Joannes Kájoni Szakközépiskola

Miről olvashatsz?

Interjúk, bemutatkozások

***

Ez történt...

***

Megkérdeztük a Kájonisokat

***

Megmérettettünk

***

Emlékeztető

***

Irodalom-Colţ literar

***

Kamasz-panasz

***

SzakMa

***

Végzős diákjaink és tanáraik

***

Újból eltelt egy év

Elmúlt még egy csodálatos év, mely tanulságos volt, barátságos és

meglepetésekkel teli. Évünk utolsó két hónapjában is sok minden történt

velünk, fontos és megható dolgok.

Elsősorban május 16-án került megrendezésre a Kájoni - nap

iskolánkban. A rossz időjárás miatt sajnos nem lehettünk kint

Zsögödben, de biztos vagyok benne, hogy így is mindenki megtalálta a

neki tetsző programot, és jól érezte magát.

Majd következett a XII. osztályosok számára leginkább várva

várt esemény, a Joannes Kájoni 2014-es évfolyamának kicsengetése. Az

ünnepségre rengetegen eljöttek: szülők, barátok, városunk jeles

képviselői. Mi is meghatódva néztünk rájuk, s hallgattuk a példás

beszédeket, köszöntőket.

Remélem, mindannyian jól éreztétek magatokat ebben a tanévben,

és élményekkel gazdagon lépitek át a nyár kapuját. Tartalmas olvasást

kívánok, a nyárra pedig sok kalandot, izgalmat, kikapcsolódást és azt,

hogy valósítsátok meg az álmaitokat, hogy majd szeptemberben

feltöltődve találkozhassunk, és vágjunk neki az elkövetkezendő

kihívásoknak.

Fülöp Orsolya, XI.A

- 2 -

Interjúk, bemutatkozások

Megkérdeztük Negru Réka tanárnőt

Hol született?

Kemény tél volt, amikor megszülettem Széken

(Kolozsvár megye), édesapám vágta a fát a szülészetnek,

hogy meg ne fagyjunk, édesanyám pedig a köpenyét is rám

terítette, hogy védjen a hidegtől.

Hol töltötte gyerekéveit?

Csak három éves koromig laktunk Széken (az

ottaniak Sziknek mondják, mert i-vel beszélnek), majd

Marosújvárra költöztünk, ahol csodálatos gyerekkorom

volt. A kertünk kapuja a Banţa-ra (erdő neve) nyílott,

fiatal tölgyfákkal a közelben. Ezek a fák jelentették a

„Paradicsomot” számomra, ha tehettem, egész nap a

fákon mászkáltam a barátnőmmel, Dana-val. Mivel egyedüli

magyar család voltunk az utcában, hamar megtanultam a

román nyelvet, aminek később az iskolában, de az

egyetemen is, nagy hasznát vettem.

Tíz éves koromban ide költöztünk, Csíkszeredába, amit először nehezen értettem

meg, szegény szüleimet állandóan azzal kínoztam, hogy mikor költözünk vissza, vagy mikor

küldenek engem vissza, mert én itt nem akarok élni. A mentés a sport részéről érkezett.

Ötödik elején két nyolcadikos lány azzal állított le az iskola folyosóján, hogy szeretnék-e

kézilabdára járni, hiszen jó magas vagyok, megfelelnék ennek a sportnak. Így kezdtem

sportolni, először kézilabdáztam, majd vívtam, kosaraztam stb.

Van valamilyen emlékezetes gyerekkori csínytevése?

Inkább kedves emlékem. Marosújváron történt, pont az egyik tölgyfán ültem,

amikor arra lettem figyelmes, hogy egy róka oson a fák között, majd bemegy a

szomszédasszony udvarába, elkapja a tyúkot, majd szalad ki vele. A többi tyúk kiabálására

kiszaladt a szomszéd néni, és amikor meglátott a fán, elkezdett szidni, hogy miért nem

kergettem el a rókát, meg kellett volna ijesszem, hogy ejtse el a tyúkot. Na, ezt sehogy

sem értettem, mivel én épp a rókának drukkoltam, hogy fogja meg a buta tyúkot és vigye,

hogy legyen, amit egyenek, mert szerintem még rókakölykök is várták otthon.

Hol végezte tanulmányait?

Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyon jó tanáraim voltak, igazi tanárok,

nagy tudással, sok tapasztalattal, akikre fel lehetett nézni, akiktől volt, amit tanulni.

Mindig tisztelettel és hálával gondolok rájuk. Az öt-nyolc osztályt a mostani Petőfi

iskolában végeztem, ahol két tanárom volt nagy befolyással egyéniségemre: az

osztályfőnököm, a magyar szakos Borbély Katalin, és a történelem tanárnő, Ferenczi Jolán.

Mindkettő szigorú, következetes tanár volt, büszke lehetett, aki nagy jegyet kapott náluk.

Líceumba a Matematika- Fizika Líceumba (mostani Márton Áron Líceumba) jártam, az első

két évet matematika-mechanika szakon.

- 3 -

Akkor még minden tantárgyból bizonyítani akartam, hiába, hogy a fő tantárgyaink a

matek és a fizika voltak, nagyon szerettem a magyar és román irodalmat, képes voltam

éjjelekig írni a házi dolgozatokat, hogy megmutathassam őket.

A XI. és XII. osztályokat már a biológia-kémia szakhoz tartozó ipari-kémián

végeztem. Ebből az osztályból, a kémia tanárnőnk nagy büszkeségére 13 kémia tanárnő

került ki. Az egyetemet az Institutul Politehnic „GH. Asachi” Iaşi, Facultatea de

Tehnologie Chimică, kémia-fizika szakán végeztem.

Mikor fogalmazódott meg önben, hogy gyerekekkel szeretne dolgozni?

Már gyerekkoromban. Nagyon szerettem babákkal játszani, főleg „gyógyítani” őket.

Sokáig az volt az álmom, hogy gyerekorvos legyek. Nyolcadikos voltam, amikor az

osztályfőnököm beküldött a negyedikesekhez, hogy helyettesítsem a tanító bácsit, tartsak

matek órát nekik. Nagyon tetszett, rájöttem, hogy tanítani is szeretnék.

Hol, melyik iskolában dolgozott először? Mióta tanít a Kájoniban?

Az egyetem után a mostani Márton Áronban tanítottam két évig, majd ebbe az

iskolába kerültem, s azóta is itt tanítok.

Szigorú tanárnak tartja-e magát?

Igen. Tudom, a diákok is annak tartanak. Szerintem a mai világban nagy szükség

volna szigorúságra, hiszen sok minden felhígult.

Mi volt eddigi legszebb élménye az iskolával kapcsolatban?

Ezelőtt egy jó pár évvel, amikor még négy éven keresztül tanítottam heti két

órában a kémiát, az egyik osztályban azt kértem a diákoktól, írjanak verset a periódusos

rendszer elemeivel. Örömömre nagyon jó versikék születtek, a legjobb, amire mindenki

szavazott, és díjaztuk is, a periódusos rendszerről szólt, még ma is őrzöm.

Szeret olvasni? Mi a kedvenc könyve?

Egy könyv elolvasása mindig élményt jelentett számomra. Nagyon szerettem és

szeretek olvasni, szeretem a könyveket. Gyerekként az indiános könyvek, majd a

történelmi vonatkozásúak tetszettek. Azt sajnálom, hogy ma az orosz irodalom háttérbe

szorult, kevesen olvasnak az orosz klasszikusoktól. Kedvenceim közé tartoztak: Golgota,

Csendes Don, Apák és fiúk, Háború és béke. Szeretem Szabó Magdát, Csingiz Ajtmatovot,

Thomas Mannt és még sorolhatnám.

Szeret utazni? Melyek azok a helyek, ahová szívesen visszalátogatna?

Nagyon szeretek utazni, kastélyokat, várakat, múzeumokat, templomokat látogatni,

az utcákat róni, megfigyelni a házakat, parkokban sétálni, a természetet csodálni,

ábrándozni. Általában úgy vagyok, hogy mindenhova visszamennék.

Ha visszagondol az elmúlt évekre, mi az, ami büszkeséggel tölti el?

Először is a családomra vagyok büszke. A volt osztályaimra, de a most végzett

osztályomra is, büszke vagyok a suliújságra, a Diáktanáccsal szervezett tevékenységekre.

Kérdezett: Szabó Sarolta, XII.C

- 4 -

Négy év a DT-ben

Sziasztok! Szabó Sarolta vagyok, és a XII.C osztályba járok/jártam.

2010-ben jöttem az iskolába, és már

akkor érdekelt a Diáktanács, így második

félévtől csatlakoztam is a csapathoz.

2011 elején sajtófelelős lettem, és mivel

már korábban is írtam az újságba cikkeket, ezt

követően rendszeres cikkíró lettem, én

állítottam össze a kérdéseket a tanárok

interjújához is.

Majd kulturális felelősnek választottak.

Ebben a tisztségben a feladatom különböző

versenyek megszervezése volt, valamint az,

hogy segítsek a társaimnak is a

lebonyolításukban. Ötlet az volt rengeteg, csak a kivitelezés volt nehezebb, de kisebb-

nagyobb nehézségekkel sikerült megvalósítani néhányat, pl. hagyományőrző nap, tablókép-

kereső verseny, általános műveltségi vetélkedő.

Tavalytól lettem pénztáros. Ez a tisztség felelősséggel járt, de örültem neki, mert

tapasztalatot szereztem. A négy év alatt sok mindent elértem a DT-ben és azon kívül az

iskolában is, de ezt mind együtt két sikeres csapattal: a DT-vel és az osztályommal. Negru

Réka osztályfőnöknőmnek köszönöm a segítségét és a támogatását.

Az iskolában nem csak a Diáktanácsban tevékenykedtem, ugyanis a mára oly

népszerű Őszi szavalóversenyt az én ötletem alapján rendeztük meg. Ez a rendezvény

most már Irisz Őszi szavalóversenyként szerepel, mivel szponzorunk az Irisz cég lett,

akinek köszönhetően nagyon szép és értékes díjakkal jutalmazhattuk a versenyzőket. A

Diáktanácson belül a hagyományőrző nap, a tablókép keresés a saját ötleteim voltak, az

általános műveltségi vetélkedőt is lebonyolítottam, írtam immár harmadik éve a kérdéseket

is hozzá.

Számomra az iskolában eltöltött négy év sikerekben gazdag volt, sok tapasztalatot

szereztem, mivel sok tevékenységen részt vehettem és sok mindent elértem, olyan

dolgokat, amikről azt gondoltam, hogy én nem tudom megtenni.

Minden Kájonis diáknak sok sikert és örömteli perceket kívánok a továbbiakban, és

szeretnék mindenkit buzdítani, hogy vegyetek részt a Diáktanács rendezvényein. Ne

feledjétek, értetek van, értetek dolgoznak, dolgoztunk, és érdemes értékelni a

fáradozást!

Szabó Sarolta, XII.C

- 5 -

Cojocaru Monica – PR felelős voltam

Cojocaru Monica vagyok, XII. C osztályos

tanuló. Már IX. osztály óta tevékenykedem a

Diáktanácsban. Legelőször csak gyűlésekre jártam,

majd a rendezvényekre, később, X. osztálytól már

felkértek, hogy legyek sportfelelős. Nagyon

tetszett, mivel én is sportoltam, így könnyű volt a

sporttevékenységeken részt venni, tájékoztatni a

többi diákot.

XI. osztályban PR felelőssé kértek fel, mivel

a sportfelelősséget át szerettem volna adni

másnak. Szívesen készítettem okleveleket,

plakátokat, mindig is vonzottak az ilyen jellegű

dolgok.

Örvendek, hogy 4 éven keresztül képviselhettem a Diáktanácsot. Sok emberhez

közelebb kerültem és sok mindent tanultam a Diáktanács többi tagjától.

Véleményem szerint egy iskolának szüksége van egy ilyen közösségre, mert

lényegében ez tartja össze az iskola diákjait. Közös programokkal, rendezvényekkel

próbáltuk összehangolni az embereket. Remélem, hogy az elkövetkezendő években is

lesznek olyan emberek, akik szívesen vállalnak szerepet a Diáktanácson belül és szeretni

fogják, amit tesznek. Végzős diákként elhagyom az iskolát, de szívesen gondolok vissza az

eltelt négy évre, a sok rendezvényre, a tanórákra és a zenés szünetekre.

Mindenkinek sikeres éveket kívánok!

Ez történt…

„Ilyenek vagyunk”

2014.04.24-én reggel indultunk Csíkszeredából Szegedre, 4 napos programra, a

„Határtalanul” pályázatnak köszönhetően, amelynek témája „Ilyenek vagyunk”. A

kiránduláson 40 tanuló vett részt, akik a X.G, XD és XI.G osztályból voltak, és Baliga

Erika, Barabás Csilla, Láposi Dia, Török Annamária tanárnők kísértek bennünket.

Nagyon izgatottan vártuk az indulást, így reggel 7:00-kor már mindenki

türelmetlenül várta az autóbuszt a Kaufland parkolójában, majd mindenki elfoglalta a

helyét, megvolt a névsorolvasás, személyazonossági ellenőrzése, és már útnak is indultunk.

Az első pihenő megállója Balázsfalván volt. Sajnos, az esős időjárás közbeszólt és

nem tudtuk a várost gyalogosan körbesétálni, így alig fél óra múlva indultunk is tovább.

Nagyon jó hangulat volt az utazás alatt, ezért Török Annamária tanárnő a „Határtalanul”

kirándulások hagyományaihoz híven, videokamerával megörökítette ezt, és mindenki

kedvére elmondhatta, hogy mit vár el ettől a kirándulástól, milyen érzésekkel indult útnak.

A második megálló Gyulafehérváron volt, ahol a hideg eső ellenére meglátogattuk a várat.

Itt több időt töltöttünk, és voltak diákok, akik a rossz időjárás miatt a buszon maradtak,

de később megbánták, hogy kihagyták azt a sok szép és egyedi látnivalót.

- 6 -

A harmadik megálló Aradon volt, célul

tűztük ki, hogy megkeressük a 13 aradi vértanú

műemlékét. Szegeden első utunk a vendéglátó

iskolához vezetett, ahol a kapuban várt minket

Keveiné Mészáros Erika igazgató asszony,

valamint a szegedi diákcsapat. Nagyon

örvendtek, hogy végre láthatnak bennünket és

máris a meleg vacsorához voltunk hivatalosak. A

vacsora befejeztével elkísértek bennünket a

szállásra, amely Domaszéken, a Rózsakert

panzióban volt.

Következő reggel 7órakor keltünk, mert a

reggeli 8:30 kor volt, azután indultunk Szegedre

városnézésre, ahol már vártak bennünket a

szegedi diákok, valamint kísérőjük Vágfalviné

Kazy Eszter tanárnő.

Mindenki kíváncsian várta az eső ellenére

is, hogy ma mit láthatunk, és milyen történelmi, kulturális újdonságokat ismerhetünk meg.

A tartalmas városnézés után ebédeltünk a vendéglátó iskolánál és visszamentünk a

szállásra, rövid idő állt rendelkezésünkre, hogy ünneplőbe átöltözzünk, mivel ezen este

kellett bemutassuk iskolánkat, hagyományainkat, kultúrájával, gasztronómiájával együtt.

A péntek délután vetélkedővel kezdődött, amelyet Láposi Dia tanárnő vezetett, a

szegedi vendéglató diákok részvételével, és közös diákcsoportok alakultak ki.

A vetélkedő kezdetével egyidőben csapatunk 8 szakács diákja és Baliga Erika,

Török Annamária tanárok elfoglalták a konyhát és nagy készülődéssel nekifogtak a vacsora

elkészítéséhez. Amíg a csapat egy része szórakozott, ők szorgosan dolgoztak a konyhán,

hogy estére elkészüljön a székely hagyományos vacsora.

Ezután sorra került a csíki diákok előadása, amely egy előre meghatározott

forgatókönyv alapján készült. Végül a szegedi diákcsapat zárta az esti műsort egy közös

énekléssel, gitáros kísérettel, a „Jó nekem” című dallal, amelybe a csíki csapat is

bekapcsolódott.

Az előadás zárására már mindenki várta a csíki csapat főztjét, és ekkor került

bemutatásra, felszolgálásra és elfogyasztásra a hagyományos menü: tárkonyos

pityókaleves és borsos tokány puliszka körettel került a vendégek elé. A csíki estet 10

órakor fejeztük be, majd az útirány a domaszéki szállás volt, ahol a csíki csapat a napot

egy kis ünnepléssel zárta.

A szombat reggelünk is a már megszokott svéd asztalos reggelivel indult. Miután

mindenki elfogyasztotta bőséges reggelijét és útra készen állt, elindultunk

szálláshelyünkről Szeged felé autóbusszal. Szegedi diákok és tanáraik már vártak, együtt

meglátogattunk pár szegedi nevezetességet, ami a pénteki városlátogatáskor kimaradt

időhiány miatt.

- 7 -

Az első célállomás a Vértó volt, majd a

Móra Ferenc Múzeumhoz látogattunk el.

A délutánt Ópusztaszeren töltöttük,

ahová a vendéglátó iskola pár diákja, valamint

Csüllög Imre és Gyuricza Zsolt tanárok

kísértek el, és meglátogattuk az Ópusztaszeri

Nemzeti Történeti Emlékparkot. Itt

megcsodálhattuk a művészet szépségét,

visszaléphettünk a múltba, a honfoglalás

idejére a Feszty-körkép által.

A Skanzent körbejárva megnézhettük,

milyen volt egy régi jurta, bejártunk a tanyai olvasókörbe, amit azzal a céllal hoztak létre,

hogy a várostól távol lakóknak művelődési, szórakozási lehetőséget teremtsenek.

Csodálatos volt a délutánunk, mindenkinek nagyon tetszett az Emlékparkban tett

látogatás. Késő délután visszamentünk Szegedre, ahol a másfél órás szabadidővel mindenki

saját maga rendelkezett.

A pályázati kirándulás utolsó napjára ébredtünk, voltak, akik már várták, hogy

induljunk haza és számos olyan diák is volt, aki szívesen maradt volna még pár napra, ám

mindannyian úgy éreztük, hogy nagyon hamar eltelt ez a három nap.

Ezen kirándulás alkalmával, utoljára együtt a nagy csapat elmentünk reggelizni, ahol

tiszteletét tette a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Középiskola

igazgatónője, valamint a pályázatfelelős Csüllög Imre tanár úr is.

Déva volt a következő megálló, hiszen az útitervben volt a dévai vár romjainak

megtekintése már kiutazáskor, de mivel esett az eső, úgy döntöttek tanáraink, hogy

hazautazáskor látogassuk meg a várromot. Értékes, hasznos és tartalmas programnak

lehettünk résztvevői.

Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani a pályáztató iskolának, a pályázatot

irányító tanárnőknek, hiszen nekik köszönhetjük, hogy részt vehettünk a Határtalanul

pályázatban, kitartottak, buzdítottak, irányítottak és helytálltak mellettünk.

X.G, XI.G

- 8 -

Suli-börze

Május 7-én és 8-án került megrendezésre a Segítő Mária Gimnázium dísztermében

a suli-börze, ahol bemutathattuk iskolánkat a VII, VIII. osztályos tanulóknak. Tőkés Éva

tanárnő irányításával 10 diák készült fel a megmérettetésre. Első nap berendezkedtünk,

plakátokat, fotókat tűztünk ki, suliújságokkal és kupákkal díszítettük standunkat. Nagy

volt az érdeklődés az iskolánkkal kapcsolatosan, sok mindenkit vonz a könyvelés, érdekelte

őket a szakács-pincér, illetve a fodrász szak is. Szórólapok segítségével mutattuk be a

szeptembertől induló szakokat.

A Diáktanács részéről 7 diák volt jelen, akik bemutatták a DT tevékenységeit. Sok olyan

diák volt, aki már most kijelentette, hogy ő bizony

Diáktanács tag lesz. Nagy volt az érdeklődés a

sport-tevékenységek, a filmklub és a gitár est iránt

is.

Úgy gondolom, több diákot meg tudtunk

győzni arról, hogy érdemes ebbe az iskolába jönni.

A csapat tagjai: Varga Ivett (IX.F), Nicoleta

Ungurean (IX.F), Sebastian Sabău (IX.F), Moldovan

Marius (XI.F), Tála Zsolt (IX.F), Tankó Barbara

(XI.A), Vörös Bianka (XI.A), Miklós Zsolt (XI.A),

Szász Ervin (XI.F), Szabó Sarolta (XII.C)

Tankó Barbara, XI. A

Önkéntes díj

A „Nevezd meg a legjobbakat!” verseny díjazása május 9-én, a Hargita Megye

Tanácsának Márványteremében volt megtartva az Ifi napok keretén belül. Engem a Fiatal önkéntesek a közösségért kategóriába az iskola Baráti Kezek önkéntes csapatának vezető

tanárai, Nagy Ildikó informatika tanárnő és Tőkés Éva pszichológusnő jelöltek, ahol a

második helyezést kaptam. Nagyon

örülök, hogy az önkéntes munkával,

az embertársainkhoz való pozitív

viszonyulással is van lehetőség

kitűnni, és annak, hogy nemcsak a

tanulást vagy az egyéb egyéni

törekvéseket minősítik. Fontosnak

tartom a közösségépítést, ezért

lehetőségeim szerint próbálok

tenni a közösségek megerősítése és

előrehaladása érdekében.

A Baráti Kezek önkéntes

csoport keretében a zsögödi idősek

klubjában zajló közös

foglalkozásokon szoktam részt

venni. Önkéntes tevékenységeink célcsoportja az időseken kívül a gyerekek és a

fogyatékkal élők. Mindhárom olyan kategória, amely a legtöbb odafigyelést, elfogadást,

gondoskodást és szeretet igényli.

A Caritasnál a Megyei Kórházban zajló meseolvasó programban, az Őrangyal

programban és a Családsegítő programokban rendszeresen részt veszek.

- 9 -

Számomra az önkéntesség a jó cél érdekében való időráfordítást jelent egy olyan

dologra, ami megérint, amit fontosnak tartok, ezért felvállalom, hogy lelkesen dolgozom

érte. Az önkéntes munkáért pénzbeli fizetséget nem kap az ember, viszont új

ismeretségekre tesz szert, új barátai lehetnek, sok újdonságot lehet megtanulni a

programok során is. A programokon résztvevők pedig szeretettel várnak vissza.

Az önkéntességben fontos a csapatszellem; az iskolai csapatban is jól

együttműködünk, összerázó programokon veszünk részt. Ezen kívül következetes munkával,

kitartóan kell hozzáállni a feladatokhoz.

Szeretek ennek a csoportnak a tagja lenni, mert nyílt lehetek mindenkivel és

őszinték lehetünk egymáshoz.

Györfi Rita, X. E

Kájoni-nap

Idén a mi osztályunkat (XI.A) érte az a megtiszteltetés, hogy Ferencz Zsuzsa

tanárnő segítségével megszervezhettük a Kájoni-napot.

Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy mi leszünk a szervezők. Mindent

elterveztünk: kamionos felvonulás, bográcsozás, Zsögöd… Talán a legnehezebb feladat a

szponzorszerzés volt. Nagy szerencsénk volt azzal, hogy végül egy héttel később volt a

Kájoni-nap, az eredeti tervhez képest, így utolsó két hétben behoztunk minden

lemaradást, került elég sok szponzor, jól el tudtuk tervezni a játékokat, versenyeket.

De sajnos az idő nem kedvezett nekünk, és a B tervet kellett válasszuk, nem

mehettünk ki Zsögödbe, a hagyományokhoz híven. De ez sem hátráltatott meg minket, sőt

a Mr. és Mrs. Kájoninak kedvezett, mert így a Kós Károly

dísztermében szervezhettük meg, ami sokkal könnyebb és

eredetibb volt, mint kint a szabadban. Ebbe fektettük bele a

legtöbb munkát, és talán ez a program volt a legsikeresebb is.

Előzőleg összeírtuk a résztvevőket és 12 csapat jelentkezett,

végül mire a Mr és Mrs Kájonira került a sor, csak 6 csapat

vetélkedett. Improvizálni, táncolni és lufit borotválni kellett,

egy mini gólyabálhoz volt hasonlítható.

A kötélhúzás is sok résztvevőt és nézőt vonzott, itt 6 fős

csapatok küzdöttek meg egymás ellen. Ugyancsak erőpróba volt

a szkander, de itt egyénileg kellett megállják a versenyzők a

helyüket. A Ping-pong is népszerűségnek örvendett.

Sajnos voltak olyan programok is, amelyeket nem tudtunk

megszervezni, vagy nem volt túl sok résztvevője, annak

köszönhetően, hogy a B tervet kellett válasszuk, mint például

az akadálypálya vagy a kincskeresés.

Egész napos program volt a filmklub, ahol olyan filmeket

vetítettünk, amiből egy kicsit lehet tanulni is.

Egy kis zumba oktatásra is sor került, amit Váncsa Renáta

zumba oktatónak köszönhetünk. Ezen kívül a X.B osztályban

néptáncolni lehetett. És elmaradhatatlan volt az osztály

zászlók kiértékelése.

- 10 -

Mindent összevetve, annak ellenére, hogy nem mehettünk ki Zsögödbe, szerintem

egy eseménydús Kájoni napot tudhatunk a magunkénak. Ezúton is szeretném megköszönni

Ferencz Zsuzsa tanárnőnek a kitartását, a türelmet és azt, hogy segített mindenben.

Köszönettel tartozunk a csíkszeredai Polgármesteri Hivatalnak a támogatásáért.

Tankó Barbara, XI. A

A 2014-es évfolyam kicsengetése

Június 2-án bekövetkezett egy izgalmas, ámde egyben szomorú nap, mely a XII.

osztályos évfolyamot, valamint két szakosztályt és egy esti tagozatot érintett. Nyolc

osztály ballagott el ezen a nyári délelőttön, könnyes szemmel emlékezve az elmúlt évekre.

Az ünnepségre nagyon sokan eljöttek. Barátok, rokonok, szülők, nem utolsó sorban

pedig Csíkszereda és Hargita megye számos képviselője. Vendégünk volt Antal Attila, Csíkszereda Megyejogú Város Alpolgármestere, Bogos Mária megyénk

Tanfelügyelőségének képviselője, Meckl Tünde, gazdasági igazgató, Csíkszereda

Önkormányzatának képviselője, Xántusz Attila, az Önkormányzat képviselője, Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke, Gyerkó László, a Romániai

Magyar Közgazdász Társaság képviselője.

- 11 -

Péter Árpád, a csíkszeredai Sportiskola igazgatóhelyettese, Todor Etelka, a

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselője, Székely Gyula, a Szülőbizottság

elnöke, Szabó Előd, a városi Sportklub Kézilabda Szakosztályának képviselője, valamint

Egyházaink képviselői: Czikó László, csíktaplocai plébános, Szatmári Szilárd, református

lelkipásztor és Părintele Teodor is jelen voltak.

Borbély Botond igazgató úr beszédével kezdődöt az ünnepség, elmondta ballagóinak

szánt gondolatait. Utána következett Antal Attila alpolgármester, majd Burus Siklódi

Botond és végül Székely Gyula közölte megható szavait a hallgatósággal.

Ezek után a végzős évfolyamok osztályfőnökei osztották ki a jutalmukat a

diákoknak, akik ügyeskedtek, jeleskedtek valamiben. Természetesen rengeteg díjat kellett

átadni, hiszen rengeteg volt a tehetséges tanuló. Mihály Sarolta, diáktanácsunk volt

alelnöke is rengeteg kitüntetést kapott.

Végzős diákjaink sok-sok jutalomban részesültek, versenyeken való részvételekért,

tevékenységeikért az iskolában, a sportban elért eredményekért, egyszóval mindenért,

amiben sikert és tapasztalatot tudtak szerezni.

Iskolánk Diáktanácsa is kiosztotta ajándékait azoknak, akik tagjai voltak a DT-nek.

Ezúton gratulálunk: Mihály Saroltának, volt alelnök, Csíki Zsoltnak, volt elnök és alelnök,

Szabó Saroltának, volt pénztáros, sajtó és kulturális felelős, Cojocaru Monikának, volt

sportfelelős, majd PR-os és Dandu Davidnak, szintén volt PR-os. Köszönjük odaadó

munkájukat és további sok sikert kívánunk nekik.

Mint minden évben, iskolánk XI. osztályos tanulói is elbúcsúztatták a ballagókat,

majd a végzős osztályok képviselői is elmondták búcsúbeszédüket. Ezután következett a

hagyományos szalagtűzés és a kulcs átadás a következő generációnak. Ünnepünk végén

pedig az iskola zenekara néhány szép dallal tette még érzelmesebbé a hangulatot.

Minden végzősnek szívből kívánom, hogy teljesüljenek álmaik, vágyaik, találják meg

kalandjaikat, a szerelmet és a szeretetet, s nem utolsó sorban önmagukat is, s ezzel

együtt egy csodálatos új világot fedezzenek fel, mely a varázslatos boldogság felé viszi

őket és még annál is tovább.

Fülöp Orsolya, XI.A

- 12 -

Megkérdeztük a Kájonisokat

Mi a véleményed az idei Kájoni-napról? Melyik program tetszett a

legjobban?

A Kájoninapon a kötélhúzó versenyen vettem részt, amely nagyon izgalmasan telt, mivel

voltak erős csapatok. Azért csak ezen a programon vettem részt, mert szerintem ez az

egyik legérdekesebb és szórakoztatóbb program, mivel sosem lehet tudni, mi lesz a

végeredménye, hogy ki nyer, és ki veszít. Mivel lehetnek mindig erősebbek, ebben az

egyben nem a kor, hanem az erő számít.

István Beáta, XII.E

Tetszettek a programok, minél többre próbáltam ellátogatni. Nekem tetszett ez a nap, de

természetesen még jobb lett volna, ha jó idő lett volna, és lemehettünk volna Zsögödbe. A

kedvenc programom a Mr. és Mrs

Kájoni volt, nagyon kreatív ötletnek

tartom, és szerintem jó volt a

szervezése.

IX.A

Sajnos az idő beleszólt, és így nem

tudtunk kimenni Zsögödbe, de így is

sok jó program közül lehetett

válogatni.

Darvas Andor, XI.C

A Mr. és Mrs Kájoni nagyon jó program volt, ügyesek voltak a résztvevők, és a próbák is

jók voltak. Az egész nap tetszett, voltak szórakoztató programok.

Péter Adél, X.D

Az idei Kájoni-nap jól telt, csak kár, hogy az idő miatt nem tudtunk kint lenni. Nekem a

legjobban a látványfodrászat és a filmklub tetszett. Nem csináltattam magamnak frizurát,

csak végignéztem, hogy milyen ügyesen dolgoznak a fodrászlányok. A filmklubon a

Legszebb ajándék című filmet néztük meg, ami nagyon tetszett.

Petres Bernadett, XI.A

Szerintem a Kájoni-nap igazán érdekes volt. Mindenki megtalálhatta az érdeklődésének

megfelelő programot, így mindenki jól érezhette magát. Személy szerint a Mr & Mrs

Kájoni versenyen vettem részt, ami egy mini gólyabálra hasonlított, érdekes

próbatételekkel. Szerintem mindenkinek jól telt el ez a nap.

Vizi Réka, IX.C

Kérdezett: Tankó Barbara, XI.A

- 13 -

Megmérettettünk

Takács Csaba Kémia Emlékverseny

Molnár Norbert X.E osztályos tanuló vagyok, és már második éve veszek részt a

Takács Csaba Kémia Emlékversenyen.

Idén 5-en vettünk részt a versenyen: Mihály Noémi IX.A, György Roland IX.D,

Nagy Noémi XII.E, László Robert XII.C és jómagam.

Sikeres helyezéseket értünk el: László Róbert II. hely, Nagy Noémi III. hely,

Molnár Norbert II. hely. E verseny során rengeteg új, hasznos és érdekes dolgot

tanultunk.

Az együtt töltött idő alatt, amikor készültünk fordulóról fordulóra, megismertük

egymást és összebarátkoztunk. A versenyben elért eredményekért, sikerekért és

élményekért mindannyiunk nevében köszönet jár Negru Réka tanárnőnek.

Mindenkinek ajánlom ezt a versenyt, akit egy kicsit is érdekelnek a kémia csodái

és szépségei.

Molnár Norbert, X. E

Rippl – Rónai vetélkedő

A városunkban megnyíló Rippl – Rónai kiállítás előzményeként a Romániai Magyar

Demokrata Szövetség, a Communitas Alapítvány és a csíkszeredai Csiki Székely Múzeum

egy vetélkedőt hirdetett meg romániai magyar középiskolák számára Rippl – Rónai József

(1861 – 1927) élete és művészete címmel. A vetélkedő célja az volt, hogy minél szélesebb

körben ismertessék és népszerűsítsék a magyar festészet első modern mesterének

életművét.

Mihály Noémi, György Roland, Nagy Noémi, Molnár Norbert László Róbert

- 14 -

Iskolánkban öt, 3 – 5 tagból álló diákcsapat jelentkezett a vetélkedőre.

A résztvevők névsora a következő:

XI.A: Tompos Regina, Nagy Eszter, Csiszár Edina, Szőcs Anita, Boga Imola,

Marton Andrea, Bilibok Csilla, Tankó Barbara, Csutak Renáta, Balló Máté, Rodé

Zsolt, Both István, Miklós L. Zsolt, Péter Ervin

XI.C: Darvas Andor, László Teodóra, Gergely Anita, Csiszér Lóránd, Kristó

Norbert, Máté Emőke

X.A: Görbe Tünde, Lakatos Nóra, Tamás Anita, András P. Csongor.

A könyvészeti anyag közzététele

után elkezdődött a kéthetes

felkészülési időszak, majd ezt

követően, június 5-én került sor a

vetélkedő lebonyolítására az

iskolában.

A felkészülésről és a

megmérettetésről valljanak maguk a

diákok:

XI.A - fiúk csapata: „Ez a

verseny sokat jelentett nekem és a

társaimnak. Nem csak sokat

tanultunk Magyarország egyik

eredményes és híres festőjéről,

hanem mindezek mellett még jól is szórakoztunk a verseny alatt. Hasznosnak tartom az

ilyenfajta versenyeket, mivel mi, diákok, könnyedén tudunk játszva, sőt motiváltan tanulni.”

XI.A - Tankó Barbara: „Csapatunk nagyon jól szórakozott a vetélkedő ideje alatt.

Felosztottuk magunk közt a munkát, volt, aki a képeket kellett memorizálja, mások az

életrajzzal foglalkoztak. Voltak fejtörő feladatok, de meg tudtuk azokat is oldani, nem

hátráltunk meg. A képfelismerős feladatnál is voltak elakadások, de könnyedén

megoldottuk. Szerintünk ez egy jó módja volt annak, hogy megismerjük a művészt. Én

mostanig nem hallottam róla, de most ha kell, többet tudnék róla mondani, mint bármely

más festőről.”

XI.A - Boga Imola: „A csapatunknak kihívást jelentett ez a verseny, de álltunk

elébe. Buzgón készültünk a versenyre, és kíváncsian böngésztük az anyagot. Újabb és újabb

érdekességeket tudhattunk meg a festő életéről. A verseny gond nélkül zajlott le, és a

részvétel egy élmény volt számunkra.”

A vetélkedőt a XI.C osztály csapata nyerte meg, de elismerés illet minden versenyzőt a

lelkiismeretes felkészülésért. A vetélkedő díjait, amely ajándékcsomagokból és a Rippl –

Rónai kiállításra szóló ingyenes belépőkből áll, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és

a Communitas Alapítvány biztosítja.

Kedves kájonis diákok! Ezúton is szeretnénk ajánlani nektek a kiállítás megtekintését,

mint hasznos és ugyanakkor szórakoztató szabadidős programot az idei nyárra.

Tartalmas és kellemes időtöltést, jó vakációt kívánunk az iskolaújság minden olvasójának.

Sárossy Gabriella

György Géza tanárok

- 15 -

Beszámoló az Információ és Technológia

Tantárgyversenyről (OTI)

- megyei és országos szakasz-

A Szatmáron megrendezett országos informatika tantárgyverseny résztvevőjeként

szeretnék mesélni élményeimről, illetve tapasztalataimról.

A felkészülés ideje alatt nagyon sok feladatot megoldottam, amely néhány iskolai

óra alatt, illetve órák után történt. A felkészülések eredménye meg is lett, hiszen

továbbjutottam az országos szakaszra.

Először áprilisban a megyei szakasz, - amely nehéz

és hosszú feladatsorokból állt- tartogatott néhány

újdonságot is, amit még nem ismertem a számítógépekkel

kapcsolatosan. Az országos szakaszon azonban jóval

nehezebb feladatokkal kellett szembenéznem. Ez

Szatmárnémetiben volt megrendezve, ahová a IX.E

osztályból Gergely Róberttel és Nagy Ildikó tanárnővel

mentünk el.

Az országos verseny, a megyei versenyhez

hasonlóan két részből állt: az első egy két órás gyakorlati

részből, ahol a számítógépkezelés nehézségeit tárták

elém a feladatlapokon, melyeket kisebb-nagyobb sikerrel

sikerült megoldanom, majd egy óra szünet után a verseny

második felében négy óra munkaidő alatt egy weboldalt

kellett megszerkesztenünk. Ezzel a verseny nehezebb és

egyben legfontosabb része lezárult. Ezután szerveztek

számunkra Microsoft Workshopot, egy kirándulást a

nagykárolyi kastélyba, illetve utolsó este egy záróbuli is

volt egy helyi diszkóban.

Nagyon sok tapasztalattal és pozitív élménnyel tértünk haza Szatmárnémetiből.

Bárki, aki úgy érzi, hogy kipróbálná magát egy ilyen jellegű versenyen és vannak

hozzá megfelelő képességei, ezt megteheti, hiszen bárki számára nyitott ez a lehetőség.

Szeretném megköszönni tanáraimnak, akik elengedtek óráikról, ezzel hozzájárulva

sikereimhez és nem utolsó sorban szeretném megköszönni Nagy Ildikó tanárnőnek a

rengeteg segítséget és támogatást.

Kencse Szabolcs, X.C.

2014. április 26-án Silló Botond osztálytársammal a megyei számítástechnika

versenyen vettem részt. A versenyt egy alapos felkészülés előzte meg, amelyben Kencse

Szabolcs és Colcer Adorján, X.C osztályos tanulók (ők már tapasztalattal rendelkeztek,

mivel előző évben is részt vettek ezen a versenyen), illetve Nagy Ildikó tanárnő segítettek

nekünk. Készültünk, de nem igazán tudtuk, mire számíthatunk, hiszen ez a verseny egy éve

újult meg és a programjavaslaton kívül kevés feladat állt a rendelkezésünkre.

A megyei szakasz az iskolánkban volt megszervezve 9 és 15 óra között. Már aznap

megtudtam a jó hírt: I. helyen végeztem és részt vehetek a Hargita megyei csapat IX.

osztályos tagjaként a tantárgyverseny országos szakaszán is. Nagyon meglepett a jó hír,

de nagyon örültem neki.

- 16 -

Az országos OTI verseny május 15-18 között volt megszervezve, amelyen Hargita

megyét Kencse Szabolcs, X.C osztályos tanulóval képviseltük Nagy Ildikó tanárnő

kíséretében. A hosszú és fárasztó utat másnap egy még fárasztóbb verseny követett. A

verseny első felében leginkább operációs rendszerekkel kapcsolatos feladatokkal kellett

szembenéznem, míg a második részében egy projektet kellett készíteni. Ezek a feladatok

számomra nagyon nehezek voltak, de egy közgazdasági iskola diákjaként igyekeztem

felvenni a versenyt azokkal, akik informatika kollégiumokból, informatika szakokról jöttek

erre a tantárgyversenyre.

Visszatekintve, nagyon jó élmény volt, sokat tanultam belőle. A következő tanévben

is szeretnék részt venni rajta. Köszönöm a tanárnőnek, hogy erre a versenyre alkalmasnak

talált engem, hogy buzdított, bátorított és támogatott.

Gergely Róbert, IX.E.

Talentumok

Crăciun Richárd biatlonista

A nevem Crăciun Richárd, XII. A osztályos

tanuló. Csíkszeredában élek, bár az év legnagyobb

részében külföldön vagy az ország különböző részein

edzőtáborozok és versenyzek. Hat éves koromban

csatoltam először sílécet, felváltva voltak lesikló és

sífutóedzéseim. Körülbelül 13 éves lehettem, amikor

eldöntöttem, hogy világklasszis biatlonista leszek, és

elkezdtem komolyan edzésekre járni.

Brassóban rendezték a 2013-as Ifjúsági

Olimpiát, amelyen volt szerencsém részt venni. A

versenyekre a továbbjutás nagyon nehéz volt, mert

minden sportágban maximum négy fiú és ugyanennyi

lány állhatott rajthoz. Abban az évben nagyrészt

Ausztriában készültünk, az edzőtáborok egymást

érték, és csak a síre koncentráltam.

A 2013-2014-es szezonom teljesen más volt,

mert az érettségire készülődés miatt nagyon sok

edzést kihagytam, ezért kicsit féltem az idei

versenyeimtől. A versenyek decemberben kezdődtek

és három verseny kivételével az egész évben

dobogóra állhattam.

Most jelenleg az érettségire készülök, remélem sikerülni fog, utána majd kiderül,

hogyan tovább. Szeretnék a biatlon mellett tovább tanulni.

- 17 -

Emlékeztető

Május-júniusban születtek

Albrecht Dürer:1471. május 21-én született Nürnbergben. Német

festő, aki országa reformációjának ideje alatt egyik legjobb művésze,

festője, grafikusa, könyvkiadója, valamint a német reneszánsz

legismertebb képviselője. Tárházának jelentősebb részét oltárképei és

vallásos témájú festményei alkotják. Készített ezen kívül még

fametszeteket, könyvillusztrációkat, portrékat és önarcképeket.

1528. április 6-án halt meg Nürnbergben.

Richard Wagner: 1813-ban született, május 22-én. Szülővárosa Lipcse.

Német zeneszerző, karmester és esztéta. Karrierje kezdetén az

irodalom jobban érdekelte. Zenéjének egyik

alapvető jellemzője volt a vezérmotívum-technika. Témáit és motívumait folyton váltotta, kombinálta,

módosította őket. Nevéhez kapcsolódik a végtelen

dallam terminusának megalkotása is. A jövő zenéje című tanulmányában vezette be a fogalmat. Zeneszerzőként

operái tették halhatatlanná: A bolygó hollandi, Tannhauser, Lohengrin,

Trisztán és Izolda, stb. 1883. február 13-án Velencében halt meg.

- 18 -

Igor Stravinsky: 1882. június 17-én született, Oranienbaumban.

Orosz zeneszerző, akit sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású

zeneszerzőjének tartanak. Műveiért szerzett elismerései mellett,

zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert. Írt

operákat, baletteket, zenekari és színpadi darabokat. Egészségi

állapota 1962-től kezdett el megromlani. Végül 1971. április 6-án halt

meg New Yorkban.

Peter Paul Rubens: 1577. június 28-án született Siegen-ben.

Flamand festő, Rembrandt mellett kora stílusának legfontosabb

alakja. A 17. századi flamand festészet egységes arculatának

teremtője. Egyéni alkotóereje nagy hatással volt az egész

európai festészet fejlődésére. Képeinek létrejötte 4 időszakra

osztható fel: itáliai útja, majd a spanyolországi, ezután az

Antwerpenbe való visszatérése és végül 1620-tól halála napjáig.

Flamand megnevezése származására és hazájának stílusára

utal, melyhez mindvégig hűséges volt.

Fülöp Orsolya, XI. A

- 19 -

Irodalom - Colţ literar

A szivárványvarázsló

The Rainbowmaker

Most nem könyvről írok,

filmélményemet szeretném

veletek megosztani.

Álmatlan éjszakáimat

megpróbálom hasznosan

eltölteni. Ilyenkor filmeket

nézek, jó zenét hallgatok, jó

könyveket olvasok.

Így fedeztem fel ezt a

filmet is, és szemem, szám

tátva maradt tőle. Rég nem

láttam ehhez hasonló filmet:

csupa metafora, csupa

szimbólum.

Először is a helyzet, a

gyerekeket egyedül nevelő

nagyapát hozza közelképbe, aki

gondoskodik két unokájáról,

nemcsak testileg táplálja őket,

hanem lelkileg, szellemileg is,

meséket talál ki szüleikről,

főleg apjukról, akit hőssé

dagaszt gyerekei szemében,

híres pilótává növeszti alakját.

A szegényes környezet

ilyenformán nem zavarja a

gyerekeket, élik az átlag olasz

falu átlagos hétköznapjait. Egy

napon azonban minden szinte egy csapásra megváltozik, egy reggel idegent találnak a

gyerekek a házban, egy átlagférfi alszik az ágyban, nagy érdeklődéssel fordulnak feléje,

amíg ki nem derül, hogy az apjuk tért haza a börtönből, ahol csempészésért tartották

fogva. Egy világ omlott össze bennük, a hőssé dagasztott apaképük romokban hever, ők ezt

nem tudják elfogadni, de az apának se könnyű a dolga, ráadásul a feleségét is idegen férfi

kerülgeti – innen nagyon nehéz felállni, ő megpróbálja, dolgozni kezd, és furcsa dolgok

kezdenek történni vele. Dolgozik és imádkozik, Istennel perel, kérdéseket tesz fel neki és

válasz is érkezik kérdéseire.

A film (The Rainbowmaker) különös helyzeteket vetít elénk, különös helyszíneken,

különleges emberekkel találkozhatunk. Metaforák sorát hozza, Ég, Föld, Víz, Asszony,

Férfi, Sátán, Halál, Élet, Pokol harcolnak a képernyőn – vásznon. Széles értelmezési mezőn

sétálgathat a néző, gondolatok fogalmazódnak benne, próbál párhuzamokat felállítani.

- 20 -

Mint említettem, kapcsolat van a Föld és Ég között, ezt egy világítótoronnyal oldja meg a

rendező, az Égből jön a pilótanő, aki egy nagyon érdekes figura, a pilóta gyakran

megjelenik, gondoljunk a Nagyapa meséire.

Még egy jó helyszín egy Állomás és az ott működő kocsma is, ahol az anya dolgozik,

ahol új társra talál.

A Halál is többször visszatér, nagyszerű színészi alakítást láthatunk.

A rendező alaposan megválogatta a vele dolgozó színészeket.

A gyerekek is nagyszerűek a filmben.

A Nagyapa a tudást, az önfeláldozást példázza, ő mindent tud már az életről,

miután bevégezte földi pályafutását, végtelen útra indul.

Más metaforák még a Tűz, a Vihar, a Gömbvillám.

Nézzétek meg, ha adódik rá alkalom, mindenképp beindítja az ember agyát,

gondolkodását ez a film, megnézném, ahányszor csak lehetőségem adódna rá. Értelmes

szórakozást kívánok hozzá.

És elérkezett a tanév vége is, és újságunk utolsó száma, és jön, jön és jön a nagy

vakáció is !!! A végzősök is elballagnak, utána megmérettetnek.

Búcsúzásul csupa jót kívánok Nektek, napfényes napokat, jó jegyeket a vizsgákon,

pihenjetek, szórakozzatok és tanuljatok valamit minden nap, és vigyázzatok magatokra,

egymásra, jó zenéket, jó filmeket, jó könyveket kívánok Nektek a nyárra,

Diénes Zsófia Anna.

- 21 -

Activitatea cercului de lectură

Întâlnirea a treia a cerchiștilor Kajoni a avut loc miercuri, 14 mai 2014, cu

participarea a 15 elevi din clasele a IX-a și a X-a. Povestirea Micul Tembi, propusă pentru

această activitate, face parte din volumul Povestiri africane de Doris Lessing, scriitoare laureată a Premiului Nobel pentru

Literatură în 2007.

Asocierea conținutului textului cu un cuvânt cheie era o

metodă cunoscută de noi de la întâlnirile anterioare. Cuvintele

alese sugerau atât sentimentele provocate de lectura

povestirii, cât și așteptările noastre cu privire la text. Iată

lista cuvintelor selectate: tristețe, mâhnire, dezamăgire,

decepție, iubire, plictiseală, nedumerire, educativ, dinamic.

Reconstruirea firului narativ al povestirii s-a realizat

în perechi. Doamna profesoară a selectat cuvinte/ structuri

din text, iar noi trebuia să facem conexiuni cu textul. Ne-a

plăcut această metodă de a prezenta subiectul operei, pentru

că presupunea din partea noastră concentrare și relectura

acelor pasaje în care apărau cuvintele selectate.

Firul narativ al povestirii urmărește evoluția unui băiat numit Tembi. Această

evoluție pare fi una negativă, pentru că Tembi parcurge un drum al dezumanizării.

Partea a doua a activității a reprezentat munca în echipe, trebuia să răspundem la

următoarele întrebări: Ce cred despre această carte?

Ce sentimente mi-a provocat lectura? (de ce?)

Ce mi-a plăcut/nu mi-a plăcut în textul citit?

Ce am învăţat din această lectură/carte? –

Cui aş recomanda această carte şi de ce?

Răspunsurile erau variate. În continuare, reproduc câteva dintre aceste formulări.

Această carte mi-a plăcut, pentru că are un caracter educativ și moralizator. Dezumanizarea lui Tembi ne îndeamnă să apreciem mult mai bine iubirea oferită de cei dragi. Lecturând textul am fost cuprinsă de diferite sentimente, cum ar fi tristețea, suferința, incertitudinea. M-a întristat decăderea morală a lui Tembi, care se transformă dintr-un copil drăgălaș în unul nesimțit, ajungând să fie chiar hoțul cel mai temut din ținut. Sentimentul de suferință provine din empatia mea față de populația băștinașă care fost tratată diferit, erau într-un fel sclavii albilor. Incertitudinea mea poate fi pusă în legătură cu structura deschisă a povestirii, care se termină cu o interogație retorică. M-a impresionat episodul în care Jane, numită de indigeni Cea bună la inimă, salvează viața copilului Tembi. Bunătatea, empatia ,spiritul de sacrificiu reprezintă trăsăturile esențiale ale acestui personaj feminin. Din textul dat am reținut două lucruri: pe de o parte, că nu întotdeauna trebuie să îndeplinim dorințele celor mici, pe de altă parte încrederea într-o persoană poate fi pierdută repede.

- 22 -

Cartea vizează o gamă largă de cititori. Comportamentul lui Tembi ne șochează, de unde și valoarea educativă a povestirii. Limbajul accesibil al textului permite oricărui cititor lectura acestuia. La sfârşitul cercului, coordonatoarea atelierului a anunțat tema următoarei întâlniri:

povestirea Soldatul s-a întors acasă de Ernest Hemingway.

Péterfy Teréz, X. B

Kamasz - panasz

A hit

Ha nincs hit, nincs igazi élet és valódi boldogság sem. Nem hinni semmiben olyan,

mintha mosoly, nevetés és célok nélkül élnénk le az életünket. Szükség van rá. Néha én is

úgy gondoltam: mi az, hogy hit? Miért büszke valaki arra, hogy hisz valamiben, amit még

sosem látott? Pontosan ez a lényeg. Épp ezért olyan különleges dolog, mert bölcs ember az,

aki képes elfogadni valamit, mit még saját szemével nem látott, de azzal a tudattal él, hogy

az a valami jó és segíthet nekünk. Ez nem csak a vallásra értendő, sok más dologra is.

Például a szeretet, a barátság, a célok, a saját magunkba és társainkba vetett hitünk. Azok

a dolgok, melyet kézzel nem foghatunk és pénzzel meg nem vehetünk, de értékük minden

anyagi gazdagságot felülmúlnak.

A hit boldoggá is tesz, magabiztossá. Ezáltal tudom, hogy van egy sajátos célom,

melyben szentül hiszek és harcolok. Felszabadít, segíthet megtalálni a lét értelmét, az

álmainkat. Mindannyian tudjuk, hogy e nélkül értelmetlen minden kimondott szavunk,

tettünk.

Ti miben hisztek? Önmagatokban? Egy jobb világban? A zenében? Ha hiszel, már meg

is tetted az első lépést a tettek mezeje felé, amelyen áthaladva a változás arany

kapujához érhetsz. Ha hiszel, az azt jelenti: elméd és szellemed egészséges, ép és képes

saját sorsáról dönteni.

Remélem, hisztek abban, hogy hitben élni

érdemes, s mindenki lelkében ott egy végtelen

hosszú gyertya, mely bevilágítja a helyes utat a

teljes élet felé.

Fülöp Orsolya, XI.A

- 23 -

SzakMa

Mi is szakmai gyakorlatra készülünk Londonderrybe

Tanáraink megpályázták az ötödik Leonardo da Vinci Európai Uniós pályázatot, így

két osztályból, a X. A-ból és a X. C-ből összesen huszonkét diák lehetőséget kapott, hogy

ebben a tanévben Észak-Írországban praktikázhasson két hétig. Erről a lehetőségről az

osztályfőnökeinktől hallottunk. Mindenki nagyon megörvendett, amikor elújságolták az

oszik, hogy megnyerték a pályázatot, és hogy lehetőségünk lesz egy számunkra idegen

országot megismerni, de legfőképpen külföldön gyakorlatozni.

Ám ahhoz, hogy felkészülten menjünk, részt kellett vegyünk huszonöt óra angol

felkészítőn, melyet Cseke Zsuzsánna tanárnő tartott 2014. április 16 – május 13 között. A

pályázat biztosította pénzalapból angol kereskedelmi szakkönyvekből tanulhattunk. Ezeken

az órákon lehetőségünk nyílt megtanulni a legfontosabb angol kereskedelmi

szakkifejezéseket és a bolti eladásban használt szakmai kommunikációt.

Az angol felkészítőt teszttel kezdtük és zártuk, azért, hogy felmérjék, mennyit

fejlődtünk az első óráktól.

- 24 -

2014 május 17-én és 31-én tartotta Péter Izabella tanárnő a kulturális felkészítőt,

mindkét nap az előírt öt órát. Az első kulturális felkészítőn Londonderryről volt szó. A két

héttel később megtartott második felkészítőn a tanárnő Írországról és az Egyesült

Királyságról is beszélt, főként a történelméről. Mutatott képeket néhány nevezetességről

és egy videót is megnéztünk, hogy jobban megértsük az ott történteket. Sok érdekességet

tudtunk meg az írek történelméről, kultúrájukról. Köszönjük a tanárnőknek a türelmet és a

kitartást, a ránk szánt időt, és nem utolsó sorban ezt a lehetőséget, ami nem mindenkinek

adódik meg!

Lakatos Piroska X. C, Daboczi Blanka és Szabó Tímea X. A

Végzős osztályaink és tanáraik

- 25 -

- 26 -

- 27 -

- 28 -

Köszönet a szerkesztőknek, a diákoknak írásaikért, tanárainknak munkájukért

és tanácsaikért, valamint az iskola vezetőségének a támogatásért!!!

Irányítótanár: Negru Réka

Szerkesztő: Negru Réka tanárnő, Kovács Edit könyvtáros

Cikkírók: Crăciun Richárd – XII.A, Szabó Sarolta, Cojocaru Monica – XII.C, Fülöp

Orsolya, Tankó Barbara – XI.A, Daboczi Blaka, Szabó Tímea – X.A, Péterfy Teréz –

X.B, Lakatos Piroska, Kencse Szabolcs – X.C, Györfi Rita, Molnár Norbert – X.E,

Gergely Róbert – IX.E

Negru Réka, Sárossy Gabriella, Diénes Zsófia Anna, György Géza tanárok.

Korrektúra: Lestyán Csilla tanárnő