suliújság 8. szám

32
Joannes Kájoni Szakközépiskola Miről olvashatsz? Interjúk, bemutatkozások *** Ez történt... *** Megkérdeztük a Kájonisokat *** Megmérettettünk *** Emlékeztető *** Irodalom-Colţ literar *** Kamasz-panasz *** Közvetítő csoport *** Sport *** Április- az események hónapja Gyorsan telnek a napok az iskolában is. Legfőképp, ha sok a program és van mit tennünk. Így volt ez április hónapban is, mivel rengeteg minden történt iskolánkban, sok dolgunk volt még a tanulás mellett. Először is az Iskola másként héttel kellett szembenéznünk, amelyre a Diáktanács is készült az Általános műveltségi versennyel, az Egy perc és nyersz játékkal, valamint a tablókép keresési versennyel. Minden osztály serényen dolgozott, hogy programot szervezzen magának, de mások számára is. Rengeteg lehetőség volt a szórakozásra: vetélkedők, sport rendezvények, szereplések és sok más is. Mindenki megtalálhatta ízlésének megfelelő tevékenységet. És természetesen ünnepeltünk is, Húsvét alkalmából. Biztos vagyok benne, hogy mindenki nagyon készült rá testileg – lelkileg. Példázza ezt, hogy iskolánk összes diákja közösen elvégezte szent gyónását, az Iskola másként héten, csütörtökön. Majd következett a várva várt vakáció, és a locsolás is, persze. Remélem, minden lány részesült ebben a megtiszteltetésben és, hogy a fiúk is követték a sok éves hagyományunkat. További sok sikert kívánok nektek a II. félév hátralevő részében, rengeteg boldog pillanatot és tartalmas olvasást. Fülöp Orsolya, XI.A

Upload: lymien

Post on 30-Dec-2016

220 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Joannes Kájoni Szakközépiskola

Miről olvashatsz?

Interjúk, bemutatkozások

***

Ez történt...

***

Megkérdeztük a Kájonisokat

***

Megmérettettünk

***

Emlékeztető

***

Irodalom-Colţ literar

***

Kamasz-panasz

***

Közvetítő csoport

***

Sport

***

Április- az események hónapja

Gyorsan telnek a napok az iskolában is. Legfőképp, ha sok a program

és van mit tennünk. Így volt ez április hónapban is, mivel rengeteg minden

történt iskolánkban, sok dolgunk volt még a tanulás mellett. Először is az Iskola másként héttel kellett szembenéznünk, amelyre

a Diáktanács is készült az Általános műveltségi versennyel, az Egy perc és

nyersz játékkal, valamint a tablókép keresési versennyel. Minden osztály

serényen dolgozott, hogy programot szervezzen magának, de mások számára

is. Rengeteg lehetőség volt a szórakozásra: vetélkedők, sport rendezvények,

szereplések és sok más is. Mindenki megtalálhatta ízlésének megfelelő

tevékenységet.

És természetesen ünnepeltünk is, Húsvét alkalmából. Biztos vagyok

benne, hogy mindenki nagyon készült rá testileg – lelkileg. Példázza ezt, hogy

iskolánk összes diákja közösen elvégezte szent gyónását, az Iskola másként

héten, csütörtökön. Majd következett a várva várt vakáció, és a locsolás is,

persze. Remélem, minden lány részesült ebben a megtiszteltetésben és,

hogy a fiúk is követték a sok éves hagyományunkat.

További sok sikert kívánok nektek a II. félév hátralevő részében,

rengeteg boldog pillanatot és tartalmas olvasást.

Fülöp Orsolya, XI.A

- 2 -

Interjúk, bemutatkozások

Megkérdeztük Csató Jolán tanárnőt

Hol született? Hol töltötte gyermekéveit?

Brassóban születtem. Családi és gyermekkori emlékeim

szülővárosomhoz fűznek.

Hol végezte tanulmányait?

Brassóban, az Unirea Elméleti Líceumban érettségiztem.

Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészet-

tudományi Karán szereztem magyar–francia szakos tanári

diplomát 1981- ben.

Mikor fogalmazódott meg Önben, hogy gyerekekkel

szeretne dolgozni?

Gyermekkorom óta tanár akartam lenni. Mindig “iskolásdit”

szerettem játszani. Hogy miért lettem nyelvszakos tanár?

Azt hiszem, hogy szülővárosomtól kaptam a többnyelvűség

ajándékát. Kisgyerekkoromban játszótársaimmal játszani

magyar, román, német “nyelvtanulást” is jelentett. Diákkorom óta sok örömet kínáló

kedvencem a magyar és francia irodalom. Ez utóbbi szeretetét, máig tartó alapjait – talán

– volt tanáraimnak köszönhetem. Felejthetetlen élményeim a szavalóversenyek, író-olvasó

találkozók az Arany János irodalmi körön. Minden magyar óra pontos rituáléval kezdődött

és zárult: egy népdal eléneklésével. Francia órákon is énekelgettünk, hogy a néha nehéz

leckeórákat kellemessé, hangulatossá tegyük. Könnyű volt döntenem…Tanár leszek.

Szeretem a szakmám és a gyerekeket, a zsibongást, a csengőszót és a tanáriból áradó

kávé illatát. Megtaláltam helyemet az életben a tanári, nevelői pályán. Így vált valóra,

gyermekkori álmom, így lett életem színtere az iskola.

Hol kezdődött tanári pályája?

1981-ben kinevezésem a csíkszentdomokosi Általános Iskolához szólt. Így kerültem

Hargita megyébe, és megkezdtem tanári pályafutásomat. Azóta szakmai és családi életem

Csíkszeredához köt.

1990–től tanítok a Kájoniban. Több mint harminc év tanításom célja a tananyagot tanítani,

az érettségi vizsgára felkészíteni diákjaimat, és figyelni rájuk, meghallgatni őket, ha gond

van, segíteni, amiben lehet. Ami a legfontosabb számomra megszerettetni a nyelvet.

Multikulturális világunkban az élet számtalan olyan helyzetet teremt, melyben nyelvtudás

nélkül nem, vagy csak alig lehet boldogulni. Az idegen nyelvek ismeretének a hasznossága

egyértelmű. Én nagyon sok évet tanítottam, nem csoda, hogy a mese fonalát kezdem

szőni…. , de még egy gondolat… a régi mondás is úgy tartja: „Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy”.

Mi a kedvenc időtöltése?

Szeretek kirándulni, úszni, tornázni, kocogni. Szeretek családommal és barátaimmal lenni.

Még most is szeretem a táncot és a zenét. Középiskolás koromban a brassói Búzavirág

táncegyüttesnek én is tagja voltam. Kedvenc dalom A vén Európa.

- 3 -

Szigorú tanárnak tartja magát?

A tanár legyen tiszteletre méltó, aki tud rendet tartani, de emellett a gyerekek kedveljék

is. Amikor bemegyek az osztályterembe, a diákok érdeklődésének és a megfelelő fegyelem

fenntartására törekszem.

A tanévzárás alkalmával mit üzen a (végzős) diákoknak?

Bátorítani, hogy kötelezettségek nélkül is tanuljanak nyelveket.

A végzős diákoktól, Áprily Lajos, szülővárosom költőjének verssorával búcsúzom „A béke

lelkét vidd, amerre szállsz.”

Mindenkinek jó vakációt kívánok!

Kérdezett: Szabó Sarolta, XII. C

Diáktanácsos teljesítményeim

Csíki Zsolt vagyok, XII.C osztályos tanuló. Tízedik

osztálytól vagyok a Diáktanács tagja, eleinte, mint tag

szerepeltem, majd sulirádiós helyettessé választottak.

A Diáktanácsban nyújtott tevékenységeimért a

társaim a tavalyi év első felében, megválasztottak DT

elnöknek. Októbertől márciusig töltöttem be az elnök

szerepét. Ez nagyon jó élmény volt, sok segítséget

kaptam Negru Réka, DT irányító tanárától, aki

osztályfőnököm is, de társaimtól is. Megtanultam

együttműködni egy nagyon jó csapattal. Sok rendezvényt

szerveztünk, sokat tevékenykedtem, mivel elnök voltam

sok dolgom volt, de a társaim nagyon segítőkészek voltak.

( A Jégkarnevál alkalmával intéztem a hangosítást és ahol tudtam, segítettem.)

Márciusban lemondtam az elnöki címről, mivel a sofőriskola miatt nem tudtam elég

időt szakítani a feladatok elvégzésére. De nem hagytam el a Diáktanácsot, tovább

tevékenykedtem alelnökként.

Ez a feladat segített az alkalmazkodásban és a felelősségtudatom gazdagításában.

Jelenleg alelnökként tevékenykedem a Diáktanácsban és közben besegítek a sulirádió

működésébe is. Tagja vagyok, és voltam azon diákoknak, akik képviselik az iskolát a

Sulibörzén, ahol a Diáktanács tevékenységét is népszerűsíthetem.

Szabadidőmben szívesen biciklizek, járom a természetet. Kedvenc sportom a foci

és a kosárlabda, ezeket az iskola csapatainál is élvezhettem. Nagyon szeretek még filmet

nézni, barátaimmal lenni, együtt kirándulni velük.

Nagyon jó négy évet töltöttem el ebben az iskolában, örülök, hogy ide járhattam és

diáktanácsosként aktívan részt vehettem az iskola életében. Aki szeret rendezvényeket

szervezni, annak azt ajánlom, a Diáktanácsban van a helye.

Sikerekben gazdag jövőt kívánok minden Kájonis diáknak!

- 4 -

Ez történt…

Általános műveltségi vetélkedő

Az iskola másként héten sok érdekes programmal, rendezvénnyel találkozhattatok

itt az iskolában. A Diáktanács programjához a Tablókép keresési verseny, az Egy perc és

nyersz, valamint az Általános műveltségi verseny tartozott.

Harmadik éve került megrendezésre az utóbb is említett vetélkedő, amit mi, vagyis

a XII. C bonyolítottunk le, hiszen mint a Diáktanács kulturális felelőse szerveztem a

versenyt, az osztálytársaim pedig felügyelték a csapatokat, hogy ne tudjanak inspirálódni

egymástól, meg zsűriztek is.

Két évvel ezelőtt IX-X. osztályoknak rendeztük meg a versenyt, és 5 csapat vett

részt rajta. A tavaly már picit kibővült és már a XI-sek is részt vehettek, ami összesen 7

csapatot jelentett. Idén viszont már minden évfolyamnak szólt a verseny, és úgy

számítottuk, hogy most könnyebb lesz csapatokat toborozni, mint tavaly. De nem így

történt! Egy nappal a „nagy nap” előtt még csak négy csapat jelentkezett, ezekből kettő a

mi osztályunkból, egy a XI. A osztályból és egy vegyes kilencedikes csapat. Be kellett látni,

hogy ez így nem lesz a legjobb. Ezért felhívtam Negru Réka osztályfőnökömet és

segítséget kértem tőle. A tanárnő felhívott pár osztályfőnököt, hogy mozgósítsák az

osztályaikat.

Még így sem gondoltam, hogy 7-8 csapatnál több lesz. Szerdán a verseny előtt

lementem a könyvtárba, hogy a könyvtáros néni ellenőrizze le a PPT bemutatót, hogy nincs-

e benne hiba. Onnan már vittük is aztán tízre a vetítőt fel az osztályunkhoz, ahol nagy

meglepetés várt. A terem előtt egy szabályos tömeg várta, hogy elkezdődjön a verseny és

részt vehessenek rajta, mint versenyzők.

Összesen 14 csapat vett részt a vetélkedőn. A legtöbb csapat a XI. A osztályból

volt, összesen 5 csapat. Itt szeretnénk megköszönni Tankó Barbarának a DT elnökének,

hogy az osztályát ilyen szép számban mozgósította, hisz majdnem az egész osztály jelen

volt. Továbbá a IX. A osztályból három csapat, tőlünk két csapat, egy-egy csapat a IX. B,

IX. D, XI.D osztályokból, és egy vegyes IX - es csapat (IX.A, IX.F) .

- 5 -

Összesen 50 kérdés volt, nagyjából minden témakört érintve. Már hetekkel a

verseny előtt kezdtem keresgélni, hogy milyen kérdést is tegyek be, hogyan fogalmazzak.

Szerettem volna, ha saját vidékünket ismertethetem meg a verseny által, vagyis főként a

vidékünkről szerettem volna kérdezni, amit mi is ténylegesen ismerünk, és magyarázattal is

szolgálhatok, azoknak, akik esetleg nem jól válaszolnak.

Így aztán kis utánajárással és kérdezősködéssel sok kérdés környékünket és az

országot érintette. A helyes választ a résztvevőknek ki kellett választani három alpont

közül, ami nem bizonyult nehéznek. Bár voltak kérdések, amelyekre a tippelés volt

jellemző, a diákok többnyire tudták a válaszokat. Mivel nem voltak olyan nehezek a

kérdések, 30 másodperc gondolkodási idő volt. A nyertesek díjként kekszeket is kaptak.

Negru Réka tanárnő jött fel, mint felügyelőtanár, és Szilágyi László történelem

tanár úr is jelen volt a versenyen.

A vetélkedő okleveleit, mint minden évben Cojocaru Monica készítette el, annak

ellenére, hogy sportoló és sok versenye volt pont ebben az időszakban. A 14 csapat minden

diákja kapott oklevelet, ez azért újdonság, mert eddig csak a csapatok kaptak egyet-

egyet.

Az első helyezést a Kosza angyalai és a TIPP (XII.C) nyerték, második helyezést a

Piócák(XI.A), míg a harmadikat az Error és BItchka (XI.A).

Minden résztvevőnek gratulálunk, ügyesek voltatok.

Szabó Sarolta, XII. C

- 6 -

Egy perc és nyersz!

Idén harmadik alkalommal rendezte meg a Diáktanács az Egy perc és nyersz

játékot, amit ebben az évben is, ugyan úgy, mint a tavaly, a XI.A osztály szervezett meg és

vezetett le.

Öt különböző megpróbáltatás várt a

résztvevőkre. A feladatokat nehézségi sorrendben

kellett megoldani.

A legelső feladat a Kapd el a ceruzát nevet

kapta, ahol a kézfejre helyezett ceruzákat kellett

feldobni és elkapni, egyre növelve a ceruzák számát.

A második feladat a Pohárpiramis volt, ahol egy

perc alatt fel kellett építeni egyhasználatos

poharakból egy piramist és le is kellett szedni őket.

A következő feladatnál hat üveg egymás mellé

volt állítva és az üvegek végén egy pohár volt. A

feladat az volt, hogy egy ping-pong labdát be kellett

fújni a pohárba.

A negyedik feladat abból állt, hogy a kavicsokat tartalmazó sörös dobozokat

sorrendbe kellett tenni a bennük található kavicsok növekvő száma szerint.

Az utolsó, egyben a legnehezebb feladat az Amőba volt. Itt ping-pong labdákkal

kellett amőbát játszani.

Nem volt túl sok résztvevő a

versenyen, pedig ez nagyon jó lehetőség

lett volna arra, hogy jól szórakozzatok

és kipróbáljátok, mennyire vagytok

ügyesek az ilyen versenyeken.

Tankó Barbara, XI. A

Tablókép kereső verseny

Az iskola másként hét keretén belül megrendeztük a tablókép kereső versenyt is.

A verseny abból állt, hogy meg volt adva hét személy és az év, amikor végeztek (pl.

Albert Márta-1999). A versenyzők meg kellett keressék a megadott neveket és a lapra rá

kellett írják az adott személy volt osztályfőnöke nevét. A neveket különböző évben

végzett diákok közül választottuk ki. A leggyorsabb versenyző 15,33 perc alatt kereste

meg a neveket, a legutolsó versenyző pedig 24,20 perc alatt teljesítette a feladatot.

- 7 -

Sajnos nem volt sok résztvevő, mert nem tudtuk elég jól kihirdetni a versenyt,

pedig a versenyzők jól szórakoztak. Remélem jövőre több versenyző lesz.

Tankó Barbara, XI.A

ISKOLA MÁSKÉNT HÉT A IX. A OSZTÁLYBAN

Az idei Iskola másként hét érdekesre sikerült, több változatos tevékenységen is részt

vettünk. Néptáncot tanultunk Tătar Renáta és Imecs Zoltán osztálytársainktól. Voltak,

akik népviseletbe öltözve vettek rész a táncban.

- 8 -

Meglátogattuk a csíkszentdomokosi Márton Áron múzeumot és a Csűrtájházat.

Pizzát is sütöttünk a cukrászlaborban. Igaz, feltét kevés volt a tésztán, de a

végtermék mindenkinek nagyon ízlett.

Bowlingoztunk is, ezt a tevékenységet Boboc Samu szervezte meg. Részt vettünk még a

román dramatizáló versenyen és a Diáktanács által szervezett Általános műveltségi versenyen.

Készítettünk papírkacsákat, a könyvelés versenyen pedig profitot termeltünk.

Jó volt ez a „másként” tanulási hét. Gyakorolva tanultunk és közösen jól éreztük

magunkat.

Mihály Nóémi, IX. A

- 9 -

Piaci szimuláció 2014. április 9-én 8 órakor elkezdődött a könyvelési verseny a IX. osztályosok

számára, amit László Judit és Láposi Dia

tanárnők szerveztek.

A piaci szimuláció keretében papír

kacsákat gyártó és értékesítő vállalat

irányítását vehettük kézbe. A versenyben

három, négyfős csapat vett részt, két csapat a

IX.A osztályt, egy csapat a IX.C osztályt

képviselte, valamint részt vett még hat IX.

osztályos diák, akik a felvásárlók, raktárosok, bankár, valamint ellenőr szerepét töltötték be.

A csapatok a verseny elején megtanulták elkészíteni a papírkacsákat, amiket majd

eladásra szántak, ezután kaptak egy adott (játék) pénzösszeget, egymás között

felosztották a tennivalókat, volt egy beszerző, egy könyvelő és két kacsa készítő, majd

kezdetét vette a verseny.

A verseny lényege az volt, hogy a csapatok minél több haszonra tegyenek szert, de

oda kellett figyelni a könyvelésre, a felvásárlók igényeire, a nyersanyagok árára, a

hitelek/költségek befizetésének határidejére, és az elkészített kacsák minőségére is.

A verseny ideje egy hét volt, ami 7 perces napokat foglalt magába. Minden csapat a

nap végére be kellett fizesse tartozásait, és ki kellett adja a fizetéseket, amennyiben az

ellenőr nem talált rendben valamit, az adott csapat büntetést kellett fizessen, és minél

hamarabb be kellett fizesse tartozásait. A verseny kiértékelése után, levontuk a

következtetéseket is, és elgondolkodtunk, hogy ha újra kezdhetnénk, mit tennénk másképp

és mit ugyanúgy. A verseny során átláthattuk a vállalatirányítás, az üzleti tervkészítés, az

operatív döntések következményeit. A piaci reakcióképességünket, a konkurrencia és

vetélytársak kezelését.

Szembesültünk azzal, hogy

hogyan használtuk fel az

információkat, amik a

rendelkezésünkre álltak.

A hangulat nagyszerű

volt. Mindenki nagyon jól

szórakozott, és minden

résztvevő kivette a részét a

játékból. A verseny nyertesei a

IX.C osztály képviselői voltak,

de a részvételért minden

résztvevő édességet és egy-

egy tízes osztályzatot kapott

könyvelésből.

Simon Krisztina, IX.A osztály

- 10 -

Magyar irodalmi vetéledő

Az Iskola másképp hét keretén belül április 8-án megrendezett magyar irodalmi

vetélkedő az idén is izgalmasnak bizonyult.

A téma ezúttal Móricz Zsigmond élete és novellaírói munkássága volt, így

emlékeztünk a 135 éve született kiváló magyar íróra.

A versenyen összesen hét négyfős csapat vett részt, a mi osztályunkat, a XII.B-t

két csapat is képviselte. A szervezés színvonalas volt, nem voltak tétlen pillanatok, pörgött

az egész, ahogy kell. Ahogy a szólás mondaná: ment minden, mint a karikacsapás. A

hangulat jó volt, a versenyző csapatok remekül szórakoztak.

A feladatok érdekesek és változatosak voltak, próbára tették nemcsak a tárgyi

tudásunkat, hanem kreativitásunkat és képzelőerőnket is.

Számomra a legkedvesebb a

jelenetes feladat volt, amelynek keretén

belül egy-egy Móricz által írt novellából

kiválasztott jelenetet kellett

eljátszanunk.

Másik kedvencem az a feladat

volt, amelyben Móricz Zsigmond egy

alkotásából felolvasott részletet kellett

folytassunk. Ebben az volt a

legizgalmasabb, hogy szabadjára

engedhettük fantáziánkat, így jobbnál

jobb történetek születtek.

A versenyt még érdekfeszítőbbé tette az, hogy végig követhettük a táblán, hogy

tulajdonképpen hogyan is állunk a pontokkal, illetve hányadik helyen vagyunk abban a

pillanatban.

Végzősökként utoljára vehettünk részt ezen a megmérettetésen, így különösen

örültem annak, hogy csapatunk (tagjai: Mihály Sarolta, Ágoston Andrea, Kedves Klaudia,

Opra Edina) a második helyen végzett.

Köszönjük az iskola magyartanárainak szervező munkájukat

Opra Edina, XII. B

- 11 -

Elsősegély-nyújtási felkészítő

Nagyon vártuk már azt a napot, hogy az Iskola másképp hetén részt vegyünk az

elsősegély-nyújtási felkészítőn, amelyet Pásztohy Enikő, biológiai szakos tanárnő tartott.

Az elsősegélynyújtás célja: az élet megmentése, illetve a további egészségkárosodás

megakadályozása. Baleset után, vagy hirtelen rosszullét esetén fontos, hogy az ott lévők ne

essenek pánikba, pontosan tudják, mit kell tenniük ilyen esetben, mert néha csak néhány

percen múlik egy ember élete.

Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajbajutottak.

Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a bajbajutottnak, ha nem ismerjük az

elsősegélynyújtás elemi szabályait.

A felkészítő előtt nagyon hiányosak voltak az elsősegély-nyújtási ismereteink. Úgy

gondoljuk, hogy nagyon hasznos volt ez a felkészítő, mivel sokat tanultunk.

Számunkra a legérdekesebb az volt, amikor Anne-t, a babát újra kellett élesztenünk.

Általában mindenkinek sikerült elvégeznie a gyakorlatot. Megtanultuk, hogy kell bekötözni egy

eltört testrészt, vagy vérző sebet. Megtudtuk, hogy hányféle érvérzés létezik. A tanárnő

elmondta, hogyan kell felhívni a segélynyújtó szolgálatot, a 112-t.

Elsősegélynyújtás esetén mindig új, steril gézzel, vérző seb esetén egyszer

használatos kesztyűvel dolgozzunk. Ha valaki rosszul lesz, először meg kell nézni a pulzusát.

Nagyon hasznosnak tartottuk ezt a napot, mivel megtanultuk az elsősegélynyújtás

fontos lépéseit.

X. D osztály

Élménybeszámoló

2014.április 11-én, az Iskola másként héten, a multimédia teremben a Zöld

Székelyföld Egyesület és az osztályfőnökeink szervezésében a IX.E és a X.C osztályok

tanulói vetélkedőn vettünk rész.

Csoportokra osztva oldottunk különböző feladatokat. Ezek között volt

keresztrejtvény, növények felismerése képekről, karikázós és madárhangok

megkülönböztetése, azonosítása. A csapatok pontokat kaptak.

- 12 -

Első három helyezett:

I. Bogarak csapat: Boros Aliz, Böjte Anita, Ravasz Orsolya, Todor Brigitta X.C

II. Fakabátok csapat: Bakó Tamás, Ferencz István, Keresztes Kálmán, Szabó Dénes-

Lehel X.C

III. Meggy csapat: Boros Brigitta, Benedek Szabolcs, Csiszér Noémi, Reisz Zoltán IX.E

Minden nyertes kapott egy öko-szatyrot és az elsők még kaptak puzzlet. Nekünk

nagyon jól telt, nem gondoltuk, hogy helyezést érünk el, mivel sokáig az utolsó helyen

voltunk. Érdekes volt, tanulhattunk is belőle.

Boros Brigitta, Csiszér Noémi IX.E

Német verseny

A versenyen részt vettek a IX-XII-es osztályok tanulói. Tíz feladatot kaptunk,

melyek megoldása gyorsaság és helyesség szerint értékelődött.

- 13 -

A vetélkedő egy játékos tornával indult, melynek köszönhetően mindenki

fellendülten folytathatta a feladatok megoldását. A versenyen senki sem unatkozott. A

feladatok különbözőek voltak. Volt activity, általános kérdések Németországról,

szövegértés.

Jó volt a hangulat és nagyon jó volt, hogy játékosan tanulhattunk új dolgokat. A

versenyt az egyik XII-es csapat nyerte, de a többi csapat is nagyon jó eredményt ért el.

Osváth Zsófia, XII.D

Frankofón Napok

A Frankofónia ünnepe már hagyományosnak számító rendezvény iskolánkban.

Mi már negyedik éve, az idén is részt vettünk ezen a jeles megemlékezésen, nem csak

nézőként, hanem előadóként is. A megemlékezés lényege ” minden, ami francia”,

frankófonia és ennek jellegzetességei: a nyelv szépsége, a zene, a kultúra és az éppen

aktuális ünnepek.

Ezeken a napokon különböző témakörökben zenés és költészeti foglalkozások voltak.

Megismerhettük a francia gasztronómia specialitásait, turisztikai nevezetességeit,

bepillantást nyertünk Franciaország szépségeibe, kultúrájába, látványosságaiba. Párizs

emlékművei közül szó esett az Eiffel-toronyról, amely mindenki számára a legnépszerűbb.

Az Eiffel torony a város egyetemes jelképe. A francia forradalom (1789) száz éves

évfordulójára készült, amelynek Gustave Eiffel mérnök volt a megálmodója és

megtervezője. Az összesen 320 méter magas torony, 1500 különálló fémrész hegesztett

összefonódása (hétezer tonna). A toronynak három emelete van. Ezt a csodát a párizsiak

Vasasszonynak nevezik (La Dame de Fer).

Ebbe a kis ünnepségbe színt és hangulatot hoztak a diákok készítette plakát kiállítások, a

sajt-kóstolók és a francia dalok. A legkedveltebbek: Céline Dion és Zaz dalai.

Az itt eltöltött idő megnyitott előttünk valami újat, és bevezetett minket egy

számunkra különleges világba.

Ágoston Andrea,Kedves Klaudia, XII.B

- 14 -

FODRÁSZBEMUTATÓ

Az Iskola másként program keretén belül, a XI.E osztályos fodrászok történelmi

hajviseleteket mutattak be az érdeklődőknek. Bemutatásra kerültek különböző korok, mint

az ókor, barokk, romantika, biedermeier, valamint a XX. század női hajviseletei.

Az elkészített frizurák a fodrásznövendékek pontos munkáját, szorgalmát dicsérte.

A közönség érdeklődve várta a szebbnél szebb frizurák elkészülését.

Kleopátra frizurájának az

elkészítése nagyon sok

munkát igényelt.

Balog Olga tanárnő

- 15 -

Hagyományőrző nap a IX. B osztályban

A szerdai bemutatót, szorgalmas munka előzte meg, régiségek felkutatása, különböző

népviseletek beszerzése és nem utolsó sorban táncpróbák. A régiségek kiállítását

összekötöttük néptánc bemutatóval is.

Különböző vidékek táncait Csilip Júlia tanította meg a csapatnak.

A program jól sikerült, ezt tanúsította a közönség tapsa is, ami az előadásunkat kísérte.

Köszönöm az osztálynak a pozitív hozzáállást, a lelkes munkát.

Balog Olga osztályfőnök.

- 16 -

Budapesten

2014. április 6 – 9. között iskolánk 10 tanulója, a székelyudvarhelyi Kós Károly

Szakközépiskola 27 tanulója, na meg kísérő tanáraink, Kedves Mónika, Miklós Ildikó,

Sárossy Gabriella tanárnők az Iskola másképp hét első felét Budapesten töltöttük.

Vasárnap este 9 órakor indultunk kocsikkal Székelyudvarhelyre, ahol csatlakoztunk

a csapat másik feléhez és busszal továbbmentünk Budapestre. Az út eleinte egy kicsit

unalmas volt, mert a csapat felét még nem ismertük, de aztán lassan kezdett összerázódni

a társaság. Amíg a határon át nem mentünk, majdnem végig esett az eső, de miután

átmentünk, az eső elállt és a nap is felkelt. A táj eleinte fura volt, mert nemhogy hegyet,

még dombot is alig láttunk, de hamar hozzászoktunk a környezet változásához.

Amikor megérkeztünk Budapestre, először a szállásunkhoz mentünk. A környék

eléggé lerobbant volt, de maga a panzió otthonos és jól felszerelt. A panzióban lepakoltunk

és pár óra alatt kipihentük az út fáradalmait, már amennyire azt ki lehet ennyi idő alatt.

A pihenés után busszal mentünk a Parlamenthez. Amíg vártunk, hogy sorra

kerülhessünk és megnézhessük a Parlamentet, az időt fotózással és ismerkedéssel

töltöttük. Amikor végre sorra kerültünk, hogy beléphessünk a Parlamentbe, mindenki

nagyon izgatott lett. Amikor beléptünk, fémdetektorokkal vizsgáltak át, majd miután

mindenki átment a vizsgálaton, beengedtek, és egy idegenvezető kíséretével bemutatták a

Parlament jobb felőli szárnyát, amit a felső ház használt, amíg az meg nem szűnt. Azóta a

Parlament jobb szárnyát sajtóeseményekre használják, vagy a bal szárny felújítása esetén

ott ülésezik az országgyűlés.

Miután körbejártuk a Parlamentet és megnéztük a Szent koronát, a Duna partján

felsétáltunk a Lánchídig, ott pedig felszálltunk a buszra, ami átvitt a Budai várhoz. A

várnál kaptunk három órát, hogy szabadon körbejárhassuk a helyet. A három óra alatt

mindenki megnézte a várban azt, ami a legjobban érdekelte, igaz, amikor megérkeztünk,

elsőként mindenki egy vendéglőt keresett, ahol lehetett egy jót enni.

A Budai vár körbejárása után visszamentünk a szállásunkra. Ezután elmentünk a

környéken levő Tesco-ba, igaz párszor elmentünk mellette és majdnem eltévedtünk, de

szerencsére megtaláltuk. Rövid pihenés után lementünk a panzió hátsó udvarán levő

asztalhoz, leültünk köré és éjjel kettőig vicceket meséltünk. Reggel, miután felkeltünk és

reggeliztünk, ugyanott folytattuk, ahol este abbahagytuk, amíg össze nem kellett

pakolnunk az indulás miatt.

Az Aréna Plázához mentünk. A Plázában ismét kaptunk pár órát, amit szabadon

eltölthettünk. Volt, aki vásárolt, volt, aki moziba ment és volt, aki körbejárta az egész

plázát.

Miután itt végeztünk, ellátogattunk a Váci utcába, ami a kirándulásunk utolsó

megállója volt. A Váci utca tele volt emberekkel és különböző boltokkal, vendéglőkkel,

bankokkal. A Váci utca körbejárása után befejeződött a budapesti városnézésünk.

Felültünk a buszra és elindultunk a határ felé. A visszaút sajnos sokkal hamarabb eltelt,

mint az oda út. Mivel már mindenkit ismertünk, volt társaságunk és nem untuk az utat. Ha

épp nem vicceket meséltünk, akkor a fáradtság ütött ki és aludtunk.

- 17 -

Szerdán reggel 7-8 óra környékén érkeztünk vissza Csíkszeredába. Mindenkinek

nagyon tetszett a kirándulás és reméljük, hogy valamikor megismételjük.

Darvas Andor, XI.C.

A csángó magyarok osztályfőnökeinek látogatása

A csíkszeredai Csángó Bentlakás osztályfőnöki látogatást szervezett a moldovai

csángó diákokhoz, amelyben részt vett több osztályfőnök. A mi iskolánkból két tanár vett

részt: Ambrus Tünde tanárnő és az én osztályfőnököm, Szilágyi László tanár úr. A tanárok

reggel nyolckor indultak, meglátogattak különböző csángó falukat, amelyek közül: Gajdár,

Pusztina és Kostelek. Egy órakor mi vártuk a pusztinai magyar házban, ahol

szavalóversenyen vettünk részt. A tanárok

kíváncsian nézték a szavalóversenyt. Az én

örömömre ott volt az osztályfőnököm is:

Szilágyi László. A szavalóverseny végén egy

kis táncház volt, ahol mindenki jól érezte

magát.

Ezek után a pusztinai diákok elvitték

saját osztályfőnöküket ebédelni

családjukhoz, ezáltal megvolt a kis faluséta

is. Nagyon jó volt a kis séta, mert tudtunk

beszélni az osztályfőnökökkel. Megismertem

jobban, és láttam milyen ember az iskolán

kívül.

Elárulhatom, hogy az osztályfőnököm egy különleges ember, akivel lehet beszélni

akármit, és egy nagyon érdekes, tudatos ember.

- 18 -

Az ebédet nálunk fogyasztotta,

és nagyon jól érezte magát. Eközben

édesanyám beszélt vele az iskoláról.

Ebéd után elvittem egy régi házhoz,

lássa a mi régi kultúránkat, és már várt

a busz. Nagyon hamar eltelt az idő. A

látogatás alatt nagyon jól éreztem

magam.

Köszönöm szépen

mindannyiuknak, hogy eljöttek, és nem

utolsó sorban a legjobb

osztályfőnöknek, Szilágyi László tanár

úrnak.

Sok szeretettel várunk mindenkit!!!

Pustianu Valeria-Daniela, IX.D

Jutalomtábor Szovátán

2014 ápr. 13-16

MEDVE-TÓ TELEKI OKTATÁSI KÖZPONT

2014. április 16-án ért véget a 13. „Teleki-virág biológia és természetvédelmi

vetélkedő” és szaktábor. A táborozásra egy dolgozattal lehetett benevezni, melyet

szakmai zsűri értékelt.

A háromnapos táborban a legsikeresebb dolgozatok írói vehettek részt. A

dolgozatok tematikája idén egy erdélyi természettudós életútjára és munkásságára volt

kiélezve, külön figyelmet fordítva a jelentkezők lakhelyéhez köthető vonatkozásokra.

A 13. Teleki-virág szaktáborban 18 erdélyi diák vett részt, melyből négy a Xantus

János környezetismereti vetélkedő nyertese. A szaktábor már 3 éve nemcsak az erdélyi

diákokra koncentrál, hanem a magyarországiakra is. Az idei táborban 6 anyaországi diák

vehetett részt.

A társam és én a pályázatot egy Kájoni Jánost bemutató dolgozattal nyertük meg. A

táborban csak én vettem részt.

A tábor szervezését tekintve nagyon jó volt, habár az időjárás sokszor közbeszólt.

A tábor vezetői ilyenkor mindig gyorsan változtattak rajta és így nem történt semmi

kellemetlenség.

- 19 -

A sok program keretén belül megtudtuk, hogy:

az év madara: a túzok

az év fája: a mezei juhar

az év vadvirága: a szibériai nőszirom

az év hala: a magyar bucó

az év gombája: a mezei szegfűgomba

az év hüllője: a mocsári teknős

az év rovara: a földi poszméh

A program részeként megnézhettem a Gub Jenő Természetismereti Tudástárt, ami

most nem rég nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Nagyon szép ez a tudástár, rengeteg

érdekes preparált, kitömött állat található itt.

Nagyon szépen köszönjük a lehetőséget, hogy részt vehettünk ezen a versenyen,

külön köszönjük Pásztohy Enikő biológia tanárnőnek a rengeteg segítséget, és hogy

felajánlotta ezt a pályázatra való jelentkezési lehetőséget.

Szabó Szilvia, IX. A

Megmérettettünk

Az ATTECH csapat ismét bizonyított. A hatodik alkalommal megszervezett Kolozsvári

Esettanulmány Napok keretében Baricz Róbert, Ceobanu Szilárd-István és Mihály Sarolta

dicséretben részesült (irányító tanár: Sükösd Annamária).

A Középiskolások Üzleti Tanácsadó Versenyének döntő fordulója 2014. április 6-án volt.

A versenyző csapatoknak az OTP Bank esettanulmányát kellett megoldani és hét óra alatt

javaslatokat kidolgozni az azonosított problémákra. Az első két elektronikus forduló alapján a

42 jelentkező csapat közül 16 csapat jutott a kolozsvári döntőbe.

A verseny keretében a díjazott csapatok tagjai pluszpontban részesülnek a Babeş-

Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karára történő felvételi

során.

Mihály Sarolta, XII. B

- 20 -

Megkérdeztük a Kájonisokat

Szerinted hasznos az iskola másként hét?

Melyik rendezvény/verseny tetszett a legjobban?

Számomra nagyon jól telt az iskola másként hét, mivel kikapcsolódhattunk a

különböző érdekes rendezvényeken. Én tojásíráson vettem részt, ahol megtanulhattam,

hogyan kell tojást hímezni, valamint Egy perc és nyersz vetélkedőn vettem részt, ahol jól

lehetett szórakozni.

XI.B

Hasznosnak tartom ezt a hetet, mert a tanáraink más arcát láthattuk meg, nem az

órán megszokottat. Én részt vettem az Egy perc és nyersz vetélkedőn, ahol nagyon jól

szórakoztam és kipróbálhattam a feladatokat, amelyeket a tévében láthattunk. Általános

műveltétségi vetélkedőn is részt vettem, ahol sok új dolgot tudtam meg.

IX.E

Nagyon jól telt az általános műveltségi vetélkedő, az osztályunk szervezte, és két

csapat részt is vett, én erősítettem az egyik csapatot. A tavalyi létszámhoz képest most

sokkal többen voltunk. Szerintem hasznos volt ez a hét, érdekes programokkal, mint

például Egy perc és nyersz, sport tevékenységek stb.

XII.C

Szerintem lehetett volna jobb is ez a hét. Hétfőn filmnézésen vettem részt,

kedden, a hagyományőrző napon az osztályunkban, Boros Gellért tanár úr zenélt, sok

látogatónk volt, nagyon jól érezték magukat az emberek, rengetegen táncra is perdültek.

XI.C

Nagyon tetszett, mert sok érdekfeszítő tevékenységet rendeztek. A mi osztályunk

ír napot szervezett, ahol különböző általunk készített házi sütiket adtunk el. Én még

német versenyen vettem részt, ahol harmadik helyezést értem el.

Kurkó Imola, X.A

Az a véleményem az iskola másként hétről, hogy nagyon jó volt, mivel a diákok ki

tudnak kapcsolódni nem csak otthon, hanem az iskolában is. Eközben a rendezvényeken

sokat tanulhatnak. A kedvenc rendezvényem a néptánc volt, mivel az osztálytársaim

kreatív előadását láthattam. Az általános műveltségi versenyen vettem részt 3

osztálytársammal együtt. Nagyon jól éreztük magunkat, mert egyszerűnek tűnő mégis

nehéz kérdések voltak.

Ilyés Bernadett, IX.B

Kérdezett: Tankó Barbara, Bilibok Csilla XI.A

- 21 -

Közvetítő csoport

Verbális agresszió

(szóbeli bántalmazás)

Majdnem mindenki hallott már olyan emberről, vagy ismer valakit, aki szóbeli

bántalmazás áldozata volt. Talán te magad is ilyen bántalmazó kapcsolatban élsz. Lehet,

hogy másoknak fogalmuk sincs arról, hogy mi is történik veled. A verbális bántalmazás az

erőszaknak egy olyan formája, amely nem hagy olyan szemmel látható nyomokat, mint a

testi erőszak. Lehet, hogy te (vagy egy barátod) csendben és elszigetelten szenvedsz.

A verbális bántalmazás elkövetője rendszerint férfi,

az áldozat pedig nő, de nem mindig. Számos példa van olyan

nőkre is, akik meglehetősen bántalmazó módon

viselkednek. Ugyanígy van ez a diákok, tanárok - diákok

között is. Az áldozat gyakran célpontja dühkitöréseknek,

maró gúnynak, vagy hideg közönyösségnek. Az ilyen

érzéseket kifejező viselkedésre a bántalmazó rendszerint a

"Mi bajod van?" köntösével álcázott hozzáállással reagál.

Azzal vádolja az áldozatot, hogy az "felfújja a dolgot." Idővel az áldozat elveszti lelki

egyensúlyát, és azon kezd gondolkodni, hogy vajon nem o bolondult-e meg.

A Kájoni János megyei könyvtárban egy csoportbeszélgetésen vettünk részt (Kiss

Bernadett és Kedves Orsolya közvetítők), amelynek témája a verbális agresszió a diákok

körében (a diákok egymás közötti, a tanárok és diákok közötti verbális agresszió). A

szervezők a csíkszeredai és két vidéki középiskola diákjaitól próbáltak választ kapni a

témát érintő kérdésekben. A beszélgetés egy rövid bemutatkozással kezdődött, majd

kérdéseket tettek fel, amire egyenként mindenki válaszolhatott. Ilyen kérdések

hangzottak el:”Számodra mit jelent a verbális agresszió? Mi az első dolog, ami eszedbe

jut, amikor meghallod ezt a fogalmat”. Különböző válaszok születtek, de ha már elhangzott,

amit mondani szerettünk volna, lehetett passzolni is. Volt, akinek a válaszában az is benne

volt, hogy az iskolában gyakran találkozik az agresszió e fajtájával. Ebből adódott a

következő kérdés: „Az iskolában találkozol-e verbális agresszióval, és ha igen, hol és kik

között?” Néhány válasz nagyon meglepő volt számunkra, mint például az, hogy vidéki

iskolákban sokkal gyakoribb a tanár-diák közötti verbális agresszió.

A találkozó végén arról beszélgettünk, hogy kell-e büntetni a „bántalmazót” és, ha igen,

mivel? Voltak, akik úgy vélték, hogy egy beszélgetés is elég célravezető tud lenni, ha az

egyén szembesül azzal, hogy hol hibázott és megérti, hogy amit tett az nem helyes. Mi is

ezzel értettünk egyet.

Véleményünk szerint nagyon hasznos beszélgetés volt, mert ezáltal többet tudhattunk

meg a verbális agresszióról és megbizonyosodhattunk róla, hogy ezekkel a problémákkal

senki nincs egyedül. Továbbá a válaszokból kiderült, hogy ilyen esetben tanárokhoz,

osztályfőnökhöz, iskolapszichológushoz fordulnak a diákok és, hogy sajnos minden

iskolában van erre példa. ”Szívesen vennénk részt még hasonló beszélgetéseken”- hangzott

el a jelenlevők szájából a válasz az utolsó feltett kérdésre. Bátorítunk titeket is, hogy ha

lehetőség adódik rá, ti is vegyetek részt ilyen beszélgetéseken, mert nem veszítetek

semmit vele, sőt.

Kedves Orsolya és Kiss Bernadett, XII. C

- 22 -

Emlékeztető

Áprilisban születtek

Leonardo da Vinci: 1452. április 15-én született

Itáliában, Anchianoban, ami ma Vinci külvárosa.

Munkásságát tekintve polihisztor volt, vagyis festő, tudós,

matematikus, feltaláló, építész, zeneszerző, költő és író is

egyben. A reneszánsz ember őstípusának is nevezik és az egyik

legnagyobb festőnek tartják.

Legismertebb festményei Az utolsó vacsora, egy 1498-ban

festett freskó a Santa Maria delle Grazie kolostorban,

Milánóban. A nyugati világ főműveként tartják számon. Másik

híres festménye pedig a Mona Lisa melyet 1503-1506 között

festett Franciaországban.

2012 május 23-án, Székelyudvarhelyen kiállítást rendeztek, Leonardo da Vinci zseniális találmányai,, címmel. Leghíresebb találmányainak hiteles rekonstrukcióit állították

ki, többek között a : légcsavar, repülő szerkezet, ostrom katapult, tank, orgona ágyú.

Könyvet is írtak róla a Da Vinci kód címmel. Nem kis örökséget hagyott hátra a világ

számára, mind a művészetben, mind pedig a találmányok fejlesztésében. 1519. május 2-án

hunyt el Franciaországban, 67 évesen.

- 23 -

Pjotr Iljics Csajkovszkij: 1840. április 25-én született

Votkinszkban, orosz romantikus zeneszerző. Mérnök-hivatalnok

család sarja volt, a család Szentpéterváron élt.

Stílusa klasszikus, bőségesen idézte a népdalokat és

zenéje tagadhatatlanul orosz volt. Művészete igazodott az

európai hagyományhoz.

Zenéjében, minden egyes hangjegyében érzékelteti

nemzetének és saját személyiségének érzelmeit és az orosz

népre jellemző pörgős ritmust, szenvedélyt. Sok zeneértő és

muzsikus hosszú időn át megvetette. Nem értettek egyet

hangszerelésével, a sötét tónusú

mégis csillogó és tökéletesen

kiszámított hangzásával.

Legismertebb zenei alkotásai a Hattyúk tava, Csipkerózsika és a Diótörő című zenedarabok. Ezek zenéjére

táncműveket is koreografáltak, világhíres balettet. Ezeket

napjainkban is a világ minden táján előadnak. Csajkovszkij

munkája és tehetsége örökre a színpadokon ragadt, továbbra

is elkápráztatja a nézőket és hirdeti az orosz művész

képzelőerejét.

1893. november 6-án halt meg, Szentpéterváron,

viszonylag fiatalon, 53 éves korában.

Fülöp Orsolya, XI. A

- 24 -

Irodalom - Colţ literar

Ljudmilla Ulickaja: Médea és gyermekei

És megint Ulickaja, egyrészt mert

soha időszerűbb nem volt, másrészt, mert

tényleg nagyszerű író, és nem lehet

megunni.

És ismét a lélek mélyére, titkaiba

utazunk, emberi sorsokat vetít elénk, a

Krímbe vezet el bennünket. Arra a helyre,

amely minden híradó első vagy második

híreként szerepel mostanában. (Amire ez

az írás festék alá kerül, vajon mi lesz a

térségben? – valami furcsa nyugtalanság

uralkodik el rajtam...)

Ha meg akarjuk érteni a Krím–félsziget körüli vitákat, nem hagyhatjuk ki e regény

elolvasását, a könyv cselekménye a jelenben játszódik, de a szereplők gondolataiban

gyakran visszavezet az írónő a múltba, az 1800-as évekbe, a kilencszázas évek elejére,

első, második világháború, kommunizmus (orosz kommunizmus, ami nem volt gyerekjáték,

nem nagyon riadtak vissza az ember megsemmisítésétől se...), kollektivizálás, új rendszer

építése, kitelepítések, kivégzések ... stb, veszteségek, túlélések, emberek találkozása,

elválása, idegen földre vándorlása, eltűnése, újbóli felbukkanása, utódok színrelépése, az

ősök továbbélése az utódokban, fizikai és lelki síkok, ez jelenik meg a regény lapjain.

Különböző nemzetiségek népesítik be a regény lapjait: görögök, zsidók, örmények,

ukránok, oroszok, krími tatárok, cigányok, egy koreai férfi.

Egy tizennégy gyerekes görög családot választott az írónő a regény gerincének, körülöttük

forog a cselekmény, az ő találkozásaik, más népekkel való keveredésük, barátkozásuk,

elválásaik, életük mentén haladhatunk előre meg hátra a regény idejében.

A család egybetartója Médea, a görög származású özvegyasszony, aki a Krímben él,

egy faluban, amelyet ritkán hagyott el, akkor is rövid időre, és úgy gondolja, nem is tudna

máshol élni. Az ő élete különösen alakult, édesanyja belehal tizennegyedik szülésébe, és az

árván maradt gyerekek nagy részéről Médea gondoskodik, egészségügyi asszisztens, kiváló

ember, nagy lélek, ő az, akit a szenvedések, a gondok nagyszerű emberré csiszolnak,

szívvel-lélekkel irányítja a család hajóját. Miután elrendezi, legkisebb öccseit is,

hozzámegy egy zsidó származású fogorvoshoz, saját gyereke nem lesz, de a család összes

gyereke, fiatalja nála talál menedéket, főleg nyáron, mindenki felkeresi őt.

Krími falujában látszólag nyaralni jár az ugyancsak számossá növekedett család,

mindenkiről mindent tud, azon kívül őrzi és átadja az ősi tudást, amit ő is őseitől kapott és

unokahúgainak ad át.

- 25 -

Ismeri a növényeket, virágokat, köveket, gyógyfüveket, gyűjtöget, hol régi gyűrűt

vet partra számára a tenger, hol a földből kerül elő a régen elveszített gyűrű, visszatérő

metafora a regény cselekményében, ő őrzi a család régi iratait, fényképeit, történeteit,

hozzá járnak tanácsért a fiatalok és ő kiváló kapcsolatot épít mindenkivel, alapja a bizalom,

és valóban lehet bízni a főhősben, mindenkiről mindent tud, de senkit nem szolgáltat ki

senkinek, szemlélődik, lát és értelmez – a maga számára, mindenki bizalmas hozzá, olyan

légkört teremt maga körül, amelyben mindenki jól érzi magát, senkinek nem ad konkrétan

tanácsot, de úgy képes irányítani a dolgokat, hogy a családtagok megtalálják a megfelelő

megoldást aktuális problémájukra.

Médea nagysága a megbocsátásban, az elfogadásban rejlik és soha nem ítélkezik,

úgy fogad tragédiákat, veszteségeket, hogy nem lázad, nem átkozódik – megy tovább útján.

Mintegy kariatida áll a családregény középpontjában, őrzi anyanyelvét, a görögöt, bár

ritkán használja, amikor bezár a görög templom, az oroszba jár imátkozni, zokszó nélkül

teszi ezt. Nem rohan az események elé türelmesen várakozik, kivár, szemlélődik, lát és

hallgat, amikor annak ideje van megszólal és segít, mindenkinek segít, ad és nem vár hálát

adományaiért, és gondoz, testeket és lelkeket gyógyít, ez is segítség, ez a szakmája, ez az

élete-mindenki az ő gyereke. Ő a regény állandója, hozzá vezetnek az utak és tőle

vezetnek el. A regény valamennyi szereplője legalább három nyelvet beszél, ez

természetes egy adott kulturális szinten. A Keletre jellemző módon az a természetes

fejlődés útja, hogy átvesszük a másik néptől értékeit és beépítjük a magunkéba. Nem a

rombolás, az építés viszi előre az emberiséget, a szeretet, a törődés, a szeretet, amely

végül letisztulva ragyog fel egy ködös hajnal után.

Ha csak ennyit üzenne az író, már ezért is el kellene olvasni ezt a könyvet, de a

sokadik hatványon több ennél ez a regény, ha unatkozol, ha tanácstalan vagy, üres óráid

eltöltésében, ha tartalmas olvasmányra vágysz, ha kíváncsi vagy, hogyan élnek mások,

hogyan tudnak felülemelkedni a gyökereiken (nemzetiség, származás), ha csak a korona

számít, a fának a föld feletti részére vagy kíváncsi, ha különleges emberekkel szeretnél

találkozni, csak ajánlani tudom ezt a könyvet, amely a Magvető Kiadónál jelent meg 2003-

ban, az iskola könyvtárában megtalálható, leltári száma 27543.

Tartalmas szórakozást, szép tavaszt kíván nektek,

Diénes Zsófia Anna

- 26 -

Hans Christian Andersen

„În sfârşit, oul cel mare a crăpat. Chiu, Chiu, a spus puiul şi a ieşit din găoace; era mare şi urât. Raţa s-a uitat lung la el. Da’ mare-i! Coşcogeamite răţoi!, zise ea. Nu seamănă cu celelalte; să fie totuşi un pui de curcă? Am să văd eu; am să-l bag în apă, chiar dacă o trebui să-l împing cu de-a sila.” - este un fragment din Răţuşca cea urâtă,

scrisă de celebrul scriitor, dramaturg şi poet danez, Hans

Christian Andersen, considerat maestrul unic al basmelor

literare şi celebrat pentru că a adus bucurie copiilor din

întreaga lume.

Marele scriitor avea să se nască pe 2 aprilie 1805,

în Odense, Danemarca. De mic copil, Andersen a dovedit o inteligență şi o imaginaţie

sclipitoare, construindu-şi un mic teatru de păpuşi, în care recita piese ale lui L. Holkberg

şi W. Shakespeare, folosindu-şi păpuşile de lemn drept actori. La vârsta de paisprezece ani

s-a mutat la Copenhaga, unde, directorul Teatrului Regal, Jonas Collins, l-a remarcat pe

tânăr şi l-a trimis la Şcoala Secundară din Slagelse, suportând toate cheltuielile.

Începând cu anul 1822, scriitorul a publicat numeroase creaţii lirice şi texte

dramatice. A călătorit mult în Europa, Asia şi Africa, producând romane, piese de teatru şi

cărţi de călătorii. A devenit însă faimos prin peste cele 150 de basme si povestiri pentru

copii, care l-au aşezat printre cei mai importanţi scriitori din lume.

Basmele sale Mica Sirenă (1837), Hainele cele noi ale împăratului (1837), Răţuşca cea urâtă (1843), şi Crăiasa Zăpezii (1844) au reprezentat

inovaţii în literatura acelei vremi prin bogăția

sentimentelor şi a ideilor descrise şi prin limbajul lor

popular.

În portul din Copenhaga există o statuie a Micii Sirene, plasată în memoria lui Hans Christian Andersen, iar

ziua de 2 aprilie, ziua de naştere a scriitorului, este

sărbătorită drept Ziua Internaţională a Cărţii pentru Copii.

Moartea scriitorului a survenit în august 1875, la

vârsta de 70 de ani. Când a fost întrebat dacă

intenţionează să-şi scrie autobiografia, Andersen a

răspuns că este deja scrisă în Răţuşca cea urâtă.

Pentru a vă aminti de această povestire din copilărie, sau pentru alte opere ale lui

Andersen, precum şi ale altor scriitori celebri, puteţi accesa biblioteca virtuală audio

http://www.cartiaudio.eu/25-Hans+Christian+Andersen-Ratusca+cea+urata.html.

Szász Ervin, XI. F

- 27 -

Cercul de lectură

Miercuri, 26 martie 2014, a avut loc a doua întâlnire a Lecturiadei Kájoni.

Pentru această ședință de lectură trebuia să citim opera Ferma animalelor de

George Orwell.

La începutul activității am încercat să sintetizăm, într-un cuvânt, părerile noastre

despre opera citită. Astfel, cartea ni s-a părut interesantă, specială, complicată, ciudată,

hazlie și destinată copiilor. Pentru început, am stabilit reperele temporale și spațiale ale

acțiunii, apoi am enumerat personajele animaliere, bineînțeles precizând și câteva trăsături

ale acestora. Subiectul operei a fost reactualizat cu ajutorul întrebărilor puse de doamna

profesoară, astfel am fost invitați să reconstituim împreună momentele importante.

Am aflat, că Ferma animalelor este o satiră sub

forma unei fabule ( fabulă modernă) a revoluţiei comuniste

din Rusia. Prin urmare, textul are două niveluri de lectură:

la un prim nivel, cartea poate constitui o lectură pentru

copii, iar al doilea nivel de interpretare ne dezvăluie o

alegorie despre regimul comunist.

Iată primul nivel de lectură:

Evenimentele se petrec la ferma Conacul unde

trăiesc numeroase animale: cai, porumbei, vaci, câini, porci.

Unele se individualizează prin nume de exemplu, măgarul

Benjamin, corbul Moise, caii Boxer, Clover și Mollie, câinii

Bluebell, Jessie și Pincher, alții rămân anonime. Porcul

Seniorul, cel mai deştept și înţelept dintre toți, cheamă

animalele pentru a le comunica visul lui și anume, cum ar

arăta lumea fără oameni. Peste trei zile Seniorul moare.

Animalele se răscoală împotriva semenilor, pe motiv că nu au fost hrăniți. După alungarea

oamenilor de la fermă, doi porci masculi, Snowball şi Napoleon preiau conducerea. Ei învață

să scrie și să citească, elaborând legi ale Animalismului numite percepte. Cel mai

important dintre aceste percepte devine Patru picioare bine, două picioare rău. Numele

fermei a fost schimbat în Ferma Animalelor.

Animalele munceau din greu, dar erau fericite, căci munceau pentru ele însele.

Snowball propune construirea unei mori de vânt, care le va ușura munca animalelor.

Napoleon îl dezaprobă cu ură acest plan, apoi cu ajutorul câinilor, crescuți pe ascuns, îl

alungă de la fermă pe Snowball. Astfel, puterea este preluată de Napoleon, care va

continua planul adversarului de a construi moara de vânt și datorită acestor lucrări , munca

la câmp rămâne în urmă.

Între timp, spre uimirea animalelor, regulile stabilite inițial încep să se schimbe.

Napoleon începe afaceri cu oameni, porcii se mută în casă, dorm în paturi, se scoală o oră

mai târziu faţă de celelalte animale. Moara de vânt, construită cu multă trudă de celelalte

animale, se prăbușește din cauza vijeliei. Napoleon pune pe seama lui Snowball distrugerea

morii și decide reconstruirea acesteia în mijlocul iernii. El devine un dictator stăpânind

celelalte animale. Presupușii spioni ai lui Snowball sunt uciși. Treptat porcii și câinii s-au

înmulţit și au învăţat să meargă pe două picioare, să se ocupe de dosare și să se îmbrace

elegant.

- 28 -

Cartea se termină cu prezentarea unei petreceri organizate de porci, la care sunt

invitați și oameni. Celelalte animale de la fermă vin la fereastră să asiste la aceasta și la un

moment dat nu își mai dau seama care sunt animalele și care sunt oamenii.

Al doilea nivel de interpretare al cărții reprezintă ”povestea din spatele poveştii”. Am aflat că animalele sunt de fapt caricaturile unor personaje din istorie, conducătorii

Uniunii Sovietice.

Am încheiat discuția noastră despre acest text cu vizionarea secvenței finale din

ecranizarea operei sub formă de desene animate, subliniind diferențele dintre carte și

film.

La sfârşitul activităţii, coordonatoarea cercului a anunţat tema următoarei întâlniri:

Micul Tembi de Doris Lessing.

Szabó Lőrinc, X.C

Concursul de dramatizări în școala noastră

În cadrul Programului „Școala Altfel” am avut oportunitatea să participăm la

Concursul de dramatizări în limba română, ajuns la cea de-a V-a ediție. Evenimentul

cultural-artistic a fost organizat de profesorii de limba și literatura română ai școlii

noastre: Kiss Csilla, Oanea Larisa, dr. György Géza Árpád. Juriul a fost alcătuit din cadre

didactice și un reprezentant al elevilor ( Mihály Sarolta din clasa a XII-a B). La acest

evenimentul, spectatorii au urmărit dramatizările din numeroase creații literare cunoscute

prezentate de 13 formații.

Clasa noastră s-a pregătit cu trei scenete la această întrecere. Interpretarea

rolului preotului Iancu Georgescu din opera În vreme de război de I.L.Caragiale i-a adus un

premiu special colegului nostru Szőke Magor. Legat de concurs el a afirmat

următoarele:”După părerea mea acest concurs a fost bine organizat. În calitate de

spectator mi s-a părut interesant, iar ca participant, pot să spun că m-am simțit bine,

deoarece a reprezentat o experiență pentru a vedea cum este pe scenă și ce înseamnă să

interpretezi un fragment dintr-o operă învățată cu mare efort în fața unui public numeros.

Mi-a plăcut, deși mi s-a părut cam lung, dar a meritat osteneala să fiu acolo până la capăt.

Consider că dramatizarea trebuie organizată și în următorii ani sau chiar decenii.”

Colegul nostru Székely Tamás a interpretat rolul Cetățeanului turmentat din comedia O scrisoare pierdută de I.L.Caragiale.Talentul său de interpret a fost apreciat tot printr-un

premiu special. Pentru el spectacolul a însemnat emoții puternice, dar odată urcat pe scenă,

emoțiile i-au dispărut ca prin farmec. Întrebat în legătură cu spectacol, el a afirmat: ”Când

am intrat în rolul meu, am uitat că joc un rol și m-am distrat de minune. În timpul scenetei

m-am simțit foarte bine, fiindcă am văzut că spectatorii sunt interesați de sceneta

noastră.”

Împreună cu colegele, noi am pregătit un fragment din O zi din șapte de Lauren

Oliver având ca temă moartea și a doua şansă. Mesajul nostru a fost să trezim în oameni

sentimente pentru a aprecia mai bine viaţa şi să vadă că oricând se poate întâmpla un

accident cu oricine. Este foarte important să avem relaţii bune cu familia şi prietenii,

fiindcă nu cunoaștem destinul nostru. Eu am avut rolul de a transmite mesajul final al

scenetei. Emoţia participării și reușita colegilor noastre ne îndeamnă să pregătim, cu

siguranță, o scenetă nouă pentru anul viitor: una lucrată şi pregătită mai bine.

Marton Andrea, XI. A

- 29 -

Alte opinii despre concurs

Noi am prezentat un fragment din nuvela De la noi, la Cladova de Gala Galaction. A fost

foarte frumos, chiar dacă aveam emoții.

E un sentiment plăcut să te afli în fața publicului și să auzi aplauzele meritate pentru munca

depusă. A fost o experiență plăcută, pe care o vom repeta cu siguranță.

Cosferenț Iulia Maria, IX E

Elevii clasei a X-a C au pus în scenă un fragment din basmul cult Povestea lui Harap-Alb de

Ion Creangă. Pentru acest spectacol ne-am pregătit intens, am avut parte și de ajutorul

doamnei diriginte și a doamnei profesoare de română. În timpul probelor ne-am străduit să

ne acomodăm cerințelor și să fim atenți. La concurs ne-am simțit foarte bine, totul a ieșit

cum ne-am propus, iar astfel, munca noastră a dat roade, deoarece echipa clasei noastre a

luat premiul I. Ciuraru Alina, Lakatos Piroska, X. C

Din clasa a X-a B au participat două echipe la Concursul de dramatizări. Prima grupă, mai

numeroasă, formată din 14 elevi, a pus în scenă un fragment din capitolul Nunta al

romanului Ion de Liviu Rebreanu, iar a doua echipă a prezentat prima apariție a lui Lică

Sămădăul la Moara cu noroc. În ziua concursului am fost foarte agitați, fiindcă știam că ne

vor urmări foarte mulți, dar în timpul spectacolului ne-am simțit foarte bine. Considerăm că

acest concurs are un rol important, fiindcă astfel, elevii învață într-un spirit ludic limba

română și se pregătesc și la examenul de bacalaureat. Participarea la Concursul de

dramatizări a reprezentat pentru noi o experiență plăcută și sperăm că putem participa și

anul viitor.

Nagy Szidónia, Péterfy Teréz, X. B

- 30 -

Kamasz - panasz

Boldogság

Biztosan sokszor halljátok ezt a szót, hogy boldogság. Már-már olyan sokat hallani,

hogy azt hihetjük, közhellyé válik, de nem. Igaz, nehéz meghatározni és elérni sem a

legkönnyebb a boldogság állapotát. Mert, hogy ez egy állapot. Ma már 17- 18 évesen is

olyan sok problémánk van, hogy nehezen érezzük át a boldogságot, ha érezzük egyáltalán,

de ez is fejben dől el. Persze akadnak gondjaink és lesznek is mindig.

Próbáljatok meg hát úgy gondolni rájuk, mint megoldandó feladatokra, egy kihívásra.

Boldogságunk is bizony azon múlik akarjuk-e vagy sem igazán, hiszünk-e benne és

harcolunk-e érte. Minden rosszban van valami jó. Amikor rossz, elszomorító dolgok

történnek veletek, keressetek valami szépet is benne, mert ott van. Borús szemmel persze

nem könnyű meglátni, de nem is lehetetlen. Keressetek benne pozitívumot: egy

tapasztalatot, egy új felismerést, hogy tanultatok belőle valamit. Hiszen minden rossz

történés egyben meg is tanít valamire, megnevel.

Sokszor azért nem látjuk a jó dolgokat az életünkben, mert nem akarjuk, nem

akarunk fáradni vele, és energiát veszíteni ez által. Könnyebb meghúzódni egy sarokban,

csendben lenni, semmit sem tenni és sajnáltatni magunkat. Nehezen engedjük el

szokásainkat, megszokott dolgainkat. Néha ismétlem magam, hogy jobban megjegyezzétek

vagy elgondolkodjatok azon, amit leírok. Amint mondtam nehéz, de nem lehetetlen, s a

boldogság érzésénél aligha létezik felemelőbb.

Keressétek hát az ilyen pillanatokat életetekben: boldog leszel, ha boldoggá teszel

valaki mást, ha jót cselekszel, ha mindenben a jót akarod meglátni. Ezeket a perceket,

órákat fogod igazán megélni a jelenben és később értékelni. Olyan emlékeket hagynak

majd benned, melyeket senki sem vehet el tőled, az csak a tied, ott van a szívedben.

Jegyezzétek meg hát, hogy mindenki saját sorsának, boldogságának az irányítója és

csak is tőletek függ, hogy életetek abba az irányba fog- e haladni, amelyet ti szeretnétek.

Fülöp Orsolya, XI.A

- 31 -

Sport

Bicikli versenyeim

Az idei szezonnyitó bicikliversenyt Bukarestben rendezték április 13-án (Ziua B,

vagyis Ziua Bucuriei) , amelyre már hónapokkal előtte készültük. Fontos volt ez a verseny,

mert itt derült ki, hogy ki mennyit készült a szezonra és még mennyit kell fejlődnie. A

versenyt megelőző hetet edzőtáborban töltöttük Borzonton, majd egy nap pihenő után

utaztunk Bukarestbe. Tudtuk, hogy mi fog ránk várni ott, mivel előtte majdnem egy hétig

minden nap esett az eső, így számolnunk kellett a pálya nehézségeivel. Az útvonal hossza

55 km volt, tele sárral és vízzel. A résztvevők száma közel 700 személy volt, sajnos az eső

miatt rengetegen nem jöttek el.

Szerencsésen befejeztem a versenyt, az én kategóriámban (14-18) I. helyezést

értem el, míg az összetettben III. lettem. Sajnos sokan feladták a versenyt, mert az

agyagos sár annyira akadályozta a haladást, hogy a végén már én is csak arra vártam, hogy

sikeresen befejezzem a szakaszt.

A következő verseny Kolozsváron zajlott április 27.-én, ahol VI. helyezést értem el.

Szerencsétlenségünkre egy nappal a verseny előtt ellopták a kerékpárjainkat. Az enyémet

és még két csapattársamét, ezután kénytelen voltam egy másik biciklivel versenyezni, ami

kevésbé felelt meg az elvárásoknak, de örvendtem, hogy legalább van, amivel elinduljak és

befejezzem. Ami még egy lapáttal rátett a történtekre, hogy a rendőrautó rossz útra vitt

és 6 km hátránnyal indultam a többi lány után.

Ajánlom mindenkinek, hogy pattanjon biciklire, amikor teheti, csodás helyeket

járhattok be! Ha meg sportszerűen akarjátok űzni, akkor nagy HAJRÁ!

Cojocaru Monica, XII.C

- 32 -

Köszönet a szerkesztőknek, a diákoknak írásaikért, tanárainknak munkájukért

és tanácsaikért, valamint az iskola vezetőségének a támogatásért!!!

Irányítótanár: Negru Réka

Szerkesztő: Negru Réka tanárnő, Kovács Edit könyvtáros

Cikkírók: Ágoston Andrea, Kedves Klaudia, Mihály Sarolta, Opra Edina – XII.B,

Cojocaru Monica, Kedves Orsolya, Kiss Bernadett, Szabó Sarolta– XII.C, Osváth

Zsófia – XII.D, Bilibok Csilla, Fülöp Orsolya, Márton Andrea,Tankó Barbara – XI.A,

Darvas Andor – XI.C, Szász Ervin – XI.F, Nagy Szidónia, Péterfy Teréz – X.B,

Ciraru Alina, Lakatos Piroska, Szabó Lőrinc - X.C, Mihály Noémi, Simon Krisztina,

Szabó Szilvia – IX.A, Pustianu Valeria – Daniela – IX.D, Boros Brigitta, Csiszér

Noémi – IX.E

Balog Olga, Diénes Zsófia Anna tanárok.

Korrektúra: Diénes Zsófia Anna, Oanea Larisa tanárnők