scoliosisos tanulók rövidtávú intenzív...

0

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar

Scoliosisos tanulók rövidtávú intenzív gyógyúszás terápiája és összehasonlító vizsgálata

Konzulens: Dr Peja Márta Készítette: Nagy Renáta 2010.

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ............................................................................................................. 2

2. Szakirodalmi áttekintés ........................................................................................ 4

2.1. A gerinc ....................................................................................................4

2.2. Scoliosis ...................................................................................................5

2.2.1. A scoliosis felosztása ......................................................................6

2.2.2. A scoliosis csoportosítása ................................................................7

2.2.3. Etiológiája .......................................................................................7

2.2.4. Patológiája ......................................................................................8

2.2.5. Előfordulása ....................................................................................8

2.2.6. Típusai ............................................................................................8

2.2.7. Tünetei .......................................................................................... 10

2.2.8. Kezelése ........................................................................................ 11

2.3. Hidroterápia............................................................................................ 12

2.3.1. A hidroterápia hatásai .................................................................... 13

2.4. Az úszás hatása az emberi szervezetre .................................................... 15

2.5. A gyógyúszás ......................................................................................... 16

2.5.1. A gyógyúszás általános feltételei, ellenjavallatai ........................... 17

3. Kérdésfeltevés ................................................................................................... 18

4. Anyag és módszer .............................................................................................. 19

4.1. A vizsgálat anyaga .................................................................................. 19

4.2. Alkalmazott módszerek .......................................................................... 20

4.3. A foglalkozások menete, a gyógyúszás óra felépítése ............................. 22

5. Eredmények ismertetése .................................................................................... 27

6. Megbeszélés ...................................................................................................... 44

7. Összefoglalás ..................................................................................................... 46

8. Irodalomjegyzék ................................................................................................ 47

9. Mellékletek ........................................................................................................ 48

2

1. Bevezetés

A gerinc a tartó és mozgatórendszer legbonyolultabb felépítésű része, mely tartja a

fejet, összeköttetést képez a felső és az alsó végtagok között, hozzá kapcsolódnak a

bordák. Csökkenti a testet érő különböző erőbehatásokat és védelmet nyújt a

gerincvelő számára. Görbületei és felépítése révén számos bonyolult mozgást tesz

lehetővé.

Mivel ilyen sok funkciója van, nagy az esély, hogy ha nem vigyázunk rá

kellőképpen, megbosszulja a nemtörődést.

Ezért nagyon fontos a preventio:

- Scoliosis esetén a primer preventio, mely magába foglalja mindazon

tevékenységeket, amelyek a tartáshiba kialakulásának a megelőzését célozzák.

Fontos a szülők, a pedagógusok és az egészségügyben dolgozó szakemberek

munkája.

- a secunder preventio, melyben a maradandó károsodás jeleit az egyén még

nem tapasztalja, de a szakember már felismeri. E preventio ellátása az orvos, a

gyógytornász a gyógyúszóoktató és a gyógytestnevelő-tanár feladata.

- a tercier preventio- rehabilitáció, mely már a betegség fázisát, jelen esetben

a gerincbetegségek állapotromlásának, a rokkantságnak a megakadályozását jelenti.

Fontos a szűrés, melynek már az anyaméhben, majd születés után is nagy szerepe

van. Nyomon kell kísérni a fejlődésben a társadalom minden tagját. A

szűrővizsgálatokkal gyakran súlyos betegségekre derülhet fény. Az idejében történő

szűréssel a visszafordíthatatlan állapotok megelőzhetők.

A szakdolgozatom témájául a gyermekkor egyik leggyakoribb elváltozását, a

scoliosist választottam. Ez a betegség nem más, mint a gerinc oldalirányú elhajlása

a frontális síkban. A történelem során Hippokratész használta először a scoliosis

szót, valamint az ő nevéhez fűződik a gyógyító eljárás kidolgozása is.

A scoliosis előfordulása Magyarországon 5-9 ezrelék. Arányait tekintve: a

lányoknál nagyobb számban fordul elő.

Vizsgálati beteganyagként olyan, iskolaorvos által is kiszűrt scoliosisos tanulókat

választottam, akik nem részesülnek semmi féle kezelésben. Azért egy ilyen

csoportot választottam, mert én kifejezetten a mozgásterápia, ezen belül is a

3

gyógyúszás hatását kívántam vizsgálni és nyomon követni. Felmértem az

állapotukat és 2 hónapon keresztül intenzív kezelésekben részesültek, ezt követően

pedig visszamértem és kiértékeltem eredményeiket. Arra keresve a választ, hogy

egy rövid távú, de intenzív kezelés eredményez-e változást a scoliosisos betegeknél.

4

2. Szakirodalmi áttekintés

2.1. A gerinc

A gerincnek, mely törzsünk tengelye is, két kiemelten fontos tulajdonsággal is kell

rendelkeznie. Egyszerre legyen stabil és mobil is.

Gerincünk stabilitása nagyon fontos, mert alapját képezi a vertikálisan

felegyenesedett testhelyzetnek. Stabil alapot szolgál, mert tartja a fejet, támasztja a

belső szerveket, védi a gerincvelőt. Stabil alapot nyújt a rajta eredő és tapadó

szalagoknak, izmoknak, gerincről közvetlenül eredő, illetve a gerinchez kapcsolódó

csontos képletekről eredő izmoknak is stabil alapot szolgál annak érdekében, hogy

azok a térben szabadon mozgathassák végtagjainkat és fejünket.

A gerinc összetett funkciójának alapját az összetett struktúra képezi. A gerinc

fiziológiás görbületeinek kialakításában és mobilitásának biztosításában kiemelt

szerepet játszanak a csigolyák közti porckorongok. A legjobban ott fejlettek, ahol a

gerincmozgási lehetősége a legnagyobb. A gerinc 24 mozgó elemből – csigolyából-

épül fel, (7 cervicalis, 12 thoracalis, 5 lumbalis) melyeket porckorongok (discus),

csigolyák közti ízületek, szalagstruktúrák és izmok kötnek össze. További 9-11

csigolya összenőtt formában, mint keresztcsont és farokcsont csatlakozik a lumbalis

gerincszakaszhoz. A gerinc tehát 33- 35 csigolyából áll.

A discusok rugóhoz hasonló szerepet töltenek be a gerinc rugalmasságának és a

megfelelő izomfunkcióknak biztosítására valamint a test hosszában ható erők

hatásának csökkentése céljából. Minden dicus nucleus pulposusból és azt körülvevő

anulus fibrosusból áll. Az alsó gerincszakaszok felé növekszik a porckorong mérete

és vastagsága. A porckorong a két szomszédos csigolyával, valamint a hozzájuk

tartozó izmokkal és szalagokkal együtt a gerinc legkisebb egységét a

mozgásszegmentet alkotja. E mozgásszegmentek ideális összhangja biztosítja a

gerinc harmonikus működését. Az oszlopszerűen elrendeződő csigolyák alkotják a

gerincoszlopot. (3)

5

2.2. Scoliosis

A scoliosis a gerinc oldalirányú elhajlása frontális síkban. Jellemző tünete, hogy a

gerincen egy vagy több görbület mutatható ki, amely konvex és konkáv irányú

elváltozásokat, a csigolya torzióját, a gerinc rotatioját is jelenti. A görbületben részt

vevő csigolyák torziója miatt a konvexitás oldalán bordapúp, illetve az ágyéki

szakaszon elődomborodás látható. A deformitáshoz társulhat kyphosis is. Ebben az

esetben beszélünk kyphoscoliosisról. Társulhat hozzá fokozott lordosis is A

scoliosis járhat kontraktúrával, azonban előfordulhat kontraktúra nélküli

úgynevezett laza scoliosis is. (1,3)

1. kép: A normál gerinc és a scoliotikus gerinc (14)

2. kép: Bordapúp (15)

6

2.2.1. A scoliosis felosztása

A scoliosist többféle képpen lehet csoportosítani. I. Ismeretlen eredetű

1. Funkcionális scoliosis:

- az oldalirányú görbület fekve, vagy előrehajláskor megszűnik

- a görbület passzívan könnyen, gyakran a beteg által akaratlagosan

korrigálható

- nem alakul át strukrurális scoliosissá

- bordapúp előre hajolva nincs

- általában 10- 12 éves lányoknál fordul elő

- rendszerint balra konvex nagy ívű

- a csigolyákon nem okoz deformitást

- a kóros görbület tartós fennmaradása végül rögzülhet és súlyos

panaszokhoz vezet

2. Idiopathiás- strukturális scoliosis:

- az összes scoliosis 70- 80 %-át teszik ki

- a gerinc mindhárom fő síkban deformálódik

- a beteg által aktívan nem korrigálható

- kóroka ismeretlen

- a csigolyatest a konvex oldalon kiszélesedik, a konkáv oldalon

elkeskenyedik

- oldalirányú elhajlás, lordotizáció és a horizontális síkban tarqualódás

jellemzi, melyhez torzió társul a csigolyatesteken belül

- következményesen thoracalisan bordapúp, lumbálisan izompúp jön

létre

II. Ismert eredetű

1. Congenitális scoliosis: veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség

talaján alakul ki (ékcsigolya, félcsigolya, részleges vagy teljes blokkcsigolya)

2. Rendszerbetegségekhez társuló scoliosis: (osteogenesis imperfecta)

3. Neuromuscularis scoliosis: idegrendszeri betegségekben (ICP)

4. Trauma (törés, égés)

7

5. Másodlagos okok következményeként kialakuló scoliosis

(gerincvelőtumor)

6. Alsóvégtag- rövidülés okozta statikus scoliosis

7. Egyéb okok miatt (endocrin betegség, anyagcsere betegség)

8. Fibropathiás eredetű

9. Mezenhimális eredetű (fertőzés, gyulladás okozta)

Az ismert etiológiájú scoliosisok közül az iskolában leginkább az alsóvégtag –

rövidülés okozta scoliosis fordul elő. Ezt cipőbe helyezett betéttel, vagy speciális

cipővel lehet korrigálni. (1)

2.2.2. A scoliosis csoportosítása

Jellemző életkor

- Infantilis scoliosis: születéstől 3 éves korig

- Juvenilis scoliosis: 3- 10 éves kor között

- Adolescens scoliosis: 10 éves kor felett kezdődik

- Felnőttkorban kialakuló scoliosis: férfiaknál 20, nőknél 18 éves kor felett

kezdődik

Újabban két megjelenési formát különböztetnek meg:

- Korai megjelenésű: 6 éves kor előtt jelentkezik

- Késői megjelenésű forma: 6 éves kor után jelentkezik (8)

2.2.3. Etiológiája

Oka ismeretlen, feltételezések vannak multifaktoriális tényezőkre, melyek

előidézhetik a scoliosist, és okozhatják a progresszióját.

Etiológiában szerepelhet:

- A gerinc felépítése

- Biokémiai és hormonális elváltozások

- Genetikai okok

- Biomechanikai elváltozások (1)

8

2.2.4. Patológiája

Ezek az elváltozások a gerinc összes elemére kiterjednek. A csigolyatest ék alakúvá

válik a konkáv oldalon, a konvex oldalon viszont a test magasabb. A csigolyatest

felső és alsó zárólemeze egymáshoz képest torsiót szenved el. E torzió miatt a

processus transversusok haránt helyzetből sagittalishoz közeli helyzetbe kerülnek, a

konkáv oldalon kisebbek lesznek. A processus spinosus a konvex oldal felé tolódik.

A foramen vertebrale alakja is megváltozik. Az ízületek szerepe a konkáv oldalon

megnő, míg a konvex oldalon teljesen lecsökken. A bordák a csigolyákkal együtt

deformálódnak. A rotatio és a torzió miatt kialakul a mellkas deformitása. A

bordapúp a konvex oldalon hátul, a konkáv oldalon elöl fejlődik ki. Ha a

görbületben sacrum is részt vesz, akkor a mellkashoz hasonló lesz a medence

elváltozása. A csigolyák elváltozásaihoz a gerinc szalagjai és inai is hasonulnak. A

ligamentum longitudinale anterius eltolódik a konkáv oldal felé. Az izmok a konvex

oldalon atrophizálnak, míg a konkáv oldalon kontraktúra alakulhat ki, főként a mély

hátizmokban. (1)

2.2.5. Előfordulása

A scoliosis Magyarországon igen gyakori megbetegedés, előfordulása a teljes

populációban eléri az 5-9 ezreléket. Gyermekkorban általában lányokon gyakoribb,

mintegy 15%-ban fordul elő. (1, 12)

2.2.6. Típusai

A lokalizációt figyelembe véve a strukturalis és idiopathiás scoliosisnak öt típusát

különböztetjük meg.

1. Nyaki gerincferdülés (Scoliosis cervicalis): Ritka a strukturalis scoliosist

illetően, nagyobb deformitást nem okoz a nyaki gerinc mobilitása miatt.

2. Primer jobbra konvex thoracalis görbületű scoliosis (Scoliosis dorsalis

dextroconvexata): Ez a leggyakoribb és egyben a legrosszabb prognózisú,

mert a torzió mellkasi deformitást, súlyosabb esetben légzési és keringési

zavarokat is okozhat. 6- 12 éves kor körül kezdődik. Prognózisa nagyban

9

függ az életkortól, tehát minél korábban kezdődik, annál rosszabb. Gyors

progressiora hajlamos. A görbület csúcs a 8-9. háti csigolyánál van.

3. Jobbra konvex thoracolumbalis görbületű scoliosis (Scoliosis dorsolumbalis

dextroconvexa): Ritkán fordul elő ez a típus. A görbületben a háti gerinc alsó

és az ágyéki gerinc felső szakasza vesz rész. A görbület konvexitása a 7.

thoracalis csigolyától az 1-2 lumbalis csigolyáig terjed. Bordapúp képződik,

de a torzió deformitást nem okoz, prognózisát tekintve jobb, mint az

előzőeké. Átmenetet képez a háti és a lumbalis scoliosis között. Általában

12- 13 éves korban kezdődik.

4. Jobbra konvex thoracalis és balra konvex lumbalis görbületű scoliosis

(Scoliosis dorsalis dextroconvexa et lumbalis sinistroconvexa): A thoracalis

görbe a 4. háti csigolyánál kezdődik, a lumbalis görbe a felső ágyéki

csigolyákat foglalja magába. A jobbra konvex thoracalis görbület csúcsa a 7-

8. háti, míg a balra konvex lumbalis görbület csúcsa az 1. lumbalis csigolya

magasságában van. Általában 10- 12 éves kor körül kezdődik. Prognózisát

tekintve jobb, mint az előzőeké, mivel a mobilis ágyéki gerinc jól

kompenzál.

5. Primer jobbra vagy balra konvex ágyéki scoliosis: Ez a második

leggyakoribb típus. Valamennyi scoliosis közül ez a legjobb indulatú.

Általában a TH 11 és L 3-4 csigolya között. A görbület csúcsa a lumbalis 1-2

csigolyánál van. Mivel a bordák nem vesznek részt a scoliosisban, nagy

deformitást nem okoz. Általában 12-13 éves kor körül alakul ki. Nagy

deformitást még akkor sem okoz, ha fiatalabb korban jelentkezik. (1, 3)

Tehát e szerint megkülönböztetünk jobbra konvex scoliosist, balra konvex scoliosist

és S alakú scoliosist. Itt két görbületet különböztetünk meg. A fő görbületet, mely a

nagyobb ívű és a másodlagos görbület, ahol a deformitás kisebb ívű. A szervezet

igyekszik a fejet a test középvonalában tartani, ezért a fő görbület alatt és felett

másodlagos görbületet alakít ki. Ha a fő görbület a thoracalis szakaszon van, akkor

a konvex oldalon bordapúp található, mely kisebb fokú scoliosisnál csak

előrehajolva, míg a scoliosis progressziójánál már álló helyzetben is látható.

10

2.2.7. Tünetei

Klinikai tünetek:

A kezdeti gerincferdülésnél a szülők olyan panaszokkal viszik a gyereket orvoshoz,

minthogy kiemelkedik a lapockája, az egyik válla magasabban áll, mint a másik, az

egyik csípőfél magasabb, ruhái nem állnak egyformán mindkét oldalon.

Konkrétabban: A vállcsúcsok magassága, törzs-kar háromszögek, csípőlapátok,

scapulák állásának asszimertiája, gerincmozgások beszűkülnek, melyek arányosak a

görbület nagyságával, valamint a légzésfunkciók beszűkülése.

Sajnos azonban gyakran későn veszik észre a nagyobb elváltozásokat és ez

megnehezíti a kezelést. Ezért nagyon fontos a gyermekek szűrővizsgálata, mely a

teljesen levetkőztetett gyermek álló és előrehajolt helyzetben történő

megtekintéséből áll. A szűrővizsgálatoknál újabban a Moiré-féle fényképezési

eljárást alkalmazzák. A beteg hátára vetített minta kimutatja a törzs legkisebb

asszimetriáját is. (1)

Általános tünetek:

- Thoracalisan bordapúp (konvex oldalon), lumbalisan izompúp

- A konvex oldalon az izmok megnyúlnak, a konkáv oldalon rövidülnek

- Oldalirányú görbület megjelenése

- Fiziológiás görbületek ellapulása

Röntgentünetek:

Kétirányú felvételt kell készíteni a teljes gerincről. Megállapítható a deformitás

helyzete és a görbületek mértéke, valamint fontos a beteg biológiai életkorának

megállapítása is. A csigolyák növekedésének lezáródását az epiphysealis gyűrű

elcsontosodása mutatja. 10 éves kor körülire teszik a csípőtaréjok apophysisének az

elcsontosodását, mely a spina iliaca anterior superior felől a spina iliaca posterior

superior felé halad. Risser szerint, ha a csontosodás már elérte a hátsó, felső

csípőtövist, a csigolyák növekedése befejeződött és a scoliosis progressziója nem

várható, de sajnos a növekedés befejezte után is lehet találkozni progrediáló

scoliosissal. Megállapítható, a csigolyák növekedési asszimetriája is, a konvex

11

oldalon magasabbak, a konkáv oldalon viszont alacsonyabbak. Oldalfelvételeken

pedig jól ábrázolódnak a normális sagittális görbület határai.

Röntgenfelvételeken a görbület nagyságának mértékét Cobb és Risser- Fergusson

szerint határozzák meg. Gyakrabban használt a Cobb- féle metódus, mely a még

párhuzamos zárólemezű csigolyákra húzott merőlegesek által bezárt szög kiegészítő

szögének nagyságát adja meg.

3.kép: A scoliosis görbületeinek mérése Cobb szerint (13)

A görbület mértéke szerint a scoliosist hét csoportba sorolhatjuk: 0°-20°, 30°, 50°,

75°, 100°, 125°, 125° feletti. Riskó szerint a 60 °-ot meghaladó strukturalis scoliosis

már mellkasfunkciós problémát is okoz, ezért a súlyos mellkasi deformitást okozó

scoliosisnál szükséges a beteg kardiopulmonalis vizsgálata is. A deformált mellkas

és a rigidség következtében fokozódik a légzési munka. (1)

2.2.8. Kezelése

A kezelés több tényezőtől függ. Figyelembe kell venni a beteg életkorát, a scoliosis

típusát, a beteg biológiai és szellemi érettségét.

Kezelés tekintetében megkülönböztetünk konzervatív és operatív kezeléseket.

A kezelést, a Cobb- fok értéke határozza meg:

- 0- 30 Cobb fok: gyógytorna javasolt

12

- 30- 40 Cobb fok: gyógytorna+fűző használata

- 45 Cobb fok fölött műtét: az érintett gerinc szakasz korrekciója, a korrigált

helyzet rögzítése, maximális extensióban történő csontos elmerevítéssel.

Konzervatív kezelés:

- Konzervatív kezelések közül igen fontos a rendszeres izomerősítő

gyógytorna, az úszás, a kontraktúrás izmok lazítása, helyes testtartás

megéreztetése, beállítása és a légzőtorna.

- Alkalmazhatók különféle gipszkötések, mint például az Abott- Stagnara,

Risser- Cotrel kötés stb.

- Fűzők, melyek közül a gerinc hossztengelyében ható, húzóerőt képviselők

kiemelendők. A fűző lényege, hogy a medenceív és az áll- occiput között a

gerincet kifeszített helyzetben tartja. Hosszú időn át, éjjel- nappal szükséges

a fűző viselése. (1)

A műtéti kezelések:

A műtéti kezeléseknek fontos feladata van a progresszió megelőzésében és

megállításában egyaránt. A műtéti eljárásokat három csoportba sorolhatjuk:

- Hátsó spondylodesis. Legismertebb a Harrington- féle műtét. Leggyakrabban

disztrakciós eszközzel végzik a görbület korrekcióját.

- Elülső spondylodesis. Transthoracalis és lumbalis retroperitonealis

behatolásból végzik a görbületek korrekcióját.

- Egyéb műtéti eljárások. A costotransversotomia csökkenti a görbületet, a

bordapúp resectioja csökkenti a deformitás mértékét

Azonban sem a konzervatív, sem az operatív kezeléssel a scoliosis gondozása nem

szűnik meg. Éveken keresztül állandó ellenőrzés szükséges, hiszen hamarabb

fejlődnek ki ilyen esetben a spondylarthrosisos elváltozások. (1)

2.3. Hidroterápia

A hidroterápia fogalma alatt a víz gyógyító célú felhasználását értjük. A

hidroterápiás kezelésnek számtalan hatása van az emberi szervezetre, melyet

évszázadok során bizonyítottak. Három olyan tényező ismert, mely növeli a víz

gyógyító hatását:

13

- hőmérséklete,

- kémiai tulajdonsága,

- kémiai összetétele.

A víz fizikai tulajdonságai: a felhajtóerő következtében a test könnyűvé és

mobilissá válik. Ugyanakkor a víz nyomása igen kedvezően hat a felületi

vérkeringésre és lehetővé teszi az izmok relaxációját. (7)

2.3.1. A hidroterápia hatásai

- Hidrosztatikai nyomás:

A nyugvó folyadék belsejében lévő erőt, illetve nyomást hidrosztatikai nyomásnak

hívjuk. Ez váltja ki a legtöbb élettani hatást. A hidrosztatikus nyomás értéke

egyenesen arányos. a folyadékoszlop magasságával és sűrűségével.

Immerzió: vízbe merítést jelent, mely a suprasternalis árokig történik.

A vízmélység hatása: Függ a testhelyzettől. 1,3 m mélységben a lábnál 80-100

Hgmm a hidrosztatikai nyomás. Körfogatcsökkenés következik be. (törzs 5,5 cm,

végtagok 1,5 cm)

Élettani hatások:

- Kardiovascularis rendszer, nyirokerek: ha kiiktatjuk a termikus hatást, s

vénákra gyakorolt hatása révén a centralis vénás visszaáramlást emeli. A

centralis vénás nyomás 3 Hgmm-ről 15 Hgmm-re emelkedik. Erős oedema

csökkentő hatású, mely az immerzió ideje alatt végig fennáll.

- A légzőrendszer munkáját gátolja a mellkasra nehezedő nyomás miatt. 5-

10%- kal csökken a VC, TC, FRC.

- Renalis hatás: a centralis vénás nyomás emelkedése reflexes úton növeli a

diuresist.

- Hematologiai változások: kezdetben hemodilutiot okoz (kb 30 perc), több

órás fürdőzés hemoconcentratiot okoz a fokozott diuresis révén.

- Neuromuscularis hatás: 1 óra fürdőzést követően az izomtónus csökkenése

miatt a hátizmok hossza 2-4 cm- rel nő. (2, 7)

14

- Felhajtóerő:

Egy folyadékba helyezett testre a nehézségi erőn kívül- súlyveszteségének

megfelelő nagyságú felfelé irányuló úgynevezett felhajtóerő is hat, mely

súlyveszteséget okoz. Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat,

melynek az általa kiszorított folyadékra vagy gázra ható nehézségi erő nagyságával

egyenlő - Arkhimédész törvénye. (2, 7)

- Termikus hatás:

Ha a hőmérsékleti hatást tekintjük, a víz hőmérsékletének változása azonnali

reakciókat vált ki a testen. A reakció hatása annál intenzívebb minél nagyobb a víz

és a test hőmérséklete közötti különbség.

A hypotermikus víz élettani hatásai:

- Érösszehúzó: Fokozódik a perifériás ellenállás, nő a vérnyomás

- Lassuló szívritmus

- Növekvő anyagcsere

- A vasokonstrictiot vasodilatatio követi

Indifferens hőfoknál nincs anyagcsere változás.

A hypertermikus víz élettani hatásai:

- Értágulatot okoz, nő a pulzusszám, csökken a vérnyomás

- Izmok: fokozza a kollagén rostok nyújthatóságát, izomrelaxáló hatású.

(2, 7)

- Az ellenállás:

Úszásban az ellenállási erőt a közegellenállás és a hullámellenállás határozza meg.

- Közegellenállás: A közegellenállást az úszó test alakja, nagysága,

haladásának sebessége és a víz sűrűsége befolyásolja. A közegellenállási erő mindig

a test közeghez képesti haladási sebességét igyekszik csökkenteni. A vízben az

elvékonyodó, áramvonalas (csepp) alak hozza létre a legkisebb közegellenállást.

- Hullámellenállás: A hullámellenállás a vízfelület egyenetlenségéből

származik. Az úszó előtt a víz feltorlódik, és mögötte völgyet alkot, emiatt képződik

egy hullámrendszer. Magasabb sebességnél jelentős a kialakult ellenállás az úszó

előtt.

15

- Lamináris és turbulens áramlás: Változatlan keresztmetszetű csőben, ha kis

sebességgel áramlik a folyadék, a belső súrlódás hatására a folyadékrészecskék

egymással párhuzamosan áramlanak. Sebességük a cső falánál nulla, a közepe felé

haladva azonban fokozatosan nő, kialakítva az ún. parabolikus sebességprofilt. Az

ilyen áramlást réteges (lamináris) ellenállásnak nevezzük. Egy bizonyos áramlási

sebesség fölött a folyadékrészecskék elsődleges mozgásuk mellett, amely az

áramlásból adódik, erre merőleges másodlagos mozgásokba kezdenek. Ez az ún.

örvényes (turbulens) áramlás, ekkor a részecskék látszólag kaotikusan mozognak,

de az áramlás folyamatos. Egy adott rendszerben az áramlás jellemzőit (lamináris

vagy turbulens) a Reynolds-szám mutatja meg.

- Súrlódási ellenállás: A bőr és a víz közötti súrlódás miatt az úszók a testük

mentén rengeteg vízmolekulát cipelnek magukkal. Ezek a molekulák összeütköznek

az előttük levőkkel és véletlenszerűen pattannak el minden irányba. Ezek a

molekulák behatolnak a szomszédos áramlatokba és növelik az ellenállást a

turbulencia szélesítésével. A súrlódás mértékét a felület nagysága, sebessége és a

testfelületek érdessége határozza meg. (7)

2.4. Az úszás hatása az emberi szervezetre

Az úszás következtében a keringési és a légzési rendszer nagyobb terhelésnek van

kitéve, mint a szárazföldi fizikai tréningnél. A vízben végzett munka egyaránt

tartalmaz komplex preventív rehabilitációs és fejlesztő módszereket. Több oka

ismeretes annak, hogy a helyreállításnak, az izomzat erősítésének színtere a víz.

1. A víz az élet első közege, így a mozgás tanítása is természetesebb,

kedvezőbb.

2. A vízben a felhajtóerő következtében a test súlya az általa kiszorított

víztömeg súlyával csökken. Ez, és a felhajtóerő az oka, hogy az izmoknak kevesebb

erőre van szüksége a felfelé történő mozgásokhoz és olyan mozgások is

kivitelezhetők, melyek a szárazföldön a gravitáció miatt nem lehetségesek.

3. A sűrűbb közegben a balesetveszély is csökken, valamint a víz egy állandó

taktilis ingert jelent. A szárazföldön a gerincet állandó kontroll alatt kell tartani, a

vízben viszont több időt tud fordítani az önkorrekcióra.

16

4. A vízben a gyermek nagyobb mozgástartományban tudja kivitelezni a

gyakorlatokat, könnyedén mozog a térben, három dimenzióban, ami az

alkalmazkodóképességet, a térbeli tájékozódást, valamint a súlypontjának

megtalálását, megőrzését és akaratlagos áthelyezési képességét, tehát a vesztibuláris

rendszert egészében fejleszti.

5. A kontraktúrák oldása, a gerinc mozgása, a rotációs mozgások sokkal

könnyebben kivitelezhetők a vizes közegben.

6. A víz felhajtóereje miatt a gerincet jobban tehermentesítjük, így a

porckorongok sincsenek olyan nyomás alatt, mint a szárazföldön. (3)

2.5. A gyógyúszás

A gyógyúszás hozzájárul a beteg gyermekek egészséges állapotának

visszaállításához, vagyis a beteg gyermek rehabilitációjának egyik eljárása.

Az úszás fő értéke az, hogy többféle betegségnél – főleg a mozgásszervi

elváltozásoknál – különösebb módosítás nélkül, a megfelelő úszásnem és az

optimális terhelés megválasztásával már jótékony hatást érhetünk el. A

felegyenesedett tartás miatt, a korai felülés, felállás, valamint az inadekvát

környezet miatt, nagyobb terhet kell viselni a lábnak, a gerincnek, a csípőnek. A

felsőtest súlyát a keresztcsont és a lumbális gerincszakasz viseli. A vízszintes

testhelyzet, a testsúly a vízben viszonylagosan könnyebbé válik, így az izomzat

könnyített feltételek között tud dolgozni. Az izmokat úgy erősíti, hogy közben más

szervek (ízületek, gerinc) nem károsodnak. A vízben végzett mozgás révén

speciálisan erősíthetők a megfelelő izmok (hát-, has-, csípőizmok). A vízszintes

testhelyzet nem csak a mozgásszervek részére jelent előnyös feltételeket, hanem a

cardiovascularis rendszerre is. A statikai helyzet változása a szív munkáját

jelentősen megkönnyíti, könnyebb a vénás áramlás a szív felé, és a szív is

könnyebben keringteti a vért, mint állóhelyben. A hidrosztatikai felhajtóerő

megkönnyíti a kilégzést, és nehezíti a belégzést. A belégzés nehezítése által erősíti a

légzésben résztvevő izmokat, főleg a belégző izmokat. Ezzel hozzájárul a tüdő vitál-

kapacitásának növeléséhez. Az úszásnak az idegrendszerre is pozitív hatása van,

mivel pozitív áthangolást végez az idegrendszeren. A vízen kívül tapasztalt

17

sikertelenséget itt felválthatja a siker, önbizalmat, erőt ad, ami szükséges a további

eredményes munkához.

2.5.1. A gyógyúszás általános feltételei, ellenjavallatai

Feltételei:

1. Életkor: attól az életkortól kezdve, amikor a beteg értelmi és fizikai

érettsége a gyógyúszás oktatását már lehetővé teszi. A szobatisztaságot

megalapozó érettségi szint a víztisztaság szempontjából fontos, bár már

rendelkezésre állnak úszásra alkalmas pelenka nadrágok.

2. A gyógyúszás minimum heti 2 x 1 óra esetén eredményes.

Ellenjavallatai:

1. A csoportos gyógyúszást kizáró állapotok és betegségek:

- tartósan fennálló cardiorespiratoricus insufficientia;

- az értelmi fogyatékosság olyan foka, amely az összetett

mozgáskivitelezést gátolja;

- a kooperáció hiánya;

- epilepsia esetén gyakori nappali rohamok, ha az egyéni felügyelet nem

biztosítható.

2. A gyógyúszást átmenetileg kizáró állapotok:

- akut megbetegedések, lázas állapotok;

- fertőző megbetegedések, gennyes vagy kiterjedt hámhiánnyal járó

bőrelváltozások.

18

3. Kérdésfeltevés

Szeptember elején 45 tanulót vizsgáltam meg, ebből 15 tanulónak tartottam

gyógyúszó kezeléseket. Munkám megkezdése előtt számtalan kérdés fogalmazódott

meg bennem.

Először is, a scoliosisos tanulók izomerejében elérhető- e javulás egy 2 hónapos,

heti 3x 60 perces kezeléstől és az otthoni rendszeres gyógytornától?

Következő kérdésem, várható-e, hogy a szeptembertől gyógyúszásra járók

izomereje kezdetben jobban fog javulni, a már régen gyógyúszó kezelésben

részesülő tanulókéhoz képest?

Harmadrészt, hogy a kezelések mellett rendszeresen sportolók önmagukhoz képest

sokkal jobbat teljesítenek-e a fizikális visszaméréskor?

Valamint a szakirodalom szerint gyakoribb a jobbra konvex scoliosis, mint a balra

konvex. Fel akartam mérni, hogy az általam vizsgált tanulók között, valóban

többnek van jobbra konvex scoliosisa, mint balra konvex scoliosisa?

Végső sorban, pedig bizonyítani akartam, hogy mennyire befolyásolja-e a

mozgásszegény életmód, a scoliosis kialakulását?

19

4. Anyag és módszer

4.1. A vizsgálat anyaga

A vizsgálatomat a szerencsi Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági

Szakközépiskola 15-18 éves scoliosisos tanulói körében végeztem. Az iskola

tanulóit minden évben felméri az iskola orvosa. 2010 májusában az orvossal és a

testnevelő tanárokkal konzultálva megkaptam a testnevelési besorolást, mely

kimutatja mely tanulókat érinti a scoliosis. Mivel a 9. osztályosok még nem lettek

kiszűrve, így őket nem tudtam bevonni a vizsgálatomba és a kezelésekbe.

Szeptemberben megkaptam az új besorolást. Az iskolaorvos a 985 főből 81 főnél

állapított meg scoliosist, melyet rossz aránynak találtam. Eloszlása a

következőképpen alakul: 7. évfolyamon 1 scoliosisos tanuló, 8. évfolyamon 2

tanuló (ezeken az évfolyamokon csupán 1-1 osztály van), 9. évfolyamon 27 tanuló,

10. évfolyamon 18 tanuló, 11. évfolyamon 23 tanuló, 12. évfolyamon 10 tanulót

érint a scoliosis.

Ennek a 81 főnek, 2010 augusztusában tartottam egy előzetes tájékoztatót a

betegségükről, a kezelésről, a kezelés fontosságáról. Saját belátásukra bíztam, hogy

részt vesznek-e a kezelésben.

3 csoport alakult ki:

- Az első csoport, akik elkezdték a foglalkozásokat, számuk 15 fő, életkoruk 15-18

év.

- A második csoport, akik érdektelenség és egyéb elfoglaltságra hivatkozva

továbbra sem vesznek részt a kezeléseken, azonban beleegyeztek abba, hogy

megvizsgáljam majd 2 hónap múlva visszamérjem őket, számuk 15 fő, életkoruk

15-18 év.

- Harmadik csoportba tartoznak olyan scoliosisos tanulók, akik már huzamosabb

ideje és jelenleg is járnak kizárólag gyógyúszásra. E csoport létszáma szintén 15 fő,

életkoruk 15- 18 év. Eredményeik összehasonlítási alapul szolgálnak az általam

kezelt csoport eredményeihez.

Minden gyermek részt vesz iskolai testnevelésen, azonban egyéb kezelésben nem

részesülnek, így kimutatható a gyógyúszás hatása. A kezeléseket a Szerencsi

20

Tanuszoda 25 m-es úszómedencéjében végzem. Azért nem a Borsod-Abaúj-

Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház Gyermek Rehabilitációs Osztályán,

mert a 2009. évi nyári gyakorlat során tapasztaltam, hogy az ott kezeltek mind

gyógytestnevelésben, mind gyógyúszásban egyaránt részesülnek.

4.2. Alkalmazott módszerek

A kezelés megkezdése előtt megtekintéses vizsgálatot végeztem, melynek

eredményeit vizsgálati lapra jegyeztem le. (Alkalmazott vizsgálati lapom a

Mellékletek című fejezetben megtalálható.) A frontális síkban elöl nézetben

megtekintéses és tapintásos vizsgálat során főként izmok kontúrjának szimmetriáját,

vállcsúcsok helyzetét, a törzs-kar háromszög szimmetriáját, csípőlapátok

egymáshoz viszonyított helyzetét, valamint alsó végtagi eltéréseket vizsgáltam.

Hátul nézetben szintén megtekintettem és tapintottam az izmok kontúrját, a lapocka

és a gerinc helyzetét, a vállcsúcsok magasságát, előrehajolva az esetleges

bordapúpot és alsó végtagi eltéréseket. Sagittalis síkban a súlyvonal helyzetét, a váll

és a medence állását, fiziológiás háti kyphosist és lumbalis lordosist vizsgáltam. Ezt

követően lemértem a nyaki szakasz:

- flexioját (a tanuló az állával 2 ujjnyira meg tudja-e közelíteni a mellkasát,

közben a vállak rögzítve vannak),

- extensioját (a fejet hátra hajtva a homlok párhuzamos-e a plafonnal, vállak

rögzítve),

- lateral flexioját (megkértem, hogy dőltse oldalra a fejét, én pedig

rögzítettem az ellenoldali vállát, ennek az értéke mindkét oldalon 45 fok

normál esetben) és végül a

-rotatioját (melynél megnéztem, hogy az áll eléri- e a váll vonalát, vállak

rögzítve vannak, terjedelme 70- 80o).

Majd áttértem a háti-ágyéki szakaszra:

- flexionál (hajoljon előre, a medencét rögzítettem, és megnéztem, hogy

egységes ívű-e a gerinc, valamint lemértem az ujj-talaj távolságot.)

- extensionál (felemelt karokkal, rögzített medencével hajoljon hátra,

megnéztem, hogy a háti kyphosis ellapul-e),

21

- lateral flexionál (az asztal mellé állítva rögzítettem a medencéjét és

lemértem az ujj-talaj távolságot, majd csúsztassa végig a kezét a combján,

ameddig tudja, ebben a helyzetben is lemértem az ujj-talaj távolságot. Ez az

érték normálisan a teljes testmagasság 10%-a).

- rotatio (vizsgálatánál egy székre ültettem lovagló ülésben, megkértem, hogy

a karjait fogja át és forduljon el oldalra, mértéke 40o)

Ezek után alsóvégtag hosszmérést végeztem. Leméretem a spina iliaca anterior

superior és az azonos oldali belboka, majd a köldök és a belbokák távolságát, ezzel

az esetleges végtagrövidülés miatt bekövetkező scoliosist tudtam kiszűrni.

A mérések során az eszközöm cm szalag és ízületi szögmérő volt.

E vizsgálatok után a tanulók hát és hasizom erejét határoztam meg. A dinamikus

izomerőt mértem.

A hátizom erejének felmérése:

A vizsgált személy 30 másodpercen keresztül végez törzsemelést. Ennek módja: A

tanuló hasra fekszik a földön, a fejét lehajtja, a kezeit a tarkóján összekulcsolja és

ott tartja, a lábait összezárja. Hasa alá egy törölközőt tettem, hogy ne fokozódjon a

lumbalis lordosis. „Rajt” vezényszóra megemeli a törzsét és a lábait egyszerre kb.10

cm-re a földtől, majd vissza leteszi és ezt végzi folyamatosan az „állj” vezényszóig.

A hasizom erejének felmérése: ebben az esetben is 30 másodpercen keresztül végzi

a felülést. Kivitelezése: A tanuló hanyatt fekszik a földön, térdét behajlítja, lábait

talpra húzza, a kezeit a tarkóján összekulcsolja. „Rajt” vezényszóra felül úgy, hogy

a könyököket és a térdeket összeérint, majd visszafekszik a földre. Így tesz

folyamatosan, amíg meg nem hallja az „állj” vezényszót.

Az izomerő felmérés után mindenkivel kitöltettem egy kérdőívet az alábbi

témakörökben:

- scoliosisra vonatkozóan, mikor diagnosztizálták a scoliosisát, a családban

előfordult- e (ezzel a genetikai halmozódásra voltam kíváncsi), esetleges

fájdalmai vannak-e,

- sportolási,

- iskolai szokásaira vonatkozóan (pl. testnevelés órák száma, milyen táskát

hord és azt, hogy viseli),

22

- szabadidős tevékenységre vonatkozóan,

- a kezelést követően a gyógyúszásra vonatkozóan.

(Alkalmazott kérdőívem a Mellékletek című fejezetben megtalálható)

4.3. A foglalkozások menete, a gyógyúszás óra felépítése

A kezelésem időtartama heti 3-szor 60 perc, 2 hónapon keresztül. A kezeléseket

2010. szeptember 1-jén kezdtem és 2010. október 29-én fejeztem be.

A foglalkozásokat 3 fő részre lehet bontani.

1. rész: Bemelegítés

Mind nevelési, mind élettani szempontból fontos. A bemelegítés nem más, mint a

szervezet nyugalmi állapotából egy terheléses állapotba történő átvezetése, a

szervezet ráhangolása a nagyobb megterhelésre és speciális előkészítés a fő rész

feladatainak eredményes végrehajtásához. Pszichológiai szempontból a bemelegítés

egyfajta motiválás.

Szerepe:

- testhőmérséklet megemelése

- izmok, inak, szalagok hajlékonyságának növelése

- vérellátás javítása

- ízületi felszínek „olajozása”

- izmok tulajdonságának javítása

- szív és keringési rendszer funkciójának javítása

- energia- anyagcsere felgyorsítása

Időtartama: kb. 10- 15 perc. (10)

23

2. rész: Fő rész:

Ebben a szakaszban történik az óra típusának és céljának megfelelő feladatok

megvalósítása, a diagnózisoknak megfelelő sajátos jelleggel. A szervezetet nagyobb

részben ebben a szakaszban terheljük. Itt végezzük a korrekciós és egyéni

feladatokat. A szerek változatosabbá tették a feladatokat, alkalmazásukkal a

hatékonyságot tudtam növelni. Az általam használt eszközök: 1. kukac, 2, deszka, 3.

piskóta, 4. öv.

4. kép: A kezelések során használt eszközök

A fő részt a következőképpen építettem fel:

1. Légzést, keringést fokozó gyakorlatok: Mivel a scoliosis miatt a mellkas is

deformálódhat, ezért nagy hangsúlyt fektettem a légzésre is.

Feladatokra példa:

- a tanuló vesz egy nagy levegőt, lebukik a víz alá és ott az orrán keresztül

kifújja a levegőt.

- vesz egy nagy levegőt, lebukik a víz alá és az orrán keresztül szakaszosan

fújja ki a levegőt, amíg azt nem érzi, hogy elfogyott.

- vesz egy nagy levegőt, lebukik a víz alá, elrugaszkodik a faltól és úszik a víz

alatt. Ha elfogyott a levegő feljön a felszínre.

- 4 hossz hátúszás

2. Tartásjavító gyakorlatok: Fontos a helyes tartás megéreztetése és megtartása. A

víznek köszönhetően a tanuló jobban el tud lazulni és véleményem szerint jobban

kivitelezhető, mint a szárazföldön.

24

Feladatokra példa:

- A tanuló hanyatt fekszik a vízben, a lábát beakasztja a korlátba. Először

beállítjuk a fej helyzetét, aztán a vállakét, a törzs és a medence pontos

helyzetét, a helyes pozíció megtartása.

- A beállított pozíció elvesztése, majd újbóli önkorrekció

- A beállított helyzetben nyújtózás: traktálja a csigolyákat egymástól

- A korrigált helyzetben történő izomerősítés

3. A konvex oldal kiemelt erősítése, a konkáv oldal nyújtása (kontraktúrák oldása)

Erősítő feladatok: (dinamikus jellegűek) Lehetnek szimmetrikus és aszimmetrikus

feladatok. Szimmetrikus feladatok főként az izomzat erősítésére, általános

erőnlétfejlesztésre, az aszimmetrikus feladatokat pedig a rövidült konkáv oldal

erősítésére, ezzel egyidejűleg a konvex oldal nyújtására használtam. Itt azonban

fontos, hogy ne csak az agonistákat, hanem az antagonistákat is dolgoztassam, ezért

ezeket a gyakorlatokat 3: 1 arányban végeztettem.

Szimmetrikus feladatokra példa:

- A tanuló hason fekszik, derekán öv van. Megfogja a kukac két végét, karjai a

fülek mellett vannak. Mellúszó lábtempóval halad előre, közben nyújtott

karokkal megemeli a kukacot.

- Hanyattfekvésben, az egyik piskótát a tarkója alá teszi, a másikat pedig a két

lába közé, a derekára övet helyez. Lábak használata nélkül a két karjával

egyszerre végez hátúszást.

Aszimmetrikus feladatokra példa:

- A tanuló kezeiben 1-1 piskóta, derekán öv van. Hason fekszik a vízben.

Jobbra konvex scoliosis esetén a tanuló a jobb karjával 3-szor nyújtózik hátra

az ellenoldali lapocka felé, (ezáltal közben lateral flexiot is végez), majd a

bal karjával nyújtózik 1-szer a jobb lapockája felé. Közben béka lábtempóval

halad.

- A tanuló ugyanúgy fogja a piskótákat, csak a törzs mellé helyezi, derekán öv

van. Jobbra konvex scoliosis esetén a jobb kezében lévő piskótát megemeli

3-szor, közben oldalra hajol, majd ez után a bal kezében lévő piskótát emeli

25

meg 1-szer és szintén oldalra hajlást végez. Gyorsúszó lábtempóval halad

előre.

Nyújtó feladatokra példa: (statikus jellegűek)

- A tanuló megfogja a kukac két végét. (Balra konvex scoliosis esetén a jobb

kar a fül mellett, a bal kar pedig a törzs mellett, hanyatt fekszik a vízben és

krallozó lábtempóval halad.)

5. kép: Balra konvex scoliosisos tanuló nyújtó feladatot végez

- A fogás ugyanaz, csak a jobb oldalára fordulva halad gyorsúszó lábtempóval.

(Balra konvex scoliosis esetén)

4. Antigravitatiós izomzat (izomfűző) és általános izomerősítés

Az általam használt úszásnemek, úszásfajták:

- dominál a hátúszás mely a hátizmok erősítésére szolgál

- oldalúszások a görbület konkáv oldalán ússzon (Jobbra konvex scoliosis

esetén a bal oldalán)

- körbeúszások: a konvex oldal a kör közepe felé legyen (Jobbra konvex

scoliosis esetén a jobb oldal legyen a kör közepe felé)

- ritkábban, inkább csak a változatosság céljából alkalmazom a gyorsúszást és

a mellúszást.

26

A feladatok testhelyzetei (hanyatt és hason fekvő) hosszonként váltakoznak. Mindig

nagy hangsúlyt fektetek a korrigálásra. (11)

3. rész: Levezetés

E szak célja az oxigénadósság rendezése, anyagcsere termékek elszállítása, terhelt

izmok lazítása, egy szóval a szervezet lecsillapítása. Levezetésként ide tartozna a

játék, de gimnazisták révén én inkább 4 hossz hátúszást végeztettem, majd ezt

követően a medence szélén nyújtottuk meg az izmokat és befejezésként légző

gyakorlatokkal zártunk. (10)

27

5. Eredmények ismertetése

Vizsgálati lap kiértékelése

1. táblázat: A szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő 15 fős csoportnál

Testtartás vizsgálata

Frontalis sík: Elölnézet:

A vizsgálatok során tapasztalt eltérések

Kezelések előtt Kezelések után 1. fej helyzete középen 2 2 2. orr- áll- jugulláris árok egy vonalban 4 4

3. fülcimpák alja egyvonalban 1 1

4. musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus 7 7

5. musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus 0 0

6. mellkasdeformitás nincs 0 0 7. vállcsúcsok egymagasságba 9 9

8. törzs- kar háromszögek szimmetrikusak 10 10

9. bordaívek szimmetrikusak 2 2 10. jugullaris árok- köldök- symphisis egyvonalban 3 3

11. spina iliaca anterior superiorok egymagasságban 5 5

12. patellák teteje egymagasságban 0 0

13. patellák előrefelé néznek 1 1 14. térdízületek állása 5 5 15. pes planus nincs 6 6 16. külbokák szimmetrikusak 0 0 17. belbokák nem dőlnek befelé 6 6

18. lábujjak állása normál 1 1

28

Frontalis sík: Hátulnézet:


Kezelések előtt Kezelések után 19. fej helyzete középen 2 2 20. fülcimpák alja egymagasságban 1 1



23. angulus inferiorok egymagasságban 5 5

24. vállcsúcsok egymagasságban 9 9

25. lapockák távolsága a gerinctől egyforma 6 6

26. lapocka ráfekszik a bordákra 4 4

27. margo medialis párhuzamos a gerinccel 5 5

28. csípőlapátok egymagasságban 5 5

29. farredők egymagasságban 1 1

30. előrehajolva bordapúp nincs 5 5

31. térdízületek állása normál 5 5 32. külbokák szimmetrikusak 0 0 33. belbokák nem dőlnek befelé 5 5

34. sarokcsont formája normál 3 3

35. pes planus nincs 6 6

29

Sagittalis sík: Oldalnézet:


Kezelések előtt Kezelések után 36. fej helyzete középen 5 5 37. súlyvonal helyzete normál 4 4

38. vállövek állása normál 7 7 39. háti kyphosis normál 4 4 40. has normál tónusú 5 5 41. medence állása normál 6 6 42. lumbális lordosis normál 5 5 43. genus hyperextensio nincs 4 4

Mozgásterjedelem vizsgálata


Kezelések előtt Kezelések után 44. törzs flexio teljes 3 3 45. törzs extensio teljes 2 2 46. törzs lateralflexio teljes 8 8 47. törzs rotatio teljes 3 3 48. nyaki flexio teljes 1 1 49. nyaki extensio teljes 2 2 50. nyaki lateral felexio teljes 4 4

51. nyaki rotatio teljes 3 3 Alsóvégtag hosszmérés


Kezelések előtt Kezelések után 52. J. o.- B.o : SIAS-tól belbokáig 5 5

53. J. o.- B.o.: köldöktől belbokáig 4 4

30

2. táblázat: A kezelésben nem részesülő 15 fős csoportnál




Szeptember elején Október végén 1. fej helyzete középen 2 2 2. orr- áll- jugulláris árok egy vonalban 4 4











31



Szeptember elején Október végén 19. fej helyzete középen 3 3 20. fülcimpák alja egymagasságban 2 2














32



Szeptember elején Október végén 36. fej helyzete középen 8 8 37. súlyvonal helyzete normál 7 7




Szeptember elején Október végén 44. törzs flexio teljes 5 5 45. törzs extensio teljes 2 2 46. törzs lateralflexio teljes 9 9 47. törzs rotatio teljes 4 4 48. nyaki flexio teljes 2 2 49. nyaki extensio teljes 1 1 50. nyaki lateral felexio teljes 2 2 51. nyaki rotatio teljes 3 3

Alsóvégtag hosszmérés


Szeptember elején Október végén 52. J. o.- B.o.: SIAS-tól belbokáig

4 4

53. J. o.- B.o.: köldöktől belbokáig

4 4

33

3. táblázat: A már régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő 15 fős csoportnál




Szeptember elején Október végén 1. fej helyzete középen 3 3 2. orr- áll- jugulláris árok egy vonalban 6 6











34



Szeptember elején Október végén 19. fej helyzete középen 3 3 20. fülcimpák alja egymagasságban 1 1














35



Szeptember elején Október végén 36. fej helyzete középen 6 6 37. súlyvonal helyzete normál 5 5




Szeptember elején Október végén 44. törzs flexio teljes 4 4 45. törzs extensio teljes 2 2 46. törzs lateralflexio teljes 8 8 47. törzs rotatio teljes 4 4 48. nyaki flexio teljes 1 1 49. nyaki extensio teljes 1 1 50. nyaki lateral felexio teljes 2 2 51. nyaki rotatio teljes 3 3

Alsóvégtag hosszmérés


Szeptember elején Október végén 52. J. o- B.o.: SIAS-tól belbokáig

5 5

53. J. o.- B.o.: köldöktől belbokáig

3 3

36

Kérdőív kiértékelése

4. táblázat: A szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő 15 fős csoportnál

1. Mikor diagnosztizálták a scoliosisodat? 1-3 éve: 6 eseten 4-6 éve: 5

esetben Régebb óta 4

esetben 2. A családban előfordult- e scoliosis? Igen: 3 esetben Nem: 4 esetben Nem tudom: 8

esetben 3. Fordultál-e ortopéd szakorvoshoz a scoliosissal? Igen: 7 esetben Nem: 8 esetben 4. Eddig milyen kezeléseket kaptál már?

Gyógytestnevelés: 10 esetben

Semmi 4 esetben Egyéb: 1 esetben

5. Jársz gyógytornára vagy gyógytestnevelésre? Igen: 0 esetben Nem: 15

esetben 6. Hordasz- e fűzőt vagy tartásjavítót? Igen: 4 esetben Nem: 11

esetben

7. Előfordul- e hátfájásod? Igen: 5 esetben Nem: 10 esetben

8. Jelent-e nehézséget a mindennapi életedben a scoliosis?

Igen: 2 esetben Nem: 13 esetben

9. Lányoknak: Hány éves kortól rendszeres-e a menstruációd?

12 év: 3 esetben 13 év: 5 esetben 14 év: 1 esetben

10. Sportolsz? Igen: 3 esetben Nem: 12 esetben

11. Ha igen, mit? Kosárlabda: 1 esetben

Úszás: 1 esetben

Birkózás: 1 esetben

12. Ha igen, hetente hány órát sportolsz? 1-2 óra: 0 esetben 3-4 óra: 1

esetben Több: 2 esetben

13. Hány testnevelés órád van egy héten? 1-2 óra: 4 esetben 3-4 óra: 11

esetben 14. Hány órát nézel tv-t naponta átlagban?

1 órától kevesebb: 7 esetben

1-2 óra: 6 esetben Több: 2 esetben

15. Mennyi időt töltesz számítógépezéssel?



16. Szabad idődben és hétvégeken hány órát töltesz mozgással átlagban?

1-től kevesebb: 3 esetben


17. Milyen kezes vagy? Jobb: 14 esetben Bal: 1 esetben 18. Milyen táskát hordasz? Oldaltáska: 2

esetben Hátitáska: 13

esetben

19. Hogy hordod a táskád? Mind a két vállon: 13 esetben

Csak jobb vállon: 1 esetben

Csak bal vállon: 1 esetben

37

5. táblázat: A kezelésben nem részesülő 15 fős csoportnál

1. Mikor diagnosztizálták a scoliosisodat?

1-3 éve: 10 esetben

4-6 éve: 3 esetben

Régebb óta 2 esetben

2. A családban előfordult- e scoliosis? Igen: 1 esetben Nem: 7 esetben Nem tudom: 7


Gyógytestnevelés: 10 esetben Semmi 5 esetben

5. Jársz gyógytornára vagy gyógytestnevelésre? Igen: 0 esetben Nem: 15 esetben 6. Hordasz- e fűzőt vagy tartásjavítót? Igen: 1 esetben Nem: 14 esetben 7. Előfordul- e hátfájásod? Igen: 6 esetben Nem: 9 esetben 8. Jelent-e nehézséget a mindennapi életedben a scoliosis?



12 év: 6 esetben 13 év: 6 esetben 14: 0 esetben

10. Sportolsz? Igen: 3 esetben Nem: 12 esetben 11. Ha igen, mit? Kosárlabda: 1

esetben Úszás: 1 esetben Labdarúgás: 1 esetben













17. Milyen kezes vagy? Jobb: 12 esetben Bal: 3 esetben 18. Milyen táskát hordasz? Oldaltáska: 3


esetben


Csak jobb vállon: 4 esetben


38

6. táblázat: A már régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő 15 fős csoportnál

1. Mikor diagnosztizálták a scoliosisodat? 1-3 éve: 3 esetben 4-6 éve: 9

esetben Régebb óta 3

esetben 2. A családban előfordult- e scoliosis? Igen: 3 esetben Nem: 7 esetben Nem tudom: 5


Gyógytestnevelés: 15 esetben

Semmi 0 esetben Egyéb: 0 esetben

5. Jársz gyógytornára vagy gyógytestnevelésre? Igen: 2 esetben Nem: 13

esetben 6. Hordasz- e fűzőt vagy tartásjavítót? Igen: 4 esetben Nem: 11

esetben 7. Előfordul- e hátfájásod? Igen: 6 esetben Nem: 9 esetben 8. Jelent-e nehézséget a mindennapi életedben a scoliosis?



12 év 4 esetben 13 év: 7 esetben 14 év: 0 esetben

10. Sportolsz? Igen: 2 esetben Nem: 13 esetben

11. Ha igen, mit? Kosárlabda: 0 esetben

Úszás: 2 esetben Egyéb: 0 esetben













17. Milyen kezes vagy? Jobb: 13 esetben Bal:2 esetben 18. Milyen táskát hordasz? Oldaltáska:2


esetben


Csak jobb vállon:3 esetben


39

Az 1, 2, 3, diagram a csoportokra lebontott nemek szerinti eloszlást mutatják.

Fiú- lány eloszlás a már régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő csoportnál

Fiú

Lány

40

4. diagram: A görbület irányainak eloszlását mutatja a 3 csoportban.

0 2 4 6 8 10

Szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülteknél

Kezelésben nem részesülteknél

Régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülteknél

Görbület iránya szerinti eloszlás a 3 csoportban összesen

S alakú scoliosis

Balra konvex

Jobbra konvex

5. diagram: A fűző vagy tartásjavító viselésének %-os eloszlása látható a 3

csoportban összesen.

13%

87%

Fűző vagy tartásjavító hordása a 3 csoportban összesen

Fűzőt vagy tartásjavítót hord

Fűzőt vagy tartásjavítót nem hord

41

A hát- és hasizomerő mérésének kiértékelése külön csoportokra bontva

6. diagram: A szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hasizomerejét

mutatja a kezelések előtt és a kezelések után.

0

5

10

15

20

25

30

35

1. lány

2. lány

3. lány

4. lány

5. lány

6. lány

7. lány

8. lány

9. lány

10. fiú

11. fiú

12. fiú

13. fiú

14. fiú

15. fiú

Felü

lés

30 m

p al

att

Tanulók sorszáma

Szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hasizomereje

Kezelés előtt

Kezelés után

7. diagram: A szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hátizomerejét

mutatja a kezelések előtt és a kezelések után.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

1. lány

2. lány

3. lány

4. lány

5. lány

6. lány

7. lány

8. lány

9. lány

10. fiú

11. fiú

12. fiú

13. fiú

14. fiú

15. fiú

Törz

sem

elés

30

mp

alat

t

Tanulók sorszáma

Szeptembertől gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hátizomereje

Kezelés előtt

Kezelés után

42

8. diagram: A kezelésben nem részesülő tanulók szeptember elején és október

végén mért hasizomerejének alakulását mutatja.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1. lány

2. lány

3. lány

4. lány

5. lány

6. lány

7. fiú

8. fiú

9. fiú

10. lány

11. lány

12. lány

13. lány

14. lány

15. lány

Felü

lés

30 m

p al

att

Tanulók sorszáma

Kezelésben nem részesülő tanulók hasizomereje

Szeptember elején

Október végén

9. diagram: A kezelésben nem részesülő tanulók szeptember elején és október

végén mért hátizomerejének alakulását mutatja.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1. lány

2. lány

3. lány

4. lány

5. lány

6. lány

7. fiú

8. fiú

9. fiú

10. lány

11. lány

12. lány

13. lány

14. lány

15. lány

Törz

sem

elés

30

mp

alat

t

Tanulók sorszáma

Kezelésben nem részesülő tanulók hátizomereje

Szeptember elején

Október végén

43

10. diagram: A már régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók szeptember

elején és október végén mért hasizomerejének alakulását mutatja.

0

5

10

15

20

25

30

1. lány

2. fiú

3. fiú

4. fiú

5. lány

6. lány

7. lány

8. lány

9. lány

10. lány

11. lány

12. lány

13. lány

14. lány

15. fiú

Felü

lés

30 m

p al

att

Tanulók sorszáma

Régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hasizomereje

Szeptember elején

Október végén

11. diagram: A már régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók szeptember

elején és október végén mért hátizomerejének alakulását mutatja.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1. lány

2. fiú

3. fiú

4. fiú

5. lány

6. lány

7. lány

8. lány

9. lány

10. lány

11. lány

12. lány

13. lány

14. lány

15. fiú

Törz

sem

elés

30

mp

alat

t

Tanulók sorszáma

Régebb óta gyógyúszó kezelésben részesülő tanulók hátizomereje

Szeptember elején

Október végén

44

6. Megbeszélés

Vizsgálatom során összesen 45 főnél végeztem megtekintéses vizsgálatot, lemértem

a mozgásterjedelmüket, a végtagok hosszát, majd az izomerőt mértem fel 30

másodpercen keresztül végeztetett felüléssel és törzsemeléssel. Ezt követően egy 19

kérdésből álló kérdőívet töltettem ki.

Ebből a 45 főből 15 fő vett részt a gyógyúszó kezeléseimen, a második 15 fő már

régebb óta jár gyógyúszásra, a harmadik 15 fős csoport pedig nem vett részt semmi

féle kezelésen. A kezeléseket heti 3- szor 60 percben tartottam a Szerencsi

Tanuszodában.

A 2010 októberének végén történő visszamérés során választ kaptam az alábbi

kérdéseimre: Arra az eredményre jutottam, hogy egy 2 hónapos, heti 3 alkalommal

tartó kezeléstől és az otthoni rendszeres gyógytornától a tanulók izomerejében

bekövetkezett a várt javulás. Másodsorban arra voltam kíváncsi, hogy várható-e,

hogy a szeptembertől gyógyúszásra járók izomereje kezdetben jobban fog javulni, a

már régen úszó tanulókéhoz képest? Erre a válasz igen. Azt tapasztaltam, hogy

mind a két csoportban következett be javulás, de akik szeptembertől kezdték az

úszást, nagyobb mértékben javult az izomerejük a már régebb óta gyógyúszással

kezelt tanulókéhoz képest és kiemelkedő a változás a kezelésben nem részesülő

tanulókéhoz képest.

Harmadsorban kutattam, hogy kezelések mellett rendszeresen sportolók

önmagukhoz képest sokkal jobbat teljesítenek-e a fizikális visszaméréskor?

A kezelt csoportomban 3 olyan tanuló volt (az 1, 10 és 15-ös számú tanulók), akik

rendszeresen sportolnak, a régebb óta gyógyúszó csoportban 2: (a 3 és 9-es számú

tanulók), a kezelésben nem részesülő csoportban pedig 3 tanuló (a 4, 7 és 9-es

számú tanulók). Ezeknél a fiataloknál azt tapasztaltam, hogy az elején felmért

eredményeik kimagaslóbbak voltak a nem sportoló tanulókéhoz képest, a

visszamérés során, azonban már nem volt annyira szembetűnő a változás. Valamint

arra voltam kíváncsi, hogy a mozgásszegény életmód mennyire befolyásolja a

scoliosis kialakulását. Erre a kérdésemre nem kaptam egyértelműen kimutatható

eredményt. Kiderült, hogy a kezelésben nem részesülő tanulók tévéznek és

45

számítógépeznek a legtöbbet. Egy következtetés azonban levonható: a tévénézés és

a számítógépezés minden bizonnyal negatív hatással van az izomerőre és a

testtartásra. Végső sorban pedig, a szakirodalom szerint a jobbra konvex scoliosis

gyakoribb, mint a balra konvex scoliosis. Vizsgálatom során kiderült, hogy

összességében 15 tanulónak jobbra, 26 tanulónak balra, míg 4 tanulónak S alakú

scoliosisa van. Ez csoportokra lebontva a következőképpen alakult. A kezelésben

nem részesült csoportban 4 tanulónak jobbra, 10-nek balra, míg 1 fiatalnak S alakú

scoliosisa van. A régebben gyógyúszásra járó csoportban 5 tanulónak jobbra, 8- nak

balra, míg 2- nek S alakú scoliosisa van. A szeptembertől általam kezelt csoportban

pedig 6 fiatalnak jobbra, 8-nak balra, míg 1-nek S alakú scoliosisa van, tehát

vizsgálatom során a szakirodalommal ellentétes eredményt kaptam.

A kezeléseket követő visszaméréskor a megtekintéses vizsgálat és

mozgásterjedelem tekintetében nem volt szembetűnő változás ez alatt a 2 hónap

alatt, viszont izomerő tekintetében jelentős javulás következett be. Ez mindenképp

pozitív eredmény, mert ez a megerősödött izomfőző idővel a testtartásra és a

mozgásterjedelemre is hatással lesz.

A kezeléseket követően a kérdőívekből kiderült, hogy a tanulók is pozitívan

értékelték a foglalkozásokat, magukon pozitív változásokat tapasztaltak, többen

állóképességben (a foglakozások végére kevésbé fáradt el) és közérzetben

bekövetkező javulásról számoltak be. (4, 5, 6, 9)

46

7. Összefoglalás

A gyakorlati tapasztalat és a szakirodalmi adatok alapján is bizonyított, hogy a

helytelen életmód eredményeként napjainkban egyre több gyereknél fordul elő

scoliosis. Kutatásom témájának a gyógyúszást választottam, melynek nagy szerepe

van a korai adekvát kezelésben.

Kutatásomat a szerencsi Bocskai István Gimnáziumban végeztem. Olyan 15-18

éves gimnazistákat kerestem meg, akiknél az iskolaorvos scoliosist állapított meg,

de kezelésben nem részesültek. Mivel mindig is közel állt hozzám az úszás,

szeptember elején elkezdtem a gyógyúszó kezeléseket. Időtartama heti 3-szor 60

perc, 2 hónapon keresztül. 3 csoport alakult ki: Az első csoport, akik elkezdték a

foglalkozásokat, 15 fő, a második csoport, akik érdektelenség és egyéb

elfoglaltságra hivatkozva továbbra sem vesznek részt a kezeléseken, szintén 15 fő.

Harmadik csoportba tartoznak olyan scoliosisos tanulók, akik már huzamosabb

ideje és jelenleg is járnak kizárólag gyógyúszásra, (15 fő). Eredményeik

összehasonlítási alapul szolgálnak az általam kezelt csoport eredményeihez. A

kezelések helyszínéül a Szerencsi Tanuszoda 25 méteres úszómedencéje szolgált. A

kezelések megkezdése előtt számtalan kérdés fogalmazódott meg bennem, melyre

választ is kaptam. Igaz, hogy a kezeléseket követő visszaméréskor a megtekintéses

vizsgálat és mozgásterjedelem tekintetében nem volt szembetűnő változás ez alatt a

2 hónap alatt, viszont izomerő tekintetében jelentős javulás következett be. Ez

mindenképp pozitív eredmény, mert ez a megerősödött izomfőző idővel a

testtartásra és a mozgásterjedelemre is várhatóan jó hatással lesz. Nagy örömmel

tapasztaltam ezt a változást és remélem idővel mozgásterjedelem tekintetében is

bekövetkezik majd javulás. Fontos, hogy a tanulók ne adják fel és továbbra is részt

vegyenek a kezeléseimen, ezzel megelőzve az állapotromlást, a későbbi hátfájást és

az esetleges spondylarthrosisos elváltozásokat.

47

8. Irodalomjegyzék

1. Bender György: Gerincbetegségekről; Golden Book Kiadó, Budapest, 1991.

2. Csermely Miklós: A fizioterápia kézikönyve; White Golden Book, Budapest

2004.

3. Donáthné Forgács Boglárka: Gerincbetegségek gyógytestnevelése iskoláskorban;

Budapest 2004

4. Dr Peja Márta: Fizioterápia a gyermekgyógyászati gyakorlatban; Háziorvosi

Továbbképző Szemle 1998. 6. 344-347

5. Dr Peja Márta: Gyermekkori komplex rehabilitációs program a Miskolci

Gyermekrehabilitációs Osztályon; Mozgásterápia I. 99/4 XIII. évfolyam 8- 11

6. Dr Peja Márta: Gyermekrehabilitációs Osztály- Ambulancia részvétele az

általános iskolások gyógytestnevelésében; Gyermekgyógyászat 1986. február 1.

116-120

7. Dr Tóth Ákos: Úszás technika; Budapest, 2004.

8. Dr Vízkelety Tibor: Gyermekortopédia; Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1994.

9. Katona- Siegler- A rehabilitáció gyakorlata 485- 501 Medicina Könyvkiadó,

2004.

10. Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana; Budapest, 1991.

11. Somogyiné Kuti Ilona, Gyógyúszás; Flaccus kiadó, Budapest 1998.

12. Szendrői Miklós: Ortopédia; Semmelweis Kiadó Budapest, 2005.

13. www.egeszseg.origo.hu

14. www.osc-mn.com

15. www.scolinea.hu

48

9. Mellékletek 1. számú melléklet: Vizsgálati lap

Tanuló sorszáma: ………. Neme: ………. Életkora: ………. Testmagassága:………… Testsúlya:………. A scoliosis iránya:…………………….. Vizsgálat ideje: …………………..

Testtartás vizsgálata Frontalis síkban Elölnézet:

fej helyzete középen nem középen

orr- áll- jugullaris árok egyvonalban nem egyvonalban

fülcimpák alja egymagasságaban nincs egymagasságban

musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus aszimmetrikus

musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus aszimmetrikus

mellkasdeformitás van nincs

vállcsúcsok egymagasságaban nincs

egymagasságban

törzs- kar háromszögek szimmetrikus aszimmetrikus

bordaívek szimmetrikus aszimmetrikus

jug. árok- köldök- symphisis: egy vonalban nincs egyvonalban

spina iliaca anterior superiorok: egymagasságaban nincs egymagasságban

patella teteje egymagasságaban nincs

egymagasságban

patella előrefelé néz igen nem

térdízület állása normál X láb O láb

pes planus van nincs

külbokák szimmetrikus aszimmetrikus

belbokák befelé dőlnek igen nem

lábujjak állása normál legyezőszerű bekarmol

49

Hátulnézet: fej helyzete középen nem középen

fülcimpák alja egymagasságaban nincs egymagasságban

musculus trapesiusok kontúrja szimmetrikus aszimmetrikus

musculus deltoideusok kontúrja szimmetrikus aszimmetrikus

angulus inferiorok egymagasságban nincs egymagasságban

vállcsúcsok egymagasságaban nincs

egymagasságban

lapockák távolsága a gerinctől egyforma nem egyforma

lapocka ráfekszik-e a bordákra igen nem

margo medialis párhuzamos-e

a gerinccel: igen nem

csípőlapátok egymagasságaban nincs egymagasságban

farredők egymagasságaban nincs egymagasságban

előrehajolva bordapúp van nincs

térdízület állása normál X láb O láb

külbokák szimmetrikus aszimmetrikus

belbokák befelé dőlnek igen nem

sarokcsont formája normál hegyes

lapos

pes planus van nincs

Sagittalis síkban Oldalnézet:

fej helyzete normál elöl hátul

súlyvonal helyzete normál elöl hátul

vállöv állása normál protractiós retractiós

háti kyphosis normál fokozott lelapult

has normál izomtónus túlnyúlt izmok

medence állása normál előre billent hátra billent

lumbális lordosis normál fokozott lelapult

50

genus hyperextensio van nincs

Izomerőmérés Hátizom: ………. törzsemelés 30 mp alatt

Hasizom: ………. felülés 30 mp alatt

Mozgásterjedelem vizsgálata törzs flexio: teljes csökkent

előrehajolva ujj-talaj távolság: …………..

törzs extensio teljes csökkent

törzs lateral flexio:

ujj-talaj távolság normál állásnál J.o. ………. B.o. ……….

lateral flektálva: J.o. ………. B.o. ……….

törzs rotatio teljes csökkent

nyaki flexio teljes csökkent

nyaki extensio teljes csökkent

nyaki lateral flexio teljes csökkent

nyaki rotatio teljes csökkent

Alsóvégtag hosszmérés:

Jobb oldalon: SIAS-tól belbokáig ……….cm

Bal oldalon: SIAS-tól belbokáig ……….cm

Jobb oldalon: köldöktől belbokáig ……….cm

Bal oldalon: köldöktől belbokáig ……….cm

51

2. számú melléklet: Kérdőív

Sorszám: ………. Életkor: ………. Nem: Fiú Lány

1.Mikor diagnosztizálták a scoliosisodat?

1-3 éve 4-6 éve Régebb óta

2. A családban előfordult- e scoliosis?

Igen Nem Nem tudom

3. Fordultál- e ortopéd szakorvoshoz a scoliosissal?

Igen Nem

4. Eddig milyen kezeléseket kaptál már?

………………………………………………………

5. Jársz gyógytornára vagy gyógytestnevelésre?

Igen Nem

6. Hordasz- e fűzőt vagy tartásjavítót?

Igen Nem

7. Előfordul- e hátfájásod?

Igen Nem

8. Jelent-e nehézséget a mindennapi életedben a scoliosis?

Igen Nem


………….

10. Milyen kezes vagy?

Jobb Bal

11. Milyen táskát hordasz?

Oldaltáska Hátitáska

12. Hogy hordod a táskád?

Mind a két vállon

Csak a jobb vállon

Csak a bal vállon

52

13. Sportolsz? (rendszeresen, edző felügyelete alatt)

Igen Nem

14. Ha igen, mit?

………………………………………………………

15. Ha igen, hetente hány órát sportolsz?

1- 2 óra 3-4 óra Több

16. Hány testnevelés órád van egy héten?

1-2 óra 3-4 óra

17. Hány órát nézel tv-t naponta átlagban?

1 órától kevesebb 1-2 óra Többet


1 órától kevesebb 1-2 óra Többet


1 órától kevesebbet 1-2 óra Többet

Az alábbiakat csak a kezelések után kell kitölteni:

20. Tapasztaltál-e valamiféle változást a gyógyúszásokat követően?

Igen Nem

21. Ha igen, milyen változást észleltél?

……………………………………………

53

3. számú melléklet: Nyilatkozat

Alulírott kijelentem, hogy Nagy Renáta gyógytornász hallgatótól a kezelés módjáról az előzetes tájékoztatást megkaptam. …………………………………. Alulírott hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy Nagy Renáta gyógytornász hallgató a vizsgálatom és kezeléseim eredményeit, valamint a felmérés és kezelések során az arcom letakarásával készített fényképeket (a szakdolgozati munkájához), a személyi adataim feltűntetése nélkül felhasználhatja. …………………………………. Szerencs, 2010. ………………….

scoliosisos tanulók rövidtávú intenzív...

Documents