Belső használatraIgazságügyi Minisztérium Bv. Országos Parancsnokság kiadványa

HÍRADÓ,XX'XXXXXVW«WXV.X\XXWii»iifii,XXX'WXXXN'--''V,XX\XXXXVCXXXXXXXV.XXV<XVXÄ'»NXxVX

*8 Í C

XXVII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1983. DECEMBER 31.

Az oktatást üggyékeli térni!

Köpeczi Béla miniszter sajtótájékoztatójaA közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésének prog­

ram járól tájékoztatta a Parlam entben a sajtó m unka­társait Köpeczi Béla művelődési miniszter. Elmondta: a minisztérium az elmúlt évet javarészt az oktatás fejlesztésére vonatkozó tervezetek kidolgozására fordí­totta. A z alapot e munkához az MSZMP Politikai Bizottságának 1981-es határozata a felsőoktatásról, valamint az idén a Központi Bizottságnak a köz­oktatásról hozott határozata adta. Mindez szükségessé tette, hogy szakmai vitákat folytassanak le e feladatok tartalmi^ gazdasági, személyi feltételeiről.

A viták szeptembertől másfél-két hónapon át ta r­tottak különféle tudományos intézményekben, szakmai testületekben. Közzétették a két tervezetet a Közneve­lésben, illetve a Felsőoktatási Szemlében, ehhez gya­korló pedagógusok és más szakemberek hozzászólásait kérték.

A felsőoktatás fejlesztési program ját illetően a nagy többség egyetértett a javaslatok legfontosabb elveivel. Főképpen két vitatéma körül csoportosultak a véle­mények. Az egyik, hogy elérkezett-e már a radikális reform ideje az oktatásügyben, a másik: a felsőoktatás­ban a tartalm i korszerűsítés meggyorsítása, az egyete­mek és főiskolák belső szerkezetének átalakítása, az oktatók státusának felülvizsgálata volt.

Köpeczi Béla hangsúlyozta, a minisztérium a folya­matos korszerűsítés m ellett foglal állást, m ert a na­gyobb változtatások végrehajtásához hosszabb időre van szükség. így döntöttek azért is, m ert a gyökeres változtatás feltételei jelenleg még nem biztosítottak. Ami a feltételeket illeti, a javaslatok kidolgozásakor igvekeztek tisztázni a lehetőségeket. Ezek alapján az alsó- és középfokú oktatásban folytatódik a tanterem- építés programja, a felsőoktatásban az egyetemek rekonstrukciója, a géppark felújítása és gazdagítása, a diákszociális létesítmények fejlesztése.

Az általános iskolákban a fő cél — bizonyos m ér­tékben a fakultációra építve — a belső differenciálódás kibontakoztatása, az ismeretszánt növelése, az anya­nyelvi, idegen nyelvi, természettudományos ismeretek gazdagítása, a történelmi tudat, az esztétikai nevelés, a sport jelentőségének fokozása. A középfokú oktatás­ban a döntés szerint megmarad a három iskolatípus, de közelít majd egymáshoz a szakmunkásképző és a szakközépiskola, valamint a szakközépiskola és a gim­názium; ez utóbbi két intézménytípusban ezt úgy kí­vánják megoldani, hogy az első két évfolyamon a közismereti tárgyakból nagyjából azonos tananyag sajátítható majd el.

A közoktatás fejlesztésének alapvető feltétele a pedagógusképzés és -továbbképzés. Lényeges a meny- nyiségi fejlesztés is, hiszen ismeretes a tanító- és tanárhiány; az idén végzettek egynegyede például nem a pedagógus pályán helyezkedett el. Minőségileg is javítani kell a pedagógusképzést, és közelíteni szüksé­ges egymáshoz az általános iskola felső tagozatára és a középiskolára, valamint az óvónői és tanítói hivatásra való előkészítést. Köpeczi Béla elmondta: a pedagó­gusoké az egyetlen olyan terület, ahol soha nem volt rendszeres továbbképzés, és ezt a továbbiakban külön­féle intézkedésekkel kívánják orvosolni. E serkentések és az önképzés útján szeretnék ismét föltámasztani a tudós-tanár típusát.

A felsőoktatásban nagyon lényeges az értelmiségi­képzés — vagyis az előkészítés a társadalomban be­töltött szerep vállalására —, ami természetesen nem ellentétes a szakemberképzéssel. Fontos feladat e területen az általános műveltség színvonalának emelé­se, az oktatás és kutatás szerves egységének megte­remtése. Ism ertette a miniszter például azt a javas­latot, hogy növeljék az egyetemekre és főiskolákra felvettek számát. Ezzel kapcsolatban elmondta: meg­vizsgálják, hogy bizonyos szakokon a szükségesnél több hallgatót vegyenek föl és a szelekciót az első egy-két évfolyamon végezzék el. Szólt Köpeczi Béla a további belső demokratizálódás szükségességéről, az irányítás színvonalának növeléséről, valamint arról az óhajról, hogy az oktatási intézmények nyitottabbakká váljanak.

A Művelődési Minisztérium az észrevételek alapján javít a két programon, majd azók átdolgozott formá­jukban az országgyűlés elé kerülnek. ,

ki ilSZ is nemietkSsI békeév előkészítésére ssélifjss fel tafplfbiMÜf

Az ENSZ közgyűlése meg­erősítette múlt évi határozatát arról, hogy 1986-ot nyilvánít­sák a béke nemzetközi évévé. A közgyűlés felszólította az ENSZ tagállamait, hogy a bé­keév aktív előkészítésével já­ruljanak hozzá a nemzetközi együttműködés és a béke meg­szilárdításához.

A közgyűlés élesen elítélte a katonai, a nukleáris és a gaz­dasági együttműködést a faj­üldöző dél-afrikai rezsimmel és több határozatot hozott a gyarmati területek, köztük Na­míbia függetlenségéről. A ha­tározatok ellen szavazók között

volt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttsége is. Az egyik határozat bírálta a nyugati államok nukleáris együttműködését Pretoriával.

A közgyűlés felszólította Nagy-Britanniát. az Egyesült Államokat, Űj-Zélandot és Ausztráliát, hogy minél előbb adják meg a függetlenséget az általuk igazgatott atlanti-óceá­ni, karib-tengeri és csendes­óceáni szigeteknek. Egy hatá­rozat felszólítja Nagy-Britan­niát és Spanyolországot, hogy tárgyalásokkal rendezzék Gib­raltár hovatartozásának kérdé­sét.

Á z értelmetlen háborúAz iraki—iráni háború ki­

látástalan, katonai szempont­ból is értelmetlen. Ezt húzza alá a Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja.

V. Ivanyenko, a történettu­dományok kandidátusa cikké­ben részletesen elemzi a több m int három éve tartó fegy­veres konfliktus részvevői ál­tal végrehajtott hadművelete­ket, bem utatva; hogy ezek során egyik félnek sem sike­rü lt fölényt szereznie, magá­hoz ragadnia a hadiesemények irányítását. Felhívja a figyel­met arra is, hogy a háborúzó felek között sajátos egyensúly alakult ki: Irán elsősorban fanatizált tömegekből álló, gyengén kiképzett és ellátott hadseregének számbeli fölé­nyére építi terveit. Irak ré­széről pedig a jobban kikép­zett hadsereg hozzáértőbb irányítása és jobb technikai felszereltsége ellensúlyozza ezt. ,

Nyugati katonai szakértők véleményére hivatkozva a Krasznaja Zvezda cikkírója megállapítja, hogy a háború idején az iráni csapatok ál­tal alkalm azott taktika ta r­talékai kimerültek. Ennek el­lenére a teheráni vezetés, el­sősorban a számbeli fölényre és az újonnan vásárolt hadi-

technikai eszközökre építve terveit, továbbra is k itart a végső győzelemig folytatandó háború koncepciója mellett. Az ENSZ tűzszüneti felhívá­sainak, a különböző közvetítő missziók tevékenységének és Irak békeajánlatának mind­eddig semmi foganatjuk sem volt.

A háborús körülmények Iránban azoknak az erőknek a kezére játszanak, amelyek az iráni demokratikus erők elnyomásában érdekeltek, s megkönnyítik számukra az iráni hazafiak elleni harcot. Hasznos ez a háború a nem­zetközi reakció számára is. Bár kinyilvánította, hogy el­lenséges viszonyban van az Egyesült Államokkal, Irán, akárcsak a sah uralm a idején, jelenleg is több millió dollárért vásárol am erikai fegyvere­ket. Az Egyesült Államoknak lehetősége van arra is, hogy a térségben uralkodó hábo­rús feszültségre hivatkozva növelje katonai jelenlétét az Öböl térségében — m utat rá a cikkíró, s leszögezi: ennek az értelmetlen testvérgyilkos háborúnak a mielőbbi befe­jezése egyformán szolgálná a két ország, valam int a tér­ség stabilitásának érdekeit.

L a k n i k e l le n eÁm nem mindegy, hol és,

mennyiért. Aki megismerte a dohszagú albérletek poklát, a folyton elégedetlen házinénik (-bácsik) örökös maceráit, a méregként adagolt melegvíz­igénylések cirkuszát és siker­rel túltette magát a „Barát­nőt nem hozhat fel, vendéget nem fogadhat” szövegű ulti­mátumok arcpirító megalázta­tásain, a kertvégi sufnik zi- mankós ébredésein — csak az tudja igazán, mekkora do­log biztos fedél alá jutni.

Különösen a fiatalok van­nak nehéz helyzetben, hisz az ő zsebükben lapulnak a leg­vékonyabb fizetések, vállukat pedig a pályakezdés, a csa­ládalapítás gondjai nyomják. Alig kerültek ki a család vé­dőszárnyai alól, máris az élet nehezen megoldható gondjai­val találják magukat szem­ben. Az első lépések érthe­tően majd mindig sete-suták, és ők sem kaptak védőoltást az ügyeskedők mesterkedései ellen. Csöppet védtelenek mindannyian, s ham ar elté­vednek a lakásszerzés labirin­tusában.

A KISZ Budapesti Bizott­sága a közelmúltban tarto tt ülésén megállapította, hogy az új lakásrendelet kedvező ha­tása m ár érezhető ugyan, de a feszültségek megszűnésének még semmi jele. A lépcsőze­tes lakásjuttatási rendszer be­vezetésének eddigi tapaszta­lataiból az derül ki, hogy az átmeneti elhelyezésnek ez a formája ham ar népszerűvé vált, m ind több lakásigénylő kíván élni vele. 1981-ben pél­dául 27 ezer 800, 1982-ben pe­dig 32 ezer 400 személy. A kerületi tanácsok első lakás­ra szóló kiutalásainak egy ré­szét azonban a fiatalok nem fogadták el. És nem a túlzott anyagiasság, az ábrándkerge- tés m iatt döntöttek így. Ó, nem. Hanem azért, m ert több­nyire olyan elhanyagolt, még az alacsony komfortfokozat­hoz előírt műszaki követel­ményeknek sem megfelelő la­kásokat kínáltak nekik. A kopott, öreg bérházakban ta­lálható, rosszul karbantartott otthonok még a nehéz hely­zet ellenére is taszították a fiatalokat. Gond az is, hogy

a felajánlható lakások egy ■része nem az igénylő kerüle­tében, hanem eddigi lakóhe­lyétől vagy munkahelyétől tá ­vol található. Tulajdonképpen e tények ismeretében foglalt úgy állást a budapesti KISZ- bizottság, hogy természetes­nek ta rtja a visszautasítást, s álláspontjuk szerint ezzel a jövőben is számolni kell.

Helyteleníthető az is, hogy gyakran gyermekes házaspá­roknak ajánlják fel az átm e­neti elhelyezést. Az egy-más- fél szobás, alacsony komfort- fokozatú első lakás még á t­meneti időszakra is csak a gyermektelen, fiatal házasok­nak, vagy az egyedülállóknak jelenthet megoldást.

A testület célszerűnek tart-, ja, hogy két egyszobás, kom­fort nélküli lakásból , lehes­sen magasabb komfortfokoza­tú lakást kialakítani, ahelyett, hogy a fiataloknak ajánlja fel az egészségtelen, műszakilag nem megtelem lakásokat.

A fővárosi KISZ-esek fel­hívták a figyelmet az előta- karókosság néhány negatív tapasztalatára is. Egy kétgyer­mekes családnak például há­rom esztendő alatt kell meg­teremtenie az előtakarékos- ság teljes összegét, amely egy kétszobás 690 ezer forintos lakás esetében 190 ezer fo­rint. Ez több m int havi öt­ezer forintos rendszeres rész­letfizetést jelent, ami a fiatal házasok többsége számára teljesíthetetlen.

A túlságosan, nagy megter­helés m iatt tehát szinte lehe­tetlen, hogy a fiatalok az á t­meneti elhelyezés után végle­ges otthonba költözzenek. Ép­pen ezért kívánatos, hogy a fokozatosság elve elsősorban a gyermektelen fiatal háza­sok és az egyedülállók gyor­sabb lakáshoz jutását jelent­se, s e formában biztosítsak az állami gondozásból kike­rült fiatalok számára is az első otthont. A KISZ kezde­ményezte, hogy az átmeneti lakás korszerűsítésére, felújí­tására fordított összeg ne csu­pán lelakható vagy visszaté­ríthető legyen, hanem —, ha a bérlő úgy. akarja —, szá­mítson be az előtakarékosság összegébe.

,vX\XXNXXVXXXVÍVXXXvXXXXXVCvXXXXXV»X-'XXXXXXXXXXXXXXXXXXVO.XXXXXXXXXXO.XV.XXXNNX'.XX\/

ÍJJévtpI ú j reasdaz ü g y fé lfo g a d á sb a n

A Városházán dr. Bielek József, a Fővárosi Tanács V. B. titkára tájékoztatta a saj­tó képviselőit arról az ügy- félfogadási rendről, amely várhatóan kényelmesebbé te­szi az ügyes-baj os dolgaikat, sajnos, ma még mindig java­részt munkaidejükben intéző budapestiek időbeosztását.

SZOMBATI ÜGYELET

—■ Bár eddig is volt meg­hosszabbított tanácsi ügyfél­fogadás, szombatonként is ta r­tottak ügyeletet, mégis azt tá- pasztaltuk, hogy egyikkel sem élnek az ügyfelek, s hogy a vállalatok továbbra is elen­gedik munk^helyijkrQl dolgo­zóikat, ha a tanácsban, köz-, üzemeknél akad dolguk — mondta dr. Bielek József. — 1984. január 1-tői hétfőnként 14 órától 18.30-ig, szerdán 8- tól 16.30-ig, pénteken 8-tól 11.30-ig fogadják az ügyfele­ket a tanácsi szervek. Az ügyfélszolgálati irodák a la­kosság rendelkezésére állnak a teljes tanácsi munkaidőben, és a meghosszabbított félfo­gadási időszakban is, ezenkí­vül ügyeletet tartanak szom­batonként 8—13 óráig.

— A tanácsi igazgatási te­vékenységhez kapcsolódó fel­adatokat ellátó intézmények és vállalatok munkaidőn kí­vüli félfogadása megegyezik m ajd a tanácsi ügyfélfogadás rendjével. Ezek: a „Fam ília” családi és társadalm i ünnep­ségeket rendező intézet, a Fő­városi Munkavállalási Ta­nácsadó, a Főber kisajátítási, kártalanítási részlege és a budapesti magánlakás-építő- és szolgáltató vállalatok fél­fogadási ideje ugyancsak egy­séges lesz: szerdánként este 7 óráig fogadják a budapes­tieket. Mintegy két tucat vál­lalatot érint ez az intézkedés,

továbbá ■ szükséges, hogy ugyanezek a cégek szombati ügyeletetet is tartsanak.

KÉTÓRÁS KISZÁLLÁS

— Az állampolgárok idejé­nek kíméléséért több szak- igazgatási szerv tesz intézke­dést, hogy a lakásokban vég­zendő javításoknál csökken­jen a kényszerű otthoniét ide­je. Az Ingatlankezelési- és Építési Főigazgatóság kizáró­lag munkaidőn kívül, délután 4-től végez lakáseiíenőrzést, a lakásokban történő karban­tartásra pedig kétórás kiszál­lási időszakot kíván megha­tározni. A Közmű- és Mély­építési Főigazgatóság két-há® rom órás kiszállási időszakot szeretne érvényesíteni a ha­táskörébe tartozó szolgáltató vállalatoknál.

— Ha hétfő, az a tanácsi ügyfélfogadás ideje, ha szer­da, akkor a közüzemek vár­ják nyújtott műszakban az ügyfeleket, a csütörtök a vá­sárlóké. A kereskedelmi fő­osztály a közelmúltban fel­kérte a kerületi ipari keres­kedelmi osztályokat, hogy egyebek között növeljék a hét­fői napokon délután 5-től es­te 8 óráig üzemelő boltok szá­mát, s egy adott körzetben arányosan tartsanak nyitva az üzletek reggel és a munkaidő után is. A csütörtöki bevá- sárlónapot a lakosság meg­szokta, s várhatóan a csütör­töki bevásárlók száma az idő múltával folyamatosan növek­szik.

EGYSÉGES ÉRTESÍTŐ1

A Fővárosi Tanács titkár­sága egységes szövegű értesí­tőt készít a fővárosi m unkál­tatóknak: mikor fogadnak á tanácsok, hogy ne kelljen a dolgozókat munkaidőn belül hivatalos ügyeik intézése m iatt nélkülözni.

Mii reklam álnak a nyugdíjasok?Évente 150-160 ezer nyugdíjat

állapítanak meg; és mintegy 20 ezer azoknak az új nyug­díjasoknak a száma, akik va­lamiért reklamációt nyújtanak be, amikor kézhez kapják a megállapított összegről szóló értesítést. Dr. Szanyi Zoltánt, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága jogi és szak- igazgatási főosztályának ve­zetőjét kérdeztük, melyek a leggyakrabban kifogásolt ese­tek?

— Az alapmeghatározások száma évenként változik: 1980- ban 167 ezer, 1981-ben 156ezer, 1982-ben 152 ezer nyug díimegállapítás történt. Ha 150-160 ezres átlagot veszünk figyelembe, ezen belül 100 ezer öregségi, 36 ezer rokkantsá­gi nyugdíjhatározat születik, a többit az özvegyi, baleseti és tsz-iáradék-megállapítások te­szik ki.

Az első fokon elbírált ügyek­kel szemben mintegy 12 szá­zalék a megfellebbezett ügyek aránya. A leggyakoribb észre­

vétel a szolgálati idő megálla­pítására vonatkozik, ezt kö­veti azoknak a beadványa, akiket első fokon nem tartot­tak rokkantsági nyugdíjra jo­gosultnak. Harmadik sorban a m unkabér alapján kiszámított nyugdíj összegére vonatkozó kifogás. A szolgálati idő be­számításánál rendszerint ki­m aradtak olyan ledolgozott évek. ■ amelyeket a nyugdíj­megállapításhoz szükséges elő­készítő iratok nem igazoltak.

Gyakori a tájékozatlanság­ból eredő reklamáció is. így például sok esetben előfordul, hogy az özvegyi nyugdíjra jogosultak teljes nyugdíjat reklamálnak, mondván, hogy a férj halálát követő egy éven át a teljes összeg járna. Arra alanozzák ezt a feltevést, hogy tudomásuk szerint baráti, is­merős körben esy éven át fo- Ivásították a féri teljes nyug- díiát. Ez a feltételezés azonban nlai-it.plnn; az özvegyi nyugdíj soha nem lehet a férj teljes nyugdíja.

^aÍBADŐ 1983. DECEMBER 31.

VAROSAINK

IPARI TELEPÜLÉSA jka

A város helyén már a bronzkorban Is emberi tele­pülés v o lt A római kor emlékét a Herkules-szentély őrzi. Jelentős iparának kezdete évtizedekre nyúlik visz- sza. 1930-ban innen indult világhódító ú tjára Bródi Im re kriptongázzai működő villanyégője. Legnagyobb ipari létesítményed közé tartozik a timföldgyár és alu­míniumkohó, a hőerőmű, a Videoton gyáregysége és az üveggyár. Három bányája működik.

Két fró emlék­szobája található a városban; Fekete Istváné és Molnár Gáboré. Külön emlékoszlop őrzi Fekete István író emlékét a régi H családi ház helyén.

i f i p f ,I I m |l l §

A város lakóinak száma közel 30 ezer. Ezért is jelentős új, impozáns kórháza, amelyben nemcsak Ajka, hanem a környék lakóit is kezelik.

' ” ft . v j f

fifi!

A 40 hektáros városligetben horgászásra is szolgáló, négyhektáros csónakázótavat és strandfürdőt létesítet­tek. A park a város lakosságának összefogásával épült.

I l i 'I s P

mmmmmM í§Mmm - ' P l» ' | § -Modem üzletei bőséges választékot kínálnak. A város

közepén vásárlócentrumot létesítettek, ahol modern áruház és több fontos bolt található. U. G.

fi _fjj hangár Ferihegyen

ism ét gyarapodott a Feri­hegyi repülőtér: a több mil­liárd forintos rekonstrukciós munkálatok során megépült új hangárt birtokába vehette a MALÉV. A hatalmas csarnok­ba vontatták az LCR lajstrom- jelű, Rómeó névre hallgató TU—154-es repülőgépet, a ma­gyar légitársaság legújabb szerzeményét az első ezer­nyolcszáz órás ápolásra.

A csarnokban a munkakö­rülmények rendkívül kedve­zőek, sokkal jobbak, mint a ségi hangárban voltak, ahol

csak nyitott ajtóval tudtak dolgozni a szerelők. A repülő­gépek farka mindig a szabad­ban maradt. Itt viszont olyan meleg van, hogy a szerelők pufajka helyett kényelmesen ingujjban dolgozhatnak. A munkát segíti a hangárhoz tartozó új műszaki bázis is, ahol a legkülönfélébb munká­latokat és az alkatrészeket számítógép tartja nyilván. Az új hangár üzembe állítása to­vább növeli a repülés bizton­ságát.

J a n u a r e l s e j é n l é p é l e t b e

I J J r e n d e l k e i e s az általános Jövedelem adóról

1984. Január l-től megváltoznak az általános jövedelem- adó fizetésére vonatkozó szabályok. Ez azt jelenti, hogy bizo­nyos kivételektől eltekintve a magánszemélyek jövedelmük után általános jövedelemadót fizetnek. Az eddig külön jogsza­bályokban előírt, eltérő mértékű adófizetési kötelezettség he­lyébe tehát fő szabályként igen egyszerű jövedelemelvonási megoldás lép. Mennyiben érdekelheti olvasóinkat az általános jövedelemadóra vonatkozó jogszabályi változás? Vizsgáljuk meg közelebbről!

Valamiféle jövedelme min­denkinek van. Még akkor is lehet jövedelme, ha például rendszeresen nem végez mun­kát. Kaphat kártérítést a biz­tosítótól háztartási balesete miatt, vagy m int munkakép­telen házastárs tartásdíjat volt férjétől, végezhet alkalmi munkát. Vajon kell-e fizetni ezek után jövedelemadót? Más példával élve: valaki ajándék­ba kap egy házat, amelybe be­költözik és abban lakik. Két év elteltével meggondolja ma­gát és kétszázezer forint ér­

tékkülönbözettel eladja a há­zat, mert lakása másképpen is biztosítva van. Hogyan alakul jövedelemadó-fizetési kötele­zettsége? Végezeztül utalunk arra, hogy olvasóink büntetés­végrehajtási intézetben végzett m unkája után járó jövedel­mükből szintén jövedelemadót fizetnek. Ügy gondoljuk, mind­ezek a kérdések olvasóinkat is érdeklik, ezért röviden ' is­m ertetjük az általános jöve­delemadó leglényegesebb sza­bályait.

A d óm en tes Jövedelm ekElőször is azt kell tisztázni,

hogy milyen jövedelmek men­tesek az általános jövedelem- adó alól, mert ezek kivételé­vel minden jövedelem után' kell adót fizetni.

Ismeretes, hogy a munkavi­szonyban állók főállású jöve­delmük után nyugdíj járulékot fizetnek, s így mentesek az ál­talános jövedelemadó alól. Ezekkel megegyezően adómen­tes a munkaidő alatt vagy után végzett — többletmunká­ból, több munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a másodállás jövedelmét), amely után nyugdíjjárulékot kell fi­zetni. A rendszeres, személyes munkavégzésből, a bedolgozói jogviszonyból valamint a szövetkezeti jogviszonyból, to­vábbá a társadalombiztosítási ellátásokból származó jövedel­mek szintén mentesek az ál­talános jövedelemadó megíi- zetése alól.

Nem kell jövedelem- adót fizetni a kimagasló teljesítményért kapott díjból (például a Kos- suth-díj, miniszteri vagy annál magasabb kitün­tetés, olimpiai, világ­vagy Európa-bajnoksá­gon elért eredmény után járó (adott) összeg­ből, a pályadíjból, ösz­töndíjból, tanulmányi, szociális segélyből.

Mentes a jövedelmadó alól a szövetkezeti tagok földjára­déka, a hadigondozottak já ­radéka, a vakok személyi já­radéka, a csökkent munkaké­pességűeket megillető kereset­kiegészítés.

Az újítói, feltalálói kedv ösz­tönzése érdekében újításon­ként, találmányonként évi 70 ezer forintig nem kell általá­nos jövedelemadót fizetni, az újításból, találmányból szár­mazó jövedelem után.

Az oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak szakmai gyakorlattal kapcso­latban kifizetett jövedelme évi 24 ezer forintig mentes az adó alól.

A 60 éven felüli férfi és az 55 éven felüli nő (ha adókive­tés útján adóztatható) s tevé­kenységét főfoglalkozásként, alkalmazott és társ nélkül, legfeljebb egy segítő család­taggal végzi, évi 48 ezer forint jövedelemig ^mentességet élvez. (Ez a szociális mentesség a 100%-os csökkent munkaké­pességű személyt életkorra te­kintet nélkül megilleti.)

A biztosítási jogviszonyból származó térítés, a takarékbe­tét, devizaszámla és annak ka­matjövedelme ugyancsak men­

tes a jövedelemadó alól. A balesetet szenvedett személy tehát levonás nélkül megkap­ja azt az összeget, amelyet a biztosítási szerződés a feltéte­lek fennállása esetén kifizet­ni rendel, s ugyanígy a taka­rékbetét után járó kamatot (bármilyen nagy összegű is) nem fogják csökkenteni azért, mert a betétkönyv tulajdono­sa kamatjövedelemhez jutott.

A törvényen alapuló ta rtás­díjak; jogi kötelezettségen ala­puló kártérítések, kártalanítá­sok, valamint az ingatlanok­nak tartásdíj vagy járadék fe­jében történő átruházásából származó jövedelmek után nincs helye jövedelemadó-le­vonásnak.

Ha valaki örököl vala­milyen vagyontárgyat, vagy azzal megajándé­kozzák, s azt értékesíti, adómentessége attól függ, hogy az eredeti beszerzési árat meghala­dó áron értékesítette-e vagy sem. Ha nincs ér­tékkülönbözet, a men­tesség megilleti, ha azon­ban többletjövedelemhez jutott az értékesítés ál­tal, a jövedelemadót meg kell fizetnie.

(Természetesen aki vagyontár­gyakat keresetszerűen értéke­sít, nem tartozik ebbe a men­tességi kategóriába.)

Mentes továbbá az albérlet­ből, ágybérletből, komfort nél­küli lakás bérbeadásából szár­mazó jövedelem, a háztáji és kiseígítő gazdaságok jövede­lemadója alá eső jövedelem.

Lényeges kérdés, mikor ke­letkezik az adófizetési kötele­zettség? Akkor, amikor a te­vékenységet megkezdik, a jö­vedelemforrás keletkezik, illet­ve amikor a mentessége vala­kinek megszűnt. Az adó fize­tésének kötelezettsége nem függ attól, hogy a tevékeny­ség legális legyen, például hogy hatósági engedély alap­ján végezze munkáját. Aki például iparjogosítvány nélkül ehhez kötött tevékenységet vé­gez, az kontár. Tekintettel azonban arra, hogy jövedelme származik e meg nem engedett tevékenységből, adó fizetésére köteles. Természetesen ha az adófizetésnek eleget tenne, saját magát leplezné le, így a jogosulatlan tevékenység és az adószabálysértés (bűncselek­mény) ezeknél együtt jelent­kezik.

Az adót annak kell megfi- , zetni, akinél az adóköteles jö­vedelem jelentkezik, ő az adó alanya. :

ményt Is eredményezhet, ha a szükséges bizonyítékok rendel­kezésre állnak.

A közületi szervtől szárma­zó jövedelmekből a közületi szerv köteles az adót levonni és az adóhatósághoz átutalni. (Ebben az esetben a 20%-kal csökkentett bevétel lesz az adóalap.)

Az adó mértéke sávosan emelkedik. Így például 20 000 Ft-ig 2%,

20 001—40 000 Ft-ig 400 Ft és a 20 000 Ft-on felüli rész 6%-a,

40 001—60 000 Ft-ig 1600 Ft és a 40 000 Ft-on felüli rész 10%-a.

Ha például valaki egy év­ben különböző munkákból 50 000 Ft adóalapot ért el, 40 000 Ft után 1 600 Ft-ot és a 40 000 Ft-ot meghaladó rész (10 000 Ft) 10%-át, azaz 1000 Ft-ot, összesen 2 600 Ft-ot fi­zet általános jövedelemadó­ként. Minél nagyobb az adó­alap, annál nagyobb lesz a fi­zetendő adó mértéke. Így pél­dául az utolsó kategóriában, 600 000 Ft-on felüli adóalapnál 269 600 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 65%-a lesz az adó. Mindenki maga döntheti el ezek után az adómértékek is­

meretében, hogy milyen jöve­delemig érdemes tevékenysé­get folytatnia.

Vajon megkerülhető-e ez az adózási szabály azzal, ha min­dig más és más személy (vagy közület) részére végez valaki munkát, s egy-egy alkalommal jövedelme mindig 20 000 Ft alatt marad, s így látszólag a 2%-os legalacsonyabb kategó­riába tartozik. Nem. Az adó­alanynak ugyanis az adóévben elért összes adóköteles jöve­delmét az adóalap számításá­nál össze kell vonni. A jöve­delmek összevonását az adó­alanynak az adóév január 1- én fennálló lakhelye szerinti illetékhivatal, fővárosban a kerületi tanács vb adóügyi szakigazgatási szerve végzi. Valamennyi személytől és szervtől Mit futnak össze az el­ért jövedelmekre, a levont adókra vonatkozó adatok. Az

. összevont jövedelmek után megállapítják az adót és ezt szembeállítják - a m ár levont adók összegével. Ha a Kettő között 2 000 Ft-nál nagyobb el­térés mutatkozik, a különbö- zetet vagy az adóalany te r­hére, vagy javára számolják el.

F izetd ven d ég-lá tás, in g a t la n é r ték es íté sAz új általános jövedelem-

adóra vonatkozó jogszabály egyes jövedelmekre külön rendelkezéseket is tartalmaz, így külön tárgyalja a

— kisiparos, magánkereske­dő jövedelmének adóztatását,

— a szerződéses ipari, szol­gáltató üzemeltetés adóztatá­sát,

— a szerződéses kereskedel­mi üzemeltetés adóztatását,

— az átálányelszámolásos üzemeltetés adóztatását,

— a társasági tag jövedel­mének adóztatását,

— az egyes szellemi tevé­kenységből származó jövedel­mek adóztatását,

— a fizetővendég-látás kere­tében elért jövedelem adózta­tását,

— az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóztatá­sát.

Ez utóbbi két esetcsoporttal foglalkozunk befejezésképpen. Kevesen tudják, hogy

aki lakását, üdülőjét fi- zetővendég-látás céljára bérbeadja, önadózás for­májában állandó adóté­telű adót köteles fizetni hasznosított lakóhelyisé­genként. (Például a la­kás egy részének haszno­sítása esetén városban, lakóhelyiségenként havi 250 Ft az adótétel.)

A tevékenység minden meg­kezdett hónapjára meg kell az adót fizetni, mégpedig minden olyan helyiség után, amelyet szállás céljára hasznosítanak.

Ha valaki saját, vagy házas­társa egyeneságbeli rokoná­nak, testvérének, a testvér há­zastársának, ezek gyermekei­nek, továbbá 14 éven aluli gyermeknek, illetve ezeken kí­vüli személyeknek összesen egy évben legfeljebb 14 napra ingyen engedi át használatra lakását vagy üdülőjét, erre az időtartam ra nem kell az adót megfizetnie.

Adót kell fizetni a nem öröklés útján, hanem egyéb módon (vétel, csere, ajándé­kozás, ráépítés, tartási szerző­dés, stb.) szerzett föld-, vagy házingatlannak a szerzéstől számított tíz éven belüli, ér­tékkülönbözettel történő vissz­terhes (nem ingyenes) elide­genítéséből származó jövede­lem után is. Például aki 500 000 F t-ért vett egy házat majd egymillióért eladta ti* éven belül, a különbözet után általános jövedelemadóit fizet. Ha azonban a család lakásigé­nye jobb kielégítése céljából kerül sor az eladásra, s a szer­zett új ház és ingatlan értéke ugyancsak egymillió Ft, jöve­delemadó fizetésére nem ke­rül sor. Ebben az esetben ugyanis csak annyi történt, hogy a család egy számára kedvezőbb beosztású, szoba­számú. stb. házhoz jutott, de többletiövedelemre nem te tt szert. Ha azonban az úi ingat­lan értéke csak 800 000 Ft, a 200 000 Ft többletiövedelem után az adót meg kell fizetnie,'

Dr. L. Gy.

A z adó a lapjaAz adó alapja az adóévben

elért adóköteles jövedelem. Ennek megállapítása többféle módon történik. Azt a jöve­delmet, amely nem közületi szervtől származik, adókivetés útján kell adóztatni. Ez azt je­lenti, hogy az adóalanynak adóbevallást kell készítenie (a bevételek és kiadások okmány­szerű igazolása mellett). Az adóhatóság az adóbevallást fe­lülvizsgálja, s ha arra az állás­pontra ju t, hogy az adóbeval­

lás hiányos volt (vagy annak egyáltalán nem tettek eleget), az adóalapot becsléssel fogják megállapítani. Például, ha egy jólmenő maszek üzlet tulajdo­nosa csekély összegű forgalmat mutat ki, a körülményekből azonban egyértelműen követ­kezik a jó üzletmenet, az adó­alapot az adóhatóság feleme­li. Az ilyen magatartás egyéb­ként — az eltitkolt összeg nagyságától függően — sza­bálysértés, illetve bűncselek-

Mi vm tu Úttörő stA főváros egyik legszebb

környezetben fekvő sport­telepe a margitszigeti Üt- törőstadion. Jó ideje csak a környezete szép a pályá­nak^ a stadion ugyanis fel­újítás alatt áll., így az épít­kezéseknél szokásos felfor­dulás fogadja a Margitszi­getre beforduló'kat. Hogyan áll a felújítás? Erről kér­deztük meg Várszegi Györ­gyöt, az Űttöröstadion igazgatóját, aki 1954 ja­nuárja óta, tehát csaknem, harminc esztendeje áll az intézmény élén.

— A napokban tájéko­zódtam az építkezés állá­sáról, s jó híreket kaptam. Az apróbb, felújításkor ter­mészetes műszaki gondokat leszámítva minden rendben van. Ügy tetszik, 1985 tava­szán, talán éppen gyermek­napra, elkészül az újjáva­rázsolt Úttörőstadion.

— Mi változik a stadion­ban?

— Minden. Kis túlzással: csak az épület váza marad meg. kívül-belül mindent felújítanak az építők. Az el­

sőrendű célunk, hogy m i­nél több öltözőnk legyen, fontos, hogy egyszerre so­kan sportolhassanak ná­lunk.

— Nem gondoltak arra, hogy valamelyik egyesület­nek bérbe adják a sportte­lepet?

— Erre hál’ istennek nin­csen módunk, csak a négy­százas futópálya mérete fe ­lel meg ugyanis az élsport követelményeinek, a fu t- ballpálya és a többi spor­tolásra alkalmas hely k i­sebb a megengedettnél. Azért mondtam egyébként, hogy hál’ istennek, mert m i mindig a gyerekeket szol­gáltuk. Rendelkezésre áll­tunk és állunk majd a fe l­újítás után az iskoláknak ha sportnapot kívánnak rendezni, kell a hely a mi szakköreinknek, a nálunk sportolóknak is.

— Bérbeadás esetén vi­szont több pénzből gazdál­kodhatnának.

— Meglehet, mégsem ju ­tott soha eszünkbe más, csak az úttörők sportja.

1983. DECEMBER 31.WBWIM-'WWWM

^ l n lNAGY ÄRPÄD írja a Buda­

pesti Fegyház és Börtönből:„Megszakításokkal ugyan, de hét éve olvasom a Heti H ír­adót. Az adott körülmények között kétségkívül minden ér­deklődési kört igyekszik kielé­gíteni, rokonszenves ténysze­rűséggel tárgyal kellemetlen kérdéseket is. Ami most leve­lem megírására késztet — nem közérdek, pusztán (úgy érzem) etikai természetű, csendes ész­revétel. , Megszokott dolog a „digest” jellegű kiadványoknál (gondolom, a sajtószemle meg­jelölés erre utal), hogy más lapokból, folyóiratokból vesz á t változatlanul, vagy a szer­kesztés követelményei szerint átrendezett, rövidített formá­ban cikkeket, közleményeket. Nos, az átlag olvasó a Heti Híradóban megjelenő vala­mennyi írást a szerkesztőség tagjainak tulajdonítja. Éppen ezért kellemetlen észrevenni a más lapokat is forgatónak egy- egy. ott már közölt riport. írás átvételét úgy, hogy a Híradó nem közli a más, digest-hiva- t.ású lapokhoz hasonlóan (ni. Interoress Magazin) a közölt anyag eredeti megjelölési he­lyét.

Aligha írom meg levelemet, ha a Híradó XXVII/41. (1983. okt. 8.) számában — első pilla­natra kellemes — meglepetés­sel, az 5. oldal közepén nem találkozom egy ismerős réz­karccal, ami kétségkívül (szá­momra, aki az első kiállítását rendeztem 1976-ban) LACZA MARTA műve . . .

Meggyőződésem, hogy nem­csak ez esetben, de minden­kor hasznos, a Heti Híradó is­meretterjesztő céliához, méltó és illő volna közölni az átvett illusztrációk szerzőjének nevét, alkalmasint címét, s — így k í­vánná a szerzői méltóság meg­becsülése — esetleg forrását is.

+■Levélírónknak igaza van.

Lacza Márta tehetsége és szu-

P ostaládánkbólvérén kifejező ereje egyre nyil­vánvalóbb a szakmai berkeken kívül is. Egy-egy jellemző női arc, groteszk pillantás árulko­dóan m utatja föl a szerző egyéni látásmódját. Nem is zárkózna el a Heti Híradó adott esetben a rajzok, grafi­kák szerzőinek megjelölésétől (az intézetekből beküldött ra j­zok közlésekor ezt kötelező­nek tartjuk), ha ez a szerkesz­tői eljárás általános lenne. A legritkább esetben választunk azonban külső lapokból átvett illusztrációt, egy-egy írás hang­súlyozott közreadásakor, mi­ként történt a hűségről kirob­bant vita kapcsán. Lacza M ár­ta rajza olvasóink vitázó írá­sait „szolgálta”, hangsúlyozva a hűségről vallott nézetek gro­teszk sokszínűségét, a mű szer­zőjének személye — ebben az esetben — másodlagos volt.

Ha a művész személyét hangsúlyozzuk (lásd Móricz Z.sigmond, Krúdy Gyula, Ör­kény István stb. művei), min­den esetben megjelöljük — ép­pen az ismeretterjesztő szán­dék jegyében — a szerzők ne­vét, remélve, hogy ezáltal ked­vet teremtünk az író egyéb írásainak megismeréséhez is.

DÖSA ANDRÁS, Solt. Ké­rését nem teljesíthettük. Nem­csak azért, m ert a honoráriu­mok kiutalása később történt, mint ahogyan azt ön remélte, hanem azért is, m ert a szer­kesztőség olvasóink, szerzőink családtagjaival nem áll köz­vetlen kapcsolatban. A lapban megjelen írásokért járó hono­rárium ot a szerkesztőség a szerző nevére címezve az adott intézetbe küldi el, ahol a meg­

érkezett összeget a szerző egyéb pénzeihez „hozzácsap­ják”, s erről értesítik az ille­tőt. Korábban előfordulhatott, hogy az érintettnek nem szól­tak arról, hogy pénze érkezett, s így bizonytalanságban élt: fizetett-e írásáért a Heti H ír­adó?

Nos, az ön honoráriumát a szerkesztőség elküldte az inté­zetbe az előbbiekben említett módon. Reméljük azonban, hogy más formában segíteni tudta az otthoniakat.

KENDERESSY LAJOS Sop­ronból „rendíthetetlen olva­sónknak” jelöli magát, s ilyen mivoltában foglalja össze vé­leményét lapunkról. Áttekinti mindazokat a változásokat, amelyek az elmúlt évtizedek­ben a büntetésvégrehajtást jel­lemezték; s eközben górcső alá vészi lapunkat is. „Amikor én kezdtem, tizenegy éve a bör­tönjárást, nagyon jólesett, ha egy-egy példányt kaphatott a zárka. Abban az időben a könyvtári könyveken kívül a H. H. volt az egyetlen enge­délyezett sajtótermék. A kinti sajtóból átvett szemelvények révén legalább volt valami fo­galmunk a körülöttünk zajló eseményekről. Az akkori lehe­tőségekhez képest meg kellett elégedni ennyivel. Igaz, akkor jóval gyengébb színvonalon jelent meg, de legalább volt! A cél ma is változatlan: nekünk és rólunk szól! A mi gond­jainkkal foglalkozik, tájékoz-, ta t más intézetek belső életé­ről. az ott folyó eseményekről, tudósít nemes versengésekről, izgalmas vetélkedőkről. Mind­ez korábban is jellemzője

volt a lapnak, újabban azon­ban egyre jobban hangsúlyoz­za az elítéltek öntevékenysé­gének fontosságát. K ijelenthe­tem, hogy a lapnak kétségte­lenül előnyére . vált az, hogy több lehetőséget kaptak az el­ítéltek véleményük kifejtésére. Jó az is, hogy írásaik, verseik, hozzászólásaik rendszeresen megjelennek a lapban. Bátrab­ban merünk írni, időnként fel­tárhatjuk a hiányosságokat, s itt-ott bírálhatunk is. Ez a fo­lyamat azt mutatja, hogy nem­csak mi változunk — ha vál­tozunk egyáltalán! —, hanem változik a büntetésvégrehajtás maga is. A cél — úgy látom — változatlan: nevelés józan be­látásra és becsületre, és felké­szítés a szabadulásra, a beil­leszkedésre. Aki figyelmesen olvassa a lapot — bizonyára sokan! —, tapasztalhatta, hogy segít a számtalan példa, még akkor is, ha időnként kudar­cokról esik szó.

Hiányolom viszont azoknak a szabadultaknak az írásait, akik önerejükből találták meg a helvüket, s így sikerült ta lp ­ra állniuk. Vannak ilyenek? Biztosan, csak meg kell ta lál­ni őket. s bemutatni életük alakulását.

Most. az év utolsó napjaiban a magam és társaim nevében kívánok az értünk dolgozó szerkesztőség minden tagjának erőt és . hitet az igazságra tö­rekvő írások megszületéséhez, s az élet valóságos eondiainak eddigiekhez hasonló felm uta­tásához töretlen munkaked­vet!”

A jókívánságokat köszönjük, s reméljük, az új esztendőben olvasóink épp oly figyelemmel olvassák lapunkat, m int eddig, s még többször ragadnak tol­lat, ha egy-egy érdekes ese­mény történik az intézetben. E közös munkálkodás jegyében viszonozzuk a jókívánságokat.

T. A.

KECSKEMET

Ady Endrére, egyik legnagyobb és legtermékenyebb köl­tőnkre emlékeztek az intézetben megrendelteit prózamondó- és szavalóverseny résztvevői., Kötelező vers volt a Grófi szé­rűn, ezenkívül szabadon választhattak az indulók egy-egy köl­teményt, illetve novellát. A zsűri elnöke személy szerint érté­kelt mindenkit. Értékelése nem néhány szavas mondatokra szorítkozott. Isméivé a versenyzők képességét; méltó és meg­szívlelendő tanácsokat adott, valamint figyelmeztetett az elő­fordult hibákra. A versenyzők érzelmi világa kihatott a vers­választásra, s a résztvevők Ady-versek útján m utatták föl — néhol — sérült lelkiállapotukat. Íme a sorrend:

VERS: 1. Szmolenszky Gabriella, 2. Keresztúri Ilona, 3. Csi­kós Ildikó, 4. Hadarics Erika, 5. Biell Rozália, 6. Vincze Judit

PRÖZA: 1. Sipos Éva, 2. Horváth Anna, 3. Rupa Mária, 4. Pethő Anikó, 5. Borsos Sarolta. Sz. G.

A közelmúltban rendezte meg a dolgozó elítélt nők kul­turális bizottsága a téli sza­valóversenyt. Az eseményre én is meghívást kaptam, s örömmel vettem részt a m int­egy kétórás vetélkedésen. Már az is meglepett, hogy tizen­egyen neveztek a versenyre (én kevesebbre számítot­tam). A legnagyobb meglepe­tés mégis akkor ért, amikor a benevezettek nevét is meg­ismertem. Tudtam ugyanis ar­ról, hogy az irodalmat sokan

kedvelik a nők közül, ered­ményesen és folyamatosan te­vékenykednek nevelőjük irá­nyításával. Ismertem a kultu­rális bizottság vezetőit, vala­m int a jó képességű elítélte­ket, s arra számítottam, hogy a versenyen elsősorban ők vesznek részt..Nem ez történt. Legnagyobb örömömre azok közül is beneveztek, akikkel eddig csak a fegyelmi kihall­gatáson találkoztam, s azok is, akik befogadásukkor írni, ol­vasni is alig tudtak. Számom­

ra ez volt a legnagyobb meg­lepetés, s igazi öröm. Ekkor fogalm azódott meg bennem, hogy így is lehet, és így is kell! Természetesen ezért köszönet illeti a szervezőket, akik nem sajnálták a fáradságot, segítet­ték társaikat a felkészülésben. Legalább ilyen dicséret illeti a résztvevőket, akik merték vállalni, hogy a közösség elé lépjenek, vállalva a kudarc le­hetőségét is.

Azt hiszem, ez a bv. intéze­tekben szervezett versenyek igazi jelentősége, hiszen min­den verseny, vetélkedő fejlesz­tő hatású, többre, jobbra ösz­tönöz. Ez is ilyen versengés volt. Mindenkinek sikerült le­győznie gátlásait, jó néhányuk hetekig készült, közben írt, ol­vasott, társaival kapcsolatot te ­remtett. Eközben fejlődött a beszédkészségük, gazdagodott érzelemviláguk. Megismertél: egy-egy költő versét, végig­hallgatták a másik szereplő előadását. Közelebb kerültek az irodalomhoz. Előfordult, hogy egy-egy résztvevő kissé akadozva mondta el a verset, de látszott, hogy versmondása mögött mekkora munka van. Milyen nehéz lehetett annak verset mondani, aki talán éle­

tében először állt ki a többiek ■»elé.

Felvetődhet a kérdés: mi a haszna az ilyen vetélkedők­nek? Azt hiszem, az eddig le­írtak is bizonyítják az értel­mét, hiszen a résztvevők sza­bad idejüket hasznosan töltöt­ték el,

— fejlődött és fejlődik a be­szédkészségük,

— gazdagodik látásmódjuk, érzelem világuk,

— ismereteket szereznek,— a szabadulás után kö.ny-

nyebben segítik gyermeküket a tanulásban,

— a fegyelmezetlenek is rá ­jönnek arra, hogy értelmesen is eltölthető a szabad idő, s erre érdemes felkészülni.

A felsorolást nem folytatom, bízom abban, hogy intéze­tünkben is mind több hasonló rendezvényre kerül sor, s ez­zel nyer az intézet, az egyé­nek, de a meghívottak is. Szí­vesen veszek részt ilyen él­ménydús, eredményes vetélke­dőn. Jó látni, hogy nem fára­dozunk hiába, vannak, akik él­ni kívánnak a nevelés adta le­hetőségekkel.

T. J.intézetparancsnok

Magyar költők (2)

PILINSZKY JÁNOSHa Juhász Ferenciével merőben ellentétes költői

hangot keresünk a háború utáni nemzedékben, gon­dolkodás nélkül választhatjuk Pilinszky Jánost. Ha Juhásznál a hosszú, eposzi formák, nagylélegzetű mű­vek jelentették a költő igazi hangját, úgy Pilinszkynél ez éppen fordítva van. Pilinszky a szubjektív, benső­séges líra, a rövid, puritán megfogalmazás e század­ban egyedülállóan nagy mestere volt. Néhány éve, hatvanéves korában ragadta el a gyors és értelmetlen halál. De szinte aszketókusan „sovány” életműve, az a négy-öt könyv, am it hátrahagyott, örökre kitöröl­hetetlen kincse marad a magyar irodalomnak, de bíz­vást mondható, hogy a világirodalomnak is. A páratlan tehetségű, ám ritkán publikáló művészt az ötvenes éve­ket követően megkülönböztetett figyelem kísérte. A mélyen filozofikus, meggyőződésesen vallásos Pilinszky

.a maga csendességében is költészetünk legrangosabb alkotói közé sorolható. Pilinszky költészete az egysze­rűnek látszó formák, a m ár em lített puritán nyelvezet ellenére is nehéz költészet. Ha elfogadtuk igazságnak azt, hogy a világ nemcsak attól bonyolult, hogy sok minden van benne, most, Pilinszky olvasásánál meg kell ism ernünk ugyanennek a tételnek a másik oldalát is, nevezetesen azt, hogy a világ akkor sem lenne egyszerűbb, ha kevés dolog-lenne benne. Tehát Pilinsz­kynél az egyszerűség csak látszólagos. Legtöbbször sorai tartalm ilag messze többet őriéinek föl a világból, mint azt első látásra hinnénk. Jó példa erre az Életfogytiglan című kétsoros (!) verse: „Az ágy közös / a párna nem.” Gondoljuk végig ezt, az egymondatos tragédiát. Rá­jövünk, hogy a megfogalmazás eszköztelensége mögött milyen mély drámai konfliktus húzódik. Költői hit­vallásának egyik sajátos pontja: „A költészet nem park, hanem fa.” De ez a hitvallás nemcsak egy-egy ilyen végsőkig kikristályosodott verset szült, hanem egy homogén, egységes és utánozhatatlan életművet is. Hisz bármelyik könyvét lapozzuk föl, a Harm ad­napont, a Szálkákat, akár oratóriumát, mindig és min­denhol ugyanazzal a gyermeki-angyali szigorúsággal, ugyanazzal a mélyen filozofikus látásmóddal találko­zunk. A Pilinszkyre oly jellemző puritanizm us azon­ban nemcsak alkati kérdés. Az ő világlátását talán minden pályatársánál erőteljesebben határozta meg az a kor, amelyet átélt. A háború, az ember kiszolgálta­tottsága, a koncentrációs táborok elképzelhetetlen pokla, a hazatalálás irdatlan nehézségei költészetének alap­vető motívumaivá váltak és m aradtak mindvégig. Ezekhez párosul a filozofikus alkat és á mélyen átélt katolicizmus. Mindezek együtt — talán jellegüknél fogva — megkövetelik a megfogalmazás mérnöki pontosságát. Minél súlyosabb erkölcsi, emberi problé­m ákat tárgyal egy mű, annál inkább szükségszerű a pontos, félreérthetetlen, öntörvényű fogalmazás. Ez a fajta költői munkamódszer és az ehhez kapcsolódó szikár nyelvi eszköztár világosan nyomon követhető prózai műveiben is. Szép példája ennek a Beszélgetések Sherjl Suttannal című rendhagyó riportkönyve, ahol a költő és a színésznő beszélgetése az emberi lét leg­mélyebb bugyrait is képes feltárni az olvasó előtt anélkül, hogy az egész valamiféle elvontságba torkol­lana. És ez versben, prózában egyaránt nagyon fontos. Pilinszkynél másképp súlypontozódik az elvontság és a hétiköznapiság, m int azt általában megszoktuk. Nála elvont fogalom lehet, mondjuk, egy asztal és a leg­hétköznapibb a Paradicsom. Ez azért lehetséges, anél- j kül, hogy zavaróvá válna, m ert úgy építi föl a gon­dolatokat, a verset, hogy abban minden fogalomnak a maga helyén súlya van, méghozzá a mondanivaló megkívánta formában. Pilyinszkynél nincsenek felcse­rélhető, helyettesíthető, nélkülözhető szavak, sorok. Ezért nagy figyelmet igényel műveinek olvasása Ám ez a figyelem bőségesen „m egtérül” (mint „befektetés"), amikor az olvasó ráhangolódik a versre,

F, R.

H A RM A D N A PO NÉs fölzúgnak a hamuszin egek, hajnalfele a ravensbrücki fák.És megérzik a fényt a gyökerek.És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszűnhetett dobogni szíve —Harmadnapra legyőzte a halált.Et resurrexit tertia die.

1

KITÉRŐ(3)

ILI egpróbálta elképzelni Má- riát, mit mond, ha

megtudja az igazat. Elválni? Nem! Keserűen gondolt húsz évvel ezelőtti megállapodá­sukra, amelyben megfogad­ták egymásnak, hogyha bár­melyikük hibájából megrom­lik a házasságuk, akkor is megőrzik látszatnak a gyere­kek m ia t t . . .

— Hé, apafej! Pótold ki a gubám at egy sörre! Van egy bélásom . —■ könyökölt mellé egy borostás, viharvert öreg­ember. Szótlanul elővett tá r­cájából egy húszast és oda­adta.

— Kösz, fiú! A legcukihb haver vagy! — lelkendezett a részeg.

Utóik ózva hajto tta fel a második p o h a ra t. . . Rádöb­bent, hogy erre a helyre be­lépve ő is lealacsonyodik ezeknek az élőhalott alkoho­listáknak a szintjére. Vett e.gy üveg pálinkát, becsoma- goltatta és kisétált a Vérme­zőre. Nehezem talált üres pa­dot, mindenfelé ölelkező, be­szélgető szerelmespárok fog­lalták el a helyeket. Hossza­san üldögélt, elmerengve a

csendes parkban, miközben egyik cigarettát szívta a m á­sik után. Félt elindulni haza­felé, de azt eldöntötte, hogy szembenéz a tényekkel, és nem hazudik M áriának. Ed­dig sem tette soha, most sem fogja becsapni. Ez így becsü­letes, gondolta.

Éjfél is elmúlt már, amikor megállt az ajtó előtt. Zsebé­ben kotorászva vette csak észre, hogy lakáskulcsa a ko­csiban maradt, a Déli előtt. Rövidet csengetett. Mária nyi­tott ajtót.

— Jaj, István, csakhogy megjöttél, m ár nagyon várta­lak! Azt hittem, valami ba­jod esett. No, gyere m ár be, m iért állsz ott? — húzta be­felé a férjét, és mégérezve lehelletén a szeszt, mosolyog­va folytatta: — Becsípett a kisfiú? Gyere, anyuci majd megfürdet és lefektet, jó?

— Nem, Mária! — tolta el magától az asszonyt. — Nem vagyok részeg! Baj van! Be­szélnünk kell, most, azonnal!

— Jól van, kedves! Azért zuhanyozz le, főzök egy ká­vét, és tálcára teszem a va­csorádat! Majd utána!

Megadóan lépett a fürdő­szobába. Hosszan csorgatta magára a vizet, s a. Mária te­rem tette otthon zsongító me­legére gondolt, amelyet ma csúnyán bepiszkolt. Felmerült egy pillanatra az is, hogy hall­gat, és eltitkol mindent, de rögtön m agára förmedt: „Nem lehetsz ilyen gyáva! Az a leg­kevesebb, hogy őszinte légy!” Sokáig átcsorgott a zuhany alatt, bőre m ár didergett, mégsem tudta magát rászán­ni, hogy bemenjen Máriához. A szívébe markoló jeges féle­lem csaknem megbénította. Nevetségesen szomorú helyzet volt. Tulajdonképpen nem is a feleségétől, hanem a felelős­ségvállalástól félt.

A szobában egészen halkan szólt a rádió, egy távoli adó­ból könnyű tánczenét sugá­roztak. A kecskelóbú asztalon a tálcán gondosan elrendezve

gőzölgött a kávé és a frissen sütött rántotta. Mária a fotel­ban ült, és egy magazint la ­pozgatott szórakozottan, am it férje belépteikor azonnal le­tett:

— Nos, drágám? Jót te tt a zuhany?

István ölébe akart ülni, m int máskor is, de mikor a férfi gyengéden eltolta, csodálkoz­va pillantott rá.

— Ne haragudj, Mária! Ülj inkább oda, szembe velem! — pöckölt ki egy Kossuthot a férfi.

— Én is kérek egyet! — mondta az asszony, s mély­barna szeme riadt idegesség­gel megrebbent.

István halkan, rekedt han­gon beszélt. Nem szépített, nem kertelt, a tényeket sora­koztatta fel. Felesége hangta­lanul sírt. Könnyóztatta te­kintetét mereven a szőnyegre

szegezte. Időközben a gőzölgő fekete kihűlt, a tálcányi ha­m utartó tele lett csikkel. A rájuk zuhanó kínos csendet, amelyet csak az adás végezté­vel tompán sistergő hangszó­rók enyhítettek, először az asszony törte meg.

— István! Nagyon fáj! De nem akarok jelenetet, főleg nem akarok most fölényesked­ni veled. Nem ezt érdemel­tem tőled, bár ez így nagyon giccsesen hangzik . . . Megpró­báljuk elfe lejten i. . . Én . . . Én még mindig szeretlek! — hangosan felzokogott.

Meg akarta simogatni az asszony szőke fejét, de félúton megtorpant a mozdulat. Halk kattanással tette be maga után az ajtót és leült a kony­hában. A cigarettafüst m arta az ínyét, torkát, de remegő kezekkel egyiket gyújtotta a másik után. Gépiesen ingatta fejét, nem tudta mi­tévő legyen. Mivel sérti, aláz­za meg jobban az asszonyt: ha _ most ugyanúgy be­fekszik mellé a „hitvesi ágy­ba”, m intha semmi sem tör­tént volna, vagy ha itt marad egész éjjel a konyhában, m int­

ha ő lenne megsértve? Egyi­ket sem akarta, m erte meg­tenni.

Mária, a rá oly jellemző, fi­nom könnyedséggel oldotta fel a feszültséget. Nesztelenül megállt a férje mellett:

— István, gyere be! Félek egyedül. . .

Nem szóval, hanem szelíd tettel m utatta, hogy megbo­csátott. A férfi ölébe kapta a pehelykönnyű testet, és nem is suttogta, inkább lehelte a fülébe:

— Bocsáss meg, Mária! Nem akarlak elveszíteni! Szeretlek!

Bent a hálószobában a le­mezjátszó korongján feketén csillogva forgott a lemez: Az álmok szigete.

ö k is megtalálták az álmok szigetét, egymásba vetett hi­tük, bizalmuk által. Szerel­mük boldogságát nem tudta szétrombolni a könnyelmű délután. Keleten, ahol a tíz­emeletes házak lapos teteje összeért az égbolttal, vöröses derengés jelezte az új nap tiszta reggelének közeledtét.

Kovács Géza Sopronkőhida

agáim m á 1983. DECEMBER 31.

Pompeji elrejti valódi arculatátPompejiben annak a 60 000

négyzetméter nagyságú terü­letnek, amelyet több évtizedes nehéz munkával kiástak, ma körülbelül csak az egyötödét láthatja a közönség, mert az 1980. november 23-i földrengés okozta károk helyreállítása nem halad előre. Megeléged­tek azzal, hogy az ókori épü­leteket alátámasztották, és a látogatók áradatát úgy irányít­ják, hogy az antik várost be­mutató idegenvezetés komé­diává válik. A látogatókat mintegy pórázon vezetik a Porta Marinától a Fórumig, és onnan a Via deli’ Abbondan- zán keresztül a színházi öveze­tig. Ez nagy csalódást okoz a világ minden tájáról érkezett látogatóknak, akik a belépti­díjért csak töredékét kapják annak, amit a nyomtatott is­mertető leír. Ez azért is saj­nálatos, mert a szent év al­kalmából számos zarándok lá­togat el Rómából Nápolyba, hogy . Pomneiit lássa.

Ki a felelős azért, hoty a világhírű antik város, ilyen szomorú állapotban van? Nincs pénz arra, hogy Pomnejit is­mét megmutassák a látogatók­nak? Tulaidonkéopen nincs, m ert az 1980 végén kiadott rendkívüli törvény öt év tar- tamá~a évente 3 millió márka értékű összeget boc'áfott ren­delkezésre Pompeji károsodott

épületeinek helyreállítására. Az eddig kiadott 9 millió márkát azonban nem erre a célra használták fel; az összeget te­lefon- és villanyszámlák ki- egyenlítésére, szeméthordási díj kifizetésére és más ha­sonlókra költötték el. ■

Pompej helyreállítására vo­natkozó, az olasz parlament által egyhangúlag megszava­zott rendkívüli törvény ezért eddig nem érte el a kívánt célt.

De nemcsak a hanyagság és a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök jogtalan fel- használása a hibás Pompeji el­hanyagolásában. Bűnös a bü­rokrácia is. Példa erre a föld­rengés okozta károk megálla­pítása. Komputerrel 50 000 kar- totékkártyát készítettek, de eddig hiányzik az összegvűi- tött adatok kiértékelése. A bü­rokratikus akadályok oka nem utolsósorban a minisztériumok nárhuzamosao és egymás el­lenében kifeitott, működése, valamint a nolitika és a te-h- n;ka összehangolásának hiá­nya.

Mint azt eay nagy római naoilao megállanítia. ..felelőt­lenség és szégveo” lenne, ha az eddig megnyilvánult tehe­tetlenség és bünoVnstikus üres- iá-at következt°b«n Olaszor­szág vr aigfívz-it puna az egész kulturális világ előtt.

Vonzalom férfi és nő'■ A férfi és nő közötti von­zalom titka évezredek óta foglalkoztatja a költőket. Ahogy a régi közmondás ta rt­ja : hasonló a hasonlónak örül, de az is a közmondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást. K ét b rit pszichológus most tudományos vizsgálódások alapján véget akar vetni a bi­zonytalanságnak az embereik közötti kapcsolatok egyik leg­fontosabb kérdésében. A lon­doni Goldsmith College pszi­chológusai, Robin Russel és Pamela Wells racionális ma­gyarázattal akarnak rácáfolni a költőkre.

i rA két tudós egy nagyszabá­

sú kutatási terv kereteden há­zastársiakat vizsgált meg és hasonlíto tt össze. S különös dolgok derültek ki: a házas- társaknak — mindig statisz­tik a i átlagban — azonos volt a súlya, a tüdejük térfogata, a fülcim pájuk formája. Sőt, mi több: azonos volt a bokájuk és a kezük szélessége, vala­m int a középső ujjuk hosszú­sága., ,Ezek a megfigyelések arra bátoríto tták a tudósokat, hogy az állatvilágban már vizsgált egyik tézist alkalmazzák az emberre. Eszerint olyan part­n e r t választunk, aki geneti­k á i struktúrájában, örökletes anyagának kifejeződésében rvelünk azonos.

Eszerint az ember „geneti­kailag m otivált”, amikor part­n e rt keres magának. Ez’ ter­mészetesen tudat a la Ili törté­nik, s maga a bölcs természet kém engedi a kiválasztás el­vét a partnerkeresésben a végsőkig érvényesülni. Ebben az összefüggésben helyénvaló a megfigyelés: az özvegyek hajlam osak arra, hogy követ­kező partnerüknek olyasvala­k it válasszanak, aki a meg­tévesztésig hasonlít az előző párjukra.

A gének, m int az örökle­tes anyag hordozói, és n o n a véletlen határozza meg part- nerválasztásun'kat. Elméletük szerint előre programozott „genetikai gépek” volnánk. Tehát nem az imádott lány kedves hangja, elragadó te­

kintete, bájos kacérsága az, ami megdooogtatja szivünket — nem, génjeink irányuknak és vezetnek bennünket anél­kül, hogy tudnánk, mi törté­nik velünk.

A gének ily módon bizto­sítják fennm aradásukat. Mert aUi követi titkos impulzusai­kat a partnerválasztáskor (s nem köt például érdettházas- ságot), annak Russel és Wells szerint jobb esélyei vannak arra, hogy utódot hoz a vi­lágra, tehát biztosítja génjei­nek továbbélését. Russel és Wells „a gének egoizmusának elm életét” tették magukévá, mely szerint egyes-egyedül az a funkciónk, hogy génjeinkét továbbadjuk a jövő nemze­dékeknek.

★

A tudósok úgy vélik: azok­r a a házaspároknak, amk- n&í genetikai megjelenése a legmesszebbmenő hasonlósá­got m utatta, nemcsak íö d ö gyermekűk volt, m int a többi házaspárnak, hanem ezek a házasságok tartcsabbak is voltak.

Felvetődik a kérdés: hol m arad a szerelem? Mégpedig a szerelem első látásra, mely­nél aligha számít a boka mé­rete? Pszichológusaink szerint ez teljesen téves kérdésfelte­vés. A két tudós hallani sem akar az individualizmus csil­lagóráiról, hanem egészen prózaian^ így vélekedik: aki olyan mélyen néz egy szép nő szemébe, hogy elveszíti a fe­jéit», az autom ataként reagál saját gánimpulzusaira. Annak a kérdésnek az eldöntését, va­jon a szerelem magasztos ér­zése pusztán annak jele-e, hogy^ a gének a helyes part­nerválasztás folytán jól érzik m agukat a „bőrükben”, a pszi­chológusok inkább a bioké­m ia tudományának engedik át.

Aki nem ért egyet a tudo­mánynak a szerelem ellen in­d íto tt e támadásával, az gon­doljon arra, hogy Németor- szag géniusza, Goethe talán helyes nyomon járt, amikor a nemek közötti vonzóerőt a kémiából vett példával ma­gyarázza.

T R É F Á K— Még receptet Is akar­

tam magának írni, de nem tudom, hová tettem a tolia­mat . . .

— A hónom alatt van. Tíz perccel ezelőtt tetszett odatenni, doktor ú r . . .

— Olinka, ki csöngetett, amíg fürödtem?

— Novák bácsi, mama.— És m it mondtál neki?— Azt, hogy fürdesz, de

nem akarta elhinni. Akkor azt m ond tam nézzen be a kulcslyukon ...

— És ő?— Benézett, és azután el­

hitte!★

— Mama, szeretnék egyöcsikét. . .

— Nem lehet, meg kell várnunk, amíg a papa ha­zajön külföldről,

— Tudod mit, ne vár­junk, lepjük meg!

★— Vettem egy órát 100

koronáért. . .— A kkor biztpsan nem is

ér többet!. — Tévedsz! Nagyon jó óra! Sokkal gyorsabban jár, mint a drága ó rák . . .

i rNevezzen meg öt köny­

vet, amelyeket d világiro­dalom legjobb alkotásainak tart! — mondja valaki az ismert írónak.

, - Miért ötöt? —■ kérde­zi az író. — Hiszen én he­tet írtam.

★Jó portrét festeni sem­

miség — mondta Frantisek Hergesel, a festő —, ha­nem. meggyőzni a modellt arról, hogy a képen tény­leg ő van, az már m űvé­szet.

Paul Boürgét francia re­gényíró egyszer így tréfál­kozott Mark Twainnel:

— Az összes amerikaiak egyebet sem tesznek, ha van hozzá elég idejük és pénzük —, m int hogy ku ­tatják, ki volt a nagyap­juk.

— Amennyire én tudom — vágott vissza Mark Twain

. a franciák sem lustál­kodnak. Am ikor nincs más dolguk, megpróbálják meg­állapítani, k i volt az ap­juk.

*

— „Honnan tudod, kis­lányom, hogy Péter el akar venni feleségül?’’

— „Jobban tetszem ne­ki az olcsó ruhákban, m int a drágákban.”

Az 1983-as év legjobb sportolóiAz MTI sportrovata a szak- Könnyűbúvársports Herma-

szövetségek véleménye alap- novszky Erzsébet (MHSZ Mu- ján 1984-től folyamatosan réna Szeged); Gyors Róbert minden esztendő végén nyíl- _ . ,vánosságra hozza, hogy az Kaposvár). _ Labda-egyes sportágakban kik voltak rugas‘ Kardos József (Ü. Do- az év legjobbjai. Az idei, sor- zsaú Lovassport: Varró Jó­rendben huszadik szavazás díjugrató (Kiskunhalasilegnagyobb eseménye, hogy a Határőr Dózsa), Bárdos György sakkozóknál megtört Portisch fogathajtó (Szilvásvárad! Me-

nemzetközi nagymester dosz). — Modellezés: Múlt Jó-„uralkodása”. Mindeddig ő volt a választás rekordere, 17 alkalommal volt győztes. Rit­ka, s valószínűleg utolérhetet­len sorozatát Ribli Zoltán sza­kította meg.

Bár Portisch neve hiányzik.

zs-ef repülőmodellező (Gyula), Szepes Antal autómodellező (MOM); Rőder Sándom é hajó­modellező (ÉVIG). — Motor: Hajdú Zoltán (Debreceni Vo­lán). Gokart versenyző: if j.j. o i u o u i n e v e ;------------- ----------

azért szép számban találhatók Nagy László (Győri Volán). — „régiek” az első helyre jelöl- Motorcsónak: Ticska László tek között. Mindenekelőtt az (ESMTK). — Műugrás: Kele- íjász Nagy Béla, aki már 13. men Ildikó (BVSC); Némadi a .kálómmal sportága legjobb- Károly (OSC) — Ökölvívás- a. TaróczyBaiázs 1973-tó1 őr- G} S Í « o a v ^ ™

^ n ^ lSr 0kneI^ ° tusa: S ^nibathelyi Tamás (Ű. t ' - k*lelncedsz^ , Sy°zott a Dózsa). — Repülés: Bolla Má-

uugro Kelemen Hdiko es te- ria vitorlázó (MHSZ Postás);f 6la; t nyolca^ lk Kassai Béla vitorlázó (MHSZ

!• v ! -h 7 etkeZ1 a,.S k0' Csepel), Molnár András moto- • ZSU~ZSa’ toval?ba az ros műrepülő (MHSZ Nyíregy-

asztaliteniszező Klam par Ti- háza), Hegyi Endre sáíkány-. , . . , . . repülő (MHSZ Rozmaring);

Az ev legjobbjai 45 egyesü- pákozdi Mariann ejtőernyős létből kerültek ki, a legsikere- (MHSZ BRG Gagarin); Men- sebb a Honvéd,^ 11 első helye- gyán Pál ejtőernyős (MHSZ zettel. Az U. Dózsa és a Spar- Békéscsaba), Horváth László acus 5-5, az OSC 4, az Épí- ejtőernyős többtusa (MHSZ

tok, a Vasas, az MTK-VM és Postás), Végh Sándor hőlég- az MHSZ Nyíregyháza 3-3 ballonos (MHSZ Nyíregyháza) sportolóval képviselteti magát. — Röplabda: Gsrevichné Bar- A llsta: Györgyi (Vasas); Szabó

Asztalitenisz: Vámossyné Kálmán (Honvéd). — Sakk:Oláh Zuzsa (Statisztika), Klam- Petronicsné Verőd Zsuzsa pár Tibor (Spartacus). — At- (Vasútépítő TSC); Ribli Zoltán létika: Vanyek Zsuzsa (Épí- (Volán). — Sí: Apjok Ildikó tők), Szalma László (Vasas). — (OSC); Kovács Zsolt (Honvéd). Autó: Cserkúti József (Külker ~ Sportlövészet: Doleschall SC). — Birkózás: Kocsis Fe- András (Zalka KMFSE); Fó- renc (Ganz-Mávag).. — Csel- rián Éva (Honvéd). — Súly- gáncs: Bukó Tamás (Ö. Dó- emelés: Jacsó József (Diós-zsa).---- Evezés: Ambrus Ma- Syőr). — Tájékozódási futás:riann és Csarey Ildikó (mind- Rostás Irén (Hódmezővásár- kettő MTK-VM); férfievezőst hely); Kiss Zoltán (Postás). — nem jelölteik. — Gyeplabda: Teke: Námelhné Kristyán Zsu-

1983-BAN ELSŐ:

Lewisés NavratilovaÉfdekes összeállítást kö­

zöl az AP hírügynökség, amelyben Európában dol­gozó tudósítóinak szavaza­tai alapján az 1983-as esz-' tendő legjobb tíz férfi, illet­ve tíz női sportolója talál­ható. A sportágak eredmé­nyességi sorában a „spor­tok királynője” vezet; a férfiaknál és a nőknél egyaránt hat-hat atléta ke­rült be az első tíz közé. A jelentés nem közli a szava­zatok számát, csak az ab­szolút sorrendet ismerteti.

FÉRFIAK: 1. Carl Lewis (amerikai) atléta, 2. Edwin Moses (amerikai) atléta, 3. Nelson Piquet (brazil) autó- versenyző, 4. Daley Thomp­son (brit) atléta, 5. Steve Cram (brit) atléta, 6. Cal­vin Smith (amerikai) atlé­ta, 7. Phil Mahre (ameri­kai) síelő, 8. Csu Csien-hua (kínai) atléta, 9. Dmitrij Bilozercsev (szovjet) tor­nász, 10. Marvin Hagler (amerikai) ökölvívó.

N Ő K : 1. M artina Navra­tilova (amerikai) teniszező, 2. Mary Cecker (amerikai) atléta, 3. Jarm ila Kratoch- vilova (csehszlovák) atléta, 4. Tam ara McKinney (ame­rikai) síelő, 5. Grete Waitz (norvég) atléta, 6. Marita Koch (NDK) atléta, 7. Ta­mara Bikova (szovjet) a tlé -’ ta, 8. Ute Geweniger (NDK) úszó, 9. Rosalynn Summers (amerikai) műkorcsolyázó, 10. Tiina Lillák (finn) at­léta.

zsanna (Győri Lenszövő); Csá nyi Béla (Ferencváros). — Te­nisz: Temesvári Andrea (Spar­tacus) ; Taróczy Balázs (TC Fürth), — Természetbarát: Major Irén (OSC); Babcsán

Puskás György (Építők). —Íjászat: Kovács Judit (Sparta­cus), Nagy Bála (Tipográfia).— Jégkorong: Kovalcsik, Péter (Székesfehérvári Volán). —Kajak-kenu: Povázsán Kata- Gábor (OSC). Tollaslabda’: lin (Rába ETO) és Géczy Eri- Vigh Ildikó (Honvéd Kilián ka (BSE); Buday Tamás és FSE). — Torna: Csányi Erika Vaskúti István (mindkettő (Honvéd); Guczoghy György Honvéd). — Kerékpár: Halász (Hcf véd)- — Úszás; Orosz Zoltán , (Szekszárdi. — Kézi- And,rea (Spartacus); Wladárlabda: György Anna (Építők); za“ Del,e S zfb o k s'és^ D elre Kovács Peter (Honvéd). - Zsolt (Spartacus). _ Vívás: Korcsolya: Hunyady Emese Stefanek Gertrúd (Ü. Dózsa)- (MTK-VM). — Kosárlabda: Kolczonay Ernő (Honvéd). ~ Boksay Zsuzsa (Tungsram); Vízilabda: Budavári Imre Kiss Tamás (Honvéd). — (Vasas).

Telefon a melíényzsebhenA 'mellényzsebben hordható, kábel nélküli telefon

mellyel a vilag_ bármely részével összeköttetést lehet teremteni, immár valóság. Az első sorozatban 100 dara-a VáiTmio ,Probauzembe helyeztek Washingtonban. A készülék tömege 810 gramm. Az Amerikai Egyesült Államokon belül közvetlenül tárcsázható — azaz nyo­mógombbal választható _ — minden kapcsolási szám, ha azonban az USA-n kívüli állomást hívnak, igénybe kell venni a nemzetközi telefonközpont segítségét.szám;TvÍnk hl'vható is, saját kapcsolásiszama van Arat egyelőre nem közölték, de a postamar nyilatkozott: használóinak havi 200 dollár alap- dijat kell majd leszurkolniuk. Igaz, ami igaz- ez az összeg is olyan szuper, akárcsak a készülék

TJ- / .°‘L. <=>• -*-*• -nctgcsaio.20. K a to n ai rov . 22. V oznyeszensz- I513 v e rsesk ö te te . 24. -n e k p á r-

T ^ íé k . 26. a versidéze t m áso d ik so ra (zárt b e tű k : T, j ) . 29. T o jás n ém etü l. 30. T évém ű-! <Lr , -i31\ . A d u a lizm u s k o rán ak fS y ik ha jad ó p o litik u sa (G yula, 1850—1917). 28. B razil tag á llam . 33 E g y m ást k övető b e tű k . 34. O ké b e tű i k ev erv e . 35. Regi „ c s” b e tű . 37. Téves szem é­ly iseg ü n k . 40. K ettős b e tű . 41 B a ra n y a i közság. 43. V ajon ő? ” • "H étfő napon h a jn a l h a sa ­d á sk o r , / V éresebb az . . ., m in t m ásszor-’ (A rany ). 46. G enusok. 48. N éyelos ég táj. 49. a ‘ta n tá lb e tű í % 51‘ S ld fu r- A zonos iS f ü - l tu r ad a s tra . 54.F elhosodes. 55. A lbán pén zeg y ­ség 57. Svéd, N S Z K -beli és sp a ­nyo l au tő je l. 59. M ondta volt. 60. M e is fészkel a fecske (két szó).

Ip a ri ro s tn ö v én y . 63. „ r ig h t I * * ' * *

Sä

M

«3

F üggő leges: 1. ah a rm a d ik so ra (zárt

. M egfelelő. 28. P écsi w r ty-j.f' es la b d a rú g ó c sa p a t) / 30. M inek

Z > M-) 2. Egy” b ala ton i üdü lő h e ly c s a k ^ g v ^ a l a t ^ ^ f ’A*!* ,egény lak ó ja . 3. N ép ies riiharfíTT.Q i y . egy, fa la t? (N épdalsor) 33.4. T ö r té n e lm fPidőszak d5a r ÉEK' Föfrfm ávn303? ’ , k e l ő v e l / 36 6. Véső egynem ű b itó i . ! roi dg u s S n fi7f S^ ta t^ és m e te0 ‘szasir a b ab a! 8. A zonos b e tű k d í S f t m é i l n 1"- ™44’ u tó n ®ve kez- 9. K ossu th L a jos , s zü lő fa lu ié ao válasz ™ » „38ú Szolgá la » é s z P rin c íp u m . 11. M in ta tűzzel való lm™ • ' H“ llah - «2- Az am eri-ráv ite le a k e rám iá ra . 12 1 F érfi B ebSrít 47 IUtr,0^ n ..veSy1e'e. 45. feh é rn em ű . 16. K uba fővárosa röv i s ' Ä i w f l ? ? ]1, gorög p á r t - e red e ti h e ly esírássa l. 20 J a l á n l e t e t 48» KoIto> fe lk iá ltá s . 49. Izü - ku zd ő sp o rt. 21. F e lü le te 'tu d á s á l k ö lö tt sn0nJ Í - ?S az a lsó lábszá r fito g ta tó szem ély . 23. T ro m f sí Fe^ r m eSyei község.A v ers idéze t n eeved tk . h e fe te l« t l ( i iS í f í» ? 5 so»r.da; . B e e t h o v e n

beyn rí a ^ r leg- ÄE’ 62‘ ^ 4B ek ü ld ési h a tá r id ő : 1984. ,-a . ?

n u á r 13. J V.

Páros teRSz-világ&aJnoksái Taróczyék

triplázásra készülnekJanuár harmadikén kezdő'

dik a londoni Royal Alberl Hallban a WCT páros tenisz- yilágbajnoksága, amelyen ha­gyományosan nyolc férfi ketí tős indul.' Automatikusan jo­gosult a. részvételre a pároi Grand Prix első hat helyezett­je, rajtuk kívül a két tavalyi döntős, a harmadik világbaji- noki címe megszerzésére ké­szülő Taróczy, Günthardt (ma­gyar, svájci) és a Gurren, Den­ton (dél-afrikai, amerikai) duó1.

A GP pontversenyben egyéb­ként az alábbiak végeztek első hat között: 1. Fleming, McEnroe (amerikai) 492 ponti 2. Jarryd, Simonsson (svéd) 408, 3. Tim és Tom Gullikson, (amerikai) 380, 4. Edmondson, Stewart (ausztrál, amerikai) 308, 5. Slozil, Smid (csehszlo­vák) 261, 6. Kirmayr, Motta (brazil) 258.

A hatodik helyezett brazil páros nem él az indulás jo­gával, helyére a brit Dowdes- well, Feaver kettőst hívták meg. Az éllovas amerikai duó „csonka” lesz, mert McEnroe-t honfitársa, Buehning helyette­síti. Elkészítették a csoport- beosztást is, amely egyben tük­rözi a kiemelés sorrendjét:

„Fehér csoport” : I. Stewart, Edmondson, 2. Tim és Tom Gullikson, 3. Slozil, Smid, 4. Dowdeswell, Feaver.

„Kék csoport” : 1 Fleming, Buehning, 2. Jarryd, Simons­son, 3. Curren, Denton, 4. Ta­róczy, Günthardt.

A H eti H íradó XXVII. év fo - 2 ly am 50. s zám áb an m eg je len i 1- k e re sz tre jtv é n y he lyes m eg fe j- gtese a k ö v e tk ező : B J á

Az ész b a jja l j á r ^K ö n y v ju tah n a t. „ y e r te k : H or- f

yá th Jó zse f e líté lt, S zeg ed ; Hol- í bök M iklós e líté lt, S z e g e d -3 2 y o rs y e Is tv án e líté lt, K e ls ke- íA v ers idéze t negyed ik , b é fé ie id s z ü l ő v á r e « ' B e e t h o v e n

, Sa j íSzerkcbzu;

a szerkesztő b izo ttság „ e B udapest V., S te iud i u tca a. c2, joöfl

K ia d ia ;az igazságügy i M m isztérium

B 83 ?Qr(f7Zá|°®, P a ta n csnoksága 83—5967. S z ik ra L ap n y o m d a ,B u d ap es t