híd, 1938/4. szám

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám

http://slidepdf.com/reader/full/hid-19384-szam 1/44

P o š t a r i n a p l a ć e n a u gotovom P o f e d i n i b r o 4 d i n .

T Á R S A D A L M I , IRODALMI ÉS KRITIKAI SZEMLE

M E G J E L E N I K T Í Z S Z E R É V E N T E

T A R T A L O M :

H a j d ú V i l m o s : 1937 v i l á g g a z d a s á g i m é r l e g eFekete B é l a : Tavaszi t á j k é p

I v á n y i K á r o l y : A k u t y á k (novella)

Faludy G y ö r g y v e r s f o r d í t á s a i

L a t á k I s t v á n : F é l n a p egy vojvodinai falubanM é l i u s z József: A s a r l ó s mozgalom m é r l e g e

F . B.: A m a g á n y o s asszonyS z á n t ó Á r p á d : V i lá g s z e m l e

F i g y e l ő :F r e u d Zsigmond ( S á n d o r L a j o s ) — A suboticai

Szabadegyetem (K . F. ) — M a g y a r o r s z á g i s a j t ó p e r e k (K. I.)

Szemle:

Faludy G y ö r g y m ű f o r d í t á s a i ( P o ó r J á n o s ) —

E ö r s i B é l a : A magyar f ő l d m í v e s - s z e g é n y s é gk i a l a k u l á s a (N.)

S z í n h á z — F i l m :A nagy i l l ú z i ó ( F . B.) — Az é d e s a n y a f ö l d (P. J. )

F o r g ó s z é l (I . i.) — A n é m e t f i l m v á l s á g r ó l (M.)

K r ó n i k a

Magunk k ő z ö t t

V ÉVFOLYAM - SZUBOTICA - 1938 ÁPRILIS • 4 SZÁM

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


A » / f / D « o l v a s ó i h o z !

Hogy a kérdőíveken kifejezésre juttatott és alaposan meg

növekede tt igén yeket kielégíthessük, továbbá, hogy az egyre

gyorsuló ütemben fejlődő és változó világeseményekkel

lapunk lépést tarthasson, a HID eddigi terjedelmét kibő

vítettük és így ezentúl

32 oldal helyett 40 oldalon jelenik meg.

A bővített lap árát 4'— dinárban állapítottuk meg.

A lap példányonké nti árának emelkedésével az előfizetési

díjak is változnak.

AHID új

előfizetési díja: Jugoszláviábanegy

évre 4 0 "— ,félévre 22'—, negyedévre 12'— dinár. Magyarországon:

egy évre 5*25, félévre 2*75 , negyedévre i"50 pengő,

egyes szám ára 50 fillér.

Az ez év május l-ig beérkezett előfizetéseket a HID régielőfizetési táblázata szerinti teljes időtartamra ismerjük el.

Május l-e után befizetett előfizetéseket már az új táblázatszerint számítjuk. Akik előhizetésüket, annak lejárta előttnem rendezik, azoknak, úgy mint eddig is a leszállított

lapokai példányonkénti teljes árban számítjuk fel.

RAKTÁRON VANNAK: Féja-per 750 — U. Sinclair:

Irodalomtörténete 40'— — Sándor Pál: Fajok (regény)30'— — Cankar: Jernej szolgalegény 35'— — Roger

Martin du Gard: Vén Európa (regény) 35'— — Gál

József: A halál várában (háborús regény) 30'— —

Szabó Zoltán: A tardi helyzet (szociográfia) 40'— —

Körm endi: Tükörcserepek (novellák) 14— — Dr. Rátz:Mongólia 6'— — Sándor Pál: A történelmi materializ

mus története 28'— — Demény: Ki na küzd 11'50 —

Kronos tudományos kérdések füzetes sorozata 4 füzetára 20'— — Vértes: Bányadal (kis regény) 3'50 —

Nagy Lajos: A falu álarca 45— dinár.

O l v a s s á t o k a k o r s z e r ű m a g y a r k ö n y v e k e t !

S z e r k e s z t ő i ü z e n e t e k :Sz. P., Petrovgrad. í r á sa i nkább

jelszavak t á rháza , mist dolgozók é le té tm egv i l ág í tó he lyze tkép . Alaposabbankidolgozott í r á sokra van s z ü k s é g ü n k . -M- A., Srbobran. Elszámolása példásanj ó . Sz ívé lyes , m egér tő sorai örömet kel

tettek. Ü d v ö z l e t . — P. E„ Zagreb. Verseí még nem viselik magukon a kiforrott

ság bélyegét . Küldjön talán mást . —K. J., Bačka-Topola. Nem n e k ü n k v a l óanyag. Bár ha tá rozo t t an fontos k ö z l e m é n yegy nagyobb- t e r j ede lm ű és s z é l e s e b butakat t aposó lap szám ára .

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


1937 VILÁ66AZDASÁ6I MÉRLE6E

Az elmúlt év vi lággazdasági mér lege nem ad okot optimistajóslásokra. Azok, akik az első hónapok kedvező tünetei t túlbecsülve

vérmes reményeket táplál tak, ma már kénytelenek lemondani az ábrándo król . Társad a lmi rendünk a lapvető e l len tmon dásá t , a t e rmelésés a fogyasztás közötti ellentétet , a „ legkedvezőbb k i lá tások" dacárasem lehetett megszűnte tn i . Az elmúlt év gazdasági fej lődése is csakhozzájárult , mint az előző években, ennek az a l apve tő e l l en tmondás nak a kiélezéséhez. Ezt mutatják az idén nyi lvánosságra hozottstatisztikák.

Társad a lmi rendünk legfőbb je llemvonása , hogy óriási mértékben termel, viszont a t e rmékek r nagy mennyiségé t a rendszer nemképes a fogyasztókig eljuttatni. Útjában áll ennek az a körülmény,

hogy a tulajdonképeni fogyasztók keresete soha sem akkora, hogy azösszes termelt javakat megvásáro lha tnák . Egész te rmelésünk ennéla nehézségnél akad'meg.

A huszadik század elején már észlelhetők voltak ennek az alapvető e l len tmondásnak a hatása i . Az 1907—.8 évi válságban ezér t avas termelését 38%-kal, az acél termelését 40%-kal kellett c s ö k k e n teni. A világháború, amelytől pedig ennek az a lapvető e l len tmondásnak a megoldását vár ták, mégjobban kiélezte a helyzetet: az 1920—21-esválság idején a vas termelését már 54°/o-kal, az acél termelését pedig53°/o-kal kellett lenyomni. Az 1929—33 évi nagy vi lágválságban a

vas termelése 79.4°/o-kal, az acél 76*3%>-kal esett vissza. Mindeztcsak példának hozzuk fel, de ugyanakkor megjegyezzük, hogy at e rmelés más iparágakban is sokszor hason ló , vagy még nagyobbmértékben csökken, mert a széfes tömegek, a tulajdonképeni fogyasztók, nem rendelkeznek szükséges pénzeszközökkel , hogy a moderntehnika vívmányai t é lvezhessék.

A l egutóbbi nagy világválság után 1934 óta bizonyos javulótendenciát lá tunk. A négy évi pangás némileg kimerí te t te a kész le te ket, ugy hogy a nagytőke i smét nagyobbarányu te rmelésbe foghatott.Csakhogy a válság alatt az előállí tási költségek csökkentése végettgépesített termelés hamarosan betömte a mutatkozó szükségleteket .Ezen már a háborús készülődés és az abesszin-, spanyol- és kinaiháború által növelt szükségletek sem segítettek.

1937 volt a világkrizist követő 2—3 év gazdasági fel javulásának a fordulópontja . Az év második felében a válság fé l re i smerhetetlen jelei ismét feltűntek.

A válság jeleit általában az ipar i termelés , a vi lágkereskedelem,a valuta-piac, az ér tékpapír-árfolyamok és a munkanélkül i ség alakulásából lehet megállapí tani .

1937 első felében még tartott az ideiglenes konjunktúra . Sőt aháborús készülődések és a tényleges hábo rúk iniatt a t e rmelés alegjobb hónapokban Németo r szágban 24, J a p á n b a n 73, Dániában 38,Svédor szágban pedig 54 százalékkal emelkedett. Igaz, hogy ugyanakkor az Egyesül t Ál lamokban (amelyek a tőke és gazdaság 40 u/ o - á tjelentik) a termelés 26%-kal esett, s hogy Belgiumban és Francia-

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


86 H a j d ú Vilmos: 1937 v i l á g g a z d a s á g i m ó r l e g e

országban szintén visszaesés vol t tapasztalható. Az e lső hónapokkedvező hangulata azonban hamarosan elült. A világpiaci árak ked

vezőt len alakulása és az egymást követő á rzuhanások rosszat sejttettek.Az áresések a kínálat-kereslettel kapcsolatosak, egyrészt tehát

fokozott kínálatot ( tehát túl termelést) másrészt csökkenő érdeklődéstjelentenek. Az árzuhanások ápri l isban kezdődtek és az év végéig semszűn tek meg. Chikagoban a buza az év legjobb hónapjához viszonyítva 35%-kal, a kukorica pedig 67°/o-kal, a gyapot Liverpoolban40° /o-ka l , a gyapjú Londonban 20%-kal esett. A réz, ón, kaucsuk,kakaó stb. nagykereskedelmi áresése kb. szintéi! 40% volt, bár ezeka cikkek kartellek kezén vannak. Az áresések* nyilvánvalóvá teszika túl termelést . *

Az ipari és mezőgazdaság i cikkek áresése meglazí tot ta a részvényárfolyamok szi lárdságát is. Az ipari részvények a tíz legnagyobbtőkés á l lamban, az elért legmagasabb árfolyamhoz'•viszonyí tva át lag21-5%-kai estek. A részvényesek belát ták, hogy részvényeikből márnem remélhet ik a régi osztalékot, siettek t ehá t a részvényeket eladni.Ez okozta az áresést . Jel lemző, hogy a válság tavaly is Amer ikábanmutatkozott l ege lőbb , még pedig a fogyasztási cikkek t e rmelésében .Ez ápri l isban vol t , — szeptemberben a válság magával ragadta mára fogyasztási cikkek előállí tási eszközeinek termelését is. Ebben as z a k m á b a n a t e rmelés 4 h ó n a p alatt 447o-kaJ esett vissza. Angliát

egyelőre csak a nagyméretű fegyverkezés miatt nem éri hason ló sors,mivel a t e rmelés igen jelentékeny része fegyvergyártásra tért át.

A fasiszta ál lamok termelése ugyancsak a háborús konjunktúramiatt nem mutat nagyobb visszaesést . A gazdá lkodás ezekbenaz á l lamokban tipikus háborús gazdálkodás je l lemvonása i t veszi fel,amennyiben mindenüt t a katonai célokat szolgáló és a háború szempontjából fontos termelési ágakat részesítik előnyben, míg a polgár ilakosság igényei t és fogyasztását „egy tál l eves" -propagandán k ívül ,m ég alacsonyabb munkabé r ekke l is csökkent ik.

A válság további biztos jele a világ külkereskedelmének nagyvisszaesése. Itt is 1937 fordulóév volt . A második negyedévben ér teel a világkereskedelem 1929 óta először azt a forgalmat, amilyena válság előtt volt, — a harmadik negyedévben azonban ismét csökkent és ez a csökkenés az év végéig állandó volt , sőt 1938-ra is átterjedt. Mivel pedig az önel látási törekvések mind erősebbekké válnak,további visszaesés várható.

Amerika túltermelése erősen befolyásolja a világpiacot . Ez különösen Anglia és az északeurópai á l lamok iparát ér int i , az amerikaikonkurrencia itt is az árak lenyomásához és a termelés csökkentéséhez,

illetve a munkélkül i séghez fog vezetni. A skandináv á l lamokban a fa-és cel lulózé-rendelések máris erősen csökkentek.A munkanélkül i ség 1937-ben erősen növekedet t . Az Egyesül t

Ál lamokban 3 mill ióval , Németországban (csak decemberben) félmillióval szaporodott a munkanélkül iek száma. A többi á l lamokbanis növekedet t a munkanélkül i ség még ha nem számítjuk is azokat

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


-a százezreket akik időközben hadbavonultak és a harctérre kerül tek.Közben a drágaság növekedet t , a munkabé r eke t pedig sztrájkokkal semlehetett olyan a r ányban emelni, amilyet a létfenntartás költségeinek-emelkedése tesz szükségessé .

Egészbenvéve a kapitalizmus 1937-ben sem heverte ki a nagyvi lágválságot . Az 1934—1937-es' gazdasági konjunktúra a h á b o r ú skészülődések e redménye vol t . Most ez a p e r i ó d u s is múló félben van.

Az 1938-as év az e lőbbi esz tendőktő l : fokozott gazdaság i bizonyta lanságot , tőzsdei pánikok sorozatát és háborús feszül tséget kapottörökségül . Hajdú Vilmos

T A V A S Z I T Á J K É P

iromba l éptekke l köze leg a tavasz. K ö d s a p k á b a n még, de szemeiben már

•a tüzes nap cseppjei vei; fe lhőt és b á n a t o t oszlat, kiderül az ég, s z u n n y a d óligetek szivei repesnek. Rügyek ringanak az á g o n , feslenek és feleselnek k ó s z aszé l c ibá ló kedvéve l . T é l i gúnyánkat szögre akasztjuk, mint valami avult vi lágnéze te t , vagy őse inknek rozsdás kardját . H ars és nyers a tavasz; halk és e l ő k e l ő a tél, mint b a l k ó n o s szalon barna alkonyon. A tavasz pedig v i r á g o s és

v i r g á c s o s ; n e v e t ő , virgonc n é p i ö r ö m , v a l ó s á g o s n é p f r o n t i e g y e s ü l é s e csintalan,

c s á b o s , s z e l e k ó t y a , s ű l d ő - l á n y o s a n f i c á n k o l ó fuvalmaknak. Kürtje leket hallat ésmessziről küldi fényei t a tavasz. Már érezni a hűs s z é l b e n a tavaszi t i l inkóhangját , z sendülő l evé lnek bo lyhosságát . Ez a l egy intő sze l lő a tavasz l éghajó jánhintázó zefir, z e n g ő n a p s u g á r , arany nyi l zápor , ami ü z e n a távo lbó l , mint szines

anz ix -kár tya boldog partokról . Vidul a Jiatár és lengeti k e n d ő j é t messzi kertek

s ö v é n y e , jó volna most engedelmes k é z z e l kertjeinket művelni , amit még

Rousseau javasolt a kertek k ö z ö t t b o l y g ó embereknek. H iába a jó t a n á c s »A kertek e lúsz tak és az ember, kezeiben a n y e s ő o l l ó v a l , messze vándoro l t a

kertek t ö v é t ő l . K ü l ö n ö s í z e k e t morzsolnak a tavaszi szá jak , m árc ius még tar

togatja a februári havasok hideg kékjét, de nyelvén már érezni , mint o s z l ó

m andulát , a m ájus m e legé t .Gyönyörű d ia l ekt ikája a vén Időnek ! El l enté tek randevúja ez a tavaszi

nap, nagy e l v á l á s o k és nagy ta lá lkozások órá i . Mint amikor forradalom lobban

ki az e m b e r s ü r ű b ő l és legott cs írázni kezd az ellenforradalom szurokja, vagy

mint amikor b e l s ő kór rágja a zsigereket és e l l enm érget l öve l l ki m a g á b ó l a

m e g t á m a d o t t e g é s z s é g , úgy küzd a dialektika törvénye i szerint, e l l e n t é t e sc s ú c s o k k ö z ö t t és egy ide jű leg , két i rányból ös sze futó erők gyanánt , a tél hava

é s a nyár szikrája a tavaszi, m árc ius i hónapban. Kiteregeti sz íne i t most a

tavasz, mint s z é t n y i t h a t ó m e s é s k ö n y v lapjait a gyermek, elhinti hormonjait

a nap égr e, földre, fűre, fára. Tavaszi tündérkert ittasul z e n é l ő tavaszi k ö r

menet borátó l . F énym ezők gyúlnak ki a falakon és függnek a l e v e g ő b e n , mint<a fakir varázsköte l e , melyen akár az ég ig kúszhat , ha kedve tartja.

Ó, március i barna sör, puha sóskif l i , ó, nyár i vendég lők h ívogató zö ldje ,ó , 1 ankák pázs i t ja , tavak tükre és r á m á j a : n á d a s , tó fö l é suhanó naplemente

bágyadt sz ínek harm óniája , ó, csend, messze-messze erdők méla éj je le tavasz

ban és n y á r b a n , z s i n a t o z ó verebek parki platán ok koro náján , nárdus, ámbra ,

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


m a n g r o v é k , c é d r u s o k , eukaliptuszok idegensége , jác intok és v io lák köze l i test-v é r s é g i messze t r ó p u s o k f ű s z e r e és k ö z e l i halmok üzenete , m árc ius i erdő

alkonya, fehér pad, fehér lány, csend és b é k e , avar-szag és á z o t t por szagar

mozdulatlan a v i l á g b o r o n g ó s ég alatt, a gyöngysz ínű f e lhő fáradt f ényeketpihentet a lány arcán, haj motoz a homlokon, az arc szelid és b é k é t a d ó , mint

m uskát l i az ablakban és mint tavaszi z á p o r hűs cseppjei patakzanak s z á m o l a t lanul c s ó k o k csermelyei a homlok szomjas fensíkjára. az ajkak alkóvjára,c s ó k o k ü d v e ö n t ö z i az ujjak deltáját a t e n y é r p e r e m é n és a s z e m h é j enyhe

dom borula tán fáradtan fogózkodnak, ó, ezek, piciny piros tavaszi p e r v e r z i t á s o k ,hangtalan hull a vi lág az űrbe , szorgos hangyák a f ö l d ö n , messze valahol

mozdulnak a rögök , a hatalmas Élet zúdul és zsong, ó esti sé ták kis utcákfül ledt fülkéiben, kezek, szemek, szá j és fogak, régi , maró, mult c s ó k o k hant

jai sóhaj tanak és amik messze vannak, mint partra vont rég i , korhadó ladikoké s már csak a multat nézik, egyre b ú s a b b a n , volt diáki tüzek és t ű n ő d é s e k ,l e n d ü l é s e k és í a n k a d á s o k , ó é le t elé i r a m o d ó ú t a k , k ö n n y e k , r e m e g é s e k , r e m é nyek, h á b o r ú és b é k e , nyugalmak és z e n d ü l é s e k , — lehetek-e még e mosti zord

i d ő k b e n t o v á b b é l ő p o l g á r a p o l g á r i a s u k és civi l izál t Európának ezen a mere

d é l y é n , ahol oly zúgva , döngve rohanunk egy e lnye lé s se l f enyege tő r ianás f e l é .L e h e t ü n k - e p o l g á r o k a dem o krác ia po lgár i l ovagrend jének időm értékes ver se lő it o v á b b is, mikor minden ritmus ö s s z e r o p p a n , mikor, jaj, minden iránytű meg

bomolt! Kompromisszum k é n y e s kis m űszere , i ránytű , hasist zabá l tá l , hagym á-zas l ázban ugrá l sz bör tönödben és nincsen többé egyensú ly , mert az agyakban

is sorvad az egyensú ly i érzék székhe lye . De most merre, hova, p o l g á r ? akis í r s z az ö s s z e o m l o t t v i l á g falain.

Jártál te is idegenben este és n é z t e d a nőket , tavaszi kis l é n y e k e t feketefák alatt és kirakat fényben cs i l l anó homlokukat horzsoltad szemeddel, f e l n é z e legy ablakba, valaki ott kihajol, egy lány, kedvesen d o m b o s o d ó m e l l é v e l az

utca fö lé , autók, s ínek, é lők és holtak fö l é , áll az ablakban ég és fö ld közöt t ,é let és halál között és l o m h á n a l m á t h á m o z és figyelmesen majszolja a h ú s o sg y ü m ö l c s ö t , te n é z e d és tudod, most l á t o m , most itt van és soha t ö b b é !

C s o d á l a t o s , bolondul s z é p s é g e s É l e t . C s a k ennyi, de ez mi minden.

Merre, hova, polgár , édes , s zép po lgár i e s t ékbő l , nyáre le j i búsongások , várások

é s t e l j e s ü l é s e k b é k é s l o m b ú l u g a s á b ó l , a polgár i é l e t törvénykere tes bék és fáiközül , vájjon hova, merre indulsz? Egy elvesztett v i lág bomlott útjai hova

visznek ? F áj -e a te sz íved is ezen a tavaszon, amikor kobal tkék és t ö r ö k p i r o sé s baltimorei sárga sz ínek p i l l angóznak a l evegőben , fá j - e a te sz íved is ezek

ben a napokban, ha olvasod, hogy a F ö l d k ö z i - t e n g e r f ö l ö t t b o m b a v e t ő r e p ü l ő g é p e k r ö p k ö d n e k és Barcelona kávéházainak rolet tái t szét tépik a t o n n á s bom

bák. A rolet tái t és f eke téző po lgára i t , nap sütésb en , középeu rópa i idős zám í tásszerint dé lután ke t tőkor , az a g y v e l ő kiloccsan, a f e k e t é s c s é s z e megbillen a

l é g n y o m á s t ó l és a drága mokka kiöm l ik a m árványlapra . Egy k ó b o r l é g y z ü m m ö g v e l e s z á l l és falatozik az é d e s k á v é b ó l , míg jönnek a v ö r ö s k e r e s z t auto

mobiljai, aztán lábait lesöpri és merengve elliben e legáns ívben , kecses kisl égy , mint valami berregő vad ászg ép f e lder í tő ú ton . Á rván marad a kávéházban,*se pincér , se v e n d é g , sé k o n y h a l á n y , ki fog ró la gondoskodni, s z e g é n y spanyol

l égyrő l , a „nem zet i ek" három órán keresz tü l bom bázták a k á v é h á z a t és k ö r nyékét a kaszárnyák helyett, nyi lván t évedés á ldozata i lettek az ö n k é n t e s re

p ü l ő k , a s p o r t o l ó f e j v a d á s z o k és most nem maradt más é lő l ény , csak ez a&

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


ö z v e g y l é g y , a k á v é h á z b a n . Nem érti ő már ezt a vilá go t, miért „nemzetiek",- ,ha olaszok, miért „nemzet iek", ha s z a r a c é n o k s v é g ü l m i ér t „ n e m z e t i e k Y ha

a z i d e g e n l é g i ó fegyencei, E urópa bör töne i e lő l m en ekü lő s ip i s ták , kasszafúróké s ké jgy i lkosok , ak ik ke l lő honorár ium e l l enéb en ir tják a spanyol kávéházakv e n d é g e i t a lakatos m ű h e l y e k m u n k á s a i t , egyetemek l aboránsa i t , dohánygyár iCarmeneket, a fö ldek parasztjait és b i z o n y á r a i r g a l o m b ó l , a p o l g á r h á b o r ú sze

g é n y h a d i ö z v e g y e i t is, hogy ők se maradjanak meg h í r m o n d ó n a k , ha már em

berük ott maradt H u e s c á n á l . Nem érti ez a kávéház i l égy a vi lágot , akár Hebbel

drám ájában Antal mester, ér te t l enül áll a m egvál tozot t v i lágga l szemben. Hurok

vágányra került a vi lág és most őrült villamos m ódjára zakatol a s í n e k e n .

Nem siratom én a polgár i v i lág f e l szám olását , nem é r z e l m e s k e d e m , h ú s z é v e s e k m ó d j á n , de t e s t v é r ! fut-e a te s z í v e d e n is keresztül v i l lám cikázva,

vagy mint Morse-jeleket, szaggatóan érzed-e fá jn i a szived? T ö r e d e l m e s e nbevallom, sokszor figyelem a szivem ütem ét , mert n é h a a k o s z o r ú é r , a pitva

rok és sz ívkamrák megremegnek, gondolom, t i l t a k o z á s ez, c e n z ú r a , a k ü l s őv i lág hu l laházátó l va ló i s zonyodás . Sokszor megvonaglik a sz ív , f e l c su kló s í rá s s a l és é g z e n g é s s e l reszket a v i lágban . Olykor az ö s s z e h ú z ó d á s o k és ki tágulá sok, a s y s t o l é k és dias tó l ék , mintha rosszul ütnék a taktust, a kottasorok közte l t évedt dirigens rossz vezény le tére és mindig e g y f o r m á n fáj, ha egy régi sze

relemre gondolok, vagy ha B arce lonára , Madr idra , Sanszi kinai tar tom ányharcosaira vetem szemem, ha Thomas Mannra e s z m é l e k , ha B é c s r ő l k é p z e l ő d ö m , vagy az ö r e g Sigmund Freudon keresz tü l elemezem az é le te t , ha tengert,

távoli titkokat és szigeteket rajzolgatok k é p z e l e t b e n , ha Casals Pablot hallgatom, ha fe lhőt nézek, ha m á s o k porontyait l á t o m b ö l c s ő b é n és s z á m ű z ö t tszellemeket b ö l c s e s s é g b e n , ha megcsillan e l ő t t e m , amit látni már nem l á thatok ,egy régi Valakinek felivott könnyét , mert ez mind-mind tavasz, m á r c i u s és mind

gyógy í thata t lan szerelem és v á g y ó d á s égy unt é l e t és unt vi lág romjai fö löt t ,olthatatlan s z o m j ú v á g y ó d á s és ezért sokszor fojt és fáj és tép a k o s z o r ú sverőér a sz ívem fölött .

Gyógy í thata t lanul és rem ényte l enül ember vágyok , akár te t e s tvér , ebben

az elviselhetetlen, öngy i lkos v i lágban , ahol csak a g y á v a s á g , ostoba r i p ő k s é g ,h i m p e l l é r s é g és a gránát él, ahol a gyűlö le t nyitja hul laszép virágját és mindezt

túl kell é ln i , t i l takozá s l eh e tő ség e né lkül, ezér t fáj bennem a m egvérze t t emb e r i s é g s mert mint P l a t ó n mondatta Polosszal: „ r o s s z a b b elviselni az igaz

s á g t a l a n s á g o t , mint e lkövetn i* .Rossz elszenvedni az i g a z s á g t a l a n s á g o t , rosszabb, mint elkövetni", de

legrosszabb hallgatni. A szájak némák, az ajkak nem mozdulnak, a tollak nem

indulnak, a fásul t agyak kiapadnak, meggyavul mindenki és r e t t e g é s lohasztja

minden jótét lé lek lángját. ír ást ud ók ! Hát s e g í t s e t e k ! F a k u l ó szavait, h a l k u l óhangjait a keveseknek és jóknak erős í t sé tek , ne l e g y ü n k e g y e d ü l E u r ó p a irdat

la n rengetegeiben. Ne daloljatok most, hanem e g y e d ü l az embert éneke l j é tek ,a v e s z e n d ő t , a siratni valót 1 Ti rút szép írók , olyanok vagytok, mint a rossz

lányok, akik egyházi á ldással , hatósági iparigazolvánnyal űzik női mesters é g ü k e t .Hitehagyottak, elvtelenek és hazaárulók a L i p ó t m e z ő n k o s z t - k v á r t é l y b a n

lakók l e lkendezéséve l ünnepl ik az emberi s z a b a d s á g és f ü g g e t l e n s é g e l v e s z t é s é t ,az önfer töző ügybuzga lm ával igyekszenek megszabadulni legszebb emberi ere

jüktől : a s z a b a d s á g t ó l . S mint az esztelenek, akik az e l m e k ó r t a n k i z á r ó l a g o s

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


hatáskörébe tar tozó ra jongássa l fosz t ják meg magukat férf iasságuktól és diadal

jelvényként mutatják fel kihasí tot t testüket , a balga népek bolondul versenyt

zené lnek Európa m egeurópa ia t lan í tásának ünnepi d í szm enetében .Gondolkozzatok korszerűt l enül , ha már lábatok nem iramodik előre, ,

o l v a s s á t o k el Platónt és így i m á d k o z z a t o k : Bizony rosszabb elszenvedni az

i g a z s á g t a l a n s á g o t , mint e lkövetn i . O lvassá tok Spinozát , ezt a legelvontabbr

l eg l é g ie se bb , gyém ántkö szörüs , á tkozot t z s id ó f i lozófus t , o lvas sá tok el az Em

beri s z o l g a s á g r ó l írt ér tekezésé t , ahol így s z ó l : „A szabad ember, aki tudatla

nok közöt t él, ezeknek jó té tem énye i t tő l e t e lhe tő leg e lhár í tan i igyekszik".

H a maradt még fikarcnyi szeretete bennetek a szabadságnak, hár í t sá tokel magatoktól a gya nús , gya láza tos , ké té lű jó té tem ényt , mert é le te tekre tör.

H a ki köze led ik hozzátok ilyen jó té tem énnye l , messze menjetek t ő l e , mert ő a pusz

tu lás : sietve szedjé tek fel a horgonyt, vonjátok fel v i tor lá i tokat és m e n e k ü l n i , me

nekülni a z ö r g ő n á d a s o k b a i n k á b b , valamikori cö löpfa lvak em léke ihez , — mely

nek v a l ó s á g a és ős í sége újbó l k í sér t — mintsem hogy jó sz ívvel fogadjátok a

gyűlö le t és indulat gy aláz ato tho zó ajándékát . Cölöp falvakró l ír tam ? Nem t é v e d tem, a c ö l ö p é p i t m é n y e k fegyveres korához sandí t vissza az ember é s v é s z e s e nk ö z e l e d ü n k vissza a tavi é le thez . Nagy hallali dúlja E uróp a csend jét , roppant

pásztorok fújják a kürtöt és a népek tulkok m ódjára rajzanak egy akolba.

T a l á n hogy az í r á s szava m e g v a l ó s u l j o n : Egy akol egy p á s z t o r ? Nem 1 Má s

az Akol most és m á s o k a p á s z t o r o k . De nagyon akol az Akol .

Az írást detronizál ták az erdei istenek hívői , akik ledöntötték trónjárólaz E g y h á z a t . S amit az E g y h á z k é t é v e z r e d e n át épített , az ember le lkét , s min

den amit az E m b e r é v e z r e d e k m é l y é b ő l felhozott, mint k a g y l ó a g y ö n g y ö t r

kul túra , c iv i l izác ió , ha lad ás , f e lv i lágoso dás , s zab ads ág , m é l tó ság , em ber i séget e s t v é r i s é g , hit, szó, dal, sz ín , hang és minden ami fö léje borul: a t erem tő indulat

romokban hever. Soha ilyen k e r e s z t é n y i e t l e n korban nem élt még az ember.

C s a k az akol él és örömtüzeket gyújt a hegyeken. Az E g y h á z ö n m a g á n a k v á l te l l e n s é g é v é , amikor fiai együtt örülnek az a n y a e g y h á z l e r o m b o l ó i v a l , ö n m a g á nak mond ellen az E g y h á z , mikor már nem legszebb gyerm ekét , a humanizmust

hordozza z á s z l ó u l . Az E g y h á z megtagadta önm agát l e szá l lo t t b íbor trónjáró l és

vi lágpol i t ikai hatalma, sajnos, majdnem e g y e n l ő a m o n a c ó i h e r c e g s é g é v e l . Akeresz tény , t ehát európa i ku l túra bukását ünnepl i ma a keresz tény népek nagy

k ö z ö s s é g e s s z o m o r ú , hogy é p p e n azon á l lam oknak népe i , amelyeknek lelki

kapcsai a legszorosabbak voltak a r ó m a i E g y h á z z a l . Ha az E g y h á z h a t a l m á n a kv é g s ő napjai nem j e l entenék egyút ta l a ví lágtragédiát , —- kacagás járhatná be

E u r ó p a z e g é t - z u g á t , az őrület ve lőig ható kacaja. Indiántáncot járnak egy bog

rács körül , melyben — úgy g o n d o l j á k , n é h á n y e z e r p á j e s z o s z s i d ó t forralnak —

s nem látják, hogy a b o g r á c s alatt megnyí l ik a föld és sír van ott és nemzetek

s ü l y e d n e k el. Recsegve-ropogva omlik ö s s z e az E g y h á z ö r ö k homlokzata és

maga alá temeti E u r ó p á t . Az antiszemitizmus internacionáléjának jelszavaival é s

ürügyeivel rekvirálják el E u r ó p a szellemeit, nemcsak a s z i v á r g ó p á j e s z e s e k e LÚ r i s t e n ! Sigmund Freudot is le fogják taián, mint egy b i c s k á z ó b é r k o c s i s t , vagy

s i b o l ó b ö r z i á n e r t .

k A jelenkor antiszemitizmusa nem a zs idók ellen irányul, hanem általában az

európai kultúra és s z a b a d s á g ellen. K u l t ú r e m b e r nem lehet antiszemita, mert ha

az, akkor megtagadta a k e r e s z t é n y , nyugati kultúrát és aki ezt a kultúrát meg-

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


tagadja, az elveszett ember, pusz tu ló l é l ek!* — ezek Thomas Mann szavaié s egy z ü r i c h i s z a b a d e l ő a d á s o n hangzottak el s Thomas Mann-nak ta lán még

hihe tünk.Kér lek még benneteket, o lvasók , gondol já tok vég ig , í zenként , lassan

szedve a szavakat és m o r z s o l g a s s á t o k agyatokban egy új v i l á g m o z g a l o m f ö r telmes, fat tyú, fajtalan f i l ozóf iá jának j e lm ondatát : A vi lág, mint z s i d ó - k é r d é sEgekig o r d í t ó b o r n i r t s á g ! A g o n d o l k o d ó agy ö s s z e r o s k a d . A vi lágnak nincs

m ás problém ája , mint a z s i d ó - k é r d é s , — ami va ló jában nincs — ember, ezek

után a Gondolat mit keres még a v ü á g b a n és a vi lágtól ?

A tavasz teritett asztala mellett tél i tundrákon járunk és s z e g é n y r é n szarvasok m ódjára csak kapargá lnnk — akik még gondolkozni tudnak — és a

szegény rénszarvasnyájak már csak a k é t e l k e d é s b e n hisznek. Tavasz! Maradj

még, á l l j meg, hisz* oly s z é p vagy s oly s z é p e k az ifjúi napok, ha már messzetűntek s nincs szebb, mint volt szerelem em léke: I j fúságot , tavaszt akartam

m esé ln i s polit ikát írtam, mikor pedig illatok olaja p á s z m á s á n ú s z i k a l e v e g ő ben, a tavasz e l ső napján , m árc ius 21- ikén .

S z é p e t akartam írni s halá lná l rosszabb élet futott e lő t t em a sorok kö

zött s én tehetetlen voltam. Én nem vagyok iró, g y ö t r ő d ö m a kifejezések vakítót i sz t í tó tüzében , a szavak aranyáér t örvény lő m é lyekbe kell l e s z á l l n i , hol s z é l v é s zz ú g k ö r b e és az avatatlan s z é d ü l ; én, járat lan, csak b o t o r k á l o k , ismeretlen

utakon s m é g i s s z ó l n i kell, íróvá avat a s z e n v e d é s és gyalázat , arcul üt a min

den- jókat ért s á r g a folt, íróvá avat Andalúz ia , Es tram adura , Barcelona, kinai

riksa-kulik h a l á l h ö r g é s e , spanyol gyermekek halá l induló ja , a d e m o k r á c i a didergése , í róvá avat a pórázró l elszabadult Borzalom, G y ű l ö l e t , G y á v a s á g , B o s s z úés Statáriumnak aranykora, b á l v á n y o k és bég ető nyájak f é t i s im ádó korszaka,

íróvá avat a b á t o r s á g , felbugyognak kerese t l enül jö t t szavak vaserdei és e l ö n tforrón a f o h á s z , a rettenet, a panasz, piru lás és s z é g y e n , szavak g ö r ö g n e k fel

v é s z e s e n , i j e s z t ő d ö r g é s s e l és menetelni akarnak és f e lbúgni : Seg í t ség !

Meneteljetek velünk emberek, kevesekkel és jókka l , az igazakkal és

jám borokkal , kik még m erészek é ln i , irgalmatlan jám borokkal , kiknek hite az

e m b e r s é g és ö n b e c s ü l é s , kiknek t ek inté lyura lm a az emberi m é l t ó s á g és emberi

ö n r e n d e l k e z é s joga, meneteljetek v e l ü n k , sorakozzatok fel mellet tünk az É rte lem

terror jának véde lm ében . Mert e l v e s z ü n k , jók és igazak mind egy szá l ig , nyomorultul, a b ö r t ö n - E u r ó p a s i k á t o r a i b a n . De halk í tom szavaimat, mint régi feledett k ö l t ő , aki éneke l t a g ó l y á r ó l , amint az árván állt egy teleknek l ábjában .A csendes s z a v ú s á g pajzsa alá re j tőzöm s szavaimat kínban a k é p l e t e s s é gp á r á i b a á z t a t o m , az emberhez s z ó l o k m é g i s , az egyedü l üdvöz í tő É rte l em hezfordulok és a fö ldi forté im éktől me ne kü lő Istenhez. L á t o m , m e n e k ü l n e az Em

ber és m e n e k ü l n e az Isten is, ha tudna, de nincs s z á r m a z á s i b i z o n y í t v á n y a ,s z á m ű z ö t t , de nem tud em igrá ln i , a bibliai Istennek rendezetlen a múltja és a

h o v a t a r t o z á s a . Az ember, aki az univerzumban él és l é n y é t s z é t s u g á r o z z a a

v i l á g m i n d e n s é g b e , az ember, kinek lénye szét terül és egy a centrikus v i l á g egyetemmel és nem a véri varázskör kórságától kergült , az ember, a homosapiens, nem leli többé hónát e vi lá gb an ! Fek«t* Béla .

J ó l g o n d o l d m e g , m i ly e n s a j t ó t e r m é k é r t a d s z p é n z t !

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


A KUTYÁK

R igó lihegve vetette oda m ag át gazdája , C sepű M ihály guly ásláb a i e lé s v i l logó , m ély szemeit fürkészőn fúr ta annak s z o m o r ú a n

m é l á z ó a r c á b a .Bundás , meg a Lompos valamivel ké ső bb ér tek oda , hosszú ,

l i hegő ny e lvü ke t e lő r e l óga tva oda dő l t ek a mozdulatlanul figyelőRig ó me llé s ők is minden k u t y a h ű s é g ü k k e l gondokba mer ü l tg a z d á j u k r a n é z t e k .

S z o b o r r á meredten f igye l t a három eb Csepű Misára , minthap á r perccel e lőbb még nem is é le tha lá l -harcot v ív tak volna a grófKlapec-gulya c ím ere s szem efény ével , az e l ső d í jaka t nyert B i c s k á s -sal meg a Gyilkossal.

Veszedelmes k é t bika ez . Már vagy három gulyás t döf tek á ta másv i l ág r a , hos szú , gombosvégű szarvaikkal. Csak C s e p ű Misaállja vagy n é h á n y esztendeje a gulyá t a R igóval , meg a Bundássa l .

P r í m a ebek. Igazi h o r t o b á g y i kuvaszok. Vár os t t án ' még sohanem is lá t tak. K i n t szü le t t ek a „ szá r ny ík" o lda l ában .

Csak a Bundás , meg a Lompos, mert a Rigó múlt ja ismeretlen. Lett. Éppen úgy, min t a f fé le k i te t t , ko ldúsgyerek . Egyszer csako d a s z e g ő d ö t t a C s e p ű Misa mel l é , amikor gazdá t l anu l bolyongotta pusz t án , egyik gulyá tó l a más ik ig , „munkát" keresni.

B u n d á s m á r megvolt, ö k l ö m n y i k o r á b a n vette egy ezüs tvere tű

k a r i k á s o s t o r é r t . Vagyon volt ez az ostorfogalom a pusz t án . A z tmond ták r ó l a , hogy R ó z s a S á n d o r adta — e m l é k b e — C s e p űF l ó r i á n n a k , Misa ör eg - ap jának . És még i s odaadta a B u n d á s é r t ,mert ismerte a fajtáját.

De meg is ér te . És Rigó is . Igaz, hogy csak úgy jött, de akkor az utolsó falat k e n y e r é t osztotta meg vele C s e p ű , mert m á ralig állott a lábán az eb az éhségtől.

De szeretik is a gulyást, az is őket. Mintha m e g m o n d t á kvolna e g y m á s n a k sokszor, hogy k ö z ö s a sorsuk. Hogy szo lgák ,urak, gazdag urak szolg ái mind a h ár om an . C sep ű is, Rigó is, mega Bundás i s . Lompos — a B u n d á s k ö l y k e — k é s ő b b lett. Rigóaz apja.

Mintha m e g b e s z é l n é k miaden áldot t nap, hogy egyformák ők ,hogy a z é r t vannak, hogy Klapec gr ó f nak b i z tonságban legyenek am a r h á i : a kincsei; hogy v e r e j t é k e z z e n e k é r t e a napon, f á z z a n a kmiatta a sárban-esőben , míg az Pestet járja, meg Parist s csakpénzé r t j ön haza.

Ér ez t e a ké t kutya, meg most már Bodri is — a harmadik,hogy ők négyen , kü lön - kü lön , senkik, semmik.

De nem is hagyják egymást . Ha valamelyik bika csak megszegi a fejét és felmordul, már o t t vannak mind a négyen . Bodr ieéY ug rássa l a fa rkán lóg , míg Rigó és a Bu ndá s egy-egy füléncsimpaszkodnak, C s e p ű Misa meg oda-odakanyarint a hasa a lá ,oda a c söke t á j éká r a s már azt.se tudja a bika, hogyan m e n e k ü l jön, hogyan rázza le magáró l é les fogú , eleven koloncait. Ha meg

http://azt.se/

http://azt.se/

http://azt.se/

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


íványi Károly: A kutyák (novella) 93

e g y m á s n a k fordulnak, akkor van ám hadd-el-hadd. Bundásé , mega L omposé a farkak, míg Rigónak az or rc impák maradnak s C s e p ű

meg fe lvá l tva mérege t i a hasuk al ját , míg szét nem űzi őket .Ne gondolja ám azonban senki, hogy ez a bika-ügy csak

olyan b a b r a - m ó k a . N e m á m ! M e r t a bika nem enged egy könnyens jaj lenne nekik, ha egyikük i s megkésne egy pillanatot, vagy€gy [ügyet len mozdulattal e lvé tené a do lgá t . Tudják i s ők ez tmind a négyen .

Most is éppen i lyen munka után vannak.Csepű bot jának dől s e lnéz maga elé — messze — elő r e , a

kas té ly fe lé. A ku tyá k meg ő te t néz ik . T udják mi t néz . Tud ják ,hogy mi fáj neki. Ha nem is tudják — de érzi k. É rzik , hogy az

asszony kö rül van a baj, Cs ep ű Misa szép , r ingócs ipe jű asszonyakör ü l . T ud ják , hogy a gróf úr öccse, aki nem gióf, csak az öccseneki és i t t , a birtokon a g ró f ú r u t án ő az ú r ^ sz em e t vetett azasszonyra s hogy naponta arra lovagol egy lovássza l , vagy egye r d é s s z e l .

Ő k e t v á rj a C s ep ű Misa megint. Ő k et , hogy l á s sa mikor mennek az asszonyához , t a lán ö le ln i , t a lán csókoln i , vagy t a l án csakegymás r a l apu ln i .

É s ilyenkor e lönt i a vér Csepűt . ö ln i tudna,De ha jönnek, ha megdobognak a lovak pa tá i , megremeg —

szolga lesz — el sápad s t i s z t e l e t t udón emeli meg zs í ros ka lap já t sle int i a k u t y á k a t mikor azok d ü h ö s v i c s o r g a t á s s a l u g r á s r a lapulnak.

Most is megremegett, mert jönnek . De most nem ketten hanem há r man . A Lajos nagyságos úr , egy e rdész meg egy kutya.Nagy, hosszú , acé l szü r ke ú r i kutya, egy finom eb, egy igazi, vérbel i dogg.

Hal lo t t m ár Csep ű e r r ő l a ku ty á r ó l . M essz i r ő l hoz t ák , r epü lőn jöt t . Ügy hallotta — vagyonba ke r ü l t .

É s most i t t van. Hatalmas u g r á s o k k a l k ö z e l e d i k . . . most meg

ál l , érzi a három ebet: a Rigót , Bundást , meg a Lompost... Megnyúl ik , e lőre mered, metszett füleit kissé visszalapitja, Lomposra— a legkisebbre — szegzi dühös nézésé t .

De emezek is felfigyelnek. Összenéznek , az t án egy p i l l an t á s sal — csak úgy f é ls zemmel — Cs epű r e figyelnek, ugr ás r a á l l nak .

Ekkorra o d a é r n e k a lovasok, kiá l tana k , a N éró t b iz ta t ják ,hogy „a ló N eró "! S ez erre egy mozdulattal össze r án t j a izmait,hogy a más ik pillanatban Lomposra vesse magá t — de megkése t t .Meg , mert Rigó meg a Bundás már ugranak.

Mint a ki lő t t nyi lak pattanak a grófi Klapec-gulya lompos,

sz ikka d thas ú , r ag ad t s ző r ű bog áncs t ép e t t s zo lgá i — Csepű Misagróf i gu lyá s tá r sa i — az urasá gi kas té ly zs i rosvá l lú , s im asző rű ,fürde te t t bőrű tag já ra ; a repülőn jö t t doggra. R i g ó a n y a k á n a k ,oda az álla alá, ahol a szusz j á r k i és be, B un dá s meg a há tá rairányí t , a két lehegyezett fü l tövébe , hogy k e t t ő j ü k h a r a p á s a egyszerre fogja á t e lh ízo t t nyakát .

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


De ebben a pillanatban dördül a fegyver, az erdész jó lövős Bundás —- Lomposnak az anyja — a gróf Klapec-gulya szik

kadthasú, bogáncstépet t szolgája, Csepű Misa grófi cseléd társa,szétloccsant fejjel zuhan vissza a gróf Klapec-birtok földjére.

De csak azért zuhan így vissza, mert a másik szolga, azurasági gulyás, aki egy öklömnyi kuvaszért ősi vagyonát, egyezüstveretű karikás ostort adott oda, akinek asszonyát a gróföccse ölelni ment, megremegett, egy pillanatra megint szolga lett,egy nagyon pici pillanatra elfelejtette, hogy ők négyen egyek. Apillanat másik végén már suhintott botjával — feleszmélt arra,hogy mit kell tenni a társaiért és a másik szolga, az úr mellettiszolga is szétloccsant fejjel zuhant le a szolga melletti szolga

mellé: Bundás mellé a grófi Klapec-birtok sokezerholdas földjére.I v á o y i K á r o l y

Katalán koldűsdal(XV. század)

Étlen, szomjan, leköpve és kizárva,sántán, bénán, sfiketen és vakon

járunk koldúsdalunkkal házrói-házrajeges telekben s izzó nyárnapon.

Ágyunk a kő, a könny a feleségünk,borunk az árok, ételünk a sár, .de néhanap egy boldog házhoz érőnk,hol a szakácsnő bő moslékra vár.

Ilyenkor csak zabálunk és böfögveiszunk, s aztán, sok megveszett bolond,bénán bokázunk s elmondjak röhögve,

hogyan rohadt le orrunkról a csont.De ha oly házhoz érünk, hol kidobnak,s ahol kenyér helyett rúgást kapunk:onnan némán megyünk tovább s titokbana falra egy keresztet mázolunk.

Tovább megyünk a végtelen világnak,s megdőglünk egyszer egy vén csflr alatt,a férgek undorodva megzabálnak,de a kereszt a házon ottmarad.

S egy vak, Iámpátlan téli éjszakábanlesz egy barátunk még, aki arra tart,s megáll a háznál s körbe járja,s megint megáll s fölgyújtja majd.

Falody G»tqí „üBtfwi UHUautitotójíf-tói

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


Ballada a senki f i á r ó l

Mint nagy kalap, borult reám a kék ég,és hű barátont egy akadt: a köd.Rakott tálak körött kivert az éhség ,s halálra fáztam rőt kályhák előtt.Amerre nyúltam csak cserepek hulltak,s szájam szélén áradt már a sár,utam mellett a rózsák elpusztultak,s lehel letemtől megfakult a nyár,csodálom szinte már a napvilágot ,hogy néha még rongyos vállamra sflt,én, ki megjártam mind a hat világot ,

megáldva és leköpve mindenfitt.Fagyott mezőkön birkóztam a szél lel ,ruhám csupán egy fügefalevél,mi sem tisztább számomra mint az éjjel,mi sem sötétebb nékem, mint a dél.A matrózkocsmák mélyén felzokogtam,ahogy a temetőkben nevetek,enyém csak az, amit a sárba dobtams mindent megöltem, amit szeretek.Fehér derével a halántékomra,s veres hajamra már az ősz fekfidt,

é s így megyek fütyölve egymagámba,megáldva és leköpve mindenfitt.

A győztes ég fektette rám a sátrát ,a harmattól kék lett a homlokom,s így kergettem az Istent, aki hátrált,s a jövendőt, amely az otthonom.A hegycsúcsokon órákig pihentem,s megbámultam az izzadt kőtörőt,de a dómok mellett fütyülve mentem,s kinevettem a cifra püspököti

s ezért csak csók és korbács huflott árvatestemre, mely oly egyformán fekfidtcsipkés párnák között és utcasárbamegáldva és leköpve mindenfitt.

S bár nincs hazám, borom, se fe leségem,és lábaim között a szél fütyöl:lesz még pénzem és biztosan remélem,hogy egy nap nékem minden sikerfii.S ha meguntam, hogy aranytálból éljek,a palotákat megint otthagyom,hasamért kánkánt járnak már a férgek,

é s valahol az őszi avaron,egy vén tövisbokor aljában, melyrecsak egy rossz csillag sanda fénye sflt:maradok egyszer, Francois Villon, fekvemegáldva és leköpve mindenfitt.

falüdf GTöm fUlon-firiitisaibél

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


FÉIt NAP EGY VOJVODlf l f t l FAUU&flW

A kálvária-temető sáros füvén járunk. Magas dombláncolaton húzódika kálvária-temető, a Telecskai dombokon taposunk. Kísérőm „bennszülött",lemutat a Krivaja patak völgyére. A völgyben húzódik Mali Idjos.

— A z egész község a Bara-völgyben van, csak az alvég és a fel

vég csücskei húzódnak fel a dombokra. Talán ezért is vizes a házaktöbbsége. A falak mállnak f a legtöbb ház mázolt földje sose szárad megegészen, Sok is a tüdőbajos. Jobbágy-falu volt ez, a legelesettebbek

egyike, tót, magyar és kevés ruszin szegényekbő l telepítették a falut körülbelül 150 év előtt.

A Krivaja jónéh ányszor átszeli a községet. F ahidak kötik össze azutakat. A patakon a távolban egy vízimalom.

Lecsuszkálunk a sáros domboldalon, a temető-kapu felé. A lejtősút mentén levő házak udvara a „hegyhez" húzódik. A „hegy" meredek

oldalában nyárikonyhák, pincék, kamrák, ólak vannak. Talán istállók isés nagy urasági borpincék. Rendesen szoba-szerűen bevágva, kívül-belülmeszelve. Az ősi barlang-lakásokra emlékeztető helyiségekben főznek,hizlalnak, talán egyesek alszanak is . Valaha igen sok lakás volt azalvégi hegy oldalában. De a földomlás gyakran betemette a bennlakószegényeket és a hatóság kitelepítette őket. Most már elvben nem szabad

a hegybe építeni.— Az agrár-reform során a teljesen magyarnyelvű község föld-

telenjei közül 120-arr kaptak házhelyet. A szegénység főleg a Gyepsoron,a Lóger végén és a község régi beépített területén kívül itt-ott szétszórvalakik. A hegyből hordták a földet a falveréshez, rhert persze sárfalakatcsinálnak. Általában az egész nép a hegyből hordja a sárgaföldet a szo

bák földjének mázolásához.Ahogy megyünk az utcán, úgy látom kevés háznál van villany

vezeték. A nyitott ablakon betekintgetve, látom, hogy a tiszta szobákbannem igen fordul elő padló.

Egy motoros malom is van a faluban. És egy szélmalom. Gőzmalom nincs. Mozi sincs.

— Van valamilyen gyár á községben, a téglagyáron kivül, amitláttam ? — kérdem kísérőmet.

— Most épül egy új kendergyár. A falu lakosságának zöme kis-és törpe-gazda és teljesen nincstelen, akik a maguk meghatározott nyo

morúságán kívül kerülni sose tudunk. Egy 120 holdas birtok a legnagyobb.

A délszláv telepeseknek 3000 holdat osztottak szét. A község teljesen

magyar lakossága szívélyes jóviszorryban él a telepes falu dobrovoljáclakóival.

— Az ipartestületi jegyző is mondhatna egyei-mást, — mondja

kísé'őm és már be is lépünk a kapun.

Az ipartestületi jegyző szívélyesen fogad. Csak úgy ontja az adatokat.— A 7000 lakosú község iparát 13 kovács, 7 borbély, néhány

asztalos és cipészmester, egy két piktor képviseli. . A kereskedők nagy-

része magyar. Csak három zsidó üzlet van, A kocsmá rosok is magya

rok. Az iparosoknak, kereskedőknek többnyire földjük is van és így arosz üzletmenetet könnyebben átvészelték.

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


Laták István: Fél nap egy vojvodinai fa luban 97

— A község szellemi állapota?— Egyedül a Keresztes egylet fejt ki állandó kulturmunkát.

Zsúfolt ház előtt mutatnak be kisebb szinelőadásokat és szavalatokat.— Ügy tudom, Ma li Idjos az elmúlt években a vallási erjedés

községe volt?

— Igen. Plébánosunk egyre-másra veszegette a birtokokat, ésa hívők is sokqllqtták a z egyházadót. A válságos években a katolikus

hivők közül igen sokan meginogtak vallási életükben Különféle új szektákba léptek be és a már elfogadott egyházakba. Különösenaz ó-katolikus egyház szerzett jelentős réteget mag ának az ingadozókközül. Az új katolikus káplán szervező munkája azonban, háVlstennek,sokakat visszaszerzett az elveszett hivőkből.

— Nemde, a rajongó szektákba leginkább a szegényrétegekbőlvalók léptek bel— Igen, — mondja a fegyző és szűkszavúvá válik.— És hogy a válság enyhülésével párhuzam osan csökken a szektán

sok száma? M ás szektázó vidéken is így van.— Igen, — mongja a jegyző — itt is így van.Kisgazdával elegyedünk szóba a szeles utcán.— Mit tapasztaltak az utóbbi években a gazdaság körül?— Mit? Hát kicsit jobb a gabona ára, meg az állattenyésztés is

kifizetődik. Tavaly nagy lókiszállitás volt. De majdnem mindent odafize

tünk a munkásoknak, ami ujabb hasznunk lehetne . . .A mnnkás másképp vélekedik.— Fukarok a mi gazdáink. Még az ennivalót is kiszabnák. Fáj

nekik, hogy most egy kicsit jobb napszám ot követeltünk ki. Pedig hát miis ember mód ján szeretnénk élni. És szó ami szó, mi munká sok magyar

testvérei vagyunk a gazdáknak.Elgondolkozom azon, mennyire más hangzása van ennek a kife

jezésnek, mintha egy hordópolitikus, vagy egy gazda mondaná.Egy kovácsmesterhez nyitunk be. Értelmes, kemény arcélű ember.

— A község határának jó kétharmada a szomszéd Szekics sváb

gazdáinak kezébe csúszott át. Nagy tőke-erejükkel és szervezettségükkelaz utolsó 30—40 évben mindig beljebb nyomulnak a község elszegénye-dőinek földecskéin. Feles-harmados bérlőknek meg kinnlakó félbérentengődő tanyás-béresnek alkalmazzák az elszegényedett magyar törpegazdákat meg nincsteleneket. Megveszik a földet, de ide nem költözneka magyarok közé. Ha a határban elromlik a szekerük, törötten is inkábbhazahuzaiják Szekicsre a sváb gazdák, de lehetőleg nem adnak magyar

kovácsnak munkát..

A község egyetlen köves utja a most készülő nemzetközi út, az ittis szaporodó biciklisták jövendő öröme.

— Van-e kertészet, gyümö lcstermelés, szőlészet? — kérdezem egyfiatal szövőmunkástól.

— Nem igen termel itt gyüm ölcsöt, zöldség félét piacra senki. Sok

szor a magunk szükségletére se terem elég. Kevés zöldségei, dinnyét,uborkát, paprikát termelnek leginkább. Spenótot tán csak az orvosok

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


esznek. De biztosan a szomszéd községből veszik azt is. Tojást, baromfit

sokat elszállítanak Mali Idosról.A község mun kás szervezkedési viszonyairól szeretnék egyet-mást

hallanni. Az uccán egy rongyos félénk szemű emberkétől érdeklődöm.X munkás lakhelye után.

— X. munkás ? — kérdi gyámoltalanul az emberke, — majd

hozzáteszi gyorsan: — az, aki politizál?! — és faképnél hagy ijedten.

Valahogy csak megtaláljuk a keresett munká s lakhelyét. A községkulturális-szervezeti helyzetéről érdeklődöm.

— Nálunk három egyesület van, az ipartestület, az önkéntes tűzoltóság és a Keresztes egylet. Még földmunkás szakszervezeti csoport

sincs most. A két előbb emiitett egyesület évenként egy-két kabarévalvagy régibb kiszolgált színdarabbal kedveskedik a közönségnek. Utánahajnalig tánc. A Keresztes egylet programmja kiadósabb és komolyabb

hulturcélokat tűz maga elé, de... kogy is mondjam, túl általános, nemigen korszerű dolgokat használnak fel előadásain. Lapok ? A napilapok

ból néhány tucat, a vicclapból néhány darab kel el. Egy csomó hitbuz-

galmi lap is elkel. „HID" talán most már 5—6 fogy. Általában elégnagy a szegénység a faluban és így a kulturigények nem ébrednek.Legtöbb példányban az „ Ifjúság" c. gyermeklap fogy, a felnőtt kispol-

gárias gazdák között, mutatva a falu többségének gyermekiesen üde,

fejletlen lelkületét. Nagyon kevés a rádió is. Munkások öten-hatan fognakössze, hogy rádiót vehessenek. A gazdák már nehezebben szánják elmagukat rádió-vételre, ha csak uraskodó lányuk, fiuk nincsen. Az elemi

iskolák fele magyar. A falusi középosztályt kitevő pár intellektuel úgyelkülönül a falusi dolgozó néprétegektől, mintha nem is egy poros sároslevegőt szívnának velünk.

Kem ény kézfogással b úcsúzom... Az utcákon szél. Álmosan , fázósan, magára hagyatva alszik a falu a sártakaró alatt. A sártengerbenmerülnek el a kocsik és a világosító gondolat el-elakad a kátyúkban.

L a l á k I s t v á n

A S AR LÓ S M 0 Z 6 A L 0 M tyÉRLEŐE

Alábbi sorok feljegyzője egy esztendővel ezelőtt Erdélyből Szloven-

szkóba utaztam, hogy a testvér m agyarság helyzetét közelebbről megismerjem.Ott találkoztam Peéry Rezsővel, a sarlós-mozgalom egyik elindítójával ésvezérével. Peéry Rezső állásnélküli tanár, tanulmányíró, publicista és kultur-szervező, Balogh Edgár, Győri Dezső, Brogyányi Kálmán, Jócsik Lajos,

Terebessy János mellett a szlovenszkói új nemzedék legkiemelkedőbb alakja.

— A S ar ló k i fe jlődése és bu ká sa , mondja Peé r y R ezső , i t tSz lovenszkón mindnyá junk l eg f á jda lmasabb ügye . Engem mindigizgatott a k é r d é s , hogy ez a szellemi l á z a d á s , amit a Sar ló mozgalma jelentett, honnan vette e r e d e t é t ?

— N y i l v á n v a l ó , hogy az államfordulat után az az ősi magyarvá r os i a s ság , ami i t t a magya r ságo t jellemezte, c s ő d ö t mondott é s

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


a mi if júságunk a legteljesebb b i z o n y t a l a n s á g b a é r k e z e t t , mely e lő t tcsak az e lka l lód ás ú t ja i ny í l tak . Ami eze lő t t Sz lovenszkón vo l t ,

arra l eg j e l l emzőbb , hogy S z l o v e n s z k ó n a hábor ú e lő t t még csakegy t á r sada lmi o r gan izác ió sem l é teze t t , teljes h iányáva l vo l t pol i t ikai , t u d o m á n y o s , i r o d a l m i m e g n y i l a t k o z á s o k n a k s így fantasztikust á j ékoza t l anságga l szakadt n y a k á b a az á l lamfordula t .

— Mi ö t ö d - h a t o d - o s z t á l y o s g i m n a z i s t á k k e z d t ü n k az é l e tbenkörül nézni , l á tnunk kellett, hogy az á l l a m n e m z e t egy g r a n d i ó z u sc iv i l izác ió megalkotó ja . A m a g y a r s á g o t pedig legföl jebb, ha rev i zionista ü g y n ö k ö k serkentik valamire. A m a g y a r s á g é l e t t e l e n , holotthá r omnegyed mi l l i ó magyar él itt és S z l o v e n s z k ó n l e g a l á b b egyé s fél millió ember b e s z é l magyarul. Csakhamar egy eszmei mű

hely alakult ki i f j ú ságunk kö r ében : a S a r l ó , a h o z z á t a r t o z ó emberek kiépí t ik mind azokat a stabil ifjúsági szervezeteket amelyek ittm ég ma is f e n n á l l n a k : a d i á k s z ö v e t s é g e t , az O r s z á g o s MagyarA k a d é m i k u s S z ö v e t s é g e t , a s z e m i n á r i u m o k a t és m e n z á k a t .

— A Sar ló fe j lődésé t az je l lemzi , hogy a mozgalomhoz tart ozó ifjak közö t t ag i t á to r sohasem j á r t . Hiszen kezdetben az önk é p z ő k ö r ö k ö n ez a fiatalság még Ady-ellenes fronton foglalt állást .A po lgá r ságna k jóh i szeműen h i te l t adtunk, míg az ur bánus z s idóf iú kezünkbe nem adta A d y t : „ V e d d és olvasd, hiszen a te k ö l t ő d ! "

— A c s e r k é s z - m o z g a l o m b a n , ahonnan elindultunk, a magyar

e s z m é é r t l é p t ü n k fel. Kirobbantak e lső csa tá ink a k o n z e r v a t í v o k k a l .Lapot c s i n á l t u n k : a „Mi lapunkM-at s z e r k e s z t e t t ü k , mit E r d é l y b e nis rengetegen olvastak. R á d ö b b e n t ü n k , hogy m a g y a r s á g u n k a t M ó r i c zZsigmond fejezi ki, hogy a szoc i á l i s p r ob lémá t Ady hozta el ésSz ab ó Dezső köz épo sz t á ly - s ze r ep ünk k i fe j ező je .

— M e g p e z s d í t e t t ü k S z l o v e n s z k ó szellemi é l e t é t : e l ső ü ldöze t -tés.i szakasztunkba é r k e z t ü n k . A „Mi Lapunk"-ban v é d e k e z t ü n k .Ö s m e r e t l e n e k t e k i n t é l y e s p é n z ö s s z e g g e l t á m o g a t t a k . A konze r va t ív ő s -v idék e l l enünk hö r dü l t : galileista, zs idó des t r ukc ióva l vádo l t , aminne c s o d á l k o z z u n k , mert amikor pá ldu l Babits Pozsonyban felolvasta a D a n a i d á k a t , a k ö z ö n s é g k i r ö h ö g t e ! Tizenhétéves fe j je l napilapok hasáb ja i r a vonultunk, hogy m e g ü t k ö z z ü n k Tisza I s tván egyk o r i korteseivel, akik a zs idózáson k ívü l a m a g y a r s á g é p í t é s é h e zsemmivel sem j á r u l t ak hozzá . Mi sem j e l l emzőbb az akkori ál lapotokra, mint az, hogy egy 16 éves i f jú erkölcsi erejével hír lapic s a t á b a n egy k é p v i s e l ő t tiporhatott el.

(Ez a 16 é v e s fiú Peé r y R ezső vo l t ) .— A m á s o d i k z e n d ü l é s a „ S z e n t G y ö r g y Kör" g o m b a s z ö g i

t á b o r á b a n t ö r t ki: itt t a l á lkoz tunk a n é p p e l , az igazi m a g y a r s á g g a l ,

amely e l jö t t hozzánk, meghallgatott b e n n ü n k e t és megnyilatkozotte l ő t t ü n k : s z á m u n k r a it t dől t el a k é r d é s , hogy a népi é le t jelentia t ö r t é n e l m e t , melybe b e l é p v e a t ö r t é n e l e m b e l é p t ü n k be. Ekkoraz ál lam felé már nem i r r e d e n t á k voltunk, hanem magyarok! Aszocialista magyar ku l tú r a me l l e t t i man i f e sz t ác iók köve tkez t ek ,amelyek be te tőz t ék f a lu j á r á sunka t , mit még f ia ta l g imnazis tákként

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


k e z d t ü n k . N é p r a j z i e m l é k e k v i z s g á l á s a k ö z b e n r á d ö b b e n t ü n k az elcs igázo t t nép é l e t é r e , a k i sé r tő és á r n y é k k é n t v i s s z a t é r ő h á b o r ú r a ,a s z e g é n y s é g r e , az adó e m b e r t e l e n s é g é r e , l á z a s a n kutattuk a magyarpo lgá r i kapitalizmus múl t j á t . Mindezekbő l a v i z s g á l ó d á s o k b ó l pedigf e l t ámasz to t tuk az a lko tó realizmust.

— „V etés" c imü r öp i r a tu nkb an ősz in tén bevalljuk s e b z e t t s é -geinket és S z a b ó D e z s ő t egy reform szocializmus f e l é é r t e lmezzük .F e l f e d e z z ü k a t u d o m á n y és a kul túra á t fogó je len tőségé t . „ I smernié s megismerni", ez lesz a jelszavunk. T u d o m á n y k u l t u s z t ű z ü n ké s ellenfeleinket, ha a t u d o m á n y v é r t e z e t é b e n jelennek meg, becsüln i tudjuk. Itt t a l á l k o z u n k Masarykkal, a K ö z t á r s a s á g e l n ö k é v e tés mint f ia ta l e gy e tem is ták a cseh t u d o m á n y o s pozitivizmussal,melynek h a t á s a alá k e r ü l t ü n k olyannyira, hogy még azok a mozgalmak is, amelyek a Sar ló u t án indultak, k ö v e t t e k b e n n ü n k e ta t u d o m á n y és ku l tú r a t i s z t e l e t ében .

— Mozgalmunk fe leszmél te t i a r ég i magyar p r o g r e s s z i ó t .A pozsonyi „ R e g g e l " - b e n hihetetlen hévve l v i tázunk Já sz i O szká r r a l — egy új K ö z é p - E u r ó p á é r t . Ahogy t ú l m e n t ü n k az impér iumg o n d o l a t á n , a jelenen is túl kellett m e n n ü n k , ahonnan csak egyk ö z é p e u r ó p a i s z i n t é z i s r e é r k e z h e t t ü n k el. A d ö n t ő pont itt a Já-szival való összeütközés , i l l e tve az emig r ác ióva l va ló szembeke

rü lés vo l t , azzal az emig r ác ióva l , amely a k ö z t á r s a s á g b a n a h a l a d óv i l ágszemlé l e t é t az á l lamiság negat iv izásáva l vé l te igenleni. Aze m i g r á n s s z o c i a l i s t á k s z á m á r a ekkor még magyarok voltunk, amagyarok s z á m á r a viszont már szoc ia l i s ták és k ö z b e n a helyzetaz vol t , hogy m i n d ö s s z e k o n k r é t emberi sé r e lme inke t t e t t üks z ó v á .

— Ezt a korszakot szimbolikus e s e m é n y e k jellemzik. Az

A dy me l l é va ló ug r ás t , a pesti egyetemi ifjúság Ady ü n n e p s é g é nv a l ó r é s z v é t e l jelezte, ahol va l lomás t t e t t ünk egy új K ö z é p e u r ó p amellett, melyben egy imperializmus sem s z á m í t h a t g y ő z e l e m r e ,

csak a n é p e k b é k ü l ő , harmonikus a l apú egym ás me l l é helyezked é s , ami a D u n a v ö l g y é n e k n e m z e t i s é g i s z é t s z a b d a l t s á g á b a n azegyetlen kiút . Egy é v v e l k é s ő b b 1929-ben a h a l a d ó cseh d i á k o kradovi t á b o r á b a n j e l e n t ü n k meg. Ez az e lső ta lá lkozásunk az ál lamalkotó i f júsággal és a masaryki etikai mozgalommal. A cseh d i á k o kat meglepte E u r ó p a - n o s z t a l g i á n k és az a ku l tú r l evegő , amit magunk k ö r ü l á r a s z t o t t u n k . Magyar romanticizmust vá r t ak tő lünk ésm i ehelyett a s z l á v - m a g y a r ö s s z m u n k a k ö z é p e u r ó p a i e s z m é j é v e ljö t tünk . Ma tudjuk, hogy ez a megnyi la tkozásunk i f júságunk nosztalgikus k u l t ú r v á g y á b ó l kihajtott já ték vol t . De ha ez a j á t ék a

t ö r t é n e l e m m e l nincsen, még ma sem juthatott volna el az i t tenipaagya r ság a - r eá l i s é l e t f o r mához .

— A tragikus s z í n e z e t ű e s e m é n y e k most már e g y m á s t k ö v e t i k . Az e l s ő a Pe tő f i - koszo r ú ügye . Pesten k i m e r t ü k mondani*hogy Pe tő f i s z l áv szá r m azá sa f e lt é te l né lkü l K özé peu r óp áho z kötbennünket* A Sar ló e lha t á r oz t a Pe tő f i pesti s z o b r á n a k megkoszo-

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


r ú z á s á t . A k o s z o r ú n a magyar nemzeti sz ínek mellett ott voltaka c s e h s z l o v á k , a r o m á n és szerb nemzeti sz ínek és a szocializmus

szallaga. A h a t ó s á g o k a k o s z o r ú e l h e l y e z é s é t B r o g y á n y i K á l m á n nak, Balogh E d g á r n a k és Terebessy J á n o s n a k nem e n g e d t é k meg,mire k é p v i s e l ő i n k a k o s z o r ú t a K e r e p e s i - t e m e t ő b e n T á n c s i c s Mihály s i r ján he lyez ték el. A h á r o m s a r l ó s n a k a c s e h s z l o v á k ésr o m á n s z í n e k s z e r e p e l t e t é s e miatt Budapestet és M a g y a r o r s z á g o tazonnal el kellett hagynia. A Sar ló ú j r a pe r gő tűzbe ke r ü l , az ü g g y e lK ö z é p E u r ó p a ö s s z e s nagy lapjai foglalkoznak, mi azonban a koszorú afférral kapcsolatban is megtartottuk függet lenségünket , éppa magyar vonalon, holott egyes lapok akkor n e k ü n k h ú s z é v e sf iúknak egy-egy c i k k é r t minden p é n z t megadtak volna. T o v á b b i

m a g a t a r t á s u n k a t azonban nem Budapest h a t á r o z t a meg, hanem amár eml í t e t t radovi d i á k t á b o r , ahol h a l a d á s u n k az e u r ó p a i a s s á g g a ílett eljegyezve, ami a csehek s z e m é b e n a maximumot jelenti . Afiatal csehek és s z l o v á k o k v e g y é k t u d o m á s u l — mondotta Radov-ban Terebessy J á n o s , hogv az új magyar g e n e r á c i ó a h a l a d á stiszta v i l á g á b a n akar t a l á lkozn i ve lük , hogy együ t t harcoljunk azúj etikai és szoc i á l i s ember t ipusé r t , mely becsü l i és fejleszti a maganemze tének ku l tú r á j á t , de elismeri és szereti a más nemzet ku l tú ráját is, mert tudja, hogy az é p p e n olyan dokumentuma az emberih a l a d á s n a k és az emberi szépségnek , min t az ö v é k .

— E viharos e m l é k e k k ö z ü l bukkan elő P o l á n y i doktorral,a - ga l i l e l is t ák vo l t veze tő j év e l fo ly ta to t t b e szé lge t é sünk em lék e .Je l l emző vo l t Po lány i egy h o z z á n k i n t é z e t t k é r d é s e , amely pontosan így hangzott:

— Fiúk én nem vagyok a fajelmélet híve, de m é g i s felteszema k é r d é s t , k e r e s z t é n y e k maguk, vagy zs idók ?

— Ebben a k é r d é s b e n annak a ki fe jezésé t kellett k e r e s n ü n k ,hogy a r ég i f őleg z s idó m agy a r ok bó l r eg r u t á lódo t t p r og r es sz ió isé s z r e v e t t e , hogy itt egy g y ö k e r e s magyar r é t e g mozdul meg. A

l egú jabbkor i magyar h a l a d á s mozgalom e r e j éve l e lő szö r buzog fel,magyar ta lajból , a népbő l , a m a g y a r s á g t e s t é b ő l . A s z o c i a l i z m u s r ó ln é k ü n k senki se beszé l t , ezt b e n n ü n k egy helyzet és a magyarku l tú r a é r l e l t e . Mi h a l a d ó k voltunk, de m á s k é p p , m i n t az e m i g r á c ió : a népünké r t va ló c se l ekvés i vágyunk tett szoc i a l i s t ává .

— Pesten h a z a á r u l ó k n a k b é l y e g e z t e k , a s z l o v e n s z k ó i r e a k c i óp e r g ő t ű z alá vett, i l yen l égkör ben men tünk az é r sekú jvá r i d i ák kongresszusra és a kongresszus u tán miénk vo l t a c s e h s z l o v á kmagyar egyetemi ifjúság. Ezzel toronymagas feladatok szakadtakr e á n k , amelyekbe v é g ü l is beleroskadtunk. K ö z é p e u r ó p a i , huma

nisztikus szocializmusunkkal a t ö r t é n e l e m b e n e l ő r e szaladtunk, bárt á m a d h a t a t l a n o k és sebezhetetlenek voltunk, úgyis mint magyarok,úgyis mint szoc ia l i s ták .

Ö s s z e r o s k a d á s u n k ott k e z d ő d ö t t , hogy k o n c e p c i ó n k k e r e s z t ü l v i t e l é r e nem tudtunk u t ó d o k a t nevelni és az e s z m e t i s z t á z á s ésm e g v a l ó s í t á s oly mér tékben to r lódo t t e l énk , hogy kép te l enek vo l tunk

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


he ly t á l l n i . Pá r tokhoz nem csatlakoztunk, azt hi t tük megőr izhe t jükfügget lenségünket , holott a parasztok t ö m e g é v e l kerestek meg

b e n n ü n k e t azzal, hogy: „A S a r l ó r a akarunk szavazni".— Tete jébe fe j lődésünk ú t jába á l l t a hitlerizmus g y ő z e l m é n e k

e u r ó p a i h a t á s a . Mi nagy jában a há r omnegyed mi l l i ó c sehsz lovák ia imagyarral e g y ü t t s o d r ó d v a nem tudtunk sz i lá rd talaj fölött horgonyt vetni . Szekfü Gyula „ H á r o m n e m z e d é k és ami u t á n a ' következik" c ímű m űvéb en h ibánku l r ó ja fel, hogy t ö b b urat akartunk egyszerre szolgálni , a m a g y a r s á g o t , a szocializmust és ugyanakkor a csehekkel is b é k e s s é g b e n akartunk élni . Nos,, mi nem ac s e h e k é n és nem a szocializmuson futottunk z á t o n y r a á r v a s á g u n k ban, hanem e g y s z e r ű e n nem tudtuk a s z l o v e n s z k ó i m a g y a r s á g szel

l emi r é t egé t oly a r á n y o k b a n m e g v á l t o z t a t n i , ahogy arra magyars á g u n k m e g m a r a d á s a é r d e k é b e n s z ü k s é g lett volna. Nem fogjukelfelejteni, hogy n e h é z napjainkban kik á l l t a k m e l l é n k : E r d é l y b e na Korunk, Szentimrei J e n ő , Budapesten V á m b é r y Rusztem. És haakkor m e l l e t t ü n k áll a mai I l lyés Gyula, Fé ja Géza és N é m e t hL á s z l ó , m á s k é p alakul ma sorsunk itt és az ö s s z e s magyar t á j akon .

íme , r öv id váz l a t ában egy új k i sebbség i ön tuda t kezdete,melyre, ha b o r ú l á t ó n is tekint vissza e hős i kezdet egyik leg

k i e m e l k e d ő b b harcosa, P e é r y R e z s ő , m é g is é r e z n ü n k kel l , hogymajdnem egy év t i zedde l eze lő t t olyasmi zajlott a c s e h s z l o v á k i a iifjúsági és szellemi é l e tben , ami e g é s z mai kisebbségi fe j lődésünka laku lá sá r a j e l en tős ha t á s sa l vo l t . A min t Peé r y R ezső mondta:„A l egú jabbkor i magyar ha la dás e lő szö r t ö r t itt fel a m a g y a r s á gtestéből! " M é l í u s z J ó z s e f

A MA 6ÁN Y 0S ASSZONY

Vigasztaló Anatole Francéró l írt egykor a mi Ady Endr énk ,századunk legvigasz ta lóbb magyarja, puha, iszapos időben , a század évforduló első éveiben s haj' milyen régen volt ez az a l ig négyévtizedelőtti idő. Milyen nagyon kell most, a század delén, egy vigasztaló bölcs író és egy vigasztaló költő, nagyon kell most, cirkuszimutatványok idején, amikor a porondon dilet táns műlovarok keringenek ménjeiken és hajbókolnak az elragadtatott közönségnek . T üze tcsiholunk szemeinkkel és nézünk előre és hátra^ ha t a lá lunk-e embert,aki vigasztal. írót, költőt, prófétát, ki irna gráni tba szavakat, nem

gyorsan hamuvá vá lóka t , de századoknak szólót , emberhez szólót ésemberhez méltót . Be' kevesen vagyunk még azok közül is, akik egyáltalán vigaszt keresnek! Hát még, aki maga a vigasz. A mi jóRemenyik Zsigmondunk mondja: az író erejét és ér tékét emberimagatar tása ha tá rozza meg. Remenyik mondja és jó, hogy é p p e n őmondja, mert ő is vigasztaló író és helytálló ember. De gyakorta

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


m ég az is, akinek magatar tása le lkes í tő pé ldamuta tás , Isten tudja,miféle belső vagy külső sugallatra, hirtelen összeomlik és kemény ,

bá to r ságos ember sége szertefoszlik, mint a felhő, i lyen idők ben vajh' ,kiben bízzunk, i lyen időkben ki lesz és ki marad é r cné l mar adandóbberős várunk. Sokszor futva a múltba menekülünk, az árnyakhoz, akikélnek és az élőknek holt utjain kalauzolnak sok élni akarót. Sötétkorokból ide magasodnak szel lemlényükkel és világosságukkal , e léjükmegyünk és tapogatjuk őket szomjas ujjakkal és undorral jóllakottlé lekkel ; a lélek is tud tapogatni, amikor szűk bör tönében topogvak módjára. Sokszor várunk emberi hangot előíróktól, magyar í rótól, de akik most riadoznak, magyar írók, maguk is bizonytalankodnak és ö n m a g u k b a n is t amáskodók . A kacagány és jakobinus sipka

között állnak riadtan rémek és romok között , őshazái mitológia ésMagnitogorszk között , remegve és lebegve, dél ibábosan , tünékenyen,egy el tűnő vi lágban. Nehéz ma az ember sorsa, kísértők vannaknagy számmal és sokasodnak szünte lenül . Az ember gyenge és aderék úgy hajlik mint a nádszá l . Aki maga is bizonytalan, hogyanbízzunk benne. Aki tehát a mostani időkben megál l és „vont derékka l" áll és meg sem torpan és vigasztaló példát mutat életével, ember az, csak nagyon kevés él belőle .

A ritka fajtához tartozik az az asszony, iró a legjavából, akirőlit t egy-ké t oldalon emlékezni kívánunk, mert megérdeml i , hogy nevét ,

müvét, életét megismerjük és kör ünkbe vonjuk e világító példájúasszonyembert, Ágnes Smedleyt, aki nagyon lét-vigasztaló író ma:könyve nyomán indul junk és ismerkedjünk vele s útjaival, melyetínég nem rekesztett be félelem és félemlítés, melyet megír t szépkönyvében a „ M a g á n y o s asszonyiban. A könyv nem új, de i d ő szerűvé teszi í rójának öröklángú lelkiismerete és törhetetlen embersége, melyet együtt szenved minden szenvedővel ez a nagy szenvedőés nagy vigasztaló.

Egy ember életének történetét, egy „kétségbeeset t és szerencsét len

élet történetét" ír ta meg önéletrajzában Ágnes Smedley, aki m a g á nyosan él emberek és más vadak között eszményi szélességi fokok ésdélkörök szelíd abroncsaival barázdál t öreg földünkön. Egy m a g á nyos asszonyi élet a világon. Könyve nem a szépség miatt í ródot t— mondja Ágnes Smedley — mert ő nem tartozik azok közé, akika szépség miatt meghalnak. Még csak a szerelmi csa lódás sem küldis í rba, mert ő a földhöz tartozik és küzd ér te .

Vájjon miért küzd Ágnes Smedley? Ö azt mondja: a földért.De így kellett volna mondania: az élet teljességéért küzdök. A teljesemberér t küzd és t évedés , hogy nem szépségért ír ta könyvét, de sőt

nagyon is a szépségért í ródot t ez a szopiorú és könnyes , az emberiélet határainak legszebb perspekt íváiér t harcol bajvívó módjára hősilélekkel ez a m a g á n y o s asszony és így fog küzdeni nyi lván haláláig,Ágnes Smedley, s meghalni is a szépség miatt fog, mint az életszépségért halni tudók seregének katonája .

Babits Mihály mondja valahol, hogy a gyónás , az önéle t í rás ,

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


az életfelmutatás a valódi keresztény műfaj. Ágnes Smedley nem.dogmatikus lélek, keretei kitágulnak, körvonalai oldódnak, kisugározzaö n m a g á t és elevegyül — ő, a társ talan, a m a g á n y o s — egyesül mindennel és mindenekkel, felszívódik čTdolgokba és val lása az emberszentség fájdalma és verej téke. Ágnes Smedley nem keresztényi lélekés mégis a gyónás t , a vallomást választotta, mint a m a g á t m e g m u t a t á slegpregnánsabb eszközé t . Rousseautó l napjainkig, a Számadás ig és aVil lámcsapás ig az önéletrajzirók népes csoportja bővelkedik nemkeresztényi lelkialkatú írókban, akik csaknem leküzdhetet len kényszer hatásaalatt irták meg val lomásaikat az életük rejtett rétegei alól kivájt élmény annyag ró l . Napja inkbán i smét nagy teret hódit az önéletrajzműfaja. E je lenség társadalmi és lélektani okait vizsgálva a lelki é le tmélykutatói a lé lekelemzés ösztökélő hatásában ta lál ják magyarázatátés indi tóokát az önéletrajz szinte burjánzó ter jedésének. M int a lelkiélet sok más relytélyére és homályára , úgy erre is a pszihoanalizisadta meg a választ, sőt arra is, hogy miért létezett és virult oly korokban is az önéletrajz műfaja, amikor a l é leke lemzés tudományaa legtávol ibb jövőben vár ta a fogantató időt . Az iró — talán csaka tudat alatti vágytereken — mindig önm agát , énje viszonyát a vi lághoz, akarja megmutatni. „Szeretném magam megmutatni" — daloltaA dy — „ezért minden önkínzás , ének" . A magá tmegmuta t á s t ö r ekvéseművészi a lkotásban, ez fejeződik ki az Í rásban és nevezetesen ez akívánság érződik az önélet í rás mélyén. Ezér t van, volt és lesz öné le t írás, mig az élet művészileg kívánja magát felmutatni, olykor taláneltűnik az élet sodrában, de vissza-vissza tér, mert az én l e g b e n s ő b bredőit szellőztetni, napvilágra hozni kívánja az iró, A lelki ballasztoktól megszabadulni, ez az önéletrajz be nem vallott célja és szán déka , hogy a mélyterekből elszabadulhasson a lerögzöt t gát lás , azavaró élmény, a lélekelemzés nyelvén a sérülés feloldódjon a „ g y ó n á s " az élményfel tárás , e lbeszélés-megírás , t isztulás révén. Ezzel önm a g á n segit az iró, ezzel az önelemzésse l az ö n m a g á n a k és mindenkinek adott számadássa l . Ez a szubl imáció , a lélek fülledt ka m ráin aktisztulási folyamata, ezzel a belső v i l lámcsapássa l oldja meg feszültségeinek nyugtalaní tó bázisai t az iró és lép könnyebbü l t ebb utak felé.

Nem lévén elég terünk e helyen az itt vázolt kérdés bő ve bbtárgyalására, vissza kell térnün k Ág nes Smedleyhez, akinek nemkeresztényi , sőt anti-christianus í ró i működésé t s önéletrajzának mélyebben fekvő társadalmi és lélektani okát i lyen fényben ismerteti apszihoanalizis, Ágnes Smedley azonban önéletrajziróktól eltérően, r val lomásában is t ávol áll az individuál is gyónástól . Mert amit Á g n e sSmedley a M a g á n y o s asszonyban elmond, az nemcsak a saját élete,

hanem lényegesen több ennél . Életét a kerettelen Ágnes Smedley,osz tá lyának keretei közé helyezi, ebben olvad fel és eggyé válik vele,mint lélek a lélekkel, test a testtel. Saját élete osz tályán ak életét is

je lent i . A M a g á n y o s asszony t ehá t formailag sem azonos teljesen aszokott önélet í rásokkal . Valamennyire már szociográfia, mert egy élettörténet prizmáin keresztül rést nyit egy osztály életének megismerésére.

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


Most azonban csak Ágnes Smedleyről kívánunk szólani . A magányos gyermekről és a magányos a s szonyr ó l . A gyermek ba r bá r

nyomorúsága , to rnádó és á r a d á s a külvi lágban, tornádó, pusztulásés a lélek minden zugát betöl tő áradás belül és sehol, sehol napvilág,ezek az első eszmélések, élményqjc, ezek rendel ték el Ágnes t a mag á n y o s asszony útjára. Az élet egybenőtt a földdel, amelyet Smedleyék ,ágról szakadt farmerek, valahol a Rocky Mountains tövében művel tek.De a föld, amellyel az élet egybenőtt , mostoha volt , igy lett mostohaÁgnes élete is. Ki a megmondhatója , milyen mély és érzéketlen mag á n y o s s á g a konyhalányé . Ágnes halad az é le tben , konyhalány lesz,és ekkor már sokatr olvas. Egy sárga könyvből tanul meg olvasni,irni — az élettől. Ág nes családja elesett, reményte len-é le tű emberek

családja. Á gne sben felizzik valami; anyja, az elkínzot t emberekgolgotás prófétaiságával hunyja le szemét és ör ökü l ezt hagyja gyermekének : Tanulj, leányom! Ágnes tanul és tanul és tanul. Kíméletlenés mostoha lesz, mint a föld és az élet. Vágyik valamire és nem kapsemmit, mindent akar és semmit, az élethez való jogot akarja ésminden más mellékes; férfi, szerelem, a n y a s á g nem tud horgonytverni a szivében, nyugtalan m a g á n y o s s á g asszonya ő, a rendkívül iember határ talan szerelmével le lkében és nincs kit öleljen, mert megrontot ták vérző, bilincses sebek, — a sérülések — amelyek osztályának is s é r ü é s e i .

Hogy elmondta életét , könyve talán átsegítette Ágnes Smedleyta nyomasz tó , nyugtalan m a g á n y o s s á g b ó l egyenesebb, t é resebb , szabadabb m a g á n y o s s á g b a , a proletársors fénytelen esztendeiből , sugarasabb életmezők felé, az élet-teljesség csúcsai felé, amelyet el akarérni, hogy osz tá lysorsosa i is vele l éphessenek a szabad fö ldön ,amellyel az élet egybenőtt . F. B.

V I L Á G S Z E M L E

Aznap, amikor Hitler a birodalmi gyűlésben félreérthetetlenülmegfenyegette Európa népei t és személyes támadást intézet t Eden,angol külügyminiszter ellen, Londonban hirül adták, hogy Chamberlain miniszterelnök elfogadta Eden l emondásá t .

M á s n a p Chamberlain bejelentette az a l sóházban , hogy Olaszország és Németország elfogadták az angol javaslatot a spanyolországikülföldi harcosok visszavonása tekintetében és ezért semmi akadályasincs az angol-olasz t á rgya lások megkezdésének . Ugyancsak ezzelegyidőben levál tot ták a Kínában* ope ráló jap án hadseregek főparancs

nokát , Matsui t ábornokot , aki tudvalevőleg idegen-, főleg angolellenesál láspontot képvisel t . Hogy ez a sok l á tszó lagos e redmén y egy nagyszerűen organizált lépés volt a nemzetközi fasizmus részéről, ma márnyilvánvaló. Hogy az ellenzéket elhallgattassák, i lyen fegyvereket adtak Chamberlain kezébe , amit az alaposan ki is használ t . Ugyanakkorazonban ez azt is jelenti, hogy Chamberlain eladta magá t a fasisz-

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


t áknak . Szinte észrevét lenül , ügyesen, fasiszta-érdekek szekértolójáváváltoztatta át az angol külpolit ikát.

Nem egyszer volt már alkalmunk rámuta tn i arra, hogy a br i tnemzeti kor mány a Népszövetsége t és a kollektív biztonságot elárulja.A kormány nác ibará t csoportja, sir Sámue l Hoare, lord Swinton, há tukmögött Astorral, Londonderryvel, a „Times"-sza l és a Schr öde r -bankházzal , követel ték a Berlinnel és a Rómával való tárgyalásokmeggyors í tásá t és a négyhata lmi paktumot. A kormány k isebbsége^Edennel az élén azt indí tványozta , hogy „vásárolják meg" Olaszországot a Róma—Ber l in- tengely e lhagyására , azaz élesszék fel astrézai polit ikát. Midőn világos lett, hogy Olaszország nem haj landóközös lépésre Ausztria miatt, a kor mány — már csak soraiban levő

nácibarátokra való tekintettel is — elutasította azt a francia indí tványt ,hogy adjanak ki közösen nyilatkozatot Ausztria függet lenségeé r dekében .

It t azu tán Eden lekapcsolódot t . Rájöt t arra, hogy O laszo r száge lédesge tése a tengelytől nem valószínű és ezért követelte, hogy at á rgya lásokat csak akkor folytassák, ha elégséges haladást érnek el akülföldi harcosok Spanyolországból va ló v isszavonásában és ha Olaszország abbahagyja az angolellenes p r o p a g a n d á t .

Eden lemondott, helyét Halifax vette át és ezzel Chamberlain

jelt adott a fasisztáknak, hogy folytassák spanyolországi intervenciójukat, Ausztria „megbékél tetését" , Csehszlovákia felosztására i rányulóterveiket és a francia népfront széthúzását célzó kampányukat .

Berlin és R ó m a nem is várat tak magukra sokat.

A német vezéreknek sehogy sem tetszett a Schuschnigg általmárcius 12—13-ára ki í r t népszavazás, mert bebizonyította volna, hogyaz osztrák nép nem kívánja Hit ler gyámságát és meg akarja őriznifügget lenségét . Március 11-én 15 órakor Hitler a népszavazás elhalasztását és Schuschnigg l emondásá t követe l te . — 16 óra 30 perckorSchuschnigg kihirdette, hogy a népszavazás t elhalasztja. 17 ó r a k o r

újabb ul t imátum következik. Schuschnigg visszalép, de Miklas szövetségi e lnök még nem akar lemondani. Ujabb ult imátum következikés ugyanakkor a német csapatok elérik az osztrák határt . Miklas beadja a dereká t és kinevezi Seyss lnquartot szövetségi kancel lárrá .Provizórikus nácikormányt a lakí tanak, a hitleristák között fegyvereketosztanak ki s azonnal kemény terror kezdődik . Márc ius 12-én hajnalban a német csapatok t öbb helyen átlépik az osztrák határt . Schusch-niggot lefogják. Ausztria gleichschal tolása lé lekzetfoj tó gyorsasággalmegy végbe. Hit ler március 12-én megérkez ik Linzbe. UgyanaznapQ ö b b e l s Berlinben felolvassa Hitler hosszú nyilatkozatát, amelybenez á l lo t t :

„M a reggel a német katonák át lépték Németausztr ia minden:határát . Páncélautók, gyalogsági hadosztályok, SS-osztagok és n é m e trepülők, akiket mind Ausztria új nemzeti-szocialista kormánya h ívot taz országba, garantál ják, hogy az osztrák nép rövidesen, igazi n é p szavazáson , maga fog dönteni jövőjéről és sorsáró l ."

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


Egy nappal e lőbb , késő este a francia és angol nagykövetekBerlinben „eré lyesen" tiltakoztak a kényszer í tő intézkedések ellen,

melyek arra i rányulnak , hogy egy szabad á l lamot nemzeti függet lenségével összeegyezhetet len helyzetbe kergessenek.

De a birodalmi kormány visszautasította ezt az intést . A némettávirati iroda jegyzéket közölt , melyben tagadja a kényszer í tőeszközökalkalmazását és ennélfogva a diplomáciai lépést helytelennek tartja.

Március 13-án ünnepélyesen proklamálták az Anschlusst. Errőlvéglegesen ápr i l is 10-én népszavazással fognak dönteni . Miklas , birodalmi elnök lemondott és Seyss Inquartot Adolf Hitler kineveztehelytar tójának az osztrák tar tományban.

Egy Linzben aláírt birodalmi törvé nyb en Hitler megerő síti azAnschlusst és egy úttal átvesz i az osz trák hadsereg pa r ancsnokságá t ,mely ettől kezdve a német hadsereg része .

Ugyanakkor a Brenneren összebarátkoztak a német és olaszcsapatok. Hitler ezt táviratozta Mussolininek: „Ezt sohasem fogomÖnnek elfelejteni", amivel megköszönte neki , hogy az Anschlusst egylépéssel sem gátolta. Ebből viszont az következik, hogy Olaszországbeleegyezett Németország el járásába, mellyel most összefüggő fegyveres blokkot alkot. A római hármas paktum (Paris- L o n d o n — R ó m a )Ausztria függ etlenség ének biztosításáról és a Gamelin—Badoglio ka

tonai szövetség (1936.) Ausztria függet lenségének védelmezésérőltöbbé nem aktuál isak.Virginio Gayda ezt irja a „Giornale d'Italia"-ban:

„Olaszország ál láspont ja teljesen világos és határozot t , Olaszországsohasem szándékozta megzavarni a német nép tör ténetének egy természetes időszakát és sohasem tett ez ellen semmit. 1937 március 1-énkijelentettük, hogy a Róma-Berl in tengely épségét nem érintheti Ausztria eleste."

A Duce beszéde megerősíti ezt a felfogást.

Mussolini ígéretet kapott Hitlertől, hogy Spanyo lo r szágban job ban fogja őt tám og atni. És tényleg, míg az olasz csapatok megkezdtékarag ónia i offenzívájukat, eg yre -m ásra érkeznek a ném et fegyverszálli t-mányok a spanyol nemzeti kikötőkbe. Az osztrák események és anemzeti-offenzíva közötti összefüggés kétségtelen. Kölcsönös megegyezés alapján Mussolini Hitlernek szabad kezet adott Középeur ópában ,semlegességével támogatja i t teni kalandjait, mig spanyolországivál la lkozásához, ennek ellenértékeképen Hitler járul hozzzá tetemessegí tséggel .

Az ausztriai események által elterelődött figyelem védelme alatt

megérkezett újabb német-olasz megerősítésekkel Franco tábornok megkezdte nagyszabású offenzíváját. A fasiszta csapatokat rengeteg repülőgép és erős tüzérség tám ogatja. Az aragóniai fronton a levegőben száználtöbb német és olasz repülőpép kering. A jelenlegi offenzívában egészenbiztosan résztvesz a Spanyolországban tartózkodó 120.000 olasz és30.000 német.

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


Ezzel szemben a törvényes spanyol kormány számára a „benem-avatkozók" lehetetlenné teszik, hogy rendes vásárlás útján szerezzék be a

szükséges hadianyagot. Ennél nyilvánvalóan hazugabb és altatóbb politika csak az angol nemzeti kormány hazugsággal teli irodáiban születhetik meg.

Az osztrák események nagy kihatással lesznek az európai politi

kára, elsősorban pedig Csehszlovákia sorsának további alakulására.Ausztria bekebelezésével — Hitler kijelentése szerint — csak az elsőlépés történt meg a német nép egységének megteremtése felé. A szudéta-németek most vannak soron.

A demokratikus közvéleményt egyre jobban foglalkoztatja Csehszlovákia sorsa. Franciaország és Oroszország azon fáradoznak, hogy

mega kadályozzanak egy Ausztriához h asonló erőszaktételt. Anglia, Cham

berlain kijelentései után kirekesztődött abból a blokkból, mely eddig azáltalános európai biztonságot jelentette. Anglia megindult a maga útján,mely szükségkép a fasizmus karjaiba és a birodalom tetjes feldarabolásához vezet.

Időközben Csehszlovákia belső ereje is megrend ült. A német agrárpárt, valamint a német keresztényszocialisták a legutóbbi osztrák ese

ményektől megijedve hátat fordítottak a kormán ynak és átvitorláztakHenleinhez. A megerősödött szudétanémet-párt most arra fog törekedni,

hogy térdre kényszerítse a kormányt Hitler előtt. Henlein a csehszlováknémet aktivista pártok pálfordulását a külföldön is ki akarja hasznaim

éspedig úgy, hogy az angol konzervatívokkal igazoltassa a csehszlovákiainémetség jogos követeléseit. É rdekes, hogy egyik legdemokratább országotvádolják a kisebbségek elnyomásával, holott tudvalevő, hogy a fasiszta

országok totális elnyomási rendszere minden mást fölülmúl.

Valószínűnek látszik, hogy a nácipolitika újabb meglepetésekrekészülődik, most Csehszlovákiával kapcsolatban. Anglia semmiféle garan

ciát nem vállal, Franciaország és a Szovjetunió maradnak tehát a köztársaság függetlenségének egyedüli biztosítékai. Mindez azonban nem

jelent sokat. A szövetségi és a kölcsönös segítségi szerződéseket könnyenfel is lehet mondatni, még mielőtt elhatározó lépésbe szánná m agái anácizmus. A kormány megváltoztatásával és egy ingadozó és befolyásolható kormányzat megterem tésével sok mindent el lehet érni. Minden

tehát Csehszlovákia belső szilárdságától függ. Ellent tud-e állni a Hen-lein-féle belső bomlasztási kísérletnek, vagy pedig ugyanolyan helyzetet

teremt, mint a Schuschnigg-kormá ny Ausztriában, ahol a folytonos enge

dékenységgel utat nyitottak a motorizált német katonaságnak.

A Führer semmi esetre sem meri majd nyíltan kikezdeni Csehszlovákiát. Inkább a régi, alattomos módszerekhez folyamodik és először

belsőleg gyöngíti le az országot, elszakítja addigi szövetségeseitől és hamár majd egyedül áll, megnyílnak a határok, mint pár nappal ezelőttAusztriában.

Közvetlenül az osztrák események előtt a Chautem ps-kormánymárcius 9- én egy olyan törvény megszavazását kérte a parlamenttől, mely

a népfront eddig kivívott eredményeit erősen veszélyeztette volna. Az

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


aggkori segély és a negyvenórás munkahét került napirendre. A parlamenti munkáspártok azonnal látták, hogy itt a Népfront ellen irányuló

újabb összeesküvésről van szó.Négynapos kormányválság után 13-án alakult meg az új Blum-

kormány. Nem ilyen kormányt várt Franciaország népe a jelenlegi veszélyes nemzetközi helyzetben, amikor Ausztria megszállása a nemzetközifasizmus ujabb támadását jósolja.

Blum megpróbálta ugyan, hogy a Népfront körül nemzeti egység-kormán yt létesítsen, de a 200 család képviselői ellenezték ezt. Ilyenformánlehetetlenné vált olyan kormány megalakítása, mely minden erőt összeösszefogna a népfront-programm megva lósítására.

Most, amikor Csehszlovákia, Franciaország szövetségese közvetlenveszélyben forog, Franciaországnak erélyes álláspontra kell helyezkednie.

Delbos helyére, kinek minisztersége szomorú kort jeleni a francia külpolitikában, Paul Boncom lépett. Ha az új külügyminiszter nem feled

kezik meg arról a harcos békedoktrináról, melyet írásaival és beszédeivelszolgált, ha megvalósítja a Népfront külpolitikai program ját, tekintet

nélkül a hazaáruló jobboldali klikkre, akkor talán meg lehet állítani anáci-terjeszkedést azon a ponton, ahova eddig eljutott s talán ki lehet

kerülni a fenyegető háborút. E cél szükséges és nélkülözhetetlen elő

feltétele az, amit Boncour hónapokka l ezelőtt követelt: a frankista győ

zelem mindenáron való mega kadályozását Spanyolországban. Franciaország és Anglia a Szovjetunió támogatásával elég erős ahhoz, hogy

likvidálja a spanyol felkelést és megerősítse a dunai békés államok politikáját. Természetesen csak energikus kormányo k valósíthatják ezt megés semmiesetre sem lavali és chamberlaini kompromisszumos politika.

A második szocialista vezetésű Népfront-kormány sokkal nehezebb

körülmények között indul, mint az első. Erélyétől, demokratikus neki

lendülésétől függ, hogy megnyeri-e a nagy csatát, amely nemcsak

Franciaország, hanem az egész világ számára döntő lehet.

* *

Az osztrák esem ényeknek tudható b e az is, hogy egy teljesen

jelentéktelen esetből kifolyólag Lengyelország ultimátum ot intézett Litvániához, melyben követeli a diplomáciai viszony, posta- és vasútforgalom helyreállítását a két ország között, valamint Litvánia lemondásaiVilnáról. Amennyiben a litván kormány nem hajlandó elfogadni a len

gyel követeléseket, úgy a lengyel csapatok azonnal átlépik a határt.A lengyel-litván ellentétek régi keletűek. Litvánia, mely az orosz

forradalmi elvek konzekvens keresztülvitelének köszönheti felszabadulását(a forradalmi kormán y u. i. a népek teljes önrendelkezési jogát adta

meg, egész az elszakadásig), már alakulása pillanatában elleniétbe kerülta másik két balti állammal: Németországgal és Lengyelországgal.Lengyelországtól Vilnát, egykori fővárosát követeli vissza, Németországnak pedig Memel partvidékére fáj a foga. A balti államok egyensúlyánakez a kérdés volt a holtpontja.

Vilna miatt Litvánia a békeszerződések óta hadiállapotot tart fenn

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


Lengyelországgal, s csak most lengyel követelésre állítják helyre a telefon-,

postai és vasútközlekedést, volamint a diplomáciai viszonyt*

Az ultimátum mindenképen nehéz helyzetbe sodorta a kis köztársaságot. Ha elfogadja a lengyel követeléseket, úgy kénytelen lemondani

Vilnáról és a helyreállított kapcsolatokból kifolyólag okvetlenül Lengyel

ország gazdasági és ezt követően politikai vazallusává vállik. Ha nemfogadja el, akkor egy reménytelen háborúba kezd és Ausztria sorsára kerül

Lengyelország mely az utóbbi időben erősen hajlik a Berlin-Rómatengely felé és nagy barátságot tart fenn Ném etországgal, a -litván part

vidékkel szeretné kárpótolni magá t a Ném etországnak átadandó korridorért.Mindez elintézett kérdés volt a két balti fasiszta hatalom között.

*

Az u tóbbi időben a v i lágsa j tó hatalmas k i n a i g y ő z e l m e k r ő lszámol be . A japán of fenz íva mindenüt t megakadt és egy gy őzte sk ina i e l lenof fenz ivába csapott át, mely a jelek szerint ha nem isvégleges , de mindenesetre v é g z e t e s k i m e n e t e l ű lehet a j a p á n o k r an é z v e . Ezeket a gy őze lm eke t a k ina i n ép egy sége és az egyree m e l k e d ő t e n d e n c i á t m u t a t ó harci szellem teremtette meg. A lapokk im er í tő t udós í t á so kban szám olnak be a r r ó l a ha l á l tmeg ve tő bá to r ságró l , mel lye l a k ina i ka to ná k gyönge fe l szere lésük e l len ére felveszik a harcot, a p o m p á s a n felszerelt é s a haditehnika minden

e lőnyéve l e l l á to t t j apán csapattestekkel.Katonai s z a k é r t ő k e l i s m e r ő e n nyilatkoznak a k i n a i h a d v e z e t é s

t ak t iká j á r ó l é s a k ina i ka ton ák e l ső r ang ú ha r c iké szség é r ő l . A nép hadsereg és a pa r t i z áno k l e lke sed ése é s ön f e l á ldozása nag ysze r űpé ldá j á t mu ta t j ák az ember i ség szabadság - é s i gazságsze r e t e t ének .

Ezzel szemben J a p á n helyze egyre s ú l y o s a b b lesz. A japáná r ú k bojkottja, a be l ső gazdaság i e r ő f o r r á sok apadása nagynehézség e l é á l l í t j ák a j apán hábor ús ko r mány t é s a hábor úhá r omnegyed éve u t án már e r ős bomlás j e l e i mutatkoznak a gazdasági és po l i t ika i é le tben .

Emellett a nagyhatalmak ma m ár egé szen má s szemmel n é z i ka japán hódí tó hadjára to t , min t 1931-ben, vagy aká r az u j be tö r é sk e z d e t é n .

J a p á n jelenlegi had já r a t a sú lyos anyagi és po l i l t i ka i c sapásaz imperialista hatalmak k ina i é s á t a l ában c sendesóceán i poz í c ió i r aA hatalmas t ő k e b e f e k t e t é s e k egyszerre k é t é r t é k e t k é p v i s e l n e k .Japán be tö r é se ó r i á s i t e r ü l e t eke t s zak í to t t e l a tengerparti r é s z e k től és így az imperialista hatalmakat hatalmas anyagi k á r é r t e ,mive l nagy f e lvevő- p iacoka t vesztettek el. Emellett a j apán mili

t a r i s t ák Nagybr i t ánn ia é s az U SA t ek in t é lyé t teljesen t ö n k r e t e t t é kaz ázs ia i népek e lő t t , miu tán ezek lá t ják, hogy a j apán ok bün te t lenül támadják meg az angol kö ve tet , ve r ik el az angol r e n d ő r tiszteket, angol és amerikai hadiha jóka t lőnek össze s tb .

A j apán be lügyminisz te r az t h i rde t i , hogy minden sz ínes népe tf e l s zabad í t a f ehé r ek j á r ma a ló l é s e lke r ü lhe t e t l ennek tartja a

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


N a g y b r i t á n n i á v a l v a l ó ö s s z e ü t k ö z é s t . E g y s z ó v a l : a j apán mi l i ta r i s tákkomolyan h o z z á akarnak kezdeni e g é s z Á z s i a m e g h ó d í t á sá h o z , a

h í r e s T a n a k a - e m l é k i r a t b a n lefektetett piogram szerint. Világos,,hogy a fehér imperializmus ezzel nem b a r á t k o z h a t i k meg; ha j l andóvo l t ugyan m e s s z e m e n ő e n g e d m é n y e k r e — mint a br üssze l ikonferencia is mutatja — de abba már nem megy bele, hogy e g é s zegysze r űen k idob ják Kínábó l és Á z s i á b ó l .

J a p á n n a k már ma is nagy n e h é z s é g e k e t okoz az e x p o r t á r ú hoz szükséges kül fö ld i nyersanyagok b e s z e r z é s e . Ez v i l ágosanmegmutatkozik a k o r m á n y i n t é z k e d é s e k b ő l . N é m e t minta szerintteljes gőzze l pó t l ékok f e lhaszná lá sá r a ve t ik magukat.

A nyersanyagok h i á n y a és a hadsereg m e g n ö v e k e d e t t fogyasz

t á s a nagyban e m e l t é k J a p á n k ü l k e r e s k e d e l m i m é r l e g é n e k vesztesége i t és a k o r m á n y n a k ezen a t é ren k i fe j te t t e rőfesz í tése i h iábav a l ó k n a k bizonyulnak.

A z is k ö z t u d o m á s ú , hogy a j apán do lgozók helyzete már ah á b o r ú s e l ő k é s z ü l e t e k é v e i b e n nagyon leromlott; (1936-ban 1600sz t rá jk vol t 75.000 r é s z t v e v ő v e l , 1937-ben 2000 sz t rá jk vol tkb . 200.000 r é s z t v e v ő v e l ) . A b é r konfliktusok n ö v e k v ő s z á m a e l é gv i l ágosan beszé l . A h a d v e z é r e k és civi lpol i t ikusok, a t e n g e r é s z e té s a szárazfö ld i hadseregek veze tő i , a fasiszta fiatal tisztek és at á b o r n o k o k k ö z ö t t i t o r z s a l k o d á s , a n e m t e t s z ő miniszterek és pol i tikusok r en dsz e r e s sé v á l t meggy i lko lá sa f ény t vet a j a p á n t á r s a d a dalom mély z i lá l t ságára .

A h á b o r ú meg fogja gyor s í t an i ezt a b o m l á s t . H o v a - t o v á b bmindnagyobb terheket ró a d o l g o z ó k r a és így a forradalmi v á l s á ge lőfe l té te le i l ényegesen gyorsabban fognak m e g é r n i .

S z á n t ó Á r p á d

ADY ENDRE RÉÓI ÉS ŰJ MONDANIVALÓ!

Ady Endre váradi cikkeiből közöljük e ma is nagyon

aktuális szemelvényeket.

M i azt tartjuk és hi rde t jük , hogy a mai t á r s a d a l m i viszonyoktarthatatlanok. Azt tartjuk és hi rde t jük , hogy a magyar t á r s a d a l o m ,amennyiben lehet i l yen r ő l beszé ln i , k i sko r ú , m űve le t l en , b abo nás ésbeteg. Azt tartjuk és hi rde t jük , hogy a mai t á r s a d a l o m n a k csaknemminden r e l ác ió j a igaztalan és veszedelmes. Azt tartjuk és h i r de t jük ,

hogy a mai magyar t á r s a d a l o m b a n a papi és vi lág i fe jede lmek é minden:b a b o n á s h a g y o m á n y o k r a b s z o l g a s á g b a n t a r t j á k a polgárság mil l iói t .A z t tartjuk és hi rde t jük , hogy a militarizmusnak, klerikalizmusnaks feudalizmusnak falait le ke l l rombolnunk, ha élni akarunk. Azttartjuk és hi rde t jük , hogy avult h a g y o m á n y o k , s z a m á r p r i v i l é g i u m o kfölö t t győzni ke l l a munka é r d e m é n e k s ha a c s ö k ö n y ö s konzerva-

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


112 Ady Endre mondanivaló i

tivizmus, babona, ö n z é s , f e l e t e k e z e t e s k e d é s , o l c s ó n e m z e t i e s k e d é s ,ko r l á to l t s ág é l énkbe í eküsznek — hát ke r esz tü l ke l l rajtuk t iporn i .Ezeket tartjuk és hi rde t jük , mi és bánt juk, mindig bánt juk a tár?sadalmi viszonyokat.

A l e g h a t á r o z o t t a b b a n tiltakozunk ellene, hogy a kozmopolitacimet l e fogla l tassák a z s i d ó k k a l ! H o h ó ! Ha a t u d o m á n y o s h a l a d á s ,tisztult g o n d o l k o d á s , m o d e r n n é v á l á s r a t ö r e k v é s és k u l t ú r a . . .k o z m o p o l i t a s á g a k le r iká l i s szemekben, akkor vagyunk itt mégt ö b b e n k o z m o p o l i t á k !

Nem vagyunk t a l án elegen, de ha az Idő és Sors ezt

a kis o r s z á g o t fenn akarja tartani, ha van vele valami c é l j u k :l e s z ü n k még nagyon sokan. Mindenesetre pedig lesz k ö z t ü n k e l é gzs idó is, mert ez a nemes és intelligens fajta egy o r s z á g b a n sems e g í t e t t e szebben és e r ő s e b b e n a h a l a d á s t és ku l tú r á r a t é r é s t , m in ta mi o r s z á g u n k b a n .

. . . Ha valamikor csakugyan lesz e b b ő l az o r s z á g b ó l valami,ezeknek a k o z m o p o l i t á k n a k k ö s z ö n h e t i , nem pedig a sujtásos, féligÁ z s i á b a n élő, a nyers hús és l ó t e j da l i á s ko r án r ágódó , z s idó -püffölő s f ráz isgyár tó hazaffffyaknak . . .

Mondjanak h a z a á r u l ó n a k , — engem megszégyen í t e t t P. L. országgyű lé s i képv i se lő úr. Ez az úr ugyanis megegyezett az ö s s z e sn e m z e t i s é g i k é p v i s e l ő k k e l akkor, mikor a magyar parlamentbe beke r ü l t , hogy ők nem fognak lovagiaskodni s nem engedik magukatlovagiasan t ö n k r e t é t e t n i . . . A mi j u n k e r e s k e d ő , „ c o k i " - z ó , gaval-l é r o s k o d ó p a r l a m e n t ü n k micsoda b é l y e g e t kapott e t tő l a P. L . - t ő l !Micsoda kegyetlen l e n é z é s van ebben a m e g á l l a p o d á s b a n . . .

P. L. l á t ta , hogy a p a r l a m e n t n é l ebben az o r s z á g b a n nagyobbhatalom a kasz inó . L á t t a , hogy az o s z t á l y u r a l o m n a k s z ö v e t k e z e t ea parlament, mely összeröf fen s roppant ö s s z e t a r t , ha ezt az oszt á l y u r a l m a t valami fenyegeti. . .

M i l y e n g y ö t r e l m e s e n c s a l ó d n a k pedig a jó urak. Hát azthiszik, hogy fokossal, k a n á s z k o d á s s a l , b e t y á r k o d á s s a l lehet nemzeti á l l amot c s iná ln i ? Nem is beszé lve ku l tú r á l l amr ó l . Azt hiszik,hogy a nép t o v á b b is baromi módon szál l í t ja a g a v a l l é r o k a t — ak a s z i n ó n a k ?!...

Ez a P. L. i nkább népképv i se lő , min t a parlament tagjainakk i l e n c - t i z e d r é s z e . Ezt arcomon szégyenp i r r a l va l lom be, de be k e l lvallanom. Velem még nagyon sokan val l ják, akik undorodnak a

m ai magyar közé l l e t t ő l s r e m é n y k e d v e v á r j á k a radikalizmuse l ő r e t ö r é s é t .

Szerezz új e l ő f i z e t ő k e t a H I D - n a k !

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


F I G Y E LŐ

A napokban a nagyon sok k ö z ö t t j e l e n té s é r k e z e t t h o z z á n ka r r ó l is, hogy Sigmund Freudot, a psz i choana l í z i s meg te r emtő jé tB é c s b e n l e t a r t ó z t a t t á k . A z a k l a t á s vagy m e g h u r c o l á s s e j t h e t ő köv e t k e z m é n y e v o l t egy i l yen r endsze r vá l tozásnak , még i s mé ly döbbenetet keltett minden i gazságo t , t udás t és v i l ágosságo t s zomjazóember l e l k é b e n a nyolcvanegy e s z t e n d ő s , agg t u d ó s l e t a r t ó z t a t á s á

nak h í r e . Ez a d ö b b e n e t t a l á n a t u d o m á n y n a k s z ó l , amelyet aprofesszor hatvan m e g p r ó b á l t a t á s o s e s z t e n d ő n k e r e s z t ü l lankadatlanul szolgá l t , t a lán az ob jek t iv i t á snak , amelynek Freud mindentekintetben l eg töké le t e sebb sz imbó lumává vá l t , t a l án a nyolcvanegyesz t endős é l e t emberi t rag ikumának.^ Legyen azonban b á r h o g y a n is,ez a d ö b b e n e t a F e l s ő b b r e n d ű Én, a lelkiismeret szava. Azé amor á l i s Éné, amelynek genez i sé t , s zoc i á l i s s ze r epé t és j e l e n t ő s é g é té p p e n a Freud-i t u d o m á n y d e r í t e t t e fel, azé az é r t é k m é r ő l e l k it é n y e z ő é , amelyik é r z é s e i n k , gondolataink, c s e l e k v é s e i n k — kultura-é s t á r s a d a l o m a l k o t ó m é r l e g e . Ha erre a m é r l e g r e h e l y e z z ü k most

Sigmund Freud hatvan m u n k á s - e s z t e n d e j é t és m u n k á j á n a k marad a n d ó e r e d m é n y e i t , akkor úgy ta lál juk, hogy semmif é l e mu landópol i t ika i rendszer, semmif é l e t á r sada lmi i n t r i káva l sem tud a m é r l e gm á s i k s e r p e n y ő j é b e annyi sú ly t c sempészn i , hogy Freud k ö n n y ű n e kta l á l t a s son . . .

A l eguto lsó je len tés a r ró l szó l , hogy Freud a l a k á s á n t a r t ó z kodik , nem l e t a r t ó z t a t á s r ó l — c s u p á n ő r i z e t b e v é t e l r ő l van szó.Mindegy! A l é n y e g így is ugyanaz s a kü lönbség pusz t án f o r ma i .Avagy v é g e r e d m é n y b e n nem mindegy-e, ha a t u d o m á n y o s és s z é p irodalom ör öké r t ékű műve i t ny i lvánosan e l ége t ik vagy csak meg

t i l t j ák o lvasásukat és t e r j e s z t é s ü k e t ? L é n y e g é b e n a k u t a t á s , a tud o m á n y , a szellem s z a b a d s á g á n esett csorba.

De n é z z ü k meg, mit v é t h e t e t t Freud professzor és t u d o m á n y aa nemzeti szocializmusnak.

10—15 é v v e l a v i l ághábor ú e lő t t , amikor Freud önál ló kutat á sa inak szenzác iós megf igye lé se i t , mer ész köve tkez t e t é se i t a tudom á n y o s v i l á g k ö z v é l e m é n y é b e dobta: a n é m e t o r s z á g i k r i t i k a mutatkozott a legelvakultabbnak. Egy ik hábor ú u t án i művében Freude r r ő l így n y i l a t k o z i k : „Ha majd a j ö v ő b e n egy t ö r t é n e t t u d ó s meg

fogja í rni korunk szellemi é le té t , meg kel l í rn ia azt is, hogy apszihoanalizis n é m e t ellenfeleinek m a g a t a r t á s a nem szolgá l t a n é m e tt u d o m á n y b e c s ü l e t é r e . Én itt nem m a g á r a az e l u t a s í t á s t e n y é r égondolok, sem arra a rideg e l z á r k ó z á s r a , amelyben az új t u d o m á n ye lu t a s í t á sa jelentkezett, mert ez v á r h a t ó v o l t és nem vethetettvolna á r n y é k o t az e l l e n f é l k a r a k t e r é r e : de a dö ly f á r ada t áé r t .

A nyolcvanegy esztend ős, zseniális zsidó tudós, az osztrák Bécsegye tem ének rendes tanára, a város díszpolgára védőőrizet alatt áll.

Freud Zsigmond

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


114 Figyelő

a t á m a d á s o k d u r v a s á g á é r t és í z l é s t e l enségéé r t , minden logika l e lk i ismeretlen k i j á t s zásáé r t nincs b ű n b o c s á n a t . T a l á n azt lehetne felhozni itt, hogy k ic s inyesség ma, t i z enö t évve l a t ö r t én t ek u t án ,megengedni magamnak ezt a n a g y f o k ú é r z é k e n y s é g e t és én v a l ó ban nem is e n g e d n é m meg, ha nem t e h e t n é m h o z z á a k ö v e t k e z ő k e t :n é h á n y é v v e l k é s ő b b , amikor az e l l enség egész kó r usa azt harsogta,hogy a n é m e t e k b a r b á r o k — mely kifejezés magában foglal ja aze l ő b b mondottakat — akkor mély fá jda lmat é rez tem, hogy sa já ttapasztalataim t u d a t á b a n ezt nem cáfo lha t tam meg."

Kétség te l en , hogy nem az ef fé le apróságokon dől t el Freudt a n á r sorsa. A t u l a jdonképen i okokat m é l y e b b e n k e l l k e r e s n ü n k ,

m a g á b a n a pszihoanalizis t an í t á sa iban és abban az e s z m e á r a m l a t ban, amelyet m e g é r t ő i és köve tő i közö t t k ivá l to t t . A pszihoanalizise r e d m é n y e i ugyanis t ú lnőnek a psz ih iá t r ia és a pszihologia keretein,a pszihoanalizis új á t é r t é k e l é s e az embernek, az emberi é l e tnek ,ú j á t é r t é k e l é s e az e g y é n n e k és a t á r s a d a l o m n a k . A nemzeti szocializmus is hozott m a g á v a l új á t é r t é k e l é s t , de ezt a két á t é r t é k e l é s t az össze f é r he t e t l enség k ina i fala válasz t ja el e g y m á s t ó l . Apszihoanalizis ki indulópont ja az egyén , a nemzeti s z o c i a l i z m u s é afaj, az egyik az anyagi és le lki l é tnek a közösség i é l e tben feloldódó ha r món iá j ában l á t j a a boldogabb j övendő t , a más ik a fajtagyőze lmes t é r hód í t á sában j e lö l i meg az egyed é l e t é n e k a cél ját ,é r t e l m é t és bo ldogságá t .

V é g e r e d m é n y b e n is azonban Freud nem polit ikus, nem ist á r s a d a l o m t u d ó s , hanem orvos, psz ih i á t e r , aki csak é le te te lén ,a v i s s z a v o n u lt s á g e l m é l k e d é s r e k é s z t e t ő c s e n d j é b e n írt n é h á n ykisebb-nagyobb m ű v e t a t á r sada lmi é l e t p r ob lémá i r ó l . Ezekben am ű v e k b e n azonban már nem is annyira a ku ta tó t ud ós , mint i nká bbaz e l m é l k e d ő ember szóla l meg. Ami szorosan m a g á h o z a psziho-analizishez tartozik, annak komoly t a p a s z t a l a t t u d o m á n y i alapja van.Ez l á t h a t ó k ü l ö m b e n a pszihoanalizis t é n y k e r e s ő m ó d s z e r é n is,

amely pont az e l l enkező je a nemzetiszocializmus i gazságb izony í tóm ó d s z e r é n e k . A pszihoanalizis mint már neve is mutatja az egyesl e l k i j e l e n s é g e k e t , folyamatokat, t ö r t énéseke t megf e l e lő e l j á r á s sa lelemzi és csak az e l e m z ő , majd az e l e m z é s a n y a g á t s z a b á l y o s a nsz in te t izá ló munka n y o m á n jut el a t ények f e l i smer éséhez , — anemzeti szocializmus mint v i lágnéze t a fajelmélet kaotikus k ö d é b ő lindu l ki és a v a l ó s á g k é p é t annak megf e l e lően , t ehá t önk ény esenakarja formálni . A pszihoanalizis a misztikumokkal harcol, a nemzeti szocializmus a m i s z t i k u m o k b ó l nő ki. Egy t é n y : olyan pol i t i ka i szemlé le t , min t a nemzeti szocializmus, amely a t u d o m á n y o s

k u t a t á s o k r ais alkalmazza a

p á r t s z a b á l y o kparagrafusait, nem

tű r het maga mellett egy e l l en t é t e s s ze l l emár amla to t , egy e l l e n t m o n d ót u d o m á n y t .

A l e g k i r í v ó b b s z e m b e á l l á s a pedagóg ia , a neve lé s t e r én jelentkezik, Ügy a pszihoanalizis, mint a nemzeti szocializmus másé s más lelket akar az új g e n e r á c i ó k b a nevelni: az e lső gá t lás -

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


mentes, t á r gy i l agos , s zenvedé ly mentes, k iegyensú lyozo t t , testi ésszellemi m u n k á r a s z á z s z á z a l é k o s a n k é p e s n e m z e d é k é r t dolgozik,

a m á s o d i k a v é r s é g i és faji kapcsolatok ör ökké á ldozó t á l t o sa i t , ap a r a n c s s z ó r a g o n d o l k o z á s n é l k ü l t ű z b e m e n ő k e t , a faj nagy h a r c á n a km e g v í v á s á r a alkalmas n e m z e d é k e t akar. Az első a t á r s a d a l o m é p i t őboldog e g y é n b e n , a m á s o d i k a h a t a l m á t n ö v e l ő faj harcos egyedében lá t ja a szebb j ö v ő l e t é t e m é n y e s é t .

E z e k n é l az ö s s z e h a s o n l í t á s o k n á l ne f e l e d k e z z ü n k meg egy

pillanatra sem a r r ó l , hogy nem e g y n e m ű d o l g o k r ó l t á r g y a l u n k . A

pszihoanalizis nagyon de nagyon messze esik a h é t k ö z n a p o k pol i t ikájától , a pszihoanalizis nem ád még csak ö n á l l ó t á r s a d a l o m

s z e m l é l e t e t sem s c s u p á n az ember l e lk i és ö s z t ö n é l e t é n e k t é n y e -i rő l és t ö r vénye i r ő l s zó ló t an í t á sa iban t a l á lunk ind i r ek t ú tmuta t á s ta t á r s a d a l o m t ö k é l e t e s í t é s é h e z . T e h á t a pszihoanalizist nem lehet

pá r tpo l i t ika i m ér t é kk e l mé r n i . M eg in t más az, hogy e k u t a t á s o ke r edménye i ny i tva á l l nak a va lóság ta l a jon mozgó t á r sada lom és

v i l á g s z e m l é l e t e k s z á m á r a . így t a l án az is é r t h e t ő , hogy a nemzeti

szocializmus, amely nem a mai é l e t va lóságábó l , hanem a faji multmisztikus ködébő l t áp l á lkoz ik , soha sem fog össze t a l á lkozn i , meg

b é k é l n i , m e g b a r á t k o z n i a pszihoanalizissel és Freuddal.Azoknak az é l e t s z e m l é l e t e k n e k azonban, amelyek a modern

h a l a d ó t u d o m á n y o k h o z igazodnak, e l ő b b - u t ó b b t a l á l k o z n i o k k e l l a

freudizmussal.

— „ N e m én kerestem Freudot mondta Thomas Mann aSzellemi E g y ü t t m ű k ö d é s E g y e s ü l e t é n e k budapesti k o n g r e s z u s á n —hanem a f reudi lé lektan út ján jöt t el h o z z á m . . . Az i gazság keresése vol t az út, amelyen Freuddal ö s s z e kellett t a l á l k o z n o m . Mam á r mindenben t a l á lkozunk vele ! Filozófia , irodalom, m ű v é s z e t

szem lé l e t , nép r a j z , o r vos tu dom ány , t á r sad a lom lé l ek t a n , mind föl-s z i v t á k a freudi gondolatot..."

Olyan i dők jönnek szerinte, amelyekben az emberek a freudilé lek tan ú t ján felismerik ö n m a g u k a t és e g y m á s t , indulataikkal szemben b e l á t ó b b a k és e n g e d é k e n y e b b e k lesznek. Az e g é s z e m b e r i s é gfe j lődés i ránya ez. El fog é r k e z n i á l d o z a t o k , harcok és ö s s z e ü t k ö z é s e k á r á n olyan új humanizmushoz, m e l y b ő l szabad és m e g é r t őemberek é l e tközösségének ke l l megszü le tn i e . . .

Stefan Zweig i r j a F r eudr ó l : „Ez a ku ta tó ö tven e sz t endőn

k e r e s z t ü l szakadatlanul a harc út já t j á r ta , t i tkokra va dá szo t t ési gazságo t kutatott, z s á k m á n y a m e g m é r h e t e t l e n . Mi mindent tervezett, sejtett, l á to t t , alkotott és segí te t t , ki t u d n á a szellem t e r ü l e t én vég r eha j to t t valamennyi t e t t é t felsorolni?

Most ö r e g ember, megpihenhetne..."Sándor Lajos

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


A suboticai Szabadegyetem(Narodni Univerzi tet)

Városunk kulturkrónikása nem hagyhatja megemlítés nélkül azt a kultur-munkát, amelyet a suboticai Szabadegyetem (Narodni Univerzitet) v e z e t ő s é g enépszerű tudományos e lőadások megrend e z é s é v e l kifejt. A tudományos kérdéseknyilvános tárgyalása a modern népneve lé segyik leghatékonyabb eszköze . Subot icáné v e k óta működik már a Narodni Univerzitet, m űködése azonban nem teljesenkielégí tő: hónapokon keresztül nemrendez előadásokat, azután meg egy

héten kettőt-hármat is. Igen fontos volna,ha az előadásokat legalább egyszer hetenként, minden héten, még pedig egym e g h a t á r o z o t t napon rendeznék ,úgy ,hogy az érdeklődő közönség azt biztosravehesse s idejét már előre ezekre azelőadásokra köthetné le. £ tisztán szer-

vezés i kérdésen kívül fennmarad még

a probléma-kör kérdése, amellyel azon-

ban egy későbbi cikkben akarunk foglalkozni.

Az elmúlt hónap folyamán három ér

dekes előadást tartottak a Szabadegyetemen. L>r. Pavle Vulović egyetemi tanár :„Vajdaság természete és lakossága" cimenismertette Vajdaság természeti és gazdasági viszonyait, valamint a lakosság eredetét és mai összetéte lét . A statisztikaiadatokkal helyenk ént túlterhelt előadásta jobbak k ö z é lehetne sorolni, ha azelőadó kissé több figyelmet szenteltvolna a közönség f igyelmének ébrentartására. Vajdaság ilyen problémái különben a legszélesebb publikációt érdem

lik meg s az előadó talán nagyon jólt enné , ha az előadott anyagot könyvbenis kiadná. A gondosan összegyűjtött statisztikai adatok csak így érhetnék elcéljukat.

A második előadást dr. Mirko K o s i éaz ismert tanár és politikus tartotta„Fajok és fajelmélet" címen. A korszerűprobléma iránt érdeklődő közönség zsúfolásig töltötte meg a fiúgimnázium dísztermét. Az előadó szellemes és mindenkirészére könnyen érthető modorban vázolta a „modern" fajelmélet ered etét és

azokat a politikai okokat, amelyek eztkorsze rűvé tették. É rdek es módon mutatta be, miként képes egy semmitőlvissza nem riadó propaganda a tudománylegelemibb tételeit meghamisítani, elferdíteni, kiforgatni; miként lehetséges az,hogy a tisztán propaganda célokat szol

gáló hamis jelszavakat a tudomány mezéb e bújtassák, miközb en a tudomány

világszerte ismert bajnokait a máglyahalállal fenyegetik és koncentrációs táborba, vagy emigrációba üldözik. A faje lmélet összes eszte lenségei t felsorolvakimutatta az előadó, hogy a pozitív tudomány egyáltalán nem ismer árja-fajt,,hanem csak árja nyelvtörzset, hogy tehát,az árja-fajról gyártott elmélet, enyhénszólva a l egközönségesebb humbug éssarki népbolonditás. A kátyúba jutotttőkés társadalom, hogy a dolgok fennállórendjét biztosíthassa, a töm egeket egyilyen t é v e s és minden izében hazug,

dogma rabláncán akarja tartani és egyetlen népréteg, a zsidóság bűnéül felróniaz összes bűnöket, amelyeket pedig saját maga termel ki. Érdekes megemlíteniehogy az előadó szerint a pozitív fajelmélet értelmében sem lehet a fajokat egymástól szigorúan elválasztani, hogy az,

ál landó keveredés és a világforgalomgyors kavargása az egész történelem folyamán, de különösen ma, elmosta azokat a szervi különbségeket , amelyek azősidőkben még megvoltak Az u. n. fajijel lemvonások nem lé teznek, mert a másik fajnál kisebb mértékben szintén felle lhetők. „Nem csak hosszú és kerekfejek, hanem üres fejek is lé teznek" —vonta le a végső következtetést dr.Kos ié .

A harmadik előadást „Karađorđe belpolitikája" címen dr. Sišić Ferdo egyetemi tanár tartotta. A magyar tudományos körökben is ismert horvát tudósnagyszerűen bemutatta azt a társadalmiés lélektani légkört, amelyből a multszázad elején az önálló Szerbia létrejött-Kitűnőén jellemzi a török uralom ellenfellázadó szerb nép vezérét , a cár és aszultán diplomatáit, ravasz játékukat, hogya szabadság-mozgalom élét el veg yék éssaját hasznukra fordítsák. Kimutatta azta belpolitikai erőket , amelyek már az újállam létrehozásánál összeütköztek: azosztályuralmukhoz ragaszkodó szerb nem esség és az elnyomott nép, a rajah".Karađorđe maga is egyszerű, szegényemberek gyermeke, a nép élére állt ésa széthúzó nemeseket egym ás ellen ki

játszva, alkotmányos államrendet akartlétrehozni. Sajnos az e s e m é n y e k lehetetlenné tették ezen szándékát és Karadordeszabadság mozgalmának a török gyorsanvége t vetett.

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


M a g y a r o r s z á g i s a j t ó p e r e k . Szaporodnak a sajtóperek, a sajtóvétségek

és fogházbüntetések Magyarországon. Éshogyne fájna ez nekünk, nekünk, akikmegtanultuk megbecsülni a magyar szót,a magyar írást, akiknek minden egyeseltiltott magyar betű fáj, minden kimon

datlan magyar és emberi sirám, minden

kis szabadság, amit elgázolnak, minden

író és mester, akit elhallgattatnak. Fáj ez

és szégyeljük, ha még nem fáradtunk el

szégyenletében magyarságunknak és em

berségünknek ebben a nagyon magyartalan és embertelen világban. Mit csi

náljunk? Kultúrbotráoyt kiáltsunk? Tiltakozzunk? Szomorú a mi emberségünk,ha tiltakozó szavunkban már nem hi

szünk, ha csak őnigazoláskép emeljük fel

reménytelen szavunk. Ke l l még valaki

nek, valaha rámutatnak-e még arra, hogyvolt valaki, aki felszólalt, tiltakozott,

akinek fájt, aki szégye i t e? Ez tényleg

már csak a „jövőnek szóló megmutatáss a kínpadra vont becsületnek a szava".

Harminchat éve múlt, hogy AdyEndre aki olyan jól látta és fájlalta amagyar betegségeket , ezt írta:

nálunk, Magyarországon egyre nő

a sajtópörök száma s egyre nagyobb

divattá válik ütni a s a j t ó n . . . s valószínűleg még cudarabbul lesz nálunk. A mi

sajtótörvényeink, szokásaink, fölfogásaink

s domináló társadalmi áramlataink minda sajtószabadság kivégzését célozzák. És

ezért szaporodnak a sajtópörök. Már

nemsokára gyanús lesz minden kinyo

matott sor: nem lehet őszinte, mert le

merték írni.K e l l mondanunk, hogy a reakciót

szolgálja mindez? A gondolat megfojtásaa világ hátrafordulását jelenti.

És elszorul a szívünk, ha látjuk, hogy

a magyar ügyészi és bírói kar, melynekszabadelvűsége még egy-két évt izede is

olyan erős volt, — mint illeszkedett

hozzá a megváltozott időkhöz. Az az

őszintébb újságíró, akit törvénybe idéznek, vágóhídra megy. Jaj annak, akik a

mai rend bálványaihoz ujjal is nyúlnimernek".

36 éve. Hol ez a 36 év? Mi történtezalatt? Egyszerűen elveszett az időtlenmagyar nyomorúságban? Hát semmit sem

tanultunk, hát semmit sem javultunk?

Egy emberöltő elveszett, kimaradt, egy

barázdája a magyar történelemnek beve-

tetetlenül, kicsirázatlanul maradt. — De

torlódik már, gyűl, halmozódik egy eljöv e n d ő viharhoz, tisztításhoz, leszámoláshoz való nagy keserűség. És az amit

most konstatálunk, amit most fájlalunk,szégyenlünk Fejtő Ferenc elitélésébenegy lelkünkben felgyülemlett, elraktározott most szomorú és reménytelen ke

serűség. De nagy keserűségekből , elrak

tározott, elfojtott mai indulatokból nő a

holnapi vihar.K . J .

S Z E M L E

Faludy G y ö r g y m ű f o r d í t á s á t

Két Faludy-kötet fekszik előttem. Az

első egy korszerűvé varázsolt Villon,

akit nehéz stúdiumokkal és ezért nagyon

nagy élvezettel közelítettem meg vala

mikor — a másik egy „Európai költőkantológiája", amiben századok lelke so

rakozik és áll glédába béke és szabad

sá g mellett. És eszembe jut Faludynak

egy a Korunk-ban megjelent hosszabbfordítása : Heine verses útleírása „Németország, téli rege". Mindhárom írás őszinteöröm a versek szeretőinek. Villon, Heine

é s az antológia költői elmúlt korok tanúvallomása századunk felemáslelkű, szo

rongó olvasóihoz.

E z e k a fordítások nem hitelesített,a régi irodalmi mértékek szerint hitele

síthető mesteremberi fordítások. Faludy

sokkal többet tett ennél, átültette és ami korunknak virágoztatja és gyümölcsözteti elszállt korok majdnem elfelejtettveteményeit . A Heine-fordítást megelőzőbeveze tésben elmondja Faludy szem

pontjait : minden kornak megvan sajátos

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


lift Szemle

fprdítás-művészete, minden kor saját ké

pére hamisítja és formálja a régieket,

öntudatlanul is. ő ezt tudatosan teszi,azt nézi, hogy a mi korunkban mi abbóla régi versből korszerűen felhasználható,kiaknázható és egyáltalában ható. Mit

é s hogyan lehet átültetni, hogy aki ol

vassa, időkfeletti, nagy szenvedé lyeket ,mozgató erőket érezzen benne saját ko

rának érthető, ható, lázító, gyön yörk ödtető nyelvén.

Bizonyos litterátorok, kritikusok sok

kifogásolni valót találtak Faludy átkölté-seiben. Azt is mondták, hogy az ilyen

átköltés, a hamisítás sőt plágium határánmozog. Hát ez olyan irodalmi kukacos

kodás, litterátus szőrszálhasogatás. — Villont bizony eredetiben igen kevesen ol

vassák, s még hű és jó fordítását is igen

kevesen élveznék, hiszen annyi kortörténet kellene ehhez, ami nélkül teljesen

elsikkadna Villon-nak az a mondaniva

lója, ami ma is aktuális. Faludy tökéletesinterpretátor, aki teljesen bedolgozta ma

gát a kortörténetbe, e lvégezte ezt a

munkát az olvasó helyett, aki — különösen ma — nem olvashat filológiai és

történet i szakkönyvekkel a kezében .

Pedig kell, nagyon kell az. amit Villon, Heine és az antológia költői mon

danak. „Föl kell támadniok a porladóhumanisták és enciklopédisták nagy ta

nításainak, föl kell támadniok a nagyforradalmak e s z m é i n e k . . . " — mondja

A dy valahol. Faludy régi idők forradal

mait, lázadását, igazság-, szabadság- és

béke-keresését támasztja fel a filológiaihalálból. A mult termékeny lázadásaitátülteti a mai korba, mai nyelven sírjaés átkozza a régi és új, sírni és átkoznivalókat. A huszadik század verejtékeskínján művelt , ágyúkkal és srapnellekkel

felszántott, kaszárnyákkal és börtönökkelteleépitett , sok vérrel megitatott humu

szába veti el a régi korok magvait. És

ezek nemes, jó magvak, valamikor ezre

ket mozdítok. Vájjon kikelnek-e még ma

is, ebben a megbabonázott, termékétlen,

szomorú században 7 Vagy elvesztettemár minden mag a termőképességét és

ember-teremtő erejét és akaratát? Hátnem dühít már a gúnyos rigmus, nem

űz a szabadságdal ? Nem embernek valómár a humanizmus, kialudt vulkán, hunyózsarátnok csak az ige ? Van még hiva

tása, küldetése, mondanivalója nyomorult

s aljas szelekkel bélelt századunkbanezeknek a verseknek, van még értelme,felfogóképessége a mai beskatulyázott ,megnyomorított embernek ilyen versek

hez ? Nem százszorosan megcsúfolt , elfojtott, meghazudtolt gondolatokát, képzeteket, kihűltnek tartott tüzek parazsait

hozzák ezek magukkal ?

Szent szikrákat hoznak századok érzésmáglyáiról ezek az írások. Heine szik

ráit, akit hirtelen fellobbanó vágy hajt

rozzant csézán, baktató postakocsin haza

Németországba és akire otthon ráülneka l idércek. Dermesztő, lélekzeteláll ító

véres , szörnyű képei ülnek rá a poroszcsizmának, kaszárnya- és börtön-szag,germán kisértetek : őrmesterek, tányér-sapkások, magasgallérú, zsirosnyakú hi

vatalnokok, egyenruhák és pojácás császár. És egy lidérces, vad és dermesztő— most valóraváló — német jövő képeűzi vissza életbe , lé lekzésbe, Matildhoz,

szerelemhez, Parisba.

Villont ad nekünk Faludy, a X V. szá

zad vallomását a XX századnak Szabadcsapongó madár és pap-ijesztő, parlament

tel feleselő, hercegeket zsaroló, féktelenés ragyogó költőjét a középkornak. Kö

zépkor képei t hozza az újraéledő középkornak és régi és új lázadását embernek,

költőnek. Villon testamentuma, ez a bá

mulatosan gazdag rímhalmazba öntöttvallomás, Faludy kezén gyönyörű ké

pekbe, csodásan hajlékony magyar

nyelvre fordítódik. Nem kell-e nekünkez a rab lólov ago k, cifra ruhás papok,

parlament és hercegek ellen acsarkodóvad fickó, aki megy százada rozzant

épületei és rothadt intézményei között ,„megáldva és leköpve mindenütt!"

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


És azután az antológia: Csokonai

édes-bús rigmusai, Berzsenyi érc-szavai,Vörösmarti férfias átkai, Petőfi lángostorai és modern magyar költők után más

nyelvek és más századok le lkének őrei ;Catullus, Tibullus és Juvenál is , Petrarca

és Aretino, katalán koldusok uszító dala,

Hutten német parasztjainak kitörő átkai,dán földtúrók és angol takácsok éneke,és Ronsard, és Shelley, Byron és Heine.

Régi, sírni- és átkoznivalók után modern

hábo:ús költők verseiben remegő, még

közellevő rémülete a világháborúnak.

Szikrák ezek, amiket századok érzésmáglyáiról hoz ide a szél, szikrák, amik

valami gyúlékony anyagot, gyúlékonyembert együtt-érzőt, együtt-lelkesedőt,együtt-lázadozót keresnek. Kései szikráktűzre lobbantsatok, régi magvak kikeljetek, elmúlt korok tanúvallomásai vá

doljatok egy sötét és meglapuló korban.

Vádoljatok új pőréiben az elgázolt em

berségnek. Mert Faludy és a megszólaltatott régiek és mi, olvasók, szorongóáldozatai korunknak, mindannyian ennek

a nagy pernek vádlói vagyunk.

Poor J á m o s

E ö r s i B é l a : A mag yar f ö l d m í v e s -s z o g é n y s é g k i a l a k u l á s a . E ö r s i ezen

munkájában is a magyar f ö l d m í v e s

s z e g é n y s é g g e l foglalkozik. A nincstelenek életét írta meg a j o b b á g y s á gfe l szabadí tása óta. Bevi lágí t sötét lőv i skó ikba , m egv izsgá l ja , mit esznek s

hogy szület ik a s z e g é n y e k gyereke és

m iképpen nyomorog az öregje , ha ide

j ekorán meg nem halt. Kikutatja, hogymit keresett a jó békev i lágban a cse

l éd , a n a p s z á m o s , a r é s z e s , a s o m m á s ,hogy indul m unkájába a kubikus.

Vagyis vizsgálat tárgyává teszi a falusis z e g é n y s é g é l e t é t . A könyv során le írti r tózatos nyomort persze nem tűrtékel minden jajszó nélkül , tehát e lénkidézi a c s o d á t v á r ó ö z v e g y a s s z o n y t , az

Alföld i s tenkeresői t . Lerajzol ja a sze

g é n y nép passz ív e l l ená l lásá t , majd a

tudatosabb ré teg szabadság f e l é i rá nyuló törekv ésé t , m ozg a lm át és sza

b a d s á g h a r c á t . S noha a D ó z s a - f é l ek i v é g z é s r e t t e n e t e s s é g e nem is i s m é t lődik meg a m egtor lás ide jén , de ke

gyetlen, minden s z e r v e z k e d é s t , minden

m u n k a - a b b a h a g y á s t m e g a k a d á l y o z ó t ö r vénnyel próbáltak halotti csendet

teremteni a magyar r ó n á n . A s z á z a d u n ke le jén c se l éd és aratósz trá jkok söpörtek vég ig a középkor i rendszerű nagy

birtokon és az azt a kort m e g é l t

nagybirtokosok még ma is rettegvegondolnak arra az időre , hisz akkor i ban kerültek vasrácsok a régi udvar

házak ablakaira. Az új század iparikonjunktúrát hozott, amely az ú g y n e vezett „ d r á g a s á g g a l - járt s ami lehe

tővé tette, hogy a nincstelenek k i s s éjobb b é r h e z jussanak.

E ö r s i a békev i lág egyik reál is tört éne lem írója lett ezzel a könyvéve l .

N.

S Z Í N H Á Z - F I L M

A nagy i l l ú z i ó * (La Grande Illusion).

Ilyen című filmet mutatott be a szubo-

ticai Városi mozi; francia film, k e v é s b éismert szereplőkkel, háborús, de inkább

háborúmögötti, hadifogolyfilm, a franciaés német lelkiséget, különösen a háborúsfranca és német lelkiség el lentétét és

egyöntetűségét egy síkon bemutatandó— és mit láttunk? A tiszti fogolytábordrótkerítése mögött lappangva folytatódóés mindenen, még a legvéresebb háborúakadályain is átment osztályellentétet ,osztályharcot bizony, a francia uniformis

ban élő tisztek között és a társadalmiranglétra ugyanazon fokán álló ádáz nem

zeti el lenség közösségét egy francia és

egy német báró vezérkari tiszt között.Az osztályok elhatároló és megnyíló fa

lain belül lehetséges csak közösségtalálkozás és ugyanakkor a saját fajtájabeli-

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


nek kizáródása is egy háborús lázbanégő nemzettestből, ha nem egy osztály

beliek, bár egy fajtából való vérek; aze l l enségeskedés viszont, még ha fajinemzeti ősel lenségeskedés , mindig kellőidőben és kellő mértékben előhívott po

litikum és erőszakolt gyűlölet . Ez a film

erről a kérdésről, erről a már közhelyigazságról sok mindent mondhatott volna,

szűkszavú volt és szűkmarkú. Csak fel

mutatott valamit, de mindjárt biztonságkedvéér t , hogy túlmerészség vádja ne

érhesse , el is rejtette, amit mutatottMiért?

S ezek után kézdezhetjük, mi a nagy

illúzió? Az e, hogy az igazságot féligazságnak meri mutatni a francia film is,

amely a helyzet kié l ezése helyett a

francia vezérkari tiszt önfeláldozásávalmint egy feloldani igyekezett a már tá

tongó ellentéteket, vagy pedig az-e a

nagy illúzió, hogy egy francia férfi rá

ömlik egy német asszony ölére s onnéttovább botorkál a hívó honvágy szavárahaza, a hon ölére, mindennél ölelőbb ölre?

Illúzió magyar nyelven hiú ábránd,csalatás. Gondolom, e stílustalan világbanmár az illúzió is csak hiú ábránd, s hiú

ábrándban hinni, maga is csalatás, „festett egekbe" néző túlvilági merengés.Ebben a percben csak egy szót, egy

szót, bár nem e helyre valót engedjetek

még szólnom, nem a filmbeli nagy illúzióról, hanem egy másfajta, legnagyobb

illúzióról: az emberről s íróról, aki úgy

vívja, vágja, vágyja a rendet, hogy a nép

kinőj jön önmagá ból. Nagy illúzió ma em

bernek lenni s írónak, mint Fejtő Ferenc.

Meg kell itt mondani, szívbéli ügyünk,hogy Fejtő Ferencet az újabb magyar

irodalomnak ezt a kivéte lesen szép ere

jét, osztálye llenes izgatás miatt a buda

pesti m. kir. törvényszék hathónapi fogházbüntetésre Ítélte. S ezek után mi a

nagy illúzió: Fejtő Ferenc munkája és

amiért harcol, vagy a m. kir. tszék vagy

amit korszerűtlenül, hálátlanul védelmez?

A z é d e s a n y a f ö l d * Regény utáncsinálták ezt a filmet Paul Muni-val és

Reiner Lujzával, akik gyönyörűt produkáltak abban a nagyon reális és éppenrealitásában, gyönyörű filmben. A valóélet szintjén mozog ez a film, vagy leg

alább is abból indul és megy egy jó

ideig. A b b ó l a mindenütt más és mégisugyanegy valóságból, aminek olyan ritkán kapjuk igazi színeit könyvben, színházban, moziban. Kinai parasztvaló> ágrólkészült ez a film, kínos földtúrásról, az

ember gigantikus harcáról elemekkei:jéggel, nappal, szárazsággal, sáskákkal.Végre egy film, ami nem a fehér faj szu-

perioritásáról, nem a „maroknyi fehér a

sárgák milliói ellen" jel igével készült .Egyetlen fehéret sem látunk a filmben

— mondjuk, hála Istenek? És nem is a

fehérek elképzelését látjuk a sárgákról,ahogy a stúdiókban a kispolgárok épülésére, fehér felsőbbségnek alátámasztá

sára kigondolják, hanem egész egyszer ű e n a kinai földtúró paraszt életét kap

juk. Itt a rendező önmegtagadóan, alázatosan elfogadta az életet úgy ahogy

van, a maga keménységével , érthetetlen-ségéve l , zord törvényeivel .

A darab egy kis kinai paraszt házasságával kezdődik,, aki egy nagy kinai ház

rabnői közül kap feleséget, akit eddig

nem is látott. E gyü tt túrják a földet, az

asszony persze — sárga változatábanannak a női elnyomatásnak, amit mi is

olyan jól ismerünk — még jobban húzzaaz igát, mint az ember. És gyűjtenek,gyűjtik a földet nagy földéhséggel, káp-

rázatával a termő földnek, szinte simo

gatják, becézik a földet valami ősi, ösztönös föld szeretettel. Aztán jön a szárazság így még nem láttam viaskodni a

természettel! Őrjöngve, fogcsikorgatva,

éhezve , hogy el ne kelljen adni a földetegy falat kenyérért. A nézőnek kiszárada torka a pusztító szárazság láttára! Egy

tehenet látunk keresgélni valami nedves

föld után , Paul Munit, amint a földbenturkál valami nedűt tartalmazó gyökér

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


után. Sarat főznek ezek az emberek,

mert az legalább meleg és nehéz a gyo

morban. Aztán megindul a népvándorlás ,végetérni nem akaró sorokban jön, özönlik az éhes fáradt nép északról délre.Mint a nomád népek ősi húzódása, vándorlása a termékenyítő eső nyomán —

csak őket nem várja víg le te lepedés , ha

nem egy nagy város nyomortanyája.Semmi munka, úgy keresik a munkát,mint otthon a nedves gyökere t — és

nincs. És akkor, mint egy elemi csapás,

éppen olyan elemien, hirtelenül, váratlanul jon egy lázadás, az éhség elemi

kitörése. Feledhetetlen jelenetet láttunkitt: két piszokban, sárban dolgozó, em

berhez hasonló igavonó beszélget egymással: „azt mondják felkelés van, mi

az"? — „ N e m tudom, testvér, csak azt

hiszem az e v é s s e l lehet Összefüggésben".

Eddig töké le te s a film, de itt aztánmár nem élet tovább, hanem film a maga

törvényeivel , valótlan, happy-andes, szenzációs, megkötött megoldásaival. A nyo

morult paraszt fe lesége igazgyöngökettalál, hazamennek, földetvesznek és kez

dik a nagyparaszt életét . A paraszt meg

is tántorodik mint férj, — ez már aztánmind filmromantika, sex-appeal — és ol

csó sikervadászat — beleszeret egy táncosnőbe, aztán a fia is ugyanabba és

kész az európai filmek ezréből ismert

szerelmi bonyodalom, amiből persze jóeurópai recept szerint a kínaiaknál is

győzelmesen kell kijutni a házasság és

család szent intézményének. Egy pár

igazgyöngyöt kell csak találni és marad

hat minden a régiben! Nem tudom a

kinai parasztoknak be lehetne-e olyan

szépen adni ezt, mint nekünk, butítottfehéreknek? — Van még egy elemi csa

pás: a sáskák, ami újra visszavisz az

életbe , a fékezhetet len természetbe, amitmégis legyűr egy ígéretes emberi munka

és küzdelem. De a film elromlott már,

jólmenő, slágerfilm lett az életből, amit a

mi kötött elgondolásaink és hajánál fogva

előrángatott megoldá saink irányítanak.

Igazgyöngyöket találni , nem rossz dolog,de hát ez a megoldása millió kínai föld

túró életének, a széthulló kinai családnak,elnyomott nőnek? Ügylátsz ik egyéb meg

oldást mi nem is ajánlhatunk a sárgáknak; mi fehérek már így szoktuk, találunk egy-két igazgyöngyöt és aztán ma

radhat minden a régiben. Mert ez a fő.

Ilyen Deus ex machina kell nekünk az

életbe . A természet erőit legyűrjük, ki

koplaljuk, sáskákat husángal, tűzzel fé

kezzük meg, izzadunk, gyűjtünk, munká

ban megszakadunk és akkor — ha mégegy csodás isteni vélet len igazgyöngyöket találtat velünk — nem halunk éhen.K ár volt ezzel rontani, tönkretenni ezt a

különben olyan szép , olyan emberi és

olyan tanitó, mert küzdő, é letes filmet.

Ettől eltekintve — és de soktól k*ll el

tekintenünk mindig, hogy valami rende

set regisztrálhassunk — mint egy valónak szép rajzát, a paraszt életének és

küzdelmeinek, a nő szánalmas alárendeltségének és mint egy nagy emberi küzdelemnek eposzát nyugtázzuk ezt a filmet.

P . J .

F o r g ó s z é l . (Boros Elemér nyolc k é p ből álló színműve.) A mi vidékünkönaz eltő színdarab magyar szerzőtől , mely

ben korszerű dolgok viaskodnak, mely

ben a valóság-e lemek — bár némi túl

világi körítésben — túlsúlyba kerülnek.A háborúban .tönkreve rt közép osztálysiratása ez a színmű, amelyben a k ö z é p osztálybeli szerző talán több könnyethullat, mint amennyit a középosztálymegérdemel . De meglátja Boros a lecsúszó dolgozók egyedeit is (pincér, hólapá-toló munkan élküliek, öngyilkos cseléde kstb.), ami nagy haladás, a még magyar

földön fehérholló: korszerű színdarab

felé. A mű szerzője meglátja a felkapaszkodott új mágnást, a terpeszkedőproccot is, de az már'reakciós mellékíz,kogy a fe lkapaszkodódon procc éppenzsidó. A lecsúszott középosztály fővárosimagyarjai együtt szaladgálnak rossz szagú

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


lábbeliben a ,zsidó tec úszottakkal és

ellátatlanokkal. Mindent egybevetve Bo

ros Efemer F orgószé le komoly elindulása volóság- festő színdarab megteremtésefe l é . -M ert sz ín igazgatókon és magyar

ctnzuráfc évtizedek óta fennakad a ha-

4adó szó a színpadakon is. A darab a

lecsúszott középosztály iránytalanságánakmegfelelően anarhikus, nem mutat határozott haladó irányt, mégse játszhatjákmagyar színpadokon.

Szekér Lajos ; M érán M iklós nehéz

szerepébén riagyjában jól oldotta megfeladatát, bár Hf-ött talán túljajgatta kö

zéposztályi fájdalmát ér eleset tségét . L.

Alácker Anna csendes, finom alakításasok sötét mélységét feltakart. BalázsJanka, aki művészi erejét évek óta

könnyű darabokban herdálja el, fojtott

fájdalmában megkapóan anya volt. A

komikusnak ismert fiatal színész, Keresz

tesi Sándor> a' 'munkából kiesett öreg

pincér pusztulását: fenségesen tragikuserővel szólaltatta meg. A többi szereplőis , gyakorlati és kezdő műkedvelők jól

illeszkedtek a darab együttesébe. A ren

dezés Riesz Dezső munkája. Igyekezett

áthidalni a vidékiesség színpadi akadozásait,' de ez á törekvés a forgó-színpadraír),' nyolc színvá ltozást igény lő darabnálcsak részben sikérült . A l imonádéhozszoktatott közönség 'csak a harmadik

előadáson töltötte meg a nézőtér két-hármadat.

Nagy érdeme a szüböticat Olvasókörifjúsági kutturosztályának, hogy a komoly

témákért fogcsikorgatókat figyelemre sem

méltatva szírire hozta a Forgószélet .hi.

A n é m e t K l m v á l s á g r ó l . A né

met film vá l ságáró l most már az olasz

lapok i s í r n a k . Nemcsak anyagi vá l ságról , amelynek az az oka, hogy a

nácif í lmek e lőt t bezárult a vi lágpiac ,hanem az erkö lcs i vá l ságró l , amely a

filmek és f i lm sz ínészek sz ínvona lábannyilatkozik mégi. A r ó m a i „ M e s s a g e r o *

r é s z l e t e s e n foglalkozik a n é m e t filmipar hibáival . Rámutat arra, hogy 1933.ó ta a n é m e t film egyetlen új tehet

s é g e t sem tud felmutatni. Mindig arégi nevek szerepelek: Albers, Rüh-mann, Fritsch, Dagover, Tschechovastb. Az új nevek is a régiek közül kerültek ki, mint Jannings és Pola Negri.E n n e k á t é n y n e k i g a z o l á s a az is, hogymilyen e r ő f e s z í t é s e k k e l igyekeznek megszerezni Marlene Dietrichet, aki pedigm egvál t ném et á l lam polgárságátó l ésigen l ek ic s iny lően nyilatkozott a mainém et rendszerrő l . A „ M e s s a g e r o a r raa következ te tésre jut, hogyha a n é m e t

film r ö v i d e s e n nem termel friss és ért ékes u tánpót lás t , akkor nemcsak, hogyarra nem szám í that , hogy elvesztettkülföldi piacait visszaszerzi, hanem elkészü lhe t arra is, hogy a belföldi publ ikumát elveszti. Hiszen már a n é m e tk ö z ö n s é g is s z í v e s e b b e n n é z i a jókülföldi filmeket, mint a s i lány belföldit . M.

K r ó n i k a

— A délafrikai Transvaalban arraszámítanak, hogy az aranytermelésben az~idei év rekordév lesz. A délafrikai aranybányákban folyó munka egyike a leg-egészségte l enebbeknek . A kvarc-fúrók188—412 mgr. port fejlesztenek egyköbméterre számítva. Az aranybányákmunkása fele, átlag négyévi munka utánhalott. Tíz munkás közül csak egy éli túla kilencedik munkaévét. Talán a munkások részére is rekordév lesz ez. (Ösz-szehasonlitásul a k ö v e t k e z ő pormennyiségeket emiitjük meg, amelyek más

munkahelyek levegőjében kavarognak:Egy vasöntöde tisztogató helyiségeiben80— 00 mgr., egy műgyapotgyár vágóhelyiségeiben 20 mgr., a newyorki földalatti vasútban 7 mgr.)

— 50 amerikai polgári és pacifista,szervezet felhívta' Amerika lakósságát-hógy bojkottálják az öss zes japán árúcikkeket.

— Egy newyorki felhőkarcoló alpjába beépítették a modern nagyvárosminden zaját. Krómozott rézfapokra fel

vették az autótülkök, a rendőrfütyülőkhangját, az autófék csikorgását és másjellegzetes zajt. A lemezeket védőréteggel vonták be és rézládákba csomagolták.Mel lé tettek egy gramofont és használatiutasítást, hogyan keli a lemezekről eltávolítani a védőréteget és hogyan hasz*

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


Krónika

nálják a gramofont és a lemezeket. Demiért hagyták el a k ö v e t k e z ő hangokfelvételét: gépfegyv«rkattogás, a rendőrbotok dobpergésszerű zaja, amikor azütések emberfejekre zuhognak és egygazember tiltakozása, amikor gázembernek nevezik?

— Kassák Lajost, az ismert írót elí télték Magyarországon két hónapra, mertegy kinai katona versét közöl te .

— Hivatalos statisztikai kimutatásszerint Angliának 1937 v é g é n 47,288.000lakosa volt. Két millióval több nő volt

mint férfi. 1923-ban Angliának 44,596.000

főnyi lakossága volt.— Az északamerikai spanyolbizottság

1937 május 1-től október 31-ig 84.473dollár készpénzt (kb. 4 millió din.) és

205 880 dollár értékű (kb. 10 millió din.)

élelmiszert és ruhaneműt gyűjtött összeés küldött Spanyolországba. December

6-tól december 12-ig karácsonyi gyűjtőakció folyt le a spanyol gyormekek ré

szére , melyben a hollywoodi filmművé

szek külön e célra alakult bizottságaigen t evékenyen vett részt. Vicky Baum,

Luise Reinér, Paul Muni, Sylvia Sydney,

Mary Karlisle és még néhány ismert

f i lmszínész, rendező, szövegkönyvíró és

mások gyűjtőkőrutat tettek Kaliforniában.A spanyol bizottság 5 millió példánybangyűjtőbélyeget adott ki a spanyol gyer

mekek javára, melynek első példányátRoosewelt elnök vette meg.

— Az amerikaiak átlagos életkora59 év a férfiaknál és 63 a nőnél. Ame

rika összlakossága 129,257.000 ami a

mültévi számmal szemben 828.000 főnyi

növekedés t jelent, 1930-as népszámlálásadatai szerint pedig a n ö v e k e d é s 6*5

millió.— Két nő is szerepel azon a n é v s o

ron, melyen Amerikában a világháborúsnyugdíjasok vannak feltüntetve. Az

1937-ben kifizetett háborús nyugdíjakösszege 396 millió dollár volt.

— Lengyelországban napirenden van

nak a politikai monstre perek. Az egyik

ilyen perben az ál lamügyész a hivatalos„Gazeta Polska" szerint hazaárulássalvádolt számos munkást, parasztot ' és

intellektuelt. Vádját azzal indokolta meg,

hogy a vádlottak a Franciaországgal,Csehszlovákiával és a Szovjetunióvalvaló me geg yezé st szorgalmazták a b é k eegyüttes védelmezésére . Az államügyészLengyelországak és CsehszlovákiánakN ém etország elleni védekezésé t kü lönös

képpen veszé lyesnek vé l t e az államran é z v e . A pör a 30 vádlott el ítélésévelvégződött . Összesén kb. 200 évi fegyházat mértek ki rájuk. Až utóbbi nyolc

hétben hasonló mortstrepörőkben többszáz egyént ítéltek el összesen néhányezer évi börtönre.

— Az angol munkáspárt spanyol

akciója keretében januárban 100 nagy

gyűlést tartott. A közel jövőben a mun

káspárt további 20 képviselője látogatjameg Spanyolországot.

Minden számunkb an szelvényt közlünk hogy olvasóink

kívánságát lehetőségeinkhez mérten teljesíthessük.

Szíveskedjék e szelvényt levágni és szerkesztőségünkhöz juttatni.

F o r d í t s !

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


Magunk k ö z ö t t

— Az amerikai M organ -család tulajdonába tartozik 51 bank és 86 különbözőtröszt 45 millió dollár tők év el; Mellon-

család tulajdona 45 bank és 40 tröszt;Rockefeller tulajdonába pedig 36 tröszttartozik. E z e n adatok Louidberg „ A m e rika 60 családja" c. könyvébő l vannak,mely Roosewelt elnök teljes szimpátiájáratalált.

— Rövid idővel ezelőtt halt meg hajlott korban Kazakisztan nagynevű költője Szulejman Sztahzki. Maxim Gorkija XX. század ^Homéroszának nevezte a

nálunk kévésé ismert nagy költőt, aki

több mint fél évszázada alkotott valahaelnyomott kisebbségi nemzetének nyelvén.

— Egy amerikai gyermekmenhely la

kosait nagyszerűen megvendégel ték „Pa-

nay" cirkáló elsüllyedésének napján. E

napon a japán követség tengerészeti meg

bízottja uzsonnára hívta meg az amerikai

tiszteket Mikor azonban megérkezett a

„Panay" cirkáló elsüllyesztésének hire

Washingtonba, mindegyik meghívott ame

rikai bejelentette, hogy nem jöhet el.

Kobaica attasé részére nem volt más

hátra, a sok ételt el kellett küldenie a

gyermekmenhelynek.

— Los Angelesben a törvényszéknagyon érdekes határozatot hozott azu. n. okkupációs sztrájkokkal kapcsolatban. Azok a munkások, akik a sztrájktartama alatt elfoglalják a gyárat, elítéltetnek, mint az olyan bűnözők, akik támadást követn ek el a magántulajdon ellen.

A z ilven vét sége t 2 évig terjedő fogházzal büntetik.

Magunk k ö z ö t t

Talán egyedülálló eset, hogy nemrégiben Čantaviren 16 szegény, napszámosember minden hónap eleién, 2—2 dinártösszeadva, előfizetett egy jugoszláviaimagyar napilapra. Amint az újságotmegkapták, vagy munkanapokon estemunka után az egyik társelőfizető házában gyűltek össze, ahol a legjobb olvasófelolvasott, míg a többiek nagy figyelem

mel hallgatták. Felolvasás után megindult

a vita a hallottak felett. Ez a vita sok

esetben eldöntetlen maradt és ilyenkor

a falu egyik-másik szaktekintélyénekkellett döntenie.

A magunkfajta munkásoknak nem

nyíl ik lehetőség az anyagi, vagyoni gya

rapodásra. Egyedüli lehetőségünk a fej

lődésre a szellemi úton van. Ezért mi

magunk siessünk magunkat megnevelni,

de nem a kormosszagú, alkoholos buti

kokban, hanem az osztályharcos munkásszervezetekben. Ezér t kell felkarolnunk

és minden erőnkkel támogatnunk a ha

ladószellemű sajtótermékeket. Annál is

inkább, mert ezzel nemcsak lehetővétesszük az ilyen sajtó állandó megjele

nését , hanem egyúttal sajátmagunkat is

neveljük, vizsgáztatjuk.

Tartsuk ezt mindannyian munkás

köte lességünknek !

Somoskövi A n t a l ,

C s a n t a v l r .

A jövő számban cikket kérek a következő tárgyról :

N é v : H e l y :

K o r : F o g l a l k o z á s :

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


I d e g e n s z a v a k m a g y a r á z a t a :

ámbra — egyik cetfajta v á l a d é k a , illatszeraktív — c s e l e k v őalkóo — hálófülkeárja — indogerm án szá rm azásúaktuális — alkalmi , időszerű

Anschluss — Au sz t r i ána k a N ém etb i ro*dalomhoz való csa tolása•ballaszt— súly , felesleges teherbojkott — kiközös í t é sblokk — tömb, pol i t ika i tömörülésbörziáner — tőzsde lá toga tó , t őzsé rcentrikus — közpon tos í to t tcivilizáció — m űve l t ség , m űve lődésdestrukció — romboló, felforgatódokumentum— bizony í t ékdoktrína — tan, e lmé le tdeus ex machina — a gép ből (előugrott) istendogma — hittételduce — v e z é renciklopédia — az összes t udom ányo kka l

fogla lkozó könyvexport — kiszál l í tásenergikus — eré lyeseukaliptusz, mangrove — forróövi fákeposz — hőskö l t em ényfilozófia — bölcse l e tfétis — b á l v á n yfilológia — n y e l v é s z e t

fakir — m o h a m e d á n , ö n s a n y a r g a t ó ,ko ldu ló szerzetes

genezis — s z á r m a z á s , eredetharmónia — összhanghumanizmus — em ber i e s séghappy en d — szerencsés vég, jó befe jezéshormon - belső kiválasz tó mirigyek vá ladékahumusz — termőföld , te lev ényhallali — kür t j e l zéshomo sapiens — a bölcs ember

hasis — kenderből készül t őr j í tő , részegítő szer

honorárium — tisz te le td í jinterpretátor — m agyarázó , t o lm ácso lóindirekt — k ö z v e t v ejakobinus — a nagy francia forradalom

eré lyes pár t jakonzekvens — k ö v e t k e z e t e skozmopolita — vi lágpolgárkorridor — folyosó, amely a tengertől el

zár t ország terüle téről a tengerig viszkarakter — jellemkaotikus — z ű r z a v a r o skampány — idény , évad , küzde lemkoncepció — fogalmazásklikk — ö n z ő é r d e k c s o p o r tlogika — gondo lkodás t anJitterátor — i roda lm ármisztikum — ami titokzatos

militarista — katona pár t imaximum — a legtöbb, legnagyobbMorse-jel — táví rász je lmitológia — hitregetan

morális — e rkö lcs i

negativizálás — nem leges i t é snosztalgia — h o n v á g ynomád — v á n d o r l ónárdus — i l latobjektív — tárgyi lagosorganizáció — szerveset

progresszió — ha ladáspregnáns — terhes, n y o m ó sprovizórikus — ideiglenespartizán — szabadharcospozíció — helyzet

pszihe — lé lek

pszihoanalizis — lé leke lem zéspedagógia - neve lés t anprobléma — m egném fe j t e tt ké rdé s , feladatpublikáció — k ö z l e m é n yperverz — vis szás , t e rm észe te l l enespozitív — igenleges, bizonyosperspektíva — távjátplágium — irodalmi termékből való lopásriksa-kuli—teherhordó, gyalogfuvaros kinaiRousseau — francia polgári forradalmi

bö lcsészregisztrálni — j e g y z é k b e venniromanticizmus — ka landosság , r egén yességszintézis — össze t é t e lszudeta-német — csehor szág i ném etszimbólum — je lképszubjektív — személyi , benső, egyéniszuperioritás — felsőbbségstúdió — dolgozó-szoba, mű teremsex-appeal — emberi nemi vonzás , vonzóerősláger mindent felülmúlószublimáció — felemelés , magasztos í tásszociográfia — a társadalom bizonyos

egységeinek le í rásastílus — í rásm ódstúdium — tanu lm ánystabil — szilárdtundra — sarki v i d é k n ö v é n y z e t etrópus — forróövtendencia — célzat , cé lza tosságtestamentum — v é g r e n d e l e ttaktika — mester fogás , for té lytotális — egész , teljes

ultimátum — utolsó felszólí tásurbánus — város i , város iasvazallus — hűbéres a l a t tva lóvulkán — tűzhányó

7/28/2019 Híd, 1938/4. szám


A HID a kisebbségi magyar fiatalság lapja.K i n é p é v e l é r e z , t á m o g a t j a a H I D - a t f

T E R J E S Z T Ő I N K E T , valamint E L Ő F I Z E T Ő I N K E T k é r j ü k , hap o s t a c s e k k ü n k ö n p é n z t k ü l d e n e k , a s z e l v é n y ü r e s t ú l o l d a l á nírják meg e g y - k é t s z ó b a n , mire k ü l d i k a p é n z t : k ö n y v v é t e l r e ,

e l ő f i z e t é s r e vagy t e r j e s z t é s ü k e l s z á m o l á s á r a

Ú t é p í t ő k és utasok c í m ű c i k k ü n k e t , a V i l á g s z e m l e egy r é s z é t és egy

S z e m l e - c i k k ü n k e t technikai o k o k b ó l nem k ö z ö l h e t j ü k .

F e l k é r j ü k t e r j e s z t ő i n k e t , hogy a k ü l d ö t t l a p p é l d á n y o k k a la l e g k ö z e l e b b i s z á m i g pontosan s z á m o l j a n a k el. A k é s e d e l mes e l s z á m o l á s o k miatt a lap anyagi n e h é z s é g e k k e l k ü z d

S z e r k e s z t ő s é g ü n k és k i a d ó h i v a t a l u n k h e l y i s é g e

S u b o t i c á n Jugov í c e v a uL 12 alatt van*Hivatalos ó r á k

minden kedden és c s ü t ö r t ö k ö n este 5—7 ó r á i g .

K É R J Ü K T. E L Ő F I Z E T Ő I N K E T ,hogy l a k á s v á l t o z t a t á s e s e t é n új c í m ü k e t m i e l ő b b j e l e n t s é k ,nehogy a lap t o v á b b i k ü l d é s é n é l z a v a r o k á l l j a n a k be.

Újítsa meg e l ő f i z e t é s é t !A HID p o s t a t a k a r é k p é n z t á r i c s e k k s z á m l á j a :5 8 2 9 7

Kéziratokat csak a portó e lőzetes beküldése mellett küldünk vissza.Csak teljes n é v v e l és címmel el látott kéziratokat veszünk figyelembe.Lapunkban megjelent minden egyes cikkért iró ja felelős . — Levelekés kéziratok Adm. i Red. HID Subotica, post, fah 88. cimre küldendők.

híd, 1938/4. szám

Documents