igazsÁgÜgyi szakÉrtŐi vÉlemÉnydunaÚjvÁros megyei jogÚ vÁros...

1

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2011. február 15.

G/6/2011. BIZALMAS

IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI

VÉLEMÉNY

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZAT

GAZDÁLKODÁSÁNAK

ÁLLAPOTFELMÉRÉSÉRŐL

Készítette: C.C.Audit Könyvvizsgáló Kft. 1148, Budapest, Fogarasi út 58. dr. Szebellédi István Igazságügyi adó-, járulék és könyvszakértő Bjsz.: 3992 Készült: 4 példányban 3 példány megbízói 1 példány megbízotti

A jelen igazságügyi szakértői vélemény sem részeiben, sem egészében nem használható a megbízási szerződésben

rögzített megrendelő kifejezett engedélye nélkül.

Budapest, 2011. február 15.

2


TARTALOMJEGYZÉK

AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYHEZ

Mutassa be szakértői összegző megállapításait és az ezek által generált szükséges teendőket!

Összefoglaló - Megállapítások és következtetések

I. Jellemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési és szolgáltatás-feladatellátási helyzetét!

II. Elemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezettség-, és követelésállományát részletesen!

II./a) Milyen a jelenlegi hitelállománya? II./b) Rendelkezik-e kötvénnyel? II./c) Értékelje röviden az adósságszolgálati helyzetét és szóljon az

egyéb kötelezettségeiről! II./d) Mutassa be a követelésállományát! II./e) Mutassa be a helyi adórendszerét!

III. Mutassa be a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatánál a támogatások rendszerét!

IV. Elemezze áttekintő jelleggel Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetés tervezését!

V. Elemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat esetében a kötelezettségvállalások működési rendszerét!

VI. Mutassa be alapjaiban Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyongazdálkodási rendszerét!

VI./a) Mutassa be a vagyonát! VI./b) Mi jellemzi a vagyonkimutatását? VI./c) Mi jellemzi a vagyonkataszterét? VI./d) Mi jellemzi a vagyonrendeletét? VI./e) Mutassa be a vagyongazdálkodási feladatainak ellátási

rendszerét!

VII. Jellemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának szabályozottságát!

3


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL VÉGZETT

IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT ALAPJÁN Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi, gazdasági, szolgáltatási helyzetének állapotfelmérése tárgyában az Önkormányzat Polgármestere Igazságügyi Szakértői Megbízási Szerződést írt alá 2010. november 30-án, melyben a feladat elvégzésével a C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft-t, azon belül dr. Szebellédi István igazságügyi-, adó-, járulék és könyvszakértőt (bjsz.: 3992.), költségvetési minősítésű, kamarai tag könyvvizsgálót (bjsz.: 002431.) bízta meg. Az igazságügyi szakértő a szerződésben foglalt teljesítési határidő meghosszabbítása által determinált időpontnak megfelelve, 2011. február 15-ére Igazságügyi Szakértői Véleményt készített Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat gazdálkodásának állapotfelméréséről. Az igazságügyi szakértő munkája teljesítése során szakértői segédeket vett igénybe, akik között költségvetési minősítésű könyvvizsgálók és asszisztensek szerepeltek. A megbízó célja az igazságügyi szakértői vélemény elkészíttetésével az volt, hogy az Önkormányzat működésének releváns területeihez tartozó kérdések megválaszolásra kerüljenek. Ennek megfelelően jelen szakértői véleményben a nagyvonalú áttekintések mentén rögzítésre kerültek a tények, az azokból levonható következtetések és az érintett területek tekintetében a legszükségesebb teendők. A szakértőnek a feltett kérdésekre adott válaszai az Önkormányzat áttekintett dokumentumai, valamint az egyes területek felelős tisztségviselőivel folytatott interjúk tapasztalatai révén nyert információk alapján kerültek meghatározásra. Rögzíteni kell azt, hogy az igazságügyi szakértői vizsgálat áttekintő jellegű volt, így nem kérhetők számon olyan részletes adatok és megállapítások, amelyek egy-egy ügylethez kapcsolódnak, figyelemmel a szakértő munkáját meghatározó, az előzőekben már említett kérdésekre, illetve a gyors, összefoglaló, csak tényeken alapuló vizsgálatra.

4


A következő oldalakon a szakértő megfogalmazza legfontosabb megállapításait, mely lehetőséget ad arra, hogy láthatóvá váljanak azon problémakörök, melyeket - a körülményeket is tükrözve - a szakértő bővebb leírással illet meg egy-egy kérdés megválaszolása kapcsán. A szakértő felkészültségének és tapasztalatának eredményeképpen az igazságügyi szakértői vélemény a kérdésekkel érintett tények megállapítása mellett olyan következtetéseket is tartalmaz, amelyek feltárják a szükséges lépéseket az Önkormányzat által ellátott lakossági szolgáltatási rendszerrel, ennek finanszírozásával kapcsolatban, továbbá megfogalmazza az ezekkel a lépésekkel kapcsolatos következményeket. A szakértő összefoglaló megállapításai a környezetükből kiragadva nem bírnak releváns tartalommal azok számára, akik nem ismerik a szakértői jelentés elkészítését indukáló kérdéseket és a jelentés teljes tartalmát.

5


AZ ELLÁTÁSI, IGAZGATÁSI ÉS HATÓSÁGI RENDSZERT ÉRINTŐ LÉNYEGESEBB MEGÁLLAPÍTÁSOK:

1. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának teljes feladat-

ellátási rendszere, ideértve az intézményrendszerét és a gazdasági

társaságait is fegyelmezetlenül működik.

2. Az Önkormányzat 2010. évre kialakult összesített

adósságállománya 21,28 milliárd forint, amely 1 lakosra

vonatkoztatva több mint 429.000 Forint adósságot jelent.

3. Az adósságállomány a 2009. évi költségvetési kiadási főösszeg

viszonylatában 113 %, amely kiemelkedően magas még abban a

vonatkozásban is, ha figyelembe vesszük az évenkénti ebből adódó

1 milliárd forintot meghaladó (2014. évben 6 milliárd)

adósságszolgálati terhet.

4. Az elmúlt 3 év vonatkozásában a működési kiadások folyamatosan

növekedtek, szemben a működési bevételek csökkenésével. A

költségvetés hiánya állandósult, melyet egyre jelentősebb mértékű

rövid lejáratú hitel bevonásával próbált az Önkormányzat

kompenzálni, holott már a 2008. évben is jó látható volt, hogy a

hiány nem átmeneti, nem likvid problémákat jelent.

5. Változatlan gazdálkodási szerkezetet és módszert feltételezve, a

már felhalmozott adósságból fakadó évenkénti teher mellett egyre

növekvő, ma már a 4 milliárd forintot is megközelítő működési

költségvetési hiány fenyegeti az egyébként általánosan

tapasztalható labilis pénzügyi állapotokat.

6. A költségvetés terjengős, nem megfelelően kontrollált apparátusi

és szolgáltatási szervezetet kísérel meg finanszírozni. Jellemző a

mindenfajta racionalitásoktól távol eső, pazarló gazdálkodás. Az

Önkormányzat pénzügyi egyensúlya így a 2011. évet megelőzően 3-4

év távlatában folyamatosan romlott, részben a központi szabályozó

változások hatására, de nagyobb részt a túldimenzionált szervezeti

rendszerek, és a szükségesnél nagyvonalúbb pénzellátási

módszerek hatására.

6


7. Az igazságügyi szakértői vizsgálat megállapítja, hogy 2008-ban és

2009-ben az Önkormányzati éves elemi költségvetési

beszámolójában szereplő bevételi teljesítési főösszeg eltér a

Közgyűlés által, a Zárszámadási rendeletben elfogadott teljesítési

adattól. Ennek oka a záró pénzkészlet pénzforgalom nélküli

bevételként való helytelen kezelése. Az eltérés 2009. évben jelentős

volt. Ekkor ugyanis a Közgyűlés 23.390.451 eFt bevételt hagyott jóvá,

szemben a Beszámolóban szereplő 19.456.631 eFt-tal. Az eltérés

3.933.820 eFt. A Közgyűlés az Önkormányzat teljesített bevételi

főösszegét a záró pénzkészlettel együtt hagyta jóvá, ezzel olyan

bevételek is elfogadásra kerültek, melyek valójában nem a

tárgyévet illették meg.

8. A fentiekhez kapcsolódóan a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990.

évi LXV. törvény 92/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint

közzétett egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentés is

eltér a számviteli nyilvántartások alapján elkészített Beszámoló

adataitól, melynek mértéke az előző fejezetben meghatározott

összeg.

9. 2009. évben az előző évi pénzmaradvány igénybevétele a

beszámolóban szereplő adatok szerint 4.472.887 eFt összegben

történt, a zárszámadásban ezen összeg eltért a beszámolóban

szereplőtől, mely a Közgyűlés által jóváhagyott bevételi főösszeget

is meghatározta. A zárszámadás főösszege a záró pénzkészlet

figyelembe vételével került definiálásra, mely eljárás nem

megfelelő. A szakértő megállapítja, hogy helytelen eljárás a

záró/nyitó pénzkészletet pénzforgalom nélküli bevételként

kezelni. Ennek következtében 2010. évben a hiány

finanszírozásaként meghatározott pénzmaradvány valójában nem

volt valós maradvány.

10. A vizsgált évek vonatkozásában a hiány csökkentése érdekében

láthatóan a bevételek növelése volt preferált, melyen belül

alapvetően a külső forrás bevonása jelentett megoldást. Nem vette

figyelembe az Önkormányzat azt, hogy az állandósult működési

hiány esetén nélkülözhetetlen annak felülvizsgálata, hogy az

Önkormányzat kiadásait mely területeken csökkentheti.

7


Például a nem kötelező feladatok elhagyása, a kötelező feladatok

ellátásának reális színvonalon történő megvalósítása, intézmény-

racionalizálás, intézményi- vagy feladattársulás, városgazdálkodási

feladatok tekintetében takarékossági intézkedések bevezetése,

vagy a fejlesztések tekintetében a megvalósítani tervezett feladatok

rendszerében prioritások kialakítása.

11. A Város költségvetése tarthatatlan. A finanszírozhatóság

fenntartása gyakorlatilag azonnali cselekvést igényel. A

költségvetés ilyen nagyságrendben és hiánnyal már kölcsön-

forrásból is alig finanszírozható, mely mellett figyelembe kell venni

azt is, hogy a vagyonoldalról érezhetők olyan tartalékok, amelyek -

a gazdálkodás minden szegmensét érintő szigorú változtatások

mellett - stabilizálni lennének képesek a költségvetés jelenleg

kialakult viszonyait.

12. Nincs koncepcionáltan megtervezett finanszírozási-forrás

célrendszer, melynek kapcsán a hitelt nyújtó bankok már

bizonytalanok az Önkormányzat pénzellátása vonatkozásában.

Ezért preferálni szükséges egy olyan jellegű megoldást, ami az

Önkormányzatnál meglévő külső forrásból származó pénzeszközök

szerződésben foglalt eredeti céltól való eltérésre vonatkozik a

felhasználás tekintetében. Ezen kívül, a további eladósodás

megállítása érdekében a kötvénykibocsátásokból származó óvadéki

betétek felhasználási céljainak újradefiniálása lehetne megoldás.

13. A szélsőséges feladatvállalási volumenek, a kárt okozó és

felelőtlenül szervezett gazdálkodás, valamint a kontrollálatlanul

hagyott, így a gond nélkül eláramló pénzeszközöknek

köszönhetően a Városnak változatlan gazdálkodási szerkezet

mellett nagyon rövid időn belül komoly akadályokkal kell

szembenéznie, figyelemmel az adósságrendezési eljárásra is.

14. Dunaújváros Megyei jogú Város Önkormányzata 2008. december 2-

án 8.500.000 eFt összegű felhalmozási célú, 2010. július 27-én pedig

kettő darab, egy 5.000.000 eFt összegű működési célú, illetve egy

2.000.000 eFt összegű felhalmozási célú kötvényt bocsátott ki.

8


15. Az 5.000.000 eFt-os névértékű kötvény kibocsátásnak célja

működési forráshiány fedezése volt, mely magában foglalta az

előző évek működési és fejlesztési hiányának kompenzálására

felvett CIB Banknál lévő hitelállomány kiegyenlítését. A szakértő

magas kockázatúnak minősítette a működési hiány

kötvénykibocsátásból való finanszírozását, tekintettel a

törlesztéshez szükséges forrásteremtés lehetőségének

korlátozottságára, illetve az Önkormányzat állandósult működési

hiányára.

16. A 2010. július 27-én kibocsátott kötvények fedezetéül

meghatározott vagyonelemek az Önkormányzat törzsvagyonának

részét képezték, mely jogszabályellenes a Helyi

Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § (1)

bekezdésének b) pontja szerint.

17. Ugyancsak ellentmond a jogszabályban meghatározottaknak az

Önkormányzat pénzforgalmi számláira vonatkozó beszedési

meghatalmazás, ugyanis e számlák azon pénzeszközöket is

tartalmazzák, melyeket nem lehet hitel fedezeteként deklarálni,

szintén a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88.

§ (1) bekezdésének b) pontja szerint.

18. A kötvénykibocsátásokhoz nem készült közép-, illetve hosszú távú

terv, mely a tőke és kamattörlesztési kötelezettségek teljesítésének

bemutatására szolgál, illetve a fejlesztésekhez kapcsolódó

működési többletköltségek finanszírozási módját prognosztizálja.

19. A kötvényterhek összességében 19.878.789 eFt-ot, azaz közel 20

milliárd forint adósságot jelentenek, melyből jelenleg

rendelkezésre álló pénzeszköz 2.175.470 eFt.

20. Az Önkormányzat zárszámadásának szöveges része 2008. évben

visszafogott gazdálkodásról adott számot, mely véleményt a

szakértő nem támogatja, sőt félrevezetőnek ítéli. A kiadási

megtakarítás elsősorban a tervezett folyószámlahitel

törlesztésének elmaradását jelenti, fedezetlenség miatt.

9


A működési kiadási előirányzatok év közben történt jelentős

növelése is torzítja a gazdálkodási mutatókat. A fejlesztések

alacsony szintű megvalósítása sem kiadási megtakarítást jelez,

hanem a feladatok realizálásának és a kapcsolódó pénzügyi

kötelezettségeknek a következő évre történő áthúzódását mutatja.

Az Önkormányzat a 2008. gazdálkodási évet 1.149.101 e Ft rövid

lejáratú hitellel, 79.793 eFt tárgyévet terhelő szállítói

kötelezettséggel zárta, mely kötelezettségek főszabályként a

következő év költségvetését már a kezdeti állapotban negatív

előjellel befolyásolták.

21. Az Önkormányzat nagymértékű eladósodottságát a 2010. év

költségvetés hatalmasra duzzadt forráshiánya eredményezte.

Miután a hitelfelvételhez kapcsolódó közbeszerzések

eredménytelenül záródtak, a 2010. év során a Közgyűlés 461/2010.

(VII. 13.) KH számú határozatával döntött a már említett 5.000.000

eFt értékű működési, illetve 2.000.000 eFt értékű fejlesztési célú

kötvény kibocsátásáról.

22. A kötvény kibocsátása megtörtént, mely azonban a likviditási

problémákat nem oldotta meg. Törlesztésre került tehát a CIB Bank

felé fennálló összes hiteltartozás (feltételként került

meghatározásra), és a 60 napon túli szállítói tartozás.

23. A 2.000.000 eFt összegű kötvény céljaként a Vasmű út 41. szám

alatti irodaház rekonstrukciója került meghatározásra, mely a

vizsgálat időpontjáig nem valósult meg. Alapvetően ezen összeg a

már említett pénzmaradvány helytelen meghatározása alapján

kialakult hiányt kompenzálja, melyet a felhalmozási mérleg is

igazol.

24. A vizsgált évek vonatkozásában az Önkormányzat csökkenő

forrásai mellett növekvő kiadásokkal gazdálkodott, a költségvetési

mérleg egyensúlyát külső forrás bevonásával teremtette meg.

25. A 2008. évben kibocsátott kötvényből származó forrás terhére

tervezett fejlesztések jelentős része nem valósult meg, mely mellett

újabb és újabb fejlesztési tervek épültek a költségvetésbe.

10


26. A vizsgált időszakban a működési költségvetési gazdálkodás

folyamatos forráshiánnyal, állandósult likviditási gondokkal

történt. Mindezek ellenére gyakorlatilag ellenőrizetlenül,

számonkérés, gazdaságossági elemzés és takarékossági

intézkedések hiányában került finanszírozásra az Önkormányzat

alapfeladatainak és számos önként vállalt feladatának ellátása.

27. A gazdálkodás pazarló, alapvető védelmi mechanizmusok nélkül

működő, kontrollálatlan, mely nincs figyelemmel az

Önkormányzat valós pénzügyi helyzetére, teherbíró képességére.

28. A kötvénykibocsátás jogszabályellenes fedezet meghatározása

mellett a hitelállományának vizsgálata során is találkozott a

szakértő olyan szerződéssel, melyben a jogi biztosíték az

Önkormányzat költségvetése volt a futamidő alatt, ami szintén

ellent mond a már említett Helyi Önkormányzatokról szóló 1990.

évi LXV. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjának.

29. Az Önkormányzat kötelezettségállományának elemzése kapcsán a

szakértő megállapítja, hogy az Önkormányzat pénzügyi helyzete

mind hosszú, mind rövidtávon kedvezőtlenül alakult, mely a 2010.

évben jelentős mértékben, gyakorlatilag megállíthatatlanul

romlott tovább, melyet a kötvénykibocsátások (5 milliárd

működési, 2 milliárd fejlesztési célú kötvénykibocsátás) vagy a

vizsgálat idején ismertté vált közel 600 millió forintos szállítói

állomány támaszt alá.

30. A rövid lejáratú kintlévőségek mindig befolyással bírnak a

következő évi gazdálkodás likviditási helyzetére. A kintlévőségek

behajtása, beszedése az adósságszolgálati helyzetből fakadó éves

kötelezettségek miatt fontos tényezőnek számít. A követelések

állományi értékét és azok változását minden esetben analitikus

nyilvántartásokkal kell alátámasztani, melyek szükség szerint

biztosítják azon információkat, amelyek alapján a beszedésre,

behajtásra (saját hatáskörben vagy végrehajtó által) vonatkozó jogi

lépések megtehetők. Az éves kötelezettségek figyelembe vételével

az Önkormányzat behajtási tevékenységének fokozása

nélkülözhetetlen, tekintettel a 2010. szeptember 30-i 1,8 milliárd

forintos követelésállományra.

11


31. Az Önkormányzat kiterjedt intézményrendszere, mely 25 darab

önállóan működő és gazdálkodó, valamint 2 darab önállóan

működő költségvetési szervet foglal magában, a központi

támogatáson túl nagymértékű önkormányzati forrással történő

kiegészítést igényel.

32. Az Önkormányzat intézményrendszerében több olyan önállóan

működő és gazdálkodó jogkörrel rendelkező intézmény is

működik, melyek költségvetése, szakmai tevékenysége, illetve

pénzügyi kondíciói ezt nem indokolják. A gazdasági önállóság

alapvetően működési többletigénnyel jelentkezik, tekintettel a

gazdasági szervezet ellátási kötelezettségére.

33. Az intézményi kör tevékenységének ismerete alapján a szakértő

megállapítja - a megyei jogú város kötelezettségeit figyelembe véve

-, hogy az Önkormányzat számos nem kötelező feladatot is ellát,

mely a gyenge pénzügyi paraméterek, valamint az Önkormányzat

adósságállománya ismeretében felveti a túlzott feladatellátás

terjedelmének csökkentési igényét.

34. A közszolgáltatás formájában megjelenő feladat finanszírozása

helyett az intézmények, szervezetek finanszírozása történik, mely

nem támogatja a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi

elvárásokat. A finanszírozás bázis szemléletű, mely okozója lehet a

működési költségvetés tervezési hiányának. Sokkal erőteljesebben

figyelemmel kell lenni az adott év teljesítéseire, azok folyamatos

értékelésére, melyet a következő évi költségvetés készítésekor

érvényesíteni lehet. Felvetődik annak szükségessége, hogy a

költségelemzés módszerét alkalmazva, a feladatellátás

terjedelmére, illetve a szervezeti funkciók szűkítésére vonatkozó

javaslatok megszülessenek.

35. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri

Hivatalának létszáma jelenleg 204 fő, melyet befolyásolt a

Közgyűlés 2010. december 16-i ülésén hozott 638/2010. (XII. 16.) KH.

számú határozata, ami a Hivatal szervezetének átalakításáról és

létszámának csökkentéséről, valamint a Dunaújvárosi

Vagyonkezelő Zrt.-hez (DVG Zrt.) kiszervezendő létszámról szólt.

12


36. A Polgármesteri Hivatal létszámcsökkentéséhez kapcsolódó

költségvetési támogatással biztosított munkavállalói elhelyezés

burkolt létszámleépítés, minekután semmilyen kézzelfogható

megtakarítást nem eredményez. Tekintettel a DVG Zrt. által ellátott

városüzemeltetési, városfejlesztési feladatok profiljára, a

feladatellátás igen távoli múltjára, a Hivatal főszabályként nem

alkalmazhatott olyan munkavállalókat, akik munkaköri feladatai

illenek a Zrt. tevékenységéhez. Ellenkező esetben a duplikált

feladatellátás esetét rögzíthetjük, mely igen nagymértékben mond

ellent a gazdaságosság, hatékonyság követelményének.

37. Jelen állapotok szerint a Polgármesteri Hivatal feladataihoz rendelt

létszám hasonló önkormányzatokkal való összehasonlítás szerint

alapvetően nem túlzott, azonban a szakértő megítélése szerint a

szervezeti felépítésében jelenleg elvész a hatékony működési elv.

38. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a szervezeten belül számon

kérhető kontrollpontok alakuljanak ki, amelyek például a

Közgyűlés és a Bizottságok kiszolgálásáért felelősek.

39. A kialakított rendszerben szervezetszerűen nem jelennek meg az

Európai Uniós támogatások igénylésére és felhasználására hatással

bíró egységek, de szorosan ide kapcsolódóan a pályázatfigyeléssel

és pályázatmegírással kapcsolatos organizációk sem. Figyelemmel

kell lenni ennek jelentőségére és arra, hogy elsődleges cél azon

támogatott projektek megvalósítása, melyek közvetlenül és

bizonyíthatóan a működési költségeket csökkentik már rövidtávon

is.

40. A városüzemeltetési és városfenntartási feladatok ellátása

tekintetében, de egyéb vonatkozásokban is duplikált, apparátuson

belül és külső gazdálkodó általi vagyongazdálkodási feladatellátás

is érzékelhető, jelen pillanatban az igazságügyi szakértő számára

nem ellenőrizhető feladatmegoszlások mentén.

13


41. A Vagyonkezelési Osztály 7 fő, a Városüzemeltetési és Főépítészeti

Igazgatóság 22 fő, melyen belül a Városüzemeltetési és

Városfejlesztési Osztály 15 fő, a Főépítészeti és Környezetvédelmi

Osztály pedig 7 fő. Ezen osztályok nagy létszámmal működnek, az

általuk ellátott feladatok között pedig vannak olyanok, melyek az

Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő DVG Zrt.-hez, illetve

egyéb külső gazdálkodókhoz szervezettek. Az 57 fővel működő

Hatósági Igazgatóság, a 34 fővel működő Humán Szolgáltatási

Igazgatóság és a 24 fővel működő Jogi és Szervezési Igazgatóság

feladatellátásához rendelt létszám szakmai megoszlása további

vizsgálat tárgya lehet.

42. A Dunaújvárosi Kistérségi Többcélú Kistérségi Társulása

vonatkozásában az Önkormányzatot terhelő költségek

tekintetében rendkívüli mértékű aránytalanságokat tapasztalt a

szakértő. Az Önkormányzat által foglalkoztatott belső ellenőrök

végzik az intézményellenőrzési térségi feladatokat, valamint

szintén az Önkormányzat által alapított Logopédiai Intézet és

Nevelési Tanácsadó lát el vonatkozó térségi feladatokat.

43. Az ellátott feladatok tekintetében konkrét megállapodás nincs az

Önkormányzat és a Többcélú Kistérségi Társulás között. A

gyakorlat szerint a Társulás az Önkormányzat számára a feladatok

után kapott normatív támogatást átadja, az igénybe vevő társult

önkormányzatok a Társulási Megállapodásban foglalt kötelező

hozzájáruláson felül egyéb díjat nem fizetnek az ellátott

feladatokért. A normatíván és a Megállapodásban foglalt

hozzájáruláson felüli többletköltséget Dunaújvárosi Megyei Jogú

Város Önkormányzata finanszírozza.

44. A szakértő megítélése szerint a Társulás lényege, hogy az általa

fenntartott intézmények szolgáltatásait a társult önkormányzatok

lakossága igénybe vehesse. Ehhez kell a működés

finanszírozásának megosztását szabályozni. Amennyiben ez nem

történik meg, kialakulhat azon állapot, mely - figyelembe véve a

lakosságszámot is -, nagyságrenddel jelentősebb teherként

jelentkezhet Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

számára a többi önkormányzattal szemben.

14


45. A Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás

vonatkozásában megállapítható, hogy a Város a feladatellátásban

történő részvétel mértékéhez viszonyítva rendkívüli részt vállal a

társulás finanszírozásában, de ezen túlmenően az is leszögezhető,

hogy maga a társulási forma valódi célját nem produkálja.

46. Az Önkormányzat számos alapítványt támogat, mely alapvetően

nem kötelező önkormányzati feladatok ellátását jelentik. A

vizsgálatok elvégzést követően, az alapítási időpontok alapján jól

látható, hogy a legtöbb nagyon rég, alapvetően az önkormányzati

rendszer kialakulásával azonos időpontban jött létre. Az azóta

eltelt idő sok változást hozott, mind a lakossági igények, mind a

pénzügyi lehetőségek körében. Az alapítványok, közalapítványok

által ellátott feladatok felülvizsgálata az évek során nem történt

meg, mely alapján nem megállapítható annak a mai viszonyok

közötti létjogosultsága. Támogatási igényük jelentős, mely miatt

nélkülözhetetlen felülvizsgálni az alapítványok, közalapítványok

által ellátott feladatok szükségességét a velük megkötött

szerződésekben vállalt kötelezettségeket, majd javasolt

számosságuk és támogatási intenzitásuk nagymértékű

csökkentése.

47. Jelenős mértékű (2009. évben 114 millió forint) a sportszervezetek

támogatása is, mely szintén nem kötelező önkormányzati feladat, a

szerződéses viszonyok vizsgálatára jelentős dokumentumok hiánya

miatt most nem kerülhetett sor, de ennek vizsgálata a

későbbiekben megtörténhet.

48. Az Önkormányzat 2008. évben közel 38 millió forinttal, 2009. évben

30 millió forinttal támogatta a Fejér Megyei Szakképzés-szervezési

Társulást, melyben való részvétel célját, illetve az ezzel kapcsolatos

önkormányzati terheket indokolt felülvizsgálni, figyelemmel arra,

hogy a jövőben várhatóan a TISZK-ek működését egyszerűsíteni

fogják, a felnőttképzésbe való bevonásuk lehetőségével.

49. Az áttekintő jellegű szakértői vizsgálat megállapította, hogy az

Önkormányzat bevétel-felderítési és realizálási képessége gyenge,

sem a díjak, sem a hozzájárulások nem megfelelően szegmentáltak,

kevés bevételt produkálnak.

15


50. Az önkormányzati saját források lényeges komponense a helyi

adóztatás, melynek erősítése szükséges elsősorban az adott

kedvezmények felülvizsgálatával. A helyi adóztatás lényege az

Önkormányzat önálló gazdasági feltételeinek támogatása, mely

csak akkor éri el célját, ha a helyi adózás vonatkozásában megfelelő

adókoncepció kialakítására kerül sor, mely jelenleg nem tetten

érhető.

51. Az építményadó vonatkozásában aluladóztatás valósul meg. Az

adómértékek alacsony szintje, a potenciális adóalanyi kör,

rendeletben történő indokolatlan szűkítése hozzájárul az

adónemből származó bevételek helyi adóbevételeken belüli

alacsony részesedéséhez (5-6%).

52. Adókoncepció hiányában nem kerültek felmérésre az

Önkormányzat adóztatással kapcsolatos lehetőségei.

53. Az adóhátralék kiemelkedően magas értéke (2010.12.31-én 477.160

eFt) indokolja az adó beszedés, ellenőrzés és végrehajtás komplex

feladatainak áttekintését.

54. Nem szabályszerű a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatás.

Az adók tekintetében csak a helyi iparűzési adókat tartalmazza,

illetve az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.

19.) kormányrendelet 36. § (2) bekezdésében szerepelnek olyan

tételek, melyet a kimutatás nem foglal magában.

A FELADATELLÁTÁSOKKAL ÉS A TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATOS LÉNYEGESEBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

55. Az Önkormányzat feladat-ellátási rendszerét a rosszul

strukturáltság jellemzi a legjobban, hiszen különösebb

átgondolások, racionalitások nélkül saját költségvetési

intézményein felül, for- és non-profit szervezetek bevonásával

végzi a tevékenységét.

56. Az Önkormányzat számára a legtöbb ponton súlyosan hátrányos,

jogilag, gazdaságilag megkérdőjelezhető, sok esetben szabálytalan,

kezelhetetlenül zavaros szerződéses rendszert tapasztalt a

szakértő.

16


57. Az Önkormányzat 4 db gazdasági társaságban rendelkezik 100 %-os,

4 db társaságban 75 % feletti, illetve 1 db társaságban 50 % feletti

tulajdonosi részesedéssel.

58. A DVG Zrt., mint 100 %-os önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő

tevékenysége az Önkormányzat által kellően nem ellenőrzött. A

szerződéses kapcsolatok részletezettsége nem nyújt korrekt

információt az ellátandó önkormányzati feladatokról, nincs

valóságos teljesítménymérés.

59. A vagyonkezelő tevékenysége a gazdaságosság, hatékonyság és

eredményesség kritériumait nem teljesíti és valós mérések nem is

kapcsolódnak a tevékenységének elemzéséhez. Függetlenül attól,

hogy a Zrt. főként önkormányzati vagyont kezel, nem történik

megfelelő beszámolás, ellenőrzés és egyéb tájékoztatás a Társaság

által végzett feladatok állapotáról a tulajdonos felé.

60. Az Önkormányzat a Zrt-t úgy finanszírozza, mint egy

költségvetési szervet, amely mindenben előnyt élvez, de ami a

nagyobb baj, hogy a közfeladatok versenyeztetése sem történik

meg. Erről írt szakvéleményt a MultiContact Kft., mely a 2006-2007.

közötti időszakban a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX.

törvény megsértését állapította meg.

61. Ugyan a tanulmány nem rögzíti, de itt is meg kell említeni, hogy az

egyes gazdasági társaságok által használt eszközöknek nincsenek

megfelelő jogcímeik, mert a vagyonhasználat nem nevesített

jogcím és nem is biztosít dologi anyagi jogot, így azt sem, hogy a

bevételeket a gazdasági társaság szedje és közvetlenül fordítsa a

kiadások finanszírozására. Ez a jogi problémán túl nagyon jelentős

adókockázatot is magában hordoz.

62. A megállapítás szerint az említett években a Zrt. éves nettó

árbevételének kevesebb, mint 90 %-a származott az

Önkormányzattal kötött szerződésből, mely alapján a Zrt. felé

delegált feladatellátás tekintetében közbeszerzési eljárást kellett

volna lefolytatni a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX.

törvény 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően.

17


63. A DVG Zrt.-vel kapcsolatban a vizsgált szerződések alapján

megállapítható, hogy azokban nem határozzák meg egzakt módon

az ellátandó közfeladat tartalmát, annak terjedelmét, illetve a

feladatok nagy részéhez nem kapcsolódik a piaci igényeknek

megfelelő árkalkuláció. A közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó

szerződésekben nem kerül pontosan meghatározásra az elvárt

teljesítmény, valamint pénzügyi megalapozottságuk is kérdéses.

64. A DVG Zrt. vagyonkezelő kompetenciái túlnyúlnak a jogszabály

adta lehetőségeken (például a díjbeszedés saját nevében, saját

számlára!), de számos olyan ellenőrizetlen tevékenységet is végez,

mely az igazságügyi szakértő megítélése szerint önmagában súlyos

pénzügyi többletigények teljesítését indukálja az Önkormányzat

számára.

65. A DVG Zrt. számláinak összesített adatai szerint Dunaújváros

Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évben összesen 1.835.177

eFt, 2010. évben 1.285.119 eFt összeget fizetett ki. Ez az elmúlt két

évben 3,1 milliárd forint terhet jelentett az Önkormányzat számára.

66.A feladatellátás módszerének feltárása (saját, vagy vásárolt

szolgáltatások), a megfelelő piackutatás, lehetőséget biztosíthat

takarékosabb változatok megválasztására. Az ellenőrizetlenül

hagyott gazdálkodás nem biztosítja a közpénzek felelős

felhasználását, az elszámoltathatóságot.

67. Az Önkormányzat másik 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági

társasága a Dunaújvárosi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. (DV N Zrt.),

mely alapvetően egy uniós pályázatból megvalósítani tervezett

városrehabilitációs projekt kapcsán került megalapításra. A projekt

magántőke bevonása hiányában meghiúsult, így jelenleg a Zrt.

meghatározható közfeladatot nem lát el.

68. A Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. szintén 100 %-os

Önkormányzati tulajdon. A kórház tevékenysége veszteséges.

Jelentős számú nem kötelező feladatot lát el, melyek felülvizsgálata

elengedhetetlen a tervezett tőkepótlás (1.298.000 eFt) előtt.

18


A tőkepótlás igénye mellett figyelembe kell venni, a 268 millió

forint szállítói kötelezettséget, illetve a több milliós összegű tárgyi

eszköz beszerzések szükségességét, melyet a Tulajdonos likviditási

és eladósodottsági problémái okán nem tud teljesíteni. A Társaság

súlyos pénzügyi gondokkal küzd, a gazdálkodása során elért

vagyonvesztés jelentős mértékű. A saját tőke tartósan a jegyzett

tőke alatt van, mely egyrészt veszélyezteti a gazdálkodás

biztonságát, másrészt a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV.

törvény 51. § (1) bekezdése alapján nem szabályszerű.

69.A Szent Pantaleon Kórház fenntartása folyamatosan jelentős

összegű működési támogatást, vagy tőkepótlást igényel. A jelenlegi

helyzetben e tőkepótlási, támogatási tulajdonosi kötelezettség a

fedezetlen önkormányzati kötelezettségek közé tartozik. A kórház

által ellátott feladatok jelentős mértékű csökkentésére, a társaság

megszűntetésére vagy a megyei önkormányzatnak való átadásra

van szükség.

70. Az Önkormányzat negyedik saját tulajdonú gazdasági társasága a

Média Duna Invest Kft., mely 2009. március 12-én került az

Önkormányzat tulajdonába. Ennek következtében az

Önkormányzat egy új, egységes szerkezetbe foglalt Alapító

Okiratot fogadott el. Az Alapító Okirat értelmében a Társaság

törzstőkéje 23.950 eFt, melyből 3.000 eFt pénzbeli betét, 20.950 eFt

nem pénzbeli betét (apport). A Társaság alapítójaként Dunaújváros

Megyei Jogú Város került meghatározásra, holott az Önkormányzat

a Társaságot megvásárolta, tehát nem alapítója, hanem

tulajdonosa. Ezt támasztja alá azon tény is, hogy a Társaság

részvényeiért fizetett ellenérték 3.000 eFt, mely összeg szerepel az

Önkormányzat mérlegében.

71. A szakértő megállapítja, hogy a saját, vagy többségi tulajdonú

gazdasági társaságokkal, elsősorban a DVG Zrt.-vel megkötött

közfeladat ellátására irányuló szerződések nagyvonalú

megfogalmazásokat tartalmaznak, mely alapot nyújt jellegében

hasonló, vagy megegyező feladatok külön történő finanszírozására.

19


A szerződésekben pontosan kell meghatározni az elvárt teljesítést

(db, m2, létszám, rendezvényszám), mely mellett figyelembe kell

venni azt is, hogy a szerződéses kötelezettségvállalás előtt az

Önkormányzatot információgyűjtési kötelezettség terheli annak

okán, hogy a feladathoz kapcsolódó ármegállapítás a valós piaci

értéket tartalmazza.

72. A kisebbségi tulajdonú gazdasági társaságok támogatási politikája

sem kitapintható, ellenben az összegszerűsége nagynak

minősíthető, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy

döntően piaci tevékenységet végeznek, nem egyszer duplikált

módon, vagy az apparátussal, vagy egyéb szervezetekkel.

73. A gazdasági társaságokhoz átadott vagyontárgyak jogcímei nem

tisztázottak minden tekintetben, melyre valós példa, hogy a DVG

Zrt. részére apportként átadott eszközökről nincs teljeskörű

nyilvántartás, azaz sem az Önkormányzat, sem a Zrt. nem

rendelkezik a teljes apportlistával.

74. A közszolgáltatásokat végző vállalatokkal megkötött szerződések -

amelyek az Önkormányzatnál elérhetők voltak – folyamatos

aktualizálása nem történik meg, melynek nyomán a jogszabályi

változások által okozott korrekciókra nem kerül sor.

75. Az önkormányzati közszolgáltatásban résztvevő vállalatok

irányítása ötletszerű, ellenőrzésük nem tisztázott, és jelenleg nem

is működik. A feladatellátást végző önkormányzati cégekkel

szemben az Önkormányzat hatékonysági, gazdaságossági és

eredményességi követelményeket nem támaszt.

76. Az államháztartáson kívülre történő pénzeszközátadás alapvetően

átgondolatlan, és célszerűtlen, de helyenként jogilag is

megkérdőjelezhető. Előfordul olyan eset is, hogy a működési

támogatások a gyakorlatilag megrendelésnek minősülő, de

pénzeszköz átadásával finanszírozott tevékenységektől nem

kerülnek elkülönítésre.

20


77. A 2009. évi teljesítési adatok alapján megállapítható, hogy 872

millió forint nagyságban finanszírozza az Önkormányzat az

államháztartáson kívüli szervezeteit, beleértve ebbe a bemutatott,

megannyiszor apparátussal párhuzamos feladatellátást végző egyes

gazdasági társaságait is. A működési és felhalmozási

támogatásokon felül, konkrét megrendelésekhez kapcsolódó

kifizetések is történnek.

78. A Társaságok számára történő pénzeszközátadásnak

meghatározott tartalmi elemekből álló (finanszírozási ütem,

elszámolási határidők, stb.) közfeladat ellátási szerződésen kell

alapulnia.

79. Az év végi beszámolóban az elszámoltatás megtörténik, de úgy

ítélhető meg, hogy ezen beszámolók alapvetően tájékoztató

jellegűek, elfogadásra kerülnek. Az utólagos elszámolás nincs

megfelelő hatással a gazdaságos, hatékony működésre, ehhez

folyamatos közbenső kontroll kialakítása szükséges. Meg kell

szigorítani a számon-kérhetőséget a pénzeszközátadások, de a

megrendelések vonatkozásában is.

80. A szakértő áttekintette az „Élményfürdő projekt” beruházáshoz

kapcsolódó dokumentációkat, mely alapján a következő

álláspontra jutott. Az „Élményfürdő történet” felveti annak

szükségességét, hogy a Város a közeljövőben felhagyjon a bérleti

konstrukcióval, annak vállalhatatlan költségeire tekintettel.

81. Az Élményfürdővel kapcsolatos vélemények az Önkormányzat

áttekintett dokumentumai, nyilvános közgyűlési és bizottsági

döntések, valamint az egyes területek felelős tisztségviselőivel

folytatott interjúk tapasztalatai révén nyert információk alapján

kerültek megfogalmazásra. Megállapítható, hogy jelenleg

vállalhatatlan terheket jelent a projekt a 21,28 milliárdos

adósságállománnyal küzdő Önkormányzat számára.

21


82. Tekintettel az igazságügyi szakértői vélemény jellegére, jelen

állapotok szerint nem kérhetők számon olyan részletes adatok és

megállapítások, amelyek az „Élményfürdő” ügylethez

kapcsolódnak, figyelemmel a szakértő munkáját meghatározó

gyors, összefoglaló, tényeken alapuló vizsgálatra. Az azonban

rögzíthető, hogy a projekt évente több mint, 885 millió forintos

kiadást jelent az Önkormányzat számára, így indokolt egy

részletes, mindenre kiterjedő felülvizsgálattal áttekinteni a további

lehetőségeket.

A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS LÉNYEGESEBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

83. A költségvetés tervezés módszertana bázis szemléletű, mely az

igazságügyi szakértő szerint nem megfelelő, hiszen alapvetően a

múltban kialakult tervezési paramétereket konzerválja, a rejtett

tartalékokat pedig nem képes a felszínre hozni.

84. Feladatra való tervezés főszabályként nem történik meg,

feladatmutatók alkalmazása sem tapasztalható. Nem feladat-

finanszírozás, hanem intézmény-finanszírozás történik.

85. Az Önkormányzat adott évi költségvetési rendelete alapvetően az

elfogadott koncepció mentén készül, melyben szakirodánként,

feladatonként szerepelnek a várható teljesítések, illetve a tervezett

irányok. A fő számok meghatározása általában kezelhetetlen

hiányokat tartalmaz, mely a részletes tervezés során csak kis

mértékben csökken.

86. Az intézmények a tervezés során alultervezik a saját bevételeiket,

melyekkel szemben nem támaszt az Önkormányzat elvárásokat. Az

Önkormányzat nem figyeli az intézményi előirányzat túllépéseket

és nincs tisztában az intézményi tartalékokkal. Az Önkormányzat

az intézmények kiadási többletigényét finanszírozási többlettel

kompenzálja, mely tovább súlyosbítja az Önkormányzat egészét

érintő pénzügyi problémákat.

22


87. A Város intézményrendszerének egészében alkalmazott

finanszírozási rendszerben nincs koordinált pénzellátási megoldás.

88. Az intézményrendszer az ellátott feladatok tekintetében azok

széles spektruma, a csökkenő költségvetési támogatások, illetőleg a

kiadási volumenek miatt egyre inkább kiadás-vezérelt lesz,

szemben azzal, hogy az igényeket kielégítő funkcionális

magánüzemeltetések megvalósítására törekednének.

89. Az intézmények finanszírozási rendszere nem alkalmazkodik az

Önkormányzat mindenkori likviditási helyzetéhez. Az

Önkormányzat bevezette a kis-kincstári rendszer egy formáját,

mely azonban a likviditási nehézségek miatt nem működik.

90. Az intézmények által ellátott feladatok finanszírozásakor

figyelembe kell venni, hogy egy ponton túl a forrásokat már nem

lehet tovább növelni és ekkor a kiadások csökkentésére van

szükség. Láthatóan túlvállalt például az oktatási ágazat

(gimnáziumi oktatás, zeneoktatás).

91. A pénzügyi korlátok mellett jelenleg nincs megfelelő érdekeltség a

takarékos gazdálkodásra. Szükség van a költségvetési gazdálkodás

stabilitásának kialakítása érdekében, az intézményvezetők

felelősségi körének hangsúlyozottabb érvényesítésére. Az optimális

gazdálkodás feltétele a feladatellátás, a szolgáltatásnyújtás

racionalizálása.

92. A közszolgáltatás formájában megjelenő feladatok finanszírozása

helyett az intézmények, szervezetek finanszírozása történik, mely

nem támogatja a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi

elvárásokat.

93. A beruházások tervezésének vonatkozásában a városüzemeltetési

és a városfejlesztési iroda méri fel az igényeket, melyek az

intézmények felől érkeznek. Az igények között történik valamilyen

rangsor felállítása, de valós prioritási lista nem készül,

főszabályként ugyanis majdnem minden igény a tervadatok között

marad.

23


94. A rendkívüli mértékű felhalmozási kiadások nem kerülnek

felülvizsgálatra, nem tapasztalható az áthúzódó kötelezettségek

átütemezése és az új beruházások indításának tilalma.

95. A tervezési metodika alapvetően elavult és kényszer alatt működik.

A korszerűtlen tervezési rendszer és pazarló gazdálkodás oda

vezetett, hogy a Város adósságállománya elérte a 21,28 milliárd

forintot, de ami ennél is nagyobb gond, hogy az Önkormányzat

egésze láthatóan ennek veszélyét nem értékeli megfelelően.

96.Az igazságügyi szakértő által elvégzett nagyvonalú átvilágítások

alapján az látszik, hogy a költségvetési tervezés eredményeként

nagymértékű finanszírozási aránytalanságok jönnek létre, melyek

okait részletes, mindenre kiterjedő vizsgálat útján kell felderíteni.

97. A költségvetés tervezési rendszerét alapjaiban szükséges

megváltoztatni, beleértve az információ-áramlást, az adatok

összegyűjtését, a koncepcióba történő elhelyezést, az elemi

költségvetési igények megfogalmazását, a hozzájuk tartozó

feladatmutató rendszert, a tervezés logikáját, módszerét és végül

összesítését is.

98. A költségvetési szervnek az éves költségvetésének tervezetét az

előzetes költségvetési keretszámokhoz igazodóan, számításokkal

megalapozva szükséges elkészítenie, érvényesítve a

gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelményeket.

99. A korszerű tervezési módszer, a feladatfinanszírozás lényege, hogy

az egyes szolgáltatásokhoz kerülnek hozzárendezésre a közvetlen-,

illetve a közvetett (általános) költségek (ez utóbbi felosztás

alapján). Ez azonban rendkívül idő-, és munkaigényes eljárás,

kivitelezéséhez megfelelően kidolgozott módszertan szükséges. A

feladatfinanszírozás egyszerűbben megközelíthető módszere a

korrigált null-bázisú tervezés, melynek alkalmazását a szakértő

javasolja.

100. A korrigált nulla bázisról induló feladatra, tevékenységre történő

tervezés alapján megállapítható, hogy a feladat egy egysége

mennyibe kerül az adott intézménynek, ami alapján

meghatározható, hogy mekkora a forrásszükséglete.

24


101. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának

kötelezettségvállalás nyilvántartása az EcoSTAT integrált pénzügyi

rendszer kötelezettségvállalás modulja támogatásával biztosított.

Figyelembe véve, hogy a költségvetés tervezése az Önkormányzat

vonatkozásában alapvetően kiadásorientált, ebből a szempontból a

kötelezettségvállalás-nyilvántartás nem megfelelő.

102. A szakirodák kvázi keretgazdákként funkcionálnak, az év elején

meghatározott keret alapján gazdálkodnak, függetlenül a

költségvetés alakulásától. A nyilvántartásból szakfeladatra való

kigyűjtés nem lehetséges és a szabad előirányzat sem nyerhető ki

belőle. A nyilvántartás több tételén megállapítható a

kötelezettségvállaláson felüli kifizetés, mely egyrészt ellentmond a

jogszabályi előírásoknak, másrészt fedezetlen teljesítéseket jelent,

ami veszélyezteti a költségvetés teljesíthetőségét.

103. A nyilvántartás tehát nem szolgálja a kötelezettségvállalás

alapját jelentő szabad keret meghatározását, mely nem csak és nem

elsősorban az előirányzat maradványokat jelenti, hanem a realizált

forrásokat is figyelembe veszi. Év végén halmozott összegként

jelenik meg a kötelezettségvállalások mértéke, ennek megfelelően

a nyilvántartás sem céljának, sem a jogszabályi előírásoknak nem

fel meg.

104. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kötelezettségvállalásban

szereplő előirányzatok folyamatos aktualizálására sor kerüljön

annak érdekében, hogy a bevételi elmaradások alapján a kiadási

címek előirányzatának módosítása biztosítsa a valós fedezetet.

105. A kifizetések megalapozásához elengedhetetlen a források

realizálódásának rendszeres ellenőrzése, elmaradás esetén az

azonnali korrekció. Ellenkező esetben a kötelezettségvállalás

kiadásorientált, mely likviditási gondokat, esetleg

fizetőképtelenséget okoz.

106. A kötelezettségvállalások kezelése, a delegált hatáskörök

figyelembe vételével a különböző osztályok tekintetében olyan

kontrollkörnyezetet kell kialakítani, mely maradéktalanul

megalapozza az előirányzat túllépésének, illetve a bevételi

elmaradásból indukált fedezetlen kötelezettségvállalás tilalmát.

25


107. Az Önkormányzat pénzügyi feladatait, nyilvántartásait bár

támogatja informatikai háttér, integrált pénzügyi rendszer,

azonban ez teljes mértékben a kötelezettségvállalás nyilvántartása

vonatkozásában nem biztosítja a jogszabályi elvárásokat.

A VAGYONGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS LÉNYEGESEBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

108. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a

vagyongazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatalában

Igazgatóságain és Osztályain keresztül, továbbá gazdasági

társaságok tevékenységének bevonásával látja el.

109. A szakértői vizsgálatok kiterjedtek tehát a vagyongazdálkodási

feladatellátást végző gazdasági társaságok tevékenységeinek

elemzésére is, illetve ezen feladatok apparátuson belüli

feladatokkal való összehasonlítására.

110. Joggal állítható, hogy különösen a városüzemeltetési és

városfenntartási feladatok ellátása tekintetében, de egyéb

vonatkozásokban is duplikált, apparátuson belül és külső

gazdálkodó általi vagyongazdálkodási feladatellátás is érzékelhető,

jelen pillanatban az igazságügyi szakértő számára nem

ellenőrizhető feladatmegoszlások mentén.

111. A párhuzamos feladatellátások mellett a feladatok nem megfelelő

módon való delegálása, azaz nem megfelelő helyen való végzése

tapasztalható.

112. A vagyonkezeléssel kapcsolatosan nem kerülnek

megfogalmazásra általános érvényű követelmények, mint az

önkormányzati primátus ellenőrzési, valamint szervezetirányítási

kompetenciáinak kialakítása és azok megőrzése. Ez az

Önkormányzatnál jelenleg nem történik meg.

26


113. Jelen vagyongazdálkodási rendszer az Önkormányzat érdekeinek

figyelembevételével nem képes a források indukálására, megfelelő

szervezeti egységeknél történő elhelyezésére.

114. A vagyongazdálkodással (üzemeltetés, vagyonhasznosítás)

kapcsolatos feladatok pontos delegálása, alapvető kompetenciák, a

hasznosítás eredményének felhasználása nagyvonalakban

meghatározott, az elvárható eredmény megjelölése és realizálása

azonban folyamatosan nem történik meg, mely szükségessé teszi a

jelen gyakorlat teljes körű felülvizsgálatát.

115. Nincs megfelelő kontroll abban a tekintetben sem, hogy az egyes

vagyonelemek miként hasznosulnak és milyen indukáló hatásokat

teremtenek a működési és fejlesztési pénzeszközök, források

között, ugyanígy nincsenek meghatározva jövedelmezőségi,

megtérülési követelmények, illetve költség - haszon elemzések

sem.

116. Változtatásokra van szükség, melynek segítségével olyan

helyzetet lehet megteremteni, amely a jelenlegi politikai

elképzelésektől viszonylagosan távolabb viszi magát a

vagyonkezelést, de megtartja a szükséges igények kielégítésének

gyors megoldását is és lehetségessé válik a publicitás, az

ellenőrzöttség azzal együtt, hogy kezelhető és az önkormányzati

működési rendszerbe jól illeszthető megoldások kerülhetnek

kialakításra, mindamellett, hogy megtakarítások is eszközölhetők.

117. Elsődleges szempont, hogy a DVG Zrt.-nek, illetve az egyes

vagyonkezelőknek, a tulajdonos Önkormányzattal szembeni

szerződéses kapcsolatrendszerét több területen komplexen kell

meghatározni, úgy, hogy a két fél együttműködése révén

mindkettőjük számára előnyös konstrukcióban magas szintű,

hatékony vagyongazdálkodás valósulhasson meg.

27


118. A vizsgált évek beszámolói minden esetben számot adnak arról,

hogy a felhalmozási bevételek jelentős elmaradást mutatnak a

tervezett szinthez képest, mely azonban egyetlen esetben sem

vonta maga után a tervezett kiadási tételek csökkentését, a

kötelezettségvállalások felülvizsgálatát. A hiányzó bevételeket - a

működési forráshiányra tekintettel - kizárólag kölcsönforrás

bevonásával korrigálták. A felhalmozási forráslehetőségek feltárása

egy optimális vagyongazdálkodási rendszer kialakításával, illetve

működtetésével képzelhető el.

119. A Városnak valamennyi vagyona tekintetében sem

összességében, sem részleteiben nincs vagyongazdálkodási,

fejlesztési, kezelési stratégiája, nem is beszélve arról, hogy jelenleg

nincs korrekt visszaellenőrizhető vagy a tényleges állagokkal

összehasonlítható vagyonkatasztere, de vagyonkimutatása sem.

Egy helyes, elvi és gyakorlati síkon is megalapozott

feltételrendszerre épülő stratégia megalkotása nyomán, az

Önkormányzat hatáskörén belül szükség van különböző

jogforrások, a stratégia elfogadásától függő megváltoztatására.

120. A vagyonkimutatás csak nettó értékeket tartalmaz, így a bruttó

értékekkel való egyeztetés csak a számviteli nyilvántartás

támogatásával végezhető el. Az egyeztetésről külön kimutatás nem

készült.

121. A szakértő által végzett vizsgálatok, interjúk alapján ismertté

vált, hogy önkormányzati szinten a vagyonkataszter és a számviteli

nyilvántartások bruttó értékének egyeztetése több éve nem történt

meg, ennél fogva az Önkormányzat vagyoni helyzetéről szóló

információ valóságtartalma igen magas kockázatot jelent. Az

intézményekre bízott vagyonnal kapcsolatos feladatoknak nem

lehet a szinten tartás elérésében kimerülniük. Abban az esetben, ha

a tevékenységük elsősorban a használhatóságra koncentrál, igen

kevés lesz az a fajta progresszív irány, mely új javaslatok

megfogalmazására vonatkozik.

28


122. Az Önkormányzat vagyonkatasztere az igazságügyi szakértő által

átvizsgálásra megkapott dokumentumok tanúsága szerint nem

elégíti ki teljes mértékben sem a jogszabályi, de biztosan nem a

használhatósági követelményeket. A vagyonkimutatás valamint a

vagyonkataszter kötelező egyeztetései rendre elmaradnak, ezért

fordulhat elő, hogy az egyezőség nem biztosított.

123. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata egy-két

vagyonstock kivételével nem folytat igazi vagyongazdálkodást.

Eshetőleges, nem jövedelmező, adott esetben nem is a feladatok

ellátását szolgáló vagyonkezelési rendszere van, mely valójában

nem valós vagyonkezelés.

124. A vagyongazdálkodás rendszerének „csúcsszervezeteként”

kialakított DVG Zrt. néven ismert szervezet - melynek elvileg

holding szervezetként kellene funkcionálnia - vezetésével nem

gazdaságosan, döntő többségében veszteségesen működő, még

adott esetben tevékenységet sem végző különböző gazdálkodó

szervezetek átláthatatlan szerződéses jogviszonyok mentén

veszélyeztetik az Önkormányzat vagyonát, melyet a

látszatműködés finanszírozásához szükséges mértékben fel is

élnek.

A SZABÁLYOZOTTSÁGGAL KAPCSOLATOS LÉNYEGESEBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

125. A széles autonómiával felruházott önkormányzati rendszer

törvényes működése csak úgy értelmezhető, ha a magasabb szintű

jogszabályok helyi viszonyok közötti megvalósítására helyi

szabályzatok készülnek, melyek konzekvensen alkalmazkodnak a

helyi döntési és működési mechanizmusokhoz, egységes és

áttekinthető formában.

126. Szabályzatba célszerű foglalni az önkormányzaton belüli

működés kapcsán a jogokat és kötelezettségeket, meghatározott

feltételek fenntartására irányuló követelményeket, az egész

szervezetre vonatkozó eljárás- és szabályrendszert.

29


127. A szabályzatok jellemzően a hivatali és az intézményi működést

veszik célba, e dokumentumok fontos funkciója, hogy kijelölik a

hatásköröket, felelősséget, determinálják a személyre szóló

munkaköri leírásokat is.

128. A szabályzatoknak nem öncélú dokumentumoknak, de a munkát

aktívan támogató iránymutatásoknak kell lenniük. A szabályozás

nem megfelelő volta a rendkívüli helyzetekben derül ki, amikor az

érintettek az írásba foglalt szabályok értelmezésével próbálják

azonosítani a nem szokásos helyzetben lehetséges megoldásokat, a

mozgásterüket. E mellett a mindenkori jogszabályi előírások

változásait követniük kell, ami alapvetően egy folyamatos

tevékenységet igényel.

129. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának legtöbb, a

szakértő által megvizsgált számviteli szabályzata tekintetében az

aktualizálás, a gyakorlati funkcionalitás elmaradása tapasztalható.

130. Az Önkormányzat nem rendelkezik pályázati szabályzattal, mely

szükséges ahhoz, hogy az Önkormányzat eredményesen

felkészülhessen az európai uniós források igénybevételére. A

szabályzat elkészítésének célja, az európai uniós források

igénybevételére és az elkövetkezendő időszakban várható

támogatások felhasználásának szervezettségére történő felkészülés

tükrében, az Önkormányzat alkalmas legyen a források korlátlan,

illetve maximális mértékű megszerzésére.

30


AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ ÁLTAL TETT LÉNYEGESEBB JAVASLATOK

1. A szakértői véleményt készítő igazságügyi szakértő felhívja az

érdekeltek figyelmét arra, hogy a jelenlegi áttekintő, nagyvonalú

vizsgálat olyan viszonyokra derített fényt, amelyek feltétlenül

indokolják, hogy a Megyei Jogú Önkormányzat feladatellátásának

és gazdálkodásának valamennyi részére kiterjedő részletes

vizsgálat elvégzése vált indokolttá.

2. Javasolja az igazságügyi szakértő azt, hogy a részletes vizsgálat

megerősítései alapján, de akár ettől függetlenül is törekedjenek a

felelősök felderítésére, annak okán, hogy a szabálytalanságokban

nem részt vevők elhatárolódhassanak akár a politikai, akár az

anyagi felelősségtől.

3. Az igazságügyi szakértő által megvizsgált dokumentumok alapján a

vélemény számos szabálytalanságot rögzít. A szakértő ennek

megfelelően javasolja, hogy az anyagban foglalt megállapítások

alapján a Közgyűlés döntsön a szükséges lépések megtételéről az

illetékes hatóságok felé, hivatkozva ezen jelentésre is már, de

szükség esetén bevárva a részletes vizsgálatokat.

4. Az Önkormányzatnak szembe kell néznie azzal hogy 21,28 milliárd

forintos adósságállományt halmozott fel, mely a 2009. évi teljesített

kiadási főösszeg (18,9 milliárd) 113 %-a, így változatlan gazdálkodási

szerkezet mellett legvégső esetben fel kell készülni egy

adósságrendezési eljárásra.

5. Szükséges az adósságkezelés megvalósítása egy újonnan elkészített

likviditás- és kockázatkezelési szabályzat előírásai mentén.

6. A költségvetési gazdálkodás stabilizálása érdekében sürgősen meg

kell határozni az Önkormányzat feladatellátási és működési

koncepcióját, amelyet megalapozhat egy részletes vizsgálat, úgy az

Önkormányzat, mint az intézményhálózat tekintetében. Mindezt

előnyös lenne középtávra elkészíteni, mert ma túlzottan

ötletszerűnek tűnnek a fejlesztések és a működési területek

prioritásai is.

31


7. A középtávon megfogalmazott célrendszer alapvető kritériumának

kell lennie az adósságnövekedés megállítása és egy koordináltabb,

valamint fenntarthatóbb működés és fejlesztés kialakítása.

8. Egységes és következetes fejlesztéspolitika kialakítására van

szükség és a lakossági igényeknek megfelelő működési koncepció

ezen lehetőségeket figyelembevevő meghatározására úgy, hogy a

szolgáltatáselérések alapelvéből kiindulva kell megszüntetni az

intézményfenntartások költségvetésen belüli erőltetett

finanszírozását.

9. Városfejlesztési irányokat kell meghatározni, melyek lehetőséget

biztosítanak nagyobb mértékű saját forrás megteremtésére, kiadási

megtakarításokkal és bevételi többletek feltárásával.

10. A gazdasági programot a jogszabály (Ötv. 91. § (6)) szerinti

határidőre el kell készítenie az Önkormányzatnak, melybe a

kötelező tartalmi elemeken túlmenően bele kell foglalni a

fenntartható önkormányzati gazdálkodás kritériumait, valamint

szükséges a nem kötelező feladatok csökkentése, illetve a

kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok gazdaságosságának,

hatékonyságának és eredményességének növelése, mely a tervezési

rendszer korszerűsítését is jelenti, valamint olyan saját források

körvonalazása, melyek többletbevételeket jelenthetnek.

11. A gazdasági programnál hosszabb távú stratégiát kell készíteni,

mely reális összhangot teremt az Önkormányzat teherbíró

képességével és egyaránt a területi, tulajdonosi kompetenciákkal,

továbbá valós tényeken alapul, és a tervezett döntések várható

eredményét is prognosztizálja.

12. Finanszírozási politikát szükséges meghatározni, amely az előzőek

összefüggésében egy jól körülírható forrás-célrendszer egészét és

elemeit veszi figyelembe. A bevételek területén átgondolt

forrástérkép összeállítására és a bevétel-realizálások módszereinek

bővítésére van szükség, beleértve a kiegyenlített teherviselésekre

való törekvést is.

32


13. A bevételek biztosítását jelentő jogszabályokat felül kell vizsgálni

és gondoskodni kell arról, hogy megfelelő teherelosztás történjen,

figyelemmel a közvetett támogatásokra is, valamint az ide

vonatkozó Európai Uniós jogszabályokra.

14. Felül kell vizsgálni a helyi adóztatás rendszerét annak céljával,

hogy az kiszélesíthetővé váljon. A lakosságot és a vállalkozásokat

nagyobb mértékben kell bevonni a közteherviselésbe. Növelni kell

a kintlévőségek behajtásának hatékonyságát.

15. Konzisztens adókoncepciót kell kidolgozni a véleményben leírtak

mentén.

16. A hatékony helyi adóztatás megvalósítása érdekében ki kell

dolgozni a már bevezetésre került adók felülvizsgálatát. Az eddig

bevezetésre nem kerülő magánszemélyek kommunális adója

tekintetében, adatfelmérést követően dönteni kell annak esetleges

bevezetéséről.

17. Az adóhátralék kiemelkedően magas értéke (2010.12.31-én

477.160 eFt) indokolja az adóbeszedés, ellenőrzés és végrehajtás

komplex feladatainak áttekintését.

18. Önként vállalt feladatok finanszírozását vissza kell fogni, és

takarékos, ellenőrzött gazdálkodást kell bevezetni, valamint

számon kérni. Meg kell szüntetni az egyes feladatellátások

hatalmas túlfinanszírozottságát, mely elsődlegesen a bőségesen

engedélyezett feladatellátásokat jelenti.

19. Alapvetően szigorúbb feladatellátási kontrollt kell működtetni

azzal együtt, hogy meg kell követelni az ellenőrzött gazdálkodási

fegyelmet.

20. Felül kell vizsgálni az intézmények működési formáit, azok

létjogosultságának szempontjából, hiszen gazdasági önállóságuk

azonnal megszüntethető, valamely más intézménybe való

delegálással.

33


21. Ezt követően javasolt egy egyesített intézmény létrehozása

(„Elszámolóház” – Elszámoló-szervezet), mely az intézmények

gazdasági feladatait központosított formában, egységes és magas

szakértelemmel rendelkező személyi állománnyal látja el.

22. A fenti szervezeti megoldáson belül szigorúan működő kiskincstári

rendszert kell kialakítani és fejleszteni szükséges a cash-pool

rendszer irányába.

23. Szükség van a Polgármesteri Hivatal szervezetének

felülvizsgálatára.

24. A Polgármesteri Hivatalon belül megvalósítandó kontrollált

tervezési és gazdálkodási rendszert szükséges kialakítani, amelyet

támogatni kell korszerűbb pénzellátási megoldásokkal.

25. A Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása

tekintetében a szakértő javasolja a társulási megállapodásban

meghatározott opciók kihasználását, a belső ellenőrzési,

logopédiai, illetve nevelési tanácsadási feladatok klasszikus térségi

formában történő megvalósítását, mellyel lehetővé válik az

igénybevevő társulási tagok arányos teherviselése.

26. Az alapítványok, közalapítványok támogatási igényére tekintettel

nélkülözhetetlen felülvizsgálni az általuk ellátott feladatok

szükségességét a velük megkötött szerződésekben vállalt

kötelezettségeket, majd javasolt számosságuk és támogatási

intenzitásuk nagymértékű csökkentése, hasonlóan az

Önkormányzat által támogatott sportszervezetek esetében.

27. Felül kell vizsgálni a Fejér Megyei Szakképzés-szervezési

Társulásban való részvétel célját és az ezzel kapcsolatos

önkormányzati terheket, valamint a kapott szolgáltatásokat

szembe kell állítani egymással.

34


28. Nagyobb gazdálkodási fegyelem megteremtése érdekében meg kell

változtatni a költségvetési tervezési szemléletet, mely jelenti a

szükségletek és a lehetőségek összhangjának megteremtését is. A

tervezés rendszerének átállításához a korrigált null-bázison

alapuló feladatfinanszírozást kell megoldani.

29. A költségvetési gazdálkodás során következetes számonkérési, de

emellett megfelelő érdekeltségi rendszer működtetése szükséges.

30. Szükséges olyan kontrolling rendszer működtetése, amely

gazdaságossági és hatékonysági elemeket is vissza tud igazolni,

természetesen ehhez előzetesen a feladattervekhez kapcsolódó

pénzügyi tervek elkészítésére van szükség.

31. Kötelezően felül kell vizsgálni az Önkormányzat szerződéses

rendszerét és támogatáspolitikáját.

32. A gazdasági társaságok támogatásának meghatározott tartalmi

elemekből álló (finanszírozási ütem, elszámolási határidők, stb.)

közfeladat ellátási szerződésen kell alapulnia.

33. Alkalmazni szükséges az Önkormányzatnál, de az intézményi

körnél, valamint a for- és non-profit szervezeteknél is a

közszolgáltatási szerződéseket, valamint gondoskodni kell a

módosítandó vagyonrendelet keretein belül a dologi-anyagi jogot

biztosító jogcímek megalapozásáról.

34. Az Önkormányzat teljes vagyongazdálkodási rendszerét felül kell

vizsgálni.

35. A DVG Zrt. kompetenciáit felül kell vizsgálni. Az általa végzett

tevékenységeket ellenőrizhetővé kell tenni és az e téren tapasztalt

szabálytalan szerződéses kapcsolatokat meg kell szüntetni.

36. A vagyonkimutatást az Államháztartás szervezetei beszámolási és

könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.

(XII. 24.) kormányrendelet 44/A. §-ának megfelelően korrigálni

kell.

35


37. A vagyonrendeletet oly módon kell pontosítani és bővíteni, hogy az

önkormányzati vagyongazdálkodás minden szegmensére

kiterjedően egyértelmű és részletes szabályozókat foglaljon

magában.

38. Hatékony és bevételt produkáló vagyonhasznosítási módszereket

kell keresni és folyamatában alkalmazni.

39. Az önkormányzati feladatellátás kereteit meghatározó aktuális

törvényi szabályozók értelemszerű, de teljeskörű, a helyi

sajátosságokat figyelembe vevő beépítése szükséges minden

helyileg kialakított szabályzatba.

40. A szabályzatokat minden esetben a gyakorlati alkalmazásnak

megfelelően kell kialakítani oly módon, hogy a feladatellátások,

módszerek, eljárásrendek mellett kijelölje a hatásköröket,

felelősségeket is.

41. A szabályzatokban meghatározott hatásköröknek és

felelősségeknek szinkronban kell lenniük a munkaköri leírásokban

foglaltakkal is, mely ilyenformán, azok folyamatos karbantartását

is igényli.

42. Valamennyi számviteli szabályzatot vizsgáljon felül az

Önkormányzat az igazságügyi szakértői véleményben foglaltak

szerint, külön figyelemmel a következő pontokban foglaltakra.

43. Vizsgálja felül az Önkormányzat a Közgyűlés és szervei Szervezeti

és Működési Szabályzatát, a kötelező tartalmi elemeken kívül

célszerű ebben a Közgyűlés és a Polgármesteri Hivatal közötti

hatáskörök megosztására vonatkozó előírásokat szabályozni és a

kötelező, valamint önként vállalt feladatok bemutatását a

megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelően.

44. Aktualizálja az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának

Ügyrendjét és kerüljenek benne meghatározásra az Államháztartás

működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet 20. §

(7) bekezdésében foglaltak szerint az egyes irodák vezetőinek és

alkalmazottainak feladat-és hatáskörei, a helyettesítésük rendje, és

a költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső

kapcsolattartásának módjai, szabályai.

36


45. Aktualizálja az Önkormányzat a Számviteli Politikáját a

Pénzügyminiszter által kiadott 11/2009. (XII.31.) PM tájékoztató,

illetve az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.

19.) kormányrendelet, illetőleg a 8/2010. (IX.10.) NGM tájékoztató

előírásainak figyelembevételével. A számviteli politika

aktualizálása szükséges abból a szempontból is, hogy a

költségvetési szerveket a gazdálkodási jogkörük alapján már

önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó

költségvetési szervként kell besorolni a 2009. december 19-én

hatályba lépett 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet alapján.

46. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal Számlarendjének

aktualizálásakor térjen ki a jogszabályokban meghatározott

előírások mellett a tartalmi elkülönítésekre is, mellyel a gyakorlati

alkalmazás elősegítésének támogatását biztosíthatja. A szabályzat

kiegészítése szükséges a bizonylati rendet alátámasztó

naprakészen alkalmazott bizonylatokkal, a szakfeladatok

aktualizálása a Pénzügyminisztérium által kiadott szakfeladatok

rendjéről szóló tájékoztató szerint.

47. Készítsen az Önkormányzat Pályázati szabályzatot, az Európai Unió

által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával

megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján

finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról

és működéséről szóló 102/2006. évi (IV. 28.) kormányrendeletben

foglaltaknak megfelelően. A szabályzat elkészítésének célja az

európai uniós források igénybevételére és az elkövetkezendő

időszakban várható támogatások felhasználásának

szervezettségére történő felkészülés tükrében az Önkormányzat

alkalmas legyen a források korlátlan, illetve maximális mértékű

megszerzésére.


dr. Szebellédi István igazságügyi adó,- járulék és könyvszakértő

költségvetési minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló

37


I. Jellemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési és szolgáltatás-

-feladatellátási helyzetét!

MEGÁLLAPÍTÁSOK

Dunaújváros Megyei Jogú Város Fejér Megye délkeleti részén, a Duna jobb

oldalán, Budapesttől 67 km-re fekszik. A Dunaújvárosi kistérség székhelye, a

megye második legnépesebb, és legkeletibb települése. Fejér Megye városai

közül jelentős iparral rendelkezik Dunaújváros, a hazai acélipar központja. 2010.

január 1-jén lakosainak a száma 49.522 fő. Dunaújváros gazdasági életében az

ipar játssza a legnagyobb szerepet, a foglalkoztatottak felének biztosítja a

megélhetését. Kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, tradíciói és az

infrastrukturális beruházások révén Dunaújváros a fejlődő települések közé

sorolható.

Az Önkormányzathoz 25 db önállóan működő és gazdálkodó, valamint 2 db

önállóan működő költségvetési szerv tartozik. A Dunaújvárosi Óvoda, mint

önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el a két önállóan

működő intézmény a Logopédiai Intézet, és a Nevelési Tanácsadó Intézet

pénzügyi, gazdasági feladatait.

Az intézményrendszer felépítését az alábbi ábra szemlélteti:

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának

önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő intézményei

: Önállóan működő intézmények (2 db)

: Önállóan működő és gazdálkodó intézmények (26 db)

Hild József Szakközépiskola,

Szakiskola és KollégiumDunaújvárosi Óvoda

Arany János Általános Iskola

Dózsa György Általános

Iskola

Gárdonyi Géza Általános Iskola

Móricz Zsigmond Általános Iskola

Petőfi Sándor Általános

Iskola

Szilágyi Erzsébet Általános Iskola

Szórád Márton Általános

Iskola

Vasvári Pál Általános Iskola

Sándor Frigyes Zeneiskola

Móra Ferenc Ált. Isk. és

Egys. Gyógyp.-i Módsz.Intézmény

Bánki Donát Gimnázium

és Szakközépiskola

Széchenyi István Gimnázium

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola

Lorántffy Zs.

Szakközépisk. és Kollégium

Rudas Közg. Szakközépisk., Szakisk.

és Kollégium

Rosti Pál Gimn., Általános és Szakképző

Iskola

József Attila Könyvtár

Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza

ESZI és Árpád-házi Szent

Erzsébet Idősek Otthonai

Bölcsődék Igazgatósága

Egészségmegőrzési Központ

Hivatásos Tűzoltóság

Útkeresés Segítő Szolgálat

Logopédiai Intézet

Nevelési Tanácsadó Intézet

Polgármesteri Hivatal

Összesen: 28 db intézmény

38


Az ábra alapján látható, hogy 1 bölcsőde (5 tagintézménnyel), 1 óvoda (15

telephellyel), 8 általános iskola, 1 zeneiskola, 7 szakiskola, 1 gimnázium, 1

könyvtár, 1 művészeti intézmény, 1 egészségügyi intézmény és 2 egyéb

intézmény alkotja az Önkormányzat intézményrendszerének felépítését,

melyben egy óvodához kapcsolódik két önállóan működő intézmény és ezen

túlmenően valamennyi intézmény önállóan működő és gazdálkodó státusszal

rendelkezik (26 darab).

A Logopédiai Intézet és a Nevelési Tanácsadó Intézet az alapító okiratukban

foglaltak szerint ellátják a pedagógiai szakszolgálati feladatokat is.

Feladatellátásukat a Pedagógiai szakszolgálatról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM

rendelet szabályozza. Mindkét intézet körzeti feladatokat is ellát, illetve azonos

telephelyen működik.

A kormányrendelet nem deklarálja kötelező jelleggel az intézményesített

formát, mely azt jelenti, hogy az Önkormányzatnak feladat-ellátási és nem

intézmény fenntartási kötelezettsége van.

Tekintettel arra, hogy az Intézetek feladatai nem különülnek el élesen

egymástól, alapvetően nem indokolt ezek két intézetre történő szétválasztása.

Továbbá, mivel minkét Intézet alapító okirata konkrét megfogalmazást

tartalmaz arra vonatkozóan, hogy „szabad kapacitása terhére a város

vonzáskörzetéből is ellát tanulókat”, ezen feladat tekintetében elsősorban a

kistérségi formában történő ellátás preferált. Mivel a Dunaújvárosi Kistérség

Többcélú Kistérségi Társulásának Társulási Megállapodása opcionálisan

magában foglalja a közoktatással kapcsolatos feladatellátást is, lehetőség van e

feladatok térségi formában történő megvalósítására. Szabályozható ezzel a

térségből igénybe vevőkhöz kapcsolódó önkormányzati hozzájárulás.

A későbbiekben látni fogjuk, hogy a térségi feladatellátás vonatkozásában

létezik kapcsolat a Többcélú Kistérségi Társulással, az eljárás azonban fordított,

ami azt jelenti, hogy nem a Társulás biztosítja a fenti feladatok szolgáltatását,

hanem az Önkormányzat alkalmazottjai látják el azokat.

Az oktatási intézmények feladatellátását a kisebb mértékű saját forrás vagy az

eseti jellegű pályázati forrás mellett központi támogatás, illetve az

Önkormányzat által megszerzett saját bevétel finanszírozza. Ez utóbbiak

intézményfinanszírozás címen jelennek meg.

39


Az intézmények normatív támogatásának és önkormányzati saját erő

megoszlásának bemutatására szolgál az alábbi grafikon.

Átlagosan a támogatás 40 %-át önkormányzati saját erő jelenti.

A grafikon jól láthatóan szemlélteti, hogy az intézményrendszer működése a

központi támogatáson kívül nagymértékű önkormányzati forrással történő

kiegészítést igényel.

Az Önkormányzat intézményrendszerében több olyan önállóan működő és

gazdálkodó jogkörrel rendelkező intézmény is működik, melyek

költségvetése, szakmai tevékenysége, illetve pénzügyi kondíciói ezt nem

indokolják.

Az alábbi táblázat csak azon intézményeket tartalmazza, melyek esetében

alapvetően nincs alapja annak, hogy önállóan működő és gazdálkodó

jogkörrel legyenek felruházva.

A Dunaújvárosi Óvoda (2009. év költségvetése 1.110.518 eFt) egyesített

intézményeken kívül, valamennyi intézmény gazdálkodási jogkörét felül kell

vizsgálni.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

normatív önkormányzatihozzájárulás

40


adatok eFt-ban

Intézmények megnevezéseKiadások

főösszege

Arany János Általános Iskola 441 510

Dózsa György Általános Iskola 300 558

Gárdonyi Géza Általános Iskola 263 167

Móra Ferenc Általános Iskola 188 318

Móricz Zsigmond Általános Iskola 195 660

Petőfi Sándor Általános Iskola 240 791

Szilágyi Erzsébet Általános Iskola 159 530

Szórád Márton Általános Iskola 121 680

Vasvári Pál Általános Iskola 246 962

Sándor Frigyes Zeneiskola 98 011

Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola 327 648

Rosti Pál Gimnázium , Általános és Szakképző Iskola 224 809

Hild József Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 319 696

Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 474 154

Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium 408 292

Széchenyi István Gimnázium 250 169

Bartók Béla Kamaraszínház és Művészetek Háza 326 338

József Attila Könyvtár 102 143

Csalédsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 232 929

Bölcsődék Igazgatósága 378 186

Egészségmegőrzési Központ 70 534

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága 380 590

41


A gazdasági önállóság alapvetően működési többletigénnyel jelentkezik, tekintettel a gazdasági szervezet ellátási kötelezettségére (pl. gazdasági vezető, pénztáros, könyvelő). Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet 9. § (2) bekezdése az alábbiakat fogalmazza meg: „Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek - az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül - az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amelynél

a) az ellátandó feladat, szakmai tevékenységi kör összetett, és az ehhez szükséges működési és felhalmozási előirányzatokkal saját költségvetésében rendelkezik, b) jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, c) a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, d) a feladatellátásban országos, regionális, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy e) a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai (technikai) tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja.”

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az intézmények költségvetésük volumenének figyelembe vételével nem tartoznak a fenti jogszabály által meghatározott körbe. Ezek gazdasági önállósága azonnal megszüntethető, valamely más intézménybe való delegálással. Továbbá ezt követően javasolt egy egyesített intézmény létrehozása („Elszámolóház” – Elszámoló-szervezet), mely az intézmények gazdasági feladatait központosított formában, egységes és magas szakértelemmel rendelkező személyi állománnyal látja el. Ennek eredményeként egyrészt a létszámban, másrészt a költségvetési gazdálkodásban megtakarítások érhetők el.

Az elszámoló szervezet létrehozásának célja

Az elszámoló szervezet önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, gazdasági szervezettel rendelkezik, melynek ismérveit az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet 15. § (1)-(2) bekezdése rögzíti az alábbiak szerint:

42


„A gazdasági szervezet a költségvetési szerv, illetve - a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodás szerint - a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet a következő bekezdés szerinti feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni. A gazdasági szervezet ellátja

a) a költségvetési szerv költségvetésének előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, b) a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, és c) a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv a) és - ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása - b) pont szerinti feladatait.”

A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egységen keresztül is elláthatja. Az elszámoló szervezethez kapcsolódó önállóan működő költségvetési szervek gazdasági szervezettel nem rendelkeznek. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (munkamegosztási megállapodás) rögzíti, amely megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére a kijelölt, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, kompetenciával rendelkező személy1 jogosult.

1 Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet 74. § (2) b) pontja.

43


Az elszámoló szervezet alapvetően más szervek ellátására létrehozott önkormányzati költségvetési szerv. Mindemellett, az intézményi kör tevékenységének ismerete alapján

megállapítható - a megyei jogú város kötelezettségeit figyelembe véve -,

hogy az Önkormányzat számos nem kötelező feladatot is ellát, mely a

későbbiekben bemutatásra kerülő pénzügyi paraméterek, valamint az

Önkormányzat adósságállománya ismeretében felveti a feladatellátás

terjedelmének csökkentési igényét.

Az Intézmények alapító okiratában foglalt szakfeladatok közül az alábbiak ellátása nem kötelezően ellátandó feladat: Óvoda:

Szakmai továbbképzések (8559352)

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (8560992)

Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (8560112)

Fejlesztő felkészítés (8560132)

Általános iskolák:

Iskolai diáksport tevékenység és támogatása (9312041)

Üdülői, tábori étkeztetés (562916)

Munkahelyi étkeztetés (5629172)

Szakmai továbbképzések (8559352)

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (8560992)

Szabadidős tevékenység és támogatása (9313012)

Versenysport tevékenység és támogatása (9312012) Gimnázium, Szakközépiskola, Szakképző Iskola, Kollégium:

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon (8532111)

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon (8532121)

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon (8532211)

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon (8532221)

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás (8532141)

44


Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás (8532241)

Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon (8532311)

Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon (8532321)

Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés (8532341)

Sport, szabadidős képzés (8551001)

Kulturális képzés (8552001)

Szakképzés és felnőttképzés támogatások (8560912)

Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások (8560922)

Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (823000)

Egyéb máshova nem sorolt szálláshely szolgáltatás (5590993)

45


Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

A Polgármesteri Hivatal a helyi önkormányzat hivatásos szakapparátusa,

rendeltetése az önkormányzat működésének segítése, a közigazgatási ügyek

döntésre való szakszerű előkészítése és a döntések végrehajtásával kapcsolatos

feladatok ellátása.

A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában

dönt - a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztésében - a Hivatal belső

szervezeti tagozódásáról. Az egységes Hivatalon belüli szervezeti tagozódás, a

szervezet élén álló vezetőkkel nem változtat azon a tényen, hogy kifelé a Hivatal

egységes munkaszervezetként jelenik meg, hiszen egyfelől szüksége van az

alapvető önkormányzati és államigazgatási feladatcsoportok szerinti belső

szervezeti egységek kialakítására, másfelől pedig ezek nem különülhetnek el

mereven egymástól.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának belső szervezeti

felépítése az alábbiakban látható:

Polgármesteri Kabinet (4 fő)

Jegyző (1 fő)

Aljegyző (1 fő) + (1 fő kis.min.üi.)

Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának szervezeti felépítése

(Létszám: 204 fő, melyből 3 fő tisztségviselő, 1 fő politikai munkatárs)

Alpolgármesterek (2 fő)

Személyügyi és Munkaerőgazd.-i

Igazgatóság (11 fő)

Humán Szolgáltatási Igazgatóság (34 fő)

Gazdasági Igazgatóság(37 fő+1 fő)

Jogi és Szervezési Igazgatóság

(24 fő)

Hatósági Igazgatóság (57 fő)

Belső ellenőrzési Osztály(8 fő)

Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Osztály

(9 fő)

Szociális Osztály (25 fő)

Adó, Költségvetési és Pénzügyi Osztály

(30 fő)

Vagyonkezelési Osztály(7 fő)

Jogi, Szervezési és Ügyviteli Osztály

(11, 5 fő)

Informatikai és Közgyűlési Osztály

(12,5 fő)

Városüzemeltetési és Városfejlesztési Osztály

(15 fő)

Főépítészi és Környezetvédelmi

Osztály (7 fő)

Városüzemeltetési és Főépítészi Igazgatóság

(22 fő)

Okmányirodai Osztály(23 fő)

Gyámhivatali Osztály(9 fő)

Közigazgatási Osztály(25 fő)

Polgármester (1 fő)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Helyi_%C3%B6nkorm%C3%A1nyzat

46


Az igazságügyi szakértő megítélése szerint fontos, hogy a különböző igazgatóságok, osztályok, csoportok között megfelelő legyen az együttműködés. A belső szervezeti egységek vezetői természetesen nem önálló hatáskör gyakorlók, legfeljebb kiadmányozási jogot kaphatnak. Ez alól van egy kivétel, amely bizonyos értelemben „rést” jelent az Ötv. szerinti egységes Hivatalban. Ugyanis a körzetközponti közigazgatási feladatokat ellátó gyámhivatal sajátos jogállású szervezetként funkcionál. Ez önálló államigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik, élén hivatalvezető áll. Ennek következtében államigazgatási szervnek tekintendő. Mégis a Polgármesteri Hivatal része, a gyámhivatal vezetője és más köztisztviselője felett a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogkört. A gyámhivatal szakmailag azonban önálló, eljárási menetébe, döntéseibe a jegyző nem szólhat bele, ezzel elvonná a hatáskörét. A Polgármesteri Hivatal más szempontból megközelítve azonban egységes, illetve egységesnek kell lennie. A törvényi szóhasználat szerinti „önkormányzat működésével” kapcsolatos teendők azt jelentik, hogy a Hivatal köteles ellátni az önkormányzati testületi szervekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, a képviselők munkájának segítését, biztosítani a belső szervezési-igazgatási szakmai hátteret, a technikai feltételeket, a vezetést segítő törzskari funkciókat. A Hivatal továbbá előkészíti és végrehajtja a közgyűlési, bizottsági, polgármesteri jogkörben hozott önkormányzati döntéseket, közreműködik a döntésekhez szükséges információ, adatok összegyűjtésében, feldolgozásában, a szükséges elemzések, számítások, kimutatások elkészítésében. A Hivatal mindezt a polgármester irányítása és a jegyző operatív, szakmai vezetése mellett teszi. Az önkormányzati feladatok mellett jelentős feladatot képez az államigazgatási ügyek hivatal általi intézése is, azaz döntésre előkészíti és végrehajtja a törvény, vagy kormányrendelet által a jegyző, kisebb részben polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat. Mivel a Hivatal kialakítására vonatkozó döntés meghozatala a Közgyűlés hatáskörébe tartozik, így ő jogosult dönteni a Hivatal létszámáról is. Mindezt akár egyoldalúan is meghatározhatja, hiszen a döntés tervezetét a polgármester terjeszti elő, a jegyzőnek csak javaslattételi joga van.

47


Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának esetében az igazságügyi szakértő úgy ítéli meg, hogy a tisztán szakmai szempontok mellett a Polgármesteri Hivatal szervezetének kialakításánál és létszámának meghatározásánál fontos szerepe van az Önkormányzatra ható tényezőknek és körülményeknek. Ilyen például a Város nagysága, jellege, infrastrukturális és egyéb ellátottsága, intézményhálózatának szerkezete, lakosságszáma, összetétele. Ezen túlmenően szükséges a feladatellátás (kötelező, vállalt) teljes körének, színvonalának, a hatósági és egyéb ügyek volumenének ismerete. Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának létszáma az AAN Consulting Zrt. szervezet-átalakítási javaslata alapján közel 40 fővel csökkent. A Közgyűlés 2010. december 16-i ülésén hozta a 638/2010. (XII. 16.) KH. számú határozatát, melyben a Hivatal szervezetének átalakításáról és létszámának csökkentéséről döntött. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal létszáma 204 fő. A Közgyűlés utasította a jegyzőt, hogy a szükséges szabályzatokon (Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve az Ügyrend) a változtatásokat vezesse át. A fentiekben megnevezett határozat arról is rendelkezett, hogy a Közgyűlés utasítja a DVG Zrt. elnök-vezérigazgatóját a kiszervezendő létszám (9 fő teljes munkaidős, 10 fő részmunkaidős) átvételére, a hozzá tartozó költségvetési-előirányzatokkal együtt. A Polgármesteri Hivatal létszámcsökkentéséhez kapcsolódó költségvetési támogatással biztosított munkavállalói elhelyezés burkolt létszámleépítés, minekután semmilyen kézzelfogható megtakarítást nem eredményez. Tekintettel a DVG Zrt. által ellátott városüzemeltetési, városfejlesztési feladatok profiljára, a feladatellátás igen távoli múltjára, a Hivatal főszabályként nem alkalmazhatott olyan munkavállalókat, akiknek munkaköri feladatai illenek a Zrt. tevékenységéhez. Ellenkező esetben a duplikált feladatellátás esetét rögzíthetjük, mely igen nagymértékben mond ellent a gazdaságosság, hatékonyság követelményének. A Polgármesteri Hivatal átszervezésével és létszámleépítésével kapcsolatos munkáltató intézkedések jegyző általi megtételének határidejét 2011. szeptember 30-ában határozták meg.

48


Az igazságügyi szakértő véleménye szerint a korszerű, költségtakarékos közigazgatási szervezet követelményének akkor nem felel meg a szervezeti felépítés, ha egy komplex feladat különböző szervezeti egységekben, különböző szervezeti irányítás mellett kerül végrehajtásra és így apparátuson belül eltérő szintű redundanciák vagy esetenként néhány feladat vonatkozásában a végrehajtás elmaradása jelenik meg. Jelen állapotok szerint a Polgármesteri Hivatal feladataihoz rendelt létszám hasonló önkormányzatokkal való összehasonlítás szerint alapvetően nem túlzott, de nem is „kicsi”, azonban a szakértő megítélése szerint a szervezeti felépítésében elvész a hatékony működési elv. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a szervezeten belül számon kérhető kontrollpontok alakuljanak ki, amelyek például a Közgyűlés és a Bizottságok kiszolgálásáért felelősek. A kialakított rendszerben szervezetszerűen nem jelennek meg az Európai Uniós támogatások igénylésére és felhasználására hatással bíró egységek, de szorosan ide kapcsolódóan a pályázatfigyeléssel és pályázatmegírással kapcsolatos organizációk sem2. (Figyelemmel kell lenni ennek jelentőségére és arra, hogy elsődleges cél azon támogatott projektek megvalósítása, melyek közvetlenül és bizonyíthatóan a működési költségeket csökkentik már rövidtávon is.) A Polgármesteri Hivatal új szervezeti felépítésében az egyes igazgatóságok, osztályok által ellátandó feladatok leírása a vizsgálat idején még nem állt a szakértő rendelkezésére. Az azonban e nélkül is, illetve a korábbi működésre való tekintettel megállapítható, hogy a városüzemeltetési és városfenntartási feladatok ellátása tekintetében, de egyéb vonatkozásokban is duplikált, apparátuson belül és külső gazdálkodó általi vagyongazdálkodási feladatellátás továbbra is érzékelhető, jelen pillanatban az igazságügyi szakértő számára nem ellenőrizhető feladatmegoszlások mentén. A Vagyonkezelési Osztály 7 fő, a Városüzemeltetési és Főépítészeti Igazgatóság 22 fő, melyen belül a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Osztály 15 fő, a Főépítészeti és Környezetvédelmi Osztály pedig 7 fő. 2 Az áttekintett anyagokból úgy tűnik, hogy az Önkormányzat nem készült fel eredményesen az európai uniós források lehívására, és a várható támogatások felhasználására.

49


Ezen osztályok nagy létszámmal működnek, az általuk ellátott feladatok között pedig vannak olyanok, melyek az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő DVG Zrt.-hez, illetve egyéb külső szervezethez szervezettek. A DVG Zrt. gazdálkodásának bemutatása a szakértői vélemény egy másik fejezetében található, azonban itt is megjegyzi a szakértő, hogy az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő céget feladatellátására vonatkozóan az elmúlt két évben 3,1 milliárd forint önkormányzati forrás illette meg, miközben feladat-ellátási duplikációk tapasztalhatók. Az 57 fővel működő Hatósági Igazgatóság, a 34 fővel működő Humán Szolgáltatási Igazgatóság és a 24 fővel működő Jogi és Szervezési Igazgatóság feladatellátásához rendelt létszám szakmai megoszlása további vizsgálat tárgya lehet.

50


Bizottságok A Közgyűlés döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre. Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában az alábbi bizottságok működnek:

Gazdasági- és területfejlesztési bizottság (tagjainak száma 9 fő, melyből 5 fő képviselő, 4 fő nem képviselő),

Közbiztonsági és társadalmi kapcsolatok bizottsága (tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő),

Oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság (tagjainak száma 9 fő, melyből 5 fő képviselő, 4 fő nem képviselő),

Pénzügyi bizottság (tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő),

Szociális, egészségügyi és lakásügyi bizottság (tagjainak száma 9 fő, melyből 5 fő képviselő, 4 fő nem képviselő),

Ügyrendi, igazgatási és jogi bizottság (tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő),

Városüzemeltetési, környezetvédelmi és turisztikai bizottság (tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő,

Közbeszerzési Tanácsadó Testület (tagjainak száma 5 fő). Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatánál indokolatlanul magas a bizottságok száma, jelentős létszámmal működik (58 fő) és a bizottsági feladatok megosztásának racionalizáltsága is megkérdőjelezhető, mely mellet nagyszámú külső szakértő is bevonásra került a feladatok ellátásban.

51


Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás

A kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a

kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a

kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak.

A társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében, a

fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában, a

településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások

biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását.

A kistérségek számát, lehatárolását a Települési önkormányzatok többcélú

kistérségi társulásáról 2004. évi CVII. törvény melléklete rögzíti.

A törvény meghatározza azokat a feladat- és hatásköröket, amelyekről a társulás

jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat.

Amennyiben a társulás legalább az oktatás, nevelés, a szociális ellátás, az

egészségügyi ellátás, valamint a területfejlesztés ellátásáról gondoskodik, akkor

ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző

támogatást biztosít.

A feladatok megvalósításának szakmai minimum követelményeit az ágazati

törvények határozzák meg.

A társulási törvény maghatározza az obligatórius és a fakultatív elemeit is a

társulási megállapodásnak.

A többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni a

törvényben meghatározott esetben, illetve a naptári év utolsó napjával lehet.

A többcélú kistérségi társulás jogi személy, gazdálkodására a költségvetési

szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, gazdálkodását az

Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési

intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat. Vállalkozásban vehet részt, de

felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

52


Működési költségeihez a társulás tagjai az általuk képviselt települések

lakosságszámának arányában járulnak hozzá, kivéve, ha a megállapodás

másként nem rendelkezik.

Saját vagyonnal rendelkezik, melynek szaporulata a társulást illeti meg.

Döntéshozó szerve a társulási tanács, amely gyakorolja a megállapodásban

meghatározott feladat- és hatásköröket. A társulási tanácsot kizárólag a társulás

tagjainak polgármesterei alkotják.

2004. november 12-én a Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) alapján, a Tftv. 10/C. §-ban meghatározott területfejlesztési feladatok teljesítésére megalakult a Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Tanácsa.

2005. június 30-án, társulási megállapodás keretei között a Dunaújvárosi

Kistérség valamennyi települési önkormányzata létrehozta a Dunaújvárosi

Kistérség Többcélú Kistérségi Társulást. A létrehozás céljai:

a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél

teljesebben jussanak hozzá,

az önkormányzatok a Megállapodás keretében történő együttműködéssel

minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával

biztosítsák a magasabb szintű ellátást és szolgáltatást.

A Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezeti feladatait a Megállapodás

szerint Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

látta el 2007. július 30-ig.

A Dunaújvárosi Kistérségi Fejlesztési Tanács jogutódlással 2007. július 31.

napjával megszűnt. A 2007. július 30-án kelt Társulási Megállapodással, 2007.

augusztus 1-jétől, mint általános és vagyoni jogutód, a Dunaújvárosi Kistérség

Többcélú Kistérségi Társulás látja el a Tanács feladatait. Ezzel egyidejűleg a

2005. június 30-án kelt Társulási Megállapodást hatályon kívül helyezték. A

Megállapodást azóta 3 alkalommal módosították, 2008. július 3-án, 2009. január

22-én és 2010. február 22-én.

53


A 2007. július 30-án kelt Társulási Megállapodásban megállapodtak:

önkormányzati feladatok széles körének ellátásában,

egy önálló munkaszervezet, a Dunaújvárosi Kistérségi Iroda, mint

költségvetési szerv létrehozásában.

A Társulásnak 9 Önkormányzat a tagja, a működési terület ezen

Önkormányzatok közigazgatási területe.

A Társulást alkotó önkormányzatok az alábbi feladatok összehangolásának

megvalósítását tűzték ki célul:

területfejlesztés,

egészségügyi- és szociális ellátás,

gyermek- és ifjúságvédelem,

alapfokú oktatás, nevelés,

közművelődés,

szolgáltatás-szervezési feladatok, kistérségi ügyintézés korszerűsítése,

természet- és környezetvédelem,

Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás

Baracs Község

Daruszent-miklós Község

Dunaújváros MJV

Előszállás Nagyközség

Kisapostag Község

Mezőfalva Nagyközség

Nagykará-csony

Község

Nagyvenyim Község

Rácalmás Nagyközség

54


közlekedés,

vízgazdálkodás,

településüzemeltetési feladatok,

pénzügyi-gazdasági ellenőrzési feladatok,

gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalom.

A Társulás a Megállapodásban foglalt feladatokat a megvalósíthatóságtól

függően fokozatos bevezetéssel végzi.

A Társulás tagjai a többcélú társulás feladatai megvalósítása érdekében közös

pénzügyi alap létrehozását határozták el a Társulási Megállapodásban. Az

alap a Társulás vagyona, mely normatív, címzett- és céltámogatásokból,

valamint materiális és immateriális javakból tevődik össze.

A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. Évenként a tagi

hozzájárulások mértéke -2008. január 1-jei hatállyal- az egyes

önkormányzatoktól a folyó évi költségvetési éves tervezésben szereplő

népességszám után számított 100 Ft/fő/év. Ezt minden évben két egyenlő

részletben kell befizetni Dunaújváros Kistérségi Alap megjelöléssel, a Társulási

Tanács bankszámlájára. 2009. január 1-jei hatállyal a hozzájárulás évenkénti

összegének megállapítására a Társulási Tanács jogosult. A közös feladat-ellátási

költségeket, annak részleteinek ütemezését szintén a Tanács határozza meg.

Az alap forrásai lehetnek ezen felül:

saját elhatározáson alapuló befizetés,

állami támogatás, hozzájárulás,

gazdálkodó vagy más szerv által biztosított támogatás vagy forrás,

a Társulás vagyonának hasznosításból vagy pénzbeli befektetéséből

származó, az adott évben fel nem használt tőke pénzpiaci

elhelyezéséből származó hozadéka,

az alapból kihelyezett összeg hozadéka.

A pénzügyi alapból az önkormányzatok saját céljai megvalósítása érdekében

maximum 12 havi lejáratra visszatérítendő támogatást kaphatnak. A

visszatérítendő támogatásra kiosztható pénzügyi forrás mértékét a Tanács

állapítja meg. Továbbá az önkormányzatok közös fejlesztési céljai

megvalósítására visszatérítendő támogatást kaphatnak az alapból.

55


Az alapot felhasználhatják kistérségi átfogó, vagy több, illetve egy-egy

részterületre vonatkozó fejlesztési, működtetési és fenntartási tervek

kidolgozására.

A megállapodást kötő önkormányzatok teljes körét érintő feladatok

megvalósításához a Társulási Tanács visszatérítési kötelezettség nélküli

támogatást is adhat. Ha a pénzügyi alapba a nem a tagok által befizetett pénz

kerül, akkor az is felhasználható vissza nem térítendő támogatás nyújtására.

A közös feladatellátást szolgáló intézmények fenntartása és finanszírozása,

annak forrásai a vonatkozó állami költségvetési normatívákból, továbbá

kiegészítő állami költségvetési hozzájárulásokból történik. Ha az állami

források nem fedezik a közös fenntartású intézmények kiadásait, akkor a

Társulás pénzügyi alapja igénybe vehető. Ha még így sem biztosított a kiadások

fedezete, akkor a Társulási Tanács határozza meg az egyes közös

feladatellátásban résztvevő önkormányzatokat terhelő többletköltségek

összegszerűségét, és annak fizetési esedékességeit. A közösen fenntartott

intézmények fejlesztési és felújítási szükségletét a Társulás költségvetésében kell

megtervezni.

A szakértő rendelkezésére bocsátott Társulási Megállapodás 1. számú

melléklete „Jegyzék a közösen fenntartott és fenntartandó

önkormányzati közszolgáltatásokat ellátó tervezett intézményekről,

szolgálatokról” az alábbiakat határozza meg:

Dunaújvárosi Kistérségi Iroda,

Mezőfalva-Hantos-Daruszentmiklós Közoktatási Intézményi Társulás

(ehhez kapcsolódó módosítás időpontja 2009. január 22.)

Baracs-Kisapostag Közoktatási Intézményi Társulás (ehhez kapcsolódó

módosítás időpontja 2009. január 22.)

A Dunaújvárosi Kistérségi Iroda székhelye az Önkormányzat épülete. Alapító

okirata 2009. június 12-i dátumú, tartalmában elavult. Az Alapító Okirat nem

tartalmazza a 2010. évi XC. törvény Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú

törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 135. § (2) és (5) bekezdésében

foglaltakat, mely az 1992. évi XXXVIII. törvényt módosítja (eltörölve a 2009. évi

CV. törvényt). Ez alapján az alapító okiratok nem tartalmazhatnak például

kiegészítő és kisegítő tevékenységet. Továbbá az Alapító Okirat nem

tartalmazza a 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartás szakfeladatok

rendjéről előírásait.

56


adatok eFt-ban

A fenti táblázatban a Többcélú Kistérségi Társulás 2010. évi mérlege látható. A Társulási Megállapodás az V. fejezetében részletezi a Társulás ágazati

feladatait. A Megállapodás a Társulás által ellátható feladatokat megfogalmazza,

de nem derül ki belőle, hogy Dunaújváros milyen mértékben részesül az egyes

ellátott feladatokból. Ennek részletes feltárása és elemzése jelen szakértői

vélemény áttekintő jellege miatt nem lehetséges, ehhez további, mélyebb

vizsgálat szükséges.

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok tekintetében a Társulás saját

fenntartásában működteti a Gyermekek Átmeneti Otthonát, mely 2010. február

22-ei dátummal került beépítésre a Társulási Megállapodásba. E feladatellátást

2010. évben Dunaújváros Város Önkormányzata vette nagyobb arányban

igénybe, a 16 ellátott közül 11 dunaújvárosi gyermek volt.

A Dunaújvárosi Megyei Jogú Város Önkormányzata által foglalkoztatott belső ellenőrök végzik az intézményellenőrzési térségi feladatokat, valamint szintén az Önkormányzat által alapított Logopédiai Intézet és Nevelési Tanácsadó látja el a vonatkozó térségi feladatokat.

BEVÉTELEK

működési bevételek 1 286 250

támogatások 28 535 800

társulás által fenntartott intézmények bevételei 29 822 050

működési bevételek 1 286 250

támogatások 94 342 318

pénzmaradvány 28 393 321

társulás bevételei 124 021 889

összes bevétel 124 021 889

KIADÁSOK

személyi jellegű kiadások 14 404 937

munkaadókat terhelő járulékok 3 833 640

dologi jellegű kiadások 8 942 213

ellátottak pénzbeli juttatásai 359 100

felújítási kiadások 1 800 000

általános tartalék 482 160

társulás által fenntartott intézmények kiadásai 29 822 050

személyi jellegű kiadások 28 462 593

munkaadókat terhelő járulékok 7 625 701

dologi jellegű kiadások 15 983 213

ellátottak pénzbeli juttatásai 359 100

speciális célú támogatások 47 506 518

felújítási kiadások 1 800 000

általános tartalék 22 284 764

társulás kiadás 124 021 889

összes kiadás 124 021 889

57


Ez utóbbiakra utalást a két intézet alapító okirata tartalmaz. A szakszolgálati feladatokat a saját közigazgatási területükön a mikrotársulások önállóan látják el, vagyis ezen feladatok esetén a dunaújvárosi intézmények szolgáltatásait nem veszik igénybe a Kistérség önkormányzatai. A szakértő rendelkezésére konkrét megállapodás az ellátott feladatok közül a közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása tekintetében állt. A Szolgáltatási Szerződés 2010. július 31-én kelt. A Szerződésben a Társulás bízta meg a Mezőfalva-Hantos-Daruszentmiklós Közoktatási Intézményi Társulást és a Baracs-Kisapostag-Előszállás Közoktatási Intézményi Társulást, mint mikrotársulásokat, a közoktatási szakszolgálati feladatok ellátására. A közoktatási feladatok mellett a fentebb említett mikrotársulások megbízást kaptak a gyógytestnevelési szakszolgálati feladatok ellátására is a Kistérség tekintetében. Dunaújváros számára a Mezőfalva-Hantos-Daruszentmiklós Közoktatási Intézményi Társulás látja el a gyógytestnevelési szakszolgálati feladatot. A fenti feladatok ellátására a kiegészítő állami normatívákat a Megbízó Kistérség igényel, a mindenkori költségvetési törvény szerint. A Szolgáltatók részére a feladat ellátásáért folyósított kiegészítő állami normatívát a Kistérség biztosítja, mint szolgáltatási díjat az általuk teljesített adatszolgáltatás alapján és a feladatellátás arányában, átadott pénzeszközként. Az ellátott feladatok tekintetében konkrét megállapodás az Önkormányzat és a Többcélú Kistérségi Társulás között nem állt a szakértő rendelkezésére. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint valamennyi ellátott feladatról konkrét szerződések állnak rendelkezésre, Dunaújváros MJV Közgyűlésének egyedi döntései szerint. Ilyen közgyűlési döntések a szakértő számára nem kerültek bemutatásra. A gyakorlat szerint a Társulás az Önkormányzat számára a feladatok után kapott normatív támogatást átadja, az igénybe vevő társult önkormányzatok azonban a kötelező befizetésen túl egyéb hozzájárulást nem fizetnek az ellátott feladatokért. A normatíván felüli többletköltséget Dunaújvárosi Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozza. A szakértő megítélése szerint a Társulás lényege, hogy az általa fenntartott intézmények szolgáltatásait a társult önkormányzatok lakossága igénybe vehesse. Ehhez kell a működés finanszírozásának megosztását szabályozni.

58


Amennyiben ez nem történik meg, kialakulhat azon állapot, mely - figyelembe véve a lakosságszámot is -, nagyságrenddel jelentősebb teherként jelentkezhet Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata számára a többi önkormányzattal szemben. A Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás vonatkozásában megállapítható, hogy a Város a feladatellátásban történő részvétel mértékéhez viszonyítva rendkívüli részt vállal a társulás finanszírozásában, de ezen túlmenően az is leszögezhető, hogy maga a társulási forma valódi célját nem produkálja. A Többcélú Kistérségi Társulás alapításához a jogszabályi előírások alapján, meghatározott lakosságszám3 szükséges. A társult önkormányzatok lakosságszámát figyelembe véve a Társulás létrejöttéhez szükséges volt Dunaújváros lakosságszámát is prezentálni. Az alapítás időszakában alapvetően Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatnak feladatainak ellátására nem volt szüksége a társulásra, melyet a Társulási Megállapodásban felsorolt feladatok igazolnak, hiszen nem tartalmaznak konkrétumokat. A társulási költségek vonatkozásában aránytalanságok érezhetők, melyek felderítéséhez részletes vizsgálatra van szükség. Az aránytalanságokat meg kell szüntetni és szabályozni kell az önkormányzati hozzájárulás mértékét a szolgáltatás igénybevétel arányában. A szakértő javasolja a társulási megállapodásban meghatározott opciók kihasználását, és a belső ellenőrzési, logopédiai, illetve nevelési tanácsadási feladatok klasszikus térségi formában történő megvalósítását, ami a logopédusok foglalkoztatását is jelenti. Ezáltal lehetővé válik az igénybevevő társulási tagok arányos teherviselése.

3 2004. évi CVII. törvény 1. § (2)

59


Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonával érintett gazdasági társaságok

Az Önkormányzat feladatait a Polgármesteri Hivatal, az intézményrendszere és

gazdasági társaságai útján látja el.

Az alábbi táblázatban bemutatásra kerülnek azon gazdasági társaságok, melyekben az Önkormányzat tulajdoni hányaddal rendelkezik.

adatok eFt-ban

Megjegyzés: A 2009. évi zárszámadás alapján az MMK Nkft. 100 %-ban az

Önkormányzat tulajdonában áll. Az MMK Nkft. cégkivonatában szereplő

adatok szerint a cég jegyzett tőkéje 3.000 eFt, ebből 2.600 eFt részesedéssel

rendelkezik az Önkormányzat, tehát ez esetben közvetlenül 86,67 %-ban

tulajdonos.

Kibocsátó neveZáró érték

2010. 09. 30.

Tulajdoni

részesedés

DVG Vagyonkezelő Zrt. 2 271 695 100%

DV N Zrt. 5 000 100%

Szent Pantaleon Kórház NKft. 3 000 100%

Média Duna Invest Kft. 3 000 100%

MMK Közhasznú Nonprofit Kft. 2 600 86,67%

Dunaújvárosi Kistérségi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. 2 969 86%

INNOPARK Nkft. 94 000 85,70%

Vasmű út 41. Irodaház Kft. 571 230 77%

Dunaújvárosi Szennyvíztisztító Kft. 10 200 51%

ENERGO-VITERM Kft. (Verebély úti) 1 750 000 50%

ENERGO-HŐTERM Kft. (Építők úti) 1 650 000 50%

Közép-Duna Vidéke Zrt. 784 3,90%

Forrás Nyrt. 626 0,006%

ÖSSZESEN 6 365 104

Dunaújváros Megyei Jogú Város részvényeinek és üzletrészeinek állománya

60


Látható, hogy az Önkormányzat 4 db gazdasági társaságban rendelkezik 100 %-

os tulajdonosi részesedéssel, továbbá 4 db társaságban rendelkezik 75 % feletti

részesedéssel. 1 darab társaságban van 50 % feletti részesedése az

Önkormányzatnak. Az ENERGO-VITERM Kft. és az ENERGO-HŐTERM Kft.

részvényeinek 50 %-át tulajdonolja az Önkormányzat. Ez utóbbi két cégnek az

50-50 %-át az Önkormányzat 2009. évben vásárolta meg az Energott Kft.-től,

3.400.000 eFt-ért.4 Ez az összeg az Önkormányzat 2009. évi városfejlesztési

feladataival kapcsolatos kiadások között jelent meg, mint a

„kötvénykibocsátáshoz szorosan kapcsolódó kiadás”.

Megjegyzés: A kötvénykibocsátásból származó források felhasználása

olyan beruházások esetén értelmezhető, melyek hosszú távon biztosítják

az Önkormányzat számára azon forrástöbbletet, mely a kötvényből

származó fizetési kötelezettségeket, valamint a fejlesztés működési

többletigényét biztosítani tudja.

4 A Társaságok részletes bemutatására a III. fejezetben kerül sor.

61


Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat által alapított alapítványok bemutatása

A Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § (1) bekezdésének

a) pontjában foglaltak szerint „a helyi önkormányzat közalapítványt hozhat létre

és közérdekű kötelezettségvállalást tehet.”

Az önkormányzatoknak lehetőségük van saját költségvetésük terhére

alapítványt, illetve közalapítványt létrehozni. Dunaújváros Önkormányzata a

közfeladatok ellátásának folyamatos biztosítása céljából 11 közalapítványt

alapított, valamint társalapítóként 7 alapítvány létrehozatalában vett részt.

adatok eFt-ban

Közalapítvány neve Alapítás éveAlapításkor adott

összeg

Modern Művészetért Közalapítvány 1990. 540

Dunaújváros Sportjáért Közalapítvány 1992. 200

Dunaújváros és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány 1991. 200

Dunaújvárosiak Életéért Közalapítvány 1995. 500

"A Látó Szemért" Közalapítvány 1996. 5 000

Dunaújváros Ifjúságáért Közalapítvány 2000. 5 000

Fejér Megye Közoktatásért Közalapítvány 1997. 500

Jószolgálati Otthon Közalapítvány 2002. 80 186

Kistérségi Foglalkoztatásért és Felnőttképzésért Közalapítvány 2003. 3 000

Közszolgálat Nyugdíjasaiért Közalapítvány 2003. 6 585

Civilek Háza Közalapítvány 2006.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított közalapítványok

62


adatok eFt-ban

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított

alapítványok és közalapítványok rövid bemutatása az alábbiakban

látható:

Modern Művészetért Közalapítvány

Az alapítvány 1990. óta áll fenn, alapításának célja Dunaújváros kulturális

életének fellendítése, a művészeti értékek bemutatása, a Kortárs Művészeti

Intézet működtetése, irodalmi és zenei rendezvények lebonyolítása.

Dunaújváros Sportjáért Közalapítvány

Dunaújváros 1992-ben alapította, azzal a céllal, hogy a Városban hozzájáruljanak

a fiatalok sportolási lehetőségeinek minél szélesebb körben való

megteremtéséhez. Feladatai közé tartozik az tanulók tanórán kívüli testedzése,

versenyek támogatása, tömegsport- rekreáció, sportiskola működtetése.

Dunaújváros és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány

1991-ban jött létre a városi és a környékbeli közbiztonság erősítése,

bűncselekmények megelőzése okán. Az alapítvány feladata a rendőrség és a

tűzoltóság tárgyi feltételeinek javítása, adatszolgáltató rendszer kialakítása,

drog-ellenes tevékenység végrehajtása.

Alapítvány neve Alapítás éveAlapításkor adott

összeg

DUNAFERR-ART Alapítvány 1990. 500

Dunaújvárosi Művészetért Alpítvány 1991. 100

Dunaújváros Színházért Alapítvány 1991. 100

Fotótörténeti Alapítvány 1992. 200

Vágó Eszter Múzeumi és Műemlékvédelmi Alapítvány 1993. 1 000

Egészségkárosodott Emberekért Alapítvány 1993. 2 600

Dunaújváros és Környéke Alapítvány 1991. 300

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által társalapítóként alapított alapítványok

63


Dunaújvárosiak Életéért Közalapítvány

Az alapítvány 1995-ben megalakult és azóta segíti, támogatja azokat a

dunaújvárosi betegeket és családjukat, akik olyan betegségben szenvednek,

amelyet a hazai egészségügyi intézmények nem képesek a legkorszerűbb

módszerekkel kezelni, de reményük lehet a külföldi egészségügyi

intézményekben a gyógyulásra, illetve állapotuk javulására.

„ A Látó Szemért” Közalapítvány

1996-ban alapította az Önkormányzat. Működésének célja az egészségmegőrzés,

betegség-megelőzés, a gyógyító tevékenység.

Dunaújváros Ifjúságáért Közalapítvány

A 2000. évben alapított szervezet azért jött létre, hogy elősegítse a városi ifjúság

személyi fejlődését, ellássa a szociális, kulturális képzési feladatokat, támogassa

a hátrányos helyzetű fiatalokat. Ennek érdekében Ifjúsági és Tanácsadó Irodát

működtet.

Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány

Fejér megye közoktatásának fejlesztése érdekében 1997-ben megalakult a Fejér

Megye Közoktatásáért Közalapítvány. Pályázatok, ösztöndíjak, kiadványok

keretében segíti az oktatási élet fejlődését.

Jószolgálati Otthon Közalapítvány

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2002-ben hozta létre. Elsődleges feladata, hogy

segítse az értelmi, érzelmi, valamint mozgásban korlátozott gyermekeket,

felnőtteket, megváltozott munkaképességű személyeket különböző

képességfejlesztési tevékenységek, programok lebonyolításával.

Kistérségi Foglalkoztatásért és Felnőttképzésért Közalapítvány

A 2003-ban megalakult közalapítvány célja a Dunaferr Rt-nél, illetve a vele

kapcsolatban álló munkaadóknál munkanélkülivé vált dolgozók képzése,

vállalkozóvá válásuk segítése, munkahelyek létrehozásának támogatása,

újrakezdési támogatás nyújtása.

64


Közszolgálat Nyugdíjasaiért Közalapítvány

Az alapítvány Dunaújváros Megyei Jogú Város közintézményeiből

nyugállományba vonult személyek életminőségének, szociális helyzetének

javítása érdekében 2003-ban jött létre.

Civilek Háza Közalapítvány

Alapításának kelte: 2006. Célja, hogy segíti a Város civil szervezeteinek,

közösségeinek működését és hozzájárul a helyi demokrácia megerősödéséhez.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által társalapítóként alapított alapítványok: DUNAFERR-ART Alapítvány

1990. évben alapították, önkormányzati keretből finanszírozzák acélszobrász-

alkotótelepek szervezését, acélszobrok karbantartását.

Dunaújváros Művészetéért Alapítvány

Az alapítás éve: 1991., az alapítvány feladata a Dunaújvárosban és környékén

alkotók és alkotások támogatása.

Dunaújváros Színházáért Alapítvány

A színházi tevékenység támogatására, 1991-ben jött létre.

Fotótörténeti Alapítvány

Az 1992-ben megalakult alapítvány fő tevékenységi köre a fotóklub támogatása,

valamint Rosti Pál emlékének ápolása.

Vágó Eszter Múzeumi és Műemlékvédelmi Alapítvány

Az alapítvány 1993-ban jött létre, hogy elősegítse a régészeti emlékek védelmét

és támogassa a régészeti feltárásokat a városban és környékén.

Egészségkárosodott Emberekért Alapítvány

Az 1993-ban alapított alapítvány azt a célt szolgálja, hogy segítse az

egészségkárosodottak foglalkoztatását, programokat szervezzen, támogassa a

szociálisan rászorultakat.

65


Dunaújváros és Környéke Alapítvány

A mentőszolgálat műszerezettségének fejlesztése érdekében 1991-ben jött létre.

Az alapítványok, de elsősorban a közalapítványok létrehozásának célja

valamilyen közfeladat ellátása. A fent bemutatott alapítványok,

közalapítványok létrehozása alapvetően nem kötelező önkormányzati

feladatok ellátását jelentik.

Az alapítási időpontokból jól látható, hogy a legtöbb nagyon régen,

alapvetően az önkormányzati rendszer kialakulásával azonos időpontban

jött létre. Az azóta eltelt idő sok változást hozott, mind a lakossági

igények, mind a pénzügyi lehetőségek körében.

Az alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok felülvizsgálata

az évek során nem történt meg, mely alapján nem megállapítható annak

a mai viszonyok közötti létjogosultsága.

Támogatási igényük jelentős, mely miatt nélkülözhetetlen felülvizsgálni

az alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok szükségességét a

velük megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeket, majd javasolt

számosságuk és támogatási intenzitásuk nagymértékű csökkentése.

A fent bemutatott alapítványok, közalapítványok tevékenysége tehát

alapvetően önként vállalt feladatnak tekinthető. Az Önkormányzat

költségvetésen kívüli támogatás formájában finanszírozza ezen

szervezeteket, az alábbiakban bemutatottak szerint.

66


A táblázat a működési és a felhalmozási célú támogatások összegét mutatja be a

2009.évben:

adatok eFt-ban

A táblázat szerinti működési és felhalmozási célú támogatásra fordított

kiadásokat összesítve megállapítható, hogy az Önkormányzat 250.772 eFt-tal

járul hozzá az alapítványok, közalapítványok működésének finanszírozásához.

Az alapítványok támogatásának összege igen jelentős, mely megerősíti a

szakértő azon véleményét, hogy a jelenleg kialakult pénzügyi helyzetben a

javasolt felülvizsgálat és drasztikus takarékossági lépések megtétele

nélkülözhetetlen.

Alapítvány neve

Működési

támogatás

összesen

ebből: közcélú

foglalkoztatás

Felhalmozási

célú támogatás

Fejér Megyei Közoktatásért Közalapítvány 750

Modern Művészetért Közalapítvány 5 488 948

Fotografus.hu Alapítvány 650

Fotótörténeti Alapítvány 150

"Szemünk Fénye" Alapítvány 100

Jószolgálati Otthon Közalapítvány 130 618

Védőháló a Dunaújvárosi Díjhátralékosokért Közalapítvány 70 000

Dunaújváros Sportjáért Közalapítvány 13 500

Penteléért Alapítvány 900

Nemzedékünkért Alapítvány 100

Vadalmafa Alapítvány 60

Magyar Mentőszolgálat Alapítvány 11 386 10 537

Aranyecset Alapítvány 120

Egészségkárosodott Emberekért Alapítvány 100

Dunaújvárosi Evangelikus Centrumért Alapítvány 50

Civilek Háza Közalapítány 1 000

Dunaújváros és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány 800

Sziget Alapítvány 3 200 11 800

Összesen: 238 972 11 485 11 800

67


A fentiekben röviden bemutatott, az Önkormányzat által alapított, vagy

társalapított különböző alapítványi szervezetek számossága jelentős és

támogatási gyakorlatuk nem megfelelően ellenőrzött. Alapvetően

indokolatlanul bőséges finanszírozásokat, de ellenőrizhetetlen

felhasználásokat is generálnak.

A vélemény ezen fejezetében mutatja be a szakértő a sport szervezetek

önkormányzati támogatását, mely szintén igen jelentős.

adatok eFt-ban

Megállapítható, hogy az Önkormányzat 2008. évben közel 89 millió

forint, 2009. évben közel 114 millió forinttal csak sport célokat és sport

feladatokat támogatott, mely adatok az Önkormányzat zárszámadása

alapján kerültek meghatározásra.

2008. évi

teljesítés

2009. évi

teljesítés

Sport célok és feladatok 41 510 60 809

Átadott pénzeszköz Dunaújvárosi Atlétikai Club támogatása 5 000 5 000

Átadott pénzeszköz Dunaújváros Úszósportjáért Alapítvány támogatása 200

Átadott pénzeszköz DF-Maraton Úszógála 2009. 400

Átadott pénzeszköz Sportszervezetek létesítmény-használatával kapcsolatos tám. 5 899

Átadott pénzeszköz Sportszervezetek létesítmény-használatával kapcsolatos tám. 26 012

Átadott pénzeszköz Újvárosi Hokillák Sportegyesület támogatása 795

Átadott pénzeszköz Dunaújvárosi Városi Sportiskola támogatása 1 193

Átadott pénzeszköz Dunaferr Sportegyesület Röplabda Szakosztályának támogatása 5 000

Átadott pénzeszköz Dunaújváros Tornasportjáért Alapítvány támogatása 251

Átadott pénzeszköz DVSI foci U 17-19 támogatása 13 500

Átadott pénzeszköz Jet-Ski Országos Bajnokság támogatása 1 000

Városfejlesztési feladatok Fabó Éva Sportuszoda épületgépészeti munkák költségeinek megtérítése 34 976

Közvetett támogatás Dunaújvárosi Városi Sportiskola: bérleti díj elengedéséből származó bevételkiesés 1 085

88 925 113 705 ÖSSZESEN

68


Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás A Fejér Megyei Önkormányzat és Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzata Térségi Integrált Szakképző Központot hozott létre, Fejér

Megyei Szakképzés-szervezési Társulás elnevezéssel. Az Önkormányzatok

fenntartásában, 11 darab szakképzéssel is foglalkozó középiskolával került

megalapításra a Társulás.

A Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és

működtetésére vonatkozó Társulási Szerződés 2008. augusztus 21-én került

aláírásra. A Társulás 2008. december 9. napjával lett regisztrálva az RT02-

015/2008 nyilvántartásba-vételi számon Térségi Integrált Szakképző

Központként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnél.

A Társulás célja a TISZK megvalósítása, a Fejér Megyei Önkormányzat és

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő

szakképző intézmények tevékenységének összehangolása.

A Társulás feladatai közé tartozik a tevékenységi területén a munkaerőpiac

igényeihez igazodó képzési struktúrájú és oktatási színvonalú szakképzés

kialakítása, az önkormányzati fenntartású intézmények felnőttképzésben

történő részvételének erősítése, összehangolt, a helyi igényeket is figyelembe

vevő moduláris rendszerű intézményi képzési programok létrehozása.

A Társulás döntéshozó szerve a társulás tagjai által delegált önkormányzati

képviselőkből álló Társulási Tanács. Mindkét Önkormányzat 2-2 tagot

delegált.

A Társulási Tanács feladatainak végzésére a költségvetési szerv keretein belül

működő önálló jogi személyiséggel nem rendelkező munkaszervezetet hozott

létre. A Társulás pénzügyi-gazdasági feladatait munkaszervezete útján látja el.

A munkaszervezet feladata a Társulás tevékenységébe tartozó feladatok operatív

előkészítése és végrehajtása, a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtása.

A TISZK partnerei közé olyan szervezetek (pl. Közép-magyarországi Regionális

Munkaügyi Központ) tartoznak, amelyek a megyei szakképzés fejlesztése

tekintetében megyei és régiós szinten egyaránt döntés-előkészítő és döntéshozó

hatással rendelkeznek, továbbá olyan vállalatok, amelyek a TISZK kiemelten

fejlesztett szakmacsoportjánál meghatározó jelentőségűek (pl. DUNAFERR).

69


A Társulás rendelkezik szakképzés-fejlesztési stratégiával, továbbá 2010.

januártól minőségirányítási kézikönyvvel is. Ez utóbbi dokumentum azért került

létrehozásra, hogy meghatározza:

a Társulás létrehozásával, működtetésével kapcsolatos célokat,

az egyes szervezeti egységek funkcióit és az azok közötti kapcsolatokat,

egymáshoz való viszonyukat,

a Társulás tagjainak felelősségi körét,

a szervezeten belüli kapcsolatokat és kommunikációs formákat és

fórumokat,

a Társulás partnerkapcsolatainak rendszerét, valamint

a Társulás folyamatait.

A Társuláshoz tartozó Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által

fenntartott intézmények az alábbiak:

Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola,

Dunaferr Szakközép-és Szakiskola,

Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és

Kollégium,

Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium,

Rosti Pál Gimnázium Általános és Szakképző Iskola,

Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Ezen intézmények egyrészt a szakmai szolgáltatások kialakítását végző

munkabizottságok és tanácsok munkájában, valamint az intézményvezetők

révén az integrált irányítási rendszer kialakításában vesznek részt.

70


Az Önkormányzat zárszámadásában a városüzemeltetés kiemelt előirányzat

alcímen belül található a TISZK-hez kapcsolódó átadott pénzeszköz az alábbiak

szerint:

adatok eFt-ban

A Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (5) bekezdése szerint a

közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében

részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények 2008.

szeptember 1-jétől a közoktatási törvényben meghatározott

szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált

szakképző központot (TISZK) hozhatnak létre.

A TISZK egy olyan hálózat, melynek keretében 6-8 tagiskola társul, hogy

egymásra épülő szak- és felnőttképzéseket indítsanak, illetve közösen

létrehozzanak egy-egy csúcstechnológiával felszerelt központi

képzőhelyet.

A szabályozás alapján a térségi integrált szakképző központ (TISZK) nem

közoktatási intézmény, hanem a szakképzés feladatainak a jelenleginél

hatékonyabb formában történő megszervezése. A TISZK-ek

tulajdonképpen olyan intézményi társulásoknak tekinthetők, amelyek

különböző szakképző intézmények között jönnek létre. Egy TISZK

létrejöttekor nem szűnnek meg a társuló iskolák, hanem a szakképző

központ által egy intézménycsoportként működnek tovább.

A TISZK-ek segítségével az egyes intézmények jobban össze tudják

hangolni a pedagógiai programjukat és ezáltal egy hatékonyabb oktatás

is megvalósulhat.

Megnevezés

Átadott pénzeszközök eredeti mód. telj. eredeti mód. telj. eredeti mód. telj.

TISZK rendszer továbbfejlesztése (II.

ford.pály.)0 2 700 2 700

TISZK rendszerhez kapcs. Infrastruk. (pály.) 0 4 500 4 500

TISZK munkaszervezet

műk.ktg.előfinansz./önrész biztosítása0 27 900 27 900 50 000 50 000 30 264 62 080 0 0

TISZK munkaszervezet

műk.ktg.előfinansz.felüli ktg.0 2 880 2 880 12 000 12 000 0 8 640 8 640 5 040

TISZK - TIOP 3.1/08/1 pályázathoz önrész

biztosítása0 0 0 0 0 0 0 48 528 22 272

Mindösszesen 0 37 980 37 980 62 000 62 000 30 264 70 720 57 168 27 312

2008. év 2009. év 2010 . I-III. negyedév

71


2008. szeptember 1-jétől kizárólag a térségi integrált szakképző

központban folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére

adható a fejlesztési támogatás. A törvény korlátot szab a fejlesztési

támogatás nyújtása tekintetében, csak azon fenntartónak, szakképzés-

szervezési társulásnak, társaságnak adható át a fejlesztési támogatás,

amelynek intézményében illetve intézményeiben a nappali rendszerű

iskolai oktatásban részt vevő tanulók létszáma - az iskola hivatalos

statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500

fő.

A TISZK-ek kialakításával uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés is

lehetséges.

Egy adott térségi integrált szakképző központban megkülönböztetnek ún.

fogadó és küldő iskolákat. A TISZK iskoláinak nagyobb része általános képzési

feladatokat lát el ("küldő iskola"). A szakmai képzés ellátása TISZK-enként egy-

két iskolában, koncentráltan jelenik meg ("fogadó iskola"). Ezen

intézményekben az általános képzési feladat mértéke lecsökken, ha az

oktatott szakmacsoportokban a szakmai képzés iránti igény mértéke úgy

kívánja, középtávon akár meg is szűnhet. Az előbb bemutatott külső és

fogadó iskolák ellátandó feladatairól az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

67. §-ának (5) bekezdése is rendelkezik.

A TISZK működésének a fentiekben megfogalmazott célja nem valósult

meg. Tevékenysége alapvetően a támogatások, hozzájárulások gyűjtésére

és delegálására korlátozódik, mely mellett az intézmények is folytatnak

ilyen jellegű feladatokat.

Az Önkormányzat 2008. évben közel 38 millió forinttal, 2009. évben 30

millió forinttal, a 2010. évi háromnegyedéves adatok szerint 27,3 millió

forinttal támogatta a TISZK-et.

Tekintve az Önkormányzat adósságszolgálati kötelezettségeit a TISZK-

ben való részvétel céljának és az ezzel kapcsolatos terheknek az

újragondolása indokolt a szakértő véleménye szerint.

A jövőben várhatóan a TISZK-ek működését egyszerűsíteni fogják, a

felnőttképzésbe való bevonásuk lehetőségével.

72


Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetésének rövid

bemutatása:

adatok eFt-ban

A fenti táblázat Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2008. és 2009.

évi Egyszerűsített Pénzforgalmi Jelentése, illetve a 2010. évi három-

negyedéves beszámolója alapján készült.

Az igazságügyi szakértői vizsgálat megállapította, hogy az összesített

bevételek tekintetében a Beszámoló eltér a Közgyűlés által elfogadott

főösszegtől, melynek oka a záró pénzkészlet pénzforgalom nélküli

bevételként való helytelen kezelése. Az eltérés 2008. évben is fennállt, de

2009. évben volt jelentős. Ekkor ugyanis a Közgyűlés 23.390.451 eFt

bevételt hagyott jóvá, azonban a Beszámoló tanúsága szerint csak

19.456.631 eFt bevétel képződött. Az eltérés 3.933.820 eFt. A Közgyűlés az

Önkormányzat bevételi főösszegét a záró pénzkészlettel együtt hagyta

jóvá, tehát olyan bevételeket is elfogadott, melyek valójában nem a

tárgyévet illették.

2008. év 2009. év2010. I.-III.

né.

működési kiadások 12 949 020 13 755 051 10 595 326

felhalmozási kiadások 1 071 500 5 023 062 845 256

rövid lejáratú hitel törlesztése 3 088 702

hosszú lejáratú hitel törlesztése 100 759 107 038 286 672

függő kiadások 13 262 16 841 -25 705

összes kiadás 14 134 541 18 901 992 14 790 251

működési bevételek 13 000 987 12 333 257 9 055 958

felhalmozási bevételek 945 556 217 357 1 222 292

hosszú lejáratú hitelfelvétel 30 946 0 0

rövid lejáratú hitelfelvétel 206 220 1 939 601 0

kötvénykibocsátás 8 500 000 0 7 000 000

függő bevétel -39 078 99 371 -555 090

pénzforgalom nélküli bevételek 290 775 8 800 865 844 232

összes bevétel 22 935 406 23 390 451 17 567 392

73


A fentiekben leírtakon túlmenően a Helyi Önkormányzatokról szóló

1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint közzétett

egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentés a beszámolótól eltérő

bevételi főösszeget tartalmazott. 2009. évben 3.933.820 eFt-tal több

bevétel került közzétételre (illetve a Közgyűlés által elfogadtatva), mint

amennyi valójában a Beszámolóban volt.

A fentiekben foglaltakat számszerűsítve az alábbi táblázatok mutatják

be:

adatok eFt-ban

adatok eFt-ban

(A fenti helytelen eljárásról részletesen a szakértő a vélemény IV. fejezetében

szól részletesen.)

Az összevont adatok alapján megállapítható tény a működési kiadások

növekedésének (2010-ben a várható év végi teljesítés 14 milliárd forint), illetve a

működési bevételek (2010-ben a várható év végi teljesítés alig 12 millió forint)

csökkenésének tendenciája.

A költségvetés hiánya állandósult, melyet egyre jelentősebb mértékű

rövid lejáratú hitel bevonásával próbált az Önkormányzat kompenzálni,

holott már a 2008. évben is jó látható volt, hogy a hiány nem átmeneti,

nem likvid problémákat jelent.

A hiány csökkentése érdekében láthatóan a bevételek növelése preferált,

melyen belül alapvetően a külső forrás bevonása jelent megoldást.

2008. év

Egysz. Pénzf. Jel.

2008. év

Közgyűlési

anyag

2008. év

Beszámoló

Eltérés

Közgyűlési anyag és

Beszámoló

összes kiadás 14 134 541 14 134 541 14 134 541 0

összes bevétel 22 935 406 22 935 406 22 962 619 27 213

2009. év

Egysz. Pénzf. Jel.

2009. év

Közgyűlési

anyag

2009. év

Beszámoló

Eltérés

Közgyűlési anyag és

Beszámoló

összes kiadás 18 901 992 18 901 992 18 901 992 0

összes bevétel 23 390 451 23 390 451 19 456 631 3 933 820

74


Az állandósult működési hiány esetén nélkülözhetetlen annak

felülvizsgálata, hogy az Önkormányzat kiadásait mely területeken

csökkentheti. Például a nem kötelező feladatok elhagyása, a kötelező

feladatok ellátásának reális színvonalon történő megvalósítása,

intézményracionalizálás, intézményi- vagy feladattársulás,

városgazdálkodási feladatok tekintetében takarékossági intézkedések

bevezetése.

Ilyen esetben a fejlesztések tekintetében is szükséges a megvalósítani tervezett

feladatok rendszerében a prioritások kialakítása.

A Város költségvetése terjengős, nem megfelelően kontrollált apparátusi

és szolgáltatási szervezetet kísérel meg finanszírozni. A költségvetésre

jellemző a mindenfajta racionalitásoktól távol eső, pazarló gazdálkodás

is. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya így a 2011. évet megelőzően 3-4

év távlatában folyamatosan romlott, részben a központi szabályozó

változások hatására, de nagyobb részt a túldimenzionált szervezeti

rendszerek, és a szükségesnél nagyvonalúbb pénzellátási módszerek

hatására.

A Város költségvetése tarthatatlan. A finanszírozhatóság fenntartása

gyakorlatilag azonnali cselekvést igényel. A költségvetés ilyen

nagyságrendben és hiánnyal már kölcsönforrásból is alig

finanszírozható, mely mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a

vagyonoldalról érezhetők olyan tartalékok, amelyek - a gazdálkodás

minden szegmensét érintő szigorú változtatások mellett - stabilizálni

lennének képesek a költségvetés jelenleg kialakult viszonyait.

A finanszírozó bankok már bizonytalanok az Önkormányzat

finanszírozása vonatkozásában, azonban preferálni szükséges egy olyan

jellegű megkeresést, amely a náluk még meglévő önkormányzati

pénzeszközök más célú felhasználására vonatkozik. A további eladósodás

megállítása érdekében a kötvénykibocsátásokból származó óvadéki

betétek felhasználási céljainak újradefiniálása lehetne megoldás.

75


II. Elemezze a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezettség-, és követelésállományát!

MEGÁLLAPÍTÁSOK

Az önkormányzati gazdálkodás stabilitását, a rendelkezésre álló források és a

megfelelően determinált feladat-ellátási volumen és színvonal egyensúlya

határozza meg.

Optimális esetben a rendelkezésre álló források „saját” bevételek, melyek

magukban foglalják a központi támogatásokat, átvett pénzeszközöket, illetve a

vagyonhasznosítás eredményét is.

Saját forrás mellett az önkormányzatok gazdálkodásuk egyes pontjain (például

fejlesztések, likvid problémák) idegen forrás bevonását is preferálhatják.

Lehetőséget biztosít, erre a Helyi Önkormányzatokról szól 1990. évi LXV. törvény

88. §-a.

Az idegen források elsősorban hosszú és rövid lejáratú hitelek, kölcsönök

formájában jelennek meg, melyeket az önkormányzatok kötelezettségekként

tartanak nyilván.

A hosszú lejáratú kötelezettségek jellemzően hitelek, illetve kötvénykibocsátásból

származó tartozásállomány, a rövid lejáratú kötelezettségek körében azonban a

hitelek mellett a szállítói, illetve egyéb (adótúlfizetés) kötelezettségek is

megjelennek.

A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat kötelezettségei a fentiekben

leírtaknak megfelelően hosszú és rövid lejáratú tartozásokat foglalnak

magukban.

A kötelezettségek bemutatása a rendelkezésre álló 2007., 2008., 2009. évi

egyszerűsített összevont éves beszámoló mérlegéből származó

információk alapján történik, az egyéb passzív pénzügyi elszámolások

egyenlege nélkül.

76


adatok eFt-ban

adatok eFt-ban

A kötelezettségek állománya 2007. évről 2008. évre 8.769.867 eFt-tal

emelkedett, melynek legfőbb oka a 2008. évi kötvénykibocsátás.

2009. évben 1.753.395 eFt-tal növekedett az állomány. Ehhez a 15,3 %-os

növekedéshez nagyobb mértékben a Rövid lejáratú kötelezettségek

állománynövekedése járult hozzá, amely az előző évről a tárgyévre + 62,43 %-kal

(1.440.768 eFt) változott. A Hosszú lejáratú kötelezettségek állománya

összesített értéken 312.627 eFt-tal növekedett 2009. évben, melynek oka a

devizában keletkezett kötvény kötelezettségek árfolyamváltozása miatti

veszteség.

Kötelezettségek 2007. 2008. 2009.

hosszú lejáratú köt. 681 627 9 118 349 9 430 976

rövid lejáratú köt. 1 974 650 2 307 795 3 748 563

összes kötelezettség (egyéb passzív pénzügyi

elszámolások nélkül)2 656 277 11 426 144 13 179 539

0

2 000 000

4 000 000

6 000 000

8 000 000

10 000 000

12 000 000

14 000 000

2007. 2008. 2009.

2 656 277

11 426 144

13 179 539

77


A fentiekben bemutatott kötelezettségek állományához mérten a

mérlegfőösszeg nagyságát vizsgálva az Önkormányzat évenkénti

eladósodottságának növekedése tapasztalható.

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

2007. 2008. 2009.

eladósodottság mértéke (ΣKÖT/MFÖ)

78


A kötelezettségek belső megoszlásának részletes elemezéséhez alapul szolgáltak

az „Önkormányzati Éves Elemi Költségvetési Beszámoló” elnevezésű

nyomtatványgarnitúrák a vizsgált évek vonatkozásában.

Kötelezettségek részletes bemutatása 2007-2009. év

adatok eFt-ban

2007. 2008. 2009.

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 7 000 0 0

Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból 0 8 500 000 8 912 659

Tartozások működési célú kötvénykibocsátásból 0 0 0

Beruházási és fejlesztési hitelek 674 627 618 349 518 317

Működési célú hosszú lejáratú hitelek 0 0 0

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 0

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 681 627 9 118 349 9 430 976

Rövid lejáratú kölcsönök 4 033 0 0

Rövid lejáratú hitelek 942 881 1 149 101 3 088 702

Kötelezettségek áruszállítás-,szolgáltatásból (szállítók) 45 773 93 679 95 846

- tágyévi költségvetést terhelő szállítói köt. 42 425 79 793 45 723

- tágyévet követő évet terhelő szállítói köt. 3 348 13 886 50 123

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 981 963 1 065 015 564 015

- költségvetéssel szembeni kötelezettségek 41 198 146

- iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségek 804 928 922 335 375 364

- helyi adó túlfizetés 75 030 37 236 80 473

- beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő

törlesztő részletei100 484 103 136 103 912

- egyéb hosszú lejáratú köt.köv. évi törl.részl. 0 0 0

- tárgyévi költségvetést terhelő rövid lejáratú köt. 1 427 2 013 2 349

- tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lej.köt. 0 0 1 660

- egyéb különféle köt. 53 97 111

II. Rövid lejáratú kötelezettségek 1 974 650 2 307 795 3 748 563

Költségvetési passzív függő elszámolások 209 695 179 733 291 387

Költségvetési passzív átfutó elszámolások 359 392 350 226 337 952

Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások 0 50 41

Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások 14 280 18 472 23 698

- költségvetésen kívüli letéti elsz. 13 899 18 177 23 268

- nemzetközi támogatási programok deviza elsz. 0 0 0

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások 583 367 548 481 653 078

Kötelezettségek összesen 3 239 644 11 974 625 13 832 617

Források összesen 42 543 260 51 076 329 51 162 780

79


adatok eFt-ban

A Hosszú lejáratú kötelezettségek jelentős mértékű növekedését a

99/2008. (III. 13.) számú közgyűlési határozattal megalapozott, 2008.

november 13-án realizálódó 8.500.000 eFt értékű kötvénykibocsátás

okozta.

A Hosszú lejáratú kötelezettségek cím a kötvény mellett hosszú lejáratú

hitelt is magában foglal, melynek változása csökkenés, az éves törlesztési

kötelezettségek teljesítése okán.

2009. évben a hosszú lejáratú kötelezettségek növekedése összesített

értékben 312.627 eFt, melyet a kötvény év végi értékelésénél elszenvedett

árfolyamveszteség (412.659 eFt), illetve a hosszú lejáratú hiteltörlesztés

(100.032 eFt) határoz meg.

A Rövid lejáratú hitelek 2008. évhez viszonyított növekedési aránya 269 %,

mely azt jelenti, hogy ezen hitelállomány több, mint két és félszeresére

növekedett, mely igazolja, hogy a rövid lejáratú hitelből történő

finanszírozás nem átmeneti jellegű forráshiányt takar.

Az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2009. évi állományi értéke 47 %-

kal marad el 2008. évtől, melyhez hozzájárul az iparűzési adó feltöltés

miatti kötelezettség csökkenése, ami előre vetíti a következő évben

várható iparűzési adó csökkenését.

0 5 000 000 10 000 000 15 000 000

681 627

9 118 349

9 430 976

1 974 650

2 307 795

3 748 563

583 367

548 481

653 078

Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

2009. év

2008. év

2007. év

80


Az összes kötelezettség - a 2008. évhez viszonyítva - a fent leírt változások

következtében 1.857.992 eFt-tal növekedett. Ebből a hosszú lejáratú

kötelezettségek változása 312.627 eFt, a rövid lejáratú kötelezettségeké

1.440.768 eFt, a passzív pénzügyi elszámolásoké 104.597 eFt.

Az Önkormányzat pénzügyi helyzete mind hosszú, mind rövidtávon

kedvezőtlenül alakul, mely a 2010. évben jelentős mértékben,

gyakorlatilag megállíthatatlanul romlott tovább, melyet a

kötvénykibocsátások (5 milliárd működési, 2 milliárd fejlesztési célú

kötvénykibocsátás) vagy a vizsgálat idején ismertté vált közel 600 millió

forintos szállítói állomány támaszt alá.

(2011. január 19-én a lejárt szállítói tartozások összege közel5 600 millió

forint.)

5 559.634 eFt

81


II./a) Milyen a jelenlegi hitelállománya? Az önkormányzatoknak alapvetően egyensúlyi gazdálkodásra kell törekedniük. A

költségvetés egyensúlyának előírása azt jelenti, hogy a tervezett kiadásokat a

saját bevételeknek - beleértve a vagyon hasznosításából származó bevételeket -, a

központi támogatásoknak, átvett pénzeszközöknek kell fedezniük, melyet csak a

hosszú és rövidtávon finanszírozható kölcsönforrás bevonása egészíthet ki.

Jelenleg az önkormányzatok jövedelmi helyzete nem tart lépést a feladatellátás

(kötelező és önként vállalt feladatok) forrásigényével.

A normatív támogatási összegek csökkenése, a saját bevételek növelési korlátai

(jogszabályi, illetve politikai korlátok), a vagyonhasznosítási lehetőségek

beszűkülése (vagyonfelélés) nélkülözhetetlenné teszik a kiadások

csökkentését.

Általánosságban az önkormányzatoknak a pénzügyi nyomás hatására sikerült

kismértékben javítaniuk a költséghatékonyságot, sok esetben azonban csak oly

módon tudtak költségcsökkentést elérni, hogy a költségvetési többlet megszűnt

és a tőkeberuházások nem érték el a megfelelő szintet.

Az esetek többségében azonban a működési költségek csökkentésére sincs

megfelelő szándék vagy lehetőség, mely egyértelműen pénzügyi

egyensúlytalansághoz vezet.

Ilyen helyzetben finanszírozási hiány lép fel, melynek kompenzálására

hitelfelvétel, vagy kötvénykibocsátás lehetőségével él az önkormányzat.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata mind a fejlesztési, mind

a működési költségvetésben jelentős és tartós hiánnyal küzd, melyet

hitelkonstrukciókkal kompenzál.

82


Az Önkormányzat hitelállományát az alábbi táblázat és grafikon mutatja be:

adatok eFt-ban

adatok eFt-ban

Megjegyzés: A hitelek állományának bemutatásában szerepel a kötvények

állományi változása is, melyekről részletes véleményét a következő

fejeztében fejti ki a szakértő.

Hitelek állománya 2008. év 2009. év

Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból 8 500 000 8 912 659

Tartozások működési célú kötvénykibocsátásból 0 0

Beruházási és fejlesztési hitelek 618 349 518 317

Működési célú hosszú lejáratú hitelek 0 0

Hosszú lejáratúak összesen 9 118 349 9 430 976

Rövid lejáratú hitelek 1 149 101 3 088 702

Beruházási és fejlesztési hitelek következő évi törl. rész. 103 136 103 912

Hitelek állománya összesen 10 370 586 12 623 590

0

1 000 000

2 000 000

3 000 000

4 000 000

5 000 000

6 000 000

7 000 000

8 000 000

9 000 000

Tartozások fejlesztési célú

kötvénykibocsátásból

Beruházási és fejlesztési hitelek

Rövid lejáratú hitelek Beruházási és fejlesztési hitelek következő évi

törl. rész.

2008. év 2009. év

83


A hitelek állományának növekedése jelentős teherként jelenik meg az

Önkormányzat gazdálkodásában.

Az Önkormányzat 2009. évi hitelműveleteinek (kötvény nélkül) alakulását a

következő táblázat foglalja össze.

adatok eFt-ban

A Világbankhitel biológiai szennyvíztisztító beruházásra felvett idegen forrást

foglal magában, melynek 2009. év végi összege 270.840 eFt. 1999. szeptember

22-i keltezésű a kölcsön-megállapodás a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési

Bank és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata között. A kölcsön

összege 2 millió EUR.

A felhalmozási célú hitelek állomány 2009. december 31-én 351.389 eFt.

A folyószámlahitel 2008. évi záró állománya 1.149.101 eFt, mely a 2009. évi

gazdálkodás időszakában 1.696.45. eFt-tal növekedett.

A folyószámlahitel-felvétel célja az Önkormányzat fizetőképességének

biztosítása a bevételek és kiadások teljesítési ütemkülönbségének áthidalására.

A 2007.-2009. években igénybe vett folyószámlahitelek helytelenül a

könyvviteli nyilvántartásban likvid hitelként kerültek elszámolásra,

szemben az Ötv. 88. § (3) bekezdés d) pontjával, mely szerint a likvid hitel

éven belül visszafizetendő.

Ezen túlmenően 243.150 eFt munkabérhitel tartozás halmozódott fel az

Önkormányzatnál 2009. évben.

Nyitó 2009. 01. 01. törlesztés/felvétel

árfolyamváltozás

miatti

állományváltozás

Záró 2009. 12. 31.

Világbank hitel 320 352 57 294 - 7 782 270 840

Felhalmozási célú hitelek (OTP és CIB Bank) 401 133 49 744 - - 351 389

Folyószámla hitel (CIB Bank) 1 149 101 1 696 451 - 2 845 552

Munkabérhitel (CIB Bank) - 243 150 - 243 150

Összesen 1 870 586 1 832 563 7 782 3 710 931

84


2010. 12. 15-én a Világbankhitel vonatkozásában 231.056 eFt a 2014. október 15-i

lejárati határidőre prognosztizált tartozás, az OTP Bank Nyrt-.től felvett

felhalmozási célú hiteltörlesztés lejárati határidejére 102.249 eFt. adatok eFt-ban

Megjegyzés: A következő fejezetben bemutatásra kerülő, a K&H Bank által

jegyzett működési célú kötvény folyósításának feltétele az Önkormányzat

CIB Bank Zrt.-vel szemben fennálló valamennyi hiteltartozásának

kiegyenlítése volt, mely 3.756.880 eFt kifizetést jelentett.

Az OTP Bank Nyrt-től felvett felhalmozási célú külső forrás kettő darab hitelt

foglal magában, mindkét szerződés 2006. augusztus 9-én került aláírásra,

kölcsönszerződés, kedvezményes kamatozású forinthitelhez a Sikeres

Magyarországért Önkormányzati Fejlesztési Hitelprogram keretében

elnevezéssel.

A 1-2-06-3600-0872-7 szerződésszámú kölcsön célja volt a Város közigazgatási

területén lévő Arany János, Frangepán utca rekonstrukciója, út és járda építése

mellett. A hitel összege 10,5 %-os önerő mellett 117.200 eFt volt. 2007.

szeptember 3-án módosították a szerződést, a hitel összege 135.384 eFt-ban

került meghatározásra.

A 1-2-06-3600-0872-6 szerződésszámú kölcsön célja volt a Város közigazgatási

területén fekvő Páskom, Szent István, Táltos utca Halász sor, valamint az északi

lakóterület csapadék és szennyvízelvezetésének megoldása. A hitel összege 10

%-os önerő mellett 91.800 eFt volt. 2007. szeptember 3-án (ugyanazon a

napon, mint az előbb bemutatott) módosították a szerződést, a hitel összege

73.616 eFt-ban került meghatározásra.

Hitel megnevezéseSzerződés

szerinti összeg

2011-2014. között

fizetendő

Felhalmozási célú hitel OTP Bank Nyrt. 209 000 102 249

Hitel megnevezéseSzerződés

szerinti összeg

2011-2015. között

fizetendő

Felhalmozási célú hitel Világbank 500 000 231 056

85


Mindkét hitel jogi biztosítéka volt az Önkormányzat költségvetése a

futamidő alatt, valamint azonnali inkasszó a CIB Bank Zrt-nél vezetett

költségvetési bankszámlán.

A biztosíték megjelölése ellentmond az Ötv. 88. § (1) bekezdés b)

pontjának, mely szerint „az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt

bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid

hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a

személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési

célra átvett bevételei nem használhatók fel”.

86


II./b) Rendelkezik-e kötvénnyel? A Helyi önkormányzatokról szóló törvény6 alapján az önkormányzat hitelt vehet

fel és kötvényt bocsáthat ki. A törvény szabályozása szerint a hitelfelvétel és

kötvénykibocsátás között lényeges különbség nincs, mindkét esetben figyelemmel

kell lenni a törvény 88. § (2) bekezdésében foglaltakra, mely limitálja ezen külső

források volumenét (hitelfelvételi korlát).

A hitelfelvételi korlát nem terjed ki a likvid hitelekre, illetve az európai uniós

fejlesztési támogatások megelőlegezését szolgáló hitelekre.

Az önkormányzat számára akkor célszerű a kötvénykibocsátás, ha elsősorban

hosszútávra szóló, fejlesztési források biztosítására szolgál.

Amennyiben a folyó működési kiadásokat a folyó bevételek átmenetileg nem

fedezik, akkor a likvid hitel felvétele jelenthet megoldást.

A külső források igénybevétele esetén tervezni kell annak tőke és járulékos

költségei fedezetét biztosító forrásokat.

6 1990. évi LXV. törvény 88. §

87


Dunaújváros I. Kötvény A közgyűlés a 99/2008. (III. 13.) számú közgyűlési határozatával döntött úgy,

hogy „Dunaújváros további fejlődéséhez, valamint azon feltételek

megteremtéséhez melyek nélkülözhetetlenek új munkahelyek létrehozásához, a

fiatalok elvándorlásának megállításához, valamint hogy Dunaújváros élni tudjon

a további években kiírásra kerülő pályázatok adta lehetőségekkel mindenképpen

külső forrás bevonása szükséges, elsősorban kötvény kibocsátásával.”

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 245/2008.

(V. 22.) számú határozatában 8.500.000 eFt-nak megfelelő névértékű,

kötvénykibocsátásról döntött. A kötvény 23 éves lejáratú, kibocsátáskor

CHF alapú, változó kamatozású volt, melyet a 606/2008. (XI. 13.) számú

határozattal a Közgyűlés EUR-ra változtatott. A tőketörlesztés a 3 éves

moratórium után, 2011-ben kezdődik meg, az utolsó törlesztés időpontja

2031. június 30.

A kötvény feltételei:

a kötvény neve: Dunaújváros I. Kötvény,

devizanem: EUR,

össznévérték: legalább 24.285.714 EUR, legfeljebb 38.636.363 EUR,

névérték Ft-ban: 8.500.000 eFt-nak megfelelő,

kibocsátás jellege: zártkörű forgalomba-hozatal,

kötvényvásárló (befektető): Erste Bank Hungary Nyrt.,

kibocsátás napja: 2008. december 02.,

lejárat napja: 2031. június 30.,

türelmi idő: csak a tőketörlesztés tekintetében, 2011. december 31-ig,

tőketörlesztés: türelmi időt követően, évente egy részletben, a névérték

1/21-ed része,

kamatláb: változó,

kamatfizetés: negyedévente,

referencia kamatláb: 3 hónapos EURIBOR,

kamatfelár: 1,5 % p.a.,

88


A kötvénykibocsátás céljai:

Önkormányzat meglévő, magas kamatozású hiteleinek kiváltása,

működési költségvetést terhelő kamatterhek csökkentése,

hitelviszonyt jelentő, magas kamatú és költségű beruházások

finanszírozási kötelezettségeinek átalakítása,

városi tulajdonú ingatlanokon történő fejlesztések

önkormányzati intézmények működését érintő, működési

költségcsökkentő célú és feladatorientált működési infrastruktúra

korszerűsítése a pályázati lehetőségek összekapcsolásával,

az átmeneti, az időlegesen fel nem használt kötvényforrás összegének

lekötéséből származó kamatbevételek tartalékba helyezése, a különféle

pályázati eredmények realizálásának utófinanszírozási, céllikvid

eszközként.

A kötvény kötelezettségvállalásának fedezeti struktúrája:

zálogjog bankszámla-követelésen az Önkormányzat költségvetési

elszámolási számláján

nem használhatóak fel: az önkormányzati törzsvagyon, a normatív

állami hozzájárulás, állami támogatás, személyi jövedelemadó és az

államháztartáson belülről működési célra átvett bevételek.

A fedezet megfelel az Ötv. 88. § (1) bekezdés b) pontjában

meghatározottaknak.

A kötvénykibocsátásból származó bevételt 2008. év végén betétként helyezték

el, így annak összegét 2009. évben a költségvetési hiány megállapításánál már

nem finanszírozási célú pénzügyi művelet bevételeként, hanem a költségvetési

bevétel részeként, az előző évi pénzmaradvány igénybevételeként vették

figyelembe.

Az Önkormányzat 2010. december 31-ei Erste Banknál vezetett bankszámláján,

lekötött betét összegként a kötvénybevételből 3.549.980 eFt, a kamatbevételből

2.712 eFt került lekötésre.

89


2009. december 31-ig a kötvénykibocsátásból származó bevétel 51,2 %-át

használták fel. 2010. december 31-én a kötvénybevételből 41,76 % (3.549.980 eFt)

lenne még felhasználható keret, azonban az Erste Bank zárolni tervez

3.374.510 eFt összeget, az Élményfürdő7 lízingdíjának kiváltása miatt. Így a

felhasználható keret 175.470 eFt, vagyis az eredeti kötvénybevétel 2,06 %-a.

(A zárolással kapcsolatos nézetkülönbségek tisztázásra vonatkozó tárgyalások

jelenleg folyamatban vannak.)

A kötvénykibocsátásból származó bevétel 2009. évi felhasználásának

legnagyobb részét az ENERGO-VITERM Kft. és az ENERGO-HŐTERM Kft.

részvényei 50-50 %-ának a megvásárlása (Energott Kft.-től) jelentette,

3.400.000 eFt-ért. Ez az összeg az Önkormányzat 2009. évi városfejlesztési

feladataival kapcsolatos kiadások között jelent meg, mint a

„kötvénykibocsátáshoz szorosan kapcsolódó kiadás”. Ezen kívül a DVG Zrt.-ben

történő 300.800 eFt-os tőkeemelés is a kibocsátott kötvényből származó

bevételből történt.

Dunaújváros 2014. Kötvény


a kötvény neve: Dunaújváros 2014. kötvény

devizanem: HUF

össznévérték: 5.000.000.000 HUF

kibocsátás jellege: zártkörű forgalomba-hozatal

kötvényvásárló (befektető): K&H Bank Zrt.

kibocsátás napja: 2010. 07. 27.

lejárat napja: 2014. 06. 30.

türelmi idő: tőketörlesztésre

tőketörlesztés: 2014. 06. 30.

kamatláb: változó

kamatfizetés: félévente, első kamatfizetés 2011. 01. 20.

referencia kamatláb: 6 havi BUBOR

kamatfelár: 2,4 %

7 Az „Élményfürdő” beruházásról a szakértői vélemény egy másik fejezetében szólunk részletesen!

90


A kötvény kötelezettségvállalással kapcsolatos általános feltételek:

beszedési megbízás az Önkormányzat pénzforgalmi számláira

az Önkormányzat hozzájárult ahhoz, hogy a 10400463-00026820-

00000002 számú zárolt betéttechnikai számlán elhelyezésre kerülő összeg

külön óvadéki szerződésbe foglalt feltételek alapján óvadékolásra kerüljön

a kötvénykibocsátás napjától kezdődően.

A kötvényt 4 évre bocsátották ki, visszafizetése 2014. évben egy összegben

esedékes. A kibocsátásnak célja működési forráshiány fedezése, mely

magában foglalja az előző évek működési és fejlesztési hiányának

kompenzálására felvett CIB Banknál lévő hitelállomány kiegyenlítését. A

szakértő magas kockázatúnak ítéli a működési hiány

kötvénykibocsátásból való finanszírozását, tekintettel a törlesztéshez

szükséges forrásteremtés lehetőségének korlátozottságára, illetve az

Önkormányzat állandósult működési hiányára.

A kötvényből származó forrást elsősorban hosszútávra szóló megtérülő

fejlesztések finanszírozására javasolt igénybe venni. A kötvényforrás

teljes összegében felhasználásra került.

Dunaújváros 2030. Kötvény


a kötvény neve: Dunaújváros 2030. Kötvény

devizanem: EUR

össznévérték: max. 8.000.000 EUR

névérték Ft-ban: 2.000.000 eFt-nak megfelelő,

kibocsátás jellege: zártkörű forgalomba-hozatal

kötvényvásárló (befektető): K&H Bank Zrt.

kibocsátás napja: 2010. 07. 27.

lejárat napja: 2030. 06. 30.

türelmi idő: csak a tőketörlesztésre, 2013. 01. 20-ig, első tőketörlesztés

2013. 04. 15.

kamatláb: változó

kamatfizetés: félévente, első kamatfizetés 2011. 01. 20.

referencia kamatláb: 6 havi EURIBOR

kamatfelár: 3,4 %

készfizető kezességvállalás 3. fél (Garantiqa Hitelgarancia Zrt.) részéről

91


A kötvény kötelezettségvállalással kapcsolatos általános feltételek:

beszedési megbízás az Önkormányzat pénzforgalmi számláira

az Önkormányzat hozzájárult ahhoz, hogy a 10400463-00026820-

00000002 számú zárolt betéttechnikai számlán elhelyezésre kerülő összeg

külön óvadéki szerződésbe foglalt feltételek alapján óvadékolásra kerüljön

a kötvénykibocsátás napjától kezdődően.

A kötvény felhasználása az Integrált Városfejlesztési Projekt függvénye. Jelenleg

a Projekt megvalósítása bizonytalan.

A Dunaújváros 2014. és a Dunaújváros 2030. Kötvény elnevezésű értékpapírok

kibocsátásáról a Közgyűlés a 461./2010. számú közgyűlési határozatban

rendelkezett.

A K&H Bankkal szembeni kötvénytartozással kapcsolatos jelzálog

Az Önkormányzat és a K&H Bank Zrt. között 2010. 07. 13-án szerződés jött létre

ingatlant terhelő egyetemleges (4.000 mFt összegű) keretbiztosítéki jelzálogjog

alapítása tárgyban.

Az ingatlan-jelzálogjog a 74/2 hrsz. számú (2400 Dunaújváros, Városháza tér 1.)

ingatlanra vonatkozik. Az ingatlan 1/1 tulajdoni hányaddal az Önkormányzaté,

de használati joga van a Fejér Megyei Földhivatalnak, a Fejér Megyei

Állategészségügyi és Élelmiszerellátó Állomásnak, az Állami Népegészségügyi és

Tisztiorvosi Szolgálatnak és a BM Fejér Megyei Katasztrófavédelmi

Igazgatóságnak.

Továbbá jelzálogjog került a 74/3 hrsz. számú (2400 Dunaújváros, Városháza

tér 2.), a 159/1. hrsz. számú (2400 Dunaújváros, Bartók tér 1., Bartók Kamara

Színház és Művészetek Háza), az 54/5 hrsz. számú (2400 Dunaújváros, Apáczai

Csere J. út 11., MMK Kht. épülete)), az 1/2 hrsz. számú (2400 Dunaújváros,

Bercsényi út 6-10., Általános Iskola és Középiskola) és a 730/58 hrsz. számú

(2400 Dunaújváros, Március 15. tér 5-6., Általános Iskola) ingatlanra. Az

ingatlanok 1/1 tulajdoni hányaddal az Önkormányzat tulajdonában vannak.

92


2010. szeptember 20-án a fentebb említett szerződés, módosításra került a

tekintetben, hogy a 2163 hrsz. számú ingatlanra (2400 Dunaújváros,

Magyar út 49. Szórád Márton Általános Iskola) is jelzálogjog került. Az ingatlan

1/1 tulajdoni hányaddal az Önkormányzaté.

Mindként kötvény, a Dunaújváros 2014. Kötvény és a Dunaújváros 2030.

Kötvény 2010. 07. 13-án került kibocsátásra, a fentiekben meghatározott

jelzálogterhek mellett.

A fedezetként felajánlott ingatlanok az Önkormányzat törzsvagyonát képzik, mely az Ötv. 88. § (1) bekezdésének b) pontja szerint jogszabályellenes.

„ A helyi önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel.”

A jelzáloggal megterhelt ingatlanok elvesztése veszélyezteti az

Önkormányzat kötelező alapfeladatainak ellátását.

Az alábbi grafikon bemutatja a fentiekben megnevezett kötvények

vonatkozásában a még meglévő forrásokat és a velük szemben álló, a lejárat

napjáig prognosztizálhatóan felhalmozódó kötelezettségeket:

adatok eFt-ban

0

2 000 000

4 000 000

6 000 000

8 000 000

10 000 000

12 000 000

Dunaújváros I. kötvény Dunaújváros 2014. kötvény Dunaújváros 2030. kötvény

175 470 0

2 000 000

11 747 967

5 222 917

2 907 905

felhasználható keret visszafizetendő kötlezettség

93


A három kötvénykibocsátással kapcsolatosan megállapítja a szakértő,

hogy a kötvénykibocsátásokhoz nem készült közép-, illetve hosszú távú

terv, mely a tőke és kamattörlesztési kötelezettségek teljesítésének

bemutatására szolgál, illetve a fejlesztésekhez kapcsolódó működési

többletköltségek finanszírozási módját prognosztizálja.

A kötvényterhek összességében 19.878.789 eFt-ot, azaz közel 20 milliárd

forint adósságot jelentenek.

A Dunaújváros 2014 Kötvény, és a Dunaújváros 2030 Kötvény fedezetéül

meghatározott vagyonelemek a törzsvagyon részét képezik, mely a

fentiekben idézett törvényi előírásoknak ellentmond.

Ugyancsak ellentmond a jogszabályban meghatározottaknak az

Önkormányzat pénzforgalmi számláira vonatkozó beszedési

meghatalmazás, ugyanis e számlák azon pénzeszközöket is tartalmazzák,

melyeket nem lehet hitel fedezeteként deklarálni.

94


II./c) Értékelje röviden az adósságszolgálat helyzetét és szóljon az egyéb kötelezettségeiről!

Az Önkormányzat eladósodottsága a kötelezettségek mérlegfőösszeghez

viszonyított aránya alapján 2008. évről 3,39 százalékponttal emelkedett a

tárgyévben.

adatok eFt-ban

adatok eFt-ban

2007. 2008. 2009.

hosszú lejáratú 681 627 9 118 349 9 430 976

rövid lejáratú 1 974 650 2 307 795 3 748 563

összes kötelezettség 2 656 277 11 426 144 13 179 539

mérlegfőösszeg 42 543 260 51 076 329 51 162 780

eladósodottság

mértéke

(ΣKÖT/MFÖ)

6,24% 22,37% 25,76%

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

2007. 2008. 2009.

eladósodottság mértéke (ΣKÖT/MFÖ)

95


Az Önkormányzat 2011. évtől 2031. évig terjedő adósságszolgálati kötelezettségét

mutatja be az alábbi táblázat és grafikon.

adatok eFt-ban

adatok eFt-ban

adatok eFt-ban

2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év 2018. év 2019. év

tőke 56 000 56 000 56 000 56 000 0 0 0 0 0

kamat 2 940 2 156 1 372 588 0 0 0 0 0

tőke 23 216 23 216 23 216 23 216 2 157 0 0 0 0

kamat 3 021 2 209 1 396 583 19 0 0 0 0

tőke 442 276 433 062 442 276 433 062 442 276 442 277 433 062 442 277 442 277

kamat 230 352 219 294 208 468 197 412 186 584 175 528 164 472 153 644 142 588

tőke 0 0 106 555 106 555 106 555 106 555 106 555 106 555 106 555

kamat 86 460 88 151 86 937 82 038 77 142 72 244 67 327 62 430 57 533

tőke 0 0 0 4 878 571 0 0 0 0 0

kamat 316 321 375 650 375 650 344 346 0 0 0 0 0

tőke 521 492 512 278 628 047 5 497 404 550 988 548 832 539 617 548 832 548 832

kamat 639 094 687 460 673 823 624 967 263 745 247 772 231 799 216 074 200 121

1 160 586 1 199 738 1 301 870 6 122 371 814 733 796 604 771 416 764 906 748 953Adósságszolgálat összesen

Összesen

Világbank felhalmozási célú hitel

OTP Bank felhalmozási célú hitel

Erste Bank felh. c. kötvény

K&H Bank felh. c. kötvény

K&H Bank működési c. kötvény

2020. év 2021. év 2022. év 2023. év 2024. év 2025. év2026. év-

2031. év Összesen

tőke 0 0 0 0 0 0 0 224 000

kamat 0 0 0 0 0 0 0 7 056

tőke 0 0 0 0 0 0 0 95 021

kamat 0 0 0 0 0 0 0 7 228

tőke 433 062 442 277 433 062 442 277 442 277 433 062 2 635 230 9 214 092

kamat 131 532 120 704 109 648 98 820 87 764 76 708 230 357 2 533 875

tőke 106 555 106 555 106 555 106 555 106 555 106 555 532 785 1 918 000

kamat 52 635 47 738 42 841 37 944 33 046 28 149 67 290 989 905

tőke 0 0 0 0 0 0 0 4 878 571

kamat 0 0 0 0 0 0 0 1 411 967

tőke 539 617 548 832 539 617 548 832 548 832 539 617 3 168 015 16 329 684

kamat 184 167 168 442 152 489 136 764 120 810 104 857 297 647 4 950 031

723 784 717 274 692 106 685 596 669 642 644 474 3 465 662 21 279 715

Összesen

Adósságszolgálat összesen

Világbank felhalmozási célú hitel

OTP Bank felhalmozási célú hitel

Erste Bank felh. c. kötvény

K&H Bank felh. c. kötvény

K&H Bank működési c. kötvény

0

1 000 000

2 000 000

3 000 000

4 000 000

5 000 000

6 000 000

7 000 000

1 160 5861 199 738

1 301 870

6 122 371

814 733796 604

771 416764 906

748 953723 784

717 274692 106

685 596

669 642

644 474

3 465 662

96


Az Önkormányzat adósságállománya 21,28 milliárd forint, melynek

jelenőségét szemlélteti, hogy az Önkormányzat 2009. évi teljesített

kiadásainak összege 18,9 milliárd forint és a 2010. évi költségvetés

főösszege 23,2 milliárd forint.

A fenti adósságszolgálati kötelezettség mellett az Önkormányzat függő

kötelezettségeiből származó tartozásának 2010. szeptember 30-án

fennálló állománya 85 millió forint (kezességvállalás a Szent Pantaleon

Kórház – CIB Bank Zrt. kölcsön szerződés biztosítéka). Ezen túlmenően a

467/2010. (VIII: 19.) KH számú határozat alapján szerződéstervezet került

összeállításra, 250 millió forint összegben a Szent Pantaleon Kórház –

M.K. Invest Zrt. közötti szerződés biztosítékaként.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

292/2006. (IX. 7.) KH határozatának 3. pontjában foglaltak szerint

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárult a Szent

Pantaleon Kórház „Kht.” struktúra változásához és engedélyezte, hogy az

átalakítás finanszírozására a Kórház legfeljebb 135 millió forint hitelt

vegyen fel 9 év futamidőre, 85 millió forint önkormányzati

kezességvállalással. Az önkormányzati kezesség a Kórház késedelmes

teljesítése esetére vonatkozik, a költségek megfizetéséért 85 millió forint

erejéig. A kezességvállalási szerződés 2009. május 4-én került aláírásra.

A fentiekben említett másik kezességvállalási szerződés szintén a

Kórházhoz kapcsolódik. A szerződés az igazságügyi szakértő tudomása

szerint teljes körűen még nem került aláírásra. Az M.K. Invest Zrt. a

tervezettek szerint megvásárolja a Kórházzal szembeni, lejárt

számlaköveteléseket, tehát kifizeti a szállítókat, majd az így keletkezett

Kórházzal szembeni követelését engedményezi a Kórházra úgy, hogy a

vételár megfizetésére 180 napnál nem hosszabb fizetési határidőt

biztosít. A Zrt. által megvásárolt követelések és a Kórházat illető

kamatok, díjak együttes összege egy azonos időpontban nem haladhatja

meg a 250 millió keretösszeget. A szakértő gazdaságilag és jogilag is

aggályosnak ítéli a szerződés-tervezetet, hiszen nem engedményezésről,

hanem tartozásátvállalásról szól, az Önkormányzat kézfizető

kezességével.

97


A Város összesített adósságállománya a 2009. évi költségvetési kiadási

főösszeg viszonylatában 113 %, amely kiemelkedően magas még abban a

vonatkozásban is, ha figyelembe vesszük az évenkénti ebből adódó

1 milliárd forintot meghaladó (2014. évben 6 milliárd) adósságszolgálati

terhet.

Fontos rögzíteni, hogy egy esetleges változatlan gazdálkodási szerkezet

és módszer mellett a már felhalmozott adósságból fakadó évenkénti

teher mellett egyre növekvő, ma már a 4 milliárd forintot is megközelítő

működési költségvetési hiány fenyegeti az egyébként meglévő, labilis

pénzügyi állapotokat.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010. évre kialakult

adósság-állománya meghaladja a 21 milliárd forintot, amely 1 lakosra

vonatkoztatva több mint 429.000 forint adósságot jelent.

98


II./d) Mutassa be az Önkormányzat követelésállományát! Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat 2008. és 2009. évi

könyvviteli mérlegének követelések (II. mérleg-főcsoport) címen belül

található követeléstípusai az alábbi táblázatban láthatók.

adatok eFt-ban

adatok eFt-ban

A bázisévhez viszonyítva összességében a 2009. évben a Követelések állománya

56 %-kal növekedett, mely a mérlegsorok tekintetében egyedül az Egyéb

követelések állományát nem érintette. E mérlegcsoport értéke, 7 %-kal csökkent

2008. évhez képest. A grafikon is jól szemlélteti, hogy legnagyobb mértékben a

Rövid lejáratú kölcsönök értéke emelkedett, 317.816 eFt-tal, amely a bázisévi

érték több mint 9-szerese.

Követelések állománya 2008. év 2009. év

Vevők 167 501 310 174

Adósok 713 927 826 530

Rövid lejáratú kölcsönök 39 000 356 816

Egyéb követelések 89 413 83 097

Követelések összesen 1 009 841 1 576 617

-

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

700 000

800 000

900 000

2008. év 2009. év

99


A Vevői követelések 2009. évi záró értéke 142.673 eFt-tal magasabb, mint a 2008.

évi, az Adósok állományában pedig 112.603 eFt-os emelkedés tapasztalható.

2010. szeptember 30-án az Önkormányzat követelései az alábbiak szerint

alakultak:

adatok eFt-ban

A követelések összesített értéke 2010. szeptember 30-án 1,8 milliárd forint.

A rövid lejáratú kintlévőségek mindig befolyással bírnak a következő évi

gazdálkodás likviditási helyzetére. A kintlévőségek behajtása, beszedése

az adósságszolgálati helyzetből fakadó éves kötelezettségek miatt fontos

tényezőnek számít.

Megnevezés Fennálló követelés

Letelepedési támogatás 2 315

Munkáltatói kölcsön 39 859

Helyi támogatás 66 230

Társasházi felújítási kölcsön 15 659

Felhalmozási célú kölcsön 47 316

Működési célú kölcsön 87 327

Lakásértékesítés 85 123

Helyiség- és területbérleti díj 13 288

Lakás és nem lakás bérleti díj 46 284

Haszonbérleti díj 108

Vagyonbérleti díj 512 714

Vállalkozási díj 62 130

Intézményi bérleti díj 359

Intézményi ellátási díj 4 433

Egyéb intézményi követelés 7 822

Közterület használati díj 984

Szolgáltatási díj 7 514

Építményadó 19 595

Magánszemélyek kommunális adója 764

Idegenforgalmi adó 18

Iparűzési adó 543 274

Földbérbeadásból származó adó 22

Gépjárműadó 97 402

Pótlékok 123 797

Bírságok 14 741

Egyéb adók 1 325

Talajterhelési díj 22

összesen 1 800 425

100


A követelések állományi értékét és azok változását minden esetben

analitikus nyilvántartásokkal kell alátámasztani, melyek szükség szerint

biztosítják azon információkat, amelyek alapján a beszedésre, behajtásra

(saját hatáskörben vagy végrehajtó által) vonatkozó jogi lépések

megtehetők. Az éves kötelezettségek figyelembe vételével az

Önkormányzat behajtási tevékenységének fokozása nélkülözhetetlen.

101


II./e) Mutassa be a helyi adórendszerét! A helyi önkormányzás lényege, hogy a helyi közösség valamennyi ügyét a

jogszabályi keretek között önálló felelősséggel szabályozhatja. Emiatt a

pénzügyi önállóság nem üres fogalom, hanem az önigazgatási jog szerves része,

tartalmát az önálló költségvetési gazdálkodás, a bevételek és kiadások feletti

önálló rendelkezése alkotja.

Egy önkormányzat feladatait tehát csak akkor tudja ellátni, ha a

feladatok gyakorlási módjának és eszközeinek, valamint mindezek

megvalósításához szükséges forrásoknak a tekintetében széles körű

autonómiával rendelkezik.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a

továbbiakban: Alkotmány) a helyi önkormányzatok hatáskörével kapcsolatban

rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan

szabályoz és igazgat. Az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak

ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal

arányban álló állami támogatásban részesül, és törvény keretei között

megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét.

A magyar helyi adórendszert külön törvény (a helyi adókról szóló 1990. évi C.

törvény) szabályozza, mely szerint: „A gazdasági önállósulás egyik eszköze a

helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget

teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi

adópolitika kialakítására.”

A törvényi szabályozás lényege, hogy az Önkormányzat számára az adó

kivetése nem kötelező, csak lehetőség. Kivetés esetén a mértékeket és a

mentességeket illetően az önkormányzatok széles körű önállósággal

rendelkeznek.

A helyi adóztatásnak nem csak a forrás biztosítása, a helyi érdekeket kifejező - a

településen élők, gazdálkodók áldozatkészségére alapozó - önkormányzati

gazdálkodás feltételeinek megteremtése, hanem társadalompolitikai jelentősége

miatt is kiemelkedő szerepe van a települési önkormányzatok anyagi

megalapozásában, ugyanakkor a településgazdai szerepkört betöltő

önkormányzatnak lehetőséget kínál a helyi adópolitika érvényesítésére.

102


Az Önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel és kiadásaival

önállóan gazdálkodik. Feladatai ellátásának forrásait a saját bevételekből,

átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből,

központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, illetve támogatásokból

befolyt összegek jelentik.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatánál a helyi adóbevételek a

költségvetési bevétel stabil forrásává váltak, hozzájárulva a város működési,

fejlesztési kiadásainak biztosításához, a város összes, halmozódás mentes

bevétele 20 %-át teszik ki 2008, illetve 2009 években.

Az Önkormányzat sajátos működési bevételein belül a helyi adóbevételek

részarányának alakulását az alábbi táblázat, illetve az azt követő grafikonok

szemléltetik.

adatok eFt-ban

2008. év

2008. 2009.

Illetékek 335 057 317 057

Helyi adók 4 695 279 3 899 745

Pótlékok, bírságok 35 040 37 496

Átengedett központi adók 942 989 933 676

Bírságok, díjak, egyéb sajátos bevételek 219 720 138 630

Önkormányzatok sajátos működési bevételei 6 228 085 5 326 604

5%

75%

1%

15% 4% Illetékek

Helyi adók

Pótlékok, bírságok

Átengedett központiadók

Bírságok, díjak, egyébsajátos bevételek

103


2009. év

A táblázat és a diagramok is jól szemléltetik, hogy az önkormányzat sajátos

működési bevételei között legnagyobb arányban a helyi adókból származó

bevételek szerepelnek (75%, illetve 73%). A 2008. és 2009. évi arányokat

megfigyelve nagyságrendi eltérés nem látható.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata önálló adópolitikát

(adóztatási célokat, eszközöket) nem fogalmazott meg. Él azzal a

törvényben meghatározott lehetőséggel, miszerint „a települési (községi, városi,

fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi

területén helyi adókat vezethet be”.

A város területére a következő adókról alkottak rendeletet:

építményadó,

idegenforgalmi adó,

helyi iparűzési adó.

0,059523291

0,732125947

0,007039382

0,175285416 0,026025963

Illetékek

Helyi adók

Pótlékok, bírságok

Átengedett központiadók

Bírságok, díjak, egyébsajátos bevételek

104


Az alábbi grafikon a helyi adó bevételek összetételét mutatja be, összehasonlítva

a 2009. évet a bázisévvel.

adatok eFt-ban

A helyi adóbevételek meghatározó részét a helyi iparűzési adó teszi ki (95%,

illetve 94%), az építményadóból valamint az idegenforgalmi adóból származó

bevétel csekély mértékű a vizsgált időszakokban. Magánszemélyek kommunális

adójából az Önkormányzatnak kizárólag az elévülési időn belül lefolytatott

ellenőrzések, hátralékmegfizetések okán keletkezett bevétele 2008. és 2009.

években, hiszen rendeletével 2007. január 01-jei hatállyal megszüntette a

magánszemélyek kommunális adókötelezettségét.

A helyi adóból származó bevétel 2008. évről 2009. évre jelentős mértékben, 17

%-kal csökkent, az idegenforgalmi adó 2009. január 01-jétől történő

bevezetéséből származó 2009. évi adóbevétel nem kompenzálta az iparűzési

adóbevétel csökkenéséből adódó bevételkiesést. A helyi iparűzési adó bevétel

4.450.909 eFt-ról 3.658.810 eFt-ra, azaz mintegy 18%-kal csökkent 2008-ról

2009-re.

-

500000,0

1000000,0

1500000,0

2000000,0

2500000,0

3000000,0

3500000,0

4000000,0

4500000,0

2008. év 2009. év

Építményadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó Iparűzési adó

105


Vagyoni típusú adók

A Htv. a vagyoni típusú adók körében két adónemről - az építményadóról és

a telekadóról - rendelkezik.

Építményadó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 11. §-a alapján adóköteles az

önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem

lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több

tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű

jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Mentes az adó alól

a szükséglakás,

a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort

nélküli lakásból 100 m2,

a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási

intézmények céljára szolgáló helyiség,

a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,

az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy

növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz,

növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház,

terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az

adóalany rendeltetésszerűen, állattartási, növénytermesztési

tevékenységéhez kapcsolódóan használja,

a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy

önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület, ill.

az épületben lévő önálló adótárgy akkor, ha felújítják, a 2008. január 1-jét

követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három

egymást követő adóévben.

106


Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően az építmény m2-ben

számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke.

Az adó évi mértékének felső határa az első eset szerinti adóalap-számítás

esetén 900 Ft/m2, a második eset szerinti adóalap számítás esetén a korrigált

forgalmi érték 3%-a.

Megjegyzés: 2011. január 01-től az építményadó mértékének törvényi felső

határa 1.100 Ft/m2, a korrigált forgalmi érték szerinti megállapítás esetén a

korrigált forgalmi érték 3,6 %-a.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének építményadóról szóló

13/2004. (III.12.) KR számú rendelete alapján adómentesség illeti meg a

Htv. 13. és 13/A. §-ában foglaltakon felül:

a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,

a magánszemély tulajdonában álló lakás,

a gépjárműtároló, amelyben a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély

tulajdonos, illetve vagyoni értékű jog jogosultja a gépjárművét tárolja

(több tulajdonos esetén az érintett tulajdoni hányad erejéig).

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adó

mértéke nem magánszemély tulajdonában vagy vagyoni értékű jogában lévő

lakásra 400 Ft/m2; gépjárműtárolóra, üdülőre 150 Ft/m2; egyéb, nem lakás

céljára szolgáló építményre 200 Ft/m2.

A Htv. 16. § a) pontjában meghatározott mérték felső határa a vizsgált időszak

vonatkozásában 900 Ft/m2. A Htv. 6. § c) pontja értelmében a hasznos

alapterület szerint működtetett építményadóra vonatkozó törvényi felső mérték

a fogyasztói árszínvonal változással valorizálható. A törvényi felső mérték és a

valorizáció együttesen határozza meg ezen adónemben az adómaximumot.

Az érvényesíthető adómaximum 2008. évben 1.083 Ft/m2, 2009. évben 1.169

Ft/m2, 2010. évben 1.241 Ft/m2 volt, 2011. évre vonatkozóan 1.580 Ft/m2.

A Htv. 7. § c) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza

az, hogy az általa bevezetett adó mértékeként nem állapítható meg több az

adómaximumnál.

107


Az Önkormányzatnál az alkalmazott adómértékek vonatkozásában

aluladóztatás valósult meg a vizsgált időszakban. A Közgyűlés

építményadóról szóló rendelete a Htv. által kötelezően biztosított

mentességeken felül teljes egészében kivonta az adókötelezettség alól a

magánszemélyek tulajdonában lévő lakásokat.

Az építményadóból származó bevétel alakulását az alábbi ábra mutatja be:

adatok eFt-ban

Az építményadó részesedése a helyi adóbevételekből 2008. évben 5,17%, 2009.

évben 5,96%. Az építményadóból származó bevétel 2009-ben 4,19%-kal

csökkent az előző évihez képest. Az adóalanyok száma 2009. évben 4.900 fő, az

adóztatott építmények száma 6.149 db.

Telekadó

Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen

belterületi földrészletre vonatkozik, az adó évi mértékének felső határa 200

Ft/m2, vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a.

A vagyoni típusú adók körébe tartozó telekadót a Város nem vezetett be.

-

50000,0

100000,0

150000,0

200000,0

250000,0

300000,0

2008. év 2009. év

Építményadó

108


Kommunális jellegű adók

A helyi adónemekhez tartoznak a kommunális jellegű adók, mint a

magánszemélyek kommunális jellegű adója és a vállalkozók kommunális adója,

valamint az idegenforgalmi adó.

Megjegyzés: 2011. január 01-jétől megszűnt a vállalkozók kommunális

adója.

Magánszemélyek kommunális adója

A magánszemélyek kommunális adója alanyai lehetnek a vagyoni típusú adó

alanyai, továbbá a nem magánszemély tulajdonában levő lakások bérleti jogával

rendelkezők. Az adó mértéke 12.000 Ft/év/építmény, vagy /telek, /lakásbérleti

jog.

A Közgyűlés 3/2007. (I.19.) KR számú rendeletével 2007. január 01-jétől hatályon

kívül helyezte a magánszemélyek kommunális adókötelezettségét előíró

14/2004. (III.12.) KR számú rendeletét.

Az Önkormányzatnak 2008., illetve 2009. évben is keletkezett magánszemélyek

kommunális adójából bevétele, ez a bevétel azonban kizárólag az elévülési időn

belül, 2007. január 01-jét megelőző időszakra lefolytatott ellenőrzések

megállapításaiból, illetve megfizetett hátralékok behajtásából származott.

Vállalkozók kommunális adója

Az adó alanya a magánszemély, a jogi- és nem jogi személyiségű társas

vállalkozás a foglalkoztatás alapján. Az adó maximális mértéke a korrigált

átlagos statisztikai létszámra vetítve 2.000 Ft/fő/év.

A Város vállalkozók kommunális adókötelezettségét nem vezetett be.

109


Idegenforgalmi adó

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt aki

nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább

egy vendégéjszakát eltölt,

az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre

alkalmas épületnek tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.

Megjegyzés: 2011. január 01-jétől megszűnt az építményekre kivetett

idegenforgalmi adó, ezért a továbbiakban az erre vonatkozó törvényi

előírások bemutatásától eltekintünk.

Az adómentesség az alábbiakat illeti meg:

a 18. életévét be nem töltött magánszemély;

a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális

intézményben ellátott magánszemély;

a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói

jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a

szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a

településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-

ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén

vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által

folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén

tartózkodó magánszemély, továbbá

aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy

bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet

tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti

tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a

lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező

lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak

hozzátartozója.

110


Az adó alapja

a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy

a megkezdett vendégéjszakára eső

szállásdíj, ennek hiányában,

a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő

ellenérték.

Az adó mértékének felső határa:

a megkezdett vendégéjszakák száma alapján személyenként és

vendégéjszakánként 300 Ft,

a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj alapján az adóalap 4%-a.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése az idegenforgalmi adóról

2009. január 01-jén hatályba lépett 51/2008. (XI.14.) KR számú rendeletet

alkotta.

Az adó alanya az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat

illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Adómentességről a Htv. 31. §-val egyezően rendelkezik a Közgyűlés rendelete.

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke

személyenként és vendégéjszakánként 360 Ft.

A Htv. 6. § c) pontja értelmében a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adóra

vonatkozó törvényi felső mérték a fogyasztói árszínvonal változással

valorizálható. A törvényi felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg

ezen adónemben az adómaximumot.

Az érvényesíthető adómaximum 2008. évben 361 Ft/fő/vendégéjszaka, 2009.

évben 389 Ft/fő/vendégéjszaka, 2010. évben 413 Ft/fő/vendégéjszaka volt, 2011.

évre vonatkozóan 431 Ft/fő/vendégéjszaka.

A Htv. 7. § c) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza

az, hogy az általa bevezetett adó mértékeként nem állapítható meg több az

adómaximumnál. Ez a korlátozó rendelkezés az idegenforgalmi adó

vonatkozásában a vizsgált időszakban megvalósult.

111


2009. január 01-jétől érvényben lévő 360 Ft-os adómérték 2009. évben 29 Ft-tal

múlta alul az adómaximumot. A 2010-es évben nem történt meg az adómérték

fogyasztói árszínvonal változással történő emelése, az adómérték maradt a

korábbi 360 Ft-os szinten.

Tartózkodás utáni idegenforgalmi adóbevétele az Önkormányzatnak 2008.

évben nem volt, 2009. évben az ebből befolyt összeg 8.053 eFt.

Az idegenforgalmi adó részesedése a helyi adóbevételekből 2009. évben

alacsony mértékű, 0,21%. Az adóalanyok száma mindössze 28 fő volt 2009.

évben.

Megjegyzés: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 11/2010. (I.21.)

KH. számú határozatában vállalja, hogy az idegenforgalmi adó állami

hozzájárulással megnövelt minimum 20%-át a Dunaújváros és Térsége

Turisztika Egyesület kiszámítható működésének biztosítása érdekében a

„Turisztikai desztináció menedzsment létrehozása a Dunaújvárosi és

Adonyi kistérségben” európai uniós projekt megvalósításának kétéves

időtartamára és a projekt befejezésétől számított 5 éven keresztül biztosítja

az egyesület részére.

Helyi iparűzési adó

Az önkormányzat a területén folytatott gazdasági tevékenységet a helyi

iparűzési adó keretében adóztathatja.

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes

jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

Az adó alanya a vállalkozó.

Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-,

illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó

árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített

szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás,

alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen

költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített

telephelyen végzett tevékenységből származik.

112


Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű

iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira

leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben

meghatározottak szerint megosztania.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a

tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden

megkezdett nap egy napnak számít.

Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg,

akinek számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-

ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság

szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.

Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi

vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének

felső határa 2000. évtől az adóalap 2%-a.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

a Htv. 37. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után

naptári naponként legfeljebb 1.000 forint,

a Htv. 37. § (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés

után naptári naponként legfeljebb 5.000 forint.

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő

adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az ideiglenes

jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

Megjegyzés: 2011. január 01-től egyszerűsödött az ideiglenes jellegű

iparűzési kötelezettséggel összefüggő adózói és adóhatósági adminisztráció

(például megszűnt a piaci-vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni

ideiglenes jellegű adókötelezettség)

113


Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról

szóló 6/2003. (II.14.) KR számú jelenleg is hatályos rendeletében

meghatározásra került az adó mértéke, mely

állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a Htv. szerinti

adóalap 2%-a,

ideiglenes jelleggel piaci és vásározói kiskereskedelmi tevékenységet

folytató vállalkozó adóátalánya naptári naponként 1.000 Ft,

egyéb ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység gyakorlása esetén

az adóátalány naptári naponként 2.000 Ft.

A helyi iparűzési adóból származó bevétel a 2008. és 2009. évben a következők

szerint alakult: adatok eFt-ban

Az ábrából jól látható az adóbevétel csökkenő tendenciája 2008. évről 2009.

évre, a csökkenés mértéke 17,8%. Az adóbevétel csökkenése a hátralékok

jelentős mértékben történő növekedését eredményezte.

A helyi adókból származó bevételeken belül a helyi iparűzési adóból származó

bevételi forrás a legjelentősebb, mindkét évben 94% körüli részesedésével.

Az adóalanyok száma 2009. évben 4.315. Az ideiglenes jelleggel végzett

tevékenység vonatkozásában az iparűzési adó alanyainak száma 2009. évben 23.

Helyi adó hátralék

-

500000,0

1000000,0

1500000,0

2000000,0

2500000,0

3000000,0

3500000,0

4000000,0

4500000,0

5000000,0

2008. év 2009. év

Iparűzési adó

114


A vizsgált időszakra vonatkozóan, az egyes adóévek vonatkozásában keletkező

helyi adó hátralék alakulását az alábbi táblázat, illetve az azt követő grafikon

szemlélteti:

adatok eFt-ban

* bírság, pótlék nélkül

adatok eFt-ban

* bírság, pótlék nélkül

Megállapítható a hátralék egyre növekvő mértéke. A 2009. évben

képződött hátralék összege több mint 60%-kal meghaladja a 2008. évben

képződött hátralék összegét. A hátralék növekedésében legnagyobb

szerepet a helyi iparűzési adó meg nem fizetéséből eredő hátralék

növekedése játszotta, emellett megállapítható az építményadó hátralék

mintegy kétszeresére történő emelkedése is.

A helyi adók vonatkozásában képződött hátralék növekedésének

mértéke 2010. évre vonatkozóan 3,5% az előző évihez képest.

A hátralékok növekedése a feladatok finanszírozásának lehetőségeit

csökkenti.

2008 2009 2010

Építményadó 2 640 5 170 7 057

Magánszemélyek kommunális adója 478 3 13

Idegenforgalmi adó tartózkodás után 0 153 424

Iparűzési adó 81 344 130 070 132 703

Helyi adó hátralék* 84 462 135 396 140 197

84462,0

135396,0 140197,0

1905301905ral 190511905ral 190521905ral

Helyi adó hátralék*

115


2010. december 31-én esedékes követelések összege az adókövetelések

értékvesztésének elszámolásához készített lista alapján az alábbi:

adatok eFt-ban

A 2010. december 31-én fennálló hátralék 56% helyi iparűzési adóval kapcsolatos

követelés. A vizsgált évek viszonylatában elmondható, hogy a hátralékok

behajtása felhívás útján, inkasszóval, letiltással, illetve egyes esetekben ingatlan

jelzálogjog bejegyzéssel történt.

A kimutatott hátralék összege jelentős, így a behajtási tevékenység

hatékonyságának fokozása szükséges.

Gépjárműadó

A gépjárműadó az átengedett központi adók közé tartozik.

Ennek tekintetében a helyi önkormányzat kizárólag a belföldi gépjárművek

adójának vonatkozásában érintett.

2009. évben az Önkormányzatnak gépjárműadóból 302.751 eFt bevétele

származott, mely 14.649 eFt-tal maradt el az előző évitől. A hátralék ezen

adónem vonatkozásában jelentős, 2010. december 31-én 60.317 eFt.

Esedékes követelés 2010.12.31

Építményadó 13 170

Magánszemélyek kommunális adója 711

Idegenforgalmi adó 186

Helyi iparűzési adó 269 582

Földbérbeadásból származó jövedelem 22

Gépjárműadó 60 317

Pótlék 118 143

Bírság és végrehajtási költség 13 738

Egyéb bevételek 1 162

Talajterhelési díj 22

Államigazgatási illeték 107

Összesen 477 160

116


Közvetett támogatások

A helyi adóztatás rendszerének bemutatásához tartozik a közvetett

támogatások, vagyis az adóelengedések, adókedvezmények bemutatása

is.

A zárszámadás és a költségvetés alapján az Önkormányzat a helyi adókhoz

kapcsolódó közvetett támogatások között kizárólag a helyi iparűzési adónál

érvényesített adóalap- és adócsökkentő tételek miatti adókiesést tünteti fel,

ennek összege növekvő tendenciát mutatat: 2008. évben 9.996 e Ft, 2009. évben

26.000 e Ft, 2010. évben 27.666 e Ft volt.

Az alábbi grafikon a helyi adóbevételekkel kapcsolatosan kimutatott közvetett

támogatások évenkénti alakulását szemlélteti:

adatok eFt-ban

A közvetett támogatások számbavétele azonban nem csak az adó tekintetében

releváns. Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.)

kormányrendelet 36. § (2) bekezdésének értelmében a helyi önkormányzat

képviselő-testülete részére a költségvetéshez és a zárszámadáshoz - az Áht. 118.

§-a (1) bekezdésének 2. c) pontja és (2) bekezdésének 2. e) pontja szerinti -

közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon

történő elengedésének összege,

lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök

elengedésének összege,

190001900ral

191381913ral

1927181927ral

1941241941ral

195431954ral

1968111968ral

1982181982ral

1905301905ral 190511905ral 190521905ral

Közvetett támogatások

117


helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege

adónemenként,

helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege,

egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege. Ezen jogszabályi előírásnak Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzata – a zárszámadás és a költségvetés alapján – nem felel

meg.

Összességében megállapítható, hogy a saját források lényeges

komponense a helyi adóztatás, amely Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzatánál a fentiekben foglaltak alapján hatékonyabbá tehető.

A Városban az adókoncepció kialakítása a forrásbővítés egyik eszköze.

Az adókoncepció kialakítása során figyelembe veendő szempontok:

1. Rendező elvek az adórendeletek kialakításához

A számadatok alapján indokolt az adószerkezet változtatása

Arányos adóterhelést biztosító adórendelet kialakítása. A

magánszemélyek tulajdonában lévő lakások bevonása az épírtményadó-

kötelezetti körbe. Magánszemélyek kommunális adókötelezettségének

bevezetése a nem tulajdonos bérlőkre.

Adómértékek változtatása

Felülvizsgálandó az építményadó vonatkozásában az adómérték emelése.

Az átlagosan számított adómérték 190 Ft/m2 (2009. évi adatok alapján).

2011 évre vonatkozóan az érvényesíthető (inflációval növelhető)

adómaximum 1.580 Ft/m2/év. Az átlagos adómérték a törvényi maximum

12%-át jelenti.

A várospolitika, a lakossági ellátási igények és a lakossági áldozatvállalás

összehangolása, a költségvetés igényeinek pontos indokolása az

adómérték növelését megalapozhatja.

Kedvezmények, mentességek felülvizsgálata

Indokolatlan az építményadónál biztosított, Htv. által kötelezően előírt

mentességi kört kibővítő rendelkezés.

118


2. Alapelvek felülvizsgálata

A hatékony helyi adóztatás egyik célja forrás biztosítása a „gondoskodó”

Önkormányzat feladatai ellátáshoz.

Célja továbbá az is, hogy az itt élők a Város fejlődése, az Önkormányzat által

nyújtott szolgáltatások színvonalának növelése érdekében anyagilag is

vállaljanak részt a források bővítésében.

A célok között meghatározható a városi lakosság érdekeinek, illetve

teherviselő képességének figyelembe vétele. További célja lehet a Város

sajátosságainak maximális kihasználása.

Az alapelvek között lényeges az ellenőrzés szükségességének és

megvalósításának hangsúlyozása. Az ellenőrzés nem csak az adók

beszedésére irányuló feladat, a szerzett információk alapján a koncepció

helyessége, az adórendelet alkalmazhatósága folyamatosan értékelhető és

alakítható a Város forrásszükségleteinek biztosításához.

3. Adatfelmérés

Az adópolitika alapelvei és a rendező elvek meghatározása alapján egyszeri

adatfelmérés során megbízható alapadatok gyűjtése szükséges mind az

adórendeletek, mind a költségvetési igény teljesíthetőségének

megalapozásához.

Az adatgyűjtés során pontos adatokra van szükség az alábbiak

vonatkozásában:

- lakások, építmények száma, alapterülete, komfortfokozata

- önkormányzati bérlakások száma

- szállás férőhelyek száma, kihasználtsága

- vállalkozások száma

119


4. Egyeztetések

A Városban kialakított fejlesztési és működési politika, az önkormányzati

gazdálkodás megismertetése és az adók szerepének átgondolt, széleskörű,

szakmailag és politikailag is megalapozott propagálása alapján lehet

hatékonyabb helyi adóztatást kialakítani.

A Városban a lakossági érdekeket képviselő civil szervezetekkel, a

vállalkozókkal, a lakosság egyes csoportjaival folytatott előzetes konzultációk

segítik a koncepció végleges kialakítását, az adórendeletek

végrehajthatóságát, az adóbevételek realizálását és hozzájárulását a Város

költségvetési forrásaihoz.

Az adópolitika meghatározását és az előkészített, egyeztetett

adórendeletek elfogadását követően át kell tekinteni az adó beszedés,

ellenőrzés, és a végrehajtás komplex feladatait.

A végrehajtó apparátusnál a nyilvántartási, elemzési, ellenőrzési

feladatok növelésének, a beszedéshez kapcsolódó naprakész információk

biztosításának elsődleges feladatként kell szerepelniük.

(Az elemzés a beszámolók és az Adóügyi Osztály által rendelkezésre bocsátott

adatok alapján készült.)

120


III. Mutassa be a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatánál a

támogatások rendszerét!

MEGÁLLAPÍTÁSOK

Az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatok ellátását főszabályként

intézményhálózatukon keresztül látják el, emellett bizonyos célokat non-profit

és for-profit gazdálkodó társaságok bevonásával realizálnak.

A feladatellátás finanszírozása támogatási rendszeren keresztül történik.

A feladatellátáshoz kapcsolódóan minden esetben közfeladat-ellátási

szerződések megkötése szükséges.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat részesedésével működő

gazdasági társaságok, illetve azok részesedéseivel működő további gazdasági

társaságok az alábbi ábrán láthatók.

DVG Zrt.

DVN Zrt.

Szt. Pantaleon Nonp. Kft.

MMK Nonp. Kft.

Dunaú. K. T. K. Nonp. Kft.

Vasmű út 41. Kft.

INNOPARKKözh. Nonp. Kft.

Dunaújvárosi Szennyvízt. Kft.

ENERGO-VITERMKft.

ENERGO-HŐTERM Kft.

Média Duna InvestKft.

Közép-Duna Vidéke Kft.

Forrás Nyrt.

DM

JV Ö

nk

orm

án

yza

ta.

Dunaferr DV VasasSzakszervezeti Sz.

13,33 %86,67 %

Dunaújvárosi ésKeresk. Iparkamara

14 %86 %

23 %

DONBASS PályázatMen. és Térsf. Zrt.

MNV Zrt.

? %

? %

100 %

100 %

100 %

77 %

74,7 %

51 %

50 %

50 %

100%

3,9 %

0,006 %

EON HungáriaZrt.

49 %

50 %

50 %

DVCSH Kft.

Dunanett Kft.

ALFA-NOVA Kft.

50,51 %

50,13 %

9 %

Bio-Pannónia Kft.

ENERGOTT Kft.

47,5 %

2 %

49,87 %

51 %

EGA-NOVA Kft.40 %

Közgép- Energia Kft.

Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft.

Ügyviteli Szolgáltató Kft.

Perkons Borsod Energ.termelő Kft

Perkons Tarján Energ.szolg. Kft.

KOGENSZER Kft.

Ált. Ingatlanberuh. és Szolg. Kft.

Dunaújvárosi Hőszolg. Kft.

50 %

24 %

75 %

60 %

70 %

60 %

80 %

90 % Szekeres György

Perkons Kft.

5 %

5 %

20 %

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatérdekeltségével működő gazdasági társaságok

121


Az igazságügyi szakértő vizsgálat alá vonta a többségi tulajdonú

gazdasági társaságokkal kötött szerződéseket, illetve az egyéb feladat-

ellátási megállapodásokat, melyekkel kapcsolatos észrevételek az

alábbiakban láthatók.

1. DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. (100 %-ban önkormányzati

tulajdonú)

A Társaságot 1991. december 17-én, DVG Rt. néven jegyezték be a Cégbíróságon.

2006. január 10-től DVG Zrt. néven működik, a cégkivonat alapján azonban a

Társaság működési módja már 1999. április 15-e óta zárt. Alapításkor 162.100 eFt

jegyzett tőkével hozták létre. 2009. június 25-e óta a jegyzett tőke értéke

2.271.695 eFt. Az Önkormányzat 1999. december 15-éig 99,96 %-os

befolyásolással bírt a Társaság irányításával kapcsolatban, ezt követően a

befolyásolás mértéke 100 %. A Társaság üzemi, üzleti tevékenységének

eredménye 2009. évben negatívba fordult át, azonban az elért rendkívüli

eredmény következtében az adózás előtti eredmény 10.837 eFt volt. A Társaság

az adózott eredményéből nem fizetett osztalékot, így a mérleg szerinti

eredmény megegyezik az adózott eredménnyel, az 5.212 eFt-tal. A 2008-as évhez

képest ez 97,5 %-os visszaesést jelent.

Megjegyzés: A DVG Zrt. - a cégbíróságon bejelentett adatok (cégkivonat)

alapján - alapítói vagyona (jegyzett tőke) pénzbeli hozzájárulásból és nem

pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll, mely utóbbi az évek során

folyamatosan növekedett. Sem az Önkormányzat, sem a gazdasági társaság

nem tudta bemutatni az apportként szereplő eszközök teljes listáját,

melyet alapvetően elkülönülten kell nyilvántartani.

A társaság több tevékenység végzésére jogosult a cégkivonat alapján, melyek

közül az alábbiakban kiemelésre került:

vagyonkezelő, holding tevékenység (főtevékenység)

gépek és gépi berendezések gyártása, javítása, technológiai szerelése,

közlekedési eszközök, villamosipari gépek és készülékek, műszerek

javítása,

fémtömegcikk gyártás, javítás,

termelő és szolgáltató építmények építése,

lakás- és kommunális építés,

vegyes magasépítés,

122


épületfenntartás- és korszerűsítés,

építőipari tervezés,

beruházási fővállalkozás,

lakásszolgáltatás, és azt kiegészítő szolgáltatás,

kommunális szolgáltatás,

távfűtés és melegvíz-szolgáltatás,

egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatás

Az Önkormányzat több típusú szerződést kötött a Vagyonkezelő Zrt.-vel, illetve

a Zrt. közreműködésével, melyek bemutatására az alábbiakban kerül sor.

A legkorábban fellelhető, még aktuális, vagy módosított szerződés 2000. évből

származik.

2000. december 1-jei dátummal háromoldalú szerződés köttetett a DVG

Zrt. (Üzemeltetésbe adó) a Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft.

(Vállalkozó), valamint Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzata (Tulajdonos) között, az alábbi feltételekkel:

Az Üzemeltetésbe adó 23 éves határozott időtartamú üzemeltetési-

vállalkozási szerződést kötött a Vállalkozóval, a Tulajdonos

egyetértésével.

A szerződés tárgya az Önkormányzat tulajdonában álló Fabó Éva Uszoda

Vállalkozó általi üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. A

tevékenység felügyeletét és finanszírozását az Önkormányzat által

biztosított forrásból, illetve a DVG Zrt. saját pénzeszközeiből a

Tulajdonos megbízásából a DVG Zrt. látja el.

A szerződés értelmében az Üzemeltetésbe adó a Vállalkozónak

működési hozzájárulást nem fizet, a működtetés költségei a

Vállalkozót terhelik. Az Uszoda zavartalan üzemeltetéséhez szükséges

karbantartási munkákat a Vállalkozó folyamatosan köteles saját

költségén elvégezni. A Vállalkozó az átadásra kerülő vagyontárgyak

állapotát saját költségein ellenőrizheti vagy ellenőriztetheti. A Vállalkozó

társaság jogosult a belépő díjak változtatására vonatkozóan -évente

egyszer, minden év november 30-áig a következő teljes évre- legfeljebb a

KSH hivatalos fogyasztói árindexszel azonos mértékű emelésre javaslatot

benyújtani Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése részére.

123


Az állagmegóvó beruházások, felújítások kivitelezését a Vállalkozó

szervezi és bonyolítja le, de az igazolt költségek az Üzemeltetésbe

adót terheli.

A Vállalkozó köteles a közműszolgáltatókkal a szerződést megkötni és az

ehhez kapcsolódó terheket megfizetni. Az átadott vagyonra vonatkozó

biztosítások megkötése és a díjak fizetése is a Vállalkozót terhelik.

A szerződésből nem derül ki, hogy milyen kompetenciák alapján kerül a

DVG Zrt. Üzemeltetésre átadó pozícióba, a Tulajdonos

Önkormányzattal szemben.

2002. július 1-jén az Önkormányzat (Megrendelő) visszamenőleges,

2002. 01. 01-jei hatállyal, határozatlan időtartamra vállalkozási szerződést

kötött a DVG Zrt.-vel (Vállalkozó). A szerződés tárgya az

Önkormányzat által nevesített piacok és vásárok fenntartása és

üzemeltetése. A szerződést a felek évente felülvizsgálni kötelesek. A Zrt.

az alábbi tevékenységeket köteles ellátni:

vásárok és piacok rendezésére szolgáló teljes területek

fenntartása,

vásárok és piacok rendjének, árusítás zavartalanságának

biztosítása,

árusítóhelyek kijelölése, helységek hasznosításáról való

gondoskodás, meghatározott helypénzek, bérleti és egyéb

jogcímen meghatározott díjak beszedése,

piacok és vásárok rendeltetésszerű használatának

üzemeltetésének biztosítása,

piaci és vásári tevékenységgel összefüggő szemétszállításról

való gondoskodás,

piaci és vásári rend betartása,

nyitvatartási idő koordinálása,

panaszügyintézés elvégzése,

kötelező nyilvántartások vezetése,

adatszolgáltatás biztosítása az Önkormányzat felé,

piac és a vásár területén a megfelelő magatartás betartásáért

felelős.

124


Az átalakítási és felújítási munkák az Önkormányzatot, míg az

üzemeltetési és karbantartási költségek a DVG Zrt.-t terhelik. Az

Önkormányzat a meghatározott díjak beszedési jogát, a bevételeket a

DVG Zrt. részére engedte át, úgy, hogy a bevételek fenntartási és

üzemeltetési célú felhasználására köteles a Zrt. A tényleges fenntartási és

üzemeltetési költség, valamint a beszedett bevételek közti különbözetet a

„működési költségek fedezésére” nyújtott támogatásként fizeti meg az

Önkormányzat a Zrt. részére. A szerződés szerint 2003. évtől kezdődően

gazdaságossá kell válnia a piac és a vásár üzemeltetésének.

A DVG Zrt. a fenntartás és üzemeltetés céljából térítésmentesen

használhatja a piac és vásár területén található épületeket. A piac és a

vásár fenntartására és üzemeltetésére szolgáló épületek, területek és

eszközök fejlesztéséhez szükséges fedezetet az Önkormányzat biztosítja a

költségvetése terhére.

A szerződés nem tartalmazza a bevételekkel és a működési

költségigényekkel kapcsolatos információáramlás módját,

gyakoriságát, mely alapján eldönthető, az Önkormányzat

megítélése szempontjából elismerhető működési költségvolumen.

Ugyancsak alulszabályozott a fejlesztéssel kapcsolatos

kötelezettségvállalás kérdése, csak az Önkormányzat fizetési

kötelezettségét deklarálja. Nem értékelhető tehát a fejlesztési

igények és lehetőségek összhangjának megteremtésére vonatkozó

gazdasági iránymutatás.

2003. január 2-án 2023. június 30-áig szolgáltatási-vállalkozási szerződés

jött létre Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat (tárgyi

tevékenység ellátás Kötelezettje), a DVG Zrt. (Közműtulajdonos),

valamint a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft.

(Üzemeltető) között.

A csapadék csatornarendszer főszabályként az Önkormányzat

törzsvagyonát képezi. Az Önkormányzat nem tudott olyan

dokumentációt bemutatni, mely igazolná, hogy hogyan került az

önkormányzati törzsvagyon ezen része a DVG Zrt. tulajdonába.

125


A szerződés tárgya a DVG Zrt. tulajdonában lévő, Dunaújváros

közigazgatási területén található egyesített, valamint zártszelvényű

csapadék csatornarendszeren keresztül Dunaújváros közterületeiről a

csapadékvizek Üzemeltető általi elvezetése és befogadóba juttatása.

Az Üzemeltető kötelessége a csatornahálózat megfelelő műszaki

állapotban tartása, karbantartása, illetve csatornatisztítás szükség szerint.

A csapadékvíz elvezetésének ellenszolgáltatásaként az

Önkormányzat éves csapadékvíz elvezetési díjat fizet. Az éves díj

mértéke az éves díj alapja mindenkori lakossági csatornadíj. Az éves

csapadékelvezetési díjat két részletben köteles az Önkormányzat

megfizetni. (2003-ban az éves díj mértéke 22.205 eFt + Áfa volt.)

A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. (DVCSH Kft.),

melyben a DVG. Zrt.-nek van 51 %-os tulajdoni részesedése van,

szennyvíz-elvezetési és csapadékvíz-elevezetési feladatokat végez. A

Dunaújvárosi Szennyvíztisztító Szolgáltató Kft. (DSZSZ Kft.) - 51 %-

os önkormányzati tulajdon -, ahogy a későbbiekben látni fogjuk

szennyvíz-tisztítási és 2006. évtől csapadék-tisztítási szolgáltatást nyújt.

Az Önkormányzat (Megrendelő) 2006. április 7-én szolgáltatási

szerződést kötött a DVG. Zrt.-vel (Szolgáltató) az 1990. évi LXV. törvény

(Ötv.) szerinti közfeladatinak ellátására. Az Önkormányzat az alábbi

szolgáltatásokat rendelte meg:

erdészeti munkák,

erdőterületek és közutak melletti területek tisztántartása,

városi parkok, zöldterületek fenntartása,

parkfelület tisztántartása,

úttisztítási tevékenység,

hó és síkosság mentesítés,

köztéri hulladékgyűjtő edények ürítése, karbantartása, pótlása,

köztéri műtárgyak és berendezések karbantartása,

köztéri nyilvános illemhelyek üzemeltetése,

közkifolyók üzemeltetése,

köztéri játszóeszközök karbantartása,

út- és járdaburkolatok kisfelületű javítása,

övárkok tisztítása,

126


közúti tartozékok karbantartása,

ünnepi zászlózás,

vásár és piac fenntartás és üzemeltetés

A fenti feladatok elláttatására az Önkormányzat, a 2006. évben több

mint 600 millió forintot fizetett ki.

Az előzőekben felsorolt tevékenységek esetében a szerződéses teljesítési

határidő 2007. március 31. volt. Ezen tevékenységekre 2010. március 1-jén

új szolgáltatási szerződést kötöttek a felek, melynek időtartama 2010.

december 31. napjáig szól.

temető fenntartás és üzemeltetés 2017. március 31-ig (4.500 eFt).

A Szolgáltató ténylegesen felmerülő költségeit az elvégzett feladatoknak

megfelelően a Megrendelő téríti meg.

Az alábbi táblázat a fent említett szerződéssel kapcsolatos költségeket

foglalja magában.

adatok eFt-ban

A szerződésben feltüntetett vásár és piac fenntartása nem

értelmezhető, minekután az előbbiekben bemutatott, határozatlan

időre szóló külön szerződés vonatkozik a feladat ellátására.

Munkák megnevezése, Városüzemeltetés

2010. március-

december

Bruttó áron

Erdőfenntartás, erdészeti munkák 55 716

Parkfenntartás, városi parkok zöldterületek fenntartása 79 498

Hó és síkosságmentesítés külön szerződés

Közterületek tisztán tartása, kézi út- és járdatisztítás 29 161

Parkok és zöldterületek tisztítása, szemétszedés 18 386

Erdőterületek és közutak melletti területek tisztítása 3 462

Köztéri hulladékgyüjtő edények karbantartása, pótlása 5 000

Egyéb köztiszt. feladatrok, illegális hulladékok elszállítása 9 000

Köztéri hulladékgyüjtő edények, kosarak ürítése 40 980

Úttisztítási tevékenység -autóbusz megállók takarítása 12 775

Út és járdaburkolat pormentesítése, locsolása -

Köztéri műtárgyak és berendezések karbantartása 8 000

Köztéri játszóeszközök karbantartása 8 000

Köztéri nyilvános illemhelyek üzemeltetése 10 961

Ünnepi zászlózás 1 059

Út és járdaburkolatok felületi javítás, karbantartása 12 000

Közúti tartozékok karbantartása 12 000

Hidak karbantartás (buszmegálló üvegezés) 1 000

Közkifolyók üzemeltetése 3310

Piac, használt cikk piac üzemeltetése -

Övárkok tisztítása -

Mindösszesen 310 307

127


2008. április 1-jétől 2011. március 31-ig üzemeltetési szerződés van életben

az Önkormányzat (Megbízó) és a DVG Zrt. (Üzemeltető) között

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képző

sportlétesítmények kezelésére. A Zrt. az üzemeltetés keretében

jogosult a hasznok beszedésére és köteles a létesítmények

üzemeltetésével és karbantartásával felmerülő költségeket viselni.

A Zrt. köteles elvégezni:

létesítmények folyamatos üzemeltetése,

épületek, létesítmények takarításáról való gondoskodás,

közüzemi díjak megfizetése,

vagyonvédelem biztosítása,

karbantartások, javítások,

karbantartási, felújítási terv elkészítése,

környezetvédelmi, tűzvédelmi, egészségügyi és munkavédelmi

utasítások, rendelkezések betartása.

Az Önkormányzat a sportlétesítmények bérbeadásával kapcsolatos bérleti

díjak beszedési jogát (bevételeket) átengedte a DVG Zrt. részére, azzal a

feltétellel, hogy a Zrt. a beszedett díjakat üzemeltetési célra köteles

felhasználni. Az Önkormányzat kötelezettséget vállalt, hogy a tényleges

fenntartási és üzemeltetési költség, valamint a beszedett bevételek közti

különbözetet számla ellenében megtéríti a Zrt.-nek.

A különbözet várható összege 2008. április 1-jétől havonta Áfá-val együtt

26.500 eFt.

Ha az Önkormányzat bármelyik létesítményt valamely személy vagy

szervezet részére ingyenesen biztosítja, akkor az ezzel kapcsolatos

valamennyi közterhet és költséget viselni köteles. Ha pedig az Üzemeltető

ad bérleti díj kedvezményt, vagy elengedést, akkor az elengedett összeg

utáni Áfa fizetési kötelezettség a Zrt.-t terheli.

A Zrt. jogosult a létesítmények szabad kapacitásának értékesítésére, úgy,

hogy az ebből származó bevételen a Zrt. és az Önkormányzat 50-50 %-

ban megosztozik.

Az Önkormányzat tulajdonát képző ingatlanok tekintetében

vagyonbiztosítással rendelkezik, de a káreseményekhez kapcsolódó

kártérítés összegét az Önkormányzat a Zrt.-re engedményezi.

128


Megjegyzi a szakértő, hogy ha az Önkormányzat nem ad át dologi-

anyagi jogot a gazdasági társaságnak, akkor önkormányzati

bevételként kell elszámolni a vagyonhasznosításból származó

bevételt és ezekre kötelezettséget csak akkor vállalhat a gazdasági

társaság, ha azt az Önkormányzat költségvetésébe a megfelelő

címekre beemelik.

A fenti szerződés alapján a DVG Zrt.-nek nincs joga bevételt szedni.

Jelen állapotok szerint további szükséges dokumentáció hiányában

a szakértő nem tud tovább vizsgálni, azonban a dologi-anyagi jog

átadásának, elszámolási kötelezettség megteremtésének meg kell

történnie.

A szerződés nem tartalmaz a díjmegállapításra vonatkozó

iránymutatást, mely alapján egyértelműen nem dönthető el a

bevételek és költségek közötti különbözet mértéke. A tervezett

különbözet várható éves összege 318 millió forint, mely figyelembe

véve a feladat nem kötelező jellegét, alapvetően megkérdőjelezi

annak ilyen volumenben történő ellátási szükségességét. A kiadási

tételek csökkentésénél az ebből a szerződésből származó

kötelezettségek felülvizsgálata javasolt.

A szerződés a Ptk-ban nem nevesített, vagyis atipikus szerződés.

Ezért szükséges a részletes szabályozás, és nem célszerű arra

hivatkozni, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a

Ptk. rendelkezései irányadók.

A szerződés módosítása tekintetében szükséges figyelembe venni

az alábbiakat:

szerződés megszűnése, módosítása, felmondás, súlyos

szerződésszegés eseteinek meghatározása,

üzemeltetőnek tájékoztatási, beszámolási, jelentési

kötelezettségeinek felsorolása,

káresemény bejelentési kötelezettsége, ennek elmaradásából

származó károk üzemeltető által történő viselésének

rögzítése,

üzemeltető adminisztrációs feladatainak megjelölése,

önkormányzati vagyontárgyakról nyilvántartás vezetési

kötelezettség előírása,

129


annak meghatározása, hogy az üzemeltetésre átadott ingó és

ingatlan vagyont az üzemeltető milyen állapotban köteles

visszaadni,

üzemeltetési napló vezetésének kötelezővé tétele,

az 5.3 pontban megjelölt, az üzemeltető által elvégezhető

fejlesztések tekintetében részletszabályozás kidolgozása

(fejlesztések előzetes írásbeli engedélyhez kötése, előzetes

költségvetés elkészítése stb.)

2008. október 31-től határozatlan ideig a DVG Zrt. (Vállalkozó) köteles a

megrendelő Önkormányzat megbízása alapján a dunaújvárosi 3351.

hrsz.-ú Táborhely-Kemping megjelölésű ingatlan leltárívek szerinti

állapot vagyonvédelmét ellátni. A Szolgáltatási Szerződés 2009. május

18-ai módosítását követően a DVG Zrt. 2009. január 5-től határozatlan

ideig köteles a 3350/1. hrsz. alatti Remix épület és az épület melletti

zuhanyzó blokk megjelölésű ingatlanok leltárívek szerinti állapot

vagyonvédelmét is ellátni. Ezt a tevékenységet a Zrt. 1 fő vagyonőrrel, 0-24

óráig, alkalmankénti, napi többszöri bejárással, szemrevételezéssel

köteles ellátni. Az esedékessé vált havi szolgáltatási díjat teljesítési

igazolás alapján a Megrendelő átutalással fizeti meg a Vállalkozónak, 30

napos fizetési határidővel.

A 2008. október 29-én kelt szerződés alapján a Vállalkozó által nyújtott

szolgáltatások ellenértékét havi rendszerességgel 17.280 Ft/nap/fő + Áfa

összegben állapították meg a szerződő felek. Ez éves szinten bruttó 7,8

millió forintot jelent.

Az Önkormányzat 2008. november 1-jétől határozatlan időre kötött

szolgáltatási szerződést a DVG Zrt.-vel a dunaújvárosi 3351. hrsz.-ú

Táborhely-Kemping megjelölésű ingatlan zöldterület fenntartási

munkáira. A fenntartással kapcsolatos díjak Áfá-t tartalmazó összege 294

eFt/hónap, melynek megfizetésére kötelezett az Önkormányzat.

Felhívja a figyelmet a szakértő, hogy célszerű ezen feladatok

tekintetében a közhasznú, közcélú feladatellátás kiszélesítése

(közmunkások foglalkoztatása), mely külön támogatást is jelent.

130


2009. április 14-én az Önkormányzat (Megrendelő) vállalkozási

szerződést kötött a DVG Zrt.-vel (Vállalkozó) a Fabó Éva

sportuszoda szükséges állagmegóvó felújítások és beruházások

munkáinak elvégzésére. A felújítási és beruházási munkára bruttó

56.373.923 Ft keretösszeg áll rendelkezésre a szerződés szerint. A

szerződés teljesítésének tervezett befejezési határideje 2010. szeptember

30-a volt. A Vállalkozó köteles a felújítási munkák költségeivel, valamint

a lebonyolítás díjával a Közgyűlés felé elszámolni, legkésőbb 2010.

november 15-ig.

A Vállalkozó részszámlák benyújtására jogosult.

2010. március 29-én az előző pontban megfogalmazott célra

(természetesen más tartalommal), ismételten szerződést kötött az

Önkormányzat a DVG Zrt.-vel. Jelen esetben a szerződés teljesítésének

befejezési határideje 2010. december 31.

A felújítási és beruházási munkára bruttó 37.500.000 Ft keretösszeg áll a

rendelkezésre. A Vállalkozó köteles a felújítási munkák költségeivel,

valamint a lebonyolítás díjával a Közgyűlés felé elszámolni, legkésőbb

2011. április 30-ig. A Vállalkozó részszámlák benyújtására jogosult.

2010. szeptember 27-én az Önkormányzat (Megrendelő) vállalkozási

szerződést kötött a DVG Zrt.-vel (Válallkozó) a Fabó Éva

sportuszoda külső medence sátorcseréje munkáinak elvégzésére. A

külső medence sátorcseréjére bruttó 18.234.495 Ft keretösszeg áll

rendelkezésre. A szerződés teljesítésének tervezett befejezési határideje

2010. december 31. A Vállalkozó köteles a felújítási munkák költségeivel,

valamint a lebonyolítás díjával a Közgyűlés felé elszámolni, legkésőbb

2011. április 30-ig.

A Vállalkozó részére a munka megkezdésének biztosításához előleg

befizetése volt szükséges 2010. szeptember 28-ig, 9.117.248 Ft összegben.

Az uszodával kapcsolatosan eredetileg tervezett felújítási

feladatok az év során megtöbbszöröződtek, mely a forrásigényt is

jelentősen befolyásolta. Az uszodával kapcsolatos kötelezettség-

vállalás összesen 112.108 eFt, mely nem kötelező önkormányzati

feladat ellátását biztosítja.

131


A Fabó Éva sportuszoda felújításhoz kapcsolódóan előzetes

műszaki állapotfelmérés szükséges, mely mindenre kiterjedően

feltérképezi a működéshez nélkülözhetetlen munkák teljes körét.

Csak ennek ismeretében vállalhat az Önkormányzat szerződéses

kötelezettséget. A teljeskörű információk birtokában a Közgyűlés

dönthet a fejlesztések prioritásáról, mely ebben az esetben

valószínűleg nem a sportuszoda kiemelését jelentette volna. A

megkezdett beruházások során újabb és újabb hiányosságok

feltárása által indukált költségtöbblet – figyelembe véve a tartós

forráshiányt, az eladósodottság mértékét -, az önkormányzati

működést veszélyezteti.

Ebben az esetben alapvetően arra sincs lehetőség, hogy a feladat elvégzése

„versenyeztetésre” kerüljön, azaz a Zrt-n kívül egyéb vállalatok is

lehetőséget kapjanak ajánlatok tételére.

Ez egyéb esetekben is rendkívül hiányos, tehát alapvetően nem történik

piaci ár összehasonlítás, mely a DVG Zrt.-t monopóliumát biztosítja.

Ez természetesen teljes mértékben ellentmond az államháztartási

minden szervezetétől elvárt gazdaságossági, hatékonysági és

eredményességi követelményeknek.

2009. június 24-én az Önkormányzat (Megrendelő) és a DVG Zrt.

(Vállalkozó) vállalkozási keretszerződést kötött a Dunaújváros

önkormányzati intézményeinek 2009. évi felújítási feladatok egy

részének elvégzésére. A befejezési határidőt a szerződés 4. számú

módosításával 2010. december 10-ében határozták meg. A 3. számú

módosítás következtében a munkák elvégzésére bruttó 170.389 eFt

keretösszeg áll rendelkezésre.

A szerződésmódosítások ebben az esetben is többletmunkákra

vonatkoztak, mely megemelte a tervezett kiadási szintet.

132


2010. január 1-jétől 2012. december 31-ig energetikai üzemeltetés

szervezési és vállalkozási szerződés van érvényben az Önkormányzat

(Megbízó) és a DVG Zrt. (Vállalkozó) között.

A Vállalkozó szerződés szerinti feladata Dunaújváros Megyei Jogú Város

gondozási, oktatási és egészségügyi intézményei energiafelhasználásának

ellenőrzése, az egyes intézmények valós energia felhasználásának

feldolgozása, energiahordozók árainak követése, a nem optimális

energiafogyasztásról tájékoztatást küldeni az intézményvezetők, valamint

az Önkormányzat részére, továbbá az energiafogyasztás optimálisabb

felhasználására javaslat készítése. A megbízási díj 1.800 eFt/év + Áfa,

melyet a Vállalkozó minden év december 31-ig egy összegben számláz ki

az Önkormányzat részére.

Az említett feladat elvégzése alapvetően egyszeri felmérést

jelenthet, melynek konklúziója egy iránymutatás, az energia

felhasználás csökkentése érdekében.

A szakértő véleménye szerint az energiahordozók árnövekedését

minden állampolgár követni tudja a számára elérhető forrásokból,

az intézményvezetők az energia számlában megjelenő kiugró

tételek nyomán önálló vizsgálatot tudnak indítani, melynek okait

alapvetően a helyszínen lehet tetten érni. Ez a szerződés tehát nem

tekinthető megalapozott és gazdaságos megoldásnak.

2010. május 10-én az Önkormányzat (Megrendelő) vállalkozási

szerződést kötött a DVG Zrt.-vel (Vállalkozó) 32 darab szelektív

hulladékgyűjtő konténer kiszállítására, valamint 1 darab

hulladékgyűjtő sziget kialakítására. A munkák befejezési határideje az

1. számú szerződésmódosítás következtében 2010. december 10. A

hulladékgyűjtő konténer kiszállítás díja 2.100 Ft/db. A munkálatok

vállalkozói díja Áfa-t tartalmazó összege 496.238 Ft.

A szerződésben meghatározott feladat alapvetően beletartozik a

DVG. Ztr.-vel 2006. április 7-én kötött közfeladat ellátási

szerződésben foglaltakkal, mint a köztéri hulladékgyűjtő edények

ürítése, karbantartása, pótlása.

133


2010. május 20-án az Önkormányzat (Megrendelő) a DVG Zrt.-vel

(Vállalkozó) vállalkozási szerződést kötött a Dr. Molnár László

Emlékpark 2010. évi zöldterület fenntartási és az Emlékparkban lévő tó és

öntözőrendszer karbantartási munkáival kapcsolatban. A vállalkozási díj

bruttó összege 5.499,989 eFt. A munka megkezdésének időpontja 2010.

április 1., befejezésének határideje 2010. december 31.

Hasonlóan az előbbi szerződéshez e helyen is hivatkozik a szakértő

a 2006. április 7-én megkötött szerződésre, mely a zöldterület

fenntartási és karbantartási feladatokat is meghatározza, nem

képez kivételt ez alól Megjegyzi a szakértő, az Emlékpark sem a

közterület zöldterület fenntartási sem az Emlékparkban lévő tó és

öntözőrendszer karbantartási munkáira vonatkozóan. Javasolt az

említett eredeti szerződésben foglaltakat részletesen

paraméterezni, pl. zöldterület nagysága, karbantartási,

hulladékgyűjtési feladatok, pótlási kötelezettség tartalma, stb.

vonatkozásában.

2010. június 1. napjától 2010. december 31. napjáig az Önkormányzat

(Megrendelő) az Ötv.-ben rögzített közfeladatainak kiegészítésére

további parkfenntartási és erdészeti tevékenységekre szolgáltatási

szerződést kötött a DVG Zrt.-vel (Szolgáltató). A Megrendelő a

parkfenntartási és erdészeti munkákat 52.262,999 eFt bruttó áron, 2010.

évi teljesítéssel rendelte meg. Továbbá külön szolgáltatási szerződésben,

de a fenti teljesítési határidőkkel megegyezően parkfenntartási munkák-

virágbeszerzés címén 5.191,994 eFt bruttó áron, 2010. évi teljesítéssel

rendelte meg az Önkormányzat a Zrt.-től.

Ez a szerződés sem tartalmaz konkrétumokat a mutatószámok

alapján (erdő, park számossága, terület nagysága…stb.)

meghatározott feladat ellátás tekintetében. Így lehetséges, hogy a

parkfenntartási munkák elvégzése nem tartalmazza a

virágbeszerzés költségeit.

2010. június 2-án határozatlan idejű üzemeltetési szerződés jött létre az

Önkormányzat (Megbízó) és a DVG Vagyonkezelő Zrt. (Üzemeltető)

között a Dunaújváros, Szigeti úton lévő REMIX megnevezésű ingatlan

üzemeltetésével. Az Üzemeltető az ingatlan használatáért bérleti díjat

köteles fizetni, a bérleti díj mértéke 250.000 Ft/hó + Áfa.

134


A bérleti díj összege minden évben az előző évben a KSH által közzétett

szolgáltatói árindex mértékének megfelelő módon változik minden év

január 1. napjától. Az Üzemeltető jogosult az ingatlant albérletbe adni. A

közüzemi költségek megfizetése is az Üzemeltetőt terhelik. A hasznok

beszedésére a Zrt. jogosult, továbbá köteles a létesítmény üzemeltetésével

és karbantartásával felmerülő költségeket viselni.

Felújítási munkák kizárólag a Polgármester engedélyével, előzetesen

jóváhagyott költségek szerint végezhetők. Az épület üzemeltetéséhez

szükséges karbantartási munkák számlával igazolt elvégzését a szerződő

felek összesen 4.835.840 Ft + Áfa összegben fogadták el. A megbízó

Önkormányzat a szerződés időtartama alatt ezt az összeget havi 312.500

Ft/hó összegű részletekben fizeti meg. Az ingatlanhoz kapcsolódó

alapbiztosítás összege az Önkormányzatot terheli.

A szerződés ellentmondást tartalmaz a karbantartási feladatok

kötelezettjének személyében (6. és 8.) pont. A karbantartás a Zrt-t

terheli, a felújítás az Önkormányzatot. A 8. pontban elfogadott

munkák felújítási feladatok, mely ilyen módon helytelen

karbantartási meghatározást kapott.

2010. június 18-án az Önkormányzat (Megrendelő) vállalkozási

szerződés keretében a DVG Zrt.-től (Vállalkozó) a Dunaújvárosi

Köztemető ravatalozó épületegyüttesében a hűtőkamra ajtó cseréjét,

valamint az irodaépületben található mosdóablakok cseréjét rendelte

meg. A munkálatok bruttó vállalkozói díja 371.875 Ft. A munkálatok

befejezési határideje az 1. számú szerződésmódosítást követően

2010. december 20.

2010. szeptember 27-én az Önkormányzat (Megrendelő) és a DVG Zrt.

(Lebonyolító) között a Dunaújvárosi Helyi Élelmiszerpiac 2009. évben

megkezdett munkáinak – világítási és dugaszoló aljzatok hálózatának

kiépítése folytatására lebonyolítási szerződés jött létre. A munka

megkezdésének időpontja 2010. október. 1. volt, a befejezés határideje

pedig 2010. december 31. A vállalkozási díj Áfa-t tartalmazó összege

1.000 eFt.

135


2010. november 2-án a DVG Zrt. (Vállalkozó) és az Önkormányzat

(Megrendelő) a Dunaújvárosi Köztemető ravatalozó épületén a

folyosó feletti tető felújítási munkáival, valamint a belső tisztasági

festéssel kapcsolatban vállalkozási szerződést kötött. Az elvállalt

munkálatok szerződés szerinti bruttó vállalkozói díja 643.794 Ft. A

kivitelezés befejezési határideje 2010. december 10.

Megjegyzés: Az interjúk alapján megállapítható, hogy a temető

üzemeltetője a DVG Zrt., mellyel kapcsolatosan azonban nem állt

rendelkezésre semmilyen dokumentáció.


(Megrendelő) a Petőfi Sándor Általános Iskola szennyvíz

alapvezetékének cseréjével kapcsolatban vállalkozási szerződést

kötött. Az elvállalt munkálatok szerződés szerinti bruttó vállalkozói díja

726.938 Ft. A kivitelezés befejezési határideje 2010. december 10.


(Megrendelő) a Dunaújvárosi Óvoda Százszorszép Egységében az

álmennyezet bontási munkáival, a bontáshoz kapcsolódó

lámpatestek le- és felszerelésével, valamint a keletkezett törmelék

elszállításával kapcsolatban vállalkozási szerződést kötött. Az elvállalt

munkálatok szerződés szerinti bruttó vállalkozói díja 1.340.730 Ft. A

kivitelezés befejezési határideje 2010. december 10.

Összefoglalásként az igazságügyi szakértő megállapítja, hogy a DVG Zrt.,

mint 100 %-os önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő tevékenysége az

Önkormányzat által kellően nem ellenőrzött. A szerződéses kapcsolatok

részletezettsége nem nyújt korrekt információt az ellátandó

önkormányzati feladatokról, nincs valóságos teljesítménymérés.

A vagyonkezelő tevékenysége a gazdaságosság, hatékonyság és

eredményesség kritériumait nem teljesíti és valós mérések nem is

kapcsolódnak a tevékenységének elemzéséhez. Függetlenül attól, hogy a

Zrt. főként önkormányzati vagyont kezel, nem történik megfelelő

beszámolás, ellenőrzés és egyéb a tájékoztatás az Társaság által végzett

feladatok állapotáról a tulajdonos felé.

Az Önkormányzat a Zrt.-t úgy finanszírozza, mint egy költségvetési

szervet, amely mindenben előnyt élvez, de ami a nagyobb baj, hogy a

közfeladatok versenyeztetése sem történik meg.

136


Erről írt szakvéleményt a MultiContact Kft., mely 2006-2007. közötti

időszakban a Közbeszerzésekről 2003. évi CXXIX. törvény megsértését

állapította meg.

A megállapítás szerint az említett években a Zrt. éves nettó

árbevételének kevesebb, mint 90 %-a származott az Önkormányzattal

kötött szerződésből, mely alapján a Zrt. felé delegált feladatellátás

tekintetében közbeszerzési eljárás kellett volna lefolytatni a

Közbeszerzésekről 2003. évi CXXIX. törvény 2/A. § (1) bekezdés b)

pontjában foglaltaknak megfelelően.

A vizsgált szerződések alapján megállapítható, hogy azokban nem

határozzák meg egzakt módon az ellátandó közfeladat tartalmát, annak

terjedelmét, illetve a feladatok nagy részéhez nem kapcsolódik a piaci

igényeknek megfelelő árkalkuláció. A közfeladat ellátáshoz kapcsolódó

szerződésekben nem kerül pontosan meghatározásra az elvárt

teljesítmény (például parkgondozás, karbantartás), valamint pénzügyi

megalapozottságuk is kérdéses.

A DVG Zrt. számláinak összesített adatai szerint Dunaújváros Megyei

Jogú Város Önkormányzata 2009. évben összesen 1.835.177 eFt, 2010. évben

1.285.119 eFt összeget fizetett ki. Ez az elmúlt két évben 3,1 milliárd forint

terhet jelentett az Önkormányzat számára.

137


2. DV N Dunaújvárosi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. (100 %-ban

önkormányzati tulajdonú)

A Társaság létesítő okiratának kelte 2008. október 30.-a, a Cégbíróságon a

bejegyzésének kelte 2009. január 8. Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzata az egyedüli részvényes, 100 %-os tulajdonos. A Cég jegyzett

tőkéje 5.000 eFt. 2009. évben az üzemi, üzleti tevékenység eredménye 1.149 eFt

volt, adózás előtti eredménye pedig 1.153. A Társaság osztalékot nem fizetett, így

mérleg szerinti eredménye az adózott eredménnyel, 922 eFt-tal egyezett meg.

A Társaság a cégkivonat alapján az alábbi tevékenységek végzésére jogosult:

mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás (főtevékenység),

épületépítési projekt szervezése,

saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése,

ingatlanügynöki tevékenység,

PR, kommunikáció,

üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás,

építészmérnöki tevékenység,

piac-, közvélemény-kutatás,

máshová nem sorolható egyéb szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység.

Az Önkormányzat és a Zrt. 2009. január 22-i keltezéssel Általános

Városrehabilitációs Szerződést kötött. Az Önkormányzat időközben

módosította a városrehabilitációs rendeletét, mely módosítások, illetve a projekt

vitelével és a költségek elszámolásával kapcsolatos átvezetések

szerződésmódosítást kívántak meg.

A szerződésben meghatározásra kerültek a megbízott által ellátandó feladatok,

melyek többek között a közbeszerzései eljárások lefolytatása, a projekt

előkészítése, a projekt végrehajtása, a projekt lezárása, illetve vagyontárgyhoz

kapcsolódó külön feladatok.

A szerződésben foglalt feladatokat a Zrt 2010. október 1- és 2011. december 31.

közötti időszakban látja el.

A megállapított több tételből összeálló díj bruttó 63 millió forint.

138


A Zrt.-nek a városrehabilitációs szerződésen kívül egyéb szerződése az

Önkormányzattal nincs.

2010. novemberében véglegesen rögzítésre került, hogy a tervezett

városrehabilitáció nem valósul meg Dunaújvárosban.

A városrehabilitáció elsősorban közlekedésfejlesztést érintette volna, de

készültek tervek városépítészeti feladatokra is.

A Városháza tér, a Városház sétány és a Duna-parti Sétány rehabilitációját

és átépítését, valamint játszó- és sporttérrel való bővítését a Garten

Stúdió tervezte, míg a Városháza belső átalakítására, elsősorban az új

házasságkötő terem és konferenciaterem tervezésére a Finta Stúdiót

kérték fel.

A uniós projekt támogatásához a pályázatot kiíró feltételül szabta egy

magánberuházás partnerségét, mely a Vasmű út 41. épületének 2,2

milliárdos felújítását és átalakítását jelentette volna.

A Vasmű út 41. Kft. két tulajdonosa, az Önkormányzat (jelenleg 77,82 %-

os) és a DVG Zrt. (jelenleg 22,18%-os) ingatlanokat apportált a társaságba.

A Kft. feladata az ingatlanok hasznosítása lenne, mely jelenleg csekély

mértékben történik meg.

A Vasmű út 41 Kft.-nél - melynek fő tevékenysége épületépítési projekt

szervezése - jegyzett tőke emelése 2008. és 2009. évben összesen

731.080 eFt értékben valósult meg.

2010. évben további 20.000 eFt összegű tőkeemelésre került sor, melynek

eredményeképp a törzstőke megoszlása a tagok között az alábbiak

szerint alakul:

adatok eFt-ban

A támogatási szerződés aláírása a magánpartnerek kihátrálása miatt

hiúsult meg.

kp. apport összesen

DMJV Önk. 162 530 428 700 591 230

DVG Zrt. 930 161 920 162 850

összesen 163 460 590 620 754 080

http://www.gartenstudio.hu/

http://www.gartenstudio.hu/

http://www.fintastudio.hu/

139


A fenti kis kitérő után visszatérve a DV N Nonprofit Zrt.-re

megállapítható, hogy jelenleg nem lát el meghatározható közfeladatot,

mivel a fentiekben foglaltak szerint a városrehabilitációs projekt nem

valósul meg.

Az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásában szereplő adatok alapján a Zrt.

részére a piaci árnál alacsonyabb bérleti díj megállapítása történik, mely miatti

bevételkiesés összesen 867.825 Ft volt. A 2010. évi költségvetésben a tervezett

összeg 1.496.250 Ft. Az Önkormányzat ezt az összeget, mint közvetett

támogatást jeleníti meg a költségvetésében.

A DV N Dunaújvárosi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. számára átadott

pénzeszközök mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

adatok eFt-ban

2010. év eredeti 2009. évi

teljesítés

2008. évi

teljesítés

Átadott pénzeszköz DV N Zrt. támogatása 50 000 -

Átadott pénzeszköz DV N Zrt. működési előfinanszírozása -

Városfejlesztési feladatok DV N Zrt. alaptőke biztosítása 3 750 1 250

Közvetett támogatás DV N Zrt. piaci árnál alacsonyabb bérleti díj megállapítása miatti bevételkiesés 868

50 000 4 618 1 250 ÖSSZESEN

140


3. Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. (100 %-ban önkormányzati

tulajdonú)

A Társaság létesítő okiratának kelte 2009. január 5., cégbírósági bejegyzésének

dátuma 2009. január 22. A Társaság átalakulással jött létre a Szent Pantaleon

Kórház Közhasznú Társaságból. Az átalakulás oka, hogy a Gazdasági

társaságokról szóló a 2006. évi IV. törvény 365. § (3) bekezdése alapján a

közhasznú társaságoknak legkésőbb 2009. június 30-áig át kellett alakulniuk

nonprofit gazdasági társasággá, ha nem a megszűnést választották. A Cég

jegyzett tőkéje 3.000 eFt, 100 %-os tulajdonos Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzata.

A Társaság eredménykimutatását vizsgálva megállapítható, hogy mind 2008.,

mind 2009. évben veszteségesen működött, melyet jól mutat az üzemi,

üzleti tevékenység és a szokásos vállalkozási eredmény negatív értéke. A mérleg

szerinti eredmény 2009. évben -886.014 eFt, amely 99,5 %-kal mutat rosszabb

értéket 2008. évhez képest.

A Kórház cégkivonata alapján több tevékenység végzésére jogosult. Az

alábbiakban ezek közül kiemelésre került:

fekvőbeteg-ellátás,

általános járóbeteg-ellátás,

szakorvosi járóbeteg-ellátás,

fogorvosi járóbeteg-ellátás,

egyéb humán-egészségügyi ellátás,

biotechnológiai kutatás, fejlesztés,

egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység,

szakmai középfokú, felsőszintű, nem felsőfokú, felsőfokú és egyéb

oktatás,

fémfeldolgozási termékek, orvosi eszközök gyártása

bérbeadási tevékenység,

általános épülettakarítás.

Előzmények: Az Önkormányzat (Tulajdonos) és a Kórház8 (Vagyonkezelő)

között 2005. november 25-én vagyonkezelési szerződés (vagyonkezelői jog

alapítással) jött létre.

8 Szent Pantaleon Kórház Közhasznú Társaság

141


A szerződésben maghatározottak szerint ennek oka az volt, hogy a Kórháznak

önálló költségvetési szervként való működtetését az Önkormányzat

megszüntette és ezt követően gazdasági társasági formában működteti tovább.

A szerződésben meghatározásra került, hogy a Kórház feladat-ellátási szerződés

alapján egészségügyi ellátás szolgáltatására kötelezett.

A szerződés tárgyát meghatározott helyrajzi számú ingatlanok (kivett orvosi

rendelő, kivett kórház, az ingatlanon vezeték szolgalmi jog áll fenn a SINESCO

Energia Szolgáltató Kft. részéről), valamint 2005. szeptember 30-ai

fordulónappal készített mérlegben felsorolt gépi berendezések és eszközök

képezték.

A szerződés határozott időre, 10 évre jött létre.

A vagyonkezelői jog megszerzése és gyakorlása térítésmentesen történt, de a

Vagyonkezelő köteles a fejlesztések teljesítésére (szerződés megkötését követő 5

éven belül) és a folyamatos felújításra, karbantartásra. A Vagyonkezelő köteles

az önkormányzati törzsvagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből

származó bevételeit, illetve költségeit és ráfordításait elkülönítetten

nyilvántartani úgy, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási

tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól

egyértelműen elhatárolható legyen. Az önkormányzati törzsvagyon tárgyaiból a

Vagyonkezelőnek elkülönített nyilvántartási kötelezettsége van. A

Vagyonkezelő az önkormányzati törzsvagyon eszközei után elszámolt

értékcsökkenés összegét az önkormányzati törzsvagyon pótlására, bővítésére, a

kezelt vagyon felújítására, a vagyon gyarapítására köteles fordítani.

A Tulajdonos kötelezettsége a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt

legalább egy alkalommal, külön közgyűlési határozattal, címzett állami

támogatásra vonatkozó pályázat benyújtása, és a pályázathoz szükséges önerő

biztosítása, valamint ha az Önkormányzat éves költségvetésében fejlesztési célra

költségvetési támogatást nyújt, azt célhoz kötötten adja a Vagyonkezelő részére

a megkötött Közhasznú Szerződésben részletezett módon, és köteles a

Vagyonkezelő által szolgáltatott adatok alapján a vagyont nyilvántartani.

A szerződés 2006. december 15-én módosításra került, mert a korábban átadott

ingatlanok, ingóságok listája hiányos volt. A vagyonkezelésbe adott

vagyonelemek összesített átadási értéke a 2005. december 31-ei fordulónapra

vonatkozó vagyonleltár szerint bruttó 2.168.154 eFt, az elszámolt értékcsökkenés

1.219.427 eFt, tehát a nettó érték 948.727 eFt.

142


Az alábbi táblázatban az Önkormányzat 2008., 2009. évi zárszámadásából, illetve a 2010. évi költségvetési háromnegyedévi teljesítési adataiból nyerhető önkormányzati támogatások láthatók:

adatok eFt-ban

A kórház tevékenysége veszteséges. Jelentős számú nem kötelező

feladatot lát el, melyek felülvizsgálata elengedhetetlen a tervezett

tőkepótlás (1.298.000 eFt) előtt. A tőkepótlás igénye mellett figyelembe

kell venni, a 268 millió forint szállító kötelezettséget, illetve a több

milliós összegű tárgyi eszköz beszerzések szükségességét, melyet a

Tulajdonos likviditási és eladósodottsági problémái okán nem tud

teljesíteni.

A Társaság súlyos pénzügyi gondokkal küzd, a gazdálkodása során elért

vagyonvesztés jelentős mértékű. A saját tőke tartósan a jegyzett tőke

alatt van, mely egyrészt veszélyezteti a gazdálkodás biztonságát,

másrészt a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 51. § (1)

bekezdése alapján nem szabályszerű.

A Szent Pantaleon kórház fenntartása folyamatosan jelentős összegű

működési támogatást, vagy tőkepótlást igényel. A jelenlegi helyzetben e

tőkepótlási, támogatási tulajdonosi kötelezettség a fedezetlen

önkormányzati kötelezettségek közé tartozik.

A társaság megszüntetésére vagy a megyei önkormányzatnak való

átadására van szükség.

2010. évi

költségvetés I-III.

negyedév

2009. évi teljesítés 2008. évi

teljesítés

Átadott pénzeszköz Szent Pantaleon Kórház Nkft. tőkepótlása 423 000

Átadott pénzeszközSzent Pantaleon Kórház Nkft.számára pénzeszközátadás nagyértékű műszerek

javítására 3 395

Városfejlesztési feladatok Szent Pantaleon Kórház Nkft. sürgősségi ellátás SO1 és SO2 pályázat önrésze 10 000

Városfejlesztési feladatok Szent Pantaleon Kórház Nkft. felhalmozási kölcsön nyújtása 30 247

Városfejlesztési feladatokSzent Pantaleon Kórház Nkft. Számára visszatérítendő támogatás nyújtása a Szülészet-

Nőgyógyászati osztály III. emeleti részlegének felújítási céljából15 000

423 000 40 247 18 395 ÖSSZESEN

143


4. Média Duna Invest Kft. (100 %-ban önkormányzati tulajdonú)

A Média Duna Invest Kft. létesítő okiratának kelte 2000. június 20. A Cég

elnevezése 2007. július 10-éig DVG-Invest Ingatlanforgalmazó Kft. volt, 2008.

november 11-től a Társaság főtevékenysége reklámügynöki tevékenység. A

kezdeti jegyzett tőke 3.000 eFt volt, mely kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állt.

2009. február 10-én tőkeemelésre került sor 20.950 eFt értékben, így a Cég

jelenlegi jegyzett tőkéje 23.950. eFt.

2009. március 12-e óta, a Társaság kizárólagosan önkormányzati tulajdonban van, az Önkormányzat könyveiben a részesedés 3.000 eFt-tal szerepel, a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 49. § (3) bekezdése alapján9.

A Kft. üzletrészének megvételével az alábbi közgyűlési döntések

születtek:

A DVG Zrt.-nek a Dunaújvárosi Televízióval műsorszolgáltatással kapcsolatban

megbízási szerződésük volt, mely 2008. december 31-én lejárt, és a DVG Zrt. ezt

a feladatot nem kívánta a továbbiakban ellátni, ezért az Önkormányzat

intézkedését kérték a további műsorszolgáltatás biztosításáról.

A Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése az 594/2008. (X.30.) KH. számú

határozatában kinyilvánította szándékát, hogy a helyi televíziós

műsorszolgáltatásra 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot

kíván létrehozni. Az Önkormányzat ezt úgy valósította meg, hogy a DVG Zrt.

által alapított Média Duna Invest Szolgáltató Kft. 100 %-os üzletrészét

megvásárolta.

Előzmények: 2008. évben a DVG Zrt. megvásárolta a DTV használt műszaki

berendezéseit és eszközeit, melyek forrását az Önkormányzat biztosította

támogatás formájában, 30.000 eFt értékben. Ezeket a megvásárolt eszközöket a

DVG Zrt. Igazgatósága a 2009. január 27-ei ülésén született határozattal

apportálta a Média Duna Invest Kft.-be. Tehát a fentebb említett 20.950 eFt

tőkeemelést ez az apportálás jelentette.

9 A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke

vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár).

144


A tőkeemelésre 2009. február 10-én került sor. (Az Önkormányzattól kapott

információ alapján az apport filmarchívumból állt, ellentétben azzal, hogy az

Önkormányzat a költségvetésének végrehajtása alapján műszaki berendezések

és eszközök vételére adta a támogatást.)

Ez alapján látható, hogy az Önkormányzat 30.000 eFt-ot fordított az apportot

képző eszközök beszerzésére 2008. szeptember 30-án, de ugyanakkor a Média

Duna Invest Kft.-be csak 20.950 eFt összérték került apportálásra 2009. február

10-én.

A Közgyűlés 54/2009. (II.12) KH. számú határozata alapján az

Önkormányzat a 2009. évi költségvetése pályázati tartalék terhére 3.000 eFt-ért

megvásárolta a DVG Zrt.-től a Kft. 100 %-os üzletrészét. (Az apportértéket

támogatásként már megfizette.)

A Társaság 2009. március 12-én került az Önkormányzat tulajdonába, ennek

következtében az Önkormányzat egy új, egységes szerkezetbe foglalt Alapító

okiratot fogadott el. Az Alapító Okirat értelmében a Társaság törzstőkéje

23.950 eFt, melyből 3.000 eFt pénzbeli betét, 20.950 eFt nem pénzbeli betét

(apport).

A Társaság alapítójaként Dunaújváros Megyei Jogú Város került

meghatározásra, holott az Önkormányzat a Társaságot megvásárolta,

tehát nem alapítója, hanem tulajdonosa. Ezt támasztja alá azon tény is,

hogy a Társaság részvényeiért fizetett ellenérték, tehát a bekerülési érték

3.000 eFt.

2009. évben az Önkormányzat 38.000 eFt támogatást adott helyi televíziózásra.

2010. évben az erre előirányzott összeg 50.000 eFt, melyből I.-III. negyedévben

33.000 eFt volt a teljesítés. Továbbá 2010. december 22-én Támogatási szerződés

jött létre a Dunaújvárosi Megyei Jogú Város Önkormányzata (támogató) és a

Media Duna Invest Kft. (támogatott) között. A Közgyűlés az 572/2010. (XI.18.)

KH. számú határozata alapján 20.000 eFt visszatérítendő támogatásban

részesítette a Kft.-t., amelyet 2011. december 31-ig köteles a Támogatott az

Önkormányzatnak visszatéríteni. Az összeget a Kft. kizárólag likviditási

problémák rendezésére használhatja fel, és annak felhasználásról 2011. december

31-ig köteles elszámolni az Önkormányzat felé.

145


5. MMK Közhasznú Nonprofit Kft. (86,67 %-ban önkormányzati

tulajdonú)

A Társaság, létesítő okiratának kelte 2009. március 31-e volt, akkori neve

Munkásművelődési Központ Nonprofit Kft. 2009. június 9-e óta hatályos a

Társaság jelenlegi elnevezése. A Cég tevékenysége máshová nem sorolt egyéb

közösségi, társadalmi tevékenység. A jegyzett tőke értéke 3.000 eFt, melyből az

Önkormányzat 2.600 eFt-tal rendelkezik, így tulajdoni hányada 86,67 %. A

másik tulajdonos az önkormányzaton kívül DUNAFERR DV Vasas

Szakszervezeti Szövetség, 13,33 %-kal.

A Társaság és az Önkormányzat között 2002. április 2-án közművelődési

megállapodás jött létre. A megállapodás értelmében az MMK Nkft. az alábbi

közművelődési feladatokat köteles szakszerűen és folyamatosan ellátni:

alkotó és előadó-művészeti közösségek életrehívását és működésük

segítését,

művészeti, ismeretterjesztő és egyéb szabadidős csoportok, együttesek,

körök, klubok és más közösségek tartalmi munkájának szakmai segítését,

anyagi és infrastrukturális támogatását,

a város kulturális értékeinek bemutatását, ismertté tételét,

különböző korosztályok (kiemelten az ifjúsági és gyermek korosztály)

számára a szórakozás kulturált lehetőségeinek biztosítását,

iskolarendszeren kívüli tanfolyamok szervezését,

ismeretterjesztő és művészeti kiállítások megrendezését,

rekreációs, szabadidős és sportrendezvények szervezését.

Az Önkormányzat térítésmentesen a Kft. használatába adta az 54/5 hrsz. számú,

5.484 m2 belterületi önkormányzati ingatlant. A Társaság viseli a fenntartással

járó valamennyi közterhet, továbbá az ingatlanból származó hasznok szedésére

is jogosult. A szerződés megkötésének évében április 1. és december 31. között

összesen 24.480 eFt összegű támogatást nyújtott az Önkormányzat. A

következő években ezen összeg egész évre számított értékének a mindenkori

inflációval növelt értékét biztosítja az Önkormányzat.

A közművelődési szerződés szerinti szolgáltatásért részvételi díjat kell fizetni az

igénybevevőknek, az alábbiak kivételével:

ismeretterjesztő előadások,

ismeretterjesztő, illetve amatőr művészeti kiállítások,

gyermekek számára szervezett sportrendezvények,

vetélkedők.

146


A Művelődési Központ épületét a feladatellátónak kötelessége hétfőtől

szombatig, 7 és 21 óra között nyitva tartania.

A szerződés 2004. november 8-ai módosítását követően az Önkormányzat a

megállapodás megkötésének időpontjában a kulturális szakterületen

foglalkoztatottak számára meghatározott mindenkori illetményminimum

biztosításán felül, kötelezettséget vállalt arra, hogy a feladatellátó Kft.-nél a

közművelődési megállapodás megkötésekor alkalmazásban állók részére

mindenkor biztosítja a kulturális szakterületen foglalkoztatott közalkalmazottai

számára nyújtott bérnövekedés mértékét, abban az esetben, ha az inflációval

növelt mindenkori támogatás összege a bérfejlesztésre nem nyújt fedezetet.

2010. március 16-án ismételten módosították a közművelődési megállapodást, a

tekintetben, hogy az eredeti megállapodásban megállapított támogatás

összegét (24.480 eFt), és a mindenkori inflációval növelt összegét hatályon

kívül helyezték. 2010. évben a feladatellátó számára összesen 28.000 eFt

támogatást nyújt. A szerződésmódosítást követő években a feladatellátó

számára az Önkormányzat a mindenkori gazdasági lehetőségeitől függő

támogatást nyújt, a támogatás mértékének megállapítására az adott évi városi

költségvetési rendelet elfogadásakor kerül sor.

A 2010. évi költségvetésben az 5. számú mellélet 35. alcímén (kiemelt

előirányzat) 48.000 eFt volt előirányozva az MMK Nonprofit Kft. támogatása

tekintetében. Az Önkormányzat 2010. évi költségvetés I-III. negyedévi

teljesítésének tájékoztatójában az 5. számú mellékletben eredeti

előirányzataként már 28.000 eFt került bemutatásra, a teljesítés 21.500 eFt volt.

2009. évben az MMK Nonprofit Kft.-nek az átadott pénzeszközök között

rendezvényeinek támogatására 1.200 eFt támogatást nyújtott a Társaság

számára.

A szerződésből nem állapítható meg az elvárt teljesítmény (előadások,

kiállítások, egyéb rendezvények száma).

147


6. Dunaújvárosi Kistérség Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft.

(86 %-ban önkormányzati tulajdonú)

A 2003. február 20-án jött létre közhasznú társaságként, majd a 2009. február

04-től a kötelező törvényi átalakulás után közhasznú non-profit szervezetté

alakult. Feladata a kistérség idegenforgalmának koordinálása, fejlesztése, közös

programok szervezése, európai uniós információszolgáltatás,

rendezvényszervezés, pályázati információk nyújtása.

Az Önkormányzat nem tudott a Kft.-vel kapcsolatos szerződést a

szakértő rendelkezésére bocsátani.

7. INNOPARK Kiemelkedően Közhasznú Nkft. (85,7 %-ban

önkormányzati tulajdonú)

A Társaság alapításának időpontja 1995. augusztus 1-je volt. A cég jelenlegi

nevén 2009. február 25-e óta van bejegyezve a Cégbíróságon. A Társaság

jelenlegi jegyzett tőkéje 110.500 eFt. Az Önkormányzat részesedésének értéke

94.000 eFt, tulajdoni hányada 74,70 % a 2009. évi zárszámadásban foglaltak

alapján.

Megjegyzés: A 94.000 eFt értékű részesedés jegyzett tőkéhez viszonyított

aránya azonban 85,07%.

Az Önkormányzaton kívül a Cégkivonat és a Társasági szerződés alapján a

DONBASS Pályázatmenedzselő és Térségfejlesztő Zrt., illetve a Magyar Állam

képviseletében Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács mint tulajdonosi jogok

gyakorlója képv. MNV Zrt. A Donbass Zrt. a társasági szerződés alapján 10.500

eFt készpénzzel járult hozzá a törzstőkéhez, ez alapján a tulajdoni hányada

9,5%, a Magyar Állam 6.000 eFt készpénzt bocsátott a Társaság rendelkezésére,

így tulajdoni hányada 5,43 %. Az Önkormányzat 94.000 eFt készpénzzel járult

hozzá a Társaság törzstőkéjéhez, így tulajdoni hányada nem 74,7%, hanem

85,07%.

148


Jelenleg a 2010. május 31-én kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

társasági szerződés van érvényben. Eszerint a Társaság megalapításának célja a

dunaújvárosi volt szovjet laktanya területének és az azt övező földterületek

hasznosítása volt, továbbá az ennek eredményeként kialakított komplexum

egységes innovációs centrumként való működtetése.

A Kft. feladata:

településfejlesztés,

településrendezés,

épített és természeti környezet védelme,

közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

tudományos tevékenység támogatása.

A Cég tevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

Az Önkormányzat mellékszolgáltatás részeként ingyenes használati jogba adta a

Társaságnak a dunaújvárosi 2976. hrsz-ú , 14 ha 4.482 m2 területű, valamint a

3331 hrsz-ú, 11 ha 9.995 m2 területű ingatlanokat, a Társaság fennállásának

idejére.

2008. november 30-án az Önkormányzat és az Innopark Nkft. között

együttműködési megállapodás jött létre. A megállapodás az

Önkormányzatnak a helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatásáról szóló

35/2008. (IX.12.) rendelete és az azzal kapcsolatos 599/2008. (X.30.) KH számú

határozatának végrehajtása érdekében történt. Az Innopark Kht. az

Önkormányzat Pénzügyi és Vagyonkezelési Irodáját kell, hogy segítse az előbbi

feladatok végrehajtásában.

Segítőként az alábbi feladatokat végzi:

a program nyilvánossága, kivéve a Helyi Témában való közzététel,

a kiírással kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás,

a pályázati dokumentumok előkészítése, kezelése, befogadása,

a beérkezett dokumentumok formai vizsgálata, hiánypótlás kérése,

a dokumentumok döntésre előkészítése és a közreműködőnek történő

továbbítása,

a dokumentumok döntésre előkészítését követő 3 napon belül a

mellékletekkel felszerelt pályázati anyag továbbítása a közreműködő

szervnek,

a projekt nyomon követése.

149


Az Innopark Nonprofit Kft. a 2008-as évi költségvetésben biztosított 50.000 eFt,

rendeletben meghatározott célú felhasználásában a közreműködői segítségért

nem kér külön díjazást, megoldja saját költségvetéséből a vállalt feladatot. A

felek megállapodtak továbbá abban, hogy az Innopark Nonprofit Kft.

megállapodásból eredő megbízása a tárgyévi költségvetésben elkülönített összeg

rendeletben meghatározott célra történő felhasználásával megszűnik.

Az Innopark Nkft-nek 2008. évben működési támogatásként 15.000 eFt

nyújtott az Önkormányzat. Továbbá ugyanebben az évben városmarketing

feladatokra 12.000 eFt volt előirányozva a Kft. számára, de teljesítés nem

történt.

2009. évben szintén városmarketing feladatokra 12.000 eFt (módosítást

követően 11.400 eFt) volt az előirányzat, de kifizetés nem történt.

A 2010. évi költségvetés átadott pénzeszközei között nem szerepel a Kft.-vel

kapcsolatos előirányzat.

8. Vasmű 41. Irodaház Kft. (77 %-ban önkormányzati tulajdonú)

A Kft.-t 2008. január 31-én jegyezték be a Cégbíróságon. A Társaság tulajdonosai a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 77,82 %-os tulajdonosi részesedéssel, illetve a DVG Zrt. 22,18 %-os tulajdonosi részesedéssel. A cég tevékenysége épületépítési projektek szervezése.

Megjegyzés: A DVG Zrt., mint az Önkormányzat városfejlesztési városüzemeltetés gazdasági társasága számára alapvető feladat az Önkormányzat épületépítési projektjeinek szervezése. A szakértő tehát nem látja indokoltnak az új Társaság alapítását, mely az alábbiakban bemutatottak szerint működési többletigényt generált.

A Társaság alapításkori jegyzett tőkéje 3.000 eFt volt, melyet azóta többször felemeltek. 2009. december 31-én a jegyzett tőke értéke 734.080 eFt. Az emelésekre 2008. és 2009. év folyamán került sor.

150


2010. évben további 20.000 eFt összegű tőkeemelést eszközöltek, melynek

eredményeképpen a törzstőke megoszlása a tagok között az alábbiak

szerint alakul: adatok eFt-ban

Az emelést követően az Önkormányzat tulajdoni hányada 78,4 %-ra

változik.

A törzstőke emelését a Kft. ügyvezetője kérte a Társaság pénzügyi

helyzete miatt.

A törzstőke emeléséről a Vasmű 41. Irodaház Kft. 2010. december 21. napján

megtartott taggyűlésén, a 14./2010. sz. taggyűlési határozattal döntöttek a

tulajdonosok. A törzstőke emelésében a DVG Zrt. nem kívánt részt venni, így a

teljes 20.000 eFt-ot az Önkormányzatnak kell a Kft. tulajdonába bocsátania. A

Cégbírósághoz a módosítások átvezetéséhez szükséges dokumentumokat az

átutalás megtörténte után lehet elküldeni, a benyújtás határideje 2011. január 20.

volt. Az Önkormányzat 2011. január 17-én a Kft. Ügyvezetőjének levele alapján,

még nem tett eleget a 20.000 eFt átutalási kötelezettségének.

Az Önkormányzat 2010. évi költségvetésében az 5. számú melléklet 35. alcím

(kiemelt előirányzatok) között, az Átadott pénzeszközöknél szerepel a 20.000

eFt összegű tőkeemelés.

A Kft. és az Önkormányzat között tervezett támogatási szerződés aláírása a

magánpartnerek kihátrálása miatt hiúsult meg.

Jelenleg a Kft. semmilyen feladatot nem lát el az Önkormányzat részére.

Alapvetően az apportként tulajdonába került Irodaházat működteti, mint látjuk

nem sok sikerrel.

Az említett Irodaház felújításával kapcsolatos elképzelések Európai Uniós és

egyéb támogatások bevonását feltételezték. A jelenlegi helyzet nem biztosítja

ennek realitását, melynek okán az Irodaház hasznosíthatósága minimális, a Kft.

működési költségei pedig növekvőek.

Ennek ismeretében a Kft. végelszámolással történő megszüntetése

javasolt.

kp. apport összesen

DMJV Önk. 162 530 428 700 591 230

DVG Zrt. 930 161 920 162 850

összesen 163 460 590 620 754 080

151


9. Dunaújvárosi Szennyvíztisztító Szolgáltató Kft. (51 %-os önkormányzati

tulajdon)

2006. július 19-én az Önkormányzat és a Kft. között megállapodás jött létre. A

szerződés előzménye volt, hogy 2002. szeptember 30-án létrejött üzemeltetési

szerződés szerint a Kft. szennyvíztisztítási szolgáltatást nyújt a fogyasztóknak az

Önkormányzat területén. A 2006. szeptember 19-én létrejött szerződés a

szennyvíztisztításhoz kapcsolódó csapadéktisztítási szolgáltatást és

ellentételezésének módját célozta rendezni. A felek a 2006. évre vonatkozó

csapadéktisztítási díjat bruttó 67.827.000 Ft összegben állapították meg.

10. Energo-Hőterm Beruházó, Működtető Kft. és Energo-Viterm

Beruházó, Működtető Kft. (50 %-ban önkormányzati tulajdonú

társaságok)

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a 653/2008. (XI.27.) KH. számú

határozata alapján gázmotoros erőművekben kívánt résztulajdont megvásárolni.

A tervezett tulajdoni hányad 49 % volt, majd a Közgyűlés 78/2009. (II.25.) KH.

számú határozatában 50 % megvásárlásáról döntött.

Az erőművekben történő résztulajdon megvásárlásához szükséges forrást az

Önkormányzat a 2008. évben kibocsátott kötvénybevételből finanszírozta.

A Közgyűlés a 105/2009. (III.12.) KH. számú határozatában döntött az Energo-

Viterm és Energo-Hőterm 50%-os tulajdoni hányada vételárának megfizetéséről,

továbbá a Társaságok alapító okiratainak módosításáról és az Üzletrész adás-

vételi szerződés tervezetekről.

Az Energo-Hőterm Kft.-t 2005. július 29. napján alapították. A Társaság

kezdeti jegyzett tőkéje 10.000 eFt volt, majd 2007. február 19-től 785.000 eFt.

2009. február 2-án a törzstőke 1.055.000 eFt-ra változott. A Cég főtevékenysége

villamosenergia-termelés.

2009. március 17-én az Önkormányzat ebből a megemelkedett törzstőkéből

50 %-os tulajdoni részesedést szerzett 527.500 eFt névértéken, 1.650.000 eFt

vételárért cserébe. A Társaság másik tulajdonosa, szintén 50 %-os tulajdoni

hányaddal az Energott Kft., akitől az Önkormányzat a részesedést vásárolta.

152


A Közgyűlés a 105/2009. (III.12.) KH. számú határozata alapján az

Együttműködési megállapodásban (nem állt a szakértő rendelkezésére)

rögzítésre került, hogy a Közgyűlés az Energo-Hőterm és az Energo-Viterm Kft.

Felügyelő Bizottságának 5 tagjából 3 személyt ők választanak meg.

Az Energo-Viterm Kft.-t 2008. november 7. napján alapították. A Társaság

kezdeti jegyzett tőkéje 5.000 eFt volt, majd 2009. február 2-án a törzstőke

1.055.000 eFt-ra változott. A Cég főtevékenysége villamosenergia-termelés.

2009. március 17-én az Önkormányzat ebből a megemelt törzstőkéből 50 %-os

tulajdoni részesedést szerzett 527.500 eFt névértéken, 1.750.000 eFt vételárért

cserébe. A Társaság másik tulajdonosa, szintén 50 %-os tulajdoni hányaddal az

Energott Kft., akitől az Önkormányzat a részesedést vásárolta.

A DVG Zrt. megbízásából az MVM ERBE Zrt. 2008. év novemberében

cégértékelést készített a dunaújvárosi Építők úti gázmotoros futóerőműről. A

megkapott cégértékelési dokumentumok csak az Energo-Hőterm és az Energott

Kft. cégértékelését tartalmazta, az Energo-Vitermét nem.

A cégértékelést Ács Tibor vezető szakértő és Imics Attila szakértő készítette. Az

üzleti érték meghatározását a diszkontált cash-flow módszerrel hajtották végre,

melynek eredményeképp az Energo-Hőterm Kft. jelenértéke 3.570.000 eFt,

melynek 50 %-ért jutott hozzá az Önkormányzat 1.650.000 eFt-ért.

Dunaújváros Partvédelmi Vállalat (100 %-ban önkormányzati tulajdonú

vállalat)

2010. március 3-án létrejött szerződés címe „Megállapodás a Dunaújvárosi

Magaspart Védelmi Rendszerének Üzemeltetéséről”.

Az Önkormányzat a partvédelmi munkák folyamatos végzésének biztosítására

1992. március 1-jei hatállyal létrehozta a Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalatot. Az

Önkormányzat a Vállalat 100 %-os tulajdonosa a megállapodás szerint.

Az Önkormányzat a Vállalat útján gondoskodik az 1964. évi partcsúszást

követően kiépített komplex védelmi rendszer üzemeltetéséről. A védelmi

rendszer az Önkormányzat tulajdona.

153


A fentiekben bemutatásra kerültek a fejezet elején látható ábrán szereplő

azon gazdasági társaságok, melyekben az Önkormányzat tulajdoni 50 %,

vagy a feletti hányaddal rendelkezik.

A következőkben bemutatásra kerülnek azon társaságok, melyekben az

Önkormányzat nem rendelkezik közvetlen tulajdoni hányaddal, azonban

az Önkormányzat részesedésével működő társaságoknak, és így

közvetetten az Önkormányzatnak van bennük tulajdona.

Ezen túlmenően egyéb az Önkormányzat gazdálkodásának

szempontjából lényegesnek ítélt szerződés is bemutatása kerül.

154


Dunaújvárosi Víz -, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. (DVG Zrt. 51 %-os

tulajdonában van)

2003. január 15.-én közszolgáltatási szerződés jött létre az Önkormányzat és a

Kft. között a települési folyékony hulladék kezelésével összefüggő

tevékenység ellátására. A Kft. köteles az Önkormányzat teljes közigazgatási

területén a keletkező folyékony hulladék összegyűjtésére, elszállítására, és

ártalommentes elhelyezésére. A közszolgáltatás díja 530 Ft/m3 + áfa. A 2010.

július 14-i módosítás alapján a szerződés időtartama 2010. december 31-ig került

meghosszabbításra.

2010. július 1-jén vállalkozási szerződés keretében az Önkormányzat

megrendelte a Szabad strand területén létesített kisfeszültségű kábelhálózat és

elosztók üzemeltetését. A szerződésben meghatározott feladatok díja

átalányárban került meghatározásra.

Dunanett Kft. (DVG Zrt. 50,51 %-os tulajdonában van)

1997. április 21-én közszolgáltatási megállapodás jött létre az Önkormányzat és a

Kft. között, melyben az Önkormányzat megbízta a Kft.-t, mint kizárólagos

szolgáltatót a kommunális hulladékgyűjtéssel, -szállítással és

elhelyezéssel. A szolgáltatás elvégzésének ellenértéke az Önkormányzat

rendeletében meghatározott díj. A Szerződés 2012. december 31-ig került

meghosszabbításra. 2004. szeptember 28-án vállalkozási szerződés is létrejött a

Kft. és az Önkormányzat között, melyben az Önkormányzat megbízta a Kft.-t a

közúti balesetek kapcsán a közútra kerülő szennyeződések eltakarításával. A

vállalkozási díj 2004. október 1-től 2004. december 31-ig 20.000 Ft + áfa havonta.

Önkormányzati kompenzálás nincs.

Mozicentrum Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

2008. február 7-én üzemeltetési és szolgáltatási szerződés jött létre az

Önkormányzat és a Kft. között. Az Önkormányzat megbízta a Kft.-t az

Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képző 141 helyrajzi számú ingatlan és a

rajta lévő Dózsa Mozicentrum néven működő felépítmény üzemeltetésével. A

Mozicentrum műemléknek minősült és eredetileg költségvetési szervként

működött.

A szerződés határideje 2014. június 31-ig szólt. 2004. évtől 2008. évig az

üzemeltetőt csökkenő mértékű támogatás illette meg, majd 2008. évet követően

nem került támogatás meghatározásra a szerződésben.

155


„Caminus” Energiaracionalizálási Szolgáltató és Fővállalkozó Rt.

2004. július 8-án létrejött vállalkozási és bérleti szerződés keretében vállalta a

szerződésben megjelölt intézmények belső világítási rendszerének

rekonstrukciós beruházását saját költségén, majd ezen világítási rendszereket

külön szerződés alapján az Rt. bérbe adja az Önkormányzat számára. Az Rt.

összesen 325.317 eFt+áfa rekonstrukciót valósít meg. A bérleti díj 2004. évben

4.000 eFt+áfa havonta. A bérlet időtartama 120 hónap, így az Önkormányzat

480.000 eFt bérleti díj, fizetésre kötelezett. A beruházás gyakorlatilag

magántőke bevonását jelentette.

A szakértő megállapítja, hogy a szerződéshez megfelelő hasznosulást

prognosztizáló elemzés nem készült, az Önkormányzat számára elérhető

„megtakarítás” nem került bemutatásra és nem került figyelembevételre

a szerződés aláírásakor, hogy a bérbeadónak alapvetően mindig szinten

tartási kötelezettsége van, amit a szerződés az Önkormányzatra hárít.

Nem került rögzítésre a beruházás tulajdonjogának rendezése a bérleti

időszak lejáratát követően.

A szerződésben a Caminus Rt. az Önkormányzat CIB Bank rt-nél vezetett

számlájára inkasszó jogot rögzített nemfizetés esetére, mindazon túl,

hogy a szerződés E. részének 2. pontja szerint az Önkormányzat a

szerződést rendes felmondással nem mondhatja fel. Kimondottan

előnytelen szerződéses konstrukció, jelentős terheket okozva az

egyébként is súlyos gondokkal küzdő Önkormányzat számára.

GLOBOMAX Elektronikai Kft.

2001. április 9-én jött létre a vállalkozási szerződés, melyben a Kft. átalánydíjas

javítási és karbantartási kötelezettséget vállalt az Önkormányzat Polgármesteri

Hivatalában a szavazatszámlálóra, a konferencia és hangosító-rendszerre, illetve

a szavazat-kijelzőre. A vállalkozási szerződés díja 2001. december 31-ig 18.500 Ft

+ áfa/hó volt.

156


Dunaújvárosi Vízi Társulat

2010. augusztus 31-én létrejött üzemeltetési szerződés szerint a Társulat

elvállalja a Szabad strand szabályozó műtárgyainak üzemeltetését. A vállalkozói

díj összege 480 eFt + áfa. A szerződés nem tartalmazza a díj összegének

időtartamra való vonatkozását.

Az Önkormányzat a partmunkák folyamatos ellátásával 2010. április 1-től 2013.

március 31-ig a Vállalatot bízta meg. A Vállalat költségeinek megtérítését az

önkormányzat minden évben a feladatok végrehajtásának ütemében biztosítja

költségvetési rendeletében e célra meghatározott előirányzata terhére.

DUNAAQUA-THERM Rt. (üzemeltetésbe adó) ALFA-NOVA Kft., SIGMA-NOVA Kft. EGA-NOVA Kft. konzorcium és a Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. (üzemeltetésbe vevők) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának garanciavállalási (árképzés) kötelezettsége mellett A vállalkozási szerződés tárgya az üzemeltetésbe adó tulajdonában lévő

távhőellátó közművek működtetésének átengedése. A vállalkozási szerződés

2023. június 30-ig szól.

Az üzemeltetési jog időtartama alatt a távhőszolgáltatás jogosultja a

Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft10. A szolgáltatási feladatokat az üzemeltetési jog

időtartama alatt a Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. végzi.

Az üzemeltetésbe vevők vagyonbérleti díj fizetésre kötelezettek. A díj éves

összege az amortizációs kulcsok alapján képzett értékcsökkenési leírással

azonos.

A Dunaújvárosi Hőszolgáltató Kft. az általa használt távhőrendszerek után

DUNAAQUA-THERM Rt.-nek vagyonbérleti díjat fizet, melynek minimálisan 80

%-át a távhőrendszer megújítására kell fordítania. A megújítást a Dunaújvárosi

Hőszolgáltató Kft. végzi, így a két társaságnak egymással szemben követelése áll

fenn.

10

A Kft.-t a DUNAAQUA-THERM Rt. alapította 1997. április 1-jén. Törzstőkéje 16 millió forint (10 millió forint készpénz, 6 millió forint apport). Tőkeemelést hajtottak végre: DUNAAQUA-THERM Rt.: 77, 8 mFt – 36 %, SIGMA-NOVA Kft. 110 mFt – 51 %, ALFA-NOVA Kft. 12,9 mFt – 6 %, EGA-NOVA Kft. 15,1 mFt – 7 %. Összes törzstőke 215,8 mFt.

157


Az üzemeltetésbe vevőknek az alábbi beruházási, felújítási feladatokat kell elvégezniük 2010. október 15-ig:

fűtési rendszerek megújítása,

tömbházak hőveszteség csökkenését célzó programok,

önkormányzati intézmények hőszigetelési programjai,

távhőrendszerek kombinált szabályozású változó tömegáramú üzemvitele

kialakítását célzó átalakítások elvégzése,

hőközponti szabályozók rekonstrukciója,

primer hálózati rekonstrukció,

primer hálózati és hőközponti utólagos hőszigetelési munkálatok.

A fogyasztók az üzemeltetési szerződés időszaka alatt, az igénybe vett -

üzemeltetésbe vevők által nyújtott - távhő és melegvíz szolgáltatásért alapdíjat

és hődíjat fizetnek.

A fenti gazdasági társaságok bemutatásán és vizsgálatán túlmenően a

szakértő áttekintette a Fabó Éva Sportuszoda I. ütem Élményfürdő és

vízgyógyászat projekttel kapcsolatos lízing és vállalkozási szerződéseket,

melyekkel kapcsolatos észrevételi az alábbiakban láthatók:

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének 184/2006. (VI.01.) KH. számú

határozata alapján a Közgyűlés a Fabó Éva Sportuszoda rekonstrukció I.

ütemének (élményfürdő és kiegészítő létesítményei) beruházás-kivitelezésével

teljes egészében a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.-t bízta meg.

Az élményfürdő beruházásával kapcsolatban gyorsított közbeszerzési eljárást

bonyolítottak le, melynek részvételi felhívása az alábbiakat tartalmazta:

Városi élményfürdő és gyógyászat megvalósítása, 20 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízing formájában, mely létesítményt az ajánlatkérő számára 2007. 09. 30-ig kell átadni.

A DVG Zrt. igazgatósága 44/2006. (08.03.) sz. igazgatósági határozata azt tartalmazza, hogy az igazgatóság túl kockázatosnak tartja az élményfürdő-beruházást, és az ebből adódó finanszírozási terhek viselését nem tudja vállalni.

158


2006. augusztus 25-én a CIB Ingatlanlízing Zrt. (lízingbeadó) és a DVG

Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. (lízingbevevő) között EUR alapú ingatlan nyílt

végű pénzügyi lízingszerződés jött létre. A szerződés lízingtárgya a 325/6

telekingatlanon felépülő városi élményfürdő.

A pénzügyi lízing jellemzői az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a

pénzügyi vállalkozásokról 2. számú melléklete 11. pontja szerint:

11. Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan

vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő

megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott

idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül

kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő

a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs

költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.

A lízingdíjhoz az alábbi tételek kapcsolódnak:

3.374.510.193 HUF, amely a szerződés alapárfolyama alapján

12.266.485,62 EUR-nak felel meg

Maradványérték: 613.324,28 EUR

Irányadó kamatláb a szerződés rögzítésének napján: 1 havi EURO

LIBOR 3,1005%

Kezelési költség: -

Futamidő: 240 hónap

Fizetendő lízingdíjak száma: 240 darab

Nettó lízingdíj (kamat+tőke): 79.987,21 eFt/hó

Díjfizetés gyakorisága: havonta

CIB Bank Zrt. hivatalos HUF/EUR deviza vételi árfolyama a szerződés

rögzítésének napján: 275,1 HUF/EUR

159


Biztosítékok:

Azonnali beszedésre történő felhatalmazás számlavezetőnként

(biztosítékot nyújtó: DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.)

Azonnali beszedésre történő felhatalmazás számlavezetőnként

(biztosítékot nyújtó: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata)

Készfizető kezesség közokiratba foglaltan (biztosítékot nyújtó:

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata) Dunaújváros MJV

Közgyűlésének 279/2006. (VIII.10.) KH: számú határozata alapján

Jelzálog (második ranghelyen) a telekingatlanon (biztosítékot nyújtó:

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata) Dunaújváros MJV

Közgyűlésének 279/2006. (VIII.10.) KH: számú határozata alapján

Vételi opció a telekingatlanra (biztosítékot nyújtó: Dunaújváros

Megyei Jogú Város Önkormányzata)

Közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat

(biztosítékot nyújtó: DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.)

Zálogjog követelésen (biztosítékot nyújtó: DVG Dunaújvárosi

Vagyonkezelő Zrt.)

Lízingbevevő számlavezetése kizárólagosan CIB-nél (biztosítékot

nyújtó: DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.)

A felek a szerződésben rögzítették, hogy a lízingbevevő a 325/6. hrsz. alatt lévő

ingatlanon városi élményfürdőt valósít meg, amelyet a lízingbeadó a Vegyépszer

Zrt.-vel, illetve a MAHID 2000 Zrt.-vel (fővállalkozó) kötött vállalkozási

szerződés keretein belül rendel meg.

A beruházás ideje alatt a lízingbevevő nem fizet kamatot, illetve tőkét, a

lízingdíjak fizetésére csak a beruházás aktiválását követően kerül sor.

Az e napig felhalmozódott kamatot a lízingbeadó a beruházás megvalósulását

követő elszámolással egy időben tőkésíti, azaz a tőkésített kamat a továbbiakban

az egyes lízingdíjakban kerül megfizetésre.

Az Élményfürdő üzemeltetőjének kijelölése csakis a lízingbeadó előzetes írásbeli

engedélyével jelölhető ki. Az üzemeltető kiválasztása során Dunaújváros MJV

Önkormányzatának, és Dunaújváros MJV Közgyűlésének javaslattételi joga van.

Ha a lízingbevevő a szerződés alapján fennálló valamennyi fizetési és egyéb

kötelezettségének eleget tett, vételi jogot szerez a szerződésben meghatározott

maradványérték megfizetésével a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére.

160


A vételi jog időpontja az utolsó lízingdíj megfizetésnek napjától kezdődik, és a

vételi jogra történő felhívás kézhezvételétől számított 15 nap áll rendelkezésre a

vételi jog gyakorlására.

2006. augusztus 25-én a lízingbeadó CIB Ingatlanlízing Kft. és a

VEGYÉPSZER Zrt., valamint MAHID 2000 Zrt. között vállalkozási

szerződés jött létre az Élményfürdő első osztályú kivitelezése tárgyban. A

szerződés összege fix átalányárban 3.199.510.193 Ft + Áfa.

A CIB Ingatlanlízing Zrt. a pénzügyi lízing tárgyát képező Élményfürdőt 2007.

szeptember 30-áig nem adta át a DVG Zrt.-nek. Ezzel kapcsolatban szakértői

megbízást adott a DVG Zrt. az SDR Közbeszerzési Iroda és Pályázati Tanácsadó

Kft. számára, hogy megvizsgálja, hogy a CIB Ingatlanlízing Zrt. követett-e el

szerződésszegést. A közbeszerzési tanácsadó álláspontja szerint a 2007.

szeptember 30-i átadási határidő betartása a CIB Ingatlanlízing Zrt.

szerződéses kötelezettsége, és ennek elmulasztása a szerződésszegés

jogkövetkezményeit vonhatja maga után.

Dunaújváros MJV Közgyűlésének 458/2007. (10.25.) KH. sz. határozata alapján a

DVG Zrt. közölte a CIB Ingatlanlízing Zrt.-vel, hogy haladéktalanul

kezdeményezze a dunaújvárosi élményfürdő megvalósítására a MAHÍD 2000

Zrt- és a VEGYÉPSZER Zrt. vállalkozókkal a 2006. augusztus 25-én kötött

vállalkozási szerződéstől való elállást, érdekmúlás jogcímen.

A CIB Zrt. válaszában megfogalmazta, hogy csak abban az estben élhet

szerződésszerűen az elállás jogával, ha a vállalkozó neki felróható okból vagy

számottevő késéssel tudja a munkát elvégezni.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 162/2008. (IV.10.) KH. számú

határozata alapján javasolta, hogy a Fabó Éva Sportuszoda rekonstrukció I.

üteme (Élményfürdő és gyógyászat) létesítményének üzemeltető

kiválasztására nyílt közbeszerzési eljárás keretében kerüljön sor. Az eljárás

lefolytatásával a DVG Zrt.-t bízza meg, a felmerülő költségek utólagos

elszámolással történő megtérítésével.

{A másik alternatíva az Élményfürdő üzemeltetőjének kiválasztására: az

üzemeltetés előkészítése a DVG Zrt. felelőssége, a konkrét üzemeltető a

DVCSH Kft.-t (DVG Zrt. leányvállalata). Ezt az alternatívát a Gazdasági és

Vagyongazdálkodási Bizottság nem támogatta.}

161


Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. július 3.-ai ülésén meghozta

360/2008. (VII.03.) KH számú határozatát, mely szerint „az Élményfürdő és

gyógyászat létesítmény üzemeltetésével 2008. augusztus 1-jétől kezdődően

- azzal a feltétellel, amennyiben a mű átadás-átvételre kerül - megbízza a DVG

Zrt-t azzal, hogy ideiglenes jelleggel az üzemeltetés feladatellátásához saját

döntése alapján vonjon be alvállalkozót, azon időtartamra, míg a folyamatban

levő közbeszerzési eljárás alapján a végleges üzemeltetővel a szerződés

megkötésre kerül”.

A DVG Zrt. 2008. augusztus 15-ei igazgatósági ülésén úgy határozott, hogy az

Élmény- és Gyógyfürdő ideiglenes üzemeltetésével a HUNÉP-Uniszol

Szolgáltató és Építőipari Zrt. és a Debreceni Hőszolgáltató Szerviz Kft.

által létrehozott konzorciumot kívánja megbízni. A szerződés-tervezet szerint

az alvállalkozókat 10.000.000 Ft+ÁFA/hó összegű alvállalkozói díj illeti meg. A

szerződés fennállásának időtartama alatt a létesítmény üzemeltetéséből

keletkező összbevétel 50 %-a az alvállalkozót illeti meg, az alvállalkozói díjon

felül.

A szerződés tervezetben a DVG Zrt. 10.000.000 Ft+ÁFA/hó díjat, továbbá a

bevételekből nem fedezhető kiadások megtérítését is az Önkormányzattól

kéri. A közüzemi díjakat a DVG Zrt. megelőlegezi és havi elszámolással a

bevételekkel csökkentett közüzemi díjat továbbszámlázza a megbízó

(Önkormányzat) felé.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének 443/2008. (IX.11.) KH. számú

határozata pontosította a fentiekben foglaltakat. Az Önkormányzat a

Dunaújvárosi Élmény-és Gyógyfürdő létesítmény üzemeltetésével 2008.

szeptember 15-étől kezdődően megbízta a DVG Zrt-t. Az Önkormányzat

tudomásul vette a DVG Zrt. döntését, hogy ideiglenes jelleggel az üzemeltetés

feladatainak ellátásához a DVG Zrt. saját döntése alapján a HUNÉP-Uniszol

Szolgáltató és Építőipari Zrt. és a Debreceni Hőszolgáltató Szerviz Kft. által

létrehozott konzorciumot bevonja alvállalkozóként, azon időtartamra, míg a

folyamatban lévő közbeszerzési eljárás alapján a végleges üzemeltetővel a

szerződés megkötésre kerül.

162


A határozat tartalmazta azt is, hogy az előzetes üzleti tervek azzal számoltak,

hogy az Élményfürdő üzemeltetése rentábilis lesz. Dunaújváros Megyei Jogú

Város Közgyűlése a DVG Zrt. jelzése alapján a fürdő beindításával

kapcsolatos költségeket – amennyiben azok a működés során nem térülnek

meg, utólagos elszámolással, pénzeszköz átadásként – megtéríti a DVG Zrt.

részére.

2010. 09. 16-án a CIB Property Zrt. (lízingbeadó), a DVG Dunaújvárosi

Vagyonkezelő Zrt. (lízingbevevő), valamint a Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzata (tartozásátvállaló) között egyezségi megállapodás jött létre.

A megállapodásban megszüntetésre került a Lízingbeadó, illetve jogelődje és

a Lízingbevevő között, 2006. augusztus 25-én kötött lízingszerződés. A

lízingszerződés megszüntetése kapcsán a felek elszámoltak egymással, a

Lízingbeadó 138.161.675 Ft + Áfa összegű közüzemi díj és 1.000.000 Ft + Áfa

használati díjkövetelést (ez összesen 173.952.094 Ft) támaszt a Lízingbevevő

felé („Tartozás”), amelyet a Lízingbevevő elismert.

A CIB Ingatlanlízing Zrt.-nek a lízingszerződés egyik biztosítékaként vételi

opciója volt a lízingszerződés tárgyához kapcsolódó telekingatlanra. Az

egyezségi megállapodás felei kifejezetten rögzítették, hogy a lízingszerződés

megszüntetését megelőzően kerül sor az előbb említett vételi jog gyakorlására.

A vételi jog tekintetében a CIB Ingatlanlízing Zrt.-nek joga volt 3. személy vevő

kijelölésére. A Kijelölő a vételi jog gyakorlására a CIB Property Zrt.-t jelölte ki,

melyet az eladó Önkormányzat elfogadott.

A felek (Önkormányzat, CIB Ingatlanlízing Zrt. és CIB Property Zrt.) az ingatlan

vételárát a vételi jogot megalapító Szerződés szerint, 329.820.000 Ft + Áfa

összegben határozták meg.

A Lízingbeadó hozzájárulásával az Önkormányzat a Lízingbevevő tartozásának

megfizetését átvállalja. Továbbá a Lízingbeadó és a tartozásátvállaló

Önkormányzat megállapodtak, hogy a 325/6 helyrajzi számú ingatlan

tekintetében megfizetendő vételár fizetési kötelezettség tekintetében a tartozás

összegét (173.952.094 Ft) beszámítják. A beszámítás után a vételárból

fennmaradó összegből 155.867.906 Ft-ot a Vevő az Önkormányzat óvadéki

számlájára, 82.455.000 Ft-ot pedig az Önkormányzat egy másik számlájára utalt

át.

163


A CIB Property Zrt. tehát megvette a 325/6 helyrajzi számú ingatlant az

Önkormányzattól 329.820.000 Ft + Áfa (412.275.000 Ft) összegért, az

Önkormányzat pedig átvállalta a DVG Zrt. 173.952.094 Ft tartozását a CIB

Ingatlanlízing Zrt-vel szemben. A különbözetet (238.322.906 Ft) az

Önkormányzat megkapta.

Az Önkormányzat a szóban forgó ingatlant tehát eladta.

2010. szeptember 16-án a CIB Property Zrt. (eladó) és a Dunaújvárosi

Megyei Jogú Város Önkormányzata (vevő) között szerződés jött létre

vételi jog alapításáról. Az Eladó a vételi jogot a 325/6. hrsz. számú

ingatlanra és az azon található egyéb épület élményfürdő és gyógyászat

ingatlanra 2012. szeptember 16. napjáig tartó időszakra engedi az

Önkormányzat számára. Az ingatlan piaci értékét figyelembe véve az ingatlanok

együttes vételára 4.079.820.000 Ft + Áfa.

Az Önkormányzatnak a szóban forgó ingatlanra és a felépített

élményfürdőre visszavásárlási lehetősége van.

2010. szeptember 16-tól a CIB Property Zrt. az Élményfürdőt két éves

határozott időtartamra bérbe adta a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.

számára. A DVG Zrt. minden hónapban köteles bérleti díjat fizetni, a bérleti díj

összege 20.000.000 Ft + Áfa.

A közüzemi költségeket és az ingatlan fenntartásához, rendeltetésének

megfelelően szükséges mindennemű költségeket, díjakat a DVG Zrt. közvetlenül

a szolgáltató részére fizeti meg. A DVG Zrt. a bérleti szerződés tárgyát képző

ingatlant üzemeltetésre a HUNÉP-UNISZOL Szolgáltató és Építőipari Zrt.-nek

adta át, üzemeltetési szerződés keretein belül.

2010. szeptember 16-án a CIB Property Zrt. és Dunaújváros Megyei Jogú

Város Önkormányzata között óvadéki szerződés jött létre. Az

Önkormányzat a DVG Zrt. által az Élményfürdő bérletéért fizetendő díjért

kötelezettséget vállal. Az Önkormányzat összesen 155.867.906 Ft készpénzt ad

óvadékba a jogosult CIB Property Zrt. részére.

164


Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazta a

Polgármestert a 485/2010. (IX. 16.) határozat alapján a fenti szerződések

aláírására és a Közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, miszerint

kezdeményezzen tárgyalásokat arra vonatkozóan, hogy az ERSTE Bank

Nyrt. a kötvénybevétel felhasználására vonatkozó „Forrásfelhasználási

megállapodás”-t olyan tartalommal módosítsa, mely szerint az

élményfürdő bérleti díj finanszírozása az elfogadott célok között

szerepeljen.

Az Önkormányzat tehát havonta közvetetten 20 milló forint bérleti díjat

fizet a CIB Property Zrt.-nek, minek okán ezen összeget a DVG Zrt.-nek

kellene kifizetni.

Az Önkormányzat által adott óvadék 161.755 eFt.

A DVG Zrt. az üzemeltetési jogot a HUNÉP-UNISZOL Szolgáltató és

Építőipari Zrt.-nek adta át, melynek fizetése szintén az Önkormányzatot

terheli. Ennek a szerződés szerinti összege alapján 2010. augusztus

hónapra 18.398.031 Ft terhelte az Önkormányzatot. 2011. januártól ezen

összeg a tervezettek szerint havi 39.484.500 Ft + áfa. Ezen túlmenően az

Önkormányzat vállalta az Élményfürdőben található Gyógyászati

Központ 2010. szeptember 16. előtti időszakra vonatkozó költségeinek

megtérítését, melynek áfával növelt összege 70.206.456 Ft.

Jelen állapotok szerint tehát változatlan finanszírozási szerkezetben az

Önkormányzatot évente 885 millió forint adósság terheli a projekttel

kapcsolatosan.

A fentiekben röviden összefoglalt „Élményfürdő” történet felveti annak

szükségességét, hogy a Város a közeljövőben felhagyjon a bérleti

konstrukcióval, annak vállalhatatlan költségeire tekintettel.

A fenti megállapítások az Önkormányzat áttekintett dokumentumai,

nyilvános közgyűlési és bizottsági döntések, valamint az egyes területek

felelős tisztségviselőivel folytatott interjúk tapasztalatai révén nyert

információk alapján kerültek megfogalmazásra.

Mindezekből megállapítható, hogy jelenleg rendkívüli terheket jelent a

21,28 milliárdos adósságállománnyal küzdő Önkormányzat számára a

fentiekben bemutatott projekt.

165


Tekintettel az igazságügyi szakértői vélemény jellegére, jelen állapotok

szerint nem kérhetők számon olyan részletes adatok és megállapítások,

amelyek a fenti ügylethez kapcsolódnak, figyelemmel a szakértő

munkáját meghatározó gyors, összefoglaló, tényeken alapuló vizsgálatra.

Az azonban rögzíthető, hogy a projekt évente több mint, 885 millió

forintos kiadást jelent az Önkormányzat számára, így indokolt egy

részletes, mindenre kiterjedő felülvizsgálattal áttekinteni a további

lehetőségeket.

166


A szakértő által felülvizsgált szerződéses rendszerrel kapcsolatos

összefoglaló megállapítások:

Összességében megállapítható, hogy a saját, vagy többségi tulajdonú

gazdasági társaságokkal, elsősorban a DVG Zrt.-vel megkötött közfeladat

ellátására irányuló szerződések nagyvonalú megfogalmazásokat

tartalmaznak, mely alapot nyújt jellegében hasonló, vagy megegyező

feladatok külön történő finanszírozására. A szerződésekben pontosan

kell meghatározni az elvárt teljesítést (db, m2, létszám, rendezvényszám,

stb.). A szerződéses kötelezettségvállalás előtt az Önkormányzatot

információgyűjtési kötelezettség terheli annak okán, hogy a feladathoz

kapcsolódó ármegállapítás a valós piaci értéket tartalmazza.

A kisebbségi tulajdonú gazdasági társaságok támogatási politikája sem

kitapintható, ellenben az összegszerűsége nagynak minősíthető,

különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy döntően piaci

tevékenységet végeznek, nem egyszer duplikált módon, vagy az

apparátussal, vagy egyéb szervezetekkel.

A gazdasági társaságokhoz átadott vagyontárgyak jogcímei nem

tisztázottak minden tekintetben, melyre valós példa, hogy a DVG Zrt.

részére apportként átadott eszközökről nincs teljeskörű nyilvántartás,

azaz sem az Önkormányzat, sem a Zrt. nem rendelkezik apportlistával.

A közszolgáltatásokat végző vállalatokkal megkötött szerződések -

amelyek az Önkormányzatnál elérhetőek voltak – folyamatos

aktualizálása nem történik meg, melynek nyomán a jogszabályi

változások által okozott korrekciókra nem kerül sor.

Az önkormányzati közszolgáltatásban részt vevő vállalatok irányítása

ötletszerű, ellenőrzésük nem tisztázott, és jelenleg nem is működik. A

feladatellátást végző önkormányzati cégekkel szemben az Önkormányzat

hatékonysági, gazdaságossági és eredményességi követelményeket nem

támaszt.

Az államháztartáson kívülre történő pénzeszközátadás alapvetően

átgondolatlan, és célszerűtlen, de helyenként jogilag is

megkérdőjelezhető. Előfordul olyan eset is, hogy a működési

támogatások a gyakorlatilag megrendelésnek minősülő, de pénzeszköz

átadásával finanszírozott tevékenységektől nem kerülnek elkülönítésre.

167


Az alábbi táblázat bemutatja az államháztartáson kívüli működési és

fejlesztési célú pénzeszközátadások mértékét 2008., 2009., és 2010. I.

félévében.

adatok eFt-ban

A 2009. évi teljesítési adatok alapján 872 millió forint nagyságban

finanszírozza az Önkormányzat az államháztartáson kívüli szervezeteit,

beleértve ebbe a bemutatott megannyiszor apparátussal párhuzamos

feladatellátást végző egyes gazdasági társaságait is.

A Társaságok számára történő pénzeszköz átadásnak meghatározott

tartalmi elemekből álló (finanszírozási ütem, elszámolási határidők, stb.)

közfeladat ellátási szerződésen kell alapulnia.

Az év végi beszámolóban történő elszámoltatás megtörténik, de úgy

ítélhető meg, hogy ezen beszámolók alapvetően tájékoztató jellegűek,

elfogadásra kerülnek. Az utólagos elszámolás nincs megfelelő hatással a

gazdaságos, hatékony működésre, ehhez folyamatos közbenső kontroll

kialakítása szükséges.

Meg kell szigorítani a számonkérhetőséget a pénzeszközátadások, de a

megrendelések vonatkozásában is.

2008. 2009. 2010. I. félév

telj. telj. telj.

Működési célú pénzeszköz átadás áht-on kívülre 423 814 616 378 310 498

Felhalmozási célú pénzeszköz átadás áht-on kívülre 151 187 256 248 78 760

Pénzeszközátadás összesen 575 001 872 626 389 258

Pénzeszközátadások

168


IV. Elemezze áttekintő jelleggel Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzat költségvetés tervezését, és költségvetési gazdálkodását!

MEGÁLLAPÍTÁSOK

A helyi önkormányzat a feladatai ellátásáról egységes költségvetésben

gondoskodik. A költségvetés olyan pénzügyi terv, amely az érvényességi ideje alatt

a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható

bevételeket előirányzatként, illetve előirányzat teljesítésként tartalmazza.

A költségvetés készítése egy folyamat. E folyamat keretét jelentik a különböző

programok, tervek. Ilyen az önkormányzat stratégiai terve, területfejlesztési

koncepciója, illetve gazdasági programja. A hosszú és középtávú döntések a

tárgyévi költségvetésbe az aktuális felülvizsgálatot követve beépítésre kerülnek.

A költségvetés tervezés módszerei:

A hagyományosnak számító és legkevesebb konfliktust jelentő rendszer a

bázis alapú, vagy intézményi keretszerű tervezés. Ennek célja, a javasolt

költségvetési előirányzatok intézményi szintű számszerűsítése.

Ez a módszer konzerválja a kialakult gazdasági helyzetet, a tervezés nem az

ellátandó feladatokra, hanem a szervezetekre fókuszál. Ebből adódóan

gyökeres változtatások előkészítésére nem alkalmas.

Korszerűbb tervezési módszernek tekinthető a programtervezés, vagy

feladatfinanszírozás, melynek lényege, hogy a tervezők a teljesítendő

feladatokból és azok erőforrásigényéből indulnak ki. A feladatok

meghatározása, az erőforrás hozzárendelés lehetővé teszi a hatékony

felhasználást, elkerülhetővé teszi a pazarlást.

A programtervezés egyik típusa a null-bázisú költségvetés, melynek lényege,

hogy a múltat nem veszi figyelembe. A közfeladatot ellátók tekintetében ez

azt jelenti, hogy a meglévő feladatokat elemi tevékenységre bontják és ezen

elemi tevékenységhez rendelik hozzá a kiadási szükségleteket.

Ez utóbbi két módszer meglehetősen idő- és munkaigényes, eredménye

azonban számottevő.

169


Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által alkalmazott költségvetési tervezési módszer alapvetően a klasszikus értelembe vett bázis szemléletű, melyen belül a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában keverednek az egyes tervezési módszerek, az intézmények vonatkozásában pedig bázis korrekciók történnek. Feladatra való tervezés főszabályként nem történik, feladatmutatók alkalmazása sem tapasztalható. Az Önkormányzat adott évi költségvetési rendelete alapvetően az elfogadott koncepció mentén készül, melyben szakirodánként, feladatonként szerepelnek a várható teljesítések, illetve a tervezett irányok. A fő számok meghatározása általában kezelhetetlen hiányokat tartalmaz, mely a részletes tervezés során csak kismértékben csökken. Az intézmények a tervezés során alultervezik a saját bevételeiket, melyekkel szemben nem támaszt az Önkormányzat elvárásokat. Az Önkormányzat nem figyeli az intézményi előirányzat túllépéseket és nincs tisztában az intézményi tartalékokkal11. Az Önkormányzat az intézmények kiadási többletigényét finanszírozási többlettel kompenzálja, mely tovább súlyosbítja az Önkormányzat egészét érintő pénzügyi problémákat. A Város intézményrendszerének egészében alkalmazott finanszírozási rendszerben nincs koordinált pénzellátási megoldás. Az intézmények finanszírozási rendszere nem alkalmazkodik az Önkormányzat mindenkori likviditási helyzetéhez. Az Önkormányzat bevezette a kis-kincstári rendszer egy formáját, mely azonban a likviditási nehézségek miatt nem működik. Az Intézmények által ellátott feladatok finanszírozásakor figyelembe kell venni, hogy egy ponton túl a forrásokat már nem lehet tovább növelni és ekkor a kiadások csökkentésére van szükség. Láthatóan túlvállalt például az oktatási ágazat (gimnáziumi oktatás, zeneoktatás).

Szükség van egyrészt a kihasználtság feltérképezésére, másrészt a nem kötelező feladatok minimalizálására12, lehetőség szerinti megszüntetésére, annak érdekében, hogy a kötelező feladatok ellátása hosszú távon is biztosított legyen. 11 Az intézményeknek szabad pénzeszközeik vannak!

12 A tantárgyfelosztásokban el kell különíteni a nem kötelező feladatokat!

170


A feladat-meghatározások során mindvégig törekedni kell a takarékosságra.

A pénzügyi korlátok mellett, jelenleg nincs megfelelő érdekeltség a takarékos gazdálkodásra. Szükség van a költségvetési gazdálkodás stabilitásának kialakítása érdekében, az intézményvezetők felelősségi körének hangsúlyozottabb érvényesítésére. Az optimális gazdálkodás feltétele a feladatellátás, a szolgáltatásnyújtás racionalizálása.

A közszolgáltatás formájában megjelenő feladatok finanszírozása helyett az intézmények, szervezetek finanszírozása történik, mely nem támogatja a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi elvárásokat.

A beruházások tervezésének vonatkozásában a városüzemeltetési és a városfejlesztési iroda méri fel az igényeket, melyek az intézmények felől érkeznek. Az igények között történik valamilyen rangsor felállítása, de valós prioritási lista nem készül, főszabályként ugyanis majdnem minden igény a tervadatok között marad. A rendkívüli mértékű felhalmozási kiadások nem kerülnek felülvizsgálatra, nem tapasztalható az áthúzódó kötelezettségek átütemezése és az új beruházások indításának tilalma.

Mindazokat a fejlesztési terveket, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt 1-2 évben támogató önkormányzati döntések születtek, felül kell vizsgálni, ahol jelentősebb pénzügyi veszteség nem keletkezik, azok átütemezése, felfüggesztése, vagy végleges elhagyása szükséges. Amennyiben az önkormányzat gazdálkodása lépésről lépésre stabilizálódik, úgy egy szerényebb léptékű fejlesztési koncepcióval meg lehet próbálni pótlólagos banki forrásokat szerezni a továbbra is fontosnak ítélt célokra. A tervezési metodika alapvetően elavult és kényszer alatt működik. A korszerűtlen tervezési rendszer és pazarló gazdálkodás oda vezetett, hogy a Város adósságállománya elérte a 21,28 milliárd forintot, de ami ennél is nagyobb gond, hogy az Önkormányzat egészében ez nem tudatosult. Az igazságügyi szakértő által elvégzett nagyvonalú átvilágítások alapján az látszik, hogy a költségvetési tervezés eredményeként nagymértékű finanszírozási aránytalanságok jönnek létre, melyek okait részletes, mindenre kiterjedő vizsgálat útján kell felderíteni.

171


A bázis szemléletű tervezés nem megfelelő. A költségvetés tervezési

rendszerét alapjaiban szükséges megváltoztatni, beleértve az információ-

áramlást, az adatok összegyűjtését, a koncepcióba történő elhelyezést, az elemi

költségvetési igények megfogalmazását, a hozzájuk tartozó feladatmutatók

rendszerét, a tervezés logikáját, módszerét és végül összesítését is.

A költségvetési szerv feladatait a fenntartó, irányító szerv Alapító Okiratban

rögzíti. A költségvetési szerv alap-, és vállalkozási tevékenységét az

államháztartási szakfeladatok megváltozott rendje szerint - szakfeladat számmal

és megnevezéssel - kell meghatározni.

A költségvetés tervezése során az alapító okiratokban meghatározott különböző

tevékenységtípusok szerinti megbontást alkalmazni kell.

A költségvetési szervnek az éves költségvetésének tervezetét az előzetes

költségvetési keretszámokhoz igazodóan, számításokkal megalapozva szükséges

elkészítenie, érvényesítve a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi

követelményeket.

A feladatfinanszírozás konstrukciója összefügg az önkormányzati

gazdálkodás azon kérdéseivel, hogy mely feladatokat lássa el, ezen belül

melyeket végezze saját apparátussal, illetve melyeket végeztessen piaci alapon

(vásárolt szolgáltatás), természetesen az ellenőrző funkció megtartásával.

Tekintettel arra, hogy az önkormányzati struktúra sok intézményből áll, a

finanszírozás nagy teret enged az adott intézmény saját érdekének

érvényesítésére. Az intézményi szintű tervezési metodika esetén nem hoz

megfelelő eredményt a költség-haszon elemzés sem, mivel minden intézmény

számára a források maximalizálása a cél.

A korszerű tervezési módszer, a feladatfinanszírozás lényege, hogy az egyes

szolgáltatásokhoz kerülnek hozzárendezésre a közvetlen-, illetve a közvetett

(általános) költségek (ez utóbbi felosztás alapján). Ez azonban rendkívül idő-, és

munkaigényes eljárás, kivitelezéséhez megfelelően kidolgozott módszertan

szükséges. A feladatfinanszírozás egyszerűbben megközelíthető módszere a

korrigált null-bázisú tervezés, melynek alkalmazását a szakértő javasolja.

172


A korrigált nulla bázisról induló feladatra, tevékenységre történő

tervezés alapján megállapítható, hogy a feladat egy egysége mennyibe kerül az

adott intézménynek, ami alapján meghatározható, hogy mekkora a forrás

szükséglete.

Lényegét tekintve a korrigált null-bázisú tervezés esetében a null-bázis

helyébe egy folyamatos korrigálás lép, ami végeredményben hasonló

állapotot tud előidézni, mint a null-bázisú tervezés.

Az önkormányzat által meghatározott feladatok erőforrás szükségleteinek

meghatározását követően azok költségeinek tervezése a következő módon

történhet:

A személyi erőforrás körében javasolt a tisztán null-bázisú tervezés, oly

módon, hogy kizárólag a hatályos munkaszerződésben (kinevezés) vállalt

kötelezettségek kerülnek meghatározásra, mely alapvetően a jogszabályi

előírások által meghatározott kötelezettségek teljesítését jelenti. Mindezek csak

a kötelező béremelésekkel, bérjellegű egyéb juttatásokkal kerülhetnek

változtatásra. Az év közben történő változásokat kontrollálni, és a pénzügyi

pozíciókat korrigálni szükséges.

Megjegyzés: Több esetben tapasztalható a közalkalmazottak részére

biztosított úgynevezett „munkáltatói döntésen alapuló” bérkiegészítés,

mely alapvetően nem felel meg azon elvárásnak, hogy az Intézetek a

számukra jóváhagyott előirányzatok mértékéig gazdálkodjanak. Ezen

paramétereket az önkormányzatok éves költségvetése tartalmazza.

Az említett bérkiegészítés éven túli kötelezettségvállalást jelent, amelyre

vonatkozóan az Intézmények nem rendelkeznek kompetenciával.

Az egyéb fontosabb címek esetén ki kell jelölni egy bázisévet. A bázis évi

feladatmutatók nem tartalmazhatják a bázis évben egyszeri jelleggel előforduló

kiadásokat.

Alapszinten a bázisévi feladatmutatók nem változnak, ezeket a törvényi

előírások, a fenntartó által megkövetelt normák, hatékonysági mutatók alapján

történő év közbeni felülvizsgálat során kell korrigálni. A korrekció pozitív és

negatív irányúak is lehetnek. Ezzel elérhető, hogy a pénzfelhasználás csak

feladatokra történjen.

A fejlesztések tervezése címenként és feladatonként kell történjen, melyet

szintén a folyamatos ellenőrzés során korrigálni szükséges.

173


A kiadások meghatározását követően a kötelező és nem kötelező

feladatellátást szétbontva, a forrásokat megosztva központi támogatás,

saját forrás, illetve intézményi körben a fenntartó támogatás címekre

kell a feladatmutatók alapján tervezni.

A feladatfinanszírozási rendszer alkalmas arra is, hogy a fenntartó által preferált

és külön díjazott feladatokat számba vegye, vagy minőségalapú kiegészítő

finanszírozást biztosítson.

Irányított költségvetési alkufolyamat és valódi intézményvezetői

felelősségvállalás bevezetése indokolt a szakértő megítélése szerint.

A jelenlegi rendszerben intézményi szinten nincs megfelelő érdekeltség a

takarékos gazdálkodásra. Az új, reális alapokon kialakított költségvetési

tervezés rendszerében az intézményvezetők felelősségi körét

hangsúlyozottan kell érvényesíteni a költségvetés betartására.

Költségvetési gazdálkodás

A következőkben a szakértő a beszámoló adatok alapján elkészített

működési és felhalmozási mérlegek támogatásával röviden elemzi az

Önkormányzat 2008., 2009. évi és 2010. háromnegyedévi gazdálkodását.

Megjegyzés: Az elemzés előtt megjegyzi a szakértő, hogy 2008. évben a

Támogatásértékű működési kiadások, a Társadalom és szociálpolitikai

juttatások, valamint a Működési célú támogatási kiadások címeken, 2009.

évben a Működési célú támogatási kiadások címen előirányzaton felüli

teljesítés tapasztalható , mely nem szabályszerű az Államháztartásról szóló

1992. évi XXXVIII. törvény 12/A. § (1) bekezdése értelmében. A költségvetés

végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési

kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható, és

kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el.

174


2008. év gazdálkodása

adatok eFt-ban

A 2008. évben az Önkormányzat költségvetésének eredeti előirányzata hiánnyal

tervezett, mely hiány kompenzálását 2.800.000 eFt folyószámlahitel, illetve

63.669 eFt felhalmozási célú hitel jelentette.

A költségvetés hiánya (finanszírozási műveletek nélkül) 1.817.044 eFt melyet

1.046.625 eFt hiteltörlesztési kötelezettség növel. A hiteltörlesztésből 942.881 eFt

előző évről áthúzódó likvid hitel, melyet az Önkormányzat a 2008. év év során

sem tudott visszafizetni, sőt az év során e tétel tovább növekedett. Az év végi

állományi érték 1.149.101 eFt.

A költségvetési előirányzatok év közben 1.646.171 eFt növekedést mutatnak,

melyből a bevételeket tekintve jelentősebb tételként a központi többlet

támogatások (a növekedés 45 %-a), az előző évi pénzmaradvány (a növekedés 19

%-a), valamint a felhalmozási és tőke jellegű bevételek ( a növekedés 20 %-a)

címen jelennek meg. A központi támogatások alapvetően konkrét kiadások

finanszírozásaként értelmezhetők, mint ahogyan a pénzeszköz átvételek is.

Megnevezés2008. évi

eredeti ei.

2008. évi

mód. ei.

2008. évi

teljesítésMegnevezés

2008. évi

eredeti ei.

2008. évi

mód. ei.

2008. évi

teljesítés

Intézményi működési bevételek 595 256 718 947 757 801 Intézményi működési kiadások 10 530 139 12 390 190 11 715 476

Támogatásértékű működési bevétel 110 368 388 022 406 521 Támogatásértékű működési kiadások 50 128 8 531 10 963

Működési célú pénszezközátvétel 3 600 55 011 68 676 Működési célú pénzeszközátadások Áht-n kívülre 235 031 486 223 423 814

Önkormányzat sajátos működési bevételei 6 326 277 6 003 011 6 228 085 Társadalom- és szoc.p. juttatások, ellátottak p.j. 390 244 503 696 504 483

Önkorm. működési költségvetési támogatása 4 739 240 5 471 914 5 426 248 Céltartalékok 1 626 997 320 397 0

Működési célú tám. kölcsön visszat. Áht-n kívülről 12 000 17 400 8 470 Előző évi működési pénzmaradvány átadása 0 26 691 26 691

Működési célú tám. kölcsön visszat. Áht-n belülről 11 033 11 033 11 033 Működési célú támogatási kölcsön nyújtása, törlesztése 7 000 25 470 29 503

Előző évi működési pénzmaradvány átvétele 0 0 26 691 Hitel törlesztése 942 881 942 881 0

Előző évi működési pénzmaradvány igénybevétele 0 317 988 317 988 Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás 0 0 13 262

Előző évi kiegészítések, visszatérülések 0 0 20 793

Hitelfelvétel Áht-n kívülről 2 800 000 2 800 000 206 220

Kötvénykibocsátás 0 0 0

Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel 0 0 -39 078

ÖSSZESEN: 14 597 774 15 783 326 13 439 448 ÖSSZESEN: 13 782 420 14 704 079 12 724 192

Hiány: Többlet: 815 354 1 079 247 715 256


eredeti ei.

2008. évi

mód. ei.

2008. évi


2008. évi

eredeti ei.

2008. évi

mód. ei.

2008. évi

teljesítés

Önkormányzat sajátos felhalmozási bevételei 199 595 199 595 43 241 Felújítási kiadások 63 313 184 515 121 574

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 370 000 700 808 770 764 Beruházási kiadások 530 038 1 253 130 785 729

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel 0 19 699 22 305 Felhalmozási célú pénzeszközátadás Áht-n kívülre 57 478 311 161 151 187

Támogatásértékű felhalmozási bevételek 0 109 245 109 246 Támogatásértékű felhalmozási kiadás 0 0 0

Önkorm. felhalmozási költségvetési támogatása Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtása és törlesztése 61 178 61 654 50 637

Felhalmozási c. tám. kölcsön visszat. Áht-n kívülről 56 800 57 667 46 669 Céltartalékok 619 442 103 694 0

Hitelfelvétel Áht-n kívülről 63 669 63 669 30 946 Pénzügyi befektetések kiadásai 2 070 16 760 13 010

Előző évi felhalmozási pénzmaradvány 0 0 0 Kamatkiadások 68 155 195 272 187 453

Támogatási kölcsönök visszatérülése Áht-n belülről 0 0 0 Hitelek törlesztése 103 744 103 744 100 759

Kötvénykibocsátás 0 0 8 500 000 0 0 0

ÖSSZESEN: 690 064 1 150 683 9 523 171 ÖSSZESEN: 1 505 418 2 229 930 1 410 349

Hiány: 815 354 1 079 247 Többlet: 8 112 822

Mindösszesen 15 287 838 16 934 009 22 962 619 15 287 838 16 934 009 14 134 541

Költségvetési pf-i és pf nélküli bevétel 12 424 169 14 070 340 14 264 531 Költségvetési kiadások 14 241 213 15 887 384 14 020 520

Hiány 1 817 044 1 817 044 0 Többlet 0 0 244 011

Finanszírozási bevételek 2 863 669 2 863 669 8 698 088 Finanszírozási kiadások 1 046 625 1 046 625 114 021

Hiány 0 0 0 Többlet 1 817 044 1 817 044 8 584 067

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat

2008. évi működési mérlege

Bevételek Kiadások



2008. évi felhalmozási mérlege

175


Ezen címek tekintetében tehát nincs lehetőség a hiány csökkentésére. Lenne

azonban saját bevétel növekedése esetén (kivéve az étkezési térítési díjakat,

melyeknek főszabályként a kapcsolódó kiadási oldala is növekszik), úgy mint

bérbeadás, egyéb saját bevétel, vagy a részesedések értékesítése, melyre

vonatkozó törekvés a költségvetési gazdálkodás során nem tapasztalható.

A kiadások körében az intézményi működési kiadások növekedése a

legkiemelkedőbb, mely nemcsak a többletbevételekhez, hanem a tartalékok

felhasználásához is kapcsolódik.

A 2008. év terv adatai 2.046.376 eFt céltartalékot, illetve 200.064 eFt általános

tartalékot tartalmaznak. Összességében 1.822.348 e Ft került felhasználásra.

A tartalékban és céltartalékban tervezett előirányzat jelentősen befolyásolta a

2008. évi forráshiányt, melyre ilyenformán már a kezdeti időszakban

felülvizsgálati eljárást kellett volna indítani, az abban szereplő feladatok

prioritásainak kialakítása, illetve átütemezés lehetőségének feltárása okán.

Megjegyzés: A céltartaléknak alapvetően a tervezett feladatellátások

későbbi realizálását kell biztosítania, míg az általános tartalék az előre nem

látható, nem tervezhető események forrásaként szolgál. Megtévesztő lehet

az Önkormányzat esetében a magas összegű általános tartalék, figyelembe

véve azt, hogy konkrét célokra címzett tételeket tartalmaz. Ily módon a

gazdálkodás biztonsága általános tartalékkal alapvetően nem támogatott.

A 2008. évi forráshiányos helyzetben a költségvetési év során a Közgyűlés

99/2008. (III. 13.) KH számú határozatával úgy döntött, hogy 8.500.000 eFt

összegű kötvényt bocsát ki.

A kötvénykibocsátásból származó forrás célja, Dunaújváros további fejlesztése,

új munkahelyek megteremtése, a fiatalok elvándorlásának megállítása, valamint

a későbbi években kiírt pályázati forrásokhoz kapcsolódó önrészek biztosítása.

A kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó határozati javaslatok 7. pontja az alábbiakat

fogalmazza meg:

176


„7. A közgyűlés a kötvény kibocsátásból származó forrás felhasználásának fő

célterületeit az alábbiakban jelöli meg:

a. A meglévő, magas kamatozású hiteleink kiváltása, működési költségvetést

terhelő kamatterhek nagy összegű - ezáltal a működési hiányunk további

- csökkentése,

b. Hitelviszonyt jelentő, magas kamatú és költségű beruházás-finanszírozási

kötelezettségeink átalakítása, kiváltása,

c. Városi tulajdonú ingatlanokon történő fejlesztések, különféle, tartós

működési bevételt eredményező befektetések kezdeményezése

pályázatból, illetve saját forrásból,

d. Intézmények működését érintő, működési költségcsökkentő célú és

feladatorientált működési infrastruktúra korszerűsítése a pályázati

lehetőségek összekapcsolásával,

e. Az átmeneti – az időlegesen fel nem használt kötvényforrás összegének

lekötéséből származó - kamatbevételek tartalékba helyezése, a különféle

pályázati eredmények realizálásának utófinanszírozási, céllikvid

eszközeként.”

A kötvény terhére történő kötelezettségvállalások – a fentiekben bemutatott

forráshiányos gazdálkodás okán – kizárólag közvetlen, vagy közvetett módon

bevételt teremtő fejlesztésekhez kapcsolódhatnak annak érdekében, hogy a

kötvény tőke- és kamatterhei hosszú távon finanszírozhatóak legyenek.

Mindemellett fontos számításokat végezni a fejlesztések működési

többletigényére vonatkozóan, melyet szintén a megvalósított beruházások

hozamának kell biztosítania.

A határozati javaslatok tartalmaznak ez irányú törekvéseket, konkrét célok

azonban nem definiáltak.

A kötvénykibocsátás ötletszerű volt, megfelelő gazdaságossági, pénzügyi

számítások nem történtek, melyek prognosztizálták volna a terhek alakulását.

A kötvénykibocsátást a DVG Zrt. bonyolította le, 4,5 millió forint megbízási díj

ellenében.

177


A Közgyűlési döntés ellenére a költségvetési beszámoló nem tartalmazza a

kötvénykibocsátásból származó bevétel, így a kapcsolódó kiadás előirányzatát

sem, mely ilyenformán nem ad megfelelő információt a teljesítési

viszonyszámokról, mely a bevételeknél jelentős mértékű túlteljesítést, a

kiadásoknál kisebb mértékű alulteljesítést mutat.

A 2008. évben – a finanszírozási műveletek nélkül -, a működési kiadások 92 %-

os, illetve a fejlesztések 62 % -os pénzügyi teljesítést mutatnak.

A 2008. évi zárszámadáshoz kapcsolódó előterjesztésben megfogalmazott

visszafogott gazdálkodásról szóló véleményt a szakértő nem támogatja,

minekután a kiadási tételek összesített értéken történő elemzése nem ad valós

képet. A működési kiadások, már jelentős mértékű előirányzat növekedésével

sem támogatja a fent leírtakat. Mindamellett, ha tekintjük a folyószámlahitel

fizetési kötelezettség teljesítési elmaradását, illetve a fejlesztések alacsony szintű

megvalósítását, a kapcsolódó pénzügyi vonzatok következő évre történő

áthúzódását, és a forráshiány állandósulását, visszafogottságról nem lehet, sőt

nem szabad nyilatkozni.

Az Önkormányzat a 2008. gazdálkodási évet 1.149.101 e Ft rövid lejáratú hitellel,

79.793 eFt tárgyévet terhelő szállítói kötelezettséggel zárta, mely

kötelezettségek főszabályként a következő év költségvetését már a kezdeti

állapotban negatív előjellel befolyásolja.

178


2009. év gazdálkodása

adatok eFt-ban

A 2009. év költségvetésének eredeti előirányzata (finanszírozási műveletek

nélkül) ismételten, sőt az előző évinél nagyobb mértékű hiánnyal (3.209.529 eFt)

tervezett, mely nem tartalmazza az 1.149.101 eFt összegű rövid lejáratú

hiteltörlesztési kötelezettséget.

A forráshiány kompenzálására vonatkozó Közgyűlési döntés, 1,8 milliárd forint

összegű folyószámlahitel, illetve 1,5 milliárd forint összegű felhalmozási hitel.

Megjegyzés: A folyószámlahitel, mint likvid hitel főszabályként a tárgyévi

bevételek és kiadások realizálásának „ütemeltérését” hivatott biztosítani.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetési hiánya nem

átmeneti jellegű, ezért igen magas a kockázata annak, hogy likvid hitellel

teremtsék meg a költségvetési egyensúlyt.

A 2009. év során az eredeti előirányzat 9.494.000 eFt-tal növekedett. A

növekedést elsősorban az előző évben a kötvénykibocsátásból származó

pénzmaradvány költségvetésbe történő beemelése jelenti (8.384.306 eFt).


eredeti ei.

2009. évi

mód. ei.

2009. évi


2009. évi

eredeti ei.

2009. évi

mód. ei.

2009. évi

teljesítés

Intézményi működési bevételek 1 530 772 1 399 776 1 456 288 Intézményi működési kiadások 10 546 551 12 026 868 11 487 423

Támogatásértékű működési bevétel 282 548 376 510 373 031 Támogatásértékű működési kiadások 203 976 132 678 41 936

Működési célú pénszezközátvétel 1 450 43 583 48 613 Működési célú pénzeszközátadások Áht-n kívülre 389 402 575 517 616 378

Önkormányzat sajátos működési bevételei 5 735 999 5 603 340 5 326 604 Társadalom- és szoc.politikai juttatások, ellátottak pénzbeli

juttatásai582 532 606 389 582 081

Önkorm. működési költségvetési támogatása 4 471 843 4 863 250 4 863 250 Céltartalékok 1 205 146 263 847 0

Működési célú támogatási kölcsön visszat. Áht-n kívül 10 673 323 673 45 573 Előző évi működési pénzmaradvány átadása 0 129 887 129 887

Előző évi működési pénzmaradvány átvétele 0 0 129 887 Működési célú támogatási kölcsön nyújtása, törlesztése 0 346 500 336 500

Előző évi működési pénzmaradvány igénybevétele 0 511 599 394 158 Hitel törlesztése 0 1 149 101 0

Hitelfelvétel Áht-n kívülről 1 813 273 3 186 796 1 939 601 Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás 0 0 16 841

Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel 0 0 99 371


Hiány: Többlet: 918 951 1 077 740 1 465 330


eredeti ei.

2009. évi

mód. ei.

2009. évi


2009. évi

eredeti ei.

2009. évi

mód. ei.

2009. évi

teljesítés

Önkormányzat sajátos felhalmozási bevételei 137 370 137 370 344 Felújítási kiadások 360 971 466 622 338 681

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 250 000 271 400 121 732 Beruházási kiadások 1 194 411 1 698 574 567 287

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel 0 9 949 10 740 Felhalmozási célú pénzeszközátadás Áht-n kívülre 201 204 371 087 256 248

Támogatásértékű felhalmozási bevételek 0 74 601 84 541 Támogatásértékű felhalmozási kiadás 0 22 526 22 526

Önkorm. felhalmozási költségvetési támogatása 0 39 211 39 211 Felhalmozási célú támogatási kölcsön Áht-n kívülre 57 977 64 272 51 560

Felhalmozási c. támogatási kölcsön visszatérülése Áht-n kívülről 93 450 94 514 49 300 Céltartalékok 315 411 2 381 414 0

Hitelfelvétel Áht-n kívülről 1 500 000 0 0 Pénzügyi befektetések kiadásai 104 601 4 459 311 3 838 320

Előző évi felhalmozási pénzmaradvány 0 8 384 306 4 472 887 Kamatkiadások 506 050 506 050 509 286

Támogatási kölcsönök visszatérülése Áht-n belülről 0 1 500 1 500 Tervezett maradvány, eredmény 55 402 16 991 0

Hitelek törlesztése 103 744 103 744 107 038


Hiány: 918 951 1 077 740 910 691 Többlet:

Mindösszesen 15 827 378 25 321 378 19 456 631 15 827 378 25 321 378 18 901 992

Költségvetési pf-i és pf. nélküli bevétel 12 514 105 22 134 582 17 417 659 Költségvetési kiadások 15 723 634 24 068 533 18 778 113

Hiány 3 209 529 1 933 951 1 360 454 Többlet 0 0 0

Finanszírozási bevételek 3 313 273 3 186 796 2 038 972 Finanszírozási kiadások 103 744 1 252 845 123 879

Hiány 0 0 0 Többlet 3 209 529 1 933 951 1 915 093


2009. évi működési mérlegeBevételek Kiadások


2009. évi felhalmozási mérlegeBevételek Kiadások

179


A működési bevételek előirányzata intézményi körben 150.953 eFt növekedés,

melyet a teljesítés 10.063 eFt-tal meghalad. Ebből a térítési díjak előirányzat

növekedése 21.311 eFt, a teljesítés ennél alacsonyabb, 8.739 eFt-tal haladja meg az

eredeti előirányzatot.

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmények saját

bevételteremtő képességét felülvizsgálni szükséges annak érdekében, hogy az

önkormányzat által nyújtott támogatás csökkenthető legyen. A kamatbevételek

eredeti előirányzathoz viszonyított 3,3-szeres teljesítési mutatói azt igazolják,

hogy az intézmények számláin időlegesen szabad pénzeszközök vannak, mely

azt mutatja, hogy a „kiskincstári rendszer” nem működik megfelelően.

A számszaki adatok azt mutatják, hogy az intézmények működési bevételeiket

alultervezik (térítési díjakat nem számítva), nehezítve ezzel az önkormányzat

egészét érintő pénzügyi problémákat.

A működési bevételek teljesítésének elmaradását elsősorban a tervezett

működési (folyószámlahitel) hitel igénybevétele okozza. Nem szabad azonban

ezen tényt pozitív megítéléssel illetni, minekután a kapcsolódó kiadási oldalon

tervezett likvid hitel törlesztése (közel azonos összegben) nem történt meg.

Nagymértékű előirányzat növekedés tapasztalható az intézményi működési

kiadások körében, melyet nem saját bevétel, hanem a rövid lejáratú hitel

növelése ellensúlyoz.

A felhalmozási költségvetésben az előirányzat növekedést a már említett

pénzmaradvány jelenti, mely esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy

ez alapvetően külső forrás, melynek igénybe vételével az eredetileg tervezett 1,5

milliárd forintos hosszú lejáratú hitel kiváltása is megtörtént.

Az előző évi pénzmaradvány igénybevétele a beszámolóban szereplő adatok

szerint 4.472.887 eFt összegben történt. A 2009. évi Zárszámadásban ezen

összeg eltér a beszámolóban szereplőtől, mely a Közgyűlés által jóváhagyott

bevételi főösszeget is meghatározza. A Zárszámadás főösszege a záró

pénzkészlet figyelembe vételével került definiálásra, mely eljárás nem megfelelő.

180


Megjegyzés: 249/2000. (XII. 24.) az államháztartás szervezetei

beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló

kormányrendelet 38. § (9). bekezdésében foglaltak szerint „pénzforgalom

nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített

bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely

származhat költségvetési vagy vállalkozási tartalékból.”

A 39. § (2) bekezdés a záró pénzkészletet definiálja. „A záró pénzkészlet

(házipénztár, elektronikus pénzeszköz, betétkönyv, költségvetési pénzforgalmi

számlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradvány-elszámolási

számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi

pénzeszközének - a Számviteli törvényben lévő értékelésre vonatkozó

szabályoknak megfelelő - állományát tartalmazó összeg.”

A pénzforgalom nélküli bevételek tehát a jogszabályi előírások szerint nem

azonosak a záró pénzkészlettel.

A bevételi főösszeg záró pénzkészlettel történő jóváhagyása olyan bevételeket is

magában foglal, mely nem a tárgyévet illeti, például a következő évi központi

költségvetési előleg, mely függő tételként jelenik meg.

A tárgyévi pénzmaradvány, a következő évi pénzforgalom nélküli bevétel

meghatározása a 2009. évi Zárszámadáshoz kapcsolódó Előterjesztésben

indoklásként szereplő tételek korrekciójával kerül meghatározásra, tehát

helytelen eljárás a záró/nyitó pénzkészletet pénzforgalom nélküli

bevételként kezelni.

A kiadások jelentős mértékben tartalmaznak az önkormányzat számára nem

kötelező feladatfinanszírozásokat, például alapítványok támogatása (250.457

eFt), a közvetett támogatások volumene (127.728 eFt).

A fentiekben bemutatottak alapján megállapítható a pazarló

gazdálkodás, a kiadások parttalan növekedésének támogatása, az

eladósodottság oly mértékű növekedése, mely kezelhetetlen, és

veszélyezteti az Önkormányzat kötelező alapfeladatainak ellátását.

A 2008. évben kibocsátott kötvény forrás terhére 2009-ben az Önkormányzat

részesedéseket vásárolt összesen 3.838.320 eFt összegben. A részesedés

vásárlások az ENERGO-VITERM Kft, és az ENERGO HŐTERM Kft.

részvényeinek 50-50 %-át érinti, mely cégek 100 %-os tulajdonosa az

ENERGOTT Kft.

181


Az ENERGO-HŐTERM Kft-ben lévő 50 %-os tulajdoni arány 527.500 eFt

törzsbetétet jelent, melyet az Önkormányzat 1.650.000 eFt-ért vásárolt meg.

Az ENERGO-VITERM Kft-ben lévő 50 %-os tulajdoni arány ugyancsak

527.500 eFt törzsbetétet jelent, melyet az Önkormányzat 1.750.000 eFt-ért

vásárolt meg.

Mindezek mellett a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt-ben 300.800 eFt

tőkeemelést hajtott végre, szilárd hulladék befogadó telep létesítése okán.

Az önkormányzat tárgyévi gazdálkodását 3.088.702 eFt rövid lejáratú hitel,

illetve 45.723 eFt tárgyévet terhelő szállítói állománnyal zárta. A záró

pénzkészlete (idegen pénzeszközök nélkül) 4.488.459 eFt, a mérlegben

meghatározott költségvetési pénzmaradvány 1.525.530 eFt.

2010. háromnegyedév gazdálkodása

adatok eFt-ban

A 2010. év végi adatok még nem állnak rendelkezésre, ezért a háromnegyedéves

beszámoló alapján történik a gazdálkodás bemutatása.

A 2010. évi költségvetés az előző két évhez hasonlóan hiánnyal tervezett, a hiány

mértéke 8.645.575 eFt, a kiadási főösszeg 41 %-a.


eredeti ei.

2010. évi

mód. ei.

2010. évi

I-III. né

teljesítés


eredeti ei.

2010. évi

mód. ei.

2010. évi

I-III. né

teljesítés

Működési bevételek 6 448 425 6 489 237 4 556 065 Intézmények működési kiadásai 6 530 499 7 211 253 5 588 780

Támogatásértékű működési bevétel 311 984 330 186 440 141 Kölcsönök törlesztése 0 0 0

Működési célú pénszezközátvétel 1 900 9 881 31 284 Polgármesteri Hivatal működési kiadásai 5 574 533 5 769 547 4 853 701

Támogatások, kiegészítések 4 331 208 4 596 641 3 774 968 Tartalékok 924 139 737 062

Működési célú támogatási kölcsön visszat. Áht-n kívül 314 173 314 173 253 500 Kötvény kamata 238 580 238 580 152 845

Előző évi működési pénzmaradvány 0 0 227 739 0 0 0

Hitelfelvétel Áht-n kívülről 4 500 000 4 500 000 0 Működési célú támogatási kölcsön nyújtása, törlesztése 0 35 950 0

Kötvénykibocsátás bevétele 0 0 5 000 000 Hitel törlesztése 2 845 552 2 845 552 3 088 702

Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel 0 0 -555 090 Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás 0 0 -25 705


Tárgyévi pénzforgalmi hiány 4 705 613 5 097 826 4 602 365 Többlet 0 0 0

Tárgévi pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli hiány 4 705 613 5 097 826 4 374 626 Többlet 0 0 0


eredeti ei.

2010. évi

mód. ei.

2010. évi

I-III. né

teljesítés


eredeti ei.

2010. évi

mód. ei.

2010. évi

I-III. né

teljesítés

Önkormányzat sajátos felhalmozási bevételei 0 0 0 Felújítási kiadások 159 210 211 110 111 564

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 740 690 740 815 1 117 825 Beruházási kiadások 1 326 121 1 485 551 720 035

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel 1 000 7 650 Felhalmozási célú pénzeszközátadás Áht-n kívülre 0 0 0

Támogatásértékű felhalmozási bevételek 14 970 32 111 Támogatásértékű felhalmozási kiadás 0 0 0

Támogatások, kiegészítések 23 645 38 645 40 166 Felhalmozási célú támogatási kölcsön Áht-n kívülre 25 860 26 360 13 657

Felhalmozási c. tám. kölcsön visszat. Áht-n kívülről 32 850 33 350 24 540 Tartalékok 2 474 192 2 530 339 0

Hitelfelvétel Áht-n kívülről 0 0 0 Pénzügyi befektetések kiadásai 620 000 620 000 0

Kötvénykibocsátás bevétele 0 0 2 000 000 Kamatkiadások 0 0 0

Tervezett maradvány, eredmény 0 0 0

Előző évi felhalmozási pénzmaradvány 4 145 575 4 774 170 616 493 Hitelek törlesztése 131 764 131 764 286 672


Tárgyévi pénzforgalmi hiány 3 939 962 4 176 344 0 Többlet 0 0 90 364

Tárgévi pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli hiány 0 0 0 Többlet 205 613 597 826 706 857

Mindösszesen 20 850 450 21 843 068 17 567 392 Mindösszesen 20 850 450 21 843 068 14 790 251

Tárgyévi pénzforgalmi hiány 8 645 575 9 274 170 3 692 001 Többlet 0 0 0

Tárgévi pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli

hiány4 500 000 4 500 000 3 667 769 Többlet 0 0 0



2010. évi háromnegyedéves működési mérlege


2010. évi háromnegyedéves felhalmozási mérlege


182


Ez a hihetetlenül magas forráshiányt befolyásolja az előző évhez viszonyított

5.023.072 eFt-tal magasabb kiadási előirányzatok tervezése, mely magában

foglalja a tárgyévi adósságszolgálati kötelezettséget is. Jelentős a növekedési

prognózis a fejlesztések terén (1.601.868 eFt) is.

A hiány finanszírozásaként meghatározott pénzmaradvány valójában nem valós

maradvány, tekintettel az elmúlt évi beszámoló adataira, ahol a tartalékok

összege 1.525.530 eFt-ban került meghatározásra. A 2009. évi Zárszámadás

korrigált pénzmaradványként 1.818.972 eFt-ot határoz meg, mely 4.374.302 eFt

felhalmozási, 313.073 eFt intézményi, és – 2.875.403 eFt működési maradványt

jelent. Nem megalapozott tehát 4.145.575 eFt összegű előző évi

pénzmaradvánnyal számolni.

Alapvetően ezen a helyen is a záró pénzkészlet került figyelembe vételre, melyet

a jogszabályi előírások szerint nem csak a megszokott korrekciós tételekkel, de a

működési hitelállománnyal is módosítani kellett.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a hiány finanszírozásaként

meghatározott összeg maga is hiányos.

A hiány egyéb módon történő finanszírozása 4.500.000 eFt likvid hitel. Az előző

évi adatokat, valamint a fentiekben megfogalmazottakat figyelembe véve már a

2010. év indulásakor 6.833.603 eFt külső forrás bevonása tervezett.

A költségvetés egészében nem tűnnek fel olyan kiadást csökkentő elképzelések,

melyek ezen hiányt csökkentenék.

A likvid hitel forrásként való megjelenítése az állandósult hiány fedezeteként a

költségvetés gazdálkodás biztonságát veszélyezteti.

Az Önkormányzat igen nagymértékű eladósodottságát a 2010. év költségvetés

hatalmasra duzzadt forráshiánya eredményezhette. A hitelfelvételhez

kapcsolódó közbeszerzések eredménytelenül záródtak.

Ezt követően az év során a Közgyűlés 461/2010. (VII. 13.) KH számú

határozatával, döntött 5.000.000 eFt értékű működési, illetve 2.000.000 eFt

értékű fejlesztési célú kötvény kibocsátásáról, melyet a K§H Bank jegyzett.

A kötvény kibocsátása megtörtént, mely azonban a likviditási problémákat nem

oldotta meg. Törlesztésre került a CIB Bank felé fennálló összes hiteltartozás

(feltételként került meghatározásra), és a 60 napon túli szállítói tartozás.

183


A 2.000.000 eFt összegű kötvény céljaként a Vasmű út 41. szám alatti irodaház

rekonstrukciója került meghatározásra, mely a vizsgálat időpontjáig nem

valósult meg.

Alapvetően ezen összeg a pénzmaradvány helytelen meghatározása

alapján kialakult hiányt kompenzálja, melyet a felhalmozási mérleg is

igazol.

A 2010. háromnegyedév során az időarányos teljesítéseket tekintve a fejlesztések

nagymértékű elmaradása tapasztalható.

Összességében megállapítható, hogy a vizsgált évek vonatkozásában az Önkormányzat csökkenő forrásai mellett növekvő kiadásokkal gazdálkodott, mely alapján a költségvetési mérleg egyensúlyát külső forrás bevonásával teremtette meg. Mára az így kialakult adósságállomány 21,28 milliárd forint, meghaladja az Önkormányzat éves költségvetésének összegét.

A 2008. évben kibocsátott kötvényből származó forrás terhére tervezett

fejlesztések jelentős része nem valósult meg, mely mellett újabb és újabb

fejlesztési tervek épültek a költségvetésbe.

A vizsgált időszakban a működés költségvetési gazdálkodása folyamatos

forráshiánnyal, állandósult likviditási gondokkal történt. Mindezek

ellenére gyakorlatilag ellenőrizetlenül, számonkérés, gazdaságossági

elemzés, és takarékossági intézkedések hiányában került finanszírozásra

az Önkormányzat alapfeladatainak és számos önként vállalt feladatának

ellátása.

A gazdálkodás pazarló, alapvető védelmi mechanizmusok nélkül

működő, kontrollálatlan, mely nincs figyelemmel az Önkormányzat valós

pénzügyi helyzetére, teherbíró képességére.

184


V. Elemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának esetében a kötelezettségvállalások működési rendszerét!

MEGÁLLAPÍTÁSOK

A felelősségi szabályok kialakítása és a kötelezettségvállalások törvényi

előírásainak gyakorlati alkalmazása fontos szempont az önkormányzati

gazdálkodási folyamatok tekintetében.

A bevételek és kiadások összhangjának biztosításához szükséges döntések

meghozatala a Közgyűlés feladata, és a Testület felel a gazdálkodás

biztonságáért.

A Polgármester felelőssége a gazdálkodás szabályszerűségére - pénzügyi

folyamatok szabályszerűsége, a gazdálkodási keretek és kötelezettségek

összhangja, valamint a hatékonyság és gazdaságosság elvének érvényesítése -

terjed ki. Ennek biztosítása alapvetően a Polgármesteri Hivatal és a jegyző

feladata a szakértői apparátus segítségével.

A költségvetési szerv vezetőjének felelősségi körét az Államháztartásról szóló

törvény tételesen rögzíti.

A gazdálkodási folyamatban a feladatok sorrendje a felelősségi szabályok alapján

a következő:

kötelezettségvállalás,

a kötelezettségvállalás ellenjegyzése,

szakmai teljesítés igazolása

érvényesítés,

utalványozás,

az utalványozás ellenjegyzése,

a gazdasági esemény végrehajtása,

pénzügyi teljesítés.

A költségvetési szerv vezetőjének feladata, hogy a vertikálisan egymásra épülő

feladatok ellátásához szükséges munkarendet meghatározza, valamint a

jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyeket és a kapcsolódó

munkaköröket kijelölje.

185


A vertikalitás ebben az esetben azt jelenti, hogy a gazdálkodás egyes folyamatai

szigorú sorrendiséget követnek, melynek egyes elemei nem cserélhetők fel és

nem hagyhatók el.

Ennek fontosságát jelzi, hogy az egyes feladatok tartalmának és a felelősök

megjelölésének szabályozása az államháztartási törvényben és az államháztartás

működési rendjét szabályozó kormányrendeletben történik.

Az Államháztartási törvény megfogalmazása szerint a kötelezettségvállalások

tartalma a kiadási előirányzatokat terhelő fizetések, vagy más teljesítési

kötelezettség vállalása, illetve a bevételi előirányzat teljesítése érdekében

követelés előírása.

A biztonságos gazdálkodás érdekében szükséges a kötelezettségvállalások

nyilvántartása.

Ezen nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a vállalt, de

még nem teljesített, vagy részben már teljesített kötelezettség és hogy azok

kifizetése mikor, illetve milyen összegben esedékes. A nyilvántartásnak

mutatnia kell a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló fedezetet, hiszen ez

alapján állapítható meg, hogy újabb kötelezettség mikorra és milyen összegben

vállalható.

Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/C. § (5) bekezdése

szerint a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan, legalább kiemelt

előirányzatonként részletezett analitikus nyilvántartást kell vezetni,

amelyből megállapítható az egyes évek előirányzatait terhelő fizetési

kötelezettség.

Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.)

kormányrendelet 75. § (1) bekezdése alapján a kötelezettségvállalást követően

gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről13 és a

kötelezettségvállalás értékéből az adott évet terhelő rész lekötéséről az

érintett előirányzatok szabad keretének terhére.

A lekötést legalább a kiemelt előirányzatok szintjén kell végrehajtani.

13 Ideértve a következő évi költségvetési keretszámokat determináló összegek nyilvántartásba vételét is.

186


A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a kötelezettségvállalás

azonosító számát, az alapjául szolgáló dokumentum meghatározását és

keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát,

összegét, évek szerinti forrását, a kifizetési határidőket és azok

jogosultjait, továbbá a teljesítési adatokat.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának

kötelezettségvállalás nyilvántartása az EcoSTAT integrált pénzügyi

rendszer kötelezettségvállalás modulja támogatásával biztosított.

Figyelembe véve, hogy a költségvetés tervezése az Önkormányzat

vonatkozásában alapvetően kiadásorientált, ebből a szempontból a

kötelezettségvállalás nyilvántartás nem megfelelő.

A szakirodák kvázi keretgazdákként funkcionálnak, az év elején

meghatározott keret alapján gazdálkodnak, függetlenül a költségvetés

alakulásától.

A nyilvántartásból szakfeladatra való legyűjtés nem lehetséges és a

szabad előirányzat sem nyerhető ki belőle.

A nyilvántartás több tételén megállapítható a kötelezettségvállaláson

felüli kifizetés, mely egyrészt ellentmond a jogszabályi előírásoknak,

másrészt fedezetlen teljesítéseket jelent, ami veszélyezteti a költségvetés

teljesíthetőségét.

A nyilvántartás tehát nem szolgálja a kötelezettségvállalás alapját jelentő

szabad keret meghatározását, mely nemcsak és nem elsősorban az

előirányzat maradványokat jelenti, hanem a realizált forrásokat is

figyelembe veszi. Év végén halmozott összegként jelenik meg a

kötelezettségvállalások mértéke, ennek megfelelően a nyilvántartás sem

céljának, sem a jogszabályi előírásoknak nem fel meg.

Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a kötelezettségvállalásban

szereplő előirányzatok folyamatos aktualizálására sor kerüljön annak

érdekében, hogy a bevételi elmaradások alapján a kiadási címek

előirányzatának módosítása biztosítsa a valós fedezetet.

187


A kifizetések megalapozásához elengedhetetlen a források

realizálódásának rendszeres ellenőrzése, elmaradás esetén az azonnali

korrekció. Ellenkező esetben a kötelezettségvállalás kiadásorientált,

mely likviditási gondokat, esetleg fizetőképtelenséget okoz.

A kötelezettségvállalások kezelése, a delegált hatáskörök figyelembe

vételével a különböző osztályok tekintetében olyan kontrollkörnyezetet

kell kialakítani, mely maradéktalanul megalapozza az előirányzat

túllépésének, illetve a bevételi elmaradásból indukált fedezetlen

kötelezettségvállalás tilalmát.

Az Önkormányzat pénzügyi feladatait, nyilvántartásait bár támogatja

informatikai háttér, integrált pénzügyi rendszer, azonban ez teljes

mértékben a kötelezettségvállalás nyilvántartása vonatkozásában nem

biztosítja a jogszabályi elvárásokat.

188


VI. Mutassa be alapjaiban a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyongazdálkodási rendszerét!

MEGÁLLAPÍTÁSOK

VI./a) Mutassa be a vagyonát!

Dunaújváros Megyei Jogú Város 2008-2009. évi vagyoni helyzetének

alakulása

(egyszerűsített összevont éves beszámoló mérlegadatai alapján)

adatok eFt-ban

Az Önkormányzat vagyonának alakulását, gazdálkodásának eredményeit az

egyszerűsített összevont éves beszámoló mérlege mutatja be.

A fenti táblázat az Önkormányzat 2008-2009. közötti vagyoni helyzetének

alakulását, valamint a vagyoni helyzet elemzéséhez szükséges

bázisviszonyszámokat tartalmazza.

A mérlegfőösszeg változását vizsgálva megállapítható, hogy 2009. évben

jelentősebb mérlegfőösszeg-változás nem következett be, a változás értéke +

86.451 eFt. A változások nagy részét a kötvénykibocsátásból származó

pénzeszközök felhalmozási, befektetési célú felhasználása okozta.

Megnevezés 2008. évi besz. 2009. évi besz.Viszonyszám

2009/2008.

I. Immateriális javak 40 461 46 259 114%

II. Tárgyi eszközök 25 458 969 26 013 640 102%

III. Befektetett pénzügyi eszközök 2 752 664 6 661 013 242%

IV. Üzemeltetésre átadott eszközök 12 476 465 11 816 240 95%

A) Befektetett eszközök 40 728 559 44 537 152 109%

I. Készletek 23 430 24 851 106%

II. Követelések 1 009 841 1 576 617 156%

III. Értékpapírok 0 0 -

IV. Pénzeszközök 8 819 337 4 512 157 51%

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 495 162 512 003 103%

B) Forgóeszközök összesen 10 347 770 6 625 628 64%

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 51 076 329 51 162 780 100%

D) Saját tőke 30 335 686 35 804 633 118%

E) Tartalékok 8 766 018 1 525 530 17%

I. Hosszú lejáratú kötlezettségek 9 118 349 9 430 976 103%

II. Rövid lejáratú kötelezettségek 2 307 795 3 748 563 162%

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások 548 481 653 078 119%

F) Kötelezettségek összesen 11 974 625 13 832 617 116%

FORRÁSOK ÖSSZESEN 51 076 329 51 162 780 100%

189


Eszközoldalon a Befektetett eszközök állományát tekintve 9 %-os állományi

növekedés tapasztalható. Az Üzemeltetésre átadott eszközök kivételével, a többi

mérlegsoron állományi növekedés tapasztalható 2009. évben. Legnagyobb

mértékben, 142 %-kal, a Befektetett pénzügyi eszközök értéke változott meg a

tárgyévben, melyet az előzőekben már bemutatott részvényvásárlás okozott.

A Forgóeszközök 2009. évi záró állománya 36 %-kal esett vissza a bázisévhez

képest. Ez a csökkenés a Pénzeszközök állományának 49 %-os, összesen

4.307.180 eFt értékű visszaesése miatt tapasztalható, mely a

kötvénykibocsátásból származó pénzeszközök felhasználását jelenti. A

Készletek értéke 6 %-kal változott a tárgyévben, a Követelések tekintetében

ettől nagyobb mértékű, 56 %-os emelkedés volt megfigyelhető. Az Egyéb aktív

pénzügyi elszámolások egyenlege változott a legkisebb mértékben, az

emelkedés a bázisévhez viszonyítva 3 % volt.

Forrásoldalon a tárgyévben a Saját tőke értéke 5.468.947 eFt-tal növekedett, míg

a Tartalékok értéke rendkívüli mértékben, 83 %-kal (- 7.240.488 eFt) lecsökkent.

Mindkét tétel változását az említett kötvényforrás felhasználása okozza. A

Hosszú lejáratú kötelezettségek állományi értéke 3 %-kal emelkedett 2009.

évben. A Rövid lejáratú kötelezettségek 62 %-kal növekedtek, az Egyéb passzív

pénzügyi elszámolások pedig 19 %-kal.

Tárgyi eszközök megoszlása 2008. és 2009. években

adatok eFt-ban

Megnevezés 2008 2009

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 24 477 007 24 849 705

Gépek, berendezések és felszerelések 397 649 418 521

Járművek 130 503 118 824

Tenyészállatok 0 0

Beruházások, felújítások 452 851 626 590

Beruházásra adott előlegek 959 0

Állami készletek, tartalékok 0 0

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 0

Tárgyi eszközök összesen 25 458 969 26 013 640

190


adatok eFt-ban

A Tárgyi eszközök esetében 2009. évben 554.671 eFt-os állománynövekedés

ment végbe. A Járművek kivételével a többi mérlegsor értékében növekedés

tapasztalható. A mérlegcsoport mérlegsorok közötti megoszlása értékét tekintve

nem mutatott jelentősebb változást a tárgyévben. A diagram is jól szemlélteti,

hogy a legnagyobb súllyal (96 % körüli értékkel) az Ingatlanok és kapcsolódó

vagyoni értékű jogok rendelkeznek a Tárgyi eszközökön belül.

0

5 000 000

10 000 000

15 000 000

20 000 000

25 000 000

2008. év

2009. év

191


Ingatlanvagyon Az alábbi táblázat az Önkormányzat ingatlanvagyonát bruttó értéken14 mutatja be.

adatok eFt-ban

A táblázatok alapján megállapítható, hogy az ingatlanvagyon legnagyobb része

forgalomképtelen vagyon.

A bruttó értéket tekintve az összes ingatlanvagyon 62,41 %-át jelenti a

forgalomképtelen vagyon. A forgalomképtelen vagyon 80 %-a az Ingatlanok és

kapcsolódó vagyoni értékű jogok címen, a maradék 20 %-ot pedig az

Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök címen jelennek meg. Az

Önkormányzat vagyonkimutatása szerint - amely nettó értékeket tartalmaz -, a

forgalomképtelen ingatlanvagyon a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó

ingatlanokból áll. Összetételét tekintve ezek legfőképp közparkokat,

közterületeket, közutakat jelentenek, melyekhez az Önkormányzat részéről

fenntartási kötelezettség tartozik.

A korlátozottan forgalomképes vagyon főként az intézményi ingatlanokat, középületeket foglalja magában. A forgalomképes ingatlanvagyon elemei közé jellemzően a lakóépületek,

társasházakban lévő önkormányzati bérlakások, szövetkezeti lakások,

földterületek tartoznak, melyek jelentősebb mértékű önkormányzati ráfordítást

igényelhetnek.

14

A szakértő számára rendelkezésre bocsátott ingatlanvagyon-kataszter alapján.

forgalomképtelenkorlátozottan

forgalomképesforgalomképes

földterület 4 499 362 910 902 359 000 1 458 680 617

üzemeltetésre átadott 1 302 029 747 530 783 000 207 103 500

vagyonkezelésbe adott 51 513 000

telek 29 876 000

egyéb épület 6 955 800 4 103 871 921 228 847 810

üzemeltetésre átadott 84 159 582 3 115 429 144 1 001 665 496

vagyonkezelésbe adott 728 505 504 60 233 021

építmény 15 754 006 950 663 353 021 338 373 198

üzemeltetésre átadott 3 596 667 567 1 712 501 577

vagyonkezelésbe adott 69 481 970

40 445 760 335 25 243 182 556 11 877 798 137 3 324 779 642

192


Befektetett pénzügyi eszközök megoszlása 2008. és 2009. évben

adatok eFt-ban

adatok eFt-ban

Az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a Befektetett pénzügyi eszközök

állományi értéke közel 2,5-szeresére növekedett. Ez az Egyéb tartós

részesedések 3.838.320 eFt-os emelkedésének tudható be legnagyobb

mértékben. A növekedést elsősorban a gázmotoros erőművekkel kapcsolatos 50-

50 %-os tulajdoni hányadot biztosító részesedésvásárlások okozták, melyek

értéke 3.400.000 eFt volt. Továbbá a DVG Zrt.-ben hulladéklarakó és

komposztáló létesítése érdekében 300.800 eFt-os tőkeemelés ment végbe 2009.

évben.

A Tartósan adott kölcsönök állománya 3 %-kal, míg az Egyéb hosszú lejáratú

követeléseké közel 60 %-kal emelkedett.

A Forgóeszközök tekintetében a legnagyobb súllyal 2008. és 2009. évben a

Pénzeszközök szerepeltek, de százalékos megoszlása csökkent a tárgyévben

(85 %-ról 65 %-ra).

Megnevezés 2008. év 2009. év

Egyéb tartós részesedés2 515 084 6 353 404

Tartósan adott kölcsön 125 984 130 011

Egyéb hosszú lejáratú

követelések 111 596 177 598

Befektetett pénzügyi

eszközök összesen2 752 664 6 661 013

0 2 000 000 4 000 000 6 000 000 8 000 000

2 515 084

6 353 404

125 984

130 011

111 596

177 598

Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön Egyéb hosszú lejáratú követelések

2009. év

2008. év

193


A Pénzeszközök és a Tartalékok egymáshoz viszonyított nagysága az alábbi

grafikonon látható.

adatok eFt-ban

A Kötelezettségek állománya 2009.évben 1.857.992 eFt-tal növekedett, így a

13.832.617 eFt állományi értéke a mérlegfőösszeg 27 %-át jelenti.

Az Önkormányzat pénzügyi helyzete mind hosszú, mind rövidtávon

kedvezőtlenül alakul, mely a 2010. évben jelentős mértékben, gyakorlatilag

megállíthatatlanul romlott tovább, melyet a kötvénykibocsátások, és a vizsgálat

idején ismertté vált közel 600 millió forintos szállítói állomány támaszt alá.

0

1 000 000

2 000 000

3 000 000

4 000 000

5 000 000

6 000 000

7 000 000

8 000 000

9 000 000

2008. 2009.

pénzeszközök tartalékok

194


A Saját tőke állományának alakulását mutatja be az alábbi táblázat.

adatok eFt-ban

A Hosszú lejáratú kötelezettségek állományát a fejlesztési célú

kötvénykibocsátásból származó tartozások és a beruházási és fejlesztési hitelek

jelentik. Állományi értékük 2009. évben összességében 3,4 %-kal emelkedett.

adatok eFt-ban

2008. év 2009. év

Induló tőke 2 941 858 2 941 858

Tőkeváltozások 27 393 828 32 862 775

Értékelési tartalék - -

Összesen 30 335 686 35 804 633

22,37%

59,39%

17,16%1,07%

2008. év

kötelezettségek

saját tőke

tartalékok

egyéb passzív pü-i elszámolások

25,76%

69,98%

2,98% 1,28%

2009. év

kötelezettségek

saját tőke

tartalékok

egyéb passzív pü-i elszámolások

Kötelezettségek 2008. 2009.

hosszú lejáratú köt. 9 118 349 9 430 976

rövid lejáratú köt. 2 307 795 3 748 563

egyéb passzív pénzügyi

elszámolások 548 481 653 078

összes kötelezettség 11 974 625 13 832 617

195


A Rövid lejáratú kötelezettségek kötelezettségeken belüli aránya 2009. év végére

19 %-ról 27 %-ra emelkedett. A következő táblázat és grafikon szemlélteti a

rövid lejáratú kötelezettségek összetételét.

adatok eFt-ban

adatok eFt-ban

Rövid lejáratú kötelezettségek 2008. év 2009. év

Kölcsönök 0 0

Hitelek 1 149 101 3 088 702

Szállítók 93 679 95 846

Egyéb 1 065 015 564 015

összesen 2 307 795 3 748 563

0

500 000

1 000 000

1 500 000

2 000 000

2 500 000

3 000 000

3 500 000

Kölcsönök Hitelek Szállítók Egyéb

2008. év 2009. év

196


A következő grafikon alapján látható, hogy a Kötelezettségek növekedési

üteme meredekebb a mérlegfőösszeg növekedési üteméhez képest. Míg

előző 15,51 %-kal növekedett 2009. évben, addig utóbbi csak jelentéktelen

mértékben, 0,1 %-kal.

adatok eFt-ban

11 974 625 13 832 617

51 076 32951 162 780

0

10 000 000

20 000 000

30 000 000

40 000 000

50 000 000

60 000 000

70 000 000

2008. évi besz. 2009. évi besz.

kötelezettségek növekedési ütememérlegfőösszeg növekedési üteme

197


VI./b) Mi jellemzi a vagyonkimutatását? A Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 78. § (2) bekezdése

alapján az önkormányzati vagyon állapotát az éves zárszámadáshoz

kapcsolódóan vagyonkimutatásban kell bemutatni, melyet az Önkormányzat

zárszámadásának előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul be kell

mutatni, az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 118. § (2)

bekezdésének 2. pontja c) alpontja szerint, rendeletben meghatározott

tartalommal.

Az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének

sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet 44/A. § (1) bekezdése

az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait – eszközeit és

kötelezettségeit – vagyonkimutatásban mutatja be.

A felépítésére vonatkozóan ezen kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmaz

részletes tagolást, mely alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-,

illetve forráscsoportonkénti – kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett

pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal

jelzett tételei szerinti – tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát

törzsvagyon, illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban. A

vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását a vonatkozó

önkormányzati rendelet15 szabályozza.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata összes eszközének -

forrásainak nem - vagyoncsoportonkénti bontását (vagyonkimutatását) az éves

zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet 12. számú melléklete szerint

állapítja meg. Részben megfelelve ezzel az Ötv. 78. § (2) bekezdésének.

A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonát csak eszközcsoportonként, az

előírt tagolás szerint, nettó (könyv szerinti) értéken mutatja be, mely így nem

tette lehetővé a bruttó érték kataszterrel való egyeztetését.

15 A vagyonrendelet röviden szól a vagyonkimutatás kötelező jogszabályi elemeiről, azonban a vagyonleltárra vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat.

198


A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközöket tartalmazza az

előírt megbontásban, azonban a kötelezettségek nem kerülnek bemutatásra,

továbbá nem tartalmazza az Államháztartás szervezetei beszámolási és

könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.)

kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint:

a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök

állományát,

az önkormányzatok tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték

nélkül nyilvántartott eszközök állományát,

a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség,

illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.

Az Önkormányzat vagyonkimutatása tartalmazza a vagyonát

törzsvagyon, illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon megbontásban.

199


VI./c) Mi jellemzi a vagyonkataszterét? Ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartás vezetését az Önkormányzatok

tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről

szóló 147/1992. (XI. 6.) kormányrendelet írja elő.

A vagyonkataszter szabályozza az önkormányzati ingatlanvagyon felmérését és

a változások folyamatos nyomon követését. Elsődlegesen műszaki információkra

épül, statisztikai adatokat, valamint az értékre és a használat módjára

vonatkozóan is adatot tartalmaz. A nyilvántartás célja, hogy a hatékony helyi

vagyongazdálkodáshoz szükséges információk pontos rögzítésre kerüljenek,

naprakésszé téve ezáltal az önkormányzati vagyon mértékének megállapítását.

A közvagyonról vezetett nyilvántartás hozzájárul a nemzetgazdaság vagyoni

helyzetének áttekintését biztosító információs rendszer pontosításához.

A kataszternek szükséges tartalmaznia - a törzsvagyon és az egyéb vagyon

szerint - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, s az ingatlan számviteli

nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értéket.

A kataszterrel szemben fontos követelmény, hogy szolgálja a helyi és központi

döntések megalapozását. Alkalmas kell, hogy legyen az ingatlanok különböző

csoportjai, ismérvei szerinti rendszerzésre és adatgyűjtésre.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat ingatlanvagyon katasztere a

KATAWIN programmal vezetett.

Az éves beszámoló auditálásához kapcsolódóan az egyszerűsített éves

költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott eszközök

értékadatai az önkormányzati valamint a zárszámadáshoz készített

vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének

vizsgálatát el kell végezni az Államháztartás szervezetei beszámolási és


kormányrendelet 46. § (2) bekezdésének megfelelően.

Az Önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és

adatszolgáltatási rendjéről 147/1992. (XI. 6.) kormányrendelet 2. számú

melléklete szerint a kataszterben feltüntetett épület ingatlanrészek,

illetőleg egyéb építmény ingatlanrészek bruttó értékének külön-külön

és minden időpontban meg kell egyezni a számvitelben nyilvántartott

bruttó értékkel.

200


A fentiek szerint tehát el kell végezni az alábbi egyeztetéseket:

vagyonkimutatás nettó érétkének könyvviteli beszámolóval, illetve a

vagyonkataszter nettó érétkével való összeegyeztetése,

vagyonkataszter bruttó értékének vagyonkimutatás bruttó értékével való

egyeztetése (ha a vagyonkimutatás nem tartalmaz bruttó értékeket, akkor

a számviteli nyilvántartás /főkönyvi kivonat/ segítségével),

Az elvégzett vizsgálatok bemutatása előtt megjegyzi a szakértő, hogy a

rendelkezésére bocsátott 2009. december 31-i állapotot tükröző kataszter külön

tartalmazta a Polgármesteri Hivatalt, illetve az intézményeket, összesítő lapot

azonban nem foglalt magában, melyet az Önkormányzatnak a 147/1992. (XI. 06.)

kr. alapján be kell küldenie a Magyar Államkincstárnak.

Nettó értékek egyeztetése

adatok Forintban

A kataszterben 1.494.512.341 Forinttal magasabb érték található, mint az

Önkormányzat vagyonkimutatásában és a könyvviteli mérlegében.

Bruttó értékek egyeztetése

adatok Forintban

megnevezésv.kataszter

nettó érték

v.kimutatás

nettó érték

v.kataszeter és

v.kimutatás

közötti kül.

költségvetési

beszámoló

mérlegében

forgalomképtelen 23 786 368 576 22 939 856 000 -846 512 576

korlátozottan forgalomképes 11 146 205 354 9 482 702 000 -1 663 503 354

forgalomképes 3 158 401 099 3 937 385 000 778 983 901

összesen 38 090 975 029 36 359 943 000 -1 731 032 029

üzemeltetésre, vagyonkezelésbe átadott 11 746 757 688 11 510 238 000 -236 519 688

ingatlanok értéke 26 344 217 341 24 849 705 000 -1 494 512 341 24 849 705 000


bruttó érték

főkönyvi

kivonat

bruttó érték

v.kataszeter és

főkönyvi kiv.

közötti kül.

forgalomképtelen 25 243 182 556 25 242 376 256 -806 300

korlátozottan forgalomképes 7 697 096 930 7 764 888 247 67 791 317

forgalomképes 3 164 027 596 3 449 069 579 285 041 983

összesen 36 104 307 082 36 456 334 082 352 027 000

Polgármesteri Hivatal

201


A fenti táblázat csak a Polgármesteri Hivatalra készült, figyelembe véve azt,

hogy a számviteli nyilvántartás (főkönyvi kivonat) az Önkormányzat egészére

nem állt rendelkezésre.

Forgalomképesség szerinti megbontásban a bruttó értékek tekintetében tehát a

jogszabály szerinti egyezőség nem áll fenn a Polgármesterei Hivatal

tekintetében, de összességében is eltérés van. A Polgármesteri Hivatal

vagyonkataszterében 352.027.000 Forinttal alacsonyabb érték szerepel, mint a

főkönyvi könyvelésben, ami azt jelenti, hogy a számviteli nyilvántartásokban a

Polgármesteri Hivatalnál került könyvelésre 52 darab korlátozottan

forgalomképes intézményi földterület 352.027.000 forint bruttó értékben. (Ez

utóbbi az intézményi ingatlanvagyon kataszterben szerepel.)

Az intézmények vonatkozásában is elkészítette a szakértő az előbbi táblázatot:

adatok Forintban

A fentiek alapján megállapítható, hogy az ingatlanvagyon-kataszter

önkormányzati szinten összességében 127.917.747 eFt-tal magasabb, mint

a számviteli nyilvántartás. Ezen különbség az intézmények

vonatkozásában tapasztalható.

Összességében megállapítható a kataszterben feltüntetett épület

ingatlanrészek, illetőleg egyéb építmény ingatlanrészek bruttó értéke

nem egyezik meg a számvitelben nyilvántartott bruttó értékekkel,

szemben a 147/1992. (XI. 6.) kormányrendelet 2. számú mellékletével.

Ezen túlmenően a vagyonkataszterben van olyan 806.300 forint bruttó

értékű ingatlan (üzemeltetésre átadott nullára leírt építmény), mely ott

forgalomképtelenként szerepel, a számviteli nyilvántartásban (főkönyvi

kivonat) azonban forgalomképes. Továbbá ugyanezen tétel a

vagyonkimutatásban is szerepel, mint korlátozottan forgalomképes

ingatlan és itt a 806.300 forint már nettó értékként van feltüntetve, nem

bruttóként!


bruttó érték

helyi nyilván-

tartások

v.kataszeter és

a helyi nyt.

közötti kül.

forgalomképtelen 0 0 0

korlátozottan forgalomképes 3 989 426 253 4 117 344 000 127 917 747

forgalomképes 0 0 0

összesen 3 989 426 253 4 117 344 000 127 917 747

Intézmények

202


A vagyonkimutatás csak nettó értékeket tartalmaz, így a bruttó

értékekkel való egyeztetés csak a számviteli nyilvántartás támogatásával

végezhető el. Az egyeztetésről külön kimutatás évek óta nem készült.

A szakértő által végzett vizsgálatok, interjúk alapján ismertté vált, hogy

önkormányzati szinten a vagyonkataszter és a számviteli nyilvántartások

bruttó értékének egyeztetése több éve nem történt meg, ennél fogva az

Önkormányzat vagyoni helyzetéről szóló információ valóságtartalma

igen magas kockázatot jelent. Az intézményekre bízott vagyonnal

kapcsolatos feladatoknak nem lehet a szintentartás elérésében

kimerülniük. Abban az esetben, ha a tevékenységük elsősorban a

használhatóságra koncentrál, igen kevés lesz az a fajta progresszív irány,

mely új javaslatok megfogalmazására vonatkozna.

A vagyonkimutatásban az Ingatlanok mindösszesen helytelenül kerültek összesítésre, mert magában foglalja az Immateriális javak összesen (46.259 eFt) értékét is. A vagyonkimutatásban így az Ingatlanok mindösszesen helyes értéke 24.849.705 eFt, mely megegyezik a könyvviteli mérleg 8. mérlegsorával (Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok) 24.849.705 eFt, azonban a kataszterben más összeg szerepel. A bruttó értékek tekintetében az ingatlanvagyon-kataszter 127.917.747 eFt-tal magasabb, mint a számviteli nyilvántartás, mely különbség az intézmények esetében tapasztalható. Az ingatlanvagyon-katasztert a szakértő műszaki szempontból nem vizsgálta, azonban azt megállapítja, hogy a kataszterben szereplő pénzügyi paraméterek tekintetében kielégítően nem szolgálhatja a helyi döntéseket, a fentiekben részletezett kötelező jogszabályi egyezőségeket meg kell teremteni. Az Önkormányzat vagyonkatasztere tehát az igazságügyi szakértő által átvizsgálásra megkapott dokumentumok tanúsága szerint nem elégíti ki teljes mértékben sem a jogszabályi, de biztosan nem a használhatósági követelményeket. A vagyonkimutatás valamint a vagyonkataszter kötelező egyeztetései rendre elmaradnak, ezért fordulhat elő, hogy az egyezőség nem biztosított.

203


VI./d) Mi jellemzi a vagyonrendeletét? A vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonkezelés általános szabályait az

alaprendeletek közé számító vagyonrendelet keretei között szükséges

elsődlegesen rendezni.

Ennek a rendeletnek a végrehajthatóságát, illetve alkalmazhatóságát biztosítják

a lakás-, illetőleg a nem lakásbérletekre vonatkozó jogszabályok, de ide

sorolhatók a közterület használattal kapcsolatos jogi szabályozások is.

A rendelet célja, hogy a hatálya alá tartozó vagyoni körben meghatározza az

önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó

jogosultságokat és a vagyonnal való rendelkezésekre, valamint a vagyon

tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2008. (I. 18.) számú rendelete

mutatja be az „Önkormányzat gazdálkodásának rendjét”, benne foglaltan az

önkormányzat vagyonát, a vagyongazdálkodásra, vagyon használatára,

hasznosítására vonatkozó szabályozásokat.

A vagyonrendelet módosítására utolsó alkalommal 2008. januárban került sor.

Az igazságügyi szakértő megítélése szerint a rendelet elmúlt időszakban

betöltötte feladatát, azonban a jogszabályi környezet változása és az

időközben hozott önkormányzati döntések, továbbá azon szabályozási

prioritások, melyeket az érvényben lévő rendelet nem, vagy nem kellő

részletezettséggel szabályoz, adnak okot arra, hogy a rendeletet felül kell

vizsgálni.

A rendelet hatálya nem kellő részletezettséggel fogalmaz.

A rendelet hatálya kiterjedhet az önkormányzati vagyon:

a) elidegenítésére, ideértve az önkormányzati vagyonnal gazdasági

társaságok alapítását, illetve a gazdasági társaság jegyzett tőke emelését is,

b) hasznosítására, ideértve különösen a bérbe- és haszonbérbe adást, a

használat jogának biztosítását, a lízingszerződéssel való hasznosítását, a

koncesszióba adást, valamint a kezelésbe adást,

204


c) megterhelése, ideértve különösen a biztosítékul adást, a zálogjog és

jelzálogjog, illetve a szolgalmi jog alapítását, az elidegenítési és terhelési

tilalom, valamint a kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán

fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre

bocsátásához való hozzájárulást, az elővásárlási, a vételi- vagy

visszavásárlási jog, bérlő-kiválasztási jog biztosítását,

d) a vagyon tulajdonosát megillető, az a)-c) pontokban nem említett egyéb

jog (pl. építési hozzájárulás) gyakorlására,

e) a gazdasági társaságban meglévő üzletrész (részvény) alapján az

önkormányzatot megillető jog gyakorlására,

f) a b) és c) pontokban meghatározott - az önkormányzat javára más

személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló - jogokkal való

rendelkezésére, továbbá vagyontárgy megszerzésére is.

A vagyonrendelet az önkormányzati vagyon bemutatását követően

röviden tartalmazza a vagyonkimutatás kötelező jogszabályi elemeit, a

vagyonleltárra vonatkozó előírásokat azonban nem tartalmaz:

A jegyző köteles a vagyonkataszter és a kataszternapló, valamint a

vagyonleltár felfektetésére, valamint a folyamatos vezetésére és

közzétételére.

Az ingatlanvagyon-kataszter adatainak naprakész állapotot tükröző

kiegészítéséhez és módosításához az önkormányzati vagyont használó

és/vagy kezelő önkormányzati költségvetési szervek és az Önkormányzat

kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok – ha erről külön

szerződés másként nem rendelkezik - kötelesek térítési igény nélkül

adatot szolgáltatni. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos

valamennyi nyilvántartott adat az Önkormányzat tulajdona.

Az előző bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás rendjét, az

ingatlanvagyon-kataszter adataihoz való hozzáférésre és a

felhasználásukra vonatkozó szabályokat a polgármester és a jegyző közös

utasításban szabályozza.

Az ingatlanvagyon-kataszter adatait a megfelelő védelmi elemek

közbeiktatásával a Kt. és szervei, a képviselők és az Önkormányzat

kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok feladataik ellátásához

felhasználhatják.

205


A vagyonrendelet tartalmaz előírásokat a vagyonkezelői jog létesítésére,

átruházására, megszerzésére, megszűntetésére, valamint az

önkormányzati vagyon kezelőjére vonatkozóan.

A rendelet bemutatja a versenytárgyalás és pályáztatás szabályait, amely

szükséges az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása,

illetve más módon történő hasznosítása pályázati eljárással történő

megvalósításához.

A rendelet azonban nem határozza meg a következőket:

az Önkormányzat javára történő tulajdonszerzés egyes hatásköri

szabályait,

a gazdasági társaságokban való vagyoni részesedésre vonatkozó

előírásokat,

az Önkormányzat javára fennálló jogokkal való rendelkezéseket,

az Önkormányzat vagy költségvetési szerv javára szóló vagyonfelajánlást,

az Önkormányzat javára történő tulajdonszerzést.

Az Önkormányzat vagyonrendelete a helyi igényeknek és a jogszabályokban

előírtaknak megfelelően került kialakításra, javasolt a fentiekben részletezettek

szerint a hiányzó elemek kiegészítése a vagyon megfelelő szabályozása céljából.

Az Önkormányzat vagyonrendelete alapvetően a helyi igényeknek és a

jogszabályi előírásoknak minimálisan megfelelő, de nem tartalmaz

minden hasznosítási lehetőséget. Nem történik meg az önkormányzati

vagyon megfelelő módon történő kategorizálása.

A vagyonelemeknek, a stratégiai, tranzakciós és üzleti vagyon

csoportokba történő összevonásának eredményeként a

vagyonkategóriák praktikusabban mutathatják a gazdálkodási

lehetőségeket, amellett, hogy az önkormányzati törvény szerinti

vagyonkategorizálásnál szabadabban kerülhetnek kialakításra az

egyes szegmensek.

Az önkormányzati törvény szerinti vagyonstruktúra nagyobb

állományt tartalmaz, mint az ingatlangazdálkodás körébe vonható

tárgyiasult, illetve immateriális vagyonstock, de önmagában a

kategorizálásnak és az e szerinti gazdálkodási folyamatoknak le kell

képezniük a törvény szerinti vagyon szegmentációt.

206


A rendelet nem alkalmas arra, hogy a vagyongazdálkodás rendszerének

várható javulása alatt, illetve az azt követően kialakult viszonyokban

alapul szolgáljon a Város gazdálkodási feladatellátása során.

Rendeleti szinten a döntési kompetencia, az elvégzendő feladatok,

továbbá a számonkérés vonatkozásában nincsenek egyértelműen

meghatározott feladat-ellátási hatáskörök.

További vizsgálat tárgyává kell tenni a döntési jogkörök pontos

konzisztenciájának áttekintését és megteremtését, figyelemmel arra,

hogy a jelenlegi szabályozás és a néhány helyen tetten érhető gyakorlat

első áttekintésre diszharmóniákat mutat.

A vagyonrendelet keretén belül meg kell teremteni az Európai Uniós

előírásoknak megfelelő közszolgáltatási szerződések alkalmazási körét,

és elszámolási rendszerét, valamint a kompenzációs elveket és nyereség-

kategóriákat, amelyek alkalmazására sor kell, hogy kerüljön.

207


VI./e) Mutassa be a vagyongazdálkodási feladatainak ellátási rendszerét!

JAVASLALTOK

A helyi hatalmi szervezetek megfelelő önállósággal és felelősséggel

rendelkeznek a területükön megjelenő feladatellátásokért, a kötelező és az

önként vállalt feladatok tekintetében is.

Az önkormányzat a tulajdonával önállóan gazdálkodik, a feladatok ellátásáról

egységes költségvetésből gondoskodik és saját felelősségére vállalkozási

tevékenységet folytathat.

A Helyi önkormányzatokról szóló törvény a kötelezően ellátandó feladatok

között a vagyongazdálkodást közvetlen önkormányzati apparátuson belül

elvégzendő tevékenységként, vagy az Önkormányzat mellett működő

profitorientált, illetve non-profit szervezetek keretében engedi megszervezni.

A vagyongazdálkodási feladat-ellátási rendszer tehát a Polgármesteri Hivatalon

és a gazdasági társaságokon keresztül ellátott feladatokból állhat.

Az önkormányzati vagyongazdálkodás piaci szegmensekkel kapcsolódó részeit

praktikus piaci jellegű szervezetekben elhelyezni, de az ezeken túli esetlegesen

hatósági, igazgatási jellegű feladatokat az apparátuson belül szükséges kezelni.

A korszerű önkormányzati gazdálkodás alapvető feltétele a racionális

vagyongazdálkodás kereteinek megteremtése és működtetése.

Alapvető szempont az optimálisan fenntartható vagyonnagyság kialakítása,

illetve a fenntartható vagyonnagyságnak olyan funkciók és feladatok

alárendelése, amelyek legalább a minimális költséghatékonyságot képesek

produkálni.

208


Ezen alapvető célok mellett - ha a vagyonfenntartás és fejlesztés ezt

lehetővé teszi - költségvetési bevételek produkálása is követelmény, a

meglévő tárgyiasult vagyonelemek, vagyoni értékű jogok jövedelmezőségének

emelésében. Még ezen elsődleges szétválasztás mellett is szükséges

megteremteni azokat a feltételeket, amelyek jól elkülönítik a fejlesztés, illetve a

fenntartás és üzemeltetés tevékenységi köreit.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a vagyongazdálkodási

feladatait a Polgármesteri Hivatalában Igazgatóságain és Osztályain

keresztül, továbbá gazdasági társaságok tevékenységének bevonásával

látja el.

A Polgármesteri Hivatalban, ahogy a szakértő korábban már

megállapította egy igazgatóság a hozzá tartozó két osztállyal, továbbá egy

másik igazgatósághoz tartozó osztály lát el vagyongazdálkodási jellegű

feladatokat.

Nevezetesen a Vagyonkezelési Osztályon 7 fő, a Városüzemeltetési és

Főépítészeti Igazgatóságon 22 fő, melyen belül a Városüzemeltetési és

Városfejlesztési Osztályon 15 fő, a Főépítészeti és Környezetvédelmi

osztályon pedig 7 fő végez ilyen tevékenységet.

Ez összességében 29 fő, mely létszám megalapozottsága

megkérdőjelezhető, figyelembe véve azt, hogy a szakértő az

Önkormányzat többségi tulajdonával érintett gazdasági társaságok

szerződéses rendszerét feltérképezte és tapasztalata szerint kevés azon

tevékenység, melyet nem külső gazdálkodó szervezetek látnának el.

A szakértői vizsgálatok kiterjedtek tehát a vagyongazdálkodási

feladatellátást végző gazdasági társaságok tevékenységeinek elemzésére

is, illetve ezen feladatok apparátuson belüli feladatokkal való

összehasonlítására.

Joggal állítható, hogy különösen a városüzemeltetési és városfenntartási

feladatok ellátása tekintetében, de egyéb vonatkozásokban is duplikált,

apparátuson belül és külső gazdálkodó általi vagyongazdálkodási

feladatellátás is érzékelhető, jelen pillanatban az igazságügyi szakértő

számára nem ellenőrizhető feladatmegoszlások mentén.

209


Az Önkormányzat 100 %-os tulajdonú vagyongazdálkodó szervezete, a

DVG Zrt. számláinak kiegyenlítésére a tulajdonos az elmúlt két év

vonatkozásában 3,1 milliárd forintot fizetett ki.

A párhuzamos feladatellátások mellett a feladatok nem megfelelő módon

való delegálása, azaz nem megfelelő helyen való végzése tapasztalható.

A vagyonkezeléssel kapcsolatosan nincsenek általános érvényű

követelmények megfogalmazva, mint az önkormányzati primátus

ellenőrzési, valamint szervezetirányítási kompetenciáinak kialakítása és

azok megőrzése. Ez az Önkormányzatnál jelenleg nem történik meg.

Jelen vagyongazdálkodási rendszer az Önkormányzat érdekeinek

figyelembevételével nem képes a források indukálására, megfelelő

szervezeti egységekénél történő elhelyezésére.

A vagyongazdálkodással (üzemeltetés, vagyonhasznosítás) kapcsolatos

feladatok pontos delegálása, alapvető kompetenciák, a hasznosítás

eredményének felhasználása nagyvonalakban meghatározott, az

elvárható eredmény megjelölése és realizálása folyamatosan nem

történik meg, mely szükségessé teszi a jelen gyakorlat teljeskörű

felülvizsgálatát.

Nincs megfelelő kontroll abban a tekintetben sem, hogy az egyes

vagyonelemek miként hasznosulnak és milyen indukáló hatásokat

teremtenek a működési és fejlesztési pénzeszközök, források között,

ugyanígy nincsenek meghatározva jövedelmezőségi, megtérülési

követelmények, illetve költség - haszon elemzések sem.

Változtatásokra van szükség, melynek segítségével olyan helyzetet lehet

megteremteni, amely a jelenlegi politikai elképzelésektől viszonylagosan

távolabb viszi magát a vagyonkezelést, de megtartja a szükséges igények

kielégítésének gyors megoldását is és lehetségessé válik a publicitás, az

ellenőrzöttség azzal együtt, hogy kezelhető és az önkormányzati

működési rendszerbe jól illeszthető megoldások kerülhetnek

kialakításra, mindamellett, hogy megtakarítások is eszközölhetők.

210


Elsődleges szempont, hogy a DVG Zrt.-nek, illetve az egyes

vagyonkezelőknek, a tulajdonos Önkormányzattal szembeni szerződéses

kapcsolatrendszerét több területen komplexen kell meghatározni, úgy,

hogy a két fél együttműködése révén mindkettőjük számára előnyös

konstrukcióban magas szintű, hatékony vagyongazdálkodás

valósulhasson meg.

A vizsgált évek beszámolói minden esetben számot adnak arról, hogy a

felhalmozási bevételek jelentős elmaradást mutatnak a tervezett

szinthez képest, mely azonban egyetlen esetben sem vont maga után

tervezett kiadási tételek csökkentését, a kötelezettségvállalások

felülvizsgálatát. A hiányzó bevételeket - a működési forráshiányra

tekintettel - kizárólag kölcsönforrás bevonásával korrigálták. A

felhalmozási forráslehetőségek feltárása egy optimális

vagyongazdálkodási rendszer kialakításával, illetve működtetésével

képzelhető el.

A Városnak valamennyi vagyona tekintetében sem összességében, sem

részleteiben nincs vagyongazdálkodási, fejlesztési, kezelési stratégiája és

nem is beszélve arról, hogy jelenleg nincs korrekt visszaellenőrizhető

vagy a tényleges állagokkal összehasonlítható vagyonkatasztere, de

vagyonkimutatása sem. Egy helyes, elvi és gyakorlati síkon is

megalapozott feltételrendszerre épülő stratégia megalkotása nyomán, az

Önkormányzat hatáskörén belül szükség van különböző jogforrások, a

stratégia elfogadásától függő megváltoztatására.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata egy-két vagyonstock

kivételével nem folytat igazi vagyongazdálkodást és eshetőleges, nem

jövedelmező adott esetekben nem is a feladatok ellátását szolgálóan, de

vagyonkezeléssel sem rendelkezik.

A vagyongazdálkodás rendszerének „csúcsszervezeteként” kialakított

DVG Zrt. néven ismert szervezet - melynek elvileg holding szervezetként

kellene funkcionálnia - vezetésével nem gazdaságosan, döntő

többségében veszteségesen működő, még adott esetben tevékenységet

sem végző különböző gazdálkodó szervezetek átláthatatlan szerződéses

jogviszonyok mentén veszélyeztetik az Önkormányzat vagyonát, melyet a

látszatműködés finanszírozásához szükséges mértékben fel is élnek.

211


VII. Jellemezze Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának szabályozottságát!

MEGÁLLAPÍTÁSOK

Az Alkotmány, valamint az önkormányzat feladatait és működését szabályozó

törvények alapvetően tágan értelmezett szabadságot biztosítanak az

önkormányzatnak saját szervezeti rendszerük és működési rendjük kialakítása

tekintetében.

Ez alatt értjük annak jogosultságát, hogy az önkormányzat önmaga határozza

meg a feladatellátás legcélszerűbb módját, illetve az ügyek vitelének helyi

adottságokhoz igazodó megvalósítását.

Ez a jogosultság azonban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak kötelezettsége,

hogy a működés alapfeltételét jelentő írásba foglalt szabályozásról is maga

gondoskodjon.

Az önkormányzati területen a szabályozás önálló, különösen fontos funkciónak

minősíthető.

A széles autonómiával felruházott önkormányzati rendszer törvényes működése

csak úgy értelmezhető, ha a magasabb szintű jogszabályok helyi viszonyok

közötti megvalósítására helyi szabályzatok készülnek, melyek konzekvensen

alkalmazkodnak a helyi döntési és működési mechanizmusokhoz egységes és

áttekinthető formában.

Néhány esetben törvény írja elő a helyi rendeletek, vagy szabályzatok készítését.

Ilyen esetben nincs az önkormányzatnak döntési kompetenciája. A helyi

szabályozásnak jelentősége abban rejlik, hogy a törvényi előírásokat a helyi

sajátosságok figyelembe vételével adoptálják.

E mellett vannak olyan területek, ahol a jogszabályok a helyi szabályozás

lehetőségét nevesítik. Ekkor az önkormányzat dönti el, hogy kíván-e a helyi

szabályozás eszközével élni.

Az írásos szabályozás alapvető célja, hogy a rendszeres munkavégzés és

kapcsolattartás, hatáskörök kérdéseit írásba foglalja, ami a folyamatos,

rendszeres ügymenetet hivatott szolgálni.

212


Szabályzatba célszerű foglalni az önkormányzaton belüli működés kapcsán a

jogokat és kötelezettségeket, meghatározott feltételek fenntartására irányuló

követelményeket, az egész szervezetre vonatkozó eljárás és szabályrendszert.

A szabályzatok jellemzően a hivatali és az intézményi működést szabályozzák.

Fontos funkciójuk, hogy kijelöljék a hatásköröket és a felelősséget. A

szabályzatok előírásain alapulnak a személyre szóló munkaköri leírások is.

A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat szabályozottságának

vizsgálata az alábbi számviteli szabályzatokra terjedt ki:

3/1991. (III.19.) számú rendelet a Közgyűlés és Szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

12/ 2005. számú szabályzat Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ügyrendjéről

7/2006. számú szabályzat a Dunaújváros Megyei Jogú Város

Polgármesteri Hivatalában alkalmazandó számviteli

politikáról

Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

számlarendje

6/2009. számú szabályzat a pénzkezelésről

6/2006. számú szabályzat az eszközök és források

értékeléséről

7/2009. számú szabályzat a leltárkészítésről és leltározásról

9/2010. számú szabályzat a Polgármesteri Hivatal

önköltségszámítási szabályzatáról

3/2008. számú szabályzat az önkormányzati tulajdonban

lévő felesleges vagyontárgyak feltárásáról, hasznosításáról,

valamint selejtezéséről

213


1/2008. számú szabályzat a kötelezettségvállalások

nyilvántartási rendjéről

9/2008. számú szabályzat a Polgármesteri Hivatalban a

folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői

ellenőrzésről

16/2010. számú szabályzat a Likviditás-és kockázatkezelésről

13/2007. számú szabályzat a Polgármesteri Hivatal egyedi

iratkezelési szabályzatáról

3/2010. számú szabályzat Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzat Polgármesteri Hivatala belső ellenőrzési

kézikönyvéről

1. 3/1991. (III.19.) számú rendelet a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és

Működési Szabályzatáról

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési

Szabályzata 1991. március 19-én lépett hatályba, mely ezen időponttól

kezdődően többször is módosításra került, utoljára 2009. évben a 32/2009.

(VI.12.) és 37/2009. (VI.26.) számú közgyűlési rendeletekkel.

A Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1)

(továbbiakban: Ötv.) bekezdésében meghatározottak alapján a Képviselő-

Testület (itt: Közgyűlés) működésének részletes szabályait a Szervezeti és

Működési Szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

A szabályzat az általános rendelkezések bemutatása mellett tartalmazza a

Közgyűlés működésére, szerveire vonatkozó előírásokat, ezen belül a közgyűlési

ülések, előterjesztések rendjével kapcsolatos szabályozásokat, a bizottsági,

közgyűlési, polgármesteri indítványok beterjesztésével, az interpellációval

kapcsolatos rendelkezéseket.

214


A szabályzat kitér a döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző

feladatok ellátására létrehozott Bizottságok működésére, a Közgyűlés

tanácsnokainak és a képviselettel rendelkező pártok, illetve társadalmi

szervezetek közgyűlési csoportjainak működésére.

Emellett rendelkezik a polgármester azon feladatairól is, mely a Közgyűlés által

átruházásra került, a Közgyűlés és a Bizottságok működésével van kapcsolatban.

Röviden tájékoztatást nyújt a rendelet az önkormányzati működéssel

kapcsolatos feladatok ellátásáról az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző

tekintetében.

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteiben a Közgyűlés Bizottságainak

feladat-, és hatáskörei, az ellátandó kötelező önkormányzati feladatok jegyzéke

kerül bemutatásra, valamint a Közgyűlést, Bizottságait érintő nyilvántartások. A

függelékekben a Közgyűlés bizottsági tagjainak, tanácsnokainak felsorolása.

A szabályzatban a kötelező tartalmi elemeken kívül célszerű szabályozni

a következőket:

A Közgyűlés és a Polgármesteri Hivatal közötti hatáskörök

megosztására vonatkozó előírásokat,

Az Önkormányzat kötelező, valamint önként vállalt

feladatainak bemutatását a megváltozott jogszabályi

környezetnek megfelelően.

2. 12/2005. számú szabályzat Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ügyrendjéről

Az ügyrend célja, hogy a szervezeten belül tevékenységi körönként

meghatározza a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás-és jogkörét, továbbá

szabályozza az egyes munkafolyamatok lebonyolításának módját, a szervezeti

egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső

kapcsolattartásának módját, szabályait.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának

Ügyrendje 2005. május 17-én lépett hatályba, aktualizálására 2006., 2007.

években is sor került, utoljára 2007. december 1-jén.

215


Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.)

Kormányrendelet 20. § (7) bekezdése alapján szükséges az Önkormányzat

Polgármesteri Hivatalának kialakítania Ügyrendjét.

A szabályzatban bemutatásra kerülnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti

egységeinek felépítésére, működésére, jogállására vonatkozó előírások,

mellékletekben feltüntetve az egyes irodák szervezeti ábráját létszámadatokkal

együttesen. A szabályzat 3. számú melléklete a kiadmányozás és a

pénzgazdálkodás rendjének szabályozását taglalja, ezen belül a

kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés rendjére vonatkozó

szabályozásokat.

Az Ámr. 20. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a Polgármesteri Hivatal

Ügyrendjében nem kerülnek bemutatásra a következők:

az egyes irodák vezetőinek és alkalmazottainak feladat-és

hatáskörei, a helyettesítésük rendje,

költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső

kapcsolattartásának módjai, szabályai.

Megjegyzés: A Polgármesteri Hivatal 2007. év óta eltelt idő alatti

változásait az Ügyrendben szabályozni kell (aktualizálás).

3. 7/2006. számú szabályzat a Dunaújváros Megyei Jogú Város

Polgármesteri Hivatalában alkalmazandó számviteli politikáról

A számviteli politika célja, hogy az államháztartás szervezeteinél olyan

számviteli rendszer kerüljön kialakításra, amely alapján az összeállított

költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújt a szervezet

gazdálkodásáról, illetve pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetéről és megfeleljen

úgy a számviteli törvény, mint az Államháztartás szervezetei beszámolási és


kormányrendeletben foglaltaknak.

216


Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában

alkalmazandó számviteli politika 2006. március 16-án lépett hatályba, melyhez

kapcsolódóan az egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok

rögzítik:

számlarend (számlatükör)

leltárkészítési és leltározási szabályzat

eszközök és források értékelésének szabályzata

pénzkezelési szabályzat

A számviteli politika elkészítésére vonatkozóan a Számvitelről szóló 2000. évi C.

törvény 14. § (3)-(5) bekezdései, valamint az Államháztartás szervezetei

beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.

(XII.24.) Kormányrendelet 8.§-a tartalmaznak előírásokat. A számlarendre

vonatkozóan a kormányrendelet 49. §-a ad iránymutatást.

A számviteli politikában bemutatásra kerülnek a Polgármesteri Hivatal által

alkalmazott szakfeladatok, a számviteli politika alapelvei, az értékcsökkenés

elszámolásának szabályai, a kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek

és tárgyi eszközök beszerzési, előállítási értéke elszámolási módjának

meghatározásai, a különböző ellenőrzések során feltárt jelentős, nem jelentős

összegű hibák, valós képet lényegesen befolyásoló hibák, a számviteli elszámolás

szempontjából mi tekinthető jelentős, nem jelentős összegűnek, lényegesnek és

nem lényegesnek.

A szabályzatot aktualizálni szükséges a Pénzügyminiszter által kiadott

11/2009. (XII.31.) PM tájékoztató, illetve az Államháztartás működési

rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet, illetőleg a 8/2010.

(IX.10.) NGM tájékoztató előírásainak figyelembevételével.

A számviteli politika módosítása szükséges abból a szempontból is, hogy

a költségvetési szerveket a gazdálkodási jogkörük alapján már önállóan

működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként

kell besorolni a 2009. december 19-én hatályba lépett 292/2009. (XII.19.)

Kormányrendelet alapján.

217


4. Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

számlarendje

Az államháztartás szervezete a jogszabályi előírások alapján elkészített

számlakeret alapján olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti

könyvvezetés az elemi költségvetési beszámoló készítését maradéktalanul

biztosítja. A könyvviteli számlák megfelelő tagolásával, illetve a könyvviteli

számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles

gondoskodni arról, hogy az elemi költségvetési beszámoló adatait a valóságnak

megfelelően, áttekinthetően alátámassza.

A Számlarend kialakítására vonatkozóan a Számvitelről szóló 2000. évi C.

törvény 161. §-a és az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet 49.

§-a tartalmaz előírásokat.

A Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal számlarendje

tartalmazza a számlatükröt, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás

kapcsolatát, a zárási feladatokkal kapcsolatos tételeket, az alkalmazott

szakfeladatrendet, valamint a bizonylati rendet.

A számlarend alapvetően tartalmazza a jogszabályokban meghatározott

előírásokat, felépítése, a tartalmi elkülönítések azonban nem támogatják

egyértelműen a gyakorlati alkalmazást.

A szabályzat kiegészítése javasolt a bizonylati rendet alátámasztó

naprakészen alkalmazott bizonylatokkal, a szakfeladatok aktualizálása a

„Számviteli politika” részben kiemelt, a Pénzügyminisztérium által

kiadott szakfeladatok rendjéről szóló tájékoztató szerint.

218


5. 6/2009. számú szabályzat a pénzkezelésről

A pénzkezelési szabályzat célja főszabályként, hogy meghatározza azokat a

szabályokat, amelyeket a pénzforgalom és pénzkezelés folyamán érvényesíteni

kell. Továbbá tartalmaznia kell a pénzmozgások, a pénz-, és értékkezelés

bizonylati rendjét, valamint a vezetendő nyilvántartások rendszerét.

A Polgármesteri Hivatal pénzkezelési rendjének szabályzata 2009. október 1-jén

lépett hatályba, személyi hatálya kiterjed a közszolgálati jogviszonyban álló

köztisztviselőkre, a munkaviszonyban álló munkavállalókra, a megbízási

szerződéssel foglalkoztatottakra, valamint azon személyekre, akik a pénztárból

egyedi engedéllyel elszámolási kötelezettséggel készpénz előleget vehetnek fel,

tárgyi hatálya kiterjed a Polgármesteri Hivatalban lebonyolításra kerülő

valamennyi pénzkezelési eljárásra.

A pénzkezelésről szóló szabályzat a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. §

(8) bekezdése alapján került kialakításra, mely alapján a szabályzatban az

Önkormányzat rendelkezik a pénzforgalom lebonyolításának rendjéről, a

pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a

készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a

készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi

készpénzállomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor

követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzkezeléssel kapcsolatos

bizonylatok rendjéről, és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási

szabályokról.

A szabályzat 4. 6. a) pontjának a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

169. § (2) bekezdése szerint szükséges megfelelni:

„A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten

alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi

számlákat, az analitikus, illetve részletező

nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható

formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján

visszakereshető módon megőrizni.”

219


6. 6/2006. számú szabályzat az eszközök és források értékeléséről

Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzője által elkészített 6/2006. számú

szabályzat az eszközök és források értékeléséről 2006. március 15-én lépett

hatályba, módosítására ezen időponttól kezdődően nem került sor.

A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdése előírja, hogy a

számviteli politika keretében kell elkészíteni az eszközök és források értékelési

szabályzatát, mely azonban nem a számviteli politika részeként, hanem

különálló szabályzatként került kialakításra, ahol rögzíti az Önkormányzat

értékelési elveit, módszereit.


sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 8. §-ában

megfogalmazottakat, valamint a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben

meghatározottakat szükséges betartani a szabályzatra vonatkozóan.

Az értékelési szabályzat a mérlegben szereplő eszközök és források

értékelésének általános szabályai mellett az immateriális javak, tárgyi eszközök,

befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének általános szabályait, az

eszközök bekerülési értékének tartalmát, a térítésmentesen átvett eszközök,

ajándékként, hagyatékként kapott eszközök, a többletként fellelt eszközök,

valamint a követelések fejében átvett eszközök értékelését, az egyes eszközök

értékelését, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek

forintértékének meghatározását, az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának

feltételrendszerét tartalmazza.

Az Államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.)

Kormányrendelet 8. § (17) bekezdése alapján köteles az Önkormányzat

értékelési szabályzatában rögzíteni a követelések év végi értékelési

elveire vonatkozó előírásokat.

220


7. 7/2009. számú szabályzat a leltárkészítésről és leltározásról

A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát

támasztja alá. A leltárnak tételesen és ellenőrizhető módon tartalmaznia kell az

eszközöket és forrásokat.

A leltározás célja az éves beszámoló tételeinek, a mérleg valódiságának

alátámasztása, a vagyon védelme, az eszközökért felelős személyek

elszámoltatása. A leltározási szabályzat a leltározásra vonatkozó eljárásrendet

hivatott rögzíteni.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala leltárkészítéséről és

leltározásáról szóló szabályzata 2009. október 5-én lépett hatályba, melyet a

10/2009. számú jegyzői szabályzat módosított.


sajátosságairól szóló 249/2000 (XII.24.) Kormányrendelet 37. § (5) bekezdése

értelmében a leltározás és selejtezés részletes szabályait az Önkormányzat saját

hatáskörben állapítja meg, figyelembe véve a Számvitelről szóló 2000. évi C.

törvényben meghatározottakat.

A szabályzat megfelel a jogszabályban meghatározottaknak, mellékletei

tartalmazzák a leltározás során alkalmazandó leltározási ütemtervet,

leltározási utasítást, leltározási jegyzőkönyveket és az egyéb leltározási

dokumentumokat.

221


8. 9/2010. számú szabályzat a Polgármesteri Hivatal

önköltségszámítási szabályzatáról

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

önköltségszámítási szabályzata 2010. május 1-jén lépett hatályba.

A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdése előírja, hogy a

számviteli politika keretében kell elkészíteni az önköltségszámítás rendjére

vonatkozó szabályzatot, mely azonban nem a számviteli politika részeként,

hanem különálló szabályzatként került kialakításra, ahol az Önkormányzat

önköltségszámítására vonatkozó szabályok mellett a közérdekű költségtérítés

megállapítására vonatkozó szabályok is meghatározásra kerülnek.

A szabályzat tartalmazza a Polgármesteri Hivatal irodáira vonatkozó, a

szolgáltatás teljesítése kapcsán térítésköteles szolgáltatás tekintetében

az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályokat, megfelelve

ezzel a jogszabályokban előírtaknak.

9. 3/2008. számú szabályzat az önkormányzati tulajdonban lévő

felesleges vagyontárgyak feltárásáról, hasznosításáról, valamint

selejtezéséről

Az önkormányzati vagyonnal való célszerű és takarékos gazdálkodás érdekében

a Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni feladatainak ellátása

szempontjából feleslegessé vált vagyontárgyainak feltárásáról, a használhatatlan,

vagy megsemmisült vagyontárgyak selejtezéséről.

A selejtezés célja, hogy a természetes elhasználódás, meghibásodás, vagy

káresemény következtében, illetve egyéb okokból rendeltetésszerű használatra

alkalmatlanná vált eszközök – amennyiben javításuk gazdaságtalan – selejtezése

megtörténjen. Ez jelenti a fizikai elkülönítést, illetve a nyilvántartásokból való

kivezetést egyaránt.

222


Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak feltárásáról, hasznosításáról, valamint

selejtezéséről szóló szabályzata 2008. április 1-jén lépett hatályba, aktualizására

ezen időponttól kezdődően nem került sor.


sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 37. § (5) bekezdése

alapján az Önkormányzat a leltározás és a selejtezés részletes szabályait saját

hatáskörben állapítja meg.

A szabályzatban definiálásra kerülnek a felesleges vagyontárgyak

hasznosításával és selejtezésével kapcsolatos szabályozások, a

mellékletek között a selejtezési folyamatok során alkalmazandó

jegyzékek és jegyzőkönyvek, nem rendelkezik azonban a szabályzat a

selejtezett eszközök hasznosításához kapcsolódó ármegállapítás

szabályairól, a döntéshozatalra jogosultak köréről az üzemeltetésre

átadott eszközök selejtezése esetében.

10. 1/2008. számú szabályzat a kötelezettségvállalások nyilvántartási

rendjéről

A kötelezettségvállalások nyilvántartásának rendjéről szóló szabályzat 2008.

február 1-jén lépett hatályba, melyet az alkalmazandó kormányrendelet

változása miatt aktualizálni kell. Az Államháztartás működési rendjéről szóló

292/2009. (XII.19.) kormányrendelet 72 – 80. §-ai tartalmazzák a szükséges

előírásokat.

A szabályzat a CT-Ecostat gazdasági és gazdálkodási rendszer rendelés és

kötelezettségvállalás moduljai működtetésének érdekében a

kötelezettségvállalás nyilvántartásának rendjére vonatkozó szabályozásokat

tartalmazza.

A Polgármesteri Hivatal Ügyrendjének 3. számú melléklete tartalmazza a

kötelezettségvállalás nyilvántartás rendjén túl az ellenjegyzésre, szakmai

teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra vonatkozó előírásokat.

223


A szabályzat nem tekinthető megfelelőnek, a szabályozókat tartalmazó

kormányrendelet változása miatt, átdolgozása javasolt.

A jelenleg érvényben lévő szabályzat nem tartalmazza az Ámr. 80. § (3)

bekezdésében meghatározottak szerint a kötelezettségvállalásra,

ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre,

utalványozásra jogosult személyek aláírás mintáját, valamint az erről

vezetett naprakész nyilvántartást.

11. 9/2008. számú szabályzat a Polgármesteri Hivatalban a folyamatba

épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről

A FEUVE a szervezeten belül az első szintű ellenőrzést jelenti, amelynek

működtetése a vezetés felelősségi körébe tartozik. A szervezet vezetője felelős

azért, hogy olyan szabályokat alakítson ki és folyamatokat működtessen a

szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források gazdaságos,

hatékony, hatásos és eredményes felhasználását. Ezek a feladatok magukban

foglalják a pénzügyi döntések dokumentumainak előkészítését

(kötelezettségvállalások, szerződések, kifizetések, szabálytalanul kifizetett

összegek visszafizettetése), az előzetes pénzügyi kontrollt (a pénzügyi döntések

szabályossági és törvényességi szempontból történő jóváhagyása/ellenjegyzése)

és a gazdasági események könyvelését (megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

A felsorolt három feladat megfelelő elkülönítését biztosítani kell.

A legfontosabb alapelv a FEUVE-ban a vezetői elszámoltathatóság, amely szerint

a vezető felelős a fenti feladatok megfelelő módon történő ellátásáért, a FEUVE

kézikönyvek kidolgozásáért és alkalmazásáért (a hatáskörök, felelősség,

beszámolás és kockázatkezelés leírásával), a gazdasági eseményekre vonatkozó

döntésekért (kötelezettségvállalások, szerződések, kifizetések, rendeltetés- vagy

célellenesen felhasznált összegek visszafizettetése), a központi harmonizációs

egységgel való kapcsolattartásért, valamint a FEUVE rendszerekről történő

beszámolásért.

224


A Polgármesteri Hivatal Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői

ellenőrzésről szóló szabályzata 2009. február 1-jén lépett hatályba, melynek célja

a FEUVE működtetése által a szabályszerűség biztosítása, a szabálytalanságok

elkövetésének megelőzése, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség

fokozása.


Kormányrendelet 155. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat működésének

folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni,

fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül a folyamatba épített,

előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket működtetni.

A szabályzat megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a FEUVE

keretében az ellenőrzési nyomvonal, a kockázatkezelés eljárási rendje,

valamint a szabálytalanság kezelésének eljárási rendje is kialakításra

került.

Az ellenőrzési nyomvonal


Kormányrendelet 156. § (2) bekezdése előírja az ellenőrzési nyomvonal

elkészítésére vonatkozó szabályozásokat. A szabályzat táblázatba foglaltan

tartalmazza a működési folyamatokat, ennek leírását folyamatábrákkal

szemléltetve.

Az ellenőrzési nyomvonal azonban nem tartalmazza az egyes ellenőrzési

feladatok elvégzését igazoló dokumentum fellelési helyét, ezen kívül

szükséges a szabályzat rendszeres aktualizálása az Ámr. 156. § (2)

bekezdésében meghatározottak alapján.

A kockázatkezelés

A kockázat a szervezet gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és

események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a

szervezet működését.

A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van

a szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos

ismeret vagy információ.

225


A Polgármesteri Hivatal vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembe

vételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni.

A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon

intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik

a kockázatokat.

A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és

döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része.

A kockázatkezelés kialakítására az Államháztartás működési rendjéről szóló

292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet 157. §-a tartalmaz előírásokat.

A szabályzatban az általános fogalmi, tartalmi meghatározások mellett a

kockázatkezelés végrehajtási szabályai kerülnek bemutatásra, valamint a

jogszabályban meghatározott előírások.

A szabályzat azonban nem tartalmazza a kockázatkezelési eljárási

rendben a kockázatok folyamatgazdáit, a kockázatok értékelését és

kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a

kockázatokra adható válaszok megvalósíthatósága mérlegelésének

kötelezettségét, a válaszintézkedés beépítését a folyamatba, valamint a

kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatának kötelezettségét.

A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje

A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás,

szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a

költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami

feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb.

előfordulhat.

A szabálytalanságok megelőzésével szembeni hármas kötelezettség:

jogszabályoknak megfelelő működés,

szabályozottság, szabályok betartásának folyamatos figyelemmel kísérése,

szabálytalanság esetén hatékony intézkedések megtétele.

226


A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy

hozzájáruljanak azok kialakulásának megakadályozásához, illetve keretet

biztosítsanak a megfelelő intézkedések megtételéhez.

A szabályzatban a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend

megfogalmazása történik.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje jelenleg a FEUVE részét képezi.

Korábban az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.)

Kormányrendelet 161. §-a alapján a szabálytalanságok kezelésének

eljárásrendjének a szervezeti és működési szabályzat részét kellett képeznie.

Ezen paragrafust 2011. január 1-jétől hatályon kívül helyezték.

A szabályzatban a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjével

kapcsolatos fogalmak, a szabálytalanság észlelésével kapcsolatos

eljárások, intézkedések kerülnek meghatározásra, mely megfelel a

jogszabályban meghatározottaknak.

12. 16/2010. számú szabályzat a Likviditás-és kockázatkezelésről

Az Önkormányzat kötelezettségállományának és likvid pénzeszköz

állományának kezelésére megalkotásra került a Likviditás-és kockázatkezelésről

szóló szabályzat, mely 2011. január 3-án lépett hatályba.

A szabályzat rendelkezik az Önkormányzat forrásairól, likvid pénzeszközeiről,

az ezekkel kapcsolatos kockázatok kezeléséről, a kapcsolódó döntéstervezetek

szakmai előkészítésére, végrehajtására, koordinálására létrehozott

Kockázatkezelési Testületről, valamint a hosszú távú kötelezettségállományra

tekintettel a Fedezeti Alap létrehozásáról.

A szabályzat utolsó fejezete szól a likvid pénzeszköz-és kockázatkezeléssel

kapcsolatosan a döntésekről, a döntés előkészítésre, javaslattételre, a döntési

jogkörök gyakorlására jogosultakról.

A szabályzat megfelelően mutatja be a kötelezettségállomány és likvid

pénzeszközállomány kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, melyek

meglétének szabályozása lényeges eleme az önkormányzati

vagyongazdálkodásnak.

227


13. 13/2007. számú szabályzat a Polgármesteri Hivatal egyedi

iratkezelési szabályzatáról

Az iratkezelési szabályzat az iratok biztonságos őrzésének módját,

rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel való ellátását, irattározását,

selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának

egyedi iratkezelési szabályzata 2008. január 1-jén lépett hatályba, aktualizálására

ezen időponttól kezdődően nem került sor.

Az Iratkezelési szabályzat tartalmazza a Köziratokról, a közlevéltárakról és a

magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben, és a

Közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló

335/2005. (XII.29.) Kormányrendeletben meghatározottakat.

A szabályzat az iratok kezelésének általános követelményei mellett rendelkezik

az iratkezelés folyamatáról, az irattározás és levéltárba adás folyamatáról,

valamint a munkakör átadása esetén tett intézkedésekről, mellékletekben

bemutatásra kerülnek az irattározás során használatos dokumentumok, a

szabályzat 1-15.számú függelékeiben pedig jegyzőkönyvek, naplók, az

elektronikus iktatással kapcsolatos kézikönyv, dokumentumok.

228


14. 3/2010. számú szabályzat Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzat Polgármesteri Hivatala belső ellenőrzési

kézikönyvéről

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat belső ellenőrzési kézikönyve

2010. február 1-jén lépett hatályba.

A Költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.)

kormányrendelet (Ber.) 5. § (1)-(3) bekezdései tartalmazzák a belső ellenőrzési

kézikönyvre vonatkozó előírásokat.

A Ber. 5. § (2) bekezdésének a)-m) pontjai határozzák meg a belső

ellenőrzési kézikönyv tartalmára vonatkozó előírásokat, melyeket a

hatályos Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmaz a belső ellenőrzési

tevékenység végzéséhez szükséges iratmintákkal és mellékletekkel

együttesen.


dr. Szebellédi István

igazságügyi adó,- járulék és könyvszakértő

költségvetési minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló

igazsÁgÜgyi szakÉrtŐi vÉlemÉnydunaÚjvÁros megyei jogÚ vÁros...

Documents