímit, me'

lyek egy időben elnyúl6lefdé v:lgy pedig felfelé irJnyul6 trend nwgfordulimén! alakulnak ki, ~ jelzik dőre a rrcndfo tdul6!.

Dupla aúa (double top)

Ahogy<ln azt a nn-e is mutatja , a dupla CSÚCSOt két egymást kö\'t'tö ollcspon! alkotja, melyek nagyjából

<:gyforma magasságban helye~.kcdnek el, köztük pedig egy mérsékel, mélycdés található.

Al alakzat áhaláb~n tgy küzépráv(t, de egyes esetekben akár egy hosstú távú. emelkedó tendencia meg­

forduhlcit jelzi, azaz egy növekvő (bullish) trend valik csökkenő (heari~h) ,renddl'. A dupla C.~lIc.s egy

emelkedő trcnddel VCS7.i kC'l.de tét, ~z alakut azonban csak akkor alakul ki , amikor az árfolplIl áttöri a

korábban meghatáro~ó támasz szintet, és a "iulaSlból ellenállás válik.

Az alakzat legfontosabb j ell emz.ői

I. Mim minden tIl:ndválró alab.:nnak, a dupla csllo nak is sáikségc van egy elsődleges trendre, jden

c:)Ctbcn egy emdked6 tendencHra, mdy ezen ahb.1 ~ esetében akár hóna)'lOkig is eltarthat.

2. A,. első C5lÍoponr a felfelé irányuló tcndencia \'t!gét jdenti, 3Z al.Onban, hogy ez a trend végl" ekkor

még nem híts·t.ik. hb-tell a bulli~h ~rcnd ('St'tében t~rl1léSZeleS('k az egyre magas.lbban dhelyezkedö

CSlIO)XJIllOk. Ennek megfelelőcn al dsöd.leges trend ebben a fázisban még nem kérdőjelezhető meg,

igy" formáció k m azonosíthalÓ még.

3. Az első csúcspont kialakuli<ia urán megindul az árfolyam Icmor~lódása., d kn.d forlll:í.lódni a már

említett mélyooés. A csökkenés álta lában 10-20% kö7.ölli, ~lIIi gyakran ellaposodik, suk esetben egy kiscbb vagy alcir több kisebb árfolyamfdhúz.:is is wpasm lható kiiZOcn, am i alacsony vételi üdeklödó­

re utal. Az alakzat elcn s-/~lkas-clban a forgalom ncm túlWfran fontos tényc-lŐ.

A dupla oUc.~ abklat első C1iÚc.~po n~j;it követö süllycdéskor kövctdm~ny, hogy a csökkcn6. minimum

IO%-os legyen, ennél kischl) mérséklödés ugyanis nem jelá cgy~rtdnl\icn aI eladói nyomást, illetvc a

vétdi nyomás g)'t'ngülésél.

4. Al. első CSÚC.Wf követő esés ulán a7. árfoly,un tcsztdi az elÖ1.ó csílcsut, ounivel párhu1.amosan awnhan

;I. forgalom nem cmdkcdik, ami a dupla a;ua; kialakul;ls:;inak előjele. A második C5lla; nagyjából al

előző csúa;pom magas .. ~g3.ban található. nem Sl.ükségcs awnhan a kél cs(icspomnak pomosan egy mag.t5.Q!;ban lenni , a közt(ik \f'.J.ló ki.",bh d!érés megengedert. A leggyakrabban 3%-os eltérés még

nem S7.;Ímíl srimotlcvÓnek. A forgalom igen fomos ehhen a .u.3ka$zban, hi'l.Cn az alacsony volumen

jd1.i, hug}' a nÖveknl6.1endülele már ncm a régi, nem a fő trend :tlatt nwgswkon, a vételi oldal tehá~ kcrd k.i.<;7.;íradn i.

MindazonaItal az eddig kialakulI két CSÚCS\'lOllI még nem degendó ahhoz, hogy kijdenth~ük , dupla

OÚ<:CS:l1 van dolgunk, al alakutnak még megerősítést kell nyernie. A két pom kÖ7.ö1l hctek, de !lkár

_w.erstebroker.1w

/ ., -< .. . ,

tit .....

hónapok is chdhernek, dc leggyakrabban Ct; az iJ öS7.3k 1-3 hónapig szokou tartani. Ennél kisebb iJőtá~

esclén sokkal inkább egy egyszerű dlcmílLis tö7tc!béról vall ~'"l.(í, mint arról, hogy megv;ihotik a kere;1ct

és a kin:ílat ,...: illljc, Jt;lZ Yárh3tó~n kialakul a dupla aliCS,

5. A misodik a.úcspomról C'Lur.ín ismét megindul az árfolyam csökkenése, mclyawnban nagymütc!k·

ben kiilöllböUk a7 dúdi, a mélycdésl kialakító mérséklÖd6tól. Ez a sii ll)'cJés ugyanis növekvő fOrg;!·

lommai pámStlJ. és lt"!,'1oob ~Ibcn a visszaes6l is igen cróte!jes. sok esetben jelcmős rések is kialakul·

harnak.

Ez a növekvő forgaJommaJ p,lrosuJó fclgyoTSltlr vL>!>'Zae.0;6 jcl/J, hogy a papírok kcrt:~lctc már nem a rq;i. és veszélyben van a támasz szinr is.

A form:id6 mindaddig nem alakul ki tdjesen, 1l1ig az árfolyam át nem töri :1 tám;.n ~imc[, melyet ~

mttyedés Iq,'a1ac.o;ouy'Jbb pol11ja hadr07. meg. A forgalom aszinI ánör6ekor 1I1ll; mindig jelcmosnek

tekinthető, és a viss/.acsés ~"Z.imén élénk lehcL

6. A ráma.9' szint ánürése egyben ;UI b jdemi, hogy a ráma".hól potendálisan ellenállá!; lesz. és a kéo

sóbbíek SOr:ln akár töhlw.ör is H.'lil.tdheli ezt a szinteI az árfolyam (SÓt akár rövid iJőre át is törheti ;lll).

Ez a mini I".tlly megfdelő kilépési pom lehel. vagy ab t'fÖscbb idl'gLctűek számár .. rllq;fddö alkalom cgI'

short poddó nyitására (ebben az esetben awnhan S"ruk ~tOp 10» alkalm:u..:Ís.1 aiánlottl.

www •• rstebrok.r.hu

F.gr~ technikai demzók surim a támOISI S"tlnt áuörése után a csökkenb v:irhatoo.n akkor:l lesz, mim

a támOISI szint és a C'ilksponlOk klilünb~e, ami an identi, hogy minél nag)'obb a formáció, annál

nagyobb ·,.uhanásra lehct sÚmítani.

Dupla fenék (double bonom)

A dupla csúcshO"L teljesen hasonló alab.:u a dupla fenék, a.ZZaI a kiilönbstggcl, hogy cl. a formáció -

ammI azt a neve is mUlat ja ponlOsan al cllelltetje az dohbinck, a7~tZ II Il'fdé iránruló, hearish trendct

v;íJt bul l ish-s;Í. A fenekek természClcsen nem ellenállást. hanem támas:.: ~'2imer tesztel nek, és a nüvekedbo

meginduLhakor nem táma.Sd, hanem dlen:átt:lSI kell :áttörnie az árfol)'arnnak a7 alah.lt kialakuli~ho7"

A többi tulajdonság escU:Oc:n a jdlcmzök mme tdjcs cgés7.ébcn 1l1cgl'g)'t'"Ulek a dupla CSLícs tulajdonsá­

gaival, nl'Mny fontos el térést azonban sz.ük.~ kiemelni:

l. A dupla fenék a.úa.pol1fjai kö7i"n ~ forgalom wkkal fontosabb. mint ;t dupla csúcs ~(ébcn. A volu­

mennek ugyanis vis.<a3 kell ig~/dL\i~ a "t!tcli Il)'tllllást. mct)' nz :írfol)"Llll llöveked6;éhez vezeL

2. A dupla fenék esetében a mélypomok kialakulása között dtdt idő általában hOSSLilbb, mim a dupla

csúcs cslÍcspomiai között. ~ a kb- fenék kÖLÖtt il; határowtubh 3 nÖI'ekcdés, mim az dóm esctbc-n a

csökkcn6..

"~HTU (NA ~I) 200'.OZ .•• ·~0C) • . O . .... c' . .... ov M.rk ... • r ..... " ...... , ...

• ....... - tr_

•••.• rshbroker.hu

_ .

Tripla csúcs és fenék (trlple top, trlple bottom)

A tripla csúcs 6 a tripla fenék t\:rmc!uer",'/.cnilcg a dupla CS\'ICS és a dupla fcnék alahawkhoz állnak a legk&,.clcbb, mdyek a trend megfordul:4.1t \'('títik dóre.

A tripla csúcs és renék ~&n eltekintünk a rés7.lcu.":s ismenetés,öl, az alábbiak somn kizárólag a dupb

csúatól és dupla fentktől .... .1.16 eltérésekre koncerucálunk.

l. A tripla al'JCS esetében hirom CSllCSpont, illetve ennek kÖ~·tÜnhctően kél mélypom rajwlódik ki , míg

a tripla fcnék esttében három mélyponr és kér csllcspum formálódik meg. A csúcspunroknak és mély­

pontoknak ezen formációk esttén sem S"llikstges pomos.an ugyanawn áT$lintcn elhelyakednilik, kisebb

dtér&k megengedCttck.

2. A tripla cslks escttn a forgalom folyamatosan csökkc:n, s a csúcspumok kialakuhlS<llwr sem nÖvckS"l.ik

meg jelemcis mtTlékbcn. A fOrgalom jcllcllIroen a harmadik (~Ú(s után, a támasz \'onal ,Íltörésekor

jclemósen cmelkedik, megerősírvc al ahtlu.at trendfordulós jdz6ét.

A tri pl:!. fcnék esetéhc-:n a forgalom folyam:uosan mérséklödik aL. alakzat kiaJakulis;íva! parhll7.amosall,

a c;ílcspolllOk megjelcnésekor azonban felpörög a volumcn . A forgalom jc!lcrnWen v; ellenáUás n.im

ánörésckor ugrik meg jdentös ménékbcn, ami a rormáció kialakuli\Ít crősíti meg.

e ....... I. .. • - ~...,.." 1'<011.

:..,-....: I~ " l .......

_ w.ltrstebroker.hu

3. A tripb csúc; oetében a támau vonal áttör6c után ez a .'>:lint el lenállás.\Í v:í.lik, amit az <irfol)'lllll viss"la

i~ u:sztdhet. H:J..'\Onlóképpen a (ripb fenék esetében az ellenállás szint <Ínörése cima~9.á v;\lto"ltatja azt,

:Imit egy vagy akir több \liSS"/~lles"ltd6 szintén mcgcrosíthn.

4. A tripla csúcs és tripb fenék alraláoon hOSSl.abban elnyúló formációk, mim a dupla csúcs és a dupb

fenék, így kialakulásuk SOrátl több kisebb alaluafOt is magukban rejthetnck. A legkb.cnfckvöbb ilyen

rOTllláció a dupla CSlícs. iltc(Vt." a dupla fenék. melyek a tripla csúcs, illcl't'c a tripla fcnék harmadik csúcs~

pomját, illetve mélypont ját megelő7.ocn rajrolódnak. ki csaknem teljes mrnékben. 'lcrm67.ctcscn I:l a

dupla csúcs é.~ dupla mélypont végill nem alakul ki.

A oaknem egy arstimen lévő csúcsok és mélyponwk mind a dupb.. mind a tripla csúcsnál és fenékntl

négys"/ilg alakzatot rejtenek.

1I 1!~1 I~~I I

.. lj II~I II I IJj ~~ I ~II .~ I I ,~I _~ .. _

Ilj ~ I 1111 _ • l. 2 . ;, .

Fej és vállak (head and shoulders toP. head and shoulders bottom)

A fej 6 vállak abbt gyakorlatibg nt"m mi~, mim egy sped<ilis hármas cúcspom, mely úgy is tekinthető.

milu a nem tökéletcscn informált piaci szereplők utolsó próbálkozásai arra vollatkmóan, hogy fcnntartsák

a kuráhban kialakult trendet. ' Ickintvc, hogy a formáció a tcndcncia megválr07.icit jel7.i előrc. nem lehet

meskrö, hogy a nem tökéler~n informált bd"ekterók ezen próhilk01asai nem járnak sikerrel abban a7.

~thell, ha az alakzat klas.'>Zihl~ formáj<íoon alakul ki.

www.erstlbroklr.hu

A fej és vállak alakzm Spcd3litása, hogy a Mnn;ls csúcspont középső o;úcsa a Icgmaga-'i3bb. rnís at

ellól hall':!, i1l('tve jobbr:.t dhclyakedö abcsonyabb csúcspontok nagyjából egyforma magasságban I ii.

lilhatóak. Ez a kk Slilső csúcspont alja határol7.:l meg a nyahonalal (ncckline), rncly a to\.a.bbiakb3n

majd támasz. szintkcnl fog funkeionálnL A nyakvonal C}D'd>kc!m S-.dnlOS információT is hordm., his-/.c'n

meroot±ségéból cgyo eserekben következtetni lehet a kiTÖris ir.lny.íl':! és erősségére is.

A fej bJ vállak alakzat legfontosabb tulajdonságai

l. Az alah1l egy emdkcd6 trend mtmén alakul ki, melyet m;lg:t a fej és vállak fOrmáció vált csökkenö

rendenciáb-.l..

, ,,,, •••• d ll

ny.kwOfI.t

"'0'''1.6. "'~~~ot., \A

~ V'~

2. A hal v:íJl kialakulásJ:kor ml-(; nem tudjuk eldönteni, hogy ki .. l;tkul-c majd a fej és v:íllak alahar, hi57.en

:ikkor még a fo trend folYl3tódásál látjuk. Ez még akkor b igaz.. amikor a hal ,-áll csúcsa után allll;lk a

mélypontja is megforrnálódik, hi57.en egy közép- \";lgy h~ú rávll tendencia nem sérül meg abhan aL OI.'t'

hen, ha !.'SY rövid távú Trend ellent,ltes aJ: elsődleges trenddel. Sót: az dsódleges tendencia még akkor sem

$érül, amikor a fej kialakul. hi,/Á'n a fej otÍcspornja a bal \',íI J csúcpont ja fölött kell, hogy dhcl)'.:zkedjen.

Sl.abályos alakzat esc:téhcn 'I bal vállat kÖI'etö mdypom mcgérimi a nyakvo!ulat.

3. A lxII váll m~orl11álódása után kezd d kialakulni a fej, mdy a bal v;ll1nil m~1bb uúcspontOt forlllj]

meg. A oúopont után azonban <Il ,írfolyam emi kC7.d, 6; áttöri a fő trendvonalat is. amivel a~ clWdIq;o

4. A tJCnd mcgfOrduhísának ékes hi7.0nyítcka a jobb oldali v:íll kialakuli'i3. hiszen ebben a váll cst'tcspont­

ja :lL dózó cslíopom alan helyezkedik d, azaz nem jön Ic,\u\' iljabb, aJ: dÓ7.ó lolcilis cstícsot mtghaladó Qllcspont, A klaw.ikus fej és V'.í1lak alakzatnál a bal és 3}obll váll ~'Z.immctrikusall hdrC"tkeJ.ik d. nagyon

sok ~tbcn azonban CL a s:t.immC'lriku.~~g sérül , ami awnban nem jelemi UI, hogy ne beszilhctntnk fej

é.<; .. álJak formádóról.

5. A n)"lh'onalm 'I fej dÖtll'S után kialakult mClypornok segítségével mdjuk m('ghatinY./:ni, melyek csökk, ....

nő, cmelkedő 6. S"t.illlmttriku~ nyah'onahu is ereJményczhetnck. A mc,\lypomok ;7.;Íma sok esetben kertt).

de ennél több pont is meghadro/.hatja a nyakmnalat. melynek mercJekstge utal a tendenci;t erós.ségére is:

minél inlcibb csökkenő a nYJkvonal, annál inlcibb bcsz.éUIl'tünk bearish, a7.37 negatív hansulauól.

6, Nem mellékes a fOrgalom 3l3kulása sem aJ: alakzat megformálódásánál, md)'llek vi7..sg:1latát énlemo

\<llamdy forgaImat alapul vC\'Ő tcdmikai indilcirorl':!l is vil..Sgálni. Az erre egyik legalkalmasabb indilcifOf

a/OBY.

7. Az alakzat akkor alakul ki teljesen, amikor aJ: árfolyam lefelé auöri a nyakvonabr. Klas5"1ikus ~tbcll

el.t követőcn az eddig tám:I'I.krnt funkcionáló nyakvonal cJknáUi ... .J v:ílik. Sokszor 3I.onban az árfolyam

mc,\g egyszer. \';Igy ,Ikár töbl»wr L~ megérinti , vissz.ato'ltc!heti a nyakvonahu, ami határozott kiszállási

pontot jelenthet a r6'lVC:nyekböl. A nyakvonal ánörésc, illetve viSS'/.at~'S'adés után pedig megindul a

C$Ökkenó trend, mdy így már teljes mén ékben aronosíth3tÓ\':i V'Jlik.

Hogyan ismc:rhc(ő fel v. alakult?

A fej és viHak alakzat léuejölIét nem cgy,a-ru felismerni, Igy érdem~'S a forgalom vizsgábt;Í( is clV{-gt-L­

ni: afllennyiben a volumen a fej kialakulicinál csökken ;1 IIK'gdő:tő a;tÍc~polH rorgaJmáho~ képol (ne

fekjtsük d, hogy C7.cn a pClIllon n d .\I>dleges (TCnd még ncm sérül. hi'V.en a fcj CSÚCS;1 a bal váll o t'ta.l t

meghaladja), akkor al. figyelmez(etlÍ jel a formáció kialakuliQTa, Ennek oka, !tOb'}' a (wkkenő forg:llorn

a vélelek kifulladkirJ maL

lu alakzat ki.alakulás;ínak második ngydmeztetó jcl/..6c a forgalom nagys3g:J a fej kialakulását követő

Mvc:kcdéskor, hiSl.cn ebben aL esethc:n az árfolyam csökkenése: párosul a volumen tTIlelka:lésé\'eI,

10vábbi vészjósló nq;advumnak "."Ímít aL az ~t. amikor a volumen megu17ik a Ilyakvonal állörbtkor,

ckkor ugy:mis már pániks-I.cni ehJásokról , íg)' a fej és "állak formáció kialakulicirol. valarnjJll a trend

Jnt"t''''! tcYl.ásáról hc,tiJhelÜnk.

Inven fej bJ vállak (fej és vállak fenék, head and 5houlders bottom)

trend sérüléseI tapasztalhatjuk. fu.. árfolyam tovább esik, s m~érint i a nyakvollalat, AJ in,-ef'Z fej t:s _-állak ahk-/.a l gyakorlalilag az d1Í7.ó rormáció tükörképe: a csúcspomok helyett mély-

__ .~rst .. b.oktr .1I11 PORTFOUO.HU _w ... rst~brol<lH" .hu

..., .........

pomok fOrmálják meg a7. alakzawt. Terlllést.ct~n ebhcn az esetben nem emelkedö, hancm oökkcnó

d.'iÖdlegcs m'nJ alaku! ki, míg a Ilfdkvonal dienálUsból alakul t;\m:lS~-d. A legnagyohb különbség

3znnban az inverz form:kiú esetéhcn :1 furgalom tekintetében van.

A forgalom alakulha ugyanis az inyen alaknál sokkal fontOS3bb, mim a hagyományos fej 6 v:íllak

formáció csctén, főkém a7 alakzat második fdében. Az in'·cn. fej 6; v:lll:lk esetében ug)'anis a volumen

a hll váll és a fej kialakulás.inál álcal:íban növekvő. hiszen az dadói nyoll1l1 növek.;"ik. Éppen elln igen

fomos ennél az alab.:ltnál az. hogy figyeljük a forg;dm:lt a fej mélypomj:ínak !1\t'gfurm:íló<Hs<Ít kü,·e­

tőcn is, hiszen ekkor a volumennek még nagyobbnak kdl lennie, ami a7 eladói nyomás növt'ked~rt:

ut:ll. A jnhb válln.il azonban mérsék1ödö forgalom ~'árh:HÓ még akkor is, lIa in egy kedveW kiS7.állisi

lchettlliget látnak a befektctök.. A forgalom szempontjából a legfon1os:abb tén}'e7.ö awnhan a7., hogy

a johb v:i11 mélypontja utáni emelkedés során. 6; fölcg a nyakvonal áttöréS( csctén kirüro forgalomra

lehet s-ámítani. Ennek uka, hogy anyakvonal áuörbe komoly cUenálli~ !eküldésének tekinthető, ami

technibi szemnlCl igen kcd\'C"~ó vételi lehetöségt>t teremt.

Ha elmarad a kitörés ...

Előlordulhatnak :Ilonban olyan esetek, amikor az ala\ctat ugyan kialakul, tehát az árfolyam metru a

nyakvonalat, de a lefelé vagy felfdé való kitörb m~m jön léne. Erre láthattunk (Xldát ~z OTr esne­ben 2000 augunrus-S7.cptemberiben, amikor:lZ árfolyam egy inverl. fej és v-.íllak form~ciúl in Ic, ma jd

q;y sikenc1m kitörésI követően vi~sz.1fért anyakvonal a!óÍ.

www .• rsttbro~e r .hu

tr ..........

Mq;figyelheto azonban, hogy az OTP ottében a sikenc1cn kitör6; dön elmaradtak akoráhban cmlített

\isljósló (azaz ebben :1.7. esetben pom a pozilív trend kialakulicir indilcl16) jcl:d:sek. En:k kÖ7.ül ~ legfonto­

sabb, hogy elmar;ldt a forgalom megugcisa a ny-Avonal áttörésckor: a volumen itt eroteljesen k'C.SÜkkent.

Kerek fenék és csúcs (rounding bottom, rounding top)

A kerek (wunding) formóÍciók - a kerek fenék és a krek OÚOl - akkor alakulhatnak. ki, ha egy adol! r6.-1..­

vény befektetöi mcgítél6;e fokoutos:an változik meg, teh,1f a tcndencia l:b.o;an, megfontohan vált irányt

nem pt>dig hirtelen, r!lim (Xldául a dupla o;úcs, illel'o'c dupla fen~k esetében. A7. alab..at gyakorlati lag egy

Ck~.caIjh()'1. basonlítható, a (lj l a.wnban in nem alakul ki.

Módo5ítOtt fej és vállak

A kerek fenék és o;úc.~ felfogható úgy is, mim a7. inver/. fej és vállak a1a!a.at v:í1Iak nélkül, csak C7.ckbcn

v Ot:t("kbcn a fOrmáció kialakulása tov:lhh tart és folyarnatOS:l.Il jön létre. A kcrek fenék escltbcn a lefdé

icin)'1rló tendencia lassan (Sap át felfelé irányulóba, 65 a kitöm .'iC"1Il olyan hirtelen jön létre, mim azt más

aJkuok esetében nll~7.0kh:muk.

A kerek fenék és kerek csúcs ki:llakulásának idöl:Ívja hossl.ú, alcir fd 6; egy év kÖ7.é is eshet. Éppen ain SUrnos ~tben nem napi. hanem heti grafikonnal swkcik viz.~ni ezeket :u. alala.atokat.

Nem olyan kÜ7pomi k~n1és azonban a forg.1lom alakUJil.1 a kerek 'llakJ.1tok csctében, mim m:ís formá-

~ EGYSZl RUEN www.trsttbrolo.er.hu

Mt"'" ........ , r ..... _

lrItöri.

......... _--

S. A hullish trc:nd akkor igazol6dik ViSOI.1, amikor az árfolyam áttöri :11( a vonalat. mdy a c.~ökkenCs

t11egindulás;Í 11;1 k Sti ntjébez búzha t6. H a azonban ~Zt :17 ellcnállást a7 árfolyam ,inöd, akkor <.ok eset ben

1::/ a wim tárn<U.'>ú v:ilik, mel)'ct .u. árfolyam akár többs~ör is vis .. S"latl~·ltt:1bet (ne felejlSük cl, hogy a

kerek fenék esetéhc:n egy lassan kialakuló alala.atról van mi). A hos..';zu lávra való fekintettel:t támasz

szint nem minden esetben olyan erős, mim:t rövid táv!'t alala.atoknállÖnénÖ kitörések alkalmával.

6. Ideális rsctben a forgalom a1akulás,1 nagyon hasonlít llIag;)r:J a7 alawtra, rebát a csökhnés meg­

indul:b.lkor a forgalom viswnyl:tg mag:ts, és a lejtmenet sor:ín folyamatosan csökken, majd az alab..at

rn.isodik fdében hmct növekedésnek indul.

Minda70nálraJ a forgalom alakuiig nem It'(lságosan fontos a kerek fénék elw felében, sokkal inkább

údekes 37. hogy al. cmdkedé.~ p:lrosuljon növekvő voJumcnnd, és a kitörés is komolyahh \'olumcn

Illdlelt menjen véghe .

A kerek O;ÚCS (rounding top)

AI alalv.at tcrrn6.'LCléböl &kad6.11lIléhány igen fontos külünbség lapamalható a kerek fenék és a kerek

ciókn<Í.l, álcaLihan al.Onban a volumen Ilövekedéstt: f'igydheljük mega kerek feutk formáció második klélxn. UIIU, kiTwn, melyek al_ alábbiak:

vagyis akkor, amikor az átfoJyam nih't:h-ö rendenci.il mUla!.

A kerek fenék legfontosabb tulajdonság'd.i

I . Ideális esetben:ot kerek fenék al~l a csökkenő dsódlq;es uend tíj mélypomját jdemi, ami al.Onban nem ko.­

vetdményaz alah.al mqiformálódásának ~.cmpomjából. Nagyon!iOk ~dX'n a formáció t',gy alakul ki. hogy

egy mélyponlol követőcn oldalazó m07.g.ísl véga az árfolyam. majd ezt köv~t6en indul meg a1. alakzatho/.

S'tökdgcs fO 1t'IlJencia. Ebben az .:setben a fenék alja dhlposodó.

2. A formáció első fdében az árfol)'am f()lyamatosan csökken rgésLen a fm~k aljiig. a lejmlenl't során amIJ­

ban ~ grafikon sokfdeképpen alakulhat. sok CSl:lben mcgldK'tósen volatilis, aur v:illO~tkony a1. :lrroly;lm.

újabb 6: újabb mélypotltokm és csucspomokat lDrm;í1va. Nem ritka, hogy a fen~k képzésc:kor folY:lITlaws

C'iiikkenést tapaszralhatunk, dJmr a gr.lfikon kevésbé h<lSOn1it fenékre.

3. A kerek feutk egy ellaposodOlI U belÚn: hasolllít, fontos awnban, hogy (:I.U U bern nelll lehet níls:ágosan

vékony, és kialakulás:íh01. több hét is ~iik.ségcs lehet. Mivel az árfolyalll csökkenő trcndbc:n van, kialakul a

mélypont, ahonnan elkezdődhet a po7.ilív tn:nd.

4. A1 alakzat második fdében a7 árfolyam növekvŐ tendenciát mutat. Ennek iJótartama optitTÚlis e;clocn

hasonló az alaln41t diS felének idötanamávaJ. Abhm a~, esell)Cn azonoon, amikor a ooveked6. tUl gyorsan

történik meg, al q;c:sz form;íció kialakuli'>:l megküdöjek'Zh~lö.

w_.e"teb,o~.' .hu

- a f6 trc:nd a kerek csúcs esetében (ermé~'-zetesrn nem csökkenő, hanem emelkedő, így a pozitív

tendencia válik negadvv:í. a form;\dő második felében;

_w.,trltebrolte,.hu

nem mélYPolH, hanem cs\kspont formálódik meg, és sok eSethen egy történelmi c.súu; után

alakul ki:

a kitörés természetcscn nem felfelé, hanem lefelé rönénik..

Bump and run

A !lump and Run alawr egy clsölegcs és másodlagos trcndvonal mcglörésél jelzö, így a tTCnd meg·

forduLisál indikáló formáció. Az ahkwnak az alábbi három fő f,ízisa különbii:l.Ielhetó meg:

3. lead-in (beveZCI6),

4. bump (ülkö7is),

5. run (futás).

f " r.) .... -esetben azonban egy újabb vtteli hulLím is kialakul a bump s-t.akaszban, melynek következtében

kellŐS csúu;ponr jdenik meg a 7.uhanh dön. Ezt kövelöcn azonban a7 árfolyam meg scm áll a fó

trcndvonalig.

LLen alahm esertOcn igen fonto.~ figyelni a forgalom alakulás:ira, his-l.en opfÍmális esetOcn a heve­

wó szakaszban a forgalom átlagos, míg a hump fázis elsö fdében az érdeklődés fok01.ódik a részvé­

nyekre, amit a'l.onban a volumen csökkenése köveL

3. f:b.is: run

Az utolsó S"l..<Ikau kiahkulás~lIak 3Z első jele al, amikor az árfolyam ánöri a m:ísodlagos rrendvo­

!wlar, ahol awnban nem áll meg: a lecsorgá.~ tovább folYTatódik egészen a fő trclldvonalig. E'len a

pOnton legtöbbS"f.őr oldalazni kC'/.d az árfolyam, ;iltalában cg)'S"ttT viss7.:1 is pattan róla, majd had­

Az alakzal fdi~rneréséhez kél Ircndvonal S"1.iikségcs. A fő vagy dsödlcgcs trcndvonal a lead-in na- rO/,OlIan áttöri a",-{.

kasmak a ka.dőpomjoíból indul kl, és mrred~b~ge jdlem~7.őcn 30 és 'i5 fok közön v3n. A ml·

sodlagos lrcndvonal a bump fázisban indul, ,s meredebége általáhan 50%-kaJ nagyobb, min! az A fő {rl'ndvonal , mcly eddig !ámaS"(.ko.'m funkcionált, a későbbiekben ell~nállá ss:í válik, így ak;ír

elsOdl~ges trendvonal mcredeksége. Ezeket a {rendeket s7.cli ~t az aJak7~1t harm:ldik fázisa. tőbb!iw r vissza is I csl:l dh~ti a7. ~rfolyam.

I. f':ú.is: I ~ad·in Nem ~7.abad aWllhan elfelejleni, hogy a lejlmen~r igen gyors is l~hct. ;\kárcsak a bump 'l..<IkJ..~z, így érd~(l1cs óvatosan h;lnni az alakzal has1.IIáladval. A Bump and Run formációr Utólag mindig köny­

A Bump and Run első fá/j~a a bcvC'/.Ctés, mely;rt árfolyam cl~ücUegcs Ifendvonalának mentén he- nyú felismerni. előre lárni azonba n már annál nehc-rebb.

Iyezknlik el. Ez a $7.:1ka~"Z egy vagy akár több hónapig is eltardl3l. s ebOcn a fázisban al adOI{

in~trl\mel\tum árfoly:\ma vagy énfke "normálisan~ viselkedik, semmi kiugró nem lapaS"tlalhauí,

a nÖveh·dés viss/..af0!l0[l. Amennyihen al: emelkedés túlzott lenne, ahhan al: esethen a kövctkcz(;

S'I.aka~"Z ncm mutatna jdentós növckedésl, ha pedig túl kicsi lenne;lZ erősödés, akkor a mhodJagos

trend vonabt al: árfoly;ulI túl későn mement.

2. fázis: bump

Eb!x:n a F.i7.isban az árfolyam jelcnlős m(rlékbcn cmelknlik, és CSJre jobban ddvolodik a fő trend·

vonaltól. A .l..<Ikasz kiinduló porHpllOz kell behúzni a m;isodlagos !rendvonalat, mely akkor ideális.

ha körülbelül SO%-kal meredekebb, mint a fó u~ndvonal.

Ez a s:z.akan spekulatív f;if.isltém értékelhető, mely nem tar! sokáig. v.onban kiválóan mcglovagol·

ható egy ökölsabály segítségfvd::\ bump szakJ..~7.ban az árfolyam általában addig emelk~dik, míg a

csúcspont fó tr~ndvonaltól s7..:ÍmílOlt távolsága (2. saka5'l) cl n~m éri a lead-in f.í/.isban a CS{ICSpoJlI

Ir~nd\'on~ltól S7.álllílOlI távokigának (J. ~ka.\7.) lIlásfél-kél'ize~1.

Amikor a spekuláció, a7~1r a második szakJ..~z fc1rdé ívell'sc véget ér, az árfolY<\ffi dindullefelé. Sok

www.orrstorbrollu.hu PORTroLIO.HU rÜZETE~

.' 'I' ... ,

EGYSZEAOEN WWW.tr5t1broher.hu

Szlqet (island)

A 'iliget alakz.1t tg)' réS(UeI jól dhat,irolható tt"Chnikai form;\(;ió, tnelya felfdc\ v:.l.gy lefdc\ v:.l.ló kitör6

bchalÁsát, a kor:ibbi trend megfordulicit jew előre. A 51.igel alakzat egy nc\gy5Iögkc\m is felfogható ,

rnely négy~'Zitg awnban mind al azt mcgdödi, rnind n aZI követti árfolyam gl":1f1komól jól elkülönül,

A S'I.iget legfontosabb tulajdonságai az, alábbiak:

l . Alllennyihen a sziget csúaon hd)'C'Zkcdik el, az árfoly-.un trend egy haclrowtt ~I beg)'or5lll, md)

emelkedő tendencia csctc\n felfelc\, csökkeno tendencia esetében pedig lefelé történik.

2. Al alalaatm indító rés az alalo.at 50ran egycden alkalommal S('m .sérül, :lU7 a rés scm teljes mért~k ·

ben, S('m rc\S1Jcgesen nem kerül betöltésre al alalaat kialakuUsa !>Urán.

3. AL alakUl a7. indÍtó rés után egy szük árfolyams.ívban mozog, md)' gyakorbtilag egy nésrS"/.ög for­

máció, aminek során 3zonban a kitörés nem val6sulllleg. A sávo.> kereskedés ob, hogy wv:ibbi vevők

nem érkeznek ;1 piacr~, a~ok a7 dadókkal egyensúlyba kerülnek.

4. F.~.~·n .civos kereskedést egy újahb határowtt rés ·/.<Írja Ic, ami awnban 37 dőző résscl ellentétben nem

felfelé, hanem lefelé ir.inyul. E1.cn mio;odik résre jclletl17iien vJlarnilyen fundanll.mális okból (például

t,"," .. _ ..... - ~ 'ot:-"

profi t wdrning) kerlil 5Or, ezért is s/okták az alJlu.atot hir áhal meghatárowtt (news dri\'en) formáció­

nak new:zni. Optimális c:.~tbcn a kc\t r6 hasonló nagys.igtí, és nagyjából ugyanazon arsIinteken találha­

tó. A7 árfolyam a kiMihbick 50rin C7.c1l második rést scm tölti be scm r6"l.legt'Sl:n, scm pedig teljesen.

5. A fortplom 37. alalaat esetében igen fontos indikáci6l jelcnl, hiszen mind;1 kezdeti, mind a formáci6

ICLirisál jelentő rés által:ih.ln kimagasló rorgalomrnal páro~ulva jön létre, ami meghatánn6 az :irfoly-.un

rovábbi mOlgá~n3k S7..cmpomjáhól.

6. A sziget formáció jdlem7.ocn rövid távú alakut, kiJlakulása néhány 11ét alaH rncgtönénhet. stámos

esetben egy rn,bik alah1t rés-dt képc-li; jelh:mzőcn más alakzatokat indít el.

7. Az alakzat során kérféle módon érdemOi kereskedést folytattli. Az első rést követő civ 50rán a klasSli­

kus I":1nge tr.ldinger érdemes alhJma7,ni, a'lAl:/: arámasz S/.inten vételi, az ellenállás s7.int('n pedig eladási

mcgbíásokkal érdemes a piacr.J. lépni. A ~'Z.Ígel teljcs kialakulás.í t jelző má.~ik, lefelé ir.inyul6 rést

követően azonoon a7. elad:i5i1~hort megbíz.á.~ lehet a k,;juhh ul":1tégia, föként ha C"l{ a mcgrclelö indiIci­

torok (pl. MACD, OHV) is viss7~ligaz()lják.

A sziget alakat azonban n~'rn aak emelkedö, hanem csökkenő trend furdulójá t is előre jda.heti, mint

például al Fl IB esetében 200(' .. b3rl, amikur a S7igel formác ió kC"/dcrét a hJ7.3i piaccal kapcsolatos meg­

válto/6 ~-zabilyol.:isr.l. \'()natkm,ó hircrltel~k okozta pánik hangulat váltotta ki.

--

EGYSlEPOEN _w .• nitltbrohr.hu

tkek (wedge.)

AI. ék ablaatok a harormzögckhez igen közel ánó formációk, melyeknek két fő tÍpusát, a csöllinő, illeIVC

az emelkedő ékel küJönböw:tjük meg. AJ. éh·k ~tébcn azonoon :I formációkat meglmározó yonalak

különbfuö mcredckstggcl ~nddkeznck és sokkal nagyobh S'abads;iggal rajwlhaulak ~ az árfulyalll gra_ fikonba.

A cWllinö ék (f.illing wedgc) legfontosabb jcllam.ői

I. A c.~kkcnő ék ideális esetben egy hOSll'Zú csökkenő tendencia végét jdcnti, 6; az alakzJ.l éppen a mély­

pomon alakul ki. A formáció ákaláhan }-6 hónapos idÓlámn bonrakmjk ki, mclyból a csökkeno tI"Cnd

ak~f 3 hónapig is c:h:mhat.

2. Áha1:íban két. dc idrilis cselbe" legalább három lokális C;ÚOpOIll a1kOlja az aJakat fdsö $1.intvonalát. rudy clleoill:iském vL~lkcdik a formáció során. E1..eknck a cslksp0!l{oknak v.onOOn a csökkenő tl"C"nd

kövclkarébcn t-g}'rc 1cjjl'bb 6; lejjebb kdl clhdye:z.kcdniük annak érdchhen, hogy az dlcn:HLhi szilli me­

rcdt'k.sége csökkenésl mu~~n.

3. Az alsó szintVonalaI, 1l1cly egyben tám:m, súntként is funkcionál, ól.7. cgyre alacsony;lhb árfuly;llllon

találhóUó milypomok fonnilják meg. Fomos ~mpom, hogy az ikel meghal:Íro-w felső wmyonalnak

www.lrstlbraklr.hu

lIagyobb merrockst''b.unek kcll lcnnie, mint az abó s:zintvonalnak. F"cn ellenállás és támasz szint határolja

II ~rfoly;lmot, és alkotja meg az a1a1cr.óltot.

4. A formáció kialakulálcival p.1rhuzamosan a felső és v. alsó S7.inrvonal által meghatárorott árfoly;lrnsáv

egyre johban Sllikül, és így formálódik meg egy kúpszcrű alaJcr.Jt. Rár minJ a7. líjabb 6. újabb ,nélypon­

tok, mind pedig az újabb t-S lijahh cslícsponrok egyre alaaonyabban vannak, aL már láL~jk, hogy v . alsó

cirn:wl sum laposa bb, mim a fdsö. Az eladói nyomi~ rehát ~kkt:nni !;itsúk, mdy dőrc vctíti a fordulat

ldlet&égh.

5. MinJaddig nem bcszdhrtünk a "l1:di hullám mt:gindulis;íról, míg mcggyó'w módon nem metSli az

árfolyam a fdső. a~.óQ eU01álBs nimet. Ekkor ól legtöhh esetben vim.:Jiga7.o1 az újabb CSllCSpont is, mcly az

dó:t,Ö, még csök\t(nő csúcspont fdett helyl·tkedik cl, tchát ho.m.t! idő után v. dső növekvő cslícspomot,

auz crndkeJű mi~lagos vagy minor trendN Uthatunk..

A cs(ikkenó ék CSClé~n is igcn sok ~thcn találk.ol.halUnk ól tradcr's rcrnorse-a1, vagyis :\'.1. dlcnállás vi~"l.a­

tC'i7.telésévcl is, mdynek követkatéhcn a koráhhi ellenállá!; cima.~, S'/imtf válik.

6. Az árfolyam abk:t.atból való kitörését a fOrgJlomnak viw.a kell ib'3IDlnia. Amennyihcn (:1. nem történik

ilK'!; úgy nagy val&.l.Ínú.o;éggel f:lb kitiirésscl van dolgunk.

SlÜk.~ megemlíteni, hogy a csökkcllo (k qo' igen neharn felismerhető alah,.;!t, éppen ezért érdemes

a kitörés ész.ld~kor egyéb technikai indikátorokat is segítségül hívni a helyes kereskedési dömés megha­

l.ól.uláh01-

F.melkcdö ék (rising wedgc:)

Az emelkedő ~k tcmtészet~n a csökkenő ék t(jkorlvEpc:. a1.az nem lxarish, hanem bul1ish fo trenJ memén

alakul kL KövctkC'lbkfppcn a romúciót alkotó lukális mélypomok 6; csúOipontok Ilem q;yre alacsonyab­

n..n, hanem egyre magasabban hdyC'Jlcdnl:k d. A kitörés így Icrmcr,.cu::scn lefdé történik meg. te}út az

ólbb.al nern bullish, hancrn bearish.

loYábhi különbség, hogy az cmelh.Jö ék csctében a forgalom ~ tlakulása nem olyan fomos. mim a csökkenő

&nél,;u ~kbóllcfdé való kitör61: ugyanis nem szük~ komulyahh volumennek viss'/~ügazolnia.

www_ .... sttbrahr.hU

.( .. ' "

", , " "

lU_ lOOr.04.1Z- Z00'.1O.1L Cr .. ' ....... ",""ro - r .. ,ó.- ~!_

lo.~otl • trend

Táguló csúcs (broadenlng top)

A táguló ooo 3. v-.dós ~Ielben vis7,ollylag rillcl.n fdfooc-dlC:CÓ ,ochnikai alakut, mcly leginkább qo' im-eIL

háromw;grc: hasonlít: a:t árfolyam a hárornswggcl cUc:mc!lben egyre nagyobb kilc:ngésckct mlll~l, majd pedig kitör 3"t 'nver? hárunlS7.ögből - r;:rmészcccscn a (rendJel dIc1lléle.~ ir.ínyba.

A táguló csúcs igan kuricYt.um II alakzatok köwn, hist.en a legtöbb forrnáciÓv,J1 su:mhcn igen jelcm&

volatilitásr, aI3Z a:t árfolYJtIl \':Íhozékonys;ígát mutatja, a piac tehát !;lthatóan nem tudja eldönteni a

kcrcskl-.Jés cov:ibbi irány.ír, egyfajta c.'\apkoJi~ jellemzi az árfolyarnol.

A táguJó csúcs alakzat megfonnálódásáho7. 32 alábbiakra van szükség:

I . A lóíguló cslla; jdlcllllóen egy emelkedő trend vl'gén alakul ki. mélyponcok sor:ín szinte soha nem

mlálkozni vele, hi,'07cn a ..o13lili$, id~ hangulat sokkal inkább a csuaokra, m intscm a mélypomokra

tcllerrtzö. AJ alah:!, a fó Icndl'nda mq,'váh07.isát jelzi előre, s egy olyan llj csúC'i\xmttal kc-/,d kiabkulru.

mdy emelkc:dő forgalomm;d párosul.

2. A7. alakzat clsó csírcspomja mán egy csökk~no másodlagos uend lálható. melynek során ~ rorgalom

vis.S'lacsik. F.I.cn a ponton a láguló aúcsnak még sem a támasz, sem pedig a~ ellc:nállás szint je nem had ­

rO/.ható meg.

www.erstlbroktr.nu

3. A csökkcnü szakaszt egy új,lbb emelkedés kövcti, ami tc:rmés7.C!cscn újabb C'ilÍC'iponlOl cn..x!ményc:z. &.cn

újabb csúcs a7. elŐ7.ö cstrcsponttal együn már mq;hatámz ~ növekvü mc:redckséggcl rcnddkc:1.Ó ellenállás

SjJntc:t. Ekkor :u.onban még tov.íbbra scm awnosírh;Jlo;17 alakzat, hiszrn 37. elsó mélypont az emelkedö d ­

södlegcs trend korrc:kciój:ínak tudható csak be. F.7.cn elsöd.lc:g~ trend megk'tét c:rősíti az is. hogy a második

a;úcsporn ismét emelkedő forgalommal megy vl1;be, a piac tehát továbbra is bika állapotban van.

4. A második csúcspornol egy újabb, ookkc:nó volumennd c:gyün járó mélyponr követi. Ezen mélypont

~tébcn alapküvt:relrnény, hogy az el>ö mélypont alatt hdye7.kedjen el: a kél mél)1>Ollt így már meghatá­

rozza az alakzat kiab.kulásához szükséges csökkc:nü meredekségű támasz szintet.

5. El.cn második mélypont mán kilvctkt'ljk a harmadik aúcspont, ami kimag;lSló forgalom mdlttt történik,

a pia/,: l:ídl3loon ér/.clmileg cúlfi.i,őtt ~l1apotba kerül. A7. alaki.atnak = CS3pkodó, fd-Ic: ugráló árfol)'"Jllla

~ legnagyobb klilönbség a háromszög alakzat hOl. ké~t, hb-leli a háromszögek l~tdxn az árfolyam egyre

kisebb kikngi:M:kcl mutat. A táguló alla r:snébcn a piac 1á[\";Ínyosan nem tud dönteni a trend irány:ír61.

6. A7. alakz.ac csctében a rundamcncilis információk. hírek S'f.crcpe á.lcal:íban jelentős, nagyon sok eset­

Ocn ugyanis ezen új információk piacm kerülé!.ét követocn alakulnak ki :1 formáció aúcspontjai. Al új

információk haü,..íra emelkedik a forgalom is. ami awnban igt:n mcgc~es"lló, hist.en az dsódlcgc;; (rc:nd

folyr.atódására. lehet kövctkC'/.tewi belőle.

7. A harmadik C'iltcspol\tOt al összeomlás kÖvt:ti. mely akkor amnositható, ha a formáció kodbbi mély-

w_.lrstebrolllr .lIu

pontja elesik. ben lejtmenttllck két igen fomos tényc-wjc van; tg)'ks7.t semmi új információ ntm ér·

kC't.ik a piacra, miu6:zt prtiig az esés a korábbi csökkenő trendekkel dlemétocn jelcmösen fllegUgrÓ

forgalom Illetlen megy végbe.

8. A dma.'iZ mnt des6ér kövctÖt:n az árfoJy;un 7.uhan<Ísa fdgyor~u l, a csökkenés sok csctbt-n mc:gfeld

a~. alakzat moM, legnagyobh kilengése ilml mcgharáruwlI árfolyam-elmm.dulisnak. Kc:rcskedési szem

pomból a legjobb kockúaúhoz:un ar.'inyt a cimasz Will deséstkor nyitun shnrt po7.íció adja, amit érde­

Ines l'zen kilcngés által meghatározott esés után kámi.

9. A lefelé törrérll; kitörést követócn s-l.óÍmos e.~tlx:n 2-3%-0$ nökkenés után egy vissutCSltelésre kaül

sor, ami megerősíti az :,dakntot, illetve a trendfordulól.

Gyémánt (dia mond)

A gyémám alab~1t egy röbb csÚc.~- és töhh mélypontool illó technikai formácii!, melynek lényt

ge, hogy 37, árfolyam egy rövid, ámde igencsak volatilis emelkedö trcndet követócn egy csökkcnő volatilitásl', csö trendbe vált 3t.

_ ... -

A gyémánt alakzat felfogható egy oly.m táguló csúcsnak i~, melynek kitörése elmaradt, ehelyett awn­

ban egy s·,.imrm-rrikus háromszög a1ab.ll követi. Az alakzat nag}"On hasonlít a fej és villak formációhOl.

is, melynek támat vonala azonban csökkenö, majd emdkedó merOOeks.:-gü. ~=mben II fej és vállak

www.erst.broklr.hu

formáció vízszint(·s táma!>, vonalával. A gyémánt abbat II valós é!ctbt-n igen ritkán a1.Qnosítható. jd­

!cnlf.ÖCn a CSlkspomok esetében UthatÓ.

A gyimánt alakul ;uonOliításMtoz:u alábbi tényerok megléte szükséges:

l. AI. a1ah1t két jól clklilöníthetó fázisra bonthatÓ; cgyr6."Zt egy voladlis. jclem{)s árfol)'llIllkilcng6eket

ll111tatÓ tágul(í c.~l'rcsnl, másrés'lt pedig egy egyre kisebb volatilit;Íst mUlató szhnmcuikus hárumS7-ögre.

2. A formáció clw S7..1kaS"Lil gyakorlatilag megegyezik a táguló CSlíccal. a különbség mindösS",.c abban

áll. hogy a csucspontok és a mélypontok száma lellct k'.esebb is, mint három, illetve, hogy a táguló

csúcs csctélx:n 37 alaluat kialakuli~hoz szük.~ kitiirés nem jön létre.

3. A má.wdik ~'Z.akaSI. egy szimmctriku.~ h,lrom.\7.ög :llahawt \lCSZ fd, melynek .során a piacon II jól

inform~h befekte,ök már eladási megbít.ásokat adnak, így:17. {{jabb c~lÍcspom m~r ncm tud létrejönn i

:17. :lrfol)'llI1lgrafikonon. A piacot a csökkenő árfolyamkileng6.ek határozzák meg, ami a tx:ftktelók

érdeklódéstnck uökken~re utal.

4. A gyém,lnt két S"/.:Ikasz.át sok esetben egy on~ day reversal formáció válasaja el cgymio;tól, ami már

dőrcjch.i a potenciális trend forduló lehetőségél.

5. A forgalom alakulása a két f.b.isban t~rm6"l.t"tescn eltérő, a táguló csÚcsr.l hasonlító elsö rm.OCn :u

újabb és új,lbb csúc.sokkal párhu~.trllosan növekvő, míg a háromszög során folyamalOsa.n csökkenő. Az

al:tkzat vq,~n rapaS"ltalhat6 csökktnő volumen már clór~elít i a kiriirést.

6. A lefelé történö kitöréste az a1ak7at má50dik felében láthatÓ S7.immetrikus h:\romszög t~masz s;r:im­

jének ánörésckor kerül .sor. b.en táma.<;z sJ.im 3 háromsLÖg egyre magasabb árfolyam S"únt~k~n clhe­

lyC'/.kc:d6 mélypnntj,linak öss1.ckötésévcl ahtkul ki. A volumen a kitörés során jellemdien mc:gugrik, a

phcon pinikhangulat lesz úrr:\, ami a7. eladási je1t.ést erősÍti.

7. Tckintve, hogy a g)'cmánt formáció egy jelentős árfolY.lm kilengésekct mllllltÓ alakzat, a lefelé való

kitörés után az esés várh,ttó mértéke is jdentÖ5. Ezen esés - ak:\rcsak a táguló csúcs csct~ben - jellemző­en mcgegyezik a gybnánr leg~lacsony:tbb mélypontja és legrn:Lgasabb csúcspontja közöni távolsággal.

8. A kitörést követOen 51.imus ~tbcn sor kerii! a korábbi táma.'i7. s-dnt vlsS7.1tesnelésére, ~mi mind az

alakz.1tut, mind pedig a tend~ncia mtgfordulását mcgerósíli. A vis.szatcsztc1és dön a7. árfolyam általá­

ban 2-3%-os OI'ikkcuést ffiu(3t, rnielön mcginduln~ felfdé.

www .• rst.brokl, .lIu

I I