bevezetés a földrajzba 2012.11.26. 5.gyakorlat

BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.

5. gyakorlat - 2012.11.26. 1.oldal

Felfedezések É-Amerikában

• XIX. Században ismeretlen az Északi-partvidék, Kordillerák-területe és a Mississippitől nyugatra levő területek

• David Thompson prémvadász � Felső-tó, Winnipeg-tó, Mississippi forrásvidéke, Missouri felsőfolyása, Sziklás-hegység (Brit-kolumbiai területe), Athabasca folyó felső folyása

• Lewis és Clark � 1810-es évek �K-NY irányban elsőként keresztezik É-Amerikát – Útjuk: Átszelik a prérit � Missouri forrásvidéke � Columbia-folyó �

Columbia torkolata

• Fremont expedíciója 1840-es években a Sziklás-hegységben • Átjárók utáni kutatás lévén feltérképezik a Sziklás-hegység egészét • Kaliforniai aranymezők miatt tömegek indulnak meg nyugati irányba • 1860-70-es évek John Wesley Powell � Colorado kanyonjának felfedezése és

indiánok körében megfigyelések • 1870-es években Alaszkában is aranyláz �felfedező expedíciók

Térkép Fremont felmérései alapján



John Wesley Powell első táborhelyének fényképe 1889-ből

John Wesley Powell rajzai a Colorado Canyonjainak felfedezéséről



Felfedezések D-Amerikában

• XIX. Században Brazília elszakad Portugáliától �nyugodt helyzet, felfedezések megindulása

• Spix és Martins – 1810-es évek vége, botanikai, néprajzi kutatások Brazil-felvidéken • Pöppig– 1820-30-as évek, Chile területén növénytani, állattani vizsgálatok • Wallace – 1840-50-es évek � Rio Negro folyó tanulmányozása • Musters – 1860-70-es évek � Patagónia végigjárása • Reiss és Stübel – 1870-es években Andok vulkánjainak felkeresése

1817 és 20 között Spixx által gyűjtött rovarok (Die Zoologische Staatssammlung München)



Eduard Friedrich Pöppig könyve utazásairól

Eduard Friedrich Pöppig

(1798. július 16.–1868. szeptember 4.) német botanikus, zoológus és felfedező

BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA

5. gyakorlat - 2012.11.26.

Alfred Russell Wallace térképe a Rio Negro

BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése

d Russell Wallace térképe a Rio Negro-ról

George Chaworth Musters

Földrajzi ismeretek fejlődése V.

5.oldal



Wilhelm Reiss és Moritz Alphons Stübel

Felfedezések Ausztrália és Óceánia területén

• XIX. Században fedezik fel Ausztrália belsejét és a környező szigetvilágot is • 1788-ban megalapítják Sydney ősét, mint fegyenctelep • 1813-ban átlépik a Kék-hegységet is • 1820-as években Murray-Darling folyók síkságának bejárása • 1840-es évekre Mitchell útjaival lezárul a Keleti rész felderítése

• 1830-as években Adelaide (Murray-tork.) megalapítása • Edward John Eyre � behatol északi irányba a kontinens belseje felé �felfedezik a

Flinders-hegységet � Eyre-tavat � próbál eljutni szárazföldön DNY Ausztráliába • Leichhardt – 1840-es években átszeli a Queensland-hegységet • Gregory – 1850-es években Nyugat-Ausztráliában folytat felfedező tevékenységet �

majd később átszeli a kontinenst Victoria-folyó és Brisbane között • Burke és Wills– 1860-61-ben Melbourneből indulva átszeli a kontinenst Carpentaria-

öbölig • John McDouall Stuart– Adelaidetől – Arnhemig szeli át 1862-ben • 1870-es évektől távíró vonal kialakulása � kontinens belseje teljesen feltárulkozik



Ludwig Leichhardt (1813-1848) botanikus útja

Ludwig Leichhardt, 28 May 1846 by Isobel Fox pencil drawing



Augustus Charles Gregory (1819-1905)

Nyugat-Ausztrália felfedezője

John McDouall Stuart

(7 September 1815 – 5 June 1866)



Robert O'Hara Burke és William John Wills

1860-61-ben Melbourneből indulva átszeli a kontinenst Carpentaria-öbölig



• Kreuzerstern és Bellingshausen (oroszok) 1810-1820-as években – Tuamotu és Tabuai-szigetek feltérképezése

• 1820-as évek végén D’urville �Melanézia és Polinézia szigeteinek felkutatása, végleges helyének megállapítása

• 1830-as években Fitzroy és Darwin az atollok keletkezésének vizsgálatai • Bíró Lajos � XIX – XX. Század fordulóján 7 évet tölt el Új-Guineában � zoológiai és

néprajzi leírások

Sarkvidékek felfedezésének története (Északi-sarkvidék)

• Előzmények: – Normann tevékenységek X-XI. században – ÉK-i és ÉNY-i átjárók keresése – Gyezsnyev, Bering és Cook utazásai – Északi sarkvidék szíve a Jeges-tenger – Év nagy részében jég fedi, nyáron lazul meg csak

• 1810-es évek végén indul meg a felfedezéstörténet • 1850-es évekig az ÉNY-i átjáró keresése

– 1818-ban két expedíció (sikertelen) � William Edward Parry és John Franklin részt vesz ezeken

– 1819-ben újabb megbízást kapnak ÉNY-i átjáró megtalálására �2 külön úton indulnak el

Parry – tengeren (Baffin-öböl � Lancester-szoros megtalálása � Melville-szoroson áthajózik � Melville-szigetnél befagy (áttelel) � jégtorlasz a Banks-szigetnél – visszafordulás) Franklin – szárazföldön � Hudson-öböl nyugati partjáról indul � Athabasca-tó – Nagy-rabszolga-tó � Jeges-tenger (Coppermine-folyónál éri el) � csónakon indul kelet felé (rossz körülmények közepette hazatér Angliába)

• 1821-ben Parry újabb sikertelen expedíciója • 1824-25-ben Parry, Franklin és Beechey túrája

– Parry Lancester-csatornán át – Franklin – Kanadán keresztül – Beechey – Bering-szoros felől

• Csak részsikerek vannak

• Szünet áll be az ÉNY-i átjáró keresésében • Parry � közben Északi-sarkra akar eljutni

– Szán közlekedés � jól lehet vele közlekedni a jégen és a rianásokon is – 83°-ig jut el – onnan gyorsabban úsznak a jégtáblák D-re, mint haladt előre

• 1820-as évek végén John Ross próbálkozása ÉNY-i átjáró megtalálására – Útja részben megegyezik Parry-vel �befagy 4szeri áttelelés – Unokaöccse James Clark Ross �megtalálja az Északi mágneses sarkot

(Boothia-félszigeten)



• Franklin 1845-ben indul meg két hajóval ÉNY-i átjáró felé � sikertelen Franklin meghal � utolsó írásos emlék Vilmos-király szigetét megtalálják

• Franklin után kutató csoport feltárja az Északi szigetvilág nagyrészét 1848-59 közt és felfedezik az ÉNY-i átjárót is!!

– Felfedező: MacClure (hajó neve Investigator) – Bering-szoros felől 1850-ben befagy a Banks-szigetnél �ráeszmél, hogy itt

fagyott be Parry is • 1850-ben Kane amerikai orvos expedíciója �Wellington-csatorna � Devon-sziget

ÉNY-i sarka – Nyílt sarki tenger hipotézise: nyáron minden jég elolvad és nyílt tenger van – Kane másik útja: Baffin-öböl�Smith-szoros�Kane-öböl (nyílt vízre bukkan)

• 1875-ben Nares �eléri Grönland és Ellesmere-sziget közt a Jeges-tengert �egyik kísérője szánutazásokat tesz �túljut a 83°-on és csak jeget és havat lát �összedől a Nyílt sarki tenger hipotézise

• 1872-74 – Osztrák-Magyar Monarchia szervezésében �Északi-Sarki expedíció – Vezető: Julius Payer, egy magyar - Dr.Kepes Gyula, hajó neve: Tegetthoff – Cél az ÉK-i átjáró áthajózása – Befagynak Novaja-Zemljánál �sodródás Észak felé – 1873 nyarán jutnak el Ferenc József-földre – Körbejárják, nem szabadul a hajó – Szántalpas hajóval jutnak vissza Novaja-Zemljára

• Adolf Erik Nordenskiöld (svéd) �1878 júliusában elindul ÉK-i átjáró áthajózására – befagy 180 km-re Bering-szorostól �köv. nyáron bejut a Csendes-óceánra

• Nordeskiöld befagyása idején New York Herald kutatót küld utána (2 feladat: Nordenskiöld megtalálása és Északi-sark felkutatása)

– De Long amerikai kutató Jeanette nevű hajóval – Értesül, hogy Nordenskiöld jól van � Északi-sarkra koncentrál – Befagy a Jeanette a Bering-szorostól nem messze � É-ÉNY-i irányba sodródik

és összeroppan az Új-Szibériai szigeteknél • Grönlandon eszkimók körében elterjedt – Grönland belsejében nincs összefüggő hó

és jégtakaró • Nordenskiöld is hisz ebben, vállalkozik a sziget átszelésére



– 1880-as évek elején Nyugat-Grönlandról indul – 120 km-re nyomul be – Sikertelen, mivel muszáj visszafordulnia

• Fridtjof Nansen, norvég �vállalkozik Grönland átszelésére – 1888 júliusától-októberig Kelet-Nyugat irányban – 500 km-es utat tesz meg – Sikeres � bebizonyítja, hogy összefüggő hó és jégtakaró fedi a szigetet! – JEANETTE-ről származó nyomok Grönland partjainál � Nansen végigköveti a

JEANETTE nyomvonalát – 1893-96 –ig FRAM nevű hajó – Norvégia �Új-Szibériai szigetek (befagy) �sodródik (2év) �83° túllépése

(nem jutnak el) �szánon, úszójégtábláról indul tovább �86° elérése

• Versengés indul az Északi-sark eléréséért – Andreé �első sarki repülés (léggömbbel) � 1897-ben Svalbard-ról –

meghalnak – Cagni, olasz � szakaszos szán expedíció (élelem utánpótlás előre megoldva) � pár km-lel megdöntik Nansen rekordját

– Roald Amudsen, norvég � 1903-1906 első expedíciója �átszeli az ÉNY-i átjárót, GJÖA nevű hajójával (Baffin-öböl – Lancester-szoros – Vilmos-király sziget – Bering-szoros – San Fransisco)

• Robert PEARY, amerikai

– 1887-ben már Grönlandon jár – jég tanulmányozása, átszeli ő is a szigetet – Útjait a: Baffin-öböl �Kennedy-csatorna �CAGNI féle szakaszos szán

expedíció útján folytatja � leírja, hogy Grönlandot északról is tenger határolja �megállapítja, hogy Grönland sziget

– 1906-ban 6. útján majdnem eléri a sarkot (rianás miatt meghiúsul az élelem utánpótlás)

– 1908-ban a 7. útján Grant-földön telelnek -� szánexpedícióval indulnak tavasszal �1909. április 6-án 89°57’-et mérnek �elérik az ÉSZAKI-SARKOT

Robert PEARY

BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA

5. gyakorlat - 2012.11.26.

Az Antarktisz és a Déli-sark felfedezése Előzmények:

• Terra Australis problémájának megoldása Cook által• Bellingshausen, orosz kutató még szűkebb körben hajózza körül a kontinenst• XIX. Század során egyre több expedíció látja meg a területet• James Clark Ross �1840

déli-sarkot � Ross-tenger feljegyzése

• Challanger expedíció �

• 1895-ben Borchgrevnik, norvég felfedező lép először a felszínére Dél• 1897-99-beb Belgica nevű hajón Adrien de Gerlache vezetésével feltérképezik a

Graham-földet � első áttelelők is a déli• 1899-ben Borchgrevnik második útján már a kontinensen telelnek át először

• Robert Scott, angol felfedező megjelenése XX. S

eltöltése Ross-sziget déli oldalán (kísérője Ernest Shackleton)• Ernest Shackleton �

feljut a belső antarktikus fennsíkra • 1910-ben Scott és Amudsen

– Amudsen � Rossdecember 14-én éri el a sarkot

– Scott �Shackleton útját követi hazafelé meghalnak

Shackleton 1914-17-ig szerencsés expedíció Elefánt-sziget – Dél-Georgia-sziget

BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBABEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése

sark felfedezése

Terra Australis problémájának megoldása Cook által Bellingshausen, orosz kutató még szűkebb körben hajózza körül a kontinenstXIX. Század során egyre több expedíció látja meg a területet

1840-es években Új-Zéland felől érkezik �tenger �Ross-jég � Ross-sziget � Erebus és Terror vulkánok

�óceánok élővilágának kutatása 1874-ben

ben Borchgrevnik, norvég felfedező lép először a felszínére Délbeb Belgica nevű hajón Adrien de Gerlache vezetésével feltérképezik a

első áttelelők is a déli-sarkvidéken ben Borchgrevnik második útján már a kontinensen telelnek át először

Robert Scott, angol felfedező megjelenése XX. Század elején �sziget déli oldalán (kísérője Ernest Shackleton)

1907-1909 saját expedíció – kísérlet Déli-Sark megtalálása feljut a belső antarktikus fennsíkra – eléri a 88°-ot

ben Scott és Amudsen egyszerre indulnak a Déli-sark meghódítására Ross-jégen telel � Queen Maud-hegység �én éri el a sarkot

Shackleton útját követi �egy hónappal később éri el a Délihazafelé meghalnak

ig szerencsés expedíció – ENDURANCE nevű hajóval sziget

Földrajzi ismeretek fejlődése V.

14.oldal

Bellingshausen, orosz kutató még szűkebb körben hajózza körül a kontinenst

�keresi a mágneses Erebus és Terror vulkánok

ben Borchgrevnik, norvég felfedező lép először a felszínére Dél-Viktória földön beb Belgica nevű hajón Adrien de Gerlache vezetésével feltérképezik a

ben Borchgrevnik második útján már a kontinensen telelnek át először

�1901-1904 két tél

Sark megtalálása –

sark meghódítására � � fennsík �1911.

egy hónappal később éri el a Déli-sarkot,

ENDURANCE nevű hajóval � jégbefagyás –



Felfedező és kutató utazások – felfedezések főleg a szárazföldek belsejében – tudományos megismerést szolgáló utazások – kutató expedíciók

Társadalmi háttér

– Gyarmatok szerepe: nyersanyagok szállítói, gyáripari termékek piacai – felfedezés, hódítás területi kutatómunka – felfedező- és kutatóexpedíciók sokasága természettudományokra pozitív

hatás, kutatások specializálódást segítik – eredmények a gazdasági életben hasznosulnak profitot növelnek termelést

szolgáló tudományokat támogatja a tőke – felfedező expedíciók folyamatosan csökkennek, kutató tevékenység nő a

század folyamán XIX. sz. első fele: tudományágak szétválása, ismeretek gyarapodása analízis - természeti jelenségeket elkülönülten szemléli, egyre apróbb részleteket vizsgál Okok:

– előző korokban a természettudományok leíró jellegűek – leírt jelenségek területi elterjedésének es területi különbségének ismerete

gyarapodott térben együttlevő jelenségek kölcsönös összefüggésére az utazók jönnek rá először -otthon dolgozó tudósok tudományágak elmélyítése, jelenségek eredetét, fejlődését vizsgálják fejlődés torvényeinek vizsgálata, megismerése

– fejlődés egyetemes elvének felismerése – nem a jelenségek térbeli kapcsolata, kölcsönös viszonya a kutatás tárgya,

hanem külön-külön időbeli kiterjedésük – jelenségcsoportok szerint differenciálódó tudományágak - természeti

földrajz mint egységes tudomány megszűnik – ágazatok szétválása a kutatóexpedíciókon : specialisták egyidejű tevékenysége

külön írják a megfigyeléseket, –

egyes fejezetek izoláltak: geológia, meteorológia, növénytan, állattan, kartográfia „kivételes” utazók is vannak: érdeklődés és képesség a jelenségek összefüggéseinek észrevételére, környezet, mint táji együttes szemlélésére XIX. sz. második fele: újjászületett természeti földrajz kibontakozása feladatának, tárgykörének, vizsgálati szempontjának tisztázása

– -elterjedéstan: csak a hol? kérdésre adjon választ – térkép minden más kifejezési formát –pl. leírást - feleslegessé tesz – geodézia es kartográfia megoldja földrajznak így nincs helye

földrajz=topográfia



- új vélemények az elterjedéstan mellett: földrajz okozati kapcsolatok, kölcsönös összefüggések tudománya

– egyes jelenségekkel ne foglalkozzon -pl. légkör jelenségei- csak közöttük levő összefüggésekkel - kapcsolattudomány

- legtúlzóbb vélemény: földrajz a földi tudományok felett áll, arra hivatott, az elavult filozófia szerepét vegye át

Földtudományoknak olyan ágai fejlődtek ki, pl. geológiából - geomorfológia, meteorológiából - klimatológia, amelyek egymás felé közelítettek fokozatosan új természeti földrajz alakul ki - egyes folyamatok elszigetelten nem értelmezhetők, más folyamatokkal mutatkozó térbeli kapcsolataikban is meg kell vizsgálni:

– általános természeti földrajz --- emberföldrajz belőle sarjad ki Földrajz tárgya alapján történő elkülönítése más tudományoktól -regionális keret legfőbb cél valamennyi ott előforduló jelenség kölcsönös összefüggéseinek megállapítása jelenségek kölcsönhatásaik alapján regionális téregységekre bonthatók egyedi jellegük alapján súlyponti eltolódás az általános földrajzról a leíró földrajz felé -regionális téregység olyan vizsgálati tárgy lett, amivel más tudomány nem foglalkozik ilyen típusú kutatások nélkülözhetetlenek - túlzó nézet: általános földrajzot a geográfiából kirekeszteni Karl Ritter 1779-1859 - Humboldt fiatal kortársa - Berlinben egyetemi tanár - történeti alapképzettségű, földrajzi ismereteket államismékből nyeri

- modern földrajz egyik megalapítója 1817: „Földrajz, a természethez és az emberi történethez való viszonyában” •leíró földrajz csak a földfelszínre terjed ki - világrészekre, kisebb téregységekre tagolja természet és emberi történet kölcsönhatásainak vizsgálata folytonos és mindenütt jelenlevő befolyás elemzése, amelyet a természeti környezet népek, államok, emberiség történetére gyakorol Ritter határozott feladatkört jelölt ki a leíró földrajznak: természeti környezet programszerű figyelembe vétele saját programját a maga által kijelölt szinten nem tudja megvalósítani Johann Gottfried Herder (1780-as évek) felfogása a természet és a történelem kapcsolatáról: a történelem az emberiség fokozatos nevelődése a humanizmusra Ritter: a Föld az emberiség nagy nevelőháza természeti hátasokat térképről „olvassa le” egy terület fejlődésének legfontosabb tényeit „kihámozta” azok környezetben rejlő okát bizonyította barmi áron minden földi egységnek más előre elrendelt szerepe van az emberiség nevelésében determinista milliőteória beágyazódott a teleologikus szemléletbe: természeti sajátosságok



teleológia: szó szerinti értelmezésben „a célok tana”, a dolgoknak a cél szempontjából való fölfogása, az a felfogás, hogy bizonyos dolgok egy bizonyos cél elérése érdekében, azokat szolgálva jöttek létre vagy léteznek.

A természeti jelenségek célszerűségéről, célirányosságáról szóló idealista filozófiai felfogás; a természet és a társadalom mozgása eleve meghatározott, valamilyen külső szellemi erő által megjelölt cél irányába halad; isteni gondviselésbe vetett hiten alapul, tudományos kutatással még fel nem tárt területeket isteni teremtés és irányítás segítségével magyarázza.

A teleológia (gör. telosz = cél + logosz = tan) a célról és célszerűségről szóló tanítás, mely szerint az emberi (antropocentrikus teleológia), a természeti és a történelmet is célok határozzák meg, irányítják. A céltételező lehet maga az ember, de lehet egy világon kívüli lény (transzcendens teleológia), vagy éppenséggel a dolgokban lévő lényeg (immanens teleológia).

Ritter tanítványai elvetik a teleologikus szemléletet Részproblémák megoldása fejlesztik a kölcsönös összefüggések vizsgálatát, természeti ismeretük bővebb természetföldrajz szükségességére ébrednek rá újjászülető természeti földrajz első ága: geomorfológia felszíni formák kapcsolata

– a belső erőkkel – kéreg kőzetanyag felépítésével – kéreg szerkezetével

genetikus alapokra helyezkedő geomorfológia első művelői geológusok földrajztudomány erősen geológiai beállítottságú Eduard Suess (1831-1914) osztrák geológus Az Alpokból és Afrikából származó fossziliák alapján felvetette: valaha egy belső tenger volt Laurázsia es a Gondwana II-t (jura) alkotó kontinensek között Föld e két kontinense egyetlen szuperkontinensként létezett, melynek neve Pangea 1885: A Föld arculata c. könyvében kifejti erre vonatkozó biológiai, paleontológiai és sztratigráfiai érveit nem jutott el a kontinensvándorlás eszméjéhez, mivel a Föld zsugorodását tételezte fel: Föld térbelileg differenciált zsugorodási üteme miatt a kéreg egyes területei mélyre

süllyedtek, míg mások szárazulatok maradtak - megalkotta a Gondwana, a Tethys-tenger nevet , a bioszféra kifejezést



Ferdinand Richthofen (1833-1905) geológusból lett geomorfológus hatása a legnagyobb a földrajztudomány továbbfejlődésére 1883: „A mai földrajz feladatai és módszere” A földrajz a földfelszínnek és vele okozati összefüggésben álló dolgoknak es jelenségeknek a tudománya történeties jellegű tudományból természettudománnyá válik a földrajz

Földrajz feladata, tanulmányozás köre: - felszín formakincse - kőzetanyag szerinti tagozódása - kettő összefüggése hatásuk a légkör az élővilág az emberi kultúra jelenségeiben egyirányú hatások helyett kölcsönhatás Richthofen elismeri az általános es leíró földrajzot Általánost tartja magasabb rendűnek: ez jut el a törvényszerűségek megállapításáig -mai geomorfológiától eltérő vonás: erősen támaszkodik a geologiara, vegső célja a geológiai folyamatok magyarázatához ad segítséget Selyemút ("Seidenstrase", "Seidenstrasen") elnevezést először Richthofen használta 1877-ben Kína c. művében -bejárta az Észak-kínai-alföldet, Kína belső tájait, a löszvidékeket,tanulmányozta a lösz morfológiáját William Morris Davis (1850-1934) 1912: „A földfelszíni formák magyarázó leírása” -formakincs első rendezője elsődleges kategóriákat exogén erők szerint állapítja meg -külön kategória pl. folyok, gleccserek, szél felszínalakítása során kialakult formák -csoporton belül további formákat a működés által elért stádiumhoz igazítja -belső erőktől függő szerkezet Exogén folyamatok a légköri jelenségektől függnek: klimatológia ugyanolyan fontos, mint a geológia Megfogalmazza a ciklustant: minden lepusztulási folyamat eljut valamilyen végső stádiumig, majd az egész folyamat megismétlődik, ha a belső erők új térszíni egyenetlenséget teremtenek erózióciklus – ma tudjuk, csak a folyóvíz eróziójával kapcsolatos folyamatoknál igaz - sokfele erőhatásra jönnek létre a formák - erőhatás szerinti csoportosítás Túlhaladott - ma: formákból indul a rendszerezés



Klimatológia - művelői elsősorban meteorológusok Fejlődése a meteorológiával párhuzamos, eredményeit geográfia igénybe veszi hatása a földrajz minden ágában növekvő Humboldt: izoterma fogalmat vezeti be megkülönbözteti a szárazföldi - tengeri, hegyi - síksági klímát Vladimir Köppen (1846-1940)

klímahatárokat hőmérsékleti és csapadékértékek kombinációja adja 5 főöv: A = trópusi öv B = száraz öv C = meleg mérsékelt öv D = boreális öv E = poláris és magashegységi éghajlat



Növényföldrajz - művelői ma is botanikusok Humboldt jelzi kezdetét: vegetáció tájképi jellegre hasonló - pl. esőerdő, szavanna – egységeinek megkülönböztetése Növényökológia: éghajlathoz, talajhoz való alkalmazkodás alapján növénytársulások: ökológiai növényföldrajz Talajföldrajz Vaszilij Vasziljevics Dokucsajev (1846-1903) -talajok vizsgálatát egyoldalú kőzettani alapról klimatológiai-biológiai alapokra helyezi először a feketeföldről fedezi fel, hogy elterjedése nagy éghajlati, egyben vegetációs övekkel esik egybe 1883: talaj es növényzet közötti kölcsönhatás 1879: talajrendszertan talajok természetes rendszertanán alapul szilárd kéreg, légkör, élővilág kölcsönhatása - talajok övezetes elhelyezkedése Az emberföldrajz kialakulása 1. fejlődési vonal -XIX. sz. első fele: közgazdaságtanban megjelenik a természeti környezet egyes hátasainak hangsúlyozása

– földrajzi fekvés – kereskedelem – talaj minősége – mezőgazdaság – domborzat, vízhálózat, éghajlat, talaj gazdasági jelentősege

-kapitalizmus árutermelő jellege kereskedelem kiemelkedő jelentősegű -gyarmatszerzés, tőkekivitel szükséges mezőgazdasági, ipari ágazatok területi eloszlásának, országok termelési sajátosságainak ismerete: kereskedelmi földrajz; gazdasági földrajz; 1867: Karl Andree: „ A világkereskedelem földrajza” 1882: Wilhelm Gotz értekezése a gazdasági földrajz feladatairól tények regisztrálása „gazdasági földrajz” fogalom először jelenik meg hol? lokalizált gazdasági statisztika termelés térbeli különbségeit csupán leírja természeti környezet egyirányú hatása közgazdaságtannal szoros kapcsolat nem alakul ki 2. fejlődési vonal Richthofen-féle természeti földrajzból indul gyakorlatias gazdaságföldrajzzal szemben elméleti fejlődés is jelen van földfelszínnel, vele okozati kapcsolatban álló jelenségek emberi tevékenységek vizsgálata: emberföldrajz



Friedrich Ratzel (1844-1904) Anthropogeographie (1882) Politische Geographie (1897) -emberföldrajz természeti földrajz egy ága -feladata: földfelszínből kiinduló hatások vizsgálata, amelyek emberi-társadalmi jelenségek felé irányulnak miliőteória, alaposabb természeti ismeretekkel földrajzi determinizmus természeti környezet túlértékelése, társadalmi-gazdasági hatótényezők mellőzése politikai földrajzi művében is megjelenik

Paul Vidal de la Blanche (1845-1918) -túlzott determinizmust elveti -fő feladatnak tekinti: környezet és társadalmi jelenségek konkrét összefüggéseinek megismerését megoldási mód: regionális kutatás – tájmonográfia súlypont általános földrajzról leíró földrajzra helyeződik át Ezen irányzatok mellett új felfogás jelenik meg: az emberföldrajz is foglalkozzék tárgyi valóságokkal képviselői: Vojejkov, Schluter, Brunbes Új felfogás gondolatmenete: Földrajz = természeti + társadalmi földrajz természeti :tárgyi valósággal társadalmi: egyoldalú hatásokkal foglalkozik (természeti folyamatok emberre gyakorolt hatásai) emberföldrajz is tárgyi valósággal foglalkozzon: magával az emberrel, mint felszínt benépesítővel, emberi alkotásokkal (szántóföldek, utak, települések), amelyek a táj részei: műtáj keletkezése, fejlődése Fő kérdés: hogyan hat az ember a környezetre? ratzeli gondolat megfordul Különböző irányzatok az emberföldrajzon belül túlzó morfológusok, kölcsönhatás kutatók Új irány: a környezet kényszer helyett lehetőségként jelenik meg posszibilizmus: a tényezők közül csak egy a természet lehetőségeket kínál a társadalom, az egyén számára -milyen módon tud élni egy adott társadalom a természeti környezet nyújtotta adottságokkal - a kulturális szint, a szellemi örökség határozza meg -az ember, a természeti lehetőség adta korlátok között alkalmazkodik környezetéhez, a természetet saját szükségletei szerint átalakítja, minél magasabb szinten áll egy társadalom, annál szélesebb a lehetőségek köre, kisebb a természeti tényezők szerepe



Leíró földrajz -korszakokon áthaladva mindig létezett, tartalma, földrajztudomány egészéhez való viszonya változott kozmográfiák, államismék, történeti színezetű leíró földrajz, tájmonográfiák -térbeli kereteken belül vizsgálódik: -döntő az elhatárolás kérdése: tájelhatárolás elveinek kidolgozása, Föld tájrajzi tagolása tájrendszertan tájövek - éghajlati-növényföldrajzi alap Két nagy jelentőségű, többkötetes munka: 1920-as évek -Vidal és Gallois szerk. :„Geographie universelle” - Klute szerk.: „Handbuch der Geographischen Wissenschaft”

bevezetés a földrajzba 2012.11.26. 5.gyakorlat

Documents