bevezetés a földrajzba 2012.10.12. 3.gyakorlat

BEVEBEVEBEVEBEVEZETÉS A FÖLDRAJZBAZETÉS A FÖLDRAJZBAZETÉS A FÖLDRAJZBAZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.

3. gyakorlat - 2012.10.12. 1.oldal

A feudális középkor földrajza Európában

• Ptolemaiosszal lezárul a földrajztudomány fejlődése hosszú évszázadokra �

hanyatlás következik, nincs, ki tágítsa a földrajzi teret • Vallás szerepe felértékelődik, � visszafogja a természettudományok szerepét • III. századtól a XIII. századig nincs jelentős áttörés • Némi fejlődés csak a hellenizált területeken � mivel ők mentik át a görögök

örökségét (Közel-Keleten, araboknál figyelhető meg) • Majd elérünk a kereskedelmi utak megnyitására tett törekvésekig, mely elindítója

lesz a földrajzi felfedezéseknek • antik világot felváltja a feudalizmus • önszükségletet fedező termelés � nagyobb kereskedelem hiánya, utazgatás hiánya

ismeretek, tapasztalatok beszűkülnek • természettudományokban az elért szintet sem lehet megőrizni � egyház uralma • Róma hanyatlásától XIII. sz.-g tart ez a korszak � • kialakul a városi polgárság � kereskedők keresik a kapcsolatokat idegen népekkel �

ókor földrajzi eredményeit a VIII. sz.-tól az arabok őrzik, közvetítésükkel jut el újra Európába

Felfedezések

Nagy felfedezéseket megelőző kisebbek az oikumené jelentős tágulásához nem vezettek. Ír szerzetesek az V. századtól terjeszkednek az Atlanti-óceán északi részén � Orkney-, Shetland-, Feröer-szigetek � VIII. századra eljutnak Izlandra IX. sz.-tól normann hajósok Izland – Grönland Vörös Erik gyarmatosítja, sziget nevét adja � a „nagy felfedezők” az egykori normann telepek nyomát találják csak X. sz. Szerencsés Leif Grönlandról Európába téréskor rossz szélirány miatt Észak-Amerika partjaira vetődik:

• mai Új-Skócia félsziget • USA ÉK-i része: Vinland • 1006. visszatérés Grönlandra

I.sz. 800. körül normann-ok Izland felé terjeszkednek (szűk termőföld)

• Hajózási tapasztalat kiváló � halászat a norvég tengerpartoknál • X. századra Izland sűrűn lakott � kalandozások központja, kiinduló pontja • Vörös Erik (gyilkosság miatt száműzik Izlandról) – északi irányba hajózik és

felfedezi Grönlandot � telepek létrehozása a szigeten, majd a kapcsolat megszakad Európával és már csak a telepek maradványait találják a későbbi felfedezők

Szerencsés Leif (Vörös Erik fia) – Grönlandról hazatérőben szerencsétlen áramlatoknak köszönhetően eljut Észak-Amerika partjaihoz 1000-ben

• Új-Skócia partjainál érik el a kontinenst � továbbhaladva dél felé elérik a mai USA partját

• Vinland-nak (szőlőföld – a vadszőlő miatt) keresztelik el



• Visszatérnek Grönlandra, majd nem sokkal később újabb expedíció � elérik a Labrador-félszigetet

• Markland (erdős ország) – Labrador DK-i része • Helluland (köves-sziklás ország) – Labrador ÉK-i része

• Nem időznek sokáig Amerikában – tartanak a helyi őslakosoktól � 1006-ig, a

mai Boston környékéig tárják fel a partokat • 1121-ben még egy kísérlet Amerikába – Gnupson grönlandi püspök vezeti �

nincs egyéb információ az expedícióról

A normannok teljesítménye feledésbe merül, nem kelt elég nagy visszhangot Európában Még egy nagy fontos felfedezés a normannoktól:

• OTHAR nevű normann hajós elindul Dél-Norvégiából – végig halad a partok mentén északi irányba – átlépi az északi fokot – megkerüli a Kola-félszigetet – bejut a Fehér-tengerbe- Dvina folyó torkolatáig elér

• Mivel hasonló emberekkel találkozik, mint a korábban megismert népek (oroszok, balti népek) � Skandinávia összefügg Európával, tehát nem sziget, mint azt korábban hitték

A vikingek útvonala Észak-Amerika partjainál



Érdekesség:

Az osebergi viking hajót egy sírban lelték az Oseberg farmon Norvégiában, közel az Oslo-fjord partjához. 1903-ban találták meg, és Gabriel Gustafson svéd és Haakon Shetelig norvég régészek tárták fel 1904-1905-ben. A hajó a viking művészet kimagasló remekműve. A föld alatt kék vagy fazekasagyagba ágyazódott, ez konzerválta a faanyagot. Mivel a temetéskor kövekkel töltötték fel, azok szétnyomták a hajótestet, így a hajót évek munkájával fadarabokból kellett újjáépíteni. Ez után kiderült, hogy nem nyílt tengeri használatra tervezték, hanem inkább partközeli közlekedésre, valószínűleg, mint luxushajó szolgálhatta gazdáját. Tölgyfából építették, hosszúsága 22 m, 5 m széles, az árboca 9-10 m magas lehetett. 15 pár evezős volt, tehát a hajóhoz legalább 30 fős legénység tartozott. Formája rendkívül kecses, orr- és fartőkéje gazdagon faragott. Egyes kutatók szerint egyenesen a temetés céljára építették, de ennek ellentmondanak a hajón található használódási nyomok.



Vikingek európai útjai

• Normannok grönlandi útjának híre eljut Európa délebbi részére, de hamarosan feledésbe merül

• európai útjainkon szerzett ismeretek sem jutnak el Európa délebbi részeire leíró földrajz nincs, ókori rómaihoz hasonló sem

• csillagászati, matematikai földrajzi, kartográfiai ismeretek sem terjednek, görögül a tudósok sem tudnak

• papi írók munkáiban földrajzi ismeretek előfordulnak bibliai helyszínek jellemzésére • a Föld gömb alakúságát elvetették, korong vagy négyszög alakúnak ábrázolják,

peremén óceánnal • A római birodalom bukását megelőző századokban különböző római történeti művek

jelentek meg középkori másolatokban �kis világtérképek elődjei, amelyek a korai középkor jellegzetes térképévé váltak: az OT térképek.



Kolostorkartográfia

OT térképek

• név a világtérkép latin elnevezése után:Orbis Terrarum („a Föld kereke”) • Az O és T a szerkezetében is megjelenik: • szárazföldet körülvevő óceán az O betű • Föld közepe Jeruzsálem, alatta a T vízszintes szára Tanais (Don) és a Vörös-t. • függőleges szár a Földközi-tenger • térkép keletre tájolt • Ázsia tetőpontján a Paradicsom, első lakóival és a tudás fájával

• középkori keresztyén földrajztudósok még komolyan érveltek amellett, hogy Jeruzsálem a Föld középpontja régi Szentsír templomban, Jeruzsálemben (amely a keresztre feszítés és a feltámadás feltételezett helyén épült) még egy követ is elhelyeztek, hogy jelezze a földkerekség feltételezett középpontjának pontos helyét

• a Szent Sír melletti követ tartották szimbolikus köldöknek

világ köldökének sziklanyílását a padlózaton ma márványurna jelzi körülötte a templom és maga a város épült

Sevillai Izidor világtérképe (1472) a térképek többségükben kisméretűek és kódexekben találhatók



AZ ÖVEZETES TÉRKÉPEK

• Krátész (pergamoni könyvtár igazgatója; ie. 180-145) típusú vagy klímazónás világtérképek

• Éghajlati öveknek megfelelően Föld vízszintes zónákra osztott egyes sávokat a környező óceánt belül párhuzamosan átkötő tengerágak választják el

• térképek északi tájolásúak, ezért a fellépő egyházi ideológiai fenntartások miatt ritkábbak, mint az OT térképek.

• első övezetes vázlatokat Macrobius (római író, filozófus) készítette az V.sz-ban

Beatus térképe

• spanyol Beatus 766-ban készítette el 58x37 cm nagyságú térképét, mely az OT és a zónaöves térképek keveréke

• a térképen olvasható Pannónia és a Duna neve is



XIII. sz. : javulás az európai földrajz helyzetében • utazók: ismeretlen környezetet feltárják, megörökítik • tudósok: természet, földi környezet megismerésére törekednek, kérdéseket vetnek fel • fellendülés okai: arabokkal való érintkezés (Spanyolország), földközi-tengeri hajózás • utazások a mongol birodalomba Belső-Ázsia, Kína • iránytű használata � elterjed nyílttengeri hajózás • iránytűtérképek – portolán-térképek • európai társadalmak saját belső fejlődése � arab ismeretek átvétele, távol-keleti

tapasztalatok értékelése, hajózást fenntartó kereskedelem erősödése • történelmi események: keresztes háborúk � szövetségesek keresése az iszlámmal

szemben

A földrajz reneszánsza Európában

• XIII. századtól újra fejlődés áll be a földrajztudományban • Újra utazókról hallunk, akik járják a Földet és írják a tapasztalataikat • Tudósok is kikerülnek, akik a leírásokat vizsgálják – következtetésekre jutnak, és

tudományos eredményeket hoznak ki belőlük • Arabokon keresztül újra felfedezi Európa a hellén és római tudományos leírásokat • Kiinduló pontok:

– Spanyolország arab centrumai – A Földközi-tenger nagy kikötői� Velence, Genova (akik átveszik az Indiából-

Kínából hozott árukat) – Kapcsolattartás és kapcsolatfelvétel a keresztes háborúk útján is

• XIII. század utazásai főleg a mongol birodalom területére � Belső-Ázsiába, majd

tovább Kínába • Mivel nem volt eddig jelentős kapcsolat Kína és Európa között, így a felfedezések

nagy hatással vannak Európára – Megjelenik az iránytű használata Európában � a partmenti hajózás kiegészül

a nyílttengeri hajózással – pontosabb térképek rajzolása

• Kereskedelmi érdekek is segítségére vannak a felfedezéseknek – Iszlám világ, törökök lezárják a Selyemutat Európa elől � más irányokat kell

keresni a kapcsolattartásra Indiával, Kínával – Velence, Pisa, Genova ekkor tesznek szert a kereskedővárosok címre is

Két magyar érdekeltségű „expedíció”:

• 1230-ban Ottó magyarországi szerzetes útja � cél: magyarság hátramaradt tagjaival találkozni � Volga térsége felé � összesen egy ilyen emberrel sikerül találkoznia

• 1235-ben Julianus barát � Ottó kutatásán felbuzdulva 4 társával útnak indul, hogy megtalálja a magyarok őshazáját � Útja: Bizánc- Fekete-tenger- Kercsi-szoros- Kaukázus északi lába- Volga – Volga-Káma összefolyása � Belaja mentén lakó magyarokhoz jut



• 1236-ban hazatér és beszámol az ott lakó ősi magyarokról (nomád, pogány, harcos lovas nép)

• Másodjára is útnak indul, de csak a mai Moszkváig jut, onnan Batu kán üzenetével tér haza, miszerint feltétel nélküli megadásra szólítja fel a Magyarokat

Julianus barát első útja



Marco Polo utazásai

• Velencei Polo család nagy jelentőséggel bírt a kereskedelmi életben � Bizáncban is

élnek a családtagok • Két gazdag kereskedő Nicolao és Matteo Polo 1260-ban elhagyják Bizáncot �

Fekete-tenger- Kercsi-szoros- Volga elérése- Belső-Ázsiába eljutnak (3 év tartózkodás), majd csatlakoznak egy küldöttséghez, akik Peking irányába indulnak � érdeklődés az irányukba majd 1269-ben térnek haza

• 1271-ben indulna újra el Velencéből és viszik Nicolao fiát MARCO-t • 1275-ben érik el Kínát (KATÁJ) • Marcoékat szívesen látják, � Marco Polo magas tisztségekig jut a császár udvarában,

sokat utazik, • ír az ottani életről,

• Peking utcaszerkezetéről, • papírpénzről, a pénzrendszerről, • furcsa fekete kőről, amivel fűtenek, • útrendszer-jól kiépített, • csatornahálózat, fürdők, • márvány hidak • Ír Japánról (Zipangu) � arannyal fedett templomok, gazdag országnak írja

le� fontos tényező a későbbi felfedezések korában



• Marco Polo felnő, felnőtté válik, Nicolao és Matteo megöregednek és elhatározzák hazatérnek

• 1292-ben Zeitun kikötőjéből egy Perzsiába induló hajóra szállnak fel � Borneó- Jáva- Szumátra- Malakka-szoros- India (hosszabb időzés itt, erről is ír Marco) � tovább Perzsia – Fekete-tenger � Velence 1295.

• Genova és Velence közt háború tör ki � Marco is részt vesz, fogságba esik, ahol megírja két könyvét:

– Velencétől Pekingig � útleírás – Kína � a 17 év tartózkodás tapasztalata

• Fontos tényeket közöl bennük, azonban az európaiak túlzónak, nagyotmondónak hiszik, � kap egy csúfnevet az „il millione”

A könyv hírt ad: • a bakui olajmezőkről, • az Ararátról, • a Pamír magashegységi régióiban utazva megállapították, hogy

a tűz nem ég olyan fényesen és kevesebb hőt ad, • Észak-Kína (Kathaj) gazdag, fejlett, városias terület, ahol

rengetegen élnek, • említi a helyi gabonát, a rizst, • A belőle készített sza-két, • a lassan égő, sok hőt adó fekete kőzetet (szén) • Dél-Kína:részletesen leírta Szucso és Hangcsou városait, • lenyűgözte a Nagy Csatorna, ami Pekingtől egészen Hangcsouig

húzódott • hazaúton megfigyelte: az Egyenlítő közelében már nem látható

az Esthajnalcsillag



Fejlődés a tudományban

• klasszikus görögök tanulmányozása, eredményeik egyeztetése valódi új felfedezések nincsenek

• Arisztotelész ismereteik alapja: tévedéseket is átveszik

spekulatív teológia helyett a természettudományok felé fordult a tekintélyelvű érvelést a tapasztalati tudás váltotta fel; a kísérleti tudományosság egyik képviselője volt:

Albertus Magnus, (1200 körül – 1280) regensburgi püspök, polihisztorként kora szinte minden tudományával foglalkozott: az ásványok, növény és állatvilág, asztrológia, alkímia

Roger Bacon (1214-1292) Angol gondolkodó igazi polihisztor: a nyelvészettől az etikáig mindennel foglakozott, elsősorban mégis a természettudományok érdekelték: optika, csillagászat, orvostudomány, alkímia



Portolán térképek kora, a XIV. század jellemző a több pontból induló vonalhálózat térképeken megjelent az aránymérték ettől a korról megmaradtak a szélrózsák, mint a térképek egyik díszítő eleme

Portolántérkép: középkori hajózási térkép típus

• 13. sz. utolsó évtizedeiben előzmények nélkül jelent meg • első fennmaradt példány 1275 körüli Carta Pisana, báránybőrre rajzolták, Párizsban

található • térképeken nem volt kitüntetett irány, mivel hajózás közben forgatták azokat • helynevek írásmódja jelentést hordozott: a nagybetűk a földrajzi tájegységeket

jelölték, a városneveket kisbetűvel, a kikötők neveit piros betűvel írták • kikötők közti távolság miatt a térképeken megjelent az aránymérték • tengerpartot nagyon részletesen ábrázolták: kisebb szigeteket, öblöket, zátonyokat,

szorosokat felnagyítva rajzolták • hajózás térképigénye térképészeti iskolák alakultak: pl. 1394-ben Sagres-ben

(portugál) térképésziskola, melyhez csillagvizsgáló és tengerészeti iskola társult • portolán térképek szerkesztési alapja vonalhálózat középpontjából (a főrózsából)

indultak ki az irányvonalak • térkép szélein mellékrózsák, egymással és a fő-rózsával irányvonalak kötötték össze • korai portolánoknak nem volt vetületük, de az irányvonal-hálózat már bizonyos fokú

matematikai-geometriai törekvést mutat • hiányosságaik ellenére megfeleltek az akkori gyakorlat követelményeinek • reálisabb képet adtak a Földközi-tenger partvidékéről, mint ókori vagy kora középkori

elődeik



A „portolán tengeri térkép” elnevezés az olasz hajózási irányokat jelölő könyv, a portolano nevéből ered és olyan térképet jelöl, amely a tengereken való navigáláshoz használható. A térképek kizárólag gyakorlati célokat szolgáltak, ezért valamely hajózott beltengert ábrázolták, partvonalakkal, szigetekkel, és nem törekedtek sem teljes szárazföldek, még kevésbé a teljes földgömb ábrázolására. Portolántérképek irányvonalakból álló szerkesztési alapja



• első datált tengerhajózási térkép a Mediterránumról genovai térképkészítőtől, Pietro Vescontétól, 1311- ből

• Vesconte hivatásos kartográfus, első, aki megjelölte és dátumozta térképeit • 1313-ban adta ki az elsőnek tekinthető tengeri atlaszt: • Földközi-tenger térsége • K -i tájolás (még egyházi hatás)

A legkorábbi, ránk maradt kép a térképkészítésről (Pietro Vesconte, 1318)

Vesconte portolántérképe



Abraham Dulcert 1339-es portolánja

Pedro Reinel (? - 1542) portugál térképész portolánja

Ungaria felirat, illetve:

• Albareal (Székesfehérvár),

• Arusvar (Oroszvár),

• Caseg (Kőszeg),

• Huyuer (Németújvár),

• Castrofereo (Vasvár),

• Mosenon (Moson),

• Jaurum (Győr),

• Strigonium (Esztergom),

• Buda,

• Tirna (Nagyszombat),

• Temisuar (Temesvár),

• Agria (Eger),

• Lipmo (Lipótvár),

• Sirmia (Mitrovica),

• Nandirvargo (Nándorfehérvár)



Afrika É-i része, Közel-Kelet, Kis-Ázsia, Európa egy részének ábrázolása (Joan Oliva, 1590 körül)



1538 portolán térkép D-Brazília partjairól és a La Plata-ról

Japán portolántérkép az Indiai-óceán ábrázolásával (korai XVII. sz.)



Medici Atlas kb.1635, 13 kétoldalas lapból állt, érdekessége, hogy Afrika déli részét is ábrázolja

Abraham Cresquest

• -1375. Katalán atlasz • -Európa partmenti területeit, a kontinens belsejét is földrajzi információkkal látta el • atlaszban a térképektől függetlenül készített diagramokat találunk Univerzum, az ár-

apály jelenség korabeli elképzeléseit mutatják • az egyik olyan középkori térkép, ami magyar földrajzi neveket is tartalmaz: • térkép vízrajzában megjelenik három nagy sziget:a Szigetköz vagy a Csallóköz,

Szentendrei-sziget a Margit-szigettel és egy beazonosíthatatlan Buda és a Száva torkolata között

• Tissia, Draua (Dráva), Raba, Rabra (Rábca),Seo (Sajó).



Ranulf Hidgen

• 1350-ben készített világtérképe,

• kora középkori hagyományokkal

készített diagramtérkép

• tengereket zöld színnel jelzi, a Vörös-

tengert pirossal, szigeteket kis

szövegrészek jelzik; Keletre van tájolva,

• a Fekete- és Földközi-tenger területe

torzított

• 196 cm átmérőjű

• déli tájolású

• kiemelkedő pontosságú

• magyar vonatkozása: Pl.: Tochai

(Tokaj), Segedin (Szeged),

Alvareal (Székesfehérvár),

Zalancheme (Zalánkemény)

• a térkép tartalmában messze

felülmúlta korát valódi

geográfiai térkép a kolostor-

kartográfiaihoz képest

Fra Mauro térképe 1459



Arab világ földrajza (VIII-XIII.századig)

• Iszlám terjedni kezd VI-VII. században � jelentős tényezővé válik az arabság • Kezdetben nomád pásztorkodó nép, majd öntözéses kultúra megjelenése • Vallás � összetartó erő � támaszkodnak erre • Fejlett földrajz ismeretek a megőrzött görög tudományokból • Jelentős hatás: Ptolemaiosz és Arisztotelész írásai � azok lefordítása arab nyelvekre • Az arab földrajztudomány: ismereteik alapja ókori görögöktől - Ptolemaiosz • elméleti területen nem fejlesztik azokat - gyakorlati alkalmazásban jelentősek • pontos szélesség meghatározások, amikor Európában azt még nem ismerték • fokmérés ezek ellenére: térképeken fokhálózat nincs, emlékezetből rajzolják,

kiterjedt topográfiai ismeretre épülnek • földrajz iránti érdeklődést, ismeretek terjedését a kereskedelem fontossága, iszlám

vallás is segítette mekkai zarándoklat mozgékonnyá tette a társadalmat korabeli utazások tapasztalatait a földrajztudósok gyakran emelték be műveikbe

• 1. tanulmányi utazásoknak céljuk volt: Mohamed próféta halála után követői gyűjtötték a hitbeli tanításokat a vele kapcsolatban álló személyektől jelentős távolságokat tettek meg teveháton, gyalogosan

„Járjatok keresztül-kasul a földön...” • utazók mozgása elsősorban Ny-ról K-re irányult, pl. az al-Andalúsz területén élő

muszlim diákok gyakran mekkai, medinai, iraki, egyiptomi helyszíneken fordultak meg • 2. tanulmányutak másik típusa: más népek tudományos eredményeinek

összegyűjtése pl. eljutottak a bizánci császárság legtávolabbi városaiba, Indiába • muszlim tudósok a 9-11. sz-ban forradalmasították a • földrajzi világképet, a földet gömbölyűnek tartották, pontosították a méretével

kapcsolatos számításokat, világtérképet állítottak össze • földrajztudomány praktikus célokat szolgált: muszlim területek és ezekkel határos

vidékek topográfiájának és úthálózatának leírásával a birodalom közigazgatását segítették

• 10. sz-ban nagy terjedelemben foglalkoztak a belső-ázsiai és távol-keleti területekkel • VIII-IX. században járják az Indiai-óceánt – eljutnak Indonézia, Kína területére • Hangcsou-öbölben a Jangce torkolatától délebbre volt kereskedelmi kikötőjük is • Szárazföldön is (selyemúton) eljutnak Kínába • X. században több arab író is megemlékezik a Fekete-tengertől és a Kaszpi-tengertől

északabbra élő népekről (Magyarokról is szó van)



• Ptolemáiosz műveinek fordítója, magyarázója • nyelvismerete révén iszlám, keresztény és antik görög műveket tanulmányozott,

kiegészítve, helyesbítve összefoglalta • nagy utakat tett, pl. Indiába • érdeklődése: matematika, fizika, csillagászat, geográfia, geológia, meteorológia,

orvostudomány különböző területei • csillagászati kézikönyve és táblázata az európai tudomány fejlődésére is hatással volt • földrajzi helymeghatározások, • pontosan leírta a Tejút alakját, fényességét, tanulmányozta a "ködös csillagok”-at

• Cordobában tanult, bejárta Franciaországot, Németországot és Ázsia középső részét,

Szicíliában tevékenykedett, megfordult Angliában is • 150 körül: Kitáb al-Rudzsarral - földrajzi helyek koordinátái, távolságadatok • 70 lapból álló térképmű és egy kör alakú világtérkép • egy duplaoldal tartalmazza Magyarország területét

Al-Biruni 973-1048 Perzsa matematikus, csillagász

al-Idrisi 1099-1166

• világtérképe 3,5x1,5 m ezüstlapra karcolt térkép • térképek déli tájolásúak



Magyar térképlap al-Idriszi térképén

Ibn Battúta (1304-1368?1369?1377?) Arab földrajztudós, az arab „Marco Polo”



Abu l-Haszan Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi (arab betűkkel الحسن علي بن الحسين المسعودي–Bagdad, 893 k. – Fusztát, 956 szeptembere) középkori arab utazó, földrajzi- és történetíró X. században él, egyik legnagyobb arab kutató, utazó Megfordul: Mezopotámia, Perzsia, India, Fekete-tenger, Egyiptom, Észak-Afrika Csillagászattal és természetföldrajzzal foglalkozik Legfőbb, a középkorban is nagy népszerűségnek örvendő műve, a 943-ban befejezett, majd 946-ban és 956-ban átdolgozott „Az Aranymezők és drágakőbányák” (Murúdzs adz-dzahab va maádin al-dzsaváhir) címet viseli. Első részében elmondja a világ történetét a teremtéstől Mohamed próféta koráig, majd anekdotikus, élvezetes stílusban beszámol az iszlám világon kívüli és azt megelőző civilizációk – az ókori Mezopotámia, Róma, Bizánc, Kína, India, a török népek, a szlávok és mások – történetéről, illetve a hozzájuk kapcsolódó földrajzi, néprajzi és vallási sajátosságokról, végül megalkot egy univerzális kronológiát. A második rész az iszlám történetét mondja el egészen al-Mutí kalifa 946-os trónra lépéséig, analisztikus formában.

http://archive.org/details/historicalencycl00masrich

bevezetés a földrajzba 2012.10.12. 3.gyakorlat

Documents