a nyelvek vilÁgÁbÓl † …anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2018-xl-1.pdfÉdes...

ÁRA: 250 FT

A TARTALOMBÓL:

Büky László:Cápa és hírérték

Lengyel Klára:Nem egyszerû az összetett!

Kemény Gábor:Nem elváló igekötõk

Adamikné Jászó Anna:Grammatikaoktatás – másként

Grétsy László:Megbicsakló szólások

Balázs Géza:Netnemzedék: A test

Két új nyelvstratégiai sorozat:Magyar nyelvû otthon és maTer

Arany Kazinczy-díjasok

Diáknyelv – országos pályázat

És: hírek, rendezvények,új könyvek, nyelvi rejtvények,

nyelv-észleletek

ÉdesÉdes

ÉA

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

2018. FEBRUÁR2018. FEBRUÁR 40. ÉVF. 1. SZÁM40. ÉVF. 1. SZÁM

AnyanyelvünkAnyanyelvünk

Bálint Rezsõ:Budapesti látkép

Tompa 200 – anyanyelvek napja2018. febr. 21. 15.00 PIM

TARTALOM

Diáknyelv. Anyanyelvi pályázat, 2018. . . . . . . . . . . 3

Deme László-ösztöndíj, 2018. . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Büky László: Cápa és hírérték . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Balázs Géza: Netnemzedék: 2. rész: A test . . . . . . 5

Lengyel Klára: Nem egyszerû az összetett! . . . . . . 6

Kemény Gábor: Nem elváló igekötõk . . . . . . . . . . 7

K. G.: Még egyszer! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Horváth László: Bagolyék és világosék . . . . . . . . . . 8

Adamikné Jászó Anna: Grammatikaoktatás –másként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Buvári Márta: Szálkák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Kovács József: Csak pontosan? . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Grétsy László: Megbicsakló szólások. . . . . . . . . . . 11

Kulcsár István: Õrmester kisasszony . . . . . . . . . . . . 12

Elek Lenke: Guruci és kacskaringó . . . . . . . . . . . . 12

Minya Károly: Hogyan írjuk: Brexit vagy brexit? . . 13

Bincze Diána: Lasponya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Blankó Miklós és Mayer Péter:A színészek beszéde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Halogatás, önfeladás. Delesaga Gyula temesvárivillamosmérnököt kérdezi Balázs Géza . . . . . . . 15

Kalivoda Ágnes: Korpuszalapú vizsgálatokaz igekötõk körében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Két új nyelvstratégiai sorozat:Magyar nyelvû otthon és maTer. Pomozi Pétertés Pusztay Jánost kérdezi Balázs Géza . . . . . . . 17

Dede Éva (összeállító): www.manyszi.hu . . . . . . . . 18

Kitüntetettjeink, 2017. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Hírek, tudósítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20–21

Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Keresztrejtvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Új szavak, kifejezések (98.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

K. G.: Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek . . . . . . . . 24

Kedves Olvasóink!

575 éve született Mátyás király, ezt az évet Má-tyás-emlékévvé nyilvánította a nemzetpolitikai ál-lamtitkárság.

150 éve lépett hatályba az Eötvös József-félenépiskolai reform.

Az 52. magyar nyelv hete lesz az idén, a megnyi-tó ünnepséget a Tihanyi Apátságban szervezzük.

40. évfolyamát kezdi azÉdes Anyanyelvünk. A lapára változatlan, viszont õsszelkorábban jelennek meg szá-

maink: már szeptemberben és novemberben (ok-tóber és december helyett).

A 8. magyar nyelv napját rendezzük meg azidén.

5. nyelvésztáborunk helyszíne ismét: Sátoralja-újhely, Széphalom.

Találkozzunk az anyanyelvi-kulturális rendezvé-nyeken!

Az ASZ elnöksége és a szerkesztõség

Bálint Rezsõ festõmûvész, grafikus (1885. október 14.Budapest – 1945. november 18. Budapest).

A Franklin Társulat nyomdájában betûszedést tanult,majd 1902-tõl Vesztróczy Manó tanítványa. Vidéki vándor-utakon stáció-képeket, feszületeket aranyozott, 1906-tólnyaranta Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly tanítvá-nya volt a nagybányai mûvésztelepen. Késõbb BudapestenSzablya-Frischauf Ferenc magániskolájában képezte magát(1907–1908).

A KÉVE mûvésztársulat tagjaként vett részt kiállításo-kon, annak nemzeti szalonbeli (1909, 1911, 1912), ill. kül-földi bemutatóin (1907–1908: Berlin, Düsseldorf és Drez-da; 1910: Bécs). 1909-tõl Münchenben élt, majd Párizsbandolgozott (1910–1912), ahol Modiglianival közösen béreltmûtermet a Montparnasse-on. Rövid ideig a kecskemétimûvésztelepen alkotott (1911–1912), és szerepelt a nagybá-nyaiak jubileumi kiállításán (1912).

Pályája kezdetén mûvészetére a nagybányai fiatal mûvé-szek hatottak. Az I. világháború idején hadifestõként szá-mos mûvén megörökítette a csatatereket, katonatársait és ahadifoglyokat.

1919-ben Szentendrén telepedett le, 1920-tól családjávalIzbégen élt és alkotott. Élete utolsó éveiben szerepelt azOMIKE képzõmûvészeti kiállításain (1942, 1943).

2018

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, szeptemberben és novemberben.Szakmai támogatók:Magyar Nyelvtudományi Társaság,MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottság,Magyar Nyelvstratégiai KutatócsoportKiadja: az Anyanyelvápolók SzövetségeFelelõs kiadó: Juhász JuditFelelõs szerkesztõ: Grétsy LászlóSzerkesztõség: Balázs Géza [email protected],Kemény Gábor [email protected],Bobák-Hajdu Tímea (titkár) [email protected]õbizottság:Balázs Géza, Grétsy László,Heltainé Nagy Erzsébet,Juhász Judit, Kemény GáborA szerkesztõség címe:1053 Budapest, Károlyi u. 16.Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: [email protected],[email protected] szerkesztõség csak a megrendelt írásokértfizet honoráriumot. Meg nem rendelt kéziratotnem õrzünk meg, nem küldünk vissza.Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: [email protected]: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõ: Könyvtárellátó Kht.Ára: 250 Ft.Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 2000 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1500 Ft/év.Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

az Emberi ErõforrásokMinisztériuma,

a Nemzeti Kulturális Alap,

a Magyar MûvészetiAkadémia,

a Consequit Csoport,

a Magyar FejlesztésiBank

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)Nyomdai elõkészítés: Opticult Bt.Nyomás: mondAT Kft.

Édes Anyanyelvünk 2018/1. 3

DIÁKNYELV • ANYANYELVI PÁLYÁZAT, 2018.Az Anyanyelvápolók Szövetsége a kulturális kormányzattal

közösen 2018-ban meghirdeti a 18. anyanyelvi pályázatot,melynek témája: a diáknyelv.

A pályázat célja a folyamatosan változó diáknyelv bemuta-tása, a régi diáknyelvi hagyományok feltárása, a mai diáknyelvijelenségek számbavétele.

Az elmúlt évszázadban több pályázat témája is volt a fiata-lok nyelvhasználata, nyelvi kultúrája, különösen szókincse. AzAnyanyelvápolók Szövetsége ne-gyedszázada, 1992-ben hirdetett megHogyan beszél ma az ifjúság? címmelpályázatot, 2006-ban pedig a Napútfolyóirat kezdeményezett hasonlót.Mindkét pályázat anyaga megjelent:Diáksóder (Hogyan beszél a mai ifjú-ság?, Kardos Tamás – Szûts László,1995), Diáksóder 2 (Szûts László,2007).

Pályázni lehet a diáknyelv legfris-sebb nyelvi jelenségeinek (szóbeli ésírásbeli szókészlet, nyelvtani jelensé-gek, netnyelv, chat stb.) szótárszerû,pontos leírásával, diáknyelvi hagyo-mányok kutatásával és elemzésével, diáknyelvi frazeológia (atágabb értelemben vett kötött szövegek: szólások, közmondá-sok, egyéb mondások, rigmusok, köszöntõk, rövid tréfás szöve-gek) gyûjtésével. A pályázatok témája lehet a netnyelvi szöveg-alkotás, beleértve a képes-ábrás-szöveges megoldásokat is.

A pályázat kiírói felhívják a figyelmet a pontos adatközlés-re. A pályamunkában meg kell adni a gyûjtés pontos helyét,körülményeit. A bírálók elõnyben részesítik a társadalmi-történeti-technológiai szempontból jól körülhatárolt gyûjtése-ket. (Pl. sikeres gyûjtés lehet egy adott közösség, iskola, osz-tály, szakkör, internetes fórum stb. szókészlete, kevésbé sike-res viszont az interneten folytatott „tallózó”, rendszertelenanyaggyûjtés.)

A pályamunkák ideális terjedelme: 15–20 ezer leütés, a fel-sõ határ: 40 ezer leütés. A pályázat kiírói kérik, hogy a szöve-gekben ne használjanak különleges tördelési formákat.

A pályázaton egyének és közösségek egyaránt indulhatnak.A 25 éven aluliak ifjúsági kategóriában szerepelnek.

A bírálóbizottság védnöke: Grétsy László professzoremeritus, tagjai: Balázs Géza egyetemi tanár, Dede Éva kö-zépiskolai tanár, Minya Károly fõiskolai tanár.

A tartalmi és filológiai szempontból legjobbnak minõsítettpályázatok díjazásban részesülnek, a nyertes pályázók munká-iból készülõ szerkesztett válogatást megjelentetik. A pályázatbenyújtásával a pályázó hozzájárul dolgozata közléséhez, szer-zõi jogai a kiadóra szállnak. A kiadott dolgozat szerzõje a kiad-ványból tiszteletpéldányt kap.

A pályázat díjazására 1 M Ft áll rendelkezésre. A díjak egy-aránt lehetnek pénzdíjak és tárgyjutalmak.

A pályázatok beérkezési határ-ideje: 2018. augusztus 20. A pályáza-ti anyagot elektronikus formában(e-mailben, csatolt fájlban) kell el-küldeni. A beérkezett pályázatote-mailben visszaigazoljuk! Ímélcím:[email protected].

Az eredményhirdetés és a pályá-zati anyagból szerkesztett kötet be-mutatása 2018. november 13-án, amagyar nyelv napján lesz a Pesti Vi-gadóban.

A pályázat kötelezõ tartozéka egyadatlap a következõ nyilatkozattal ésadatokkal.

NyilatkozatAlulírott nyilatkozom, hogy a Diáknyelv címû pályázatra

beküldött pályamunkám teljes egészében saját, eredeti, másuttnem közölt alkotásom, s annak szerzõi jogát (amennyiben azt apályázat kiírói egészében vagy részleteiben megjelentetni kí-vánják) a kiadónak engedem át. (Rövidített, szerkesztettanyag közlése esetén a kiadó a szerzõvel egyeztet.)

Megadandó adatokA pályamunka címe:

A pályázat besorolása: felnõtt kategória – ifjúsági kategória(25 év alatt)

A szerzõ neve:

Címe:

Telefonszáma, ímélcíme:

Saját kezû aláírása:

A Nyilatkozatot postán kell beküldeni:Anyanyelvápolók Szövetsége, Diáknyelv pályázat,

1053 Budapest, Károlyi u. 16.

Deme László-ösztöndíj, 2018.Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2016-ban ösztöndíjat

alapított a magyar nyelvtudományban, nyelvi ismeretter-jesztésben, nyelvmûvelésben, nyelvi kultúraápolásban ki-emelkedõ eredményt felmutató személyeknek. A díj össze-ge: 1 M Ft, amelyet minden évben a magyar nyelv napjánünnepélyes keretek között adnak át. Egy évben legföljebbegy pályadíj adható (a díj nem osztható meg, viszont a bírá-lóbizottság fenntartja a jogot a díj visszatartására). A pá-lyázat feltételei: be nem töltött 40. életév; legalább 2, tudo-mányos kritériumoknak megfelelõ, nyelvészeti témájú,magyar nyelvû publikáció (tudományos folyóiratban); leg-alább 5 egyéb (ismeretterjesztõ) publikáció; a magyaranyanyelvi ismeretterjesztésben, kultúraápolásban, mû-

velõdésszervezésben kimutatott egyéb tevékenység. A pá-lyázat tartalma: rövid életrajz, interneten elérhetõ, ellen-õrizhetõ anyagok, két olyan személy megnevezése (e-mail-címmel, telefonszámmal), aki a bírálók kérésére a szakmaiadatokat hitelesíti, vagy akitõl a pályázó személyére aján-lás kérhetõ. Terjedelem: legföljebb 2 oldal (5000 leütés).

A pályázat beküldésének határideje: 2018. augusztus31. A pályázat kizárólag e-mailben küldhetõ be: [email protected] vagy [email protected]. A bírálóbizottság két felkért nyelvészbõl, vala-mint az ASZ elnökségének egyik tagjából áll.

Az ASZ elnöksége

Édes Anyanyelvünk 2018/1.4

A csurgói képzõben végzett tanító volt az a rokonom,aki a sok évtizedes szolgálat után Õrtilos mellett, aSzentmihály-hegyen vett szõlõt és gyümölcsöst zsúpospincével és présházzal, és az e mellé épített kis házban töl-tötte nyugdíjas évei zömét 1945 után. Ott akkor paradicso-mi vidék volt: a dombok alatt futott a vasút, versenyt sza-ladt vele a Dráva, a kavicsbányából lett tóban meg egyholtágban fürödni lehetett. Volt konyhakert, almáskert,szõlõ, méhkasok, baromfi, házinyúl, kenyérsütés kemen-cében. Az udvarban a hatalmas, odvas körtefák kicsordulónedvét szarvasbogár szívogatta. A házban konyha, háló-szoba és ebédlõ, ebben cikornyás csillár, amelyben petróle-umlámpa égett. Nemcsak villany nem volt, kút sem, for-rásra jártunk ivóvízért.

Az ebédlõ egyik szekrényében száz kötet Jókai Mór,negyven Mikszáth sorakozott egyebek mellett, és még aNyugat folyóiratból is nem egy köteg. A könyvek, kottákmás része pedig a présházi kisszobában lapult. Jenõ bá-tyám zongorázni-orgonálni, vadászni, kertet mûvelni egy-aránt tudott, minthogy a szintén Nemespátróban tanítóédesapja mellett nevelkedett Somogyországban. A nyáriszünidõben nemegyszer náluk nyaraltam, és szabadon kó-száltam erdõn, mezõn. Ha vízért mentünk vagy gombász-ni, egyik-másik virágnál Jenõ bácsi figyelmeztetett: „Ez aDigitalis purpurea, piros gyûszûvirág. Ez meg itt Cicho-rium intybus, kék katáng, és csak délig virágzik. – Ebbõlmeg szedjünk egy csomót, mert ez a Ranunculus ficaria,salátaboglárka, jó lesz az ebédhez.” S ha épp egy méhecskeszállt a virágra, kiderült, hogy õkelme Apis mellifica névrehallgat. Egy életre megtanultam, milyen a Chelidoniummaius (vérehulló fecskefû), a Galeopsis speciosa (bolyhoskenderkefû), és azt is, hogy a növényeknek, állatoknak aszaktudományokban egyezményes nevük van.

A forrás foglalatlan volt, illetõleg dús növényzet vettekörül, kifolyásánál kisebb gödör volt tele sárga hasú un-kákkal (Bombina variegata) és kecskebékákkal (Ranaesculenta) mint a víz tisztaságának eleven jelzõivel. Haügyes voltam, egyet-egyet sikerült a vízzel és tudományosnevükkel egyetemben vödrömbe meríteni…

Egyetemi elõadásaim során többször szóba került a hír-érték fogalma és ennek kapcsán a kettes számrendszer.Ezt találta alkalmasnak Neumann János annak idején ahidrogénbomba elõállításához szükséges bonyolult számí-tások elvégzéséhez. Ugyanis valamilyen jelenség, dologmegszámlálható módon felaprózott és ezért számokkal fel-írható értékeinek halmazával lehet dolgozni. A sokáigmintául szolgáló diszkrét változós elektronikus automati-kus számítógép (EDVAC) az õ és H. H. Goldstine irányítá-sával készült el 1950-ben.

Az adatmennyiség legkisebb egységének, a bitnek innena neve: binary unit, vagyis olyan számjegy, amelyik csupán

0 vagy 1 értéket vehet föl. Többszöröse 2 közelesõ hatvá-nya, például 1 kilobit = 210, azaz 1024 bit. Valamely üzenetinformációértékét C. E. Shannon az üzenet jeleire jellemzõvalószínûséggel bekövetkezõ események információtartal-mának átlagos, vagyis várható értékeként határozta meg.

A várhatóság, illetõleg a váratlanság a nyelvhasználat-ban is lépten-nyomon észlelhetõ. A mûvészi nyelvhaszná-latra pedig különösen jellemzõ. A sajnál ige példája jól mu-tatja, mirõl is van szó. A sajnálom igealak mellett nem vá-ratlan az igazán, a nagyon, a rettenetesen szavak megjele-nése, ezeknek tehát kisebb a hírértéke. Váratlan lehet(ne)ellenben egy *örömmel sajnálom kifejezés, amelynek vá-ratlansága folytán viszont nagy (lenne) a hírértéke. Szá-mos groteszk, humoros hatású szerkezet hatása is a várat-lanságon alapul, mint a nevezetes Karinthy Frigyes-kité-tel: „Továbbá azt álmodtam, hogy két macska voltam, ésjátszottam egymással.” A két macska voltam teljességgelváratlan, még inkább a játszottam egymással. A költõinyelvhasználat épp így alkalmaz váratlan szerkezetet: pél-dául a semmi ágán ül szívem József Attilától. A semmi ága,a szívem ül szerkezetnek és magának az egész mondatnaksincs várhatósága, ezért hírértéke magas. Az írói-költõiszótárak meg szokták adni az egyes szavak elõfordulásigyakoriságát. Arany János költõi nyelvének szótárában,amelyet Beke József szerkesztett, egyetlen adat mutatko-zik az ’alig-alig; nagyon kevéssé’ jelentésû elig-elig szóra:„Sötét az éj: alig-alig / Hogy a vizfény fehérelik. / Csendes atáj: elig-elig / Hogy a folyamzugás hallik: / De majd a vízjobban zubog, / Majd elborúlnak a habok: / Komor felleg,gyászfeketén, / Úsz a folyam területén” (Keveháza).Ugyan a fehérelik rímhívó szóra felel az elig-elig, várható-sága mégis nagyon kicsiny, hiszen a XIV–XV. századtól vanróla írásbeli adat a Jókai-kódexben, illetõleg az Erdélyimagyar szótörténeti tárban. A magyar nyelv nagyszótáraaz alig határozószó és partikula szócikkének fejében emlí-ti az eliget mint nyelvjárási alakot, de az alig-alig szócik-kében nem. Az Új magyar tájszótár tartalmazza az elig-eliget is.

A várhatóság alacsony hírértékét azonban hirtelen átlehet fordítani. A közelmúltban egy napilap cikkében ol-vastam, hogy cápát láttak a Balatonban, de ezt SelachiMorpha ausztrál cápakutató megcáfolta, miután tanulmá-nyozta az északi partot. Az írás vége felé azután kiderült,amire Jenõ bátyám nem taníthatott meg Somogyország-ban: a cápák öregrendjének rendszertani neve Selachi-morpha. Ezt a szakszót tette a magyarban nyilvánvalónidegen, de várható személynévvé a játékos kedvû újságíró,aki tisztában volt vele, hogy a nem létezõ cápatudós éppen-séggel lehetne ausztrál, ez elfogadhatóvá teszi a SelachiMorpha nevet. Több tudományág mûvelõje elõtt a Selachi-morpha utótagja már ismeretes, várható elem: a görögmorphé ’alak’, innen a morfológia szakkifejezés biológiá-ban, grammatikában és másutt is használatos.

Büky László

Cápa és hírérték

Tájékoztató az Édes Anyanyelvünk terjesztésérõlLapunkat a postán lehet elõfizetni. Az Anyanyelvápolók Szövetségének (ASZ) tagjai a lapot a tagdíjuk rendezését köve-

tõ második hónaptól kezdve a megadott címükön fóliázott formában megkapják a megjelenés napján. A szerkesztõségvisszamenõlegesen nem tudja biztosítani a lapot. Az ASZ-tagdíjat átutalással kérjük rendezni az OTP-nél vezetett11705008-20132015 sz. bankszámlán. A tagdíj 2000, illetve 1500 Ft/év (tanuló, nyugdíjas). Belépési nyilatkozat letölthetõ ahonlapunkról (www.anyanyelvapolo.hu). A beérkezett tagfelvételi kérelemrõl az elnökség két hónapon belül dönt, a tagságazonban csak a tagdíjfizetéssel együtt válik érvényessé, és csak addig tart, ameddig a tagdíjat fizetik. A tagsággal, tagdíjfize-téssel, lapterjesztéssel kapcsolatos ügyekben az ASZ irodavezetõje és az ÉA szerkesztõségi titkára illetékes: [email protected] vagy [email protected]. Cím: 1053 Bp., Károlyi u. 16.


A megnövekedett szabadidõben a fõ elfoglaltság a szórako-zás, kikapcsolódás: „mindig kell valami izgalmasnak történnie”.Ennek leggyakoribb színhelye a hangos (zenés) szórakozóhely,diszkó; a kikapcsolódási forma a közös, csoportos tánc, fogyasztás(ivás), amelynek során többnyire nem alakulnak ki tartós szemé-lyes kapcsolatok. Egyre kifinomultabbak az örömszerzés módsze-rei. A sportközvetítések nézése ritkán közösségi élmény (foci-meccs). Az autóverseny egyéni, magányos és technikai verseny.Mindent kötelezõ látványként beállítani: látványpékség, látvány-fõzde, interaktív kiállítás. A televízióadások folyamatos show-mûsorok.

Új nemzedéki strukturáló tényezõk keletkeztek. Korábban atársadalmi helyzet, iskola, szakma, érdeklõdés határozta meg egynemzedék jellemzõit. Ezek helyébe alkalmi ténye-zõk léptek: zenei stílus, együttes, koncert, buli, szó-rakozóhely, mountain bike, gördeszka, motor, teto-válás. Strukturáló tényezõk a generáció által szá-mon tartott telefontípusok is: iPhone 4, 5, 6, 7…Jön a 8… Új fétisek: technikai eszközök (kütyük),kiemelt helyen az okostelefonnal (a legszegényebbrétegektõl a leggazdagabbakig), márkás ruha, cipõ.

Sport. A netgenerációra jellemzõ társadalmi el-szigetelõdés, egymástól való eltávolodás egyik jeleaz egyedül ûzhetõ sportágak kedveltsége: a femi-ninnek tekinthetõ futás, aerobic és a férfias testépí-tés, valamint a harcmûvészetek, a kerékpározás,„mára már sokak mindenféle kontakt nélkül spor-tolnak” (Faragó 2017a: 13, 27).

Az idõmérleg (a napszakok) felborulása. Avillany megtoldotta a nappalt, az internet nappalláváltoztatta az éjszakát. Az éjszaka birtokbavételeszámos területen zajlik: 24 órás foci, maratoni vers-mondás, felolvasás. Múzeumok, kutatók, fürdõk,könyvek stb. „éjszakája”.

Eszement versenyek. Extrém legek fokozzákaz érdeklõdést: tízezer palacsinta, a legnagyobb közös koccintás,húsz méter magas csokifigura. Akciók: jegesvödör-akció, párna-csata, tüntetés. A flashmob azonnali siker. Az akciók azonban nin-csenek koherens viszonyban egymással, nem illeszkednek valami-lyen tartós ok-okozati láncolatba. Amilyen gyorsan felbukkannak,olyan gyorsan elfelejtõdnek. Elgondolkodtató, hogy ma már egypolitikai választás is lehet flashmob.

Elkényelmesedés, egészség. Ellustult test, agy. Mindenhoválift, mozgólépcsõ, alacsonypadlós közlekedési eszköz, légkondi-cionálás. Ülõhelyvadászat buszon, vonaton. További elkényelme-sedés: olvasás helyett tömörítvény, jegyzetelés helyett más vázla-ta. Egyik részrõl szinte kóros egészségmánia, másik részrõl táplál-kozási zavarok, fóbiák, frusztrációk és a hagyományos betegsé-geknek egyre fiatalabb korban való tömeges felbukkanása: károsstressz, magas vérnyomás, különféle allergiák. Megszûnik az ott-honi fõzés, felvirágzanak a gyorséttermek, kifõzdék.

Díszítettség. Az õsi tetoválás új erõre kapott. Terjedését fokoz-za a test kultusza, a test hangsúlyozása, a képi kommunikáció elõ-térbe kerülése, különösen az erotikus és egyéb kommunikatív (ér-

tékrendbeli, hovatartozási, ideológiai) üzenetek világgá kürtölése.A tetoválás élethosszig való elkötelezõdést jelent. A tetováltakhangsúlyozzák, hogy eltüntethetõ, a bõrgyógyász szerint tökélete-sen soha. A test díszítését „kiegészítõk” szolgálják: fülbevaló, fül-cimpa-nagyobbítás karikákkal, testékszerek (piercingek), zsinó-rok, láncok, kendõk, karszalagok... Korábban az efféle divatok azadott életkori korszakkal elmúltak. De ma már vannak 70-esrockerek is.

Kizárt külvilág, társadalom. A külvilág, a környezet tudomá-sul nem vételét jelenti az állandó zenehallgatás, a fej- vagy fülhall-gató (a szlengben: agydugó). Tudatmódosítás. Alkohol, drog...Péntek éjszakai nagyivás. Szombat délig alvás. Antidep-resszánsok: „be van szedálva...”

Testalkat. Az új technológiák változást idéznek elõ a testalkat-ban, testtartásban. Beszélnek sms-ujjról és sms-nyakról, létezik amobilfüggõk jellemzõen S-alakú, „ölbetekintõ” testtartása, a kéthüvelyujj gyorsírásra való átállása. A spontán testalkat-változásontúl fölerõsödött a testképzavar pszichológiai jelensége. Kiváltó

oka: a meglévõ testtel való kóros meg nem elége-dettség. Az átalakítás erõszakolt példái a „felpum-pált” testrészek: izmok, száj; a ránctalanítás, a zsír-leszívás, hímvesszõ-megnagyobbítás; s szélsõsé-ges esetekben a test teljes átalakítása, a nem-változtatás.

Nemek közeledése. Egy nyelvész-pszicholó-gus szerint az informatikus lányok férfiasodnak, akommunikáció szakos fiúk nõiesednek. Ma máregy fiú ugyanannyi idõt tölt fodrásznál, kozmeti-kusnál, divatszaküzletben, mint korábban egy lány.

Kitolódó gyermekvállalás. A gyermek sokesetben úgy jelenik meg, mint babusgatni-dédel-getni való ajándék, kincs. Más esetben a politi-kai-társadalmi propaganda túlhangsúlyozza, hogy„kell a gyerek”, vagyis a gyerek mint az emberi létegyik legalapvetõbb értelme gazdasági szereplõvé,külsõleg elvárt „tényezõvé” válik. Az így világrajött gyermek szülei nemegyszer hangoztatják: „Azállamnak kell a gyerek, akkor gondoskodjon róla.”A gyermek sok esetben társadalmi magányra szü-letik.

Burokban. A netnemzedék óvott állapotban nõtt fel. Világhá-ború, forradalom, rendszerváltás nem érintette. A szülõk igyekez-tek õket burokban tartani. Mamahotel, papabank. Az eredmény: akonfliktusok kezelésének hiánya. Amennyiben személyes vagymunkahelyi konfliktus keletkezik: a netfiatal elhallgat, elmenekül,lezárja a kapcsolatot. „Az érintõképernyõk, az iPadek világábaszületik bele az új generáció, ez tény, de egyelõre nagy kérdés,hogy agyi fejlõdésüket, érzelemvilágukat az új technológiák ho-gyan befolyásolják majd. Azt már látjuk, hogy a szülõkkel a part-neri viszony öröklõdik, olyannyira, hogy ez a korosztály már szin-te családi tanácsadóvá lép elõ, nem kell kunyerálniuk, könyörög-niük a papának, mamának, hogy megkapjanak valamit, hanem aszülõk a döntésekben sokszor rájuk hagyatkoznak. Inkább az azérzésünk, hogy a partneri viszonyból uralkodói helyzetbe jut a kö-vetkezõ nemzedék.” (Joeri van den Bergh belga kutató, 2011)

Fordított szocializáció. Pedagógiai szakemberek is szívesenemlítik, hogy fordított szocializáció zajlik, a fiatalok tanítják azidõsebbeket. De ez csak féligazság, mert nem terjed ki mindenre(így a nemzedékeket összetartó történetekre, a generációs tudásrasem); valamint a még fiatalabbak (az akár 5–10 évvel fiatalabbak)technikai tudásban lekörözik a mai okostelefonos fiatalokat is, sígy egyik kisgeneráció sem szocializálódik a hagyományra.Kiberszocializáció vagy hiperszocializáció zajlik, mindent aneten, a netrõl, de ez csak felemás tudás: fõleg technológiai éspraktikus tudás, amelyet nem hat át az emberi közösségeket össze-tartó, elbeszélt történetekbõl kibomló spirituális tudás. Azt ismondhatjuk, hogy az új generáció új jelenségekben, formákbanelõnyös helyzetben van, de hosszú távú, generációkat összekap-csoló tartalmakban hátrányban.

Balázs Géza

Miért érdekes?Netnemzedék: 2. rész: A test

IrodalomFaragó Péter, 2017a. A kései Y-generáció hagyatéka a

Z-generáció újdonsült egyetemistáira – értékrend és sportolás.Valóság, 2017/6: 13–27.

van den Bergh, Joeri, 2011. Sirályból király. Avagy ami kúlaz cool. Blahó Miklós interjúja. Népszabadság, 2011. május28. 9.

A szerzõnek a netnemzedékrõl szóló szociográfiai-szemio-tikai-nyelvi meglátásait három részben adjuk közre: 1. A nyelv,2. A test. Következik: 3. rész: A lélek.

Várhelyi Csilla festménye


A grammatika mint valódi szerkezettan bizonyos pontokona matematikához és a természettudományokhoz közelít, még-hozzá a kevésbé népszerû természettudományokhoz, mint pél-dául a fizika, kémia, melyek akkor lépnek elõ mumusként,amikor a tananyag absztrakttá válik. Az ismeretanyag eltávolo-dik a megfoghatótól, és olyan szabályokat kell megtanulni, me-lyeknek semmiféle tapasztalati hátterük nincsen. A grammati-ka gyakran emlegetett népszerûtlenségének hátterében is ezáll: kevés a gyakorlati és „tapintható” ismeretanyag ahhoz,hogy a tanulók elvont szabályokat értsenek meg vagy találja-nak ki maguktól. A grammatika tanulásához több tapasztala-tot kell szerezni, illetõleg szereztetni. Olvastatni, énekeltetni,számoltatni kellene, világot láttatni, tapasztalati összefüggése-ket megértetni, alkotó munkát végeztetni. Ez válik olyan ta-pasztalati alappá, amelybõl el lehet rugaszkodni a konkréttólaz elvont felé.

A grammatika egyes témaköreinek oktatásában, a nehe-zebb fogalmak, nyelvi folyamatok, mûveletek megértetéséneksorán magam is gyakran keresem a párhuzamot más tudo-mányterületek rendszerezésével, illetõleg (és fõként) termé-szeti folyamatokkal, jelenségekkel, természeti törvényekkel.Minden gyakorló tanár szembesül tudniillik azzal, hogy idõn-ként a leghétköznapibb jelenségeket a legnehezebb definiálni,magyarázni, körülírni.

Az egyik legnehezebben megértethetõ tény az egyszerû ésaz összetett nyelvi egység fogalma. Már az általános iskolábanmegtanítjuk az összetett szó és mondat formáját, középiskolá-ban összetett állítmányról beszélünk, az egyetemen pedig azösszetett bõvítmények, az összetett morféma, esetleg az össze-tett bõvíthetõség és az összetett szófaji érték is a tananyag ré-sze lehet.

Az összetett szavaknál merül fel elõször a kérdés: hogyanlehet egy, ami kettõ? Nincs-e ellentmondás abban, hogy azösszetett szó (ami egy szó) két vagy több szóból áll?

1. kép: Vadgesztenye összetett levele, összetett virágzata, terméseHa csak egy vadgesztenye összetett levelére vagy összetett

virágzatára pillantanak a tanulóink-hallgatóink, megértik,hogy az összetettség mindennapos szervezõdés, és a jelenség-ben semmiféle ellentmondás nincs. A virágzat egyetlen virágaszabályos és önálló virág, az összetett levél egyetlen darabja isönálló levélnek tekinthetõ, mégis csoportban élnek, önállóegységként. Nagyon leegyszerûsítve: az összetettség az elemekolyan mennyiségi többsége, amelynek végeredménye egy mi-nõségi egység.

A nyelvtan igen látványos összetett egysége az összetett szó.Valóban egyenértékû és valódi szóformákból áll, ami azt jelen-ti, hogy a nem szóformákból álló összetett egységeket ki is vet-tük az összetett szavak közül, például az ikerszókat (ingyom-bingyom, lárifári) még akkor sem soroljuk az összetett szavakközé, ha a két tagjuk pontosan megkülönböztethetõ. Azértnem, mert legalább az egyik tagjuk nem szó, hanem a szó for-májára szóteremtéssel létrehozott módosított forma. Össze-tett szónak csak azokat a két- vagy többelemû szavakat tekint-jük, melyeknek elemei külön szóként is használatosak, pl. jég-csákány, hangsor, lemegy – ezek a gyakoribb elõfordulások.Vannak olyan összetett szavak is, melyekben a szó egyik tagjaugyan önálló tõként, de csupán szóösszetételekben fordul elõ:belosztály, ruhanemû, gombamód, rakpart. Ilyen típusú szóból

jóval kevesebb van. Az összetett szó felépítése a biológiai áb-rák közül az összetett levél vagy virágzat felépítéséhez hasonló,melynek mindegyik tagja önálló levél vagy virág.

Az összetett mondat két szabályos nyelvi mondatformakapcsolatából jön létre. Például: Késik a vonat. Elmegyünk ás-ványvízért. Összekapcsolva: Mivel késik a vonat, elmegyünk ás-ványvízért; Ha/Amikor késik a vonat, elmegyünk ásványvízért;tagmondatcserével: Elmegyünk ásványvízért, ugyanis késik a vo-nat.

Az összetett szavak és az összetett mondatok tagjainakegyenértékûsége, illetõleg a nyelvtani viszonyrendszer megen-gedi, hogy nyitott szerkezetként tovább növeljük az elemekszámát, így létrejön a többszörösen összetett szó vagy mondat:gazdasági-társadalmi-politikai (szövetség); Vettünk ásványvizet,beszaladtunk az újságoshoz, és beszélgettünk az utasokkal. Gya-kori nyelvi folyamat, hogy két alkotóelem egy tömbbé áll össze,és így kapcsolódik egy vagy több taggal, pl. napfény és napfény-imádó, illetõleg (Veszünk ásványvizet is, beugorhatunk az újsá-goshoz is), mivel a vonatunk sokat késik. Ezek a többszörösösszetételek, azaz a többszörösen összetett szavak és monda-tok. A biológiában is megvan a többszörös összetettség jelen-sége és fogalma, ezt látjuk az összetett virágzat esetében.

2. kép: A rák összetett gyomraVan egy másfajta összetettség-fogalom is. Míg az összetett

szavak és mondatok egyfajta homogén összetettség-kategóriá-ba tartoznak, addig létezik heterogén összetettség is. A hetero-gén összetettség olyan elemkapcsolódás, amelyben nem töké-letesen egyenértékû tagok kapcsolódnak össze, azonban anyelvi cél, az elemtársulás funkciója tekintetében az összetételkizárólag egy egységként kezelhetõ. A biológia szaknyelvébenez az összetettség-felfogás látható például a rák gyomránakmagyarázatában, ahol a gyomor nagyobbik fele zúz, kisebbikrésze pedig kiválaszt. A szõlõ téli rügye is heterogén összetett-ség, melyben a fõrügy melletti mellékrügyek egyfajta potenciá-lis funkciót töltenek be, azaz tartalékul szolgálnak.

3. kép: A szõlõ összetett téli rügye

A nyelvtanban ezt a modellt képviselik például az összetettigealakok: úszni fog, vásárolni fogok, melyekben az ige lexikálisjelentését az infinitivusi szóalak, a paradigmatikus értéket pe-dig a szóalakteremtõ segédige hordozza. Ugyanilyen fel-építettségû a segédszóval összeépülõ múlt idejû és feltételesmódú igealak: elmentem volna, jegyzeteltünk volna.

Ugyancsak heterogén összetettség figyelhetõ meg a többta-gú mondatrészekben. A névszói-igei állítmány igei szófajiságáta segédige képviseli: egészséges voltam, csinos leszel. Az össze-tett állítmányból létrehozott összetett bõvítmények grammati-kai szófajiságát a segédigenév jelöli. Pl. (Jó lenne) egészségeslenni – összetett alany; (Szeretnék) csinos lenni – összetetttárgy; Egészséges lévén (elengedték kirándulni) – összetett hatá-rozó.

A nyelv mint gondolataink elsõ és legfontosabb kifejezõesz-köze – elvont elemek elvont szabályrendszere. De amennyibena logikai mûveletek, rendszerezések modellálhatók a tudomá-nyok vagy a mûvészetek egyes területein, a modelleket igénybevehetjük a nyelvtani rendszert bemutató óráinkon is – csakúgy,mint az összetett levél vagy gyomor képét az összetett szavakábrázolásában.

Lengyel Klára

Kis magyar grammatikaaz iskolában

Nem egyszerû az összetett!


Bizonyára lesz olyan olvasóm, aki felszisszen ennek acímnek láttán, mert szerinte a szerzõnek ezt kellett vol-na írnia: El nem váló igekötõk. Mások viszont elsiklanakfölötte, eszük ágában sincs kifogásolni. Nos, éppen errõlszól mostani cikkem.

Lapunk egykori Nyelvi mozaik rovatában közel kétévtizeddel ezelõtt már megpendítettem ezt a témát(Amit a „szabad” szórendben sem szabad, ÉA 2000/2. 5),és azóta is figyelem a jelenséget. Akkor ez volt a figyel-memet megragadó mondat: „A részletes frekvenciatáb-lázatot a Magyar Rádió Rt. mûsormagazinjában, a Rá-dió- és Televízióújságban megtalálhatja.” Errõl az volt avéleményem, hogy mivel a Magyar Rádió Rt. mûsorma-gazinjában, a Rádió- és Televízióújságban szerkezetre, amondat újságoló részére (ún. rémájára) nyomaték esik,az állítmány igekötõjének el kellett volna válnia az igé-tõl: … találhatja meg. Ha viszont nyomatéktalan mon-dattal fejezzük ki ugyanezt, az igekötõ marad az igéjeelõtt, de a szórend egy kissé megváltozik, az állítmányelõbbre kerül: „A részletes frekvenciatáblázatot megta-lálhatja a Magyar Rádió Rt. mûsormagazinjában, a Rá-dió- és Televízióújságban.”

Azóta eltelt tizennyolc év, és egyre inkább az a benyo-másom alakult ki, hogy az igekötõnek ez az igéhez tapa-dása tendenciaszerûvé kezd válni. Például a Bartók rádi-óban rendszeresen hallok ilyen fel-, illetve lekonferálást:„A Pannon Filharmonikus Zenekar közremûködik, ve-zényel Bogányi Tibor”; „Dobozy Borbála csembalózott,és a Weiner–Szász Kamarazenekar közremûködött”.Vagy egy merõben más mûfajból, a sportnyelvbõl merít-ve: „A show [ti. a Forma–1] … folytatódik … a mel-bourne-i Albert Parkban. Ott, ahol 1996 óta szinte min-dig elõször felbõgnek a motorok”. Egy labdarúgó-közve-títés mûsorvezetõje pedig ezt mondja az egyik játékos-ról: „… ahogy helyezkedik, azzal már rögtön helyzetetkialakít”. Jómagam mind a négy idézett mondatban azige mögé tettem volna az igekötõt: mûködik közre, mû-ködött közre, bõgnek fel, alakít ki. Hogy miért, az az eddi-giek alapján is nyilvánvaló: az igekötõs igei állítmányolyan mondatrészt követ, amelyre nyomaték esik: zene-kar mûködik közre, kamarazenekar mûködött közre, elõ-ször bõgnek fel, helyzetet alakít ki.

A szóvá tett jelenség feltehetõleg összefügg azzal anyelvi változással, amelyet 1983-ban „A sorrend nemmegfordítható?” címmel tárgyaltam egy nyelvmûvelõcikkben (akkor ez újdonságnak számított). Az újítás lé-nyege abban foglalható össze, hogy ha az igekötõs ige-ható, -hetõ képzõs melléknévi igeneve tagadó állít-mányként épül be a mondatba, az igekötõ nem válik elaz igétõl annak ellenére, hogy hangsúlyos elem, a nemtagadószó áll elõtte. Az utóbbi három évtizedben ez aszórend egyre inkább elterjedt, sõt úgyszólván általános-sá vált. „A szabadság nem felosztható” – szögezi le beszé-dében (illetve az azt ismertetõ magyar nyelvû újságcikk-ben) egy Nobel-díjas író. „Hálám és örömem nem kife-jezhetõ” – írta egy irodalomtudós egy íróról (mind a ket-ten a magyar nyelv és stílus kiemelkedõ ismerõi voltak).„Nem megkérdõjelezhetõ, hogy…” – mondja egy minisz-ter a sajtótájékoztatón. Az ilyen szórendnek az is oka le-het, hogy a fenti mondatok szerzõi a felosztható, kifejez-

hetõ, megkérdõjelezhetõ szavakat már nem melléknéviigenévnek, hanem melléknévnek érzik, mint a meghatóvagy meglepõ szót, melyeknek igekötõje nyomatékosmondatrész után is az ige elõtt marad. De ez a téma kü-lön cikket érdemelne, itt csak párhuzamként említettemmeg.

Mielõtt azonban véget vetnék ennek a cikknek, haddjegyezzem meg, hogy a nyomatékosság sem mindig egy-értelmû. Ezért vannak olyan mondatok, amelyekbenmagam is nehezen tudnék választani az elváló és az elnem váló szórendû igei állítmány között. Lássunk tehátnéhány ilyen példát is: „… a Toldi értelmezésével kap-csolatban is több probléma felvetõdhet egy tizenegy-tizen-két éves olvasóban”; „A programokat szerintem remekülösszeállították”; „… néhány vándorló év után rátaláltunkSzéphalomra, ahol, remélem, ismét hosszabb távra be-rendezkedhetünk”. (A két utóbbinak az a pikantériája,hogy nem másutt, mint lapunkban jelentek meg, mint-hogy a szerkesztõ – rövid mérlegelés után – nem javítot-ta ki õket erre: remekül állították össze, hosszabb távrarendezkedhetünk be.)

Befejezõ példám egy olyan mondat, amelyet hónapo-kon keresztül hallhattak a kettes (vagy piros) metró uta-sai: „… a metró a Kossuth téri állomáson megállás nélküláthalad”. Nem inkább: megállás nélkül halad át? – vetõ-dött fel bennem minden egyes alkalommal, amikor arrajártam. Nem könnyû eldönteni, mivel a megállás hang-súlytalanul is ejthetõ (ekkor marad az igekötõ az eredetihelyén), de hangsúlyosan is (ekkor viszont az igekötõ azige mögé kerül).

Azóta legalább ez a kérdés megoldódott, minthogy ametró már megáll a Kossuth téren. De az elváló vagy elnem váló (sõt nem elváló) igekötõk még sok fejtöréstfognak okozni a nyelvmûvelõknek. Legalábbis addig,amíg az igekötõk végképp ott nem ragadnak az igéjükelõtt.

Kemény Gábor

Nem elváló igekötõk

Még egyszer!Pogácsát veszek egy utcai árustól. Azazhogy csak ven-

nék, mert a nagy zajban nem érti, mit is akarok. Ezértmosolytalanul rám szól, imigyen: Még egyszer! Pedig nemharagszik rám, nincs is erre semmi oka. Az õ nyelvébenazonban, úgy látszik, ezt kell ilyenkor mondani. Az eladófiatal férfi, de másoktól is, idõsebbektõl is hallottam már.

Mint annyi más esetben, gyanakodhatnánk idegen nyel-vi, például angol hatásra, de ezúttal nem így van. Az angol-ban ilyenkor az I beg your pardon, röviden pardon járja, anémetben a (wie) bitte, a franciában a plaît-il, a vous ditesvagy a bizalmasabb pardon (mindegyik kérdõ intonációval,a kérdõjeleket itt nem tettem ki). A Még egyszer! tehát nemidegenbõl jön, hanem tõrõlmetszett magyar lelemény. Énazonban nem szeretem, ha vezényszavakban beszélnekhozzám (talán mert soha nem voltam katona).

Tanuljuk hát meg újra, de legalábbis ne feledjük el azudvarias visszakérdezésnek ezeket a hagyományos formáit:Tessék? Kérem? Pardon? Vagy ha mégis ragaszkodnánk acímül írt felszólításhoz, egészítsük ki így: Legyen szíves mégegyszer mondani(, nem értettem). Vagy ilyen hosszú monda-tot már nem érdemel egy magyar vevõ?

A pogácsát egyébként megvettem, nem is volt rossz.K. G.


A sajátos többességet kifejezõ -ék toldalék mindenkinekismerõs az ilyenféle mondatokból: „Nagyék, a tanítóék aziskola mellett laknak.” Ennek a toldaléknak a státusárólelég sok vita folyt a szakirodalomban. Hosszú idõn át álta-lában képzõnek (vagy némi pontosítással jelszerû képzõ-nek) nevezték a gyûjtõnévképzõkére emlékeztetõ funkció-ja miatt. Az utóbbi negyedszázadban azonban egyre elfo-gadottabbá vált az a vélemény, hogy jellel, mégpedig azúgynevezett heterogén többesség jelével van dolgunk. Míga -k jeles, hajók típusú (homogén) többes szám egyszerûenannyit jelent: ’több hajó’, a tanítóék-féle szóalakok meg-szokott jelentése nem ’több tanító’, hanem ’a tanító és csa-ládja’. A heterogén többes szám tehát a középpontba állítegy személyt, és így nevez meg egy csoportot; a csoport tag-jait éppen a közlésben kiemelt személyhez fûzõdõ kapcso-latuk fogja össze. – A csoport természetesen nem csupáncsalád lehet. A sportsajtóban például már elég régóta hasz-nálatos, napjainkra pedig különösen divatossá vált az effé-le csapatmegnevezés: Szalaiék ’a Hoffenheim labdarúgó-csapata’.

Megszoktuk tehát, hogy az -ék jelet hallva vagy látva he-terogén többességre gondoljunk. Az egyszerû, homogéntöbbességhez közelítõ jelentés kifejezõjeként csupán mintkivételt tarthattuk számon a katonáéknál ’a katonaság-nál’ szóalakot az effajta mondatokban: „Majd megtanulodkatonáéknál, mi a fegyelem!”

Az utóbbi idõben – hogy pontosabban mióta, azt egyelõ-re nem sikerült megállapítanom – az -ék használatábanváltozásnak lehetünk tanúi. Erre a szakirodalombanMario Brdar, Brdar-Szabó Rita és Kugler Nóra kutatásaihívták fel a figyelmet. A toldalék funkciója továbbra is el-sõsorban a heterogén többesség jelölése, de – különösen azinterneten – fel-felbukkan az -ék homogén (jellegû) többesszám kifejezésére is. Ebben a szerepében fõként olyan fõ-nevekhez kapcsolódik, amelyek valamilyen embertípust,foglalkozást, intézményhez tartozást jelölnek. Példák azemlített szerzõk tanulmányai nyomán, a források írás-módjának megtartásával: „volt aki cikizett érte [ti. a tele-fonért] és azt mondta új gazdagék felé törekszem”,„Rendõrék továbbra is szolg. gépjármûvek armadájávaljárnak húsos menüzni, ill. haza vasárnapi maradékra”,„Kormányék nekiesnének a fáknak is – tiltakozzunk”. Azilyen formák legtöbbször használójuknak az említett cso-portról való negatív véleményét érzékeltetik, gunyoros él-lel.

Történeti szövegtárak vizsgálatával Kugler Nóra kimu-tatta, hogy az -ék az egyszerû, homogén többesség jelölésé-re a 16–18. században is használatos volt. Késõbb azonbanez a funkciója háttérbe szorult, és csak mostanában kelt újéletre.

A kissé hosszúra nyúlt, de aligha mellõzhetõ bevezetõután a következõkben olyan adatokat szeretnék bemutat-ni az -ék homogén jellegû használatára, amelyeket megle-petésként találtam olvasmányaimban.

Nemrég újra elolvastam az Egri csillagokat. A Gárdo-nyi-regény a 20. század legelején született. Biztosan sokanemlékeznek arra a részletére, amelyben Bornemissza Ger-gely a gyalui esküvõre utazik, hogy azt lehetõleg megaka-dályozza. Megérkezésekor egy román családnál száll meg,és ott megfelelõ, de nem éppen fejedelmi ellátásban van ré-sze. A királyné kastélyának konyháján viszont finom fala-tokhoz jut: „Gergely jó étvággyal evett. Oláhéknál bizonynem kapott délre egyebet, csak puliszkát.” Az oláhéknálszóalak nem emeli ki sem a házigazdát, sem a feleségét, te-hát nem heterogén többes szám; szerintem egyszerûen ez

a jelentése: ’a románoknál’. – Ugyanezt a szóalakot ugyan-ilyen jelentésben (már célzott kereséssel) megtaláltamazon a CD-n is, amely Malonyay Dezsõ kalotaszegi népraj-zi gyûjtését tartalmazza, szintén a 20. század elejérõl:„Oláhéknál a pap csinál e’ kicsi könyörgést, amikor belé-mennek a házba.”

Újraolvastam Fekete Istvánnak a század közepén írt if-júsági regényét, a Tüskevárt is. Ebben Matula bácsitól va-lók a számunkra fontos adatok: „De menjünk, mertgyünnek már a szúnyogék”, „De most már lássukrákékat”. Ezek azért is érdekesek, mert a szakirodalombólés mindennapi tapasztalatainkból az -ék toldalékot – akárheterogén, akár homogén használatban – személyt jelölõfõnevekhez kapcsoltan ismerjük, míg itt állatfajok megne-vezéséhez járul.

„Állatos” példát találtam az ezredfordulóról való, TóthTamás Boldizsár fordította Harry Potter-regénysorozatnegyedik részében is: „A padlót szalma, bagolyürülék, va-lamint – ahogy az bagolyéknál szokás – bagolyköpet, azazemészthetetlen egér- és pocokmaradványok borították.”

A szúnyogék, rákék, bagolyék jelentése: ’szúnyogok,rákok, baglyok’, tehát homogén többes számot képvisel-nek. Kicsengésük nem olyan negatív, mint az internetesadatokkal bemutatott, személyt jelölõ szóalakoké. Inkábbtréfás hangulatúak; olyan benyomást keltenek, minthahasználójuk az adott állatfajhoz tartozókat egy nagy csa-lád tagjainak tekintené.

Az olvasmányaimban talált adatok nélkül az -ék homo-gén alkalmazását (nem számítva a régi, 16–18. századi elõ-fordulásokat) szinte csakis internetes, esetleg újságírói él-celõdéssel támogatott divatjelenségnek gondoltam volna.Persze igaz rá ez is, de meglepõdve láthattam, hogy (az idé-zett adatok tanúsága szerint) a szépirodalomban szinténvannak nyomai, méghozzá nem csupán a legújabb idõkbõl.

Még nagyobb meglepetést okozott egy 1979-es szak-nyelvi, pontosabban sakknyelvi adat a Gyõzelmünk asakkolimpián címû könyvbõl. Abból az elemzésbõl való,amelyben Haág Ervin nemzetközi mester az elõzõ évi,aranyérmet hozó vetélkedés egyik fontos játszmáját mu-tatta be: „Korábban világosék azonnal ütöttek f6-ra, hogykettõs gyalogot idézzenek elõ, hiszen a sötét vezér nemmozdulhat el a c7 pont mellõl, de késõbb rájöttek, hogynem kell elsietni a cserét.” A homogén többes számot kép-viselõ világosék szóalak itt azokat a versenyzõket jelöli,akik a világos bábokat vezetve a maguk játszmáibanugyanazt a megnyitási változatot választották, mint ame-lyet az éppen elemzett partiban láthatunk. A szokatlan,nem heterogén formának itt nincs negatív mellékzöngéje.Az elemzõ úgy tekint az adott változat híveire, ahogy pél-dául az azonos párthoz tartozókra szokás. Az -ék jeles for-ma szokatlanságával tréfás, bizalmas hangulatú. A meg-szokottabb fogalmazásmód ez volna: „Korábban itt vilá-gossal azonnal ütöttek f6-ra”.

A bemutatott kis példacsokorral természetesen nem azvolt a célom, hogy jelentõs elméleti újdonságokkal járuljakhozzá az -ék státusát érintõ vitákhoz. Csupán olyan adato-kat kívántam közreadni, amelyek felhasználhatók ahhoz,hogy ennek a toldaléknak a használatáról árnyaltabb ésszínesebb képet lehessen kialakítani.

A nyelvtörténeti vizsgálódást mindenképpen érdemes-nek tartom a folytatásra, nyelvjárástanival is kiegészítve.(A jelenleg legfontosabbnak tartott nyelvjárástani kézi-könyvekben nem találtam nyomát az -ék homogén alkal-mazásának.)

És ha a téma szakértõi elfogadnak tõlem egy tanácsot,arra szeretném biztatni õket, hogy az -ék jeles alakokkalkapcsolatos névelõhasználatot (és névelõmellõzést) is ve-gyék be vizsgálati szempontjaik közé. Úgy vélem, ehhez azitt közölt példáim is segítséget nyújthatnak.

Horváth László

Bagolyék és

világosék


Minya Károly cikkéhez szeretnék csatlakozni (ÉA2017/4: 8), elõrebocsátva, hogy teljes mértékben egyet-értek vele. Ezt írja többek között: „Általában elmondha-tó, hogy az iskolai oktatásban a sok vitatható kategóriá-val operáló alaktani-mondattani elemzés helyett többfogalmazási és szövegértési gyakorlatra, nyelvi illemtan-ra és beszédmûvelésre van szükség.” Ehhez viszont sze-rintem sokkal magasabb óraszámra lenne szükség, mertsoha még ilyen alacsony óraszámot nem kapott isko-láinkban az anyanyelv. Egyetlen adatot idézek: EötvösJózsef idejében, tehát 1868 után az elsõ négy évbenheti 11-11-10-10 anyanyelvi óravolt az osztott iskolában, de még akommunista rendszer elején is,1950-ben alsó tagozaton heti11-12-14-12 óra volt! Azóta folya-matosan csökkent az anyanyelviórák száma. Nézzék meg, mostmennyi van; tudok olyan iskoláról,ahol heti 3 olvasás-írás óra van el-sõben. Itt van a gond, a funkcioná-lis analfabetizmus és egyéb problé-mák oka. Nincs elegendõ gyakor-lás.

Nem tudom, mennyire ismerikolvasóink az anyanyelvi tárgyak új-kori történetét, az idõsek talán, afiatalabbak biztosan nem. 1950-ben volt egy nagy átrendezés. Elõt-te az elemiben, az elsõ négy osz-tályban megtanították a nyelvtanalapjait. A nyolcosztályos gimnázi-um elsõ három évében ismételték,bõvítették, újratanították a nyelv-tant. Utána stilisztika, retorika,poétika jött (nem mindig ebben a sorrendben), majd azutolsó két évben irodalomtörténeti összefoglalás. Ám astilisztikai, retorikai, poétikai oktatás irodalmi példákontörtént, úgyhogy az irodalomtörténetnek az életkornakmegfelelõ részét már átvették a hatodik osztály végéig.

Ezt a rendszert 1950-ben megszüntették, eltörölték astilisztikát, a retorikát és a poétikát, s a négyosztályosgimnáziumban helyettük ismét nyelvtan lett, immár har-madszorra (az alsó és a felsõ tagozat után). Bihari János– nagy tudású, bölcs kollégánk a tanítóképzõben – akko-riban a Lónyayban tanított, s mesélte, hogy a gyerekekcsodálkoztak: az érettségin alanyból és állítmányból kellfelelniük? Abból, amit már öt évvel azelõtt megtanul-tak?

Az újítás nem mûködött a gyakorlatban. A gimnáziu-mi tanárok nem akarták harmadszor is csócsálni a nyelv-tant, inkább elhagyták, amúgy is kevés volt az óra az iro-dalomra. Nekem kiváló magyartanárom volt (jelenleg õis professor emeritus az ELTE-n), de egyetlen nyelvtan-órát sem tartott, illetve egyet érettségi elõtt a szóképzés-bõl (rejtély, hogy miért éppen ebbõl). Jómagam megtar-tottam a gimnáziumi nyelvtanórákat, sõt kijavítottam ésolykor újraírattam még a házi fogalmazásokat is (kér-dezzék már meg a tanárokat, hogy javítanak-e, és hogyidõre javítanak-e; megkapja-e a diák a következõ órán ajavítandó dolgozatot), s huszonhárom éven át tanítot-

tam grammatikát a tanítóképzõben, most mégis a követ-kezõket javaslom (persze, javasolhatunk bármit, úgyisfütyülnek rá az illetékesek).

Alapvetõ követelmény volna a mindennapi magyar-óra. Középiskolában pedig nem tanítanék nyelvtant, ha-nem stilisztikát, retorikát és poétikát – ahogyan EötvösJózsef bölcs tantervkészítõi meghatározták. Persze, anyelvtani-helyesírási ismereteket a felszínen kell tartani,egyrészt a fogalmazások javításakor, másrészt a retori-kához kapcsolva. A retorika ugyanis tanítja a négy stílus-erényt vagy stíluskövetelményt, egyikük a nyelvhelyes-ség (továbbá világosság, illõség, ékesség).

Teljesen nevetséges, ahogy ma beszajkózzák a gyere-kek az érettségi nyelvtantételeket – terminusokkal meg-pakolva –, azután sürgõsen elfelejtik õket. Egyébkéntérthetetlen számomra, hogy miért vették ki az érettségi

tételek közül az összetett monda-tokat. Nem lehet tizenkét év alattaz összetett mondatokat megtaní-tani?

1986–87-ben Fulbright-profesz-szorként az USA-ban tanítottam,Akkoriban vezették be ott a port-fóliózást, és teszteltek vég nélkül.A sok tesztelésnek a tesztre tanításlett a következménye. Nem az iro-dalom, nem az élmény volt fontos,hanem a megfelelés a teszten,pontosabban annak a kitalálása,hogy milyen választ kíván a tesztkészítõje (elmondták nekem, hogykétféle diák bukik meg a teszte-ken: a teljesen felkészületlen és azseniális). A tesztre tanítás pedigelképzelhetetlen mértékben visz-szavetette a pedagógusok mód-szertani kultúráját, kreativitását.Ez az állapot – félek – elért ben-nünket is. Úgy tíz évvel ezelõtt egyELTE-s továbbképzésen felállt

egy magyartanár, és megoldási kulcsokat kért a munka-füzeti tesztekhez. Mikor kellett egy magyartanárnakmegoldási kulcs?

A nyelvtani alapokat gyönyörûen meg lehetne taníta-ni nyolc év alatt, vannak is jó programok. Ilyen volt a Di-nasztia Kiadó Édes anyanyelvünk tankönyvsorozata, dea szegedi Mozaik tankönyvei is kiválóak voltak. Ezeket atartalmas-játékos-ötletes, de mégis komoly sorozatokatszépen kilõtték, most az ollózások korát éljük. Legyennyelvtanóra nyolc évig, de úgy, hogy meg is tanítsák anyelvtant. Azt sem ártana megértetni tanárral-diákkalegyaránt, hogy a nyelvtan ismerete az általános mûvelt-ség része, sõt alapja. Utána pedig legyen stilisztika, reto-rika, poétika, sok-sok elemzéssel és szövegalkotással,szóban és írásban egyaránt. Élményközpontúan, gyer-mekközpontúan, bármilyenközpontúan, csak fogadjunkszót Babits Mihálynak, aki jó tanácsokat adott és nagyigazságokat fogalmazott meg Irodalmi nevelés címûesszéjében: „aki stilisztikát sohasem tanult, az élet leg-szebb élvezeteinek egyikétõl örökre meg van fosztva,mint a süket a zenétõl. […] Az ember szavakkal gondol-kodik, és szavakkal cselekszik. A mûvelt ember gondola-tokkal küzd, szavakkal csatázik. A leghatalmasabb fegy-ver a gondolat és a szó.” Egyáltalán: célja a mai iskolá-nak a mûvelt ember megteremtése?

Adamikné Jászó Anna

Grammatikaoktatás– másként


Fordított gondolkodásAz új típusú áruházakban, a plázákban sok mindent

lehet kapni egy fedél alatt. Az árut két fõ osztályba so-rolják: élelmiszer és nem-élelmiszer. (Angolul: non-food.) Az utóbbi kategóriába tartoznak a tisztítószerek,edények, háztartási gépek, játékok, sportszerek, ruhane-mû és még sok más. Furcsa megközelítés, az õsembervagy az állatok szemléletét idézi: a dolgokat az külön-bözteti meg egymástól, hogy ehetõk-e, vagy sem. A gom-ba vagy ehetõ, vagy nem ehetõ. Amelyik nem ehetõ, aztnem használjuk semmire. Az elõbb felsorolt árufajtákatazonban használjuk, mégpedig egészen különbözõ cé-lokra. Régebben voltak ilyen árucsoportok: háztartásicikkek, tartós fogyasztási cikkek. Ezek a kifejezésekmondanak valamit a dolgok lényegérõl. Most azt mond-ják el az áruról, hogy mi nem.

Hasonló gondolkodás terméke az NGO. Endzsiónakejtik, mert az angol non governmental organization kife-jezés rövidítése. Jelentése: nem kormányzati szervezet.Van néhány kormányzati szervezet: minisztériumok, ál-lamtitkárságok, kormányhivatalok. Minden más szerve-zet „nem kormányzati”: a szakszervezetek, kamarák,alapítványok, egyesületek, pártok, klubok, a sportszak-osztályok stb. De nem ezeket hívják NGO-knak. Csakazokat, amelyek a kormányok munkáját akarják kívülrõlbefolyásolni. Kilóg a lóláb!

Rövidítések divatjaA legjobb úton vagyunk afelé, ahogyan a Mézga rajz-

filmsorozatban a 30. századbeli rokon beszél.A piacon parit, kovi ubit, tv-paprikát árulnak. Az utób-

binak semmi köze a televízióhoz, tölteni valót jelent. Mártávolságtartást igénylõ kapcsolatban is kösz, viszlát,viszhall dívik. A papír zsebkendõ pézsé, jobb esetbenzsepi, bár a p a zsebkendõben voltaképpen b, csak haso-nul. A légy szívesbõl lécci lett, már írják is így.

A legrosszabbak a csupa mássalhangzóból álló rövidí-tések, ezeket ugyanis csak segédmagánhangzóval lehetkimondani. A segédmagánhangzó e, é vagy á. Elrettentõpélda az SMS. Angolból átvett betûszó, hiába volt min-

den próbálkozás a helyettesítésére. Esemesnek hangzik,tovább növelve a magyarban amúgy is túlterhelt e han-gok számát.

A betûszavakat néha kiegészíti a közönség kimond-ható szóvá. Így lett – tréfásan – a Fõvárosi Közterü-let-fenntartóból, az FKF-bõl Fõkefe.

Egy betû sok mindent jelölhet. Az M lehet magyar, mi-nisztérium vagy mûvelõdés. A pc személyi számítógép(personal computer) és politikailag korrekt. Az ABabortusz és Alkotmánybíróság. A VB végrehajtó bizott-ság és világbajnokság.

A betûszavak helyesírása is bonyolult: hol csupa nagy-betû, hol kisbetû, hol részben nagy, részben kicsi. Mikorkell pont, mikor nem? Toldalékolni csak kötõjellel lehetõket, de akkor mi legyen a szóvégi magánhangzó nyúlá-sával? Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rövidítése:ELTE – pedig az elsõ hang valójában ö. Élõszóban, haragozzuk, csak úgy tudjuk mondani, hogy „az eltén”, deírásban nem tehetünk ékezetet az egyetem szót jelölõE-re.

Szerencsésebbek a szótagokból alkotott rövidítések.Az ilyenek akár valódi szavakká is válhatnak, mint a ma-szek (magánszektor) és a közért. Az utóbbi a Wikipédiaszerint a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. rövidítésevolt. De hallottam a Közélelmezési cikkeket ÉrtékesítõRészvénytársaság feloldást is.

Intézményeknek, szervezeteknek szinte kötelezõ arövidített név. Így lett az Anyanyelvápolók Szövetségé-bõl ASZ. Sután hangzik, és nincs benne egy jellemzõhang sem. De mi lehetett volna? ANYSZ – ez nehezenmondható ki, az ANYÁSZ pedig csúfolkodásra adottvolna alkalmat. Szintén a saját házunk tájáról: a MagyarNyelvi Szolgáltató Iroda rövidítésneve: Manyszi. Ez nemhangzik rosszul. Csakhogy a Magyar Nyelvstratégiai In-tézet nevébõl megtévesztésig hasonló rövidítésnév lett:Manysi.

Úgy is lehet rövidíteni, hogy a kevésbé fontos szava-kat elhagyjuk. A Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány rövidneve: Bárczi Alapítvány.

Vajon hol hasznosítjuk azt a pár szótagnyi idõt vagypapírt, amelyet nyelvünk csonkításával nyerünk?

Buvári Márta

Szálkák

A nyelvszegényítésnek sok-sok változatát látjuk, na-gyon sokszor lapunkban is írtunk róla. Emlékeztetõülnéhányat: a durva melléknév jó és rossz értelemben na-ponta hallható. Ha gyõz a csapat, durva eredményrõl be-szélnek, ha kikap, akkor is. Alig halljuk: leveti a melegí-tõjét, helyette leveszi, pedig a jó nyelvérzékû magyar em-ber nem keveri a kettõt. Évtize-dekkel ezelõtt sokszor felhívtuka figyelmet arra, hogy helytelenígy mondani: add oda nekem, he-lyesen ide, ezzel szemben add oda neki. Ugyancsak meg-maradt a házhoz jövök a házhoz megyek helyett. Egy ki-csit finomabb nyelvhelyességi kérdés a rá és az arra, abenne és az abban használata: arra gondolok, hogy megkell csinálni, de rá gondolok egész nap. A biztos vagyokabban, hogy ott lesz, más stílusú, választékosabb, mint abiztos vagyok benne, hogy ott lesz. Bárczi Géza A magyarnyelv életrajzában nem tartja mûvelt nyelvi változatnaka felszólító mód hosszabb alakját: adjál, menjél, siessél.Nagyon sokszor halljuk az ilyen változatokat azóta is.

Bizonyos helyzetben el sem lehet képzelni ezeket, példá-ul a fegyveres testületekben parancsként megmaradt avigyázz, oszolj, indulj stb. rövid alak.

A címben szereplõ pont pedig az utóbbi néhány évbenszorítja ki az addig jónak tartott szavakat. A vágóponttalkezdõdött talán (a vágóhíd helyett), utána jött a többi.

Egy-két éve a totózó, fogadóirodamellé a fogadópont is odakerült(gyakran fogadó pont írással).Ugyanott van már az idén Lovi

Pont is, különírva. Van még beváltópont, beengedõpont,emlékpont, gumipont (egy gumiüzlet felirataként). Alegújabb a posták mellett lévõ automatákon olvashatócsomagpont. Nem volna jobb a csomagfeladás, csomag-átvétel? Az egyik vöröskeresztes iroda ablakán KözösségiPont látható. Ez ugyan mit jelent?

A magyar nyelv eléggé gazdag, van szavunk szintemindenre, kár elfelejteni a bevált szavakat, kifejezése-ket.

Kovács József

Csak pontosan?


Egyik bulvárlapunk december 8-i számában a VVFanni megölésével foglalkozó cikkben a feltételezettgyilkosról annak egyik ismerõje így nyilatkozott: „Aztkell mondjam, hogy egyáltalán nem volt szimpatikus. …Biztos van vaj a füle mögött – mondta a neve elhallgatá-sát kérõ énekesnõ.”

Immár évek óta tapasztalom, hogy ez a szólásforma(vaj van a füle mögött) nem okoz semmiféle zavart. Anyelvhasználók jelentõs részének márszinte természetes ez a forma. Bennemazonban bujkál a kisördög, hogy nehagyjam szó nélkül ezt a félrecsúszó-ban levõ szólást és néhány hozzá ha-sonlóan megbicsakló társát. Az, amelymost megszólalásra késztet, egy régiközmondásunkra vezethetõ vissza,amely így hangzik: „Akinek vaj van afején, ne menjen a napra!” Bátran elis-merhetjük, hogy ez bölcs, egyúttal pe-dig szemléletes közmondás, mivel ha avaj az embernek megolvad a fején anapon, akkor az bizony végigcsorog azarcán és a nyakán. Bárdosi VilmosSzólások, közmondások eredete címûmunkájában ezt olvashatjuk róla: „Aszólás alapja egy gyerekrõl szóló kistörténet, aki vajat lopott, és a kalapjaalatt akarta hazavinni, de a vaj a naponelolvadt, és lecsurgott.” A szerzõ azon-ban azt is jelzi, hogy efféle mondás ba-jor-osztrák nyelvterületen is ismeretes, s így lehet, hogytükörfordítással állunk szemben. Megvallom, én e szó-lást hallva mindig arra gondoltam, s most is az a vélemé-nyem, hogy az aratás idején a földeken dolgozó férjük-nek s általában az ott dolgozóknak vitte ki az asszonyká-juk az ebédet, s ami a kezében már nem fért el, azt tette afejére. Mivel a Magyar néprajzi lexikon is ír az asszo-nyoknak ilyen áldásos tevékenységérõl, én ezt a magya-rázatot tartom a legvalószínûbbnek. De számunkra ez-úttal nem is a közmondás eredete a fontos, hanem az,hogy a mondás idõvel megrövidült, s vaj van a fején for-mában szólássá változott. Ekkorra már megszelídült, sképletesen csupán azt jelentette, hogy akire vagy akirõlmondták, az valamiben vétkes volt, s ezért elmarasztal-ható, noha nem bizonyították rá a bûnösségét.

Nos, kétségtelen, hogy a vaj van a fején formából ki-alakult újabb kori vaj van a füle mögött változat is ezt je-lenti, de ha használójától megkérdezzük, hogy miért je-lenti azt, az illetõ csak nehezen tud rá válaszolni, mertnem idézõdik fel benne az az imént már említett régiszokás, hogy az asszonyok, ha sok terhet kellett cipelni-ük, a kezükben vitt holmi mellett még a fejükre is tettek– na jó, tehettek – egy kis csomagot, benne gyümölcsöt,túrót vagy éppen vajat. Egy közmondás vagy egy szólásakkor jó igazán, ha szemléletes is, s mai jelentésének ki-alakulását is meg lehet magyarázni belõle. Persze, mi,magyarok tudunk magyarázkodni, a „fülükmögöttesek”

különösen. Azt mondhatják, hogy igen, vaj volt a fejün-kön, de lecsurgott a nyakunkra, s ott landolt a fülünkmögött.

Írásom címében többes számot használtam, azért,hogy kutyafuttában még néhány más ki- vagy megbi-csakló szólásra is felhívjam olvasóim figyelmét. Nos, tes-sék!

Összerúgják a port. Azt jelenti: ’hajba kapnak, össze-vesznek’. Ezt is értjük már; némelyik szólásszótár márfel is tünteti ezt a formát, de azért jó tudnunk, hogy azeredeti, beszédesebb változat ez: összerúgják a patkót. Ezvalóban szemléletes, mert ha a patkók ütõdnek egymás-hoz az összerúgáskor, akkor azok csattognak, csenge-nek-pengenek, még szikrát is hánynak. De ha a vereke-dõk csak a port rúgják össze, akkor annak nincs csatta-

nása, sõt, még hangja sincs, legföljebbporfelhõ borítja be a vitázó feleket.Érdemes a „poros”, jellegtelen össze-rúgják a port változat kedvéért lemon-dani a korábbi, színes, szemléletesösszerúgják a patkót formáról?

Pálcát tör mellette. Napjainkbanmár ennek is „tudják” a jelentését,vagyis azt, hogy ’síkraszáll, kiáll mel-lette’. Ám megmagyarázni nem tud-ják, s ez nem is csoda, mert ez kétszólás összekeveredésébõl kialakultzagyvalék. A két forma ez: pálcát törfelette (ez egy régi német jogszokásbangyökerezik, amelyben a pálca eltörésea büntetõeljárás befejeztét, a vádlotthalálos ítéletének visszavonhatatlan-ságát jelentette), a másik pedig: lán-dzsát tör mellette, amelynek jelentésevalóban ez: ’védelmébe veszi, kiáll ér-te, illetve mellette’. A két helyes forma

összekavarása akár így, akár úgy csak zavarkeltésrealkalmas.

Egy szónak is száz a vége. Elég sokan használják, pedigvoltaképpen értelmetlenség. A két helyes forma, ame-lyikbõl kiformálódott, ez: egy szó mint száz, valamint százszónak is egy a vége. Ez mindkettõ nagyjából azt jelenti:’végre döntsünk, nincs kibúvó, a dolgot meg kell tenni’.Az e kettõbõl kreált harmadik kusza, zavaros. Nem len-ne jó, ha kiszorítaná a másik kettõt.

Végül ezt emelem még ki, mert úgy érzem, szinte sértbennünket nemzeti mivoltunkban: nem enged a huszon-egybõl. Az eredeti szólás ez: nem enged a negyvennyolc-ból. Arra mondjuk, aki nem tágít, nem enged az elveibõl,többé-kevésbé úgy, mint a szólás elsõ felbukkanása ide-jén, az 1867-i kiegyezés elõtti idõkben azok a politiku-sok, akik nem voltak hajlandók eltérni az úgynevezett48-as programtól. Jelentése késõbb kissé módosult, poli-tikai vonatkozása halványodott, de még így is mindenkiszámára érthetõen történelmünk egyik fontos részét sû-ríti magába. Ha ezt a szólást összevegyítjük a kártyás-nyelvbõl származó kivágja, mint a huszonegyet szólással,múltunk egy darabkáját lúgozzuk ki nyelvünkbõl. Lehet,hogy már hiába szólok, de még most is azt ajánlom, hogyezt a megbicsakló, félresikló szólást ne hagyjuk továbberõsödni, tért hódítani, azaz ne engedjünk a negyven-nyolcból!

Grétsy László

Megbicsaklószólások


Engedtessék meg, hogy H. Varga Mártának (H. V. M.asszonynak) az Édes Anyanyelvünk 2017/5. számábanmegjelent nagyon érdekes cikkével részben vitatkozva,részben azt kiegészítendõ, tegyek néhány megjegyzést.

A foglalkozások, tisztségek a modern angol/amerikaiszóhasználatban csak részben, mondhatnám kis részben„genderizálódtak” az utóbbi idõben a politikai korrekt-ség jegyében. Ha a rendõr nõ, az már valóban nempoliceman, hanem policewoman, mint ahogyan – ha le-ány, asszony tölti be az elnöki tisztet – a chairman he-lyett chairwoman-t, de még inkább egyszerûen chair-tmondanak. Ezekben az esetekben ugyanis az eredetifoglalkozásjelölés a man (férfi) szót foglalta magában.Ezzel ellentétben – a szerzõ állításával szemben – ha egydoktornõrõl beszélnek, az továbbra is egyszerûen doctor,és lady doctor-t kizárólag akkor használnak, ha az illetõorvosnak a nõi mivoltát akarják hangsúlyozni. Más kér-dés, hogy megszólításként az amerikai elnöknek a Mr.President, kormánya nõtagjának (ha éppen van olyan) aMadam Secretary jár. (A brit angol sajátossága, hogy aminiszterelnököt – ha férfi, ha nõ – minden titulus nél-kül egyszerûen Prime Minister-nek kell szólítani.)

A magyar szóhasználatban most kezd divatba jönni afoglalkozások – szerintem – erõszakos elnõiesítése. Ter-mészetesen rendben lévõnek találom a tanítónõt, a vé-dõnõrõl és az óvónõrõl nem is szólva. Annál is inkább,minthogy ezekben az esetekben a nõ mintegy a foglalko-záshoz köthetõ, vele egy szóba írandó. De vajon miértkell harmadik személyben miniszter, igazgató, professzorasszonyról beszélnünk? Miért nyilatkoznak a magyar po-litikusok, médiumok mindig Angela Merkel kancellárasszonyról? Vajon nem a német nyelvi hatás szûrõdik-eitt át? Hiszen a németek, ha róla van szó, Kanzlerinrõlbeszélnek; nyelvük törvényei szerint nem is tehetnekmásként. Viszont itt nemcsak a német nõi politikusok

magyar említését teszem szóvá. Lám, az angol TheresaMay is gyakrabban szerepel a magyar sajtóban miniszter-elnök asszonyként, mint e toldalék nélkül.

Akadnak persze egészen faramuci esetek is. Hogyanlehet/kell megszólítani egy frissen avatott rendõr õrmes-tert, ha az történetesen fiatal lány? Az õ megszólítása bi-zony – hacsak nem akarjuk õrmester kisasszonynak, ne-tán biztos úrhölgynek címezni – õrmester asszony. Igaz, amagyar – akárcsak a német vagy például a lengyel – a ka-tonai rendfokozatokhoz régtõl fogva hozzáteszi az urat,míg a brit vagy az amerikai hadseregben még a táborno-kot is minden cifrázás nélkül úgy szólítja meg a közle-gény (bocsánat, közkatona), hogy General. (Messziremennénk, ha itt most a megfelelõ francia formát – a MonGénéral-t – is elemeznénk.)

Visszatérve a miniszter asszonyra (ismétlem: nemmegszólításként, hanem olyan esetben, amikor harma-dik személyben írunk, beszélünk valakirõl), ez talán az-zal az ugyancsak talán a németbõl átszivárgott szokással(vagy mondjuk ki: szervilizmussal) magyarázható, amelyarra késztet bennünket, hogy nem egyszerûen X. Y. mi-nisztert vagy N. N. professzort említünk, hanem a rang-juk után okvetlenül kitesszük az urat is. Angolban, deoroszban is egyszerûen elképzelhetetlen volna, hogyharmadik személyben Mr. secretary of state-rõl vagygoszpogyin professzorról beszéljen valaki.

Sõt az utóbbi években (évtizedekben?) már az is álta-lánossá vált, hogy az ilyen urak/asszonyok tisztsége elõtta folyó beszédben elhagyjuk a határozott névelõt. Tehát:nem „a polgármester...”, hanem „Polgármester úr utasí-tása szerint...” „Államtitkár asszony kijelentette...” Le-het, hogy tévedek, de én ebben már végképp valamifélehajbókoló szervilizmust érzek. Tessék csak odafigyelni,hogy a beosztottak milyen áhítattal lehelik a levegõbe:„Fõigazgató úr arra utasított...”, „Fõosztályvezetõ-he-lyettes asszony úgy rendelkezett...”

Kulcsár István

Õrmester kisasszony

Milyen az íze a gurucinak meg a kacskaringónak? El-árulhatom, mind a kettõ édes. Az utóbbi kicsit hasonlít acsörögéhez. Mindezt egy ritkaságnak számító, tájjellegû,mai kiadású szakácskönyvben találtam. De nemcsak a re-ceptet, hanem azt is, hogyan kell megõrizni az egyes tájakízeit, és nemcsak a süteményekben, de édes anyanyelvünk-ben is.

Nagymamáink receptjeibõl – ízek a régi Hajdúnánásról– ez a címe a kis spirálfüzetes, fényképes kötetnek, amely-nek nagy erénye, hogy nemcsak a hagyományokat õrzi, de arégi helyi ételek nevét is.

Ahogyan a 17 ezres város fiatal polgármestere, SzólláthTibor mondja, „Hiszem, hogy a gasztronómia a kultúraegyik vetülete. Ha megõrizzük gasztronómiai hagyománya-inkat, és a helyi ízek felé fordulunk, azzal biztosítjuk, hogyközösségünk értékei hosszú távon fennmaradhassanak.”Hasonlóképpen lehet ez a szavakkal is.

Amit szinte sehol nem láttam eddig, hogy a fogások ne-vei fonetikusan, a tájnyelvnek megfelelõ írásmódban jelen-

nek meg a könyv lapjain. Rózsatíszta, papucstíszta, tekerttíszta leves, csipkedett tíszta leves – igen, az én közelebbipátriámban így ejtik sokszor az é-t, ahogy ótónak az autót.Csak leírva furcsa ez a XXI. században. Bennem mégis kel-lemes nosztalgiát ébresztett.

Érdekes, hogy bár jómagam debreceni vagyok, ami félórányi autóútra van ma Nánástól, egészen másfajta fogásokés nevek bukkannak fel a könyvben, nyilvánvalóan az élet-mód mássága miatt. Nagyon egyszerû és laktató fogások,amilyenek a határba járók hajdani fizikai munkájához szük-ségeltettek. Gyümölcs, zöldség, saláta, hal itt fel nem buk-kan. Ezeket nem tartották ételnek. Van viszont öreggombóta, süle-müle, espékes, cinke, guruci, kacskaringó,lapóka, karimás kása, fordított vagy kétszeres kása, kavartpite, sulyom, bábkenyér, kõtt kifli, rítes, görhe vagy tepsismálé.

Liszt, cukor, zsír, kukorica – hús csak ünnepen. Csoda,hogy nehéz hozzáigazítani évszázadok konyhai szokásait amai kor igényeihez? Igaz, nem is ültek eleink fél napokat aszámítógép elõtt…

Elek Lenke

Guruci és kacskaringó


Bár szinte naponta foglalkozom a helyesírással, és talánelmondhatom, hogy értek is valamelyest hozzá, most férfia-san be kell vallanom: nem tudom, hogyan kell írni aBrexit/brexit szót. Kis kezdõbetûvel vagy naggyal? AB/brexit szóösszerántással ke-letkezett a British és az exit sza-vakból. A problémát az okozza,hogy az angol nyelvben a Bri-tish (brit) melléknév nagy kez-dõbetûs.

Az angol nyelv különöskép-pen kedveli ezt a szóalkotásimódot. Íme néhány példa:phlog (photo + blog), fotónapló,fotómegosztó portál az in-terneten; carfie (car + selfie),autóban készített szelfi, önfotó; netizen (net + citizen), tuda-tos hálózati polgár, olyan, aki aktívan használja az inter-netes szolgáltatásokat; fanzin (fan + magazine), internetesmagazin; vlog (video + blog), videoblog, videókat tartalma-zó internetes napló.

Természetesen a magyar nyelvben is találkozunk efféleúj keletû kifejezésekkel: elitokrácia (elit + demokrácia),gazdasági és pénzügyi fölényen alapuló uralmi rend, ame-lyet egy szûk, de globális hatalommal rendelkezõ elit irá-

nyít; bloggerina (blogger + balerina), nõi blogger; betyár-burger (betyár + hamburger), káposztás hamburger édesbuciban kolbászos hússal, tormás szósszal; arckini (arc +bikini), olyan maszk, amely az arcot védi a káros napsugár-zástól; burkini (burka + bikini), muszlim nõk számára ké-szített fürdõruha, csak a kéz- és lábfej, illetve az arc látszikki a gyakran napellenzõvel is kombinált ruha alól; kockárda(kockás + kokárda), kokárda alakú, kockás szalagból készí-tett kitûzõ. Azonban a fenti esetekben mindig két kis kezdõ-

betûs szó vegyült.A Brexit/brexit esetében a

mértékadó országos napilapo-kat tekintve az állás döntetlen.Patthelyzet. Kettõben nagy kez-dõbetûvel van írva, kettõben ki-csivel. Mi a perdöntõ? Az, hogyaz egyik, azaz az elsõ szó nagykezdõbetûs, vagy az, hogy a je-lentése köznévi értékû: egy or-szág távozása az Európai Unió-ból. Kilépés. Ha ez eldõlt, utána

már könnyû dönteni az alábbi mondat helyesírásában is:„Az összetételek írása is az alapdöntéstõl függ: brexitnép-szavazás/Brexit-népszavazás, brexitszámla/Brexit-számla,brexitügyi miniszter/Brexit-ügyi miniszter.”

Azt már csak nagyon óvatosan jegyzem meg, hogy a saj-tónyelvben megszületett a Merxit (Merkel + exit) kifejezésis, amely Angela Merkel német kancellár távozását, illetvea menesztésére való törekvést jelentette.

Minya Károly

Naggyal vagy kicsivel:Brexit – brexit?

Nagymamám emlékére

Idén decemberben lesz egy éve, hogy nagymamám márnincs köztünk. A nagymama jól beszélte a nyugati nyelvjá-rást, és így szakdolgozatomnak is adatközlõje volt. Kilencadatközlõm közül az õ beszéde volt az egyik legkevésbéköznyelvies.

Egyik nap nagymamám így szólt édesanyámhoz: Kö-szönöm, hogy vettetëk a celli piacon egy kis lasponyát. Alasponya tájszóra rögtön felkaptam a fejem. A szó a Kismagyar tájszótárban ’kis, körte alakú, barnás héjú, sa-vanykás gyümölcs; naspolya’ jelentésben van meg. A nas-polya szó különbözõ változatai számos európai nyelvbenmegtalálhatók, így vándorszónak tekinthetõ (TESz.).

Mikor meghallottam ezt a szót, nyomban kedvet kap-tam a gyûjtéshez. Gyorsan elõkerült a diktafon, magamalá rántottam a közelben lévõ puffot, és egy 21 perces irá-nyított beszélgetést rögzítettem, aminek a témája a gyü-mölcsök voltak. A nagymamám beszédében többféle, anyugati nyelvjárásra jellemzõ jelenség is elõbukkant. Lás-suk õket!

• gyakori a hosszú ú, û és í rövidülése (füttenyi, hüvös-set, viz, husüzem, buzaiërõ ’búzaérõ’)

• megkülönbözteti a nyílt e-t és a zárt ë-t (lestëk, feketë,kevervë, nekijjë)

• az ö-zés viszonylag gyenge fokú (ölég, belüllö)

• nyitódó típusú kettõshangzók: iëretlen, hiëjját, fa-hiëjj, iëjjel, eliégettem, buzaiërõ, gyümüöcs

• az ly helyén l: hel

• gyakran kiesik a szótagzáró l: kétódat, föforraljuk

• a fõnévi igenév képzõje -nyi (a nyugati nyelvjárások-ban néhány alakban -nya is elõfordul): kiszedegetnyi, be-föznyi, átforgatnyi, írnyi, füttenyi, etetnyi

• a v zöngésít a tödvö ’töltve’ alakban• a magánhangzóközi nyúlás: szöllõ, fiatallabb, bëlüllö,

pallás, pappirra, füttenyi

A nyelvi sokféleséget – akár a társadalmi, akár a terüle-ti sokszínûséget – lenyûgözõnek és megõrzendõnek talá-lom.

Már a 19. században, a ma Celldömölkhöz tartozó Alsó-ságon élõ és alkotó Kresznerics Ferenc Magyar SzótárGyökérrenddel és Deákozattal címû jelentõs munkájábannagy számmal jelentek meg az általa gyûjtött helyi nyelv-járási szavak, közöttük a címben szereplõ lasponya is elõ-fordul.

Ha valaki szeretne még olvasni a nyugat-dunántúlinyelvjárásról, annak több kiadványt is figyelmébe ajánlha-tok: A magyar nyelvjárások atlaszát (röviden: Nyelvat-laszt), Végh József Õrségi és hetési nyelvatlaszát, BaloghLajos Büki tájszótárát, Molnár Zoltán Nyelvföldrajzi-szociolingvisztikai vizsgálatok a magyar nyelvterület nyu-gati régióiban címû mûvét stb.

A régi Vas megye határon túli részei iránt érdeklõdõk-nek Penavin Olga muravidéki atlaszát, Bokor József ésGuttmann Miklós A muravidéki magyarság anyanyelvéértcímû tanulmánygyûjteményét és Kolláth Anna Magyarula Muravidéken címû mûvét ajánlom. Aki pedig a Burgen-landban beszélt tájszólást szeretné megismerni, az ImreSamu A felsõõri nyelvjárás címû monográfiájából és Felsõ-õri tájszótárából csemegézhet. Jó édvágyat!

Bincze Diána

Lasponya

A kép forrása: http://www.bbc.com/news/uk-politics-32810887


Színházba járva elõfordul, hogy hol a színészek hangerejét,hol az artikulációjukat nem tartjuk elégségesnek, netán be-szédhibát észlelünk. A színmûvészek beszédérõl kérdeztünkmeg szakembereket.

Kérdésünk így szólt:

Sokszor olvasni, hallani: sok fiatal színész már nem beszélolyan szépen, mint elõzõ századi elõdeik. Ön szerint a színpadonfellépõknek mennyire kell „szépen” beszélniük, baj-e az, ha példá-ul enyhe orrhangjuk van, vagy kissé raccsolnak, vagy pedig ezzel isa társadalomképet tükrözik, ami amúgy is a színház feladata?

SOLTÉSZ BÖZSE színmûvész � Pesti Magyar Színház (Buda-pest)

A színház feladata nemcsak a pillanatnyi társadalomképtükrözése, hanem az emberi lét minden idejû és formájú meg-nyilvánulásainak megformálására, feldolgozására nyíló, végte-lenül gazdag színpadra transzformálási lehetõsége, és ennektudatos használata. Azt gondolom, hogy a színész akkor alkal-mas ezt a munkát ellátni, ha éppilyen gazdag átalakulási ké-pességgel, stílusérzékkel végzi „szent” feladatát, természete-sen ez testi-lelki-szellemi egységét érintõ elvárás. Ezek alapjánszerintem a színész nyelvi megnyilvánulásának alaphelyzete iselsõsorban a szép tiszta beszéd, amelytõl – ha az írott anyag, arendezõ, az alkotás folyamata kívánja – bármilyen meghatáro-zott irányban eltérhet.

MINYA KÁROLY intézetigazgató fõiskolai tanár � NyíregyháziEgyetem (Nyíregyháza)

Nagyon enyhe raccsolás és orrhang szerintem még elfogad-ható. Ez már az elõzõ századi színészek körében is elõfordult.Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a szereplõk szavát az utolsósorban is lehessen érteni, illetve hallani. Ez nem múlhat a szín-ház akusztikáján, kizárólag az elõadómûvészen. A színészi be-széd és artikuláció alapvetõen szükséges elem, a hangzósságmegteremtése a hangtámasszal és a profi hanghordozással el-engedhetetlen. Véleményem szerint a Színmûvészeti Egye-temre nem is vesznek fel beszédhibás hallgatókat. Természete-sen tudom, hogy napjainkban milyen sok egyéb színitanoda lé-tezik, és nincs kizárva, hogy ott ezt „nem veszik észre”.

HAVAS JUDIT elõadómûvész, irodalomtörténész � Eötvös Lo-ránd Tudományegyetem (Budapest)

A színpadon szépen kell beszélni: jó légzéstechnikával, he-lyes artikulációval. Ha a mesterségbeli tudás birtokában van afiatal mûvész, bármit, bárkit képes megjeleníteni hangban is.Ha szerepe szerint raccsolnia kell, raccsolni fog, ha orrhangonkell megszólalnia, technikai tudás birtokában, a helyes intoná-ció elsajátításával az is megoldható feladattá válik. Mindenszínpadi megszólalás alapja a gyakorlás, amely sok türelmet,odaadást és alázatot kíván. Mint minden hivatás. S ezt a köve-telményt a világot jelentõ deszkákra lépõ fiatal színész semúszhatja meg.

OLÁH TIBOR vezetõtanár, alkalmazott nyelvész � BudapestiFazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium(Budapest)

A színháznak több szinten értelmezhetõ feladata van: megkell jelenítenie a kor társadalmi, erkölcsi problémáit, az egyén-re gyakorolt hatását; ábrázolni az aktuális jelen ellentmondá-sait, kérdéseit. A társadalmi mellett azonban a nyelvi vonatko-zásai is jelentékenyek: része a nyelvi szocializációnak (nyelvimintaként, beszédmintaként szolgál), kommunikációs csator-nának tekinthetõ.

Milyen legyen a színház nyelvhasználata? Tükrözze a min-dennapi köznyelvet (a koinét, a szlenges köznyelvet); legyenkimunkált, emelkedett (szépirodalmi) vagy normatív?

S hogy áll mindehhez a befogadó, a nézõ? Sokan csak a szó-rakoztatást kívánják meg a színháztól, a show-t. Míg a színhá-zat a kultúra részének tekintõ nézõközönség a játékon kívülautentikus nyelvi stílust, érthetõ beszédet is elvár. A tiszta, ért-hetõ beszéd a befogadás lényeges feltétele. A színész alakíthatlordot vagy mutáló srácot, részeget vagy józant, ha mindenesetben ugyanúgy beszél (orrhangzós, pösze stb.), a karakternem lesz hihetõ.

A színház nyelvhasználata legyen autentikus, a színész be-széde tiszta, érthetõ, tagolt; legyen képes elmondani egy Kosz-tolányi-verset, de ha kell, hitelesen alakítson dadogót vagynyelvészprofesszort a színpadon.

TOMASEVICS ZORKA szinkronrendezõ, egyetemi tanár � Buda-pesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Pázmány Pé-ter Katolikus Egyetem (Budapest)

A színész akkor beszél jól, ha a szerepéhez alkalmazkodik.Egy átlagos darabban helyes, ha az irodalmi nyelvet szépen,tisztán mondja, bõ levegõvel a meghitt beszédet is hallhatóváteszi, a szóvégeket nem nyeli el, hiszen a toldalékból tudjukmeg az összefüggéseket, viszonyokat. A különös, furcsa figurá-kat beszédtechnikával is lehet jellemezni, hálás dolog, szereti aközönség. Minden beszédhiba elfogadható, ha indokolt és ért-hetõ. Pódiummûfajban csak szép, helyes, közérthetõ beszédettudok elképzelni, persze ilyenkor kevesebb az aláfestõ gesztusés mimika is, amely a színpadon segíti a megértést. Ma már rit-kább élvezet a szépen zengõ hang, amely egyszerûen értelmez-ve adja tudtunkra a mondandót, és nem a szavakon kell gon-dolkodni, hanem a közvetített gondolaton.

DETTRE IMOLA logopédus, gyógypedagógus � Baranya Me-gyei Pedagógiai Szakszolgálat (Pécs)

Nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki, aki nyilvánosanmegszólal, a magyar nyelv szabályainak megfelelõen tudjonbeszélni. Mint logopédus, szabályként fogom fel a szép kiej-tést, a helyes és pontos artikulációt is. Ez különösen igaz azok-ra, akik „hivatásos beszélõk”. Így elvárás a televízióban, rádió-ban megszólaló mûsorvezetõktõl, bemondóktól.

A színészek esetében ez az elvárás még erõteljesebb, õkmûvészként a beszédet is mûvészi szinten mûveljék! Ahhoz,hogy hitelesen bújhassanak különbözõ karakterek bõrébe –akik más-más stílusban beszélnek –, szilárd alapokra van szük-ség. Azok esetében, akik hivatásszerûen ûzik a beszédet, nincsmentség a beszédhibákra, hiszen kiváló logopédusok vannak,akik ebben hatásosan tudnak segíteni. Példát kell adni, mutat-ni, hogy a gyermekek, fiatalok számára evidens legyen a nyelvszabályos használata. Ez az SMS-ek és egyéb telefonon bepö-työgött, ékezetek nélkül írt, rövidítésekkel teletûzdelt kommu-nikáció korában különösen nagy jelentõségû.

MÁR ORSOLYA magyartanár, intézményvezetõ � Antos JánosÁltalános Iskola (Réty, Románia); óraadó oktató � Babeº–Bo-lyai Tudományegyetem (Kolozsvár)

A színész munkaeszköze a beszéd, amelynek segítségévelérzelmeit, gondolatait kifejezi. A beszéd elsõdleges megnyilvá-nulás a színpadon, tisztasága nagy jelentõséggel bír. A társada-lom számára mérceként kell, hogy szolgáljon. A színházi elõ-adás alatt a nézõ lépjen ki a mindennapi élet gondjaiból,„szennyébõl”, és kerüljön olyan közegbe, ahol a szép beszédpéldaértékû, beszédnevelõ hatású.

„Ha mi árnyak nem tetszettünk, / ne lássatok hibát ben-nünk” – adja Shakespeare Puck szájába a Szentivánéji álom-ban (Nádasdy Ádám fordításában). Napjainkban már nem va-gyunk ennyire elnézõ nézõk, szeretnénk, ha a színházban érthe-tõ, tiszta beszédet hallanánk, és ha a beszédhiba nem állapot,hanem eszköz lenne a színész számára.

Blankó Miklós és Mayer Péter

Szó szót követ

A színészek beszéde


Delesaga Gyula (1949) villamosmérnök az 1970-es évekbenRomániában több szakterületen bevezette az ívhegesztést.1976–2005. között a Temesvári Mûszaki Egyetemen tanított(1998-tól mint egyetemi tanár). Alapító elnöke a magyar egyetemioktatókat és tudományos kutatókat összefogó Techné egyesület-nek. Temesvári kalauz címû könyvének jövedelmébõl a SzórványAlapítvánnyal karöltve megalapítja a Te-mesvár Díjat (2004) a temesközi magyarhagyományok ápolásában jeleskedõ ele-mi iskolai és középiskolai tanulók részére.Amikor megkérdezem tõle, hogy egy te-mesvári értelmiségi miért fordul a magyarszaknyelv kérdései felé, visszakérdez: Mi-féle magyar ember az, aki nem tudja ma-gát anyanyelvén kifejezni a munkaterüle-tén is? Majd ezzel indokolja: zavaró, hogymagyar kollégákkal beszélgetve az emberbénázik, ha szakszavakra kerül sor.1986-tól végez Romániában magyar nyel-ven mûszaki tudománynépszerûsítést (AHét, Korunk, Hargita kalendárium, Sza-bad Szó, Hargita, Romániai Magyar Szó,Firka, Heti Új Szó).

– Csak az beszéli a magyar szaknyelvet, aki tudatosan akarja.Az idõsebb generációból inkább az oktatásban részt vevõk, az if-jabbakból azok, akik Magyarországon tanultak, mások, akik oda-való cégek alkalmazottai lettek (a Sapientia egyetem mûszaki ka-rán, Marosvásárhelyen tanulók indulásból ehhez vannak idomul-va).

Készítettél egy román–magyar, magyar–román szakszógyûjte-ményt; mire lehet ez alkalmas?

– A magyar szaknyelv fenntartására Romániában. Az erdélyi,de Magyarországon munkát vállalóknak, a Magyarországon to-vábbképzésre jelentkezõknek, az akár Magyarországon, akár Er-délyben konferenciákon részt vevõknek, az üzleti alapon érintke-zõknek, tárgyalóknak, kiegészítve: a Temesváron minden évbenmegrendezendõ Határon Túli Mûszakis (Magyar) Diákok Tudo-mányos Diákkonferenciája résztvevõinek, a hivatalos akkreditá-lással rendelkezõ magyar–román, román–magyar fordítóknak,tolmácsoknak.

Sürgettél, hogy nem szabad halogatni a szakszógyûjteményközzétételét...

– Fogyunk, nemcsak fizikai értelemben1, de kultúránkban, hoz-záállásunkban, önmagunk magyar létében is. Az ilyen jellegû ki-adványok kézbevétele, olvasgatása, csak úgy, minden cél nélkülis, segíthet lassítani ezt a folyamatot. De a beavatkozás sürgõs,maholnap nem lesz kinek!

Hosszú idõn át tanítottál a román nyelvû Temesvári MûszakiEgyetemen. Mikor született meg és milyen tanulságokkal bír amegalapítása?

– Magyarország második mûszaki egyetemének Temesvárontörténõ megalapítására 1906-ban tett javaslatot a város. A magyarVallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1911-ben elutasítja a ké-relmet. Ezek után, 1912. április 29-én, a temesvári vezetés felkériZelovich Kornélt, a Budapesti Mûszaki Egyetem tanárát az egye-tem alapítási jogosságának megvizsgálására. Zelovich professzora nyugati országokkal való összehasonlítás alapján jogosnak tartjaa kérelmet. A Városi Tanács 1916. július 11-én ismét a magyarkormány elé terjeszti az egyetemalapítást. Apponyi Albert minisz-

ter megbeszélésre Budapestre hívja a te-mesvári városháza küldöttségét. Az 1917novemberében megtartott találkozón avárosvezetés igen komoly támogatást ígéra létrehozandó egyetemnek: telket, épüle-tet, lakásokat, kollégiumot. A megvalósí-tást a világháború meghiúsítja. 1918. ok-tóber 31-én kikiáltják a Bánsági Köztársa-ságot. 1919. július 28-án megalakul a ro-mán adminisztráció. Az impériumváltásután a román értelmiség azonnal felismeria mûszaki egyetem temesvári alapításá-nak fontosságát. Ferdinánd király aláírá-sával 1920. november 15-én megszületika Temesvári Mûszaki Fõiskola (ªcoalaPolitehnicã). Amit a magyar hatóságoksok esztendõ alatt nem voltak képesek dû-

lõre vinni, azt román megfelelõik bejövetelüktõl egy és negyed évalatt, simán keresztülvitték! Ilyenformán a Temesvári MûszakiEgyetem kezdetétõl román nyelvûként mûködik, lehetetlenné tévea magyarság számára visszaállítási igények felvetését.

Temesváron tehát nincs magyar nyelvû felsõoktatás, de mármagyar lakosság is alig…

– Hogy mire vezethet a szûk, pillanatnyi (esetleg rosszul értel-mezett) érdek: a napokban megnyílt Temesváron, a fõtéren a nagykarácsonyi vásár. Míg két-három évvel ezelõtt éppen csak megje-lentek a kürtõskalácsosok, az évek során annyira felkapottak let-tek, hogy tegnap legalább tizennégyet számoltam. És most jön alényeg. Az idei évig szépen ki volt írva minden ilyen butiknál:Kürtõs kalács. Tegnap már csak két-háromnál, néhánynál semmikiírás, egynél csak románul: Cozonac secuiesc, azaz Székely ka-lács; egynél pedig annyi, hogy Bunicuþa mea, M-Ciuc, azaz Nagy-mamácskám, Csíkszereda (rövidítve). Úgy gondolják, hogy hanem írják ki magyarul is, akkor jobban tetszik a románoknak, teháttöbb vevõjük lesz. Állítom, hogy nagyon jól vették, amíg csak ma-gyarul volt kiírva, így viszont lassan elvész a magyar eredet, ma-gyar felírás, és megjelenik az igény, hogy csak románul legyen ezis kiírva. (Akár a szomorú emlékû diktatúra korabeli viccben: azakasztásra elítéltek buzgalmukban önként, anélkül, hogy valakikérte volna, hozták a kötelet is a hóhérnak.) Az árusok ráadásulmagyarok voltak, az ún. erdélyi tömbbõl, beszéltem velük. Na, ezaz önfeladás!

Milyen sürgetõ feladatokat látsz még a nyelvstratégia terén,mit kellene tenni és kinek?

– Meg kell tartani a mûszakis magyar egyetemi hallgatókat aszórvány egyetemi központokban, így Temesváron is. Kellene egyelit szakkollégium egyetemi hallgatóknak (Bolyai-szakkollégiumnéven szóba került már, de még nem valósult meg). További ösz-töndíjak, támogatások magyarországi egyetemek évközi látogatá-sára, kutatók cseréjére, tudóstalálkozók szervezésére. Anyaorszá-gi elõadók meghívása: általános ismeretekrõl és a legfrissebbszakmai újdonságokról. A temesvári Bartók Béla és Szent GellértGimnáziumok ismeretterjesztõ anyagokkal való támogatása.

Temesvár a Bolyai-geometria, az új világ kiindulópontja... Mi-re sarkall ez bennünket?

– Az, hogy „semmibõl egy új, más világot teremtettem...”, arrakellene, hogy sarkalljon minket, itteni temesvári magyarokat,hogy valami jóval törekedjünk kitûnni a többségbõl, megszerezveezáltal becsülésüket! De hogy ne vesszen nyomunk rövid idõn be-lõl, szükséges egy olyan erõs törekvés, amely beemelhet a többsé-giek elitjébe anélkül, hogy magyarságunkat feladnánk.

Halogatás, önfeladásDelesaga Gyula temesvári

villamosmérnököt kérdezi Balázs Géza

Részlet Delesaga Gyularomán–magyar mûszaki szószedetébõl:

Curent de ieºire: kilépõáram; curent de intrare: belé-põáram; curent de mers în gol: üresjárási áram; curentde rupere: megszakítási áram; curent de sarcinã: terhe-lési áram(erõsség); curent de scurgere: szivárgásiáram; curent de scurtcircuit: zárlati áram; curent destabilitate dinamicã: dinamikus határáram; curent desuprasarcinã: túlterhelési áram; curent de vârf: csúcs-áram; curenta (a): megráz; curenþi slabi: gyenge áram;curenþi tari: erõs áram; curentul prin arc: íváram.

1 Fizikai fogyás Temesváron: az 1992-es és az utolsó, 2011-es nép-számlálás között a magyarok 16 169 fõvel megfogyatkoztak, ami 9,50%-ról 4,87%-ra való csökkenést jelent a város összlakosságához viszonyítva.

Delesaga Gyula és Balázs Géza Temesváron


A magyar igekötõknek könyvtárnyi irodalmuk van,mégis bõven akadnak megválaszolatlan kérdések a témá-ban. Egyáltalán: milyen szavakat sorolunk az igekötõk kö-zé? Erre azért nehéz válaszolni, mert az igekötõség (ésegyébként a legtöbb szófaji kategória) határai elmosódot-tak.

A meg igekötõ voltát nem szokás megkérdõjelezni, mígpéldául az oda vagy a tovább körül sok a bizonytalanság.Ez különösen akkor figyelhetõ meg, ha távolra kerülnek amondatban az igétõl. Épp ezért bizonytalanok lehetünk,ha a következõ mondattal találkozunk: Ubulka, csábít-son téged a retyezáti nagy barna medve oda (ezzel egyéb-ként bárki találkozhat a Magyar Nemzeti Szövegtárban[MNSZ]). Az oda minõsülhet határozószónak, de akár ige-kötõnek is egy hagyományos elemzésben. Akadnak olyanfurcsa szavaink is, mint a hanyatt, amit sokan szeretnekegybeírni az igével (hanyattesik, hanyattvágódik), mégsemegyértelmûen igekötõ. Valamiért a jólesik-et is jólesik egy-beírni (talán a jól rövidsége miatt), míg a rosszul esik-re ezmár nem jellemzõ.

Egy kicsit még folytatnám a furcsaságok sorát. Ha ráné-zek Ubulkára, akkor van egy igekötõs igém a mondatban.És ha Ubulka rámnéz? (Az MNSZ-ben 164-szer szerepel eza szóalak.) Itt egy személyragozott igekötõt látok vagy egyszemélyes névmást? A mondat írója valószínûleg összetar-tozónak vélte az igével, ezért írta õket egybe. Ha pedig szó-ba került az összetartozás: az össze igekötõvel többszörmegesik az, hogy fokozni kezdik, és mégsem írják külön azigétõl: Készséggel összébbfogom most már az elmondandó-mat.

A bevezetõben feltett kérdés alól a prototípuselméletsegítségével bújok ki. Ez a kognitív szemantikából köl-csönvett elképzelés azt mondja, hogy egy kategóriánakvannak tipikus képviselõi, és a kategória többi jelöltje el-helyezhetõ egy skálán aszerint, hogy a tipikus képviselõ-höz mennyire hasonlítanak. (A pingvin például nem olyanerõs jelölt a madársági versenyen, mint a veréb vagy a fecs-ke). Ez az igekötõkre is alkalmazható. Az igekötõségnekjellemzõ jegyei vannak, és minél több ilyen jegye van egyadott szónak, annál közelebb áll a prototipikus igekötõk-höz.

Ahhoz, hogy idáig eljussunk, még nem feltétlenül lettvolna szükség korpuszok használatára. Ahhoz viszont,hogy rendszeres mintákat vegyünk észre (tulajdonképpenaz igekötõk viselkedési mintáit), már nélkülözhetetlen akorpuszalapú kutatás. Érdekes és egész könnyen megvála-szolható kérdés az, hogy egyes igekötõk mennyire távolod-nak el a mondatban az igéjüktõl. Az MNSZ 2.0.3 verziójánvégzett mérések1 a következõt mutatják:

Az igekötõ 63,7%-ban közvetlenül az ige elõtt áll,35%-ban pedig rögtön az ige után. Ugyanakkor látunk pél-dákat a szélsõséges eltávolodásra az igétõl „balra” és„jobbra” is. Például egy internetes fórumon keresték máraz okát annak, hogy miért teszi megannyi egyébként oly si-keresnek látszó ember saját magát szántszándékkal tönk-re. Ezek az eloszlások érdekes mintát rajzolnak ki: az ige-kötõk csoportokba szervezhetõk aszerint, hogy milyen tá-volra kerülhetnek az igétõl. A meg, ki, be, le, fel, át ragasz-kodik az ige közelségéhez, míg például az ide, oda, haza,vissza hajlamosabb eltávolodni. További összefüggés: ezeka két vagy több szótagú igekötõk, amelyek gyakran határo-

zószóként is funkcionálnak, távolabb állhatnak, mint azõsi eredetû és jellemzõen egy szótagú igekötõk.

Valószínûleg a szöveg szerkesztettségi fokának is hatá-sa van arra, hogy milyen messze kerülhet az igekötõ az igé-jétõl. Minél távolabbi igekötõ-pozíciót vizsgálunk, annálvalószínûbb, hogy szóban hangzott el a forrásmondat,vagy valamilyen fórumról, blogból származik. Hasonlótendenciát fedezhetünk fel korábbi nyelvtörténeti korokvizsgálatánál is. A Történeti Magánéleti Korpusz boszor-kányperei (ezeket tekinthetjük kvázi beszélt nyelvi adatokforrásának) meglepõen sok olyan megnyilatkozást tartal-maznak, amelyekben az igekötõt csak a tagmondat végénvetik oda. Például: jött a száján olyan szózat ki (1700),hogy soha bizony sem gyógyul õ abból a nyavalyából meg(1714), nem veszi azt se barát, se tiszttartó éntõlem el(1743).

Maradva a korábbi nyelvállapotoknál: a szórendi válto-zásokat talán úgy lehet a legjobban kimutatni, ha az igekö-tõk mondatbeli helyét vizsgáljuk. A lehetõségek közülmost egyet emelnék ki, a tagadás szórendjének a történe-tét.

Ha meg nem teszed, amit mondok, halál fia vagy! – fe-nyegetõznek néha a régi magyar népmesékben. Ma ezt in-kább így kezdenénk: Ha nem teszed meg, amit mondok…Ez utóbbit fordított szórendnek szokás nevezni, a népme-sei verziót pedig megszakítottnak, ez az archaikusabb for-ma. Gugán Katalin korpuszalapú vizsgálatai2 kimutatták,hogy egészen a 19. század második feléig a megszakítottszórend volt a jellemzõ, és csak ezután vált uralkodóvá afordított szórend. Ugyanakkor mindkét változat haszná-latban volt már az ómagyar korban is. Gugán Katalin arrais rámutat,3 hogy a kétféle tagadó szórend aránya a forrás-szövegtõl is függ. A Károli Gáspár-féle, 1590-es Újszövet-ségben például a korszakhoz képest gyakori az innovatív,fordított szórendû tagadás, míg az évtizedekkel késõbbi,Káldi Györgyhöz köthetõ fordítás (1626) túlnyomórészt akonzervatív szórendû tagadást használja.

Nemcsak a múltba nyerhetünk betekintést a korpuszoksegítségével, hanem elkalandozhatunk a jövõ felé is. Pél-dául úgy, hogy neologizmusokat, újonnan születõ szavakatvizsgálunk. Az igekötõs igék körében szép számmal talá-lunk ilyeneket. Nemrég Budapest több pontján feltûnt egyóriásplakát, amely C-vitamint reklámoz a következõ fel-irattal: Becézel? Ha be igekötõs igéket keresünk azMNSZ-ben, nem meglepõ módon az derül ki, hogy a be azúj meg – rengeteg neologizmus születik vele. Ezeknek egyrésze már elég gyakori ahhoz, hogy talán a legvaskalapo-sabbak is elfogadják a létezését. Így például nem kellbekekszelni az olyan igéktõl, mint a beájul, az MNSZ-benugyanis 208-szor szerepel.

A Nemzeti Korpuszportálon (http://corpus.nytud.hu/nkp/) kiváló korpuszok érhetõk el, ezek alkalmasak olyanvizsgálatokra, amelyeket az igekötõk kapcsán bemutat-tam. Érdemes lenne ezeket a középiskolai nyelvtanórákonis elõvenni és keresgélni bennük. A diákokban sokkal mé-lyebb nyomot fog hagyni az, amit õk maguk fedeztek fel,mint az, amirõl pár sort olvastak a tankönyvben. Nem be-szélve arról, ami a tankönyvben elõ sem fordul.

Kalivoda Ágnes

A szerzõ az MTA Nyelvtudományi Intézete NyelvtechnológiaiOsztályának és az MTA-PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kuta-tócsoportjának segédmunkatársa. (A szerk.)

A Nyelvtudományi Intézetmûhelyeibõl

Korpuszalapú vizsgálatokaz igekötõk körében

1 Kalivoda Ágnes (2016): A magyar igei komplexumok vizsgálata.Mesterszakos szakdolgozat. www.github.com/kagnes/hungarian_verbal_complex

2 Gugán Katalin (2017): A magyar tagadó mondatok szórendje és akonstansráta hipotézis. Nyelvelmélet és diakrónia 3, Budapest –Piliscsaba, PPKE BTK.

3 Gugán Katalin (2017): A tagadó szórend változatai: hagyomány és in-nováció középmagyar kori bibliafordítások mondattanában. Megjelenésalatt.


Mi a Magyar nyelvû otthon küldetése?PP: A Magyar nyelvû otthon nyelvpresztízs-sorozat. Ilyen ren-

dezõ elvû és felfogású vállalkozás még nem volt a Kárpát-meden-cében. A sorozat a nyelvtervezés talán leggyakorlatibb és leg-összetettebb részének, a presztízstervezésnek kézzel fogható, esz-tétikai élményt is nyújtó produktuma. Elsõdleges célja, hogy ked-vezõbb legyen a magyar nyelvû holnap a Kárpát-medencei ma-gyar nyelvterület minden szegletében, azaz jóval többen és jobbankommunikáljunk 2020-ban és 2050-ben magyarul (is), mint ami ajelenlegi baljós asszimilációs és elvándorlási tendenciák alapjánreálisnak tûnik. Ez utóbbi cél egyben küldetés is, ám a küldetésnekvan egy kapcsolódó másik nemzetstratégiai eleme is: Trianonnálnemcsak a Magyar Királyság kétharmada veszett el, hanem meg-indult egy sokkal súlyosabb eróziós folyamat is, amely a kommu-nizmus alatt csúcsosodott ki: a félszázados agymosás hatására el-veszett a Kárpát-medencei magyarság nyelvközösség-tudata. Ezta nyelvközösség-tudatot szeretnénk a magunk eszközeivel erõsíte-ni, mert anélkül, hogy egy kárpátaljai vagy vajdasági vagy éppenanyaországi magyar átérezné, nem egy apadó, reményvesztett kö-zösség, hanem a Kárpát-medence legnagyobb, gazdag és színeshagyományú nyelvközösségének tagja, nincs magyar jövendõ. Ta-lán így már érthetõ, hogy miért tartom a sorozat megálmodójakéntés szerkesztõjeként kiemelten fontosnak a Magyar nyelvû otthonügyét.

Hogyan követik egymást a kötetek?PP: 2017-ben az elsõ három szám jelent meg: Magyar nyelvû

otthon (MNyO) 1. Magyarország, MNyO 2. Vajdaság, MNyO 3.Székelyföld. A többségi és kisebbségi területek, sõt a jelentõs törté-neti múltú és a nagy, modern diaszpórák magyarságának is készülegy-egy kötet. Ez azt jelenti, hogy a magyarországitól a dél-ameri-kai magyarokig mindenki megtalálja majd az otthonához és szívé-hez legközelebb esõ kötetet. Az alap mindig közelítõleg azonos, ahozzáadott „helyi érték” pedig minden kötetnek bõ felét teszi ki.Az aktuális közelítést a helyi feladatok és szociokulturális jelleg-zetességek is árnyalják.

Kiknek szól?PP: Mindenkinek, nagymamáktól-nagypapáktól unokákig.

Mindenkinek, aki magyarul beszél, ért vagy akár csak tanulja kör-nyezeti vagy idegen nyelvként, bárhol is éljen a nagyvilágban. Aköteteket szemnek-szívnek kedves formába öntjük, hogy a legszé-lesebb közönség is megszerethesse õket. Az elsõ százegynéhányvisszajelzés alapján szeretik is!

Hogyan lehet hozzájutni?PP: A sorozatnak két kiadója van, az ASz és az MNYKNT, de a

terjesztésben segítségünkre lesz az e-nyelv.hu felülete is. Ez utób-bi fõleg a lelkes filológusoknak és sorozatgyûjtõknek segíthetmajd a beszerzésben, egyébként viszont minden egyes kötetet el-sõdlegesen az adott magyar nyelvközösségrész tagjai kezébe szá-nunk. Az érintettek viszontsegítõkön keresztül ajándékként juthat-nak saját kötetükhöz mindaddig, amíg erre lehetõségünk van.

Hol ismertetik a könyveket?PP: Az elsõ, megható és szívmelengetõ jelenetekkel tarkított

szabadkai bemutatón túl vagyunk, s hamarosan újabbak következ-nek, idõrendben várhatóan Adán, Kolozsvárt, Sepsiszentgyörgyönés Budapesten. A többi még a jövõ zenéje.

Mi a maTer fõ célja, törekvése?

PJ: A maTer rövidítés a ma-gyar-magyar terminológiát rejti.Az anyaországi és a különbözõ határon túli területek magyar nyel-vû terminológiája eltér egymástól. A nyelvek különbözõ mértékûkölcsönhatásban fejlõdnek, s ez fokozottan érvényes a kisebbségistátusban lévõ nyelv és a domináns (állam)nyelv viszonyára. Aterminológiaalkotás egyik fontos eljárása a tükörfordítás. A tükör-fordítások mintaadó nyelve egyre inkább az adott állam hivatalosnyelve, azaz államnyelve. Ez azt eredményezi, hogy a határon túliterületek magyar szaknyelvhasználata eltér az anyaországitól ésadott esetben egymástól is. Elsõ lépésként az iskolai tantárgyakszakszókincsére összpontosítunk. Egyrészt azért, mert (a) azegyes tantárgyak terminológiája teremti meg az alapot az adottszakterület szakszókincsének mélyebb megismerésére, (b) más-részt gyakorlati okokból, mivel egy-egy tantárgy szakszókincsevéges terjedelmû korpuszt biztosít, (c) harmadrészt azért, mert ígykönnyebben kiküszöbölhetõk az esetlegességek, amelyek példáulegy ún. kulturális összehasonlító terminológiai szótár esetébenóhatatlanul elõfordulnak. Az elsõ kiadványok az Ungvári ÁllamiEgyetem Magyar nyelv és irodalom tanszéke vezetõjének, ZékányKrisztinának a szervezésében, a Nemzetek Háza – CollegiumFenno-Ugricum közremûködésével készültek el: (1) SzemrádEmil: Kémiai szakkifejezések magyar-magyar-ukrán szótára kö-zépiskolák részére, (2) Hladonik István: Fizikai szakkifejezésekmagyar-magyar-ukrán szótára középiskolák részére, (3) HladonikIstván: Matematikai szakkifejezések magyar-magyar-ukrán szótá-ra középiskolák részére, (4) Zékány Krisztina – Boriszova Éva:Magyar toldalékok ukrán értelmezésekkel. A magyart idegennyelvként tanulók számára. A táblázatosan közzétett szótáraknégy hasábja tartalmazza a kárpátaljai magyar nyelvû szakkifeje-zést, az ukrán megfelelést, az anyaországi megfelelõt (ezek ábécé-rendje határozza meg a terminusok sorrendjét), végül a szakszó-hoz fûzött magyar nyelvû értelmezést. Végsõ cél egy elektronikusKárpát-medencei magyar adatbázis létrehozása (az adott állam-nyelvi megfelelésekkel együtt), ami elõsegíti a szakmai kommuni-kációt, valamint az adatbázis figyelembevételével készülõ egysé-ges magyar nyelvû új generációs tankönyvek révén közelíti egy-máshoz a terminológiaigényes területeken a különbözõ magyarnyelvi változatokat.

Hogyan követik egymást a kötetek?

PJ: A programot folytatjuk Kárpátalján, késõbb pedig fokoza-tosan bekapcsoljuk a többi határon túli régiót is.

Kiknek szólnak ezek a kötetek?

PJ: Az adott tantárgyakat a határon túli magyar iskolákban taní-tó pedagógusoknak, a terminológiával foglalkozó szakemberek-nek, de talán mindenekelõtt a kulturális-nyelvi nemzet építésévelfoglalkozó politikusoknak.

Hogyan lehet hozzájutni a könyvekhez?

PJ: Mivel a kiadványok nyomtatott formában csak kevés pél-dányban jelennek meg, dolgozunk azon, hogy az interneten bárkihozzáférhessen az elkészült anyagokhoz.

Hol ismertetik a könyveket?

PJ: A Petõfi Irodalmi Múzeumban az ASZ éves közgyûlésénmutattuk be a kiadványokat. A program kiteljesedésével párhuza-mosan szélesítjük ismertetésének formáit.

Két nyelvstratégiai kutatóhely-építés, kutatás és könyv-sorozat indult el a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoportprogramjában az Anyanyelvápolók Szövetségével és a Ma-gyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával való együtt-mûködésben, a Magyar nyelvû otthon és a maTer. Errõl kér-dezte a két programgazdát, Pomozi Pétert és Pusztay JánostBalázs Géza.

Két új nyelvstratégiai sorozat:Magyar nyelvû otthon és maTer

Létezõ kifejezés a praktikátlan, vagytovábbra is inkább a nem praktikus ki-fejezést célszerû használni, ha valaminem olyan hasznos, nem célszerû, nemhatásos stb. dologról van szó?

A nyelvhasználatban találunk pél-dát a praktikátlan szóra, így létezik. Egyrövid keresés szerint 2001-ben már vanrá adat. A tagadó értelmû szavak egyrészét a nem tagadószóval fejezzük ki,máskor a -tlan, -tlen; -talan, -telen fosztóképzõvel: hû – nem hû– hûtlen. A (szótárakba még fel nem vett) praktikátlan szokat-lan még.

Használható-e a checklista/csekklista szó, ha egy ellenõrzõlistáról van szó?

A szó még nincs benne a helyesírási szótárakban. A magya-ros és az idegenes írásmód egyaránt lehetséges: checklista –csekklista (bár ez utóbbi kissé félreérthetõ, mert a csekk a ma-gyarban a postai befizetés ûrlapját is jelenti). Hogy melyik ke-rüljön ezek közül a szövegbe, az egyéni döntés.

Mi értelme van a szótagolás gyakorlatának?A szótag a szónál kisebb nyelvi egység, felismerésével, taní-

tásával több okból érdemes foglalkozni. Az egyik ok ritmikai,hiszen a magyar költészetben használt két nagy verselési formais erre épül. Mind az ütemhangsúlyos, mind az idõmértékesverselésben számít a verssorok hossza, melynek kisebb egysé-gei, az ütemek, illetve a verslábak a szótagok hangsúlyos/hang-súlytalan, rövid/hosszú voltán alapulnak. A másik ok a szavakírásbeli elválasztása, mellyel bõségesen foglalkoznak a helyes-írási szakkönyvek. Az elválasztás nagyon régi gyakorlat a kéz-írásban és a nyomtatott szövegekben. A szabályos elválasztásalapja a magyarban a helyes szótagolás.

A kilenc-tízórai lefekvés és a három-négyórai ébresztõ kifeje-zésben az órai tag egybe- vagy különírandó?

A kötõjelesen írt számnevek után a mennyiség, egység kü-lönírandó: kilenc-tíz órai lefekvés, három-négy órai ébresztõ (ha-sonló példák a helyesírási szótárakból: kilenc-tíz milliós, egy-kétnapos).

Ha a résztvevõ szót t-vel írjuk, akkor a részvételi díjat, részvé-telt, részvételét miért t nélkül kell írni? (A magyar helyesírásszabályai, 12. kiadás)

A résztvevõ és a részvevõ tárgyas szóösszetétel, az elsõ jelölt(tárgyragos), a második jelöletlen (rag nélküli). A Magyar ér-telmezõ kéziszótár mindkettõt megadja ’valamiben részt vevõszemély’ jelentésben, tehát mindkettõ használatos. A részvevõhangzásban megegyezik (azonos alakú) a ’részvétet nyilvánító’részvevõ szóval (a szótár ezt a jelentést is közli). Hogy a két je-lentést megkülönböztessük, a nyelvhasználatban kezdenek el-különülni egymástól: ’az eseményen megjelenõ személy’ jelen-tésben a jelölt forma, a résztvevõ válik gyakoribbá.

A részvétel ebben a formájában nyelvújítási szó, akkor nemtartották lényegesnek, hogy a tárgyragot is feltüntessék.Ugyanúgy kettõs jelentésû volt, mint a részvevõ: ’megjelenés’,illetve ’együttérzés’. Mára itt is megfigyelhetõ a jelentés szerin-ti szétfejlõdés: részvétel ’megjelenés’, részvét ’együttérzés’.(Grétsy–Kovalovszky fõszerk., Nyelvmûvelõ kézikönyv, Aka-démiai, Budapest, II. 586.)

Miért vonatkozik külön szabály a különírásra a még ha és anoha esetében, és melyik ez a szabály?

A még ha és a noha szerkezetileg hasonló, az írásmódjukazonban eltér. A magyar helyesírásban fontos alapelv, hogy azegybeírásnak oka van, pl. a tagok közötti jelentésváltozás (há-rom szög ’három darab szög’ – háromszög ’mértani alakzat’). A

noha esetében létrejött a jelentésmódosulás, a mondaton belülösszetartoztak, a hangsúlyozás is egy egységnek kezeli, s ezt amódosulást rögzítette a helyesírás az egybeírással (a 107. sza-bálypont alkalmazásával). A folyamat: no, ha látta (is), nemmutatta – noha látta, nem mutatta. A még ha esetében még nemérezni ezt az összeforrottságot, emiatt írjuk külön.

A szép emlékû írásmódját egyetlen szótárban sem találom.A javasolt írásmód a különírás: szép

emlékû (a boldog emlékû/emlékezetû’néhai, elhunyt’ mintájára – Magyar ér-telmezõ kéziszótár).

A feldobta a magas labdát, illetve a le-ütötte a magas labdát kifejezések ponto-san mit jelentenek átvitt értelemben?Van-e rájuk egy magyar szó?

A röplabdából és más hasonló spor-tokból származik a kifejezés átvitt, szlenges jelentése. Ha vala-ki magas labdát ad fel, akkor az ellenfélnek van ideje a válasz-ra, a labda megfelelõ leütésére. A szlengben azt jelenti, hogyvalaki véletlenül olyan helyzetbe hozza magát (feladja a magaslabdát), amire a többiek – rá vonatkozó – poénnal válaszolnak,vagyis lecsapják/leütik a magas labdát. Utána illik bocsánatotkérni, pl. nem lehetett kihagyni, bocs. Ha a beszédpartner ta-pintatos, akkor tartózkodik a poéntól. Egy tömör szóval nemtudjuk helyettesíteni.

Hogyan írjuk helyesen a tatai Öreg-tó nevét? Vagy tatai(Öreg)-tó zárójelekkel?

A tó egyik neve: Öreg-tó, és szokás a tavat tatai tónak is ne-vezni. Térképeken ezt a kétféle elnevezést összekapcsolták:Tatai (Öreg)-tó, folyamatos szövegben kis kezdõbetûvel: tatai(Öreg)-tó. Természetesen lehet a tatai Öreg-tó változatot ishasználni.

A háziparti/házibuli szavakat egybe- vagy különírjuk?

A házibuli egybeírandó a 105. helyesírási szabálypont alap-ján, jelentése: ’lakásban rendezett táncos-zenés összejövetel,szórakozás’ (Magyar értelmezõ kéziszótár). A házi parti’háznál tartott parti’ esetében viszont a különírást javasolom aházi bál, házi muri mintájára.

A nyitva tartás mostantól csak egybeírva helyes?

A helyesírási szabályzat 94. pontja alapján a nyitvatartás’üzemidõ’ jelentésben egybeírandó (a bolt nyitvatartása nemváltozott). A szerkezet, a nyitva tartás azonban írható külön is,ekkor jelentése: ’valaminek a nyitva tartása’, pl. a kapu nyitvatartása nem ajánlott.

Helyes-e a nézeget, figyelget, fülelget mintájára a hallgatgat?

A hallgat ige eredetileg a hall igetõ -gat gyakorító képzõsalakja. Mára egységes, önálló jelentéssel bíró ige a hallgat,ezért kapcsolódhat hozzá a hallgatás gyakoriságára, intenzitá-sára utaló újabb -gat képzõ, s lesz szabályos képzésû a hallgat-gat.

Hogyan írjuk: e-közmû + rendelet, e-közmû + rendszer?

Két kötõjelet használunk azokban a többszörös összetéte-lekben, amelyeknek elõtagja is kötõjellel kapcsolt összetétel (atulajdonnévi vagy betûszós elõtag miatt): e-közmû-rendelet,e-közmû-rendszer (AkH. 140. szabálypont).

Összeállította: Dede Éva


www.manyszi.hu

Kérdések és válaszok

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda ingyenes tanácsadószolgáltatásában 2017. október 27-én válaszolták meg a20 000. kérdést. Ezt a honlapon pirossal ki is emelték. AMagyar Nyelvi Szolgáltató Iroda ingyenes nyelvi tanácsadá-sa 2006-tól folyamatosan mûködik. A fejlesztések nyomán2017-tõl a felmerülõ kérdések 80%-ában már két órán belülválaszt adnak. A kérdések feltétele elõtt érdemes használnia honlap keresõprogramját, mert lehet, hogy az archívum-ban már megtalálható a válasz. (Manyszi)


Deme László-ösztöndíjasokSchirm Anita (2016). A sors különös véletlene, hogy egy

olyan fiatal nyelvész kapja az elsõ Deme László-ösztöndíjat,aki Deme László egykori tanszékén, a szegedi egyetem magyarnyelvészeti tanszékén dolgozik. Schirm Anita nyelvész szak-mai pályafutását az Anyanyelvápolók Szövetségének ifjúságitagozatában kezdte. 2003-ban diplomázott, 2011-ben dokto-rált a Szegedi Tudományegyetemen, ahol most a Magyar Nyel-vészeti Tanszék adjunktusa. Kutatási területe a diskurzuselem-zés és a pragmatika. Tudományos és ismeretterjesztõ tevé-kenysége mellett kiemelkedõ oktatói munkát végez. 2009-benJunior Prima-díjban részesült Magyar oktatás és közneveléskategóriában. 2012-ben megalapította az SZTE Eötvös Lo-ránd Kollégium Nyelvészeti Mûhelyét. (BG)

Pölcz Ádám (2017). Már középiskolás korában bekapcsoló-dott az Anyanyelvápolók Szövetségének munkájába. 2006-banaz Édes anyanyelvünk versenyen elnyerte Sátoraljaújhely em-lékplakettjét. 2007-ben elsõ helyezést ért el magyar nyelvbõl azOKTV döntõjében. 2008-ban Kazinczy-érmes lett Szombathe-lyen. 2009-tõl a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport tagja,2010-tõl a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda vezetõje. Elvégez-te az ELTE kommunikáció BA, majd magyar nyelv és iroda-lom MA szakát. 2012-tõl ugyanott PhD-hallgató, 2015-tõl azELTE TÓK tanársegédje. 2016-tól a Kossuth-szónokversenyszervezõje. A klasszikus és modern retorika kiváló elméleti ésgyakorlati szakembere. 2014-tõl állandó szereplõje a rádió Tet-ten ért szavak címû mûsorának. 2016-tól az M5-ös kulturálistévécsatorna Édes anyanyelvünk címû mûsorának vezetõje.(BG)

Lõrincze-díj, 2017.A Lõrincze-díj 25. kitüntetettje, H. Varga Gyula a debrece-

ni egyetem elvégzése után gimnáziumi tanár, majd 1979-tõl azEszterházy Károly Fõiskola (ma már: Egyetem) tanára a Ma-gyar Nyelvészeti, késõbb a Kommunikáció Tanszéken. Évekiga besztercebányai egyetem professzora is. Nyelvi-nyelvészetiprofilú kommunikációképzést szervezett Egerben. Ennek bi-zonyítéka az országosan is egyedülálló sajtónyelvi konferenci-ák sorozata és kiadványai. Harmincnál is több tudományoskonferenciát szervezett, 27 kötetet szerkesztett. Számos sajátkötete mellett tanulmányok tucatjait írta. 2011-tõl a Kommu-nikációs Nevelésért Egyesület elnöke. A Heves megyei TITanyanyelvi szakosztályának elnökeként szervezõje az 1989-es,2006-os és a 2016. évi magyar nyelv hete országos megnyitórendezvényeknek. Ötlete nyomán született meg a magyarnyelv hete 40. és 50. évfordulójára összeállított dokumentum-kötet. Lõrincze Lajos rádiós nyelvmûvelõ munkásságáról többtanulmányban is beszámolt. H. Varga Gyula tanár úr 44 évettöltött a köz- és felsõoktatásban, 2017-ben – 70. életévét be-töltve – nyugdíjba vonult. 2017-ben anyanyelvi rovatot indította Heves Megyei Újságban. (BG)

Arany Kazinczy-díjasokWacha Imre. Nyelvész, fõiskolai oktató. Évtizedeken át a

Magyar Rádió bemondóinak tanára, ízig-vérig pedagógus. Aközépiskolások Kazinczy-versenyén mára az egyetlen, aki 1966óta mindenik évben ott volt a gyõri döntõn. Az általános isko-lás korosztály Kazinczy-versenyén a kisújszállási és abalatonboglári országos fordulók zsûritagja, legendásak ottaniszövegelemzései. Minden nemes ügynek támogatója: elõadá-sai nélkülözhetetlen részei a tanári és ifjúsági anyanyelvi tábo-roknak, továbbképzéseknek – határon innen és túl. A világ vé-

gére is elmegy, hogy adjon, hogy segítsen: ha kell, Kolozsvárra,Zsobokra, Marosvásárhelyre, Szovátára, ha kell, Lendvára,Szabadkára, Pozsonyba, bárhová, ahol fontos a magyar nyelvügye. Felkészült, igényes elõadó; jósága, mosolya, a belõle ára-dó szeretet okkal teszi számos fiatalunk kedvencévé. Az utolsóXIX. századi lovag, mert a hitnek, szeretetnek, hazafiságnak,hûségnek, emberségnek, szelídségnek, tiszteletnek, udvarias-ságnak egy személyben képviselõje, akitõl rosszat más ember-rõl sohasem hallhatunk. Persze, fontosak retorikai kötetei, írá-sai, a közléssel kapcsolatos kiadványai, szótárírói munkássága;meg az is, hogy Kazinczy-díjas, Lõrincze-díjas, az MTVA élet-mûdíjasa, a Magyar Érdemrend Középkeresztjének birtokosa.Wacha Imre tanár úr élete, pályája minta, követendõ példa!(KB)

Kováts Dániel. Magyar–angol szakos tanár, nyelvész, fõis-kolai tanár; Sárospatak, Sátoraljaújhely, Zemplénagárd dísz-polgára, Kazinczy-díjas, Lõrincze-díjas, Apáczai-díjas, a Köz-társasági Arany Érdemkereszt birtokosa. Az Édes anyanyel-vünk nyelvhasználati verseny megálmodója, 45 év óta éltetõje,rendszerének kialakítója, a vele kapcsolatos kiadványok írója,szerkesztõje, gondozója, krónikása. A Kazinczy Társaság elnö-ke, az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Honismereti Szövetségelnökségi tagja. Érdemei elévülhetetlenek A Magyar NyelvMúzeumának megteremtésében és mûködtetésében, kiállítá-sainak létrehozásában. Elsõként õ kapta meg A Magyar NyelvMúzeumáért Alapítvány kitüntetését. Jeles Tompa-, Móricz-,Kazinczy-kutató, a Kazinczy Társaság hírlevelének és a Szép-halom évkönyvnek évtizeden át szerkesztõje; Abaúj és Zemp-lén megye helytörténetének kutatója. Bámulatos felkészültsé-gû elõadó, csodálatos pedagógus, aki az általános iskolától afelsõoktatásig minden korosztályt nevelt és tanított. A mél-tánytalanságok, a megpróbáltatások, a meghurcoltatások elle-nére makulátlan ember tudott maradni. (KB)

Juhász Judit. A hölgyek sohasem lesznek 18 évnél idõseb-bek. Ha a korukat illetõen valakik idõnként másféle számok-kal dobálóznak, az nyilvánvaló tévedés. De némelykor enge-dünk, s egy-egy szép kerek szám kapcsán hajlandóak vagyunkelnézõek lenni. Néhány nap múlva Magyarország ünnepet ül-het, születésnapja lesz egyik legnagyszerûbb honleányának.Persze, a születésnap ténye önmagában még nem volna érdem,de mindaz, amit élete során cselekedett, bõven kimeríti az „ér-demdússág” fogalmát. Hogy ki õ? A „jóság” megtestesítõje,aki minden nemes ügy pártfogója, egyben szolgálólánya; õ a„másokért élõ ember”, akinek majd tengernyi érdemét sorol-hatják föl a megfelelõ pillanatban. Közgazdász, újságíró, pél-damutatóan beszélõ rádiós, minisztériumi, majd kormányszó-vivõ, a Magyar Rádió alelnöke, a Magyar Katolikus Rádió ve-zérigazgató-helyettese, a Magyar Mûvészeti Akadémia fõosz-tályvezetõje; Príma-díjas, a Beszélni nehéz! mozgalom meg-mentõje, az Anyanyelvápolók Szövetségének fáradhatatlan el-nöke. Röviden: õ a csoda. Köszönjük, hogy ismerhetjük, kö-szönjük, hogy egy közös ügyet együtt szolgálhatunk vele, kö-szönjük minden áldozatát. (KB)

Maróti István-emlékéremGömöri Árpád. Nyugalmazott magyar–történelem szakos

középiskolai tanár. Jász-Nagykun-Szolnok megyében és váro-sában, Jászberényben közszereplése miatt személye szinte in-tézmény, neve fogalom lett. Közel 30 éve egy szakoktatási in-tézményben alapította meg beszédmûvelõ körét, növendékei-vel többször elnyerte a Kazinczy-jutalmat. Rendszeres résztve-võje a Beszélni nehéz! körök táborainak. Annak a három pe-dagógusnak egyike, akik kétszer is kiérdemelték a Széphalom-emlékplakettet, mert tanulóik évrõl évre kimagasló eredmé-nyeket értek el az újhelyi döntõn. Munkáját Kazinczy-díjjal is-merték el. Írásait, felszólalásait az alapos fölkészülés, az igé-nyesség, a pontosság jellemzi; az anyanyelv, az irodalom, az ol-vasás, a kultúra iránti mély elkötelezettsége tökéletes össz-hangban van a díj névadójának értékrendjével. (KB)

Kitüntetettjeink,

2017.


Hírek„A stílus maga az ember” címmel tar-

tott elõadást Kemény Gábor azEszterházy Károly Egyetem SárospatakiComenius Campusán november 21-én.Az elõadást vita követte.

*A Magyar Nyelvõr Alapítvány által

létrehozott Magyar Nyelvõr-díjat 2017-ben Antalné Szabó Ágnes, Laczkó Krisz-tina és Szabómihály Gizella kapta megünnepélyes keretek között december22-én az Országházban.

*A 2017. évi Hobbinyelvek címû anya-

nyelvi pályázat eredményei: Az elsõ díjnem lett kiadva. Második díjasok: BalogLajos (A teremlabdarúgás nyelve),Huszthy Zita (Az evezés hobbinyelve),Bincze Diána (A geocaching hobbinyel-vének szókincse). Harmadik díjasok:Vasné dr. Tóth Kornélia (Mûgyûjtés ésex libris), Lajka Petra (A magyar szerep-játékos nyelv), Faragó-Kupi Andrea (Afutás hobbinyelve). Negyedik díjasok:Kovács Balázs (Királyok a fiókomban),Váradi Andrásné (Kedvenc szakács-könyvem…), Gyürösi Gyula (Tollas ví-rus) Pataki Anett (A fantáziairodalomnyelvezete), Jánk István (Csellózik abõrrel…), Nagy Natália (A csonkapapilakosok hobbija). Dicséret, különdíj:Peresztegi Hanna, 12 éves (Festeni vá-gyóknak). A díjazott pályamunkákat tar-talmazó Hobbinyelvek címû kötetet a2017. évi magyar nyelv napi gálán mutat-ták be.

Magyar nyelv napi gálaA magyar nyelv ereje: táncban, mert a

táncnak is megvan a nyelve Erdélytõl aDunántúlig (Cédrus néptáncegyüttes), anépdalban (Herczku Ágnes), a versben,balladában. Arany János legszebb balla-dáit mondták a Kárpát-medence legjobb

diák versmondói Kárpátaljától Nyu-gat-Magyarországig, Délvidéktõl Szlová-kiáig. Arany János nyelvének ereje, döb-benetes képei, a lélekbe látó mélysége afiatalok átélõ megjelenítésében mutat-kozik meg igazán… A Cédrusék viharzóerejû táncához, a Zagyva banda erõs mu-zsikájához örömmel csatlakozna az öt-száz fõs közönség, mindenki, aki eljött azötödik magyar nyelv napi gálára a Viga-dóba. Az Anyanyelvápolók Szövetségebármelyik kõszínháznak díszére válóprogramot szervez most már minden év-ben: valódi ünneppé avatva a magyarnyelvet. Díjakat kaptak a legjobbak:Arany Kazinczy-díjat Kováts Dániel,Wacha Imre és Juhász Judit; az országosanyanyelvi pályázatok, A Magyar NyelvMúzeuma Írj levelet Aranynak! pályázatnyertesei. Átadták az újonnan alapítottDeme László-díjat. A 25. alkalommalmegítélt Lõrincze-díjat H. Varga Gyula,az egri egyetem tanára kapta – ezt GrétsyLászló, a díj alapítója adta át. MaróthMiklós akadémikus gondolatai visszhan-goznak bennünk: A magyar nyelv külön-féle eredetû népcsoportokat hozottössze, csak a Kárpát-medencében: szé-kelyeket, pannon eredetû dunántúliakat,

alföldieket; legyünk büszkék arra, hogyez a legalább háromezer éves nyelv ké-pes volt annyi más nép és nyelv közöttfennmaradni, azokat beolvasztani. (Amagyar nyelv napi gála mûsorát hagyo-mányosan Juhász Judit szerkesztette.)(Kép és szöveg: Manyszi)

Katolikus középiskolákhelyesírási versenye Vácott2017. november 17-én rendezték meg

a váci Apor Vilmos Katolikus Fõiskolána katolikus középiskolák X. országos he-lyesírási versenyét. A verseny iránt ismétnagy volt az érdeklõdés: 17 katolikus in-tézmény 32 diákot nevezett. A rendez-vényt Libor Józsefné, a fõiskola rektoranyitotta meg. Köszöntõ szavait követõenkezdõdött a verseny, amely a korábbi ha-gyományoknak megfelelõen tollbamon-dásból, valamint helyesírási és j-ly-os fel-adatlapok kitöltésébõl állt. A kísérõ ta-nárok részére ezalatt Zóka Katalin fõis-kolai tanár tartott szakmai elõadást. A

közös ebédet, amelynek végén ünnepitorta is jelezte a kerek évfordulót, ebbenaz esztendõben mûsor követte: a VáciBartók-Pikéthy Zenemûvészeti Szak-gimnázium és Zeneiskola tanárai és nö-vendékei adtak komolyzenei koncertet.Vörös Edina, a fõiskola hallgatója pedigpalóc népviseletbe öltözve, ízes nyelvjá-rással dédapja meséjét és versét mondtael. Díjazottak: Emese Rita, a budapestiPál Apostol Katolikus ÁI és Gimn. 9.osztályos diákja (1. hely), Izmindi Izsák9. osztályos (2. hely), Málits Péter 11.osztályos (3. hely), õk mindketten a szé-kesfehérvári Ciszterci Szent István Gim-náziumból érkeztek a versenyre. Beth-lenfalvyné dr. Streitmann Ágnes, a Nyel-vi és Irodalmi Tanszék tanszékvezetõjeadta át a díjakat. (Gasparics Gyula)

Anyanyelvi vetélkedõSzegeden

„A nyelv olyan, mint az ég a maga egy-másba futó színeinek gyönyörû játéká-val” – ez a Kazinczy-idézet a hagyomá-nyosnak mondható õszi szegedi anya-nyelvi rendezvénysorozatunk mottója.Október az anyanyelvi játékok, vetélke-dõk hónapja, a novemberi rendezvé-nyünk pedig a magyar nyelv napja tiszte-letére rendezett ünnepséggel ennekmegkoronázása. Az Anyanyelvápolók

Szövetségének szegedi csoportja aCsongrád Megyei Honismereti Egyesü-let, a Szent-Györgyi Albert Agora és azönkormányzat segítségével szerveztemeg az idei rendezvényeket. Internetesanyanyelvi játékunkra 78 csapat jelent-kezett Csongrád megyébõl és a határontúli magyar iskolákból, Óbecsérõl, Sza-badkáról, valamint Temesvárról. A diá-kok jól használták ki szerdánként a ren-delkezésre álló három órát a feladvá-nyok megoldására. A Mesterhármas ne-vû óbecsei csapat két fordulóban, aSzéphalom nevû csapat a TömörkényIstván Gimnáziumból pedig egy forduló-ban hibátlan megoldást küldött be. Krea-tív csapatnevek születtek: Csantavéripitypalattyok, Allite Ráció, Szinuszmi-nuszpi (matematika tagozatos diákok),(B)irodalmi lépegetõk, Kazinczy angya-lai, Õszikék, Szószóró. Arany János szü-letésének 200. évfordulójára is emlékez-tünk. A tavasszal megjelent Arany-szó-

HÍREK – TUDÓSÍTÁSOK

Maróth Miklós akadémikus köszöntõje

Grétsy László és Balázs GézaH. Varga Gyulának adja át a Lõrincze-díjat

Az elsõ Deme László-díjasok:Schirm Anita és Pölcz Ádám


tár szavait felhasználva lehetett készülni.A november 15-én rendezett gálaestün-kön Nagy L. János professzor mondottünnepi beszédet, majd Sudár Annamáriaidézte meg Arany János alakját. A ver-senyt az óbecsei Mesterhármas nevû csa-pat nyerte a szegedi Tekergõk és az Olí-vabogyók nevû csapat elõtt. A ráadás: abaráti szó, ölelés, amely összeköti a kö-zösségért munkálkodó tanárokat, diáko-kat a határon innen és túl. (NémethnéBalázs Katalin)

Az év szavai 2017.

Az év szava: bubi, bubizik. (PomoziPéter ismertetése) A bubizik, bubizás aMOL-bubi közbringarendszer nevénekmásodik elemébõl, a bubiból születettige. A bubi mozaikszóban a Budapest ésa bicikli rejlik. A három éve létrejött,környezetbarát és közösségteremtõ köl-csönzõrendszer mára lefedi a fõvárosbelsõ területeit. Neve is közismertté, sõtnépszerûvé vált, mert találó, magyar,könnyen megjegyezhetõ. A szolgáltatás-sal együtt hódító útjára indult a bubizikige is, mely érezhetõen polgárjogotnyert. Választásunk a sikeres neologiz-mus elismerésén túl a magyar -z igekép-zõ elõtti tisztelgés is, e képzõ kivételestermékenysége a magyar nyelv egyik kü-lönleges vonása. E képzõ segítségével

tetszõleges szófajból képezhetõ ige, l. pl.aházik, feketézik, padozik vagy épp, mintaz év szava is mutatja: bubizik. Szavaza-tot kapott még: vizes vébé, önvezetõ autó.

Az év antiszava: plázaterepjáró. (Ba-logh F. András indoklása) Plázába járnihasznos dolog, mert a bõ árukínálatbanviszonylag egyszerûen és gyorsan lehetmegtalálni a kigondolt-elképzelt-meg-álmodott tárgyat. Ráadásul a feltételekis úgy vannak kialakítva, hogy sem a napforrósága, sem a hideg szél ereje, semesõ és csúszós hó nem zavarja a bámész-kodást és a vásárlást, ami egyre inkábböncéllá kezd válni: csupán a vásárláskedvéért járunk oda – esetleg elhanya-golva ezzel otthonunkat, munkánkat, ba-rátainkat és családunkat. A csillogás fog-lyai ezt az idõrabló tevékenységet ráadá-sul olyan gépkocsikkal ûzik, a pláza-terepjáróval, amely életében igazi tere-pet, erdõt-mezõt, hegyet-dombot mégnem látott, a kirándulófelszerelés semfér el benne, ám tömzsi formája, magasí-

tott alváza, tuningolt orra-háta arra teszialkalmassá, hogy hivalkodó módon ural-ja a plázák parkolóját. A plázaterepjárótulajdonképp a fogyasztói társadalom fe-lületességének a fuvarozója, egy életér-zést visz a hátán, de csupán a mélygará-zsig. Szavazatot kapott még: migráns-simogató, kék bálna.

Az év ifjúsági szava: egoszörf. (MinyaKároly magyarázata) Az egoszörf azénkeresés sajátos módja. Nem filozófiaiértelemben történik, hanem a digitálistérben. Beütjük a nevünket az interneteskeresõbe, esetleg idézõjelbe is tesszük,azaz rákeresünk a nevünkre, és máris ol-vashatjuk, milyen felületen vagyunk je-len, kik és mit írnak rólunk. Tekinthetõönimádó, narcisztikus cselekedetnek, delehet praktikus és naprakész információkeresése is a hálózaton. Szavazatot ka-pott még: Balaton-átcsúszás, túltol (eltú-loz).

Az év költõi szava: hímes templom.(Pomozi Péter méltatása) Az év költõiszava, a hímes templom egy sikeres szó-felújítás, Zentai Tünde néprajzkutatóérdeme. Mint az Ethnographia címûszakfolyóirat idei elsõ számában írta: „Aszínpompás, kazettás mennyezetû temp-lomokat a régi iratokban cifra, tarka,megtarkázott, festett, hímes attribútumok-kal illették.” Aki járt valaha az ormánsá-

gi, felsõ-Tisza-vidéki, kalotaszegi vagymás Kárpát-medencei díszes, kazettásmennyezetû templomokban, az bizonyo-san nem feledi a kazetták megkapó vizu-ális költészetét, akár virtuózabb, akár bá-josan naiv festõi megoldásokat látunk.Épp ez utóbbi, a népi díszítõmestersé-gekkel és szépérzékkel szervesen érint-kezõ ornamentika az, amelyre költõi tö-kéllyel illik a hímes templom szó, mivelvizuális élményünket költõi szépséggelés igazsággal sûríti egy kiváló terminus-ba. Szavazatot kapott még: örömmé-valóság (Halmai Tamás).

Kiválasztás és szavazás: MagyarNyelvstratégiai Kutatócsoport, MagyarNyelvi Szolgáltató Iroda.

Fontosabb rendezvények (2018)febr. 21. 15.00 Tompa Mihály-emlék-

mûsor az anyanyelvek napján a PetõfiIrodalmi Múzeumban. B. Kovács István,Szûts Novák Rita, Kováts Dániel, FráterZoltán és Balázs Géza elõadása.

ápr. 13. 16.00 Örökségünk, a magyarnyelv. Az 52. magyar nyelv hete megnyi-tója, Tihany

ápr. 16–17. Néphagyomány és nyelvihagyomány – Széphalom

ápr. 20–22. 53. Kazinczy-verseny,Gyõr

máj. 26. Az ASZ éves közgyûlése, Bu-dapest

jún. 18–22. Kárpát-medencei tehetsé-ges diákok olvasótábora, Aranyosapáti

jún. 20–24. 5. nyelvésztábor és juniá-lis, Sátoraljaújhely–Széphalom

jún. 23. Oktatás és nyelv, azMNYKNT esszékonferenciája, Szép-halom

júl. 23–27. Irodalmi és nyelvi topográ-fia. 3. Bihari Nyári Egyetem, Berettyóúj-falu–Érmellék

Új könyvekBalázs Géza és Minya Károly szerk.:

Hobbinyelvek. Egy pályázat legjobbmunkái. Anyanyelvápolók Szövetsége –Inter, Budapest, 2017.

Balázs Géza: Az álom nyelve. Álom-esemény, álomemlék, álomelbeszélés,álomértelmezés. Inter, Budapest, 2017.

Bereznai Zsuzsanna: „Édes Szûz-anyám, fogd a kezem…!” Egy XXI. szá-zadi kecskeméti „próféta” mentalitása.

Toll és Ecset Mûvészeti Alapítvány,Kecskemét, 2017.

Korunk, 2017. szeptember: Reformá-ció – 500.

Kovács László: Márka és márkanév.Márkakutatás és nyelvészet – metszés-pontok, lehetõségek, kihívások. Tinta,Budapest, 2017.

Pomozi Péter: Karin és Trianon.Anyanyelvünk a változó idõben. Anya-nyelvápolók Szövetsége és MNYKNT,Budapest, 2017.

A Hírek – tudósítások rovatbaszánt információkat a megjelenéselõtti 40. napig várjuk a [email protected] címen. Két szám között, folya-matosan az ASZ honlapján találnakírott és képes beszámolókat szövet-ségünk életérõl: www.anyanyelvápo-ló.hu. Elektronikus formában itt ol-vashatók az ÉA korábbi számai is.

Szakonyi Károly, valamint két aranyKazinczy-díjas: Wacha Imre és Juhász Judit

Cédrus táncegyüttesA gálamûsor részlete


PONTOZÓGrétsy László rovata

Mindenekelõtt a múlt évi 4. számunkban közölt rejtvényekmegfejtését adjuk meg.

Görög betûk magyarul. 1. Csalfa – alfa. 2. Analfabéta – béta. 3.Gundel Takács Gábor – delta. 4. Hétalvó – éta. 5. Patrióta – ióta. 6.Kappanháj – kappa. 7. Ágynemû – mû. 8. Képíró – pí. (Mivel ahelyesírási szabályzat a Wikipédiától eltérõen csak a rövid piformát tünteti fel, elfogadtuk a kevésbé érzékletes piktor szót is.)9. Gépszíj – pszí. 10. Staub – tau.

Nyolcszor nyolc. 1. Tanterem. 2. Fabrikál. 3. Perzselõ. 4. Tûz-hányó. 5. Okosodik. 6. Szülinap. 7. Mûtrágya. 8. Jégkocka. Azegyik étel tarhonya, a másik madártej.

Minden megfejtés egyetlen szó! 1. Búvárharang. (Bú vár, harang.) 2. Dialóg. (Dia lóg.) 3. Elmegyógyász. (Elmegy, ó, gyász!)4. Fejtetû. (Fejt e tû.) 5. Jóakaró. (Jó a karó.) 6. Karalábé. (Kar a lá-bé.) 7. Luxusszálloda. (Luxus száll oda.) 8. Manõver. (Ma nõ ver.)9. Miniatúra. (Mini a túra.) 10. Oktánszám. (Ok tán szám.) 11. Ön-költség. (Ön költ s ég.) 12. Padlógáz. (Pad lógáz.) 13. Ténymegál-lapítás. (Tény meg ál lapítás.) 14. Tisztás. (Tiszt ás.). 15. Titán. (Titán.)

Szójátékos csattanó. Mi köze hozzá? És különben se tegezzen!A sorsolásban való részvételhez szükséges 75 pontot elért ver-

senyzõk közül a nyertesek a következõk: Dr. Berta Mária, Szol-nok, Nagy Imre krt. 15–17. (5000); Együd Gézáné, Balassagyar-mat, Aradi u. 11. (2660); Fábián György, Csongrád, Dália u. 13.(6640); Maginyecz Antalné, Gyömrõ, Darányi u. 30. (2230);Nádasné P. Rozália, Érd, Balatoni u. 68/6. (2030); Oláh Zoltán,Békéscsaba, Wlassich sétány 25. 4/28. (5600); Sebestyénné NagyCsilla, Gyõr, Pátzay Pál u. 44. (9024); Takátsyné Farkas Irén, Hód-mezõvásárhely, Tóalj u. 79. (6800); Varga Andrásné, Pécs, VeressEndre u. 13. fszt. 1. (7633); Varga István, Debrecen, Csokonai u.29. (4026). Nyereményük a Tinta Könyvkiadónak Az ékesszóláskiskönyvtára sorozatából Grétsy László Anyanyelvünk tájain cí-mû könyve.

A Pontozó új feladványaiI. Rejtõzködõ magyar írók, költõk. Mai intarziajátékunkban

19–20. századi magyar írók, költõk családnevét rejtettük el, ke-resztnevüket zárójelek között megadva. A meghatározásokra adottmindegyik helyes válaszért egy pont, az intarzianévért pedig to-vábbi egy pont jár, összesen tehát 20! A definíciókat könnyítésülaz írónevek ábécérendjében közöljük.

1. Magyarország legdélibbmegyéje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . (János)

2. Olyan súlyos mulasztás jelzõje,amilyet nem lehet elnézni: . . . . . . . . . . . . . . . . . (Géza)

3. Elinal: . . . . . . . . . . . . . . . (Milán)4. Kabátok, kalapok õrzésével

megbízott személy: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (Gyõzõ)5. A vájár mellé beosztott

segédmunkás: . . . . . . . . . . . . . . . . (Endre)6. Adottság a testi-lelki nehézségek

elviselésére: . . . . . . . . . . . . . . . (Géza)7. Nagyon pontos idõ- és rezgésmérõ

eszköz: . . . . . . . . . . . . . . . . (Ferenc)8. Nemesfém dísztárgyakat

árusító üzlet: . . . . . . . . . . . . . . . (Antal)9. Nukleáris egyezmény,

megállapodás: . . . . . . . . . . . . . . . . . (Mihály)10. Premier plán: . . . . . . . . . . . . . . (Zoltán)

II. Hétszer hét. Rejtvényünkben két mûszer neve bújik meg.Olvasóink az egyikre úgy akadhatnak rá, hogy a helyesen kitöltöttábra bal felsõ sarkától a jobb alsóig tartó átlóból összeolvassák abetûket. A másodiknak a megtalálásához át kell rendezniük a soro-kat. Ennek megtörténte után a jobb felsõ saroktól a bal alsóig ha-ladva rálelhetnek a keresett mûszer-elnevezésre. A hét meghatáro-

zás helyes megfejtéséért 1-1 pont jár, a két összeolvasható szóértpedig 5-5. Ezek együttes értéke 17 pont.

III. Azonosalakúság – rendelésre. Szótári homonimánk is jósok van – ilyen például az ég fõnév meg az ég ige vagy a bár fõnévés a bár kötõszó kettõse –, de még sokszorta több homonimávalszámolhatunk akkor, ha nem csupán szótári címszavakat vetünkössze egymással, hanem raggal, jellel, képzõvel ellátott szóalako-kat is összepárosítunk, azaz mesterségesen alkotunk homonimá-kat, illetve homonimapárokat. Egy példa, szemléltetésül: ’bizo-nyos fafajta’és ’világítóeszközön’. Mindkét meghatározásnak ez aszó(alak) felel meg: gyertyán. Rejtvényünkben most tizenöt ilyen(ál)homonimapár megtalálása lesz olvasóink feladata. Mindegyikhomonimaszóért, amelyeket a két-két értelmezés közé kell beírni,1 pont jár, azaz összesen 15. Ám azok a megfejtõink, akik a meg-lelt homonimaszavak kezdõbetûit felülrõl lefelé összeolvasva egynem kívánt cselekményt jelentõ szóra bukkannak, ennek beküldé-séért további 10 ponttal lesznek gazdagabbak; még akkor is, haegyik-másik részmegfejtésük nem helyes.

1. Finnugor nyelvû népcsoport Részekre bontják

2. Mázold! Maga

3. Hódolattal tisztel Fohászkodásod

4. Lapos testû tengeri hal Arra a személyre (népiesen)

5. Férfias magatartású nõ Azon a másikon

6. Fegyvergolyókkal elborít Állatok helye nagy hidegben

7. Ragadozó madár Külsõ védõburka

8. Beszélõszerve Bakonyi város

9. Vörösesbarna szõrû emlõs Fia feleségét

10. Alakjára Állatszelídítõje

11. Apró ólomgolyók tömege Kesernyés italát

12. Körmölnek Gyógykenõcsnek

13. Képességvizsgáló feladatok Cselekedtek

14. Hordók alá helyezett talapzat Visszaadhatatlan adogatások

15. Hús is, bolond is lehet ilyen Tüskés hátú rágcsáló állatot

IV. Szójátékos csattanó. Olvasóinknak megfejtésül a Hûség-próba címû, túloldali rejtvény csattanóját kell beküldeniük. Értéke25 pont.

A közölt rejtvények együttes értéke 87 pont, de a sorsolásbanvaló részvételhez 60 pont elérése is elég. A feladványok megfejté-sét 2018. április 1-jéig küldjék el címünkre: Édes Anyanyelvünk,Pontozó, Budapest, Károlyi u. 16. (1053) vagy a rovat vezetõjénekímélcímére: [email protected]

Minden megfejtõnek jó szórakozást és sikeres megfejtést kí-vánnak a feladványok készítõi:

Gerley Imre (I.), Grétsy László (III.),Láng Miklós (II.), Schmidt János (IV.)

1. Hidegtálakfinom csemegéje

2. A kávénak az erejét isez adja

3. Egy csokor virág

4. Ami elég fényt kap;érthetõ?

5. Jókedv jellegzeteskifejezése

6. A börtön régies neve

7. Kamasz fiú


Szójátékos csattanóÚj szavak, kifejezések

(98.)Nem szótározott szavak

tárházabibliodráma – a Bibliából vett szövegek dramatikus

feldolgozása. Megj.: „A Biblia befogadása – biblio-dramatikus megelevenítése – hozzásegíthet, hogy köze-lebb kerüljünk magunkhoz, másokhoz és Istenhez.” (ÚjEmber, 2013. jún. 23.)

cukiságmánia – infantilis (leginkább giccses) tár-gyak és szokások, viselkedési formák (kóros) kedvelé-se. Megj.: plüssmaci, kacsa a kalaptartón, Hello Kitty apólón, macskás videó, „gyors, instant »melegségbom-ba«”; „Egészséges folyamat-e a »cukiság« rohamos tér-hódítása?” (MI 2017. júl. 1.)

díjnavigátor – több szolgáltatás díjának összeveté-sére szolgáló számítógépes program. „Elindult aMabisz díjnavigátora a 2017 januárjából érvényeskgfb-díjakkal, ahol valamennyi biztosító tarifája megta-lálható a kedvezménnyel együtt.” (Petõfi Népe, 2016.nov. 12.) L. még: kgfb

felnõttfilm – pornó(film)feltétel nélküli alapjövedelem – (elsõsorban a jóléti

országokban) elképzelt, mindenkit (munka nélkül is)megilletõ juttatás

iszlamizálás – a mohamedán (iszlám) vallás, kultúrastb. terjesztése (ÉS 2017. okt. 20.)

jetlag – (hosszabb repülõút utáni) idõzónavál-tás-szindróma; átmeneti lelki és fizikai jelenségek (szé-dülés, fejfájás, alvásprobléma) az idõzónaváltás miatt.Ejtsd: dzsetleg. (Petõfi Népe, 2016. dec. 11.)

kgfb – kötelezõ gépkocsi-felelõsségbiztosításkimaxol – kihoz mindent az adott helyzetbõl (karak-

terbõl, pályából). Eredete az angol maxing. A szó a szá-mítógépes játékok világából (talán a Doom nevû játék-ból) került a köznyelvbe. (HVG 2016. május 22.)

melegségbomba l. cukiságmániapárhuzamos társadalmak – egymástól elkülönül-

ve, tömbökben élõ bevándorlók és korábbi városlakókvilága. Megj.: „Ez a fogalom a mai Nyugat- ésÉszak-Európában, fõként közel-keleti eredetû és kultú-rájú városlakókra használatos, akik többnyire tömbök-ben élnek.” (ÉS 2017. okt. 20.)

szercsi-lávcsi-puszcsi – szeretlek, puszillak stb. rö-vidítése (az ún. édi- vagy cukinyelv kedvelt köszöntésiformulája). Egy blogbejegyzésbõl: „Ki tudok akadni,amikor kis inci-finci kislányok szájából olyanokat hal-lok, mint üdcsi, türcsi, telcsi, fürcsi, szivcsi, lávcsi,puszcsi, szercsi... Talán nem látták még az életnek azt azoldalát, ami közel sem csillogó, egyáltalán nem édi, ésnincsenek benne mûkörmök, szájfények és drága parfü-mök. Éldegélnek a kis rózsaszín világukban, amiért so-ha egy fûszálat sem tettek keresztbe.”

túltol – eltúloz. Megj.: „A rövid életû politikai kom-munikáció mindig a túlzásokra épít, a normális érveléstlehetetlenné teszi. Ennek vagyunk tanúi pró és kontra.Mindenki túltolja a biciklit. A nyilvánosságnak ez a tu-lajdonsága egyszer még nagyon visszaüthet.” (Mandi-ner, 2016. okt. 12.)

vörös farok – a szöveg mondanivalójától független,valamilyen (ez esetben marxista) elvárásnak megfelelõkiegészítés. Megj.: „Tanár Úr, mi az, hogy vörös fa-rok?” … Németh tanár úr definíciót is adott: „Vörös fa-rok a szöveg lényegétõl független, valamely elvárásnakmegfelelõ kiegészítés.” Évekig röhögtünk, hogy ez a„farok” – elöl van. (ÉS 2017. dec. 8.)

A rovat 1998–2015. közötti teljes anyaga megjelentaz Új magyar szavak szótára címû kiadványban (IKU-tár). Kapható: www.e-nyelv.hu/könyvesbolt.

B. [email protected]

HÛSÉGPRÓBA

– Ha elhagynálak egymásik férfiért, sajnál-nád? – kérdezi a feleség.

(A férj válaszát az áb-rában rejtettük el.)

24

9 7 7 0 1 3 9 0 4 5 0 0 5 10081

NYELVÉSZ • LELETEKELV•ÉSZLELETEK

Újabb példa a nemzeti jelzõvel való visszaélésre (fel-vételünk egy nyugat-dunántúli kisvárosban készült).

A szerk.-kel ellentétben én úgy tudom, hogy azezredforduló 2001. január 1-jének az elsõ pillanatá-ban következett be. Persze, ez nem von le semmit afiatal csatár érdemeibõl.

Nem tételezzük fel, hogy a hetilap cikkírója ne tudná, mi a különb-ség exportál és importál között. De ha nincs olvasószerkesztõ (ezekszerint nincs), legalább egyszer figyelmesen át kell nézni, amit nyom-dába adunk. Katarnak bizony mindent importálnia kell, mármint azolajon és a gázon kívül.

Lehet, hogy a szerzõt a szavak száma szerint fizetik? De ezeket ak-kor is egybe kellett volna írni: terrorkészültség, turistaforgalmat, be-lépõjegyek.

Ott, úgy látszik, még az elégedettség is beteg. Ésmég mi panaszkodunk az egészségügyünkre! Va-lójában persze helyesírási hiba csúszott a szövegbe.Ez lett volna a jó: köteles mérni a betegelégedettséget.De oldottan még jobb: a beteg(ek) elégedettségét.

Összeállította és a kommentárokat írta: K. G.

Ennek a táblának a képét állandó cikkírónktól,H. Varga Mártától kaptuk. Igaza van: nem a baba-múzeum népviseletes, hanem maguk a babák. Tehátez lehetett volna a pontosabb szöveg: Népviseletesbabák múzeuma.

a nyelvek vilÁgÁbÓl † …anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2018-xl-1.pdfÉdes...

Documents