nftv131021 pontositasokkal korr nelkul

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTEREKÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER48751/2013/FEAT

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

27. § (5)–(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS.

Készült 2013. október 3.

ELŐTERJESZTÉS

a Kormány részére

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról

Budapest, 2013. október

1

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

2

E G Y E Z T E T É S I L A P

1. Az egyeztetés alapadatai

honlapon való közzététel időpontja: 2013. közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2013. közigazgatási egyeztetés lezárása: 2013. államtitkári értekezlet időpontja: 2013. kormányülés időpontja: 2013.

Az előterjesztés formális közigazgatási egyeztetésére nem került sor.

2. Az egyeztetésben részt vevők

2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak

intézmény egyetért nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt

fennKözigazgatási és Igazságügyi MinisztériumBelügyminisztériumHonvédelmi MinisztériumKülügyminisztériumNemzeti Fejlesztési MinisztériumNemzetgazdasági MinisztériumVidékfejlesztési MinisztériumAlapvető Jogok Országgyűlési BiztosaNemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.)

egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet



fenn

2.3.Társadalmi szervezetek

társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet



fenn


3

V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó

1. Az előterjesztés célja

Jelen előterjesztés elsődlegesen a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) részletes módosítására, jogtechnikai célú pontosítására, valamint más, a felsőoktatás működését szabályozó törvény jogalkalmazói végrehajtását segítő korrekciójára irányul.

1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél

Az előterjesztés mellékletét képző törvényjavaslatnak az Országgyűlés általi elfogadását követő hatályba lépése megteremti azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik az állami felsőoktatási intézmények hatékonyabb működtetését, elősegítik és megkönnyítik a felsőoktatási szféra szereplői számára a jogalkalmazást.

1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai

Az Nftv. komplex módosítása egyrészt jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, másrészt a Felsőoktatási Kerekasztal által kidolgozott és elfogadott javaslatok megvalósítása szempontjából fontos Nftv-t módosításokat tartalmazza, elsődlegesen az intézményhálózat és a képzési szerkezet átalakítása, az intézményirányítás, kancellári rendszer, rektorválasztás, valamint a felsőktatás finanszírozási rendszerének átalakításához szükséges törvényi keretek tekintetében.

1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása

Az előterjesztés a felsőoktatás minőségét, hatékonyságát, hozzáférhetőségét és irányítási rendszerének javítását célozza.

A Kormány a felsőoktatás minőségelvű átalakítását tűzte ki célul. A felsőoktatás átalakítása során az egyik fontos változtatás a korábbi intézményfinanszírozási rendszer átalakítása volt oly módon, hogy az állam a korábbi képzési normatívák helyett, közvetlenül a hallgatókat finanszírozza az állami ösztöndíjrendszeren keresztül. Az intézmények finanszírozása a hallgatók (felvételizők) intézmény választását követően a hallgatókon keresztül érkezik az intézményekhez. Ez áttérés a közvetlen intézményfinanszírozásról a minőségelvű, közvetlen hallgató és a hallgatókon keresztül történő közvetett intézményfinanszírozásra. Ezzel a lépéssel megteremtődött a kínálat orientált felsőoktatásról az áttérés egy kereslet orientált, versenyelemeket és ezen keresztül igen erőteljes minőségi ösztönzőket magában hordozó felsőoktatási rendszerre. Ezen változtatást követően, a felsőoktatás minőségelvű átalakításához további, egymással egységes szinergikus rendszerbe szerveződő intézkedésekre van szükség a felsőoktatás minőségelvű átalakításának kiteljesítéséhez. E rendszerszerű változtatásokat dolgozta ki a felsőoktatási kerekasztal 2013 márciusa és októbere között, közel hét hónapos, a lehető legszélesebb kötrben történt egyeztetések során. Ezen munka és egyeztetések eredményét a „Felsőoktatás átalakításának stratégiai irányai és soronkövetkező


4

lépései” című dokumentum foglalja össze. A jelen Nftv módosításra irányuló előterjesztés és javaslat ezen átalakítási stratégia soronkövetkező lépéseinek megvalósításához szükséges törvényi módosításokat –mint az átalakítás kereteinek megteremtése érdekében szükséges lépéseket– tartalmazza.

A felsőoktatás átalakításának stratégiája és a soronkövetkező lépések az alábbi építőelemekből, pillérekből állnak:

(i) Az intézmények besorolása valós képzési és tudományos szerepüknek és a felsőoktatási feladatmegosztásban betöltött szerepüknek megfelelően nemzeti tudományegyetem, egyetem, főiskola és közösségi főiskola típusokba. Eszerint a nemzeti tudományegyetem az az intézmény, amelyik szinte minden tudományterületen, minden képzési szinten folytat képzést. Az egyetem az az intézmény, amelyik néhány tudományterületen, minden képzési szinten folytat képzést. A főiskola az az intézmény, amelyik néhány tudományterületen és képzési területen folytat dominánsan alapképzést, felsőoktatási szakképzést, illetve egyes kivételes esetekben, amikor ennek feltételei adottak mester képzést. A közösségi főiskola típusba tartozó intézmények néhány képzési területen folytatnak alapképzést, fő feladatuk a felsőktatási szakképzések kiterjesztése és folytatása és –későbbi fejlesztési feladatként– a hátrányosabb helyzetű tehetséges gyermekek továbbtanulási ambícióinak felkeltésével és egyetemi, főiskolai tanulmányokra való felkészítésével társadalmi mobilitási és felemelkedési programok kifejlesztése és folytatása

(ii) A jelenlegi igen heterogén képzési kínálat átláthatóbbá, adekvátabbá tétele, elsősorban annak az elvnek a minél következetesebb érvényesítésével, hogy minden intézmény csak olyan képzési területen és képzési szinten hirdessen képzési programokat, amelyek profiljába illenek, amelynek folytatására felkészült és alkalmas és amely programok iránt megfelelő munkaerőpiaci kereslet mutatkozik. A meghirdethető képzési programok, illetőleg a képzési szintek a fenti intézmény típusba történő besorolástól függően kerülnek meghatározásra.

(iii) A gazdaság, a munkaerőpiac, a nemzetpolitikai és kormányzati prioritások, illetőleg a társadalmi igények alapján az állami ösztöndíjak száma képzési területenként és szintenként meghatározásra kerül az éves költségvetés tervezés során.

(iv) A képzési területeken belül –az állami ösztöndíjak formájában az intézményekhez érkező képzési támogatás– az intézmények, karok, képzési programok között a felvételizők, hallgatók választásán alapul. Az így kialakuló forráselosztás, túl azon hogy kifejezi a hallgatók és családi, baráti hátterük értékítéletét a képzésekkel és a végzés után várható munkaerőpiaci lehetőségekkel kapcsolatosan, a szabályozott verseny-mechanizmusokon keresztül egy igen erőteljes (ha nem a létező legerőteljesebb) minőségi ösztönzőt is jelenti az intézmények számára. Közép és hosszabb távon az intézmények léte függ attól, mennyi hallgatót képesek magukhoz vonzani, ez pedig ebben az időtávban csak úgy valósítható meg, ha az egyes intézmények alapvetően átgondolják képzési kínálatukat, a képzések tartalmával, tartalmi megfelelőségével, korszerűségével kapcsolatos összes minőségi és minőségfejlesztési kérdést, valamint a minőségi oktatók megtartása érdekében az intézményen belüli teljesítmény és minőségelvű ösztönzési rendszereket vezetnek be.

(v) Az állam akkreditációs, re-akkreditációs, minőség ellenőrzési, és az intézményi minőségirányítási rendszerek alkalmazásának megkövetelésével kapcsolatos szerepe változatlanul fennmarad a képzési területekre vonatkozó –nemzetgazdasági, gazdasági, munkaerőpiaci, és társadalmi igényeket érvényesítő – tervezés, a finanszírozás, az


5

állami ösztöndíjmértékek meghatározása és folyamatos finomhangolása, a kutatás finanszírozás, a hozzáférést javító intézkedések, a diákhitelezés és ösztöndíjak rendszerének fenntartása, valamint –állami intézmények esetén– a fenntartói, tulajdonosi szerepek, feladatok mellett.

(vi) Finanszírozási rendszer átalakítása: az intézmények finanszírozására fordítható forrástömeg 70%-a az állami ösztöndíjakon keresztül a képzés és a képzési kapacitások fenntartására, míg 30%-a minőségi paraméterek mentén kutatási kapacitások és alaptevékenység finanszírozására fordítódik. Ennek mélyebb értelme, hogy megszűnik minden olyan – az átláthatóság szempontjából is problematikus – finanszírozási csatorna, amely nincs összefüggésben vagy a hallgatók képzésével és ennek minőségével, vagy pedig a kutatási tevékenység minőségével. A kutatási kapacitásfinanszírozási csatornán keresztül érkező források minőségelvű differenciálása a minősített oktatók száma, a doktori iskolák és doktori törzstagok száma, valamint az országos tudományos diákköri tevékenység alapján történik.

(vii) Az –esetenként több tízmilliárdos éves bevétellel gazdálkodó- intézmények, amelyek egy egy város legnagyobb munkáltatói is sok esetben működési hatékonyságának további javítása a kancellári rendszer és a fenntartói testület bevezetésével, valamint egyidejűleg az akadémiai autonómia megerősítésével, a rektorválasztás egyetemi hatáskörbe rendelésével.

Az átalakítás fent vázolt építőelemei egy egymással összefüggő, illetve egymásra épülő koherens rendszert alkotnak. Ezért –hasonlóan egy boltívhez– ha ezek az építőkövek egy egységes rendszerben kerülnek bevezetésre akkor egy stabil rendszer jön létre, azonban egy-egy építőelem tetszőleges kivétele, vagy a többihez való illeszkedésének a jelentős változtatása (azaz a rendszer koherenciájának megbontása) a rendszer stabilitásának megbontásához vezet. Ezért a fenti stratégiát csakis egy egységes és koherens rendszerben lehet megvalósítani, az egyes rendszerelemek önmagukban izoláltan nem valósíthatóak meg, illetve nem emelhetőek ki a rendszerből.

A nemzetgazdaság, a gazdaság és a munkaerőpiac és a társadalom szükségleteinek való legteljesebb megfelelés a fenti stratégiával valósítható meg a legjobban. Ez a megfelelés, reagálóképesség egy olyan felsőoktatási rendszerrel szemben alapvető és jogos elvárás, amely esetében a rövid táv 3-5 év, a középtáv akár 15-25 év, míg a hosszabb táv minimum 35-45 év, lévén hogy a ma felvettt 18 éves fiatal végzése után a megszerzett diplomájával mintegy 40 éves munkaerőpiaci jelenlétet követően éri el a nyugdíjkorhatárt. Ebből eredően a nemzetgazdasági, gazdasági, munkaerőpiaci igények alapján történő mai döntésekben nem az éppen most aktuális kizárólg rövid távon értelmezhető szempontokat és mondott igényeket, hanem ezen 3-45 éves időtávoknak megfelelő szempontokat kell érvényesíteni, ha egy valóban korszerű, minőségi, a társadalom, a nemzetgazdaság, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelni képes, és ezáltal minőségi felsőooktatás kialakítása a cél.

2. Az igénybe vett eszközök

2.1. Jogalkotás

Törvényjavaslat benyújtásának kezdeményezése. A jelen NFTV módosítás a fent felvázolt stratégiai átalakítás soronkövetkező lépéseihez szükséges törvényi keretek megteremtésére irányul. Tekintettel arra, hogy a jelen Nftv módosításcsomag egy megkezdett felsőoktatás átalakítás soronkövetkező lépéseinek teremti meg a törvényi feltételeket, nincs szükség az


6

Nftv átfogó módosítására, a változtatások az új Nftv viszonylag kismértékű módosításával megvalósíthatóak.

2.2. Egyéb intézkedés

Az Nftv. végrehajtási rendeletének kialakítása során az alkalmazást segítő további részletszabályok meghozatala indokolt, különös tekintettel a 2014 évi felsőoktatás finanszírozásához elengedhetetlenül fontos finanszírozási kormányrendelet megalkotására, illetőleg az intézménytípusoknak megfelelően a képzési kínálat profiltisztítására.

2.3. Alternatívák

A felsőoktatás minőségelvű átalakítása, a forráselosztás átláthatóvá, hatékonyabbá, minőségelvűbbé tétele, a hozzáférés javítása és a gazdasági, munkaerőpiaci szükségleteknek való megfelés eléréséhez szakmai, felsőoktatáspolitikai szempontból a javasolt átalakítás jelenti a szakmailag megalapozott és optimális megoldást. A javaslat a felsőoktatás szereplőinek legszélesebb körben történő bevonásával, széles körű és intenzív egyeztetések során került kidolgozásra, majd elfogadásra a Felsőoktatási Kerekasztal szereplői által. E tekintetben a javaslat nemcsak a szakmailag megalapozott javaslatot jelenti, de egyben széleskörű és kritkus tömeget jelentő konszenzus is áll mögötte, ami a 2012 őszi, téli diákdemonstrációk fényében igen fontos körülmény. Ebből eredően sem szakmai, sem szakmapolitkai, sem más szempontból a jelen javaslatnak valódi, megvalósítható alternatívája nincs.

3. Kormányprogramhoz való viszony

A Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében szükséges a tervezett intézkedések megvalósítása. A felsőoktatás átalakításának stratégiája és a soronkövetkező lépések a lehető legteljesebb összhangban vannak a kormányprogramokkal, illetőleg a felsőktatás kapcsán ezek időközbeni módosításaival és a felsőoktatás minőségelvű átalakítására vonatkozó kormányzati akarattal.

4. Előzmények, kapcsolódások

A felsőoktatási stratégiai irányokhoz kapcsolódóan a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein kialakított javaslatot követően alakult ki a jelen előterjesztésben szereplő javaslat, amelyet a felsőoktatás szereplői és a felsőoktatás résztvevői rendkívül széles körben, kritikus tömegben támogatnak.

5. Európai uniós kapcsolódások

A tervezetnek nincs közvetlen európai uniós kapcsolódása. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a profilváltással létrehozandó közösségi főiskolákon kifejlesztendő és megindítandó komplex helyi társadalmi felemelkedési és társadalmi mobilitási programok alapvetően összhangban vannak az EU társadalmi mobilitással kapcsolatos célkitűzéseivel. Emellett a nemzeti


7

tudományegyetemek és a legkíválóbb egyetemek bázisán megindítani tervezett kíválósági programok, a TOP 200-300 intézmény közé való kerülés céljával szintén összhangban vannak az EU 2020 célkitűzéseivel.

6. Társadalmi egyeztetés

Az előterjesztés, illetőleg az előterjesztés alapjául szolgáló felsőoktatás átlakítási koncepció egyeztetésére a felsőoktatás, az intézmények, a hallgatók, a szakszervezet, a helyi politika, a gazdasági élet különböző vezetői, képviselőinek rendkívül széles körében került sor a 2013 márciusa és októbere között eltelt mintegy 7 hónapos időszakban. A Felsőoktatási Kerekasztal ülésein a felsőoktatás átalakításának stratégiáját rendszeresen megtárgyalta, észrevételezte. Az észrevételek során a 2013 tavaszán közreadott első változat jelentős átdolgozására, pontosítására, finomítására került sor. A Felsőoktatási Kerekasztal a többször átdolgozott koncepciót 10-1 arányban elfogadta.

7. Az előterjesztés kommunikációja

1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén?

követő vagy kezdeményező**a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó!

2. A tájékoztatás módja:Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nemTárcaközlemény igen/nemTárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem3. Fő üzenet:

A 2013 januárjában alakított Felsőoktatási Kerekasztal egyik fontos feladata volt a felsőoktatás átalakítása stratégiájának a kidolgozása és a stratégia mögötti széleskörű konszenzus megteremtése. A 2013 márciustól napjainkig eltelt 7 hónap során a Felsőoktatási Kerekasztal és az EMMI ezt a munkát elvégezte. A széleskörű konszenzussal kialakított koncepció megvalósításához szükséges Nftv módosításokat tartalmazza a jelen javaslat.

Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Dr. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkáre-mail: [email protected], tel.: 795-5477

4. Részletes kommunikációs terv:

Célcsoport: felsőoktatási intézmények vezetői, oktatói

Fő üzenet:

A 2013 januárjában alakított Felsőoktatási Kerekasztal egyik fontos feladata volt a felsőoktatás átalakítása stratégiájának a kidolgozása és a stratégia mögötti széleskörű konszenzus megteremtése. A 2013 márciustól napjainkig eltelt 7 hónap során a


8

Felsőoktatási Kerekasztal és az EMMI ezt a munkát elvégezte. A széleskörű konszenzussal kialakított koncepció megvalósításához szükséges Nftv módosításokat tartalmazza a jelen javaslat.

Tervezett időtartam: egyszeri

Eszközrendszer: tárcaközlemény

Anyagi ráfordítás: a kommunikáció nem igényel plusz anyagi ráfordítást

Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el.

Budapest, 2013. „ ”

Dr. Navracsics Tibor Balog ZoltánMiniszter Miniszter


9

H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T

A Kormány

a) megtárgyalta és elfogadta a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról készített kormány-előterjesztést,

b) elrendeli a Melléklet szerinti törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtását,

c) a törvényjavaslat parlamenti előadójaként az emberi erőforrások miniszterét jelöli ki.


10

Melléklet a 48751/2013/FEAT számú kormány-előterjesztéshez

2013. évi …. törvény

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról

1. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 9. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„9. § (1) Állami felsőoktatási intézmény nemzeti tudományegyetem, egyetem vagy főiskola, illetve közösségi főiskola, nem állami felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet. (2) Az „nemzeti tudományegyetem”, „egyetem” vagy „főiskola” „közösségi főiskola” elnevezés, valamint ezek idegen nyelvű megfelelői használatára csak az e törvény 1. melléklete szerinti – továbbá az e törvény alapján a Magyarország területén működő külföldi – felsőoktatási intézmény jogosult.(3) Az egyes felsőoktatási intézmények (1) bekezdés szerinti besorolásáról a Kormány javaslatára az e törvény 1. melléklete megállapításával az Országgyűlés határoz.(4) A nemzeti tudományegyetemnek minősíthető az a felsőoktatási intézmény, amely oktatási, kutatási tevékenységet a tudományterületek széles körében, valamennyi képzési szinten, több képzési területen folytat. (5) Az egyetem az a felsőoktatási intézmény, amely oktatási, kutatási tevékenységet legalább kettő tudományterületen, valamennyi képzési szinten, legalább kettő képzési területen folytat.(6) A főiskola az a felsőoktatási intézmény, amely oktatási, kutatási tevékenységet legalább kettő tudományterületen, illetőleg képzési területen döntően alapképzési, felsőoktatási szakképzési és kivételesen mesterképzési szinten is folytat.(7) A közösségi főiskolának minősíthető az a felsőoktatási intézmény, amely oktatási tevékenységet legalább kettő képzési területen, döntően felsőoktatási szakképzési, néhány esetben alapképzési szinten folytat. (8) A nemzeti tudományegyetem, az egyetem és a főiskola, valamint a közösségi főiskola, alapképzésére tekintet nélkül, felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzést – felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést – is folytathat.(9) Ha a felsőoktatási intézmény hivatalos neve megváltozik, az erről szóló bejelentést az oktatási hivatal tudomásul veszi, és kezdeményezi a miniszter útján e törvény 1. mellékletének módosítását.

2. §

Az Nftv. 10. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:


11

„(2) A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert nemzeti tudományegyetem, egyetem, vagy nemzeti tudományegyetemi, egyetemi kar – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „kutató” minősítést kaphat.”


12

3. §


„(2) A felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell az egészségfejlesztést is beleértve, a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, a könyvtári szolgáltatást, a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi- és vállalkozói-, a magyar és nemzetiségi anyanyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztését, továbbá lehetőséget kell teremtenie a nemzetiségi anyanyelvi, valamint az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére.”

4. §

Az Nftv. 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szenátus]

„d) javaslatot tesz a rektori pályázat tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektort, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;”

5. §

Az Nftv. 12. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) A szenátus döntga) az intézmény vagyongazdálkodási tervéről,gb) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről;”

6. §

(1) Az Nftv. 12. § (7) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat.”

(2) Az Nftv. 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Nem ruházhatók át a (3) bekezdés a)-g), a hb), a hd), valamint a hf) pontban meghatározott jogkörök.”

7. §


13

Az Nftv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményekben – legalább háromtagú – fenntartói testület működik.(2) A fenntartói testület egy-egy tagját a miniszter, az állami vagyonért és az államháztartásért felelős, továbbá a 97. § (6) bekezdés és 100. § szerinti esetben az érintett miniszter delegálja. A fenntartói testület ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a rektor vagy megbízottja és a kancellár. A fenntartói tanács elnöke az oktatásért felelős minszter által delegált tag.(3) A fenntartói tanács dönt működésének rendjéről azzal a megkötéssel, hogy a) szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik,b) üléseit az elnök hívja össze,c) határozatképes, ha az ülésén legalább 3 tag jelen van,d) döntéséhez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogató szavazata szükséges; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.(4) A fenntartói testület a) annak fenntartó általi jóváhagyása előtt véleményezi a felsőoktatási intézmény éves költségvetését és éves beszámolóját, valamint véleményezi a negyedéves beszámolókat és szükség esetén a tárgyévre elfogadott intézményi költségvetés év közbeni módosítását, b) véleményezi a felsőoktatási intézmény stratégiai, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terveit,c) véleményezi az intézmények részvételével működő gazdasági társaságok és gazdálkodó szervezetek éves beszámolóját és üzleti tervét azok elfogadását megelőzően,d) véleményezi a felsőoktatási intézmény minden olyan fejlesztési programját, beruházási döntését, amely eléri vagy az éves költségvetésének öt százalékát vagy egymilliárd forintot.(5) A fenntartói testületben viselt tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával, illetve visszahívásával. A fenntartói testületbe delegálási joggal rendelkező jogosult az általa delegált tagot visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás a delegáló hatáskörébe tartozik.(6) Lemondás és visszahívás esetén az aki az érintett tagot delegálta harminc napon belül új tagot köteles delegálni.”

8. §


„(2) A rektor felelős a felsőoktatási intézmény 13/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak körébe nem eső szakszerű és törvényes működéséért, a kancellár és a 13/A. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott intézményi alkalmazottak kivételével gyakorolja – a belső ellenőrzési vezetőre is kiterjedően – a munkáltatói jogokat. A rektor az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva – a szenátus által a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben – utasításban szabályozhatja a szervezeti és működési szabályzat egyes rendelkezései végrehajtásának módját, valamint azon rendelkezéseket, amelyeket más jogszabály alapján szabályzatban kell rendezni. A rektori utasításokat az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, vonatkozásában a 73. § (3) bekezdés ca) pontja és (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó.”



14

„(3) A rektor az (1)–(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.”

(3) A 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kancellár, ennek hiányában a gazdasági főigazgató, gazdasági igazgató felelős a szükséges gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért.”


„(5) Rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz nemzeti tudományegyetem, egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola, közösségi főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges.”

9. §

Az Nftv. a következő 13/A-13/B. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetéséért a kancellár felelős. (2) A kancellár a) felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,b) felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területeken szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek során gyakorolja egyetértési jogát a szenátusnak az intézmény gazdálkodását érintő, vagy gazdasági következménnyel járó stratégiai döntései és intézkedései tekintetében, amely e döntések hatályba lépésének feltétele,c) felel azért, hogy a felsőoktatási intézmény olyan gazdálkodást folytasson, hogy az az elfogadott intézményi stratégia és költségvetés érvényesülését szolgálja,d) az államháztartásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott tartalommal gyakorolja az ellenjegyzési jogot,e) gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat, és erről folyamatosan tájékoztatja a fenntartói testületet,f) munkáltatói jogot gyakorol az a) pont szerinti területen foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról, g) saját hatáskörben kialakítja a feladatai ellátásához szükséges szervezetet és megállapítja annak működési rendjét, amelyre a 12. § (3) bekezdés eb) pontja nem alkalmazható.(3) Kancellári megbízást az kaphat, illetve a kancellári megbízás azzal tartható fenn, aki a felsőoktatási intézmény éves költségvetésének legalább 1/20-át elérő mértékű költségvetéssel rendelkező, illetve a felsőoktatási intézmény alkalmazotti létszámának legalább 1/40-ének


15

megfelelő munkajogi állománnyal rendelkező felsőoktatási intézményben vagy gazdasági társaságban szerzett három éves felsővezetői gyakorlattal, legalább egy világnyelvből tárgyalóképes nyelvismerettel rendelkezik, nemzeti tudományegyetemi, egyetemi kancellár esetében mesterfokozattal, főiskolai, közösségi főiskolai kancellár esetében alapfokozattal rendelkezik és a megbízás időtartama alatt teljesíti a Kormány által meghatározott továbbképzési kötelezettségét.(4) A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. 13/B. § (1) A kancellár a 13/A. § (2) bekezdés d) pontja szerinti ellenjegyzési jogot akkor gyakorolhatja, ha rendelkezik felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, eltérő esetben gondoskodnia kell olyan, a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező beosztott alkalmazásáról, aki a kötelezettségvállalás szabályszerűségét, a szabad előirányzat rendelkezésre állását, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet meglétét ellenjegyzésével igazolja. Az ellenjegyzés ebben az esetben nem pótolja a kancellár egyetértési jogát.(2) A kancellár a 13/A. § (2) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.(3) A kancellár a feladatai ellátásához szükséges szervezetet kialakítása és működési rendje meghatározása céljából kancellári utasítás kiadására jogosult, amely vonatkozásában a 73.§ (3) bekezdés ca) pontja és (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó. (4) A kinevezésre hatáskörrel rendelkező a kancellár megbízását visszavonhatja a) a miniszter saját hatáskörében tett javaslatára vagy,b) a felsőoktatási intézmény rektora, illetve a fenntartói testület írásban, indokolással ellátott kezdeményezésére.”

10. §

Az Nftv. 14. § (2)-(3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény, amely muzeális intézményi, levéltári funkciót is elláthat. Az állami egyetemi, nemzeti tudományegyetemi könyvtárak biztosítják a hagyományos és virtuális tanulási környezetet, a tananyagok és a szakirodalom elérhetőségét, tudománymetriai szolgáltatásokat nyújtanak, ellátják az intézmény tartalomgazdai feladatait, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott nyilvános könyvtári, valamint szak- és felsőoktatási könyvtári feladatokat. Az egyetemi, nemzeti tudományegyetemi könyvtárak az országos Dokumentum-ellátási Rendszerből – jogszabályban meghatározottak szerint – támogatást kapnak.(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy.”

11. §

Az Nftv. 15. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:


16

„(3a) Az alapképzés sajátos képzési formája a felsőoktatási duális alapképzés. A felsőoktatási duális alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) képzettség szerezhető, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A felsőoktatási duális alapképzés során – az általános alapozó képzési rendtől eltérő képzési rendben – a hallgatók a teljes képzési idő átlagában a képzési idő legalább harminc százalékát gyakorlaton töltik, amely gyakorlati képzés a felsőoktatási intézménnyel a felsőoktatási duális alapképzés folytatásában együttműködő, e feladatra a szakmai, személyi és tárgyi minimumfeltételek alapján minősített gazdálkodó szervezetnél vagy az ilyen szervezettel közösen kialakított gyakorlati helyen zajlik. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. A felsőoktatási duális alapképzésben legalább kettőszáztíz kreditet kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hét, legfeljebb nyolc félév.”

12. §

Az Nftv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felsőoktatási intézmény működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthető, amelyekre a 27. § (2a) bekezdése értelemszerűen alkalmazható.”

13. §


„(1) Az oktatói feladat – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – oktatói munkakörben látható el, költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban, más felsőoktatási intézményben pedig az oktatói munkakörre létesített munkaviszonyban. Az oktatói munkakörben való foglalkoztatáshoz legalább mesterfokozat szükséges.”

14. §

Az Nftv. 27. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a felsőoktatási intézmény az általa oktatói munkakörben foglalkoztatott személlyel – részben vagy egészben – pályázati támogatás vagy külső megbízás, megrendelés terhére létesít foglalkoztatási jogviszonyt, az erre a körülményre tekintettel határozott időre is szólhat, és a forrás megléte esetén korlátozás nélkül megismételhető. A határozott idejű foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a 31. § (2) bekezdés szerinti időtartamot.”

15. §

Az Nftv. 28. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem tartalmaz)


17

„b) az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése, nemzeti tudományegyetemen, egyetemen betöltött adjunktusi munkakör esetén a doktori fokozat megszerzése.”

16. §


„(4) Az oktatói és a kutatói munkakörben a munkavállaló, illetve a közalkalmazott a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. A főiskolai illetve egyetemi tanár esetén a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetése rektori hatáskör.”

17. §


„(2) A tanári munkakörben foglalkoztatottakra a 25. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 27. § (2a) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. Esetükben a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A munkáltató a tanításra fordított időt - a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint - tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál.”

18. §

Az Nftv. 36. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az oktatói, kutatói és tanári munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott számára – ha a munkáltató által elrendelt oktatási, kutatási, tudományos vagy nemzetközi jellegű feladatai ezt indokolják – belföldi vagy külföldi kiküldetés rendelhető el. A kiküldetés időtartamára jogszabályban meghatározott mértékű napidíj állapítható meg.”

19. §

(1) Az Nftv. 37. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézményekben – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján – a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:a) rektor,b) rektorhelyettes,c) főigazgató,d) dékán,e) kancellár,f) igazgatási feleadatot ellátó hivatal vezetője (főtitkár, vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott más elnevezéssel).”



18

„(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre – az (1) bekezdés a) pontja esetében három, a b)-f) pont alapján, három-öt évre – adhatók és az (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés e)–f) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.”


„(4) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot a szenátus véleményezi, és valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektor személyéről. Adott felsőoktatási intézményben, ugyanazon személy – a vezetői megbízási ciklusoktól függetlenül – összesen legfeljebb két alkalommal kaphat rektori magasabb vezetői megbízást az esetleges jogelőd intézményekre is tekintettel. A rektori magasabb vezetői pályázatot a fenntartó írja ki.”

(4) Az Nftv. 37. §- a következő(4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a miniszter gondoskodik. A kancellárt nemzeti tudományegyetemen és egyetemen a miniszterelnök, főiskolán és közösségi főiskolán a miniszter bízza meg.”


„(5) A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a (4a) bekezdés kivételével a szenátus, vagy a 12. § (8) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott átruházott hatáskörben eljáró testület, illetve személy (a továbbiakban e szakaszban együttesen: szenátus) dönt. Döntését – a (4) bekezdés kivételével – megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízásról. A rangsorolt belső ellenőrzési vezetői pályázatokat a rektor továbbítja a fenntartónak. A 73. § (3) bekezdés f) pontjában és a 75. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott vezetői megbízás esetén a felsőoktatási intézmény vezetője a megbízott személlyel – a megbízásra jogosult által meghatározottak szerint – létesít a felsőoktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.”


„(8) A főiskolai, közösségi főiskolai rektor és a nemzeti tudományegyetemi, egyetemi rektor megbízásával és felmentésével kapcsolatos eljárásra a 29. § (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a főiskolai, közösségi főiskolai rektor megbízására, felmentésére a miniszterelnök jogosult, a felterjesztésért a hivatalban lévő rektor, személyes érintettsége esetén helyettese felel.”

20. §

Az Nftv. 46. § a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:


19

„(7a) A hallgató és a doktorjelölt számára – ha tanulmányi vagy kutatási feladatai ezt indokolják – belföldi vagy külföldi utazása időtartamára jogszabályban meghatározott mértékű napidíj állapítható meg.”

21. §

Az Nftv. 53/A. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szabadalmi, oltalmi eljárással, valamint szerzői jogi védelem megszerzésére irányuló folyamattal érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori tézisek nyilvánosságra hozatala a doktorjelölt kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a doktori tanács jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének időpontjáig, illetve a szerzői jogi védelem megszerzésének időpontjáig, de legfeljebb egy évre elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést és doktori téziseit a minősítés időtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni.

22. §


„(3) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. Eljárás indítható a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen is, a döntésre irányuló első fokú eljárás során elkövetett eljárási szabálysértésre hivatkozással.”

23. §

Az Nftv. 58. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az 57. §- és az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell)

„b) a doktorjelöltet, továbbá”

(érintő döntésekre, illetve mulasztásokra.)

24. §


„(3) A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki


20

a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,b) egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre,c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait,a b) és c) esetben feltéve, hogy a hallgatót előzetesen írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.”

25. §

Az Nftv. 60. § (5)-(6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén – beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják – a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.(6) A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a döntést megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.”

26. §

Az Nftv. 64. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai)

„c) megküldi a főiskolai, közösségi főiskolai rektor megbízására és felmentésére, a főiskolai tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a miniszterelnöknek, a nemzeti tudományegyetemi, egyetemi rektori megbízásra és felmentésre, az egyetemi tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a köztársasági elnöknek;”

27. §


„(3) Az oktatási hivatal jár ela) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével,b) az alapító okiratban szereplő adatok változásaival,c) a képzések indításával,d) a felvehető maximális hallgatói létszám megállapításával és módosításával,e) a doktori iskola létesítésével,f) a doktori iskola megszűnésével,g) a diákotthonok nyilvántartásba vételével,h) felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételévelkapcsolatos ügyekben.”


21

28. §

Az Nftv. 73. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó)

„f) nem állami felsőoktatási intézményben megbízza a gazdasági vezetőt illetve visszavonja a megbízását,”

29. §

Az Nftv. 73. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó a rektorválasztásra vonatkozó szenátusi döntés megküldését a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök részére csak akkor tagadhatja meg, ha a megválasztott személy nem felel meg az előírt feltételeknek, illetve a szenátus döntéshozatali eljárása nem volt jogszerű.”

30. §

Az Nftv. 74. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. Ha a felsőoktatási intézmény a költségvetésétől eltérő döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. Az állami felsőoktatási intézmény esetén az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, valamint ezek módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek is meg kell küldeni.(4) A fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, a költségvetés végrehajtásának ütemtervével kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított harminc napon belül, a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított hatvan napon belül, az intézményfejlesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencven napon belül közölheti a felsőoktatási intézménnyel. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, vagy a szervezeti és működési szabályzatban, illetve az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet - megfelelő határidő tűzésével - visszaküldi azt a felsőoktatási intézménynek, kezdeményezve annak átdolgozását.”

31. §

Az Nftv. 75. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó


22

a) egységes elvek szerint határozza meg a rektor juttatásait,b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét.”

32. §

Az Nftv. 84. § (4) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályázati úton adható támogatás lehet különösen:)

c) a felsőoktatási intézmények kulturális és könyvtári feladatainak ellátásához,”

33. §

Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) A költségvetés a képzési tevékenység és az ahhoz tartozó fenntartási feladatok támogatásával (a továbbiakban: képzési támogatás) járul hozzá a felsőoktatási intézmény által nyújtott oktatás megszervezéséhez és fenntartásához.

34. §

Az Nftv. 84/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/B. § A tudományos kutatási tevékenység, valamint az ahhoz tartozó fenntartási feladatok állami támogatásának rendjét kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani.”

35. §

Az Nftv. 84/D. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/D. § Az alapvetően művészeti képzési ágban képzések nyújtására alapított állami felsőoktatási intézmények finanszírozására a 84/A-84/B. § rendelkezései nem alkalmazandók, ezen intézmények esetében a 84. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti jogcímeken az állam intézményi szintű támogatást biztosít kormányrendeletben meghatározottak szerint.”

36. §


„(6) Az egyházi felsőoktatási intézmény működésére a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény


23

rendelkezéseit, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 94. § (2), (3) és (8) bekezdését, valamint a 95. § (2), (3) és (6) bekezdését kell alkalmazni.”

37. §


„(2) A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) bekezdésben, a 12. § (8) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdésben, a 37. § (1) bekezdés e) pontjában, (3), (5)–(6) bekezdésben, a 83. § (1) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezésektől a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek. Magán felsőoktatási intézményekben a 13/A-13/B. § és a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható.”


„(6) A magán felsőoktatási intézményben a 73. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét.”

38. §


„(6) Az egészségügyi ellátásban is résztvevő felsőoktatási intézmény 12/A. § szerinti fenntartói testületébe az egészségügyért felelős miniszter további egy tagot delegál a 12/A. §-ban írt feltételek szerint.”

39. §


„(1) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató központi költségvetési szerv részeként működik, az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatásának központi beruházási és felújítási, valamint fejlesztési forrásait az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezeti költségvetésében kell megtervezni. Ebben az esetben a központi költségvetési szerv egészségügyi felsőoktatási intézmény részeként működő egészségügyi szolgáltató részére a kincstár önálló számlát vezet, amely azonban kizárólag a betegellátással összefüggő tevékenység fedezetére szolgál, azon a felsőoktatási intézmény egyéb, képzési és tudományos tevékenységével összefüggő pénzügyi művelet nem végezhető. Az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogosult az általa biztosított költségvetési előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodás ellenőrzésére. Előzetes tájékoztatást, beszámolót kérhet, illetve kezdeményezheti az egészségügyi szolgáltatással összefüggő kérdések intézményi fórumokon történő megvitatását.”

40. §


24

Az Nftv. 100. § és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. Az agrártudományi képzést folytató felsőoktatási intézmény működése

100. § Agrártudományi képzést folytató állami felsőoktatási intézmény 12/A. § szerinti fenntartói testületébe az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter további egy tagot delegál a 12/A. §-ban írt feltételek szerint.”

41. §

(1) Az Nftv. 108. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. félév: legalább tizennyolc, legfeljebb huszonkettő hétből álló oktatásszervezési időszak;”

(2) Az Nftv. 108. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„40. tanév: legalább harminchat, legfeljebb negyvennégy hétből álló oktatásszervezési időszak;”

42. §

Az Nftv. 110. § (1) bekezdés a következő 27-29. ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„27. a Professor Excellens cím feltételeit, adományozásának rendjét, a címadományozásra tekintettel megállapított támogatás mértékét és felhasználási feltételeit,28. a felsőoktatási duális alapképzésben közreműködő gazdálkodó szervezet minősítési szempontjait és a minősítési eljárás rendjét,29. főiskolának, valamint bármely felsőoktatási intézmény karának, illetve más megnevezésű szervezeti egységének, képzési helyének közösségi főiskolává átalakulását, működését, gazdálkodását, irányítási rendszerét és felügyeletét.”

43. §


„(9) Az 1993. évi felsőoktatási törvény, illetve a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján tanulmányaikat megkezdett azon hallgatók, akiknek hallgatói jogviszonya 2014. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2014. szeptember 1-jétől e törvény szerint jogosultak juttatásokra.”


25

44. §

Az Nftv. 115. § (4d) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4d) Az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint alkalmazott és az új követelményeket időközben teljesítő oktatókat, tudományos kutatókat az „egyetemi” oktatókra meghatározott munkakör szerint kell besorolni, függetlenül attól, hogy alkalmazásukra főiskolán, közösségi főiskolán vagy nemzeti tudományegyetemen, egyetemen kerül sor. Ebben az esetben a foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 31. §-ban meghatározott határidőkbe az adott oktatói munkakörben eltöltött időt be kell számítani. Ha az előírt feltételek teljesítéséhez öt évnél kevesebb év áll rendelkezésre, az oktató az új munkaszerződés, illetve közalkalmazotti kinevezés aláírásának napjától számított öt éven belül köteles az előírt feltételeket teljesíteni. Az oktatót ugyanabba az „egyetemi oktatói” fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen „főiskolai oktatói” fizetési fokozatban volt, és a fizetési fokozatban eltöltött idő újra kezdődik.”

45. §

Az Nftv. a következő 117/A. §-sal egészül ki:

117/A. § (1) E törvénynek – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi törvénnyel megállapított – 12. § (3) bekezdés d) pontjának, illetve 73. § (6) bekezdését a hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.(2) E törvénynek – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szló 2013. évi törvénnyel megállapított – 12. § (3) bekezdés g) pontját, 12. § (7) bekezdés első mondatát, 12/A. §-t, 13. § (2)-(5) bekezdését, 13/A-13/B. §-t, 37. § (1) és (3), (4a) bekezdését, 64. § (2) bekezdés c) pontját az állami egyetemek, főiskolák, közösségi főiskolák tekintetében 2015. január 1-jétől kell alkalmazni. 2014. január 1-je és december 31. közötti időszakban az intézmények működésére a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2013. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a (4) bekezdés szerinti kezdeményezés alapján történő kancellári megbízás teljesüléséig. A kancellár megbízásáig az állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjét, belső ellenőrzési vezetőjét a fenntartó az államháztartásért felelős minszter előzetes egyetértésével jogosult megbízni, megbízását visszavonni. A gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltatói joggyakorlásra a fenntartó önállóan jogosult. (3) A nemzeti tudományegyetemeken adott intézményben 2014. január 1. napján megbízással rendelkező gazdasági főigazgató kap öt évre kancellári megbízást.(4) Állami felsőoktatási intézmények szenátusa a rektor útján kezdeményezheti a 13/A-13/B. § szerinti működési rend bevezetését a miniszternél, aki dönt a kancellári megbízásra irányuló pályázati eljárás megindításáról.(5) A kancellár a megbízását követő hatvan napon belül köteles a feladatai ellátásához szükséges szervezetet kialakítani és annak működési rendjét megállapítani, amelyről kancellári utasítást ad ki.”

46. §

Az Nftv.


26

a) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a „felsőoktatásban alkalmazottak” szövegrész helyébe a „felsőoktatásban oktató, kutató és tanár munkakörben alkalmazottak”,b) 33. § (3) bekezdésében a „27. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „27. § (2) és (2a) bekezdésében”c) 48. § (2) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe az „és”,d) 99. § (1) bekezdés a „centrumot (a továbbiakban: centrum)” szövegrésze helyébe a „központot”, az „A centrum” szövegrész helyébe az „Az orvos- és egészségtudományi központ”, e) 5. melléklete 6. pontjában „a munkaügyi központoktól és kirendeltségeitől,” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szervtől”,f) a 7. pont felvezető részében „a munkaügyi központoknak és kirendeltségeiknek” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szervnek”,szöveg lép.

47. §

Hatályát veszti az Nftv.a) 12. § (3) bekezdés ec) alpontja,b) 26. § (2) bekezdés utolsó mondatac) 37. § (5) bekezdés negyedik, ötödik mondata,d) 37. § (9) bekezdése,e) 46. § (6) bekezdés d) pontja,f) 56. § (4) bekezdése, g) 67. § (4) bekezdésének „, felsőoktatási szakképzés” szövegrésze,h) 75. § (4) bekezdései) 99. § (1) bekezdés harmadik mondata,j) 99. § (2) bekezdése,k) 99. § (3) bekezdésében a „– ha centrum nem jön létre –” szövegrész,l) 99. § (5) bekezdése,m) 110. § (1) bekezdés 6. pontjának „és engedélyezési rendjét” szövegrésze,n) 114/C. §-a.

48. §

(1) Az Nftv. 1. melléklete helyébe a jelen törvény 1. melléklete lép.

(2) Az Nftv. 1. melléklete helyébe a jelen törvény 2. melléklete lép.

(3) Az Nftv. 3. melléklete II/A. fejezete kiegészül az alábbi ca)-cb) pontokkal:

([E törvény alapján nyilvántartott adatok:)„ca) szervezet neve, székhelye,cb) vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága tagjainak neve és értesítési címe;”.

(4) Az Nftv. 3. melléklete II/c. fejezet 1. pontja kiegészül az alábbi aq)-ar) pontokkal:

[1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:]„aq) kollégiumi elhelyezés esetén a kollégium megnevezése, az elhelyezés kezdete és vége,


27

ar) diákotthoni elhelyezés esetén a diákotthon megnevezése és OM-azonosítója, az elhelyezés kezdete és vége,”.

49. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.(2) A 28. §, 47. § c) és h) pontja, 48. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.


28

1. melléklet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi … törvényhez

1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez 251

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

Állami felsőoktatási intézmények

I/A. Nemzeti tudományegyetemek

Debreceni Egyetem, DebrecenEötvös Loránd Tudományegyetem, BudapestSzegedi Tudományegyetem, Szeged

I/B. Állami egyetemek

Budapesti Corvinus Egyetem, BudapestBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BudapestKaposvári Egyetem, KaposvárLiszt Ferenc Zeneművészeti és Zenetudományi Egyetem, Koncertközpont, BudapestMagyar Képzőművészeti Egyetem, BudapestMiskolci Egyetem, MiskolcMoholy-Nagy Művészeti Egyetem, BudapestNemzeti Közszolgálati Egyetem, BudapestNyugat-magyarországi Egyetem, SopronÓbudai Egyetem, BudapestPannon Egyetem, VeszprémPécsi Tudományegyetem, PécsSemmelweis Egyetem, BudapestSzent István Egyetem, GödöllőSzéchenyi István Egyetem, GyőrSzínház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest

I/C. Állami főiskolák Budapesti Gazdasági Főiskola, BudapestDunaújvárosi Főiskola, DunaújvárosEötvös József Főiskola, BajaEszterházy Károly Főiskola, EgerKároly Róbert Főiskola, GyöngyösKecskeméti Főiskola, KecskemétMagyar Táncművészeti Főiskola, Budapest


29

Nyíregyházi Főiskola, NyíregyházaSzolnoki Főiskola, SzolnokNem állami felsőoktatási intézmények

II/A. Nem állami egyetemek

Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, BudapestDebreceni Református Hittudományi Egyetem, DebrecenEvangélikus Hittudományi Egyetem, BudapestKároli Gáspár Református Egyetem, BudapestKözép-európai Egyetem, BudapestOrszágos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, BudapestPázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

II/B. Nem állami főiskolák

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, BudapestAdventista Teológiai Főiskola, PécelÁltalános Vállalkozási Főiskola, BudapestApor Vilmos Katolikus Főiskola, VácBaptista Teológiai Akadémia, BudapestBhaktivedanta Hittudományi Főiskola, BudapestBudapest Kortárstánc Főiskola, BudapestBudapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, BudapestEdutus Főiskola, BudapestEgri Hittudományi Főiskola, EgerEsztergomi Hittudományi Főiskola, EsztergomGábor Dénes Főiskola, BudapestGál Ferenc Főiskola, SzegedGolgota Teológiai Főiskola, VajtaGyőri Hittudományi Főiskola, GyőrIBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, BudapestKodolányi János Főiskola, SzékesfehérvárMozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, BudapestPápai Református Teológiai Akadémia, PápaPécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, PécsPünkösdi Teológiai Főiskola, BudapestSapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, BudapestSárospataki Református Teológiai Akadémia, SárospatakSola Scriptura Teológiai Főiskola, BudapestSzent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza


30

Szent Bernát Hittudományi Főiskola, ZircSzent Pál Akadémia, BudapestTomori Pál Főiskola, KalocsaVeszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, VeszprémWekerle Sándor Üzleti Főiskola, BudapestWesley János Lelkészképző Főiskola, BudapestZsigmond Király Főiskola, Budapest


31

2. melléklet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi … törvényhez

1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez 251

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

Állami felsőoktatási intézmények

I/A. Nemzeti tudományegyetemek

Debreceni Egyetem, DebrecenEötvös Loránd Tudományegyetem, BudapestPécsi Tudományegyetem, PécsSzegedi Tudományegyetem, Szeged

I/B. Állami egyetemek

Budapesti Corvinus Egyetem, BudapestBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BudapestKaposvári Egyetem, KaposvárLiszt Ferenc Zeneművészeti és Zenetudományi Egyetem, Koncertközpont, BudapestMagyar Képzőművészeti Egyetem, BudapestMiskolci Egyetem, MiskolcMoholy-Nagy Művészeti Egyetem, BudapestNemzeti Közszolgálati Egyetem, BudapestNyugat-magyarországi Egyetem, SopronÓbudai Egyetem, BudapestPannon Egyetem, VeszprémSemmelweis Egyetem, BudapestSzent István Egyetem, GödöllőSzéchenyi István Egyetem, GyőrSzínház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest

I/C. Állami főiskolák Budapesti Gazdasági Főiskola, BudapestDunaújvárosi Főiskola, DunaújvárosEötvös József Főiskola, BajaEszterházy Károly Főiskola, EgerKároly Róbert Főiskola, GyöngyösKecskeméti Főiskola, Kecskemét


32

Magyar Táncművészeti Főiskola, BudapestNyíregyházi Főiskola, NyíregyházaSzolnoki Főiskola, Szolnok

Nem állami felsőoktatási intézmények

II/A. Nem állami egyetemek

Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, BudapestDebreceni Református Hittudományi Egyetem, DebrecenEvangélikus Hittudományi Egyetem, BudapestKároli Gáspár Református Egyetem, BudapestKözép-európai Egyetem, BudapestOrszágos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, BudapestPázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

II/B. Nem állami főiskolák

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, BudapestAdventista Teológiai Főiskola, PécelÁltalános Vállalkozási Főiskola, BudapestApor Vilmos Katolikus Főiskola, VácBaptista Teológiai Akadémia, BudapestBhaktivedanta Hittudományi Főiskola, BudapestBudapest Kortárstánc Főiskola, BudapestBudapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, BudapestEdutus Főiskola, BudapestEgri Hittudományi Főiskola, EgerEsztergomi Hittudományi Főiskola, EsztergomGábor Dénes Főiskola, BudapestGál Ferenc Főiskola, SzegedGolgota Teológiai Főiskola, VajtaGyőri Hittudományi Főiskola, GyőrIBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, BudapestKodolányi János Főiskola, SzékesfehérvárMozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, BudapestPápai Református Teológiai Akadémia, PápaPécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, PécsPünkösdi Teológiai Főiskola, BudapestSapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest


33

Sárospataki Református Teológiai Akadémia, SárospatakSola Scriptura Teológiai Főiskola, BudapestSzent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, NyíregyházaSzent Bernát Hittudományi Főiskola, ZircSzent Pál Akadémia, BudapestTomori Pál Főiskola, KalocsaVeszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, VeszprémWekerle Sándor Üzleti Főiskola, BudapestWesley János Lelkészképző Főiskola, BudapestZsigmond Király Főiskola, Budapest


34

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Kormány a felsőoktatás minőségelvű átalakítását tűzte ki célul. A felsőoktatás átalakítása során az egyik fontos változtatás a korábbi intézményfinanszírozási rendszer átalakítása volt oly módon, hogy az állam a korábbi képzési normatívák helyett, közvetlenül a hallgatókat finanszírozza az állami ösztöndíjrendszeren keresztül. Az intézmények finanszírozása a hallgatók (felvételizők) intézmény választását követően a hallgatókon keresztül érkezik az intézményekhez. Ez áttérés a közvetlen intézményfinanszírozásról a minőségelvű, közvetlen hallgató és a hallgatókon keresztül történő közvetett intézményfinanszírozásra. Ezzel a lépéssel megteremtődött a kínálat orientált felsőoktatásról az áttérés egy kereslet orientált, versenyelemeket és ezen keresztül igen erőteljes minőségi ösztönzőket magában hordozó felsőoktatási rendszerre. Ezen változtatást követően, a felsőoktatás minőségelvű átalakításához további, egymással egységes szinergikus rendszerbe szerveződő intézkedésekre van szükség a felsőoktatás minőségelvű átalakításának kiteljesítéséhez. E rendszerszerű változtatásokat dolgozta ki a felsőoktatási kerekasztal 2013 márciusa és októbere között, közel hét hónapos, a lehető legszélesebb kötrben történt egyeztetések során. Ezen munka és egyeztetések eredményét a „Felsőoktatás átalakításának stratégiai irányai és soronkövetkező lépései” című dokumentum foglalja össze. A jelen Nftv. módosításra irányuló előterjesztés és javaslat ezen átalakítási stratégia soronkövetkező lépéseinek megvalósításához szükséges törvényi módosításokat –mint az átalakítás kereteinek megteremtése érdekében szükséges lépéseket– tartalmazza.

A felsőoktatás átalakításának stratégiája és a soronkövetkező lépések az alábbi építőelemekből, pillérekből állnak:

(i) Az intézmények besorolása valós képzési és tudományos szerepüknek és a felsőoktatási feladatmegosztásban betöltött szerepüknek megfelelően nemzeti tudományegyetem, egyetem, főiskola és közösségi főiskola típusokba. Eszerint a nemzeti tudományegyetem az az intézmény, amelyik szinte minden tudományterületen, minden képzési szinten folytat képzést. Az egyetem az az intézmény, amelyik néhány tudományterületen, minden képzési szinten folytat képzést. A főiskola az az intézmény, amelyik néhány tudományterületen és képzési területen folytat dominánsan alapképzést, felsőoktatási szakképzést, illetve egyes kivételes esetekben, amikor ennek feltételei adottak mester képzést. A közösségi főiskola típusba tartozó intézmények néhány képzési területen folytatnak alapképzést, fő feladatuk a felsőktatási szakképzések kiterjesztése és folytatása és –későbbi fejlesztési feladatként– a hátrányosabb helyzetű tehetséges gyermekek továbbtanulási ambícióinak felkeltésével és egyetemi, főiskolai tanulmányokra való felkészítésével társadalmi mobilitási és felemelkedési programok kifejlesztése és folytatása

(ii) A jelenlegi igen heterogén képzési kínálat átláthatóbbá, adekvátabbá tétele, elsősorban annak az elvnek a minél következetesebb érvényesítésével, hogy minden intézmény csak olyan képzési területen és képzési szinten hirdessen képzési programokat, amelyek profiljába illenek, amelynek folytatására felkészült és alkalmas és amely programok iránt megfelelő munkaerőpiaci kereslet mutatkozik. A meghirdethető képzési programok, illetőleg a képzési szintek a fenti intézmény típusba történő besorolástól függően kerülnek meghatározásra.


35

(iii) A gazdaság, a munkaerőpiac, a nemzetpolitikai és kormányzati prioritások, illetőleg a társadalmi igények alapján az állami ösztöndíjak száma képzési területenként és szintenként meghatározásra kerül az éves költségvetés tervezés során.

(iv) A képzési területeken belül –az állami ösztöndíjak formájában az intézményekhez érkező képzési támogatás– az intézmények, karok, képzési programok között a felvételizők, hallgatók választásán alapul. Az így kialakuló forráselosztás, túl azon, hogy kifejezi a hallgatók és családi, baráti hátterük értékítéletét a képzésekkel és a végzés után várható munkaerőpiaci lehetségekkel kapcsolatosan, a szabályozott verseny-mechanizmusokon keresztül egy igen erőteljes (ha nem a létező legerőteljesebb) minőségi ösztönzőt is jelenti az intézmények számára. Közép és hosszú távon az intézmények léte függ attól, mennyi hallgatót képesek magukhoz vonzani, ez pedig ebben az időtávban csak úgy valósítható meg, ha az egyes intézmények alapvetően átgondolják képzési kínálatukat, a képzések tartalmával, tartalmi megfelelőségével, korszerűségével kapcsolatos összes minőségi és minőségfejlesztési kérdést, valamint a minőségi oktatók megtartása érdekében az intézményen belüli teljesítmény és minőségelvű ösztönzési rendszereket vezetnek be.

(v) Az állam akkreditációs, re-akkreditációs, minőség ellenőrzési, és az intézményi minőségirányítási rendszerek alkalmazásának megkövetelésével kapcsolatos szerepe változatlanul fennmarad a képzési területekre vonatkozó –nemzetgazdasági, gazdasági, munkaerőpiaci, és társadalmi igényeket érvényesítő – tervezés, a finanszírozás, az állami ösztöndíjmértékek meghatározása és folyamatos finomhangolása, a kutatás finanszírozás, a hozzáférést javító intézkedések, a diákhitelezés és ösztöndíjak rendszerének fenntartása, valamint –állami intézmények esetén– a fenntartói, tulajdonosi szerepek, feladatok mellett.

(vi) Finanszírozási rendszer átalakítása: az intézmények finanszírozására fordítható forrástömeg 70%-a az állami ösztöndíjakon keresztül a képzés és a képzési kapacitások fenntartására, míg 30%-a minőségi paraméterek mentén kutatási kapacitások és alaptevékenység finanszírozására fordítódik. Ennek mélyebb értelme, hogy megszűnik minden olyan – az átláthatóság szempontjából is problematikus – finanszírozási csatorna, amely nincs összefüggésben vagy a hallgatók képzésével és ennek minőségével, vagy pedig a kutatási tevékenység minőségével. A kutatási kapacitásfinanszírozási csatornán keresztül érkező források minőségelvű differenciálása a minősített oktatók száma, a doktori iskolák és doktori törzstagok száma, valamint az országos tudományos diákköri tevékenység alapján történik.

(vii) Az –esetenként több tízmilliárdos éves bevétellel gazdálkodó- intézmények, amelyek egy- egy város legnagyobb munkáltatói is sok esetben működési hatékonyságának további javítása a kancellári rendszer és a fenntartói testület bevezetésével, valamint egyidejűleg az akadémiai autonómia megerősítésével, a rektorválasztás egyetemi hatáskörbe rendelésével.

Az átalakítás fent vázolt építőelemei egy egymással összefüggő, illetve egymásra épülő koherens rendszert alkotnak. Ezért –hasonlóan egy boltívhez– ha ezek az építőkövek egy egységes rendszerben kerülnek bevezetésre, akkor egy stabil rendszer jön létre, azonban egy-egy építőelem tetszőleges kivétele, vagy a többihez való illeszkedésének a jelentős változtatása (azaz a rendszer koherenciájának megbontása) a rendszer stabilitásának megbontásához vezet. Ezért a fenti stratégiát csakis egy egységes és koherens rendszerben lehet megvalósítani, az egyes rendszerelemek önmagukban izoláltan nem valósíthatóak meg, illetve nem emelhetőek ki a rendszerből.


36

A nemzetgazdaság, a gazdaság és a munkaerőpiac és a társadalom szükségleteinek való legteljesebb megfelelés a fenti stratégiával valósítható meg a legjobban. Ez a megfelelés, reagálóképesség egy olyan felsőoktatási rendszerrel szemben alapvető és jogos elvárás, amely esetében a rövid táv 3-5 év, a középtáv akár 15-25 év, míg a hosszabb táv minimum 35-45 év, lévén hogy a ma felvettt 18 éves fiatal végzése után a megszerzett diplomájával mintegy 40 éves munkaerőpiaci jelenlétet követően éri el a nyugdíjkorhatárt. Ebből eredően a nemzetgazdasági, gazdasági, munkaerőpiaci igények alapján történő mai döntésekben nem az éppen most aktuális kizárólg rövid távon értelmezhető szempontokat és mondott igényeket, hanem ezen 3-45 éves időtávoknak megfelelő szempontokat kell érvényesíteni, ha egy valóban korszerű, minőségi, a társadalom, a nemzetgazdaság, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelni képes, és ezáltal minőségi felsőooktatás kialakítása a cél.A fentiek elvi megalapozását, az átalakítás rendszerszerű összefüggéseit és ezek részleteit a „Felsőoktatás Átalakításának Stratégiai Irányai és Soronkövetkező Lépései” című dokumentum tartalmazza, amelyet a Felsőoktatási Kerekasztal 2013 szeptember 20-i ülésén 10:1 arányban elfogadott.

Az Nftv. jelen módosítása egyrészt nagy számban tartalmaz jogtechnikai és tartalmi pontosításokat, másrészt tartalmazza a kormányzat és a fontosabb felsőoktatási szereplők részvételével megalakult ún. Felsőoktatási Kerekasztal javaslatait az állami intézményirányítás illetve a rektorválasztás témakörében.

A javaslat a fenntartó helyett a szenátus hatáskörébe helyezi a rektorjelölt személyéről való döntést.

Az Nftv. módosítás pontosítja a szenátus jogköreit, pontosítja a képzési szerkezetre vonatkozó szabályokat.

A módosítási csomag elengedhetetlenül szükséges a már másfél éve hiányzó Nftv. Végrehajtási Rendelet elfogadásához, illetve a finanszírozási rendelet megalkotásához, továbbá számos pozitív intézkedéssel tenné működőképesebbé, hatékonyabbá a magyar felsőoktatás rendszerét.


37

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

Az elmúlt két évtizedben a felsőoktatásban lezajlott változások (részvételi arány megsokszorozódása, képzési kínálat diverzifikálódása) mára szükségessé teszik az intézmények közötti feladatmegosztás tisztázását, és az intézményeknek a képzési és tudományos munkamegosztásban betöltött szerepe alapján a különböző kategóriákba sorolását. A mára rendkívül szerteágazóvá vált, és számos esetben áttekinthetetlenné vált képzési kínálat áttekinthetővé tétele érdekében is fontos az intézmények típusokba sorolása, és ennek alapján annak a biztosítása, hogy adott képzési szintű adott képzési programot olyan intézmény folytathassaon, amelyik arra minden tekintetben felkészült és alkalmas.Ma a felsőoktatásban számos olyan kisebb főiskola, kar, illetve képzési hely van, amelyek távlatilag az e javaslatban intézményesülő közösségi főiskolává kell alakuljanak. Ugyanakkor ma még nem mondható ki bizonyossággal, hogy mely intézmény, kar, illetőleg képzési hely az, amelyiknek profilváltással az elsősorban helyi gazdasági és képzési igényeket, valamint vidékfejlesztési és a társadalmi mobilitás javításában betöltött szerepet ellátó közösségi főiskolává alakulás jelenti a hosszabb távú fentartható működés zálogát. A felsőoktatási stratégia és a finanszírozási rendszer átalakítása kapcsán bevezetendő, minőségi és verseny elemeket magában foglaló új finanszírozási mechanizmus lesz az, amelyik 1-2 év alatt világosan ki fogja jelölni, mely intézményeknek kell, hosszabb távon is fenntartható megmaradásuk érdekében közösségi főiskolai működési formát választani. Az átalakulás, a gazdálkodás és működés, az intézményirányítási rendszerek és a felügyelet részletes szabályait kormányrendeletben kell meghatározni a későbbiekben, annak érdekében, hogy az ilyen intézmények a 2014-2015 évben szabályozott keretek között megkezdhessék a közösségi főiskolává történő átalakulásukat.

A 2. §-hoz

A módosítás az 1. § szerint bevezetett új intézményi struktúrával szükséges összhang megteremtését szolgálja.

A 3. §-hoz

A jelen szakasz egyértelművé tétele a magyar anyanyelvi szaknyelvi ismeretekkel azt a pontosítást célozza, amely szerint a nem magyar anyanyelvű hallgatók esetében az előírt feladat nem elvárható, ez a kötelezettség csak a magyar anyanyelvűek esetében maradhat fenn, ugyanakkor nemzetiségi szempontokra tekintettel a rendelkezés kiegészítésre kerül.

A 4. §-hoz

A kancellár jogintézménye, valamint a fenntartói testület bevezetésével a korábbi szabályozás módosítása indokolt. Az Nftv. 37. § (4)–(6) bekezdésével összhangban pontosítani szükséges a szenátus jogkörét, különös tekintettel arra, hogy az új intézményirányítási rendszerben a szenátus jogkörébe visszakerül a rektorválasztás joga, míg a kancellárt a nemzeti


38

tudományegyetemek és egyetemek esetében a miniszterelnök, főiskolák és közösségi főiskolák esetében az oktatásért felelős miniszter nevezi ki.

Az 5. §-hoz

A kancellár jogintézménye, valamint a fenntartói testület bevezetésével a korábbi szabályozás módosítása indokolt.

A 6. §-hoz

A módosítás a kancellár jogintézménye bevezetésére tekintettel szükséges, a gazdasági vezető helyett e tisztség betöltője számára biztosítva a hivatalbóli szenátusi tagságot.

A kancellár jogintézménye, valamint a fenntartói testület bevezetésével a szenátusi hatáskörre irányuló korábbi szabályozás módosítása indokolt.

A 7. §-hoz

A felsőoktatás felügyeletében résztvevő, a felsőoktatásért, az állami vagyon felügyeletéért, valamint az államháztartásért felelős minisztériumok (EMMI, NFM, NGM), valamint az adott intézmény egyes karainak más ágazatot érintő feladatai (pl.: klinikák – egészségügy, agrár karok – vidékfejlesztés) tekintetében illetékes államtitkárság, illetve minisztérium által delegált és kompetens, e feladatra felkészített képviselőkből, köztük a gazdasági élet vezetőiből, illetve képviselőiből áll. Ez utóbbi kapcsán meg kell jegyezni, hogy a nagyvállalatoknak már most is évtizedekre visszanyúló, számos formában megvalósuló együttműködésük van a felsőoktatási intézményekkel, ezek a kapcsolatok jelentős értéket képviselnek, megőrzésük, továbbfejlesztésük szintén közös érdek. Ezért javasolt, hogy a felsőoktatás felügyeletében résztvevő, vagy abban érintett minisztériumok által delegált képviselők mellett, illetőleg között a gazdasági élet vezetői, illetőleg képviselői is helyet kapjanak a felsőoktatási intézmények Fenntartói Testületének a munkájában.

A kancellári rendszerrel egyidejűleg bevezetett Fenntartói Testület alapvetően a felügyeleti és ellenőrzési jellegű hatáskörökkel rendelkezik, operatív irányítási feldatai nincsenek.

A tervezet szabályozza a tagságra, valamint a működésre vonatkozó egyéb szabályokat is.

A 8. §-hoz

A kiegészítés alapján törvényi szintű felhatalmazást kap a rektor arra, hogy utasításban határozza meg a szervezeti és működési szabályzat egyes rendelkezései végrehajtásának módját, továbbá azon szabályozásokat, amelyeket más jogszabályok írnak elő a felsőoktatási intézmény számára megkönnyítendő a hatékony intézményirányítást és döntéshozatalt.

A módosítás következtében a rektor az Nftv.-ben meghatározott jogkörét a más magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottja helyett más, az intézményben alkalmazott személyre is átruházhatja. Az intézmény működésének megszervezés és éppen a


39

költséghatékony gazdálkodás is megkívánhatja, hogy egyedi esetekben ne vezető eljárását kelljen igénybe venni, emellett az ösztönzött pályázati tevékenység is hatékony maradhat, ha a témavezetők a törvényi korlátok között önállóan eljárhatnak anélkül, hogy ehhez pótlékkal terhelt vezetői megbízással kelljen rendelkezniük.

A módosítás kitér a korábbi szabályozás kancellárra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítésére is, továbbá az 1. § szerint bevezetett új intézményi struktúrával szükséges összhang megteremtését is szolgálja.

A 9. §-hoz

A sokmilliárdos, esetenként több tízmilliárdos költségvetéssel működő intézmények professzionális menedzsmentjének és gazdálkodásának kialakítása, fejlesztése a közpénzekkel való felelős, hatékony és elszámoltatható gazdálkodás biztosítása érdekében régóta megoldandó probléma a magyar felsőoktatásban. A kancellár intézményének bevezetése a javasolt jögkörökkel emiatt fontos.

A kancellár jogköreit illetően néhány olyan kulcsmomentum van, amely a megfelelő feladatellátás érdekében mindenképpen hozzárendelendő a pozícióhoz: Egyrészt a költségvetési intézmény egészére vonatkozóan minden, a szervezetébe tartozó munkatárs (tehát az elsődlegesen nem oktatási, kutatási feladatokat ellátó szervezeti egységek közalkalmazottai) felett ne csak a szakmai felügyeletet, hanem a munkáltatói jogokat is a kancellár gyakorolja. A munkáltatói jogkör a kancellár részéről az ésszerű működés érdekében részben vagy egészben tovább delegálható. Másrészt a kancellár egyetértése (ellenjegyzése) szükséges a Szenátusnak az intézmény gazdálkodását érintő, vagy gazdasági következménnyel járó stratégiai döntései és intézkedései hatályba lépéséhez. Harmadrészt fontos, hogy a kancellár saját maga alakíthassa ki az adott intézmény szempontjából optimális munkaszervezetet lévn, hogy az egyes egyetemek, főiskolk mind méretüket, mind működési területeiket iletően rendkívül eltérőek, ezért a kancellár az adott egyetem, főiskola sajátosságainak leginkább megfelelő munkaszervezet kialakításában egyrészt törvényi felhatalmazást, másrészt megfelelő jogszabályi szabadságot kell kapjon.

A kancellár nem elsősorban egy megerősített jogkörökkel rendelkező gazdasági főigazgató, hanem az intézmény működtetéséért felelős felsővezető menedzser, tulajdonképpeni „vezérigazgató”. Így tehát a kancellári pozíció betöltéséhez szükséges feltételek kialakítása esetén – a gazdasági élet más területein bevett gyakorlathoz hasonlóan – a hozzáértés, az alkalmasság, a kompetencia és a tapasztalat oldaláról kell megközelíteni az alkalmasságot, nem pedig a megszerzett papírok alapján. A kancellár egy, az államháztartási törvény (Áht.) szerinti központi költségvetési szerv elsőszámú gazdasági vezetője is, így a kodifikáció során az Áht-nak való szervezeti megfelelés szempontja is érvényesítésre került, azzal, hogy épp a menedzsment-készségek és tapasztalatok elsődleges jelentősége miatt nem elsősorban a kancellár személye, hanem az általa irányított szervezet kapcsán szükséges kikötni azt, hogy a kancellár köteles gondoskodni az intézményben a jogszabályoknak megfelelő pénzügy-szakmai kompetencia biztosításáról.


40

Egyetemi kancellár esetén egyetemi végzettség, főiskolai kancellár esetén főiskolai végzettség alapvető elvárás. A közeg és a pozíció jelentősége miatt elengedhetetlen egy világnyelv megfelelő ismerete. A fentebb leírtak miatt a kancellári pozíció betöltését nem indokolt pénzügy-számviteli, közgazdasági, jogi vagy menedzsment-típusú diplomához kötni. A vezetői tapasztalat esetén a legnagyobb hangsúlyt az arányosság elvének megjelenésében látjuk, így fő szabályként – tekintettel a nagyobb egyetemek éves költségvetésére és alkalmazotti létszámaira – olyan rendelkezés megfogalmazása szükséges, amely szerint egy adott intézmény kancellárjának korábbi szakmai karrierje során – szektor függetlenül – a következő nagyságrendi tapasztalatokkal rendelkezzen: a leendő intézménye költségvetésének minimum 1/20-val, a leendő intézményében a munkáltatása alá tartozó munkavállalók mininum 1/40-vel rendelkező korábbi munkahelyen betöltött felsővezetői pozíció. Javasolt továbbá, hogy a kancellár legalább 3 év felsővezetői tapasztalattal rendelkezzen, a fentiek mellett.

Mivel a rektorok megbízásánál az intézmények szerepe szinte diszkrecionális lesz, a kancellárok esetében ugyanilyen jogosítvány biztosítása indokolt a fenntartó számára. Javaslatunk a központi költségvetési szerveknél szokásos módszert követi: a kiválasztás pályázat útján történik, az adott szerv (ebben az esetben a felsőoktatási intézmény) maga nem működik közre a folyamatban, csak a fenntartó. Az egyetemi kancellárok megbízásához kapcsolódó döntést a mindenkori oktatásért felelős miniszter előterjesztése alapján a Miniszterelnök hozza meg; a főiskolai kancellárok megbízását az oktatásért felelős miniszter adja ki. A kancellár a felsőoktatási intézmény közalkalmazottja, munkáltatója az oktatásért felelős miniszter. A napi működőképesség fenntartása és praktikus szempontok miatt javasolt, hogy az oktatásért felelős miniszter a felsőoktatásért felelős államtitkár számára adhasson le részben vagy egészben munkáltatói jogköröket. A visszahívás jogkörét értelemszerűen a megbízónál szükséges tartani, azzal a kiegészítéssel, hogy a rektor, illetve a fenntartói testület írásban, indoklással kezdeményezheti a kancellár visszahívását a megbízónál.

A 10. §-hoz

A módosítás az 1. § szerint bevezetett új intézményi struktúrával szükséges összhang megteremtését szolgálja. Az új intézményirányítási rendszerben, illetőleg az egyetemi, főiskolai integráció további elmélyítése érdekében a korábbi centrumok fenntartása nem indokolt, azonban szükséges fenntartani annak a törvényi lehetőségét, hogy az intézmény egyes szervezeti egységei (pl.: klinikák) központtá legyenek szervezhetőek és ilyen módon legyenek beillesztve az intézmény működési, irányítási és gazdálkodási rendszerébe.

A 11. §-hoz

A felsőoktatás átalakítása során az egyik igen fontos szempont és cél a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek való jobb megfelelés, továbbá egyes képzési területeken a gyakorlatorientált képzési programok elterjedésének elősegítése. E szempontból fontos lépés a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló ú.n. duális képzés, amelynek meghonosításán, elterjesztésén bizonyos intézmények és a közelükben lévő vállalatok évek óta dolgoznak. Az eddigi előkészületeket, fejlesztési elképzeléseket, előkészített szakmai programokat megismerve


41

világossá vált, hogy a duális képzések bevezetése, felfutása érdekében fontos külön is nevesíteni a duális képzést mint fogalmat, és annak legfontosabb ismérveit, folytatásának peremfeltételeit a felsőoktatásban folyó képzés rendszerében, illetőleg megteremteni e kézések további részletszabályozásához (program akkreditáció, gyakorlati képzőhelyek és programok minimumfeltételei, minősítése stb) szükséges törvényi alapokat.

A 12. §-hoz

Mivel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerkezete szerint a fő szabályokat az oktatókra kell megállapítani, az oktatási, kutatási tevékenységek megvalósítását nem oktatói, tudományos kutatói vagy tanári munkakörben segítők vonatkozásában utaló szabály beépítése szükséges módosításban foglalt rendelkezéssel, összhangban a jelen javaslat 14. §-ban szereplő indítvánnyal.

A 13. §-hoz

Oktatói feladat kutatói munkakörben is ellátható, az erre vonatkozó kivételt a (2) bekezdés tartalmazza, ezzel indokolt kiegészíteni az (1) bekezdésben szereplő utalást.”

A 14. §-hoz

Számos, pályázati forrás, vagy külső megbízás, megrendelés terhére foglalkoztatott oktató, tudományos kutató, tanár, a kutatási feladatok megvalósításában közreműködő egyéb alkalmazott esetében szükséges biztosítani a határozott idejű alkalmazást, illetve minden, a munkáltatóra hátrányos következmény nélkül annak meghosszabbítását a meglévő források függvényében az általánoshoz képest bővebb időkeretben. Ennek elmaradása esetében a kizárólag külső források függvényében történő foglalkoztatás – amely egyébként jelentős mértékben jellemző a felsőoktatásra – nehézkessé, öt éven túl pedig a hatályos munkajogi rendelkezések alapján kizárttá válik. A hatékony és takarékos gazdálkodás elve is ezt követeli meg az állami felsőoktatási intézmények esetében.

A 15. §-hoz


A 16. §-hoz

Javasolt a korhatár egységesítése minden munkakörre vonatkozóan. A törvény szintjén kell rögzíteni azt, hogy az oktató, illetve a kutató közalkalmazotti jogviszonyban legfeljebb a hetvenedik életévének a betöltéséig foglalkoztatható és e szabály alkalmazásakor ne minősüljön foglalkoztatásnak, ha a felmentési idő alatt az érintettet a munkavégzés alól már felmentették. A törvény a nem professzori körbe tartozó oktatók jóval hetven év feletti foglalkoztatását is megengedi, ez pedig nem célszerű. A további módosítások a szövegezés egyértelműségét szolgálják.


42

A 17. §-hoz

Mivel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerkezete szerint a fő szabályokat az oktatókra kell megállapítani, a 33. § (3) bekezdése a tudományos kutatók foglalkoztatására, a 34. § (2) bekezdése pedig a tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében kimondja, hogy egyebekben mely, az oktatókra megállapított rendelkezést kell alkalmazni, ezért a törvénymódosítás ennek értelemszerű kiegészítését is tartalmazza.

A 18. §-hoz

A módosítás azt az esetet kívánja rendezni, amikor a felsőoktatási intézmények oktató, kutató, illetve kivételesen tanári munkakörben foglalkoztatott munkatársai számára a munkáltató – általában külső forrás terhére – kifejezetten a kiutazást, kint tartózkodást támogató, gyakran biztosító többletjuttatást kíván adni. A hatályos jogszabályi környezet nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy ezekben az esetekben a foglalkoztatottakat megillesse a kiutazásukat biztosító juttatás.

A 19. §-hoz

A módosítás a kancellár jogintézménye bevezetésére tekintettel szükséges, a magasabb vezetői körben a kancellár megnevezése.

A módosítás egyúttal rendezi a magasabb vezetői megbízással rendelkezők megbízási idejét, így a kancellárét is.

Ezen túlmenően a módosítás a rektor megválasztásának és megbízásának szabályait is megállapítja a kancellár jogintézményének bevezetése utáni időszakra, tekintettel arra, hogy a kancellár jogintézményének bevezetésével egyidejűleg a rektorválasztás visszakerül az intézményi hatáskörébe. A módosítás megállapítja továbbá a kancellár kiválasztására, pályáztatására és megbízására vonatkozó szabályokat is.

Fontos emellett a rendelkezésnek a 12. § (8) bekezdésben biztosított hatáskör-átruházási lehetőséggel történő összhangjának biztosítása. A módosítás mindezek mellett a magasabb vezetői és vezetői megbízásokra vonatkozó szabályokat határozza meg és pontosítja az ezzel kapcsolatos többi változtatással való összhang és koherencia megteremtése érdekében.

A 20. §-hoz

A módosítás azt az esetet kívánja rendezni, amikor az egyetemeken, különösen kutatóegyetemeken a hallgatók, ideértve a doktoranduszokat is, valamint a doktorjelöltek nyári iskolákon, tanfolyamokon, konferenciákon vesznek részt, vagy tudományos együttműködés céljából más intézménybe utaznak.


43

A 21. §-hoz

A hatályos szabályozás a szellemi tulajdonvédelem eszközeit nem teljes körűen biztosítja, miközben a szerzői jogi védelem nem csupán azt a bölcsész- és társadalomtudományi területen mindennapos gyakorlatot kezeli, amely a doktori értekezés publikálásában jelenik meg, hanem az informatika esetében a doktori művel érintett szoftverek védelmét is biztosítja.

A 22. §-hoz

A törvény a tanulmányok értékelését leszámítva általánosan engedi meg az első fokú döntésekkel szembeni jogorvoslatot, amely azonban méltányossági döntés esetén nem indokolt, mivel maga a döntés érdemben kötelezettség alól mentesít, ezért csak eljárási szabályok megsértése teremthet alapot a jogorvoslatra.

A 23. §-hoz

A törvény fogalomhasználatában a doktorandusz is hallgató, ezért felesleges ismétlést tartalmaz a (3) bekezdés b) pontja.

A 24. §-hoz

A szöveg módosítását az indokolja, hogy a tanulmányi okból történő megszüntetés (elégtelenek száma, sikertelenül teljesített kurzusok száma) esetében, minthogy e megszűnési feltételek és következményük jogszabályban, illetve szabályzatban rögzítettek, indokolatlan az előzetes figyelmeztetés, a hallgató tisztában van a jogkövetkezményekkel.

A 25. §-hoz

A módosítás a jogalkotói szándékkal összhangban a hallgatói önkormányzat számára nyitva álló határidő – eljárásjogi fogalomhasználatnak megfelelő – korlátozását tartalmazza.

A 26. §-hoz


A 27. §-hoz

A módosítás az Oktatási Hivatal hatáskörének pontosítását szolgálja.

A 28. §-hoz


44

A módosítás a kancellár jogintézményének bevezetése miatt szükséges összhang megteremtését szolgálja. Ez a rendelkezés csak 2015. január 1-én lép hatályba, erre tekintettel a 2014. évi költségvetés megalapozása érdekében a T/12513. irományszámú törvényjavaslattal elfogadott Nftv módosításokkal koherens szabályozást tartalmaz a javasolt rendelkezés.

A 29. §-hoz

Ld. 4. §-hoz fűzött indokolást.

A 30. §-hoz

Tekintettel arra, hogy sem az Nftv., sem más jogszabály nem határozza meg a kötelezettségvállalási terv tartalmára, felépítésére vonatkozó kötelező formai előírásokat, ezért az intézmények számára nehezen értelmezhető a kötelezettségvállalási terv összeállítása. A rendelkezés emellett a kancellár jogintézménye és a fenntartói testület bevezetésére tekintettel is módosítandó.

A 31. §-hoz

A módosítás a kancellár jogintézményének bevezetése miatt szükséges összhang megteremtését szolgálja.

A 32. §-hoz

A módosítás a pályázati támogatás jogcímeit kiegészíti a kultúrális támogatással.

A 33. §-hoz

A módosítás rögzíti, hogy a 2005. évi CXXXIX törvény szerinti államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók utáni képzési támogatás és az állami ösztöndíjas rendszerben tanuló hallgatók állami ösztöndíja az azonos képzésekben résztvevő hallgatók esetében azonos mértékű legyen. Ennek egyértelmű rögzítése azért szükséges, hogy a –finanszírozás, illetve támogatás mértékét tekintve– a képzési támogatás egy egységes tervezési, finanszírozási és elszámolási rendszerben történhessen meg.

A 34. §-hoz

A módosítás azért szükséges, hogy a képzési és az ahhoz tartozó fenntartási, valamint a kutatási és ahhoz tartozó fenntartási feladatok támogatására vontakozó szabályok egy egységes felsőoktatás finanszírozási rendszerben kerülhessenek meghatározásra.

A 35. §-hoz

Az új, minőségi és versenyelemeket alkalmazó finanszírozási rendszerben a művészeti felsőoktatási intézményekre, a művészeti képzések specialitásai miatt nem alkalmazható a hallgatói létszámtól függő finanszírozás, mert ezen intézmények (a minden évben


45

tapasztalható sokszoros túljelentkezésekből is jól láthatóan) nem a felvételizők érdeklődésének a hiánya miatt működnek viszonylag alacsony hallgatói létszámokkal. Ezért egy versenyelvű finanszírozási rendszerben mindenképpen meg kell oldani az ilyen speciális művészeti képzéseket folytató intézmények finanszírozási stabilitását. Ennek megoldása a javasolt módosítás szerinti intézményfinanszírozás alkalmazása.

A 36. §-hoz

A kancellár jogintézménye, valamint a fenntartói testület bevezetésével a korábbi szabályozás kiegészítése indokolt, egyúttal szükséges az egyházi intézményekre vonatkozó rendelkezések pontosítása az alkalmazandó szabályok tekintetében.

A 37. §-hoz

A kancellár jogintézménye, valamint a fenntartói testület bevezetésével a korábbi szabályozás kiegészítése indokolt.

A 38. §-hoz

A fenntartói testület bevezetésével a korábbi szabályozás kiegészítése indokolt, annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás szempontjából stratégiai jelentőségű, a progresszív ellátás csúcsán elhelyezkedő egyetemi klinikák tekintetében az egészségügyért felelős miniszter, illetőleg szakállamtitkárság ellátásszervezéssel, járóbeteg- és fekvőbeteg szakellátással kapcsolatos speciális érdekei, szempontjai megfelelő súllyal jelenjenek meg az intézmény felügyeletét, ellenőrzését ellátó fenntartói testületben. Ezenfelül lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a gazdasági élet vezetői, képviselői – különös tekintettel az intézmény vonzáskörzetében működő gazdaságilag jelentős vállalatokra – is helyet kaphassanak a felügyelő testületben.

A 39. §-hozA módosítás a jelenleg hatályos Nftv hasonló tartalmú rendelkezésének pontosítását jelenti.

A 40.. §-hoz

A módosítás a felsőoktatási intézmények és az egészségügyi ellátás analógiájára biztosítja az agrártudományi képzésben is résztvevő, így a működésével az agrár ágazatot is érintő felsőoktatási intézmények fenntartói testületében az agrár ágazat megfelelő képviseletét.

A 41. §-hoz

A 108. § szerint a törvény alkalmazásában a képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő, a képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó


46

vizsgaidőszakra. Ebből következően a képzési időt és képzési időszakot az intézmény szabadon szervezhetné meg, azonban a félév és a tanév fogalma a gyakorlatban csak ritkán vagy egyáltalán nem alkalmazható. A tanítás ugyanis heti rendben zajlik, következésképpen sem az öt, sem a tíz hónapba nem illeszkedik. Ebből adódóan a félév, tanév egyidejűleg nem, vagy csak nagyon ritkán kezdődhet hétfőn és végződhet pénteken. Különösen nehezen kezelhető a havi bontás az egyes hónapok nem egyforma hosszúsága miatt. A fentiekre tekintettel szükséges a szabályozás felülvizsgálata és az áttérés a félév és a tanév hetekben történő számítására. Egyúttal – biztosítva az intézmények autonómiáját az oktatásszervezés területén is – célszerű a félév és a tanév számításához kereteket megállapítani.

A 42. §-hoz

A professor excellens cím, valamint a felsőoktatási duális alapképzés bevezetésére, valamint a közösségi főiskolákra vonatkozó sajátos szabályozás megteremtésének szükségességére tekintettel szükséges a felhatalmazó rendelkezések körének bővítése.

A 43. §-hoz

Az átmeneti rendelkezések kiegészülnek a korábbi felsőoktatási törvények hatálya alatt tanulmányokat kezdett hallgatók esetében e törvény szerinti jogosultságok igénybevételével.

A 44. §-hoz


A 45. §-hoz

A 2014. évben a nemzeti tudományegyetemeken kerül bevezetésre a kancellári rendszer, mert ezekben az intézményekben biztosíthatónak látszik a kancellári rendszer zökkenőmentes bevezetése. 2015. január 1-től a kancellári rendszer minden felsőoktatási intézményben bevezetésre kerül. A felsőoktatási stratégia egyeztetésekor világossá vált, hogy a nemzeti tudományegyetemeken kívül számos más felsőoktatási intézmény is szeretné a kancellári rendszert minél hamarább bevezetni. Ugyanakkor a bevezetés feltételei nem minden erre jelentkező intézmény esetén adottak. Ez a speciális rendelkezés arra kíván lehetőséget adni, hogy a kancellári rendszert bevezetni kívánó más intézmények már a 2014. év során is bevezethessék a kancellári rendszert, ha és amennyiben erre való jelentkezést, majd a bevezetés feltételeinek gondos mérlegelését követően megállapításra kerül, hogy erre a feltételek adottak. Ez a rendelkezés erre a 2014. évre szóló átmeneti időszakra vonatkozóan rendezi annak eljárási és egyéb szabályait, hogy a nem nemzeti tudományegyetemi körbe tartozó felsőoktatási intézmények esetében hogyan történhet meg a kancellári rendszer bevezetése, és bevezetést követően a kancellári rendszerben történő működés.

A 46. §-hoz

Szövegpontosító, illetve jogtechnikai kiegészítések.


47

A 48. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek együttes alkalmazása indokolt az átsorolás alkalmazásakor.

A 47. §-hoz

Tekintettel arra, hogy sem az Nftv., sem más jogszabály nem fejti ki az érintett pont [12. § (3) bekezdés ec) alpont] tartalmát és feltételeit, így a pontban foglalt szabályozás hatályon kívül helyezése indokolt, különös tekintettel továbbá a kancellár jogintézménye, valamint a fenntartói testület bevezetésére.

A 26. § (2) bekezdésével összefüggésben javasolt módosítás az utolsó mondat elhagyásával megadná a lehetőséget a felsőoktatási intézményeknek arra, hogy a tanításra fordított idő növelését (esetleg csökkentését) ne csak két félévre, hanem akár hosszabb időre is megadja.

A 37. § (5) bekezdésre vonatkozó módosítás a 28. § szerinti módosítással összefüggésben szükséges.

A 37. § (9) bekezdésében foglaltak fenntartása okafogyottá válik a kancellár jogintézménye, valamint a fenntartói testület bevezetésével átalakuló hatásköri, felelősségi szabályokra.

A 46. § (6) bekezdés d) pontjában írt feltételt nem lehet reálisan figyelembe venni az érintett döntés meghozatalakor, a szempont nem releváns.

Az 56. § (4) bekezdés a hatályos és a hatályba lépő Polgári Törvénykönyv is egyértelműen rendezi a kárfelelősség szabályait, az elhagyandó szabály felesleges (anyagi) terheket ró az intézményekre a kétes sikerű kimentő bizonyítással.

A 67. § (4) bekezdésből a „felsőoktatási szakképzés” törlése a képzési forma hatékonyabb bevezetése érdekében szükséges.

A 75. § (4) bekezdése a kancellári intézmény bevezetésével összefüggésben, az arra tekintettel szükséges módosításokkal összhangban válik 2015. január 1. napjától okafogyottá.

A 99. § (1), (2), (3) és (5) bekezdést érintő módosításokhoz lásd a 10. §-hoz és a 40. §-hoz fűzött indokolást.

A 110. § (1) bekezdés 6. pontjának módosítása jogtechnikai pontosítás.

A 114/C. § hatáklyon kívül helyezése a felsőktatás – Felsőoktatási Kerekasztalon leegyeztetett – új finanszírozási rendszerének a törvényi alapjainak pontosítása érdekében szükséges.

A 48. §-hoz

A módosítás az 1. § szerint bevezetett új intézményi struktúrával szükséges összhang megteremtését szolgálja. A 2015. január 1. napjával a 2. sz. melléklet szerinti tartalommal megváltozó Nftv. 1. sz. mellékletében a nemzeti tudományegyetemek köre bővül.


48

A módosítás egebekben jogtechnikai jellegű korrekciókat tartalmaz.

A 49. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

nftv131021 pontositasokkal korr nelkul

Documents