1

1. TÉTEL: A GYÓGYPEDAGÓGIA MINT TUDOMÁNY. FŐ TERÜLETEI. A "FOGYATÉKOSSÁG"

FOGALOM ÉRTELMEZÉSEI

Gyógyító nevelést jelent, elsősorban a nevelés-oktatás eszközével gyógyít. Gyógyítás helyett

használható: a korrekció.

A gyógypedagógia nevelési, terápiás, rehabilitációs dominanciájú komplex embertudomány.

Fogalma:

"Ma a gyógypedagógia interdiszciplináris embertudomány (össztudomány), a gyógypedagógiai

segítséget igénylő személyek (népesség) és a rájuk irányuló komplex megismerés, fejlesztés,

nevelés, terápia, oktatás, képzés, kísérés, rehabilitáció (tevékenység) tudománya." (Gordosné, 2004,

77.) […]

A gyógypedagógia kettős irányultságú:

tudomány: olyan tudomány, melynek az önállósága elkezdődött (1800-as évek – Georgens, Denhart), de még napjainkban sem fejeződött be – tartalma folyamatosan bővül

gyakorlat: a fogyatékos személyek nevelését, terápiáját, rehabilitációját ellátó praxis

A gyógypedagógia kérdései napjainkban.

1. A fogyatékos ember élete.

2. A fogyatékosság értelmezésének megváltozása.

3. A gyógypedagógia elméleti és gyakorlati kompetenciája

4. A társtudományok eredményei a gyógypedagógiában.

5. A gyógypedagógia a tudás jövőképe.

A gyógypedagógiai tevékenység alanyai – kikre irányul a gyógypedagógia?

- Tágabb értelemben: a gyógypedagógia hatáskörébe tartozik minden olyan személy, akik

fejlődésmenete és személyiségszerkezete jelentős mértékben eltér a szabályos fejlődésűtől, ill. a

harmonikus személyiségszerkezettől.

Ide tartoznak:

a) Tényleges fogyatékosságok: érzékszervi, testi/mozgás, beszéd hiányosságai, értelmi

fogyatékosok.

b) Határesetek: olyan gyerekek, akikről később dől el, hogy a sajátosságaik

átmenetiek/visszafordíthatók-e vagy sem.

c) Mentális retardációk (megkésett értelmi fejlődés)

d) Részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia)

e) Érzelmi és akarati élet enyhe vagy legfeljebb közepes súlyosságú fokú zavarai, ill. a zavarait

kifejező különböző szindrómák (tünet együttes)- magatartási zavarok, szociális

beilleszkedési zavarok.

Visszafordíthatók: ha a korrekció időben megtörténik, ha a gyerek szociális tényezői jók, ill. a

gyerekek tényezői nem romlanak (ok: ált. nincs mögöttük organikus károsodás – idegszövet

sérülése).

2

Gyógypedagógia területei

Súlyossági fokok: - nehézség - zavar - akadályozottság

Tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséget a nevelési tanácsadó,

Tanulási zavart és tanulásban való akadályozottságot, értelmi akadályozottságot, azaz

fogyatékosságot, sajátos nevelési igényt, kizárólag a szakértői bizottság állapíthat meg.

A gyógypedagógia jellemzői:

- a sérült ember neveléstudománya

- ma már egyre inkább haladunk az elkülönülő emberképtől az integráló felé

- ma már nem a fogyatékos ember áll a figyelem középpontjában, inkább a fogyatékos ember

szerepe a mi világunkban, ezért a pedagógiai eljárások nemcsak individualizáltan irányulnak 1-1

fogyatékos emberre, hanem társadalom centrikusan az őt körülvevő környezetére is

- az ember-környezet viszony ökológiai szemléletéknek köszönhetően a pedagógia már nem annyira

a fogyatékosság fajtája és foka, mint inkább a szükséges segítség fajtája és foka lapján tájékozódik

Több tevékenységet valósít meg (interdiszciplináris tudomány):

- gyógyító nevelés tudománya: kizárólag pedagógiai szempontból

- célpedagógia: fejlődés maximális elérése

- speciális pedagógia: a gyermek optimális fejlesztése csak speciális módszerekkel érhető el

(sajátos eszköztár + módszertan)

- sorsrendező pedagógia: életívet átfogó szakaszokról való gondoskodás („bölcsőtől a sírig”)

- örömszerzés pedagógiája

A gyógypedagógia 3 alapvető kérdéskör köré csoportosul:

- kik azok, akiknek a személyiségfejlődése, nevelése eltér a normálisokétól?

- hogyan értelmezhető és határozható meg a speciális nevelési tevékenység?

- mely tudományok feladata a normálisokétól eltérő speciális fejlesztést igénylőknek

tanulmányozása, törvényszerűségek feltárása, önálló tudományról beszélünk-e, mi ennek a tárgya és

hol helyezkedik el a tudományok rendszerében?

A gyógypedagógia forrás- és határtudományai:

1) Antropológiai (embertan) 2) Nyelvtudomány (lingvisztika) 3) Orvostudomány 4) Pedagógia

(komplementer szerep) 5) Pszichológia 6) Szociológia 7) Jogtudomány és joggyakorlat

A modern gyógypedagógia kutatási területei.

statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása

a terminológiai fejlődése, a definiálás kérdései

intézményhálózat kialakulása és változásai

curriculum kutatások

3

képességzavarok kialakulásának vizsgálata

speciális módszerek fejlesztése (diagnosztikai-, terápiás-, rehabilitációs módszerek)

szociális hátrányok következményei

Fogyatékosság definíció:

- társadalmilag meghatározott, mindenek előtt mint a szokásostól (normálistól) való eltérést szokták

ábrázolni

- leíró meghatározás: az átlagtól való eltérés tényét foglalja magába

értékelő értelmezés: az átlagostól való eltérést a normalitástól való pozitív vagy negatív

eltérésként tekinti

A fogyatékosok élete, életvitele, korlátai és lehetőségei – tükrözi a társadalom milyenségét.

Fogyatékosság kifejezés szakmai értelemben

Fogalma: vitatott szakmai gyűjtőfogalom, eredetét tekintve orvosi fogalom = valamilyen betegség

lezajlása után fennmaradó orvosi eljárásokkal már nem befolyásolható (irreverzibilis) kóros,

rendellenes állapotot jelent.

Fogalmi jelentése kibővült pedagógiai és pszichológiai szempontokkal.

Pszichológiai bővülés: szabályostól (normálistól) eltérő fejlődésmenet és fejlődésszerkezet.

Pedagógiai szempontból: fejleszthetőség; a személyiségfejlődés lehetőségei a normál ped.

eszközétől, ütemétől eltérőek, a sérülés mértékének keretei határt szabnak, de ezen kereteken belül

önmagához képest a személy legalább individuális formában fejleszthető és kiscsoportos formában,

a fejlődés mértéke mindig önmaga.

A fogyatékosság értelmezésének megváltozása:

1. A WHO 2001: A funkcióképesség, a fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása szerint a

gyógypedagógia szempontjából a főfogalom a képességzavar, amely a funkcióképesség bármely

természetű és eredetű akadályozottságot jelent.

2. SNI problematika:

a közoktatás jogi szabályozásában és a nevelési gyakorlatban

megállapítása komplex diagnosztikai eszközökkel, a speciális jogok érvényesítése

az SNI körébe tartozó fogyatékosságok és zavarok, a többletszolgáltatások meghatározása

az SNI pedagógiai értelmezése: az egyéni nevelési szükséglet megismerése

A gyógypedagógia feladata: a sérült, fogyatékos, speciális nevelési szükségletű emberek

igényeihez igazodó eljárások alkalmazásával az eredményes szocializáció, beilleszkedés

elősegítése.

4

Speciális pedagógia A fejlesztés fő

területe

(rehabilitáció)

Intézmény

Értelmileg akadályozottak

pedagógiája.

Tanulásban akadályozottak

pedagógiája.

a megismerési

funkciók fejlesztése

korrigálása

Speciális tantervű általános

iskolák (volt kisegítő és

foglalkoztató)

Szurdopedagógia a hangbeszéd

kialakítása, illetve

fejlesztése

Siketek általános iskolája.

Nagyothallók általános iskolája.

Tiflopedagógia tapintás, fejlesztése

látás fejlesztése

Vakok általános iskolája.

Gyengédlátók általános

iskolája.

Logopédia normális beszéd

kialakítása

Beszédjav. ált.isk.

Beszédjav. Intézet

logopédiai csop-k.

Szomatopedagógia mozgásnevelés

(egyensúly,. biz-

tonság, koordináció,

manipuláció)

Mozgásjavító ált.isk.

Pszichopedagógia inadaptációs

zavarok

leküzdése

TGYVSZ (neurotikus otthonok,

antiszociálisok

számára nevelőotthonok

A fogyatékosság típusai:

1. Értelmi fogyatékosok: A központi idegrendszer sérülése miatt az általános értelmi képesség az

adott népesség átlagától elmarad, s emiatt az önálló életvezetés akadályozott. Fejlesztésükkel

oligofrénpedagógus foglalkozik.

Vannak: enyhe, középsúlyos, súlyos értelmi fogyatékosok.

2. Hallási fogyatékosok: A hallási analizátor különböző károsító ok/okok miatt sérül.

Fejlesztésükkel a szurdopedagógus foglalkozik.

Megkülönböztetünk: siketeket, nagyothallókat.

3. Látási fogyatékosok: Az, akinek a látási analizátora (szem, látóideg, látás agyi központja)

sérülése következtében a korrigált látás 33-90 % közé esik. Fejlesztésükkel a tiflopedagógia

foglalkozik.

Fajtái: gyengénlátók (látásromlás 33%-90%), vakok (látásromlás 90%-100%).

4. Mozgásfogyatékosság: Ide tartoznak a végtaghiányos vagy deformált, bénult emberek,

továbbá a törpenövésűek és a csonttörékenyek is. Fejlesztésükkel a szomatopedagógis

foglalkozik.

5. Beszédfogyatékosság körébe tartozik a megkésett beszédfejlődés, a kiejtési zavarok, a

beszédritmus zavarai. Fejlesztésével a logopédia foglalkozik.

6. Érzelmi-akarati fogyatékosok: Ide tartoznak az inadaptációs zavarok (a neurózis, a

pszichopátia, a pszichózis). Fejlesztésükkel a pszichopedagógia foglalkozik.

5

2. TÉTEL: GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIAI ALAPISMERETEK AZ ÉRZÉKSZERVI-, A MOZGÁS-, ÉS

BESZÉD- FOGYATÉKOSSÁGOK KÖRÉBŐL

Érzékszervi fogyatékosok

LÁTÁSSÉRŰLT az a személy, akinek a jobbik szemén maximum terhelés esetén az ép látás 30%,

vagy látótérszűkület nem több 20 foknál, így a vizuális tapasztalatszerzést teljesen vagy részlegesen

akadályozza.

Tiflopedagógiai tevékenység

Sérülhet: a receptorszerv, a látóideg, a cortex

Akadályozottság:

- a látás útján történő megismerés tökéletlen vagy teljesíthetetlen

- mozgás és cselekvéskorlátozottság lép fel

- nagyobb a környezettel való függés (nehezített a szocializáció)

Súlyossági fok:

vakság: a fényt sem észlelik – pontírás alkalmazása (5/50 alatti Snellen érték)

alig látók: fényérzékelők, nagy tárgy látók (különleges optikai eszközökkel), ujjolvasók

(2 m-en belül látják a tárgyakat)

gyengén látók: szemüveggel korrigálható- a teljes látás 1/10 és 1/+-a között van, a

károsodás bármely időszakban létrejöhet. (5/50 és 5/15 Snellen érték)

Látássérülés oka: vele született - később szerzett

Létre jöhet: öröklés útján, méhen belül, születés közben és után.

Fejlesztési lehetőségek:

- veleszületett látássérülés a mozgásfejlődést befolyásolja

- fontos a korai anya-gyermek kapcsolat, mert nincs vizuális ismeretszerzés, mely az utánozást

befolyásolja

- szülői magatartás: ne hagyja egyedül a gyereket, de ne is védje túl

- fontos a helyes napirend:

- világos, tiszta környezet

- önkiszolgálásra nevelés

- korai fejlesztés szakember által a szülő bevonásával:

- óvodában speciálisan vagy integráltan megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, utazó

gyógypedagógus

- speciális iskola, többség integráltan

- tapintó pontrendszer: írás – olvasás

6

Életút:

- részleges vagy teljes integráció keretében tud elhelyezkedni - sajátos vak szakmák

- felsőfokú tanulmányokra képesek

- rehabilitációs munkahelyen eredményesebb

- érdekvédelem, civil szervezetek, alapítványok

HALLÁSSÉRÜLT Szurdopedagógiai tevékenység

A hallásanalizátor sérülhet (receptorszerv, hallóideg, cortex) különböző károsító okok miatt, amely

akadályozza a beszéd normális fejlődését vagy hátrányosan befolyásolja azt.

Jellemzői:

- egész személyiségfejlődés megváltozása

- kommunikációs akadályok

- lecsökken és átalakul a külvilággal való információ felvétel

- az ismeretszerzés lelassul

- nehezített szocializáció

Súlyosság szerint:

- orvosi szempont: nagyothallás: 30-70 decibel - siketség: 70 decibelnél nagyobb

- gyógypedagógiai szempontból a fejleszthetőségnél több szempontot kell figyelembe venni:

6. iskoláskor előtti időszak történéseit

7. beszédállapotot

8. intelligenciaszintet

9. a normálistól eltérő személyiségjegyeket

I. Nagyothallók: beszédállapot szerint

a) verbális kommunikációja kevésbé tér el az épekétől

- kiejtések: alig rendellenes

- beszéd megértés: jó vagy közepes

- nyelvi kompetenciája: alig érett

- nehézség: önálló szövegértő olvasásban és az írásbeli kifejezés területén

- tagjai: enyhén vagy közepes fokban nagyothallók

b) verbális kommunikációja nagyobb mértékben tér el az épekétől

- kiejtések: érthető, de több hang hibás

- beszéd megértés: közepes vagy gyengén fejlett

- nyelvi kompetenciája: jelentősen elmarad a szóbeli és az írásbeli kifejtés

terén

- tagjai: súlyosan nagyothallók, a halláskárosodás a beszéd kialakulását

megelőzően lép fel, beszéd-kialakulás után süketülnek meg

II. Siketek: súlyos hallásveszteség (alsó határa= a hallás funkció teljes kiesése) a természetes

beszédfejlődés megindulása előtt vagy annak időszakában

- kiejtésük: rendellenes

- szókincs: beszűkült

- nyelvi kompetencia: kialakulatlan

- súlyos az elmaradás az önálló szövegértő olvasás és az írásbeli kifejezés

terén

Eszközök:

- auditív orális módszer - iskolában: speciális módszer, tankönyv

Életút:

- részleges integráció

- szakmunkás bizonyítvány

- esetleg közép- és felsőfokú végzettség

7

MOZGÁSFOGYATÉKOSOK Szomatopedagógiai tevékenység

Definíció: a mozgásszervrendszer bármely részének a fejlődési rendellenessége, betegsége vagy

sérülése megbonthatja a fiziológiás mozgások funkcionális egységét és a többi rész szerkezetében

és működésében is zavarokat okozhat. Ez a szerkezeti/működési zavar a mozgáskárosodás.

Nem idegrendszeri eredetű károsodások, hanem fejlődési rendellenességek/balesetek

következményei: csonka végtagúak, csonkolt végtagúak, súlyos testi deformitás miatt

mozgáskorlátozottak

Osztályozása:

a) a fej és a törzs régióinak károsodása (gerincdeformitás)

b) a végtagok mechanikus károsodása:

c) görcsös bénulások:

d) petyhüdt bénulások (gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása):

e) végtaghiányok

Iskolázás: enyhébb fokban: kedvező körülmények között ép gyerekekkel

súlyosabb fokban: speciális intézményekben

Gyógyítás. orvossebészeti eljárások, gyógyászati segédeszközök csökkenthetik a

mozgáskorlátozottságot. Gyógyító nevelés óvodás és kisiskolás korban

BESZÉDFOGYATÉKOSOK: Logopédiai tevékenység

Definíció:

- a beszédprodukciónak és a beszédmegértésnek a zavarai, melyek érinthetnek 1-1

részfolyamatot, kiterjedhetnek egy mechanizmusra teljes egészében és megjelenhetnek a

beszéd valamennyi folyamatában is

Jellemzői:

- ép fizikai hallással bír

- beszédfejlődés nem indul meg vagy kórosan késik vagy valamelyik területen hibásan

működik

- rehabilitálható, a tünetek csökkenthetők

Fajtái:

a) pöszeség: hangképzési zavar

b) orrhangzós beszéd: sajátosan dünnyögő beszéd

c) hadarás: beszédritmus zavar

d) dadogás: beszédritmus zavar

e) afázia: beszédképtelenség

f) Agráfia, alexia: írás-olvasásképtelenség

Jellemzői: - zavart kommunikáció

- hangzó beszéd hiányzik, vagy torzul: folyamatossága, ritmusa felbomlik, sérül a

beszéd megértése, jellegzetes hibák mutatkoznak az írásban

8

Osztályozása:a tünetek figyelembe vétele alapján beszélhetünk:

megkésett beszédfejlődésüek

pöszék

orrhangzósok

beszédritmus zavarai: hadarás (fokozott beszédkészség- gyors beszéd+ változó, hullámzó ritmus; a

központi idegrendszer sérül)

dadogás ( a beszéd közben fellépő görcsös megakadások)

2 csoportja: klónusos dadogás= kezdő hang, vagy szótag ismétlése

tónusos dadogás= görcs fellépésekor beálló

hangképzési képtelenség

3. TÉTEL: AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG FOGALMA, ALAPTÜNETEI. SÚLYOSSÁGI FOKAI ÉS AZOK

MEGHATÁROZÁSÁNAK SZEMPONTJAI.

Az értelmi fogyatékos a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti

hatások eredőjeként alakulhat ki, melynek következtében az általános értelmi képesség az adott

népesség átlagos értelmi képességének átlagától, a kezdő évektől számítva számottevően elmarad,

ezért az önálló életvezetés jelentősen akadályozott

Fogalma: valamilyen betegség lezajlása után fennmaradó orvosi eljárásokkal már nem

befolyásolható kóros, rendellenes állapotot jelent. Fogalmi jelentése bővült pedagógiai és

pszichológiai szempontokkal.

Pszichológiai bővülés: szabályostól (normálistól) eltérő fejlődésmenet és fejlődésszerkezet.

Pedagógiai szempontból: fejleszthetőség; a személyiségfejlődés lehetőségei a normál pedagógia

eszközétől eltérőek, a sérülés mértékének keretei határt szabnak, de ezen kereteken belül

önmagához képest a személy legalább individuális formában fejleszthető és kiscsoportos formában,

a fejlődés mértéke mindig önmaga

A személyiségszerkezet megváltozása- diszharmonikus személyiségszerkezet

Egyszeri funkció(1érzékelés9, a funkcionális rendszerek nem alkulnak ki, vagy rendellenesen működnek.

átalakul, leszűkül az információfelvétel - a sérül az információfeldolgozás

mindig együtt jár, mozgászavarral, beszéd sérüléséve.

korlátozott társadalmi kommunikáció, másokkal való érintkezés

akadályozott szocializáció: nehezül a környezethez való alkalmazkodás, a környezetre való hatás, izoláció alakulhat ki.

Felosztása:

- jelenleg az intelligenciakvóciens mérőszám alapján történik

- szükséges megsegítés foka alapján fog történni, ha az ökológiai szemlélet elterjed

50-69 – debilisek: enyhe fokban sérült a tanulásban akadályozottak

25-49 – inbecilis: középsúlyos fokban sérült, értelmükben akadályozott

25 alatt – idióta: súlyos vagy értelmi fogyatékos

9

Jellemzői, kritériumai:

fő tünete az értelmi funkciók elsődleges sérülése: öröklött károsodásról vagy szülés körüli

károsodásról beszélünk.

neuroendokrin (ideg- és hormonrendszeri): elsősorban a központi idegrendszer strukturális/organikus (szöveti) károsodásán, sérülésén és/vagy funkciózavarán alapszik.

a károsodás öröklött (familiáris eredetű; genetikusan kódolt) vagy veleszületett (külső vagy belső eredetű – rubeóla, mumpsz,: anyai szervezetet károsítja, szülés körüli oxigén hiányos

állapot) vagy a korai életkorokban keletkezett.

értelmi működés elsődleges károsodása mellett az egész személyiségfejlődés

diszharmóniája/zavara jön létre – diszharmonikus zavart személyiségfejlődés.

egész életen át tartó állapot = irreverzibilis. Biológiai tény a magyarázata – az idegsejtek nem regenerálódnak, nem képesek újraképződésre.

Különböző súlyossági fokai vannak. Foka függ:

◦ idegrendszer organikus károsodásának mértékétől/kiterjedtségétől

◦ a károsodás, sérülés időpontjától – a legkedvezőtlenebb a fejleszthetősége, a korrigálhatósága:

a; az öröklött és veleszületett károsodásoknak

b; az 1. életéven belül elszenvedett károsodásoknak. A korai károsodások elemi

funkciókat érintenek (testi, mozgás, legelemibb megismerő funkciók) és eleve elzárják

azokat az utakat, amelyeken a személyiségfejlődés még el sem indult.

Az irreverzibilitás ténye szorosan összefügg a súlyossági fokkal és az időfaktorral. (Milyen

súlyosságú a sérülés/Mikor következik be?)

Az irreverzibilitás és a idő összefügg a környezeti tényezőkkel is – meghatározó, hogy mikor

következik be a felismerés/ mikor kezdődik el a korrekció – erre épül a korai fejlesztés gondolata,

tartalma /intézményrendszere.

Súlyossági fokok:

◦ enyhe

◦ középsúlyos

◦ súlyos

◦ nagyon súlyos/halmozottan súlyos

A súlyossági fokok egymástól való elkülönítése

Az általános értelmi képesség vagy értelmesség= INTELLIGENCIA csökkenésének a mértéke szerint.

A képezhetőség, szocializálhatóság mértéke szerint. /A képezhetőség és

szocializálhatóság mértékét meghatározzák a gyermek interperszonális (személyközi)

kapcsolatai és azok minősége. Ez a prognózis szempontjából fontos javító tényező. Az

ún. vivő funkciónak nagy szerepe van a szocializálhatóságban – nagymértékben a

gyerek kapcsolatrendszerétől függ./

A társadalomra való ráutaltság mértéke szerint (képes-e önálló életre, védettség kell...)

Általános értelmesség = intelligencia

- az intelligencia szintje 15-16 éves korig a fejlődés ütemét, gyorsaságát fejezi ki

- 15-16 éves kortól állandósult tulajdonságnak, stabil képességnek tekintjük

Spearman: az emberi értelmességnek, értelmi működésnek van

10

f) „g” általános faktor (generális)„g”: azt jelenti: közös az összes megismerő tevékenységben,

az egyes folyamatoknak fölérendelt.

g) „s” speciális faktor (különböző értelmi képességeket megkülönbözteti egymástól).

Mi a „g” faktor? Valójában az elvonatkoztatás, lényegkiemelés, következtetés képessége. Minden

részfolyamat fölé van rendelve, de mindegyikbe beépül.

„g” faktor eredete: biológiailag meghatározott, korlátozott mértékben fejleszthető serdülő korig (15-

16 éves korig), amíg az intelligencia színvonala a fejlődés szintjén van.

Intelligencia = értelmi működés = értelmesség fogalma.

Wechsler: az IQ - összetett, globális képesség, amely lehetővé teszi, hogy ésszerűen cselekedjen

(praktikus intelligencia- tárgyakkal való bánás), racionálisan gondolkodjon (elméleti intelligencia),

és eredményesen bánjon a társas környezetével, embertársaival(szociális intelligencia) - ugyanaz az

értelmesség van a feladatmegoldásban =cselekvésben= embertársainkkal való bánásmódban)

◦ Vannak, akik különállónak tekintik: absztrakt; praktikus; szociális intelligencia

◦ A személyek különböznek egymástól az értelmesség mértékében, színvonalában.

Intelligencia mértéke = IQ

100)(

életkor

korértelmimentálisIQ

IQ kritikus értékei: 70, 100, 130/120

X = 100 átlag érték.

70 = fogyatékossági küszöb

120/130 = tehetség, kiemelkedő intelligencia küszöbe.

Ha a gyerek IQ-ja 90 alatt van iskolába lépéskor →jó feltételek mellett is iskolai lemaradások

várhatók, kikerülhető mértékű teljesítménykudarcok.

Sávok:

0 – 20/25-ig súlyos értelmi fogyatékos

25-50-ig középsúlyos

50-70-ig enyhe mértékű

70-80-ig határesetek

80-90-ig mentális retardáció (megkésett fejlődés)

90-110-ig átlag sávja, átlagos

110-120/130 magas

120/130-tól kiemelkedő (valamilyen területen okkal és joggal tehetséges gyerek)

↓↓

Gyakorlati szempontból nem mindegy, hogy mi van a három statisztikai sáv között.

Az egyetlen kritérium, ami számszerűsíthető, mérhető.

11

A MENTÁLIS RETARDÁCIÓ (Megkésett fejlődés)

10. Rendszerint nem organikus károsodás eredménye

11. Korai felismerés és beavatkozás esetén reverzibilis állapot

DE: - ha a súlyosan károsító környezeti feltételek állandósulnak, akkor irreverzibilissé

válhatnak

Enyhe értelmi fogy. jellemzői.

vezető tünet: értelmi funkciók kóros gyengesége - fogalmi gondolkodás, absztrakció, általánosítás

műveleteinek sérülése

alaptünetek: megkésett beszédfejlődés,ritmuszavar -hadarás, dadogás; a mozgás fejlődészavara;

érzékszervi funkciók károsodnak

másodlagos, harmadlagos sérülések - érzelmi és akarati rend sérülései, érzelmi passzivitás

(szorongás), ingerlékenység (agresszió)

tér-időészlelésben: tér - nagymozgás -helyzetváltoztatás, kismozgás - írás; idő: jelen-jól

tájékozódik, múlt - távolabbi=régen, közelebbi= tegnap; jövő: nincs előrevetítés, előregondolás,

problématudat.

gyenge 1. és 2. jelzőrendszer: vizuális kép és szó közötti kapcsolatai

testi jell: alkati anomália (elsősorban örökletes értelmi fogyatékosoknál) eltolódott testarány,

deformált testformák; idegrendszeri alaptünet - görcsösség; gyakori a bepisilés

4. TÉTEL: AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYEREKEK PSZICHÉS FEJLŐDÉSE. AZ ENYHE MÉRTÉKBEN

FOGYATÉKOS GYEREKEK PSZICHOLÓGIAI JELLEMZÉSE.

Értelmi fogyatékos gyerekek pszichés fejlődése

Rizikófaktor: meghatározó, hogy a károsodás öröklött, veleszületett

- mikor következett be

korai életkor = csecsemőkor

- milyen mértékben következett be

Fejlődés általános jellemzői:

lelassul

életkori periódusok megnyúlnak vagy nem különülnek el rendesen

az adott korszakra jellemző funkciók késve jelennek meg – hiányosan működnek –

torzulnak ez megbontja a személyiségszerkezet egységét is.

A fejlődés alakulása:

csecsemőkor: meghatározó: az ép gyerek fejlődési csomópontjai.

érzékszervi koncentráció ép gyereknél: 3 hónapos kortól új ingerre általában mozgásgátlás

következik be – s az új inger felé fordul

↓↓

ez a készenlét a külső világból érkező inger fogadására nem tapasztalható – nem jut el az új

inger – lassan (ami eljut, az töredékesen dolgozódik fel) kicsi a fogadókészség, a

spontán érdeklődés

12

a szenzomotoros (érzékszervi mozgásos) próbálkozások hiánya = a tárgyak nem váltanak ki spontán

aktivitást (az egészséges gyereknél lépten-nyomon megfigyelhető)

utánanyúlás, fogás: meg akarja fogni

tárgyi manipuláció megtanulása hiányzik, sokat késik, áthúzódik az óvodáskorra

oka: agytörzsi aktivációs rendszer alulműködése

Spontán próbálkozások hiánya = komoly jelzés (születetten motiváltak vagyunk a spontán

aktivitásra) következményei: az érzékelés / észlelés és a mozgás terén levő dolgokban.

A) érzékelés/észlelés terén hiányosságok: nem ismerkedik a gyerek a tárgyak fizikai

tulajdonságaival és a közöttük lévő egyszerű fizikai összefüggésekkel; nem gyűjt elegendő

érzéki tapasztalatot. Ennek következtében az emlékanyaga mozaikszerű – nem lesz

közöttük kapcsolat, hiányos, szegényes. Következménye: kevésbé tudja a gyerek új

helyzetben a múltbeli tapasztalatait előrehívni és felhasználni.

B) mozgás terén hiányosságok: sérül a nagymozgások / finommozgások fejlődése

- finommozgás (szem-kéz koordináció)

- nagymozgások fejlődése: visszaveti fejlődésüket, kimarad a kúszás, mászás

emberi beszédhangokra nem ad megkülönböztetett reakciót – nem különbözteti meg minden

más hangingertől

- nem rendelkezik az un.: primitív kategorizáció veleszületett adottságával (az újszülött úgy

jön a világra, hogy a primitív kategorizáció kódolva van az idegrendszerében)

eredménye: késnek, szegényesek a beszédet előkészítő közlésformák, szegényes: gőgicsélés,

gagyogás, első szavak

előrevetíti a megkésett beszédfejlődést

- megkésett beszédfejlődés= 3+1 év

passzivitás: nem mutat kíváncsiságot, kapcsolatteremtési kényszereket.

az arcmimika szegény az alapvető érzelmi kapcsolatok kiépítése is késik, és hiányos.

vegetatív idegrendszeri szabályozás zavarai, hibái az alapvető életfunkciók zavaraiban

fejeződik ki:

alvás (alvás - ébrenlét összefolyik

táplálkozás (a kiválasztás később probléma)

Kisgyermekkor

nem különül el világosan a csecsemőkortól

az egész kisgyermekkor (1-3 éves korig) abszolút csecsemős életformában telik el

szegényes spontán aktivitás a tárgyi cselekvésben

mozgásos fejlettség – kora csecsemős szintű; elemi szokások: szobatisztaság, evés nehezen,

lassan alakíthatók ki VAGY sehogy, átcsúszik óvodáskorra

továbbra is szegényes, hiányzik a spontán aktivitás a tárgyi cselekvésben is, és a

kapcsolatteremtésben is.

következményei: lemarad a mozgásfejlődésben, gyengén koordinált, nem ismeri fel a tárgy

eszközjellegét – nem tudja általánosítani (pohár – ivásra való, terítő – segít közelebb hozni a

tárgyakat) nincs tapasztalata általánosításra

beszédértés károsodása - világos jeleket mutat

ha 4 éves korig nem jelennek meg, akkor károsodás, beszédértés probléma (aktív beszéd

problémája is) értelmi károsodás mutatója. Összegezve: az egész pszichikus működés jellegtelen, nincs profilja. Az ép kisgyereknél van

profil – az egész élet szempontjából 3 funkció alakul ki: a járás, a beszéd, és az éntudat kialakulása.

Óvodáskor (3-6 év, 6 éves korig alapesetben)

13

beszéd megjelenése: szavak formájában, formailag hibás, nem illeszkedik a helyzethez. A

beszédnek (saját és mások beszédének) nincs cselekvő szabályozó szerepe a cselekvéseiben

szavakkal nehezen irányítható (erősen csökkenti a taníthatóság lehetőségét, leszabályozza az

önszabályozó képesség kialakulását ) Következményei: a társas világhoz való alkalmazkodás

megnehezül. - óvodáskor jellemzője: legyen barát (nem az számít, hogy milyen a személye, hanem

az hogy legyen)

Játéktevékenység : szegényes mozgássor (beletesz, kivesz, nyomogat) – legegyszerűbb mozdulatok,

funkciójátékok

ép ovisok jellemző játéka: a minden értelmi és érzéki funkciót működtető szerepjáték

feltűnő hiányosság: nincs vagy nagyon leszűkült kérdező korszak

A beszédfejlődés megkésettségében kifejeződik az értelmi károsodás.

Érzékelhető fejlődés ebben az életkorban:

- egyszerű, néhány mozgásos elemekből álló sztereotip cselekvéseket mechanikus utánzással meg

tudja csinálni: gondolatilag nem biztos, hogy feldolgozza, hangos beszédben nem biztos, hogy meg

tudja nevezni

Összegezve: Iskoláskor előtti időszakra összességében jellemző a súlyossági fok szerinti elkülönítés

alig lehetséges, nem kifejezettek a különbségek, hisz inkább a mínusz tünetek a jellemzőek az IQ

által való elkülönítés nem elegendő a megkülönböztetésükhöz

Iskoláskor

- kezdenek elkülönülni a súlyossági fok szerinti kategóriák. Enyhe fokon károsultakat nehéz

megkülönböztetni a határesetektől és a retardártaktól – később derül ki, hogy a károsodás

visszafordítható-e!

visszafordítható

- az iskoláskortól válik kifejezetté az origofrémia (értelmi károsodás) alapvető tünete az

absztrakció ÉS az általánosítás műveleteinek a sérülése, hiánya a fogalmi gondolkodás

sérülése.

- különösen az enyhe fokban károsodottaknál: megnehezedik az életük MERT minden

feladat / megtanulandó nehéz feladat társak között van elkerülhetetlenül elindul a társas

összehasonlítás folyamata a gyerek tudja magát minimális mértékben összehasonlítani

másokkal megmutatja a saját hiányosságait, lemaradásait = fogyatékosságtudat kialakulása

(csökkent kompetencia, alkalmatlanság érzet) negatív, megterhelő élmény kialakítja, hogy a gyerek átmenetileg a korábbiakhoz képest jobban fog félni, szorongani a

feladathelyzetektől fejlődésnek is tekinthető (érti, hogy feladathelyzet, ahol tevékenykednie

kell).

DE: ha a környezetben nincs elegendő tolerancia a szorongás átterjedhet az élet más

területeire is, kapcsolatokra is kialakíthat gátoltságot, passzivitást – agresszióval

kompenzálja. Eredményezhet átmeneti visszaesést önmagukhoz képest.

Serdülőkör – serdülés

- ált. késik a nemi érés – időben elhúzódik, ritkán úgy is marad infantilis (gyermekded)

személyiségkép alakul ki (az életkorral és a testi fejlettséggel nem összeillő lelki alkat)

- amikor a nemi érés megtörténik sokkal nagyobb a szexuális kiszolgáltatottságuk

fokozott védelemre szorulnak.

- az érzelmek fejlődése: megjelennek az épekre is jellemző sajátosságok szélsőséges

érzelmek, ingerlékenység (korábbi önmagához képest fokozódó labilitás), átmeneti befelé

fordulás (introvertálódás) figyelem a saját énre, lelki működésre irányul ez fejlődés - határozottá és láthatóvá válik a különbség az enyhe fokban károsodottak és a középsúlyosak

14

között mert: a középsúlyosak ekkorra elérik a szellemi plafont (a fejlődés megáll) az

enyhék esetében a serdülés lezárultával a magatartásuk sokat érik.

↓

magatartásuk: rendezettebbé válik megerősödik az alkalmazkodási, együttműködési

készségük egyszerű feladatokban, élethelyzetekben a szabálykövetés ún. vivő funkciók

alakulásától nagy mértékben függ: milyen a mikrokörnyezet + gyerek viszonya ÉS a bánásmód

ha egy közegben biztonságban érzi magát: ragaszkodó, készséges, jóindulatú, szorgalmas

Az enyhe értelmi akadályozottság jellemzése:

Vezető tünet: az értelmi funkciók kóros gyengesége: -legalapvetőbb a fogalmi gondolkodás,

absztrakció és általánosítás műveleteinek sérülése, (lényegében: a gyerek nem tud absztrahálni

=elvonatkoztatni).VAGYIS: sem a tárgyi, sem a személyes világ nem rendeződik fogalmi

kategóriákba, „ a gyerek fejében nincs pajtaszerűség” pl. szék, asztal = bútor, akit nem láttam meg =

nem ismerős. Kapcsolatok nélkül látja a világot, az egyedit is általában hiányosan látja.

Alaptünetek: (szinte mindig együtt járnak)

A) a beszéd sérülése: megkésett beszédfejlődés, mely kiterjed:

- a beszédértésre (beszéd percepció)

- a beszéd produkcióra (aktív beszéd- nem jó fogalom)

↓A megkésett beszédfejlődés azt eredményezi: tartalmilag szegényes, alakilag

hibás a beszéde (artikulációs- és ritmuszavarok, mutizmus)

- ritmuszavarok: - dadogás: aritmiássá válik a beszéd, elakad (A dadogás hátterében valószínű nincs

organikus károsodás, öröklési vonala van (általában fiúk körében- háromszor,

négyszer annyi fiú dadog)

- hadarás: a hangképzés elmosottá válik, nem követi a természetes beszéd logikai

tagolódását, feltelezik, hogy a háttérben organikus károsodás van.

B) A mozgás fejlődészavara az értelem károsodásának tükröződése.

C) Érzékszervi funkciók károsodása (egy vagy több kisebb vagy nagyobb mértékben):

- az enyhe mértékű értelmi sérülés is halmozott sérülés

- a diszharmonikus személyiségszerkezet nem mutat egyenes összefüggést a súlyosság

foka és a személyiség diszharmóniája között (elsősorban környezeti tényezőkön múlik)

Másodlagos és harmadlagos sérülések kapcsolódhatnak a főtünethez és az alapvető sérülésekhez.

a másodlagos és harmadlagos sérülések az érzelmi és akarati rend különböző súlyossági fokú

zavarai.

Értelmi károsodás → beszűkül a megismerés lehetősége, ebből következik, hogy a valóságnak, a

világnak kevesebb jelensége tud érzelmeket kiváltan.(inspirálni) →a gyerekek egy részére az un.

érzelmi passzivitás jellemző, a másik részére ingerlékenység a jellemző.

- érzelmi passzivitás: az érzelmi reakciókészsége lecsökken = érzelmi tompaság

- ingerlékenységgel reagál→ irritábilis a külvilág ingereire, impulzivitás jellemzi

ez temperamentum függő:

passzivitás: általában gyenge kiegyensúlyozatlan idegrendszer, melankolikus, nehéz

tennie valamit

ingerlékenység: általában erős kiegyensúlyozatlan idegrendszer (gyenge gátlás, erős

izgalmi folyamatok jellemzik)könnyű tennie valamit

Értelmi fogyatékos gyerekeknél is ez a jellemzői.

Az érzelmi fejlődés sérülései 2 nagy kategóriájában teljesednek ki:

1.Szorongásos alapú, depresszív színezetű un. regresszív viselkedési zavarok

(visszacsúszós)

15

2.Irritábilis, erős, szabályozatlan érzelmek irányába fejlődik, az agresszív típusú zavarokban

nyilvánul meg.

Mind a két fejlődésben (szorongás, agresszió) közös: közel tudnak lenni egymáshoz (szorongás

megjelenik agresszivitásban, agresszivitás bűntudati szorongásban)

erős függőség a személyes környezetétől

emiatt szorongás, bizonytalanság

↓ össz:

az ún. túlkorlátozó önvédelem

ismert környezetben, megszokott személyek között a tünetek, illetve a túlkorlátozó

önvédelem velejárói csökkennek, normál szintre levihetőek

↓↓

a szociális környezet toleranciája, segítőkészsége, mennyire tudja a védettség érzését

nyújtani → pozitív irányban visz, a tünetek csökkenthetőek

VI. Az értelmileg akadályozott gyerek gondolkodása

Fogalmi gondolkodás károsodása azáltal következik be, hogy korábban levő gondolkodás sérül.

Kiindulás: az emberi gondolkodásnak 2 alapvető funkciója van:

h) megértés

i) problémamegoldás

Az emberi gond. mindegyik szintjén jellemmző.

Az emberi gondolkodás szintjei:

1. Cselekvéses gondolkodás a gondolkodás cselekvésbe ágyazódik (akkor gondolkodik és

beszél, amikor cselekszik egyidejű) - a gondolkodás és a cselekvés kisgyermekkorig

A gondolkodás jellemzői:

- a gondolkodás kívül zajlik a gondolkodás az észlelési mezőben zajlik (látja)

- a lépései, műveletei valamilyen cselekvésben fejeződnek ki

- az egységei: - észleleti képek (látvány) - mozdulatok (pl. toronyépítés)

2. Képi gondolkodás nem feltétlenül kívül zajlik, a gondolkodás már le tud válni a cselekvésről. A gyermek akkor tud gondolkodni egy eseményről, tárgyról, ha nem cselekszik

van a tárggyal végzett cselekvésről és önmagáról emlékképe észleleti képekkel és

emlékképekkel végzi a gondolkodást (látás vagy emlékezet alapján)

egységei: képek emlékképek nemcsak pillanatnyi képek

műveletei: fejben zajlanak beszédben fejeződnek ki.

3. Fogalmi gondolkodás a valóság konkrétumait, sajátosságaiból el tud vonatkoztatni

- a lényege: az absztrakció ÉS az általánosítás művelete kell a többi művelet is

hozzá

- egységei: fogalmak (kommunikatív funkcióban: szavak)

- műveletei:

- logikai műveletek

- fejben zajlanak, szavakban, beszédben

fogalmak elvontsági szintben különböznek egyszerű absztrakció elemei (pl.

asztalnál: villa – saját kézre villa – alaki hasonlóság) látványból emel ki valamilyen

közös érzéki tulajdonságot, közös jegy alapján kiemel ahhoz, hogy ezt az 1 közös

jegyet kiemelje csak azt veszi figyelembe, a többiről úgy tesz, mintha nem lenne (pl.

16

számfogalmak a gyerek megérti, hogy a 4 pici gyöngy ugyanúgy 4 mint 4 hatalmas

emeletes ház) minden más tulajdonságtól elvonatkoztat (méret, szín, anyag, funkció….)

Az értelmileg károsult gyerek esetében a gondolkodás folyamatában hol van az a pont, ahol részben

megáll/elakad a gondolkodás?

a cselekvéses gondolkodás is komolyan károsodik és lelassul

MERT: a cselekvések gondolati tartalmát nem tudja kiemelni/ elraktározni. DE: sok ideje van: be

tudja gyakorolni a cselekvéses műveleteket (tárgyi, rutinjellegű cselekvések) szavakban is meg

tudja fogalmazni.

komoly elakadás: képi szintű gondolkodásnál sérül a vizuális analízis – szintézis és

összehasonlítás (kép-látvány egésszé alakítás, részekre bontás) pl. nagyalakú puzzle (9 db-os,

majd 16 db)

puzzle: kép egésze előtte van – válassza ki a részeket (gond: az analízis)

- tegye jó helyre (részek egésszé szervezése viszonyok felismerése)

- nem jó részeket választ (összehasonlítás hibája)

törvényszerűen következik: nem tud absztrahálni, általánosítani

részekre bont

kiemel

Ha képekkel nem tudja elvégezni vagy lényegesen később tudja / hiányosan tudja fogalmakkal,

szavakkal nem fogja tudni a fogalmakkal (az elvont tartalmakkal) végzett műveleteknek NINCS

mire épülniük.

Központi tünet:

12. absztrakció

} – műveletének sérülése a képi gondolkodás szintjén a fogalmi

13. általánosítás gondolkodásban is

Támaszkodni: cselekvéses gondolkodásra kell! észleléssel – képalkotással is összekapcsolódik!!

A SZABÁLYOSTÓL ELTÉRŐ FEJLŐDÉSMENET

A szabályos, standard fejlődésmenet az az ép többségére jellemző fejlődésmenet - a fejlődéslélektan

írja le→ a fejlődés folyamatát szakaszokra vagy életkori periódusokra bontja, amiket az életkori

sajátosságokkal jellemzi. A szakaszok tartalmát az életkori sajátosságok adják. Ezek fejlettségi

szintek, az adott periódusra jellemző átlagértékek → ezektől az egyéni fejlődés eltér, a kismértékű

eltéréseket egyéni sajátosságoknak nevezzük.

Ehhez a standard fejlődéshez képest mutatnak eltérést a nem ép jellemzői.

Eltérések a szabályos fejlődésmenettől:

Általános jellemző, hogy a fejlődési tempó lelassul, néha felgyorsul. - Az életkori szakaszok (csecsemőkor, óvodáskor…) megnyúlnak, átfolynak egymásba, és nem

különülnek el olyan világosan egymástól, mint az ép gyerekek esetében→ ez azt jelenti, hogy a

fejlődésnek súlyossági fokoktól eltérően megvan a „plafonja” / platója, ahol elérik az

intellektuális teljesítőképességük maximumát (elérnek egy szintet, ahonnan a fejlődésük szintje

minőségileg nem változik)

17

Plafon értékei:

14. Enyhe fokú fogyatékos → 8 – 12 éves korú ép gyerek szintjéig.

15. Középsúlyos fogyatékos gyerek→ 3 – 7 éves kor fejlettségi szintjéig

16. Súlyos/nagyon súlyos fogyatékos gyerekek→ 3 éves kor fejlettségi szintjét tudják

elérni.

2.A lelassult fejlődés, a lemaradás nem egyszerűen mennyiségi különbséget jelent, mert az

intellektus (értelmi erők) károsodása az egész személyiségszerkezet változását hozza létre,

diszharmonikussá teszi.

A személyiségszerkezet megváltozása:

A pszichés fejlődés sok összetevőkből, területből álló folyamat. Ha az összetevők

bármelyike sérül, bármelyik időpontban, akkor a fejlődés teljes folyamatában keletkezik

zavar (ami azért van, mert az emberi pszichikumban rendszerszerű működés zajlik).

Jelenti: megbomlik a pszichés működés egysége, a személyiség egységes szerkezete,

összerendezett egész jellege (integrációja bomlik meg) → ennek következtében egyenetlen,

hiányos, egyoldalú = diszharmonikus személyiség szerkezet és fejlődésmenet alakul ki.

Diszharmonikus személyiségszerkezet:

1.Meghatározott, egyszerű funkciók, funkcionális rendszerek nem alakulnak ki vagy rendellenesen

működnek. - egyszeri funkció = 1 érzékelési funkció

- funkcionális = összes érzékelési funkció

PLD 1: látórendszer sérül → vizuális emlékezet: - zavart - hiányos - sérült, töredékes

2.Átalakul, leszűkül (minősége más) a külvilágtól való információ-felvétel → károsodik, sérül az

információ feldolgozás, melynek mértéke az organikus károsodás kiterjedtségétől függ.

3. Értelmi károsodás:

- nem mindig jár együtt az érzékszervek károsodásával

- mindig együtt jár: mozgászavarral, beszéd sérülésével (elsősorban a beszédértés

fejlődősére kell gondolni)- nem önálló, alaptünet, de nem főtünet, az értelmi károsodás

tükröződik bennük.

4. Sérül, korlátozottá válik a társadalmi kommunikáció, a másokkal való érintkezés.

5.Akadályozottá válik a személy szocializációja:

a) megnehezül a környezethez való alkalmazkodás

b) megnehezülnek, leszűkülnek a környezetére való hatásának a formái, módjai

c) nehéz vagy súlyosabb esetekben szociális izoláció (elszigetelődés) alakulhat ki.

Fenti jellegek különböző erősséggel jelentkeznek, egyéni változatok vannak.

5. AZ INTEGRATÍV OKTATÁS ALAPVETŐ FELTÉTELEI

Az integratív pedagógia tanulásra vonatkozó elemei:

A tanulás folyamata az integratív pedagógiában tehát minden gyermekre értendő. Minden gyermek

(mindenféle szelekció és szegregáció nélkül) a társaival kooperálva, saját fejlettségi szintjén, az ő

pillanatnyi gondolkodási, észlelési és tevékenységi szintjén „közös tárgyon” (projekt, terv, tartalom,

téma) tevékenykedik a többiekkel, vagyis játszik, tanul, dolgozik.

Az integráció kooperáló (dialógusokban zajló, interaktív, kommunikáción alapuló), csoportban zajló

tevékenység.

18

Az integráció megvalósulásához egy mindenkire vonatkozó és nem elidegenítő, csak egy bizonyos

népességre vonatkozó didaktikára van szükség.

Ennek négy eleme a következő:

– individualizálás (az egyéni életrajz és fejlődés figyelembevétele)

– belső differenciálás

– kooperatív tevékenységek (a közösség közös tevékenységben, közös cél felé halad úgy, hogy

mindenki a saját képességei szerint vesz részt a munkában)

– közös tárgyon való munkálkodás (ez nem jelenti az ugyanazt cselekvését, hanem a folyamatot

helyezi a középpontba, mindenki számára létezik egy folyamat a közös tárgyhoz kötötten).

Az integratív pedagógia nem jelent a tanulók számára „egyéni tantervet”hanem „individualizált”,

azaz egyénhez igazítottat. Így lehetséges elérni azt, hogy minden gyermek cselekvően vegyen részt

a tanulásban, minden tudás, ismeret, ami egy gyermek birtokában van, hatást gyakorolhasson a

másikra is, minden gyermek/tanuló fontos tapasztalatokat nyújtson a közösség számára. A saját

maga identitását mindenki csak mások által tudja fölépíteni. Az integráció gyakorlata szervezetileg

– lakóhelyhez közelít,

– decentralizált,

– pedagógiai tudás helyben biztosítását (gyógypedagógiai segítség, team-munka,

(gyógy)pedagógiai asszisztens),

– integrált terápiát jelent (a terápiás segítséget a szükséges mértékben be kell tervezni a

csoportoktatásba, ezáltal minden gyermek számára biztosított a preventív fejlesztés, biztosított a

motiváltság a kooperációhoz).

Az integratív pedagógia alapvető feltételei az oktatás differenciálásával függnek össze.

A leghatékonyabb tanárok tehát azok, akik (Ainscow, 1993):

– a megértés fontosságát hangsúlyozzák,

– olyan feladatokat tűznek ki, amelyek kapcsolódnak a mindennapi élethez, és kihívást jelentenek a

tanulók számára,

– biztosítják, hogy a gyermekek munkájában folyamatos legyen a fejlődés,

– elősegítik a tanulási tapasztalatok sokféleségét,

– megadják a tanulóknak a választás lehetőségét,

– magas elvárásokat támasztanak,

– pozitív légkört teremtenek,

– megközelítésük következetes,

– elismerik a tanuló erőfeszítéseit és teljesítményét,

– a tanulás megkönnyítésére megszervezik a pihenést,

– bátorítják a tanulók közös tevékenységeit, az együttműködést,

– figyelemmel kísérik fejlődésüket és biztosítják a rendszeres visszacsatolást.

Az integráció feltételei

Objektív, a környezetben rejlő feltételek:

a sajátos nevelési igény korai felismerése

a család pozitív, támogató hozzáállása

a pedagógus készsége a tanuló speciális igényeinek kielégítésére

befogadó iskolai miliő

a tanítási, tanulási folyamatok individualizálása, differenciálása

kisebb létszámú csoportok

19

rugalmas tanterv, az értékelésben az egyéni különbségek figyelembe vétele

tanulóközpontú pedagógusok

a csoporttársak, osztálytársak pozitív viszonyulása

sérülés specifikus problémák ismerete

a speciális nevelési szükséglethez kapcsolódó oktatás-tanítás irányelveinek, eltérő

módszereinek ismerete

többszintű feladatadás, feladatlapok, kooperatív tanulás, értékelés módjának kialakítása

a sajátos nevelési igényű tanuló rehabilitációjának, habilitációjának egyéni fejlesztésének

megszervezése

Szubjektív, a gyermekben rejlő feltételek:

legalább átlagos intellektuális képességek

önállóság, szociális érettség

pozitív beállítódás az iskolával szemben

együttműködés, terhelhetőség

Wocken szerint az integratív oktatás feltételei:

Az oktatás individualizálása. Minden gyermek különböző, mindegyik egyedi és egyszeri. Az

oktatás individualizálása három dolgot jelent, a célok, módszerek, valamint a teljesítmény

eltérésének individualizálása.

Két-tanáros modell: integrációs osztályban két pedagógusra van szükség. A második

pedagógus lehet asszisztens is.

6. TÉTEL. A HABILITÁCIÓ ÉS REHABILITÁCIÓ FOGALMA, TÖRVÉNYI HÁTTERE, TERÜLETEI A

FOGYATÉKOS-ÜGYBEN.

Habilitáció Olyan társadalmi beilleszkedést elősegítő tevékenységek összességek, melyek célja a

fogyatékossággal született embere (gyermekek) meg nem lévő, új képességeinek kialakítása.

A habilitáció területei:

• Orvosi

• Gyógypedagógiai

Gyógypedagógiai tevékenység:

Személyiség fejlesztésre, oktatásra, nevelésre irányuló speciális pedagógiai tevékenység

• Foglalkozási

• Iskolai felkészítés, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás, munka világa

• Szociális

Nem a fogyatékosság az akadályozó tényező, hanem a beszűkült társadalmi környezet

Célja, hogy a fogyatékos személy aktív, alkotó része legyen a társadalomnak

A habilitáció színterei:

• Korai fejlesztés: Másodlagos, ráépülő sérülések elkerülése

20

• Óvoda: Szociális alapok

• Iskolai nevelés: Irányelvek meghatározza a habilitációs/rehabilitációs órakeretet oktatás 15%-a

• Munka

A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői:

• Kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján

• Bazális stimuláció

• Vizuomotoros koordináció, grafomotoros ügyesség fejlesztése

• Beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot-javítás, szókincsfejlesztés

Rehabilitáció = visszahelyezés, a jelenlegi helyzethez viszonyított, ezt megelőző jobb helyzetbe

való visszahelyezést értjük. Számos tudományág használja és alkalmazza a kifejezést, (orvos, jog,

gyógypedagógia, szoc.munka) de mindig az elsődleges tartalommal.

Rehabilitációs tevékenység meghatározása:

- A rehabilitáció meghatározása a visszahelyezés szándéka mellett más-más lehet attól

függően, .hogy milyen szakma szemszögéből fogalmazzák meg azt, illetve attól is, hogy

kikre vagy kire irányul ez a rehabilitációs törekvés.

- Egyes definíció az érintettek alkalmasságát. mások pedig a rehabilitáció folyamatjellegét ill.

komplexitását hangsúlyozzák.

- Egyesek a,helyreállítást, visszaállítást állítják a középpontba.

A rehabilitáció valakinek valami iránti képességét, jártasságát jelölte. Latin eredetű szó. 1843- ban

használták először (Ritter von Bush nevű orvos). Gyógyítható betegek korábbi állapotukban, ekkor

beszélt rehabilitációról, ezeknek az egyéneknek személyes méltóságukat, rangjuk érzését is vissza

kell állítani a rehabilitációjuk során.

A WHO szerinti általános és hivatalos definíció 1980-óta: A rehabilitáció olyan szervezett

segítség, amelyre egészségükben, testi és/vagy szellemi épségükben tartósan vagy véglegesen

károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedésük

érdekében. Orvosi, pedagógiai, szociális és foglalkozási intézkedések koordinált, személyre szabott

összessége, melynek célja, hogy a rehabilitált egyén boldog, és lehetőleg teljes értékű polgára

legyen a társadalomnak.

A WHO által tartalmilag és fokozatilag megkülönböztetett fogalmak, a rokkantság

kialakulásának 3 fázisa:

1) Károsodás: az ember pszichológiai, fiziológiai szerkezetének, funkciójának bármiféle

rendellenessége, esetleg hiányossága (hiányzó v. sérült testrész)

2) Fogyatékosság: módosult, vagy csökkent képessége az ember bizonyos tevékenységeinek (pl.

közlekedés, írás, olvasás)

3) Rokkantság, hátrány: a legsúlyosabb károsodásból, fogyatékosságból eredő szociális hátrány,

amely korlátozza, esetenként meg is akadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől, társadalmi

és kulturális tényezőktől függő mindennapi szerepét. A rokkantság ily módon nem más, mint a

fogyatékosság, károsodás társadalmivá válása, amely igen súlyos kulturális, társadalmi, gazdasági

következtetéseket von maga után.

+1) Megbetegedés: leggyakrabban a betegség teszi szükségessé a rehabilitációt. Baleset,

betegség -> károsodás -> fogyatékosság -> rokkantság

21

A rehabilitáció fajtái

A rehabilitáció alatt értjük az ember fizikai v. szellemi téren bekövetkezett rokkantsága miatt

képtelenné válik a mindennapi tevékenységek véghezvitelére. Másnak a segítségére szorul ahhoz,

hogy ismét önállóvá váljon.

A rehabilitáció össztársadalmi tevékenység.

A rehabilitáció fajtái: orvosi, jogi, pedagógiai, gyógypedagógiai, foglalkozási, (pszichológiai),

szociális rehabilitáció.

1. Orvosi rehabilitáció: a függőség csökkentésének a folyamata az által, hogy a lehetőségek

határáig kifejleszti a képességet arra, hogy az érintett személyek egyéni körülményeinek

megfelelően adekvát módon élhessen. E folyamat magába foglalja a kezelést mindaddig,

amíg fizikai, lelki, társadalmi értelembe vett normális életvitelükhöz kialakítható maximális

képességüket el nem érik. Különböző orvosi szakmák erőfeszítéseit fogja össze abból a ,

célból, hogy helyreállítsa az érintett személyek fizikai, mentális és szociális alkalmasságát,

képessé tegye őket arra, hogy boldogan, produktívan éljenek. Középpontjában az orvos és a

beteg kapcsolata áll. Arra kell törekedni, hogy az orvos-beteg kapcsolat egyre jobban

hasonlítson a segítő - kliens kapcsolatára.

2. Jogi rehabilitáció: a rászorulók jogi védelmét jelenti. A munkához való alkotmányos jog

fontossága és ennek realizálódása egyik legfontosabb momentuma. A rehabilitáció

egészének ez a legelhanyagoltabb területe. Pl.: utcai- munkahelyi baleset esetén a kliensnek

a jogi segítséget meg kell kapnia annak ellenére, hogy ő a vesztes. A munkahely balesetnél a

munkahely arra törekszik, hogy a munkavállalót tegye felelőssé, mivel ennek nagy az anyagi

vonzata.

3. Pedagógiai-Gyógypedagógiai rehabilitáció: nevelés nélkül nem létezik rehabilitáció sem.

Bárczi szerint a humanizmus egyik aspektusát képezi, 'ha veleszületett módon, vagy kora

gyermekkorban elszenvedett károsodás eredményeként fogyatékossá vált embereket

munkaképessé segítjük és támogatjuk társadalmi beilleszkedésüket. Ez a gyógypedagógia

célja, ez a gyógypedagógusok feladata. A nevelés mindennemű rehabilitáció elengedhetetlen

tényezője. A közösséget, magát is nevelni kell, hiszen ők a befogadók vagy nem befogadók.

4. Szociális rehabilitáció: a gyógyító tevékenység befejezése. Szociális rehabilitáció alatt a

közösségbe történő tényleges beilleszkedés folyamatát értjük, amelynek kritériuma van:

megfelelő társas kapcsolatok, viszonylagos anyagi, gazdasági önáll óság, a létfeltételek

biztosításának képessége, fontos az egyenrangú kapcsolat.

Szociális támogatások: cukorbetegek, vakok személyi járadéka, súlyos mozgáskorlátozottak

közlekedési kedvezménye, intézményi ellátás (átmeneti v. tartós), rehabilitáló intézmény,

amíg képessé nem válik.

5. Foglalkozási rehabilitáció: a munkaviszonyba lévő yagy volt, betegség vagy baleset révén

megváltozott munkaképességű személyek gyógyulásuk utáni, egészségi alkalmasságuknak

megfelelő munkába helyezése. Az egészségi alkalmasság szempontjából a munkaviszony áll

a folyamat középpontjában, s az aktív korúakra vonatkozik. Foglalkoztatási rehabilitációra

szorul minden olyan dolgozó, aki eredeti munkakörét változatlan munkakörülmények között

egészségi állapotának károsodása nélkül, átlagos teljesítménnyel betölteni nem képes.

Foglalkozási és munka-rehabilitáció

Foglalkozási rehabilitáció: a munkaviszonyba lévő vagy volt, betegség vagy baleset révén

megváltozott munkaképességű személyek gyógyulásuk utáni, egészségi alkalmasságuknak

megfelelő munkába helyezése. Az egészségi alkalmasság szempontjából a munkaviszony áll a

folyamat középpontjában, s az aktív korúakra vonatkozik. Tehát dolgoztak, munkaviszonyban

álltak, betegség v. baleset révén megváltozott a munkaképességük. Foglalkoztatási rehabilitációra

szorul minden olyan dolgozó, aki eredeti munkakörét változatlan munkakörülmények között

22

egészségi állapotának károsodása nélkül, átlagos teljesítménnyel betölteni nem képes.

A 8 / 1983-as EÜM-PM együttes rendelete egységbe foglalja a foglalkozási rehabilitációs

szabályokat és a munkáltatónak nyújtott kedvezményeket.

Állami támogatás

Hány főt kell foglalkoztatniuk

Pénzbüntetést a Rehabilitációs Alapba, inkább befizetik a munkáltatók, de nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű személyt

Meghatározott munkaköröket, megváltozott munkaképességű személy részére kell

fenntartani

A rehabilitálandó egyént lehetőleg a régi foglalkozásba v. azzal rokon munkakörbe helyezzék

vissza.

Foglalkoztatási rehabilitációs lépcső:

• A megváltozott munkaképességű a régi munkakört nem tudja ellátni

• Munkáltatója egészségi állapotának megfelelő munkakört nem tud felajánlani

• Ha nem sikerül, végső esetben legyen más munkakör, ha nem a régi munkahelyén, akkor

más munkahelyen.

A rehabilitálandó egyénekre egységes recept nincs, a megváltozott munkaképesség mindig

különböző. Eltérő rehabilitációs utat fognak bejárni.

Cél: a munkába állítás valamilyen módja, képzés, átképzés, munkahely teremtés megváltozott

munkaképességű emberek foglalkoztatásában.

A megváltozott munkaképességű egyén gátló tényezőkkel találkozik: megbélyegzés, szegregáció.

Ami kívánatos lenne: befogadás, integráció. Nem az a cél, hogy elkülönített munkahelyek létre

jöjjenek, hanem együtt az ép, egészséges emberekkel.

Munka rehabilitáció: az aktív munkáskort még el nem ért, fogyatékos fiatalokra irányul

(akik előtte még nem dolgoztak, az első munkába helyezésüket célozza meg). Ez a

gyógypedagógiai nevelés az a folyamat, amely elvezeti a tanulót az első munkahelyig. Cél, hogy

mire aktív korúak lesznek, képesek legyenek munkát vállalni. Lehetőség biztosítása saját maguk

kipróbálására. Az alkalmasság a munkára tulajdonképpen nem elégséges. A munkaviszony csak

"belépőjegy" a szoc. rehabilitációba. A valóságos integráció elfogadott és viszonzott

kapcsolatrendszerben leli meg lényegét, e nélkül nem beszélhetünk szoc. rehabilitációról.

Fiataloknál habilitációról beszélünk, és nem visszaillesztésről. A habilitáció a fogyatékos

(veleszületett v. kora gyermekkorban kialakult, 3 éves koráig), akadályozott gyerek életre való

felkészítését, társadalmi életre alkalmassá tételét jelenti. Nagyon fontos az életkor: minél korábbi a

felismerés, annál korábban lehet elkezdeni a kezelést. A segítség nyújtás feltételét is biztosítani kell.

A lakóhelyhez legközelebb eső fejlesztőbe kell vinni a gyereket, a napi I ritmusból nem

kizökkentve. Fogyatékosságának súlyossága határozza meg, hogy elkülönített csoportba, vagy

egészségesek között tanítható, fejleszthető.

A szociális rehabilitáció, pszeudorehabilitáció

Az embert a fizikai vagy szellemi téren bekövetkezett rokkantsága miatt képtelenné válik a

mindennapi tevékenységek véghezvitelére. Másnak segítségére szorul ahhoz, hogy ismét önállóvá

váljon. A rehabilitáció össztársadalmi tevékenység.

A WHO, az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban tette közre definícióját: A rehabilitáció

olyan összetett segítség, amelyekre az egészségükben testi, szellemi' épségükben tartósan vagy

véglegesen károsodott emberek szorulnak a társadalomban, a közösségbe történő be /

visszailleszkedésük során.

Szociális rehabilitáció: a rehabilitáció nem választható szét a szociálpolitikától. A

társadalomba, a közösségbe való visszahelyezést jelent. A fogyatékosokról való társadalmi méretű

23

gondoskodásban megkülönböztethetően jelen vannak a szociális támogatások és a rehabilitációs

gondoskodás. Szociális rehabilitáció alatt a közösségbe történő tényleges beí11eszkedés folyamatát

értjük, amelynek kritériuma van: megfelelő társas kapcsolatok, viszonylagos anyagi, gazdasági

önáll óság, a létfeltételek biztosításának képessége, fontos az egyenrangú kapcsolat.

Szociális támogatások: cukorbetegek, vakok személyi járadéka, súlyos mozgáskorlátozottak

közlekedési kedvezménye, intézményi ellátás (átmeneti v. tartós), rehabilitáló intézmény, amíg

képessé nem válik.

Minden ember a képességeihez mérten tevékenykedjen.

A megfelelő kapcsolatteremtés és megtartás, nem függő v. kiszolgáltatott helyzet. Fontos tényező:

beilleszkedés a fogyatékosokra vonatkozzék (fogyatékosság visszafordíthatatlan folyamat). A

befogadás a rehabilitálandó .személyre vonatkozzék (betegség következtében szorul

rehabilitációra).

A fogyatékos személy alkalmazkodó képessége: speciális eszközök, módszerek, speciális

iskolák egy fajta izolációt eredményez, elkülöníti őket. Fontos a tárgyi feltétel biztosítása, a

különböző fogyatékkal élő embereket tanítani kell. Arra nincs módja, hogy megtanulja, miként kell

élni az ép emberek között. A fogyatékkal élő ember képzése, szakképzése is speciális.

A társadalom, mint befogadó fontos a rehabilitálandó személy részére. Megfigyelhető az ép

közösség viszonyulása a másság elfogadására v. el nem fogadására. Az előítéletekkel terhes

környezetet is fontos nevelni:

• megítélni, hogy ő más, nem tud olyan tempóban dolgozni

• ha a környezet segítő, támogató, megkönnyíti a beilleszkedést

• a rehabilitálható személyben van bizonyítási kényszer

• a probléma gyakran a közösségben van

• fontos a társadalom kultúráltsága, a morál is képessége

• milyen jogokat biztosít a fogyatékos, a megváltozott munkaképességű ember számára, jogait

tudja-e gyakorolni

Pszeudó rehabilitáció (álrehabilitáció)

Látszólagos rehabilitációs megoldások, amelyek a túlméretezett szociális támogatás

eredményeként háttérbe szorítja a rehabilitálandó személyek céltudatos aktivitását. A szociális

munka nem eredményez rehabilitációt. A túlméretezett szociális támogatás a rehabilitációval

ellentétes tényező lehet. Ez hátrányos az egyén és a társadalom számára. A rehabilitálandó személyt

arra kell serkenteni, hogy saját képességeihez mérten vállaljon munkát, mellette kapja a szociális

támogatást (amely a tisztes megélhetéshez szükséges).

A rehabilitációval összefüggő szociális támogatást ott, akkor és olyan mértékben kell

alkalmazni, ahol, amikor és amilyen mértékben a rehabilitációs mértékek szükségessé teszik.

Rehabilitációs folyamat:

1. Felismerés: A veleszületett vagy kora gyermekkorban kialakult fogyatékosságnál

kulcskérdés. A gyermek a szülő által jut el az orvoshoz, attól függ, hogy mennyire

intelligens a szülő? Mikor viszik a gyermeket vizsgálatokra?

2. Korai felismerés (diagnózis): ha nincs pontos diagnózis, nincs rehabilitáció.

3. A vizsgálattal szemben támasztott cél, hogy miért végzik el a vizsgálatot? Határozott cél

kell!

4. A diagnózis felállítása - feladatok, mit kell tenni?

5. Prognózis (előrejelzés) realitásra törekedjünk, ne mondjunk olyat, amiről tudjuk, hogy nem

következik be! Közben kontrollvizsgálatok. A prognózist igényli a szülő, az érintett és a

rehabilitációs terv. Dinamikus és korrigálható legyen!

24

A rehabilitációt segítő és gátló tényezők

Sikeres rehabilitáció - sikeres integráció - feltételek: a rehabilitálandó egyén akarja, kívánja

az integrációt, legyen arra motivált, alkalmazkodjék az épek társadalmának, világának normáihoz,

az épek fogadják be őt és egy optimális tolerancia határon belül legyenek segítőkészek. (A

rehabilitálandó egyén ezzel nem élhet vissza) Nem könnyű az épeknek sem, mert nem tudják, hogy

kell nem sérültek közt viselkedni. Fontos a fogyatékkal élő személyisége is.

Segítő tényezők:

1. A társadalmi szemlélet: a társadalom akarja-e a fogyatékosok rehabilitációját? Mit

gondolunk róluk? Kell-e nekik segítség? A jogszabályokban ez tükröződik - 1998. évi

XXVI. Tv. - a fogyatékosok esélyegyenlőségéről. Szándékot tükröz.

2. A rehabilitáció személyi és tárgyi feltételeinek megléte: - szakemberek (pár éve van

rehabilitációs szakvizsga az orvosoknak), intézmények tárgyi felszereltsége. Elképzelés:

szükség lenne rehabilitációs szakemberekre, akik az egész rehabilitációs folyamatot kézben

tartják .. Ezek lehetnek szociális munkások is.

3. Érintettek meglévő képességeinek fejlesztése, fejleszthetősége Pl.: hallásfejlesztés vakok

számára.

4. A társadalom által támasztott "képesség igény" relatív teljessége. Az épek sem

kényszerülnek a képességek teljes kifejlesztésére, sokkal nem is vagyunk tisztában.

5. A követelmények életszakaszonkénti változása, tanköteles kor után kevesebben találtatnak

fogyatékosnak.

Gátló tényezők:

1. Az épek fogyatékosokkal szemben megnyilvánuló overziója, előítélete.

2. Kellő felvilágosítás, közvélemény informálásának hiánya, elégtelensége. Sokat kell róla

beszélni! Sikereik, tudásuk, képességeik nagy hatással vannak a róluk, bennük kialakult

képre.

3. A rehabilitációt szervezők apparátusának folyamatos tagoltsága.

4. Az érintett személy kooperációjának hiánya.

5. Az egységes rehabilitációs törvény hiánya.

6. Hagyományok, tradíciók: a régi beidegződésekhez való alkalmazkodás akadálya lehet a

fejlődésnek, változásnak. Az integrált oktatás kérdésköre is ide tartozik. Siketek jelbeszédre

tanítása, .most követelmény, hogy ők is megtanulják a hangos beszédet, hogy tudjanak

kommunikálni.

7. Az intézményi rendszer hiányossága. Elhelyezkedés.

8. Az érintettek részéről is táplált izolációs tendenciák.

9. Bürokrácia – aktatologatás

10. Szemléleti hiányosság.

Rehabilitáció - habilitáció

Rehabilitáció = visszaillesztés Habilitáció = beillesztés

A WHO, az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban tette közre definícióját: A rehabilitáció

olyan összetett segítség, amelyekre az egészségükben testi, szellemi épségükben tartósan vagy

véglegesen károsodott emberek szorulnak a társadalomban, a közösségbe történő be /

visszailleszkedésük során.

Az embert a fizikai vagy szellemi téren bekövetkezett rokkantsága miatt képtelenné válik a

mindennapi tevékenységek véghezvitelére. Másnak segítségére szorul ahhoz, hogy ismét önállóvá

váljon. A rehabilitáció össztársadalmi tevékenység.

Rehabilitáció alatt értjük az orvosi, pedagógiai, foglalkozási és szociális téren történő

intézkedések összehangolt alkalmazását abból a célból, hogy az egyént funkcionális képességeinek

25

ehető legmagasabb fokára jutassuk el, illetve vissza.

A rokkantság bekövetkezésekor bizonyos képességek örökre elvesznek. A rehabilitációs

folyamatban a megmaradt, a rokkant további élete szempontjából fontos képességek fejlesztésére

törekszünk, azaz segítünk a rokkantnak "élni azzal, ami megmaradt."

Rehabilitáció alatt értjük mindazt a tevékenységet, ami a rokkantság hatásainak enyhítésére

irányul.

A rokkantságot megelőző ép állapotot nem lehet visszaállítani, a rokkantság nem

gyógyítható.

Rehabilitálni azt jelenti, hogy alkalmassá tenni, képessé tenni valamire.

Fiataloknál habilitációról beszélünk, és nem visszaillesztésről. A habilitáció a fogyatékos

(veleszületett v. kora gyermekkorban kialakult, 3 éves koráig), akadályozott gyerek életre való

felkészítését, társadalmi életre alkalmassá tételét jelenti.

Bárczi Gusztáv nevéhez fűződik a rehabilitáció és habilitáció, mint két fogalom elkülönítve.

Véleménye szerint az integráció nem lehet gyógypedagógiai nevelés specifikuma, mert az ép

értelmű gyermekeket nevelő iskola is a társadalom által elvárt integrálódási normákat helyezi

előtérbe.

A kettő közötti különbséget az jelentheti, hogy a gyógypedagógiai nevelés rehabilitációs folyamat

révén közelíti meg az integrációs célt, míg az általános iskola e nélkül teheti ugyanezt.

A habilitációnál nagyon fontos az életkor: minél korábbi a felismerés, annál korábban

kezdődhet meg a kezelése.

Ez az alapvető szükség, hogy minél korábbi segítséget tudjanak nyújtani. A segítségnyújtás

feltételeit is biztosítani kell. Hálózat kiépítése után a lakóhelyhez legközelebb eső fejlesztőbe kell

vinni a gyereket, a napi ritmusból nem kizökkentve.

Fogyatékosságának súlyossága határozza meg, hogy elkiilönített csoportba, v. egészségesek

között tanítható, nevelhető.

Iskolai rehabilitáció - gyógypedagógiai rehabilitáció

Nevelés nélkül nem létezik rehabilitáció.

Gyógypedagógiai rehabilitáció célja: A humanizmus egyik aktusát képezi, ha a veleszületett módon

vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás eredményeként fogyatékossá vált embereket

munkaképessé segítjük és támogat juk társadalmi beilleszkedésüket.

A nevelés mindennemű rehabilitációnak elengedhetetlen tényezője. A közösséget is nevelni kell.

Iskolai rehabilitáció:

Attól függően, hogy milyen fogyatékkal él:

1. Értelmi Fogyatékosságnak mértékétől függ, hogy milyen iskolába kerül

- , - enyhe - kisegítő, eltérő tantervű iskolák, ahol kiscsoportba történő 8.osztályos törzsanyag

elsajátítása, szakmát tanulnak .

- középsúlyos - foglalkoztató iskola

2. Hallásfogyatékos gyermek csak egyedi elbírálás alapján nagyon súlyos – siketek általános

iskolájába vagy kevésbé súlyos nagyothallók általános iskolájába.

Befolyásoló tényező:

- döntő hallásveszteség mértéke

- beszédmegértés foka

- hallókészülék korrekciós hatásfoka

3.) Látásfogyatékosok

- vakok ált. iskolája

- gyengén látók sokszor normál általános iskolába járnak, amikor a látás szemüveggel

korrigálható.

26

Közép és felsőfokú iskolába már integráltan folyik az oktatás.

Fontos, hogy mindig egyéni elbírálás döntse el az iskoláztatást. Minden körülményt együtt kell

figyelembe venni, mérlegelni a döntéseket.

A fogyatékosság megítélése nem egyöntetű. Emiatt sok esetben indokolatlan döntések születnek. A

modem szemlélet az integrációs törekvések jellemzik, bár ez még a szakemberek körében is sokat

vitatott téma. Már az is az integráció része, ha a normál iskolában indítanak osztályt fogyatékosok

részére. Fontos lenne, hogy a gyógypedagógiai intézmények jobban élnének a visszahelyezés

lehetőségével.

Elemi rehabilitáció

Az összes fogyatékossági típusnál lehet beszélni róla, de elkülönítetten a felnőttkorukban

látásfogyatékossá válóknál jelentkezik, hiszen az ők rehabilitációs folyamata alapvetően más mint a

veleszületett v. gyermekkorban megvakultak rehabilitációja, a velük való rehabilitációs

gondoskodás is eltérő. A látó típusú életmódot felváltja egy "tapintós" "vakos" életmód. Aki vakon

született annak úgy természetes a világ ahogy van. Ezt a speciális segítséget elemi rehabilitációnak

nevezzük, és az igazi rehabilitációra készít elő és segíti az áttérést. VERCS: Vakok elemi

rehabilitációs csoportja.

Feladata: a vakká válás első időszakában jelentkező feladatok megoldása. Attól függ, hogy a vak:

Családban él-e? !visszakerülhet-e a családjába? / A látás vesztés miatt szociális intézeti elhelyezés

igénye lesz-e? !Milyen a szociális helyzete? / Volt-e megelőzően látáscsökkenése? / Fizikai állapota

lehetővé teszi-e a foglalkozási rehabilitációt, munkába állítását (aktív korban)? / Milyen az

iskolázottsága, IQ-ja? / Van-e egyéb fogyatékossága?

Célja a vakok életmódjára való előkészítés, ennek módja: téri tájékozódás elemi készségeinek

kialakítása, önkiszolgálás, különböző technikai eszközök v. segédeszközök használata (fehér bot,

stb.), Braille írás, olvasás, háztartási eszközök használatának tanulása. El kell fogadtatni a vakság

tényét, meg kell barátkozni a vakos életmóddal. M.o-n évente kb. 500-700 felnőttkorban

realizálódott látásvesztéssel kell számolni. Ezek csak egy része igényli az elemi rehabilitációt mert

részben időskorban játszódott le és valószínűleg folyamatos látásvesztés végeredménye. Évente kb.

30-40 fő elemi rehabilitációja valósul meg. Átmeneti ellátás az elemi rehabilitáció, ami az egyéntől

függ, általában 2-3 hónap, de ennél rövidebb, hosszabb is lehet. A kívánatos az lenne, ha a

megvakulást követően minél előbb eljutna az egyén az elemi rehabilitációs intézetbe. Fontos, hogy

ne legyen tétlenséggel eltöltött idő, tudjanak erről az ellátásról. A kórházban tájékoztatni kell erről a

beteget. Fontos, hogy minél többet megtudjanak a páciensről, jobb ha már előtte tudnak adatot,

mert. akkor úgy fogadják már az intézetben. Lényeges felvenni a kapcsolatot a volt munkahellyel,

hogy tudják-e ott fogadni a rehabilitáció után. A család mint természetes támasz nagyon fontos

ebben az esetben is. Elemi. rehabilitáció más fogyatékosság esetén is van, de nem különül el

annyira, mint a vakok

esetében.

Értelmi fogyatékosok rehabilitációja

Az értelmi fogyatékosok rehabilitációja számos összetevő függvénye. Azok az értelmi

fogyatékosok, akik gyerekkoruktól kezdve szakszerű kezelésben részesültek, könnyebben

megtalálják helyüket az életben, munkába állásuk eredményesebb, mind azoké, akik rendszeres

gyógypedagógiai nevelésben nem részesültek, illetve valamilyen ok miatt a nekik megfelelő

iskolába nem jártak.

27

Az értelmi fogyatékos egyének társadalmi rehabilitációjának egyik lényeges tényezője, hogy adott

országon belül mennyire differenciált az iskolarendszer, s milyen a társadalom egészének és egyes

tagjainak a viszonya a fogyatékos emberekhez.

Hazánkban az értelmi fogyatékosok debilis (enyhe fokban értelmileg akadályozott) és imbecillis

(középsúlyos értelmi fogyatékosok) csoportjai számára kétféle iskola működik. Mindkét iskolatípus

célja a felnőtt életre, a munkára való előkészítés. Azonban az értelmi fogyatékosság súlyosságától

függően más konkrét célokat és feladatokat kell ellátni és megvalósítania debilis és másokat

imbecillis fiatalok társadalmi beilleszkedés rehabilitációja érdekében.

Az eltérő tantervű általános iskolát végzettek jelentős része igényli a továbbtanulást, a

szakmatanulást, s ezt csak az eltérő tantervű általános iskolára épülő továbbképző iskolák tudják

biztosítani.

Beilleszkedés a társadalomba: az eltérő tantervű ált. iskolát végzett debilis fiatalok megfelelő

előkészítés, foglalkozásválasztás után "felszívódnak" a társadalomba, kirekesztettségük meg szűnik.

Ezek a fiatalok szervezett utógondozásban, védelemben csak abban az esetben részesülnek, ha azt

valamilyen ok miatt külön igénylik. A fiatalok többsége önálló életvezetésre, családalapításra

képessé válnak.

A debilisek választójogát, családalapítási törekvéseiket nem korlátozzák.

A foglalkoztató iskola az imbecillis fiatalokat a családi vagy egyéb védett környezetben való életre

készítik fel.

Az iskolát elhagyó fiatalok:

- Családban segédkezik a háztartási, ház körüli munkában.

- Védett munkahelyen, különböző ipari jellegű részmunkákat végeznek felügyelet mellett.

- Szociális foglalkoztató otthonokban állandó irányítás sal, egyszerű ház körüli ipari vagy

mezőgazdasági jellegű munkavégzés.

Az iskoláztatásban részesült imbecillis fiataloknak csak kis hányada munkaképtelen. Ők állandó

gondozást, felügyeletet igényelnek. A foglalkoztató iskolából kikerült fiatalok soha nem lesznek

képesek önálló életvitelre, náluk aktív társadalmi beilleszkedésről nem lehet szó. Kisebb, védő

közösségekben élik le az életüket. Ez nem jelentheti azt, hogy őket kizárják azokból az emberi

örömökből, amit csak a társadalom nyújthat az egyéneknek. Számukra speciálisan szervezett

közösségek és az egész társadalom feladata annak elősegítése, hogy az imbecillis fiatalok élettere

táguljon, minek következtében életük teljesebbé, örömtelibbé válhat.

A súlyos értelmi fogyatékosok nem iskolakötelesek, hanem képzési kötelezettek.

Az értelmi fogyatékos állapot az egész személyiséget érinti. Az önkontroll hiánya még az épek

számára is óriási gond. A fogyatékosok rehabilitációjának alapkérdése a szocializáció, a

rehabilitációs programok középpontjában a fogyatékos egyén szocializációja áll.

A fogyatékos embert hátrány sújtja, amely fogyatékosságából eredően korlátozza, vagy

megakadályozza a társadalmi életben felmerülő szerep betöltését.

A fogyatékos gyermeket akár integrálva, akár izolációban úgy kell fejleszteni, hogy legyen sajátjuk

a beilleszkedéshez szükséges elemi igény és ismeret. Csak az értékvezérelt magatartással

felruházott, az erre nevelt fogyatékos egyéntől várható el a társadalmi beilleszkedés.

Gyógypedagógia feladata az értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek nevelése, oktatása munkába

állítása. A fogyatékos egyén bizonyos feltételek mellett a társadalomba visszahelyezhető,

rehabilitálható.

A fogyatékosságot meggyógyítani nem lehet, de kihatásait csökkentve új magatartási formákat lehet

kiépíteni. Amennyiben a fogyatékos értelmi szintje a tanköteles korhatáron belül elérte a kívánt

mértéket, ez esetben a rehabilitáció az általános iskolába történő visszatelepítés útján történik.

Ezeknek száma kevés. Azok a fogyatékosok, akiknél a munkaképesség fejlődése és az értelmi szint

között nagy különbség jelentkezik, további fejlesztésre van szükség, foglalkoztató intézetekben

nyernek elhelyezést, ahol a munkaképességet fejlesztik.

28

Az értelmi fogyatékosok rehabilitációja sem fejeződik be azzal, hogy munkára alkalmassá vált,

később is szükség van az irányításra. Az önálló életvezetés során a mindennapi élet egyszerű emberi

problémáit kell megoldania, melyben nagy szerepe van a munkahelyi kollektívának, azok

segítőkészségének. A rehabilitáció teljességét a beilleszkedés megtartása jelenti.

Az érzékszervi fogyatékosok rehabilitációja

Érzékszervi fogyatékosok:

- Látási fogyatékosok: vakok, gyengén látók

- Hallási fogyatékosok: siketek, nagyothallók

Látásfogyatékosok: súlyos formája a vakság, enyhébb a gyengén látás. Nem homogén csoport. Vak

az, aki nem érzékel fényt, akinek látásmaradványa 10% alatt van, ami nem teszi , lehetővé, hogy

látóként éljen. Fényérzékenyek = fény helyét megjelöli, 2 m-en belül az eléjük tartott kezet,

ujjolvasók. Nagytárgylátók = körvonalait felismeri.

Gyengénlátók: M.o-n akik 33% látásmaradvánnyal rendelkeznek.

A látássérülteknél a típusba sorolásnál a vízuson (látásélesség) kívül mást is figyelembe kell venni:

veleszületett v. szerzett, milyen az adott szembetegség prognózisa (várható kimenetele), van-e

látótér szűkülete (csőlátók), színtévesztés, színvakság.

1825 óta működik Mo-on Vakok Intézete. A vak és csökkentlátó gyermeket 5-6 évesen ki kell

emelni a családból-ezzel megszakad a szocializációs folyamat, ami a családban volt. Helyette az

iskolában kell alkalmazkodnia. Az iskolában készítik fel a vak életre.

Rehabilitáció célja: a látási fogyatékos személyek tekintetében az integráció. Az integráció célja,

hogy leküzdje a szegregációs törekvéseket és érje el, hogy a látási fogyatékos találja meg helyét a

társadalomba.

Csökkentlátók: síkírás, olvasás, nagyítók használata, egyéni tanulópad, különleges vonalas füzet,

vastag írón, nagyítós vonalzó, speciális eszközök.

A vakok és csökkentlátók csoportjából vannak olyanok, akik az épek között tanulnak tovább.

(telefonközpontos, gyógymasszőr munkák) Választásnál nekik nincs cédula.

Hallássérültek: nem egy egységes csoport. A mértéke szerint (decibel) lehetnek:

- Megközelítően ép hallásúak (hall, de a súgott hangot nem értik)

- Közepesen nagyot hallók (nem tudnak mindig minden szituációban, kommunikációba

bekapcsolódni, sokszor csak következtetnek -> félreértésre ad alapot) befelé fordulóak,

magányosak, izoláltak lesznek, mert kerülni fogják a társaságot.

- Nagyothallók és siketek. Hallókészülékkellehetséges -> normál áll. iskola, ha nem lehet

akkor siket iskola (Sopron, Vác - középiskola Kaposváron). Saját kommunikáció =

jelbeszéd, ami lehet természetes és mesterséges. Természetes jelbeszéd: elmutogatják a

cselekedetet. Mesterséges jelbeszéd: jeltolmács -> egymás közötti kommunikációt teszi

lehetövé. Ezért mindenképpen meg kell tanítani őket a hagyományos hangos beszédre -> a

társadalmunkba való integrálásuk csak így lehetséges. Siketek - elkülönített oktatás /van az

integrálásra példa, törekvés/

1802: Siketek Nevelőintézete Vác

A környezet megnehezíti, de segíthet is a rehabilitációt: megérteni, hogy ő más, fontos a közösség

nevelése, a jogok megteremtésére és gyakorlására a lehetőség biztosítása (munka, kultúra)

A rehabilitáció célja: a fizikai, a mentális, a pszichés, szociális, foglalkozásbeli alkalmasságának

kialakítása, illetve helyreállítás. Képessé kell tenni, hogy produktívan éljen, kiegyensúlyozottan

éljen, ugyanazon lehetőségek között, mint halló embertársaik. Ehhez azonban magának a

hallássérültnek is hozzá kell járulni törekvésével, szorgalmával, hogy egyáltalán akarja, igényelje

mindazt, ami elősegítheti a halló közösségbe való beilleszkedését. Ismeretes, hogy a hallássérültek

foglalkoztatása a hallók üzemeiben, a hallók közé beépítve történik. Ez a módszer megfelel a

rehabilitációs célkitűzéseknek.

29

Érdekvédelmi szervezet: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége. Siketek és nagyothallók

egészséges gyermekét az első 2-3 évben halló környezetbe kell vinni (napközben huzamosabb ideig

beszélnek hozzá)

Az érzékszervi fogyatékosok rehabilitációja a gyógypedagógia hatáskörébe tartozik.

A fogyatékos (akadályozott) gyermekek különleges feladatot jelentő oktatását, nevelését, életre való

felkészítését - habilitálását végzik.

Látási fogyatékosok rehabilitációja:

1825. óta működik Magyarországon a Vakok Intézete. A vak és csökkentlátó gyermeket 5-6 évesen

ki kell emelni a családból, ezzel megszakad a szocializációs folyamat. Helyette az iskolában kell

alkalmazkodni. Az iskolában készítik fel a vak gyermeket az életre. A rehabilitáció célja: A látási

fogyatékos személyek tekintetében az integráció elérése. Az integráció célja, hogy leküzdje a

szegregációs törekvéseket és érje el, hogy a látási fogyatékos találja meg helyét a társadalomban.

Hallássérültek rehabilitációja: a fizikai, mentális, pszichés, szociális, foglalkoztatásbeli

alkalmasságának kialakítása, illetve helyreállítása. Képessé kell tenni, hogy kiegyensúlyozottan,

produktívan éljen, ugyanazon lehetőségek között, mint halló embertársai.

Munkaterápiás eljárások célja:

1. A végzett munka annak a sérült funkciónak a helyreállítását célozza meg, ami miatt a

rokkantság kialakult.

2. A végzett munka elősegíti a társadalmi beilleszkedést.

3. A munka elfoglaltságot biztosít ~ elterelő művelet

4. A gyógyító munka a fizikai teljesítőképességet növeli ~ egészen normál vagy azt

megközelítő szintig ~ ami a munkába álláshoz szükséges.

A munkaterápiás foglalkozás követelménye:

1. Figyelembe kell venni a gyógyító munkafolyamat kiválasztásánál a rokkant fizikai állapotát,

különbséget kell tenni a nők – férfiak - idősek terápiájában.

2. Értelmes munkát kell végeztetni, hogy eredménye legyen.

3. Közösségben történjen a munkavégzés ~ részműveletek ~ közös eredmény.

A munkaterápiás szakembernek ismernie kell a betegségeket és azok következményeit, a

funkciókesésnek és sérülésnek kórtanát, a foglalkozás során végezhető munkafolyamatokat.

Gyógyító munkák:

- papírmunkák

- fa megmunkálása

- szövés, varrás

- bőrdíszmű, kerámia

- kreatív terápia (festészet, szobrászat)

Hippokratész megkívánta a kora orvasaitól, hogy az egész emberrel foglalkozzanak, és ne a

betegséget akarják gyógyítani.

A mozgássérültek rehabilitációja

1981 a Fogyatékosok Éve döntő változást hozott a mozgáskorlátozott emberek életében. Ekkor

alakultak meg egyesületeik és ezek országos szövetsége, a MEOSZ. Az egyesület az érdekvédelmi

feladatok mellett hatósági feladatot is ellát. Ilyen a lakás-átalakítási hitel megítélése.

A mozgássérültek rehabilitációja már a kórházi ágyon elkezdődik, az utókezelő osztályon

30

folytatódik, ezután speciális intézetben, később pedig gondozás formájában. Ennek feltétele: orvosi

tevékenységgel fizikailag helyreállitás, lelki egyensúly megteremtés, szociális és szakmai

segítségnyújtás.

A mozgássérült megmaradt képességei alapján szükséges visszahelyezni a mindennapi életbe.

Iskolai rehabilitáció: Mozgásjavító Általános Iskola: oktatás, nevelés, mozgásszervi rehabilitáció,

társadalmi rehabilitáció előkészítését, a pályaalkalmasság kialakítását, önálló életvitel kialakítása.

Oktatás-nevelés: alapvető rehabilitációs tevékenysége a sérülésnek megfelelő egyedi eljárások

alkalmazásával elősegíteni a tananyag elsajátítását. Megadni a lehetőséget a tovább tanulásra,

megnyitni az utat a társadalmi továbbjutás felé, cél a társadalmi egyenértékűség.

Mozgásszervi rehabilitáció:. irányítója az ortopéd orvos, aki meghatározza a tanulók

mozgásnevelésének illetve rehabilitációjának menetét. Mozgásnevelés gyógytorna, amely

elősegíti a mozgáskészség fejlődését. A mozgásszervi rehabilitáció a gyógytornász és a

gyógyfoglalkoztató munkája egymásra épülő, mindkettőnek célja a sérült funkció helyreállítása.

Munkaterápiás eljárások célja:

1. A végzett munka annak a sérült funkcióknak a helyreállítását célozza meg, ami miatt a

rokkantság kialakult.

2. A végzett munka elősegíti a társadalmi beilleszkedését.

3. A munka elfoglaltságot biztosít, elterelő művelet.

4. A gyógyító munka a fizikai tejesítő képességet növeli, egészen a normál, vagy azt

megközelítő szintig, ami a munkába álláshoz szükséges.

A munkaterápiás foglalkozás következménye:

1. Figyelembe kell venni a gyógyító munkafolyamat kiválasztásánál a rokkant fizikai állapotát,

különbséget kell tenni a nők – férfiak – idősek terápiájában. A munka során elszenvedett

kudarc depressziót válthat ki.

2. Értelmes munkát kell végeztetni, hogy eredménye legyen.

3. Közösségben történjen a munkavégzés részműveletek közös eredmény.

A munkaterápiás szakembernek ismernie kell:

- a betegségeket és azok következményeit,

- a funkciókiesésnek és sérülésnek kórtanát,

- a foglalkozás során végezhető munkafolyamatokat.

Gyógyító munkák:

- papírmunkák kivágott, ragasztott tárgyak, könyvkötészet

- famegmunkálás

- szövés, varrás

- bőrdíszmű, kerámia

- kreatív terápia festészet, szobrászat.

Hippokratész megkívánta a kora orvosaitól, hogy az egész emberrel foglalkozzanak és ne a

betegséget akarják gyógyítani.

1981. a Fogyatékosok Éve döntő változást hozott a mozgáskorlátozott emberek életében. Ekkor

alakultak meg egyesületeik és az országos szövetségek. MEO SZ: Mozgáskorlátozottak

Egyesületének Országos Szövetsége.

Az egyesület az érdekvédelmi feladat mellett hatósági feladatot is ellát, ilyen a lakásátalakítási

támogatás megítélése.

A mozgássérültek rehabilitációja már a kórházi ágyon elkezdődik, az utókezelö osztályon

folytatódik, ezután speciális intézetben, később pedig gondozás formájában.

31

Ennek feltételei:

1. orvosi tevékenységgel fizikailag helyreállítás

2. lelki egyensúly megteremtése

3. szociális és szakmai segítségnyújtás

A mozgássérültet megmaradt képességei alapján szükséges visszahelyezni a mindennapi életbe.

Iskolai rehabilitáció Mozgásjavító Általános Iskola

1. oktatás - nevelés

2. mozgásszervi rehabilitáció

3. társadalmi rehabilitáció előkészítését, a pályaalkalmasság kialakítását, önálló életvitel kialakítása.

1. Oktatás - nevelés: alapvető rehabilitációs tevékenység, a sérülésnek megfelelő egyedi

eljárások alkalmazásával elősegíteni a tananyag elsajátítását. Megadni a lehetőséget a

tovább tanulásra, megnyitni az utat a társadalmi továbbjutás felé, cél a társadalmi

egyenértékűség.

2. Mozgásszervi rehabilitáció: irányítója az ortopéd orvos, aki meghatározza a. tanuló

mozgásnevelésének, illetve rehabilitációjának menetét

Mozgásnevelés gyógytorna amely elősegíti a mozgáskészség fejlődését.

A mozgásszerv rehabilitáció a gyógytornász és gyógyfoglalkoztató közös munkája,

egymásra épülő, mindkettőnek célja a sérült funkció helyreállítása.

A kettősen és többszörösen fogyatékosok rehabilitációja

Bárczi Gusztáv vizsgálódásai szerint a beszéd és a mozgás kisebb-nagyobb zavarai,

rendellenességei a fogyatékos gyermekek mindegyikénél jelen vannak, függetlenül attól, hogy

gyógypedagógiai szempontból melyik fogyatékossági főtípusba soroljuk .őket. Ebben az értelemben

kettősen, sőt többszörösen fogyatékosnak kell tekinteni.

Tény, hogy a beszéd alaki vagy tartalmi elégtelensége, a mozgás össze-rendezetlensége,

mozgásformák hiánya, esetleg túlmozgások - valamennyi fogyatékossági képet színezik.

Kettős vagy többszörös fogyatékosságnak nevezzük azt, amelyekben, a gyógypedagógiai

értelemben vett fogyatékosságok közül 2 vagy több együttesen fennáll, illetve jelen van.

Ilyenek pl.:

- értelmi fogyatékos-siketek,

- siket(ek) vakok (vak siket),

- mozgássérült értelmi fogyatékos.

A fogyatékosságok visszavezethetők azonos okokra is, de :jelentéktelen időeltolódással egymástól

függetlenül is kialakulhatnak.

A kettős vagy többszörös fogyatékosságban szenvedőkkel való szakszerű foglakozás csakis

elkülönítetten, a minden más fogyatékosoknál alkalmazhatóktól eltérő en, eltérő módon lehetséges.

Ezeket nem egyszer a legkülönbözőbb betegségi folyamatok színezik.

Gyógypedagógiai nevelésük - oktatásukhoz jogszabályozások is történtek. A halmozottan

fogyatékos gyermekek' közül a kettős fogyatékosok számára Sályon : van. bentlakásos

gyógypedagógiai intézet. Többszörösen fogyatékosok intézete Bp.-en, ahová beszállítják a

gyermekeket a foglalkozások idejére.

A halmozottan fogyatékosok gyógypedagógiai rehabilitációja nem mondható megoldottnak.

A pedagógiai rehabilitáció sajátos formája:

Amikor a gyermekek orvosi intézményben állnak hosszú ideig kezelés alatt, iskoláztatásukat erre az

időre az egészségügyi intézményben biztosítják.

Országos (orvosi) Rehabilitációs Intézetben - gyermekek részére gyermek-rehabilitációs osztály.

Kékesen, Sopronban Gyermekszanatórium.

32

A halmozottan fogyatékos fiatalok rehabilitációjához SZIK (Szociális Intézetek Központja) lehet

segítséget kémi. Lehetőségek azonban nagyon korlátozottak.

Befolyásolja a rehabilitációjukat: életkor, nem, fogyatékosság típusa, súlyossága, családi háttér, a

családtagok tolerancia készsége, szociális szolgáltatások és a szakszerű segítségnyújtás.

Életterük:

1. A család: Sikeres rehabilitáció mögött mindig ott van a támogató, jól működő család>

lehetőség szerint mindig meg kell tartani családi körülmények között, amíg arra a család

lehetőséget és fejlesztő hatásokat illetően garanciát ad.

2. Intézmény: ha más lehetőség nincs ki kell őket emelni a családból. Élhetnek

intézményekben> lakóotthoni formában. A rehabilitációba bevont fogyatékosok nagy része

intézményekben él. Az intézetek sokfélék M.o-n. Életszakaszonként vertikálisan tagoltak.

Bárczi Gusztáv felhívta a figyelmet arra, hogy a beszéd és a mozgás kisebb-nagyobb zavarai,

rendellenességei a fogyatékos gyermekek mindegyikénél jelen vannak, függetlenül attól, hogy

melyik fogyatékossági főtípusba soroljuk őket. Ebben az értelemben tulajdonképpen minden

fogyatékos gyermeket eleve kettősen fogyatékosnak kellene tekinteni.

A kettős vagy többszörös (halmozott) fogyatékosság megjelölés alatt azokat az eseteket értjük,

amelyekben a gyógypedagógiai értelemben vett fogyatékosságok közül kettő vagy több együttesen

jelen van. A’ velük való foglalkozás csakis elkülönítetten, a minden más fogyatékossági

típusoknál alkalmazhatóktól eltérő módon lehetséges.

Siketvakok: az egyik legsúlyosabb fogyatékossági típusba tartoznak:

- az esetek többségében nem teljesen siketek és nem teljesen vakok, .

- a közhittel ellentétben előfordulásuk nem ritka,

- a szociálrehabilitáció nem korlátozódik a gyermekkorra, a felnőtt védelmi szociális

gondoskodás számára is közös feladat.

A hallás és a látás együttes hiánya a legsúlyosabb fogyatékossági állapotot eredményez. A látás és a

hallás hiánya kizárja őket a kommunikáció minden, a siketek és a vakok számára adott szokványos

lehetőségéből. Éppen ezért a velük való szakszerű foglalkozáshoz a kommunikáció számos

módszerét alakították ki.

A rehabilitáció célja: a kommunikációs csatorna kialakítása: ezt a feladatot megoldani csak képzett

szakember tudja, hosszantartó individuális foglalkozások révén. Hiányában súlyos tehertétel hárul

rájuk a későbbi életszakaszokban.

Értelmi fogyatékos hallássérültek:

A "gyengetehetségű", "gyengébb szellemi képességű" hallássérült gyermekek körüli gondok a

magyar siketoktatás kezdetétől jelen vannak.

1971. Hallássérültek Kisegítő Iskolája: kedvező feltételeket biztosít az ép- és fogyatékos értelmű

hallássérült gyermekek emberré neveléséhez.

A felnőtt védelmi szociális gondoskodás intézményei közül a 16 évnél idősebb hallássérült értelmi

fogyatékosok gondozását, nevelését, foglalkoztatását a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézet

kapta feladatul.

Értelmi fogyatékos mozgássérültek: .

Gyógypedagógiai iskoláztatásuk a sályi Mozgásjavító Iskola és Nevelőotthonban

Szociális foglalkoztató intézet: Polgárdi-Tekeresi Szociális Foglalkoztató Intézet.

Értelmi fogyatékos látássérültek:

Az értelmi fogyatékossággal is sújtott érzékszervi fogyatékosok közül elvi és gyakorlati

problémakánt jelentkezik már a képezhetőség kérdése.

33

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyengénlátók és vakok a gyengénlátók általános iskoláinak,

illetve a vakok általános iskolájának kisegítő iskolai tagozatain tanulhatnak.

Az ifjú- és felnőttkorba jutott kettősen és halmozottan fogyatékos látássérültek számára a

felnőttvédelmi szociális gondoskodás keretében a Súlyos Látássérültek Értelmi Fogyatékosok

Intézete alakult meg, amelynek feladata a fiatalok munkára nevelése és foglalkoztatása.

Halmozottan fogyatékosok számára profilozott intézményeink nincsenek, többségüket

főfogyatékosságuknak megfelelő intézetekben, otthonokban helyezik el.

Törvényi háttér

A rehabilitáció törvényi hátterét az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és

esélyegyenlőségük biztosításáról szó rendelkezés adja.

A fogyatékos személyek esélyegyenlősítésének célterületei:

• Egészségügy, Oktatás, képzés

• Foglalkoztatás, Lakóhely, Kultúra, sport

• A rehabilitáció

• Rehabilitációs szolgáltatás, ellátás

Gyógypedagógiai rehabilitációs feladatok:

• Nevelés: KTV írja elő

• Diagnosztika és tanácsadás

• „A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai

oktatásának tantervi irányelvei”

• Fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások

0-18 éves korig (fogyatékosság esetén meghosszabbítható!)

7. tétel Rehabilitációs módszerek

I. Dévény Speciális manuális technika - Gimnasztika Módszer, DSGM.

A DSGM minden eddigi mozgás rehabilitációtól eltérő, új szemléletre épülő rendszer. Nem az eddig

ismert eljárások kibővítése, továbbfejlesztése, hanem a mozgáskorrekció alapvetően új

megközelítése.

Ezt az eredeti gyógyító módszert Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző dolgozta ki

1976-tól kezdődően, kettős képzettségének gyakorlati tapasztalatai alapján.

A szülési agykárosodások izomtónus eloszlási zavar szempontjából 2 jellegzetes csoportja a

csökkent (túl laza) és a fokozott (túl feszes) izomtónus. A túl laza állapot a hypotonia, a túl feszes

izomzat a spasticitás. Megfelelő kezelés nélkül a kezdetben csak jelzetten fennálló tünetek egyre

kifejezettebbé válnak. A Dévény-módszer egy komplex mozgás rehabilitációs eljárás, mely

egyedülálló eredményességével új lehetőségeket nyit a gyógyításban.

Újszülötteknek, csecsemőknek - a terhesség alatt, szülés közben vagy a megszületés után kialakult

idegrendszeri kórképek (agyvérzések, ciszták, agykamrai tágulatok stb.) miatt.

Gyermekeknek - ortopédiai problémák, tartáshibák, mozgásszervi fájdalmak, sport sérülések stb.

esetén. Felnőtteknek - gerincpanaszok, különböző mozgásszervi betegségek, ortopédiai és

34

neurológiai kórképek, műtétek utáni rehabilitáció esetén ajánlott.

A Dévény-módszer jelentőségét az adja, hogy a korai életkorban megkezdett kezelésekkel

gyógyítani tudja e kórképeket. Gyógyítani, mert visszaadja a normál mozgást és mozgásfejlődést.

Egyedi eljárást alkalmaz, mellyel direkt hat az idegrendszerre illetve helyreállítja az izmok és inak

kóros állapotát.

II. H.R.G. : Hydroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika

A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás. Langyos vízben alkalmazható, 370

mozgásfeladata 2-3 év alatt tanítható meg a gyermekeknek. Jellemzői: minden HRG-fejlesztést

alapos neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a gyermek

idegrendszeri érettsége %-ban megadható, ill. a hiányosságok és a meglévő készségek-

részképességek profiljais ismertté válik. A különböző mozgáselemek a vízben könnyebben

elvégezhetők, mint a száraz földön. Ez kedvezően hat a gyermek motorikus és szenzoros

képességeire. Normalizálja a hiányzó képességeket., valamint a felfogóképességet is növeli.

A HRG feladatköre: A megkésett, eltérő mozgás, beszéd és értelmi fejlődés, figyelemzavar, eltérő

aktivitás, mozgássérültség, érzelmi kötődési és beilleszkedési problémák kezelésére, kezdeti tartási

hibák korrigálása. A HRG komplex fejlesztés. A játékos vízi gyakorlatok a megszerzett ismeretekre

épülnek.

A vízi mozgásfejlesztés a vízhez szoktatással kezdődik. A vízhez szoktatás tulajdonképpen egy

alkalmazkodási folyamat. Célja az új közeg megszerettetése, az oktató és oktatási helyzet

elfogadása, együttműködés kialakítása, a többi csoporttag megismerése, beilleszkedés a csoportba.

6 éves kor alatt nem cél az úszómozgások tanítása.

A vízi feladatokkal, csak előkészítik az úszást. Kezdetben sok magyarázattal, bemutatással, sok

segítséggel és nagy ismétlésszámmal végzik a vízi gyakorlatokat. Később törekedni kell az önálló

feladatvégzésre. Ilyenkor, már lehet a tempót is gyorsítani, valamint az egyszerű mozgáselemeket

kombinálni. A fokozódó terhelés alapkövetelmény.

III. Alapozó terápiák

Az első terápiákat 1988-ban indították még kifejezetten Delacato módszerével. Dr. Marton-Dévényi

Éva, Tóth Gábor és Szerdahelyi Márton vezetésével átformálták a Delacato módszert és 1991-től

már a jelenleg is használt alapozó terápiával kezelték a gyerekeket. A terápia az elemi

mozgásmintákon alapul és a tökéletes mozgáskoordináció elérését célozza meg. A fejlődéstani

nagymozgásokat az egyensúllyal és a rugalmassággal karöltve a terápia kezdetétől fejleszti, amire

később ráépíthető a magasabb rendű idegrendszeri funkciók: az írás, olvasás, beszéd, számolás. Az

iskolai kudarcok nagy többségének hátterében az idegrendszer éretlensége, a mozgásproblémák

állnak. Ha az alapozó terápia segítségével újrastrukturáljuk az idegrendszert, az iskolai problémák

"maguktól" megoldódnak. Nagyon fontos, hogy már egészen korai kisgyermekkorban felfigyeljünk

az eltérő fejlődésre, mielőbb szakemberhez forduljunk, és lehetőleg már 4-5 éves korban

megkezdjük a gyermek fejlesztését célzott idegrendszer fejlesztő terápiával,hogy megelőzzük az

iskolai kudarcok kialakulását. Célcsoport: Anyanyelvi készséghiány, idegrendszeri éretlenség,

mozgáskoordináció elmaradottság esetében 5- 16 éves korig. Képzett terapeuták végzik és az esetek

súlyosságától függően kell részt venni a fejlesztéseken. Ez lehet naponta, 1-2 óra, vagy hetente

2x3x 1-2 óra.

IV. Ayres-terápia

Kifejlesztője Anna Jean Ayres (1920-1988) amerikai ergoterapeuta, aki a gyermeki fejlődést

figyelembe véve fejlesztette ki metódusát.

Az Ayres-terápia (továbbiakban szenzoros integrációs terápia) két dologra hivatkozik. Az egyik egy

neurológiai folyamat, amely az emberi test és a környezet érzeteit rendezi, és lehetővé teszi

35

számunkra, hogy a testünket megfelelően tudjuk használni. A másik egy elmélet, mely szerint a

viselkedés és a neuropszichológiai folyamatok között összefüggés van.

Az Ayres-terápia szerint az érzékelés a következő területeken sérülhet:

Regisztráció vagyis az inger észrevétele. Ez egyrészt függ az inger intenzitásától, másrészt az

ember ingerküszöbétől.

Moduláció

„a hangerőszabályzás”, a finomhangolás. Csak egy bizonyos intervallumban

optimális az inger feldolgozása. Ezek viselkedési, emocionális és szociális

zavarokhoz vezet. (A hiperaktív gyerekek jó részének ezen a területen van

problémája.) Ez tulajdonképp a feldolgozást jelenti, amikor az ingerület

végigmegy az idegpályákon, és eljut az agyig.

Diszkrimináció

differenciálni, megkülönböztetni. Az érzőközpontok ingerületeinek az

összehasonlítása, analizálása, tárolása és koordinálása történik az eddigi

tapasztalatokkal. A mozgástervezés zavarához vezethetnek.

Praxis

a cselekvés tervezése. Ez lehet apraxia, és diszpraxia. Az előbbi a tanult

mozgásokban jelentkezik, az utóbbi esetében a mozgásokat nem tanulta meg. Ha

ezen a területen zavart tapasztalunk, azt jelenti, hogy az agyban az ingerület nem

találja a megfelelő központokat, nem tudja eldönteni, mi hova tartozik.

V. Észlelési zavarok terápiája (Affolter terápia)

Problémamegoldási stratégiák kidolgozása, az értelmi és nyelvi fejlődés harmonizálása

Felicia D. Affolter kognitív fejlődési modelljét Piaget fejlődéslélektani elméletére építette. Kutatásai

alapján bizonyította, hogy értelmi fejlődés szempontjából a legmegbízhatóbb és legtöbb információt

hordozó a taktokinesztetikus észlelés melyhez az egyéb szenzomotoros kapcsolatok (vizuomotoros,

auditív-motoros stb.) spontán kapcsolódnak. Terápiájában ez fő hangsúlyt kap. Fontosnak tartja, hogy

minden pszichés fejlődési zavar esetében tárjuk fel a torzulás gyökerét, és onnan indítsuk az értelmi

fejlődés harmonikus felépítését. Terápiás módszerét a mindennapi, természetes tevékenységek

folyamatába integrálja: öltözködés, tisztálkodás, étkezés, háztartási tevékenységek, virágápolás, stb.)

követve a gyermeki fejlődés természetes körülményeit. Módszerét nem csak elméletileg, hanem

technikailag is pontosan, aprólékos mozzanatokig kidolgozta. Nem eszközigényes, de ugyanakkor

szigorú tematikájú, és célirányos. A terápiás együtt cselekvést akkor indítja, amikor a gyermek

értelmezni tudja a helyzetet, és motivált az együttműködésben.

VI. A Delacato módszer

Az Amerikai Egyesült Államokban élő és dolgozó neurológus, Carl Henry Delacato és csoportja

párhuzamot vont az egyedfejlődés és a törzsfejlődés között. Szerintük az egyedfejlődés nemcsak

fiziológiai síkon ismétli meg a törzsfejlődést, hanem ez a törvény a fejlődés minden területére

érvényes.

Véleményük szerint a mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, a gyermek

mozgásának és észlelésének fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy

meghatározott területének irányítása alatt áll. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad,

vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek,

differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési

problémához, magatartás zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák,

fejlődnek az agyi rendszerek. Delacato szerint az idegrendszer egy-egy területének fejlettségéről az

elemi mozgások tájékoztatnak. ( mellúszás, kúszás, mászás, járások, ugrások, fejemelgetés háton és

36

hason fekvésben )

Delacato és csoportja által kidolgozott kezelés lényege az, hogy lehetővé tették a gyermekek

számára, hogy a mozgás szintjén újra éljék életüknek egy korábbi szakaszát.

Kulcsár Mihályné fejlesztőpedagógus Carl Henry Delacato módszere alapján állította össze

a Mozgásterápiát. Az elemi mozgásokat beépítette terápiájába és tovább fejlesztette. Új területeket

is bevont a fejlesztésbe, kidolgozta a térérzékelés, az egyensúlyérzék, a finommozgások

fejlesztésének gyakorlatsorait. Foglalkozik a pszichés gátlások leépítésének lehetőségeivel. A

fejlesztőprogramot a vizsgálat eredményei alapján állítja össze. Ennek gerincét a

mozgáskoordinációs gyakorlatok adják. Az összeállított gyakorlatsort minden nap végig kell otthon

csinálni. Három-négy hetenként kell visszajárni kontrollra.

VII. Sindelar- Zsoldos program

Brigitte Sindelar osztrák pszichológus, pszichoterapeuta komplex fejlesztő programja elsősorban az

idegi eredetű tanulási és magatartási zavarok hatékony terápiája. A kognitív fejlesztő módszer az

iskolai tanulást megalapozó, gyengén funkcionáló részképességek szisztematikus gyakorlását

biztosítja. A fejlesztés területei: a figyelem, illetve az észlelés, az emlékezet, az intermodális

integráció, a szerialitás és a téri orientáció.

A módszer három fő részből áll: 1.) az előzetes, tartós megfigyelésre épülő és a fejlesztési tervet

kijelölő vizsgálóeljárásból; 2.) a legalább egy tanéven át tartó képességfejlesztési folyamatból és 3.)

a fejlesztés hatékonyságát ellenőrző kontrollvizsgálatból.

A Sindelar-Zsoldos program 2" c. továbbképzés során megismert fejlesztő eljárás általános iskolás

2-8. osztályos tanulóknál alkalmazható.

Sindelar-program olyan komplex módszer, amelyben a feltáró, illetve a terápiás tervet kijelölő

vizsgálóeljárás, a fejlesztési periódus és a hatékonyságot ellenőrző ismételt vizsgálat szerves

egységet alkot a fejlesztési diagnosztika koncepciójának megfelelően.

VIII. Frostig Fejlődésteszt és Terápiás Program

Dr. Marianne FrostigHiba! A könyvjelző nem létezik.Hiba! A könyvjelző nem létezik.

koncepciója a szenzoros és motoros funkciók szoros összefüggését, az észlelésnek és a mozgásnak a

pszichikus fejlődésben betöltött szerepét hangsúlyozza.

Ezeket a funkciókat úgy tekinti, mint az egyéni képességek kibontásának, a személyiség pszichikai

és fizikai egységének alapfeltételeit a vizuális észlelés, mint az észlelési folyamatok egyik

legjelentősebbike, 4-7 éves korban alapfeltétele a tanulási folyamatok szervezésének. Elmélete a

mozgáspedagógia és a táncművészet, a fejlődéspszichológia és a humanista pszichológia talaján

alakult ki. Pedagógiai vezérelve a speciális segítséget igénylő gyermekek egyéni szükségleteinek,

képességeinek és lehetőségeinek messzemenő figyelembevétele, önmegvalósításuk elősegítése, a

sikereket ígérő tevékenységi formák előtérbe helyezése. A dr. Marianne Frostig által kidolgozott

terápiás program elemei:

Mozgásnevelés. A mozgásnevelés az egész fejlesztési programban alapvető szerepet kap.

Előkészítő program a vizuális észlelés fejlesztésére. A program a vizuális percepcióhoz szükséges

alapkészségeket fejleszti ki és felkészít a munkalapokkal való foglalkozásokra.

Fejlesztő program. A fejlesztő program munkalapjai kezdő, közép, és haladó szinten, 360

különböző nehézségi fokú feladatlapon biztosítanak változatos gyakorlási lehetőséget a

vizuomotoros koordináció fejlesztésére, az alak háttér felismerésére, a konstancia felismerésére,

a téri irányok érzékelésére és a téri összefüggések tudatosítására.

37

Speciális fejlesztő program. A speciális fejlesztő program a vizuális észlelés zavarainak egyedi

korrekciójára szolgál, amely a kezdő, közép és haladó szintű fejlesztő program gyakorlatainak

más feladatrendszerré való kombinálásából és az ún. kiegészítő gyakorlatokból áll. Ezek

tartalmazzák a későbbi írás-, olvasás- és számolástanulásra felkészítő gyakorlatokat, és

kötelezően magukba foglalják a mozgásprogram alkalmazását.

IX. Állat asszisztált terápiák

A Bárczi Módszertani Központban 2003 óta alkalmazzák a kutyás terápiát. Az eljárás az ún. állat

asszisztált terápiák közé tartozik, a lovas-, delfin-, és a kisállat terápiákkal együtt.

Számtalan alkalmazási területe közül leginkább a kommunikáció fejlesztésére használják. A megkésett- illetve akadályozott beszédfejlődésű, elektív mutista, autista, tanulásban- és értelmileg

akadályozott, valamint a súlyosan, halmozottan sérült gyermekeket fejlesztik. Egyéni illetve

csoportos keretek között, de mindig az adott gyerek egyedi fejlettségi szintjéhez igazodva

különböző feladatokat kell végrehajtani a kutyával. A kommunikáció fejlesztése mellett kiemelt a

nagymozgás, finommotorika és a kognitív területek fejlesztése.

Az eredmények széleskörűek.

Lovasterápia

Célcsoport: Tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek, súlyosan és halmozottan fogyatékos

tanulók

Fejlesztési területek:

·Társas kapcsolatok kialakítása

· Egyensúly fejlesztése

· Kommunikáció javítása

·Gondolkodás fejlesztése

·Magatartási, beilleszkedési problémák kezelése

·Mozgáskoordináció fejlesztése

8. TÉTEL: A MENTÁLHIGIÉNÉ FOGALMA, TÁRGYA. A FŐ MENTÁLHIGIÉNÉS PARADIGMÁK.

Elterjedése:

Mentálhigiéné előzménye az USA-ban jelent meg a 20-30-as években. ( Az ipari társadalom

már kialakult.- munkások testi lelki egészsége)

Magyarországi viszonyok:

Az 1990-es években, a rendszerváltás körül került be a köztudatba.

Elkülönült a pszichiátriától

humánszolgáltatások felé tolódott

Mentálhigiéné = egészség fogalmán belül a lelki egészséget jelenti.

Lelki egészség/védelem. Hatékonyan tehetünk a lelki egészség védelméért (gyerek, felnőtt

egyaránt).

A mentálhigiéné szó a ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején jelent meg és került be a köztudatba.

A mentálhigiéné fogalma már ekkora függetlenedett, különvált a pszichiátriai, elemeorvosi

kontextustól. Egyre inkább a humán szolgáltatások körében helyezkedik el. A humán segítő

szakmákat is magukba foglalják ezek a szolgáltatások.

A lelki betegségekkel foglalkoztak a pszichiátriákon.

38

A humán segítő szakmák közé tartozik:

- pedagógus

- gyógypedagógus

- szociális munkás

- szociálpedagógus

A lelki egészség (mentálhigiéné) fogalma:

Nehezen körülírható, meghatározható fogalom. Rendkívül sok összetevője van.

Mac Donald – O’Hara szerzőpáros nevéhez fűződik, 1997.

Lelki jóminőségű környezet + önbecsülés + érzelmi érettség + önmagunkkal való bánni tudás

képessége + társadalmi támogatottság

__________________________________________________________________________________

Egészség lepusztult környezet + érzelmi + ézelmi + stressz +

kizsákmányolás

visszaélés elhanyagolás

A számlálóba azok az elemek kerülnek, melyek a lelki egészséget fokozzák, míg a nevezőbe a lelki

egészséget gyengítő, a mértékét csökkentő elemek kerülnek.

Számláló (+):

Jóminőségű környezet: jó minőség – relatív fogalom, élhető, az apavető komfortigényeket kielégítő,

esztétikus, elegendő, lakóteret biztosító környezet.

Önbecsülés: tisztában van, ismeri saját tudását, képességeit. Kellő önbizalommal rendelkezik. A

saját erősségeit, gyengeségeit reálisan ismeri.

Érzelmi érettség: az egyén tisztában van, ismeri önnön érzelmeit, és tudja kezelni ezeket,

kontrollálni képes.

Önmagunkkal való bánni tudás képessége: nemcsak az érzelmeivel, hanem a gondolataival is

tudomány bánni, irányítani tudja a cselekedeteit.

Az érzelmekre jellemző, hogy elragadja az embert, uralkodik a gondolkodáson és a logikán. Nem

mindegy, hogy milyen gondolkodást engedünk meg magunknak. Pl. táplálkozás, pletyka – hatékony

gondolat, problémákon való őrlődés nem mindegy mennyi ideig teszem! Arány!

Társadalmi támogatottság: Nem mindegy, hol élünk: demokrácia vagy diktatúra. (Maslaw-piramis

csúcsa az önmegvalósítás. A társadalom függvénye, hogy mennyi

lehetőségem van az önmegvalósításra).

39

Nevező (-):

Lepusztult környezet: túlzsúfolt közeg, környezet, nincs áram, víz, komfort

Érzelmi visszaélés, érzelmi elhanyagolás: A mindennel elhalmozott gyermek érzelmielg elhanyagolt

lehet, hiányokat szenved. Nincs modell, példa.

Stressz: Már 100 éve írtak róla. Akkor alakul ki, ha folyamatosan teljesítenie kell az embernek, s

ehhez elegendő idő nem áll rendelkezésére. „Kóros, állandó” késés és lemaradás állapotába

kerül, amit szinte lehetetlen behozni.

Kizsákmányolás: foglalkozási körönként eltérő lehet.

A szerzők szerint a lelki egészségi állapot javul, hogyha a számlálóban lévő elemeket erősítjük, a

nevezőben levő elemeket pedig gyengítjük, csökkentjük. A lelki egészség javulása, minőségének

pozitív irányba történő változása a számáló erősítésével történhet.

A mentálhigiéné paradigmái

- nem módszer (nem gyakorlati)

- nem mozgalom

A mentálhigiéné paradigmarendszer.

KUHN (német) paradigma fogalma:

Szerinte a paradigma 1-1 történelmi korra jellemző világlátás, amelynek meghatározó jelentősége

van a tudományos megismerési folyamatokra.

Pszichoanalitikus gondolatok – Fraud nevéhez fűződnek (1920-as évek).

1. Mentálhigiénés paradigma

Ovosi szemléleti rendszer származéka, ami a természettudományokhoz igazodott. Ekkoriban

a pszichiátria az orvostudomány rendszerén belül helyezkedik el, annak egyik ágazata.

Ekkorra, vagyis a 19. szd. végére és a 20. szd. elejére tehető az elmebetegségek tudományos

alapon történő gyógyításának kezdete.

Az elméleti hátterét a kor pszichiátriájának egy, már humanizált változata adta, ami a

gyakorlatban a felvilágosítás és a megelőzés, vagyis a prevenció szerepét, hangsúlyozta.

Ennek jelentősége, pl. USA – ipari társaldalom megjelenésével új társadalmi réteg alakult ki.

40

2. Mentális paradigma

(XX. szd. 2. felére tehető, 1950-es évek)

2 jellemzője teszi megkülönböztethetővé az elsőtől:

A) 1. különbség

Az elméleti hátterét az ún. multi- és interciplináris beágyazás adja. Ezáltal módszertani

sokféleséget adva mnd a kutatásban, mind az alkalmazásban.

B) 2. különbség

A mentálhigiéné területén belül a prevencióval szemben az egészség promóciója az, ami

meghatározóvá válik. Azt hangsúlyozza a promóció, hogy miképpen legyünk lelkileg

egészségesek, szemben azzal, hogy miképpen legyünk betegek.

Gondolati fordulat: nem a rossz bekövetkezésétől tart. A lelki egészség megtartásáról van

szó.

Napjainkban milyen a két paradigmának az egymáshoz való viszonya?

Gyakorlatilag egymás mellett létezik a két paradigma, és együttesen fejtik ki hatásukat.Koránt sem

mondhatjuk azt, hogy az egyik vagy másik létalapja megszűnt volna.

Időben és korszerűségében a második meghaladta az elsőt, de a prevenciók(szekunder és tercier

prevenció) bizonyos területein fontos és szükséges, hogy érvényesüljön az első paradigma.

Pl. tűz ha időben érzékeljük, elég egy vödör víz, de ha elaprózódik…..

A. mentális paradigma elméleti háttere:

Pszichológiai alapja ennek az irányzatnak / paradigmának a humanisztikus pszichológia. A

humanisztikus irányzat képviselői: Carls Rogers, Abraham Maslow

Legfontosabb koncepciója az önaktualizáció (önmegvalósítás) fogalma.

Elve: olyan végtelen belső lehetőségekkel, belső pontenciállal rendelkező lényként határozza meg

az embert, aki alapvetően egészséges, felelősséget vállal önmagáért, tetteiért, és képes önmaga

megvalósítására, önnön lehetőségeinek a kibontakoztatására.

Az emberkép is óriásit változott.

41

1. paradigma

(mentálhigiénés)

2. paradigma

(mentális)

Szakszókincs változása

alapján

Betegről vagy páciensről

beszél

Kliens, problémahozó

A beteg betegség hordozója,

ki „megkapja a diagnózist”,

ami sok esetben egyfajta

címkét vagy stigmát jelent.

Problémáról, állapotról vagy

helyzetről beszél, s ezekben

az esetekben nincs

stigmatizáció.

Gyógyítás Terápia vagy kezelés révén

zajlik. Ezekben az esetekben

egyoldalű szakértői

modellről beszélünk.

Konzultáció váltja fel a

terápiát. Már nem egyoldalú.

Kölcsönös szakértés jellemzi,

mely során közös tanulói

folyamat zajlik.

Gyógyító Orvos vagy terapeuta kezel Segítő vagy facilitátor,

problémafogadó, konzultáns

Orvosi szemléletmód Hiányosság központú

megközelítés. A beteg vagy

páciens nem tehet a betegség

kialakulásáról, nem felelős

érte ebben a modellben. Az

orvos és a beteg között

alárendelő kapcsolati viszony

van. A beteg helyzete

egyértelműen el…

A gyógyítás folyamatában a

kliensben meglévő értékekre

épít. A kliens felelős a

helyzet vagy probléma

kialakulásáért és aktívan

részt vállal ennek a

helyzetnek a megoldásában.

Itt máregyenrangú felek

kapcsolatáról van szó.

Aktív felelősségvállalás

jellemzi.

Hol történik a gyógyítás? Az egészségügyi rendszeren

belül. Magának a

gyógyításnak a jellemzője a

betegek egészségesektől való

elkülönítése, vagyis egyfajta

szegregáció.

A segítés helyben történik. A

klienst nem különítik el,

hanem felhasználják a

természetes közösségi

védőrendszernek a megtartó

és segítő erőit.

Természetes védőközeg

elemei:

- család

- barátok

- szomszédok

- „közösségi kapuőrök”

3-6 éves korra az alapvető személyiség kialakul.

Közösségi kapuőrök = pedagógus, védőnő, lelkész, pszichológus, orvos, szociális munkás,

polgármester, köztiszteletben álló, közösségi munkájukkal segítő emberek.

42

9. tétel: Az egészség fogalom értelmezésének változásai. A prevenció szintjei, azok jellemzői.

Az iskola mentálhigiénéje. A burn out (kiégés) szindróma.

Ahhoz, hogy a mentálhigiénét, a lelki egészséget és fogalomkörét megértsük, ismernünk kell az

egészség fogalmát.

A VHO meghatározás:

Az egészség a teljes testi, pszichés és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya.

Az egészséget sok tényező együttesen határozza meg:

Genetikai tényezők

Nem,életkor, anyagi helyzet, munkanélküliség

Életmód (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás, táplálkozás,fizikai aktivitás)

Oktatás (egészséggel kapcsolatos ismeretek megfelelő életkorban megfelelő ismerethez jutás)

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás jellege,minősége

Gazdasági környezet A egészség alapvetően a társadalom legkisebb egységében a családban kezdődik. Az alapot itt kell

megteremteni. A társadalomnak és a helyi közösségnek kell alkalmassá tenni a körülményeket arra,

hogy a család és annak tagjai képesek legyenek egészségesen élni, és az egészségért tenni.

Az új szemléletű rendszerben nem csak kiadási tétel az állami és családi költségvetésben, hanem

befektetésként kell értelmezni. Nélkülözhetetlen az egészség visszaszerzéséhez vagy végleges

elvesztése miatt a betegség kezeléséhez jelentősen nagyobb költségekkel járó ellátórendszer

igénybevétele. Ugyanakkor kétséges, hogy azonos szinten sikerül-e az egészség visszaállítása,

megőrzése és fejlesztése.(Pl. szív-és érrendszeri betegségek + stressz következményei)

A stressz komoly megbetegítő körülménnyel bír: stressz tényezők→szomatikus(testi) tüneteket idéz

elő. FREUD szerint:"Egészséges ember az, aki tud szeretni, és tud dolgozni"

Egészségfejlesztés (aktív folyamat)

- Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy megértsék és növeljék befolyásukat az

egészségüket meghatározó tényezők fölött, hogy a saját egészségi állapotuk jobb legyen.

- Aktív folyamat szereplői az állampolgárok, a közösségek és egy olyan társadalom, mely támogatja

az embereknek a saját egészség felfogását, és engedi, hogy az emberek saját maguk is befolyásolják

saját egészségi állapotukat.

- Bármilyen tevékenység, amely gondozza az egészséget és javítja az egyének és közösségek

egészségügyi állapotát.

- Az egészségfejlesztés alapvetően olyan emberekkel foglalkozik, akik egészségesek. Közösségi és

egyéni értékek kialakítására törekszik, amelyek az egyén életminőségét javítják, jólétét erősítik.

Az egészségfejlesztés célja:

4. Az egészség erősítése

5. Az egészségfejlesztés az egész populációt kezeli, nem kiemelt csapatokkal foglalkozik.

6. Az egészségfejlesztésre mindenkinek szüksége van és nemcsak 1-1 csoportnak.

Az emberekkel való foglalkozás rizikófaktor. Kiégést=BURN OUT szindrómát idéz elő.

Az egészségfejlesztés főbb területei:

Az OTTAVAI KARTA -ban határozták meg az egészségfejlesztés főbb területeit.

j) Az egészséget támogató társadalompolitika kiépítése

k) Az egészséget erősítő környezeti feltételek kialakítása (gazdasági, társadalmi, természeti )

l) Helyi, lokális, közösségi akciók fejlesztése, támogatása.

m) Az egyéni készségek kibontakoztatásának lehetőségei.(a lehetséges alternatívák közül az

egészségesebb választása.

n) Az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak megteremtése az egészségfejlesztésen belül, és

annak érdekében.

43

Az egészségfejlesztés céljai, csak hosszútávom tudnak megvalósulni (akár több évtized).

HARDY szerint: " A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy nem nélkülözhetjük azokat az alapvető

pszichológiai, egészségvédelmi ismereteket,amelyeknek a megszerzése legalább olyan fontos, mint

a mindennapi élet testi, lelki, fizikai higiénéjének elsajátítása"

Lelki egészségvédelem főbb feladatkörei.(szintjei)

1. szint: A lelki egészség megőrzése, fenntartása - Relaxáció -Meditáció - Fizikai aktivitás

2.szint: A lelki problémák megelőzése (prevenció)

3. szint:A lelki egészség harmónia visszaállítása (rehabilitáció)

Nemcsak az egyén felelőssége, hanem a társadalom összefogásának is jelen kell lennie a lelki

egészség megvalósulásához.

Ahhoz, hogy ezt a 3 feladatot el tudjuk látni, a következő feltételek szükségesek:

- Anyagi, szociális biztonság,- társadalmi szabadság és az egyéni érvényesülés lehetősége, -

társadalmi mértékű empátia és érzelmi nevelés.

Megelőzés -prevenció

A már kialakult testi, lelki betegség szenvedést jelent, nemcsak a beteg, a környezet számára

is, és a társadalom igénybevételét vonja maga után.

A megelőzés elsősorban a pszichikus ellenálló képesség fokozását jelenti, aztán a kiváltó

okok megismerését és megszüntetését vagy elhárítását.

A pszichés betegségek létrejöttének, keletkezésének megelőzése csak több oldalról

lehetséges, multidiszciplináris (Több tudományterületet érintő, több tudományterületre

támaszkodó) megközelítéssel.

A civil szervezeteknek is jelentős a megelőző szerepük. Ezek a civil szervezetek mint

közösségek is funkcionálnak, segítő, támogató, preventív jelleggel is rendelkeznek.

A megelőzésben CAPLAN háromféle prevenciós célt említ: (CAPLAN preventív pszichiátriával

foglalkozik 1964.)

1.Primer prevenció 2. Szekunder prevenció 3. Tercier prevenció

1.Primer prevenciós szint:a lelki egészség erősítését, védelmét és lelki bántalmak előfordulásának

csökkentésére törekszik (iskola, munkahely). Lényegében oki megelőzés, a káros erők és behatások

ellen dolgozik, mielőtt azok bajt okozhatnának.

Különböző szintjei, síkjai vannak:

1.testi, vagy szomatikus szint:

- fizikai higiéné, fizikai egészség alapja a lelki higiénének,

- alapvető emberi szükségletek kielégítése pl.megfelelő élelmiszer, ivóvíz, lakás-

viszonyok, testmozgás lehetősége éppolyan fontos, mint a külső behatások.

(szennyeződés, vegyi károk)

2. pszichoszociális szint:

- ezen a síkon történik a pszichoszociális igényeknek az ellátása.

- A személyiség, szellemi, érzelmi fejlődésének biztosítása.

- Elsősorban a családdal és más érzelmileg fontos kapcsolaton, személyeken alapul

- Egyértelmű az anya-gyermek kapcsolat és a családnak a fontossága

- a kulcsszemélyek jelentősége: (a lelki egyensúly kialakításában, fenntartásában)

családtagok, hozzátartozók, barátok, fontosabb társadalmi személyek

- Az elsődleges megelőzésben primer prevenció során fontos a rizikószemélyek

felismerése, kiszűrése. Rizikószemélyek- olyan emberekről van szó, akik

könnyen megbetegednek, gyenge idegzetűeknek nevezzük őket.

- A pszichés károsodás iránti fogékonyság, örökletes tényezők mellett

visszavezethető még kora gyermekkorra, traumákra, nem megfelelő családi

körülményekre (anya elvesztése, felbomlott otthon… stb.)

- Sokszorozódik a külső körülmények hatása, ha az első 5 évben történik.

- Különböző traumák érhetik az embereket, de nem mindenki lesz lelki beteg.

44

- A szociális háttér összefüggésben van a személyiséggel.

-Sokszor nem is kézzelfogható objektív támogatásról van szó, hanem

elegendő ha a krízisben lévő személy érzi, hogy számíthat valakire.

- A szociális támogatásban is alapvető tényező, hogy az egyén hogyan

tud megkapaszkodni

3.szociokulturális szint

4.ökológiai szint

2.Szekunder prevenció: a már kialakult, létrejött kóros állapotok időtartalmát igyekszik

lerövidíteni (kórházak, rendelőintézetek)

3. Tercier prevenció: a cél a pszichés betegségek által okozott kár csökkentése.

II.Az iskola mentálhigiénéje

Az ember alapvető értéke az élet és az egészség, erre épül a társadalom működése, de az egyén

boldogsága is. A 21.sz.-ban minden 6. magyar felnőtt az egészségi állapotát rozsnak, vagy nagyon

rozsnak ítéli meg. A halál okai Mo-on: 1. szív-és érrendszeri megbetegedések 2. daganatos 3.

emésztő szervrendszer és az erőszakos halálozás. A lakosság egészség=érték szemlélete nem

megfelelő.

A felnőtt lakosság elsősorban a család, mint elsődleges szocializációs szintér a gyermekek, fiatalok

számára "mintaadó közösség" így egészségi állapot megtartó közösség. Kiemelt szerepe van az

óvodáknak, iskoláknak.

Az iskolai mentálhigiénés program célja:

1. kompetencia növelő stratégia: a gyermek terhelés, konfliktustűrő képességének,

problémamegoldásának, személyi erejének, épségének növelése.

2.ökológiai program:a környezetből származó megterhelések, az ártalmak csökkentése.

Az iskolai mentálhigiéné feladatai (Buda Béla):

szemléletformálás

mentálhigiénés prevenció (konfliktus, agressziókezelés, nemet mondás)

korrektív programok(hátrányos helyzet, fogyatékosságból eredő gátlások lekűzdése)

az önértékelés fejlesztése

önsegítő, kortárssegítés

mentálhigiénés pedagógiai munka/empátia, kommunikáció fejlesztése

Szupervízió - a kiégés megelőzésére

iskolai szervezetkonzultáció és szervezetfejlesztés

szülők kapcsolatok befolyásolása

Burn out (kiégés) szindróma:

Krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális

kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s

melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.

(Freuderberg)

A kiégés 3 oka: - érzelmi túlterheltség; - bizonyos személyiségjegyeket (magas szakmai elvárások)

- kliensközpontú orientálódás

Testi kimerültség. krónikus fáradtság, gyengeség, kedvetlenség, betegségekre való hajlam.

Érzelmi kimerültség: levertség, reménytelenség, kiúttalanság

Szellemi kimerülés: negatív beállítódás alakul ki az érintettekben önmagukkal, a munkával és

általában az élettel szemben.

A kiégés az empátiás kapacitás kimerülése.

A kiégés folyamata: A kiégést 12 lépcsős folyamatként írjuk le, a stádiumok között nincs éle határ.

A szakaszok élethelyzettől és személyiségtől függően különböző intenzitással jelentkezhetnek.

Bizonyítani akarás- fokozott erőfeszítés - személyes igények elhanyagolása - konfliktusok elfojtása

45

- értékrend megváltozása - a fellépő problémák tagadása - visszahúzódás - magatartás és viselkedés

változás - depresszió - belső üresség - teljes kiégettség

A kiégés kialakulásának fázisai:

Az idealizmus szakasza: lelkesedés a szakmáért, a kliensért. A segítés kudarcát a

személyiség felelősségeként, saját kudarcaként élik meg.

A realizmus fázisa. a szakma iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal.

Kreatív tervek, kezdeményezések iránti nyitottság.

A stagnálás, vagy kiábrándulás fázisa:csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság.

Fusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik. Kétségbe

vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke.

Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel való interakció. A szakmai munka

sematikusan történik. A kliens felé a hangulat ellenséges.

A kiégés terápiája:

7. Prevenció: a) általános motiváció b) személyes motiváció

8. Intervenció: beavatkozási stratégiák és technikák a segítő részére

9. Krízisintervenció: a végstádium felrobbantja a szakmai szerep korrekcióit és terápiás

intervenciót igényel, mert az egész személyiséget érinti.

A burn-out szindróma öndiagnózis. A segítő a szakmában időnként meg kell állni és

megfogalmazni: milyen motiváció tart a pályán és mit jelent a segítés? Hogyan látnak engem a

kliensek, és hogyan a kollégák? A kiégés fenti szakaszában hol tartok?

A burn-out szindróma, ha az embert a munkája teljesen kizsigereli

érzelmi kimerültség: frusztráció, félelem a következő munkanaptól

távolságtartás: elhatárolódó, személytelen, cinikus beállítódás a kliensekkel

csökkent személyes teljesítmény: negatív hozzáállás a munkához, csökkenő koncentrálókép.

zavart önértékelés: úgy érzi, állandóan hibázik, düh és agresszivitás

testi és pszichoszomatikus tünetek:álmatlanság, fejfájás, szédülés, félelem, depresszió.

10. TÉTEL: AZ INTEGRÁCIÓ FOGALMA ÉS FAJTÁI, SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI. AZ INKLUZÍV

PEDAGÓGIA ÉS AZ INTEGRÁCIÓ KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK

Az integráció fogalma:

Integráció: együttnevelés, melybe beletartoznak mind a fogyatékos, mind a pszichés, mind pedig a

különböző fokú tanulási problémákkal küzdő gyermekek. Ennek ellentéte a szegregáció, ami egy

teljesítményorientált, tudás alapon történő elkülönítést (esetenként etnikai) jelent, amely iskolai

szegregációt is eredményezett.

Fajtái:

-lokális: (helyi) egy épületben van a többi gyermekkel,de nincs közöttük kapcsolat

-szociális: egy épületben vannak, szabadidőben, kirándulás együtt, tanulás külön

-funkcionális: részleges: közismereti tárgyak külön csoportban, készségtárgyak együtt

teljes: kis létszámú osztály, 2 tanáros modell, gyógyped. és ált. tanár

fordított: épértelmű gyerekek között fogyatékos, pl. érzékszervi

spontán:(amikor az együttnevelés nem tudatosan jött létre pl. falusi iskolák

Az integráció jogi háttere: ha a településen nincs befogadó iskola, akkor a település vezetésének

biztosítani kell a feltételeket (személyi-tárgyi). Az intézményekben a pedagógiai programnak

46

tartalmazni kell a beintegrált tanulót (osztálynapló, fejlesztési terv)

Az integrált oktatás megvalósulásának menete:

iskola alapító okirata, ped. prog. -tartalmaznia kell az SNI-s tanuló nevelésének, oktatásának

céljait, alapelveket, az értékelést.

személyi feltételek. főállású vagy utazó gyógypedagógus

SNI-s tanmenetek, tankönyvek, segédeszközök

emelt összegű normatíva SNI-s diákra

el kell dönteni, melyik integráció formát alkalmazza az iskola

Szakember ellátottság:

10. gyógypedagógus, vagy utazó gy. feladata: konzultáció pedagógusokkal, segít az SNI-s

tanmenetekben,eszközök kiválasztásában, beszerzésében, figyelemmel kíséri a tanuló

munkáját

11. fejlesztő pedagógus: habilitációs és rehabilitációs kiscsoportos foglalkozás foglalkozás vagy

egyénileg képességfejlesztés. Gyógyped-al állandó konzultáció.

12. pedagógus: csoport vagy páros munka alkalmazása- együttműködő munka kialakítása.

Tananyag differenciált feldolgozása, gyerek sokoldalú tevékenykedtetése.

Az inkluzív pedagógia és integráció közti különbség, kiket érint az inklúzió

o) integráció: együttnevelés, fogadás, a sajátos nevelési igényű gyerek csak jelen van, DE

különleges igényeit nem veszik figyelembe, elvárják, hogy hasonló teljesítményt nyújtson.

p) inklúzió: befogadás, a hangsúly az egyéni differenciáláson, az egyéni kibontakoztatáson és

fejlesztésen van

q) Az inkluzív pedagógia az együttnevelést, a többségi iskolába történő befogadást jelenti. Az

inkluzív iskola olyan feltételeket teremt, ahol olyan gyermekek is megjelennek, akik eddig

különnevelődtek, ill. azok is sikeresen nevelődhetnek, akik eddig sikertelenek voltak. E

gyermekeknek a „többségi”iskolában van a helyük.

r) Az integráció következménye az inkluzív pedagógiának. Az integrációt felvállaló

intézmény inkluzívvá válhat.

Az inkluzió az együttnevelés elfogadó gyakorlata. Olyan szemléletváltást eredményez, melynek

során az intézmény is szervezeti átalakuláson megy keresztül. Az elfogadó gyakorlatban a módszer,

az óravezetés nem hagyományos, jellemző a differenciáló, önértékelésre alapozó pedagógiai

gyakorlat.

Az integráció érinti: a szülőt, gyermeket, pedagógust.

Kiket integrálunk?

HH (hátrányos helyzetű gyermekek) ( családi körülmények, szociális helyzet-rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül ) jegyző állapítja meg

BTM (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek) , nevelési tanácsadó állapítja meg

SNI (sajátos nevelési igényű gyermekek)

a - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos

b- pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási, nevelési folyamatban tartósan, súlyosan

akadályozott ( dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, mutizmus, hiperaktív) szakértői bizottság

állapítja meg

Az SNI fogalma:

Mo-on 2003-tól hatályos fogalom az SNI. A közoktatási törvény 121.§ (1) 29. pontja szerint:

47

SNI gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszéd fogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes

elfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott (pl. diszesek, mutizmus, kóros aktivitászavar)

Integráció előnyei, hátrányai:

előny:

elfogadás, tolerancia képességfejlesztése

együttnevelés, önfejlesztés

pedagógus látóköre is tágul, szakmai felkészültsége nő

alkalom lehet szakemberek együttműködésére, ismeret cserére

nem kell a szülőnek messzire vinnie a gyermeket spec. iskolába

hátrány

magas integrált gyermek létszám

pedagógus felkészületlen SNI-s gyermek oktatására gazdasági szempontból a fenntartó nem támogatja gyógypedagógus jelenlétét

Másik kidolgozás:

Az integratív pedagógia az együtnevelési folyamatot az akadályozotság, ebből következően a spec,

szüks-ek és a segítség nyujtás aspektusából vizsg-ja. Vele ellentétes a korábbról ismert szelekiv ped.

Kifejezés, ami teljesítmény orientált , tudás alapon történő tan.i elkülönítést,v-is fogy-ok számára

iskolai szegregációt eredményezett (esetenként etnikai)

Fajtái:-lokális: (helyi) egy épületben van a többi gyermekkel,de nincs közöttük kapcsolat

-szociális: egy épületben vannak, szabadidőben, kirándulás együtt, tanulás külön

-funkcionális: részleges: közismereti tárgyak külön csoportban, készségtárgyak együtt

-teljes: kis létszámú osztály, 2 tanáros modell, gyógyped. és ált. tanár

fordított: épértelmű gyerekek között fogyatékos, pl. érzékszervi

spontán:(amikor az együttnevelés nem tudatosan jött létre pl. falusi iskolák

Inkluzív ped.Az együttnev-t a többségi isk-ba történő befog., a többségi iskola hagyományos

értékrendje. Ebből következőleg elsősorban folyamat terv-si, oktetás szer-si, metodikai oldaláró

közelíti meg. Arra keresi a választ. Mit és milyen módon kel másként tennijük a többségi isk ped-

nak tanórai és tanórán kivüli munklájuk során a sikeres integráció érdekében.

Az integrált oktatás megvalósításának menete

A SZ: B vizsg során a szülő ragaszkodik a helyi isk-hoz

A szakértő b, felveszi a kapsscolatot az isk-val,jegyzővel, v. a pog-mesterrel

Az integráció csak akkor jöhet létre ha mindenki elfogadja figyelembe véve a törvényeket

Az iskola ped. Programjába beirni,hogy milyen fogy,gy.ek oktatását válalja

A ped programnak szintén tartalmazni kel azSNI-s gy nev okt-ra vonatkozó sérültspecifikus ped-i és

egészségügyi habilitációs, rehabilitációs feladatokat.

Személyi feltétel. Gyógy ped-gus vagy utazó Gyógy ped-gus

SNI gy számára tanmenetet, tankönyveket,segéd eszközöket be kell szerezni

48

Finaszirozásukra emelt üsszegü normatíva igénylése

El kel donteni hogy az integráció mely formáját válasszák

Szakember ellátottság:

--gyógypedagógus, vagy utazó gy. feladata: konzultáció pedagógusokkal, segít az SNI-s

tanmenetekben,eszközök kiválasztásában, beszerzésében, figyelemmel kíséri a tanuló munkáját

--fejlesztő pedagógus: habilitációs és rehabilitációs kiscsoportos foglalkozás vagy egyénileg

képességfejlesztés. Gyógyped-al állandó konzultáció.

--pedagógus: csoport vagy páros munka alkalmazása- együttműködő munka kialakítása. Tananyag

differenciált feldolgozása, gyerek sokoldalú tevékenykedtetése.

Az integráció megjelenítése az isk-i dokumentumokban

Helyi tantarvnek tartalmaznia kell mi a diff-ált, terápia fejl célja anyaga, speciális tartalmak

követelményeket érintő változásokat értékelést

Ped prog-an szükséges maghatározni a SNI gy nevelésének okt-ak célkitüzéseit, alapelveit,

feladatait.

Tanmenet tartalmazza a gy kötelező heti óraszámot, ennek figy-vételével elkészíteni az órarendet

összevetve az osztály órarendjével

adminisztráció osztélynapló vezetése félévkor -végén bizonyítvány írás

statisztika az osztály létszán megállapításakor az SNI gy 2 ill.3 főnek számítanak

Az inkluzív pedagógia és integráció közti különbség,

integráció: együttnevelés, fogadás,

s) módszer óraszervezés nem változik

t) 2. frotális óra és tejesitményorientált

u) 3 gondokért gy . Felelős

v) 4 gy p-ra háruk afekadat negokdása

w) 5csal az ofő válalja föl

x) 6. a sajátos nevelési igényű gyerek csak jelen van, DE különleges igényeit nem veszik

figyelembe, elvárják, hogy hasonló teljesítményt nyújtson.

inklúzió: befogadás, 1nem hagyományos,

2 a hangsúly az egyéni differenciáláson, önértékelésen van

3 gondokon a ped változtat,

4 gyp csak partner a megoldásban,

szemlélet váltás a tantest-ben,

6. az egyéni képességkibontakoztatáson és fejlesztésen van jelen az osztban Az inkluzív pedagógia az együttnevelést, a többségi iskolába történő befogadást jelenti. Az

inkluzív iskola olyan feltételeket teremt, ahol olyan gyermekek is megjelennek, akik eddig

különnevelődtek, ill. azok is sikeresen nevelődhetnek, akik eddig sikertelenek voltak. E

gyermekeknek a „többségi”iskolában van a helyük.

Az integrációt felvállaló intézmény inkluzívvá válhat.

Az inkluzió az együttnevelés elfogadó gyakorlata. Olyan szemléletváltást eredményez, melynek

során az intézmény is szervezeti átalakuláson megy keresztül. Az elfogadó gyakorlatban a módszer,

az óravezetés nem hagyományos, jellemző a differenciáló, önértékelésre alapozó pedagógiai

gyakorlat.

Az integráció érinti: a szülőt, gyermeket, pedagógust.

49

AZ EGYÜTTNEVELÉS FELTÉTELEI, ISMÉRVEI A SZAKIRODALMAK ALAPJÁN1

Kirekesztés, kirekesztettség prevenciója

Meleg, elfogadó iskolai légkör

Együttműködés, kooperáció

Alacsony fluktuáció

Együttműködés szülőkkel, partnerekkel

Gyermekközpontúság

Tevékenységre orientált oktatás, tanulási tapasztalatokon keresztüli problémamegoldás

Elfogadó közösség kialakítása, diszkriminatív attitűdök megváltoztatása

A speciális nevelési szükségletek maximális figyelembe vétele

Tanulási nehézség esetén hibakeresés az oktatás minőségében

Motiváló tanítási folyamatok

Hatékony nevelési-oktatási módszerek

Mérték szerinti oktatás

Tanári teamek, segítő szakemberek

Megfelelő eszközök

Erősségekre támaszkodás a deficit javítása, pótlása helyett

Komplex értékelés

Belső differenciálás

Reformpedagógiai elemek beépítése

AZ INTEGRÁCIÓ ELŐNYEI A SZAKIRODALMAK ALAPJÁN

Pozitív személyi változások: a sajátos nevelési igényű tanuló énképének erősödése, önbizalom

és tolerancia növekedése, ép magatartásminták, kommunikációs stratégiák elsajátítása.

Megsokszorozott szociális kölcsönhatások érik, fejlődik az alkalmazkodó képessége,

szocializációja magasabb szintet ér el. Az ép diák személyiségébe beépül a másság tapasztalata,

kialakulnak morális értékei (empátia, segítőkészség, tolerancia). Fejlődik az

alkalmazkodóképessége. Megtanulja az együttműködés más formáit. Saját egészsége, épsége

felértékelődik, elfogadóvá válik. Önismerete, önértékelése erősödik. 2

1 Integráció és módszerek a gyógypedagógiában I és II. Konferencia kiadvány, Százhalombatta, 2006-2007.

2 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=egyuttneveles-Fatalin-Szulo

50

A fejlesztés kiterjesztésének lehetősége: A többségi osztályokban tanuló, tanulási

nehézségekkel küzdő gyerekek kiscsoportos fejlesztése minden területen meghozhatja a várt

eredményt, kivéve a figyelmi teljesítményt, tehát a fejlesztés kiterjesztése az egész

tanulócsoportra kedvezőbb.3

Társadalmi beilleszkedés elősegítése: a fogyatékos gyerekeket gyakran speciális

intézményekben képzik. Bár ezek az oktatási intézmények magas pedagógiai kultúrával

rendelkeznek, az izolált iskolák hátráltatják a fogyatékos diákok későbbi társadalmi

beilleszkedését, mivel nehezen igazodnak el a fogyatékos szubkultúra határain kívül.

Gyermeklétszám növekedése: több iskola gazdasági nehézségei megoldása miatt vállalja az

integrált oktatást.

Fejlődés: szakmai, emberi és tárgyi feltételekben megnyilvánuló fejlődés.

AZ INTEGRÁCIÓ HÁTRÁNYAI A SZAKIRODALMAK ALAPJÁN

Személyi és tárgyi feltételek hiánya: Az intézményekben gyakran hiányoznak az integráció

személyi és tárgyi feltételei.

Szülői ellenkezés: a többségi iskolákban tanuló diákok szülei nem támogatják az integrált

oktatást.

Tanulói összetétel: A tehetséggondozás megléte egy iskolában akkor eredményes, ha a tanulói

összetétel megfelelő. A jobb képességű gyerekekre nagyobb iskolahatás vonatkozik, mint a

rosszabb képességűekre.

Negatív személyi tapasztalatok: A sajátos nevelési igényű gyermek azonnal szembesül

másságával, mely pszichés zavarokat okozhat, továbbá kirekesztődhet. Ép gyermeknek a

sérültség látványa frusztrációs lehet.

AZ INTEGRÁCIÓ AKADÁLYAI:

Szegregáló hajlam: a magyar oktatási rendszernek a szabályozás és a társadalmi szolidaritás

miatt erősen szegregáló hajlama van.

Intézményi felvállalás: az integráció csak akkor valósulhat meg, ha az egész intézmény

felvállalja azt.

Tanulói összetétel: az iskolák a jobb képességű tanulók kiválogatásával, felvételével próbálják a

tanulói összetétel minőségét, és ezáltal az eredményességet javítani.

3 Gyenei Melinda: Tanulási alkalmasság – iskolai beválás in: Integráció és inklúzió, Trefort Kiadó, 2006. 206-217. p

51

Különleges csoportbeosztás: Olyan csoportbeosztást kell készíteni, hogy a diák el tudjon jutni a

fejlesztőórákra.

Módszerek változtatása: Háttérbe kerülnek a hagyományos módszerek, előtérbe kerül a

differenciálás, a csoportmunka, a több előkészületet igénylő módszerek.

Személyi feltételek: a pedagógus illetve tanító képzések nem terjednek ki a gyógypedagógia

területére, ezért a többségi iskolarendszer nem tudja kielégíteni valamennyi fogyatékos gyermek

igényeit. Az integráció feltétele gyógypedagógus jelenléte az oktatási intézményben.

Tárgyi feltételek: Az integrációs oktatás speciális eszközöket és tanszerellátottságot igényel,

amelyek beszerzése az anyagi feltételek hiánya miatt nem megoldható a többségi iskolában.

Anyagi feltételek: több tanári munkaidőre, korszerű pedagógiai eszközökre, továbbképzésekre,

magasabb fizetésekre van szükség.

11. tétel: A sajátos nevelési igény fogalma, kompetenciák a diagnosztizálásban.

Az integrált nevelés törvényügyi szabályozása

Az SNI fogalma:

Mo-on 2003-tól hatályos fogalom az SNI. A közoktatási törvény 121.§ (1) 29. pontja szerint: SNI

gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elfordulása

esetén halmozottan fogyatékos,

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott

(pl. diszesek, mutizmus, kóros aktivitászavar)

Kompetenciák a diagnosztizálásban:

Az Országos, ill. Megyei Szakértői és rehabilitációs Bizottság véleménye alapján:

a) organikus okú (szervi eredetű):

testi: (mozgáskorlátozott, testi fogyatékos, mozgásfogyatékos, mozgássérült)

diagnosztizálás: orvos, gyógypedagógus, pszichológus. Fejlesztő: szomatopedagógus

érzékszervi: (hallás, látás, mozgás) Diag.: orvos, gyógypedagógus, pszichológus.

Fejl.:látás- tifloped., hallás - szurdoped.

értelmi fogyatékos: (tanulásban, ill. értelmileg akadályozott) Diagn: pszichológus,

pszichiáter, gyógypedagógus, háziorvos

beszédfogyatékos: megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés (hadarók, dadogók, afáziás,

52

hangképzés zavaros) Diag.: foniáter szakorvos, logopédus

autista: diag.: gyermekpszichiáter, szakorvos

b) a gyermek a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Diagn.: pszichológus, logopédus

(diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia, mutista, hiperaktív )

A SNI diagnosztizálásában pszichológus, logopédus vesz részt.

A sajátos nevelési igényű gyermek gyógypedagógia szaksegítséget igényel.

Az integrált nevelés törvényi szabályozása:

Mo-on az SNI kifejezést a közoktatási törvény (Kt.) 2003-tól használja.

A kt.121§ (1) 29 - az SNI fogalma

A Kt. a különleges gondozáshoz való jogot a Magyar Köztársaság Alkotmányával (16.§)

összhangban fogalmazza meg: "A gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyes adottságának

megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban -

részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon

segítségért.

85-91§: tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos önkormányzati feladatokról

91§: a jegyző feladatai a beiskolázással kapcsolatban értesíti a SzB-ot, hogy mely intézmény

rendelkezik az SNI-s tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel.

13.§: a polgármester segítségét kérheti a szülő, hova irányítsák a gyereket.

30.§(4): a szülő köteles együttműködni

Együttnevelést segítő rendelkezések:

6.§: a tankötelezettség meghosszabbítható

50.§: egy évfolyam teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet a helyi tanterv.

30.§(12): - a befogadó pedagógus munkáját a fogyatékosság típusának megfelelő képesítéssel

rendelkező gyógyped., (vagy utazó gyp.) segítheti, és lehetőség van pszichológus,

konduktor, gyógytestnevelő, logopédus bevonására is, esetleg gyógypedagógiai

asszisztenst is alkalmazhat.

- az isk. igazgató egyes tantárgyak, vagy tantárgyrészekből mentesíthet az

értékelés/minősítés alól a Sz RB véleménye alapján. - ebben az esetben a törvény

rendelkezik a tanuló számára kötelezően tartandó egyéni foglalkozások szervezéséről

- az igazgatónak lehetősége van, hogy egyéni továbbhaladást engedélyezzen, legfeljebb a 4

tanév végéig.

3.sz. melléklet. az SNI-s gyerek a fogyatékosság típusától és súlyosságától függően 2 ill. 3

tanulóként kell számításba venni.

52.§: az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációt

szolgáló órakeretnek. (15-50%). Az emeltszintű normatív támogatásból kell a tanuló számára

nagyobb értékű segédeszközt, az akadálymentesítést, vagy a pedagógus óradíját biztosítani.

114.§:A ped.-i szakszolgálat fejlesztő foglalkozásait ingyenesen vehetik igénybe az SNI-s tanulók.

ezen a napon a szülőt átlagkereset illeti meg.

33.§: Az együttnevelésre vállalkozó iskolák speciális megsegítésére létrehozott EGYMI (egységes

gyógypedagógiai módszertani intézmény)-ek is elláthatják a jövőben.

30.§ (9): a különféle vizsgákon (érettségi, szakvizsga, osztályozó) alkalmazkodni kell az SNI-s

tanuló speciális szükségleteihez. (pl. érettségi diszes tanuló + 60 perc)

53

A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget

biztosító feltételek a közoktatásban is adottak. 29/2002. (V. 17.) OM rendelet.

Az integrált oktatásnak az 1993-as törvény adott zöld utat.

Kt.35§ - korai fejlesztés max 5 éves korig heti 2-6 órában

30§: fejlesztő felkészítés - SNI-s állapota miatt nem tud óvodát igénybe venni - heti 20 órakeretnek

52§: habilitációs, rehabilitációs órák gyógypedagógus segítségével 15-50%.

17. 50% - siket, autista

18. 40% - mozgásfogyatékos, vak, nagyothalló, beszédfogyatékos

19. 35% - gyengénlátó

20. 15% - diszes, enyhe ért. fogyatékos.

12. TÉTEL: A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK. A TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVARRAL

KÜZDŐ TANULÓK OKTATÁSA ÉS NEVELÉSE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK

SNI fogalma:

SNI:82003) Kt. 121.§ 29.pont: SNI gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye alapján:

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elfordulása

esetén halmozottan fogyatékos,

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott

(pl. diszesek, mutizmus, kóros aktivitászavar)

Tanulási - magatartási zavarral küzdő tanulók oktatása, nevelése közötti különbségek:

Tanulási zavar: Az IQ szint alapján az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb teljesítmény, amely

gyakran neurológiai deficit, vagy funkciózavar miatt jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel.

Maga a tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei a felnőttkorban is fellelhetők.

Kognitív és tanulási terápiával jól kezelhető.

Tanulási zavar jellemzői:

a problémát részképesség kiesések, ill. az egyes területekhez köthető fejlődésbeli elmaradások okozzák;

nehézségek az olvasásban, írásban, matematikában, beszédben;

sok esetben csak megkésett fejlődésről van szó;

jellemző a gyerekekre, hogy gyakran figyelmetlenek, munkáikban ügyetlenek, rendetlenek, rajzaik csúnyák, teljesítményük ingadozó;

a viselkedésbeli tünetek gyakran a teljesítményprobléma nyomán fejlődnek ki

a tanulási zavar tulnyomóan a fejlődés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltérő

fejlődésének következtében lép fel;

a probléma a központi idegrendszer rendellenes működésével függ össze.

A tanulási zavar kritériumai:

21. a tanulási teljesítmény és a tanulási teljesítőképesség eltérő jellege

22. a megismerő (kognitív) funkciók rendellenes működése

23. sajátos magatartás (pl. kontrollképtelenség, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás)

A tanulási zavar típusai:

1. részképesség -zavarok:

y) kognitív funkciók zavarai (percepció zavarok, figyelemzavar, emlékezetzavar, a

gondolkodás zavara, a beszéd sajátosságainak zavara

54

z) a motorikum zavara: (az izomtónus zavara, a nagymozgások zavara, a finommozgások

zavara)

2. komplex tanulási zavarok:

aa) diszlexia

bb) diszgráfia

cc) diszkalkulia

dd) viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok

Tanulási zavar: oktatás - nevelés - fejlesztés

alapvető pszichikus folyamatok fejlesztése

érzékszervi- mozgásos koordináció fejlesztése

fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus közreműködése

célszerű a Nevelési Tanácsadó segítségének igénybevétele, ha súlyosabb a gond

fejlesztési terv készítése ( előtte elemezni kell a tanuló pszichikus folyamatait)

a tantárgyakhoz speciális anyagok kidolgozása, kompenzáló és korrekciós oktatás

a tanítási módszerek gyakori váltogatása, feladatlapok készítése, tanulópárok (szerepcsere)

kialakítása

meg kell tanítani a jegyzetelés, lényegkiemelés vázlatírás technikáját

diagnosztikus értékelés

tanári hatékonyságunkban. világosság, változatosság, feladatorientáltság, érzelmi színezetű motiváció

Magatartási zavarok BNO besorolása F 91

A magatartászavarra visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás jellemző. A

viselkedés a kornak megfelelő szociális elvárások durva áthágásához vezet, sokkal súlyosabb

mértékben, mint egy hagyományos gyerekcsíny vagy serdülőkori lázadás, a viselkedés tartós

zavarára utal.

Oka: multifaktorális, biológiai- pszichikai-szociális okok játszanak közre (Veleszületett, öröklött

tényezők, organikus károsodások, enyhe retardáció, fejlődészavar, fejlődésbeli elakadás, helytelen

nevelési módszerek a családban, iskolai nevelés hibája, iskolai kudarcokra épülő magatartászavarok

Tünetei: fenyeget, megfélemlít másokat, verekedést kezdeményez, hajlamos a gyakori rongálásra, a

szabályokat képtelen betartani.

Terápiája: a kezeléshez többnyire komplex beavatkozás szükséges (a pszichiátriai kezelés mellett

intézményi/családi). Lényege a biztonságos, megfelelő határokat szabó környezet kialakítása és

tartós fenntartása.

Típusai:

figyelemzavar: alacsony éberségi szint, alulmotíváltság, gyengébb feladattartás, fáradékonyság,

szétszórtság. Terápiája: figyelemfejlesztés, pszichoterápia

Hiperaktivitás: nyugtalanság, túlfűtöttség, túlzott aktivitás, szertelenség tünetei (ált.5-12 éveseknél)

terápia: pszichoterápia

Agresszív-szembenálló magatartászavar: öntörvényűség, nehezen irányíthatóság, alacsony

frusztrációs tolerancia terápia: magatartásterápia, családterápia

Szorongás-kényszerek, fóbiák, visszahúzódó magatartás: beilleszkedési zavar, viselkedési zavar,

pszichoszomatikus tünetek.

Magatartászavar következményei:

Hatással van az egész tanulási folyamatra. (Tanulási problémák)

Nehezíti az iskolai beilleszkedést.

A kortárs kapcsolatok zavarához vezethet.

55

A családon belüli kapcsolatok, a család-iskola kapcsolata megromlik .

Oktatás - nevelés - fejlesztés:

kitartó szülői magatartás,

segítő kortárskapcsolatok,

jó intellektuális (szellemi, értelmi) képességek

inkluzív oktatás / alternatív pedagógiai módszerek

szabályok közös kialakítása

következetes számonkérés

személyre szóló figyelem

meleg, elfogadó nevelési stílus

56

13.TÉTEL: A TANULÁSI ZAVAROK FOGALMA. AZ OLVASÁSI, ÍRÁSI ÉS SZÁMOLÁSI ZAVAR

MEGHATÁROZÁS, ETIOLÓGIÁJA, TÜNETTANA

Tanulási zavar: Amennyiben egy gyermek átlagos intellektus, megfelelő pedagógiai módszerek,

kellő mennyiségű gyakorlás, jól funkcionáló érzékszervek mellett sem nyújtja a tőle elvárható

teljesítményt.

A gyermek intelligencia szintje és az iskolai teljesítménye között jelentős eltérés van. Ők a pszichés

fejlődésük zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak.

ilyenek lehetnek még a nagyon nehezen tanuló gyerekek is, akiknek a szocio-kulturális otthoni

környezetük nagyon alacsony szintű, egyáltalán nem motiválja őket a tanulásra. Gyakran a

fogyatékosok iskolájába járnak. Kerülik az erőfeszítést, a gyakorlatiasabb dolgokban jobbak, mint a

beszédben, a gondolkodásban. Ezek a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

felzárkóztatás, gyógypedagógus, egyéni fejlesztés

Tanulási nehézség: amennyiben a tanuló tanulási teljesítménye átmenetileg alacsony. ezeket az

átmeneti problémákat általános pedagógiai módszerekkel, eszközökkel korrigálni tudjuk. Ezek a

gyerekek normál értelmi képességűek, de lemaradók, lassan tanulók, helytelen szokással tanulók.

Felzárkóztatásra van szükség.

Tanulási akadályozottság: Az értelmi képességek sérülése, tanulási képesség funkciózavara,

átfogó, visszafordíthatatlan: Ilyenek az enyhén értelmi fogyatékosok. IQ=50-70

Gyógypedagógus - egyéni fejlesztési terv.

Felismerése A pedagógus illetve a Nevelési tanácsadó feladata

DISZLEXIA, DISZGRÁFIA

Luchsinger- Arnold (1970): Átlagosan intelligens gyermekek veleszületett vagy korai

gyermekkorban szerzett képtelensége arra, hogy az olvasást és írást a szokott módon elsajátítsák.

Meixner: Tanulási zavar. Olvasási, helyesírási gyengeség. A fonológiai tárolás zavara, a szókincs

gyengesége.

Összegezve:diszharmónia (nem összeillő) a gyermekkel szembeni jogos elvárások, az olvasás-írás

tanítására szánt idő és a gyakorlás mennyisége, valamint az eredmények között.

Előfordulási gyakorisága Mo-on: 7-10%

Etiológia (ok-okozat összefüggését tanulmányozó tudomány)

1.Vízuális zavarok: látási percepció;

- komplex formák percepciója, reprodukciója;

- gyenge emberalak-ábrázolás;

- a térészlelés zavara;

- irányzavar(jobb-bal irányának megkülönböztetése);

- ujj-agnózia (felismerési képtelenség);

- hibás lateralizáció (nem tudja az egyik kezét ügyesebbé tenni)

2. Nyelvi zavarok

3. Idegrendszeri károsodások

4. fejlődési késés: -az egyes funkciók átlagos érése késik vagy elmarad

-lassú agyi differenciálódás, éretlenség

- a beszéd és a helyes nyelvhasználat késése

57

5. Örökletes tényezők:

a - elsődleges diszlexia(familiáris halmozódás, irányzavar,

vizuális percepció zavara,ujj-agnózia)

b- másodlagos diszlexia (intellektuális, szociológiai, érzelmi

hatások következménye)

Az olvasási és írási zavarok tágabb kritériumai:

- az iskolai teljesítményzavarok körébe tartozik

- az analízis és szintézis részleges problémáira vezethető vissza

- magasabb kérgi funkcionális rendszerek sérüléseiből adódik

- csak speciális (gyógypedagógiai)módszerekkel javítható

Az olvasási zavarok típusai:

Mély diszlexia: a globális szókép betűkre való bontásának képtelensége

Felszínes diszlexia: a betűk szóalakká történő szintézise, összeillesztése válik nehezítetté (félreolvasás)

Hibatípusok: 1./felszíni diszlexia/

- optikai hibák: (értelmes és értelem nélküli félreolvasások)

- felcserélés, betűtévesztés (láda-lába, bab-dab)

- összeolvasás (vágja-vágya)

- előrehelyezés, megváltozik a szórend

- áthelyezés, elővételezés

- akusztikus-motoros hibák: (a spontán beszédben is megjelennek)

- ismétlés (nem dadogás)

- hangátvetés(csak gyerekeknél pl.korom-komor cipő-picő

- rövidítés, csonkítás

- betoldás pl. krokodil- korokodil

- hangtáv- hasonulás (mulató-mutató, fedő-födő)

- íráskészültség hibái:

- helytelen testtartás

- helytelen kéztartás

- az ujjak munkamegosztása helytelen

- görcsös vonalvezetés - fáradékonyság

Hibatípusok 2. /mély diszlexia/

- szemantikai olvasási zavarok: - alaki vagy jelentésbeli hasonlóságon

alapuló kombináció pl. ellenfél - ellenség

- grammatikai hibák. - hasonló alakú vagy hangzású ragok felcserélése

- igék olvasásának hibái: a különböző igeidők és

módok felcserélése

- tagolási nehézségek:- hibás elválasztások

- nem érzékeli a szótaghatárt

- az egybe-különírás szabályaiba való

bizonytalanság (igekötők, összetett szavak)

-tempó nehézségek: túl lassú,- túl gyors, - egyenetlen

58

Hibatípusok 3.

- az írás külalakjának hibái:

- az írómozgás nem lendületes, hanem egyenetlen, akadozó

- nincs vonalfolytonosság

- nem a vonalra ír

- a betűk nagysága változó

- a betűk dőlésszöge nem egyenletes

- a betűformák szabálytalanok

- gyakori javítgatás

- szabálytalan betűkapcsolások

- nehezen olvasható íráskép

- csak néhány helyen olvasható nehezen

- szinte olvashatatlan íráskép

- margó

- a sortávolság nem egyenletes

- a sorok nem egyenesek és rendezettek

- a szótávolságok nem arányosak

Beszédben megnyilvánuló tünetek:

- későn indul meg a beszédfejlődés

- a tünetek megegyeznek a veleszületett beszédgyengeség és az

expresszív - motoros diszfázia maradványtüneteivel

- a szájtérben való tájékozódás gyenge

- pöszeség

- fejletlen szókincs

- szegényes mondatalkotás

- enyhe diszgrammatizmus

- gyenge szövegemlékezet

Egyéb tünetek: fejletlen ritmusérzék, dominanciazavar, nehezen alakul ki a testséma, ügyetlen

finom mozgás, gyenge téri, idői orientáció

Magatartásban megjelenő tünetek: védekezési és kitérési mechanizmus, agresszivitás,

kompenzáció, félelemmel teli visszahúzódás

Az áldiszlexia: érdekes statisztikai adatok- napjainkban30-40% a diagnosztizált

azok tartoznak ide, akiknek a környezete juttatja ide a gyerekeket

A diszlexia lehetséges okai:

24. az aktív szókincs gyakorlásának lehetősége korlátozott-megváltozott (társadalmi, szociális

szokások)

25. korai beiskolázás

26. nincs meg a megfelelő biológiai érettség

27. nincs megfelelő tankönyv, gyors tempó

A diszlexia tünetei:

ee) az olvasás és írás terén: betűk felcserélése, betűkihagyás, betűbetoldás, betűcsere,

szövegértés zavara, nehézkes, lassú tempó, gyenge helyesírás.

ff) a beszéd területén: a gyermek későn kezd el beszélni, szóalkotási nehézség, szegényes

szókincs.

gg) a magatartás terén. frusztráció, neurotikusság, nagy mértékű szorongás, kudarcélmények

hatására kialakult magatartásproblémák.

59

hh) egyéb tünetek: téri- idői tájékozódás gyengesége, gyenge ritmusérzék, dominancia zavarok,

nehezen kialakuló testséma, fáradékonyság, ügyetlen finommozgások, gyenge rövidtávú

memória.

Olvasáshoz szükséges képességek:

térbeli orientációs képesség (b-d)

verbális analizálás-szintetizálás

emlékezés, tárolás

Diszgráfia: a gyermek íráskészsége elmarad az életkortól elvárhatótól, nem magyarázható mentális

elmaradással, látászavarral és a nem megfelelő beiskoláztatással.

A diszgráfia tünetei:

az íráskép kusza, nehezen, vagy egyáltalán nem olvasható

írás közben kihagy, felcserél és betold betűket,

a betűk alakja, nagysága és kötésmódja nem megfelelő,

görcsös, nem megfelelő ceruzafogás,

vonalas papíron sem ír egyenesen,

a manuális tevékenységet nem kedveli,

nem szívesen rajzol,

Tollbamondáshoz szükséges képességek:

auditív figyelem (hallással kapcsolatos)

vizuális emlékezet, differenciálás

intermodális integráció ( többféle módot, eszközt kombináló összevonás) vizuomotoros koordináció

téri orientáció

sszerialitás

SZÁMOLÁSI ZAVAR- DISZKALKULIA:

a gyereknél alapvetően hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről,

nagyságokról, és a matematikai műveletekről.

előfordulási gyakorisága 3-6%

Etiológia:

orvosi megközelítés: örökletesség, az idegrendszer elnyúló fejlődésében ható noxák

(hipoxia, hipoglokémia, acidózis)

gyermekpszichiátriai megközelítés: kora gyermekkori exogén, pszicho-szindrómák,

hiperkinetikus szindrómák

pedagógiai megközelítés: a megfigyelhető tünetek

A számolási zavar típusai:

- elsődlegesen kialakult számolási zavar:

1. a központi idegrendszer sérülése

2. genetikailag meghatározott agyműködés

3. perinatálisan szerzett sajátosságok (szülés körüli események)

- másodlagosan kialakult számolási zavar:

pszichikai reakcióként jelentkezik (Haessing,1990:pszichoreaktív

számolási gyengeség

60

A számoláshoz szükséges legfontosabb képességek:

figyelem; emlékezet; motorikus funkciók; vizuális, taktilis, akusztikus percepciója; szenzoros

integráció; szerialitás; beszéd-és nyelvi képességek; absztrahálás; fogalmakkal történő

gondolkodási műveletek végzése; matematikai szimbólumok tartalmi azonosítása.

A számolásvizsgálat főbb területei és hibatípusok:

tájékozódás; számlálás; globális mennyiségfelismerés; számemlékezet; mennyiségállandóság;

mennyiség-számnév egyeztetés; alapvető matematikai fogalmak; mennyiségi relációk; helyiérték-

fogalom; a műveletek lejegyzése, értelmezése; a mennyiségfogalmak, a számfogalmak

kialakulásának fejlődési foka;

műveletvégzés - hibaelemzés; sor-és szabályalkotás; gondolkodási műveletek; szöveges feladatok;

figyelem, emlékezet, fáradékonyság; motiváció ; taníthatóság, rugalmasság.

14. TÉTEL: A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ÉS A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG FELADATAI,

KOMPETENCIÁI

A szülők és pedagógusok nevelőmunkáját, a nevelési- oktatási intézmények feladatainak ellátását

segítik.

Pedagógiai szakszolgálatok feladatköre:(Kt. 34-35§)

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés

korai fejlesztés 5 éves korig - 2-6 órában, egyéni fejlesztési terv alapján;

fejlesztő felkészítés: 5 éves kortól, ha továbbra sem tud óvodába menni, a tankötelezettség időtartama alatt továbbra is fejlesztő felkészítésben vesz részt, legalább heti 20 órában.

szakértői bizottsági tevékenység (megyei, országos)

nevelési tanácsadás

logopédiai ellátás

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

konduktív pedagógiai ellátás

gyógytestnevelés

A különleges gondozásra való jogosultságot beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel

küzdő tanulók esetében a nevelési tanácsadók, az SNI-s tanulók esetében a megyei vagy országos

feladatellátási hatáskörrel működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs

bizottságok, valamint a testi- érzékszervi fogyatékos gyermekeket, tanulókat vizsgáló szakértői

bizottságok határozzák meg.

A testi- érzékszervi fogyatékosság miatt SNI-s gyermeket vizsgáló intézmények a következők:

látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai

Szolgáltató Központ

Hallásvizsgáló OSZésRBésGYSZK

Mozgásvizsgáló OSZésRBésGYSZK

Beszédvizsgáló OSZésRBésGYSZK

A z SNI-s tanulók speciális intézményeiben elvárás a sérülés típusának megfelelő gyógypedagógiai

végzettség.

A BTM-es tanulókkal foglalkozó pedagógustól nem követelnek meg speciális szakértelmet.

61

A szakértői és rehabilitációs bizottságok munkája:

Szűrik, vizsgálják a gyereket a fogyatékosság megállapítása vagy kizárása céljából

A vizsgálati eredmények alapján javaslatot tesznek a tanulók különleges gondozására, annak

módjára, formájára, helyére.

Vizsgálják a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

Országos szakértői és rehabilitációs feladatok.

hallás, értelem és személyiségvizsgálat

Látás, értelem és személyiségvizsgálat

Mozgás, értelem és személyiségvizsgálat

Tanulási képességet vizsgáló fővárosi és megyei szakértői és rehabilitációs feladatok:

értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása

autizmus megállapítása vagy kizárása

pszichés zavarok miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság

megállapítása vagy kizárása

Szakértői bizottságok feladatai:

28. sajátos nevelési igény megállapítása

29. a tankötelezettség formáinak megállapítása

30. folyamatos figyelemmel kísérés

31. korai fejlesztésre, fejlesztő felkészítésre, fejlesztő iskolai oktatásra történő javaslattétel

32. magasabb összegű családi pótlékra valójogosultság elbírálása

33. GYES méltányossági meghosszabbításának véleményezése,

34. ápolási díjra való jogosultság megállapítása

35. javaslattétel ápoló-gondozó otthoni elhelyezésre

36. javaslattétel értelmi fogyatékosok napközijébe való elhelyezésre

37. közreműködés közigazgatási eljárásban - eseti felkérés

38. szaktanácsadás szülőknek, pedagógusoknak

39. a jogszabály által előírt kötelező felülvizsgálatok elvégzése.

A vizsgálat menete.

dokumentumelemzés

pszichológiai vizsgálat

logopédiai vizsgálat

orvosi vizsgálat

A szakértői vélemény szerkezete:

Bevezetés: kit, kinek a kérésére, milyen célból?

Főrész: előzmények, a vizsgálat lényeges elemei, vélemény, diagnózis

Záró rész: javaslat, érvényesség, kijelölt intézmény/fejlesztési forma, szülői nyilatkozat, -

hitelesítés, a véleményt kapó célcsoport felsorolása.

A szakértői vélemény tartalma:

a tanuló nevelésével/oktatásával kapcsolatos előzmények

képességfejlesztési/eszközhasználatra vonatkozó igény

gyógypedagógiai segítséget nyújtó intézmény megnevezése

értékelés/minősítés alóli felmentésre javaslat

állásfoglalás magántanulói státusz mellett

62

Nevelési tanácsadás feladatai:(14/1994 MKM 22.§)

ii) iskolaérettség megállapítása

jj) az óvodai nevelés alóli felmentés

kk) BTM-es gyermek/tanuló óvodai, iskolai nevelésével oktatásával kapcsolatos feladatok

meghat.

ll) további óvodai nevelési évre vonatkozó javaslattétel

mm) óvodába nem járó gyerek vizsgálata jan.15- márc. 31.

nn) továbbítás az SNI felmerülése esetében a szakértői bizottság felé

oo) szülő tájékoztatása (felebezés)

pp) nevelési-oktatási intézmény tájékoztatása

15. TÉTEL: A TANULÁSI ZAVAROK FOGALMA. A KOGNITÍV FUNKCIÓK ZAVARA, FIGYELEMZAVAR,

HIPERAKTIVITÁS

Tanulási zavar: Amennyiben egy gyermek átlagos intellektus, megfelelő pedagógiai módszerek,

kellő mennyiségű gyakorlás, jól funkcionáló érzékszervek mellett sem nyújtja a tőle elvárható

teljesítményt.

A gyermek intelligencia szintje és az iskolai teljesítménye között jelentős eltérés van. Ők a pszichés

fejlődésük zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak.

ilyenek lehetnek még a nagyon nehezen tanuló gyerekek is, akiknek a szocio-kulturális otthoni

környezetük nagyon alacsony szintű, egyáltalán nem motiválja őket a tanulásra. Gyakran a

fogyatékosok iskolájába járnak. Kerülik az erőfeszítést, a gyakorlatiasabb dolgokban jobbak, mint a

beszédben, a gondolkodásban. Ezek a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

felzárkóztatás, gyógypedagógus, egyéni fejlesztés

Fejlesztése:

kognitív és tanulási terápiával

mivel a tanulási zavarokkal nem állandósulnak a személyiségben, nem tekintjük ezeket a tanulókat sérülteknek, fogyatékosoknak, mert amint a kiváltó ok megszűnik, a tanulási zavar

is enyhül, oldódik.

felzárkóztatás, gyógypedagógus, egyéni fejlesztés segítségével

Magatartási zavar:

Visszatérő és tartós agresszív, vagy dacos magatartás. A kornak megfelelő szociális elvárások durva

áthágásához vezet. Minimum 6 hónapig fenn kell állnia ahhoz, hogy diagnosztizálható legyen.

40. kudarcra épül

41. az oka: rossz családi minta, szocializációs probléma

42. ha a család nem megfelelő, akkor az iskolában kell motiválttá tenni a gyereket

Hová vezethet a magatartászavar?

Deviáns személyiségfejlődés:

Disszociális = nem megfelelő magatartás.

Asszociális = különc.

Antiszociális = bűnöző.

Deviáns, kriminális életpálya. Szociális lecsúszás.

Jó a prognózisa, ha a szülő kitartóan támogatja, szeretetteljes, türelmes vele. Jobb

a kilátása, ha magasabb az IQ és jók a szociális készségei.

63

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermek:

qq) az egész életen át végig kíséri

rr) fejleszthető, javítható

ss) a népesség 15%-át érinti

tt) ellátásukért az intézmény felelős (a fejlesztés megszervezése, Nevelési Tanácsadón belül

tanácsadás, konzultáció gyógypedagógus segítségével.

uu) a BTM-es gyerek 2 tanulónak számít, de nem jár utána emelt normatíva

vv) ha felmerül a gyanú, a pedagógus feladata:

ww) beszél a szülőkkel

xx) a szülőknek javasolja a nevelési tanácsadót, aki diagnosztizál és terápiát javasol

yy) a bizottság hiperaktivitás, autizmus gyanúja esetén gyermekpszichiáterhez küldi a

gyereket

zz) tanulási zavar esetén a bizottság terápiát ír ki

Hiperaktivitás: (ADHD)

A hiperaktivitás jellemzői:

Nagy a mozgásigénye.

Rosszul tűri a monotóniát.

Nagy benne az újdonság iránti igény.

Ami más gyerekek esetében reflexszerű, az részükről koncentrációt igényel.

Több fiú van, mint lány (4-5-ször).

Legnagyobb részben iskolakezdés után diagnosztizálják. Az iskolai normarendszer hozza

felszínre.

Teljesítménye nagyon hullámzó.

A nyugtatótól válik izgatottá, és a stimulánsok nyugtatják meg.

tünetei:

a gyereket nagymértékű figyelmetlenség, nyugtalanság, impulzív magatartás jellemzi

jellemző rá a túlmozgékonyság, engedetlenség, indulatkitörés

nem tudják végig ülni az órát, a teljesítményük messze alulmaradnak a képességeiktől

több a fiú

társuló tünetek. figyelemzavar, agresszív, disszociális személyiségfejlődés terápia: gyógyszer, pszichoterápia

Figyelemzavar: (hiperkinetikus HKZ)

zavart gondolkodás, felfogás, figyelmi feszültség; figyelmét elsősorban az új erős ingerek kötik le.

tünetei:

alacsony éberségi színt

alul motiváltság

gyengébb feladattartás

fáradékonyság

szétszórtság

diagnosztika: pszichiátriai megfigyelés, tesztek

terápia: gyógyszerek, pszichoterápia

A figyelemzavar és a hiperaktivitás differenciáldiagnosztikája:

a figyelemzavarhoz nem minden esetben társul hiperaktivítás, fordítva viszont igen

alvászavar csak a hiperaktivitásnál

a figyelemzavar kombinálódhat egyéb tanulási zavarokkal és enurésis-sel(bepisilés)

a hiperaktivitás mindig együtt jár impulzivitással, személyiségfejlődési zavarhoz vezet.

64

A tanulási zavar információfeldolgozás nehézségei másodlagos tünete a hiperaktivitás.

Agresszív - szembenálló magatartászavar:

tünetek: öntörvényűség, nehezen irányítható, alacsony frusztrációs tolerancia

terápia: gyógyszer, mozgásterápia, család - szülő terápia, tanácsadás

Szorongás, kényszerek, fóbiák: visszahúzódó magatartás

tünetek. beilleszkedési zavar, kommunikációs nehézség, pszichoszomatikus tünetek, öröklődő

hajlam

terápia: egyéni és családterápia, nyugtatók, hangulatjavítók

16. TÉTEL: A KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁK SZEREPE A SZOCIÁLIS TANULÁSBAN

A kooperatív tanulás elvi alapját a szociálpszichológia vetette meg a 1920-as, 30-as években.

Először az USA-ban.

Fogalma: együtt-tanulás - az egyének együtt dolgoznak valamilyen közös cél érdekében.

Kölcsönösen egymásra vannak utalva.

Az egyén a kooperatív tanulás módszerével megtanulja az iskolában, hogyan figyeljen oda másokra,

hogyan törődjön azzal, hogy társa tudja-e a feladatát, megtanulja, hogy egy szöveget, feladatot,

elméletet hányféleképpen lehet értelmezni, hányféle módja van a megjegyzésnek, megtanulja, hogy

különbözőek vagyunk. Megtanul várni, amíg a másik elkészül, egyszóval olyan nélkülözhetetlen

szociális kompetenciákra tesz szert, amelyek később hasznára válnak.

Alaptétele: ha az egyének együtt dolgoznak valamilyen közös cél érdekében, a cél elérésében

kölcsönösen egymásra vannak utalva.

Ez a kölcsönös függőség arra motiválja az egyéneket, hogy

bátorítsák egymást, mindenki kövessen el mindent a csoport sikeréért,

segítsenek egymásnak minden megengedhető eszközzel, ami a csoportot közelebb viszi a cél eléréséhez,

jó viszonyt alakítsanak ki egymással, ami abból adódik, hogy az emberek kedvelik azokat,

akik hozzásegítik őket a céljaik eléréséhez.

Célja: jobb tanulási teljesítmény elérése

Jellemzői:

43. heterogén összetételű csoportokkal dolgoznak,

44. a csoport tagjai hosszú időn át együtt maradnak,

45. a pedagógusok a csoport teljesítményét értékelik és osztályozzák.

Alapelvek:

aaa) párhuzamos interakciók (egyidejű történések, aktív, idő megnő)

bbb) egyéni felelősség

ccc) építő egymásrautaltság

ddd) egyenlő arányú részvétel (szerepek, munkamegosztás)

Az együttműködésen alapuló tanulásszervezés alapelvei: (Spencer Kagan)

párhuzamos interakciók: egyidejű interakció- egy tanulóra jutó aktív részvétel ideje

sokszorosa a hagyományos módszerekének

egyéni felelősség: az egyén felelősséggel tartozik a csoportnak

65

építő egymásrautaltság:az egyén fejlődése hat a társra, az egyik csoport fejlődése a másikra

egyenlő arányú részvétel a feladatokban képességeiknek megfelelően vesznek részt

Az alapelvek együttes érvényesülése nélkül nem beszélhetünk együttműködő tanulásról.

Szociális kompetencia: (NAT kulcskompetencia)

A szociális kompetenciának vannak öröklött és tanult elemei.

Kialakulását befolyásoló tényezők:

az egyén személyisége - pozitív önértékelés - pozitív attitűd - mások elfogadása

a család: a gyerek megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttes szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedési módokat.

iskolai környezet: meleg, nyitott iskolai légkör, világosan megfogalmazott célok és szabályok, tanulóközpontú tanulás és tanítás, a gyerek pozitív elfogadása, kooperatív

tanulási formák alkalmazása.

ha a szociális viselkedésnek vannak tanulható elemei, akkor tanítható is. Fejlesztése minden tanuló

érdeke, a társadalomnak pedig jogos elvárása.

Szociális kompetenciák fejlesztése a kooperatív tanulás során:

Együttműködés képességének fejlesztése: a cél elérése csak együtt lehetséges, fontos az

együttműködés hatékonysága.

empátia fejlesztése: A gyakori interakciók mellett a tanulók egyre jobban fel tudják mérni,

hogy a másik egy adott szituációban mit gondol és érez.

Kommunikációs készség fejlesztése: megtapasztalják, hogy a kommunikáció megy formái

vezetnek eredményre.

Tolerancia fejlesztése: elfogadásra, egymás segítésére nevel, háttérbe helyezi a versengést.

Konfliktuskezelő képesség fejlesztése: az ellentéte vélemények konfliktusokat szülhetnek,

amelyeket a csoport sikere érdekében meg kell oldani.

Vitakészség fejlesztése: a csoporton belül megtanulják saját álláspontjukat előadni, a

másikat meghallgatni, közös álláspontra jutni.

Kezdeményezőkészség fejlesztése: a módszer teret ad az egyéni kezdeményezéseknek,

kreatív gondolatoknak. A produktumok elkészítésénél kreativitásra van szükség.

Másság elfogadására nevelés: a különböző kultúrájú gyerekek toleránsabbak lesznek

egymással. Saját képességei és érdeklődése alapján mindenki hozzá tud járulni a

csoportteljesítményhez, ami a másik elfogadását megkönnyíti.

A KOOPERATÍV NEVELÉSFILOZÓFIAI ALAPJAI

A pedagógiai pragmatizmus, illetve a reformpedagógiai elgondolásaiban:

Pedagógiai pragmatizmus a 19. 20. Század fordulóján az Egyesült Államokban született filozófiai irányzatra építő pedagógia,

John Dewey: a tanulás a tapasztalatok egymáshoz kapcsolódásának és viszonyának

felépítése,

A tanulás tevékenységeken keresztül történik, „cselekvés által tanulni” (learning by doing)

Tudás

Elmélet gyakorlat

Ismeret - Tevékenység-képességek, készségek, kompetencia

66

Exklúzió (van társadalmi exklúzió is) =kizárás↔Inklúzió = befogadás→inkluzív=befogadó

A tanulást valóságos életproblémák stimulálják, egy-egy probléma megoldásának igénye

szüksége

Ennek megfelelően a nevelési folyamat termeli ki a célokat és az azokhoz tartozuó eszközöket,

A pragmatista pedagógia hátterében annak felismerése állt, hogy a preidnusztriális „közösségi élet” felbomlásával, az urbanizáció következtében szűk tapasztalati körrel

rendelkező, elidegenedett, társadalmi kontextus nélküli generáció növekszik fel,

veszélyeztetve az amerikai demokrácia alapértékeit,

A reformpedagógia alapvetései között meghatározó helyen szerepel a cselekvésorientáltság,

a tanuló aktivitásra, kreativitásra, életközeliségre nevelés, a tanulói öntevékenység

A pragmatista pedagógiából vezethető le az individualizált tanulásszervezés, a közösségi szellem fejlesztése, a kooperáció, a felelősségre nevelés, melynek jó példája a Dalton-terv

- Kidolgozója Helen Parkhurst a hagyományos zárt osztályszerkezetet megszüntetve

az öntevékeny egyéni munkára alapozta a tanulók tevékenységét

- Megállapodást kötött tanítványaival, akik egy maximális, közép- és minimális

programot állítottak fel maguknak saját tárgyukban,

- Tetszés szerint választhattak munkát, s a munkavégzés közben ismerhették fel igazi

képességeiket,

- A vállalt feladatok elvégzése után vizsgára jelentkezhettek, annak sikeres letételét

követően újabb feladatok elvégzését vállalhatták, így mindenki saját fejlődési

ütemének megfelelően haladhatott

Rudolf Steiner (Waldorf iskola): ne kívülről jövő követelményeket, önkényesen meghatározott programokat közvetítsen a nevelő, hanem a gyermeki fejlődés

törvényszerűségeit figyelembe vevő tananyagot és tevékenységformát,

- Ezt a célt szolgálta a tanrágyak tananyagának tömbösítése (epocha), szolgálva a

gyermek figyelmének, érdeklődésének egy-egy területre történő tartós

koncentrációját

Maria Montessori koncepciója szerint akkor nevelhetjük a gyermekeket a legeredményesebben, ha hagyjuk őket önállóan cselekedni,

- Ez alapján fogalmazódik meg rendszerének két alapelve: a gyermeki aktivitás és a

szabadság

- Az első annak lehetőségét jelzi, hogy a gyermek maga alkossa meg képzeteit, építse

meg saját gondolatvilágát, ne a nevelő erőszakolja rá sajátját

- A szabadság elve pedig azt jelenti,hogy minden gyermeki tevékenység

megengedett, ami nem sérti a többi gyerek önálló tevékenységét

- A gyermek szabadságának természetes határa a közérdek és az ennek megfelelő

magatartás

- A gyermek sokoldalú tevékenységét szolgálják a hosszú évek során kidolgozott

didaktikai eszközök, a látás, a hallás és egyéb területek fejlesztéséhez járultak

hozzá ezek az eszközök

A KOOPERATIVITÁS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ALAPJAI

Szociálpszichológia: az egyének társas környezetben való viselkedését térképezi fel-

Szociális tanulás: szociálisan befolyásolt tanulási folyamatok és ennek eredményei, melyek

közvetlen társadalmi hatások és más személyekkel való kapcsolat révén jönnek létre, társak által jön

létre.

Közösségekben zajlik, oktatási-nevelési intézményekben is,

Az iskolai tanulás meghatározott viszonyulások és magatartások tanulása is,

67

Tanulás szűkebb értelmezése: ismeretek, készségek elsajátítása

Tanulás tágabb értelmezése: magatartások, viszonyok megtanulása is

A szociális tanulás lehetőségét a tanítási-tanulási folyamat számos tényezője (módszerei,

munkaformái, követelmények, értékelés formája, a pedagógus személyisége) magában

hordozza,

Rejtett tanterv hatásrendszere, mint a szociális tanulás sajátos területe

- A rejtett tanterv (implicit tanterv, idegen szakszóval hidden curriculum) azon

élmények, tapasztalatok, viselkedésmódok, ismeretek összessége, egyszóval az a

tudás, amit az adott iskola vagy egyéb oktató-nevelő intézmény nem oktat

tantervszerűen és tantárgyi formában; viszont fontos részét képezi a tanulók által

elsajátítandó (számonkért!) ismereteknek (tehát mégis „tananyag”). A rejtett tanterv

általában szándéktalanul kerül bele a „tananyagba”, néha pedig szándékosan, noha

tudattalanul, noha szándékosság és szándéktalanság közt (éppen például a tudatalatti

és az emberi elme egyéb működései, például a megszokás, elfogultság stb. miatt)

nem húzható éles határ.

- Szokás ezen ismeretek összességét „másodlagos tudásnak” vagy az „oktatás

melléktermékének” is nevezni; nem értékítéletként, hanem jelezve, hogy ez nem

kerül bele az elsődleges, tantárgyi ismeretek körébe tartozó írott

követelményrendszerbe. (Wikipédia)

Az 1960-es évek közepe (Nyugat-Európa): az iskola és az oktatás társadalmi dimenziói: tantárgyi és szociális tanulás

Iskolareform-viták egyik központi témája a szociális tanulás

A demokratikus társadalom iskolájának biztosítani kell az egyén számára érdekei és igényei kielégítésének lehetőségét, helyet kell kapjon az önmegvalósítás, az esélyegyenlőség

A SZOCIÁLIS TANULÁS, MINT PEDAGÓGIAI INTERAKCIÓ

A produktív teljesítmények növekedése az együttműködés feltételei között valósítható meg, ehhez számos munkaforma él az iskolában, lehetőség van az együttműködés megtanulására

és begyakorlására,

Ezáltal az egyéni tanulás csoportos tanulássá válik, a tanulók ezáltal elsajátítják a munkamegosztáson alapuló tanulást, begyakorolják a szociális szerepeket, kidolgozzák az

együttműködés és együttélés szabályait, megtanulják a konfliktusok feloldását

Az iskolai valóságban kialakulnak az együttélés szabályai

A szaktárgyak összekapcsolása az élet valóságos szociális összefüggéseivel

A szociális tanulás jelenségei az iskola azon szervezeti keretei között figyelhetők meg, melyekben a tanítási tanulási folyamat intézményesített formában van jelen (csoport,- páros

munka, projektmunka, kooperatív tanulás),

A szociális tanulás gyakorlatorientált

IRÁNYZATOK, ÉRTELMEZÉSEK

A szociális tanulás, mint társadalmi integráció (tanuláselméleti megközelítésekhez, a marxista értékrendhez kapcsolódik, az egységes iskola vonatkozásában kerül előtérbe);

komprehenzív iskola (adott intézményben 12-ik évfolyamig jár, iskolán belüli nagy

különbségek)

szelektív iskolarendszer (gyerekek kiválogatása, iskolák közötti különbségek nagyok)

68

Az iskola a vertikális tanítás színhelye: a tanár tud valamit, amit átad a többnyire

engedelmes diáknak,

Horizontális tanulás is alapvető az iskolában: kortársaktól való tanulás

Kiemelkedő jelentőségű a serdülőkor: ekkor alakulnak ki az életmódot befolyásoló szokások, gondolkodási, tervezési minták,

Fontos a jövőre nézve a vertikális és horizontális ismeretátadás viszonya (Pléh Csaba 2009)

MIÉRT SZÜKSÉGES A KOOPERATÍV TANULÁS?

A tanulói összetétel heterogenitása növekszik

Együttes tanulás: a tanulás egyéni jellege helyett a tanulás közösségi jellege hangsúlyozódik

Önszabályozó tanulás: a tanulásért való felelősség (a tanulás tanulása) komplex, interaktív folyamat, mely nemcsak a kognitív önszabályozást, de a motivációs önregulációt is

magában foglalja, továbbá olyan egyéni gondolatok, cselekvések és érzések rendszere,

melyek a tanulót szisztematikusan saját tanulási céljainak a megvalósítása felé irányítja

(Réthy, 2003, 2005). !

„Módszertani forradalomra” van szükség: tanítva tanulunk (90%-ban)

A hagyományos pedagógia hiányosságaira vezethető vissza alkalmazása

A frontális tanulási formák nem felelnek meg a mai társadalom igényeinek

Nem készítenek fel a modern tudásalapú társadalomban való aktív részvételre

A hagyományos pedagógiai kultúra csődje (Nagy József) a kognitív fejlődés, a szociális kompetencia, vagyis a társas viselkedés terén

Kiút: az egyéni és csoportos, cselekvő tanulás rendszeres művelése, a kooperatív tanulási

formák alkalmazása

Professzionális alkalmazása lehetővé teszi a különböző képességű, felkészültségű és érdeklődésű tanulók individuális tanulását, egyéni tanulási utak kialakítását

Lehetőség van a tanulók egyéni tanulási és élettapasztalatainak, aktuális tudásszintjének a tanulási folyamatban történő hasznosítására

KOOPERATÍV TANULÁS

Nemcsak tanítási módszer, hanem filozófia

Kooperatív értékszemlélet: kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés, a közösség minden tagja egyéni teljesítményének előtérbe állítása

Nem hangsúlyozza a versenyszellemet

Verseny helyett együttműködés - e szemlélet átvitele az élet más területeire is, meghatározza az emberekkel való kapcsolatot

Előfeltétele a közösség tagjai közötti kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus

4-6 fős kiscsoportokban végzett tevékenységen alapul

Az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik a szociális kompetencia, azaz a tanulók szociális készségeinek és együttműködési képességeinek

kialakulásában és fejlődésében

A tanulók közösen dolgoznak, együttes felelősség a csoport eredményéért, a csoporttársak

munkájáért

A konstruktív tanulás elméletére épül: az ismeretek elsajátítása mindig alkotó, vagyis konstruktív módon történik

Előnye: a tapasztalati tanulás

A tanítás helyett a tapasztalati tanulásra kerül a hangsúly

Kidolgozása a 70-es évek elejétől kezdődik, elterjedése a 90-es évekre tehető

69

4 alapelve

1. Párhuzamos, egyidejű interakció

- Cél, hogy a tanulók a rendelkezésre álló idő alatt minél többször kicserélhessék

gondolataikat egymással, minél többször kerüljenek egymással kapcsolatba

- Törekedni kell arra, hogy egy adott időben minél magasabb legyen a személyes

interakciók, kapcsolatok száma

2. Építő/ösztönző egymásrautaltság (pozitív interdependencia)

- A csoportok fejlődése szorosan összefügg, pozitívan korrelál egymással, és az

egyik diák fejlődéséhez társul a másik diák fejlődése

3. Egyéni felelősség

- A csoport valamennyi tagjának felelősséget kell vállalnia azért, hogy a vállalt

vagy megbízásként kapott feladatot elvégezze, és hozzájáruljon a csoport

eredményéhez, teljesítményéhez

4. Egyenlő részvétel

- Minden tanuló aktívan dolgozik, senki nem vonja ki magát a csoportban a

közös munkavégzés alól, és mindenki saját teljesítményével hozzájárul a

csoport sikeréhez, ha a csoport teljesítménye nem csak néhány tanuló sikere

és teljesítménye, hanem minden csoporttagé

Megváltozott tanári szerep

Nem hagyományos ismeretközlő a tanár, segítő, támogató, a tanulókkal együtt dolgozó „munkatárs”, koordinátorként irányítja a tanulók munkáját

Az új tanári szerep lényege

Döntéshozatal: célok kitűzése, csoportalkotás, a tanulási környezet kialakítása, a

segédeszközök meghatározása, a tanulók csoporton belüli feladatainak

meghatározása

Tanulásszervezés: feladatadás, segítő, kölcsönös, pozitív függés (interdependencia)

kialakítása a csoporttagok között, egyéni felelősség kialakítása, viselkedéssel

kapcsolatos elvárások megfogalmazása

Megfigyelés és beavatkozás: a tanulók viselkedésének figyelemmel kísérése, segítő

beavatkozás feladatmegoldás közben

Értékelés: a tanulók önértékelésének fejlesztése, a csoport munkájának elemző

értékelése

Nem csupán a szociális kompetencia fejlesztését szolgálja

Nem egyedüli cél

A kognitív fejlődést is kedvezően befolyásolja

Pozitív hatással van az olvasás eredményességére

Ösztönzőleg ha a tanulók segítőkészségére, verbális kommunikációjára, kritikai

gondolkodására, önbizalmára

Nem csupán a hagyományos módszereket váltja fel, azokat egészíti ki

A tanári professzionalitás alapvető feltétele: minél több tanítási-tanulási módszert felölelő repertoár kialakulása és fejlesztése

A módszereket soha ne alkalmazzuk öncélúan, mindig csak eszköz legyen

Nem csökken a tanár szerepe, szerepváltozást jelent

A tanári kreativitás kiemelkedő tényező

Szervező, irányító a tanár a tanóra folyamán

Nagyobb szerepet kap a tanóra előkészítése

A fáradság megéri: a tanulók idegenkedése csökken a tantárggyal szemben, a gyengébb teljesítményű tanulók is szóhoz jutnak, rejtett képességeket fedezhetnek fel magukban

70

Komoly felkészültséget és befektetést (időt, szellemi energiát) követel a pedagógustól!!!!

Csökken az irányító, utasító, fegyelmező megnyilvánulásainak száma!!!!!

Csoportos tanulás – egyéni teljesítmény Heterogén csoportban dolgoznak a tanulók a tanár által tartott bevezető óra után

A tanulók törekszenek, hogy a csoport minden tagja jól felkészüljön a közös munkát

követő egyéni beszámolóra

A beszámolón nyújtott teljesítményt mindenkinek a korábbi teljesítményéhez

viszonyítják

Az egyes tagok kapott pontjainak összege adja meg a csoport teljesítményét jelző

pontszámot

Csoportos tanulás – egyéni vetélkedő

Csak az értékelés módjában tér el az előzőtől

A csoportmunka után minden csoport minden tagja vetélkedik egymással,

helyezésük alapján pontszámot kapnak

Mozaikmódszer 1971, USA

A faji, iskolai elkülönülés megszüntetésére, a deszegregáció megvalósítására tett első

amerikai oktatáspolitikai próbálkozások

Elliot Aronson és kutatótársai tevékenysége

A kutatócsoportnak sikerült megszüntetni az ellenségeskedést

Úgy, hogy a gyerekcsoportokat olyan helyzet elé állították, amely az egymástól való

kölcsönös függést igényelte tőlük, tehát olyan szituáció elé, melyben egy bizonyos

cél elérése érdekében kooperálniuk kellett egymással

A mozaikmódszer valójában egy összerakós játékhoz, a puzzle-hoz hasonlítható

Lényege az osztály heterogén csoportokba sorolása és az azonos tananyag (feladat)

felbontása annyi részre, ahány tanuló van egy csoportban

Minden csoportban a tagok a tananyag (feladat) különböző részeit egyénileg

dolgozzák fel, tehát minden csoportnak megvan a teljes tananyag, feladat, de egy-

egy tanulónak csak egy meghatározott rész áll rendelkezésre

Mindegyik gyereknek a kezében van egy darab az egészből, de ahhoz, hogy

összeálljon a teljes tananyag, mindenkinek figyelemmel kell kísérnie csoportja többi

tagját, amint az felolvassa a neki kiosztott részt

A gyerekek rövid időn belül rájönnek arra, hogy egyikük sem tud elérni semmit az

összes többi nélkül és felismerik azt, hogy mindegyik csoporttag (nemtől, etnikai,

nemzeti hovatartozástól függetlenül) elengedhetetlen módon járul hozzá ahhoz, hogy

megértsék és elsajátítsák a tananyagot.

Csoportkutatás A tanulói csoportok közös tervezést, kutatást végeznek

egész osztály által feldolgozott anyag egy résztémáját választja ki a csoport

Ezt tovább bontva egyéni feldolgozás következik

Majd összeállítják a csoportbeszámolót, melyet az egész osztálynak mondanak el

A PROJEKTMÓDSZER

Kialakulása: 20. Sz. eleje J. Dewey, W. H. Kilpatrick

A tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, mely a

megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg

A projekt olyan komplex feladat, melynek középpontjában egy gyakorlati probléma áll

Ezt szélesebb összefüggéseiben dolgozzák fel a tanulók, így a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazul

A projekt végeredménye mindig egy produktum

71

A projekt lényeges ismérvei:

Komplex probléma, mely nem köthető egyetlen tantárgyhoz, agy tanrágyakat átfogó,

tantárgyközi téma

A gyerekek főszereplői a folyamatnak

Az általuk elfogadott, őket motiváló cél áll a középpontban

Valóságos produkció, valóságos haszon érdekében történik

Alkalmazásának lépései: A célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása

Tervezés

Kivitelezés (adatgyűjtés, -feldolgozás, a produktum összeállítása),

Zárás, értékelés (projektbemutató)

Nagyfokú önállóságot tesz lehetővé

Módot ad az ismeretek integrálására, kapcsolatok kialakítására

Nehézségei: tantervi keretek, nehezen illeszthető a hagyományos szervezeti keretek közé, hagyományos tanári-diák viszony

17. TÉTEL: A KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA A TANÓRÁN. RÖGZÍTETT

TANÓRÁJÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE, ELEMZÉSE.

18. tétel: A viselkedési zavarok fogalma, típusai, genesise (biológiai és szociális

determinánsai/faktorai). Az egyéni sérülékenység.

Elnevezések:

személyiségfejlődési zavarok - a pszichés fejlődés természetébe be van építve a kisebb/nagyobb elakadások, zavarok lehetősége. Ezek könnyen korrigálhatóak.

pszichés rendellenességek: - abból indul ki, hogy a megfelelőtől eltérő viselkedés hátterében a pszichés folyamatok rendellenes viselkedése van.)

viselkedési zavarok: - ha a látható viselkedés zavart, sérült, hátterében viselkedési zavar áll.

Jelentésük átfedik egymást. Olyan jelenségek, amelyeket a gyerek/szemály szűkebb vagy

tágabb környezete a normálistól eltérőnek minősít.

Viselkedési zavar:

Ha a látható viselkedés zavart, sérült, - hátterében viselkedési zavar áll. Pszichés rendellenesség,

ami zavart kelt a nyílt viselkedésben. A viselkedés olyan visszatérő és állandósuló mintája,

amelyben mások alapvető jogait vagy az életkornak megfelelő fontosabb szociális normákat és

szabályokat megszegik.

Viselkedési zavar

Elsődleges tünete a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartásséma.

A viselkedés eltér az adott életkorban elvárhatótól.

A szabályokat durván áthágja,

súlyosabb a viselkedés, mint egy hagyományos gyermekcsíny, és hosszan is tart (társakkal,

állatokkal, tárgyakkal való durva bánásmód, rombolás, hazudozás, lopás, gyakori és súlyos

indulatkitörés, szófogadatlanság)

72

Viselkedési zavar jellegzetességei

Fenyeget, terrorizál, megfélemlít másokat

Verekedést kezdeményez

Olyan eszközt használ, ami fizikai sérülést okoz

Kegyetlen másokkal, állatokkal

Erőszakos támadásban részt vesz, rongál, lop, gyújtogat, hazudik,

Szabályokat súlyosan megsért

Kimarad, csavarog

Típusai:

Agresszív : az enyhe verbális agressziótól kezdve minden egyéb azokból eredő viselkedés pl.

hazudozás, lopás, csavargás.

Regresszív: alapja rendellenes, neurotikus szorongás

- biológiai funkciók zavara (alvás, táplálkozás); - nyílt szorongásos tünet együttes

(teljesítményzavar); - hangulat rendellenességei; - depresszív színezetű állapotok.

Vagy:

1. Oppozíciós zavar: negatív, ellenkező, kihívó, engedetlen, szembeszegül, vitatkozik a

felnőttekkel, másokat hibáztat (enyhébb forma)

2. Magatartászavar: agresszió, rombolás, hazugság, lopás, erőszakosság, megbánás hiánya, betörés,

lopás, vandalizmus

Genesise:

(biológiai és szociális faktorai). Érzelmi és akarati funkciók enyhe, vagy közepes súlyossági fokú

zavarát kifejező szindrómák, amelyek tartósan fennállnak (hónapokig/évekig), és amelyek

szubjektív szenvedésélménnyel járnak együtt. A nyílt viselkedésben kifejező eltéréseket, zavarokat

hoznak létre, és amelyek az egyes gyerekek esetében jellemző reakciómóddá válnak.

Ép értelmű gyerekek zavarai. Nem áll a háttérben organikus idegrendszeri károsodás, hanem

kiegyensúlyozatlan idegrendszeri működés jellemzi.

Károsító tényezők: - diszharmonikus családi légkör; - szülők rendszertelen életvitele, szélsőséges

magatartása; - negatív környezeti hatások.

A személyiségfejlődési zavarok gyermekkorban nem azonosak a felnőttkorival. Ezek még nem

megszilárdult zavarok, ezért még visszafordíthatóak, de ha az erősen károsító környezeti hatások

állandósulnak - felnőttkorra személyiségzavarokká válhatnak.

…….

Kialakulásuk okai:

-biológiai és szociális tényezők együttese - multikauzális jelenségek; mindig tünetegyüttesben,

szindrómákban fejeződnek ki.

Károsító tényezők: - diszharmonikus családi légkör; - szülők rendszertelen életvitele, szélsőséges

magatartása; - negatív környezeti hatások.

A személyiségfejlődés zavarainak egyik lehetséges csoportosítása:

biológiai alapfunkciók zavarai (táplálkozás, alvás, kiválasztás)

szorongásos rendellenességek (neurózisok)

hangulat rendellenességei -depresszív állapot; - pszichoszomatikus zavarok (pszichés

73

eredetű testi betegségek)

tanulási zavarok

Egyéni sérülékenység = neurótikus potenciál (Bagdy E) - sérülés lehetősége, sérülésre való hajlam

Minden ember sérülékeny, az egyes emberek a sérülékenység mértékében különböznek. Lehet

átlagos mértékű, nagy, kicsi, lehet szélsőséges, extrém. Az átlagosnál nagyobb mértékű

sérülékenység megteremti a valószínűségét a személyiségfejlődési zavarok kialakulásának.

A sérülékenység mértékét meghatározza: biológiai természet (veleszületett diszpozíciók); és

kora gyermekkori élmények, tapasztalatok (első 3 év).

A sérülékenység és annak mértéke kb. 5 éves korig kialakul és a gyerek alapszemélyiségének

alapvető jellemvonása lesz. A lelki élet minden nagy területének a kezdeményei megvannak:

- megismerő folyamatok – érzelmek - én-tudat - akarati- motivációs folyamatok

Az átlagosnál nagyobb fokú sérülékenység alapot teremt a különböző pszichés rendelleneségek

kialakulásához. Azonban, ha a súlyosan károsító környezeti feltételek állandósulnak, akkor a

neurótikus potenciálból rövid időn belül pszichés rendellenességek alakulnak ki.

Gyermekkori zavarok

Emocionális zavarok

Kötődési nehézségek

Beszédben jelentkező zavarok ( dadogás, elektív mutizmus)

Motoros zavar (tic)

Kiválasztási zavarok

Aktivitás és figyelem zavar

Tanulási zavar

Viselkedési zavar

A viselkedészavart mutató gyermekek jellemzője:

ép intellektus

viselkedése eltér az adott életkorban elvárhatótól

a hagyományos pedagógiai módszerek nem hatékonyak náluk, azoknak ellenállnak, sokszor

szemben állnak velük

Speciális módszerekre van szükség a nevelésükhöz

Nem kell őket kiemelni az adott gyermekközösségből, azon belül megoldható a probléma

ambuláns megsegítéssel

A személyiségfejlődési zavarok gyermekkorban nem azonosak a felnőttkorival. Ezek még nem

megszilárdult zavarok, ezért még visszafordíthatóak, de ha az erősen károsító környezeti hatások

állandósulnak - felnőttkorra személyiségzavarokká válhatnak.

A személyiségfejlődés zavarainak egyik lehetséges csoportosítása:

biológiai alapfunkciók zavarai (táplálkozás, alvás, kiválasztás)

szorongásos rendellenességek (neurózisok)

hangulat rendellenességei -depresszív állapot; - pszichoszomatikus zavarok (pszichés

eredetű testi betegségek)

tanulási zavarok

Egyéni sérülékenység = neurotikus potenciál (Bagdy E) - sérülés lehetősége, sérülésre való hajlam

Minden ember sérülékeny, az egyes emberek a sérülékenység mértékében különböznek. Lehet

74

átlagos mértékű, nagy, kicsi, lehet szélsőséges, extrém. Az átlagosnál nagyobb mértékű

sérülékenység megteremti a valószínűségét a személyiségfejlődési zavarok kialakulásának.

A sérülékenység mértékét meghatározza: biológiai természet (veleszületett diszpozíciók); és

kora gyermekkori élmények, tapasztalatok (első 3 év).

A sérülékenység és annak mértéke kb. 5 éves korig kialakul és a gyerek alapszemélyiségének

alapvető jellemvonása lesz. A lelki élet minden nagy területének a kezdeményei megvannak:

- megismerő folyamatok – érzelmek - én-tudat - akarati- motivációs folyamatok

Az átlagosnál nagyobb fokú sérülékenység alapot teremt a különböző pszichés rendellenességek

kialakulásához. Azonban, ha a súlyosan károsító környezeti feltételek állandósulnak, akkor a

neurotikus potenciálból rövid időn belül pszichés rendellenességek alakulnak ki

Azonos feltételek mellett úgy a kockázati tényezők, mint a védő faktorok egyénileg nagyon eltérő

mértékben fejtik ki hatásukat. Az egyéni különbségeket meghatározó tényezők feltárása és

megértése távlatilag nem egyszerűen a szűrés és az egyéni érzékenységgel való számolás egyébként

nem lebecsülendő lehetőségével kecsegtet, de utat mutathat a betegségek kialakulásának pontosabb

megértésében és a hatékony beavatkozási programok kidolgozásában is, hiszen lehetőséget teremt a

változó társadalmi környezethez való hatékony alkalmazkodás feltételeinek megismeréséhez.

Az orvostudomány elsősorban a genetika kapcsán foglalkozik az egyéni különbségekkel, jóllehet

ennek a magatartásbeli tényezők kapcsán is kiemelt figyelmet kellene kapnia, hiszen egyre több

megfigyelés támogatja, hogy az egyéni tapasztalatok befolyásolják a gének expresszióját.

19. TÉTEL

AZ ÁTMENETI REGRESSZIÓ JELENSÉGE ÉS A VISELKEDÉSI ZAVAROK KIALAKULÁSA. A SZORONGÁS

ALAPÚ SZINDRÓMÁK

Regresszió

Gyakran figyelhető meg, hogy bizonyos helyzetekben vagy bizonyos életkori periódusokban a már

elért fejlettségi szint visszaesik – regrediál. Ilyenkor vagy az előző integrációs szintre megy vissza a

viselkedés koordinációja, vagy sokkal korábbi szakaszokban jellemző működési mechanizmusok

kerülnek előtérbe.

Az átmeneti regresszió jelensége:

A pszichés fejlődés egyenetlen, a folyamatos mennyiségi változások folyamatába minőségi ugrások

iktatódnak, s ezek:

szakaszokra bontják,

egyenetlenné teszik a fejlődést.

A gyerekek jelentős részének a minőségi ugráshoz több időre ven szüksége. Az érési lökés nem

minden gyereknél azonos, a fejlődés sebessége eltérő. Akik ezt nem tudják rövid idő alatt zökkenő

nélkül megtenni - átmeneti regresszió (visszacsúszás). A gyerek visszacsúszik a korábbi értetlenebb,

de jól begyakorolt, feszültségcsökkentő, örömnyújtó viselkedésmódokhoz.

Azért átmeneti, mert jó esetben (a többség ilyen) fokozott társas támogatással ugyan, de a gyerek

önerejéből kikerül ebből a regresszív állapotból.

75

Az átmeneti regressziónak nagy az esélye:

46. életkori szakaszváltásnál

47. gyökeres élethelyzet változtatásoknál (pl.: válás, halálesetek a családban, trauma)

Az átmeneti regresszió állapotában rögzülhet a gyerek - fixáció: sorozatos lemaradás és kudarc

(szociális összehasonlítás - társaihoz viszonyítva magát illetve a felnőtt környezet büntető

visszajelzései).

A rögzült regresszív állapot előbb - utóbb tüneteket fog kitermelni, a nyílt viselkedés zavarait fogja

eredményezni. Függ a gyerek temperamentumától, idegrendszeri típusától. Agresszív vagy

regresszív színezetű zavarokat termelhet ki.

Az átmeneti regresszió egy kétesélyes átmeneti szakasz a gyerek életében.

Korrekció/visszafordítás:

A gyermeki személyiség alakítható, sokkal formálhatóbb, mint a felnőtt. Sem a test, sem a lelki

fejlődés struktúrái nem rögzültek, nem állnak ellen a formálási kísérleteknek, van esély a

formálhatóságra.

NEURÓZISOK - szorongás alapú rendellenességek

A szorongásnak különböző fajtáit különböztetjük meg. Ezek:

• Fóbiák : Agorafóbia, Szociális fóbia, Specifikus (izolált) fóbia

• Pánik szindróma (epizodikus paroxismális szorongás)

• Generalizált szorongás-szindróma

• Kevert szorongásos szindrómák (kevert szorongásos-depressziós szindróma)

• Kényszerbetegség (obsessiv-compulsiv szindróma)

• Akut stressz reakció

• Poszttraumás stressz szindróma

• Alkalmazkodási zavarok

Manifeszt szorongásos rendellenességek: (kinyilvánítani, megnyilvánulni)

Nyílt viselkedésben láthatók a szorongás jelei.

Kiváltó helyzetük szerint megkülönböztetünk:

szeparációs szorongást - elválási, leválási, elszakadási szorongás (szülőtől való leválás

helyzete, 6 hónap/3 év 10 éves korig gyógyítható)

teljesítményszorongás - egészséges lámpaláz, kudarcelkerülés

generalizált szorongás - állandósult; szeretet elvesztésétől való félelem

szorongás, pánikroham

Rendellenes, kóros hárítási és védekezési módok:

Viselkedésben jelennek meg. A nyílt viselkedésben nem maga a szorongás, hanem rendellenes

tünetek, melyek funkciója: szorongás elleni védekezés, szorongás csökkentése, feszültség

csökkentése.

Fóbiák: irracionális és irreális, indokolatlanul heves félelmek, amikor aktívak, akkor

rohamszerűek.

egyszerű fóbiák: pl. magasság

összetett fóbiák. pl. szociális fóbia)

Kényszerek, kényszerneurózisok: túlzott precizitás - út a kényszerneurózisokhoz.

76

Kezelési lehetőségek

Viselkedésterápia

A viselkedésterápia célja a nem kívánt cselekvés feletti uralom elsajátítása és az ilyen viselkedés

megváltoztatása. A terápiában résztvevő megtanul megküzdeni a nehéz helyzetekkel, gyakran úgy,

hogy ellenőrzött körülmények között megteremtik számára azokat. A kezelésnek ez a formája a

betegnek az élete feletti kontroll birtoklásának érzését adhatja.

Kognitív terápia

A kognitív terápia célja a nem eredményes, hibás vagy káros gondolkodási mintázatok, sémák

megváltoztatása. A beteg tanulmányozza érzéseit és megtanulja elkülöníteni a helyes és a rosszul

működő sémákat. Akárcsak a viselkedésterápiában, a beteg itt is aktív résztvevője a gyógyulási

folyamatnak és képessé válik a kontrollra.

Kognitív-viselkedésterápia

Sok terapeuta alkalmazza a kognitív és viselkedéses terápia kombinációját. E terápiák egyik komoly

haszna, hogy a beteg olyan készségeket sajátít el, melyek egy egész életen át használhatók.

Relaxációs technikák

A relaxációs (ellazulási, légzési) technikák abban segítik az egyént, hogy kifejlessze a szorongást

kiváltó stresszhelyzetekkel, és a szorongással járó testi tünetekkel való hatékonyabb megküzdés

képességét.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszerek nagyon hasznosak lehetnek a szorongásos zavarok kezelésében, és gyakran

használják őket az említett terápiás módszerekkel együtt. Időnként antidepresszánsokat vagy

szorongásoldókat használnak a súlyos tünetek enyhítésére, hogy a terápia haladni tudjon. A

gyógyszeres kezelés sokaknak segít és egyéntől függően lehet rövid- vagy hosszútávú.

20. TÉTEL

AZ AGRESSZIÓ FOGALMA, FAJTÁI, KIALAKULÁSA. GYERMEKKORI AGRESSZÍV VISELKEDÉSI

ZAVAROK, SERDÜLŐKORI DEVIANCIÁK.

I. AGRESSZIÓ

Agresszió: ha valaki a másik embert szándékosan bántani, vagy károsítani akarja.

Akkor mondható, hogy a tett agresszív, ha van:

igazolható szándék

látható cselekmény

a cselekmény normasértő

fajtái:

48. verbális agresszió (csúfolódás, gúnyolódás)

49. metakommunikatív jelzések (mutogatás, arcjáték)

50. kirekesztés, mellőzés

51. fizikai agresszió (verés)

52. megalázás, becsmérlés

53. érzelmi bántalmazás (megfélemlítés, fenyegetés)

54. szexuális bántalmazás

elkövethető:

eee) egyénileg/tömegben - megoszlik a felelősség

77

fff) mások felé/önmaga felé - öngyilkosság

Az agresszió kialakulásához vezető tényezők:

környezeti tényezők:

az anyai elutasítás (állami gond.)

anyai engedékenység az agresszivitással szemben

a szülők hatalmi, tekintélyelvű nevelési módszerei

egyéni sajátosságok: a gyerek temperamentuma

a frusztrációs tolerancia mértéke

siker/kudarc orientáltság

nem, életkor

családi minta,

média hatás, kortárscsoport.

Az agresszió kifejeződhet, megnyilvánulhat:

provokatív válaszok, cinizmus, gúnyolódás, tartózkodás, közönyösség, ellenségesség,

ellenállás.

a hang felemelése

verés, öngyilkosság

lopás, hazugság, csavargás

rossz vagyok, hogy észrevegyenek

passzivitás: nem alszik, nem eszik, direkt rosszul tanul.

Az agresszió csökkentésének lehetőségei:

ne nézzünk agresszív filmeket, ne játszunk agresszív játékokat

az önismeret fejlesztése

meg kell tanulni a feszültségek levezetését

esetmegbeszélés, csapatépítés

kooperatív technikák alkalmazása

a lehiggadt gyerekkel megoldási lehetőségeket kell keresni a problémára. Ennek lépései:

probléma feltárása

alternatív megoldási módok keresése

a legjobb alternatíva kiválasztása

a terv végrehajtása - ha jó folytatja, ha nem újat választ

II. Magatartás zavarok

„Visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartási sémák.”

Ezen viselkedési formák súlyosabbak, mint egy serdülőkori lázadás vagy gyermekcsíny és elég

hosszan kell tartania (minimum 6 hónap).

Jellemzői: harcosság, fenyegetőzés, durva bánásmód, rombolás, lopás, hazudozás, iskolakerülés,

indulatkitörések.

Ez lehet családi körre korlátozódó magatartászavar, kortárscsoportba sem beilleszkedettek

magatartászavara, kortárscsoportba beilleszkedettek magatartászavara, nyílt oppozíciós zavar

(dacos, de nem garázda).

Formái:

1. Agresszivitás:

mutatója: (szenvedést akar előidézni) - bosszantja, becsmérli társait, - kegyetlenül, dühösen

verekszik, - kínoz, rúg, csíp, - rágalmaz, rombol

A gyerek azért agresszív, hogy lehessentet kínzó szorongását, a támadásban találja meg

belőle a kiutat.

Sokszor a szülők vele szemben tanúsított dackorszaki magatartása a minta az agresszióhoz-

78

büntetés, verés.

A gyerek a családban elszenvedett agressziót (szóbeli, tettleges bántások) agresszióval

torolja meg a saját közösségében.

Gyógyítása:

meg kell szüntetni a szorongás forrását

erősíteni kell a bizalmat

következetesség, határozottság

feladatok adása - a belső feszültség levezetése

fizikai munka

Ha a szülő ezt nem tudja megoldani, fontos, hogy a nevelőhöz tudjon érzelmileg kötődni.

2. Hazudozás:

13. Fajtái: - fantázia - dicsekvés - védelmi - szolidaritási - utánzásos

14. Ezek időnként minden gyereknél bekövetkeznek

15. Kóros. szembefordulás a felnőttekkel (ok: nem elégítik ki érzelmi igényeit)

16. A kórosan hazudozó gyerek: magányos, lehangolt, kárpótlásként hazudozik, mert akkor ő a

hatalmasabb.

3. Lopás:

neurótikus/kárpótlásos lopás - és időnkénti ajándékért

akkor jön létre, ha a gyerek érzelmi kapcsolatai a legszűkebb környezetében felbomlanak.

talajvesztett, dacos, gyűlölködő lesz - mert őt meglopták - ellopták tőle a szeretetet. 4. Csavargás

lehet betegség tünete, de lehet tiltakozás is az elviselhetetlen körülmények miatt.

formái:

a) enyhe alak: szórakozásból, a játék kedvéért

b) kényszeres jellegű, neurotikus csavargás: több napon át tartó, ismétlődő.

Szorongással, pánikállapottal, agresszióval jár együtt.

c) depresszív állapotban csavargás. súlyos trauma hatására következik be

közös vonásaik:

aktuálisan bekövetkezik a családtól való érzelmi elszakadás

magány

kriminális veszélyeztetettség

súlyosbodnak általa az érzelmi konfliktusok

az intézeti nevelésbe helyezés nem oldja meg a problémát

SERDÜLŐKORI DEVIANCIÁK

A) DEVIANCIA FOGALMA, FAJTÁI

FOGALMAK

Norma, normaszegés, konformitás, nonkonformitás:

A társadalomban az emberek normák / szabályok összessége / szabályok szerint élnek. Ezeket a

szabályokat az egyének többsége elfogadja, kisebb része elutasítja.

Norma = viselkedési, magatartási szabály, amit egy társadalomban be kell tartani. Ha az egyén, aki tud alkalmazkodni ezekhez a normákhoz KONFORM, akik nem tudnak alkalmazkodni

NONKONFORM.

Normaszegés = az aki ezeket a szabályokat elutasítja, nem tartja be.

Van POZITÍV NORMASZEGÉS: elveti a régit, de képes újat teremteni helyette.

79

Van NEGATÍV NORMASZEGÉS: ilyen pl. a deviancia

Konformitás: a latin conformare szóból származik, jelentése: alkalmazkodni.

Deviancia: Normaszegés, összeütközés a társadalommal, eltérő magatartás. Nem pozitív

egyének a társadalomban, sok támadást kapnak (pl. tudomány világában).

Deviáns viselkedés: Az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros. A deviáció

normatív és értékorientációs zavart jelent.

A DEVIANCIA FAJTÁI

1. Szenvedélybetegség

Alkoholizmus:

ggg) Szociológiai értelemben: az az alkoholista, akinek az életében az alkoholfogyasztás

súlyos problémákat okoz

hhh) Orvosi értelemben: az az alkoholista, akinél már kialakult a függőség, és emiatt nem

tudja ellátni társadalmi feladatait.

Az alkoholisták számáról nincs pontos statisztikai adatunk. Az alkoholistákat gondozó intézetekben

nyilvántartott mintegy 50 ezer gondozott csak töredéke a teljes számnak. Hazánkban 1 millió felett

van a becsült számuk, leggyakoribb a felnőttkor derekán lévő férfiak között. Úgy látszik azonban,

hogy a nők körében is terjed, és az alkoholisták korösszetétele fokozatosan fiatalodik. Ezt lehetővé

teszi az a tény, hogy a fiatalok körében végzett ivásszokás-vizsgálatok szerint jelentős részük

rendszeresen és nagy mennyiséget fogyaszt. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a magyar fiatalok

egy nem jelentéktelen kisebbsége sokat, mondhatni mértéktelenül fogyaszt és így komoly a

veszélye annak, hogy alkoholistává válik. A nagy többség azonban úgynevezett alkalmi vagy

társasági fogyasztó.

Hogyan válik valaki alkoholistává?

LINEÁRIS SZAKASZ ÖRDÖGI KÖR

1., találkozik az egyén az alkohollal 1., Farmakológiai, vegyi kör: a szervezet

fokozatosan hozzászokik az alkoholhoz,

kialakul a függőség.

2., próbálkozás szakasza 2., Önszabályozás gyengül: elveszíti saját

cselekedete felett a kontrollt.

3., kiegyensúlyozott integrált használat 3., Pszichés ördögi kör: érvényesül az alkohol

feszültségoldó hatása.

4., mértékvesztett használat 4., Szociális ördögi kör: az emberi

kapcsolatok szétmennek, tovább nő az ivás.

5., kialakul a függőség

80

Kábítószer-fogyasztás: Az ifjak devianciája.

A kábítószerezés szakaszai:

a) 1960-as évek: a fiatalok virtusból próbálták ki a drogot. Az élvezete, a cinkosság,

összetartozás eszköze volt ekkor a drog. Főleg a fővárosban, nagyvárosban lakók éltek vele.

A fogyasztás módja: szórakozóhelyeken tablettára alkoholt ittak.

b) 1970-es évek elején történt a robbanás a drogfogyasztásban Magyarországon. A

drogfogyasztási szokásokban változás következett be. A fiatalok a menekülés, a

társadalommal szembeni passzív ellenállás eszközének tekintették. A kemény drog kezd

elterjedni a kisvárosban is.

c) Ma már a drog árucikké lett. Inkább unalomból, kíváncsiságból próbálják ki a fiatalok.

d) Magyarországon 100 ezres nagyságrendre növekedett. Két formája fordul elő:

szipuzás: /ragasztó, oldószerek belégzése már általános iskolás korban

/különféle gyógyszerek nagy mennyiségű vagy alkohollal kombinált fogyasztása. e) Két csoportot céloz meg:

o gazdag szeretett hiányos ifjak,

o halmozottan hátrányosak—bűnöznek is mert kell a pénz.

DROGSTRATÉGIAI PROGRAM: 96/2000. Országgyűlési határozat .

A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére.

Magyarországon a 90-es évek óta növekszik a drogokat kipróbálók, rendszeres drogfogyasztók,

drogfüggők, illetve a drogfogyasztással összefüggő halál esetek száma. Ez tette szükségessé a

drogstratégiai program kidolgozását, amelyet a magyar parlament 1996-ban fogadott el

Magyarországra nézve.

2006-ban 15480 drogost kezeltek Magyarországon, ebből új beteg volt 5673.

+játékszenvedély, cigaretta

2. Öngyilkosság

Nemek szerint: több a férfi, mint a nő. Az öngyilkosok 2/3-a férfi.

Családi állapot szerint: egyedül élők között gyakoribb.

Életkor szerint: együtt nő az életkorral.

Bakó Tihamér: Titkok nélkül:

Az öngyilkosságot közvetlenül megelőző események (preszuicidális traumák):

1. Tárgyvesztés

Tárgy: maga a kapcsolat, ami az ember elemi szükséglete (Hermann Imre)

A tárgyvesztés jellemzői az életszakaszokban:

A fejlődés korai szakaszában: pszichoszexuális fejlődés zavara, regresszió

A fejlődés későbbi szakaszában: az elvesztett tárgy gyűlölete, önvád, negatív önértékelés („az öngyilkos halála egyesülés a szeretett tárggyal békében,

szeretetben”)

A tárgyvesztés következményei általában: pszichoszomatikus zavarok, neurózisok,

pszichózisok, viselkedéses zavarok, alkoholizmus, narkománia, bűnözés,

öngyilkosság

A tárgyvesztés érzelmi feldolgozása zavart szenved érzése, bizonytalanság érzése, tájékozódás érzése beszűkülés vágy az elvesztett

személlyel való találkozásra egyre nagyobb teret kap a halállal való foglalkozás

az élet és a halál közötti szakaszok elmosódnak.

81

2. Szégyen

Szégyent akkor érzünk, ha kudarc vagy kellemetlenség mások előtt ér bennünket, vagy úgy véljük, hogy mások is tudomást szerezhetnek róla.

A megszégyenített el akar rejtőzni, nem akarja, hogy bárki lássa.

A szégyenérzés az egyént kizárja a csoportból.

A megszégyenített önmagát is kizárja a közösségből, úgy érzi, hogy őt nem lehet szeretni gyakran teremt olyan szituációkat, amelyben úgy érezheti magát, mint

akinek szégyellnivalója van öndestrukció [önbomlasztás, önzüllesztés] megnő

az öngyilkosság veszélye.

3. Bűntudat

A bűntudat az elkövetett bűn morális értékelése.

Az öngyilkosság gyűlöleti reakció önmagunk iránt.

Oka lehet a kifelé irányuló agresszió elfojtása.

Szégyen- és bűntudatélmény belső feszültség az indulatok kifelé történő elvezetése gátolt fokozódik a szorongás nem működnek a körábbi jól működő

védekezési mechanizmusok, a beteg önmagát okolja.

Terápiája: belső feszültség, önveszélyeztetettség dinamikájának feltárása, oldása. 4. Narcisztikus sérelem

A narcisztikus személyiségek főbb jellemzői: önelégültség, extrém énközpontúság,

mások iránti empátia és érdeklődés feltűnő hiánya, igénylik a többi ember csodálatát

és elismerését, irigykedés mások felé, saját érzelmeik differenciáltsága, gyors

fellángolás, majd gyors visszaesés, gyász, veszteség átélésének képtelensége.

A narcisztikus én zavara megnövekedett sérülékenységgel jár együtt ingadozik az üresség, tehetetlenség, a narcisztikus mindenhatóság és az idealizált személlyel való

azonosulás fantáziái között regresszió kisebbrendűségi érzés túlértékelt

eszmék, amelyek segítségével az egyén az életét igyekszik szervezni ez sosem

sikerülhet bűntudat feloldására képtelen beszűkülés önmaga ellen forduló

agresszió.

Az öngyilkosok jellemvonásai: kitaszítottságérzés, beszűkült élettér, izolálódás, elhagyatottság,

félelem az egyedülléttől, kapaszkodás, alkalmazkodási zavar, sértettség, szégyen,

megalázottságérzés, perspektívátlanság, nagyfokú vágyakozás az elveszett személy iránt, éretlen

nőiesség, csökkent feleségfunkciók , labilis kapcsolat, rejtett agresszió, bűntudat, a veszteség

reális elfogadásának hiánya, megtapadás a traumatikus eseménynél, nagy belső terhet, a megosztás

hiánya, önállótlanság, mágikus gondolkodás, vágyteljesítő fantáziák, csalódás önmagában, a

környezet elítélése, kiközösítés érzése, önérzet sérelme, agresszió gátlódása, megaláztatás, büntetés

- kilépés a helyzetből, labilis önértékelés, irreális viszonyulás, bűnösségi érzés, bűnhődési vágy,

önbecsülés hiánya, önmegbékélés hiánya nemi identitás hiánya, izolálódás, kapcsolatuk

idealizálása, saját képességeinek irreális megítélése.

Az öngyilkosságot megelőző állapot:

1. A külső tényezők önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy öngyilkosságot váltsanak ki

2. Az egyéni lehetőségek beszűkólése a személy magatartásának eredménye

3. Ha sor kerül az élet és halál közötti mérlegelésre, a dinamikus beszűkülés hatására a mérleg

nyelve az öndestrukció felé billenhet el.

Jelzések számunkra az öngyilkosságot megelőző állapotról:

Élettér: beszűkülés

Kapcsolat: beszűkülés, hiány vagy elvesztés

82

Viselkedés: alkalmazkodási zavar, a viselkedési minták beszűkülése, a reakcióképesség

csökkenése, destruktív konfliktusmegoldások

Indulat: indulat és agressziótorlódás, az agresszió rejtett és/vagy gátolt

Önmagához való viszonyulása: az önértékelés csökkenése, hiányos, sérült énkép, önvádak, kisebbrendűség

Érzelem: reményvesztettség, szorongás, sértettség, bűnösségérzés

Fantázia: az ősi primer állapotba való visszatérés fantáziája

Képzet: a halálképzetekkel való gyakori foglalkozás

Gondolkodás: az asszociációk beszűkülése, realitás megtagadása, mágikus gondolkodás,

merev értékek

Álom: önmegsemmisítő katasztrófaálmok

Elhárító mechanizmusok: elhárítási módok beszűkülése, önagressziós késztetés

Pszichoszomatikus zavarok: alvászavar, táplálkozási zavar, nagy izgalmi állapot, pszichoszomatikus megbetegedések.

Jelzések az öngyilkossági veszélyeztetettségről (nem közvetlen megelőző állapot!):

Önmegsemmisítő gondolatok

Önkezű halálra való készülődés

Öngyilkos a családban

Felbomlott családi háttér

Tárgyvesztés

Szociális nehézségek

Alkohol, drogfogyasztás

3. Bűnözés

Bűnözés: főleg a felnőtt férfiak devianciája. Az ismerté vált bűncselekmények száma az utolsó

években rohamosan nőtt. Ki kell ezek közül emelni az erőszakos, és az élet elleni

bűncselekményeket. A nagymértékű növekedés főleg a vagyon elleni bűncselekmények terén

tapasztalható, mely a rendszerváltással párhuzamos.

A bűnelkövetők többsége férfi, a fiatal férfi túlsúlyban van. A bűncselekmények számának 30%-át

már nem is jelentik az emberek. Több a bűneset, mint amit feltárnak. A bűncselekmények száma

200000-ről 500000-re nőtt. A bűnözés szervetté vált. Serdülőkorban gyakori a csoportos elkövetés.

A bűnözés kialakulásának okai:

1. személyiségzavarok,

2. családi-szocializáció zavar

3. környezeti hatás pl: kortárscsoport

4. Egyes szakirodalmakban a prostitúció is deviancia, de ez a nézet még nem elterjedt

5. Lelki (Mentális) betegségek: (Ezt Molnárné nem diktálta, de mások államvizsga-tételeiben

benne van).

Ide tartozik a depresszió, skizofrénia is. Előfordulásuk leggyakrabban a pszichiátriai

gondozóintézetekben van. A neurózisban és depressziós tünetekben szenvedők aránya

folyamatosan nő, főleg a szegények, munkanélküliek között. Magasabb a számuk a nők, mint

a férfiak között, számuk az életkorral emelkedik.

83

DEVIANCIÁK KIALAKULÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI

Oka: a nem jól működő prevenció

A deviancia okai:

1. Általában:

1) létfenntartási problémák,

2) emberi kapcsolatok hiánya,

3) családi problémák,

4) nem ért egyet az egyén a fennálló gazdasági és társadalmi rendszerrel,

5) kíváncsiság,

6) rossz családi körülmények.

2. Részletesen:

a) Egyén

Ranschburg (2001):

o Magas aktivitási szint és élménykereső magatartás

o Hiperaktivitás, különösen, ha agresszív viselkedés társul hozzá (nem tűri a szabályok

által irányított viselkedést, így nem képes beilleszkedni a társadalomba)

o Alkalmazkodási rendellenesség: antiszociális magatartás, agresszió más személyekkel,

következetes és durva szembenállás szülőkkel, gondozókkal, stb., hazudozás, lopás,

csavargás, vandalizmus jellemzi a fiatalt

Rácz (2000):

o Sérült, megzavart, késleltetett személyiségfejlődés

o nem képes ép, érett felnőtt identitás kialakítására

o Elmaradása szembetűnő a következőkben:

Kommunikáció

kapcsolatteremtés

Empátia

Személyesség

Másokba és a jövőbe vetett bizalom

Önkifejezés

Önismeret, önértékelés, énkép

Stresszkezelés

Önérvényesítés

Másokkal való együttműködés o Genetikai, biológiai meghatározottság (egyes vizsgálatok kimutatták, hogy örökletes és

biológiai adottságok következtében veszélyeztetettebb lehet az egyén, mint mások)

o Ismeretek a szerekre és a szerfogyasztásra vonatkozóan (téves, egyoldalú ismeretek és

hamis hiedelmek: csak azok a drogok veszélyesek, amelyek fogyasztása fizikai

függőséget okoz; alkalmi fogyasztásból nem lehet probléma; a drogfogyasztás veszélye

kizárólag a szer sajátosságaiból ered; úgyis abba lehet hagyni

o Pszichológiai tényezők (kritikus a kamaszkor, a szülőkről való leválás)

84

b) Család

anya-gyermek kapcsolat nem megfelelő: érzelmi elhanyagoltság, szeretethiány,

a helyes gondozás (táplálás, rend, szellemi tevékenység) hiányosságai,

apa-gyermek kapcsolatban mutatkozó rendellenességek,

testvérek közötti kapcsolat rendezetlensége (testvérféltékenység, irigység, érzelmi

elzárkózás),

a nagyszülőkre vagy hozzátartozókra áthárított gondozás ártalmai: kettős nevelés, túlzott kényeztetés vagy túlzott szigor,

a szülők hiányos vagy hibás nevelése,

a rossz házasélet ártalmai,

a válással kapcsolatos ártó hatások,

a család züllött életmódja,

árvaság.

c) Iskola

túlméretezett tananyag és tantervi követelmények, kudarcok,

a napi tanórák túlméretezettsége,

nem megfelelő pedagógus-tanuló kapcsolat,

motiválatlanság a tanulásban,

rossz iskolai- illetve osztálylégkör.

d) Környezeti hatások

a gyermeket érő csábítások,

találkozás korcsoporti vagy idősebb gyermekekből álló galerikkel, csapatokkal,

korábbi lakótelepi viszonyok.

A deviáns magatartás jellemző sajátosságai:

pszichés labilitás (depresszió, csökkent kötődés a társakhoz, tanuláshoz)

impulzivitás (elkóborlás, iskolakerülés, kalandvágy)

agresszivitás (dühkitörések, tartós ellenkezés, támadás tárgyak és személyek ellen)

bűnözés

A deviancia következményei:

Deviáns spirál – „melyen az érintettek már nagyon korán – kisgyermekkorukban vagy még előbb

indulnak el , és amely – ha a társadalom nem avatkozik be, akkor egész biztosan – a visszaeső

bűnöző büntetésre érzéketlen, a normák betartására képtelen személyiségének kialakulásához

vezet.” (Ranschburg, 2001)

Külső jegyek:

Immunrendszer csökkent működése,

Fertőzéseknek, betegségek

Testsúly csökkenése

Erőnlét hanyatlása

Sebek, gyulladások

85

Belső tulajdonságok:

Személyisége eltűnik

Nehéz kapcsolatteremtés

Szegényes kommunikáció

Kapcsolatteremtés nehézkes vagy túl könnyed

Feszültségeit nem tudja kezelni

Önbizalma csökken

Embertársaik iránti bizalma alacsony szintű

Kapcsolatai felszínesek

Feladja foglalkozását, szabadidős tevékenységeit, társadalmi elfoglaltságát

Annak ellenére folytatja devianciáját, hogy tudja: az káros

Ifjúsági kultúrák Stílus Mentalitás Öltözködés

Alternatív

Inkább lányokból áll

Különleges, elvont,

avantgard, elszigetelődés,

egyéni szabadság, nem rejti

el a személyiséget,

kísérletezőkedv az

öntözködésben, kötetlen

élet és szabadság utáni

vágy

múltra orientált

Hagyományos divat,

természetes, fantáziadús

öltözet, olcsó ruhák, sötét

vagy földszínek

House

Fiúk lányok közel fele-fele

arányban

Haj festése, zselézés, extra

frizura, élénk színű smink,

gyantáztatás a teljes

testfelületen, szoláriumos

bőr, test és intimékszerek;

lányok: beteges

fogyókúrázás, fiúk:

izomerősítés, de gyerekes

dolgok: pl. nyalóka

A szórakozás rituális

alkalom, a cél a

diszkósoktól és a raverektől

való elkülönülés, a

versengés, jövőre orientált

A legújabb, drága

divatcuccok, top és

izompóló, feszes felső,

csípőnadrág- és szoknya,

gyerekes kiegészítők,

uniformizált öltözet

Rocker

Fiúk- lányok vegyesen

Politika: szimbólumuk a

béke jele

Hosszú haj, lófarok., bőr

nyak- és csuklópántok,

testdíszítés, tetoválás.

Külsejük szakadt, kopott,

igénytelen, de nem

ápolatlan.

Nem kapcsolódnak

művészetekhez; bulik:

zene, tánc, ital, füves cigi,

gitár; túrák, kempingezés;

elutasítják a fogyasztói,

jóléti társadalmat és a

polgári külsőségeket.

Múltra orientált.

Kedvenc együttesük

ruházatai, farmer, póló,

kockás ing, bőrcuccok,

bakancs, nem drága dolgok.

Rapper

Leginkább fiúk

Rövid, tüskés haj, ezüst és

arany ékszerek, tetoválások

Graffitikészítés,

kerékpározás,

görkorcsolyázás,

gördeszkázás, bandázás.

Szeretnek egyformák lenni.

Nyugodtak, lazábbak, az

urcák, terek gyerekei,

sportosak.

Jövőre orientált.

baseball sapka, keskeny

kapucni a dzsekin kívül, bő

nadrág, XXXL-es póló,

sportos, kényelmes,

márkás. A nadrág lóg

rajtuk, alóla kivillan márkás

alsógatyikájuk .

Pólóikon feliratok, képek.

A bakancsot nem fűzik be.

Farmerzseben lógó lánc.

86

Ifjúsági kultúrák Stílus Mentalitás Öltözködés

Punk

Politika: szélsőbal

Hivalkodó,

természetellenes, rikító

színű taréjba felállított haj,

használt, kopott, tépett

ruhák, morbid ékszerek

(biztosítótű, WC-lánd,

lakatok), orr- és fülkarikák.

Általában a szegény

családok gyerekei

A szkinhedek ellenségei

Lényege a szabadság,

lázadó (elsősorban a

politikaii elnyomás, a

képmutató társadalom,

egyház, előítéletek ellen.

Szélsőséges. Kulcszavai:

anarchia, káosz, rombolás,

nihilizmus, kívülállás,

egyenlőség. A polgári lét

elutasítása. Pusztítás és

önpusztítás, tagadás,

elutasítása.

Jövőképe pesszimista

Színes cipőfűzők, bőrruha,

katonai surranó, hipózott,

telefirkált ruha, felvarrók,

emblémák.

Szkinhed

Politika: szélsőjobb

Kopasz fej, horogkereszt,

vaskereszt, kettős kereszt,

turulmadár, Árpád-sávos

zászló, felvarrók, pólók

felvarrókkal: IO, Nagy-

Magyarország térkép,

Nincs ékszer és tetoválás,

mert férfiatlannak tartják

azokat.

Általában a jobb módú,

értelmiségi család gyerekei.

A punkok ellenségei

Erős csoportidentitás,

radikális megoldások,

erőszakos férfiasság

megjelenítése, a terület, a

faj védelme, agresszió,

bűnbakkeresés,

idegengyűlölet, rasszizmus,

antiszemitizmus,

szélsőséges ncionalizmus

Egyhangú, militarista

öltözet, acélbetétes bakancs

fekete vagy fehér

cipőfűzővel (fehér =

fajgyűlülő), feltűrt

nadrágszár, bomberdzseki,

deszantos nadrág, militáris,

nacionalista jelképek

EMO

Fiúk, lányok, vegyesen

(netről:

http://index.hu/kultur/

eletmod/emo071011/)

A mozgalom kulcsa a net, a

mondatok végét X-xel

jelölik (ami a straight edge

nevű antidrogos és

alkoholellenes hardcore-

mozgalom jele, és senki

sem tudja, pontosan miért

került az emós

szimbólumok közé.)

Érzékenyek, érzelmesek,

akár saját nemükkel is,

filozófikusak, passzívan

lázadók, jellemző gondolat

az öngyilkosság, a

pesszimizmus

testre tapadó pólót,

kitűzőket, halálfejmintás

kendőt vagy táskát,

feltupírozott, szembe fésült

hajat, női farmert és

szájpiercinget hordanak

21. TÉTEL: JELLEMEZZE AZ EU ESÉLYEGYENLŐSÉGI POLITIKÁJÁT!

2000. - diszkrimináció ellenes jogszabályok: minden EU-ban élő és dolgozó ember számára

egyenlő bánásmód és védelem biztosítása.

bőrszíntől, etnikai hovatartozástól függetlenül

vallástól és meggyőződéstől függetlenül

fogytékosságtól függetlenül

nemi irányultságtól függetlenül

kortól függetlenül

hangsúly:

- Európai Bizottság felvilágosítja a polgárokat esélyegyenlőségi jogairól és kötelezettségeiről.

- Az EU a diszkrimináció ellenes intézkedések széles körét támogatja:

szervezetek támogatása

figyelemfelhívó kampány

képzés (a hátrányos megkülönböztetésről)

cigányság támogatása

diszkrimináció ellenes szakértői csoport (2008)

87

Az EU esélyegyenlőségi politikája:

A tanuláss célja az EU-ban:

Személyes kiteljesedés biztosítása

A társadalmi integráció (beilleszkedés) elősegítése

Az aktív állampolgárság elősegítése Ezeket a célokat oktatási programokon keresztül támogatja: Leonardo, E-learning (hagyományos és

távoktatás az internet segítségével), valósággá tenni az élethosszig tartó tanulást.

Közös programfejlesztés:

Irányai:

1. Az oktatási rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása szükséges:

- a fiatalok számára lehetővé teszi, hogy jól informált, felelősségteljes felnőtté váljanak

- felkészítse őket a munkaerőpiacra, vonzóvá kell tenni az oktatást; a munkát, a szabadidőt és

az oktatást tanulási élménnyel kombinálják.

2. A társadalomismeret oktatási programban a sokszínűség és esélyegyenlőség megvalósítása

Meg kell teremteni a tudásalapú társadalom feltételeit:

- Olyan társadalom kell, ahol megnő a tudomány szerepe, a teljesítmény értéke

- Van mérés, értékelés és visszajelzés

- Cél: minél szélesebb tudás, műveltség, kulturáltság kialakítása

- Nem cél a túl speciális képzés

- Csúcstechnológiák alkalmazása: megnő az oktatás jelentősége, a tudás kinccsé válik.

Az esélyegyenlőség biztosítása:

- az oktatást a tehetségek igényei alapján kell felépíteni

- Integráltan kell nevelni

- Inkluzív, befogadó iskolákat kell létrehozni (fogyatékosok, romák)

- Fontos a tehetséggondozás

- A szociális, gazdasági különbségek eltüntetése nem az iskola feladata, hanem a

szociálpolitikáé

- Együttműködésre kell tanítani a gyereket, a sokszínűség elfogadása.

Az esélyegyenlőség biztosítása az EU-ban:

- Romák helyzetének javítása

- Esélyegyenlőség biztosítása nők-férfiak (állás-fizetés)

- Akadálymentesítés-Európa versenyképességének növelése

- Szociális biztonsági rendszer létrehozása

- Intézkadések a rasszizmus, fogyatékosság, etnikai diszkriminációja ellen

- Gyermek jogok védelme

- Élet- és munkakörülmények javítása

- Szegregáció felszámolása

Az egyenlőtlenségek okai:

- Az iskolák között minőségi különbségek vannak

- A szülők társadalmi-gazdasági státusza közötti különbségek

- Az oktatás leképezi a társadalomban lévő egyenlőtlenségeket

- A tanulási eredményekben mérhető egyenlőtlenségek negatívan hatnak a versenyképességre,

a gazdaság növekedésére.

- Abban az országban, ahol az emberek nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel,

megnőnek a szociális és egészségügyi kiadások.

88

Célok, feladatok:

- Minőségi oktatás –új módszertani megközelítés, élethosszig tartó tan. formális, nem

formális tanulás, ne legyen szegregáció, egyéni képességek kibontakoztatása, integrált,

inkluzív oktatás, kooperatív technikák alkalmazása

- Tanárok továbbképzése, kapcsolattartás szülőkkel, fejlesztőped. Alkalmazása

- Átjárhatóság biztosítása

- Szakiskolai reform

A társadalomismeret oktatásának stratégiái:

- Multikulturális nevelés

- Antirassiszta pedagógiai megközelítés

- Tudásalapú és megértést szolgáló megközelítés (interkulturális párbeszéd9

- Emberi jogok és ehhez kapcsolódó törvények alkotásának megközelítése

- Morális feldolgozás (morális kérdések megvitatása)

- Társadalmi nyilvánosság vizsgálata

- Empatikus megközelítési mód

Liszaboni folyamat: az élethosszig tartó tanulásban a felnőtt lakosság 15%-a vegyen részt 2010-re.

Lemorzsolódás csökkentése

Mi tesz az EU az esélyegyenlőség javítása érdekében?

Esélyegyenlőség az Európai Unióban http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1446

A szociális terület eredetileg nem tartozott az Európai Gazdasági Közösség (EGK) célkitűzései

közé. Annak ellenére, hogy közös szociálpolitikáról már az 1957-es, az EGK-t alapító Római

Szerződés is külön fejezetben rendelkezett, a szociális kérdéseket csupán a gazdasági

együttműködés előrehaladásával összefüggésben kívánták rendezni.

Elsőként, az európai integráció kezdeti időszakában (1957 és 1972 között), a munkaerő szabad

áramlásának megteremtését segítő szabályozások születtek meg.

Ugyanakkor a szociális jogharmonizáció kezdete az 1972-1986 közötti időszakra tehető.

Az EU célja ezen a területen többek között, hogy megakadályozza az emberek elleni bármilyen

diszkriminációt faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy hitük, fogyatékosságuk, életkoruk

vagy szexuális orientációjuk alapján.

Az Európai Bizottság elindította a Sokféleségért a diszkrimináció ellen elnevezésű kampányát,

hogy fokozza a diszkrimináció ismeretét és információt nyújtson az új diszkrimináció-ellenes EU-

szabályokról, amelyek 2003-ban léptek hatályba.

A területet érintő fontosabb irányelvek a következők:

1. Faji egyenlőség irányelve [2000/43/EK], amely megvalósítja az egyenlő elbánás elvét az

emberek között, függetlenül faji vagy etnikai származásuktól. Védelmet nyújt a diszkrimináció

ellen a foglalkoztatásban, képzésben, oktatásban, társadalombiztosításban és egészségügyben,

valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

A diszkrimináció sértettjeinek megadja azt a jogot, hogy jogi vagy adminisztratív eljárásban panaszt

emeljenek, s ezt a diszkriminálók megfelelő büntetése kísérje.

89

Minden tagállamban előírja egy olyan szervezet megalakítását, amely az egyenlő elbánást

szorgalmazza és független segítséget nyújt a faji diszkrimináció áldozatainak.

2. Foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv [2000/78/EK], amely megvalósítja a

foglalkoztatásban és képzésben az egyenlő elbánás elvét, függetlenül az emberek vallásától, hitétől,

szexuális orientációjától és életkorától.

A faji egyenlőség irányelvével azonos előírásokat tartalmaz a diszkrimináció, a jogorvoslati jog és a

bizonyítási teher megosztásával kapcsolatban.

Igényli, hogy a munkáltatók ésszerű elrendezésben tekintetbe vegyék a fogyatékossággal élők

szükségleteit, amennyiben azok rendelkeznek a szóban forgó munkakörhöz szükséges képesítéssel.

A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő

bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény valósította

meg.

A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és

deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők

számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási teher

megfordulását és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró

hatóság felállítását rendelte el (Egyenlő Bánásmód Hatóság).

Magyarország viszonylatában az esélyegyenlőség területén a másik fontos előrelépés az volt,

hogy a Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos

módosítása bevezette az „egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” fogalmát.

A szabályozás szerint 2004. évtől kezdődően a munka díjazásának meghatározása során az egyenlő

bánásmód követelményét meg kell tartani.

A jogszabályalkotáson túl az Európai Unió esélyegyenlőséget érintő fontosabb intézkedései a

következők:

1. Megalakultak a nemi esélyegyenlőséggel foglalkozó testületek az Európai Bizottságban

(Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság és komitológiai bizottságok), az Európai Unió

Tanácsában (munkacsoporti szint, Tanácsi formáció) és Európai Parlamentben (Nők Jogai és a

Nemek közötti Esélyegyenlőség Bizottság).

2. Számos közösségi program és kezdeményezés is elősegíti a nemi esélyegyenlőség

megteremtését (DAPHNE II., esélyegyenlőségi keretstratégia).

3. A Bizottság 2003 óta évente készít jelentést az Európai Tanács tavaszi ülésszakára, amelyben

bemutatja a nemi esélyegyenlőség terén, közösségi szinten egy év alatt megtett intézkedéseket, és

javaslatot tesz a következő időszak prioritásaira.

4. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az „Esélyegyenlőség és diszkrimináció-

mentesség a kibővített Európai Unióban” című Zöld Könyvét, amelyben konzultációra hívta az

érintett szervezeteket.

90

Ennek nyomán hirdették meg a „diszkrimináció elleni és esélyegyenlőség mindenki számára”

keretstratégiát, mely a jelenleg is működő Esélyegyenlőségi Keretstratégia nyomdokaiba lépett a

2007-2013-ig terjedő időszakra.

5. Nyitott koordinációs mechanizmus

A szociális védelmet érintően a Nizzai Szerződés 144. cikke teremtette meg a jogalapot a nyitott

koordinációs mechanizmus alkalmazására. A szociálpolitika területén elsősorban a következő jogi

eszközökkel nem szabályozott területen biztosítja a tagállamok közötti együttműködést: szegénység

és társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, nyugdíjrendszerek, egészségügyi ellátórendszerek és

tartós ápolás.

Az Európai Tanács 2000. márciusi, lisszaboni ülésén döntött arról, hogy a szegénység és társadalmi

kirekesztés elleni küzdelemnek az Unió egyik alapvető céljává kell válnia, és az újonnan

kialakítandó együttműködésben az ún. nyitott koordinációs módszert alkalmazzák.

6. A vállalatok társadalmi felelőssége (CSR) olyan üzleti magatartás, amely a vállalat

stratégiájában a tisztán gazdasági szempontok mellett a környezetvédelmi és társadalmi

megfontolásokat is érvényre juttatja.

A vállalatok társadalmi felelőssége az elmúlt évtizedekben az EU foglalkoztatás- és

szociálpolitikájának új, gyors ütemben fejlődő területévé vált. Az Európai Tanács 2000

márciusában felhívást intézett a vállalatokhoz, hogy a lisszaboni célok megvalósítása érdekében

tevékenységük során vegyék figyelembe a társadalmi felelősség szempontjait.

A Zöld Könyvvel kapcsolatban a Bizottsághoz beérkezett válaszok nyomán 2002 júliusában egy

Közleményt adtak ki, ami megfogalmazta az EU CSR stratégiáját.

7. PROGRESS, az EU foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja

A megkülönböztetés elleni fellépés és az EU-jogszabályok megfelelő végrehajtását célzó

kezdeményezések finanszírozása az EU foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programján, a

PROGRESS-szen keresztül történik.

E tevékenységek között a nagyközönség tudatosságának a növelése, az állampolgárokat elérni

szándékozó tájékoztató kampányok, kutatások, képzés és a megkülönböztetésmentességért dolgozó

nem kormányzati szervezetek (NGO-k) európai hálózatának a támogatása szerepel.

A PROGRESS előfutára a megkülönböztetés elleni küzdelem közösségi intézkedési programja volt,

amely 2001-től 2006 végéig tartott.

A program többek között támogatta a megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdések tanulmányozását,

az információcserét és a jó gyakorlatot EU-szerte elősegítő hálózatokat és szervezeteket, az

emberek tudatosságának növelését, a törvények szerint jogaikról és kötelezettségeikről való

tájékoztatást , valamint a diszkriminatív hozzáállás és magatartás elleni fellépést célzó

kezdeményezéseket.

A Bizottság az új, 2007-2013-as programidőszakra vonatkozóan úgy döntött, hogy tovább folytatja

erőfeszítéseit ebben az irányban, és javaslatot tett egy új integrált program, a PROGRESS (program

a foglalkoztatásért és a szociális szolidaritásért) létrehozására. A programot az Európai Parlament és

a Tanács 2006 novemberében hagyta jóvá.

91

8. "A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen" tájékoztató kampány

Ezt a tájékoztató kampányt mindkét programból finanszírozták azok tudatosságnövelő

tevékenységeik részeként.

A PROGRESS révén finanszírozott tevékenységekről további információ található az Európai

Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága honlapján.

9. Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év

Az EU vagy az Európa Tanács évente-kétévente európai évnek nyilvánít egy adott évet annak

érdekében, hogy kiemelkedően fontos európai témákra hívja fel az emberek figyelmét. 2007 az

Egyenlő Esélyek Mindenki Számára európai éve volt.

10. Nemek közötti esélyegyenlőség

A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető emberi jog, az Európai Unió országainak közös

értéke, egyszersmind a növekedésre, foglalkoztatásra és a társadalmi kohézióra vonatkozó uniós

célok elérésének nélkülözhetetlen feltétele.

Bár a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség még mindig nem érvényesül maradéktalanul, az EU

ezen a téren jelentős előrelépést tett az utóbbi évtizedekben. Ez főként az egyenlő bánásmódot

biztosító jogszabályoknak, a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésére hivatott

kezdeményezéseknek és a nők érvényesülését elősegítő célzott intézkedéseknek köszönhető.

Az alábbiakban az EU olyan intézkedéseiről olvashat, amelyek célja a nemek közötti

esélyegyenlőség előmozdítása:

Esélyegyenlőségi ütemterv

A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség érvényesítésének ütemterve a 2006 és 2010 között

végrehajtandó fontosabb teendőket körvonalazza. A terv a célzott intézkedések mellett előirányozza

a nemek közötti esélyegyenlőség ügyének valamennyi uniós politikába és tevékenységbe való

beépítését.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete

2006-ban az Európai Parlament és a Tanács vilniusi (Litvánia) székhellyel létrehozta a Nemek

Közötti Egyenlőség Európai Intézetét, amelynek feladata, hogy szakértői segítségnyújtással

szolgálja a női-férfi esélyegyenlőség ügyét, bővítse az ezzel kapcsolatos ismereteket és felhívja a

nyilvánosság figyelmét a problémára.

Döntéshozatali pozíciókat betöltő nők uniós hálózata

Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2008 júniusában jött létre a gazdasági és politikai

döntéshozatali pozíciókat betöltő nők hálózata. A hálózat lehetőséget teremt az uniós szintű

tapasztalatcserére, a bevált gyakorlatok és sikeres stratégiák megosztására, ami elősegítheti a nők és

férfiak létszámának kiegyensúlyozódását a vezető pozíciókban.

Fellépés a nők elleni erőszak ellen

A 16 és 67 év közötti nők harmada válik legalább egyszer fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává

92

Európában. Ezt orvosolandó, az Európai Parlament és a Tanács kidolgozta a Daphne közösségi

programot.

Az 1997-ben indított program célja a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak minden formájának

megelőzése, valamint az áldozatok és veszélyeztetettek védelme.

„Piros lapot a kényszerprostitúciónak”

Az EP nőjogi szakbizottsága 2006. március 8-án indította el a németországi labdarúgó

világbajnokság „alatti kényszerprostitúció és emberkereskedelem elleni küzdelem és annak

megelőzése szükségességét hirdető”, „piros lapot a kényszerprostitúciónak” elnevezésű kampányát.

Összegezve:

1. Megalakultak a nemi esélyegyenlőséggel foglalkozó testületek

2. Számos közösségi program és kezdeményezés

3. A Bizottság 2003 óta évente készít jelen

4. Nyitott koordinációs mechanizmus

5. A vállalatok társadalmi felelőssége

6. PROGRESS, az EU foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja

7. "A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen" tájékoztató kampány

8. Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év

9. Nemek közötti esélyegyenlőség

10. Számos közösségi program és kezdeményezés

Az uniós foglalkoztatási és szociális politika kézzelfogható eredményeket hoz az uniós polgárok

számára: lehetővé teszi, hogy más uniós tagállamba költözzenek akár munkavállalás céljából, akár

más okból, megkönnyíti a munkahelykeresést, elősegíti a továbbképzést stb. A főigazgatóság, a

tagállami hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civilszervezetekkel és más érdekeltekkel

együttműködve azon fáradozik, hogy megoldja a globalizációhoz kapcsolódó, az európai

társadalom elöregedése miatt fellépő és a változó társadalmi viszonyokkal járó

kihívásokat. Tevékenységi területei között szerepel:

több és jobb munkahely létrehozásának elősegítése a tagállami szakpolitikákat egymáshoz

közelítő európai foglalkoztatási stratégia és a tagállamokkal közösen kezelt, évi 9 milliárd

eurós költségvetésű Európai Szociális Alap révén;

A munkavállalók szabad mozgásának biztosítása és a szociális védelmi rendszerek

koordinálása, mivel minden európai uniós polgárnak joga van az EU bármely tagországában

munkát vállalni, illetve letelepedni, és az egyik tagállamból másikba költöző személyeket

nem érheti hátrány a szociális biztonság tekintetében, melybe az egészségügyi ellátás is

beletartozik.

jobb munkakörülmények biztosítása közös munkahelyi minimumszabályok bevezetésével,

az európai uniós szintű szociális párbeszéd kialakulásának ösztönzésével, a munkaügyi

kapcsolatok korszerűsítésével és az uniós munkavállalói mobilitás támogatásával;

a társadalmi befogadás erősítése szembeni fellépés azoknak az erőfeszítéseknek a

támogatásával, amelyek célja a szegénység leküzdése és a társadalmi kirekesztés

felszámolása, a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, az új demográfiai és társadalmi

fejlemények felmérése.

Az Európai Bizottság legfontosabb foglalkoztatás- és szociálpolitikai teendőit

a Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás éves munkaterve rögzíti.

93

22.TÉTEL: MUTASSA BE AZ ESÉLYTEREMTÉS PEDAGÓGIAI PARADIGMÁIT!

A tanulók közötti különbségek

A tanulók közti különbségek létezése természetes jelenség, mely részben a társadalmi pozícióból,

részben a tanulók eltérő személyiségéből következik:

Nemek közti különbségek: növekszik a lányok iskolázottsági szintje, javul relatív

teljesítményük.

nyelvi és kulturális különbségek: a többségtől eltérő nyelv és kultúra egyenlőtlenségek forrása. A különbségek kezelésére kétféle modell létezik: nemzetiségi és multikulturális

oktatás

Településtípus mentén képződő különbségek: a szülők iskolai végzettségére vezethető vissza

az iskola felerősíti a tanulók közötti különbségeket (a magasabb presztízsű iskola

választásával együtt jár a jobb tanulási eredmény.

2000. PISA vizsgálat: Mo-on hat legerősebben a családi háttér a teljesítményre

Az egyenlőtlenségek csökkentésének oktatáspolitikai dimenziói:

55. Befogadó oktatási rendszer létrehozása

56. szociális támogatások hatékonyabb alkalmazása

57. a HH és SNI-s tanulókkal kapcsolatos problémák szabályozása

58. A közoktatási törvény megfogalmazza:

1. a hátrányos megkülönböztetés tilalmát;

2. minden gyermek jogát ahhoz, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek,

adottságaiknak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön.

Az oktatásirányítás mozgástere:

iii) HH felzárkóztatást segítő mérési - értékelési - ellenőrzési rendszer kiépítése

jjj) felzárkóztatás

kkk) fejlesztés

lll) differenciálás

Hátránykezelési stratégiák:

korai beavatkozás

a HH csoportok oktatásában való részvételi aktivitás növelése

korai lemorzsolódás elleni intézkedések

egész életen át tartó tanulás előmozdítása

méltányos oktatási környezet kialakítása

Az egész életen át tartó tanulás stratégiája:

Magába foglalja az egyéni és szociális fejlődés minden formáját és helyszínét.

Alapvető cél: a tevékeny állampolgári magatartás és a foglalkoztathatóság elősegítése

Ennek érdekében:

- a tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása

- hatékony oktatási és tanulási keretek kifejlesztése

- módszertani fejlesztés, különös tekintettel a nem formális és informális tanulásra,

- tanulási lehetőségek biztosítása az IKT eszközök biztosításával.

94

A második esély iskolája:

az intézmények ott létesülnek, ahol a célcsoport fiataljai élnek, hogy integráltabb stratégiát

kínáljanak a válságtérség újjáélesztéséhez.

létrehozásukban a helyi irányítás, a szociális szolgáltatások, a munkáltatói magánszféra

partneri együttműködésben tevékenykednek,

cselekvő tanulást segítenek elő

az IKT eszközök központi szerepet kapnak a tanulásban

A diákok motivációját fejlesztő stratégia:

A diákok önbecsülésének visszaállítása

Tanulási környezet kialakítása: ahol nem félnek a kudarctól

Releváns tudás

A tanulás időkeretének rugalmas meghatározása

Bentlakásos lehetőség a nehéz helyzetben lévők

Integrációs stratégia:

Az SNI tanulók száma emelkedjen a többségi iskolában

Befogadó intézményhálózat kiépülése

Együttműködés a gyógypedagógiai intézmények és a befogadó iskolák között

Információs rendszer kiépítése: nyomonkövetés

Társadalmi egyenlőtlenségek paradigmái:

a) Konzervatív paradigma: magas műveltség megszerzésének lehetősége társadalmi

előjog

b) Liberális paradigma: - mindenki egyenlő jogokkal születik (ingy. okt;

tankötelezettség; fenntartó az álam - egyéni felelősség, meddig jut el

c) Kompenzatórikus paradigma: egyenlőtlenségek (tanulók tudása9 a család kulturális

miliőjéből adódnak. Mérhető mutatók: nyelvhasználat, tanulási attitűdök, absztrakt

gondolkodás, szociális képességek. Megjelenik a HH fogalma. A gyerek

szocializációs feltételei kedvezőtlenek. (felzárkóztatás, szakkör, diff.

d) Emancipációs paradigma:az egyenlőtlenségek csökkentését a csoportokon keresztül

kell csökkenteni. Összehangolt stratégia. Mo-on a roma tanulók integrációja –

őrizzék meg kulturális identitásukat. multikult. nev. – interkult. okt.

Ez nagymértékben függ a pedagógus személyiségétől. Gyermekszemléletű legyen

Alkalmazkodóképesség a különbözőségekhez:;szerencsésebb, ha az egyéni különbségekhez

igazítjuk az oktató – nevelőmunkát (differenciálás).

Szabad iskolaválasztás – spontán szegregáció

23. TÉTEL

A KÖZOKTATÁS, MINT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ INTÉZMÉNYRENDSZER

1997 évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

(röviden Gyermekvédelmi törvény). A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó

intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a

közoktatási intézményekre.

95

Eszerint:

17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el

– a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének

megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi

gyermekorvos,

b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a

családsegítő központ,

c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,

d) a rendőrség,

e) az ügyészség,

f) a bíróság,

g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást

kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos

veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető

magatartása esetén.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő

társadalmi szervezet is élhet.

A fent felsorolt személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő

nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek

egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

Az iskola és a pedagógus gyermekvédelmi feladatai konkrétan:

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel

összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében,

feltárásában, megszüntetésében. Kt. 19. § (7) d)

A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási,

beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával,

valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és

tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások

megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést

kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti

szolgálat segíti. (Kt. 41. § (6))

A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal,

illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel,

intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat

veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a

gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994 MKM rendelet 6. § (1)-(2))

Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges

feltételekről. (11/1994 MKM rendelet 6. § (3))

96

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

(11/1994 MKM rendelet 6. § (4))

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata:

a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről,

amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának

kezdeményezése,

tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,

együttműködés:

o a szabadidőt szervező kollégákkal,

o az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel,

o az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral,

o a kollégiumi nevelőtanárokkal,

o nevelési tanácsadóval,

o gyermekjóléti szolgálattal,

o polgármesteri hivatallal,

o gyermekorvossal.

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai:

a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése,

a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az

iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,

a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása, igényeik

szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.),

segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi

helyzetétől függően,

a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos

ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.

97

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,

az okok feltárására,

az okok megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a

Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a

súlyosabbá válásukat.

Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a

veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való

segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.

24. TÉTEL

CSALÁD, MINT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ „INTÉZMÉNY”

Család: olyan személyek alkotják, akiket házassági, vérségi kapcsolat vagy örökbefogadás fog

egybe. A családban a személyek közös háztartásban egy fedél alatt élnek.

A család tekintetében „biológiai- szociális kettős természetről” beszélhetünk, hiszen nem csupán

társadalmi konstrukció a család és nem is tisztán genetikai megalapozottságú. Éppen ebből a kettős

természetből fakad a családi nevelés különleges legitimációs formája. Társadalmi minták és jogi

normák alapozzák meg, továbbá a természetjog egy fajtája is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szülők

belátására van bízva a nevelés, jogok és kötelességek színezetével. A társadalom azért nem hagyja

teljesen magára a családot, a gyermek védelme érdekében az állam intézkedéseket foganatosít, ha

veszélyeztetés áll fenn. A család hagyományos értelemben egy olyan elsődleges csoport, amelybe

az egyének beleszületnek, s amely intim kapcsolataival hozzájárul fizikai és lelki védelmükhöz.

Családi szocializáció és nevelés

A gyermeket alakító társas hatások közül kiemelkedik a család fontossága, hiszen, ez a legelső és

érzelmileg mindvégig a legjelentősebb közösség életünkben, mely a társas viselkedés

szokásrendjébe vezet bennünket. Az egyén és a társadalom közti közvetítő kiscsoport. A kultúra

szokásait, szabályait, a külső elvárásokat jórészt itt tanuljuk meg.

A szocializáció, a társas együttélés szabályainak elsajátítása kiscsoportokhoz kötött. Ilyen

mikromiliő, társas közeg a család is. Az itt alakuló kapcsolatainak jellemzője a személyesség és a

kölcsönösség.

A család elsődlegessége a szocializáció folyamatában azt jelenti, hogy

• A legkorábbi időszaktól kezdve hat a fejlődő emberre

• Érzelmi jellemzői, a benne lévő kapcsolatok erőssége meghatározza és diszpozicionálja a

későbbi kapcsolatainkat (A szülő és a gyermek közötti kapcsolat minden későbbi emberi

kapcsolat alapmintája)

98

• Az értékek, elvárások, szokások, szabályok elsődleges közvetítője

A szülők szocializációra vonatkozó elvárásai az adott környezethez, szociokulturális rendszerhez

alkalmazkodnak. A kulturális különbözőség és sokszínűség mellett úgy tűnik vannak általános,

mindenütt fellelhető, mintegy egyetemes szülői célok.

Minden kultúrában biztosítani akarják a gyermek életben maradását, ehhez a gazdasági

biztonságot, és ki szeretnék fejleszteni gyermekeikben a közösség által fontosnak tartott

értékeket. Mindenütt fontosnak tartják, hogy gyermekük optimálisan beilleszkedjen a

társadalomba. A szülők azt szeretnék, hogy gyermekük hatékony legyen a céljai elérésében,

produktív munkaszerepet valósítson meg, kerülje a patológiákat, és képes legyen intim és stabil

kapcsolatok kiépítésére.

Család funkciói:

1. Reprodukciós funkció: a reprodukció a társadalom utánpótlását, biológiai újratermelődését

biztosítja.

2-3. Gazdasági és fogyasztási funkció: a pásztorkodó, az agrár és kézműves társadalmakban a

mainál jóval erősebb volt a család gazdasági szerepe. Napjainkban előtérbe került a családokban a

tágan értelmezett fogyasztás (közös TV-és, kirándulás), a szabadidő eltöltése. Ugyanakkor bizonyos

területeken újraéledt a közös gazdálkodás. De a fő tendencia a fogyasztási szerep erősödése.

4. Szocializáció: a család rendkívül fontos szerepet tölt be az értékközvetítésben, a kulturális tőke

átörökítésében. A család közvetíti a társadalmi normákat, a családban tanulják meg a gyerekek

azokat a szerepeket, amik alkalmassá teszik őket arra, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. A

család szocializációs szerepe egyre szűkül, különböző társadalmi intézmények léptek be, például

iskola, óvoda, bölcsőde.

5. Felnőttek pszichés védelme: intim, feszültségszabályozó szerep. A család erős érzelmi köteléket

jelent tagjai között. Olyan szükséglet, ami kielégületlensége esetén válságba sodorhatja a családot.

Jó működés esetén a család segít az iskolai, munkahelyi sérelmek, kudarcok feldolgozásában,

csökkenti a feszültséget. A család társadalmi kiscsoport és egyúttal intézmény is. Kiscsoport, mivel

hosszú ideig vagyunk tagjai, multifunkcionális, tehát több fontos szükségletet elégít ki.

A csecsemőkor szociális fejlődésének legfontosabb eredménye, hogy a kisgyerekek 7- 9 hónapos

koruktól sajátos érzelmi kötődést mutatnak az őket gondozó felnőttek felé. Ez a ragaszkodás, mely a

későbbi morális és társas fejlődés meghatározója is.

Két, egymásra épülő fázist lehet megkülönböztetni a korai társas fejlődésben. Az első a korai

kötődés szakasza, mely a későbbi ragaszkodást alapozza meg.

Ha a születéstől a felnőtté válásig nincs közvetlen, működő kapcsolat a szülő és a gyermek között,

akkor veszteségek, hiányok egész sora válhat hangsúlyossá. Ez az ún. érzelmi vagy emotív

depriváció, ami sok esetben az érzelmi- akarati élet sérülése miatt teljesítménygyengeséget és a

humán motivációk alacsony szintjét eredményezheti. Ez a helyzet a fiatal felnőtt önálló életvitelét,

beilleszkedését akadályozza. A szociális kohézió kifejlődésének alapja a közvetlen anya- gyerek

kötődés. A korai, első évben mutatkozó, anyához, illetve a közvetlen környezethez fűződő viszony

feladata az ősbizalom érzésének kialakítása. Ez a későbbi bizalom, kölcsönösség érzésének

99

pszichobiológiai alapjait is jelenti.

Rejtett vagy nyílt zavarok a családi légkörben is megmutatkozhatnak. Ezek a

személyiségfejlődésben okozhatnak nehézségeket, problémákat, zavarokat. Ha egyenlőtlen szülői

viszonyok állnak fenn és a társas kapcsolatok disszonánsan alakulnak a családban, akkor a szülők

védelmi- ellenőrzési funkciója csorbát szenved. Az érzelmi bizonytalanság miatt a családi

kontaktusminták torzulnak, kedvezőtlen viselkedési formák rögzülnek. Az életciklus váltásával

problémák léphetnek fel, ha az előző időszak számos értékének elvesztése miatt frusztráció nagy,

vagy ha az új helyzethez való alkalmazkodás a rigid szabályok és struktúra miatt nehezített

100

EGYÉB TUDNIVALÓK:

Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet

2004-től Területi Gyermekvédelmi Központról

Gyermekvédelmi rendszerében fontos a prevenció, az alapellátás felé kell mutatnia. Területi

Gyermekvédelmi Központ akkor számításba kerüljön, amikor az alapellátásban rendelkezésre álló

lehetőségek nem vezettek eredményre

A Területi Gyermekvédelmi Központ első szolgáltatása a gyermek „útját” figyelembe véve, a

Befogadó Gyermekotthon, amely Nyírszőlősben található.

Ideiglenes hatályú beutalást elrendelő végzés értelmében a gyermek beszállítására kerül az

intézmény Befogadó Gyermekotthonba, Lakásotthonba vagy nevelőszülőkhöz. Az ott dolgozó

szakemberek fő feladata, megnyugtassák, teljes biztonság érzését nyújtsák sérült gyermekek

számára. Biztosított a családtagokkal - szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel – történő

kapcsolattartás lehetősége. A gyermekek 22 munkanapra ideiglenes elhelyezésben, amíg a végleges

elhelyezése Városi Gyámhivatal döntést hoz.

Szolgáltatások rendszere

1. Elhelyezési csoport

Előzményeket gyűjtenek a gyerekekről a társhatóságoktól, oktatási intézményektől. Kapcsolatba

lépnek a helyi Gyermekjóléti Szolgálattal, az illetékes Városi Gyámhivatallal, védőnővel,

pedagógussal, osztályfőnökkel, óvónővel.

Az adatgyűjtést kökvet6ően elhelyezési értekezletet hívnak össze, amelyre meghívót kap minden

érdekelt:

a vérszerinti szülők,

a gyermek,

az illetékes Városi Gyámhivatal képviselője,

az illetékes Jegyzői Gyámhatóság,

az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója,

az oktatási intézmény képviselője (óvónő, osztályfőnök, stb.),

ha a gyermek kora indokolja, a védőnő,

az üres férőhellyel rendelkező gondozási helyek képviselői,

területileg illetékes gyámi-gondozói tanácsadó,

nevelőszülőnél történő elhelyezés esetén nevelőszülői tanácsadó. Jegyzőkönyv dokumentálja, javaslat születik a gyermek gondozási helyére.

A javaslat és a jegyzőkönyv egy példánya a Városi Gyámhivatalhoz kerül megküldésre, amely

határozatban döntésre kerül sor gondozási hely, a gyermek gyámjának, valamint a kapcsolattartás

jogának szabályozása ügyében.

2. Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság

Elhelyezési Csoport munkájával párhuzamosan működik

bizottságvezető,

gyermekorvos,

gyermekpszichológus,

gyógypedagógus,

fejlesztőpedagógus,

családgondozók (előzménykutatást végzők)

101

közreműködésével járul hozzá az elhelyezési értekezlet témájához.

Városi Gyámhivatal végzésben követően gyermek átszállításra kerül a kijelölt gondozási helyére.

Ha nevelőszülőkhöz kerül, úgy nevelőszülői tanácsadó és gyámi gondozói tanácsadó követi

nyomon sorsának alakulását, lakásotthoni, vagy gyermekotthoni elhelyezés esetén gyámi gondozói

tanácsadó látogatja a gondozási helyén.

3. Nevelőszülői tanácsadó

Gondozási-nevelési problémák esetén szolgál tanáccsal a nevelőszülőnek a gyámi-gondozói

tanácsadó. Gyámi teendőkben nyújt segítséget, mindkét esetben meg kell őrizni a segítő-ellenőrző

funkció kényes egyensúlyát.

Átmeneti és tartós nevelés alatt a szülők felügyeleti jogukat csak részben vagy általában nem

gyakorolhatják, a gyermek gyámságát, törvényes képviseletét az adott intézmény szakmai vezetője

látja el, nevelőszülőnél. Nevelőszülőnek vagy ha visszautasítania ekkor a Területi Gyermekvédelmi

Központ hivatásos gyámjai közül jelöl ki a Gyámhivatal.

A tanácsadók hivatásos gyámok rendszeres látogatásaik során figyelemmel kísérik a gyermek

életének alakulását, igyekeznek felkészülni a gyámhivatal felülvizsgálathoz.

Az átmeneti nevelt tartós neveltként gondozási helyén önjogúvá váló, fiatal felnőtteket a törvény

értelmében utógondozói ellátás illet meg az időtartama alatt utógondozó segíti az ügyei intézésében.

4. Utógondozó

Az utógondozó személyére a nevelőszülőnél nevelkedő gyermek esetében a Területi

Gyermekvédelmi Központ tesz javaslatot, aki azonos az addigi nevelőszülői tanácsadóval,

gondozási formánál a gondozási hely munkatársa látja el ezt a feladatot.

24 éves korig realizálható otthonteremtési támogatás igénybevételekor otthonteremtési ügyekben

illetékes munkatársak állnak a fiatalok rendelkezésére ügyvéd közreműködésével.

5. Örökbefogadási tanácsadó

Foglalkozik azoknak a gyermekeknek az ügyeivel, akiket a Gyámhivatal örökbe fogadhatóvá

nyilvánít.

6. Nevelőszülői hálózat

Működtetése, fejlesztése elsőbbséget élvez a családi szocializáció lehetőségét rejtő gondozási forma

miatt.

A nevelőszülők örökbe fogadni kívánó szülők előkészítő tréningje Központ szervezésében zajlik,

kiképzett tanúsítvánnyal rendelkező nevelőszülők, örökbefogadó szülők várnak nevelésükre bízott

gyermekekre.

A két tanfolyam a környezettanulmány, személyiségvizsgálatok mindkét esetben szükségesek,

nevelőszülői felkészítés vérszerinti kapcsolatok ápolását elsődleges szempontnak tekinti, az

örökbefogadói felkészítés egy „idegen gyermek” saját gyermekként történő felelősségteljes

felnevelésére.

A speciális gyermekvédelem

1997. évi XXXI. törvény szerint a gyermekvédelem fogalmát. A gyermekek védelme a gyermek

családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és

megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek

helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

102

A testi-lelki fejlődésükben korlátozott gyermekek megóvása a speciális gyermekvédelem körébe

tartozik. Speciális gyermekvédelemről akkor beszélünk, amikor a család már az alapvető funkciói

egy részét vagy egészét nem képes ellátni. Ebben az esetben a gyermek testi-lelki fejlődése

veszélybe kerül. Társadalmi beavatkozásra van szükség. Két fogalom használatos: veszélyeztető és

veszélyeztetett.

A speciális gyermekvédelem rendszere:

Pénzbeli ellátások:

a) rendszeres gyermekvédelmi támogatás

b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

c) gyermektartásdíj megelőlegezése

d) otthonteremtési támogatás

A személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátás:

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása

c) átmenti gondozás

A személyes gondoskodás körébe tartozó szakellátás:

a) otthont nyújtó ellátás

b) területi szakszolgáltatás

A gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések:

a) a védelembe vétel

b) családba fogadás

c) ideiglenes elhelyezés

d) átmeneti nevelésbe vétel

e) tartós nevelésbe vétel

f) utógondozás

g) az utógondozói ellátás elrendelése

A védelmi rendszer célja, hogy elősegítse a gyermekek családban történő nevelését, csak végső

esetben a családtól való elszakításra „kiemelésre”.

A rendszerhez kapcsolódó intézmények:

a védőnői szolgálat, a házi gyermekorvosi ellátás

a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, családsegítő szolgálat, családsegítő

központok, nevelési tanácsadás, a lélektani szakrendelések

az oktatási intézmények

a rendőrség gyermekvédelmi csoportja

az ügyészség

a bíróság

anyamentő otthonok, egyházak

103

A GYERMEKVÉDELMI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

A gyermekvédelmi rendszer működtetése önkormányzati és állami tevékenység

ELLÁTÁSOK GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK

Települési önkormányzat Települési önkormányzat jegyzője

rendszeres gyermekvédelmi támogatás

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

gyermekjóléti szolgáltatás

gyermekek napközbeni ellátása

gyermekek átmeneti gondozása

védelembe vétele

ideiglenes hatályú elhelyezés

ügygondnok, eseti gondnok kirendelése

Városi Gyámhivatal

gyermektartásdíj megelőlegezése

otthonteremtési támogatás

ideiglenes hatályú elhelyezés

nevelésbe vétel

gyermekek kapcsolattartása

gyámság, gondnokság

családba fogadás

örökbefogadás

utógondozás, utógondozói ellátás

Megyei Önkormányzat Megyei Gyámhivatal

területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

otthont nyújtó ellátások

utógondozás, utógondozói ellátás

az I. fokú gyámhatóságok irányítása,

felügyelet

másodfokú döntések meghozatala

gyermekintézmények működésének

engedélyezése és tevékenységük ellenőrzése

a fiatalkorúak pártfogó felügyelete

A gyermekvédelem magyarországi rendszere

1. szint: A GYERMEKEK KÉPVISELETE, PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK

Preventív gyermekvédelem legfőbb feladata, hogy a családokban teremtse meg a

gyermeknevelés feltételeit.

2. szint: GYERMEKVÉDELMI ÉSZLELŐ- ÉS JELZŐ RENSZER

Veszélyeztetettség gyanúja esetén feladata ezt észlelni és jelzéssel élni

az egészségügyi szolgáltatóknak

a családsegítési szolgáltatásokkal foglalkozóknak

a nevelési tanácsadók munkatársainak

társadalmi szervezetek képviselőinek,

valamint élhet e joggal bármely állampolgár

A jelzés fogadója:

a helyi gyermekjóléti szolgálat, vagy ezt a feladatot ellátó önkormányzati munkatárs;

bűncselekmény, áldozattá válás vagy önveszélyeztető magatartás esetén az illetékes

hatóságok.

3. szint: GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

4. szint: GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK

104

5. szint: HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK RENDSZERE

Alapellátáshoz kapcsolódó intézkedések:

pénzbeli és természetbeli támogatások (önkormányzat, jegyző)

Védelembe vétel

Arra szolgál, hogy a gyermekek és a család komplex problémáit átfogó eszközrendszer

igénybevételével kezelje. A települési önkormányzat veszi védelembe a gyermeket, és a

gyermek ellátásának segítésére, a szülő gondozói tevékenységének támogatására,

családgondozót rendel ki. A védelembe vétel egyéni gondozási terv alapján történik, és

félévenként felülvizsgálja. Védelembe vehető továbbá a tanköteles vagy rendszeres iskolai

oktatásban részesülő, szabálysértést elkövetett fiatalkorú, valamint a 14. életévét be nem

töltött gyermek is.

Családba fogadás

Az a gyermekvédelmi jogintézmény, amelyben a szülő kérelmére gyámhivatal

hozzájárulásával, a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja a gyermeket.

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Ha a gyermek ideiglenesen felügyelet nélkül marad, vagy felügyeletre szorul, ideiglenes

gondozási helyen helyezhető el. Ilyenkor a szülő gondozási, nevlési joga szünetel. A

gyámhivatal 22 munkanapon belül köteles felülvizsgálni az ideiglenes hatályú lehelyezés

szükségességét.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok az iskolában

A gyermek- és ifjúságvédelem az intézmény minden tanulójára kiterjedő gondoskodás. A nehéz

helyzetbe kerülő tanulóknak nyújtott segítséget jelenti. Megvalósításában részt vesz a tantestület, de

kiemelt szerepe az osztályfőnöknek és a gyermek- és ifjúságvédő felelősnek van. Legfontosabb a

prevenció, a megelőzés. Fel kell tárni a gyermekek életkörülményeiben észlelt veszélyeket, a

fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket. A veszélyeztetettség feltárását, feldolgozását

követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Kiemelten foglalkozni kell azokkal a

gyerekekkel, akiknél a környezeti ártalmak (szülők életmódja, baráti kör rossz hatása) a jellemző.

Feladat

A tanulók és körülményeik megismerésére való törekvés.

Naprakész kimutatás a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról.

A szülők bekapcsolása a problémák okainak feltárásába és megoldásába.

A szociális támogatások véleményezése, kezdeményezése.

A szülők tájékoztatása az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről.

Eszközök, eljárások

családlátogatás

környezettanulmány készítése

egészségvédő és mentálhigiénés programok

iskolai étkezési lehetőségek biztosítása

pályaválasztás segítése

családi életre történő nevelés

napközis ellátás szorgalmazása

105

Kapcsolattartás más intézményekkel

Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat

Pedagógiai Szakszolgálat

Polgármesteri Hivatal

Gyámhatóság

Iskolaorvos

Védőnő

Helyzetelemzés

Az iskolákban magas a hátrányos helyzetű tanulók száma. Ezek a tanulók elmaradott

szociokulturális környezetben nevelkedik, munkanélküli szülők gyereke. Anyagi körülményei a

népesség átlagától jelentősen elmaradnak. Gyakran több generáció él együtt, a szülők iskolai

végzettsége 8 általános iskola. Jövedelmi forrásaik segélyekre és a családi pótlékra korlátozódik.

Növekszik a feszültség, csökken a gyermek teljesítménye. Több esetben gyermekbántalmazás

történik családon belül ez negatív mértékben befolyásolja a tanulók normarendszerhez való

alkalmazkodási képességeiket.

Az iskolai erőszak megelőzése és kezelése

Nagyon fontos a tanuló képességeinek teljes kiaknázása. Egyéni képességeikhez mérten egyéni

követelményeket kell felállítani, fejlődésüket saját magukhoz képest kell értékelni. Fontos

személyiség fejlődésük. Az iskolák pedagógiai programjai kiemelik az önismeret fejlesztését,

empátia, becsületesség, megbízhatóságé s az emberi méltóság tiszteletben tartását.

Dicséretet, pozitív megerősítést alkalmazni a kortárs csoportból való pozitív példa mutatását.

Házirendben betartható normákat és követelményeket fogalmaznak meg. Fontos a benne foglaltak

következetes betartása.

Szabadidős programok kialakítása

Legfontosabb szempont a tanuló érdeklődése, adottsága.

Lehetőség nyílik különféle sporttevékenységek folytatására. A sportban egészségre gyakorolt pozitív hatása mellett a szociális képességek is fejlődnek: csapatban

együttdolgozás, szabályrendszerek kialakítása-betartása, kitartóképesség nevelése,

konfliktuskezelés. Ezek beépülnek a tanulók személyiségébe.

Történik a tehetségük kibontakoztatása. A szakköri tevékenységben való részvétel teljesen

önkéntes.

Roma tanulóknak lehetősége nyílik a cigánytánc hagyományait elsajátítani. Szabadidős tevékenységek hozzájárulnak a tanulók sikerélmény megéléséhez a kudarcélmények

csökkentéséhez.

106

Együttműködés szülői szervezetekkel, család, gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel

Iskolák nagy hangsúlyt fektetnek a szülőkkel való kapcsolattartásra.

Családlátogatás: gyermek életkörülményeinek, családi viszonyaik megismeréséhez a

tanulóknál felmerülő problémák mélyebb feltárásához családlátogatást alkalmazunk.

Tájékoztatjuk a szülőt a gyermekkel felmerült problémákkal kapcsolatban, és közösen

keressük a megoldást.

Szülőértekezlet, fogadóóra: Évente több alkalommal áll a szülők rendelkezésére gyermekükkel kapcsolatos ügyeik megbeszélésére.

SZMK: Szülői Munkaközösség

Diákönkormányzat: Iskolai diákközösséget képviselő tanulók véleményüket fejezhetik ki az

iskolával kapcsolatos kérdésekben.

Az erőszak megelőzésére szolgáló módszerek

Felső tagozatban rendőrség segítségével bűnmegelőzési előadást szervezünk. Gyermekbántalmazás

témakörében szervezünk prevenciós programot.

Súlyosabb deviáns magatartási problémák esetén pszichológus, pszichiáter segítségét kérjük.

1. Drámapedagógia

Nagyon hatékony eszköz segítségével „kijátszhatják” magukból a feszültségeket, a

foglalkozások során fejlődik a toleranciájuk, az egymásra odafigyelés képessége.

2. Team munka

Segítő beszélgetéssel sikerül a gyermek nem megfelelő magatartásának okát feltárni és a

megfelelő szakemberrel orvosolni.

Továbbképzések

Személyiségfejlesztő tréningen pedagógusaink.