1. modul az üzenet - fszkfszk.hu/wp-content/uploads/2017/03/ka_teljes.pdf · kommunikáció és...

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul: Az üzenet KA_01_00_00

1

fejlesztésén túl), a közös gondolkodás, a munkaszere-pek kialakításának fontos gyakorlata. Az adott szavak-ból alkotott mondatok olykor kényszeresen szültekvagy értelmetlenek vagy humorosak lehetnek, delehetőséget adnak alapvető nyelvtani ismeretek meg-szerzésére. Kiemelt figyelmet érdemel a hangulatoldáskockázással című gyakorlat. Ez – a pedagógus attitűd-jétől és kreativitásától függően – változtatható, bővít-hető. Alkalmas a különböző irodalmi műfajok megis-merésére (pl. leírás, elbeszélés stb.) vagy a műfajonbelüli stílusok meghatározására

A második részmodul, a Kiváló áru középpontjába –feltételezve a bátrabb, összehangoltabb közös mun-kát – a szövegalkotás, a fantáziafejlesztés kerül. Mígaz első részmodul inkább az összehangolásra helyez-te a hangsúlyt, ez a részmodul az egyén önismereté-nek fejlesztését célozza. Igaz, egy egész – későbbiek-ben sorra kerülő – modul fókuszában éppen ez a témaáll, mégis hasznos, ha az általános elemekkel talál-koznak a résztvevők. A második részmodul elfogadólégkört, kezdeti kapcsolatot feltételez. Alkalmazásasegítheti a tanulók beilleszkedését a társas környezet-be. A csoport összetétele lehet homogén, illetve hete-rogén az életkorok tekintetében, ez akadályozhatja,de segítheti is a megnyilvánulást. Az ismerkedés kez-detén csak felszínes megismerésről van szó, semmi-képpen nem lehet erőltetni, a lehetőséget kell nyitvahagyni a szabad interakciókra. Az egyik fontos feladat,az önéletrajz készítése is ismétlődik más modulok-ban, ez a modul ezt nem pótolni, inkább megalapozniszándékozik. Nem törekszünk a „hivatalosságra”,bárki elmond/leír magáról olyat, amit fontosnak tart,megerősíteni kell benne.

A Változatok cím alatt bemutatott feladatok nem min-den esetben – és nem szorosan – analógiái az egyesrészmodulokban ajánlott feladatoknak. A választásalapja inkább a pedagógus irányultsága, érdeklődése,habitusa és a csoport összetétele – előképzettsége,korosztálya, érdeklődése – lehet.

1. modul

az üzenetA modul tanításának célja a kommunikációs kompe-tenciák fejlesztése, mivel jórészt ezek fejlettsége,alkalmazása teszi képessé a tanulókat a társadalom-ban, a munkahelyen, a családban és más közösségek-ben a helytállásra, az aktív részvételre, a boldogulás-ra. A meglévő kompetenciákra épít, hiszen mindenkirendelkezik – ha eltérő szinten is – gondolatai kifeje-zésének technikáival, gyakorlatával. A négy részmo-dul folyamatosan építkezik, bár mindvégig „játékos-ság” dominál. Itt a „játék” szó alatt nem az ösztönösgyerekjátékot értjük, hanem a szabadon végezhetőún. fantáziajátékot. Ez a játékforma közismerten fej-lesztő szerepet tölt be (noha meghatározott életkor-ban pótolhatatlan értékű, inkább a tréningjátékokkörébe tartozó, sajátélményű gyakorlat).

Az első részmodul, a Szó-beszéd, ahogy a cím is jelzi,a verbális kommunikációt állítja előtérbe. Elsősorbantájékozódó jellegű: lehetőséget nyújt arra, hogy apedagógus megismerje, felmérje a résztvevők kom-munikációs kultúráját, ugyanakkor a résztvevőknek islehetőséget ad az ismerkedésre, s a közös munka nor-máinak kialakítására. A gyakorlatok, a feladatok nemkényszerítik mindenáron verbális megnyilvánulásra acsoportot (hiszen tudjuk, az első találkozások feszült-séggel járhatnak): a diákok szimbólumrajz segítségé-vel közölhetik mindazt, amit magukról megosztanikívánnak a többiekkel. Fontos, hogy a vezető (a tanár)maga is részt vegyen a kezdeti foglalkozásokban,ezzel oldható a feszültség, illetve mintát nyújthat apedagógus. A csoport sajátosságaitól, hangulatátólfügg természetesen, hogy milyen jellegű az irányítás.A cél elsősorban az oldott légkör megteremtése, eztszolgálják a különféle tevékenységek is. Az energizálógyakorlat lehetővé teszi a közös hely „otthonosabbátételét”, és alkalmat ad a tanulók megnyilvánulásárais. Könnyebb az aktuális helyzetről – kissé kívülálló-ként – beszélni, de maga a változtatás is kínál témát.A szóalkotó gyakorlat változatos és humoros lehet.Adott betűkből értelmes szavak közös alkotása cso-portokban az együttműködés (a szociális kompetenciák

1

KA_01_00_00 2010.10.15. 7:50

KA_01_ 00_00 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul: Az üzenet

22

A harmadik részmodul, a Csőposta fókuszában a szó-beli és írásbeli szövegalkotás áll. A csoportban lehet-nek olyan fiatalok, akik nehezen írnak, olvasnak, szó-ban pedig hiányosan vagy összefüggéstelenül alkot-nak szöveget. Szókincsük szegényes, viszont szeret-nek a középpontban lenni, ezzel mintegy leplezvehiányosságaikat. Mások pedig éppen szoronganakemiatt. Ezért a témát igen óvatosan kell kezelni,hiszen a pozitív helyzetek negatívra, a résztvevők hoz-záállása ellenállásba fordulhat. A csőposta mindenki-nek lehetőséget ad arra, hogy kifejezze önmagát anél-kül, hogy nevetségessé válna. A Változatok a fő témátköveti, de túllép azon: az itt közölt feladatok problé-ma-megoldási technikák gyakorlására, kreativitásfej-lesztésre alkalmasak. Olyan csoportnál, ahol nemjelent problémát az egyszerű szövegek alkotása, aján-latos inkább a Változatok feladatai között válogatni.

mely célok eléréséhez járulhozzá?

. Segíteni a tanulási motiváció fenntartását.. Segíteni megtalálni az örömöt a tanulásban, hogyaz szükségletté, egész életen át tartó tevékeny-séggé váljon.. Megismertetni és rászoktatni a diákokat az aktívtevékenységre, ennek örömére, hasznára.. Azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése, amelyeksegítik az eligazodást a mindennapi életükben.

A tanulás elsősorban a közvetett irányítással történőfejlesztés legyen – lehetőség szerint – a tanulókérdeklődésének, sajátosságainak megfelelően.

Minden részmodul bevezetéssel, ráhangolással kez-dődik, ezek az elemek játékosságuknál fogva oldják afeszültségeket, hangulatot teremtenek. A három rész-modul tartalmi kialakításában a fokozatosság elveérvényesül, a feladatok ennek megfelelően „nehezed-nek”, „bonyolódnak”, azonban mindvégig megőrzik ajátékosságot.

Eltérően a hagyományos iskolai gyakorlattól, a modu-lokban alkalmazott oktatási forma nem arra helyezi ahangsúlyt, hogy MIT tanuljunk, hanem arra: HOGYANtanuljunk. Elsősorban a tanulási képesség fejlesztésé-re törekszik, izgalmasabbá, élvezetesebbé teszi atanulást, szándékai szerint oldani kívánja a tanulás-tól való elidegenedést.

A modulok tréninggyakorlatokból állnak, vagyis első-sorban sajátélményű – „megélt” – helyzeteket ele-meznek a résztvevők, amelyben a maguk tapasztala-tait, saját és mások viselkedését vizsgálják. Ezek elő-nye leginkább olyan tanulás, amely adott helyzetbenmintaként szolgálhat az érzések kifejezésére, magukés mások jobb megismerésére.

A leírásban nem adható konkrét minta, nem határoz-ható meg pontosan mi a „jó” vagy „megfelelő” válasz,hiszen a tanulás tárgya és szereplői különfélék, valósés elképzelt helyzetek megteremtése történik – ami-lyenekkel a mindennapokban találkozhatnak a részt-vevők –, s ez valamiféle reagálásra készteti őket. Nemmindegy, hogy milyen módon, milyen attitűddelfogadjuk el mások véleményét, hogyan közvetítjük amagunkét, miként próbáljuk befolyásolni egymást,milyen előfeltételezéssel viszonyulunk a miénktőleltérő gondolatokhoz. Képesek vagyunk-e „távolság-tartással” szemlélni a dolgokat, vagy csupán szilárd ésváltoztathatatlan meggyőződésünk határozza megreakcióinkat.

A modulokban „játéknak” nevezett egységek túlmu-tatnak a véletlenszerű, próba-szerencse vagy iskolaitanulás által szerzett tudás alkalmazásán. Nincsenekminták, nincsenek egyértelműen jó válaszok. De meg-tudunk valamit magunkról, viselkedési formáinkról,sztereotípiáinkról, amelyeket használunk, kifejezés-módunkról stb., és ha tisztán látjuk, ha elemezni tud-juk ezeket a reakciókat, akkor ezeken változtatni isképesek vagyunk, annak érdekében, hogy sikeresebb,elégedettebb életet éljünk. A gyakorlatok során amegbeszéléseknek döntő szerepe van, több időt igé-nyelnek olykor, mint maga a „játék”, a feladatmegol-dás. Hiszen ekkor – megfelelő irányítással – szerzikmeg a résztvevők azokat a tapasztalatokat, amelyekegyrészt a tudatosítást, másrészt a „belsővé válást”szolgálják. A megbeszélésre szánt időt igen nehézmeghatározni, ez mindenkor a csoport létszámától,összetételétől és az éppen aktuális probléma tárgyá-tól függ.

A hagyományos, jól ismert, klasszikus iskolamodellnem – vagy alig – tulajdonít jelentőséget a tanulókönmegismerésének, inkább „tárgyhoz” kötött, a „vala-miről való tanulást”, az ismeretszerzést tekinti elsőd-leges feladatának. Elvár egyfajta gondolkodást, egy-fajta feladatmegoldást, de nem tanít a gondolkodás-ról, a feladatmegoldásról semmit. Ezért a diákok, haáltaluk nem ismert vagy különleges helyzetbe, de

KA_01_00_00 2010.10.15. 7:50

akár mindennapi, ám nem gyakorolt szituációbakerülnek, nem találnak emlékezetükben megoldásiformákat, sztereotípiákat a probléma felismerésére,elemzésére, kiváltképp megoldási lehetőségeire.

Mindez pedig elsajátítható! Igazolt tény, hogy a felnőt-tek (meg az óvodáskorú gyerekek is!) többet „tanul-nak” sajátélményű tapasztalatszerzés útján, mint azelméleti ismeretek egyre hatalmasabb mennyiségű(és minőségű) bevéséséből.

A Dobbantó program moduljainak fókuszában első-sorban az alkalmazásképes tudás közvetítése, a kom-petenciafejlesztés áll. A kommunikációs modul adlehetőséget elsősorban arra a tapasztalásra, amelyún. metaszinten jelenik meg az ember gondolkodásá-ban. Beszéd a beszédről, gondolkodás a gondolkodás-ról, vita a vitáról… stb., tehát a cselekvés tárgya magacselekvés: érteni és tudni, miért tesszük, amitteszünk, és miért éppen azt és úgy.

Felépítésében tehát a modul – fentiek miatt – némi-leg eltér más modulok szerkezetétől, hiszen a megis-merési folyamatok tárgya maga a megismerés. A meg-szerzett tudás nem minden esetben mérhető, és gyak-ran nem kérhető számon azonnali eredmény, ezértsokkal később (napok vagy hónapok, évek múltán)tudjuk megállapítani a kommunikációs kultúra válto-zását vagy éppen a személyiségfejlesztés eredményét.

A Dobbantó programban, így ebben a modulban isdöntő szerepet kapnak a kompetencia alapú fejlesztőértékelések, amelyek azt szolgálják, hogy megállapít-sák a tanuló fejlődését, értelmezzék a tanuló tanulásiszükségleteit, és ehhez igazítsák a tanulást, azaz:megalapozzák a személyre szabott tanulásszervezést,támogassák a tanuló fejlődését. A fejlesztő értékelés-ben fontos szerepe van a diákok számára is könnyenkezelhető, értelmezhető portfóliónak, amely főleg adiákok munkáiból, feljegyzéseiből, önreflexióiból és apedagógusok reflexióiból, visszajelzéseiből áll, demegjelenhetnek benne a tanuló, a tanulók tanulásá-ban érdekelt más személyek reflexiói is, például atanulótársaké, a szülőké, a munkatársaké. A portfóliókészítése során a tanuló aktív, dokumentálja sajáttanulási folyamatát, megadott szempontok szerintértékeli önmaga és társai produktumait és a tanárireflexiók tükrében saját célokat fogalmaz meg. Azegyes részmoduloknál javaslatokat teszünk arra,hogy milyen feladatok, produktumok kerüljenek aportfólióba.

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul: Az üzenet KA_01_00_00

3

KA_01_00_00 2010.10.15. 7:50

KA_01_ 00_00 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul: Az üzenet

4

összefoglaló táblázat a modulba tartozó részmodulokról, illetveaz azokhoz kapcsolódó mellékletekről

A részmodul címeA

részmodulóraszáma

A részmodulhoz tartozó segédletek

1. részmodul Szó-beszéd 8

1. melléklet: Utasításkártyák a Bábel tornya címűgyakorlathoz

2. melléklet: Tanulási napló

2. részmodul Kiváló áru 6

1. melléklet: Minta rövid önéletrajz készítéséhez

2. melléklet: Minta önéletrajz készítéséhez

3. részmodul Csőposta

1. melléklet: Idézetgyűjtemény

2. melléklet: Utasítás a csapattagoknak

3. melléklet: Instrukciók

4. melléklet: Információs lapok (A–F)

4. részmodul Hír és reklám 6 1. melléklet: Válaszlap

KA_01_00_00 2010.10.15. 7:50

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 1. részmodul: Szó-beszéd KA_01_01_00

5

Hangulatoldás – kockázással: olvasás, írott szövegmegértése, írás, szövegalkotás, a kommunikáció érté-kelése, együttműködés, beilleszkedés a társas környe-zetbe.

szaktudományi és pedagógiaiháttér

A részmodul vezetéséhez szükséges pedagógusszerepeltér a hagyományos pedagógusszereptől, inkább afacilitátori, ösztönző, támogató munkaszerepet alkal-mazza. A pedagógus feladata az indirekt irányítás, aráhangolás, a motiváció megteremtése a közös játék-hoz, az összegzések vezetése, ki hogyan érezte magát,mit tekint eredménynek. Figyelni kell arra, hogy min-

1. részmodul

szó-beszéd

az egyes gyakorlatokkompetenciafejlesztő funkciói Szimbólumrajz: vizuális, képi kommunikáció, a kommu-nikáció értékelése, önmagáról alkotott elképzelések-énkép, beilleszkedés a társas környezetbe, önismeret.

Energizáló gyakorlat mozgó tárgyak bevonásával:beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelme-zése és alkotása, vizuális, képi kommunikáció, a válto-záshoz való alkalmazkodás kompetenciái.

Szóalkotó energizáló gyakorlat: olvasás, írott szövegmegértése, írás, szövegalkotás, a kommunikáció érté-kelése, tanulási módszerek ismerete, alkalmazása,együttműködés.

KIEMELTEN FEJLESZTENDŐKOMPETENCIÁK

. A3. Olvasás, írott szöveg megértése. A4. Írás, szövegalkotás. B1. Önmagáról mint tanulóról alkotottelképzelések. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. Kb. 8 tanóra

A modul játékossága alkalmas a feszültségek oldására,az összehangolásra, a közös élmény szerzésére, amelyrea későbbiekben építeni lehet. A pedagógusnak lehetősé-ge van a tanulók megismerésére, „feltérképezésére”.

A részmodul öt sajátélményű gyakorlatból áll, amely-ben maga a „játék” olyan tevékenységi forma, amelyalkalmas a közösségformálásra, a személyes kommuni-kációs stílus felismerésére, tudatosítására és értékelésé-re. Ezzel bővül az önismeret és a gondolkodási folyamat.

Az egyes tevékenységek viszonylag rövid időt (20-30vagy 30-40 percet) vesznek igénybe, azonban a „leve-zetés”, a megbeszélés nem határozható meg szorosidőintervallumban, hiszen gyakran olyan őszinte nyi-latkozatokról van szó, amelyeket nem lehet „félbesza-kítani”, megállítani, lezárni. Tehát a hangsúly – a játé-kosság élményén túl – a megbeszélésen van: milyen-nek láttam magam, milyennek láttak mások, hogyanviselkedtem, hogyan érintett a társam véleménye, kri-tikája, miként értékelem saját és társaim véleményét,megnyilvánulásait.

KA_01_01_00 2010.10.15. 7:50

KA_01_01_00 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 1. részmodul: Szó-beszéd

6

denki elégedett legyen (ha nem, akkor is találni kellolyan pontot, amit az illető, személyesen jól csinált).Lehet „megfigyelőket” alkalmazni, önkéntes alapon.Ha úgy látjuk – vagy a diákok ki is fejezik –, hogy van-nak olyanok, akik nem akarnak játszani, úgy őket amegfigyelésbe vonjuk be.

Ez a részmodul alkalmas a tanulók kommunikációskompetenciáinak és attitűdjeinek „feltérképezésére”. A pedagógusnak módja van megfigyeléseket végezni,elsősorban a képesség, tudás, attitűd szempontjábólkészíthet helyzetelemzést. (Melyik tanuló, milyen inten-zitással „vonódik be” a feladatokba, szívesen dolgozik-ecsoportban vagy inkább egyedül tevékenykedik stb.)

Pedagógiai szempontból a munkát a tanulók érdeklő-dése és figyelme irányítja. Nem hagyományos iskolaihelyzetekben dolgozik (lehet önálló, lehet együttmű-ködő), a feladatot közösen értelmezik, úgy és akkor,amikor erre szükség van.

A konklúzió leginkább az önismeret fejlesztésére vonat-kozzon a játékok keretein belül. Ha érett a csoport,elmondhatják: „Ilyen vagyok…” Esetleg leírhatják önjel-lemzés formájában, hogy milyennek látják önmagukat…

A játékok különböző változatban játszhatók.

ajánlott feldolgozási mód

A fenti tanulási célokat, fejlesztési feladatokat a követ-kező tanulásszervezéssel, módszerekkel javasoljukmegvalósítani: irányított tréninggyakorlat, csoport-munka, csoportok közötti kommunikációs gyakorlat,stílusgyakorlat.

A felépítés minden feladat esetében ráhangolássalkezdődik, esetenként a pedagógus „kedvet csinál” a fel-adathoz, más esetben maga a feladat ismertetése aráhangolás. Az elsajátítás a feladatból adódik, a közösgondolkodás, a stratégia megalkotása, a „játékban”/fel-adatban a munkaszerepek betöltése a résztvevők dön-tése, közös megbeszélése alapján történik. Olykor asaját élmény adja a következtetést, máskor szükségesa részletes megbeszélés. Ez szintén a pedagógus dön-tése, a csoport habitusának, képzettségének, attitűdjé-nek megfelelően. A gondolkodási műveletek tudatosí-tása esetenként fontos lehet, segít hasonló feladatmegoldásában. Az alkalmazás csak akkor történikmeg spontán módon, ha a gondolkodási technikák be -épülnek, tudatosodnak.

1. foglalkozás

Szimbólumrajz

Rövid leírás Bemutatkozásra, ismerkedésre, hangulatoldásraalkalmazható feladatokat végeznek a tanulók a peda-gógus irányításával.

Célszerű lehet, ha a pedagógus is készít magáról szim-bólumrajzot, ezzel mintegy példát, mintát mutat – arajz jól látható, egyszerű vonalakkal elkészíthetőlegyen stb. Előfordulhat, hogy néhányan ellenállnak(„ez olyan gyerekes”, „nem szoktam rajzolni”, „nemtudok rajzolni”, „ez dedós” stb.). Ekkor lehet utalni azutcán, járművökön látható szimbólumokra pl. KRESZ-táblákra, büfé, WC jelölésére alkalmazott jelekre, adohányzást tiltó táblákra stb. – ezek is szimbólumok:ha valamit nem akarunk hosszan leírni vagy nincslehetőség elmondani, akkor használhatunk rajzosszimbólumokat.

Ha vak tanuló van a csoportban, ő a feladatot szóbeliváltozattal oldhatja meg pl.: Mi fejez ki engem? Olyanvagyok, mint…, vagy írhat rövid bemutatkozó verset.

Időigény Kb. 1,5 óra

Cél Ez a feladat egészében a ráhangolást szolgálja.

A foglalkozás menete

15 perc 1. JELLEMZŐ RAJZ

Mindenki készít egy olyan rajzot, amely valahogyanjellemző rá. Ez lehet pl. pajzs alakú lapokon címervagy kör alakú lapokon ábrák. Nem javasoljuk ahagyományos négyzet alakú papírt, mert a fantáziátez kevéssé mozgatja meg, és túlságosan hivatalosnaktűnhet, ami némi feszültséget okozhat.

10 perc 2. RAJZÉRTELMEZÉS

A diákok megtekintik és (némán) értelmezik másokrajzait. Javasoljuk, hogy sétálgassanak, tekintsék mega többiek rajzait.

KA_01_01_00 2010.10.15. 7:50


7

15 perc 3. „KIHANGOSÍTÁS”

A diákok elmondják, miért így ábrázolták magukat.A „kihangosítás” idejét néhány percre korlátozzuk.

10 perc 4. „PÁROKAT KERESNEK”

A diákok párokat keresnek az alapján, hogy kinek arajza hasonlít leginkább a sajátjukra vagy éppen telje-sen különbözik attól, de érdekesnek találják.

Akik már megtalálták a párjukat, helyezkedjenek el ateremben. Kérdezzük meg, milyen szempontok alap-ján választottak.

Hogyan éreztem magam, hány társamról tudok márvalamit? Okozott-e nehézséget valami a játék során,mi tetszett, s mi kevésbé…

Ha a diákok szívesen beszélnek, akkor szóban fűznekkommentárt, ha nem, akkor röviden magyarázzák ajeleket. Ismerkedésre kiváló ez a játék, feloldja azesetleges gátlásokat. Más variációban: sétáljanaknémán, és keressék a hasonló képeket, szimbólumo-kat, és páronként ismerkedjenek (hobbik, érdeklődés,szokások stb.). Nem kell siettetni a feladat lezárását,de időt kell szabni.

5 perc 5. MIT FONTOS KÖZÖLNI?

A párok 2 percig kötetlen beszélgetést folytatnak,elmondják, amit fontosnak tartanak magukról közöl-ni. Ez a feladat a párbeszédre, ismerkedésre ad lehe-tőséget. Vannak, akik hosszan és szívesen beszélnekmagukról, akadnak olyanok, akik jóformán meg semszólalnak. Fontos az időhatárok szabályozása, ne tor-kolljon parttalan beszélgetésbe, de legyen megfelelőa legfontosabb dolgok közlésére.

A beszélgetés alatt olykor figyelmeztessük a tanuló-kat az idő múlására.

20 perc 6. EGYMÁS BEMUTATÁSA

Amikor a diákok elkészültek a rajzokkal, megtekintikegymáséit. Lehet egyénileg ismertetni a szimbólumo-kat: miért éppen ezt rajzoltam; lehet szavakban csakkiegészíteni, de lehetőséget lehet adni arra is, hogykitalálják, mit „üzen” a rajz. A csoport összetételétőlés aktuális hangulatától függ, melyik eljárást alkal-mazza a pedagógus. A szabályt itt is rögzíteni kell

(megállapodni): amíg a „bemutatkozó” beszél, nemszólhatunk közbe, viszont a befejezés után kérdése-ket is feltehetünk.

Amennyiben vak tanuló van a csoportban, kerüljönsor a tanulók szóbeli rajzbemutatására is.

25 perc 7. LEZÁRÁS

A játék tovább folytatható: a diákok párokat keresnek:vagy hasonló vagy ellentétes, de az is előfordulhat,hogy egymást kiegészítő ábrákat választanak. A fel-adat jó alkalom a beszélgetésre – amelyet igyekszik atanár kötetlen formában indítani. Az első kérdéseketa pedagógus is fölteheti: Miért így, miért éppen eztrajzoltad?

VáltozatA párok egymást mutatják be a csoportnak. A bemuta-tásnál a „bemutatott fél” tehet kiegészítéseket.

A portfólióba kerülnek: . „Ilyen vagyok” – szimbólumrajzok

KA_01_01_00 2010.10.15. 7:50


8

2. foglalkozás

Energizáló gyakorlat mozgó tárgyakbevonásával

Rövid leírás A tanulók hangulatoldásra alkalmazható feladatokatvégeznek a pedagógus irányításával. A közvetlen kör-nyezet otthonosabbá tétele a munkához való vi-szonyt is meghatározza, szabadságérzetet teremt. Az„iskolakép” sok tanulóban szorongást, gátlásokat okoz.A gyakorlat ennek feloldására alkalmas.

Az „energizáló” mozgósítást jelent a szakirodalom sze-rint, fizikai és szellemi erőfeszítést igényel.Kifejezetten alkalmas a „lusták”, „szunnyadók” bevo-nására, frissítő hatású.

IdőigényKb. 30-40 perc

CélA fontosságérzet kialakítása, kötetlen beszélgetés,egymás megismerése.


10 perc 1. VÁLTOZTASS VALAMIT!

A feladat ismertetése: valamit mindenki változtassonmeg a teremben vagy saját magán. A diákok lehetősé-get kapnak a szabad mozgásra, áthelyezhetik a képe-ket, székeket, otthonosabbá teszik a tantermet.

20 perc 2. MEGBESZÉLÉS

Irányított beszélgetés: elmondják, miért éppen azt atárgyat, eszközt, bútordarabot helyezték át stb.

. Jobban érzi-e magát most a teremben?. Otthonosabb lett-e?. Elégedett-e a mások által végzett átrendezések-kel?

A diákok tét nélkül végzik a gyakorlatot, a cél, hogyazt érezzék, hogy fontos, amit szeretnének.

A gyakorlat egyrészt szabad mozgást biztosít, amioldja a feszültségeket. A résztvevők koncentrálnak afeladatra, és otthonosabbá teszik a tantermet (helyi-séget).

Kötetlen beszélgetéssel vezetjük le a változtatást, apedagógus nem fűz a tevékenység eredményéhezkommentárt, de az időt befolyásolja (mindenkinekpontosan annyi idő áll rendelkezésére, amennyi szük-séges a mondandójához). A gyakorlat a pedagógusszámára lehetőséget ad a tanulók jobb megismerésé-re, a verbális készségek felismerésére.

A portfólióba kerülnek:„Ez az a hely, ahol tanulok.”

A tanterem eredeti és megváltozott képe (lehet fény-kép is, de a diákok által készített rajzok is): amennyibena csoport szívesen készít leírást, adható ilyen feladat is.Variálható azzal, hogy a szobáját vagy lakásukat írja le.Ezt a kérdést óvatosan kell kezelni, nem mindenki szá-mol be szívesen otthona berendezéséről.

KA_01_01_00 2010.10.15. 7:50

20 perc 3. SZÓALKOTÁS

A csoport – a fejenként két betű felhasználásával –értelmes szavakat alkot.

A csoportok felolvassák a szavakat (az elkészült szó-kártyákat kitűzzük vagy mágnestáblára tesszük).

20 perc 4. MONDATALKOTÁS

A csoportok által elkészült szavakból (az összes szófelhasználásával) mondatokat alkotnak.

A szó és mondat kapcsolata. Mi a mondat? Mittudunk megállapítani? (A mondat szavakból áll, állí-tást tartalmaz stb.) Közös megbeszéléssel följegyez-zük a mondat definícióját.


. Ki hogyan érezte magát a játékban? . Mi okozott nehézséget, mi ment könnyen, hogyanérezték magukat a közös feladatban, ki hogyanjárult hozzá a közös eredményhez stb.

A játéknak egészen humoros kicsengése is lehet, érde-kes, olykor vicces szavakat alkotnak, ez jó hangulatotteremt. Könnyű a feladat, a megbeszélés újabb infor-mációkat ad a társaknak egymásról. Figyelmet igé-nyel, felkelti az érdeklődést, hiszen kíváncsiak lesz-nek egymás szavaira, vagy várakoznak, amíg rájukkerül a sor.

VáltozatokEnnek a játéknak többféle változata is játszható:lehet adott betűkből szavakat alkotni, adott szavak-ból mondatokat képezni, egy-egy szót mondatba fog-lalni stb.

A portfólióba kerülnek:„Ezt tanultam.”

. A szó és a mondat definíciója.. Hogyan állnak össze a szavak mondatokká?

3. foglalkozás

Szóalkotó energizáló gyakorlat

Rövid leírás A tanulók csoportokban dolgoznak, ez erősíti az elfo-gadó légkört. Játékos jellegénél fogva izgalmat kelt.Személyes, mert saját nevükből választják a betűket(az embereknek általában vannak „kedvenc betűi,számai, hangjai stb.”. Ez a gyakorlat is jó hangulatotteremt. A hangulatteremtésen túl – a csoport képes-ségeitől, előképzettségétől függően – a szavak mon-dattá szervezése történik. Lehetőséget ad a mondat -elemek, mondatrészek bővebb megismertetésére.

Időigény Kb. 70-80 perc

CélA szó és mondat kapcsolata, a mondat definíciójánakmegfogalmazása. Hogyan lesz a szavakból mondat?Ahhoz, hogy magyar nyelven kommunikáljunk, tolda-lékolni kell a szavakat, amikor szükséges. A mondat aszöveg értelmes egysége. Az egyszerű mondat két-három szóból áll. Pl. Ági fest. Mit veszel észre? Valaki,valamit csinál, cselekszik.

Gyakorlatokat végezhetünk szóban: a lehető legegysze-rűbben mondd el, hogyan jöttél ma az iskolába. Csakegyszerű mondatokat használj! A későbbiekben a mon-datok bővítményekkel kiegészíthetők. Milyen kérdése-ket tehetünk föl ahhoz, hogy a bővítmények legyenek aválaszok?

10 perc 1. CSOPORTALKOTÁS

A résztvevők kis csoportokat alkotnak.

A csoportszervezés technikája lehet pl. a következő: . A résztvevők sorszámokat kapnak (pl. 1, 2, 3, 4…). Ha négy csoportot szeretnénk, az 1-esek alkotnakegy csoportot, a 2-esek egy következőt stb.

10 perc 2. BETŰVÁLASZTÁS

Minden résztvevő választ a nevéből két betűt, és leír-ja. Javasolhatjuk, hogy az egyik magánhangzó a másikmássalhangzó legyen. Ennek kapcsán lehetőség van amagánhangzó, mássalhangzó fogalmának tisztázásá-ra is (csoport felkészültségétől függ).


9

KA_01_01_00 2010.10.15. 7:50

Közös gyakorlat vezetése: a számítógép tulajdonsá-gai, a kocka utasításainak megfelelő elemzés.

PÉLDA: „A SZÁMÍTÓGÉP”

. Írd le! – tartalmaz egy monitort, ami olyan, mint atévé, egy dobozt, amiben a processzorok megegyéb elektronikai apróságok vannak, egy billen-tyűzetet és egy egeret.. Elemezd! – az alapgép a számítógép agya, ezvezérli a műveleteket. A billentyűzet segítségéveladhatsz utasításokat, amit a gépnek végre kell haj-tani. Az egér megkönnyíti a keresést. Stb.. Hasonlítsd össze! – olyan, mint a tévé.. Értékeld! – megkönnyíti az információszerzést,igen hasznos…. Asszociálj! – úgy működik, mint az ember agya.. Alkalmazd! – megkeresem, mikor indul a vonatTápiószentmártonba.

20 perc 3. KÉPEK, TERMÉSZETI JELENSÉGEKJELLEMZÉSE

Más tárgyak, képek, természeti jelenségek jellemzésea kocka segítségével.

A kocka segítséget nyújt más tárgyak tulajdonságai-nak megállapításához, értelmezéséhez.

Miután a tanulók már felismerik a különböző kategó-riákat, ők is készíthetnek kockát.


Mi okozott nehézséget, mit tanultam, miért voltnehéz a „kategóriákban” gondolkodni, hogyan érez-tem magam a csoportban?

Ennek a játéknak a megbeszélése elsősorban a kate-góriákban való gondolkodás értékelése a következőszempontot követve: mennyire volt nehéz kötöttenbeszélni? Más tekintetben a műfajokat különítik elegymástól, megértik, mi a különbség egy tárgy leírásaés használatra való alkalmasságának megállapításaközött, vagy az elemzés és az összehasonlítás között.A későbbiek során erre a kompetenciára igen nagyszükség lesz, mivel ez fejleszti a fogalmazáskészségetés a mondanivaló tagolásának, rendszerezésénekképességét is.

4. foglalkozás

Hangulatoldás kockázással

IdőigényKb. 50 perc (pontosan nem határozható meg, a játékaddig tart, amíg a tanulók szívesen kockáznak, illetvemás kockákat alkotnak)

CélA gyakorlat célja a szókincsfejlesztés is lehet, a peda-gógus képet kap az egyes tanulók verbális, asszociáci-ós stb. képességeiről, így meghatározható a kompe-tenciák további fejlesztésének útja, területe.

. Hangulatoldás, egymásra figyelés, gondolkodás,humor, együttműködés és feltöltődés.. Pozitív viszonyulás a változásokhoz, egymáshoz,egymás meghallgatása. . Szóképzés, logikai képességek fejlesztése.

Eszközök . Papír. Tollak. Kocka, amelynek minden lapján más kategóriaszerepel. Pl. tevékenységek: . Írd le!. Elemezd!. Hasonlítsd össze!. Értékeld! . Asszociálj! . Alkalmazd!

A kocka 6 oldalára tetszés szerint – témafüggően –más feladatokat is lehet írni, elkészítését segíti, ha„gondolunk egy tárgyra, fogalomra”, amit szeretnénkbevezetni, megtanítani, megismertetni.


15 perc 1. ISMERKEDÉS A KOCKÁVAL

A résztvevők megismerkednek a kockával.

A kocka lapjainak ismertetése, értelmezés: Írd le!Elemezd! Hasonlítsd össze! Értékeld! Asszociálj!Alkalmazd!

15 perc 2. JELLEMZÉS A KOCKÁVAL

A pedagógus által bemutatott minta értelmezése, egygyakorlat – pl. a tanterem jellemzése – elvégzéseközösen.


10

KA_01_01_00 2010.10.15. 7:50

5. foglalkozás

Bábel tornya

IdőigényKb. 2-3 óra a csoport játékos kedvétől, illetve a játékvariációinak alkalmazásától függően.

CélFelhívni a figyelmet a címkézéssel kapcsolatos problé-mákra, megtapasztaltatni a stigmatizáltsággal járókellemetlen, rossz, bénító érzéseket.

Forrás. 1. melléklet: Utasításkártyák a Bábel tornya c. gya-korlathoz. 2. melléklet: Tanulási napló

Eszközök. Elegendő mozgástér. Ragasztószalag . Indexkártyák vagy kis papírdarabok (olyan meny-nyiségben, hogy mindenkinek jusson). Mindenkártyára (címkére) írjunk rá egy az alábbiakhozhasonló üzenetet: – Mosolyogj rám! – Nézz rám rosszallóan! – Grimaszolj és közöld velem, hogy nem tudok

semmit! – Hallgass meg mindent, amit mondok! – Csinálj utánam mindent! – Mindig váltogasd a témát! – Ne hallgass meg semmit, bármit is mondok! – Beszélj úgy velem, mintha hatéves lennék!

Fordíts hátat nekem! – Ne engedj beszélni, tegyél fel állandóan kérdése-

ket! Ugyanazt az üzenetet több kártyára is felírhatjuk. A kártyák elkészítéséhez az 1. mellékletben kínálunkmintát.

A foglalkozás meneteMindenki kap egy üzenettel ellátott kártyát, amitnem szabad megmutatnia senkinek. Úgy kell ezt acímkét felerősíteniük egy mellettük álló társukra,hogy az ne lássa, mi van arra írva. A résztvevők 4-6 főscsoportokat alkotva egy olyan helyzetről formáznakélő szobrot, amelyben valaki segített valaki máson!Például megformázhatják, mikor néhány gyerek segítegy idős hölgynek átmenni az utcán, vagy amikor gye-rekek szüleiknek segítenek takarítani stb.

VáltozatElsősorban a pedagógus irányító tevékenysége hatá-rozza meg a fejlesztés irányát, mélységét. Neki kelleldöntenie, adott helyzetben, adott csoportnál mi éshogyan alkalmazható. Olykor elkerülhetetlen a be -avatkozás, más esetben pedig inkább hagyni kell afolyamatban az öntevékenységet. Explicit és implicitdöntésekre van szükség. A játékok is aszerint változ-tathatók, ahogyan a csoport viszonyul a feladatokhoz.

A portfólióba kerülnek:A tanulók által készített „új kockák”, amelyek kategó-riákat, elemzési területeket vagy értékeléseket tartal-maznak (a kocka leírása).


11

KA_01_01_00 2010.10.15. 7:50

Akár egyénileg, akár csoportban végezhető. A részmo-dul lezárásakor mindenki kap egy bőröndöt (flipchartpapíron vagy csomagolópapíron egy bőrönd rajzát),ebbe gyűjti össze azt, amit „hazavisz”. A bőröndbelehet rajzolni, írni, ragasztani.

Más megoldás lehet az ún. tanulási napló alkalmazá-sa (2. melléklet).

1. Amit ma megtanultam magamról:2. Amiben jó vagyok:3. Amit fejleszteni szeretnék:4. Javaslataim a magam számára (konkrét tevékeny-

ségek):5. Érzéseim a mai napról:

a részmodulhoz illeszkedőfejlesztő feladatok – ajánlás

A feladatok forrása a Szakiskolai Fejlesztési Programkeretében készült Fejlesztő feladatok 1., illetve 2.kötetének feladatai. (Fejlesztő feladatok 1–2.Feladatgyűjtemény és tanári útmutató. NemzetiSzakképzési Intézet, 2006, illetve 2007. A kiadványelérhető a http://www.szakma.hu oldalon a letölthe-tő anyagok menüpontban.)

. Fejlesztő feladatok 1. – A szövegértés és kommu-nikáció fejlesztése a magyar nyelv és irodalomterületén: 3., 4., 8., 9., 13., 15., 17., 22. . Fejlesztő feladatok 1 – Társadalomismeret: 20., 21. . Fejlesztő feladatok 2. – A szövegértés és kommu-nikáció fejlesztése a magyar nyelv és irodalomterületén: 7., 9.

A szobor megalkotása során minden csoporttagot azáltala viselt címke tartalmának megfelelően kellkezelni. Kb. 10 perc elteltével a csoportok bemutatjáka többieknek a saját élő szobrukat. Csak ezt követőenolvashatják el a résztvevők azt, ami a rájuk erősítettcímkén áll.

Ha súlyosan látássérült tanuló van a csoportban,akkor ő egy társával együtt – aki folyamatosan tájé-koztatja a látottakról – ennek a játéknak külső megfi-gyelője lehet. A játék végén ő is mondja el tapasztala-tait, véleményét.

Megvitatható kérdések: . Milyen érzés volt, hogy egy bizonyos módon bán-tak velünk? . Hogyan befolyásolták az üzenetek a csoport mun-kájának hatékonyságát? . Címkék nélkül hatékonyabb lett volna a csoporttevékenysége? Miért? . A „valós életben” is címkézik egymást az emberek? . Előfordul, hogy anélkül, hogy egyáltalán ismernéka másikat, a felnőttek és a gyermekek jónak, rossz-nak, parancsolgatónak, kedvesnek vagy gonosz-nak címkézik egymást? . Mi a rossz a címkézésben?

Ez a gyakorlat nagyon alkalmas annak megtapaszta-lására, hogy a stigmák milyen mértékben teszik lehe-tetlenné a hatékony együttműködést. Érdemes a szo-borformázást versenyszerűen végeztetni, esetlegvalami díjat is kilátásba helyezni: ebben az esetbenugyanis nagyobb a dolog tétje, és bosszantóbbak astigmák miatti problémák.

értékelés

Tekintettel arra, hogy ez a részmodul az „összehango-lásra”, „kedvcsinálásra” összpontosít, az értékelésinkább közös beszélgetés a feladatokról, a játékokról.Arra irányul, hogy képet kapjuk arról, ki hogyan érez-te magát, mi tetszett és mi kevésbé. Ha a csoportalkalmas arra, hogy az önértékelést – annak formáját,technikáját, tartalmát – bevezessük, érdemes meg-tenni.

Az alábbiakban bemutatunk az értékelésre, a tanul-tak összegzésére alkalmas technikát, amelyet mindenmodul lezárásakor lehet alkalmazni, a neve: „Pakoljbe a bőröndbe”!


12

KA_01_01_00 2010.10.15. 7:50

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 1. részmodul – 1. melléklet: Utasításkártyák a Bábel tornya c. gyakorlathoz KA_01_01_01

13

1. melléklet

utasításkártyák a bábel tornya c. gyakorlathoz

Mosolyogj rám!

Nézz rám rosszallóan!

Grimaszolj és közöld velem, hogy nem tudok semmit!

Hallgass meg mindent, amit mondok!

Csinálj utánam mindent!

Mindig váltogasd a témát!

Ne hallgass meg semmit, bármit is mondok!

Beszélj úgy velem, mintha hatéves lennék!

Fordíts hátat nekem!

Ne engedj beszélni, tegyél fel állandóan kérdéseket!

KA_01_01_01 2010.10.15. 7:51

KA_01_01_01 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 1. részmodul – 1. melléklet: Utasításkártyák a Bábel tornya c. gyakorlathoz

14

KA_01_01_01 2010.10.15. 7:51

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 1. részmodul – 2. melléklet: Tanulási napló KA_01_01_02

15

2. melléklet

Tanulási napló

1. Amit ma megtanultam magamról: ....................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

2. Amiben jó vagyok: .................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

KA_01_01_02 2010.10.15. 7:52

3. Amit fejleszteni szeretnék:...................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

4. Javaslataim a magam számára (konkrét tevékenységek): ............................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

5. Érzéseim a mai napról:..........................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................

KA_01_01_02 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 1. részmodul – 2. melléklet: Tanulási napló

16

KA_01_01_02 2010.10.15. 7:52

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 2. részmodul: Kiváló áru KA_01_02_00

17

. Állóképesség, humor, érzékenység, szókincsfejlesz-tés, problémagyűjtés. . Szociális, kommunikációs képességek, önismeret,önkritika, erősségek és a gyenge pontok számba-vétele, jellemzés.


A részmodul anyaga a tanulók hétköznapi tapasztala-taira épül. A részmodul középpontjában az önismeretáll, noha a „felvezetés” hosszadalmas, időigényes,nem kihagyható. Részben hangulatot teremt, felkeltiaz érdeklődést, a játékkedvet, másrészt jobban megis-merhetők a tanulók tudásuk, képességeik, attitűdjeiktekintetében. Fokozatosan lehet eljuttatni őket az

2. részmodul

kiváló áru


. Ismeri a verbális és nem verbális kommunikációalapvető sajátosságait, a kettő közötti ellentmon-dásokat észleli és társadalmilag elfogadott szabá-lyok mentén, a beszédpartnerrel együttműködveoldja fel.. Különböző írott szövegeket értően olvas: tömören,saját szavaival összefoglalja az olvasottak lénye-gét és kérdéseket fogalmaz meg a szöveggel kap-csolatban.. A nyelvtani szabályok megfelelő alkalmazásával,a célhoz illeszkedően fejezi ki gondolatait írásban.. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás, „hivatalos” szö-veg alkotása, fantáziafejlesztés, kommunikáció,együttműködés.


. A1. A kommunikáció mint társadalmiérintkezési forma. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek meg-értése, értelmezése és alkotása. A8. A kommunikáció értékelése. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. Kb. 6 tanóra (gyakorlatok bevezeté-se, mintaadás, megvalósítás, érté-kelés, elemzés)

Ebben a részmodulban a szövegalkotás és a fantázia-fejlesztés áll a középpontban: e két kompetenciaterü-let (összetett kompetenciák) megismerése, „helyén-valósága” nélkülözhetetlen az irodalmi, tudományos,művészeti s ugyanúgy a matematikai, természettudo-mányi ismeretek elsajátításához. Pl. a szövegalkotásjelentősége: a diák meg tudja fogalmazni, mit ért ésmit nem ért egy feladatban, képes kifejezi érzéseit,verbalizálni saját gondolkodásának folyamatát stb. Afantázia a művészetek, a képi, az irodalmi alkotásokértelmezése, de egyszerű logikai feladatok megoldá-sának is az alapja. Az életben, munkában, mindenna-pokban a kreatív gondolkodás nélkülözhetetlen. Eztkötött tantárgyi rendszerben, teljesítménycentrikusoktatásban – bizonyítottan – nem vagy nehezen lehetfejleszteni (lásd Czeizel Endre: Sors és tehetség c.könyvében, Urbis Könyvkiadó, Budapest, 2004).

KA_01_02_00 2010.10.15. 7:52

KA_01_02_00 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 2. részmodul: Kiváló áru

18

önmagukkal való szembenézésig. Nem feltétlenülvárhatóak minden tanulónál azonos eredmények: . lesznek olyan tanulók, akik az önmagukról alko-

tott képet kellő komolysággal írják le;. lesznek olyanok, akik felületesen, inkább a humor-ra koncentrálva festik le;. mások inkább rajzban ábrázolnak, fejeznek ki.

Ennek a részmodulnak tehát jellegzetesen sokféle„kimenete” lehet. (Lásd erről a Változat cím alatt.Az ott felsorolt lehetőségeket feladatként akár önállómunkában, akár otthoni továbbgondolásra érdemesajánlani.)

Ebben a részmodulban a tulajdonságok kerülnekfókuszba: önmagukról, tárgyakról, állatokról létezőés szerzett információk alapján szóban vagy írásban a„leírás” műfajával is megismerkednek a résztvevők.


Nem a helyesírás, szövegalkotás színvonalára kellhelyezni a hangsúlyt, mivel ezekben a játékokban ezfrusztrációt okozhat. Viszont egyéni listát készíthe-tünk magunknak a beszédkészség, szövegalkotás,fantázia, humor, szóhasználat stb. tanulónkénti szint-jének megállapításához.

Módszer: megfigyelés – a használati utasítások készíté-sénél a tanuló alkalmazza-e a „hivatalos formákat”,mennyire hagyatkozik saját megfogalmazásaira,milyen a szövegalkotási technikája a kötetlen szöveg-ben. Melyek a legfontosabb elemek, amelyeket közölmagáról (pl. saját tulajdonságait hogyan fogalmazzameg). Inkább pozitív vagy inkább negatív tulajdonsá-gok dominálnak. Ebből következtethető a diák énképe.

Az értékelésnél a pozitív dolgokat emeljük ki, inkábbmintát adva a feladatmegoldáshoz, mintsem kritikátalkalmazva folyamatára, stílusára.

Az elkészült „használati utasítások”-at őrizzük meg, amodul végén szükséges lesz a változások mérésére.

Az „tárgyakról szóló”, illetve az „állatos” gyakorlatok-nál – a csoport képességeitől függően – a leírás műfa-jának megismerését vezethetjük be.

A játékokat több variációban lehet játszani:. pl. „kitalált” tárgyak használati utasítását elkészí-teni, aztán megalkotni magát a tárgyat;. fantáziafejlesztés „határok nélkül”: használati tár-gyak tervezése, elképzelések, mire lenne szükséga teremben, otthon, a világban stb.

A differenciálás lehetőségei:

A tanulók az előzetes ismeretek feltérképezése alap-ján készítenek szövegeket. A szövegalkotási feladatoklehetőleg tehát személyre szabottak legyenek:. önéletrajzírás (lásd a mellékletben lévő sablont),. jelentkezési lap szerkesztése, sablon jelentkezési

lap sablon kitöltése (továbbtanulás, munkaválla-lás stb.),. interneten önéletrajzsablonok keresése, szerkesz-tése saját igénynek megfelelően.

KA_01_02_00 2010.10.15. 7:52


19

1. foglalkozás

Használati utasítás

Rövid leírás Bevezető beszélgetés az alábbi helyzetekről: megvet-tél valamit, aztán rájöttél, hogy fölösleges; csalódtálaz áruban, mást vártál; jobb volt, mint gondoltad;nem arra a célra használtad, amiért vetted stb.

A feladatokat a következő tanulásszervezéssel, mód-szerekkel javasoljuk megvalósítani: irányított beszél-getés, tapasztalatok gyűjtése, egyéni munka, csoport-munka, irányított feladatmegoldás.

Időigény 60-80 perc

CélSzövegelemzés, szövegalkotás, egyszerűsítés, bővítés.

Eszközök . Cédulák – „Saját használati utasítások”


20 perc 1. HASZNÁLATI UTASÍTÁS

A csoport tagjai előzetesen különböző tárgyak, eszkö-zök használati utasításait gyűjtik (ha ilyenek nem áll-nak rendelkezésre, felidéznek látott, olvasott haszná-lati utasításokat).

A tanár beszélgetést kezdeményez (ráhangol) ismerttárgyak használati utasításáról (pl. mosópor, kóla stb.).

20 perc 2. HASZNÁLATI UTASÍTÁSEGYSZERŰSÍTÉSE

A tanulók kisebb csoportokat alakítanak, és átírják a„hivatalos” használati utasítást – egyszerűsítik abonyolultabb szöveget.

A tanár idéz különböző használati utasításokból:

. „Használat előtt felrázandó.”. „Napi adag felnőtteknek 3 × 1 evőkanál.” . „Öntsük a port megfelelő edénybe, és adjunk hozzáfokozatosan fél liter tejet. Közben állandóan kever-jük. Ha már csomómentes, forraljuk föl és töltsükedényekbe. Kihűlés után helyezzük a hűtőszek-rénybe. Amikor az állaga kocsonyás, fogyasztható.”

20 perc 3. KÉSZÍTSÜNK HASZNÁLATI UTASÍTÁST!

A teremben található tárgyak használati utasításátfogalmazzák meg (szóban, írásban).

A pedagógus mintát mutat pl.:. „Tekerd le a kupakot, vigyázz, előtte ne rázd föl,mert akkor hirtelen tódul ki az üvegből. Végy egytiszta poharat és tölts, majd kortyonként, lassannyeld le. Érzed? Üdít, frissít! Különösen étkezésután javasolt.”. „A mellékelt adagolókanállal keverjük a mosópor-ba. Megkíméli a mosógépet a lerakódástól, tisztít-ja a csöveket.”. „Állj szorosan a falhoz. Találsz egy billenő apró tég-lalapot a falból kiemelkedő keretben. Most a jobbvagy a bal kezed mutatóujját helyezd a közepére.Kattints!”

Tárgyak és funkciójuk (mire használható, mire nem,figyelemfelhívás, reklámozás).

20 perc 4. LEZÁRÁS

. Mi jelentett a feladatban nehézséget?. Mi az, amit szívesen, könnyedén végeztek?. Hogyan tudtak együtt dolgozni a csoportokban. Milyen csoportszerepek alakultak ki? Stb.?

Változatok A pedagógus döntése, melyik játék alkalmasabb azadott csoport számára.

A változatok az előző feladatok helyett, de kiegészítőgyakorlatokként is alkalmazhatók.

Stílusgyakorlat . Megadható szempontok a „használati utasítás”elkészítéséhez: hivatalos, érthető, érthetetlen,vidám, nehézkes stb.. Felolvasás a csoport tagjai számára vagy csere egy-más között. . Folytatható: milyen tárgyakra illik még az adotthasználati utasítás.

Önismereti gyakorlat „Önmagamra vonatkozó használati utasítás” készítése – mindenki önmagáról fogalmaz néhány mondatot,abból a szempontból, hogy milyen bánásmódot igé-nyel: „Ha…, akkor…”

KA_01_02_00 2010.10.15. 7:52


20

Az elkészült használati utasításokat (név nélkül)összekeverjük és mindenki húz egy kártyát. Ki kelltalálni, kire vonatkozhat.

A portfólióba kerülnek:. Használati utasítások, reklámszövegek, rajzok,önállóan alkotott szövegek. . Javasolt produktum: „Így írok én használati utasí-tást.”

2. foglalkozás

Puffanás

IdőigényKb. 30 perc

CélA résztvevők koncentrálóképességének növelése.

A foglalkozás meneteA pedagógus megkéri a résztvevőket, hogy 1-től kezd-ve szép sorjában kezdjenek el számolni. Azokat a szá-mokat, melyek a „hetes” számot tartalmazzák vagy„héttel” oszthatóak, nem szabad kimondani, hanemhelyette a „puff” szót kell mondani. Az első próbakörután a tempót növelni kell. Aki hibázik, kiesik.

Ez a feladat a résztvevőknek általában örömet szerez.Részben lehetséges az is, hogy eleinte fenntartássalfogadják a feladatot, de ez elmúlik.

Lezárás: a résztvevők körben ülnek és kötetlenülbeszélgetnek:. Nehéz volt-e koncentrálni, mire kellett nagyon

figyelni?. Kiestek-e a pillanatokra a feladatból?. Miért volt kellemes/kellemetlen számukra a játék?Hogyan történik a koncentráció, meddig tudunkintenzíven figyelni, milyen körülmények szükségeseka feladatban való „elmerülésre”.

VáltozatAzokat a számokat, amelyekben „ötös” szerepel vagyamely „öttel” osztható, nem lehet kimondani, hanemhelyette a „piff” szót kell használni.

Tovább bonyolítható pl. „hatos” vagy „hattal” oszthatóhelyett a „paff” szót használjuk.

KA_01_02_00 2010.10.15. 7:52

4. foglalkozás

A tojás nagy zuhanása


CélA közös munka szabályainak kipróbálása munkacso-portokban.

Eszközök. Csoportonként 25 szívószál. Csoportonként 1 cellux. Csoportonként 1 nyers tojás

A foglalkozás meneteA résztvevők 3-4 főből álló csoportokat alkotnak.Minden csoport kap: 25-25 szívószálat, 1-1 celluxot és1-1 nyers tojást.

45 perc áll rendelkezésre ahhoz, hogy olyan szerkeze-tet hozzanak létre, amelynek segítségével a tojásépségben marad egy 2,5 méteres zuhanás után.

A megadott idő lejárta után összegyűlnek a résztve-vők, és a csoportok egymás után leejtik a tojásokat amagasból (az asztal tetejéről egy tálcára).

A tojás dobálásában csoportonként csak egy résztve-vő vehet részt. A győztesek azok a csoportok, akiktojása épségben ér le.

Megjegyzés: ennek a gyakorlatnak van egy hangsú-lyos játékos és lazító hatása.

Ki lehet jelölni egy megfigyelőt, akik értékeli a csopor-tok együttműködését.

Lezárás: a tojásdobálás elemzése, a közös munkábanvaló részvétel (ki milyen munkaszerepet töltött be, ki,hogyan járult hozzá a közös eredményhez)

A portfólióba kerülnek:A közös munka eredményei vagy azok fotói (pl. tojás-dobálás).

3. foglalkozás

A közös vonások háromszöge

Időigény45 perc

CélA résztvevők ismerkedése, zavarok feloldása, aktivizá-lás, a csapatmunkával való első tapasztalatok meg-szerzése, pozitív csoportlégkör kialakítása.

A foglalkozás meneteHármas csoportokat alkotnak a résztvevők. Mindencsoport kap egy flipchartlapot és egy szövegkiemelőt.

A feladat: a csoportnak egy nagy háromszöget kellrajzolnia (vagy előre megrajzolt háromszöget kap-nak). A háromszög sarkaiba felírják a nevüket és eset-leg az adataikat (amit fontosnak tartanak). Ezek utána három csapattag közös vonásokat keres, amelyeketa háromszög belsejébe ír. Ennél a pontnál meg lehetadni a résztvevőknek a tematikai szabadságot, de akülönböző területre való korlátozás is lehetséges.

A feladatot oly módon lehet kiegészíteni, hogy a részt-vevők közti hasonlóságot a háromszög oldalán, azegyes személyekre jellemző egyedi vonásokat pedig asarkokon tüntessék föl.

Lezárás: közösen megállapítjuk a kis csoportok és anagy csoport erősségeit. Mire használhatók ezek azerősségek, mit tudnánk együtt elérni. Ki lehet tűzni –az erősségek ismeretében – közös célokat (rövidtávon) vagy programokat is lehet tervezni.


21

KA_01_02_00 2010.10.15. 7:52

. Ki, mikor osztotta a lapokat, mennyi idő alatt sike-rült elosztani?. Sikerült-e eltalálni, ki volt a gazdája a lapnak?Mennyit tévedett stb.?

A portfólióba kerülnek:„Ilyen vagyok, ezt mondják rólam mások.”

. Tulajdonságok, amelyeket a tanuló rá jellemzőnektalált.. Önjellemzés az adott tulajdonságok alapján (fogal-mazás), továbbá rajzok, karikatúrák.

5. foglalkozás

Magamról

Rövid leírásA játék segíti a csoport hangulatának oldását, későbbmegismételhető, egyre több és több tulajdonságot,„jellemzőt” tudnak megállapítani egymásról. A közösélményekre való hivatkozás is megjelenik olykor apapírokon. Erről a tanulók szívesen beszélnek, időtkell rá szánni.

Megfigyelhető – a játék többszöri alkalmazásánál – acsoportfejlődés, később már szívesen beszélnek, nyi-tottabbak lesznek a tanulók.

Időigény Kb. 45 perc

Cél Beszédkészség-fejlesztés, szocializáció, tématartás,egymás megismerése.

10 perc 1. A GYAKORLAT FELVEZETÉSE

Mintaként a pedagógus elmond magáról 3-4 tulaj-donságot (legyen benne külső, belső tulajdonságotkifejező szó vagy mit szeret, mit csinál szívesen).Másik példaként ránéz valakire, és 3-4 jellemzőjételmondja. Ezek után ismerteti a feladatot. Ki fogjuktalálni, melyik papír kié lehet.

A résztvevők (egymástól elkülönülve) fejenként 4üres lapot és egy íróeszközt kapnak. Minden lapraegy-egy jellemző tényt írnak föl magukról.

10 perc 2. MI JELLEMEZ ENGEM?

Miután mindenki írt a négy lapra, a tanár összeszediés újraosztja. A kiosztás után mindenkinél van négy új(mások által írt) lap.

15 perc 3. KIÉ LEHET?

Néhány percig sétálgassanak a teremben, és beszél-gessenek egymással. Adják át a lapot annak, aki sze-rintük a gazdája lehet az adott jellemzőnek.


. Mi volt nehéz a feladatban?. Hogyan kérdeztek, hogyan válaszoltak?


22

KA_01_02_00 2010.10.15. 7:52

15 perc MEGBESZÉLÉS

. Hogyan érezték magukat azok, akik gyorsan kita-lálták, akik később, akiknek segíteni kellett?. Hogyan érezték magukat, van-e javaslatuk hason-ló játékra?

VáltozatokSZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS

Történetek az állatokról: mindenki a „saját állatáról”kitalál egy sztorit és elmeséli a többieknek. Akinekhasonló jut eszébe vagy tovább tudja folytatni a törté-netet, az tegye meg. A folytatás részben a verbáliskompetencia fejlesztését eredményezheti, másrészthozzájárul a fantáziafejlesztéshez. Olykor a pedagó-gus is csatlakozhat, a történetet fordíthatja különbö-ző irányokba (fantasztikus, félelmetes, kedves, meg-ható stb. részekkel toldhatja meg).

ÁLLATOK PÁRBESZÉDE

Párbeszédeket alkothatnak az állatok nevében.Fejleszti a fantáziát, tükrözheti az állatok egymáshozvaló viszonyát.

INFORMÁCIÓGYŰJTÉS AZ INTERNET SEGÍTSÉGÉVEL

A tanulók az interneten az adott állat életmódjáról,szokásairól, tulajdonságairól szereznek információkat.

Az internethasználat az információkeresés gyakorlá-sára ad jó alkalmat. Képeket is lehet keresni, amelye-ket elmenthetnek a számítógépre, gyűjthetnek külö-nös állattörténeteket, azokat kinyomtathatják. Ezzela számítógép-használatot is gyakorolják.

Feladat: Készíts leírást az adott állatról. Milyenneklátod, mit tudsz róla, melyek a külső, illetve belsőtulajdonságai.

A portfólióba kerülnek:. Az állatokról szóló leírások. A leírás műfajának sajátosságai, definíció

6. foglalkozás

Állati darabok

A csoport összetételétől és hangulatától függ, játsz-ható-e ez a játék (nem mindenki szereti, ha a hátáratűznek bármit is). Viszont jó hangulatot teremt. Megkell kérdezni a csoportot, van-e kedvük hozzá.

Időigény Kb. 45 perc

Cél Beszédkészség-fejlesztés, szocializáció, tématartás,egymás megismerése, kérdéskultúra fejlesztése.


10 perc 1. A JÁTÉKSZABÁLY ISMERTETÉSE

A játék lényege, hogy a hátra tűzött cédula formájá-ban mindenki kap egy állatnevet. Az illető természe-tesen nem tudhatja, mi van a hátára írva. A feladat az,hogy ki kell találni az állat nevét. Ehhez a lehet kér-dezni, a barkochba szabályainak megfelelően csakigennel és nemmel lehet válaszolni.

Lehetséges állatnevek: sas, tigris, bivaly, teve, zsiráf,cápa, párduc, gyík, teknős, róka, rák, macska, zebra,kacsa, oroszlán stb. Különleges állatneveket neadjunk, nem biztos, hogy a tanulók ismerik őket.

A játék szabályainak megismerése után mindenkisegít a másik résztvevő hátára tűzni a cédulát, melyenegy állatnév van.

25-30 perc 2. A JÁTÉK

A tanulók körben sétálgatnak, egy-egy kérdést föl-tesznek valakinek a hátukra írt lényről.

A séta és kérdezés alkalmat ad a pedagógusnak amegfigyelésre: milyen kérdéseket tesznek föl a részt-vevők (pl. ugyanazt többször is a megerősítés miatt,vagy nem releváns kérdést).

Aki már kitalálta a magáét, maradjon a körben, hiszenhozzá is fordulhatnak mások kérdéssel.


23

KA_01_02_00 2010.10.15. 7:52

értékelés

Irányított önértékelés, amely elsősorban arra terjedki, hogy hogyan járult hozzá az egyes tanuló a közöseredményhez, illetve milyen információkat szerzett afeladat során.

Alkalmazhatjuk a „Pakolj be a bőröndbe!” technikát is.Akár egyénileg, akár csoportban végezhető. A részmo-dul lezárásakor mindenki kap egy bőröndöt (flipchartpapíron vagy csomagolópapíron egy bőrönd rajzát),ebbe gyűjti össze azt, amit „hazavisz”. A bőröndbelehet rajzolni, írni, ragasztani.



. Fejlesztő feladatok 1. – A szövegértés és kommuni-káció fejlesztése a magyar nyelv és irodalom terü-letén: 5., 6., 10., 11., 14., 18., 19., 26., 27.. Fejlesztő feladatok 1. – Társadalomismeret: 17., 18.,22., 29. . Fejlesztő feladatok 2. – Társadalomismeret: 8.


24

KA_01_02_00 2010.10.15. 7:52

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 2. részmodul – 1. melléklet: Minta a rövid önéletrajz készítéséhez KA_01_02_01

25

1. melléklet

minta a rövid önéletrajz készítéséhez

önéletrajz

Személyes adatokNév: Cím: Telefon: Fax: E-mail: Állampolgárság: Születési idő:

MunkahelyekIdőtartam (-tól -ig): Munkáltató neve és címe: Tevékenység típusa, ágazat: Foglalkozás, beosztás:Főbb tevékenységek és feladatkörök:

Időtartam (-tól -ig): Munkáltató neve és címe: Tevékenység típusa, ágazat:Foglalkozás, beosztás: Főbb tevékenységek és feladatkörök:

Oktatás és képzésIdőtartam (-tól -ig): Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa: Érintett főbb tárgyak/készségek: Elnyert képesítés megnevezése:

KA_01_02_01 2010.10.15. 7:52

KA_01_02_01 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 2. részmodul – 1. melléklet: Minta a rövid önéletrajz készítéséhez

26

KA_01_02_01 2010.10.15. 7:52

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 2. részmodul – 1. melléklet: Minta az önéletrajz készítéséhez KA_01_02_02

27

1. melléklet

minta az önéletrajz készítéséhez

önéletrajzSzemélyes adatok

Név: ..................................................................................................................................................................................................

Cím: ..................................................................................................................................................................................................

Telefon: ...........................................................................................................................................................................................

Fax: ...................................................................................................................................................................................................

E-mail: .............................................................................................................................................................................................

Állampolgárság: .............................................................................................................................................................................

Születési idő: .................................................................................................................................................................................

Előző munkahelyek

Időtartam (-tól -ig): ......................................................................................................................................................................

Munkáltató neve és címe: ...........................................................................................................................................................

Tevékenység típusa, ágazat: .......................................................................................................................................................

Foglalkozás, beosztás: .................................................................................................................................................................

Főbb tevékenységek és feladatkörök: ......................................................................................................................................

Időtartam (-tól -ig): ......................................................................................................................................................................





Időtartam (-tól -ig): ......................................................................................................................................................................





KA_01_02_02 2010.10.15. 7:53

KA_01_02_02 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 2. részmodul – 1. melléklet: Minta az önéletrajz készítéséhez

28

Oktatás és képzés

Időtartam (-tól -ig): ......................................................................................................................................................................

Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa: ...............................................................................................................

Érintett főbb tárgyak/készségek: ..............................................................................................................................................

Elnyert képesítés megnevezése: ...............................................................................................................................................

Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen): ............................................................................................................

Időtartam (-tól -ig): ......................................................................................................................................................................





Időtartam (-tól -ig): ......................................................................................................................................................................





Egyéni készségek és képességek

Magánélete, illetve munkahelyi pályafutása során megszerzett, de hivatalos oklevéllel vagy diplomával nem fel-tétlenül igazolt készségek és képességek:

...........................................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................................

Kérdések:

. Milyen a jó önéletrajz?

. Milyen adatokat kell tartalmaznia?

. Mi a célja az önéletrajz készítésének?

. Hogyan adható be az önéletrajz?

. Mit jelent az, hogy „személyes adatok”?

. Mit jelent: egyéni képességek és készségek?

A portfólióba kerül:. Önéletrajz

KA_01_02_02 2010.10.15. 7:53

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul: Csőposta KA_01_03_00

29

ami talán az irodalmi művek felé vezeti az érdeklő-dőket.

A részmodul mindennapi ismereteket kínál a levél-írásról, a levélszerkesztésről. Az irodalmi idézetekmegalapozzák a lényeg, a mondanivaló felismerését,a személyességet, amely a mindennapi életben – amindennapi kommunikációban – más jelentőséggelbír. Ez a részmodul az irodalmi példákkal sajátélmé-nyű feladatokon keresztül a napi, gyakorlati kérdések-re ad választ.

Elsősorban a Változatok között találhatóak a kreativi-tás fejlesztésére szolgáló feladatok. Szinte mindennap találkozunk olyan problémával, ami fölött átsik-lunk vagy egyszerűen távol tartjuk magunktól. A fiata-lok még inkább szembesülnek a megoldhatatlannaktűnő helyzetekkel és – amíg a felnőtteket korábbitapasztalataik segítik – nem tudják, nem tanulták mega módját, miként kezeljék ezeket. Olykor még azonosí-

3. részmodul

csőposta


Közelítés az irodalomhoz – a pedagógus ismert éskevésbé ismert idézetek gyűjteményéből választhatóformában épít hidat a hétköznapi és az irodalmi kife-jezésmód közé.

Érdekes és nem túl bonyolult (könnyen értelmezhető)idézetekkel érdemes dolgozni, ha nem értik meg eze-ket, könnyen frusztálhatja a tanulókat. A pedagógusfeladata a „híd” megteremtése: célszerű, ha ő magakezdi a borítékból az idézet kihúzását, és magárólmond valamit (mit üzen számára a néhány sor), ezzelpéldát mutathat a feladat megoldásához.

Nem cél az irodalmi ismeretek bővítése, csupán fel-villantása, érdekessé tétele a kötött szövegnek.Az asszociáción és azon a nyitáson van a hangsúly,


. A3. Olvasás, írott szöveg megértése. A6. Elektronikus média útján történő kom-munikáció . B4. Tanulási források keresése. B6. Tanulási források felhasználása. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. 6 tanóra

Ennek a részmodulnak kettős célja van, egyrészt abeszédkészség fejlesztését szolgálja, másrészt a szö-vegértés, szövegalkotás gyakorlására ad lehetőséget.Más tekintetben, pedig az önismeret fejlesztését szol-gálja az előző részmodulokkal szoros összhangban. Atanulók szívesebben beszélnek önmagukról kívülállónézőpontból (költők üzenetei), lehetőségük van elke-rülni a személyes vallomásokat is. Ezért a részmodulinkább a szövegalkotás felé tereli a gondolkodást.Amennyiben a csoport szívesen beszél önmagáról,megállhatunk és időzhetünk az önismereti részeknél.(lásd a Változatokat).

KA_01_03_00 2010.10.15. 7:53

KA_01_03_00 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul: Csőposta

30

tani sem tudják, mi a probléma, vagy éppen túl nagy-nak gondolják ahhoz, hogy meg tudják oldani.


Ez a részmodul (az előzőekre építve) átmenetet képeza Hír és reklám című részmodulhoz.

Pedagógus által irányított csoportmunka, amely első-sorban a „hozott” tudásra épül. A részmodul a beveze-tőben szereplő minták alapján felépített, a minden-nap hallható, látható reklámok szerepéről szólóközös beszélgetéssel indul (Mennyire befolyásol min-ket a reklám, vásárolunk-e olyasmit, amit hirdetnek.Mi a célja a reklámnak?), majd önálló reklámkészítés-sel folytatódik: hogyan reklámoznánk az osztályun-kat, az iskolánkat, magunkat stb. Érdemes előszörközismert tárgyakat, embereket „hirdetni”. Milyen ajó reklám, és a rossz? Üzenet és reklám összefüggései.

A pedagógus több irányban is vezetheti – az egyestanulók képességeinek függvényében – a folyamatot.Ebben a modulban a kommunikáció axiómáit lehetmegtanulni, de a játékos foglalkozásnak az elemzés islehet a lezárása.

A pedagógus feladata a direkt és indirekt irányítás:felhívja a figyelmet az „üzenetek” tartalmára, stílusá-ra, a hivatalos és személyes stílus közötti különbsé-gek érzékeltetése. Beszélgetés irányítása a különbsé-gekről: melyek a személyes, melyek a hivatalos stílusjellemzői. Értelmezések tárgyilagossága. Kritikai ész-revételek, megállapítások egymás „üzenetéről”.Milyen a jó kritika? Hogyan fogadjuk a kritikát?Szubjektivitás és tárgyilagosság.

Eszközök. Rövid versek, versrészletek, közmondások, szólá-sok kinyomtatva szókártyákon. Reklámtáblák képei, tévéreklámok, internetesreklámok

1. foglalkozás

Üzenet

Rövid leírás Egyéni szövegalkotás szóban és írásban papíralapon,számítógép használatával, telefon segítségével.

Tartalom és forma. Összhang a szövegben. A metaforafogalma (definíció: hasonlóságra épülő szókép, pl. azarca rózsái).


Forrás. 1. melléklet: Idézetgyűjtemény

20 perc 1. BESZÉLGETÉS AZ ÜZENETRŐL

Strukturált beszélgetés az üzenetek fajtáiról, formájá-ról és a mindennapi üzenetekről. Mi a célja? A tanulóksajátélményű beszámolói (SMS, papír, falfirka stb.).

. Mi a célja az üzenetnek?. Milyen formáit ismerjük az üzenetnek?. Mikor szoktunk üzenni?

20 perc 2. HÉTKÖZNAPI ÜZENETEK IRODALMIÜZENETEK

Hogyan jut el az üzenet a feladótól a fogadóig?Csoportmunka (milyen megoldásokat ismerünk?).

30 perc 3. ÜZENETEK KÉSZÍTÉSE

A tanulók üzeneteket készítenek egymás számára,átadják. Közös beszélgetés: milyen hatás váltott ki?

Feladó, fogadó, a csatorna (az üzenet továbbítása), akommunikáció definíciója és axiómái (pl. nem lehetnem kommunikálni).

30 perc 4. KÖLTŐK ÜZENETEI

A pedagógus az idézetgyűjteményből (1. melléklet)kiválaszt néhányat, felolvassa, és saját példán illuszt-rálja, mit jelent számára a meggyőződés.

KA_01_03_00 2010.10.15. 7:53


31

A tanulók a bemutatás után ugyanarról az idézetrőlmondják el, mit gondolnak, hogyan érvényesül az asaját életükben.

20 perc 5. ÜZENET ÉRTELMEZÉSE

Mindenki húz – a felkínált borítékból – egy üzenetet,felolvassa és értelmezi, elsősorban a „neki szóló” tar-talom szempontjából.

Ha a csoport szívesebben értelmezi az „üzenetet”távolságtartással, akkor az általános értelmezés amegfelelőbb. A pedagógus tehet erre javaslatot.

30 perc 6. EGYÉNI ÜZENETEK KÉSZÍTÉSE

Feladat: üzenet készítése az „utókor” számára (ezlehet az iskola jövendő tanulója, a leendő gyermeked,kistestvér stb.), felolvasás, megbeszélés.

30 perc 7. ÉRTÉKELÉS

A tanulók egymás üzeneteit a pedagógus irányításá-val közösen értékelik.

VáltozatokStílusgyakorlatok az „Üzenet” mintájára

A játékot több variációban lehet játszani. Kártyalapokrakülönféle érzelmi (stílus)jellemzőket írunk (pl. kényes-kedő, haragos, vidám, távolságtartó, nyűgös, barátkozóstb.). A kihúzott kártyán szereplő jellemzőnek megfele-lő közléseket kell megfogalmazni a résztvevőknek. Másmegoldás: ugyanazt a szöveget (versidézet, prózarész-let) más-más stílusban kell közölni.


. üzenetek fogalmazása szándék szerint,. üzenetek továbbítása, . költők üzenetei a verseken keresztül (verselemzésalapjai).

A portfólióba kerülnek:Kedvenc idézetek és értelmezésük a gyűjteményből,illetve saját készítésű „frappáns” üzenetek.

2. foglalkozás

Levelezés

Rövid leírás Az „üzenetnél” bővebb tartalmú, tájékoztató jellegű,hivatalos és magánlevelezés formáit gyakorolják atanulók. A feladó és a címzett közötti kapcsolat hatá-rozza meg a levél stílusát, formáját. Egyre inkábbelterjedt napjainkban az elektronikus levelezés,amelynél szintén figyelni kell a formai jellemzőkre, astílusra.

A levél tartalma és formája, a feladó és a címzett kap-csolata. Magánlevél, hivatalos levél.


Eszközök. Papír

10 perc 1. MLYEN LEVELET ÍRUNK?

Bevezető beszélgetés a levelezésről: szoktunk-e írni,kiknek, milyen formában levelet. Mi a levél? Milyentartalma lehet? Saját tapasztalatokról irányítottbeszélgetés.

A résztvevők beszámolnak a saját tapasztalataikról alevélírás, szerkesztés, tartalom és forma szempontjá-ból.

20 perc 2. LEVÉLÍRÁS

Egyénileg néhány soros levelet fogalmaznak egy köze-li hozzátartozónak vagy barátnak az iskoláról, tanu-lásról. A stílust nem kell meghatározni (lehet leírás,elbeszélés).

20 perc 3. LEVÉL AZ ISKOLÁRÓL

Leírás készítése szóban (vagy írásban vagy levél for-májában.) az iskola épületéről.

A leíró és elbeszélő műfaj közötti különbség (készítse-nek leírást az épületről, amelyben tanulunk, mesélje-nek el egy történetet az előző hét közös feladatairól).

KA_01_03_00 2010.10.15. 7:53


32

20 perc 4. MI TÖRTÉNT A HÉTEN?

Elbeszélés levél formájában (papíralapon vagy szö-vegszerkesztővel): Számoljanak be az elmúlt hétélményeiről egy barátnak írt levélben.

20 perc 5. HIVATALOS LEVÉL

Hivatalos levél készítése, a tartalmi és formai jellem-zők közös megbeszélése.

A hivatalos levél jellemzői.

Lehetséges szituációk a csoport szándékától, indítta-tásától függően:. Elveszett a bérletem…. Munkanélküli segélyért folyamodom az önkor-

mányzathoz…. Tanulmányisegély-kérő levél stb.

VáltozatokÜzenőfalat készítünk: bárki bármilyen üzenetet küld-het a másiknak. Verbális és nonverbális üzenetek(ezek koherenciája, hatása), a szóbeli üzeneteket min-den esetben nonverbális jelek kísérik. Ezek vagy erősí-tik a szóbeli közlést vagy gyengítik. Pl. kezét arcábatemeti (zavarban van, nem mond igazat, ferdít stb.vagy ráncolja a homlokát, erősen gondolkodik, nemérti a kérdést, haragos, de fékezi magát stb.).

A kommunikáció alapfogalmai: küldő – csatorna –fogadó, a kommunikáció axiómái: pl. nem lehet nemkommunikálni.

értékelés

A tartalom szerint történik az értékelés:

Elágazási utak: . Kommunikáció alapjai (szóbeli, írásbeli).. Tartalom és forma összefüggései.. Részvétel a feladatokban.A kommunikációról tanultak összefoglaló táblájánakelkészítése (műfajok, stílusok, formák).

Műfaj: irodalmi műveknek tartalmi és alaki sajátossá-gaik szerint elkülönülő csoportja, pl. próza, vers.

Stílus: a nyelvi kifejezésnek bizonyos szerzőkre, korok-ra, irányzatokra, műfajokra jellemző módja (sajátos,egyéni kifejezésmód).

Alkalmazhatjuk a „Pakolj be a bőröndbe” technikát is.Akár egyénileg, akár csoportban végezhető. A részmo-dul lezárásakor mindenki kap egy bőröndöt (flipchartpapíron vagy csomagolópapíron egy bőrönd rajzát),ebbe gyűjti össze azt, amit „hazavisz”. A bőröndbelehet rajzolni, írni, ragasztani.

A portfólióba kerülnek:A kommunikációról tanultak összefoglalása táblázat-ban.

VáltozatokA 3. és 4. gyakorlatot változatként ajánljuk.

KA_01_03_00 2010.10.15. 7:53

ÉrtékelésAz elkészült kollázsokat kiállítjuk a terem falaira,közösen elemezzük. Vagy beragaszthatjuk a portfólió-ba. Ennél a feladatnál sincs jó vagy rossz megoldás.Érdemes felhívni a figyelmet: még ezt odatehettétekvolna, élénk színeket használtatok, ez figyelemfelkel-tő stb.

Az értékelés – önértékelés – feltétlenül terjedjen kiarra, ki, hogyan vett részt a közös munkában, mi volta feladatmegosztás alapelve, hogyan érezték magu-kat a munka során, akadtak-e konfliktusok, ellenté-tek, hogyan rendezték azokat.

A portfólióba kerülnek:. Az elkészült kollázsok.

3. foglalkozás

Kollázs

Ez a foglalkozás lehetővé teszi, hogy egy csoport vizu-álisan fejezze ki magát. Sem az egyéneknek, sem acsapatnak nincs szüksége semmilyen művészi képes-ségre. A gyakorlat különösen jól működik akkor, ha acsoport nem tudja magát szavakban megfelelően kife-jezni és ezért ösztönzésre van szüksége.

Időigény2-3 óra

Cél. Segíteni a csoportnak abban, hogy kifejezze egytémával vagy helyzettel kapcsolatban az érzéseit.. Vizuálisan megjeleníteni egy szituáció jövőképét –milyennek szeretne a csoport valamit látni.. Vizuálisan megjeleníteni egy problémát vagy hely-zetet.

Eszközök. Változatos magazinok, folyóiratok, napilapoknagy mennyiségben. Ollók (minden résztvevőnek). Ragasztó. Cellux. Flipchart vagy csomagolópapír. Színes filctollak

A foglalkozás meneteA tanár ismerteti a feladatot: készítsenek a csoportokegy olyan képet, amely ábrázolja a jövőt. Lehet vágni,formázni, ragasztani, írni a papírra. A lapok (napilap,képes újságok) a forrás. Érdemes a résztvevőknekegyenként válogatniuk, kivágni, aztán amikor már jósok ábra, kép stb. gyűlt össze, a csoport akkor beszél-je meg, hogyan akarja kialakítani a képet.

Amikor a csoportok elkészültek, mindenki elmond-hatja észrevételeit, illetve értelmezheti a képeket.

Ennek a feladatnak több változata lehet: a témát azérdeklődésnek megfelelően választani. Példáulkészítsenek plakátot a Dobbantó osztályról: hogyanélnek, dolgoznak itt? Vagy a csoportok maguk jelöl-hetnek meg témát, amit ábrázolnak.


33

KA_01_03_00 2010.10.15. 7:53

3. A 6 aktív résztvevőt az 1. melléklet tájékoztatja afeladatról (Utasítás a csapattagoknak).

4. A megfigyelő más instrukciókat kap, és nem veszrészt a tevékenységben. Fel kell jegyeznie, hogymit lát és hall, a végén pedig minderről be kell szá-molnia az egész csoport előtt.

5. A 6-6 csapattagnak osszon ki egy-egy feladatlapot.6. Miután elolvasták, adjon mindenkinek más-más

Információs lapot.7. 30 perc múlva állítsa le a tevékenységet.8. A csapatmunka után közös megbeszélés követke-

zik.9. Értékelje az eredményeket; kérdezze meg: melyik

csapat oldotta meg a feladatot. 10. Kérdezze meg a különböző csapatok egy-egy tag-

ját, hogy mennyire sikerült jól együttműködniük.Ezután kérje meg a megfigyelő(ke)t, hogy adjákközre észrevételeiket.

Megjegyzés: Ha a csoportot nem lehet 7 fős csapatok-ra osztani, jelöljön ki több megfigyelőt. A bíró lehet atréner, de megkérheti az egyik résztvevőt is erre a fel-adatra.

ÖsszefoglalásA megoldás viszonylag egyszerű: csak a következőoldalon ábrázolt információkat kell megfelelőenelrendezni. Ha megnézzük az oszlopokban és sorok-ban elrendezett adatokat, a feladat nyilvánvalóváválik. A csapatok valószínűleg mégsem lesznek elégszervezettek, és mivel nem egészen világosak a célok,a csapattagoknak nehéz lesz kideríteni, hány felada-tot kell elvégezni. Kérje a csapattagokat, hogy beszél-jék meg, miért nem tudtak odafigyelni egymásra, ésmiért nem tudták befogadni a többiektől jövő infor-mációkat. Kérjen javaslatokat a megfogalmazottproblémák megoldására.

4. foglalkozás

Hallotta?

Rövid leírásEz a gyakorlat az odafigyelési képességet teszteli 7 főscsoportokban. Nagy létszámú csoportokban érdemesjátszani.

Időigény. Kb. 2-2,5 óra (80 perc a gyakorlat megszervezésé-re és elvégzésére, 30-40 perc az összefoglalásra)

CélA gyakorlat közben a résztvevők

. megértik, hogy mi történik beszélgetés közben,ami befolyásolja az odafigyelést;. intenzívebben fogják meghallgatni a többieket;. hosszabb ideig próbálnak meg odafigyelni;. megtanulnak egy egyszerű problémamegoldótechnikát.

Forrás. 2. melléklet: Utasítás a csapattagoknak. 3. melléklet: Instrukciók. 4. melléklet: Információs lapok (A–F)

Eszközök. Minden csoportnak egy példány az Utasítás a csa-pattagoknak c. feladatlapból (2. melléklet).. Minden megfigyelőnek egy példány az Instrukciókból(3. melléklet). Minden csapatnak egy-egy példány az Információslapokból (4. melléklet)

A foglalkozás menete1. A pedagógus alakítson 7 fős csapatokat. 2. Minden csapatban 6 aktív csapattag és 1 megfigye-

lő van.


34

megoldásSZOMSZÉD: Skinner Thorndike Pavlov Kohler HullÁLLATOK: galambok macskák kutyák csimpánzok albinó patkányokGYÜMÖLCS: mandula szilva cseresznye körte alma*HAZ: verandás vöröstéglás faház parasztház farmELHELYEZKEDÉS: nyugat északnyugat észak északkelet keletJÁRMŰ*: teherautó sportautó motorbicikli kisbusz limuzin

* Ezeket az információkat a feladat végzőinek kell kitalálniuk.

KA_01_03_00 2010.10.15. 7:53

értékelés

A csoportok együttműködésének hatékonysága, a fel-merülő problémák megbeszélése. Mi nehezítette afeladatot. Hogyan lett volna könnyebben megoldha-tó? A feladat meglehetősen bonyolult: a csoport felké-szültségétől, képességeitől és együttműködésétőlfügg a sikere.



. Fejlesztő feladatok 1. – A szövegértés és kommu-nikáció fejlesztése a magyar nyelv és irodalomterületén: 7., 12., 20., 21., 23.. Fejlesztő feladatok 1 – Társadalomismeret: 3. . Fejlesztő feladatok 2. – A szövegértés és kommu-nikáció fejlesztése a magyar nyelv és irodalomterületén: 10., 16., 17.


35

KA_01_03_00 2010.10.15. 7:53


36

KA_01_03_00 2010.10.15. 7:53

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul – 1. melléklet: Idézetgyűjtemény KA_01_03_01

37

1. melléklet

idézetgyűjtemény

„Nem akkor szeretjük gyermekünket, ha minden szeszélyét kiszolgáljuk, hanem ha kihozzuk belőle alegjobb tulajdonságait, ha megtanítjuk szeretni azt, ami nehéz.”

(Nadia Boulanger)

„Barátainkra gyakran alig, ellenségeinkre bezzeg mindig bőven van időnk.”(Leon Uris)

„Két célja lehet az embernek az életben: az egyik, hogy megszerezze, amire vágyik, a másik, hogy élvezze.Csak a bölcseknek adatik meg az utóbbi is.”

(Smith)

„Élj úgy, hogy ha gyermekeid azt hallják: »becsület«, »tisztesség«, te juss az eszükbe.”(Jackson Brown)

„Könnyebb szeretni az egész emberiséget, mint a szomszédunkat.”(Eric Hoffer)

„Ha igyekszünk felfedezni másokban a legjobbat, valamiképpen magunkból is azt hozzuk ki.”(A. Ward)

„Minden biológus meg tudja mondani, mi a szerelem. Csak a szerelmes biológus nem tudja megmondani.”(Fekete Gyula)

„A harsány hang soha nem kelhet versenyre a tisztával, még ha emez csak suttogás is.”(Berry Kaufman)

„A lelki nyugalom olyan, mint a higany: minél mohóbban kapunk rajta, annál könnyebben kicsúszik a kezünkből.”

(Bern Williems)

„Ha az ember túl óvatos, annyira leköti az óvatoskodás, hogy egészen biztosan orra bukik valamiben.”

(Gertrude Stein)

„Nincs nagyobb teher a nagy lehetőségnél.”(Charles M. Schulz)

KA_01_03_01 2010.10.15. 7:53

KA_01_03_01 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul – 1. melléklet: Idézetgyűjtemény

38

„Mindig a legjobbat feltételezem embertársaimról – ez annyi gondtól megkímél.”(Rudyard Kipling)

„Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.”

(Teréz anya)

„A lavina hópelyhei mind ártatlannak vallják magukat.”(Stanislaw J. Lec)

„A szokás mindennel megbarátkoztat minket, kivéve a változást.”(Ch. C. Colton)

„Ne kicsinyeld le mások terhét, amig ki nem próbáltad a súlyát.”(Marion Bradley)

„Hogy boldoggá tégy valakit, nem kell megfogadnod a tanácsát – elég, ha kikéred.”(Laurence J. Peter)

„Mint filozófus minden megoldásra találok problémát.”(Robert Zend)

„A műveltség csodálatra méltó, de időnként nem árt, ha arról sem feledkezünk meg, hogy amit érdemes tudni, nem megtanítható.”

(Oscar Wilde)

„Hallgatni, mikor beszélni kell, szintoly nagy hiba, mint beszélni, amikor inkább hallgatni kellett volna.”

(Széchenyi István)

„Egy szamár is szét tudja rúgni a pajtát, de felépítéséhez ács kell.”(Sam Rayburn)

„A tökéletesség hajszolása gyakran akadályozza megvalósítását.”(George Will)

„A bölcs ember megváltoztatja a véleményét, az ostoba soha.”(spanyol közmondás)

KA_01_03_01 2010.10.15. 7:53

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul – 1. melléklet: Idézetgyűjtemény KA_01_03_01

39

Aki a világot akarja kimozdítani, előbb saját maga mozduljon.”(Szókratész)

„Aggaszt bennünket, hogy holnap mi lesz a gyermekünkből, arról viszont megfeledkezünk, hogy már most is valaki.”

(Stacia Tauscher)

„A bölcs keresi a bölcsességet; a bolond azt hiszi, hogy megtalálta.”(Seneca)

„Ezerévnyi hírnév múlhat egyórányi viselkedésen.”(japán közmondás)

„Intellektuel az az ember, aki túl sok szóval ír le valamit, amiről túl keveset tud.”(Eisenhower)

„A gyermeknek inkább példaképre, mintsem kritikusra van szükségre.”(Carolyn Coats)

„Nem összhang az, ha mindenki ugyanazt a nótát fújja.”(Doug Floyd)

„Abban mutatkozik műveltségünk, ahogy a műveletlenekkel bánunk.” (Móra Ferenc)

„A segítő kéz és a kinyújtott tenyér között mindössze csak egy csuklómozdulat a különbség.”(Laurence Leamier)

„Nem érted meg embertársadat, ha nem az ő szemszögéből nézed a világot.”(Harper Lee)

„A szeretet meglátja a láthatatlant.”(Simone Weil)

„A szem csak a homoktengert látja, a szív a sivatag végét is.”(afrikai közmondás)

KA_01_03_01 2010.10.15. 7:53

KA_01_03_01 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul – 1. melléklet: Idézetgyűjtemény

40

KA_01_03_01 2010.10.15. 7:53

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul – 2. melléklet: Utasítás a csapattagoknak KA_01_03_02

41

2. melléklet

utasítás a csapattagoknak

1. A csoport bírája fogja megmondani, hogy mikor éshogyan kezdjék a munkát.

2. Minden csapattag kap egy Információs lapot.Ezeket senki ne mutassa meg másnak.

3. Az, hogy mit és hogyan kell csinálni, csak szóbeliinformációcsere útján fog kiderülni, az egész csa-pat részvételével.

4. Ha a csapat úgy érzi, hogy a feladatot elvégezte,szóljon a bírónak, hogy ellenőrizze az eredményt.

5. Ha csak részben végezték el a feladatot, ha vala-mit rosszul csináltak, vagy ha többet csináltak,mint kellett volna, a bíró azt fogja mondani, hogynincs készen a feladat. Úgy kell tovább folytatniuka megbeszélést, hogy a bíró nem fogja megmonda-ni, mit végeztek el jól.

6. A következő szabályokat kell betartani a gyakorlatsorán:a) Miután elkezdték a feladat megoldását, csak acsapatuk többi tagjával beszélhetnek!b) Senkinek nem mutathatja meg az Információslapját!c) A feladat aktív végzői közül csak egy csapattagírhat!d) Tartsa be a bíró utasításait!

7. A feladat elvégzésére 30 perc áll rendelkezésre.

KA_01_03_02 2010.10.15. 7:54

KA_01_03_02 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul – 2. melléklet: Utasítás a csapattagoknak

42

KA_01_03_02 2010.10.15. 7:54

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul – 3. melléklet: Instrukciók a megfigyelőknek KA_01_03_03

43

3. melléklet

instrukciók a megfigyelőknek

1. A megfigyelőnek az a feladata, hogy megfigyelje afeladat végzőinek tevékenységét, feljegyezze,amit lát és hall, és végül beszámoljon megfigyelé-seiről az egész csoport előtt. Kérjük, ne beszéljemeg véleményét más megfigyelővel.

2. Olvassa el a csapattagoknak szóló instrukciókat is,hogy megismerje a feladatot és a szabályokat.

3. A feladat szereplőinek írásos információk állnakrendelkezésre, és azt kell kitalálniuk, hogy melyikszomszéd vezet teherautót és ki termeszt almát.

4. Az alábbi kérdések segítenek a megfigyelésben:

Egyéni munka

a) Ki kezdeményezi a tevékenységet és hogyan?b) Mi a tevékenység?c) Ki segíti és ki gátolja a feladat elvégzését és hogyan? d) Mennyire eredményes az előbbi viselkedés?

Csapatmunka

a) A csapat tagjai tudták-e, megegyeztek-e abban, hogymi a feladat, vagy azonnal elkezdtek dolgozni?

b) Milyen kommunikációs formák alakultak ki?c) Volt-e problémamegoldó stratégia?d) Hogyan gyűjtötték össze és rendezték el az adatokat?e) Voltak-e fordulópontok?

KA_01_03_03 2010.10.15. 7:54

KA_01_03_03 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul – 2. melléklet: Instrukciók a megfigyelőknek

44

KA_01_03_03 2010.10.15. 7:54

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul – 4. melléklet: Információs lapok KA_01_03_04

45

4. melléklet

Információs lapok

„A” információs lap a szomszédokról

. A kutyatulajdonos szomszédja annak, akinek szilvafája van.

. Mr. Hull albínó patkányokat tenyészt.

. A verandás házban lakó úr galambokat tenyészt.

. Mr. Pavlov szomszédja kisbuszt vezet.

. Herr Kohler körtét termeszt.

. Minden szomszéd csak egyfajta gyümölcsöt termeszt.

KA_01_03_04 2010.10.15. 7:54

„B” információs lap a szomszédokról

. Mr. Pavlov szomszédja csimpánzokat nevel.

. A kutyás szomszédnak cseresznyefája is van.

. Mr. Skinner a vöröstéglás ház mellett lakik.

. Az Ön csoportjának az az egyik feladata, hogy kiderítse, ki vezet teherautót.

. A faluban a házak félkörben állnak egymás mellett.

. Herr Kohlernek mindkét oldalon van szomszédja.

KA_01_03_04 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 3. részmodul – 4. melléklet: Információs lapok

46

KA_01_03_04 2010.10.15. 7:54

„C” információs lap a szomszédokról

. A macskatulajdonos háza közvetlenül keletre fekszik a mandulafás háztól.

. Az ön csoportjának 3-nál kevesebb feladata van.

. Minden héten kutyaeledeles dobozok érkeznek a faházhoz.

. A falu öt szomszédja mind különböző j árművet vezet.

. Mr. Thorndike Mr. Skinner mellett lakik.

. A körtét termesztő ember parasztházban lakik.


47

KA_01_03_04 2010.10.15. 7:54

„D” információs lap a szomszédokról

. A faház a falu legészakibb részén van.

. Minden háznál másféle gyümölcsöt termesztenek.

. A farm a garázs mellett van.

. Mr. Thorndike sportautót vezet.

. Mr. Skinner galambokat tenyészt.

. A faház hátsó udvarán egy motorbicikli áll.

. A teherautó és a kisbusz különböző járművek.


48

KA_01_03_04 2010.10.15. 7:54

„E” információs lap a szomszédokról

. Mr. Skinner a falu nyugati végén lakik.

. A farm udvarán albínó patkányok vannak.

. A csoport egyik feladata az, hogy kiderítse, ki termeszt almát.

. Mr. Pavlov a faházban lakik.

. Minden szomszéd különböző fajta házban lakik.

. Csak egy háznál vannak madarak.

. A patkányok megrágták a limuzin ülését.


49

KA_01_03_04 2010.10.15. 7:54

„F” információs lap a szomszédokról

. A faházhoz tartozik a legtakarékosabb jármű.

. Csak egy ember vezet teherautót.

. Ebben a feladatban a mandula gyümölcsnek számít.

. Minden szükséges információ megvan a részinformációkban.

. Délben csak az egyik ház ajtajára süt rá a nap.

. Mr. Skinner nem a körtefás ház mellett lakik.

. Minden szomszéd másfajta állatot tart.


50

KA_01_03_04 2010.10.15. 7:54

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 4. részmodul: Hír és reklám KA_01_04_00

51

4. részmodul

hír és reklám


. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek meg-értése, értelmezése és alkotása. A8. A kommunikáció értékelése. B6. Tanulási források felhasználása

IDŐIGÉNY

. 6 tanóra

Ez a részmodul a naponta látott, hallott, olvasottinformációk értelmezését segíti. Az emlékezet és abeszédkészség fejlesztését szolgálja: a tanulók idézika reklámokat, amelyeket gyakorta elengedünk afülünk mellett. Érdekessé tehető a beszélgetés, hamagnóval vagy videóra vett reklámokkal illusztráljuka bevezetést. Humorossá is tehető, ha valami egészenmást jelölünk meg a reklám céltárgyaként (pl. a bútor-reklámban rozzant székek, ágyak szerepelnek vagy apezsgőfürdős hétvége kapcsán egy fürdőkád, lakóte-lepi fürdőszoba jelenik meg stb.).

Lehetőséget ad annak megfigyelésére, hogy – többekközött – milyen megfigyelők vagyunk, melyek azok ahirdetések, reklámok, amelyekre „felkapjuk a fejün-ket”, melyeket szeretünk, melyeket kevésbé. Mi az,ami unalmas még akkor is, ha a tartalma érdekeslenne, milyen érzéseket vált ki a nézőből, hallgatóbóla túlzottan rábeszélő reklám. Azt is megtudhatjuk,hogyan kell eladni valamit, milyen tulajdonságait kellkiemelni a tárgynak, terméknek. Nem mindegy azsem, kinek, milyen korcsoportnak, milyen társadalmirétegnek szól a reklám.

A hír műfaja a tájékoztatás: hogyan lehet ezt korrek-ten, érzelmek és irányultság nélkül megtenni, vagyhogyan lehet egy-egy hírrel befolyásolni az ember-eket. Mit jelent a figyelemfelkeltés, milyen hírekethallunk szívesen, mikor zárjuk el a tömegkommuniká-ciós eszközt vagy távolodunk el a „hírhozótól”. Errőlés az ehhez kacsolódó mindennapi kommunikációrólhallunk, tanulunk a részmodul során.

A részmodul szintén alkalmas az önismeret fejleszté-sére (önreklám készítése), ugyanakkor szabad utatenged a fantáziának.

KA_01_04_00 2010.10.15. 7:55

KA_01_04_00 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 4. részmodul: Hír és reklám

52


. Koncentráció, emlékezet, felidézés, fantáziafejlesz-tés, humor, önreflexió, önkritika, önismeret, másokismerete. Szövegalkotás, adó-vevő azonosítása. Célcsoport meghatározása, csoportmunka. Írás és rajz, számítógép használata (rajzolás, szö-vegszerkesztés)


Egyéni munka, csoportmunka.

A pedagógus feladata ebben a részmodulban elsősor-ban az „értő olvasás” segítése, a korosztályt érdeklőírások válogatása, aktuális témák összegyűjtése.A választhatóságra kell nagy figyelmet fordítani.A különböző stílusok felismerése és beazonosításakerüljön a fókuszba. A hír, a tény és a vélemény kate-gorizálása. Cél lehet: az olvasóvá nevelés, a tájéko-zottság jelentőségének felismertetése.


A differenciálást a „munkamegosztás”, „munkaválla-lás” valósítja meg, hiszen az egyes foglalkozásokon afeladatokat a tanulók maguk vállalják, majd megszer-vezik a végrehajtást, az ütemezést, a tevékenysége-ket. Ha a csoport már képes a hatékony együttműkö-désre, a tervezést is maguk végezhetik, írásos formá-ban készítsék el, amely a dokumentáció részét képezi.

1. foglalkozás

Hír és reklám

Rövid leírás Szövegalkotás, reklámkészítés, fantáziafejlesztés.

Bevezető: a hír és reklám fogalma, utalás a minden-nap látott, hallott (tömegkommunikációs eszközök-ből jól ismert) hirdetésekre.


Eszközök . Napilapok, újságok, képes hetilapok, újságokból kivá-gott reklámok, hirdetések, esetleg videón, DVD-n rög-zített reklámok


20 perc 1. BEVEZETŐ BESZÉLGETÉS

Sajátélményű beszámolók a reklámokról, a tanulók agyakran hallott hirdetésekből idéznek.

Milyen reklámokat, hirdetéseket látunk rendszeresena TV-ben, olvasunk az újságban, a falakon, az interne-ten?

10 perc 2. MI A CÉLJA A REKLÁMNAK?

A reklám szükségessége: strukturált beszélgetés arról,mi a célja egy-egy reklámnak. Táblára írják a célokat,például figyelemfelkeltés, vásárlási kedv elérése stb.

30 perc 3. REKLÁM KÉSZÍTÉSE

Feladat: reklám készítése valamely tetszőleges dolog-ról (együttes, tárgyak, zenemű, divatholmi, íróeszközstb.). A tanulók csoportokban reklámokat készítenekadott vagy választott témáról, szem előtt tartva a táb-lára írt célokat, majd felolvassák vagy megjelenítik(eljátsszák) a reklámokat.

30 perc 4. REKLÁMOK KÁRTYÁKON

Kártyák készítése különböző tárgyakról vagy történe-tekről, személyekről.

A diákok kártyákat húznak (egyénenként), majd arról atárgyról, személyről, történetről készítenek reklámokat.

KA_01_04_00 2010.10.15. 7:55


53

40 perc 5. FANTASZTIKUS TÁRGYAK REKLÁMJA

Fantasztikus tárgyak, személyek reklámozása (pl.olyan eszközök, amelyek alkalmasak lehetnek külön-böző célokra, „lapozógép”, „sivatagi korcsolya”, „kanál-kés” stb.), majd ezeket ismertetik.

Az elkészült reklámokat közösen értékelik: mennyirefigyelemfelkeltő, kedvet ébreszt-e a vásárlásra, ösztö-nöz-e tevékenységre stb.

40 perc 6. FANTASZTIKUS TÁRGY TERVEZÉSE

Az előző feladat tovább folytatható: a diákok megter-vezik az eszközt (fantázia).

Változat: a reklámok azonosítása lehet feladat. (Neírja ki a reklámozott tárgy, személy nevét, szolgálta-tást stb., ezt másoknak kell kitalálni.)

10 perc 7. ÉRTÉKELÉS

A legjobb reklámok díjat kapnak! Kiállítás rendezésea „fantasztikus tárgyak” leírásából, rajzából.

Ehhez meg kell tervezni a terem (tanterem) berende-zését, a falakon való elhelyezést, esetleg paravánokatkészíteni. Meghívók elkészítését, az ezzel kapcsolatosfeladatokat csoportmunkában célszerű elvégezni,kijelölni a szerepeket, a felelősöket. Bevonhatók azadott iskola diákjai, tanárai, külső vendégek stb. Ezzela vendéglátás tervezése, megvalósítása is életszerűgyakorlása is megvalósul.

VáltozatokMindkét téma az előzőekhez hasonló pedagógiai irá-nyítással dolgozható fel. Ezek időigénye is kb. 3-4tanóra. Érdeklődés szerint változtatható, sőt visszaté-rően folytatható.

RECENZIÓEgyénenként egy-egy napilapról/hetilapról ismerte-tőt készítenek (tartalom és forma). Egy választott cikktartalmának „fordítása” különböző korosztályok, tár-sadalmi rétegek számára.

PLAKÁTKÉSZÍTÉS

Az elkészült recenziók alapján képeket alkotnakelektronikus plakát vagy rajz formájában. A csoportokegymás munkáját értékelik.

A portfólióba kerülnek:. Kivágott, idézett és saját készítésű reklámok képe,leírása.. Humoros saját írások, a cél és a célcsoport össze-függéseinek leírása, meghatározása, fogalmazás:Mikor jó a reklám? címmel.. A hír definíciója.

Kiegészítés BEMELEGÍTÉSRE ALKALMAS JÁTÉK

Egy asztal szélére üres üdítős flakont helyezünk, atetejére egy pingponglabdát. A tanulók sietve men-nek az asztal előtt, közben megpróbálják lepöccintenia labdát úgy, hogy a flakon ne boruljon föl. Ennek aráhangoló játéknak az ideje 8-10 perc. A feladat nehe-zen megoldható (pedig könnyűnek ígérkezik), jó han-gulatot teremt.

MEGSZEMÉLYESÍTŐ JÁTÉKOK

Az újságokból kivágott képek (alakok, emberek, álla -tok) alkalmasak a megszemélyesítő játékokra. A részt-vevők próbálják beleélni magukat a képen látható –személy, állat, tárgy – helyébe, és meséljenek egy tör-ténetet magukról egyes szám első személyben. Enneka játéknak személyenként 5-8 perc az idősszükséglete.

Megbeszélhető: ki hogyan érezte magát a megszemé-lyesítés közben, miért ilyen történetet mondott stb.(beszédkészség fejlesztés, empátiafejlesztés…).

Értékelés A kiállítás értékelése szóban, írásban történhet ún. ven-dégkönyv bevezetésével, interjúkészítéssel, utólagosvisszajelzésekkel, illetve önértékelés formájában. Minélvalóságosabb élethelyzetet kell teremteni ahhoz, hogya feladat megfelelő komolysága érvényesüljön.

A kiegészítő játékokban betöltött szerepeket, viselke-dést nem értékeljük (ez frusztrálhatja a tanulókat atovábbi játékok során), de az érzéseiket – hogyan érez-ték magukat a játék során – nyugodtan elmondhatják.

változatok

A következő foglalkozásokban szereplő gyakorlatokatalternatívaként ajánljuk. A pedagógus a csoportösszetételétől, érdeklődésétől, felkészültségétől füg-gően válogathat belőlük.

KA_01_04_00 2010.10.15. 7:55


54

2. foglalkozás

Hajtás, pajtás!

Rövid leírásEz a gyakorlat egy csoportos megbeszélés arról, mi akülönbség a tevékenykedés és a megvalósítás, vagyisaz eredmény elérése között.

Időigény1 óra

CélA gyakorlat során a résztvevők:

. megértik a tevékenykedés és a megvalósítás közöt-ti különbséget,. képesek lesznek arra, hogy munkájuk során jobbarányt alakítsanak ki tevékenykedés és megvalósí-tás között,. képesek lesznek rangsorolni a tennivalókat,

Forrás. 1. melléklet: Válaszlap

Eszközök. 1 példány a válaszlapból minden résztvevőnek(1. melléklet). Íróeszközök. Flipchart és filctoll

A foglalkozás menete1. A tanár mindenkinek ad egy válaszlapot azzal,

hogy írják le mit szoktak megvalósítani egy hét-köznapi napon.

2. Ha a csoport nehéznek találja a feladatot, akkorírják le a legfontosabb célokat, amelyeket 1 napvagy 1 hét alatt meg akarnak valósítani.

3. Amikor elkészültek, a tanár kérje meg őket, hogyírják be, mennyi idő kell az egyes feladat elvégzé-séhez.

4. Az idő lejárta után nézzék meg a listájukat, és csil-lagozzák meg azokat a tevékenységeket, amelye-ket valóban megvalósítandónak tartanak.

5. Ezután kérdezzen meg mindenkit egyenként (atanár), hány tevékenységet írt fel a listájára éshányat csillagozott meg.

6. Kérdezze meg mindenkitől, hogy tanulási idejé-nek (az iskolában töltött idő) mekkora része teli eleredmények elérésével, azaz a megvalósítással.

7. Kérdezze meg a csoport tagjait, mi az oka, hogy

idejüknek csak ilyen kis százalékában érnek eleredményt.

8. Kérjen javaslatokat a csoporttól, szerintük hogyanlehetne növelni a megvalósítással töltött időt,azaz fokozni a hatékonyságot és a produktivitást.

Ezt a gyakorlatot használhatja tervezés, célmeghatá-rozás és rangsorfelállítás gyakorlására, illetve időgaz-dálkodási gyakorlatként.

Amikor a résztvevők a listát írják, nagyon kevés ered-ményt fognak leírni. Többnyire feladat- vagy tevékeny-séglistát állítanak össze. Következtetésképpennagyon kicsi lesz a megvalósításra fordított idő.

Azzal segíthet a résztvevőknek különbséget tenni atevékenység és a megvalósítás között, ha rákérdez,honnan tudják, hogy valamilyen eredményt érnek el.A megbeszélés alatt mindenkivel tudatosítsa, hogycsak akkor lehet eredményesen dolgozni, ha valami-lyen kitűzött cél felé haladnak. Ez a cél legyen: reális,mérhető, egyeztetésen alapuló.

A pedagógus javasolhatja, hogy ezentúl minden fel-adat, tevékenység előtt mindenki, kérdezze megmagától, hogy mi a célja.



. Fejlesztő feladatok 1. – A szövegértés és kommuni-káció fejlesztése a magyar nyelv és irodalom terü-letén: 24., 30., 31., 33., 35.

KA_01_04_00 2010.10.15. 7:55

4. foglalkozás

Keresés az interneten

CélAz internethasználat, tájékozódás, információkere-sés, kapcsolatépítés.


15 perc 1. MIT HOL KERESSÜNK?

Az információ szükségessége – mire vagyunk kíváncsi-ak, mit szeretnénk tudni, hol keressük?

Az internet jelentősége korunkban – információk(milyen információkra van szükség?).

60 perc 2. MIVEL KERESSÜNK?

Keresőprogramok használata.

Ismert keresőprogramok (Google), adok, veszek,vásárlás.

20 perc 3. KERESÉS A MENETRENDBEN

Adott állomásra adott időben induló vonatok, autóbu-szok keresése önállóan.

Tájékozódás – MÁV-, Volán-információk (utazni sze-retnénk).

20 perc 4. MIT KERESHETÜNK A NETEN?

Tananyagok keresése címszó alapján.

Mire használható még az internet (példákat ad:magyar irodalom tételek, lexikonok, munkahelyekstb.), lakásvásárlás, albérlet…

20 perc 5. E-LEVELEZÉS, BLOGÍRÁS, CHAT

Levelezés az interneten, hozzászólások adott témá-hoz, honlapok keresése.

Kapcsolatépítés.

A portfólióba kerül:Honlapok címei, az információ jellege szerinti katego-rizálás.

3. foglalkozás

Mű és hatása

CélBeszédkészség-fejlesztés, értelmezés, összehasonlí-tás (az iskola feladata), jellemzés.


2,5 óra 1. FILMNÉZÉS

A Holt költők társasága c. film megtekintése.

A mély benyomást előidéző jelenetek – közös beszél-getés.

Tartalmi elemzés irányítása (jelenetek, amelyek legin-kább hatással voltak a tanulókra).

60 perc 2. SZEREPLŐK – HELYSZÍNEK

A szereplőkkel való azonosulás – te mit tettél volna?

Jellemek – szereplők (szimpatikus, ellenszenves, kivelazonosul stb.).

Helyszínek és mellékszereplők (főszerep, mellékszerep).

Helyszínek, megjelenítés a filmben.

60 perc 3. AZ ISKOLA TEGNAP ÉS MA (ÖSSZEVETÉS)

Tartalmi mondanivaló – mennyiben változott az isko-la szellemisége (az iskola a 19. században és ma).

Mit tanultam a filmből? Összefoglalás.

Közös értékelés irányítása.

A portfólióba kerül:Jellemzések, kiemelt esemény a filmből – leírás készí-tése (tudósítás műfaja).

MegbeszélésA mű és hatása, rendezői feladatok, felépítés, szerep-lők, jellemek, jellemzés készítése, az iskola feladataegykor és ma.


55

KA_01_04_00 2010.10.15. 7:55

5. foglalkozás

Utazzunk!

CélTérképismeret, internetes lehetőségek, folyamatábrakészítése (utazás tevékenységei).

Időigény140-160 perc

15 perc 1. UTAZÁSI ÉLMÉNYEK

Közös beszélgetés, ki merre járt már az országban ésországon kívül. Élmények, kiemelten az utazás formá-járól.

Ráhangoló beszélgetés vezetése: ki merre járt már azországban? És külföldön? Egy térkép segítségévelmegkeresik a helységeket.

20 perc 2. TÉRKÉPISMERET

A tanulók helységeket – városokat, falvakat – keres-nek.

A nagy térképen (falitérkép) a tanulók megkeresik ahelyeket, esetleg bejelölik, amerre már jártak.Beszélgetés vezetése az utazás formájáról.

20 perc 3. TÁJÉKOZÓDÁS TÉRKÉPEN, INTERNETESTÉRKÉPEN.

Magyarország térképén tájékozódás segítése.

40 perc 4. UTAZÁS TERVEZÉSE

Feladat: utazás tervezése a választott városba, falura.

Hogyan utazunk …x helyre? A tanulók választanakvárost, falut, pontosan meghatározzák a helyét azországban (melyik tájegységen található, milyen amagassága, mekkora a lakossága stb.) – keresés azinterneten.

60 perc 5. EGY UTAZÁS MEGTERVEZÉSE

Egy utazás megtervezése a jegyvásárlástól a helyérdekességeiig.

Segítő kérdések: Hol veszel jegyet? Milyen járművelindulsz? stb.

4. foglalkozás

Lapszemle – mit ír az újság?

CélA mai újságírás jellegzetességei, információ a papír-alapú médiában, tartalom és forma.


15 perc 1. GYŰJTSÜNK SAJTÓT

Aktuális napilapok, folyóiratok összegyűjtése, ismer-tetése.

60 perc 2. MIRŐL ÍR AZ ÚJSÁG?

A tanulók csoportokban áttekintik a napilapokat (jó hír,rossz hír), információkat gyűjtenek adott, aktuális ese-ményekről (egy csoport politikai jellegű, egy csoportkülföldi eseményeket, egy csoport érdekességeket).

60 perc 3. FOLYÓIRATBÖNGÉSZŐ

Folyóiratok elemzése:. osztályozás (tematikus és általános). formai jegyek

30 perc 4. MIBEN KÜLÖNBÖZNEK?

Napilapok és folyóiratok közötti tartalmi és formaikülönbségek megállapítása.

Mi a különbség a napilapok cikkei és a folyóiratok tar-talma között?

A portfólióba kerül:Folyóiratcímek, rövid leírások – recenzió az adottfolyóiratról, adatok, kiadók, szerkesztők, könyvészetiadatok stb., amit a napilapokról tudni kell.


56

KA_01_04_00 2010.10.15. 7:55

6. foglalkozás

Híres emberek

CélEgymástól való tanulás, „híres emberek”, nagy esemé-nyek és cselekedetek a múltban, történelmi ismeretbővítése, társadalomismeret, fantáziafejlesztés,empátia.


15 perc 1. SOROLJUNK FEL HÍRES EMBEREKET!

Híres emberek felsorolása és a nevek lejegyzése,továbbá annak leírása, miről híres? Csak olyan ember-eket említhetnek, akikről tudják, mitől híresek!

A közös beszélgetés témája: ki milyen híres embertismer?

20 perc 2. KI MIRŐL HÍRES?

Hírességek listázása, kategóriákba gyűjtése (pl. irodal-már, tudós, világjáró, hadvezér, hős, színész stb.).

A tanulók listázzák a hírességeket.

60 perc 3. HÍRES EMBEREK TÁRSADALMA

Felállítanak egy képzeletbeli társadalmat, ahol ahírességeket ellátják (rájuk jellemző) különbözőtulajdonságokkal, és meghatározzák a tevékenysége-ket, a társadalom szerkezetét, életmódot stb. (pl. azadott feltaláló ma mit találna föl.)

Ha ma élnének, mi lenne a foglalkozásuk, mit tenné-nek, hogyan élnének?

40 perc 4. MI A FONTOS

Társadalmi, gazdasági értékek listázása.

A „képzeletbeli világban” melyek lennének az érté-kek?

A portfólióba kerül:Írók, költők, hírességek adatai (internetes keresésadatai, honlapok), híres emberek – történelmi esemé-nyek összekapcsolása.

20 perc 6. EURÓÁTVÁLTÁS, VÁSÁRLÁS

Hány eurót kellene kiváltani, ezért hány forintot fize-tünk, mit vásárolunk belőle?

A portfólióba kerül:Folyamatábra az utazásról.


57

KA_01_04_00 2010.10.15. 7:55



. Fejlesztő feladatok 1. – A szövegértés és kommuni-káció fejlesztése a magyar nyelv és irodalom terü-letén: 24., 30., 31., 33., 35.

7. foglalkozás

Apróhirdetés

CélHíres emberek elhelyezése történelmi korokban, tör-ténelmi ismeret bővítése, információkeresés az inter-neten, beszédkészség-fejleszés, együttműködés, szö-vegalkotás.


15 perc 1. HÍRES EMBEREK APRÓHIRDETÉSEI

Az előző téma folytatása: híres emberek apróhirdeté-sei – kötetlen beszélgetés.

Ha ma élnének a híres emberek, milyen apróhirdeté-seket adnának föl egy napilapban?

60 perc 2. KI VÁLASZOL AZ APRÓHIRDETÉSRE?

Ki válaszol az apróhirdetésre? – a kiválasztott híresemberek találkozhattak-e egymással?

A korok meghatározása, amelyben az adott híresemberek éltek: pl. József Attila és Petőfi, Ady ésNapóleon, Elvis Presley és Széchenyi stb. Miért igen,miért nem, hány évvel korábban, későbben éltek, mijellemezte az adott korszakot a történelemben, az iro-dalomban?

40 perc INFORMÁCIÓKERESÉS AZ INTERNETEN

Információkeresés az interneten, lexikonokban, válasz -adás a kérdésekre.

Információkeresés segítése, irányítása.

A portfólióba kerül:Apróhirdetések, lexikonok az interneten, a „keresőkcímtára”.

egyéb kiegészítések, javaslatok

A következő oldalakon a tanár által szabadon kitölt-hető feladatleírások találhatóak.


58

KA_01_04_00 2010.10.15. 7:55

9. foglalkozás

A gyakorlat címe:

Cél:

Időigény:... perc 1. FELADAT

... perc 2. FELADAT

... perc 3. FELADAT

... perc 4. FELADAT

A portfólióba kerül:

8. foglalkozás

A gyakorlat címe:

Cél:


... perc 2. FELADAT

... perc 3. FELADAT

... perc 4. FELADAT



59

KA_01_04_00 2010.10.15. 7:55

11. foglalkozás

A gyakorlat címe:

Cél:


... perc 2. FELADAT

... perc 3. FELADAT

... perc 4. FELADAT


10. foglalkozás

A gyakorlat címe:

Cél:


... perc 2. FELADAT

... perc 3. FELADAT

... perc 4. FELADAT



60

KA_01_04_00 2010.10.15. 7:55

Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 4. részmodul – 1. melléklet: Válaszlap KA_01_04_01

61

1. melléklet

Válaszlap

Csillagok száma: .........................................................................................................................................

A megvalósításra fordított idő:: ...............................................................................................................

A lista elemeinek száma: ..........................................................................................................................

Összes idő: ...................................................................................................................................................

Megvalósítás Időtartam Csillag

A listán szereplő adatok

száma

Összes idő Csillagok száma

KA_01_04_01 2010.10.15. 7:55

KA_01_04_01 Kommunikáció és anyanyelv – 1. modul – 4. részmodul – 1. melléklet: Válaszlap

62

KA_01_04_01 2010.10.15. 7:55

Kommunikáció és anyanyelv – 2 modul: Jelek és jelzések KA_02_00_00

1

ban egészen jól felismerhetőek ezek a jelek, a farkátcsóváló kutya, a hátát púposító macska jelzéseit köny-nyen tudjuk értelmezni. Az embereknél a mozgások, afintorok, a pislogások, a hadonászások és egyéb jelekértelmezhetőek, olykor félreértelmezhetőek. Fontostudni, mi magunk milyen jeleket bocsátunk ki – önkén-telenül –, és azokból mások milyen következtetésekrejutnak. Némajáték, mégis beszédes. Mit jelent azösszevont szemöldök, a karbatett kéz, az ökölbe szorí-tott kéz? Tudatosan is használhatjuk ezeket az eszkö-zöket, vagy mások ösztönös metakommunikációjábólkövetkeztethetünk a pillanatnyi állapotára, hangula-tára. Ez a részmodul elsősorban a nonverbális jelekértelmezésével foglalkozik.

Adok és veszek – mindennapi tevékenységeink közétartozik. Hogyan keressük meg, ha szükségünk vanvalamire? Járhatjuk a boltokat, de ma már – a techni-ka segítségével – keresgélhetünk, sőt fizethetünk isaz interneten a megvásárolt áruért. Hogyan lehet azelektronikus eszközökkel mindennapi problémáinkatmegoldani? Ehhez ad segítséget a részmodul.

A tanulók többnyire csoportokban dolgoznak, a számí-tógép használatát, a keresőprogramok alkalmazását,esetenként egymástól való tanulással sajátítják el.

Keresnek nyomtatványokat, dokumentumokat is,amelyekre szükségük lehet mind a munkavégzéssel,mind az egyéb feladatvégzéssel kapcsolatos tevékeny-ségeikben.

Bepillanthatnak továbbá az önkormányzatok felépíté-sébe, munkájába, megtanulhatják: milyen problémá-val hová fordulhatnak.

Mindannyian járunk olykor „Álomországban”, amikortervezünk, elképzelünk valami szépet, hasznosat,amire a valóságban talán nincs is esélyünk. Ezek azálmodozások mégis közelebb visznek a lehetőségeinkfelméréséhez, közelítenek a valóságos helyzetekhez.

2. modul

jelek és jelzések A modul tanításának célja a kommunikációs kompe-tenciák fejlesztésén belül a verbális és nonverbáliskommunikáció eszközeinek megismertetése és alkal-mazása. Ezzel a tudatos kommunikáció erősítésevalósulhat meg. A modul fókuszában a vitakultúra fej-lesztése áll. Sok esetben ennek hiánya okozza a fiata-lok konfliktusait. Sajátélményű gyakorlatok alkalma-zásával megérthető és megtanulható a „másik oldal”szempontjainak figyelembevétele akkor is, ha kitar-tunk saját álláspontunk igazsága mellett. Mindenérv fontos lehet egy-egy döntés meghozatalakor.Az érvek mögött tapasztalat és tudás áll, amelyet megkell szerezni ahhoz, hogy állíthassunk, illetve cáfol-hassunk elhangzott véleményeket. Ehhez segít a vitatechnikáinak, formáinak és kultúrájának elsajátítása.Az önálló tanulást segíti továbbá a „vitatott tételek”alapos átgondolása. A tanulók „csapatban” dolgoznak,ahol minden csapattagnak – a versenyvita szabályai-nak megfelelően – a maga feladatát kell ellátnia.Azokban a vitákban, ahol nehéz dönteni, az érvekszáma és súlya határozza meg az eredményt. Erre afeladatra is fel kell készülni azzal, hogy egy-egy vitá-ban a tanulók a „bíró” szerepében próbálhatják kisaját döntési kompetenciáikat.

Ha a tanulók szívesen gyakorolják – különbözőtémákban – a nézetek ütköztetését, erre bármikorvisszatérhet a pedagógus – kiváltképp akkor, amikorvalóságos élethelyzetben fordulnak elő konfliktusok.

A modul legnagyobb részét (10 óra) a vitakultúra fej-lesztése tölti ki, ami nem azt jelenti, hogy 10 óránkeresztül „csak” vitatkozunk, hiszen az elemzések,értékelések nélkül nem vonhatóak le a tanulságok, ésaz érvelési technikák megismerése és alkalmazásasem történhet meg.

A Kódfejtő részmodul a metakommunikáció tudatoshasználatát segíti. Érdekes és hasznos megfigyelni akülönböző gesztusokat, a mimikát és azokból követ-keztetni a tartalomra, a szándékra. Az állatok világá-

1

KA_02 2010.10.14. 9:29 Page 1

KA_02_00_00 Kommunikáció és anyanyelv – 2 modul: Jelek és jelzések

22

A cím ezt sugallja. Sok beszélgetés, egymás meghall-gatása segít az őszinte megnyilatkozások gyakorlásá-ban. Ebben a részmodulban is játékos gyakorlatokáltal kerülnek közelebb egymáshoz a fiatalok.

A modulban alapvetően a fejlesztő jellegű értékelésalkalmazását javasoljuk, ami a tanulók fejlődésének,kompetenciáinak gyakori, interaktív értékelését jelenti.Célja a tanulási, fejlődési célok meghatározása és atanítás-tanulás ezekhez történő igazítása. Központigondolata leginkább az egyéni fejlődés támogatása,ami nem a külső normáknak, követelményeknek valómegfeleltetésre, az azokkal való összemérésre össz-pontosít, hanem döntően az adott diák továbblépé -sének, fejlődésének segítésére. Ez persze nem aztjelenti, hogy nincsenek célok, elérendő követelmé-nyek, de figyelembe veszi a diákok eltérő fejlődésiütemét, tartalmát és irányát.

A tanulást támogató értékelés egyik komplex eszkö-ze a portfólió. Mi is a portfólió? Nem egyszerűen egymappa, hanem a diák munkáját, teljesítményét, ered-ményét és haladását igazoló és reflektáló személyesdokumentum. A tanuló által a tanár támogatásávalösszeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatjakészítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit

egy vagy több területen. A portfólió akkor lesz a diá-kok számára is könnyen kezelhető, értelmezhető, fej-lődésüket dokumentáló gyűjtemény, ha a tanuló meg-ismeri, megérti a portfólió szerepét saját tanulásifolyamatában, ha a dokumentumok gyűjtését, értéke-lését konkrét szempontok segítik, amelyekben kitün-tetett szerepet kapnak a kompetenciák. Az értékelé-sek, a tanulóproduktumok gyűjtése során érdemesfelhasználni a tanárok, illetve a diákok számárakészült kompetenciakártyákat, ti. ezekkel lehet ösztö-nözni, segíteni a tanulókat abban, hogy önmagukravonatkoztatva is tudják, honnan, hogyan és merrehaladnak, hová jutottak el. Ez az értékelés segíti a diá-kokat abban, hogy maguk is értsék, miért érik kudar-cok őket, mitől eredményesek, s abban is, hogy képe-sek legyenek célokat kitűzni önmaguk elé. A fejlesztőértékelést, a portfóliók összeállítását a modulbankülönböző ajánlások (javasolt produktumok, szem-pontok, értékelési, ön- és társértékelési feladatok)segítik, támogatják.

A modul lezárása önértékelés, mindenki a magaSWOT-analízisét készíti el, amelyet – ha a csoport úgydönt – megoszthatnak egymással, de eltehetik sajátdossziéjukba anélkül, hogy a „nyilvánosság előtt”ismertetnék az önmagukról alkotott képet.

A részmodul címeA



1. részmodul Az érem két oldala 10

1. melléklet: A disputa szabályai

2. melléklet: Értékelő lap

2. részmodul Kódfejtő 4 –

3. részmodul Adok-veszek 6 –

4. részmodul Álomország 3-4 1. melléklet: Kutyaélet


KA_02 2010.10.14. 9:29 Page 2

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 1. részmodul: Az érem két oldala KA_02_01_00

3


A Magyarországon működő Disputa-kör Egyesület kon-cepciójának felhasználásával a diákokat/fiatalokatérdeklő és érintő problémák tárgyalásához ad segítsé-get a részmodul. Egy-egy témát kapnak a csapatok,amelynek „színe-fonákja” is igaz lehet. Az érveket –segédanyagok felhasználásával – maguk a csapatokállítják össze. A disputa szabályait egyszerű, olykorhumoros tételmondatok igazolásán keresztül ismerikmeg. Folyamatosan egyre komolyabb, egyre bonyolul-tabb témákról folytatnak ún. versenyvitákat, amelye-ket maguk közül választott „bírák” és a „közönség” érté-kel meghatározott szabályok szerint.

1. részmodul

az érem két oldala


Elsősorban a kulturált vitatkozás szabályainak megis-merése és alkalmazása a cél. A bevezető beszélgetésalkalmával a tanulók sajátélményű beszámolóibólnyilvánvalóan kiderül, mennyire tájékozottak az aktu-ális társadalmi viselkedés normáiról, azok betartásá-nak mikéntjéről. A vitakultúra tanulása nem csupán averbális kommunikáció fejlesztését célozza. A disputaszabályainak megfelelően a tanulók csapatokban/cso-portokban dolgoznak, együtt szereznek információkat,együtt beszélik meg a „szerepeket”, állítják össze azérveket. Eközben arra is tekintettel kell lenniük, hogya cáfolatok, ellenérvek miként hangzanak el s hogyanreagáljanak ezekre.


. A1. A kommunikáció mint társadalmiérintkezési forma. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek meg-értése, értelmezése és alkotása. A8. A kommunikáció értékelése. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. kb. 10-12 óra

A részmodul elsősorban az önálló tanulásra, a vitakul-túra fejlesztésére, az empátia, tolerancia – kommuni-kációs helyzetekben – való gyakorlására helyezi ahangsúlyt tény és vélemény közötti különbségek(sajátélményű gyakorlatok során) észlelése, megérté-se, tudatosítása által.

A vita – mint műfaj – szabályainak megismerése ésbetartása, a tartalmi és formai jellemzők alkalmazásanem csupán vitahelyzetekben való kommunikáció-ban segíti a tanulókat, hanem elősegíti az érvelésitechnikák megismerését is. A „másik fél” gondolatai-nak, érveinek meghallgatása éppúgy fontos, mintsaját érveink kifejtése.

Mivel „csapatban” dolgoznak a tanulók, megtanuljáka csoportszerepeket, felismerik azokat a helyzeteket,amelyekkel a mindennapi életben találkoznak, aholérvényesíteni kell tudásukat, ismereteiket elfogadha-tó, kulturált módon.

KA_02_01_00 2010.10.14. 9:29 Page 3

KA_02_01_00 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 1. részmodul: Az érem két oldala

4

A pedagógus szerepe ebben a részmodulban a szabá-lyok értelmezésének segítése, a vitára való felkészülésforrásainak megjelölése (ha önállóan még nem alkal-mas a csoport), illetve a vita folyamatának értékelése.


Ebben a modulban a gyakorta látott, illetve ritkábbanelőforduló jelzésekkel találkoznak a résztvevők, ilyenpl. a térképeken való eligazodás, a lexikonokban talál-ható szócikkek vagy az internetes keresőkben a „talá-latok száma” vagy a honlapok iránymutatói stb. Ez arészmodul visszatér részben a játékossághoz – azelőző modulok mintájára –, más tekintetben pedig aszükséges információk keresésének segítésére szolgál.

Az Adok-veszek részmodulban a vásárlási szokásokkal,a hagyományos és modern vásárlási formákkal ismer-kednek a tanulók. Azt, hogy az adott áru hol találhatómeg, vagy az árak és értékek viszonyát kötetlenbeszélgetések formájában tárgyalják meg, sajáttapasztalataikat építik be a további ismeretszerzésbe.Az egymástól való tanulás kiemelt hangsúlyt kap.A modern vásárlás rendszerébe is bepillantást nyer-nek a különböző „árukínáló” oldalakon. A döntési hely-zetekben való eligazodást, a választás, a választható-ság feltételeit elemzik.

A befejező – utolsó – részmodul (Álomország) közössé-gi játék: a résztvevők adott szituációban (önállóan hatá-rozzák meg, mire van szükségük) építenek fel egy„országot”, maguk közül választják a vezetőket, a kor-szakot, a tevékenységeket.

1. foglalkozás

Adok-veszek játék (piac)

Időigény Kb. 120 perc (a disputa hossza ebből 30 perc, az előké-szítés és az értékelés hosszabb időt vehet igénybe)

Cél Az együttműködés fejlesztése, a kulturált vita szabálya-inak megismerése. Annak tisztázása, hogy mi a különb-ség az érvekkel alátámasztott vélemény és a szubjektívvélemény között.

Forrás . 1. melléklet: A disputa szabályai. 2. melléklet: Értekelő lap

Előkészítés, ráhangolás, közös gondolkodás, amelybena tanár irányításával bármely tárgynak, személynek,gondolatnak a pozitív és a negatív oldalát elemzik arésztvevők. A cél elsősorban annak tudatosítása, hogya dolgok/személyek rendelkeznek különböző tulajdon-ságokkal, amelyek az egyik ember számára pozitívaklehetnek, a másik számára éppen az ellenkezője. Mitőlfügg az attitűdünk a megítélésben? Erre keres választ a„távolságtartó”, racionális szemlélet, ennek eljsajátítá-sa, bensővé válása segít megérteni a másik oldal szem-pontjait. Bemelegítéssel, ráhangolással kezdődik a fog-lalkozás.

Eszközök . Papír, toll

A foglalkozás menete 1. Néhány tárgyat összegyűjtünk, felsoroljuk tulaj-

donságaikat. Használati alkalmasság, illetve prob-lémák szempontjából különválogatjuk a tárgyakat.Pl. bögre (inni lehet belőle, szép mintája van stb.,összetörhet, kicsorbul, piszkos lesz… stb.). A követ-kező fordulóban eladjuk a tárgyat, rábeszéljük,majd a tárgy kritizálásával lebeszéljük a vásárlót.

Az első „játék” általános, mindenki számára érthető,de elgondolkodtató kérdéssel foglalkozik. A „bizonyí-tás”, az „érvelés” különböző szinteken történhet atanulók tapasztalatai, tudása, ismerete szerint.

KA_02_01_00 2010.10.14. 9:29 Page 4


5

2. Színe-fonákja: Tételmondat: Az állatkertekreszükség van. Ehhez gyűjtünk közösen a tételmon-datot igazoló, majd a tételmondatot cáfoló állítá-sokat.

3. Majd három csoportban dolgoznak a tanulók: azegyik csoport az állítás mellett, a másik csoportellene szóló érveket, a harmadik csoport „bírói fel-adatokat lát el”. Feladatuk eldönteni, melyik érv-csoport volt meggyőzőbb, ezt indokolja is a cso-port.

4. A terem berendezése: a háromfős csapatok szem-ben egymással, az asztal két oldalán foglalnakhelyet (előttük füzet vagy jegyzetpapír). Az állítócsapat első tagja a tagadó csapat első tagjávalszemben ül és így tovább, hasonlóan az azonosszámú játékosok.

5. A „bírák”, akik értékelik majd a vitát, az „asztalfőn”helyezkednek el, úgy, hogy mindkét csapat tagjaitjól lássák. Figyelni kell a metakommunikációsjelekre is, hiszen a viselkedést is értékelik.

6. Szemben a bíróval az „időmérő” ül, aki jelzi (per-cenként vagy egy perccel az idő lejárta előtt) az időmúlását. Ez azért fontos, hogy a „játékosok” jóloszthassák be a rendelkezésükre álló időt.

Megkezdődik a vita (szabályzat: időkérés, lehetőségek,szerepek).

Megbeszélés/Értékelés

A portfólióba kerülnek: A disputa szabályai; Tétel mondatok gyűjteménye(amelyet közösen állítanak össze) – a foglalkozás ered-ménye

2. foglalkozás

Vitatkozzunk, de hogyan?

Időigény Kb. 200-300 perc (3-5 óra)

CélA vitatechnika további lépéseinek elsajátítása, a dispu-ta szabályainak alkalmazása. Továbbá a „témagyűjtés”,amely önmagában is segíti a kreativitásfejlesztést, akét szempontú gondolkodást (hiszen olyan témákat,állításokat kell megfogalmazni, amelyeknek az ellen-kezője is igaz lehet).

A foglalkozás menete 1. Bevezetés: A résztvevők csoportokban ülnek, és

olyan témákat gyűjtenek, amikről vitatkozni sze-retnének. Pl. háziállatok tartása, a fiatalok önálló-sága, a tanulás jelentősége vagy társadalmi kérdé-sekről: pl. a hajléktalanok helyzete, a kábítószer-fogyasztás stb.

2. A tanár irányításával, szavazással döntik el a részt-vevők, melyik témát választják. Ennek a módjalehet – ha mindenkinek egy szavazata van –, hogykis papírra ráírják a téma címét, a cédulákat egykalapba dobják, és választanak egy csoporttagot,aki felolvassa hangosan a papírokat, egy másik tagjegyzi a szavazatokat. Ha „nagy a szórás”, a tanárjavasolhatja a kör szűkítését, vagy sorba rendezhe-ti – a már csoportosított – témákat.

3. Összeállnak a csapatok: Állító és Tagadó csapat. Ezegyéni választás útján történhet. Fontos hangsú-lyozni, a „második menetben” megfordulnak a sze-replők (aki eddig állított, az a második körbentagadó lesz), így elkerülhető a saját szemlélet min-denáron való érvényesítésének szándéka.

4. A csapatok felkészülnek (ennek meghatározott,mindenki által kötelezően betartandó ideje van).A tanár a témaválasztás függvényében dönt (egy-szerűbb téma esetében fél óra, nehezebb témaesetében 1 óra).

5. Az idő leteltével a csapatok elhelyezkednek az asz-tal két oldalán. Az időmérő és a bíró(k) szintén, azelőzőekben megadott pontokon. A vita megkezdé-se előtt érdemes rövid szünetet adni, hiszen a vita-kultúra elsajátításának első szabálya, hogy semmi-vel sem lehet megzavarni a folyamatot.

KA_02_01_00 2010.10.14. 9:29 Page 5


6

6. A bíró (tanár vagy tanuló) megnyitja a vitát, aszabályoknak megfelelően, bemutatja a szerep-lőket és ismerteti a szerepeket (elmélyítés, tuda-tosítás).

7. Elhangzanak az érvek. A bíró(k) jegyzetelnek,mindenki ellátja a feladatát.

8. Az értékelés előtt a bíró(k) visszavonulnak ésegyeztetik a szempontokat, konkretizálva azelhangzottakat.

9. Az eredmény kihirdetése, érvelés a bíró(k) részé-ről.

10. Közös megbeszélés: ki hogyan érezte magát avitában, mi jelentett nehézséget, mi volt szeren-csés, mi igényelt volna nagyobb felkészülést stb.

Közvetlenül az elhangzott vita után cserélhetnek arésztvevők, de választhatnak másik témát is. A megbe-szélésnél kerüljön sor a témaválasztás helyességénekértékelésére is.

Eszközök A vitatechnika tanulásánál mindvégig ugyanazok.

3. foglalkozás

Időigény Kb. 200-300 perc (az időráfordítás részben témafüggő,hiszen a felkészülés „nehezebb témákra” tovább tart).

Megjegyzés: itt nehéz időhatárokat megadni, a kon-taktóra általában 60 perc, a felkészülés témafüggő. Az értékelés általában 30 perc.

Cél A vitakultúra elmélyítése, a disputa technikájánakelsajátítása, az érvelés, a cáfolatok, a tény és véleményközötti különbségek tudatosítása, a tanultak „bensővéválásának” segítése.

A foglalkozás menete Újabb tételmondat választása. . Pl. Árpád jó helyre vezette népét.. A hajléktalanság megszüntetése állami feladat.. A halálbüntetést el kell törölni.. A könyvek kora lejárt.. A számítógép magányossá tesz.. Stb.

1. A tanár vezetésével újabb témát választ a csoport.Bevezető játékként alkalmazható az „egy érv – egycáfolat” játék. A résztvevők körben ülnek. Valakielmond egy érvet, majd a mellette ülő játékosennek cáfolatát mondja, majd erre egy ellenérv(vagyis az állítás igazolása) következik. Pl. Kutyát jó/nem jó lakásban tartani, mert:. megvédi a gazdáit,. kutyaszőrös lesz a szőnyeg,. rövid szőrű kutyát kell tartani,. felugrik az ágyra,. kutyaiskolába kell járatni,. sokba kerül az eltartása,. maradékételt eszik, így az sem megy kárba,. szüksége van a mozgásra a gazdának is,

ezért leviszi naponta sétálni, futni (ő is egész-ségesebb életmódot folytat),. stb.

2. A bemelegítő játék után tételmondatot választa-nak a résztvevők, majd kisorsolják a csapatokat, kilesz Állító, ki lesz Tagadó. Felkészülnek a vitára:lehet használni lexikonokat, internetet, bármit,amiből információt szerezhetnek.

3. A csapatok elfoglalják a helyüket, a bírák és az idő-mérő is, megkezdődik a vita.

4. Lezárás: a bíró értékelése (lásd előző játék).

KA_02_01_00 2010.10.14. 9:29 Page 6


A feladatok forrása a Szakiskolai Fejlesztési Program kere-tében készült Fejlesztő feladatok 1., illetve 2. köteténekfeladatai. (Fejlesztő feladatok 1–2. Feladatgyűjteményés tanári útmutató. Nemzeti Szakképzési Intézet, 2006,illetve 2007. A kiadvány elérhető a www.szakma.huoldalon a Letölthető anyagok menüpontban.)

. Fejlesztő feladatok 1. – Társadalomismeret: 49., 50.


7

KA_02_01_00 2010.10.14. 9:29 Page 7


8

KA_02_01_00 2010.10.14. 9:29 Page 8

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 1. részmodul – 1. melléklet: A disputa szabályai KA_02_01_01

9

1. melléklet

a disputa szabályai(készült a Disputa-Kör Egyesület anyagai alapján – Hunya Márta rendszerezése szerint)

1. Alapelvek

A disputa olyan tevékenység, amelyet arra találtak ki,hogy megtanuljuk azokat a technikákat, amelyekelengedhetetlenek ahhoz, hogy kritikusan gondolko-dó, aktív állampolgárként boldoguljunk egy nyitott,demokratikus társadalomban. Olyan időtöltés, amelymiközben szórakoztat, gazdagítja a műveltséget is.A vita elsődleges célja a tanulás.

2. Résztvevők

. Egy állító és egy tagadó csapat 3–3 fővel.. Páratlan számú, képzett bíró hoz döntést (lehető-leg minimum három, országos döntőben mini-mum öt).. Egy időmérő – órával. Időmérő hiányában a bíróméri az időt.. A viták nyilvánosak.

3. A vita menete, formája

3. 1. Felszólalások

. A versenyzők csapatonként váltakozva kapnakszót

A1 → T3 (kérdezhet A1-től) → T1 → A3 (kér-dezhet T1-től) → A2 →T1 (kérdezhet A2-től)→T2 → A1 (kérdezhet T2-től) → A3 →T3

. Az első beszélők 6–6 perccel gazdálkodhatnak, akérdésekre és a válaszokra minden esetben 3–3perc áll rendelkezésre, a többi beszéd maximálisideje 5–5 perc.. A versenyzők a felszólalási idő lejártakor a meg-kezdett mondatot röviden még befejezhetik, deezen túl a bíró köteles leállítani őket.. A beszéd ideje alatt sem a csapattársak, sem azellenfél nem beszélgethet, nem szólhatnak hozzá,ilyenkor csak írásban kommunikálhatnak.

3. 1. 1. A kérdés:

. A kérdés ideje 3 perc válaszokkal együtt. Kérdés ésválasz közt nem kérhető idő.. Kérdéseket az első felszólaló beszéde után azellenfél csapatának harmadik tagja, a másodikbeszélő felszólalása után pedig az első csapattagtehet fel. A kérdésekre csak az válaszolhat, akineka beszéde után elhangzanak.. A kérdés szerepe a homályos részek tisztázása és avitatható pontok megtalálása.. A kérdések és válaszok során elhangzottak a dön-tésnél csak akkor vehetők figyelembe, ha a csapata későbbiekben visszatér rá. Az egyéni pontszám-ban jelenik meg, hogy hogyan használják fel a kér-dezési időt.

3. 1. 2. A konzultációs idő

. Csapatonként 8 perc konzultációs idő áll rendelke-zésre tetszőleges megosztásban, a beszédek között.. Időkérés alatt a másik csapat is konzultálhat.

4. 2. A résztvevők szerepe

4. 2. 1. A csapatok

. Az állító csapat feladata a tételmondat állításánakbizonyítása, érvrendszerük kifejtése, megvédéseés a tagadó csapat érveinek cáfolása.. A tagadó csapat feladata a tételmondatban foglaltállítás cáfolata, érvrendszerük kifejtése, megvédé-se és az állító csapat érveinek cáfolása.. A csapatok egymással vitáznak, de szem előtt tart-ják, hogy a bírót kell meggyőzniük.. Az udvarias, kulturált viselkedés szabályait min-den résztvevőnek meg kell tartania, a személyes-kedés kerülendő.

KA_02_01_01 2010.10.14. 9:29 Page 9

4. 2. 4. A közönség

. A vita nyilvános.. A közönség hallgatólagos jelenlévő, a vita mene-tét nem zavarhatja.

4. 2. 5. Az időmérő

. Az időmérő a felszólalások és az időkérések idejétméri.. A játékos kérheti az időmérőt, hogy a játékidőlejárta előtt bizonyos idővel, illetve időkéréskorbizonyos idő elteltével figyelmeztesse őt.

5. A vita tartalmi egységei

5. 1. A tételmondat

. A tételmondat egy probléma világos és két oldal-ról egyformán megközelíthető megfogalmazása,melyet a csapatok a vita előtt megkapnak.. A negatív tételmondat a tételmondat logikai állít-mányának tagadása.

5. 2. A definíció

. A definíció a kulcsfogalmak meghatározása és atétel globális értelmezése.. A definíció a vita medrét jelöli ki, tehát nem érv,így az esetleges definíciós vita megnyerése önma-gában még nem jelenti a vita megnyerését.. Az állító csapat joga és kötelessége a definíciómegadása, ha nem teszi meg, akkor ennek joga atagadókra száll.. Ha a tagadó csapat be tudja bizonyítani a definíciótarthatatlanságát, akkor joga van azt kiegészítenivagy ellendefiníciót állítani.. A definíciós vita a tétel értelmezési módjának vitája.

5. 3. A kritérium

. A kritérium az a szűrő vagy pozitív érték, amelyre avita épül. Olyan kritériumot kell választani, melymindkét csapat számára elfogadható. A tagadó csa-pat nem köteles másik kritériumot állítani. A kritéri-umot tekintve irreleváns szempontokat és érveketel kell ejteni, ez a vita tárgyszerűségét szolgálja.

. A vitázók állva beszélnek. . Az indokolatlan felolvasást két figyelmeztetésután a bírónak leléptetéssel kell büntetnie. . A felszólalók – ha szükségét érzik – szólhatnak abírákhoz.

4. 2. 2. A csapattagok szerepe

. A1 köszönti az ellenfelet, a bírót és a közönséget.Ismerteti a tétel címét és a definíciót, megadja csa-pata tételértelmezését és a kritériumot. Felvázoljaa csapat érvrendszerét, megkezdi az érvek kifejté-sét, világossá teszi a csapat álláspontját. VálaszolT3 kérdéseire az arra kijelölt időben, valamint kér-dezhet a második játékostól annak beszéde után. . T1 köszönti az ellenfelet, a bírót és a közönséget.Állást foglal az állító csapat tételértelmezésével,kritériumával és definíciójával kapcsolatban.Negatív tételmondatot ad. Reagál az állító mindenérvére, megkezdi a cáfolatot. . Az A1 és T1 játékos 6–6 percet beszélhet.. A második játékosok ideje 5 perc, ezalatt szükségesetén felülvizsgálják a definíciót, cáfolnak, kifej-tik érveiket, megerősítik, elmélyítik, illusztráljákálláspontjukat, kiemelik a lényeget, ha idejükengedi, összefoglalnak; külön kérdezési időbenválaszolnak az első játékosok esetleges kérdései-re. Új érvet nem hozhatnak.. A harmadik játékosok maximum 5 perc alatt cáfol-nak, áttekintik a vita menetét, szembeállítják a kétérvrendszert, kiemelik a fontosabb ütközési pon-tokat, nyomatékosítják álláspontjukat, összefog-lalnak, új érveket ők sem hozhatnak; kérdésekettehetnek fel az ellenfél csapat első tagjának azarra kijelölt időben.

4. 2. 3. A bírák

. A bírák feladata a jegyzetelés, a jegyzőkönyv kitöl-tése, a szabályok megtartatása (leléptetés a bíráktöbbségi szavazata alapján lehetséges).. Kötelességük a vitára való felkészülés, a figyelemés az objektivitás.. A bíró tárgyilagos kívülálló, csak akkor szólhatközbe, ha valaki súlyosan megsérti a vita szabálya-it vagy vét a sportszerűség, az udvariasság legele-mibb szabályai ellen.. A vita alatt a bírák csak különösen indokolt eset-ben, pl. leléptetésnél válthatnak szót egymással.

KA_02_01_01 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 1. részmodul – 1. melléklet: A disputa szabályai

10

KA_02_01_01 2010.10.14. 9:29 Page 10

. 0–10 pont: szerepkör betöltése (kötelessé-gek, szabálymegtartás),. 0–10 pont: forma (stílus, beszédtechnika, fel-építettség, nyelvhelyesség).. A közepes teljesítmény kategóriánként 5–5 pont.. Több versenyzőnek is lehet azonos pontszáma.. Leléptetés esetén a szabálysértő tag 0 pontot kap,

a korábban szereplők teljesítményüknek megfele-lően értékelendők, a fel nem szólaltak pedig nemkapnak pontot.. A rangsorszámot a bíró az egyéni pontszámokalapján 1-től 6-ig állapítja meg, de két azonosrangsorszám nem lehet.

6. 2. Az értékelés

6. 2. 1. Írásban

. A bírónak a jegyzőkönyv minden rovatát pontosanki kell töltenie.. A jegyzetelés a jegyzőkönyv hivatalos része.. A jegyzőkönyv megtekinthető.. A jegyzetet a bíró jelenlétében a mérkőzés utánlehet megnézni.

6. 2. 2. Szóban

. A bíró minden esetben konstruktívan, a következővitákhoz szakmai segítséget adva, pedagógiai cél-zattal értékel.

7. A vita lezárása

. A bírák közlik az eredményt a csapatokkal.

5. 4. Az érvrendszer

. Az érvrendszer egy csapat érveinek logikailag ren-dezett egésze, amelyet a definíció és a csapat stra-tégiája, taktikája határoz meg.. Mindkét csapat felállítja a saját érvrendszerét.

5. 4. 1. Az érv és az ellenérv (cáfolat)

. Az érv alátámasztott állítás.. Az ellenérv egy érv alátámasztott tagadása.

5. 4. 2. Példák, adatok

. A példa az érv alátámasztására szolgál, önmagá-ban nem érv.. Az adatokat, statisztikákat és a szaktekintélyektőlszármazó véleményeket hitelesíteni kell a forrásmegjelölésével, esetleg (másolatban történő)bemutatásával.

6. Az eredmény

6. 1. A bírói döntés

6. 1. 1. A vita eldöntése

. Döntetlen eredmény hivatalos mérkőzésen nemszülethet. A döntést szóban és írásban is közölniés indokolni kell. . A definícióhoz és a kritériumhoz kapcsolódó cáfo-latlan – vagy csak részben cáfolt – érvek súlya alap-ján a bírák döntik el, hogy melyik csapat győzött.A döntésében fontos szerepet játszik a harmadikjátékosok beszéde, amelyben kiemelik és megvilá-gítják a vita legfontosabb ütközési pontjait. . A bíró egyedül, a jegyzetei, vagyis az elhangzottakalapján objektíven hozza meg döntését, tehát sze-mélyes meggyőződése és benyomása nem befo-lyásolhatja.

6. 1. 2. Az egyéni teljesítmény

. Az egyéni pontszámot a bíró 0-tól 30 pontig adja akövetkező bontásban:. 0–10 pont: tartalom (tárgyi tudás, felkészült-

ség, lényeglátás),

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 1. részmodul – 1. melléklet: A disputa szabályai KA_02_01_01

11

KA_02_01_01 2010.10.14. 9:29 Page 11

KA_02_01_01 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 1. részmodul – 1. melléklet: A disputa szabályai

12

KA_02_01_01 2010.10.14. 9:29 Page 12

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 1. részmodul – 2. melléklet: Értékelő lap KA_02_01_02

13

2. melléklet

értékelő lap

A tételmondat: ..............................................................................................................................................................................

A1 T1

A2 T2

A3 T3

Értékelés

KA_02_01_02 2010.10.14. 9:29 Page 13

KA_02_01_02 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 1. részmodul – 2. melléklet: Értékelő lap

14

KA_02_01_02 2010.10.14. 9:29 Page 14

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 2. részmodul: Kódfejtő KA_02_02_00

15

2. részmodul

kódfejtő


. A3. Olvasás, írott szöveg megértése. A8. A kommunikáció értékelése. B1. Önmagáról mint tanulóról alkotottelképzelések. C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása

IDŐIGÉNY

. Kb. 6-8 óra

Naponta találkozunk értelmezhető jelekkel, utasítá-sokkal. Például ilyenek a KRESZ-táblák, a boltokban,áruházakban vagy a vonaton található táblák. Ezeketa jeleket kódolással értelmezzük. Azonban vannakolyan jelek és jelzések, amelyeket nehezen tudunkfelismerni, értelmezni, olykor nem is figyelünk rájuk,pedig fontosak lehetnek a kommunikáció szempont-jából, hiszen közölnek valamit.

Ebben a részmodulban metakommunikációs eszkö-zök elemzésével, értelmezésével, sőt félreértelmez-hetőségével foglalkozunk.

KA_02_02_00 2010.10.14. 9:30 Page 15

KA_02_02_00 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 2. részmodul: Kódfejtő

16

1. foglalkozás

Ez a részmodul elsősorban a fantázia, másodsorban akreativitás fejlesztését állítja középpontba. Mindkétképességre igen nagy szükségük van a tanulóknak atársadalomba való beilleszkedés, a munkahelyenvaló kommunikáció értelmezése miatt. Ismerni kellaz emberi megnyilvánulások különböző formáit, averbális kommunikációt erősítő, illetve kiegészítőjeleket – a mimika, a gesztusok nyelvét. Ebben segíteligazodni a modul első része.

Időigény Kb. 2-3 óra (a játékkedvtől és a jelenetek hosszúságá-tól függ. A lezárásra, tapasztalatok megbeszéléséreösszességében 1 óra szükséges.

Cél A metakommunikációs jelek felismerése, a metakom-munikáció tudatos használata.

A foglalkozás menete 1. Közös beszélgetés (ráhangolás) a tanár vezetésé-

vel, egy – kevéssé ismert – filmrészlet megtekinté-se. A filmrészlet megtekintése kétszer történik:először hang nélkül, csak a gesztusokat, a mimikát,a mozgásokat kell megfigyelni. A tanulók feladatakitalálni, mit mondhatnak a szereplők, milyen ahangulatuk, mit fejeznek ki a mozdulataikkal.Ebből következnek a további feladatok.

2. A résztvevők elképzelik a történetet/párbeszédet,mi történhetett előtte/utána. Ezt a feladatot cso-portban végzik, minden csoport szabadon „fantá-ziálhat”.

3. A csoportok bemutatják (esetleg eljátsszák) a tör-ténetet, ahogyan ők értelmezték a filmrészletet.

4. Másodszor is megnézik a részletet, ez alkalommalmár hangosítással.

5. Közös beszélgetésben értékelik: melyik csoporttémája állt közelebb a valóságos történethez/rész-lethez.

6. A tanár vezetésével strukturált beszélgetés követ-kezik a metakommunikációról, hogyan használ-juk, használata mennyire spontán, mennyire tuda-tos. Hétköznapi példák arról, mit árul el az arcunk,a testtartásunk, a gesztusaink.

7. Játék: A mozdulat. A tanulók megadott helyzetetjelenítenek meg metakommunikációval.Pl.: . Vásárlás (az egyik félnek tetszik az áru, a másik-

nak nem, az egyik dicséri, a másik a hibáit muto-gatja).

. Baleset történt (a játék szereplői telefonálnak,ijedeznek, segítséget akarnak nyújtani stb.).. Ügyintézés (tétován megy valaki a hivatalba,keresgéli az ügyintézőt, végre megtalálja, őazonban egy másikhoz küldi).. A kertben egy libát kell megfogni: kergeti, meg-próbálja a kabátjával elfogni stb.. Építkezés: téglát pakolnak, mások a kötőanya-got kenik.

8. Néhány szereplő bemutatja a jelenetet, a többiekfeladata kitalálni, mi történhetett.

9. Megbeszélés: hogyan érezték magukat a szerep-lők, a nézőknek miért volt nehéz vagy könnyű kita-lálni az adott történetet.

10. Lezárás: mi a metakommunikáció, hogyan hasz-náljuk, segíti vagy gyengíti a verbális kommuniká-ciót…

Megbeszélés/Értékelés Ösztönösen és tudatosan is használjuk a verbáliskommunikációt kiegészítő metakommunikációt, ezekerősítik vagy gyengítik a mondanivalót. A legfonto-sabb axióma: nem lehet nem kommunikálni.

A feladat megoldásának értékelése: önértékelés és atársak értékelése (tükrözés). Szempontok lehetnek:Hogyan vettem részt a feladatokban? Mit értettemmeg? Hogyan tudom tudatosan használni a kommu-nikációs eszközöket (mimika, gesztus)? Hogyan „olva-som” mások jelzéseit? Miért van szükség a kommuni-kációs eszközök ismeretére?

KA_02_02_00 2010.10.14. 9:30 Page 16

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 2. részmodul: Kódfejtő KA_02_02_00

17

2. foglalkozás

Milyen is az iskola?

IdőigényKb. 4 óra (2 óra a film megtekintésére, 2 óra) a megbe-szélésre

Cél Empátiafejlesztés, filmelemzés, a mai és a régi iskolaéletének, szervezettségének, kultúrájának, szokásrend-szerének összevetése. Tanárszerep, diákszerep tegnapés ma. A jellemzés mint karakterábrázolás. A karakter-ábrázolás eszközei egy film alapján. Beszédkészség-fej-lesztés, idősíkok elképzelése, fantáziafejlesztés. Az isko-la feladata minden korban az ifjúság felkészítése arra,hogy miként éljenek, dolgozzanak.

Eszközök. Video- vagy DVD-lejátszó. Kivetítő. A Holt költők társasága vagy a pedagógus általkiválasztott film videokazettán vagy DVD-n. Tábla, jegyzetfüzetek

A foglalkozás menete 1. A résztvevők megtekintik a Holt költők társasága c.

filmet közösen. Ha nem ezt a filmet válaszja apedagógus, bármely más – az iskolával kapcsola-tos – film vagy annak részlete megfelelő lehet.

2. A film azonnali hatásának megbeszélése a peda-gógus irányításával. Először: Mi tetszett, miért tet-szett benne a legjobban? Mi az, ami nagy hatássalvolt rád?

3. A tanár vezetésével kiemelik a főszereplőket, azirányított beszélgetés során megbeszélik a jelle-meket. Táblán rögzítik a szereplőket, különválaszt-va a pozitív, illetve a negatív figurákat. A tanulókindokolják, miért tartják pozitívnak vagy negatív-nak a szereplőket. A film megbeszéléséhez is lehethasználni az előző modulban megismert „kockát”,amelynek 6 oldalán a különböző fogalmak találha-tók. Ezzel könnyebb a strukturált gondolkodás.

4. Mit tettél volna a helyében? Ennél a kérdésnélmár a cselekmény kerül a fókuszba. Meddig tart abevezető szakasz, hogyan hangolja rá a film anézőket a történetre, hogyan kelti fel érdeklődésü-ket, milyen eszközöket használ stb.?

5. A tanulók csoportokban dolgoznak. Feladat: a külön-böző helyszínek sorrendben történő felsorolása.

6. Feladat: a főszereplők és a mellékszereplők felso-rolása – a jellemek ábrázolásának módja.

MegbeszélésA tanár feladata: a beszélgetés irányítása. A mű éshatása. Mit tanultam a filmből? Mennyiben változottaz iskola kb. 50 év alatt, milyen lesz 50 év múlva?

A tanulók csoportokban tervezzék meg a jövő iskolá-ját (kb. 2060-ban hogyan folyik majd a tanulás, a taní-tás, milyen lesz az épület és a felszereltség, milyenlehetőségeik lesznek a diákoknak stb.?).

A portfólióba kerülnek:Jellemzések, kiemelt események a filmből – leíráskészítése.

változat

LAPSZEMLE

(Arra az esetre, ha nem áll rendelkezésre videoberen-dezés.)

Ennek a foglalkozásnak az előzménye a napilapokról,folyóiratokról való beszélgetés, a résztvevők újságok-ról való ismereteinek számbavétele, mennyire isme-rik vagy nem ismerik ezeket, hogyan tájékozódhatnakaz ország, a világ eseményeiről.

1. Bevezető beszélgetés a pedagógus irányításával:Milyen újságokat ismerünk, mit nevezünk folyó-iratnak, mit napilapnak, milyen az alakjuk, a szer-kesztésük, láttak-e már ilyeneket a résztvevők?

2. A pedagógus megmutat néhány periodikát (napi-lapok, hetilapok, színesek és fekete-fehérek, fűzöt-tek és kötöttek stb.). Mi a különbség közöttük?Megkéri a tanulókat, adjanak külső jellemzést alátott lapokról.

3. A tanulók csoportokban először csak a napilapokattekintik át. A címekből ítélve következtetnek, mittartalmazhatnak az írások. Majd a valódi tartalma-kat is megismerve recenziót készítenek az adottlapról. Különböző célcsoportok számára készítik azismertetőt (pl. középiskolások, általános iskolások,politikusok, vidéken élő mezőgazdasági dolgozók,városban élő munkanélküliek stb. számára).

4. A csoportok recenziókat cserélnek és értékelikazokat. Szempontok: Milyen címek voltak hatás-sal rájuk, mely cikkeket olvasnák el az ismertetőalapján, melyeket semmiképpen? Milyen arány-ban tartalmaznak a lapok pozitív, illetve negatívhangvételű írásokat?

5. Közös értékelés: a pedagógus vezetésével megálla-pításokat tesznek a magyar írott sajtó tartalmáról.

KA_02_02_00 2010.10.14. 9:30 Page 17

KA_02_02_00 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 2. részmodul: Kódfejtő

18

IdőigényKb. 3-4 óra (amelyből 2 óra a lapismertetés, lapelem-zés, 1-2 óra a tapasztalatok összegzése, értékelés)

Eszközök. 5-6 ismert napilap. 3-4 folyóirat (aktuális)

Értékelés

A portfólióba kerülnek:Folyóiratcímek, rövid leírások – recenzió az adottfolyóiratról, adatok, kiadók, szerkesztők, könyvészetiadatok stb., amit a napilapokról tudni lehet.

KA_02_02_00 2010.10.14. 9:30 Page 18

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 3. részmodul: Adok-veszek KA_02_03_00

19

Először egyszerűbb feladatokat hajtanak végre, pl.vásárolnak ruhaneműket, használati cikkeket, épít-hetnek (képzeletben) kutyaólat, faházat, kerítést stb.(www.vatera.hu, www.teszvesz.hu).


Csoportmunka, illetve egyéni munka – a számítógép-ellátottság és az internetes lehetőségek függvényében.

3. részmodul

adok-veszek

mely célok eléréséhez járulhozzá? Internethasználat, keresőprogramok használata,hivatalos ügyintézés gyakorlata.


A pedagógus irányításával különböző területekenböngészhetnek a résztvevők az internet segítségével.


. A3. Olvasás, írott szöveg megértése. A6. Elektronikus média útján történőkommunikáció . B4. Tanulási források keresése. B6. Tanulási források felhasználása. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. 4-5 óra

A részmodul – mint az előzőek – játékos feladatokmegoldásával indul, fokozatosan közelít a mai koradta lehetőségek kihasználhatóságának, felfedezésé-nek irányába. Ma már éppúgy kereshető az elektroni-kus kommunikációs eszközök segítségével meghatá-rozott színű és méretű pulóver, cipő, mint bármilyenmás információ a világról, legyen az tudományos meg-állapítás, tananyag, különböző foglalkozások leírásavagy éppen érdeklődésünket kielégítő cikkek.

A részmodul második részében a munkavállaláshozszükséges nyomtatványok, dokumentumok kitöltésé-ről, értelmezéséről kereshetnek útmutatókat a részt-vevők az interneten, illetve letöltött minták alapjántájékozódhatnak.

Például:1. Papíralapú és elektronikus ügyintézés gyakorlata

(mindenki a saját településének a honlapján dol-gozzon)

2. Az önkormányzat felépítése, főbb feladatai3. Valamilyen helyi rendelet megismerése, értelmezése4. Önkormányzati elektronikus ügyintézés, időpont-

kérés, csatolt mellékletek, nyomtatványok letöltése 5. Papíralapú ügyintézés. Személyi igazolvány cseréje, nyomtatvány

kitöltése

. Méltányossági kérelem megírása. Szociális átmeneti segély iránti kérelem meg-írása, beadása

A részmodul feladatai közvetlen gyakorlati segítségetis nyújtanak a mindennapi személyes ügyintézéstechnikáinak megismeréséhez, elsajátításához.

KA_02_03_00 2010.10.14. 9:30 Page 19

KA_02_03_00 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 3. részmodul: Adok-veszek

20

1. foglalkozás

Mindennapi számítógép-használat

Időigény 2-3 óra

Cél Honlapok keresése, internetes keresőprogramokhasználata, tulajdonságok, lehetőségek megismeré-se. Kommunikáció, számítógép-használat, internet-használat képességének fejlesztése.

Eszközök . Számítógép, internet-hozzáférés. Jegyzetek (honlapok címei)

VÁSÁRLÁS AZ INTERNETEN

A foglalkozás menete 1. Vásárlás az interneten: A pedagógus megkéri a

résztvevőket, jelöljenek meg néhány ruhadarabot,amelyekre szükségük lenne, amire vágynak. Ezekután a Google keresőprogramban jelöljék be,mintha meg szeretnék vásárolni.

2. Keressék meg a különböző vásárlási oldalakat,jegyezzék fel a honlapokat. Nézzék meg, melyekazok az oldalak az interneten, amelyeket bejelent-kezés nélkül is lehet használni.

3. A kiválasztott vásárlói oldalon jelöljék meg a vásá-rolni kívánt árut, majd válogassanak a termékekközül, jegyezzék fel az árakat, a minőséget, a hir-detés adatait.

4. A csoportok kicserélik a tapasztalatokat, közösbeszélgetést kezdeményeznek arról, hol mit találtak.

5. A foglalkozás második részében a pedagógusújabb feladatot ad a tanulóknak. Szeretnénekeljutni egy másik városba, meg kell szerezni aszükséges információkat: a vonatok, illetve azautóbuszok indulásának idejét, a jegyek árát stb.Ezt a feladatot páros munkával oldják meg a részt-vevők.

6. A MÁV, illetve a Volán honlapjainak tartalmárólszerzett ismereteiket páros beszélgetések kereté-ben osztják meg a egymással a tanulók.

Megbeszélés/Értékelés Megbeszélés: a keresések és találatok értékelése, miokozott nehézséget, hogyan tájékozódhatunk azinterneten, mire használjuk az információkat.

A portfólióba kerülnek:Internetes címek, elérhetőségek, tartalom szerinti fel-osztások, keresőprogramok címei.

KA_02_03_00 2010.10.14. 9:30 Page 20

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 3. részmodul: Adok-veszek KA_02_03_00

21

2. foglalkozás

IdőigényKb. 2-3 óra (adatlapok megkeresése, kitöltése, nyom-tatás, értelmezés)

Cél A munkavállaláshoz szükséges dokumentumok meg-keresése, alkalmazása és kitöltésének szabályai.

A foglalkozás menete 1. Önkormányzatok honlapjának megkeresése egyé-

nileg, illetve páros munkában. A pedagógus irányí-tásával egy kiválasztott önkormányzat felépítésé-nek megtekintése, értelmezése. (Ha szükséges,akkor érdemes egy vidéki, egy budapesti önkor-mányzat honlapját megtekinteni.)

2. Az adott önkormányzat honlapján – ha mód vanrá, kivetítéssel – a résztvevők megtekintik a segé-lyezés szabályait, lehetőségeit, megkeresik azokata dokumentumokat, amelyek a segély igénylésérealkalmasak, használhatóak.

3. A nyomtatványok, dokumentumok letöltése (men-tés saját gépre, nyomtatás), kitöltési útmutatóközösen történő értelmezése.

4. A nyomtatott dokumentumot – fiktív vagy valósá-gos névre – kitöltik a résztvevők, először kézzelírott formában. A felmerülő kérdésekre közösenkeresik a választ, illetve a pedagógus segítségévelértelmezik azokat.

5. A következő lépésben a számítógépen töltik ki azadott dokumentumot (pl. segélykérő lap, munka-vállaláshoz szükséges adatlap stb. igény szerint).

6. A kitöltött adatlapokat kinyomtatják a résztvevők,majd újra értelmezik, áttekintik a kitöltés helyes-ségét. A kitöltött adatlapok és az internetcímek aportfólióba kerülnek.

változat

UTAZZUNK!

Időigény 2-3 óra (keresés az interneten, folyamatábra készíté-se, elérhetőség, utazással kapcsolatos tudnivalók)

Cél Tájékozódás az interneten, térképismeret.

Forrás. Internet: utazással kapcsolatos oldalak (MÁV,Malév, Volán, térképek, Google-kereső)

A foglalkozás menete 1. Ráhangolás: Közös beszélgetés, ki merre járt már

az országban és az országon kívül. A résztvevőkelmesélik utazással kapcsolatos élményeiket, apedagógus vezeti a beszélgetést.

2. A teremben lévő térképen megkeresik az említettvárosokat, helységeket, amerre jártak már.

3. Az interneten – párosával – megkeresik a helység-nevek alapján a térképen található helyeket.Gyakorolják az internetes térképen való eligazo-dást.

4. Utazzunk együtt! A résztvevők választanak olyanvárosokat, falvakat, helységeket, ahol még nemjártak, ezeket megkeresik a térképen.

5. A pedagógus vezetésével készítenek egy folyamat -ábrát arról, hogyan tervezik meg az utazást.

6. Az interneten megkeresik a közlekedéssel kapcso-latos oldalakat. Pl. megnézik a vonat indulását, apályaudvart, a jegy árát stb., összegyűjtik a tudni-valókat az utazáshoz.

7. A csoport érdeklődésétől függően megkeresik azadott városok, helységek nevezetességeit. Ké szít -hetnek útikönyvet arról, hogy hol mit érdemes meg-nézni, hol találhatók múzeumok, mik a hely neveze-tességei (épületek, hidak, terek, szobrok stb.).

További variációk: a város, falu (helység) híres szülöttei-nek megkeresése, néhány adat összegyűjtése. Amennyi -ben szívesen dolgoznak a feladaton, érdemes „tovább-fejleszteni”: pl. össze lehet gyűjteni az adott lakóhelynevezetességeit, képeket lehet szerkeszteni hozzá éskészíthető egy a leírásokkal kiegészített ismertető.Ebből kiállítást, bemutatót lehet szervezni.

A tanulók a prospektus elkészítésének módját, mun-kafolyamatát is leírják: a tervezéstől a megvalósításig.Ez szintén bekerülhet a portfólióba (a továbbiakban ishasznosítható a folyamatleírás, bármilyen munka ter-vezéséhez, kivitelezéséhez). Ügyeljünk arra, hogy atanulók – éppen a további hasznosíthatóság érdeké-ben – inkább általánosan, mint tényszerűen fogal-mazzanak.

Értékelés Ki milyen gyűjteményt állított össze.

A portfólióba kerülnek:Saját gyűjtésű ismertetők a választott településről

KA_02_03_00 2010.10.14. 9:30 Page 21

KA_02_03_00 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 3. részmodul: Adok-veszek

22

KA_02_03_00 2010.10.14. 9:30 Page 22

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 4. részmodul: Álomország KA_02_04_00

23

résztvevőket, a cselekedeteket, a viselkedést elemez-zük. Minden játékelemzés önértékeléssel kezdődik.A tréner feladata „mederben tartani” a beszélgetést,és megakadályozni a csoport tagjainak – esetleges –minősítő, agresszív megnyilvánulásait.

A gyakorlatok többsége a Trénerek kézikönyve alapjánválogatott feladatokból áll. (PETER DÜRRSCHMIDT,JOACHIM KOBLITZ, MARCO MNECKE, ANDREAROLOFS, SUSANNE SCHRAMM, JOCHEN STRASMANN:Trénerek kézikönyve. Z-PRESS Kiadó, 2008)


Mivel a feladatok tréninggyakorlatok, tehát szüksé-ges a megfelelő méretű tér és a közös értékeléshez,beszélgetéshez a megfelelő környezet.

4. részmodul

álomország

mely célok eléréséhez járulhozzá? A játékosság, a helyzetek elemzése, az önismeret fej-lesztéséhez és mások megismeréséhez járul hozzá,továbbá segít a metakommunikáció értelmezésében.


Elsősorban felnőtt tréninggyakorlatok adaptációjaalkotja a feladatok túlnyomó részét. A pedagógusebben a részmodulban a tréner szerepét tölti be,vagyis irányítja a gyakorlatokat, vezeti az értelmezést,értékelést, ügyelve arra, ne sérüljön senki a visszajel-zések és a felismerések által.

A tréneri munkaszerep nagyfokú empátiát és feltételnélküli pozitív elfogadást igényel. Nem minősítjük a


. A1. A kommunikáció mint társadalmi érint-kezési forma. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek meg-értése, értelmezése és alkotása. A8. A kommunikáció értékelése. B1. Önmagáról mint tanulóról alkotottelképzelések. B5. Tanulási források feldolgozása

IDŐIGÉNY

. 3-4 óra

A részmodul egyrészt az adott közösség kohéziójáterősíti, másrészt a metakommunikáció jelentőségéttudatosítja. A gyakorlatok továbbra is játékosak, ahangsúly a megbeszélésen van. Bővül a résztvevőkönismerete, tudatosabban használják a kommuniká-ciós eszközöket. Az Álomország cím elsősorban arrautal, hogy nem lehetünk ugyan tökéletes emberek, desok-sok eszközzel törekedhetünk a magunk és másokmegértésére, elfogadására. A modul gyakorlatai érzé-kenyebbé tesznek a problémák felismerésére, köze-lebb visznek a megoldásokhoz.

KA_02_04_00 2010.10.14. 9:30 Page 23

KA_02_04_00 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 4. részmodul: Álomország

24

1. foglalkozás

Pillantások értelmezése

IdőigényA játék 20-30 perc a játékkedvtől függően.A megbeszélés szintén 20-30 perc.

Cél Szemkontaktus, mimika értelmezése, a merevenbámuló tekintetek tűrése.

A foglalkozás menete 1. Miután az összes résztvevő tájékoztatást kap a fel-

adatról, kiválasztanak egy önként jelentkezőt, akia többiektől távol marad.

2. A többiek olyan kört alkotnak, melyben a szemé-lyek között egy-egy méter távolság van. A résztve-vők háttal állnak a kör közepének. A két emberközötti egyméteres távolságoknál kapukat kellalkotni, melyeken át bebocsátás nyerhető a körbelsejébe.

3. A kört alkotók megbeszélik egymás között, hogyki az a két ember, akiknél a tényleges bejárat van.

4. Az önként jelentkezőnek a pillantásokból kellrájönnie, hogy hol juthat be a körbe. A körbenállók nem beszélhetnek, és más segítséget semadhatnak. Ha vak vagy aliglátó tanuló van a cso-portban, akkor a feladat lényeges módosítássaljátszható: nem mimikával kell érzékeltetni, hogyhol van a bejárat, hanem szóbeli kifejezéssel: pl.„Itt nem mehetsz be.” Nem.” „Nem nyílik a kapu.”„Nem engedlek be.”

5. Ha rájön a megoldásra, közli és kipróbálja.

Megbeszélés/Értékelés Ezt követi a megtapasztaltak reflexiója, hogy éreztedmagad, mi esett könnyen, mi volt nehéz, hogyan éltedmeg a kirekesztettséget stb. A többi résztvevőt is bekell vonni a reflexiókba.

PUFFANÁS

Időigény Kb. 20-30 perc (használhatjuk többször is, hangulatol-dás vagy ráhangolás céljából ezt a játékot).

CélA résztvevők koncentrálóképességének növelése.

A foglalkozás menete 1. A résztvevőket fel kell szólítani, hogy 1-től szép

sorjában kezdjenek el számolni. Azokat a számo-kat, melyek a „hetes” számot tartalmazzák vagy„héttel” oszthatóak, nem szabad kimondani,hanem helyette a „puff” szót kell mondani.

2. Az első próbakör után a tempót növelni kell – akihibázik, kiesik.

MegjegyzésEz a feladat a résztvevőknek általában örömet szerez.Részben lehetséges az is, hogy eleinte fenntartássalfogadják a feladatot, de ez elmúlik.

változatok

Azokat a számokat, amelyekben „ötös” szerepel vagyamely „öttel” osztható, nem lehet kimondani, hanemhelyette a „piff” szót kell használni.

Tovább bonyolítható, pl. „hatos” vagy „hattal” osztha-tó helyett a „paff” szót használjuk.

KA_02_04_00 2010.10.14. 9:30 Page 24

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 4. részmodul: Álomország KA_02_04_00

25

2. foglalkozás

Háromszavas gyakorlat

Ez a feladat alkalmas a „bemelegítésre”, de a fantáziafej-lesztésre és a verbális kommunikáció gyakorlására is.

Időigény 2-3 óra (a csoport létszámától függ, egy résztvevőreKb. 5-6 perc számítható, a megbeszélésre – szintén acsoport létszámától, érdeklődésétől függően további1 óra).

Cél A szabad beszédre ösztönzés.

Eszközök . Kb. 50 db főnevet tartalmazó kártya (egyenkéntráírva a főnevek)

A foglalkozás menete 1. A résztvevők egy halom lefelé fordított kártyából –

amelyekre előzőleg főneveket írtak (kerítés, űrha-jós, tengerimalac stb.) – hármat húznak.

2. A feladat a három fogalom felhasználásával spon-tán történet alkotása. A rendelkezésre álló idő:három perc. A többi résztvevőnek ki kell találnia,melyek voltak a kihúzott főnevek.

Megjegyzés: Ez a feladat nemcsak szórakoztató,hanem fejleszti azon képességeket, amelyek segítsé-gével megtanulható, hogyan kell szokatlan helyze-tekben eljárni.

Megbeszélés/Értékelés A részmodul megbeszélése elsősorban arra irányul,hogy ki hogyan érezte magát a gyakorlatok során, mizavarta, mi volt kellemes számára, mit tudott megönmagáról, a többiekről. A pedagógus tréneri szerepé-nél fogva a játékot értékeli, nem a személyeket, segítia közös beszélgetést.

változatok

Kutyaélet

IdőigényKb. 1 óra (tovább folytatható a játék: maguk is írnakilyen történeteket, a befejező rész megfogalmazása atöbbi játékos dolga). Így az időigény 2-3 órára bővül.

Cél Konkrét leírások gyakorlása.

Forrás . 1. melléklet: Kutyaélet

A foglalkozás menete 1. Szemléltetésképpen a tanár/tréner egy példát

olvas fel (lásd részletes leírás). 2. Ezután párokat kell alkotni, akik saját példájukon

keresztül általános, majd konkrét leírást gyakorol-nak be.

3. Ezt követi a tapasztalatcsere az összes érintettrészvételével, amely során arra keresik a választ,hogy a tartalom különböző közlési módjaithogyan élték meg a résztvevők, de adott esetben apéldák alapján milyen szóhasználat milyen asszo-ciációhoz vezetett.

Megjegyzés: A gyakorlat azt a célt szolgálja, hogy apéldák tartalmát tudatosan és olyan konkrétan,ahogy csak lehet, vissza lehessen adni. A kiértékelés-nek egyértelműsítenie kell, hogy ennek a módszernekaz alkalmazása által különböző képek és elképzelé-sek születnek a beszélgetőpartnerekben.

Megbeszélés/ ÉrtékelésKinek a válaszai közelítették meg leginkább a törté-net második részét? Miért fordulhattak elő az eltéré-sek, ki miért úgy fejezte be a történetet, ahogyanelmondta?

KA_02_04_00 2010.10.14. 9:30 Page 25

KA_02_04_00 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 4. részmodul: Álomország

26

A MODUL LEZÁRÁSA

Időigény 1-3 óra (a csoport létszámától, felkészültségétől füg-gően)

ÉrtékelésÁltalában hogyan éreztem magam a modul során?

Erősségek(Milyen tapasztalatokat szereztem, mit tudtammeg magamról, milyen gyakorlatokban éreztem

magam sikeresnek stb.)

Fejlesztendő(Mely játékokat éreztem kicsit unalmasnak, mihez

nem volt kedvem, mitől keseredtem el stb.)

Lehetőségek(Amit megtanultam, azzal mit tudok kezdeni, mirehasználhatom föl, milyen ismeretekkel, tapasztala-

tokkal gyarapodtam).

Veszélyek(Milyen problémákat kell megoldanom, mások

mit gondolnak rólam stb.)

A pedagógus irányításával a résztvevők SWOT-analízist készítenek:

KA_02_04_00 2010.10.14. 9:30 Page 26

Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 4. részmodul – 1. melléklet: Kutyaélet KA_02_04_01

27

1. melléklet

kutyaélet

egy történet kétszer elmesélve

„Először is egy történetet szeretnék elmesélni anél-kül, hogy konkrét képeket adnék meg. Csak általánoskörülírásokat fogok használni. Ezután ugyanezt a tör-ténetet mesélem el még egyszer, de ezúttal konkrétképekkel ábrázolva.”

A történet„Egy héttel ezelőtt egy kutya futott oda hozzám. ÉnBuksinak neveztem el. Buksi kevés gondot okoz.Hallgat a szóra, és könnyen ápolható. Gyorsan meg-szoktuk egymás jelenlétét. Otthonunk nincs messze azerdő szélétől. Nagyon nyugodt itt minden. Körbeölel atermészet, ahogy az a hegyvidékeken megszokott.Szomszédainkat ritkán látjuk. Házunk mögött egyhalastó terül el. A tó körül minden nap teszünk egysétát, és megfigyeljük azokat az állatokat, amelyek ottélnek.”

A pedagógus által feltett kérdések:

. Hogyan képzeled el Buksit?. Hogy néz ki egy tipikus hegyvidéki táj?. Van elképzelésed a szomszédokról?. Van elképzelésed azokról az állatokról, amelyek ahalastó környékén élnek?

A pedagógus felolvassa:

A módosított történet„Egy hete egy kutya szegődött oda hozzám. Közepeskopó, barnásfekete bundával és denevérre emlékezte-tő fülekkel – egy igazi keverékkutya. Buksinak nevez-tem el. Buksi kevés gondot okoz. Hallgat a szóra, éskönnyen ápolható. Gyorsan megszoktuk egymás jelen-létét. Otthonunk nincs messze az erdő szélétől.Nagyon nyugodt itt minden. Nincsenek autók, repülőksem lármáznak és járókelők is csak elvétve fordulnakmeg arra. Körbeölel a természet, ahogy az a hegyvidé-keken megszokott. Mezők, völgyek és erdők váltakoz-nak ezen a tájon. Szomszédainkat, akik már jórésztnyugdíjasok, ritkán látjuk. A férfi 1 méter 70 cm körüli,a nő valamivel alacsonyabb, és mindketten erősen túl-súlyosak.

Házunk mögött egy halastó terül el. A tó körül min-dennap teszünk egy sétát, és megfigyeljük azokat azállatokat, amelyek ott élnek. Két szürkegém őrzi sajátterületét, a tóban pedig hemzsegnek a pisztrángok.”

KA_02_04_01 2010.10.14. 9:30 Page 27

KA_02_04_01 Kommunikáció és anyanyelv – 2. modul – 4. részmodul – 1. melléklet: Kutyaélet

28

KA_02_04_01 2010.10.14. 9:30 Page 28

Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul: Hősök és hősiességek KA_03_00_00

1

A Hajónapló (mimetikus játék) célja kettős: az egyikaz egymásra való odafigyelés erősítése, a másik azasszociáció (a fantázia) fejlesztése. A fiatalokat kez-detben megdöbbenti az úti cél táblájának kicserélése,hiszen egészen más feladatot kell megoldaniuk amásodik körben. A csoport gondolkodásától, asszociá-ciós képességétől függ a feladat időigénye; ezért eztnehezen lehet meghatározni, hiszen a játék órákon,napokon keresztül is játszható.

A Tartuffe 1–2. részmodulok a különböző szerepein-ket segítik megérteni. Miért vagyunk mások barátikörben vagy egy számunkra ismeretlen helyen,hogyan kommunikálunk a különböző helyzetekben?A „karakterjátékok” célja részben az önismeret fejlesz-tése, részben mások megismerését segíti. A helyzetjá-tékokban nincs előre megírt forgatókönyv, rögtönöznikell az alkalomnak és a helyzetnek megfelelően. Eznem igényel különösebb színészi képességeket,viszont tapasztalata mindenkinek van arról, mikéntszoktunk viselkedni különböző szerepeinkben.

Mint a modulok többségében, ennél a részmodulnális a megbeszélésen van a hangsúly: a legfontosabbdolog az, amit magamról és másokról megtanultam.A tanulók elemzik saját és társaik viselkedését, ezzelmagabiztosabbak lesznek, váratlan helyzetekben fel-találják magukat.

Az utolsó részmodul szintén a karaktert helyezi a közép-pontba, erről mindig van mondanivaló. Ha van a tanu-lóknak affinitásuk a szerepjátékhoz, úgy igen hasznoslehet a téma. Ha nem játszanak szívesen, a mindennapiTartuffe-ök keresése fejleszti az ítélőképességet, az érté-kek megfogalmazását és segíthet az értékválasztásban.

A modul lezárása önértékelés, mindenki a magaSWOT-analízisét készíti el, amelyet – ha a csoport úgydönt – megoszthatnak egymással, de eltehetik sajátdossziéjukba anélkül, hogy a „nyilvánossággal” ismer-tetnék az önmagukról alkotott képet.

3. modul

hősök és hősiességek A modul négy részmodulból áll. Célja elsősorban azönismeret fejlesztése abból a szempontból, hogyantudnak az egyes tanulók koncentrálni a feladatokra.Az eddigiek során (1. és 2. modul) különböző tanulás-szervezési formákkal ismerkedtek meg a pedagógussegítségével. A két modul után már érdemes össze-gyűjteni a tapasztalatokat, mikor volt kellemesebb,hatékonyabb a tanulás, és mikor kevésbé az.

A pedagógus szerepe az első részmodulban a beszél-getés vezetése. Ez a beszélgetés segítheti az egymás-tól való tanulást azzal, ahogyan a tanulási szokásokat,tapasztalatokat megbeszélik egymással a tanulók.

De irányíthatja indirekt módon is a diákokat a tanár:először párokban beszélik meg a koncentrációs gya-korlat eredményét, kisebb csoportban, majd közösenösszegeznek. A feladat bővíthető azzal a szemponttalis, hogy milyen tanulási metódust ajánlanának akülönböző „technikákkal” a tanulók társaiknak. Haszívesen játszanak még a diákok: apróhirdetéseket ismegfogalmazhatnak egymás számára.

Ennek a részmodulnak a második részében az inter-neten való eligazodást tanulják a diákok. A feladat –amelynek időigényes voltára a tervezés, szervezéssorán gondolni szükséges – alkalmas munkahelykere-sésre vagy a továbbtanulással kapcsolatos informá-ciószerzésre is. Az internet adta lehetőségek kihasz-nálása segíti az egymástól való tanulást, a segítség-nyújtást, ugyanakkor erősen korlátozza a verbáliskommunikációt. Fontos képességeket fejleszt a számí-tógép használata, de óvakodni kell a túlzásoktól,hiszen ez a közvetlen emberi kommunikáció rovásáramehet.

A témaváltás ellensúlyozza az előző feladatot és gyak-ran alkalmazható. Nagy koncentrációs képességetigényel, ráadásul valós élethelyzeteket mutat be játé-kos módon.

1

KA_03_00_00 2010.10.13. 10:58 Page 1

KA_03_00_00 Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul: Hősök és hősiességek

22

A modulban alapvetően a fejlesztő jellegű értékelésalkalmazását javasoljuk, ami a tanulók fejlődésének,kompetenciáinak gyakori, interaktív értékelésétjelenti. Célja a tanulási, fejlődési célok meghatározá-sa és a tanítás-tanulás ezekhez történő igazítása.Központi gondolata leginkább az egyéni fejlődéstámogatása, ami nem a külső normáknak, követelmé-nyeknek való megfeleltetésre, az azokkal való össze-mérésre összpontosít, hanem döntően az adott diáktovábblépé sének, fejlődésének segítésére. Ez perszenem azt jelenti, hogy nincsenek célok, elérendő köve-telmények, de figyelembe veszi a diákok eltérő fejlő-dési ütemét, tartalmát és irányát.

A tanulást támogató értékelés egyik komplex eszközea portfólió. Mi is a portfólió? Nem egyszerűen egymappa, hanem a diák munkáját, teljesítményét, ered-ményét és haladását igazoló és reflektáló személyesdokumentum. A tanuló által a tanár támogatásávalösszeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatjakészítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit

A részmodul címeA



1. részmodul Csatamező 6 –

2. részmodul Hajónapló 6 –

3. részmodul Tartuffe I. 6 1. melléklet: Helyzetgyakorlatok

4. részmodul Tartuffe II. 6 1. melléklet: Dobozépítés

egy vagy több területen. A portfólió akkor lesz a diá-kok számára is könnyen kezelhető, értelmezhető, fej-lődésüket dokumentáló gyűjtemény, ha a tanuló meg-ismeri, megérti a portfólió szerepét saját tanulásifolyamatában, ha a dokumentumok gyűjtését, értéke-lését konkrét szempontok segítik, amelyekben kitün-tetett szerepet kapnak a kompetenciák. Az értékelé-sek, a tanulóproduktumok gyűjtése során érdemesfelhasználni a tanárok, illetve a diákok számárakészült kompetenciakártyákat, ti. ezekkel lehet ösztö-nözni, segíteni a tanulókat abban, hogy önmagukravonatkoztatva is tudják, honnan, hogyan és merrehaladnak, hová jutottak el. Ez az értékelés segíti a diá-kokat abban, hogy maguk is értsék, miért érik kudar-cok őket, mitől eredményesek, s abban is, hogy képe-sek legyenek célokat kitűzni önmaguk elé. A fejlesztőértékelést, a portfóliók összeállítását a modulbankülönböző ajánlások (javasolt produktumok, szem-pontok, értékelési, ön- és társértékelési feladatok)segítik, támogatják.

összefoglaló táblázat a modulba tartozó részmodulokról, illetve az azokhoz kapcsolódó mellékletekről

KA_03_00_00 2010.10.13. 10:58 Page 2

Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 1. részmodul: Csatamező KA_03_01_00

3

A pedagógus játékvezetőként (facilitátorként) működika játékok vezetésénél s a megbeszélések alkalmával is.Amit tanulnak a résztvevők, azt elsősorban önmaguk-ról tanulják. Az önismeret hozzásegít az életben valóboldoguláshoz. Ha a tanulók tisztában vannak sajátképességeikkel, erősségeikkel és gyenge oldalaikkal,tudják kezelni ezeket „éles helyzetekben” is.

A feladatok középpontjában természetesen a kommu-nikáció áll. A megbeszélések alkalmával mindenki szó-hoz jut. Gyakran nehezebb megfogalmazni azt, mitérzünk egy-egy feladat megoldása közben vagy utána,mint konkrét – nem rólunk szóló – történetet elmon-dani, értelmezni. Ezek természetesen nem összeha-sonlítható elemek. A modulban találunk ez utóbbira ispéldákat, feladatokat.

1. részmodul

csatamező


Önismeret fejlesztése, tolerancia, mások elfogadása,pozitív légkör teremtése, koncentrációs készségek fej-lesztése, fantáziafejlesztés.


Ennek a modulnak a játékai/gyakorlatai a felnőtt cso-porttréningek adaptációja, illetve eredeti gyakorlatokalkalmazása. A lényeg a megbeszélésen van, hogyanélik meg a résztvevők a különböző helyzeteket, milyenvesztesnek lenni, mit tesznek meg a győzelemért,hogyan élik meg azt.


. A1. A kommunikáció mint társadalmiérintkezési forma. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek meg-értése, értelmezése és alkotása. A8. A kommunikáció értékelése. B1. Önmagáról mint tanulóról alkotottelképzelések. B5. Tanulási források feldolgozása

IDŐIGÉNY

. 5-7 óra

Mindennapi életünkben megvívjuk a magunk csatáit,hol győztesen, hol vesztesen kerülünk ki a helyzetek-ből. Ebben a részmodulban többnyire játékos verseny-feladatokat kell megoldani hol csapatban, hol pedigegyénileg. Amikor csapatban dolgozunk, szükség vanaz együttműködésre, hiszen enélkül nem érhetünk eleredményt. Amikor pedig egyedül vagyunk verseny-helyzetben, csak magunkra számíthatunk. Meg tud -juk, mennyire fontos számunkra a győzelem, mitérzünk, amikor vesztesek vagyunk.

KA_03_01_00 2010.10.13. 10:59 Page 3

KA_03_01_00 Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 1. részmodul: Csatamező

4


Mint az előző modulokban, ebben is minden közösfoglalkozás ráhangoló beszélgetéssel, illetve játékkalkezdődik.

Az elsajátítás részben az, amit a résztvevők magukról,másrészt kívülállóként egy-egy adott feladat, a közösmunka értékelése során megfogalmaznak.

Az alkalmazás sok esetben jóval később történik meg.Akkor, amikor a résztvevők mindennapjaikban – spon-tán – alkalmazzák a közösen tanultakat, az interiorizá-lódott mintákat.

1. foglalkozás

Koncentrációs gyakorlat

IdőigényVáltozó, a feladat mélységétől, a létszámtól függő. 3-5 óra között (amelyben a koncentrációról való irányí-tott beszélgetés kb. 2 órát, a feladat megoldása 2-3órát igénybe vehet).

CélA résztvevőkben tudatosítani, hogy melyek azok atényezők, amelyek zavarják mindennapi kommuniká-ciójukat (érzelmek, indulatok, saját hiányosságaik, pl.„Nem tudom magam jól kifejezni, félek, hogy nem érte-nek meg mások!”, vagy éppen a tudáshiány az adotttémáról).

Ebben a részmodulban a tanulók megtanulják – vagylegalábbis gyakorolják – ezen problémák megfogalma-zását. Ha elemzik és megértik, mi a probléma, ha pon-tosítják ezeket, könnyebben elkerülhetők a frusztrálóhelyzetek.

Eszközök . Flipchart papírok, tollak. Írólap vagy füzet (résztvevőnként)

Forrás PETER DÜRRSCHMIDT ÉS MUNKATÁRSAI: Trénerekkézikönyve. Z-Press, 2008 alapján a feladat saját adap-táció

NEHÉZ VAGY KÖNNYŰ?

A résztvevők megállapításokat tesznek arról, milyenhelyzetekben könnyű, illetve nehéz a koncentrációszámukra.

A foglalkozás menete 1. A feladat közös beszélgetéssel (ráhangolás) kezdő-

dik, a tanár vezetésével – aki elsősorban az időha-tárok betartására és a tématartásra figyel, figyel-meztet. Mikor, milyen helyzetben tudok jól kon-centrálni? A szó magyarázatát, ha szükséges, megkell adni: hogyan, mennyi ideig tudok figyelni,összpontosítani a témára.

2. A résztvevők elmondják tapasztalataikat, pl. haleköt egy film; valamit sürgősen el kell végeznem,de tudom, csak rövid időm van rá; ha bármeddigelgondolkodhatok, töprenghetek az adott problé-mán; ha fizikai munkát végzek; ha megmondják,

KA_03_01_00 2010.10.13. 10:59 Page 4


5

mi a feladatom; ha nem mondják meg, és magam-nak kell rájönnöm a megoldásra; ha győztes sze-retnék lenni stb.

3. A következő kérdés – a tanár irányításával: „Mitőlfügg, hogy ilyenkor jól tudsz-e koncentrálni?" Sokválasz lehetséges: pl. ha szívesen csinálom a felada-tot, ha ráérek, ha érdekel a téma, ha másokkal dol-gozhatom együtt, ha pontosan tudom, hogy med-dig tart stb. A flipcharton a tanár följegyzi a válaszo-kat (a résztvevők nevéhez rendelve), ha kell, rövidít.De minden rövidítésnél vagy más megfogalmazás-nál megkérdezi, fedi-e azt, amit a résztvevő mon-dott, elfogadja-e a tömörítést.

4. A következő kérdés: „Melyek azok a feladatok, ame-lyeknél nehezedre esik a koncentráció?" (sokféleválasz lehetséges, ezért a pedagógus feladata azösszegzés egy-egy résztvevő gondolatai után, a csa-pongások megállítása – de csak akkor avatkozik bea beszélgetésbe, amikor ez feltétlenül szükséges).

5. „Mi az, ami zavar? Mi tereli el a figyelmedet?" – apedagógus mondhat személyes példákat, ha úgykönnyebben indul a beszélgetés, ezzel orientáljais a mondandót. Erre viszont csak akkor kerüljönsor, ha végképp elakad a közös beszélgetés, mertnem cél a befolyásolás, a példakövetés.

6. Összegzés: milyen következtetéseket vonhat lemindenki a maga számára, mi az, amin változtatniszeretne. Ezt a tanár színes filctollal – a nevekhezrendelve – följegyzi.

Megbeszélés/Értékelés A tanár irányításával pontról pontra haladva összegez-nek a résztvevők. Ez a feladat is feltételezi az őszinte,elfogadó légkört! A megoldások – „Min kell változtat-nom?" – megbeszélése során az egymást jól ismerőtanulók javasolhatnak egymásnak technikákat, mód-szereket.

változatok

A koncentrációs gyakorlat történhet más módon. A fentikérdéseket párokban beszélik meg a résztvevők, majd2-2 pár számol be egymásnak a tapasztalatokról. A mun-kaforma választása elsősorban a résztvevők habitusától,a csoport kohéziójától, illetve létszámától függ. A tanár –a csoport ismeretében – eldönti, melyik munkaformaalkalmasabb a közös beszélgetésre. A szorongó, gátlásosfiatalok esetében célszerűbb a páros, illetve a kiscsopor-tos beszélgetést javasolni, nagycsoportban már csak azösszegzések történjenek. Noha ez személyes koncentrá-ciót fejlesztő feladat, sokat lehet tanulni abból is, amitmások állapítanak meg.

Név KoncentrálokNem tudok koncentrál-ni (zavaró tényezők)

Mit kell tennem? Min szeretnék változtatni?

Péter Ha érdekel... Ha mások figyelnek…Csak magamra kell figyel-nem a feladatmegoldásnál...

Pál Ha sürgős...Ha nem értem, mit kellcsinálnom…

Minden esetbenértelmeznem kell, segít-séget kell kérnem azértelmezéshez...

Sári Ha kapok érte valamit… Ha versenyeznem kell…Gyakorolnom kell aversenyhelyzetet…

KataHa magam választom afeladatot…

Ha máshol szeretnéklenni… ha süt a nap…

Ki kell zárnom a külvilágot…

KA_03_01_00 2010.10.13. 10:59 Page 5


6

A feladat folytatható – az alábbi információkhoz azinternet segítségével juthatnak hozzá a diákok.

1. A résztvevők párokban – maguk választanak párt –a következő feladatot kapják (minden pár más fel-adatot kap): . El kell jutni Visegrádra és meg kell tekinteni a

várat.. Információt kell szerezni a visegrádi vár törté-netéről.. Mátyás király életéről kell ismereteket szerezni.. Meg kell tudni, milyen volt az öltözködési divatMátyás korában.. Le kell rajzolni, milyen harcászati eszközök vol-tak Mátyás idejében.

Minden csoport (vagy pár) választ magának feladatot,erre 60 perc áll rendelkezésre.

2. Az elkészült munkáról a csoportok/párok beszá-molnak a többieknek (kb. 5-8 percben).

3. A második beszámoló arról szól, hogyan dolgoztakegyütt, milyen feladatot végeztek egyenként. Mitéreztek a feladatvégzés közben, mi az, amit szíve-sen csináltak, mi jelentett nehézséget, hogyan tud-tak KONCENTRÁLNI a feladatvégzés során.

Összegzés a pedagógus számára: a feladat kétirányú,egyrészt Mátyás korának (felszínes) ismeretéről, más-részt saját koncentrációs képességeinek megismerésé-ről szól. Továbbá fejleszti az internetes információke-resés technikáját, illetve a jegyzetelés módszerét is.

Az értékelésnek ki kell terjednie a feladatmegoldástechnikáira is.

Források . Internet: GOOGLE keresőprogram – érettségi téte-lek – Mátyás és kora http://www.google.hu/search?hl=hu&q=%C3%89retts%C3%A9gi+t%C3%A9telek+M%C3%A1ty%C3%A1s+%C3%A9s+kora&btnG=Keres%C3%A9s&meta=lr%3Dlang_hu. Interaktív térképek (Budapest – Visegrád, illetve:adott város – Visegrád). Útvonaltervező (autóbusz, vonat, útvonalak)

A képek forrása Nem szükséges a letöltés, de az interneten megkeres-hető a visegrádi vár képe, illetve a Duna-partVisegrádnál, továbbá Mátyás király képe, szobrokMátyásról stb.

2. foglalkozás

Témaváltás

IdőigényA játék ideje a résztvevők létszámától függ. Kb. 1 órátvesz igénybe. A megbeszélés 2-3 órát is, a beszámolókés a tanulságok összegzése, összesítése, az általánostapasztalatok megállapítása és megfogalmazása arésztvevők feladata. A tanár irányítja, strukturálja azelhangzottakat.

CélA koncentrációs képesség erősítése, az előző foglalko-zás folytatása. Az elérési út lehet egyrészt az előző gya-korlat folytatása, másrészt választható első koncentrá-ciós gyakorlatként.

EszközökNagyobb tér a teremben

KONCENTRÁLJ

A foglalkozás menete 1. A pedagógus ismerteti a feladatot: nehéz koncent-

rációs gyakorlat következik. Sokszor kerül azember olyan helyzetbe, hogy éppen dolgozik vala-mit, de félbe kell hagynia az adott feladatot, mertvalami mást, valami sürgősebbet kell elvégeznie.Nyilván mindenki járt már hasonlóképpen.

2. A résztvevők szabadon elmondják saját példáikat,a tanár vezeti a kötetlen beszélgetést.

3. A tanár megkéri a résztvevőket, alkossanak kétkört: egy belső és egy külső kört úgy, hogy a körök-ben állók szemben legyenek egymással (tehát min-denkinek legyen párja).

4. A tanár megjelöl egy témát, pl. játék, lovak, váro-sok, kirándulás, levegő, repülőgép, zene stb.A szemben álló párok erről a témáról beszélgetnekkötetlenül. Egy idő után (kb. 3 perc) a tanár tapsol(vagy más módon jelez), erre a párok elköszönnekés a következő elé állnak (vagy a belső kör lépegyet, vagy a külső). Újra elhangzik egy téma, errőlbeszélgetnek a következő párral. A játék mindad-dig folytatódik, amíg mindenki sorra nem került.Ennek az időtartama a résztvevők létszámától (acsoport nagyságától) függ.

KA_03_01_00 2010.10.13. 10:59 Page 6

Megbeszélés/ÉrtékelésMi volt nehéz, mi volt izgalmas a témaváltó gyakorlat-ban?

A feladat a koncentrációs készség fejlesztését szolgál-ja, a résztvevők beszámolnak tapasztalataikról: „ami-kor a legjobb, akkor kellett abbahagyni”.

A beszámoló térjen ki arra is, ki mit és miért jegyzettmeg az elhangzottakból. Miért éppen erre emlékszik?A téma volt számára érdekes, vagy a párja, vagy mind-kettő? Mitől függ az, hogy sajnáljuk vagy sürgetnénkaz idő múlását?

A portfólióba kerülnek: A játék leírása, a tapasztalatok összegzése és a sajátkoncentrációs képesség fejlesztésének lehetőségei.


A feladatok forrása a Szakiskolai Fejlesztési Programkeretében készült Fejlesztő feladatok 1., illetve 2. köte-tének feladatai. (Fejlesztő feladatok 1–2.Feladatgyűjtemény és tanári útmutató. NemzetiSzakképzési Intézet, 2006, illetve 2007. A kiadványelérhető a www.szakma.hu oldalon a Letölthető anya-gok menüpontban.)

. Fejlesztő feladatok 1. – Társadalomismeret: 19., 20.


7

KA_03_01_00 2010.10.13. 10:59 Page 7


8

KA_03_01_00 2010.10.13. 10:59 Page 8

Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 2. részmodul: Hajónapló KA_03_02_00

9

Igazi szakmai kihívást jelent a pedagógus számára,amikor nem ismereteket kell közölni, még csak nem isirányítani kell az ismeretszerzést, hanem rávezetni,facilitálni azt a folyamatot, amelyben a résztvevő/tanu-ló önmaga fogalmazza meg mindazt, amit tanult, és aztis, mire tudja használni ezt a tudást.


Ez a részmodul is játékos feladattal kezdődik (ráhango-lás), majd folyamatosan – konkrét tevékenységekenkeresztül – fogalmazzák meg a résztvevők, milyenképességekre, milyen tudásokra, ismeretekre van szük-ségük a továbbhaladásra. Ez a továbbhaladás szólhat aközeli jövőről, de a távolabbi célok eléréséről is.

A tanulók nem ismereteket, inkább technikákat sajá-títanak el ebben a részmodulban. Ezek a technikákmegfogalmazhatók az ismeretek szintjén is, de fonto-sabb ennél az a tapasztalatszerzés, amely beépülheta mindennapi gondolkodásba.

2. részmodul

hajónapló

mely célok eléréséhez járulhozzá? Célképzés technikája, asszociációs képességek fejlesz-tése, testbeszéd értelmezése, elvont és analógiás gon-dolkodás fejlesztése.


Ebben a részmodulban a sajátélményű gyakorlatok ésazok elemzése segít megérteni és tudatosítani azegyéni célokat: mit szeretnénk elérni és hogyan érhet-jük el vágyainkat. Lépésről lépésre gondoljuk végig azelőttünk álló feladatokat, építsünk stratégiát, ésképességeinket olyan irányba fejlesszük, hogy segítsé-günkre legyen a sikerek elérésében.

A modul szakmai hátterében az asszociációs képessé-gek fejlesztése áll. A pedagógus feladata irányítani éssegíteni az elvont gondolkodást, a fantázia fejlesztését.


. A4. Írás, szövegalkotás. B3. A tanulási folyamat tervezése és szer-vezése. B6. Tanulási források felhasználása

IDŐIGÉNY

. Kb. 5-8 óra

Amikor elindul a hajó, tudnunk kell, merrefelé hala-dunk, mi a célunk és mire van szükségünk ahhoz,hogy elérjük azt a pontot, amikor megállhatunk egyidőre. Közben történik velünk egy s más, amitmagunk alakítunk, amit a környezetünk elvár, vagyéppen váratlan dolgok, például léket kapunk. Ha fel-készülünk a nehézségekre, ha mindent megteszünkaz akadályok legyőzésére, nagyobb az esélyünk asikerre. Ebben a részmodulban a játékos gyakorlatokolyan képességek/kompetenciák tudatosítását segí-tik, amelyek a tudatos haladás irányát határozzákmeg a sodródás, ide-oda hánykolódás helyett.

KA_03_02_00 2010.10.13. 10:59 Page 9

KA_03_02_00 Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 2. részmodul: Hajónapló

10

1. foglalkozás

Útiterv a kikötőben

Az első feladat a hajó úti céljának a kitűzése. Melyiktengeren, milyen kikötő felé indul, kb. hány kilométertkell megtennie?

IdőigényA csoport létszámától, a megbeszélés, értelmezés idejé-nek hosszától függ, kb. 2-4 óra, amelyben a felvezetés15-20 perc, a tárgyak „összeszedése” kb. 40 perc, a mime-tikus játék kb. 30-40 perc, a megbeszélés kb. 60-80 perc

Cél Az első feladatban össze kell gyűjteni a hajóúthoz aszükséges tárgyakat, majd asszociációs gyakorlat követ-kezik, amelyben a hajó szimbolizálja a folyamatbanrésztvevőket, a szükséges eszközök a kompetenciákat,a város (célpont) a választott szakmát, illetve a jövőelképzeléseit. A feladat a kreatív gondolkodást segíti.

Forrás Nem feltétlenül szükséges, de felhasználható az inter-net (hajó indulása, térkép, folyók, illetve tengeri útvo-nalak).

Eszközök . Egy nagy hajó rajza (egyszerű gyerekrajzformában,amelybe írni lehet vagy post-itet ragasztani). 1-2 csomag színes post-it papír, filctollak

MI KELL EGY HAJÓÚTRA?

A foglalkozás menete 1. A tanár felrajzolja a táblára a hajó képét (ez egy

provizórikus rajz, akkora méretű, hogy a résztve-vők néhány post-itet helyezhessenek bele vagyírjanak rá). Ismerteti a feladatot: ez egy hajó, amelyúti célja felé tart. A feladat az, hogy olyan eszközö-ket, tárgyakat, egyéb holmit tegyenek bele, amely-re feltétlenül szükség van az utazáshoz. Egyébkénta hajónak csak alapfelszereltsége van (motor, kor-mány stb.), a többiről maguknak kell gondoskodni.

2. Hogy ne legyenek ismétlések, a résztvevők egy-egytárgyat, eszközt neveznek meg, a tanár felkéri sor-ban írják föl a papírra (táblára). Néhány kört érdemesfolytatni, míg a rajz tele lesz tárgyakkal, papírokkal. Atanár megkérdezi a végén a résztvevőket, hiányzik-emég valami. Miután kiegészítették a rajzot, indulhat

a hajó. Valószínű ilyeneket írnak: iránytű, ivóvíz,kötél, konzervek, szerszámok, gumicsónak, fényké-pezőgép stb.

3. Ezt követi egy rövid mimetikus játék: a résztvevők„felülnek” vagy megállnak a hajón. A tanár arra kéria tanulókat, jelenítsék meg azt, amit mond, szavaknélkül, csupán mozgással, testbeszéddel, de köz-ben figyeljenek egymásra, mert mindannyian„ugyanabban a hajóban ülnek”.

4. Elhangzanak az instrukciók:. Hatalmas vihar van, hánykolódik a hajó (a részt-vevők imbolyognak, kapaszkodnak, ide-odahimbálóznak, lehetőleg egy ritmusban).. Szélcsend lett, tűz a nap (a résztvevők ennekmegfelelően viselkednek…).. Zátonyra futott a hajó (hirtelen mozdulatok…).. Most repülőgép közelít, egészen távolról, ahajó fölött repül el (tekintetükkel követik azútját).

Ezek az instrukciók bármeddig folytathatók, amíg adiákok szívesen végzik a gyakorlatot.

Megbeszélés/ÉrtékelésKi hogyan érezte magát a játékban, mi okozott nehéz-séget, mi ment könnyen, hogyan hangolódtak egymás-ra. A tanár is elmondja, mit látott, milyen képet muta-tott a hánykolódó hajó, a zátony stb., kiemeli a fontosmozdulatokat, egyenként beszél a résztvevőkről, mitcsináltak „élethűen”. Csak a pozitív dolgokat emeli ki.

KA_03_02_00 2010.10.13. 10:59 Page 10

Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 2. részmodul: Hajónapló KA_03_02_00

11

2. foglalkozás

Asszociációs játék

Az előző játék folytatása, de a tanár lecseréli a hajó cél-jának megjelölt város/kikötő nevét.

CélSzakmatanulás, szakképzés, munkahely megnevezéselehet (a pedagógus a csoport irányultságának megfele-lően konkrétabb címet is megjelölhet).

Eszközök. A4-es pauszpapírok (résztvevőnként egy lap). A4-es papír

HASZNOS TÁRGYAK A HAJÓÚTON

A foglalkozás menete 1. Miután a pedagógus kicserélte az út célját, a részt-

vevőket arra kéri, hogy gondolják végig, hogy aválasztott tárgyak közül melyek bizonyultak hasz-nosnak az előző hajóúton. Melyik tárgyról mi juteszükbe? Érdemes várni, hátha elindul a résztve-vők asszociációja azt követően, hogy a cím megvál-tozott. Ha nem, a tanár mondjon példákat (nekemaz iránytűről például az jut eszembe, milyen iskola-típust, szakmát választanék, az ivóvíz a túléléstsegíti, ezért olyan képességekre gondolok, mint azalkalmazkodás vagy a másokkal való együttműkö-dés stb.).

2. A résztvevők más színű post-iteket ragasztanak azeredetire, az asszociációknak megfelelően. Pl. kon-zervek – tudás, gumicsónak – menekülési lehetősé-gek, kötél – család, barátok, háttér, fényképezőgép– emlékek, élmények stb.

3. Amikor minden asszociáció felkerült a táblára – ahajóra, amely a szakmatanulás vagy a munkábaállás felé veszi az irányt –, összesítik, mire van szük-ség céljaik eléréséhez.

4. A feladat lezárása közös összegzés, amelyet atanár vezet.

Megbeszélés/Értékelés A megbeszélés arra irányul, ki milyen jövőképet alko-tott a saját maga számára a játék hatására. Továbbátisztázzuk, milyen technikát alkalmaztunk a szüksé-ges kompetenciák listázására.

A megbeszélésen érdemes kitérni a folyamat elemeire,az előző játék és a „valóságos” jövőkép-játék közöttikülönbségekre (mint technikára), a pantomimes fel-adat tanulságaira.

Az értékelés nem a részvételre, inkább a feladatra kon-centrál.

A portfólióba kerülnek:Egy kisebb hajó rajza (saját hajó), amely tartalmazzaazokat a kompetenciákat, amelyek szükségesek a sze-mélyes cél eléréséhez. De tartalmazhatja a közöshajót is, amely alapján végiggondolhatók a szükségeslépések, tennivalók.

változatok

A részmodul címe, a Hajónapló, előrevetíti a feladat-ban rejlő további lehetőségeket. Amennyiben a részt-vevőket kellően motiválni lehet az írásra, tovább foly-tatható a játék.

Időigény Kb. 3-4 óra, a levél megírása (a bevezetővel) kb. 1 órátvesz igénybe. A levelek kiegészítése újabb 1 óra, a meg-beszélésre több időt kell fordítani. Ennél a feladatnális a létszámtól függ, mennyi időre van szükség. Kisebbcsoportnál 1-2 óra is elég, nagyobb csoportnál szüksé-ges a 3-4 óra.

Forrás ZSOLNAI JÓZSEF: Nyelvi-irodalmi-kommunikációsprogram (saját adaptáció)

LEVÉLÍRÁS A HAJÓRÓL

A foglalkozás menete 1. A feladat (amelyet a pedagógus irányít): mindenki

ír egy levelet a hajóról annak, akit választ vagy arraérdemesnek talál (lehet családtag, barát, barátnő,szomszéd, hivatalos személy stb.), a téma inkábbkörülhatárolt, mint adott. Beszámoló a hajóútról:hogyan kerültem a hajóra, merre indultunk, kikkelutaztam együtt, milyen kalandokban volt részem,mikor érkezem stb.

2. Mielőtt a résztvevők megírják a leveleket, érdemesa terjedelmet is meghatározni, kb. egy oldal A4-eslapon. Ehhez pauszpapírokat oszt ki a pedagógus.Az elkészült levelet nem szabad megmutatni sen-kinek.

KA_03_02_00 2010.10.13. 10:59 Page 11

KA_03_02_00 Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 2. részmodul: Hajónapló

12

3. A pedagógus összegyűjti a kész leveleket. Mind -egyi ket „kicsit megégeti” (gyufával kiéget belőleegy-egy kis darabot, éppen néhány szót, fél mon-datot stb.

4. Sajnos a hajó zátonyra futott, mentettük, amimenthető, és találtunk néhány írást. A pedagógusmegmutatja a „levélfoszlányokat”. A hajó kutató-csoportjának az a feladata, hogy fejtse meg a leve-lek tartalmát, egészítse ki és juttassa el a címzet-tekhez. Minden kutatóra jut egy levél (ha valakivéletlenül a sajátját kapja vissza, cseréljenek egy-más között).

5. A munka elkezdődik, a leveleket kiegészítik a meg-maradt tartalom alapján. Miután mindenki elké-szült, az eredeti „levélírók” visszakapják a kiegészí-tett leveleket.

6. Megbeszélés, értékelés: a feladatra irányul, össze-vetik az eredeti levéllel a szerzők az új leveleket.Milyen változtatások történtek (fejleszti a memó-riát, hiszen vissza kell emlékezni az eredetire),majd találgatják, miért éppen ilyen változtatásoktörténtek.

A játék oldja a hangulatot, humoros is lehet. Az ered-mény annak a megélése, ahogyan egymás gondolataitátvesszük, az empátia fejlesztésére is alkalmazható.

KA_03_02_00 2010.10.13. 10:59 Page 12

Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 3. részmodul: Tartuffe 1. KA_03_03_00

13

sunkból következtetünk az alapvonásainkra. Sokszornem is tudjuk megfogalmazni ezeket.

Ebben a részmodulban lehetőségük van a résztvevők-nek kipróbálni magukat különféle karakterekben –szerepjátékok segítségével. Megtapasztalhatják,melyikben érezték magukat remekül vagy éppen meg-felelően, melyik volt számukra idegen, melyiket voltnehéz „eljátszani”. A feladat nehézségét fokozza azegymáshoz való igazodás, hiszen itt most tudomásulkell venni, hogy a társak is szerepet játszanak, amit őkis ugyanúgy fölvesznek, mint egy kabátot. A szerepját-szás alatt pedig megérezhetjük, mennyire erőteljesentudjuk adni önmagunkat, attól függően, hogy szíve-sen vagy kedvetlenül viseljük a ránk osztott karaktert.

A pedagógus szerepe a játék koordinálása, az időhatárokbetartása, az esetleges konfliktusok kezelése, illetve azadott feladat elemzésének vezetése. Továbbá helyt adniaz önreflexiónak, tükröt tartani egy-egy eljátszott jele-netet követően, és segíteni a tanulságok levonásában.

3. részmodul

tartuffe 1.


A beleélés képességének gyakorlása, a csapatban valóegyüttműködés fejlesztése, a helyzetnek megfelelőmagatartásminták megismerése és elsajátítása, sze-repjáték gyakorlása.


Nagy dilemma kamasz- és fiatalkorban a „Ki is vagyokén?” kérdése. Erről tudományos értekezések, minden-napi gondolatok cseréje hosszú ideje folyik. A világ vál-tozik körülöttünk, mi pedig igyekszünk megfelelni azelvárásoknak. Mindenki rendelkezik határozott tulaj-donságokkal: félénk vagy bátor, jószívű és kedélyes,mások komolyak vagy éppen mogorvák stb., ilyen atermészetes viselkedésük. Hogyan láthatóak ezek?Általában a különböző helyzetekben való magatartá-


. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek meg-értése, értelmezése és alkotása. A8. A kommunikáció értékelése. C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. 4-5 óra

Életünk során állandó szerephelyzetben vagyunk.A családban betöltünk egy meghatározott szerepet,egy másikat a barátaink körében, a hivatalban, ügyin-tézések során vagy a boltban, amikor vásárolunk ésígy tovább. Természetesen mindig önmagunkvagyunk, de a helyzet megkívánja tőlünk a megszo-kott, elvárt viselkedésformát, amelynek lényege a tár-sadalmi normákhoz való igazodás, s annak betartásatermészetes hétköznapi szerepviselkedést vár eltőlünk.

KA_03_03_00 2010.10.13. 10:59 Page 13

KA_03_03_00 Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 3. részmodul: Tartuffe 1.

14


Szerepértelmezés, szereptisztázás a pedagógus veze-tésével. A jeleneteket mindig megelőzi a megbeszélésa „szerepjátékosok” között. Mindig akadnak „nézők”,akik kívülállóként mondhatják el a véleményüket alátottakról.

1. foglalkozás

Karakterek

A játékosok különböző karaktereket húznak a doboz-ból. A tanár felolvassa vagy kézbe adja a jelenet leírá-sát. A jelenetek általában 15-20, esetleg 30 perc alattjátszhatóak el.

IdőigényA megbeszélés kb. fél óra, a játék kb. 1 óra, az azt köve-tő megbeszélésre 1 óra szükséges. Összesen kb. 2,5óra.

Cél A dramatizálásra való felkészülés, a különböző karak-terek megjelenítése, jellemábrázolás. A színjátszáseszközeinek (egyszerű formában), az előadói stílusnakgyakorlása, empátiagyakorlat.

Forrás . 1. melléklet: Helyzetgyakorlatok. ZSOLNAI JÓZSEF: Nyelvi-irodalmi-kommunikációsprogram (saját adaptáció)

Eszközök . „Karaktercédulák” egy dobozban (vagy borítékban). Szükség esetén sor kerülhet a bútorok átrendezé-sére

A foglalkozás menete 1. A pedagógus ismerteti a feladatot: különböző jele-

neteket fogunk előadni. Ezek egészen mindennapihelyzetek lesznek, a nehézséget az jelenti, hogymás-más stílusban kell előadni őket. A borítékbólhúzzátok ki a történetet, és egy másikból azt azattitűdöt, amely szerint viselkedik az adott szerep-lő. Természetesen beszélni, mozogni is kell, hogyélethű legyen a jelenet.

2. Az első jelenetet a pedagógussal megbeszélik arésztvevők, mintegy bemutatót tartanak a játék-ból. (Ha valaki nézi olykor a tévében a Beugró c.műsort, könnyebb a helyzet, a feladat annak min-tájára készült.)

3. A helyszín egy étterem. Jelentkezik, aki vendégszeretne lenni és aki a pincér szerepét játssza.A jelentkezők kihúzzák a cédulákat. Rövid megbe-szélés után elkezdődhet a jelenet.

KA_03_03_00 2010.10.13. 10:59 Page 14


15

Feladat: Egy három-négy tagú társaság nagy hanggallép be az étterembe. Nyilván már valahonnan érkez-nek, kissé italos állapotban. Mint kiderül, egyik kollé-gájuk születésnapját ünneplik. Rendelnek a pincértől –mindenki különböző ételt (mondhatják, ami eszükbejut). A pincér azonnal leülteti őket, ám kissé belegaba-lyodik a rendelésbe. Majd mindenkinek kihozzaugyanazt, de úgy nevezi az ételeket, ahogyan rendel-ték (pl. bablevest hoz, de húslevesnek nevezi).

A szereplők kihúzzák a stílus megnevezését – ahogyanviselkedniük kell, a pincér is a magáét.

A papírok tartalma:agresszív, mogorva, pletykás, gúnyolódó, kíváncsisko-dó, viccelődő, flegma, fásult, irigy, segítőkész, jóságos,náthás, feledékeny, örökmozgó, dicsekvő… stb.

4. A „közönség” (akik ebben nem szerepelnek) meg-próbálják kitalálni a szerepeket. Vagy mindenkifigyel mindenkit, vagy mindenki csak egy válasz-tott szereplőt figyel meg.

5. A próbajelenet után a résztvevők értékelik magu-kat, mennyire tudtak azonosulni a szereppel.Majd a nézők tesznek megállapításokat, mennyirevolt élethű az előadás.

6. Közös beszélgetés: milyen a jó színész? – amikorelfelejtjük, hogy előadást látunk; amikor magunkis szereplőnek érezzük magunkat; amikor nemvesszük észre az idő múlását.

Megbeszélés/Értékelés Értékelés: az előadás, a szereplők és a különböző jelle-mek tisztázása. Viselkedés különböző helyzetekben:Mikor kerülünk alárendelt, mikor fölérendelt szerep-be? Milyen szerepeket töltünk be a mindennapokban?Mit jelent a tanuló szerep?

A portfólióba kerülnek:A jelenetek leírása, a szerepek, illetve a játékról alko-tott vélemények, továbbá annak leírása, milyen a jószínész, milyen a jó előadás (ha ennek írásos változatais születik).

változatok

VILLAMOSON

1. A jelenetek folytatódnak, vállalkozó szereplőkkel:elsősorban azok játsszanak, akik szívesen teszik.A játékosok kihúzzák a cédulákat. A jelenet leírását

lásd az 1. mellékletben.Feladat: Villamoson utazunk (ki áll, ki ül), dülöngélnek,ahogyan a villamos zötyög, kanyarodik. A szereplőkegymással beszélgetnek kettesével, van, aki egyedülutazik, ő nézelődik vagy olvas, kapaszkodik. Az egyikmegállónál fölszáll az ellenőr. Lehet látni az utasokon,kinek nincs jegye, ki veszi elő azonnal a bérletét, kiigyekszik az ajtó felé stb. Az ellenőr kéri a jegyeket (amegfelelő cédula szerint viselkedik).

A jelenetet ettől a ponttól a játékosok maguk irányítják.

2. Megbeszélés: a közönség értékeli a látottakat, kita-lálja, ki milyen szerepet játszott (milyen jellemetformált).

3. További beszélgetés lehetősége: Hogyan szoktunkviselkedni tömegben, amikor egyedül utazunk,amikor baráti társasággal, amikor szüleinkkel, ami-kor…. stb.

4. A résztvevők kitalálhatnak további jeleneteket,vagy választhatnak a helyszínek közül.

Időigény Kb. 1,5–2 óra, létszámtól és játékkedvtől függően.A megbeszélés ideje közel annyi vagy több, mint magaa játék. Az elemzésekre fontos elegendő időt hagyni,hiszen ezt több szinten kell megtenni (a szereplők ala-kítása, a jelenet életszerűsége, az attitűdök megjelení-tése). Ezt beszélgetés követheti.

KÓRHÁZBAN

A résztvevők kihúzzák a cédulákat. A jelenet leírásátlásd az 1. mellékletben.

A jelenetet a szereplők az adott stílusnak megfelelőenalakítják, a „poént” maguk találják ki.

IdőigényKb. 1,5-2 óra

BÖRTÖNBEN

A jelenet leírását lásd az 1. mellékletben.

Időigény Kb. 1,5 óra

Ezt a játékot is lehet folytatni, a résztvevők maguk talál-hatnak ki jelenetet, szereplőket. A feladat a kreativitásfejlesztését szolgálja. Hogyan jelenik meg a humor egyjelenetben, mit értünk helyzetkomikum alatt.A közös értelmezés, beszélgetés ideje: kb. 1 óra

KA_03_03_00 2010.10.13. 10:59 Page 15


16

KA_03_03_00 2010.10.13. 10:59 Page 16

Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 3. részmodul – 1. melléklet: Helyzetgyakorlatok KA_03_03_01

17

1. melléklet

helyzetgyakorlatok

ÉtterembenFeladat: egy három-négy tagú társaság hangoskodva,kissé italos állapotban érkezik az étterembe, nyilvánmár szórakoztak valahol. Mint kiderül, egyik kollégá-juk születésnapját ünneplik. Rendelnek a pincértől –mindenki különböző ételt (mondhatják, ami eszükbejut). A pincér azonnal tessékeli, leülteti őket, ám kissébelegabalyodik a rendelésbe. Majd mindenkinekkihozza ugyanazt, de úgy nevezi az ételeket, ahogyanrendelték (pl. bablevest hoz, de húslevesnek nevezi).

VillamosonVillamoson utazunk (ki áll, ki ül), dülöngélnek, aho-gyan a villamos zötyög, kanyarodik. Beszélgetnek egy-mással kettesével, van, aki egyedül utazik, ő nézelő-dik, vagy olvas, kapaszkodik. Jön az ellenőr, az egyikmegállónál fölszáll. Lehet látni az utasokon, kineknincs jegye, ki veszi elő azonnal a bérletét, ki igyekszikaz ajtó felé stb. Az ellenőr kéri a jegyeket (a megfelelőcédula szerint viselkedik).

A jelenetet ettől a ponttól a játékosok maguk irányítják.

KórházbanA betegek fekszenek a kórházban, kinek ez a baja,kinek az, nyögnek, szenvednek. Érkezik a vizit, belép-nek az orvosok, ápolók, megállnak az első ágy végén,nézegetik a lázlapot (a kihúzott cédulának megfelelő-en viselkednek). Az egyik betegnél sokáig álldogálnak,motyognak, nevetgélnek, majd idegeskednek (ezt ajátékosok improvizálják). Miután kimennek, a bete-gek egymás között suttognak, kihagyva azt a beteget,akinél hosszabb időt töltöttek az orvosok. Találgatnak,mi lehet. Ez a beteg pedig próbál fülelni, kérdezget, demindig lecsitítják. Már rémhíreknél tarunk, mikorbelép egy ápolónő és így szól: „Négyeske, öltözzön,megyünk a moziba!”

BörtönbenA rabok sétálgatnak az udvaron, a börtönőr figyeliőket, de el-elkalandozik. Az egyik rab óvatosan kihúz azsebéből egy rikító zsebkendőt, majd továbbadja. A zsebkendő jár a rabok között, akik – mint valami tit-kos dolgot – adogatják egymásnak, közben orrukat fúj-ják bele, cibálgatják, morzsolják, szaggatják a kezük-kel (mindenféle durvaságot tesznek vele). A börtönőrfelfigyel a viselkedésre, mindenáron meg akarja tudni,mit rejtegetnek. Egyiket, másikat felszólítja, mutassáka kezüket, ürítsék ki a zsebüket (a rabok titokban, elfoj-tottan kuncognak), de nem találja. Egyszer csak azegyik rab előhúzza és megmutatja az őrnek. Nagybetűkkel egy szó van ráfestve: BÖRTÖNŐR.

KA_03_03_01 2010.10.13. 12:14 Page 17

KA_03_03_01 Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 3. részmodul – 1. melléklet: Helyzetgyakorlatok

18

KA_03_03_01 2010.10.13. 12:14 Page 18


19

1645 körül ismerkedett meg Béjart Madelene-nel, aki„Híres színház” címmel egy deszkabódéban tartott elő-adásokat. Az ifjú Poquelin ekkor vette föl a Molièreálnevet, és a szülői ház elhagyása után beállt a színhá-zi társulatba, és pár hónapon belül annak oszlopostagjává vált.

1646-ban a társulat a déli tartományokba menekül,és itt adják elő Molière első tragédiáját, amellyelkudarcot vallott. Ezek után vígjátékokat írt (1653),amelyek sikerrel szerepeltek az előadásokon. 1657-ben az északi tartományokat utazta be társulatával.

1657. október 24-én valóra válik az álma: a király előtt(XIV. Lajos) játszhatott társulatával. A királynak annyi-ra tetszett a társulat, hogy a „király testvére” nevetadományozta nekik.

4. részmodul

tartuffe 2.

mely célok eléréséhez járulhozzá? Irodalmi műveltség bővítése, szerepjáték, műelemzés,jellemzés gyakorlása.


Néhány fontos tudnivaló Molière-ről.

1622. január 15-én született Párizsban. Apja: PoquelinJános, közbecsülésben álló polgár és kárpitos. Anyja:Cressé Mária, akit 10 éves korában vesztett el. Apjakitűnő nevelésben részesítette, Párizs első kollégiumá-ba, a COLLEGE DE CLERMONTH-ba járatta, ahol filozó-fiát tanult. Ezután Orleans-ba utazott, polgári jograiratkozott be, a diplomaszerzés szándékával.


. A2. Beszédkészség, szóbeli szövegek meg-értése, értelmezése és alkotása. A8.A kommunikáció értékelése. C1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. 5-7 óra

Ebben a részmodulban a szerepjátékra helyezzük ahangsúlyt, ugyanakkor a csoport érdeklődésétől, intenzi-tásától, „játszókedvétől” függ, mennyire vállalkoznak aszereplésre. Az előző részmodulok során már alkalmukvolt egy-egy rövid helyzetgyakorlat során kipróbálni, mitjelent a „másik ember bőrébe bújni”. Mit jelent egy hős,illetve antihős szerepét eljátszani. Az életben gyakortajátsszuk a szerepünket anélkül, hogy gondolkodnánk,mennyire tér el az aktuális viselkedésünk saját, őszinte –bensőből fakadó – megnyilvánulásainktól. Vannak szere-peink, amelyeket szívesen „viselünk”, más szerepeketpedig szívből „elutasítunk”. A részmodul másik céljabepillantást nyerni az 1600-as évek kiváló francia szerző-jének életébe, akinek írásaiból későbbi korok gyakortatáplálkoztak. Még ma is aktuálisak jellemrajzai, humora,keserűsége vagy éppen konfliktusai.

KA_03_04_00 2010.10.13. 11:00 Page 19


20

1662-ben megnősült, Béjart Amand lányát, Madelene-tvette el. Ez a házasság boldogtalan volt, amelyet 1666-ban Mizantróp c. művében ki is fejezett.

1667-ben írja meg élete fő művét, a Tartuffe-öt, ame-lyet Párizs közönsége előtt mutatott be, nagy sikerrel,azonban politikai okokból a parlament betiltotta adarabot, s csak két év elteltével kerülhetett újra szín-lapra.

A mű 4. előadása után, amikor legördült a függöny,1793. február 17-én Molière meghalt.

Tartuffe

A mű megírásának célja a nevettetés és a bűnök lelep-lezése. A központi figura Tartuffe, aki nem létezhet ahiszékeny Orgon nélkül. Mindig kell valaki, aki elhiszia csalók, szélhámosok, hazudozók állításait, tevékeny-ségeit. Ha nem lennének ilyenek, nem lenne kitbecsapni.


Szerepjáték

forrás

Molière Tartuffe című színművének film- vagy színhá-zi változatának megtekintése.

1. foglalkozás

Tartuffe-ök ma is vannak!

Eszközök . Molière: Tartuffe c. műve. Molière: Tartuffe c. film DVD-n

A foglalkozás menete 1. A résztvevők konkrét helyzeteket mondanak, ami-

kor becsapták őket vagy ők csaptak be valakit.A beszélgetést a pedagógus vezeti.

2. Az esetpéldák közül kiválasztanak egyet, és kioszt-ják a szerepeket.

3. Előadják a spontán történetet. Megbeszélik a jele-netet, ki hogyan viselkedett, miért lehetett éppenőt becsapni, megvezetni.

4. A pedagógus vezetésével visszatérnek a Tartuffe-höz. A résztvevők kiválasztanak egy jelenetet, pl.amikor Tartuffe udvarol Orgon feleségének.Hogyan befolyásolja, hogyan hat rá a hiúságánkeresztül?

Amennyiben a résztvevők szívesen szerepelnek,néhány jelenetet érdemes eljátszani. Ha nem a színját-szás az erősségük, ennél a témakörnél, a „szélhámos-ságok”-nál maradva, mai Tartuffe-ökkel lehet folytatnia beszélgetést.

Megbeszélés/Értékelés A szerepjáték megbeszélése, ki hogyan érezte magát aszerepében, volt-e már hasonló helyzetben.

A portfólióba kerülnek:Az „előadásról” készült képek és a forgatókönyv.

KA_03_04_00 2010.10.13. 11:00 Page 20


21

változatok

A pedagógus a csoport összetételétől függően a sze-repjáték helyett más feladatot is választhat.

DOBOZÉPÍTÉS

IdőigényKb. 120 perc (10 perc bevezetés, 80 perc a megoldásra,30 perc a megbeszélésre, értékelésre)Résztvevők száma: maximum 10 fő

Cél Csoportok közötti együttműködés fejlesztése, kommu-nikáció, kreativitás.

Forrás 1. melléklet: Dobozépítés

Eszközök. 2 ív plakátkarton. 2 ceruza. 2 papír, amelyen a koncepció szerepel. 1 olló. 1 vonalzó. 1 ragasztóstiftFONTOS!: az ollón, a vonalzón és a ragasztón osztozni-uk kell a csapatoknak!

A foglalkozás menete 1. A pedagógus elmondja, mi a feladat: a két csapat

építsen egy dobozt, a megfelelő fedéllel. A két cso-port külön helyiségben dolgozik, egymással nemlehet közben kapcsolatot tartani, ezért szükségvan egy kijelölt személyre, aki a másik csoporttalvaló kommunikációért felelős.

2. Mindkét csapat kap egy írásos munkautasítást.Az írásos munkautasítást a másik csapatnak tilosmegmutatni.

3. Az 1. csoport feladata a fedél elkészítése, a 2. cso-port feladata a doboz elkészítése (első pillanatbannem tűnik fel, hogy a két munkautasítás kisséeltér egymástól). A feladatot csak akkor lehet sike-resen megoldani, ha a két csapat között a kapcso-lattartó személyek által megfelelő az információ-csere, és jól gazdálkodnak a rendelkezésükre állóeszközökkel.

4. A pedagógus játssza az ügyfél szerepét, aki majd adobozt megvizsgálja. A gyakorlat során megvála-szolja a felmerülő kérdéseket. Ha kérdezik,elmondhatja, hogy a doboz egyujjas kesztyű cso-magolására készül.

Megbeszélés/ÉrtékelésA két csoport munkájának értékelése: mi okozottnehézséget a feladatban? Mi a szerepe a pontosság-nak és a kommunikációnak a közös feladat elvégzésesorán. Hogyan lett volna egyszerűbb és sikeresebb adoboz elkészítése? Mik a tapasztalataik a munkamegosztásról?


A feladatok forrása a Szakiskolai Fejlesztési Program kere-tében készült Fejlesztő feladatok 1., illetve 2. köteténekfeladatai. (Fejlesztő feladatok 1–2. Feladatgyűjteményés tanári útmutató. Nemzeti Szakképzési Intézet, 2006,illetve 2007. A kiadvány elérhető a www.szakma.huoldalon a Letölthető anyagok menüpontban.)

. Fejlesztő feladatok 1. – Szövegértés és kommuniá-ció: 37., 38.

KA_03_04_00 2010.10.13. 11:00 Page 21


22

KA_03_04_00 2010.10.13. 11:00 Page 22

23

1. melléklet

dobozépítés

munkautasítás a fedélkészítőcsoport számáraÖnök egy csomagolóanyagot gyártó cégnél dolgoz-nak. A részlegvezetőtől azt a feladatot kapták, hogykészítsék el egy kartondoboz és fedél termékmintájátegy új ügyfél számára. A doboz egy tárgy tömeges áru-sításához szükséges, és a következő méretekkel kellhogy rendelkezzen: 70 mm hosszú, 74 mm széles és182 mm magas. A tárgy súlya kb. 2000 gramm.A doboznak olyan kicsinek és stabilnak kell lennie,amennyire ez csak lehetséges. Ügyelni kell arra, hogyaz aljzata elbírja a tárgy súlyát. Ajánlatos fület is szer-keszteni rá.

Az ügyfél hajtogatási technikát vár el. Ennek célja,hogy lehetséges legyen nagy mennyiségben szállítania dobozokat úgy, hogy azok végleges összeszerelése(esetlegesen ragasztásai) az ügyfélnél is megtörtén-het. A mintadobozt szemléltetés céljából teljesenössze kell szerelni, illetve ragasztani.

A részlegvezető azt várja el, hogy munkamegosztás-ban készítsék el a dobozt azért, hogy információkrategyenek szert a későbbi tömeggyártáshoz. Ezértmagát a dobozt az egyik részleg, a fedelét pedig egymásik részleg készíti el. Az önök csoportjának felada-ta a fedél elkészítése. Sajnos a két részleg elég messzevan egymástól, ezért az útiköltséget megspórolandócsak egyetlen személy látogathatja meg a másik rész-leget konzultációs céllal. A munka megkezdése előttválasszák ki ezt a személyt. Nem lehetséges a két cso-port számára a közvetlen kapcsolatfelvétel.

A következő anyagok állnak a rendelkezésükre:

. Egy ív plakátkarton, egy papír, amin a koncepcióleírása szerepel, egy ceruza csoportonként.. Egy olló, egy vonalzó, egy ragasztóstift, amelyeketa csoportok közösen használhatnak.

Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 4. részmodul – 1. melléklet: Dobozépítés KA_03_04_01

munkautasítás a doboz meg -építését végző csoport számáraÖnök egy csomagolóanyagot gyártó cégnél dolgoz-nak. A részlegvezetőtől azt a feladatot kapták, hogykészítsék el egy kartondoboz és fedél termékmintájátegy új ügyfél számára. A doboz egy tárgy tömeges áru-sításához szükséges, és a következő méretekkel kellhogy rendelkezzen: 70 mm hosszú, 74 mm széles és182 mm magas. A tárgy súlya kb. 2000 gramm.A doboznak kicsinek és anyagtakarékosnak kell len-nie. A rendeltetésszerű feldolgozás magától érthetőkell hogy legyen. A fedél magassága a doboz teljesmagasságának egyharmada.

Az ügyfél hajtogatási technikát vár el. Ennek célja,hogy lehetséges legyen nagy mennyiségben szállítania dobozokat úgy, hogy azok végleges összeszerelése(esetlegesen ragasztásai) az ügyfélnél is megtörtén-het. Az ügyfél (a pedagógus) a munkálatok ideje alattelérhető, és kérdések esetén rendelkezésre áll.

A részlegvezető azt várja el, hogy munkamegosztás-ban készítsék el a dobozt azért, hogy információkrategyenek szert a későbbi tömeggyártáshoz. Ezértmagát a dobozt az egyik részleg, a fedelét pedig egymásik részleg készíti el. Az önök csoportjának felada-ta a doboz elkészítése. Sajnos a két részleg elég mesz-sze van egymástól, ezért az útiköltséget megspóro-landó csak egyetlen személy látogathatja meg amásik részleget konzultációs céllal. A munka megkez-dése előtt válasszák ki ezt a személyt. Nem lehetségesa két csoport számára a közvetlen kapcsolatfelvétel.

A következő anyagok állnak a rendelkezésükre:

. Egy ív plakátkarton, egy papír, amin a koncepciószerepel, egy ceruza csoportonként.. Egy olló, egy vonalzó, egy ragasztóstift, amelyeketa csoportok közösen használhatnak.

KA_03_04_01 2010.10.13. 11:00 Page 23

KA_03_04_01 Kommunikáció és anyanyelv – 3. modul – 4. részmodul – 1. melléklet: Dobozépítés

24

KA_03_04_01 2010.10.13. 11:00 Page 24

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul: Valóságshow avagy el kell tudnunk adni magunkat KA_04_00_00

1

változási terv formájában. A második részmodulbancélkitűzések alapján, már konkrét megvalósítás, „ter-mék-előállítás” történik, a csoportokban és a csopor-tok között zajló, ajánlottan írásbeli kommunikáció esz-közeivel. A harmadik részmodulban „piacszerű” hely-zetben, munkák eladása, értékeltetése történik meg.

A modul kétféle végrehajtási lehetőséget kínál, ame-lyet változatnak nevezünk. Az első változat esetébena tanár kevéssé épít ki újszerű kommunikációs csator-nákat, és nem vagy kevéssé terjeszti ki a tanulásifolyamatot a foglalkozásokon kívülre. A második vál-tozatnál a tanár az első esettel ellentétben, a tanóraifoglalkozásokon túli tevékenységet is vállal, végez, ésújszerű kommunikációs és tanulásszervezési utatépíthet ki. A két változatot a részmodul-leírásokkülön tartalmazzák. A két változat közüli választássorán szükséges mérlegelni, hogy a második esetbenaz elsőhöz képest az aránytalanul magas többletmun-kát az adott intézmény szervezési keretei közötthogyan lehet elismerni. A döntés során a tanár azt isvegye figyelembe, hogy a modul teljes folyamatáravonatkozó döntést kell hoznia, mert a két változatotnem vagy csak nehézkesen lehet már a megvalósítássorán keverni.

A három részmodul tehát arra készít fel, hogy a tanu-ló a kommunikáció széles eszköztárával tervezzencélokat, mérje fel a cél eléréséhez szükséges lépése -ket és önmaga korlátait. A tervezés után a tanulóalkosson, és az alkotás során hívja és várja a segítsé-get másoktól, tudásokban és képességekben. Aműveket igyekezzen értékesíteni, átadni másoknak.Természetesen mindezeket a tanártól és tanulótólegyaránt elvárja a modul, azaz a tanár legyen képes amodult sikeresen megszervezni, tervezni, alkotni és

. modul

valóságshow avagyel kell tudnunkadni magunkat A modul törekvései megegyeznek azokkal a törekvé-sekkel, amelyeket a program fogalmaz meg a résztve-vők számára. A modulban nem önéletrajz és karrier-terv készítése a fő cél, hanem annak a kommunikáci-ós kompetenciának a kialakítása, amellyel a tanuló –elsősorban önismeretére építve – képes magabizto-san és hitelesen, saját magáról a legkülönfélébb kom-munikációs eszközökkel üzenetet megfogalmazni ésazt továbbítani mások számára.

A Valóságshow olyan kommunikációs helyzetgyakorla-tok összessége, amelyek egymás után, egymást erősít-ve képesek hatást kiváltani. A helyzetgyakorlatok meg-valósítása a tanároktól a hagyományos tanár–diákkommunikációs viszony megváltozását várja el.A hagyományos tanár–diák viszony helyett pl. a követ-kező eszközöket igyekszik használtatni: e-mail, levél,plakát, SMS-küldés, a tanulók fogadása és köszöntése,a kommunikáció kiterjesztése a tanórai kereten túl, atanácsadói szerep stb.

A kommunikációs modul célja ezen viszonyok, eszkö-zök megtapasztaltatása, értékelése, kipróbálása, azazebben a modulban a tanár és tanuló képes újraértel-mezni a köztük lévő kommunikációs viszonyt, esetlegmás helyzetekben is felhasználni.

Mi fűzi össze a részmodulokat? A Valóságshow modulhárom részmodulból áll. A három rész önmagában ismegvalósítható, de összekapcsolva nagyobb eredmé-nyesség várható. Az összekapcsolás elősegítése érde-kében az óratervek kialakításához a modult 2-4 órásrészekre tagoltuk. Az első részmodulban a tanulóönmagáról alkotott képe, jövőjével kapcsolatos elkép-zeléseinek összegzése történik meg kommunikációs

1

KA_04_00_00 2010.10.14. 9:34 Page 1

4

KA_04_ 00_00 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul: Valóságshow avagy el kell tudnunk adni magunkat

22

átadni, legyen képes felismerni, hogy a tanuló is ter-vez, alkot és átad, ezeket észrevéve „csak” építenikell a felismertekre. Ezért a modul és részmodul-leírások nagy hangsúlyt fektetnek a tanár előkészítő-tervező munkájára, számítanak/építenek a tanárfantáziájára, valamint arra, hogy előbb vagy utóbb atanulókat bevonja a felkészülésbe, végrehajtásba ésértékelésbe.

A fejlesztő értékelés célja a tanulók fejlődésénektámogatása, s ez olyan gyakori és interaktív tevékeny-ség, amelyben az értékelő és az értékelt szerepe nemlehatárolt, azaz nemcsak a tanár értékel, hanem atanulók is. Ez a fajta értékelés kevésbé a külső nor -máknak való megfelelést tartja fontosnak, hanem ki -emelten koncentrál a tanuló előrehaladására a céljaifelé, a cél elérésének folyamatára, a felmerülő akadá-lyokra, nehézségekre és ezek leküzdése érdekébenteendő lépéseire. Mindezek a tanulási és tanulástá-mogatási folyamatnak nem elkülönült részei, hanema tanulási folyamatnak ugyanolyan eredményei, minta tanulás eredményeképpen bekövetkezett változás.

A felsorolt eredményeket portfólióban érdemes ésszükséges gyűjteni, rögzíteni. A portfólió elsősorban atanulási folyamat fontos lépéseinek, tanulságainakrögzítése a tanuló számára, melyeket a tanuló fontos-nak tart, és képes belőlük rekonstruálni élményeit,érzelmeit és tudásait. Fontos, hogy megjelenjenekbenne azok a tanulói produktumok, amelyek a tanulótanulásának eredményeit tanúsítják. Hasznosaklehetnek az egyéni fejlődési terv, a tanuló tanulásá-nak támogatása szempontjából a portfólióban elhe-lyezett tanulói önértékelések, tanári reflexiók, társ-reflexiók és esetleg a szülők által készített reflexiók is.A részmodulok leírásában csak utalást teszünk a port-fólió lehetséges tartalmára, azt a tanár támogatásá-val a tanuló határozza meg. A portfólióban elhelye-zett dokumentumoknál nem a teljes tanulási folya-mat megjelenítése és az egyenletesség fontos, hanema tanuló tanulását, fejlődést kifejező egyediség, melyalkalmat ad egyrészt a tanárnak a tanuló tanulásifolyamatának jobb megismerésére, a tanulástámoga-tás hatékony tervezésére és szervezésére, másrésztösztönzést, támogatást nyújt a diáknak önismereté-nek, tanulási folyamatának fejlesztéséhez.

Kiemelendő és fontos még meghatározni azokat akövetelményeket, amelyek a modulok sikeres alkal-mazásához a tanárok és tanulók számára megfogal-mazódnak. A követelmények egyik csoportja a

Dobbantó program általános követelményeit, a másikcsoport kizárólag e kommunikációs modul speciáliskövetelményeit tartalmazza. Mindkét követelmény-csoportnak való megfelelés teljesítésében a modultalkalmazó tanárokat a program szolgáltatási tevé-kenységei a modulok alkalmazása során különösen amentorok, valamint a Dobbantó program honlapjánközzétett írott anyagok, filmek segítik. Azaz a modulsikeres alkalmazásához fontos ezeket az anyagokat ismegismerni. A tanulók számára megfogalmazottkövetelmények teljesítése egyrészt a részmoduloksorán kimenetként előállhat, illetve az 1–3. kommuni-kációs modulok sikeres teljesítése eredményeképpenrendelkezésre állhat.

a programban részt vevő tanár

. Törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlatimegvalósítására a nevelés tervezésében, megvaló-sításában, fejlesztésében. Képes a tanulók egyénifejlődési igényeire építve a diákokat önálló, felelősfejlesztő tevékenységekre, tudáskonstruálásraösztönözni. . Ismeri, érti a különböző szervezési módok lehető-ségeit és korlátait, nem azonosítja a személyreszabottságot az egyéni munkával. Képes koopera-tív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására.Törekszik a fejlesztő, támogató értékelés alkalma-zására. Kész együttműködni tanártársaival, amunkáját támogató szakemberekkel (mentor, szo-ciális munkás, mentálhigiénés szakember, gyer-mekvédelmi szakember, pszichológus), a szülők-kel és az iskola/tanulócsoport szűkebb társadalmikörnyezetével.

a modult alkalmazó tanár

. Alaposan ismerje meg és elemezze a modult.Készítsen magának tervet a modulból, ebbenkérje mentora támogatását. Gondolja végig éskészítse el a modul alkalmazásához szükségeseljárásokat, dokumentumokat. . A modul tervét ismertesse a munkatársaival, és –főképpen a tevékenységek vonatkozásában – han-golja össze más modulokkal. A modul alkalmazásasorán a foglalkozásra való felkészüléskor és foglalko-zások vezetése során egyre inkább támaszkodjon atanulókra, és következetesen adminisztrálja közösmunkájukat, és erre ösztönözze a tanulókat is. . A modul alkalmazása során mindent tegyen megannak érdekében, hogy a tanulók a modulban

KA_04_00_00 2010.10.14. 9:34 Page 2

tanulási motivációját, tanulási sikerek elérésére ösz-tönzi, és támogatja a cselekvőképes, saját életpályáju-kért felelős, eredményesen tenni tudó és akaró sze-mélyiséggé válást.

A modulok végrehajtásánál a tanulók domináns tevé-kenységei a saját tanulási utak szabad bejárását bizto-sítják, és megfelelő ösztönző pedagógusi támogatásmellett a sikerek megélését biztosító, a modulok idő-kereteit túllépő lehetőségeket kínálnak a tanulóknak.

Személyre szabott pedagógiai gyakorlat A programot alapvetően a tanulók egyéni szükséglete-it, fejlődését figyelembe vevő, rugalmas tanulásszerve-zés jellemzi az iskolában és az iskolán kívüli tanulásihelyzetekben.

A modul terveinek készítésénél kiemelt jelentőségű,hogy a tanárok ösztönözzék és segítsék a tanulókategyéni szükségleteik, elvárásaik felmérésében.A tanulók a modul keretei között kapjanak lehetősé-get a szükségleteik kielégítésére és elvárásaik teljesü-lésére, a modulok szolgálják továbbá az órakeretekentúli tanulási folyamatok támogatását és a személyesportfólió gazdagodását.

kitűzött céljaikat (lásd: később változási terv) elér-jék. A modul alkalmazása során ne korrepetáljonés ne gondozza a tehetséget, hanem legyen aktívsegítő egyéni és kis csoportos szinten (lásd: későbbtanács adói szolgáltatás).

a modul elvei és megvalósulásuka gyakorlatban

Mindenki számára méltányos és minőségi oktatásbiztosítása A program a minőségi oktatás keretei között kínáltanulási, fejlődési lehetőséget a hivatalos oktatásirendszerből kiesett tanulók számára, hogy elérjéksaját céljaikat.

A modulok tervezésénél kiemelt szempont volt, hogya tevékenységek életszerűek legyenek, valódi kihívástjelentsenek a tanulóknak, a kihívásnak való megfele-lés igénye ösztönözze a tanulót meglévő tudások,képességek használatára, és azok fejlesztésére, meg-határozott célok elérése érdekében.

Kompetencia alapú fejlesztés A programban kompetencia alapú fejlesztés történik,amelynek célja a szocializációs és a tanulási utak sajá-tos, komplex támogatása, mely megalapozza a tanuló


3

a kommunikációs kompetenciák mint célok és megjelenésük a modulban

Cél Megjelenésük a modulban

1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma

A diák a mindennapi élethelyzetekben fel-ismeri a kommunikációs helyzeteket, szán-dékokat, ezek társas törvényszerűségeithatékonyan alkalmazza.

A modulok végrehajtása során olyan, mármegtapasztalt kommunikációs helyzeteketés szándékokat igyekszik reflektív módonfelismertetni és elemeztetni, amelyek haté-kony és készségszintű alkalmazása a modulelvégzése során elvárható a tanulóktól.

KA_04_00_00 2010.10.14. 9:34 Page 3


4


2. Olvasás, írott szöveg megértése

A tanuló különböző írott szövegeket értőenolvas: tömören, saját szavaival összefoglal-ja az olvasottak lényegét, és kérdéseketfogalmaz meg a szöveggel kapcsolatban.

A modulok alkalmazása olyan szituációkatteremt, amelyekben a tanuló számára válikfontossá a szövegek megértése, értelmezé-se, és az ezzel járó előnyök megélése jóté-kony hatással van az olvasás és szövegértésfejlődésére, mind a motivációs, mind a szö-vegértéshez szükséges képességek fejlődé-se szempontjából.

3. Írás, szövegalkotás

A tanuló nyelvtani szabályok megfelelőalkalmazásával, a célhoz illeszkedően fejeziki gondolatait írásban.

Az alkalmazás és végrehajtás során az írás-beliség kiemelt jelentőségű, amelynek tar-talmi és formai oldalának helyessége atanuló érdekévé válik. Remélhetőleg azérdekalapú szituációk megélése az írás for-mai és tartalmi minőségének folyamatoskontrolligényét fejleszti ki a tanulóban.

4. Vizuális, képi kommunikáció

A tanuló széleskörűen ismert, társadalmi-lag elfogadott képi jelrendszereket értel-mez. Írott szövegben ábrákat, képeket, táb-lázatokat értelmez, az általa írott szövegetsaját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egé-szíti ki.

A modul a képek, vizuális jelek, ábrák, táblá-zatok elemzéséhez szükséges képességeketazok készítésével igyekszik fejleszteni,bemutatva fontosságukat és szerepüket akommunikációs helyzetekben.

5. Elektronikus média útján történő kommunikáció

A tanuló a különböző elektronikus csator-nákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezeli, azokbansaját értékrendjének megfelelően tudato-san válogat. Lehetőségeihez mérten kom-munikációt is kezdeményez, törekszik azalapszintű felhasználó kompetenciák meg-szerzésére.

A modul végrehajtása során kiemelt fontos-ságú az elektronikus média eszközeivelmegszerezhető tudás, és az eszközök általnyújtott kommunikációs lehetőségekkihasználása és alkalmazása, továbbá azalkalmazáshoz szükségek képességek fej-lesztése.

KA_04_00_00 2010.10.14. 9:34 Page 4


5


6. Művészeti tevékenységekben megnyilvánuló kommunikáció

A diák nyitott a különböző zenei, vizuális,mozgásos művészeti alkotások iránt, eze-ket önmaga számára értelmezi, és sajátérdeklődésének, lehetőségeinek megfelelő-en önkifejezésre is alkalmazza.

A modul alkalmazása során a művészetialkotások kiemelt szerepet kapnak, egyrészta bennük kódolt tudás, árnyalt kifejezési for-mák elemzése és alkalmazása céljából, más-részt a művészeti alkotások mint megvalósí-tási/valósulási minőség egyetemleges érték-ként és követelményként jelennek meg.

7. A kommunikáció értékelése

A tanuló érti és értelmezi a kommunikációspartnerek célját és szándékát, vita eseténpró és kontra érveket sorakoztat fel.Kommunikációs helyzetekben kritikai gon-dolkodást alkalmaz.

A modul végrehajtása során a projektszerűmegvalósítás miatt folyamatos a szóbelikommunikáció és a vita, amelyek során ala-kítják ki a projekt egészét. Természetesen aviták során kiemelt jelentőségű a ténysze-rűség fenntartása. Az érvelésben és a véle-mények formálásában a reflexióra adottlehetőségek biztosítják az alkalmazás fej-lesztését.

KA_04_00_00 2010.10.14. 9:34 Page 5


6

A részmodul címe

A részmodul óraszáma

A részmodulhoz tartozó segédletek1. változat 2. változat

1. részmodulEz vagyok én… és ilyen

szeretnék lenni…8 6

1. melléklet: Szempontok a felhívóplakát elkészítéséhez

2. melléklet: Szempontok a felhívólevél elkészítéséhez

3. melléklet: Elemzési segédlet az elő-adásokhoz

4. melléklet: Változási terv

5. melléklet: Tanácsadói napló (tanári)

6. melléklet: Tanácsadói napló (tanu-lói)

7. melléklet: Értékelő lap a Valóságshow-hoz

2. részmodul Távmunka 16 161. melléklet: Tevékenységtervező tábla

2. E-mail küldő lap

3. részmodul Adjuk el a munkánk! 3 3

1. melléklet: Szerződésminta

2. melléklet: Teljesítésigazolás

3. melléklet: Bankjegyek

4. melléklet: Pénzforgalmi bizonylatok

A részmodulokhozkapcsolódótanácsadói munka(felkészüléstámogatása,modultervkialakítása, tanulóitanácsadóiszolgáltatástámogatása)

– 25


KA_04_00_00 2010.10.14. 9:34 Page 6

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul: Ez vagyok én… és ilyen szeretnék lenni… KA_04_01_00

7

1. részmodul

ez vagyok én… és ilyenszeretnék lenni…A részmodulban újfajta kapcsolatfelvétel történik atanuló és tanár között. A kapcsolatfelvétel után a köz-vetlen tanórai foglalkozások keretében a tanulók cél-kitűzéseinek tisztázása érdekében a tanulók bemu-tatják a saját magukról alkotott képet, és kimenet-ként megalkotják a fejlődési terveket.

A részmodul végrehajtásában két utat, illetve e két útvalamely variánsát javasoljuk követni. Az első változat-ban a tanár a két fontos előkészítendő feladatot – akommunikációs csatornák kiépítése, feltérképezése ésmegújítása, bemutatók készítése – órakereten kívülvalósít meg tanácsadói szolgáltatás igénybevételével.A második változatban e két fontos célt órakeretbenkívánja elérni a tanár. Az első változatot abban az eset-ben ajánljuk, ha a tanár előzetes tanulókról alkototttapasztalatai alapján nem látja a tanórán kívüli felké-szülés eredményét garantálni vagy nem tudja ennek az„eredménytelenségnek” a következményeit kreatívmódon kezelni a foglalkozáson. A második változatotabban az esetben ajánljuk, ha a pedagógus képes aszokványos tanári közlési csatornákat és eszközöketmegváltoztatni, képes az új eszközökkel és csatorná-kon üzeneteket továbbítani a tanulóknak, ezekkel,valamint a tanácsadói szolgáltatásokkal tudja a felké-szülést támogatni és a megszülető eredményeket sze-mélyes elvárásától függetlenül felhasználni a tanulástovábbi támogatása eszközeként. A két változatot amodulleírásban nyomon követhetően jelöljük!

A két változat között a tanár elképzeléseink szerint sza-badon dönt, azonban a modul elolvasása után döntenie


. A1. A kommunikáció mint társadalmi érint-kezési forma. A6. Elektronikus média útján történő kom-munikáció. A8. A kommunikáció értékelése. B1. Önmagáról mint tanulóról alkotottelképzelések. D5. Saját életpálya-építési folyamatokmegértése, változtatások kezdeményezése

IDŐIGÉNY

.1. változat: kb. 8 tanóra + 2 óra tanó-rán kívül (8 tanóra közvetlen foglal-kozás és 1-2 tanóra felkészülés éstanácsadás [tanulónként 30-40 perc]).2. változat: kb. 6 tanóra + 6-7 óratanórán kívül (6 tanóra közvetlenfoglalkozás és 6-7 óra felkészülés éstanácsadás [tanulónként 30-40 perc])

kell arról, hogy melyik változatot választja, mert dönté-sének óratervi vonatkozásai vannak, és az óraterv módo-sítása iskolai gyakorlatok szerint eltérően ugyan, de min-denképpen hosszabb eljárás.

KA_04_01_00 2010.10.14. 9:41 Page 7

KA_04_01_00 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul: Ez vagyok én… és ilyen szeretnék lenni…

8

az első változat folyamatábrája

1. részmodul

1. foglalkozásKözös felkészülés 1.

Plakát Felhívó levelek

1. foglalkozásKözös felkészülés 2.

Tanulóibemutatók

Modulleírás Modulterv-készítés

Modulterv

2. foglalkozásBemutatók

Tanulóibemutatók

2. foglalkozásVáltozási terv

készítése

Változási terv

E-mail

Tanácsadás-igénylés

Zárás, értékelésÉrtékelő lap

Időterv aprezentációkhoz

Részmodul kész

KA_04_01_00 2010.10.14. 9:41 Page 8


9

a második változat folyamatábrája

1. részmodul

Tanári felkészülés 2.Eszközök

elkészítése

Plakát Felhívó levelek

Tanácsadói szolgáltatás

Tanulóibemutatók

Modulleírás Tanári felkészülés 1.Modulterv-készítés

Modulterv

1. foglalkozáslevezetése

Tanulóibemutatók

2. foglalkozásVáltozási tervek

elkészítése

Változási terv

E-mail

Tanácsadás-igénylés


Időterv aprezentációkhoz

Részmodul kész

KA_04_01_00 2010.10.14. 9:41 Page 9


10


. A mindennapi élethelyzetekben a kommunikációshelyzetek felismerése . A verbális és nem verbális kommunikáció alapvetősajátosságainak ismerete . A különböző elektronikus csatornákon megjelenőinformációk értékelő-értelmező viszonyulássalvaló kezelése . Kommunikáció kezdeményezése, törekvés azelektronikus kommunikációhoz szükséges alap-szintű felhasználói kompetenciák megszerzésére . A különböző zenei, vizuális, mozgásos művészetialkotások iránti nyitottság . A részmodul a kommunikációs kompetenciákközül a tanuló által meghatározott, a karrierterv-ben rögzített és kommunikációs kompetenciák fej-lesztéséhez járul hozzá.


A részmodulban a tanároknak saját és a tanulók krea-tivitását kell mozgósítaniuk. A célszerű végiggondol-niuk, hogy milyen eszközöket és tudásokat, ismerete-ket, képességeket tudnak hitelesen a modul folyama-tában, ha kell, adott helyzetben ad-hoc alkalmazni.

Célszerű a tanári felkészülés során kutatást végezniirodalmi és művészeti alkotások körében, különösfigyelemmel a tanulók életében ma és most relevánskulturális alkotásokban és tevékenységekben, mintahogy fontos a fiatalok szokásaiban elmélyedniük pl.megismerni moziba járási, zenehallgatási, internetesböngészési, szórakozási sajátosságaikat. Célszerűmegismerkedniük a CV (önéletrajz) különböző formá-ival (Europass önéletrajz), a motivációs levelek formá-ival és projektvezetés legelemibb ismereteivel.

Kiemelt jelentőségű a különböző tanulók által is hasz-nált kommunikációs technikai eszközök ismerete éshasználatba állítása, természetesen a meghatározottkeretek között. Pl. mobiltelefon, kép, film és hang rög-zítése, internetes funkciók, keresések, megosztó por-tálok, e-mail, naptár, weblapkészítő eszközök, fényké-pezőgépek és videokamerák stb. Fontos az IKT-eszkö-zök – aktív tábla, kivetítő, pc vagy laptop – használata.Fontos továbbá, hogy a tanár ezeket az eszközöketmagas szinten legyen képes kezelni, és használatukramegtanítani a tanulókat.

Mindezen előkészületek és felkészülés után a tanár-nak fel kell továbbá készülnie a folyamatos írásbelikommunikációs csatornák kiépítésére, és azokműködtetésére(levél, távirat, levelezőlap, SMS, MMS,chat, e-mail), valamint a modul megkezdésétől abemutató végéig az archiválást is segítenie és szer-veznie kell.

A tanárnak fel kell készülnie és ki kell alakítania azt atámogató tanácsadó szolgáltatást, amelyet egyénen-ként és később csoportokban a tanulók számára ren-delkezésre kell bocsátani felkészülésük és előrehala-dásuk támogatására.

A tervezés során ennek a tudásnak és kompetencia-háttérnek az elérése nagy energiát igényel, de ezbőségesen megtérül, amikor a végrehajtás történik.E háttér felméréséhez készítsen a részmodul végre-hajtásához kompetencia- és tevékenységleltárt, mely-ben rögzítse, mit képes a modul kezdetekor a tanulókszámára ajánlatként átadni, és mozgósítsa a tanuló-kat a hiányzó kompetenciáik együttes megszerzésére.Érdemes felhasználni a kompetenciakártyákat.

A részmodul pedagógiailag épít a tanulók és a taná-rok együttes tevékenységére, és kiemelt célja a tanárszerepének átstrukturálása, a tanár és a tanuló viszo-nyának átalakítása, amely más modulok alkalmazásasorán is jól használható, valamint egyaránt elvárhatóa csoport tagjaitól és a közreműködő tanároktól.

A részmodulba felhasználási szempontból bármelytudás integrálható, amelyet a tanulói csoport előze-tes felmérése vagy az egyének és a csoport egészénekismerete alapján a tanár fontosnak tart. Fontos, hogya tudások értékelése ne szorítkozzon kanonizálttudásokra, hanem tágan értelmezze a tanár az isme-retek körét, és hangsúlyosan azokra a tudásokra épít-sen, melyek a tanulók sikeres előrehaladását a tanulószámára is egyértelműen értékessé tehetik. Enneknem csak a tudásokra, hanem a képességekre is érvé-nyesnek kell lennie.

E hátterek elemzésében és kialakításában a tanárkérje a mentor támogatását, használja fel a gyerme -kekről tudható diagnosztikus adatokat és a tanulókéletkörülményeire, eddigi életsorsára és szokásairavonatkozó ismereteket, amelyeket a tanulók státus-besorolása helyett a tanuló egyéni fejlesztési céljai-nak megállapítására kell felhasználnia.

KA_04_01_00 2010.10.14. 9:41 Page 10

1. foglalkozás

Plakát- és meghívólevél készítése

Levél- és e-mail küldés elsajátítása

Időigény2 × 45 perc

Eszközök. Csomagolópapír. Író-, rajzeszközök. A csoportok számának megfelelő, eltérő színűcédulák

Forrás. 1. melléklet: Szempontok a felhívó plakát elkészí-téséhez. 2. melléklet: Szempontok a felhívó levél elkészíté-séhez


10-15 perc BELÉPTETÉS

Fontos, hogy a foglalkozásokon – mindegyiken! – aterembe a tanulók „belépnek”, azaz nem ők várjáka tanárt, hanem a tanár várja a tanulókat, egyesével éskézfogással köszönti őket. Bemutatkozik, és ő is elvár-ja a bemutatkozást, megkérdezi minden egyes diáktól,hogyan szeretné, ha szólítanák a többiek, és a megszó-lítással egyező kitűzőt készít és nyújt át a tanulónak.

10-15 perc CÉLKIJELÖLÉS

A tanár röviden ismerteti a részmodul tervét. Példáulbemutatja a folyamatábrát táblán vagy nagyobb papí-ron, rámutat az egyes lépések eredményeire, a tanáriés a tanulói feladatokra. Természetesen lehetőségetad a tanulóknak a kérdések megfogalmazására, ésmegválaszolja azokat. A tanár második lépésben afoglalkozás tervét mutatja be, és a célokat ismerteti.

30-40 perc PLAKÁTKÉSZÍTÉS (1. CSOPORTFELADAT)

A bevezető után a tanár véletlenszerűen csoportokatalakít ki. Egy csoport 3-5 főből álljon. A csoport ren-delkezésére bocsát egy nagyobb papírt és rajzeszkö-zöket. Röviden elmondja, hogy plakátot fognak készí-teni, amennyiben van lehetősége, bemutat egy-kétnívós plakátot. A plakát készítéséhez az 1. melléklet

Előnyként elérhető, hogy a tanulók eszközszintű írás-és olvasáshasználata javul, alkalmazni tudják azokata tudásokat és képességeket, melyeket az írásalkotás-hoz és szövegértéshez, valamint a szövegek elemzé -séhez szükségesek. A tanulók az írásbeliséget mintelvárt követelményt magukénak érzik, olvasási igé-nyük nő, az olvasást mint eszközt kiemelt fontosságú-nak tartják.

Fontos kihívás az olvasás gyakorlati hasznossága mel-lett kiemelni és hangsúlyt fektetni a kulturális szöve-gek értékeire, és ennek érdekében a korra jellemzővizuális és tömegkommunikációs nyomást ellensúlyo-zandó, a mesék, történetek világát feleleveníteni, amesék és történetmesélés és írás aktív gyakorlásátcélul kitűzni, akár személyes tanári példával (napló,családtörténet, eseménytörténet). A részmodul e cél-ból tartja fontosnak az archiválást és a folyamatoselőrehaladás nyomon követését.


Az 1. változatban 8 × 45 perc, amely a következő módo-kon tagolható (2 + 6, 2 + 4 + 2). A legjobb, ha minélkevesebb megszakítással áll rendelkezésre az idő.

A 2. változatban 6 × 45 perc, amely a legfeljebb 4 + 2,2 + 2 + 2 időbeosztásra tagolható.

1. változat

Az előzetes felkészülés során a részmodult vezetőpedagógus a modul végrehajtásához készítsen részle-tes, adaptált tervet, melyben meghatározza, hogymilyen módon és lépésekkel hajtja végre a feladato-kat. E felkészülés eredménye az a foglalkozásterv,mely a modulleírásra támaszkodva, a helyi sajátossá-gokat figyelembe véve a pedagógus számára bizton-sággal végrehajtható. Ez az adaptált terv a végrehaj-tás eredményeit, tapasztalatait felhasználva és be -építve a részmodul egy új variánsa, alkalmazott éskipróbált közzé tehető jó gyakorlata.


11

KA_04_01_00 2010.10.14. 9:41 Page 11

melyek a jó meghívás alapelemei:. Ki hív meg kit?. Kit hív meg?. Hova hívja meg?. Mikorra hívja meg?. Miért hívja meg?. Hogyan készüljön fel a meghívott? Stb.

. 2. változat: a tanár előzetesen elkészíti a levelet,és kiosztja a pároknak. Arra kéri őket, hogy ele-mezzék a meghívást, és keressék a következő kér-désekre a választ: . Ki hív meg kit? . Kit hív meg? . Hova hívja meg?. Mikorra hívja meg? . Miért hívja meg?. Hogyan készüljön fel a meghívott? Stb.

A válaszokat a tanulók közül a vállalkozók ismertessék.

A feladat, hogy a tanulók készítsenek a kommunikációspárjukkal közösen a megfelelő kommunikációs csa-tornáknak megfelelő meghívót. A meghívók szövegétismertessék. A tanár szólítsa fel a tanulókat, hogy ameghívásokat egymásnak a következő foglalkozás elő-készítése érdekében küldjék el most már hivatalosan is.

15-20 perc A MEGHÍVÓK ÉRTÉKELÉSE

A tanulók a meghívók közül csatornánként szimpátia-szavazással válasszák ki a legjobban tetszőt.

5 perc ZÁRÁS

A tanár röviden ismertesse a következő foglalkozásprogramját, jelezze, hogy kész segíteni a bemutatókkészítésénél, és biztassa a párokat egymás támogatá-sára. Beszélje meg, hogy a következő foglalkozást sze-retné videóra venni, kérje ehhez a tanulók vélemé-nyét, beleegyezését.

A portfólióba kerülhet:Az elkészült meghívók.

(Szempontok a felhívó plakát készítéséhez) nyújtsegítséget.

A csoportmunka ideje alatt segíti a csoportokbanfolyó munkát.

A kiadott idő leteltekor felszólítja a csoportokat,mutassák be a plakátot. A csoportok munkáját a cso-portok értékeljék. Az értékeléshez a tanár ne adjonelőzetes szempontot, de adjon lehetőséget az értéke-lés megbeszélésére.

10-15 perc ADATGYŰJTÉS A KOMMUNIKÁCIÓSCSATORNÁKRÓL (2. CSOPORTFEL-ADAT)

A tanár ismerteti a kommunikációs alapsémát (üze-net – csatorna – vevő). Azt a feladatot adja ki csopor-toknak, hogy gyűjtsenek cédulákra (a cédulák csopor-tonként eltérő színűek legyenek) minél több kommu-nikációs csatornát/eszközt. Egy cédulára egy eszköztírjanak, majd a kommunikációs csatornák/eszközökközül minden csoporttag válasszon egyet, melyet leg-jobban használni szeret, és azt nevével jelölje meg.Segítségül példákat mondhat a tanár: telefon, e-mail,chat, SMS, levél stb. Jó lenne, ha a tanár az írásbelicsatornákat részesítené előnyben, pl. zárja ki az élő-szót, mondjuk azzal, hogy némák vagy nincs lehetősé-gük személyesen beszélni.

A csoportok a cédulákat egy közös papírra ragasszákfel. A csoportok között kapcsolat céljából a diákoktalálják meg a kommunikációs „párjukat” (kommuni-kációs pár az azonos eszközt előnyben részesítők). Atanár e kommunikációs csatornákat/eszközöket tar-talmazó papírt őrizze meg vagy jegyezze fel.

30 perc PÁROS FELADAT

Az azonos kapcsolatot írók alkossanak párokat. Atovábbiakban kommunikációs pároknak nevezzükőket. A feladat előkészítésekor a tanár két változatközül választhat:

. 1. változat: A tanár ismerteti a levelet a 2. mellék-let (Szempontok a felhívó levél készítéséhez) sze-rint. Mondja el, hogy ez egy meghívó levél, amelyarra szólít fel, hogy a következő foglalkozáson bekell mutatkoznia minden egyes tanulónak, és abemutatkozás módját mindenki szabadon választ-hatja meg. A tanár a tanulókkal összegezze, hogy


12

KA_04_01_00 2010.10.14. 9:41 Page 12

ló kér az értékelések után. Kéri a tanulókat, hogy aportfóliómappában helyezzék el a bemutatójuk rész-leteit.

45 perc ZÁRÁS – VÁLTOZÁSI TERVEKELŐKÉSZÍTÉSE

Mit tanultunk ma? Mindenki kap 3 ragasztós cédulát(post-it), amelyre 3 dolgot írhat fel.

A tanár elmondja, hogy a játék célja egy komoly elő-adás, amelynek a műfajában a játék során megegyez-nek, s amelynek a tartalma is nyitott. Fókuszáljonarra, hogy a tanulók megértsék: a sikeres életvezetés-nek egyik kulcsa a kommunikáció. Példaként megem-lítheti az önéletrajzot is, megígérheti, hogy küld ilyetelektronikusan. Megemlítheti, hogy a munkafelvételés sikeres munkavégzés során is milyen jelentőségevan minőségi szóbeli kommunikációnak, és ez hogyanjavíthatja/segítheti munkavállalóként a fiatalt, de tér-jen ki és emelje ki annak jelentőségét is, hogy milyenfontos tudni és hatékonyan kommunikálni a szemé-lyes tulajdonságaikról.

A tanár elmondja, mit jelent a változás kommunikáci-ós szempontból, mi tart ő szükségesnek ahhoz, hogya tanulók sikeresek legyenek. Az ismertetőben a kom-munikációs képességekre fókuszál (lásd Dobbantókommunikációs kompetenciák), de ezeket lefordítja atanulók nyelvére, s ezeket praktikusan előzetesenflipcharton rögzíti.

A tanulók ötletrohammal bővítik a kommunikációsképességek listáját, majd szavazással rangsorolják alistát.

A tanulók a lista alapján, a kiadott minta felhasználá-sával, önálló munkával előzetes változási tervet készí-tenek. A változási terv szempontjait a 4. melléklet tar-talmazza. Az új elemeket be kell írniuk a listába.Amennyiben van rá lehetőség, ezt elektronikusan, kiscsoportban, számítógépen végzik. Idő hiányábanmegegyezhetnek abban, hogy határidőre elküldike-mailben. Ez esetben a tanár adjon értelmezés jelle-gű segítő választ a tanulók kérdéseire.

A tanár jelzi, hogy e rangsor alapján előkészíti a követ-kező foglalkozás menetét, és kéri a tanulókat, értékel-jék a foglalkozást, adjanak tanácsot a következő fog-lalkozás menetére. Megállapodnak abban, hogy akövetkező instrukciót már levél formájában, praktiku-san e-mailben kapják meg.

2. foglalkozás

Tanulói és tanári bemutatók


Eszközök. Bemutatóhoz szükséges anyagok. Ragasztós cédulák (post-it). Flipchart papír. Írószerek. Nyomtatványok, kitűzők. Videokamera. Számítógép. Aktív tábla

Forrás:. 3. melléklet: Elemzési segédlet az előadásokhoz. 4. melléklet: Változási terv. 7. melléklet: Értékelő lap a Valóságshow-ról


30-40 perc BELÉPTETÉS, MŰSORTERV KÉSZÍTÉSE

A már előzőekben ismertetett módon fogadja a tanára tanulókat. A tanár a bemutatókról nem vagy csakkeveset tud, ezért a beléptetés után a tanár a tanulók-kal közösen készítsen műsortervet: ki mikor és meny-nyi időt kér.

20 perc BEMUTATÓK BEVEZETÉSE

A tanár ismerteti a bemutatók menetét. A bevezetés-ben térjen ki az értékelés lehetőségére, és ezzel kapcso-latosan produkciónként adjon egy értékelési szempont-sort minden tanulónak, és magyarázza el az értékelésmenetét. Fontos szabályként ismertesse, hogy a hozzá-szólások fő elemeit írja le mindenki. Az elemzési segéd-let elkészítéséhez a 3. mellékletben talál szempontokata tanár, az ebben szereplő szempontsort módosíthatjaattól függően, hogy az előzetes felkészülés során melyikterületet tartja során hangsúlyosabbnak.

Már itt adjon lehetőséget a vitára, és közösen fogad-ják el a menetet, azaz készüljön fel a tanár terveimódosítására, legyen nyitott a javaslatokra.

A tanár segédkezik a bemutatók során, az értékelés-nél szót ad, flipchart papíron a nevek mellett jegyziazokat a legfontosabb elemeket, melyeket a prezentá-


13

KA_04_01_00 2010.10.14. 9:41 Page 13

2. változat

1. foglalkozás

Előzetes tanári felkészülés

. Részletes adaptált terv készítése. Plakát- és levélkészítés . Levél- és e-mail küldés. Tanácsadói szolgáltatás igény szerint

Forrás. 1. melléklet: Szempontok a felhívó plakát elkészí-téséhez. 2. melléklet: Szempontok a felhívó levél elkészíté-séhez. 3. melléklet: Elemzési segédlet az előadásokhoz. 4. melléklet: Változási terv. 5. melléklet: Tanácsadói napló (tanári). 6. melléklet: Tanácsadói napló (tanulói)

A részmodul megkezdése előtt legalább 10 munka-nappal a modult vezető pedagógus lehetőleg plakátotkészít, melyben felhívja a játékban való részvételre atanulókat, ez különösen fontos, hiszen tanórára óra-rend szokta beszólítani a tanulót és nem plakát. Azüzenet eljuttatásának eszköze lehet e-mail vagy SMS,ehhez persze a tanulók címeit össze kell gyűjteni. Haehhez szükséges felkészülés, javaslunk egy külön fog-lalkozást, akár szabadidőben, melynek célja a tanulókközötti kommunikációs csatornák és eszközök feltér-képezése. (Az első esetben erre külön foglalkozás ter-vezhető.) A plakát vagy más módon megfogalmazottüzenet legfontosabb tartalmi elemeit az 1. melléklettartalmazza. A pedagógus minden tanulónak különszemélyre szóló meghívót küld, melyben ismerteti alegfontosabb felkészülési feladatokat (2. melléklet).

A felkészülési időben a tanár már szervezett keretek-ben tanácsadói szolgáltatást nyújt.

A részmodulban a tanulók saját választott kommuni-kációs eszközeikkel ismertetik, melyek a legfontosabbtulajdonságaik, megismerik, társaik hogyan látjákőket, és személyes elemzést végeznek (3. melléklet).

A tanár kötelezően, amelyik diák vagy diákcsoportvállalkozik rá, bemutathat vagy prezentálhat egyművészeti/kulturális alkotást, akár a populárist is,egy produkciót, amely számára referenciaértékű.

A tanár tanulmányozásra átadja a diákoknak az aján-lott irodalmi művek, multimédiás és videoanyagok,zeneművek stb. listáját. Lehetőleg könnyen (interne-ten, könyvtárban) elérhetőek legyenek. Egyes műve-ket fénymásolatban, kép esetén színes másolatban isátadhat.

ÉrtékelésA tanulók a munkafolyamatban végeznek támogatóértékelést, amennyiben a tanár szükségét látja a tevé-kenységének további tervezéséhez, kidolgozhat egykérdőívet. A kérdőív elkészítéséhez a 7. mellékletbentalál szempontokat a pedagógus. A kérdőív értékelé-se, elemző munkája közös munka legyen. A következ-tetéseket lehet rögzíteni flipcharton, és rendszeresenérdemes megismételni. A kérdőív mindenkori céljalegyen, hogy a tanulók szükségleteinek megfelelőprogramszolgáltatás valósuljon meg, azaz képeslegyen a tanár a tanulók igényeit maximálisan figye-lembe venni.

Alkalmazni lehet a kompetenciakártyákat is a java-solt értékeléseknél.

A portfólióba kerülhet:. Produktumok reflexióval (tanuló, tanulótárs,tanár, szülő stb.). Önreflexió a tanulási folyamatról. Visszacsatolás a foglalkozásról

Változatok 1. A levél készítése két variánsban történhet.2. Pályázat írható ki a plakát készítésre. A leírást lásd

az 1. mellékletben.3. Szabadidőben e-mail használatot segítő képzés

szervezhető.


14

KA_04_01_00 2010.10.14. 9:41 Page 14

2. foglalkozás

Tanulói és tanári bemutatók


Eszközök. A bemutatóhoz szükséges anyagok. Flipchart. Post-it, filcek. Nyomtatványok, kitűzők. Videokamera. Számítógép. Aktív tábla. Kommunikációs kompetenciák tanulók számáraérthető módon flipcharton rögzítve

Forrás. 3. melléklet: Elemzési segédlet az előadásokhoz. 4. melléklet: Változási terv. 7. melléklet: Értékelő lap a Valóságshow-hoz

A foglalkozás meneteA foglalkozás megkezdését előzze meg a helyszín elő-készítése, a technikai feltételek biztosítása.


A tanár az előkészítésben tanácsadói tevékenységgelmár támogatta a produkciók elkészítését, ezért való-színű pontos információkkal rendelkezik azokról.Célszerű ezen információk birtokában a produkcióksorrendjét előre elrendezni, és ezt egy műsorlapon aterembe belépő tanulóknak átadni.

Fontos, hogy a foglalkozásokon – mindegyiken! – aterembe a tanulók „belépnek”, azaz nem ők várják atanárt, hanem a tanár várja a tanulókat, egyesével éskézfogással köszönti őket, bemutatkozik, és ő is elvár-ja a bemutatkozást, megkérdezi minden egyes diák-tól, fiataltól, hogy hogyan szeretné, ha szólítanák atöbbiek, és a megszólítással egyező kitűzőt készít ésnyújt át a tanulónak.

20 perc BEMUTATÓK BEVEZETÉSE

A tanár elmondja a bemutatók menetét. Amennyibenaz előkészítés során sikerült erre megnyernie egytanulót, ezt a feladatot rábízhatja.

A modul időkeretében történik az elemzés alapján azönálló munka, mely során a tanuló egyénileg alakítjaki a személyes változási tervét (4. melléklet).

A pedagógus, ha szükségét érzi, az értékelés soránpozitív megerősítést adhat, de kerülje az értékelést.Jó és kívánatos, ha a tanár is készül meglepetéskéntvalamilyen bemutatóval, amit a foglalkozáson előad,de ezt akár előzetesen is bejelentheti.

Ha technikailag biztosítható, és a tanulók beleegyez-nek, a bemutatókat videóra vehetik. Erre a tanár fel-tétlenül kérjen engedélyt, és vitassák meg a felvételcélját és értékét.


15

KA_04_01_00 2010.10.14. 9:41 Page 15

Amennyiben van rá lehetőség, ezt elektronikusan, kiscsoportban, számítógépen végzik. Idő hiányábanmegegyezhetnek abban, hogy határidőre elküldik e-mailben. Ez esetben a tanár adjon értelmezés jelle-gű segítő választ a tanulók kérdéseire.

A tanár jelzi, hogy e rangsor alapján előkészíti a követ-kező foglalkozás menetét, és kéri a tanulókat, értékel-jék a foglalkozást, adjanak tanácsot a következő fog-lalkozás menetére. Megállapodnak abban, hogy akövetkező instrukciót már levél formájában, praktiku-san e-mailben kapják meg.

A tanár tanulmányozásra átadja a diákoknak az aján-lott irodalmi művek, multimédiás és videoanyagok,zeneművek stb. listáját. Lehetőleg könnyen (interne-ten, könyvtárban) elérhetőek legyenek. Egyes műve-ket fénymásolatban, kép esetén színes másolatban isátadhat.

Változatok . Pályázat írható ki a plakát készítésre. A leírást lásdaz 1. mellékletben.. Szabadidőben e-mail használatot segítő képzésszervezhető.

értékelés

A tanulók a munkafolyamatban végeznek támogatóértékelést, amennyiben a tanár szükségét látja a tevé-kenységének további tervezéséhez, kidolgozhat egykérdőívet. A kérdőív elkészítéséhez a 7. mellékletbentalál szempontokat a pedagógus. A kérdőív értékelé-se, elemző munkája közös munka legyen. A következ-tetéseket lehet rögzíteni flipcharton, és rendszeresenérdemes megismételni. A kérdőív mindenkori céljalegyen, hogy a tanulók szükségleteinek megfelelőprogramszolgáltatás valósuljon meg, azaz képeslegyen a tanár a tanulók igényeit maximálisan figye-lembe venni.

Alkalmazni lehet a kompetenciakártyákat is a java-solt értékeléseknél.

A portfólióba kerülhet:. Produktumok reflexióval (tanuló, tanulótárs,tanár, szülő stb.). Önreflexió a tanulási folyamatról. Visszacsatolás a foglalkozásról

A bevezetésben térjen ki az értékelés lehetőségére, ésezzel kapcsolatosan produkciónként adjon egy érté-kelési szempontsort (3. melléklet) minden tanulónak,és magyarázza el az értékelés menetét. Fontos sza-bályként ismertesse, hogy a hozzászólások fő elemeitírja le mindenki.


A tanár segédkezik a bemutatók során, az értékelésnélszót ad, flipchart papíron a nevek mellett jegyzi azokata legfontosabb elemeket, melyeket a prezentáló kér azértékelések után. Kéri a tanulókat, hogy a portfólió-mappában helyezzék el a bemutatójuk részleteit.

45 perc ZÁRÁS – VÁLTOZÁSI TERVEKELŐKÉSZÍTÉSE

Mit tanultunk ma? Mindenki kap 3 ragasztós cédulát(post-it), amelyre 3 dolgot írhat fel.

A tanár elmondja, hogy a játék célja egy komoly elő-adás, amelynek a műfajában a játék során megegyez-nek, s amelynek a tartalma is nyitott. Fókuszáljonarra, hogy a tanulók megértsék: a sikeres életvezetés-nek egyik kulcsa a kommunikáció. Példaként megem-lítheti az önéletrajzot is, megígérheti, hogy küld ilyetelektronikusan. Megemlítheti, hogy a munkafelvételés sikeres munkavégzés során is milyen jelentőségevan minőségi szóbeli kommunikációnak, és ez hogyanjavíthatja/segítheti munkavállalóként a fiatalt, de tér-jen ki és emelje ki annak jelentőségét is, hogy milyenfontos tudni és hatékonyan kommunikálni a szemé-lyes tulajdonságaikról.

A tanár elmondja, mit jelent a változás kommunikáci-ós szempontból, mi tart ő szükségesnek ahhoz, hogya tanulók sikeresek legyenek. Az ismertetőben a kom-munikációs képességekre fókuszál (lásd Dobbantókommunikációs kompetenciák), de ezeket lefordítja atanulók nyelvére, s ezeket praktikusan előzetesenflipcharton rögzíti.

A tanulók ötletrohammal bővítik a kommunikációsképességek listáját, majd szavazással rangsorolják alistát.

A tanulók a lista alapján, a kiadott minta felhasználá-sával, önálló munkával előzetes változási tervet készí-tenek. Az új elemeket be kell írniuk a listába.


16

KA_04_01_00 2010.10.14. 9:41 Page 16

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 1. melléklet: Szempontok a felhívó plakát elkészítéséhez KA_04_01_01

17

1. melléklet

szempontok a felhívó plakát elkészítéséhez

Amennyiben a pedagógus a részmodul 1. változatát valósítja meg, a plakát az előkészületi foglalkozáson szüle-tik. Értelemszerűen ebben az esetben értelmezni kell a funkcióját és szerepét. Ebben az esetben – esetleg atanulók meghívása helyett – át kell gondolni, hogy másokat hívunk-e meg, vagy a játékra való ösztönzés érde-kében több plakátot készítünk csoportokban.

Amennyiben a pedagógus a részmodul 2. változatát valósítja meg, a plakát nem a foglalkozáson, hanem a taná-ri felkészüléskor készül el, de érdemes egy-két tanulót bevonni már az előkészítő munkába. A bevonandókatérdemes pályázati úton kiválasztani. Érdemes pályázati felhívást közzétenni és ezt a formát – pályáztatást – abeavatottság érdekében fenntartani. Ha rendelkezésre áll a a tanulók elérhetősége, javasolt a plakátot számuk-ra e-mailen elküldeni vagy SMS-ben felhívni a figyelmüket arra, hogy a plakát hol érhető el. A segítő tanulók táb-lázatos formában már összegyűjthetik a társaik e-mail címét és telefonszámát. A plakát minimum két héttel avalós foglalkozás előtt kerüljön ki!

mit tartalmazzon feltétlenül a plakát?

Általános elemek . Személyesség: ÉN, a tanár, MI a tanárok névvel (a a személyes támogatás biztosítása!) . TE, a diák és a TI, a csoport személyes fontosságá-nak hangsúlyozása . A játék izgalmának előzetes felkeltése . A játék örömének és az alkotásnak a fontossága. Az értékek pluralitásának biztosítása . Eszközök és tevékenységek sokszínűsége

Tartalmi elemek A plakáton a játékra való felhívást közli a pedagógus,tartalmazza a következő hívó szavakat:

. Játék, amelyet Te és ÉN/MI közösen alakítunk. . Játék, amelynek célja, hogy önmagad légy, sikeresés boldog.. Játék, amelyben ÉN/MI tanácsadóként segítünk,ha elakadsz.. Játék, amelynek célja, hogy miközben egyre jobbansikeres leszel az írásban, a szövegalkotásban és azolvasásban.. Megismered a csoportod tagjait, és sikeresen tud-játok támogatni egymást. . A játék addig tart, ameddig akarod, de érdemeslesz folytatnod. . Minden, amit szeretsz a világból, amit hozol,nekünk fontos. . Időpontok, helyszín, kezdés, megjelenés. . Belépő (visszajelentkezés) . Készülj! Levelet fogsz kapni! . Ha nincs még, nyiss azonnal e-mail postafiókot.(Név) segít a létrehozásában (helyszín, időpont).Jól jársz, ha van!

KA_04_01_01 2010.10.14. 9:34 Page 17

KA_04_01_01 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 1. melléklet: Szempontok a felhívó plakát elkészítéséhez

18

KA_04_01_01 2010.10.14. 9:34 Page 18

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 2. melléklet: Szempontok a felhívó levél elkészítéséhez KA_04_01_02

19

2. melléklet

szempontok a felhívó levél elkészítéséhez

általános elemek

Amennyiben a pedagógus a részmodul 1. változatátvalósítja meg, a meghívólevelet/-üzenetet a tanulókkommunikációs párban készítik el. Az üzenet eljutta-tása a tanulók feladata.

Amennyiben a pedagógus a részmodul 2. változatátvalósítja meg, a levelet valóságos levélként kell elké-szíteni, és zárt borítékban kell eljuttatni a tanulóknak.Ha rendelkeznek a tanulók e-mail címmel, e-mail-ben, is eljuttatja a tanár a meghívót.

tartalmi elemek

1. változat eseténSzia (keresztnév)!

Szeretnélek meghívni a következő foglalkozásra, aholegy játékot szeretnénk közösen játszani. A játék célja,hogy minél többet tudjunk meg rólad.

Én (a kommunikációs pár tagjának a neve) azttudom rólad, hogy:. Ezeket ismered, tudod:. Ezeket vagy képes sikerrel végrehajtani:. Ebben már bizonyítottál: . Ebben várunk tőled segítséget:

A bemutatkozó játék során mit javaslok megmutatni:

Én ezt tudom rólad, és TE mit tudsz magadról?

A Valóságshow-ban való részvételed feltétele, hogykészíts bemutató előadást magadról. A bemutatólehet: szöveg, vers és próza, de összegyűjthetsz képe-ket, zenéket, filmeket is. Legyen benne egy olyan rész,amely a legfontosabb emlékeidről és élményeidrőlszól. Az előadásod második része arról szóljon,

hogyan képzeled el az életedet 5-10 év múlva.Igyekezz minél több dolgot vagy csak a számodra leg-fontosabbat elmondani. Lehet ez egy történet vagycsak egy meghatározó esemény, de mindenképpenderüljön ki rólad valami olyasmi, amit rajtad kívülsenki sem tud, vagy csak kevesen, és TE a legfonto-sabb értéknek tartasz.

A művedet elő kell adnod – előttünk. Előadhatod, szó-ban, írásban, táncban, énekben, rajzban, képregény-ben, kivágott képekből, esetleg interneten és sajátweblapodon: azaz bárhogy. Az előadásodat 10-15percre tervezd, minden technikai segítséget meg-adunk produkciódhoz!

Mi fogjuk értékelni az előadásod, de ne félj ettől, mertaz értékelés csak arról szól: mi az, amivel kiegészítikaz előadottakat, azaz csak gazdagodhatsz tőle.

Ha kell, segítek neked. Tanácsadásért keress engem akövetkező email címen (…) vagy egyszerűen egyeztes-sünk időpontot. Kérünk, írd le előre, mit tervezel, delegalább gondold végig, mint ahogy azt is gondold át,miben vársz segítséget, hogy jobban tudjak segíteni.

Jó munkát és várlak: Helyszín és időpont megnevezése.

2. változat eseténSzia (keresztnév)!

Minden, amit itt olvasol, meglepetés, kérlek/kérünk,maradjon titokban a terved és tervünk! Ugye Te is sze-retsz meglepetést, ajándékot kapni? Próbáljuk megegyütt!

Én/Mi (tanárok keresztnevei) azt tudjuk rólad, hogy: . Ezeket ismered, tudod: . Ezeket vagy képes sikerrel végrehajtani:. Ebben már bizonyítottál: . Ebben várunk tőled segítséget:

KA_04_01_02 2010.10.14. 9:35 Page 19

KA_04_01_02 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 2. melléklet: Szempontok a felhívó levél elkészítéséhez

20

A játék során ebben számíthatunk rád:

Mi ezt tudjuk rólad, és TE mit tudsz magadról?

A Valóságshow-ban való részvételed feltétele, hogykészíts bemutató előadást magadról. A bemutatólehet: szöveg, vers és próza, de összegyűjthetsz képe-ket, zenéket, filmeket is. Legyen benne egy olyan rész,amely a legfontosabb emlékeidről és élményeidrőlszól. Az előadásod második része arról szóljon,hogyan képzeled el az életedet 5-10 év múlva.Igyekezz minél több dolgot vagy csak a számodra leg-fontosabbat elmondani. Lehet ez egy történet vagycsak egy meghatározó esemény, de mindenképpenderüljön ki rólad valami olyasmi, amit rajtad kívülsenki sem tud, vagy csak kevesen, és TE a legfonto-sabb értéknek tartasz.

A művedet elő kell adnod a többiek előtt. Előadhatod,szóban, írásban, táncban, énekben, rajzban, képre-gényben, kivágott képekből, esetleg interneten éssaját weblapodon: azaz bárhogy. Az előadásodat 10-15 percre tervezd, minden technikai segítséget meg-adunk produkciódhoz!

A többiek értékelik az előadásod, de ne félj ettől, mertaz értékelés csak arról szól: mi az, amivel kiegészítikaz előadottakat, azaz csak gazdagodhatsz tőle.

Ha kell, segítünk. Tanácsadásért keress minket a követ-kező e-mail címen (…) vagy egyszerűen kérj időpontot.Kérünk, írd le előre, mit tervezel, de legalább gondoldvégig, mint ahogy azt is gondold át, miben vársz segít-séget, hogy felkészülhessünk. Tanácsadóként minden-kinek szeretnénk segíteni, de a rendelkezésre állóidőkorlátozott: tanácsadói időd 90 perc, melyet 3 részlet-ben vehetsz igénybe. Ha írsz, MI válaszolunk, ez növel-heti az idődet, mert az nem számít bele a rád szánt 90percbe.

Jó munkát és várunk!

Helyszín:

Időpont:

BÓNUSZ

Ha van kedvenced, példaképed és szívesen bemutat-nád (szüleid, rokonaid, társaid, tanáraid közül vagy akedvenc színészeid, zenészeid, híres embereid közülazt a személyt, akit tisztelsz valamiért) ezt is megte-heted. Ha meg tudod hívni és eljönne, meghívhatodvendégként, hogy meséljen magáról. Ha van kedvenczenéd, filmed, képed, tárgyad, versed, írásod, esetlegTe is készítettél már valamit, amit fontosnak gondolszbemutatni, tedd meg, csak ügyelj az időre, mert min-denkinek be kell mutatkoznia!

KA_04_01_02 2010.10.14. 9:35 Page 20

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 3. melléklet: Elemzési szempontok az előadásokhoz KA_04_01_03

21

3. melléklet

Elemzési segédlet az előadásokhoz

(Ide írd a társad nevét!)

Témák

Ez vagyok Én Ez szeretnék lenni Példakép

Ez a legérdekesebb az előadásodban!

Ez egyszerűen fantasztikus!

Ebben segíthetnél nekem is!

Ebben segítek neked!

KA_04_01_03 2010.10.14. 9:35 Page 21

KA_04_01_03 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 3. melléklet: Elemzési szempontok az előadásokhoz

22

KA_04_01_03 2010.10.14. 9:35 Page 22

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 4. melléklet: Változási terv KA_04_01_04

23

4. melléklet

Változási terv

Példák területenként Ezt szeretném elérni

Képes leszek:. Bemutatkozni.. Önéletrajzot írni.. Életrajzot írni.. Történetet mesélni.. Másokra figyelni.. Másokat segíteni.. Másokat megérteni.. Levelet írni.. Űrlapokat kitölteni.Stb.

Segítséget várok és segítséget tudok adni:

Értékelés: . Sikeresen teljesítettem a kitűzött felada-tokat…. Kimaradtak feladatok…. Más feladatokat teljesítettem…. Új feladatokat határozok meg…

Képes leszek: . Szövegeket elolvasás utánI. elmesélni,II. lerajzolni képregényben, III. megfilmesíteni.

. Lényeges dolgokat vázlatosan elmondani.. Kérdéseket feltenni, ha valamit nemértek.

Stb.

Segítséget várok és segítséget tudok adni:

Értékelés:

. Sikeresen teljesítettem a kitűzött felada-tokat…. Kimaradtak feladatok… . Más feladatokat teljesítettem… . Új feladatokat határozok meg…

KA_04_01_04 2010.10.14. 9:35 Page 23

KA_04_01_04 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 4. melléklet: Változási terv

24

KA_04_01_04 2010.10.14. 9:35 Page 24

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 5. melléklet: Tanácsadói napló KA_04_01_05

25

5. melléklet

tanácsadói napló

A tanácsadói tevékenység nem korrepetálás, hanem afelkészüléshez, valamint az előrehaladáshoz szüksé-ges és igényelt segítségnyújtás. E tevékenységnekakkor van értelme, ha az igény a tanulótól származik.Fontosságát és értékét a tanuló érti és tiszteli, ennekérdekében az igénybevételtől az értékelésig célszerűkomolyan adminisztrálni és formai és tartalmi kellé-kekkel ellátni.

Célszerű megállapodni abban, hogy nincs korrepetálás,de aki az adott feladat/feladatok végrehajtásáhozsegítséget kér, az kaphat tanácsadói támogatást. A fel-adat/feladatok kiosztásánál mindig a tanár határozzameg, hány tanácsadói órát ad a tanulóknak személyreszabottan, azaz az adott feladatra jutó tanácsadói szol-gáltatást elosztja a csoportlétszámmal. A szolgáltatástegyénileg és csoportosan is igénybe lehet venni. Akiadott feladatnál nem veszi igénybe, átviheti a követke-ző feladatra, kölcsön is adhatja, de erről értesítse atanárt írásban, a közösen megállapított kommunikáci-ós csatornán. (Javasoljuk az e-mailes kapcsolattartást.)

A tanácsadói tevékenységben preferáljuk azt, aki írás-ban kér segítséget, azaz az írásbeli segítség igény -bevételének korlátlan a lehetősége. A személyestanács adói tevékenységet célszerű naplóban vezetni,melyben a kiadott feladatra jutó tanácsadói szolgál-tatásmennyiséget és az igénybevételt tanulónkéntrögzítjük. A tanácsadói napló lehet – és célszerűenlegyen is – nyilvános.

Azok a tanulók, akik tanácsadók szeretnének lenni, azadott feladatnál jelezhetik, hogy tanácsaikkal segítiktársaikat, és ők is felkerülnek a nyilvános tanácsadóilistára, ebben az esetben a naplót is vezethetik.A tanácsadói munkát célszerű valamilyen többletjog-gal és/vagy -szolgáltatással elismerni, esetleg a tan -órai tervező munkába aktuálisan bevonni az erre vál-lalkozókat. Persze ennek eredménye lehet az, hogymindenki tanácsadó lesz valamiben.

a tanácsadói napló ajánlottszerkezete

Igénylőlap

A tanácsadás folyamataA közösen kialakított megoldás leírása, illetve azigénybevett tanácsadói szolgáltatás időtartama

Az igénylő(k) neve:

Az igényelt tanácsadóiszolgáltatás ideje

Az igényelt tanácsadóiszolgáltatás időtartama

Problémák, melyekheztanácsadói segítségetigényelsz…

Szerinted milyenok/okok idézték előa problémát?

Milyen megoldásimódokat tudsz vagyjavasolsz?



Az igényelt tanácsadóiszolgáltatás valós idő-tartama

Problémák, amelyeketmegoldottak

Megoldási módok

KA_04_01_05 2010.10.14. 9:35 Page 25

KA_04_01_05 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 5. melléklet: Tanácsadói napló

26

A tanácsadás értékeléseAz igénybevevő értékelése a tanácsadói munkáról.A tanácsadó értékelése az igénybevevő együttműkö-déséről.



Az igényelt tanácsadóiszolgáltatás valós idő-tartama

Az igénybevevő értéke-lése a tanácsadói mun-káról (kialakítható egyelégedettségi skála ésegy szöveges leírás is)

A tanácsadó értékeléseaz igénybevevő együtt-működéséről

Közösen megfogalma-zott javaslatok a tanács -adói tevékenység fejlesz-tésére…

Közösen megfogalma-zott javaslatok a szolgál-tatást igénybevevők-nek…

KA_04_01_05 2010.10.14. 9:35 Page 26


27

6. melléklet

Tanácsadói napló


Az igényelt tanácsadói szolgáltatás ideje

Az igényelt tanácsadói szolgáltatás időtar-tama

Problémák, melyekhez tanácsadói segítsé-get igényelsz

1. ............................................................................

2. ............................................................................

3. ............................................................................

4. ............................................................................

Szerinted milyen ok/okok idézték elő a problé-mát?

1. ............................................................................

2. ............................................................................

3. ............................................................................

4. ............................................................................

Milyen megoldási módokat tudsz vagy java-solsz?

1. ............................................................................

2. ............................................................................

3. ............................................................................

4. ............................................................................

igénylőlap

KA_04_01_06 2010.10.14. 9:36 Page 27


28



Az igényelt tanácsadói szolgáltatás valósidőtartama

Problémák, amelyeket megoldottak…

1. ............................................................................

2. ............................................................................

3. ............................................................................

4. ............................................................................

Megoldási módok…

1. ............................................................................

2. ............................................................................

3. ............................................................................

4. ............................................................................

a tanácsadás folyamata

KA_04_01_06 2010.10.14. 9:36 Page 28


29



Az igényelt tanácsadói szolgáltatás valósidőtartama

Az igénybevevő értékelése a tanácsadóimunkáról

1 2 3 4 5

Szöveges értékelés

A tanácsadó értékelése az igénybevevő együttműködéséről

1. ............................................................................

2. ............................................................................

3. ............................................................................

4. ............................................................................

Közösen megfogalmazott javaslatok a tanács -adói tevékenység fejlesztésére

1. ............................................................................

2. ............................................................................

3. ............................................................................

4. ............................................................................

Közösen megfogalmazott javaslatok a szolgál-tatást igénybevevőknek

1. ............................................................................

2. ............................................................................

3. ............................................................................

4. ............................................................................

a tanácsadás értékelése

KA_04_01_06 2010.10.14. 9:36 Page 29


30

KA_04_01_06 2010.10.14. 9:36 Page 30

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 7. melléklet: Értékelő lap a Valóságshow-ról KA_04_01_07

31

7. melléklet

Értékelő lap a Valóságshow-ról

Karikázd be, hányasra értékeled az alábbiakat!

A felnőttek felkészültsége 1 2 3 4 5

A show érdekessége/izgalmassága 1 2 3 4 5

Tanulmányi munkám 1 2 3 4 5

Alkotásaim 1 2 3 4 5

A csapatmunkánk 1 2 3 4 5

Magatartásom 1 2 3 4 5

Szorgalmam 1 2 3 4 5

KA_04_01_07 2010.10.14. 9:36 Page 31

KA_04_01_07 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 7. melléklet: Értékelő lap a Valóságshow-ról

32

Válaszolj a kérdésekre a beírt szavak bekarikázásával!

Mennyi írásos munkát, cikket, verset, novellát,riportot, könyvet, fogalmazást, kutatási naplótkészítettél?

Sokat Keveset Semmit

Mennyi tárgyat, tablót, modellt készítettél? Sokat Keveset Semmit

Mennyi új dolgot tanultál? Sokat Keveset Semmit

Mennyit unatkoztál? Sokat Keveset Semmit

Mennyit jártál a könyvtárban? Sokat Keveset Semmit

Mennyit jártál az informatikateremben? Sokat Keveset Semmit

Mennyit kísérleteztél, kutattál, jegyzeteltél,lexikonoztál a projekthéten?


Mennyit lógtál? Sokat Keveset Semmit

Mennyit dolgoztál az iskolán kívül a felnőttek-kel?


Mennyi segítséget kaptál az önálló munkáhozattól, aki a feladatot adta?


Figyelembe vették-e az ötleteid? Sokat Keveset Semmit

Volt-e izgalmas dolgokban részed? Sokat Keveset Semmit

Mi keltette fel legjobban az érdeklődésedet?

A plakát A felnőttek személye Az előzetes megbeszélés Semmi

KA_04_01_07 2010.10.14. 9:36 Page 32

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 7. melléklet: Értékelő lap a Valóságshow-ról KA_04_01_07

33

Mi tetszett a foglalkozásokon?

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

Mit javasolnál a következő foglalkozásokra?

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

KA_04_01_07 2010.10.14. 9:36 Page 33

KA_04_01_07 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 1. részmodul – 7. melléklet: Értékelő lap a Valóságshow-ról

34

KA_04_01_07 2010.10.14. 9:36 Page 34

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 2. részmodul: Távmunka KA_04_02_00

35

2. részmodul

távmunka

A Távmunka részmodul értelemszerűen épít az előzőrészmodul eredményeire. A részmodulban a távmun-ka egyrészről azt jelenti, hogy az egyes kialakítottcsoportok egymástól függetlenül dolgoznak (de ter-mészetesen mód és lehetőség biztosított a csoport-eredmények megismerésére), másrészről a tanulóktámogatása segítségkérés alapján kizárólag levél,e-mail formájában történik. Ennek célja, hogy a tanu-lók megszokják és ismerjék a feladatkiosztás és fel-adatvégzés ezen formáját, szövegértésük és szöveg-alkotásuk fejlődjön.

A részmodulban a tanulók és az őket segítő felnőtteka változási tervekkel dolgoznak tovább, illetve végle-gesítik azokat, és meghatározzák a legfontosabb fej-lesztendő területeket és fejlesztési feladatokat.Kijelölik az együttműködő kis csoportokat (2, maxi-mum 5 fő). A fejlesztési feladatokon a tanulók kis cso-portban dolgoznak, és ennek eredményeit megoszt-ják egymás között, továbbá új felkészülési feladatokathatároznak meg.

E részmodulban is két változat került leírásra (1. és 2.változat). Az első változatban a tanár nem épít atanácsadói munkára, és kevéssé épít a tanulók sza-badidős öntevékenységére. A második változatban,ha a tanár az előző részmodulban sikeresen kiépítet-te a tanácsadói szolgáltatás kereteit, és lehetőségevan a tanácsadást folytatni, akkor e részmodul kereteiközött is tudja folytatni, jobban és erősebben támasz-kodva a tanulók tevékenységére.

A megelőző részmodulban megtörtént a tanulók elő-zetes felkészülése, bemutatója és annak értékelése,valamint a közösen összeállított kommunikációs kom-petencialista és változási terv elkészült, mely listábólaz is kiderül, hogy a tanulók mire vállalkoznának, ésmiben várnak és kérnek segítséget, valamint mibentudnák támogatni egymást a távmunka keretében.

A tanárok e modul során már ezeknek a terveknek azelemzései után kezdik meg a modul tervezését és a fej-lesztést meghatározott területeken. A modul 4 × 4 órásidőkeretében és a modulok közötti felkészülési időbenkizárólag az alapvető kommunikációs kompetenciák fej-lesztését lehet megcélozni, és e területeken eredménytelérni. A tanulók motiváltságát az első változatnál úgylehet elérni, hogy fenn kell tartani a tanulók játék irántielkötelezettségét, a második változatnál a folyamatoskommunikációt írásban és szóban a tanácsadói szolgál-tatások keretei között vagy azon túl, levelezéssel, SMS-sel stb. lehet elérni. A motiváció fenntartása természete-sen a gyakorlatban ilyen élesen nem elválasztható, atanárnak meg kell találnia a legmegfelelőbbet, a tanulókképességeinek, tudásának és attitűdjének megfelelően.


. A4. Írás, szövegalkotás. A6. Elektronikus média útján történő kom-munikáció. B3. A tanulási folyamat tervezése és szer-vezése. B6. Tanulási források felhasználása. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. 1. változat: 4 × 4 tanóra közvetlenfoglalkozás, a foglalkozáson az első4 órából 1-2 óra közös felkészülés.2. változat: 4 × 4 óra közvetlen foglal-kozás, a foglalkozáson 8-12 óra taná-csadói foglalkozás kis csoportban

KA_04_02_00 2010.10.14. 9:36 Page 35

KA_04_02_00 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 2. részmodul: Távmunka

36

az első változat folyamatábrája

2. részmodul

Modulleírás Tanárimodulterv-készítés

Javasoltmodulterv


Részmodul kész

Változási tervJavasolt

tevékenységlista

Közösmodulterv-készítés

Foglalkozás 1.

Modulterv Tevékenységlista

Tevékenységpontos leírása

Plakátmérlegelendő

E-mail

1. Időbeosztás 2. Tevékenységek meghatározása 3. Csoportbeosztás4. Tevékenységek terve 5. Tevékenységek megvalósításához segítség 6. Szemléltetőeszköz

Tanulói felkészülés a

3. részmodulra önállóan

Tanulói felkészülés: a 3. részmodulra

tanácsadói támogatással

Foglalkozás levezetése

1–4-ig

Kis csoportos munka

KA_04_02_00 2010.10.14. 9:36 Page 36


37

a második változat folyamatábrája

2. részmodul

Pályázat abevonásukra

Plakát nem

igen

Modulleírás Modulterv-készítés Modulterv

E-mail


Részmodul kész

Karrierterv Tevékenységlista

Bevonja-ea tervezésbea tanulókat

Pályázatifelhívás

Modulterv-készítés Modulterv Tevékenységlista

Tevékenységpontos leírása

Plakát

E-mail

1. Időbeosztás 2. Tevékenységek meghatározása 3. Csoportbeosztás4. Tevékenységek terve 5. Tevékenységek megvalósításához segítség 6. Szemléltetőeszköz

Tanulói felkészülés a

3. részmodulra önállóan

Tanulói felkészülés: a 3. részmodulra

tanácsadói támogatással

A foglalkozás levezetése

Kis csoportos munka

Tevékenység pontos leírása

KA_04_02_00 2010.10.14. 9:36 Page 37


38


. A mindennapi élethelyzetekben a kommunikációshelyzetek felismerése. A verbális és nem verbális kommunikáció alapvetősajátosságainak ismerete . A különböző elektronikus csatornákon megjelenőinformációk értékelő-értelmező viszonyulássalvaló kezelése. Kommunikáció kezdeményezése, törekvés azelektronikus kommunikációhoz szükséges alap-szintű felhasználói kompetenciák megszerzésére


A részmodul pedagógiai hátterének leírása szinte egé-szében megegyezik az első részmodulban írtakkal,ezért értelemszerűen azokat nem ismételjük.

A részmodul végrehajtása során támaszkodni kell azelőző részmodulban született és a modultervezésnélmár rendelkezésre álló kommunikációs változási ter-vek elemzésére. Ezekből a leírásokból kiolvasható,hogy a tanulók milyen területeken szeretnének előre-lépni. A modultervezés alapja tehát a közösen megál-lapított fejlesztési lista, mely a „ráhangoló” moduleredményeképpen megszületett.

Remélhető, hogy a ráhangoló modul bebizonyította, etudás- és kompetencia-háttér elérése nagy energiátigényel a tervezés során a tanártól, de bőségesenmegtérült a végrehajtáskor.

Mindezek alapján a tanár a részmodul sikere érdeké-ben továbbra is készítsen, most már a folyamat részle-tes tartalmi ismeretére alapozva a részmodul végrehaj-tásához kompetencia- és tevékenységleltárt, amelybenrögzítse, mit képes a modul kezdetekor a tanulók szá-mára ajánlatként átadni, és mozgósítsa a tanulókat ahiányzó kompetenciák társaikkal közösen történő meg-szerzésére. Ebben építsenek a Dobbantó kompetencia-kártyákra. Ezeket az ajánlatokat a modul közös tervezé-sekor mindkét esetben mutassa be a tanulóknak.


1. változat A részmodulleírás nem tartalmaz kész recepteket,csak alapeljárást, melyet a modult alkalmazó tanár arészmodulterv készítéséhez használhat fel. Az eljárás

értelemszerűen négy alkalommal ismétlődik, illesz-kedve a 4 × 4 óra feldolgozásához.

A részmodul végrehajtásának tanári tevékenységei 3fő tevékenység csoportba sorolhatók:

. Foglalkozás előtti tevékenységekA tanulókkal folytatott a levelezés vagy előkészítőszemélyes találkozók, tanácskozások, ezek a taná-ri tevékenységek a második változatnál sűrűbbenfordulnak elő.. Foglalkozáson történő tevékenységekEzek tárgya lehet az előző modulban elért eredmé-nyek elemzése, a feladatok értékelése, a közvetlentanórai tevékenység menedzselése, a következőmodul érdekében történő előkészítő tevékenység.Az első változatban e tevékenységek a hangsúlyosak. . Foglalkozás utáni tevékenységekFolyamatos írásbeli és szóbeli kapcsolattartás,tanári és tanulói tanácsadói tevékenység, tanulóifelkészülés.

Figyelem!A részmodul-leírás ezeket az eljárásokat egyszer mutat-ja be, de értelemszerűen négyszer kell az alkalmazónakvégiggondolnia, terveznie, végrehajtania, elemeznie,értékelnie és a következő foglalkozást előkészítenie!

Tanári felkészülés a foglalkozáshozA tanári felkészüléshez elengedhetetlen, hogy a tanu-lóktól beérkezzenek vagy jó időgazdálkodás eredmé-nyeképpen előzetesen rendelkezésre álljanak a válto-zási tervek. A tervek elemzése során az alábbi szem-pontok szerint szükséges elemző táblákat, grafikono-kat, valamint táblázatokat készíteni elektronikus for-mában, melyeket a tanulók számára majd be kellmutatni és át kell adni:

. fejlesztendő területek és vállalások,. segítségkérések,. segítségnyújtások elemzése tanulónként abból aszempontból, hogy melyek azok a területek, ame-lyeken a leginkább szükség van segítségre.

Az elemzés után a tanárnak meg kell határoznia,hogy a foglalkozásokon mely tevékenységet ajánljakis csoportban történő feldolgozásra, valamint azt isel kell döntenie, kik legyenek a csoport javasolt tagjai.

A tevékenységeket a tanulók forgószínpad-szerűenvégzik, azaz minden tevékenységben egyszer résztvesz minden tanuló.

KA_04_02_00 2010.10.14. 9:36 Page 38

3. Kép- és szövegalkotás. Önéletrajz készítése – Europass alkalmazása. Szöveges használati utasítás készítése a mobilte-lefonhoz vagy más kedvelt eszközhöz . Rajzos használati utasítás készítése mobiltelefon-hoz vagy más kedvelt eszközhöz. Képregény készítése egy megtörtént eseményről. Egy vers írása tetszőleges ritmusra vagy szabadonEgy kedvenc dallam alá szövegírás . Egy kitalált osztálytárs élettörténete rajzban, kép-regényben vagy írásban. Egy hetünk az iskolában, képzeletbeli napló készí-tése videojegyzetekkel . Rádiós újságírói feladat megoldása – Hangzóanyag(riport) készítése kedvenc témában. Tévés újságírói feladat megoldása – Riportkészítéskedvenc témában . Nyomtatott vagy internetes újságírói feladat meg-oldása – Újságcikk készítése kedvenc témában. Mobiltelefonon 2 perces klip készítése . Újság készítése az aznapi (heti) legfontosabbhírekről

A tevékenységterületekből célszerű egy foglalkozásralétszámtól függően csoportonként hármat kiválaszta-ni, és a tevékenységet részletesen leírni a következőszempontok szerint: 1. Azt várom a csoporttól, hogy készítsen egy… (pl. a

termék, eredmény pontos leírását)2. Azt várom a csoporttól, hogy mutassa be, hogyan

dolgozott és hogyan jutott az eredményre… (a bemutatás javasolt formái, de feltétlenüljelezzük, hogy ettől el lehet térni)

3. Azt várom a csoporttól, hogy szabadon és bármitfelhasználva dolgozzon, de tartsa az időkeretet.

Ajánlatokat is megfogalmazhat a munka elvégzésére,amelyet egy egyszerű táblázatos formában elkészítettfoglalkozástervvel segíthet. Ehhez segítséget az 1. mel-lékletben talál (Tevékenységtervező tábla). Célszerű atervezőtáblát bemutatni, esetleg a segítőkkel egy ter-vezést bemutatószerűen eljátszani.

1. TERVKÉSZÍTÉS . Mérjétek fel a csoportban, ki miben tudná segítenia legjobban a feladat megoldását. Mérjétek fel,milyen lépések vezetnek el a feladat megoldásához.. Mérjétek fel, a rendelkezésre álló időt hogyanosztjátok be lépésenként.

Az alábbiakban megadunk néhány javasolt tevékeny-ségterületet, de alapvetően abból kell kiindulni, amit atanulók már tudnak, vagy amely tevékenység bemuta-tása, szemléltetése egyszerű, és rendelkezésére állnaka szükséges eszközök, feltételek. A választáskor az isfontos szempont legyen, hogy az adott tevékenység sze-repel-e a tanár saját tanári kompetenciahálójában.Ha nem, a helyi lehetőségek ismeretében megszervez-heti külső szereplő részvételét,. Az is nagyon fontos,hogy a tanár e tevékenységterületek és tevékenységekbővítésében, támaszkodjon a Dobbantó program másszakmai anyagaira pl. a kompetenciakártyákra.

Javasolt tevékenységterületek1. Jel- és jelértelmezés-fejlesztés. Titkosírás-ábécé készítése és azzal üzenet írása. Siket jelnyelv készítése, esetleges ismertetése . Térképkészítés az iskoláról és az iskolába jutásról. Gyakran használt jelek a tanulás során, matemati-

kai jelek és azok jelentése. Zenei jelek és jelentésük. Sorolja fel milyen jelekkel találkozott már, mitjelentenek ezek a jelek, jelmagyarázat-készítés

2. Az információgyűjtés fejlesztése. Útvonaltervezés útvonaltervezővel – Egy kirándu-lás megtervezése . Hogyan keressek a könyvtárban? – Egy kedvenckönyv megkeresése . Hogyan keressek lexikonban? – Egy vagy több szókeresése. Hogyan keressek a térképen? – Egy város, ország-rész, hegység, tenger stb. keresése . Hogyan keressek információt a szórakozáshoz azinterneten? – Mozi-, színházi előadás, kiállítás,táncos hely keresése. Hogyan keressek állást az interneten, ha szeretnékelhelyezkedni? – Álláskereső oldalak használata. Hol és hogyan találok információt a tévéműsorok-ról?. Hol és hogyan találok információt a világ éshazánk eseményeiről?. Hogyan keressek az Iinterneten a tanuláshozinformációt? – A Google, Wikipédia, SulinetDigitális Tudásbázis keresők használata. Hogyan vásároljak az interneten?. Hogyan hirdessek az interneten, ha el szeretnékadni valamit?. Társkeresés – Barátkereső oldalak az interneten. Hogyan készítsek jegyzetet egy szövegből?


39

KA_04_02_00 2010.10.14. 9:36 Page 39

1–4. foglalkozás

Eszközök. Számítógépek internet-hozzáféréssel. Aktív tábla. Videokamera. Borítékok. Kitűzők. Az előző részmodulban elkészült változási tervekés tanácsadói naplók. Flipchart papír, post-it

Forrás. 2 melléklet: E-mail küldő lap

A foglalkozás meneteAz első változat alkalmazása esetén egy foglalkozá-son a tanár előkészíti a következő foglalkozásokat.A második változat alkalmazásakor elmarad ez azelőkészítő foglalkozás.


A tanár az előkészítésbe bevonta a tanulókat, meghí-vó leveleket küldött, és a tevékenységeket előre meg-vitatta, esetleg már vannak segítői is a tanulók közül,akikre a foglalkozáson támaszkodhat. A tanulók azon-ban még nem rendelkeznek pontos információkkal afoglalkozásról.

A foglalkozás helyszínét berendezte, és a tanulókatcsoportba osztotta. A tevékenységek tervei és a kitű-zők a csoport munkaasztalain várják a tanulókat.Természetesen eszközöket is szükség szerint biztosíta munkához, akár asztalonként. A változási terveketés a tanácsadói naplókat a falon elhelyezte.

Minden csoportnál vagy egyénnél van 5 db a tanár ésa segítő nevére címzett, valamint 10 üres címzettmezős e-mail űrlap, és 10 kör-email űrlap (2. mellék-let: E-mail küldő lap).

Fontos, hogy a foglalkozásokon – mindegyiken! – aterembe a tanulók lépnek be, azaz nem ők várják atanárt, hanem a tanár várja a gyermekeket segítőivel,egyenként kézfogással köszönti őket. Néhány kérdésttesz fel: Hogy érzed magad? Kész vagy-e a feladatokelvégzésére? Van-e valami kívánságod? Stb. Majdmegmutatja a csoportasztalokat, és segítőivel leültetiőket.

2. FELADATKIOSZTÁS, SZEREPOSZTÁS. Határozzátok meg a legfontosabb szerepeket!. Osszátok fel a feladatokat a szereplők között! . Határozzátok meg a határidőket az egyes felada-tokra!

3. FELADATOK ELLENŐRZÉSE. Határozzátok meg, hogy belső és/vagy külső ellen-őrzést kívántok-e alkalmazni, továbbá döntsétekel, ki és mikor végezze az ellenőrzést. Ezt mint fel-adatot a feladattervezőben is jelöljétek.

4. BEMUTATÓ KÉSZÍTÉSE. Határozzátok meg a bemutató formáját, idejét ésa bemutatót, bemutatókat!. Határozzátok meg, mennyi időt szántok a bemuta-tó elkészítésére, és milyen feladatok megoldásaszükséges a bemutató megvalósításához!

Célszerű a leírás mellé egy szemléltetőeszközt (pl.használati utasítást a keresendő, alkalmazandó web-oldal nyomtatott képét, képregényt, kész CV-t, újság-lapot, kottát, egy nyomtatott útvonaltervet, rovásíráststb.) is csatolni.

A tanárnak pontosan meg kell határoznia, hogy hánycsoportot alkot, és a feladatra tervezett idő elégséges-e,amely az előkészítést és értékelést levonva 180-200perc, akkor, ha mindenki minden feladatot elvégez.Pl.: 4 csoport esetében négy 20 perces feladat időigé-nye 4 × 20 × 4 perc, azaz 320 perc, ebben az esetben acsoportok egy foglalkozáson négy tevékenységbenelvben 16-féle megoldást tudnának a foglalkozásvégén felmutatni, de a rendelkezésre álló idő kevés.

Mindezeket a tanárnak mérlegelnie, számolnia és ele-meznie kell. Fontos elemzési szempont, hogy a felada-tok és tanulók ismeretében hány csoportot alkot, ésegy feladatra mennyi időt szán. Javasoljuk, hogy maxi-mum 4 csoportot alkosson, és a feladatok egyenkéntne igényeljenek 10 percnél hosszabb időt. Ebben azesetben 4 × 10 × 4 perc, azaz 160 perc áll rendelkezés-re. Így a 4 foglalkozáson összesen 16 féle tevékenysé-get tudnak a tanulók elvégezni, és elvben összesen16 × 16, azaz 256-féle megoldás születik.

A tevékenységek eredményei a tevékenységtervező-ben jelennek meg: 1. Időbeosztás 2. Tevékenységek meghatározása 3. Csoportbeosztás 4. Tevékenységek terve 5. Tevékenységek megvalósításához segítség 6. Szemléltetőeszköz


40

KA_04_02_00 2010.10.14. 9:36 Page 40

10 perc A KÖVETKEZŐ MODUL ÉRDEKÉBENTÖRTÉNŐ ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG

E tevékenység az első három foglalkozáson megegye-zik. A tanár arra biztatja a tanulókat, hogy a foglalko-záson kívül mutassák be egymásnak a megoldásaikat,mert a negyedik foglalkozás végén meg kell állapodni-uk a bemutatandó megoldásokban.

A negyedik foglalkozáson a tanár és a diákok meg-egyeznek, hogy következő foglalkozáson piacra veze-tik eredményeiket, a tanár elmondja, elképzeléseit akövetkező foglalkozásról. (Lásd: Adjuk el a munkánk!részmodul tanári felkészülés részét.) Megegyezneknéhány alaptételben, és a tanulók megválasztják akövetkező foglalkozást előkészítő stábot. A csoportok-nak a termékeiket, tevékenységeik eredményét piac-képessé kell tenniük, ennek érdekében tanácsadóitevékenységet vehetnek igénybe csoportonként 2-3órát, ez az ajánlott csoportszám alapján 8-12 óra, eztki kell hirdetni.

A negyedik foglalkozás végén a tanulókat fel kell szó-lítani arra, hogy foglalkozáson kívüli feladatként azértékeljék a változási terveiket az alábbi szempontokszerint:

. Sikeresen teljesítettem a kitűzött feladatokat.. Kimaradtak feladatok. . Más feladatokat teljesítettem.. Új feladatokat határozok meg.

8-12 óra FOLYAMATOS ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELIKAPCSOLATTARTÁS – TANÁRI ÉS TANULÓITANÁCSADÓI TEVÉKENYSÉG

E tevékenység során tanár az előkészítő csoporttalmegvitatja és rögzíti a következő 3 órás foglalkozásmenetét. A foglalkozásokon alakult és együttdolgozótanulók csoportjaival a tevékenységeik eredményeit/termékeit piacképessé teszi, azaz olyan formátum lét-rehozását instruálja, amely jól illeszthető az előkészí-tő csoporttal megállapodott foglalkozási menetbe.A tanácsadói napló alkalmazása itt is célszerű.

TANULÓI FELKÉSZÜLÉS A tanulói felkészülés során a tanulók csoportjai felké-szülnek az instrukciók alapján a tevékenységeik ered-ményeinek/termékeinek bemutatására.

10-15 perc AZ ELŐZŐ RÉSZMODULBAN ELÉRTEREDMÉNYEK ELEMZÉSE, A FEL-ADATOK ÉRTÉKELÉSE

A tanár elmondja a megelőző foglalkozás óta történ-teket, ismerteti, hogy kik és milyen módon kértektanácsot, milyen levelezés és egyéb formájú kommu-nikáció zajlott. Megkérdezi a tanulókat, ők mit tetteka két foglalkozás óta.

120-160 perc A KÖZVETLEN TANÓRAITEVÉKENYSÉG MENEDZSELÉSE

. A tanár ismerteti, hogy most egy (szimulált) táv-munka-feladatot végeznek, kis csoportban vagyegyénileg. A feladat pontos leírása a borítékbanvan. Minden csoport vagy egyén 5 e-mailt küldhetneki, ehhez használhatja az e-mail küldő űrlapot.A csoportok egymástól is kérhetnek segítséget,erre 10 e-mail lehetőségük van, és emellett közöskör e-maileket is küldhetnek, erre szintén 10 lehe-tőségük van. Mindenki csak írásban válaszolhat, aközvetlen szóbeli kommunikáció – mivel távmun-ka zajlik – tilos, de SMS-ben lehet segítséget kérni.A feladatokat lehet cserélni, de ellátatlan feladatnem maradhat. Egy csoport egy feladatot egyszervégezhet, és a feladatot csak írásban lehet átadni.A borítékot nem lehet továbbítani.Ideális állapotban minden csoportnak van számí-tógépe, így a fentebb leírt kommunikációt elektro-nikusan is folytathatják. Ebben az esetben nemérdemes kommunikációs korlátot felállítani éskorlátozni az e-mailek számát. Kizárólag az a meg-kötés, hogy csak írásban lehet kommunikálni. . A tanár ismerteti a forgószínpad működését:annyi forgás van, ahány feladat került kiosztásra. . A feladatokra kiszabott időt a tanár figyelemmelkíséri, ugyanakkor ő korlátlan számú támogatóe-mailt küldhet. . A tanulók megkezdik a munkát. . A tanár egy-egy munka elvégzését követően min-den csoportnak/egyénnek újabb borítékot és e-maillapokat oszt a forgószínpadnak megfelelően, ekkora csoportok a feladatokat újraoszthatják egymásközött, ha az első feladatcsomagnál cseréltek. A foglalkozáson a megoldásokat nem kell bemu-tatni.


41

KA_04_02_00 2010.10.14. 9:36 Page 41

Változatok 1. Tanácsadói tevékenység végzése a következő fog-

lalkozás előkészítése érdekében2. Tanulói felkészülés kis csoportban

értékelés

Az 1. részmodulban alkalmazott értékelő tábla adap-táció utáni használatával itt is lehet a szolgáltatástovábbfejlesztése érdekében értékelést végezni.A portfólióba kerülhetnek a keletkezett produktumok.


42

KA_04_02_00 2010.10.14. 9:36 Page 42

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 2. részmodul – 1. melléklet: Tevékenységtervező tábla KA_04_02_01

43

1. melléklet

Tevékenységtervező tábla

1. Tervkészítés

a) Mérjétek fel a csoportban, ki miben tudná segíteni a legjobban a feladat megoldását!

b) Mérjétek fel, milyen lépések vezetnek el a feladatmegoldásához, rendeljetek hozzá időt és

felelőst!

A résztvevők felsorolása Ki mihez ért legjobban?

KA_04_02_01 2010.10.14. 9:36 Page 43

KA_04_02_01 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 2. részmodul – 1. melléklet: Tevékenységtervező tábla

44

2. A feladatok ellenőrzése

a) Milyen belső ellenőrzést alkalmaztok, azaz egyes feladat-megoldási lépéseknél kívánjá-

tok-e a felelőst megkérdezni a feladatteljesítésről?

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

b) Milyen külső ellenőrzést alkalmaztok, azaz egyes feladat-megoldási lépésnél kívánjátok-e

a külső szereplővel ellenőriztetni a munkát?

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

3. Bemutató készítése

A bemutató formájának meghatározása (pl. rajzban, szóban; szóban és rajzban, írásban vagy

ezek kombinációjával).

.........................................................................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................

A bemutató idejének meghatározása percben:....................................................................................

A bemutatót végző személy meghatározása: .......................................................................................

KA_04_02_01 2010.10.14. 9:36 Page 44

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 2. részmodul – 2. melléklet: E-mail küldő lap KA_04_02_02

45

2. melléklet

E-mail küldő lap

Címzett:

Másolatot kap:

Tárgy:

Címzett:

Másolatot kap:

Tárgy:

KA_04_02_02 2010.10.14. 9:37 Page 45

KA_04_02_02 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 2. részmodul – 2. melléklet: E-mail küldő lap

46

Címzett:

Másolatot kap:

Tárgy:

Címzett:

Másolatot kap:

Tárgy:

KA_04_02_02 2010.10.14. 9:37 Page 46


47

Címzett:

Másolatot kap:

Tárgy:

Címzett:

Másolatot kap:

Tárgy:

KA_04_02_02 2010.10.14. 9:37 Page 47


48

Címzett:

Másolatot kap:

Tárgy:

Címzett:

Másolatot kap:

Tárgy:

KA_04_02_02 2010.10.14. 9:37 Page 48


49

Címzett:

Másolatot kap:

Tárgy:

Címzett:

Másolatot kap:

Tárgy:

KA_04_02_02 2010.10.14. 9:37 Page 49


50

KA_04_02_02 2010.10.14. 9:37 Page 50

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul: Adjuk el a munkánk! KA_04_03_00

51

3. részmodul

adjuk el a munkánk!A részmodulban a kommunikációs változási tervekreépített, kis csoportban végzett fejlesztő tevékenysé-gek eredményét/termékét mutatják be a résztvevőcsoportok vagy csoportok tagjai. A bemutató egyelképzelt vásár keretében történik, ahol a megállapo-dás alapján létrejött szabályok között lehet megvásá-rolni és eladni egyes termékeket. A vásár megszerve-zése a termékek előkészítéséből, a szabályok kialakí-tásából, rögzítéséből, a vásár lebonyolításából és avásár értékeléséből áll. A vásár egy verseny, amelynekeredményességét a csoportok vagy egyének bevéte-leiből lehet megítélni. Itt nem már nem szükséges kétkülön változatot alkalmazni, a közös felkészülés érde-kében azonban a tervezett háromórás keretből egyórát a felkészülésre kell szánnia a tanárnak.


. B3. A tanulási folyamat tervezése és szer-vezése. B6. Tanulási források felhasználása. B8.A tanulási folyamat értékelése. E3. A munka, a társadalom és a gazdaságkapcsolatának megértése. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. 3 tanóra + 4-6 óra tanácsadói szolgál-tatás abban az esetben, ha a tanulókigénylik és a tanár kész a tanácsadóiszolgáltatás biztosítására

mely célok eléréséhez járulhozzá? Kommunikációs kompetenciák Szövegértés, szövegalkotás, szóbeli kifejezés, bemuta-tókban előnyös tulajdonságok, pozitív tartalmak szó-beli kommunikálása. Vizuális, képi kommunikáció,grafikonok szerkesztése számítógéppel bemutatókeretében.

Tanulási kompetenciák Tanulási források keresése, átfogó természettudomá-nyi enciklopédiák használata, interneten keresőolda-lak, tudástárak használata.

Előnyként elérhető, hogy a tanulók eszközszintűírás- és olvasáshasználata javul, alkalmazni tudjákazokat a tudásokat és képességeket, amelyek az írás-hoz, a szövegalkotáshoz, a szövegértéshez és -elem-zéshez szükségesek. A tanulók az írásbeliséget mintelvárt követelményt magukénak érzik, olvasási igé-nyük nő, az olvasást mint eszközt kiemelt fontossá-gúnak tartják. Ebben a részmodulban a marketin-geszközök olvasása, elkészítése, a vásárlással kap-csolatos ajánlatkészítés és szerződéskötés kereteiközött gyakorolhatják a tanulók az olvasáshoz ésszövegértéshez, továbbá a szövegalkotáshoz kapcso-lódó képességeiket.

KA_04_03_00 2010.10.14. 9:55 Page 51

KA_04_03_00 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul: Adjuk el a munkánk!

52


A részmodul pedagógiai hátterének leírása szinte egé-szében megegyezik az első részmodulban írtakkal,ezért értelemszerűen azokat nem ismételjük meg.


Ha a tanár az első két részmodulban a 2. változatotválasztotta, akkor ebben a részmodulban már ki -emelt jelentőségű a tanári és tanulói együttműködéskiterjesztése a felkészülés idejére. Ezzel mindkét fél(tanár és tanuló) ösztönözve van arra, hogy a foglalko-zások hatékonyságának növelése érdekében a fejlesz-tési folyamatot mindinkább kiterjessze a foglalkozá-sokon kívüli tevékenységekre. Ebben a tanácsadóitevékenységen túl az írásbeli kommunikációt támoga-tó levelezés is segíthet, amelynek gyakoriságábantapasztalható növekedés a modul alkalmazása soránaz egyik elvárt eredmény.

A részmodul végrehajtása során támaszkodni kell azelőző modulban született és a modultervezésnél márrendelkezésre álló produktumokra, valamint a válto-zási tervek elemzésére. Ezekből a produktumokból ésleírásokból érzékelhető, hogy a tanulók milyen terüle-teken szeretnének előrelépni, milyen eredményeketértek el, és milyen produktumokat készítettek. A rész-modul tervezésének alapja tehát a közösen megálla-pított fejlesztési lista, a változási terv és a termékek,amelyeket a Távmunka c. részmodulban állítottak elő.

A részmodul leírása nem abban nyújt segítséget, hogymely területeket fejlessze a tanár, mert ez mindenalkalmazói helyszínen a tanulók igényei alapján vál-tozik, hanem abban kíván segítséget nyújtani, hogymilyen lépéseket tegyen a sikeres egyéni fejlesztésérdekében, milyen környezetet teremtsen a foglalko-zásokon, és milyen módon ösztönözze a tanulókat atevékenységek kiterjesztésére a tanórán és a modu-lon kívül időre is.

A tanár, ha az előző két modulban a 2. változatotválasztotta, a korrepetálás helyett kialakította atámogató tanácsadó szolgáltatást, amelyet egyénen-ként és csoportokban a tanulók rendelkezésre bocsá-tott a felkészülés és az előrehaladás támogatására,valamint a foglalkozás tervezésére. Ezt más esetek-

ben és helyzetekben is alkalmazhatja. Remélhetőlega tanulók közötti segítő hálózatot is létrehozta.

Mindezek alapján a részmodul sikere érdekébentovábbra is készítsen – most már a folyamat részletestartalmi ismeretére alapozva – a részmodul végrehaj-tásához kompetencia- és tevékenységleltárt, mely-ben rögzítse mit képes a részmodul kezdetekor atanulók számára ajánlatként átadni, és mozgósítsa atanulókat a hiányzó kompetenciák társaikkal együtt,közösen történő megszerzésére. Ezeket mutassa be atanulóknak.

A részmodulba felhasználhatósági szempontból bár-mely olyan tudás integrálható, amelyet a tanár fontos-nak tart a tanulói csoport előzetes felmérése vagy azegyének és csoport ismerete alapján. Fontos, hogy atudások értékelése ne szorítkozzon a kanonizált tudá -sokra, hanem tágan – akár populárisan – értelmezze azismeretek köreit, és hangsúlyosan azon tudásokra össz-pontosítson, amelyek a tanulók sikeres előrehaladásáta tanuló számára is egyértelművé, értékessé teheti.Ez nemcsak a tudások, hanem a képességek körében isigaz kell, hogy legyen. Ebben a részmodulban a marke-tingeszközökben és a vásárlás valóságában érdemeselőzetesen kutatnia a tanárnak, és a tervezésbe bevonttanulókkal együtt döntenie arról, hogy milyen piacte-ret fognak eljátszani (pláza, piac, webáruház stb.), ésezeket a tudásokat hatékonyan meg kell osztania a ter-vezés és végrehajtás során.

A részmodul végrehajtásának tanár tevékenységei 3 főtevékenységcsoportba sorolhatók:

. Foglalkozás előtti tevékenységekA tanári felkészülés során ebben a fejlesztési sza-kaszban a tanár már támaszkodhat a tanulók leve-lezésen vagy előkészítő személyes találkozón,tanácskozáson alapuló személyes tapasztalataira,ismereteire, tudására, valamint a Távmunka rész-modulban létrehozott, megalkotott termékekre.. Foglalkozáson történő tevékenységekAz előző modulban elért eredmények elemzése afeladatok értékelése.Közvetlen tanórai tevékenység menedzselése.. Foglalkozás utáni tevékenységekFolyamatos írásbeli és szóbeli kapcsolattartás,tanári és tanulói tanácsadói tevékenység, tanulóifelkészülés támogatása. A részmodul-leírás ezeneljárásokat leírja, de az alkalmazónak kell végig-gondolnia, terveznie, végrehajtania, elemeznie,értékelnie és előkészítenie a foglalkozást.

KA_04_03_00 2010.10.14. 9:55 Page 52

Szükség van tehát: . mintapénzre,. átutalási bizonylatokra,. nyugtatömbre,. számlamintákra,. szerződésmintákra.

A döntésnek megfelelően ki kell alakítani a pénzforga-lom rendjét, számlaszámokat kell osztani a csopor-toknak, meg kell beszélni a nyugtaadás, szerződéskö-tés, számlaadás és a bevétel regisztrációjának szabá-lyait. Gondoskodni kell a piacfelügyeletről, ez lehető-leg legyen a tanár, esetleg erre felkérhet egy olyantanulót, aki nem akar részt venni a piactéri értékesí-tésben.

Mindezekről a döntésekről írásban előre értesítenikell a csoportokat, a már kialakult kommunikációscsatornákon, e-mailben, faliújságon stb.

Kellékek előállítása . Szerződés. Teljesítésigazolás . Bankjegyek. Számla. Nyugta. Átutalási bizonylat . Bevételi bizonylat. Kiadási bizonylat

A tevékenységeket célszerű a tanulókkal véleményez-tetni, akár újabb plakát vagy levelezés formájában, ésjavaslatokat kérni a tervezet esetleges módosítására.

10–15 perc BELÉPTETÉS. A VÁSÁRI JÁTÉK KEZ-DETE

A tanár az előkészítésbe bevonta a tanulókat, meghí-vó leveleket küldött, és a tevékenységeket előre meg-vitatta. Esetleg már vannak segítői is a tanulók között,akikre a foglalkozáson számíthat, a tanulók azonbanmég nem rendelkeznek pontos információkkal a fog-lalkozásról.

A foglalkozás helyszínét berendezte, és a tanulókat cso-portba osztotta, a tevékenységek tervei, a kitűzők a cso-port munkaasztalain várják a tanulókat. Természeteseneszközöket is szükség szerint biztosít a munkához, akárasztalonként.

a foglalkozás tevékenységei

Forrás. 1. melléklet: Szerződésminta. 2. melléklet: Teljesítésigazolás. 3. melléklet: Bankjegyek. 4. melléklet: Pénzforgalmi bizonylatok

80 perc KÖZÖS FELKÉSZÜLÉS A VÁSÁRRA

A tanári felkészüléshez elengedhetetlen, hogy a tanu-lók által a Távmunka részmodulban keletkező termé-kek rendelkezésre álljanak. A változási tervek értéke-lése is kiadott feladat volt. A Távmunka részmodulbanerre vonatkozó reflexiók érdekében a tanárnak érté-kelnie kell, és feladatokat kell javasolnia. A munkacso-portok vegyenek részt a tervezésben, lehetőlegönkéntes alapon a tanácsadói tevékenység kereteiközött.

A tanári felkészülés keretei között ötletroham kereté-ben a tanár és a tanulók megállapodnak, hogy a vásár-nak milyen keretjátékot határoznak meg.

Ennek előkészítése érdekében a tanár és a tanulókosszák meg saját élményeiket azzal kapcsolatban,hogy hol és hogyan szoktak vásárolni. Érdemes atanárnak pl. egy eszköz, élelmiszer vagy egy szolgálta-tás vásárlását bemutatni. A pénzről is beszélni kell, bekell mutatni különböző fajtáit, a fizetés lehetőségeit:készpénzfizetés, átutalás, postai feladás stb. Érdemesszólni a szerződésről, a teljesítés igazolásának módjá-ról, a reklamáció lehetőségéről, a garanciáról stb.

A döntés-előkészítés érdekében az előállított termé-keket érdemes közösen csoportokba rendezni, meg-határozni, melyik tekinthető árunak és melyik szol-gáltatásnak, mert ez a piactér formáját meghatároz-hatja.

Mindezek figyelembevételével megállapodnak a piac-tér elnevezéséről, ennek a megállapodásnak megfele-lően kialakítják a vásárlás és az értékesítés szabályait.

Eldöntendő, hogy készpénzes vagy átutalási forgalombonyolódjon, szerződés alapú legyen vagy egyszerűvásárlás vagy mindezek kombinációja. Döntésüknekmegfelelően a játékhoz eszközöket is elő kell állítani.

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul: Adjuk el a munkánk! KA_04_03_00

53

KA_04_03_00 2010.10.14. 9:55 Page 53

értékelés

A modul értékelése a munkafolyamatba ágyazottantörténik.

15-20 perc AZ ELŐZŐ MODULBAN ELÉRTEREDMÉNYEK ELEMZÉSE, A FEL-ADATOK ÉRTÉKELÉSE

A tanár elmondja a megelőző foglalkozás óta történ-teket, ismerteti, hogy kik és milyen módon kértektanácsot, milyen levelezés és egyéb formájú kommu-nikáció zajlott, megkérdezi a tanulókat, ők mit tetteka két foglalkozás óta. Ismerteti a játék szabályait.

90 perc A KÖZVETLEN TANÓRAI TEVÉKENYSÉGMENEDZSELÉSE

A tanár a kialakított játékszabályoknak megfelelően ará osztott szerep szerint működik közre a foglalkozáson.

30-40 perc MEGBESZÉLÉS

A tanár a tanulókkal közösen értékeli, hogy melyikcsoport mekkora bevétellel zárta a vásárt, majd azegész modult áttekintve közösen megbeszélik élmé-nyeiket. Elemezhetik a változási terveik teljesülését,és megállapíthatják, hogy mit tekintenek eredmény-nek, és hogyan tartják fenn elért eredményeiket, afenntartást megállapodásban rögzíthetik.

Források 1. Webradio {http://www.webradio.hu/index2.php?option=content&task=view&id=84931&pop=1&page=1}

2. A gazdasági kultúra az élet kultúrája Új Pedagógiai Szemle 2000 május – http://epa.oszk.hu/00000/00035/00038/2000-05-km-Gyori-Gazdasagi.html

3. Vállalkozás az iskolában 2. http://www.adata.hu/_soros/kiadvany.nsf/daac63da410d1454c1256e320071a9a1/c42feec439b148edc1256e4a0075fd07?OpenDocument

4. Junior Achievement Magyarország © www.ejam.hu

5. Kereskedelem és marketing h t t p : / / s d t . s u l i n e t . h u / P l a y e r / d e f a u l t .a s p x ? g = 3 7 2 d d 0 2 9 - 7 2 d 7 - 4 0 a f - b 6 3 d -43f0bd83eb59&v=1&b=3&cid=05968dfc-b912-4530-9bec-3def4e1790fc

KA_04_03_00 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul: Adjuk el a munkánk!

54

KA_04_03_00 2010.10.14. 9:55 Page 54

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul – 1. melléklet: Szerződésminta KA_04_03_01

55

1. melléklet

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS

Szerződésszám: ..........................................

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS

mely létrejött egyrészről: Név: ....................................................................................................................Cím: ....................................................................................................................Igazolványszám: ............................................................................................., mint Megrendelő,

másrészről: a(z)Cégnév: ..............................................................................................................Cím: ....................................................................................................................Adószám: ..........................................................................................................Képviselője: ....................................................................................................., mint Vállalkozó között az alábbi feltételekkel:

1. Szerződés tárgya: Megrendelő a ................................... kelt árajánlat alapján megrendeli, a Vállalkozó elvállalja a ............................................................... cím alatti lakóépület klimatizáló/légkondicionáló rendszer kiépítési munkáit.

2. Műszaki tartalom: A hibátlan, rendeltetésszerű használatra alkalmas, a szabványoknak és minőségi előírások-nak megfelelő komplex kivitelezés, és az azzal kapcsolatos kiegészítő, járulékos munkákelvégzése.

3. Szerződéses ár: A szerződésben foglalt munkák vállalkozói díja: ............................................................................................................................. Ft + 25% áfa azaz (betűvel): ................................................................................................. Ft + 25% áfa

4. Teljesítési határidő: A munkavégzés megkezdésének és befejezésének időpontja.Kezdés: ..............................................................................................................Befejezés:...........................................................................................................

KA_04_03_01 2010.10.14. 9:37 Page 55

KA_04_03_01 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul – 1. melléklet: Szerződésminta

56

5. Garanciális kötelezettségek: A szerződésben meghatározott munkára Vállalkozó a jogszabályokban előírt jótállási és sza-vatossági kötelezettséget vállal. 6. Az elszámolás módja: A helyszíni átvételt követően Megrendelő a számla ellenértékét készpénzben egyenlíti ki.

7. Képviselet A felek megállapodnak abban, hogy a Megrendelő a kivitelezést megbízottja útján folyama-tosan ellenőrzi.Megrendelő helyszíni képviselője: (név, telefon).............................................................................................................................

Vállalkozó képviselője: (név, telefon).............................................................................................................................

8. Vállalkozó kötelezettségei: . Vállalja a szerződésben meghatározott munka határidőre történő teljesítését, 1. osztályúminőségben.. Munkavégzése során fokozott mértékben betartja a vonatkozó munka-, tűz-, baleset- éskörnyezetvédelmi jogszabályokban foglaltakat. . Gondoskodik a munkaterület és a közlekedő útvonalak tisztán tartásáról.. A garanciális időszak alatt az üzemszerű működés során keletkező meghibásodásokat aMegrendelő bejelentése alapján ...................................... kijavítja.

9. Megrendelő kötelezettségei . Munkaterület folyamatos biztosítása Vállalkozóval történő egyeztetés alapján.

10. A szerződés hatálybalépése: . A szerződés mindkét fél által történő cégszerű aláírással lép hatályba.

11. Egyéb: Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv és a vonatkozó-jogszabályok rendelkezései az irányadók. Szerződő felek az esetleges peres vagy peren kívü-li eljárás lefolytatására – hatáskör függvényében – a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve aFővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

Kelt: ............................, ..................... év ............................ hónap ............... nap.

.......................................... ..........................................Megrendelő Vállalkozó

KA_04_03_01 2010.10.14. 9:37 Page 56

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul – 2. melléklet: Teljesítésigazolás KA_04_03_02

57

2. melléklet

Teljesítésigazolás

A Marketing Menedzser Központ ............................................ által .................................................

megbízottal .......................................................... feladat elvégzésére kötött .............................. Ft

összegű megbízási szerződésben foglalt kötelezettségeket a Megbízó ................................ -án

maradéktalanul teljesítette.

Kelt: ............................, ..................... év ............................ hónap ............... nap.

..........................................kutatócsoport-vezető

KA_04_03_02 2010.10.14. 9:37 Page 57

KA_04_03_02 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul – 2. melléklet: Teljesítésigazolás

58

KA_04_03_02 2010.10.14. 9:37 Page 58

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul – 3. melléklet: Bankjegyek KA_04_03_03

59

3. melléklet

Bankjegyek

A jelenleg forgalomban lévő bankjegyek.

KA_04_03_03 2010.10.14. 9:37 Page 59

KA_04_03_03 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul – 3. melléklet: Bankjegyek

60

KA_04_03_03 2010.10.14. 9:37 Page 60

Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul – 4. melléklet: Pénzforgalmi bizonylatok KA_04_03_04

61

4. melléklet

Pénzforgalmi bizonylatok

KA_04_03_04 2010.10.14. 9:38 Page 61

KA_04_03_04 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 3. részmodul – 4. melléklet: Pénzforgalmi bizonylatok

62

KA_04_03_04 2010.10.14. 9:38 Page 62

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul: Rómeó és Júlia, a krimi KA_05_00_00

1

Ezeket a döntéseket az alkalmazó pedagógus hozzameg, de fontos tudnia, hogy ebben az esetben a modulegészét végig kell gondolnia és részletesebben megkell terveznie.

Ez a modulleírás a valós idejű és a magyarországi igaz-ságszolgáltatási modellhez kapcsolódó szerepekhezés eljárásokhoz rendeli a modultervet, kísérletet tévearra is, hogy mint leírás segítséget nyújtson a tanár-nak a saját döntésein nyugvó, akár kevert idők éskevert modellek szerinti tervezéshez is, pl. történelmiidőben, angolszász modell (Itáliában), a herceg a bíróés van esküdtszéke (feudális igazságszolgáltatás kere-tei között).

A prezentációs részmodul az iskolai, azaz a nagyobbközönség előtti kommunikációhoz szükséges tervezésés felkészülés lehetőségét biztosítja. Itt kerül sor amodul során kiemelt fontosságú eredmények és sike-rek bemutatására a tárgyalás keretei között, valamintaz esetleges folytatás tervezésére. A folytatás, a modulkiterjesztése már a tanulók öntevékenységére alapo-zottan, szabadidős tevékenységi keretek között kell,hogy megtörténjen. Eredményeképpen az osztálykö-zösség kialakíthatja saját „igazságszolgáltatási rend-szerét", ezzel is hozzájárulva az iskola demokratizáló-dásához. A tárgyalás nyilvános lefolytatása inspirál-hatja a forma további alkalmazását az iskola szintjén,ezáltal az érintett tanulócsoport státusa jelentősenjavulhat.

A modul az olvasás, írás és szövegalkotás készségeités képességeit fejleszti. Lehetőleg mindent írásbanrögzítsenek, és minden írásmű és alkotás elektroni-kus formában is rögzítődjék. E modulban az élőbe-széd fejlesztése is kiemelt fontosságú, különösen ariport, a vita és a beszélgetés azok a tevékenységek,amelyekben a beszéd olyan tartalmi jegyeinek fejlő-dése feltételezhető, mint például a tárgyszerűség,célorientáltság stb.

5. modul

rómeó és júlia,a krimi „HERCEGZord békülést hoz e mogorva reggel,Fejét a nap se dugja ki nekünk.Ezt megvitatjuk még a többiekkel,Aztán kegyelmezünk és büntetünk:Mert még regékbe sincsen arra szó,Mit szenvedett Júlia s Rómeó.”

William Shakespeare: Rómeó és JúliaFordította: Kosztolányi Dezső

A Rómeó és Júlia modul két tartalmi és egy prezentá-ciós részmodulból áll. A tartalmi részmodulok: aTetthely és a Nyomozás, a prezentáció a Tárgyalás.A valóságtól eltérően a tartalmi részmodulokbanelképzelhető, hogy a tevékenységek – nyomozás, vád-emelés, tárgyalás, védekezés – nem egymás után,hanem párhuzamosan zajlanak. A tartalmak inkább aszituációs játék orientációs pontjaiként szolgálnak, ésegyes személyes együttlétek tartalmi kereteit jelen-tik. A tanár eldöntheti, hogy a történelmi korba helye-zi-e el a játékot, vagy átemeli a jelen időbe. A jelen avalóságidő a tanuló számára, ez indokolhatja a valósidejű játékszervezést, de a történelmi korban történőjáték is izgalmas kihívás lehet. Ebben a döntésbenleginkább az vezérelje a tanárt, hogy mi a megismerttanulói közösség igénye. Mérlegelnie kell továbbá azt,hogy az angolszász vagy a porosz/latin típusú igazság-szolgáltatási modellt alkalmazza-e. E döntésében cél-szerű a tanulók számára legközvetlenebb és tapasz-talt igazságszolgáltatási modellt – az iskolait – is ele-meznie. Mindezen eldöntött tartalmak – jelen idő,történelmi idő, igazságszolgáltatási modell, párhuza-mosságok – biztosítják az ismeretek meghatározottköreinek közös kijelölését.

1

KA_05_00_00 2010.10.18. 15:41 Page 1

KA_05_00_00 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul: Rómeó és Júlia, a krimi

22

A modul alkalmazása során szükséges a kooperáció atöbbi modulvezető tanárral. A modul kiterjedhet aszabad időre is, ezért a bentlakásos vagy kollégium-mal rendelkező intézményben fontos egyeztetni atervet a kollégiumi nevelőtanárokkal, és összehangol-ni a kollégiumi tevékenységet az iskolaival.Amennyiben a tanulók nem bentlakásos intézmény-ben vagy kollégiumban laknak, ebben az esetben atervezés során a szabadidős tevékenység helyszíné-nek és eszközeinek biztosítására is gondolni kell.

A modul alkalmazása a tanártól a Valóságshow modul-hoz képest többletfelkészülést igényel, mivel a törté-nelmi helyszín és idő, illetve az igazságszolgáltatásmodelljeinek előzetes tanulmányozása szükséges.

A szabadidős foglalkozások nem házi feladatok,hanem az önként vállalt tanulási utak támogatásá-nak inspiratív eszközei, ezért sem számon kérni, semértékelni nem szabad és nem szükséges, ellenbenértékére, az előrehaladásban betöltött szerepéremindenképpen fel kell hívni a figyelmet.

A célzott szabadidős tevékenység során elérendő cél,hogy a tanulók élményszerűen megtapasztalják,hogy a szabad idejük eltöltése során mennyi hasznosismeretet, tudást gyűjthetnek, fejleszthetik képessé-geiket. Az élményszerű tanulás megtapasztalásapedig sarkallhatja őket arra, hogy más tanulmányiterületen is alkalmazzák e módszert. A szabadidőstevékenységek esetében e célt akkor lehet elérni, ha atanár egyre kevésbé irányítója a szabadidős tevékeny-ségeknek, sokkal inkább csak inspirál és korrekt refle-xiókat ad a szabad idő tárgyától függetlenül a tapasz-talt élményekre, és azok esetleges tanulásban betöl-tött vagy betölthető szerepére.

A modul a tanulási-tanítási folyamat célszerűségé-nek megfelelően három fő szakaszra oszlik:

1. részmodul: RÁHANGOLÁS

. Bevezetés a modul tartalmába . Szükséges eszközök áttekintése . Diákok megtanítása az eszközök kezelésére . Előzetes tudástartalmak, ismeretek felmérése,egyéni sajátosságok felmérése . Egyéni igények összegyűjtése . Modulra vonatkozó célkitűzések és szabályokmeghatározása

2. részmodul: ELSAJÁTÍTÁS

. Tudástartalmak konstruálása és képességek fej-lesztése . Új tudáselemek felépítése. Ismeretrendszer és képességrendszer egyénikonstrukciója

3. részmodul: ALKALMAZÁS

. Modul lezárásaként a megszerzett tudások ésképességek aktív alkalmazása . Projekttermékek elkészítése és prezentációja. Fejlesztő, támogató értékelés . További célkitűzések meghatározása a hangsúlyo-san fejlesztendő kompetenciákat figyelembe véve

A portfólióba kerülnek: A részmoduloknál keletkező egyéni tanulói teljesít-ményeket bemutató anyagok és az ezekhez kapcsoló-dó szöveges fejlesztő értékelések, valamint az értéke-lő lapok.

Készülhetnek a csoportos foglalkozásról fotók. A fog-lalkozások menetét lehet naplószerűen rögzíteni ésfotókkal illusztrálni. Mindezeket a modul tervezése-kor kell mérlegelni, és a tanulókkal közösen dönteni arészmodulok megkezdése előtt.

KA_05_00_00 2010.10.18. 15:41 Page 2

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul: Rómeó és Júlia, a krimi KA_05_00_00

3

összefoglaló táblázat a modulba tartozó részmodulokról, illetve az azokhoz kapcsolódó mellékletekről

A részmodul címeA



1. részmodul Tetthely 6

1. melléklet: Levél Lőrinc baráttól (tanári melléklet)

2. melléklet: Alapvető információk a helyszínről (tanári melléklet)

3. melléklet: A történet (tanári melléklet)

4. melléklet: Kérdéslista (diákmelléklet)

5. melléklet: 1. értékelő lap

2. részmodul Nyomozás 47

1. melléklet: Szerepek

2. melléklet: Folyamatábra

3. melléklet: A csoportok feladatai

4. melléklet: 2. értékelő lap

5. melléklet: Időgép

3. részmodul Tárgyalás 4 1. melléklet: 3. értékelő lap

KA_05_00_00 2010.10.18. 15:41 Page 3

KA_05_00_00 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul: Rómeó és Júlia, a krimi

4

a modul folyamatábrája

2. részmodul1. foglalkozás

Keressük a gyanúsítottat! 1–2.

16óra

47óra

16óra

A nyomozásban, a vádemelésben ésa későbbi ítélkezésben részt vevők szerepé-

nek és tevékenységének megismerése

Térkép, személyleírás és időterv készítésea történtekről


Nyomozás a tények után 1.Rekonstrukció 1.



8óra

Képregény, forgatókönyv stb. készítése atörténtekről, előkészületek a szerepjátékra

7óra

Szerepjáték visszafeléFelkészülés a tárgyalásra, a szerepek

és szituációk kiválasztása


Rekonstrukció 3.A tárgyalás előkészítése

Szerepjáték visszafelé

Modul szerkezetIdőkeretek Tevékenységek, célok, eredmények


Felkészülés6

óra

A helyszínelők feladatainak megismerése

Jegyzőkönyv a tetthelyről1. részmodul2. foglalkozásHelyszínelés

3. részmodulTárgyalás

4óra

A tárgyalás – szerepjáték

KA_05_00_00 2010.10.18. 15:41 Page 4

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul: Tetthely KA_05_01_00

5

Segédeszközként használhatja a pedagógus sajáttanulmányai során készült jegyzeteit, kérheti a tanu-lókat, hogy hozzanak, készítsenek saját maguk is ilye-neket.

Fontos, hogy a tanuló értse és lássa be, hogy jegyze-tet, rajzot, ábrát stb. készíteni annak érdekében jó,hogy képes legyen bármikor tudást szerezni, segítsé-gül hívni és azt másokkal megosztani. Érezze meg,hogy a tényszerű tudás segítség a problémák leküzdé-sében, segíti az együttműködést. Találja meg és okoz-zon örömöt az a szépség, amely egy egyedi saját jegy-zetfüzetben tetten érhető. Lássa, hogy élmény atudásszerzés, és örömöt okozhat a tanulás. Szülessena tanulóban elhatározás, hogy a saját élményszerzésiportfóliójában szerepelni fog a tanulás.

1. részmodul

tetthely

mely célok eléréséhez járulhozzá? . Ok–okozat felismerése, megkülönböztetése. Cél–eredmény felismerése, megkülönböztetése. Írott szövegben a tények felismerése, írásban való

megjelenítése. Írott szöveg képben való megjelenítése. Szöveggel kapcsolatos élmények önálló megfogal-mazása. A szövegelemzés módszereinek megismerése. A jegyzetkészítés alapsémáinak megismerése

A jegyzetkészítés során ne a sémák begyakoroltatásalegyen a cél, hanem a saját elemzési formák alkotómódon történő kialakítása és minél több egyedi meg-oldás bemutatása.


. A5. Vizuális, képi kommunikáció. B3. A tanulási folyamat tervezése és szer-vezése. B4. Tanulási források keresése. B5. Tanulási források feldolgozása. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. 6 + 4 tanóra

A részmodulban a tanulók egy képzeletbeli bűntetttetthelyén nyomoznak, azaz tényeket elemeznek,vitáznak és érvelnek. A részmodul előkészítő részé-ben erre készülnek fel. A nyomozás a mű elemzése,melynek során a tanulók a film, a dráma eredeti szö-vegének elemzéséből jutnak információkhoz. Ebben arészmodulban a tanulók alapvető ismereteket szerez-nek az információgyűjtésről.

KA_05_01_00 2010.10.18. 15:41 Page 5

KA_05_01_ 00 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul: Tetthely

6


Szakmai háttér

A tanár ismerje Shakespeare életét és munkásságá-nak főbb állomásait, a történelmi kor öltözködési,étkezési, viselkedési és kulturális szokásait. Ismerje akor Itáliáját, építészetét és művészetét. Ismerje a drá-mát, annak több népszerű feldolgozását, filmet, musi-calt stb. Ismerje meg a helyszínelés, nyomozás lehet-séges formáit.

Pedagógiai háttér

A tanár tervezze meg a részmodul végrehajtását.Lehetőség szerint már a részmodulra való felkészülésfolyamataiba vonja be a tanulókat, gyűjtessen velükinformációkat. A felkészülés során a tanulóknakmutasson sémákat a gyűjtemény készítéséhez, a jegy-zeteléshez, az ismeretszerzéshez. Ha szükséges,adjon tanácsokat ezekhez a tevékenységekhez.Ismerje fel, hogy a tanulókkal együttműködve példátadhat az együttműködésre, saját tanulási útjainak ésformáinak bemutatásával ösztönözheti a tanulókat.

A pedagógus arra is készüljön fel, hogy felkeltse atanulók érdeklődését és kíváncsiságát. Igyekezzenkommunikációját kontrollálni, ne ő kérdezzen,hanem kíváncsiságukat kielégítendő, kérdésfeltevés-re ösztönözze a tanulókat.

A pedagógus legyen kész arra, hogy a hagyományospedagógiai szerepfelfogását feladja, együttműködőtársként segítse a tanulókat a célok kitűzésében és akitűzött célok elérésében. Ismerje fel, hogy a foglalko-zás (tanóra) célja nem hangsúlyosan a tudás átadása,

hanem az ösztönző személyes és közösségi élmény-szerzés. Ismerje fel, hogy a tanulók számára biztosít-ható személyes tanulási utak javarészt szabadon,tanórán kívül fellelhetők és bejárhatók. A tanári tevé-kenység elsősorban tanácsadói munka.

Legyen kész annak kezelésére, hogy a tanulók szabad-idős tevékenységeihez kellő inspirációt nyújtson, dene vezesse azokat. Lehetőség szerint ne vegyen résztezek előkészítő munkáiban.

Készüljön fel a meghatározó fogalompárok, fogalmaktisztázására: ok–okozat, tény–vélemény, cél–ered-mény, adat, esemény, tett–következmény, jegyző-könyv.


A részmodul a ráhangolódást szolgálja azzal, hogy ama már akár populárisnak számító művészi alkotást adrámai csúcspont és a befejezetlen vég oldalárólközelíti, így igyekszik a tanulók számára valószínűlegkedvelt műforma, a krimi keretei között aktív feldol-gozási módot kínálni. A fiatal kamaszok számára fon-tos, hogy a feldolgozandó téma titokzatos és szelle-mes legyen. A részmodul egyszerre teljesíti azt a köve-telményt, hogy felkelti az érdeklődést, és egyúttalkijelöli a két kapcsolódó részmodul kereteit is.

A részmodulban természetesen jól megkülönböztet-hetők a ráhangolódás/elsajátítás/alkalmazás szaka-szai. A bevezető, felvezető drámai helyzet, a megoldáskeresése a ráhangolódás, a keretek kialakításáhozszükséges ismeretek, tudások és képességek megszer-zése az elsajátítás, a megoldás megtalálása pedig azalkalmazás szakaszainak feleltethető meg.


Felkészülés6

óra

A helyszínelők feldatainak megismerése

Jegyzőkönyv a tetthelyről1. részmodul2. foglalkozásHelyszínelés

KA_05_01_00 2010.10.18. 15:41 Page 6


7

1. foglalkozás

A tetthely

A részmodul 3 részre tagolódik, első rész felkészülés,a második rész a közvetlen foglalkozás, és ebben aközvetlen foglalkozásrészben a részmodul értékelé-se is megtörténik. A foglalkozás előkészületei közül aszabadidős foglalkozásokat a tanár döntése alapján amodulleírásban leírt szervezési instrukciók szerintintegrálhatja a foglalkozás menetébe, a helyi órater-vezés és a tanulók motivációja szerint. Ebben az eset-ben az itt leírt időigény változik.

Időigény a teljes részmodulra. 6 tanóra abban az esetben, ha a felkészülés sza-badidőben zajlik. 6 + 4 tanóra abban az esetben ha a felkészülés köz-vetlen foglalkozáson, tanórán zajlik

Cél A felkészülés célja, hogy a tanár felkeltse a tanulókérdeklődését, és előzetesen felkészítse őket a feladatok-ra, személyes tudásukat és tapasztalatukat mozgósítsa.

Eszközök . Tanulást segítő eszközök a helyi igényeknek meg-felelően . Számítógép, hangszóró . A feladatoknál felsorolt eszközök . DVD-lejátszó, kivetítő

Forrás . 1. melléklet: Levél Lőrinc baráttól. A modul témaleírása és modulleírása, a Valóságshowmodul témaleírása és modulleírása


2 × 90 perc FELKÉSZÜLÉS

1. A tanár küldjön levelet vagy jelezze előző találko-zásukkor minden tanulónak, hogy nézzenek megegy helyszínelőkről szóló filmet, és figyeljék meg,mit tesznek a helyszínre érkező helyszínelők.Készítsenek jegyzetet vagy bármilyen feljegyzést.Kérje meg őket, hogy jegyzeteiket küldjék el nekivagy hozzák el a foglalkozásra.

2. Hívja össze a tanulókat – felhívó plakáttal, levéllel,e-mailben – hogy jöjjenek és beszéljék meg, hogymi egy bűntett helyszínén a legfontosabb teendő.Erről készítsenek folyamatábrát és/vagy listát.


A tanár fogadja a diákokat, és megkérdezi, mit hoztaka mai foglalkozásra.

40-50 perc A HELYSZÍNELÉS BEMUTATÁSA

1. A felkészült tanulók mutassák be szóban, milyenjegyzeteket készítettek. Ha a tanárnak elküldték,akkor a tanár mutassa be a beérkezett munkákat.

2. Ha sikerült nyomozót meghívni a foglalkozásra,kérje meg, hogy mutassa be a helyszínelők mun-káját, a rendőrség teendőit. Ha nem sikerült, atanár mondja el, hogyan zajlik egy helyszínelés,vagy – ha van filmvetítésre lehetőség – mutassonbe egy helyszínelésről szóló filmet.

3. Bármelyik lehetőséget választja a tanár, adjonlehetőséget megbeszélésre és kérdésekre.

30-40 perc A HELYSZÍNELÉSI FOLYAMAT TERVE-ZÉSE

A tanár ismertesse a folyamattervezés lépéseit, mutas-sa meg, hogyan kell végiggondolni egy folyamatot.Példaként választhatja a teafőzés vagy valamely egysze-rű műveletsor bemutatását, elsősorban rajzban, éshasználhatja a modulleírásban használt ábraformát. Hamódja van, ennél a résznél mutasson be képregényt is.

20-25 perc A FOLYAMATTERVEZÉS GYAKORLÁSA

1. A tanár véletlenszerű csoportalakítással ossza bea tanulókat 3-5 fős csoportokba.

2. Minden csoportnak adjon ki egy egyszerű folya-mattervezési feladatot pl. valamely étel (pl. tojás-rántotta) elkészítése, karbantartási-szerelési fel-adat (szobafestés), kertészeti feladat (paprikater-mesztés) stb.

A feladat céljaként jelölje meg, hogy a csoportnak ábrá-zolnia kell valamilyen módon a folyamatot. Ne legyenebben szigorú, akár pl. képregényt is elfogadhat.

40-50 perc A NYOMOZÁS FOLYAMATTERVEZÉSE

A tanulók csoportokban tervezzék meg a helyszínelésfolyamatát. A folyamatot prezentálják egymás előtt.

Változatok Szervezeti változat: A tanár a felkészülés feladatait aszabadidős foglalkozások keretében is megvalósíthatja. Tartalmi változat: A tanár a feladat végrehajtása soránfolyamatosan változtat, és változatokat készít, pl. ala-pul vehet más művet is, esetleg a dráma alapján szüle-tett West Side Storyt is használhatja alapanyagul.

KA_05_01_00 2010.10.18. 15:41 Page 7


8

2. foglalkozás

A HELYSZÍNELÉS

Cél A feladat célja, hogy a tanulók legyenek képesektényeket felismerni, azokat rögzíteni és tények alap-ján következtetéseket levonni.

Forrás . 2. melléklet: Alapvető információk a helyszínről . 3. melléklet: A történet. 4. melléklet: Kérdéslista . 5. melléklet: 1. értékelő lap . A modul témaleírása és modulleírása, a Valóság -show modul témaleírása és modulleírása. A felké-szülés anyagai.

A foglalkozás meneteA tanár készítse elő a tanteremben a helyszínt (aCapulet-sírbolt Veronában): az ajtóra elhelyezi a hely-szín megnevezését mutató táblát. A holttesteketdemonstrálandó, krétával a tanterem közepére rajzoljaegy nő és három férfi körvonalát, egy stilizált véres kar-dot, tőrt és egy „Vigyázz, méreg!” feliratú gyógyszeres-üveget. Két férfin kard okozta sérülés látható, a harma-dikon nincs külsérelmi nyom. A sírboltban két feliratlátszik: Júlia és Tybalt. Egy félreeső helyen üres boríték,ráírva: „címzett: Rómeó”, „feladó: Lőrinc barát”.


A tanulókat vagy maga fogadja, vagy a nyomozóval ésrendőrrel közösen. A tanulók nyomozócsoportokkéntérkeznek, van vezetőjük. Azok a tanulók, akik nemvesznek részt egyetlen csoportban sem, önállóanjátszhatnak. Nyilvánvaló előnyben vannak azok, akikaz előkészítésben szabadidős foglalkozásokon vettekrészt, ezt a tanárnak érdemes hangsúlyoznia.

A tanár ismerteti a javasolt játékszabályokat:

. Kérdezni bármit lehet, a tanártól vagy jelen lévősegítőitől. Természetesen nem mindenre vanválasz azonnal vagy rövid időn belül. Amire nincsa helyszínen válasz, azt a kérdést levélben és írás-ban kell eljuttatni a tanárnak, és a tanár szakértőkigénybevételével válaszol.. A kérdéseket össze kell írni.. Azon információkat, melyek a helyszínből kikövet-keztethetőek, nem adja át a tanár, ezek az infor-mációk vastag betűvel vannak jelölve.

. A helyszínt, a talált eszközöket lefotózhatják,lerajzolhatják.. A helyszínt bejárhatják, a tárgyakat megnézhetik.. A talált eszközöket a tanár őrzi.

A tanár a tanulókkal közös szabályokat fogad el, a sza-bályokat konszenzussal hitelesítik, és listaként közzé-teszik.

60 perc KÉRDÉSEK A TETTHELYEN

A „tetthelyen” felmerülő kérdésekre vonatkozó infor-mációkat az Alapvető információk a helyszínről (2. mel-léklet) tartalmazza. A tanár és segítői igyekeznek vála-szolni a tanulók által feltett kérdésekre, de csak azokraa kérdésekre válaszolnak, melyeket a csoportok vagyegyéni szereplők írásban tesznek fel. Erre eszközkéntegyszerű kérdéslistát készíthet a tanár.

Azokat a kérdéseket, melyeket a helyszínen nemlehet megválaszolni, de írásban a tanárnak átadtak, atanár listaszerűen írja össze, majd tegyen ígéretetarra, hogy a szakértők bevonásával válaszol a feltettkérdésekre, természetesen írásban.

180-200 perc BEMUTATÓK – KÖVETKEZTETÉSEK

A prezentáció, a helyszínelő csoportok bemutatója.Azok a tanulók, akik nem kapcsolódtak be egyetlencsoport munkájába se, egyénileg prezentálhatnak, decsatlakozhatnak a csoportokhoz is.

A tanár elmondja a prezentációk menetét: felkészülés,prezentálás, értékelés. Amennyiben erre sikerült azelőkészítés során megnyernie egy tanulót, ezt a felada-tot rábízhatja.

Felkészülés a prezentációraA prezentáció során a tanulóknak a következőket kellbemutatniuk:

. Milyen kérdéseket tettek fel és miért? . Mi az, amire kérdés nélkül, következtetéssel jöt-tek rá? . Mi az, ami érdekelte őket? . Választ kaptak-e arra, ami érdekelte őket? . Mi az, ami a továbbiakban is kérdés maradt? . Mit tartanak oknak? . Mit tartanak okozatnak? . Mi a gyanújuk?. Mi lehetett az esemény vagy eseménysorozat,mely ide vezetett? . Ki lehet a tettes, a gyanúsított?

KA_05_01_00 2010.10.18. 15:41 Page 8

források

Interneten elérhető a mű Kosztolányi Dezső fordításá-ban. A Wikipédia nevű internetes lexikon kereszthi-vatkozásokkal gazdagon dolgozza fel a művet, azalkotó életét.

Célszerű beszerezni a művet alapul vevő, FrancoZefirelli rendezésében született filmfeldolgozást.

A leghíresebb musicaladaptáció a West Side Story,melynek zenéjét Leonard Bernstein, szövegét StephenSoundheim írta. A darabot 1957-ben mutatták be aBroadway-n, 1958-ban pedig a West-Enden, majd1961-ben népszerű filmváltozata is elkészült. A törté-net ezúttal New Yorkban játszódik, a viszály pedig kétutcai banda között folyik.

Más musicalfeldolgozások is születtek, példáulTerrence Mann és Jerome Korman 1999-es WilliamShakespeare's Romeo and Juliet című rockmusicalje,Gérard Persgurvic 2001-es Roméo et Juliette, de laHaine à l'Amour és Riccardo Cocciante 2007-esGiulietta & Romeo című műve.

A tanár mondja el a fenti szempontokat a prezentáci-óra való felkészülés érdekében, formákat javasol aprezentációra, ami lehet elektronikus ppt vagy tace-paó, ábrázolhatnak gondolattérképet stb.

A bevezetés térjen ki az értékelés lehetőségére, ésezzel kapcsolatosan produkciónként adjon egy elem-zési szempontsort (5. melléklet: 1. értékelő lap) min-den tanulónak, és magyarázza el az értékelés mene-tét. Fontos szabályként ismertesse, hogy a hozzászó-lások fő elemeit írja le mindenki.


PrezentálásA tanár segédkezik a bemutatók során, az értékelés-nél szót ad, flipchart papíron a nevek mellett jegyziazokat a legfontosabb elemeket, melyeket a prezentá-ló kér az értékelések után. Kéri a tanulókat, hogy aportfóliómappában helyezzék el a bemutatójuk rész-leteit.

Ha technikailag biztosítható, és a tanulók beleegyez-nek, a bemutatókat videóra vehetik. Erre a tanár fel-tétlenül kérjen engedélyt, és vitassák meg a felvétel cél-ját és értékét.

Megbeszélés/Értékelés Ha szükségét érzi a pedagógus, az értékelés soránpozitív megerősítést adhat, de kerülje a minősítést. Jóés kívánatos, ha ő is készül meglepetésként valami-lyen prezentációval. Ezt előzetesen, de a foglalkozá-son is bejelentheti. Például: most ismertetheti a leve-let, ha eddig nem találták meg.

Az értékelésnél a kiadott szempontsor alapján a cso-portok értékelik a prezentálókat, például: csoportbanszóforgóval, majd a szóvivő beszámol a csoport véle-ményéről.

VáltozatokSzervezeti változat: A tanár a felkészülés feladatait, atanácsadó órákat integrálhatja a feladatba, a szabad-idős foglalkozásokat ő is megtarthatja.

Tartalmi változat: A tanár a feladat végrehajtása soránfolyamatosan változtat, és változatokat készít, pl. ala-pul vehet más művet is, esetleg a dráma alapján szüle-tett West Side Storyt is használhatja alapanyagul.


9

KA_05_01_00 2010.10.18. 15:41 Page 9


10

KA_05_01_00 2010.10.18. 15:41 Page 10

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul – 1. melléklet: Levél Lőrinc baráttól KA_05_01_01

11

1. melléklet

levél lőrinc baráttól

Feladó: Lőrinc barát Veronából

Címzett: Montague Rómeó

Cím: Mantova

Rómeó!

Júliát Párishoz akarják férjhez adni, kérlek, siess vissza Veronába, még a mai napon. Capuleték sírboltjában talá-lod Júliát, Tybalt mellett fekszik, kérlek, ne ijedj meg, várj türelemmel, Júlia fel fog ébredni. Ha felébredt, mene-küljetek el Veronából Escalus haragja elől.

Maradok híved: Lőrinc barát

KA_05_01_01 2010.10.18. 15:42 Page 11

KA_05_01_01 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul – 1. melléklet: Levél Lőrinc baráttól

12

KA_05_01_01 2010.10.18. 15:42 Page 12

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul – 2. melléklet: Alapvető információk a helyszínről KA_05_01_02

13

2. melléklet

alapvető információk a helyszínről

Helyszín: Verona városa, temetői sírkápolna

Kor: XIII. század

Az áldozatok: . 15-16 éves fiatal lány, feltételezhetően Júlia akeresztneve. A mellében tőr, a keze véres, meny-asszonyi ruhában van. . Fiatal férfi utcai ruhában, neve ismeretlen, iratoknincsenek nála. Szúrt seb, valószínűleg kard okoz-ta a halálát.. Fiatal férfi, neve feltételezhetően Tybalt, ünnepiruhában, testén karddal szúrt seb. . Fiatal férfi úti ruhában, ismeretlen nevű, külsérel-mi nyom nincs rajta, tőrhüvelye üres.

A helyszínen található tárgyak: . Véres kard, véres tőr, kard, „vigyázz, méreg” felira-tú üveg, boríték.

Az orvos szakértő megállapításai: . A fiatal úti ruhás férfi halálát méreg okozta, améreg azonos az üvegben található méreggel.A halál feltételezhető időpontja a megtalálástmegelőző egy-két óra.. A lány száján ugyanazok a méregcseppek találha-tók, melyek az úti ruhás férfi halálát okozták.Megállapítható, hogy a lány mérgezéses állapot-ból magához tért, és késszúrás okozta halálát, ahalál feltételezhető időpontja egy-két órával amegtalálás előtt.. Az ünnepi ruhás férfi halálát kardszúrás okozta,majd felöltöztetve és megmosdatva helyezték asírboltba. 3–5 napja halott.. A fiatal utcai ruhás férfin dulakodás nyomai látha-tók, kard által szúrt seb okozta a halálát. A halálfeltételezhető időpontja egy-két órával a megtalá-lás előtt.

A nyomozók megállapításai: . A lány testében lévő tőrön megtalálható a fiatalúti ruhás férfi ujjlenyomata.. A véres kardon szintén az úti ruhás férfi ujjlenyo-mata található.. A véres kardon régi vérnyomok találhatók, melyekegyeznek az ünnepi ruhás férfi vérével.. A mérget tartalmazó üvegen a lány és az úti ruhásférfi ujjlenyomata található.

KA_05_01_02 2010.10.18. 15:42 Page 13

KA_05_01_02 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul – 2. melléklet: Alapvető információk a helyszínről

14

KA_05_01_02 2010.10.18. 15:42 Page 14

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul – 3. melléklet: A történet KA_05_01_03

15

3. melléklet

a történet

A történet Veronában, egy olasz városban játszódik,ahol élt két módos család, a Montague-k és aCapuletek, akik, bár már maguk sem tudják, miért, derégi ellenségek voltak.

Bált rendeznek a Capulet-házban, amire titokbanelmegy az ifjú Montague Rómeó is, barátaival együtt.Az esten találkozik Júliával, Capulet úr lányával, ésazonnal beleszeret. Rómeó a bál után – a Capulet-házkertjébe lopózva – hallja meg Júlia szavait, aki arrólkesereg, hogy a még el sem kezdődött kapcsolatuk-ban milyen gondot jelent a két család viszálya („Ó,Rómeó, miért vagy te Rómeó? / Tagadd meg atyád ésdobd el neved! / S ha nem teszed: csak esküdj kedve-semmé – / S majd én nem leszek Capulet tovább!”).Ezt követő forró hevületű párbeszédük során valljákmeg kölcsönösen szerelmüket. Abban maradnak,hogy reggel Júlia elküld valakit Rómeóhoz, aki meg-üzenheti, hol és hogyan lesz az esküvő. Rómeó azon-nal elmegy Lőrinc baráthoz, és megkéri, hogy adjaössze őket. Lőrinc szívesen vállalja a feladatot, mertbízik a két család kibékülésében a frigy által („Van egyokom, hogy megsegítselek. / E nász, ha meglesz, tánszerencse lesz; / A két családnak békülést szerez.”).Júlia dajkája keresi fel eztán Rómeót, aki vele üzenimeg a lánynak, hogy gyónás ürügyén menjenLőrinchez, aki majd összeadja őket. Azt is megbeszélia dajkával, hogy éjszakára hogyan tud bejutni a lány-hoz. Lőrinc barát összeadja a szerelmeseket, majdJúlia hazatér. Rómeó is hazafelé tart, és közben talál-kozik Capulet Tybalttal, Júlia unokaöccsével, aki bele-köt, sértegeti, de Rómeó ki akar térni a provokációelől, nem akar a rokonává lett ifjúval megküzdeni.Mercutio, Rómeó barátja azt hiszi, hogy a fiú gyáva,így maga száll szembe a dühöngő Tybalttal. Mercutiohalálos sebet kap, Rómeó pedig felbőszülten ront nekiTybaltnak, és végez vele. A helyszínre érkező hercegszáműzi Rómeót Mantovába, kijelentve, hogy ha visz-szatér a városba, bárki szabadon végezhet vele.

Júlia hírt kap szeretett rokona, Tybalt haláláról, ésarról is, hogy éppen – immár – férje, Rómeó végzettvele. Többszörös kín és fájdalom gyötri, de szerelmenem múlik Rómeó iránt („Gyalázzam azt, ki férjem ésuram? / Szegény uram! Ki áldjon tégedet, / Ha három-órás asszonyod megátkoz?”). Rómeó és Júlia együtt töl-tik az éjszakát a lány szobájában, de a fiúnak menekül-nie kell a száműzetés miatt. A szobába lépő Capuletnéközli lányával az „örömhírt”: Párisnak ígérték, az ő fele-sége lesz. Júlia kétségbe van esve, ellenkezne, de azigazat nem mondhatja meg, apja éktelen haragra ger-jedve kötelezi az esküvőre („Ha itt maradsz, övé leszel!Ha nem: / Éhen gebedhetsz, megfagyhatsz az utcán, /Mert esküszöm, nem vagy többé a lányom...”). Júliaelmegy Lőrinchez, aki pontosan ismeri a körülménye-ket, mert előtte már Páris is felkereste a frigy gyorslebonyolítása ügyében. A barátnak ezért már készterve van: átad neki egy mérget tartalmazó üvegcsét,amitől csak tetszhalott lesz negyvenkét órára, eztkövetően ő értesíti Mantovában Rómeót, aki a magá-hoz térő Júliát majd Mantovába szökteti.

Este Júlia megissza a mérget, és reggelre valóban holt-nak látszik. A dajka rémülten fut a családért, értesítveőket Júlia haláláról. A lányt nagy részvéttel a családikriptába viszik. Lőrinc János barátra bízza aRómeónak szóló üzenetet, de az nem jut el Veronába.Eljut viszont Baltazár, Rómeó szolgája, aki Júlia halál-hírét viszi. Az elkeseredett Rómeó erős mérget vásá-rol, majd azonnal Veronába siet. A kriptában ott talál-ja a lányt gyászoló Párist, akivel rövid párbajbanvégez. Elbúcsúzik halottnak hitt szerelmétől, majdmérget iszik, hisz Júlia nélkül nem akar élni. Nem sok-kal később a lány felébred, és látja, hogy Rómeó hol-tan fekszik a padlón. Megtalálja a méreg fioláját, pró-bál inni belőle, de az már kiürült. Hallja az őrök köze-ledését, s szerelme tőrével zokogva szíven szúrjamagát. A két családot a fiatalok halála ráébreszti aviszály tragikus voltára és annak következményeire,ezért kibékülnek.

KA_05_01_03 2010.10.18. 15:42 Page 15

KA_05_01_03 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul – 3. melléklet: A történet

16

KA_05_01_03 2010.10.18. 15:42 Page 16

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul – 4. melléklet: Kérdéslista KA_05_01_04

17

4. melléklet

Kérdéslista

Sorszám Kérdés Nyomozók Orvosszakértő Válasz

1.Kinek az ujjnyo-ma található atőrön?

x Lány

2.Mi volt a haláloka az úti ruhásférfinál?

xNem tudni, szakértői vizs-gálat szükséges, feltételez-hetően méreg .

KA_05_01_04 2010.10.18. 15:42 Page 17

KA_05_01_04 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul – 4. melléklet: Kérdéslista

18

KA_05_01_04 2010.10.18. 15:42 Page 18

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul – 5. melléklet: 1. értékelő lap KA_05_01_05

19

5. melléklet

1. értékelő lap

1Nem

2Részben

3Köze-pesen

4Nagy-részt

5Igen Megjegyzés

Olyan kérdéseket tettekfel, melyek lényegesekés a helyszínen megvá-laszolhatók?

Igyekeztek következte-téseket levonni?

Igyekeztek minden tényt,információt feltárni?

Kiderült-e, hogy mi az,ami érdekelte őket?

Maradt megválaszolat-lan kérdés?

Az okot helyesen tártákfel az információik alap-ján?

Az okozatot helyesenállapították meg infor-mációik alapján?

A gyanújuk igazolhatóaz információik alapján?

Az eseményt informá-cióik alapján helyesenképzelik el?

KA_05_01_05 2010.10.18. 15:43 Page 19

KA_05_01_05 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 1. részmodul – 5. melléklet: 1. értékelő lap

20

KA_05_01_05 2010.10.18. 15:43 Page 20

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 2. részmodul: Nyomozás KA_05_02_00

21

. Szöveggel kapcsolatos élmények önálló megfogal-mazása. A szövegelemzés módszereinek megismerése. Jegyzetkészítés alapsémáinak megismerése. Időrendi sorrend felállítása az események között. Élményeit dramatikus eszközökkel történő megje-lenítése

2. részmodul

nyomozás


. Ok–okozat felismerése, megkülönböztetése. Cél–eredmény felismerése, megkülönböztetése. Írott szövegben a tények felismerése, írásban valómegjelenítése. Írott szöveg képben való megjelenítése

1


. B3. A tanulási folyamat tervezése és szer-vezése. B4. Tanulási források keresése. B5. Tanulási források feldolgozása. B6. Tanulási források felhasználása. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

. 47 tanóra

Ez a részmodul a modul központi része. A tanulók anyomozás során megismerkednek a drámával, a cse-lekménnyel, a dráma időhorizontjával, a cselekményegymásra épülésével. Az ismerkedés során igyekez-nek tényeket gyűjteni, a folyamatokat felismerni,dokumentálni és felkészülni az így megszerzett isme-retek prezentálására. A részmodulban a tanulók és atanár kiosztják a szerepeket, megállapodnak a szere-pekhez tartozó feladatokban, a prezentációnak meg-felelően. A tanulók szerepüknek megfelelően felké-szülnek a nyomozás lefolytatására, ebben a tanárvagy külső segítők segíthetik a munkát (rendőr, orvosszakértő, ügyvéd, bíró, ügyész). A nyomozás a műelemzése a szerepeknek megfelelő szempontok sze-rint. Az elemzés során a tanulók a szövegekből, a film,a dráma eredeti szövegének elemzéséből jutnak infor-mációkhoz, mélyülnek el a művészeti alkotásban.A Tetthely részmodulban a tanulók alapvető informá-ciókhoz és gyakorlathoz jutottak az információgyűj-téssel és -rögzítéssel kapcsolatban, felkészültek atényalapú érvelésre, következtetésre és ítéletalkotás-ra. A Nyomozás részmodulban az érvek és ellenérvekgyűjtése tovább folytatódik. A részmodul 4 foglalko-zásból áll, ebbe a 4 foglalkozásba integrálhatja atanár a szabadidős és előkészítő tevékenységeket.A foglalkozások során naptárt, igazolványokat, térké-peket készítenek, és időgépjátékkal a drámát dramati-kus eszközökkel eljátsszák, valamint felkészülnek a 3.részmodulra, a Tárgyalásra.

KA_05_02_00 2010.10.18. 15:43 Page 21

KA_05_02_00 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 2. részmodul: Nyomozás

222


Szakmai háttér

A tanár ismerje a rendőrség, az ügyészség, a bíróságés az ügyvédek munkáját, az alapvető igazságszolgál-tatási folyamat lépéseit (nyomozás, vádemelés, véde-lem, tárgyalás, fellebbezés, ítélethozatal stb.). Legyenképes mindezeket prezentálni, írásban – pl. folyamat -ábrán – közzétenni. Ezt a feladatot érdeklődő tanu-lóknak kutatási feladatként is kiadhatja.


A tanár tervezze meg a részmodul folyamatát. A felké-szülésbe bevonhatja a tanulókat, akik gyűjthetnekinformációkat. A felkészülés során a tanulóknakmutasson sémákat a gyűjtemény készítéséhez, jegy-zeteléshez, ismeretszerzéshez. Ha szükséges, adjontanácsokat ezekhez a tevékenységekhez. Ismerje fel,hogy a tanulókkal együttműködve példát adhat azegyüttműködésre, saját tanulási útjainak és formái-nak bemutatásával ösztönözheti a tanulókat. A felké-szülés során vegye tudomásul és tudja kezelni, hogy atanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon önkén-tes, az ebből fakadó előnyök és hátrányok belátásátpedig bízza a tanulókra.

A pedagógus arra is készüljön fel, hogy felkeltse atanulók érdeklődését és kíváncsiságát. Igyekezzenkommunikációját kontrollálni, ne ő kérdezzen,hanem kíváncsiságukat kielégítendő, kérdésfeltevés-re ösztönözze a tanulókat.

A pedagógus legyen kész arra, hogy a hagyományospedagógiai szerepfelfogását feladja, együttműködőtársként segítse a tanulókat a célok kitűzésében és akitűzött célok elérésében. Ismerje fel, hogy a foglalko-zás (tanóra) célja nem hangsúlyosan a tudás átadása,hanem az ösztönző személyes és közösségi élmény-szerzés. Ismerje fel, hogy a tanulók számára biztosít-ható személyes tanulási utak javarészt szabadon,tanórán kívül fellelhetők és bejárhatók.

Legyen kész annak kezelésére, hogy a tanulók szabad-idős tevékenységeihez kellő inspirációt nyújtson, dene vezesse azokat. Lehetőség szerint ne vegyen résztezek előkészítő munkáiban.

Készüljön fel a meghatározó fogalompárok, fogalmaktisztázására: ok – okozat, tény – vélemény, cél – ered-mény, adat, esemény, tett – következmény, jegyzőkönyv.



16óra

47óra

16óra

A nyomozásban, a vádemelésben ésa későbbi ítélkezésben résztvevők szerepé-

nek és tevékenységének megismerése

Térkép, személyleírás és időterv készítésea történtekről





8óra

Képregény, forgatókönyv stb. készítése atörténtekről, előkészületek a szerepjátékra

7óra

Szerepjáték visszafeléFelkészülés a tárgyalásra, a szerepek

és szituációk kiválasztása


Rekonstrukció 3.A tárgyalás előkészítése

Szerepjáték visszafelé

KA_05_02_00 2010.10.18. 15:43 Page 22


23


A részmodul a modult tekintve az elsajátítást szolgálja,azzal, hogy a műelemzéshez és a művel való ismerkedés-hez keretet és módszert kínál, a tanulónak és a tanárnakegyaránt. A ma már akár populárisnak számító művészialkotást a drámai csúcspont és a befejezetlen vég oldalá-ról közelíti. Igyekszik a tanulók számára valószínűlegkedvelt műforma – a krimi – keretei között aktív feldolgo-zási módot kínálni. Ügyeljünk rá, hogy a feldolgozás kez-detét titokzatosság jellemezze, amely a fiatal kamaszok-nak oly fontos. Ez a részmodul is teljesíti azt a követel-ményt, hogy felkelti az érdeklődést és egyúttal a kapcso-lódó 3. részmodul (Tárgyalás) kereteit is kijelöli.

1. foglalkozás


A két foglalkozás tartalmilag három részre tagolódik.Az első rész a foglalkozásra történő felkészülés, amásodik rész a közvetlen foglalkozás, és ebben aközvetlen foglalkozásrészben az értékelése is meg-történik. A foglalkozás előkészületei közül a szabad-idős foglalkozásokat a tanár döntése alapján a modul-leírásban leírt szervezési instrukciók szerint integrál-hatja a foglalkozás menetébe, a helyi óratervezés és atanulók motivációja szerint. Ebben az esetben az ittleírt időigény struktúrájában változik.

Időigény16 tanóra

Eszközök . Tanulást segítő eszközök a helyi igényeknek meg-felelően . Számítógép, hangszóró . A leírásban felsorolt mellékletek. A feladatoknál felsorolt eszközök

Forrás. 1. melléklet: Szerepek. 2. melléklet: Folyamatábra. 3. melléklet: A csoportok feladatai. A modul témaleírása és modulleírása, a Valóságshowmodul témaleírása és modulleírása, a Tetthely rész-modul során keletkezett anyagok.


KERESSÜK A GYANÚSÍTOTTAT! 1.

Cél A felkészülés célja, hogy a tanulók érdeklődését atanár felkeltse, és előzetesen felkészítse őket a nyo-mozás feladataira. Személyes tudásukat és tapaszta-latukat mozgósítsa, reflektáljon az előző részmodul-ban történtekre, és építsen az ott elért eredményekre.

A tanár adjon át levelet minden tanulónak vagy a nyo-mozás során kialakult csoportok vezetőinek, melybenfelsorolja a szerepeket (ügyvéd, bíró, ügyész, nyomozók),és a felsorolt szerephez rövid leírást fűz (1. melléklet:Szerepek). Közösen nézzenek meg egy filmet, pl. Shark –Törvényszéki ragadozó, melyben e szerepeket tanulmá-nyozhatják. Figyeljék meg, mit tesznek a tárgyalás előké-

KA_05_02_00 2010.10.18. 15:43 Page 23


24

szítése érdekében a szereplők, és hogyan folyik egy tár-gyalás. (Ehhez segítségül átadhajta a 2. mellékletbenszereplő ábrát.) Ezt a foglalkozást szabadidős foglalko-zás keretében is el lehet végezni. Amennyiben a tanuló-kat alkalmasnak tartja a pedagógus erre a feladatra,kérje meg őket, hogy folytassanak kutatást a szerepekrőlés eljárásról, esetleg a filmen kívül ajánljon olvasmányta témában. Készítsenek jegyzetet vagy bármilyen fel-jegyzést a film, kutatás vagy olvasmányélmény alapján alegfontosabb szabályokról (önálló szabadidős foglalko-zás, 2 óra). Kérje meg a levélben őket, hogy jegyzeteiketküldjék el neki.

Ha lehetősége van, a tanár vegye fel a kapcsolatot arendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel, ügyvéddel, éskérje meg őket, hogy személyesen tájékoztassák atanulókat munkájukról és az igazságszolgáltatásfolyamatairól, valamint mutassák be munkájuk hely-színeit. Ha módot tudnak rá teremteni, a tanulók és atanár látogassanak el ezekre a helyszínekre, és a fog-lalkozást ott tartsák meg.

A tanár készítse elő újra a tantermet, a Tetthelymodulban leírtak szerint.

VáltozatokA tanár a feladat végrehajtása során folyamatosanváltoztat és változatokat készít, pl. alapul vehet másművet is, esetleg a dráma alapján született West SideStoryt is használhatja alapanyagul.

KERESSÜK A GYANÚSÍTOTTAT! 2.

Cél A feladat célja, hogy a tanulók legyenek képesektényeket felismerni, azokat rögzíteni és tények alap-ján következtetéseket levonni.

Előkészületek A tanár az előkészítő órákon vagy szabadidős foglal-kozásokkal támogatta a foglalkozás elkészítését.Fogadja a tanulókat. A tanulók csoportokként érkez-nek, van vezetőjük. Azok a tanulók, akik nem vesznekrészt egyetlen csoportban sem, önállóan játszhatnak.

A tanár ismertesse, hogy a következő foglalkozásokonnyomozni fognak, azaz tényeket gyűjtenek. Majdvalódi tárgyaláson igyekeznek a bűnesettel kapcsolat-ban ítéletet hozni. Ennek bejelentése most időszerű,eddig remélhetőleg ez nem hangzott el. Az már atanulóknak valószínűleg egyértelmű, hogy a Rómeóés Júliáról fog szólni a játék.

Dönthetnek arról, hogy a Shakespeare-művel vagyannak valamelyik feldolgozásával dolgoznak tovább.Lehet, hogy a West Side Story a városi gyermekek élet-formájához közelebb álló, de ezt a tanár a tanulókkalközösen döntse el. Amennyiben így határoznak, ter-mészetesen a nevek és a helyszín vonatkozásábanújabb kutatást és felkészülést javasolhat a már leírtlépések szerint, esetleg e feldolgozás párhuzamosanis futhat.

Ez a megoldás azonban jelentős többletfeladattal jár.

A tanár felkéri a csoportokat, hogy prezentálják a fel-készülés során szerzett ismereteiket. A prezentációklegfeljebb 5-10 percesek legyenek, és elsősorban aszerepekről és a szerepekhez tartozó folyamatokrólszóljanak. A prezentációkat vitassák meg, tegyenekfel kérdéseket. A beléptető rész végére alakítsák ki abírói, ügyészi és ügyvédi, valamint a nyomozatimunka folyamatának lépéseit, azt rajzolják is le.Jussanak döntésre abban, hogy ki melyik csoportbanfog dolgozni.

A második óra végére a csoportok megalakulnak: 1. Nyomozói csoport 2. Ügyészi csoport 3. Ügyvédi csoport 4. Bírói csoport

Minden csoport a saját szerepének megfelelőenigyekszik majd adatokat/információkat gyűjteni – abíró objektív tényeket, az ügyvéd és nyomozó terhelőbizonyítékokat, az ügyvéd a védekezéshez szükségesinformációkat és tényeket.

Van- e gyanúsított? Mivel gyanúsítják?A megalakult négy csoport folytatja a munkát:

A csoportoknak 30-40 perc felkészülés után prezen-tálniuk kell a felsorolás szerinti időrendben a követke-zőket: 1. Nyomozói csoport: Kit gyanúsít és mivel?2. Ügyészi csoport: Öngyilkosságot és gyilkosságot

feltételez-e vagy más bűntettet is? 3. Ügyvédi csoport: Kit tart a legvédtelenebbnek és

miért?4. Bírói csoport: Milyen tények szükségesek a gyanú-

sításhoz?

KA_05_02_00 2010.10.18. 15:43 Page 24

2. foglalkozás


A foglalkozás 3 részre tagolódik, első rész a foglalko-zásra történő felkészülés, a második rész a foglalko-zás, és ebben a foglalkozás részben az értékelés ismegtörténik. A foglalkozás előkészületei közül atanács adói munkát és a szabadidős foglalkozásokat, atanár döntése alapján a modulleírásban leírt szervezé-si instrukciók szerint integrálhatja a foglalkozás mene-tébe, a helyi óratervezés és a tanulók motivációja sze-rint. Ebben az esetben az itt leírt időigény struktúrájá-ban változik.

Időigény 16 óra

Eszközök. Tanulást segítő eszközök a helyi igényeknek meg-felelően . Számítógép, hangszóró

Forrás. 4. melléklet: 2. értékelő lap


NYOMOZÁS A TÉNYEK UTÁN 1.

Előkészületek1. A tanár a már kialakított csoportokkal a foglalko-

zás megkezdése előtt előkészítő megbeszéléseketfolytathat. A csoportoknak tegye lehetővé, hogytanácsadás keretében kérjenek segítséget. Errehasználja a Valóságshow modulban leírt eszközt,a tanácsadói naplót. Erről értesítse a csoportokat,levélben vagy más, már a csoportokkal kialakítottkommunikációs csatornán. A tanácsadás ebben azesetben legyen kötött időtartamú, csoportonként1 óra.

2. A tanár kezdeményezze, hogy a tanulók szabad-idős foglalkozás keretében ismerkedjenek továbba művel, annak feldolgozásaival, olvassanak, tart-sanak felolvasást, esetleg tanuljanak meg egyesrészleteket, készítsenek színpadképet, kritikát stb.A pedagógus a szabadidős foglalkozás szervezésé-ben segítsen, de ne gyakoroljon felügyeletet, arrólazonban győződjön meg a tanulók beszámolóiraépítve, hogy ezeken a foglalkozásokon mi történtés mit tud használni a későbbi foglalkozáson.

A prezentációk során a tanár adjon lehetőséget tisztá-zó kérdésekre, de ne engedje, hogy tárgyalás kezdjenkialakulni.

Megbeszélés/ÉrtékelésA prezentációk végén közösen értékeljék az elmúltórák munkáját, az értékelés egy fogalmazás, rajz vagyábra, formájában tetszőlegesen elkészíthető. A műveta csoportok közösen készítik el. A feladatot a tanárosztja ki, négy zárt borítékban (3. melléklet: A csopor-tok feladatai).

A tanár adjon 2-3 percet a feladat elolvasására, majdhívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy a művet át kelladniuk a címzetteknek. A címzettek szóban értékelika kapott tanácsokat, és a tanár 1–10 pontig jutalmaz-za őket, ezért nagyon pontosan kell az üzenetet meg-fogalmazniuk. Jelezze, hogy mostantól a csoportokversenyben vannak, amely versenyben egymást fog-ják értékelni.

A foglalkozás végén a tanár ismertesse, hogy a követ-kező alkalommal az eseményeket, szereplőket és ahelyszíneket fogják megismerni. Beszélje meg a tanu-lókkal, hogy melyik csoport milyen típusú munkátválaszt a felkészülés során. Pl. képek, térképek, naptá-rak gyűjtése, szereplők ruházatának, étkezési ésegyéb szokásainak megismerése stb.


25

KA_05_02_00 2010.10.18. 15:43 Page 25

kenységet végeztek, akár párhuzamosan is. Ehhez atanár készítsen mintát, és helyezze el a borítékban.A naptárt szintén csomagolópapír méretben készítsék el.

Megbeszélés/Értékelés A feladatok értékelésére szánt időben, kb. a feladatokközötti 10 percben, a tanulók mutassák be a művüket,az értékelők 1-től 5-ig, pontozólapon értékeljék aművet. (Lásd 4. melléklet: 2. értékelő lap.) A pontozáseredményét a tanár rögzítse, és összesítse az előzőmodulban kapott pontokkal együtt.

A foglalkozás végén a tanár ismertesse, hogy a követ-kező alkalommal rekonstruálni igyekeznek majd azeseményeket. Beszélje meg a tanulókkal, hogy melyikcsoport milyen feladatot választ a felkészülés során,pl. kellékek összegyűjtése, díszletötletek, forgató-könyv stb.

VáltozatokA tanár a felkészülés feladatait integrálhatja a felada-tok közé, a szabadidős foglalkozásokat ő is megtart-hatja.

3. Kezdeményezze, hogy amennyiben szükségét lát-ják, látogassák meg újra a rendőrséget, bíróságot,ügyészséget, ügyvédet vagy hívjanak rendőrt,bírót, ügyvédet, ügyészt a foglalkozásra. A vállal-kozó szereplők mutassák be a munkájuk soránhasznált eszközöket, esetleg nyomtatványokat ésa legfontosabb teendőket.

4. A foglalkozáson az előkészítés során a tanulókkeressék meg a mű elektronikus változatát, kutas-sanak a helyszínnel és a drámai idővel kapcsolatosinformációk után. Gyűjtsék össze a szereplőket,kutassanak a szereplők után.

REKONSTRUKCIÓ 1.

Beléptetés, előkészületek (15-20 perc) A tanár a tanulókat fogadja.

A csoportoknak, a felkészülésük mértékében, informá-cióik vannak az eseményekről és a helyszínekről. A fog-lalkozás keretei között ezen információkat rendszere-zik, és e rendszerezett információkat prezentálják, majda prezentációkat értékelik. A tanár jelzi, hogy a foglalko-záson bármilyen eszközt használhatnak, és bárhol dol-gozhatnak, de figyelniük kell az időkeretek betartására.

A helyszín, az idő és a szereplők (3 × 80 perc) A tanár mindhárom esetben borítékban adja át a fel-adatokat. A feladatra jutó idő 50 perc (10 perc a fel-adat ismertetése és az ezzel kapcsolatos kérdésekmegválaszolása, 40 perc a munka).

1. feladat: Készítsenek térképet a tanulók a helyszínről,és e térképet mutassák be más csoportoknak. A térké-pen legyenek feltüntetve az események szempontjábólfontos helyszínek, épületek. A térkép legalább csoma-golópapír méretű legyen, mintaként a tanár elhelyez-het a borítékban turistáknak szóló várostérképet.

2. feladat: Készítsenek a tanulók minden szereplőrőlpontos személyleírást és egy személyi igazolványt,valamint lakcímkártyát. A lakóhelyeket az első feladat-ban elkészített térképen jelöljék meg. A tanár a kártyaelkészítéséhez mintaként ilyen kártyák másolatáthelyezze el a borítékban. A kártya kiállításához mindenszereplőnek ki kell töltenie a szükséges okiratokat.A tanár tegye lehetővé, hogy ilyen igénylő dokumentu-mok elegendő mennyiségben hozzáférhetők legyenek.

3. feladat: Készítsenek a tanulók naptárt vagy időtervet,melyben pontosan feltüntetik a drámai események idő-pontjait, és azt is, hogy a szereplők mikor milyen tevé-


26

KA_05_02_00 2010.10.18. 15:43 Page 26

20. CAPULETNÉ21. JÚLIA, Capuleték leánya22. JÚLIA DAJKÁJAA szerepek kiosztása után tegye lehetővé az egyesszereplők bemutatkozását, és kérje meg a tanulókat,hogy a bemutatkozás során kérdezzenek egymástól.A bemutatkozás során már a történet egyes részleteitis el fogják mondani a résztvevők.

2. A tanár kezdeményezze, hogy a tanulók ismerked-jenek tovább a művel, annak feldolgozásaival,olvassanak, tartsanak felolvasást, esetleg egyesrészleteket tanuljanak meg, készítsenek színpad-kép- és kosztümterveket stb. A majdani színjátékotmegjeleníthetik a tanulók kosztümösen, bábbal,árnyjátékban is. Hogy melyiket választják, arról atervek és az előkészületek alapján hozzanak közösdöntést.

3. A foglalkozás előkészítése érdekében a tanár a ter-met csoportos munkához rendezze be, amennyi-ben lehetséges, biztosítson csoportonként számí-tógépet és internetelérést. Ha lehet, az iskolaikönyvtárat, informatikatermet is bocsássák 4 óráraa rendelkezésükre.

VáltozatokA feladatnál felsorolt tevékenységeket a tanár foglal-kozás kereteiben vagy szabadidőben is megtarthatja.Készülhetnek az előadásra, készíthetnek közösendíszletet, tarthatnak próbát. Stb.

REKONSTRUKCIÓ 2.

Beléptetés, előkészületek (40–60 perc) A tanár a tanulókat fogadja az időgépben (5. mellék-let: Időgép). A szereplők felkészülnek a dráma időgé-pen történő eljátszására. A dráma eljátszása nemjelenti a szó szerinti eljátszást, csak a legfontosabbeseményeket igyekezzenek rekonstruálni.

A szereplőknek, a felkészülésük mértékében, informá-cióik vannak az eseményekről és a helyszínekről, eze-ket újra elővehetik, a tanár inspirálja őket, hogy eze-ket elevenítsék fel. A tanár ennek előkészítése érdeké-ben felolvashatja, ismertetheti a drámai cselekményt(Lásd 1. részmodul 3. melléklet: A történet.)

A színjáték további előkészítése érdekében a tanulókcsoportban készíthetnek képregényt a dráma cselek-ményéről.

3. foglalkozás


A foglalkozáson a tanulók felkészülnek az eseményekvisszafelé történő eljátszására, mintegy időgépetalkalmazva. Mindeközben természetesen újabbösszefüggéseket tárhatnak fel és újabb tényeket,információkat szerezhetnek.

Időigény. Foglalkozás 8 óra . Tanári felkészülés 3 óra

Forrás. 5. melléklet: Időgép

NYOMOZÁS A TÉNYEK UTÁN 2.

Előkészületek1. A tanár most az egész csoporttal folytasson kom-

munikációt. Az előkészületek célja a történet, ahelyszín és az időkeretek ismeretében a szerepekkiosztása. A kiosztandó szerepeket a tanulók gyűjt-sék össze, az elmúlt foglalkozáson végzett munka –személyi igazolvány – alapján. A tanár az alábbi lis-tát ellenőrzésként használhatja.

A szerepek:

1. ESCALUS, Verona hercege2. PÁRIS, ifjú nemesúrfi, a herceg atyjafia3. MONTAGUE és CAPULET, a két viszálykodó ház

feje4. ÖREG CAPULET, Capulet nagybátyja5. RÓMEÓ, Montague fia6. MERCUTIO, a herceg rokona, Rómeó barátja7. BENVOLIO, a herceg rokona, Rómeó barátja8. TYBALT, Capuletné unokaöccse9. LŐRINC ÉS JÁNOS, ferencrendi barátok10. BOLDIZSÁR, Rómeó szolgája11. PÉTER, Júlia dajkájának szolgája12. SÁMSON, GERGELY, szolgák Capuletéknél13. ÁBRAHÁM, szolga Montague-éknál14. EGY PATIKÁRIUS15. HÁROM MUZSIKUS16. PÁRIS APRÓDJA17. MÁSIK APRÓD18. ŐRTISZT19. MONTAGUE-NÉ


27

KA_05_02_00 2010.10.18. 15:43 Page 27

4. foglalkozás

Rekonstrukció 3. Felkészülés a tárgyalásra

A foglalkozáson a tanulók az előadás keretében visz-szafelé játsszák el az eseményeket. Mindeközben ter-mészetesen újabb összefüggéseket tárhatnak fel, ésújabb tényeket, információkat szerezhetnek. A foglal-kozás 2. részében visszaalakulnak csoportokká, ésközösen készülnek fel a bírósági tárgyalásra.

Időigény7 tanóra

REKONSTRUKCIÓ 3.

A színjáték előadása.

Eszközök . A játékhoz szükséges eszközök: díszletek, esetle-ges jelmezek

VáltozatokA tanulók a színielőadást különböző helyszínekenadhatják elő, az előadáshoz készíthetnek plakátot,jegye ket stb.

2. FELKÉSZÜLÉS A TÁRGYALÁSRA

Beléptetés, előkészületek A tanár a tanulókat fogadja, az időgépből visszatérve,megkéri, hogy alakuljanak vissza a tárgyaláshoz szük-séges csoportokká. A feladatokat csoportokban vég-zik, e munkához előveszik a már elkészített igazolvá-nyokat, térképet és naptárt.

A négy csoport:

1. Nyomozói csoport 2. Ügyészi csoport 3. Ügyvédi csoport 4. Bírói csoport

A tanár ismerteti, hogy ezen a foglalkozáson a tárgya-lásra készülnek fel.

A tárgyalás előkészítéseA tanár a feladatokat adja át írásban, majd ismertessea feladat elvégzésének módját, szabályait: a csopor-tok írásban tarthatnak kapcsolatot, levelezés útján.

A tanár elmondja, hogy az időgépben módjuk van azidőben visszafelé menni. Igyekezzenek azonban tarta-ni a dráma kereteit, mert a végkifejletet nincs lehető-ségük megváltoztatni.

A színjáték előkészítése (3 × 60 perc)A döntésük alapján a diákok készüljenek fel a színjá-tékra, készítsenek megfelelő díszletet, ruhákat és esz-közöket, tartsanak próbát.

Megbeszélés/Értékelés A játékot a tanár ne értékelje, inkább biztassa a tanu-lókat arra, hogy próbáljanak sokat és készüljenek azelőadásra.

Eszközök. Tanulást segítő eszközök a helyi igényeknek meg-felelően . A modulleírásban felsorolt mellékletek

VáltozatokSzervezeti változat: A tanár a felkészülés feladataitintegrálhatja a feladatok közé, a szabadidős foglalko-zásokat ő is megtarthatja, de hagyhatja, hogy a tanu-lók maguk készüljenek fel.

Tartalmi változat: Az előadás formáiban lehet sokfé-le megoldás mellett dönteni, ilyenek pl. kosztümösdarab, modern korba helyezés, bábjáték, árnyjáték,ezek a változatok határozzák meg az eszközszükség-letet. Az előadást tervezhetik óvodában vagy általá-nos iskolában is bemutatni, erre a tanár inspirálhat-ja őket.


28

KA_05_02_00 2010.10.18. 15:43 Page 28

Szóban nem beszélhetnek. Hívja fel a figyelmet arra,hogy a leveleket érdemes megőrizni, mert azokat fellehet használni. A levelekre nem kötelező válaszolni.

1. Nyomozói csoport: Készítse elő a tárgyalásra atetthelyen született jegyzőkönyvét és az esemé-nyek leírását. Pontosan írja le, kit vádol és mivel.

2. Ügyészi csoport: Készítse elő a tárgyalásra a vád-emelési javaslatát, e javaslat elkészítésébenműködjön együtt a nyomozói csoporttal, és érté-kelje a nyomozói csoport munkáját.

3. Ügyvédi csoport: Készüljön fel a vádlott védelmé-re, ehhez kérje meg az ügyészség vádemelésijavaslatát. Írja meg a beadványát a feltételezettvádlott védelme érdekében.

4. Bírói csoport: Készüljön fel a tárgyalás levezetésé-re, készítsen forgatókönyvet a tárgyaláshoz.

Megbeszélés/ÉrtékelésA tárgyalásra való felkészülés eredményeit egymás-nak mutassák be a csoportok. A csoportok egymásmunkáját értékelhetik a már megszokott módon, azértékelő lapon (4. melléklet: 2. értékelő lap).

A felkészülést a tanár ne értékelje, inkább biztassa atanulókat arra, hogy próbáljanak sokat és készüljeneka tárgyalásra.

VáltozatokSzervezeti változat: a tanár a felkészülés feladataitintegrálhatja a feladatok közé vagy a szabadidős fog-lalkozásokat ő is megtarthatja.


29

KA_05_02_00 2010.10.18. 15:43 Page 29


30

KA_05_02_00 2010.10.18. 15:43 Page 30

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 2. részmodul – 1. melléklet: Szerepek KA_05_02_01

31

1. melléklet

Szerepek

szerepekÜgyész: Az a személy, aki vádolja a vádlottat valamilyen bűn elkövetésével, a vád embere.

Ügyvéd: Az a személy, aki a vádlott érdekeit képviseli és védi a vádlottat, a védelem embere.

Bíró: Az a személy, aki a vád és a védelem érvei alapján dönt a vádlott bűnösségéről vagybűntelenségéről, és a törvények szerinti büntetést szabja ki.

Esküdtek: Azok a személyek, akik segítik a bíró munkáját, és a vád és a védelem érveit érté-kelik.

Nyomozók: A bűneset helyszínén talált és rögzített nyomokból és munkájuk során másösszegyűjtött nyomokból, tényekből gyanúsítanak valakit az adott bűncselekmény elköveté-sével. Munkájuk eredményét a védelem és a vád emberei is megkapják. Az ügyész a megka-pott tények alapján vádol, az ügyvéd ezek alapján védekezik.

Helyszínelők: A bűneset helyszínén található nyomokat rögzítik és átadják a nyomozóknak.

Tanú: Az a személy, aki a bíróság előtt vagy a vád, vagy a védelem érdekében megszólal ésmegszólalásával vagy a védelem, vagy a vád érveit támasztja alá.

Szemtanú: Az a személy aki a bűncselekményt vagy az azt megelőző vagy követő eseménye-ket látta, és a bíróság előtti megszólalásával vagy a védelem vagy a vád érveit támasztja alá.

Gyanúsított: Az a személy, akit a nyomozók a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak.

Vádlott: Az a gyanúsított személy, akit a nyomozók által feltárt megalapozott tények alapjánaz ügyész vádol a bűncselekmény elkövetésével.

Elítélt: Az a megvádolt személy, akit a bíró a bűncselekmény elkövetőjének ítél.

Gyanú: Az a vélekedés, amely még nem igazolt tényekkel.

Vád: Az a vélekedés, amely már igazolt tényekkel.

Ítélet: Az a döntés, amelyben tényekkel igazoltan megállapítható, hogy ki mit követett el, ésezért milyen büntetést kell elszenvednie.

KA_05_02_01 2010.10.18. 15:43 Page 31

KA_04_02_01 Kommunikáció és anyanyelv – 4. modul – 2. részmodul – 1. melléklet: Szerepek

32

KA_05_02_01 2010.10.18. 15:43 Page 32

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 2. részmodul – 2. melléklet: Folyamatábra KA_05_02_02

33

2. melléklet

Folyamatábra

Rögzített nyomok

Nyomok Helyszínelés Helyszínelők

Gyanúsított ésgyanú

Gyanúsított ésgyanú

Rögzített nyomok

Vádirat

Nyomozás, továbbinyomok és szemé-

lyek keresése Nyomozók

Vád elkészítése Ügyész

KA_05_02_02 2010.10.18. 15:43 Page 33

KA_05_02_02 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 2. részmodul – 2. melléklet: Folyamatábra

34

KA_05_02_02 2010.10.18. 15:43 Page 34

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 2. részmodul – 3. melléklet: A csoportok feladatai KA_05_02_03

35

3. melléklet

A csoportok feladatai

A nyomozói csoport feladata

Mit tanácsolnátok az ügyészi csoportnak munkájuk sikere érdekében?

Az ügyészi csoport feladata

Mit tanácsolnátok a nyomozói csoportnak munkájuk sikere érdekében?

Az ügyvédi csoport feladata

Mit tanácsolnátok a bírói csoportnak munkájuk sikere érdekében?

A bírói csoport feladata

Mit tanácsolnátok az ügyvédi csoportnak munkájuk sikere érdekében?

KA_05_02_03 2010.10.18. 15:44 Page 35

KA_05_02_03 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 2. részmodul – 3. melléklet: A csoportok feladatai

36

KA_05_02_03 2010.10.18. 15:44 Page 36


37

4. melléklet

2. értékelő lap

TÉRKÉP1

Nem 2

Részben3

Köze-pesen

4 Nagy-részt

5Igen Megjegyzés

Minden helyszínt megtudnál találni a térképszerint?

A térkép felkeltette azérdeklődésedet egykirándulásra a helyszí-nen?

A térképen a helyszí-nekről, épületekről,utcákról elegendőinformációt kaptál?

Összesen:

IGAZOLVÁNYOK1

Nem 2

Részben3

Köze-pesen

4 Nagy-részt

5Igen Megjegyzés

Az igazolványok és aszemélyleírások alap-ján minden szereplőtfelismernél?

A lakcímkártya alapjánmeg tudnád találni a szereplőt a helyszínen?

A személyi azonosítókártyákból, a személy-leírásokból, lakcímkár-tyákból tudnád-e, kimelyik családhoz tar-tozik és milyen rokoniviszonyban van?

Összesen:

KA_05_02_04 2010.10.18. 15:44 Page 37


38

TÉRKÉP1

Nem 2

Részben3

Köze-pesen

4 Nagy-részt

5Igen Megjegyzés

A naptárban mindenszereplő megtalálható?

Minden szereplő tevé-kenysége egyértelműenkiderül a cselekményekidőpontjában?

Összesen:

KA_05_02_04 2010.10.18. 15:44 Page 38

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 2. részmodul – 5. melléklet: Időgép KA_05_02_05

39

5. melléklet

Időgép

Az időgépet a tanárnak kell elkészítenie. Legegyszerűbb az ajtóból kialakítani néhány stilizált jelzéssel, ajtóraragasztott papírral. Ha úgy érzi, természetesen az egész tantermet meglepetésként átrendezheti: az ajtót eltorla-szolhatja, hogy csak bebújni lehessen, besötétítheti a tantermet stb. Lényeges, hogy olyan meglepő, a tantermiberendezéstől eltérő környezetet konstruáljon, amelyben a tanuló felszabadultan játszhatja szerepét. A környe-zet inspiráló erejét csak addig és úgy tudja fenntartani, ha következetesen ragaszkodik saját maga is az időgépgondolatához és benne az esetleges szerepéhez. Tehát ha pl. ő az „időgép kapitánya”, akkor is viselkedjen úgy, hakinevetik. A játék vagy a környezet előbb vagy utóbb magával ragadja a kételkedőket. Különösen fontos, hogy azidőgép meglepetés legyen!

KA_05_02_05 2010.10.18. 15:44 Page 39

KA_05_02_05 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 2. részmodul – 5. melléklet: Időgép

40

KA_05_02_05 2010.10.18. 15:44 Page 40

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 3. részmodul: A tárgyalás KA_05_03_00

41

ajánlott feldolgozási mód A felkészítés során kialakítottak szerint a részmodul-ban egy bírósági tárgyalást játszanak el a tanulók afelkészülés keretei között előállított munkaanyagokfelhasználásával. Fontos, hogy az említett anyagok-ból minél több jelenjen meg a tárgyaláson, ezzel isérzékeltetve, hogy a felkészülés, a tervezés, a tervekés részmunkák rendezettsége és megőrzése milyenfontos a feladat végrehajtásában. Továbbá arra isráirányíthatják a figyelmet, hogy az elkészült produk-tumokban – jegyzőkönyvek, térkép, naptár, személyiigazolványok, szereposztás, forgatókönyv stb. – jólnyomon követhetők és megőrizhetők az információk.Az már „csak” külön sikerélmény, hogy a tanuláshozvezető úton is értékelhető alkotások születnek.

Ennél a részmodulnál a tanárnak már nem kell töm-bösítenie az órákat, hanem kitűzhet több tárgyalástis. Arra azonban ügyeljen, hogy a foglalkozás időtarta-mának megtervezésekor tervezzen időt az egészmodul értékelésére. Ennek kiemelt jelentősége vanabból a szempontból, hogy ráirányítsa a figyelmet ref-

3. részmodul

a tárgyalás


Lásd a Tetthely és a Nyomozás modulban.


Szakmai háttér

A tanár vázlatosan ismerje a bírósági tárgyalás forgató-könyvét, a tárgyaláson résztvevők, az ügyvéd, ügyész,bíró szerepét.


Lásd a Tetthely és a Nyomozás részmodulban írtakat.


. B6. Tanulási források felhasználása. B8. A tanulási folyamat értékelése. C2. Másokkal történő pozitív és eredmé-nyes interakció

IDŐIGÉNY

4 tanítási óra

A részmodul lezárja a modulhoz tartozó két másikrészmodult. A részmodulban a tanulók és a tanáreljátszanak egy képzelt tárgyalást, melyben felhasz-nálják az eddigi ismereteiket és képességeiket. A tár-gyalás során gyakorolhatják a tényalapú érvelést.A tanulók és a tanár közös munkájuk lezárásakéntértékelhetik, hogy mennyi információt szereztek játé-kos módon, elemezhetik, hogy ilyen technikávalmennyivel könnyebb tanulni és a tanulást támogatni.A tárgyalás lefolytatását összeköthetik nagyobbközösség előtt történő prezentációval, kiállítással,dramatikus játék előadásával, bemutatva a tanulóksikereit, tanulási útjait, a tanár a tanulást támogatóeszközeit.

KA_05_03_00 2010.10.18. 15:44 Page 41

KA_05_03_00 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 3. részmodul: A tárgyalás

42

lektív módon: a tanulási folyamatra, az egyéni felké-szülés eredményességére, a csoportmunka előnyeire,a kooperációban rejlő erőre, a tanuló saját tanulásiútjának megismertetésére, a szabad idő felhasználá-sára, azokra az értékekre, melyeket művészeti alkotá-sok hordoznak, végül, de nem utolsósorban arra,hogy a tanulók kérdezzenek, kutassanak, éljenek akritikai gondolkodás eszközeivel saját fejlődésükérdekében.

1. foglalkozás

A tárgyalás

A részmodul nem tagolódik részekre, a foglalkozásratörténő felkészülés az előző – Nyomozás – részmodulutolsó foglalkozásában megtörtént. A foglalkozás elő-készületei most már nem igényelnek tanácsadói mun-kát és inspirált szabadidős foglalkozásokat. A részmo-dulban a végkifejletet szimbolizáló igazságkeresészajlik, ahol érvek és ellenérvek, a különböző szerep-lők érdekei szerint, csapnak össze.

Amennyiben a tárgyalás időkerete hosszúnak bizo-nyul, a tárgyalási szereposztásban egy iskolai problé-ma „gyorsított eljárásban” eljátszható a Tetthely és aNyomozás részmodul logikája szerint.

A tárgyalás lehet eredménytelen abban a vonatkozás-ban, hogy nem sikerül a gyanúsítottra a vádat rábizo-nyítani és így ítéletet hirdetni, vagy nem egyértelmű-en megállapítható, ki a vádlott, mivel vádolható és kia valódi áldozat.

Időigény4 óra (2 × 2 óra)

Cél A felkészülés célja, hogy a tanulók érdeklődését a tanárfelkeltse, és előzetesen felkészítse őket a feladatokra,személyes tudásukat és tapasztalatukat mozgósítsa.

Eszközök . Tanulást segítő eszközök a helyi igényeknek meg-felelően. Számítógép, hangszóró . A modulleírásokban keletkezett tanulói munkák

Forrás . 1. melléklet: 3. értékelő lap. A modul témaleírása és a részmodul leírásai, arészmodulokban készített anyagok.

A foglalkozás menete1. A tanulók, elsősorban a bíróságot játszó csoport a

felkészülése alapján küldhet idézőleveleket atanúknak és a vádlottnak.

2. A tanulók – felhívó plakáttal, levéllel, e-mailben –meghívhatnak a tárgyalásra külső személyeket.

3. A tárgyalás megállapodott szabályait hirdessék kia tanulók, melyben a csoportok, ügyvéd, bíró,ügyész szerepét tisztázzák.

3. részmodulTárgyalás

4óra

A tárgyalás – szerepjáték

KA_05_03_00 2010.10.18. 15:44 Page 42

Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 3. részmodul: A tárgyalás KA_05_03_00

43

4. Amennyiben a tanár szükségét látja, segítsen aszabályok kialakításában.

5. Amennyiben a tanár úgy érzékeli, hogy a tanulóknem felkészültek a tárgyalásra, a csoportoknakadjon rövid, 20–30 perc felkészülési időt.

6. A tárgyalást a tanulók folytassák le. 7. A tanár a tárgyaláson csak akkor szóljon, avatkoz-

zon közbe, ha kérdezik, legyen megfigyelő. A tár-gyalást videón rögzítheti.

Változatok A tanár lehet bíró, bevezethetik az esküdtszéket, éstovábbi alternatív megoldásokat találhatnak a tárgya-lás levezetésére.

Megbeszélés/Értékelés A tanár zárja le a tárgyalást, köszönje meg a munkát,ehhez használjon minden gyermeknek írott dicsérőkártyát/oklevelet. Ebben a tanulóknak egyénileg, sze-mélyre szólóan írja le, hogy véleménye szerint melyterületeken fejlődött sokat a tanuló. Ehhez felhasz-nálhatja a tanuló által a Valóságshow-ban írt változá-si tervet.

Az ajánlott feldolgozásban leírtak szerint a modulértékelését a tanár a tanulók bevonásával végezze el.Az értékelés célja, hogy feltárja, milyen ismeretek bir-tokába jutottak és milyen képességeik fejlődtek, azazmilyen kompetenciáik milyen módon változtak.Hasznos felhasználni az egyéni és a csoportos beszél-getésekben is a kompetneciakártyákat.

Kérje meg a tanulókat, hogy csoportonként – bíró,ügyész, ügyvéd, rendőr – készítsenek gondolattérké-pet a megszerzett ismeretekről. A feladatot csoport-forgóban végezzék el. Mindent (gondolatot, fogalmat,ismeretet) jegyezzenek fel, amelyekről úgy érzik,hogy a foglalkozásokon jutottak hozzá. A tanár a fel-adatra 15-20 percet adjon.

A csoportforgó eredményét ismertessék, a tanár tace-paón jegyzetelje az ismereteket, fogalmakat. Így kiala-kul és a tanulók számára is világossá válik, hogymennyi mindent tanultak.

A képességek felmérése érdekében a Valóságshowsorán használt karriertervet használhatja a tanár.Kérje meg a tanulókat, hogy csoportforgóban vitassákmeg az egyéni képességek fejlődését, és egészítsék kiazt a fejlődési eredményekkel. A csoport csak azt

ismertesse, amivel gyarapodott a tanuló képességlis-tája.

Érdemes megbeszélni a tanulókkal, hogy mely teljesít-ményeik, produktumaik és milyen értékelések, önérté-kelések kerüljenek be az egyéni portfóliójukba.

A modul értékelésére a tanár használja a Valóságshowmodul modulértékelő lapját.

KA_05_03_00 2010.10.18. 15:44 Page 43

KA_05_03_00 Kommunikáció és anyanyelv – 5. modul – 3. részmodul: A tárgyalás

44

KA_05_03_00 2010.10.18. 15:44 Page 44


45

1. melléklet

3. értékelő lap

NYOMOZÓI MUNKA 1

Nem 2

Részben3

Köze-pesen

4Nagy-részt

5Igen Megjegyzés

Az összes lényegesinformációt feltárták?

Amit állítanak, az bizo-nyított?

Összesen:

BÍRÓI MUNKA1

Nem 2

Részben3

Köze-pesen

4Nagy-részt

5Igen Megjegyzés

A bíróság felkészült atárgyalásra?

A bíró pontosan tudja,kit mikor fog meghall-gatni?

Összesen:

ÜGYVÉDI MUNKA 1

Nem 2

Részben3

Köze-pesen

4Nagy-részt

5Igen Megjegyzés

A védelem mindentényt igyekezett feltárni?

A védekezése tényekenalapul?

Összesen:

KA_05_03_01 2010.10.18. 15:44 Page 45


46

ÜGYÉSZI MUNKA1

Nem 2

Részben3

Köze-pesen

4Nagy-részt

5Igen Megjegyzés

Az ügyészség vádjamegalapozott?

Az ügyészség mindenértékelhető tényt érté-kelt?

Összesen:

KA_05_03_01 2010.10.18. 15:44 Page 46

1. modul az üzenet - fszkfszk.hu/wp-content/uploads/2017/03/ka_teljes.pdf · kommunikáció és...

Documents