logisztikus leszek

Logisztikus leszek!

Logisztikus leszek!

© 2005 Management Kiadó Kft. és szerzôk

2005. októberi állapot

Megrendelési kód: 0014612

Szerzôk: Bolya ÁrpádSzabó Csaba

Szerkesztô: Bujtár József

Borítóterv: Czetô Zsolt

Szoftver: Molnár Péter

Kiadja a Management Kiadó Kft., Budapest

Felelôs kiadó: Boris PéterFôszerkesztô: Bujtár JózsefMûszaki vezetô: Vas Gábor

Produkciós munkák: Prime Rate Kft.Nyomdai munkák: RO-LA Kft.

ISBN 963 86219 8 2

Minden jog fenntartva! A kiadványt, vagy annak bármely részét sokszorosítani,a mûvet bôvített vagy rövidített módszerrel feldolgozni, tárolni és közreadni (pl.mikrofilm, szemlézés, adatbázis, internet), oktatási célból felhasználni kizárólaga kiadó írásos engedélyével szabad.

Management Kiadó Kft.1077 Budapest, Rottenbiller u. 31. • Telefon: 413-3310 • Fax: 413-3329

www.managementkiadó.hu • e-mail: [email protected]

Alapok 1/1

Tartalom

Tartalom

Elôszó

Szerzôk

1 Alapok1/1 Tartalom és mutatók1/2 A logisztika fogalma és története – logisztikai

koncepciók 1/3 A logisztika feladata, célja 1/4 A logisztikai költségek – a logisztika

felértékelôdésének okai

2 Az értékteremtési folyamat logisztikája2/1 Tartalom és mutatók2/2 A beszerzés logisztikája 2/3 A termelés logisztikája 2/4 Az értékesítés logisztikája

3 Raktározás és készletgazdálkodás 3/1 Tartalom3/2 A raktározás célja, feladatai 3/3 A raktár mûködése 3/4 Raktári készletgazdálkodás

4 Anyagmozgatás és csomagolás 4/1 Tartalom4/2 Az anyagáramlás és az anyagmozgató

rendszerek jellemzôi 4/3 Csomagolástechnika 4/4 Tudáspróba

5 A vállalati logisztika kapcsolódó területei 5/1 Tartalom5/2 Logisztikai szolgáltatások 5/3 Logisztikai informatika 5/4 A logisztika és a minôségügy kapcsolata 5/5 Példa: Minôségellenôrzési adatgyûjtô lap

gyártó cég esetén

1Megrendelési kód: 0014612

Alapok1/1

Tartalom

6 Vállalatgazdaságtan 6/1 Tartalom6/2 A vállalat érintettjei, céljai, formái 6/3 A vállalat helye a társadalmi rendszerben 6/4 A kínálat és kereslet elmélete 6/5 Az emberi erôforrás 6/6 Vállalati eredmény és eredményesség 6/7 Az erôforrások hatása a gazdálkodásra 6/8 Az üzleti terv

7 A marketing alapjai 7/1 Tartalom7/2 A marketing kialakulása 7/3 A fogyasztói magatartás 7/4 Piackutatás 7/5 Szolgáltatásmarketing 7/6 Termékpolitika 7/7 Árpolitika 7/8 Elosztáspolitika 7/9 Kommunikációs politika 7/10 Marketingszervezet

8 Kommunikáció, ügyvitel 8/1 Tartalom8/2 Információ, kommunikáció, nyelvhelyesség8/3 Üzleti kommunikáció 8/4 Levelezési ismeretek 8/5 Ügyviteli, irattárolási, iratkezelési rendszerek

9 A kereskedelem 9/1 Tartalom9/2 Alapok 9/3 Okmányok a külkereskedelemben 9/4 Nemzetközi pénzügyi elszámolások 9/5 Devizagazdálkodás 9/6 Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása 9/7 A külkereskedelmi ügylet típusai 9/8 Biztosítások a külkereskedelemben

2

Alapok 1/1

Tartalom

10 Függelék10/1 Tartalom10/2 Felkészülés az írásbeli és a szóbeli vizsgára10/3 Gyakorló feladatok az írásbeli vizsgához10/4 A szóbeli vizsga menete 10/5 Angol–magyar logisztikai szógyûjtemény10/6 Magyar–angol logisztikai szógyûjtemény


Alapok1/1

Tartalom

4

Bevezetés

„Egy nagyobb, jól irányított vállalatnál többször nem úgy van,hogy valaki azt mondhatja, ezt és ezt én csináltam.

Egy ilyen vállalatnál együttmûködésnek kell lennie és azegyiknek támaszkodnia a másikra.”

(Robert Bosch)

Bevezetés

David Young, a brüsszeli központú, francia bejegyzésû AmropHever fejvadász-cég magyarországi leányvállalatának amerikaiállampolgárságú társalapítója, aki 13 esztendeje él Budapestena következôket nyilatkozta a HVG 2004. február 21-i számá-nak mellékletében:

„Aki szép pályafutásra vágyik, tanuljon logisztikát. Magyaror-szágon még mindig nehéz jól képzett logisztikust találni. A teljesbeszerzési és szállítmányozási szektor szakemberhiánnyal küsz-ködik. Ráadásul Magyarország a jelek szerint afféle logisztikaiközponttá válik: amiképp India, illetve Kelet-Közép-Európa lesza multinacionális cégek informatikai és számlázási központja is,úgy a logisztikai feladatokat is ide csoportosítják át. A szolgálta-tást sokszor külsô cégtôl rendelik meg. Így viszont olyan szak-emberekre lesz szükség, akik nem csupán a logisztikához érte-nek, hanem az ügyfélkapcsolatokhoz is.”

Hazánk elmúlt évtizedben felmutatott lendületes gazdaságinövekedése, új piacok megnyílása, az ipar, kereskedelem,szállítás fejlôdése, valamint Magyarország európai központifekvése lehetôvé tette, hogy a logisztika rendkívüli fejlôdésenmenjen keresztül, aminek reményeink szerint csak újabb len-dületet adhat, hogy hazánk 2004. májusától az Európai Unióteljes jogú tagjává vált.

Kimondva vagy kimondatlanul Magyarország szerepe egyrejobban felértékelôdik egyrészt regionális logisztikai központiszerepének köszönhetôen, másrészt ne felejtsük el, hogy azEurópai Unió keleti kapujaként az EU-n belüli és kívüli–elsôsorban a keleti és balkáni – országok közötti összekötôkapocsként funkcionálhat.


Bevezetés

Napjaink logisztikai folyamatait a rövidebb rendelési ciklusok,a kisebb volumenû és gyakoriságú, ugyanakkor magasabbmegbízhatóságú kiszállítások, a termék-életciklushoz igazodószállítási szokások, a logisztikai partnerek közötti szorosabbkapcsolatok, a logisztikai tevékenységek kihelyezése (azazoutsourcingja), valamint az egyre nagyobb mértékû újrahasz-nosítási törekvések jellemzik.

A termelési együttmûködési kapcsolatok elmélyedésével, aszállított áruk között növekszik a magasabb hozzáadott értékûtermékek súlya, s ez a mind magasabb színvonalú logisztikaiszolgáltatások iránti igényt fokozza.

Emellett az általános vállalati specializációs folyamatok, agyártási mélység csökkenése, a növekvô outsourcing miatttöbbszörös fuvarigény jelenik meg, amely szintén a logisztikaikiszolgálás erôteljes fejlôdését kívánja meg.

Bár az elmúlt években történtek lépések a gazdaságpolitikaivezetôk részérôl, hogy a kis- és középvállalatok megfelelôenbe tudjanak kapcsolódni a transz-európai ellátási láncba,amely a fejlett logisztikai eszközökhöz, szolgáltatásokhoz tör-ténô fokozottabb elérésben nyilvánult meg, mégis további tá-mogatás szükséges ezeknek vállalatoknak, hogy hatékonyab-ban tudjanak bekapcsolódni az országon belüli – és kívüli lo-gisztikai együttmûködési folyamatokba.

Éppen ehhez a feladathoz nyújthat segítséget a jól képzett lo-gisztikai szakember, aki a maga tudásával, tapasztalatávalmegfelelô módon segítheti vállalatát a piaci versenyelônymegszerzésében, illetve hatékony munkája révén segíthet an-nak megôrzésében.

Könyvünk ötletét az adta, hogy napjainkban egyre keresettebb ajól képzett logisztikai ügyintézô, akik részére az oktatási piaconnem áll rendelkezésre a rendszerezett (és a vizsgák kívánalmai-nak is tökéletesen megfelelô) tananyag, amely összefoglalja avállalatok által igényelt elméleti – és gyakorlati tudást egyaránt.

Cégünk, az Iso Consulting Bt. évek óta végez logisztikai oktatá-si tevékenységet a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) együtt-mûködô partnereként és egyéb, logisztikai oktatást nyújtó intéz-ményeknél.

2

Bevezetés

Az eddig eltelt idôszak tapasztalatai meggyôztek bennünketarról, hogy szükség van egy olyan középfokú logisztikusokszámára megírt könyvre, melynek segítségével a leendô hall-gatók akár nappali tanfolyami, akár távoktatásos formában,munka mellett megkapják a számukra vizsgán elôírt ismerete-ket, sôt többet is annál. Olyan, nevezzük így „szolgáltatás-cso-magot” vehetnek kézbe, mellyel a mellékelt CD-ROM segítsé-gével interaktív módon tesztelhetik tudásukat, és az ismertetettesettanulmányok, angol nyelvû szakmai kifejezések és elô-adásanyagok segítségével még tökéletesebb tudásanyaghozjuthatnak.

Ezt azért tarjuk fontosnak, mert tapasztalataink azt mutatják,hogy sokan munka mellett vesznek részt a logisztikai oktatáso-kon, és bár igen sok kiváló elôadást hallgathatnak meg a lo-gisztikáról, a szóbeli vizsga elôtti idôszakban mégis lázasanpróbálják összegyûjteni az ehhez szükséges anyagokat, melytevékenység bizony eléggé idôigényes.

A könyv összeállítása során odafigyeltünk arra a méltán jogoshallgatói igényre, hogy az elsajátítandó tananyag teljes mér-tékben lefedje az OM 1292/2004. számon kiadott logisztikaiügyintézô szakmai vizsga szóbeli tárgyainak kérdéseit, továb-bá ennél bôvebb ismeretanyaggal is szolgáljon a tanulni vágyóhallgatók számára.

A logisztikai ismeretek mellett természetesen törekedtünk ar-ra, hogy ne hanyagoljuk el a szakmai vizsga részét képezô, ésa logisztikával megegyezô fontosságú marketing, kereskedel-mi és gazdasági ismereteket sem, hiszen ez utóbbi területek islényeges és kiemelt szerepet játszanak egy jól mûködô vállala-ti logisztikai rendszerben.

Minden egyes fejezetnél fekete színnel külön kiemeltük a vizs-gatematikában is szereplô és általunk is fontosnak tartott fôbbösszefüggéseket, definíciókat, továbbá a könyvben szereplôvázlatok és az ún. tudáspróba is mind azt a célt szolgálják,hogy megkönnyítsük az Önök otthoni munkáját és vizsgáravaló felkészülését.

Nem gondoljuk, hogy jelen mû megírásával valami újat monda-nánk – erre szerencsére sok, e területen kiváló publicisztikákatés könyveket író – logisztikai szakember eddigi tevékenysége


Bevezetés

szolgál követendô példaként, azonban úgy hisszük, hogy lehetérdekesen, figyelmet felkeltôen és a lényeget összefoglalva be-tekintést nyújtani a logisztika és az azt övezô tudományterüle-tekbe, hogy a leírtakat elsajátítva, mind a tanulni vágyó hallga-tók, mind pedig az ôket alkalmazni fogó vállalatok hasznosítha-tó szakismerethez jussanak.

Ehhez a tanuláshoz kívánunk mindenkinek kitartást, türelmetés sok örömet!

Gyöngyös, 2005. májusBolya Árpád – Szabó Csaba

4

Szerzôk

Szerzôk

Bolya Árpád

Gépészmérnök, logisztikai és minôségügyi szakmérnök, minô-ségügyi tanácsadó. Pályáját logisztikai vezetôként kezdte, majdtermelési vezetôként és beszerzési osztályvezetôként dolgozottkülönbözô multinacionális és magántulajdonban lévô cégeknél.2000 szeptembere óta felnôttképzéssel foglalkozik.

Szabó Csaba

Külkereskedô, marketing-tanácsadó. A felnôttképzésben 1996óta tevékenykedik, nyelvtanárként kezdte, majd külkereskedel-mi és marketingvégzettséget szerezve marketinget és a logiszti-kai oktatáshoz kapcsolódó gazdasági tárgyakat oktat. 2003-banBolya Árpáddal megalapították az ISO CONSULTING-ot(www.isoconsulting.hu), amelynek két fô tevékenysége az ok-tatás és a tanácsadás.


Szerzôk

2

Alapok 1/1

Tartalom

1 Alapok

1/1 Tartalom és mutatók

1/2 A logisztika fogalma és története –logisztikai koncepciók

1/2.1 A logisztika fogalma 1/2.2 A logisztika története 1/2.3 Logisztikai koncepciók 1/2.4 Tudáspróba

1/3 A logisztika feladata, célja1/3.1 Logisztika a vállalati rendszerben 1/3.2 A logisztikai rendszer 1/3.2.1 A push- és a pull-rendszer1/3.2.2 A vállalati logisztikai szervezet felépítése1/3.2.3 A logisztikai vevôkiszolgálás1/3.2.4 A rendelési ciklus1/3.3 Tudáspróba

1/4 A logisztikai költségek – a logisztikafelértékelôdésének okai

1/4.1 Bevezetés1/4.2 Melyek a logisztikai költségek? 1/4.3 A teljesköltség-koncepció 1/4.4 Logisztikai költségek a gyakorlatban 1/4.5 A logisztika felértékelôdésének okai 1/4.6 Tudáspróba


Alapok1/1

Tartalom

2 Az értékteremtési folyamat logisztikája2/1 Tartalom és mutatók2/2 A beszerzés logisztikája 2/3 A termelés logisztikája 2/4 Az értékesítés logisztikája

2

A logisztika fogalma és története – logisztikai koncepciók 1/2.1

A logisztika fogalma

1/2 A logisztika fogalmaés története – logisztikai koncepciók

1/2.1 A logisztika fogalma

A logisztika görög eredetû szó, jelentése logikusan gondol-kodni, vagy más értelmezésben azt is szokták mondani, hogye kifejezés azt jelenti: számolásban jártas.

Valójában a logisztika már egy több száz éves múltra visszate-kintô ún. interdiszciplináris tudomány, ami azt jelenti, hogytöbb tudományágra kiterjedô, több szakterületet közösen érin-tô tevékenységrôl van szó.

Véleményem szerint a logisztika fogalmát a legszemléleteseb-ben a logisztika hazai doyenje, prof. dr. Knoll Imre alkottameg, aki a következôképpen jellemzi e hivatás tartalmát:

„A logisztika olyan filozófia és módszer, amelynek célja azellátási folyamatok átfogó megszervezése, irányítása és ér-tékelése, gazdasági és társadalmi eredmények elérése érde-kében”.

A logisztika az összes mozgatással és tárolással kapcsolatostevékenységet integrálja, amelyek egyrészt elôsegítik a termé-kek áramlását a nyersanyaglelôhelyektôl a végsô felhasználá-sig, másrészt az információk áramlását, amelyek mozgásbahozzák a terméket, azzal a céllal, hogy biztosítsák a megfelelôszintû és elfogadható költségû áruellátást.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a logisztika a teljesség elvénalapul, amelynek célja, hogy a vizsgálat tárgyát egységesegészként kell kezelni, tehát nem csak az egyes részterületekfolyamataira, hanem a folyamatok végeredményére, a teljesmûködési hatékonyságra kell odafigyelni.

Számolásban jártas

Száz éves múlt

Dr. Knoll Imre

Integrál

Teljesség elve


A logisztika fogalma és története – logisztikai koncepciók1/2.1

A logisztika fogalma

Egy vállalat gyakorlatilag minden egyes tevékenysége soránkénytelen a logisztikával foglalkozni, hiszen minden egyesrészlege, minden egyes vállalati folyamata kapcsolódik azanyag- és információáramláshoz, és egy adott területen történôváltozás gyorsan éreztetheti hatását egy másik területen is.

Egyáltalán nem mindegy tehát hogyan is mûködik egy vállala-ti logisztikai rendszer, hiszen a piaci verseny az idô elôreha-ladtával egyre élesebbé válik.

Ahhoz, hogy mindenki eldönthesse melyik a neki leginkábbmegfelelô logisztika definíció, a szakirodalom az alábbi lehetô-ségeket kínálja még (természetesen a teljesség igénye nélkül):

• A logisztika alapvetô célja annak biztosítása, hogy a meg-felelô termék a lehetô legalacsonyabb költségek mellettmegfelelô mennyiségben és idôben a megfelelô helyre ke-rüljön. E szerint a logisztika a beszerzés, a gyártás és az el-osztás anyagi ellátását és az ezekre vonatkozó információ-áramlást tekinti feladatának.

• A logisztika biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavarta-lan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelô he-lyen és idôpontban, a szükségleteknek megfelelô mennyi-ségben, minôségben és választékban rendelkezésre állja-nak. A logisztika tehát mind a termelés, mind a szolgáltatá-sok megvalósításához - s így a fogyasztói igények kielégí-téséhez is hozzájárul az anyagi erôforrások biztosításával.

• A logisztika az anyagok, információk rendszeren belüli ésrendszerek közötti belsô és külsô áramlásának tervezésé-vel, szervezésével, irányításával és a végrehajtáshoz szük-séges feltételek biztosításával foglalkozik. A logisztika te-hát az egyes folyamatok összhangját teremti meg, ezáltal arendszer gazdaságos mûködését teszi lehetôvé.

• A logisztika az áruk (anyagok, félkész- és késztermékek,ill. szolgáltatások) mozgatásának, tárolásának, készletezé-sének stratégiája a beszerzéstôl kezdve egészen a fogyasz-tásig.

Talán e megannyi fogalom is jól szemlélteti a logisztika lénye-gét, nevezetesen azt, hogy törekedni kell a folyamatok egymás-sal összehangolt és optimális eredményt adó mûködtetésére.

Hatásmechanizmus

Lehetôségek

2


A logisztika története

1/2.2 A logisztika története

A logisztika története szorosan összefügg a hadseregek törté-netével.

A legkorábbi hivatkozások Kr.e. az 1. századból származnak,mégpedig a dicsôséges Római Birodalom egyik pedagógusa,bizonyos Marcus Terentius Varro említi elôször Logisticon c.mûvében, mint a gyerekek teljes körû gondozását és ellátásátjelentô tevékenységek összességét.

Késôbb egyébként a hadseregben a „logisták” gondoskodtak alégiók élelemmel való ellátásáról és elszállásolásáról, illetve akészletek elraktározásáról. Többek között ôk voltak, akik meg-szervezték, hogy hol legeltessék a hadsereget kísérô, azok hús-ellátását biztosító állatokat is.

A Bizánci Birodalomban, Kr. u. 900 körül „logotétáknak” hív-ták ôket, ekkor már pénzügyi és kereskedelmi tevékenysége-ket is végeztek a hadi feladatok megszervezése mellett. Ezt jólszemlélteti az alábbi idézet is.

VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (886-912) a „Háború mûvésze-tének összefoglaló magyarázata” c. mûvében a logisztikáról akövetkezôket írta:

„A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a fel-adatnak megfelelôen felfegyverezze és elossza, védelmi ésharci eszközökkel felszerelje a hadmûvelet minden igényeszerint, idôben és jól.

Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani a teret és az idôt. A tere-pet a haderô mozgásának megfelelôen és az ellenség ellenálló-ereje szerint kell értékelni. Ezeknek a feladatoknak megfelelô-en szükséges szabályozni, besorolni a saját haderô mozgását.”

Egy nagyot ugorva az idôben a hadseregek létszámának jelentôsnövekedése miatt, a XVIII. században az ellátás problémájamég nagyobb hangsúlyt kapott.

Hadseregek

„Logisták”

VI. (Bölcs) Leó

Ellátás problémája




A hadvezetések óriási anyag- és élelmiszerraktárakat hoztaklétre, ezek viszont igen erôs korlátot jelentettek a csapatokmozgatásában.

Ezért alakult ki az az alapelv, miszerint egy nagyobb létszámúhadsereget nem volt szabad 5 napi menettávolságnál messzebbrevezényelni a saját központi utánpótlás-bázisától.

Ez az ún. „raktárélelmezési-elv” a napóleoni háborúk idejéremár nem volt tovább tartható, mivel jelentôsen gátolta a csapa-tok mozgékonyságát.

A jelenlegi hadtápellátás alapjait Napóleon tábornoka, a fran-cia származású Antoine Henri Jomini (1779-1869) fektette le.Róla, azon kívül, hogy 90 évet élt meg azt kell még tudni,hogy a legtöbb, logisztikáról szóló írás ôt nevezi meg, mint azelsô logisztikai mû szerzôjét. A logisztika az ô felfogásában a„csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erôdítmé-nyek, szálláshelyek építésének gyakorlati mûvészete és alkal-mazott tudománya” volt. Innen ered a szállásmester (marechaldes logis) kifejezés is.

A 19. század végén Jomini írásait angolra fordították, ezt köve-tôen pedig az amerikai katonai irodalom már „logistics” névenemlíti a tengeri flotta ellátási feladatainak megszervezésére irá-nyuló tevékenységeket.

Cyrus Thorpe katonai szakíró „Pure Logistics” (Tiszta logisz-tika) c. mûvében (1917) a logisztikát a stratégia és a taktikamellett a hadviselés 3. fô pilléreként mutatta be.

1918-tól a logisztika szó elterjedt és meghatározója lett azamerikai katonai szótáraknak és az utánpótlás, szállítás, épít-kezés, orvosi ellátás hadseregen belüli szinonímiáként hasz-nálták.

A logisztika súlyát mi sem jellemezhetné jobban, mint azEncyclopedia Britannica által is közölt tény, miszerint a II. Világ-háború során minden 10 amerikai katonából 3 vett részt közvetle-nül a harcokban, a többség logisztikai feladatot látott el.

Raktárélelmezési-elv

Antoine HenriJomini

Cyrus Thorpe

3:10

2



A II. Világháborúban az amerikai hadseregben a logisztikamint „logisztikai biztosítás” jelent meg. Azóta minden NATO-hadsereg gyakorlatában így található meg, nevében is utalvaelengedhetetlen voltára.

A késôbbiekben, a vietnami háború alatt a földrajzi jellemzôksajátosságai (nehéz megközelíthetôség és terepviszonyok stb.)is hozzájárultak az amerikai hadsereg logisztikájának a fino-modásához, fejlôdéséhez, amely a számítógépek világméretûtérhódítása, a technikai high-tech robbanásszerû fejlôdése (Pl.GPS – Globális Helyzetmeghatározó Rendszer) révén, illetveaz Öböl-háború során nyerte el mai, egy fejlett hadrendbennélkülözhetetlen voltát, és innen terjedt át a jelenlegi, „civil”üzleti életben történô alkalmazásra.

A logisztika a fejlett piacgazdaságokban az 1950-es évektôlvált stratégiai fontosságú területté a vállalatok számára, és atechnikai-technológiai fejlôdés eredményeképpen elindult egymáig tartó kutatási, fejlesztési folyamat, mely mind a mai na-pig tart, sôt a jövôben is folytatódni fog.

Természetesen a logisztika üzleti életben való alkalmazásánakis voltak bizonyos korszakai, amelyek más-más területre kon-centráltak.

Az 1950-es években a hangsúly a költségcsökkentésen, majdaz 1970-es évektôl az értékesítés támogatásán volt. Az 1980-asévek közepe táján új cél jelent meg: a vevôkiszolgálás. Ekkorramár egyre többen ismerték fel, hogy az élesedô piaci verseny-ben csak azok a vállalatok maradhatnak talpon, amelyek a lehe-tô legjobban alkalmazkodnak a vevôk igényeihez.

Földrajzi jellemzôk

Vállalatok

Piaci verseny




Napjaink logisztikája az egyedi vevôi igényekre (lásd pl. VWluxus gyárát), valamint az ellátási hálózatokra koncentrál.

A logisztikai szemléletmód Magyarországon a rendszerváltásután kezdett igazán meghonosodni. Természetesen bizonyosfejlôdésbeli lemaradások a fejlett gazdaságokhoz viszonyítvasajnos több területen még fellelhetôk.

Mindazonáltal a napjainkban tapasztalható gazdaságosságiszempontok elôtérbe kerülése arra sarkallja a magyarországivállalkozásokat is, hogy törôdjenek a vállalati logisztikai fo-lyamatok menedzselésével, alkalmazzák a logisztikai kontroll-ing (errôl késôbb még bôvebben szót ejtünk) mutatószámait,legyenek tisztában azzal, igazából hol is tartanak, és hogyanmûködhetnének még sikeresebben. Ehhez pedig jó támpont alogisztika által nyújtott szakmai és tudományos háttér.

Magyarország

4

1950 1970 1985 1995 2005

Logisztikai teljesítmény

A logisztika célja

Az értékesítés támogatása

A termelés támogatása

Értéknöveltszolgáltatások

Vevô-kiszolgálás

1. ábra: A logisztika céljainak változása az idô függvényében (1950-2005)


Logisztikai koncepciók

1/2.3 Logisztikai koncepciók

„Ahány ház, annyi szokás” – tartja egy magyar közmondás, ésezt természetesen a logisztikára is kiterjeszthetjük. Azaz mar-kánsan meg lehet különböztetni a logisztikának bizonyos irány-zatait, és ha a dolgok mélyére tekintünk, akkor pontosabban eltudjuk különíteni egymástól ezen irányzatok fôbb elveit, és per-sze rá tudunk bukkanni a közöttük lévô hasonlóságokra is.

A logisztika szakirodalma az alábbi, nemzeti sajátosságokat istükrözô koncepciókat különbözteti meg:

Német nyelvû szakirodalom

Ebben az értelmezésben a logisztika az üzemi termelésre kon-centrálva felelôs a teljes termelési folyamat anyagáramlásirendszerének megtervezésére, szervezésére, irányítására és el-lenôrzésére.

Elmondható, hogy e megközelítés sajátossága még, hogy mindelméleti, mind pedig gyakorlati téren próbálnak fokozottanodafigyelni az ellátás-termelés-elosztás hármas terület zök-kenômentes mûködésére és elemzik a feladatok lehetségesmegoldásánál felmerülô logisztikai szervezeti felépítés haté-konyságát. A logisztikus tehát szakmai közremûködésévelolyan többletszolgáltatási tevékenységet folytat, melynek ha-tására a vállalat jól mérhetô hozzáadott értékkel gyarapszik ésbiztosítja a szinkronizált, azaz optimálisan mûködô anyag- ésinformációáramlást.

Angol nyelvû szakirodalom

A logisztikai folyamatok vizsgálata során elsôsorban a piaci ésüzleti folyamatokra helyezi a hangsúlyt, tehát a logisztikamellett/közben elôkerül a marketing és a kereskedelem esz-köztárának az alkalmazása, illetve a modern menedzsmenttechnikáinak felhasználása, az egyes folyamatok menedzselé-sének a legkorszerûbb technikai-tudományos elvek menténvaló végzése.

Nemzeti sajátosságok

Ellátás-termelés-elosztás

Piaci és üzleti folyamatok



Logisztikai koncepciók

Magyar nyelvû szakirodalom

Nálunk a német és az angol szakirodalomban leírtaknak az öt-vözete található meg, tehát a „mi logisztikánk” a szállításon, araktározáson és az anyagmozgatáson kívüli tevékenységeket ismagába foglalja. Azaz beletartoznak akár a hulladékok kezelé-sével, tárolásával és elszállításával kapcsolatos, akár a csoma-golással vagy a telephely-megválasztással kapcsolatos tevé-kenységek is.

Ötvözet

2


Tudáspróba

1/2.4 Tudáspróba


Igaz Hamis

A logisztika lényege, hogy a beszerzés, a gyártás x és az elosztás egymással összehangoltan mûködjön, hogy a tevékenységek eredményekénta lehetô legnagyobb társadalmi haszon jöjjön létre.

Napjaink logisztikája a vevôk igényeinek minél x magasabb szintû kielégítését tûzte ki célként maga elé.

Az angol nyelvû szakirodalom elsôsorban x a logisztika termelési oldalát helyezi a középpontba.

A logisztika az anyag- és információáramlással x foglalkozó olyan tudományág, mely az alap-anyagok kitermelésétôl, egészen a hulladékok begyûjtéséig, és a vevôkkel való kapcsolatok menedzseléséig tart.

A logisztika megfelelô módon való alkalmazása x gazdaságos mûködést tesz lehetôvé, melynek során célunk az egyes vállalati folyamatok optimális mûködtetése.

Az ún. raktárélelmezési-terv szerint a csapatok x nem távolodhattak el 5 napi menet-távolságnál messzebbre a központi utánpótlás-bázisuktól.


Tudáspróba

2

A logisztika feladata, célja 1/3

1/3 A logisztika feladata,célja

A logisztika feladata, a megfelelô áruknak vagy szolgáltatá-soknak a megfelelô helyre, a megfelelô idôben és a megkívántállapotban, megfelelô költséggel való eljuttatása.

Másképpen azt is szokták mondani, hogy a logisztika célját azún. 7 M-elv testesíti meg, amely a következô:

1. a Megfelelô terméket,2. a Megfelelô minôségben és mennyiségben, 3. a Megfelelô állapotban, 4. a Megfelelô helyen, 5. a Megfelelô idôben, 6. a Megfelelô felhasználónak, 7. a Megfelelô költségek mellett kell rendelkezésre bocsátania.

Elsô pillantásra olyan magától értetôdônek tûnnek a 7 M-elvegyes tényezôi, azonban érdemes áttekinteni, hogy pontosanmire is gondolunk, amikor errôl beszélünk.

1.) Megfelelô termék biztosítása

Arról van itt szó, hogy a termelés és az anyagfelhasználás soránmindig azt az anyagot kell rendelkezésre bocsátani, amire ak-kor éppen szükség van. Nem sokkal többet, pláne nem keve-sebbet. Elsô esetben felesleges készletek halmozódhatnak fel arendszerben, míg a második esetnél veszélybe kerülhet a terme-lés folyamatossága, és ez komoly anyagi áldozatokkal járhat.Persze a nagyobb multinacionális cégek már régen rájöttek,hogy érdemes ún. puffer-, vagy más néven tartalékkészletekettartani legalább 4-5 napos gyártásnak megfelelôen, amivel anem megfelelô idôben vagy minôségben beszállított anyagokáltal keletkezendô hiba kiküszöbölhetô, azonban odafigyelnek,hogy ezek a készletek gyorsan „visszaforogjanak” a termelésbeés ne jelentsenek túlzott tôkelekötést a cég számára.

7 M-elv

Anyag


A logisztika feladata, célja1/3

2.) Megfelelô minôség és mennyiség biztosítása

A megfelelô minôség mindig a vevô szempontjából elfogad-ható terméket vagy szolgáltatást jelenti. Természetesen beszél-hetünk objektív és szubjektív vevôi értékítéletrôl, azaz lehetmindenki számára mérhetô vagy éppen minden egyes emberszámára mást jelentô minôségû terméket elôállítani, utóbbiesetben sokat számít a vevôk beállítottsága és bizonyos már-kák iránti elkötelezettsége.

A minôség másik jellemzôje annak folyamatos és hosszú távúbiztosítása, ezt pedig a vállalat által bevezetett minôségirányí-tási rendszer jelenti. Ilyen például. az MSZ EN ISO 9001:2000minôségirányítási rendszer szabvány vállalati mûködtetése,amely a logisztikában elsôsorban a folyamatminôségre irá-nyul, tehát azzal törôdik, hogy az egymásra épülô logisztikaifolyamatok összehangoltan és akadálytalanul mûködjenek,miközben minôségi termékeket gyártunk, vagy kiváló színvo-nalú szolgáltatást nyújtunk.

A megfelelô mennyiség a gyártási programnak megfelelô, jólmérhetô és definiálható mennyiséget jelenti, amellyel a gyártászökkenômentesen, viszonylag kevés készlet mellett költség-hatékonyan mûködtethetô.

3.) Megfelelô állapot biztosítása

Fontos, hogy a megkívánt feldolgozottsági szintnek megfelelôfázisú terméket biztosítsuk a következô munkaállomás számá-ra, azaz ott már ne kelljen semmiféle átalakítást végezni az ér-kezô árun, hanem azonnal be lehessen szerelni vagy építeni azadott termékbe.

4.) Megfelelô hely biztosítása

Ott, ahol éppen szükség van rá, azaz, hogy néhány egyszerûpéldával éljünk az élet más területérôl:

• „fagylaltot a strandon”,• „italautomatát a közintézményekben”,• „pénzt az automatában”.

Termék vagy szolgáltatás

2

A logisztika feladata, célja 1/3

Komolyra fordítva a szót az, hogy az üzem mely területén, mi-lyen gépeket, gépcsoportokat mûködtetünk szintén logisztikaifeladat, hiszen belátható, nem mindegy milyen módon terme-lünk, és hogyan, milyen anyagmozgató géppel juttatjuk el odaa feldolgozni kívánt alapanyagot.

5.) Megfelelô idô biztosítása

Ahhoz, hogy egy vállalati belsô szükséglet kielégíthetô le-gyen, a megfelelô idôpontban oda kell szállítanunk az árut.Logisztikai szerepe a költséghatékonyság biztosításában vanazáltal, hogy minél gyorsabban mozognak a vállalati informá-ciók és áruk, a gyártás irányításában pedig szerepük a gépekjól megválasztott ciklusidejében rejlik, azaz hogy egységnyiidô alatt mennyi terméket tudunk egy géppel elôállítani.

6.) Megfelelô felhasználónak

Leszállítva ahhoz, aki megrendelte az adott terméket, vagy el-végezve annak, aki igényelte az adott szolgáltatást. Természe-tesen nemcsak külsô felhasználókról tudunk beszélni, hiszenvállalaton belül az egyik részleg a másik részleg által nyújtottszolgáltatás belsô vevôjeként, pontosabban igénybe vevôje-ként jellemezhetô.

7.) Megfelelô költségek mellett

Minden esetben azt a költséget nevezzük megfelelô költség-nek, amelyet a vevô hajlandó még megfizetni az áruért vagyszolgáltatásért cserébe, és amely az eladó számára is megtérül.Jól szemlélteti ezt a következô ábra, melybôl kiderül, hogy afogyasztó csak bizonyos szolgáltatás többletet hajlandó megfi-zetni (a két görbe metszéspontjáig), onnan tovább már nem ér-demes pénzt fektetnünk logisztikai szolgáltatási színvonalunknövelésébe, mert könnyen a „soha meg nem térülô befektetés”kategóriájába juthatunk.

Költséghatékonyság

Megtérülés


A logisztika feladata, célja1/3

4

Költség

Összes költség

Logisztikai költségek

Hibás szolgáltatásmiatti többletköltségek

Szolgáltatásszínvonala

2. ábra: A logisztika színvonala és költsége közötti összefüggések

A logisztika feladata, célja 1/3.1

Logisztika a vállalati rendszerben

1/3.1 Logisztika a vállalati rendszerben

Egy vállalaton belül a logisztikai rendszer a reál- és az irányí-tási szférában mûködô alrendszer, amely gondoskodik a terme-léshez szükséges anyagok, termékek, energiák és információkrendszeren belüli és kívüli mozgatásáról. Tehát a logisztikairendszer nem más, mint az ellátók és felhasználók közöttianyag- és információáramlás megvalósítását biztosító eszkö-zök, létesítmények és szervezetek összessége.

Egy vállalatnál a logisztika a termeléshez szükséges anyagokés félkész termékek, valamint a kimenô oldalon a késztermé-kek mozgatását, ill. ezek menedzsmentjét jelenti.

A logisztikai operációk (beavatkozások, mûveletek) úgy is te-kinthetôk, mint a termelés kezdô és befejezô mûveletei: azanyagok, alkatrészek szállítása a beszerzési helyekrôl a feldol-gozás vagy felhasználás helyére, ill. a feldolgozott termékekmozgatása az elosztás vagy a fogyasztás helyére.

Eszközök, létesítmények,

szervezetek


Vállalkozás

Létesítmények, berendezések

Beszállítók Beszerzés Gyártás Elosztás Felhasználók

TermékekKészletezés, raktározás

Félkész termékek

Alapanyagok

A szükségletekre vonatkozó információáramlás

3. ábra: A vállalati logisztika fô területei

A logisztika feladata, célja1/3.1


A logisztikát a szakirodalom három nagy területre osztja fel:anyagellátás, készletgazdálkodás, és fizikai disztribúció (1.táblázat), amelyekhez különbözô anyagi- és információs fo-lyamatok kapcsolódnak.

Most nézzük meg egyenként a fenti három fô terület jellegze-tességeit.

Anyagellátás

Ez az angol szakirodalomban material managementnek neve-zett folyamat többet jelent, mint a magyar nyelvben meghono-sodott fogalom. Magában foglalja az áruk beszerzését, rendelé-sét, a különbözô földrajzi pontok közötti mozgatását a beszer-zés helyétôl a gyártó vagy feldolgozó helyig (esetleg a kis-vagynagykereskedelmi raktárig). Az anyagellátás úgy tekinthetô,mint a kívánatos anyagválaszték elérhetôségének biztosítása amegfelelô helyen és idôben. Amíg azonban a disztribúció a vál-lalaton kívüli mozgásokat, addig az anyagellátás a belsô válla-lati folyamatokat, a gyártást, az összeszerelést stb. is támogatja.

Készletgazdálkodás

Az anyagok és termékek üzemen belüli mozgásának leltári nyil-vántartása. Nemcsak az anyagok üzemen belüli mozgását követi,hanem a késztermékét is az üzembôl a készáru raktárig. Mind-azonáltal a készletgazdálkodás nem csak egyszerû nyilvántartás,

3 terület

Materialmanagement

Nyilvántartás

2

ANYAGELLÁTÁS KÉSZLET- DISZTRIBÚCIÓGAZDÁLKODÁS

ANYAGI Beszállítás Anyag, félkész- Belsô anyag-FOLYAMAT és késztermék, mozgatás,

raktározás, belsô csomagolás, anyagmozgatás kiszállítás

INFORMÁCIÓS Kínálat Termelési Vevô- és FOLYAMAT nyilvántartás program és leltári kereslet-

Beszerzés, nyilvántartás nyilvántartásRendelés

1. táblázat: Logisztikai anyagi és információs folyamatokkapcsolódása



hanem a termelési program ismeretében, feladata gondoskodni araktári készletek optimális szintjérôl (az újrarendelési pont idô-ben való jelzésével), továbbá a termékek raktározásáról és minô-ségük megóvásáról.

Fizikai disztribúció

Más néven elosztás úgy tekinthetô, mint a termékek mozgatá-sa a termelôhelyrôl a vevô (fogyasztó) felé. A vevô a marke-ting csatorna utolsó állomása. Lényeges a termékek elérhetô-ségének biztosítása végett, mert ha a termék megfelelô válasz-téka a megfelelô helyen nincs biztosítva, az veszélyezteti a tel-jes marketing tevékenységet. Tehát a disztribúciót a marketingegyenrangú partnerének kell tekinteni. Másképp fogalmazva adisztribúció egy olyan híd, amely fizikailag köti össze a terme-lôt a vevôvel.

Természetesen a logisztika sok ponton kapcsolódik a vállalategyéb területeivel is, mint azt az alábbi ábrák is mutatják.

Fontos, és új definícióként napjaink logisztikájában egyre többszó esik az ún. ellátásilánc-menedzsmentrôl (Supply Chainmanagement – SCM), amely tulajdonképpen az anyagok és infor-mációk áramlása révén a nyersanyag-beszállítók, a gyártó üze-mek, a disztribúciós szolgáltatók és a fogyasztók kapcsolódóösszehangolt szervezési és vezetési tevékenységének összessége.

Híd

SCM




A 4. ábrán a logisztikához kapcsolódó ún. interface tevékeny-ségek azt mutatják, hogy a termelés és az értékesítés közvetle-nül mely feladatokkal segíti a logisztikai folyamatok végrehaj-tását.

Lényeges feladat ezekre a kapcsolódó tevékenységre fokozot-tabban odafigyelni, mert egy vállalat mûködtetése során bizonysok múlik azon, hogy a beszerzett anyagok milyen ütemben ér-keznek, a termékek milyen „ritmusban” és mikorra készülnekel, a vevôk pedig hogyan, milyen gyorsan jutnak hozzá a meg-rendelt termékekhez.

4

Termelési-logisztikai interface Marketing-logisztikai interface

LOGISZTIKAJellemzô tevékenységek

TERMELÉSJellemzôtevékenységek– Minôségellenôrzés– Termelés-ütemezés– Berendezések

karbantartása– Kapacitástervezés– Teljesítménymérés

és szabványok

Interfacetevékenységek– Beszerzés

ütemezése– Termelés-

programozás– Termelés-

irányítás

– Szállítás– Készlet-

gazdálkodás– Rendelés-

feldolgozás– Raktározás– Belsô anyag-

mozgatás– Rakodás

Interfacetevékenységek– Vevôkiszolgálási

szabványok– Csomagolás– Egység-

rakomány-képzés

– Értékesítésihálózatkialakítása

ÉRTÉKESÍTÉSJellemzôtevékenységek– Promóció– Piackutatás– Termék-

pozícionálás– Értékesítési

folyamatmenedzsmentje

– Vevôigényekgyûjtése,visszajelzése

4. ábra: A logisztikai tevékenységek kapcsolata a termeléssel és az értékesítéssel


A logisztikai rendszer

1/3.2 A logisztikai rendszer

A cégen belüli logisztikai rendszer kettôs felépítésû. Egyrészt avállalati belsô gazdasági tevékenységbôl, másrészt a külsô, avevôk és szállítók igényeit a legjobban tükrözô területekbôl áll.

Ahogy az alábbi ábrán is látható, három fô szakaszra bontható,úgymint beszerzés, termelés-kiszolgálás és értékesítés.

A beszerzés a vállalat részére szükséges anyagok külsô forrásbóltörténô biztosítása, a termelés-kiszolgálás a különbözô termelés-közi készletekkel való gazdálkodás, az értékesítés pedig a leg-közvetlenebb kapcsolat megvalósítását jelenti a fogyasztóval.

3 szakasz


Szál

lítók

Vevô

k

Vállalat

Beszerzés Termelés Értékesítés

Készlet-menedzsment

Anyag- ésalkatrész-

készlet

Félkész-termék-készlet

Késztermék-készlet

Anyagifolyamatok

menedzsmentje

Beszállítás,raktározás

Anyag-mozgatás,raktározás

Kiszállítás,raktározás

Információ-menedzsment

Kínálatme-nedzsment,

szállító-nyilván-tartás

Termelésiprogram és

folyamatnyilvántartás

Keresletme-nedzsment,vevônyilván-

tartás

5. ábra: A logisztikai rendszer szerkezete



A fenti ábrából látható, hogy mennyi egymásra épülô és egy-mással párhuzamos tevékenység elvégzése kell ahhoz, hogy avállalati logisztikai rendszer hatékonyan mûködhessen.

A vállalati logisztikai rendszer akkor mûködik a leghatéko-nyabban, ha egyes szintjei megfelelô módon vannak egymásalá- és fölérendelve, és az egyes szinteken dolgozó emberektökéletesen tisztában vannak azzal, mit is kell csinálniuk, miaz ô szakterületük. A vállalati logisztikai rendszer irányításiszintjei piramisszerûen épülnek föl.

A logisztikai rendszer irányítási szintjei a következôk:

Stratégiai szint: – a vállalat vezetésének a kompetenciája.

Fôbb tevékenységei:

• A logisztika területén meghatározza a távlati célkitûzése-ket (logisztikai tervet), illeszkedve a vállalat stratégiai cél-jaihoz.

• Tervezi és fejleszti a logisztikai rendszert.• Kialakítja a logisztikai szervezetet.• Megválasztja a telephelyet.• Logisztikai kontrolling tevékenységet végez.

Piramis

2

STRATÉGIAI SZINT

TAKTIKAI SZINT

OPERATÍV SZINT

6. ábra: A vállalati logisztikai rendszer irányítási szintjei



Taktikai szint: – a középvezetés kompetenciája, és itt történika kitûzött célok megvalósítása.

Három fô tevékenységi területe van:

• Beszerzési logisztika: – tervezi a beszerzési megrendeléseket,– megszervezi a beszállításokat,– készletgazdálkodást végez.

• Gyártási logisztika:– tervezi a gyártás anyagellátását,– tervezi a gyártásközi anyagáramlást,– gazdálkodik a gyártás közbeni készletekkel.

• Értékesítési logisztika: – szervezi a kiszállítást,– szervezi az értékesítési megrendeléseket,– végzi a készáru raktár készletgazdálkodását,

• – tervezi a hulladékgyûjtést, veszélyes hulladék elhelyezését.

Operatív szint: – a végrehajtás irányítóinak és ellenôrzôinekkompetenciája, ezen a szinten történik a végrehajtás szervezése.

Három fô tevékenységi területe van az alábbi feladatokkal:

• Beszerzési logisztika:– árubeszállítás,– áruátvétel,– kirakodás,– alapanyag tárolás,– ki- és berakodás.

• Gyártási logisztika: – üzemrészek és munkahelyek közötti anyagmozgatás, tárolás,– munkahelyek anyagkezelése.

• Értékesítési logisztika:– készlettárolás,– komissiózás,– csomagolás,– kiszállítás,– hulladékkezelés.

Természetesen a logisztikai menedzsment módszerek haté-konyságát nagymértékben befolyásolja a rendszer egyes szint-jei közötti optimális kapcsolódás – aminek persze negatív




irányban az ellenkezôje is igaz -, ezért mindig arra kell töre-kedni, hogy e fenti három szint egységesen, és a lehetô legop-timálisabban legyen kezelve.

A vállalati logisztikai rendszer az anyagi áramlások és kész-letek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányításistruktúrák rendszere.

Elsôként tekintsük meg, hogy fenti megfogalmazásban mit isjelent az anyagi áramlások kifejezés, majd pedig térjünk ki an-nak vállalati rendszerben való mûködési módjaira, azaz a vál-lalat logisztikai szervezet felépítésére.

4



1/3.2.1 A push- és a pull-rendszer

Ahhoz, hogy elôállítsunk egy terméket mindenki számára egy-értelmû, hogy bizonyos logisztikai folyamatok közremûködé-se szükségeltetik.

A logisztikai rendszerek folyamatai pedig alapvetôen kétirá-nyúak. Egyrészt a kínálattól a kereslet felé haladhatnak, más-részt pedig a piaci igényektôl, tehát a kereslettôl az elôállításirányába, azaz visszafelé.

Elôbbi esetben, vagyis amikor az anyagáramlás iránya az elsôd-leges és megkeressük a legyártott termékek fogyasztóit az ún.push-rendszerrôl, utóbbi esetben, amikor valós, pontosan is-mert vevôi igények szerint termelünk, az ún. pull-rendszerrôlbeszélünk.

Meghatározás


Kínálat Készlet Kereslet

Rendelés

Anyagáramlási dominancia (push-rendszer)

Információáramlási dominancia (pull-rendszer)

7. ábra: A push- és a pull-rendszer folyamatai



1/3.2.2 A vállalati logisztikai szervezet felépítése

Az egyes vállalatok nemcsak a tevékenységük módjában, vagyaz alkalmazott technológiában különböznek egymástól, de nagy-fokú eltérések lehetnek a mûködési hatékonyságukat leginkábbbefolyásoló szervezeti felépítésük terén is. A szervezeti formákalapvetôen az elsôdleges munkamegosztás kialakításakor alkal-mazott elvekben, míg a munkamegosztás a funkcionális tárgyi,vagy regionális elv szerint alakítható ki a leghatékonyabban.A következôkben néhány, napjainkban is sikerrel alkalmazottszervezeti felépítést mutatunk be.

1. A funkcionális szervezet

Ebben az esetben a logisztikai tevékenységek szétszórtan he-lyezkednek el az egyes szervezeti egységek között, azaz más-más érdekeltséggel tevékenykedô igazgató alá tartoznak (lásdaz ábrát). A logisztikai feladatok ebben a rendszerben alacso-nyabb (pl. osztályvezetôi) szinten jelennek meg. Célszerû len-ne egy integrált rendszer létrehozása, melyben egy, a többifunkcionális egységtôl független logisztikai igazgató alá von-juk össze mindezeket a szervezeti egységeket és funkcióikat.

Ebben az esetben a cég megfelelô mûködését nehezíti az egyesvezetôk közötti hatalmi harc és eltérô logisztikai érdekeltség,ajánlatos lenne a logisztikai funkciókat magasabb szintreemelni, az egyes funkciók összevonásával.

Munkamegosztás

6

Ügyvezetés

ÜzemegységekTermelésiigazgató

Gazdaságiigazgató

Kereskedelmiigazgató

8. ábra: Funkcionális szervezet önálló logisztikai funkciónélkül



2. A közbensô szervezeti forma

Amennyiben az elôbbi helyzetnél a vevôk szempontjából is lé-nyegesen kedvezôbb, hatékonyabb szervezetrôl beszélünk, ak-kor meg kell említenünk a részlegesen centralizált (központo-sított) funkcionális szervezeti egységet.

Ennél a szervezeti felépítésnél egy, az elôzônél integráltabb,magasabb hierarchiát tükrözô, önállóbb szervezeti egység mû-ködik, ahol az értékesítési igazgatónak most már megvan a lehe-tôsége, hogy a logisztikai alrendszerek között mind az erôforrás-ok, mind pedig a költségoptimalizálás terén jelentôs változtatá-sokat végezzen.

3. Az integrált logisztikai szervezet

Lényege, hogy az összvállalati logisztikai érdeket legjobbanképviselô, a teljes logisztikai rendszer költség- és minôségop-timalizálását leginkább lehetôvé tevô szervezeti egységet mû-ködteti.


Ügyvezetés

Gazdasági ig. Termelési ig.

– termeléstervezésés ütemezés

– stb.

(Értékesítési)logisztikai ig.

– megrendelések kezelése– késztermék-– készletekkel való

gazdálkodás– kiszállítás– számlázás

Kereskedelmi ig.

Integráltanyaggazdálkodás

– anyagszükséglet– tervezés– beszerzés– alapanyag-készletekkel

való gazdálkodás

9. ábra: Funkcionális szervezet részlegesen centralizált logisztikával



Ebben az esetben az összes logisztikai tevékenységet egyetlen,önálló igazgatói szintû szervezeti egységben, azaz a vállalatihierarchia legmagasabb szintjén kezelik. Elmondható, hogy azígy kialakított szervezeti struktúra már önmagában is jelentôsmûködésjavulást eredményez.

A logisztikai igazgató mindamellett egyenrangú partnerkéntlép fel az összvállalati logisztikai érdekek érvényesítésébenmás vállalati területek igazgatóival való tárgyalások során.

4. A divizionális szervezet

Az elôzôekben elsôsorban a kis és közepes nagyságú vállalatoklogisztikai rendszerét mûködtetô funkcionális szervezeti felépí-tésrôl beszéltünk. Ami viszont a globális és hazai nagyválla-latok, multinacionális cégek szervezeti felépítését jellemzi, aznem más, mint a divizionális mûködtetés. Ebben a szervezetbena munkamegosztás lehet tárgyi, vagy regionális elvû, azaz:

• Termékek;• Vevôk;• Piaci régiók szerinti.

Általánosan elmondható, hogy divizionális szervezet akkoralakítható ki eredményesen, ha a vállalat széles termékskálá-val és heterogén termékcsaládokkal rendelkezik, ugyanis csakekkor célszerû különbözô módon kezelni az egyes termékeket,vevôket, esetleg piaci régiókat.

8

Logisztikaiszolgáltatások

Ügyvezetés

Gazdaságiigazgató

Termelésiigazgató

Logisztikaiigazgató

Kereskedelmiigazgató

Logisztikaierôforrás-tervezés

A logisztikairendszer

mûködtetése

10. ábra: Funkcionális szervezet önálló, integrált logisztikai funkcióval



Az önálló logisztikai egység szervezetben való elhelyezéséreez esetben több lehetôség is adódik, mivel divizionális szerve-zetnél az elvégzendô feladatokat kétféle módon kezelhetjük.Léteznek ún. központi feladatok, amelyek ellátása az egészvállalat szintjén indokolt, azonban vannak olyan feladatok is,amelyek csak az egyes divíziók szintjén jelennek meg és azokhatáskörébe tartoznak. Ennek megfelelôen a logisztika megje-lenhet centralizált (központosított) funkcióként, illetve azegyes divíziók szintjén, decentralizált formában is.

Abban az esetben érdemes a logisztikát központi funkciókéntkialakítani, ha a vállalat termékei/vevôi/régiói logisztikaiszempontból kevésbé különböznek egymástól, illetve ha rela-tíve alacsonyabb a divíziók jövedelmezôsége. Alkalmazásá-nak fô elônye, hogy elkerüli a fölösleges párhuzamosságokat,melynek révén jelentôs költségmegtakarítást lehet elérni. Ez-zel szemben kevésbé veszi figyelembe az egyes divíziók sok-szor egymástól eltérô logisztikai sajátosságait.

Több lehetôség

Költség-megtakarítás


Vállalatvezetés

Központiszemélyzetiés szociális

irányítás

Központiigazgatás,

jog,ellenôrzés

KözpontiK + F

Központipénzügyek,kontrolling

Központilogisztika

Központimarketing

Szolgáltatószervezetek

Konzerv divízió Gyümölcslé divízió Édesség divízió

Divízióvezetô

Gyártmány- ésgyártásfejlesztés Termelés

Marketing,értékesítés

Munkaerô- ésbérgazdálkodás

Gyáregységekvagy üzemek

Gyáregységekvagy üzemek Gyár Gyár

11. ábra: Divizionális szervezet központi logisztikai funkcióval



A logisztikai funkciót akkor célszerû divíziónként külön tele-píteni, amikor a vállalat logisztikai szempontból erôsen hete-rogén termékskálával rendelkezik, illetve az egyes termékcso-portok piaci feltételei lényegesen eltérôek.

További feltételként jelenik meg, hogy az egyes divízióknak elkell érniük egy ún. kritikus tömeget, magyarán elég jövedel-met kell termelniük ahhoz, hogy önállóan is fenn tudják tarta-ni az elég nagy kiadással járó logisztikai rendszerüket.

Ennek a szervezeti megoldásnak az az elônye, hogy megfele-lôen lehet kezelni a különbözô divíziók eltérô specialitásait, azegyes piacok más-más vevôi igényeit.

Elsôsorban a nagy multinacionális vállalatok mûködnek ennekmegfelelôen, hogy az egyes, egymástól földrajzilag is elkülö-nült divízióival ki tudják aknázni a piaci területeket.

Multinacionális vállalatok

10

Vállalatvezetés

Központiszemélyzetiés szociális

irányítás

Központiigazgatás,

jog,ellenôrzés

KözpontiK + F

Központipénzügyek,kontrolling

Stratégiaitervezés

Központimarketing

Szolgáltatószervezetek

Konzerv divízió Gyümölcslé divízió Édesség divízió

Divízióvezetô

Gyártmány- ésgyártásfejlesztés Termelés

Marketing,értékesítés

Logisztika

Gyáregységekvagy üzemek

Gyáregységekvagy üzemek Gyár Gyár

12. ábra: Divizionális szervezet divíziónként kialakított logisztikai egységgel



5. A mátrixszervezet

A mátrixszervezetben a logisztikai döntéseket az adott logisz-tikai funkció vezetôje és a döntésben érintett régió vezetôjeközösen hozza meg, és természetesen a felelôsséget is közösenvállalják. Az, hogy a logisztika külön funkcióként jelenik meg,ebben az esetben azt jelenti, hogy minden egyes régió kialakítegy logisztikai szervezetet, azaz például egy magyarországi le-ányvállalat logisztikai vezetôje egyszerre tartozik beszámolniaz anyavállalat logisztikai központjának és a kelet-európai ré-gió vezetôjének.

E megoldás alkalmazásának elônye a magas fokú rugalmas-ság, ugyanis a megszületô döntésekben nemcsak egyoldalú(funkcionális vagy regionális) érdekeket vesznek figyelembe,hanem feloldják a döntésekbôl adódó konfliktusokat is.

A mátrixszervezetben általában alacsony fokú a szabályozott-ság, ami azt jelenti, hogy a vezetôknek nincs a „szájukba rág-va” mit is tegyenek, a megoldások a közös viták során alakul-nak ki. Nagy elônye e szervezeti megoldásnak, hogy megálljaa helyét napjaink dinamikusan változó környezetében. Azon-ban figyelembe kell vennünk, hogy ilyen szervezetben csakegymással jól kommunikáló és kooperáló, illetve konfliktustû-rô dolgozók tudnak eredményesen együttmûködni.

Rugalmasság


Központi vállalatvezetés

LogisztikaKereskedelemTermelés-irányítás

Fejlesztés

A országcsoport

B országcsoport

C országcsoport

13. ábra: A mátrixszervezet



7. A szervezeti és a logisztikai funkciók integrálása

A logisztika a vállalati mûködés területein fôleg a készletekáramoltatásával, stratégiai elhelyezésével foglalkozik. A glo-bálisan tevékenykedô cégek azonban mára felismerték, hogyaz eddig egymástól elkülönülten kezelt termékfeldolgozást,raktározást, szállítást és információáramlást összehangolt, le-hetôleg nemzetközi tervezéssel kell optimalizálni. Ugyaniscsak így tárhatók fel a korszerû készletgazdálkodási koncep-ciókban és adattovábbítási technológiákban rejlô racionalizá-lási lehetôségek. Új, rugalmas stratégiájukban a termelôk fi-gyelmüket egyre inkább a készletfelhalmozás csökkentésérefordítják. Ezt pedig a szervezeti mûködési funkciók logisztikaiintegrálásával érik el. Az új funkció sikeres kialakítása nemnélkülözheti a felsô vezetés elkötelezettségét, illetve másfunkciókkal való megfelelô kapcsolat létrehozását sem.

Integrálás

12

LOGISZTIKA

Mûködési funkciók Beszerzés Termelés Elosztás

Szolgáltatás

Szállítás

Készletek

Anyagi tervezésés ellenôrzés

Információ éskommunikációs rendszer

Adminisztráció ésirányítás Anyagáramlás

Szervezetifunkciók

14. ábra: A szervezeti és a logisztikai funkciók integrálása



1/3.2.3 A logisztikai vevôkiszolgálás

Napjainkban szinte minden a vevôk igényeinek legmegfele-lôbb módon történô kielégítésérôl, a látens (azaz még csak apotenciális vevôk tudatalattijában megjelenô) igények „eltalá-lásáról”, ezzel együtt pedig a várható profit maximalizálásárólszól. Ebben segít a logisztikai vevôkiszolgálás.

A vevôkiszolgálás olyan eszköz, mellyel a vállalatok megkí-sérlik megkülönböztetni termékeiket, megtartani vásárlóikat,növelni a forgalmukat, és emelni profitjukat. Fô elemei a kö-vetkezôk:

• a termék ára,• a termék minôsége,• a termékhez kapcsolódó szolgáltatások.

Ez utóbbi azért is lényeges mert ma már elsôsorban nem egyterméket, hanem az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat adjákel a cégek, és ezáltal próbálják magukhoz láncolni, hûségessétenni ügyfeleiket.

Ahhoz viszont, hogy ez megtörténjen, a cégeknek pontosan is-merniük kell vevôik igényeit, amelyhez lényeges tudni avevôkiszogálás alábbi elemeit.

Vevôk igényei




14

A vevôkiszolgálás elemei Az elemek értelmezése, mutatószámok

Vásárlást megelôzô elemek

1. A vevôkiszolgálási politika Ezt a vevô számára elôzetesen hozzáférhetôvé kell tennünk. kidolgozása

2. Hiánycikkek aránya A készlethiány szintje a termék elérhetôségének mérôszáma (nem teljesített megrendelések).

3. A szervezeti felépítés Jól kell szolgálnia a fenti politika sikeres megvalósítását, meg kellkönnyítenie az e politika megvalósításához tartozó funkciók közöttikommunikációt és kooperációt.

4. A rendszer rugalmassága Az értékesítési csatornában elôre nem tervezhetô eseményekre valóhatékony reagálás miatt szükséges.

5. Vásárlói tájékoztatók Ezek megismertetik a vásárlót a készletezési, a rendelési és a szervezése szállítási rendszereink mûködésével.

Vásárláshoz kapcsolódó elemek

1. Megrendelési információ- Például a leltári helyzet, a megrendelés helyzete, a várhatóképesség, a vevô gyors és berakodási és kézbesítési idôk vagy az elmaradt rendelések pontos tájékoztatása helyzete stb. Az elmaradt teljesítések száma és a hozzájuk

kapcsolódó rendelési ciklus ideje.

2. A megrendelési ciklusidô Célszerû a ciklus egyes elemeinek, a megrendelési kommunikációnak, (a vevô rendelésfeladásától a rendelés feldolgozásának, a termékek kigyûjtésének, becsomagolá- az áru kiszállításáig). sának és a kiszállítás/kézbesítésnek a vizsgálata. Mivel a vásárlókat

fôként a teljes rendelési ciklusidô érdekli, fontos minden egyes komponenst egyenként ellenôrizni és irányítani, hogy meg lehessenhatározni a hiányosságok okát.

3. A szállítások gyorsítása, A meggyorsított szállítmányok azok, amelyeket különleges módon egyes vásárlói szegmensek kezelnek, hogy lerövidítsék a megrendelési ciklust. Bár ezek költségei kiemelése jelentôsen meghaladják az átlagos szállítmányok költségeit, egy

vásárló elvesztésébôl adódó költségek még ennél is magasabbak lennének. A vállalkozásnak el kell döntenie, hogy mely vásárlókat érdemes e tekintetben elônyben részesítenie. Feltehetôen az ilyen üzletpolitika azon alapulna, hogy mekkora azoknak a vevôknek a száma, akik befolyásolni tudják a gyártó jövedelmezôségét.

4. A rendszer pontossága A rendszerben elkövetett hibák – a rendelt mennyiségre, a rendelt árura vagy a számlázásra vonatkozóan – mind a gyártónak, mind a vevônek költségesek lehetnek. A hibákat a rendszer által kezelt megrendelések százalékában kellene rögzíteni.



A vevôkiszolgálás elemzése kiemelten fontos, mert a felmé-rések szerint a szolgáltatás:

• befolyásolja a vevôk rendszeres vásárlásait,• kritikus szerepet játszik a vevôkör fenntartásában,• átlagosan kb. hatszor annyiba kerül egy új vevô megnyerése,

mint egy már meglévô megtartása.


A vevôkiszolgálás elemei Az elemek értelmezése, mutatószámok

5. A megrendelési kényelem A problémák a nem megfelelô rendelési ûrlap, a nem egyértelmû szakkifejezések alkalmazásából adódhatnak. Megfelelô mérôszámlehet a hibák száma a megrendelések százalékában.

6. Termékhelyettesítés Ha a rendelt árut ugyanolyan áruval, de más méretben vagy egymásik áruval kicserélik, amelynek teljesítménye legalább olyan jó.

Vásárlást követô elemek

1. Beállítás, jótállás, Ezen elemeket hasonló módon kell értékelni, mint a vásárláshoz módosítások, javítások, kapcsolódó elemeket. alkatrészek

2. Termékkövetés A termékkövetés is szükséges komponense a vevôkiszolgálásnak.A termékkövetés által azonosíthatók a hibás termékek felhasználói.

3. Vásárlói követelések, A logisztikai rendszereket általában arra tervezik, hogy az árut egy panaszok és visszatérítések irányba, a vásárló felé mozgassák.

Szinte minden gyártóhoz küldenek vissza terméket, és ezeknek az árucikkeknek a nem rutinszerû kezelése a drága. Az üzletpolitikánakmeg kell határoznia a vásárlói követelések, panaszok és visszatéríté-sek kezelésének módját. A cégnek adatbázist kell fenntartania a követelésekrôl, panaszokról és visszatérítésekrôl, hogy informálnitudja például a törzsvevôket a termékfejlesztésrôl, a marketingrôl, a logisztikáról és más vállalati funkciókról.

2. táblázat: A vevôkiszolgálás elemei



A vevôkiszolgálás minôségében tükrözôdik a vállalat egészlogisztikai rendszerének hatékonysága, valamint az áruel-juttatáshoz kapcsolódó logisztikai szolgáltatások ára és mi-nôsége is!

A vevôkiszolgálási szint mérése azért nehéz, mert:

• pénzügyi mutatókat itt nem használhatunk,• nehéz meghatározni, hogy mit mérjünk és hogyan,• leginkább külsô információkat kell megszereznünk.

Vigyáznunk kell, nehogy a vevôi igények alá, esetleg fölétervezzünk!

A vevôk partnereink maradnak, ha a „kapcsolat észlelt értéke”számukra nagyobb, mint a „kapcsolat teljes költsége”.Tehát a vevôi érték akkor képzôdik, ha a vevô hasznosságér-zete meghaladja a tulajdonlás teljes költségét.

VEVÔI ÉRTÉK = RELATÍV ÉSZLELT HASZON

A BIRTOKLÁS RELATÍV KÖLTSÉGE

Példa a vevôi érték változására:

Az amerikai Philip Morris, a Marlboro cigaretták gyártója mára nyolcvanas években is jelentôs részesedést szerzett az ameri-kai piacon. A cég az inflációnak megfelelô ütemben automati-kusan emelte cigarettái árát. A nyolcvanas években az árak át-lagosan évi 9,6%-kal emelkedtek, miközben a cég piaci része-sedése az 1989-es 26,3-ról 1993-ra 22,2%-ra esett vissza (azaz4 év alatt 4,1%-kal csökkent). Ezzel párhuzamosan az ún. „noname” cigaretták piaci részesedése 30% fölé kúszott.

Végül is 1993 áprilisában a Philip Morris arra kényszerült, hogymintegy 20%-kal – dobozonként 40 penny-vel – csökkentse atermékek árát. Ezzel a lépéssel a Marlboro visszanyerte régi pia-ci részesedését.

A Marlboro-sztori tanulsága, hogy bármely cégnek tisztábankell lennie azzal, hogy vevôi hogyan értékelik a megvételre kí-nált terméket.

Példa

16



Mint a fenti példából is kiderül, a vevôkiszolgálási szintekmeghatározására érdemes idôt és pénzt fordítani, ugyanishosszú távon csak így lehetünk eredményesek.

A vevôkiszolgálás átfogja:

• A szállítási szolgáltatást,• A fizetési feltételeket,• A garanciális szolgáltatásokat,• Az alkatrész-utánpótlást,• A vevôszolgálatot.

Vevôkiszolgálási szintek, mutatószámok, normák

Elsô lépésben azt kell meghatároznunk, mely elemeket szük-séges – saját vállalatunkra vagy termékünkre vonatkozóan –mérnünk.

Amint meghatároztuk, hogy a vevôkiszolgálás mely elemei afontosak, ki kell dolgoznunk a teljesítmény-normákat, illetveezekre vonatkozóan egy-egy skálát (szolgáltatási színvonal-mutatókat) kell felállítanunk, hogy megteremtsük a mérés le-hetôségét.

A mérések elvégzése elôtt célszerû meggyôzni a vásárlókat isarról, hogy a szolgáltatás mérése és ellenôrzése javítani fogja ajövôbeli szolgáltatást.

A szolgáltatás színvonalának mérésére szolgáló eszközök kö-zül azokat kell alkalmaznunk, amelyeket a saját vevôink fon-tosnak tartanak. Ilyenek például:

• a készletbôl való beszerezhetôség,• a kézbesítési határidôk,• a rendelések nyomon követésének lehetôsége (pl. DHL),• a még nem teljesített rendelések helyzete stb.

Sok vevôkiszolgálási felmérés azt mutatja, hogy a vevôk más-képp értelmezik a szolgáltatást, mint a szállítók, és alacso-nyabb szintû, de megbízhatóbb szolgáltatással gyakran elége-dettebbek lennének, mint a jelenlegivel (pl. a gyorsaság helyetta pontosság).

Elemek

Normák




A vevôkiszolgálás legfôbb gyakorlati tanulságai tehát:

• a domináns vevôkiszolgálási elemek logisztikai termé-szetûek;

• a késedelmes szállítás a leggyakoribb szolgáltatási panasz,és a kézbesítés sebessége a legfontosabb szolgáltatási elem;

• a szolgáltatás nem teljesítésének elsôdleges büntetése a je-lentôsen csökkenô rendszeres vevôkör;

• nehéz meghatározni a logisztikai vevôkiszolgálás forga-lomra gyakorolt hatását.

Vevôkiszolgálási teljesítménymutatók

A logisztikai teljesítmények mérése

A teljesítményeket pénzbeli és naturális teljesítménymutatóksegítségével értékelhetjük.

A megfelelô mérési rendszer fontosságát természetesen nem-csak a logisztika, hanem az összes vállalati funkció igényli.

Ha például a gyártási ütemterv rossz számokon alapszik és fel-borul, az magával borítja a logisztikai tervet is.

Ha a raktári készletek adatai rossz számokon alapulnak, abbanaz esetben teljesen felboríthatják a gyártás menetét stb.

A naturális szolgáltatási színvonalmutatók

Az áramlási folyamathoz kapcsolódó mutatószámrendszereket akülönbözô logisztikai alrendszerekhez kötve csoportosíthatjuk.

E szerint beszélhetünk a szállításhoz, készletezéshez, a táro-láshoz, a disztribúcióhoz stb. kapcsolódó mutatószámokról.

A megrendelési ciklushoz kapcsolódó szolgáltatási színvo-nalmutatók magukban foglalják az elosztási oldalon megjelenômarketinglogisztikai követelményeket és a szolgáltatás kompo-nenseit, melyek hatással vannak a logisztikai teljesítményre:

• a szállítási idôt (gyorsaság, pontosság, gyakoriság),• a szállítás megbízhatóságát, minôségét,

18



• a kiszállítási készenlétet,• a szállítás rugalmasságát.

A megrendelési ciklushoz kapcsolódó szolgáltatás döntô ha-tást gyakorol a vevôkiszolgálás minôségére, és a teljes vállala-ti logisztikai rendszer jellemzôit közvetíti a vevô felé.

A rendelési ciklusidô a megrendelés és a tényleges leszállításközött eltelt idôvel írható le. Ezt befolyásolja a megrendelésekfeladásától a cégünkhöz közvetített információ átfutási ideje, akiszállításra való elôkészítés, illetve az áru eljuttatásának idejea készletezési ponttól a vásárlóig.

Az átlagos kiszolgálási idô: a kiszolgálás idôtartamát napok-ban meghatározva a következô módon mérhetô:

A hibás teljesítések száma: a kiszolgálás minôségét a kifogásnélkül leszállított termékek mennyisége határozza meg. Azalábbi minôségi mutatóval mérhetô, hogy mekkora volt a hi-bás teljesítések aránya:




A kiszolgálás megbízhatósága: azt jelenti, hogy a vállalat mi-lyen mértékben tartja a szerzôdésben megadott határidôt.

A rugalmasság: a megrendelésekre vonatkozó utólagos, a ve-vôkívánságnak megfelelôen megvalósított változtatások szá-mától függ.

A változtatás vonatkozhat a mennyiségre és a határidôre.

A rugalmassági mutató a következô:

A készenlét a vállalatnak azt a képességét jelzi, hogy milyenmértékben képes az elôre nem jelzett igények azonnali teljesí-tésére. Ezek arányát az összes teljesítéshez kell viszonyítanunk.

20



1/3.2.4 A rendelési ciklus

Azt szokták mondani, hogy a rendelés-feldolgozási rendszer alogisztikai rendszer „idegközpontja”. A vevôi rendelések fel-dolgozása az ehhez kapcsolódó információ- és anyagáramlásbiztosítása közvetlen hatással van az egész logisztikai rendszerköltségeire és hatékonyságára, éppen ezért fontos, hogy opti-málisan mûködtessük.

A vevôi rendelés magába foglalja mindazt az idôt, ami a ren-delés feladásától az áru átvételéig és a vásárló raktárában törté-nô elhelyezéséig eltelik.

A hazai vállalkozások esetében ez az a terület, amely napja-inkban különösen kedvezô lehetôségeket nyújt a logisztikaiteljesítmény javítására.

Rendelés-feldolgozásnak nevezzük a vevô megrendelése (avételi megbízás vagy a szolgáltatás kérése), valamint a megren-delésben meghatározott termékek/szolgáltatások vevôk általiátvétele között eltelt átfutási idôt és tevékenységi láncolatot.

A rendelési ciklus a következô elemekbôl áll:

1.) A rendelés elôkészítése és feladása (a vevô részérôl),2.) A rendelés megérkezése és belépése a rendszerbe,3.) A rendelés információs feldolgozása,4.) Komissiózás (árukigyûjtés) és csomagolás a raktárban,5.) Címkézés, információkkal való ellátás,6.) Szállításra való elôkészítés,7.) Kiszállítás, vevônek történô átadás.

Központ




22

Vevô feladja a rendelést Vevô fogadja a terméket A rendelési tétel kiszállítása

Rendeléstovábbítás

Rendelés-beérkezés

Készlet-ellenôrzés

Fizetéskészségellenôrzése

Termelésütemezése

Külsô rendelés

Készletek +információgyûjtése

Gyártás

Számlázás

Rendelés-feldolgozás

Kísérôdokumentációk

Raktárikigyûjtés

Szállítás-ütemezés

VEVÔElárusító boltok

GYÁRRendelés feldolgozása,

összeállításaa készletekbôl, vagy legyártása,

ha nincs készlet

RAKTÁRRendelés-feldolgozás és -összeállítás

Vevôi rendelések átküldése

Rendelés kézbesítése

Expressz rendelés-kézbesítés

15. ábra: A vevôi rendelési ciklus szemléltetése

16. ábra: A rendelés-feldolgozás folyamata


Tudáspróba

1/3.3 Tudáspróba

1Megrendelési kód: ?????????

Igaz Hamis

A logisztikai vevôkiszolgálás magába foglalja a szállítási szolgáltatást is. x

A készenlét tulajdonképpen a vállalat rugalmasságát jelenti, hogy x mennyire tud alkalmazkodni az utólagos vevôi megrendelésekhez.

Amikor pontosan ismerjük a vevôi igényeket, akkor ún. pull-rendszerrôl x beszélünk.

A logisztika ún. „interface”-tevékenysége a promóció. x

A központi funkcióval ellátott divizionális szervezet elônye, x hogy gyorsan tud reagálni az egyes piacok, egymástól eltérô vevôi igényeire.

A termékkövetés a vevôkiszolgálás egyik vásárláshoz kötôdô eleme. x

A kiszolgálás megbízhatósága azt mutatja meg, hogy a megrendelt x termékekbôl mennyi az, ami hibátlan, azaz megbízható minôségû.

Az anyagellátás csak a belsô vállalati folyamatokat támogatja. x

A taktikai szinten történik a logisztikai koncepciók fizikai megvalósítása, x ezért fokozott odafigyelést igényel a felsôvezetôk részérôl.

A vállalati logisztika fô területei átfogják a beszerzés a gyártás és az x értékesítés anyagi és információs folyamatait.

A vevôkiszolgálási szint meghatározásához elôször a pontos xteljesítménynormákat kell megterveznünk, csak ezt követheti az adott cégre jellemzô elemek kiválasztása.

A szervezeti és a logisztikai funkciók integrálása az egyik x leghatékonyabb vezetési eszköz a globálisan tevékenykedô vállalatok részére.


Tudáspróba

2

A logisztikai költségek – a logisztika felértékelôdésének okai 1/4.1

Bevezetés

1/4 A logisztikai költségek –a logisztika felértékelôdésének okai

1/4.1 Bevezetés

Ahhoz, hogy pontosan érthetôvé váljon, miért is olyan lénye-ges napjainkban a logisztikai szemléletmód érvényesülése avállalatok életében, elôször is arra kell rávilágítanunk, hogymelyek a fô okai annak, amiért elôtérbe került e tudományágvállalati alkalmazása.

Az üzleti élet szereplôi tisztában vannak vele, hogy manapság avállalatok versenyképessége döntô tényezôként jelenik megnemcsak a siker, de akár a cég talpon maradása szempontjából is.

Ha pedig a versenyképességet tekintjük, akkor nem vonatkoz-tathatunk el a termékre vagy adott esetben a szolgáltatásra vo-natkozó vállalati költségektôl sem. Ugyanazon piacon szerep-lô két cég közül az lehet a sikeresebb és jövedelmezôbb, ame-lyik ugyanazt a terméket kevesebb költséggel gyártja le, mint akonkurens és a vevôk részére minél rövidebb idô alatt képeseljuttatni azt. A költségek csökkentésének igénye tehát ebbôlaz indokból kifolyólag kerül napirendre, legyen szó akár mul-tinacionális, akár kis- vagy középvállalkozásról.

Bármilyen piaci területen végezze tevékenységét egy cég, tisz-tában kell lennie vele, hogy a vevôk annak a terméknek a meg-vásárlása mellett „szoktak” dönteni, amellyel komplexebb, ké-nyelmesebb és teljesebb körû kiszolgálást kapnak.

Tehát a termék minôsége önmagában már nem elegendô garan-cia a sikerre, arról is gondoskodni kell, hogy az adott áru amegfelelô idôben és megfelelô költségek mellett legyen ott,ahol arra (a vevônek) éppen szüksége van.

Persze könnyû ezt így leírni, de gazdaságunk néha kiszámítha-tatlan változása, a magas energiaárak és a még mindig jelentôs

Minôség


A logisztikai költségek – a logisztika felértékelôdésének okai1/4.1

Bevezetés

infláció mellett nem nehéz elképzelni micsoda „bûvészmutat-vány” szükséges a cégvezetés részérôl eme fenti cél eléréséhez.Ilyen környezetben elég nehéz teljesíteni a tulajdonosok üzletiterveiben szereplô és évrôl évre növekvô nyereségességi mu-tatókat méghozzá úgy, hogy a bevételek növekedése mellettlehetôleg csökkenjenek a költségeink.

A logisztika viszont olyan lehetôséget kínál a profit növelésé-re és a vállalati költségek csökkentésére, amellyel lehetôvé vá-lik a költségek minimalizálása és egyben a fogyasztók megelé-gedettségének biztosítása is.

Nyugat-Európai felmérések azt bizonyítják, hogy a logisztikaiköltségek egyszázalékos csökkentése révén a vállalati értéke-sítés nagyságrendje akár öt-hat százalékkal is növekedhet.

Tulajdonképpen az egész logisztikai rendszer vállalati alkal-mazásának célja a versenyképes kiszolgálási színvonal bizto-sítása az elérhetô legalacsonyabb költségek mellett.

Mivel a vállalat által nyújtott kiszolgálási színvonal közvetlenülhatással van a fogyasztói elégedettségre, a piaci részesedésre, ateljes logisztikai költségre, azaz végsô soron a jövedelmezôség-re, emiatt kiemelt szerepet játszik ennek költségvonzataira valófokozottabb odafigyelés is.

A Logisztikai Fejlesztési Központ 2004-ben Magyarországoneddig egyedülállónak számító felmérést végzett a „Figyelô TOP200” listájában szereplô legnagyobb árbevételû vállalatok lo-gisztikai mûködésérôl. A válaszadó cégek logisztikai költségeik-rôl is számot adtak a felmérés keretében, és a kiértékelt adatokalapján a válaszolók 74%-a azt állítja, hogy pontosan mérik és is-merik logisztikai költségeiket, és csak 9%-a mondja, hogy nemtartják ezeket nyilván. Továbbá a válaszadók 90%-a azt vallja,hogy egyformán fontos a logisztikai költségek és a kiszolgálásiszínvonal együttes mérése. Ez utóbbi pedig nem más, mint az ér-tékesített termékekhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások egyrésze, amelyet tulajdonképpen a logisztika „állít elô”.

A felmérés adataiból tehát az derül ki, hogy napjainkra a ma-gyarországi cégek is felismerték a logisztikai költségekre valóodafigyelést, mint a vevôk elérésében is szerepet játszó döntôtényezôt.

Profit növelése

Felmérés

2


Melyek a logisztikai költségek?

1/4.2 Melyek a logisztikai költségek?

Mindenek elôtt le kell szögezni, hogy a logisztikai költségek ajelenlegi vállalati számviteli rendszerben nincsenek elkülönítve.

A helyzet tulajdonképpen az, hogy a számviteli keretek ezekelkülönítésére csak korlátozottan alkalmasak, nemcsak ná-lunk, hanem még a logisztika területén élenjáró országok gya-korlatában is. Alapvetôen az okozza a nehézséget, hogy el kellkülöníteni az egyes logisztikai költségeket és a hozzájuk tarto-zó logisztikai teljesítményeket. A tisztánlátást pedig csak ne-hezíti, hogy országonként is más és más költségcsoportok alattszámolják el a logisztikai kiadásokat, tehát nincs egy egysé-ges, mindenki számára pontosan értelmezhetô iránymutatásarra nézve, hogy mely költségeket soroljunk a logisztikai költ-ségek közé.

Általánosan elmondható az is, hogy hiányzik a logisztikaiköltségek egyértelmû megkülönböztetése a termelési költsé-gektôl. Éppen ezért a vállalatok saját maguk fejlesztettek ki lo-gisztikai költségszámítási eljárásokat, és próbálták a logiszti-kai költségeket és teljesítményeket egymásnak megfeleltetni.

Egy európai felmérés szerint az iparban a logisztikai költsé-geknek a forgalom százalékában mért részaránya 2003-ban át-lagban 13,9% volt. A kereskedelemben pedig akár az összesköltség 30-36%-a körül mozog a logisztikai költségek nagy-ságrendje.

A legtöbb vállalati szintû költségfelmérés azt mutatja, hogy alogisztikai költségeken belül a szállítási költségek aránya alegnagyobb, ezt követik a készletekhez és a raktárakhoz tapa-dó költségek, végül az adminisztráció költségei következnek(3. táblázat).

Nem elkülönült

Felmérés




A legtöbb vállalat a logisztikai költségek közé tartozónakítélte az alábbi költségeket:

• A fuvarköltségeket (100%),• A vámokat (81%),• A csomagolási költségeket (93%),• A szállítmányozás költségét (78%),• A raktárbérleti költségeket (89%),• A raktári és szállítóberendezések amortizációját (85%).

Ma az európai vállalatoknál a következô költségcsoportok sze-rinti megkülönböztetéssel találkozhatunk (a jelzett % azt mu-tatja, hogy a megkérdezett vállalatok hány százaléka nevezteaz adott költségeket a logisztikai költségekhez tartozóknak):

1. Alapvetô logisztikai költségek

• Raktározási költségek (88%),• Üzemen kívüli szállítás költségei (84%),• Logisztikai menedzsment és irányítási költségek (75%),• Üzemen belüli szállítási költségek (67%).

2. Kiterjesztett logisztikai költségek

• Raktározás költségei (59%),• Csomagolás és komissiózás költségei (53%),• Tôkelekötés költségei (52%),• Belsô üzemi szállítási költségek (52%),

2

Logisztikai Részarány az Részarány költség árbevételben (%) a logisztikai-

költségekben (%)

Készletezés 4,4 26,9

Adminisztráció 1,7 17,4

Raktár 3,2 22,1

Szállítás 4,6 33,6

Összesen 13,9 100

3. táblázat: Logisztikai költségek Európában (2003)



• Tôkeköltségek és leírási költségek (48%),• A szerzôdés lebonyolítás költségei (43%),• A termékvisszahívás költségei (42%).

3. Logisztikai peremköltségek

• A logisztikai adatfeldolgozás költségei (59%),• A hibás termék eltávolításának költségei (30%),• A gyártástervezés és -irányítás költségei (18%),• Garanciális költségek (6%).




4


A teljesköltség-koncepció

1/4.3 A teljesköltség-koncepció

Minden esetben, amikor a vállalati logisztikai költségek kerül-nek szóba, fontos odafigyelni arra, hogy nem csak az egyes lo-gisztikai folyamatok költségeinek a csökkentése a lényeges,hanem a logisztikai összköltség csökkentését célszerû elérni.Ezt nevezi a szakirodalom az ún. teljesköltség-koncepciónak.

Például, ha úgy dönt egy cég, hogy a fogyasztók közelébe he-lyezi el késztermék raktárait (megyénként, mondjuk, egyet),ebben az esetben ugyan csökkenti a szállítási költségeit, vi-szont a készlettartási költségeit annyira megnöveli, hogy azösszes logisztikai ráfordítást tekintve rövid idô alatt jelentôsveszteséget termelhet. Ugyanígy, ha csak néhány elosztó rak-tárt telepít az országban, a készlettartási költségei csökkennek,azonban a megnövekedett távolságok miatt a szállítási költsé-gek ugrásszerûen megnövekednek, nem beszélve a vevôk el-pártolásából eredô esetleges rendelési mennyiség csökkenésé-rôl. Ha ugyanis a cég szállítási rugalmassága nem alkalmazko-dik a vevôi elvárásokhoz, akkor a vevôkiszolgálási szint csök-kenése miatt idôvel csökkenni fog az értékesített mennyiség is.

Az egyes logisztikai folyamatoknál az alábbi fôbb költségekmerülnek fel:

• A szállítási költségek: Mindazokat a költségeket tartal-mazzák, melyek egy termék szállítása során adódhatnak.Ilyenek például a termék belsô- ill. üzemen kívüli külsôanyagmozgatásának költségei, nagyságát befolyásolják avevôi kívánságok a fuvarozás módjára vonatkozóan, de azigénybevett értékesítési csatorna, vagy a fuvareszköz típu-sa szintén hatnak rá, és ugyanígy idetartoznak a munkavál-lalókkal kapcsolatos bér, ill. a fuvarozáshoz szükségesanyagráfordítások költségei is. Ahogy már említésre ke-rült, a legnagyobb logisztikai költségtényezôt jelentik.

• A raktározási költségek: Mindazokat a költségeket tartal-mazzák, melyek egy termék tárolásával kapcsolatosan fel-merülhetnek. Sok hazai vállalatnál nincsenek egyértelmûenelkülönítve a készlettartási költségektôl, ami azért is prob-lémát jelent, mivel ezek a költségek függetlenek a tárolt

Meghatározás

Példa

Fôbb költségek

Szállítás

Raktározás




készletek nagyságától, viszont függenek a raktári technoló-gia kialakításától, a raktárak számától, a raktárak tulajdonihelyzetétôl (saját vagy pedig bérelt raktárakban tárolja acég a termékeit), és az sem mindegy hány embert alkalmaz-nak e tevékenység elvégzésére. Saját vagy bérelt raktárakesetében a tárolással kapcsolatos költségek alapvetôen fix,azaz állandó jellegûek, hiszen a bérleti díjat havonta fizetnikell, mint ahogy a rezsiköltségeket és a munkavállalók bé-rét is. A raktározási költségek a logisztikai összköltségnekmintegy 5-10 százalékára tehetôk.

• A készlettartási költségek: Általánosan elmondható,hogy ezeket a költségeket lehet a legnehezebben mérni, ésmindazokat a költségeket sorolják ide, amelyek együtt vál-toznak a készletszinttel. Ezek pedig a következôk:– Tôkebefektetés költsége: azaz minden olyan vállalati ki-

adás, amely a legyártott termékkel kapcsolatban, tôkebe-fektetésként felmerül,

– Készletek járulékos költségei: ilyenek például a készle-tekhez köthetô biztosítási és járulékos adó költségek, ill.a termékdíj költségei,

– Készletek kockázati költségei: minden olyan költséget ide-tartozónak vélnek, amelyek az esetleges káreseménnyel,vagy lopással, dézsmálással kapcsolatban keletkeznek,

– Kapcsolódó raktározási költségek: a raktárak infrastruk-túrájának kialakításával és üzemeltetésével jelentkezôköltségek.

Nagyságuk szempontjából általában a második legfontosabbköltségtényezôt jelentik.

• A vevôkiszolgálási szint költségei: Mindazokat a költsé-geket tartalmazzák, melyek a vevôk elérésével kapcsolato-san keletkeznek. Ideértik mindazokat a marketing jelegûkiadásokat is, melyek a termék árában, az értékesítési csa-tornák és a reklám jellegének megválasztásában jelentkez-nek. Továbbá a termék minôségéhez és a termékhez kap-csolódó szolgáltatáshoz tartozó költségek is ide tartoznak.A vevôkiszolgálás szintje tulajdonképpen jól tükrözi egycég vevôkkel kapcsolatos bánásmódját és „tiszteletét”.Ugyanis a vevôi megelégedettség akkor alakul ki, ha a ki-szolgálás színvonala a vevô számára elfogadható, elvárá-sainak megfelelô. Mértékét nagymértékben befolyásolják

Készlettartás

Vevôkiszolgálás

2



a termék elérhetôségének, a megrendelés kényelmének, atermékkel vagy szolgáltatással szemben felmerülô kérdé-sek hatékony megválaszolásának kiadásai, azaz egyszóvalmindazok a költségtényezôk, amelyek a vevôk kötôdésétegy termékhez vagy szolgáltatáshoz hosszú idôn keresztülbiztosítják. Manapság pedig a vásárlás utáni szolgáltatásköltségei is nagy értéket képviselnek a cégek életében,gondoljunk csak a nap 24 órájában telefonon is elérhetôún. call-centerekre és kihelyezett szolgáltató központokra.Ugyan melyik cég tudna ma már eladni akár egyetlen egymobiltelefont is, a megfelelô szolgáltatások nélkül? Tehát eköltségtényezôk szerepe koránt sem elhanyagolható egyvállalat logisztikai rendszerének mûködtetésében, hiszen avevôk ragaszkodásának elérésében kiemelkedô szerepetjátszanak.

• Az adminisztrációs költségek: Mindazokat a költségekettartalmazzák, melyek egy termék rendelésének továbbítá-sához, a rendelések feldolgozásához elengedhetetlenülszükségesek, valamint a cégen belüli és kívüli adatkom-munikációban jelentkeznek. A jövôben egyre nagyobbarányt fognak képviselni ezek a költségek, hiszen a kom-munikációs eszközök és csatornák bôvülése követi a ter-mékválaszték bôvülését, és az integrált vállalatirányításiszoftverek a közepes és kisebb cégek körében történô meg-jelenése és elterjedése tovább növeli az ezekkel kapcsola-tos ráfordítások arányát.

• A sorozatnagyság költségei: Azokat a termék gyártásá-val, beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban fel-merülô költségeket értik alatta, melyek a tételnagysággalegyütt változnak. Tehát idetartoznak a gyártás-elôkészítés-sel és gyártással összefüggôen többek között az átállási,minôségellenôrzési, termelésleállítási, anyagkezelési, és akapacitás-kiesés miatti költségek.

A logisztikai költségekre való odafigyelés az összköltségcsökkentésével természetesen nem érhet véget és a feladatazért sem egyszerû, mert mint azt a 17. ábra is szemlélteti, bi-zonyos területeken való költségcsökkentés más területeken ép-pen költségnövekedéssel járhat.

Adminisztráció

Sorozatnagyság




Azaz, ha csökkentem a szállító gépparkom számát, akkor mi-vel kevesebb napi járatot tudok lebonyolítani, ezért növekednifognak a raktárkészleteim.

Amennyiben a csomagolás minôségén „spórolok”, akkor szá-molnom kell vele, hogy termékeim élettartamát veszélyezte-tem az esetlegesen szállítás közben fellépô sérülés és árukáro-sodás miatt.

Ha pedig a raktározási költségeimet kívánom csökkenteni, ak-kor értelemszerû, hogy az itt nyert összeg a gyártás folyama-tosságának biztosítása szempontjából okozhat többlet kiadáso-kat a jövôben.

Tehát arra kell terveznem minden esetben, hogy a ne csak azegyes logisztikai részterületek költségeit kísérjem figyelem-mel, hanem a végeredmény szempontjából sokkal fontosabbösszes logisztikai költségemet.

4

Az egyes területekköltségeinek csökkentése

adott esetben más területekenköltségnövekedést eredményezhet

ÖSS

ZKÖ

LTSÉ

G

Szállítás Raktárkészletek

Csomagolás Szállítási károsodások

Megbízás lebonyolítása Szállítás

Beszerzés Raktárkészletek

Ügyfélszolgálat Külsô raktár

Raktározás Gyártás

17. ábra: Konfliktusok a logisztikai költségek között


Logisztikai költségek a gyakorlatban

1/4.4 Logisztikai költségek a gyakorlatban

A bevezetésben már említésre került, hogy kevés olyan válla-lati terület van a profitnövelésre és a költségcsökkentésre, minta logisztika. Szó volt arról is, hogy felmérések szerint az egyesvállalatok mely felmerülô költségeket tekintik a logisztika te-rületéhez tartozóknak. Az alábbi ábrán viszont az látható, hogyaz üzleti gyakorlatban egy 100%-nak tekintett, 100 euró ár-bevételbôl kiindulva általánosan milyen kiadásokkal kell szá-molniuk a cégeknek.

Tehát, mint ahogy a 18. ábrából is kiolvasható, 100 euró ár-bevétel körülbelül 21%-át teszik ki a közvetlen logisztikai költ-ségek, ha pedig ehhez hozzászámítjuk a szintén ide tartozógyártási költségeket is, akkor már 69%-nál tartunk, ami nemcsekély és talán megmagyarázza a logisztikai költségekre valófokozott odafigyelés szükségességét is.

Az ábra jobb oldalán olvasható feliratok pedig azt jelentik,hogy a gyártás befejezése után a termék ún. formahasznossá-got, a piaccal, illetve a vevôvel való megismertetés után ún. tu-lajdonosi hasznosságot, a logisztika segítségével a tulajdonosá-hoz való eljuttatás után pedig ún. hely- és idôhasznosságot kap.


Nyereség

Logisztikai költségek

Marketingköltségek

Gyártási költségek

4 euró

21 euró

27 euró

48 euró

„Hely + idô” hasznosság

„Tulajdonosi” hasznosság

„Termék/forma”hasznosság

100

euró

árb

evét

elbô

l

18. ábra: A költségek felosztása az árbevétel tekintetében


Logisztikai költségek a gyakorlatban

Mivel a vevôi értékítéletet ez utóbbi „hasznosság”-tényezô be-folyásolja a leginkább, ezért törekedni kell az áru folyamatoshozzáférhetôségének biztosítására a legkisebb költségek mel-lett és ez az, ami miatt a logisztika napjaink vállalati alkalma-zása során mindinkább kiemelt szerepet kap.

2


A logisztika felértékelôdésének okai

1/4.5 A logisztika felértékelôdésének okai

Némi túlzással azt lehetne mondani, hogy Magyarország las-san egy hatalmas raktárbázishoz fog hasonlítani, annyi logisz-tikai központ épült az utóbbi évek során. Jelenleg 30 meghatá-rozó jelentôségû mûködik az ország területén, melyek folya-matosan bôvülnek, és büszkén mondhatjuk, hogy Közép- ésKelet-Európa legnagyobb logisztikai központja nálunk talál-ható és Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK)névre hallgat. Létrejötte nagyon jól példázza a logisztika hazailehetôségeit, hiszen a Soroksáron eddig átadott raktárak min-den négyzetmétere elkelt.

De miért is alakult így, és miért van az, hogy a jövôben a lo-gisztika elfogadottsága és hatása egyre inkább felértékelôdik,és hangsúlyos szerepet kap?

Azt lehet mondani, hogy az elmúlt évtizedekben két fô fejlô-dési tendencia volt megfigyelhetô a logisztikai tudomány te-rén. Ezek e következôk voltak:

1. Az ellátás-termelés-elosztás rendszerszemléletû kezelése

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a termékek életciklusa afejlett nyugati ipari országokban jelentôsen csökkent, azazúgyis mondhatnánk, hogy lerövidült az az idôtartam, amíg egytermékbôl nyereséget lehet „kihozni”, azt nyereségesen lehetértékesíteni. Például a mobiltelefónia területén viharos gyorsa-sággal jönnek ki a legújabb fejlesztések és ennek köszönhe-tôen e termékek élettartama 3-5 hónapra csökkent. De azelektronikai iparban vagy a gépjármûgyártásban is sokkal job-ban felgyorsultak az események a piaci verseny hatására és eza jövôben csak fokozódni fog.

A termelés átfutási idejének csökkentéséhez hozzájárul anagyfokú gépesítés és automatizálás, a rugalmas gyártási rend-szerek alkalmazása, a termelésirányítási rendszerek pedig,mint a kanban-módszer, az MRP (anyagszükséglet tervezés),vagy a JIT-elv (Éppen idôben vagy percre készen-elv) alkal-mazása a szervezés oldaláról segíthet a gyártási költségek


30 központ

2 tendencia

Meghatározás


A logisztika felértékelôdésének okai

csökkentésében, illetve a készletek lehetô legminimálisabbravaló csökkentésében.

2. Az áruszállítás logisztikai folyamatokba való integrálása

Lényege, hogy a közlekedés a hozzátartozó árufuvarozásimegoldásokkal és szolgáltatásokkal tér- és idôáthidaló szere-pet töltsön be és a termék lehetôleg egy egységes anyagáram-lási rendszeren keresztül jusson el a végfelhasználóhoz.

Tehát az áruszállítási folyamatok során ne keletkezzenek torló-dások és az alkalmazott szállítórendszerek mind a gyártó,mind pedig a megrendelô igényeihez rugalmasan alkalmaz-kodjanak. Tehát bármilyen változásra (legyen az idôbeli vagymennyiségi jellegû stb.) gyorsan tudjanak reagálni.

Meghatározás

2


Tudáspróba

1/4.6 Tudáspróba


Igaz Hamis

A logisztikai költségek egyértelmûen elkülöníthetôek a termeléssel x kapcsolatos kiadásoktól.

A termék legyártása után ún. hely- és idôhasznosságot kap. x

A sorozatnagyság költségei együtt változnak a tételnagysággal. x

A felmerülô raktározási költségek általában függetlenek az alkalmazott x raktári technológiától, viszont függenek a tôkelekötés költségeitôl.

A készlettartási költségek általában a termékdíj költségeit x is tartalmazzák.

Az alapvetô logisztikai költségek a raktározási költségeket is x magukba foglalják.


Tudáspróba

2

Az értékteremtési folyamat logisztikája 2/1

Tartalom

2 Az értékteremtésifolyamat logisztikája

2/1 Tartalom és mutatók

2/2 A beszerzés logisztikája 2/2.1 A beszerzési logisztika célja, feladata 2/2.2 A beszerzés kialakulása, története 2/2.3 A beszerzési koordináció 2/2.4 A beszállítói menedzsment 2/2.5 A beszerzési politika2/2.5.1 A beszerzési rendelés tartalmi elemei2/2.6 Tudáspróba

2/3 A termelés logisztikája 2/3.1 A termelési logisztika célja, feladata 2/3.2 „Make or buy” típusú döntések a termelésben 2/3.3 Az „outsourcing” 2/3.4 A termelési logisztika kialakulása2/3.4.1 Frederick Winslow Taylor és munkássága 2/3.5 A termeléstervezés alapjai 2/3.5.1 A termelési logisztikai stratégia 2/3.5.2 Termelésirányítási módok2/3.5.2.1 Az anyagszükséglet tervezés (MRP)2/3.5.2.2 A JIT (just in time/éppen idôben) rendszer2/3.5.2.3 A kanban-rendszer2/3.5.2.4 Az optimalizált termelési technológia2/3.6 Tudáspróba

2/4 Az értékesítés logisztikája 2/4.1 Az értékesítési logisztika célja, feladata 2/4.2 Az értékesítési hálózat 2/4.3 Az értékesítés és az elosztás mûködése 2/4.3.1 A szállítás2/3.2 A fuvarozási ágak2/4.3.2.1 Vasúti fuvarozás2/4.3.2.2 Közúti fuvarozás2/4.3.2.3 Vízi fuvarozás2/4.3.2.4 Légi fuvarozás2/4.3.2.5 Csôvezetékes fuvarozás


Az értékteremtési folyamat logisztikája2/1

Tartalom

2/4.3.2.6 A kombinált fuvarozás2/4.3.3 Árufuvarozási rendszerek, árueljuttatási

megoldások2/4.4 Tudáspróba

2

A beszerzés logisztikája 2/2.1

A beszerzési logisztika célja, feladata

2/2 A beszerzés logisztikája

2/2.1 A beszerzési logisztika célja,feladata

A beszerzési logisztikát a vállalati logisztikai folyamat elsô,integráns elemének tekintjük. Egy cég beszerzési stratégiájá-nak lényege, hogy fogyasztóorientáltan egy „integrált anyag-gazdálkodást” kell kialakítani.

A logisztika feladata a beszerzési oldalon, hogy a termelés igé-nyeinek megfelelôen készenlétbe helyezze a termeléshezszükséges anyagokat, félkész- és késztermékeket, valamint avonatkozó információkat.

Mivel az eladott termékek értékének egyre nagyobb részét te-szik ki a vásárolt anyagok és alkatrészek, ezért a beszerzésistratégia kialakítása is lényeges szerephez jut, ami a vállalativersenyelôny-források elérésekor a beszállítók szerepének erô-södéséhez vezet.

A beszerzés egyébként a vállalat legjelentôsebb anyagáramlásifolyamatát generálja. Egy átlagos iparvállalat bevételének55-60%-át költi input anyagokra. Ez a szám pedig vegyipariés élelmiszeripari vállalatok esetén akár a 70-85%-ot is elérheti!

A vállalatok egyre inkább felismerik a beszerzési logisztikastratégiai jelentôségét, de gyakran kevés információval rendel-keznek ahhoz, hogy valóban a vállalati stratégia szolgálatábatudják állítani ezt a funkciót. Emiatt felértékelôdik a beszer-zéshez köthetô információk szerepe.

A beszerzésnek a vállalati szervezetben való elhelyezkedésemutatja meg azt, hogy a felsô vezetés mekkora fontosságot tu-lajdonít ennek a funkciónak.

Ha operatív szerepet kap, akkor a beszerzési egység valószínû-leg a szervezeti hierarchia alacsonyabb szintjén található.


Meghatározás

Anyagáramlási folyamat

A beszerzés logisztikája2/2.1


Ha stratégiai jelentôséget tulajdonítanak neki, akár a legfel-sôbb vezetôi szint hatáskörébe is tartozhat (pl. beszerzési ve-zérigazgató-helyettes).

Akárhol is helyezkedik el a beszerzési szervezet, nagyon fon-tos, hogy ne képezzen más logisztikai egységektôl elkülönültfunkciót, ugyanis a beszerzési döntéseknél is fontos, hogyintegrált szemlélet érvényesüljön az optimális döntések meg-hozatala miatt.

A beszerzés manapság, a fejlett menedzsment technikákat al-kalmazó vállalatoknál nem pusztán kiszolgáló jellegû, hanemtámogató szerepet is vállal. Nem csak az a feladata, hogy avállalati stratégiát végrehajtsa, hanem az is, hogy folyamato-san keresse a lehetôségeket a vállalat teljesítményénekjavítására, a vállalati stratégia kialakítására vonatkozóan ön-maga álljon elô javaslatokkal, illetve információkkal. Ez pedigcsakis a beszállítói kapcsolatok aktív menedzselésével, a be-szerzési piacok folyamatos figyelemmel kísérésével, és elem-zésével valósítható meg.

A másik lényeges újdonság, hogy egyre több vállalat kezdi fel-ismerni a beszállítóval való kapcsolat jelentôségét. A beszál-lítók ugyanis segítséget nyújthatnak abban, hogy a fogyasztóminél nagyobb értékhez jusson.

2



A beszerzési logisztika tehát nem csak azért lehet nagy hatás-sal a vállalati jövedelmezôségre, mert a beszerzési érték egyrenagyobb az értékesítéshez képest, hanem azért is, mert a vevôiigényekhez való alkalmazkodás nem lehetséges a beszállítóibázis képességeinek kiaknázása nélkül.


MIN

ÔSÉ

GIR

ÁN

YÍTÁ

S

SZÁLLÍTÓK VÁSÁRLÁS

Beszállítási forgalomBeszerzési logisztika

Árufogadás, regisztrálás

Megrendelési diszpozícióFizikai kezelés

IgényfelmérésTovábbszállítás

Komissiózás

Raktározás

Elôkészítésadott ponton

Elôkészítés agépeknél

TERMELÉSI LOGISZTIKATERMELÉSI LOGISZTIKA

1. ábra: A beszerzési logisztika feladatai, folyamatai



A beszerzés feladatai, összvállalati sikerhez való hozzá-járulása a következô pontokban összegezhetô:

A vállalati célok megvalósításának elômozdítása, a piaci teljesít-mény növelése. A beszerzésnek keresnie kell azokat a lehetôsé-geket, amelyek segítségével biztosíthatja az ellátás folyamatos-ságát, feltárhatja a költségcsökkentési lehetôségeket, javíthatja atermékek és szolgáltatások minôségét.

Fontos ötletek forrása lehet mind a termék-, mind a folyamat-innováció tekintetében.

Fontos információforrás lehet; lényeges adatokat szerezhetpiaci trendekrôl, termékek beszerezhetôségérôl, piaci árakról.A piaci információk elemzése hasznos forrása lehet a konku-rencia tevékenységének elemzéséhez is.

Mindemellett befolyásolja a vállalatról kialakult képet is. Hiszena rossz fizetési fegyelem, etikátlanság jelentôsen megtépázhatjaegy vállalat egészének jó hírét, míg az ellenkezôje jobb beszál-lítói kapcsolatok, kedvezôbb ár, illetve fizetési feltételek formá-jában kamatozódhat.

4


A beszerzés kialakulása, története

2/2.2 A beszerzés kialakulása, története

„A beszerzés az elmúlt 20 év során egyre fontosabbá vált a vállalat szervezeti felépítésében.”

(A. Ansari–B.Modarre – 1990)

Vajon mi az oka annak, hogy napjaink logisztikájában a beszer-zés ilyen erôs pozíciót vívott ki magának az elmúlt évtizedeksorán? Az alábbiakban ezt kívánjuk bemutatni, a beszerzés fel-értékelôdésének okait szemléltetni és bemutatni e tevékenységkialakulását a kezdetektôl a XXI. századi alkalmazásáig.

Ugyanis túlzás nélkül állítható, hogy az elmúlt húsz évbentöbb változás történt az anyagbeszerzés terén, mint az azt meg-elôzô 130 év alatt.

Mit is jelent az anyaggazdálkodás?

A modern kori anyaggazdálkodás kialakulása eredetileg úgyaz 1900-as évek végére tehetô.

1950-ben a General Electric volt az elsô cég, amelynél máranyaggazdálkodót alkalmaztak, aki koordinálta az anyagokkülsô-belsô mozgatását.

Egy évtizeddel késôbb már sokkal több figyelmet szenteltek avezetés részérôl az anyaggazdálkodásnak, amely a szervezetifelépítés egyik meghatározójává vált.

A legfôbb ok, ami miatt a beszerzés felértékelôdött, az a költség.

Számos tapasztalat, elemzés bizonyítja, hogy a pénzt a sze-mélyzet bére mellett általában az anyagok „viszik el”.

Az Egyesült Államokban, 1988-ban végzett felmérés szerint alegnagyobb ipari vállalatok költségeik mintegy 57,9%-át köl-tötték anyagbeszerzésre, illetve külsô szolgáltatások igénybe-vételére.


Költség!



Az 1960-as évek elején Lewis megjósolta, hogy drámai válto-zások fognak bekövetkezni a beszerzés folyamatában.

Ammer 1969-ben írt klasszikussá vált cikkében leírta, hogy ajövôben a beszerzés két ok miatt is erôs fejlôdésnek fog indul-ni: egyrészt az elektronikus folyamatirányításnak, másrészt azúj vezetési rendszernek köszönhetôen.

Az 1970-es évek közepére a beszerzés jelentôsége sok vállalat-nál megnövekedett és jó néhány vezetô választotta ezt a pályát.

Mára a beszerzéssel foglalkozó személyek egyenértékûek atervezés, fejlesztés, gyártás, stb. területén dolgozókkal, hozzá-juk hasonlóan ôk is jelentôs döntések meghozói.

Az anyaggazdálkodás funkciói

1969-ben Ammer – szemben az akkori vélekedéssel – javasol-ta, hogy az anyaggazdálkodáson belül különítsék el a beszer-zôket, akik az anyagok mozgását figyelemmel kísérik.

Ammer 4 elônyt nevezett meg a folyamatok lehatárolása terén:

1.) Erôs kooperációs kapcsolat a beszerzés és a termelés között,2.) Szorosabb készletellenôrzés, szigorúbb készletgazdálkodás,3.) Hatékonyabb mûködés az egyes osztályok között,4.) Jobb kapcsolattartás a termelés és anyaggazdálkodás között.

Az 1960-as években számtalan cégnél tekintették át a beszer-zés eredeti funkcióját.

Tíz évvel késôbb létrejöttek az ún. profitcenterek, majd az1980-as években újra középpontba kerültek a JIT-elv alkalma-zásával.

A legtöbb amerikai vállalatot szinte meglepetésként érte, ami-kor hirtelen megnövekedtek az anyagköltségek az 1973-asolajembargó miatt, és ez a világméretû válság volt az, amelysok céget addig alkalmazott anyaggazdálkodási rendszere tel-jes újragondolására késztetett.

Az embargó két problémát vetett fel: elôször is, rendkívülmegnövekedtek a motorokhoz szükséges üzemanyagok árai.

4 elôny

2



Másodsorban hatalmas mértékben lecsökkent a nyersolajfüg-gô ipari termelés. Ez pedig a dominóeffektus miatt az ipar másterületeire is átterjedt. A helyzet megoldására a beszerzés stra-tégiájának szervezeten belüli megváltoztatása kínálkozott,funkciók és feladatkörök szerinti éles körülhatárolással.

Az infláció meglódulása az USA-ban, az 1970-es években alegnagyobb hatással a beszerzésre volt, amely ekkor a termelé-si költségek közel 60%-át tette ki.

Egy 1978-as felmérés szerint a vállalatok 75%-a a hosszú távúbeszerzési szerzôdésekben látta a megoldást.

A nagy mennyiségû készletek csak növelték a költségeket és azinflációt, ezért a vállalatok fokozatosan csökkentették azokat.

Napjainkban a vállalatoknál a beszerzési tevékenység egyrejobban felértékelôdik, és a beszerzési vezetônek elôrelátóankell cselekednie.

A proaktív beszerzés lényege, hogy a beszerzési vezetôk mára termékfejlesztés korai szakaszában együttmûködnek a fej-lesztôkkel és a beszállítókkal, hogy a fejlesztendô termék mi-nél jobban megfeleljen a vevôi igényeknek.

Azaz nem a szállítók által kínált termékekbôl határozzuk megaz anyagszükségletet, hanem a vállalati célokból.

Természetesen ehhez nagyon jól menedzselt beszállítói kap-csolatok szükségesek.




4


A beszerzési koordináció

2/2.3 A beszerzési koordináció

A beszerzés vállalati szervezetben való elhelyezkedésnél sok-kal fontosabb, hogy a beszerzésért felelôs személyek megfelelôinformációkhoz jussanak, valamint megfelelô jogosítványok-kal rendelkezzenek a beszerzés során felmerülô koordináció le-bonyolításához.

Technikailag a beszerzési igények a következô megoldások va-lamelyikével kezelhetôk:

• Centralizált beszerzés alatt azt értjük, hogy a beszerzés-sel kapcsolatos össze tevékenységet egyetlen (központi)szervezeti egység látja el.Ebben az esetben kevesebb szükség van az egységek kö-zötti koordinációra, viszont nem biztos, hogy mindig érvé-nyesülnek azoknak az érdekei, akik a beszerzett árukat vé-gül felhasználják (pl. idôzítési, mennyiségi különbségek).

• Decentralizált beszerzésrôl beszélünk akkor, ha nincsenkülön beszerzési egység, hanem a beszerzési feladatok el-végzését több szervezeti egység párhuzamosan végzi (pl.üzemek). Itt jobban érvényesülnek a decentralizált egységekérdekei, azonban nagyobb a beszerzési tevékenységek koor-dinációs igénye (pl. mennyiségi kedvezmények megszerzé-se érdekében a beszerzésnek egy idôben kell történnie).

• Beszerzésgazda rendszernek nevezzük azt, amikor azegyes cikkeket az a szervezeti egység szerzi be, amely an-nak legjellemzôbb felhasználója. Ez a szervezeti egységvégzi az egész vállalat igényeinek az ellátását.


3 megoldás


A beszerzési koordináció

Egy 2002-es kérdôíves felmérésbôl az derül ki, hogy a magyarvállalatok kb.

• 53%-ánál központi (centralizált) beszerzés,• 10%-ánál decentralizált beszerzés,• 37%-ánál vegyes beszerzési egység (centralizált + decent-

ralizált) is van.

2

ELÔNYE HÁTRÁNYA

A beszerzési költségekért, az ellátás biztosításáért A beszerzéseket külön-külön hajtják végre,a felelôsség közvetlen, nincsenek olyan áttételek, így a nagy tételekbôl adódó kedvezmények amelyek áthárításra adnának lehetôséget. elmaradnak.

Kevesebb koordinációt igényel, hiszen a Az egyes beszerzési szervezetek nemegyszer beszerzési szervezet közvetlenül kapcsolódik külön tárgyalnak ugyanazzal a beszállítóval, a felhasználóhoz, így az igények jobban így nincs egységes fellépés a beszállítókkal megismerhetôk. szemben.

A felhasználóval való kapcsolat kevésbé A piaci információ széttagolt, a tapasztalatok bürokratikus mûködést eredményezhet. nem adódnak össze.

Vevôorientáltabb. Rugalmatlanabb, az egyes beszerzések nem csoportosíthatók át.

Közvetlenebb kapcsolat a beszállítókkal. Az egyes anyagok, alkatrészek standardizációjanehezebben oldható meg.

1. táblázat: A decentralizált beszerzés elônyei és hátrányai


A beszállítói menedzsment

2/2.4 A beszállítói menedzsment

A beszállítói menedzsment a kapcsolódó folyamatok vezeté-sének, szervezésének, mûködtetésének módjára irányul.

Feladatai:

• információgyûjtés, a beszállítók keresése,• a potenciális beszállítók értékelése, valamint• a beszállítókkal való kapcsolat menedzsmentje.

A beszerzés egyik legfontosabb kérdése, hogy honnan, milyenforrásból vásároljunk. Ez a döntés gyakorta igen összetett, szá-mos tényezô figyelembevételét igényli. A hatékony beszerzésipolitika részét kell, hogy képezze, hogy a döntést befolyásolótényezôket minél jobban megismerjük, és a vállalat számárakedvezôen alakítsuk. Ez csakis aktív beszerzési politikával ér-hetô el: azaz a beszállítói piac lehetôségeit folyamatosan ke-resni és elemezni kell. A beszerzési tevékenység egyik nagysegítôje az új információk feltárásában, illetve a rendelkezésreálló adatok rendszerezésében is segítô piackutatás.

A beszerzési piackutatás

A beszerzési piackutatás a vállalat beszerzési piacairól, be-szállító partnereirôl szóló szisztematikus információgyûjtés és-feldolgozás eszköze.

A beszerzési piackutatás célja:

• a beszerzési piacok áttekinthetôségének biztosítása, javítása,• a beszerzési zavarok elkerülésének és ezzel a termelés za-

vartalan mûködésének biztosítása,• más egységek, pl.: kutatás-fejlesztés ellátása információkkal,• optimális beszerzési döntések lehetôvé tétele,• új beszerzési források megtalálása és értékelése,• egyes termékek helyettesítési lehetôségeinek kiértékelése,• a technikai fejlôdés nyomon követése.




A beszerzési piackutatást a cégek több okból is végezhetik.A leggyakoribb ok általában egy új, eddig még nem használtanyagnak a beszerzése. De sor kerülhet rá rutin, illetve módo-sított újravásárlások esetén is. Ez utóbbinak oka lehet példáula költségszerkezet megváltozása, új források megjelenése.

A beszállító kiválasztásának és értékelésének mindenképpenegy meghatározott beszállítói politika keretében kell történnie,azaz a beszállítói körre vonatkozóan is számos tényezôt kellvégig gondolni.

Ezek a tényezôk az alábbiak lehetnek:

• beszerzési források száma,• közvetlenül a gyártótól vagy közvetítôtôl vásároljunk,• milyen a helyi, illetve a külföldi beszállítók aránya stb.

A beszerzési döntések során általában számos tényezôt kellmérlegelni, s csak viszonylag ritka eset az, amikor a döntésegyértelmû. Éppen ezért a beszállítók teljesítményének értéke-lése mind a versenyeztetô, mind a hosszú távon együttmûködôbeszerzési kapcsolatokban nagy jelentôséggel bír.

2

Termék-/szolgáltatás-igénylés

Ez szokványos vásárlás?

Van rá éves szerzôdés?

A legutóbbi szállítómegfelelô volt?

Ideje ellenôrizni a piacot?

Rendelés

Teljesítmény mérése

Lehetséges forrásokjegyzékének összeállítása

Árajánlatok és egyébinformációk beszerzése

Szállító kiválasztása, megegyezésaz árban és a feltételekben

Nem

Nem

Igen

Nem

Igen

Nem

Igen

Igen

2. ábra: A beszállítók kiválasztásának folyamata



A beszállítók értékelése

A szállítóértékelésnek teljesítményük nyomon követésén kí-vül más indítékai is lehetnek, összességében három alapvetôcélját különböztetjük meg (Stannak–Osborn):

• történhet a lehetô legmegfelelôbb beszállító kiválasztásaérdekében,

• szolgálhatja a beszállító teljesítményének javítását, vagy• a beszállító vagy a vele való kapcsolat irányításának meg-

szerzését.

Az értékelés módszertanát és tartalmát annak függvényébenkell kialakítani, hogy ezek közül a célok közül éppen melyikkel(vagy melyekkel) kívánunk foglalkozni. A következô oldala-kon három, közismert szállítóértékelési módszert mutatunk be.

1. Egyszerû, kategorikus eljárás

A kategorikus eljárás során a beszerzés egy elôre meghatáro-zott szempontrendszer alapján értékeli a beszállító teljesítmé-nyét. Az eljárás lényege, hogy az értékelést végzô személy abeszerzés lebonyolítását követôen minden egyes kategóriáhozegy értéket rendel. Az értékelés rendszerint egy viszonylagnem túl finom skálán történik. Ezt általában az alábbi táblázat-ban látható beszállítási adatlap kitöltésével végzik.

Beszállító neve:......................................................................... Termék megjelölése:..................................................................Beszállítás dátuma: ...................................................................


Jellemzôk Gyenge Megfelelô Kiváló

Ár �

Hibás termékek aránya �

Szállítási pontosság �

Szállítmány pontossága �

Fizetési kondíció �

Csomagolás �

2. táblázat: Beszállítási adatlap



Az eljárás elônye, hogy egyszerû, nem költséges, nem igénylijelentôsebb adatbázis kialakítását. Hátránya, hogy adott eset-ben meglehetôsen szubjektív véleményeket tükrözhet, nem tá-maszkodik számszerûsített, konkrét adatokra, továbbá, hogyéppen egyszerû volta miatt elvégzése mindennapi rutinná vál-hat, anélkül, hogy az esetlegesen kialakult sztereotípiák felül-vizsgálatra kerülnének.

2. Súlyozott pontrendszer

A súlyozott pontrendszer módszere az értékelési tényezôketszámszerûen igyekszik kifejezni. Az értékelés kiindulópontja,hogy meghatározza azokat a fô értékeket, amelyek a beszerzésszempontjából jelentôsek lehetnek.

Ezekhez a tényezôkhöz súlyokat rendelünk hozzá, amelyek azegyes tényezôk fontosságát mutatják a vevô céljainak szem-pontjából.

Természetesen az egyes vállalatok saját maguk döntik el, hogymilyen súlyozási százalékos értékeket használnak, illetve mi-lyen szempontokat vesznek figyelembe az értékelés során.

4

Szempont Súly Mérték

Minôség 40% Hibátlan termékek aránya/összes termék

Szállítás 35% Pontosan beérkezô szállítmányok/összes szállítmány

Ár 25% Legalacsonyabb ár/ár

3. táblázat: Az értékelés szempontjai

A beszállító B beszállító

18 hibátlan szállítás / 20 beszállítás 19 hibátlan szállítás / 20 beszállítás

18 pontos szállítás / 20 beszállítás 16 pontos szállítás / 20 beszállítás

5 Ft / 6 Ft = 0,83 5 Ft / 5 Ft = 1

A beszállító teljesítménye: B beszállító teljesítménye:

(18/20) x 40+(18/20) x 35 + 0,83 x 25 = 88,2% (19/20) x 40+(16/20) x 35 +1 x 25 = 91%

4. táblázat: A két vizsgált beszállító teljesítménye



Az egyes beszállítók teljesítményét értékelhetjük elôre megha-tározott intervallumok alapján, egymáshoz viszonyított sor-rendjük, vagy éppen ígéreteik betartása szerint. A módszerelônye, hogy minimalizálja a szubjektív elemeket az értékelés-ben, ugyanakkor nem lényegesen költségesebb, mint a katego-rikus eljárás.

3. Költségarányok módszere

A költségarányok módszerének alapgondolata, hogy a vásárolttermékhez kapcsolódó költségeket a termék teljes árának ará-nyában fejezi ki és vizsgálja. A beszerzés költségei számos té-nyezôhöz kötôdhetnek. Általában a termékjellemzôk határoz-zák meg, hogy milyen költségkategóriákat kell alkalmazni.A minôségellenôrzés, a szállítás, a raktározás, az ár a leggyak-rabban figyelembe vett költségelemek közé tartozik.

A módszer elônye, hogy számszerûsíti, és összemérhetôvé te-szi a vizsgált tényezôket. Ilyen módon kimutathatja példáulazt, hogy a beszerzési ár magasabb voltát ellensúlyozzák-e azegyéb területeken elért megtakarítások.

Ahhoz viszont, hogy egy vállalat jól mûködtessen beszerzésilogisztikáját, nem elégséges pusztán a különbözô beszállítókértékelése, hanem átfogó, minden területre kiterjedô beszerzésipolitikával kell rendelkeznie.

Beszerzési politika


A beszállító B beszállító

Ár: 5000 Ft/darab Ár: 5100 Ft/darab

Minôség-költség arány: 3% Minôség-költség. arány: 1%

Szállítás-költség. arány: 2% Szállítás-költség. arány: 2%

Teljes költségarány: Teljes költségarány:

5000+(0,03 x 5000) + (0,02 x 5000) = 5250 5000+(0,01 x 5000) + (0,02 x 5000) = 5151

5. táblázat: A teljes költségarány számítása



6


A beszerzési politika

2/2.5 A beszerzési politika

Természetesen nem kell minden beszerzési döntéshez piacku-tatást végezni, leginkább akkor van rá szükség, ha olyan anyagbeszerzésérôl kell dönteni, amelyet a vállalat korábban mégnem vásárolt.

Abban az esetben is indokolt lehet a piackutatás elvégzése, haa vállalat elégedetlen beszállítója teljesítményével és fel sze-retné mérni a váltás költségeit.

Lényeges azonban, hogy a vállalat a teljes beszállítói körre ismeghatározza döntési elveit, ami a beszállítók megkeresésé-nek és kiválasztásának keretét adja. Ezt nevezzük beszerzésipolitikának.

A beszerzési politikát rugalmasan, a mindenkori vállalati lehe-tôségek keretein belül érdemes kezelni.

A beszerzési politika keretében számos kérdésben kell döntésthozni. Ezek az alábbiak:

1.) Egy vagy egyszerre több beszállítótól rendeljük-e ugyan-azt az anyagot?

2.) A „fogoly” szemlélet érvényesítése, azaz annak a százalék-nak a maximalizálása, amellyel még nem válik függôvé agyártó a beszállítótól. Ez általában a beszállító teljesítmé-nyének 20-50 százaléka, e fölötti hányad ugyanis kelle-metlen morális és gazdasági problémákat okozhat az adottvállalatnak.

3.) A gyártótól vagy a közvetítôtôl vásároljon-e a cég? Sokesetben a nagykereskedôk olcsóbb szolgáltatásokat nyújta-nak, és szélesebb termékválasztékuk okán a gyáraknál lé-nyegesen kedvezôbb árakkal dolgoznak.

4.) Mennyire támaszkodjon a cég helyi beszállítókra? Erre akérdésre nyilván az adott vállalati sajátosságok adják meg aválaszt, de felmérések bizonyítják, hogy a beszerzôk nagyrésze elônyben részesíti a helyi beszállítókat még akkor is,


Meghatározás

Döntések


A beszerzési politika

ha azok drágábbak vagy esetleg gyengébb minôséget kínál-nak, de kétség kívül elônyük, hogy gyorsak, mobilizálható-ak, egyszerûbben elérhetôek, házhoz szállítanak és nemutolsó sorban oda „adóznak”, ahova mi is, amivel a helyiönkormányzatok büdzséjét növelik.

A multinacionális vállalatok általában megszabják beszerzésipolitikájukban a helyi beszállítók arányát, illetve kötelezik azadott leányvállalatot a stratégiai termékek kiválasztott (és márjól mûködô) forrásból való beszerzésére.

2/2.5.1 A beszerzési rendelés tartalmi elemei

Egy beszerzési rendelésnek mindenképpen tartalmaznia kellaz alábbi elemeket:

• A beszállító cég adatait,• A rendelt termék(ek) mûszaki paramétereit,• A rendelt termék(ek) árát,• A fizetési és szállítási feltételeket,• A szállítás határidejét,• Egyéb, a rendeléshez kötôdô mellékleteket (pl. csatolt mû-

szaki rajzot, vagy esetleg lényeges ábrákat, ill. táblázatokat),• Hivatalos, cégszerû aláírást.

2


Tudáspróba

2/2.6 Tudáspróba


Igaz Hamis

A proaktív beszerzés lényege, hogy még a termékfejlesztés fázisában x meghatározzuk a vevôk számára legmegfelelôbb anyagot a beszállítók kínálatából.

A decentralizált beszerzés egyik nagy elônye, hogy a beszerzéseket xkülön-külön hajtják végre, amely a beszerzési összköltségeket csökkenti.

Az aktív beszerzési politika azt jelenti, hogy a potenciális beszállítói x piacról naprakész információkkal rendelkezünk.

Az egyszerû kategorikus eljárás nagymértékben az értékelô szubjektív x véleményét tükrözi, azonban a leggyorsabb, egyben leghatékonyabb értékelési mód.

A centralizált beszerzés hátránya, hogy nem eléggé vevôorientált. x

A beszerzési piackutatás egyik célja az éppen aktuális technikai x fejlettségi szint felmérése.

A kiszolgálás megbízhatósága azt mutatja meg, hogy a megrendelt xtermékekbôl mennyi az, ami hibátlan, azaz megbízható minôségû.

A „fogoly szemlélet” azt jelenti, hogy egy vagy több beszállítótól x rendeljük-e ugyanazt az anyagot.


Tudáspróba

2

A termelés logisztikája 2/3.1

A termelési logisztika célja, feladata

2/3 A termelés logisztikája

2/3.1 A termelési logisztika célja,feladata

Manapság sokan vitatják, milyen közremûködô szerepe lehet alogisztikának a XXI. századi termelés irányításában vagy akára gyártmányfejlesztésben. Ha jobban megnézzük a gazdaságiösszefüggéseit a ma oly gyakori vállalati belsô, (de akár fúziókrévén külsô) átszervezéseknek, akkor azt tapasztalhatjuk, hogya termék-elôállítás során a megelôzô tevékenységek szorosankapcsolódnak a logisztikai alrendszerekhez. Éppen ezért ösz-szefüggô ellátási láncokról beszélhetünk, amibôl értelemszerû-en az következik, hogy a termelési logisztika elnevezés nemcsak hogy „létezô”, de nélkülözhetetlen fogalom napjaink gyár-tási tevékenysége során.

A termelési logisztika ellátási láncban betöltött szerepe akövetkezô:

• A termelést kiszolgálja a beszerzés, valamint az anyag- éskészletgazdálkodás.

• Ugyanakkor a termelés „szolgálja ki” a félkész-, ill. kész-áru raktárt, a csomagolást, majd pedig az áruelosztást ésértékesítést.

Ezek az összefüggések azt is egyértelmûvé teszik, hogy a lo-gisztikai közremûködés közvetlenül vagy közvetve, fôkéntkölcsönhatásain keresztül befolyásolja a termelés hatékonysá-gát. Mindezzel pedig pozitívan jelenik meg a termelôvállalatversenyképességében.

A vállalati logisztikai rendszerben a termelési logisztikánakkell gondoskodni arról, hogy a termelési folyamatban azanyagáramlás az anyagok elôkészítésétôl a termék elôállításánkeresztül az alapanyagraktártól a készáruraktárig zökkenô-mentesen, a termeléstervezéssel és -irányítással összhangbanvalósuljon meg.


Meghatározás

A termelés logisztikája2/3.1


A logisztikai menedzsmentnek a termelési logisztikai folya-matban a termelésirányításnak megfeleltetve, két alapvetô,mérlegelendô feladata van. Az egyik, hogy a beszerzési és azértékesítési oldalhoz a csatlakozási pontokat világosan megha-tározza, és ott a zökkenômentes áramlást biztosítsa. A másik,hogy a belsô üzemi szállítási útvonalakat áttekintse, azzal acéllal, hogy feltárja, miként lehet csökkenteni az átfutási idô-ket úgy, hogy közben az alapvetô feladat, a munkahelyek ki-szolgálása, a közbensô tárolás és a termelésközi készletekkeltörténô gazdálkodás optimálisan alakuljon.

A 3. ábrából kiolvasható az a termelési logisztikai probléma,hogy milyen legyen a viszonya a logisztikának a termelési,gyártási feladatokhoz és különösen az elôkészítéshez és a ter-melésirányításhoz.

2 feladat

2

MIN

ÔSÉ

GIR

ÁN

YÍTÁ

S

Beszerzési logisztika

Kitárolás agéphez

Gépi raktár

Közbensô raktár

Továbbítása gépekhez

Kiszállítás Betárolása raktárba

Értékesítési logisztika

Gyártáselrendezés(layout) tervezése

Termelési

– Termelésirányítása

– Anyagáramlásirányítása

– Anyagkészletekirányítása

Termelés

Termelés –irányítás/tervezés

Termelés –irányítás/tervezés

– Termelési folyamatlebonyolítása

– Kapacitástervezés

– Kapacitás-rendelkezésreállás tervezése

– A gépek közöttiáramlásifolyamat tervezése

3. ábra: A termelési logisztikai folyamatok feladatai



A piaci igények gyors változásainak követése miatt az utóbbiidôben jelentôs figyelem fordult a vállalatok termelési folya-matainak viszonylagos egyszerûsítése, újragondolása, ill. át-alakítása, a „belsô önköltség” csökkentése felé. Kézenfekvô-nek mutatkozott azon mûveletek (ill. szerkezeti elemek) kere-sése, amelyeknek a beszerzése gazdaságosabb külsô cégtôl,esetleg alvállalkozótól, mint saját gyártásban. Ily módon az ef-fektív termelés üzemen belüli mûveleteinek száma csökkent-hetô volt, vagyis a vállalaton belül végzett feladatok köre „kar-csúsodott” (lean production).

Ennél a kérdéskörnél merül fel a szakirodalomban az ún.„make or buy”, azaz „termelni vagy vásárolni” kifejezés,amely tulajdonképpen a karcsúsításra való törekvés filozófiaimegfogalmazása. A megoldás egyik alapvetô elônye, hogy avállalat állandó költségeinek egy része teljesítménytôl függôváltozó költséggé alakítható, és ez különösen akkor lehet gaz-daságilag hasznos, ha a „saját logisztika” ennél jóval költség-igényesebb lenne. De gyakran piaci okok (például új piacokravaló gyors belépés nagyobb beruházások nélkül stb.) is vezet-nek ilyen típusú döntésekhez.

A körülmények azonban idôvel megváltoznak, ezért ezeket adöntéseket rendszeresen felül kell vizsgálni, mégpedig akkor, ha:

• Csökken a szállított termék/szolgáltatás minôsége a szállítómiatt,

• A szállító nem képes jobb teljesítményre,• Jelentôsen megváltozik a mennyiségi igény,• Jelentôs áremelés következik be,• Különbözô kényszerítô hatások miatt, pl.: költségcsökken-

tés, recesszió stb.• Gyorsabb, jobb szállítási igény merül fel,• Import terméket hazaival akarunk helyettesíteni.

E tevékenység során a – „mi volna, ha” típusú kérdésekre keresvea válaszokat – elôre felkészülünk az esetleg elôforduló események-re, hogy ne hirtelen, kapkodva hozzuk meg a döntéseket. A dönté-sek alapja a költségelemzés (értékelemzés), költség-összehasonlí-tás. A tényszerû adatok objektív összehasonlítása fontos feltétel, afô költségtényezôk véletlen vagy szándékos kihagyása a döntésho-zókat téves döntésekbe sodorhatják. Célszerû olyan kérdéssortösszeállítani, melyek a döntést („termelni vagy vásárolni”) segítik.

Belsô önköltség

Make or buy




Ezek vonatkozhatnak:

Külsô beszerzési forrás esetén:a termelô kapacitásunkra, az alapanyag beszerezhetôségé-re és árára, a szerszámozás költségére és élettartamára, ajelenlegi szállítónk fejleszt-e, mennyire vagyunk elégedet-tek a szállításokkal (mennyiség, minôség, ár, határidô, stb.tekintetében), mi az áremelések oka, vám mértéke stb.

Belsô beszerzési forrás esetén:minden olyan kérdést feltehetünk, melyek akkor aktuáli-sak, ha nem mi állítanánk elô a kérdéses terméket; pl. gép,kapacitáskihasználás, emberek, költség, határidô, koordi-nálás, tárolás, van-e szóba jöhetô szállító, ha igen, akkormennyire ismerjük, stb.

4


„Make or buy” típusú döntések a termelésben

2/3.2 „Make or buy” típusú döntések a termelésben

A „make or buy” típusú döntések meghozatalakor minden-képpen figyelembe veendô szempontok lehetnek az alábbiak:

A make (saját) gyártás mellett szóló okok:

1. A saját oltalmi jogok és gyártási know-how-k átvétele,2. Speciális gyártási know-how-k átvétele,3. Folyamatos minôségellenôrzés biztosítható,4. A meglévô know-how-k titokban tarthatók a konkurenciától,5. Megakadályozható a beszállítók további integrálódása,6. Titokban tarthatók az új fejlesztések,7. A piacon nincs megfelelô beszállító,8. A gyártási mélység révén, annak bôvítésével megerôsödik

a vállalati önállóság,9. Megszüntethetôk a beszállítással kapcsolatos problémák,10. Kihasználhatók a meglévô eszköz- és létszámkapacitások,11. Az adóköteles nyereség csökkenthetô a szükséges beruhá-

zások miatt,12. A termelôeszközök modernizációja, specializációja,13. Megtakaríthatók az üzemen kívüli szállítási és csomagolási

költségek,14. Elmaradnak a szállítási idôk,15. Gyors reakcióképesség az igények változásaira.

A buy (külsô gyártás) mellett szóló okok:

1. A saját gyártásnál külsô know-how-k használatára lenneszükség.Az adott termék elôállítására specializálódott ter-melôvel magas minôségi színvonal érhetô el,

2. Több beszállító bekapcsolódásával csökkenthetô a kockázat,3. Kisebb a kockázat a termelés visszaesésekor vagy az elhi-

bázott fejlesztéseknél,4. Mód van ellenüzletek bonyolítására,5. Van reklamációs lehetôség,6. Kis darabszámok is beszerezhetôk,7. A vállalat jelentôs know-how-t igénylô termékek elôállítá-

sára specializálódhat,8. Megszüntethetôk a szûk keresztmetszetek,


Make

Buy



9. Elkerülhetô a specializált termelôeszközök nem megfelelôkihasználtsága,

10. Nincs szükség pótlólagos beruházásokra,11. A pénzügyi eszközök a saját gyártású alkatrészekre kon-

centrálhatók,12. Kis önköltség az adott termék elôállítására specializálódott

termelôknél,13. Igény szerinti lehívás lehetôsége a beszállítóknál,14. Alacsony raktározási költség.

A döntések megkönnyítéséhez ún. döntési fákat fejlesztettek ki(részletesen lásd az 5. táblázatban).

2

Az alkatrész/alkatrészcsoport know-how hordozó-e?

A gyártási folyamat megszervezhetô-e a cégen belül?

Rendelkezésre állnak a megfelelô beszállítók?

Kihasználhatók-e a meglévô erôforrások?

nemDöntés Buy

Make

igen

nemDöntés Buy

Make

igen

nemDöntés

Buy

Make

igen

nemDöntés Buy

Make

igen

5. táblázat: Döntési fa az I. lépésben



Az 5. táblázatban látható döntési fa alapján az elsô lépésbenarról lehet dönteni, hogy adott alkatrészt/alkatrészcsoportotkülsô forrásból szerezzenek-e be (buy), vagy saját gyártásbanállítsanak-e elô (make).

A megvizsgálandó alkatrészek/alkatrészcsoportok behatárolá-sát követôen azt kell mérlegelni, hogy az adott alkatrész vagycsoport know-how hordozó-e, azaz meghatározó jelentôségû-ea vállalat piaci helyzete, további fejlesztése szempontjából. Hanem az, akkor mérlegelendô a külsô beszerzés (buy).

Abban az esetben:

• ha ennek nem mondanak ellen folyamatszervezési szem-pontok,

• és ha alkalmas beszállítók rendelkezésre állnak,• illetve, ha nincs szükség a meglévô erôforrások kihasznált-

ságának növelésére, akkor a külsô beszerzés jöhet szóba.

A make (azaz saját gyártás melletti) döntések meghozatalaelôtt egyéb szempontok is megvizsgálandók, ezeket a leágazá-sokat a végrehajtandó intézkedésekkel együtt a 6. táblázat mu-tatja be.




A 6. táblázatban látható döntési fa alapján a második lépésbenarról lehet dönteni, hogy a saját gyártásra kiválasztott alkatré-szek/alkatrészcsoportok esetében érdemes-e a vállalatnak vala-mennyi gyártási folyamatot saját magának végrehajtani, vagybizonyos folyamatok végrehajtásával más céget érdemes meg-bízni. Bár folyamatszervezési okokból általában az átfogó, sa-ját gyártásra kell törekedni, de a gyártáshoz szükséges berende-zések nagy tôkeigényének ezzel ellentétes hatása is lehet.A „make or buy” jellegû döntések csak az egyik lehetségesmódja a termelés karcsúsításának.

4

A cégen belüli kapacitásigény hosszú távra biztosított-e?

Garantálható-e az átfutási idô betartása külsô gyártás esetén?

Összköltség szempontjából kedvezôbb-e a külsô gyártás?

Szükséges-e növelni a meglévô saját kapacitások kihasználtságát?

nemDöntés Buy

Make

igen

Döntés

Buy

Make

Döntés

nemDöntés

igen

Buy

Make

Buy

Make

nem

igen

nem

igen

6. táblázat: Döntési fa a II. lépésben


Az „outsourcing”

2/3.3 Az „outsourcing”

Célszerû megvizsgálni azt is, hogy a termeléshez szorosankapcsolódó mûveleteken, vagy a termék legfontosabb szerke-zeti egységein, alkatrészein kívül, nem volna-e gazdaságosminél többet, akár az átfogóan kezelt logisztikai folyamategyéb mûveleteibôl, alrendszereibôl is „gyáron kívülre” he-lyezni.

Ezt a tevékenységet nevezzük „outsourcing”-nak. Ebben azesetben nem egy termék vagy alkatrész, hanem egy belsô vál-lalati tevékenység (pl. terméktervezés, folyamatszervezés,könyvelés stb.) kihelyezésérôl van szó.

Az elôbb említetteken kívül még szokás egyéb – az alábbiak-ban bemutatandó – vállalati tevékenységek kihelyezése is:

• a legyártott termékek csomagolása, készletezése,• az áru elosztása és értékesítése,• göngyöleggyártás,• nyomdaipari tevékenység,• informatikai területek,• ügyviteli munkák,• ôrzô-védô szolgálat stb.

A vállalatok fôként a termelési mûveletek ilyen értelembenvett átszervezését a „gyártási mélység” csökkenéseként is ke-zelik. Teszik ezt azért, mert kevesebb mûveletet kell gyáronbelül elvégezni, azaz az ide kapcsolódó feladatok száma keve-sebb lesz, nem szükséges olyan részletekbe belemenni, me-lyek üzemen belüli megoldása több „gondot okoz”, mintha aztkívülrôl rendelnénk meg. Azonban ne felejtsük el, hogy a mû-veletek számának csökkenése egyúttal belsô átszervezéssel isjár, mely az irányítási módszer karcsúsítását is magával hozza.A kihelyezések hatásait részletes felmérések vizsgálták, me-lyek igazolták, hogy ily módon a vállalati logisztikai költsé-geknek akár a 20-30%-a is megtakarítható.


Meghatározás

Gyártási mélység



Az outsourcing-partner kiválasztásának kritériumai:

• garanciák,• kockázat biztonság,• pénzügyi helyzet,• azonosulás a vállalat filozófiájával,• szerzôdési feltételek,• szolgáltatás minôsége,• ágazati know-how,• referenciák,• rendelkezésre álló infrastruktúra,• versenyképesség.

A vállalati karcsúsítási módok elônyei:

• kisebb gyártóterületre van szükség,• kevesebb az ún. belsô termékek száma,• jobban kihasználható termelô berendezések,• csökkenô dolgozói létszám,• több idô marad a belsô termékek fejlesztésére, az innovációra,• nô a vállalati stratégia rugalmassága,• csökken a termékre jutó fajlagos önköltség,• egyszerûsödik a vállalat szervezeti felépítése.

A vállalati karcsúsítási módok hátrányai:

• az alvállalkozók megjelenése bizonyos mértékû függôsé-get jelent,

• növekszik a beszállítói koordinálás szerepe,• az új rendszerre való átállás átmeneti problémákkal, ne-

hézségekkel járhat,• növekszik a termelés folyamatosságát illetô kockázat,• növekszik a belsô ügyvitel, illetve az információáramlás

mennyisége (és költsége),• a vállalat minôségi követelményei az alvállakozókra is vo-

natkoznak.

Lényeges megemlíteni, hogy az outsourcingot gyorsan, azegész szervezetre kihatóan és az egész szervezetet bevonvakell végrehajtani, ugyanis csak ekkor hozhatja meg a leghaté-konyabb eredményt.

2



A hatékonyságjavulás – vállalati szinten – az alábbi részletekbenjelenik meg:

• a költségekben,• a vásárlói igények követésében,• a termékek minôségjavulásában,• a szolgáltatások körének szélesítésében és minôségében,• az általános piaci munka rugalmasságában,• a vállalat irányítási kultúrájának javulásában.

Végül a vállalat szempontjából is egyértelmû, hogy számolniakell a logisztikai feladatok és teljesítmények fokozott növeke-désével, amely a logisztikai szervezet bôvítésével, és eszköz-fejlesztésével jár együtt.




4


A termelési logisztika kialakulása

2/3.4 A termelési logisztika kialakulása

2/3.4.1 Frederick Winslow Taylor és munkássága

Taylor munkássága az 1880-1910 közti idôre esik.

Hozzá köthetô a termelés és a vezetés tudományos megalapo-zása, melyet empirikus, azaz gyakorlati megfigyelésen alapulókísérletekkel modellezett.

Az 1880-1930 közötti évtizedekben az USA lakossága, fôkéntaz Európából jövô tömegek bevándorlása révén, gyorsan nö-vekedett.

A fejlett európai országok iparvállalataival összehasonlítva azamerikai vállalatok a munkaerô képzetlensége miatt erôs hát-rányban voltak. Ekkor az iparban dolgozók több mint 58%-aaz „európai nyomor” elôl menekült külföldi, azaz bevándoroltvolt, aki többnyire minden ipari képzettség nélkül ment Ame-rikába szerencsét próbálni.

Ezek a bevándoroltak fôleg az ipari városok gettószerû negye-deiben, meglehetôsen elszigetelten éltek. Itt kevés lehetôségükvolt az angol nyelv elsajátítására, és az angolszász munkások-kal is alig volt kapcsolatuk.

Képzetlen volt a fekete munkások túlnyomó többsége, de mégaz amerikai fehérek egy része is. A túlnyomórészt képzetlenmunkástömegeket a tôkés vállalkozók hosszú munkaidôvel ésa munkabérek leszorításával igyekeztek fokozottabban kizsák-mányolni. A századfordulón például általános volt a 60 óránfelüli munkaidô, ami a mai 5 napot tekintve napi 12 órát jelent.Persze nemcsak a munkások, de a tôkés vállalkozók és a me-nedzseri réteg is meglehetôsen képzetlen volt. A mérnökökképzettsége, tapasztalata nagyrészt a mûszaki területekre kor-látozódott.


Munkaerô képzetlensége



A vezetôk általában kevesebbet tudtak a bérrendszerekrôl, atechnológiáról, a termelékenységrôl, a fáradtság hatásairólstb., mint a mûszaki dolgokról.

A termelés irányítása még a nagyüzemekben is patriarchális,kisipari módszerekkel folyt, a conventional management, az-az a hagyományos vezetés volt a jellemzô.

Ennek a hagyományos vezetésnek egyik eleme volt a napi bé-rezés, a napszám. Olyan nagy üzemekben is, mint például aTaylornál sokat szereplô 5-6000 fôt foglalkoztató BethlehemSteel Co.-nál naponta fizették a munkásokat.

Ez egy igen erôs fluktuációval függött össze: a munkásállo-mány évente 4-8-szor is kicserélôdött. Fôleg a nehéz fizikaimunkát végzô képzetlenek fluktuációja volt magas, mert me-nekültek az embertelen munkakörülmények elôl.

E mellett a termelékenység az iparban igen alacsony volt.

Az amerikai ipar ebben az idôszakban meglehetôsen elmara-dott volt az angol, francia, vagy akár a német ipar teljesítmé-nyéhez képest. E lemaradás behozására pedig egyre több kez-deményezés indult. E kezdeményezések egyébként nem amunkások képzésére, hanem a menedzserek, vállalkozókmunkájának fejlesztésére irányultak. Ezek hatására pedig kü-lönbözô bérezési, normázási rendszerek jelentek meg.

Taylor (1856-1915) életpályája elsô részében a legkülönbö-zôbb munkakörökben végzett megfigyeléseket, kísérleteket;ezek eredményét pedig életpályája második részében 1910után publikálta.

Pályáját 1878-ban szakmunkás-képesítése ellenére, mint nap-számos kezdte a Midvale Steel Companynál. Itt rövid idô utánaz esztergályosmûhely vezetôje lett, majd a mérnöki képesítésmegszerzése után 1884-ben a fômérnöki posztig emelkedett.

1890-ben kilépett a Midvale Steeltôl, s ettôl kezdve munkásságaPennsylvaniában a betlehemi kohászati vállalathoz kapcsolódik.

Napi bérezés

Fluktuáció

Alacsonytermelékenység

Életút

2



Mûvei megjelenése után az 1910-es évektôl kialakult az ún.taylorizmus, ami már messze túlnôtt személyes munkásságánés kutatási eredményein.

Megjelent a Gilbreth-féle ciklogram (a munkás csuklójára, lá-bára stb. kis villanykörtéket erôsítettek, s azok útját filmre vé-ve elemezték a munkás mozdulatait).

Gantt megszerkesztette a termelésprogramozás és a program-ellenôrzés fontos eszközét az ún. Gantt-diagramot.

Taylor alapvetô érdeme annak a követelménynek a megfogal-mazása, miszerint a munka megszervezését és irányítását tu-dományos alapokra kell helyezni

Taylor nézeteit „A tudományos vezetés alapjai”-ban „filozófia”és „mechanizmus” címeken igyekezett összefoglalni.

A lényeges szerinte a „filozófia”, azaz a következô elvek meg-valósítása:

• Ne a munkásra bízzuk, hogy az adott feladat végrehajtásá-nak technológiáját megkeresse, kidolgozza; azt tudomá-nyos ismeretek felhasználásával elôre meg kell tervezni, ésszámára elô kell írni.

• Szükséges a munkások pályaalkalmassági kiválasztása ésbetanítása az új technológiára.

• Elengedhetetlen a „baráti, bensôséges együttmûködés” amunkások és vezetôik, a menedzserek között.

Ezeknek az elveknek a megvalósítását kell a „mechanizmusnak”,vagyis az új módszereknek és technikáknak szolgálniuk.

Taylornak a módszerekkel kapcsolatos fôbb követelései:

• Egységesíteni, szabványosítani kell a szerszámokat, a ké-szülékeket, a különféle technológiai elôírásokat, s minde-nekelôtt a mûveletek részeit, elemeit és azok munkaidejét.

• Ez utóbbi már az idôelemzés lényege: a munkafolyamatotmunkaelemekre bontjuk, a többféle módon végrehajtottelemek idejét stopperrel mérjük, és a legrövidebb idejûelemekbôl „rakjuk össze” az új munkafolyamatot.

Gilbreth

Gantt

filozófia és mechanizmus




• A „feladat szerinti vezetés”(task management): a munká-sok egyénenként elôre meghatározott feladatot kapnak, sezek teljesítésétôl függôen differenciálják bérüket (teljesít-ménybér).

• Legfontosabb módszernek az ún. funkcionális vezetés te-kinthetô: a munka elôkészítését, irányítását, ellenôrzésétkülön-külön beállított specialisták végzik.

Kezdetben a tôkés vállalkozók jelentôs része is idegenkedett ataylorista elvek alkalmazásától, fôleg a darabbérrendszer be-vezetésétôl. Voltak, akik nem tudták elfogadni azt, hogy amunkásnak a többletteljesítményért – ha átmenetileg is –, de aszokásosnál több bért fizessenek. Számukra képtelenségnektûnt az, hogy bármilyen legyen is a teljesítmény, az adott szak-mában kialakult bérnél magasabb bért adjanak.

A vállalkozók attól is féltek, hogy az átszervezés sztrájkokhozés más konfliktusokhoz vezethet.

A gyakorlatban viszont eredményesnek bizonyultak a taylorimódszerek és ennek hatására például Németországban az elsôvilágháború utáni években sikerült az éhségtôl való megmene-külés és a gazdasági bajokból való kilábalás véghezvitele.

Tulajdonképpen elmondható, hogy Taylor „találta fel”:

• a technológust, és vetette meg a gyártás technológiai elô-készítésének alapjait a mûveleti utasítás (introductioncard) bevezetésével,

• a programozót és a programozást,• az idôelemzô normást és az elôkalkulátort,• a munka-elôkészítôt és a mûhelyi munka-elôkészítést,• a karbantartót és a specializált karbantartást-javítást,• a minôségellenôrt és a minôségellenôrzést.

Összegzésképpen elmondható:

Azok a vállalatok, amelyek alkalmazzák a tudományos veze-tést, a korábbinál jóval versenyképesebbek lesznek, jelentôsennövelhetik profitjukat és bôvíthetik piacaikat.

Újdonság

4


A termeléstervezés alapjai

2/3.5 A termeléstervezés alapjai

Általánosságban elmondható, hogy a termelési (gyártási) fo-lyamat leírja azokat a mûveleteket, amelyeket a termék elôállí-tása során végre kell hajtani.

E mûveletek hatásaként pedig:

• Megváltozhat a termék fizikai formája (gépipar),• Átalakulhat az anyag kémiai szerkezete (vegyipar),• A termék más tulajdonába kerülhet (kereskedelem),• A termék helye megváltozhat (szállítás),• A termék „kora” növekedhet (raktározás),• A termék állapota, minôsége változhat (javítás).

A terméket elôállító folyamat sokféle lehet, a termelés költsé-gei a választott folyamattól erôsen függnek. Éppen ezért a fo-lyamatokat gondosan meg kell tervezni! Tulajdonképpen ezt acélt szolgálja a termeléstervezés.

A technológiai eljárások, amelyek során létrejönnek a termé-kek, alapvetôen a következôk lehetnek:

• kézi (manuális),• gépiesített,• automatizált.


Meghatározás



A termelési költségek szempontjából jelenleg az automatizálttechnológia a legolcsóbb.

A termelésirányítás (TIR) feladatai:

• a termelés elôkészítése,• a termelés feltételeinek biztosítása,• az operatív tervezés (programozás),• az operatív irányítás,• a gyártási (és az irányítási) folyamat fejlesztése.

A termelésirányítást meghatározó tényezôk:

• a termékek és a technológia sajátosságai,• a gyártási lehetôségek (kapacitás, megbízhatóság, általá-

nos állapot),• a vállalati környezet szervezettsége (felelôsség, hatáskörök,

információáramlás),• a vállalaton kívüli környezet (a megrendelések jellemzôi,

az értékesítés bonyolítása, írott és íratlan szabályok).

2

Öss

zes

költs

ég

Kézi Gépi

kézi

gépi

automatizált

termelésAutomatizált

4. ábra: Költségek és technológiák



A termelésirányítás ütemezési tényezôi

A termelésirányítás tervezô funkciót is tartalmaz. Ezt a tervezôfunkciót általában operatív tervezésnek vagy programozásnakszokták hívni. Ez a programozás többdimenziós probléma.Különbözô erôforrásokat és igényeket kell egymással össz-hangba hozni.

Kérdések és ütemezési feladatok, melyekre pontos választkell adni:

Kérdés Ütemezés

MIT? gyártmányütemezés MIKOR? idôbeli ütemezés HOL? berendezés-ütemezés KI? munkaerô-ütemezés

Az ütemezés gyakorlatilag igények és erôforrások összhangbahozását is jelenti, ami optimális hozzárendelést igényel. Ez azoptimum valamilyen célfüggvény szélsôértékét is jelenthetiegy adott feltételrendszer mellett.


Terv

Termelés

Mérés, ellenôrzés

Összehasonlítás, beavatkozásilehetôségek kidolgozásaDöntés

Összehasonlítás, beavatkozásilehetôségek kidolgozása Döntés

Terv

Alsó szint

Utasítás

Tájékoztatás

Középszint

Felsô szintUtasítás Tájékoztatás

Ismertetés

5. ábra: A termelés irányításának feladatai



Feltételrendszer

• az erôforrások korlátosak,• a vevôi elvárások állandóan változhatnak,• a tervekbôl adódó korlátok mindig megjelennek.

A célfüggvény szerepe

A célfüggvénnyel adjuk meg, hogy a feltételek betartása mel-lett milyen célt szeretnénk a lehetô legjobban elérni.

Ezek a célok – többek között – az alábbiak lehetnek:

• a termelési költségek minimalizálása (állásidô-csökkentésesetén, pl. a készletek növekedhetnek),

• a berendezések maximális kihasználása (leállás, indítás,várakozás indításra, amortizációs költség),

• a kiadások megfelelô ütemezése (általában késleltetés alikviditási gondok elkerülésére, ez azonban a kockázat nö-vekedésével jár),

• a munkaerô maximális kihasználása (az állás hátrányai:keresetcsökkenés, ellentétes hatású az ösztönzési rend-szerrel, mert csökken a munkamorál).

4



2/3.5.1 A termelési logisztikai stratégia

A termelési logisztikai stratégia feladata a vállalati értékte-remtô rendszer struktúrájának kialakítása, szabályainak, nor-máinak meghatározása és a rendszer összvállalati célok szol-gálatába állítása.

Kiindulópontja az összvállalati stratégia.

Ebben fogalmazódik meg, hogy mi a vállalat küldetése, mi-lyen célokat kíván elérni, és milyen eszközöket állít e célokszolgálatába.

Az összvállalati stratégiában meghatározott célok döntô hatás-sal vannak a termelési és a logisztikai rendszerekre egyaránt,azaz meghatározzák, hogy e rendszerek hol, milyen eszközök-kel, milyen szabályok alapján mûködnek.

A vállalati tervezés rendszerei, köztük a termeléstervezés, ter-melésirányítás rendszerei hierarchikus felépítésûek, azaz:

• a felbontóképesség felülrôl lefelé növekszik, egyre részle-tesebb tervek és elemzések készülnek,

• a tervezési idôhorizont fokozatosan szintrôl-szintre csökken,• az egyes szintek döntései a következô szint számára korlát-

ként jelennek meg.

Más megfogalmazásban a termelési logisztika feladata a ter-melés éppen adott ciklusában fellépô anyagszükséglet kielégí-tése a lehetô legoptimálisabb módon.

A termelési logisztikai rendszerek fenti feladat megvalósítá-sát segítô olyan alkalmazások, melyek segítségével az adottvállalat rugalmasan és költséghatékonyan képes a megrendelôkigényeinek a kielégítésére.

Folyamatválasztás

A folyamatválasztás a termelési logisztikai stratégia talán leg-fontosabb területe, ami a legnagyobb hatást gyakorolja az érték-teremtô folyamat mûködésére.

Meghatározás

Hierarchia




A telepített termelési folyamatoknak két alaptípusa létezik:

• a folyamatrendszer (flow shop),• és a mûhelyrendszer (job shop).

A folyamatrendszerben a termék elôállítása során egy össze-függô láncon, sokszor egy futószalagon halad végig. Más sza-vakkal, a termelési folyamat egyes lépései a szerint követikegymást a térben, ahogyan azt a termék gyártási vagy össze-szerelési lépései megkívánják.

Ezzel szemben a mûhelyrendszerben az azonos mûveleteketvégzô gépek, vagy emberek vannak egy-egy mûhelyben elhe-lyezve, más szavakkal a termék az egyes gyártóhelyek közöttide-oda áramlik, ahogy a gyártás menete megkívánja.

A folyamattípusok jellemzôi

A folyamatrendszer egyik alaptípusa az ún. folyamatos gyártás(continuous processing) vagy más néven folyamatipar. Folya-matos gyártás esetén a termelés nem diszkrét termékegységekenfolyik, például az élelmiszeriparban, ahol a csöveken keresztüláramló anyag tulajdonságait kell annak érintése nélkül, gépekirányításával megváltoztatni.

Példa a folyamatrendszerre: a McDonald’s, ahol az egyesételek külön-külön „gyártási soron” készülnek, a „szalagok”mellett a konyhában betanított munkások (diákok) dolgoznak.Minden tevékenység a gyorsaság jegyében zajlik (pl. ha a ren-deléstôl számított 60 másodperc alatt nem tudják kiszolgálni avevôt, akkor kifizetik neki a rendelt menü árát).

A klasszikus mûhelyrendszer

Mivel a gyártás folyamata nem annyira kötött, így nagyobbtermékválaszték nyújtására képes, ugyanakkor a kibocsátás ki-sebb, mint a folyamatrendszer esetén. A munkaerô képzettségiszínvonala magasabb, hiszen érteni kell a gépek kezeléséhez, atermelés tehát nem rutinszerû. A mûhelyek közötti állandóanyagáramlás megnöveli a termelésközi készleteket és a ter-melésirányítás feladata is jóval bonyolultabb.

2 alaptípus

6



Példa a mûhelyrendszerre: egy francia étterem. A konyhá-ban lévô eszközök nincsenek egy-egy étel számára elkülönítve,az ételekre jóval hosszabb ideig kell várakozni, és a választék isjóval színesebb és sokoldalúbb, mint egy gyorsétteremben.

A mûhelyrendszer a sorozatgyártással (batch production)kapcsolódik össze, amikor több, azonos tulajdonsággal bíróterméket állítanak elô egy csoportban, majd a gépek átállításaután újabb termékcsoport gyártása veszi kezdetét.

A mûhelyrendszer szélsôséges formája az egyedi gyártás,amikor a sorozat mérete egy, azaz minden termék elôállítását agépek átállítása követi.

Végül létezik még egy folyamattípus, az ún. projektrendszer.A projektrendszerû termelés lényege, hogy nem a termékáramlik végig a termelési folyamaton, hanem a gépeket, esz-közöket, a munkaerôt viszik a gépekhez.

Ilyen rendszerû termelést valósítanak meg, pl. az építôiparban.Jellemzôje, hogy általában sokkal tovább tart, mint a klasszikustermelési típusok (lásd: autópálya építések).

A létesítmény-berendezés

Ahhoz, hogy a termelési tervnek megfelelôen, optimálisanyagmozgatási utakat figyelembe véve a költségeket csök-kenthessük, gondoskodnunk kell az egyes létesítmény-beren-dezések (ill. gyártósorok, gépek, egyéb berendezések, stb.)megfelelô helyre történô elhelyezésérôl is.

Azonban mielôtt döntenénk ebben, elôbb meg kell határozni:

• a kapacitásigényt (gyártani/ vagy vásárolni),• a már meglévô kapacitások kiterjedtségét és minôségét,• képet kell alkotni a várható keresletrôl (azaz mennyi ter-

méket kellene gyártanom és milyen gépeken).

A folyamatrendszer elve alapján felépített termelési folyamat-hoz termékelvû létesítmény-berendezés tartozik.




Termékelvû létesítmény-berendezés esetén az a feladat,hogy a termelést megfelelô számú és jellegû munkafolyamatraosszuk szét. Meg kell találni a munkaállomásoknak azt a szá-mát, ami a kellô kibocsátást biztosítja oly módon, hogy azegyes állomásoknál elvégzendô munka mennyisége, (idôigé-nye) ne térjen el túlságosan egymástól. Ehhez persze ismernikell a keresletet, amibôl már meghatározható, hogy adott idô-egység alatt mennyi terméket kell kibocsátani: ez a ciklusidô.Ezután már csak úgy kell a munkaállomásokat bontani, hogymindegyik képes legyen a munkafeladatot az adott ciklusidônbelül elvégezni.

Mûhelyrendszerben a gépek, mûhelyek összetétele adott, csaka mûhelyek helyét kell meghatározni. Ezt a berendezési formátgépelvûnek nevezzük, mivel a termék mozgását a gépek he-lye határozza meg.

A gépelvû létesítmény-berendezés során a cél általában azanyagmozgatás minimalizálása. A mûhelyeket úgy kell elhe-lyezni, hogy a gyakran egymást követô mûveletek minél köze-lebb legyenek egymáshoz. Ezáltal lecsökkenthetjük a felesle-ges anyagmozgatásból eredô idôt és az ezzel járó költségeket.

A termékelvû és gépelvû létesítmény-berendezés kombináció-ja az ún. csoporttechnológia, amely alapvetôen a gépelvû lé-tesítmény-berendezés alternatívájaként szolgál, olyan mûve-letcsoportokat szervezve folyamatrendszerbe, amelyek a ter-mékek nagy részénél ugyanolyan sorrendben követik egymást.Ily módon – a rugalmasság megtartása mellett – nô a termelésgyorsasága és csökken az egységköltség.

8



2/3.5.2 Termelésirányítási módok

2/3.5.2.1 Az anyagszükséglet tervezés (MRP)

Az értékteremtô folyamatban fontos lépést jelent az aggregálttervezés során kialakított terv megvalósítása. Ehhez egy olyanrészletes beszerzési, és termelési tervre van szükség, ami to-vább bontja az aggregált tervet és meghatározza a gépek és amunkaerô felhasználásának idejét, módját, helyét, a beszer-zendô és legyártandó anyagok körét, mennyiségét, a rendelés-indítás idejét, stb.

Ennek egyik megvalósítási formája az anyagszükséglet ter-vezés (material requirement planning, MRP).

Az anyagszükséglet tervezés rendszere olyan eljárás, amely aszükségletek ütemezésével hatékonyan képes kezelni a készle-tezés információit és meghatározott feltételek mellett jelentôsköltségmegtakarítást eredményez.

A termelési folyamatok többsége meghatározott termékeketállít elô kisebb-nagyobb sorozatokban. A folyamatoknak ez azismétlôdô jellege azt is jelenti, hogy a termelés anyagi kapcso-latai állandóak, és szükségletük a végsô termékek elkészülé-sének határidejébôl egy visszafelé irányuló tervezési folya-mattal pontosan meghatározható.

A termelési folyamat szervezésével elérhetô, hogy a gyártásegyes fázisai a tervezési folyamatban elôre meghatározott idô-ben kezdôdjenek el és fejezôdjenek be, így az egyes bejövôanyagok belépését a gyártási folyamathoz lehet igazítani.

A következô, 6. ábrán jól látható, hogy a hagyományos terve-zés miben tér el az MRP-rendszerek logikájától, mik azok azegymástól teljesen eltérô pontok, amelyek hangsúlyosak.

Cél

Meghatározás




A hagyományos rendszerben a termelés és a tervezési fázisokkészleteken keresztüli összekapcsolásával és az anyagszük-séglet készletezési rendszerének mûködtetésével biztosítja afolyamat megvalósítását. A termelés ütemezése nem elôremeghatározott, az a mindenkori teljesítésekhez és a készlet-helyzethez igazodik. Az MRP ezzel szemben elôre meghatáro-zott módon létrehozza az egyes termelési fázisok és beszerzésiigények ütemtervét.

Az MRP-ben az egyes anyagok belépése a termelési folyamat-ba pontosan akkor történik, amikor a meghatározott inputraszükség van, szemben a hagyományos készletezési rendszerek-kel, amelyek általában egy adott készletszint elérésekor adnakfel rendelést, függetlenül attól, hogy a megrendelt készletekmikor lesznek felhasználva.

Így az MRP-ben a termeléshez szükséges anyagokat csak mi-nimális mértékben kell változatlan anyagi formájukban kész-letezni, azok beérkezésük után rögtön termelési készletekbenhalmozódnak fel, mint befejezetlen és félkész termék.

Különbségek

10

Hagyományos MRP

1. Termelési terv

2. Termelési fázisok terve

3. Termelési fázisokkészletszükséglete

4. Termelési fázisokanyagszükséglet-terve

5. Készlettervezés

6. Beszerzés

1. Termelési terv

2. Késztermék termelési terve

3. Megvalósíthatóságbiztosítása

4. Anyagszükséglet terve

5. Gyártás- és anyagbeérkezés

6. Beszerzés

6. ábra: A hagyományos anyagtervezés és az MRP összehasonlítása



Az ilyen rendszerekben a termelés alapanyagkészletei tehátminimálisak, készletként csak a gyártási sorozatnagyságtólfüggô halmozódó anyagfelhasználás jelenik meg.

Az MRP tervezési ütemezése Az MRP adatállományai segítségével végzi az ütemezést, azazannak meghatározását, hogy melyik anyag, alkatrész, illetve fá-zistermék gyártását vagy beszerzését mikor és milyen mennyi-ségben kell kezdeményezni.

Az ütemezés összetevôiAz anyagszükséglet idôbeli felmerülésének meghatározásáhozmodellezni kell a termelés anyagi kapcsolatainak idôbeli alakulá-sát. Ehhez a gyártási kapcsolatokat leíró gyártmányfát, valaminta gyártási és beszerzési idôket kell felhasználnunk.

A gyártmányfa nem más, mint a termék elôállításához szük-séges anyagoknak a gyártási fázisok szerinti rajzos ábrázolása,az egyes gyártási fázisok egységnyi termelési mennyiségénekmegadásával (8. ábra).


Aggregált termelési terv

Ismert rendelések Elôre jelzett igények

Termelési ütemterv(termelési program)Mérnöki változtatások

Készletmozgásokkövetése

Termék darabjegyzékMRP-

program Készletnyilvántartás

Elsôdleges jelentésekRendelési ütemterv

a készletgazdálkodás éstermelésütemezés számára

Másodlagos jelentés– Eltérésjelentések

– Elôrehaladási információk– Tervezési információk

7. ábra: Az MRP mûködése



Az MRP-technológia a gyártmányfát anyagjegyzék formájábanrögzíti.

Tulajdonképpen az anyagjegyzék és a gyártmányfa szinonimfogalmak, azaz ugyanazt a tartalmat takarják.

Az anyagszükséglet megadása történhet darabjegyzékben,vagy a fázistermék anyag-összetételenkénti megadásában.

Darabjegyzékkel általában a szerelô jellegû szükségletet ad-ják meg, míg az összetételt a receptúrák szerinti gyártási fo-lyamatokban határozzák meg.

Egy gyártási fázis anyagszükséglete a tervezett fázis kibocsá-tása és a felhasználási fázisnorma szorzataként határozhatómeg. A gyártmány gyártási folyamata és a rendelési, ill. gyár-tási átfutási idôk ismeretében pontosan meghatározható azegyes anyagok idôbeli szükséglete.

Az MRP az egyes végtermékek részletes szükségletét rögzítôtermelési vezérprogramot, a végtermékek összetételét tartal-mazó anyagjegyzéket, és a készlethelyzetet mutató anyagállo-mányokat használja fel az ütemezés kialakításához.

12

0. szint Asztal

1. szint

2. szint

Asztallap (1) Tartószerkezet (1) Csavarok (6)

Csavarok (4) Keret (1) Lábak (4)

8. ábra: Az MRP-gyártmányfa felépítése



A gyártmány felépítése

Az anyagjegyzék (bill of material, BOM) nem egyszerûen azanyagok felsorolása, hanem a gyártási fázisoknak az anyagok,alkatrészek, részegységek mellé rendelése. Az anyagjegyzéktulajdonképpen a gyártmányfa leképezése.

Ha a gyártás módja változik, akkor ez az anyagjegyzék válto-zását is jelenti. Az anyagjegyzék mindig teljes körû, tehát ateljes anyagkört felöleli, és piramisszerûen épül fel.

A gyártási piramis tetején szereplô terméket az MRP „0” szin-tû terméknek tekinti, és ez jelzi, hogy innen indul a szükséglet-lebontási folyamat.

A gyártmányfa többféle módon felírható, a legegyszerûbb, ami-kor egyszerû felsorolással mutatjuk az összetételt, és az összete-vôk mellé zárójelben felírt mennyiség mutatja, hogy a felette lé-vô termék egységhez mennyi szükséges a beépülô termékbe.

A számítógépes termelésirányítás megkönnyítése érdekébenhozták létre az ún. egyszintes termékjegyzéket, amely kétféleszerepet tölthet be.

Szülô terméknek (parent) nevezzük, ha az valamely keresle-tet generál, és beépülô terméknek (child), ha azt valamelyszülô termékhez kell felhasználni. A gyártmányfában felül vana szülô, alatta pedig a beépülô termék. A piramis tetején állótermék (példánkban az asztal) csak szülô szerepet tölthet be, atöbbi egyaránt lehet szülô és beépülô is (pl. tartószerkezet).

A termelési vezérprogram

Az anyagszükséglet tervezés a termelési vezérprogramból(master production schedule – MPS) indul ki, amely pontosanmeghatározza, hogy az anyagszükséglet független keresletûtermékeibôl a szükséglettervezés idôperiódusa szerinti bontás-ban mennyi termékre van szükség. Minden olyan tétel, amely-nek kereslete nem függ más termék keresletétôl – ez a bizonyosfüggetlen kereslet – a termelési vezérprogram alapja.




A készletállapotok nyilvántartása

Nyilvánvaló igény a szükséglettervezésnél, hogy meghatározottidôpontban rögzíteni kell az egyes termékek aktuális készletét,majd a szükséglettervezés folyamatában meg kell tervezni aszükségleti periódusok zárókészleteit. Az MRP természetébôlkövetkezik, hogy a gyártmányfa bármely szintjén elôfordulókészlethiány a többi terméknél ugyanilyen arányú többlet kész-lettartást eredményez.

Egy adott anyagféleség 100%-os hiánya az összes anyagféle-ségben feleslegessé teszi a tervezett készlet 10%-át. A korsze-rû rendszerek ma már megengedik biztonsági készletek tartá-sát is, azaz a valamilyen szempontból kritikus rendeléseknél aszükségletet megnövelik a biztonsági készletszinttel.

Az MRP készletnyilvántartásának része az egyes anyagfélesé-gek és termelési fázisok rendelési és termelési átfutási idejének,valamint a gyártási sorozatnagyságoknak a nyilvántartása.

2/3.5.2.2 A JIT (just in time/éppen idôben) rendszer

A JIT (just in time = éppen idôben) mûködési filozófiája, hogyaz érték-elôállítási folyamat egyes elemeit rendszerbe kapcsol-va kezeli. Célja a fogyasztói igények minél magasabb színvo-nalú kielégítése a pazarlások megszüntetése mellett. A célmegvalósításában szerepet játszó fô tényezôk a megfelelôenkialakított beszállítói háttér, a motivált munkaerô, a magasszintû minôségre való törekvés, ill. a sajátos termelésirányításirendszer.

A JIT egységbe kapcsolja a logisztikai lánc egyes elemeit, amunkaerô menedzsmentjét, a minôség kérdését.

Meghatározás

14



A JIT filozófiájának lényegét három csoportban foglalhatjukössze:

1.) A pazarlás elkerülése2.) A folyamatos fejlesztés3.) Az egyszerû megoldások keresése

1.) A JIT filozófia egyik legfontosabb elve a pazarlás elkerü-lése. Pazarlásnak (waste) tekintendô minden ráfordítás,ami az igényelt termékek elôállításához nem feltétlenülszükséges, minden, ami nem értékadó folyamat. Pazarlás-nak tekintik a várakozással töltött idôt, ha a szükségesnéltöbbet állítanak elô valamibôl, ha a szükségesnél többetkell szállítani. Pazarlás továbbá a felesleges készlet, a fe-lesleges kapacitás, a felesleges mozdulat vagy a selejtestermék. Ezek kiküszöbölése a folyamatból jelentôs mér-tékben növeli a termelés hatékonyságát.

2.) A JIT filozófia egy másik alapelve a folyamatos fejlesztés(continuous improvement, kaizen), melynek lényege, hogyaz elért eredményekkel sosem szabad megelégedni, folya-matosan törekedni kell a folyamatok, ill. a termékek fej-lesztésére. Nem feltétlenül kiugró javulást kell elérni, sok-kal eredményesebb lehet a kis lépésekben történô, de fo-lyamatos javulás. Ez a fejlesztés azonban csak úgy valósít-ható meg, hogy azt minden egyes dolgozó feladatának te-kinti. A folyamatos fejlesztés jelentôségét jól szemléltetiaz, hogy a TOYOTA 60 ezer dolgozója 1986-ban mintegy2,6 millió javaslatot nyújtott be, amelynek nem kevesebb,mint 96%-át meg is valósították! A dolgozók ilyen mérvûfejlesztési törekvéseinek tehát igen nagy szerepe van ab-ban, hogy mára a TOYOTA márkanév szinte egyenlô a ki-váló minôséggel a vevôk tudatában és képesek az állandó-an változó vevôi igényekre nagyon gyorsan reagálni. Más-részt a TOYOTA példája is jól érzékelteti, hogy egy többmint 20 éve mûködô termelési rendszeren is bôven akadjavítanivaló, hiszen semmi sem tökéletes.

3.) A JIT fontos elve még az egyszerû megoldásokra való tö-rekvés. Ez az egyszerûség hatja át a szervezés minden lépé-sét az üzemberendezéstôl kezdve a berendezések megvá-lasztásáig. Az egyszerû megoldások elônye, hogy könnyenbárki által átláthatók, megtanulhatók, az így szervezett

3 feladat

Pazarlás

Folyamatos fejlesztés

Egyszerûsítés




folyamatok könnyebben irányíthatók, ill. fejleszthetôk, aminôségirányítás által megkövetelt szempontok pedig job-ban betarthatók. Mind a munkások, mind a vezetés és a dol-gozók között közvetlenebb kapcsolat alakul ki, amely elô-segíti a könnyebb kommunikációt és a jobb információ-áramlást.

Márpedig ez a termelésirányítás elengedhetetlenül fontos ele-me. Az átláthatóság, ill. az egyszerû megoldások révén pedignapvilágra kerülhetnek olyan problémák is, amelyek a hagyo-mányos rendszerekben nem láthatók, s szembenézve ezekkel aproblémákkal, jelentôsen javítható az elôállítási folyamatokhatékonysága.

A JIT-rendszer

Szûkebb értelmezésben a JIT készlet nélküli termelést jelent. A gyártáshoz szükséges anyagok éppen akkor érkeznek be,amikor azokra szükség van (9. ábra).

A JIT nem csak a termelés irányításában, hanem annak megszer-vezésében is sikeresen alkalmazható módszer. Az alábbiakbankitérünk az anyag- és információáramlásban, a létesítmények be-rendezésében illetve karbantartásában betöltött szerepére is.

16

1. vállalat 2. vállalat 3. vállalat 4. vállalat

KA T KK KA T KK T T KK

JITKA: alapanyag készletKK: késztermék készletT: termelés

9. ábra: A JIT-rendszer mûködése



A) Anyag- és információáramlás

A termelésszervezés hagyományos felfogása azáltal próbáljameg a termelés folytonosságát fenntartani, hogy az egyes elôál-lítási fázisokat elkülöníti egymástól, ezek között pedig készle-teket halmoz föl. Így probléma esetén az egyes fázisok egymás-tól függetlenül is képesek egy bizonyos ideig mûködni. A tevé-kenységek végzése a termelési terv alapján indul meg, mindenfázis az elôzôtôl kapott inputot dolgozza fel. Ezt a rendszert ne-vezi a szakirodalom nyomásos, vagyis push-rendszernek.

A JIT-rendszer ezzel szemben teljesen más megközelítést al-kalmaz. A folyamat mûködésének hatékonyságát a különállófázisok mûködésének összehangolásával kívánja megvalósíta-ni. Ily módon az egyes mûveletek közötti kommunikációra ésegyüttmûködésre helyezôdik a hangsúly, a mûveletek közöttikészletek pedig minimális mértékûre olvadnak. A JIT az ún.húzásos, vagy pull-rendszer alapján mûködik. Ennek lénye-ge, hogy a végsô termék keresletére építve, a folyamat végétôlvisszafelé határozódik meg a kereslet: amikor egy munkahely-nek, pl. egy alkatrészre van szüksége, azt az elôzô munkafázis-tól vonja el, amely a hiányt érzékelve fog újabb, pontosan afelhasznált mennyiségû és típusú alkatrész elkészítésébe. Ez afolyamat így halad a végsô fázistól kezdve a legelsôig.

A hagyományos és a JIT-rendszer közötti különbséget szemléltetia 10. ábra.

Push-rendszer

Pull-rendszer


a.) Hagyományos rendszer (a = anyag; i = információ).

b.) JIT rendszer

1.Mûvelet

Készlet 2.Mûvelet

Készlet 3.Mûvelet

i

a

1.Mûvelet

2.Mûvelet

3.Mûvelet

anyag

információ

anyag

információ

10. ábra: A hagyományos és a JIT-rendszer



B) Létesítmény-berendezés

A JIT filozófiájának alapelemei természetesen a létesítmény-berendezés mikéntjét is befolyásolják. Az üzemberendezés ki-alakítása során törekedni kell arra, hogy az anyagáramlás fo-lyamatossága minél tökéletesebb legyen, ugyanakkor rugal-massága, amennyire lehetséges, fennmaradjon. A 11. ábra ahagyományos és a JIT-rendszerû létesítmény-berendezésremutat példát.

18

a.) Hagyományos üzemberendezés

b.) JIT üzemberendezés

VÉG

SÔ Ö

SSZE

SZER

ELÉS

ÖSS

ZESZ

EREL

ÉSBeszállító Beszállító

RAKTÁR

Beszállító

11. ábra: A hagyományos és a JIT üzemberendezés összehasonlítása



Az ábrából jól látható, hogy a raktárak szerepe lényegesen ki-sebb, mint az a hagyományos termelési rendszereknél megszo-kott. Bizonyos anyagok a szállító kamionjáról egyenesen a szere-lôsorhoz kerülnek, ahol viszonylag rövid idôn belül – általábannéhány óra, vagy csak néhány perc alatt – felhasználják ôket.

A gyártósorok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy az egész elô-állítási rendszer könnyen átlátható legyen. Azaz a dolgozók lát-hassák egymást, és könnyen kommunikálhassanak egymással.

Az egyes munkaállomások rendszerint közel helyezkednek elegymáshoz, ami több célt is szolgál. Könnyebb a kommunikációés nem jut hely a készletek felhalmozódására. A közelség a szállí-tási távolságok csökkenését is maga után vonja. A termelési folya-matok hatékonyságát szolgálja az áttekinthetôségre való törekvés.

A gyárban zajló folyamatok áttekinthetôségét az üzemelrende-zésen kívül számos további eszköz szolgálja. Ezek:

• Eredménytáblák, amelyek a teljesítményt mutatják be.• Leállításjelzô, amely a munkaállomásokon kialakult problé-

mát jelzi. Ez a Jidoka-elv alapján mûködik, ami azt jelenti,hogy a munkásokat felhatalmazzák arra, hogy hiba eseténlassítsák, vagy leállítsák a termelési folyamatot. A leállítás-jelzô mutatja, hogy melyik munkaállomáson történt a prob-léma, ill. az milyen súlyos.

• Ellenôrzô listák, amelyek az egyes mûveleteket szemléltetik.


Kezdet

Befejezés

Gépek

1 munkás

2 munkás

3 munkás

JelekMunkaáramlásMunkás

12. ábra: A sejtszerû gyártás kialakítása



C) Berendezések és karbantartásuk

Az alkalmazott géppark és berendezések jellemzôje, hogy na-gyobb, általános célú gépek helyett inkább több kisebb célgé-pet alkalmaznak. Ezek elônye:

• Könnyû kezelhetôség,• Egyszerû karbantartás,• Rugalmas átcsoportosíthatóság,• Kisebb beruházásigény, könnyû lecserélhetôség,

Jellemzô, hogy a berendezéseket azonos gyártótól szerzik be, akönnyebb alkalmazkodás és karbantarthatóság végett. A be-rendezések karbantartására rendszerint nagy figyelmet fordíta-nak. A hangsúly a megelôzésen, és nem a már meghibásodottgép gyors megjavításán van. Hasonlóan a repülôgépeknél afelszállást megelôzôen, munkakezdés elôtt egy listán végigha-ladva ellenôrzik a gépek paramétereit, és ha kell, megolajoz-zák, stb. A nap végén aztán rögzítik, hogy az adott gépetmennyit használták, volt-e esetleg meghibásodása. Ez utóbbisegít megbecsülni a gépek, ill. egyes alkatrészeik várható élet-tartamát, a következô karbantartás esedékes idôpontját.

A karbantartási részleg feladata a munkások képzése, a rutinel-lenôrzések kidolgozása, a váratlan meghibásodások kezelése.

A termelés hatékonyságát elôsegítô eszközök fontos szerepettöltenek be a termelésirányítás JIT-elvében is. Ezek közül alegfontosabb a kanban-rendszer, ill. a termelés kiegyensúlyo-zására való törekvés.

20



2/3.5.2.3 A kanban-rendszer

A kanban-rendszer: egy termelésirányítási és ütemezési eljárás.A kanban szó jelentése: „látható jelzés”, de a legtöbbször kár-tyát értenek alatta. A kanban utasítást tartalmaz egy bizonyosmûvelet elvégzésére.

A gyakorlatban a kanbanok három, legelterjedtebb formája akövetkezô:

• Szállítási kártya: amely felhatalmazást jelent arra, hogyegy terméket egy üzemrész, vagy munkaállomás output tá-rolójából átszállítsanak egy másik üzemrész vagy munkaál-lomás input tárolójába. A szállítási kártya által tartalmazotttipikus információk: termék neve, azonosítója, mennyisége,célállomás, származási hely.

• Termelési kártya: amely felhatalmazást jelent arra, hogyegy terméket legyártsanak, ezzel pótolva az output tároló-ból elszállított mennyiséget. A termelési kártya a termékazonosítóját, a munkafolyamat leírását, a felhasználandóanyagokat jelzi.

• Beszállítói kártya: amely a beszállítónak szolgál jelzésül,lényegét tekintve hasonló a szállítási kártyához, csak ép-pen egy külsô szállítóhoz juttat el információt.

A kártyák használatát gyakorta nem egy-egy termék szállításá-hoz, illetve gyártásához, hanem ún. konténernyi mennyiséghezkötik. Ezek a konténerek standard méretûek, lényegében egy„sorozatnyi” termék tárolására, szállítására szolgálnak.

Mivel a készleteket tartalmazó konténerek nem lehetnek más-hol (pl. külön raktárakban) csak az üzemrészek, illetve munka-állomások input-output tárolóiban, az egyes konténerekheztartozó kártyák egyértelmû információt adnak a teendôkrôl,ezek irányítják a termelés és az anyagmozgatás ütemét.

A kártyák nagyban megkönnyítik a termelésirányítást végzôkmunkáját, hiszen a kártyákra illetve a konténerekre vonatkozószabályok betartásával mindenkor egyértelmûen nyomon kö-vethetô a tevékenységek elvégzése és pillanatnyi állapota.

A kanban szépsége az egyszerûségében rejlik.

Meghatározás

3 típus




Mûködése az alábbi elemekbôl tevôdik össze:

1. A felhasználónál igény jelentkezik. 2. Kiadja a hívójelet. 3. Az igényt teljesítik.

Kártyák áramlása egy kétkártyás kanban-rendszerben

Mûködés: induljunk ki B munkaállomás szállítási kanban lá-dájából. A szállítási kártyát a munkás A munkaállomás outputtárolójába viszi, és a kártyán szereplô paramétereknek megfe-lelô konténerre helyezi, majd a konténert B munkaállomás in-put tárolójába szállítja. A szállítási kártya mindaddig a konté-ner tartalmával együtt marad, amíg a következô munkaállomástermelési kártyája le nem váltja. Amikor B munkaállomásszállítási kártyája a konténerre kerül, A munkaállomás terme-lési kártyáját a megfelelô ládába helyezik.

Ez egyfajta termelési felhívást jelent A munkaállomásnak. A ter-melési kártyával kiveszik a megfelelô anyagokat A munkaállo-más input tárolójából, elvégzik az anyagokon szükséges meg-munkálási lépéseket és a kész termék a termelési kártyávalegyütt A munkaállomás output tárolójába kerül. Ezután pedig új-ra indul a kanban-ciklus.

22

Feladó Fogadó

hívás

küldés

Kártyák áramlása egy kétkártyás kanban-rendszerben

13. ábra: A kanban-rendszer mûködési elve



A kanban-rendszert a Toyotánál az 1950-es években fejlesztet-ték ki. Segítségével számítógépek nélkül is pontos és jól mû-ködô rendszert lehetett mûködtetni.

A kártyák felhasználásának viszont szigorú szabályai vannak:

• csak standard konténert szabad használni, és csak a meg-határozott mennyiségû terméket szabad benne tárolni,

• soha nem szabad egy konténert elmozdítani a szállításikártya használata nélkül,

• soha nem szabad gyártást kezdeni a termelési kártya nélkül,• törekedni kell a kártyák számának csökkentésére, azaz a

készletek minimalizálására.

A kártyarendszer a fenti szabályok betartása mellett kiegyen-súlyozott termelési folyamatot hoz létre, amelyben sürgetés-nek, a rövid távú programok változtatásának nincs helye.

A kanban-rendszer hatékony alkalmazásának elôfeltételei:

• a végsô termékek idôben stabil és folyamatos kereslete(10-20%-nál nagyobb keresletingadozást a rendszer márnem tud kezelni),

• folyamatrendszerû gyártás,• sorozatok képzésének lehetôsége (a kanbanok alkalmazá-

sának alapfeltétele).


Tele láda a felhasználóhoz

Üres láda az elôállítóhoz(A következô hívása)

Kanban kártya

Elôállítás (töltés) Felhasználás (ürítés)

Alkatrész: A 25Elôállító:Felhasználó:Mennyiség:Ez a rekesz az -bôl3. 5

14. ábra: A kanban-ciklus mûködése



A kanban-rendszer sikeres mûködése a tapasztalatok szerintnagyban függ az alkalmazottak hozzáállásától, lelkiismeretesmunkavégzésétôl. Amennyiben a dolgozók nem tartják be akártyákra vonatkozó szabályokat (pl. nem megfelelô helyentárolják ôket, idônként elvesznek kártyákat stb.) akkor azegész rendszer irányíthatatlanná válik, és akár az egész terme-lésirányítás összeomolhat!

A termelés kiegyensúlyozása (level production)

A termelés kiegyensúlyozásának lényege, hogy a hagyomá-nyos termelési rendszerekkel szemben, ahol nagy sorozatokgyártására törekednek, itt kis sorozatok ismétlôdô gyártását ré-szesítik elônyben.

A kiegyensúlyozás célja az üzem, a munkások egyenletesebbterhelése, az ütemezésben bekövetkezô változások hatásánakcsillapítása.

Példa: tegyük fel, hogy a havi igény 3 termékbôl a következô:A termékbôl: 400 db;B termékbôl: 800 db;C termékbôl: 200 db.

Tegyük fel továbbá, hogy egy hagyományos elveken mûködôtermelésirányítás havi 400 db-ban állapította meg a gazdasá-gos sorozatnagyságot.

Hatása:

• nagy készletek alakulnak ki, mivel a számított gazdaságostételnagyság esetenként még a havi felhasználást is megha-ladja,

• egyenetlen az üzem terhelése, mert bizonyos feladatokatcsak a hónap egy bizonyos szakaszában végezhetnek,

• Nehezen lehet igazodni a kereslet havi ingadozásaihoz,mert ha a hónap elején legyártották a tervezett keresletnekmegfelelô mennyiséget, az esetlegesen megnövekvô keres-letet nem biztos, hogy ki lehet elégíteni.

A JIT termeléstervezés ezzel szemben a havi keresletet napikeresletre bontja, és ennek alapján készül el a termelési terv.

24



Az elôzô példánkból kiindulva elôször meghatározzuk az egyestermékek ciklusidejét, mégpedig oly módon, hogy a rendelke-zésre álló munkaidôt (8 órát, azaz 480 percet) elosztjuk a napikereslettel. Majd megkeressük a kapott ciklusidôk legkisebbközös többszörösét, ez az érték fogja az ütemezés idôegységétképezni.

Összefoglalva a JIT-rôl eddig elmondottakat, tény, hogy meg-jelenése óta töretlen népszerûségnek örvend. Használata a tel-jes vállalati mûködést megreformálja. Logikája egyszerû,mégis áttörô változásokat hozott az értékteremtô folyamatokmódszereiben, szemléletében és menedzselésében a beszerzés-tôl kezdve a termelésen és készletgazdálkodáson át az értéke-sítésig. A JIT ma már kiterjed az innováció területére is.

A JIT, bár Japánból származik, alkalmazása megfelelô körülte-kintéssel mégis bárhol elképzelhetô. Megvalósításában szere-pet játszik a megfelelôen kialakított beszállítói háttér, a moti-vált munkaerô, a magas szintû minôségre való törekvés, és egysajátos termelésirányítási rendszer is.

2/3.5.2.4 Az optimalizált termelési technológia(OPT)

Az OPT-t sokan a JIT-re adott amerikai válaszként tartják szá-mon. Jelentése: optimalizált termelési technológia (optimisedproduction technology).

Az OPT egy átfogó menedzsmentfilozófia, mely elérendô cé-lokat fogalmaz meg, illetve bemutatja a megvalósításhoz szük-séges technikákat.

Olyan multinacionális vállalatok is alkalmazzák, mint a Ford,a Delta Airlines, vagy az ITT. Kidolgozása egy izraeli fizikus,Eliyahu Goldratt nevéhez fûzôdik.

Az optimalizált termelési technológiát az 1970-es években fej-lesztették ki Izraelben azzal a céllal, hogy kapacitáshiányosesetben is ki lehessen elégíteni a vevôk igényeit. Kifejlesztéseóta a világ több országában elterjedt.

Meghatározás




Az OPT célja a szûk keresztmetszetek hasznosítása és azanyagáram szinkronizálása révén a gyártásközi készletek ala-csony értéken tartása.

Az OPT a szûk keresztmetszetekre összpontosít, igyekszik fel-tárni ôket, majd megbizonyosodni arról, hogy ezek az erôfor-rások teljesen kihasználtak.

Az OPT nem alkalmazza a húzó rendszert sem, ahol a munka-helyekre beérkezô anyagáram illeszkedik a feldolgozás ütemé-hez. Ehelyett úgy koordinálja az anyagok mozgását, hogy azoka szûk keresztmetszethez igazodva szinkronban mozogjanak.

Az OPT mûködése az alábbi elveken alapszik, melyeket mindenesetben be kell tartani:

1. Az anyagáramot egyenlítsük ki, nem pedig a kapacitást.Fontosabb az anyagáram folyamatossága, mint a kapacitásokazonossága.

2. A nem szûk keresztmetszetek kihasználási szintjét nemannyira a saját lehetôségei, mint inkább más rendszerbelikorlátok határozzák meg. Ha például az összeszerelés nemszûk keresztmetszeten olyan alkatrészekbôl történik, ame-lyek szûk keresztmetszeten készülnek, a szûk keresztmet-szet határozza meg a nem szûk keresztmetszeten átmenôanyagáramot.

3. Egy erôforrás hasznosítása és aktivitása nem azonos fogal-mak. Aktivitás az az idô, amit a gép vagy más erôforrás mû-ködéssel tölt, függetlenül attól, hogy a termékre van szük-ség, vagy nincs. Az olyan alkatrészek gyártása, amelyekrenincs szükség, csak foglalja, leköti az erôforrást, nem pedighasznosítja. Hasznosításról akkor beszélünk, ha az erôfor-rás a szûk keresztmetszettel összhangban mûködik.

4. A szûk keresztmetszet egyórás kiesése a rendszer egyóráskiesését eredményezi. Oda kell figyelni a szûk keresztmet-szetek hatékony mûködésére, mivel ezek határozzák meg agyár teljes (eladható) termékmennyiségét.

Elvek

26



5. A nem szûk keresztmetszeteknél az idômegtakarítás feles-leges. Csak növelnénk az amúgy is felesleges kapacitást.

6. A szûk keresztmetszetek egyaránt alakítják az átbocsátó-képességet és a készleteket. A (különösen gyártásközi)készletek annak függvényei, hogy mennyi anyag szüksé-ges a szûk keresztmetszet áthidalására.

7. A szállítási adagok nagysága nem kell, hogy azonos le-gyen a feldolgozási adagokkal (batch). Elôfordulhat, hogya gyártási adagot több továbbítási egységre kell felbontani.

8. A feldolgozási adagnak (batch) nem állandónak, hanemváltoztathatónak kell lennie. Az egy adagban gyártottmennyiség idôrôl idôre és mûveletrôl mûveletre változhat.Az adag mérete függ például az adagok közötti pótlólagosátállási idôtôl.

9. Olyan ütemezést kell alkalmazni, amely a különbözô kor-látokat egyidejûleg veszi figyelembe. Az elôkészületi idôk(lead times) az ütemezés eredményei, nem pedig elôre el-döntött hosszúságúak. Függnek például a tételnagyságtól,fontosságtól. Emiatt szintén nem lehetnek állandóak.

Egy mondatba összesûrítve az OPT filozófiájának lényegét, akövetkezôt állíthatjuk: meg kell különböztetnünk a szûk kereszt-metszetnek számító és a nem szûk keresztmetszeti elemeket,tevékenységeket.

De mi is az a szûk keresztmetszet? (Természetesen szigorúanmûszaki dolgokra gondolva!)

A szûk keresztmetszet olyan erôforrás, amelynek kapacitásaegyenlô az iránta megnyilvánuló igénnyel, vagy kisebb annál.

A nem szûk keresztmetszeti erôforrásoknál pedig kapacitásuknagyobb, mint a velük szemben támasztott igény.

Elsô feladatunk tehát a szûk keresztmetszet megtalálása.

Ezt megtehetjük úgy, hogy meghatározzuk a termék irántiösszkeresletet, illetve azt, mennyi terméket állítanak elô azegyes gépek. Amennyiben az elôállításhoz rendelkezésre álló

Szûkkeresztmetszet




idô egy adott forrás esetében egyenlô a mûveleti idôvel, vagykisebb annál, akkor megtaláltuk a szûk keresztmetszetet.

Bonyolult termelési folyamatok esetében azonban ez a módszernem alkalmazható. Ilyenkor annyit tehetünk, hogy megvizsgál-juk, melyik a leggyakrabban hiányzó anyag, azt melyik részleg,gép gyártja, illetve hol, melyik mûvelet elôtt tornyosulnakkészletek.

Amennyiben sikerült a szûk keresztmetszeteket egy rendszer-ben megtalálni, akkor a feladatok elvégzésének ütemezésétezeken keresztül kell végrehajtani.

A) A rendszer összetevôi: dob, kötél és tartalék

Az OPT ütemezési és termelésirányítási rendszerének 3 össze-tevôje van:

• a dob,• a tartalék és• a kötél.

A dob (drum) elnevezés arra utal, hogy a szûk keresztmetszetlesz a termelési rendszer ütemet adó eleme, a többi elem el-végzését ehhez alkalmazkodva kell elvégezni.

A „kötél” feladata, hogy minimalizálja a készleteket. Lényegé-ben arról van szó, hogy a szûk keresztmetszet mûködésérôl in-formációkat kell nyújtani az elôállítási folyamat többi elemé-nek is. A kötél (rope) elnevezés tehát szimbolikusan értendô: atermelés elsô elemét kapcsolja össze a szûk keresztmetszettel,határozza meg az anyagok munkába vonásának kezdetét, ésezáltal biztosítja, hogy a szûk keresztmetszet elôtt lévô nemszûk keresztmetszetek is a szûk keresztmetszet által diktálttempóban haladjanak.

A tartalék (buffer) szerepe az, hogy biztosítsa a szûk kereszt-metszet folyamatos mûködését. Tehát ha valami fennakadásvan a szûk keresztmetszetet megelôzô mûveletekben, akkorsem kell a szûk keresztmetszetet jelentô elemnek állnia, ha-nem az elôtte felhalmozott tartalékot dolgozza fel.

Drum

Rope

Buffer

28



B) A sorozatnagyság megválasztása

A sorozatnagyságok megválasztása nagy figyelmet igényel.A szûk és nem szûk keresztmetszetekre egészen más szabályokérvényesek: a szûk keresztmetszetnél az a jó, ha állandóan dol-gozik, nagy sorozatokkal, kevés és rövid átállításokkal mûkö-dik. Ily módon biztosítható az, hogy folyamatosan ki legyenhasználva munkaideje. A nem szûk keresztmetszetnél viszontelôny a kisebb sorozatnagyság, hiszen ezáltal alacsonyabbszinten tartható a készlet.

A nem szûk keresztmetszetet képezô mûveleteken tehát cél-szerû kisebb sorozatnagyságot választani és úgy elôállítani atervezett termékmennyiséget, majd ezt egy nagyobb tételbenfeldolgozni a szûk keresztmetszeten. Onnan kisebb adagokbanpedig tovább-feldolgozásra kerülnek a termékek.

Amennyiben ezt a szabályt követjük, a készletek csökkennifognak, illetve alacsony szinten tarthatók.

Összefoglalásként tehát elmondható, hogy az OPT-rendszermûködtetése az alábbi fôbb elemekbôl áll:

1. A szûk keresztmetszetek azonosítása. 2. A kritikus erôforrások ütemezése.3. A nem kritikus erôforrások ütemezése.4. A rendszer javítása.




30


Tudáspróba

2/3.6 Tudáspróba


Igaz Hamis

Az MRP-ben az anyagok belépése a termelési folyamatba pontosan x akkor történik, amikor arra szükség van.

A termelésirányítás egyik feladata a termelési folyamatok fejlesztése x és állandó jellegû javítása.

A nagy sorozatokban indított gyártás jelentôs mértékben hozzájárul x a termelés kiegyensúlyozásához.

A gépelvû létesítmény-berendezés során elsôdleges logisztikai célunk x az anyagmozgatási munka minimalizálása.

A kanban-rendszer csak folyamatrendszerû gyártás esetén x alkalmazható módszer.

Szûk keresztmetszetrôl beszélünk akkor, ha az erôforrások kapacitása x nagyobb, mint a velük szemben támasztott igény.

A JIT-rendszer alkalmazásának alapfeltétele, hogy pontosan ismerjük x a vevôk igényeit az adott termékekbôl.

Az OPT-rendszerben a kötél feladata, hogy biztosítsa a szûk x keresztmetszetek folyamatos mûködését.

Az anyagjegyzék és a gyártmányfa ugyanazt a tartalmat takarják. x

A folyamatrendszer egyik alaptípusa a folyamatos gyártás. x

A JIT a termeléstervezés során is sikeresen alkalmazható módszer. x

A saját gyártás mellett szóló egyik ok, hogy gyorsan tudunk reagálni x a szintén gyorsan változó vevôi igényekre.


Tudáspróba

2

Az értékesítés logisztikája 2/4.1

Az értékesítési logisztika célja, feladata

2/4 Az értékesítés logisztikája

2/4.1 Az értékesítési logisztika célja, feladata

A vállalaton belüli logisztika harmadik, fô egysége az elôzôek-ben már említett értékesítési (vagy más néven elosztási) logisz-tika. Az értékesítési logisztika tág értelemben azt a termék-áramlási és információs folyamatot fogja át, ami a termék le-gyártásától indul és addig tart, amíg a terméket a vevô átveszi.

Az értékesítési logisztikának van egy vállalaton belüli fizikaifolyamata, ami akkor zárul, amikor a termelôüzemben a ter-méket a vállalat, vagy egy szolgáltató jármûvére felrakják, ésvan egy, a termelôüzemen kívüli folyamata, amelynek hosszaés feladatai a választott disztribúciós (elosztási) csatorna hosz-szától, ill. a disztribúció struktúrájától függnek.

A vállalaton belüli fizikai folyamatokban logisztikai feladat akésztermékek raktározása, az áruk csomagolása a vevôigé-nyeknek és a szállítás igényeinek megfelelôen, a megrendelé-sekkel összhangban lévô komissiózás, azaz árukigyûjtés, egy-ségrakományok képzése, a fuvareszközökbe való rakodás el-végzése az értékesítési szerzôdések szerint, valamint a logisz-tikai menedzsment diszpozíciói alapján.

A vállalat területén kívüli folyamatokat a vállalat által kialakí-tott értékesítési csatorna jellemzôi határozzák meg. Ugyancsakmeghatározó az elosztásban a raktárlépcsôk száma, ami befo-lyásolja a fizikai disztribúció lebonyolítását, a folyamatok irá-nyítását.

A 15. ábrán az értékesítéshez kapcsolódó vállalati logisztikaifeladatok és folyamatok láthatók, melyekhez az alábbi tevé-kenységek kötôdnek még:

• Piacelemzés (termék- és szolgáltatási piac),• Az értékesítés tervezése,


Meghatározás

Az értékesítés logisztikája2/4.1

Az értékesítési logisztika célja, feladata

• Ajánlatok kidolgozása,• Tárgyalások az árakról és a szállítási feltételekrôl,• Szerzôdéskötések,• Szerzôdések információinak továbbítása a termelésbe.

Tekintettel arra, hogy a logisztikai folyamat akkor kezdôdik,amikor a vállalathoz a megrendelés beérkezik és akkor zárul,amikor a terméket a vevônek leszállították, a szerzôdés-feldol-gozás, az okmányok kiállítása, a pénz- és okmányáramlásösszhangjának megteremtése erôteljesen befolyásolják a vevô-kiszolgálás minôségét. Az értékesítési oldalon tehát megjele-nik a vevôszolgálat is a disztribúción túlmenôen, annál is in-kább, mivel ennek minôsége egy vállalat image-ét, megítélésétnagymértékben befolyásolhatja.

Vevôszolgálat

2

MIN

ÔSÉ

GIR

ÁN

YÍTÁ

S

TERMELÉSI LOGISZTIKAKiszállítás / elôkészítés Raktárba betárolás

Disztribúciós logisztika

Szerzôdés-lebonyolítás

Logisztikai folyamatokadminisztrációja

Visszáruk

Betárolás

Raktár

Komissiózás, csomagolás

Kitárolás

Szállítás

Vásárló Eladás/Marketing

15. ábra: Az értékesítéshez kapcsolódó vállalati logisztikai feladatok és folyamatok


Az értékesítési hálózat

2/4.2 Az értékesítési hálózat

Az elosztási hálózat kialakítása a logisztika strukturális dönté-sei közé tartozik. Itt dôl el az elosztási csatorna típusa, vagyisaz, hogy milyen közvetítôkön (kis- vagy nagykereskedô stb.)keresztül jut el a termék a fogyasztókhoz. Ezen a szinten döntikel, hogy miként helyezkedjenek el a készletezési pontok, azazhonnan történjen a késztermék kiszállítás. Az elosztási rend-szerben a készletezési pontok hálózatának kialakítására vonat-kozó döntés elsô lépése annak meghatározása, hogy a vállalatfizikailag a termékeit közvetlenül vagy közvetetten – készlete-zési pontok közbeiktatásával – juttatja el a fogyasztóhoz.

a) Közvetett vagy közvetlen elosztás

Amennyiben a közvetlen elosztás valósul meg, akkor a terme-lô egység központi raktárából készletezési pontok közbeiktatá-sa nélkül jut el a termék a vásárlóhoz. Közvetlen elosztás so-rán egy, vagy több lépcsôn keresztül valósul meg az elosztás.

A közvetlen és közvetett elosztás közötti választást alapvetôena logisztikai költségek (készletezési, raktározási, szállítási), akiszolgálási színvonal, valamint a piac és a vevôk struktúrájahatározza meg. A közvetlen és a közvetett elosztás elônyeitmutatja be a 7. táblázat.


Strukturális döntés

FOG

YASZ

TÓGyárnál lévô készlet Helyi raktárSzállítás Szállítás

SzállításRegionális elosztó központ

16. ábra: Egy lehetséges elosztási rendszer



A fent említett tényezôk mellett a termékek jellemzôi is befo-lyásolják a választást. Általánosan elmondható, hogy nagy vo-lumenû, gyorsan forgó termékeknél a decentralizált, kis volu-menû, lassan forgó termékeknél pedig a centralizált elosztás akedvezôbb.

Ezen kívül a fogyasztók száma és az általuk igényelt mennyiségis befolyásolja a kialakítandó elosztási rendszert. Amennyiben aszéles vevôi kör kis mennyiségben rendel, akkor decentralizált,míg szûk vevôi kör és nagy mennyiségû rendelés esetén a cent-ralizált értékesítés a kedvezôbb.

b) A közvetett elosztás szintjeinek, illetve a készletezésipontok számának meghatározása

Közvetett elosztás esetén további döntéseket is meg kell hoznia vállalatnak. Egyrészt meg kell határoznia az elosztási szintekszámát, másrészt dönteni kell az egyes szinteken lévô készle-tezési pontok számáról. Mindkét döntés során a kiszolgálásiszínvonalat, illetve a hozzá tartozó költségtényezôket kell fi-gyelembe venni úgy, hogy a hálózat biztosítsa a fogyasztó ál-tal elvárt kiszolgálási színvonalat a lehetô legalacsonyabbköltségek mellett.

2

Közvetlen (centralizált) elosztás Közvetett (decentralizált) elosztás

Tôkeköltség csökkenése a készletezési Rugalmassága a piaci szegmensekhez valóés raktározási költségeken keresztül könnyebb alkalmazkodáson keresztül

Teljes áruválaszték elérése Magasabb kiszolgálási színvonal az átfutásiidô és rendelkezésre állás miatt

Méretgazdaságosság

7. táblázat: A közvetlen és közvetett elosztás elônyei



A 17. ábra a legegyszerûbb – a minimális költség koncepcióalapján kialakított – modellt vázolja, melynek segítségévelmeghatározhatjuk a készletezési pontok számát.

Abban az esetben, ha az értékesítési hálózatban növeljük akészletezési pontok számát, javul a kiszolgálási színvonal az-által, hogy pl. a fogyasztóhoz történô kiszállítás átlagos idôtar-tama csökken. Ezzel szemben a készletezési és raktározásiköltségek emelkednek, hiszen a készletezési pontok számánaknövekedésével a raktározáshoz kapcsolódó általános és fixköltségek növekednek, illetve az értékesítési rendszerben lévôbiztonsági készletek nagysága, így költsége is emelkedik. Azábrán nem csak a készletezési pontokat meghatározó költsé-gek és az azok között meglévô átváltások láthatók, hanem azis, hogy az értékesítési hálózat kialakítása során az összes költ-séget kell vizsgálni, és ez alapján kell meghatározni az optimá-lis készletezési pontok számát.

c) A készletezési pontok helyének meghatározása

A készletezési pontok helymeghatározásának kérdését makro-és mikroszinten is lehet vizsgálni. A makro-megközelítés sze-rint három elhelyezési stratégiát különböztetünk meg:

1.) A piacpozícionált raktárakat a végsô fogyasztó közvet-len közelébe telepíti a vállalat. Ezáltal minimalizálni leheta kiszolgálási színvonalat, és a vállalat csökkentheti a szál-lítási költségeket. A raktárelhelyezést ebben az esetben a

Összefüggések

3 elhelyezési stratégia


Készletezésipontok száma

Költség Optimális készletezési pontok száma Összköltség

Raktározási és készletezési költség

Gyár és készletezési pont közötti szállítási költség

Fogyasztókhoz történôszállítási költség

Elmaradt értékesítési költség

17. ábra: Optimális készletezési pontok száma – összköltség



szállítási költség, a rendelési ciklusidô, a termék romlan-dósága, a rendelési tételnagyság, a helyi szállítási lehetô-ség, és a kiszolgálási színvonal mértéke határozza meg.

2.) A termeléspozícionált raktár a gyártóegységhez vagy azellátási ponthoz közel kerül elhelyezésre. A raktár elhelye-zésére számos tényezô van hatással, pl. az alapanyag rom-landóságának mértéke, a termékskála szélessége és a szál-lítás konszolidált nagysága.

3.) Az általános megoldás esetén a raktárakat a vállalat agyár és a kiszolgálandó piac közé telepíti. Ekkor a kiszol-gálási színvonal természetesen alacsonyabb, mint a terme-léspozícionált raktárelhelyezésnél. Ezt a stratégiát azok avállalatok folytatják, amelyek magas kiszolgálási színvo-nalat nyújtanak a fogyasztók számára, de termékeit többtelephelyen állítják elô.

Mikroszintû elemzés során kerül meghatározásra egyrészt az,hogy a vállalat saját vagy bérelt készletezési pontot üzemeltet,másrészt, hogy pontosan mely földrajzi területen helyezi aztel. Amennyiben a vállalat saját tulajdonában lévô raktárt akartelepíteni, akkor a következô szempontokat kell figyelembevennie:

• Szállítási lehetôségek és azok minôsége,• Rendelkezésre álló munkaerô minôsége és mennyisége,• Munkaerô költsége,• Létesítmény felépítésének költsége,• Növekedési lehetôségek,• Adózás,• Környezeti tényezôk.

Bérelt raktár esetén a következô tényezôk befolyásolják a döntést:

• Létesítmény jellemzôi,• Raktári szolgáltatások,• Helyi szállítási lehetôségek rendelkezésre állása,• Informatikai infrastruktúra rendelkezésre állása.

Az elosztási rendszerek hatékony mûködtetéséhez megfelelôtervezési módszereket találtak ki, melyek megoldása operáció-kutatási eszközökkel valósítható meg.

4


Az értékesítés és az elosztás mûködése

2/4.3 Az értékesítés és az elosztásmûködése

A fejezet következô részeiben az értékesítési rendszer logiszti-kai funkcióinak hatékony megvalósításához szükséges eleme-ket és azok mûködését mutatjuk be.

2/4.3.1 A szállítás

A terméket – amelyek megjelenési formájuk szerint lehetnekalapanyagok, félkész-, ill. késztermékek stb. – valamiképpen elkell juttatni az egyik pontból a másikba. Ezt a feladatot látja ela szállítás, amely a logisztikai értéklánc alapvetô tevékenységeazáltal, hogy a termékeket eljuttatja a fogyasztókhoz, legyen aza termelés következô fázisa, vagy maga a végsô vásárló.A szállítási feladatot külsô cégre is bízhatjuk, aki a szállítás kö-rülményei függvényében lehet szállítmányozó, vagy fuvarozó.

A szállítmányozó saját nevében megbízója számlájára vásárol-ja meg a fuvarozási és az árutovábbításhoz szükséges egyébszolgáltatásokat, illetve végzi el a felmerült teendôket. A szál-lítmányozó tehát a fuvarozási és helyváltoztatáshoz kapcsolódótevékenységek (pl. rakodás, csomagolás) adásvételével foglal-kozó közvetítô.

A szállítmányozó feladatai és jogai

• szállítmányozó, megbízója felkérésére részt vesz az áru-ügylet elôkészítésében (megállapodásokat köt a fontosabbfuvarozókkal, kikötôkkel, külföldi szállítmányozókkal ésmás közremûködô szolgáltatókkal);

• beszerzi a megbízás tárgyát képezô áru legelônyösebb továb-bítási útvonalának kidolgozásához szükséges díjtételeket éskedvezményeket;


Meghatározás



• szállítmányozói kalkulációt készít, amellyel már az adás-vételi szerzôdés elôkészítésének szakaszában megbízóitsegítheti a megfelelô fuvarparitás megválasztásában és amegalapozott ár kialakításában. A szállítmányozók fuvar-kalkulációjukat általában több változatban készítik el, ésaz azok közötti választást a megbízóra hagyják;

• a megbízójától kapott írásbeli megbízást ellenôrzi, szakmai-lag felülvizsgálja és amennyiben az szállítmányozási és/vagyaz üzlet lebonyolítása szempontjából szakmailag hiányos,vagy ellentmondásos, erre megbízója figyelmét felhívja (ha-táridôk, fizetési feltételek, okmányok kiállítása stb.);

• a megbízásnak megfelelôen megköti saját nevében és meg-bízója számlájára az árutovábbítás lebonyolításához szük-séges fuvarozási és egyéb szerzôdéseket. Ennek megfele-lôen gondoskodik, pl. (a megbízó kívánságára) az áru elvá-moltatásáról, az esetleges raktározásról, és egyéb speciálisszolgáltatásokról (átcsomagolás, szignálás, élôállatoknáletetés, itatás, hûtôtér stb.), valamint különbözô okmányo-kat állít ki;

• az árutovábbítás lebonyolítása után elszámolja megbízójá-val a felmerült költségeket (pl. bizományosi elszámolás,átvételi díjtétel);

• rendszeresen tájékoztatja megbízóit a fuvarpiaci helyzet-rôl, az egyes relációkban esetleg fellépô fuvarozási akadá-lyokról (határzárlat, sztrájk, háborús helyzet);

• a szállítmányozó minden, az áru továbbítása során velejogviszonyba kerülô fuvarozóval és más közremûködôkkel(pl. raktárak, kikötôk) mindig, minden tekintetben megbí-zója érdekeit képviseli, s a kötelezô kereskedôi gondosság-nak megfelelôen e szerint jár el;

• A szállítmányozó az általa választott közvetett szállítmá-nyozó tevékenységéért közvetlenül felel; ha azonban a köz-vetett szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott uta-sítást (tehát nem az eredetileg megbízott szállítmányozóválasztotta ki a közremûködô, közvetett szállítmányozót);

2



• a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak.

• A szállítmányozó a fuvarozók, közvetett szállítmányozók ésegyéb közremûködôk tevékenységi körében elkövetett hibá-kért, mulasztásokért, pl. a kötelezô kereskedôi gondosság elha-nyagolásáért csak olyan mértékben tehetô felelôssé, amilyenmértékben ezek saját hazai törvényeik – vagy a nemzetközilegszabályozott felelôsségi határig – (a FIATA – SzállítmányozókNemzetközi Szövetsége), illetve életbe léptetése esetén azENSZ (UNCTAD): „Multinational Transport Convention”)jogszabályai szerint tehetôk felelôssé.

Szállítmányozói szerzôdés

A szállítmányozási szerzôdés a szállítmányozóhoz intézettmegbízás alapján a megbízás elfogadásával, visszaigazolásá-val jön létre. Fontos, hogy a szállítmányozási szerzôdés szállít-mányozási megbízás alapján jöjjön létre, hogy a megbízás jel-legérôl késôbb vita ne keletkezhessen.

Szállítmányozói díj meghatározása nélkül a szállítmányozásiszerzôdés semmis!

A megbízás tartalma

a) az áru megnevezése, jellege (veszélyes vagy veszélytelen),b) az áru csomagolása, a csomagok száma, jele, súlya és tér-

fogata,c) az áru értéke,d) származási vagy rendeltetési ország,e) a fuvarozás eszköze, módja,f) a feladó, a feladási hely (elhajózási kikötô), a címzett és a

rendeltetési hely, g) rendelkezés az áru átrakása esetére,h) az adásvételi paritás,i) a szállítási határidô,j) az áru kezelésére vonatkozó utasítások (állatok gondozása,

hûtés),k) az áru mennyiségi és minôségi átvételéhez szükséges adatok

közlése, l) a fizetés módja, feltételei,m) a fizetéséhez, illetôleg az áru kiszolgáltatásához szükséges

okmányok,




n) egyéb adatok (pl. a vámkezeléssel, biztosítással kapcsolatoselôírások),

o) a megbízó cégszerû aláírása.

A szerzôdés teljesítésének legfontosabb lépései a következôk:

• megköti a szükséges fuvarozási, raktározási, átrakási, biz-tosítási stb. szerzôdéseket, gondoskodik a szükséges fuvar-eszközökrôl. ellenôrzi a szerzôdések teljesítését,

• kiállítja, illetôleg beszerzi az áru továbbításához szükségesokmányokat, azokat (pl. vasúti fuvarozásnál) az áruvalegyütt a fuvarozóhoz továbbítja,

• szükség esetén megköti a biztosítási szerzôdést,• gondoskodik az áru vámkezeltetésérôl, amennyiben az

szükséges,• az áru átvételétôl annak kiszolgáltatásáig gondoskodik a

szükséges különleges kezelések elvégzésérôl (pl. élôálla-tok útközben történô etetésérôl, itatásáról, almozásáról),

• az általa beszerzett és az áru ellenértékének kifizetéséhezszükséges okmányokat (clean Bill of Lading, vasúti fuvar-levél másodpéldány stb.) megbízójának továbbítja,

• a fuvarozási idô alatt folyamatosan tájékoztatja megbízójátaz áru útjáról, sorsáról, a megbízásban szereplô feltételek-tôl való esetleges eltérésekrôl (útvonalváltozás, terven kí-vüli átrakás, közbensô beraktározás.),

• tengerentúli gyûjtôforgalomnál a teljes sorozat Bill ofLading bevonása alapján kiállítja a Delivery Ordereket,

• vasúti fuvarozásnál szükség szerint gondoskodik az áru re-expediálásáról (azaz újra-feladásáról),

• a bizalmi kéz szerepkörében ellentételezett (csere-) ügyle-teknél fogadja és összevárja a csereárukat, majd azokat acserepartnerek számára továbbítja. Speditôr inkasszónálugyancsak fogadja az árut, azt a megbízásban szereplô fel-tételek szerint rendelkezése alatt tartja, és csak az ellenér-ték kifizetését igazoló, vagy annak késôbbi kifizetéséremegfelelô garanciát nyújtó okmány (pl. váltó) ellenébenszolgáltatja ki a vevônek,

• a beérkezett számlákat ellenôrzi, majd elszámol a szolgál-tatást nyújtókkal és a megbízóival.

4



A szállítmányozási okmányok kitöltéséhez szükséges adatok:

• a megbízó neve, címe, ügyintézôje;• a feladó neve, címe, ügyintézôje (jele, száma); a címzett

neve {notify) és címe;• a kötés száma, kelte, kiviteli, behozatali engedély száma,

kelte;• a feladás helye, ideje, ütemezése;• a megrendelô rendelési száma, egyéb jele;• a fuvareszköz és fuvarozási mód; • a feladási állomás;• mérlegelésre, darabszámlálásra vonatkozó utasítás;• a rendeltetési állomás (elhajózási, rendeltetési kikötô;• fuvarparitás (bérmentesítés);• a fizetés módja és feltételei (okmányok felsorolása);• a szállítási határidô;• az áru (díjszabásszerû cikkszám) megnevezése;• a csomagolás módja és méretei;• a küldemény száma, jele (szignó);• az áru bruttó és nettó súlya, térfogata, darabszáma;• az áru értéke devizában;• az áru kezelésére vonatkozó elôírás (pl. törékeny);• az áru vámkezelésére vonatkozó elôírások (vámtarifa szám);• az okmányok kiállítása és megküldésére (pl. B/L példány-

szám, továbbítás) vonatkozó elôírások; • a mennyiségi és minôségi átvétel helye, módja; a költség-

viselô neve, címe;• a mellékletek (okmányok) felsorolása;• egyéb elôírások, különleges feltételek, kívánságok (pl.

konzuli láttamozás, értesítések).

A fuvarozó saját eszközével, fuvarozási szerzôdés keretében,ellenérték (fuvardíj) fejében, arra vállalkozik, hogy a meghatá-rozott küldeményt a feladó által megjelölt rendeltetési helyre el-viszi és a címzettnek (átvevônek) változatlan formában átadja.




A szállítás részben különálló tevékenységnek tekinthetô, más-részt szerves része a logisztikának. Egyetlen logisztikai rendszersem mûködhet szállítás nélkül. A szállítás jó minôsége, szerve-zettsége elôsegíti a logisztikai folyamat jó mûködését. A legfon-tosabb szállítási jellemzôk, amelyek hatással vannak a logiszti-kai teljesítményre a következôk (Lambert–Stock, 1993):

• a megbízhatóság,• a szállítás pontossága,• a piaci szolgáltatás mértéke,• a rugalmasság,• egyéb szolgáltatások.

Jelenleg Magyarországon a négy fô ágazat között a mozgatottéves mennyiségek százalékos megoszlása a következô:

• közúti szállítás: kb. 68-70%;• vasúti szállítás: kb. 30-32%;• vízi szállítás: kb. 6-8%;• légi szállítás: kb. 1,5%.

A hazai, ill. az európai jelenlegi tendencia az, hogy az egyrenagyobb közúti zsúfoltság, valamint a kombinált szállítási le-hetôségek bôvülése dacára a közúti szállítás aránya a vasútivalszemben tovább növekszik. Ez részben azzal magyarázható,hogy a nyugati cégek beszerzéseik, sôt tevékenységük növek-vô hányadát Közép-Kelet-Európába helyezik át, és e szállítá-soknál a „just in time” elveit követik, így részükre a közúti el-juttatás látszik több szempontból is elônyösnek. Ugyanakkor avasútnak részemrôl is túlzottnak ítélt díjszabásai nem képesekmegfelelô versenyelônyt biztosítani, megjegyezve, hogy ez atendencia ma szinte egész Európára érvényes.

Fontos megemlíteni, hogy a fuvarozók és a szállítmányozókszerzôdései mögött eltérô felelôsségi háttér húzódik meg, amita megrendelônek célszerû tudnia. A határidô-túllépésbôl szár-mazó károkért a szállítmányozó ún. vétkes (alanyi) felelôsségalapján, az általános szabályok szerint (azaz a teljes kárért, mégaz elmaradt vagyoni elônyért is) felel, míg a fuvarozó a fuvaro-zói felelôsség, azaz vétlen (tárgyi) felelôsség alapján a késede-lem tartalmához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfe-lelô összegû kötbért köteles megfizetni. Árukár esetén a fuva-rozó a küldemény átvételétôl a kiszolgáltatásig felel a részleges

Tendenciák

Eltérô felelôsségiháttér

6



vagy teljes elvesztésbôl, sérülésbôl, vagy megsemmisülésbôladódó károkért, kivéve, ha a mentességi okok valamelyike nembizonyítható. A különbségeket a 8. táblázat foglalja össze.


Felelôsségi alakzat Szállítmányozói felelôsség Fuvarozói felelôsség

Általános felelôsség (Ptk. 339. §) Fuvarozói felelôsség (Ptk. 501. §)

Felelôsség jellege Vétkes (alanyi) Vétlen (tárgyi)

Mentességek A károkozó úgy járt el, ahogy az a.) Ellenállhatatlan erô az adott helyzetben elvárható. b.) A küldemény belsô tulajdonsága

c.) A csomagolás kívülrôl észre nemvehetô hiányossága

d.) A feladó által végzett berakás,ill. a címzett által végzett kirakás

e.) A feladó, a címzett, vagy a vevônem úgy járt el, ahogy az általábanelvárható.

A károkozót terheli a mentesség a.)-nál a fuvarozónak, a többinél bizonyítása. a fuvaroztatónak kell bizonyítani, hogy

a kár nem a vélelmezett ok miatt keletkezett.

Kártérítés mértéke A teljes kár tehát a tényleges kár és A tényleges kár az elmaradt vagyoni elôny. (teljes kár szándékosság esetében).

Elévülési idô 1 év 1 év

8. táblázat: Fuvarozói és szállítmányozói felelôsség



2/4.3.2 A fuvarozási ágak

A fuvarozás céljából igénybe vett megoldások közötti döntéstaz alábbi fôbb tényezôk befolyásolják (Coyle–Bardi–Langley,1992):

• szállítási költség,• szállítási idô és annak megbízhatósága,• szállítási képesség és az ahhoz történô hozzáférhetôség,• biztonságos árutovábbítás,• tömegszerûség.

Az alkalmazott szállítási technológia, az alkalmazott eszközökés a pályák különbözôsége alapján az alábbi fuvarozási ágakatkülönböztetjük meg:

2/4.3.2.1 Vasúti fuvarozás

Vasúti fuvarozás: elsôsorban nagy árumennyiségek (tömeg-áruk) és nehéz áruk, általában nagy távolságra történô szállítá-sára alkalmazzák. Azoknál a feladatoknál érdemes igénybevenni, ahol az idôtényezô nem olyan fontos.

Elônyei:

• Elôre jól kalkulálható tarifarendszer,• A vasúti kocsik széles választéka lehetôvé teszi szinte min-

den árufajta szállítását,• A külsô környezeti hatásoktól viszonylag független,• Környezetkímélô árutovábbítást tesz lehetôvé,• A szállítás fajlagos energiaigénye kisebb, mint közúti szál-

lításnál.

Hátrányai:

• A kicsi hálózatsûrûség miatt a háztól házig való fuvarozásnem biztosítható,

• Esetleg átrakásra, közbensô tárolásra lehet szükség, amitöbbletköltséget eredményez,

8



• Viszonylag hosszú az eljuttatási idô,• Viszonylag nagy, dinamikus igénybevételek érhetik az

árukat,• Kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség.

A vasúti fuvarozás nemzetközi szabályozása

A nemzetközi vasúti árufuvarozást: • jogi• kereskedelmi• mûszaki jellegûmegállapodások szabályozzák.

A mûszaki kérdésekkel foglalkozó szerzôdésekhez sorolhat-juk a vasutak nyomtávolságát és a vasúti kocsik forgalomké-pességét szabályozó megegyezéseket.

A kereskedelmi jellegû megállapodásokhoz tartoznak:

• a nemzetközi átmeneti díjszabások,• a köteléki díjszabások, • a vasutak egymás közötti fuvardíj elszámolására vonatkozó

nemzetközi megegyezések.

A jogi jellegû megállapodások

• a vasutak (fuvarozók) és a fuvaroztatók közötti jogviszonyt, • a vasutak egymás közötti kapcsolatait szabályozzák.

A CIM legfontosabb rendelkezései

• 1890 – az elsô Vasúti Árufuvarozási Nemzetközi Egyezmény• 1952 Bern – ma érvényes és használatos egyezményt CIM

(Convention Internationale concernant le transport desMarchandises par chemin de fer) –. Magyarország kezdettôlfogva az azt alkalmazó államok közé tartozik.

• 1924 a Nemzetközi Vasúti Személy- és PoggyászfuvarozásiEgyezményben (1952 óta a hivatalos rövidítése: CIV).

• 1980. május 9-i Nemzetközi Vasúti Fuvarozási EgyezményCOTIF (Convention relative aux transports internationauxferroviaires) érvényes („A” függelék: CIV; „B” függelék:CIM).




A COTIF (CIM) mellékletei

1. RID (veszélyes áruk – Règlement concernant le transportinternational ferroviaire des marchandises dangereuses)

• A veszélyes és éppen ezért fuvarozásra csak bizonyos fel-tételek betartása mellett felvehetô árukat és feltételeket so-rolja fel, illetve csoportosítja.

• Meghatározza, hogy a veszélyes, gyúlékony, robbanó, maró,mérgezô. radioaktív, anyagok milyen mennyiségben, csoma-golásban, halmazállapotban, más anyagokkal összerakvavagy az összerakást kizárva adhatók/vehetôk fel fuvarozásra.

• Elôírják a határozmányok, milyen jelzéseket, címkéketkell alkalmazni az árudarabon, a vasúti kocsin, mit és ho-gyan kell feltüntetni az ilyen küldemény fuvarlevelén.

• Az elôírások pontos betartása rendkívül jelentôs biztonságszempontból, de komoly szerepe lehet a költségalakulásban is.

2. RIP (magánkocsik – Routing Information Protocol)

• A nem vasúti tulajdonú (magán) kocsik fuvarozásáról szólószabályzat.

• A kocsik forgalomba-állításával kapcsolatos mûszaki ésjogi (felelôsség) kérdéseket tartalmazza.

3. RICO (szállítótartályok)

• A szállítótartályokban (konténerekben) történô fuvarozásszabályozását tartalmazza, a vasúti és privát tulajdonúkonténerek vonatkozásában.

• A fuvaroztatóra nézve fontosak a fuvarlevélben a szállító-tartályokkal kapcsolatban feltüntetendô adatokkal foglal-kozó elôírások.

4. RIEX (expresszáruk)

A CIM az alábbi kérdésekkel foglalkozik:

• rögzíti a vasutak fuvarozási kötelezettségét (és a kötele-zettség alóli kivételeket);

• meghatározza a fuvarozási szerzôdés feltételeit, a vasúti fu-varlevél és a fuvarlevél-másodpéldány formáját, tartalmát,jogi szerepét;

10



• foglalkozik az áru feladásának módozataival;• meghatározza a fuvarozási határidôket;• szól a fuvarozás során alkalmazandó díjszabásokról, a• fuvardíjak felszámításáról és megfizetésérôl,• rögzíti a vasút felelôsségét, annak mértékét és a felelôsség

alóli esetleges mentesülés eseteit;• elôírja a vasutak egymásközti fuvardíj-elszámolásának

módját; felsorolja, hogy ki, mikor, milyen módon változ-tathatja meg a fuvarozási szerzôdést;

• a reklamációk, keresetek esetére meghatározza azok for-máját, okmányait, a benyújtás helyét és határidejét, az el-évülési idôt, a reklamációra jogosult (jogi) személyt, a fel-szólamlási jog átruházásának módját;

• foglalkozik a megállapodás alkalmazása során felmerültviták peres úton való rendezésére illetékes bíróságokkal.

A vasutak fuvarozási kötelezettsége

A CIM a kocsirakományú küldeményekre a fuvarozási kényszerelvét mondja ki. Az egyezmény az árukat három nagy csoportra:

• a feltétel nélkül fuvarozható,• a feltételesen fuvarozható és• a fuvarozásból kizárt árukra osztja.

A fuvarozási kényszer elve alapján:

• a vasút köteles a feltétel nélkül és a feltételesen fuvaroz-ható árukat maradéktalanul elfuvarozni, amennyiben azutóbbiaknál a fuvarozáshoz szükséges feltételek megvan-nak (megfelelô csomagolás, kísérô biztosítása stb.).

• a fuvarozásból kizárt árukat a vasút a fuvarozási kény-szer elve alapján sem köteles elfuvarozni.

• nincs fuvarozási kényszer akkor sem, ha hatósági vagykormányrendelkezés, vagy természeti katasztrófa követ-keztében a forgalom részben vagy egészen szünetel.

A CIM felsorolja a fuvarozásból kizárt tárgyakat:

• a kizárólagosan postai továbbítás alá esô áruk,• azok az áruk, amelyek súlyuk, terjedelmük vagy egyéb

tulajdonságuk miatt vasúton nem fuvarozhatók,




• a veszélyes áruk, hacsak ezek fuvarozását a CIM I. mel-léklete bizonyos feltételekkel meg nem engedi.

A vasúti fuvarozási szerzôdés és a vasúti fuvarlevél

• a vasúti fuvarlevél a fuvarozási szerzôdés megkötésénekigazoló okmánya;

• a vasúti fuvarlevél, ellentétben a hajóraklevéllel, nem tes-tesíti meg az árut, nem forgatható, nem értékpapír;

• a feladónak visszaadott fuvarlevél másodpéldány igazoljaazt a tényt, hogy a fuvarlevél adatainak megfelelôen az áru avasút felügyelete alatt van és megkezdte útját a címzett felé.

A vasúti fuvarozási szerzôdés és a vasúti fuvarlevél

• A fuvarozási szerzôdés okmánya tehát a fuvarlevél, amitmeghatározott példányban a feladó állít ki a megjelölt ro-vatok kitöltésével. A fuvarlevél formáját, tartalmát és pél-dányszámát a vonatkozó nemzetközi fuvarjogi egyezményhatározza meg.

Vasúton feladható küldemények

Kocsirakományok

• A vasutak általában kocsirakományú küldeménynek tekin-tenek minden olyán egy fuvarlevéllel feladott árut, amely-nek elfuvarozásához külön kocsi szükséges, vagy a külde-mény súlya legalább 5000 kg, vagy amelynek elfuvarozá-sához külön kocsit kíván igénybe venni a feladó.

• Kocsirakományú küldeményekhez a feladónak kocsit kellrendelnie az erre rendszeresített nyomtatványon, a feladásiállomáson, mégpedig:

• belföldi viszonylatban közönséges kocsit a szándékolt be-rakást megelôzô nap 7 órájáig, különleges kocsit a szándé-kolt berakást megelôzô második nap 7 órájáig, nemzetköziviszonylatban közönséges kocsit a szándékolt berakástmegelôzô második nap 7 órájáig, különleges kocsit a szán-dékolt berakást megelôzô harmadik nap 7 órájáig.

12



Darabáruk

• olyan áruk, melyek súlya nem haladja meg az 5000 kg-ot,és amelynek elfuvarozásához külön kocsi nem szükséges,

• az árut a vasút – ha az áru természete csomagolást igényel– csak a követelményeknek megfelelô csomagolásban ve-szi fel fuvarozásra;

• bizonyos árukat a vasút – függetlenül attól, hogy azokatdarabáruként vagy kocsirakományként kívánják feladni –csak akkor vesz át fuvarozásra, ha azokat a feladó rakjabe/fel. Ilyenek a 7 m-nél hosszabb, az 500 kg-nál súlyo-sabb árudarabok, a közúti és vízi jármûvek és az élô, denem ketrecbe zárt kis állatok.

Expressz áru

• általában olyan áruk, amelyek kartonba, ládába, kosárba cso-magolhatók, térfogatuk nem nagyobb, mint 120×80×70 cm/db,tömegük nem nagyobb, mint 100 kg/db.

• Az expressz áru fuvarlevéllel kerül feladásra.

Elônyei:

• garantált fuvarozási idô (24 óra alatt 400 km),• rövid határidô,• csekély a kár és az elvesztés rizikója.

A vasúti fuvarozás határideje

Fuvarozási határidôn azt a fuvarozási szerzôdésben megállapí-tott idôtartamot kell érteni, amely alatt a fuvarozónak a külde-ményt a rendeltetési helyére kell fuvarozni, és ott az átvevôt ajogszabályokban elôírt módon abba a helyzetbe hoznia, hogyaz a küldeménnyel rendelkezhessék.

A fuvarozási határidônek két összetevôje van:

• a kezelési idô (egy idôátalány a fel- és leadási kezelési el-járásra),

• a fuvarozási idô, egy km-ben kifejezett távolságérték arravonatkoztatva, hogy a vasútnak naponta milyen távolságrakell a küldeményt fuvaroznia.

2 összetevô




A fuvardíjfizetés

A COTIF a szabad fuvardíjfizetés elvét rögzíti, tehát a fel-adóra bízza, hogy bérmentesít-e, és ha igen, a fuvardíjat az út-vonal melyik pontjáig fizeti ki.

A tranzit fuvardíjak elszámolása a vasutak között

A fuvardíjak elszámolásánál, két szomszédos ország közöttiforgalom esetén, a fuvarozásban résztvevô két vasúttársaságközvetlenül számol el egymással a vagy a feladótól, vagy azátvevôtô beszedett fuvarköltségekkel.

Kárigény érvényesítése a vasúti fuvarozásban

• A fuvarozási szerzôdés alapján a fuvarozásban részes vas-utakat egyetemleges felelôsség terheli, ami azt jelenti,hogy az árut fuvarozásra átvevô vasút felelôs a fuvarozásiszerzôdés végrehajtásáért az egész útvonalon, függetlenülattól, hogy a fuvarozás lebonyolításában hány vasúttársa-ság kapcsolódik be.

• Azok a vasutak, amelyek az árut a feladási vasúttól az ere-deti fuvarlevéllel együtt további fuvarozásra átvették,ugyancsak felelôsek a fuvarozási szerzôdés végrehajtásáért.

• A CIM szerint a fuvarozók a díjszabási kilométerek ará-nyában vesznek részt a kárfelosztásban.

• A vasúttal szemben felszólamlással élni, azaz reklamációtbenyújtani írásban lehet.

• A reklamáció tárgya a tárgyalt kártérítési igényeken kívüllehet még a fizetett fuvarköltség is.

• Reklamációra a feladó és az átvevô egyaránt jogosult, ki-véve a fuvarozási határidô túllépését, aminél csak az átve-vô, és az utánvétet, amivel kapcsolatban csak a feladó élhetfelszólamlással.

• Legrövidebb a határidô a fuvarozási határidô túllépése mi-att támasztható kártérítésre: 60 nap.

• A fizetett költségek (részbeni) visszatérítésére irányuló fel-szólalást 1 éven belül kell megtenni.

• Ugyanez az 1 év a határidô az árukárra (elvesztés, sérülés)vonatkozó reklamációknál is.

14



• A fuvaroztató a vasutakat peres úton is megtámadhatja.A keresetindítást nem kell, hogy feltétlenül megelôzze egyperen kívüli felszólamlás (reklamáció). A kereset indításraáltalában ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a köz-vetlen reklamációra.

2/4.3.2.2 Közúti fuvarozás

Közúti fuvarozás: a szárazföldi forgalomban ez a módszerbiztosítja a leggyorsabban az árueljuttatást. Elsôsorban kis ésközepes távolságokra gazdaságos, de számos elônye miattnemzetközi forgalomban, viszonylag nagyobb távolságra is al-kalmazzák.

Elônyei:

• Lehetôvé teszi a háztól házig való fuvarozást teljes hálóza-ti lefedettsége miatt,

• Gyors, viszonylag rövid árutovábbítás. A szállítójármûvekszéles választéka szinte minden árufajta szállítását lehetôvéteszi,

• Nagyfokú alkalmazkodóképesség,• Árukímélô fuvarozás,• Rugalmas áralakítás és szerzôdéskötés.

Hátrányai:

• Külsô környezeti hatásoktól, illetve elôre nem tervezhetôeseményektôl való nagyfokú függôség,

• A vasúti szállításhoz képest nagyobb fajlagos energiaigényés környezetszennyezés,

• Egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korláto-zottan alkalmas,

• Fokozott balesetveszély.




Többoldalú (multilaterális) nemzetközi egyezmények

A Genfi Közlekedési Egyezmények egységesen szabályoztáka közúti közlekedés rendjét és a közúti jelzéseket az alábbinemzetközi egyezmények keretén belül:

CMR Egyezmény, ADR Megállapodás,TIR Egyezmény.

Az IRU

• 1948-ban alapították a Nemzetközi Közúti FuvarozásiEgyletet (International Road Transport Union – IRU).Jelenleg 156 tagja van 66 országból.

• Ez a nemzeti szervezetek koordinációs helye, tanácsadóistátusza van az ENSZ-nél és az Európa Tanácsnál.

• Célja a tagok érdekvédelme és a gépjármû-közlekedés fej-lôdésének elôsegítése.

Feladata: multilaterális egyezmények kidolgozása a nemzetkö-zi közúti közlekedésben (CMR – egységes feltételek alapjánszabályozza a nemzetközi közúti fuvarozást, TIR – vámok, il-letékek megfizetését szavatoló igazolvány, ATA – ideiglenesenbevitt áruk vámkezelése),

• olyan akadályok kiküszöbölése (elhárítása) mint diszkri-minatív adóterhek, tranzitokmányok egységesítése.

A CMR Egyezmény

• 1956-ban az ENSZ-EGB keretében jött létre a NemzetköziKözúti Árufuvarozási Szerzôdésrôl Szóló Egyezmény(CMR, franciául: Convention relative au Contract deTransport Internationale des Marchandises par Route; an-golul: Convention on the Contract for the InternationalCarriage of Goods by Road),

• 1961-ben lépett életbe,• Magyarország 1970-ben kapcsolódott az egyezményhez.

16



A szabályozás kiterjed:

• szerzôdéskötés tartalmi és alaki kérdéseire,• az áru átvételével és kiszolgáltatásával kapcsolatos felelôs-

ségre,• az áru elveszésével, sérülésével és késedelmes kiszolgálta-

tásával kapcsolatos fuvarozói felelôsségre és a kártérítésre.

A CMR szabályozásról

• Az Egyezményben részes kormányok kötelezettséget vál-lalnak arra, hogy a CMR szabályait alkalmazzák.

• Az Egyezmény rendelkezéseit minden olyan határon átme-nô forgalomra alkalmazni kell, amikor a feladási és kiszol-gáltatási hely országai közül legalább az egyik a CMR tagja.

• A CMR Egyezmény csak a díj ellenében, hivatásos fuvaro-zó által végzett fuvarozásokra érvényes (a termelôcégeksaját jármûveivel történô fuvarozása akkor sem tartozik aCMR hatálya alá,

• A CMR csak határátlépô közúton végzett áruszállításra ér-vényes,

• E szabály alól csak – a két érdekelt ország külön megegye-zése alapján – a kishatármenti fuvarozás képezhet kivételt,

• A CMR szabályait az áru átvételének pillanatától kell al-kalmazni,

• Természetesen az árut az egész útvonalon CMR fuvarlevél-nek kell kísérnie!

Nem tartoznak a CMR hatálya alá

• a nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alapjánvégzett fuvarozás;

• hullafuvarozás;• átköltözési ingóságok fuvarozása.

A CMR fuvarlevél és annak tartalma:

• a nemzetközi közúti fuvarozásnál létrejövô szerzôdést az1RU által kidolgozott nemzetközi fuvarlevél (CMR fuvar-levél) testesíti meg.

• a CMR fuvarlevél – a vasúti és folyamhajózási fuvarlevél-hez hasonlóan – nem értékpapír, igazolja azonban a fuva-rozási szerzôdés létrejöttét.




A CMR fuvarlevél három eredeti példányból áll:

• az elsô (rózsaszínû példány a feladó példánya (Exemplarfür Absender), az áru átvételét igazolja,

• a második (kék) példány az átvevô példánya (Exemplar fürEmpfänger), az áru kiszolgáltatásakor az átvevônek adják át,

• a harmadik (zöld színû példány a fuvarozó vállalat pél-dánya (Exemplar für Frachtführer), amely végigkíséri azárut az egész fuvarozás során.

A fuvarlevélnek a következô adatokat kell tartalmaznia:

• a kiállítás helye és idôpontja,• a feladó neve és címe,• a fuvarozó neve és címe• az áruátvétel helye és idôpontja, • a címzett neve és címe,• az árumegnevezés és csomagolás neme,• az árudarabok száma, jele és sorszáma, • az áru bruttó súlya,• a fuvarozással kapcsolatos költségek,• vám- és egyéb hatósági kezeléshez szükséges utasítások,• az átrakás tilalma,• a feladó által vállalt költségek, • az utánvét összege,• az áruérték,• a feladó rendelkezése a fuvarozó felé az áru biztosítása vo-

natkozásában,• megegyezés szerinti fuvarozási határidô,• a fuvarozónak átadott okmányok jegyzéke, amelyek az

árut kísérik.

A fuvarozó felelôssége, a kárigény érvényesítése

• A közúti fuvarozó felelôs az áru teljes vagy részleges el-vesztéséért vagy megsemmisüléséért, ha az elveszésvagy megsérülés az áru átvételének és kiszolgáltatásánakidôpontja között következett be, valamint felelôs a kése-delmes kiszolgáltatásért.

18



Mentesülhet továbbá a fuvarozó a felelôsségtôl, ha:

• az elveszést, károsodást vagy kiszolgáltatási késedelmet afeladó/címzett hibája okozta;

• a kárt a feladó olyan utasítása okozta, amely a fuvarozóvétkességére vissza nem vezethetô;

• a kárt vagy késedelmet olyan körülmények okozták, ame-lyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek következ-ményeit elhárítani nem állt módjában (sztrájk, közlekedésibaleset, mûszaki meghibásodás stb.).

ADR Megállapodás

• Magyarországon az 1979. évi 19. számú törvényerejû ren-delet alapján lépett hatályba.

• Az ADR Megállapodás alapvetôen a „veszélyes” áruknemzetközi közúti szállítására érvényes.

• Veszélyes árunak minôsül minden olyan anyag vagy tárgy,amelynek nemzetközi közúti fuvarozását az ADR A) és B)melléklete tiltja, vagy csak bizonyos feltételek teljesülésemellett engedi meg.

A feladónak a következô okmányokat kell a fuvarlevélhezcsatolnia:

• „Írásbeli utasítás közúti fuvarozáshoz”, amely a fuvaro-zási útvonal valamennyi országának nyelvén tartalmazza arakomány tulajdonságait, a fennálló veszélyeket, a szüksé-ges védôfelszereléseket, a biztonsági intézkedéseket, az el-sôsegélyre vonatkozó utasításokat.

• „Felelôs nyilatkozat veszélyes áruk közúti szállításához”,amellyel a feladó igazolja, hogy az áru besorolását, csoma-golását a gyártó az elôírásoknak megfelelôen végezte el.

Az ADR Megállapodás és az A. és B. melléklet magyarnyelven három kötetben jelent meg.

• Az I. kötet tartalmazza az ADR Megállapodás alapszöve-gét, valamint az A. melléklet alapvetô fogalmi meghatározá-sait, az általános elôírásokat, valamint az anyagok felsorolá-sát és a különbözô osztályokra vonatkozó rendelkezéseket.

• A II. kötet tartalmazza az A. melléklet függelékeit: az A.1–A. 9. függelékeket. Ebben a kötetben található az ADR




anyagok osztályba sorolása abc sorrendben és osztályon-ként, valamint az ezekhez tartozó csomagolási és rakodásielôírások.

• A III. kötet az ADR B. mellékletét tartalmazza, vagyis afuvareszközökre és a fuvarozásra vonatkozó rendelkezése-ket és a B. melléklet függelékeit.

Az ADR osztályai

1. a. Robbanóanyagok és tárgyak1. b. Robbanóanyagokkal töltött tárgyak1. c. Gyújtószerek, tûzijátékszerek és egyéb pirotechnikai ké-

szítmények2. Sûrített, cseppfolyósított, mélyhûtött gázok 3. Gyúlékony folyadékok 4.1. Gyúlékony szilárd anyagok 4.2. Öngyúló anyagok4.3 Vízzel érintkezve gyúlékony anyagok5.1. Gyújtóhatású anyagok 5.2. Szerves peroxidok 6.1. Mérgezô anyagok6.2. Fertôzô anyagok7. Radioaktív anyagok8. Maró anyagok9. Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

TIR Egyezmény

• 1975-ben Genfben kötötték meg az érvényben lévô új TIREgyezményt (Transports Internationaux Routiers)

Alapelve:

• hogy a TIR eljárás szerint fuvarozott áruk az átmenô vám-hivataloknál mentesülnek a kiviteli, illetve behozatali vá-mok és illetékek megfizetésének kötelezettsége alól.

• a megfelelô zárral ellátott közúti jármûvekben, jármûsze-relvényekben vagy szállítótartályokban fuvarozott árukatnem vonják vámvizsgálat alá.

• a TIR igazolvány tulajdonképpen egy vámszavatosságiokmány.

20



ATA Egyezmény

• 1961-ben, Brüsszelben kötötték azzal a céllal, hogy bizonyosáruk egységesített és gyorsított eljárással behozatali elôjegy-zésben vámkezelhetôk legyenek. Ezek többek között:

• a kiállításokon, vásárokon vagy kongresszusokon bemuta-tásra kerülô vámáruk,

• a munkaeszközök (pl. személyi számítógépek, rádiók éstv felvételhez szükséges technikai eszközök, hangszerek,színházi kellékek),

• az áruminták,• a kipróbálásra érkezô vámáruk.

2/4.3.2.3 Vízi fuvarozás

Vízi fuvarozás: elsôsorban nagy tömegû áruk nagy távolságratörténô eljuttatására érdemes igénybe venni. Általában öm-lesztett vagy nagy terjedelmû áruk szállítására alkalmazzák,amikor az eljutási idô nem fontos.

Elônyei:

• Minden árufajta szállítására alkalmas,• Díjszabása rugalmas, emiatt napjainkban is versenyképes,• A kikötôk egyéb (pl. csomagolási, tárolási) funkciót is el-

látnak,• A szállítás fajlagos energiaigénye és a környezet szennye-

zése a legkisebb a többi ágazathoz képest.

Hátrányai:

• Hosszú árueljuttatási idô,• Nem valósítható meg a háztól házig való szállítás,• A szállítási határidôt az idôjárás és a kikötôk zsúfoltsága

befolyásolja,• A többi ág közül itt a legjelentôsebb az áru igénybevétele,

ezért fokozott figyelmet követel a csomagolás, ami jelentôsköltségnövelô tényezô.




Történeti áttekintés – avagy a vízi fuvarozás magyarországikialakulása

• 1829-ben Széchenyi irányításával alakult meg az Elsô DunaGôzhajózási Társaság,

• 1894-ben a Magyar Folyami és Tengerhajózási Rt. Meg-alapítása,

• A II. világháború után két vállalat osztozott a magyar hajó-zásban, a DETERT a tengerjáró hajókat, a MAHART pediga dunai hajóparkot üzemeltette az 1960-as évek közepéig,

• A két üzemág egyesítésével mind a tengerjáró hajók, mindpedig az uszályforgalom a MAHART kezelésébe került.

A dunai hajózás

• 1948-as Belgrádi Egyezmény kimondta a dunai szabad ha-józás elvét, ami azt jelenti, hogy a Dunán bármilyen lobo-gó alatti hajók közlekedhetnek. Létrejött a Duna Bizottság,budapesti székhellyel.

• 1955-ben tartott Pozsonyi Konferencián hozták létre aPozsonyi (Bratislavai) Megállapodást.

• A Megállapodás nem nemzetközi egyezmény, mert aztnem a résztvevô országok kormányai, hanem a dunai hajó-zási vállalatok kötötték.

Nagyot ugorva az idôben, a rendszerváltás évében módosítot-ták fenti megállapodást.

A Siófokon (1989-ben) elfogadott módosítások és kiegészítések1990. január 1-jén léptek hatályba.

Dunai árufuvarozási feltételek (DÁF)

A Pozsonyi Megállapodás tartalmazza a dunai fuvarozási fel-tételeket és a fuvarokmányokat, melynek fôbb szabályai a kö-vetkezôk:

• Az egységes minta szerinti fuvarlevelet a feladó országnyelven és oroszul, franciául vagy németül kell kiállítani. Afuvarlevél eredeti példánya a rakományt kíséri, a lebélyeg-zett másodpéldány a feladóé. A lebélyegzett másodpéldányigazolja a fuvarozási szerzôdés létrejöttét. A fuvarlevél nemértékpapír, jogi szempontból hasonló a vasúti fuvarlevél

22



másodpéldányhoz. A lebélyegzett másodpéldány igazolja afuvarozási szerzôdés létrejöttét. A fuvaroztatók kérésére ahajóstársaságok teljes uszályrakományú küldeményekrôlfolyami rakjegyet állítanak ki. Ez a B/L-lel azonos jellegû,árut megtestesítô okmány. A Duna-tengeri kombinált fuva-rozásnál használható az átrakásos hajóraklevél is.

• A fuvarköltségeket mind a feladó, mind a címzett fizethetia fuvarozóval történt megegyezés szerint.

• A berakás költségeit a feladó, a kirakás költségeit a címzettviseli, tehát ezeket a dunai díjtételek nem foglalják magukba.

• A be- és kirakást árunként és kikötônként meghatározottnormák szerint kell végezni, ha a normákat nem teljesítik,bírságot kell fizetni.

• Gyúlékony, robbanó, tûzveszélyes, maró árut csak különmegegyezés alapján vállalnak el fuvarozásra a dunai hajós-társaságok.

• A feladónak kétféle utólagos rendelkezési joga van: út-közben feltartóztathatja, vagy más rendeltetési kikötôbeirányíthatja az árut.

• A fuvarozó felelôs az árunak a rendeltetési helyre való ere-deti, átvétel szerinti, mennyiségi és minôségi állapotnakmegfelelô eljuttatásáért.

• E felelôsség alól mentesül, ha a kár vagy hiány az alábbiokok vagy események következtében történtek: vis major(földrengés, orkán, sûrû köd stb.); állami hatóságok csele-kedetei, vagy rendelkezései (hajóvisszatartás, vesztegzár,karantén), háborús események és más erôszakos cselekmé-nyek, sztrájkok, az áru rejtett hibái, az áru sérülése, melyeta feladó vagy a címzett okozott a be-vagy a kirakodásnál).

• A kárigényt írásban kell a fuvarozóhoz benyújtani, mellé-kelve a kárjegyzôkönyvet és más hozzátartozó okmányt.

• A bejelentést az áru kiadásakor azonnal, rejtett hibák ese-tén azt követôen 48 órán belül kell megtenni.

• A káreseti elévülési idô a tengeri fuvarozással azonosan aDAF-nál is 1 év.




Tengeri árufuvarozás

• 1609-tôl van érvényben a tengerek szabadsága alapelv,mely az akadálytalan hajózás megteremtését volt hivatvaszolgálni.

• Az Egyesült Nemzetek Szövetségének tengerjogi konfe-renciája 1958-ban megerôsítette, és rögzítette a hajózásszabadságát, mely minden kereskedelmi hajónak levetôvéteszi:

• az akadálytalan közlekedést a tengereken;• a tengeri kikötôkbe való szabad bejárást,• a kikötôkben a hazai hajókkal azonos elbánást; • a szabad árurakodást.

Az Egyesült Nemzetek Szövetségének szabályozása szerint atengereket 3 területre oszthatjuk:

1. Felségvizek / Parti tengerek• az adott ország törvényei a mérvadók;• a parttól számított három tengeri mérföld tartozik az or-

szág felségterületéhez. Az ENSZ konvencióját aláíró or-szágok ezt kiterjeszthetik 12 tengeri mérföldig (1 tengerimérföld 1853 méter).

2. Nyílt tenger• A parti felségvizekhez csatlakozó tenger a nyílt tenger,

ahol a tengerek szabadsága elv érvényesül.

3. Gazdasági zóna• A tengerparti országoknál lévô tengerek 200 tengeri mér-

földes sávban gazdasági zónát jelentenek, melyek az illetôparti országok egyedüli gazdasági használatára állnak ren-delkezésre. Ez azonban nem érinti a hajózás szabadságát.

3 terület

24



A szárazárut fuvarozó hajók fôbb típusai:

• ömlesztett árukat fuvarozó hajók, tömegárukat (érc, szén,gabona, bauxit)

• darabárut fuvarozó (konvencionális) vonalhajók, melyekcsomagolt áruk befogadására alkalmasak;

• élôállatot fuvarozó hajók, speciális kiképzéssel juhok,marhák, más állatok elhelyezésére;

• hûtôhajók, romlandó áruk (déligyümölcs, fagyasztott hús)fuvarozására;

• nagyberendezéseket fuvarozó hajók, melyeken különlege-sen nagyméretû árukat hajóznak el;

• szemi-konténeres hajók, melyek konténerek és hagyomá-nyos darabáruk fuvarozására alkalmasak;

• RO-RO hajók (Roll on, Roll off) saját kerekeken vagy tré-lereken gördülô, kamionokat, egységrakományokat vesz-nek fel;

• konténeres hajók, melyeken csak konténerekbe rakott áru-kat visznek;

• bárkaszállító hajók (LASH-hajók), amelyek rakott folyamiuszályokat képesek felvenni, és a rendeltetési helyen vízrebocsátani;

• komphajók (ferry boat), melyeken vasúti kocsikat és közútijármûveket fuvaroznak.


A tengerhajózás fuvareszközei

Fuvareszköz neve Darabszám Bruttó hordképesség(millió tonna)

Tankhajó 7291 336,2

Szárazárut szállító 5784 299,0 hajó

Csak konténert szállító 2934 84,6 hajó

Egyéb 12752 93,4

Összesen 28761 813,2



A tankhajók fôbb típusai:

• nyersolajat fuvarozó tankerek,• vegyi termékeket fuvarozó tankerek,• folyékony gázok fuvarozására alkalmas tankerek, • egyéb folyékony termékeket fuvarozó tankerek;• kombinált hajók, melyek ömlesztett tömegáruk és folyékony

termékek fuvarozására is alkalmasak.

A tengeri hajók lobogója

• A tengeri hajókat be kell vezetni a hajóregiszterbe. • A bevezetéssel a hajó megkapja a regisztráló ország nem-

zetiségét, melyet a használandó nemzeti lobogó jelöl.A hajóra a lobogó ország jogszabályai vonatkoznak, és ahajó a lobogó ország diplomáciai védelmét élvezi.

• Elterjedt gyakorlat, hogy a hajótársaságok nem saját orszá-guk, hanem idegen országok lobogója (flags of conven-cience) alatt hajóznak annak érdekében, hogy kedvezôbb ha-jószemélyzeti költségeket, adókedvezményeket élvezzenekaz idegen ország elôírásai alapján. Az ilyen országokat „ol-csó lobogós államoknak” is nevezik (Panama, Libéria, Cip-rus, Málta, Bahama). Az elôzô táblázatban szereplô 28 761hajóból 4860-at Panamában, 1454-et Libériában, 1258-atMáltán, 1157-et Cipruson, és 1036 hajót Bahamán regisztrál-tak, ami azt jelenti, hogy az öt ország lobogói alatt hajózik avilág 1000 tonnánál nagyobb hajóinak 34%-a.

• Egyes országok elôírják, hogy a hozzájuk irányuló árukatcsak saját lobogójú hajókkal fuvarozhatják. Ez a lobogó-protekcionizmus.

Kereskedelmi szempontból a tengeri hajók 3 fontos jellemzôadatát kell ismernünk. Ezek:

• befogadóképesség,• hordképesség,• a berakható rakomány súlya és térfogata közti arány.

Befogadóképesség

• térfogati kapacitás, melyet regiszter tonnában fejeznek ki.• egy regiszter tonna 2,83 m3, tehát a „tonnának” itt semmi

köze sincs a súlymértékhez!

26



• megkülönböztetünk bruttó és nettó regiszter tonna befoga-dóképességet.

• Bruttó regiszter tonnában fejezzük ki a hajók teljes befoga-dóképességét, beleértve tehát a rakomány befogadására szol-gáló teret, az üzemanyag-tárolót, gépházat, lakóhelyiségeket.

• Nettó regiszter tonnában csak a rakomány befogadásáraszolgáló teret fejezik ki. A hajókkal kapcsolatos különféleilletékeket (kikötôi, csatorna) általában a hajók nettó re-giszter tonnája után vetik ki.

Hordképesség

• hajóknak a berakható súly szerinti kihasználhatósága.• A bruttó hordképesség a hajók teljes teherbíró kapacitását

fejezi ki, beleértve a rakomány, az üzemanyag, a ballaszt-víz, az élelmiszer súlyát, míg a nettó hordképesség a fuva-rozható rakomány mennyiségét jelöli meg.

• A hajózásban használt angol kifejezések: bruttó hordké-pesség = dead weight capacity (dwc), nettó hordképesség= dead weight cargo capacity (dwcc).

A hajók hordképessége általában a regiszter tonnában meg-adott térfogat 1,5-1,6 szorosa. A hordképesség kihasználása ahajók oldalain feltüntetett jelek segítségével, a hajók merülésealapján leolvasható.

Hajózási típusok

A tengerhajózási ügyletek a vonatkozó tevékenységek sajátos-ságainak és a kialakult szokásoknak figyelembevételével kétfô hajózási típushoz fûzôdnek:

• Vonalhajózás (liner),• Bérelt hajózás (charter).

Vonalhajózás (liner)

• a tengeri fuvarozásnak azt a fajtáját nevezzük így, amikor ahajók meghatározott kikötôk között, elôre meghirdetettmenetrend szerint, elôre meghatározott díjszabások és fel-tételek alapján fuvaroznak rakományokat.

• a rakományokat általában darabárunak nevezik (generalcargo), ennek jelentése azonban eltér a vasúti vagy közúti




fuvarozás értelmezésétôl, mert mindazt az áruféleséget jel-zi, amely mennyiségtôl függetlenül (akár több 100 tonna islehet) vonalhajóval kerül továbbításra.

Vonalhajózási fuvardíjszámítás

• A vonalhajózásban a fuvarozási költségeket, a fuvardíjté-teleket árufajtaként állapítják meg.

• Súly szerint: 1000 kg (metrikus tonna) vagy 1016 kg (longton), W = weight megjelöléssel.

• Térfogat szerint: 1 m3 vagy 40 köbláb, M = measurementjelöléssel.

• Súly vagy térfogat szerint, a hajós választásában (W/M),vagyis a hajós azt választja a fuvarszámítás alapjául, ame-lyik magasabb bevételhez juttatja. Ehhez az áru súly-térfo-gat arányát, az ún. mérôszámot kell figyelembe venni. Ha1 tonna áru pl. 1 m3 helyet foglal el, 1-szer mérô az áru, ha1 tonna áru 5 m3 helyet foglal el, 5-ször mérô. Találkozunknagyon súlyos. 1-nél kevesebbszer mérô áruval is! Ha adíjtételt súly szerint alkalmazzák, súly-áruról, ha térfogatszerint, akkor méretes áruról beszélünk.

• Mind a súly, mind a térfogat szerinti díjtételt kombinálhat-juk az áru értékével, vagyis az áruérték nagysága szerintkülönbözô fokozatú alapdíjtételeket jegyeznek.

• Használatos nagy értékû áruk fuvarozásánál az áru értéké-nek százalékában vagy ezrelékében kifejezett díjtétel is (advalorem).

• Minimál fuvardíjat is megállapítanak a tarifák olyan ki-sebb küldeményekre, melyeknél a fuvardíj az egység díjté-telnél kevesebb lenne.

• Áruk szerinti konténeres díjtétel (commodity box rate –CBR) Áruktól független konténeres díjtétel (freight allkinds – FAK).

• Átalány díjtétel (lumpsum rate) egy árucikk rakományegy-ségére számítva, pl.: 1000 USD/motorkerékpár.

• Ro-Ro hajókon fuvarozott gépjármûvekre méterenkéntidíjtételt alkalmaznak.

28



Okmányok a hajózásban

1. A hajóraklevél (fuvarkötvény, hajóselismervény, tengeri fuvarlevél (an-golul: Bill of Lading franciául: Connaissement, németül:Konossement). „Az árunak a hajóstársaság részére történô átadása után ke-rül sor a Bill of Lading (B/L) kiállítására, melyet a hajós-társaság ügynöke vagy a hajó kapitánya ír alá.

A hajóraklevél fô funkciói

• átvételi elismervény a fuvarozó részérôl a rajta feltüntetettárukról;

• a fuvarozó és fuvaroztató közötti jogviszony létrejöttét, afuvarozási feltételeket tanúsító okmány;

• mint értékpapír, a rajta feltüntetett árukat megtestesítô ok-mány, igazolt birtokosát úgy kell tekinteni, hogy az egybena B/L-en szereplô áru tulajdonosa is.

• A B/L – mint értékpapír – fontos tulajdonsága, hogy át-ruházható.

A B/L lehet:

• A névre szóló B/L-en kifejezetten megjelölik azt a sze-mélyt, aki az áru tulajdonosa. A névre szóló B/L is átruház-ható, mégpedig engedményezô (cessziós) nyilatkozattal.Ebben kifejezetten meg kell jelölni a jogutódot, a követke-zô tulajdonost.

• A rendeletre szóló B/L-t valamely személy vagy cég ren-deletére állítják ki. Ezt a személyt vagy céget illeti meg abenne szereplô árura való követelés. (X. Y. rendeletére – toorder of X. Y., vagy csupán „to order” kifejezés szerepel-het). A rendeletre szóló B/L átruházása forgatás útján tör-ténik, a forgatás tényét a B/L hátlapjára vezetik rá.

A hajóraklevélen szereplô adatok

• a fuvarozó (carrier);• az áru feladója (shipper), aki lehet maga a fuvaroztató, a

szállítmányozó vagy a fuvaroztató más megbízottja;• a címzett (receiver, consignee).




• az áru azonosításához szükséges, az egyes árudarabokonszereplôjelzések;

• az árudarabok száma, súlya, térfogata.• a „notify”, vagyis a rendeltetési kikötôben a hajó megérke-

zésérôl, illetve az áru kirakásáról értesítendô cím.

A hajóraklevél fajtái:

• on board vagy shipped Bill of Lading, (ténylegesen bera-kott és elhajózott áruról kiállított B/L),

• received for shipment B/L (elhajózásra átvett áruról kiál-lított B/L).

• átrakásos B/L-t (Through Bill of Lading)

A hajóraklevelet

• Áltatában több eredeti és másolati példányban állítják ki.Az eredeti példányok mindegyike megtestesíti az árut.

• A kiállításkor fel kell tüntetni, hogy hány eredeti példánytállítottak ki, az eredeti B/L-ek összessége adja a teljes soro-zatot (full set).

• A fizetést teljesítô bankok a vevôk megbízásából leggyak-rabban a teljes sorozat hajóraklevél átadását követelik meg.

• A másolati B/L példányokat „not negotiable“ (nem forgatható)felirattal látják el, ezek adminisztrációs célokat szolgálnak.

Felelôsség, kármegállapítás

A hajós felelôsségét a Hágai Szabályzat vagy a Hamburgi Sza-bályzat, illetve a hajóraklevél határozza meg.

Biztosan a hajós felelôssége:

• a hajó tengerállósága, tengerképessége,• a hajó rakományképessége, az áruk szakszerû kezelése,• az árukárok és áruelvesztés az átvétel és kiszolgálás közti

idôben.

Mentesül a hajóstársaság a felelôsség alól az alábbi esetekben:

• tengeri veszély és baleset következményei,• háborús események, zavargások, hatósági rendelkezések,

sztrájk, munka akadályozása,

30



• az átadó vagy az árutulajdonos intézkedéseinek következ-ménye, élet- és vagyonmentés a tengeren, az áru sajátos tu-lajdonsága miatt bekövetkezett károk.

• A felelôsség alóli mentesülés nem áll fenn akkor, ha a kár-vallott bizonyítja, hogy a kárt olyan körülmény okozta,melyért a hajós a felelôs volt.

Az átadó vagy fuvaroztató felelôs azokért a károkért, melyeka következôk miatt keletkeznek:

• veszélyes áruk elôzetes bejelentés nélküli berakása,• a hajóraklevél árura vonatkozó adatainak helytelen közlése,• olyan áruk berakása, amelyekre beviteli, tranzit vagy kivi-

teli tilalom áll fenn.

Bérelt hajózás (charter)

• Nem kötött menetrend szerint alkalmazzák, hanem akkor,amikor megfelelô árut találnak és a legjobb kereseti lehetô-ség áll fenn.

• Majdnem minden esetben komplett rakományra veszikigénybe, de részrakományra is igénybe vehetô (gabona,szén, ömlesztett áru, stb.) szállítanak.

• A fuvarszerzôdést – Charter Party – esetenként kialku-dott díjtételek alapján hozzák létre. A fuvardíjak napi inga-dozásnak vannak kitéve, kereslet és kínálat függvénye.Tôzsdei tevékenység (londoni Baltic Exhange) vagy köz-vetítô hajóbérleti tevékenység különbözô ügynökségekenkeresztül (Hamburg, New York, Pireus, Rotterdam).

A hajóbérlés két fô formája

Útra szóló hajóbérlet

Az útra szóló hajóbérletnél, ha a hajót meghatározott be- és ki-rakodó kikötôk között egy vagy több egymást követô, folya-matos útra vesszük bérbe, akkor folyamatos útra szóló hajó-bérletrôl (consecutive voyage charter) beszélünk.

Elôfordulnak olyan esetek is, mikor hajótérnek csak egy részétbérlik, ez a részrakományra szóló bérlet (part cargo charter).A hajótér többi részét más résztulajdonos bérli.




Idôbérlet

• Az idôbérlet esetén a hajót meghatározott idôtartamra ve-szik bérbe (pl. 1, 2, 5 évre); a szerzôdés kimondja, hogy ahajót hol és mikor bocsátják a bérlô rendelkezésére, a bér-lô hol és mikor adja vissza a hajót a tulajdonosnak.

• Az idôbérlet tartama alatt – hacsak nincs megszorító ren-delkezés a szerzôdésben – a bérlô szabadon használhatja ahajót bármely viszonylatban, bármely megengedett árufuvarozására.

• A bérleti idô alatt a bérlô tartja üzemben a hajót. Az idô-bérlet olyan formáját, amikor a hajót legénység nélkül ve-szik igénybe, csupasz hajóbérletnek (bare-boat charter) ne-vezzük, ilyenkor a bérlô feladata a hajónak személyzettelvaló ellátása.

A fuvardíj és annak fizetési módozatai

• Charterhajózásnál a fuvardíjat általában a rakomány súlyaalapján számítják. Megegyezhetnek a szerzôdô felek áta-lányösszegben (lumpsum) is. Idôbérletnél a fuvardíjat na-pokban határozzák meg.

• A fuvardíjfizetés történhet: elôre, a berakás befejezéseelôtt; a kirakás megkezdése elôtt, a kirakás befejezéseután. A bérlônek célszerû úgy megállapodnia, hogy a fu-varösszeg egy részét (10-15%-át) utólag fizethesse a kira-kás után, a végsô elszámoláskor, mert így vitás esetekbenbirtokon belül van, rendelkezik bizonyos összeggel a vitásügy lezárásáig.

• Az útra szóló hajóbérletnél fontos megjegyezni azt a gya-korlatot, hogy a díjtétel nem foglalja magában a rakomá-nyoknak a hajóba történô berakási, a hajótestben történô el-rendezési, és a hajóból való kirakási költségeit. Ezt fejezi kia free in and out, stowed (FIOS) – zsákolt áruknál –, vagy afree in and out, trimmed (FIOT) – ömlesztett áruknál –,mely szerint a hajós mentesül ezektôl a költségektôl.

32



2/4.3.2.4 Légi fuvarozás

Légi fuvarozás: akkor célszerû alkalmazni, ha kis mennyisé-gû, de tömegegységre vetítve nagy értékû árut kell nagy távol-ságra és sürgôsen eljuttatni.

Elônyei:

• Nagy szállítási távolságon belül viszonylag rövid az árukeljuttatási ideje,

• Viszonylag kicsi az árukat érô igénybevétel,• Szállítási idô megbízhatósága.

Hátrányai:

• Csak bizonyos áruk szállításánál vehetô igénybe,• Az árukat a repülôtérre és onnan el kell szállítani, ami

megnöveli az áru eljuttatási idejét,• Magas fuvardíj, a többi fuvarozási ághoz képest a legna-

gyobb fajlagos energiaigénnyel,• Környezeti szempontból kedvezôtlen (magas zajhatás).

A légi fuvarozás nemzetközi szabályozása

• Párizsi Egyezmény – 1919• Varsói Egyezmény – 1929• Chicagói Egyezmény – 1944• Tranzit Egyezmény és a Légifuvarozási Egyezmény • Kétoldalú légügyi egyezmények

Tranzit Egyezmény és a Légifuvarozási Egyezmény

A Tranzit Egyezményben (The International Air ServiceTransit Agreement) – melyhez Magyarország 1973-ban csatla-kozott – mintegy 100 állam vesz részt.

A Tranzit Egyezmény az alábbi két légi szabadságjogotrögzíti:

• a leszállás nélküli átrepülés joga (elsô repülési szabadság),• a nem kereskedelmi céllal történô leszállás joga (második

repülési szabadság).




A Légifuvarozási Egyezmény (The International Air TransportAgreement) a menetrendszerû légi járatok kereskedelmi jogá-nak rendezését tûzte ki célul. Az egyezményben szabályozták azún. kereskedelmi jogokat:

• A légi közlekedési vállalat saját országából a szerzôdô (jo-got adó) országba utasokat, árut, poggyászt és postát fuva-rozhat (harmadik repülési szabadság).

• A légi közlekedési vállalat a szerzôdô országból saját or-szágába fuvarozhat utasokat, árut, poggyászt és postát (ne-gyedik repülési szabadság).

• A légi közlekedési vállalat más szerzôdô országokból har-madik országba és viszont fuvarozhat utasokat, árut stb.,azaz a légi fuvarozás korlátozása nélküli lehetôséget te-remti meg ez a jog a szerzôdô országok légi forgalmi társa-ságai számára (ötödik repülési szabadság).

• A Légifuvarozási Egyezményt mindössze 11 állam ratifi-kálta, így nem tudott életbe lépni.

Repülésügyi szervezetek

Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet – ICAO

Az ICAO jelenleg az ENSZ szakosító szerveként mûködik aChicagói Egyezmény szabályozása szerint. Az ICAO munkájasorán mûszaki, jogi és szervezési ajánlásokat dolgoz ki a légiközlekedési szabályok egységesítésére, segítséget nyújt a fejlô-dô országok légi közlekedésének kiépítéséhez. Az ICAO-nakjelenleg közel 150 ország, köztük hazánk is tagja.

Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség – IATA – (1919, 1945)

Minden olyan ország tagja lehet, amely tagja az ENSZ-nek. Ezjelenleg több mint 240 ország. Az IATA jellegét tekintve nem-zetközi kartell, amelynek fô feladta a légifuvarozási vállala-tok közötti verseny korlátozása, a fuvarozás feltételeinek egy-ségesítése, az együttmûködés szabályozása, a légifuvarozásitarifák és tarifakedvezmények kialakítása, a tagvállalatok kö-zötti rendszeres konzultáció révén.

34



A légi fuvarozás általános szabályai és feltételei

A légi áruként fuvarozott áruk három csoportba sorolhatók:

• IATA DGR szerint not restricted (nem korlátozott),• TATA DGR szerint restricted (korlátozott), de fuvarozha-

tók személyszállító géppel is,• IATA DGR szerint restricted (korlátozott) és csak cargo

géppel fuvarozhatók.

A küldemény csomagolása

• A küldeményt úgy kell csomagolni, hogy a burkolat a légifuvarozással járó behatásoknak ellenálljon, az árut a fuva-rozás tartama alatt a külsô behatásoktól megóvja, továbbászemélyekben és tárgyakban, valamint a repülôgép állagá-ban kárt ne tegyen.

• A konténerek használata a légi fuvarozásban is egyre szé-lesebb körûvé válik. A légi forgalomban használatos kon-ténerek külsô formájukban a repülôgép csomagteréhezvannak alakítva.

A fuvarlevél tartalma

• A fuvarlevelet (Air Waybill, vagy Air Consignment Note)a légitársaság vagy annak ügynöke, többnyire egy speditôr,a feladó által közölt adatok alapján állítja ki, a feladó he-lyett, annak megbízásából. Az adatokért a feladó felelôs.

• A fuvarlevelet a nemzetközileg elfogadott szabvány sze-rint állítják ki. Minden fuvarlevél 3 eredeti és 9 másolatipéldányból áll.

• A fuvarlevét elsô példánya a fuvarozót, a második a cím-zettet, a harmadik a feladót illeti. A többi példány admi-nisztrációs célokat szolgál.

• A légi fuvarlevél nem értékpapír, nem forgatható, nemtestesíti meg az árut, jogilag a vasúti fuvarlevél másodpél-dányával egyezik meg, biztosítja a feladónak az áru felettirendelkezési jogát.

• A légi fuvarozásnál is lehetséges gyûjtôforgalom szerve-zése.




A fuvarköltség

• A fuvarozót a fuvarozásért, a fuvarozással kapcsolatosszolgáltatásokért fuvardíj illeti meg. A díjtételeket a fuva-rozó árutarifa kiadvány tartalmazza.

• A fuvarköltség viselésében a vevô és az eladó szabadon álla-podik meg. A légi fuvarozásban tehát a légi forgalom sajá-tosságainak megfelelô fuvarparitás megválasztása szabad.

Ennek megfelelôen a fuvardíjat fizetheti:

• a feladásnál a feladó (freight prepaid),• átvételnél a címzett (Charges Collect: C.C.),• házhoz fuvarozásnál a feladó (free house delivery),• utánvéttel a címzett (Cash on Delivery: C.O.D.).

A fuvarozó felelôssége

A fuvarozó felelôs mindazért a légi fuvarozás során bekö-vetkezett kárért, amely a küldemény átvételétôl a kiszolgálta-tásig keletkezett. A károk lehetnek:

• a küldemény megsérülése, vagy megsemmisülése;• a légi fuvarozás során bekövetkezett késedelem;• a fuvarozással kapcsolatos szolgáltatásból eredô kár.• a fuvarozó felelôs továbbá a vele munkaviszonyban álló,

vagy általa igénybevett más személyeknek a fuvarozássalkapcsolatos cselekményéért és mulasztásáért.

Mentesül a fuvarozó a felelôsség alól, ha a kár:

• a tevékenységi körén kívül esô elhánthatatlan ok (vis maior);• a küldemény belsô tulajdonsága;• a csomagolás kívülrôl észre nem vehetô hiányossága;• a feladó által végzett berakás, illetve a címzett által végzett

kirakás miatt történt.

36



2/4.3.2.5 Csôvezetékes fuvarozás

Csôvezetékes fuvarozás: csak meghatározott termékek (pl.kôolaj, földgáz) továbbítása esetén, korlátozottan alkalmaz-zák. Elônye a gyors árutovábbítás, a zárt rendszer, az alacsonyár, hátránya az alacsony alkalmazkodóképesség, a korlátozot-tan szállítható áruk köre, és a nagy beruházásigény.

A fenti fuvarozási ágak kizárólagos igénybevétele helyettnapjainkban egyre gyakrabban alkalmazzák a kombináltfuvarozást.

2/4.3.2.6 A kombinált fuvarozás

A kombinált fuvarozás segítségével a logisztikai célok, így akiszolgálási színvonal is nôhet. Az egységrakomány-képzôeszközökkel és a háztól házig történô szállítással hatékony,magas szintû vevôkiszolgálást lehet elérni.

Kombinált fuvarozásról akkor beszélünk, amikor egy szerzô-dés keretében két, vagy több fuvarozási ág fuvareszközeinekigénybevételével valósul meg a helyváltoztatás egy szállításiegységben. A kombinált fuvarozás elterjedésében a gazdaságiindokok mellett a környezetvédelmi indokok is jelentôsek.Segítségével csökkenthetô a lég- és zajszennyezés, tehermente-síthetô az úthálózat.

A kombinált fuvarozásnál megkülönböztethetjük:

a) A standardizált konténerekben és speciális közúti jármû-felépítményekben történô fuvarozást.

Ebben az esetben a konténerek, közúti csereszekrények egy fu-varlevéllel történô továbbításáról van szó, ahol a fuvarozási fo-lyamatban több fuvarozási ág olyan fuvareszközei vesznekrészt, melyek a standardizált egységrakomány-képzô eszközök,illetve cserefelépítmények továbbítására alkalmassá tehetôk,vagy speciálisan arra építették azokat.

Meghatározás

Meghatározás




b) A „huckepack”(„kenguru”) forgalmat, amely során kétfuvarozási ág fuvareszközeinek összekapcsolása valósulmeg úgy, hogy az egyik fuvareszközön történik a másiktovábbítása.

Az alkalmazott rakodási technológia alapján megkülönböztetünk:

a) Horizontális technológiát: ekkor az egyik fuvareszköz(általában közúti) rágurul a másik fuvarozási eszközre (ezaz ún. RO-LA módszer).

b) Vertikális technológiát: amikor speciális rakodóeszkö-zökkel az egyik fuvareszközt a másikra beemelik (ez az ún.LO-LO technológia).

De beszélhetünk még a horizontális technológia keretében azún. RO-RO hajókon továbbított árukról, amikor a közúti fu-vareszközöket speciális folyami vagy tengeri hajókon, egyrámpán be- és legördülve (innen az elnevezés: roll on – roll of)továbbítják.

Elterjedt még – a már említett beemeléses LO-LO technológiamellett – a becsúsztatásos technológia a FO-FO (first on –first off) is.

Az ismertetett kombinált fuvarozási technológiákat a 19. ábrafoglalja össze.

38



Mivel a termelés során általában különbözô méretû és nagy tö-megû végtermék kerül elszállításra (vagy raktárra/viszontela-dóhoz, esetleg közvetlenül a fogyasztóhoz), ezért gondoskodnikell az áruk nagy mennyiségben, lehetôleg egyszerre történôelszállításáról. Ezt a célt valósítják meg az egységrakomány-képzô eszközök, melyek közül a legelterjedtebbek a raklapok(paletták) és a konténerek.

1. Raklapok

A raklapok európai nemzetközi fuvarozásban alkalmazott szab-ványmérete (EUR-raklap) 800 × 1200 mm. Ezen kívül használ-ják még az 1000 × 1000 és az 1200 × 1200 mm-es méretû rak-lapokat is.

Használatuk elônyei:

• Megkönnyítik a rakodást, tárolást,• Lerövidítik a rakodási idôt,• Lehetôvé teszik a gépi mozgatást,


Standard konténerekben és közúticserefelépítményekben történô

árutovábbítás több fuvareszközön

Széles értelemben vetthuckepack forgalom

Konténer-forgalom

Közúti csere-szekrény- és

tartályforgalomSzûken

értelmezetthuckepack

Közúti és vízifuvareszközök

össze-kapcsolása

Vasúti és vízifuvareszközök

össze-kapcsolása

Folyami éstengeri fuvar-

eszközökössze-

kapcsolása

Horizontálistechnológia

RO-RO

Egységrakomány-képzô eszközök

Közúti-vasútifuvareszköz

összekapcsolásaBeemelés

LO-LOBecsúsztatás

FO-FO

18. ábra: Kombinált fuvarozási technológiák



• Csökken az átrakásból származó kockázat,• Csökken a rakodás élômunka-szükséglete.

Használatuk hátrányai:

• Nem teszik lehetôvé a fuvareszközök teljes kihasználását,• Nem nyújtanak kellô áruvédelmet,• Nem halmazolható, darabos áruknál használhatók.

A rakodólapok jellemzô anyagai: fa, fém, mûanyag.Leggyakoribb fajtái: normál, vagy sík rakodólap, keretes és ol-dalfalas rakodólap.

Elterjedt a rakodólapokon lévô áruk ún. övezô fóliával történôrögzítése. A légi forgalomban a hálós rögzítéssel találkozhatunk.

2. Konténerek

A nemzetközi forgalomban az ún. standardizált méretû transz-konténerek használatosak. Három jellemzô típusuk van: a 20,a 30, és a 40 lábas konténer (1 láb = 30,48 cm).

Az egy konténeregység (1 TEU) egy 20 lábas konténernek felelmeg. A konténerterminálok és depók kapacitását és forgalmátTEU-ban szokták feltüntetni. A különbözô transzkonténerek szé-lességi méretei megegyeznek, ezek 8 láb, azaz kb. 2,4 m-esek.

Magasságuk is általában ennyi, de ettôl eltérô szabvány is van.Anyaguk különbözô, de bármibôl készüljenek is, szilárdságu-kat az erôs acélváz biztosítja.

Használatuk elônyei:

• Megbontatlan egységben történô szállítás,• A feladótól az átvevôig és üzemen belül is áruvédelmet

biztosít,• Védelmet nyújt a dézsmálás ellen,• Szinte minden árufajta továbbítására létezik megfelelôen

kialakított konténer,• Jó fuvareszköz-kihasználás biztosítható,• Tárolásra is alkalmas,• Mivel a rakodási, ill. a fuvarozási idô is számottevôen

csökken, így az áramlási folyamatok is lerövidülnek.

40



Használatuk hátrányai:

• A konténerek és a szükséges rakodóeszközök beszerzéseés a konténerterminálok létesítése beruházás-igényes,

• Probléma az üres konténerek tárolása, fuvarozása.

A konténerek fuvarozására speciális fuvareszközöket is kiala-kítottak (pl. konténerszállító hajók, vasúti konténerszerelvé-nyek stb.). A légi fuvarozásnál használt konténerek formájaidomul a fuvareszköz belsô kialakításához, méreteihez. Elne-vezésük: ULD (Unit Load Device).

Tekintettel arra, hogy a konténerek beszerzése igen drága, a fu-varozók és az ún. lízingtársaságok a konténerek bérbeadásávalis foglalkoznak.

3. Logisztikboxok

A konténerméretek általában nem alkalmasak az üzemen belü-li anyagáramlás kiszolgálására, így a csatlakozási helyeken,fôként a be- és kilépéskor, meg kellett bontani a beérkezô kon-ténerszállítmányokat. Olyan egységrakomány-képzô eszközrevolt tehát szükség, amely egyrészt megfelel az üzemen kívüliszállításban a kombinált forgalom követelményeinek, más-részt az üzemen belüli szállítási, tárolási feladatokra is alkal-mazható, s így kiküszöbölhetôek a szûk keresztmetszetek és azáruátrakások a belsô – és külsô folyamat csatlakozási helyein.

A logisztikbox olyan egységrakomány-képzô eszköz, amelyben4, illetve 6 EUR-raklapnyi árumennyiség helyezhetô el.

• A „Log 4” típusú logisztikbox külsô méretei: 1700 × 2500 × 2470 mm;

• A „Log 6” típusú logisztikbox külsô méretei: 2500 × 2500 × 2470 mm.

A logisztikboxos árutovábbítást a német vasút, a DeutscheBahn AG vezette be. Kialakításakor szempont volt, hogy kom-patíbilis legyen a közúti cserefelépítményben történô kombi-nált fuvarozással. A logisztikboxok így mind közúton, mindvasúton továbbíthatók és átrakásuk elvégezhetô a meglévô be-rendezésekkel a meglévô átrakóhelyeken.




Természetesen beszélhetünk még egyéb egységrakomány-kép-zô eszközökrôl is, de napjainkban fôleg ezek, a fentebb emlí-tett módozatok terjedtek el szerte a világon és nem hiszem,hogy alkalmazásuk gyakorisága a jövôben lényegesen meg-változna.

42



2/4.3.3 Árufuvarozási rendszerek, árueljuttatási megoldások

Az elôzôekben már szóltunk az áruelosztási rendszer típusai-ról (közvetett/közvetlen), viszont még nem ismertettük az áru-eljuttatási megoldások lehetséges alkalmazási módjait. Mosttehát ez következik.

A számos árueljuttatási megoldás közül a leggyakoribbak akövetkezôk:

Közvetlen vagy direkt forgalom

A közvetlen forgalom egy feladó és egy címzett között egy fu-vareszköz igénybevételével megvalósuló helyváltoztatást je-lent, amely során a fuvarozásra kerülô árumennyiség állandómarad, tehát útközben fel- és lerakások nem történnek.

Vonali forgalom

A vonali forgalomban az egész folyamatban a feladási és ren-deltetési állomás között változatlanul egy és ugyanazzal a fu-vareszközzel történik a helyváltoztatás. A küldemények kiraká-sa és berakása menetrend szerinti megállóhelyeken (kikötôk,állomások), átrakóhelyeken valósul meg.

A fuvareszközön a kapacitás igénybevételére úgy kerül sor,mint a személyforgalomban a helyfoglalásra, azaz nagyobb tá-volságú forgalomban a jármûvön ugyanazon a helyen, azegyes szakaszokon más-más küldeményt továbbítanak.


Feladó (F) Címzett (C)

19. ábra. A közvetlen (direkt) forgalom



Árugyûjtô – áruterítô rendszer

Az árugyûjtésnél, illetve -terítésnél a fuvareszköz kiindulási ésvégpontja megegyezik. Az egyes megállóhelyeken – amelyektovábbi gyûjtô-, ill. elosztó központok lehetnek – történik azáruk ki- és berakása, közbensô tárolása.

44

= állomások, megállóhelyek, kikötôk= fel és/vagy leadás

F = feladó C = címzettF C

20. ábra: A vonali forgalom

= állomások, megállóhelyek, kikötôk

= fel és/vagy leadás, F = feladó C = címzett

F C

gyûjtés

térítés

F

F

F

FF

C

F

C C

C

C

C

= (F) feladó, illetve (C) címzett telephelye

= (F) feladó, illetve (C) címzett telephelye

21. ábra: Árugyûjtô – áruterítô rendszer



Szállítmányozói gyûjtôforgalom rendszere

A speditôrök nemzetközi gyûjtôforgalma általában gyûjtô-ponttól gyûjtôpontig szervezett menetrendszerû forgalom,ahol a kiinduló ponton a szállítmányozók raktáraikban gyûjtikaz árukat addig, amíg a darabárukból egy kocsirakománymennyiség össze nem gyûlik.

A menetrendek így tapasztalati úton, az adott viszonylatbanmegvalósuló áruforgalom nagysága alapján alakulnak ki.A gyûjtôpontok között döntôen direkt forgalom keretében jutel az áru.

Összefoglalva az ebben a fejezetben elhangzottakat, röviden akövetkezô mondható el:

Az elosztás (vagy értékesítés) azoknak a vállalati tevékenysé-geknek az összessége, amelyek – a termelési és logisztikaistratégiában meghatározott kiszolgálási színvonalnak megfe-lelôen – fizikailag a fogyasztókhoz juttatják a terméket.

Az értékesítés egyrészt végpontja az integrált anyag- és infor-mációáramlásnak, hiszen fizikailag ekkor jut el a fogyasztóhoza termék, másrészt viszont kezdôpontnak is tekinthetô, mert ittjelenik meg elôször a termék iránti igény.


= gyûjtô-, ill. elosztópont, a partner speditôrök raktárai

export

A ország B ország

F

FF

F F

FF

F

import

A ország B ország

CC

C

FF

F

= a megbízók (F) és (C) telephelye

22. ábra: A szállítmányozói gyûjtôforgalom rendszere



Tehát az értékesítési logisztika a vállalati értékteremtô folya-mat lényeges láncszeme, fontosságát vevôhöz való közelsége,a vásárlói elégedettséget jelentôsen befolyásoló volta adja, ép-pen ezért sikeres megszervezése döntô hatással van a vállalativersenyképességre is.

46


Tudáspróba

2/4.4 Tudáspróba


Igaz Hamis

A tömegszerûség döntô hatással van az egyes fuvarozási ágak közötti x választásra

Az árugyûjtésnél a fuvareszköz kiindulási és végpontja különbözik. x

A konténerek fuvarozására ULD elnevezésû, speciális fuvareszközöket x alkalmaznak.

Az általános raktárakat mindig a kiszolgálandó piac és a gyár mellé x célszerû telepíteni, mert így költségeket takaríthatunk meg.

Szándékosság esetén a fuvarozó a tényleges kárért is felelôsséggel x tartozik.

A logisztikbox olyan egységrakomány-képzô eszköz, melybe 4, ill. x 6 EUR raklapnyi áru helyezhetô el.

A közvetett elosztással magasabb kiszolgálási színvonalat tudunk elérni. x

A közúti árutovábbítás hátránya, hogy egyszerre csak korlátozott x árumennyiséget szállíthatunk vele.

Szûk vevôi kör és nagy mennyiségû rendelés esetén a decentralizált xértékesítés a kedvezôbb megoldás.

Két fuvarozási ág egymáson történô árueljuttatási módja az ún. x „huckepack”-rendszer.


Tudáspróba

2

Raktározás és készletgazdálkodás 3/1

Tartalom

3 Raktározás és készletgazdálkodás

3/1 Tartalom

3/2 A raktározás célja, feladatai

3/3 A raktár mûködése 3/3.1 Alapok 3/3.2 A komissiózás, komissiózási eljárások 3/3.3 Automatikus áruazonosítás

3/4 Raktári készletgazdálkodás 3/4.1 Bevezetés3/4.2 A készletek funkcionális csoportosítása 3/4.3 A készletezési modellek csoportosítása

és mûködési mechanizmusa 3/4.4 A készletekkel kapcsolatos költségek 3/4.5 A gazdaságos rendelési tételnagyság modellje

(EOQ-modell) 3/4.5.1 EOQ-modell adott szállítási határidôvel3/4.5.2 Gyakorló feladat3/4.6 Tudáspróba


Raktározás és készletgazdálkodás3/1

Tartalom

2

A raktározás célja, feladatai 3/2

3/2 A raktározás célja, feladatai

Az ellátási lánc elemei között fontos szerepet töltenek be azokaz érintkezési pontok, ahol ennek az összetett rendszernek el-várható folyamatos mozgása valamilyen oknál fogva „megsza-kad”. Ezeken a helyeken pedig gondoskodni kell az áru elhe-lyezésérôl, megóvásáról, kezelésérôl, amit raktárakban valósí-tunk meg. A raktárakban végzett raktári készletgazdálkodáspedig szerves része a logisztikai rendszernek, alapvetô szere-pet játszik a megfelelô kiszolgálási színvonal biztosításában.

A raktározás teremti meg az alapanyagok, a félkész és kész-termékek idô hasznosságát, más szóval a raktárak segítségévela termékek rendelkezésre állnak akkor és ott, ahol a keresletjelentkezik.


Meghatározás

ALVÁLLAKOZÓ

FOGYASZTÓ

ÁRUBEÉRKEZÉS

RAKTÁR

ÁRUKISZÁLLÍTÁS

TERMELÉS

üzemen belüliüzemen kívüli

JIT

1. ábra: A raktározás logisztikai kapcsolatrendszere

A raktározás célja, feladatai3/2

A raktár a következô alapvetô feladatokat látja el:

• Kereslet és kínálat közötti különbség áthidalása (rendelke-zésre állás),

• A rendelésnek megfelelô termékek összegyûjtése és szortí-rozása (komissiózás),

• Az áru/termék minôségének megôrzése,• A szolgáltatási szféra hasznos eszköze (pl. több cég közös

raktára).

A logisztikai folyamatban a raktárak különféle alrendszerek-hez kapcsolódhatnak, és ily módon elhelyezkedésüket, illetvejellegüket sajátos funkciójuk határozza meg.

Ennek alapján a fôbb raktártípusok a következôk:

• Alapanyag-, alkatrész-, részegység-raktár: mely általá-ban a termelô-, ill. szerelôüzem bemeneti oldalán található,ezért a beszerzési logisztika részének is tekinthetô,

• Közbensô (félkész áru) raktár: mely egy termelési folya-mat mûveletei között áll, és szorosan a termelési logiszti-kához tartozik,

• Készáruraktár: a termelés vagy az összeszerelés befeje-zése után, mely létesülhet a termelôüzem területén, de le-het teljesen önálló létesítmény is,

Amennyiben elôzônek közvetlen kapcsolata van az értékesítéshelyeivel, elosztóraktárnak is tekinthetjük, ekkor az elosztásilogisztika szerves része.

2

A raktározás célja, feladatai 3/2

A logisztikai folyamatok gazdasági tevékenységtôl való függôsé-ge szerint az alábbi, fôbb raktártípusokat különböztethetjük meg:

Termelôi ellátó raktár: a termék-elôállító vállalat telephe-lyén, melybôl az árut saját vagy külsô fuvareszköz viszi amegrendelés helyére. Ez lehet akár egy kereskedelmi egység,de akár egy másik termelôüzem ún. alapanyag vagy részegy-ség raktára. Ennél a rendszernél a kiszállítás, illetve a megren-delôhöz érkeztetés ütemezése lényeges szervezési tényezô.

Kihelyezett ellátó raktár: mely általában nem csak mintlétesítményfüggetlen a termelôvállalatoktól, hanem önállócégként feladata több termelô különféle árujának idôszakos tá-rolása mindaddig, amíg a felhasználó, a neki legmegfelelôbbidôpontban az áruért el nem jön.

Kihelyezett raktár: abban az esetben beszélünk errôl, ha egyvállalat mind tárolási, mind áruelosztási funkcióit vállalatonkívülre helyezi (outsourcing).

Típusok


LOG

ISZT

IKA

FOGYASZTÓK

ELOSZTÓRAKTÁRAK

KÉSZÁRURAKTÁRAK

FÉLKÉSZÁRU-RAKTÁRAK

ALAPANYAGRAKTÁRAK

BESZÁLLÍTÓK

ELOSZTÁS

TERMELÉS

BESZERZÉS

2 ábra: Raktártípusok a logisztikai folyamatban

A raktározás célja, feladatai3/2

Nagykereskedelmi ellátó raktár: manapság ezek a gombamódszaporodó, ún. logisztikai szolgáltató központokban elhelyez-kedve segítenek szinte tetszôleges számú fogyasztó ellátásában.

4

TERMELÔ RAKTÁR

alvállalkozó (beszállító)

FELHASZNÁLÓ

FELHASZNÁLÓ

FELHASZNÁLÓ

TERMELÔ

TERMELÔ

TERMELÔRAKTÁR

LOGISZTIKAISZOLGÁLTATÓ KÖZPONT

FELHASZNÁLÓ

FELHASZNÁLÓ

FELHASZNÁLÓ

3. ábra: Kihelyezett raktár

4. ábra: Nagykereskedelmi ellátó raktár

A raktár mûködése 3/3.1

Alapok

3/3 A raktár mûködése

3/3.1 Alapok

Minden raktár elôre meghatározott feladat ellátására létesül.Azt a követelményrendszert, amely meghatározza a raktár mû-ködését, raktározási technológiának nevezzük. A raktározásitechnológia mindig egyedi, ugyanis nem létezik két tökélete-sen egyforma feladatrendszer. A raktár tervezése során a rak-tározási technológia mindig megelôzi a tervezés folyamatát, ésa raktárban meglévô technikai eszközöket is a raktározásitechnológiának megfelelôen kell kiválasztani.

A raktározási technológia a következôket foglalja magában(Némon, 1994):

• Áruválaszték,• Tárolási jellemzôk,• Készlet,• Forgalom,• Tárolási mód,• Áruáramlási rendszer,• Információáramlási rendszer,• Munkafolyamatok,• Eszközszükséglet,• Munkaerô-szükséglet,• Külsô kapcsolatok.

A raktáron belüli technológiai modulok olyan alrendszerek,amelyek egy-egy nagyobb, viszonylag elkülöníthetô mûvelet-sort tartalmaznak és minden raktárban megtalálhatók.


Raktározási technológia

A raktár mûködése3/3.1

Alapok

A raktárirányításban az eszköz- és emberi tényezôk játsszáka fôszerepet, ami egyúttal az anyag-, információ- és élômunka-áramlás integrált kezelését igényli. A raktárirányítás személy-zetének kiválasztásakor a logisztika „értékteremtô funkciója”érvényesül abban is, hogy az ide beállított dolgozóknak olyanlogisztikai szemlélettel kell rendelkezniük, hogy rendszeresenismerjék a legújabb raktározási szoftver és hardver elemeketés módszereket, beleértve a termékazonosítást és informatikát.Ugyanakkor nem feledkeznek el sem a vállalt határidôk és aminôségirányítás maximális betartásáról, sem a vevôi elége-dettség visszajelzéseirôl.

Az átfogó raktárirányítás feladata a fenti ábrán látható fo-lyamatok követése, melyet korszerû termék- és eszközazono-sítási rendszer (pl. EAN-vonalkód) nélkül lehetetlen megvaló-sítani. Az irányításhoz kell kapcsolódnia a kontrollingnak is.Ez a részleg – a korszerû értelmezés szerint – nem csak ellen-ôrzi, hanem a teljes raktári rendszer tervezett és megvalósítottfolyamatait, jelenségeit és eseményeit követi és széleskörûenértékeli. Az informatika, mely a raktárirányítás szerves részenem csak a nyilvántartás-kezelés és az ügyfélkiszolgálás mi-nôsége miatt fontos, hanem az említett és egymással kölcsön-hatásban lévô anyagi, pénzügyi és élômunka-folyamatok kö-vetése miatt is.

Meghatározás

Feladata

2

ÁRUBESZÁLLÍTÁS TÁROLÁS KOMISSIÓZÁS ÁRUKISZÁLLÍTÁS

KITÁROLÁS

RAKTÁRIRÁNYÍTÁS

5. ábra: Technológiai modulok


A komissiózás, komissiózási eljárások

3/3.2 A komissiózás, komissiózási eljárások

A komissiózás az áruk megrendelések szerinti kigyûjtését ésösszeválogatását jelenti, amely a megrendelések átvételévelkezdôdik, és a kigyûjtött áruk megrendelések szerinti összeál-lításával fejezôdik be.

A kigyûjtésre kerülô áru elôkészítési módját tekintve statikusés dinamikus komissiózási rendszer különböztethetô meg.

Statikus áru-elôkészítési rendszer esetében a megrendeltárukat a tárolótérben gyûjtik össze, majd szükség szerint osz-tályozzák, ellenôrzik, és a kiszállítási egységet összeállítják.

Statikus áru-elôkészítési rendszer esetében az alábbi komissiózásieljárások (stratégiák) közül választhatunk:

• Megrendelésenkénti soros, egylépcsôs stratégia, (ebben azesetben a dolgozó egy teljes megrendelés áruit gyûjti kifüggetlenül az áru tárolótéri helyétôl),

• Megrendelésenkénti párhuzamos stratégia, (ekkor az egyesmegrendelések tételeit tárolási zónák szerint csoportosít-ják, és ezekre készítik el a kigyûjtési jegyzéket. A tárolóte-rület különbözô zónáiból érkezô, azonos megrendelések-hez tartozó áruk aztán a rendelés-összeállító helyen talál-koznak).

• Zónánkénti kétlépcsôs stratégia, (ekkor a különbözô meg-rendelések azonos tételeit gyûjtôjegyzékben összesítik, tá-rolási zónánként csoportosítva. A tárolási zónákból a gyûj-tôjegyzékben szereplô mennyiségeket a gyûjtôhelyre szál-lítják [elsô lépcsô], majd a gyûjtôhelyen rendelésenként vá-logatják össze [második lépcsô] a kiszállítási egységeket).

Dinamikus áru-elôkészítési rendszer esetében a megrende-lések összeállításához szükséges árufajtákat tartalmazó tárolá-si egységeket a manipulációs térbe szállítják, majd a szükségesmennyiség kivétele után visszaviszik azt a tárolótérbe.


Meghatározás

2 rendszer


A komissiózás, komissiózási eljárások

2


Automatikus áruazonosítás

3/3.3 Automatikus áruazonosítás

Automatikus áruazonosítás alatt olyan eljárásokat és technológi-ákat értünk, amelyek lehetôvé teszik, hogy emberi beavatkozásnélkül egy objektumról adatot nyerjünk, és azt további feldolgo-zásra alkalmas formára átalakítsuk.

Vonalkód

Napjaik egyik legelterjedtebb áruazonosítási technológiája avonalkód.

Milyen alapvetô vonalkód típusok vannak?

Az alábbi fôbb vonalkód típusok terjedtek el ipari használatra:

• 8 számjegyes,• 13 számjegyes.

A 13 számjegyes kódolást EAN-13 kódnak nevezik, míg a 8számjegyest EAN-8-nak. (EAN = Europäische Artikel Num-merierung, európai árucikkszámozás).

Nemcsak a számjegyek számát tekintve lehet eltérés, hanem akódoláshoz használt táblázat alapján is készülhet vonalkód, sôtbetûket, írásjeleket is lehet kódolni.


6. ábra: A 13 számjegyes vonalkód kialakítása



A vonalkód tényleges jelentése az EAN-13-nál:

• Az elsô három számjegy (a különálló, és még kettô) a terméketgyártó országot jelöli. Ez Magyarország esetében 599.

• A következô 4 vagy 5 számjegy a gyártó kódja.• A maradék 5 vagy 6 számjegy a termék kódja.

Gyûjtôcsomagolások jelölésére leginkább az EAN-128-asrendszert alkalmazzák

EAN-128

A kódszámrendszer az elosztási láncban a legsokoldalúbbanhasználható információhordozó.

A számozás lényege: minden információ két- vagy többjegyû AI-val (ApplicationIdentifier = adattartalom azonosító) kezdôdik, amely leolva-sáskor lehetôvé teszi az ezt követô információ tartalmának fel-ismerését.

Az egységrakományok esetében az EAN-128 rendszert kellhasználni!

Az RFID azonosítási rendszerek

Az RFID rádiófrekvenciás áruazonosítási rendszer.

Az RFID rendszerek 3 fô egységbôl állnak:

• adathordozók,• adatíró/olvasó egységek, és • a kommunikációkezelô egységek

Adathordozók

Az adathordozókba 48 byte-tól 64 Kbyte-ig lehet adatot írni,olvasni, tárolni és újraírni.

Az RFID rendszerek két nagy csoportba sorolhatók: aktív éspasszív.

A két rendszer az adathordozókban (címke) tér el egymástól.

2



Az aktív rendszerekben a címkének saját áramforrása van, ígyfolyamatosan bocsátják ki a bennük tárolt biteket az éterbe.

A passzív címkék nem rendelkeznek saját áramforrással. Azolvasó egység közelébe érve az antenna hullámai gerjesztenekbennük egy feszültséget, melynek hatására sugározzák ki abennük tárolt biteket, mivel a passzív címke nem rendelkeziksaját teleppel, így fizikai mérete lényegesen kisebb, mint azaktívé.

Író/olvasó egységek

• Az antennán keresztül lehet a címkével kommunikációskapcsolatot teremteni, vagyis írni/olvasni.

• A passzív és az aktív rendszerek antennái nem egyeznekegymással.

• Az adatátviteli sebesség a címke és az antenna között meg-közelítôen 3000 bytes/sec.




• Az antennák mérete széles spektrumon mozog, amely be-folyásolja a hatótávolságát.

• Az antennák nagy része képes több címkét egyidejûleg ke-zelni, és több címke közül egyet (sorszám vagy egyéb azo-nosító alapján) írni, miközben a többi címkében tárolt in-formáció nem változik vagy sérül.

Kommunikáció-kezelô egységek:

• Az EMS (Escort Memory System) fejlesztôi felismerték,hogy az ipari szegmensben nem elegendô a PC-s felületenbiztosítható kommunikáció.

• Az ipari vezérléstechnikában használt összes busz rendszer-hez kifejlesztették az interfész modulokat (Aszinkron sorosmodul, DeviceNet modul, InterBus-S modul, ProfiBus mo-dul, Modbus Modul, Remote I/O, ModulControlNet modul).

• Az Allen-Bradley SLC 500 PLC családhoz kifejlesztettCM1746 modul, amellyel roppant könnyû az RFID rend-szert összekapcsolni a vezérlô rendszerrel.

RF tartományok:

• Mérési tartomány: 1 m-tôl – 10 m-ig• Tartományok:

– 125 – 134 kHz (autólópásgátló),– 13,56 MHz,– 433 MHz (autópályán URH sáv),– 2,45 GHz (10 m WLAN).

Az RFID-technológia logisztikai alkalmazásai:

• Miközben a csomagok egy raklapon áthaladnak az antennaelôtt az összes csomag azonosításra kerül.

A rendszer alkalmas kisebb csomagok, levelek azonosítására is,ezt az alkalmazást postai területen elôször az Olasz posta vettehasználatba. Ezek a rendszerek alkalmasak a küldemények/kül-demény csoportok teljes logisztikai nyomon követésére is.

• A személyazonosítás, belépési jogosultság, eltöltött mun-kaidô, beléptetés, és egyéb biztonsági, szabadidôs, szóra-koztató ipari célok.

4



Példa: egy amerikai „water park” részére kifejlesztett alkalma-zásban a belépôjegy helyett már egy csuklóra rögzíthetô kar-pántot adnak, amelyben egy RFID címkére írják fel, hogy akarpánt viselôje, mennyi idôre szerzett jogosultságot a parkcsúszdáinak (amelyekben olvasó antenna van) és egyéb szóra-koztató eszközeinek használatára.

Gyártás nyomon követése:

A gyártósorokon csökkenô ciklusidôk, gyors, pontos adatátvi-telt igényelnek.

Az egyszer használatos eldobható címkéktôl az integrálhatócímkékig, széles spektrum jellemzi a címkék memóriakapaci-tását is. A felhasználói igények függvényében léteznek csak ír-ható és írható/olvasható címkék is, a memóriaállomány címez-hetô és többször írható/olvasható.

A Dunlop teherabroncsaiba beintegrálja (vulkanizálja) azRFID címkét, így a termék teljes élettartama alatt nyomon kö-vethetô.




Az amerikai Ford cég az azonosításhoz egy csavarba integráltRFID címkét használ, amely biztosítja a 3,7 és a 4,2 literesmotorok gyártásának és a készterméknek a nyomon követését. (A címkébe felírják a gyártási számot, a gyártás további állo-másain beírják a címkébe a mérési eredményeket, ezáltal avégellenôrzésnél gyorsan behatárolódnak az elôírt értékhatár-okon kívül esô termékek, melyek javítással korrigálhatók.A motorban a gyártás után is benne marad az RFID címke,amely segítséget nyújt a késôbbi hibakereséshez, és a szervíze-léskor további adatok írhatók bele).

6

Raktári készletgazdálkodás 3/4.1

Bevezetés

3/4 Raktári készletgazdálkodás

3/4.1 Bevezetés

A készletezés a vállalat értékteremtô folyamatának része, a lo-gisztikai rendszer strukturális eleme. A készletezés tulajdon-képpen az anyagáramlási folyamat szakadási pontját jelenti.Ez a „szakadás” a kereslet és a kínálat ütembeli, térbeli, és idô-beli eltérése miatt következik be. Ennek a „szakadásnak” az át-hidalására hozták létre a raktári készletgazdálkodást.

Készletek alatt azokat az anyagi javakat, eszközöket értjük,amelyeket egy adott szervezet azért halmoz fel, hogy a terme-lési, elosztási folyamatban felhasználja.

A készlettartást gazdasági és fizikai tényezôk befolyásolják,ehhez pedig feltehetô a következô kérdés: miért is van szükségkészletre?

• A termelési, illetve a kereskedelmi folyamat zavartalansá-gának biztosítása miatt,

• A termelés és a forgalmazás közötti térbeli vagy idôbeli„szakadás” áthidalására,

• Szezonális cikkek idôszakosan elôzetes, vagy utólagos tá-rolása miatt,

• Ha a termelési folyamatokban, technológiákban túlzottangyors változások következnek be.


Meghatározás

Raktári készletgazdálkodás3/4.1

Bevezetés

2


A készletek funkcionális csoportosítása

3/4.2 A készletek funkcionáliscsoportosítása

A készletek funkcionális csoportosítása a készletezési funkciócélja szerint határolja el a vállalati készleteket.

Ebben a csoportosításban megkülönböztetünk:

a) Tervezett készleteket,b) Cikluskészleteket,c) Fluktuációs készleteket,d) Szállítási készleteket,e) Tartalékalkatrész-készleteket.

Nézzük az egyes készletek tulajdonságait.

a.) A termelési folyamat tervezett leállítása, az értékesítési cik-lusidôszakok, a reklámkampány-akciók, a potenciális sztráj-kok mind-mind olyan események, amelyek a szervezetekettartalék késztermékek, alkatrészek, alap- és segédanyagok elô-állítására és vásárlására ösztönzik. Ez a kereslet képessé teszi aszervezetet arra, hogy megbirkózzon az elôre jelzett kereslethullámokkal és kínálatcsökkenésekkel egyaránt.

A tervezett készlet tehát tudatos felkészülés a jövôbeli esemé-nyekre. Létrehozásánál azokra a cikkekre kell koncentrálni,amelyek a szûk keresztmetszetet jelentô gép-, ill. munkaerô-kapacitást használják.

b.) Sokszor igen gazdaságtalan a termékek termelését fogyasz-tásuk ütemében elôállítani vagy beszerezni. A gazdaságos so-rozatok jóval nagyobbak a fogyasztás, felhasználás üteménél.A legtöbb ilyen esetben nagyobb, hosszabb ideig elegendômennyiségû anyag beszerzése a legjobb megoldás.

A cikluskészlet tehát a két beérkezés közötti szükséglet fede-zésére szolgál, nagysága a ciklus elején maximális és a ciklusvégén nulla. Az adott ciklus idôtartamára a készlet átlagosnagysága a sorozatméret vagy beszerzési mennyiség fele.



A készletek funkcionális csoportosítása

c.) Amikor az értékesítés hirtelen megnô vagy a beszerzés ne-hézségbe ütközik, a fluktuációs készlet biztosítja a folyama-tos termékáramlást. Ezeket a készleteket puffer- vagy tartalék-készletnek is nevezik. Képessé teszik a szervezeteket arra,hogy a fogyasztók, felhasználók igényeit átlagosnál nagyobbkereslet esetén, vagy a folyó készletek feltöltésének késedelmeesetén is kielégítsék.

d.) A termelési folyamat egyes lépései térben is elkülönülnek.Az alkatrészeket, részegyégeket nagyon sokszor az állam, azország vagy akár a világ egyik részében állítják elô, és össze-szerelés céljából egy másik helyre szállítják. Hasonlóképpen akészárukat is jókora távolságra szállítják különbözô raktárak-ba, kereskedôkhöz és fogyasztókhoz. Tetemes készleteket kelláramoltatni a különbözô csatornákon keresztül a termelési éselosztási folyamat zavartalansága érdekében. Ezeket a készle-teket szállítási készleteknek tekinthetjük. A szállítási készletekalatt nem csak az éppen szállítás alatti készleteket kell érte-nünk, beletartozik ebbe a szállításra történô elôkészítési kész-let (pl. az éppen komissiózás alatti készletmennyiség) is.

Szállítási készlet tehát az összes olyan termékkészlet, amelyeta felhasználási pontok térbeli távolsága miatt kell tartanunk.

e.) A készletek azon részeit, amelyek már mûködô berendezé-sek alkatrészeinek pótlására, javítására vagy más hasonló cé-lokra használatosak, tartalékalkatrész-készteleknek nevezik.A tartalékalkatrész-készlet lehet a termelési eszközökhöz kap-csolódó tartalékok vagy a termelt végtermékhez kapcsolódójavítási, pótlási célú alkatrészek készlete.

A készletek számviteli csoportosításának pedig két, említésremáltó további bontása létezik: vásárolt, ill. saját termelésûkészletekrôl beszélhetünk.

Minden esetben figyelembe kell vennünk, hogy a túl nagykészletek csökkentik a vállalat eredményét és rontják az adottcég likviditását!

2


A készletezési modellek csoportosítása és mûködési mechanizmusa

3/4.3 A készletezési modellek csoportosítása és mûködésimechanizmusa

Attól függôen, hogy egy adott cég milyen készletezési tevékeny-séget folytat, beszélhetünk készletezési modellekrôl, melyekpontosan leírják az alkalmazott készletezési feladat jellegét.

Egyszerûbb esetben, amikor a termék iránti igény elôre megha-tározott – szakszóval determinisztikus – és alkalmasan megvá-lasztott periódusokban (pl. minden héten, hónapban, évben stb.)konstansnak tekinthetô, akkor ún. statikus modelleket haszná-lunk. Ez azt jelenti, hogy egyetlen periódus segítségévelmodellezzük a többit. Így elegendô erre az egy periódusrameghatározni az optimális megoldást, és amíg a modell paramé-tereiben valami változás nem következik be (pl. fel- vagy le-megy a termék ára), addig a kiszámított paraméterek szerint mû-ködtetjük a rendszerünket.

Szintén gyakori eset, hogy a tervezési rendszerünk véges sokperiódusból áll, melyekben csak egyszer adhatunk fel rendelést(pl. minden héten, pénteken rendelünk a következô hétre). Eb-ben az esetben nem az egyes periódusok optimális paramétereithatározzuk meg, mert ezekre úgysem lesz többé szükség, ha-nem, az egész tervezési idôszak összes periódusára egyszerrehatározzuk meg a rendelendô mennyiséget (pl. minden hétenrendelünk a következô hétre, és egyszerre egy negyedévet – ami12 hét –, így 12 rendelést vizsgálunk). Erre a problémára adnakmegoldást a dinamikus készletezési modellek.

Az életben azonban ritkán találkozunk mindig pontosan elôretervezhetô adatokkal. Így van ez a vevôi igényekkel is, ame-lyek hétrôl hétre, sôt akár napról napra is változhatnak.Amennyiben nem tudjuk ezen igényeket jó közelítéssel semdeterminisztikusnak tekinteni, mert a véletlenek hatása annyi-ra erôs, akkor kénytelenek vagyunk valamely sztochasztikuskészletezési modellt segítségül hívni.




Nagyon sokféle készletezési mechanizmus ismert. Ezekbôl kétjellemzô és elterjedt modellt ragadunk ki, melyeket részletesenbemutatunk.

1. Folyamatos készletvizsgálat

A modell mûködése teljesen általános esetben a következô:

Vizsgálódásunkat a 0. idôpillanatban egy valamilyen készlet-szintrôl indítjuk el. Ez a készlet az idô elôrehaladtával egyrefogy. Az igény természetesen valamilyen sztochasztikus függ-vény szerint változik, így a fogyás az ábrán látható görbe se-gítségével illusztrálható. Elérkezvén az s ponthoz, ami egy kri-tikus készletszintet jelent (tehát mennyiség, így dimenziójadb.), feladjuk a rendelést egy Q mennyiség leszállítására. Miu-tán a rendelés az s pont elérésekor „automatikusan” bekövet-kezik, ezért ezt rendelési pontnak is nevezzük. A rendelés fel-adásától függetlenül a készlet tovább fogy, míg az L1-gyel je-lölt szállítási idô múlva megérkezik a megrendelt Q mennyi-ség, ami a raktárkészletet újra megemeli.

2

s

Q

Q

készletszint

idô

T1 T2

L1 L2



A következô periódusban ugyanez játszódik le.

Látjuk, hogy ebben a modellben a készletszint alakulását ál-landóan figyelemmel követjük, azaz minden darab elfogyásátérzékeljük. Ilyen elven mûködnek a nagy bevásárlóközpontokkészletezési rendszerei, ahol a pénztárakban mûködô vonal-kód-leolvasó berendezések az árufajta leolvasása után automa-tikusan a vásárolt mennyiséggel csökkentik a raktárkészletet,és a beszerzéssel foglalkozó kollégáknak a számítógép azon-nal jelzi, ha valamely árucikkbôl elérték az s rendelési pontot.

Egy ilyen rendszer mûködtetése nem olcsó. Minden árufajtátés azokból a teljes mennyiséget be kell táplálni a számítógép-be, mely az áruk fogyását kíséri figyelemmel. A modell alkal-mazása során a következô változók optimális értékét kell meg-határoznunk.

Azt a bizonyos s rendelési pontot, ami azt mondja meg, hogymikor rendeljünk, valamint a Q mennyiséget, ami arra ad vá-laszt, hogy mennyit rendeljünk. Emiatt a modell által kapottadatoknak megfelelôen, az így alkalmazott rendelési politikát(s,Q) modellnek is hívjuk.

2. Periodikus készletvizsgálat


S

készletszint

idôR L

Q1

Q1

R L

Q2

Q2



A modell mûködése teljesen általános esetben a következô:

A raktárunk az adott termékbôl a maximális szintig fel vantöltve, ami azt jelenti, hogy S mennyiség van belôle felhal-mozva. Ebbôl az S mennyiségbôl a vevôi igényeknek megfele-lôen fogyásnak indul az induló készlet. Egy bizonyos idô eltel-te után, amit az ábrán R betûvel jelöltünk, bemegyünk a raktár-ba és körülnézünk.

Megállapítjuk, hogy az eredeti S mennyiségbôl mennyi hiány-zik (mennyi fogyott el), azaz az S az aktuális készletszint,majd az így megállapított és Q1-gyel jelölt mennyiséget meg-rendeljük. Ez a Q1 mennyiség az L-lel jelölt szállítási idô múl-va meg is érkezik, és a raktárkészletet ismét az eredeti szintközelébe emeli. Mint az ábrán látszik, a szállítási idô alatt to-vább fogy a készlet, így a kezdeti S szintet csak akkor érnénkel, ha a szállítási idô alatt egyetlen vevô sem jönne (vagy addigbezárjuk a boltot). A következô periódusban ugyanez történik.Az eltérés abból lehet, hogy ugyanazon R idô alatt kevesebbfogy el, mint korábban, így egy Q2-vel jelölt mennyiséget ren-delünk meg. Az ábrából látszik, hogy itt is elôfordulhat, hogya szállítási idô alatt kifogy a készlet, aminek a kezelése ponto-san az elôzô modellnél ismertetett módon történik.

A modellt azért hívjuk periodikus készletezési modellnek,mert az a bizonyos R idôköz állandó, (pl. minden péntekendélután megnézzük, hogy ezen a héten mennyi fogyott és úgyrendeljük meg a következô hétre elegendô mennyiséget. Azoptimális megoldás során keresett változók itt az S maximáliskészletszint, valamint az R állandó „ellenôrzési” idôszak.Ezért ezt az algoritmust (R,S) modellnek ismerik.

4


A készletekkel kapcsolatos költségek

3/4.4 A készletekkel kapcsolatosköltségek

A készletezési modellek alkalmazása során olyan rendelésipolitika meghatározása a cél, amellyel a készletezéssel kap-csolatos költségek a legalacsonyabbak. Most röviden áttekint-jük, hogy mely költségek tartoznak ide:

1. A raktár fix költségei. Ide tartoznak a raktár fizikai meglé-tével kapcsolatos költségek, úgymint amortizáció, fûtés, vilá-gítás, a raktáros(ok) fizetése és közterhei. Általában raktártnem egy bizonyos termék vagy alkatrész kedvéért építenek,hanem sok különbözô anyag megfordul benne, ezért ezeket aköltségeket nem számítjuk bele a készletezési költségbe.A raktár megléte stratégiai döntés része volt korábban, ígyezeket a költségeket az üzemi általános költségekbe számítjuk,és figyelmen kívül hagyjuk.

2. Rendelési fix költség. Ez a költség akkor keletkezik, ami-kor egy adott termék vagy anyag esetén feladjuk a megrende-lést. Tehát ha rendelünk, akkor ez a költség felmerül, ha nemrendelünk, akkor ez a költség nincs. Viszont fontos dolog,hogy a rendelési költség független a rendelt mennyiségtôl, te-hát ugyanannyiba kerül egy adott áruból 10 darabot rendelni,mint 1000 darabot.

Ilyen költségek, pl. a beszerzés adminisztratív költségei, úgy-mint fax, levél, telefon költségek, a megrendelést feldolgozókbére és járulékaik stb. Amennyiben saját gyártású cikkrôl vanszó, akkor az adott termék gyártására szükséges átállás költségeitartoznak ide.

3. Változó rendelési költségek. Ide számítjuk a rendelt mennyi-ségtôl (általában lineárisan) függô költségeket. Valamely árucikkesetén ez, pl. a termék ára, saját gyártású termék vagy alkatrészesetén a proporcionális költségek (hiszen ezek egyenesen ará-nyosak a mennyiséggel) tartoznak ide.


Raktári fix költségek

Rendelési fix költségek

Változó rendelési költségek


A készletekkel kapcsolatos költségek

4. Tényleges készletezési költségek. Itt elsôsorban a lekötötttôke költségeit vesszük figyelembe. Ez az a kamat, amit abankban kapnánk, ha pénzünk nem az adott árumennyiségbenlenne lekötve. Ezt növelhetik még olyan proporcionális és azadott termékhez egyértelmûen hozzárendelhetô költségek,mint pl. hûtés, fûtés, forgatás, karbantartás stb. de ilyen a biz-tosítás, az eltûnés, megromlás vagy az áru egyéb károsodása,vagy annak elkerülése érdekében felmerülô költségek.

5. Hiányköltségek. A modellek mûködési mechanizmusa so-rán ismertetett jelenségrôl van szó, amikor a készlet az új szál-lítmány beérkezése elôtt elfogy. Ekkor a ki nem elégített igényveszteséget jelent. Ezt a költségfajtát meglehetôsen nehéz pre-cízen összegyûjteni, ezért gyakran nem a hiányköltséget adjákmeg, hanem azt az úgynevezett késedelmi idôt, ameddig a rak-tár nem képes „szállítani”, azaz üres. Ebbôl az idôtartamból(pl. 1 nap, két nap, egy hét, stb.) azután kiszámítható egy imp-licit (közvetett) hiányköltség. Ezt úgy értelmezhetjük, hogyennyi napnyi késedelmi idô egyenértékû azzal a veszteséggel,amit a ki nem elégített vevôi igény okoz. Természetesen minélrövidebb késedelmi idôt kívánok megengedni, annál nagyobblesz a közvetett hiányköltség. Amennyiben fel sem merülhet,hogy valakit ne tudjak kiszolgálni, akkor a hiányköltség végte-len nagynak tekintett.

Tényleges készletezési költségek

Hiányköltségek

2


A gazdaságos rendelési tételnagyság modellje (EOQ-modell)

3/4.5 A gazdaságos rendelési tételnagyság modellje (EOQ-modell)

A modellben alkalmazott jelölések:

D – az igény egy meghatározott termelési idôszakra [darab/idôszak],A – rendelési költség [Ft/rendelés],v – beszerzési költség [Ft/darab],r – készlettartási ráta [Ft/Ft/idôszak],b – hiányráta [Ft/Ft/idôszak],L – utánrendelési idô [nap/rendelés],Q – rendelt mennyiség [db],I – készletszint [db].

Ez a modell a következô költségfajtákat veszi figyelembe:

1. Rendelési költség,2. Beszerzési költség,3. Készletezési költség.

A modell a következô feltételekre alapul:

• az igény állandó,• L = 0 (azaz a rendelt mennyiség azonnal beérkezik),• A rendelt mennyiség egy tételben érkezik (nem több na-

pon keresztül részletekben),• Minden igényt kielégítünk (azaz nem lehet hiány),• A rendelési költség (A) független a rendelt mennyiségtôl,• A készlettartási költség arányos a beszerzési költséggel.

Ez a modell a folyamatos készletezési mechanizmus determi-nisztikus esetre, amikor a vevôk igényei pontosan ismertek.




Mûködési elve az alábbi ábrán jól követhetô.

A raktár éppen a feltöltés pillanata után látható. A begyûjtöttQ mennyiség T idô alatt egyenletes ütemben fogy D rátával. Tidô múlva elfogy a készlet, ekkor feladjuk a rendelést szinténQ mennyiségrôl, ami azonnal be is érkezik (képzeljük úgy,hogy a szállítónk a szomszédos telken van). Az áru beérkezéseután a készlet újra eléri a Q szintet (hiszen ennyit rendeltünk),és a folyamat mindaddig ugyanígy folytatódik, amíg valamelyparaméter meg nem változik. Alapfeltételünk az volt, hogy aszállítási idô nulla. Így egyetlen változó optimális értékét kellmeghatározni, a Q értékét. Végül is hány darabot rendeljünk?Erre a kérdésre a költségek elemzése ad választ.

Az optimális rendelési mennyiséget a teljes költség minimali-zálásával kapjuk. A teljes költség a már említett háromféleköltségbôl áll.

Rendelési költség = (a D/Q hányados adja meg, hogy hány-szor kell rendelni, pl. egy évben, amíg a vevôi igényt ki nemelégítjük). Ha az igény valamibôl ezerkétszáz darab egy évbenés egyszerre száz darabot rendelünk, akkor tizenkét rendelés-bôl tudjuk a vevôi igényeket kielégíteni.

2

Q

s

készletszint

idôT TL

D D D

L



Ez egyben azt is jelenti, hogy minden hónapban egyszer ren-delünk, tehát egy rendelési periódus a T = egy hónap.

Beszerzési költség = D*v (ezt mindenképp ki kell fizetnünk,hiszen a vevôk által igényelt 1200 db árut be kell szerezni).

Készletezési költség = Iátlag*v*r (a periódus átlagos készlet-szintje megszorozva a készletezési költséggel). Említettük,hogy a készletezési költség jellemzôen az áruban lekötött tôkeértéke. Ez nem más, mint a v*r szorzat, ami azt jelenti, hogyegy darab termék egy éven át történô raktározása, mennyibekerül nekem. Illetve, ha mondjuk, bankba tenném azt az össze-get, akkor mekkora hozamot értem volna el. Ez a pénz gyakor-latilag elveszett, hiszen a cég pénze a készletben volt lekötve.Az átlagos készletszint ebben az egyszerû esetben nem más,mint a maximális készletszint (Q) fele, ami az ábrán láthatóháromszögbôl egyértelmûen kiolvasható. Így ez a költség:

A teljes költség tehát:

Az optimális értéket a szélsôérték keresés szabályai szerint a függ-vény deriválása és nullával történô egyenlôvé tétele után kapjuk:

Ebbôl az következik, hogy:

A keresett optimális rendelési tétel: (az optimális értékeket ál-talában *-gal jelöljük).


Q vr2



Ebbôl látszik a készletgazdálkodás egyensúlyi elve: optimálisrendelési tétel esetén, a készletezési és a rendelési költségekegyensúlyban vannak.

A periódusidô:

Az optimális rendelési politika teljes költsége:

Az alábbi ábrán látható egyszerû számítás kiindulási adatai akövetkezôk:

A grafikonon látható a két „egymás ellen ható” költségfajta,melyek együttes figyelembe vétele adja az optimális (legala-csonyabb) összköltséget.

4

D = 3600 db/év; r = 0,34 Ft/Ft/év; A = 300 Ft; v = 100 Ft/db;

EOQ

0

5000

10000

15000

20000

25000

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21

Q

Készl. ktsg. Beszerz. ktsg.Össz. ktsg.

Köl

tség

ek



Az ábrán csak a rendelési és a készletezési költség szerepel, il-letve a kettô összege. A beszerzési költség nincs berajzolva.Ennek az oka, hogy a beszerzési költség az optimális mennyi-ség meghatározásában nem játszik szerepet, hiszen az igényeltmennyiséget mindenképpen be kell szerezni.

Abban az esetben, ha a vételár [v(Q)], függ a rendelt mennyi-ségtôl, tehát árengedmény jár a nagyobb mennyiség után, ak-kor már ezt a tagot is figyelembe kell venni.




3/4.5.1 EOQ-modell adott szállítási határidôvel

Amennyiben a szállítási idôre vonatkozó feltételt feloldjuk,azaz L ≠≠ 0, akkor modellünk azzal egészül ki, hogy az a bizo-nyos s rendelési készletszintet is meg kell határozni. Ez ebbenaz esetben nagyon egyszerû, hiszen az L szállítási idô alatt el-fogyó mennyiséggel korábban kell az új rendelést leadni.

Képletben: s = D*L.

Megtörténhet, hogy a szállítási idô nagyobb, mint a periódus-idô (azaz s > T, pl. kéthetente kell az optimális mennyiségetmegrendelni, de a szállítási idô a megrendeléstôl számítva há-rom hét). Ebben az esetben a rendelés egy periódussal korábbiidôszakra nyúlik át. A megoldás ugyanaz, mint korábban, az-zal a különbséggel, hogy a szállítási idôbôl levonjuk a perió-dusidô egész számú többszörösét, mindaddig, amíg a maradék(L’) már kisebb lesz, mint a periódusidô (T). Erre a maradékidôre (L’) ugyanúgy számítjuk ki a rendelési szint (s) értékét,mint az elôbbi esetben. Ha a szállítási idô (L) 3 hét, míg a pe-riódusidô (T*) csak kettô, akkor L’ = L – m*T = 3 – 1*2 = 1hét. Vagyis az elsô hét végén kell rendelni, s = D*L’ készlet-szintnél.

6



3/4.5.2 Gyakorló feladat

Egy üzem az egyik beszállítója által gyártott speciális csavarthasznál a gyártmányaihoz. A csavarok iránti igény átlagosan3000 db havonta. A rendelés és szállítás költsége együttesen5000 Ft rendelési tételenként. A csavar beszerzési ára 960 Ft/db,a vállalatnál alkalmazott készlettartási ráta 34% egy évre. Azüzem havonta átlagosan harminc munkanapot dolgozik.

1. Mekkora az optimális rendelési tételnagyság, vagyis (hánydb-ot kell egyszerre megrendelni?

2. Mekkora az optimális rendelési politika teljes (éves) költsége?3. Mekkora az utánrendelési készletszint, ha a szállítási idô

7 nap, vagy 15 nap?

Megoldás

Elôször gyûjtsük össze az ismert adatokat. Ezek az alábbiak:

Igény: D = 3000 [db/hó],Beszerzési ár: v = 960 [Ft/db],Rendelési költség: A = 5000 [Ft],Készlettartási ráta: r = 0,34 [Ft/Ft/év].

Az 1. kérdés megoldása:

Az optimális rendelési mennyiség:

Fontos! A dimenziók helytelen használata a legnagyobb hiba-forrás a készletgazdálkodási modellekben. Ebben a feladatbana készletezési ráta éves szinten van megadva, míg az igény hó-napokban. Tehát az igényt szorozzuk meg tizenkettôvel, hogyaz is éves színtû legyen (így D[éves]=3000 [db/hó]*12 [hó/év]= 36 000 [db/év]).




A 2. kérdés megoldása:

Az összköltség meghatározásához számítsuk ki a költségekettagonként:

Rendelési költség:

Készletezési költség:

Beszerzési költség:

A készletezési politika teljes (éves) költsége:

Megjegyzés: a rendelési és készletezési költség elvileg egyen-lô kell legyen. Az eltérés oka a kerekítés, mert a Q* pontos ér-téke 1050,21 db-ra adódik.

8

TK(Q*) = K(rendelési) + K(készletezési) + K(beszerzési) =

171 428,58 [Ft] + 171 360 [Ft] + 34 560,000 [Ft] = 34 902 788,58 [Ft].



A 3. kérdés megoldása:

Elôször számítsuk ki a periódus idôtartamát (T*):

Ezután megvizsgáljuk, hogy a szállítási idô beleesik-e a perió-dusba, vagy túlnyúlik-e rajta. Példánkban T > L ( T= 10,5 nap,L = 7 nap), így s = D*L (azaz a rendelés feladásától számítvamár csak a szállítási idô alatti igényeket kell fedeznie a mara-dék készletnek).

Az egy napra számított igény =

Feladatunk végeredménye: rendelésenként 1050 db-ot rende-lünk akkor, amikor még 700 db van a raktárunk polcain.

Abban az esetben, ha a szállítási idô 15 nap a megoldás hason-ló. Nézzük meg, hányszor „fér bele” a periódusidô a szállításiidôbe. L’ = L–m*T = 15[nap] – 1*10,5 [nap] = 4,5 [nap].

Ez alapján a rendelési készletszint: s = D*L’ = 100 [db/nap] *4,5 [db] = 450 [db].

Az eredményt értelmezve ez azt jelenti, hogy 450 db csavar ta-lálható még raktárunk polcain, amikor a következô rendeléstfeladjuk. Ez viszont nem abban a periódusban fog megérkezni,amelyben a rendelést feladtuk, hanem a rákövetkezô periódusvégére.




10


Tudáspróba

3/4.6 Tudáspróba


Igaz Hamis

A cikluskészlet biztosítja a folyamatos termékáramlást. x

Az egységrakományok azonosítása az EAN-128 vonalkód-rendszerrel x történik.

A raktárosok fizetése és közterhei a raktár fix költségeihez tartozik. x

Az optimális rendelési mennyiséget a teljes költség minimalizálásával xkapjuk.

A gazdaságos rendelési tételnagyság (EOQ) modellje megengedi xa hiányt.

A raktári készletgazdálkodás során legfôbb célunk a raktározási xköltségek optimalizálása.

A raktárirányításnak minden esetben kapcsolódnia kell a vállalat xkontrolling rendszeréhez is, ugyanis csak így mûködhet hatékonyan.

A raktározási technológia az áruáramlási rendszert is magában foglalja. x

Ha a vállalat mind tárolási, mind pedig áruelosztási funkcióit vállalaton x kívülre helyezi, abban az esetben kihelyezett ellátó raktárról beszélünk.

Folyamatos készletvizsgálat esetén a biztonsági készletszint x elérésekor (s) a rendszer automatikusan utánrendelést hajt végre.

Statikus áru-elôkészítési rendszer esetén az árukat a tárolótéren kívüli xterületen készítik elô szállításra.


Tudáspróba

2

Anyagmozgatás és csomagolás 4/1

Tartalom

4 Anyagmozgatás és csomagolás

4/1 Tartalom

4/2 Az anyagáramlás és az anyagmozgatórendszerek jellemzôi

4/2.1 Az anyagáramlás jellemzôi 4/2.2 Az anyagmozgató rendszerek

teljesítôképessége 4/2.2.1 Bevezetés4/2.2.2 A folyamatos mûködésû anyagmozgató

rendszerek teljesítôképessége4/2.2.3 A szakaszos mûködésû anyagmozgató

rendszerek teljesítôképessége4/2.2.4 Az anyagmozgató rendszerek tervezhetô

teljesítménye4/2.3 Anyagmozgató gépek és rendszerek 4/2.3.1 Az anyagmozgató rendszerek szerepe a

logisztikai rendszerekben4/2.3.2 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése,

csoportosítása4/2.3.2.1 Az „ember alrendszer”4/2.3.2.2 A szállítópálya alrendszer4/2.3.3 Az anyagmozgató rendszerek elemei4/2.3.4 Az anyagmozgató rendszerek fôbb csoportjai

4/3 Csomagolástechnika 4/3.1 A csomagolás funkciói 4/3.2 A csomagolás megjelenési formái 4/3.3 A csomagolásra vonatkozó hazai

és nemzetközi szabályozások 4/3.3.1 A csomagolás nemzetközi szabályozásai

4/4 Tudáspróba


Anyagmozgatás és csomagolás4/1

Tartalom

2

Az anyagáramlás és az anyagmozgató rendszerek jellemzôi 4/2.1

Az anyagáramlás jellemzôi

4/2 Az anyagáramlás ésaz anyagmozgatórendszerek jellemzôi

4/2.1 Az anyagáramlás jellemzôi

Az anyagáramlás alapjellemzôi. Az anyagmozgató rendsze-rek elemzésének és mûködésük optimalizálásának elengedhe-tetlen feltétele az általuk megvalósított anyagáramlás leírása,jellemzése. Az anyagáramlás alapjellemzôi:

• az út (s), • az idô (t) és • az anyagmennyiség (M).

Az útjellemzôk, így az anyagmozgatási útvonal, illetve a szál-lítópálya vonalvezetése és hossza a mozgatás kezdô- és vég-pontjainak (a rendszer bemeneti és kimeneti pontjainak) egy-máshoz viszonyított térbeli helyétôl függnek.

Az idôtényezô egyrészt mint valamely esemény bekövetkezé-sének idôpontja, másrészt mint valamely folyamat végrehajtá-sának idôtartama játszik szerepet. Az idôpontok tekintetébenaz anyagmozgató rendszerek mûködésének idôbeni kötöttségeszempontjából meghatározók lehetnek, pl. a megmunkálásimûveletek legkorábbi és legkésôbbi kezdési, illetve befejezésiidôpontjai, vagy a szállítójármûvek érkezésének, illetve indulá-sának legkorábbi és legkésôbbi idôpontjai.

Az idôtartam folyamatos anyagmozgató rendszereknél a fel-adóhelyrôl a leadóhelyre való eljutási idôvel, szakaszos anyag-mozgató rendszereknél a mozgatási ciklusidôvel jellemezhetô.

Az anyagmennyiség kifejezhetô:

• ömlesztett anyagok esetén tömeg vagy térfogat mértékegy-ségben (kg, t vagy m3);

• darabáruk esetében mozgatási egységben (db).


Az anyagáramlás és az anyagmozgató rendszerek jellemzôi4/2.1


Mozgásjellemzôk. Az anyagáramlás:

• a sebesség, (m/s) és a • gyorsulás, (m/s2)

mozgásjellemzôkkel írható le.

A pillanatnyi sebesség (v(t)), illetve gyorsulás (a(t)) értéke:

A t2-t1 idôpontok közötti átlagsebesség a pillanatnyi sebességekintegrálásával határozható meg:

A közlekedésben, az áruszállításban, az anyagmozgatásbanhasznált átlagsebesség fogalom nem fizikai jellemzô, hanem arendszer komplex jellemzôje, amit a rendszer egyéb (pl. szer-vezés, kapacitás) paraméterei sokkal inkább befolyásolnakmint a szállítóeszközök pillanatnyi sebessége.

Az anyagmozgatás egy-, két- vagy három (x, y, z) iránybanmehet végbe. Ennek megfelelôen meg kell határozni a sebes-ség és gyorsulás mindhárom (x, y, z) irányú komponensét. Azanyagmozgató gépek szerkezeti kialakításától függôen a kü-lönbözô irányú mozgások egymást átfedve (pl. felrakógépek)vagy egymás után (pl. emelôtargoncák) végezhetôk.

Anyagáram jellemzôk. Az anyagáram erôssége azt az elemidM árumennyiséget jelöli, amely – egy adott idôpontban vizs-gálva – az anyagmozgató rendszerben egy elemi dt kis idôalatt egy adott ponton, illetve keresztmetszeten áthalad:

2



Ez a definíció csak folyamatos, illetve szakaszosan folyamatosanyagáram esetében (pl. ömlesztett anyagok, folyadékok szál-lításakor) igaz, amikor az áramló anyagmennyiség folyamatos,illetve szakaszosan folyamatos függvénye az idônek. A követ-kezô táblázat a darabárukat szállító folyamatos mûködésûanyagmozgató rendszerek elemeit mutatja be részletesen.


Az elem

megnevezése feladata elvi vázlata

Folyamatos mûködésûpályaszakasz

Torlasztó pályaszakasz

rakomány-továbbítás I I

a mozgatási egységek szállításközbeni megállítása, várakoztatása

Átadó elem két párhuzamos vagy egymássalszöget bezáró tengelyûpályaszakasz összekapcsolása

Elágaztató elem egy irányból érkezô anyagáramtöbb (legtöbbször két) különbözôirányba való elágaztatása

Összeterelô elem több (legtöbbször két) különbözôirányból érkezô anyagáramegy anyagárammá valóösszekapcsolása

Kiszolgáló elem(pl. rakományvizsgálóberendezés, azonosító,irányító munkahely)

valamilyen mûvelet (pl. rakomány-ellenôrzés, azonosítás, a rakománycímkóddal való ellátása)végrehajtása

I

I

I I

I

2

1

I 1

I2

I

1. ábra: A darabárukat szállító folyamatos mûködésû anyagmozgató rendszerek elemeinek áttekintése



1 beszállító pályák 2 indukciós vezérlésû

targoncás szállító-rendszer

3 rakományvizsgálóberendezés

4 csomagológép 5 torlasztó görgôs

pályák 6 emelôtargonca

a) magasraktári kiszállító (gyûjtô)rendszer

b) magasraktári beszállító (elosztó)rendszer

c) részben kombinált(gyûjtô/elosztó)rendszer

d) teljesen kombináltbe- és kiszállítórendszer

1 beszállítás, 2 kiszállítás 3 a felrakógépek

átadóasztalai

4

2. ábra Példa vegyes anyagmozgató rendszer kialakítására

3. ábra Példák gyûjtô-, elosztórendszerek kialakítására



Az anyagáramlás fôbb jellemzôi: a szállítási (anyagmozgatá-si) munka (B), és a szállítási (anyagmozgatási) teljesítmény (C)– hasonlóan az anyagáram intenzitásához – átlagjellemzôk.

Az anyagáram intenzitása azt az anyagmennyiséget jelöli,amely a rendszer egy meghatározott keresztmetszetén egyadott idôtartam (pl. óra, mûszak, nap, esetleg év) alatt áthalad.

Az anyagmennyiség és az idôtartam hányadosaként definiál-ható átlagos jellemzô, értéke:

a) tömegegységben kifejezve:

b) térfogategységben kifejezve:

1 anyagfeladás 2 szállítópálya 3 betároló pálya 4 tároló pályák 5 kitároló pálya 6 levétel


3

4

2

5

1 6

4. ábra: Példa kombinált tároló-osztályozó függôsín-pályás anyagmozgató rendszer kialakítására



c) darabban kifejezve:

Az anyagáram erôssége és a rakománygyakoriság – mint pilla-natnyi jellemzôk – a pillanatnyi mennyiségi változásokat tük-rözik vissza az idô függvényében.

Az intenzitás mint átlagos jellemzô viszont semmit nem mondaz anyagáram egyformaságáról vagy egyenlôtlenségérôl, meg-szakításairól vagy tényleges idôtartamáról. Az anyagáram in-tenzitás arról ad információt, hogy átlagosan mekkora anyag-mennyiség továbbítható a rendszerrel a vizsgált idôszak alatt.

A szállítási (anyagmozgatási) munka a szállított anyag-mennyiség (M) és az úthossz (s) szorzataként definiálható:

dimenziója M és s megadási módjától függôen, pl.: kgm, dbmvagy tkm.

A szállítási (anyagmozgatási) teljesítmény: az idôegységalatt kifejtett szállítási munka:

dimenziója M és t megadási módjától függôen, pl. kgm/h,dbm/h vagy tkm/év.

A szállítási munka és teljesítmény fogalma eltér a munka és ateljesítmény fizikai fogalmától, ezért jelölésükre a fizikábanszokásostól eltérô betûjelöléseket használtunk.

A szállítási munka és teljesítmény fogalmak elsôsorban azanyagáramlással kapcsolatos ráfordítások jellemzésére, össze-hasonlítására használhatók, pl. különbözô statisztikákban.

6

B = M × s

C = Bt,


Az anyagmozgató rendszerek teljesítôképessége

4/2.2 Az anyagmozgató rendszerek teljesítôképessége

4/2.2.1 Bevezetés

Az anyagmozgató rendszerek teljesítôképessége az idôegy-ség (rendszerint egy óra) alatt mozgatható maximális anyag-mennyiséggel jellemezhetô, a mozgatott anyagok jellegétôlfüggôen általában t/h, m3/h vagy db/h mértékegységben. A tel-jesítôképesség nagyságát oly módon kell megválasztani, hogyaz anyagmozgató rendszer tegye lehetôvé az anyagáramlászökkenômentes lebonyolítását. Ezért adott keresztmetszetetvizsgálva mindenkor teljesülnie kell az:

feltételnek, ahol:

I az anyagáramlás intenzitása, pl. t/h, db/h,Q az anyagmozgató rendszer óránkénti teljesítôképessége, pl.:t/h, db/h.

Az anyagmozgató rendszerek teljesítôképessége a rendszerbenlevô egyes elemek (röviden: rendszerelemek) teljesítôképessé-gétôl és a rendszer struktúrájától, azaz a rendszerelemek egy-más közötti kapcsolatától függ.

A sorba kapcsolt rendszerelemekbôl álló anyagmozgatórendszerek (a folyamatos mûködésû anyagmozgató rendsze-rek általában ilyenek) QR teljesítôképességét a mértékadó(szûk) keresztmetszetet jelentô, legkisebb teljesítôképességûelem teljesítôképessége szabja meg:


I ≤ 0,8...0,9

Q

QR = min {Q1, Q2,...Qn}



Párhuzamosan kapcsolt rendszerelemekbôl álló anyag-mozgató rendszerek (pl. egymással párhuzamosan, de egy-mástól függetlenül üzemelô szakaszos mûködésû anyagmoz-gató gépek) esetében az egyes rendszerelemek Qi teljesítôké-pességét összeadódnak:

ahol N a rendszerelemek összes száma.

2



4/2.2.2 A folyamatos mûködésû anyagmozgató rendszerek teljesítôképessége

A folyamatos mûködésû anyagmozgató rendszerek szállító(összekötô) elemei folyamatos mûködésû szállítógépek. Ezekelméleti teljesítôképessége:

a) ömlesztett anyagok mozgatásakor

1. megszakítás nélküli anyagáramlás esetén – feltételezve,hogy a szállítófelületen (pl. a szállítószalag hevederén) azanyag összefüggôen helyezkedik el:

ahol: A az anyagáram keresztmetszetének területe, m2;v a mozgatási sebesség, m/s;r a mozgatott anyag fajlagos tömege, t/m3.

2. adagokra bontott szállítás esetén, amikor az anyag nemösszefüggôen, hanem pl. adagokra bontva helyezkedik el aszállítógépen:

ahol: V0 egy adag (szállítóelem) térfogata, m3;i az egyes szállítóelemek közötti távolság, m.

b) darabáruk mozgatásakor

ahol: c a mozgatási egységek (árudarabok) közötti átlagos tá-volság (m).


Q = 3600 × A × v × p t/h

Q = 3600 × V0 × v × p t/h

i

Q = 3600 × v db/hc



2. ha a szállítógépnek nincs összefüggô szállítófelülete (pl.függôkonvejor):

ahol: z1 az egy szállítóelemen elhelyezhetô mozgatási egységek(árudarabok)száma.

A valóságban elérhetô (tényleges) teljesítôképesség rend-szerint kisebb, mint a fenti módon meghatározott ideális körül-ményeket (pl. folyamatos anyagfeladás, vízszintes irányú szál-lítás) feltételezô elméleti teljesítôképesség; értéke, pl. ömlesz-tett anyagok megszakítás nélküli anyagáramát biztosító folya-matos mûködésû szállítógépek (hevederes és csuklótagos szál-lítószalagok) esetében:

ahol: c1 a szállítás emelkedési szögétôl függô tényezô (c1=1... 0,71);c2 az anyagfeladás egyenlôtlenségétôl függô tényezô(c2=1...0,7).

A két tényezô (c1 és c2) értékei az anyagmozgató gépeket is-mertetô szakkönyvekbôl kikereshetôk. A darabárukat szállítófolyamatos mûködésû anyagmozgató rendszerek elemeinekteljesítôképessége a következô táblázatban közölt összefüggé-sek alapján határozható meg.

4

Q =3600 × v × Z1 db/hi

Q = 3600 A × v × p × c1 × c2 t/h



Mivel mind az ömlesztett anyagokat, mind a darabárukat szál-lító folyamatos mûködésû anyagmozgató rendszerek általábanegymással sorba kapcsolt (feladó, egyszerû és esetleg bonyo-lult szállító, valamint leadó) elemekbôl épülnek fel, teljesítô-képességüket a szûk keresztmetszetet jelentô legkisebb teljesí-tôképességû elem teljesítôképessége szabja meg.

Az anyagtorlódás, illetve ömlesztett anyagok szállítása eseténa túlrakás elkerülése érdekében a feladó elem(ek) által az idô-egység alatt feladott (I) anyagmennyiség nem érheti el a rend-szer teljesítôképességét (Q). A feladóelem szerepét ember, fo-lyamatos vagy szakaszos mûködésû anyagmozgató gép egy-aránt betöltheti.


Mozgásjellemzôk Anyagáram jellemzôk

Alapjellemzôk Út s [m]Idô t [s]

Anyag-mennyiség, M

Tömeg,m [kg]

Térfogat,V [m3]

Darab,z [db]

Pillanatnyijellemzôk

Sebességv = ds dt[m/s]

Anyagáram-erôsség

dMdt

E =

E = dmdt

[kg/s]

E = dVdt

[m /s]3v

Rakomány-gyakoriság

zt

∆∆

[db/s]H =

Az anyagáram-erôsség változása

Gyorsulás

a = d2sdt2 [m/s ]2 E = d2M

dt2 [kg/s]

d2Mdt2

E =md2Mdt2

E =V

[m /s]3

Átlagosrendszer-jellemzôk

Átlagsebesség

s∆ [km/h]∆t

v =

Az anyag-áramlásintenzitásaI

m

mt

∆∆

[kg/h]

I m = Vt

∆∆

I V =

[m /h]3

t∆Ζ∆

I V =

[db/h]

Ráfordítás-jellemzôk

Szállítási(anyag-mozgatási)munkaB = M s×

B = M s×

[kgm]

m B = V s×

[m m]

V

3

B = Z s×

[dbm/h]

Z

Szállítási(anyagmozgatási)teljesítmény

M s×C =t

M s×

[kgm/h]

m tC =

V s×V t

C =

[m m/h]3

Z s×Z t

C =

1. táblázat: Az anyagáramlás jellemzôi



4/2.2.3 A szakaszos mûködésû anyagmozgatórendszerek teljesítôképessége

A szakaszos mûködésû anyagmozgató rendszerek rendszerinttöbb egymással párhuzamosan, de egymástól függetlenül üze-melô szakaszos mûködésû anyagmozgató gépbôl (pl. emelô-targoncából, kanalas rakodógépbôl) állnak, amelyek teljesítô-képességeinek összegzéseként határozható meg a rendszer tel-jesítôképessége.

6

Az elem

megnevezése teljesítôképességének meghatározására alkalmas összefüggés

Folyamatos mûködésûpályaszakasz db/h (1)

Torlasztó pályaszakasz db/h (2)

Átadó elem db/h (3)

Elágaztató,illetve összeterelô elem

a/ egyenes irányban (Q1):– folyamatos anyagáram esetén az (1) összefüggés szerint– ütemes anyagáram esetén a (2) összefüggés szerintb/ elágazó irányban (Q2) a (3) összefüggés szerint

Kiszolgáló elem (pl: rakomány-vizsgáló berendezés, azonosító,irányító munkahely)

db/h

2. táblázat: A darabárut szállító folyamatos anyagmozgató rendszerek elemeinekteljesítôképessége



A betûjelölések magyarázata:

v a mozgatási sebesség, m/s;cmin a mozgatási egységek közötti minimális távolság, m;tR a reakcióidô, azaz két egymást követô egység mozgásba „lépése” közötti idôtartam, s;a- a gyorsulás és a lassulás harmonikus átlaga, m/s2;k az átadó, illetve kiszolgáló elem befogadóképessége, db;tBE a k számú rakomány behaladásának idôtartama, s;tKI a k számú rakomány kihaladásának idôtartama, s;t/A,B/ az átadó elemnek a kiinduló „A” helyzetbôl a „B” hely-zetbe (majd B-bôl A-ba) való átállásának ideje, s;tM a mûvelet végrehajtásának idôigénye, s.

Az egyes szakaszos mûködésû anyagmozgató gépek óránkéntiteljesítôképessége az alábbi összefüggés szerint számítható:

ahol: q az egy mozgatási ciklusban mozgatott anyagmennyi-ség, db, egységrakomány;tc a mozgatási ciklusidô, min.

A mozgatási ciklusidô a fel- és leadóhely (a kezdô és végpont)közötti mozgatási folyamat végrehajtásának idôigénye, beleért-ve a feladóhelyre való visszatérés (az üres menet) idôigényét is.

Fôbb összetevôi általában:

• a rakományfelvétel idôigénye (tfelv), • a rakott menet idôigénye (tm), • a rakomány lehelyezés idôigénye (tleh), • az üres menet idôigénye (tüm), • a kiegészítô tevékenységek idôigénye (tkieg),

tehát:

tc = tfelv + tm + tleh + tüm + tkieg




A mozgatási ciklusidô meghatározható:

• idôméréssel; • az anyagmozgató gépek tapasztalati tényezôkkel korrigált

paraméterei (elsôsorban a sebesség- és gyorsulásjellemzôk)alapján mûszaki számítással;

• idôtáblázatok (-normatívák) alapján.

Az idômérési módszer csak már mûködô rendszerek esetébenalkalmazható. Új rendszerek esetében az anyagmozgatási fel-adatjellemzôk (pl. a mozgatási távolság, a rakomány-felvétel,illetve -lehelyezés szintmagassága) ismeretében tervezhetô azidôszükséglet.

A targoncás és a kézi anyagmozgatás tervezett idôszükségleté-nek meghatározásához célszerûen használható, pl. az AIM(Anyagmozgatás Idôszükséglet Meghatározás) idôtáblázat,amely a tevékenységek gyakran ismétlôdô elemi részeinek (amûveletelemeinek) nagyszámú, tényleges idômérés alapjánmegállapított idôigényét (az ún. idôállandókat) tartalmazza.A vizsgált tevékenység idôszükséglete a tevékenységet alkotóelemi résztevékenységek idôszükségleteinek (az idôállandók-nak) összegeként számítható.

8



4/2.2.4 Az anyagmozgató rendszerek tervezhetô teljesítménye

Az elôzôek szerint számított teljesítôképesség csupán idôsza-kosan elérhetô csúcsérték, hosszabb idôszak távlatában nem le-het vele számolni, mert az anyagmozgató rendszer – a különbö-zô okokból felmerülô állásidôk miatt – az elvileg rendelkezésreálló naptári idôalapnak csak egy része, az ún. tiszta üzemidô(produktív idô) alatt mozgat ténylegesen anyagot, és a rendszersem üzemel mindig teljes kapacitással. Ezért az anyagmozgatórendszerek tervezhetô kihasználása (teljesítménye), azaz arendszerrel egy vizsgált, viszonylag hosszabb naptári idôszak(pl. mûszak, nap, hónap, év) alatt mozgatható (szállítható)anyagmennyiség (QT) az alábbiak szerint becsülhetô:

ahol Q a rendszer óránkénti teljesítôképessége (kapacitása), pl.t/h vagy db/h;TÜ a rendszer várható üzemideje a vizsgált idôszakban, h/vizs-gált idôszak;h a rendszer óránkénti teljesítôképességének várható átlagoskihasználása.

A rendszer várható – ténylegesen anyagmozgatási feladatokmegoldására fordítható – üzemideje (produktív ideje) TÜ arendelkezésre álló TN naptári idôalap és a TÁ állásidôk különb-ségeként számítható:

A különbözô állásidôkrôl az 5. ábra ad áttekintést.


QT = Q × T0 × η

T0 = TN – TA



A tervezhetô állásidôk (TTÁ):

• a munkarend miatt kiesô idôk (TMRÁ), • a tervszerû javítás, karbantartás miatt kiesô idôk (TTMK), • az esetleges üzemi tartalékidôk (TT) (pl. a csúcsidôszakra

tartalékolt kapacitások miatt a különbözô munkahelyekközött tervezett átállások idôtartama)

összegeként számíthatók:

A nem tervezhetô állásidôk (TÁN) az üzemzavarok (véletlenmeghibásodások) miatt kiesô TZ idôkbôl és az egyéb (pl. amozgatási igények hiánya és az egyéb szervezési, személyi)okok miatt kiesô TE idôkbôl tevôdnek össze.

TZ értéke a rendszer megbízhatóságától függ. Az egyéb okokmiatt kiesô idôk tervezéskor az h E kihasználási tényezôvel be-csülhetôk.

10

TTÁ = TMRÁ + TTMK + TT

Állásidôk,

Tervezhetô állásidôk, T Nem tervezhetô állásidôk, T

Munkarendmiattkiesôidôk,

T

Tervszerûjavítás,

karbantartásmiatt

kiesô idôk,T

Üzemitartalék

idôk,T

Üzemzavarmiattkiesôidôk,

T

Egyéb okokmiatt kiesô

idôkT

TÁ

ÁT ÁN

MRÁTMK

TZ

E

5. ábra: Az anyagmozgató rendszerek állásidôinek összetevôi



A rendszer várható üzemideje a fentiek alapulvételével azalábbiak szerint számítható:

ahol TN a naptári idôalap

(ha a vizsgált idôszak hossza egy év, akkor:);

TTÁ a tervezhetô állásidô várható értéke, (h);h Z az üzemzavar miatt kiesô idôket figyelembe vevô tényezô(0,85...0,9);h E az egyéb okok miatt kiesô idôket figyelembe vevô tényezô(0,75...0,85).


T0 = (TN –TTÁ) × ηz × ηE

TN = 365 × 24 = 8760 h



12


Anyagmozgató gépek és rendszerek

4/2.3 Anyagmozgató gépek és rendszerek

4/2.3.1 Az anyagmozgató rendszerek szerepe a logisztikai rendszerekben

Az anyagmozgató rendszerek feladatai. A mikrologisztikairendszereken (pl. vállalatokon, áruelosztó központokon, köz-lekedési átrakóhelyeken, kórházakon, stb.) belüli anyagáram-lást az anyagmozgató rendszerek valósítják meg. Az anyag-mozgató rendszerek alapfunkciója a térbeli különbségek áthi-dalása, az anyagok, termékek helyváltoztatása meghatározottfel- és leadóhelyek (források és nyelôk, kezdô- és végpontok)között, emellett egyéb, pl. gyûjtési, elosztási, osztályozásifunkciókat is elláthatnak.

Az anyagmozgató rendszerek sohasem önmagukban, öncélúanléteznek, mindig valamilyen termelési (gyártási), ellátási, elosz-tási, áruszállítási vagy egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári)rendszert szolgálnak ki. Az ellátási-elosztási és áruszállításirendszerekben elsôsorban raktári és rakodóhelyi anyagmozgatá-si feladatok megoldását végzik. Ennek megfelelôen – a logiszti-kai rendszerekben betöltött szerepüktôl függôen – az anyag-mozgató rendszereknek a következô fôbb csoportjai különböz-tethetôk meg:

• termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgatórendszerek;

• raktári anyagmozgató rendszerek; • rakodóhelyi anyagmozgató (röviden rakodási) rendszerek, • egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári) anyagmozgató rend-

szerek.

A termelési /gyártási rendszert kiszolgáló anyagmozgató rend-szerek fôbb feladatai:

• a termelô részlegek (üzemrészek) közötti (rendszerint épü-letek közötti) anyagmozgatás;

Feladatai

Rendszer




• a termelô részlegeken (mûhelyeken) belüli, munkahelyekközötti anyagmozgatás;

• a munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés (a munkada-rab gépbe helyezése, kivétele, tájolása, rendezése, stb.).

A hagyományos gyártás azt a követelményt támasztja azanyagmozgató rendszerekkel szemben, hogy az anyagmozga-tási feladatokat a lehetô legkisebb teljesítmény-ráfordítással, akörülmények által indokolt gépesítési, automatizálási színvo-nalon oldják meg.

Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek esetében az „in-tegrált”, illetve „rugalmas” jelzôk a gyártórendszert két meg-határozó tulajdonságára utalnak. Az „integrált” szó a gyártásés az anyag- és az információáramlás integrációját jelenti.A rugalmasság jellemzôi:

• változó méretû, tömegû, alakú termékek; • változó mûveleti idôk; • a gyártórendszerben egyidejûleg több különbözô termék

gyártása folyik; • kis és közepes sorozatnagyság, változó sorozatnagysággal.

A gyártórendszer rugalmassága rugalmas automatizálássalérhetô el, vagyis a technológiai berendezések szoftverek segít-ségével állíthatók át, így az átállítási idôk jelentôsen lerövidül-nek. A rugalmas gyártórendszer rugalmas anyagmozgatórendszert követel meg, amelynek sajátosságai a következôk:

• változó ütemû szállítást kell biztosítani úgy, hogy elôírtidôpontú kilépést, illetve belépést kell a munkahelyekenelérni;

• rugalmasan választható útvonal legyen kialakítva; • az eltérô mûveleti idôk kiegyenlítésére mûveletközi tároló-

kapacitás biztosítása szükséges; • az anyagmozgató rendszer rugalmasan automatizált, szá-

mítógéppel irányított legyen; • változó méretû, tömegû termékek leadását, felvételét és át-

adását kell megoldani.

Az integrált gyártórendszerben az anyagmozgatást olyan al-rendszernek kell tekinteni – és ennek megfelelôen kialakítani –,amely az anyag- és információáramlás összekapcsolásával

Gyártórendszer rugalmassága

2



elvégzi a rugalmasan változó technológiai folyamat valós idejûkövetését, és a saját információs rendszerén keresztül integráló-dik a termelés irányításába.

A munkahelyi anyagmozgató rendszerek feladata a gyártó-cellán, mint komplex egységen belüli anyagmozgatási funkciókellátása, valamint a gyártócella és a be-, illetve kiszállító eszközközötti anyagátadás.

A munkahelyeket összekapcsoló anyagmozgató rendszerekfeladata az önálló zárt technológiai ciklust megvalósító auto-matikus munkahelyek, illetve a gyártócellák összekapcsolásaprogramozott anyagáramlással, és ezáltal az önálló munkahe-lyekbôl együttmûködô rendszerelemek hálózatának létrehozá-sa. Az anyagmozgató rendszernek tehát az egymással techno-lógiai függésben levô munkahelyek közötti, illetve a mûvelet-közi tároló és a munkahelyek közötti anyagszállítást, valamint– esetenként – a munkahelyi átrakást kell megoldania.

A raktári anyagmozgató rendszerek funkciójuk szerint kétfô csoportba sorolhatók:

• a tárolótéri anyagmozgató rendszerek feladata a tárolá-si egységek be- és kitárolása, és igény esetén – a tárolóté-ren belüli komissiózással (árukigyûjtéssel) kapcsolatosanyagmozgatás;

• az áru-elôkészítô (fogadó- és kiadó-) téri anyagmozgatórendszerek feladata az áruk fogadásával és betárolásravaló elôkészítésével, illetve az áruk tárolótéren kívüli ko-missiózásával és kiszállításra való elôkészítésével, vala-mint kiszállításával kapcsolatos anyagmozgatás.

A rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek a logisztikai rend-szerekben betöltött szerepüktôl, mûködésük helyétôl függôenvállalati (pl. termelô vagy kereskedelmi vállalati) vagy közle-kedési rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek lehetnek.

A vállalati (üzemi) rakodóhelyi anyagmozgató rendszerekaz üzemi belsô szállítás és a külsô szállítás közötti kapcsolatotteremtik meg, feladatuk a termeléshez szükséges alap-, segéd-és üzemanyagokat beszállító jármûvek kirakása és a készter-mékeket, hulladékokat a vállalat területérôl kiszállító jármû-vek megrakása.




A közlekedési rakodóhelyi anyagmozgató rendszereknekaz áruszállító jármûvek meg-, illetve kirakásán túlmenôentöbbnyire a jármûvek közötti közvetlen, illetve közvetett átra-kási feladatok megoldására is alkalmasaknak kell lenniük.(Pl.: a különbözô közlekedési alágazatok csatlakozási helyeina különbözô közlekedési alágazatok [a vasúti, a közúti, a víziés a légi közlekedés] szállítójármûvei közötti átrakásra, a kü-lönbözô nyomtávú vasutak csatlakozási helyein a különbözônyomtávú [normál és széles, illetve normál és keskeny nyom-távú] vasúti jármûvek közötti átrakásra; a kombinált szállításátrakóhelyein [az ún. kombi terminálokon] felmerülô rakodásifeladatok [pl. nagykonténerek, csereszekrények, félpótkocsikrakodása] megoldására.)

4



4/2.3.2 Az anyagmozgató rendszerek jellemzése, csoportosítása

Az anyagmozgató rendszerekben – az anyagáramlás megvaló-sítása érdekében – az „ember”, az eszköz-gép és a szállítópályaalrendszerek, valamint az információs és irányítási részrend-szerek mûködnek együtt.

4/2.3.2.1 Az „ember alrendszer”

A kézi anyagmozgató rendszerek esetében az ember izomere-jének kifejtésével végzi az anyagmozgatást. A gépi anyagmoz-gató rendszereknél az embernek már nem kell fizikai erôt ki-fejtenie, feladata – anyagmozgató gépkezelôként – (pl. daru-kezelôként, targoncavezetôként) az anyagmozgató gépek mû-ködtetése, vezérlése. A gépkezelôkön kívül az ember alrend-szer elemeihez sorolandók mindazok a személyek, akik a gépianyagmozgatási tevékenységek végrehajtásában közremûköd-nek (pl. darukötözôk, irányító dolgozók). A teljesen automati-zált anyagmozgató rendszerek esetében értelemszerûen nincsszükség emberi közremûködésre.

Az eszköz-gép alrendszer az anyagáramlást (helyváltoztatást)megvalósító, illetve annak megvalósításában közremûködô kézianyagmozgató eszközökbôl, anyagmozgató gépekbôl, valamintaz ezeket kiegészítô különbözô segédeszközökbôl (pl. teher-megfogó szerkezetek, egységrakomány-képzô eszközök) áll.

A kézi anyagmozgató eszközök fôbb csoportjai a következôk:

• egyszerûbb segédeszközök (kézi horgok, fogószerkezetek,kézi tapadókorongok és emelômágnesek, görgôk, emelô-rudak, létrák, stb.),

• kézi szállítóeszközök (kézitargoncák, kézikocsik); • kézi emelôeszközök (fogasrudas emelôk, csavarorsós eme-

lôk, kötélcsigasorok, kézi hajtású lánccsigasorok, kézi haj-tású csörlôk).

Meghatározás




Az anyagmozgató gépek mûködésük jellege szerint általábankét nagy csoportra oszthatók: a folyamatos és a szakaszosmûködésû anyagmozgató (szállító) gépek csoportjára.

A folyamatos mûködésû szállítógépek az anyagot mindigazonos irányban továbbítják, és akkor is mûködnek (mozgás-ban vannak), amikor az anyag feladásában szünetek vannak.Mûködésük során az anyag mozgatása közben helyben marad-nak, csak egyes részeik mozognak együtt az anyaggal.

Túlnyomórészt állandó telepítésûek, bár egyes típusok hordoz-ható kivitelben is készülnek. Kialakításukat döntô mértékbenbefolyásolják a mozgatott anyag tulajdonságai, valamint azanyagfeladás és – leadás helye közötti anyagmozgatási út vo-nalvezetése.

A folyamatos mûködésû szállítógépek ezért jellegzetesenanyagspecifikusak, másrészt a vonalvezetés kötöttsége követ-keztében adott helyszínhez kötöttek, tehát nem általános fel-használású anyagmozgató gépek. Általában az anyagot köz-vetlenül mozgató elemet tekintik a csoportosítás alapjának.

Eszerint az alábbi három fô csoportba sorolhatók:

• hordozóelemes szállítógépek (az anyag szállítás közben ahordozóelemen nyugszik, és vele együtt mozog) pl.:

• a hevederes szállítószalagok, • a csuklótagos szállítószalagok, • a mozgó asztalok, • a vontató láncpályák, • az egy- és kétpályás függôkonvejorok, • az elevátorok (serleges, karos, tálcás, stb.), • a páternoszterek, • a szállítóláncpályák.

Ezek néhány változatának jellegrajzát a 6. ábra szemlélteti.

• az anyagot helyben maradó alátámasztáson mechanikusvagy gravitációs úton továbbító szállítógépek, pl.:

• vonóelemes szállítógépek (pl. kaparó szállítógépek,rédlerek, vonórudas szállítócsatornák),

• vibrációs szállítógépek (pl. rázóvályú, lengôvályú, rezgô-vályú),

6



• forgóelemes szállítógépek (pl. szállítócsiga, szállítócsô,szállítócsavar),

• a hajtott szállítópályák (pl. hevederhajtású tárcsás és gör-gôs pályák, lánchajtású görgôs pályák) … a ábra),

• a gravitációs szállítópályák (pl. szabadonfutó görgôs éstárcsás pályák, csúszdák, surrantók, ejtôcsövek) (6. ábra,b-e képek);

• az anyagot áramló közegben továbbító szállítógépek (pl.pneumatikus szállítóberendezések, hidraulikus szállítóbe-rendezések).

A szakaszos mûködésû anyagmozgató gépek megszakításosanyagáramlást hoznak létre, munkaciklusokban mûködnek. A tu-lajdonképpeni szállító- (mozgató-) eszközük bizonyos mennyisé-gû anyagot átszállít, illetve –helyez az anyagfeladási (megrakási)helyrôl (a mozgatás kezdôpontjáról) az anyagleadási (lerakási)helyre (a mozgatás végpontjára). Az anyag leadását (a lehelyezé-sét) követôen a gép „üresen” visszatér az anyag feladás (megra-kás) helyére. Az anyag felvétele és lehelyezése, illetve meg- és le-rakásuk a gép álló helyzetében történik.


6. ábra: Hordozóelemes szállítógépek



Magyarázat: a) hevederes szállítószalag; b) csuklótagos szállí-tószalag; c) mozgó asztal; d) padlószint alatti vontató láncpá-lya; e) egypályás függôkonvejor, f) kétpályás függôkonvejor, g)páternoszter, h) szállítóláncpálya

Magyarázat: a) hajtott görgôs pálya, b) gravitációs görgôs pá-lya; c) gravitációs tárcsás pálya; d) sík csúszda; e) ejtôcsô

A tehermegfogó szerkezettel rendelkezô anyagmozgató gépeknagy része (pl. rakodógépek, emelôtargoncák) az anyag önállófelvételére és lehelyezésére alkalmas. A tehermegfogó szerke-zettel nem rendelkezôk (pl. szállítótargoncák) csak szállításifunkciót látnak el, meg- és lerakásukat kézzel vagy másanyagmozgató (rakodó-) géppel végzik.

8

7. ábra: Hajtott és gravitációs szállítópályák



A szakaszos mûködésû anyagmozgató gépek a megválasztásszempontjából a padlószinthez kötöttség és a sínpályához, il-letve a helyhez kötöttség szerint csoportosíthatók.

Fôbb csoportjai eszerint:

1. padlószinti, sínpályához nem kötött anyagmozgató gépek: • önjáró daruk (pl. autódaruk, lánctalpas daruk) (8. ábra, a-b), • szakaszos mûködésû rakodógépek (8. ábra, c-g);

– kanalas rakodógépek (homlokrakodók, fejfeletti rakodók,forgó rakodók),

– forgó kotrók, – géplapátok.

Magyarázat: a) autódaru, b) lánctalpas daru; c) homlokrakodó,d) fejfeletti rakodó, e) forgó rakodó, f) forgó kotró, g) géplapát


8. ábra: Önjáró daruk és szakaszos mûködésû rakodó-gépek



• gépi hajtású targoncák (9. ábra):– szállítótargoncák, – vontatótargoncák, – emelôtargoncák, – felrakótargoncák, – komissiózó targoncák.

Magyarázat: a) szállítótargonca, b) vontató targonca; c) kis-emelésû kézi emelôtargonca; d) nagyemelésû gépi emelôtar-gonca; e) tolóoszlopos emelôtargonca, f) oldalvillás emelôtar-gonca; g) felrakótargonca; h) komissiózó targonca

2. nem padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek, pl.: • futódaruk, • a függôsínpályák.

10

9. ábra: Gépi hajtású targoncák



3. padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek, pl.: • bakdaruk, • rakodóhidak, • portáldaruk, • a toronydaruk, • a raktári felrakógépek.

4. helyhez kötött anyagmozgató gépek, pl.:• a konzoldaruk, • a felvonók.

Magyarázat: a) futódaru; b) bakdaru; c) rakodóhíd; d) portáldaru;e) toronydaru; f) oszlopos konzoldaru; g) fali konzoldaru


10. ábra: A sínpályához kötött és a helyhez kötött szakaszos mûködésû anyagmozgató gépek néhány változata



4/2.3.2.2 A szállítópálya alrendszer

A szállítópálya alrendszer az „ember alrendszer” és az „esz-köz-gép” alrendszer aktív elemeinek, illetve maguknak azanyagoknak az anyagmozgatási útvonalon való helyváltoztatá-sát lehetôvé tevô, a mozgatási folyamat során általában hely-ben maradó (passzív) rendszerelemekbôl áll. A szállítópályáktulajdonképpen az anyagmozgatás céljaira külön kiépített léte-sítmények (pl. burkolt utak, sínpályák).

Nem mindenkor lehet azonban egyértelmûen különválasztaniegymástól az eszköz-gép alrendszer és a szállítópálya alrendszerelemeit, tipikus példaként említhetôk erre a pneumatikus és ahidraulikus szállítóberendezések, amelyeknél nehezen választ-ható szét a nyomáskülönbséget létrehozó (az anyagot „aktivizá-ló”) berendezés a szállítópályaként szereplô csôvezetéktôl.A gravitációs szállítópályák (pl. csúszdák, surrantók, ejtôcsö-vek) esetében pedig a szállítópálya alrendszer egyúttal betölti azeszköz-gép alrendszer funkcióját is.

Ha a szállítópályák már rendelkezésre állnak az eszköz-gép al-rendszer elemeinek megválasztása elôtt, akkor az eszköz-gépalrendszer elemeit oly módon kell megválasztani, hogy azokigazodjanak a meglévô szállítópálya-adottságokhoz (pl. közle-kedô utak szélessége, lejtése, minimális ívsugara).

Meghatározás

12



4/2.3.3 Az anyagmozgató rendszerek elemei

Az anyagmozgató rendszerek elemei funkciójukat tekintve:feladó (F), szállító (Sz), leadó (L) és összetett funkciójú (Ö)elemek lehetnek.

Egy anyagmozgató rendszer valamely eleme akkor tekinthetôfeladóelemnek, ha nincs a rendszerben egy további olyanelem, amely az adott elemnek anyagot ad át. A feladóelemekaz anyagmozgató rendszerek bemeneti határelemei „forrásai”,amelyek a környezet, a továbbítandó anyagok és az anyag-mozgató rendszer közötti kapcsolatot teremtik meg.

A szállítóelemek a rendszerben levô másik két elemet anyag-mozgatási funkciót kifejtve kötik össze. A szállítóelemek egy-szerûek vagy bonyolultak lehetnek.

Leadó elemnek akkor nevezhetjük az anyagmozgató rendszervalamely elemét, ha nem található a rendszerben további olyanelem, amelyre a szóban forgó elem anyagot ad át. A leadó ele-mek az anyagmozgató rendszerek kimeneti határelemei, „nye-lôi”, amelyek a feladó elemekhez hasonlóan kapcsolatot hoznaklétre az anyagmozgató rendszer és annak környezete között.

Az összetett funkciójú elemek egyszerre két elem (pl. szállítóés leadó elem az a hevederes szállítószalag, amelyrôl az anyaga végdobon át távozik) vagy mindhárom (feladó, szállító és le-adó) elem szerepét is betölthetik (pl. emelôtargoncák). Tulaj-donképpen ilyen, mind a három elem szerepét betöltô összetettfunkciójú elemnek tekinthetôk a kézi anyagmozgatást végzôdolgozók is.

4 funkciójú elemek




4/2.3.4 Az anyagmozgató rendszerek fôbb csoportjai

Az anyagmozgató rendszereket a leggyakrabban az anyagto-vábbítás jellege és funkciójuk szerint csoportosítják.

Az anyagtovábbítás jellege szerint:

• folyamatos, • szakaszos, • kombinált (vegyes) továbbítást biztosító anyagmozgató rendszerek különböztet-hetôk meg.

A folyamatos mûködésû anyagmozgató rendszerek megsza-kítás nélküli (ömlesztett anyagok mozgatásakor esetleg össze-függô), illetve ütemes anyagáramot hoznak létre a fel- és a leadó-elemek között. Szállítóelemeik különbözô módokon kapcsolha-tók össze egymással. A rendszer struktúrája a szállítóelemekegymáshoz viszonyított (pl. sorba kapcsolásos, párhuzamos jel-legû, elágazásos) elrendezéstôl függ. A feladóelemek mûködésimódjának (szakaszos vagy folyamatos) nincs jelentôsége, a dön-tô a feladott anyag folyamatos továbbítása. Ugyanakkor a folya-matos mûködésû anyagmozgató rendszerek valamennyi egysze-rû szállítóeleme folyamatos mûködésû szállítógép.

Az ömlesztett anyagokat szállító folyamatos mûködésû anyag-mozgató rendszerek fôbb típusai:

• folyamatos mûködésû szállítógépekbôl álló gépláncok (11. ábra),

• tárolót is tartalmazó gépláncok (12. ábra), • gyûjtôszalag típusú (egyszerû elágazásos) rendszerek

(13. ábra), • egyéb (bonyolult) folyamatos anyagmozgató rendszerek.

A gépláncok egymással sorba kapcsolt folyamatos mûködésûszállítógépekbôl állnak. Bármelyik elem meghibásodása ese-tén leáll a rendszer mûködése. Ezért több elembôl álló gépláncesetén célszerû tároló közbeiktatásával növelni a rendszermegbízhatóságát.

14



Magyarázat: a) a teljes anyagáram áthalad a tárolón, b) rész-leges tárolás


F1

Sz1

Sz2

Sz3

11. ábra: Egy feladó- (F1) és három szállítóelembôl(Sz1, Sz2, Sz3) álló géplánc

Tároló

Tároló

Sz1

Sz2

Sz3

Sz4

Sz5

Sz6

a)

b)

Sz1

Sz2

Sz3 Sz4

Sz5

Sz6

12. ábra: Tárolót is tartalmazó, hat szállítóelembôl állógéplánc



A gyûjtôszalag típusú rendszerek esetében egy szállítógépretöbb, egymással párhuzamosan mûködô feladóelem ad fel anyagot.

Az egyéb folyamatos anyagmozgató rendszerek nem sorol-hatók egyik elôzô csoportba sem, többszörös elágazásokat istartalmazhatnak.

A darabárukat (pl. tároló ládákat, rakodólapos egységrakomá-nyokat) szállító folyamatos mûködésû rendszerek egyszerû(összekötô, torlasztó és átadó funkciójú) és bonyolult (elágaz-tató, összeterelô, esetleg gyûjtô és elosztó funkciójú szállító-elemekbôl építhetôk fel. A továbbító (összekötô) pályaszaka-szok rendszerint hevederes, görgôs vagy láncos pályák. Azátadó, elágazgató és az összeterelô elemek – a kapcsolódó to-vábbító pályaszakaszoktól függôen – pl. görgôs fordítóaszta-lok, görgôs emelôasztalok, átadókocsik lehetnek.

Az egyenes pályaszakaszokba meghatározott mûveleteket el-végzô, ún. kiszolgáló elemek (pl. rakományvizsgáló berende-zés, címkézô gép, irányító munkahely) is beépíthetôk

A szakaszos mûködésû anyagmozgató rendszerek szállítóele-mei különbözô méretû egységekbe (pl. rakodólapos, tárolóládásegységrakományok) összefogottan ciklikusan, megszakításokkalvégzik az anyagtovábbítást a fel- és a leadóhelyek között. Szállí-tóelemeik szakaszos mûködésû anyagmozgató gépek, illetveszállítóeszközök, amelyek gyakran egyben a fel- és a leadóele-mek funkcióját is betöltik. A feladóelemek mûködési módjának(szakaszos vagy folyamatos) egyébként itt sincs befolyásolószerepe. A szakaszos anyagmozgató rendszerek különbözôstruktúrájúak lehetnek a szállító- és feladóelemek számától, egy-máshoz viszonyított kapcsolatától függôen.

16

Sz

F1 F2 F3

13. ábra: Három feladó- (F1, F2, F3) és egy szállító-elembôl (Sz) álló, gyûjtôszalag típusú rendszer



A kombinált (vegyes) anyagmozgató rendszerek különbözôjellegû (szakaszos és folyamatos) és/vagy különbözô funkció-jú (pl. szállító, elosztó, gyûjtô, tároló) alrendszerekbôl állnak.A kapcsolódási helyeken többnyire szükség van az anyagokátmeneti tárolására. Az átmeneti tárolók lehetôvé teszik arendszer megbízhatóságának, és ezáltal teljesítményének nö-velését.

Az anyagmozgató rendszerek funkció szerinti felosztása.Az anyagmozgató rendszerek alapfunkciója az anyagok, ter-mékek helyváltoztatása, szállítása, de emellett egyéb, pl. el-osztási, gyûjtési, osztályozási, tárolási, átrakási funkciókat isellátnak. Ennek megfelelôen funkcióik szerint az anyagmoz-gató rendszerek szállító-, elosztó-, gyûjtô-, osztályozó-, tároló-és átrakórendszerek lehetnek.

A szállítórendszerek csak helyváltoztatási, anyagtovábbításifunkciót látnak el meghatározott fel- és leadóhelyek, bemeneti(B) és kimeneti (K) pontok között.

Az elosztórendszereknek egy bemeneti és több kimenetipontja, a gyûjtôrendszereknek több bemeneti és egy kimene-ti pontjuk van. Elosztórendszereknek tekinthetôk, pl. a folya-matos mûködésû magasraktári beszállító rendszerek, gyûjtô-rendszereknek pedig a folyamatos mûködésû magasraktári ki-szállító rendszerek. A több be- és kimeneti ponttal rendelkezôanyagmozgató rendszerek a szállítási alapfunkció mellett osz-tályozási funkciót is betölthetnek, ha az anyagokat, termékeketa kimeneti pontra való érkezésük elôtt meghatározott szem-pontok szerint rendezik, csoportosítják.

Ha a mozgatott termékek rendszerben való átlagos tartózkodásiideje sokkal hosszabb, mint a be- és kimeneti pontok közöttihelyváltoztatáshoz szükséges idô, akkor az anyagmozgatórendszer tároló rendszernek tekinthetô, aminek fô funkciójaaz idôbeni különbségek kiegyenlítése, pl. az egyes technológiaimûveletek között. A tárolás mellett egyéb, pl. gyûjtési, elosztá-si, osztályozási funkciót is elláthatnak az ilyen rendszerek.

Az elsôsorban közlekedési és üzemi rakodóhelyeken mûködôátrakórendszerek alapfunkciója a rakodás: jármûvek fel- éslerakása, illetve a jármûvek közötti átrakás.




18

Irányító munkahely

Átadóelem

Elágaztató elemek

Kiszolgáló elemek

Folyamatos mûködésûpályaszakasz

Nem megfelelôrakományok

Rakományvizsgáló berendezés

Rakományfeladás

Jelölések:

14. ábra: Példa folyamatos mûködésû magasraktáribeszállítórendszer elvi felépítésére

Csomagolástechnika 4/3.1

A csomagolás funkciói

4/3 Csomagolástechnika

4/3.1 A csomagolás funkciói

A csomagolás elsôdleges és legfontosabb feladata a termékvé-delem, amely egyfelôl biztosítja a termék védelmét a külsôkörnyezeti (szállítás, kártevôk, légköri viszonyok) hatások el-len, másrészt megôrzi a környezetet a termék és a csomagoláskáros (illatanyagok, éles részek, hulladék) hatásaival szemben.

Jellegük szerint az igénybevételeket három csoportra lehetosztani:

• mechanikus,• klimatikus és• biológiai igénybevételekre.

Mechanikai igénybevételek

Ezek a következôk lehetnek:

• statikus, (állandóan ható, pl.: nyomás)• dinamikus, azaz esetlegesen vagy szakaszosan bekövetkezô

hatások (rezgés, görgetés, ütközés, stb.)

Klimatikus igénybevételek

Klímának nevezik az adott hely átlagos idôjárását, beleértveegyes helyzetek gyakoriságát és a változások szélsô értékeit.

Az idôjárást meghatározó tényezôk:

• Hômérséklet – Légnyomás• Légnedvesség (a relatív nedvesség a lényegesebb, ami a

levegôben jelenlévô vízgôz mennyiségének és az adott lég-hômérsékleten telítettséget okozó vízgôz mennyiségénekaz aránya).


Csomagolástechnika4/3.1


• Sugárzások (a fény különbözô hullámhosszúságú sugár-zásai, mint az infravörös meleg sugárzás vagy a korróziótokozó ultraibolya sugárzás).

• Légszennyezôdések (a levegôben lévô idegen anyagok –korom, por stb.– gyûjtôfogalma).

Biológiai hatások

A biológiai kártevôk jelenléte és tevékenysége nagymértékbenfügg a klímaviszonyoktól és az ember által kialakított higiéné-tôl. Leggyakoribb megjelenési formájuk:

• mikroorganizmusok (a vírusok, baktériumok és gombák)• rovarok (legyek, szúnyogok, molylepkék, bogarak, termeszek)• rágcsálók.

Dézsmálás elleni védelem

A csomagolásnak a vagyon védelmét is szolgálnia kell!

Az áruházi lopásokat megnehezítik bizonyos csomagolásimegoldások alkalmazásával, mint pl. a ún. skin (rászívásosvagy hártya), esetleg blister (buborék) csomagolás.

Ugyanezt szolgálja a csomagoláson rejtve elhelyezett mágne-ses jelzôlapka, melyet a kijáratnál az érzékelô rendszer jelez. Más megoldás: a palackok csavarmenetes, dézsmálásbiztos(pilfer-proof) zárókupakja, az üvegszáj pereméhez tapadó zárómembrán, öntapadó ragasztószalag.

A csomagolás esztétikuma és információtartalma

A csomagolás esztétikuma és az információ szorosan összetar-toznak.

A csomagolás formájának megtervezésével hivatásos forma-tervezôk foglalkoznak, mégpedig azért, hogy a csomagolás si-keresen megtestesítse az alábbi funkciókat:

2



A fogyasztói csomagolás színeinek két alapvetô funkciója van:

• a figyelemfelkeltés, és • a pszichológiai hatás, valamint a kapcsolatteremtés.

Vannak jogszabályban rögzített, ún. kötelezô érvényû informá-ciók, vannak ajánlott, ill. megengedhetô információk és van-nak olyan elvek, melyeknek betartása célszerû vagy etikaiszempontból indokolt.

Lényeges a csomagolás esztétikuma és információtartalma

Az alábbi képek fenti tétel igazolásához szolgálnak és pusztánazt hivatottak tudatosítani minden kedves olvasóban, hogy né-ha egy gyönyörû, formás nôi test sokat elárulhat a „belbecs-rôl”, máskor meg mindent el is takarhat. Ugyanígy az idôs,tisztes, ôszülô, de öregsége ellenére is fiatalosságot és energi-kusságot tükrözô Faludy György kiváló költônk is pusztánmár megjelenésével hordoz magában egyfajta kimondatlan„megbecsülést”.




4


A csomagolás megjelenési formái

4/3.2 A csomagolás megjelenésiformái

Ha a csomagolás megjelenési formáiról beszélünk, akkor há-rom, alapvetô csoportot különíthetünk el egymástól. Ezek:

• Fogyasztói csomagolás,• Gyûjtôcsomagolás,• Szállítási csomagolás.

Fogyasztói csomagolás

• A terméket a fogyasztóig, ill. a felhasználóig kísérô, önma-gában szállításra nem alkalmas védôburkolat, mely kisebbtérfogatú és mennyiségû terméket tartalmaz.

• Az alapvetô védelmi feladatok ellátásán túl esztétikus, fi-gyelemfelkeltô legyen, tartalmazzon a vásárló számára el-igazító információt.

Gyûjtôcsomagolás

• Alapvetô feladata a nyilvántartás, az árukezelés, a raktározás,a leltározás megkönnyítése.

• Összességében mindig azonos fajtájú és azonos mennyi-ségû árut tartalmaz, ezen kívül egyenként azonos mennyi-ségû fogyasztói csomagolást foglal egységbe.

Szállítási csomagolás

• a szállítást könnyíti meg, lehetôvé téve a gépesített mozgatást; • védelmet nyújt a szállítási igénybevételek ellen;• a szállítási csomagolások legfejlettebb formája az egység-

rakomány.



A csomagolás megjelenési formái

2


A csomagolásra vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozások

4/3.3 A csomagolásra vonatkozóhazai és nemzetközi szabályozások

4/3.3.1 A csomagolás nemzetközi szabályozásai

• Az EU-országokba csak kifogástalan, az általuk kidolgo-zott minôségi paraméterekkel rendelkezô és igényeiket ki-elégítô csomagolású termékeket lehet exportálni.

• Az egész közösségre érvényes és a tagországokban mármeglévô szabályok egyeztetését harmonizációnak nevezik,mely hosszadalmas és aprólékos munkát igényel mégmost, a csatlakozás után is.

• A szabályozásokat részben vertikálisan, részben horizontá-lisan végzik.

• A vertikálisan végzett munka egyes termékekre, termék-csoportokra, mind élelmiszerekre, mind nem élelmiszerek-re kiterjed, így pl. dzsemekre, csokoládékra, mosószerekre,textíliákra stb.

• Horizontális irányelv szerinti harmonizálásnál általáno-sabb, több termékcsoportra vonatkozó jellemzôkkel foglal-koznak. Így a csomagolás küllemi megjelenésével, a jelö-léssel és a reklámra vonatkozó irányelvekkel stb.




Az élelmiszerek jelölésével kapcsolatos vertikálisszabályozás

• a termék megnevezése összekapcsolva a termékre jóváha-gyott elnevezések jegyzékével,

• a termék gyártásához engedélyezett alkotórészek vagyadalékanyagok jegyzéke,

• az értékesítési célokra engedélyezett térfogat és tömegso-rozatok,

• a csomagolóeszközön vagy címkén feltüntetendô jelölések.

Az élelmiszercsomagolásokon kötelezôen feltüntetendô je-lölések

• a termék megnevezése,• a tartalom mennyisége, • az adalékanyagok neve,• származási ország neve,• a romlandó termékeknél az eltarthatósági idô (jól láthatóan,

letörölhetetlenül).

Csomagolási követelmények és megoldások

A csomagolóeszközök megválasztását a következô szempontokhatározzák meg:• a termék alaptulajdonságai,• tárolási körülmények,• szállítási igénybevételek,• értékesítési szempontok.

Vegyipari termékek csomagolása

• A vegyipari termékek részben ipari felhasználásra kerül-nek, részben pedig kisfogyasztók számára készülnek.

• Nagyobb mennyiségben való felhasználásra elsôsorbanfém- vagy mûanyaghordókba, vagy kannákba csomagolják.

• Kisebb mennyiségeket fémdobozba vagy mûanyagkannába,flakonba és vödörbe csomagolva hoznak forgalomba.

• Nagyon fontos követelmény a csomagolóanyag vegyi ellenállóképessége és megbízható záróképessége. Vonatkozik ez azáróelem biztonságára, de a mûanyag áteresztôképességére is.

2



• A szilárd halmazállapotú anyagok közül a porfestékeketleginkább fémdobozokban hozzák forgalomba.

• A növényvédô és permetezôszereket polietilénzacskókba,zsákokba, a zacskókat pedig karton vagy hullámpapírle-mez dobozokba helyezik.

• A por alakú rovarirtó szerek egy részét szóródobozokbacsomagolják.

• A paszta és zsírszerû anyagokat fémhordókban vagy fém-dobozokban és mûanyagból készült csomagolóeszközök-ben forgalmazzák.

• A folyékony halmazállapotú vegyi anyagok közül a kisviszkozitású oldószereket, savakat és lúgokat kis mennyi-ségben üveg vagy mûanyagpalackokba, nagyobb mennyi-ségben üvegballonokba vagy lineáris polietilénbôl készülttartályokba csomagolják.

• A motorolajokat fém- és kombinált anyagú dobozokba,mûanyagflakonokba és kannákba töltik.

• A festékek csomagolóeszköze a mûanyag vagy fémdoboz,ill. vödör.

Építô- és építô segédanyagok csomagolása

• Az építôanyagok legnagyobb részét a közelmúltig nemcsomagolták.

• A korszerû építôanyagok (falazóelemek, tetôcserepek)újabb változatai sokkal könnyebbek, sérülékenyebbek ésgyakran drágábbak.

• A csomagolástechnika fejlôdése az egységrakomány kép-zés és rögzítés, valamint a csomagolás gépesítése az építô-anyagok csomagolását nagyban elôsegíti, s ezzel együtt je-lentôs anyagmegtakarítást tesz lehetôvé.

E területen a becsomagolandó anyagok a következôk:

• kötôanyagok: cement, mész, bitumen,• adalékanyagok: kavics, zúzott kô,• falazóanyagok: tégla, falazóelemek, kéziblokkok,• kemény tetôfedô anyagok: tetôcserép, azbesztpala,• cementáruk,• beton,• föld, homok, törmelék,• acéláruk,




• építôgépészeti fôanyagok,• szakipari fôanyagok: hidegpadló-burkolólapok, csempe,

üveg, parketta,• nyílászáró szerkezetek, hô- és hangszigetelô anyagok, fû-

részáruk,• könnyûszerkezetes anyagok.

A cementek szilárd, ömleszthetô anyagok

• Nehezen kezelhetô anyag. Boltozódásra hajlamos, erôsenkoptató hatású, (abrazív). Manipulálása közben porzik,nedvességre érzékeny. A cement mûanyag csomagolószer-be nem tölthetô, minôségromlás elkerülésére levegôztetnikell. A boltozódásra hajlamos anyagot ún. pneumatikusszállítással, levegôvel továbbítják.

• A levegô egy része a csomagoláskor a zsákokba kerül a ce-mentporral együtt, ami a papírzsák pórusain keresztül eltá-vozik. A mûanyag zsákok két szempontból sem alkalmasak,egyrészt azért, mert a levegô nem tud eltávozni, másrészt ameleg cementtel töltött zsákok egymásra helyezve meglá-gyulnak és összetapadnak. A rakományok megbontásakorfennáll a zsákok kiszakadásának veszélye.A cementeket 50 kg-os névleges tömeg befogadására al-kalmas 3-5 rétegbôl készülô papírzsákokba csomagolják.

• A papírzsákokon vízben nem oldódó festékkel nyomdaiúton a következôket kell feltüntetni:

• a cementfajta pontos megnevezése, a gyártó neve,• a cement nettó tömege,• a csomagolás idôpontja (bélyegzôvel).

A cementes zsákokat rakodólapokon egységrakományokká ala-kítják. Az egymás fölé helyezett zsák rétegszáma lehetôleg 6-nálne legyen több. A zsák ne nyúljon túl a raklap szélein 2 cm-rel.A rakományt pántszalaggal és zsugorfóliával lehet rögzíteni.

Más építôanyagok

Az oltott mész és bitumen csomagolása polietilén zsákokbantörténik. A kiváló vízzáró, jól hegeszthetô, megbízható zárásúfóliazsákos csomagolások a szabadban tárolhatók.

Az oltott meszet 50 kg-os polietilén zsákokba töltik. Ezeknektárolása állítva történik.

4



A bitument egyszer használatos, vékonyfalú fémdobokba is szok-ták tölteni. Ilyen esetben a felhasználáskor a dobokat szétvágják ésfelmelegítésre az üstökbe a hordórészekkel együtt teszik be.

A mészhidrátot szelepes zsákokba csomagolják.

A homok és kavics ömlesztve, esetleg silókonténerekben kerülforgalomba.

• Az idônként felmerülô, fogyasztói csomagolás igényének ele-get téve 40-50 kg-os mûanyagzsákokat használnak. A nagyobbegységeket (0,5 m3) hajlékonyfalú konténerben lehet szállítani.A téglaféleségeket (tömör, lyukacsos, válaszfaltéglák ésfalazóblokkok) rakodólapokon téglakötésben helyezik elés rendszerint zsugorfóliával rögzítik. A rakományok ma-gassága téglafajtától függôen 60-100 cm. Esetenként fém-pántolást is alkalmaznak a zsugorfóliák alá.

• A parkettákat általában fémhuzallal kötegelik, és kötésbenhelyezik el a rakodólapokon. Egy rakodólapon 1,6 m ma-gasságban 25 m2 parketta csomagolható.

• A síküvegeket keresztbiztosítású rakodókeretekkel szállítják.• A kitteket, tömítô pasztákat mûanyag betoló vagy fémbôl

készült rátoló fedeles dobozokba csomagolják,• A fal- és homlokzatfestékeket falcolt, bedugó fedeles fém-

dobozokban, esetleg kombi dobozokban vagy mûanyagvödrökben hozzák forgalomba.

Fém-, ill. aprótömegcikkek csomagolása

A szögek, csavarok, kampók, stb. csomagolását vagy az üzle-tekben nyers, nyomatlan dobozokból zacskókba kimérve áru-sítják, vagy elôre adagonként polietiléntasakokba teszik, eset-leg PS-bôl fröccsöntött dobozkákba adagolják.

A nagyobb méretû termékeket, játékautókat, fogkeféket, alkat-részeket bliszter csomagolásokban hozzák forgalomba. A szer-számokat mûanyag fóliából, általában lágy PVC-bôl készítetttasakokba csomagolják.

A többször használatos kis készülékeket, mérôeszközöket mû-anyaghab belsô szerkezetû, ún. készenléti dobozba helyezvehasználják.




• A bliszter csomagolásokat csak megfelelô darabszám ese-tén lehet gazdaságosan alkalmazni, leggyakrabban különbö-zô típusú és szerkezetû kartondobozokat használnak. Ez acsomagolási forma kisebb darabszámoknál is gazdaságos ésviszonylag könnyen elkészíthetô. Amennyiben a terméketláttatni akarják, a doboz egyik oldalán nyitott felületrészt,ún. ablakot hagynak, amit általában polipropilén fóliávalfednek. A lapos és kis tömegû (pl. olló) termékeket seepackrendszerû csomagolásba helyezik.

• A rúdelemeket rendszerint bliszter vagy easy pack cso-magolásban hozzák forgalomba. Ugyancsak ezekbe kerül-nek a kisméretû háztartási cikkek (teaszûrô, mûanyag ka-nalak stb.).

Könnyûipari termékek csomagolása

A könnyûiparhoz tartozó iparágak közé szokták sorolni a

• papír,• ruházati,• nyomda, • textil, • bôr,• bútoripart.

Ezek az iparágak olyan termékeket gyártanak, melyek nem kí-vánnak különleges konstrukciójú csomagolásokat.

Itt a csomagolás egyedüli feladata az áruvédelem.

Papírokat vagy nagyméretû tekercsek, vagy ívek formájábanhoznak forgalomba. A tekercseket nyomdákban vagy zsákok,zacskók készítésére dolgozzák fel. A tekercseket csomagoló-papír védôburkolattal látják el, és rakodólapokon PET vagy PApántoló szalaggal rögzítik.

Az íves papírokat rakodólapokra helyezik, és zsugorfóliávalrögzítik.

Az írópapírokat adott számú ívenként papírburkolattal látják el. A levélborítékokat levélpapírral együtt kartonból készített bur-kolódobozokba csomagolják.

6



A ruhákat rendszerint PE-huzattal vonják be porvédelem céljából.

A nyomdaipari termékek közül az újságokat mûanyagzsi-neggel kötegelik, a könyveket zsugorfóliákba vagy papírbur-kolatba csomagolják.

A textilvégeket nyújtható fóliával burkolva védik. A fehérne-mûket, ingeket BOPP-fóliából készített tasakokban árusítják.

A tasakok zárásához többször nyitható tapadó szalagot hasz-nálnak.

• A bútorok vagy elemenként, ún. lapra szerelt állapotbankerülnek zsugorfóliás rögzítésre vagy, ha a szétszedés nemlehetséges, a korpusz bútorokat egészben szállítják.

• A kisebb méretû bútorok (dohányzóasztal, íróasztal) szállí-tására burkoló hullámpapírlemez dobozokat készítenek,melyeket betétlapokkal, PS-hab élvédôkkel vagy kimetszettmûanyag élvédôkkel látnak el.

• A bútorokat rejtett helyen megfúrva, csavarokkal azélvédôkhöz rögzítik. A nagyobb méretû korpusz bútorokata szállítójármûveken párnafákkal rögzítik és oldalról pár-názással ellátott, ún. kerítésekkel támasztják ki.

• A legkorszerûbb eljárásnál a bútorok közötti hézagot fel-fújható párnákkal töltik ki, melyek egyben a bútorok kitá-masztására is szolgálnak.

A bôripari termékek közül a cipôk a leginkább csomagolás-igények. Egyedileg páronként, rövid fedelû kartondobozokbacsomagolják. Ez a doboz nagyon sokszor csak az üzletig kíséria terméket és visszagyûjtik vagy eldobják. A vásárló reklámta-sakba csomagolva kapja meg az árut.

A sportcipôket szürkelemezbôl készített füles dobozokba he-lyezik.

A gyûjtôcsomagolás cipôfajtánként különbözô méretû hullám-papírlemez dobozokba történik. A dobozba térelválasztó eleme-ket helyeznek, az egyes terekbe pedig egy-egy pár cipô foglalhelyet. Az azonos típusú cipôkbôl különbözô nagyságú, számo-zású cipôpárokat tesznek a gyûjtôdobozokba, és a gyárakból ígyszállítják ki az üzletekbe.




Élelmiszerek csomagolása, szállítása, tárolása

Hús és húskészítmények csomagolásai

A csomagolási munkafolyamatnál higiéniai alapkövetelmény,hogy a felhasznált csomagolóanyag fiziológiailag semleges,mikrobiológiailag tiszta legyen. Ezen kívül nem tartalmazhatóegészségre ártalmas anyagot, nem szennyezheti az élelmiszert,és nem kölcsönözhet a terméknek idegen szagot vagy ízt.

A húskészítmények csomagolásának alapvetô feladata, hogymegóvja a termék minôségét és mennyiségét a káros környezetihatásoktól. Ezt a védelmet a termék elôállításától a fogyasztásigel kell látnia.

A legfontosabb higiéniai szabályok a következôk:

• csomagolás során a terméket kézzel ne érintsék, csakgyakran cserélt és jól fertôtlenített védôkesztyûvel,

• biztosítani kell a fertôtlenítô kézmosás lehetôségét,• a szeletelô-adagoló berendezések tisztítását munka közben

is lehetôvé kell tenni,• gondoskodni kell arról, hogy a terméket csomagolás során

a legkisebb hôhatás érje,• a csomagolás csak hûtött, szabályozott páratartalmú helyi-

ségben történjen,• a terméket minél rövidebb idô alatt be kell csomagolni,• a csomagolt termékeket a lehetô legrövidebb idô alatt +4 °C

alá kell hûteni.

Friss és fagyasztott húsok csomagolása

• A szeletelt vagy darabos húsokat elôhûtve és kereskedel-mileg elôrecsomagolva polisztirol habtálcába téve, PVCnyújthatófóliával burkolják.

• Marhahúsok érlelô csomagolását pl. Cryovac-S tasakbanlehet megvalósítani. Ugyanilyen módon fagyasztással istartósíthatók a sertés és marhahús darabok.

• A húsokat ilyenkor belehelyezik a zacskóba, majd a termékmellôl közvetlen (direkt) vákuumozással kiszívják a leve-gôt, majd fémklipsszel lezárják a csomagot. Ezután a fölös-leges nyakvéget levágják, majd 95-98 °C-os vízbe helyezik3-5 másodpercre, ekkor a fólia bôrszerûen rázsugorodik a

8



húsra, ezt követôen mélyhûtôben tartósítják. (Cryovac cso-magolás).

Húskészítmények csomagolása

• A szeletelt, töltelékes hentesárukat PE-celofán kombináltfóliából készített lapos tasakokba helyezve csomagolják.

• Vastagabb termékekhez a PE-PA kombináció alkalmasabb,mert mindkét anyag bírja a vákuumformázást.

Tej és tejtermékek csomagolása

• A tejtermékek csomagolása az 1970-es évek elsô felétôllátványos fejlôdésen ment keresztül.

• A tejfeldolgozó iparág elenyészô kivételtôl (trappista sajt,fehér sajt) eltekintve nem termelt exportra, ami késztettevolna csomagolásfejlesztésre, de maguk a feldolgozásrakerülô alapanyagok, melyek összetételük folytán a mikro-organizmusok ideális táptalajai, sürgették a fejlesztést.

• Az iparág szakmai vezetése is felismerte, hogy; megfelelôvédelmet biztosítani és piacot teremteni a termékek számá-ra csak korszerû csomagolásfejlesztés megvalósításával le-hetséges.

• a többutas üveges csomagolást az eldobó jellegû mûanyag-zacskós változat váltotta fel.

• következett a kartondobozos csomagolások valamelyikváltozata, (Tetrapak, Zupack, stb.)

• a tej kartondobozos csomagolása a 90-es évek elejétôl ro-hamosan növekszik. (a legrégebben alkalmazott tetraéderalakú ún. „Tetra Classic” csomagolás).

Sajtok csomagolása

A viszonylag kis felületû, ill. nagyméretû sajtok természetescsomagolása az érlelés során kialakult poliamid láncokból állósajtkéreg, amely védelmet biztosít.

A sajtok megóvására mesterséges bevonatokat is alkalmaznak. Ezek lehetnek:

• ömledékes (paraffin alapúak) és• diszperziós bevonatok (polivinil-acetát alapúak, melyek

penészgátló anyagokat is tartalmaznak).




Részben a félkemény sajtok sajtkérgének kiküszöbölésére,részben a védelmi funkciók ellátására mûanyag fóliákat alkal-maznak.

Kenyér és péksütemények csomagolása

• a kenyeret és a péksüteményeket nagyon nehéz úgy cso-magolni, hogy frissességüket megtartsák.

• a frissen tartás mellett meg kell ôrizni a termék alakját is,és egyéb minôségi jellemzôit

• a termékeket mûanyagrekeszekbe helyezik. A megtöltöttrekeszeket egymásra helyezve halmazolják.

• jobb megoldás a kenyérkonténer alkalmazása. Nyitott pol-cos, kerekeken gördíthetô, egyenként 100 db 1 kg-os kenyérbefogadására alkalmas alumíniumból készült kiskonténerthasználata.

• perforált fóliát vagy lakkozatlan viszkózfóliából készültzacskókat is használnak.

Édesipari termékek csomagolása

Az édesipari termékek mind a felhasznált alapanyag szem-pontjából, mind megjelenési formájukat tekintve nagyon vál-tozatosak. A fôbb termékek:

• szelet- és táblacsokoládék, nugátok,• keménycukorkák,• puhacukorkák, drazsék, fondantok,• bonbonok, desszertek, lisztes termékek (kekszek, ostyák),• rágógumi,• csokoládéfigurák.

Az egyik változat szerint natúr alumíniumfóliával körbebur-kolják a szeletet, és a fóliát csak hajtogatással rögzítik, majdelôre kivágott burkolópapírral veszik körül, és ragasztással hü-velyt alakítanak ki a szelet körül.

A második elterjedt megoldás szerint belül lakkozott, kívültöbbszínû BOPP-fóliával végzik a burkolást. A fólia lehetfémgôzölt is.

A félkemény és puha cukorkákat kettôs papírburkolatba he-lyezik. (Az elsô paraffinnal vagy hot-melttel bevont papír,

10



mely a ragadás-tapadást gátolja meg, majd a külsô burkolatteljes védelmet biztosít a külsô szennyezôdések ellen).

A fondant cukorkák, puha cukorszemek (szaloncukor), me-lyeket papír burkolattal vesznek körül. A papírburkolatot kö-zépen még színes alumíniumfóliával körbeburkolják.

A bonbonok, desszertek egy részét színes alumíniumfóliávalvonják be, és darabonként vagy papírzacskóban kimérve érté-kesítik. Nagy részüket díszes, nyomtatott vagy borított karton-dobozokba csomagolják. A dobozba belülrôl a desszertekalakjához illeszkedô mûanyag fóliából (PVC) vákuumformá-zással kialakított fészkes betétet helyeznek.

Zöldség- és gyümölcsfélék csomagolása

A hazai termesztésû gyümölcsöket lehetôleg 0 + 4 °C közöttkell tárolni, a déligyümölcsök 10°C-on már károsodhatnak.

A nagy levelû zöldségeknek 90-95%-os relatív nedvességtar-talomra van szükségük, míg a gyökértermésû, gumós F hagy-más zöldségek a viszonylag száraz környezetet igénylik.

A gyümölcsök alacsony relatív nedvességtartalom (50-60%)esetén gyorsabban veszítenek nedvességtartalmukból, míg ma-gas (90-95%) páratartalomnál a biológiai kártevôk (penészek,baktériumok szaporodnak el.

A zöldségek-gyümölcsök kereskedelmi forgalomba hozataláigaz elosztási lánc különbözô elemei:

• összegyûjtés, szállítás, tárolás, kezelés stb.

során a mechanikai igénybevételekkel mindig számolni kell.

Zöldségek és gyümölcsök szállítása

Jellemzô tulajdonságuk, hogy:

• rendkívül érzékenyek minden mechanikai behatásra;• a szállítási költségek aránya a gyümölcs-zöldségfélék árá-

ban viszonylag magas;




(a csomagolást úgy kell megválasztani, hogy az a tömeg éstérfogat-kihasználást kedvezôen befolyásolja).

• A tapasztalatok szerint a közúti szállítás okozza a legna-gyobb károkat. A függôleges rázás nagyobb károkat okoz,mint a vízszintes rezgés. A védelmet ennek megfelelôenkell megtervezni, vagyis a függôleges irányú mozgáscsil-lapítást kell megoldani, és a csomagokban a felsô üres teretkell csökkenteni. Ezt háló, perforált fólia vagy lyukasztottpapír és hullámpapír fedôlap segítségével lehet megoldani.A dörzsölésre fokozottan érzékeny gyümölcsöket célszerûrekesztékek és fészkes betétek alkalmazásával védeni.

• Közúton vagy vasúton szállított termékeknél sokszor nemelegendô a szigetelt (termosz) szállító jármûvet használni,célszerûbb a szabályozható hômérsékletû jármû használata.Hosszabb utaknál célszerû a relatív nedvességtartalmat 85-90%-on tartani a fonnyadás, kiszáradás megakadályozásavégett.

• A légi szállítás más fuvarozási módokkal összehasonlítva alegkisebb kockázatot jelenti. A szállítás költségei miattazonban csak a különleges bánásmódot igénylô nagy érté-kû, nagymértékben párolgó, illetve lélegzô kertészeti ter-mékekhez, gyorsan romló árukhoz gazdaságos.

• Tengeri szállításoknál 6-10 m magasan halmazolják a ter-mékeket. A tenger hullámzásából eredô mozgások jelentô-sen igénybe veszik a terméket. Nagyon sok függ az áru ha-jón való elhelyezésétôl. Hosszú hajóutaknál fokozottanügyelni kell a hômérsékletre.

Tárolási szempontok

A zöldségek-gyümölcsök tárolására általában hosszabb ideigvan szükség, mert a szüretelés, betakarítás, valamint az értéke-sítés idôben elhúzódik. A tárolási veszteségek csökkentése ér-dekében néhány szempontot szem elôtt kell tartani:

• a tárolásra kerülô termék legyen jó minôségû, hibátlan, ala-csony hômérsékletet kell biztosítani, és a vízveszteségtôlmeg kell óvni a terméket.

• a tárolótér és a csomagolóeszköz mindig tiszta legyen,• a tárolótérben a szellôztetésrôl gondoskodni kell,• csak egymással összeférô és egyforma érettségû terméke-

ket lehet együtt tárolni,• a tárolás idôtartamát a gazdaságosság szabja meg.

12

Tudáspróba 4/4

4/4 Tudáspróba


Igaz Hamis

Az árut érô dinamikus igénybevételek állandó terhelést jelentenek, x ezért törekedni kell azok kiküszöbölésére.

Az anyagáram erôssége és a rakomány-gyakoriság a pillanatnyi x mennyiségi változásokat tükrözik vissza az idô függvényében.

Az anyagmozgató rendszerek az anyagtovábbítás módja szerint x szakaszos és folyamatos mûködésûek is lehetnek.

Az értékesítési szempontok nem befolyásolják a csomagolóeszközök xmegválasztását.

A gyûjtôszalag típusú rendszerek esetében több szállítógépre több, x egymással párhuzamosan mûködô feladóelem ad fel anyagot.

A bliszter csomagolásokat csak megfelelô darabszám esetén lehet x gazdaságosan alkalmazni.

A sorba kapcsolt rendszerelemekbôl álló anyagmozgató rendszerek QR x teljesítôképességét a mértékadó (szûk) keresztmetszetet jelentô, legkisebbteljesítôképességû elem teljesítôképessége szabja meg.

A gyûjtôcsomagolás a szállítást könnyíti meg, lehetôvé téve a gépesített x mozgatást.

Egy anyagmozgató rendszer valamely eleme akkor tekinthetô x feladóelemnek, ha van a rendszerben egy további olyan elem, amely az adott elemnek anyagot ad át.

Az átrakórendszerek alapfunkciója a rakodás: jármûvek fel- és lerakása, xilletve a jármûvek közötti átrakás.

Tudáspróba4/4

2

A vállalati logisztika kapcsolódó területei 5/1

Tartalom

5 A vállalati logisztikakapcsolódó területei

5/1 Tartalom

5/2 Logisztikai szolgáltatások 5/2.1 Bevezetés5/2.2 A logisztikai szolgáltatások sajátosságai 5/2.3 A logisztikai szolgáltatások fajtái és területei 5/2.4 Ipari parkok vagy logisztikai központok? 5/2.5 Hulladékgazdálkodási logisztika5/2.5.1 Tudáspróba

5/3 Logisztikai informatika 5/3.1 Az integrált informatikai rendszerek általános

jellemzôi 5/3.2 Az informatikai rendszer fogalma és helye

az üzleti folyamatokban 5/3.2.1 Az informatikai rendszer fogalma5/3.3 A Logisztikai Információs Rendszer (LIR)

szintjei és mûködése 5/3.3.1 A Logisztikai Információs Rendszer (LIR)

alkalmazási területei5/3.4 Az Elektronikus Adatcsere Rendszer (EDI)

5/4 A logisztika és a minôségügy kapcsolata

5/5 Példa: Minôségellenôrzési adatgyûjtô lapgyártó cég esetén


A vállalati logisztika kapcsolódó területei5/1

Tartalom

2

Logisztikai szolgáltatások 5/2.1

Bevezetés

5/2 Logisztikai szolgáltatások

5/2.1 Bevezetés

Elsôdlegesen azokat a mûveleteket nevezzük logisztikai szol-gáltatásnak, amikor egy termelési folyamatban az elsôdleges-nek tekintett „termék-elôállítást” kiszolgáló funkciókat szerve-zésileg, irányításilag, sôt pénzügyileg is különválasztva, lo-gisztikai szemlélettel kezeljük.

Mindez történhet a szóban forgó üzemen belül, vagy karcsúsí-tási, ill. kihelyezési lépések következtében, végezheti a válla-laton kívüli, vagy belüli független cég.

A szolgáltatások többsége anyagi folyamatokat ölel fel, me-lyek közé soroljuk a különféle be-és kiszállítói, illetve áruel-osztási tevékenységet, akár egy önálló cégben „kezelt” tárolásimûveleteket. De logisztikai szolgáltatásként jelenhet meg acsomagolás, készletezés, a csomagküldô szolgálat és a vám-ügyek, sôt a franchise rendszerek is.

Ma már egy fejlett európai cégnél e feladatok ily módon valókezelésének aránya elérheti a 60-80%-ot is.

Meghatározás


Logisztikai szolgáltatások5/2.1

Bevezetés

A logisztikai igények várhatóan egyrészt a speciális fuvaresz-közök, a speciális árukezelés irányába mutatnak erôteljes elto-lódást, másrészt hangsúlyt kap a standardizált szállító-és rako-dóeszközök, valamint az egységrakomány-képzô eszközökalkalmazása.

Ez utóbbiak szerepe rendkívül fontos a logisztikai folyamatzökkenômentességének a biztosítása szempontjából.

Az integrált lebonyolítás igénye újszerû kooperációt kíván mega szolgáltatók között is, és az egyes szolgáltatók funkcióinaktartalomváltozását és kibôvülését eredményezi. A szolgáltatók-kal szemben természetes elvárás, hogy képesek legyenek meg-bízóik marketinglogisztikai igényeinek megfelelô szolgáltatá-sokra, segítsék a termékrealizálást.

2

Logisztikai tevékenység Európa Egyesült Államok (%)* (%)*

Raktárgazdálkodás 74 54

Rakományszervezés 56 49

Gépkocsipark-menedzsment 51 30

Rendelésteljesítés 51 24

Visszáruzás 39 3

Fuvarozók kiválasztása 26 19

Logisztikai Információs Rendszer 26 30

Fuvardíj-tárgyalások 13 16

Termék-összeszerelés 10 8

Rendelési folyamat 10 3

Utánrendelés 8 5

Alkatrészellátás 3 3

1. táblázat: A leggyakrabban kihelyezett logisztikai tevékenységek (2004)

* A válaszadók százalékos aránya.


A logisztikai szolgáltatások sajátosságai

5/2.2 A logisztikai szolgáltatásoksajátosságai

A logisztikai folyamatban megjelenô szolgáltatások a termék-kel együtt értékesülnek a piacon.

Manapság pedig az is elmondható, hogy nem pusztán egy ter-méket adnak el a cégek, hanem a termék köré kiépített szolgál-tatások adják el magát a terméket. E szolgáltatásoknál a „ter-melés” és a fogyasztás egybeesik. A termékek idô- és hely-hasznosságának megvalósítását szolgálva magukba foglaljákaz árueljuttatási folyamat végrehajtásához kapcsolódó összestevékenységet.

A logisztikai szolgáltatásokra irányuló kereslet mindig egy el-várt, vagy már megszokott minôségre vonatkozik. Kevésazonban az olyan szolgáltatási terület, ahol ez elôre pontosanbehatárolható lenne. Egy adott szolgáltatás általában egyedimegvalósítást jelent, amelynek során a mindenkori szolgálta-tásvégzés erôsen függ a környezettôl és annak változásaitól.Éppen ezért a logisztikai szolgáltatás végleges teljesítménye


Termékek Logisztikai igények Várható tendenciák

Nyersanyagok, alacsony értékû Alacsony disztribúciós költségek, Növekvô specializálódás, direkttömegáruk fuvarköltségek, speciális fuvar- kapcsolat az ellátó szervezet

és rakodóeszközök, minimális és a vevô között kezelési költségek

Félkész-és késztermékek végsô A teljes megbízhatóság, kiemelt Mennyiségi és minôségi fogyasztási termékek szerepet kap a gyorsaság, növekedés, a gyártásmélység

integrált lebonyolítások, csökkentése, a térbeli munka- standardizált szállító- és megosztás növelése, a speciális rakodóeszközök, egység- fuvareszközök iránti igényrakomány-képzés. fokozódása

Kereskedelmi forgalom a kész- A vevôkiszolgálás minôségének Nagy mértékû mennyiségi éstermékek minden fajtájára nézve fokozása, integrált teljesítés, minôségi igénynövekedés az

szoros marketing-kapcsolat integrált logisztikai lebonyolításirányába

2. táblázat: Logisztikai igények és fejlôdési tendenciák az egyes termékcsoportokban


A logisztikai szolgáltatások sajátosságai

és minôsége mindig csak a feladatvégzés befejezése után álla-pítható meg. A logisztikai szolgáltatás minôsége felbontható ateljesítményi kínálat minôségére és a lebonyolítás minôségére.A teljesítményi kínálat minôségét jobban lehet közelíteni, hi-szen azt meghatározza a kapacitások megléte, összetétele ésminôsége, emellett felmérhetô a személyi állomány összetéte-le és minôsége, valamint a megfelelô információs rendszerek-hez való viszony. A lebonyolítás minôségére vonatkozóan elô-re csak tapasztalati tények alapján lehet következtetni. A lo-gisztikai szolgáltatók kínálatát a meglévô kapacitásuk és aknow-how-juk jelenti. Ezért is érdemes egy kicsit bôvebbenfoglalkozni a szolgáltatások fajtáival és területeivel.

2


A logisztikai szolgáltatások fajtái és területei

5/2.3 A logisztikai szolgáltatásokfajtái és területei

A logisztikai szolgáltatási ágazat megvalósulási formáit érzék-letesen szemlélteti az 1. ábra, amelyek fôként a közeli jövô-ben, egy ország gazdasági életében komoly potenciált jelente-nek. Hazánkban is a kormány által kiemelt és prioritást élvezôterület a logisztika és nem titkolt célunk, hogy vezetô szerepetjátsszunk a közép- és kelet európai logisztikai szolgáltatásokterén.

Ezen szolgáltatások – mint azt az ábra is mutatja – irányulhat-nak a beszerzés felé, lehetnek szellemi jellegûek, kapcsolód-hatnak a raktározáshoz, az áruelosztási tevékenységekhez, éskülönleges (ám mára már egyre inkább elfogadott) szolgáltatá-si fajták is lehetnek (pl. e-business, pizzafutár, csomagküldés,internetes áruház stb.).

5 terület


Beszerzési logisztika– Rendelt mennyiség

optimalizálása– Beszállítás szervezés– Minôség-ellenôrzés

Szellemi szolgáltatások– Tanácsadás– Információk– Minôségirányítási elvek– Döntés-elôkészítés

Raktározási szolgáltatások– Raktártechnológia– Azonosítási rendszerek– Csomagolás, címkézés– Komissiózás

Különleges szolgáltatások– Csomagküldô szolgálat– Pizza-futár– E-business– Hulladékok elszállítása

Áruelosztási szolgáltatások– Útvonalszervezés– Logisztikai Szolgáltató Központ– Ipari park

1. ábra: Logisztikai szolgáltatások


A logisztikai szolgáltatások fajtái és területei

2


Ipari parkok vagy logisztikai központok?

5/2.4 Ipari parkok vagy logisztikai központok?

Az ipari parkokat sokan teljes mértékben azonosítják a logiszti-kai központokkal. Kétségbevonhatatlan, hogy sok hasonlóságadódik közöttük, mégis meg kell valamilyen módon különböz-tetnünk ôket egymástól. Elmondható, hogy az ipari parkok va-lójában ingatlanüzletek. Ha az ingatlanüzletre vállalkozó az in-gatlanjait ipari termelôknek kívánja értékesíteni, akkor iparipark beruházásról beszélünk. Abban az esetben viszont, havalaki a logisztikai szolgáltatókat szeretné az ingatlanjára csá-bítani, logisztikai szolgáltató központ létrehozásáról beszé-lünk. Az ipari parkok és a logisztikai központok kapcsolatánaklehetôségeit vizsgálva megállapítható, hogy az ipari park egy-részt maga is logisztikai központ, másrészt egy-egy ingatlanfej-lesztô-üzemeltetô területén egymás mellett mûködhetnek ipariés logisztikai szolgáltató alközpontok.

A logisztikai szolgáltató központ tehát olyan áruforgalmiközpont, amely különbözô közlekedési, logisztikai és másszolgáltató vállalatokat fog össze egy közlekedési szempont-ból kedvezô telephelyen. Akadnak olyan logisztikai közpon-tok is, amelyek termelô centrumra, alapvetôen a tranzitforga-lomra, város vagy régió kiszolgálására jönnek létre.

A logisztikai szolgáltató központok létesítése csak fejlett gaz-dasági környezetben indokolt, ugyanis csak itt biztosítható ahatékony mûködésükhöz szükséges áruforgalom és a központkülönbözô szolgáltatási kapacitásának megfelelô szintû kihasz-nálhatósága. Több és (elsôsorban nemzetközi) áruszállítási ada-taira támaszkodó gazdasági vizsgálat Sopron, Gyôr-Gönyü (ki-kötô), Székesfehérvár, Baja (kikötô), Budapest, Szeged, Szol-nok, Miskolc, Debrecen térségében javasolja és tervezi akomplex logisztikai szolgáltató központok létrejöttét.

Az ipari parkok és a logisztikai központok területfejlesztô ha-tásai között jelentôs kölcsönhatások alakultak ki.

Meghatározás




Az alábbiakban a logisztikai központok településre és a térség-re gyakorolt pozitív hatásait mutatjuk be. Ezek a következôk:

1. Tôkevonzás: a fogyasztói piac ellátásának javítása.2. Foglalkoztatáspolitika: munkahely teremtése, a munkanél-

küliség mérséklése, optimális munkamegosztás szervezése.3. Regionális politika: helyi erôforrások mozgósítása, elma-

radt térségek és régiók felzárkózásának elôsegítése.4. Belföldi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése.5. Az önkormányzatok és az állam adóbevételeinek növelése.6. Szociális feltételek javítása: lakáskörülmények teremtése,

szakmai át- és továbbképzések elôsegítése és támogatása.7. Környezetvédelem: elôtérbe helyezi a környezetbarát tech-

nológiákat és közlekedési ágazatokat. 8. A city logisztika által csökkenthetô a belvárosok áruszállí-

tási forgalma.

A logisztikai szolgáltató központok (LSZK) olyan zárt telepsze-rûen elhelyezkedô, a szolgáltató vállalkozások, illetve szerveze-tek összessége, amelyek közös infrastruktúrára és információshálózatra épülnek, ahol az áruforgalmi szolgáltatásokon túlme-nôen a beszerzés és értékesítés, valamint értéknövelô tevékeny-ségeket is végeznek.

A tervezett Logisztikai Szolgáltató Központok szolgáltatásikapacitásukkal jelentôsen elôsegítik a gazdaság fejlôdését.

Logisztikai Szolgáltató Központok Magyarországon

BILK Budapest LOGISZTÁR Székesfehérvár Gyôr GySEV Rt. Sopron Nagykanizsa BajaPRAELOG, Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ Logiszol Szolnok Delog Debrecen Záhony MiskolcNagytétény LSZK (Harbor Park) Csepeli LSZK

2




Beszállítás

Kiszállítás

Logisztikai Szolgáltató Központ

Informatika

Központiügyintézés,

irányítás

Minôségiellenôrzés

RaktározásSzállítás

Egyéb szolgáltatásokJavító mûhelyiszolgáltatások

Vámügyek Fuvar-diszpozíció

Szállítmányozás

2. ábra: A Logisztikai Szolgáltató Központ fôbb feladatai:

Szlovákia

Ausztria

Szlovénia

Horvátország Jugoszlávia

Románia

Ukrajna

NagytéténySoroksár

Csepel

Baja Szeged

Miskolc



• a közlekedési ágazatok összekapcsolása, az ágazatok közötti„fordítókorong“ jellegû kapcsolat megteremtése, a termelôtôla fogyasztóig terjedô szállítás, ellátó és elosztó rendszerekszervezése megvalósítása, kapcsolódó logisztikai felada-tok(üzemen belüli szállítás, raktározás), az ügyfél kívánságaszerinti végkiszerelés, csomagolás, diszponálás,

• az együttmûködô partnerek számára az üzemi követelmé-nyekhez szükséges infrastruktúra készenlétben tartása.

Nagyon jó döntés volt, amikor 1994-ben kitalálták azt a kon-cepciót, hogy legyen valahol Budapest környezetében egynagy áruelosztó raktárbázis. Ezt Dél-Pesten, az M 0-ás autóútés a Budapest-Kelebia vasúti fôvonal által határolt mintegyszázhektáros területen létre is hozták. A holtpontról azonbancsak két és fél évvel ezelôtt mozdult ki a vállalkozás, amikortulajdonosváltást követôen látványos fejlesztéseket hajtottakvégre. Ekkor lépett be a Volán Tefu Rt. (jelenleg Waberer’sHolding Logisztikai Rt.), Magyarország legnagyobb központifuvarozó vállalata, és több, mint 20 milliárd forint fejlesztésiforrást invesztált a beruházásba. Állami oldalról a vasútfej-lesztésbe és a külsô infrastruktúra kialakításába körülbelül 11milliárd forintot építettek be, ehhez a magántôke hozzátettmég 27–28 milliárd forintot, hogy korszerû, európai színvona-lú logisztikai központot hozzanak létre.

4

Alap-szolgáltatás

Kiegészítôszolgáltatás

Egyébszolgáltatás

Feltétlenül szükséges Esetenként szükséges Nem feltétlenül szükséges

SzállításRakodásTárolás

ElôkészítésInformatika

Finishing szolgáltatás– szerelés– csomagolás– árazás– címkézés stb.

Anyagmozgató gépek és eszköz– bérbeadása– javítása– karbantartása– tisztítása

Vámkezelés

Biztonsági,vagyonvédelmi szolgálat

TanácsadásKözúti jármûvek szervizeÜzemanyagtöltô állomás

BiztosításOktatás

SzállodaÉtterem

Bank

PostaPiackutatás

Piacszervezés

Nyomda, reklámKonferencia- és kiállítás-szervezésRaktáráruházMinta utáni értékesítésCsomagküldô szolgálat

3. ábra: A Logisztikai Szolgáltató Központ szolgáltatásai



A BILK, vagyis a Budapesti Intermodális Logisztikai Központterületén mûködik a Bilk Kombiterminál Rt. is, ahová naponta20-30 vonat érkezhet. Így a konténeres árufuvarozás meghatá-rozó része itt bonyolódik le, és az áruk nagy részét itt rakjuk átvasútról közútra, vagy fordítva. A BILK tehát a hazai kombi-nált fuvarozás kiemelt fontosságú részévé vált. Ez azért is fon-tos, mert egy helyre, az autópálya mellett, a lakott területektôltávol összpontosul a nagy teherforgalom, a boltokat pedig ki-sebb jármûvekkel töltik fel.

Korábban szinte teljesen spontán módon létesültek a különbö-zô logisztikai központok, raktárbázisok, amelyek elsôsorban akamionnal történô áruszállításra alapoztak. Ez hibás fejlôdésteredményezett, hiszen ezáltál sok helyütt ésszerûtlenül terhe-lik ezek a jármûvek az utakat, károsítják a környezetet és a la-kosság egészségét. Elôbb-utóbb ezen változtatni kell, és ki kellszorítani a nehéz tehergépkocsi-forgalom nagy részét a váro-sokból és a kisebb utakról. A szükséges feltételek biztosításá-val ehhez járulhat hozzá a BILK is.




6


Hulladékgazdálkodási logisztika

5/2.5 Hulladékgazdálkodási logisztika

Az ipari parkok és a logisztikai szolgáltató központok területénkülönbözô mennyiségû káros és veszélyes hulladék képzôdik.Az anyag- és energiatakarékosság, illetve a környezetvédelmiszempontok szükségessé teszik a célszerû és nagy hatékonysá-gú hulladékgazdálkodást.

Kiemelt szerepet kap a hulladékhasznosítás- és újrafelhaszná-lás (az úgynevezett „recycling” technológiák), amely során ahulladék minimális anyagveszteséggel visszavezethetô a tech-nológiai folyamatba. Ezzel a területtel részletesebben a reverz(visszutas) logisztika foglalkozik.

Hulladékgazdálkodási (vagy reverz) logisztika alatt azt a tu-datos emberi és technológiai-mûszaki tevékenységet értjük,melynek során mindenekelôtt a hulladék keletkezésének meg-elôzését, kiküszöbölését, a hulladék mennyiségének csökken-tését igyekszünk elérni, majd mindent elkövetünk a kiküszö-bölhetetlenül keletkezô hulladék minél nagyobb hasznosításaérdekében, és csak az ezután fennmaradó hulladékmennyiségmegfelelô kezelésérôl és ártalommentes elhelyezésérôl gon-doskodunk.

A fô cél tehát a felhasznált nyersanyagok és a hulladék mennyi-ségének csökkentése, a mindenképpen keletkezô felesleg újra-hasznosítása, s utoljára a fennmaradó rész kielégítô kezelése ésvégsô elhelyezése.

A hulladékgazdálkodásra, s ennek során a hulladékok kezelé-sére a gyakorlatban többféle megoldás kínálkozik prioritásisorrendben:

1. Hulladékképzôdés megelôzése, illetve elkerülése;2. Hulladékképzôdés mennyiségének csökkentése (Reduce);3. Hulladékhasznosítás, illetve feldolgozás (Reuse – Recycle); 4. Hulladék eltávolítása (ha lehet, megsemmisítése, ha nem,

elhelyezése).

Meghatározás

Prioritások




Fenti folyamatokat minden esetben környezetünk állagánakmegóvása érdekében fokozott figyelemmel kell elvégezni akövetkezô elvek figyelembevételével.

A) Megelôzés

A hulladékképzôdés megelôzése, valamint a keletkezô hulla-dék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdeké-ben elônyben kell részesíteni:

• a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény techno-lógiák alkalmazását;

• b) az anyagnak, illetôleg a hulladéknak a termelési-fo-gyasztási körfolyamatban tartását;

• c) a legkisebb tömegû és térfogatú hulladékot és szennyezôanyagot eredményezô termékek elôállítását;

• d) a hulladékként kockázatot jelentô anyagok kiváltását.

Hulladékszegény technológiák alkalmazása

• környezetközpontú vállalatirányítási rendszer bevezetése(KIR vagy EMAS)

• az integrált szennyezés-megelôzési és ellenôrzési rendszer(IPPC szabályozás) követelményeinek betartása.

A zártláncú gazdaság eszméje (closed-cycle economy)

1994 jelent meg a német szabályozásban, alkalmazta a csoma-golási hulladékok begyûjtéséért és hasznosításáért felelôsDSD rendszer is.

A jelenleg uralkodó gazdálkodást, amelynek alapja az elsôdle-ges nyersanyagok felhasználása, és következménye a hulladé-kok lerakása, fokozatosan át kell alakítani olyan szerkezetûvé,amely megvalósítja az anyagok körforgását.

A termelés-felhasználás-hulladéklerakás lineáris folyamat he-lyett három egymástól eltérô körfolyamat helyettesíti.

2



Gazdálkodás a hasznos anyagok zárt körforgalmával

Az IPPC szabályozás

Az integrált szennyezés-megelôzési és ellenôrzési rendszer

(Integrated Pollution Prevention and Controll, 96/61/EK-direktíva) szabályozási keretet ad a vállalatok számára az ala-csonyabb hulladék keletkezésével járó termelés megvalósítá-sához. (Magyarországon beépült a 2001. évi LV. törvénybe)

Az irányelv csak a jelentôs környezeti hatással bíró létesítmé-nyekre vonatkozik, a következô iparágakra hatályos:• fémek termelése és feldolgozása• vegyipar• papíripar• üvegipar.

Az irányelv önálló engedélyezési eljárást fogalmaz meg,amely más engedélyezési eljárással nem helyettesíthetô (meg-lévô létesítmények esetében 2007. november)

A „legjobb elérhetô technika” – (BAT– Best Available Technic)– azoknak a hatékony és fejlett eljárásoknak és módszereknekösszessége, melyek lehetôvé teszik a szennyezés kibocsátás el-kerülését, ill. csökkentését, a környezetet érô káros hatásokmérséklését.

Az IPPC-szabályozás a hazai ipar 69%-át érinti, 1300-4500vállalatnak van szüksége technológiaváltásra. A beruházásokelérhetik az 1700 milliárd forintot.

B) 1. Gyûjtés, begyûjtés

Gyûjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása és át-meneti, a további kezelésre történô elszállításig tartó tárolása.Begyûjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történô át-vétele a további kezelés érdekében; az átvétel a hulladék birto-kosának telephelyén vagy a begyûjtôhelyen (gyûjtôpontokon,hulladékgyûjtô udvaron, tároló-, kezelôtelepen), míg az össze-gyûjtés és válogatás minden esetben a begyûjtô telephelyéntörténik;




• A gyûjtés a hulladék birtokosának kötelessége, olyan gyûj-tôeszközt alkalmazva, amely kizárja a környezetszennyezésveszélyét.

• A lakossági hulladékgyûjtés legelterjedtebb változata azelhordásos rendszer (gyûjtôedény vagy konténer).

• Szelektív hulladékgyûjtés

Célja: a hasznosítható anyagok visszanyerése a települési szilárdhulladékból.

Változatai:

• A háztartásokban a hulladék elkülönített gyûjtése, több tá-rolóeszközben (a lakosság részére a legkényelmesebb);

• A gyûjtôszigetes megoldás- a lakosság a szelektíven gyûj-tött hulladék-komponenseket az arra kijelölt konténerekbehordja (jól megközelíthetô helyeken, pl. üzletek mellett);

• Hulladékudvar, ami nagyobb terület szelektív begyûjtésétellátó, esetenként a hulladék elôkészítését is végzô létesít-mény (pl. veszélyes hulladékok).

Duális és integrált rendszerek

A hagyományos települési hulladékgyûjtés mellett mûködikaz integrált hulladékbegyûjtés is.

Jellegzetes példa a német DSD (Duales System DeutschlandAG (DSD AG):

• Létesítettek félautomata osztályozó üzemeket• A németországi csomagolási hulladék megoszlása:

4

Csomagolási hulladék csoport 1 fôre esô mennyiség (kg/év)

Könnyû csomagolások (LWP) 26,9

Üveg 32,5

Papír/karton 18,9

Összesen: 78,3



A szelektív hulladékgyûjtés jellemzôi Németországban

A DSD visszaforgatási hatékonysága


Gyûjtôeszköz A begyûjtésért A gyûjtôeszköz Megengedett tartalma (konténer és kezelésért megnevezése vagy zsák) felelôs

Sárga DSD Csomagolás Mûanyag, alumínium, fehérlemez, kombinált csomagolószerek (mûanyag + karton és/vagy alumínium)

Kék DSD Papír Karton és bevonat nélküli papír csomagolószerek, újságok, irodai és iskolai papíráruk)

Zöld DSD Zöld üveg Kék üveg is elhelyezhetô

Barna DSD Barna üveg Barna üveg

Fekete DSD Fehér üveg Fehér üveg

Szürke Önkormányzat Maradék hulladék Vegyes háztartási hulladék

Okkersárga Biotonne Biohulladék Komposztálható szerves konyhai és kerti hulladékÖnkormányzat

Piros Önkormányzat Veszélyes A háztartásokban keletkezô veszélyes hulladékok hulladék (szárazelem, lakk, festék stb.)

Csomagolási A német Anyagában Licencdíjas Anyagában hulladék fajtája rendeletben elôírt történô mennyiség hasznosított

kvóta (%) hasznosítás (ezer tonna) mennyiség aránya (%) (ezer tonna)

Papír/karton 70 167 903 1506

Alumínium 60 95 43 41

Fehérlemez 70 112 284 318

Mûanyagok 60 93 612 570

Üveg 75 91 2934 2664

Kombinált csomagolószerek 60 67 564 376



B) 2. A hulladék elôkezelése

A hulladék begyûjtését, tárolását, hasznosítását, illetôleg ártal-matlanítását elôsegítô, azok biztonságát növelô, a környezet-terhelést csökkentô tevékenység, amely a hulladék fizikai, ké-miai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár.

A szilárd kommunális és ipari hulladékok elôkezelésének leg-gyakrabban alkalmazott mûveletei:

• Tömörítés – a hulladék térfogatának és ezáltal a szállításés tárolás költségeinek csökkentése. Történhet a szállításieszközön, vagy az ipari hulladékok esetén az üzem terüle-tén. Eszközök: préskonténer, hidraulikus tömörítô gép.

• Aprítás – fa, autógumi, lomtalanításból származó terjedel-mes hulladékok elôkezelési módja.

• Válogatás és osztályozás

B) 3. A hulladék hasznosítása

A hulladéknak vagy valamely összetevôjének a termelésbenvagy a szolgáltatásban – a Hgt. 4. számú mellékletében felso-rolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történô fel-használása.

A hulladék hasznosítása történhet:

a) a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történôismételt felhasználásával (újrafeldolgozás);

b) a hulladék valamely újra feldolgozható összetevôjének le-választásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés);

c) a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikaihasznosítás).

d) A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaeroblebontásával és keletkezô termékek felhasználásával.

A hulladék hasznosítójának biztosítania kell, hogy a hasznosí-tással elôállított termék az elsôdleges alapanyagból elôállítottterméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést.

6



A hulladékok biológiai lebontása

Azok az eljárások, amelyek során a hulladékok szerves ésszervezetlen anyagait mikroorganizmusok segítségével vagyazok enzimjeivel alakítják át.

A Hgt. Törvény értelmében a helyi hulladékgazdálkodási ter-vek elkészítésekor szabványos vizsgálattal kell meghatároznia településen lerakott hulladék összetételét és ezen belül abiológialag lebomló szervesanyag-tartalmát. A mért értékhezviszonyítva a lerakással ártalmatlanított, biológiailag lebomlószervesanyag-tartalmat:

2004. július 1. napjáig 75%-ra2007. július 1. napjáig 50%-ra2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

Ezt a célt szelektív hulladék begyûjtéssel és komposztáló üze-mek létesítésével érhetô el.

A kommunális hulladékokra vonatkozó EU-elôírások átvételérebecslések szerint 135 milliárd Ft szükséges.

Termikus hulladékkezelés

Elônyei:

• a termikus kezelés következtében a hulladék térfogata tize-dére csökkenthetô,

• az elôállított energia kíméli a fosszilis tüzelôanyagokat,• a kiégett salak építôipari felhasználásra, feltöltésre alkal-

massá tehetô.

Hátrányai:

• a távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert,• a keletkezô kéndioxid, nitrogén-oxid és -dioxid a savas esô

képzôdésében, míg a széndioxid globális felmelegedéstokoz,

• a levegôbe kerülhetnek karcinogén anyagok,• a keletkezô salak (nehézfém tartalma miatt) veszélyes hul-

ladéknak minôsül.




A hulladékégetés technológiai folyamatának mûveletei:

• a hulladék átvétele és tárolása,• anyag-elôkészítés és adagolás,• égetés és hôhasznosítás,• füstgázhûtés és -tisztítás,• salak- és pernyekezelés.

B) 4. A hulladékok kezelése és ártalmatlanítása

Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csök-kentése, környezetet veszélyeztetô, szennyezô, károsító hatásá-nak megszüntetése, kizárása – a környezet elemeitôl történô el-szigeteléssel vagy anyagi minôségének megváltoztatásával – aHgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikénekalkalmazásával;

Kezelés: a hulladék veszélyeztetô hatásainak csökkentésére, akörnyezetszennyezés megelôzésére és kizárására, a termelésbevagy a fogyasztásba történô visszavezetésére irányuló tevé-kenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása,beleértve a kezelôlétesítmények utógondozását is

A hulladékok ártalmatlanítása a talaj öntisztulásával: a ta-lajban meghatározott talajréteg esetében a bejuttatott hulladékés szennyezô anyagok hosszabb idô alatt többnyire lebomlanak.

Ahhoz, hogy ez a folyamat az emberi szervezet számára ne le-gyen káros, legalább 1,5 m vastag talajszûrô rétegre van szük-ség, az ivóvíztôl való védô-távolságnak pedig legalább 20-50m-nek kell lennie.

A hulladéklerakó-helyet ott kell kialakítani, ahol a természetesvízzáró rétegek megakadályozzák a talajvíz elszennyezôdését.Ha nincs ilyen adottságú hely, akkor a hulladéklerakó-helyetszigetelni kell, hogy ne szivároghasson el belôle a környezetreártalmas szennyezôdés. A lerakott hulladékot az újratöltést kö-vetôen folyamatosan felülrôl is mindig szigetelni kell.

8



A városi szemét kezelésének lépései

• a szemét gyûjtése, tárolása (zárt edényekben és tartályok-ban), amelynél a korszerûbb módszerek elterjedése tapasz-talható (szemétgyûjtô tartályok, mûanyag zacskók és zsá-kok, konténerek, lakóházi ôrlôberendezések és a szemétvízöblítéses csatornarendszerekben való eltávolítása). Mamég megoldatlan a tartályok tisztítása, fertôtlenítése, kar-bantartása.

• szállítása (gépkocsikkal pormentes, vagy félpormentesmódszerekkel [pl. „kuka”]). A szállítás nagy kapacitásúeszközökben volna kívánatos, amelyek azonban a városok-ban nem mozgásképesek. Emiatt gyakran áttérnek a két-ütemû szállításra, amelynél a gyûjtô szállítógépek tartal-mát a városon kívül nagykapacitású tartálykocsikba ürítik,amelyek azt 10-100 km távolságra szállítják, ami azonbannagyon költséges. Terjednek a hidraulikus berendezésekkeltörténô tömörítési módszerek is, amelyek a szállítóberen-dezések kihasználását javítják.

• a szemét elhelyezése és megsemmisítése a hulladék igennagy mennyisége miatt nagy gondot jelent. Megelôzôenkívánatos a hulladékok - lehetôleg gépi módszerekkel való- kiválogatása (fém, üveg, papír, rongy stb.).

A hulladék megsemmisítésének módozatai

Területfeltöltés, lerakóhelyen (depóniák) történô elhelyezése(téglagyári agyag-, kavicsgödrök, elhagyott homokbányák, víz-folyás nélküli völgyek, esetleg dombok képzése stb.). A feltöltésta tároló hely gondos geológiai, hidrológiai és éghajlati megvá-lasztása elôzi meg, amely terület a lakott helytôl min. 1 km-re he-lyezkedhet el. A lerakott szemetet földdel naponta letakarják,idônként fertôtlenítik, majd a terepet a feltöltés után füvesítik, fá-sítják, rendezik. A feltöltés alkalmazása esetén szigorú közegész-ségügyi rendszabályokat kell érvényesíteni. A levegô, a talaj és atalajvíz szennyezôdésére számítani kell. Különösen ellenôriznikell a bomlástermékeknek az ivóvízre gyakorolt hatását.

A depónia szigetelése kettôs:

• egy természetes anyagú réteg (agyag, betonittal kevert talaj),• mesterséges aljzatszigetelés




Lezáráskor a depóniát felsô szigeteléssel is el kell látni.

A hulladék komposztálása és mezôgazdasági (trágya) értéke-sítése régi eljárás, amelyet világvárosok is alkalmaznak.A komposztálásnál a mikroorganizmusok hatására viszonylagmagas, 60-65 (C hômérséklet alakul ki, amely csíraölô hatású.A komposztálás bár igen ökológus megoldás, nem fejlôdikmegfelelôen, mivel a szemét komposztálható élelmiszerhulla-dékai csökkentek.

A hulladék elégetése. Egyes országokban szokásos a hulladékhelyi elégetése a házak, háztartások körül, amelyet azonbanlégszennyezô és kellemetlen szaghatásai miatt kezdenek meg-tiltani. A hulladék helyi elégetése egyes esetekben - még gaz-daságtalan kemencékben is- indokolt (pl. kórházak). A hulla-dék elégetése legkorszerûbben a füstmentes szemétégetô erô-mûvekben oldható meg. Az égetô erômûvek 500-2000 t/napkapacitásúak, energiatermelôk (távfûtés, melegvíz, ipari gôz,villamosenergia-szolgáltatás) és a mikroorganizmusok biztospusztulását eredményezik. Budapesten egy 1200 t/nap kapaci-tású szemétégetô üzemel.

Az ipar por folyékony, iszapszerû hulladékainak megsemmisí-tése gyakran a városi hulladékhoz hasonlóan történik (pl. fel-töltések) élelmiszer üzemek esetében komposztálással, de aziparban, fôleg a vegyiparban megjelentek az égetô berendezé-sek is. Legkedvezôbb megoldás ezúttal is az ismételt regenerá-lás volna. Különösen fontos a veszélyes anyagok kezelése és aszállításokra vonatkozó rendeletek betartása.

Az atomreaktorokban, kutatóintézetekben, kórházakban sok,hosszú felezési idejû, sugárzó anyaghulladék képzôdik (pl. areaktor fûtôelemek háromévenkénti regenerálásánál), amely-nek megsemmisítése igen nagy gondot okoz. E célból a hulla-dékokat évekig „hûtik“ a könnyebben bomló részek átalakulá-sáig, majd a regenerálásnál kapott folyékony vizes hulladékotbepárolják, és ún. izotóptemetôbe helyezik el a lassú felezésiidejû sugárzó hulladékokat (sóbánya-üregekben, kútszerûmesterséges aknákban).

Lehetôség szerint a hulladékok ipari körforgására, a hulladékokhasznosítására kell törekedni. Megemlíthetô példák: a használtgépkocsik szétszerelése, bezúzása, beolvasztása, gumiabroncsai-

10



nak regenerálása. Érdemes megemlíteni, hogy számos országbanmûködnek ún. hulladékbörzék, amelyek a gazdaságosan felhasz-nálható hulladékokra hulladék-katasztereket készítenek, és azok-ról informálják a felhasználó vállalatokat.

E helyen fontos megemlíteni a logisztikai szolgáltatások kö-zött a nemzetközi-és hazai áruszállításhoz is kötôdô TEN(Transz-Európai Közlekedési Hálózat) követelményeivel kap-csolatos hazai szabályozást.

Az Európai Unió egészére kiterjedô közös közlekedési straté-gia megvalósításában kiemelt szerepet kapott a Transz-európaiKözlekedési Hálózat (TEN). Az Európai Unióhoz való csatla-kozás gazdasági-társadalmi követelményként állítja hazánkelé az egységes európai közlekedési hálózathoz való kapcsoló-dásunkat, a hazai közúthálózatnak a hazánkat érintô pán-euró-pai folyosók mentén történô fejlesztését. A hálózatok kiépíté-se, nyomvonalvezetése és mûködtetése a gazdaságpolitikai ésterületfejlesztési elképzelések megvalósításának eszköze.

Ennek érdekében alkotta meg a Magyar Országgyûlés a 2003.évi CXXVIII. törvényt a Magyar Köztársaság gyorsforgal-mi közúthálózatának közérdekûségérôl és fejlesztésérôl.

Az Európai Unió Transz-Európai Hálózatához (angol rövidítéseTEN) kapcsolódó – elsôsorban a társult államokat érintô – 10folyosóból álló összeurópai közlekedési hálózatot az országokszakminiszterei 1997-ben, Helsinkiben fogadták el.

Az európai közlekedési hálózat és a páneurópai folyosókrendszere

Az Európai Bizottság és az érintett európai országok képvise-lôi 1991-ben, Prágában az Elsô Páneurópai Közlekedési Kon-ferencián a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó egységeskoncepció kialakításáról döntöttek. A Második PáneurópaiKözlekedési Konferencián 1994. márciusában Krétán elfoga-dott határozatban rögzítették az egységes európai közlekedésirendszer kialakításának szándékát.

Az EU tagállamainak területén kijelölt Transz-Európai Közle-kedési Hálózat (TEN-T) fejlesztésére az Európai Parlament ál-tal jóváhagyott irányelvek vonatkoznak. A TEN-T hálózat




egységes rendszert alkot, amely a távolsági áruszállítás gerinchálózata ként szolgál az Európai Unió gazdaságában. A kije-lölt hálózat a tagállamok úthálózatának kb. negyedére (74 500km), a vasúti hálózat hosszának mintegy felére (78 600 km)terjed ki. Ugyancsak tartalmazza a jelentôsebb repülôtereket,valamint hajózható belvízi útvonalakat, folyami és tengeri ki-kötôket.

Az átjárható európai közlekedési hálózat megteremtésérea TEN kiterjesztéseként a csatlakozásra váró államokban és akelet-európai országok területén kilenc olyan közlekedési fo-lyosót jelöltek ki, melyekben a különbözô közlekedési módokinfrastruktúrájának fejlesztése prioritást kap. A folyosók szol-gáltatási szintjének javításához, a szûk keresztmetszetek meg-szüntetéséhez és az akadálytalan közlekedés megteremtéséhezaz EU elôcsatlakozási alapjai (Phare, majd ISPA) támogatásokformájában, az európai nemzetközi pénzügyi szervezetek(EIB, EBRD) pedig hitelezési gyakorlatukkal járulnak hozzá.

A Harmadik Páneurópai Közlekedési Konferencia 1997-ben,Helsinkiben lényegében megerôsítette az EU elkötelezettségétaz egységes európai rendszer kialakítására, az átfogó szabályo-zásra és a koordinált fejlesztésre. A Konferencia által kibocsá-tott nyilatkozat általános célként fogalmazta meg „a fenntartha-tó hatékony közlekedési rendszerek elôsegítését, melyek meg-felelnek az európai polgárok gazdasági társadalmi, környezetiés biztonsági igényeinek, segítik csökkenteni a regionálisegyenlôtlenségeket, és lehetôvé teszik az európai vállalkozá-soknak, hogy hatékonyan versenyezhessenek a világpiacokon”.

A Helsinki Nyilatkozat szerint a fejlesztés alapjául az EU-tagállamok területén a Transz-Európai Közlekedési Hálózat(TEN-T), a csatlakozó államok és a közép-kelet-európai orszá-gok területén pedig a felülvizsgált krétai folyosók szolgálnak,melyeket egy újabbal egészítettek ki. A TEN-T és a páneurópaifolyosók hálózata együtt stratégiai megközelítésében az euró-pai térség gazdaságának mûködésébôl adódó – nagy távolságú– szállítási igények ma létezô és a jövôben megerôsödô fôáramlatait fedik le.

A Helsinki Értekezlet után a továbbiakban általában „páneuró-pai folyosóknak” nevezett infrastruktúrarendszerek az európaifô közlekedési irányokat veszik figyelembe. A tíz közlekedési

12



folyosó az egyes érintett államok területén közúti, vasúti ésbelvízi hajózási szakaszokat, határ átkelôket, repülôtereket éslogisztikai csomópontokat tartalmaz.

Páneurópai folyosók Magyarországon

Magyarország az Alpok és a Kárpátok hegyeit elkerülô, fontosszállítási útvonalak metszéspontjában fekszik. Területén négypáneurópai közlekedési folyosó halad keresztül, érintve Buda-pestet. Ezek magyarországi szakaszai a következôk:

• A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten ke-resztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 kmközutat tartalmaz.

• Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keletiirányban halad. A fô ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország,míg az V/C ág Bosznia-Hercegovina felôl lépi át az ország-határt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé.A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú.

• Aosz VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedôvízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km.

• A X. folyosó X/B ága Budapestrôl indul, Szerbia és Mon-tenegró határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a köz-úti szakaszoké 171 km.

Ezek a folyosók Magyarország legfontosabb közlekedési kap-csolatait biztosítják az Európai Unió többi tagállamához.




5/2.5.1 Tudáspróba

14

Igaz Hamis

Az ipari parkok és a logisztikai szolgáltató központok tevékenysége között x tulajdonképpen csak az elnevezésben és a terület nagyságában van eltérés.

Az ipari parkok és a logisztikai központok területfejlesztô hatásai között xjelentôs kölcsönhatások alakultak ki.

A hulladékok kezelése a hulladék veszélyeztetô hatásainak csökkentésére, x a környezetszennyezés megelôzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történô visszavezetésére irányuló tevékenység.

A logisztikai szolgáltató központok létesítésének egyik pozitívuma, hogy a x city logisztika által növelhetô a belvárosok áruszállítási forgalma.

A begyûjtés a hulladék rendezett összeszedése, válogatása és átmeneti, xa további kezelésre történô elszállításig tartó tárolása.

Akadnak olyan logisztikai központok is, amelyek csak termelô centrumra x alapozva és azok kiszolgálására jönnek létre.

A logisztikai szolgáltatásokat végezheti a vállalaton kívüli, vagy belüli xfüggetlen cég.

Az áruelosztási szolgáltatások a logisztikai szolgáltatások egyik xfajtáját jelentik.

A logisztikai szolgáltató központok létesítése csak fejlett gazdasági x környezetben indokolt, ugyanis csak itt biztosítható a hatékony mûködésükhöz szükséges áruforgalom és a központ különbözô szolgáltatási kapacitásának megfelelô szintû kihasználhatósága.

Az EU az átjárható európai közlekedési hálózat megvalósítását tûzte ki x célként maga elé, mely 8 folyosóból áll és 1997-ben véglegesítették.

Logisztikai informatika 5/3

5/3 Logisztikai informatika

A korszerû vállalatirányítási logisztikai információs rendsze-rek alkalmazása a vállalatok számára ma már egyértelmûen aversenyképesség megteremtésének, megôrzésének stratégiaieleme. Azonban ha ez a rendszer nem mûködik jól, az infor-mációáramlás nem elég gyors és hatékony, valamint az általuknyújtott információk nem tükrözik a valóságot, akkor nem le-het figyelemmel kísérni a költségek alakulását, késik a reagá-lás a vevôk igényeire és az innovációra.

A vállalat hatékonyságának biztosításához elengedhetetlen kö-vetelmény tehát, hogy a vállalkozásnak minden, a számárafontos információhoz hozzá kell jutnia, ezért minden cég vala-milyen módon hozzáfogott információs rendszerének korsze-rûsítéséhez. Az informatika a korszerû vállalatirányítás egyikstratégiai elemévé vált.

Ugyanakkor az egyes vállalatok igényei, illetve adottságai, le-hetôségei jelentôsen eltérnek. A menedzsment célja az adottszervezet szempontjából fontos követelményeknek leginkábbeleget tevô logisztikai informatikai megoldások folyamatosbiztosítása.

Napjainkban a globalizáció, a világpiac minden korábbinál na-gyobb mértékû kiterjedése, az egyre növekvô, az egész világotátfogó kereskedelem, a rohamos, nagyon erôteljes technológiaifejlôdés egyre keményebb piaci versenyt eredményez. Újabb ésújabb versenytársak jelennek meg a piacon. Az éles versenyeredményeként a vállalatok számára a piaci igények rugalmasés sokszor igen gyors követése, az innováció, az intenzív növe-kedés, a minôségi munkavégzés, a korszerûbb, kedvezôbb ár,minôség, illetve szolgáltatás elôállítása, a megfelelô választékbiztosítása, túlélésük stratégiai kérdése.

A kemény versenyben azok a vállalatok tudnak hosszú távonversenyképesek maradni, amelyek céljaik érdekében egyesí-tik, és egyre jobban összehangolják erôforrásaikat, és megte-remtik az üzleti stratégia, az emberi erôforrások, a munkafo-lyamatok és az információs rendszer összhangját.

Meghatározás

Globalizáció


Logisztikai informatika5/3

Az utóbbi hat-nyolc évben több nagy jelentôségû változásrakerült sor a világ és a hazai informatikai piacon, amelyek azinformáció-technológia szinte valamennyi területét lényegilegérintették. E forradalmi változások következtében nagyobbteljesítményû és üzembiztonságú számítógépek, gyorsabb ésmegbízhatóbb lokális hálózati és adatátviteli technológiák vál-tak elérhetôvé a felhasználók számára.

Az egyik legjelentôsebb változást az integrált vállalatirányítá-si információs rendszerek mind szélesebb körû elterjedése, afunkciók széles körét tartalmazó integrált, standard, készenmegvásárolható majd „testre szabható” információs rendsze-rek rohamos fejlôdése jelentette az egész világon, így Magyar-országon is.

Ezeknek a rendszereknek a bevezetését, testre szabását fejlettmódszerek, eszközök, bôvülô logisztikai szolgáltatások segítikelô. Ezek a korszerû rendszerek szolgáltatásaikkal nagymérték-ben képesek pozitív módon befolyásolni az ôket alkalmazószervezetek életét, soha nem látott lehetôségeket kínálva a kü-lönbözô szervezetek vezetése és szakterületei számára. Ma márMagyarországon is széles körû e rendszerek kínálata, választé-ka, így a különbözô igényû, tevékenységi körû és méretû szer-vezetek is megtalálhatják az elvárásaiknak és lehetôségeiknekmegfelelô vállalatirányítási rendszert.

A vállalatirányítási rendszerek versenyeznek a felhasználó-kért, így folyamatosan fejlesztik ôket és a rendszerekhez kap-csolódó bevezetési eszközöket, módszereket, hogy ezek arendszerek egyre többet nyújtsanak a felhasználóknak, vala-mint egyre gyorsabban és eredményesebben lehessen bevezet-ni ôket a felhasználó szervezeteknél.

Testre szabható

Versenyhelyzet

2

Az integrált informatikai rendszerek általános jellemzôi 5/3

5/3.1 Az integrált informatikairendszerek általános jellemzôi

Az integrált információs rendszerek lényegének megértéséhezfontosnak tartjuk a fontosabb, témát érintô definíciók tisztázá-sát, az alapfogalmak ismertetését.

Chikán Attila megfogalmazása szerint:

Az információs rendszer a vállalatok környezetére, belsômûködésére és a vállalat – környezet tranzakciókra vonatkozóinformációk begyûjtését, feldolgozását, tárolását és szolgálta-tását végzô személyek, tevékenységek és technikai eszközökösszege.”

Más megfogalmazás szerint:

Az információs rendszer lehetôséget nyújt adatok gyûjtésére,tárolására, visszakeresésére, strukturálására, szûrésére, össze-foglalására, és kommunikációra az adatokkal (4. ábra).

A fenti megfogalmazások és az alábbi ábra is jól szemléltetik,hogy egy vállalatot mind a külsô és belsô környezetbôl nagyonsok hatás, adat, illetve információ éri. A hatékony mûködéshezegy vállalatnak szüksége van arra, hogy az érkezô információkközött különbséget tudjon tenni ezek fontossága és rávonatkozóesetleges hatása szempontjából. Az információs rendszerekcélja, hogy segítsék a cégeket, szervezeteket az információkösszegyûjtésében, feldolgozásában, tárolásában, visszakeresé-sében, úgy hogy közben a vállalat számára egy információstöbblet értéket biztosítson.

Meghatározás


Az integrált informatikai rendszerek általános jellemzôi5/3.1

2

A szervezet tagjai Részvényesek A közvélemény Kormányzat

Tájékoztatás Értelmezés Döntések Vállalatifunkciók,

tevékenységekvégrehajtása

Információ-szolgáltatás

A szûkebbenértelmezettinformációs

rendszer

Tárolás Feldolgozás

Adatgyûjtés

Fogyasztók Szállítók Versenytársak Adatok a gazdaság egészérôl,a piacról, jogszabályokról stb.

Vállalattermékei

4. ábra. A gazdasági szervezetek információs rendszere

Az integrált informatikai rendszerek általános jellemzôi 5/3.2

Az informatikai rendszer fogalma és helye az üzleti folyamatokban

5/3.2 Az informatikai rendszer fogalma és helye az üzleti folyamatokban

5/3.2.1 Az informatikai rendszer fogalma

Az informatikai rendszerek olyan rendszerek, amelyek egyszervezet különféle (üzleti, vállalati) folyamataiban az infor-mációs technológia felhasználásával gyûjtenek információkat,közvetítik, tárolják, visszakeresik, feldolgozzák, átalakítják ésmegjelenítik azokat.

A fenti definícióban több olyan fogalom is szerepel, amely to-vábbi meghatározást is igényel. Most lássuk ezeket:

A rendszer egymással kapcsolatban álló, interaktív alkotóelemek,komponensek halmaza, amelyek valamilyen cél, szándék vagyfeladat megvalósítására (nem véletlenszerûen) együttmûködnek.

Üzleti folyamaton olyan egymáshoz kapcsolódó tevékenysé-gek sorozatát értjük, amely különféle erôforrások (technoló-gia, információ, résztvevôk, idô és pénz) felhasználásával érté-ket teremt (termék vagy szolgáltatás formájában) a fogyasztó,a vásárló, az ügyfél számára.

A technológia olyan eszközök összessége, amelyek vagy köz-vetlenül hajtanak végre bizonyos tevékenységeket, vagy segí-tik a folyamatok résztvevôit a végrehajtásban. A gazdasági in-formatikában a hangsúly nem a mûszaki részleteken van, ha-nem azon, hogy az információs technológia képes-e támogatniaz adott üzleti folyamatot, s ha igen, akkor mennyire hatéko-nyan, milyen költségeket ró a résztvevôkre, milyen kézzelfog-ható és nem-anyagi elônnyel jár az alkalmazása, továbbá ezenalkalmazások milyen veszélyeket jelentenek.

Adat: Jól definiálható szimbólumok, jelek, jelsorozatok em-berek és objektumok illetôleg a valóság, valamint az emberiképzeletvilág állapotainak leírására, illetve a változásokrólméréssel nyert jelek, jelláncolatok összessége.

Meghatározás

Fogalmak

Rendszer

Üzleti folyamat

Technológia

Adat




Információ: Az emberi észlelés (pl. adatok, ingerek) tudás ál-tal szabályozott értelmezésének pillanatnyi helyzet- és sze-mélyfüggô eredménye. Nem mérhetô.

Tudás: Az emberi emlékezet hosszú távon rendelkezésre álló,aktív komponense, mely önmaga aktiválását és átalakítását ké-pes vezérelni.

Az adatok (és az információ) számos különbözô formában ke-rülhetnek be egy informatikai rendszerbe.

Ezek a következôk:

• Szöveg• Táblázat, grafikon• Hang• Kép• Videó.

A fentiek alapján a szakemberek szerint, az informatikai rend-szerek használatának általános célja, hogy az alkalmazottrendszer egy vállalat üzleti folyamatainak támogatásával nö-velje az elôállított értéket, olyan módon hogy az adatok/infor-mációk fogadására, feldolgozására és kezelésére, illetve a te-vékenységek végrehajtására alkalmazott technológia a legna-gyobb hatékonyságot biztosítson, mindezt a költségek mini-malizálása mellett. Így a rendszerek alkalmazása csak, akkoréri el a célját, ha az olyan információs többletértékkel bírórendszer, amely képes a döntéshozókat gazdasági elônyhözjuttatni, így az informatikai fejlesztések során egy vállalat éle-tében csak azok a befektetések térülnek meg, amelyek képesekaz információtechnológiát helyesen alkalmazni.

A vállalati logisztika terén olyan szoftver alkalmazása szüksé-ges, mely a korábban említett célok megvalósításában nélkü-lözhetetlen szerepet vállal (lásd az alábbi, 5. ábrát).

Információ

Tudás

2



A számos informatikai cég által piacra dobott és ma már, fô-ként hazai nagyvállalatainknál be is vezetett integrált vállalat-irányítási informatikai rendszerekben a termelés-elôkészítéstôlaz erôforrás-kezelésen át az áruelosztásig, pénzügy és számvi-telig, mindazon modulok megtalálhatók, melyek egy vállalatfunkcionális rendszerét alkotják.

Az ún. logisztikai szoftver a „megrendelés-kezelés” folyamatát astratégiai tervezéstôl a vállalatfejlesztésen át, illetve az áruk belé-pésétôl a megrendelôig áttekinthetôen és rugalmasan követi.

Egy ilyen szoftver fôbb moduljai:

• A vállalkozási szerzôdés és a beszerzési folyamat támoga-tása,

• Készletgazdálkodás, beleértve a különbözô raktározási fo-lyamatokat,

• A termeléshez kapcsolódó logisztikai mûveletek,• A belsô anyagmozgatás és külsô áruelosztás feladatai,• Az értékesítési folyamat lépései.

Szoftver


A logisztikai folyamatokat támogató informatika

Termelés Nagykereskedelem Kiskereskedelem

TervezésDiszpozícióBeszerzésRaktározás

BeszerzésDiszpozícióRaktározásÉrtékesítés

DiszpozícióBeszerzésRaktározásForgalmazás

Logisztikai informatika rendszer-integrációjának elvi lépései

PROJEKTMENEDZSMENT

Analízis éstervezés

Egyedi ésstandard

szoftverek

Bevezetés ésüzembe helyezés

Karbantartás éstovábbfejlesztés

5. ábra: A vezetést támogató informatika



4


A Logisztikai Információs Rendszer (LIR) szintjei és mûködése

5/3.3 A Logisztikai InformációsRendszer (LIR) szintjei és mûködése

A Logisztikai Információs Rendszer (LIR) a MenedzsmentInformációs Rendszer (MIR) alrendszere. Biztosítja mindazo-kat az információkat, amelyek a logisztikai menedzsment szá-mára szükségesek. A logisztikai irányítás szintjeinek megfele-lôen ezek az információk négy csoportba sorolhatók (6. ábra).

A piramis legalján az ügyviteli és tájékoztatási folyamatokmûködnek. Itt említhetôk: a rendelések nyilvántartása és elké-szítése, a vevôk nyilvántartása és tájékoztatása, raktárkészlet-karbantartás, szállítólevelek, ill. számlák kiadása stb. Jellem-zôje, hogy nagyon gyakori az információs rendszer igénybevé-tele. Ezért ezen a szinten az információáramlás sebessége igenfontos.


Legfelsôbb vezetôi szint

Középvezetôi szint

Ellenôrzési szint

Operatív szint

MIR a stratégiai tervezéshez

Információk a taktikai tervezéshezés döntésekhez

Információk az operatív tervezéshez,ellenôrzéshez

Ügyvitel, végrehajtásés tájékoztatás

6. ábra: Az információs rendszer alkalmazásának szintjei



A második szint az irányítás és az ellenôrzés elsô vonala. Itt aközvetlen munkairányítók gondoskodnak az áruelhelyezésrôl,a helyes térkihasználásról, ellenôrzik a rendelési és leltári nyil-vántartást, felügyelik a munkafolyamatokat, biztosítják azokfolytonosságát.

A harmadik szint a taktikai tervezés és irányítás szintje. Ez avezetés kiterjesztése az ellenôrzés szintjére, ahol ismétlôdô,rutinszerû szervezési és tervezési problémák viszonylag gyak-ran, évente többször, de nem naponta fordulnak elô. Hatáskö-rébe tartoznak a raktárkészlet ellenôrzés és a szállítók értékelé-se, a fuvarozók kiválasztása, a raktárkihasználás és a szezoná-lis szállítási, ill. raktárhely igények megtervezése.

A legfelsô szint feladata a stratégiai tervezés, a célok, a poli-tikák és a végrehajtás módjának a meghatározása, a logisztikaiszervezet struktúrájának kialakítása, az ellátás-elosztás felada-taihoz szükséges források biztosítása. Az információáramlássebessége itt ritkán meghatározó, és az információs rendszerközvetlen elérése sem kritérium. Elegendô a számítógépes off-line kapcsolat, amely célra orientált információt szolgáltat avezetôi döntésekhez.

2



5/3.3.1 A Logisztikai Információs Rendszer(LIR) alkalmazási területei

A Logisztikai Információs Rendszer (LIR) alkalmazási területeihárom csoportba sorolhatók:

(a) ügyviteli rendszer,(b) döntés-elôkészítô rendszer,(c) kiértékelô-ellenôrzô rendszer.

Az ügyviteli rendszerrel szemben követelmény a logisztikaifolyamatok napi mûködtetése. A számítógéppel támogatottdöntés-elôkészítô rendszer (DER) segíti a logisztikai mene-dzsert az operációs és tervezési döntések meghozatalában.

A kiértékelési- ellenôrzési rendszer szintetizálja a kritikus ese-ményeket és tanácsokat ad a mûködési tervvel összefüggôdöntésekhez, ugyanakkor olyan információkat szolgáltat, ame-lyek lehetôvé teszik a megvalósított és a tervezett célok össze-hasonlítását.

Most pedig nézzük a fenti rendszerek feladatát külön-külön is.

(a) Az ügyviteli rendszer feladata a napi logisztikai mûvele-tek végrehajtása.Tipikus ügyviteli feladatok: a megrendelések és fuvarozásbonyolítása, a készletek ellenôrzése, ill. az ezekkel kapcso-latos könyvelés. Az ügyviteli rendszer átfogja a teljes lo-gisztikai vertikumot, beleértve az anyagellátást, a terme-lés-támogatást és a disztribúciót.

(b) A döntés-elôkészítô rendszer (DER) egy interaktív számí-tógépes rendszer, amely a döntéshozókat segítô adatbázistés a matematikai analitikus modelleket foglalja magában.Tipikus területe az ügyviteli-és az információs rendszermás részei közötti kölcsönhatások vizsgálata a vezetô tevé-kenységek támogatása érdekében.

3 terület




A DER alkalmazásának elônyei:

• A költségek, szolgáltatások és a gazdaságosság alakulásá-nak az áttekinthetôsége,

• A logisztikai rendszer tökéletesítéséhez szükséges lépésekazonosíthatósága,

• Az adatbázis állandó fejleszthetôsége,• Gyors válaszok a „mi a teendô ha” kezdetû kérdésekre.

(c) A kiértékelési-ellenôrzési rendszer a kulcs a vezetés ope-ratív terveinek következetes megvalósításához. A folyamatfigyelemmel kísérésének javítása, a mûveletek hatékonysá-gának kiértékelése és ellenôrzése segíti a szervezetet a lo-gisztikai célok elérése érdekében kifejtett erôfeszítéseiben.

A kiértékelési-ellenôrzési rendszer funkciói:

• Riportokra, könyvvizsgálókra és megfigyelésekre támasz-kodva méri a végrehajtás eredményességét,

• Összeveti a terveket és a megvalósítást,• Felhívja a figyelmet a korrekciók szükségességére.

A számítógéppel támogatott kiértékelési és ellenôrzési rend-szer célja az irányítási folyamatok automatizált szabályozása.

4


Az Elektronikus Adatcsere Rendszer (EDI)

5/3.4 Az Elektronikus AdatcsereRendszer (EDI)

Mind az ellátási, mind a szolgáltatási folyamatokban fokozottjelentôsége van az informatikát nemzetközileg támogató,elektronikus adatcsere rendszernek, az Electronic DataInterchange-nek (EDI).

Vele a nemzetközi adatátvitel, EDIFACT elnevezésû szab-ványrendszere segítségével lényegesen egyszerûbben, gyor-sabban és minôségileg kifogástalanul lebonyolítható.

Az EDI vagy Electronic Data Interchange (Elektronikus Adat-csere) kevesebb papírt igénylô kereskedelmet jelent.

Az elfogadott definíció a következô:

„Rendezett adatok átvitele elfogadott üzenetszabványokkal,egyik számítógépbôl egy másikba, elektronikus eszközök se-gítségével, minimális emberi beavatkozással.”

Az adatok rendezése a partnerek által ismert és elfogadott üze-netszabványokkal lehetôvé teszi azt, hogy a kicserélt adatokvagy információk mind tartalmukban, mind jelentésükben ésformájukban felismerhetôk legyenek.

Az EDI-rendszer alkotóelemei:• a szabványüzenetek, • EDI mûködtetô szoftver és• a telekommunikáció

A számítógépes kommunikációhoz és alkalmazáshoz közösnyelv szükséges:

Az EDI alapelemei

Az adatkommunikáció fegyelmezett formát igényel annak ér-dekében, hogy szabályos információ-átvitelt érjünk el és eztkommunikációs protokollal hajtsák végre. Számos telekom-munikációs hálózati lehetôség van, amelyek az átadás funkció-ját az adatkommunikációban teljesíteni tudják:




• ponttól pontig bérelt magánvonalak, • nyilvános telefonhálózatok,• nyilvános csomagkapcsolt hálózatok és• értéknövelô hálózatok.

Az EANCOM szabványban alkalmazható üzenetek négycsoportba sorolhatók:

• Az adatbázisok (master data) a fontos kereskedelmi part-nerekre és termékeikre vonatkoznak, amelyeket a kereske-delmi partnerek egymás között kicserélnek, és számítógép-rendszerükben tárolnak az elkövetkezô tranzakció vagycsereügylet referenciájaként. A feleket és a termékeket azEAN-szabványok szerint azonosítják.

• A kereskedelmi ügyletek (commercial transaction) akereskedelmi folyamat logikus menetét követve a megren-delésekkel kezdôdnek és az utalványozás értesítés üzenet-tel végzôdnek.

• A jelentési és tervezési üzeneteket (report and planningmessage) a kereskedelmi partnerek informálására használ-ják a kereskedelmi tevékenységeknél, vagy a jövôbeni igé-nyek tervezésénél, ezzel egyszerûsítve a kereskedelmi fo-lyamatot.

• Az általános üzenet (general message) arra alkalmas,hogy általános célú, kisegítô információkat lehessen kül-deni egy vagy több címzettnek.

2

„A” cég „B” cég

Konv

erte

r

Konv

erte

r

Szabványos üzenetek

EDI szoftverEDI szoftver

7. ábra: Az EANCOM információáramlás



Mi az EDI?

Az EDI (Electronic Data Interchange) rendszer egy adatfel-dolgozáson és adatátvitelen alapuló üzleti technika, amelynekalkalmazásával az áru- és pénzmozgás jelentôsen felgyorsítha-tó és biztonságosabbá tehetô. Az elektronikus adatcsere tehát avevô és az eladó, illetve a bank közötti kommunikáció elôsegí-tésére hivatott. Használatával elkerülhetô a lassú és esetleg hi-bás rendelési, számlázási és átutalási adatrögzítés.

Az üzenetközvetítés három típusát szokták az elektronikusadatcseréhez kötni:

1. ügylet típusú (tranzakció jellegû): elektronikus pénzátutalás(a legelterjedtebb típus),

2. mûszaki jellegû: CAD, CAM rendszerek,3. párbeszédes jellegû (interaktív): utazás, idegenforgalom

részére.


Partner információ

Ár/Értékesítési katalógus

2. KERESKEDELMI ÜGYLETEK

Rendelés

Rendelés-visszaigazolás

Feladási értesítés

Átvételi értesítés

Számla

Ajánlat

3. BESZÁMOLÓ ÉS TERVEZÔ

Leltárjelentés

Eladási adat jelentés

Eladási prognózis jelentés

Általános üzenet

SZÁLLÍTÓ ADATBÁZIS VEVÔ

8. ábra: EANCOM üzenetek áramlása



Az EDI elsô alkalmazói amerikai autógyárak voltak a nyolcvanasévekben.

Az az üzleti élet egyre globálisabb természetû lett. A gyárakmár a különbözô országokból származó alkatrészek összesze-relésére szakosodtak, majd egyre több országban kezdtek elgyártani, így szükségessé vált a kommunikáció ilyen (gyors,biztonságos) formája.

Elsôsorban a számítástechnika fejlôdése segítette elô az EDIelterjedését, de nem szabad elfelejteni az olyan elôzményeket,mint a telefon, a telex, majd a telefax és az e-mail. A számí-tógépes hálózatok azonban hatalmasat lendítettek a folyama-ton: létrejött a költségkímélô és információveszteség nélküliadatcsere.

Az EDI bevezetésének elônyei:

• az egyszerûség, a pontosság, a rugalmasság, gyorsaság, va-lamint biztonság;

• adminisztratív és eljárási – ûrlapok, borítékok, portókölt-ségek, telexek, fénymásolás – költségek megtakarítása;

• a gyors információcserével a raktárkészletek csökkentéseérhetô el, ami szintén költségtakarékos megoldás.Így az EDI jól alkalmazható a Just-in-time (JIT) típusúgyártás és az Efficient-Consumer-Response (ECR) keres-kedelmi rendszer esetében (ahol nagyon fontos szempont,hogy az információk azonnaliak és pontosak legyenek, amiáltal lerövidülhet a termelési ciklus),

• a felszabaduló munkaerô más területre való irányítása;• a tôke gyorsabb megtérülése, mert a rendszer lerövidítheti

a szállítási határidôt és a számla kiállításától a kifizetéséigterjedô idôt, amely végeredményben csökkenti a leltár-készletet és a kintlévôségeket;

• a pénzügyi tranzakciók terén (banki átutalások), a szállítás,kereskedelem, az egészségügy és a kormányzati tevékeny-ségek esetében (Magyarországon, pl. a Vám- és Pénzügy-ôrség, ill. az APEH, ahol megjelenik az EDI).

• a leltár-megtakarítás (amivel ismét munkaerôt és költsé-get spórolhatunk, valamint biztonságosabbá, pontosabbáválnak az információk),

4



• a cash-flow javulása, ami a gyors számla- és elektronikuspénzmozgás eredménye. Míg korábban megszokott volt anéhány napos postai átfutás, addig ma már elvárható a né-hány perc alatt történô üzenetküldés.

• közvetlenül a szállításhoz kapcsolódó elônye a rendszer-nek, hogy az elôre közölt információk segítségével a szál-lítás utáni árurakodás már jó korán megtervezhetô és ezzelaz állásidô is csökkenthetô.

• mindenképpen szorosabb kapcsolat alakul ki a vevô és abeszállító között, mint az korábban jellemzô volt. Az EDIáltal lehetôség nyílik a szállítónak a tervezési folyamatbavaló bevonására.

• stratégiai jellegû haszon, amely a vevôkör jobb kielégíté-sét, az üzleti kapcsolatok szélesítését és a piaci részesedésnövekedését jelenti.

Felmerülô problémák

• A legfontosabb ügyelni az adatbiztonságra.Az üzleti életben az adatok sérthetetlensége és hozzáférhe-tetlensége, valamint az adatmegôrzés szerepe rendkívülijelentôséggel bír. Erre jelent megoldást az ún. elektronikusközjegyzô (egy központi tároló), amely minden tranzak-ciót rögzít és így azok bármikor visszakereshetôk.

• Nagyon fontos figyelni arra, hogy az EDI alkalmazásávalmegváltozik az intézményen belüli szervezeti egységek le-terheltsége, azaz egyfajta súlyponteltolódás következik bea rendszerben. Gondoljunk csak arra, hogy a számlákat ma már számító-géppel könyvelik, tehát a könyvelési feladatok egyszerû-södtek, ugyanakkor viszont megnôttek a számítástechniká-val kapcsolatos feladatok.

• az EDI kiépítése ma még munka-, költség- és idôigényesfeladat.

• az adatátvitel szabályai egységesebbé, szigorúbbá válnakaz elektronikus adatcsere által.

Szükségessé válik a számítógépek közötti kommunikáció mód-jának (szabványok) meghatározása. Erre jelentettek korábbanmegoldást különbözô szakmaspecifikus rendszerek, csakhogyígy nem volt egységes a számítógépes „beszéd“ módja. E prob-léma kezelésére hozta létre az ENSZ Európai Gazdasági Bi-zottsága az ún. EDIFACT szabványt. Az EDIFACT jelentése:




EDI for Administration Commerce and Transport, egy átfogó,nemzetközi szabványrendszer, ami az egész világon elterjedt.A rendszer kiépítéséhez természetesen hozzátartozik annakköltségvonzatainak vizsgálata. Költségként jelentkezik azEDI-rendszer tervezéséhez szükséges idô, a rendszer fejleszté-se, kezelésének betanítása, fenntartási ráfordításainak összegeés az adatcsere (alacsony) költségvonzata.

Tudáspróba

6

Igaz Hamis

Az információs rendszer lehetôséget nyújt adatok gyûjtésére, tárolására, xvisszakeresésére, és gyors felhasználására.

Az EDIFACT az EDI-rendszer egyik szabványa, amely egységesség xteszi az adatok áramlását.

A Menedzsment Információs Rendszer (MIR) a Logisztikai Információs x Rendszer (LIR) alrendszere.

Az ügyviteli rendszer feladata, a logisztikai stratégia céljainak elemzése. x

Az információ tartalma nem mérhetô. x

A döntés-elôkészítô rendszer (DER) egy interaktív számítógépes rendszer, xamely a döntéshozókat segítô adatbázist és a matematikai analitikus modelleket foglalja magában.

Az információs rendszer középvezetôi szintje információkat szolgáltat xaz ellenôrzéshez.

A legfelsô szint feladata a stratégiai tervezés, a célok, a politikák és x a végrehajtás módjának a meghatározása, a logisztikai szervezet struktúrájának kialakítása.

A logisztika és a minôségügy kapcsolata 5/4

5/4 A logisztika és a minôségügy kapcsolata

A minôségirányítás és a logisztika szoros kapcsolata tulajdon-képpen abból adódik, hogy akár termelô, akár szolgáltató vál-lalatról beszélünk, az értékteremtô folyamat lépései ma márszinte lépcsôzetesen egymásra épülnek, minden egyes folya-mat vevôje a másik folyamatnak (belsô vevô), és csak a minô-ségileg kifogástalan termék vagy szolgáltatás érhet el a külsôvevôig. Ez ma már alapkövetelmény. E szoros kapcsolatotszokták egy ún. „minôséghurokban” is ábrázolni (9. ábra).

Meghatározás


ELÔKÉSZÍTÉS

Marketing éspiackutatás

Folyamat-tervezés

Tervezés-fejlesztés

Anyag-beszerzés

TERMELÉS–ELOSZTÁS

GyártásCsomagolás és tárolás Ellenôrzés

ÉRTÉKESÍTÉS

Selejtezés,hulladékok

Értékesítésés elosztás

Felszerelésés üzemeltetés

Mûszaki szolgáltatásés karbantartás

9. ábra: Minôséghurok

A logisztika és a minôségügy kapcsolata5/4

A logisztikai filozófia három fôbb szintjét nézve a minôségirá-nyítás figyelembevételére szükség van:

• Egy vállalat logisztikai stratégiájának kialakításakor• Egy optimális folyamat megtervezésekor• Valamint a komplex logisztikai rendszer üzemeltetésekor.

Ezekbôl is egyértelmûen kiderül, hogy a minôségpolitikai cé-lok összecsengenek a logisztikai célokkal, mint a versenyké-pes termékek optimális költség melletti, idôben és minôségilegkifogástalan elôállítása.

De vajon hogyan lehetne megmagyarázni mi is a minôség,amikor annyira szubjektív e fogalom?

Azért próbáljuk meg.

Jack Welch, a GE volt elnöke megfogalmazása – véleményünkszerint – a legtöbbet árulja el e fogalom tartalmáról. Ugyanisszerinte:

„A minôség a vevôk ragaszkodásának legjobb biztosítéka, alegjobb védekezés a versenytársak ellen, és az egyetlen út a fo-lyamatos fejlôdéshez és jövedelemtermeléshez.”

Azonban soha ne feledjük: Minôség az, amit a vevô annakismer el, és amit hajlandó megfizetni!

Valójában az elmúlt évtizedekben, mint az élet egyéb területein,a minôség megközelítéseiben is jelentôs fejlôdés mutatkozottés ma már minôségirányításról és nem minôségbiztosításról be-szélünk.

• Crosby (1979) a minôséget az elôállítás felôl közelítettemeg, a „követelményekkel való egyezés” mértékeként.

• Juran (1982) a „felhasználásra való alkalmasság”-gal de-finiálja a minôséget.

• Deming szerint (1986) a minôséget a fogyasztó határozzameg az általa megállapított jellemzôk és fokozatok alapján.

• Garvin (1987) szerint „a minôség örömszerzést jelent avevô számára, nem csupán a bosszúság megelôzését”. (lá-tens igények)

Jack Welch

2


A minôség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jel-lemzôk egy csoportja a követelményeket.

Napjaikban a minôség ún. 4+1 szintjérôl beszélhetünk. Ezek:

1. Szabványoknak, követelményeknek való megfelelôség2. Használati alkalmasság3. Kimondott vevôi igényeknek való megfelelés4. A látens vevôi igényeknek való megfelelés+1 A társadalmi elvárásoknak való megfelelés

A minôségmenedzsment fejlôdésének szakaszai

Minôség-ellenôrzés

A F. W. Taylor által kezdeményezett, „tudományos menedzs-ment” néven ismert mozgalom hatására a tervezés különvált avégrehajtástól. Ekkor kezdtek elôször menedzselési módszere-ket használni a hatékonyság növelésére. E folyamat részekéntaz ipari termelô folyamatokban a munkavezetôk kezébôl kivet-ték a végtermék - ellenôrzési feladatot, s önálló, kiképzett, füg-getlen minôségellenôröket bíztak meg ezzel a feladattal. A mi-nôségellenôrzés önálló diszciplínává, szakmává vált, mely elô-ször a végtermék ellenôrzésével, minôsítésével szabályozóelemként vált a gyártási folyamat elengedhetetlen részévé.

A minôségellenôrzés alapelve, hogy állandóan érvényesülje-nek az elôre rögzített minôségi követelmények. Az elsôdlegescél a hiba-megállapítás; az alkalmazott módszerek közé tarto-zik a: szabványosítás, mérés. Jellemzôje, hogy a minôségel-lenôrzési részleg (vagy osztály) felelôs a minôségért. A minô-ségellenôrzés nagy hátránya, hogy egyáltalán nem biztosítja atovábbfejlôdést. A termelô és a minôséggel foglalkozó részle-gek között folyamatosan érdekellentétek keletkeznek. Mód-szerei elsôsorban a hiba megállapítására vonatkoznak a folya-mat végén, így nem nyílik lehetôség a folyamat közbeni visz-szacsatolásra. Olyan ez, mintha a diákot csak az iskola végéntett vizsgáján ellenôriznénk és minôsítenénk. További negatí-vum, hogy a felsôbb vezetôk teljesen elszakadnak a minôség-ügyi funkciótól, ezáltal egyre kevesebb információ jut el hoz-zájuk – krízishelyzetben így nem rendelkeznek megfelelô is-meretekkel.



Minôségszabályozás

Az iparágak többsége a tömegszerû termelés (sorozatgyártás)megindulását követôen került a minôségszabályozás szakaszába.

Fejlôdött a technológia, a munkaszervezés, a minôségellenôr-zés tudománya. Az ipari termelés tömegszerûségének növeke-dése jótékonyan hatott a matematikai statisztikai elveken mi-nôségellenôrzésre. Már a gyártási folyamat közben végeztek aminôségre vonatkozó méréseket, és a folyamatok szabályozá-sával biztosították a termék elvárásoknak megfelelô jellemzô-it. Valószínûségelméleti számítások segítségével jutottak el ar-ra a felismerésre, hogy a gyártott mennyiségbôl kivett – mintaszámítható – módon reprezentálja a sokaság jellemzô tulaj-donságait. Nem kellett már minden egyes gyártott darabotfunkcionális vizsgálatnak alávetni, annak érdekében, hogy avégellenôrzés rátegye a minôsítô bélyegzôt a végtermékre.

A minôségszabályozás fô célja az ellenôrzés és szabályozáslett. Jellemzô módon a termelô és mûszaki részlegek felelnek aminôségért. A statisztikai mintavétellel történô minôségszabá-lyozás esetén a minôséget már nemcsak ellenôrzik, hanemigyekeznek kézben tartani a folyamatot, és szerepet kap a he-lyesbítô tevékenység is.

Minôségügyi rendszerek

A minôségbiztosítás vállalaton belüli alrendszerré fejlesztésé-vel az európai vállalatok a minôségügyi rendszerek irányábaléptek tovább. A minôségügyi alrendszerek létrejöttével nem-csak a termelô részlegek és folyamatok, hanem lényegében avállalat minden, a vevô által megfogalmazott igények biztosí-tásában közremûködô részleg és folyamat irányítására és sza-bályozására nyílt lehetôség. A modell középpontjában a mû-ködô rendszer szabályozottságának megteremtése és mûködé-si optimumának elérése áll. Ehhez szükséges megfelelô minô-séginformatikai háttér megteremtése is.

A minôségügyi rendszerek felépítésének sokféle lehetôségeismert, leggyakrabban az ISO 9000 szabványsorozat alapjánépül fel. Ezen szabványok tulajdonképpen egyfajta támpon-tokat, elôírásokat adnak a minôségügyi rendszerek kialakítá-sához. A rendszer bevezetésével tudatosulnak a minôséggel

4


kapcsolatos tevékenységek. Az ISO 9000 segít abban, hogyaz összehangolatlanul mûködô – de már jórészt meglevô –rendszerelemek egységes logikai rend szerint kezdjenek elmûködni, kiküszöbölve ezzel a minôség ingadozását.

TQM – Total Quality Management

A TQM olyan vezetési filozófia és vállalati gyakorlat, amely aszervezet céljainak érdekében a leghatékonyabb módon hasz-nálja fel a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erô-forrásokat. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1980-asévek közepén fogalmazták meg e vezetési filozófia alapelveit,sok ponton a Japánban kialakult minôségmenedzselési mód-szerekre és szemléletre alapozva. A TQM felülrôl, vezetôiszintrôl kiindulva építkezik. Átfogja az egész szervezet mûkö-dését; nemcsak a folyamatokra terjed ki, hanem az irányításraés az erôforrásokra is. A hangsúlyt a vevôi elégedettségre és aszervezeti mûködés folyamatos fejlesztésére helyezi.

Gyakran felmerül az a kérdés, hogy mi a különbség az ISO 9000és a TQM között? Az ISO 9000 egy vállalati alrendszer, amely aszervezeti egységek munkájának összehangolásával garantálja astabil minôséget, a TQM pedig egy irányítási, vezetési filozófia,amely támogatja és elôsegíti a folyamatos fejlôdést.

A TQM nem végcél, nem utolsó állomás. Nyilvánvaló, hogy a fej-lôdés nem áll meg, s további – még fejlettebb – irányzatok fognakkialakulni és teret hódítani. Jól látható az a trend, amelyben a vál-lalatok, vállalkozások vezetôitôl egyre szélesebb látókörû gondol-kodást és mind bonyolultabb vezetôi-irányítói eszköztárat kívánmeg az eredményes piaci helytállás. E kiélezett versenyhelyzetközepette a vállalatok maguk is rákényszerülnek arra, hogy meg-levô és alkalmazott módszereiket továbbfejlesszék.

Az ISO 9000 története

Az ISO 9000-es szabványrendszer elsô szabványait 1987-benadta ki a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. A szabvány-rendszer elemei a vállalati minôségügyi rendszerek kialakítá-sának modelljeit és a kialakítás irányelveit tartalmazzák.A szabványok alapját az amerikai hadiipari szabványokbólszületett angol szabvány, a BS 5750 képezte. A szabványrendszer egyes elemei az elmúlt évek során folyamatosan fej-



lôdtek, bôvültek újabb elemekkel és az elôírásai a tapasztala-tok alapján korszerûsítésre kerültek. Jelenleg az alap szabvá-nyok közül a 2000-ben kiadott változat van hatályban. Az ISO9000-es szabványokat a nemzeti szabványosítással foglalkozószervezetek nemzeti szabványként is kiadták. Így itthon eszabványok MSZ-EN-ISO- jelzéssel kerültek magyar nyelvenkiadásra.

E szabványok alkalmazása a vállalati minôségügyi rendszerekkialakítására hazai vállalatainknál az 1990-es évek elején kez-dôdött meg. A szabvány elôírásait alkalmazó vállalatok ésegyéb szervezetek száma az elmúlt években rohamosan növeke-dett és jelenleg már több, mint négyezer hazai szervezet rendel-kezik ISO 9001 szerinti minôségirányítási rendszer tanúsítással.

Az ISO 9000-es szabványrendszer fontosabb jellemzôi:

• Az ISO 9000-es szabványcsalád a termelési és szolgáltatásifolyamatra vonatkozó elôírásokat fogalmaz meg. Az elôírá-sai alapján kialakított minôségügyi rendszer a tág értelem-ben vett termelô vagy szolgáltató rendszerre terjed ki.

• Rendszer elôírásokat tartalmaz és nem termék szabvány.• A szabvány általános követelményeket fogalmaz meg.

Nem ad konkrét elôírásokat, technikákat és módszereket.A rendszert minden alkalmazó a szervezete sajátosságait isfigyelembe véve alakítja ki az általános követelmények fi-gyelembe vételével.

• A szabvány alkalmazása olyan minôségügyi rendszer ki-alakítását eredményezi, amely biztosítja a vevô igényeinekpontos meghatározását és kielégítését. A rendszer elemeiaz alkalmazó szervezet minden érintett egységénél bizto-sítják a szervezet összehangolt mûködését annak érdeké-ben, hogy a vevô az elvárásainak megfelelô terméket kap-ja meg. Nem világszínvonalú, hanem stabil, megbízható ésreprodukálható terméket biztosít a vevô igényeinek megfe-lelôen.

• A minôségügyi rendszer elôírásai minden, minôséget befo-lyásoló üzleti tevékenységtôl elvárják a tervezés, ellenôr-zés és dokumentálás megvalósítását.

• Az ISO 9000-es szabványrendszer szerint kialakított minôség-ügyi rendszer harmadik fél, tanúsító szervezetek által tanúsí-tatható. A minôségügyi rendszerek tanúsítására tanúsító szer-vezetek mûködnek. A tanúsítás ténye regisztrálásra kerül.

6


• A tanúsítvány megléte erôsíti a szervezet piaci pozícióját.A harmadik fél által kiadott tanúsítvány megléte eseténelmarad(hat) a minôségügyi rendszer vevô által elvégzettfelülvizsgálata, amely a vevônél költség megtakarításteredményez.

• A tanúsított minôségügyi rendszer megléte egyes esetek-ben a megrendelések elnyerésének alapfeltétele.

• A tanúsítványt háromévi érvényességgel állítják ki az akk-reditált szervezetek. A rendszer mûködését e három évközben évente a tanúsító cég ellenôrzi. A tanúsítás meg-újítható.

Az ISO 9000:2000

Az ISO 9000, 2000-ben bevezetésre került új verziója mind atartalmát mind a szerkezetét tekintve forradalmi változásokatmutat. A szerkezeti változások között, – amelyek nem csupánformai változást jelentenek - említendô, hogy a korábbi 20 fe-jezet helyett négy érdemi fejezetet tartalmaz. Ezek:

• a vezetés felelôssége • erôforrás gazdálkodás • termék és/vagy szolgáltatás elôállítása (folyamat menedzs-

ment) • mérés, elemzés és fejlesztés

A minôségügyi rendszer folyamatábrája a következô:


ÉRD

EKEL

T FE

LEK

ELVÁ

RÁS

OK

Minôségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése

A vezetôségfelelôssége

Erôforrás-gazdálkodás

Mérés, elemzés,fejlesztés

Bemenet Termék- vagy/ésszolgáltatás- elôállítás

Termék/szolgáltatás

ELÉG

EDET

TSÉG

ÉRD

EKEL

T FE

LEK

Kimenet

10. ábra: A minôségügyi rendszer folyamatábrája


Az új ISO 9001 súlypontja a struktúráról a folyamatokra he-lyezôdött át és nyolc alapelvre épül. Ezek az alapelvek a kö-vetkezôk:

• Vevôorientált szervezet: Mivel a szervezet a vevôktôlfügg, ezért pontosan tisztában kell lennie a vevôk jelenlegiés jövôben várható szükségleteivel, ki kell elégítenie a ve-vôi követelményeket és elvárásokat.

• Vezetés: A vezetésnek kell összehangolnia a szervezet cél-jait egységes egésszé. A vezetésnek kell kialakítani azt abelsô munkahelyi környezetet, amelyben a munkatársakteljes mértékben azonosulni tudnak a szervezet céljaival,feladataival.

• A munkatársak részvétele: A munkatársak a legfonto-sabb részei a szervezet mûködésének, annak minden szint-jén, annak érdekében, hogy a szervezet elérhesse céljait.

• Folyamat alapú megközelítés: A kívánt eredmények sok-kal eredményesebben elérhetôk, ha a forrásokat és a tevé-kenységeket folyamatként kezelik.

• Rendszer megközelítés és irányítás: A szervezet haté-konyságát és eredményességét javítja az egymással köl-csönhatásban álló folyamatok azonosítása, megértése, ésirányítása.

• Folyamatos fejlôdés: A folyamatos fejlôdés a szervezet fôcélja.

• A tényeken alapuló döntéshozás: A hatékony döntés azadatok és információk elemzésén alapul.

• Kölcsönösen elônyös szállítói kapcsolatok: A szervezetés a szállítói kölcsönösen függnek egymástól, kölcsönösenelônyös együttmûködésük mindkét fél számára elônyös.

Az ISO 9001:2000 szabvány arra az esetre határozza meg aminôségügyi rendszerre vonatkozó követelményeket, amikoregy szervezetnek azt a képességét kell bemutatnia, hogy kö-vetkezetesen elô tud állítani meghatározott követelményeketteljesítô termékeket és/vagy szolgáltatásokat.

A minôségügyi rendszer követelményeinek elsôdleges célja avevô megelégedettségének elnyerése azáltal, hogy a rendszeralkalmazása révén kielégíti a vevô követelményeit, a rendszertfolyamatosan tökéletesíti és megelôzi a nem megfelelôségeket.

8


A szabvány a szervezetek tevékenységeihez kapcsolódik a ve-vô követelményeinek megfogalmazásától kezdve valamennyiminôségügyi rendszerfolyamaton keresztül a vevô megelége-dettségének elnyeréséig.

A szabványban meghatározott követelmények általánosak ésminden szervezetre alkalmazhatóak, függetlenül azok típusá-tól és nagyságától.

A cél az, hogy a jelen nemzetközi szabvány valamennyi köve-telményét alkalmazzák. Mindazonáltal, a tárgy szûkítése bizo-nyos szituációkban elfogadható lehet.

Ha a vevô követelményei, vagy a termék és/vagy szolgáltatásjellege nem kíván meg bizonyos minôségügyi rendszerköve-telményeket a szabványban meghatározott folyamatok számá-ra, ezeket a minôségügyi rendszerkövetelményeket ki lehetzárni, és fenn lehet tartani az egyezôséget az ISO 9001:2000szabvány fennmaradó alkalmazandó szakaszaival. E lehetôségmegszünteti az ISO 9002 és ISO 9003 szabvány elôírások lét-jogosultságát.

Az ISO 9001:2000 minôségügyi rendszerek követelményei

Általános követelmények

A szervezetnek meg kell határoznia, és alkalmaznia kell azokat afolyamatokat, amelyek biztosítják azt, hogy a termékek és/vagyszolgáltatások megfeleljenek a vevôi követelményeknek. A meg-határozott folyamatok bevezetése és demonstrálása eszközeként aszervezetnek a szabvány követelményeit kielégítô minôségügyirendszert kell létesítenie. A minôségügyi rendszert be kell vezet-ni, karban kell tartani és javítani kell a szervezetnek.

A szervezetnek el kell készítenie a minôségügyi rendszer eljá-rásait, amelyek leírják a minôségügyi rendszer bevezetéséhezszükséges folyamatokat. A rendszer eljárásainak és utasításai-nak számát és terjedelmét a szervezet mérete és típusa, a folya-matok bonyolultsága és kölcsönhatásai, az alkalmazott mód-szerek, és a munkákat végzô személyzet szakismeretei és kép-zettsége határozzák meg. Ezeknek magukban kell foglalniuk:



a) azokat a rendszerszintû eljárásokat és utasításokat, ame-lyek azokat a tevékenységeket írják le, amelyek a minô-ségügyi rendszer bevezetéséhez szükségesek,

b) azokat az eljárásokat és utasításokat, amelyek azon fo-lyamatok sorrendjét és interaktív természetét írják le, ame-lyek a termékek és/vagy szolgáltatások megfelelôségénekbiztosításához szükségesek,

c) azokat a mûveleti utasításokat, amelyek leírják a folya-mat tevékenységeinek operatív gyakorlatát és ellenôrzését.

Dokumentálási követelmények:

A minôségmenedzsment rendszer dokumentációjának tartal-maznia kell:

• A minôségpolitika és a minôségügyi célok nyilatkozatát,• A minôségügyi kézikönyvet,• A szabvány elôírásaiban elôírt minôségügyi eljárásokat,• A folyamatok eredményes tervezését, mûködését, felügye-

letét biztosító, a szervezet számára szükséges dokumentu-mokat,

• A szabványban elôírt feljegyzéseket.

Minôségügyi kézikönyv

A szervezetnek készítenie kell egy minôségügyi kézikönyvet.A minôségügyi kézikönyvnek tartalmaznia kell:

a) a minôségügyi rendszer elemeinek és kölcsönhatásaiknakleírását;

b) a rendszerszintû eljárásokat és a rájuk történô hivatkozásokat.

Dokumentumok kezelése

A szervezetnek készítenie kell minôségügyi rendszerszintû el-járásokat azon dokumentumok kezelésére, amelyek a minô-ségügyi rendszer mûködéséhez szükségesek. Ezen eljárások-nak biztosítaniuk kell, hogy:

a) a dokumentumok megfelelôségét megvizsgálják kibocsá-tásuk elôtt;

b) a dokumentumokat átvizsgálják, szükség esetén aktualizál-ják, és újra jóváhagyják;

10


c) a dokumentumok hatályos kiadása rendelkezésre álljonminden olyan helyen, ahol olyan tevékenységeket végez-nek, amelyek lényegesek a minôségügyi rendszer haté-kony mûködése szempontjából;

d) az érvénytelen dokumentumokat kivonják a kiadás éshasználat minden helyérôl, vagy más módon akadályozzákmeg a nem tervezett felhasználásukat;

e) minden jogi, vagy ismeretanyag, megôrzési céllal megtar-tott érvénytelen dokumentum megfelelô azonosító jellelellátott legyen.

A szervezetnek megfelelô módon egy dokumentumkezelésieljárást kell kialakítani, amelybôl azonosítható az egyes doku-mentumok éppen hatályos módosítási állapota annak érdeké-ben, hogy elejét vegyék az érvénytelen és/vagy elavult doku-mentumok használatának.

A dokumentumoknak olvashatóknak kell lenniük, könnyenazonosíthatóknak és fellelhetôknek. A külsô eredetû és alkal-mazandó dokumentumokat azonosítóval kell ellátni, és archi-válni kell.

A minôségügyi feljegyzések kezelése

A szervezetnek minôségügyi rendszerszintû eljárásokat kellkészítenie és fenntartania a minôségügyi feljegyzések azonosí-tására, tárolására, hozzáférhetôségének, védelmének, megôr-zési idejének és selejtezésének szabályozására.

A szabvány a minôségügyi rendszerrel kapcsolatos elôírásokatnégy érdemi fejezetben fogalmazza meg. (Az alfejezeten belüla szabvány struktúrájának megfelelô, de azzal nem teljesenazonos számozási rendszert használunk.)

Dokumentálási követelmények

• Minôségpolitika és minôségügyi célok,• Minôségügyi kézikönyv,• Elôírt minôségügyi eljárások,• Mûködéshez szükséges szabályozás,• Szabványban elôírt feljegyzések.



A minôségügyi rendszer dokumentációjának felépítése

Statisztikai alapfogalmak a minôségügyben

A várható érték – a számtani átlag

Azt az elméleti értéket, amely körül a tapasztalati értékek in-gadoznak, várható értéknek nevezzük.

A diszkrét valószínûségi változó várható értéke:

A kockadobás példáját alapul véve:

k= 1,2,...6 esemény lehetségesxk= 1,2,3,4,5,6 a kocka egyes oldalain szereplô pontok számapk= 1/6 minden k-ra

12

MinôségirányításiKézikönyv

Minôségirányítási eljárások

Munkautasítások

Ûrlapok, jegyzôkönyvek, dokumentumok

11. ábra: A minôségügyi rendszer dokumentációjánakfelépítése


akkor a várható érték:

Diszkrét értékek esetén a várható értékre való következtetést aszámtani közép (átlag) alapján tehetjük meg.

A folytonos valószínûségi változó várható értéke:

A medián

A medián az az érték, amelynél nagyobb értéket a valószínûsé-gi változó ugyanolyan valószínûséggel vesz fel, mint kisebbet.A tapasztalati medián a nagyságrendbe rendezett mintaele-mek közül a középsô. Páros mintaelemszám esetén a két kö-zépsô érték számtani közepe.

A módusz

A módusz a valószínûségi változó legnagyobb valószínûségiértéke (a sûrûségfüggvény maximum-helye) Egy eloszlásnaktöbb módusza is lehet.

Terjedelem

A terjedelem a valószínûségi változó szóródásának legegysze-rûbb értéke. A valószínûségi változó legnagyobb és legkisebbértékének különbsége:



Szórás

A valószínûségi változó várható értéke körüli ingadozását mé-ri a szórás.

A szórásnégyzet a várható értéktôl való eltérés négyzeténekvárható értéke.

Diszkrét valószínûségi változó szórása:

Ha x diszkrét mely az xk (k= 1,2,...n) értékeket pk (k= 1,2,...n)valószínûséggel veszi fel, akkor

A már említett kockadobásnál, ha x a dobott szám, akkor

14


Folytonos valószínûségi változó szórása

Ha x folytonos:

A szórásnégyzet a sokaság tulajdonsága, egy paraméter, a sû-rûségfüggvény lapultságát adja meg.

A tapasztalati szórásnégyzet az átlagtól való eltérés átlaga.A szórás ennek négyzetgyöke:

A relatív szórás (a variációs együttható) a szórás átlagrafajlagosított értéke:



Minôségellenôrzési adatgyûjtô lap készítése

Minôségellenôrzési adatgyûjtô lapot egy cég készíthet a gyár-tott termékek minôségének ellenôrzésével kapcsolatban, illet-ve a cég által nyújtott szolgáltatás minôségének értékelése vé-gett is.

Mindkét esetben nagyon fontos kritérium, hogy azokat a tény-szerû adatokat tüntessük föl az adatgyûjtô lapokon, amelyek-bôl a legtöbb információt tudjuk mérhetô és értékelhetô mó-don megkapni.

Nézzünk néhány példát a két alapesetre.

Minôségellenôrzési adatgyûjtô lap szolgáltató cég esetén

Kérdôíves vevôi véleménykutatás

A kérdôív a mellékelt ingyenes CD-n található.

Ebben az esetben lényeges dolog, hogy olyan, elôre nem meg-adott kérdést is tüntessünk föl a kérdôíven, mint például a ve-vô saját értékítéletét megmagyarázó, mit tenne ön, min változ-tatna típusú kérdéseket!

16

Példa: Minôségellenôrzési adatgyûjtô lap gyártó cég esetén 5/5

5/5 Példa: Minôség-ellenôrzési adatgyûjtôlap gyártó cég esetén

Az adatgyûjtési tevékenység fontosságát érzékeltetve mostegy gyógyszeripari cég adatgyûjtô vizsgálati –és munkalapjátmutatjuk be.

Fontos tudni, hogy az analitikai mérés és adatgyûjtés akkor admegfelelô választ a feltett kérdéseinkre, ha

• a méréseket jól tervezzük meg, • az információ megszerzéséhez szükséges jellemzôket

mérjük,

és nem utolsó sorban,

• az eredményeket helyesen értelmezzük.Egy analitikai mérés ilyenformán legalább két lépcsôbôl áll.

• Az elsô maga a mérés, vagyis: a mintavétel, a mérés elôké-szítése és végrehajtása, majd az eredmény megadása.

• Ezután következik a legfontosabb, az eredmények értelme-zése és a következtetések levonása.

Folyamatos gyártás (kôolajlepárlás, -feldolgozás, olefintermelés,polimergyártás, nyomdaipar stb.) során a folyamatból kikerülôkésztermék minôségét rendszeresen ellenôrzik, és a kapott ered-mények alapján úgy változtatják a berendezések jellemzôit (pa-ramétereit), hogy a késztermék minôsége „egyforma” legyen.Ugyanezt látjuk a szakaszos gyártások (gyógyszer, élelmiszer,gépészeti termék, TV, híradástechnikai berendezés gyártása stb.)esetében is, legfeljebb az összefüggés, illetve a visszacsatolás agyártási folyamatba nem olyan szoros, mint a folyamatos techno-lógiákban.

Sokszor és sokat mérjük tehát gyártás közben a termék minôsé-gét, de igazában nem hasonlítjuk össze ezeket a méréseket egy-mással. Legfeljebb a folyadéktöltô, súlykimérô berendezésekeredményeit vizsgáljuk, nehogy hiány/többlet keletkezzék a ter-


Példa: Minôségellenôrzési adatgyûjtô lap gyártó cég esetén5/5

mék kiszerelése során. Ennek statisztikájáról nagy irodal-mi/módszertani elmélet és gyakorlat alakult ki az idôk folyamán.

Pedig sok következtetés levonható az eredmények alapján,például az, hogy melyik gyártási fázis érzékeny a jellemzôk(paraméterek) pontos betartására, vagy melyik mûszak az,amelyik folyton elrontja a terméket. Folyamatos gyártás esetén(pl. reaktor vagy desztillálás, nyomtatás) a készülék állapotáralehet következtetni, illetve el lehet dönteni, hogy egy készü-léktisztítási, -karbantartási munkaszakasz (fázis) beiktatásaszükséges-e.

Az eredmények értelmezése sokféle szempont figyelembevé-telét feltételezi. Az adatfeldolgozáshoz azonban az eredmé-nyeket rendezni kell, egyrészt idôben, másrészt a folyamategyéb jellemzôi (paraméterei) szerint, amiket szintén figyel-nünk, mérnünk kell. Van tehát maga a mérés, ami mûszeres,(például GC, HPLC, CE, AAS stb.) vagy hagyományos anali-tikai módszert jelent, azután van az eredmények rögzítése,összesítése, aminek felhasználásával a folyamatra vonatkozókövetkeztetések levonhatók.

Az analitikai mérés mint munkafolyamat (részlet a Richter Gedeon Rt. mérési tevékenységébôl)

„A környezetvédelmi mérések sokfélék, egy-egy mintát sokfé-le vizsgálattal kell elemezni, amelyek mind-mind más készü-lékhez kötöttek, maga az adat formája is többféle lehet. Kidol-goztunk ezért egy rendszert, amivel a mérés-hez rendeltük amunkalapokat, a minta azonosítását egy nyilvántartási szám-mal, a mintaszámmal oldjuk meg. A minta adatait és a minta-vételre vonatkozó esetleges információkat vizsgálati laponrögzítjük. Hogy ne vesszünk el az adattömegben, ezt az egé-szet számítógép segítségével is elvégezzük.

A minta, tehát a mintavétel során kap egy azonosítót, amit aztánvégig magával „cipel”. Erre kell hivatkozni minden esetben, ami-kor valamilyen jellemzôt mérnek, vagy az eredményt kiadjuk.

Nos, itt fellelhetô egy általános tévedés, ami a hagyományokszerinti adatnyilvántartásban mindig félreértésre ad okot, ne-vezetesen, hogy az ún. iktatószám (a beérkezéskor rögzítettnaplószám), az azonosító. Ehhez azonban a legritkább esetben

2

Példa: Minôségellenôrzési adatgyûjtô lap gyártó cég esetén 5/5

kötôdik egy minta, rendszerint mintasorozatról van szó. Ezekazonosítására különféle módszerekkel, al-iktatószámokat ren-delnek. És emiatt néha valósággal lehetetlen egy eredménytegy adott mintához rendelni, vagy utólag megtalálni. Nálunkminden minta egyedi azonosítóval rendelkezik.

A mintákhoz rendelt Vizsgálati lapon rögzíteni kell a minta-vétel során felmerült fontos adatokat, melyeket a mintavételrevonatkozó eljárásban elôírtunk. Sorozatminták esetében min-den lapon fel kell tüntetni a minták számát is, illetve a minta-tartó edényre az azonosító számot rá kell vezetni.

A vizsgálati lap a mellékelt CD-ROM-on található.

A Vizsgálati lap hátoldalán felsoroltuk a tôlünk elvárható,átallunk elvégezhetô méréseket, amik közül ki kell jelölni azo-kat, amiket szükségesnek találtak. Az eredményeket ugyanittkell megadni, majd aláírással hitelesíteni.

A Munkalapok megkövetelik az adott mérés elvégzéséhez ésaz eredmény kiszámításához szükséges adatok feljegyzését,megadják az eredmény kiszámításának módját, és mindenegyéb rögzítendô paramétert (aláírás stb.).

Ezzel kialakítottunk egy olyan bizonylatrendszert, ami ponto-san, logikusan követhetôvé teszi egy minta útját, a mintavétel-tôl az eredmény közléséig. Maga a mintavétel/beérkezés és amérések elvégzése, az eredmény megadása fizikailag is elkü-löníthetô, az információfolyamat megszakítása nélkül. Hogymennyire rugalmas maga a rendszer, azt legjobban a méréseksokféleségét felölelô munkalapok jellemzik.

A Vizsgálati lap adatait (beleértve a kiválasztott elvégzendôméréseket is), majd utána az eredményeket, amelyeket a mun-kalapok kitöltése után kapunk meg, rögzítjük a számítógépen.Ezzel összeállt egy adattömeg, amit rendkívül egyszerûen lehetrendezni, statisztikai elemzés alá venni, vagy egy-egy megren-delô vagy alapanyag/termék, mûszak, idôszak alapján össze-foglaló jelentést készíteni. Magát az adatot az egyes mérésekelvégzése után, a mintaszám szerint kikereshetô adatlap megfe-lelô ablakában rögzíti az, aki a mérést végezte. Ehhez az adat-hozzáférés különféle szintjeit kellett kialakítani, szükség sze-rint biztosítani a hálózatos munka lehetôségét.


Példa: Minôségellenôrzési adatgyûjtô lap gyártó cég esetén5/5

4

Vállalatgazdaságtan 6/1

Tartalom

6 Vállalatgazdaságtan

6/1 Tartalom

6/2 A vállalat érintettjei, céljai, formái

6/3 A vállalat helye a társadalmi rendszerben 6/3.1 A vállalat társadalmi szerepe

6/4 A kínálat és kereslet elmélete

6/5 Az emberi erôforrás

6/6 Vállalati eredmény és eredményesség

6/7 Az erôforrások hatása a gazdálkodásra

6/8 Az üzleti terv


Vállalatgazdaságtan6/1

Tartalom

2

A vállalat érintettjei, céljai, formái 6/2

6/2 A vállalat érintettjei,céljai, formái

A vállalatgazdaságtan: a vállalatok mûködésének elvi alapjaittárgyalja, s ezek magyarázatát adja.

Üzleti vállalkozás – vállalat

Emberi szövetség valamely cél elérése vagy feladat végrehaj-tása érdekében. A szövetség által létrehozott struktúrák a szer-vezetek, a cél pedig, amelynek elérésére a szervezet létrejött, aszervezet alapvetô célja.

A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogilag kö-rülhatárolt struktúra, amelyben az alapvetô cél eléréséhezszükséges tevékenységek végbemennek.

Az üzleti vállalkozás alapvetô célja

A vállalat alapvetô célja: fogyasztói igények kielégítése nye-reség elérése mellett.

A fogyasztói igény igen összetett fogalom: emberi szükségletekés vágyak, kívánságok húzódnak meg mögötte. Szükségletekalatt általában az emberi lét fenntartásához szükségesnek ítélt ja-vakat és szolgáltatásokat értjük (élelem, lakás, ruha, oktatás...)

A fogyasztói igény valamely termék vagy szolgáltatás iránti fi-zetôképes keresletként jelenik meg a piacon.

A vállalat küldetése

Küldetés: az üzleti vállalkozások alapvetô céljának konkrét ér-telmezése, meghatározza a mûködési kört, a belsô mûködést ésa külsô érintettekkel való kapcsolattartás elveit.

Küldetésünk

Az X. Y. Kft. a mûanyagipari csomagolóeszközök nagy ta-pasztalatokkal rendelkezô gyártója. Célunknak tekintjük vevô-


A vállalat érintettjei, céljai, formái6/2

ink, elsôsorban a hazai kiskereskedelmi vállalatok korszerûcsomagolóeszközökkel való ellátását, a csomagolástechnikabiztonságának, fejlesztésének elôsegítését. Küldetésünk az,hogy szüntelenül javítsuk termékeinket, hogy kielégítsük ve-vôink szükségleteit, állandó fejlôdést biztosító, jövedelmezôgazdálkodással piaci pozíciónkat megôrizzük, biztosítsukmunkatársaink anyagi és szellemi gyarapodását, és méltányoshasznot biztosítsunk tulajdonosainknak.

(Részlet egy csomagolástechnikával foglalkozó cég „Minôség-irányítási kézikönyvébôl”)

A küldetés megvalósításához a vállalatnak számos tevékeny-séget kell megvalósítania, de ezek közül kettô elengedhetetlen:a marketing és az innováció.

A marketingrôl, amely az adott vállalat fogyasztókkal szembe-ni elkötelezettségét, ill. piaci orientációját fejezi ki, az oktatáskeretében, egy másik fejezet témájaként még szó lesz.

Az innováció a fogyasztói igények új, magasabb minôségû ki-elégítésére törekvô és ezt támogató fejlesztési folyamat, amelya versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejezi ki.

A vállalati mûködés érintettjei

A vállalat mûködésének érintettjei: akik az üzleti vállalko-zással lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban állnak.

Az érintettek köre kis vállalkozások esetén is kiterjedt lehet.

Belsô érintettek: tulajdonosok, vezetôk, alkalmazottak, va-gyis azok a személyek, akik a szervezethez tartoznak, valami-lyen funkciót töltenek be a szervezetben.

Külsô érintettek: fogyasztók, szállítók, partnerek, versenytár-sak, állami intézmények, helyi közösségek, természeti környe-zet, vagyis azok a személyek és szervezetek, akik és amelyek:

1. a piacot alkotják;2. a vállalat mûködését befolyásolják.

2


A vállalat céljai

A vállalat olyan szervezet, amelynek mûködése emberi cse-lekvéseken keresztül valósul meg.

Az egyéni és a szervezeti célok

Egyéni célok

Az ember szükségleteit az határozza meg, hogy már mivel ren-delkezik. Mihelyt az egyiket kielégítette, egy másik szükségletlép a helyébe. A folyamat végtelen: egy bizonyos szükségletetki lehet elégíteni, de általában az emberi szükségleteket nem.

Maslow szükséglethierarchiája

Abraham Harold Maslow (1908-1970) pszichológus az ötvenesévekben dolgozza ki motivációs elméletét, mely szerint a motí-vumrendszerek hierarchikus elhelyezkedésûek. A modell legaljána létfenntartási motívumok, csúcsában pedig az önmegvalósításmotívuma áll. A magasabb szintû motívumok akkor válnak érvé-nyessé, ha az alacsonyabb szinteken az egyén nem szenved hiányt.

Az emberi szükségletek öt, hierarchikusan egymásra épülô ka-tegóriába csoportosította:

• fiziológiai szükségletek• biztonsági szükségletek• szeretet- és közösséghez tartozás igény (társadalmi szük-

ségletek)• tisztelet, elismerés iránti igény (szociális szükségletek)• tudás és megértés iránti vágy (önmegvalósítás)

Szervezeti célok

A szervezeti célok nem azonosak a szervezetben valamilyenszerepet betöltô egyén céljaival, de nem is függetlenek tôlük.Williamson (1964) nyolc olyan egyéni célt jelölt meg, amelyetaz emberek a munkahelyükön keresztül szeretnének elérni:

• jövedelem• biztonság



• státusz• hatalom• presztízs• a társadalom szolgálata• szakértôi kiemelkedés• hasznosság

A szervezeti célok jellemzôi:

• hierarchikusan strukturáltak;• az egyéni célok összeegyeztethetôek a szervezet mûködé-

sével;• az egyén és a szervezet kölcsönösen segítik egymást céljaik

elérésében;• a szervezet támogatja az egyéni célok megvalósulását

(szuperordináltság – fölérendeltség).

Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata

Az egyéni és a szervezeti célok közötti kapcsolat a következômódon jön létre:

• Az egyéni célok váltják ki a cselekvéseket.• A több személyt érintô cselekvéssorozatra az érintettek a

saját céljaikkal összhangban reagálnak.• A szervezet tagjainak vannak elképzelései a saját és a szer-

vezet céljairól.• Az elképzelések nem feltétlenül tudatosak, a szervezethez

tartozás valamely pozitív cél elérése vagy negatív hatás el-kerülése érdekében történik.

• A leghatékonyabb szervezetekben az egyéni és szervezeticélok jól összeegyeztethetôk, vagyis az egyének egyetérte-nek a szervezet céljaival.

4


A belsô érintettek céljai és kapcsolataik

A tulajdonosok

A tulajdonos tôkebefektetése a vállalkozás értéknövelésénekreményét szolgálja.

Az alábbi tulajdonos-kategóriákat különböztetjük meg:

a) Természetes személyekA természetes személy (valódi tulajdonos) rendszerint sa-ját személyes tulajdonát, vagy a tulajdont megtestesítôpénzt fekteti a vállalkozásba.Viszonya a vállalkozáshoz azon múlik, mekkora a befekte-tett tôkerésze (részesedése) a vállalat saját tôkéjéhez viszo-nyítva (több tulajdonos esetén).

b) Intézményi tulajdonosokaz állam, illetve ennek intézményei;vállalatok;egészségbiztosítási illetve nyugdíjalapok.bankok és más pénzintézetek;

Az intézményi tulajdonosok képviselôk útján vesznek részt avállalat irányításában.

A menedzserek

A menedzseri réteg az, amely legjobban kötôdik személyesenis a vállalkozáshoz, mivel döntéseivel befolyásolhatja a válla-lat életét, mûködését, jövôjét, ez által közvetlen jövedelemnö-velést is elérhet.

A munkavállalók

A munkavállalók személyes célokban gondolkodnak, s ezekközött az elsôk egyike a jövedelem, de ugyanilyen jelentôségevan a munka érdekességének, a munkavégzésbôl származóörömnek, az elvégzett munka megbecsülésének, a társas kap-csolatok kiterjesztésének, az önmegvalósítás igényének illetvea biztos munkahelynek is.



Természetes konfliktusforrások (érdekellentétek)

A vállalkozások szervezeti formái

Az egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás egyetlen személy tulajdonában lévôüzleti vállalkozás, amelybe a vállalkozó egyedül fekteti be amûködtetéshez szükséges tôkét, és a vállalkozás mûködésétérintô döntéseket is maga hozza meg. Az ô tulajdonát képezi avállalkozás teljes nettó értéke, valamint ô a felelôs a vállalko-zás kötelezettségeinek teljesítésért is.

Az egyéni vállalkozások rendszerint kisvállalkozások.

A társaságok

A társaságok két vagy több tulajdonos által alapított vállalko-zások, melyben a partnerek megosztoznak az eredményen és avezetésen.

Az egyes társaságok közötti fôbb különbségek a következôk:

• a társulás feltételei, következményei,• az alapítás körülményei, a bejegyzés kötelezettsége• a társaság tevékenységének jellege,• felelôsségviselés.

A társaság tagjainak felelôssége:

• korlátlan,• korlátozott.

6

Tulajdonosok MunkavállalókVezetôk


A közkereseti társaság (kkt.) esetében a társaság valamennyitagja korlátlanul és egyetemlegesen felel a társasággal szem-beni minden követelésért, teljes vagyona erejéig.

A betéti társaság (bt.) legalább egy tagjának (rendszerint bel-tagjának) felelôssége korlátlan és egyetemleges.

A korlátolt felelôsségû társaság (kft.) tagjai csak a bevitttörzsbetétjük erejéig felelnek a társaság tartozásaiért, vagyiskorlátozott felelôsséggel tartoznak.

A részvénytársaságok

A részvénytársaságok tôkeegyesülés jellegû társaságok. Az Rt.személytelen, a tulajdonosok kiléte jogilag közömbös: a rész-vénytársaság tulajdonosai a társaság mûködéséért, illetve tarto-zásaiért részvénytulajdonukon túl nem tartoznak felelôsséggel.

A tulajdonosok elvben (ha a részvénytársaság legfôbb szerve,a közgyûlés ezt megszavazza) bármikor felmondhatnak a me-nedzsmentnek, illetve részvényeik eladásával lemondhatnaktulajdonukról.



Az egyes vállalati formák elônyei és hátrányai

Vállalatok alapítása és megszûnése

Vállalatok alapítása

A vállalatalapítás egyrészt jogi aktus, amelyet az adott orszá-gok társasági törvényei szabályoznak, másrészt magát a piacralépést jelenti.

Az új vállalkozások két módon jöhetnek létre:

• elôzmény nélkül, rendszerint egyéni kezdeményezésre kis-vállalkozásként vagy

• meglévô vállalatok szervezeti átalakulásával.

8

Vállalati forma Elônyök Hátrányok

Egyéni – egyszerû alapítás és megszüntetés – túl sok követelmény a vállalkozóval vállalkozás – a vállalkozó független szemben

– adózási kedvezmények – korlátlan felelôsség– nincs üzletmenetre vonatkozó – szerényebb nyereségszerzés

adatszolgáltatási kötelezettség – korlátozott pénzügyi erôforrások– áttekinthetô

Társaság – egyszerû alapítás – személyi konfliktusok lehetôsége– nagyobb tôke nélküli tulajdonlás – a szabályozott vezetôi felelôsség– jogi védettség hiánya– adózási elônyök– jelentôsebb tôke- és hitelforrások– tulajdonosváltás esetén folytatható

Részvény- – korlátlan élettartam – az alapítás és megszüntetéstársaság – széleskörû tôkebevonási lehetôség bonyolult és költséges

– nyilvános adatszolgáltatási – kötelezettség– adóhátrányok

(Forrás: Rachman [1990])


Az új vállalatok alapításakor az alapítóknak eltérô motivációilehetnek:a.) Egyéni motivációk:

– pénzügyi függetlenség, jólét,– képességpróba, alkotásvágy, önmegvalósítás (Maslow!)– függetlenség,– hatalomvágy.

b.) A környezetbôl fakadó motivációk:– szellemi / anyagi elismertség hiánya a munkahelyen,– a mindennapi „robot” unalma, fásultság, kilátástalanság.

Vállalatalapító személyiségtípusok

1. Gyakorlatra, szakmai ismeretre építô alapító: Aki korábbanáltalában mûszaki ismeretekkel rendelkezô munkás volt,rendszerint alapfokú iskolai végzettséggel, vezetési tapaszta-latok nélkül.

2. Menedzser típusú alapító:Vállalkozók körébôl származik,felsôfokú iskolai végzettsége van, vezetési, irányítási ta-pasztalattal rendelkezik.

Meglévô vállalatok is alapíthatnak új vállalkozásokat:

• fúzió: két vállalat egyesülése, amelynek során az új válla-lat létrejöttével a régiek megszûnnek

• felvásárlás: egy vállalat megvásárol egy másikat (vagyannak egy részét), így ellenôrzést gyakorol felette (és auto-matikusan megkapja a másik piacát).

Vállalatok megszûnése

A vállalatok megszûnése rendszerint (de nem mindig) a siker-telenség jele, s ez által az érintettek számára többnyire negatívesemény. Ugyanakkor az új vállalkozások alapításához szük-séges tôke sokszor épp a korábbi vállalkozások megszüntetéserévén szabadul fel.

A csôd az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak az üz-leti vállalkozásnak az adósságait, amely nem képes pénzügyikötelezettségeinek eleget tenni.

A csôd lehet önkéntes vagy éppen nem önkéntes.



Tudáspróba

10

Igaz Hamis

Az alapvetô célok tulajdonképpen a szervezetek létrejöttének okai. x

A vállalati mûködésben érintettek nem mindegyike áll kapcsolatban x a vállalattal.

A szükségletek újratermelôdô igények. x

A szervezeti célok alapvetôen eltérnek az egyéni céloktól. x

A szervezetek elképzelései céljaikról nem feltétlenül tudatosak. x

Intézményi tulajdonosok nem lehetnek magánszemélyek. x

Az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeiért. x

A betéti társaság minden tagja egyetemleges felelôsséggel tartozik. x

A társaságok vezetôinek felelôssége jól szabályozott. x

A függetlenség vágyából alapított vállalkozás csak egyféle módon jöhet létre. x

A vállalat helye a társadalmi rendszerben 6/3.1

A vállalat társadalmi szerepe

6/3 A vállalat helye a társadalmi rendszerben

6/3.1 A vállalat társadalmi szerepe

A gazdasági viselkedés normáit döntôen befolyásolják azadott korszak történelmi feltételei, a gazdálkodás környezetitényezôi.

Ebben a részben a vállalat külsô kapcsolataival, a külsô érin-tettekkel való viszonyával foglalkozunk.

Koordinációs mechanizmusokKornai János (1983) négy koordinációs mechanizmust külön-böztet meg.

1.) A piaci mechanizmus esetén a szereplôk egyenrangúak,kölcsönös elônyszerzés céljából, önként lépnek egymássalkapcsolatba, a közös érdekekre épülô szabályok betartásával.

2.) A bürokratikus mechanizmusban a szereplôk alá- és fö-lérendeltség viszonyban vannak egymással.


A vállalat helye a társadalmi rendszerben6/3.1


A piaci koordináció sémája

A bürokratikus koordináció sémája

3.) Az etikai koordináció esetén a szereplôk egyenrangúak,saját akaratukból vesznek részt a folyamatokban.

4.) Az agresszív koordinációban a szabályozás a „koordinátor”erôfölényére épül.

Etikai koordináció

Agresszív koordináció

2

(Forrás: Kornai János, 1983)

(Forrás: Kornai János, 1983)



A piac és a piaci viszonyok

Egyszerûen fogalmazva: a piac a kereslet és kínálat találkozásihelye. A piac tényleges és potenciális vevôkbôl és eladókból te-vôdik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba.

A csere az eladó és a vevô önkéntes szerzôdéskötésével, meg-határozott feltételrendszer szerint megy végbe.

A vállalat eladóként, vevôként, versenytársként és kooperációspartnerként jelenhet meg a piacon. E szerepek közül az alapvetôaz eladói szerep.

A piacra való be- és kilépésA vállalatnak alapvetô érdeke, hogy helyesen határozza megaz ún. releváns piacot.

A releváns piac azon részpiacok összessége, amelyek egyadott vállalat igény-kielégítési törekvései szempontjából reáli-san szóba jöhetnek.

A piacra való belépés természetesen nem csak a belépni szán-dékozó vállalat ügye: el kell fogadtatnia megjelenését a piactöbbi szereplôjével.

A piacra lépés akadályai

a) Állami szabályozásAz állam bizonyos elôírásai segíthetik, de akár korlátozhatják,sôt, meg is akadályozhatják a piacra lépést:

• egészségügyi elôírásokkal növelhetik a belépéshez szüksé-ges tôkekorlátokat,

• technológiai követelményeket támaszthatnak,• korlátozhatják a beszerzési és értékesítési csatornákhoz való

hozzáférést,• a szabadalmaztatási eljárás szabályozásával befolyásolhat-

ják az új ismeretek terjedését,• preferálhatnak egyes piaci szereplôket azzal, hogy állami

támogatásokhoz, kedvezményes hitelekhez juttatják ôket,• vámokkal, kedvezményekkel segíthetik vagy akadályoz-

hatják a potenciális külföldi versenytársak belépését.




b) MéretgazdaságosságA méretgazdaságosságban két fogalom játszik szerepet:

• a vállalatméret (a vállalat gazdasági fogalmakkal kifejezettnagysága – pl. létszám, jegyzett tôke)

• üzemméret (a termelô egységek technikai fogalmakkal ki-fejezett nagysága – pl. géppark, kapacitás)

Ahhoz, hogy a vállalat hatékony méretnagysággal és megfelelôkapacitás-kihasználással mûködjön, teljesen vagy részlegesenki kell szorítania már bennlévô vállalatokat a piacról, vagy apiac méretét kell tágítania, vagyis jelentôs piaci részesedést kellszereznie, egyébként túlkínálat alakul ki.

c) TermékdifferenciálásA termékdifferenciálás akkor belépési korlát, ha a piacon jelenlévô vállalatok különbözô marketingtechnikákkal (branding1,szolgáltatás-kiterjesztés, reklám, vevôorientált termékpolitika)már „törzsfogyasztókkal” rendelkezik, vagyis kialakította a fo-gyasztókban a márkahûséget, a termék iránti ragaszkodást.

d) TôkekorlátokA tevékenység jellegétôl és a gazdasági ágtól függôen más-mása tôkeigény, adott esetben a piacra történô belépés olyan finan-szírozási forrásokat igényel, ami mellett a mûködés gazdaság-talanná válhat, vagy nagyon hosszú lesz a megtérülési ideje.

e) A partnerváltás költségeiA partnerváltás költségei olyan egyszeri költségek, amelyekakkor lépnek fel, ha a vevô megváltoztatja szállítóját és egymásik beszerzési csatornát kíván igénybe venni.

f) Az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetôségeAz értékesítési piac új szereplôjének meg kell gyôznie a keres-kedôket, hogy az ô termékeit is tartsák készleten, ajánlják ve-vôiknek.

Különösen nehéz hozzáférni az olyan csatornákhoz, ahol a ke-reskedelmi vállalatot kizárólagossági szerzôdés vagy márka-név-használat köti a termelôhöz.

4

1 branding: marketingfogalom, a.m. „márkázás” vagyis egy termék márkanevénekkidolgozása, piacra vitele



Néha az új belépônek csak úgy sikerül megmaradnia a piacon,ha saját boltot, vagy bolthálózatot nyit.

g) Egyéb belépési korlátokA piacon lévô vállalatoknak a felsoroltakon kívül a következôelônyei lehetnek a belépést fontolgató, potenciális versenytár-sakkal szemben:

• kedvezô földrajzi elhelyezkedés, rendelkezésre álló alap-anyagforrások,

• tapasztalati tôke (átlagköltség-csökkenés érhetô el).

Kilépés a piacról

A piacra lépés mellett a vállalatnak azon is el kell gondolkod-nia, hogy mi történik akkor, ha üzleti elképzelései nem válnakvalóra?

Ekkor érdemesebb kivonulni a piacról, mintsem vesztesége-sen, vagy kis hatékonysággal mûködni.

A piacról való kilépés legelemibb korlátja, hogy a vállalat ren-delkezésére álló eszközökkel csak meghatározott fogyasztóiigényeket tud kielégíteni. Ha ez nem sikeres, akkor vagy foly-tatja tevékenységét a piacon, vagy megszabadul eszközeitôl,eladja ôket.

Verseny és együttmûködés a piacon

A verseny

A verseny két vagy több szereplô egymással szembeni elôny-szerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége.(Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula Kiadó, 1997)

A vállalatok nem kerülhetik el a versenyt, versenyhelyzeteknaponta adódnak, és mivel a meghátrálás automatikusan piac-vesztéssel járna, a vállalatoknak részt kell venni a versenyben.A verseny lényege: valamiben jobbnak lenni a versenytársnál.




Az együttmûködés

A verseny mellett kialakulhatnak a piacon a kooperáció kü-lönféle formái is.

Az együttmûködésnek két alapformáját kell megkülönböztetnünk:

a.) Gazdaságélénkítô lépésekAlapfeltevése, hogy a közösen végrehajtott üzleti akciókpiacbôvítést eredményezhetnek, vagyis a szinergiaelv alap-ján a közösen létrehozott gazdasági javak nagyobb vagytöbb értékkel bírnak, miáltal nagyobb piaci részesedés jut akooperáló feleknek � ez mindkét fél számára elônyös.

b.) A verseny tisztaságát fenyegetô lépésekA piaci szereplôk megállapodásai, amelyek azonban másszereplôk hátrányát okozhatja.

Az együttmûködés fontos típusa az, amely a verseny korláto-zására irányul.

A gazdasági élet alapfeltétele a verseny tisztasága, a kijátszá-sára irányuló törekvéseket a versenytörvény bünteti.

Az erôfölényre való törekvés

A gazdaság szereplôinek erôfölényre törekvése természetes je-lenség: a versenyben vannak gyôztesek és vesztesek („futottakmég” kategória), és az is természetes, hogy mindenki gyôzniszeretne.

Az erôfölény (pl. monopolhelyzet) önmagában nem büntetendô– csak akkor, ha a monopolhelyzetben, nyilvánvaló erôfölény-ben lévô vállalat erôfölényét mások rovására, a versenyszabá-lyozás keretein kívül érvényesíti.

A piacok tulajdonságai – piactípusok

Az alábbiakban a piacok legfôbb tulajdonságait vesszük sorrakülönbözô, egymástól eltérô szempontok szerint.

6



A hatékony piac

A piaci mechanizmusok hatékony mûködése befolyásolja azadott iparágban elérhetô jövedelmezôséget.

A hiánypiacon emelkednek az árak és ezzel a jövedelemszer-zési esélyek – ez arra ösztönzi a nyereségnövelésben érdekeltszervezeteket, hogy belépjenek erre a piacra, és itt tevékeny-kedjenek.

Az olyan piacokat, ahol a befektetett tôkék megtérülési rátáigyorsan kiegyenlítôdnek, hatékony piacoknak nevezzük.(Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula Kiadó, 1997)

Hatékony piac például a tôzsde.




Tudáspróba

8

Igaz Hamis

Bürokratikus mechanizmusban a szabályozás az erôsebb fél x erôfölényére épül.

A piac tényleges és potenciális keresletbôl és kínálatból áll. x

A releváns piac a vállalathoz legközelebb esô piac. x

Túlkínálat esetén vagy a piac kicsi, vagy a piaci résztvevôk vannak sokan. x

A vállalat kedvezô földrajzi fekvése nem jelent automatikusan piaci elônyt. x

A napi verseny piacvesztéssel jár. x

Az erôfölény mások rovására történô érvényesítése a monopolvállalatok x elôjoga.

A hatékony piacok gyorsan és jól jövedelmeznek. x

A kínálat és kereslet elmélete 6/4

6/4 A kínálat és keresletelmélete

A kínálat és a kereslet alapvetô összetevôi

Az emberek által megvásárolt termékmennyiség az ártól függ.Minél magasabb egy cikk ára, a fogyasztók annál kevesebbetakarnak belôle megszerezni.

Minél alacsonyabb az ár annál többet vásárolnak.

Határozott összefüggés érvényesül egy termék piaci ára és atermék keresett mennyisége között, egyéb tényezôk változat-lansága mellett.

Az ár és a vásárolt mennyiség közötti viszonyt keresleti görbéneknevezzük.

A keresett mennyiség és az ár közötti összefüggés


A fagyasztóládák keresleti táblázata

Ár Keresett mennyiség(euró/doboz) (millió darab/év)

P Q

A 5 9

B 4 10

C 3 12

D 2 15

E 1 20

A kínálat és kereslet elmélete6/4

A keresleti görbe

A keresleti számtáblázat grafikonos megjelenítése a keresletigörbe, amely az alábbi ábrán látható.

A „p” az angol „price” (ár), a „q” a szintén angol „quantity”(mennyiség), a „d” pedig a – változatosság kedvéért – angol„demand” (kereslet, igény) szóból ered.

Látható, hogy az ár növekedésével csökken a kereslet, vagyis arendszerváltás után is józanul gondolkodó ember kevesebb fa-gyasztóládát fog az 1200-as Zsiguli tetején áthozni Magyaror-szágra, ha nô az ár, és kicsit jobban megterheli a kocsit, hacsökken az ár. Ezt úgy hívják, hogy a mennyiség és az ár közöttfordított irányú a kapcsolat, vagyis a keresleti görbe negatívmeredekségû.

Vajon miért csökken a keresett mennyiség, ha az ár emel-kedik?

Ennek két oka van. Elsô a helyettesítési hatás. E szerint, ha egytermék ára emelkedik, más, hasonló termékekkel helyettesítem(ha a fagyasztóláda ára felmegy, inkább hûtôgépet veszek).

Az árnövekedés keresletcsökkentô következményének másodikoka a jövedelmi hatás.

2

Ár (p)

Mennyiség (q)

P1

P2d

q1 q2


Ez úgy érvényesül, hogy ha egy ár emelkedik, akkor helyze-tem valamivel romlik a korábbihoz képest. Ha a benzinár meg-kétszerezôdik, valójában kevesebb reáljövedelmem lesz, ígytermészetesen visszafogom benzinfogyasztásomat és a többitermék vásárlását.

Piaci kereslet

A kereslet alapvetô meghatározója az egyéni ízlés és a szük-ségletek.

A piaci kereslet az egyéni keresletek összességét jelenti.

A piaci keresleti görbére is jellemzô a negatív meredekség.

Számos tényezô befolyásolja, hogy adott ár mellett mekkoralesz a keresett mennyiség. Ezek:

• a fogyasztók átlagjövedelme• a piac nagysága• a kiválasztottal összefüggô keresletû termékek ára és elér-

hetôsége• szubjektív tényezôk (ízlés, preferenciák)• sajátos hatások (pl. idôjárás, forgalmi helyzet stb...)

A kereslet változása

A gazdasági élet fejlôdésével a kereslet is állandóan változik.A mögöttes tényezôk módosulásának hatását keresletnöveke-désnek nevezzük.


A keresleti görbére ható tényezôk Példák a fagyasztóláda keresletére

1. Átlagjövedelem A jövedelmek emelkedésével az emberek egyre több fagyasztóládát vásárolnak.

2. Népesség A népesség növekedésével emelkednek a fagyasztóláda-vásárlások.

3. Összefüggô keresletû termékek árai Alacsonyabb áramköltség mellett fokozódik az elektromos háztartási eszközök iránti kereslet.

4. Ízlés Az új fagyasztóláda státuszszimbólum lehet.

5. Sajátos hatások A sajátos hatások között szerepel a tárolás,eltárolhatóság alternatív formáinak elérhetôsége, a márka megbízha-tósága, a jövôben várt árnövekedés stb.


A fagyasztóládák iránti kereslet növekedése

Ne keverjük össze a kereslet változását (ez a keresleti görbe elto-lódását jelenti) a keresett mennyiség változásával (ekkor árválto-zást követôen ugyanazon a keresleti görbén haladunk tovább egymásik ponthoz).

A kínálati görbe

A piac kínálati oldalához azok a feltételek tartoznak, amelyek kö-zött a vállalatok termékeiket elôállítják és értékesítik. Pontosabbanszólva a kínálati görbe a termék kínált mennyiségét hozza össze-függésbe piaci árával, egyéb tényezôk változatlansága mellett.

A kínálati görbe alakulása

Fontos!

4

Mennyiség (q)

P1

P2d

q1 q2

Ár (p)

Ár (p)

Mennyiség (q)

P1

P2

s

q1 q2


Mivel a „p” és a „q” jelentését már megismertük, nem maradmás hátra, csak az „s”. Ez az angol (!!) „supply” (közgazdaságiértelemben = kínálat) szóból származik.

A kínálatot befolyásoló tényezôk:

• termelési költség;• ráfordítások ára;• technológiai fejlôdés;• helyettesítô termékek ára;• állami szabályozás (környezeti, egészségügyi elôírások,

adók);• egyéb tényezôk (mezôgazdaság, idôjárás, piaci szerkezet,

fogyasztói elvárások, technikai fejlettség).

Látható, hogy a televízió jövô havi programszerkezetén kívülgyakorlatilag minden tényezô befolyásolhatja a kínálatot,amely a tervezéssel, gyártással, árképzéssel, ill. a fogyasztóiszokások vizsgálatával összefügg.

A kínálat változásaiAz üzleti vállalkozások állandóan változtatják az általuk kínálttermékek és szolgáltatások összetételét.

Vajon mi rejlik a kínálati magatartás módosulásai mögött?

A kínálat akkor változik, ha a termék saját árát leszámítvabármely más tényezô megváltozik.

A kínálat akkor nô (vagy csökken), amikor minden piaciár mellett nô (vagy csökken) a kínált mennyiség.

A kínálat és kereslet egyensúlya

A kínálat és a kereslet kölcsönhatása létrehozza az egyensúlyiárat és mennyiséget, vagyis a piaci egyensúlyt.

A piaci egyensúly annál az árnál és mennyiségnél jön létre,ahol a kínálat és kereslet erôi egyensúlyba kerülnek.

Egyensúlyi ár esetén a keresett és kínált mennyiség éppenmegegyezik.



Az egyensúlyi ár és mennyiség azon a szinten alakul ki, ahol aszándék szerinti kínált mennyiség egyenlô a szándék szerintikeresett mennyiséggel.

Térjünk vissza a korábban már tárgyalt fagyasztóládák keres-leti táblázatára, amely kiegészül a kínálat adataival:

Grafikonon ábrázolva a következôket látjuk:

Ez az ún. Marshall-kereszt. Alfred Marshall (1842-1924) fogal-mazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit az 1890-benközzétett „Principles of Economics” (A közgazdaságtan alap-elvei) címû munkájában.

6

A fagyasztóládák kereslete és kínálata

(1) (2) (3) (4) (5)Lehetséges ár Keresett Kínált mennyiség Piaci helyzet Nyomás az árra(euró/darab) mennyiség (millió darab/év)

(millió darab/év)

A 5 9 18 többlet ↓ lefelé

B 4 10 16 többlet ↓ lefelé

C 3 12 12 egyensúly semleges

D 2 15 7 hiány ↑ felfelé

E 1 20 0 hiány ↑ felfelé

Ár (p)

Mennyiség (q)

P1

P2

s

q1 q2

d


Tudáspróba

Az állam gazdaságszabályzó tevékenysége

Az állam gazdasági szerepe: gazdaságszabályozás, gazdaságmûködéséhez szükséges humán és reál infrastruktúra megte-remtése.

Gazdaságpolitika: az államnak a gazdaság jogi-intézményirendszerét alakító, ill. a gazdasági folyamatokat makro- ésmikroökonómiai eszközökkel közvetlenül befolyásoló tevé-kenysége.

Eszközei:• magatartásra utasító eszközök (árakra, bérekre, exportra-

importra, termelésre vonatkozó elôírások)• magatartást indukáló eszközök (költségvetési, monetáris,

árfolyam-politikai eszközök)• magatartást egyeztetô eszközök (egyeztetések termelôkkel,

munkavállalókkal, érdekképviseletekkel)

A piaci struktúra és hatása a versenyre

A piaci struktúra legfontosabb jellemzôi:• a piaci szereplôk száma• piaci részesedésük megoszlása• a piaci koncentráció foka• a vertikális integráció és a• termékdifferenciálás mértéke.


Igaz Hamis

Az ár és a kereslet között fordított arány van. x

Egy „A” termék árnövekedése esetén a helyettesítô termékek x csökkentik „A” termék keresletét.

A jövedelem növekedésének keresletcsökkentô hatása van. x

Az idôjárás változásával a keresleti görbe képe is változik. x

A kínálat változása az árváltozással van kapcsolatban. x

A Marshall-kereszt a piaci egyensúlyt ábrázolja. x


A piac szereplôinek magatartását döntôen befolyásolja, hogymely piactípusban mûködnek.

Az innováció

Az innováció által elérhetô:• Siker• Felemelkedés• Meggazdagodás

Az üzleti vállalkozás lényegét kifejezô két funkció – a marke-ting és az innováció – közül az utóbbi az, amely valójábandinamikus környezetbe helyezi a vállalatot.

Ha a marketing vállalat fogyasztóorientáltságát jelenti, s válaszola „Mi a vállalat küldetése?” kérdésre, akkor az innováció a „Ho-gyan alakul a vállalat?” és „Milyen lesz?” kérdésekre válaszol

Az innováció tartalma

Az innováció több mint új termék fejlesztése és elôállítása, újtechnológiai eljárások bevezetése, valódi vállalati mondanivalója:új, nagyobb értéket adunk át a fogyasztónak.

Ha egy vállalat alapvetô célját meg akarja valósítani, mások-nál hatékonyabban kell a fogyasztói igényt kielégítenie, ill.olyan igényt kell támasztania a fogyasztóban, amit épp az ôterméke tud kielégíteni.

Josef Shumpeter osztrák közgazdász, pénzügyminiszter elmé-lete szerint a gazdasági fejlôdés lényegében a termeléssel hoz-ható összefüggésbe, a termelés meglévô dolgok kombinációja.

Schumpeter szerint innovációról beszélünk, ha az alábbi 5 té-nyezôbôl 1 teljesül:

• Új minôséget állítunk elô.• Új elhelyezés, új piac formájában jelenik meg. Ez a piac

nem feltétlen új piac, csak a vállalat számára új piac.• Új eljárással, technológiával állítjuk elô a terméket.• Új beszerzési forrásokat használunk.• Új szervezet létrehozása vagy a jelenlegi szervezet korsze-

rûsítése.

8


Az innováció tehát megjelenhet új termékben, de jelenthet újtechnológiát vagy új szervezeti kapcsolatrendszert is.

Az innováció jellege

Az innováció legfôbb összetevôje az újdonság.

Porter (1986) szerint az innováció lényege a folyamatos, egy-mással összhangban lévô fejlesztési akciók végrehajtása, akis, innovációs lépések sorozata; ez teremtheti meg, és az errevaló képesség tarthatja fenn a versenyelônyt.

Fontos, hogy az innováció középpontjában a fogyasztó áll.

A fogyasztónak olyan újdonságot, nagy fogyasztási értékkelbíró jószágot kell adni, ami „lebeszéli” a régi, megszokott ter-mékrôl – vagyis az innovációt a piac bírálja el.

Mivel a fogyasztói szükséglet hosszú távon kielégíthetetlen (mindigúj igények jelennek meg) az innováció is kimeríthetetlen.

Az innováció környezete

A vállalat külsô érintettjeinek valamennyi csoportja szorosösszefüggésbe hozható az innovációs folyamattal.

Az innováció környezeti elemei:• fogyasztók,• versenytársak,• állam.


Az innovációs lánc

Ötlet

Megvalósítás

Marketing

Kutatás-fejlesztés

Beruházás

Termelés

Értékesítés


Tudáspróba

10

Igaz Hamis

Az állam közvetlenül befolyásolhatja a gazdaságot. x

A gazdaságszabályozás nem érinti a fogyasztók jövedelmét. x

Az innováció az új érték megteremtésének eszköze. x

Az innovációt a fogyasztók bírálják. x

Innováció csak a termékfejlesztésben jöhet létre. x

Az emberi erôforrás 6/5

6/5 Az emberi erôforrás

Az emberi erôforrás-gazdálkodás tartalma

A munkavállalók – mint belsô érintettek – aktívan részt veszneka vállalat mûködésében és a vállalati célok megvalósításában.

A munkavállaló ezért az aktív részvételért ellentételezést, va-gyis fizetséget kíván.

A munkavállalói oldal kínálata: a saját munkavégzô képessége.

A munkaadói oldal kínálata: a munkavégzés lehetôsége s azezzel együtt járó fizetség.

Noha a vállalatoknak a munkavállaló munkavégzésével nyere-séget termel, az utána fizetendô költségek jelentôsek, ezek le-szorítása a vállalat érdeke és ez teszi a munkaerô-gazdálkodástbonyolulttá.

Az emberi erôforrás menedzsment (EEM) feladata a mun-kahelyi követelmények meghatározása és a munkavállalókigényeivel való összehangolása.

A munkaerô-gazdálkodás funkcióit Walton–Lawrence alapján(1985) öt fô tevékenység köré csoportosíthatjuk:

• az emberi erôforrásokkal való gazdálkodás általános teendôi,• a munkakapcsolatok kezelése,• a bér- és jövedelemgazdálkodás, valamint az érdekeltségi

rendszer kialakítása,• a munka megszervezése, ill. a belsô érintettek továbbkép-

zési folyamatainak irányítása és szervezése.

.


Az emberi erôforrás6/5

A munkaerô-gazdálkodás környezeti tényezôi

Valamennyi vállalati tevékenység közül az emberi erôforrásmenedzsment az, amely leginkább függ egy adott országra, ré-gióra jellemzô társadalmi, kulturális, politikai tényezôktôl.

Milyen környezeti tényezôk befolyásolják az adott vállalatmunkaerô-gazdálkodását?

1. Az általános gazdasági feltételek.2. A munkaerôpiac helyzete.3. A jogi szabályozás.4. A szakszervezetek szerepe.5. A vállalat földrajzi helyzete.

Az emberi erôforrás-gazdálkodás stratégiája

Az emberi erôforrás-gazdálkodás vállalatstratégiai tényezôi:

• a stratégia emberi cselekedetek sorozatán keresztül alakulés valósul meg;

• az emberi erôforrás tulajdonsága, hogy teljesítményét ön-maga képes szabályozni;

• a stratégia által meghatározott küldetés döntôen befolyá-solja a vállalatnál folyó tevékenységek jellegét;

• a stratégia szoros kölcsönhatásban van a szervezeti struk-túrával;

• végül a stratégia megvalósításának közege az a szervezetikultúra, amelynek hordozói a vállalatnál dolgozó emberek.

Eltérô EEM filozófiák

Az emberi erôforrás menedzsment filozófiáját, alapvetô mû-ködési elveit a vállalat küldetése, stratégiája és környezete be-folyásolja a legerôteljesebben.

1.) A hatékony vállalat: fô célja a költségek csökkentése,melynek eszközét a méretgazdaságosságban látja.Az EEM tartalma a közvetlen munkaerô-gazdálkodási fel-adatok: felvétel, betanítás, ösztönzés, elbocsátás stb. ellátása.

2


2.) A minôségre törekvô vállalat: a cégvezetés és a munka-vállaló egyaránt minôségközpontúan gondolkodik.A munkavállalók motiváltak, pozitív ösztönzés jellemzô.

3.) A rugalmas vállalat: cél a mûködési sebesség növelése, afogyasztó igényeinek minél gyorsabb kielégítése.

4.) Az innovatív vállalat: a fô törekvés az újdonság keresése.Széles termékskála, a piaci rések keresése jellemzi. Gya-kori a csoportos ösztönzés, a munkavállaló megítélése atudás és a hierarchia alapján történik.

A munkaerô-szükséglet meghatározása

A munkamegosztás meghatározása a munkaerô-gazdálkodásegyik legalapvetôbb feladata. A munkaerô-szükséglet eldöntésé-nek alapja a világosan megfogalmazott és a vállalat küldetésévelösszhangban lévô, ill. ennek végrehajtásából eredô munkakörök.

A munkakörök meghatározása egyrészt a munka jellegétôl, más-részt a megkívánt munkavállalói tulajdonságok alapján történik.Azonban megesik, hogy a vállalatok a „fehér hollót” keresik, pél-dául „stock-room manager”-t (vagyis egyszerûen: raktárost) ke-resnek középfokú, szakirányú végzettséggel, nyelvtudással és to-vábbi olyan képességekkel, amelyek a munkakör betöltéséhezugyan nem feltétlenül szükségesek, de a munkaerôpiaci túlkíná-lat lehetôvé teszi a cégek számára, hogy a meglévô kínálatból vá-logassanak, a cég jövôje szempontjából a legjobbat válasszák.

A munkaerô alkalmazása: felvétel és elbocsátás

a) A munkaerô felvételeA megfelelô munkaerô megkeresése, kiválasztása és felvé-tele nem egyszerû feladat, ezért a munkaügy nem is magavégzi: a felvétel (ill. a döntés a felvételrôl) az adott területvagy a vállalkozás vezetôjének feladata.A munkaerô kiválasztása is bonyolult folyamat, nemcsakaz adott munkakörre való alkalmasság, a jelölt talpraesett-sége, benyomáskeltése befolyásolja, hanem a kiválasztószemély szubjektivitása, a betöltendô pozíció jelentôsége,ill. a munkaerôpiaci helyzet is



b) Az elbocsátásAz elbocsátás ugyanúgy hozzátartozik a vállalat mûködé-séhez, mint a felvétel, bár ez nem kifejezetten kellemes amunkavállaló (és adott esetben a munkaadó) számára.Az elbocsátás lehet ideiglenes vagy végleges.

Motiváció, bérezés, ösztönzés

A motiváció

A motiváció az a hajtóerô, amely a szükségletek kielégítéseérdekében valamilyen tevékenységre (pl. munkavégzésre) ösz-tönzi az egyént.

A motiváció eszközei: a pénzjövedelmek, a nem pénzbeni jut-tatások és bizonyos pszichológiai tényezôk (pl. fenyegetett-ség-érzés, munkahelyféltés, elôrejutás lehetôsége stb.).

A keresetek

Kereset alatt a munkavállalónak az adott vállalatnál képzôdô,munkavégzésbôl származó pénzjövedelmét értjük.

A kereset alapbérbôl, bérpótlékokból, prémiumokból és jutal-makból (jutalékokból) tevôdik össze.

Nem pénzbeni juttatások

A motiváció eszközeként a vállalatnak lehetôsége van nempénzbeni juttatások felhasználására:

• biztosítások,• természetbeni juttatások,• a nyugdíjhoz kapcsolódó juttatások,• fizetett szabadságok, ünnepek,• szociális szolgáltatások,• hitelek, kedvezmények.

4


Tudáspróba


Igaz Hamis

A külsô érintettek is aktívan részt vesznek a vállalat mûködésében x és céljai megvalósításában.

A munkavállalók által termelt nyereség leszorítása a vállalat fô célja. x

Az EEM felel a munkavállalók jogainak érvényesítéséért. x

A társadalmi kultúra megszabja a vállalati EEM-filozófiát. x

A stratégia a szervezeti struktúrából alakul ki. x

A minôségközpontúság a hatékonyság rovására megy. x

A vállalat küldetését a meglévô munkakörök határozzák meg. x

A felvétel és elbocsátás szükségszerû, de gazdaságilag indokolható. x

Minden kereset pénzjövedelem, de nem minden pénzjövedelem kereset. x


6

Vállalati eredmény és eredményesség 6/6

6/6 Vállalati eredmény és eredményesség

Az információszolgáltatás lényege

Ahhoz, hogy a vállalat tulajdonosai, irányítói a nyereség és azüzleti teljesítmény alakulásáról információkkal bírjanak, meg-felelô döntéseket hozhassanak, kell egy olyan pénzügyi ésszámviteli rendszer, amely a valóságos eseményeket a pénznyelvére lefordítja és értékeli.

Az összehasonlíthatóság miatt az ország területén egységes ésa nemzetközi normákhoz igazodónak kell lennie.

Kik és milyen információkat igényelnek?

• Belsô érintettek – tulajdonosok, menedzsment, alkalma-zottak – teljesítmény

• Üzleti partnerek – szállítók, vevôk, kivitelezôk, befektetôk– vagyoni, pénzügyi helyzet

• Hatóságok – adóhatóságok, önkormányzat – a vállalkozásokteljesítménye, szabályok betartása

Az információk forrásai

Belsô források

• kötelezôen elôírt jelentések, kimutatások a törvényben meg-határozott rendszerességgel és tartalommal (nyilvánosság)

• önként, belsô használatra készített anyagok

Külsô források

• cégbíróságok (céginformációs cégek, statisztikai kiadványok) • tôzsdei cégek nyilvánosan (lapokban) megjelenô adatai• bankinformációk


Vállalati eredmény és eredményesség6/6

Törvényi elôírások a könyvvezetésrôl

A törvény értelmében minden vállalkozásnak a tevékenységesorán elôforduló vagyoni, pénzügyi és jövedelmezôségi hely-zetérôl folyamatosan nyilvántartást kell vezetnie és azt mindenév végén le kell zárni.

A könyvvezetés két fô típusa

• egyszeres könyvvitel• kettôs könyvvitel

Egyszeres könyvvitel

Alkalmazható:

• jogi személyiséggel nem bíró társaságoknál• ötven millió árbevétel alatt

A nyilvántartás két fô formája

• pénztár• naplófôkönyv

Kettôs könyvvitel

Alkalmazható a többi társaságnál.

Tartalma

• az eszközökben (aktívákban),• a forrásokban (passzívákban) és a • saját tôkében bekövetkezett változások

Az éves beszámoló valamely típusát készítik.(Éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló, konszolidáltéves beszámoló.)

Az éves beszámoló tartalma

• Mérleg – állókép, stock jellegû mutató• Eredménykimutatás – két mérleg közötti folyamatról, flow

jellegû mutató

2


• Kiegészítô melléklet• Üzleti jelentés• Cash flow – (felhalmozott nyereségrôl) nem kötelezô• Könyvvizsgálói jelentés

A mérleg

A mérleg a vállalkozás rendelkezésre álló vagyonának nagysá-gát, összetételét és eredetét mutatja meg egy adott idôpontravonatkozóan.

A mérleg oldalai

Eszközök (aktívák) = Források (passzívák)

Eszközök, aktívák alatt szerepelnek a vagyontárgyak felhasz-nálásuk módja, a gazdálkodásban betöltött szerepük szerint.

A források, passzívák oldalon a vállalati vagyon eredet szerin-ti bontásban szerepel.

A forrás lehet saját (alapítói vagyon + fel nem osztott nyereség)vagy idegen forrás.


1. A. Befektetett eszközök (2-4) 12. D Saját tôke (13-17)2. I. Immateriális javak 13. I. jegyzett tôke3. II. Tárgyi eszközök 14. II. Tôketartalék4. III. Befektetett pénzügyi eszközök 15. III. Eredménytartalék5. B Forgóeszközök (6-9) 16. IV. Lekötött tartalék6. I. Készletek 17. IV. Értékelési tartalék7. II. Követelések 18. V. Mérleg szerinti eredmény8. III Értékpapírok 19. E. Céltartalék9. IV. Pénzeszközök 20. F. Kötelezettségek10. C Aktív idôbeli elhatárolások 21. I. Hosszú lejáratú köt.11. Eszközök összesen (1+5+10) 22. II. Rövid lejáratú köt.

23. G. Passzív idôbeli elhatárolás24. Források összesen (12 + 18 + 19 + 22)


A mérlegbôl kiolvasható információk

1. Az eszközök összetétele2. A saját és idegen tôke aránya3. A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek4. Adósságállomány (hosszú lejáratú kötelezettségek)5. Likviditás (pénzügyi helyzet)6. Tôkeellátottság (a befektetett eszközök fedezettsége saját

tôkével és hosszúlejáratú kötelezettségekkel)

Eredménykimutatás

Jövedelmezô a vállalkozás, ha az értékesítési és egyéb árbevételmeghaladja az értékesítés költségeit és ráfordításait, eredményenyereség.

Az eredményességhez fûzôdô érdekek:

• tulajdonos – osztalék, vagyongyarapodás• vezetôk – a juttatások a tulajdonosi érdek teljesülésétôl

függnek• alkalmazottak – bér (a jövedelemtermelô képességtôl függ)

Az eredménykimutatás tartalma

• az adott idôszakra vonatkozóan nyomon követi a vállalko-zásba beáramló jövedelmeket és a költségeket, ráfordításokat

• a vállalkozási eredmény több szinten is értelmezhetô (A,B, C, D, E, F)

• az eredmény a vagyon gyarapodását vagy csökkenéséteredményezi, ezt a mérleg szerinti eredmény mutatja meg.

4


Eredménykimutatás összköltség eljárással

Kiegészítô melléklet és az üzleti jelentés

• A kiegészítô melléklet olyan információkat tartalmaz,amely a beszámoló értelmezését, a valós kép megismerésétsegíti (az elmúlt évre vonatkozik).

• Az üzleti jelentés a vállalat pozícióját mutatja be a befektetôkszemszögébôl (inkább jövô orientált).

Cash-flow

A cash-flow a pénzforrások képzôdésének és felhasználásánakfolyamata egy meghatározott idôszak alatt (flow jellegû mutató)

Cash-flow = in-flow – out-flowMegmutatja a nettó pénzállományt.

Célja a fizetôképesség elemzése, hiszen a számviteli nyereség nemjelenti a vállalat pénzeszközeinek hasonló mértékû növekedését.

A cash-flow számítása

Több módszere ismeretes:• direkt módszer: az eladásokból származó pénzáramlásból

levonjuk a pénzállományt csökkentô üzleti ráfordításokat• indirekt módszer: az adózott eredményt korrigáljuk azokkal

a tételekkel, amelyek bár az eredményt befolyásolják, nemjárnak pénzmozgással.


I. Értékesítés nettó árbevétele Σ A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye+ II. Egyéb bevételek + Pénzügyi mûveletek eredménye+ III. Aktivált saját teljesítmények – Pénzügyi mûveletek ráfordításaiΣ Üzemi (üzleti) tevékenység hozamai ± B Pénzügyi mûveletek eredménye– IV. Anyagjellegû ráfordítás C Szokásos vállalkozási eredménye– V. Személyi jellegû ráfordítás + Rendkívüli bevételek– VI. Értékcsökkenési leírás – Rendkívüli ráfordítások– VII. Egyéb költségek ± D Rendkívüli eredmény– VIII. Egyéb ráfordítások E Adózás elôtti eredmény

– Adófizetési kötelezettségF Adózott eredmény+ Eredménytartalék igénybe vét.– Fizetett osztalék, részesedésG Mérleg szerinti eredmény


Gazdasági hatékonyság

A hatékonyság alatt az erôforrások felhasználásának gazdasá-gosságát értjük.

Képlete:

ahol E = felhasznált erôforrás, H = hozam

Jövedelmezôség

Csak pénzértékben mérhetô, a bevételt és ráfordításokat folyóárakon vesszük számításba.

Képlete

Minôsítô elemzésre, összehasonlításra, a változások követésére,tendenciák megállapítására szolgál.

Eredménykategóriák:• üzemi tevékenység eredménye• szokásos vállalkozási nyereség• adózott eredmény• mérleg szerinti eredmény• fedezeti összeg

Vetítési alap:• értékesítés nettó árbevétele• árbevétel + bevétel• saját tôke összege• lekötött eszközök nettóértéke + készletek• összes eszközérték• bérköltség• személyi jellegû ráfordítások• átlagos állományi létszám

6

Gh=HE

vagy EH

J= EredményVetítési alap


Hatékonysági mutatók

A hatékonyság az erôforrások felhasználásának gazdaságossága,a nemzetgazdaság, a vállalat, az egységek szintjén vizsgálható.

A tevékenységek hatékonysága függ az egyes elemek haté-konyságától és a tevékenységek arányaitól.

Hatékonyság = Hozam/Felhasznált erôforrás

Finanszírozás a vállalkozásban

A vállalat pénzügyi vezetésének feladatai közé tartozik a mû-ködéshez szükséges források biztosítása és a pénzeszközökgazdaságos felhasználása.

Finanszírozás: a vállalatok alapításához, mûködéséhez, bôví-téséhez szükséges tôkeszerzés folyamata.

Forrása:• saját tôke (belsô finanszírozás = a források azon része, me-

lyet nem terhel visszafizetési kötelezettség)• idegen tôke (külsô finanszírozás = visszafizetési kötele-

zettség terheli)

Finanszírozási formák (idegen források):

• Rövidtáv: – rövid lejáratú bankhitel: költsége a kamat– kereskedelmi hitel: szállítói hitelezés és váltó– leszámítolás: váltókövetelések eladása banknak– faktoring: követelésmegvásárlás a kereskedelmi kockázat

átvállalásával• Középtávtáv:

– Középlejáratú pénzhitel: bankhitel garanciával– Bérlet: szolgáltatás vagy pénzügyi bérlet– Lízingek: egyszeri nagy kiadást helyettesít, a lízingdíj

ellenében használja, majd maradványértéken átmegy atulajdonába.

– Forfetírozás: középlejáratú követelések megvásárlása akockázat átvállalásával.



• Hosszútáv:– Hosszú lejáratú értékpapírok: vállalati kötvény vagy

részvény kibocsátással, értéktôzsdén történô forgalma-zással.

• Kötvény: hosszú távú adósságlevél, elôre meghatározottütemû és kamatú garantált visszafizetéssel.

• Hosszú lejáratú fejlesztési hitel: a hitelezô számára koc-kázatos, ezért garanciát kér.

Tudáspróba

8

Igaz Hamis

Az információk üzleti nyereséget eredményezhetnek. x

A vállalat vagyoni helyzetérôl csak a kettôs könyvvitelt vezetô cégeknek x kell számot adniuk.

Az egyszeres és kettôs könyvvitel közötti különbség a nyilvántartás formája. x

Akkor eredményes a vállalat, ha az értékesítés felhasználásai meghaladják x az értékesítésbôl befolyó összegeket.

Az eredménykimutatás a vállalati vagyon gyarapodását vagy csökkenését x eredményezi.

A kiegészítô melléklet a mérleg és az eredménykimutatás szöveges x magyarázata.

A cash flow azt a pénzállományt mutatja meg, amely aktuálisan a vállalat x rendelkezésére áll.

A saját és idegen tôke közötti különbség a fizetendô kamat. x

Az erôforrások hatása a gazdálkodásra 6/7

6/7 Az erôforrások hatásaa gazdálkodásra

A forgóeszközök fogalma

Azon kisebb értékû termelési eszközök, amelyek rendszerintegy termelési folyamatban elhasználódnak, s értékük teljesegészében átmegy az új termék értékébe. A mezôgazdaságbanaz összes tôke 15-25%-át teszik ki.

A forgóeszközök csoportosítása(a termelés szakaszaihoz való kapcsolat szerint)

I. Termelés körében funkcionáló• alapanyagok (mûtrágya, vetômag, takarmány)• segédanyagok (növényvédô, gyomirtó szerek)• üzem és fûtôanyagok• egyéb

II. Forgalom körében funkcionáló• áru- és anyagkészletek• készpénz és követelés(a termelésben betöltött szerep alapján)• Anyagok: vetômagvak, takarmányok, szerves és mûtrá-

gyák, növényvédô szerek, segéd- és üzemanyagok, fogyó-eszközök

• Befejezetlen termelés: a folyó, ill. a következô év(ek) ter-melése érdekében végzett ráfordítások, valamint a raktáronlevô félkész termékek

• Készárukészletek• Pénzeszközök és pénzügyi követelések

Termelési készletek és a befejezetlen termelés

1. Készletek

• Anyagok, fogyóeszközök• Állatok• Befejezetlen termelés• Félkész termékek


Az erôforrások hatása a gazdálkodásra6/7

• Késztermékek• Áruk (kereskedelmi, göngyöleg)

2. Követelések• eladott, de még ki nem fizetett szolgáltatások• váltókövetelések – a váltó lejáratának idôpontjára szóló fi-

zetési ígéret

3. Értékpapírok

4. Pénzeszközök • Pénztár, csekk• Bankbetétek

A forgóeszközök körforgása

Az a folyamat, amelynek során a forgóeszközök értéke – több-szöri formaváltozás után – átmegy a termék értékébe, majdvisszatér az eredeti formájába.

A forgóeszközök körforgásának szakaszai

1. Készenléti szakasz (termelés-elôkészítés)• az anyagok a beszerzéstôl – illetve megtermeléstôl – a fel-

használásig

2. Ráfordítási szakasz (termelés)• a forgóeszközök felhasználása az ágazat végtermékének

elôállításához

2

Anyag

Termelés

Befejezetlentermelés

Áru

Forgalom

Pénz

Az erôforrások hatása a gazdálkodásra 6/7

3. Megtérülési szakasz (forgalom)• a végtermék raktározása, árukénti értékesítése

A három szakasz együttes idôtartama adja a forgóeszközökteljes körforgási idejét.

A forgóeszköz-szükséglet nagyságát befolyásoló fôbb tényezôk

1. A termelés(ágazat) eszközigénye2. A termelési periódus hossza3. A perióduson belül a költségek felmerülési üteme4. A visszatérülés nagysága, üteme5. Az eszközök forgási sebessége6. A készletgazdálkodás színvonala7. A saját és vásárolt készletek aránya8. Egyes anyagok beszerzésének lehetôsége

Tudáspróba


Igaz Hamis

A forgóeszközök értékével növekszik a megtermelt termékek értéke. x

A félkész termékek növelik a vállalat készleteinek nagyságát. x

A saját készletek vásárolt készletekhez viszonyított aránya megmutatja a forgóeszközök szükségletnagyságát. x

Az erôforrások hatása a gazdálkodásra6/7

4

Az üzleti terv 6/8

6/8 Az üzleti terv

Az üzleti terv a vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze.

Az üzleti terv a vállalkozás saját és/vagy más hasonló vállal-kozás közelmúltbeli és jelenlegi mûködésének tényadataialapján, valamint az ismert és várható gazdasági folyamatokismeretében a jövôbeni mûködésének elôrejelzése, becslése.

Üzleti terv készítése

A vállalkozás életében az üzleti terv készítése egy lehetségestervezési módszer, amely keretet ad a vállalkozás megfelelô,rövid és hosszabb távú stratégiájának kialakításához.

Az üzleti terv céljai szerint készülhet:

• egy-egy ötlet megvalósíthatóságának vizsgálatára;• tulajdonostársak vagy lehetséges tulajdonostársak (befek-

tetôk) meggyôzésére; • hitelezôk meggyôzésére, ha külsô pénzforráshoz kívánunk

jutni; • a partnerek tájékoztatására.

Mikor kell készíteni?

• A cég alapítása elôtt• Az operatív mûködésben• Banki hitelkérelem esetén

Az üzleti tervnek tartalmaznia kell

• a vállalkozás jellemzését,• a termékek, szolgáltatások körülhatárolását,• ezek elôállításához szükséges termelési folyamat jellemzé-

sét (gépek, berendezések, alapanyagok),• kereskedelmi (marketing) terv elkészítését,• kockázatbecslést és a pénzügyi terv elkészítését.


Az üzleti terv6/8

Az üzleti terv összeállításának szempontjai

1. A vállalkozás alapadatai

• a vállalkozás neve, címe, adatai (adószám, KSH-szám)• székhely, telephely; alapítási év• tulajdonosi viszony (társasági forma); a tulajdonosok neve,

címe• számlavezetô bank és számlaszám; a vállalkozás egyéb jel-

lemzô adatai; a vállalkozás mûködési köre• esetleg a finanszírozási igény jelzése, az adatok bizalmas

kezelésre vonatkozó információk

2. Összefoglalás

A teljes üzleti terv összefoglalása a gyors megismerés, áttekintéscéljából (maximum 2-3 oldal).

3. Helyzetfelmérés

• A folytatni kívánt tevékenység (termék, szolgáltatás) hely-zetének megítélése, jelene, jövôje,

• cég-, piac-, és termékismertetés,• a tevékenység, fôbb alapelvei, versenyhelyzet, piacok átte-

kintése, és távlati célok,• ágazati elemzés: trendek és kilátások,• versenytársak elemzése,• piaci lehetôségek, korlátok,• ágazati elôrejelzések.

4. A vállalkozás leírása

• termékek bemutatása• a nyújtott és igénybe vett szolgáltatások• a vállalat, vállalkozás méretei• munkaszervezés, személyzeti és adminisztrációs kérdések• a vezetôk, alkalmazottak szakmai háttere, alapítók üzleti

háttere• termékfejlesztés, üzleti elképzelések• a cég mûködési körülményei

2

Az üzleti terv 6/8

5. Termelési terv

• a termelési technológia• a telephely• a gépek és berendezések• a szállítók listája• esetleges alvállalkozók• lehetséges rész, attól függôen, mi a célunk: termékfejlesz-

tési terv• folyamatban lévô elképzelések• kapacitásnövelés• szükséges beruházások• a terv realitásának kritikája• kockázati tényezôk

6. Marketingterv

• értékesítéséhez szükséges anyagok, információk, termék-forgalmazás elôrejelzés

• értékesítési csatornák; ellenôrzés és korrekció, forgalmi adatok• árkalkuláció; az ár és a piac kapcsolata• reklám, eladásösztönzés (reklám, propaganda)

7. Pénzügyi (gazdasági) terv

• a cég pénzügyi helyzetének, adottságainak meghatározása• induló vállalkozásnál: a tulajdonosok befektetése és kész-

pénze– mindez az induláshoz szükséges összeg hány %-át fedezi– ha egyéb külsô forrás kell, honnan tervezik elôteremteni

(hitelek, források stb.)

Mellékletek

• eredménykimutatás• mérleg• pénzforgalmi terv

A cég vagyoni és pénzügyi helyzete, finanszírozási tervei

Az üzleti terv pénzügyi fejezete arról ad képet, hogy mekkoraforgalma (árbevétele) kell, hogy legyen a cégnek ahhoz, hogylegalább a költségeit fedezni tudja.


Az üzleti terv6/8

• milyen mértékben nyereséges vagy veszteséges a cég• mikor, mibôl és mennyi pénz áramlik be a vállalathoz• hová áramlanak (hol kerülnek felhasználásra) ezek a pénz-

összegek• mennyi szabadon elkölthetô pénz áll rendelkezésre• milyen a cég vagyoni, ill. pénzügyi helyzete

A pénzügyi terv részei

(a) A jövedelemterv– a tervév értékesítési árbevételére, forgalmára ad elôrejelzést– tartalmazza az értékesítés nettó árbevételét és az egyéb be-

vételeket, a különféle költségráfordításokat, a pénzügyimûveletek bevételeit és kiadásait, az üzleti tevékenység éspénzügyi mûveletek eredményeit stb.

– összességében a vállalati nyereség (vagy veszteség) ki-mutatására szolgál

(b) Fedezetszámítás, illetve a fedezeti pont elemzéseA fix és a változó költségekkel, valamint a termelésimennyiséggel operálva, a becsült értékesítési árbevételretámaszkodva meghatározza a fedezeti pontot – azt a terme-lési szintet, ahol az árbevétel megegyezik az összköltség-gel, vagyis:– megmutatja az értékesítésnek mekkora volumene mellett

a cég se nem nyereséges, se nem veszteséges (azaz éppfedezi az összes – állandó és változó – költségeit)

– milyen árbevétel és kapacitáskihasználás felett várható acégnél nyereség

(c) Mérleg– a cég vagyoni és pénzügyi, likviditási helyzetérôl tájé-

koztat egy adott idôpontra nézve(d) Pénzforgalmi terv

– az üzleti tevékenység dinamikáját jelzi, a különféle bevé-telek és kiadások tükrében

– csakis a tényleges pénzmozgással járó kiadásokat és be-vételeket tartalmazza – pénzforgalmi becslések

8. Szervezeti terv

• tulajdonforma• társak vagy részvényesek• vezetôk hatásköre• a vezetôk szakmai háttere, rövid szakmai életrajza

4

Az üzleti terv 6/8

• a munka és a felelôsség megosztása• szervezeti és mûködési szabályzat

9. (Bizonyos típusú üzleti terveknél) Kockázatelemzés

• a környezeti és vállalati belsô elemzés (SWOT-analízis)• új technológia kockázata: felkészülés a váratlan esemé-

nyekre

10. Függelék, mellékletek

• alapító okirat, cégbírósági végzés, illetve egyéni vállalkozóiigazolvány;

• igazolás a kamarai tagságról;• igazolás, hogy nincs köztartozás (TB, APEH, VPOP);• vállalkozási vagyonkimutatás, vagy mûködési engedély;• utolsó teljes gazdasági év mérlege (új vállalkozás esetén

nyitómérleg);• a fejlesztési hitel fedezetéül felajánlott biztosítékok (ha hi-

telért készült az üzleti terv);• létesítmény esetén engedélyezési dokumentumok (hatósági

engedély);• árajánlatok;• szállítói árajánlatok;• elôszerzôdések, bérleti és egyéb szerzôdések;• levelezés (megállapodások, szándéknyilatkozatok);• piackutatási adatok;• egyéb dokumentumok.


Az üzleti terv6/8

Tudáspróba

Forrásmunkák

A. H. Maslow, Motivation and personality, New York: Harper &Row, 1970

Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula Kiadó, 1997

Kornai János: A hiány (2. kiad.), KJK, 1982

Kornai János: Néhány gondolat a közgazdaságtudományról arendszerváltás fényében, elôadás, BKÁE, 2003

Kopányi Mihály: Mikroökonómia, Mûszaki Könyvkiadó, 2000

Kopátsy Sándor: A fogyasztói társadalom közgazdaságtana,Privatizációs Kutató, 1993

6

Igaz Hamis

Üzleti tervet csak abban az esetben kell készíteni, ha megnô a vállalati x kockázat.

A tervezés egyben megvalósíthatósági tanulmány is. x

Hitelfelvételkor be kell nyújtani a vállalkozás üzleti tervét. x

Az üzleti terv tartalmazza a vállalkozás tulajdonosának adatait is. x

A mûködési kör meghatározza az üzleti terv készítési mélységét. x

A vállalkozás mérete alapvetô kritériuma az üzleti tervnek. x

A termelési tervben a gyártott termékkel kapcsolatos valamennyi adatot x meg kell adni.

A marketingterv a lehetséges eladások hogyanját és mikéntjét írja le. x

A fedezeti pont az a pont, ahol a vállalat nem termel nyereséget, x de vesztesége sincs (nullszaldó).

A SWOT-analízis mindig segíti a vállalkozás elônyeinek és hátrányainak x felmérését.

A marketing alapjai 7/1

Tartalom

7 A marketing alapjai

7/1 Tartalom

7/2 A marketing kialakulása

7/3 A fogyasztói magatartás

7/4 Piackutatás

7/5 Szolgáltatásmarketing

7/6 Termékpolitika

7/7 Árpolitika

7/8 Elosztáspolitika

7/9 Kommunikációs politika

7/10 Marketingszervezet


A marketing alapjai7/1

Tartalom

2

A marketing kialakulása 7/2

7/2 A marketing kialakulása

A marketing mint törekvés, egyidôs az emberiséggel, de igazá-ból csak a XX. században alakult ki, mert a piac lefedetlen volt(a termékek többsége iránt a piacon túlkereslet volt).

A marketing legfôbb célja: a fogyasztó megszerzése, meg-tartása

Az 1. ábra a marketing korszakváltásait ábrázolja:

Az elosztás

• reciprocitás• redisztribúció• piaci csere

Reciprocitás: a közösség tagjai egyformán kapnak és adnak aján-dékokat, ez a közösség fennmaradását és erôsödését szolgálja.

Redisztribúció (újraelosztás): egy központ osztja el a javakat,melyeket a csoport tagjaitól von el. Elsôdleges célja az egyen-lôtlenségek megszüntetése.


Termelés

Értékesítés

Marketingkoncepció

20001860 1880 1900 1920 1940 1960 1980

1. ábra: A marketing korszakváltásai

A marketing kialakulása7/2

Piaci csere: a közösség tagjai a javakat pénzeszköz vagy áruellenében cserélik.

„A valódi marketing nem egyenlô az eladás mûvészetével, an-nál sokkal több, a szükséges cselekedetek tudásának mûvé-szete.” (Kotler)

Mi is a marketing?

• a vállalkozás egészét átfogó, piacorientált szemlélet,amely a piacnak tulajdonít meghatározó jelentôséget;

• tudatosan figyeli a piacot, annak jelzéseit és egész cselek-vését ehhez igazítja;

• módszer, amely tudományos eredményeket használ fel;– a piac igényeinek, szerkezetének várható alakulásának

megismerésében;– a tevékenységek piaci igényekhez történô igazításában;– a piacon történô fellépés módjában;– a piac befolyásolásában;

• módszerek és eszközök együttese;• marketingmix (marketingeszközök különbözô piaci hely-

zetekben alkalmazott kombinációja).

Megállapítható, hogy a marketing a vállalatok azon tevékeny-ségének összessége, amelyekkel a fogyasztói igényeket a leg-teljesebben ki tudják szolgálni.

Eszközrendszerek

A marketing eszközrendszere:

A marketingmix, a „4 P” eszközrendszere:

1. Product – termék,2. Price – ár,3. Place – értékesítési hely,4. Promotion – reklám (marketingkommunikáció).

Hogyan is érvényesül a marketingmix az eladásban, pl. luxus-termékek, ill. tömegcikkek esetén?

4 P

2


A marketingkoncepció

A marketingkoncepció három fogalomra épül: az integrált-ko-ordinált marketingre, a vevôi orientációra és a nyereségre. Va-gyis a marketingkoncepció integrálja és koordinálja a vállalatmûködését a fogyasztó igények legteljesebb kielégítése ésnyereség elérése érdekében.

A piac, a szükségletek

A piac a (fizetôképes) kereslet és kínálat találkozásának helye,ahol a cserék bonyolódnak.

A vállalat számára a piac folyamatosan változó értékesítési le-hetôségeket jelent.

A piac meghatározásánál három jellemzôt különböztetünk meg:

piacpotenciál (az elméletileg lehetséges eladások összessége),piacvolumen (a megvalósult eladások összessége),piacrészesedés (a saját eladás/piacvolumen részaránya).

A piac azon vevôk összessége, akik hajlandók és képesekcsere útján szükségleteiket kielégíteni.

Meghatározás


REKLÁMTERMÉK ÁR ÉRTÉKESÍTÉS

LUXUSTERMÉKEK

TÖMEGCIKK

Kiemelkedôminôségû

termékMagas ár Exkluzív

üzlettípus

Ezthangsúlyozó

reklám

TömegáruAlacsony

(verseny-) ár Sok üzletVásárlásraösztönzôhirdetés

2. ábra: Marketingmix – luxustermék, tömegcikk (Forrás: Bauer–Berács: Marketing, Aula Kiadó, 1998)


Szükséglet: fizikai vagy szellemi szinten jelentkezô hiányér-zet, amely önmaga megszûntetésére irányul.

A megfogalmazott szükséglet az igény, ennek szûkebb meg-nyilvánulását, a tényleges vásárlóképességet nevezzük keres-letnek.

Azaz a kereslet az az igény, amely mögött tényleges vásár-lóerô áll.

A piaci szereplôk egymáshoz viszonyított versenyhelyzetét piaciszerkezetnek nevezzük. Mutatószáma a piaci részesedés.

A piacok típusai

• Fogyasztási cikkek piaca– kényelmi termékek,– bevásárlási termékek,– speciális termékek.

• Termelési eszközök piaca– közbensô termékek piaca,– viszonteladói piac,– intézményi piac.

Piaci szerkezetek:

Monopolpiac: ha legalább 95%-ban egy vállalat uralja a piacot.Domináns piac: ha az értékesítési lehetôségek felett 50-90%-ban egyetlen vállalat rendelkezik.Oligopol piac: ha több vállalat részesedése egyenként 15-50%között van.Tökéletes verseny: a vállalatok piaci részesedése 15% alatti.

A piac szegmentálása

A piac szegmentálása (felbontása) olyan folyamat, amelyben apiacot részekre bontjuk, szükséglet, elvárás és egyéb jellegze-tességek szerint. Ennek a folyamatnak az a célja, hogy a piac-kutató kimutathassa, pontosan kik vásárolnak egy bizonyosterméket.

4


A leggyakrabban alkalmazott kategóriák:

• demográfia: mi a vásárló neme, életkora, keresete?• szükségletek: miért vásárolják a terméket?• vásárlási szokások: hol vásárolnak, milyen gyakran?• életvitel: pazarló vagy takarékos?• árfekvés: mennyit hajlandó fizetni?• hírnév.

A piac szegmentációja különbözô lehet, attól függôen, hogy afogyasztók piacát vagy a termelôeszközök piacát vizsgáljuk.A termelôeszközök piacának felbontása egyszerûbb, mert avállalatok tevékenysége többnyire állandó és elôre becsülhetô,nem úgy, mint a vásárlók szokásai.

A szegmentáció alaptétele:

A szegmentumok közötti eltérés a lehetô legnagyobb, a szeg-mentumokon belüli különbség a lehetô legkisebb legyen.

A szegmentálás elvégzése nem szükséges, ha:• a piac túl kicsi;• a nagyfogyasztók a kínált termékek jelentôs hányadát vá-

sárolják meg, így ôk tekinthetôk az egyetlen fogyasztóicsoportnak.

A piacszegmentálással kapcsolatos követelmények

• MérhetôségA vevôk csoportosítására felhasznált jellemzôknek mérhe-tônek, az adatoknak hozzáférhetôknek kell lenniük.

• ElérhetôségAz adott piaci szegmentum elérhetôségének feltárása

• Idôbeli stabilitásA kialakított szegmentumoknak hosszú idôn keresztül vál-tozatlannak kell maradnia.

A szegmentálás során célcsoportokat kell képezni, melynek lé-nyege, hogy a vállat kiválasztja a számára megfelelô szegmen-tumot, és azt marketingtevékenységének középpontjába állítja.Ezzel megpróbálja összhangba hozni a vállalati adottságokatés a piaci lehetôségeket.



Koncentrált marketing: a vállalat a piac nagyobb szegmen-tumát állítja tevékenysége középpontjába.

Differenciált marketing: a vállalat a piac valamennyi szeg-mentumát kiszolgálja, miközben az egyes szegmentumokonbelül eltérô marketingtevékenységet (marketingmixet) használ.

Differenciálatlan marketing: a vállalat minden vevôjénekugyanolyan marketingeszközökkel, ugyanazt a terméket kínál-ja (tömegcikkek, vagy új termék bevezetése esetén).

A szegmentálás során a vállalat versenyelônyöket mutat a fo-gyasztóknak, ennek eszköze a pozícionálás, melynek lényege,hogy a vállalat tudatosítja vevôiben termékének versenytársai-hoz való viszonyát.

Piaci verseny: az azonos fogyasztókért folytatott harc.

Marketingtervezés

SWOT-analízis

Az elôrelátó, körültekintô tervezéshez elengedhetetlen, hogyegy vállalat vezetése felmérje a cég reális lehetôségeit. Többolyan elemzési módszert is kifejlesztettek már, amely ezt a céltszolgálja. Az egyik ilyen a SWOT-analízis – magyarosított ne-vén GYELV-elemzés. Az elemzés eredményeként egy olyantáblázatot kapunk, amely segít a vállalat helyzetének kritikusértékelésében.

A módszer elnevezése tulajdonképpen egy angol nyelvû rövidí-tést takar, melynek feloldása már be is mutatja magát a mód-szert. A SWOT-analízis lényege, hogy táblázatba szedve sora-koztatja fel a vállalat gyenge és erôs pontjait, valamint azt, hogymilyen erôforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehetôsé-gei, és milyen veszélyekre számíthat. A fenti kifejezések angolmegfelelôi: strengths, weaknesses, opportunities és threats,melynek kezdôbetûi adják a SWOT kifejezést. Tehát a vizsgá-landó négy terület a következô:

Strengths = erôsségekWeaknesses = gyengeségek

6


Opportunities = lehetôségThreats = veszélyek

(A GYELV-elemzés kifejezés – értelemszerûen – a vizsgálandószempontok magyar nyelvû meghatározásaiból ered.)

A SWOT-analízis elvégzése a gyakorlatban egyszerûen törté-nik: vállalkozásunkat kell értékelnünk, jellemeznünk a fentinégy szempontból, melyhez az alábbi kérdések nyújtanak se-gítséget:

ERÔSSÉGEKMeghatározó a vállalat piaci szerepe?Jó a vásárlók véleménye?Fejlett technológiát használ a vállalat?Egyedülálló versenyelônnyel rendelkezik?Jók a pénzügyi erôforrásai?Gazdaságos üzemméretet használ?Jó a vállalat menedzsmentje?Kimagasló szakértelmûek az alkalmazottak?Sikeres a vállalati stratégia?

GYENGESÉGEKElavult a technológia?Romlik a piaci pozíció?Nincs egyértelmûen meghatározott stratégia?Hiányoznak a megfelelô szakértelmek?Elhasználódtak a létesítmények?


Belsô tényezôk

Külsô tényezôk

Erôsségek Gyengeségek

Lehetôségek Veszélyek

+ –

3. ábra: SWOT-elemzés


Rossz a vállalat imázsa?Nem sikeres a kutatási-fejlesztési részleg?Rosszul funkcionál a menedzsment?A pénzügyi háttér nem rendezett?

LEHETÔSÉGEKGyorsabb piaci növekedés?Kiegészítô termékek fejlesztése?Új piacokra való belépés?Új technológia alkalmazása?A termékcsoport továbbfejlesztése?További célcsoportok feltérképezése?Egy nyersanyag-forrás megszerzése?Beszállítás helyett saját elôállítást választani?Új szervezeti felépítés kidolgozása?

VESZÉLYEKÚj versenytársak megjelenése a piacon?A piaci növekedés lassulása?Változó fogyasztói igények?Szigorodó szabályozás?Helyettesítô termékek megjelenése?Rossz demográfiai változások?Kedvezôtlen gazdasági ciklusok hatása?A beszállítók javuló alkupozíciója?Fogyasztói érdekvédelem fokozódó nyomása?

A marketingtervezésben a SWOT-analízis információs bázisaalapján határozható meg a gazdálkodó szervezet piaci pozíció-ja. Ezeket az információkat nemcsak magára nézve, hanem aversenytársakra vonatkozóan is ismernie kell. Így lehet reáliscélt kitûzni, hogy hol tart a cég, és hová akar eljutni.

Ehhez szükséges a piaci tevékenység tervezése, amelyben 3különbözô idôtávra szóló tervezetet különíthetünk el:

Stratégia: a leghosszabb idôre szóló elvi célkitûzéseket meg-fogalmazó terv (pl. 5 év alatt a jelenlegi 10%-os piaci részese-dést 30%-ra növelni).Politika: ennél rövidebb idôtartamra szóló, konkrétabb terv(ez elsôsorban a versenytársakkal kapcsolatos teendôket tartal-mazza).

3 idôtáv

8


Taktika: Rövid (kb. 1 év) idôtartamra vonatkozó konkrét lé-pések sorozata.

A tervezés lényege: a jövôben elérni kívánt állapot és viszonyegyüttese és a hozzá tartozó intézkedések formája.

A tervezés tartalmaz minden olyan elgondolást, amely a válla-lati cél elérése érdekében marketingpolitikai célokat és eszkö-zöket foglal magában.

Marketingtervet négy kritérium alapján lehet felosztani:

1. az idô alapján;2. tartalom szerint;3. pontosság és részletezettség szerint; 4. a marketingterv elsôdleges célja szerint.

1. Az idô alapján

a) Rövidtávú terv (éves terv, vagy ennél rövidebb idôszakra)

A rövidtávú terv a forgalom, az elosztás tervét / intézkedéseitfoglalja magában.

Marketingeszközei:– reklám,– értékesítés-támogatás,– nyilvánosság erôsítése.

b) Középtávú terv (1-5 év idôtartamra)

Tartalmazza az éves terveket, fejlesztéseket, beruházásokat.

c) Hosszú távú terv (5 éven felüli tervezés)

A jövôbeni kínálati tervet, a jövôbeni piacokat, a strukturálismarketingdöntéseket tartalmazza.

2. Tartalom szerint

• Integrált együttes tervek;• Nem integrált résztervek;• Forgalmi elosztási tervek;

4 kritérium



• Céltervek;• Intézkedési-eszköz tervek;• Piacmegdolgozási tervek;• Információszerzési tervek.

3. Pontosság és részletezettség szerint

• Globális tervezés:a jövôbeni fejlesztések kereteit és a jövôre vonatkozó in-tézkedési tervet adja meg.

• Rész- vagy konkrét intézkedési terv egy termékre vagyprojektre vonatkozó konkrét intézkedési tervet jelent.

4. A marketingterv elsôdleges célja szerint

• projekttervezés,• vezetési tervezés,• új termék tervezése.

Tudáspróba

10

Igaz Hamis

Ha nem lett volna reciprocitás, nem alakul ki a redisztribúció. x

A marketingmix a piacorientáció és -befolyásolás fontos eleme. x

Az értékesítési hely függ a termék árától. x

A marketingkoncepció elemei nem képezik szerves részét a piacbefolyásolásnak. x

A piacpotenciál határozza meg a piacrészesedést. x

A szükséglet mögött tényleges vásárlóerô áll. x

A szegmentáció meghatározó eleme a vásárlók összetétele. x

Monopol piacon kötelezô a szegmentáció. x

Demográfiai célcsoportot csak differenciálatlan marketing esetén kell képezni. x

A SWOT-elemzés innovációs mélyrepülés esetén is a vállalat segítségére lehet. x

SWOT-elemzéssel jobb beszerzési forrásokat lehet felkutatni. x

A piaci pozíció a SWOT-elemzéstôl függ. x

A fogyasztói magatartás 7/3

7/3 A fogyasztói magatartás

A fogyasztó a termék (ill. szolgáltatás) megvásárlásáig bonyo-lult döntési folyamaton megy keresztül. A folyamat nem zárulle a döntéssel, mert az igény (szükséglet) újra felmerülhet,amely újabb döntést igényel. Ezeket a döntési folyamatokat,ezt a fogyasztói viselkedést vizsgálja a fogyasztói magatartáselmélete.

A fogyasztói magatartás a termékek és szolgáltatások meg-szerzése és használata során végzett tevékenységek (márka- ésboltválasztás stb.) összessége, amelynek célja a fogyasztóimegelégedettség növelése. (Bauer–Berács: Marketing, Aulakiadó, l998)

A fogyasztói magatartást számtalan tényezô alakítja, pl. a piacikínálat, a fogyasztó anyagi helyzete, stb.

A fogyasztókkal kapcsolatban a következô, „7 O”-elvnek ne-vezett kérdéssort lehet feltenni:

A „7 O”:

1. Occupants (vevôk) – kik képezik a piacot?2. Objects (termékek) – mit vásárolnak?3. Objectives (célok) – miért vásárolnak4. Organization (szervezet) – ki vesz részt a vásárlásban?5. Operation (mûveletek) – hogyan vásárolnak?6. Occasions (alkalmak) – mikor vásárolnak?7. Outlets (boltok) – hol vásárolnak?

A vásárlási folyamat a következô szakaszokra bontható:

Meghatározás

7 O


A fogyasztói magatartás7/3

Az elôbbi ötfázisos folyamat 3 szakaszra bontva:

• a vásárlás elôtti,• a vásárlás alatti és• a vásárlás utáni fogyasztói magatartás.

A vásárló személyisége

A külvilág és a személyiség közötti közvetlen kapcsolat meg-teremtése érzékelés és észlelés útján történik.

Az érzékelés az egyes érzéki tulajdonságok visszatükrözôdésétjelenti (hallom, látom, ízlelem), az észlelés pedig az érzékilegadott tárgy vagy jelenség tudatosulását (felfogom, megértemamit hallok-látok).

2

Probléma-felismerés

Keresés

Alternatívák értékelése

Vásárlási döntés

Használat

Folyamat Magyarázat

Probléma-felismerés belsô motivációs erô, vagy külsô ingerek hatására

Keresés információgyûjtés, az új információk összehasonlítása a tapasztalatiinformációkkal

Alternatívák értékelése a meglévô (és megfelelô) információk választási kritériumai szerinti értékelés

Vásárlási döntés termék- és üzletválasztás - elôre tervezett és impulzusvásárlás

Használat jelentôs állomás az újravásárlás szempontjából


Az észlelés tehát az érzékeléshez képest bonyolultabb, értelmimozzanatokkal is átszôtt, szemléletes megismerési folyamat,melynek eredménye nemcsak érzéki kép, hanem a tárgy értel-mes tudatosítása is.

Érzékszerveink segítségével fogjuk fel a külvilág ingereit (lát-juk, megtapintjuk, megszagoljuk az árut), melyben kiemeltszerepe van a szemnek és az orrnak.

Egy tárgy vagy esemény észlelése kétfajta tényezôn alapszik:

• egyéni tényezôk:a személy saját jellemzôi, alapérzékszerveinek mûködése,kiegészítve hasonló helyzet(ek)ben szerzett múltbéli ta-pasztalatokkal, elvárásokkal, érzelmekkel stb.

• stimuláló tényezôk:a tárgy fizikai jellemzôi, mérete, színe, illata stb.

Érzékszerveink érzékenysége az alábbi tényezôk hatására változik:

• megváltoznak az érzékszervekre ható ingerek;• az egy idôben ható ingerek kölcsönhatása;• megváltozott életkörülmények.

Tehát ha marketingtevékenységünket eredményesen kívánjukvégezni, akkor a fogyasztó figyelmét fel kell kelteni.

A figyelem felkeltését az alábbiak segíthetik elô:• a tárgy környezetével szembeni kontraszthatása;• a hatótérben történô megfelelô elhelyezés;• az inger újszerûsége;• az inger intenzitása;• az inger nagysága;• a mozgó inger.

A figyelem felkeltése ellen ható tényezôk:• monotónia;• telítôdés az adott ingerrel kapcsolatban.

A megszokás miatt az ingerek erôsségét idôrôl idôre változtat-ni kell annak érdekében, hogy az eredetinek megfelelô érzéke-lési tapasztalat jöjjön létre.



Ez a Weber-szabállyal leírható különbségi küszöb:

aholDI – az a többletenergia, amit hozzá kell adni az eredeti ener-giához az eredeti hatás elérése érdekében;I – az eredeti ingerenergia;K – a különbségi küszöb.

Ha az észlelések és az emlékképek között kapcsolat jön létre,társulnak, asszociációról beszélünk.

Az asszociáció képzetek közötti társulás, olyan kapcsolat,melynek eredményeként a térben és idôben többször együttszereplô vagy a hasonló és az ellentétes tulajdonságokkal ren-delkezô tárgyak képei, nevei kölcsönösen felidézhetik egymást.

Ha megtanulunk valamit, következik az információra történôvisszaemlékezés. Az, hogy a fogyasztók milyen mértékben ké-pesek felidézni azt, amit a tanulás során elraktároztak, amit azinformációból megôriztek, csak részben függ az árutól, na-gyobb részben az alábbiaktól:

• transzferhatás: az egyik területen szerzett ismeret, tanulássegíti a hasonló területen való tanulást;

• Thorndike-hatástörvény: minél nagyobb az ellenszolgálta-tás vagy megerôsítés, annál erôsebb az asszociáció;

• effektus-törvény: a megfelelô magatartás elismerése min-dig megtörténik, a fogyasztó csak azt a magatartást ismétlimeg, amelyre pozitív megerôsítést kap.

A vásárlók személyiségtípusai

Hippokratészi típusok:• szangvinikus:

érzelmi reakciói gyorsak, lobbanékony, érzelmei nem tar-tósak, könnyen kinyilvánítja ôket, erôs a közlési vágya.

• kolerikus:érzelmei gyorsan alakulnak ki, tartósak és erôsek, cselek-vésre ösztönzôk, de nem szavakban, hanem tettekben.

4


• melankolikus:érzelmei lassan, nehezen alakulnak ki, de ezek nem ösztö-nöznek cselekvésre, érzelmeiben fôként negatív (szomorú)érzelmek uralkodnak, érzelmeit magába fojtja, zárkózott.

• flegmatikus: érzelmei lassan alakulnak ki, nem tartósak, nincsenek ki-hangsúlyozott érzelmei, „neki mindegy”, viselkedését ér-zelmei nem befolyásolják.

Jung-i tipológia:• extrovertált,• introvertált.

A fogyasztói magatartást meghatározó tényezôk

• szükségletek: a legôsibb motívum: a szükséglet hiányér-zet, ezért az egyén viselkedése arra irányul, hogy ezt a hi-ányérzetet megszüntesse.

Maslow szükséglethierarchiája

Az emberi szükségletek öt, hierarchikusan egymásra épülô ka-tegóriába csoportosította:

– fiziológiai szükségletek;– biztonsági szükségletek;– szeretet- és közösséghez tartozás igény (társadalmi szükség-

letek);– tisztelet, elismerés iránti igény (megbecsülés szükséglete);– tudás és megértés iránti vágy (önmegvalósítás).

• érzelmi motívumok: a vásárlás emocionális tényezôi - ér-zelmek, vágyak, hangulati elemek – csökkenthetik, ill. nö-velhetik az egyes termékek iránt jelentkezô vásárlói igényt.

• attitûdök: az attitûd az érzések, vágyak, félelmek, meg-gyôzôdések, vélemények, elôítéletek összessége. Ezekalapján beállítódást, készenlétet jelent személyekkel, tár-gyakkal, jelenségekkel kapcsolatban. Ez a reagálási kész-ség lehet pozitív vagy negatív, igenlô vagy elutasító.A vásárlók attitûdje az adott termékkel, vásárlási helyzet-tel, vállalattal szemben meghatározó a vásárlási szándék,döntés kialakításában.



A marketingszemléletû vállalat, vállalkozás folyamatosanarra törekszik, hogy pozitív attitûdöt váltson ki a fogyasz-tóban, mivel a negatív, elutasító fogyasztói magatartás ver-senyhelyzetben piacvesztéssel jár.

• érdeklôdés: az érdeklôdés az ember érzékelésének, figyel-mének, emlékezésének, tanulásának, gondolkodásának tar-tós irányultságát határozza meg, tartós motivációs erô.Az érdeklôdés felkeltése alapvetô, mivel az már majdnemcselekvésre késztet. Érdeklôdésünk abban nyilvánul meg,hogy mit szeretünk jobban, mivel töltjük szívesebben sza-badidônket, vásárlásnál mit preferálunk.Az érdeklôdés sok mindentôl függ, például életkortól, élet-módtól, szociális helyzettôl, mûveltségtôl stb.Tetszetôs hirdetésekkel, hatásos érvekkel változtatható,alakítható, de nem könnyen: ismerni kell a fogyasztói ma-gatartás többi elemét is.

A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezôk

• CsoporthatásokAz ember társadalmi lény, így mindennapjait a társadalmihatások határozzák meg.Az egyén szükségletei személyisége változásával, az idômúlásával változik, viselkedésére azonban a csoport nor-mái az irányadóak, amelyhez tartozik.A csoportot társadalmi környezete, szervezetek és intéz-mények befolyásolják, amelybe a csoport beépül (pl. mun-kahelyi csoport). A csoport több mint tagjainak összessége(szinergia-hatás).Az egyén viselkedését szerepkategóriákban éli meg. A sze-rep a csoportban ható viszonyok rendszere, egy adott szituá-ció szabályszerû viselkedés-komplexusait jelenti, amelyek aszemélyi motiváció köré épülnek, sajátos célokat követnek.

• KínálatNagyobb, választékosabb kínálat esetén az elôre elterve-zett vásárlás mellett vagy helyett ún. impulzusos vásárláskövetkezik be.

• Árak hatásaA fogyasztói magatartás rugalmasságát és döntési szabad-ságának mértékét a vásárlási szituációban az árnormákszabályozzák. A racionális fogyasztó bizonyos termékhez,minôséghez meghatározott eladási árat párosít. Ettôl a vá-

6


rakozástól lényegesen (felfelé) eltérô ár esetén a termékmár nem kerülhet bele vásárlási döntéseibe.Ugyanez érvényes túl alacsony ár esetén: a fogyasztó„rosszat sejtve” eláll a vásárlástól. (Veblen- és sznob-hatás)

Tudáspróba


Igaz Hamis

A fogyasztó magatartása szegmentumonként változik. x

A fogyasztók csak akkor vásárolnak, ha regisztrálják ôket a „7 O”-elvbe. x

A fogyasztó csak akkor ismeri fel a problémát, haz az szükségletbôl ered. x

Minden vásárlóból újravásárló lesz. x

A fogyasztó csak akkor érzékeli a külsô ingereket, ha az eladóhelyen xalkalmazzák a Weber-szabályt.

Az inger fogyasztóra gyakorolt intenzitása függ a fogyasztó személyiségétôl. x

Ha az érzékelést észlelés követi, létrejön az asszociáció. x

A szükségletek önmaguk megszüntetésére irányulnak. x

Erôs attitûd esetén elég a csekély fokú érdeklôdés is. x

A csoport megváltoztathatja az egyén attitûdjeit. x

A fogyasztó árpreferenciáját az áru minôsége határozza meg. x


8

Piackutatás 7/4

7/4 Piackutatás

Mit kellene a piackutatásnak elmondania?

1. A piac méretét és lehetséges terjeszkedési lehetôségeket2. A piac szereplôinek összetételét: kor, foglalkozás, családi

állapot, átlagos jövedelem, várható eladási szám3. A hasonló termékek jelenlétét a piacon: mennyit képesek

és mennyit hajlandók a fogyasztók ezekért fizetni – mármost?

A piackutatás módszerei:• primer piackutatás,• szekunder piackutatás.

Primer piackutatás

A primer (elsôdleges) piackutatás azt jelenti, hogy az informáci-ókat magunk szerezzük be, vagyis saját forrásból próbálunk kü-lönféle, a tervezést, értékesítést segítô információkhoz jutni.

Primer vizsgálati módszerek:• megkérdezés,• megfigyelés,• kísérlet.

A megkérdezés leggyakoribb módja a kérdôíves megkérdezés.

Szempontok a kérdôív összeállításakor:• a vizsgálati cél megállapítása,• a vizsgálati feladatok megállapítása,• a programkérdések kialakítása.

A kérdôívben feltett kérdések lehetnek• nyílt kérdések:

nincs meghatározott válaszadási kényszer, mondat-kiegé-szítés lehetséges

• zárt kérdések:csak egyfajta válasz elfogadott (IGEN – NEM)

Feladatai


Piackutatás7/4

Megfigyelés: tervszerû és direkt vizsgálat, amely nem kérdé-sekbôl és válaszokból áll. A megfigyelés irányulhat tulajdon-ságokra és magatartásformákra ill. tárgyakra (pl. pozícionálás- egy termék hol helyezkedik el a polcon).

Jelentôsebb felhasználási területek:

• vásárlói magatartás figyelése,• a megfigyelés azonnali feljegyzése,• a pszichológiai reakciók fizikai mérése.

A megfigyelés elônyei:

• a megfigyelt személy nem tud hamist választ adni,• a megfigyelést könnyû véghezvinni.

A megfigyelés hátrányai:

• ha a megfigyelt tudja, hogy figyelik, másként viselkedik,• nem kapunk információt a megfigyelt személytôl,• magas a költségigénye.

Kísérlet: tudatos változtatást végzünk (beavatkozunk a folyamat-ba) és a változtatás alapján megpróbálunk kiértékelést végezni.

A kiértékelés történhet megkérdezés vagy megfigyelési vizs-gálatok alapján.

Szekunder piackutatás

A szekunder (vagyis másodlagos) piackutatás azt jelenti, hogyaz információkat nem magunk szerezzük be, vagyis már egy-szer mások által elkészített információk alapján próbálunk kü-lönféle, a tervezést, értékesítést segítô információkhoz jutni.Szekunder vizsgálati források:

• vállalaton belüli:(marketingstatisztika, marketingköltség, számvitel, egyébinformációk);

• vállalaton kívüli:(tanulmányok, szakkönyvek, újságok cikkei, felmérések,árlisták stb.).

2

Szolgáltatásmarketing 7/5

7/5 Szolgáltatásmarketing

A fogyasztói piacon a termékek paraméteres összehasonlításaa vevôk számára egyre nehezebb, így a verseny áttevôdik aszolgáltatástartalomra (pl. azonos kategóriájú mûszaki cikkekesetén az extrák, a szerviz, az egyéb szolgáltatások döntenek).Tudomásul kell venni, hogy a termék értékesítésének feltételea hozzá kapcsolódó „szolgáltatáscsomag”, vagyis a házhoz-szállítás, beüzemelés, szervezés, oktatás stb.

Export esetén a verseny kilátásai alapjaiban ezeken múlhatnak,nagyobb rentabilitást valószínûleg ezen a területen lehet elérni.

A szolgáltatásokat különbözô szempontok szerint osztályoz-hatjuk:

• kommunális szolgáltatás (energia, víz);• vendéglátás (szálloda, étterem, szórakozóhelyek);• utazás, szállítás, hírközlés (vasút, közút, posta, sajtó);• pénzügyek és biztosítások (bank, vagyonvédelem);• jogi és gazdasági szolgáltatások (jogi- és adótanács, piac-

kutatás stb.);• testápolás, tisztítás (kozmetika, fodrász, szolárium);• szórakozás, mûvelôdés (színház, múzeum, sportlétesítmé-

nyek);• egészségügyi, népjóléti szolgáltatás (gyógy- és idegenfor-

galom, szemüvegkészítés);• oktatás, kutatás (nyelvoktatás, különbözô oktatási formák);• hatóságok, intézmények (önkormányzat, kamarák).

A szolgáltatásmarketing problémáit nem szûkítjük le szorosanvett szolgáltatási piacra, szolgáltatásnak tekintünk minden fi-zikai paraméterekkel le nem írható árut, függetlenül annakfunkció-kiegészítô vagy intézményes voltától.

A szolgáltatásmarketing sajátosságai

Alapvetô kérdés, hogy miért különleges termék (áru) a szol-gáltatás. A négy elsôdleges tulajdonságot az ún. HIPI-elvfogalmazza meg:

Meghatározás

HIPI-elv


Szolgáltatásmarketing7/5

• Heterogenity (heterogenitás)A szolgáltató teljesítménye és a fogyasztó által tapasztaltszolgáltatás természeténél fogva térben és idôben változó,ez a szolgáltatásoknál kiküszöbölhetetlen emberi tényezôkövetkezménye. A heterogenitás kockázata annál na-gyobb, minél nagyobb a szolgáltatás „személyi aránya” adologi tényezôkhöz képest.

• Intangibility (nem fizikai természetû)A szolgáltatás maga nem tapintható, nem ízlelhetô, nemszagolható és nem látható, azaz érzékszervi úton nem vizs-gálható ún. tapasztalati termék, így megismeréséhez a ve-vônek át kell élnie a szolgáltatás igénybevételét.

• Perishability (nem tárolható)Múlandó, megismételhetetlen, „illékony”. Ez a legtöbbszolgáltatásnál magától értetôdô, nem ilyen egyértelmûazonban az írott tömegkommunikáció esetében, hiszen asajtótermék olvasás után is megmarad, de aktualitásátveszti. A fodrász, a kozmetikus, a szálloda szabad kapaci-tása („elveszett ideje”) késôbb nem használható fel, annyiaz adható szolgáltatás, amennyit igénybe vesznek.

• Inseparability (elválaszthatatlanság)A szolgáltatás nyújtása és felhasználása idôben és térbenegymástól elválaszthatatlan, azaz a „termelés” és a „fogyasz-tás” egy idôben megy végbe. A felhasználó a szolgáltatásifolyamatban aktívan vesz részt, a tevékenység folyamataegybeesik a felhasználással.

Van egy ötödik tulajdonság is:

• Nem szállítható, nem helyettesíthetôJelentôs részük csak adott helyen vehetô igénybe. Például:ha éhesek vagyunk, az étterem nem helyettesíthetô a fod-rásszal, vagy az adótanácsot nem helyettesíti a szauna.

2


A szolgáltatás folyamatában idôben három fázist lehet megkü-lönböztetni:

1. fázis: a szolgáltatási potenciál, azaz a szolgáltató képességeés készsége az adott szolgáltatás teljesítésére. Ezt a potenciáltalapvetôen meghatározza a szolgáltató elôzetes elképzelése,véleménye, a birtokában lévô javak és információk azon kom-binációja, melyek a második fázis teljesítéséhez elengedhetet-lenül szükségesek.

2. fázis: maga a szolgáltatás folyamata, „az igazság pillanata”,ebben a folyamatban találkozik az eladó és a vevô. A vevô ishozza magával elképzeléseit, információit. A szolgáltató szá-mára ennek az inputnak van egy kritikus pontja: az ún. „idegentényezô” (sötét folt). Ez azt a bizonytalansági tényezôt jelenti,amelyre a szolgáltató nem tud felkészülni.

3. fázis: a vevô kilép a folyamatból, magával viszi a folyamatsorán szerzett tapasztalatait és értékeli a szolgáltatást. Ez azeredmény fázisa, amely egyes elemeiben továbbra is „sötétfolt” marad a szolgáltató számára. A vevô véleménye a nagyszóródás miatt - különösen az egyedi igényeket kielégítô szol-gáltatások esetén - nehezen általánosítható.

A minôség fogalma a szolgáltatásban (minôségparaméterek)

• megbízhatóság (a szolgáltató betartja ígéretét, idôpontot,árat stb.);

• reagálási készség (hajlandóság és készség a szolgáltatásnyújtására);

• szaktudás;• elérhetôség (visszahívás lehetôsége, félfogadás);• udvariasság;• kommunikációs készség („ôszintén az ô szintjén”);• bizalomkeltés (szavahihetôség, a „légkör” megteremtése);• biztonságérzet (a vevônek ne legyen kockázata);• kivételes problémakezelés (egyedi igények készséges ke-

zelése);• dologi tényezôk (a szolgáltatás elemei és tárgyi feltételei).

Ezeket a minôségkategóriákat mindig le kell fordítani az adottszolgáltatásra, a marketing feladata pedig az, hogy megállapít-sa a fentiek hatását a vizsgált szolgáltatásoknak.

3 fázis



Marketing-mix a szolgáltatások piacán

A szolgáltatások piacán is érvényesül a marketingmix (a „4 P”),ez három másik tényezôcsoporttal egészül ki:

• people (emberi tényezô);• physical evidences (tárgyi elemek);• process (folyamat).

A szolgáltatások „termékimázsa” nem alakul ki, de fontosszempont a döntésnél a cégimázs.

A szolgáltatás elônyeinek bemutatására, fogyasztócsábításraalkalmas a

• közvetlen (direkt) reklám – postai úton, ügynökökkel,• személyes eladás (pl. telefonmarketing),• közvetlen (direkt) válaszreklám (pl. kuponok).

Jelentôs szerephez jut az értékesítés folyamatában a publicrelations (kapcsolatszervezés, kapcsolattartás), amely alapve-tôen a közvélemény, a tényleges és potenciális fogyasztók for-málásának megbízható eszköze. Célja, hogy a szolgáltató és afogyasztó között kölcsönös megértés és bizalom alakuljon ki.A szolgáltató hírnevének, a fogyasztó kör megteremtésének ésmegtartásának kulcsa a bizalom.

4


Tudáspróba


Igaz Hamis

A várható eladási szám kapcsolatban áll a fogyasztó korával. x

A kérdôívnek figyelembe kell venni a fogyasztó szükséglet-kielégítési x forrásait is.

Szolgáltatásmarketingrôl csak akkor beszélhetünk, ha a szolgáltatás x maga a termékhez kapcsolódik.

Nem minden szolgáltatáshoz kapcsolódik emberi tényezô. x

A vendéglátásban a szolgáltatás idôben elkülöníthetô. x

Szolgáltatói képesség alatt azt értjük, hogy nincs benne „idegen tényezô“. x

A vevôi kockázatok erôsítik a szolgáltatás minôségi paramétereit. x

A cégimázs kialakulásban fontos szerepe van az emberi tényezônek. x

A public relations arra szolgál, hogy a szolgáltatóban kialakuljon a x megfelelô bizalom a fogyasztó iránt.


6

Termékpolitika 7/6

7/6 Termékpolitika

„Az emberek nem árukat, hanem megoldásokat vásárolnak”(Theodor Lewitt)

A termék a termelô teljesítménye, amellyel ki akarja egészítenia fogyasztó igényeit.

A termék magában foglalja azokat a fizikai, kémiai, esztétikaiés szimbolikus elemeket, amelyek egyben az értékét is (és nemaz árát!) meghatározzák.

A termék magában foglalja továbbá azokat az alap- és kiegé-szítô elemeket, amelyek a fogyasztó szempontjából fontosakés hasznosak.

A termékhasznosság tehát meghatározó. Ennek alapján a teljeskörû termékkoncepció négy szintre bontható:

• generikus termék,• elvárt termék,• kiterjesztett termék,• potenciális termék.

A generikus termék azt az alaptulajdonságot képviseli, amelynélkül a termék nem alkalmas az adott igény kielégítésére.

Az elvárt termék az, amelyik alkalmas adott probléma meg-oldására.

A kiterjesztett termék az, amelynél a gyártók a verseny hatá-sára többet kínálnak, mint amennyit a fogyasztó elvár.

A potenciális termék az, ami a fogyasztó igény-kielégítéseszempontjából alternatívaként még megfelelô.

A kiterjesztett termék tulajdonságai késôbb beépülnek az el-várt termék tulajdonságai közé, a fogyasztók megismerik,megszokják, elvárják.

4 szint


Termékpolitika7/6

„A termék minden marketingkoncepciónak az alapja.”(Kotler)

Mi a termékpolitika?

A termékpolitika szûken vett értelmezésének lényege:

• termékinnováció (új termék kifejlesztése és piaci bevezetése);• termékvariációk (termékprogramok, termékvariációk);• terméklimitáció (korlátozott mennyiség).

Ha új termékrôl beszélünk, akkor feltételezhetô, hogy egy vál-lalat programjában eddig nem szereplô termékrôl van szó, aválaszték (szortiment) késôbb tisztázódik.

Az új termék hivatott a piacon a konkurenciával szemben ver-senytársként fellépni.

Termékinnováció

Termékdifferenciálás: már meglévô termékekrôl van szó, de aszükséglet változik, és ehhez igazodik a termelés, vagy azajánlat változik (pl. a Suzukit alapáron különbözô extrákkalszerelik fel, pl. elektromos ablakemelô stb.)

Termékdiverzifikáció: új termék felvétele (több lábon állás)horizontális: jelenlegi termék, új piaconvertikális: új termék a meglévô piaconlaterális, átlós: új termék, új piacon, ez a legkockázatosabb!

A termékinnováció különbözô fokozatai:

• kutatás• termékötlet• gazdaságossági számítás• termékfejlesztés• termékvizsgálat tesztpiacon• új termék piaci bevezetése

2

Termékpolitika 7/6

A termékinnováció, a fejlesztés kapcsán kell megemlíteni akülönféle ötletkeresési folyamatokat:

• brainstormingAmerikai szisztéma, melynek alapja, hogy a team együttgondolkodik, mindenki hoz magával még egy ötletet, eze-ket megvitatják.

• 5-15 fô vesz részt a brainstormingon• minden résztvevônek azonos jogai vannak• 15-30 percig tart• szabad, kötetlen ötletcsere (ötletbörze)• a témát csak röviddel a beszélgetés elôtt ismerik meg• az ötleteket csak napokkal késôbb értékelik

• szinektikaProbléma szisztematikus felfedezése, kiértékelése, más te-rületek analógiájára próbálják meg megoldani a problémát.

• 5-7 résztvevôje van a teamnek• 90-120 percig tart• az egyes lépéseket azonnal rögzítik egy táblán

• 635-ös módszerA brainstorming egy vállfaja, csak itt írásban kell beadniegy koncepciót a probléma megoldására. 6 résztvevôjevan, a problémamegoldásra mindenki 3 ötletet ír le 5 percalatt. Az ötleteket kicserélik, megbeszélik, úgy, hogy min-den résztvevô az elôzô ötletét 3 további javaslattal egészítiki. A papírt addig cserélik, amíg minden résztvevô 18megoldást nem írt le a problémára. Így 6 résztvevô 30 percalatt 108 megoldási javaslattal állhat elô.

• Delphi-módszer (a kreativitás a lényeg)A résztvevôket egyenként kérdezik meg, így nem tudjaegyik sem, hogy a másik mit mondott. A szélsôséges ele-mek elhagyásával összeállítanak egy közös „álláspont-csokrot”, ezt mindenki megismerheti. Ez után újra lehetô-ség van kreatív ötletekre.

A termék életgörbéje

A termék életgörbéje az idô függvényében ábrázolja a termékértékesítésének alakulását. A termék-életgörbét Gauss-görbé-vel tudjuk ábrázolni.

Ötletkeresés


Termékpolitika7/6

A termék életciklusának fázisai

• Bevezetés (fokozatos növekedés, amíg az új terméket a piacelfogadja)

• Növekedés (a termék a piacon egyre népszerûbb, egyretöbben vásárolják, fogyasztják)

• Érettség (fejôstehén – a lassú fejlôdés periódusa, a legtöbbfogyasztó már rendelkezik a termékkel)

• Hanyatlás (a kereslet visszaesik, aminek leggyakrabban azaz oka, hogy a termék elavulttá válik)

Érdemes a termék életgörbéjét nyomon követni, mivel fontoskövetkeztetések vonhatók le abból, hogy a termék az életgörbemelyik szakaszába sorolható. Ez azért lényeges, mert a termék-életciklus minden egyes fázisában különbözô marketing tevé-kenységre helyezôdik a hangsúly. Célzott marketingdöntések-kel befolyásolhatjuk a görbe alakját, a termék életciklusát.

A bevezetés szakaszában: a termékkel kapcsolatos legfonto-sabb marketing feladat az ismertség megteremtése, a termék-nek és használatának megismertetése a potenciális fogyasztók-kal. Az elsô szakaszban a potenciális célcsoport tagjai közül azinnovatív újdonságokra nyitott réteg érdeklôdésére kell szá-mot tartani.

Bevezetés szakasza

4

FtÉrtékesítési forgalom

Elhúzódás

Hanyatlás

Bevezetés Növekedés ÉrettségHanyatlás

vagy elhúzódás

A termékbevezetésétôl

eltelt idô

4. ábra: A termék életciklusa (Forrás: Bauer–Berács: Marketing, Aula Kiadó, 1998)

Termékpolitika 7/6

Általában intenzív reklámmunkával igyekeznek a fogyasztó-kat meggyôzni a termék elônyeirôl és rábeszélik ôket a termékkipróbálására (többek között kóstolókat szerveznek, ingyenestermékmintákat osztanak, ismertetô elôadásokat tartanak stb.)Ha a termék új, akkor ebben a szakaszban kevés versenytársralehet számítani. Ugyanakkor, mivel az adott cég az elsô ezen apiacon, neki kell kialakítania az értékesítési csatornákat, megkell szervezni a termék disztribúcióját.

A növekedési szakaszban: az értékesítés árbevétele növeke-dik, a vásárlók száma emelkedik, az értékesítési utak bôvítésé-re van szükség. A marketing költségek továbbra is jelentôsek.A reklám célja, hogy újravásárlásra, a termék folyamatos, gya-kori használatára buzdítsa a fogyasztókat.

A reklám a termék bevezetô szakaszában magára a termékre irá-nyította a figyelmet, a növekedési periódusban a termék elônyöstulajdonságait helyezi elôtérbe. A termékválaszték ebben a sza-kaszban általában bôvül, új termékváltozatok jelennek meg (pl.mobiltelefonok egyre nagyobb választékban kaphatók).

Az értékesítési lehetôségek felkeltik a versenytársak figyelmét,növekedik a konkurens cégek száma. A növekedési szakasz el-sô felében az értékesítés növekedésének üteme gyors, majd ezaz ütem fokozatosan lassul. Mivel egyre több fogyasztó jut atermékhez és a konkurencia aránya is növekedik, a piaci lehetô-ségek csökkennek, a termék lassan eljut az érettség szakaszába.

Az érettség szakaszában: az értékesítés árbevétele eléri a ma-ximumát, majd lassan csökkenni kezd. A piac telítôdik, az árutömegáruvá válik. A termék általában sok helyen kapható,könnyen beszerezhetô. A versenyeszközök közül az ár ésmárkaimázs szerepe felerôsödik. A termékhez nyújtott kiegé-szítô szolgáltatások is egyre fontosabbak a fogyasztó számára.A versenytársak száma általában csökken, a kevésbé sikeresmarketingstratégiák folytatók kiszorulnak a piacról (felvásá-rolják ôket a sikeresebb cégek), vagy elvesztik érdeklôdésüketa termék iránt és újabb termékek felé fordulnak.

A hanyatlás szakaszát az értékesítés jelentôs csökkenése jel-lemzi. Többek között új technológiai fejlesztések megjelenése,a fogyasztási szokások jelentôs változása vezethet ahhoz, hogya termék a hanyatlás, esetleg a teljes kihalás szakaszába kerül

Növekedési szakasz

Érettség szakasza

Hanyatlás szakasza


Termékpolitika7/6

(pl. a nagy flopilemezeket a sokkal korszerûbb kis lemezekteljesen kiszorították). Ebben a szakaszban azt kell eldönteniea vállalatnak, hogy érdemes-e a piacon maradnia, új termék-kel, termékváltozattal megjelennie, vagy célszerû kivonulnierrôl a piacról. Ezt a szakaszt az alacsony marketingköltségekjellemzik, a termék egyre kevesebb helyen kapható (az új ter-mékek kiszorítják az üzletek polcairól).

Tudáspróba

6

Igaz Hamis

A termék ára tartalmazza annak értékét is. x

Minden kiterjesztett termék egyben generikus termék is. x

A termékinnováció ideális esete a vertikális diverzifikáció. x

A termék érettségének fázisában a marketingköltség nagyon csekély vagy 0. x

A hanyatlás szakaszában kezdôdik az innováció. x

Árpolitika 7/7

7/7 Árpolitika

Ár: az a pénzmennyiség, amelyért a vevô megkapja egy ter-mék (szolgáltatás) tulajdonjogát (vagy használatát).

Az árpolitika a marketingmix egyik eleme. Szorosan össze-függ a kamatpolitikával, az elosztási politikával, a szállítási ésfizetési feltételekkel.

Az árpolitika a piaci eszközökkel és döntésekkel kapcsolatosfogalom. Ahhoz, hogy a piacon céljainkat elérjük, megfelelôárakat kell alkalmaznunk. Van szükséges ár, amely fedezi aköltségeket és van célorientált ár, amely az eladást támogatja.

Az árpolitika kiterjedhet a vállalat össztermelésére, teljes ter-mékválasztékára, vagy csak egy részére (egy-két termékre).A vállalati árpolitika az árak kialakítására és az árak változásá-ra vonatkozó közép és hosszú távú célkitûzések és döntésekösszege.

Az árpolitika kialakítja a célok megvalósítását legjobban szol-gáló ármagatartás irányelveit és eljárásait, amelyek az

• árszínvonal, az árarányok és az árképzési mód meghatáro-zását szolgálják.

Az árpolitika céljai

• Az árak az adott ráfordítások mellett biztosítsák a tervezettmegtérülést.

• Az árpolitika, az árak alakulása segítse elô a vállalat verseny-helyzetének erôsítését.

• Biztosítson viszonylagos ár- és nyereségstabilitást.

Feladatok:

• az ár behatárolása:alacsony, közepes, magas;

• az új termék árának meghatározása:a termékek és termékcsoportok árváltoztatási terve;

Meghatározások


Árpolitika7/7

• a termék árának differenciálása:különbözô piacokra különbözô árak;

• árak kialakítása lépcsôfokonként: termelô, nagykereskedô, kiskereskedô, fogyasztó vertikálisképzés;

• „ármegegyezés” a konkurenciával:termékéletgörbe figyelemmel kísérése;

Az „ármegegyezés” elkerülhetetlen, mert erôs harc folyik a fo-gyasztókért.

Mitôl függ az ár (avagy „mi kerül ezen a fotelen 80 ezerforintba?”)?

2

A marketinges azt mondja... ...a fordítás pedig:

A megfelelô piaci ár kialakításában segít vagyis Szegmentáljuk a piacot, mert hülyék leszünka piacszegmentálás. mindenhol ugyanannyiért adni a cuccot,

ha többet is kaphatunk érte.

Az eltérô piaci területek sajátosságai alapján vagyis Hát persze, hogy itt drágább, itt alacsonyabbképzünk árat. a munkanélküliség, az emberek jobban

élnek, megengedhetik maguknak, nem?

Az ár kialakításakor figyelembe vesszük vagyis Ennyibe kerül és kész. Még jó, hogy nem a termék elôállítási költségeit, élettartamát 100 évre kell megcsinálni ennyibôl!és hasznosságát. Amire veszik, arra jó, nem?

Tervezéskor figyelembe vettük a vevôi vagyis Igyekeztünk pofásabb dolgot összehozni, igényeket és a piac kihívásait. mint a konkurencia és ezt megpróbáljuk

agresszíven kampányolni.

Elsôdleges szempont az alacsony, vagyis Elárasztjuk vele a piacot, aztán ha már pénztárcabarát értékesítési ár volt. mindenkinek van (minimum kettô), akkor

a tartozékok árát felküldjük a Nagygöncölmellé.

Vevôszolgálatunk készséggel áll vagyis ... csak bennünket hagyjanak békén, rendelkezésükre... itt komoly munka folyik...

Árpolitika 7/7

Az árképzési elvek meghatározása

A költségekbôl, a kereslet alakulásából és a konkurencia áraibólkiindulva a következôk módszerek lehetségesek:

• költségorientált árképzés,• keresletorientált árképzés,• konkurencia-orientált árképzés.

A módszerek közötti választást a vállalat adottságai, lehetôsé-gei szabják meg.

Költségorientált árképzésA felmerülô költségekbôl vezetik le az árat, úgy, hogy elôremeghatározott százalékot (nyereségrész) rátesznek a költsé-gekre, ez lesz az eladási ár.

Keresletorientált árképzésA költségeket a vevôk által elfogadott árhoz igazítják. Az elfo-gadott ár a fogyasztók értékítélete alapján kialakított fogyasz-tói ár. Az ár kialakításánál figyelembe veszik az „ár-minôségasszociáció”-t.

Konkurencia-orientált árképzésAz árakat alapvetôen a versenytársak áraira alapozva alakítjákki. A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezô vállalatokdiktálják az árakat (árvezetôk), a többi piaci résztvevô ezeketaz árakat követi (árkövetôk).

Alapvetô taktikák az árképzésben

• behatoló ártaktika:alacsony ár, célja a termék bevezetése, megismertetése, a„hozzászoktatás”;

• dömpingár:a piacbôvítés eszköze, önköltség alatti ár, de még nem ráfi-zetéses, mert a termelés fix költségeit a hagyományos pia-cok viselik, általában exportpiacra történô bejutás eszköze(az országok többségében a tisztességtelen versenyrôl szólótörvény tiltja);

• piaci részesedést növelô ár:csökkentett szintû árat jelent, a versenytársak kiszorításá-nak eszköze, cél a domináns piaci pozíció elérése;


Árpolitika7/7

• piaci részesedés kiárusítása:ellenkezô ártaktika, gyors árbevétel-növelés, áremelés,magas fajlagos nyereségesség, vagyis a kereslet mennyi-ségben csökkeni fog;

• lefölözés:rövid távú nyereségmaximálás, rövidtávon tartható piaciversenyelôny (divattermékek, újdonságok esetében);

• barter ár:exportügyletek speciális árképzése, az ár itt fiktív, mert kü-lönféle termékek cserélnek gazdát;

• versenyt csökkentô ár:kartellár: oligopol piacok taktikája, a piaci szereplôk meg-állapodása a verseny korlátozására ill. a piac felosztására(Magyarországon is büntetik);

• presztízsár:pszichológiai ár, a luxustermékek jellemzôje.

Árengedmények

• mennyiségi árengedmény;• elôszerzôdésben lekötött tételekre biztosított árengedmény;• viszonteladóknak biztosított árengedmény;• szezonális árengedmény;• végkiárusításhoz kapcsolódó árengedmény;• minôségromláshoz kapcsolódó árengedmény.

Az árkedvezmény speciális formája a mennyiségi rabatt. Ál-talában mennyiségi tételekhez kötött, többletáruban fizetettkedvezményt jelent.

Szintén speciális árkedvezmény a visszatérítés, amelyet egy-egy idôszak összes forgalma alapján biztosítanak utólag a ked-vezményezett részére.

4

Árpolitika 7/7

Tudáspróba


Igaz Hamis

Az árpolitika differenciált árképzést jelent a több piaccal rendelkezô x cégek esetében.

A termék életgörbéje megszabja a vállalat árpolitikáját. x

Ha erôs a kereslet, felfelé mozdul az ár. x

Az árkövetés a legjobb taktika monopolpiacon. x

„Több lábon állás“ esetén elfogadott taktika a dömping ár kialakítása. x

Árpolitika7/7

6

Elosztáspolitika 7/8

7/8 Elosztáspolitika

Az elosztáspolitika lényege

Minden olyan döntést magában foglal, amely azzal kapcsola-tos, hogy hogyan jut el a termék a termelôtôl a végsô felhasz-nálóig.

A terméknek megfelelô helyen, megfelelô idôpontban, a kí-vánt formában és mennyiségben kell a vevônél lennie.

Az elosztáspolitikának két fô feladatot kell megoldania:

Az értékesítési út, a csatorna kijelölését, amelyen a termék atermelôtôl a fogyasztóihoz jut.

A fizikai elosztás megszervezését, a szállítási, tárolási feltételekés a szállítási forma meghatározását.

Értékesítési, elosztási szisztéma


Indirekt értékesítés Direkt értékesítés

Termelô vállalat

Végsô felhasználó, fogyasztó

Nagykereskedelem

Kis-keres-

kedelem

Kis-keres-

kedelem

Bizományos

Megbízott Képviselô Utazó Piaci rendezvény

Vásár, kiállítás

5. ábra: Értékesítési, elosztási rendszer

Elosztáspolitika7/8

Az értékesítési csatorna kiválasztásának szempontjai

• a termék egyéni tulajdonságai, mert ezek jelentôsen befo-lyásolják az értékesítési út kiválasztását: nagyság, súly,élettartam, használati utasítás, ár, szolgáltatások, ismertség;

• a vállalat értékesítési programja: mely csatornák iktathatókki a kereskedelmi lebonyolításból;

• a vállalat nagysága: a kínált termékek mennyisége és pénz-ügyi ereje;

• a meglévô piaci konkurencia: meglévô piaci utak megtar-tása, újak keresése;

• a vevôk száma és struktúrája;• a költségek.

Direkt értékesítés

Nem a kereskedôk kiiktatásával történik, hanem kereskedelmiképviseleteken, megbízottakon, bizományosokon és alkuszo-kon keresztül.

A közvetlen értékesítés azt jelenti, hogy a vállalatnak van pl. sa-ját elosztási szervezete. Ez a forma fontos szerepet játszik aziparban a beruházási javak esetén, a bankok és a biztosítók terü-letén. Ez a megkülönböztetés lehetôsége is (pl. AVON – a bol-tokban nem lehet a termékeit kapni, megbízottakon keresztülértékesítenek).

Export esetén beszélhetünk:

• külföldi lerakatokról,• ügynökökrôl és• képviselôkrôl.

Ha a vállalat nem bízik a kereskedôben (vagy a költségténye-zôk miatt nem akarja kereskedôkön keresztül értékesíteni áru-ját), mindenbôl saját képviseletet kell nyitnia, vagy választhatjaa franchise lehetôségét, pl. McDonald’s.

2


Indirekt értékesítés

A vállalat a forgalmat kereskedôk beiktatásával bonyolítja.Bár érdeke közvetlen értékesítés, bizonyos esetekben nem tud-ja kikerülni a kereskedôk igénybevételét

• nagyon speciális termék esetén;• ha a termelô nincs abban a helyzetben, hogy a felmerülô

költségek miatt a végfelhasználót közvetlenül kiszolgálja;• egyes termelôk nem tudnak hatékony marketingmunkát ki-

fejteni;• egyes termékeket csak a megfelelô választékban lehet érté-

kesíteni.

Az indirekt értékesítés formái

Nagykereskedelem (disztribúció)

Az a tevékenység, amelynek során termékek és szolgáltatásokértékesítése történik viszonteladóknak és üzleti felhasználók-nak. Nem végsô felhasználónak értékesítenek. Vevôköre azüzleti vevôkör. Célja, hogy minél nagyobb volumenben és te-rületen értékesítsen.

A nagykereskedelem funkciói:

1. BeszerzésSzoros kapcsolat a termelôvel, termelôknek könnyebb biz-tos piacra gyártani. Visszafelé történô termelés.

2. Értékesítés kiskereskedôk felé3. Készletezés

A kiskereskedelem nem tudja vállalni a teljes készlettar-tást, ezért a nagykereskedelemnek finanszírozási funkcióiis vannak.

4. SzállításA kiskereskedô nem tud óriási tömegû árut fogadni. Csak azéppen szükséges árut hívja le. A termelô sem tud raktározni,mert kell a hely az alapanyaghoz. A nagykereskedelem meg-oldja ezeket a problémákat, raktárról egységcsomagokrabontva szállít, aminek az az elônye, hogy egy nagy szállít-mányt több kisebbre lehet bontani és így a nagykereskedelmiárban többször érvényesül a szállítás díja.



Vannak olyan nagykereskedôk, amelyek közvetlenül is kiszol-gálják a fogyasztókat. Ez közvetlenül csökkenti a nagykereske-dô költségeit, ami megnyilvánul az árban is, ilyenek a Magyar-országon sajátos diszkont-ok, a nagy raktáráuházak (METRO,C+C), amelyek szállítási funkcióval nem bírnak, ún. „vedd ésvidd” (C+C = CASH AND CARRY) áruházak.

Kiskereskedelem

Az a tevékenység, amely során az áru a végsô felhasználóhoz,a fogyasztóhoz kerül. Kiskereskedelmi tevékenységet bármelyszektor végezhet. Akik bevételük nagy részét ebbôl a tevé-kenységbôl szerzik, azok a kiskereskedelmi szervezetek.

Típusai:

• Bolti kiskereskedelem;• Bolt nélküli kereskedelem;• Kiskereskedelmi szervezetek.

A kiskereskedelmi kerék elmélete

Az új kiskereskedô rendszerint alacsony árréssel, alacsony árutermékekkel dolgozó vállalkozóként jelenik meg, majd amint apiac elfogadta termékét és jelenlétét, felfelé pozícionálja magát.Ekkor válik magas áron és magas költségen, de magas szolgál-tatást nyújtó vállalkozóvá, majd amikor megjelennek az új vál-lalkozók a piacon (konkurencia!), lefelé pozícionálja magát.

4


Kereskedelmi intézményi formák

Tudáspróba


Kereskedelmi intézményi formák

Univerzálisáru

szaküzlet

Szak- ésspeciális

üzlet

ÁruházBevásárló-

központ

Olcsóáruk

áruháza

Filiálék,hálózatok

Szuper-marketek

Élelmiszernagy-

áruházak

Csomag-küldô

áruház

ÁFÉSZ SPAR IKEA 100-as CBA OttoMatch(min.

400 m )

Tesco(min.

1500 m )2 2

6. ábra: Kereskedelmei intézményi formák

Igaz Hamis

A termékek fogyasztóhoz történô eljuttatásának legalább négy útja létezik. x

A logisztika és a marketing egyik közös pontja az értékesítési csatornák xkidolgozásában van.

Ha van egy jól kidolgozott értékesítési csatorna, bármilyen terméket el lehet ezen juttatni a fogyasztóhoz. x

A vállalat pénzügyi ereje befolyásolja az értékesítési csatornák x kialakítását.

A biztosítási ügynök közvetlen értékesítési csatornán dolgozik. x

Szakkereskedés csak közvetett értékesítésben képzelhetô el. x

A nagykereskedelem logisztikai feladatokat is ellát. x

A kiskereskedôk megszervezik az áru szállítását és raktározását is. x

Lefelé pozícionálni annyi mint növelni a szolgáltatást színvonalát, xde csökkenteni az árat és a választékot.


6

Kommunikációs politika 7/9

7/9 Kommunikációs politika

A marketing- a kommunikációs mix fogalmán a reklámot, ér-tékesítés-támogatást, a személyes eladást és a nyilvánossággalvaló kapcsolattartást érti.

A reklám

A reklám személytelen, független az értékesítési helytôl, vonat-kozhat egy termékre vagy egy megcélzott csoport szükségletére.

A reklám formái

A reklám elsôdleges célja szerint:• bevezetô reklám;• egy meghatározott területen új termék bevezetése, ismertté

tétele;• expanzív reklám;• a jövôbeni forgalom növelése / a jelenlegi piaci részesedés

növelés;• magatartási formát befolyásoló reklám (emlékeztetô reklám);• ismertségi fok emelése, image-növelés, információközlés;• reklámcsökkentés (redukció);

– esetleges hamis reklám korrigálása, idôben változtatja atermék forgalmát, vagy segíti az értékesítési programonbelüli termékáthelyezést.

Meghatározás


Marketingkommunikáció

Reklám Értékesítés-támogatás

Személyeseladás

Nyilvánosság

7. ábra: Marketingkommunikáció

Kommunikációs politika7/9

A reklámozandó termékek száma szerint:

• egy termékre vonatkozó reklám;• kollektív reklám:

– több gyártó együttesen reklámozza termékeit.

A reklámot befogadó személyek száma szerint:

• direkt reklám:– egy konkrét személyhez szól (pl. reklámlevél).

• rétegreklám:– a lakosság meghatározott rétegéhez szól (pl. egyetemisták,

autósok).• általános reklám:

– nagyobb csoportokhoz szól (pl. gyerekek, kismamák –Hohes C, Pampers).

A reklámot kibocsátó szerint:

• vállalati gyártói, termelôi reklám (cégreklám):– feladat a termék ismertté tétele, információt adni a ter-

méktulajdonságokról, a termékimázs felépítése. Hosszútávú célja van (pl. Henkel).

• kereskedôi reklám:– rövidtávú forgalomnövelô eszköz, a termék nevét, nagy-

ságát, árát tartalmazza, rövidtávon hatásos.

Szándékozott hatása szerint:• információs reklám:

– a reklámüzenet a konkrét tényeket hangsúlyozza (tulaj-donság, ár).

• szuggesztív reklám:– az elnyomott érzelmeket akarja felszínre hozni (pl. asszo-

ciációs reklám, eszményképi reklám [sportoló, színész,after shave]).

A pszichológiai megjelenés formája szerint:

• piacot elárasztó reklám:– a fogyasztó a reklámot tudatosan érzékeli.

• rövid ideig tartó reklám:– a reklámüzenet nem tud tudatosulni (ingerküszöb alatti).

2


A reklámozandó tárgy szerint:

• termékreklám,• szolgáltatásreklám,• vállalati reklám,• eseményreklám.

A reklámkészítés folyamata

A reklámozáshoz tervet kell készíteni, amely az alábbiakat tar-talmazza:


Marketingcél

Reklámcél

Reklámozási költségvetés

A reklám tárgyának meghatározása

A reklám alanyainak kiválasztása

A reklámüzenet meghatározása

A reklámeszközök kiválasztása

Elôzetes tesztelés

A reklámhordozó kiválasztása

A reklámterület és a reklámidô megválasztása

Reklámátvitel

A reklámsiker mérése (hatásvizsgálat, hatékonyságvizsgálat, eredményvizsgálat)


Az egész folyamatban állandó felülvizsgálatot kell tartani,visszajelzések alapján értékelni.

A reklámköltségeket minden szakaszra nézve meg kell tervez-ni. A reklámsikert akkor tudjuk ellenôrizni, ha a reklámcélt el-értük.

Mi is a reklámcél?

• A termék ismertté tétele;• Termékinformációk közlése;• A termék iránti bizalom erôsítése;• A forgalom növelése.

A reklám legfontosabb célja a név megismertetése, az imageés az ismertség növelése.

A reklám hatásának vannak mérhetô és nem mérhetô elemei.

Reklámeszközök

Ha a vállalat reklámüzenetet kíván közvetíteni, ezt érthetô vi-lágos formában kell megjelentetnie. A megjelentetést reklám-eszközökön keresztül valósíthatja meg.

Legismertebb reklámeszközök:

• hirdetés,• TV-spotok,• rádió,• prospektus,• plakát,• katalógus,

4

forgalomnövekedés figyelemfelkeltésnyereségnövelés érdeklôdés

vágykeltés


• reklámfilm,• reklámlevél,• szórólap,• újság,• kirakat,• reklámajándék.

Minden reklámeszköz olyan médiumként szolgál, amely segít-ségével a reklámüzenet eljut a vállalattól a fogyasztóig.

A reklámeszközök megválasztásánál azt kell eldöntenünk,hogy kit akarunk elérni és hogyan.

Fel kell mérni, hogy egy eszközzel / több eszközzel hány kap-csolatot tudunk elérni:

• újságonként: mennyi az olvasók száma?• TV-adásonként: mennyi a nézôk száma?• rádióadásonként: mennyi a hallgatók száma?

Ha egy hirdetés többször ugyanabban az újságban jelenik meg,kumulált hatásról beszélünk. Ez a mérôszám mutatja, hogyegy meghatározott célszemélyt milyen gyakran értek el egyreklámhordozó által. A kombinált hatás azt mutatja, hogy egyszemélyt a többszöri megjelenés által több újságon keresztülmilyen eredménnyel értek el.

Reklámhatások

A reklámhatásokat három szinten különböztetjük meg:

• emocionális:érzelmi, aktív és egyéb pszichikai folyamatokat indítanak el.

• kognitív:a megértés és emlékezés feldolgozása.

• affektív-kognitív:az érzelmi hatások tudatos kognitív feldolgozása.



Ha a reklámot nem azonos idôközönként vetik be, akkor be-szélhetünk:

• elôszezonális reklámról:a reklámakció a szükségletekhez igazodik, ez a legelterjed-tebb forma (pl. iskolaszer-akció nyáron).

• antiszezonális reklámról:a forgalom szinten tartására esetleg használható, de kará-csonyi vásárakció hirdetése augusztusban nem hatásos.

A reklámhatás fokozatai – AIDA

Attention – figyelemfelkeltésInterest – érdeklôdésDesire – kívánságAction – cselekvés

A reklámszabályozás

A reklám – bármilyen formában – üzleti célokat szolgál.

Etikai dilemmák:• manipuláció (pl. product placement – tévésorozatokban a

termék szerepel)• értékek sugalmazása, életformák erôsítése, sztereotípiák

sugalmazása

A jogi szabályozás egyik fô elve a fogyasztó védelme. Az ön-szabályozás igen elterjedt a nemzetközi gyakorlatban (Ma-gyarország: Reklám Érdekegyeztetô Tanács [RET] – MagyarReklámetikai Kódex).

A reklám általános követelménye a hihetôség. Félrevezetés az,ha a termék jelentéktelen tulajdonságaira hívjuk fel a figyel-met, ugyanakkor elhallgatunk jelentôs tulajdonságokat (ezértvan a gyógyszernek nem minôsülô termékek után az, hogy

„Forduljon orvosához, gyógyszerészéhez...”

6


Eladásösztönzés

Eladásösztönzés a vásárlók érdeklôdését felkeltô reklámtevé-kenység (nem hirdetés, nem PR és nem személyes eladás). Je-lentôsége abban áll, hogy a vásárlás különbözô szakaszaibanképes hatást kifejteni (pl. termékminta).

A keresztpromóció mint eladásösztönzés

Keresztpromóció alatt különféle (de leggyakrabban egy termék-csoportba tartozó) terméket csomagolnak össze (pl. 6 kg-os mo-sóporhoz ajándék öblítô).

A próbavásárlásra ösztönzés egyik eszköze a termékminta. Itta cél az, hogy a vevô a teljes értékû terméket vásárolja meg,ezért egy kisebb, de még élvezhetô kiszerelésben kap az adotttermékbôl mintát. A mennyiségnövelés gyakran a legfonto-sabb eladásösztönzô cél.

Az összeladás a vásárlás gyakoriságának növelésével is elér-hetô. Ha több vállalat folytat közös akciót, az a közös eladás-ösztönzés. Elôfordulhat még más termékek beszerzési költsé-gen történô értékesítése, amennyiben ez a fô termék vásárlásátelômozdítja (keresztösztönzés, kuponok, díjak és ajándékok,merchandising – bolton belüli reklámtárgyak). Az eladásösz-tönzés hosszú távon gyengíti a márkaértéket.

Public relations – PR

A public relations (PR – közönségkapcsolatok) olyan vállalatiüzenet(forma), amely elsôsorban nem eladási célokat szolgál.A PR tulajdonképpen a vállalat vizuális megjelenése a külsôérintettek elôtt (a vizuális megjelenés alá sorolható a vállalatarculata, a munkatársak megjelenése és tárgyalási stílusa ésminden olyan jegy, amely segítségével egy külsô „szemlélô”képet alkothat a vállalatról).

A PR nem kizárólag kifelé mutatja a vállalat értékeit, hanem asaját dolgozóival is kommunikál belsô kommunikáció révén,mégpedig azért, hogy világos legyen a dolgozók számára,hogy mi a vállalat célja, mit és hová akar elérni.



A hirdetési tevékenységek mellett a vállalatok egyre inkább al-kalmazzák PR-akcióikban a szponzorálást is. Szponzorálás alattazok a tevékenységek értendôk, melyek célja egyértelmûen avállalat népszerûsítése, imázsának kialakítása.

A szponzorálás egy eseménnyel, egyénnel, csoporttal valóasszociáció megvásárlása és felhasználása speciális marke-tingcélokra. (Bauer–Berács: Marketing, Aula Kiadó, 1998)

Vagyis a vásárló tulajdonképpen asszociációs (képzettársítá-sos) lehetôséget vásárol. Ez azt jelenti, hogy a szponzorált ese-mény, egyén, csoport pozitív asszociációt kelt a vásárlóban, ésezért vásárolja szívesen az adott terméket.

Példa: X vállalat szponzorálja a tájékozódó futóversenyt. Já-rok én futóversenyekre? Nem, mert lusta vagyok. Van lehetô-ségem megismerni ott a vállalat nevét? Nem. Elônyben fogomén ezután részesíteni a boltban az X vállalat termékét? Nemvalószínû.

Y vállalat támogatja a nemzetközi macskakiállítást. Van ne-kem macskám? Igen. Járok macskakiállításra? Igen. Meg fo-gom ott ismerni Y vállalat termékét? Nagyon valószínû.

Tehát én, mint egy célcsoport tagja, X vállalat számára nem je-lentek potenciális vásárlóerôt, Y vállalat számára viszont igen,vagyis a szponzoráló vállalat célcsoportja megegyezik azadott rendezvény vagy esemény látogatóival.

Általánosságban négy esetet különböztethetünk meg:

• ha a vállalat és a szponzorált alany célcsoportja megegyezik;• ha ún. imázs-átvitelt akarnak elérni (azaz a szponzorált

alany jellemzô tulajdonságaival való egyezést kívánnakmagukról mutatni);

• ha a szponzorált alany vagy esemény olyan médiumban je-lenik meg, melyet a szponzoráló vevôi is olvasnak, néznekstb., azaz használnak;

• ha a szponzoráló termékei a szponzorált csoport/eseménytulajdonsága (hihetôség, szakértelem) révén eladhatóbbáválnak.

8


A PR-célkitûzés funkciói 5 részfunkcióra bonthatók:

1. Információszolgáltató funkció:vállalati információközvetítés a vállalati célkitûzéseknekmegfelelôen;

2. Image-funkció:a vállalatról alkotott elképzelés formálása, „eszménykép”kialakítása;

3. Vezetési funkció:a környezet befolyásolása, hogy a vállalat a piacon milyenhelyet foglaljon el;

4. Kommunikációs funkció:kapcsolat a vállalat és az egyesületek, önkormányzatok,média, ügyfél között;

5. Egzisztenciális funkció:bizalomépítés a vállalattal szemben.

Tudáspróba


Igaz Hamis

A reklám a vállalat nyereségének növekedését irányozza elô. x

A reklám csökkentheti a vállalat forgalmát. x

Van olyan reklám, ami csak egy bizonyos csoportot céloz meg. x

A reklám nem manipulál. x

Az érdeklôdés felkeltésével a reklám még nem éri el célját. x

A reklámeszköz kiválasztása a célcsoport elérhetôségétôl függ. x

A reklámokat a fogyasztó érzékeli, aztán észleli és végül cselekszik. x

A reklám nem közvetít értékeket. x

A termékminta keresztpromóciós eszköz. x

A PR elsôdleges célja a vállalati értékesítések növelése. x

A szponzorált esemény (személy) pozitív tulajdonságai eladhatóbbá teszik x a vállalat termékét.

A vállalatról alkotott kép kialakításában a szponzorálásnak jelentôs x szerepe van.


10

Marketingszervezet 7/10

7/10 Marketingszervezet

A vállalat marketingtevékenységét a marketingkoncepció fog-lalja össze. Ennek legfontosabb eleme a vevôorientáció. A vál-lalat vevôorientációját lemérhetjük azon, hogy a vevôi mennyi-re vannak megelégedve a vállalat termékeivel ill. magával avállalattal. Mivel azonban a termékek minôsége és ára nemfügg a vevôkkel való foglalkozás mennyiségétôl (vagy gyako-riságától), kézenfekvô, hogy a vállalat valamennyi munkatársá-nak marketingszemléletûnek kell lennie, az alapanyagot be-szerzô munkatárstól az értékesítési munkatársig.

A marketingkoncepció másik fontos eleme a szervezeti integ-ráció, amely szervezetelméleti módszerekkel vizsgálható.Ilyen vizsgálati elem, pl. a szinergia (az összetevôk együtteshatása, értékképzése nagyobb, mint a külön-külön vizsgált ele-mek egyenkénti hatása vagy értéke, egyszerûbben: 1+1 ≠ 2,hanem 3 vagy 4, esetleg 5)

A marketingkoncepció harmadik eleme a profitorientáció.Mérlegelni kell a marketingfeladatok különbözô szervezetekreés ezeken keresztül a nyereségre gyakorolt hatását ill. a marke-tingszervezet hatalmi szempontjait, a pénzügyi mérôszámokat(költségvetés, létszám).

A marketingfunkció az adott vállalat marketingfeladatainakösszessége, amelyet a marketingszervezet lát el.

Szervezetépítési elvek

1. Funkcionális szervezet

A vállalati méretek és a külsô környezet változása a szervezettagjainak specializációját eredményezte, ami a munkamegosztásfunkcionális területeinek kialakulásához vezetett.

A funkcionális területeket irányító vezetôk felelnek területeikirányításáért és a területüket érintô döntések meghozataláért.A funkcionális szervezet akkor mûködik hatékonyan, ha az

Meghatározás


Marketingszervezet7/10

egyes szakterületek egymástól jól elhatárolhatók, ugyanakkormegvan a megfelelô kapcsolódási felületük a másik területhez,és a termékskála sem túl széles.

A kapcsolódási felületekkel kapcsolatban, megjegyzendô,hogy itt alakulnak ki leggyakrabban a fô funkciók közöttikonfliktusok, mivel az egyes funkciókat ellátó szervezeti egy-ségek a legnagyobb hatékonyságra törekszenek munkájukvégzése közben, de ez csak a rendelkezésre álló erôforrásokmegosztásával lehetséges. Az erôforrások nem állnak korlátla-nul rendelkezésre, így az adott szervezetnek - forrás hiányában- le kell mondania bizonyos céljairól, amely konfliktus okoz.

Egyik jellemzô konfliktusforrás a termelési funkció dominan-ciája. Minél „akaratosabban” próbálnak meg érvényt szereznia termékkel kapcsolatos teendôknek (a termelés folytonossá-ga, termékválaszték, technológiai elôírások), annál kevésbé ér-vényesül a marketingkoncepció alapelve, a vevôorientáció.

2. Divizionális szervezet

A divizionális szervezeti formák a piaci környezethez való ha-tékonyabb alkalmazkodást teszik lehetôvé. Leggyakoribb for-májuk a termékelvû divízió, amelyek a termékcsoportokra, ter-mékekre koncentrálva illetve e köré építve mûködnek.

Az egyes divizionális szervezetek közötti eltérések:

• a divíziókban gyakorolt funkciók;• a divízió pénzügyi lehetôségei,• a vállalatvezetés által központosított funkciók.

Azoknál a vállalatoknál, ahol a földrajzi terület (régió) különbö-zôsége miatt nem hatékony a funkcionális szervezet, régiók sze-rinti szervezeti formák alakultak ki (nagy országok esetében).

3. Mátrix-szervezet

A mátrix-szervezet alapja a piaci szegmentáció. Ebben az eset-ben nem egy, hanem két szervezetképzési tulajdonság, a területitagoltság és a funkcionális, vagy a termékelvû és a funkcionálisképez egy mátrix-szervezetet.

2

Marketingszervezet 7/10

A mátrix-szervezetben a termékeknek, termékcsoportoknakfunkcionális részterületekre szakosodott felelôsei vannak. Ezegyensúlyt teremt a különbözô területek dominanciaharcában,amely azonban felerôsödik, amint valamely külsô tényezô (pl.piacvesztés) által az egyes részterületek fontossága hangsúlytkap. Ez a mátrix szervezet funkcionális vagy divizionálisirányba történô elmozdulását jelenti.

Mivel a vállalatok nem konfliktushelyzetek megoldására sza-kosodtak (vagy legalább is kevés), a gyakorlatban - kevés kivé-teltôl eltekintve – nem mûködik „vegytiszta” mátrix-szervezet.

A marketingtevékenységek szervezeti megjelenítése

Az eddigiek szerint négyféle rendezôelvet különböztetünk meg:

• funkcionális,• termékorientált,• piacorientált,• régióorientált.

Azt, hogy mikor melyiket célszerû alkalmazni, azt a külsô ésbelsô feltételek alakulása határozza meg.

Tudáspróba


Igaz Hamis

A marketingszemlélet fontos pontjai a vevôorientáció és a szinergia. x

A funkciók ellátásához az adott szervezeti egységnek korlátozott források x állnak rendelkezésére.

A termelés elôtérbe helyezése funkcionális szervezet esetében konfliktus xkialakulásához vezethet.

Termékelvû divízióban minden divíziónak azonosak a pénzügyi forrásaik. x

A mátrix szervezet a funkcionális és a divizionális keveréke. x

A mátrix szervezetben nem lehet megoldani a konfliktusokat. x

Régióorientáció csak a földrajzilag azonos adottságú területeken jöhet létre. x

Marketingszervezet7/10

Forrásmunkák

Bauer András, Berács József: Marketing, Aula kiadó, 1998

Hoffmann Istvánné: Modern marketing, Universitas, 1990

Sándor Imre: A reklám alapjai, Tankönyvkiadó, 1991

Philip Kotler: Marketing management: Elemzés, tervezés,végrehajtás és ellenôrzés, Mûszaki Könyvkiadó, 1993

Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan; Aula Kiadó, Budapest, 1997

Hofmeister-Tóth Ágnes, Törôcsik Mária: Fogyasztói magatartás,Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998

Strandvik, Tore and Veronica Liljander: Dienstleistungs-marketing – Konzeptionen und Anwendungen, Gabler Verlag,Wiesbaden, 1995

Auerbach, H.: Besonderheiten des Dienstleistungsmarketing,in: Altmann, J.; Auerbach, H.; Pepels, W.: Spezielles Marketing,Köln, 2000

4

Kommunikáció, ügyvitel 8/1

Tartalom

8 Kommunikáció,ügyvitel

8/1 Tartalom

8/2 Információ, kommunikáció, nyelvhelyesség

8/3 Üzleti kommunikáció

8/4 Levelezési ismeretek

8/5 Ügyviteli, irattárolási, iratkezelésirendszerek


Kommunikáció, ügyvitel 8/1

Tartalom

2

Információ, kommunikáció, nyelvhelyesség 8/2

8/2 Információ, kommunikáció, nyelvhelyesség

A kommunikáció valamilyen (alacsonyabb vagy magasabbrendû) formája minden szervezett, komplex rendszerben köz-ponti jelentôségû. Az üzleti kommunikációban a megismerte-tés és a vevô igényeinek megismerése nem csupán beszéd, elô-adás, hanem egyben többirányú, jól idôzített és irányított in-formációcsere is. Fontos lehet a hallgatóság érdeklôdésénekfelkeltése, ez egy sor nyílt és rejtett kommunikációs csatornaigénybevételét teszi szükségessé.

Az információ

A köznapi életben felvilágosítás, tájékoztatás, tájékoztatásiadat, értesülés, hír, az üzleti életben a bizonytalanságot csök-kentô új ismeret, a vállalatok mûködését integráló folyamatokegyik összetevôje.

Az információ jellemzôi:

• nem anyagi természetû;• nem függ az információ-kibocsátótól;• idôben és térben meghatározott;• összegyûjthetô.

A kommunikáció

A kommunikáció olyan folyamat, amelyben információ továb-bítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyenjelekben, vagy a jelek milyen rendszerében fejezôdik ki.

Létezik verbális (szóbeli) nem verbális (szóbeliségen kívüli) ésmetakommunikáció (testbeszéddel kifejezett információközlés).

Meghatározás


Információ, kommunikáció, nyelvhelyesség8/2

A kommunikáció változását eredményezte a beszéd és a nyelvfejlôdése, majd a könyvnyomtatás felfedezése.

A kommunikáció általánossá, a mindennapi élet elemévé válá-sához nagymértékben hozzájárult a számítástechnika fejlôdése.Ezt a fejlôdést napjainkban a digitális forradalom és a számító-gép, távközlés és az audiovizuális iparágak konvergenciája,egybeolvadási folyamata gyorsította fel.

A kommunikáció több mint beszéd, a beszéd csupán a közlésegy formája, melyet többféle közlésforma kísérhet:

• a távolság, amelynek kitüntetett jelentése lehet,• a hang erôssége,• a kézmozdulatok (gesztikuláció),• az arcjáték (mimika),• más emberekkel együttes akarat kifejezése, pl. néma sorfal.

Amikor valaki kommunikál, akkor közöl valakirôl, valamirôlvalamilyen csatornán keresztül, valamilyen kóddal valakinek,valamit. Teheti ezt írásban, telefonon, élôszóban stb. Fontos,hogy a kommunikációs tartalom, a hír és a közlési mód össz-hangban legyen. Az érzelmek kifejezése számos módon tör-ténhet, de a kód helytelen megválasztása félreérthetô helyzetetteremt.

A kommunikáció mindig viszonyt is kifejez:

• a kibocsátó és a befogadó között;• mindkét szereplô viszonyul valahogyan ahhoz, amirôl a

közlésben szó van,• mindkét szereplô viszonyul a használt kódhoz;• mindkét szereplô viszonyul az adott szituációhoz.

Gyakran már a közlési forma megválasztásából is felismerhetôa közlô személye vagy társadalmi hovatartozása.

Verbális kommunikációra alkalmas jelrendszere, nyelve csakaz embernek van. A beszéd információadás és befogadás.

2


A nyelv és a nem verbális kommunikáció is társadalmilag éskulturálisan meghatározott. Azért nem érthetô, vagy nehezenérthetô a másik közlése, mert egy másik réteg, egy másik cso-port nyelvén szól. Aki ismeri a verbális kódot, annak a közlésimód érthetô és egyszerû, mindenki más számára esetleg rejtvemarad.

Elôfordul, hogy figyelmetlenségbôl vagy szándékosan zavartámad a kommunikációban. Ezt a kód, jel ismételt közlésévelki lehet küszöbölni.

Shannon–Weaver kommunikációs modellje

A Shannon–Weaver kommunikációs modell fejezte ki elôször,hogy a kommunikáció a fogalom legátfogóbb értelmében informá-ciótovábbítás, függetlenül az információtovábbító és -befogadó,valamint a jel és a kód természetétôl.

A kommunikáció létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy az üze-netek kölcsönösen értelmezhetôek legyenek a folyamatbanrésztvevôk számára, megértsék a használt jelrendszert, szim-bólumokat, kódokat.

Amikor diszkrét (különálló) jelek keletkeznek, az a digitáliskódolás (pl. a nyelv). Ha egymástól el nem különíthetô, folyto-nos jelek alkotják a kódot (pl. csodálkozásból megdöbbenésbeátforduló arckifejezés), azt analóg kódolásnak nevezzük.


Információforrás AdóInformációközlô

csatorna VevôRendeltetési hely

(fogadó)

Zajforrás

üzenet jel vett jel üzenet

1. ábra: Claude Elwood Shannon – Warren Weawer: A kommunikáció matematikai elmélete – 1949)


Az átviteli folyamat jellegzetessége, hogy a jelhez olyan dol-gok is hozzáadódnak, amelyeket az információforrásnak nemvolt szándékában elôállítani. Ez a zaj gyakran a kommunikációcsatornájából ered (pl. az üzleti életben a véletlenszerû esemé-nyek, a konkurencia dezinformációi stb.). Az a mód, ahogyanaz üzenet eljut a befogadóhoz, a kommunikáció csatornája.

A kommunikáció szintjei

• információelméleti-kibernetikai kommunikáció,• technikai kommunikáció,• állati kommunikáció,• biológiai kommunikáció,• társadalmi kommunikáció,• közvetlen emberi kommunikáció.

Információtechnikai-kibernetikai kommunikáció: az infor-mációtovábbítás sajátos módjai az anyagi világ bonyolult je-lenségeiben mindenütt megtalálhatók és ezek biztosítják a je-lenségek stabilizálását. A stabilitás visszacsatolással érhetô el.Az állandóságot biztosító tevékenység a szabályozás (NorbertWiener elmélete a szabályozás elméletérôl).

A szabályozásban sajátos információ van, meghatározott csa-tornákon és jelek segítségével. A szabályozó információkatkap a szabályozandó folyamat állapotáról, majd ezen informá-ciók alapján érzékeli az eltérést a szabályozási mintától. Erre abeavatkozó szerv információkat bocsát ki, amelyek a folyama-tot visszaállítják a kívánt értékek közé.

Technikai kommunikáció: technikai rendszerek, pl. hírközlési,tömegkommunikációs, távközlési rendszerek kommunikációsformája.

Állati kommunikáció: minél fejlettebb az állati faj, annáltöbb és differenciáltabb jelzést bocsát ki az adott egyed. Ezek-re a jelzésekre fennmaradásuk és szaporodásuk szempontjábólvan szükség. A magasabb rendû állatoknál a jelzéseket a testmozgásai, ill. a kiadott hangok hozzák létre.

4


Állati kommunikációs csatornák:• vokális (sziszegés, morgás, bôgés, madárfütty);• vizuális (fényérzékelés, színérzékelés, mozgásérzékelés);• kinezikus (mozgásos, pl. az udvarlás során tánccal kifejezett

üzenet);• olfactorikus (szaglásos, pl. jellegzetes szagok kibocsátása).

Biológiai kommunikáció: az élô szervezetek különféle rendsze-reiben a nukleinsavak, fehérjék, gének, enzimek, sejtek által lezaj-ló információátadás. Az információ többnyire kémiai folyamatokcsatornáin, kémiai kódban terjed, ritkábban elektromosan.

Sejtkommunikáció: öröklési, anyagcsere és idegi információk.A biológiai kommunikáció egy esete, amikor a kommunikációsfolyamat inger hatására indul el.

Társadalmi kommunikáció: az emberi magatartás társadalminormákat követ. Ezek a normák írják elô az egyes emberekvagy csoportok számára, hogy adott helyzetben és viszonylat-ban hogyan lehet, szabad, kívánatos vagy kötelezô viselkedni.

Közvetlen emberi kommunikáció: mindig társadalmi szituá-ciókban történik.

Az emberi kommunikáció felhasználja• a kommunikációelméleti ismereteket;• a biológiai kommunikáció emberre vonatkozó területeit;• a társadalmi kommunikáció egyszerûbb síkjait.

A kommunikációs folyamatokat az alábbi jellemzôkkel írhatjuk le:• a kommunikáció iránya;• a kommunikáció módja;• a kommunikációban résztvevôk száma;• a kommunikáció intimitása.

A kommunikáció iránya:• egyirányú (asszimetrikus):

ha a szóban forgó csatornán keresztül a kibocsátótól a be-fogadó felé irányul a hír.

• kétirányú (szimmetrikus):ha a szóban forgó csatornán a hír, közlemény váltakozóirányban halad, mert a kibocsátó és befogadó idôrôl-idôreszerepet cserélnek.



A kommunikáció módja:

• közvetlen kommunikáció:ha az információt kibocsátó és befogadó egyidôben vesz-nek részt a folyamatban, és egymáshoz közel helyezked-nek el (egymás érzékszervi hatókörében).

• közvetett információ:ha nem csupán a természetes emberi kommunikáció csa-tornáin át történik, hanem valamilyen közeg iktatódik a fe-lek közé.

A kommunikációban résztvevôk száma:

• interperszonális:az információcsere két ember között zajlik.

• multiperszonális:az információcserében kettônél több ember vesz részt.

A kommunikáció intimitása:

A kommunikáció intimitása azt fejezi ki, hogy a közlemény-ben rejlô üzenet az emberek egy szûkebb csoportja számárahozzáférhetô, a többség számára pedig nem. Minél kevesebbember számára hozzáférhetô egy üzenet, annál intimebb.

Az üzenet mások számára egy kódrendszerrel is hozzáférhe-tetlenné tehetô.

Az intim kapcsolat az interperszonális kapcsolatok egy fajtája.Az üzleti életben gyakran történik intim, bizalmas közlés a tar-tós üzleti kapcsolatban állók között.

6


Kommunikációs csatornák

1. Verbális kommunikáció: a gondolatok szavakkal való ki-fejezése, eszköze a nyelv. Lehet közvetlen és közvetett.

2. Nem verbális kommunikáció: minden olyan üzenet, amelynem nyelvi kódokkal fejezôdik ki:

• gesztus;• mimika;• tekintet;• testtartás;• térköz (proxemika);• mozgás;• öltözködés stb.

A verbális kommunikáció

Az ember által leggyakrabban használt forma, önmagában isképes az információ továbbítására. Kódrendszere a nyelv.

A verbális kommunikáció a beszéd és gondolkodás fejlôdésesorán jött létre.

Technikai eszközei: légzés, hangindítás, a beszédhangok tisz-ta képzése és kiejtése, mondat- és szövegfonetikai eszközökhelyes használata.

1. Légzés: beszédlégzés, a legmegfelelôbb légzési forma a hasilégzés. Ilyenkor 2000-2500 cm3 levegô áramlik át a tüdôn.

2. Hangindítás: A gége és a hangszalagok tevékenységének az eredménye.A lágy hangindítás a legkellemesebb és a leggazdaságosabb.Vezetôk, szóvivôk és a gyakran tárgyalók esetén fontos.

3. A beszédhangok tiszta képzése és kiejtésük:Tiszta, érthetô és jól hallható beszéd, a megfelelô artikulációfontossága.

Az üzleti életben a nem megfelelôen artikulált beszéd sikerte-lenséget okozhat.



4. A mondat- és szövegfonetikai eszközök: hangsúly, hang-lejtés, beszédszünet, beszédtempó, hangerô, kifejezésmód.(részletesebben a nem verbális kommunikációnál)

5. Kifejezésmód: átlagos, választékos, igénytelen.Az üzleti életben: átlagos igényesség, de ünnepélyes alkal-makkor indokolt lehet a gondolatok választékosabb megfogal-mazása.

6. Nyelvrétegek, stílusok:Az üzleti életben: köznyelv, szaknyelv (pl. kereskedelmi, jogi,gazdasági), esetenként a hivatali nyelv.

Fôbb funkcionális változatok az üzleti életben:

• párbeszéd (tárgyalás, vita, meggyôzés);• csoportos beszélgetés (értekezlet, többszemélyes tárgyalás);• elôadás (nagyelôadás, beszámoló, prezentáció).

A nem verbális kommunikáció

Szerepe:

• kiemeli az üzenet egyes részeit;• hangsúlyossá, tagoltabbá teszik a közlést;• érthetôbbé teszi a közlést;• egyes esetben önálló jelentéstartalommal bír;• valamilyen érzelmi töltetet adnak;• kifejezi a kommunikációban résztvevôk közti viszonyt.

Leggyakoribb formái:

• mimikai kommunikáció;• kommunikáció a tekintet révén;• vokális kommunikáció;• kommunikáció a gesztusok révén;• érintés;• kommunikáció a testtartás révén;• térközszabályozás.

8


Mimikai kommunikáció

A szem és a száj körüli izmok finom és összerendezett mozgá-sainak eredménye.

Kiegészítô információkat szolgáltat a személyiségrôl, lelkiál-lapotról.

Érzelmeket fejez ki, ezeknek egy része a világ minden kultúrái-ban felismerhetô.

Az érzelemkifejezési mimikák lehetnek biológiailag szabályo-zottak, amelyek általánosak, kultúráktól függetlenek (pl. a hétalapérzelem: félelem, harag, meglepetés, undor, szomorúság,érdeklôdés, öröm.)

Vannak kultúrák, társadalmak által szabályozott érzelemkife-jezések (pl. a sírás bizonyos kultúrákban örömöt fejez ki).

A tekintet

Önálló kommunikációs csatorna. Az emberi kapcsolatokbanüzenettartalma, irányának jelértéke van. Kifejezhet: szimpátiát,szeretetet, de érdektelenséget is (merev, üres tekintet).

Általában öntudatlan, de bizonyos helyzetekben a merev,hosszantartó nézés egyezményes alapú közlés is lehet. (pl. aférfi a nôvel szemben: kezdeményezés).

Allan Pease szerint: a nézés típusai:

1. Hivatalos nézés: homlok – áll;2. Társasági nézés: homlok – mellközép;3. Bizalmas: homlok – combközép;4. Oldalpillantás: érdeklôdés, vagy ellenséges érzület.

A vokális kommunikáció

• hanglejtés,• hanghordozás,• hangerô,• hangszín stb.Kiegészítô információt szolgáltatnak.



Érzelemkifejezô funkciója van: izgalmat, szorongást, feszültsé-get, örömöt stb. fejezhet ki.

A hangerô és hangszín egyénre jellemzô, a határozott fellépôhangereje, hangszíne más, mint a „nyuszikáé”.

A vokális kommunikáció szabályozott: bizonyos szituációbana megfelelô hanghordozás a kívánatos: (hivatalos hangnem,baráti hangnem).

A gesztusok

A fej, karok és kezek mozgásai, ezek lehetnek tudatosak vagyöntudatlanok. Egyezményes jelentésûek, a befogadó számáraegyértelmûen dekódolható.

Kéztartás: pl. a lefele nyitott tenyér a dominancia kifejezése, ahatalom jele.

Kézmozgás (gesztikuláció): megerôsíti a beszédet, vagy a be-szélô szándékát fejezi ki.

Önálló jelbeszéd is lehet, helyettesítheti a beszédet is. Pl. öszsze-kulcsolt kezek frusztrációt, negatív magatartást is kifejezhetnek.

Kerülni kell a túl gesztikulálást, de ugyanígy a gesztus nélkülibeszédet is.

Az érintés

Kapcsolatok, viszonyok, empátia kifejezôje. Általában társa-dalmilag szabályozott, különösen a nemek közötti kapcsolatravonatkoztatva (általában nôknél elfogadottabb).

Helyzetfüggô: pl. kórházakban, irodában, fônök-beosztott vi-szonyban nem elfogadott.

A testtartás

Sokrétû magatartás kifejezésére alkalmas: álláspontot, érzel-meket, szubjektív értékítéletet, viszonyt, partnerséget fejez ki.A helyzet által szabályozott (pl. katonaság, „vigyázz” pozíció,nôknél alkalmi összejövetelkor stb.)

10


Proxemika (térköz)

A kutatók szerint négy különbözô zóna létezik kommunikációközben:

• Intim zóna: 15-45 cm (csak az érzelmileg közel állókat en-gedjük be).

• Személyes zóna: 45-120 cm (jól ismert emberek, társasösszejövetelek esetén).

• Szociális zóna: 1,5-3,5 m (ilyen távolságra állunk az idege-nektôl).

• Nyilvános zóna: 3,5 m-en túl (pl. ha csoporthoz beszélünk).

Tárgyalás során a szociális zóna az elfogadott.

Kulturális szignálok (megjelenés)

Ruházat, hajviselet, arckikészítés, ékszerek, jelvények. Kapcso-latfelvételkor az elsô percek alapvetô benyomásokat alakítanakki. A megjelenés szimbolikus üzenet: önmagunk megítélését fe-jezi ki, de ezáltal a cégünket is képviseljük (képviselni kell).Társadalmilag is szabályozott: (pl. gyászruha, fehér bot).

A metakommunikáció

A kommunikációt kíséri, viszonyt, viszonyulást fejez ki. Nemakaratlagos és nem tudatos. A viszony vonatkozhat:

A közlô viszonya a befogadóhoz: ha pozitív, akkor közele-dést vált ki a befogadóból, ha negatív, akkor elzárkózást.

Fontos szerepük van: szimpátia-antipátia viszonyoknak, a sze-mélyes észlelésnek, pszichológiai sajátosságoknak.

A közlô érzelmi viszonyulása a közlés körülményeihez: aközlés tartalmához, a szituációhoz, a közlés kódjához (pl. a stí-lusához, humortartalmához).

A metakommunikáció nem önálló kommunikációs jel, függ aszemélyiségtôl, valamint más pszichológiai tényezôktôl. A me-takommunikáció lehet kongruens (vagyis a szóbeliséget alátá-masztó) és inkongruens (a szóbeliséget nem alátámasztó). Ezutóbbi esetben a metakommunikációs jeleknek kell hinnünk.



Tudáspróba

12

Igaz Hamis

A verbális kommunikáció nyelvi eszközökkel fejezôdik ki. x

A kifejezésmód lényegtelen a kommunikációban. x

A nem verbális kommunikáció nem játszik jelentôs szerepet x a kommunikációban.

A biológiailag szabályozott érzelemkifejezés kultúrafüggô. x

A vokális kommunikáció nem fejez ki érzelmet. x

Az érintésnek nincs szerepe a kommunikációban. x

A metakommunikáció személyiségfüggetlen. x

Ha kongruens a metakommunikáció, akkor a közlô hazudik. x

Igaz Hamis

Az információ függ a befogadótól. x

Az információ jelek rendszerében fejezôdik ki. x

A néma sorfal a verbális kommunikáció része. x

A kommunikáció egyenlô a beszéddel. x

Ha helytelen a kódválasztás, félreérthetô az üzenet. x

A közlési forma határozza meg a közlô társadalmi hovatartozását. x

A kommunikáció csak kölcsönösen értelmezhetô üzenetekkel jön létre. x

Az ember állati kommunikációs csatornákat is használ. x

Ha a kommunikáció egyirányú, a befogadó nem tudja befogadni a jeleket. x

A kommunikáció intimitása a hozzáférhetôséget fejezi ki. x

Üzleti kommunikáció 8/3

8/3 Üzleti kommunikáció

A kommunikáció a gazdaság számos területén jelen van. Fon-tos szerepe van pl. a marketing, a vezetéselmélet, a humán me-nedzsment, a média területén.

Az üzleti kommunikáció az üzletben részt vevôk, a belsô éskülsô kapcsolatrendszer szereplôinek információközlése,többirányú információcseréje sajátos eszköz-, illetve jel-rendszer útján.

Az üzleti kommunikáció kiterjed:

• a kutató-fejlesztô;• a termelô-szolgáltató;• a marketingfunkciók;• a vállalat egyéb gazdasági folyamataira.

Az emberek közötti kapcsolatok különbözô csatornák és tech-nikai eszközök igénybevételével jönnek létre.

Az utóbbi években az informatika, az információtechnológiaaz üzleti kommunikáció jelentôs tényezôjévé vált, és átalakí-totta az üzleti folyamatokat. Ez által az információcserét, azinformációközlést már nemcsak az emberek közötti folyama-tokra kell érteni. A kapcsolatrendszer adott esetben kibôvülhetés létrejöhet az információközlés, információcsere emberek ésgépek között.

Kommunikációs kapcsolat jöhet létre számítógépek között is,különbözô számítógépes rendszerek összekapcsolása során.

Az üzleti kommunikáció célja

1. A vállalat felsô vezetésében:– a vállalati célok megismertetése és elfogadtatása: a tulaj-

donosokkal,– munkavállalókkal, részvényesekkel,– az erôforrások optimális felhasználása, profit biztosítása,

illetve növelése.


Üzleti kommunikáció8/3

2. A munkafolyamatok szintjén:– a vállalati folyamatok optimális kialakítása, a vezetôség

és a szervezeti egységek közötti kommunikáció révén,– összehangolt munkavégzés,– információ átvitel és csere a munkatársak között.

3. A vállalat és környezete közötti kapcsolati szinten:– kedvezô image kialakítása,– információk szolgáltatása (vállalatról, termékekrôl, szol-

gáltatásokról),– a vevôk vásárlási szándékainak a befolyásolása,– a vállalat üzleti partnereivel való együttmûködés optimá-

lis feltételeinek kialakítása.

Az üzleti kommunikáció kapcsolatrendszere

A kommunikáció teszi lehetôvé személyek, csoportok, szerve-zetek hatékony együttmûködését. A kommunikációs kapcsolatlétrejöhet:

• emberek között közvetlenül,• ember és számítógép között,• számítógépek vagy számítógéprendszerek között.

Az üzleti életben döntések alapulnak az információkon, ezértfontos az információ minôsége.

Kapcsolati viszonyok

Szervezeten belüli kapcsolatok:• két ember közötti kapcsolat,• munkacsoporton belüli kapcsolat,• csoport és kívülálló személyek közötti kapcsolat.

Szervezeten kívüli kapcsolatok:• kapcsolat a tulajdonosokkal• kapcsolat a szolgáltatókkal• kapcsolat az ügyfelekkel• törvényben elôírt kötelezettségek teljesítése során kialakuló

kapcsolatok• társadalmi kapcsolatok

2


Az üzleti kommunikáció információi

Az üzleti célú információ egy szûkebb közösség vagy személy,ill. cég érdekeit szolgálja.

Cél a gyors és megbízható információszolgáltatás.

• belsô információk: a cég által elôállított termékekre, szol-gáltatásokra, különbözô erôforrásokra, értékesítési csator-nákra, az értékesítést elôsegítô eszközökre, árra vonatkozóinformációk;

• piac szereplôivel, azok termékeivel, szolgáltatásaival kap-csolatos információk: kínálat, kereslet, az árak változásai,fogyasztói magatartás;

• piacon érvényesülô, a versenyt befolyásoló közvetett hatások;• piaci szereplôkre vonatkozó információk (számuk, mûkö-

désük, pozíciójuk, erejük, hatalmuk stb.);• „korunkra jellemzô” információk (modern): vevôi megelé-

gedettség, pozitív image fenntartása.

Az üzleti célú információk értékét meghatározza:

• Milyen célra kívánják az információt felhasználni;• Megfelelô mennyiségû és minôségû, teljes körû információk

(pontosság és megbízhatóság);• Az információk idôszerûsége: a pontos és megbízható in-

formáció is veszít értékébôl, ha idôközben elavult;• Az információk beszerzésének költségvonzata (vállalati

információs rendszerek).

Az üzleti kommunikáció információs rendszere

Az üzleti információs rendszer a vállalat környezetére, belsômûködésére, a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vo-natkozó információk koordinált és folyamatos begyûjtését, fel-dolgozását, tárolását és különbözô szolgáltatások nyújtásátvégzô személyek, tevékenységek, funkciók ellátását lehetôvétévô hardver- és szoftvereszközök összessége (formalizált szá-mítógépes rendszer).

Az információs rendszert a kizárólagosság, az ismeretek át-adásának korlátozottsága és irányultsága jellemzi, vagyis azinformációs rendszer specializált kommunikációs rendszer.



Az információs rendszer folyamatai:• input,• feldolgozás, • tárolás, • vezérlés, • output.

A rendszer mûködéséhez szükséges erôforrások:• hardver,• szoftver,• emberek,• adatok.

Az információs rendszer mindig valamilyen fizikai rendszer-hez kapcsolódik (pl. tervezésirányítás, pénzügyi folyamatok).

A fizikai rendszer igényei:• naprakész adatok,• nyilvántartások,• kommunikáció biztosítása a szervezeti egységek között,• adatbázis kezelése,• összefüggések kimunkálása,• matematikai-statisztikai feldolgozások.

Az információs rendszer kialakítása:• a szervezeti egységek funkcionális elhatárolása alapján,• az üzletmenet elemi eseményeihez (tranzakcióihoz) kap-

csolódóan,• a vezetôi döntéshozatal-támogatása alapján.

Szervezeti egységek szerinti kialakítás:• gyártási alrendszer,• marketing alrendszer,• emberi erôforrása (HR) alrendszer,• számviteli alrendszer,• pénzügyi alrendszer.

4


Illem, etikett

Az etikett a társadalmi érintkezés viselkedési formáinak, ill. sza-bályainak megszabott és rendszerint megmerevedett rendszere.

Az illem- és etikettszabályok ismerete különösen a hivataloskapcsolatokban fontos. Az illemszabályok betartásával fejez-zük ki tiszteletünket üzleti partnerünk, vendégünk iránt. Hanem ismerjük, vagy megszegjük az illem szabályait, az akár aszándékos sértés érzetét is keltheti.

Az illem- és etikettszabályok az emberek közötti kapcsolatte-remtés és kapcsolattartás lehetôségét biztosítják.

• Eszközt jelent a kapcsolatteremtésre.• Elôsegíti a kapcsolattartást, kapcsolatfejlesztést.• Érdemi segítséget jelenthet a kommunikációban.

A viselkedés, a jó modor formaságai alapszabályokra épülnek:

• tiszteletadás,• határozottság,• mértéktartás,• jó ízlés,• ráérzés,• tapasztalat.

A viselkedéskultúra alapelemei:

• köszönés,• bemutatkozás, bemutatás,• megszólítás• társalgás,• nyilvánosság elôtti viselkedés,• udvariasság, írásbeli udvariasság,• pontosság.

A társas érintkezés tudatos és sorozatos szabálytalanságaitjátszmáknak nevezik. A játszmák két személy között, pl. rej-tett üzenetváltásokkal is történhetnek. Ennek lényege, hogy ki-fogásainkat, elvárásainkat nem a partnerrel közöljük, hanempl. egy társaságban, harmadik személynek.



A társas érintkezés, az üzleti élet folyamataiban keveredhe-tünk egyéni indíttatású játszmába, amelyek a valódi intimitástvagy az alkotói tevékenységet pótolják.

A játszmák folyamatossá válhatnak, melynek személyiségünkés felkészültségünk függvényében lehetünk nyertesei vagyszenvedô alanyai.

A legjobb védekezés a játszmák ellen, ha valaki egyáltalán nembonyolódik olyan tranzakciókba, amelynek vesztese lehet,vagy megfelelô idôben ki tud szállni belôle.

A tárgyalás kommunikációs technikái

A tárgyalások alapvetô jellemzôje, hogy a tárgyaló felekneklétezik valamilyen közös érdekük. Elôfordulhat, hogy a tár-gyaló felek különböznek érdekeik megítélésében vagy érvé-nyesítésük módjaiban. Ezek tisztázása miatt fontos a tárgya-lástechnika. Fontos, hogy a tárgyalást nem hatalmi pozíció ha-tározza meg.

A tárgyalás tehát az érdekegyeztetés és -érvényesítés komplexfolyamata, amely során megegyezés jön létre, és amely alapve-tôen a verbalitásra (szóbeliségre) alapozva, a nem verbáliskommunikációs csatornákat is felhasználva képes az érdekér-vényesítés során felmerülô problémákat megoldani, az esetle-ges konfliktusokat feloldani.

Konfliktusoknak nevezzük azokat a feszültséggel terhelthelyzeteket, amelyekben a személyek, csoportok, szervezetekérdekei, törekvései, nézetei összeegyezhetetlennek tûnnek.A személyes kommunikáció segíthet a konfliktus feloldásán.

A tárgyalás lehet:• kétszemélyes,• csoportos (delegációs).

A kétszemélyes tárgyalás kommunikációjában a hangsúly azérdekek kinyilvánítására, az álláspontok egyeztetésére helyezô-dik. A két tárgyaló fél arra törekszik, hogy a partner elfogadjaaz elgondolást és a megoldási módot. A delegációs tárgyalásraakkor van szükség, ha a cél érdekében – a megoldás komplexjellegénél fogva – több, mélyebb, részletezettebb információra

6


van szükség, és az egyes részletkérdések – szakértôi csoportok-ban – párhuzamosan egyeztethetôk a partnerek között.

Az üzleti tárgyaláson résztvevô feleknek tárgyalási joggal, felha-talmazással kell rendelkezni, amely meghatározza, hogy a részt-vevô (delegált) tárgyalási vagy döntéshozatali joggal bírjon.

A kommunikációs kompetencia (szakértelem) mindazon tudá-sok, készségek és képességek összessége, amelyek az üzletikommunikációs folyamatban a partneri kapcsolatok eredményesviteléhez szükségesek. A legegyszerûbb tárgyalási forma, ami-kor két döntési joggal rendelkezô személy leül, és az igényekmeghallgatása után közlik a számukra elfogadható szerzôdésifeltételeket. A megállapodás szóban jön létre, melyet írásbafoglalnak, és kölcsönösen aláírják.

Tárgyalási stratégiák

A tárgyaláson résztvevô felek különbözô stratégiai típusokatvalósíthatnak meg.

Ösztönös stratégiát követôk

Elsôsorban korábbi tapasztalataikra, ismeretségeikre, kapcsolata-ikra építenek. Az elôkészületre kevés gondot fordítanak, fô mód-szerük a rögtönzés. Tárgyalófogásaikat ráérzés, intuíció alapjánhatározzák meg. Jobbára csak rutintárgyalások, rendelések meg-újítása során állják meg helyüket. Rutinjuk sablonná válhat.

Merev stratégiát alkalmazók

Hosszan és alaposan felkészülnek, rengeteg információt gyûjte-nek, részletesen kidolgozzák, pl. az ajánlattétel tartalmát és mód-ját. Precízen felépítik a tárgyalás egyes pontjainak sorrendjét.

Rugalmas stratégiát követôk

Tapasztalatra építenek, de tudatosan is készülnek a tárgyalásraelôzetes információkkal. Képesek improvizálni, gyors gondol-kodásmódúak, azonnal válaszkészek, a kérdések nem zavar-ják. Tárgyalásmódjuk könnyed, kapcsolatteremtésük fejlett, apartneri viszonyban egyensúlyra törekszenek.



A partnerek közötti kommunikáció módját befolyásolják:

• általános magatartásjegyek,• személyes jellemzôk,• beosztás,• szakértelem,• tárgyalási rutin,• intelligencia,• pszichikai állapot,• érdeklôdési kör,• társadalmi státusz

Tudáspróba

8

Igaz Hamis

A tárgyalás egymástól alapvetôen eltérô érdekek egyeztetése. x

Hatalmi pozícióból is jó, kellemes és célravezetô tárgyalni. x

Tárgyalás során nem használható metakommunikáció. x

A tárgyaláson csak a kommunikációs kompetencia számít. x

Az ösztönös stratégia fontos része az improvizáció. x

A legjobb stratégia a rugalmas stratégia. x

A tárgyaló felek kommunikációját érdeklôdési körük is meghatározza. x

Igaz Hamis

Az információtechnológia fejlôdése segíti az üzleti kommunikációt. x

Az üzleti kommunikáció a profit biztosítására szolgál. x

Az üzleti kommunikáció befolyásolhatja a vásárlók magatartását. x

A csoport és a kívülállók közötti kapcsolat mindig szervezeten kívüli kapcsolat. x

Az üzleti információ nem jelentôs a cégrôl kialakított kép fenntartásában. x

Az üzleti információs rendszer a vállalat külsô környezetével kapcsolatban x tárol információkat.

Az információs rendszer alrendszerekbôl áll. x

Levelezési ismeretek 8/4

8/4 Levelezési ismeretek

Az üzleti levél alapvetôen az üzleti partnerrel, partnerekkeltörténô kapcsolattartás egyik eszköze, s mint ilyen, közvetítegy képet, imázst arról, aki írja.

A hivatalos (üzleti) levél olyan irat, amely a személyek és szer-vezetek közötti, illetve a szervezetek egymás közötti vagy aszervezeten belüli információáramlást szolgálja, illetve megerô-síti a korábban más formában történt közléseket. A hivatalos le-vél esetenként jogviszonyt is teremthet, illetôleg módosíthatmár létezô jogviszonyokat.

Jogkövetkezményeket nem eredményezô üzleti levelek: ajánlat-kérés, ajánlat, pályázat, címváltozás közlés. Jogviszonyt létesítôüzleti levelek: rendelés, rendelésigazolás, készre jelentés, kötbérigénybejelentés elfogadása.

Az üzleti levélben kerülendôek az olyan szófordulatok, ame-lyek a magánlevélben minden további nélkül használhatók,mint pl. „Kedves Józsi!” vagy „Szeretettel ölel...”, ami nagyonis rendjén van, amennyiben Józsi nevû kedves ismerôsünknekvagy rokonunknak írunk, túlzott bizalmaskodásnak minôsülazonban az üzleti szférában.

Kommunikációs szempontból a levélnek kell kifejeznie mind-azt, amit sugalmazni kívánunk magunkról (fôleg, ha az elsôkapcsolatfelvétel levélen, e-mailen keresztül történik!), ezértajánlatos a kimenô levelet, leveleket nagyon pontosan, szaba-tosan és udvariasan megfogalmazni. Ezek megírása után nemárt még egyszer átolvasni, amit írtunk, egyrészt stilisztikai,másrészt helyesírási szempontból.

A jól megfogalmazott levél mondanivalóját is hiteltelennétehetik a helyesírási hibák! A jó megfogalmazott levél mondanivalólyát is hitel telenné teheti a hejesirási hibákok!


Levelezési ismeretek8/4

Milyen üzleti leveleket ismerünk?

• érdeklôdô és tájékoztató levelek,• ajánlat és ellenajánlat,• megrendelô levél és visszaigazolása,• szállítási levelezés,• kísérô levelek,• banki levelezés,• reklamációval kapcsolatos levelek.

Nézzük, mi kell egy jó üzleti levélhez:

• alapvetô írásbeli kommunikációs ismeretek,• fogalmazáskészség,• a helyesírási alapelvek ismerete.

Kommunikációs ismereteket kommunikáció órán tanulunk (ezegész véletlenül része jelen kiadványnak), a fogalmazáskész-séget nem lehet tanulni (illetve a mûveltségképzô tárgyak ta-nulása során alakult ki és bôvült), a helyesírási alapelvek pedigrögzített szabályok, melyeket könyv alakban segítségül lehethívni egy-egy kérdéses esetben (pl. „Hány szótag felett kellegy szót elválasztani?” vagy „A városneveket melléknévi, jel-zôi formában kis- vagy nagybetûvel írom?”).

Fogalmazzuk meg az üzleti levél „kellékeit”:

• feladó;• címzett;• tárgy;• dátum;• megszólítás;• bevezetés;• tárgyalás, a levél tartalmi része;• lezárás;• aláírás;• esetleges mellékletek megadása.

A címzettnek mindig szerepelnie kell az üzleti levélen, mégpe-dig jól láthatóan, mert amikor a címzetthez megérkezik (pl. faxformában), legyen egyértelmû, hogy kinek szántuk, feladót pe-dig azért, hogy a címzettnek ne kelljen találgatnia, hogy vajonki küldte neki a faxot/levelet.

Címzett

2


A tárgy az üzleti levél fontos eleme. Ezt is jól láthatóan, a cím-zett alatt kell megadni, lehetôleg kivastagítva vagy aláhúzva.Ez szintén azt a cél szolgálja, hogy a címzett elsô ránézésremeg tudja állapítani, hogy milyen ügyben keresték meg (tulaj-donképpen idômegtakarító udvariasság, ez által a címzett eltudja dönteni, hogy végigolvas-e 1 vagy 2 oldalt). Ha már azoldalaknál tartunk, fontosnak tartom megjegyezni, hogy az üz-leti levél az átláthatóság és tömörség érdekében egy oldalnálne legyen több. Kivételt képeznek ez alól az olyan írásmûvek,mint például a szerzôdés, katalógus, mûszaki leírások, stb.

Az üzleti levél dátuma két helyre kerülhet: egyik lehetségeshelye a levél jobb oldali fejléce, a másik pedig a levél alja.

A megszólításban – az elôbb említettek szerint – kerüljük a bi-zalmas vagy bizalmaskodó formát, bátran nevezzük nevén acímzettet, vagy (mivel a címzett neve már szerepel a fejléc-ben) használjuk a vállalatnál betöltött rangját. Ezek szerint alehetséges megszólítások:

„Tisztelt Kiss úr!” esetleg „Tisztelt Kiss István!” vagy pedig„Tisztelt Osztályvezetô úr!”. Ne keverjük a megszólítási for-mákat, vagyis ne írjunk olyasmit, hogy „Tisztelt Kiss!”, „Tisz-telt Kiss István úr!”, „Tisztelt Kiss István osztályvezetô úr!”,mert az elsô tiszteletlenséget, a második és a harmadik pedigtúlzott modorosságot sugároz. Fontos, hogy a név nélkül emlí-tett rangot nagybetûvel, a névvel együtt megadottat pedig kis-betûvel írjuk.

A bevezetésben elmondjuk, illetve felvezetjük fô mondani-valónk lényegét, vagy hivatkozunk egy elôzetes megbeszélés-re, telefonbeszélgetésre, elôzménylevélre.

A tárgyalási részben rátérünk tulajdonképpeni mondanivalónk-ra, elmondjuk mindazt, amit még eddig a címzésben, dátumo-zásban, megszólításban nem volt alkalmunk. Törekedjünk azegyszerûségre, érthetôségre, de ugyanakkor maradjunk szak-mailag korrektek, üzletiesek.

Szintén hiteltelenné teszi levelünket, hogyha – akár hivatalos,akár üzleti levélrôl van szó – tárgyalás részbe emocionális (ér-zelmi) és terjengôs leírásokat tûzünk.

Tárgy

Dátum

Megszólítás

Bevezetés

Tárgyalás



Lássunk egy-egy példát a helytelen és a helyes hivatalos levélre:

Tisztelt Kiss István Úr!

Avval a kérdéssel kéréssel fordulok önhöz, hogy mert kaptunkegy levelet, amiben maguk azt állítják, hogy mi nem fizettünkbe még egy hátralevô részletet, és ezért minket büntetésbenfognak részesíteni és ezt mi nem értjük, mert mi még soha semkerültünk hátralékba, és ezért felháborító, hogy ilyen leveletírnak nekünk, mi mindig pontosan fizettünk minden részletet,és pedig hát mások nem ilyen pontosak, mint mi, de hát úgylátszik, ez magukat nem érdekli, csak szórják ki a büntetése-ket, mert ebbôl van pénzük, és nem érdekli magukat, hogy má-sok mibôl fizetnek, és ez kérem felháborító, szólni fogok a fô-nökének, hogy nézze már meg, hogy maga egész nap mit csi-nál, mert ez már felháborító, ezért kérem, hogy engedjék el abüntetést.

Üdvözlettel

X. Y.

Tisztelt Kiss úr!

Hivatkozással a 2005. ...-én kelt, 000555888777 számú „Kése-delmi pótlék megfizetése” tárgyú levelükre, az alábbiakat tudomközölni:

az Önök által hátralékként említett x Ft-ot befizettük, a befize-tést igazoló bizonylat fénymásolatát csatolom. Valószínû,hogy a postai késedelembôl eredôen nem érkezett be Önökhözidôben a fenti befizetés, ezért jelentkezhetett Önöknél a fentiösszeg be nem fizetett tételként.

Kérem Önt, hogy a fent említett levélben kiszabott X Ft kése-delmi pótlék megfizetésétôl eltekinteni szíveskedjen.

TisztelettelKovács JánosBudapest, 2005. ...

Melléklet:befizetést igazoló bizonylat fénymásolata (1 darab)

Helytelen!

Helyes!

4


Tudáspróba

Egy korrekt üzleti levél (ajánlat) a mellékelt CD-n található.


Igaz Hamis

Az üzleti levél információk megerôsítésére szolgál. x

Az üzleti levél stílusa meghatározza a partnerek egymáshoz való viszonyát. x

Az üzleti levelek jogi kötelezettségvállalást irányoznak elô. x

Az üzleti levél megírásakor nélkülözhetetlen a jó fogalmazás x

A jó üzleti levél több oldalas (min. 2 oldal). x

A megszólításban a név és a rang megadása kötelezô. x

Az üzleti levél kötött formátumú. x


6

Ügyviteli, irattárolási, iratkezelési rendszerek 8/5

8/5 Ügyviteli, irattárolási,iratkezelési rendszerek

A sikeres gazdasági vállalkozás fontos tényezôje a jól mûködôinformációs struktúra. A jó döntésekhez szükséges elemzô te-vékenységek alapját a pontos és gyors információk jelentik.Az információk meghatározása, összegyûjtése, ellenôrzése ésátgondolt csoportosítása a jó információs rendszer alapja. Azinformációs rendszerek meghatározó részét a vállalati ügyvi-teli információk jelentik.

A vállalati információs rendszerek alapját a vállalkozás tevékeny-ségét kifejezô bizonylati információk képezik. Ezért a bizonylat-kezelés kialakítása meghatározó az ügyviteli struktúrában.

Az ügyviteli, irattárolási és iratkezelési rendszerek legtöbbszörmoduláris felépítésûek, vagyis egy rendszeren belül több al-rendszer mûködik, melyek egymásra építkeznek. A gazdálkodószervezetek adminisztrációja két, egymástól jól elkülöníthetôrészre osztható:

• a felhasználó tevékenységeinek lebonyolítására (rendelé-sek nyilvántartása, kalkuláció- és ajánlatkészítés, anyagbe-szerzés, gyártás, értékesítés) és

• az ügyviteli elszámolásokra.

Az ügyviteli rendszerek általában illeszkednek a cégek és fel-használók munkaszervezési és információs igényeihez. A rend-szer a felhasználó tölti fel input (bemenô) adatokkal, melybôltetszôleges output (kimenô) adat nyerhetô. Nyilvánvaló, hogyaz output függ az inputtól, vagyis az anyagbeszerzés bevitt ada-taiból nem nyerhetô ki hosszú távú marketingkoncepció, csak azanyagbeszerzéssel kapcsolatos trendek, elôrejelzések, beszerzé-si árak alakulása, stb.

Az ügyviteli rendszerek jellemzôi:

• moduláris felépítés;• grafikus felület;• devizanemek kezelése;


Ügyviteli, irattárolási, iratkezelési rendszerek8/5

• szabad paraméterezhetôség;• felhasználó által definiálható lekérdezés;• többszintû jogosultsági rendszer;• kompatibilitás más adatbázis-kezelôkkel és ügyviteli prog-

ramokkal (pl. Access, Excel, Word).

A leggyakrabban elôforduló modulok (alrendszerek):

• Pénzügyi számviteli alrendszer,• „Eszközök” alrendszer,• „Készletek” alrendszer,• „Beszerzés” alrendszer,• Kereskedelmi, értékesítési alrendszer,• „Termelés” alrendszer,• „Humánerôforrás” alrendszer,• „Projekt ügyvitel”-i alrendszer,• „Kontrolling” alrendszer.

Nézzük meg, hogy „mit tud” nyújtani egy ügyviteli rendszerpéldául a kereskedelmi osztálynak:

• A rendszer fogadja az internetes kereskedelmi rendszerbôlérkezô vagy manuálisan felvitt vevôi megrendeléseket.

• Amennyiben nincs készleten, a rendszer átadja a vevôiigényt a szállítói rendelés-nyilvántartásnak, amit a felhasz-náló kiegészíthet raktárra történô rendelésekkel.

• Mindkét rendelés-nyilvántartás végigköveti a rendelés va-lamennyi fázisát, a kimenô leveleket elkészíti és faxon, e-mail-en elküldi a partnernek. A bejövô dokumentumokscanner (ejtsd: szkenner, magyarul: digitális kép- és szö-vegbeolvasó) segítségével hozzáfûzhetôk a nyilvántartás-hoz, monitoron bármikor megjeleníthetôk.

• Lehetôvé válik az áruk bevételezése, a konkrét vevôi ren-delésre érkezettek (automatikus) lefoglalása.

• Az értékesítés történhet közvetlenül számlázással (akárrendelésre, akár anélkül), vagy történhet a kiszállítás szál-lítólevéllel, majd áruátvétel után számla készülhet belôle –akár több szállítólevelet összefogva.

• A rendszer több raktár kezelésére is alkalmas (alapanyag-raktár, félkészáruraktár, készáruraktár, konszignációs rak-tár, selejtraktár, minôségirányítási raktár), melyek közöttlehetôség van az áru mozgatására.

2


• Lehetôség van a készletek manuális megváltoztatására se-lejtezés, mintakészítés, ill. -küldés után.

• A rendszer pontos képet ad a készletekrôl, azok változásá-ról, esetlegesen ABC-elemzéssel vethetôk össze a korábbiés a jelen idôszak adatai.

• Számla-, ill. nyugtanyomtatás.

Irattárolás, iratkezelés

Az elektronikus adathordozók gyorsuló sebességgel foglaljákel azt a helyet, amelyet korábban a papír töltött be az életünk-ben. Hamarosan inkább úgy kell majd rájuk tekintenünk, minta legfôbb adathordozóra, nem pedig mint egyfajta speciálismédiumra.

Mi is az irattárolás és -kezelés? Iktatás, ügykezelés, elektroni-kus iratkezelés, megrendelések, számlák, szerzôdések kezelé-se, projekt munkaidô elszámolás, minôségirányítás dokumen-tumainak kezelése, munkafolyamat támogatás.

Vagyis: az irattárolási és iratkezelési rendszerek feladata a kü-lönbözô szervezetek kiemelt fontosságú, érzékeny dokumentu-mainak, illetve más strukturálatlan adatainak (levelek, faxok, e-mailek, elektronikus ûrlapok stb.) szigorú nyilvántartása,életútjuk nyomon követése.

De miért van erre szükség?

Mert a törvény rendelkezik a hivatalos dokumentumok, okiratok,közokiratok megfelelô kezelésérôl és megôrzésérôl. A számító-gépes dokumentumokat levéltári jogszabályban elôször a levél-tári anyag védelmérôl és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. sz.tvr. említette, amely az irat fogalomkörébe sorolta a „gépi adat-feldolgozás útján rögzített adatokat” is. 1981-ben belügyminisz-tériumi rendelet (1/1981. (I. 27.) BM sz. rendelet) jelent meg aszámítástechnikai rendszerek titok-, vagyon- és tûzvédelmérôl.

Az „elektronikus dokumentumok közjegyzôi archiválásának sza-bályairól és az elektronikus levéltárról” szóló 34/2004. (XI. 19.)IM rendelet 4. §-a az alábbiakat mondja:



„4. § (1) Az elektronikus dokumentumokat oly módon kell meg-ôrizni, amely folyamatosan biztosítja a jogosultak számára ahozzáférést és az elektronikus dokumentumok értelmezhetôsé-gét (olvashatóságát).(2) Az elektronikus dokumentumokat védeni kell a jogosulat-lan hozzáférés, módosítás, törlés és megsemmisítés ellen.(3) Az archiválási szabályzatban meghatározott formátumok-ban átadott elektronikus dokumentumok olvashatóságának ésmegjeleníthetôségének folyamatos fenntartása érdekében azüzemeltetô köteles biztosítani az elektronikus dokumentumokmegjeleníthetôségét biztosító szoftver- és hardverkörnyezetet.”

És akkor még nem is beszéltünk a számvitelrôl szóló 2000. éviC. törvényrôl:

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

165. § (1) Minden gazdasági mûveletrôl, eseményrôl, amelyaz eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagyösszetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíte-ni). A gazdasági mûveletek (események) folyamatát tükrözôösszes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rög-zíteni kell.

(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabály-szerûen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyez-ni. Szabályszerû az a bizonylat, amely az adott gazdasági mû-veletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendôés a más jogszabályban elôírt adatokat a valóságnak megfele-lôen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általánosalaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén –elôírásszerûen javítottak....(4) A fôkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bi-zonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenôrzés lehetôségét,függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagygépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.

4


Számviteli bizonylatok

166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó ál-tal kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagyegyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gaz-dálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerzôdés,megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat,jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minôsíthetô irat) –függetlenül annak nyomdai vagy egyéb elôállítási módjától –,amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljárakészítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatáro-zott általános alaki és tartalmi kellékekkel.

(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hi-telesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizony-lat szerkesztésekor a világosság elvét szem elôtt kell tartani.

Szigorú számadási kötelezettség

168. § (1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály elôírásaalapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódóbizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerûsített számlát ésa nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért anyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon sze-replô névértéknek megfelelô ellenértéket kell fizetni, vagyamelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat al-kalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

(2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyom-tatványt kibocsátót terheli.

(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványok-ról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult sze-mélynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azokelszámoltatását.

A bizonylatok megôrzése

169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évrôl készített beszámolót,valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, fôkönyvi kivona-tot, továbbá a naplófôkönyvet vagy más, a törvény követelmé-nyeinek megfelelô nyilvántartást olvasható formában legalább10 évig köteles megôrizni.



(2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alá-támasztó számviteli bizonylatot (ideértve a fôkönyvi számlá-kat, az analitikus, illetve részletezô nyilvántartásokat is), leg-alább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzé-sek hivatkozása alapján visszakereshetô módon megôrizni.

(3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vo-natkozik a (2) bekezdés szerinti megôrzési kötelezettség.

(4) A megôrzési idôn belüli szervezeti változás (ideértve a jog-utód nélküli megszûnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettsé-get, így az (1), illetve (2) bekezdés szerinti bizonylatok megôr-zésérôl a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.

(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – az elektro-nikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály elôírásainak, va-lamint a 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelem-bevételével – elektronikus formában kell megôrizni, oly módon,hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes ada-tának késedelem nélküli elôállítását, folyamatos leolvashatósá-gát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetôségét.

(6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizony-lat – az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabályelôírásainak, valamint a 167. § (5) bekezdése szerinti feltéte-leknek a figyelembevételével – elektronikus formában is meg-ôrizhetô, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsaaz eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli elôállí-tását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagosmódosítás lehetôségét.

Számoljunk: ha a cég különféle ajánlatokat, megrendeléseket,szerzôdéseket, számlákat, szállítóleveleket és minôségügyidokumentumokat állít ki (és fogad), ez egy hónapban egy1 milliárd forint forgalmat lebonyolító cégnél kb. 10 kg doku-mentum. Egy év alatt így 120 kg, nyolc év alatt közel 1 tonnapapír gyûlhet össze, közben persze a következô évben kiállí-tott dokumentumoknak is elkezdôdik a 8 éves periódus, és ígytovább. Megjegyzem, a minôségügyi dokumentumok megôr-zési ideje általában 5 év.

6


Mivel a gazdasági társaságok tevékenysége folytán bizonylatok(a kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban:szigorú számadási kötelezettség alá esô bizonylatok) keletkez-nek, ezek 8 éves idôtartamú tárolását könnyebb megoldanielektronikus eszközökkel és adathordozókkal, mint papírfor-mában. Ugye?

Könnyen belátható, hogy egyszerûbb valamilyen technikaimegoldáshoz folyamodni, és ezzel már meg is tettük az elsôlépést az irattárolási és iratkezelési rendszerek kialakítása ésmûködtetése felé.

Milyen rendszerek állnak rendelkezésünkre?

Különfélék. Az aktuális szoftveres megoldásokról mindig tájé-kozódni kell, de ezt általában – az ügyvezetés döntése alapján– a számítástechnikai szakemberek végzik, csakúgy, mint en-nek beszerzését. Nekünk, felhasználóknak csak annyi a dol-gunk, hogy megtanuljuk kezelni éppen aktuálisan bennünketfoglalkoztató cégnél alkalmazott rendszert. Ezek terjedhetnekaz egyszerû iktatóprogramtól (bejövô és kimenô faxok, leve-lek, e-mailek rögzítésére szolgáló szoftver) egészen az össze-tett vállalatirányítási rendszerekig. A megvásárolandó szoftvera cég anyagi helyzetének, igényességének és hosszú távú cél-jainak függvénye.

Irodai rendszerek

Mi az irodai (üzleti) adminisztráció?

Induljunk ki az adminisztráció jelentésébôl: több emberbôl állószervezett egység ügyeinek intézése, az ügykezelés, a dolgokelintézése, kérdések megoldása, célszerû cselekvés.

Ebbôl az következik, hogy az irodai adminisztráció fogalma aszervezet mûködésével kapcsolatos ügyek intézését, a „papír-munkát” takarja.

Ahhoz, hogy ez a „papírmunka” gördülékenyebb legyen, areggeli ébresztô kávén kívül másra is szükség van, mégpedigolyan irodai ügykezelô rendszerre vagy rendszercsomagra (al-kalmazáscsomagra), amely lerövidíti az éppen intézett dolgokmenetét. Gondoljunk bele, mennyivel könnyebb dolgunk van



nekünk, akik faxon, e-mailen, mobiltelefonon, laptopon (azinterneten keresztül) a világ bármely pontjáról kapcsolatbaléphetünk a világ bármely pontjával, mint elôdeinknek a füst-jelekkel vagy a morzéval.

Mivel szeretjük a kérdéseket, tegyünk fel még egyet: mik azokaz irodai alkalmazáscsomagok?

Azok a programok, amelyekkel az adminisztrátor, a titkárnô, amenedzser vagy az unatkozó milliomos intézheti a napi ügyeket.

Általános irodai alkalmazáscsomagok

• szövegszerkesztôk,• táblázatkezelôk,• faxprogramok,• levelezô programok,• iktatóprogramok – titkársági információkezelô programok• internetes böngészôk,• adatbázis-kezelôk.

Továbbá vannak még speciális, az irodai adminisztrációhozkapcsolódó, de nem minden esetben az irodai alkalmazott általkezelt programok:

• adatmentô, tároló hálózati programok,• csoportmunka, munkafolyamat-kezelô programok, levele-

zôszerverek• iratfeldolgozó, képi iratfeldolgozó programok,• dokumentumok elektronikus életét végigkísérô és felügyelô

programok,• ún. spool fájlok (a kimutatások, listák nyomtatásakor létre-

jövô fájlok) archiválására szolgáló programok,• fax-, hang-, videotovábbító, -kezelô programok

A különféle irodai alkalmazások kezelését tanfolyamokon,vállalati kurzusokon sajátíthatjuk el, de kellô érdeklôdés meg-léte esetén saját magunk is megtanulhatjuk a leggyakrabbanirodai adminisztrációs célokra alkalmazott szoftverekkel törté-nô bánásmódot.

8


Tudáspróba

Forrásmunkák

Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerû-ségei (2. kiad.), Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1974

Dr. Reiner Brehler: Beszédtechnika menedzsereknek, Medicina,1996

Neményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgya-lás közben? Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 2002

William Ury: Tárgyalás nehéz emberekkel, Bagolyvár Kiadó1998

Ügyiratkezelôi kézikönyv gazdálkodó szervezeteknél (szer-kesztette: Dr. Seereiner Imre), UNIO, 1996


Igaz Hamis

A bizonylatok kezelése az információáramlás és –továbbítás szempontjából x fontos.

Az ügyviteli rendszerek nem bonthatók további alrendszerekre. x

Az ügyviteli rendszerek képesek a raktári készletek figyelésére. x

Az irattárolás és –kezelés dokumentumok nyomon követése és tárolása. x

A hivatalos címváltozás-közlés archiválását és tárolását törvény írja elô. x

A cég számítástechnikusai határozzák meg az ügyviteli rendszer felépítését. x

Az adminisztráció a szervezeti egységek napi ügyeinek intézését jelenti. x

A reggeli kávé az irodai ügykezelô rendszercsomaghoz tartozik. x

Az irodai adminisztrációt támogató programokat (pl. adatmentô programok) x is az irodai alkalmazottak kezelik.


10

A kereskedelem 9/1

Tartalom

9 A kereskedelem

9/1 Tartalom

9/2 Alapok

9/3 Okmányok a külkereskedelemben

9/4 Nemzetközi pénzügyi elszámolások

9/5 Devizagazdálkodás

9/6 Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása

9/7 A külkereskedelmi ügylet típusai

9/8 Biztosítások a külkereskedelemben


A kereskedelem9/1

Tartalom

2

Alapok 9/2

9/2 Alapok

Az embernek igényei kielégítésére anyagi és szellemi javakravan szüksége. Az ún. szabad javak korlátozás nélkül rendelke-zésre állnak a természetben (pl. víz, napsütés). A legtöbb jószá-got azonban termelni kell. Ezeket hívják szûkös vagy gazdaságijavaknak.

Minden olyan gazdasági jószágot, mely kereskedelem tárgyátképezi, árunak hívnak.

Az áruk csoportjai:

• tulajdonképpeni (valós) áruk: használati értékük van;• nem valós áruk: nincs valós használati értékük (pl. pénzfaj-

ták, értékpapírok, váltók, kötvények, csekkek, jogok).

Kereskedelem alatt minden olyan gazdasági ágazatot értünk,amely hivatásszerûen foglalkozik gyártó és végfelhasználó kö-zötti árucserével.

A kereskedelem feladatai:

• az árut a kínálat helyérôl a kereslet helyére továbbítani;• fogyasztásig tárolni;• a kínálat mennyiségi és minôségi hozzáigazítása a keres-

lethez;• piackutatási és reklámtevékenységgel növelni a bevételt.

Meghatározás

Kereskedelem


Javak

Szabad javak Szûkös vagy gazdasági javak– levegô – szén– napfény – kôolaj– víz – ércek

– ásványok

Alapok9/2

A kereskedelem típusai

1. Árukereskedelem, ill. értékpapír-kereskedelem (nem valósáruk kereskedelme);

2. A gyártó és a fogyasztó között elfoglalt helye szerint meg-különböztetünk nagykereskedelmet és kiskereskedelmet.A nagykereskedelem a gyártó és a viszonteladó között he-lyezkedik el, kevesebb árucsoporttal foglalkozik, de ezek-kel nagytételben.A kiskereskedelem a nagykereskedelem és a végfelhaszná-ló (fogyasztó) között áll, több áruféleséggel foglalkozik, ésezeket kisebb mennyiségekben értékesíti.

3. Kontinens és tengerentúli kereskedelem, aszerint, hogy akereskedelmi tevékenység hol valósul meg.

4. Térségi kiterjedés szerint:a.) belkereskedelem (határokon belüli),b.) külkereskedelem (átlép a határokon),c.) tranzitkereskedelem,d.) közvetítô kereskedelem.

A közös határral nem rendelkezô országok közötti áruforga-lom szükségszerûen a kereskedelmi tranzakcióban részt nemvevô országokon megy keresztül, ez a tranzitkereskedelem.A tranzitországok számára lehetôség nyílik az árukereskede-lem csekély mértékû, értéknövelô befolyásolására, ez az érték-növelô befolyásolás azonban alapvetôen nem változtathatjameg az árut.

Közvetítô kereskedelem alatt olyan üzleti tranzakciókat értünk,melyben egy harmadik ország kereskedôje két ország közöttkereskedelmi kapcsolatokat közvetít, anélkül, hogy a kereske-delem tárgyát képezô áru érintené a közvetítô országát.

A külkereskedelem

Külkereskedelmi tevékenységnek minôsül a belföldi által kül-földivel kötött szerzôdés elôkészítése, megkötése és lebonyolí-tása (a szerzôdés teljesítése).

A külkereskedelmi tevékenység ma Magyarországon alanyijog (1991. január 1-jétôl).

2

Alapok 9/2

A külkereskedelmi ügylet tárgya lehet:

• áruk adásvétele,• áruk cseréje,• áruk bérlete,• áruk raktározása,• vállalkozási tevékenység,• nemzetközi termelési és kereskedelmi együttmûködés.

Külkereskedelmi adásvételi ügylet

Az adásvételi ügylet olyan kereskedelmi ügylet, ahol az ügyletegyik résztvevôje (az eladó) meghatározott áruk szállításáraés/vagy szolgáltatások nyújtására, az ügylet másik szereplôje(a vevô) pedig ennek átvételére és az ellenérték kifizetésérevállalkozik.

Külkereskedelmi az adásvételi ügylet akkor, ha a szerzôdô fe-lek egyike külföldi (devizakülföldi).

A külkereskedelmi adásvételi ügylet három fázisra bontható:

• a szerzôdéskötés elôkészítése,• szerzôdéskötés,• a szerzôdés teljesítése, az ügylet lebonyolítása.

Külkereskedelmi adásvételi ügyletet befolyásoló tényezôk

A külkereskedelmi adásvételi ügylet feltételeit, az eladói aján-latot követô alku során az eladó és a vevô együtt alakítja ki. Azeladó és a vevô alkupozíciója a köztük kialakuló erôviszonyok-tól függ. Az erôviszonyokat több tényezô együttesen alakítja:az exportáru kereslete, az eladó/vevô piaci pozíciója, a partner-kapcsolatok tartóssága stb. Egyéb befolyásoló tényezôk:

• különféle nemzetközi szabályozások;• a nemzetközi kereskedelemi gyakorlatban élô szokások és

szokványok;– szokás: szabályszerûen ismétlôdô magatartás;– szokvány: írásban rögzített szokások (tôzsdei, banki, biz-

tosítási);• az egyes államok elôírásai.


Alapok9/2

Külkereskedelmi adásvételi ügylet elôkészítése

A külkereskedelmi (és általában a kereskedelmi) adásvételiügylet az ajánlati tevékenységgel kezdôdik. Ajánlatot tehet azeladó a vevônek, de a vevô is kérhet ajánlatot az eladótól.

Az ajánlat típusai: azt a nyilatkozatot lehet ajánlatnak tekin-teni, amely

• komoly eladási vagy vételi szándékot jelez,• jogi kötelezettségvállalást céloz,• a megkötendô szerzôdés feltételeit olyan határozottsággal

tartalmazza, hogy a címzett beleegyezô válaszával a szer-zôdés létrejöhet.

Ajánlati kötöttség szerint az ajánlatok három változatát kü-lönböztetjük meg:

• kötelezô ajánlat lejárati (szóbanállási) határidô megjelölé-sével,

• kötelezô ajánlat a kötöttség idôtartamára való utalás nélkül,• kötelezettség nélküli ajánlat.

Az ajánlat tartalma szerint: mivel az ajánlat a késôbbi keres-kedelmi szerzôdés kezdô lépése, így annak minden lényegeselemét tartalmaznia kell:

• az áru minôsége,• a mennyiség megjelölése,• az ár rögzítése,• a fuvarparitás megjelölése,• az ellenérték kiegyenlítésének módja• a szállítási határidô meghatározása,• a csomagolás és kikészítés módja.

Az ajánlattétel módjai:

• egyszerû kereskedelmi levél,• pro-forma számla

az eladó olyan számla formában kiállított nyilatkozata,amelyben a vevônek ajánlatot tesz [ismétlôdô ügyletekajánlati formája

4

Alapok 9/2

• általános ajánlatok (egyszerre több vevôhöz szólnak)• versenytárgyalási kiírás

A nemzetközi kereskedelem íratlan törvénye, hogy az ajánlat-kéréseket nem szabad válasz nélkül hagyni, még akkor is illikválaszolni, ha az ajánlattételre felhívott eladó nem tud, vagynem akar szállítani.

A beérkezett ajánlatokat értékelni kell. Az ajánlatok verse-nyeztetése az ügylet-elôkészítô munka fontos szakasza. A vég-sô döntést minden szempontot együtt és külön-külön is mérle-gelve kell meghozni.

Külkereskedelmi adásvételi ügylet hatósági elôfeltételei

Az 1991. január 1-jétôl megvalósult liberalizáció következtébena bejegyzett cégek (jogi személyek, jogi személyiség nélküligazdasági társaságok, szakcsoportok és egyéni vállalkozók) en-gedély nélkül köthetnek külkereskedelmi szerzôdéseket, ésmegvásárolhatják a bankoktól az ehhez szükséges devizát, amita bankok a cégek diszponációja szerint használnak fel külföldretörténô fizetésre.

Az áruk kiviteléhez és behozatalához a minisztérium engedélyé-re nincs szükség, viszont az egyéb jogszabályokban elôírt ható-sági engedélyeket be kell szerezni (pl. élôállat-szállításnál ható-sági orvosi engedély), ill. eleget kell tenni az egyéb elôírásoknak.

A minisztérium a Magyar Közlönyben és hivatalos lapjábanteszi közzé azon áruk jegyzékét

• amelyekhez engedélyre van szükség,• amelyekre a külön engedéllyel rendelkezô cégek jogosultak.

Az engedély kiadása iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogyaz a vámkezeléskor rendelkezésre álljon.

A minisztérium a benyújtott kérelmet 15 napon belül elbíráljaés határozatot ad ki az engedély kiadásáról vagy a kérelem el-utasításáról.


Alapok9/2

Az engedély kiadását megtagadják, ha:

• az ország biztonságára, a nemzetközi egyezményekre, a la-kosság alapellátására vonatkozó intézkedések végrehajtásaérdekében szükséges;

• a kérelmezô a valóságnak nem megfelelô adatokat közölt;• a szakhatósági engedély hiányzik;• a külön engedéllyel rendelkezô cég a tevékenységét nem

az abban foglaltak szerint, ill. a jogszabályi rendelkezésekmegsértésével folytatja.

A külkereskedelmi adásvételi szerzôdés tartalma

A külkereskedelmi adásvételi szerzôdés az eladó és a vevô kö-telezettségeit, jogait, az általános és az egyedi ügyletkötési fel-tételeket tartalmazza.

Az általános feltételek minden egyes külkereskedelmi adásvételiszerzôdésben megtalálhatók, az egyedi feltételek a konkrét ügy-let sajátosságaiból fakadó speciális kérdéseket szabályozzák.

Az áru minôségének és mennyiségének meghatározása

Az áru minôségének egyértelmû meghatározása az adásvételiszerzôdés egyik alapvetô kérdése, mivel az eladó és a vevô kö-telezettségvállalása egyaránt pontosan megjelölt minôségûárura vonatkozik.

Az áru mennyiségének meghatározása a nemzetközi kereskede-lemben az alábbi kérdések egyértelmû rögzítését kívánja meg:

• megengedett mennyiségi tolerancia (tól-ig ±),• alkalmazott mértékegység,• mennyiség-, illetve súlymeghatározás módszere, helye és

ideje,• bruttó, illetve nettó súly.

Az ár rögzítése

A szerzôdô felek a kialakított árat a szerzôdésben a termék jelle-gétôl, a szállítási határidôtôl függôen kétféle módon rögzíthetik.

6

Alapok 9/2

A szerzôdéses ár lehet:

• fix ár: lényege, hogy az eladó és a vevô által közösen kiala-kított szerzôdéses ár megegyezik azzal az árral, amelyet avevô ténylegesen fizetni fog;

• mozgó ár: a tényleges áruérték változatlan.

A mozgó ár lehet minôség- és konjunktúrafüggô.

Minôségfüggô: a szerzôdéses ár a minôség függvényében vál-tozhat (pl. több mezôgazdasági terméknél), mivel a szerzôdésmegkötésének idôpontjában nem mindig ismert a ténylegesenmegtermelt, ill. betakarított termék végleges minôsége.

Konjunktúrafüggô: fôleg nagyberendezések esetében, mivelezek hosszú gyártási idôt igényelnek, ami mind az eladó minda vevô árkockázatát növeli. A szerzôdéskötés és a berendezésszállítása, ill. az ellenérték kifizetése közötti idôben ugyanisváltozhatnak az anyagárak, bérek, és ez mindkét fél számáraegyaránt lehet elônyös és hátrányos is.

Az adásvételi ár kialakítása

Az adásvételi ár kialakítása a tevékenység jellege alapján két,egymástól jól elkülöníthetô szakaszra bontható:

• kalkuláció elkészítése: a külkereskedô költségeinek szám-bavétele,

• árképzés: az önköltség-kalkulációban nem számszerûsít-hetô, az eladási, ill. vételár szintjét meghatározó tényezôkszámszerûsítése.

A kalkuláció alapvetô szerepe az árképzés megalapozása.

A külkereskedelmi tevékenység költségei

Az áruforgalmi költség az exportáru értékesítése és az import-áru beszerzése során az áruval, a piaccal és a forgalmazási tevé-kenységet ellátó vállalat mûködésével kapcsolatban felmerülteszközfelhasználások és élômunka-ráfordítások pénzben kife-jezett értéke.


Alapok9/2

Az árképzés

Az exportôr számára az ajánlati ár alsó határa rendszerint adott:az ajánlati ár nem lehet kisebb, mint a kalkulált önköltség (mi-nimális eladási ár), és nem lehet magasabb, mint a piaci ár.A két ár közötti sávban kell elhelyezkednie az exportôr ajánla-tának, és ezt a következôk határozzák meg:

• az áru minôsége,• az áru mennyisége,• a szállítási határidô,• az áru csomagolása,• az eladó járulékos szolgáltatásai,• az eladó üzleti hírneve,• az exportôr piaci céljai.

A fizetési feltétel rögzítése

A külkereskedelmi adásvételi szerzôdés fizetési feltétele ren-delkezik arról, hogy a vevônek:

• milyen fizetési eszközzel,• mikor,• milyen módon,• milyen okmányok ellenében,• hol kell kiegyenlítenie az áru ellenértékét.

A szerzôdéskötéseknél tipikus hibaként fordul elô a fizetésifeltételek pontatlan meghatározása. Ebbôl nagyon sok félreér-tés, esetenként kár keletkezhet, akár az üzlet meghiúsulását isokozhatja.

Az adásvételi szerzôdés egyéb feltételei

Szállítási határidô• prompt szállítási határidô (raktáron lévô áru esetén)

A „prompt” kifejezés különféle idôtartamra utalhat:– valamilyen feltétel teljesülése után azonnal;– a szállítási határidô pontos megjelölése (pl. 6 napon belül);– egyértelmû megjelölés hiányában a szerzôdéskötés idô-

pontja.• késôbbi szállítási határidô (ha az árut még be kell szerezni,

vagy le kell gyártani).

8

Alapok 9/2

Szokásos megjelölései:

• meghatározott naptári nap kikötése;• megközelítô idôpont megjelölése;• szállítási idôtartam megjelölése;• valamely feltétel teljesülésének függvénye;• fix szállítási határidô kikötése.

Az áru csomagolása

A nemzetközi kereskedelemben a csomagolás jelentôségétegyfelôl a csomagolás védôfunkciója (tengerképes, száraz-föld), másfelôl figyelemfelkeltô, piacbefolyásoló szerepe adja.

Az adásvételi szerzôdésre mértékadó jog

A nemzetközi jogi gyakorlat a jogbizonytalanság megszünte-tésének három módját ismeri:

• a szerzôdésre kötelezô egységes nemzetközi jogszabály al-kalmazását,

• a szerzôdésre alkalmazandó jog szabad megválasztását ésszerzôdésben történô rögzítését,

• utólag, a nemzetközi magánjog szabályai szerinti bíráskodást.

Bírói joghatóság – hatáskör

A szerzôdésben a felek megállapodnak, hogy vitáik esetére melyrendes polgári vagy választott bíróságot tartják illetékesnek.

A szerzôdéstôl való elállás és következményei

Külön pont szabályozza, hogy a szerzôdés részbeni vagy hiá-nyos teljesítése, ill. késedelme esetén a szerzôdésszegô feletmilyen kártérítési kötelezettség terheli.

Kizárólagos értékesítési jog biztosítása

Az exportôr egyes piacokon meghatározott termék értékesíté-sére kizárólagosságot biztosít.


Alapok9/2

Garanciális idô és feltételek meghatározása

Gépek és nagyberendezések külkereskedelmének szerves ré-sze ezeknek a pontos szabályozása és rögzítése az adásvételiszerzôdésben.

Adásvételi szerzôdésben kiköthetô záradékok

A záradékok közös célja, hogy a külföldi pénznemben keletkezôkövetelések illetve tartozások értékállandóságának biztosítsa.

Tudáspróba

10

Igaz Hamis

A kereskedelemben valósul meg a kereslet és a kínálat találkozása. x

Az áru jellegének megváltoztatása megengedett, ha ez növeli az értékét. x

Magyar állampolgár nem lehet devizakülföldi. x

Ha az eladó kurrens árut kínál, jobb az alkupozíciója. x

Az ajánlat csak akkor jogilag kötelezô érvényû, ha a vevô komoly vételi szándékkal lép fel. x

A beérkezett ajánlatok értékelésére minden esetben szükség van. x

Ma a külkereskedelem minden vállalkozásnak alanyi joga. x

Bármi lehet külkereskedelemi tevékenység tárgya. x

A kalkulációra a vételi ár meghatározásához van szükség. x

Ha az eladó exportpiacra akar lépni, általános a nullszaldós vagy veszteséges ügylet. x

A szerzôdéskötés idôpontja akkor is alapul vehetô szállítási határidôként, ha a szerzôdés ezt rögzítette. x

A szerzôdésre mértékadó jog általában az eladó országában honos jog. x

Okmányok a külkereskedelemben 9/3

9/3 Okmányok a külkereskedelemben

Az adásvételi szerzôdés rendelkezéseket tartalmaz arra vonat-kozóan, hogy milyen okmányokkal kell az eladónak a szerzô-désszerû áruszállítást igazolnia.

Az okmányokat funkciójuk, kiállítójuk szerint a következô-képpen csoportosítjuk:

• hatósági engedélyek (külkereskedelmi tevékenységet en-gedélyeznek – kiviteli, ill. behozatali engedélyek),

• fuvarokmányok (vasúti, közúti, légi fuvarlevél, hajóraklevél(bill of lading – B/L),

• különféle számlák (kereskedelmi-, vám-, konzuli, pro-formaszámla),

• bizonyítványok (származási, állategészségügyi, minôségibizonyítvány),

• egyéb okmányok (csomagolási jegyzék, súlyjegyzék).

A külkereskedelemben használatos okmányok egy része az érték-papír.

Az értékpapír olyan különleges okmány, amelynél maga a pa-pír testesíti meg azt a jogot, amirôl a papírt kiállították. A jogátruházása ezért csak a papír tulajdonjogának átruházásával le-hetséges, a jog érvényesítéséhez a papír birtoklása szükséges.

Az értékpapírok fajtái:


áru feletti jogot pénzt egyéb jogot

megtestesítô értékpapírok

Hajóraklevél (B/L) váltókiszolgáltatási jegy biztosítási kötvényfolyami rakjegy csekkközraktárjegy

Okmányok a külkereskedelemben9/3

Az áru feletti tulajdonjogot megtestesítô értékpapírok: azáru jelenléte, megtekintése, fizikai átadása nélkül is lehetôvéteszik az adásvételi szerzôdések megkötését, ill. az áru tulaj-donjogának átruházását.

Pénzt megtestesítô értékpapírok: az áru ellenértékének ki-egyenlítésénél készpénzkímélô (pénzhelyettesítô) fizetési éshiteleszközként egyaránt alkalmazott.

Egyéb jogot megtestesítô értékpapírok: az általánosan is-mert értékpapírok közül (részvény, kötvény) csak a biztosításikötvénynek van jelentôs szerepe a nemzetközi kereskedelem-ben. Az ügylet lebonyolításakor általában árumozgásra is sorkerül és ezt a folyamatot különbözô (a fuvarozás veszélyeibôleredô és politikai) kockázatok terhelik, ezért az érdekeltek akockázatok áthárítása vagy mérséklése céljából gyakran köt-nek biztosítási szerzôdést, amelynek alapvetô, a kártérítésiigényre feljogosító okmánya a biztosítási kötvény.

Az értékpapír szólhat:• bemutatóra:

Tulajdonosa bárki lehet, akinek az értékpapír a birtokábanvan (csak a váltó nem szólhat bemutatóra). Átruházásaegyszerû átruházással történik.

• névre:Tulajdonosát az értékpapír kiállítója kifejezetten nevesíti. Át-ruházása csak közjegyzô elôtt, írásban tett engedményezési(cedálási) nyilatkozattal.

• rendeletre:A kiállító megnevezi a tulajdonost, de annak neve melléodaírja a „vagy rendeletére” kifejezést is, ez azt jelenti,hogy a tulajdonos az értékpapírból származó jogokat más-nak is átengedheti. Átruházása forgatással (hátoldalon tör-ténô aláírással) történik.

INCOTERMS

Az Incoterms megalkotója a párizsi központú ICC (InternationalChamber of Commerce – Nemzetközi Kereskedelmi Kamara),amely 137 ország több ezer üzleti szereplôjét, cégeit tömöríti és80 éves mûködésre tekinthet vissza. 1996 óta magyarországiszervezetek is részt vesznek ebben a munkában, ekkor jött létreaz ICC Hungary, az elsô ICC nemzeti bizottság régiónkban.

2


Az INCOTERMS a nemzetközi kereskedelemi szerzôdésekkötéséhez és egységes értelmezéséhez nyújt segítséget, azáltal,hogy a külkereskedelemben használatos rövidítések (FOB,CFR, DAF stb.) egységes értelmezését megfogalmazza. AzINCOTERMS term-ök (klauzulák) az adásvételi szerzôdésekkövetkezô feltételeit szabályozzák:

• az áru leszállításával kapcsolatos költségek viselésénekmegoszlása az eladó és a vevô között;

• a kárveszély átszállásának helye, módja és körülményei;• a szerzôdés teljesítésével összefüggô egyéb tevékenységek

ellátási kötelezettségének megoszlása (okmány beszerzé-se, közlési kötelezettség teljesítése stb.);

• az ún. conformity clause (konformitás klauzula), amelyremindegyik INCOTERMS term kitér, azt írja elô, hogy azeladó az árut az adásvételi szerzôdésnek megfelelôen (azzalkonform módon) köteles leszállítani, és ezt a tényt megfele-lô okmányokkal igazolni, a vevô pedig az áru átvételére ésa szerzôdésben foglaltak szerinti fizetésre kötelezett.

A költségviselés eladó és vevô közötti megoszlásának földrajzihelyét fuvarparitásnak, a kárveszély átszállásának helyét pedigteljesítési helynek nevezzük.

A nemzetközi gyakorlatban egypontos és kétpontos INCOTERMterm-öket szokás megkülönböztetni. Egypontosak azok a term-ök,amelyeknél költség és kockázatviselés átszállásának helye egybe-esik (pl. FOB). Kétpontos term-rôl beszélünk akkor, ha a költsé-gek és a kárveszély viselése eltérô földrajzi ponton száll át az el-adóról a vevôre (pl. CIF).

Az INCOTERMS általános jellemzôi

Célja, hogy a külkereskedelemben leggyakrabban használt ke-reskedelmi fogalmak értelmezésére nemzetközi szabálygyûj-teményt hozzon létre.

Az INCOTERMS nem jogszabály, alkalmazása a nemzetközikereskedelmi ügyleteknél nem kötelezô, de ha hivatkoznak ráa szerzôdésben, akkor az ügyletet már kötelezô a rögzített pa-ritásnak megfelelôen lebonyolítani.



Kategóriái:

A mostanáig használt INCOTERMS 1990-et az INCOTERMS2000 váltja fel.

Az új változat pontosítja, szakszerûen és érthetôbben fogal-mazza meg az eladó és a vevô kötelezettségeit. A felépítés, az-az a paritások E, F, C és D csoportokba sorolása megmaradt.

Ez logikus felsorolása a szóban forgó 13 paritásnak, amely –leegyszerûsítve – kiindul az EX WORKS paritástól, ahol azexportôr saját telephelyén adja át az árut, folytatódik az F-cso-porttal (FCA, FAS, FOB), ahol az eladó a fuvarozónak való át-adásig gondoskodik az áru továbbításáról, majd a C-csoporttal(CFR, CIF, CPT, CIP), ahol az eladó már a fuvarozási szerzô-dést is megköti (de a kockázat a vevôé marad), és végül zárul aD-csoporttal (DAF, DES, DDU, DDP), amelynek értelmébenaz eladónak viselnie kell az árunak a rendeltetési országba tör-ténô eljuttatása kockázatát és költségeit.

4


Az INCOTERMS 2000 több fontos változást tartalmaz, demindenekelôtt legnagyobb érdeme, hogy tisztázza a fogalma-kat, valamint ami az eladó feladata volt, most a vevô kötelezett-sége lett. Logikus, hogy annak kell intézni a vámkezeltetést,akinek a felek közül a vámkezeltetés helyéhez esik közel a te-lephelye. Tehát az eladó az exportvámkezeltetésért lehet fele-lôs, a vevô, azaz az importôr pedig az importvámkezeltetésért.

Ugyancsak változtak a be- és kirakodás kötelezettségei azFCA paritás alatt. Eszerint, ha az átadás megnevezett helye azeladó telephelye, az eladónak kell az árut a vevô által kiállított


E-csoport Indulás

EXW (Ex Works) Üzembôl (... a megnevezett helység)

F-csoport A fô fuvarozás nincs fizetve

FCA (Free Carrier) Költségmentesen a fuvarozónak (... a megnevezett helység)

FAS (Free Alongside Ship) Költségmentesen a hajó oldalához (... a megjelölt elhajózási kikötô)

FOB (Free on Board) Költségmentesen a hajó fedélzetére (... a megjelölt elhajózási kikötô)

C-csoport A fô fuvarozás fizetve

CFR (Cost and Freight) Költség és fuvardíj (... a megnevezett rendeltetési kikötô)

CIF (Cost, Insurance and Freight) Költség, biztosítás és fuvardíj (... a megnevezett rendeltetési kikötô)

CPT (Carriage Paid To) Fuvarozás fizetve ...-ig (... a megjelölt rendeltetési hely)

CIP (Carriage and Insurance Paid To) Fuvarozás és biztosítás fizetve …-ig (... a megjelölt rendeltetési hely)

D-csoport Érkezés

DAF (Delivered At Frontier) Határra szállítva (... a megjelölt helység)

DES (Delivered Ex Ship) Hajóról szállítva (... a megjelölt rendeltetési kikötô)

DEQ (Delivered Ex Quay) Rakparton átadva (... a megjelölt rendeltetési kikötô)

DDU (Delivered, Duty Unpaid) Vámfizetés nélkül leszállítva (... a megnevezett rendeltetési hely)

DDP (Delivered Duty Paid) Vámfizetéssel leszállítva (... a megnevezett rendeltetési hely)


fuvarozóeszközre berakni. Azonban, ha az átadás helye nemaz eladó telephelye, akkor az eladó fuvareszközén történik azátadás, a fuvarozóeszközbôl nem kirakva.

Tudáspróba

6

Igaz Hamis

Az értékpapír tulajdonjogot testesít meg. x

Az értékpapírt csak engedményezési eljárással lehet átruházni másik x személyre.

Az INCOTERMS szokványgyûjtemény. x

Az INCOTERMS klauzulái kötelezô érvényûek. x

Nemzetközi pénzügyi elszámolások 9/4

9/4 Nemzetközi pénzügyielszámolások

Nemzetközi fizetéseket csak olyan intézmények tudnak eszkö-zölni, amelyek az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltéte-lekkel rendelkeznek. Ilyen intézmények a devizamûveletekkelfoglalkozó bankok.

A nemzetközi pénzügyekkel foglalkozó bankok egymással ún.levelezôi kapcsolatban (correspondent banking relationship)állnak: az egymástól kapott bankári feladatokat elôre meghatá-rozott díjszabásért a lehetô legrövidebb idôn belül elvégzik.

Az adásvételi szerzôdésben a fizetési feltétel lényeges eleme afizetési eszköz meghatározása, vagyis hogy a vevô az áru el-lenértékét milyen valutában, devizában, esetleg áruban, illetvemikor, milyen módon egyenlíti ki. (Valuta: külföldi fizetôesz-köz; deviza: külföldi fizetôeszközre szóló követelés.)

A valutával történô fizetés nem tekinthetô tipikusnak, az áruvaltörténô fizetés kompenzációs ügyletkötést feltételez. A fizetéstipikus eszköze a deviza. Az ellenértéket valutában rögzítik, azeladó és a vevô közötti fizetés azonban rendszerint a közvetlenvalutamozgás kiküszöbölésével, pénzhelyettesítô eszközökkeltörténik.

A devizafizetés megvalósulhat:• bankátutalással;• váltó kiállításával, elfogadásával és leváltásával;• csekk kiállításával és leváltásával.

Az ellenérték kiegyenlítésének módja és ideje tekintetében azalábbi megoldások lehetségesek:

• elôrefizetés:az ellenérték kiegyenlítése megelôzi az áruszállítást (elô-legfizetés);

• készpénzfizetés:az ellenérték kiegyenlítése az áruszállítással egy idôben,vagy közvetlenül azután történik;

Meghatározások


Nemzetközi pénzügyi elszámolások9/4

• hitelnyújtás:az ellenértéket a vevô az áruszállítást követô késôbbi idô-pontban fizeti meg.

A nemzetközi kereskedelmi követelések kiegyenlítésénekhárom alapformája különíthetô el:

1. Bankátutalás

Olyan mûvelet, melynek során egy vagy több pénzintézet köz-remûködésével, fizetés céljából pénzösszegeket vezetnek átegyik bankszámláról a másikra.

Az átutalásban szereplô személyek:

• a megbízó (az ügylet vevôje);• bank vagy bankok;• a kedvezményezett vagy utalványos (az ügylet eladója).

1. Átutalási megbízást ad bankjának, amelyben pontosanmeghatározza, hogy mekkora összeget, milyen kedvezmé-nyezett, melyik bankszámlájára kíván eljuttatni.

2. A vevô bankja az eladó országában lévô levelezô bankjá-nak továbbítja a megbízást.

3. A levelezô bank az ott vezetett folyószámláról leveszi azadott deviza összeget, és az eladó bankjához utalja.

4. Az eladó bankja fogadja az utalást és jóváírja az eladó fo-lyószámláján az összeget.

2

Vevô (Megbízó)ÁRU

Eladó

(Kedvezményezett)

Vevô bankja Levelezô bank Eladó bankja

1 4

2 3


2. Beszedvény

A beszedvény (inkasszó) minden olyan esetben széleskörûenhasználatos fizetési forma, amikor a partnerek egymással szem-ben megfelelô pénzügyi bizalommal rendelkeznek. Ez azértfontos, mert az áru vagy szolgáltatás külföldi devizában felme-rülô ellenértékét az exportôr csak akkor tudja a bankok segítsé-gével beszedetni (inkasszáltatni), amikor ô már teljesített, ésmegszerezte a teljesítés igazolására szolgáló áruokmányokat.

A beszedvény résztvevôi:

• a megbízó: az exportôr, az eladó, a váltókibocsátó vagy asaját számlájára beszedô bank;

• az okmányokat küldô bank: a megbízó bankja;• a beszedô bank: az okmányokat küldô bank külföldi leve-

lezôje;• a bemutató bank: a sima beszedvénynél a váltót a címzetthez

benyújtó bank.

Sima beszedvény

Sima beszedvényrôl (clean collection) akkor beszélünk, ami-kor a kedvezményezett a bankhoz beszedésre egy vagy több,saját vagy idegen váltót, csekket vagy bármely olyan okmányt,értékpapírt nyújt be, melyek pénzkövetelések megfizetéséhezszükségesek, és ezekhez semminemû kereskedelmi okmánytnem csatol.

A sima beszedvény eszközei a csekk és a váltó.

A csekk

A csekk pénzt megtestesítô értékpapír, készpénzt helyettesítôfizetési eszköz, amelyen a csekk kibocsátója meghatározottformaságok betartásával arra utasítja a bankját, hogy a csek-ken megnevezett összeget fizesse ki a csekk birtokosának.A tényleges fizetés akkor történik meg, amikor a bank a csek-ket beváltja.

A csekk kibocsátásának alapja a kibocsátó és a bankja közöttimegállapodás: a csekkszerzôdés. A csekkszerzôdés aláírásávalegyidejûleg a kibocsátó fedezetet biztosít, és aláírásmintát he-



lyez el a banknál, a bank pedig arra kötelezi magát, hogy a fe-dezettel rendelkezô, alakilag kifogástalan csekkeket beváltja.

A csekk átruházása a külkereskedelmi ügyletek fizetésének ér-dekében általában forgatással történik.

A forgatás történhet „üres” (bianco) vagy teljes forgatással.Forgatni csak az ún. rendeletre szóló („XY Bank, Budapest,mint kedvezményezett vagy rendeletére”) csekket lehet.

Üres (bianco) forgatás esetén a kedvezményezett nem teszmást, mint a csekket annak hátlapján cégszerûen aláírja. Ezzela csekk bemutatóra szólóvá vált.

Névre szóló a forgatás akkor, ha a kedvezményezett a csekkhátoldalát nemcsak cégszerûen aláírja, hanem meg is jelöli azúj kedvezményezettet.

Teljes forgatásról akkor beszélünk, ha az eredeti kedvezmé-nyezett azt írja a csekk hátlapjára, hogy „XY kedvezményezettvagy rendeletére”.

A névre szólóan forgatott csekket az új kedvezményezett csakcessziós (engedményes) nyilatkozattal ruházhatja át, míg arendeletre szóló, azaz teljes forgatással átruházott csekket újtulajdonosa továbbforgathatja.

A csekkben szereplô személyek:• a kibocsátó: a külkereskedelmi ügylet vevôje;• a címzett: a vevô bankja, a fizetésre kötelezett pénzintézet;• a kedvezményezett: a külkereskedelmi ügylet eladója, aki-

nek a javára a címzett csekken szereplô összeget kifizeti;• csekk-kezes: aláírásával és nyilatkozattal kezességet vál-

lalhat a csekk összegének kifizetéséért.

A csekknek több változata használatos:• keresztezett (elszámoló csekk: a címzett a csekket csak jó-

váírással, átutalással fizeti ki, készpénzben nem;• bankcsekk: bank által bankra címzett csekk;• utazási csekk (travellers): a bankcsekk egyik változata,

külföldi utazásoknál a valutát helyettesíti• eurocsekk: az utazási csekk továbbfejlesztett változata.

4


A váltó

A váltó szigorú alakisághoz kötött, fizetési felszólítást vagy fi-zetési ígéretet tartalmazó forgatható értékpapír.

A váltóügylet résztvevôi:

• a kibocsátó: a váltó kiállítója, aki vagy a maga nevébenígér fizetést, vagy egy másik személyt szólít fel erre;

• a címzett (intézvényezett): a kibocsátó által a váltón fize-tésre kötelezett személy;

• a kedvezményezett (rendelvényes): az a személy, akinek arendeletére a fizetést teljesíteni kell.

A váltótörvény értelmében a váltó adósa mindaddig a kibocsátó,amíg a címzett a váltón tett elfogadói aláírásával fizetési kötele-zettséget nem vállal.

A váltót, ha nincs rajta az elfogadói aláírás, intézvénynek, azzalellátva elfogadványnak hívják.

A váltó fajtái:

• saját váltó (promissory note): fizetési ígéret („Én, XY, jelenváltónál fogva fizetek YY-nak, vagy rendeletére...”);

• idegen váltó (bill of exchange): fizetési felszólítás, amelyeta váltó kibocsátója intéz a fizetés kötelezettjéhez, egy bi-zonyos harmadik személy, a kedvezményezett javára. Ez aváltó akkor lesz jogérvényes, amikor a fizetés kötelezettjea váltón aláírásával igazolja, hogy a lejárat idôpontjábanfizetni fog.

Mindaddig, amíg a kötelezett a váltót nem írta alá, nem is azt aszót használják, hogy váltó, hanem hogy intézvény (draft).Az intézvény szövege úgy kezdôdik, hogy „Fizessen Ön jelenváltónál fogva XY-nak vagy rendeletére...”.

A váltó alaki kellékei:

• a „váltó” szó („fizetek én jelen váltónál fogva...”);• határozott pénzösszeg fizetésére tett ígéret (saját váltó),

vagy ilyen pénzösszeg kifizetésére történô felszólítás (ide-gen váltó);



• a fizetés teljesítésének esedékességi napja;• a fizetés helye;• a váltó címzettje, a fizetésre kötelezett neve;• annak a neve, akinek a részére vagy rendeletére a fizetést

teljesíteni kell (idegen váltó);• a váltó kiállításának napja;• a kibocsátó aláírása;• az elfogadó megnevezése (idegen váltó).

A váltótörvény szerint a váltón szereplô személyek a váltó elfo-gadásáért és kifizetéséért egyetemlegesen felelnek. Eszerintminden jóhiszemû váltóbirtokossal szemben még az idegenváltó kibocsátója is felelôs (saját váltó esetén ez magától értetô-dik). A váltótörvény azonban a kibocsátó és az elfogadó fele-lôsségét nem érintve, a többi személy esetében a felelôsség ki-zárását elfogadja. Amely személy a felelôsséget eleve ki akarjazárni, ezt a szándékát a neve mellett „visszkereset nélkül”(without recourse) záradékkal kell jelölnie.

A váltó esedékessége

Esedékesség szempontjából a váltók két nagy csoportja külön-böztethetô meg:

• látra szóló (sight),• határidôs, azaz késôbbi határidôben lejáró (term bill of

exchange).

A látra szóló váltó azonnal esedékessé válik, amint azt a köte-lezettnek bemutatják. Ez a típusú váltó kifejezetten csak fize-tési eszköz, hiteleszközként nem funkcionál.

A váltókövetelés érvényesítése• lejárat elôtt: leszámítolással (diszkontálással):

Valamely pénzintézet a leszámítolási költségek és a leszá-mítolás napjától a lejárat napjáig esedékes kamattal csök-kentett áron megveszi a váltóbirtokos követelését.

• fizetéskor:Az esedékességi napon a váltó birtokosa vagy megbízottjafelkeresi a váltóadóst, aki fizetni köteles.

• fizetés megtagadása esetén:A váltóbirtokos megtérítési igénnyel fordulhat bármelyikváltókötelezetthez.

6


Okmányos beszedvény

Mindazon esetekben, amelyekben a felek lemondanak az ok-mányos meghitelezés (akkreditív) elônyeirôl, de ugyanakkornyitva sem kívánnak szállítani, az okmányos beszedvény(documentary collection) – a magyar kereskedelmi terminoló-giában okmányos inkasszó – fizetési formát alkalmazzák.

Az okmányos beszedvény: az eladó írásos rendelkezése bank-jához, hogy a vevôtôl a megküldött okmányok átadása ellené-ben egy meghatározott összeget az ô (eladó) javára szedjen be,ill. külföldi bankösszeköttetései révén szedessen be. A fizetéstörténhet készpénzzel vagy intézvény (draft) elfogadásával.

Az okmányos inkasszó résztvevôi:

• a megbízó (eladó): a banknak beszedési megbízást ad;• a megbízott (eladó bankja): a beszedési megbízás végre-

hajtására vállalkozik;• a beszedési megbízás címzettje: a vevô.

Az okmányos beszedvény változatai

• vinkulált okmányos inkasszó:A vevô az áruhoz, vagy az áru tulajdonjoga feletti rendel-kezési, ill. tulajdonjogot biztosító okmányhoz csak fizetésután juthat hozzá. Az eladó az árut, vagy az azt megtestesí-tô értékpapírt a vevô országába speditôr vagy bank címéreés rendelkezésére adja fel, és az okmányokat (kereskedel-mi számla, B/L, származási bizonyítvány) a beszedésimegbízással együtt a banknak küldi meg. A bank a vevôtaz okmányok alapján fizetésre szólítja fel. A vevô kiváltjaaz okmányokat (fizet), és ezt követôen jut hozzá az áruhoz.

A vinkulált okmányos inkasszó változatai:– speditôr inkasszó,– indirekt bankbeszedvény,– direkt bankbeszedvény.

• nyitott (sima) okmányos inkasszó:Az eladó az árut közvetlenül a vevô címére és rendelkezé-sére adja fel, az áruszállítással kapcsolatos – nem értékpa-pír – okmányokat pedig a beszedési megbízással együtt



megküldi bankjának. A vevô megkapja az árut, és a bankfelszólítására kifizeti annak ellenértékét. A vevô tehát méga fizetés elôtt az áru birtokába jut. A birtokon kívülre kerü-lés kockázata miatt ezt a fizetési módot az eladó csak meg-bízható, régi üzletfél esetén vállalja.

Az okmányos beszedvény változatai a fizetés idôpontja szerint:

• látra szóló beszedési megbízás:A vevô az okmányok bemutatásakor fizet (készpénzfizetés).

• lát után bizonyos idôre szóló beszedési megbízás:Ez az okmányos beszedvény és a hitelnyújtás egybekap-csolódását jelenti. A bank az okmányokat nem készpénzfi-zetés, hanem a vevô fizetési ígérete ellenében szolgáltatjaki a vevônek. A leggyakrabban alkalmazott fizetési ígéreta váltó.

3. Okmányos meghitelezés (akkreditív)

Az akkreditív olyan fizetési mód, amelynél a vevô fizetési ígé-retét a bank a saját fizetési kötelezettség-vállalásával egészítiki, vagyis a vevô szerzôdésben vállalt kötelezettségének abank általi megerôsítést tartalmazó bankári okmány.

Az akkreditív fajtái:

• fizetô (payment),• akceptáló (acceptance credit) és• negociálandó (negotiation credit = hitellevél) akkreditív.

Fizetô akkreditív

Amennyiben a nyitó bank azonnali (prompt) fizetést ígér, a fi-zetés történhet a nyitó banknál, de történhet a bekapcsolt bank-nál is, amennyiben ezt az akkreditív lehetôvé teszi.

Amennyiben a fizetô akkreditív hitelre történô eladáshoz kap-csolódik, halasztott hatályú (deferred payment) akkreditívrôlbeszélünk. A nyitó bank ebben az esetben az okmányok be-nyújtása ellenében nem azonnalra, hanem késôbbi idôpontraígéri a fizetést.

8


Akcept akkreditív

Ha az akkreditív hitelre történô árueladáshoz kapcsolódik, azakkreditív az okmányokkal együtt benyújtandó váltót is elôír-hat az esedékesség megjelölésével (time draft). A váltó intéz-vényezhetô akár a nyitó bankra, akár a kijelölt elfogadó (ak-ceptáló) bankra, vagy magára a vevôre is.

Negociálandó akkreditív-hitellevél (negotation credit)

A negociálandó akkreditív (hitellevél) olyan okirat, amelyet akibocsátó bank a kedvezményezetthez címez, de magában azokiratban feltüntetett záradék (ún. bona fide záradék) formájá-ban lehetôvé teszi, hogy a feltételként elôírt okmányokat, ill.az ezek kíséretében benyújtott intézvényt az okirattal együttharmadik jóhiszemû fél megvásárolja.

Az akkreditív elônyei

• az eladó számára:– a bank, a vevôtôl függetlenül az akkreditívben meghatá-

rozott formában az eladónak fizet;– a vevô semmilyen kifogásra való hivatkozással nem tud-

ja a fizetést visszatartani;– amennyiben a vevô meg kívánja reklamálni az árut, ezt

csak okmányos meghitelezésen kívül, általában a szerzô-désre való hivatkozással teheti meg;

– kiküszöbölôdnek azok a késedelmek, amelyek egyéb fi-zetési módoknál a bankátutalásokból erednek.

• a vevô számára:– az akkreditív megnyittatásával a vevô megerôsíti fizetô-

képességét, ez adott feltételek mellett számára jobb fize-tési pozíciót jelenthet;

– az árut (szolgáltatást) szigorúan az akkreditívben elôírtkövetelmények szerint kapja;

– megfelelô idôben kapja meg mindazon okmányokat,amelyekre szüksége van, ill. amelyeket tôle is megköve-telnek;

– biztos lehet abban, hogy a fizetési kötelezettsége teljesmértékben csak akkor áll be, ha az okmányok mindenbenmegfelelnek az akkreditív elôírásainak.



Az akkreditív-ügylet résztvevôi:

• a vevô: akkreditív-nyitási megbízást ad bankjának a fede-zet egyidejû biztosítása mellett;

• az akkreditívet nyitó bank: az eladónak levél formájábankötelezô fizetési ígéretet tesz (megnyitja az akkreditívet);

• az eladó: az akkreditív kedvezményezettje, akinek a bankfizetést ígér, és az akkreditív elôírásainak megfelelô okmá-nyok ellenében fizet;

• az eladó bankja:– avizáló (vagy értesítô) bank: postás szerepet tölt be, fel-

adata a pontos, késedelemmentes okmánytovábbítás;– igazoló (vagy megerôsítô) bank: a nyitó bank fizetési kö-

telezettségvállalását erôsíti meg, a maga nevében is fize-tést ígér;

• fizetô bank: a nyitó bank kéri fel, a nyitó bank által rendel-kezésre bocsátott fedezetbôl rendben lévô okmányok ese-tén kifizeti az akkreditív összegét az eladónak;

• negociáló bank: az eladó felkérésére, saját költségére éskockázatára megveszi az eladótól az okmányokat, és ezzelátvállalja az eladónak az akkreditívbôl származó kötele-zettségeit (és jogait) az adott okmányok értékéig, megelô-legezi az eladónak az akkreditív összegét.

Az akkreditív elmaradhatatlan kellékei

• a megbízó neve és telephelye,• a kedvezményezett neve és telephelye,• az akkreditív visszavonhatósága (amennyiben kifejezetten

nem tartalmazza az „irrevocable” (visszavonhatatlan) szót,ugyanúgy visszavonhatónak kell tekinteni),

• az akkreditív lejárata (amíg a bank fizetésre kötelezhetô),• a szállítási határidô (ha nincs feltüntetve, akkor az akkreditív

lejáratának napja),• az áru mennyisége,• a meghitelezés összege,• az egységár,• a fizetés pénzneme,• a részszállítás engedélyezése,• az átruházhatóság,• a benyújtandó okmányok, okmány-felülvizsgálás, döntési

jogkör.

10


Az akkreditív típusai

Kereskedelmi hitellevél

Olyan okirat, amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogyaz elôírt okmányok, ill. az ezek kíséretében benyújtott intéz-vény és maga az okirat idôben történô bemutatása esetén azokmányok bármely jóhiszemû tulajdonosának kifizeti a hitel-levélben szereplô összeget. A hitellevélhez mindig csatlakozikegy váltó (draft). A hitellevelet kibocsátó bank a rá címzettdraft elfogadására és kifizetésére is kötelezi magát.

Rembours akkreditív

Az akkreditívhez késôbbi fizetést ígérô váltó (time draft) kap-csolódik. A nyitó bank arra vállalkozik, hogy az okmányok be-mutatásakor elfogad (vagy elfogadtat levelezô partnerével)egy intézvényt. Az elfogadó mindig bank.

Halasztott fizetésû akkreditív

Az akkreditívet nyitó bank arra tesz kötelezô ígéretet az eladó-nak, hogy az akkreditív-szerû okmányok bemutatása után meg-határozott napon fizet. A bank az akkreditívben tett fizetési ígé-retét nem erôsíti meg váltóval. A halasztott fizetésû akkreditívbankra szóló határidôs követelés, a nyitó bank fizetési kötele-zettség-vállalása (igazolt akkreditív esetén az igazoló banké is)a tényleges fizetésig – vagyis a hitelfutamidô lejártáig.

Feltöltôdô meghitelezés (rulírozó akkreditív)

Tartós üzleti kapcsolat esetén a sorozatos és folyamatos áru-szállítások lebonyolítását teszi biztonságossá. A nyitó bank ateljes áruértékre tesz fizetési ígéretet, ugyanakkor a vevônek amegjelölt keretösszegen belül csak egy-egy részszállítás erejé-ig kell fedezetet a bank rendelkezésére bocsátania. A feltöltô-dô részt az eladó elôre meghatározott feltételek szerint vehetiigénybe, és igénybevétel után az akkreditív újra meg újra fel-töltôdik, mindaddig, amíg a keretösszeg kimerül.



Packing credit és Red claused meghitelezés

Mindkettô elôleg igénybevételét biztosítja az eladónak. Azakkreditív kedvezményezettje felkér egy bankot, hogy nyújt-son elôleget az akkreditívre. A bank az elôleget (a packingcreditet) jutalék és kamat levonásával, saját felelôsségére adja,esetleges kárát se az akkreditívet nyitó bankon, sem a vevônnem kérheti számon. Az elôlegnyújtás red clause (vörös zára-dék) változata a nyitó bank tudtával, annak kifejezett felkéré-sére történik. A nyitó bank vörös tintával írt záradékban az el-adó bankját arra kéri fel, hogy a nyitó bank felelôsségére ameghatározott összeg erejéig nyújtson az eladónak elôleget.

Back to back credit

A reexport tevékenység finanszírozását biztosítja. A közvetítôa javára nyitott akkreditív alapján bankjával új akkreditívetnyittat. Az új akkreditív fedezete nem készpénz, hanem a má-sik akkreditív.

Átruházható akkreditív

Ha az akkreditív kedvezményezettje, mint viszonteladó, vagyügynök a javára nyitott akkreditív alapján nem akar a tényle-ges eladó javára második akkreditívet nyitni (back to back cre-dit), hanem az elsô akkreditívbôl származó jogait kívánja bizo-nyos változtatásokkal a tényleges eladóra átruházni, akkor át-ruházható akkreditív nyitását kéri a vevôtôl.

Azt a lehetôséget, hogy az akkreditív átruházható, az akkredi-tív szövegének tartalmaznia kell. Az akkreditív áttelepíthetô-ségének kinyilvánítása azt jelenti, hogy a megbízó hozzájárul afedezetnek az elsô banktól egy másik pénzintézethez történôáttételéhez.

Az akkreditív nyitása, módosítása és igénybevétele

• Az eladó és a vevô között érvényben lévô megállapodás(szerzôdés) szerint a vevô feladata, hogy az akkreditívet,megállapodott idôben, bankjával megnyittassa.

• A nyitás alkalmával a bank az eladó országában egy olyanlevelezôjét kéri fel a közremûködésre, akivel már hosszabbideje kapcsolatban áll, vagy elfogadja az eladó bankját.

12


• Az akkreditív megnyitásáról kapott értesítést követôen akedvezményezett haladéktalanul ellenôrzi, hogy az akkre-ditív mindenben megfelel-e a vevôvel létrejött megállapo-dásnak. Ha nem, akkor a vevôt (és nem a bankot!) kéri felaz akkreditív módosítására.

• Amennyiben az eladó az akkreditívben nem talál kifogá-solnivalót, megkezdi a gyártást (vagy a szolgáltatás teljesí-tését, raktárról történô szállítás esetén az áru feladását).Amint ez megtörtént, összegyûjti az elôírt okmányokat ésaz értesítô (avizáló) bankhoz benyújtja. A bank ellenôrzi,hogy az okmányok megfelelnek-e az akkreditív elôírásai-nak, amennyiben igen, fizet a kedvezményezettnek, majdaz okmányokat megküldi a nyitó banknak. A nyitó bank azokmányok értékével az avizáló bank számláját elismeri.

A céghitel

A nemzetközi kereskedelemben egyre több olyan ügylet van,melyeknél az áru- és a pénzmozgás idôben kettéválik. Az el-adó áruja ellenértékét csak egy elôre meghatározott késôbbiidôpontban kapja meg a vevôtôl, azaz hitelt nyújt. A hitelnekezt a fajtáját céghitelnek vagy kereskedelmi hitelnek nevezik.

Hitelnyújtáskor az exportôr az alábbi szempontokat mérlegeli:

• saját likviditása, ill. megbízója, üzlettársa anyagi helyzete,• a hitelnyújtás kockázatai és költségei,• a piacon kialakult fizetési szokások (versenytársak fizetési

feltételei),• a refinanszírozási lehetôségek.

A céghitel idôtartama, az átlagos futamidô

A hitel idôtartama szerint:

• rövidlejáratú (futamideje a szállítástól számított egy évenbelül marad [fogyasztási cikkek kereskedelme]),

• középlejáratú (1-5 év között),• hosszúlejáratú (5 éven túl [pl.: gépek, jármûvek, nagybe-

rendezések]).



A céghitel refinanszírozása

Az eladó rendszerint azért nyújt hitelt a vevônek, mert más fi-zetési feltétellel az adásvételi ügylet nem jönne létre. A hitel-ben történô értékesítés az exportôr számára akkor igazán ked-vezô, ha az általa nyújtott hitelt refinanszírozhatja, azaz a hitellejárta elôtt hozzájuthat a pénzéhez, ill. az áruhitel miatt átme-netileg kiesô tôkéje helyett bankhitelbôl pótlólagos anyagieszközökhöz juthat.

A rövidlejáratú – váltóval fedezett – céghitelek refinanszírozá-sának hagyományos módja a váltóleszámítolás, azaz a váltólejárat elôtti értékesítése a pénzintézetnél.

A rövidlejáratú exportkövetelések refinanszírozásának elterjedtmódja a faktoring. A faktoring-ügylet még a követelés létrejötteelôtt kapcsolatot teremt az eladó és a pénzintézet (faktor) között.

Az eladó kérésére a faktor már az adásvételi szerzôdések meg-kötése elôtt elbírálja a vevôk bonitását, és ha azt megfelelônektalálja, megköti az eladóval a faktoring-ügyletet. A faktor arravállal kötelezettséget, hogy az eladónak az áruszállításból ke-letkezô követeléseit megveszi, és az áruszámlákon szereplôösszeget azonnal, illetve azok esedékességekor megfizeti.

A faktoring tulajdonképpen áruk vagy szolgáltatások eladá-sából származó rövidlejáratú követelések megvásárlásátjelenti egy bankban (faktor).

A faktor ügyfelének a szolgáltatások három körét kínálja:

• Delkredere felelôsségvállalalás (del credere – hitbôl, hi-szemre):A faktor visszkereseti jog kikötése nélkül megveszi ügyfe-le áruszállításból adódó, kockázatokkal terhes követelését.Az eladó a faktorral szemben nem felel a követelés behajt-hatóságáért.

• Céghitelnyújtás refinanszírozása:A faktor ügyfele hiteleladását refinanszírozza – az áru ellen-értékét az áruszállítással egyidôben jóváírja. Ezzel az eladó azáru ellenértékét – a delkredere funkció vállalásától függôen –véglegesen vagy megelôlegezés jelleggel megkapja.

14


• Széleskörû ügyintézés:A faktor ügyfelét rendszeresen tájékoztatja vevôkörebonitásáról, új vevôkrôl információkat szerez be, figye-lemmel kíséri a fizetések esedékességét, azok teljesítését,rendszeres idôközökben elszámol ügyfelével, felszólítja azadósokat, peresíti a követeléseket, mentesíti az eladót akönyvelési feladatok ellátása alól stb.

A faktorok a faktoringban vállalat funkcióiknak megfelelôen alebonyolításért faktoring-díjat, a követelés kockázatáért delke-dere-díjat, a finanszírozásért pénzpiaci kamatot, továbbá min-den egyes lebonyolított ügyletért kezelési költséget számíta-nak fel. Minél több szolgáltatás vesz igénybe az ügyfél, annálkedvezôbb az összköltség-alakulás.

A közép- és hosszú lejáratú export céghitelek refinanszírozása:

• állami, fél állami vagy magán exportfinanszírozó intézetekáltal nyújtott hitellel,

• a számlakövetelések megelôlegezésével,• váltóleszámítolással.

A bankok a váltót általában visszkereseti joguk fenntartásávalveszik meg, kialakult azonban egy olyan exportfinanszírozásiüzletág, amely a váltókövetelések visszkeresti jog nélküli le-számítolásán alapszik:

á forfait-finanszírozás (forfetírozás): az á forfait ügylet az áru-ügylet eladója és a forfetôr (a pénzintézet) között jön létre. Lé-nyege, hogy az exportôr a középlejáratú hiteleladásokból faka-dó, váltókkal fedezett követeléseit jutalékfizetés mellett eladjaa forfetôrnek, ez pedig lemond a váltótörvény által biztosított– a váltó kibocsátójával és minden más váltókötelezettel szem-beni – visszkereseti (megtérítési) jogáról.

A forfetírozás inkább a beruházási javakra terjed ki, míg afaktorálás a fogyasztási cikkeket érinti. A forfetírozás során aváltót a forfetôr az eladónak leszámítolja (diszkontálja). A le-számítolás költségeit az eladó már elôre bekalkulálja árujánakvételárába.



A forfetírozás során két fogalom ismeretes:

• Opció: idôtartama 48 óra, ez alatt a forfetôr a váltó eladó-jának adott fix ajánlati feltételeit nem változtathatja meg.

• Rendelkezésre tartási idô: az az idô, amely a váltóeladásfeltételeinek az exportôr és a forfetôr által történt rögzítése(leszámítolás, kamatláb stb.) és a váltó tényleges eladásaközött eltelik. Ez lehet akár több hónap is.

A forfetírozás költségei:

• bankgarancia költsége,• politikai és árfolyamkockázatok biztosítása,• leszámítolási kamat,• ügykezelési költsége,• opciós, ill. rendelkezésre tartási költségek.

16


Tudáspróba


Igaz Hamis

A deviza nem megfogható fizetôeszköz, csak „számlapénz”. x

A kereskedelmi hitel az áru értékének késôbbi beszedését jelenti. x

Az eladó csak a fizetés beérkezése után szolgáltatja ki az árut a vevônek. x

A csekk olyan sima beszedvény, melynek fedezetét a kedvezményezettnek xkell biztosítani.

Rendeletre szóló csekket csak cedálással lehet forgatni.

Az intézvényezett annak fizet, akit a kibocsátó a váltón megjelöl. x

A draft az, amit a kedvezményezett még nem írt alá. x

Csak a saját váltó nevezhetô igazi váltónak, az összes többi csak intézvény. x

Amennyiben az intézvényezett a neve mellett a „visszkereset nélkül” x záradékot jelöli, nem érvényes rá az egyetemleges felelôsség.

Diszkontálás esetén a váltóbirtokos megkapja a lejáratig esedékes x kamatokat.

Akkreditív esetén a bank vállalja át a fizetési kötelezettséget. x

A visszavonhatatlan akkreditívet csak a kibocsátó vonhatja vissza. x

A refinanszírozás elterjedt módja a váltó diszkontálása. x

A faktoring követelések megvásárlását jelenti. x

A delkredere felelôsségvállalás visszkereseti jog nélküli kötelezettség x átvállalást jelent.


18

Devizagazdálkodás 9/5

9/5 Devizagazdálkodás

A külkereskedelemben a devizagazdálkodással kapcsolatbanleggyakrabban használt fogalmak:

• Valuta: valamely ország törvényes fizetôeszköze, ill. annakegysége.

• Deviza: külföldi pénznemre (valutára) szóló és külföldönfizetendô követelés vagy tartozás, azaz a nemzetközi pénz-ügyi elszámolásban használatos fizetôeszköz.

• Devizabelföldi: belföldön lakó, vagy több mint 6 hónapjabelföldön tartózkodó természetes személy, továbbá a bel-földi székhelyû jogi személy, ideértve a külföldi cégek bel-földi telepeit, képviseleteit is.

• Devizakülföldi: a külföldön lakó vagy több mint 6 hónapjakülföldön tartózkodó természetes személy, továbbá a kül-földi székhelyû jogi személy.

• Árfolyam: az értékpapírok/valuták pillanatnyi, a keresletés kínálat hatására változó értéktôzsdei ára.

• Kurzus: a tôzsdei értékpapírok árfolyama.• Ázsió (félpénz): a valuták nemzetközi pénzpiacon kiala-

kult árfolyam-különbözete. Kifejezi, hogy egy adott valutamennyivel drágább, mint az aranyparitás (a pénzegység hi-vatalos színarany tartalma) alapján kifejezett árfolyam. To-vábbá kifejezi a két deviza közötti árkülönbözetet. A világ-piacon adott idôpontban a keresettebb valutánk van ázsió-ja, ezért mindig átmeneti állapotot fejez ki. Ha tartósan je-lentkezik, akkor bekövetkezik vagy a pénz felértékelése,vagy a diszázsióval rendelkezô pénz leértékelése.

• Diszázsió: az ázsió ellentéte, két valuta, ill. áruk közötti ár-különbség jelölésére is használják.

• Devizahatóság: a külkereskedelmi tevékenységgel kapcso-latban devizahatóságként az MNB az ilyen tevékenységetfolytató személy székhelye, telephelye szerint illetékesmegyei igazgatósága, budapesti vagy Pest megyei illeté-kességû személy esetén a központja látja el.


Devizagazdálkodás9/5

A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás köte-lezettségei

• köteles a külkereskedelmi tevékenységbôl származó devi-zaköveteléseivel – ideértve a külföldön tárolt áru, ill. avámelôjegyzésben külföldre kivitt áru és a külföldön törté-nô munkavégzéshez használt gépek, munkaeszközök devi-zaértékét is – elszámolni,

• köteles a külkereskedelmi importszerzôdésbôl eredô devi-zafizetési kötelezettségének teljesítéséhez rendelkezésérebocsátott devizaérték rendeltetésszerû felhasználásáról el-számolni,

• köteles az ezen tevékenységekkel kapcsolatos okmányokatmegôrizni, olyan ügyviteli rendet kialakítani, és nyilván-tartását úgy megszervezni, hogy a devizagazdálkodási sza-bályok betarthatók legyenek, továbbá ezeket a devizaható-ság rendelkezésére bocsátani és annak ellenôrzésének aka-dálytalanságát biztosítani,

• a külker tevékenységgel együtt járó, devizában felmerültköltségek és az árbevételt csökkentô devizatartozások ki-egyenlítéséhez igénybe vett devizaértékkel elszámolni.

A külkereskedelmi szerzôdésekkel kapcsolatos devizafize-tések lebonyolítása

Az elôírás az árukkal külkereskedelmi tevékenységet folytatószemélyekre és pénzintézetekre vonatkozik.

2

Használt fogalmak Magyarázatuk

Áru az áru, a szolgáltatás és az anyagiértéket képviselô jog.

Külkereskedelmi tevékenységet az áruk kivitelét, ill. behozatalát folytató személy bonyolító jogi személy, jogi

személyiség nélküli gazdaságitársaság, egyéni vállalkozó, csoport és más természetes személy.

Bank Magyar Nemzeti Bank.


Amennyiben meghatározott országok viszonylatában a külke-reskedelmi szerzôdésekkel kapcsolatos elszámolások pénz-nemét

• államközi megállapodás meghatározza: külkereskedelmiszerzôdést kötni, számlát kiállítani, fizetési kötelezettségetvállalni vagy teljesíteni, illetve fizetést elfogadni csak ab-ban a pénznemben szabad, melyek felsorolását a PénzügyiKözlönyben közzéteszik,

• államközi megállapodás nem állapítja meg: külkereske-delmi szerzôdést kötni, számlát kiállítani, fizetési kötele-zettséget vállalni vagy teljesíteni, illetve fizetést elfogadnicsak azokban a konvertibilis elszámolású pénznemekbenszabad, amelyeket a Bank a hivatalos devizaárfolyamokalatt közzé tesz (ezektôl való eltérésre a Bank engedélytadhat).

A külkereskedelmi szerzôdésekben alkalmazott biztosítéksze-rû fizetési módok okiratait (pl. okmányos meghitelezés), a kül-földi felek értékpapír formájában adott fizetési ígéreteit (pl.váltó, csekk), valamint a szerzôdés más biztosítékait (pl. ke-zesség, garancia) a felhatalmazott pénzintézetek kezelik.

A kedvezményezett (rendelvényes) külkereskedelmi tevé-kenységet folytató személy a közvetlenül hozzá érkezô ilyenokiratot nyilvántartásba vétel és további kezelés céljából köte-les maradéktalanul átadni az általa megbízott, felhatalmazottpénzintézetnek.

Garanciák, kezességek

Bankkezesség

Bankkezesség vállalásával a Bank a pénzkövetelésre jogosult-tal szemben (a továbbiakban: jogosult) arra kötelezi magát,hogy amennyiben a kötelezett (fôadós) kötelezettségét nem,vagy nem szerzôdésszerûen teljesítené, úgy a Bank maga foghelyette fizetést teljesíteni. A kezes a fôszerzôdés feltételeitôlfüggôen köteles teljesíteni, oly módon, ahogyan a fôadós adottesetben köteles lenne. Amennyiben a fôadós bármely okbólmentesül a szerzôdési kötelezettségek alól, akkor ezzel a kezesis mentesül.



Abból a szempontból, hogy a jogosult (adott esetben: hitelezô)mikor fordulhat követelésével a kezeshez, a kezességnek kétfajtáját lehet megkülönböztetni: egyszerû és készfizetô kezesség.

Egyszerû kezesség

Egyszerû kezesség esetén a jogosultnak elôbb a fôadóshoz(kötelezetthez) kell fordulnia. Azaz a kezes mindaddig megta-gadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettôl és olyankezesektôl, akik ôt megelôzôen, rá tekintet nélkül vállaltak ke-zességet, behajtható.

Készfizetô kezesség

A készfizetô kezesség lehetôvé teszi a jogosultnak (hitelezô-nek), hogy tetszése szerint lépjen fel akár a kezessel, akár a fô-kötelezettel (adóssal) szemben. A kezes tehát nem élhet az ún.„sortartási kifogás”-sal, azaz nem közölheti a nála jelentkezôjogosulttal, hogy kísérelje meg elôbb követelését a fôkötele-zettel (adóssal) szemben érvényesíteni.

A bankkezességek a magyar jog szerint készfizetô kezességek.Ez kiderül a szövegezésbôl is, amikor a bankok ezt írják:

„Elvállaljuk Önökkel szemben a cégért az egyetemleges ke-zességet.”

Vannak kivételek is, pl. Svájcban a bank által vállalt kezességcsak akkor készfizetô kezesség, ha ezt kifejezetten feltüntetik.

Bankgarancia

A bankgarancia a bank arra vonatkozó kötelezettség-vállalása,hogy meghatározott feltételek – bizonyos esemény beálltavagy elmaradása, illetve okmányok benyújtása – esetén és ha-táridôn belül a kedvezményezettnek a megállapított összegha-tárig fizetést teljesít.

Garancia esetén a Bank a jogosulttal szemben kötelezi magát,hogy amennyiben a kötelezett saját kötelezettségét nem teljesíte-né, úgy a garantált összeget a jogosultnak annak felhívására, vala-mint a jogosult és a kötelezett közötti jogviszonyra (tehát az alap-ügyletre) alapítható kifogásokra való tekintet nélkül megfizeti.

4


A garantáló nem veszi át a fôadós kötelezettségét, hanem akedvezményezettnek biztonságot nyújt az adós nem megfelelôteljesítéséért.

A garancia annyiban tér el a kezességtôl, hogy míg a kezességesetén a kötelezettség tartalma a fôadóséhoz, addig garanciaesetén a maga szabta feltételekhez igazodik.

A garancia önálló, míg a kezesség járulékos kötelezettség-vállalás.

Kezesség, ill. garancia alkalmazása egyes ügylettípusoknál

A kezesség, ill. garancia nem mindig élesen elkülönülô módonjelentkezik. Az MNB az általa kibocsátott bankári biztosíté-koknál tudatosan vagy az egyik, vagy a másik formát választja.

Adott esetben a külföldrôl érkezô biztosítékok szövegezésenéha elmosódott, ezért a levél (távirat, fax) szövege, ill. teljestartalma (és nem a címe!) dönti el, hogy kezességrôl vagy ga-ranciáról van szó.

A garanciák, ill. kezességek leggyakoribb fajtái

• Vételárkezesség;• Keretgarancia;• Váltóbeváltást ígérô garancia;• Transzfergarancia;• Akkreditív nyitását ígérô garancia;• Import-bizományi raktár garancia (kezesség);• Késedelmi kötbér fizetését ígérô garancia;• Kompenzációs ügyletekkel összefüggô garancia;• Bill of loading hiányában nyújtott garancia.

a) VételárkezességA bank (akkreditívre emlékeztetô) okmányok határidôretörténô benyújtása ellenében kezeskedik az okmányokbólkitûnô áruellenérték megfizetéséért, vagy garantálja azt.

b) KeretgaranciaA vételár-garancia egyik változata. A keretgaranciák a vé-telár-átutalások folyamatos teljesítését, vagy az inkasszókfolyamatos beváltását biztosítják. Míg a vételárkezesség



garancia, biztosíték és fizetési instrumentum egyidejûleg,a keretgarancia csupán biztosíték, ahol a fizetési módozatátutalás vagy inkasszó.

c) Váltóbeváltást ígérô garanciaHitelfeltételek mellett történô külkereskedelmi ügyletek fi-zetési feltételei között gyakran fordul elô a váltóbeváltásigarancia. A váltóbeváltási garancia lényege, hogy az im-portôr, aki a váltófedezet mellett hitelre kap árut, a váltó-nak lejártakor való beváltásáért még külön biztosítékot isnyújt, bankkezest is állít.

d) TranszfergaranciaImportügyletekkel kapcsolatban felmerült annak igénye,hogy kötött devizagazdálkodást folytató ország devizaha-tóságától elôre kérjék, garantálja, hogy az importôrnek, ill.az általa megbízott pénzintézetnek a késôbbi idôpontbanbeálló fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges de-vizaösszeget a fizetés esedékességekor rendelkezésre fogjabocsátani.

e) Akkreditív nyitását ígérô garanciaGaranciát (és nem kezességet) szokás vállalni akkor is, haaz akkreditív nyitási kötelezettség késôbb esedékes. Ezek-nek a garanciáknak az indokoltságát általában gépek vagyberendezések importjánál az adja, hogy az ilyen cikkeketáltalában csak akkreditív-fizetési feltételekkel lehet meg-vásárolni, ami viszont éppen a gyártási folyamat miatthosszabb ideig tartó forgóeszköz (forint és deviza) lekötéstjelentene.A két fél érdekeit (exportôr biztonsága – importôr eszköze-inek kímélése) úgy lehet áthidalni, hogy az akkreditívmegnyitását az áru elkészültéig (készre jelentéséig) elha-lasztják, és a közbeesô idôre egy akkreditív nyitását ígérôgarancia nyújt bankári biztonságot az exportôr számára (eza garancia azonban nem öleli fel az azonnal készpénzbenfizetendô elôleget).

f) Import-bizományi raktár garancia (kezesség)A külföldi exportôr cég Magyarországon bizományi raktáratlétesít külkereskedelmi vállalat közremûködésével. A ga-rancia azt a célt szolgálja, hogy a külföldi cég biztosítékotkapjon a huzamosabb idôn át raktáron tárolt és eladatlan

6


áruk visszaszállítása hiányában az ellenérték megfizetésére.A bank a garancialevélben ez utóbbiért helytáll.

g) Késedelmi kötbér fizetését ígérô garanciaErre általában akkor kerül sor, ha az exportôr a szerzôdés-ben megadott késedelmi kötbérnek a vételár fizetésébôlvaló levonására más bankbiztosíték keretében (pl. akkredi-tív, kereskedelmi hitellevél, vételárkezesség) nincs lehetô-ség. Ilyenkor az eladó (exportôr) külön bankgaranciávalnyújt biztosítékot arra, hogy a késedelmes szállítás eseténesedékessé váló kötbért meg fogja fizetni.

h) Kompenzációs ügyletekkel összefüggô garancia (kezesség)A kétoldalú kompenzáció ügyletekben mindkét fél egyút-tal importôr is, exportôr is. A bank azért vállal kötelezett-séget, hogy amennyiben az ügyfele nem teljesítene szállí-tást (ellenszállítást, vagyis azért az áruért, amit megkapott,nem fizetne áruval), a bank fog felszólításra fizetést teljesí-teni. Alkalmazható olyan kikötés is ebben a garanciában,hogy az elôszállítást teljesítô ügyfélnek okmányokkal kellbizonyítania, hogy a maga szállítási kötelezettségének idô-ben eleget tett.

i) Bill of loading hiányában nyújtott garanciaEzt a garanciát többnyire speditôrök szolgáltatják a hajós-társaságoknak (ügynökségeknek). Ritkábban az is elôfor-dul, hogy a hajóstársaságok bankgarancia szolgáltatásátkövetelik meg. A garanciát nyújtó azért szavatol, hogy ahajóstársaságokkal szemben, hogy kártalanítani fogja, ha atársaságot azért kötelezik kártérítésre, mert a kikötôbenolyan rakományt szolgáltatott ki, melyre vonatkozóan mégnem kapott B/L-t.

A magyar kedvezményezett vállalatok a bankgaranciákat kétúton szokták megkapni: vagy a magyar bankintézet útján má-solat formájában, vagy közvetlenül a külföldi garantáló bank-tól eredetiben. Utóbbi esetben az eredeti garancialevél beszol-gáltatandó a Banknak.

A magyar bankintézet közli a külföldi (garanciát kibocsátó)bankkal, hogy a magyar vállalat esetleges igénybejelentéseit amagyar bankon keresztül fogja megtenni. Vételár-garancia (ke-zesség) esetén ez az igénybejelentés a szállítási okmányoknak a



magyar exportôr vállalat részérôl való benyújtásával egyidejû-leg történik. Egyéb garanciák esetén az ügylet természetétôlfüggôen esetleg csak egyszeri jognyilatkozat, más esetekbenjegyzôkönyv, vagy egyéb okmányok átadásával.

Tudáspróba

8

Igaz Hamis

A vállalkozások devizagazdálkodásukkal csak diszázsió esetén kötelesek x elszámolni.

Államközi megállapodás esetén csak a Bank engedélyével köthetô x külkereskedelmi ügylet konvertibilis valutában.

Az okmányos meghitelezés értékpapírjait csak a rendelvényes x bankja kezelheti.

Egyszerû kezesség esetén alkalmazható a sortartási jog. x

A készfizetô kezes csak akkor élhet sortartási kifogással, ha neki xis kötelezettsége van a fôadóssal szemben.

A bankgarancia a bank kiegészítô kezességvállalása az adós x kötelezettségeiért.

Vételárkezesség esetében a bank garanciát vállal az értékpapírokban x megnevezett érték kifizetéséért.

Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása 9/6

9/6 Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása

Az adásvételi szerzôdés megkötését követôen a szerzôdô fe-leknek teljesíteniük kell a vállalt kötelezettségeket: az eladó-nak le kell szállítania az árut, a vevônek át kell vennie azt, éski kell fizetnie az áru ellenértékét. Ez a tevékenység számosrésztevékenységbôl tevôdik össze, és számos résztvevô (ter-melô, kereskedô, szállítmányozó, fuvarozó stb.) összehangolttevékenységére van szükség.

Az exportôr feladatai az ügylet lebonyolítása során

1. Az exportáru beszerzése illetve legyártása (attól függô-en, hogy szak-külkereskedelmi vagy gyártó vállalatról vanszó): az exportôr kötelessége, hogy az áru gyártási folya-matát figyelemmel kísérje, naprakész információkkal ren-delkezzen, és a vevôt az esetleges fennakadásokról idôbentájékoztassa, pontos ütemtervet készítsen a fuvarozásra.

2. Az áru minôségének ellenôrzése: a külkereskedelmiadásvételi ügylet lebonyolításának olyan részfeladata,amelytôl csak kivételes esetekben lehet eltekinteni. A mi-nôség-ellenôrzés során nyer megállapítást, hogy az elké-szült termék hibamentes-e, és hogy a szerzôdés vonatkozóelôírásainak megfelel-e.

A minôség-ellenôrzés két feladatot jelent:

• gyártási folyamat során történô (ún. gyártásközi) minôség-ellenôrzés, amit rendszerint a termék elôállítója végez;

• kereskedelmi minôség-ellenôrzés, ami az áru minôségénekaz adásvételi szerzôdés vonatkozó elôírásaival (vagy aminta minôségével) történô összehasonlítást jelenti, a szer-zôdés elôírásai szerint lehet az eladó vagy a vevô feladata.

A minôségellenôrzés nem azonos az áru minôségi átvételével,mivel a vevô reklamációs jogai megszûnnek az átvétellel. A ke-reskedelmi minôségellenôrzés az áru jellemzô tulajdonságai-nak (alak, méret, szín, szag, kémiai összetétel stb.) vizsgálatát


Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása9/6

jelenti és kiterjedhet az áru mennyiségének, osztályozásának,csomagolásának, berakodásának ellenôrzésére is.

1. Az áru csomagolása: az eladó feladata, hogy az árut aszerzôdés elôírásainak megfelelôen csomagoltassa be.

2. A kiviteli vámkezelés: a vámszemle helye lehet az eladótelephelye, a vámhatár, vagy a vámszabadraktár. Csoma-golt áruknál a vámszemlét célszerû a termelôvállalatnálcsomagolás elôtt végrehajtani, hogy ne kelljen a csomagotkésôbb felbontani. Az ömlesztett tömegáruk vámkezeléserendszerint a határon történik, mivel ezek azonosítása azelôírt és kísérô okmányok alapján viszonylag egyszerû.A kiviteli vámkezeléshez az exportôrnek be kell mutatnia akiviteli engedélyt és az árunyilatkozatot (Egységes Vám-áru-nyilatkozat). A kiviteli vámszemle díja, a vámkezelésiköltségek, az esetleges kiviteli vám és az exportôr országá-ban kiróható illeték megfizetése az eladó feladata. A tran-zitvámkezelés megállapodástól függôen lehet az eladóvagy a vevô feladata, és azt valamelyikük megbízásábólrendszerint a szállítmányozó végzi. Ez a vámkezelés a cso-magolási egységeken feltüntetett jelölések és a kísérô ok-mányok egyeztetésébôl áll a be- és kilépô határon.

3. A kivitelhez szükséges okmányok kiállítása, beszerzése:a kivitelhez szükséges okmányok azok, amelyeket az ex-portôr vagy az importôr (esetleg a tranzitország) hatóságaiírnak elô, és azok az okmányok, amelyek kiállításáról ma-ga az adásvételi szerzôdés (ill. az akkreditív) rendelkezik.

– Hatósági elôírás kívánhatja meg: származási bizonyítvány,konzuli számla, vámszámla.

– Adásvételi szerzôdés írhatja elô: minôségi bizonylat,csomaglista, súlyjegyzék, biztosítási kötvény, fuvarozásiokmányok.

4. Fuvarozási szerzôdés megkötése: az eladó a fuvarozásiszerzôdés megkötését átruházhatja a fuvarozással kapcsola-tos egyéb teendôkkel együtt a szállítmányozóra. A szállít-mányozó gondoskodik a fuvareszközrôl, vagont, hajóteretbiztosít, hajót bérel, gondoskodik az áru vámkezeltetésérôl,a felmerült költségek megfizetésérôl. A szállítmányozásidiszpozíción az exportôr megad minden olyan információt

2


a szállítmányozónak, amely ahhoz szükséges, hogy az árufuvarozása és a fuvarozási okmányok kiállítása akkreditív-szerû legyen.

5. Az ellenérték behajtása: az ügylet legkellemesebb pontja(legalább is az eladó számára). A fuvarozási okmányok bir-tokában az eladó a fizetési feltételeknek megfelelô módonösszeköttetésbe lép a bankjával, benyújtja a szükséges ok-mányokat (akkreditív, utólagos elfogadású inkasszó), meg-adja a szükséges instrukciókat (pl. beszedési megbízás).

Az importôr feladatai az ügylet lebonyolítása során

1. Felkészülés az áru fogadására, ill. az áru fuvaroztatása: avevô feladata lehet – a paritás függvényében – az áru fuvaroz-tatása is. Ez fôleg az EXW, FAS és FOB paritásnál komoly fel-adat: a szerzôdés szerinti határidôre köteles fuvareszközrôlgondoskodnia és errôl az eladót értesítenie.

Amennyiben a fuvaroztatás az eladó kötelességei közé tarto-zik, a vevô feladata az áru fogadására korlátozódik. Ez minde-nek elôtt a fuvarozó vállalattól történô áruátvételt jelenti, majda beviteli vámkezeléssel kapcsolatos formaságok teljesítését.Az áru kiváltása után kerül sor az áru minôségi átvételére (hakorábban ez nem történt meg), ill. annak ellenôrzésére, hogynem érte-e kár az árut a fuvarozás során. Az esetleges hiányos-ságokról a vevônek az adott fuvarozási mód elôírásainak meg-felelôen jegyzôkönyvet kell felvennie, még akkor is, ha az árumennyiségi, minôségi átvétele már a feladás elôtt megtörtént.

2. Beviteli (behozatali) vámkezeltetés: a vámkezeltetés történ-het a belépô határállomáson, vámszabadraktárban vagy a vevôtelephelyén, de történhet valamely közbeesô vámhivatalnál is.

A behozatali vámkezeléshez a vevônek vagy megbízottjánakgondoskodnia kell a behozatali engedély, az árunyilatkozat,továbbá az egyéb szükséges okmányok és igazolások, szárma-zási bizonyítványok beszerzésérôl, ill. kitöltésérôl. A bevitelivámkezelést követôen a vevô kifizeti az importvám összegétés a különféle illetékeket is.



3. Az áru ellenértékének kifizetése: a vevô szerzôdésben vál-lalt fô kötelessége az áru ellenértékének megfizetése a szerzô-désben elôírt módon és idôben. Ennek teljesítése érdekében avevô kapcsolatba lép bankjával, akkreditívet nyittat, fedezetetbocsát a bank rendelkezésére, átutalási megbízást ad stb.

Vitás ügyek rendezéseElôfordulhat, hogy az eladó vagy a vevô a vállalt kötelezettsé-gét nem szerzôdésszerûen teljesíti. Ilyenkor a másik szerzôdôfél élhet reklamációs (feljelentgetôs, bemószerolós, adóható-ság-ráuszítós stb. – persze ezek eltúlzott fogalmak, az üzletiéletben ilyenek nem fordulnak elô, és nem is tanácsoljuk senki-nek! – A szerzôk) jogával.

A vita tárgya a reklamáció tárgya a szerzôdés bármely pontjalehet.

A vevô reklamációja vonatkozhat:• a leszállított áru mennyiségére,• az áru minôségére,• késedelmes szállításra, a csomagolásra,• a szállítási útvonal be nem tartására,• számlázott árra stb.

Az eladó reklamációja vonatkozhat arra, hogy a vevô:• a leszállított áru ellenértékét a szerzôdésben elôírt módtól

eltérôen egyenlíti ki,• megtagadja az áru kiváltását vagy késve váltja ki azt,• a leszállított áru ellenértékét nem fizeti ki,• nem ad szállítási diszpozíciót,• nincs rajta sapka stb.

A vitás ügyek rendezésének módjai

A reklamációk rendezésénél alapvetô követelmény a gondosés gyors ügyintézés. A reklamációk rendezése több lépcsôbentörténhet:

• elôször el kell dönteni, hogy a reklamáció jogos vagy jog-talan,

• jogos reklamáció esetén az eladó és a vevô békés útonigyekszik megállapodni a rendezés módjában.

4


A reklamáció rendezése történhet:

• bonifikáció (árengedmény) nyújtásával,• úgy, hogy az eladó az árut máshol értékesíti,• úgy, hogy a vevô az árut visszaküldi.

A reklamáció rendezése bírói úton:

Ha a felek nem tudnak megállapodni, akkor a szerzôdésbenrögzített illetékes bírósághoz fordulnak.

Tudáspróba


Igaz Hamis

Az áru minôségellenôrzése csak akkor az exportôr feladata, xha a vevô ezt kéri.

Az exportôr kötelessége beszerezni a kivitelhez/behozatalhoz x szükséges okmányokat.

Az áru fuvaroztatása CPT paritás esetén a vevô feladat. x

Késedelmes szállítás esetén a vevô megtagadhatja az átvételt. x

Nem jogos reklamáció esetén az eladó bonifikációra jogosult. x

Devizabelföldi eladó és devizakülföldi vevô vitás ügye esetén a xvevô országában kell bírósághoz fordulni.


6

A külkereskedelmi ügylet típusai 9/7

9/7 A külkereskedelmiügylet típusai

A külkereskedelmi ügyletek változatosak lehetnek. Az ügylettí-pusok közötti választás függ a kereskedelmi kapcsolatot létesítôfelek országainak kereskedelempolitikai érdekeitôl, az országokközötti szerzôdéses kapcsolatoktól, vagy azok hiányától, a be-és kivitel során alkalmazott engedélyezési rendszertôl, a piaciszokásoktól, a piac mindenkori helyzetétôl, az ügyletet kötô fe-lek érdekeitôl, szándékaitól stb.Külkereskedelmi ügyletek:

• egyszerû (alap-) külkereskedelmi áruügyletek,• különleges külkereskedelmi áruügyletek:

– kapcsolt ügyletek (barter, kompenzáció),– reexportügylet,– tranzitügylet,– switch-ügylet,– bérmunkaügylet,– feldolgozásos ügylet,– lecseréléses ügylet,

• különleges külkereskedelmi ügyletek:– licencia és/vagy know-how adásvételre vonatkozó ügy-

letek,– kihasználási megállapodás (franchise),– nemzetközi kooperáció,– export fôvállalkozás,– termelôeszköz-bérlet (leasing)– vegyes vállalatok létesítése, külföldiek magyarországi

kereskedelmi képviselete

Egyszerû (alap) külkereskedelmi áruügyletek

Az egyszerû áruügyletek csoportjába az export- és importügyletsorolható. Mindkettô adásvételi ügylet:

• exportügylet: olyan adásvételi ügylet, amelynek célja árukülföldön történô értékesítése valuta, ill. deviza ellenében;

• importügylet: olyan adásvételi ügylet, amelynek célja árukülföldön történô beszerzése valuta, ill. deviza ellenében.


A külkereskedelmi ügylet típusai9/7

A nemzetközi kereskedelmi forgalom túlnyomó része az ex-port- és importügyletek útján bonyolódik le. A két ügylettípusfontos eszköze a nemzetközi munkamegosztásba való bekap-csolódásnak.

Az export- és importforgalom az egyes termékek gyártásábatörténô ésszerû specializálódás feltétele és egyúttal következ-ménye is.

Különleges külkereskedelmi áruügyletek

Különleges külkereskedelmi áruügyletnek azok az árügyletektekinthetôk, amelyek egyes vonatkozásaikban az alapügylet-nek tekinthetô export-, ill. importügylettôl különböznek.

A magyar külkereskedelmi gyakorlatból kiindulva a különle-ges külkereskedelmi áruügyletek következô három csoportjátlehet megkülönböztetni:

Kapcsolt (ellen-) ügyletek

Amelyeknél két, esetleg több adásvételi ügylet kapcsolódikegymáshoz oly módon, hogy azok a szerzôdés létrejöttét ésteljesítését tekintve kölcsönösen függnek egymástól.

Típusai:• barterügylet (áru áru ellenében, nincs pénzmozgás);• kompenzációs ügylet (a csereáruk értékét pénzben is kife-

jezik, az árumozgást pénzmozgás kíséri);• teljes kompenzáció: kizárólag áruval történô ellentételezés;• részleges kompenzáció: részben áruval, részben devizával

történô ellentételezés;• viszontvásárlásos ügylet: két egymástól elválasztható szer-

zôdésen alapul, az egyik tôkés áru deviza ellenében történôeladását, a másik a tôkés exportôr arra vonatkozó kötele-zettségét rögzíti, hogy vevôje országában meghatározottidôpontig (általában 6-18 hónapon belül) a szerzôdésbenrögzített árut vásárol.;

• visszavásárlásos ügylet: a tôkés exportôr kulcsrakész üze-met, termelô berendezést és/vagy technológiát olyan feltétel-lel ad el fejlôdô országbeli vevôjének, hogy áruja ellenérté-kének kiegyenlítése a berendezésen gyártott áruval történik.

2


Konstrukciós ügyletek

A devizaátváltást és/vagy devizanyereség elérését lehetôvé té-vô ügyletek (pl. reexport, switch).

Tranzakciós ügyletek

Többletimport révén többletexportot eredményeznek (pl. fel-dolgozásos devizahitel-ügyletek).

További különleges külkereskedelmi áruügyletek:

Reexport ügyletek

A reexport ügylet külföldön vásárolt áru harmadik országbantörténô értékesítésére irányul. Olyan import- és exportügyletösszekapcsolása, ahol a két ügylet tárgya ugyanaz az áru (vagyisa reexportôr = közvetítô kereskedô).

A reexport ügyletek az áru földrajzi útja szerint lehetnek:

• közvetlen: az áru az eladó országából a reexportôr országá-nak érintése nélkül jut el a vevôhöz;

• közvetett: az áru a reexportôr országát is érinti, és ott vala-mit megváltoztatnak az áru külsô képén, csomagolásán (pl.semlegesítik, a reexportôr cégjelzésével látják el).

A reexport ügyletkötés célja lehet:

• árnyereség realizálása (haszonügylet);• az egyes piacok áruigényeinek megfelelô áruválaszték ki-

alakítása;• kereskedelempolitikai célok elérése (általában veszteséges

ügylet, de a bilaterális szerzôdésekkel, megállapodásokkalszabályozott államközi kapcsolatok indokolják);

• egyéb célok (devizák átváltása, fuvardíj megtakarítása stb.).

Tranzitügyletek

A tranzitügylet megjelenési formáját tekintve a reexport ügy-lettel azonos.



Lényegesebb különbségek:

• a reexport ügyletet a kereskedô kezdeményezi, a tranzit-ügyletet pedig csak az áru tényleges eladója vagy vevôjeindíthatja el, a tranzitôr a felek valamelyikének kérésérekapcsolódik be az ügyletbe;

• a tranzitôr ár- és árurizikót nem vállal, tulajdonképpen amár létrejött ügylet formai kivitelezésére vállalkozik, fel-adata az ügylet lebonyolítása az eladó (vagy a vevô) költ-ségére és kockázatára;

• a tranzitôr árut nem vásárol, másnak az áruját (költségeit éskockázatát fedezô jutalék ellenében) saját nevében a vevô-höz továbbítja.

A switch-ügylet

A switch-ügylet létrejöttét kizárólag az indokolja, hogy arésztvevôk valamelyike számára lehetôvé teszi a valuta átvál-tását.

A switch-ügylet lehet tisztán pénzügyi manipuláció, gyakranmegjelenik azonban áruügylet formájában is (az áru-switch for-máját tekintve reexport ügylet). Az ügyletkötés célja, hogy anem konvertálható, nem transzferálható klíringdevizában je-lentkezô követelés áruügylet segítségével szabad devizában re-alizálódjon, ill. hogy a klíringtartozások leépíthetôek legyenek.

A switch-ügylet fajtái

Bemeneteli switch

Célja a klíringkapcsolaton belüli tartozások törlesztése úgy,hogy az adós szabad devizáért vásárolt árut klíringdevizáért adel. Az áru klíringdevizában kifejezett eladási ára rendszerintmagasabb, mint a szabad deviza vételára. A két ár közötti %-oskülönbség a klíringdeviza szabad devizához képest jelentkezôdiszázsióját, ill. a konvertibilis valuta ázsióját mutatja.

Kijöveteli switch

A hitelezô a klíringdevizáért vásárolt árut konvertibilis devizá-ért értékesíti. A kijöveteli switch ügyletet számos állam szigo-rúan tiltja.

4


Körügylet

Egy bemeneteli és egy kijöveteli ügyletbôl áll, konvertibilisdevizából indul ki, és ahhoz érkezik vissza.

Az ügylet lépcsôi:

• áruvásárlás konvertibilis valutáért;• áruértékesítés klíringdevizáért magasabb áron;• áruvásárlás klíringdevizáért;• árueladás konvertibilis devizáért alacsonyabb áron.

Célját tekintve a körügylet haszonügylet, amely két ellentétesirányú reexport ügyletbôl áll, és ahol a reexport ügyletek min-dig klíring, ill. konvertibilis devizájú piacokat kötnek össze.

A bérmunka ügylet

A bérmunkaügylet tárgya az egyik fél (bérmunkáltató) tulaj-donát képezô anyagok, félkész termékek a másik fél (bérmun-kavállaló) általi feldolgozása, készre munkálása. A bérmunka-ügylet tulajdonképpen anyagmentes export, ill. import.

Típusai:

• Aktív bérmunka (bérmunka export);A bérmunkavállaló a külföldi megrendelô tulajdonát képe-zô áru feldolgozására és annak késztermék formájában tör-ténô visszajuttatására vállalkozik.

• Passzív bérmunka (bérmunka import):A bérmunkáltató áruját külföldön dolgoztatja fel és kész-termék formájában kapja vissza.

A feldolgozásos ügylet

Egy export és egy import ügylet kapcsolódik egymáshoz olymódon, hogy az importált áru a belföldi feldolgozást követôen –többlet devizabevétel mellett – külföldön kerül értékesítésre.A többlet devizabevételnek fedezetet kell nyújtania valamennyi,devizában és forintban felmerült költségre, beleértve a belföldifeldolgozás költségeit is.



A lecseréléses ügylet

Egy export és egy import ügyletbôl áll. Az importügylettelolyan belföldi árualap szabadul fel, amely jól értékesíthetôkonvertibilis devizáért. A lecseréléses ügylet révén az azonosjellegû, vagy a feldolgozásban, ill. a fogyasztásban egymásthelyettesítô áruk cseréjével többlet devizabevétel biztosítható.Követelmény, hogy a belföldi árualap mennyiségét ne csök-kentse, többlet devizakiadással ne járjon, a devizatöbblet kon-vertibilis devizában jelentkezzen, és nem vonhatja maga után abelföldi felhasználók megkárosítását.

Különleges külkereskedelmi ügyletek

Licencia és/vagy know-how adásvételére vonatkozó ügyletek

Ezeknek a szerzôdéseknek a tárgya nem áru, hanem szellemitermék, mûszaki ismeret, aminek megszerzésére, ill. átengedé-sére különféle szerzôdések köthetôk:

• Szabadalmi (licencia) szerzôdés• Szabadalommal, vagy egyéb ipari jogvédelmi eszközzel

védett tudás, tapasztalat, receptura, ipari titok stb. átenge-désére, ill. átvételére vonatkozik.

• Know-how szerzôdés• Szabadalommal vagy egyéb ipari jogvédelmi eszközzel

nem védett mûszaki ismeret, receptura stb. átengedése, ill.átvétele.

• Licencia és know-how szerzôdés• Az elôzô két szerzôdéstípus kombinációja.

Kihasználási megállapodás (franchising)

A franchising különbözô cégek egymással kötött megállapodá-sainak olyan rendszere, amelyben a szerzôdô felek egyike (azengedményezô – franchisor) megengedi, hogy partnere (a ked-vezményezett – franchisée) márkajelzését, kereskedelmi nevét,üzleti szimbólumát, kereskedelmi formáját stb. használja észömmel az általa elôírt marketing koncepció vagy rendszer sze-rint, meghatározott fizetési kötelezettség vállalásával árut vagyszolgáltatást kínáljon, forgalomba hozzon vagy továbbadjon.

6


A franchising megállapodás fizetési kötelezettsége általábankét részbôl tevôdik össze: meghatározott alapösszeg (elôleg)egyszeri kifizetésébôl, és a különbözô módon megállapíthatófolyamatos fizetési kötelezettségbôl.

A szerzôdés tárgyának figyelembe vételével négy franchisingmegállapodás-típus különböztethetô meg:

• szolgáltatás franchise,• forgalomba hozatali franchise,• termelési franchise,• ipari szolgáltatás franchise.

Nemzetközi kooperáció

A nemzetközi termelési kooperáció hazai és külföldi vállalatközött kialakuló, munkamegosztáson és érdekközösségen ala-puló tartós szerzôdéses kapcsolat, amely meghatározott ter-mék vagy termékek folyamatos elôállítására terjed ki.

A kooperáció célja a mûszaki fejlesztés elômozdítása, a terme-lés hatékonyságának fokozása, bármely piacon értékesíthetô(konvertálható) árualapok növelése, a piaci igények kielégítéseés a piacok bôvítése.

A kooperáció fôbb típusai

• A kooperáló felek száma szerint:– kétoldalú,– sokoldalú kooperáció.

• A fejlesztési, termelési és értékesítési folyamatban valórészvétel szerint:– licencia alapján történô termelés (közös vállalatban folyik

a termelés),– termékszállítás a vevô terveivel, utasításaival megegye-

zôen.• Gyártásmegosztási szerzôdés• Gyártmánymegosztási szerzôdés• Termékek/berendezések közös gyártása, ill. szolgáltatások

közös végzése• Mûszaki fejlesztési együttmûködés



A kooperációs szerzôdés fontosabb feltételei:

• bevezetô (preambulum),• a kooperáció tárgya,• felhasznált szabadalmak, know-how,• a szerzôdés érvényességének idôtartama,• a szerzôdéses földrajzi terület,• a szerzôdô felek jogai és kötelességei,• pénzügyi feltételek,• jogviták rendezése,• vegyes vagy záró rendelkezések.

Export fôvállalkozás

Olyan összetett mûszaki-gazdasági és kereskedelmi tevékeny-ség, melynek során egy vállalkozó – a fôvállalkozó – az alvállal-kozók tevékenységeit és saját szolgáltatásait koordinálva teljesítia megrendelô részére a szerzôdésben kikötött eredményt, produ-kálja a végeredményt (lakópark, szálloda tervezése, építése,üzem tervezése, felépítése, kulcsrakész átadása, üzembe helyezé-se) A fôvállalkozó mentesíti a megrendelôt a szervezési, koordi-nálási tevékenységek és az ezzel járó kockázatok alól.

A fôvállalkozó és az alvállalkozók között a következô típusúszerzôdések köthetôk:• vállalkozási szerzôdés egyedi gyártású termékek elôállítására;• szállítási szerzôdés meghatározott termék szállítására;• megbízási szerzôdés valamely meghatározott feladat el-

végzésére.

A szerzôdések lehetnek:• eseti szerzôdések,• tartós (határozott vagy határozatlan idôre szóló) szerzôdés,• elôszerzôdés (kapacitás-lekötési szerzôdés).

A fôvállalkozó felelôssége• A külföldi megrendelôvel szemben egyedül és oszthatatlanul

felel a komplett létesítmény (szolgáltatás) határidôre és kifo-gástalan minôségben való átadásáért (teljesítéséért).

• Felel az alvállalkozók által teljesített részek tárolásáért ésmegôrzéséért, és az ellenérték kifizetésével kapcsolatos fe-lelôsség is ôt terheli.

8


• A fôvállalkozó garanciatöbblet miatti felelôssége (ami ab-ból adódik, hogy az alvállalkozók eltérô idejû részteljesít-ményeinek garanciális ideje és tartalma nem mindig egye-zik meg a létesítmény egészének garanciális idejével ésterjedelmével), azt eredményezi, hogy a fôvállalkozó mégakkor is garanciális felelôséget viselhet, amikor egyes al-vállalkozók már mentesültek ez alól.

A termelôeszköz-bérlet (lízing)

A lízing ügyletek lényege, hogy a gépeket és berendezéseketüzemeltetni szándékozó nem vásárolja meg a szükséges beren-dezéseket, hanem a termelôtôl vagy az arra specializálódott cé-gektôl (lízing cégektôl) bérleti díj ellenében bérbe veszi azokat.

A lízingügyletek két alaptípusa alkalmazott:

• finanszírozási lízing: lényege, hogy a bérbevevô hosszabbidôtartamra (legalább 3 évre) szóló, visszavonhatatlan bér-leti szerzôdést köt. A bérleti idô lejárta után a berendezésa bérlô tulajdonába kerül.

• operatív lízing: a bérlô fenntartja magának a szerzôdés fel-bontásának jogát, így ugyanaz a berendezés többször isbérbe adható.

Az ügyletben résztvevôk száma szerint a lízing lehet:

• bilaterális: – a bérleti szerzôdés tárgyának tulajdonosa abérbeadó, vagy annak leányvállalata,

• trilaterális – három résztvevôje van: a gyártó (eredeti tulaj-donos), a bérbeadó és a bérbevevô,

• áttételes – háromnál több résztvevôje van.

A szerzôdô felek hovatartozása szerint:

• belföldi lízing,• nemzetközi lízing.



Tudáspróba

10

Igaz Hamis

A külkereskedelmi ügylet típusának megválasztása függ az eladó x piaci szokásaitól.

Akkor különleges egy áruügylet, ha nincs benne pénzmozgás. x

A reexport ügylet pusztán közvetítô kereskedelem. x

Reexport ügylet esetén megengedett az áru értéknövelô kezelése. x

Az áru-switch csak akkor tekinthetô reexport ügyletnek, ha nincs benne x pénzmozgás.

Passzív bérmunka esetén a megbízó külföldre szállíttatja megmunkálásra x a terméket.

Ipari titkok átadása nem képezheti szerzôdés tárgyát. x

A franchisor költségmentesen a franchisee rendelkezésére bocsátja x a mûködéshez szükséges infrastruktúrát.

Bilaterális együttmûködés esetén közös vállalatban folyik a termelés, x gyártás vagy a tervezés.

Az alvállalkozó garancia-kötelezettsége mindaddig fennáll, xamíg a fôvállalkozó üzleti kapcsolatban áll a megbízóval.

Operatív lízing esetén a futamidô lejárta után a lízing tárgya x a bérbevevô tulajdonába kerül.

Biztosítások a külkereskedelemben 9/8

9/8 Biztosítások a külkereskedelemben

A biztosítás célja és lényege az elôre nem látható, de bekövet-kezhetô káresetek elleni védelem megteremtése kollektív tar-talékképzô módszerrel.

A kollektív tartalékképzô módszer lényege, hogy a biztosító anagy számok törvénye alapján felbecsüli a bekövetkezhetô káro-kat, és úgy alakítja ki a biztosítási díjat, hogy az úgy a biztosító ön-fenntartására, mint a kártérítési kötelezettsége teljesítésére fedeze-tet nyújtson, kivéve az exporthitel-biztosítás egyes eseteit, ame-lyekhez a biztosító a legtöbb országban állami támogatást kap.

A biztosító a biztosítási szerzôdésben arra vállalkozik, hogy abiztosítási érdekben (a fuvarozás alatt lévô áru, a fuvardíj,exporthitel-követelés stb.) a biztosítási fedezetbe vett kockáza-tok következtében bekövetkezett kárt a szerzôdésben megha-tározott mértékig megtéríti.

A biztosítási ügyletben résztvevô személyek

• A biztosító társaság: díj ellenében a szerzôdésben kikötöttkáresetek bekövetkezte esetére és mértékében kártérítésikötelezettséget vállal.

• A biztosítást kötô személy: aki a biztosítási szerzôdés ke-retében a kockázatokat a biztosítóra hárítja és a biztosításidíj megfizetésére kötelezettséget vállal.

• A biztosított: a biztosítási szerzôdés kedvezményezettje,aki a szerzôdés alapján kártérítésre jogosult.

A biztosító a hozzá beérkezett ajánlatra két módon reagálhat:

• biztosítási bizonylat kiadásával (a biztosítási szerzôdésmegkötését igazoló levél, amely általában a biztosításiajánlat adatait és a fizetendô biztosítási díjat tartalmazza);

• biztosítási kötvénnyel (olyan értékpapír, amely a biztosítá-si fedezetbe vett kockázatok következtében bekövetkezettkárok megtérítése iránti igényre jogosít, illetve a kártérí-tésre való jogosultságot testesíti meg).


Biztosítások a külkereskedelemben9/8

A biztosítás fajtái

Szállítmány vagy fuvarozási biztosítás

Vízi, légi vagy szárazföldi fuvarozás, szállítmányozás alatt lévôküldemények, valamint az egyes közlekedési eszközök, továb-bá az értékküldemények megsemmisülése vagy megrongálódá-sa következtében elôálló kár.

Fajtái:

• cargo (áru) biztosítás (idôbeli, ill. térbeli terjedelemben, pl.háztól-házig),

• casco biztosítás (közlekedési eszközökben bekövetkezettkárra),

• értékbiztosítás (értékküldeményekben bekövetkezett károkra).

A fuvarozás veszélyeibôl eredô károkra alapdíj ellenében lehetbiztosítási szerzôdést kötni, míg a politikai kockázatok csakpótdíj ellenében, pótszerzôdésben biztosíthatók.

Személybiztosítás

Az ember élettartamával, halálával, egészségromlásával, bal-esetével, munkaképesség-csökkenésével kapcsolatos pénzmû-veletek kielégítése.

Fajtái:

• életbiztosítás,• balesetbiztosítás.

Exporthitel-biztosítás

Az exportôr hiteleladása kockázatait biztosítási szerzôdés kere-tében és díjfizetés ellenében áthárítja a biztosítóra. Az export-hitel-biztosítás az állami exportösztönzés eszközeként is felfog-ható, mivel az állam az exporthitel-biztosító intézetek fenntartá-sa vagy támogatása révén a céghitelnyújtás kockázatainak egyrészét – a támogatás révén – maga téríti meg.

2

Biztosítások a külkereskedelemben 9/8

Az exporthitel-biztosítási szerzôdés a következô kockázatokranyújt fedezetet:

• gazdasági kockázatok (a vevô vagyona csôdeljárás alattvan, bírói egyezkedési eljárás indult, peren kívüli egyezségköttetett stb.);

• politikai kockázatok (államosítás, háború, forradalom,transzferzárlat, beviteli engedély visszavonása stb.);

• árfolyam-kockázatok (a követelés pénznemében bekövet-kezett devalváció vagy értékváltozás).

Tudáspróba

Forrásmunkák:

Johannes C Zahn: Zahlung und Zahlungssicherung imAußenhandel, Berlin, de Gruyter, 1996

Benkô Ildikó: Gazdasági és külkereskedelmi ismeretek gya-korlókönyv német nyelven, KOTK, 1996

Külgazdaságtan (szerkesztette: Dr. Tóth Tamás), Aula Kiadó,1999

Réh Péterné, Füleki Géza, Szepesi Valéria: A külkereskedelemtechnikája. KOTK, 1998

Külkereskedelmi ismeretek (szerkesztette: Sipos Tamás),Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999


Igaz Hamis

A biztosítás lényege az eladó pénzügyi stabilitásának fenntartása. x

Cargo biztosítás esetén a baleseti kár is a káreset elleni védelem része. x

A biztosító a biztosított vagyonában bekövetkezett vagyoni kárt teljes x összegben megtéríti.

Az exporthitel-biztosítás állami gazdaságszabályozó eszköz. x

Biztosítások a külkereskedelemben9/8

4

Függelék 10/1

Tartalom

10 Függelék

10/1 Tartalom

10/2 Felkészülés az írásbeli és a szóbeli vizsgára

10/3 Gyakorló feladatok az írásbeli vizsgához

10/4 A szóbeli vizsga menete10/4.1 Általános gazdasági szakismeretek

alkalmazása10/4.2 Üzleti, illetve logisztikai ügyviteli ismeretek 10/4.3 Logisztikai szakismeretek alkalmazása

10/5 Angol–magyar logisztikai szógyûjtemény

10/6 Magyar–angol logisztikai szógyûjtemény


Függelék10/1

Tartalom

2

Függelék

Felkészítés az írásbeli és a szóbeli vizsgára

10/2 Felkészítés az írásbeliés a szóbeli vizsgára

Amit feltétlenül tudni kell

Igen tisztelt hallgató! Reméljük, ezt a fejezetet nem úgy kezdiel olvasni, mint egy vérbeli krimit, azaz nem az utolsó oldala-kat kezdi el elsôként lapozgatni, bár ezen sem lepôdnénk meg,hiszen itt azokat a jó tanácsokat próbáltuk meg csokorba gyûj-teni, melyeket feltétlenül szükséges tudni az OKJ középfokúlogisztikai ügyintézô írásbeli és szóbeli vizsgájának sikeresteljesítéséhez.

Talán mi is itt kezdenénk forgatni e könyve, ha nem mi írtukvolna.

Mindenek elôtt bátran állíthatjuk, hogy Ön nem élete legnehe-zebb feladata elôtt áll, nem fog megnôsülni, vagy éppen férj-hez menni, nem fogja máról holnapra egy Boeing 737-es repü-lôgép kapitányaként átszelni az Atlanti-óceánt, és még csak azsem fog megtörténni Önnel, hogy a vizsgára fejbôl kéne tudniaShakespeare: „Vízkereszt, vagy amit akartok” címû mûvét.

Azonban eddigi vizsgáztatási tapasztalataink azt mondatjákvelünk, hogy érdemes tudatosan rákészülni mindkét típusúvizsgára, és éppen ezért gondoltuk azt, hogy mindenki számá-ra leírjuk, (írásba adjuk, de nem garantáljuk!) a sikeres vizsgafôbb jellemzôit.

Hát lássuk!

Az írásbeli vizsga menete

Általánosságban elmondható, hogy a logisztikai ügyintézôkminden esetben írásbeli vizsgával kezdenek, és csak ez utánkövetkezik tudásuk szóbeli megismerése.


Függelék


Az írásbeli vizsgát az OM készíti elô, és az NSZI minden év-ben elôre közzéteszi a pontos dátumot, ami úgy június végétôljúlius közepéig tarthat. Általában két-három idôpontot jelöl-nek ki az írásbeli vizsga számára, majd ennek kiválasztását el-sôsorban a képzô intézmény fogja megtenni, annak figyelem-be vételével, hogy a betervezett órák rendben leadásra kerül-tek-e, esetleg szükséges-e még gyakorolni a feladatokat, vagyhogy a nyári szabadságolások miatt éppen ráér-e minden egyeshallgató.

Az írásbeli tételek minden alkalommal lezárt borítékban ér-keznek, és egyúttal a megoldási kulcsot is tartalmazzák a kép-zô intézmény számára.

Az írásbeli vizsgán 120 perc áll a hallgatók rendelkezésére,hogy válaszoljanak a feltett kérdésekre.

Mivel a dolgozat a legfontosabb ismereteket kéri számon ahallgatóktól, ezért javasoljuk, hogy minden egyes választ jólgondoljanak meg, ugyanis nagyon sok ún. „beugratós” kérdéstszoktak feltenni, amire azt gondolja az ember, hogy talán túlegyszerû és magától értetôdô a válasz, de ez korán sincs így!

A szakmai írásbeli vizsgatétel három fô részbôl áll. Ezek:

I. Tesztkérdések (igaz-hamis, a 4 állítás közül a helyeset ki-választós)

II. Esszékérdések (saját kútfôbôl válaszolós)III.Feladatok (feladatmegoldós).

Most pedig nézzük részletesen, mit is lehet elmondani segít-ségként az egyes részekhez.

I. Tesztkérdések

Mint ahogy az alábbi minta ábrán is láthatják ez az a rész,amely talán a legkönnyebbnek tûnhet és éppen ezért kissé be-csapós is lehet, ugyanis tapasztalatunk szerint sokan hajlamo-sak egybôl rávágni a választ és csak a végén jönnek rá, hogybizony nem kellett volna elkapkodni a feleletet.

2

Függelék


Tanácsoljuk, hogy bármilyen egyszerûnek tûnik is egy ilyenigaz-hamis kérdés, ne dôljön be neki, és elôször csak ceruzávalkarikázza be / ikszelje be / jelölje meg az Ön által igaznakvagy hamisnak tartott választ, és miután újra alaposan átolvas-ta, csak ezután használjon tollat!

Fontos azt is megemlíteni, hogy minden bejegyzést tollal köte-lezô tenni a dolgozatban, és hogy nem szabad kétértelmûen je-lölni a válaszokat. Abban az esetben, ha valaki nem tudja el-dönteni, hogy melyik az igaz vagy hamis állítás és mindkettôtbejelöli (az egyiket esetleg kicsit halványabban), akkor a javí-tás során azt mindenképp hibának veszik, és nem jár pont érte!Ezzel jó, ha mindenki tisztában van már az elején.

Többször is felmerülô kérdés volt az elmúlt évek során a hall-gatók részérôl e kérdésekkel kapcsolatban, mi van akkor, hamég nem is hallották sehol a felteendô kérdést. Sem elôadá-son, sem pedig az élet más helyein nem hangzott még el az ép-pen aktuális kérdés. Erre mindig azt szoktuk válaszolni, hogynincs mese, meg kell tippelni! Vagy bejön, vagy nem.

Persze érdemes a „józan paraszti ész” szerint mérlegelni, deelôfordulhat, hogy mindenkinek saját addigi élettapasztalatá-ból vagy tudásából kell merítenie a helyes válasz megtalálásátilletôen. Márcsak azért is, mert nem lehet mindent oktatnivagy elmagyarázni.

A következô 9, „igaz-hamis” állítás helyes válaszai a mellékeltCD-n interaktív módon megoldhatók. Ha az összes válasz jó,akkor 25 pontot lehet ezekre az igaz-hamis kérdésekre adottválaszokra kapni. Jellemzô tapasztalat, hogy a hallgatók nagyrésze úgy 17-20 jó választ képes adni, a fennmaradó 4-5 hibaoka pedig elsôsorban a figyelmetlenség.

Már most, az elején célszerû megemlítenünk, hogy az írásbelivizsga összpontszáma és értékelése a következôk szerint alakul:

0 – 33 pontig: elégtelen (ez nem szokott elôfordulni!)34 – 49 pontig: elégséges (ritkán, de elôfordul)50 – 69 pontig: közepes (gyakori, de a szóbeli vizsgán lehet

„korrigálni”)70 – 84 pontig: jó (általánosan jellemzô)85 – 100 pontig: jeles (elmondhatjuk, hogy elég gyakori).


Függelék


II. Esszékérdések

Az esszékérdések, a kérdések jellegétôl függôen kb. 4-6 kér-dést tartalmaznak, és általában valamilyen konkrét felsorolástés jellemzést igénylô feladatot jelentenek egyenként 8-10 pon-tot jelentve a vizsgán.

Az esszékérdések által megszerezhetô összpontszám tehát kö-rülbelül 45-50 pontot tesz ki, ami az összesen megszerezhetô100 pontnak közel a felét jelenti. Természetesen ez így van jól,hiszen az elméleti tudás ezekkel a kérdésekkel mérhetô fel aleginkább, nem beszélve arról, hogy aki 50 pontot teljesít, azmár közepes érdemjegyre számíthat.

A kérdések a vállalati logisztika szinte összes területét érintik,mint pl. beszerzés, termelés és értékesítés, de jellemzô a raktá-ri készletgazdálkodáshoz kötôdô kérdés is.

El kell azonban mondanunk, nem azért, mert bárkit is ijeszt-getni akarunk, hanem a tényekhez ez is hozzátartozik, hogyezeknél a kérdéseknél a vizsga megkezdése elôtt a jelen lévôvizsgára felügyelô (persze nem szakmaibeli!) kollégával érde-mes tisztázni, mire is irányulnak pontosan a kérdések, abbanaz esetben, ha azok nem mindenki számára egyértelmûek.

Lehetôségük van továbbá a hallgatóknak a dolgozatok szét-osztása után még néhány percig rákérdezni azokra a bizonyta-lan pontokra, amiket fentebb is említettünk, ugyanis ezek utánmár nem lehet kérdezgetni, a vizsgára felügyelô és a képzô in-tézmény által delegált személyt.

Mindenféle segédeszköz (kivéve a számológépet) igénybevé-tele az írásbeli vizsga közben tiltott, tehát nem megengedett amobil telefon, vagy egyes adattároló, digitális eszközök hasz-nálata sem.

A dolgozat elsô oldalán lévô fejlécre kötelezôen kitöltendô avizsgázó neve és születési éve, az alatta lévô értékelés feliratmelletti részt viszont célszerû szabadon hagyni a dolgozat javí-tójának, máskülönben nem tudja majd beírni az érdemjegyet. Ja-vasoljuk, hogy a dolgozatban lévô betétlapok esetleges kicsú-szása utáni nyomon követhetôség érdekében mindenki nyomta-tott betûvel írja rá minden oldalra a nevét és amennyiben a kép-

4

Függelék


zô intézmény külön a saját pecsétjével ellátott A4-es formátumúlapjára kell írniuk, akkor azon is tüntessék föl a nevüket. Nemszoktak írásbeli dolgozatok „elveszni” vagy a lapok szétcsúszni,de ennek esetleges bekövetkezte miatt mindenki jól felfogott ér-deke, hogy fentieknek megfelelôen járjon el.

Visszatérve az eddig megszerezhetô pontszámokra tehát el-mondható, hogy az elsô két kérdéscsoport hibátlan megoldásá-val az összpontszám háromnegyede érhetô el, azaz a jó érdem-jegy a feladatok megoldása nélkül is elvileg abszolválható.

Ahhoz viszont, hogy az írásbeli dolgozat jeles legyen a szám-példákat is valamilyen szinten meg kell oldani.

III. Feladatok

A várható írásbeli feladatok év közbeni begyakorlását nagyonfontosnak, sôt szinte nélkülözhetetlennek tartjuk ahhoz, hogyvalakiben kialakulhasson egy megfelelô, a „költségtakarékos-ságot” mindig is szem elôtt tartó logisztikai szemléletmód.Nemcsak a vizsga sikerességét van tehát hivatva szolgálni anéha persze túl gyerekesnek tûnô és a mai, számítógépes algo-ritmusok mûködtette szoftvervilágban kissé leegyszerûsítettelméleti feladatsor, hanem a hallgatók szemléletének formálá-sára találták ki, illetve a mindennapi életben is alkalmazzák(természetesen sokkal több paramétert figyelembe véve) eze-ket a képleteket és megoldási módozatokat.

Ezért nincs igazuk azoknak, akik kissé megmosolyogják eze-ket a – fogalmazzunk talán így – „kissé kezdetleges” feladato-kat, mert amikor majd egy végzett hallgató például egy terme-lési ütemtervet vagy ne adj isten egy raktárat fog megtervezni,akkor bizony visszagondolva ô is elismeri, bizony szükségvolt azokra a sokszor elátkozott számítási „alapokra”.

A következô oldalakon részletesen ismertetjük a feladatokat, amellékelt CD-n pedig megtalálhatók a megoldások – igaz, kikell számítani –, de kérünk mindenkit, próbáljon meg a feladatmegoldások elôtt kicsit logikusan gondolkozni, mert sok he-lyütt képletek nélkül is kikalkulálható a végeredmény. Ilyenfeladatok vizsgán is elô szoktak fordulni, amikor logikusan rálehet jönni a megoldásra, azonban elôírás, hogy ne csak a vég-


Függelék


eredményt írja oda valaki, hanem (ha a képletet nem tudja,akár szóban) azt is, milyen módon jött rá a megoldásra. Azsem fogadható el, ha valaki felír egy adott képletet és be is he-lyettesíti a szükséges változókat, azonban csak a végeredménya jó, a képletben szereplô értékek nem stimmelnek. Nem érde-mes tehát arra „játszani”, hogy majd a szomszéd padtárs vég-eredményét odaírom és lesz, ami lesz, ugyanis a dolgozat javí-tójának kötelessége átszámolni a képletben szereplô értékeket,és amennyiben az eltér a végeredménytôl, nem adhat rá pontot.

A számítási feladatok egyébként a leggyakrabban a raktározás-hoz, a beszerzési és a termelési logisztikához kötôdnek, de le-hetnek beruházás-megtérülési, gazdaságossági számítások is.

Jó tanács, hogy a feladatot értelmezzük és figyeljünk a megfe-lelô mértékegységek használatára, mert egy nem megfelelô át-váltás biztos, hogy rossz végeredményt fog adni!

Összefoglalva az írásbeli vizsgáról eddig elmondottakat mégegyszer kiemelnénk:

• Tessék mindent jól, többször is átolvasni és értelmezni,mert sok pontot lehet veszíteni az egyszerûnek látszó,azonban rafinált megfogalmazásban feltett kérdéseknél!

• Bôven van idô a dolgozat megírására, 120 perc elég arra,hogy nyugodtan, átgondoltan válaszoljanak minden egyeskérdésre!

• Figyeljenek oda az adott képzô intézmény által delegáltfelügyelô tanár által elmondottakra, mert utólag már nemlehet reklamálni azért, ha valamit nem úgy értettek, mintahogy el lett mondva!

• Ha bármilyen, a vizsga menetét vagy a kérdések megfogalma-zását érintô kérdésük adódik, akkor azt nyugodtan tegyék fel!

• Ne felejtenek el számológépet vinni magukkal, mertMurphy törvénye szerint a padtárs is akkor akarja majd afeladatot megcsinálni, amikor Önök!

• Végezetül: amennyiben úgy érzi, hogy gyengébben sike-rült a vizsga, mint ahogy az önmagától elvárható lett volna,ne keseredjen el, hanem az lebegjen a szeme elôtt, hogy aszóbeli vizsgán még javíthat!

Legvégül pedig engedje meg, hogy Önnek is sok sikert kíván-junk az írásbeli vizsgához!

6

Függelék

Gyakorló feladatok az írásbeli vizsgához

10/3 Gyakorló feladatok az írásbeli vizsgához

I. Tesztkérdések (Igaz-Hamis)

A következô feladatokat úgy állítottuk össze, hogy az olvasha-tó állítások nem a jelen könyvbôl származnak szó szerint, mi-vel szeretnénk, ha a mellékelt CD-n lévô gyakorlatokat min-denki saját maga oldaná meg, nem pedig a könyv adott fejeze-tének a fellapozásával.

Kérem, hogy legyenek szívesek odafigyelni a megfogalmazá-sokra, mert – hasonlóan az írásbeli vizsgaszituációhoz –, az ál-lítások szándékosan „beugratósak” lehetnek. Erre azért vanszükség, mert az összes igaz-hamis gyakorlat (A1-A10-ig) el-végzése nagymértékben hozzájárul annak a képességnek amegszerzéséhez, hogy rájöjjenek, általában mikor találkoznakigaz, és mikor hamis állításokkal.

Hasonlóan az „éles” vizsgahelyzethez, törekedtünk úgy össze-állítani a szakirodalmi idézeteket, hogy némely esetben tippel-ni kelljen, mert tapasztalataink szerint az igaz-hamis kérdésekkb. 10-15%-a olyan állításokat tartalmaz, amelyet csak tippel-ni lehet. Ez azért lehet így, mert a kérdést feltevôk ebben azesetben szintén arra kíváncsiak, hogy miként tud valaki logisz-tikai szemléletét segítségül hívva, a még soha nem hallott állí-tások igazságtartalmára reagálni, tehát azért érdemes megtip-pelni a lehetséges válaszokat, hogy a vizsgán már rutinbólmenjen ez a válaszadás.

A tesztkérdések tehát A1-tôl egészen A10-es sorszámigegyenként 10-10 állítást tartalmaznak, kérjük, legyen szíveskiválasztani a helyesnek vélt válaszokat.

A teszt kitöltése a középfokú logisztikai tanfolyamok hallgatóiáltal igen sikeres, általában 70-85%-os szokott lenni méghozzáúgy, hogy a teszt kitöltése pillanatában a hallgatók általábanmég nincsenek pontosan tisztában a teljes anyagrésszel.


Függelék


8

A11. Az egységrakomány csomagolástechnikai szempontból a legkisebb kezelési egységet jelenti.

I – H

2. Az ún. szabadáras fuvardíjak adott idôszakra érvényes, közzétett díjak, díjtételek alapján határozhatók meg. I – H

3. A szállítmányozó közvetlenül felel az általa kiválasztott más szállítmányozó tevékenységéért is.I – H

4. A sorozatnagyság költségei azok a költségek, melyek állandóak, ha változik a tételnagyság.I – H

5. A készenlét a vállalatnak azt a képességét jelenti, hogy milyen mértékben képes az elôre nem jelzett igények azonnali teljesítésére. I – H

6. A vasúti teherkocsikat – ha azok a feladási helyen nem tesznek ki ún. irányvonali mennyiséget – csomóponti rendszerbe szervezve továbbítják. I – H

7. A JIT-rendszer megvalósítása során a fogyasztói igények napra kész ismereten eltörpül az informatikai hálózat kiépítése mellett. I – H

8. A csôvezeték kistávolságú (ún. helyi) és nagy távolságú szállításra egyaránt alkalmasI – H

9. Az ellátó központok gyakran ún. konszignációs raktárból szolgálják ki a felhasználót.I – H

10. A közúti árutovábbítás fuvardíjai a nemzetközileg meghirdetett egységes díjszabások szerint alakulnak. I – H

Kérjük, karikázza be a helyes állítást!

Függelék



A21. A csomagolás feladatai három fô csoportba sorolhatók: nevezetesen mûszaki, marketing

és logisztikai jellegû feladatok. I – H

2. Darabáruként továbbíthatók az 5000 kg-nál kisebb tömegû küldemények; ezek továbbítása nem igényel kizárólagos kocsihasználatot. I – H

3. A piac szolgáltatások szerinti szegmentálása nem teszi lehetôvé a differenciált kiszolgálást.I – H

4. Beszerzésgazda rendszernek nevezzük azt, amikor az egyes cikkeket az a szervezeti egység szerzi be, amely annak legjellemzôbb felhasználója. I – H

5. Az MRP (Material Requirement Planning) használatához nincs szükség a termelési vezérterv megadására. I – H

6. A közvetlen szállítás esetében különbözô szállítójármûvekkel, különbözô szállítópályákon végzik a szállítást. I – H

7. A kombinált áruszállítás integrált logisztikai láncok kialakítását teszi lehetôvé.I – H

8. A készletezési költségek a rendelési, a készlettartási, és a készlethiány miatti költségekbôl tevôdnek össze. I – H

9. A hagyományos értékesítési csatornában az ellátási lánc minden tagjánál felhalmozódnak készletek. I – H

10. A városi áruszállítással (city-logisztikával) összefüggô problémák elsôdlegesen a forgalmi intenzitásokhoz és a rakodási igényekhez kapcsolódnak. I – H


Függelék


10

A31. A konszignációs raktárak mûködése elsôsorban a felhasználó szempontjából elônyös,

a beszállítónak kevésbé I – H

2. Az átjárható tároló állványok emelôtargoncákkal csak nehezen szolgálhatók ki.I – H

3. A készletezés a kitermelôhelytôl a gyártáson keresztül a fogyasztóhelyig terjedô teljes anyagáramlási folyamat (logisztikai lánc) része. I – H

4. A fogyasztói csomagolás önmagában szállításra is alkalmas ideiglenes védôburkolat.I – H

5. A nagykonténerek távolsági és nemzetközi áruszállításban leggyakrabban alkalmazott változatai a 20, 10 és 5 láb hosszú általános rendeltetésû konténerek. I – H

6. Az összköltségelemzés a logisztikai folyamatok menedzselésének legfontosabb eszköze.I – H

7. A „kiszervezni vagy nem kiszervezni” dilemmát a szakirodalom gyakran csak „outsourcing”-dilemmaként emlegeti. I – H

8. A vízi áruszállítás jármûvei közül a motoros vontató és tolóhajóknak nincs külön raktereI – H

9. A gyûjtôcsomagolás rendszerint nem jut el a kiskereskedelemig, inkább a nagykereskedelem kínálatát gyarapítja. I – H

10. Az integrált járattervezô rendszerek szolgáltatásai szöveges és grafikus formában is megjelennek.I – H


Függelék



A41. A készlettartási költségek függetlenek az aktuális készletszinttôl.

I – H

2. Az áruszállítási teljesítmény árutonna-kilométerben (átkm) számítható.I – H

3. A raktár alapterülete egyszintes raktárak esetén a teljes területtel azonos.I – H

4. Az áruszállítási munkamegosztás az elmúlt évtizedekben arányaiban jelentôsen megváltozott elsôsorban a vasúti áruszállítás javára. I – H

5. A közúti árutovábbítás szerzôdéses formái szûkebb körûek a vasúti árutovábbítás eseteinél.I – H

6. A rögzített idôközönként a legnagyobb készletszintre való feltöltési mechanizmus alkalmazása esetén olyan mennyiségre szóló megrendeléseket kell feladni, hogy a beérkezést követôen a készlet a maximális szintet érje el. I – H

7. Tömbtárolás esetén a tárolt egyedi darabok vagy egységrakományok a fôközlekedô utak között szorosan egymás mellett helyezkednek el. I – H

8. Az általános raktározási gyakorlatban az árufajták 75-80%-a alkotja a készlet 20-25%-át.I – H

9. A kombinált szállítási rendszerek esetében két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, és az áru több szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig. I – H

10. Az egységrakományos szállítás lehetôvé teszi az árukezelési, rakodási munkák gépesítését,illetve automatizálását. I – H


Függelék


12

A51. A teljesítményjavulást a piac honorálja, ez pedig a vállalatok növekvô differenciálódásához vezet.

I – H

2. Expresszáruként csak a nagyméretû (1200 x 800 x 700 mm) és nagytömegû (1000 kg) darabáruk adhatók fel. I – H

3. Az egységrakomány csomagolástechnikai szempontból a legnagyobb kezelési egységet jelenti.I – H

4. A vasúti árufuvarozás szerzôdéses formái a kocsirakományú és kisáruküldeményekre terjednek ki.I – H

5. A darabáru-raktározási rendszerek egyes változatai általában a tárolási egységek jellegében, az alkalmazott tárolási és anyagmozgatási rendszerben térnek el egymástól. I – H

6. A „gyár-a-gyárban” koncepció lényege, hogy a különbözô modulokat a szállítóvállalatok a kiszervezô vállalat területén (vagy akár üzemében) szerelik össze. I – H

7. A komissiózó magasraktár esetén nehézkesebb a kiszállítási egység különbözô árufajtákból való összeállítása. I – H

8. A polcos állványos tárolás nagy forgalmú és kis áruválasztékú raktárak esetében alkalmazható megoldás. I – H

9. A megrendelés vasút általi visszaigazolása létrehozza a kocsikiállítási szerzôdést.I – H

10. A Kombirail-rendszer a bimodális rendszerek az USA-ban kifejlesztett változatai.I – H


Függelék



A61. A megnövekedett értékesítési volumen okozta promóciós költségnövekedés az elosztási-logisztikai

költségek ennél nagyobb mértékû csökkenéséhez is vezethet I – H

2. A tôkebefektetés költsége a készlettartási költségek egyik összetevôje.I – H

3. A hasznosság a termékek, illetve javak és szolgáltatások szükségletkielégítô képessége.I – H

4. A determinisztikus készletezési modellek a szükségletet és az utánpótlási idô (rendelésátfutási idô)változatlan jellegét tételezik fel, ezért korlátlanul alkalmazhatók. I – H

5. Az utántöltôs állványos tárolás az átjárható állványos tárolás továbbfejlesztett változata.I – H

6. Az anyagmozgató rendszer paraméterei közvetetten befolyásolják a tárolótér és a tárolóterület kihasználhatóságát. I – H

7. Statikus áru-elôkészítés esetén a komissiózás során mindazokat a tároló helyeket érinteni kell, ahol a rendelési jegyzéken szereplô árukat tárolják. I – H

8. Az ellátási lánc termelékenysége javításának egyik lehetôsége a készletezési/raktározási csomópontok optimális számának meghatározása, és a szállítási kapcsolatok célszerûkialakítása a lánc mentén. I – H

9. Az ellátási lánc minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a termék elôállításával és kiszállításával kapcsolatos, a beszállító beszállítójától kezdve a végsô fogyasztóig bezárólag. I – H

10. Az insourcing lényegében a kiszervezés ellentéte: korábban külsô cégekkel végeztetett tevékenységbevonása a saját szervezetbe. I – H


Függelék


14

A71. A moduláris beszerzés lényege, hogy a termelési folyamatok egy részét kiszervezik a beszállítónak.

I – H

2. A dematerializált vállalat esetén a kiszervezô vállalat a végsô összeszerelést is kiadja beszállítóinak, csak a saját know-how-t tartja meg. I – H

3. A kombinált magasraktárban a tároló- és komissiózótér egy egységet képez.I – H

4. Az ABC-elemzés lényege, hogy a legnagyobb forgalmú áruk kerüljenek a legmesszebb a manipulációs területtôl. I – H

5. Az anyagmozgatási munka nagyságát az állandó (a tárolási egység saját tömege) és a változó (az áruforgalom nagysága és az anyagmozgatási távolság) tényezôk befolyásolják I – H

6. Az átvevô- és kiadóhelyiségeket rendszerint a raktárépületen kívül létesítik.I – H

7. Állványos dinamikus tárolási rendszerek jellemzôje, hogy egy-egy tárolási egység elhelyezése vagy kiemelése esetén, az állványon lévô áru nem változtatja helyzetét. I – H

8. Az állandó ütemû készletezési mechanizmus jellemzôje, hogy változó idôközönként (t) egyenlô nagyságú tételek (q) érkeznek. I – H

9. A TIR Egyezmény szerint minôsített jármûvek kaphatnak TIR-igazolványt.I – H

10. Az ATA Egyezmény lehetôvé teszi, hogy a nemzeti vámokmányok helyett az ún. ATA-igazolványt fogadják el határátlépés esetén. I – H


Függelék



A81. A CMR fuvarlevél példányszámát a CMR Egyezmény 4 eredeti, nevesített példányban

határozza meg. I – H

2. A CIM alapvetôen a közút és a fuvaroztatók között létrejövô fuvarozási szerzôdés tartalmával foglalkozik. I – H

3. A körutazási probléma egyik fontos feltétele, hogy a kezdô helységbôl kiindulva minden állomást egyszer, és csakis egyszer szabad érinteni, és vissza kell térni a kiindulás helyére. I – H

4. A pántolást akkor célszerû alkalmazni, ha kellô szilárdságú csomagokat próbálunk rögzíteni.I – H

5. Kiskonténereknek nevezzük a 3m3-nél nagyobb, de 20 láb hosszúságúnál rövidebb konténereket.I – H

6. A vasúti közlekedés rugalmas alkalmazkodik a fuvaroztatói igények változásáhozI – H

7. A konténerszállító hajók rakméretei a szabványos konténerek méreteihez igazodnak.I – H

8. A Quick-Response-rendszerek hatásköre nemcsak a készletezési, raktározási területekre terjed ki, hanem céljuk a vevôkiszolgálás javítása is. I – H

9. A menetrend szerinti járatok áruszállítási kapacitása a repülôgép mûszaki paramétereitôl és egyéb terhelésektôl (pl. utaslétszám, poggyász stb.) függ, ezért kapacitásuk nagyságát vonalanként vizsgálják. I – H

10. A költségigény módszer a vásárolt termékhez kapcsolódó költségeket a teljes beszerzési költség arányában fejezi ki I – H


Függelék


16

A91. Decentralizált beszerzés alatt azt értjük, hogy a beszerzéssel kapcsolatos összes tevékenységet

egyetlen (központi) szervezeti egység látja el. I – H

2. A kanban-rendszer esetén a gyártó-beszállító kapcsolatát ún. kártyákkal szabályozzák.I – H

3. A szállítmányozó arra vállalkozik, hogy az árutovábbítást a megbízó szempontjából minél hatékonyabban megszervezze. I – H

4. A szabad hajózás esetén a hajók egy elôre meghatározott útvonalon közlekedve, az elérhetô legjobb fuvardíj mellett közlekednek. I – H

5. A RO-LA rendszer lényege, hogy a tehergépkocsik homlokrakodón át felhajtanak a kis átmérôjû kerekekkel felszerelt, alacsony rakfelületû vasúti kocsikra. I – H

6. A sík rakodólapos rakományok kialakításakor a csomagokat „kötésben” célszerû elhelyezni.I – H

7. Terítô körjáratok esetén a több helyen fokozatosan megrakott jármûvet egy helyen rakják ki.I – H

8. A kisáruküldemény a vasúti fuvarozásban a 12 500 kg-ot el nem érô saját tömegû áruk összessége.I – H

9. A megbízhatósági készletmodellek alapvetô célja a kereslet-kielégítés stabilitásának biztosításaI – H

10. Állványok nélküli, statikus tárolási rendszerek esetén a FIFO-elv csak szakaszosan, vagy gyakori belsô átcsoportosításokkal valósítható meg. I – H


Függelék



A101. A tárolóládás állványos tárolás általában kis forgalmú és nagy áruválasztékú raktárak esetén

alkalmazható megoldás. I – H

2. A futódaru raktári alkalmazásával a felszabaduló tárolótér alapterülete jelentôsen megnövekszik.I – H

3. Az elosztó központok a termelô-fogyasztóhálózat szerves részét képezik, összehangolják a termelôk (ellátók) és a fogyasztók igényeit. I – H

4. A city-logisztika koncepciói az áruáramlatok feladóhelyeirôl (forrásaiból) indulnak ki.I – H

5. Mátrixszervezet akkor alakítható ki eredményesen, ha a vállalat széles termékskálával és heterogén termékcsaládokkal rendelkezik. I – H

6. Az ECR technika az értékteremtô folyamatok valamennyi elemét egyetlen rendszerbe igyekszikintegrálni, hogy hatékony választ adjon a fogyasztói igényekre. I – H

7. A kombinált magasraktárban a tároló- és komissiózótér egy egységet képez.I – H

8. A tárolótéri folyamatok irányításához csak be- és kitárolandó árukra (és egyben a készletre) vonatkozó adatokat kell nyilvántartani. I – H

9. A megrendelésenkénti soros, egylépcsôs stratégia esetében a komissiózó dolgozó egy teljes megrendelés áruit gyûjti ki függetlenül attól, hogy az áru a tárolótér melyik részében található. I – H

10. Az FAS paritás a hajózás (tengeri és belvízi fuvarozás) egyik fô paritása.I – H


Függelék


II. Esszékérdések (B1-B10)

Az esszékérdések következô csoportját B1-tôl B10-ig jelöltük,minden egyes változatnál 5-5 kérdést, azaz összesen 50 esszé-kérdést gyakorolhatnak.

Érdemes azonban megemlítenünk, hogy az általunk adott segí-tô „mankók” a logisztikai szakirodalom általános, és napjainkfelfogását a leginkább jellemzô válaszokat jelentik, ami nemzárja ki egyéb, szintén megfelelô válaszok találását. Tehát haaz írásbeli vizsgán az Önök által adott felsorolás esetleg eltérmajd a hivatalos, azaz logisztikai szakemberek által összeállí-tottaktól, az még nem jelent hibát, az is helyes válasz lehet.

Az egyes esszékérdések mellett lévô pontszám egyben a fel-adat nehézségét is érzékelteti.

18

Függelék



B11. Írja le, hogy a szállítmányozási megbízásnak milyen fôbb információkat kell tartalmaznia! 10 pont

A lényeg:• Áruval kapcsolatos információkat;• Fuvarozással kapcsolatos információkat;• Kereskedelmi információkat.

2. Jellemezze az egységrakományos áruszállítást! 20 pont

A lényeg:• Lehetôvé teszi:

– az árukezelési, rakodási munkák gépesítését,– a mûveletek számának csökkentését,– az egységes szállítási láncok kialakítását,– az áruátvételi, árukezelési idôk csökkentését,– a szállított áruk fokozottabb védelmét,– a csomagolási költségek csökkentését,– a dézsmálás elleni védelmet.

3. Ismertesse a centralizált és a decentralizált beszerzés lényegét! 20 pont

A lényeg:• Centralizált:

– a beszerzéssel kapcsolatos összes tevékenységet egyetlen (központi) szervezeti egység látja el. Kevesebb koordináció, kisebb érdekérvényesítés jellemzi azosztályokon belül.

• Decntralizált: – a beszerzést több szervezeti egység párhuzamosan végzi el. Nagyobb koordinációs

igényû, de jobban érvényesülnek az egyes osztályok érdekei.

4. Melyek a közúti áruszállítás fôbb elônyei? 10 pont

A lényeg:• Háztól házig való fuvarozást tesz lehetôvé.• Rövid az áruk eljutási ideje.• Rugalmasan alkalmazkodik a fuvaroztatói igényekhez.• Szinte minden árufajta szállítását lehetôvé teszi.• Rugalmas szerzôdéskötés és tarifa-kialakítás jellemzi.

5. Ismertesse a csomagolás megjelenési formáit! 10 pont

A lényeg:• Fogyasztói csomagolás;• Gyûjtôcsomagolás;• Szállítási csomagolás.

Kérjük, hogy értelemszerûen válaszoljon!

Függelék


20

B21. Mit tud a készlettartási költségekrôl? 5 pont

A lényeg:• A készletek fizikai létébôl, kezelésébôl származtathatók.• Magukba foglalják

– a tôkelekötés, – a károsodás, – az erkölcsi kopás, – a biztosítás,– a természetes fogyásból, kopásból eredô, ill. – a raktározási költségeket is.

2. Ismertesse a push- és a pull-rendszer közötti különbségeket! 10 pont

A lényeg:• Az anyagáramlás iránya az elsôdleges, megkeressük a fogyasztókat, ez a push-rendszer. • A pull-rendszernél a fogyasztói igények mérése a kiinduló pont, és ezeknek az információknak

a visszajuttatása a logisztikai rendszerbe.

3. Melyek a beszerzéssel kapcsolatos célok és tennivalók? 10 pont

A lényeg:• Az optimális minôség elérése,• A teljes költség minimalizálása,• Beszállítók megkeresése, kiválasztása és értékelése,• Alacsony készletszint tartása, folyamatos termékáramlás biztosítása,• Kooperáció más szervezeti egységekkel (proaktív beszerzés).

4. Mutassa be az áruszállítási feladatok fôbb jellemzôit meghatározó tényezôket! 20 pont

A lényeg:• A szállításra kerülô áruk tulajdonságai,• Az egyszerre szállítandó árumennyiség nagysága,• A feladási és rendeltetési helyek földrajzi elhelyezkedése,• A szállítások gyakorisága,• A szállítások idôpontjával kapcsolatos elôírások, korlátok.

5. Ismertesse a raktározás általános szerepérôl tanultakat! 20 pont

A lényeg:• Áruvédelem (árumegóvás).• A logisztikai folyamatok összehangolása, kiegyenlítése.• Megfelelô idôpontban és készültségi fokban a következô „belsô vevô” igényeinek a kielégítése.


Függelék



B31. Mi a készletnyilvántartás feladata és milyen információkból dolgozik? 15 pont

A lényeg:• Feladata, hogy lehetôvé tegye a tárolt árufajták, árucikkek raktáron lévô mennyiségének

megállapítását. • Információi:

– az árukra vonatkozó adatok,– a beérkezésre vonatkozó adatok,– a kiadásra vonatkozó adatok,– a tároló helyre vonatkozó adatok.

2. Ismertesse a logisztikai elosztó központokról tanultakat! 20 pont

A lényeg:• A logisztikai elosztó központok összehangolják a termelôk és a fogyasztók igényeit.• A raktározáson kívül logisztikai szolgáltatásokat is végeznek, elsôsorban komissiózást,

egységrakomány-képzést és címkézést.

3. Melyek a city-logisztikai koncepciók megvalósításának kedvezô hatásai? 20 pont

A lényeg:• A lakosság számára:

– csökken a városi áruszállítási forgalom,– nô a közlekedésbiztonság, csökken a környezeti terhelés.

• Az üzemeltetôk, együttmûködôk számára:– a jobb kapacitáskihasználás miatt csökken a járatok száma, a létszámigény

és a szállítási költség,– növekszik a vevôkiszolgálás színvonala,– javulnak a versenypozíciók,– JIT-elvet lehet alkalmazni.

4. Milyen elônyöket biztosít a beszerzés számára a JIT-elv? 10 pont

A lényeg:• Állandó minôség,• Takarékosság az erôforrásokkal,• Alacsonyabb költségek a csökkentett készletszint miatt,• Különleges odafigyelés a beszállítók részérôl,• Hosszú távú beszállítói kapcsolatok.

5. Ismertesse a vízi áruszállítás fôbb hátrányait! 10 pont

A lényeg:• Hosszú az áruk eljutási ideje.• Nem alkalmas a feladó és a címzett közötti közvetlen szállításra.• A folyók vízállása befolyásolja a szállítási jellemzôket.


Függelék


22

B41. Mit tud a segédeszköz nélküli egységrakomány-képzés módszereirôl? 20 pont

A lényeg:• Akkor alkalmazzuk, ha az áruk méretei/tulajdonságai kizárják raklapok vagy

konténerek alkalmazását. • Módszerei:

– rögzítés nélküli kötésbe való összerakás,– kötegelés, pántolás,– hálós egységrakomány-képzés.

2. Sorolja fel az integrált járattervezô rendszerek legfontosabb alkalmazási területeit! 20 pont

A lényeg:• A logisztikai elosztó központokhoz kapcsolódó közúti áruszállítási feladatok szervezése.• Áruforgalmi központok, konténerterminálok közúti fuvarozási feladatainak szervezése.• Városi üzletek, áruházak árutovábbításának szervezése.

3. Jellemezze az állványok nélküli, statikus tárolási rendszereket! 15 pont

A lényeg:• Akkor valósítható meg, ha 1-1 árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni,

azok halmazolhatóak, és nem feltétel az áruhoz való közvetlen hozzáférés.• Elônyei:

– nincs állvány-létesítési költség,– jobb a terület- és térkihasználás,– a raktár rugalmasabban átáll más, újabb árufajták raktározására.

4. Milyen költség összetevôi vannak a gyártási sorozatnagyságnak? 15 pont

A lényeg:• termelésátállás költségei,• átállási idô költségei,• ellenôrzés költségei,• átállási selejt költségei,• gyártásbeállítási költségek,• kapacitás-kiesési költségek,• anyagbeszerzés költségei,• szállítás költségei.

5. Melyek a vevôkiszolgálás lehetséges elemei? 10 pont

A lényeg:• a termék elérhetôsége,• megrendelési kényelem,• megrendelések hatékony kezelése,• információk hozzáférhetôsége,• megbízhatóság, a teljesítési idô,• vevôszolgálati tevékenység,• vásárlást követô szolgáltatás.


Függelék



B51. Mit tud a megrendelési ciklushoz kapcsolódó szolgáltatási színvonalmutatókról? 15 pont

A lényeg:• Magukba foglalják:

– a szállítási idôt,– a szállítás minôségét, megbízhatóságát,– a kiszállítási készenlétet,– a szállítás rugalmasságát.

2. Mi az MRP-rendszer lényege? 20 pont

A lényeg:• Anyagszükséglet-tervezési rendszer.• A termelési vezértervbôl dolgozik, és a cikkekbôl visszafelé mûködôen határozza

meg az anyagigényt a darabjegyzék, a vevôi rendelések és a gyártási ütemterv szerint.• Naprakész raktáradatok kellenek hozzá.

3. Ismertesse a fuvarozásról, a fuvarozási szerzôdésrôl tanultakat! 15 pont

A lényeg:• A fuvarozás mások részére díjazás ellenében, szerzôdés alapján végzett árutovábbítás.• A fuvarozási szerzôdés keretében a fuvarozó köteles a küldeményt átvenni, a rendelési

helyre továbbítani, és a címzettnek kiszolgáltatni.• A fuvarozó viszont köteles az árut megfelelô állapotban átadni, és a fuvarköltséget

megfizetni.

4. Milyen komissiózási stratégiákat ismer? 10 pont

A lényeg:• Megrendelésenkénti soros, egylépcsôs stratégia,• Megrendelésenkénti párhuzamos stratégia,• Zónánkénti kétlépcsôs stratégia.

5. Melyek az ellátási logisztika feladatai? 5 pont

A lényeg:• A szállítási mód megválasztása;• Saját jármû/fuvarozó bevonása;• Fuvarozási/szállítmányozási szerzôdések megkötése;• Csomagolás és egységrakomány-képzô eszközök megválasztása;• Jármûrakodás megtervezése és elôkészítése.


Függelék


24

B61. Mit nevezünk ellátásilánc-menedzsmentnek (SCM)? 5 pont

A lényeg:• Az ellátásilánc-menedzsment az anyagok és információk áramlása révén

a nyersanyag-beszállítók, a gyártó üzemek, a disztribúciós szolgáltatók és a fogyasztók kapcsolódó összehangolt vezetési és szervezési tevékenységének összessége.

2. Sorolja fel, milyen elemekbôl áll egy tipikus rendelési ciklus! 15 pont

A lényeg:1. A rendelés elôkészítése és feladása (a vevô részérôl)2. A rendelés megérkezése3. A rendelés feldolgozása4. Komissiózás és csomagolás5. Címkézés, információval való ellátás6. Szállításra való elôkészítés (expediálás)7. Kiszállítás, vevônek való átadás.

3. Milyen fôbb tényezôket kell figyelembe venni a fuvardíjak megállapításakor? 5 pont

A lényeg:• Figyelembe kell venni a piac és a versenytársak árait,• Az érintett útvonal (autópálya) használati díját,• A földrajzi távolságot,• A visszfuvar adottságát,• A jármû átlagfogyasztását stb.

4. Ismertesse a raktári tárolóterület elrendezésének alapelveit! 10 pont

A lényeg:• A tárolótéren belüli anyagmozgatási munka minimális legyen• A tárolóterület jól kihasználható legyen• Az egyes árufajtákhoz, tárolási egységekhez hozzá lehessen férni.

5. Melyek a raktári folyamatok komplex irányításának fôbb feladatai? 20 pont

A lényeg:• Naprakész adatállomány gyors szolgáltatása,• Be- és kitárolási mûveletek regisztrálása,• Tárolóhely kijelölése,• Helyfoglalás automatizálása,• Anyagmozgató gépek mûködtetése a lehetô legoptimálisabb módon,• Forgalmi statisztikák készítése stb.


Függelék



B71. Mit tud az ún. 7 M-elvrôl? 15 pont

A lényeg:• A megfelelô terméket• a megfelelô minôségben és mennyiségben• a megfelelô állapotban• a megfelelô helyen• a megfelelô idôben• a megfelelô felhasználónak• megfelelô költségek mellett kell rendelkezésre bocsátani.

2. Minek köszönhetô a logisztika tudományának napjainkban tapasztalható 15 pont felértékelôdése?

A lényeg:• Gazdasági hatások (kintlévôségek és raktári készletek csökkentése),• Költségcsökkentési igények,• Globalizációs hatások.

3. Mi a Cross-Docking lényege? 20 pont

A lényeg:• Az egyes konténerek vagy raklapok gyors átrakodását és szállítását teszi lehetôvé.

48 órán belül az USA összes Wal-Martjába eljut az áru.

4. Mit tesz lehetôvé az egységrakományos szállítás? 10 pont

A lényeg:• Az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, automatizálását,• Az árukezelési, rakodási mûveletek számának csökkentését,• Áruátvételi idôk csökkentését,• Áruvédelmet, ill. dézsmálás elleni védelmet• Csomagolási költségek csökkentését.

5. Sorolja fel a gépjármû-fuvarlevél kötelezô tartalmi elemeit! 5 pont

A lényeg:• A felek megnevezése, címe, adószáma,• Árura vonatkozó adatok,• Áru átvételének és kiszolgáltatásának helye és ideje,• A fuvardíjra, a fizetés idejére és módjára vonatkozó megállapodás.


Függelék


26

B81. Mit tud a darabáruk tárolásáról? 10 pont

A lényeg:Csoportjai: egyedi darabáruk és egységrakományba foglalt darabáruk.• A darabáru raktározási rendszerek egyes változatai általában a tárolási egységek

jellegében, az alkalmazott tárolási és anyagmozgatási rendszerben térnek el egymástól.• Az alkalmazható tárolási rendszerek:

– állvány nélküli statikus,– állványos statikus,– állványos dinamikus tárolási rendszerek.

2. Hogyan végezhetô el a magasraktárak csoportosítása? 10 pont

A lényeg:• Rendeltetésük szerint: teljes egységrakományok tárolására alkalmas,

komissiózó- és kombinált magasraktár.• A tárolótér építészeti kialakítása szerint: felrakógéppel üzemelô csarnokraktárak,

felrakógéppel üzemelô állványos magasraktárak.• Automatizáltsági szint szerint: gépesített, részlegesen automatizált,

teljesen automatizált magasraktárak.

3. Melyek a kiszervezés (outsourcing) legfôbb indokai? 5 pont

A lényeg:• A szolgáltatások javulása (pontosabb szállítások, rövidebb szállítási idô),• Költségcsökkentés,• Minôségjavulás.

4. Ismertesse a divizionális szervezetrôl tanultakat! 15 pont

A lényeg:• Akkor alakítható ki eredményesen, ha a vállalat széles termékskálával,

heterogén termékcsaládokkal rendelkezik.

5. Melyek az anyagmozgató rendszer megválasztását befolyásoló tényezôk? 20 pont

A lényeg:• A mozgatandó árukkal kapcsolatos jellemzôk,• A forgalmi jellemzôk,• Építészeti adottságok,• A tárolási rendszer jellemzôi, elvárásai.


Függelék



B91. Melyek a tárolási rendszer megválasztását befolyásoló tényezôk? 20 pont

A lényeg:Tárolt árukkal kapcsolatos jellemzôk,A tárolási feladat jellege,Eszköz- és objektumadottságok.

2. Ismertesse a készletezéssel kapcsolatos vállalati célokat! 15 pont

A lényeg:• Költségcsökkentés,• Naprakész adatok szolgáltatása,• Kiszolgálási színvonal növelése,• Optimális áruellátás.

3. Mit nevezünk szállítási csomagolásnak? 5 pont

A lényeg:• A külsô hatások ellen védelmet nyújtó, illetve a környezetet a terméktôl védô,

a rakodást megkönnyítô csomagolási forma.

4. Melyek a rakodólapok legelterjedtebb változatai? 5 pont

A lényeg:• sík,• keretes,• rakoncás,• oldalfalas.

5. Mutassa be a légi közlekedés fôbb elônyeit! 10 pont

A lényeg:• Nagy szállítási távolságok esetében viszonylag rövid árueljuttatási idô• Viszonylag kis árukat érô igénybevételek.


Függelék


28

B101. Ismertesse a folyami hajózás fôbb hátrányait! 10 pont

A lényeg:• Hosszú az áruk eljutási ideje,• Nincs közvetlen kapcsolat a feladó és a címzett között,• A folyók vízállása nagyban befolyásolja.

2. Melyek a közúti árutovábbítási szerzôdések típusai? 15 pont

A lényeg:• Fuvarozási szerzôdések,• Szállítmányozási jellegû szerzôdések,• Darabáru fuvarozási szerzôdések,• Gépjármûbérleti szerzôdések.

3. Ismertesse a tárolóterület elrendezésének alapelveit! 5 pont

A lényeg:• A tárolótéren belüli anyagmozgatási munka minimális legyen,• A tárolóterület jól kihasználható legyen,• Az egyes árufajtákhoz, tárolási egységekhez jól hozzá lehessen férni.

4. Írja le, hogy melyek az ellátási logisztika fôbb feladatai taktikai (tervezési) szinten! 20 pont

A lényeg:• Szállítási mód megválasztása,• Saját gép/fuvarozó bevonása,• Csomagolás és egységrakomány-képzô eszközök megválasztása,• Jármûrakodás megtervezése, elôkészítése.

5. Melyek a magasraktárak elônyei? 15 pont

A lényeg:• Kis alapterületen nagy tárolási kapacitás• Gyors ki-, illetve betárolás,• Automatizált anyagmozgatást tesz lehetôvé,• Megkönnyítik a raktárirányítási munkák gépesítését.


Függelék


III. Feladatok (C1-C08)

Az írásbeli számítási feladatok elérhetô pontszáma azösszpontszám kb. egyharmadát teszi ki, tehát 25 pontot.

A feladatok jellemzôen az alábbi területekre terjednek ki:

• Beruházás gazdaságossági számítások,• Raktári tér- és terület-kihasználási példák,• Termelésütemezési feladatok,• Készletgazdálkodási számítások,• Beszállítók értékelése.

A feladatok megoldása során kérünk mindenkit, hogy vegyefigyelembe, ezek pusztán elméleti számítások és a gyakorlat-hoz nem sok közük van. Ebbôl eredôen vannak típuspéldák,amelyek begyakorlása nem vesz sok idôt igénybe és vannakolyan feladatok is, amelyek megoldásához mindössze a „józanparaszti ész” szükségeltetik.

A logisztikai költségek csökkentésében azonban ezek a felada-tok szemléletbeli okoknál fogva kötelezôek, begyakorlásukpedig szükséges ahhoz, hogy a mindennapi életben jelentkezôlogisztikai típuspéldák könnyedén megoldhatóak legyenek.


Függelék


30

C11. feladat 10 pont

Egy termék éves felhasználása 8000 db. A készletutánpótlás 1000 db-os tételekben történik. A készlettartás költsége: 100 Ft/db/év, a sorozatindítás költsége 1000 Ft átállásonként.A gyártás 1000 db-os sorozatokban történik.

Mennyi a készletgazdálkodáshoz kapcsolódó éves költség?

MegoldásD = 8000 db/évS = 1000 dbH = 100 Ft/dbI = 1000 Ft/sorozat

A készletgazdálkodáshoz kapcsolódó éves költség:Készletezési költség: átlagkészlet x H = 1000/2 x 100 = 50 000 FtSorozat indítás költsége: D/S x 1000 = 8000/1000 x 1000 = 8000 FtA készletgazdálkodás összköltsége: készletezési költség + sorozatindítás költsége = 58 000 Ft

Hogyan lehetne a készletgazdálkodáshoz kapcsolódó éves költséget csökkenteni?• Sorozat gazdaságosabb megválasztása• a készlet csökkentése gyakoribb szállítással, • a sorozatindítási költség csökkentése.

2. feladat 10 pont

Egy raktár havi záró készletszintje az alábbi táblázat szerint alakul:

Számítsa ki a forgási sebességet, és a forgási napok számát!Az éves értékesítés: 1000 eFt.

Megoldás:Átlagkészlet: Szumma havi átlagkészlet / 12 = 1300/12 =108,3, kerekítve: 109 eFtForgási sebesség: értékesítés/átlagkészlet = 9,1, kerekítve: 9Forgási napok száma: 1/forgási sebesség x 365 = 1/9 x 365 = 40,5

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hónapok

150 200 100 120 80 50 100 120 110 140 80 50 Készlet (eFt)

Függelék




Létesítési költség szempontjából melyik raktározási rendszer megvalósítása gazdaságosabb,ha a tárolandó egységrakományok száma: 1000 db, az egységrakományok térfogata 1m3, és az épület fajlagos létesítési költsége: 20 000 Ft/m3 ?

a) változat: soros állványos tárolás, amelynek létesítési egységköltsége: 5000 Ft/tárolóhely, és a térfogat-kihasználási mutatója: 25%.b) változat: gördíthetô állványos tárolás, amelynek létesítési egységköltsége: 15 000 Ft/tárolóhely, és a térfogat-kihasználási mutatója: 40%.

Megoldás:

A szükséges tárolótér:a.) változatnál: 1000/0,25 = 4000 m3

b.) változatnál: 1000/0,4 = 2500 m3

Építési költség: a.) változatnál: 4000 x 20 000 = 80 000 000 Ftb.) változatnál: 2500 x 20 000= 50 000 000 Ft

Tároló állványok megvalósítási költsége:a.) változatnál: 1000 x 5000 = 5 000 000 Ftb.) változatnál: 1000 x 15 000 = 15 000 000 Ft

Összes beruházási költség:a.) változatnál: 85 000 000 Ftb.) változatnál: 65 000 000 Ft

Tehát a beruházási költség szempontjából a b) verzió a kedvezôbb.

2. feladat 10 pont

Egy termék elôállítása 5 sorba kapcsolt mûvelettel történik, amelynek mûveleti ideje az alábbi:

Mennyi a termékátfutási idô?Mennyi az ütemidô?Hány termék készül el 1 óra alatt?Hogyan növelhetô azonnal a termékkibocsátás üteme, és mennyi lesz ekkor az egy óra alatt elkészülô termékszám?

Megoldás1. A termékátfutási idô a mûveleti idôk összege. T= 0,1 + 0,6 + 0,1 + 0,5 + 0,3 = 2,5 perc.2. Ütemidô = legnagyobb mûveleti idô. Tü = 1,0 perc.3. Egy óra alatt elkészülô termék: 60/Tü = 60/1 = 60 db.4. A termékkibocsátás üteme növelhetô, ha a C mûveletre két párhuzamos munkahelyet létesítünk (0,5-0,5 perc). Ekkor az ütemidô a B mûveleti elem: 0,6 perc.Az egy óra alatt ekkor elkészülô termékszám: 60/0,6 = 100 db.

A B C D E0,1 perc 0,6 perc 1,0 perc 0,5 perc 0,3 perc

Függelék


32

C31. feladat 5 pont

Egy termék elôállításához 100 millió Ft-os beruházást kell megvalósítani. A termék egy egységének önköltsége: 4000 Ft, értékesítési ára: 5000 Ft. Az éves termelési kapacitás: 25 000 db.

Hány év alatt térül meg a beruházás?Milyen módon csökkenthetô a megtérülési idô?

Megoldás:

Egy termék értékesítése során realizálható nyereség: ár-önköltség = 5000-4000 =1000 FtA megtérüléshez szükséges termékszám: beruházás/egységnyi nyereség = 100 000 000/1000 = 100 000 db.Megtérülési idô: megtérüléshez szükséges termékszám/ éves kapacitás = 100 000/25 000 = 4 év.Csökkentésének lehetôségei:kapacitás növelése (pl. mûszakszám növelésével),önköltség-csökkentés,értékesítési ár növelése.

2. feladat 10 pont

Egy raktárban állvány nélküli soros tárolást alkalmaznak800 x 1200 x 1000 mm-es egységrakományok tárolására 1200 mm-estárolási mélységgel az alábbi elrendezésben:

Az állványok közötti közlekedési út szélessége: 2,5 m, a fôközlekedési út szélessége: 4 m. Egymás fölött 4 rakomány helyezkedik el, és a raktár belmagassága: 5 m.Számítsa ki a tárolótér terület-kihasználási és a térfogat-kihasználási mutatóját!

Megoldás:A tárolótér területe: (8 x 1,2 + 4 x 2,5) x (18 x 0,8 + 4) = 19,6 x 18,4 = 360,6 m3

A hasznos alapterület: (1,2 x 0,8 x 9) x 16 = 138,24 m2

A terület-kihasználási mutató: hasznos alapterület/tárolótér területe = 138,24/360,6 = 0,383, azaz 38,3%A tárolótér térfogata: 360,6 x 5 = 1803 m3

A hasznos térfogat: 138,24 x 4 = 553 m3

Manipulációs térTároló tér

Függelék



C41. feladat 5 pont

Egységrakományok „A” és „B” pont közötti mozgatásához görgôs szállítópályát alkalmaznak, amelynek sebessége: 0,24 m/sec. Az egységrakományok követési távolsága: 4,8 m.

a.) Mennyi az óránként szállított egységrakomány-szám?b.) Hány db villás emelôtargonca szükséges ugyanezen rakományszám„A” és „B” pont közötti mozgatásához, ha a ciklusidô: 2 perc?

Megoldás:a) A szállítópálya óránkénti teljesítôképessége:Q = 3600 x v/L, ahol v= szállítási sebesség (m/sec), L = követési távolság (m)Q = 3600 x 0,24/4,8 = 180 db/ óra

b.) egy targoncával egy óra alatt szállítható mennyiség:q = 60/2 = 30 db/óraA szükséges targoncaszám: N = Q/q = 180/30 = 6 db.

2. feladat 10 pont

Egy termék elôállítása 5 sorba kapcsolt mûvelettel történik, amelynek mûveleti ideje az alábbi:

1. Mennyi a termékátfutási idô?2. Mennyi az ütemidô?3. Mennyi az összes veszteségidô, ha minden mûveletet más dolgozó végez el?

Megoldás:1. A termékátfutási idô a mûveleti idôk összege:

T = 5 + 12 + 20 + 18 + 12 = 67 perc.2. Ütemidô = legnagyobb mûveleti idô. Tü = 20 perc.3. A veszteségidô a maximális mûveleti idô és az egyes mûveleti idôk közötti

különbségek összege: 15 + 8 + 2 + 8 = 33 perc.

A B C D E

5 perc 12 perc 20 perc 18 perc 12 perc

Függelék


34

C51. feladat 6 pont

Egy termék elôállításának a termékre vetített állandó költsége: 2 millió Ft. Elôállításának és értékesítésének változó költsége: 4000 Ft/db, értékesítési ára: 5000 Ft/db.

Hány db terméket kell eladni ahhoz, hogy a termék elôállítás és értékesítés nyereségessé váljon?

Megoldás:Egy termék elôállítása és értékesítése akkor válik nyereségessé, amikor az értékesítési ár és a változó költség különbözete fedezi az állandó költséget.Ez a darabszám ebben az esetben: n = 2 000 000/ 5000 – 4000 = 2000 db.Tehát 2000 db termék eladása esetén a termelés nullszaldós, a 2001. eladott darab után viszont már nyereséges.

2. feladat 8 pont

Milyen alapterületû raktárra van szükség 900 tonna kartondobozba csomagolt konzerváru tárolásához, ha egy kartondoboz tömege: 30 kg, egy EUR rakodólapon 10 db kartondoboz helyezhetô el, és egymásra halmazolva 3 rakomány tárolható állvány nélküli tömbtárolással, amelynek terület-kihasználási mutatója: 70%.

Megoldás:A raktárban elhelyezhetô egységrakományok száma: 900 000 kg/300 kg = 3000 db.Mivel egymás fölött három rakomány található, a területszükséglet szempontjából mértékadó rakományszám: 3000/3 = 1000 db1 db EUR rakodólap helyszükséglete: 1 m2, így a hasznos alapterület 1 x 1000 = 1000 m2.A teljes alapterület: hasznos alapterület/terület-kihasználási mutató = 1000/0,7 = 1429 m2

Tehát az adott tárolási feladathoz 1429 m2-es alapterületû raktár szükséges.

Függelék




„A” vállalat bizonyos termékének gyártásához „B” és „C” vállalatoktól szerez be árukat.

A két beszállító éves teljesítése:„B” 58 beszállítást végzett az év folyamán, amelybôl „A” 2 tételt utasított vissza minôségi kifogás miatt. Az 58 tételbôl 55 db érkezett be az elôre meghatározott idôben. A beszállított termékek egységára: 1000 Ft. Az ismert legalacsonyabb piaci ár: 900 Ft.

„C” az év során 34 tételt szállított be, amelynél minôségi kifogás 4 tételnél volt. 29 tételnél volt pontos a beszállítás. A szállított termékek ára a legalacsonyabb piaci ár volt.

Végezze el a két beszállító éves értékelését súlyozásos módszerrel, ha „A” az alábbi súlyokat rendeli a teljesítési kritériumokhoz:• ár: 40%,• minôség: 35%,• idôben történô szállítás: 25%.

Megoldás:

Súlyozott beszállítói teljesítmény-értékelés:„B” beszállító: 0,9 x 0,4 + 0,96 x 0,35 + 0,95 x 0,25 = 0,9333, azaz 93,3%„C” beszállító: 1 x 0,4 + 0,88 x 0,35 + 0,85 x 0,25 = 0,92, azaz 92%

Tehát egy hajszálnyival a „B” beszállító a jobb.

„B” beszállító „C” beszállító

A teljesítési viszonyszámok:

ár (0,4) 900/1000 = 0,9 900/900 = 1

minôség (0,35) 56/58 = 0,96 30/34 = 0,88

idôben történô szállítás 55/58 = 0,95 29/34 = 0,85(0,25)

Függelék


36

C6 (folytatás)

2. feladat 12 pont

Egy raktár tárolási kapacitása: 160 egységrakomány tároló hely. A havi, átlagos rakományszám az alábbi táblázat szerint alakul.

Számítsa ki az éves átlagos kapacitás kihasználást, a negyedéves kihasználási értékeket, az idényszerûséget, és értékelje az eredményt!

Megoldás:Az éves átlagos kapacitás-kihasználás:Kk = (Summa Qn/n)/K x 100, ahol Qn = havi átlagos készlet (egys.rakomány)n = hónapok száma, K = kapacitás.Kk = (1260/12)/160 x 100 = 65,6%

Negyedéves kapacitás-kihasználások és idényszerûségi mutató:1. negyedév: Kk1 = (370/3)/160 x 100 = 77%, i1 = Kk1/Kk = 77/65,6 = 1,172. negyedév: Kk2 = (290/3)/160 x 100 = 60,4%, i2 = Kk2/Kk = 60,4/65,6 = 0,923. negyedév: Kk3 = (330/3)/160 x 100 = 68,7%, i3 = Kk3/Kk = 68,7/65,6 = 1,044. negyedév: Kk4 = (270/3)/160 x 100 = 56,2%, i4 = Kk4/Kk = 56,2/65,6 = 0,85

Negyedévente hullámzó idényszerûség jellemzi, ezért célszerû a feladatot outsourcingba adni!

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hónapok

150 120 100 120 80 90 100 120 110 140 80 50 Készlet (e.rak.)

Függelék



C7

1. feladat 8 pont

Egy vállalat beszállítóinak minôsítésére súlyozott pontozásos rendszert alkalmaz.

A minôsítési kritériumok és a hozzájuk rendelt súlyozási százalékok:• minôség (hibás termék/összes termék): 40%• szállítási pontosság (pontos szállítás/összes szállítás): 35%• ár (legalacsonyabb ár/tényleges ár): 25%

Két, azonos terméket beszállító teljesítése:„A” beszállító: 20 beszállítás, amelybôl 1 minôségi hibás volt, és 2 nem érkezett a rögzített idôre. Az általa számlázott ár: 6000 Ft/db.„B” beszállító: 20 beszállítás, amelybôl 3 minôségi hibás volt, és 3 nem érkezett a rögzített határidôre. Az általa számlázott ár: 5000 Ft/db (legalacsonyabb piaci ár).

Készítse el a két beszállító minôsítését a súlyozott pontozásos módszerrel, és értékelje az eredményt!

Megoldás:„A” beszállító: (19/20) x 40 + (18/20) x 35 + (5000/6000) x 25 = 38 + 31,5 + 20,83 = 90,33%„B” beszállító: (17/20) x 40 + (17/20) x 35 + (5000/5000) x 25 = 34 + 29,75 + 25 = 88,75%

Tehát „A” beszállítót érdemes választani.

2. feladat 10 pont

Egy raktárban gyapotbálát tárolnak. A bála henger alakú, sugara 40 cm. A magassága: 120 cm. A tûzvédelmi elôírásokat figyelembe véve a raktárban 800 m2

használható fel tárolásra.

Feladat: Határozza meg, hogy mikor gazdaságosabb és mennyivel a tárolás, ha• a gyapothengert elfektetve,• illetve a körlapjára állítva tároljuk?Mely esetben hány bála tárolható a rendelkezésre álló felületen?

Megoldás:Fektetve tárolás esetén a bála helyigénye: 80 x 120 cm = 0,96 m2

Körlapra állított tárolás esetén 1 bála helyigénye: 80 x 80 cm = 0,64 m2

Helykihasználás:1. esetben: 800/0,96 = 833 bála2. esetben: 800/0,64 = 1250 bála

Függelék


38

C8

1. feladat 10 pont

Egy raktár hossza 40 m, szélessége 30 m, hasznos belmagassága 5 m. A közlekedési utak: a raktár teljes hosszúságában egy két méter széles út, szélességében pedig 2 db két méter széles út van kijelölve.

A raktár részét képezik az alábbi kiszolgáló helyiségek:iroda: 20 m2,szociális helyiség: 50 m2,árukiadás céljára szolgáló helyiség: 60 m2.

Határozza meg:a raktár teljes alapterületét, a raktár hasznos alapterületét, a raktár teljes térfogatát, a raktár hasznos térfogatát, a raktár hasznos térfogat-kihasználtsági tényezôjét, a raktár kihasználási tényezôjét!

Megoldás:Raktár teljes alapterülete: 40 x 30 m = 1200 m2

Raktár hasznos alapterülete: 1200 m2 - (80 + 120) – 8 – 20 – 60 – 50 = 862 m2

Raktár teljes térfogata: 1200 x 6 = 7200 m3

Raktár hasznos térfogata: 862 x 5 = 4310 m3

Raktár térfogat-kihasználási tényezôje: 4310/7200 x 100 = 59%Raktár helykihasználási tényezôje: 862/1200 x 100 = 71%

2. feladat 15 pont

Egy Rt. 3 üzemet mûködtet jelenleg (A, B, C).

Telepíteni kíván egy új üzemet (X), mely a másik hárommal is kapcsolatban lesz. Az alábbi anyagáramlás intenzitás alapján számítsa ki, hová helyezzük az új üzemet!

A–X: 1500 kg/nap X–A: 500 kg/napB–X: 500 kg/nap X–B: 300 kg/napC–X: 100 kg/nap X–C: 400 kg/nap

A-C távolság: 20 km, A-B távolság: 60 km, C-B távolság: 63,24 km

Megoldás:Összesített anyagáram intenzitása:A-ból X-be majd X-bôl A-ba: 2000 kg/napB-bôl X-be majd X-bôl B-be: 800 kg/napC-bôl X-be majd X-bôl C-be: 500 kg/nap

AC oldalon átmenô súlyvonal metszéspontjának távolsága A-tól 2000 x XAC = 500 x (20-XAC), XAC= 4 km.

AB oldalon átmenô súlyvonal metszéspontjának távolsága A-tól: 2000 x XAB = 800 x (6-AB), XAB = 17,14 km.

Függelék

A szóbeli vizsga

10/4 A szóbeli vizsga

Miután egy szép július délelôtti napon sikeresen megírta azírásbeli vizsgát logisztikából, körülbelül rá egy vagy két hétreszokták kiírni a szóbeli vizsga idôpontját. A pontos idôpontotaz Oktatási Minisztérium a Nemzeti Szakképzési intézet szak-mai közremûködésével határozza meg, ez általában július kö-zepére szokott esni, hogy jól le lehessen izzadni vizsga közben(elôtt és után).

Az igen gyengére sikerült viccet félretéve az alábbiakban meg-próbáljuk kicsit részletesebben elmondani hogyan is zajlik aszóbeli vizsga és elsôsorban mire kell figyelni.

A középfokú logisztikai ügyintézô tanfolyam szóbeli vizsgatételeit a 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet szerint, 1292/2004.számon adták ki, és 2004. október 20-ától, egészen visszavo-násig érvényes. A szóbeli tételeket Önök is megtalálhatják acsatolt CD mellékleteként, vagy pedig az NSZI honlapjáról isletölthetik a oldalról.

A szakmai szóbeli vizsga az alábbi területeket érinti, egyen-ként 25-25 kérdéssel:

• Általános gazdasági szakismeretek alkalmazása• Logisztikai szakismeretek alkalmazása• Üzleti, illetve logisztikai ügyviteli ismeretek.

Összesen tehát 75 kérdésbôl kell felkészülniük, pontosabbanaz üzleti ill. logisztikai ügyviteli ismeretek címû tárgyból mégkérdésenként egy idegen nyelvû szakmai szöveget is értelmez-niük kell azoknak, akik nem rendelkeznek legalább alapfokú„C” típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal.

Talán most sokan megijednek, de hagy nyugtassunk meg min-denkit, hogy azért vannak a vizsga elôtti gyakorlatok, hogyrészletesen be lehessen gyakorolni a szakmai szöveget, legyenaz angol vagy német nyelven íródott. Nem kell semmi bonyo-lult szövegre gondolniuk, hanem mindössze az idegen nyelvûmegrendelést, ajánlatot vagy ajánlatkérést stb.. szakmai szöve-


Függelék

A szóbeli vizsga

get kell (nem szó szerint, hanem csak a lényeget érintôen) ér-telmezni.

Azért szoktak néhányan mindjárt az elején megijedni a szakmaiidegen nyelvû szövegtôl, mert úgy érzik, hogy a „magukkal ho-zott nyelvtudás” nem teszi lehetôvé nemcsak a logisztikai, ha-nem még a legalapvetôbb szövegek értelmezését sem. Ezt perszesajnos az elmúlt évek oktatási tapasztalatai nekünk is visszaiga-zolták, azonban egyet kell értenünk azokkal, akik szerint egy-részt nem lehet hosszú évek nem megfelelôen tanított nyelvi hiá-nyosságait egy 10 hónapos tanfolyam keretein belül orvosolni,másrészt pedig el kell ismerni, hogy amennyiben valamely ide-gen nyelvi képzést is nyújtanának a logisztikai tanfolyamokon,akkor az annyira felsrófolná a tandíjat, hogy szinte lehetetlen len-ne „elindítani” azokat. Éppen ezért e helyütt, e könyv kereteinbelül nem áll módunkban részletesen szólni a nyelvi tételekrôl,viszont annyiban mindenképpen segíteni kívánjuk az Önök fel-készülését, hogy a CD mellékleteként is csatoljuk az angol nyel-vû legtöbbet használt logisztikai szakkifejezések jegyzékét.

Ami a szóbeli vizsga menetét érinti, arról a következôket érde-mes tudniuk. Minden egyes hallgató egy-egy tételt húz az elôbbfelsoroltakból, majd pedig a tételszámok vizsgabizottsággalvaló ismertetése után körülbelül úgy fél órája van írásban ki-dolgozni azokat, felkészülni a szóban elhangzó tételekre.

Tisztelettel arra kérünk mindenkit, hogy az egyes szakmai te-rületek anyagát próbálja meg körülbelül három-öt percben el-mondani, nem érdemes túlzottan elmerülni a részletekben,ugyanis ha a vizsgáztató tanárt érdekli az adott téma, akkorbiztosan rákérdez a részletekre.

Egy átlagos, 20 fôbôl álló tanfolyam létszámát tekintve, a szó-beli vizsga napján egy emberre összesen körülbelül 12-15 percjut (mindhárom tételt beleszámítva). Tehát ebben az esetbennagyjából öt, öt és fél óra alatt fejezôdik be a vizsgáztatás, utá-na pedig még egy órát vesz igénybe az értékelés, majd pedigkövetkezik az oklevelek kiosztása. Ebbôl is látható, hogy bi-zony néhány perc jut egy – egy hallgató tudásának felmérésé-re, ez viszont bôven elég egy tapasztalt vizsgáztató számára.

Nekünk elhihetik!

40

Függelék

A szóbeli vizsga

Az eddigi vizsgák befejeztével a hallgatók általában arról szá-moltak be, hogy átlagosan egy-másfél hónapig készültek mind-két vizsgára a szóbeli tételeket pedig legalább 1 hónap alatt si-került kidolgozniuk. Azért volt nehéz dolguk, mert a legtöbbtételt az ajánlott szakirodalomban nem úgy találták meg, nemolyan részletesen, mint ahogy szerették volna, esetleg felsôfokúszinten, amit meg alig értettek. Éppen ezért gondoltuk, hogymegpróbáljuk levenni Önökrôl e terhet és segíteni abban, hogymegfelelô gyakorlatokkal, megfelelô szinten és részletezettség-gel tudják elsajátítani a logisztikai alapismereteket.

Végezetül jó felkészülést kívánunk a szóbeli vizsgákhoz és re-méljük, hogy jelen mûvet e nemes cél érdekében haszonnalforgatják majd!

OKTATÁSI MINISZTÉRIUMSZÓBELI VIZSGATÉTELEK

52 3435 02 Logisztikai ügyintézô

A szakmai szóbeli vizsga tantárgyai:Általános gazdasági szakismeretek alkalmazásaLogisztikai szakismeretek alkalmazásaÜzleti illetve logisztikai ügyviteli ismeretekA 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján a szóbeli tételeket1292/2004. számon kiadom.

Soós Lászlóosztályvezetô2004NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZETÉrvényes: 2004. október 20-ától


Függelék

A szóbeli vizsga

10/4.1 Általános gazdasági szakismeretek alkalmazása

1. Ismertesse a vállalkozás fogalmát, céljait! Mutassa be avállalati mûködés fôbb funkcióit!

2. Mutassa be az állam gazdaságszabályzó szerepét! Mutas-son be röviden néhányat az eszközök közül!

3. Foglalja össze a fôbb vállalkozási formák jellemzôit és aközöttük történô választás legfontosabb szempontjait!

4. Vázolja fel a vállalkozások szervezeti felépítésének néhányjellemzô formáját!

5. Melyek a munkaerô-gazdálkodás fôbb feladatai? Soroljonfel olyan eszközöket, amelyek a dolgozók motiválásáraszolgálhatnak!

6. Ismertesse a fedezetszámítás fogalmát és jelentôségét!7. Határozza meg az innováció fogalmát, jelentôségét a válla-

lati versenyképességben!8. Mi az eredmény-kimutatás? Mutassa be röviden, hogy mi-

lyen tényezôk hatnak az eredmény alakulására!9. Mutassa be röviden a vállalkozás vagyonkimutatásának

fôbb tartalmi elemeit!10. Mutassa be egy vállalkozás piacra való belépésének fôbb

akadályait és a leggyakrabban elôforduló korlátokat!11. Mutassa be a vállalkozás megszûnésének módjait!12. Mutassa be röviden az üzleti terv elemeit és összeállításá-

nak lehetséges indítékait!13. Határozza meg a marketing fogalmát, és mutassa be a mar-

keting és a logisztika kapcsolatát!14. Mutassa be a polgárjogi szerzôdés fogalmát, tartalmát és

alakját!15. Ismertesse a kártérítési felelôsség általános jellemzôit!16. Ismertesse a vállalati információs rendszer feladatait!17. Mutassa be a piackutatás szerepét!18. Mutassa be a marketing-mix elemeit!19. Határozza meg a piaci szegmens fogalmát! Említsen pél-

dákat!20. Mutassa be a vállalati finanszírozás formáit!21. Melyek a logisztikai költségek jellemzô csoportjai? Mu-

tasson be jellemzô átváltásokat közöttük!22. Ismertesse az árképzés lehetséges módjait és az árkalkuláció

alapelveit!

42

Függelék

A szóbeli vizsga

23. Mutassa be a szolgáltatások mûködésének fôbb jellemzôit!24. Mutassa be a SWOT (GYELV) elemzés lényegét!25. Mutassa be a vállalati mûködés külsô és belsô érintettjeit!


Függelék

A szóbeli vizsga

10/4.2 Üzleti, illetve logisztikai ügyviteli ismeretek

1. Ismertesse a hazai gyakorlatban használatos áruazonosítóés nyilvántartó rendszereket!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

2. Mit jelent a minôség fogalma? Ismertessen különbözômegközelítéseket!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

3. Mit értünk a szavatosság, a jótállás és a termékfelelôsségfogalma alatt!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

4. Mutassa be a csomagolás fajtáit és logisztikai szerepét azellátási láncban!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

5. Jellemezze a logisztikai folyamatok során fellépô leggya-koribb árukárosító hatásokat és ismertesse azok megelôzé-si módjait!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

6. Mutassa be a termékek csomagolásán látható áruvédelmifeliratokat és jelképeket!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

7. Ismertesse a veszélyes anyagok szállításának sajátosságait!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

8. Ismertesse az élelmiszerek szállításának és tárolásának sa-játosságait!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

9. Ismertesse a szállítási és a fuvarozási szerzôdés fogalmát,tartalmi elemit!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

44

Függelék

A szóbeli vizsga

10. Sorolja fel egy választott fuvarozói és árukísérô okmánytartalmi elemeit!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

11. Sorolja fel az Európai Unión belüli, illetve az onnan kifelétörténô áruszállítás vám és szállítási okmányait!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

12. Ismertesse a tárgyalás lépéseit, menetét!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

13. Ismertesse az üzleti levél általános szerkezetét, az archivá-lás módjaitIsmertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

14. Mutassa be a csomagolás szerepét és funkcióit!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

15. Ismertesse az INCOTERMS szokványok célját és azokat aszempontokat, amelyek szerint a felek kötelezettségeit meg-határozzák! Csoportosítsa az INCOTERMS 2000 klauzuláit!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

16. Mi a kombinált fuvarozás? Ismertesse a környezetvédelemszempontjából a jelentôségét!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

17. Mit jelent a visszutas (reverz) logisztika fogalma?Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

18. Mit jelent az EAN 128-as kód? Ismertesse a logisztikairendszerben való alkalmazásának jelentôségét!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

19. Mutassa be az ISO 9000:2000 szabvány család fôbb jel-lemzôit!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

20. Mutassa be, hogy hogyan kell minôségellenôrzési adat-gyûjtôlapot készíteni!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!


Függelék

A szóbeli vizsga

21. Mit jelent a statisztikában az átlag és a szórás? Milyen elô-rejelzési technikákat ismer?Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

22. Mutassa be az anyagmozgatási rendszer fogalmát, összetevôit! Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

23. Mutassa be a folyamatos és a szakaszos anyagmozgatásirendszer jellemzôit!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

24. Mutassa be az anyagmozgató gépek fôbb csoportjait ésmegválasztásuk szempontjait!Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

25. Mutassa be az anyagáramlás jellemzô mutatószámait! Ho-gyan számítható az anyagáramlási rendszer és alkotóele-meinek teljesítôképessége?Ismertesse a mellékelt idegen nyelvû szöveget!

46

Függelék

A szóbeli vizsga

10/4.3 Logisztikai szakismeretek alkalmazása

1. Definiálja a logisztika és az ellátási lánc fogalmát! Melyeka logisztikai rendszer legfontosabb folyamatai és funkciói?Mutassa be a vállalati mûködésben játszott szerepét!

2. Mutassa be a logisztikai szolgáltató központok tevékeny-ségét! Mutassa be a logisztikai központok létesítésének ha-zai koncepcióját és megvalósítását!

3. Mi az a TEN-hálózat? Melyek a hazánkat is érintô folyo-sók? Definiálja a fuvarozás, szállítás, szállítmányozás fo-galmát! Ismertesse a logisztikai szolgáltatás fogalmánakjelentését!

4. Mit jelent a komissiózás? Mutassa be a komissiózási eljá-rásokat!

5. Mit jelent a raktár-technológia fogalma? Melyek a raktár-technológia folyamatmoduljai?

6. Mutassa be a raktározás szükségességét az ellátási lánc-ban! Mutassa be a raktározás fejlôdési tendenciáit!

7. Mit jelent a raktárirányítás? Melyek a fôbb feladatai?

8. Mit jelent az egységrakomány? Milyen egységrakomány-képzô eszközöket ismer?

9. Ismertesse az árufuvarozás jogi hátterét, a nemzetköziegyezmények szerepét a fuvarjogi, vámjogi és egyéb sza-bályok kérdésében!

10. Hasonlítsa össze az egyes fuvarozási módokat a költségekösszetétele, szintje és tervezhetôsége szempontjából! Milyentényezôk befolyásolják a fuvarköltség nagyságát? Mitôl függa fuvarköltségek tervezhetôsége?

11. Jellemezze az egyes fuvarozási ágakat, ezeken belül a mó-dokat! Ismertesse a fuvareszköz választás szempontjait!


Függelék

A szóbeli vizsga

12. Mutassa be röviden a beszerzési folyamat lépéseit! Mit je-lent a közbeszerzés fogalma?

13. Milyen szállítóértékelési eljárásokat ismer? Milyen ármódosító (árcsökkentô vagy árnövelô) tényezô-ket ismer?

14. Mutassa be a decentralizált, illetve a centralizált beszerzésjellemzôit! Milyen elemeket kell egy megrendelésnek fel-tétlenül tartalmaznia?

15. Mutassa be a készletezés szükségességét a logisztikai rend-szerben! Mutassa be a készletek számviteli és funkcionáliscsoportjait!

16. Ismertesse a készletgazdálkodás mutatóit!

17. Ismertesse a gazdaságos rendelési tételnagyság modelljét!Milyen költségcsoportokat kezel a modell?

18. Ismertesse a termeléstervezés és irányítás fôbb kérdéseit!

19. Mi az anyagszükséglet számítás (MRP) lényege? Melyek afôbb inputjai?

20. Mutassa be röviden a JIT és az OPT termelési rendszereket!

21. Mutassa be a disztribúciós csatorna szereplôit és a disztri-búciós csatorna típusait!

22. Mutassa be a kiszolgálási színvonal mérésének néhány le-hetséges módját!

23. Mutassa be a logisztikai információs rendszerek feladatait!Melyek a logisztikai információs rendszer fôbb adatállo-mányai?

24. Mutassa be a rendelés feldolgozás és elôkészítés lépéseit!

25. Mit jelent az EDI? Ismertesse az árukövetô rendszerek fel-adatait!

48

Függelék

Szógyûjtemény

10/5 Angol–magyar szógyûjtemény

A

aggregate production planning aggregált termeléstervezésassembly chart szerelési útmutatóassembly drawing szerelési rajzassembly line szerelôszalagassembly shop szerelômûhelyacquisition beszerzésaction plan intézkedési tervannual report éves jelentésauthorised capital alaptôkeacceptance inspection átvételi ellenôrzés

B

backlog rendelésállománybar code vonalkódbatch quantity tételnagyságbatch production sorozatgyártásbatches sorozatbenchmarking összehasonlító elemzésbill of materials (BOM) anyagjegyzékbuffer puffer készlet (tartalék)buyer vevô, vásárlóbar chart oszlopdiagrambusiness talk üzleti tárgyalásbusiness relations üzleti kapcsolatokbuying behaviour fogyasztói magatartásby-product melléktermékboard of directors igazgatótanács

C

capacity kapacitáscapacity requirements planning (CRP) kapacitásszükséglet tervezéscapacity utilization kapacitáskihasználáscarrying cost készlettartási költségchild item beépülô termékchief of department osztályvezetôcompetitiveness versenyképességcomputer aided design (CAD) számítógéppel támogatott tervezéscomputer aided manufacturing (CAM) számítógéppel támogatott termeléscomputer numerical control (CNC) számítógépes számjegyvezérlésconsumer value fogyasztói érték


Függelék

Szógyûjtemény

continuous improvement folyamatos fejlesztéscontrol szabályozás, irányítás, ellenôrzéscost of quality minôségköltségcustomer vevô, vásárlócustomer care vevôgondozáscustomer service vevôszolgálatcycle time ciklusidôchannel of distribution értékesítési csatornaconsumer satisfaction fogyasztói igények kielégítéseconsulting firm tanácsadó cégcredit rating fizetôképességconsumption fogyasztáscost analysis költségelemzéschief engineer fômérnökcost of material anyagköltségcost of labour bérköltség

D

defective goods hibás termékekdelivery szállításdelivery time rendelésteljesítési idôdependability megbízhatóságdepreciation értékcsökkenésdetailed capacity planning részletes kapacitástervezésdown time gépállásidôdata collection adatgyûjtésdata processing adatfeldolgozásdirect cost közvetlen költségdecision making döntéshozataldisposable income adózott jövedelemdesign engineer tervezô mérnök

E

effectiveness hatékonyságefficiency gazdaságosság, hatékonyságelectronic commerce elektronikus kereskedelemelectronic data interchange (EDI) elektronikus adatcsereexpected quality elvárt minôségexpediting sürgetésexperimental production próbagyártásexclusive distribucion kizárólagos értékesítésearnings jövedelmekestimate becsléselasticity rugalmasságexecutive director ügyvezetô igazgató

50

Függelék

Szógyûjtemény

F

failure meghibásodásfailure cost of quality hibaköltségfinished goods késztermékekflexibility rugalmasságflow áramlásforecasting elôrejelzésforeman mûvezetôflow chart folyamatábrafinal inventory zárókészletfinancial analysis pénzügyi elemzés

G

gross requirement bruttó szükségletgeneral expenses általános költségekgross profit bruttó nyereséggross output össztermelés

H

holding cost készlettartási költséghuckepack kombinált fuvarozás fajtája

I

idle time állásidôindependent demand független keresletindustrial engineering gyártásfejlesztésinnovation innovációinventory készletinventory on hand raktáron lévô készletinventory record készletnyilvántartásinventory control raktárkészlet-ellenôrzésinventory turnover készletforgásinvestment beruházásitem tétel, cikk, adatinformation handling információkezelésinformation flow információáramlásinquiry for offer ajánlatkérésincrease in prices áremelés

J

just in time (JIT) éppen idôbenjoint representation közös képviseletjoint venture közös vállalat


Függelék

Szógyûjtemény

K

kaizen folyamatos fejlesztés (japán)kanban termékkísérô kártya (japán)

L

lead buyer beszerzésgazdalead time átfutási idôlean production karcsúsított termeléslevel production egyenletes ütemû termeléslife-cycle costing életciklus-költségszámításline production futószalagos gyártáslogistics logisztikalot size sorozatnagyság (tételnagyság)lay-off elbocsátáslimited partnership betéti társaság (Bt.)line of credit hitelkeretlong-term planning hosszú távú tervezéslife-cycle of a product termék-életciklusliabilities kötelezettségeklabour productivity termelékenység

M

make or buy gyártani vagy vásárolnimake to order rendelésre gyártásmake to stock készletre gyártásmaintenance karbantartásmanagement of workforce munkaszervezésmanufacturing strategy termelési stratégiamass production tömegtermelésmanufacturability gyárthatóságmaterial flow anyagáramlásmaterial requirements planning (MRP) anyagszükséglet tervezésmaterials handling anyagkezelésmaterials management anyaggazdálkodásmarket plan eladási tervmanufacturing capacity gyártási kapacitásmarket share piaci részesedésmeans of production termelési eszközökmain workshop gyártó mûhelymachine shop gépmûhelymanufacturing process technológiai folyamatmanufacturing operation technológiai mûveletmanufacturing equipment gyártóberendezés

52

Függelék

Szógyûjtemény

N

net requirement nettó szükségletnetwork planning hálótervezésnormal (basic) time alapidô

O

operating cost mûködési költségoperation research operációkutatásorder rendelésordering cost rendelési költségoutsourcing kihelyezésover supply túlkínálatoptimisation optimalizálásorganization change szervezeti változásoutput termékkibocsátásorganization of production termelésszervezésoverhead expenses rezsiköltség

P

parent item szülô termékpart részegységpeak capacity csúcskapacitásperformance teljesítményplanning horizon tervezési idôhorizontplant manager üzemvezetôpreventive cost of quality hibamegelôzési költségprocess capability folyamatképességproduct design terméktervezésproduct tree gyártmányfaproduction control termelésirányításproduction planning termeléstervezésproductivity termelékenységpush system nyomásos rendszerpull system húzásos rendszerpurchasing beszerzéspurchaser beszerzôpayback period megtérülési idôplant capacity üzemi kapacitáspurchasing manager beszerzési vezetôprice agreement áregyezményprice margin árrésprice differential árkülönbségproduct family termékcsaládproduct range termékskálaprice indication irányárplant location üzemi telephelyprocedure eljárás


Függelék

Szógyûjtemény

piece production egyedi gyártásprodution cost önköltségpreventive maintenance TMKpiece-work payment system teljesítménybérpiece-rate price egységár

Q

qualified supplier minôsített szállítóquality assurance minôségbiztosításquality circle minôségi körquality control minôségszabályozásquality control department minôségellenôrzési osztály (MEO)quality policy minôségpolitika

R

reliability megbízhatóságreorder level újrarendelési szintreorder point újrarendelési pontreplenishment feltöltés, utánpótlásresearch and development (R & D) kutatás-fejlesztés (K + F)retailer kiskereskedôrate of return megtérülési rátareorganization átszervezésrepair shop javítómûhelyreject selejtrentability jövedelmezôség

S

safety stock biztonsági készletsale channel értékesítési csatornasales értékesítésscrap selejt, hulladékscheduling ütemezéssetup átállításshortage cost hiányköltségsingle sourcing beszerzés egy forrásbólspare part tartalék alkatrészstaff személyzetstandard time normaidôstock készletstockout készlethiánysubcontracting alvállalkozásba adássupplier beszállítósupplier certification szállítóértékeléssupply chain ellátási láncsales area értékesítési terület

54

Függelék

Szógyûjtemény

sales quota eladási kvótasales plan értékesítési tervsales policy értékesítési politikasole agency kizárólagos képviseletstrategy implementation stratégia megvalósításastorage raktározássales turnover üzleti forgalom, árbevételself-appraisal önértékelésstrategic planning stratégiai tervezéssubsidiary leányvállalatsale contract adásvételi szerzôdéssales volume eladott mennyiségshop superintendant üzemvezetôshift mûszakstandard piece time normaidôsampling inspection mintavételes ellenôrzés

T

total quality teljes körû minôségtotal quality management teljes körû minôségmenedzsmenttransportation fuvarozástrading area felvevôpiactask force munkacsoporttoolroom szerszámkészítô mûhely

U

unit production egyedi gyártás

V

value analysis értékelemzésvendor beszállítóvice-president alelnök

W

warehouse raktárwarehouse management raktárgazdálkodáswaste pazarlás, veszteségwholesaler nagykereskedôwork design munkaszervezésworkforce munkaerô állománywork-in-process inventory termelésközi készletwork cycle munkaciklusworkshop mûhelyworking place munkahely


Függelék

Szógyûjtemény

10/6 Magyar–angol szógyûjtemény

A, Á

adásvételi szerzôdés sale contractadatfeldolgozás data processingadatgyûjtés data collectionadózott jövedelem disposable incomeaggregált termeléstervezés aggregate production planningajánlatkérés inquiry for offeralapidô normal (basic) timealaptôke authorised capitalalelnök vice-presidentállásidô idle timeáltalános költségek general expensesalvállalkozásba adás subcontractinganyagáramlás material flowanyaggazdálkodás materials managementanyagjegyzék bill of materials (BOM)anyagkezelés materials handlinganyagköltség cost of materialanyagszükséglet tervezés material requirements planning (MRP)áramlás flowáregyezmény price agreementáremelés increase in pricesárkülönbség price differentialárrés price marginátállítás setupátfutási idô lead timeátszervezés reorganizationátvételi ellenôrzés acceptance inspection

B

becslés estimatebeépülô termék child itembérköltség cost of labourberuházás investmentbeszállító supplierbeszállító vendorbeszerzés acquisitionbeszerzés purchasingbeszerzés egy forrásból single sourcingbeszerzésgazda lead buyerbeszerzési vezetô purchasing managerbeszerzô purchaser

56

Függelék

Szógyûjtemény

betéti társaság (Bt.) limited partnershipbiztonsági készlet safety stockbruttó nyereség gross profitbruttó szükséglet gross requirement

C, Cs

ciklusidô cycle timecsúcskapacitás peak capacity

D

döntéshozatal decision making

E, É

egyedi gyártás piece productionegyedi gyártás unit productionegyenletes ütemû termelés level productionegységár piece-rate priceeladási kvóta sales quotaeladási terv market planeladott mennyiség sales volumeelbocsátás lay-offelektronikus adatcsere electronic data interchange (EDI)elektronikus kereskedelem electronic commerceéletciklus-költségszámítás life-cycle costingeljárás procedureellátási lánc supply chainelôrejelzés forecastingelvárt minôség expected qualityéppen idôben just in time (JIT)értékcsökkenés depreciationértékelemzés value analysisértékesítés salesértékesítési csatorna channel of distributionértékesítési csatorna sale channelértékesítési politika sales policyértékesítési terület sales areaértékesítési terv sales planéves jelentés annual report

F

feltöltés, utánpótlás replenishmentfelvevôpiac trading areafizetôképesség credit ratingfogyasztás consumption


Függelék

Szógyûjtemény

fogyasztói érték consumer valuefogyasztói igények kielégítése consumer satisfactionfogyasztói magatartás buying behaviourfolyamatábra flow chartfolyamatképesség process capabilityfolyamatos fejlesztés continuous improvementfolyamatos fejlesztés (japán) kaizenfômérnök chief engineerfutószalagos gyártás line productionfuvarozás transportationfüggetlen kereslet independent demand

G, Gy

gazdaságosság, hatékonyság efficiencygépállásidô down timegépmûhely machine shopgyártani vagy vásárolni make or buygyártásfejlesztés industrial engineeringgyártási kapacitás manufacturing capacitygyárthatóság manufacturabilitygyártmányfa product treegyártó mûhely main workshopgyártóberendezés manufacturing equipment

H

hálótervezés network planninghatékonyság effectivenesshiányköltség shortage costhibaköltség failure cost of qualityhibamegelôzési költség preventive cost of qualityhibás termékek defective goodshitelkeret line of credithosszú távú tervezés long-term planninghúzásos rendszer pull system

I

igazgatótanács board of directorsinformációáramlás information flowinformációkezelés information handlinginnováció innovationintézkedési terv action planirányár price indication

58

Függelék

Szógyûjtemény

J

javítómûhely repair shopjövedelmek earningsjövedelmezôség rentability

K

kapacitás capacitykapacitáskihasználás capacity utilizationkapacitásszükséglet tervezés capacity requirements planning (CRP)karbantartás maintenancekarcsúsított termelés lean productionkészlet inventory, stockkészletforgás inventory turnoverkészlethiány stockoutkészletnyilvántartás inventory recordkészletre gyártás make to stockkészlettartási költség carrying cost, holding costkésztermékek finished goodskihelyezés outsourcingkiskereskedô retailerkiszervezés outsourcingkizárólagos értékesítés exclusive distribucionkizárólagos képviselet sole agencyköltségelemzés cost analysiskötelezettségek liabilitiesközös képviselet joint representationközös vállalat joint ventureközvetlen költség direct costkutatás-fejlesztés (K + F) research and development (R & D)

L

leányvállalat subsidiarylogisztika logistics

M

megbízhatóság dependability, reliabilitymeghibásodás failuremegtérülési idô payback periodmegtérülési ráta rate of returnmelléktermék by-productminôségbiztosítás quality assuranceminôségellenôrzési osztály (MEO) quality control departmentminôségi kör quality circleminôségköltség cost of qualityminôségpolitika quality policy


Függelék

Szógyûjtemény

minôségszabályozás quality controlminôsített szállító qualified suppliermintavételes ellenôrzés sampling inspectionmunkaciklus work cyclemunkacsoport task forcemunkaerô állomány workforcemunkahely working placemunkaszervezés management of workforcemunkaszervezés work designmûhely workshopmûködési költség operating costmûszak shiftmûvezetô foreman

N, Ny

nagykereskedô wholesalernettó szükséglet net requirementnormaidô standard timenormaidô standard piece timenyomásos rendszer push system

O, Ö

operációkutatás operation researchoptimalizálás optimisationoszlopdiagram bar chartosztályvezetô chief of departmentönértékelés self-appraisalönköltség prodution costösszehasonlító elemzés benchmarkingössztermelés gross output

P

pazarlás, veszteség wastepénzügyi elemzés financial analysispiaci részesedés market sharepróbagyártás experimental productionpuffer készlet (tartalék) buffer

R

raktár warehouseraktárgazdálkodás warehouse managementraktárkészlet-ellenôrzés inventory controlraktáron lévô készlet inventory on handraktározás storage

60

Függelék

Szógyûjtemény

rendelés orderrendelésállomány backlogrendelési költség ordering costrendelésre gyártás make to orderrendelésteljesítési idô delivery timerészegység partrészletes kapacitástervezés detailed capacity planningrezsiköltség overhead expensesrugalmasság elasticity, flexibility

S

selejt rejectselejt, hulladék scrapsorozat batchessorozatgyártás batch productionsorozatnagyság (tételnagyság) lot sizestratégia megvalósítása strategy implementationstratégiai tervezés strategic planningsürgetés expediting

Sz

szabályozás, irányítás, ellenôrzés controlszállítás deliveryszállítóértékelés supplier certificationszámítógépes számjegyvezérlés computer numerical control (CNC)számítógéppel támogatott termelés computer aided manufacturing (CAM)számítógéppel támogatott tervezés computer aided design (CAD)személyzet staffszerelési rajz assembly drawingszerelési útmutató assembly chartszerelômûhely assembly shopszerelôszalag assembly lineszerszámkészítô mûhely toolroomszervezeti változás organization changeszülô termék parent item

T

tanácsadó cég consulting firmtartalék alkatrész spare parttechnológiai folyamat manufacturing processtechnológiai mûvelet manufacturing operationteljes körû minôség total qualityteljes körû minôségmenedzsment total quality managementteljesítmény performanceteljesítménybér piece-work payment systemtermékcsalád product family


Függelék

Szógyûjtemény

termék-életciklus life-cycle of a producttermékkibocsátás outputtermékkísérô kártya (japán) kanbantermékskála product rangeterméktervezés product designtermelékenység labour productivitytermelékenység productivitytermelési eszközök means of productiontermelési stratégia manufacturing strategytermelésirányítás production controltermelésközi készlet work-in-process inventorytermeléstervezés production planningtermelésszervezés organization of productiontervezési idôhorizont planning horizontervezô mérnök design engineertétel, cikk, adat itemtételnagyság batch quantityTMK preventive maintenancetömegtermelés mass productiontúlkínálat over supply

U,Ú

újrarendelési pont reorder pointújrarendelési szint reorder level

Ü

ügyvezetô igazgató executive directorütemezés schedulingüzemi kapacitás plant capacityüzemi telephely plant locationüzemvezetô plant manager, shop superintendantüzleti forgalom, árbevétel sales turnoverüzleti kapcsolatok business relationsüzleti tárgyalás business talk

V

versenyképesség competitivenessveszteség (pazarlás) wastevevô, vásárló buyervevô, vásárló customervevôgondozás customer carevevôszolgálat customer servicevonalkód bar code

Z

zárókészlet final inventory

62

logisztikus leszek

Documents