civil fórum 2006/2

cciivviill ffóórruumm22

3. oldalSebestyén István: Civil (anti)ethosz

5. oldalCsáki Rozália: Értékek és elvek védelmében

6. oldalUngvári-Zrínyi Imre: Civil ethosz: a produktív szociabilitás demokratikus kultúrája

11. oldalRobert D. Putnam: A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet

17. oldalSallai András: Civil éthosz: az eszmétől a valóságig

20. oldalSebestyén István: A civil felelősségről

21. oldalKolumbán Gábor: Életre vezetni falvainkat

23. oldalBarát Tamás: PR a közélet szolgálatában

25. oldalInterjú-sorozat

39. oldalCivil Szervezetek Etikai és Viselkedési Kódexe

civil kurázsi

50. oldalSolymosi Alpár: Az elfelejtett tündérvilág ébresztése –Firtosi Kaláka 2006

Civil VitaFórum

52. oldalKiss Dénes: Az erdélyi magyar civil szféráról

Beszámolók

60. oldalSzenkovics Dezső: Erdélyi küldöttség a Határtalan Civil Nap rendezvényen

61. oldalPéter Orsolya: Háromszék legfiatalosabb települése– megyei vetélkedő –

Felelős kiadó: Egri IstvánFőszerkesztő: Csáki RozáliaOlvasószerkesztő: Szabó AttilaGrafikus: Könczey ElemérTördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztői bizottság:Bodó BarnaKolumbán GáborMagyari TivadarPotozky LászlóSebestény István (HU)Somai JózsefSzenkovics Dezső

Elérhetőségek:postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004telefon/fax: 0264–530748e–mail: [email protected]

ISSN 15822–4004

cc ii vv ii ll tt áá rr ss aa dd aa ll mm ii ll aa pp

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil

Szervezetekért Alapítványcc ii vv ii ll ff óó rr uu mm

TT aa rr tt aa ll oo mm jj ee gg yy zz éé kk

Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban.Ára: 4,5 RON, a 2006-ban megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 12 RON.

CCiivviill eetthhoosszz 33

Acivil társadalom lényegéről,mibenlétéről könyvtárnyi iro-dalom született az elmúlt év-

tizedekben, sőt évszázadokban. Ki-váló társadalomtudósok sora fogal-mazta meg, mit is jelent – számára –ez a fogalom, milyen sajátosságaivannak, és valószínűleg számos álta-lános érvényű definíciót is idézhet-nénk. Jelen írásnak azonban nem aza célja, hogy ezekre hivatkozva, e-zekből kiindulva egyújabb meghatározás-sal kísérletezzem, in-kább – felvállalva aszubjektivitás és a le-egyszerűsítés ódiu-mát – a jelenlegi ma-gyar civil társadalomszerepéről, funkciójá-ról kialakult nézetei-met próbálom össze-foglalni. Úgy vélem, acivil közéleti tevé-kenységet előidéző ésirányító, de nehezenmegfogható „lénye-get”, amit talán ne-vezhetünk civil et-hosznak is, nem ön-magában létező jelen-ségnek, hanem azadott társadalmi viszonyokra adottösztönös válasznak is tekinthetjük.Ez a válasz néhol tagadó, néhol alter-natívát kereső, de semmiképpen semfüggetlen a mindenkori állam általmeghatározott társadalmi, gazdasá-gi és politikai környezettől. Más sza-vakkal: a civil ethosz nem más, mintaz „állami ethosz” valamilyen ellen-párja, s egyszersmind legtöbb össze-tevője éppen emiatt a közhatalomjellemzőiből vezethető le.

Természetesen tudjuk azt, hogy acivil társadalmat, ezt a bonyolult ésösszetett viszonyrendszert nem lehetcsak e két „szektor” dialektikus vizs-gálatával megmagyarázni, hiszenmindkettőt a gazdasági, üzleti és amagánszféra is alakítja, befolyásolja,s így az inkább a „többiek” kölcsön-hatásának eredőjeként fogható fel.Ugyanakkor nem kétséges, hogy amindenkori állam tekinthető a legna-gyobb tényezőnek, így – némileg le-egyszerűsítve – megengedhető, hogya civil ethoszt most csak ebben akontextusban elemezzük.

Ha a civil társadalom lehetségesfunkciói felől közelítünk a témához,

szintén azt tapasztalhatjuk, hogyezek az állami funkciók mellett, azo-kat kiegészítve, illetve azokra valóreakcióként léteznek. A teljesség igé-nye nélkül a legfontosabbként azalábbiakat említhetjük meg:

Közjavak, közszolgáltatások biz-tosításaAz állam ugyan éppen erre a fel-adatra jött létre, azonban ezt ma-

radéktalanul nem tud-ja ellátni. Emellett atársadalom elvárásaiáltalában gyorsabbanváltoznak és nőnek,mintsem az államezekkel lépést tudna– akarna – tartani. Ahiányok pótlását, arések betömését – a-mennyiben nem óhaj-tanak a helyzetbe be-letörődni – a civilek-nek vagy maguknakkell megoldaniuk, vagynyomásgyakorlássalérhetik el, hogy eplusz-szolgáltatásokbeépüljenek a közjó-léti „alapellátásba”.

Speciális és részigények kielégítéseAz államtól nem várható el, hogyegyedi szolgáltatásokat nyújtson,az ő feladata az átlagos, tömegel-látás biztosítása a társadalom va-lamennyi tagja számára. Az elő-zőhöz hasonlóan, ezen igényekkielégítése a civilkezdeményezéseklétezésétől függ.

Az állami közin-tézményrendszertámogatásaA mindenható ál-lam megszűnésévela közintézmény-rendszer fenntart-hatósága veszély-be került, nem be-szélve a kívánatosfejlesztésekről, kor-szerűsítésekről. Akieső, illetve csök-kenő állami forrá-sok pótlására – mintfogyasztóknak saját érdekükben– a civil társadalomnak kénysze-rűen magának kell gondoskodnia.

Szolidaritás, jótékonyságEz a tradicionális funkció nem szo-rul különösebb magyarázatra. Azelesettek, a rászorulók támogatá-sa, a társadalmi igazságosság ne-vében végzett jószolgálati tevékeny-ség az egyik alapvető civil érték.

Érdekegyesítés, érdekérvényesí-tés és -képviseletA politikai érdekérvényesítés esz-köze (vagy célja?) a hatalom meg-szerzése, az állam vezetése. A de-mokrácia lényege a többségi aka-rat érvényre juttatása, és a kisebb-ségi törekvések „tiszteletben tar-tása”. A sokszínű civil társadal-mat alkotó csoportok, rétegekarányos képviselete, a kisebbségiérdek tekintetbe vétele, hatalom„civilbaráttá” formálása nem va-lósulhat meg a civilek aktív, deszigorúan csak erre kiterjedő köz-életi, véleményformáló és figye-lemfelhívó tevékenysége nélkül.

Társadalmi ellenőrzés a hatalomfelettA képviseleti demokráciákban ahatalom birtokosai adott időrekapnak felhatalmazást az államirányítására. Ugyanakkor elen-gedhetetlenül szükséges e hata-lom folyamatos ellenőrzése, adöntések, és magának a döntésimechanizmusnak a figyelemmelkísérete. A civil társadalom érett-ségét talán éppen ennek a funkci-ónak a gyakorlása alapján lehet

lemérni.

Önálló közösségi „ügy-intézés”, közéleti ak-tivitásAz államnak nem aza feladata, hogy a tár-sadalom minden „ü-gyét intézze”. Egy-részt nem is képes rá,másrészt pedig régenrossz, ha minden ügy-ben a túlterjeszkedettállam hozza meg adöntést. A szubszi-diaritás elvének meg-felelően a döntéseketazon a helyen kellmeghozni, ahol azok

hatásai is érvényesülnek. Az ál-lam „hajlamos” arra, hogy olyankérdésekben is döntést hozzon,

CCiivviill ((aannttii))eetthhoosszz

...... aa cciivviill kköözzéélleettiitteevvéékkeennyyssééggeett eellõõ--iiddéézzõõ ééss iirráánnyyííttóó,, ddeenneehheezzeenn mmeeggffoogghhaa--ttóó „„lléénnyyeeggeett““,, aammiittttaalláánn nneevveezzhheettüünnkkcciivviill eetthhoosszznnaakk iiss,, nneemmöönnmmaaggáábbaann lléétteezzõõjjeelleennssééggnneekk,, hhaanneemmaazz aaddootttt ttáárrssaaddaallmmiivviisszzoonnyyookkrraa aaddoottttöösszzttöönnööss vváállaasszznnaakkiiss tteekkiinntthheettjjüükk..

AAkkáárrmmeennnnyyiirree iiss„„ffüüggggeettlleenníítteennii““sszzeerreettnnéénnkk aazz áállllaammiisszzeerreeppvváállllaalláássttóóll,,mmiinnddiigg eezz uuttóóbbbbiihhaattáárroozzzzaa mmeegg,, vvéé--ggüüll iiss mmiillyyeenn mméérr--ttéékkbbeenn kkééppeess aa cciivviillttáárrssaaddaalloomm sszzáánnddéé--kkaaiitt ééss lleehheettõõssééggeeiittvvaallóóssáággooss ccsseelleekkvvééss--sséé ffoorrmmáállnnii..


amelyek nem tartoznak rá. Műkö-dő civil társadalom hiányában fel-jogosítva érezheti magát, hogy eztmegtegye. Ennek megakadályo-zása viszont a civilek „kötelessége”.

Közösségépítés, közösségi rekreációEzt a feladatot szintén „célszerű”helyben, a közhatalom beavatko-zása nélkül ellátni. A helyi közös-ségi szolgáltatások megfelelő biz-tosítása akkor találkozik a valósigényekkel, ha azt maguk az i-génybevevők szervezik meg, és azállami részvétel legfeljebb a támo-gatásra szorítkozik.

Önkifejezés, a „tenniakarás” terepeAz államnak addig van szükségeaz egyének szolgálataira, amíg azta maga számításai szerint kifize-tődően a közjó szolgálatába tudjaállítani. Ha ez megszűnik, az e-gyén az állam számára csak„szükséges teher”, akinek létfelté-teleit azonban minimális szintenköteles biztosítani. Ugyanakkorezekben az emberekben rengeteg„fölös energia” van, amelynekpozitív társadalmi hasznosulásá-ra a civil közélet biztosíthat kere-teket. Ennek „megszervezése” ta-lán a civil társadalom legfonto-sabb feladata.

Ezek a funkciók azonban önma-gukban nem tudnak érvényesülni.Akármennyire is „függetleníteni”szeretnénk az állami szerepvál-lalástól, mindig ez utóbbi határozzameg, végül is milyen mértékbenképes a civil társadalom szándékaités lehetőségeit valóságos cse-lekvéssé formálni. (S ez igaz akkoris, ha tudjuk, a civileknek elvben ésgyakorlatban is van lehetőségükarra, hogy az államot a magukeszközeivel formálják. Az már máskérdés, mennyire tudnak élni ezzel.)Hiszen mind a diktatórikus „civil-fób”, mind a túlzott „atyai gondo-skodó” állam fékezőleg hat az alul-ról jövő kezdeményezések kibon-takozására. Az előbbi a kénytelen,az utóbbi a kényelmes passzivitásirányába tereli a civileket. Lehetazonban a hatalom még oly jóindu-latú, próbálhat partneri viszonytkialakítani a civil társadalommal,ösztönözheti tevékenységüket, azeltérő motívumok, a különböző„világnézet” eleve magában hordoz-za az egymás meg nem értésébőlkiinduló súrlódásokat, konfliktu-sokat. De miből is fakad ez a folyam-atos – és szinte mondhatni, konkrét

ügyektől is elvonatkoztatható –diszszonancia?

Ha meghatározzuk azokat azalapvető – és tulajdonképpen közis-mert – tulajdonságokat, melyek akét társadalmi formáció ideáltípu-sait jellemzik, olyan ellentétpárokatállíthatunk fel, melyek önmagukbanhordják az egymástól való megkü-lönböztetés meghatározó elemeit.Ennek a dichotómia-halmaznak azáttekintése után talán a két szektorközötti feszültségek okait is jobbanmegérthetjük, hiszen a problémáképpen a két szereplő jellemzőibőlfakadnak, s a törvényszerű összeüt-közések oka ebben rejlik. E kétethosz elemeit azonban semmikép-pen sem hasonlíthatjuk össze valam-iféle minőségi mérce alapján – egyiksem magasztosabb a másiknál –,pusztán a tartalmukból eredő külön-bözőséget hangsúlyozhatjuk ki.Ezek az általánosságban megfogal-mazott attribútumok természetesenösszességükben nem vetíthetőek rákonkrét és ismert állami, illetve civilintézményekre, szervezetekre, de haaz alábbi dimenziók mentén azutóbbiakat egy képzeletbeli skálárahelyeznénk, úgy vélem, élesenmeghúzhatnánk a két csoport közöt-ti határvonalat.

Nem lenne célszerű, és nem isszükséges ezeknek a jellemzőknekegyenkénti kifejtése, példákkal valóillusztrálása, hiszen ez akarva-aka-ratlanul is „soronként” megkérdője-lezhetné az elméleti síkon szembeál-lított fogalompárok tagjainak egyér-telmű hozzárendelését egyik vagymásik oldalhoz. Ha viszont külön-külön, függőleges irányban „olvas-suk össze” e definíciós elemeket,nagy valószínűséggel a felső sorbantalálható „megfejtést” senki nemvonná kétségbe. A táblázatban ol-vasható szavak tulajdonképpen egy

asszociációs „játék” eredményei islehetnének, mintha valaki azt kértevolna, hogy mondjunk tíz-tíz olyantulajdonságot, amelyekkel az államés a civil társadalom fogalmakörülírható. Természetesen a sorfolytatható lenne, valószínűleg min-denki más és más jellemzőket sorol-na fel, de úgy hiszem, az általammegnevezettek nagy része is fel-bukkanna.

A korábbiakban ellentétpárokfelállításáról írtam, pedig mint lát-ható, a folyamat éppen fordítvazajlott. A gondolatmenet szerintelőször a két társadalmi konstrukcióelemeit fogalmaztuk meg, s tulaj-donképpen utána „derült ki”, hogytudat alatt, ösztönösen logikai ellen-pólusok születtek. Mégis az történttehát, hogy a civil társadalomlényegét, ethoszát, mint az államnakegyfajta antitézisét sikerült leve-zetni.

Felmerülhet a kérdés, vajon avalóságban, a tényleges működéssorán is annyira áthatolhatatlan atávolság közöttük, vagy pedig egyegészséges társadalomban ez éppenegy közmegelégedést kiváltó mun-kamegosztás feltételeit alapozzameg? Ha tudatában vagyunk azantagonizmusnak, akkor annak is

tudatában vagyunk-e, hogy nem aza feladat, hogy ezt feloldjuk, hanemhogy a közös(ségi) feladatokatmegoldjuk? De ehhez az is kell,hogy tizenegyedik jellemzőkéntmindkét oldalon az is szerepeljen,hogy tolerancia.

Sebestény István

Civitalis Egyesület – elnöke-mail: [email protected]


ÉÉrrttéékkeekk ééss eellvveekk vvééddeellmméébbeenn

Elapszámunk szerkesztése sorána tematika több személynek isszöget ütött a fejében. Mit is

akar jelenteni ez, honnan is lehetnemegközelíteni ezt a témát? A civilszféra, a civil szervezetekben való te-vékenykedés gyökeréig hatoltunk, éstalán nem túlzás, ha azt mondom,hogy az egyik legfontosabb civil kér-déskörrel foglalkozunk. Talán soha-sem tematizálódik a személyek közöt-ti párbeszédben, a civil szervezeti élethétköznapjaiban, hogy melyek is azokaz értékek, amelyekért dolgozunk,melyek azok az elvek, amelyeknekfeltétlenül érvényesülniük kell a mun-kánk során, mert csak úgy érdemesebben a szférában dolgozni, avagy miaz a helyes magatartás, amely egy jócivilt jellemez. Ezek azok a kérdések,problémakörök, amelyek a civilethosz tematizálásakor felmerültek, ésamelyekre választ kerestünk.

Azt mindannyian érezzük, hogyvalami nagyon sajátos köt bennünket,civileket ehhez a szektorhoz. A sza-bad önszerveződés csak egyik igenfontos feltétele, lehetősége annak,hogy a civil szféra megszülessen,hogy létrejöjjenek a civil szervezetek.Azért élünk ezzel a lehetőséggel,mert él bennünk egy erőteljes tenniakarás a közösségünkért, önmagunk-ért, környezetünkért, hogy az életünktartalmasabb, teljesebb legyen. Ezál-tal azonban olyan felelősséget is vál-lalunk nemcsak önmagunk, hanem aközösségünk, környezetünk iránt,amely kötelez is bennünket. (Hogymit is érthetünk civil felelősség alatt,arról lapunk hasábjain Sebestény Ist-ván tollából olvashatnak egy eszme-futtatást.) Értékmegőrző és -fenntartótevékenységünk során igen fontos,hogy tisztán lássuk ezeket az értéke-ket, és tudatosan kövessük a fenntart-hatóságukat, mert csak így tehetünk amegőrzésükhöz szükséges körülmé-nyek megteremtéséért. Sokszor han-goztatott frázis, hogy egy társadalomfejlettségét a civil szféra léte és fejlett-sége mutatja. Az erdélyi magyar civilszféra gyökerei több évtizedre nyúl-nak vissza. A fejlettségi szintje azon-ban nem egy egyértelműen felfeléívelő pályát követ. A teendőket máraz is fémjelzi, hogy nincs egy egysé-ges etikai kódexe a civil szféránknak.Sőt, párját ritkítják azok a civil szerve-zetek is, amelyeknek van etikai kóde-xük. Holott a jól megfogalmazott cé-

lok után egyik legfontosabb felada-tunk az lenne, hogy azokat az értéke-ket, elveket is rögzítsük fehéren-feke-tén, amelyek a munkánk során vezé-relnek, amelyeknek az érvényesüléselétfontosságú. Eddig miért nem ke-rült erre sor? Mert nem tartjuk fontos-nak? Vagy mert úgy gondoljuk, hogyfölösleges erőfeszítés lenne elkészíte-ni, mert úgysem vennénk figyelem-be? Vagy még nem jutottunk el a tu-datosság eme szintjére? Még gyerek-cipőben járunk, és még támogatásraszorulunk? Ezek egy közös gondol-kodás kérdései lehetnek, egy olyanközös gondolkodásé, amely a civilszféránkat öntudatára ébreszti.

A Civil Szervezetek Világszövet-sége (World Association of Non-Go-vernmental Organizations – WANGO)2004-ben kidolgozta a Civil Szerveze-tek Etikai és Viselke-dési Kódexét, mely-nek minél szélesebbkörű nyilvánosságá-hoz mi is hozzájáru-lunk e lapszámunkrévén, és melyet kü-lön a figyelmükbeajánlunk.

A civil szférábanvaló tevékenykedésközösségi munka, a-melyhez az abban va-ló hitünk társul, hogyigenis lehet és érde-mes cselekvően hoz-zájárulni egy-egy kö-zösségi eszme meg-valósulásához. Hogyennek a szükségnek afelismerése honnan fakad? Belőlünk,mint emberekből és abból a társadal-mi valóságból, amelyben élünk. Atársadalmi valóságban pedig a civilszféra elkülönül a politikai és a gaz-dasági szférától, a társadalom másikkét fő pillérétől. Amikor a civil érté-kekről, a civil szférában érvényesülőelvekről és megkívánt magatartásfor-máról beszélgetünk, azaz mindarról,ami a civil ethosz sajátja, akkor eze-ket a politikummal és a gazdaságiszférával szemben határozzuk meglegtöbbször. Így kerülnek egymásmellé a Civil (anti)ethosz cikkben azállam és a civil szféra jellemzői. De eza megközelítés érvényesül az Ungvá-ri Zrínyi Imre által írt cikkben is,amely ugyanakkor mély elemzésétadja a civilitás fogalmának is.

A társadalmi valóság mellett a máremlített emberi mivolt is igen sajátosés lényeges meghatározója a civilszervezeteknek. A civil szférában je-lentős szerepe van annak, hogy mi-lyen emberek tevékenykednek. Havalakiben nem él a hit, nem él az adottügy iránti elköteleződés, akkor nemtalálja meg a helyét a civil önszervező-désben. Van valami, amit nehezen tu-dunk megfogalmazni, de amiről érez-zük, hogy ott van minden cselekede-tünk, minden kis kezdeményezésünkmélyén, kulcsszerepet játszik. És eznem más, mint a civil ethosz. Az, akiképes önös szándékait a közösségi ér-tékek, a közösségért való cselekvés fö-lé helyezni, érzi – és talán el is tudjamondani azt –, hogy ez miért is fontosszámára. E lapszámunkban olyan sze-mélyek vallomásait, véleményeit is ol-

vashatják, akik több-nyire már jó ideje a ci-vil szférában dolgoz-nak, munkájukkal pél-dát és szép eredmé-nyeket, megvalósításo-kat mutatnak. Ugyan-akkor ez alkalommalsem marad el a szak-irodalom lapunkból,Robert D. Putnamegyik alapvető írását aprosperáló közösség-ről, a társadalmi tőkeés a közélet összefüg-géseiről is megtaláljákolvasóink.

Civil Kurázsi ro-vatunk a közösségiélet egyik örömteli él-

ményét tárja elénk, a Firtos térségbennemrég megrendezett Firtosi Kalá-kát, mely a székely falvak közössége-iben honos szokás újjáéledésének apéldája. Arról számolunk be, hogymilyen megvalósításokra képes a se-gítőkész emberek sokasága, akiket ajó szándék vezérel.

Vitafórumunkban az erdélyi ma-gyar civil szféráról nemrég készültkutatás eredményét tárjuk olvasóinkelé, hogy nézzünk szembe önma-gunkkal, gondolkodjunk el, és abbanigyekezzünk, hogy előrelépjünk, afejlődés útját járjuk.

Csáki Rozália

főszerkesztőe-mail: [email protected]

ÉÉrrttéékkmmeeggõõrrzzõõ ééss --ffeennnnttaarrttóó tteevvéékkeennyy--ssééggüünnkk ssoorráánn iiggeennffoonnttooss,, hhooggyy ttiisszzttáánnlláássssuukk eezzeekkeett aazz éérr--ttéékkeekkeett,, ééss ttuuddaattoo--ssaann kköövveessssüükk aa ffeennnn--ttaarrtthhaattóóssáágguukkaatt,,mmeerrtt ccssaakk ííggyy tteehhee--ttüünnkk aa mmeeggõõrrzzééssüükk--hhöözz sszzüükkssééggeess kköörrüüll--mméénnyyeekk mmeeggtteerreemm--ttéésséééérrtt..


CCiivviill eetthhoosszz:: aa pprroodduukkttíívv sszzoocciiaabbiilliittááss11

ddeemmookkrraattiikkuuss kkuullttúúrráájjaa

Szociológusok és közgazdászokmegállapították, hogy azok aközösségek, amelyeknek tagjai

képesek megtalálni az összefogás ésegyüttműködés legváltozatosabb ésleghatékonyabb formáit prosperál-nak, míg azoknak, amelyek erre kép-telenek, még kedvező erőforrás-ellá-tottság mellett is hátrányokat kell el-szenvedniük. Egyszóval a társulásihajlamban megmutatkozó kreativitásolyan társadalmi erőforrás, amely azösszes többi erőforrás nyújtotta lehe-tőségeket megsokszorozhatja. Mit te-het viszont egy olyan kelet-európaitársadalom, mint amilyen a románi-ai, illetve a romániai magyar társada-lom, amelyben a lehetőségek mellettszámos akadálya mutatkozik az ösz-szefogásnak, miközben erőforrás-el-látottsága is alacsony? Vajon csak azerőforrások politikai újraelosztásá-ban, illetve az európai segélyprogra-mokban bízhat, vagy lehet más esé-lye is?

Úgy tűnik, hogy mindenekelőtttisztázni kell az összefogások lehető-ségeinek társadalmi értelmét. A kö-zös célok megvalósításában leghaté-konyabb szervezkedő, illetve társulá-si készséget bizonyító országok pél-dája azt mutatja, hogy a civil szerve-ződések, mozgalmak, egyesületek abaráti légkört és az érintkezés, a kö-zösségi élet élményét, továbbá infor-mációkat, kapcsolatokat és a kölcsö-nös segítségek hálózatait teszik elér-hetővé a bennük résztvevők számá-ra. Leginkább az említett alapvetőszempontok teljesülése tartja fenn azerős civil társadalmi együttműkö-dést, amely ily módon nem pusztán a„politika ellensúlyaként” – még ke-vésbé csupán a pártok, vagy orszá-gos politikai célok mellett vagy ellen– vesz részt a közéletben, és nem ismerülhet ki alkalmi rendezvényekanyagi alapjainak előteremtésében.Mindezek a célok kétségtelenül létez-nek, de a hétköznapok problémáinak

megoldásán vagy megoldatlanságánkeresztül kapják meg a maguk jelen-tőségét.

Olykor félrevezető lehet, ha egytársadalmi jelenséget csupán köve-tett célja vagy előrelátható társadalmihaszna felől próbálunk értelmezni,ugyanis mindig marad valami, amiaz így felmutatható részcélokon éshasznosságon túl van, és mintegy ön-magáért is kívánatossá teszi azt azemberek számára. Esetenként olyanvonás ez, amely önmagában is képesértelmet adni a jelenség létének és abenne részt vevő emberek életének.

A demokratikus játéktér össze-tettsége. Politikai szféra, hivataliszféra, civil szféraA társadalmi javak és erőforrások meg-teremtésének, elosztásának és fel-használásának a kérdése egyszerregazdasági, politika-filozófiai, jogfilo-zófiai és erkölcs-filozófiai kérdés. Azemlített különbözőszférák között azon-ban az egyes társadal-mak erkölcsi kultúrá-ja közvetít, amely acivil normák érvénye-sülését és az összefo-gás hálózatainak ala-kulását is meghatá-rozza. Amint azt márkorábban, a posztkom-munista társadalmakerkölcsi kultúrájánakszentelt tanulmányunk-ban megfogalmaztuk2,a közép- és kelet-eu-rópai térség országai-ról készült tanulmá-nyok többsége a gazdasági szerkezet,a politikai intézményrendszer vagy ajogrendszer állapotával foglalkozik,noha a változások jellegének megér-téséhez legalább ilyen fontos számbavenni a szóban forgó társadalmaktagjai között kialakult és tartósanfennálló kapcsolatrendszereket, illet-

ve az ezeket meghatározó tényező-ket. E kapcsolatok tanulmányozásaazért rendkívül fontos, mert végsősoron ezek képezik az emberek kö-zötti szolidaritás „előzetes struktúrá-it”, és ily módon rendkívüli szerepükvan mind az emberek túlélési straté-giáinak kialakításában, mind pedig atársadalmi önszerveződés pozitív(pl. civil társadalmi), illetve negatív(pl. feketegazdaság, szervezett bűnö-zés) struktúráinak kialakulásában.

A gazdasági fellendülés politikaiintézmény-átalakítást, a politikaistratégiaváltás pedig újfajta erkölcsiattitűdöt igényel. Gabriel A. Almond– Sidney Verba a demokratikus be-rendezkedések politikai kultúrájávalfoglalkozó tanulmányukban3 a társa-dalmi struktúrákat és folyamatokatelemezik, amelyek fenntartják ezeketa politikai megoldásokat. A szerzőkarra figyelmeztetnek, hogy „még min-dig nem egyértelmű, hogy a konti-

nentális európai nem-zeteknek sikerül-e ademokratikus folya-matok olyan stabil for-máját létrehozni, a-mely összhangban vankultúrájuk és társa-dalmi intézményeiksajátszerűségeivel.”Hasonlóképpen aposztkommunista or-szágok demokratikuspolitikai rendszerei-nek működőképessé-gét vizsgálva a ’90-esévek elején Claus Offeúgy vélte4, hogy akompetitív demokrá-

ciához hiányzanak mind a kellően ki-formálódott szereplők, kollektív cse-lekvők, mind pedig az olyan közösenkimunkált problémák, amelyek elfo-gadható kompromisszumok remé-nyében „végigfuttathatók a demok-ratikus politika gépezetén”. Ehelyettaz események alakulásából gyakran

AA lleeggnnaaggyyoobbbb,, mmééggaazz aannyyaaggii eerrõõffoorrrráá--ssookk hhiiáánnyyáánnááll iiss ééggee--ttõõbbbb hhiiáánnyytt aa bbiizzaa--lloomm ééss öönnbbiizzaalloomm,, aattáárrssuulláássii hhaajjllaamm,, iill--lleettvvee aa kkeezzddeemméénnyyee--zzõõ ééss mmoozzggóóssííttóó kkéé--ppeesssséégg,, nneemm uuttoollssóóssoorrbbaann ppeeddiigg „„aavveezzeettõõii ttõõkkee““ hhiiáánnyyaajjeelleennttii..

1 Dumitru Sandu szociológus használja a produktív szociabilitást kifejező értékcsoport (bizalom, a társulási hajlam és a tolerancia) kifejezést atársadalmi tőke magyarázatára. In: Sandu, Dumitru: Spaţiul social al tranziţiei, Iași, Polirom, 2002. 71. o.

2 Ungvári Zrínyi Imre: Erkölcsi kultúra a posztkommunista társadalmakban, In: Karikó Sándor (szerk.): Európaiság. Politikai és morális kultúra,Áron, Budapest, 141-151. o.

3 Gabriel A. Almond – Sidney Verba, Állampolgári kultúra. Bevezetés a politikai kultúrába, http://www.c3.hu/~szf/Szofi97/Sz97-03/Sz97-03-Area-1.htm, 12 Apr 2005.

4 Claus Offe, Demokratikusan tervezett kapitalizmus? A demokráciaelmélet szembesítése a kelet-közép-európai hármas átmenettel, SzociológiaiSzemle 1992/1. 5-21. , http://www.mtapti.hu/mszt/szemle.htm


az derült ki, hogy kifejlett és komp-lex civil társadalom hiánya miattolyan témák uralják a politikai cse-lekvés terepét, amelyekből csakiskonfliktus születhet, de kompro-misszum soha. Offe tömör diagnózi-sa sajnos mindmáig érvényes, misze-rint „a társadalmi struktúrában nincsmeg a munka, a státusz, az érdek ésa kulturális identitás differenciáltsá-gának szükséges mértéke, illetve hi-ányzik a partikuláris érdekeket arti-kulálni képes civil társadalom. Már-pedig „a valódi civil társadalom gaz-dasági alapjainak hiányában a lakos-ság tömeges politikai mozgósításacsak nacionalista vagy fundamenta-lista elvekkel lehetséges”5.

A kelet-európai átmenetet tanul-mányozó David Stark szociológustaláló megállapítása szerint a közép-és kelet-európai átalakulás nemfogható fel puszta intézményi re-formként, ugyanis egy ilyen felfogás,amely a megbukott szocialista intéz-ményeket hatékonyabb kapitalistaintézményekkel szeretné helyettesí-teni, ugyanabban a racionalista hibá-ban marasztalható el, mint ami a szo-cializmus bevezetésének is a kudar-cát okozta. Az igazán nehéz prob-lémát a demokratikus törvények ésintézmények jogi kodifikálásán túl akelet-európai „polgári társadalom”kollektív cselekvőinek – a társulá-soknak, szövetségeknek, szakszerve-zeteknek, pártoknak és helyhatósá-goknak – a létrehozása jelenti. A leg-nagyobb, még az anyagi erőforrásokhiányánál is égetőbb hiányt a biza-lom és önbizalom, a társulási hajlam,illetve a kezdeményező és mozgósítóképesség, nem utolsósorban pedig„a vezetői tőke” (Daniel Dăianu) hiá-nya jelenti. Az emberek többségerészben előzetes tapasztalatainakhatására nem bízik abban, hogy aközvetítő testületek a kezdeménye-zési, képviseleti és tárgyalási képes-ség védelmét nyújtják számára. Sok-kal inkább attól tart, hogy a szerve-zetek és formális intézmények arésztvevők által befolyásolhatatlanmódon „kizsákmányoló koalíciók-ká” vagy „klánokká” alakulhatnakát, amelyek éppen az ő és hozzá ha-sonlóan hátrányos helyzetbe hozotttársai rovására működnek. A jelen-séget kiválóan jellemzi Michael Wal-zer A civil társadalom fogalma címűírásában, kimutatva annak múltbeli

gyökereit: „A totalitárius rendszer abürokrácia brutalitásának áthatóérzését hagyta maga után. Ez volt apolitikai célratörő kizárólagosságnakaz utolsó formája, és noha a „demok-ratikus” – voltaképpen „kommunis-ta” – rendszer ideológiája lényegé-ben hamis volt, a hiteles demokráciaígéretére is elutasítólag reagálnakmanapság a kollektív memóriareflexei.”6 A társadalmi javak, erő-források és jogosultságok elosztásátés felhasználását közvetítő intézmé-nyek nem lehetnek pusztán az államés a jog kreációi, még akkor sem, haalkotmányos garanciák védelmezikaz érintetteket a visszaélésekkel és akorrupcióval szemben.

A demokratikus társadalom egy-szerűen nem működhet bizonyos

állampolgári kompetenciák gyakor-lása nélkül. Lényegében ebben kü-lönbözik az állampolgár az alattvaló-tól. Ennélfogva valóságos demokra-tikus deficit adódhat abból, ha ko-rábbi reflexeknek engedve, az embe-rek inkább szeretnének egy gyámko-dó, jóságos és „megbízható” – pél-dául az „etnikai testvériség” vagy a„jóakaratú felsőbbség” elve alapjánszerveződő – állam, területi autonó-mia vagy egyházi hatóság alattvalóilenni, mintsem magukra vállalni azönálló gondolkodás, a kapcsolat-teremtés és a felelős kezdeményezésfeladatát. Ez utóbbi ugyanis szinteelképzelhetetlen megfelelő állampol-gári tájékozottság, pl. törvényis-meret, hivatali ügyintézésben való

jártasság (hivatali kompetenciák is-merete, folyamodvány-írás, levelezé-si alapismeretek, határidők betartá-sa, feljebbviteli fórumokhoz, felelőshivatalnokokhoz illetve politiku-sokhoz folyamodás) és nem utolsó-sorban a mindezek gyakorlásáhozszükséges kitartás, civil öntudat és„civil kurázsi” nélkül. A felsoroltképességek hiányáért bírálható „amúlt”, bírálhatók „a politikusok”, az„egyre belterjesebbé váló RMDSZ”,az egész „romániai politikai rend-szer”, sőt maga „a demokrácia” is,de sem a bírálat, sem pedig a vágyál-mok nem segíthetnek a szabad, deszabadságához illő társadalmi szere-pét, ethoszát és kompetenciáit nemtaláló állampolgáron.

A törvényes és intézményi rend

demokratizmusa tehát nem érvénye-sülhet sem a tevékeny állampolgáriattitűd, sem pedig „az emberi szocia-bilitás különböző formáinak életké-pes egyensúlya”7, az alapvető érték-feltételek közös nevezőjének kialakí-tása és a különböző társulási formákdifferenciálódásának és integrálódá-sának átfogó rendszerré szerveződé-se nélkül. Olyan horizontális társasviszonyhálókra, illetve a legkülönfé-lébb hiteles közösségi élményekrevan szükség, amelyeknek légköré-ben „a túlpolitizált interetnikus vi-szonyok ideológiai kulisszái elkerül-hetetlenül összeomlanak, a hitelesközösségi értékek szükségszerűenfelülírják a ’mechanikus szolidaritás-ból’ hasznot húzni próbáló ideoló-

Kön

czey

Ele

mér

raj

za

SSzzöövveegg nnééllkküüll

5 I.m.6 Michael Walzer: A civil társadalom fogalma (részletek), Korunk, 1995/11., 8. o.7 Gergely Attila: A közösségfejlesztés professzionalizációja Közép- és Kelet-Európában – fogalmak és értékek, Parola archívum,

www.kozossegfejlesztes.hu


giai manipuláció kliséit”8. Az ilyenkapcsolatok világa csakis a civil tár-sadalom lehet. Mindazonáltal, amintazt éppen a civil társadalom hazaiegyesületi hálózatának viszonylagoskialakulatlansága, a különféle egye-sületek partikuláris céljainak nagy-fokú széttagoltsága, illetve a szerve-zetek egyenlőtlen fejlettsége és eltérőtársadalmi, illetve politikai befolyásais mutatja, a civil társadalom önma-gában nem lehet a demokratikus em-beri együttélés egyedüli társadalmitényezője, ugyanis szükség van azegységes jogi kereteket biztosító és apartikuláris érdekek egyensúlyát aközös célok érdekében megteremtőjogrend és intézményrendszer, va-gyis az állam jelenlétére is.

A civilitás: normák és hálózatokAmint az a fentiekből kiderül, a poli-tikai, hivatali és a civil szféra együtt-működésének kulcsa egyrészt a for-mális szabályok és azintézményi struktú-rák működésmódjá-nak elsajátításában,másrészt viszont amikrotársadalmakinformális kapcsola-taiban, a társas háló-zatokon belüli inter-akciók minőségébenkeresendő. A „formá-lis” szervezetekben ésintézményekben azemberek közötti vi-szonyokat világosankifejezett szabályok és előírásokrögzítik. Az említett szabályokat éselőírásokat „szakemberek” fogal-mazzák meg, életbeléptetésük/elfo-gadásuk külön ezt a célt szolgáló„rituális” aktus keretében történik ésaz érintettek számára nyilvánosanhozzáférhetők9. Az intézményesenelfogadott szabálykövető viselkedésennél fogva formális magatartásnaknevezhető, amelyhez képest az e-gyéb társadalmi magatartások infor-málisnak számítanak. A formális ésinformális magatartás között azon-ban nincs abszolút különbség. Egyesinformális viselkedéseknek is van-nak szabályai, sőt olyan hagyo-

mányos rendjük és állandóságuk is,amely lehetővé teszi, hogy valóságosinformális intézményekről be-széljünk. Peter Berger és ThomasLuckmann tudásszociológiai intéz-ményelmélete szerint intézményakkor áll elő, mikor tartós társadalmiszituációban két vagy több egyénhabitualizált tevékenysége kölcsönö-sen tipizálódik és összekapcso-lódik10. Mi is többek között éppenBerger-Luckmann meghatározásáttartottuk szem előtt, amikor Tár-sadalmi alakzatok kommunikációssajátosságai. A kommunikáció szere-pe az intézményes viszonyok megte-remtésében című írásunkban éppena kommunikáció szempontjából ha-tároztuk meg az intézményeket: „Aszemélyek közötti együttműködéskommunikációs aspektusa szem-pontjából az intézmények az együtt-működés olyan időtálló formái, ame-lyek típusokba szervezik az emberi

kapcsolatokat és sajá-tos mintákhoz igazít-ják az emberek visel-kedését. Az intézmé-nyes viszonyt kifejezőcselekvések a magukkommunikációs jel-lemzőivel az intéz-mény létének és mű-ködésének objektivá-ciói, külső megjele-nési formái, amelyeknem csupán kifeje-ződései, hanem hor-dozói és folyamatos

továbbépítői is a jelzett kapcsolatfor-máknak.”11

A közösségek tagjai közti kapcso-latok sűrűsége és jellege, illetve in-tézményesülési formái hozzák létreaz úgynevezett mikrotársadalmakkapcsolatrendszereit. Ilyenek lehet-nek például az emberek rokonsági éslakóhelyi kapcsolatai, illetve a mun-kahelyi vagy egyéb nyilvános, illetvefélnyilvános együttműködések ésegyüttlétek formái, amelyek állandó-sulva az önszerveződés formális sík-ján egyesületeket hozhatnak létre,vagy informális szinten alkalmilagmegkönnyíthetik a tömeges mobi-lizációt12 (pl. munkakonfliktusok

vagy az etnikai alapú önérvényesítéskollektív akciói), legfontosabb szere-pük azonban mégis a mindennapitámogatás. Az említett hétköznapitámogatásból származó hasznok/e-redmények többek között érzelmiek(törődés, gondoskodás), „önfelvi-lágosítók” (Habermas), vagyis az e-gyéni helyzetértékelések megerősíté-séhez kötődők (társas összehasonlí-tás és feedback a dolgok értékelésév-el kapcsolatosan), információs jelle-gűek (tanácsok, ismeretek átadása)és instrumentális vonatkozásúak(gyakorlati, konkrét segítség)13 egy-aránt lehetnek. Mindez latens mó-don hozzájárul az illető mikrostruk-túrákhoz kapcsolódó, de olykor azo-kon túl is érvényesülő mi-tudat kia-lakulásához, felkeltéséhez, konzer-válásához, nem ritkán pedig a loka-litás és az etnicitás közösségen belülidiskurzusához.

Ha a formális és informális kap-csolatok jelentőségét és a közöttüklevő viszonyokat társadalomtörténe-ti szempontból vizsgáljuk, egyarántszembetűnő a formális kapcsolatok-nak az európai modernitás fejlődésé-ben játszott szerepe, és az informáliskapcsolatok gazdag készletének a fo-lyamatos jelenléte. A probléma ma-gyarországi és nemzetközi összefüg-géseit vizsgálva Böröcz József végez-te el ezt az összevetést. Megállapítá-sa szerint a „nyugati” ipari kapitaliz-mus történetének fontos fejezeteitáthatotta a formális viszonyok morá-lis felsőbbrendűségének képzete.Ugyanis a modern kapitalizmus két,ma ismert legnagyobb intézménytí-pusa – az iparvállalati szervezet és amodern „nemzetállami” apparátuskialakulásának folyamatában, a„nyugati” társadalmak tagjainaknormarendszerébe „beépült a tár-sadalmi viselkedés területén a for-mális szabályok követésére vonatko-zó elvárások egy meghatározott szint-je és formája” [kiemelés tőlem – U. Z.I. ]. Böröcz szerint azonban e sokszempontból fontos fejlemény törté-neti kivétel volt, ugyanis sosem váltaz Európán (és Észak-Amerikán) kí-vüli világ uralkodó magatartásfor-májává, sőt az alapvető fontosságú

8 U.o.9 Böröcz József: Kistársadalom – kiskapuk*, http://magyar-irodalom.elte.hu/2000/uj/01.htm, 28. aug. 2005.10 Peter Berger-Thomas Luckmann: A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Budapest, Jószöveg Műhely, 1998, 82. o.11 Ungvári Zrínyi Imre: Társadalmi alakzatok kommunikációs sajátosságai. A kommunikáció szerepe az intézményes viszonyok

megteremtésében, In: U. Z. I.: Dialógus. Interpretáció. Interakció. Közelítések a kultúra kommunikatív értelmezéséhez, Mentor, Marosvásárhely,2005, 106.-125. o.

12 Gyáni Gábor: Etnicitás és akkulturáció a századfordulós Budapesten, http://www.regiofolyoirat.hu/newspaper/1995/1-2/06Gyani_Gabor.doc,illetve Uo. A kávéházba járó polgár, Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3), http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/12_13/gyani.html,01.05.2006.

13 Gergely Attila: I.m.

...... sseemm aa bbíírráállaatt,,sseemm ppeeddiigg aa vváággyy--áállmmookk nneemm sseeggíítthheett--nneekk aa sszzaabbaadd,, ddeesszzaabbaaddssáággááhhoozz iillllõõttáárrssaaddaallmmii sszzeerreeppéétt,,eetthhoosszzáátt ééss kkoommppee--tteenncciiááiitt nneemm ttaalláállóóáállllaammppoollggáárroonn..


14 Clifford Geertz: Az ethosz, a világkép és a szent szimbólumok elemzése, In: C. G.: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások, Századvég,Budapest, 1994, 5. o.

formális viszonyok mellett a tár-sadalmi lét zökkenőmentes műkö-dését még a „Nyugat” szabályozotttársadalmaiban is az informális ma-gatartásformák gazdag választékabiztosítja.

Amint azt a társadalmi alakzatokkommunikációs sajátosságaival fog-lalkozva korábban megállapítottukszemélyközi viszonyokon belül szö-vődő tartós, informális „intézmé-nyes” kapcsolatok hálózata a szemé-lyek életútjának döntő jelentőségűláncszemeit, közösségi integráltsá-guk és érvényesülésük hordozóit ké-pezi. Az ilyen viszonyok működőké-pességéről általánosan ismert erköl-csi és kommunikációs formák gondo-skodnak. Az említett informális in-tézményesült kapcsolatok magukbanfoglalják többek között a magánéletintézményeit (a család, rokonság,barátság), a kölcsönös támogatásintézményeit (szomszédság, koma-ság, kaláka, szakmai és ügyintézésihálók), a személyes nyilvánosságintézményeit (a nyilvános és félnyil-vános kapcsolattartási és közösségitájékozódási módok, a szórakozási ésszabadidős társulások) stb. Azemlített informális kapcsolatok acivil társadalom kiindulópontját, ter-mékeny talaját, sőt valóságos haté-kony elemeit képezik. Hasonlóanvélekedik Böröcz is, aki szerint „Azinformalitás civiltársadalom-stimu-láló szerepét jól mutatja, hogy a nyil-vános intézmények – éttermek, ká-véházak, kocsmák, szalonok, olvasó-körök, vitafórumok, színházak, kon-certtermek, mozik, terek, utcák,lakóházak, stb. – informális társadal-mi „profilja” hajszálpontos térképformájában adva van az adott városlakóinak fejében. A mai budapesti,párizsi vagy dzsakartai közegben va-ló eligazodás képessége nagyrésztabban áll, tudjuk-e, hol, mikor, mi-lyen körülmények és szabályok köze-pette lesz módunk a magyar, franciavagy indonéz társadalom melyszeletével, informális körülményekközött találkozni. Társadalmiságunksikere nagyrészt az informális viszo-nyokban való eligazodás és részvételsikerét jelenti.” (Böröcz, Im.)

Az informalitás–formalitás vi-szony nem csupán az emberek életé-ben jelenlevő tapasztalati tény, ha-nem, miként azt Böröcz megállapítjaegyszersmind szemlélet is, amely „atársadalomtudomány beszédmódját

is átpolitizálja, a ’Nyugat’ köznyelv-ből beszűrődő identitás-diszkurzu-sa”. Ez a megállapítás, úgy gondol-juk, bizonyos árnyalásra szorul. Igazugyan, hogy egyes „nyugati” szer-zők írásaiban a formális, másokébanpedig az informális oldalak kerülnekelőtérbe, például a konzervatív poli-tikai gondolkodó, Michael Oakeshotta reflexív erkölccsel szemben a szo-káserkölcs mellett kötelezte el magát,míg a kanti és a liberális hagyománytkövető gondolkodók,Rawls, Dworkin, Haber-mas az elvi és proce-durális oldalakat hang-súlyozzák. Mindazon-által Böröcz álláspont-jától eltérően megál-lapítható, hogy azidentitás-diskurzuskiemelkedő gondol-kodók esetében nemelfogult sem a formal-itás sem pedig azinformalitás javára.Így például Oakeshottis elismeri, hogy azáltala tárgyalt alterna-tívák nem léteznekegymástól elkülönülten, és mind-össze az erkölcs uralkodó tendenciái-nak tekinthetők, illetve hasonlókép-pen az össztársadalmi–formális éspartikuláris–informális kapcsolat-rendszerek egymást kiegészítő szere-pének jellegzetes viszonyaira ismer-hetünk rá John Rawls a liberalizmusklasszikus elveivel összhangban meg-fogalmazott igazságosság-elméleté-ben. Ez az elmélet az egyenlő jogokés kötelességek érvényesítése mellettelkötelezett, ám azáltal, hogy a töké-letesség mércéjét felfüggeszti, készelfogadni a spontánul szerveződőtársadalmi csoportok öndefiníciójátönbecsülésük mércéjeként. Rawlsfontosnak tartotta, hogy mindenkitartozhasson legalább egy közös ér-dekekkel rendelkező közösséghez,ahol látja, hogy társai helyeslik törek-véseit, ugyanis a társak elismeréséttekintette az önbecsülés alapjának.Az ilyen, egymás céljait tisztelő éspolitikai igényeiket az önbecsülést iselősegítő módon öszszehangoló cso-portok létezését Rawls a társadalmistabilitás fontos feltételének tekin-tette. (Rawls 1977. 516.)

Ethosz és civilitásA formális és informális kapcsolatok

éppen abból a szempontból különít-hetők el egymástól, hogy milyen nor-mák szabályozzák az együttműkö-dést. A formális és informális maga-tartási követelmények összességeegy közösségnek és részközössé-geinek az ethosza. Olyan köznapiértelemben vett „erkölcsöt” jelent, a-mely magában foglalja a szokásokat,a hagyományt, az állandóbb és vál-tozó illemet, de egyszersmind a ki-sebb-nagyobb közösségek által ma-

gukénak vallott ízléstis. A terminus általá-ban a társadalom szem-pontjából helyesnektekintett magatartástmeghatározó követel-mények, elvárások,cselekvési minták ér-telmében használa-tos. Clifford Geertzkultúrantropológusplasztikus kifejezéseszerint: „Egy közös-ség ethosza nem más,mint tagjai életénekalapárnyalata, jellege,minősége; morális ésesztétikai stílusa, at-

moszférája; azaz alapvető viszonyu-lás saját magunk és az élet által visz-szatükrözött világ felé”14.

A magatartási követelményeknemcsak előírják a cselekvések mó-dozatait, hanem egyszersmind kijelö-lik a közösségek tagjai számára a ki-válóság szempontjait, megalapozzákaz egyéni teljesítmény és önbecsülésmércéit, s ily módon a személyek ön-megvalósító projektumainak kiin-dulópontját képezik. Mindazonáltalaz ethosz a társadalom eleven életé-nek már kialakult, szabályozó aspek-tusát jelenti, ami csupán a cselekvőszemélyek lelkiismeretének, elevenformáló tevékenysége, alkotóképes-sége által válik hatékonnyá.

Valamennyi korábban említett in-tézménytípus legfontosabb közös sa-játossága, hogy állandósult viszo-nyaik bár nem lépnek ki a szemtőlszembeni interakciók köréből, de ha-táskörük behatárolatlan, elvileg a je-lenlevők vagy a közösség teljes köré-re kiterjed, működésük sok tekintet-ben alkalmi és esetleges, túllépi abensőségesség, sőt esetenként azegyenkénti előzetes ismeretség szfé-ráját is. Az együttműködés ebben akörben bár részlegesen formalizált éspozitív vagy negatív következménye

„„EEggyy kköözzöössssééggeetthhoosszzaa nneemm mmááss,,mmiinntt ttaaggjjaaii éélleettéénneekkaallaappáárrnnyyaallaattaa,, jjeell--lleeggee,, mmiinnõõssééggee;;mmoorráálliiss ééss eesszzttééttiikkaaiissttíílluussaa,, aattmmoosszzfféérráá--jjaa;; aazzaazz aallaappvveettõõ vvii--sszzoonnyyuullááss ssaajjáátt mmaa--gguunnkk ééss aazz éélleett áállttaallvviisssszzaattüükkrröözzöötttt vviilláággffeelléé..““


is előrelátható, sose pusztán haszon-orientált, szinte mindig szimboliku-san közvetített és igen gyakranközösségi erkölcsi töltete is van. Azinformális intézmények alapja nemfeltétlenül valami a közös erkölcsi el-kötelezettség, vagy világosan körvo-nalazott közös célki-tűzés, hanem sokkalinkább az erkölcsikötelékeknek a kö-zösség tudatában ésszokásaiban élő szen-tesítése. Éppen ezérta kapcsolatok érzelmihangoltsága nem kü-lönösebben felfoko-zott, bár a közösség-hez, főképpen pediga közös tudáshoz és aközösségi szabályok-hoz való ragaszkodása cselekvések és kom-munikáció résztvevőirészéről hangsúlyozottan elvárt, ésnyíltan megkérdőjelezhetetlen.

A civil társadalom és a civil et-hosz elemei párhuzamosan alakul-nak ki, mégpedig a társadalmi funk-cióiknak megfelelően az egyes tár-sadalmak és társadalmi alrendszerekmeghatározott történelmi korsza-kaiban. A szociológia és a társada-lomtörténet leírta a civil társadalomegyes területeinek és a hozzájuk tar-tozó tudatformáknak a kialakulását.Így például a civil szerveződésekszellemiségéről és a civil éthoszról issokat megtudhatunk Durkheimnek ahivatási szerveződésről, mint másod-lagos csoportokról kialakított felfo-gásából15. Eszerint feltétlenül szük-ség van arra, hogy az állam és az e-gyén közé belépjen „egy egész sormásodlagos csoport, amelyek elégközel vannak az egyénhez ahhoz,hogy erőteljesen hatókörükbe von-hassák és így vezessék a társadalmiélet általános sodrában”. Ugyanak-kor Durkheim azt is észrevette, hogya foglalkozási csoportokhoz kötődőmorál és az általános morál különb-ségéből „a morális élet egymástólelkülönülő, de egymással mégis kap-csolatban maradó központjai fognakkialakulni, és e funkcionális differen-ciálódás egyfajta morális polimorfiz-musnak fog megfelelni”. Hasonló jel-

legű folyamatokat ír le Nicolas Ries,amikor bemutatja a luxemburgi civiltársadalom egyes elemeinek kialaku-lási folyamatát és e folyamat mögöttmeghúzódó indítékokat.16

Ries szerint a luxemburgiak elsőtársaságainknak merőben praktikus

és hasznos célkitűzé-sei voltak, és a pil-lanatnyi igényeknektettek eleget. Ilyenpraktikus célkitűzé-sek mentén szervező-dő társaságok voltaka Kolping-rendszerlegényegyletei, az i-parosok, kishivatalno-kok, illetve a parasztirétegek kölcsönös se-gítségnyújtási társasá-gai és csoportjai, a ke-reskedők, kiskereske-dők szövetségei, a mun-kások szakszervezeti

társulásai, a biztosítási társaságok,végül pedig a szórakoztató társasá-gok (az ének, a zene, a színház, illet-ve a sport, pl. a labdarúgás terüle-tén). Ha megvizsgáljuk Gyáni Gábora magyarországi 19., illetve 20. száza-di kávéházba járás kialakulását fel-dolgozó tanulmányát, azt találjuk,hogy Gyáni magyarázataiban a kor-szellem és társadalmi funkcionalitásviszonyát tartotta szem előtt. Véle-ménye szerint a kávéház-látogatásolyan általánosabb társadalmi jelen-ségekkel magyaráz-ható, mint például,hogy: „megnőtt a je-lentősége annak a faj-ta tudásnak (…), melya folytonos jólérte-sültségen alapul”17.Olyan, a magatartásrugalmasságát segítőkulturális univerzum-ra támadt igény, ame-lyet a kávéház voltképes kielégíteni lap-kínálatával, az újsá-golvasási szokásoktömeges elterjesztésé-vel és az informális hír-csatornák egész rend-szerének a mozgósításával és karban-tartásával.

Természetesen a mai civil társa-

dalom sehol sem jelenti a korábbi ci-vil társadalmi struktúrák és a civil et-hosz hagyományos közösségi for-máinak változatlan továbbélését, delényeges különbségek tapasztalhatókaz egyesületi formák változatosságaés az egyesülésre, összefogásra valókészség terén a számottevő és folya-matos civil kulturális tapasztalattalrendelkező országok, illetve régiókés azok között, amelyek csekély ilyentapasztalattal rendelkeznek és hosz-szabb-rövidebb ideig kénytelenekvoltak átélni a totalitarizmus vala-mely formáját18. A poszttotalitáriustársadalmaknak nemcsak újra fel kel-lett fedezniük, hanem sok esetben amegszakadt folytonosság következ-tében alapjaitól kezdve ki kellett ala-kítaniuk saját civil társadalmaikat. E-gyebek mellett ez az oka annak, hogya civil társadalom a posztkommunis-ta országokban viszonylag fejletlen.Amint arra Vjekoslav Butigan, aSplit-i egyetem tanára rámutatott, ademokratikus gazdasági és politikaireformok a civil kultúra kialakításá-hoz kezdeményezést, bátorságot, tu-datosságot, szolidaritást és viselke-désmódot nyújtanak – azaz megte-remtik a civil ethosz alapjait.19 Ilyenhelyzetben a civil társadalom és acivil ethosz kölcsönösen egymásratámaszkodó dialektikáját különbözősürgető kívánságok és túlméretezettelvárások igyekeznek megbontani ésegyfajta Münchausen-effektusba be-

lekényszeríteni: a nyu-gati országok tapasz-talatából megtanul-ható civil ethosz hoz-za létre a civil társa-dalmat, s majd a szel-lem birodalmából avalóságba alászállócivil társadalom oldjameg a társadalom va-lamennyi problémáját.Mindazonáltal nem a-laptalan az a gondo-lat, hogy a civil fejlő-désükben elmaradottországokban a civiltársadalmi szerkeze-tek térnyerésének e-

gyik alapvető feltétele éppen a sza-bad társulásra való törekvés és a civilkezdeményezések iránti nyitottság.

...... aa ddeemmookkrraattiikkuussggaazzddaassáággii ééss ppoolliittii--kkaaii rreeffoorrmmookk aa cciivviillkkuullttúúrraa kkiiaallaakkííttáássáá--hhoozz kkeezzddeemméénnyyee--zzéésstt,, bbááttoorrssáággoott,, ttuu--ddaattoossssáággoott,, sszzoolliiddaa--rriittáásstt ééss vviisseellkkeeddééss--mmóóddoott nnyyúújjttaannaakk ––aazzaazz mmeeggtteerreemmttiikk aacciivviill eetthhoosszz aallaappjjaaiitt..

AA ccsseelleekkvvééss áállttaalláá--bbaann –– ééss aazz eerrkkööllccssii--lleegg mmoottiivváálltt ccssee--lleekkvvééss kküüllöönnöösskkéépp--ppeenn –– nneemm aallaappuullhhaattaa ccsseelleekkvvééss hhaasszznnooss--ssáággáánnaakk ppuusszzttaa bbee--llááttáássáánn,, hhaanneemm oo--llyyaassvvaallaammiirree kkeellll éé--ppüüllnniiee,, aammeellyyeett aazz eemm--bbeerreekk öönnmmaaggáábbaannvvoonnzzóónnaakk ttaalláállnnaakk..

15 Némedi Dénes: Család, korporáció, állam. A 'tudat' kommunikatív felfogása Durkheimnél, Szociológiai Szemle 1993/3-4. 81-99.,http://www.mtapti.hu/mszt/199334/nemedi.htm, 21. nov. 2005.

16 Ries, Nicolas: Individualizmus és társadalmi ösztön. Nagyvilág, 2001/11., http://www.inaplo.hu/nv/200111/26.html.17 Gyáni Gábor: A kávéházba járó polgár, Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3),

http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/12_13/gyani.html, 1. máj. 2006.18 V.ö. Robert D. Putnam: A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet,

http://www.adata.hu/ _Kozossegi_Adattar/dokument.nsf/0/59d8d1cd682.19 Vjekoslav Butigan: The Political Ethos of the Civil Society, http://www.bu.edu/wcp/Papers/Poli/PoliButi.htm.


20 idézi Némedi, I.m.

Ennyiben a civil társadalmat fenn-tartó bizalom és kölcsönös elvárások,azaz a civil ethosz némiképpenvalóban meg kell előzze a civil tár-sadalom kifejlődését.

A civil társadalom ethosza azon-ban teljes mértékben mégsem függet-leníthető a civil társadalom elemei-nek a meglététől, a civil társadalom-építés sikereinek tapasztalataitól. Eza jellegzetes civil öntudat egyszerrefakad az állampolgárok cselekvés-potenciáljából, a szövetkezés irántielkötelezettségükből és az együttelért eredmények felemelő, össze-tartó érzéséből. A civil ethosznak te-hát nemcsak szokás- és elvárás-rend-szernek kell lennie, hanem a szabad-ság cselekvő öntudatának is, amelyaz öntevékeny kezdeményező kész-

séget, a közérdek iránti tiszteletet ésa közösségi, azaz politikai felelősségelfogadását is magában foglalja. Ezenethosz szilárd alapja az erkölcsi tu-datban (lelkiismeretben) található,amely a maga követelményeivel (im-peratívuszaival) előkészíti az utat acivil társadalom gyorsabb fejlődéseszámára, de érthető módon csupán atársadalomfejlődés, bármennyire isóhajtott, hosszabb távon nem lehetönfenntartó, mozgósító cél. A cselek-vés általában – és az erkölcsileg moti-vált cselekvés különösképpen – nemalapulhat a cselekvés hasznosságá-nak puszta belátásán, hanem olyas-valamire kell épülnie, amelyet az em-berek önmagában vonzónak talál-nak. „Így tehát, amikor az egyének,akik úgy vélik, hogy közös érdekeik

vannak és társulnak – írja Durkheim–, ezt nemcsak azért teszik, hogyvédjék érdekeiket, hogy biztosítsákérvényesülésüket más versengő tár-sulatokkal szemben, hanem teszikezt pusztán a társulás kedvéért is,azért az örömért, ami abból ered,hogy másokkal egységet képeznek,hogy nem érzik magukat elveszett-nek az ellenséges környezetben, te-szik ezt a szoros közösségből eredőöröm kedvéért, vagyis összefoglalvaazért, hogy együtt élhessék az erköl-csi életet.”20

Ungvári-Zrínyi Imre

BBTE Történelem-Filozófia Kar –etikatanár, egyetemi adjunktus

e-mail: [email protected]

AA pprroossppeerráállóó kköözzöösssséégg.. AA ttáárrssaaddaallmmii ttõõkkee ééss aa kköözzéélleett

A nehéz helyzet, amelyben Hume pél-dázatának földművesei találják ma-gukat, túlságosan is ismerős a világközösségei, nemzetei számára:

– a szülők a közösségekben minde-nütt jobb iskoláztatási lehetősége-ket szeretnének gyermekeik szá-mára, ám az állami oktatás javítá-sát célzó közös erőfeszítések sorrakudarcot vallanak;

– az amerikai gettók lakóinak közösérdeke az utcák biztonságosabbá té-

tele; a közös bűnüldözés mégsemsikeres;

– a harmadik világ szegény földmű-veseinek hatékonyabb öntözési ésértékesítési rendszerekre lenne szük-sége, ám a területen végzett együtt-működés törékenynek bizonyul;

– az általános felmelegedés Man-hattantől Mauritiusig fenyegeti alétfenntartást, a közös kockázatokmérséklésére tett közös erőfeszíté-sek sorra megfeneklenek.

A közös haszon érdekében törté-nő együttműködés kudarca nem fel-tétlenül jelent tudatlanságot, irraci-onalitást vagy rosszindulatot – ezt aHume-ot követő filozófusok ishangsúlyozzák. Hume földműveseinem voltak ostobák, bolondok vagygonoszak; sokkal inkább csapdábanvoltak. A társadalomtudósok újab-ban több szempontból is elemzésalá vetették ezt az alapvető dilem-mát: az egyszerű emberek tragédiá-ja, a kollektív cselekvés logikája; aközjavak; a foglyok dilemmája. E-zen esetek mindegyikében, ahogyHume rusztikus anekdotájában is,mindenki jobban járna, ha együtttudna működni a többiekkel. Ha a-zonban hiányzik a koordináció éskölcsönös érdemi elkötelezettség,az emberek inkább elállnak az e-gyüttműködéstől, szomorúan, de ra-

Az alábbi írás Robert D. Putnam az Amerikai Politikaelméleti Társaság igazgatójától, politikai és társadalomku-tatótól származik, aki a társadalmi tőkéről, mint a civil normák és hálózatok által meghatározottról, és ezek fon-tosságáról, mint a társadalom és a személy fejlődése szempontjából fontos tényezőről beszél. A mű eredeti szár-mazási helye: The American Prospec, Inc. Preferred Citation: Robert D. Putnam, „The Prosperous Community”The American Prospect vol. 4 no. 13, Marc 21, 1993. A magyar nyelvű változat a következő helyről származik:http://www.adata.hu/_Kozossegi_Adattar/dokument.nsf/0/59d8d1cd6821e99cc1256dd7003464b1?OpenDocument

A te kukoricád ma érik be; az enyém holnap. Mindkettőnk számára kifize-tődő lenne, ha ma én dolgoznék veled, holnap pedig te segítenél nekem.Ám én nem kedvellek téged, és tudom, hogy te sem kedvelsz engem. Nemfogok tehát fáradozni érted; ha pedig magam miatt tenném – viszonzás re-ményében –, tudom, csalódnom kellene, mert függenék a nagylelkűséged-től. Hagyom tehát, hogy egyedül dolgozz; s te is ugyanígy bánsz velem.Váltakoznak az évszakok; s a kölcsönös bizalom és biztonság hiánya miattmindketten elveszítjük termésünket.

– David Hume –


cionálisan erősítve meg egymás pesz-szimista hozzáállását.

Hogyan lehetne tehát túljutni a kol-lektív cselekvés eme dilemmáin anél-kül, hogy afféle Hobbes-i leviatánthoznánk létre? Újabban számos terü-let társadalomtudósai javasolják aprobléma újszerű diagnosztizálását,mégpedig a társadalmi tőke elvealapján. A fizikai és a humán tőke fo-galmaival analóg módon (eszközökés képzés az egyéni teljesítőképességfokozására), a „társadalmi tőke” is atársadalmi szerveződés jellemzőireutal (pl. hálózatok, normák és biza-lom, amelyek elősegítik a közös ha-szon érdekében végzett koordinációtés együttműködést). A társadalmi tő-ke fokozza a fizikai és humán tőkebe-fektetések hatékonyságát is.

Könnyebb az együttműködés egyolyan közösségben, amely számotte-vő társadalmi tőkével rendelkezik.Úgy tűnik, hogy ez ameglátás az amerikainemzeti politika szá-mára is számos kér-désben hordoz mesz-szemenő gyakorlatikövetkeztetéseket –miként tudnánk le-küzdeni a Los Ange-les központjának délikerületeiben tapasz-talható szegénységetés erőszakot; hogyanéleszthetnénk újjá aRust Belt (rozsdaöv)iparát; miként táplál-hatnánk az egykoriszovjet birodalom és ahajdani harmadik világ felnövekvődemokráciáit? Mielőtt azonban eze-ket a következtetéseket részleteseb-ben is megvizsgálnánk, szeretnémegy olyan kutatásról szóló beszámo-lóval illusztrálni a társadalmi tőkefontosságát, amelyet én és kollegáimaz elmúlt két évtizedben folytattunkaz olasz regionális önkormányzás lát-szólag misztikus témájában.

Egy olaszországi kísérlet tanulságaiAz 1970-es évektől kezdődően az ola-szok egy sor potenciálisan erős regio-nális önkormányzatot hoztak létre or-szágszerte. A 20 intézmény formailagteljesen megegyezett, ám azok a társa-dalmi, gazdasági, politikai és kulturá-lis kontextusok, amelyekbe ágyazód-tak, drámai eltéréseket mutattak, a pre-indusztriálistól a posztindusztriálisig,a hithű katolikustól a buzgó kommu-nistáig, a fásult feudálistól az eszeve-szettül modernig. Ahogyan egy bota-

nikus is képes oly módon vizsgálni anövények fejlődését, hogy genetikai-lag megegyező magok fejlődését mérimeg különböző helyeken, mi is azáltalpróbáltuk vizsgálni a kormányzati tel-jesítményt, hogy tanulmányoztuk,miként fejlődtek az új intézményekkülönféle környezeteikben.

Ahogy azt vártuk, az új önkor-mányzatok némelyike gyászos ku-darcot vallott – hatékonyság hiánya,letargia, korrupció. Mások azonbanfigyelemre méltóan sikeresnek bizo-nyultak: innovatív napközis progra-mokat és szakképzési központokathoztak létre, elősegítették a beruházá-sokat és a gazdasági fejlődést, úttörőjellegű környezetvédelmi szabványo-kat és családi klinikákat alakítottak ki– jól menedzselve a közügyeket, vá-lasztóik általános megelégedésére.

Mi lehet az oka az erőteljes kü-lönbségeknek a kormányzás minősé-

gét illetően? Egyes,látszólag nyilvánvalóválaszok lényegtelen-nek bizonyultak. Azönkormányzatok szer-veződése túl hasonlóvolt az egyes régiók-ban ahhoz, hogy mesz-szemenő következte-téseket lehessen le-vonni a teljesítmény-különbségeket illető-en. A pártpolitikátólvagy ideológiától nemsok függ. A bőség ésprosperitás sem bírközvetlen hatással. Atársadalmi stabilitás,

a politikai harmónia vagy a népessé-gi mozgalmak sem vezetnek a meg-oldáshoz. Ezen tényezők egyike semáll kapcsolatban a jó kormányzással,ahogy arra eredetileg számítottunk.A legjobb prognózist Alexis de Toc-queville-t figyelembe véve kaphat-juk. Az állampolgári részvétel erőshagyományai – szavazók aránya, új-ságok olvasottsága, kórusokban ésolvasókörökben, lakossági klubok-ban, futball-egyesületekben valórészvétel – mind-mind a sikeres régi-ót fémjelzik.

Néhány olasz régió, pl. Emilia-Romagna és Toszkána számos aktívközösségi szervezettel rendelkezik.Ezen területek lakói a közügyekmentén köteleződnek el, nem pedigvalamilyen pártfogó közbenjárásá-val. Bíznak egymásban, abban, hogymindannyian tisztességesen csele-kednek és betartják a törvényeket. Aközösségek vezetői viszonylag őszin-ték és elkötelezettek az egyenjogúság

iránt. Társadalmi és politikai hálóza-taik horizontálisan, nem pedig hie-rarchikusan szerveződnek. Ezek a„polgári közösségek” (civic commu-nities) nagyra értékelik a szolidari-tást, a polgári részvételt és a becsüle-tességet. A demokrácia itt valóbanműködik.

A másik oldalon az úgynevezett„nem-polgári” (uncivic) régiók, mintpl. Calabria és Szicília állnak, ame-lyeket jól jellemez a francia incivisme(polgáriatlanság) kifejezés. Maga azállampolgáriság fogalma kérdő-jeleződik meg itt. A szociális és kul-turális egyesületekben való részvételigen alacsony szintű. A helyi lakosokszempontjából a közügy más ügye – inotabili, „a főnököké”, „a politikuso-ké” – de nem az övék. Majdnem min-denki egyetért azzal, hogy a törvé-nyeket azért hozzák, hogy megszeg-jék őket, ám félve mások törvényte-lenségétől, mindenki szigorúbb fe-gyelmet követel. Az egymásba érőördögi körök csapdájába zárva min-denki tehetetlennek, kihasználtnakés boldogtalannak érzi magát. Nemmeglepő tehát, hogy a képviseletikormányzás itt kevésbé hatékony,mint a polgárosodottabb közössé-gekben.

A polgári (civil) közösség történel-mi gyökerei meglepően mélyre nyúl-nak vissza. Az állampolgári részvételés társadalmi szolidaritás tartós ha-gyományai közel egy évezredre ve-zethetők vissza, nevezetesen a 11.századra, amikor is kommunális köz-társaságok jöttek létre pl. Firenzében,Bolognában és Genovában, ahol ma ismagas az állampolgári részvétel, akormányzat pedig sikeres. A civil ö-rökség központjában a szervezett köl-csönösség és állampolgári szolidari-tás kiterjedt hálózatai helyezkednekel – középkori közösségek céhei, val-lási társaságai és polgárőrségei; a 20.század szövetkezetei, önsegítő egye-sületei, szomszédsági szervezetei,énekkari közösségei.

Ezek a közösségek nem csupánazért váltak civillé, mert gazdagokvoltak. A történelmi feljegyzések éppennek ellenkezőjére engednek követ-keztetni: azért gazdagodtak meg,mert polgárok (civilek) voltak. Úgytűnik, hogy az állampolgári részvételnormáiban és hálózataiban megteste-sülő társadalmi tőke a gazdasági fej-lődés előfeltétele, csakúgy, mint a ha-tékony kormányzásé. A gazdaságfej-lesztők figyelmébe: az állampolgári-ság nagyon is számít.

Hogyan támasztja alá a társadal-mi tőke a helyes kormányzást és a

EEggyy áállttaalláánnoossaann eell--ffooggaaddootttt kkööllccssöönnööss--ssééggeenn nnyyuuggvvóó kköö--zzöösssséégg jjóóvvaall hhaattéékkoo--nnyyaabbbb,, mmiinntt eeggyy bbii--zzaallmmaattllaann ttáárrssaaddaa--lloomm,, uuggyyaannaazzéérrtt,, aa--mmiiéérrtt aa ppéénnzz iiss hhaattéé--kkoonnyyaabbbb,, mmiinntt aaccsseerreekkeerreesskkeeddeelleemm..AA bbiizzaalloomm mmeeggoollaajjoozz--zzaa aa ttáárrssaaddaallmmii éélleetteett..


gazdasági fejlődést? Először is, az ál-lampolgári elkötelezettség hálózataiaz általános kölcsönösség szilárdnormáira épülnek: „megteszem eztneked, azt várva, hogy az út másikvégén majd te, vagy valaki más vi-szonozza a szívességet. „A társadal-mi tőke hasonlít ahhoz, amit TomWolfe „szívesség banknak” nevez „Ahiábavalóság máglyája – The Bonfreof Vanities” c. elbeszélésében”, jegyzimeg Robert Frank közgazdász. Egyáltalánosan elfogadott kölcsönössé-gen nyugvó közösség jóval hatéko-nyabb, mint egy bizalmatlan társada-lom, ugyanazért, amiért a pénz is ha-tékonyabb, mint a cserekereskede-lem. A bizalom megolajozza a társa-dalmi életet.

Az állampolgári részvétel hálóza-tai elősegítik a koordinációt és akommunikációt, és megerősítik amások szavahihetőségével kapcsola-tos információkat. A fogolyelmélet ésezzel rokon játékelméletek tanulmá-nyozói arra hívják fel a figyelmet,hogy az együttműködés legegysze-rűbben az ismétlőjáték segítségévelsajátítható el. Amennyiben a gazda-sági és politikai kapcsolatok társadal-mi kölcsönhatások sűrű hálózatábaágyazódnak, kevesebb minden ösz-tönöz az opportunizmusra és tör-vényszegésre. Ezért van az, hogy agyémántkereskedelem (a csalásra va-ló rendkívüli lehetőségekkel) a zártetnikai területekre koncentrálódik. Asűrű társadalmi kötelékek megköny-nyítik a pletykát és a jó hírnév terje-désének más értékes módjait is – amiegy komplex társadalomban nélkü-lözhetetlen alap a bizalomhoz.

Végül: azon túl, hogy az együtt-működés sikerének megtestesítői, azállampolgári részvétel hálózatai a jö-vőbeni együttműködés kulturálismintájaként is szolgálhatnak.

James Coleman szociológus rá-mutat: „A tőke más formáihoz ha-sonlóan a társadalmi tőke is produk-tív, lehetőséget teremt olyan célok el-érésére is, amelyek nélküle elérhetet-lenek volnának (…) Egy földművesközösségben (…), ahol az egyik gaz-da szénáját egy másik bálázza, ésahol a gazdálkodáshoz szükségeseszközöket széles körben kérik és ad-ják kölcsön, a társadalmi tőke lehető-vé teszi minden egyes gazdálkodószámára, hogy kevesebb fizikai tőke(ti. eszközök és szerszámok) bevoná-sával végezze munkáját.” Röviden, atársadalmi tőke léte lehetővé tesziHume földművesei számára, hogyfelülkerekedjenek a közös cselekvés-sel kapcsolatos dilemmájukon.

A társadalmi tőke alapjai, mintpéldául a bizalom, a normák és a há-lózatok általában az önmegerősítés ésa felhalmozódás felé mutatnak. A si-keres együttműködés egy bizonyosügyben kapcsolatokat és bizalmat épít– olyan társadalmi vagyont, amelymegkönnyíti a jövőbeni együttműkö-dést más, az eredetivel össze nem füg-gő feladatoknál. Ahogy a hagyomá-nyos tőkénél is, azok, akik társadalmitőkével rendelkeznek, többet is hal-moznak fel belőle – az kap, akinekvan. A társadalmi tőke nem más, mintamit Albert O. Hirschman társada-lomfilozófus „erkölcsi erőforrásnak”nevez – olyan erőforrás, melynekutánpótlása egyre bővül, nem pedigcsökken a használat során, és amely(ellentétben a fizikai tőkével) kimerül,ha nem használják.

A hagyományos értelemben vetttőkével ellentétben, a társadalmi tőke„közjó”, ami azt jelen-ti, hogy nem szemé-lyes tulajdona azok-nak, akiknek hasznáraválik. Más közjavak-hoz hasonlóan (pl. tisz-ta levegő, biztonságosutcák) a társadalmitőkét általában nemmagánszemélyek biz-tosítják. Ez azt jelenti,hogy a társadalmi tő-kének gyakran mástársadalmi tevékeny-ségek mellékterméke-ként kell megjelennie.A társadalmi tőke ti-pikusan kötelékekből, normákból ésbizalomból áll össze, amely átvihetőaz egyik társadalmi környezetből amásikba. A Florentine-kórusok tagjaiazért vesznek részt az énekkari mun-kában, mert szeretnek énekelni, nempedig azért, hogy részvételükkel atoscanai társadalmi felépítményt erő-sítsék. Mégis ez történik.

A társadalmi tőke és a gazdaságifejlődésA társadalmi tőkét lassan világszertea gazdasági fejlődés létfontosságú ösz-szetevőjeként tartják számon. A vi-dékfejlesztés tanulmányozóinak ku-tatási eredményei azt mutatják, hogyegy őshonos helyi egyesületekből ál-ló hatékony hálózat legalább olyanfontos lehet a növekedés szempontjá-ból, mint a fizikai beruházások, a meg-felelő technológia vagy (a neoklasszi-kus közgazdászok csodaszere) „a lát-hatatlan kéz”. Elinor Ostrom polito-lógus arra mutat rá, hogy a közöserőforrások (pl. a legelők és a vízellá-

tás) menedzsmentjére tett egyesegyüttműködési kísérletek miért si-keresek, míg mások megbuknak. Atársadalmi tőke meglévő készletei isfontos részét képezik a történetnek.Azok a kormányzati beavatkozásokviszont, amelyek nem veszik figye-lembe, vagy aláaknázzák ezt a társa-dalmi infrastruktúrát, nagyon rosz-szul is elsülhetnek.

A Kelet-Ázsia rohamosan növek-vő gazdaságát vizsgáló tanulmányokmindig kihangsúlyozzák a sűrű tár-sadalmi hálózatok jelentőségét – ígygyakran egy új típusú „hálózati kapi-talizmus” képviselőiként emlegetikőket. Ezek a hálózatok, melyek alap-ját gyakran a tágabb családi kör vagyszoros etnikai közösségek alkotják(pl. a tengerentúli kínaiak), elősegítika bizalmat, csökkentik a tranzakcióklebonyolításának költségeit, valamintfelgyorsítják az információáramlást

és az innovációt. Atársadalmi tőkét úgy-mond pénzügyi tőké-vé lehet változtatni:Amy Tan regényíróJoy Luck Club-jábanmah-jong-ot játszó ba-rátok csoportjából egyközös befektetési tár-saság jön létre. Kíná-nak az elmúlt század-ban végbement hatal-mas gazdasági fejlő-dése kevésbé függötta formális intézmé-nyektől, mint a guan-xi-tól (személyes kap-

csolatok) a szerződések megalapozá-sa és megtakarításaik, beruházásaikirányítása terén.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a tár-sadalmi tőke a fejlett nyugati gazda-ságok fejlődésében is fontos szerepetjátszik. Mark Granovetter közgaz-dász-szociológus rámutat, hogy tár-sadalmi hálózatokba ágyazottan sok-kal hatékonyabban működnek az o-lyan gazdasági tranzakciók, mint pl.a szerződéskötés vagy a munkakere-sés. Nem véletlen, hogy az ambició-zus yuppie-k egyik általános hadi-csele a „hálózatépítés”. A nagy haté-konyságú és rugalmasságú „ipari ke-rületekről” (a kifejezést Alfred Mar-shall, a modern közgazdaságtan e-gyik alapítója alkotta meg) szóló ta-nulmányok a dolgozók és kisebb vál-lalkozók együttműködési hálózatai-nak fontosságát hangsúlyozzák. Atársadalmi tőke ilyetén koncentráci-ói, amelyek messze állnak attól, hogyafféle paleo-indusztriális anakroniz-mussá váljanak, ultramodern ipar-

AA ssiikkeerreess eeggyyüüttttmmûû--kkööddééss eeggyy bbiizzoonnyyoossüüggyybbeenn kkaappccssoollaattoo--kkaatt ééss bbiizzaallmmaatt ééppíítt–– oollyyaann ttáárrssaaddaallmmiivvaaggyyoonntt,, aammeellyymmeeggkköönnnnyyííttii aa jjöövvõõ--bbeennii eeggyyüüttttmmûûkköö--ddéésstt mmááss,, aazz eerreeddee--ttiivveell öösssszzee nneemm ffüügg--ggõõ ffeellaaddaattookknnááll..


ágakat táplálnak, a Szilícium-völgy’high tech’-jétől egészen a divatdiktá-tor Benetton-ig. Az úgynevezett „újnövekedési elmélet” nagyobb figyel-met szentel a társadalmi struktúrá-nak (a „humán tőke külsőségei”),mint a hagyományos neoklasszikusmodellek. Robert Lucas, a „racionáliselvárások” gazdaságtanának egyikalapítója rámutat, hogy „a humán tő-ke felhalmozása alapvetően társadal-mi cselekedet, amely oly módon von-ja be az emberek csoportjait, amely-nek a fizikai tőke felhalmozásábannincs megfelelője.”

A társadalmi tőke megközelítéssegítségünkre lehet a fejlesztés straté-giáinak újszerű kialakításában. AzEurázsia volt kommunista országai-nak piacgazdaságát és a demokrati-kus intézményeit megerősíteni kívá-nó legújabb keletű javaslatok példáulmajdnem kizárólag a pénzügyi és hu-mán tőke hiányosságaira összponto-

sítanak (így hívva fel a figyelmet akölcsönök és a technikai segítség-nyújtás fontosságára). A társadalmitőke hiányosságai azonban legalábbennyire riasztóak ezekben az orszá-gokban. Hol vannak a „társadalmi tő-ke létrejövését” szolgáló erőfeszíté-sek? A szülő-tanár egyesületek ésKiwanis-klubok exportálása túlzás-nak tűnhet, de mi lenne, ha türelme-sen rekonstruálnánk a totalitás száza-dát túlélt őshonos civil egyesületeket?

S. Frederick Starr történész példá-ul a civil társadalom fontos töredéke-ire hívja fel a figyelmet – a filantrópi-ai szervezetektől a sakk-klubokig –amelyek Oroszország „hasznosíthatómúltjából” fennmaradtak. (Az ilyenközösségi egyesületek különösen ér-tékes társadalmi tőkét képesek nyúj-

tani, ha etnikai vagy más törésvona-lakat kereszteznek.)

Egy közelebbi példa: Bill Clintonindítványai különböző szakképzésiprogramok és ipari terjeszkedéstszolgáló ügynökségek létrehozásárais a társadalmi tőkére hívják fel a fi-gyelmet. Nem szabad, hogy a célpusztán a technikai szakértelem ésmunkahelyi jártasságok futószalagontörténő beinjektálása legyen egyescégekbe, munkakörökbe. Ehelyett, azilyen programoknak egyedülálló le-hetőséget kell teremteniük az új, ter-mékeny kapcsolatok kialakulásáhoza közösségi csoportok, iskolák, mun-kaadók és munkavállalók közöttanélkül, hogy újabb költséges bürok-ráciát teremtenének. Miért ne kísérle-tezhetnénk szerényebb anyagi támo-gatások nyújtásával olyan képzésiprogramok számára, amelyek inno-vatív helyi partnerségek keretei kö-zött hozzák össze a cégeket, oktatási

intézményeket és közösségi egyesü-leteket? Az ilyen, társadalmi tőkévelkapcsolatos programok látens hatá-sai még erősebbeknek bizonyulhat-nak, mint a technikai termelékeny-ségre kifejtett közvetlen hatások.

Ha azonban a közösségek gazda-sági átállásának hatásait vizsgáljuk,mérlegelnünk kell a társadalmi tőkelerombolásának kockázatát is. Éppenazért, mert a társadalmi tőke a közjóegyik fajtája, a gyárak bezárásának ésa közösségek lerombolásának költsé-ge túlmegy az egyének által tapasz-talt személyes traumán. Még ennél isrosszabb, hogy egyes kormányzatiprogramok (pl. városfejlesztési vagyönkormányzati lakásprojektek) ma-guk is fejetlenül rombolták a társa-dalmi hálózatokat. Az a tény, hogy

ezek a költségek nem mutathatóak kijelenlegi elszámolási technikáinkkal,korántsem jelenti azt, hogy azok nemléteznek. Ha elég nagy darabot vág-nak ki a társadalmi felépítményből,annak mindannyian fizetjük az árát.

A társadalmi tőke és amerikaigondjaiAz 51 halálos áldozattal és 1 milliárddolláros vagyoni kárral járó múlt éviLos Angeles-i tragédia miatt a városihanyatlás ismét Amerika napirendjé-re került. A bajok ismertek ugyan, agyógymód azonban nem. Még akikleginkább szimpatizáltak az amerikaigettók állapotával, azok sincsenekmeggyőzve arról, hogy a múlt szá-zadban leépített szociális programokegyszerűen felélesztésével megoldha-tó lenne a probléma. A társadalmi tő-ke lepusztulása fontos, mégis alulér-tékelt részét képezi a diagnózisnak.

Annak ellenére, hogy a legszegé-nyebb amerikaiak nem a városok bel-ső területeinek lakói, mégis egyfajtaminőségi különbség tapasztalható aző életük és ott élő krónikusan sze-gény feketék és latinok társadalmi ésgazdasági elszigeteltsége között.Munkanélküliség, inadekvát oktatásés elégtelen egészségügyi ellátás;ezek a kilátások egyértelműen meg-csonkítják egy gettólakó lehetőségeit.És ezt teszik a társadalmi tőke mély-reható hiányosságai is.

A belvárosban élő feketék és lati-nok egyik legfőbb problémája, hogynincsenek kapcsolataik. A munkátkeresők a gettóban például kevésséjutnak hozzá a hagyományos munka-közvetítő hálózatokhoz. Anne Caseés Lawrence Katz munkaerőpiaciközgazdászok kimutatták, hogy azoka belvárosi fiatalok, akik az állampol-gári részvétel magas szintjén állószomszédságokban laknak (bőrszín-től függetlenül), nagyobb eséllyel fe-jezik be az iskolát, szereznek munkát,maradnak távol a drogoktól, a bűnö-zéstől, ami fiatalságuk egyéni jellem-zőire is kihatással van. Két hasonló fi-atal közül tehát az, amelyik szeren-csétlenségére olyan szomszédságbanlakik, melynek társadalmi tőkéje ha-nyatlóban van, nagyobb eséllyel ke-rül tévútra, börtönbe vagy a temető-be. Úgy tűnik, számos kutató is ilyenszomszédsági hatásokat fedezett fel afiatalkori terhességek esetében – akárfekete, akár fehér fiatalokat vizsgál-tak –, amelyek ugyancsak meghatáro-zó hatással voltak a személyes tulaj-donságokra is. A „hol élsz és kit is-mersz” – a társadalmi tőke, amibőlmeríthetsz – segít meghatározni,

Kön

czey

Ele

mér

raj

za



hogy ki is vagy te, s így meghatároz-za sorsodat is.

Ha megfelelően mérjük őket, a fa-ji és osztálybéli egyenlőtlenségek atársadalmi tőke hozzáférhetősége te-rén ugyanolyan méretűek lehetnek,mint a pénzügyi és ahumán tőke esetébentapasztalt egyenlőt-lenségek, és ugyan-olyan baljóslatúak is.Glenn Loury közgaz-dász arra használja a„társadalmi tőke” ki-fejezést, hogy kimu-tassa azt az alapvetőtényt, hogy a fajiszegregáció (társadal-milag örökölt különb-ségekkel párosulva aközösségi hálózatok,normák terén) azt je-lenti, hogy az egyéni-leg orientált „egyenlő esély” politiká-ja önmagában talán nem képes a fajiegyenlőtlenség megszüntetésére,még hosszú távon sem. A kutatásokazt mutatják, hogy a mai generációérvényesülési esélyei nem csupánszüleik társadalmi helyzetén múl-nak, hanem szüleik etnikai közössé-gének társadalmi erőforrásain is.Még a kisebbségi csoportok sikerestagjainak munkahelyi integritása ésfelfelé irányuló mobilitása sem segítlegyőzni a társadalmi tőke egyenlőt-lenségéből fakadó tartós hatásokat.William Julius Wilson tragikus rész-letességgel írja le, hogy a közép- ésmunkásosztálybeli családok kiván-dorlása a gettóból miként pusztítottale az ott maradók számára elérhetőtársadalmi tőkét. Azok a szomszéd-sági központok, amelyek száz évemég szabás-varrás kluboknak és civilszervezeteknek adtak otthont, s ame-lyek a közösségi és karitatív tevé-kenységet egyaránt megtestesítették,ma leginkább üresen állnak.

Súlyos hiba lenne persze figyel-men kívül hagyni Amerika etnikaiközösségeinek társadalmitőke-kész-letét. A Mitchell Duneier Slim’s Table(Soványak asztala) c. könyvében be-mutatott szomszédsági étterem pél-dául annak a baráti légkörnek ésérintkezésnek ad otthont, amely le-hetővé teszi a Chicago South Side-jánélő feketék (és fehérek) számára,hogy szerény keretek között ugyan,de közösségi életet éljenek. Történel-mileg a fekete egyházak jelentették atársadalmi tőke legkifogyhatatla-nabb tárházát az afro-amerikaiakszámára. Az egyház biztosította a po-litikai mozgósításhoz szükséges tár-

sadalmi tőkét a polgárjogi mozgalomidején is. Sidney Verba-nak és kollé-gáinak az amerikai politikai részvé-telről írott könyve rámutat, hogy azegyház kivételesen erős erőforrása afeketék politikai részvételének – olyan

fórum, ahol többettudhatnak meg a köz-ügyekről, a fontos po-litikai hozzáértésrőlés kapcsolatokat épít-hetnek egymással.

Amerika urbánusproblémáinak orvos-lása során a fizikai,pénzügyi, humán éstársadalmi tőkébe va-ló beruházások egy-mást kiegészítő, nempedig egymással ver-senyző alternatívákatjelentenek. Sokkal ha-tékonyabbnak bizo-

nyulnak például a munkahelyi vagyoktatási beruházások, amikor a kö-zösségi alapítványok új életre kelté-sével párosulnak.

Néhány egyház munkaközvetítőirodákat szervez, és nem hivataloshitelirodaként is szolgál. Teszi eztúgy, hogy pl. jó hírnév-tőkéjét felhasz-nálva olyan tagokért vállal kezessé-get, mint a börtönből szabadulók, avolt drogfüggők, vagy a középiskolá-ból kimaradók. Ilyen esetekben azegyházak nem csupán munkaközve-títői hálózatot biztosítanak. Még lé-nyegesebb, hogy az óvatos munkál-tatók és pénzügyi szervezetek azegyházak abbéli képességére építe-nek, hogy azok ismerik egyházköz-ségük múltban megtévedt, megbíz-hatatlan tagjait. Ugyanakkor, mivelezek az egyházközösségi tagok nagy-ra értékelik saját helyüket az egyház-ban, és mivel az egyház is latba vetijó hírnevét, mindez plusz ösztönzéstjelent számukra a teljesítéshez. Ha-sonlóan a hagyományos tőkéhez és ahagyományos köl-csönkérőkhöz, a tár-sadalmi tőke is egyfaj-ta biztosítékként szol-gál azoknak a férfiak-nak és nőknek, akikkiszorultak az általá-nos hitel- vagy munka-erőpiacokról. A részt-vevők gyakorlatilagbiztosítékba helyeziktársadalmi kapcsola-taikat, fokozva ezáltala piacok hatékonyabban működésé-hez szükséges társadalmi tőkét.

Amerika belügyi napirendjén be-lül a társadalmi tőke jelentősége nem

korlátozódik a kisebbségi közössé-gekre. Vegyük például a közoktatást.James Coleman mélyreható kutatásaszerint a magániskolák sikere nemfeltétlenül annak tulajdonítható,hogy mi történik az osztálytermek-ben, vagy hogy milyen képességek-kel rendelkeznek a diákok – sokkalinkább a szülők és a közösség tagjai-nak az iskolai tevékenységekben valónagyobb fokú szerepvállalásának. Azolyan oktatási reformerek, mintJames Comer gyermekpszichológus,az oktatás minőségének fokozásátnem pusztán az egyes gyerekek „ke-zelésében” látják, hanem a szülőknekés másoknak az oktatási folyamatbavaló tudatos bevonásában is. Az ok-tatási irányelvek kialakítóinak túlkell lépniük a tananyagról és igazga-tásról szóló vitákon, és fontolóra kellvenniük a társadalmi tőke hatásait is.Valóban, még a „kiválasztással” kap-csolatos legáltalánosabban vitatottindítványokat is alaposan megcsor-bítja erősen individualista oktatásikoncepciójuk. Ha az államok és lo-kalitások az oktatás és gyermekfel-ügyelet terén az utalványrendszerrelpróbálkoznak, miért ne költhetnénkel úgy az utalványokat, hogy az erő-sítse, ne pedig gyengítse a közösségiönszerveződést? Ha már egyszer fel-ismertük a társadalmi tőke jelentősé-gét, tudnunk kell olyan programokattervezni, amelyek ötletesen kombi-nálják az egyéni választást a kollektívkötelezettségvállalással.

Sokakat foglalkoztat ma az ameri-kai demokrácia újjáélesztése. Annakellenére, hogy az Egyesült Államokpolitikai reformjainak megvitatása-kor manapság olyan eljárási kérdé-sekre összpontosítanak, mint a kor-mányzási ciklus határai vagy a kam-pányok finanszírozása, néhány, azamerikai államigazgatást kínzó bajmélyebb, javarészt tudomásul nemvett társadalmi változásokat tükröz.

„Némelyek sze-rint az emberek álta-lában megbízhatóak.Mások szerint óva-tosnak kell lenni azemberi kapcsolatok-ban. Mi a te vélemé-nyed erről?“ Ezekre,az országos felméré-sek által állandóanvizsgált kérdésekreadott válaszok aztmutatják, hogy a tár-

sadalmi bizalom az Egyesült Álla-mokban több mint negyed évszázadacsökkenő tendenciát mutat. Az ame-rikai politika korábban viszont nagy

AAmmeennnnyyiibbeenn ppoollii--ttiikkaaii rreennddsszzeerrüünnkkeettffooggéékkoonnyyaabbbbáákkíívváánnjjuukk tteennnnii((kküüllöönnöösseenn aazzookksszzáámmáárraa,, aakkiikknneekknniinnccss kkaappccssoollaattaa aaffeellssõõbbbb sszziinntteekkkkeell)),,ttáámmooggaattnnuunnkk kkeellll aahheellyyii sszziinntteenn sszzeerrvvee--zzõõddõõ eeggyyeessüülleetteekkeett..

AA ttáárrssaaddaallmmii ttõõkkeenneemm hheellyyeetttteessííttii aahhaattéékkoonnyy áállllaammiiiirráánnyyeellvveekkeett,, hhaanneemmiinnkkáábbbb aazzookk eellõõ--ffeellttéétteellee,, ééss rréésszzbbeenn,,kköövveettkkeezzmméénnyyee..


hasznot húzott a társadalmi tőke ha-talmas készleteiből. Egy, a HaladásKoráról szóló új keletű történelmimunka például bebizonyította, hogya névlegesen nem politikai egyesüle-tek (pl. nők irodalmi társaságai) mi-lyen hatalmas szerepet játszanak apolitikában – pontosan azért, mertsűrű társadalmi hálózatokkal rendel-keznek. Jelenlegi nehéz helyzetünkvajon az olyan társadalmi tőke hosz-szú távú eróziójának az eredménye,mint az állampolgári részvétel és tár-sadalmi bizalom?

Juliet Schorr közgazdász felfede-zése („a szabadidő nem várt csökke-nése” Amerikában) azt sugallja, hogya mi generációnk tagjai a piacon kí-vül kisebb mértékben kerülnek kap-csolatba egymással, s így kevésbé fel-készültek arra, hogy egy közös cél ér-dekében működjenek együtt. A mo-bil, két karrieres (vagy csonka) családokgyakran rákényszerülnek, hogy fel-használják a piac általkínált gyermekfelü-gyeletet, vagy más o-lyan szolgáltatásokat,melyeket azelőtt acsalád és a szomszéd-sági hálózatok segít-ségével oldottak meg.Még ha ezek a piacialapú szolgáltatásokegyéni szemmel ki-magasló minőségűekis, ez a mélyebb tár-sadalmi tendencia atársadalmi tőke ha-nyatlását mutatja. Atanár-szülő egyesületekben és atemplomokban manapság egyre többhely marad üresen. Miközben a telje-sebb körű munkahelyi egyenlőségproduktív, felszabadító hatásait ün-nepeljük, pótolnunk kell azt a társa-dalmi tőkét is, amit ez a mozgalomkiszipolyozott.

Politikai pártjaink, amelyek vala-ha szorosan kötődtek a közösségi élethajszálereihez, mára a kérdezőbiz-tosok, média tanácsadók és függetlenpolitikusok illékony elegyévé váltak.Túlságosan is könnyen fogadtuk el ademokrácia olyan koncepcióját, a-melyben az állami irányelvek nem aközérdek közös megfontolásánakeredményei, hanem sokkal inkábbegy kampánystratégia maradványai.A civil normák és hálózatok közvetetthatásaira összpontosító társadalmitőke megközelítés igencsak szüksé-ges helyesbítő tényező a formális kor-mányzati intézmények kizárólagoshangsúlyozásának terén, s mintegymagyarázattal szolgál közös elége-

detlenségünkre. Amennyiben politi-kai rendszerünket fogékonyabbá kí-vánjuk tenni (különösen azok számá-ra, akiknek nincs kapcsolata a felsőbbszintekkel), támogatnunk kell a helyiszinten szerveződő egyesületeket.

A klasszikus liberális társadalmiirányelveket úgy alakították ki, hogyaz egyének lehetőségeit fokozzák,ám ha a társadalmi tőkét valóbanfontosnak tekintjük, akkor a hang-súly részben rossz helyre került. Ehe-lyett inkább a közösségfejlesztésrekell összpontosítanunk, helyet bizto-sítva a vallási szervezeteknek, kóru-soknak, kis szövetségeknek, ame-lyeknek látszólag kevés közük van apolitikához vagy a gazdasághoz. Bár-mi is legyen a kívánt hatás, a kor-mányzati irányelveket a társadalmitőkére gyakorolt közvetett hatásoktekintetében is vizsgálni kell. A-mennyiben, ahogy azt sokan gyanít-ják, a társadalmi tőkét valóban job-

ban táplálják a háztu-lajdonosok, mint azönkormányzati vagymagáningatlanok la-kói, akkor ennek meg-felelően kell kialakíta-nunk a lakásügyi i-rányelveket is. Hason-lóképpen (Theda Skoc-pol is erre mutat rá), akatonai szolgálat köz-vetlen hasznát eltör-píthetik azok a közve-tett hatások, amelyekaz osztályi és faji hatá-rokon társadalmi há-

lózatok létrehozásából származhat-nak. Bármely, az amerikai közössé-gek helyzetét javítani kívánó széleskörű stratégiában ugyanolyan szere-pet kell kapnia a társadalmi tőke újjá-építésének, mint a humán és fizikaitőkébe való beruházásnak.

A Bush-kormány ideje alatt a kö-zösségi önbizalom – „ezernyi fény-pont” – túl gyakran szolgált ideológi-ai fügefalevélként egy olyan kor-mányzat számára, amely a közpén-zek soványságát használta alibinek apolitikai akarat hiányának takargatá-sára. A konzervatívok helyesen hang-súlyozzák a közvetítő szervezetekszerepét, de félreértik az egyéni szer-veződések és a kormányzás potenci-ális szinergiáját. A társadalmi tőkenem helyettesíti a hatékony államiirányelveket, hanem inkább azok elő-feltétele, és részben, következménye.Ahogyan azt olasz tanulmányunk issejteni engedi, a társadalmi tőke álla-mokon és piacokon keresztül, illetvevelük karöltve, nem pedig helyettük

működik. A társadalmi tőke megkö-zelítés nem szolgálhat a kulturálisdeterminizmus mellett szóló érvként,sem pedig kifogásként arra, hogy mi-ért az áldozatot hibáztatjuk.

A bölcs államvezetés ösztönözhetia társadalmi tőke képződését, és a tár-sadalmi tőke önmaga is fokozza akormányzás hatékonyságát. A mező-gazdaság múlt századi támogatásirendszereitől a közösségi szervezetekmai adókedvezményeiig az amerikaikormány gyakran támogatta a társa-dalmi tőkével kapcsolatos befekteté-seket – ezt most újult erővel kell ten-nie. Egy új kormányzatnak, amelyvégre nagyobb hajlandóságot mutataz állami hatalomnak és a közpén-zeknek a köz érdekében való felhasz-nálására, nem szabad megfeledkez-nie a hatásos irányelvek hátterébenálló társadalmi „kapcsoltságról” sem.

A társadalmi tőke tanulmányozóicsak mostanában kezdik feltenni azo-kat a fontos kérdéseket, amelyek aközügyek ilyetén megközelítésébőladódnak. Jelenleg milyen tendenciátmutatnak az állampolgári részvételkülönböző formái? Miért rendelkez-nek a közösségek különböző készle-tekkel a társadalmi tőke terén? Az ál-lampolgári részvétel mely fajtái táp-lálják leginkább a gazdasági növeke-dést vagy a közösségi hatékonyságot?Vajon mindenképpen különböző álta-lános problémákhoz kell kapcsolnunka társadalmi tőke specifikus típusait?A legfontosabb kérdés az, hogy mi-ként jön létre, és miként pusztul el atársadalmi tőke? Mely stratégiák tűn-nek a legígéretesebbnek a társadalmitőke felépítése (újjáépítése) terén? Ho-gyan hozhatók egyensúlyba a meglé-vő társadalmi tőke kihasználásának ésa friss társadalmi tőke létrehozásánakikerstratégiái? A jelen írás által sugalltgondolatok célja, hogy másokat méggyakorlatiasabb módszerek kialakítá-sára sarkalljon az új társadalmi tőkelétrehozása és a meglévő társadalmitőke aktivizálása terén.

Kérdéseket kell feltennünk a tár-sadalmi tőke negatív hatásairól is, hi-szen a humán és fizikai tőkéhez ha-sonlóan a társadalmi tőkét is lehethelytelen célokra használni. A liberá-lisok gyakran próbálták elpusztítania társadalmi tőke egyes formáit (aközépkori céhektől a helyi iskolákig)az egyéni lehetőségek nevében. U-gyan nem mindig vettük számba i-rányelveink közvetett társadalmiköltségeit, általában mégis joggal ag-gódtunk a magánjellegű egyesületekjelentősége miatt. A társadalmi egyen-lőtlenségek a társadalmi tőkébe is be-

AA ttáárrssaaddaallmmii ttõõkkeeffoonnttoossssáággáánnaakk ffeelliiss--mmeerrééssee aa kköözzöössssééggiiéélleett ffeennnnttaarrttáássaa ttee--rréénn nneemm mmeenntt ffeellbbeennnnüünnkkeett aazz aallóóll,,hhooggyy ffiiggyyeellnnüünnkk kkeelllljjeenn aarrrraa,, mmiikkéénnttddeeffiinniiáálljjuukk aa kköözzööss--ssééggeett......


ágyazódhatnak. Azok a normák, há-lózatok, amelyek egyes csoportokszámára jó szolgálatot tehetnek, má-sokat kifejezetten akadályozhatnak,különösen, ha ezek a normák diszkri-minatívak, vagy a hálózatok elszige-teltek. A társadalmi tőke fontosságá-nak felismerése a közösségi élet fenn-tartása terén nem ment fel bennünketaz alól, hogy figyelnünk kelljen arra,miként definiáljuk a közösséget – kivan belül, aki így részesül a társadal-mi tőke hasznából, és ki marad kívül,aki így nem részesül a haszonból. Atársadalmi tőke egyes formái meg-nyirbálhatják az egyéni kiváltságo-kat, amint arra a közösségiség kriti-kusai is figyelmeztetnek. Amerika a-

lapító atyáinak félelmei a „széthúzásrákfenéjétől” sok esetben a társadal-mi tőkére is állnak. Mielőtt kikalku-lálnánk a társadalmi tőke különbözőformáinak egyenlegét, a költségeketés hasznokat egyaránt mérlegelnünkkell. Ez a kihívás még mindig váratmagára.

Az országunkat és a világot érintősürgető kérdések terén a haladáshozolyan új elképzelésekre van szüksé-günk, amelyek áthidalják a túlhala-dott ideológiai választóvonalakat. Aliberálisok és konzervatívok között isegyetértés mutatkozik a társadalmiképessé tétel fontosságát illetően,ahogy arra E. J. Dionne is rámutat(„(Újabb) harc a közösségért”, TAP,

1992 nyara). A társadalmi tőke meg-közelítés mélyebb fogalmi alapot biz-tosít ehhez a jelképes összehajláshoz.A valódi haladáshoz nem felületesszóbeli megegyezésre van szükség,hanem komoly elmélkedésre és újsze-rű elemi elképzelésekre. A társadalmitőke megközelítés a magánjellegű tár-sadalmi infrastruktúra és a valóbanműködőképes állami irányelvek ösz-szekapcsolásának újszerű módjaitígéri, és viszont, az Amerika társadal-mitőke-készletének újjáélesztését cél-zó bölcs új állami irányelveket is.

Robert D. Putnam

Fordította: Varga Tamás

CCiivviill eetthhoosszz:: aazz eesszzmmééttõõll aa vvaallóóssáággiigg

Forradalom vagy társadalmi együttműködésHa a nyugati történelem számtalan-szor újraírt lapjaira tekintünk, talánnem túlzás azt állítani, hogy Európamindig is forradalmak, illetve forra-dalmi gondolatok földje volt. A Pelo-ponészosztól – Ibériáig, a mediter-ráneumtól – Moszkváig és Britanniá-ig, rendek, ideológiák és népek korlá-tain át számtalanszor „kizökkent azidő”. Szokratész, Jézus, Kálvin ésNietzsche, Galilei, Luther, Machia-velli, Voltaire és Marx egytől-egyighanyatló társadalmak közállapotai-val szembefordulva, új korok új gon-dolatait, új világok új eszmékkel ter-hes álmait hagyták maguk után. Ez-zel szemben Alexis de TocquevilleDemocracy in America című művé-ben, már 150 évvel ezelőtt éppen aforradalmi hajlandóság hiányában ésa közös célok érdekében való össze-fogásban látta az amerikai és az euró-pai társadalmi szerveződés alapvetőkülönbségét.1 Véleménye szerint azamerikai polgár képes volt kiépítenisaját társadalom-szervezésének jel-

legzetes formáját: a civil társadalmat,amely az államhatalmat és az állampolgárait egy jól működő kapcsolat-rendszerben tartja egymással.

Mindezek mellett, mi európaiaknem tekinthetünk el attól, hogy azEgyesült Államokban a civil szféraintenzív jelenléte egy olyan környe-zetben alakult ki és működik, amelyaz európai általános helyzettől elté-rően, az újkori rabszolgatartás és pol-gárháború korai tapasztalatait leszá-mítva, mentes volt a totalitáriusrendszerek megrázó élményeitől. Ez-zel szemben Közép- és Kelet-Európaországainak társadalmi és politikaikultúrájában kitörölhetetlen nyomothagyott a totalitarizmus. Folyamatosjelenléte és szerves beépülése az álta-la érintett emberek mindennapi éle-tébe, gondolkodásmódjába, hitvilá-gába, egyszersmind egész kultúrájá-ba lehet az oka annak, hogy mind azállami gondoskodásra hagyatkozás,mind pedig az állam és a politika ra-dikális elutasítása még mindig túl-súlyban van az autonóm, civil társa-dalmi erőfeszítésekkel szemben.

A Tocqueville által emlegetett ál-lampolgári összefogás eszméje ma isaktuális. Annál is inkább így van ez,mert úgy tűnik, hogy a történelmi ér-telemben vett nyugati forradalmakkora a ’90-es évek elejének, Közép-Kelet-Európában regionális méretek-ben és viszonylag rövid távú folya-matban lezajló rendszerváltásával le-járt.2 A civil érdekek egyre szélesedőkörben való tudatosítása, illetve apolgári tudat társadalmi méretekbenvaló kialakulása és beépülése a maitársadalom önképébe a közép-kelet-európai régióban is azt igazolja, hogyez a jelenség már a múlté. Ugyanak-kor az utóbbi években szűkebb régi-ónkban és azon belül a magyarlaktaterületeken, ha nem is a civil társada-lom hatékonyabb működésének kö-szönhetően, de mégis széles körbentapasztalható az államhatalom irántegyfajta bizalmatlanság, a pártpoliti-kai megoldásokból való kiábrándu-lásnak a tünete. Ennek okai a jelenle-gi magyarországi közéletben nem-csak a múlt tapasztalataiban, hanema társadalmat megosztó jelenlegi po-

1 "[...] ha arra vagyunk tekintettel, hogy Amerika-szerte hány közös vállalkozás üzemel, vagy hogy hány amerikai dolgozik nap mint nap fárad-ságot nem kímélve bonyolult terveken, elképzeléseken, amelyeket sarkaiból fordítana ki a legenyhébb forradalom is, nem lesz különösebbennehéz megértenünk, miért van az, hogy ezek az elfoglalt emberek a legenyhébb indíttatást sem érzik arra, hogy zaklassák az államot és fölfor-gassák a köznyugalmat, amelyből oly sok előnyük származik." Lásd Alexis de Tocqueville: Politikai és civil szervezetek viszonya Amerikában.(Részletek) In: Korunk. 1995/XI. Ford. Salat Levente.

2 Nem zárható ki, hogy a civil szféra megerősödésével Európában, rövid távon és a civil érdekképviseleti célok maradéktalan kivívásánaktörekvései mentén, a nagy történelmi forradalmi hagyományok több-kevesebb ideig tovább élnek. Azonban az olyan fejlett civil társadalmiszerveződéssel rendelkező országok, mint az Amerikai Egyesül Államok példája hosszú távon egyáltalán nem ezt igazolja. Persze, az alapvetőkérdés az volna, hogy hosszú távon elmosódik vagy megmarad és inkább kikristályosodik az amerikai és az európai társadalmi szerveződésszerkezetbeli különbsége.


litika által generált feszültségekben iskeresendők, amelyek a társadalomegyes szintjein valóságos politika-el-lenes közhangulatot eredményeznek.Emellett Erdélyben, a túlzott remé-nyekkel kecsegtető ’90-es évekhezképest kialakult a politika iránti ér-dektelenség példátlan szintje, amelyaz egyetemeken „tengődő” ifjúság ésa vidéken élő magyarság körébenegyaránt tapasztalható, és ami – véle-ményem szerint – egyebek mellett azRMDSZ mintegy tizenöt éves mono-pol politikájának tud-ható be. Ilyen érte-lemben úgy vélem,érdemes volna figyel-met fordítani az ere-dendően képviselt ér-tékek elértéktelene-désének az ezzel e-gyütt járó tendenciá-jára is, valamint e ten-dencia esetleges kive-tülésére a magyar ér-dekképviselet jövőjé-re a román politikaiélettérben.

Nem elképzelhetetlen, hogy akorrupció elleni küzdelem, amely ahajdani államszocializmus utódálla-mainak belpolitikájában, a rendszer-váltás óta számított másfél évtized el-teltével is az egyik legeredménytele-nebb területet jelenti, látványos ered-mények esetén bizonyos mértékbenvisszafordíthatja az államhatalomiránti bizalomvesztésnek régiószertetapasztalható jelenségét, de az euró-pai integrációban szem előtt tartottmodellek példája egyáltalán nem eztigazolja. A nyugat-európai demokra-tikus hagyományokban a korrupció-ellenes küzdelem élvonalában a civilszféra áll, mégpedig az önszervező-dés, a hatékony érdekképviselet és azállamhatalommal való szorosabbegyüttműködés alapján kialakítottszerkezetével. Tocqueville maga is,említett írásában szoros összefüggéstállapított meg a társadalmak cselek-vőképessége és fejlettsége között.Ezek szerint: „Egy nép, amelynek e-gyedei elveszítették a nagy dolgok

teljesítésére vonatkozó képességüket,és nem pótolták azt időközben a kö-zös fellépés művészetével, barbár-ságra van kárhoztatva.”3 Tocquevilleintelmei a társadalmak közös cselek-vőképességének fontosságára vonat-kozóan nem csupán az önszervező-dés elvén alapuló közös cselekvés(forradalom) alkonyának és az állam-hatalom iránti bizalmatlanság régió-szerte tapasztalható fokozódásánakegyüttes jelenléte miatt sokatmondó-ak számunkra, hanem azért is mert

társadalmunk a nyu-gati demokráciákhozkészül felzárkózni, a-hol a társadalomszer-vezés egyik legfőbbjellemzője az államha-talmi szervek és afunkcionális érdek-képviseletek elhatáro-lásában áll.4

Mindez arra kész-tet, hogy a civil társa-dalom eszméjét, a sa-ját regionálisan és tör-

ténelmileg meghatározott korlá-tainkkal és a nyugat-európai tapaszta-latokkal összevetve idejekorán komo-lyan vegyük, mindenekelőtt a foga-lomtisztázás felelősségterhes feladatá-val kezdve.5 Az első kérdés, tehát azta problémát veti fel számunkra, hogymit is jelent tulajdonképpen a civil tár-sadalom fogalma? Bár az államhata-lomtól függetlenített polgári társada-lom gondolata Hugo Grotiusig, JohnLocke-ig és a skót felvilágosodásig ve-zethető vissza, a fogalom etikai össze-tevőinek a megragadásához legfőbb-képpen a német idealizmus transz-cendentál filozófiájáig, ImmanuelKantig kell visszamenni. Kant Az em-beriség történetének egyetemes esz-méje világpolgári szemszögből címűtanulmányában, a nyugati gondolko-dás történetében először fogalmaztameg azt, ami a civis fogalmának esz-mei igényét megalapozza: „Mindenolyan törvénynek, amelyet a néprőlhoznak egyetlen próbaköve a követ-kező kérdés: szabhatna-e maga a népugyanilyen törvényt magára.”6

Autonóm erkölcs és világpolgári jogHa a kanti kategorikus imperatívusztmint az ész autonóm törvényhozásá-ban megalapozott erkölcsiség legfőbbelvét idézzük fel – amely azt követeliaz embertől, hogy bármely cselekede-tére vonatkozó döntése, az emberekvilág-közösségének bármely tagjaszámára szabadon választható erköl-csi döntés, azaz általános törvény le-gyen –, egyértelmű, hogy a polgáritársadalom igényének a megalapozá-sa a nyugati gondolkodás legtisztábbetikai kereteibe illeszkedik bele, és amorális lények univerzumának leké-pezéseként, valós erkölcsi értéke, va-gyis hiteles morális tartalma van.7

Heller Ágnes az Ítélőerő kritikájárautalva, szabadság, testvériség ésegyenlőség viszonyában, érzéklete-sen felmutatja azt a feszültségi há-romszöget, amely Kant gyakorlati fi-lozófiájának a középpontját képezi, samelyből ezáltal társadalomfilozófiá-jának a lényege is származtatható.8

Bár sokan a civil (polgári) társada-lom gondolatát Hegel Jogfilozófiájá-ból eredeztetik, mégpedig joggal, úgytűnik, hogy ennek a gondolatnak eti-kai kiindulópontját az embernek akanti erkölcsi filozófia által feltétlencéllátétele jelenti. A gyakorlati észkritikájában Kant az említett etikaialapgondolatot egy világpolgári ala-pokon szervezett társadalom műkö-dési alapelvévé fejleszti tovább,amely lehetővé teszi számára a jog er-kölcsi megalapozását. „Éppen a sza-badság kedvéért minden akaratot, sőtminden személy saját, önmagára irá-nyuló akaratát az eszes lény autonó-miájával való összhang feltétele kor-látozza; ez azt jelenti, hogy az eszeslény csak olyan szándéknak vethetőalá, amelyet a saját akaratából fakadótörvény tesz lehetővé.”9

Kant Az örök béke tervezetében atársadalmi szerveződés egy olyancélirányosságát vázolja fel, amely anyugati jogrend hagyományos kere-teit morálfilozófiailag átértelmezve,az állampolgári jogtól, a nemzetközijogon áthaladva a világpolgári jog fe-

3 Alexis de Tocqueville: Politikai és civil szervezetek viszonya Amerikában. i.m.4 Vö. Uo. 171.5 Eszmetörténeti részletek tárgyalására nincs lehetőségünk eme szöveg keretei között, de az ilyen jellegű vizsgálódásban az egyik legtartalma-

sabb összefoglalással Seligmannál találkoztam. 6 Immanuel Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből. In: A vallás a puszta ész határain belül és más írások.

Gondolat, Budapest, 1974.7 Vö. Immanuel Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Ford. Berényi Gábor. In: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. A gyakorlati

ész kritikája. Az erkölcsök metafizikája. Gondolat, Budapest,1991.8 Heller Ágnes: Szabadság, testvériség és egyenlőség a Kanti ízlésítéletben. In: Filozófiai labdajátékok. Gond-Palatinus Kiadó, Budapest, 2003. Vö.

Immanuel Kant: Az ítélőerő kritikája. Ford. Papp Zoltán. Ictus Kiadó, 1997.124. Valamint Immanuel Kant: Az örök békéről. Ford. HildenstabGyörgy. In: Történetfilozófiai írások. Ictus, 1997. 265.

9 Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. In: I. K.: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. A gyakorlati ész kritikája. Az erkölcsökmetafizikája Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 204. Vö. Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. I.m., valamint Adam B. Seligman: I.m.56.

...... aa cciivviill sszzfféérraa ssttáá--ttuusszztteerreemmttõõ öönnaaffffiirr--mmáácciióójjaa áállttaall mmiinnddiiggiiss eeggyy hhaattaallmmii ddee--cceennttrraalliizzáácciióó éérrddeekkéé--bbeenn ffoollyyttaattootttt kküüzz--ddeelleemm kkeellllõõss kköözzee--ppéébbeenn vvaann jjeelleenn..


lé vezet. Ami a társadalmi realitás fó-kuszába állítva jelenti: a köztársasá-got, mint a mindenkori morális ala-pokon nyugvó jogrend alapformáját;a föderalista államközi szerveződést,amely lebontja az etnocentrikus naci-onalista és a hatalom-centrikus etatista el-szigeteltségeket, a füg-getlen és életképes ci-vil társadalom kiala-kulásának a legfőbbakadályait, és végcél-ként állítja az emberekelé a világpolgárságeszméjét, mint a leg-nagyobb szabadság,testvériség és egyen-lőség interszubjektív(azaz polgárközi ésinterkulturális) viszo-nyát, az örök békemegteremtőjét.10

Ezek a gondolatok, ahogyan aztAdam Seligman a civil társadalomeszméjét vizsgáló könyvében is ki-emeli, azt igazolják, hogy Kantnálmár leválik egymásról az állam, minta polgári társadalom megtestesülésétmeghatározó keret és a polgári társa-dalom maga. Kant egy olyan új világ-rend transzcendentális alapjait ké-szült megvetni ezekben a megfonto-lásokban, amelyben az ész és a nyil-vánosság szintézise által a polgáritársadalom felépítésének és működé-sének a szerkezetét egy véges éseszes lény autonómiájára, mint ab-szolút feltételre alapozza. Az autonó-mia problémája pedig már mindigegy eleve közösségi szituáltság köze-pette élő ember számára merülhetcsak fel.

A politika és a társadalom differenciálódásaAmint az eddigi gondolatmenetünk-ben megfigyelhető, Kantnál a polgáritársadalom fogalma még eredendőegységességében és egyetemességé-ben van jelen, már-már utópisztikushatárokat súroló eszmeiségével, a vi-lágbékének és a világköztársaságnakaz adott kor szellemiségében mélyenbenne élő örök illúzióit hordva ma-

gában. Ezzel szemben a civil társada-lom mai, posztmodern megközelíté-sekben partikuláris egységekre és di-menziókra differenciálódik, úgy ésakként, hogy a civil szféra státuszte-remtő önaffirmációja által mindig is

egy hatalmi decentra-lizáció érdekében foly-tatott küzdelem kellősközepében van jelen.

Ezen a ponton min-denekelőtt Jürgen Ha-bermas híresé vált „é-letvilág”-értelmezésétszokták megemlíteni,amelyben az „uralom-mentes kommuniká-ció” egyik lehetségesszíntereként határoljabe ezt a közeget.11 Eza megközelítés a tár-sadalom-formálás-

ban, mint a szervezett közösségépí-tésben való polgári részvételt egykommunikatív aktusban valósítjameg és teljesíti ki, amely azonban akanti fogalomra-hozatal eredendő e-gyetemességével ellentétben mármindig egy lényegénél fogva tőle el-térő közeggel szembeállítva határoz-za meg magát. A „rendszer” és az „é-letvilág” habermasi szembeállításá-val az állam és civil szféra között egyolyan szakadék nyílik meg, amely elke-rülhetetlenül felveti akommunikáció lehe-tőségének és a kom-munikatív kompeten-ciának a problémáját.

Egyes politológiaimegközelítések (lásda Gabriel A. Almond– Sidney Verba szer-zőpárost12) ezt a kü-lönbséget eleve az ál-lampolgári kultúraproblémájába helye-zik bele, és a politikairészvétel függvényében az állampol-gári kompetenciával azonosítják azt.Célját és feladatát három pontban le-het összefoglalni: a politikai elit tevé-kenységének ellenőrzése; a politikaihatásgyakorlás korlátozása; a politi-kai döntések befolyásolása. Egyértel-

mű, hogy itt már nem csupán egypartikuláris differenciálódással vandolgunk, hanem a civil társadalomeszméjét annak politikai súlypontjáraredukálják.

Ahhoz, hogy korunk differenciá-lódott civil társadalmának a szerke-zetét bizonyos mértékben átlátható-vá tudjuk tenni, újra vissza kell tér-nünk a Seligman-i megközelítéshez,aki a civil társadalom fogalmánakhárom, nyugat-európai és kelet-eu-rópai társadalmakra egyaránt érvé-nyes alkalmazási módját különbözte-ti meg: a politikait, a szociológiait ésa filozófiai, normatív jellegűt.13 Selig-man rámutat arra, hogy a civil társa-dalomnak „mint az államtól függet-len kollektív entitásnak” lényege va-lami köztes: a köznek és a magánnak,az egyéninek és a társadalminak, aközerkölcs és a magánérdek, az egyé-ni szenvedélyek és a közüdv feszült-ségekkel teljes dialektikájában van. Anyilvánosság és a magánszféra egy-aránt alapvető létfeltételét jelentik.„Egyszóval [...] a szabad önmagát al-kotó egyén a civil társadalom po-rondján fogalmazza meg a személyesautonómiára és szükségleteinek ki-elégítésére vonatkozó igényeit.”14 Bárez a megfogalmazás Seligman írásá-nak még a bevezetőjében található,az a véleményem, hogy a levont vég-

következtetések semvezetnek sokkal mesz-szibbre. Mindamellett,hogy a civil társada-lom problémájánakszinte páratlanul nagy-szerűen átlátja mindaz eszmetörténeti hát-terét, mind pedig anyugati és a keleti tár-sadalmi szerveződéskülönbségeit, és aközszféra-magánszfé-ra egymáshoz fűző-

dő, szinte az ellentétességig kiélezettviszonyát, Seligman nem tulajdonítelég jelentőséget annak, hogy a civiltársadalomban nem kizárólagos amagánérdek, a szükségletekért és amegszorítások ellen folytatott harcközösségteremtő ereje. Michael Wal-

10 „Ha majd annyira jut a Föld népei között egyetemesen gyökeret vert (szűkebb vagy tágabb) közösség ügye, hogy a jog bárhol is esett sérelméta föld minden pontján megérzik, a világpolgári jog eszméje akkor megszűnik majd fellengzős és túlhajtott jogi gondolkodásmódról árulkodni,de a megíratlan törvénykönyv szükséges kiegészítője lesz, egyetemes emberi közjoggá kiterjesztője az állam- és nemzetközi jognak, bennünketekképp az örök béke felé terelgetvén, amelyhez hogy egyre közelebb jutunk, csak e föltétellel remélhetjük.“ Immanuel Kant: Az örök békéről.I.m. 277.

11 Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete. I-II. Budapest, ELTE, Kézirat. Vö. Magyari Nándor László: Civil társadalom, vagy amitakarok. In: Korunk. 1995/XI. 62.

12 Gabriel A. Almond – Sidney Verba: The civic culture. Princetor University Press, Princetor, New Jersey, 1963. 3-26; 108-218. (Részletek) Ford.Kismezei György. In: http://www.c3.hu/~szf/Szofi97/Sz97-03/Sz97-03-Area-1.htm

13 Adam B. Seligman: A civil társadalom eszméje. I.m. 206-212.14 Uo. 21.

...... aa cciivviill ttáárrssaaddaalloommaakkttíívv ééss eellkköötteelleezzeettttppoollggáárrookkrraa ééppüüll,,aakkiikk „„aazz áállllaamm,, aaggaazzddaassáágg,, aa nneemmzzeett,,vvaaggyy aakkáárr aa vvaalllláássoossggyyüülleekkeezzeett,, aa sszzoomm--sszzééddssáágg,, aa ccssaallááddüüggyyeeiinneekk iinnttéézzéésséébbõõllvveesszziikk kkii aa rréésszzüükk..““

...... aazz áállllaamm iiggaazzssáá--ggoossssáággrraa ééss hhaattaa--lloommrraa aallaappoozzóó jjoogg--rreennddjjéévveell sszzeemmbbeenn aacciivviill ttáárrssaaddaalloomm eesszz--mmééjjee aa sszzaabbaaddssáágg ééssaa ffeelleellõõsssséégg eettiikkáájjáárraaééppüüll..


zer, a civil társadalom problémájáraegy szintén kritikai nézőpontból ref-lektáló szövegrészletében már jóvaltöbbet mond ebben a tekintetben.Eszerint: „Civil társadalmon a nemkötelező emberi társulást értem ésazon kapcsolatok hálózatát, amelyeka család, hit, érdek és ideológia szol-gálatára jönnek létre.”15

Mind Seligman, mind pedig Wal-zer egyetért abban, hogy a civil társa-dalom maradéktalanul államtalaní-tott felfogása tarthatatlan. Walzer ezta radikális szempontot nemcsak el-utasítja, hanem kiegészíti a leegysze-rűsítő megközelítések kritikájával is,és fontos lépést tesz a kérdés helyesfelvetésének irányába mikor a civiltársadalom lényegét úgy fogalmazzameg mint a „valahova tartozás jelen-tőségét”. Felfogását jól jellemzi az arendkívül tanulságos gondolat, hogya civil társadalom aktív és elkötele-zett polgárokra épül, akik „az állam,a gazdaság, a nemzet, vagy akár avallásos gyülekezet, a szomszédság,

a család ügyeinek intézéséből veszikki a részük.” Éppen abban látjuk Wal-zer lényegbevágó felismerését, hogynem az individualizáció elve, hanema közösségre való vágy és a társakravaló ráutaltság az, ami ezt a társadal-mi szerveződést életben tartja: „A ci-vil társadalmat a démosznál, a mun-kásosztálynál, a fogyasztói társada-lomnál vagy a nemzetnél jóval kisebbcsoportok tartják fenn, amelyek ter-mészetüknél fogva fragmentáltak, lo-kálisak és nagyobb egységek által in-tegráltak. A család, a barátok, az esz-me- és munkatársak világát írják kö-rül, amelyben az emberek szorosankötődnek egymáshoz, és felelősségetéreznek egymás iránt.”16

Az egymáshoz való szoros kötő-dés és az egymás iránti felelősségwalzeri gondolatának és Seligmanérdekfeszültségi dilemmájának azösszevetése megfelelően igazolja azutóbbi megközelítés iránti fenntartá-saimat, valamint érezteti az első meg-közelítésben megőrzött morális spon-

taneitás jelentőségét, amely mindenemberközi társulás fokmérője és élet-bentartója. Úgy gondolom, hogy a-zért van manapság az államközpon-túság elvéhez viszonyítva olyan szé-les körben szemmel látható előnye acivil társadalom eszméjének, mivelaz állam igazságosságra és hatalomraalapozó jogrendjével szemben a civiltársadalom eszméje a szabadság és afelelősség etikájára épül. Ezekben akritikai megközelítésekben a polgáriszerveződés eredményes volta márnem a civil társadalom szembeszegü-lő erejében van, hanem az állam, a pi-ac és a polgári társadalom „szenthá-romságának” lebonthatatlan össz-hangjában valósul meg.

Sallai András

BBTE Történelem-Filozófia Kar II. éves hallgató


15 Michael Walzer: A civil társadalom fogalma. (Részletek) Ford. Salat Levente. In: Korunk. 1995/XI. 7-12.16 Uo.

AA cciivviill ffeelleellõõssssééggrrõõll

Létezik-e civil felelősség? E rövidkérdésre természetesen adha-tunk hasonlóan lakonikus vá-

laszt, azonban ennek tartalmát az hatá-rozza meg, hogy mit is értünk civil fe-lelősségen. S ha meg is tudjuk ezt – ál-talánosan vagy saját magunk értelme-zése szerint – fogalmazni, rögtön fel-merül az is, hogy kinek tartozik (illetvenem tartozik) a civil felelősséggel?

Úgy vélem, e két megközelítésegymástól elválaszthatatlan. Felelős-ség önmagában nem létezik, ez egyolyan külső körülményekből, készte-tésekből fakadó belső szabályozó,amely csak a társadalmi viszony-rendszereken belül érvényesül. En-nek következtében nemcsak azt kellfigyelembe venni, hogy az adott – fel-vállalt, kényszerített, esetleg automa-tikusan felbukkanó – konkrét felelős-ség milyen személyek, csoportok, ré-tegek iránt viseltetik, hanem azt is,hogy ezt kik kérhetik számon, és mi-lyen következményekkel jár.

Természetesen különbséget kelltenni a személyes és a közösségi fele-

lősség között. Az előbbi egyszerűenúgy is leírható, hogy mindenki fele-lős a saját tetteiért, igaz, ebben azesetben is magával a társadalommalszemben. Itt azonban csak egy két-szereplős folyamatos „dialógusról”beszélhetünk Az utóbbi azonban lé-nyegében több, hiszen megjelenik aképviseleti cselekvés, a döntéseketmár nem a saját, hanem mások nevé-ben – helyett – hozzuk, akik e jogukatvalamilyen informális vagy intézmé-nyesített eljárás folyamán ránk ru-házták. Ebben az értelemben a civilfelelősség tagadhatatlanul létezik.

Mégis sokszor előkerül a viták so-rán, hogy a civilek – szóval, tettel, ak-cióval – könnyen és könnyelműengyakorolhatnak nyomást az állami,önkormányzati döntéshozókra, hi-szen nem az ő vállukat terheli a fele-lősség. Az esetleges rossz végkime-netel esetén nem tőlük kérik számona hibás döntéseket, és ami a legfonto-sabb, számukra semmiféle negatívkonzekvenciával nem jár a dolog. Ezvalóban így is van, de itt „csak” a fe-

lelősség egy sajátos formájáról, a po-litikai felelősségről beszélhetünk.Ameddig a civil nem vesz részt a po-litikai döntéshozatalban – s ennek az„íratlan szabálynak” a betartásával atöbbségük egyet is ért –, úgy nem isterheli ilyen típusú felelősség. De va-jon tényleg megteheti-e a civil azt,hogy pusztán saját szervezete, célja, aképviselt környezete érdekében min-den egyéb szempont mérlegelése nél-kül cselekedjen? Hogy a civil aktivi-tást a közvélemény szemében „kö-vetkezmények nélküli öncélú akna-munkának” láttassa? Hogy nem ve-szi tudomásul azt, hogy mindenmegnyilvánulásával nemcsak a ma-ga, hanem egyben a civil társadalomegészének helyzetét, megítélését be-folyásolja? Hogy a szektor jogi, gaz-dasági környezetét, működési feltét-eleit, kapcsolatait meghatározó sza-bályozórendszer alakulására – me-lyet közvetve az ő viselkedése általkiváltott „állami reakcióként” is fel-foghatunk – hatással lehet? És eznem kis felelősség.


S ha már az állami berendezke-désnél, a demokrácia érvényesülésé-nél tartunk, talán éppen nem a civi-lek feladata, hogy a „játékszabályok”betartását, a kölcsönadott hatalom-mal való közhasznú sáfárkodást,mint a „köznép” megbízottjai rend-szeresen ellenőrizzék? Amennyiben

dolgok nem úgy alakulnak, ahogy azelvárható lenne, vajon mondhatja-e acivil társadalom képviselője, hogynem tehet róla, nincs beleszólása?Mekkora a hallgatás felelőssége?

Ha újra feltesszük az eredeti kér-dést, és az előbbieket tekinthetjük ci-vil felelősségnek, a válasz nem kétsé-

ges. Még ha nincs is, aki számon kér-je, a következményekkel valameny-nyiünknek szembe kell nézni.

Sebestény István

Civitalis Egyesület – elnöke-mail: [email protected]

ÉÉlleettrree vveezzeettnnii ffaallvvaaiinnkkaatt

Illyefalván másodjára találkoztunkaz Erdélyi Unitárius Egyház, aProjekt Harvest Hope, az Aratás

Reménysége Pro Homorod Alapít-vány és a Sapientia Erdélyi MagyarTudományegyetem közös szervezé-sében, hogy a fenntartható vidékfej-lesztési elképzelésekről tanácskoz-zunk. Az idéntől munkánkhoz betár-sult a Civitas Alapítvány is.

Talán érdekes lehet azok számára,akik nem vettek részt a tanácskozá-son elmondani, hogy mindez miérttörténik? És azt is, miért vállal az Er-délyi Unitárius Egyház védnöki sze-repet az erdélyi falu fenntartható fej-lesztését célzó programban?

A helyzetRománia integrálása az Európai Uni-óba minden bizonnyal a jövő évbenmegtörténik. Ez a folyamat – melyeteurópai és hazai gazdasági–politikaiérdekek mozgatnak – közösségeinkszámára nehezen, vagy egyáltalánnem befolyásolható módon mind le-hetőségeket, mind veszélyeket egy-aránt hordoz magában, amúgy erő-forrásaiban és emberekben megfo-gyatkozott falusi közösségeink szá-mára. A kialakulóban lévő helyzetetcsak előrelátó cselekvéssel lehet szá-munkra kedvezőre fordítani. Az elő-relátás komoly és valósághű helyzet-felmérést, a lehetőségek és veszélyekelemzését kell tartalmazza. Majdmindezeket tekintetbe véve kell meg-álmodni a jövőt és a cselekedeteinketcéljaink szerint megtervezni.

A veszélyek többnyire abból a té-ves felfogásból fakadnak, hogy a falu

elsőrendű szerepe a mezőgazdaságitermelés. A világ élelmiszerkészle-tének előállítása a globális gazdaság-ban iparihoz hasonló tömegtermelés-sel történik. A nemzetközi verseny anagy kapacitású és olcsó élelmet elő-állítani képes nagyvállalatoknak ked-vez. Az olcsó és alacsony minőségű,ne adj Isten, esetleg génmanipulálás-sal előállított élelem kiszorítja az üz-letekből a hagyományos módon elő-állított jó minőségű, de gazdaságilagnem versenyképes termékeinket. Ahazai biotermeléssel járó extraköltsé-geket pedig a hazai vásárló nem haj-landó egy magasabb vásárlási ár kifi-zetésével kiegyenlíteni. Ez a veszélyaz alapélelmek megtermelésével fog-lalkozó gazdákat é-rinti: hús, tej, gabonaválhat eladhatatlanuldrágává, amennyibenhagyományos útonállítják elő. Mindeh-hez még hozzátevő-dik a központi kor-mányzás cinikus ma-gatartása, amely tu-lajdonképpen a ha-gyományosan terme-lő, úgynevezett ön-fenntartó gazdaságokesetén azt várja, hogya lassú halál végezzen velük. Sem avadkárokra, sem a falusi infrastruk-túra-fejlesztésre nincsenek elképze-lései.

A lehetőségek abból a felismerés-ből származnak, hogy a vidéken amezőgazdaság mellett más jövedel-mező tevékenységeket lehet megtele-

píteni. Mindenki számára ismerős afaluturizmus, mint szolgáltató ágazatmegjelenése falvainkon. Ezen túl-menve azonban szükséges a falut,mint komplex, sokszínű gazdasági éstársadalmi szerkezettel rendelkező,ún. diverzifikált közösségnek tekinte-ni. Alkotó emberek egyre több fantá-ziát látnak életük kiteljesítésére vidé-ki környezetben. Nyugalomra, csend-re, természetközelségre vágyó embe-rek újraálmodják a falvaink jövőjét.

A vidék korszerű fogalmaAhhoz, hogy a korunkat jellemzőglobalizációs folyamatokat falvainkfejlődésére tudjuk hasznosítani,szükséges a falut újrafogalmazni. Ajövő faluját a természeti környezeté-vel összhangban élő közösség fogjameghatározni. És falun bármilyenemberi tevékenység meg tud jelenni,amely a természettel és az emberkö-zelséggel harmóniában tud létezni.

Vonzó lehet a falu, al-kotó, saját személyifejlődésüknek teretkereső emberek szá-mára. Akár divattá isválhat szerényen ésbékességben élni egykis faluban. Mindezlehet nagyon magasminőségű, egészségesélet, az egyre gyor-sabban rohanó és erő-forrásait felemésztőfogyasztói társada-lom helyett.

A szép élet vonzóbb lehet a gaz-dag életnél. A szép táj vonzóbb leheta tömegtermelésnél. A finom ízekbengazdag, saját magam által megter-melt élelem egészségesebb lehet a hi-permarketek polcain túlkínált termé-nyeknél. Ezért mondom, hogy a falu-és vidékfejlesztés nem gazdasági, ha-

AA ffaalluu,, eesseettlleegg ttööbbbbeeggyymmáásshhoozz ttaarrttoozzóóffaalluu vviiddéékkee aazz aappoonntt,, aammeellyyeenn aazzeemmbbeerr eeggyyéénniiöönnaakkaarráássaa ttáárrssaaddaall--mmii iilllleesszzkkeeddéésséévveelleeggyyeennssúúllyybbaahhoozzhhaattóó..

„A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út,amely a romlásba visz – sokan bemennek rajta.Szűk a kapu és keskeny az út, amely az Életre vezet –kevesen vannak, akik megtalálják.„(Mt. 7,1 és 14)


nem spirituális, szellemi kérdés. Azelső kérdésre – kik vagyunk, mi dol-gunk a világban? – megadott vála-szunk alapján tudjuk csak eldönteni,hogy miként és hol szeretnénk élni.

A falu az ember önmagával és tár-saival, valamint a természettel har-móniában élés formája. A Paradi-csom keresése, megélése a Földön.

Az Erdélyi Unitárius Egyház szerepvállalásaAz unitárius egyházak – Jézust kö-vetve tanítómesterként – Isten or-szágát kívánják építeni a Földön. Is-ten mindenben megnyilvánuló je-lenlétét a legkönnyebben a termé-szet közelségében, a falusi élet alá-zatos mindennapjaiban lehet meg-tapasztalni. Mert falun hiányoznakazok a mesterséges elválasztó falak,amiket a szekularizált városlakómaga és a természet, maga és aGondviselés közé felépített. A falunlétezés az elidegenedés helyett a

szomszédság egymásrautaltságáthozza életünkbe. Akinek ez tetszik,annak falun van a helye.

Talán nem meglepő, hogy az er-délyi falu fejlesztésének elkötele-zettje, a tragikus sorsú Balázs Ferencmár a két világháború közt megfo-galmazta azt a faluképet, amely akárma is értelmes jövőkép lehet. Ameri-kai tanulmányútjáról hazatérve a fa-lu ébresztésén, az élet megszervezé-sén dolgozott Aranyosszéken. Ek-képpen ír a Rög alatt című önéletraj-zában:

„A mindenségi élet törvényei a fa-lu mellett döntenek. A magánosanélő ember nem teljes ember, mert hi-ányoznak mellőle a társak, akik ép-

pen olyan szerves részei az életnek,mint saját gondolatai. A nagy váro-sok viszont elzárják őt attól, aminekölelésében kellene élnie: a földtől, avizektől, az erdőktől és az erdő álla-taitól...

A hegy oldalában, a folyó part-ján, a völgy szájában meghúzódó fa-lu a helyes arányú élet… Együtt vanmind, aki ismerheti egymást, ésegyütt élnek mind a föld hátán, azIsten tenyerén. Művészet, tudományfejlődhetik köztük… De a föld emlő-jéről soha le nem szakítják magukat.Túrják a földet és vetik a magot. Ér-zik a növekedést. Élik a mindenségéletét…

A falu, esetleg több egymáshoztartozó falu vidéke az a pont, ame-lyen az ember egyéni önakarásatársadalmi illeszkedésével egyen-súlyba hozható. (…) Egy olyan kö-zösség érdekeit szolgálni, amellyelmagát azonosítani tudja, nemcsakközösségi cselekedet, hanem az

egyéniségének legteljesebb és leg-szabadabb kifejtése is, mivel a kö-zösség célja egyben az ő önként vál-lalt egyéni célja is. (…) Így válik afalu az emberi élet legtermészete-sebb és legtermékenyebb társadal-mi egységévé.”

Egyházainknak életre kell vezetnie ahuszonegyedik század globalizáló-dó világában falvainkat. Hogy jövőlegyen.

A Civitas Alapítvány szerepeAz egyházi együttműködéshez azalapítvány egy több éves sikeresprogramjának tapasztalatait hozta.A helyi fejlesztési ügynök modellje

szolgált mintául az egyházi hátterűfejlesztési animátorok képzésében.A Civitas Alapítvány megszervezteés lebonyolította hat helyi fejlesztőképzését és továbbra is erőforrás-központként támogatja azokat mun-kájukban.

Az egyetemi partnerek szerepeHárom egyetem partnersége kapcso-lódott be a fejlesztési munkába: aCorvinus Egyetem tájépítész tanszé-ke Budapestről, a Műszaki EgyetemMünchenből és a Sapientia EMTEKözgazdaság és HumántudományiKara Csíkszeredából. A három egye-tem tanárai és diákjai szakmai kap-csolatrendszerükkel, konkrét térségikutatásokkal és fejlesztési terv kidol-gozásával vesznek részt a közösprogramban.

Mi a teendő?Mindenekelőtt vissza kell adni a fa-lu becsületét, méltóságát. Újra kellértékelni a falun élést, mint magaséletminőséget képviselő életformát.Az emberi együttélés erkölcsét Jézustanítására kell felépíteni. Az egyreindividualistább embereket meg kelltanítani az együttműködés kultúrá-jára és technikáira. Vissza kell adniaz embereknek a közjó követésénekméltóságtudatát és megbecsülését.El kell juttatni az emberekhez azt azüzenetet, hogy a fejlett nyugati világfelismerte a hagyományos vidékilétformák hasznosságát és értékét(erről szólnak az EU vidékfejlesztésiprogramjai, mindenekelőtt a Lead-er-program). Tudatosítani kell a fa-lun élőkben, hogy nem egy letűnővilág utolsó túlélői, akik nem tud-tak, vagy nem akartak elmenekülnia süllyedő hajóról, hanem az eljö-vendő élhető világ előfutárai, akikaz emberiség, az élet számára terem-tik meg a lehetőséget létükkel ésmunkájukkal.

Mindvégig tudatában kell lenni an-nak, hogy: szűk a kapu és keskenyaz út, amely az Életre vezet – keve-sen lesznek, akik megtalálják azt.

Kolumbán Gábor

Civitas Alapítvány – elnökErdélyi Unitárius Egyház

– főgondnokSapientia EMTE Közgazdaság és

Humántudományok Kar, Csíkszereda – egyetemi adjunktus



Kön

czey

Ele

mér

raj

za


PPRR aa kköözzéélleett sszzoollggáállaattáábbaann

Az elmúlt évtizedben a közép-kelet-európai országokban isegyre jobban terjed egy angol

nyelvű szakkifejezés, a public rela-tions. Bár a public relations tevékeny-ség az üzleti élet, a profitérdekelt vál-lalatok szellemi terméke, természete-sen a nonprofit szférában is nélkülöz-hetetlen. Kelet-Közép-Európában isszámos, a nonprofit, civil szférábanműködő szervezet, önkormányzat,alapítvány ismerte fel, hogy publicrelations nélkül ezen a területen semlehet eredményeket elérni. A civil szer-vezetek számára alapvető fontosságúrészben belső, részben külső környe-zetükkel történő kommunikációjukmegszervezése, hiszen többségük egyrésze a tagságuk által fizetett tagdíjak-ból, míg más részük a társadalom egymeghatározott része, azaz az adott té-mában érdekelt külső környezet, illet-ve közösség adományaiból él.

Ebből egyenesen következik, hogya civil szervezetnek olyan gondolko-dás- és szemléletmódra van szüksé-ge, amelynek eredménye egy olyanszervezeti filozófia, küldetéstudat,amely a kölcsönös előnyökön alapu-ló, a társadalom érdekében kifejtetttevékenységnek az alapja. Tehát a ci-vil szervezeteknek úgy kell kommu-nikációjukat megszervezni, hogy atársadalom érdekelt tagjai megértséka kölcsönös előnyöket, egyetértseneka szervezet céljaival, ily módon létre-jöjjön az ún. magatartás koordinációeredményeként a kölcsönös megér-tés, a kölcsönös támogatás. Ennek ki-vitelezése nehéz feladat.

Ehhez a civil társadalomban isalapvetően az ún. PR-szemléletmó-dra van szükség. Tisztán kell látni,hogy ehhez nem a marketing, hanema public relations elveire van szük-ség, ugyanis itt nem árut szeretnénkeladni, hanem szeretnénk a kölcsö-nös előnyökön alapuló kapcsolato-kat, a kölcsönös bizalmat felépíteni.

Különösen igaz ez az etikai kérdé-sek oldaláról vizsgálva. Az üzletiszférában, az üzleti kommunikáció-ban számos esetben találkozunk eti-kailag megkérdőjelezhető megnyilvá-nulásokkal. Ezt a civil szféra egysze-rűen nem engedheti meg magának.

Az a szervezet, amelynek – akárcsak egyszer is – etikailag megkérdő-jelezhető kommunikációjával talál-kozik a társadalom, elveszíti környe-zete bizalmát. Ez pedig beláthatatlan

következményekkel járhat. Ugyanisa bizalomvesztés a pozitív reputáció,az ismertség, az elismertség, a meg-becsültség, a jó hírnév elvesztéséveljár. Ezt egyetlen szervezet sem en-gedheti meg magának.

Mi fán terem a public relations?Számos kommunikációs és PR-szak-ember megfogalmazta a public rela-tions meghatározását. Sőt, azt is szok-ták mondani, hogy ahány PR-szakem-ber, annyi definíció.

Az Európai Public Relations Kon-föderáció által elvégzett kutatás sze-rint számos közös eleme van az Eu-rópában ismert és elfogadott PR-meghatározásoknak. A kutatás ered-ményeképpen született meg a közöseurópai ajánlás, amely szerint a pub-lic relations a következő:„A public relations a kommunikációtudatos szervezése. A public rela-tions a menedzsment egyik funkci-ója. A public relations feladata: elér-ni a közös megértést, létrehozni akölcsönösen előnyös kapcsolatokata szervezet és a közvéleménye, kör-nyezete között, a kétirányú kommu-nikáció útján.”

A nem profittermelő szervezetekéletében is fontos a kétirányú kom-munikáció. Ezek a szervezetek – ép-pen a társadalmi szerepük miatt –különösen igénylik egyik oldalrólazt, hogy róluk minél több informá-ció jusson környezetük birtokába, demásik oldalról nem nélkülözhetik avisszacsatolást sem.

Ezeknek a szervezeteknek talánmég fontosabb a PR-tevékenység, hi-szen a marketing-kommunikáció esz-közrendszerét nem, vagy csak korlá-tozottan tudják igénybe venni.

Mielőtt a kommunikáció szerve-zésének fontosságáról beszélnénk,fontos tisztázni, hogy a társadalmicélú kommunikáció legfontosabb te-rületei a következők:

– Életünk: – a társadalom problémái,– ideológiák, politika, szocia-

lizáció,– szociális biztonságunk,– művelődés.

– Egészségünk:– egészséges életmód, meg-

előzés, sport,– egészségvédelem (dohány-

zás, alkohol stb.),– család-, nő-, gyermek- és if-

júságvédelem, beleértve: a tár-sadalombiztosítást (egész-ségügy, ellátó rendszerek,mentők, egészségpénztárak,nyugdíjbiztosítás) stb.

– Társadalmi biztonságunk:– élet, vagyon, közbiztonság,

beleértve: rendőrség, közle-kedés, baleset, tűzoltóság.

– Környezetünk:– környezet- és természetvé-

delem,– energiafelhasználás, helyes

gazdálkodás, takarékosság.

A nonprofit szféra területei és jellemzőiA nonprofit szférában, Kelet-Közép-Európában alapvetően négyféle szer-vezeti formát különböztetünk meg:

– alapítvány, – egyesület, – köztestület,– közhasznú társaság.

Ezek nagy részét a „civil szféra” gyűj-tőkifejezés alatt szokták emlegetni.

Feltétlenül ide sorolandók továb-bá az ún. NGO-szervezetek (Non-Governmental Organisation). Ugyan-is ezek a nemkormányzati tulajdonú,irányítású szervezetek a társadalomérdekében fejtik ki tevékenységüket.Ezeknek a szervezeteknek a legfonto-sabb jellemzője, hogy nem céljuk aszó szoros értelmében vett „nyere-ségtermelés”.

Bár megjegyzendő, hogy egyesszakemberek szerint a társadalomnyereségének tekinthető az az ered-mény is, amit az egyének tudatábanvégbemenő fejlődés jelent, példáulegy oktatási vagy művelődési intéz-mény tevékenysége eredményeként.

Ide sorolhatók azonban a társa-dalmi szervezetek is, így a pártok, azegyházak és a különféle szakszerve-zetek, illetve ezek intézményei is.

A nonprofit szférába szokták so-rolni azokat az állami szervezeteketis, amelyek „állami-szolgáltató” jelle-gű tevékenységük révén nem nyere-ségérdekeltek, azonban állami költ-ségvetésből gazdálkodnak. Ilyenekaz állami egészségügy intézményei,vagy a rendfenntartó szervezetek, pl.kórházak, mentők, rendőrség, kato-naság, tűzoltóság stb.

A nonprofit szervezetek legfonto-sabb jellemzője, hogy nem céljuk anyereségtermelés. A társadalombanlezajló kommunikáció jelentős részét


a nonprofit szféra két fő ágazata bo-nyolítja le:

– a társadalom intézményeinek kom-munikációja;

– a civil szféra kommunikációja.A civil szféra számos szereplője felis-merte, hogy alapvető szüksége vanprofesszionális kommunikációra. Kez-detekben sokan gondolták úgy, hogyez a kommunikáció az üzleti szférá-hoz hasonlóan a reklám. Így születettmeg a TCR kifejezés, a Társadalmi Cé-lú Reklám fogalma.

Aztán a későbbiekben számosszakember rájött, hogy ez az út báreredményes, de talán jobb lennemeggyőzés helyett megértetni! Ezvolt az a pillanat, amikor néhányszakember elkezdett a TCR helyett aTársadalmi Célú Kommunikációról,a TCK-ról beszélni.

Míg a TCR egyirá-nyú kommunikáció-ként a meggyőzésrehelyezi a hangsúlyt,addig a TCK éppenkétirányúsága miatt amegértést, a kölcsö-nös előnyökön alapu-ló bizalom kialakulá-sát szeretné elérni.Leszögezhetjük, hogya TCR valójában aTCK része.

A Magyar Újság-írók Országos Szövet-sége Kommunikációsés Public RelationsSzakosztálya össze-hívta az összes – Ma-gyarországon – a témában érdekelt, akommunikáció valamely részterüle-tével foglalkozó szervezetet, és elké-szítette – az említett szervezetek kon-szenzusa alapján – ajánlásait a TCKfogalmaira és szakterületeire vonat-kozóan.

A TCK-ra vonatkozó két ajánlásmegtalálható a szervezeti kommuni-káció oldalán, a http://www.fibra-co.hu/muosztck.htm és a http://www.fibraco.hu/muosztck2.htm cí-meken.

A civil szféra kommunikációjaA másik nagy nonprofit terület a civilszféra. E terület vizsgálatát egy alap-vető jellemzővel kell kezdenünk: anonprofit szervezeteknek saját ma-guknak kell előteremteniük fenntar-tásukhoz szükséges forrásokat.

Míg a társadalmi célú kommuni-káció során felsorolt területek szerve-zeteinek jelentős részét az állam – jól,rosszul – finanszírozza, addig a civilszféra szervezetei maguk gondos-

kodnak létfenntartásukról. Ebből fa-kad, hogy kommunikációjukban ismás követelmények jelennek meg.Ezért kívánatos és fontos az együtt-működés az állami, az üzleti és a non-profit szektor között.

Az eddig leírtakból következik,hogy a civil szféra eszközrendszeré-ben a rendezvény típusú kommuni-káció egy speciális eseménye – afundraising (adománygyűjtő rendez-vény) – döntő jelentőséggel bír. A ci-vil szférában a fundraising a bizalommegteremtésének és fenntartásánakegyik fontos, mondhatjuk alapvetőeszköze.

Az adományok gyűjtésére olyan, atársadalom és a forprofit szféra po-tenciális, tehetősebb, vagy jelentő-sebb személyiségeit és annak jó hír-

nevét használják fel,akikben a társadalomtagjai bíznak. Ezt a bi-zalmat használják felarra, hogy követőket,adományozókat talál-janak saját céljaik el-érésére.

A civil szerveze-tekre jellemző az ön-kormányzatiság, hi-szen többnyire demok-ratikusan választjákvezetőségüket, alakít-ják ki struktúrájukat.De ez nem jelenti fel-tétlenül azt, hogy de-mokratikusan is mű-ködnek. A civil szer-vezetek többnyire nem

politikai szervezetek. Legalábbistöbbségük ezt deklarálja alapszabá-lyában.

A civil szféra kommunikációjánaktovábbi jellemzője, hogy többnyirelényegesen kisebb költségvetésbőlkell gazdálkodniuk. Ennek oka alap-vetően az a pénzhiány, amely úgy atársadalmi célú kommunikációt,mint a civil szférát jellemzi.

Talán éppen ezért kap különöshangsúlyt a belső kommunikációazoknál a szervezeteknél, melyek tag-sági alapon szerveződnek. Hiszen atagokkal történő kapcsolattartásnak aszervezet céljai megvalósításábannemcsak elvi, hanem konkrét gyakor-lati feladatok is vannak. Ilyen gyakor-lati belső PR-cél és -feladat a műkö-déshez szükséges tagdíj befizettetése.

A civil szervezetek esetében a kül-ső public relations a célcsoport miattjelentős. A társadalom különféle cso-portjai, a kormányzat, a helyi önkor-mányzat, az üzleti szektor, mintanyagi támogató jöhet számításba, a

közvélemény éppen hatalma miattjelentős. Hiszen a közvélemény –mint a nyilvánosságot biztosító kö-zeg – az érdekek képviselete miattfontos kapcsolat.

A nonprofit terület kommunikáci-ójának szervezése a PR-stratégia, tak-tika, a tervezés és végrehajtás kérdé-seiben, a megvalósítás módjaiban,semmiben sem tér el a profit szféramódszereitől.

Ugyanez igaz az eszközrendszer-re is. A különbség az eszközök fel-használásában, a hangsúlyok másho-va tételében van.

A PR területei közül a nonprofitszféra számára is elsőrendű fontos-sággal bír a szervezeti azonosítás, ésannak eszközrendszere. A nonprofitszféra szervezetei ugyanúgy alkal-mazzák az arculatépítés eszközeit,mint a nyereségorientált szervezetek.

A nonprofit szférában is alapvetőcél a bizalomépítés. Azonban ez a céle területen felértékelődik azáltal,hogy a bizalom pénzben, konkrétanadományban kifejezhető.

A nonprofit szervezetek fő támo-gatói a profitorientált vállalatok. Rit-kábban kormányzati források. Egyrejelentősebb szerepet játszanak az ado-mányozó magánszemélyek is. Szá-mos profitorientált vállalat prioritásisorrendet állít fel, hogy milyen terüle-tet kíván támogatni. Ismerünk olyanszervezetet, amely kommunikációspolitikájában kimondja, hogy olyanszervezetet nem támogat, amelynekbármi köze lenne ahhoz az iparág-hoz, ahol tevékenykedik. Egy másikmultinacionális cég pedig kizárólagolyan szervezet támogatását vállalja,amelyik érdekszférájába tartozik.

Mivel a nonprofit szervezetekettöbbnyire valamilyen társadalmi ér-dek alapján hozzák létre, ezért a cél-csoport a társadalom valamely réte-ge, a közvélemény egy része.

Az adott nonprofit szervezet tehátcsak akkor tud hatékonyan működni,ha a maga választotta részközvéle-mény igényeit teljesíteni tudja, hameg tud felelni a társadalom e cso-portja elvárásainak. Ehhez azonban aközvélemény e csoportjának teljes bi-zalmát kell élveznie.

Közép-Kelet-Európában a non-profit szektor jelentős részének, azalapítványoknak a társadalmi meg-becsültsége alacsony. Ennek két okavan. Az elmúlt ötven évben nem ala-kultak ki a hagyományai a jótékony-kodásnak. E tevékenységnek nincskellő – demokratikus – társadalmi ésgazdasági háttere. Tovább rontotta ahelyzetet az ügyeskedő, mondvacsi-

...... aa cciivviill sszzeerrvveezzeett--nneekk oollyyaann ggoonnddoollkkoo--ddááss-- ééss sszzeemmlléélleett--mmóóddrraa vvaann sszzüükksséé--ggee,, aammeellyynneekk eerreedd--mméénnyyee eeggyy oollyyaannsszzeerrvveezzeettii ffiilloozzóóffiiaa,,kküüllddeettééssttuuddaatt,, aammeellyyaa kkööllccssöönnööss eellõõnnyyöö--kköönn aallaappuullóó,, aa ttáárr--ssaaddaalloomm éérrddeekkéébbeennkkiiffeejjtteetttt tteevvéékkeennyy--ssééggnneekk aazz aallaappjjaa..


nált, saját érdekeket társadalmi kön-tösbe bújtató alapítványok elszapo-rodása. A társadalom úgy látja, hogysok az ügyeskedő alapítvány, melyaz üzleti nyereség adómentessé téte-lére jött létre. Ezért a közvéleményvéleményének megváltoztatása, azelvesztett bizalom újrateremtése –amely nehezebb, mint az eredeti te-vékenység – óriási feladatokat róazokra a szakemberekre, akiknek aza feladat jutott, hogy a nonprofitszféra kommunikációját szervezzék.

A civil és nonprofit szféra kívánatos gondolkodásmódjaA civil szféra minden szereplőjénekgondolkodásmódját úgy kell kialakí-tania, hogy ne csak a társadalmi célú

reklámot használja fel céljai elérésé-hez, hanem inkább a társadalmi célúkommunikációs tevékenységről be-széljen, pontosabban ne csak beszél-jen, hanem így is cselekedjen.A javasolt gondolkodásmód:

– meggyőzés helyett: megértetés;– egyirányú kommunikáció helyett:

kétirányú kommunikáció; – a TCK feladata a társadalom bi-

zalmának kialakítása, megtartása.Az ismertség, a pozitív hírnév, az el-ismertség, a megbecsülés elérése egy-formán fontos a társadalom mindenterületén. Ezért a nonprofit területen,a civil szférában is tudatosan keres-sük a minden fél számára kölcsönöselőnyöket, és tudatosan szervezzükmeg a kommunikációt, hogy megte-

remthessük és fenntarthassuk a bi-zalmat szervezetünk iránt.

Az ezen a területen tevékenykedőcivil szervezetek vezetőinek és akommunikációs szakembereknek felkell ismerniük, hogy a PR-szakembera nonprofit és a civil szféra területénis annak a kölcsönös megértésnek alétrehozására törekszik, amely a kétfél – a szervezet és környezete, illetvea környezet és szervezet – között kí-vánatos, hogy kialakuljon, s amelymindkét szereplő számára előnyök-kel jár.

Barát Tamás

Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest – tanár


Amikor civil ethoszról, erkölcsről esik szó, a gondolatok úgy nyernek értelmet, ha személyekhez is tudjukkötni azokat. Az elméleti okfejtések is többnyire a megtapasztalt valóságra alapozva kristályosodnak ki. E lap-számunkban ezt a személyhez kötöttséget is célunk volt megjeleníteni, olyan személyeket kívántunk megszó-laltatni, akik már jó ideje a romániai civil szféra szereplői. Szinte ugyanarra a kérdéssora válaszolt minden fel-kért személy (azért szinte, mert a kérdéssor elindításakor csak négy kérdés fogalmazódott meg, aztán kiegészültegy ötödikkel is.) A válaszok mégis adott esetben nem kötődnek pontszerűen egy-egy kérdéshez.

Talán felmerül az olvasókban a kérdés, hogy miért éppen ezek a személyek válaszoltak kérdéseinkre? Arratörekedtünk, hogy olyan embereket szólítsunk meg, akik a civil szféránk aktív tagjai, akik munkájukkal széperedményeket értek el, magatartásukkal példát mutatnak, és akik elég tapasztaltak ahhoz is, hogy jó tanáccsalszolgáljanak a többi civil, főként a civil szférába frissen bekapcsolódók számára. Ugyanakkor arra is tekintettelvoltunk, hogy a különböző korosztályokat és szakmailag a különböző civil szervezetek képviselőit is megszó-laltassuk.

Tanulságos sorokat ajánlhatunk a figyelmükbe, és olyan színes véleménynyilvánítást ugyanazon kérdéskör-ben, amely a civil szféra sokszínűségét is visszatükrözi, és olyan kérdéseket vet fel, amelyek – úgy véljük – a civilszférában való tevékenykedés során igen fontosak kellene legyenek az egyes embereknek, de ritkán fogalmazód-

nak meg. Fontos, hogy olykor szembenézzünk önmagunkkal, úgy is mint személy, és úgy is, mint a civil szféra.

Gondolatok a „Civil Ethos” megvalósításáhozCivil szervezet és egyházi szervezet jogilag u-gyanazon kalap alá sorolandó. Motivációs hát-tereik is hasonlóak; nevezetesen: küldetéstu-

dat (immanens, transzcendens), elkötelezett-ség, megszállottság, „ugródeszka”, tapaszta-latszerzés stb.

A Caritas a katolikus egyház karakteriszti-

IInntteerrjjúú--ssoorroozzaatt

Bányász József

Caritas Gyulafehérvár – a katasztrófa-programok felelősee-mail: [email protected]


kus szeretetszolgálata, civil szervezete, amelyorganikus egységet alkot az Egyházzal, azazKrisztus misztikus testével.

Ennyiben különbözik a civil szférától, vagyegészíti ki azt a fenti sajátos misztikummal.

Elkötelezettség és misztikum egyazon tőrőltáplálkozik.

1. Mikor és hogyan került a civil szférával, ci-vil szerveződéssel kapcsolatba?Erdélyben a civil szféra még nem működött aszó mai értelmében, amikor 1989 decemberé-ben a katolikus intézményes szeretetszolgá-lat bontogatni kezdte szárnyait. Akkor kap-tam hivatást, küldetéstudatot arra, hogy alegelesettebbek, a hátrányos helyzetűek olda-lára álljak és ügyüket képviseljem az erősebbkutya elvére épülő konzumtársadalomban.

A „meglovagolt” konjunktúra eredménye ama közel 500 alkalmazottat foglalkoztató Car-itas, akik a szeretet civilizációjának az építőte-lepén tevékenykednek. Ennek az építőtelep-nek vagyok én is egyik tervezője, kivitelezője.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?A civil szférában dolgozni kiválasztottságot je-lent. Ott azt teszi az ember, amit szeret. Szíve-sen megy munkába még hétfőn reggel is. Aligvárja, hogy elteljen a hosszú „meddő” hétvége.Munkája szórakozás. Nem elhanyagolandószempont úgy negyven felé az sem, hogy azember fontosnak érzi magát a közösségben,ahol dolgozik, hasznos a fajtája számára. Eztöbbletelégtételt jelent. Gyümölcseiről a fát…Amikor már lassan beérni látszanak a befekte-tett munka gyümölcsei… ez sem elhanyagolan-dó szempont.

3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférá-ban való tevékenykedés alapjául szolgáljanak?

Értékek? Egyházi szervezet képviselőjekéntkönnyű erre a válasz: Scio qui credidi…

„Hiszem és tudom, honnan a hitem…” Kül-detésem Jézus Krisztusban gyökerezik, és ő apéldakép is, a referenciapont, ahonnan értékelnitudom munkámat. Állandó kihívásként értéke-lem az evangéliumi „szeresd felebarátodat, minttemagadat…” felszólítást. Életcélként értékelen-dő felszólítás ez, és nap mint nap feladatokat rórám, magánéletemre és munkámra. Munkakörileírásom az Evangélium. Eléggé régen bejáratottmódszerei vannak… Hiteles megélése a cél.

Minden civil szerveződés akkor hiteles, haa retorikája és tettei között nem tátong szaka-dék. Ma már a szavak, ígéretek elinflálódtak.„Nem tanítókra, tanúságtevőkre van szük-ség”, különösen a civil szférában.

4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződés-hez kapcsolódó saját élménye, amely meg-erősítette abban, hogy továbbra is civilkénttevékenykedjen?Az Udvarhely környéki árvíz utáni közvetlenjelentkező szolidáris segítőkészség láttán meg-többszöröződött optimizmusom. Fajtánknakvannak még olyan erőforrásai, amelyeketegyesíteni lehet és kell, ami alternatívát tud kí-nálni „konzumidióta” Európánknak!!!

Feladat természetesen minden értelmiségi(értelmiségi: az, aki felelősnek érzi magát azért aközösségért, ahol él, és tevékeny szerepet vállalannak szolgálatában) számára ezen erőforrásokösszefogása, koordinálása. A civil szférában aversengés bűn. Egymást kiegészítenünk kell,nem eltipornunk…

5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?Egyetlen tiszteletreméltó becsvágy: a szentség.Még ha profán szentség, akkor is tiszteletremél-tó, mert a szolgáló szeretetből kapja energiáit.

A törvények adta lehetőséggel élve 1993-ban in-dultunk a Szent Ferenc Alapítvánnyal. Jelsza-vam: Ha az őseink minden engedélyt, vízumotbevártak volna a Vereckei-hágónál, akkor mégmost is ott álldogálnának.

A legfontosabb parancs a Krisztusi Szeretet pa-rancsa, és hiszem, hogy az állam törvényei is

összhangba kellene legyenek ezzel a törvénnyel,ha nincsenek, akkor a törvényhozónak az a fel-adata, hogy megteremtsék ezt az összhangot, ésnem az, hogy engem akadályozzanak a szeretetgyakorlásában.

Mózes kiindulhatott volna abból is, hogy milyenmély a Vörös-tenger, hogy hány katonája van a

Böjte Csaba

Szent Ferenc Alapítvány – elnöke-mail: [email protected]


fáraónak, és hogy ő maga is milyen gyámoltalan-gyenge, de ő csak egyetlen dolgot nézett, éspedigazt, hogy mit kér tőle az Isten. És így biztos, hogyfélve, szorongva, de elindult Kánaán felé.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok jó munkátminden „civilnek”!

1. Mikor és hogyan került a civil szférával, ci-vil szerveződéssel kapcsolatba?Én már temesvári egyetemista korombanrészt vettem az akkori idők körülményei kö-zött lehetséges civil szerveződésben. Mi szer-veztük a temesvári diákok önképzőkörét, aLátóhatárt és a diákrádió magyar adását, azM-stúdiót. Temesváron lelkes kis csapat ala-kult ki abban az időben, amely igyekezettmegszervezni a temesvári diák közéletet. En-nek a társaságnak nagy része ma a politikaszínterén vállal jelentős szerepet. Az, hogy éna civil szférában maradtam, az valószínűlegannak köszönhető – természetesen amellett,hogy elhivatottságot éreztem ezen a területendolgozni – hogy közvetlenül ’89 decembereután kapcsolatba kerültem a nemzetközi kör-nyezetvédelmi mozgalommal, és a civil társa-dalommal kapcsolatos tanulmányokat végez-tem Nyugat-Európában, illetve az EgyesültÁllamokban. Később egy francia majd egyholland alapítványt képviseltem Romániában.Nagyon sokat jelentett számomra, hogy folya-matosan kapcsolatban voltam az európai civilszféra képviselőivel.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?A demokratikus társadalmi berendezkedésegy független szektor létezését feltételezi, hi-szen a politikum és a gazdasági szféra bonyo-lult érdekrendszerében kell legyen egy szerep-lő, amely nem lekötelezettje sem a politikai,sem a gazdasági hatalomnak. Ez minden de-mokratikus társadalomban így van, és nálunkaz átmeneti társadalom körülményei közöttnagyon nagy szükség lenne egy erős, függet-len civil szektor létezésére. Természetesen egyilyen független és erős civil szektor létezése,amely adott esetben komoly véleményformálószerepet játszhat, nálunk nem érdeke a hata-lomnak, ezért is történt annyi próbálkozás a ci-vil szervezetek lejáratására vagy alárendelésé-re valamelyik hatalmi ágazat által. Ezek a pró-bálkozások nem is voltak sikertelenek, és ezért

van az, hogy a civil szektor nálunk nem nyer-te el azt a státust – nagyon sok lelkes ember te-vékenysége ellenére sem –, amely megilletné.Egy normálisan működő társadalomban a ha-talom segíti, támogatja a civil szférát, hiszen ezsegít elvégezni az esetleges korrekciókat, más-részt komoly és olcsó szolgáltatást nyújt a tár-sadalomnak. Nálunk ezt az előnyt még nem is-merte fel a hatalom és ezért próbálja vagy ér-dekeinek alárendelni vagy ellehetetleníteni afüggetlen civil szervezetek tevékenységét.Ezért vannak nehéz helyzetben a civil szférá-ban tevékenykedők, és éppen ezért lenne fon-tos, hogy kitartsanak. Sajnos azok közül, akik-kel együtt kezdtem a tevékenységet a civilmozgalomban a ’90-es évek elején, már alig va-gyunk egy páran a pályán és ez nagy akadályaa tapasztalatok természetes átadásának, amozgalom organikus fejlődésének. Ha össze-vetjük a helyzetünket például a magyarorszá-gi helyzettel, akkor azt látjuk, hogy Magyaror-szágon azok, akik velünk kezdték a tevékeny-séget, nagy részük ma is a pályán van. Az oko-kat érdemes lenne elemezni, de bármi is az ok(akár a civil szféra gyenge társadalmi elismert-sége, akár gyenge anyagi helyzete), az ered-mény ugyanaz: nagy hiány van a civil szférá-ban aktívan szerepet vállaló, tapasztalt embe-rekre. Én személyesen ezért tartom fontosnak,hogy a civil szférában tevékenykedjek, és úgygondolom, hogy az általam vezetett FókuszÖko Központ hasznos és eredményes munkátvégez.

3. Melyik az a közösségi/civil önszervező-déshez kapcsolódó saját élménye, amelymegerősítette abban, hogy továbbra is civil-ként tevékenykedjen?A környezetvédelmi mozgalomban tevékeny-kedni nem igazán hálás feladat, egyrészt, merthosszú távú célok érdekében dolgozunk (fenn-tartható fejlődés), amelyek a társadalom szá-mára túl elvont célok és nehezen kapcsolható-ak a mindennapi élet gondjaihoz, másrészt,mert önkorlátozó magatartásra buzdítjuk a la-

Hajdu Zoltán

Focus Öko Központ – elnöke-mail: [email protected]


1. Mikor és hogyan került a civil szférával, ci-vil szerveződéssel kapcsolatba?Az, hogy valaki tevékenykedni fog vagysem a civil szférában, neveltetés kérdése.Édesapám, amikor hazajött az orosz fogság-ból, és tisztán látta, hogy mi következik itt-hon is, nem vett részt a kommunista államáltal felajánlott bármilyen vezetői tevékeny-ségben. Csupán a helybeli egyházközséggondnokságát vállalta el. Így a család életétúgy irányította, hogy az értelmes emberiéletet a politikán kívül kellett megtalálni. Ateológiára való felvételim után végleg eldőlta sorsom, ti. az, hogy nem fogok részt vennia politikai életben, hanem a civil világbantevékenykedek.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?Az életünk alakításában fontos szerepünk van,s nem mindegy, hogy mi történik velünk.

Ezért minden felelős ember vagy a politikábanvagy a civil szférában vállal részt az élet kü-lönböző problémáinak megoldásában.

3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférá-ban való tevékenykedés alapjául szolgáljanak?A civil szférában való tevékenykedés alapjául aküldetéstudat kell szolgáljon, amelyből olyanemberi tevékenység származik, amely a másikember, a „felebarát” hasznát előmozdítja.

4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződés-hez kapcsolódó saját élménye, amely meg-erősítette abban, hogy továbbra is civilkénttevékenykedjen?Egyetlen általam vezetett alapítvány sem bu-kott meg, mindenik rendkívüli sikereket ért el,sok embernek adott boldogságot és értelmeséletet. Ez az igazi ösztönző erő és biztonság ar-ra vonatkozóan, hogy jó úton járunk.

kosságot (ne vágják ki a fákat, kevesebbet jár-janak autóval). Mégis van egy társadalmi ré-teg, amely tovább lát a mindennapi túlélésgondjain és az életminősséget nem feltétlenüla bármi áron történő anyagi felhalmozásbanlátja. Ezekkel az emberekkel nagyon megérifoglalkozni.

Én azt tapasztaltam, hogy a környezetvédel-mi kérdések iránt nagyobb az érdeklődés vidé-ken, ahol az emberek még nem távolodtak elannyira a természettől, ahol még jobban él a kö-zösségi érzés az emberekben. A nyárádmentivizes élőhely rehabilitációs programunk sorántapasztaltam, hogy az emberek, ha nem is értikegészen munkánk elméleti alapjait (integráltvízgazdálkodás, élőhely rehabilitáció), nagyonjól megértik a gyakorlati hasznát (jobb víz a ku-takban, turisztikai célpontok kialakítása, stb.) ésaktívan részt vesznek a munkában. Nagy él-mény együttdolgozni a helyi közösségekkel. Amár említett programunk során együtt lapátol-tunk valamennyien: polgármester és gazdálko-dó, civil önkéntes. Az igazság az, hogy nehézegy élményt kiválasztani, hiszen itt egy élet-fomáról kellene beszélni. A civil szférában dol-gozóknak kijutó közösségi élményt nem ta-pasztalják meg sem a politikusok, sem a gazda-sági élet szereplői. A közösségi élményt nem le-

het sem pénzzel megvásárolni, sem hatalom-mal kikényszeríteni. Ez olyan ajándék, amelyetcsupán alázattal lehet elfogadni.

4. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?Azt tudom tanácsolni, hogy hallgassanak a szí-vükre, és válasszanak egy olyan területet, amely-re elhívatottságot éreznek, és vegyék nagyon ko-molyan a civil szférában való tevékenykedést.Gondolják át, hogy a társadalomban nagy elvá-rások vannak a civil szférával szemben, hiszen atársadalom önszerveződése jelenti az utolsó re-ményt a hibás társadalmi működés következmé-nyeinek kijavítására. Ha elégedetlenek bizonyosdolgokkal, akkor a civil szektorban való tevé-kenység lehetőséget nyújt a helyzet orvoslására,de csak akkor, ha létezik egy erős független civilszektor. Például, ha a civil szféra hitelességétmegkérdőjelezhetővé tesszük azáltal, hogy elfo-gadjuk hangadóknak a politikumból kiszorultegyéneket, akkor rossz úton járunk. A civil szfé-ra számára létkérdés az erkölcsi feddhetetlenségés a szakmai hozzáértés. Ne felejtsük el, hogycsak akkor beszélhetünk demokratikus társadal-mi berendelkezésről (ez érvényes az erdélyi ma-gyar közösség számára is), ha létezik egy szerve-zett, jól működő, független civil szféra.

Kató Béla

Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány – elnöke-mail: [email protected]


5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?

– Aki a civil szférában akar tevékenykedni, neazért tegye, mert neki „csak” ez jutott, hanemezt a tevékenységet tudatosan vállalja fel.

– Keressen legalább még egy embert, akitmeg tud győzni arról, hogy a képviselt ügyéletbevágóan fontos.

– Merje rátenni a teljes életét egy ügyre, lehet,hogy a világ értetlenül együgyűnek tartja,de csak így születhetnek nagy dolgok.

– Köszönetet és elismerést ne várjon életében,de bízhat abban, hogy az utókor hálás leszmindazért, amit tett.

1. Hogyan került a civil szférával, civil szer-veződéssel kapcsolatba?Kamaszkori lázadásnak is nevezhetnénk elsőtalálkozásomat a civil mozgalmakkal. Közép-iskolás diákként szabadságunk területét pró-báltuk tágítani, de lehet lázadásnak is nevezni,amikor a „hivatalos” méretű haj helyett hosz-szabbat szerettünk volna, és ennek érdekébeniskolánk vezetőivel folytattunk vitát, illetveennek kapcsán használtunk különböző civiltechnikákat: az engedetlenségtől az aláírás-gyűjtésen keresztül a korporatív érdekképvi-selet megszervezéséig. Ezen mozgalomból ala-kítottuk iskolánk első diákönkormányzatát,majd ennek kapcsán vettünk részt az országosszerveződésekben, illetve csatlakoztunk a me-gyei MADISZ-hoz is.

Számunkra olyan hőskorszak volt, amelynemcsak diákcsínyként jelentkezett, hanemazon túl bizonyos értelemben a cselekvéseink-kel kapcsolatban a felelősség megjelenését isjelentette, ami a diákszervezet kapcsán a ké-sőbbiekben is meghatározta részvételünket aziskolai közéletben.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?Szociológusként vallom, hogy a társadalomkét pillérét a közösségi szellem és a magánkez-deményezések alkotják. A társadalmi részvé-tel, aktivitás erősíti a közösség iránti felelőssé-get. Ha úgy tetszik, nem a demokrácia a kulcs-fogalom, hanem a képviselet. Vagyis a jogálla-miságba vetett hit, annak fenntartása mellettaz erkölcsösség a közösségi lét alapja, amely acivil társadalom által kerül a középpontba. Ki-tűnően fogalmazta ezt meg Laurence White-head: „a törvényesség formális védelme mö-gött léteznie kell az önkorlátozás informálisstruktúrájának és a kimondatlan szabályokkontrolljának.”

Más gondolatmenetben megközelítve az el-

ső „civil” élményem is ebben a szellemiségbenfordítható le. Vagyis a hosszúhajért folytatottkezdeményezésünk az egyéni szintről egy-csa-pásra „testületi személyiséggé” vált, ami pe-dig autonóm közösségi entitássá vált. És innenmár csak egy lépés van a scrutoni gondolatig,amely szerint: nemcsak mi formáljuk társadal-mi szervezeteinket, hanem azok is formálnakbennünket. Márpedig az emberi cselekvéstezen közösségi szellemiség emeli erkölcsi ma-gasságba.

3. Melyik az a közösségi élménye/civil ön-szerveződéshez kapcsolódó saját élménye,amely megerősítette Önt abban, hogy to-vábbra is civilként tevékenykedjen?Egyetemi tanulmányaim során találkoztam az-zal az igénnyel, hogy középiskolás moz-galmárként összeszedett tapasztalatokat egy-részt tudományos keretek között újragondol-jam, társadalomtudományi kutatás tárgyávátegyem, másrészt pedig mindezeket alkalmaz-zam is, a legkülönfélébb civil képzések, trénin-gek alkalmával.

Jelenleg az oktatási jogok biztosának ta-nácsadójaként büszkeséggel tölt el, amikor azttapasztalom, hogy helyi szinten alakulnak ki alegkülönbözőbb, az igényeknek leginkábbmegfelelő panaszkezelési technikák, amelyeka közoktatási rendszerben felmerülő konflik-tus megoldását hívatottak elősegíteni. Ezenkezdeményezések a legkülönfélébb civil for-mákat mutatják, amelyek minden esetben aközösséget erősítik.

4. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?Ez egyszerre nehéz és egyszerre könnyű kér-dése. Azért könnyű, mert nem hiszem, hogykülönösebb tanáccsal kellene szolgálni.Ugyanakkor azért nehéz, mert a kelet-európaicivil szerveződések még nagyon fiatalok, ép-

Kósa András László

Közéletre Nevelésért Alapítvány – vezető trénere-mail: [email protected]


pen ezért ritkán tudunk olyan esetekre rámu-tatni, amelyek arról szólnak, hogy ezen intéz-mények valóban alakították az abban résztve-vőket. Ma még igen gyakran a konkrét pártpo-litikai részvételt, vagy gazdasági előnyt hiva-tott elősegíteni egy-egy civilnek nevezett kez-deményezés. Gondolhatunk a tájainkon honoscivil kezdeményezések kisebbik részére, deakár a chilei középosztály Pinochet rendszeréttámogató civil szerveződéseire, vagy a dél-af-rikai fehér kisebbség civil szervezeteire. Hi-szek benne, hogy ez a korszak is véget fog ér-ni, és valóban a jog és az erkölcs kerekedikfelül, mert csak ez lehet a civil szféra hivatása.

És természetesen azt is hozzá kell tennem,hogy ezek egyszerre feltételeznek lojalitást éskötelezettséget. Éppen ezért nem biztos, hogyfeltétel nélkül el lehet fogadni azt a gondolat-menetet, amely szerint a tények mindig objek-tívek, az értékek minden esetben szubjektívek.Aki ezt vallja, azt hiszi, hogy mindenfélefelelősségrevonás, számonkérés elől kitérhet.Ezzel szemben a civil társadalom különböző,történelmileg, földrajzilag, stb. meghatározottértékrendeket vall magáénak, és a közösségítéleteinek iránytűjévé válik. Ezért fontos a ci-vil szférában való részvétel bármilyen formája.

1. Hogyan került a civil szférával, civil szer-veződéssel kapcsolatba?1990-ben, amikor még lelkesedtünk a társadal-mi rendszerváltozással megnyíló új lehetősé-gekért, nagy erőbedobással kezdtünk valami„jót” csinálni. A Nemzeti Egészségvédelmi In-tézet, majd a Szociális és Egészségügyi Minisz-térium dolgozójaként gyorsan szembesültemazzal, hogy amit igazán helyesnek tartok, azt –elsősorban bürokratikus kötöttségek miatt –nem tehetem meg, tehát az állami intézménynem bizonyult a megfelelő cselekvés alkalmasszínterének. A gazdaság torzulásai már akkorjelentkeztek: a pénz szolgálatában levetettemagáról az erkölcsi kötöttségeket, és mentesí-tette magát az emberi értékektől. Nem akar-tam és nem tudtam ebben részt venni. Nemszívesen, de belekényszerültem a civil és non-profit szervezeti keretek közé. Akkor még azthittem, ebben a szektorban lesz elegendő moz-gásterem, hogy a céljaimat kövessem.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?Mióta a civil szektor az egymással összefonó-dott gazdasági és állami szektornak kiszolgál-tatódott, és így függő helyzetbe került, márnem tartom olyan fontosnak a szerepvállaláso-mat. Vannak még a civil szektorban olyan – el-sősorban támogatási és egyre szűkülő – lehető-ségek, amelyeket ki lehet használni, ezért dol-gozom jelenleg is alapítványnál. Ami igazánfontos (elegendően radikális) civil tevékeny-

ség lenne az én szakmai területemen (tájaink,közösségeink védelme, fejlesztése; természet-tel együttműködő gazdálkodás és az ennekmegfelelő életmód), abban a támogatók ellen-érdekeltek, így arra támogatást ma csak szín-lelt behódolással lehet szerezni.

Ma már sokkal fontosabbnak tartom azt,hogy mind a szakmai tevékenységemet, minda magánéletemet helyi szinten, kis méretek-ben, informális keretek között végezzem, illet-ve éljem – a központi hatalomtól való minélkisebb függőségben. (Itt persze tisztázni kelle-ne azt az igen kényes kérdést, mi az a közpon-ti hatalom.) Ebben az esetben szinte mindegy,hogy helyi önkormányzat, vagy annak vala-milyen intézménye, helyi gazdasági szerve-zet, vagy civil szervezet adja a tevékenységemszervezeti kereteit. Nem mindegy viszont az,hogy mennyire rendelem magamat alá a szer-vezeti tevékenységgel járó kötöttségeknek,központi ellenőrizhetőségnek, irányíthatóság-nak. A cselekvésemben a meghatározó tehátmár nem az, hogy állami, gazdasági vagy ci-vil, hanem az, hogy (1) legyen minél kevésbéformális és legyen minél jobban helyhez kö-tött és (2) legyen a tájnak és közösségnek alá-rendelve. Nem akarok öncélúan függetlenlenni, hanem a közösségemnek és az azt ma-gába foglaló tájnak a függőségébe szeretnék(vissza)kerülni. A baj csak az, hogy szétesettmind az a közösség, mind az a táj, amelynekrésze szeretnék lenni. A „civil” feladatom te-hát az, hogy ezeket újraépítsem. Éppen ennek

Lantos Tamás

Ormánság Egyesület – elnöke-mail: [email protected]


érdekében azt tervezem, hogy előbb-utóbbbúcsút mondok mindegyik szektornak, vagyisa szervezeti keretek között végzett tevékeny-ségeknek, és a viselkedésem minél több moz-zanatát a szervezeti kereteken kívüli informá-lis szférába helyezem.

3. Melyik az a közösségi élménye/civil ön-szerveződéshez kapcsolódó saját élménye,amely megerősítette Önt abban, hogy to-vábbra is civilként tevékenykedjen?Nem tudok sokat kezdeni az idegen hangzású„civil” szóval. Vannak a homo sapiens fajnakolyan tagjai, akik megértik, hogy mi a funkció-juk a bioszférában, a tájaikban, a közösségeik-ben. Ők megvalósítják az emberi minőséget,tehát embereknek nevezhetők. És vannak, akikelidegenedtek ezektől, nem tudják, mi a dol-guk, így nem is végzik azt; a hatalom, a pénz,a bürokrácia szolgálóivá váltak. Ők homo sa-piensként, biológiai lényként vegetálnak, ésnem emberként. Itt (és csak itt) a civil szót erreaz „emberi minőségre” alkalmazom. A civil-ség – ebben az értelemben – jóval több bizo-nyos tevékenykedésnél. Ma az emberi lét tel-jessége, amelyet nem lehet pár mondattal kö-rülírni. Én mindenesetre arra törekszem, hogyelérjem az emberi minőséget.

A civilként való tevékenységemet nemszabad összetéveszteni a civil szervezetbenvaló tevékenységemmel. A civil szervezetbenvaló tevékenységemet nem erősítik az élmé-nyeim, hanem gyengítik, ahogyan az az elő-ző kérdésre adott válaszomból is kiderül. Ab-ban viszont napról napra erősebben megbi-zonyosodok, hogy civilként hitelesen első-sorban csak magánemberként, informális kö-zösségek tagjaként tudok cselekedni. Abbana faluban, amelyben élek, a hajdani közös-ségnek csak a szegényes maradványai ma-radtak meg, mégis ez az, amely erősíti ben-nem a vágyat arra, hogy civilként éljek és te-vékenykedjek. Ennek azonban már semmiköze sincsen a civil szervezetekhez, illetve acivil szektorhoz. Annál több köze van vi-szont az autonóm közösségekhez, amelyek acivilség táptalajai. A civilként (vagyis emberiminőségben) tevékenykedésben elsősorban a(magyarországi és erdélyi) barátaimmal valósok-sok beszélgetés élménye erősített meg.Számomra a legfontosabb, egyre nagyobb bi-zonyosságot és emberi tartást adó élményekazok a beszélgetések, amelyek próbálnak adolgok velejéig hatolni.

4. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?Itt most visszatérek a civilségtől, vagyis az em-beri minőségben való léttől a civil szervezetek-re, az azokban való tevékenységre.(1) Akik civil szervezetben dolgoznak, legye-

nek óvatosak és értékvezéreltek. A „megélhe-tési civilség” érthető, de értéktelen. A civilszektorban tevékenykedni állandó kompro-misszumot, színlelést jelent – ha valaki komo-lyan gondolja a munkáját. Meggyőződésem,hogy néhány szerencsés tevékenységet kivévea civil szektorban dolgozók erkölcsileg és jogi-lag gyakran kifogásolható helyzetekbe kény-szerülnek. A legfontosabb „tanácsom” az,hogy mindig gondolják végig, mikor tesznek„rosszat” és mikor „jót”, és amikor a „rosszra”kényszerülnek (ami érthető kompromisszumlehet), akkor ne gondolják, hogy az „jó”. Hanem így tesznek, előbb-utóbb elsekélyesednek,megalkuvó módon kiszolgálják azokat a folya-matokat, amelyek ellen éppen a civil szektor-nak kellene tennie, és észre sem veszik, hogybeálltak a szakadékba menetelők sorába.(2) Akik civil szervezetben dolgoznak, legye-nek radikálisak. Ne elégedjenek meg a problé-mák tüneti szintű kezelésével, mert azzalhosszútávon többet ártanak, mint használnak(pl. a negatív visszacsatolások blokkolásával).Minden tevékenységnél nyúljanak le a problé-mák gyökeréig (a radix-ig), és próbálják meg abajt a gyökerénél megsemmisíteni. Ezt értemradikális alatt. És persze közben a fájdalom-csillapítást is elvégezhetik, de az önmagábankevés! A mai civil szektornak az a legfőbb hi-bája, hogy nem mer és nem tud radikális lenni.(3) Törekedjenek arra, hogy ha szükséges, gon-dolatban kilépjenek annak a rendszernek a ke-retei közül, amely azokat a problémákat ter-meli, amelyek ellen a civil szervezetben (a kül-detése szerint) tenni szeretnének. Ez az értel-me a gyakran emlegetett „civil kurázsinak”.Ha a rendszeren belül nem találnak megol-dást, akkor a tevékenység szintjén is lépjenekki a rendszerből, vessék el a kedvezőtlennekminősített rendszer alapjait, és cselekvésükkeligazodjanak egy új, alternatív rendszerhez. Eztpersze nem fogják szeretni azok a támogatók,akik a gazdaságnak és az államnak a civil szer-vezetet pórázon tartó képviselői. De a civilség-nek éppen az ad(na) értelmet és értéket, ha acivilek képesek lennének – szellemi szabadsá-guknál fogva – mindig egy lépéssel a konzer-vatív állam és gazdaság előtt járni. Ha a jövőnemzedékeket is képviselnék, és ennek érde-kében eléggé innovatívak lennének, figyelmenkívül hagynák modern korunk számos tabuját,ha kell, új paradigma szerint cselekednek.(4) A civil szervezet, amely a civil tevékenységkereteit adja, nem munkahely. Nem olyan, aholaz ember ledolgozza a 8 óráját, aztán hazatérésután leveti magáról a civilség – gyakran terhes– felelősségét. A civilség gondolkodás- és élet-mód, az emberi minőség megélése, ami azegész életünkön végighúzódik. Csak ezzel aszemlélettel érdemes civil szervezetben dol-gozni akár bérért, akár önkéntesként.


1. Hogyan került a civil szférával, civil szer-veződéssel kapcsolatba?1990 januárjában ott sürgölődtem a Kolozs-vári Magyar Diákszövetség megszületésénél.Akkor, utolsó éves főiskolásként egy kisszekuritátés meghurcoltatás után nagyonkellett a szabadságérzet. Éreztük, hogy tu-dunk, és kell is szervezkedni. Van, és kell islegyen szavunk. Úgy gondoltuk, hogy ha mi elvégezzük aránk „mért” feladatot, akkor az Isten is meg-segít. Az igazi éjszakázó és vitázó „civil élet”megkóstolását és megszeretését jelentette eza féléves „hőskorszak”, mikor még padokraállva is beszéltünk az egyetemeken azokhoz,akik többnyire hittek a jövőnkben.

Talán ’89 előtt a kolozsvári Visszhang–ku-pa, vagy a környező magyar épített örökségfelkutatása is „civileskedésnek” számít. Aszívbizsergető civil érzést már ez is adta.

Aztán hiába kerültem ’90-ben a széke-lyudvarhelyi Matricához, onnan a „civil vér”hajtott az akkori ifjúsági szervezethez, ésnemsokára a Civitast is létrehoztuk.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférábanvaló aktív szerepvállalást?Mert a civil szféra nélkül minden ellaposod-na. Talán a gerinceink is elvesztenék tartásu-kat. A politikusaink jobban „elszállnának”, avállalkozói szféra pedig végleg elkülönülne aközösségtől. Egyszerűen nem lennének ösz-szefogó kapcsok a közösségi életünkben, ésmeg merem kockáztatni: nem lenne közössé-gi élet sem. A civilek értékteremtése levegőtés hitet jelent a jövőre nézve. Jó arcú és tisztatekintetű emberekkel jó egy csapatban szere-pet vállalni, és ugyanakkor a közösségeknek(és egyben a társadalomnak) nyújtott fejlesz-tési segítés lehetősége rengeteg elégtételt biz-tosít számomra.

Vannak dolgok, amire nem feltétlenül kellkeresni a racionális indokoltságot, hanemérezni kell, hogy alázattal el kell végezni azt.

3. Ön szerint milyen értékek kellenek a ci-vil szférában való tevékenykedés alapjáulszolgáljanak?Az élet tisztelete. Az Isten, a család és a nem-

zet pontos helyeinek megtalálása, és erő ah-hoz, hogy ezek szerint is éljünk. Fontos azönzetlenség, a merészség és bátorság, a tisz-taság, a szókimondás, a gerincesség és a ki-tartás. Ugyanakkor meg kell tanuljuk, hogyegyütt könnyebb, jobb és szebb, így a part-nerségek fontosabbak kell legyenek mint mi,egyenként a partnerek.

4. Melyik az a közösségi élménye/civil ön-szerveződéshez kapcsolódó saját élménye,amely megerősítette Önt abban, hogy to-vábbra is civilként tevékenykedjen?Itt, a „civil végen” a projekteket megálmod-juk és végrehajtjuk. Van kezdet és vég, és ál-talában van mérhető eredmény is. Nemcsakközlemények lesznek, hanem elmozdul va-lami a holtpontról, ahonnan lépünk is to-vább, nem próbálva minden áron learatnimindennek a dicsőségét (arra úgyis lesznekelegen).

A Civitas fejlesztéseket elindító sikerpro-jektjei, a Budvár Szociális Központ és ennekkapcsán kibontakozó, kiteljesedő kilenc évespartnerséggel rendelkező szociális hálózatmozaikszerű eredményei, a LIA-Wolter-rendszer több mint száz fiatalja és önzetlentámogatói, önkéntesei, az árvizes munkacso-portbeli szabólacik és bányászjóskák mindmegerősítenek abban, hogy van értelmemunkánknak, nem vagyunk magunkra. Fon-tos: amit a jó Isten a vállunkra tett, azt pró-báljuk továbbvinni, mert nem véletlenül tör-ténnek a dolgok.

5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?Csak azt szabad tenni, amiben bízunk, amitszeretünk. Túl kevés időnk van arra, hogyértelmetlen dolgokkal töltsük el ezt a párévtizedet. Amit értelmesnek tartunk, azt ön-zetlenül és alázattal tegyük. Merjünk a part-nerségekben és embertársainkban bízni,hisz hosszú távon ez megtérül. Csak ez sze-rint érdemes cselekedni. Merjünk rácsodál-kozni a nagyszerű dolgokra, amelyek a köz-vetlen környezetünkben vannak, és köszön-jük meg azoknak, akik jól teszik a dolgaikat,dolgainkat.

Orbán Árpád

Civitas Alapítvány, Székelyudvarhely – regionális igazgatóe-mail: [email protected]


A ’80-as évek elején Újpalotán, az ország ak-kor legnagyobb lakótelepén dolgoztam nép-művelőként, és szakmai útkeresésünk köz-ben egyre többször a civil társadalom – akko-ri mérsékeltebben érvényesíthető – szüksé-gessége merült fel munkánkban. Munkatár-saimmal egyre tudatosabban kerestük azt,hogyan lehetne a helyi társadalom illetékes-ségét erősíteni a saját életének, sorsának ala-kításában. Hosszú dialógus után a helyiekkelLakóhelypártoló Egyesület szervezésébekezdtünk, tudva, hogy formálisan ugyan lé-tezik egyesülési jog, de a valóságban perszeez a politika által igen korlátozott. Jókorabotrány kerekedett ebből a kezdeményezés-ből (az alapítókat a munkahelyeiken a politi-ka félelméből – hogy valami általa nehezenellenőrizhető formáció keletkezik – megpró-bálta ellehetetleníteni, mindenféle megalázóhelyzeteket előidézni, stb.), aztán egyéveshuzavona után, végül egy kissé megszelídül-ve, de megalakult az Újpalotaiak Baráti KöreEgyesület. Ebben mi háttérszereplők, de avalóságban – nem túlértékelve a saját szere-pünket – meghatározó segítők és összekötőkvoltunk, az amúgy eléggé szétesett lakótelepiközegben. Később, mikor már nem dolgoz-tam Újpalotán, de ott laktam, titkára is vol-tam ennek a szervezetnek, majd az általa el-indított Toronyhír című független helyi lap-nak jó ideig a főszerkesztője is.

A történet ennél jóval hosszabb, számtalanpublikáció, sajtóhíradás született az egyesü-letalakítási folyamatról – ezek (azaz a nyilvá-nosság) a valóságban védelmet is jelentetteknekünk, alakítóknak. És volt még egy fontospillanat: az akkori reformpolitikusok legerő-teljesebb személyisége, Pozsgay Imre – akkora HNF vezetőjeként – mellénk állt a nyilvá-nosság előtt, azaz elítélte azt a politikai ma-chinációt, amellyel a hatalom ki akarta csinál-ni ezt a kezdeményezést.

Hát ez volt az első találkozásom, s aztánmár bódultan kerestem a civil szervezkedésjelen idejű és történelmileg korábbi esemé-nyeit, emlékeit, hogy megtanuljak minél töb-bet erről, mert rájöttem, ha nem pártpolitikusakar lenni valaki – és ezt soha nem akartam –,akkor ez a terület a helyi közösségi politikaegyik legizgalmasabb és legfontosabb dimen-ziója, közege.

Még valami a sors iróniájából: az akkor,1984-ben – tehát „idő előtt” – végül is megala-kult újpalotai egyesület rendezvényei, kiadvá-

nyai nagyon bosszantották a fővárosi és a ke-rületi pártbizottságot. Főként az utóbbiakminden lehetséges rossz hírkeltést, elleneszervezkedést, felfüggesztést bevetettek, hogymegalázzák, eltántorítsák, kifárasszák a civilönszerveződés szereplőit és kezdeményezőit.Aztán a rendszerváltáskor testületileg kivo-nult a pártbizottság Újpalotára, meghívta azegyesület vezetőségét és bocsánatot kért a ko-rábbi nemtelenségeiért.

Időközben eltelt 20 év, alakult a lakótele-pen egy Nyírpalota Társaság nevű civil-kö-zösségi tanács, amelyik ma próbál függetlenkezdeményezéseket, helyi öntevékenységetserkenteni a városrészben. És a helyi vezetés– amelynek több tagja személy szerint meg-egyezik a hajdani megalázókkal – most ismétkeresztbe tesz, ellenségképet fest ennek a kez-deményezésnek a környezetében is.

Hát ekkorát fejlődtünk!

Tulajdonképpen az előbbi sorokban márjeleztem is, hogy engem nagyon megrendítettés elkötelezett, amikor ennek a folyamatnak alehetőségét megízleltem, majd megtapasztal-tam. Közben közösségfejlesztővé lettem, amiegyre tudatosabbá tette bennem a civil társa-dalom fontosságát és jelentőségét. Ma azt tar-tom a közösségi fejlesztőmunkában érintettekegyik legfontosabb feladatának, hogy a kép-viseleti demokrácia elkényelmesítő egyolda-lúságát – azt a tudatot, hogy állampolgári jo-gaimmal elég 4 évenként a szavazással elegettennem, a többi a képviselők dolga –, az „ellá-tottá” degradált társadalmi felelőtlenségettársadalmi felelősségvállalásra, kompetensállampolgári magatartásra váltsák.

Tudatosítani kell az emberekben, a helyiközösségekben, hogy az ő dolguk és joguk,hogy aktívak legyenek a helyi közügyekbenés megoldják a saját közösségi problémáikat.És ezt ne hagyják elvenni senki által. Képessékell tenni és felhatalmazni őket a civil társa-dalomban való szabad cselekvésekre, érde-kek megfogalmazására és érvényesítésére. Aközösség ügyeiben való felhatalmazás pedigpolitikai felhatalmazást jelent. (Itt nyilvánnem pártpolitikára gondolok.) Komoly meg-erősítésre és bátorításra szorul a civil társa-dalom ebben az ügyben, hiszen már kialaku-lóban egy hozzáadott értékeket megformálófunkció, amelyben különféle szociális, kör-nyezetvédelmi, kulturális és más tevékenysé-

Péterfi Ferenc

Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztály – osztályvezető



geket igen jelentős erőforrásokkal átvállal-nak, elvégeznek – gyakran önkormányzatokés szakintézmények mellett, sőt helyett.

Jut eszembe, ki kit is támogat, amikor a he-lyi önkormányzat valamiféle „támogatást ad”civil szervezeteknek? Szerintem ugyanis a civi-lek támogatják a közhatalmi szervezeteket,mert ezekkel a kis forrásokkal még többet tud-nak önmagukból kisajtolni a közjó érdekében!(Nem beszélek itt most az önhasznú, nem min-dig tisztességes szervezetekről, de meggyőző-désem szerint ezek jóval kisebb arányt képvisel-nek, mint amit a közvélemény róluk terjeszt.)

Visszatérve a civil társadalomhoz: a köz-szolgáltatásokban való kiegészítő részvételmár többnyire jól kifejlődött, de a másik na-gyon fontos szerep, a közhatalom ellenőrzése,a számonkérés, továbbá az érdekvédelem –ezek még elég gyenge lábakon állnak manap-ság nálunk, s azt hiszem, Önöknél is. Pedigszabad civil társadalom nélkül nincs demok-ratikus közélet. Ez teremthetné meg a társa-dalom valódi részvételét és felelősségvállalá-sát a közügyekben. Ha ez nincs, mindig veze-tettek maradunk, s tiborcok leszünk.

1. Hogyan került a civil szférával, civil szer-veződéssel kapcsolatba?A civil szféra első „mozgolódásaira” már 1991-ben, bukaresti egyetemistaként figyeltem fel.Az egyetem után, hazakerülve, elkezdtem álta-lános iskolai tanárként dolgozni, és a napimunka után úgy éreztem, hogy még beleférnevalami változatosság, a helyi társadalommalkapcsolatos ténykedés. Ennek köszönhetően,1993–1994 tájékán egyike voltam a Pro Demok-rácia Egyesület csíkszeredai fiókja alapítóinak.

Itt több mint négy éven át önkénteskedtem,majd 1998-ban megalapítottam a Polgár-TársAlapítványt, amelynek keretében azóta is tevé-kenykedem.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?Az igazi, hiteles civil szférában működni, szerepetvállalni érdemes. Ez az a szféra, ahol az innováció,a közösségi szerepvállalás hálás feladat. Ez a fajtaszerepvállalás, olyan átmeneti társadalmakban,mint a miénk szükségszerű a fokozott társadalmisebezhetőségből kifolyólag. Ilyen társadalmakbanfelértékelődik a civil szervezetek szerepe, rájukhárulván a végvári szerep, már ami a normalitás,a társadalmi szolidaritás és a közösségi értékekmegőrzését illeti. Ezért vallom azt, hogy átmenetitársadalmi „fájdalmak” csökkentése csak aktív éshiteles civil szféra segítségével érhető el.

3. Melyik az a közösségi/civil önszerveződés-hez kapcsolódó élménye, amely megerősítet-te Önt abban, hogy továbbra is civilként te-vékenykedjen?Alapítványunk az elmúlt 7 év során több mint250 projektet támogatott, és több, jómagunk által

életbeültetett sikeres programot valósított meg.Mindezen kezdeményezésekben volt és van va-lami közös, amely arra késztet, hogy ezen azúton tovább menjek. Tevékenységeink, valamintadományaink révén sok kisebb-nagyobb közös-ség esetében bizonyos szinten visszaadtuk azembereknek a reményt. A reményt, amely arrólszól, hogy az ő közösségükben is történik valamiérdemleges, valami, amire mások is felfigyelnek,valami, amiről az újságok is írnak, valami, amifelébreszti a közösségi szellemet és büszkeséget,a helyi identitásérzetet. És ez a „valami” nagyonváltozatos közösségekként – lehet székely kapu,melyet felújítottak, újjáépített ásványvízfürdők,megépített „borvízmúzeum”, amatőr színdarab,megóvott természetvédelmi terület, gólyafalustb. Ami közös mindezekben a helyi örökség vé-delme és értékesítése a közösségi kezdeménye-zés alapján. Látva ezen kezdeményezések sikeré-ből fakadó közösségi lelkesedést – ez az amimegerősít, energiát ad arra, hogy tovább is ebbena szférában tevékenykedjek.

4. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?Csak az kapcsolódjon be a civil mozgalomba,aki igazán hisz a „civil világ” alapvető értéke-iben. Olyan személyek válhatnak igazi civilmozgalmárokká, akik hívatást éreznek arra,hogy közösségi célokat szolgáljanak. Mielőttcsatlakoznának egy bizonyos civil szervezet-hez, győződjenek meg annak áttekinthető ésetikus működéséről, függetlenségéről, befo-lyásolhatatlanságáról (a politikai szféra által).Ha ezen alapkövetelményeknek eleget teszegy szervezet, akkor frissen csatlakozandótagjai számára a civil karrier esélyei reálisak.

Potozky László

Polgár-Társ Alapítvány – igazgatóe-mail: [email protected]


1. Hogyan került a civil szférával, civil szer-veződéssel kapcsolatba?A civil világban tevékenykedni nem szakma,hanem közéletiség, elhivatottság. Nem tudomaz időpontját megmondani, hogy kerültem acivil szférával, civil szerveződéssel kapcsolat-ba, mert valamikor magától jött. Van, aki tuda-tosan, van, aki ösztönösen lesz civil szervező.Én az utóbbiakhoz tartozom. Alapító tagja vol-tam (1990) a Romániai Magyar KözgazdászTársaságnak, később alelnöke, majd elnöke (je-

lenleg is). Állandó résztvevője voltam az ilye-falvi civil összejöveteleknek a ’90-es években,megszerkesztettem az első két civil, szervezete-ket összesítő füzetet (Romániai magyar alapít-ványok jegyzéke, 1994 és 1995), szervező-alapí-tója voltam az Iskola Alapítványnak és nyolcévig ügyvezetője (1996-1994), kezdeményezőjeés szervezője a Civil Fórum konferencia-soro-zatnak, kezdeményezője és elnöke négy évig azERMACISZÁnak, s mai napig kuratóriumi tag-ja, a MACISZESZ kezdeményezői közt voltam,

1. Hogyan került a civil szférával, civil szer-veződéssel kapcsolatba?1998-tól tevékenykedek a civil szférában, egye-temistaként 2000-ig tagja voltam az ELSA (TheEuropean Law Students’ Association) egyete-misták egyesületének. Az egyesületben pénz-táros és marketing alelnök voltam. Egy kis időután jogi tanácsadóként tértem vissza a civilszférába, a Civil Társadalom Fejlődéséért Ala-pítványnál kezdtem el dolgozni, és mai napigis itt tevékenykedem.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?A civil szféra az a környezet, amelyben úgyszakmailag, mint személyesen is fejlődtem,számos képzésen, konferencián, tapasztalatcse-rén való részvétel révén fejlesztettem a képes-ségeimet, gazdagítottam a tudásomat és kész-ségeimet. Azok a lehetőségek és kihívások,amelyeket a civil szféra kínál, sokkal változato-sabbak, mint bármely más tevékenységi terü-let, legyen az közszféra vagy gazdasági szféra.

3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférá-ban való tevékenykedés alapjául szolgáljanak?

Úgy gondolom, hogy a civil szervezetekbenvaló tevékenység alapvető értékei a csapat-munka és az átláthatóság.

4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződés-hez kapcsolódó saját élménye, amely meg-erősítette Önt abban, hogy továbbra is civil-ként tevékenykedjen?Két fő tényezőnek van meghatározó szerepe ab-ban, hogy a civil szférában dolgozom, az egyikaz a csapat, amelynek tagja vagyok, a másik pe-dig az advocacy és a közpolitikák megváltozta-tása terén elért szakmai eredményeim.

5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?A karrierépítés a civil szférában szorosanösszefügg, szinte azt is mondhatnánk, azt je-lenti, hogy annak a szervezetnek az értékeit,amelyben tevékenykedsz a saját személyesértékeid fölé kell helyezned. Ugyanakkor egysajátos szakterületben való elmélyülés hoz-zájárulhat a civil szférában való karrierépí-téshez.

Fordította: Csáki Rozália

Octavian Rusu

Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány – jogi tanácsadóe-mail: [email protected]

Somai József

Romániai Magyar Közgazdász Társaság – elnöke-mail: [email protected]


és vezetőségi tagja, alapítója, kuratóriumi tagjaés ügyvezetője vagyok jelenleg is a Nyilas MisiTehetségtámogató Egyesületnek, szerkesztet-tem négy Civil Fórum-kötetet, írtam több mint30 cikket civil ügyekben. Vajon hol kerültemkapcsolatba a civil szférával? Sőt, 1990 előtttöbb mint harminc évig a kolozsvári „U”-nálA- és B-ligás futball, kosár- és röplabda sport-szervező voltam társadalmi munkában (akkormég nem számoltunk azzal, hogy mi a civilszféra). Nemsokára 75 éves leszek, s még min-dig közélet folyik a vénámban. Önmagától.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?A szekér sem megy magától, csak a lejtőn lefe-lé, amitől az Isten őrizzen mindenkit, főleg acivil szférát, amelynek örök drukkere és támo-gatója leszek. Biztosan nyomni fogom még ezta szekeret, amíg látom, hogy jó az irány, hasz-nálható vagyok, s amíg tart a szusz.

Különben tudjuk, hogy a civil szféra a társa-dalom harmadik szektora (állam és közigazgatás,gazdaság, civil szféra), David Korten szerint aharmadik oszlopa (állam és közigazgatás, demok-rácia, civil szféra), tehát a társadalom jó működésé-nek létfeltétele. Ez közélet, közügy, mellé kell állni.3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférá-ban való tevékenykedés alapjául szolgáljanak? A civil értékek sokfélék. Az élet területén min-denütt jelen vannak, legyen az oktatási, műve-lődési, szociális, vagy bármilyen más terület.Az embert a belső vonzalma viszi valamelyügy irányába: „habitus non facit monachum”(áttételesen értve: nem a ruha teszi az embert).

Minden civil szervező a belső indíttatása sze-rint választja ki magának azt az értéket, vagyértékeket, amelyekért bizonyosan szívből tevé-kenykedik. (Természetesen sajnos a spekuláci-ót sem lehet kizártnak tekinteni, de ez már azérem csúnyábbik, vagyis az erkölcsi oldala.)

4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződés-hez kapcsolódó saját élménye, amely meg-erősítette Önt abban, hogy továbbra is civil-ként tevékenykedjen?Lehetetlen kiválasztani a számtalan élményből a„leg”-et, de az bizonyos, hogy amikor egy ked-ves hölggyel úgy döntöttünk, hogy megszervez-zük a Civil Fórumot (1999-ben), nem hihettem,hogy egy ilyen civil sikersorozat lesz belőle. Biz-tos vagyok benne, hogy az eddig hétszer sikere-sen megszervezett Civil Fórum jelentősen hoz-zájárult és továbbra is hozzájárul a civil szférafejlődéséhez.

5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?Összpontosítani sürgősen a tanulásra. A tudásvagyonát senki sem tudja elvenni senkitől. Többgazdasági műveltséget elsajátítani a felvállalt ci-vil feladatok teljesítéséért nélkülözhetetlen me-nedzselés, gazdálkodás és forrásteremtés érde-kében. A közelebbi, de lehet, hogy a távolabbijövő a pályázások időszaka. Meg kell tanulni apályázási, a vezetési, működtetési technikákat,és ezt erkölcsi keretek között teljesíteni, hogy azelszámolás úgy a közösség, mint a forrásbiztosí-tó felé egyértelműen a jövő forrásteremtésénekgaranciája legyen.

1. Hogyan került a civil szférával, civil szer-veződéssel kapcsolatba?Fotóklubot szerveztünk a ’70-es években, mertnéhányan önállóan szerettük volna hallatni ahangunkat, véleményünket a körülöttünk levődolgokról. Persze, előzetesen már több hason-ló ún. civil szervezettel kerültünk kapcsolatba,amelyekről példát tudtunk venni. A ’89-es for-dulat után, 1990-ben hoztuk létre kezdemé-nyezésemre a Román Madártani Egyesületet,magyarországi barátaink példájára (ők hama-rabb megtették ezt). 1992-ben kerültem kap-csolatba a magyarországi (harcos, pofázó) kör-nyezetvédő mozgalommal, amelynek tevé-

kenységét próbáltuk átültetni a hazai körülmé-nyek közé, a Független Öko Klub keretén be-lül, Székelyudvarhelyen.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?Környezetvédelmi részvételről van szó, tehátlényeges az, hogy az ember megtanuljon glo-bálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni.Ezt valahogy másképp kellene magyarul meg-fogalmazni, de részemről ez a lényeg. Be sze-rettem volna – szeretném – vonni az embere-ket a környezetük, sorsuk alakításába.

Szabó József

Független Öko Klub Székelyudvarhely – elnöke-mail: [email protected]


3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférá-ban való tevékenykedés alapjául szolgáljanak?Részvétel, egyéni példamutatás, együttműkö-dési készség, csapatmunka, a többség vélemé-nyének az elfogadása, kitartás…

4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződés-hez kapcsolódó saját élménye, amely meg-erősítette Önt abban, hogy továbbra is civil-ként tevékenykedjen?Kampányt szerveztünk a városvégi szemétte-lepen levő szemét égetésének a megakadályo-zására. Több ezer aláírást gyűjtöttünk, átadtuk

a helyi önkormányzatnak, s sok vita árán sike-rült megállítanunk a szemét elégetését, amelyvégeredményben egy kisebb közösség min-dennapi életét keserítette meg. Persze, még le-hetne sorolni…

5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?Következetesen és kitartással kell dolgozni, denem szabad mindent egy lapra feltenni (ha egyakció nem sikerül, akkor vége mindennek). Átkell gondolni minden esetben a sikertelenségokát, mi is tévedhetünk, nem mindig más a hibás.

1. Hogyan került a civil szférával, civil szer-veződéssel kapcsolatba?1993-ban kezdtem foglalkozni ifjúsági egyletitevékenységgel. A nyári tanszünetben otthon,szülőfalumban néhány társammal közösenmegalapítottuk a helybeli ifjúsági egyletet,egészséges foglalkozásokra és értékes időtöl-tésre kínálva lehetőséget. A kezdeti sikerélmé-nyeken felbuzdulva egyre nagyobb léptékűterveket kezdtünk szőni, amelyek meghalad-ták egy helyi ifjúsági szervezet kereteit. Foko-zatosan alakult ki bennünk az a hivatástudat,amely révén egyre több helyi ifjúsági egyletrekezdtünk figyelni, és megpróbáltuk segíteni aműködésüket. És hivatásunknak kezdtükérezni az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egy-let (ODFIE) kereteinek a kiépítését, a szerveze-ti élet kibővítését, az egész Egylet „felfuttatá-sát”. Így fokozatosan kiépítettük az ODFIEbelső és külső kapcsolatrendszerét, kezdtüklétrehozni az eszköztárát és megteremteni aműködéshez szükséges pénzügyi feltételeket,újabb rendezvényekben gondolkoztunk, kiad-ványokat terveztünk stb.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?A civil szférában való szerepvállalás a közös-ségszolgálat legkiválóbb lehetősége. Ez főlegakkor válik nyilvánvalóvá, ha ezt a lehetőségetösszehasonlítjuk a vállalkozók és a politikusokvilágával. A vállalkozók és a politikusok leg-főbb célja a minél nagyobb haszonszerzés.Eközben sok vállalkozó adományokat oszto-gat ide-oda, egyesek társadalmi szervezetek-kel együttműködve áldásos közösségszolgála-

ti tevékenységet fejtenek ki. Hozzuk viszonyít-va a politikusok sokkal „rosszabb helyzetben”vannak. Az erdélyi magyar nemzeti közösségkeretében, de általában Kárpát-medence-szerte a magyar politikusok erkölcstelenségeolyan mélyre süllyedt, hogy ennek minősítésé-re már a balkáni jelző sem elegendő. A fehérholló párját ritkítják azok a politikusok, akikhivatásuknak érzik a politikát, azaz a közös-ségszolgálatot. A többségük, Max Webertidézve, nem a politikáért, a közszolgálatért él,hanem a politikából él és gazdagodik meg. El-sődleges céljuk a hatalom megszerzése ésmegtartása, a minél nagyobb haszonszerzés. Ahasznot ilyen értelemben anyagi haszonként isértelmezhetjük, de másként is lehet, példáulnépszerűségi mutatókkal vagy éppen a befo-lyásolási képességgel. Ezekhez viszonyítva atársadalmi szervezetekben való tevékenyke-dés sokkal kiválóbb lehetőséget kínál a közös-ségszolgálatra, akárcsak az egyházak.

3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférá-ban való tevékenykedés alapjául szolgáljanak?Elsősorban az ügyszeretet, az elkötelezettség, aküldetés- és a hivatástudat, és ezek mellett na-gyon fontos a szakmaiság, ugyanis ez biztosít-ja alapvetően az eredményességet. Nem eléglelkesen tevékenykedni valamiért; a lelkesedésmellett szükség van hozzáértésre is, vagyis ész-szerűségre, tervszerűségre és hatékonyságra.

4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződés-hez kapcsolódó saját élménye, amely meg-erősítette Önt abban, hogy továbbra is civil-ként tevékenykedjen?

Szabó László

Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet – elnöke-mail: [email protected]


A civilként való tevékenykedésemhez a hiva-tástudatom adja az állandó és folyamatos meg-erősítést. Ugyanakkor tény, hogy az embernekszüksége van alkalmi sikerélményekre is. HálaIstennek ilyen felemelő és erőt adó sikerélmé-nyekben, a kedélyállapotot és a munkakedvetjó irányba befolyásoló tapasztalatokban eléggyakran volt részem az elmúlt 13 évben. Az el-ső sikerélmény szülőfalum ifjúsági egyleténeka megalakításához kapcsolódik, és a homoród-almási fiatalokkal bemutatott első sikeres szín-darabhoz. Azt követően említhetném az 1994-től kezdődően évente megszervezett szórvány-táborok kínálta sikerélményeket is. Ezekben atáborokban a Zsil-völgyéből toborzott gyerme-kek a táborzáráskor a magyarságtudatuk felet-ti örömükben sírtak, ugyanis először örvend-hettek annak, amivel addig sosem büszkélked-hettek, sőt, amit addig szégyellniük kellett,mert miatta nemegyszer hátrányosan külön-böztették meg őket. Ez elég nagy sikerélménytjelentett nekünk, szervezőknek is. Sok más si-kerélmény-forrást említhetnék még, amelyekifjúsági egyleti tevékenységünkhöz kapcsolód-nak, és ami annak az eredményességéből fa-kad. Az elmúlt szűk egy évben ismét volt alkal-mam sajátos sikerélményekben részesülni,amire bár sose került volna sor, ugyanis ezek aszékelyföldi árvízi segélyezéshez és újraépítés-hez kapcsolódnak. Általában fogalmazva azt

mondhatom, hogy ha egyetlen egy fiatalnak issikerül az életpályáját jó irányba befolyásolni,ha értéktelen és egészségromboló időpocséko-lás helyett értékes tevékenységbe vonjuk beőket, és ez által célokat mutatunk fel számukra,akkor ez már elég sikerélményből.

5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?Elsősorban azt javasolnám, hogy amennyibenaz első időszakban lehetőségük lesz rá, gon-dolkodjanak el azon, hogy mi vonzza őket atársadalmi szervezetekhez. Próbálják meg tisz-tázni önmaguk számára, hogy mi készteti őketa keretükben kifejtett tevékenységhez. Úgy vá-lasszák ki ezt a vonzerőt, hogy ne csak az él-mények határozzák meg azt, hanem elsősor-ban az értékek, a közösségi célok, és ezek kö-zül is azok, amelyek mélyen és hosszú távrakötelezik el őket a társadalmi szervezetben va-ló tevékenykedésre. Az első időszakban, dekésőbb se a tisztségeket vadásszák, ne a köz-vetlen, vagy járulékos személyes hasznot les-sék a szervezeti tevékenykedésben, hanem an-nak a módját, hogy hivatásukat eredményesenés áldásos módon gyakorolhassák. Amennyi-ben ez vezérli őket, akkor remélem, soha nembánják meg azt, hogy közösségszolgálatra ad-ták a fejüket.

1. Hogyan került a civil szférával, civil szer-veződéssel kapcsolatba?1991-ben a Soros Alapítványnál kezdtem eldolgozni. Az első projektjeim között állítottamössze a Romániai Civil Szervezetek katalógu-sát. A bíróságok regisztrációiban, újsághirde-tésekben keresgélve készítettem el a civil szer-vezetek első összesítését. Az USA FoundationDirectory-tól inspirálódtam, de a StatisztikaiHivatal által, 1938-ban Sabin Manuila vezeté-sével készített szociális intézmények összesíté-sét is átnéztem. Egy olyan civil szférát próbál-tunk felleltározni, amely létezett a háborúelőtt, mégpedig a nyugati példák mintájára.Kevés, de nagyon lelkes szervezet volt akkor,amelyek többsége önkéntes alapon működött,szinte semmilyen támogatás nélkül. Csodálat-ra méltó, hogy hajdanán az olyan szervezet,mint az Alianţa Civică több ezer támogatót tu-dott megnyerni az ügyüknek és bevonni a te-

vékenységükbe, mindezt anyagi erőforrás nél-kül, az akkori vezetők elismertségének, tiszte-letének és az olyan programoknak köszönhe-tően, amelyek az emberek törekvéseire vála-szoltak. Azt hiszem, csak pár száz civil szerve-zetet találtam akkor.

2. Miért tartja fontosnak a civil szférában va-ló aktív szerepvállalást?Olyan elemeket ölel fel ez a szektor, amelyeketén nagyra értékelek: a közösség érdekében ki-fejtett kezdeményező tevékenység, a magán-szféra merészsége és rugalmassága. Ezek azértékek motiválnak engem. Nagyon hittem ab-ban, hogy a civil szervezeteknek fontos szere-pük van Románia megváltoztatásában, és eb-ben az összefüggésben az én küldetésem azvolt, hogy támogassam a tevékenységüket. Akarrierem első felében, amikor a Soros Alapít-ványnál dolgoztam, később az Európai Bizott-

Ancuţa Vameșu

World Learning for International DevelopmentRomania Civil Society Strengthening Program – támogatási tanácsadóe-mail: [email protected]


ság küldöttségénél, majd a Civil TársadalomFejlődéséért Alapítvány (Fundaţia pentru Dez-voltarea Societăţii Civile) igazgatójaként a civilszféra aktivistája voltam. Ezeknek a szerveze-teknek akkoriban a civil szférát támogató ki-sebb költségvetésű programjaik voltak. Ezekaz alapok idővel, az EU-tól kapott forrásokkalés más nemzetközi forrásokkal kibővülve egy-re nagyobbak lettek, részben megoldva a szek-tor fontos problémáinak egy részét, az anyagi-akat. Számos ügyért, amivel foglalkoztam,harcolnom kellett – a bizalom és a hitelességmegnyeréséért. Úgy gondolom, Romániábanez minden civil szervezet harca: hogy kielégí-tően tudja megválaszolni, miért is foglalkozikazzal, amivel foglalkozik.

3. Ön szerint milyen értékek kell a civil szférá-ban való tevékenykedés alapjául szolgáljanak?Az elkötelezettség és a jóhiszeműség. Az elköte-lezettség és egy bizonyos küldetéstudat az, amiezt a szektort megkülönbözteti a többitől. Ter-mészetesen egy tisztségviselőnek is lehet olyankötelezettségérzete, amely felér az elkötelezett-séggel, de a bürokráciának megvan az a tehet-sége, hogy képes kiölni, sőt egyes ilyen jellegűmotiváló tényezőket még meg is büntetni.

A jóhiszeműség azt hiszem, szükségszerű –másként nem tudjuk az elkerülhetetlen erőfe-szítéseinket igazolni –, akár az egyes beavatko-zásaink hatékonyságáról beszélünk, akár afenntarthatóságukról, vagy a hatásukról, avagy

ennek hiányáról. A jóhiszeműség a szektor ma-gasabb és szükségszerű morális standardjai kö-zé sorolódik – kezdve a teljes mértékű, akár ma-zochistának is nevezhető átláthatóságtól addiga szigorú stílusig, amely minden nonprofit„vállalkozásra” jellemző kellene legyen –,amely értékeket nagyon konkrét viselkedésinormákra le lehet fordítani.

4. Melyik az a közösségi/civil önszerveződés-hez kapcsolódó saját élménye, amely meg-erősítette Önt abban, hogy továbbra is civil-ként tevékenykedjen?Nagyon csodálom azokat az embereket, akikkelebben a szektorban találkoztam, és hiszek azok-ban az értékekben, az emberi jogoktól kezdve akörnyezetvédelemig, amelyeket felvállalnak,amelyekért küzdenek. Számos olyan emberreltalálkoztam, akiket hősöknek neveznék ki (egye-sek közülük sajnos már nincsenek közöttünk),olyanok, akik a teljes lényüket, olykor a családiházukat áldozták fel a szervezetük számára –Mărioara Pușcaș, Peter Abran, Ion Olteanu,Lucian Branea.

5. Milyen tanácsokkal látná el a civil szerve-ződésbe frissen bekapcsolódó személyeket?Nem szeretek tanácsot adni – minden, amit mond-hatok, hogy megéri az erőfeszítést, meg olykoraz áldozatot –, 15 év után is ugyanezt tenném.

Fordította: Csáki Rozália

CCiivviill SSzzeerrvveezzeetteekk EEttiikkaaii ééss VViisseellkkeeddééssii KKóóddeexxee

A Civil Szervezetek Világszövetsége (World Association of Non-Governmental Organizations – WANGO) 2004-ben dolgozta ki az alábbi dokumentumot. Az írás elérhetősége: www.wango.org A dokumentum megszületésé-nek körülményeiről az előszóban olvashatnak.

ElőszóAz elmúlt évek során tanúi lehettünk egy nagyfokú növe-kedésnek a civil szervezetek (CSZ-ek) fontosságát, szám-beli arányát és változatosságát illetően. Jelen pillanatbana civil szervezetek olyan közpolitikákat és kezdeménye-zéseket befolyásolnak, illetve karolnak fel, amelyek vala-mikor kizárólag a kormány és a kereskedelmi céhek ha-táskörébe tartoztak. Az általuk nyújtott segélyszolgálatokpedig létfontosságúvá váltak az egész földkerekségen aközösség és a szervezetek számára. Gyakran a CSZ-ekhozzáértőbbnek bizonyultak bizonyos sajátos esetekmegoldásában, mint a helyi kormányok.

Ez az erőteljes, kormány és vállalkozás határán levő„harmadik szektor” előzmények nélküli szerepet játszika világegyensúly megtartását érintő krízishelyzetek meg-oldásában. A CSZ-ek rugalmassága és más civil szerveze-

tekkel kiépített kapcsolata segítségül szolgál a megkáro-sított szektorok számára szükséges forrásanyagok szállí-tásában. Őszinte odaadásuk és erős motiváltságuk olyanállampolgári értékekkel ruházza fel őket, amelyekbenmás intézmények szegények.

Mindezen által a fontosság növekedése nagyobb fele-lősséget is von maga után. A CSZ-eknek kötelessége,hogy áttekinthető, őszinte, felelősségteljesen viszonyuló,elérhető legyen, tisztelje az etikai értékeket, valós infor-mációkat szolgáltasson, és elkerülje az olyan helyzetekbevaló beavatkozást, amely a vezetőség vagy az alkalma-zottak személyes érdekeit szolgálják. A CSZ-ek nem avat-koznak bele faji, vallási, etnikai, kulturális vagy politikaimegkülönböztetésen alapuló konfliktushelyzetekbe. Kö-telességük tiszteletben tartani a mindenkire kiterjedő em-beri jogokat. Ugyanakkor megfelelő vezetőséggel kellrendelkezniük. Igazságosan kell eljárniuk a közérdeket


szolgáló vagyon kezelésében, és ezt nem szabad szemé-lyes célok érdekében felhasználniuk. A CSZ-ek egy másikkötelessége, hogy ne társuljanak kizárólag személyesvagy társadalomellenes céllal, illetve ne szegüljenekszembe más kormányzatokkal, ne engedjék magukat máskormányzati szerv által irányítani. Ez röviden annyittesz, hogy a CSZ-ek felelőssége áldozatot hozni másokértés mély elhivatottsággal tiszteletben tartani az etikai kó-dex előírásait.

A CSZ-ek közösségében sajnos sok a színjátszó szer-vezet, amelyek nem csupán felelőtlenek, de etikátlanokis. Alan Fowler a Striking a Balance (Készítsünk egyenle-get) című művében több CSZ betűszavas rövidítéséthasználja fel, hogy leleplezze az ál CSZ-ek széles skáláját.Erre példa a BRINGO (pénztárca-CSZ), CONGO (keres-kedelmi-CSZ), FANGO (ál-CSZ), CRINGO (gyilkos-CSZ),GONGO (kormányzat által befolyásolt CSZ), MANGO(maffia-CSZ), PANGO (párt-CSZ). Más CSZ-ek az indu-láskor nemes eszmék követését tűzték ki célul, azonbanmost olyan működés előtt hajtanak fejet, amelynek a le-hetőségét korábban teljesen elvetették. Sok CSZ gyakrannincs tudatában azon kötelező normák jelentőségének,amelyeket tiszteletben kellene tartaniuk tevékenységükés ügyintézésük során.

Minden egyes CSZ, beleértve a leg-őszintébben és legérdektelenebbül műkö-dőket is, hasznot húzhat az Etikai és Vi-selkedési Kódex tiszteletben tartásából,hiszen ezek etikai gyakorlatokat, illetveelfogadható normákat foglalnak maguk-ba. Egy megfelelően kidolgozott kódex el-sajátítása és belső megerősítése a CSZ-ekszámára nem csupán etikai támaszt nyújt,hanem egy komoly viszonyuláson és nor-mák tiszteletben tartásán alapuló átlátha-tóságot is biztosít a haszonélvezőkkel,adományozókkal és nagyközönséggel ki-épített kapcsolatban. Egy ilyen kódexhasznosnak bizonyulhat olyan szervek számára, amelyekazonosítani és ez által elkerülni kívánják a színjátszó, fe-lelőtlen CSZ-eket.

A fent említettek megmagyarázzák miért szükségesaz Etikai és Viselkedési Kódex kiterjesztése a CSZ-ekre. Akódex egy sorozat alapvető és működési elvet tartalmaz,valamint a tevékenységek megszervezését, a CSZ-ek me-nedzsmentjét érintő normákat.

A Civil Szervezetek Világszövetségének (WAONG)védnöksége alatt kidolgozott Civil Szervezetek Etikai ésViselkedési Kódexét a Nemzetközi Bizottság fogalmaztameg. A Bizottság képviselete széleskörű civil közössé-gekből állt, magába foglalva a világ minden részéről ér-kezett CSZ-ek vezetőit. A Kódex különböző, a világ min-den pontját képviselő CSZ-ek és CSZ-szövetségek Etikaiés Viselkedési Kódexe alapján jött létre. Köztük találhatóa Segélygyűjtő Szakképzett Vezetők Szövetsége Etikai El-vek és Szakmabeli Normák Kódexe; Külföldi Segélyszol-gáltató Osztrák Tanács (ACFOA) Viselkedési Kódex; BBBWise Giving Alliance’ Standards for Charity Account-ability; Viselkedési Kódex a Vörös Keresztért és VörösFélholdért, Természeti csapások esetében segélyt nyújtócivil szervezet, CSZ-ek Viselkedési kódexe (Világ Csúcs-találkozó, 1992); CSZ-ek Viselkedési Kódexe Etiópiában;a Segélygyűjtésért Nemzetközi Bizottság (ICFO) Nemzet-

közi Normák, Nonprofit Szervezetek Egyesülete Mary-landben Kiválósági Normák: Etikai és Felelősségi KódexNonprofit Szektorok Számára, Minnesotai Nonprofit Zsi-nat Kiválósági Nonprofit Gyakorlatok és Elvek; CSZ-ekViselkedési Kódexe (Botswana); Nyomorban élő NépekA Jó Gyakorlat Kódexe; Kampuchea Csillaga Etikai Kó-dex: CSZ-ek és POS-ok célja, feladata és szerepe; ésTransparency International A Felfogásra, Értékekre ésVezérelvekre Irányuló Jelentés.

A „CSZ” gyűjtőnév olyan nonprofit szervezetek soka-ságát foglalja magába, amelyek napirendi teendőket, cél-kitűzéseket és ideológiákat karolnak fel, és amelyeknagyságukat, forrásaikat, valamint szervezési szintjükettekintve különbözőek. A CSZ-ek Etikai és ViselkedésiKódexe értelmében a civil szervezeteket úgy kezelik,mint tág értelemben vett nonprofit szervezeteket, illetvenem-kormányzati szervezeteket. A nonprofit kifejezés ér-telme ’jövedelem szétosztása nélküli’. Ez azt jelenti, hogyminden jövedelmet befektetnek a szervezet küldetései-nek kivitelezésébe és nem osztják szét a vezetőség, sze-mélyzet vagy más érdekelt személyek javára. Ez a kü-lönbség a CSZ-ek és a vállalkozások szektora között. A ci-vil kifejezést pedig a következő értelemben használják: a

szervezet független a kormánytól és mégabban az esetben sem irányítja egyetlenkormányzati szerv sem, ha egy kormány-zati egyezmény által van előirányozva. Ameghatározás széles szemantikai mezőtfed. Ezt bizonyítja, hogy használjuk abbanaz esetben is, amikor egy nemzetköziszervezetről beszélünk, illetve amikor abeszéd tárgya egyetlen személy által kép-viselt kis szervezet. Bármely CSZ kivételnélkül alkotó eleme lehet egy csoport-CSZ-nek, de egymagában is működhet.

A CSZ-ek Etikai és Viselkedési Kódexearra hivatott, hogy világszerte alkalmazvalegyen a civil szervezetek által. Függetle-

nül attól, hogy a civil szervezet kölcsönhaszon alapúvagy a társadalom érdekében tesz szolgálatot, a kódex ér-vényes marad. Szintén hasznosnak bizonyul a nemzetkö-zi programmal működő szervezetek, illetve olyan CSZ-ek esetében, amelyek a helyi lakosság érdekeit szolgálják,függetlenül attól, hogy Északon vagy Délen helyezked-nek el. Bármely legyen is a CSZ-ek tevékenységi köre: se-gélyszolgáltatás, védelmezés, konfliktus megelőzés, ku-tatás, nevelés, emberi jogok tiszteletben tartásának figye-lemmel kísérése, egészségügy, környezetvédelem, a Kó-dex normáit alkalmazzák.

Mint ügyvédek, igazságügyi képviselők, valamintszociális munkások a CSZ-ek projekteket dolgoznak ki,illetve globális kulturális értékeket támogatnak. Ugyan-akkor a CSZ-eknek kötelességük tiszteletben tartani alegfelsőbb szintű etikai normákat és állandó figyelemmelkísérni az egyéni gyakorlatok helyes menetét. Végül pe-dig megoldást kell találniuk arra, hogy miként nyújthat-nak szociális szolgáltatásokat. Reméljük, hogy a CSZ-ekEtikai és Viselkedési Kódexe hasznosnak bizonyul a CSZ-ek működését értékelő és vezető folyamatban.

Szükség esetén a Kódexet adott időközönként újra át-vizsgáljuk és időszerűsítjük.

AA CCSSZZ--eekknneekk kkööttee--lleessssééggee,, hhooggyy áátt--tteekkiinntthheettõõ,, õõsszziinnttee,,ffeelleellõõssssééggtteelljjeesseennvviisszzoonnyyuullóó,, eelléérrhheettõõlleeggyyeenn,, ttiisszztteelljjee aazzeettiikkaaii éérrttéékkeekkeett,,vvaallóóss iinnffoorrmmáácciióókkaattsszzoollggáállttaassssoonn..


I. AlapelvekMinden tag a kódex által közvetlenül előírt, vagy ennektartalmából kikövetkeztethető alapelvek szerint cselek-szik. Ráadásul a szervezetek működésének felülvizsgálá-sa ezen elvek magas fokú egységesítéséről tanúskodik.Ami azt jelenti, hogy a világszerte hűséges CSZ-ek nagyrésze hajlamos megosztani feltevéseit, illetve meggyőző-déseit, amelyek az ők maximálisan sikeres működésétszolgálják. A következőkben pedig bemutatjuk annak avéleménycserének az eredményét, amely az alapelveketcélozta meg.

A. Felelősség, szolgáltatás és közelismerésA fejlődés és igazságszolgáltatás azt követeli meg, hogyminden szervezet hozzájáruljon a közjóhoz. Ugyanígyegy CSZ a saját fejlődését és szolgáltatásait mások érdeke-inek a szolgálatába kell helyezze, anélkül, hogy megbon-taná az egyensúlyt a saját és a közérdek között. Arra kelltörekedjen, hogy szolgáltatásai minőségileg jobbak és vál-tozatosabbak legyenek a társadalom minden szintjén.1) A felelősség, hogy önmagát szuggerálja: egy CSZ má-

sok érdekében kell működjön függetlenül attól, hogy azegész társadalomról beszélünk-e, vagy ennek csupánegyetlen szeletéről.

2) A közvagyon nem válhat egoista érdekeket szolgálóvisszaélés tárgyává, illetve minden közösségi vagyon-tárgyat több komolysággal kell kezelni, figyelembe vé-ve azt, hogy ennek birtokosa maga a társadalom.

3) A CSZ tudatában kell legyen annak, hogy viselkedéseés munkája az összes CSZ-ről kialakított véleményrehatással van, és ily módon felelős is a társadalom CSZ-ekbe vetett bizalmáért.

4) Munkája során a CSZ felelősségteljesen kell viselked-jen és vigyáznia kell környezetére.

B. Határon túli együttműködésA globális béke és jólét ügye mellett való kiállás egyikösztönzője lehet a vallások, kultúrák fajok közti együtt-működés, ugyanis ezáltal túlléptünk a műpolitikai és et-nikai nagyravágyás határain, amelyek elválasztják az em-bereket és közösségeket. A CSZ-eknek erkölcsi támoga-tást kell nyújtaniuk a más CSZ-ekkel való együttműkö-désben, és partnerségi kapcsolatokat kell kialakítaniukolyan lehetőségek és szükségletek szerint, amelyek a fel-sőfokú utasítás értelmébe vett közérdekből tűnnek ki.

A CSZ fel kell legyen készülve a politikai, vallási, kul-turális, faji és etnikai érdekektől független működésre, aszervezet okirataival összhangban kell tevékenykednie, acéljaival és értékeivel egyetértő más személyekkel, civilszervezetekkel együttműködve.

C. Emberi jogok és méltóságAz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kijelenti, hogy„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő mél-tósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettelbírván, egymással szemben testvéri szellemben kell,hogy viseltessenek.” (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko-zata, 1. cikk). „A család a társadalom természetes és alap-vető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint azállam védelmére.” (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkoza-ta, 16. cikk)1. A CSZ-nek nem szabad semmilyen formában megsér-

tenie az alapvető azokat az emberi jogokat.2. A CSZ el kell ismerje, hogy minden ember szabad és

mindenkinek egyenlő méltósága van.

3. A CSZ-nek érzékenyen kell viszonyulnia az erkölcsi,vallási értékekhez, szokásokhoz, hagyományokhoz ésannak a közösségnek a kultúrájához, amelyben mű-ködik.

4. A CSZ-nek tiszteletben kell tartania a család egységét,és támogatnia kell a családalapú életformát.

D. Vallási szabadság„Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeretés a vallás szabadságához; ez a jog magába foglalja a val-lás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát,valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mindegyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt,mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartásokvégzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.” (Embe-ri Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 18. cikk)

A CSZ-nek tiszteletben kell tartania a vallási szabadságot.

E. Átláthatóság és felelősségA CSZ nyílt és őszinte kell legyen a szervezeten belüli, il-letve adományozóival és a köz képviselőivel fenntartottkapcsolataiban. Időszakosan tökéletesítenie kell az ítélő-képességét.1) A CSZ nyílt kapcsolatot kell teremtsen a kormánnyal,

közösséggel, adományozókkal, üzlettársakkal és másérdekelt felekkel folytatott együttműködésben. Mente-sül ez alól azoknak a személyi adatoknak, illetve infor-mációknak a titokban tartása, amelyek magántulajdonjellegűek.

2) A CSZ pénzügyei, vezetőségi szerkezete, tevékenysé-gei, valamint a hivatalos személyek és a partnerek listá-ja nyilvános és elérhető kell legyen, hogy a közösségalaposan áttanulmányozhassa. A CSZ pedig intézkedé-seket kell tegyen annak érdekében, hogy a közösséggelmegismertesse szolgáltatásait, saját erőforrásait és ezekfelhasználását.

3) A CSZ ugyanakkora felelősséggel tartozik cselekedete-iért és határozataiért az adományozókkal és kormány-nyal szemben, mint a haszonélvezőkkel, kollégákkal,társszervezetek tagjaival, illetve a társadalom egészévelszemben egyaránt.

F. Pontosság és törvényességA CSZ őszinte kell legyen az adományozókkal, a tervezethaszonélvezőivel, a kollektív tagjaival, a kormánnyal ésáltalában a közösséggel szemben. Tisztelnie kell bármelyjoghatóság törvényeit, amelyen belül működik.1) A CSZ-nek pontosan kell leközölnie azokat az informá-

ciókat, amelyek saját tevékenységeire és projektjeire, il-letve az adott személyre, szervezetre, tervekre, vala-mint törvényhozásra vonatkoznak.

2) A CSZ-nek nem szabad beleavatkoznia semmilyen tör-vénysértő cselekedetbe, amely azon ország törvényeitszegi meg, amely keretén belül létezik, vagy éppen mű-ködik. Ugyanakkor szilárdan ellen kell álljon a korrup-ciónak, a megvesztegetésnek, illetve a nem helyespénzügyi eljárásoknak, törvény-ellenességeknek.

3) A CSZ alkalmazottakat és önkénteseket érintő politiká-ja lehetővé kell tegye, hogy ezek a személyek a csalás-sal gyanított társalkalmazottakról bizalmas jelentéseketterjeszhessenek a vezetőség elé.

4) A CSZ tiszteletben kell tartania annak az országnak atörvénykezése által előírt minden kötelezettséget,amelyben létrejött, illetve működik. Ilyen jellegű elkö-telezettségek lehetnek az ellátás és a segélygyűjtés sza-


bályai a munkamezőben való alkalmazás egyedi elvei,egészségügyi és munkavédelmi normák, a bizalmasságszabályai, a kereskedelmi márkákra irányuló törvé-nyek, az írói jogot megcélzó törvénykezés és más, eh-hez hasonló elkötelezettségek.

5) A CSZ-ek gyorsan kell cselekedjenek minden esetben,amikor az alkalmazottak, ügyintézők, önkéntesek,szerződéssel alkalmazott emberek vagy partnerek tör-vényszegést fedeznek fel.

II. A CSZ sértetlenségeBármely CSZ alaptulajdonsága, hogy nonprofit, nemkor-mányzati, független, szervezett, önmagát vezető és ön-kéntes. Ezen általános kritériumok, melyek a CSZ-ek ösz-szetételének és működésének az alapját képezik, szintemaguktól értetődnek, főképpen az olyan CSZ-ek eseté-ben, amelyek számára a törvény előirányozza, és ame-lyektől megköveteli ezeknek a betartását.

A. Anyagi érdektelenség1. Nem a haszonért. A CSZ-eket mint

„nem a haszonért” szervezeteket kellfelépíteni és működtetni. A munkájukeredményeként kapott jövedelemtöbb-letet kizárólag arra szabad felhasználni,hogy a szervezetek teljesíthessék külde-tésüket és elérhessék céljaikat. A nettójövedelem semmilyen része nem fordít-ható arra, hogy előnyös feltételeket te-remtsen a vezetőség, hivatalnokok, aszervezet tagjai vagy a CSZ-ek alkalma-zottai, illetve magánszemélyek számára.Kivételt képez az az eset, amikor a CSZméltányosan jutalmazza az ő érdekébentett szolgálatokat.

2. Kereskedelem vagy vállalkozás. A CSZ-nek nem lehetelsődleges célja az olyan kereskedelem vagy vállalko-zás, amely nem függ össze a szervezet küldetésével,céljai elérésével.

3. A vezetés megszervezése. A CSZ vezetésének a meg-szervezése meg fogja gátolni, hogy a jelen pillanatbanfolyamatban levő tevékenységek résztvevői hasznothúzzanak a vagyon szétosztásának vagy a szervezetfelbomlásának pillanatában.

B. A civil jelleg1. Civil. A szervezet nem lehet része a kormánynak, vagy

egy kormányon belüli ügynökségnek, sőt, nem is sza-bad ezek irányítása alatt működjön.

2. Politikai függetlenség. A CSZ-nek biztosítania kell sa-ját függetlenségét, nem lehet társa és nem olvadhat be-le egyetlen politikai pártba sem. Ennek ellenére osztoz-hat egy általános politikai vagy törvényhozó ügyben aküldetése, kitűzött céljai, illetve a törvényesség kerete-in belül. Lényegében a civil jelleg nem zárja ki a politi-kai megnyilvánulást. Azonban a hatóságok megtilthat-ják bizonyos CSZ-eknek, hogy részt vegyenek politikai,valamint törvényhozó tevékenységekben. Például azEgyesült Államokban az adófizetés alól mentes szerve-zeteknek tilos részt venni vagy beleavatkozni a fentemlített tevékenységekbe, függetlenül attól, hogy a tör-vénykezés befolyásolása milyen szinten történik; szin-tén tilos részt venniük politikai kampányokban azzal acéllal, hogy támogassanak vagy ellenezzenek egy (vagy

több) politikai jelöltet. Ugyanakkor az a CSZ, amely felvan hatalmazva politikai vagy törvényhozó tevékeny-ségek folytatására, csakis a küldetése és kitűzött céljaikeretén belül kötelezheti el magát.

3. Külpolitika. A CSZ nem tevékenykedhet a kormánykülpolitikai eszközeként, hanem kötelezően a kor-mánytól függetlenül kell működnie. A CSZ-nek nemszabad beleavatkoznia a kormány politikájának fellen-dítésébe, kivéve, ha ez nem esik egybe a szervezet kül-detésével és a szóban forgó szervezet független politi-kai irányzatot segít elő.

C. Szervezés1. A szervezés szempontjai. A CSZ tulajdonában kell le-

gyen egy szervezési okirat, létre kell hoznia egy végre-hajtó szervet, illetve embereket kell toboroznia, akik fe-lelősek a végrehajtásért, útbaigazító gyűléseket kellösszehívnia és tevékenységeket kell folytatnia.

2. A szervezet okiratai. A szervezet okiratai (mint példá-ul az alapszabályzat, az alapító okirat, a társulási egyez-mény) világosan meg kell határozzák a küldetést, a cé-

lokat, a kormányzat felépítését, a szerve-zet tagjainak jogait és kötelességeit, vala-mint – szükség esetén – az eljárás szabályait.3. Törvényes elismerés. Függetlenül attól,hogy a CSZ-t törvényesen elismerte-e akormány, vagy sem, a fent említett szer-vezési elveket alkalmaznia kell.

D. Függetlenség és önálló vezetés1. Függetlenség. A CSZ független kell le-gyen. A szervezet politikáját, vízióit és te-vékenységét semmilyen kereskedelmivállalat, adományozó, kormány, államiképviselő, politikai párt vagy más CSZnem befolyásolhatja.2. Önálló vezetés. Vezetősége felépítésé-

nek megfelelően – amelyet saját céljai elérésének érde-kében választott – a CSZ-nek biztosítania kell önállóvezetést. Kell tudja igazgatni és irányítani saját tevé-kenységeit.

E. Önkéntesség1. Az önkéntesség értékei és elvei. A törvényhozás értel-

mében a CSZ kialakulása saját kezdeményezésnek kö-szönhető, illetve olyan emberek jótékony tevékenysé-gének az eredménye, akiknek közös céljaik és érdekeikvannak. Az önkéntesség értékeinek és elveinek tiszte-letben tartása továbbra is az a hajtóerő kell maradjon,amely biztosítja a civil szervezet működését.

2. Az önkéntesek hozzájárulása. Ahhoz, hogy a CSZ telje-sítse küldetését és elérje céljait, biztosítania kell az ön-kéntesek lényeges hozzájárulását; másképp fogalmaz-va: különleges csoportok és támogatók részvételét.

3. A kormányzati szerv önkéntessége. Azok, akik tagjai aCSZ kormányzati szervének (általában az igazgatóta-nács), önkéntesként kell tevékenykedjenek, nem pedigfizetség ellenében.

III. Küldetés és tevékenységekA CSZ egyik küldetése, hogy kitűzött céljai, amelyeket elakar érni, igazolják létezését. A CSZ-ek kötelesek világo-san és egyértelműen megfogalmazni küldetésük lénye-gét. Ez a jól meghatározott küldetés kell alapul és minta-

AA CCSSZZ ttuuddaattáábbaannkkeellll lleeggyyeenn aannnnaakk,,hhooggyy vviisseellkkeeddééssee ééssmmuunnkkáájjaa aazz öösssszzeessCCSSZZ--rrõõll kkiiaallaakkííttoottttvvéélleemméénnyyrree hhaattáássssaallvvaann,, ééss iillyy mmóóddoonnffeelleellõõss iiss aa ttáárr--ssaaddaalloomm CCSSZZ--eekkbbeevveetteetttt bbiizzaallmmááéérrtt..


például szolgáljon a CSZ minden tevékenysége és szerve-zetfejlesztése számára. Egy nem-kormányzati szervezet-nek kötelessége, hogy erőforrásait eredményesen és haté-konyan használja fel a kitűzött cél elérése érdekében.

A. A küldetés1. Megfogalmazás. A CSZ röviden írásba foglalja külde-

tésének leírását. Ezt az írott dokumentumot pedig aCSZ vezetési szerve jóvá kell hagyja. Az okiratnak tar-talmaznia kell a szervezet világosan megfogalmazottcéljait, és azt, hogy ezáltal minek az elérésére törekszik.

2. A vezetési szerv (igazgatótanács). A vezetési szervminden egyes tagja tisztában kell legyen a szervezetküldetésével, és támogatnia kell azt.

3. Nyilvános hozzáférhetőség. A CSZ küldetése elérhetőkell legyen minden hivatalos személy, a tagok, az alkal-mazottak, társvállalkozók, adományozók, a programhaszonélvezői és a nagyközösség számára is.

4. Kiértékelés. A CSZ küldetését az érvényesség megálla-pítása érdekében időszakosan (2-3 évente) felül kellvizsgálni. Az értékelési szempontok közé tartoznak akövetkezők:

a) a küldetés beteljesült-e az adott civil szervezetvagy más entitás érdekeit szolgálva, szükség van-emég arra, hogy a szervezet az adott formában foly-tassa tevékenységét;

b) időszerűvé kell-e tenni a küldetést ahhoz, hogymegfeleljen a társadalmi változásoknak vagy

c) felmerül-e a kétség, hogy a szervezetnek új igénye-ket kell kielégítenie, amelyek következtében elma-radhatatlan egy új küldetés megfogalmazása.

B. Tevékenységek1. A küldetésnek való megfelelés. A tevékenységek össz-

hangban kell legyenek a CSZ küldetésével. A CSZ kül-detése kell alapul szolgáljon a stratégia megtervezésnekés ez kell irányítsa a szervezet tevékenységét. A CSZ te-vékenységeit a kitűzött célok elérésére kell irányítani.

2. Eredményesség és hatékonyság. Egy CSZ programjaieredményesek és hatékonyak kell legyenek a kitűzöttküldetés teljesítése érdekében.

3. Visszajelzés. A CSZ tevékenységeit illetően rendszeresvisszajelzést kell kérjen úgy a haszonélvezőitől, mint atöbbi érintett személytől.

4. Kiértékelés. A CSZ tevékenységeit időszakosan és kri-tikusan kell átvizsgálni, hogy meg lehessen állapítani aküldetése szempontjából az érvényességét, eredmé-nyességét és hatékonyságát, a programok további foly-tatásának lehetőségeit, illetve ezek időszerűvé tételét ésújabb programok lehetőségeit. Mindent összevetve, kikell értékelni:

1) hogy a tevékenységek összhangban vannak-e aszervezet jelenlegi küldetésével, illetve, hogy szük-séges-e őket időszerűsíteni vagy leállítani a külde-tés változtatásának értelmében;

2) a programok eredményes és hatékony természetéta CSZ céljai elérésében;

3) a program haszonélvezőinek nyújtott hatást;4) a programok eredményességhez viszonyított költ-

ségeit és5) hogy van-e igény új szolgáltatások felajánlására. A

kiértékelés nyílt, őszinte és minden érdekelt sze-mély számára elérhető kell legyen.

5. Szakszerűség. A CSZ tevékenységei a szakszerűségszellemében és azzal a gondolattal kell lefolyjanak,hogy mások javára tesznek szolgálatot.

6. Jelenlegi költségek. A CSZ nem kevesebb, mint 65százalékát foglalhatja le az általános jövedelemnek(beleértve az alapok gyűjtéséhez szükséges költsége-ket is) a tevékenységek végrehajtására – az ideálisarány azonban több mint 80%. Az a szervezet, amelynem felel meg ennek a 65 százalékos normának, ma-gyarázattal tartozik azt illetően, hogy miért vanszüksége ilyen nagy költségekre. Olyan magyaráza-tok, amelyek a normáknak nem megfelelő költségekesetén lehetségesek a következők: közigazgatásiköltségek, egy újonnan létrehozott szervezet pénz-alapjának gyűjtéséhez szükséges költségek és – kivé-teles esetekben – az adományozók vagy különlegespolitikai és társadalmi tényezők által kiszabott kor-látozások.

IV. A vezetésAhhoz, hogy egy szervezet megalakuljon, és képes le-gyen elérni a kitűzött célokat, hogy beteljesíthesse külde-tését, elengedhetetlen feltétele az eredményes vezetőségifelépítés, valamint az erőteljes ügyvezetőség. A CSZ ve-zetősége létrehozásakor tiszteletben kell tartani az alap-vető értékeket, a küldetést és a szervezet kulturális nor-máit. A demokratikus elveket értékesíteni, és ahol rele-vánsak, ott alkalmazni kell. A CSZ vezetőségének a fele-lősségi közé tartozik a szervezet tevékenységei irányá-nak a megszabása, a célok tiszteletben tartásának állan-dó figyelemmel való kísérése és a küldetésnek a társa-dalmi változásokhoz való alkalmazása.

A vezetőség ugyanakkor a szervezet tevékenységei-nek a jellegét is meghatározza, és figyelemmel kísériezeknek a küldetéssel való összhangját. Továbbá felelős-séggel tartozik azért, hogy pénzügyi és humán erőforrá-sokat szerezzen, illetve, hogy ezeket ésszerűen használjafel a szervezet küldetésének sikeres teljesítése, valamint aszervezet támogatása érdekében, figyelembe véve a meg-bízási és törvényhozási előírásokat.

A. A vezetőség összetétele1. Vezetési terv. A CSZ olyan vezetési tervet állít össze,

amely lehetővé teszi, hogy sikerrel teljesíthesse külde-tését, amely tükrözi a közösségi értékeit, továbbá aszervezet kulturális normáit. A demokratikus elveketolyan helyzetekben kell érvényesíteni, amikor helyén-valók és alkalmazhatók.

2. A szervezeti okiratok. A szervezet vezetőségének a fel-építése – beleértve azokat a szabályokat, amelyek a ve-zetőség és a végrehajtó bizottság tevékenységeire vo-natkoznak, valamint azt a folyamatot, miközben a fele-lős végrehajtókat kiválasszák és kinevezik, illetve meg-határozzák ezeknek a szerepét – világosan meg lesz je-lölve a szervezet okirataiban (alapszabályzat, stb.), ésminden érdekelt személy rendelkezésére áll.

B. A vezetőség felépítése1. Az erőforrásokért felelős tag. A CSZ vezetősége olyan

személyekből kell álljon, akik a szervezetnek szentelikmagukat, illetve akik hajlandók idejüket és energiáju-kat a küldetés szolgálatának áldozni, valamint képeseklényegesen hozzájárulni a szervezet virágzásához. Azerőforrások közt – amelyeket ezek a személyek a kor-mányzati szerv szolgálatába helyezhetnek – szerepel atapasztalat, a jóérzés, a tekintély, az a képesség, hogypénzbeli támogatásokra tegyen szert a szervezet javára,


a szakmai képzettség, különösen a jogászi, könyvelői,közigazgatási, adományszervezési képesség.

2. A rokoni kapcsolatok elkerülése. A vezetőség legkeve-sebb öt tagból kell álljon, amelyből legkevesebb háromolyan személy kell legyen, akik nincsenek rokoni vi-szonyban egymással. A rokoni viszony nem több mintkét ember közt elfogadható, ám ebben az esetben a ve-zetőség hét vagy több tagból kell álljon.

3. Az alkalmazottakat illető politika. A CSZ el kell fogad-jon egy olyan irányelvet, amely az alkalmazottak össze-tételét korlátozza. Ez a személyzet választja meg a veze-tőség tagjait, ideális esetben nem több mint egy embertvagy a vezetőség tíz százalékát. Az a személy, aki köz-vetlen vagy közvetett módon haszonélvező, nem tölthe-ti be a vezetőség elnöki vagy kincstárnoki funkcióját.

4. Határidők. A határidőket a vezetőség tagjai számáraszabják. A legtöbb esetben az egy személyre kiszabotthatáridő legtöbb három év; ugyanakkor nem fogadnakel több mint három egymás után következő határidőt;valamint nem kevesebb mint egy év kell elteljen ahhoz,hogy egy tagot újraválaszthassanak, miután letöltöttea korlátolt mennyiségű egymás után következő határ-időket.

5. A kinevező bizottság. Azt az eljárást, amely alapján avezetőség tagjait kinevezik, a szervezet minden tagjá-nak, és más érdekelt személyeknek is ismerniük kell.

6. Változatosság. A vezetőség széles körű képviselettelkell rendelkeznie, ezáltal is tükrözve a CSZ összetétel-ének sokszínűségét. A CSZ kell támogassa a különbözőhelyiségekben tevékenykedő képviselők részvételét,abban az esetben, ha a szervezet okiratai és az államivagy helyi törvényhozás a gyűlések lezajlását távközlé-si technológiai eszközök segítségével irányozza elő.

7. Alapszabályzati okiratok. A vezetőség minden tagjá-nak a tulajdonában kell legyen az okiratoknak egy má-solata, és kell ismerje a szervezet okiratainak tartalmát.

8. Kárpótlás. A vezetőség tagjai nincsenek kárpótolva aszervezet keretén belül végzett tevékenységeikért. Igé-nyelhetik azoknak a költségeknek a megtérítését, ame-lyek kötelességeik teljesítéséhez fűződnek.

C. A vezetőség felelősségi köre1. A küldetés meghatározása. A vezetőség

kell meghatározza a CSZ tevékenysége-inek irányát, amikor megteremti vagyelfogadja a küldetést – amelyet idősza-kosan általános ellenőrzésnek vet aláazzal a céllal, hogy pontosságát és való-szerűségét biztosítsa, illetve hogy iga-zítsa és változtassa az igényeknek meg-felelően.

2. Programok és megfeleltetés. A vezető-ség meg kell határozza a CSZ program-jait és szolgáltatásait, illetve állandó fi-gyelemmel kell kísérje, hogy megfelel-nek-e a küldetésnek, valamint azt, hogymennyire eredményesek és hatékonyak.

3. Erőforrások. A vezetőségnek biztosítania kell a szerve-zet számára azokat az erőforrásokat, amelyek a külde-tés teljesítéséhez szükségesek.

4. Évi költségvetés és pénzalapok gyűjtése. A vezetőség jó-vá kell hagyja az évi költségvetést és aktívan részt kellvennie a pénzalapok gyűjtésének folyamatában. Az éviköltségvetés jóváhagyásakor a vezetőség kell ellenőrizzeazoknak az erőforrásoknak a százalékát, amelyek a köz-igazgatáshoz elengedhetetlenek voltak, illetve össze kell

vesse a pénzalapgyűjtéshez szükséges költségeket és aprogram költségeit. Ezzel a céllal próbálja megszerezniazoknak a jövedelmeknek a nem kevesebb mint 65%-át,amelyeket a programok érdekében kell felhasználni. Azideális azonban az lenne, ha a jövedelemnek nem többmint 80%-át értékesítené.

5. Az erőforrások kezelése. A vezetőségnek hatékonyankell az erőforrásokat kezelnie. Ennek érdekében ki kelldolgozzon egy eljárást, amely a megbízatási és törvé-nyes feltételek tiszteletben tartását célozza meg.

6. A Végrehajtó Bizottság alkalmazása és szakmai kiérté-kelése. A vezetőség kiválasztás útján kell alkalmazzonegy végrehajtó bizottságot, hogy eldönthesse ki a leg-megfelelőbb ennek a szerepnek a betöltésére. Ugyan-csak a vezetőség kell meghatározza a kárpótlás nagysá-gát és kell biztosítsa, hogy a kinevezett személy eléggéerkölcsös és szakképzett ahhoz, hogy elérje a CSZ általkitűzött célokat. Végül pedig: a vezetőség időszakosanki kell értékelje a Végrehajtó Bizottság teljesítményét.

7. Stratégiai tervezés. A vezetőség a személyzettel együt-tesen részt kell vegyen a hosszú, illetve rövid távú stra-tégiai terv kidolgozásában, beleértve a célok körvonala-zását, valamint a CSZ sikereinek figyelemmel való kísé-rését tevékenységének teljes ideje alatt.

8. Etikai és viselkedési kódex. A vezetőség jóvá kell hagy-ja a CSZ Etikai és Viselkedési Kódexét, és biztosítaniakell a szervezet tevékenységének a Kódexnek megfele-lő kibontakozását.

9. A CSZ nagykövetei. A vezetőség tagjai egyben a szer-vezet nagykövetei is, akik meghatározzák a küldetéstés ennek céljait, kiértékelik a teljesítményeket, valaminta szervezet támogatását biztosítják.

D. A vezetőség tevékenysége1. A vezetőség gyűlései. A vezetőség és bármely más, en-

nek alárendelt alkotóegység (a végrehajtó bizottság),amelynek joga van a szervezet ügyeit gyűlések közt in-tézni, szükség esetén össze kell gyűljön, hogy teljesmegoldást találjon a jelenlegi ügyintézésekre. Éventemeg kell szervezni nem kevesebb mint négy vezetőségi

ülést, illetve vegyes gyűlést, amelyenrészt vesz a vezetőség és a Végrehajtó Bi-zottság is. Ha a gyűlések nincsenek előír-va az állami, illetve helyi törvényhozás,vagy a szervezet okiratai által, a kommu-nikációt meg lehet oldani távközlési esz-közök segítségével.2. Jegyzőkönyv. A vezetőség és a Végre-hajtó Bizottság minden gyűlésének jegy-zőkönyvét, illetve minden olyan bizottságjelenését, amely helyettesíteni fogja a ve-zetőséget, sokszorosítani kell, és szét kellosztani a vezetőség minden tagja között,valamint levéltárba kell helyezni, hogykésőbb is lehessen rá utalni. A jegyző-könyvek szintén elérhetőek kell legyeneka szervezet tagjai, a hivatalnokok, a sze-

mélyzet és a nagyközönség számára. Kivételt képeznekazok a megbeszélések, amelyek a szakmai minőség ki-értékelésére, illetve bizalmas információkra vonatkoz-nak.

3. Felelősség a tevékenység megszervezéséért. A vezető-ség felelős a saját tevékenysége megszervezéséért. Avezetőség írásba kell foglalja a tagjaival szembeni elvá-rásait, beleértve a vezetőség bizottságainak a tevékeny-ségét, a gyűléseken való részvételt, a pénzalapok gyűj-

AA ttöörrvvéénnyyhhoozzááss éérr--tteellmméébbeenn aa CCSSZZ kkii--aallaakkuulláássaa ssaajjáátt kkeezz--ddeemméénnyyeezzééssnneekk kköö--sszzöönnhheettõõ,, iilllleettvveeoollyyaann eemmbbeerreekk jjóóttéé--kkoonnyy tteevvéékkeennyyssééggéé--nneekk aazz eerreeddmméénnyyee,,aakkiikknneekk kköözzööss ccéélljjaaiikkééss éérrddeekkeeiikk vvaannnnaakk..


tésében való részvételt, valamint a programok kereténbelül végrehajtott tevékenységeket illető követelmé-nyeket. Úgyszintén: évente ki kell értékelje saját teljesít-ményeit. Ha a vezetőség a szervezet okirataiban mégnem jelölte meg pontosan a tagok szerepét, ekkor az il-lető okiratot módosítani, tökéletesíteni kell (elnök,kincstárnok, titkár, stb.).

E. Érdekkonfliktusok1. A CSZ-ek felsőrendű érdekei. A vezető-

ség szolgálatában állva, a tagok tiszte-letben kell tartsák elsősorban a szerve-zet minden célját, és csak ezután a sze-mélyes érdekeiket. Más egyéni szükség-letekkel szemben a szervezet felsőrendűérdekeit kell előtérbe helyezzék.

2. Szempontok, amelyek befolyásolják atagságot. Egyetlen tag sem vehet résztolyan vitákban, vagy döntéshozások-ban, amelyek őt személyesen is érintik.Ilyenek például: visszaválasztása a ve-zetőségbe, személyes kárpótlás, stb.

3. Felfedés. Minden tag köteles nyilvános-ságra hozni bármilyen lehetséges vagymár létező érdekeltségét, beleértve bár-mely más szervezet beavatkozását,amellyel a vezetőség tagja maga van viszonyban (pl.felmerül a kérdés, hogy ő maga legyen-e egy másikolyan CSZ vezetőségi tagja, amelynek hasonlóak a cél-jai és küldetései). Egy ilyen jellegű információ nyilvá-nosságra hozása nem zár ki, és nem foglal magába eti-kai illetlenséget.

4. Az érdekkonfliktusokat érintő írott politika. A vezető-ség írásba kell foglalja az érdekkonfliktusokra vonatko-zó politikáját, amelyet bármely olyan tag, alkalmazott,illetve önkéntes esetében alkalmazni lehet, akik tekin-téllyel bírnak azoknak a fontos határozatoknak a meg-hozásában, amelyek a szervezet tevékenységével, azerőforrások igazgatásával, valamint más társszerveze-tekkel kapcsolatosak.

5. Aláírás. A vezetőség be kell mutasson a szerv tagjainakegy olyan okiratot, amely az érdekkonfliktusokhoz fű-ződik, és amelyet személyesen aláírt a szerv mindenegyes tagja.

6. A vezetőség tagjainak adott kölcsönök. Ha a CSZ elő-irányozza, hogy kölcsönt ad a vezetőség tagjainak, ak-kor ki kell dolgozzon egy politikát a kölcsönadást ille-tően is. Minden kölcsönt és tranzakciót, amelyet a veze-tőség tagjai kérnek, pénzügyi jelentésekbe kell foglalniés nyilvánosságra kell hozni.

V. HumánerőforrásokAz odaadó és felelősségteljes alkalmazottak elengedhe-tetlen feltételei egy CSZ sikeres működésének. Ez a té-nyező még a humánerőforrások keretén belüli hatékonyirányelveket is befolyásolja. A CSZ-ek többsége esetébena személyzet nem csupán a fizetett alkalmazottakból áll,hanem önkéntesekből is, akiket különböző tevékenysé-gek (beleértve az ügyvezetést is) keretén belül képeznekki, illetve akik egyénileg vesznek részt a különböző prog-ramok és támogatási szolgálatok lebonyolításában. EgyCSZ csakis szakképzett személyzettel dolgozhat, akiknekmegfelelő képzést kell biztosítania, illetve akiket megfi-gyelés alatt kell tartania. Ugyanakkor egyenlő félként és

hűséggel kell hozzájuk viszonyulnia, valamint biztosíta-nia kell számukra a szakmai továbbképzést és az egyénifejlődést. Másfelől: a CSZ elvárja az alkalmazottaitól és azönkéntesektől, hogy tiszteletben tartsák a szakmai, illetveegyéni magatartás legszínvonalasabb normáit, felelősség-teljesen használják az erőforrásokat és elkerüljék az ér-dekből származó viszályokat.

A. A CSZ munkaköri kötelességei1. Felelősségteljes személyzet. A szervezetolyan személyzetet kell kiválasszon,amely felelősségteljes, valamint olyan ön-kénteseket („munkaközösség”-et), akikteljesen a szervezet céljának áldozzák ma-gukat.2. A személyzet képzésének feltételei és amunkakörülmények. Leginkább az újon-nan alkalmazott személyzet számára kellmegfelelő képzést, valamint tisztességesmunkakörülményeket biztosítania a szer-vezetnek.3. A humán erőforrások területén belül ki-dolgozott irányelvek. Ha a szervezet sze-mélyzete tíz vagy több tagot számlál, ak-kor saját politikát (vagy egy kézikönyvet,az alkalmazást illetően) kell kidolgoznia a

humánerőforrások keretében a személyzet számára. Eza politika tartalmazni fogja az alkalmazásra vonatkozóalapvető szempontokat – fizetés, szabadnapok, beteg-szabadság, stb. –, és más alapvető irányelveket, mintpéldául az adatokat, a számítógép használatát illető po-litika (a számítógép erőforrásainak a felhasználása sze-mélyes céllal, adaterőforrások tulajdona) bizalmas jelle-ge, a narkotikumok használatára vonatkozó politikát,érdekviszályt és az eljárást abban az esetben, ha valakipanaszt akar tenni. Ha a szervezet személyzete keve-sebb mint tíz tagból áll, akkor is arra kell buzdítaniőket, hogy egy, a humánerőforrások területére vonat-kozó politikát dolgozzanak ki a saját személyzetük szá-mára.

4. A személyzet továbbfejlesztése és számának növelése.A szervezeteknek kötelessége lehetőségeket biztosítaniminden alkalmazott szakmai fejlődésére, illetve a sze-mélyzet kibővítésére, és olyan légkört kell teremtsen,amely elősegíti a személyzet szakmai fejlődését.

5. Egyenlőség és jogok. A teljes személyzetet egyenlőkéntés igazságosan kell kezelni. Minden egyénnek joga vana fizetéshez és a védelemhez. A szabad társulás, lelkiis-meret, illetve szabad vélemény jogát tiszteletben kelltartani és óvni.

6. Etikai és Viselkedési Kódex. A személyzet mindenegyes tagját el kell látni a CSZ-ek Etikai és ViselkedésiKódexével, valamint egy irattal, amely tartalmazza ahumánerőforrásokat illető irányelveket.

7. A jelentős aggodalmak megosztása. Az alapszemélyzetszámára biztosítani kell a lehetőséget, hogy meg tudjaosztani az aggodalmait egy fontos tettel kapcsolatosana vezetőség egyik tagjával, illetve egy felelős beosztás-ban lévő személlyel.

8. Normák és munkaköri kötelességek. A személyzetetbátorítani kell, hogy utat mutasson és tiszteletben tart-sa a legszínvonalasabb egyéni és szakmai magatartás-normákat, valamint vállaljon egyéni és szakmai felelős-séget a véghezvitt tettekért, illetve a döntésekért, ame-lyeket hozott.

9. Bizalmasság. A személyzet számára biztosítani kell a

AA CCSSZZ vveezzeettõõssééggeeoollyyaann sszzeemmééllyyeekkbbõõllkkeellll áálllljjoonn,, aakkiikk aasszzeerrvveezzeettnneekk sszzeennttee--lliikk mmaagguukkaatt,, iilllleettvveeaakkiikk hhaajjllaannddóókk iiddeejjüü--kkeett ééss eenneerrggiiáájjuukkaatt aakküüllddeettééss sszzoollggáállaattáá--nnaakk áállddoozznnii,, vvaallaammiinnttkkééppeesseekk lléénnyyeeggeesseennhhoozzzzáájjáárruullnnii aa sszzeerr--vveezzeett vviirráággzzáássááhhoozz..


hivatalos okiratokhoz való hozzáférést, illetve azokhozaz adatokhoz, amelyek a feddhetetlenség, a bizalmas-ság és az információk titkos jellegének biztosításáhozkapcsolódnak. A titoktartás szükséges ahhoz, hogybármely érintett személy védve legyen.

B. Érdekkonfliktus1. Írott irányelvek. A vezetőség olyan sze-

mélyzetet kell biztosítson, amely fel vanhatalmazva a döntéshozásra és az ér-dekkonfliktusok megoldására, egy jólkörvonalazott és írásban rögzített me-chanizmus alapján. A legjobb esetbenezt a dokumentumot minden személyaláírja a CSZ-hez való alkalmazása pil-lanatában, illetve – szükség esetén – me-net közben.

2. Felfedés. Bármely felelős beosztásbanlévő személy köteles beszámolni bár-mely olyan leányvállalatról, amely ér-dekviszállyal gyanítható.

3. Ajándékok. A CSZ elő kell írja a sze-mélyzet ajándékait illető politikát,amely értelmében a személyzetnek kö-telessége visszautasítani minden, a be-osztásához fűződő jelentős ajándékot,vagy ennek továbbítását a szervezetnek.

4. A beosztás felhasználása személyes előny élvezésére. Aszemélyzet tagjainak – függetlenül attól, hogy alkalma-zottak, vagy önkéntesek – tartózkodni kell attól, hogybeosztásukat aljas célok elérésére használják fel, illetveennek köszönhetően különleges kiváltságokat és hasz-nokat élvezzenek.

5. Kölcsönök. Ha a szervezetnek birtokában van egyolyan szabályzat, amely a személyzetnek juttatott köl-csönökre vonatkozik, akkor szükséges egy olyan politi-ka kidolgozása is, amely leírja a kölcsönjuttatást illetőteljes eljárást. A kormányzati szervet pedig tudósítanikell a kölcsönjuttatásról.

6. A CSZ legfőbb érdekei. Az alkalmazottak és a személy-zet a szervezet érdekeit és céljait magasabbra kell he-lyezze, mint sajátjait, illetve alá kell vesse személyes vá-gyait a teljes program felsőfokú érdekeinek.

VI. A közösség bizalmaA CSZ-be vetett bizalom létfontosságú – a társadalom, atömegtájékoztatási eszközök, a kormány, a társaságok, azadományozók, más CSZ-ek, a haszonélvezők, az alkal-mazottak, illetve az önkéntesek bizalma. Hogy megtartsaés növelje a bele vetett bizalmat, a CSZ társadalmi felelős-ségről kell bizonyságot tegyen, átláthatóan kell működ-jön, valamint hiteles információt kell szolgáltasson a tár-sadalom számára.

A. A CSZ-t illető nyilvános információ1. Pontosság és célszerűség. Az adományozóknak, tagjai-

nak, ügyfeleknek és általában a nyilvánosságnak szol-gáltatott információ pontos és célszerű kell legyen.

2. Éves helyzetjelentés. Programjait és szolgáltatásait ille-tően a szervezet legalább egyszer évente helyzetjelen-tést kell tegyen írásban, amely elérhető kell legyen anyilvánosság számára.

3. Pénzügyi információ. A CSZ évente el kell készítse ésbe kell mutassa a nagyközönségnek a szervezet alapve-

tő pénzügyi állását, beleértve a pénzellátás forrásait, aszolgáltatások és programok fejlesztésére felhasználtpénzalapot, a pénzalap kezelését és gyűjtését, valaminta kormány által felajánlott kárpótlásokat is. A megfele-lő pénzügyi nyilvántartásokat pedig a CSZ elérhetővékell tegye a nagyközönség számára.

4. A szervezet vezetőségének és a felelősbeosztásban lévő személyeknek a névso-ra. A szervezet nyilvánosságra kell bo-csássa azt a névsort, amely tartalmazza akormányzati szerv és a vezetőség tagjai-nak neveit. Ugyanakkor le kell közölniebármilyen változást, amely a kormányza-ti szerv keretén belül ment végbe, illetvebiztosítania kell a nyilvánosságot a kor-mányzati szerv gyűlésein.5. Társulás. Precíz és célszerű módon kella szervezet nyilvánossá tegye azokat azinformációkat, amelyek más szervezetek-kel vagy vállalatokkal való társulásáravonatkoznak.6. Bizalmasság. A szervezetnek tisztelet-ben kell tartania a személyzet tagjait, ügy-feleit, illetve más személyeket illető ada-tok bizalmas jellegét. Kivételt képez az azeset, amikor a személyek saját maguk

mondtak le a személyes adataiknak bizalmas természe-téről, illetve amikor a törvény megköveteli ezek felfe-dését.

7. Összehasonlítás. A szervezetet saját érdemeinek aszempontjából kell megvizsgálni, és nem más CSZ-ekhez viszonyítva. Egy másik CSZ-ről nem szabadolyan céllal nyilatkozni, hogy ennek rovására hasznothúzzon a beszélő.

8. Kommunikációs hálózat. Abban az esetben, ha a kö-zösség információt szeretne megtudni a CSZ tevékeny-ségeiről, a szervezetnek kötelessége biztosítani egykommunikációs hálózatot a számára.

9. Az információ felfedése. A CSZ legalább egy személytfel kell ruházzon azzal a joggal, hogy biztosíthassa, aszervezet betartja a törvényhozásnak azokat az előírá-sait, amelyek az információk nyilvánosságra hozásátcélozzák meg.

B. Nyilvános közbenjárás1. Pontosság és folytonosság. A tömegtájékoztatási szer-

veknek, a közpolitikák alakítóinak, a közönségnek valóinformációszolgáltatás pontos és folytonos kell legyen.Ide tartoznak a törvényhozást, politikát, személyeket,szervezetet illető információk, valamint azok, amelyek aCSZ által éppen vitatott, támogatott vagy ellenzett terve-zetekre vonatkoznak. A fejlődésre vonatkozó előrelátáso-kat ennek megfelelően kell bemutatni, és nem tényként.

2. Szóbeli és írott beszámolók. A CSZ-nek világosan meg-határozott irányelvei kell legyenek, valamint egy kidol-gozott eljárás a szóbeli és írott beszámolók jóváhagyá-sát illetően.

3. A részrehajlás felfedése. A szervezet valós és pártatlaninformációkat kell leközöljön. Abban az esetben, ha egyrészrehajlás elkerülhetetlen vagy velejáró, akkor azt felkell fedni.

4. A kijelentések tekintélye. A CSZ-ek kijelentései a szer-vezet jelenlegi fennhatóságát kell tükrözzék. Egy ta-gokból álló CSZ képes lehet képviselni a tagjait, illetveabban az esetben is, ha a szervezet okiratai így szabjákmeg és a tagok véleménye megfelelően van képviselve.

...... aa CCSSZZ eellvváárrjjaa aazzaallkkaallmmaazzoottttaaiittóóll ééssaazz öönnkkéénntteesseekkttõõll,,hhooggyy ttiisszztteelleettbbeennttaarrttssáákk aa sszzaakkmmaaii,,iilllleettvvee eeggyyéénnii mmaaggaa--ttaarrttááss lleeggsszzíínnvvoonnaa--llaassaabbbb nnoorrmmááiitt,,ffeelleellõõssssééggtteelljjeesseennhhaasszznnáálljjáákk aazz eerrõõffoorr--rráássookkaatt ééss eellkkeerrüülljjéékkaazz éérrddeekkbbõõll sszzáárr--mmaazzóó vviisszzáállyyookkaatt..


Egy, a közösség javát szolgáló CSZ nem szabad helyte-lenül magára vállalja annak a közösségnek a fennható-ságát, amelyet szolgál.

VII. Pénzügyi és törvényes keretA CSZ-ek kidolgozott pénzügyi és törvényes eljárássalkell rendelkezzenek, amely értelmében nem csupán cse-lekedniük kell, hanem intézkedéseket is kell tenniük aszervezet sikeres fejlődése érdekében, illetve biztosítani-uk kell az adományozókat, a tagokat és a nagyközönsé-get afelől, hogy a szervezetbe befektetett tőkét igazságo-san használják fel. A CSZ-ek kötelesek belső pénzügyiszabályzatot alkalmazni, a pénzügyi jelentéseket figyel-mesen megírni, valamint ezeket a nyilvánosság számáraelérhetővé tenni. A szervezetnek időnként egy olyan ille-tékes személy jelenlétében kell átvizsgálniuk a pénzügyibeszámolókat, aki tanúsítani tudja, hogy a szervezet atörvényesség keretein belül és az egyetemesen elismertkönyvelési nyilvántartás gyakorlatának megfelelően te-vékenykedik. A CSZ-ek figyelembe kell vegyék a szövet-ségi, állami, valamint helyi törvényhozás előírásait.

A. Pénzügyi átláthatóság és felelősség1. Pénzügyi felelősség. A CSZ kormányzati szervének tag-

jai felelősséggel tartoznak a szervezet pénzügyi köteles-ségeit illetően, valamint kell ismerjék a pénzügyi jelen-tésekben megjelölt számolási módot.

2. Évi költségvetés. A szervezet évi költ-ségvetését jóvá kell hagyja a CSZ kor-mányzati szerve. Ugyanakkor kell tar-talmazza a program levezetésére, a kül-földi tőke gyűjtésére, ill. a szervezet ve-zetésére szánt költségekre javasolt pénz-összeget. A CSZ a jóváhagyott költség-vetés alapján kell tevékenykedjen.

3. Belső pénzügyi jelentés. A belső pénz-ügyi jelentést időszakosan kell elkészí-teni, és be kell mutatni a kormányzatiszervnek. A vezetőség tudomására kellhozni bármilyen jellegű eltérést a költ-ségvetésben előirányozott és jelenlegiköltségek között, valamint a költségve-tésben kiszabott és valóban megszerzettjövedelem között.

4. Pénzügyi politika. A CSZ ki kell dolgozzon egy pénz-ügyi politikát, amely feleljen meg a szervezet méretei-nek és tükrözze a pénzügyi források gyűjtését és szét-osztását, az aktívák befektetését, a tényleges beszerzé-seket, a belső ellenőrzési eljárást (mint például a csek-kek aláírására irányuló politikát), stb.

5. A belső ellenőrzés. A belső ellenőrzés arra hivatott, hogymegvédje a szervezetet azoktól a személyektől, akiknek jo-gukban áll saját nevükre csekkeket kiállítani. Ezt megtehe-ti azáltal, hogy igényel egy második aláírást is. A szervezetbelső ellenőrzésének rendelkeznie kell egy olyan biztonsá-gi eljárással, amely megakadályozza, hogy egy személy5000 dollárnál nagyobb pénzösszegre csekket állíthassonki, és korlátozza ezeknek készpénzben való kifizetését.

6. Átvilágítás. Ha a szervezet jelentős évi jövedelemmelrendelkezik, akkor a pénzügyi jelentést egy átvilágítás-nak kell alávetni, amelyet egy képzett személy végez.Azon CSZ-ek esetében, amelyek nem rendelkeznek je-lentős jövedelemmel elégséges egy belső pénzügyi el-lenőrzés.

7. Szakmai normák. A szervezetnek igazodnia kell a nem-zeti törvényhozás által előirt szakképzett könyvelés ésátvilágítási eljárás normáihoz, betartva a pénzügyi je-lentések megírására vonatkozó összes követelményt.

B. A törvény betartása1. Törvények és szabályzatok. A szervezet működése, ve-

zetése és más tevékenységei a törvényekhez, illetveazokhoz az állami és helyi szabályzatokhoz kell iga-zodjanak, amelyek keretén belül a CSZ működik. (ACSZ kérheti a törvények és szabályzatok módosítását,amennyiben a tevékenységei megkövetelik ezt.)

2. Jogi felülvizsgálat. A CSZ jogi felülvizsgálathoz kell fo-lyamodjon, hogy megerősítést nyerjen a szervezet ok-iratainak érvényességét illetően és olyan jogi szolgálta-tást kell előirányozzon, amely továbbra is biztosítja aszervezet tevékenységének törvényességét.

3. A megbízhatóság biztosítása. Szükség esetén a szerve-zetnek rendelkeznie kell egy megbízhatósági biztosí-tással.

4. Belső felülvizsgálat. A szervezet alá kell vesse az okira-tait egy időszakos belső felülvizsgálatnak, azzal a céllal,hogy megerősítést nyerjen ezek érvényességéről. Ezt azellenőrzést pedig a kormányzati szerv tagjainak tudo-mására kell hoznia.

VIII. PénzalapgyűjtésA CSZ-ek külföldi befektetőktől gyűjte-nek pénzalapot azáltal, hogy önkéntespénzügyi támogatókat keresnek. Ilyeneklehetnek alapítványok, vállalkozások,egyéni adományozók és kormányzati ki-rendeltségek. Ezek segítségével fedezik aCSZ-ek a tevékenységeik és programjaiklebonyolításának költségeit, illetve ígypróbálják elérni kitűzött céljaikat. Azon-ban ez a pénzügyi támogatás nem csakegy egyszerű átutalás a támogatók szám-lájáról a CSZ-ek számlájára. Ez egy kétirá-nyú folyamat, amely az adományozó szá-mára nagyobb fontosságot és a CSZ részé-ről elkötelezettséget foglal magába. Ah-hoz, hogy ilyen pénzalaphoz juthasson, a

CSZ átlátható és elérhető kell legyen, ugyanakkor felelős-séggel tartozik az adományozóval szemben, valamint fe-lelősségteljesen kell felhasználnia ezeket a pénzalapokat.Továbbá tevékenységeit az adományozó szándékainakmegfelelően kell lebonyolítsa, illetve biztosítania kell atámogató személyeket és szervezeteket afelől, hogy bár-mely pillanatban bekapcsolódhatnak a programba. Szin-tén nagyon fontos, hogy a pénzalap gyűjtése a CSZ-ek ál-talános küldetésének értelmében történjen.

A. A pénzalap gyűjtésének általános irányelvei1. A vezetőség. A vezetőségnek aktívan részt kell vennie

a pénzalap gyűjtésében úgy személyes hozzájárulással,mint az igénylések tökéletesítése által.

2. A küldetés céljainak való megfelelés. A szervezet csakolyan pénzalapokat fogadhat el, amelyek összeférnek cél-jaival, nem sértik a szervezet működésének alapelveit, il-letve nem szűkítik le azon képességét, hogy szabadon,teljes mértékben és objektívan oldja meg a problémákat.

3. Őszinteség. A szervezet őszintén kell eljárjon a pénz-alap gyűjtésében és annak felhasználásában.

HHooggyy mmeeggttaarrttssaa ééssnnöövveelljjee aa bbeellee vveetteettttbbiizzaallmmaatt,, aa CCSSZZ ttáárr--ssaaddaallmmii ffeelleellõõssssééggrrõõllkkeellll bbiizzoonnyyssáággootttteeggyyeenn,, ááttlláátthhaattóóaannkkeellll mmûûkkööddjjöönn,,vvaallaammiinntt hhiitteelleessiinnffoorrmmáácciióótt kkeellllsszzoollggáállttaassssoonn aa ttáárr--ssaaddaalloomm sszzáámmáárraa..


4. A küldetés elsődleges céljai. A programok a CSZ célja-inak elérését kell szolgálják, semmiképp sem szabadőket kizárólag pénzalapgyűjtésre felhasználni.

5. Erkölcstelenségek. A szervezetnek nem szabad eltűrnieolyan erkölcstelenségeket, mint például ugyanazért aprojektért kétszer elfogadni pénzalapot, vagy más célrahasználni fel a projektnek szánt pénzalapot, avagy eltú-lozni az elért eredményeket.

B. Igénylések1. Az anyagok igénylése. A szervezetnek vigyázni kell,

hogy minden reklámanyag, amelyet igényelt, pontosanlegyen megfogalmazva és megfeleljen a CSZ tevékeny-ségének és programjainak. Minden igénylés helyesenkell tükrözze a pénzalapoknak a CSZ által kitervelt fel-használását. Ugyanakkor a pénzalapigénylések kizáró-lag azokat a kötelességeket irányozhatják elő, amelyeketa szervezet képes teljesíteni. Nem szabad megengedje-nek maguknak semmiféle túlzást, a té-nyeket és az anyagok mellőzését illető-en, valamint nem közölhetnek le hamisvagy félrevezető információkat.

2. Díjmentesség. A szervezet meg kell bi-zonyosodjon afelől, hogy az adományo-zó megfelelő és erkölcsös keretek közöttértesült az adományokra vonatkozó díj-mentességről.

3. A pénzalapgyűjtés irányelvei. A pénzalapgyűjtése a CSZ céljainak megfelelően éskorlátozásmentesen kell történjen. Nembefolyásolhatják helytelen okok, oda nemillő viselkedésmód, indokolatlan érdekek, illetve szemé-lyes haszonélvezés.

4. Pénzalaptöbblet. Abban az esetben, ha különleges cél-lal gyűjtenek pénzalapot a nagyközönségtől is, létrekell hozni egy olyan tervezetet, amely előirányozza apénzalaptöbblet kezelését, valamint tartalmazza azokataz információkat, amelyek a pénzalap felhasználásáravonatkoznak.

5. A pénzalapgyűjtő kárpótlása. A szervezet nem kárpó-tolhatja a pénzalapgyűjtőt azáltal, hogy bizonyos szá-zalékot biztosít neki a hozzájárulása következtében be-gyűjtött teljes összegből, illetve nem ajánlhat fel kárpót-lást az adományozók odavonzására. A százalékalapúfizetés meggátolhatja a CSZ legmagasabb céljának el-érését, illetve hozzájárulhat egy erkölcstelen és helyte-len magatartásforma felvállalásához a pénzalapgyűjtőszemélyével szemben. Ugyanakkor akadályt is jelent-het a szervezet önkéntes jellegének, valamint általábana CSZ jelentőségének a megőrzésében, illetve lehet szóérdemtelen fizetettségről is, ha a pénzbeli hozzájárulásegy nagyobb csoport munkájából származik. A szerve-zet azonban pénzbeli kárpótlást kínálhat ezeknek azegyéneknek a képességeikért, erőfeszítéseikért, a prog-ramra áldozott idejükért, valamint teljesítményeikért.Ez a kárpótlás történhet utalvány formájában, feltéveha az ilyen fajta utalványok elő vannak irányozva aCSZ elterjedt gyakorlatában, és a befektetett összegekszempontjából nem százalékalapúak.

6. Az eladások előmozdítása. A pénzalapgyűjtés reklámo-zása magával vonja a termékek és szolgáltatások üzletialapokra való helyezését, kell tartalmazza a kampányidőtartamát, illetve azt a jelenlegi vagy jövőbeli jövedel-met, amellyel a CSZ vagy a program rendelkezni fog.

7. A pénzalapgyűjtés költségeire szánt százalék. A pénz-alapgyűjtésre szánt költségek ésszerűek kell legyenek a

jövedelemhez viszonyítva. Több évi megfigyelés utánbebizonyították, hogy a pénzalapgyűjtésre szánt költsé-gek átlagnagysága a teljes jövedelem 25%-át kell képez-zék. Az a szervezet, amely nem tartja tiszteletben a33%-os arányt, vagyis az ötévi teljes jövedelem 1/3-át(ebbe beleértve a pénzalapgyűjtéshez szükséges költsé-geket, illetve a pénzalapgyűjtés következtében elért jö-vedelmet), be kell bizonyítsa, hogy ő igenis törekszikennek a célnak az elérésére, vagy meg kell magyarázza,hogy miért indokoltak a pénzalapgyűjtéshez fűződőnagy költségek. Ilyen érvek például egy nem rég létesí-tett szervezet nagy költségei, egyetlen adományozó,politikai és társadalmi tényezők.

8. A jogtanácsosokat illető adatok. A CSZ-nek rendelkez-nie kell alkalmazott jogtanácsosokkal, vagy olyanokkal,akik önkéntesen, illetve ügynökként fognak tevékeny-kedni annak érdekében, hogy védelmezzék az adomá-nyozóknak az információhoz való jogait.

C. A pénzalapok felhasználása1. A hozzájárulások felhasználása. A szer-vezeteknek biztosítaniuk kell, hogy apénzalapokat az aktív hozzájárulásbanvaló részvételi felhívásban előrelátott, il-letve az adományozó által kiszabott célokértelmében fogják felhasználni.2. Az elfogadott pénzsegéllyel szembenielkötelezettség. Abban az esetben, ha aszervezet elfogadja a pénzsegélyt, ő egyszerződés részévé válik, amelynek az elő-írásait szigorúan be kell tartania, vala-

mint kötelességeivel szemben egy erkölcsös és felelős-ségteljes magatartásformát kell felvállalnia.

3. Az adományozó kötelező beleegyezése a változtatá-sokba. A szervezet csak akkor változtathat a pénzse-gély által megszabott feltételeken, ha az adományozórészéről már megkapta a beleegyezést.

4. Eredményes és hatékony felhasználás. A szervezetnekbiztosítania kell a pénzsegélyek és hozzájárulások ered-ményes és hatékony felhasználását.

D. Felelősség1. A költségek állandó figyelemmel való kísérése. A szer-

vezet ki kell dolgozzon egy, a költségek állandó figye-lemmel való kísérésére vonatkozó módszert.

2. Célszerű jelentések. A szervezet célszerű jelentéseketkell kidolgozzon a pénzalapok felhasználását és kezelé-sét illetően.

3. Pénzügyi jelentések. Az adományozók vagy érdekelt sze-mélyek kérésére be kell mutatni a pénzügyi jelentéseket.

E. Az adományozókkal fenntartott kapcsolatok1. Az adományozóval fenntartott kapcsolat. Az adomá-

nyozók, valamint a szervezet üzletvezetője, személyze-te és önkéntesei nem szabad visszaéljenek a jelenlegi, il-letve jövőbeli adományozóval fenntartott kapcsolatuk-kal saját személyük, rokonaik, barátaik, munkatársaik,stb. érdekében.

2. Bizalmasság. Az adományozót vagy adományt illetőbizalmas jellegű információkat nem szabad illetéktelenszemélyek jelenlétében feltárni.

3. Az adományozót illető információk bizalmas jellege. ACSZ-nek tiszteletben kell tartania az adományozót, va-lamint az adományt illető bizalmas információkat. Azadományozónak jogában áll névtelennek maradni, éskérheti, hogy a rá vonatkozó adatokat ne közöljék le.

AA ttöömmeeggttáájjéékkoozzttaattáá--ssii sszzeerrvveekknneekk,, aa kköözz--ppoolliittiikkáákk aallaakkííttóóiinnaakk,,aa kköözzöönnssééggnneekk vvaallóóiinnffoorrmmáácciióósszzoollggáállttaa--ttááss ppoonnttooss ééss ffoollyy--ttoonnooss kkeellll lleeggyyeenn..


Kivételt képez az az eset, amikor az adományozó jóvá-hagyta ezt az okiratot, vagy személyesen vonta visszanevét erről a névjegyzékről.

4. A bizalmasságra vonatkozó politika. A szervezetnekrendelkeznie kell egy bizalmasságra vonatkozó politi-kával, amely egyszerű, elérhető, és a közönség tudomá-sára hozza azokat az információkat, amelyekhez a kü-lönböző személyek, adományozók, illetve az informá-ciók felhasználási módja réven jutott, és amely leírja aszemélyes jellegű információkra vonatkozó ellenőrzésieljárást. Ugyanakkor utal az említett információk kija-vításához szükséges eljárásra és arra, hogy milyen mó-don lehet a CSZ-t értesíteni a személyes adatok bizal-mas állapotának a megőrzéséről, valamint hogy milyenmódon lehet megőrizni ezt az állapotot.

5. Erkölcstelen követelmények. A CSZ, illetve ennek kép-viselői nem gyakorolhatnak túlzott nyomást, nem fo-lyamodhatnak kényszerítő eszközökhöz, indokolatlanbefolyásoláshoz, valamint más erkölcstelen eljáráshoz,amikor előterjesztik igényléseiket.

IX. Partnerség, együttműködés és há-lózaton belüli tevékenykedésSzükség esetén a CSZ-ek együttműködhetnek más, a civiltársadalomhoz tartozó szervezetekkel, kormányzati éskormányzaton belüli kirendeltségekkel, kereskedelmitársaságokkal, azzal a szándékkal, hogy elérjék a szerve-zet által kitűzött célokat. Egy ilyen jellegű együttműkö-dés hozzájárulhat a szolgáltatások megkettőzésének és azerőforrások versenyképes céllal való felhasználásának el-kerüléséhez. Az együttműködés erőbefektetések és erő-források közötti összetartó kapocsként is szolgálhat, illet-ve még elősegítheti a szervezet elsődleges céljainak az el-érését is. Mégis a CSZ-ek csak akkor létesíthetnek együtt-működési kapcsolatokat, ha ez hozzájárul a küldetés tel-jesítéséhez.

A. Az együttműködés és társvállalkozás irányelvei.1. A küldetés homogenitása. A szervezet csak abban az

esetben létesíthet együttműködési kapcsolatot egy má-sik entitással, ha a kapcsolat a szervezet küldetésének ateljesítését szolgálja.

2. Megosztott értékek. A szervezeteknek az értékek, kö-zös érdekek és a társadalom javának a megosztási elvealapján kell működniük.

3. Kölcsönös haszonélvezés. A CSZ-ek az egyenjogúság,valamint egyenlő kölcsönös haszonélvezés alapján kellegyüttműködjenek.

4. Átláthatóság. A CSZ-ek közti együttműködés pénzügyiszempontból átlátható kell legyen, illetve a kölcsönösinformáció-, ötlet-, és tapasztalatcserén kell alapuljon.

5. Alkalmazkodás a változásokhoz. Az együttműködés-nek alkalmazkodnia kell a jelenlegi változásokhoz. Azegyüttműködés keretén belül változásokat meg kell be-szélni, és nem szabad rákényszeríteni az egyik félre.

B. Más CSZ-ekkel, illetve a civil társadalomhoztartozó, szervezetekkel fenntartott kapcsolatok 1. Közös célok. Szükség esetén a közös céllal és értékek-

kel rendelkező CSZ-ek, valamint speciális csoportok lé-tesíthetnek társulási kapcsolatot egymással, illetve más,a civil társadalomhoz tartozó szervezettel, hogy elő-

nyös helyzetet teremtsenek a közös célt szolgáló cso-portok számára, valamint el is érjék ezeket a célokat.

2. A szolgáltatások megkettőzése és a verseny. A hasonlócéllal és értékekkel rendelkező CSZ-ek el kell kerüljék akölcsönös versengésen alapuló kapcsolatokat úgy egy-más közt, mint más, a civil társadalomhoz tartozó szer-vezetekkel egyaránt, illetve a szolgáltatások megkettőzé-sét és a termékek kölcsönös megkárosítását.

3. Információcsere. Az azonos céllal és értékekkel rendel-kező CSZ-ek a tervezetekre vonatkozóan információ-cserét kell folytassanak más CSZ-ekkel, valamint a civiltársadalomhoz tartozó szervezetekkel, és kölcsönösensegíteniük kell egymást.

4. Más CSZ-eknek nyújtott segítség. A CSZ szolidáris kelllegyen más CSZ-ek projektjeivel és akcióival szemben,ugyanbakkor népszerűsítenie kell ezek hatékonyságátés sikerét,a mennyiben ez nem sérti a CSZ egységét ésértékeit.

5. Közös tevékenységek. A szervezet együtt kell működ-jön más jóhiszemű CSZ-ekkel annak érdekében, hogyfellendítsék a hatékonyságot, kibővítsék a CSZ-ek szek-torát és jólétet teremtsenek a közösségnek.

C. A kormányzati kirendeltségekkel és kormány-zaton belüli szervekkel fenntartott kapcsolatok1. A CSZ-ek célkitűzései és függetlensége. A szervezet

együttműködési kapcsolatot kell létesítsen a kormány-zati és kormányzaton belüli szervekkel, de csakis an-nak érdekében, hogy a CSZ által kitűzött célokat elérje.Ugyanakkor ez a kapcsolat nem szabad kompromittál-ja a szervezet függetlenségét és önkormányzatát.

2. Megfelelő kölcsönös haszonélvezés. A szervezetnekkommunikálnia kell és együttműködési kapcsolatotkell teremtenie a kormánnyal, illetve kormányzati ki-rendeltségekkel abban az esetben, ha ez az együttmű-ködés kölcsönös hasznot hoz, valamint növeli a CSZhatékonyságát az általa előirányozott problémáknak éselsődleges céloknak megfelelően.

3. Az együttműködés irányelvei. A szervezetnek nemszabad együttműködési kapcsolatot teremtenie kor-mányzati és kormányzaton belüli szervekkel kizárólagazzal a céllal, hogy elősegítse versenyképessége időtar-tamát és előnyeit, amelyek nem felelnek meg a CSZ-ekcéljainak.

4. Politikai szívességek. A szervezet nem szabad megvál-toztassa politikáját és egyenközű jelentőségét azzal a cél-lal, hogy politikai szívességeket harcoljon ki magának.

D. A kereskedelmi társaságokkal fenntartott kapcso-latok1. A CSZ-ek célkitűzései és függetlensége. A szervezetek-

nek csak akkor szabad együttműködési kapcsolatokatlétesíteni kereskedelmi társaságokkal, ha ez a CSZ általkitűzött célok elérését szolgálja, illetve ha ez nemkompromittálja a szervezet függetlenségét és önkor-mányzását.

2. A küldetésre alapozott együttműködés. A szervezetnem létesíthet együttműködési kapcsolatot kereskedel-mi társaságokkal kereskedelmi célok elérése érdekében,illetve ha ez a küldetés teljesítésének kárára szolgál.

3. Előnyök a piacon. A szervezeteknek nem szabad együtt-működési kapcsolatot létesíteniük kereskedelmi társa-ságokkal, ha az utóbbi fő indítéka a versenytársaivalszembeni előny megszerzése.


cciivviill kkuurráázzssii

AAzz eellffeelleejjtteetttt ttüünnddéérrvviilláágg éébbrreesszzttééssee –– FFiirrttoossii KKaalláákkaa 22000066

„AFirtos-hegy kebelében ma istündérek élnek. Aranyoszlo-pos palotában laknak s csak

éjjel, szép holdvilágban jönnek ki aföld felszínére.”

Aki csak olvassa vagy hallja a le-gendát, annak szíve már e kezdősza-vak hallatán is megnyílik a szépre, ajóra, s máris újra gyermekké lesz, be-lép egy más világba. Mert az ember-nek az egyik legszebb tulajdonsága,hogy mindig egy olyan szférába kí-vánkozik, ahol igazán jól érezhetimagát, ahol az evilágitól eltérő, ma-gasabb rendű törvények uralkodnak.Ennek kapcsán elég, ha csak a vallá-sok világából oly ismeretes Isten or-szágára, a mennyországra, vagy pe-dig a gyermeki lelkek szülőhazájára,

a meseországra gondolunk. Igen,mert mindnyájunknak szükségünkvan egy ilyen utazásra, ahol a mon-dák, legendák világában felüdül, újerőre kap a mi sokszor megfáradtemberi lelkünk. Elegünk van már a

sok lehetetlen tépelődésből a korlá-tolt lehetőségekből. Egy olyan helyre,alkalomra vágyunk, ahol nem apénz, hanem a lélek ad a képzeletek-nek szárnyakat.

Így léptünk ki mi is Deák Jenő ba-rátommal a valóságok világából a le-hetőségek országába, amikor meg-osztottuk egymással gondolatainkat2005. késő őszén. Ismerve e vidék, efalvak örömeit, kiváltságait, ame-lyekben nap mint nap része lehet azitthon lakónak, de közben nem feled-ve azokat a szerény lehetőségeket,amelyek sokszor határt szabnak egyelképzelésnek vagy éppen gyökeré-ben megfojtanak egy álmot, megosz-tottuk egymással legbelsőbb gondo-latainkat.

Jenő a régi kilátó újraépítéséről ál-modott, amelye talán az egyetlen él-ményt nyújtó hagyatéka volt az el-múlt rendszernek. Az 1066 métermagasba nyúló Firtos-tető, úgy lát-szik, hogy hadgyakorlati szempont-

ból sem lehetett jelentéktelen, ugyan-is a katonákkal megépíttetett, fenyő-fából ácsolt kilátóról körös-körülmintegy hatvanhat település volt lát-ható. Az ottfelejtett építmény hosszúévtizedeken keresztül nyújtott életreszóló élményt a bátrabbaknak. Voltköztük vakmerő gyermek, kiről ott-hon nem is sejtették, hogy hol jár, defelmászott rá az a Firtoson pityókaföldjét gondozó földműves is, ki agyönyörű táj iránt érzett szerelmébenkereste néhány perces déli pihenőjét.

Én pedig színes falutáblákról ál-modtam. Olyanokról, amelyek meg-szólalnak a népi motívumok, faragottdíszek és a színek nyelvén, méltókép-pen őrzik Firtosváralja nevét, és üzen-nek. Elbeszélik a szülőházát már régeneladó gyermeknek, hogy itt egyszerolyan édesanyák éltek, akiknek sajátgyermekük volt a szívük helyett, azédesapák pedig nem pénzből, hanemkalákában építettek életet, hogy ittminden helynek, lankának-dűlőnekneve van, melyet szájról szájra örököl-tek nemzedékek. Falutáblák, melyekfelkiáltójelek, hogy „A nagyvilágon ekívül nincsen számodra hely, … itt él-ned halnod…” kellett volna, kell!

Amint megszólalt bennünk agyermek, úgy érzem, hogy megtel-tünk minden olyan erővel, megkap-tunk minden olyan hatalmat, amely-lyel tornyot lehet építeni, falut, tájatlehet szépíteni. Minden, ami ezutántörtént, önmagától működött, mertmindvégig volt egy állandó belsőerő, amely életben tartotta elképzelé-sünket. Felvettük a kapcsolatot a ma-gyarországi Ars Topia Alapítvány-nyal, amely mint megtudtuk, olyantájépítészeket foglalkoztat, akik márhat Székelyföldi Kalákát szerveztekaz évek során. Ötleteinket, kezdemé-nyezésünket örömmel fogadták, ésbiztosítottak támogatásukról.


Időközben ráéreztünk arra is,hogy a sorsközösségünkből fakadó-an nem csupán Firtosváraljának, deÉnlakának és Székelypálfavának isszüksége volna egy ilyen lelki fel-üdülésre, szemléletváltásra.

A tél folyamán négy munkaérte-kezletet tartottunk a falvak képviselő-ivel valamint a magyarországi tájépí-tészekkel, míg végül kialakult egy tel-jes kép, az új ötletek, javaslatok, észre-vételek mentén. Kiderült, hogy a régikilátó helyére most nem tudunk újatépíteni, de lennebb épülhet egy filagó-riás kilátó, és hogy a falvakban nem-csak falunév-táblákra lenne szükség.Körvonalazódott mibennünk, hogyminden falut lássunk el:– utcanevekkel, amelyek a szájhagyo-mányban elevenen élnek, vagy éppenaz idők során feledésbe merültek;– templomaink előtt álljon egy-egyolyan tájékoztató, amely röviden tar-talmazza e szent helyek történetét;– minden faluközpontban állítsunktörténeti táblát, mely a falu történetéthivatott elbeszélni;– e települések nevét őrző táblák pe-dig legyenek a falu ékei;– a három falu építsen egy olyan kilá-tót a Szelesdombra, mely – ha nem isfirtosi magaslatról, de – élménytnyújt minden nemzedéknek.

Munkánknak jeligét választot-tunk, és felírtuk homlokunkra: „Éb-resszük együtt a firtosi tündérvilá-

got.” Ennek szellemé-ben dolgoztunk mind-végig.

Fontosnak tartom ki-hangsúlyozni, hogy mind-három faluban akadtakolyan barátok, társak,akik kezdettől fogva hű-séges elkötelezettjei vol-tak az ügynek, és min-den munkában becsüle-tesen részt vállaltak.Csak így sikerülhetettösszegyűjteni azt a szük-séges anyagi hátteret,mely mindvégig bizton-ságot jelentett. Felkeres-tük a közbirtokosságo-kat, az önkormányzato-kat, a faluból elszárma-zott vállalkozókat ésmindazokat a jóindulatú,tehetős embereket, akik-ről hittük, hogy támogat-ni fognak.

Június 23-án megér-kezett az első csapat, két-három nap múlva mártöbb mint harminc ven-dégünk volt Felvidékről,

Németországból és Magyarországról,akiket e három falu fogadott.

Mindennapjainkat a tervek, raj-zok alapján elvégzett munka töltötteki. Egyidőben négy munkapontonfúrtak, faragtak, festettek, csiszoltak.A helyieknek és főkéntKolumbán Gábornakköszönhetően a szüksé-ges nyersanyag mindigidőben érkezett, így aligmaradt valami, amit nesikerült volna elkészíte-ni. Esténként a megfá-radt és kiéhezett kaláká-sokat a közös vacsora, amegterített asztal hívtaegybe. Ezt követően rö-vid előadások hangzot-tak el a táj és kultúra te-rületéről, majd a napi él-mények mentén éjfélisötétségbe merülő be-szélgetések alakultak ki.Az esték varázsai közülkiemelem a „székely tű-zijátékot”, melynek ég-be pattanó szikráinál is-mertük meg egymást,Józsi bácsi hegedűjáté-kát, amikor dalolni kez-dett a lelkünk és fújtuk anépdalt, a csárdást és anótát, aztán Szávai taní-tó bácsi, Drexler Dóraszívhez szóló előadását,

s Dancs Lajos tiszteletes úr bográcso-sát, amikor az éhség helyébe a jólla-kottság boldog öröme költözött.

A tíz nap gyorsan tovaszállt, sahogy lenni szokott, még az utolsópercekben is csattogott a kalapács.Július 2-án, vasárnap az ünnepi gyü-lekezetek átvették a már elkészültmegvalósításokat. Késő délután amegépült kilátónál avatóünnepségettartottunk, ahol a három falu népelelkészeivel együtt mondott hálát agondviselő Istennek, hogy megvaló-sult egy álom. Időközben már a kecs-keolló-paprikás is elkészült, s a fő-szakács becsületére legyen szólva,mindenki jól lakott, még az üst alja iskopogott.

Így ért véget a Firtosi Kaláka 2006júliusának első vasárnapján, SarlósBoldogasszony napján, és mi is bol-dogok voltunk, hogy a Firtos-lova há-táról ránk mosolygott a Gondviselés.

Minden, ami rossz volt, csak azértvolt, mert néhányan a sok beszéd éssugalmazás ellenére sem értették, smég talán ma sem értik a lényeget:tündérvilágot ébreszteni, építeni em-beri gyengeségből, gyarlóságból nemlehet.

Solymosi Alpár

Firtosváralja – unitárius gyakorló segédlelkész



Az erdélyi társadalomkutatók köré-ben a rendszerváltás utáni időszakegyik visszatérő kutatási témája azerdélyi magyar civil szféra kérdése.Az átlagosan két-három évente sorrakerülő kutatások ennek ellenéremindmáig nem sok elméleti ered-ményt hoztak, inkább csak leltárké-szítés jellegűek voltak. Írásomban kí-sérletet teszek az eddigi erdélyi civil-szféra-kutatások áttekintésére, majdaz erdélyi magyar civil szféra egy le-hetséges értelmezésével próbálko-zom, ennek érdekében a civil szerve-zeti szférát a teljes erdélyi magyar in-tézményrendszerben helyezve el.

Az erdélyi civilszféra-kutatásokrólA posztszocialista Erdélyben végzettszámos civilszféra-kutatás ellenére1

az erdélyi magyar civil szférával kap-csolatos elméleti eredmények igenszegényesek, ha egyáltalán beszélhe-tünk ilyenekről. E kutatások egy ré-szének kivitelezőjeként az ered-

ménytelenség okai közül e helyenkettőt emelnék ki, a megrendelő ér-dektelenségét az eredmények elmé-lyültebb elemzése iránt, valamint atéma általában vett „elmélet-sze-génységét” (ez utóbbi véleményemszerint részproblémája a teljes ki-sebbségi intézményrendszer-modellelméleti kidolgozatlanságának).

Az elmélyült elemzések iránti ér-dektelenség okai a megrendelők cél-jaiban keresendők. E kutatások fi-nanszírozói nagyrészt a demokráciaépítői és a kisebbségi civil szféraszervezésére, koordinálására törek-vők közül kerültek ki. Bár e két típu-sú finanszírozó kutatás-támogatóimotivációi eltérőek (az előbbieké ide-ológiaiak, az utóbbiaké inkább prag-matikusak) e kutatások finanszírozá-sával céljaik hasonlóak: az erdélyimagyar civil szervezetek számbavé-tele, leltárkészítés, a szektor növeke-désének dokumentálása. Számukra anyers adatok, a szervezetek már-már

mitizált „adatbázisa” jelentette a tu-lajdonképpeni végcélt, azok továbbielemzésében nem voltak érdekeltek,ezért azt nem is támogatták.

Az eredménytelenség nyomós okalehet azonban a fentiek mellett az is,hogy a kisebbségi társadalmakkalkapcsolatos kérdések nincsenek amainstreem szociológiai témák kö-zött. A szociológia kialakulása éseredményei erőteljesen a nemzeti tár-sadalmakhoz kötött.2 Mind módszer-tana, mind elméleti eredményei anemzeti társadalmak kutatásáhozkapcsolódnak. Ahogy a kisebbségisurvey- kutatások kapcsán felmerül-nek a szokványos módszertani eljárá-sok alkalmazási nehézségei, ugyan-úgy az elméletalkotás terén is problé-mák merülnek fel: a mainstreem-szo-ciológiából hiányzik a kisebbségi tár-sadalmak teoretizálása, akárcsak azennek résztémáját képező kisebbséginonprofit intézményi szektor elméletijellegű elemzése. Ha tehát tovább sze-

mmeelllléékklleett

Hogyan tovább? VII. évfolyam, 2. szám, 2006. április–júniuscivil fórumvv

iitt

aa

AAzz eerrddééllyyii mmaaggyyaarr cciivviill sszzfféérráárróóll

Az alábbiakban az erdélyi magyar civil szféráról készült egyik legfrissebb kutatással ismerkedhetnek meg azolvasók. Bár egyre gyakrabban válik kutatási témává az egyetemisták körében is a civil szféra, még mindignagyon kevés az erdélyi magyar civil társadalommal foglalkozó kutatás. Jelen írás ezért is külön értékes szá-munkra, ugyanakkor tükröt is tart elénk, melyben megnézhetjük, hogy a számok, válaszok tükrében mi ismondható el rólunk, hol és hogyan állunk. Az írás már megjelent a Civil Szemle 2006/1-es lapszámában.

1 Az ide sorolható kutatások teljes köréről minden bizonnyal nincs tudomásunk, az általunk is ismertek közül azonban megemlíthetők az 1995-bena Soros Alapítvány felkérésére végzett kutatás (kivitelezői Horváth István és Deák Sala Zsolt), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány2000-ben végzett, a romániai magyar civil szervezetek teljes körére kiterjedő postai kérdőíves lekérdezése, a Max Weber TársadalomkutatásértAlapítvány, valamint a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja 2003-ban végzett, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebségku-tató Intézete által koordinált kutatások. Ide sorolhatók továbbá az ERMACISZA és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság általkivitelezett további szervezet-összeírások is. A fenti kutatásokból megjelent publikációk: Horváth I. – Sala Zs. (1995) A romániai magyaregyesületek és alapítványok szociológiai leírása. Korunk 1995/XI, Csata – Kiss D. – Kiss T. (2005) Az erdélyi magyar kulturális intézményrend-szerről, valamint Miklós I. (2005) Forrásbevonási gyakorlat a székelyföldi kulturális intézmények esetében, az utóbbi kettő megjelenési helye: Blé-nesi-Mandel-Szarka (2005) A kultúra világa. A határon túli magyar kulturális intézményrendszer. MTA-KI, 2005, Budapest.

2 Némedi Dénes: A szociológia egy sikeres évszázad után. Szociológiai Szemle 2000/2.


retnének lépni e téren az intézmény-kutatással foglalkozó erdélyi társada-lomkutatók, a kérdéskör elméletimegalapozását maguknak kell elvé-gezniük. E feladat azonban úgy tű-nik, egyelőre meghaladja kapacitá-sunkat. A kisebbségi társadalom in-tézményrendszerének modellálásaútjában ugyanis több komoly nehéz-ség áll. Ezek között az első helyen álla kisebbségi intézményrendszer be-határolásának kérdése, a kisebbségiés többségi intézmények megkülön-böztetése. Így például a tagság nem-zetisége vagy nyelvhasználata alapjánnem tehető egyértelmű különbségmagyar és román intézmények kö-zött, hisz a teljesen magyar és teljesenromán nyelven működő intézményekszélső helyzetei mellett a nyelvhasz-nálat kisebb-nagyobb mértékben ke-veredhet is, vagy időszakosan válto-zó is lehet. Az intézmények céljainaketnikai vonatkozása (azaz az intéz-mény deklarált céljai szerint erdélyimagyar „ügyet” szolgál-e vagy nem)az etnikai besoroláshoz látszólag egy-értelműen használható változót ké-pez, ám ezzel kapcsolatban is problé-mák merülnek fel. A deklarált és atényleges célok ugyanis különbözhet-nek, az utóbbiakat csak igen körülmé-nyes kutatásokkal lehetne feltárni.Másrészt e kritériumot használva ki-zárnánk a magyar intézmények köré-ből a magyar többségű vidékek szer-vezeteinek nagy részét. E területekenugyanis az etnikai cél szolgálata sem-milyen értelemben nem fogalmazó-dik meg az intézmények működtetőirészéről. Egy székelyföldi biciklisegyesület céljaiban nincs etnikai kom-ponens, míg egy kolozsvári magyarbiciklis egyesület, azáltal hogy célja amagyar biciklisek összefogása, beke-rülne egy magyar intézményvizsgá-latba, miközben a két szervezet kö-zött valójában nincs számunkra rele-váns különbség.

A nonprofit szektor elméletei ésa kisebbségi civil szféra értelmezési kísérleteiAz, hogy a kisebbségi társadalmakkérdése nem szerepel a nemzetköziszociológia népszerű témái között,

természetesen azt eredményezte,hogy a némi teoretikus igénnyel isfellépő intézménykutatások elméletialapjául a civil szféra/civil társada-lom/nonprofit szektor többségi tár-sadalmakra kidolgozott elméleteiszolgáltak, véleményem szerint a ki-sebbségi nonprofit szektor téves ér-telmezéséhez vezetve.

A civil szféra említett szakirodal-mát áttekintve annak elméleti meg-közelítéseiben központi elem a civilszektor és a politikai hatalom (illetveannak intézményeiből álló államiszektor) közötti viszony. E viszonyalapján történetileg a civil szféra kétkorszaka különböztethető meg. Azelső, „klasszikus” korszak jellemzője,hogy a civil szervezetek autonómpolgári kezdeményezések intézmé-nyesülése és formalizálódása ered-ményeként jönnek létre. Az önszer-veződés az állam figyelmét elkerülőtársadalmi érdekek érvényesítésénekútját képezi. A társadalom politikaihatalommal nem rendelkező „civil”tagjai által így létrehozott civil szféraa hatalmat megtestesítő állammal te-hát egyfajta érdekel-lentétben áll.3 A nyu-gat-európai társada-lomfejlődés egyik kö-vetkezményeként a-zonban ezen orszá-gokban a civil szféraés az állam antago-nisztikus viszonya át-alakul, partneri kap-csolattá válik, mely-nek eredményekép-pen ezek egymást ki-egészítő szférákká vál-nak (Ágh, 1999). A vi-szony átalakulásának okát több szer-ző a jóléti állam válságában látja, en-nek enyhítésére törekedve avatkozikbe az állam a civil szféra alakulásába,elsősorban a közterheket felvállalócivil szervezetek finanszírozásánakfelvállalásával (Tvedt, 1997; Ágh,1999). E finanszírozási politika követ-keztében ezen államokban a civilszféra méreteit illetően megtöbbszö-röződik, jellegét tekintve azonban aTocqueville-i értelemben vett civilszférától eltávolodik, sajátos szolgál-

tatói szférává válik. A kialakuló„professzionális NGO-k” a finanszí-rozási feltételekhez igazodva a leg-különbözőbb feladatokat is felvállal-ják. A kiterjedt civil szféra finanszíro-zási folyamatába közvetítőként a ci-vil szervezetek egy köre is bekapcso-lódik, e „tetőszervezetek” által való-sul meg a civil szféra „alsóbb” egye-sületi szintjeinek a támogatása. Ezutóbbi modellnek témánk szempont-jából figyelemre méltó vonása, hogyebben a civil szféra gazdasági függő-sége révén közvetett politikai füg-gősségben van. Ez fokozottan igaz atetőszervezetek esetében, amelyek azadományozó (rendszerint a kor-mányzat) különböző közvetettségűés mértékű befolyása alatt állnak(Ágh, 1999). E civil szféra értelmezé-sekre azonban elmondható, hogy acivil szektort magától értetődően aformális értelemben vett nonprofitszervezeti forma alapján definiálják,a civil szféra behatárolásának kérdé-se csak mint a nemzetközi összeha-sonlítások nehézsége merül fel(DiMaggio – Anheier, 1991).

A nonprofit szek-tor nyugati irodalmá-ban tehát a nonprofitszektor a társadalom-nak az állammal és apiaccal (többé-kevés-bé) egyenrangú har-madik szektora, a-melynek egyfajta ki-egyenlítő, korrigálószerepe van az államés a gazdaság között,amely a civilek „jó-zan eszének” érvény-re jutását biztosítja a

politika és gazdaság öntörvényűsé-gével szemben. Ezzel szemben az er-délyi magyar civilszféra-értelmezé-sekben a fenti modell egy etnikai di-menzióval egészül ki, aminek kö-szönhetően az egyes alkotóelemek-hez az eredetitől lényegesen külön-böző jelentések társulnak: az államiszektorhoz a többségi jelleg, a non-profit szektorhoz a kisebbségi jelleg4.Bár az erdélyi magyar társadalom bel-ső viszonylatában gyakran felmerül acivil öntudat és önszerveződés hiá-

AAzz eellssõõ,, „„kkllaasssszziikkuuss““kkoorrsszzaakk jjeelllleemmzzõõjjee,,hhooggyy aa cciivviill sszzeerrvvee--zzeetteekk aauuttoonnóómm ppooll--ggáárrii kkeezzddeemméénnyyeezzéé--sseekk iinnttéézzmméénnyyeessüülléé--ssee ééss ffoorrmmaalliizzáállóóddáá--ssaa eerreeddmméénnyyeekkéénnttjjöönnnneekk llééttrree..

3 A civil szerveződések e korszakának klasszikus leírását találjuk Tocqueville-nál: „Az amerikaiak – korosztályra, társadalmi pozícióra, beállított-ságra való tekintet nélkül – szüntelenül egyesületeket hoznak létre. Nemcsak kereskedelmi és gazdasági társaságokba tömörülnek, hanemezernyi más, különböző fajtájúakba – vallásos, komoly, jelentéktelen, nagyon általános és nagyon precízen körülhatárolt, átláthatatlanul nagy ésalig észrevehetően parányi egyesületek tagjaiként tartják számon magukat, egymást. Az amerikaiak szövetségre lépnek azért, hogy ünnepeketüljenek meg, papneveldéket vagy leányintézeteket alapítsanak, templomot építsenek vagy könyveket juttassanak el az olvasókhoz, vagy hogymisszionáriusokat küldjenek a másként gondolkozók közé. Kórházak, fogdák, iskolák jönnek létre e társulási kedv eredményeként. Deegyesületet hoznak létre akkor is, ha valamilyen vélt igazságot vagy nemes érzést kívánnak – nagy elődök példájára hivatkozva – érvényesíteni.”(Tocqueville, 1995)

4 Bár ez a típusú elméleti orientáció is inkább csak a fogalomhasználatban, civil szervezetek konferenciáin elhangzó előadásokban, konferencia-kiadványokban tükröződik, tényleges elemzéseknek ritkán szolgált alapjául.


nyának kérdése, romániai viszony-latban a magyarnak tekintett (nagy-részt a magyar politikai és kulturáliselit által létrehozott) kisebbségi non-profit szervezetek szférájának etnikaidimenziójától eltekintenek, minekkövetkeztében e szervezeti szektoregésze úgy jelenik meg, mint az álla-mi hatalommal szemben szerveződő„civil” szféra. Ez bizonyos értelem-ben még kedvező színben is tüntetifel a kisebbségi szervezeteket, hisz azEU-s csatlakozási kontextusban nor-matívává váló civilszféra-építés hát-terében a magyar intézményi szférá-hoz egyfajta progresszív jelleg is asz-szociálható. Ennél is zavaróbb követ-kezménye azonban ennek az értel-mezésnek, hogy a kisebbségi intéz-ményrendszeren belüli hatalmi dimen-ziótól eltekint, annak egészét civilszféraként értelmezve. Olyan elméle-ti-fogalmi zavarral állunk tehát szem-ben, melyre a megoldást a kisebbségiintézményrendszer részletesebb, el-mélyültebb elemzése jelentheti.

Szempontok egy kisebbségi intézményrendszer-modell kidolgozásához1. A behatárolás kérdése. Tekintsük a

kisebbségi intézményrendszerheztartozónak azon intézmények kö-rét, amelyek a kisebbséghez tartozóegyének és csoportosulások külön-böző céljainak elérését szolgálják,akár megfogalmazódnak ezek a cé-lok, akár nem, és akár etnikai jelle-gűek, akár nem. A dominánsanmagyar nemzetiségű személyek ál-tal működtetett és magyar nyelvenműködő (magyar „ügyvitelű”) in-tézményeket tekintem tehát ma-gyar intézményeknek. E behatáro-lás alapján állami és gazdasági in-tézmények sora is a kisebbségi in-tézményrendszerhez tartozik.

2. Célszerűnek tartom a magyar in-tézményrendszerhez sorolt intéz-mények halmazát a követett céljaikszerint „alrendszerekre” felosztani.Egy alrendszer halmaz-szerű enti-tás, alkotórészei nincsenek feltétle-

nül tényleges kapcsolatban egy-mással. Hat alrendszert javasolok –közigazgatási, politikai, gazdasági,vallási, oktatási-tudományos ésművelődési alrendszereket.5

3. A kisebbségi társadalom intéz-ményrendszerének sajátossága,hogy alrendszerei a többségi társa-dalom alrendszereihez képest fo-kozott mértékben nonprofit kere-tekben építkeznek. Ez a tendenciaannál erősebb, minél kevésbé hasz-nálhatók saját intézményként az ál-lami intézmények, azaz lokálisan iskisebbségben levő helyzetekben, il-letve erősen centralizált szerkezetűállami intézmények esetében.

4. Míg a követett célok alapján elkülö-nített alrendszerek a kisebbségi in-tézményrendszer makroszerkezeté-nek statikus megragadására alkal-mas, egy alrendszer működésénekelemzéséhez a mező fogalmát java-solom.6 Egy mezőt képeznek a mű-ködésük során egymással ténylege-sen összekapcsolódó intézmények.Az így elképzelt mező analitikus ér-telemben hálózatszerű képződ-mény, melynek alkotórészei közöscéljaik követéséből adódóan egyközös „játszma” szereplői, amelyektehát egymással együttműködésistb. viszonyban állnak. Egy alrend-szer tehát több mezőből állhat, ígypéldául az oktatási-tudományos al-rendszeren belül az egyes diszciplí-nák külön mezőket alkotnak, a val-lási alrendszeren belül az ugyan-azon hívekért versengő egyházakegy mezőt alkotnak. Míg az alrend-szer fogalma az intézményrendszermakroszintű elemzésére, a mező in-kább mező-szintű modellek alkotá-sára alkalmas.

5. A kisebbségi intézményrendszer to-vábbi sajátossága, hogy a nonprofitkeretekben építkezés révén egy ki-sebbségi „mező” két többségi me-zőhöz, esetünkben a magyarországivalamint romániai megfelelő me-zőkhöz kapcsolódik, és változó fo-kú autonómiával azok interferálóköztes terében létezik. E köztes létkihasználható a források megkettő-zéseként. E köztes állapot ugyanak-kor a mező működését irányító sza-bályok tekintetében is következmé-nyekkel jár, nehezítve a szereplőkszámára egy egységes működésiszabályrendszer, a közös „játéksza-bályok” kialakulását, mivel egy ki-sebbségi mező működési szabály-

1. ábra. A nonprofit szektor nyugati szakirodalmában az állam-piac-non-profit szektor kapcsolódása

2. ábra. A kisebbségi intézményrendszer, mint civil szféra

5 Ez az alrendszer fogalom nagymértékben egyezik a nonprofit szektor szakirodalmában használatos „ágazat” fogalmával (Dimaggio-Anheier, …)6 Az itt használt mező fogalom semmiben sem különbözik Bourdieu mező fogalmától. (Bourdieu, P.: A mezők logikája. In: Felkai G. – Némedi

D. – Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum, Budapest, 2000)


rendszerét mindkét többségi mezőműködési logikája befolyásolja. Azegységes szabályrendszer hiányamiatt a kisebbségi mező szerkezetea többségi mezőkhöz viszonyítvarendszerint decentralizáltabb, la-zább, többközpontúbb.

6. A működésében is civil jellegű non-profit szervezeti szektor így a for-mális nonprofit szektornál lényege-sen kisebb. A formális civil szféraegy része nonprofit mezbe rejtettköltségvetési típusú intézmény, egyrésze politikai jellegű intézmény(hatalmi és ellenzéki), a tulajdon-képpeni civil szféra az ezeken kívü-li reziduális kategória.

Az erdélyi magyar intézményrendszer alrendszereiMakroszinten szerkezetileg tehát al-rendszereket különböztetünk meg. Agazdasági alrendszer kivételével azalrendszereknek két szegmense kü-lönböztethető meg. Egyiket a „ma-gyarnak” tekinthető költségvetési in-tézmények, másikat az ennek kiegé-szítéseként, nonprofit keretek közöttlétrehozott intézmények alkotják.7

E két szegmenst alrendszerenkéntaz azonos célok, illetve az alrendsze-ren belüli mezők játékszabályai kap-csolják össze. A kisebbségi nonprofitszektor civil szférakénti értelmezésé-től ez az értelmezés abban különbö-zik, hogy míg az előbbiben az egy-egy alrendszeren belüli hatalmi di-menzióban elfoglalt pozíció alapjánhasonló helyzetben levő nonprofitokegymással együttműködve a költség-vetési szegmenstől elkülönülő non-profit szférát alkotnak (horizontáliskapcsolathálók a hatalmi szempont-ból hasonló helyzetben levő intézmé-nyi szereplők között), esetünkbennonprofit intézményeink az adott al-rendszer költségvetési szegmensévelalkotnak egységet (horizontális kap-csolatok helyett vertikális kapcsola-tok az alrendszeren belül). Bár az er-délyi magyar nonprofit szervezetekhalmaza jogi értelemben olyan, minta nyugati szakirodalomban tárgyaltcivil szféra, valójában „civil” jellegükteljesen háttérbe szorul alrendszeribetagolódásukhoz képest. Tévesektehát az olyan következtetések, ame-lyek a jogi értelemben vett erdélyimagyar civil szervezetek relatív nagyszámából az erdélyi magyarság foko-

zott civil öntudatára, a civil kezde-ményezések bőségére következtet-nek. Egyszerűen csak arról van szó,hogy a többségi társadalmak állami-lag létrehozott és fenntartott intéz-ményeinek azon részét, melyet a ki-sebbségi elit a kisebbségi társadalomszempontjából szükségesnek tart, ésamelynek állami létrehozására nincslehetőség, nonprofit keretek közötthozza létre és próbálja működtetni. Akisebbségi nonprofit intézmények je-lentős része így nem egyéb, mint va-lamilyen nemzetállami intézményanalóg intézménye. Így például anemzeti tudományos akadémiákanalógiájára elképzelt Erdélyi Múze-um Egyesület aligha tekinthető civilszervezetnek.

Egyes állami intézmények esetébenazok alintézményei korlátozottan sajátintézményként használhatók (pl.egyetemi tanszékek, önkormányzat-ok), azonban az illető intézményrend-szer centralizáltsága miatt a magyar-ként működő alintézmény mozgásterekorlátozott. A nonprofit keret ezenesetekben a rendelkezésre álló intéz-ményi keretek kitágítására, a mozgás-tér növelésére használható. Civil jel-legről ez esetekben nincs szó, e szerve-ződések nem a hatalommal szembenfogalmazzák meg magukat: kisebbsé-gi-többségi dimenzióban a hatalom-mal inkább elfogadtatni szeretnék ma-gukat, a kisebbségi viszonyrendszerenbelüli hatalmi dimenzióban pedig leg-többször e kérdésről aligha beszélhe-tünk, mivel a szervezeteket maga a ki-sebbségi elit hozza létre és működteti.

A civil jelleg hiánya természetesennem jellemző a nonprofit szerveződé-sek teljes körére, azok jelentős része akisebbségi hatalmi csoportoktól füg-getlenül, esetenként pedig ténylege-sen azokkal szemben jön létre és mű-ködik. Itt csupán amellett érvelünk,hogy nonprofit intézményeink jelen-tős része (és közülük is különösen azismertebb, patinásabb nevűek) a ki-sebbségi elitek intézményei.

A közigazgatási alrendszer költ-ségvetési szegmensét a megyei, váro-si és községi önkormányzatok alkot-ják. Az egyes önkormányzatok azadott közigazgatási egység nemzeti-ségi arányainak függvényében sorol-hatók vagy sem a magyar intéz-ményrendszerhez. A Megyei Tanácsmint az önkormányzatok fölöttistruktúra a két magyar többségű szé-kelyföldi megye kivételével semmi-képpen nem tekinthető magyar sajátintézménynek, a prefektúra intézmé-nye pedig még ezekben a megyékbensem. Így a kisebb részben városi, na-gyobbrészt falusi közigazgatási in-tézmények mozgástere számára ezekaz intézmények inkább korlátokatképeznek. Sajátos céljaik minél telje-

sebb elérése érdekében (amely cél ezesetben a közigazgatási egységekprosperitásának, felvirágoztatásánakminél nagyobb mértékű növelése)mozgásterüket nonprofit keretekbenműködtetett szervezetek révén növe-lik. Ilyen nonprofit jogi formában lét-rehozott intézmények a kistérségitársulások, valamint az igen elterjedttelepülésfejlesztő egyesületek és ala-pítványok (ez utóbbiak jellemző el-nevezése a „Pro-településnév”). Aromániai közigazgatási rendszerbena legkisebb közigazgatási egységetképező községek nem falvakat, ha-nem falucsoportokat jelentenek. Ígyszámos magyar (vagy magyar több-ségű) falu román többségű község-hez tartozik, mely esetekben a közsé-gi önkormányzat román intézmény-ként működik. Ez esetekben a ma-gyar falvak településfejlesztő egyesü-letei nagymértékben az önkormány-zatok funkcióit veszik át. Nem egylétező intézmény mozgásterét bőví-tik, hanem az intézményt helyettesí-tik. Részben a közigazgatási alrend-szerhez kapcsolódnak a községi peri-odikák is, melyek jelentős részét azönkormányzatok vagy településfej-lesztő egyesületek adják ki, és azokszócsövét képezik.

7 A nonpofit szervezetek szektora az egyesület-szerűen működő, de jogi formával nem rendelkező intézmények révén oldódik fel társadalmi kör-nyezetében. A jogi személyiséggel is rendelkező, illetve be nem jegyzett egyesület-szerű szerveződések között folytonos átmenetet feltételezünk,a formális nonprofit szektor az informális szerveződések formalizálódásának fokozódásával képződik. Írásomban a nonprofit szektorhozgyakran besorolok jogi személyiséggel nem rendelkező szerveződéseket is.

3. ábra. A kisebbségi társadalom alrendszeri szerkezete

költségvetési közigazgatás oktatási-tudományosalrendszer

vallásiintézmények

politikai-szervezetek

művelődésiintézmények

gazdaság

művelődés-orientáltgazdaságiintézmények

nonprofit


Az oktatási-tudományos alrendszerköltségvetési szegmensét a különbö-ző fokú oktatási intézmények (óvo-dák, iskolák, egyetemek) rendszeré-nek azon egységei képezik, amelyekmagyar intézménynek tekinthetők.Az alsó és középfokú oktatási intéz-mények esetében ez nagyrészt a tan-személyzet nemzetiségi összetételénmúlik, amely nem feltétlenül egyezika települések nemzetiségi arányai-val. (Falun jó mutatója az oktatási in-tézmények magyar jellegének az,hogy szerepet vállalnak a helyi nem-zeti ünnepek megszervezésében.)Állami egyetemek esetében az egyeskarok, vagy azok magyar tagozataiképeznek saját intézményt. A ma-gyar magánegyetemek természete-sen teljes mértékben magyar intéz-mények.

Az így összeálló erdélyi magyaroktatási intézményrendszer kiegé-szül olyan nonprofit keretekben lét-rehozott és működtetett alapítvá-nyokkal és egyesületekkel, amelyekaz alrendszerre jellemző sajátos cél-kitűzés, az oktatási (az egyetemekenemellett kutatási-tudományos) tevé-kenységek elmélyítését szolgálják.Különösen az alsó- és középiskolairendszerhez kapcsolódnak olyannonprofit intézmények, amelyek főfunkciója a költségvetési oktatásiegység anyagi alapjainak bővítése,az oktatási tevékenység működési-

infrastrukturális feltételeinek javítá-sa. Ezek nemcsak források szerzésétés becsatornázását végzik, hanemtartósan tulajdonosai is maradnak aszerzett javaknak. Mivel ezen intéz-mények létrehozója a tantestület, eza tulajdonjogi helyzet a működésszempontjából semmilyen különö-sebb következménnyel nem jár.

A Romániai Magyar Pedagógus-szövetség az oktatás minőségét(szakszerűségét) hivatott elmélyítenia középiskolai rendszerben. Ennekmegfelelően képzéseket szervez,szakfolyóiratot ad ki.

Az egyetemi háttérintézményekrekülönösen a ’90-es évek első felébenvolt jellemző, hogy fő célként a ma-gyar nyelvű egyetemi oktatás műkö-dési feltételeinek javítását tűzték ki:számítástechnikai infrastruktúra, ma-gyar nyelvű szakkönyvtár létrehozá-sát és működtetését, esetenként mégelőadóterem működtetését is. A ma-gyar nyelvű egyetemi képzés helyze-tének rendeződésével és az egyetemioktatók körének kiszélesedésévelezek az intézmények céljaikat nagy-mértékben átformálták, ma már na-gyobb részük tudományos-kutatói te-vékenységét helyezi előtérbe, azazegyetem melletti tudományos intéz-ményként definiálja magát.

Az egyetemektől némileg függet-lenebb tudományos-kutató intézetek(Erdélyi Múzeum Egyesület, Erdélyi

Magyar Műszaki Tudományos Tár-saság) szintén nem választhatók szétaz egyetemi intézményrendszertől,mivel létrehozóik és működtetőikugyancsak az egyetemi oktatók. Ezekés az egyetemi háttérintézményekközött a különbség nem céljaikban ésműködésükben van, mint inkább alétrejöttük történetében. Amíg a tu-dományos-kutató intézetek működ-tetői főállású egyetemi oktatók és sa-ját kutatói személyzettel nem rendel-keznek, addig önálló tudományos al-rendszerről nem beszélhetünk.

Az egyetemek mellett működőoktatási-tudományos nonprofit in-tézmények tehát kutatási progra-mokra próbálnak forrásokat szerez-ni, szakkönyvtárakat működtetnek,tudományos konferenciákat szervez-nek, szakfolyóiratokat adnak ki. E te-vékenységek mindegyikét lehetőségszerint a nemzeti tudományos al-rendszerekhez próbálják kapcsolni(pl. a műhelyek és folyóiratokat akk-reditálására törekednek). E termé-szetes igyekezetük, a diszciplináriselkülönüléssel és az egymáshoz kö-zelálló szakterületű műhelyek közöt-ti versenyhelyzettel együtt azt ered-ményezi, hogy ezen intézményekközött kapcsolatok alig vannak, ehe-lyett a megfelelő állami (román ésmagyar) intézményekkel való kap-csolatok kiépítésére törekednek.

Míg a fentiekben felsorolt non-

KÖZIGAZGATÁSOKTATÁSI-TUDOMÁNYOSRENDSZER

VALLÁSIINTÉZMÉNYEK

POLITIKAISZERVEZETEK

MŰVELŐDÉSIINTÉZMÉNYEK

GAZDASÁGművelődés-orientált gazdaságiintézmények

megyei tanácsok iskolarendszer történelmi egyházak RMDSZ színházak könyv- és lapkiadók,szerkesztőségek,könyvesboltok, írott és elektronikusmédia egy része irodalmi kávéházak,művészkocsmák,

városi önkormányzatok

egyetemek neoprotestáns egyházak

platformok közkönyvtárak(városi, községi)

községi önkormányzatok

múzeumok, egyébgyűjteményekművelődési házakközszolgálati média

kistérségi társulások oktatást támogatóalapítványok

vallási intézmények(CE Szövetség)

más magyar pártok programszervezőint. (TranzitHáz) gazdasági egységek

kulturális program-szervező háttérin-tézményei

településfejlesztőegyesületek ésalapítványok

Romániai MagyarPedagógusokSzövetsége

szövetségek,egyesületkéntműködő

pártok háttérin-tézményei (pl. Communitas)

tánc-zene csoportok

községi folyóiratok tudományos-kutatóintézetek (EME)

vallási közösségek(Hit Gyülekezete)

ifjúsági politikaiszervezetek(MIÉRT, stb.)

színjátszó csoportok

egyetemi háttérintézmények

szórványügyiintézmények

tájházak, egyébgyűjtemények

szakfolyóiratok, szakkönyvtárak

egyházi ifjúságiköröknőszövetségek

diáktanácsok(középiskola)

egyházi kórusok

diák-érdekvédelmiszervezetek(OMDSZ, KMDSZ)

klubszerűen működőifjúsági házak

egyházi könyvtárakismeretterjesztőintézmények

egyházi folyóiratok


profit intézményeket badarság vol-na civil szervezetekként kezelni, azalrendszerhez tartozó szakszerveze-tek (amennyiben ezek magyar intéz-mények), diák-érdekvédelmi szerve-zetek, diáktanácsok ténylegesen ci-vil szervezeteknek tekinthetők.

A vallási intézményrendszert a-zon intézmények alkotják melyekcéljai között szerepel az üdvösségszolgálata. Az alrendszer (részben)költségvetési szektorát a magyar tör-ténelmi egyházak és a dominánsanmagyar tagságú neoprotestáns egy-házak (illetve ez utóbbiak egyes ma-gyar többségű helyi gyülekezetei) al-kotják. Ezt a szférát az egyházak non-profit keretek között működő vallásicélú (azaz üdvösséget szolgáló) egye-sületei egészítik ki. Egyesületi kere-tek között működnek egyes protes-táns megújulási mozgalmak és a jogikerettel is rendelkező katolikus bá-zisközösségi mozgalmak (ilyen pl. areformátus egyházban működő CESzövetség). Szintén egyesületi formá-ban működnek az állam által egyhá-zakként el nem ismert, vagy az elis-merés folyamatában levő új, vagy Er-délybe újonnan érkező vallási közös-ségek. Ez utóbbiak közül minketmost természetesen csak a magyarjellegűek érdekelnek (mint amilyenpl. a Hit Gyülekezete).

A vallási célú egyesületek melletta vallási alrendszert kiterjedt, jogistátussal nem rendelkező, („nem-be-jegyzett”) az egyházak által működ-tetett további kvázi-vallási intézmé-nyi szféra egészíti ki: bibliakörök,nőszövetségek, egyházi ifjúsági szer-vezetek, egyházi kórusok, klubsze-rűen működő gyülekezeti vagy ifjú-sági házak, egyházi könyvtárak ésfolyóiratok. Ezek nagy részét a lelké-szek szervezik, és regionális fölöttesszervezeti szintek integrálják, me-lyek révén szorosan az egyházakhozkapcsolódnak. Nagyszámú vallásoskórus és zenekar működik a magyarneoprotestáns közösségek mellett is(a hangszeres egyházi zenekaroknakvalószínűleg a többsége).

A vallási intézményrendszer azegyházak laikus szerepvállalásai ré-vén több más alrendszerrel is átfe-désben van, legerőteljesebben az ok-tatási, szociális és szórványügyi in-tézményekkel. Elvileg azonban avallási intézményrendszerhez sorol-ható minden olyan intézmény,amelynek céljai között ott szerepel azemberek üdvösségének szolgálata.Így az oktatási intézmények közülazok, amelyek a lelkészi és vallásta-nári utánpótlást szolgálják, részben

talán a felekezeti iskolák is, és azegyházak által működtetett szociálisintézmények. (E kettős célú intézmé-nyek besorolása valamelyik alrend-szerbe természetesen csak eseten-kénti alapos elemzések alapján tör-ténhet.)

A vallási intézményrendszer sa-játos részét képezik a történelmiegyházak által működtetett szór-ványügyi intézmények is, amelyek anemzet és az egyház számára egy-aránt mentik a szórványban élő hí-veket („szórvány-misszió”).

A politikai alrendszer költségveté-si szektorába az RMDSZ, non-profitszektorába az egyesületi formábanműködő más magyar pártok sorolha-tók. A pártokon kívül a pártok háttér-intézményeit képező további non-profit státusú intézménnyel is kiegé-szül ez a szegmens. Ezek egy része aromán és magyar állami költségveté-sek és az erdélyi magyar non-profitszektor között közvetít, mint példáula Communitas Alapítvány (ezeketnevezi a nonprofit szektor angol nyel-vű szakirodalma kvázi-kormányzatiNGO-knak.). Szoros politikai kötődé-sűek továbbá egyes központilag szer-vezett ifjúsági szervezeti hálózatok is,melyek a politikai elitutánpótlása számáraképeznek részben szo-cializációs, részben le-gitimációs hátteret, a-lapot. Ez utóbbi funk-ció miatt e szervezetekközponti egységei tag-szervezeteik jelentősrészét programszerű-en hozzák létre, gyak-ran csak papíron, deamelyeket szorgalma-san létezőként tarta-nak nyilván, ily mó-don nagyszámú fan-tomszervezettel gya-rapítva az erdélyi ma-gyar intézményrend-szert, a növekedés el-kötelezettjeinek nemkis örömére.

A művelődési alrendszer kiterjedtköltségvetési szektorral rendelkezik,melyet színházak, közkönyvtárak,múzeumok, művelődési házak, köz-szolgálati média stb. alkot. E költség-vetési szegmens nonprofit keretekközött kiegészül a költségvetési intéz-mények háttérintézményeivel, önállóművelődési intézményekkel, vala-mint kiterjedt jogilag nem bejegyzettegyesületi szférával. A művelődési-kulturális háttérintézmények létjogo-sultságát az oktatási háttérintézmé-

nyekéhez hasonló érvek biztosítják: aromán állam megbízhatatlansága (hi-vatkozni szokás például az utóbbi év-században bekövetkezett államosítá-sokra), a pályázati rendszerekbe valóbekapcsolódás lehetősége, a szerzettforrások könnyebb pénzügyi kezelé-se, a szabadabb intézményépítés, stb.Az önálló nonprofit művelődési in-tézmények ritkák, a létező pályázatirendszerekre nehezen lehet folyama-tos működésű intézményeket építeni.A létezők közül egyesek valamelyszűkebb művészeti ágban próbálnakprofesszionális intézményként mű-ködni, mások kulturális program-szervezésben próbálnak szakszerűeklenni.

A művelődési alrendszerhez tar-tozik a legkiterjedtebb jogi formávalnem rendelkező egyesületi szféra:tánc- és zeneművészeti csoportok,színjátszó körök, tájházak és egyébgyűjtemények. E szféra kiterjedtségé-nek oka, hogy ilyen típusú szervező-dések a szocialista évtizedekben isalakíthatók és működtethetők voltak,falun szinte kizárólag ilyenekben me-rült ki az önszerveződés. Így ez akvázi-egyesületi művelődési szférarendelkezik a leginkább történelmi

múlttal (a romániaimagyar intézményeknagy része hivatkozikvalamilyen jogelődre,az esetek többségébenazonban tényleges foly-tonosság ezek közöttnem mutatható ki). Eművelődési csoportokműködésükhöz külö-nösebb anyagi feltéte-leket nem igényelnek,támogatást a helyi is-kola, a művelődésiotthon esetleg az egy-ház nyújt. Működte-tőik rendszerint a he-lyi tantestületek tagjai.

A gazdasági al-rendszert a többiektőla költségvetési szek-tor hiánya különbö-

zeti meg, ezt az alrendszert elsősor-ban profittermelést célzó gazdaságiintézmények alkotják. Ebben is elő-fordulnak azonban, ha ritkábban is,nonprofit háttérintézmények, azaztisztán gazdasági célzattal létreho-zott alapítványok, egyesületek (pl.vámkedvezményes személygépko-csi-behozatal céljából létrehozottalapítványok), vállalkozói szövetsé-gek, vállalkozói klubok, stb.

Külön megemlíthető a gazdaságialrendszer művelődési-kulturális

...... rroommáánniiaaii vviisszzoonnyy--llaattbbaann aa mmaaggyyaarrnnaakktteekkiinntteetttt kkiisseebbbbssééggiinnoonnpprrooffiitt sszzeerrvveezzee--tteekk sszzfféérráájjáánnaakk eettnnii--kkaaii ddiimmeennzziióójjááttóóll eell--tteekkiinntteenneekk,, mmiinneekkkköövveettkkeezzttéébbeenn eesszzeerrvveezzeettii sszzeekkttoorreeggéésszzee úúggyy jjeelleenniikkmmeegg,, mmiinntt aazz áállllaammiihhaattaalloommmmaall sszzeemm--bbeenn sszzeerrvveezzõõddõõ„„cciivviill““ sszzfféérraa..


orientáltságú szektora, melyet cé-gekként működő könyv és lapki-adók, szerkesztőségek, könyvesbolt-ok alkotnak, de az írott és elektroni-kus média egy része is ide tartozik,valamint a kulturális programszer-vezést is vállaló irodalmi kávézók ésművészkocsmák is.Ezek az intézményekműködésük során ket-tős célt követnek, kul-turális tevékenységük-ben a szakterület mér-céi és céljai szerint mű-ködnek, másrészt vi-szont a céljuk gazda-sági haszon termelé-se, azaz valahol a mű-velődési-kulturális ésgazdasági alrendsze-rek határterületén he-lyezkednek el.

Az intézményi alrendszerekmezőszerkezeteAz eddigiekben bemutatott alrend-szereket tehát olyan intézmények al-kotják, amelyeket közös céljaik alap-ján az elemző sorol egy csoportba.Egy alrendszer alkotóelemei egy-mással nincsenek feltétlenül tényle-ges kapcsolatban (akár a működéssorán az egymásra tekintettel levésértelmében sem). Így ezek tulajdon-képpen nem képeznek rendszert.Egy-egy alrendszeren belül azok al-kotóelemeinek csak kisebb-nagyobbkörei kapcsolódnak ténylegesen ösz-sze – ezeket nevezzük mezőnek. Pél-daként az alrendszerek mezőszerke-zetére a vallási alrendszert próbálomtovább részletezni.

A vallási intézményrendszer, mintfeljebb bemutattuk, azon intézmé-nyek összessége, amelyek vallási cé-lokat, azaz az üdvösség elérését szol-gálják. Az alrendszer államilag is el-ismert és támogatott egyházakból,vallási célú egyesületekből, a vallásiintézmények oktatási, szociális ésszórványügyi intézményeiből áll.

A vallási intézményrendszerazonban több autonóm alegységbőláll: minthogy a történelmi egyházakközött a hívekért nincs konkurencia,ezek a köréjük szerveződő intézmé-nyeikkel egymással „párhuzamos”,egymástól gyakorlatilag függetlenintézmény-csoportosulásokat alkot-nak. A vallási intézményrendszer te-hát nagyjából a történelmi egyházakintézményrendszerei által körvona-lazott vallási mezőkből tevődik ösz-sze. E mezőket még a bármilyen po-tenciális hívekért versengő prozelita

kisegyházakkal szembeni konkuren-cia sem kapcsolja egy egységbe, kis-egyházak elleni közös akcióik példá-ul alig vannak.

Míg az alrendszert alkotó mezőkközött alig vannak kapcsolatok, egyvallási mezőn belül az egyes alkotó-

részeket szoros szá-lak kapcsolják össze,és a mező egyes alko-tórészeinek működé-se a többiek nélkülnem érthető meg. Amezőn belül ugyanisa közös cél elérésemár egy közös játsz-ma tétjét képezi: minda római katolikus,mind a reformátusegyház az üdvösségelérésén dolgozik, demivel egymás közötthíveik fölött nem ver-

sengenek, az üdvösség szolgálatá-ban mutatott szakértelmüket egy-mással nem mérik össze. Nem így amezőn belül, ahol már a cél elérésé-vel kapcsolatosan eltérő elképzelé-sek ütközhetnek. Az intézményépí-tés ezen eltérő elképzelések, eltérőstratégiák, egymással szemben állóérdekcsoportok munkájának ered-ménye, az intézményrendszer szer-kezete és működése tehát tükrözi azőt létrehozó intézmények közösjátszmáját, amely attól közös, hogyugyanazon hívek üdvösségének mi-nél hatékonyabb szolgálatára törek-szenek. Míg tehát azalrendszer elemzéseállhat pusztán az aztalkotó intézményekszámbavételéből, amező-elemzés el kelljusson egy-egy intéz-ménycsoport mögöttiérdekcsoportok, cél-kitűzések és stratégi-ák megértéséig. Pél-daként, tovább szű-kítve a vallási alrend-szert, álljon itt a refor-mátus egyház, mintvallási mező egy le-hetséges (vázlatos) e-lemzési kísérlete.

A református egyház intézmény-rendszerének, mint vallási mezőnek,meghatározó intézménye természe-tesen az egyházszervezet. Ez elsősor-ban a klérus, a vallási szakértők in-tézménye. A klérus elképzelései azegyház politikáját illetően természe-tesen nem homogének. A mindenko-ri hivatalos egyházpolitika megfo-galmazói és képviselői a hierarchi-

kus szervezet hatalmi pozícióit uralócsoport, az ezzel szembeni alternatívegyházpolitikákat képviselő érdek-csoportok saját elképzeléseiket ésstratégiáikat más intézmények révénfejezik ki és próbálják érvényesíteni.A vallási célok szolgálatának sajátoselképzelése (és az azt képviselő ér-dekcsoport) azonosítható be példáula CE Szövetség jogi szempontbólegyesületként intézményesülő szer-vezetében. Bár a klérus szűkebb,egyházszervezeti hatalom szem-pontjából kisebb hatalommal bírócsoportjáról van szó, pozícióját jelen-tősen erősíti azáltal, hogy az egyház-tagok talán legvallásosabb, jól szer-vezett szegmensével van szoros éstartós koalícióban (a vallási kiskö-zösségekbe szerveződő tagságáról ésszimpatizánsairól van szó). Emelletta laikus értelmiség „haladó” csoport-jaival is szoros kapcsolatban, együtt-működésben van. További törésvo-nal feltételezhető az egyházszerveze-tet uralók és a vallási intézmény-rendszer (a mező) reprodukciójátvégző oktatási intézményrendszertalkotók között, hisz a tanok (azaz atiszta szakértelem) reprodukciója ésannak gyakorlatba ültetése igencsakeltérő feladat. Az előbbi csoport po-zícióját a teológiai intézmények mi-nél nagyobb és alaposabb kiépítéseerősítheti, a vallástanári fakultásokrendszerváltás utáni kiépülése tehátfeltehetőleg erősítette ezt az érdek-csoportot.

A vallási egyesüle-tek központilag szer-vezett típusai feltehe-tőleg egyes továbbipapi csoportok pozí-cióit erősítik. A nőszö-vetségek a hatalmiszempontból igencsakkedvezőtlen helyzetűpapnőkkel képezhet-nek érdekkoalíciót, azifjúsági csoportok ahierarchikus struktú-rában való előrejutásnehézségeivel küsz-ködő, feltörekvő fiatalteológusok számáraképezhetnek segítsé-

get, támaszt. Az egyház laikus tevékenységei-

ben fokozott szerepet vállalók mindtovábbi potenciális érdekcsoportokatjelenthetnek (vagy ilyenek kialakulá-sának esélyét-veszélyét hordozzák).Az oktatási és szociális ügyekben ésintézményépítésekben szerepet vál-lalók érdekcsoportkénti elkülönülésekülönösen a kettős képzettségű, te-

AA cciivviill jjeelllleegg hhiiáánnyyaatteerrmméésszzeetteesseenn nneemmjjeelllleemmzzõõ aa nnoonnpprrooffiittsszzeerrvveezzõõddéésseekk tteelljjeesskköörréérree,, aazzookk jjeelleennttõõssrréésszzee aa kkiisseebbbbssééggiihhaattaallmmii ccssooppoorrttookkttóóllffüüggggeettlleennüüll,, eesseetteenn--kkéénntt ppeeddiigg ttéénnyylleeggee--sseenn aazzookkkkaall sszzeemmbbeennjjöönn llééttrree ééss mmûûkkõõddiikk..

AA kkiisseebbbbssééggii ttáárrssaa--ddaalloomm iinnttéézzmméénnyy--rreennddsszzeerréénneekk ssaajjáá--ttoossssáággaa,, hhooggyy aall--rreennddsszzeerreeii aa ttööbbbbsséé--ggii ttáárrssaaddaalloomm aall--rreennddsszzeerreeiihheezz kkééppeessttffookkoozzootttt mméérrttéékkbbeennnnoonnpprrooffiitt kkeerreetteekk--bbeenn ééppííttkkeezznneekk..


hát vallási szempontból is kvalifikáltszakemberek nagyobb számban va-ló megjelenése esetén várható. A na-gyobb jelentőségű (mert az egyházata világ fele nagyobb mértékben legi-timáló) oktatási és szociális intézmé-nyek mellett a műszaki és gazdaságiszakemberek (informatikusok, me-nedzserek) részéről is elképzelhetőegy sajátos egyházpolitikai állás-pont képviselete (pl. a hatékonyság-hoz, korszerűséghez való viszonyu-lásban, amely az egyház legitimitá-sával hozható kapcsolatba).

A református egyház, mint vallá-si mező elemzése tehát azokat a vi-szonyokat tárhatja fel, amelyek azegymással kapcsolatban álló intéz-ményeket összekötik. Egy ilyenelemzés az adott intézményi szférafelszíni lefényképezésén túllépne,nem állna meg az intézmények lété-nek, mint puszta létük folytán dicsé-retes megvalósítások ünnepélyeskonstatálásánál, hanem azokat úgykezelné, mint amelyben az erdélyimagyar társadalom mindennapjaitmeghatározó egymásnak feszülések,konfliktusok és együttműködésekfejeződnek ki.

Összefoglalás, következtetésekÍrásomban abból a ki nem mondottelőfeltevésből indultam ki, hogy azerdélyi magyarság önállóságra tö-rekvő entitás, amely intézményei é-pítése során a mintául szolgáló több-ségi társadalom intézményeit igyek-szik kiépíteni, azonban sajátos hely-zetéből adódóan a nemzetállami in-tézmény-építésektől eltérő feltételekközött, jogilag szokatlan mértékbennonprofit keretekben, anyagilag akisebbségi nonprofit szektornakszánt román és a magyar költségve-tési forrásokra támasz-kodva. Az ily módonfelépülő intézmény-rendszer elméleti mo-dellálásához két kulcs-fogalmat javasoltam,az alrendszer és amező fogalmakat. Ja-vaslatom szerint atisztánlátás érdeké-ben az erdélyi ma-gyar intézményrend-szert célszerű alrend-szerekre bontani, an-nak alapján, hogy az egyes intézmé-nyek milyen célokat követnek. Azígy megkülönböztetett alrendszerek(melyeket felváltva intézményrend-szereknek is nevezek) további elem-zéséhez azt javasolom, hogy tovább-

menve azok olyan nagyobb alegysé-geit vizsgáljuk, amelyek ténylegesműködésükben is összekapcsolód-nak és egymáshoz igazodásuk soránkialakul a tevékenységük számárairányadó szabályrendszer, melynekalapján megítélhető az illető terüle-ten a szakszerűség és a hozzáértés.

Az erdélyi magyarintézményrendszertalkotó mezők azon-ban ritkán képesekmegvalósítani olyanszerkezetet és műkö-dést, amely a szaksze-rű tevékenységek biz-tosítékául szolgáló kö-zös szabályok kiala-kulását favorizálná.Azon esetekben, ame-lyekben ez többé-ke-vésbé megvalósul, ezinkább szerencsés in-tézménytörténeti e-setlegességeknek kö-szönhető. A kisebbsé-gi intézményrendszer szerkezete ésműködési jellegzetességei tendencia-szerűen inkább ennek ellenkezőjét, aszéttöredezettséget és a szaksze-rűsödés ezzel járó gátlását eredmé-nyezik. A megfelelő költségvetési tá-mogatottság hiányában a létbizony-talanság a legkülönbözőbb eszkö-zökkel a legkülönbözőbb forrásokmegragadására ösztönzik az intéz-ményeket. Ez az együttműködések-re, az egyes mezők integráltságánaknövekedésére gátlón hat. A nem azadott mező kritériumrendszere sze-rint megítélt támogatások pedig aszakosodás elmélyítését teszik értel-metlenné. Az identitás-ápolás céljá-ból felépített, politikai hasznot célzómagyar, román és erdélyi magyarpályázati rendszerek, ideológiailag

áthatott nyugati for-rások (pl. Soros Ala-pítvány), az anyagi éspolitikai együttműkö-désekre épülő szemé-lyes kapcsolatok szö-vevénye a megcélzottforrások olyan esetei,amelyek számára azegyes mezők sajátos(maguk számára aszakszerűséget jelen-tő) szempontjai ér-dektelenek, így a for-

rásszerzés sikeréhez imidzsüket plu-ralizálni kényszerülnek, olyan szere-peket vállalva fel, amelyek eredeticéljaiktól igencsak távol állnak. Eképmutatások képezik az egyik okátannak, hogy oly tartósan rögzült az

erdélyi magyar intézményrendszercivil szférának tekintése – a „civil”törekvések eljátszása ugyanis mind-máig sikeres forrásszerzési stratégiá-nak számított. Az erdélyi magyar in-tézményrendszert illető tisztánlátás-ban való ellenérdekeltség, együtt azintézményi imidzsek pluralizálásá-

val oda vezetett, hogyaz esetleg szakszerű-en behatárolt és vala-mely specifikus me-zőnek szánt támoga-tásokat is intézmé-nyek sokasága pró-bálja megszerezni.

Van-e tehát Erdély-ben magyar civil szfé-ra, és ha igen, hol he-lyezkedik el a fentiek-ben vázolt intézmény-rendszerben? A kér-désre a válasz termé-szetesen pozitív. Re-mélem azonban, hogy

írásomban meggyőzően érveltemamellett, hogy a formailag nonprofitstátusú szervezeti szféra jelentős (ta-lán nagyobb) része valójában nem te-kinthető civil szervezetnek: működ-tetőik kényszerből választották anonprofit formát, működésükben,kapcsolattartásaikban és forrásszer-zési gyakorlatukban azonban min-dent elkövetnek, hogy költségvetésitípusú intézményként működjenek.A bizonyos mértékben hierarchikusszerveződésű alrendszereket azon-ban olyan intézmények/szervezetekalkotják, amelyek nem a fenti straté-giát követik. Ezek egy része elevenem próbál vertikális kapcsolatokatépíteni – ezek formalizáltság szem-pontjából a nonprofit szektor és azinformális szerveződések határán he-lyezkednek el (pl. tánccsoportok,színjátszó csoportok). Szintén civilszervezetként működnek ezek mel-lett azok a nonprofit szervezetek,amelyek szándékaik szerint kapcso-lódnának ugyan valamely szakmaimezőhöz, de erre kicsinységük, szak-mailag periférikus jellegük miattnem képesek. Ebben az értelembenegyfajta reziduális kategóriának isnevezhető ez a nonprofit szervezetiszegmens. Az így leszűkített szerve-zeti szféra sem tekinthető azonbanteljesen civil szférának, e szervezetekegy része ugyanis politikai kötődéseimiatt marginalizálódik. A politikaialrendszer klientúraszerű szervező-désének következtében a szervezeteknagy része rendelkezik valamilyenpolitikai kapcsolatokkal. Az egyes

AA kkiisseebbbbssééggii iinnttéézz--mméénnyyrreennddsszzeerr sszzeerr--kkeezzeettee ééss mmûûkkööddééssiijjeelllleeggzzeetteessssééggeeii...... aasszzééttttöörreeddeezzeettttssééggeettééss aa sszzaakksszzeerrûûssööddéésseezzzzeell jjáárróó ggááttlláássáátteerreeddmméénnyyeezziikk..

...... kkééppmmuuttaattáássookkkkééppeezziikk aazz eeggyyiikkookkáátt aannnnaakk,, hhooggyyoollyy ttaarrttóóssaann rrööggzzüüllttaazz eerrddééllyyii mmaaggyyaarriinnttéézzmméénnyyrreennddsszzeerrcciivviill sszzfféérráánnaakk tteekkiinn--ttééssee –– aa „„cciivviill““ ttöörreekk--vvéésseekk eelljjááttsszzáássaa uuggyyaann--iiss mmiinnddmmááiigg ssiikkeerreessffoorrrráásssszzeerrzzééssii ssttrraattéé--ggiiáánnaakk sszzáámmííttootttt..


szervezetek szakmai mezőben valómarginalizálódása így gyakorta a pat-rónus személy politikai marginalizá-lódásának köszönhetően következikbe, miáltal a fentiekben körülhatároltreziduális civil szféra is jelentős mér-tékben ellenzéki irányba tolódva poli-tikailag elkötelezett.

Végkövetkeztetésként elmond-hatjuk, hogy bár végső soron a ki-sebbségi intézményrendszer elemzé-sének eredményeként is a szakiroda-lomból ismert három szektor, az álla-mi-piaci és nonprofit szektorhoz ju-tottunk, e felszíni hasonlóság ellenérea kisebbségi intézményrendszer szá-mos sajátosságot is mutat. Reméljük,hogy elemzésünk az erdélyi magyarintézményrendszer és civil szféramélyebb megismerése mellett a har-madik szektor jelenségkörének meg-értéséhez is hozzájárult.

Felhasznált irodalomÁgh Attila (1999): Civil társadalomés korai konszolidáció az EU-csat-lakozás jegyében Magyarországon.In: Magyar és európai civil társada-lom. Pécs, 1999.Toqueville, A. (1995): Politikai és civilszervezetek viszonya Amerikában.In: Korunk, 1995/11.Tvedt, Terje (1997) Angels of Mercyor Developmental Diplomats? Oslo1997.DiMaggio, Paul J. – Anheier, HelmutK. (1991): A nonprofit szervezetek ésa nonprofit szektor szociológiája. In:Kuti – Marschall szerk. (1991): A har-madik szektor. Non-profit kutató-csoport, 1991, Budapest.Némedi Dénes: A szociológia egy si-keres évszázad után. SzociológiaiSzemle 2000/2Horváth I. – Sala Zs. (1995): A romá-

niai magyar egyesületek és alapítvá-nyok szociológiai leírása. Korunk1995/XI. Csata – Kiss D. – Kiss T. (2005): Az er-délyi magyar kulturális intézmény-rendszerről. In: Blénesi-Mandel-Szar-ka (2005): A kultúra világa. A határontúli magyar kulturális intézmény-rendszer. MTA-KI 2005, Budapest.Miklós I. (2005): Forrásbevonási gya-korlat a székelyföldi kulturális intéz-mények esetében. In: Blénesi-Mandel-Szarka (2005) A kultúra világa. A hatá-ron túli magyar kulturális intézmény-rendszer. MTA-KI 2005, Budapest.

Kiss Dénes

Max Weber Szociológiai Társaság – szociológus


BBeesszzáámmoollóókk

EErrddééllyyii kküüllddööttttsséégg aa HHaattáárrttaallaann CCiivviill NNaapp rreennddeezzvvéénnyyeenn

Az idén a Pestújhelyi Napokrendezvénysorozat keretében,május 20-án szervezték első

alkalommal meg a Határtalan CivilNapot. A Pestújhelyi Pátria Közhasz-nú Egyesület és a Civitalis Egyesületmeghívására a civileket érintő kérdé-sek megvitatására, kapcsolatépítésreés tapasztalatcserére szánt rendezvé-nyen egy népes erdélyi küldöttségvett részt. A szombat délelőtti civil fó-rumon a résztvevők nagyon hasznoselőadásokat hallgathattak meg olyantémákban, mint a két országban jelen-leg működő állami támogatási rend-szerek, az 1, illetve 2 százalékos rend-szerek és tapasztalatok, civil és ön-kormányzati kapcsolatok, együttmű-ködések, a romániai magyar civil tár-sadalom fejlődése, civil sajtó.

A beszélők sorát Báder György,Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesü-

let elnöke és rendezvény házigazdájanyitotta meg köszöntő beszédével.

A romániai magyar civil társada-lom helyzetéről, fejlődéséről SomaiJózsef, a Romániai Magyar Közgaz-dász Társaság elnöke, a Magyar CivilSzervezetek Erdélyi Szövetségénekvezetőségi tagja beszélt.

A vendéglátók részéről JagasicsBéla, az ICsSzeM megbízott főosztály-vezetője tartott előadást az állami tá-mogatási rendszerekről. Ugyanezt atémát romániai viszonylatban Ma-gyari Sára, a START Tanácsadó ésTovábbképző Iroda munkatársa is-mertette a hallgatósággal. A Magyar-országon működő 1%-os rendszerrőlGerencsér Balázs, a Nonprofit Infor-mációs és Oktató Központ igazgatójabeszélt. A romániai eredményeket éstapasztalatokat Szenkovics Dezső, azAgnus Média Alapítvány ügyvezető-

je ismertette. Ugyancsak ebben a té-makörben tartott nagysikerű előadástKovács Zoltán Csongor, a Zöld Er-dély Egyesület elnöke, aki egyesülete2006-os 2%-os kampányát mutatta be.

A civil szervezetek–önkormány-zatok kapcsolatrendszeréről a hazai-ak részéről Avarkeszi Béla, BudapestXV. Kerület Önkormányzatának civilreferense beszélt. Az erdélyi delegá-ció részéről a civil–önkormányzatiegyüttműködés romániai helyzetétCsáki Rozália, a Civitas Alapítványmunkatársa és Zahoránszki István, aHollósy Simon Művelődési Egylet el-nöke mutatta be. Ugyancsak a dél-előtt folyamán került sor a civil sajtóhelyzetét bemutató előadásokra. Amagyarországi tapasztalatokról NagyÁdám, a Civil Szemle főszerkesztőjeés Báthory Erzsi, a Toronyhír civil fo-lyóirat főszerkesztője számolt be. Az


erdélyi civil sajtó helyzetéről VajdaGyörgy, a Magyar Újságírók Romá-niai Egyesületének munkatársa ésCsáki Rozália, a Civil Fórum lap fő-szerkesztője tartottak átfogó bemuta-tást.

A fórumot egy hasznos párbe-széd zárta, melynek keretében a szépszámban összegyűlt hallgatóságnaklehetősége volt kérdéseket feltenni,hozzászólásokat megfogalmazni.

A rendezvény keretében kerültsor a pestújhelyi múzeum megtekin-tésére, melyet egy, a múzeumkert-ben elfogyasztott igencsak finom, aháziak által ízletesen elkészített gu-lyás követett.

A rendezvény szombat délutánfolytatódott. Az előadások sorát So-mai József nyitotta meg, aki a romá-niai magyar civil szervezetek együtt-működéséről tartott előadást. A ha-zaiak közül ebben a témakörben Bá-thory Béla, az Újpalotaiak Baráti Kö-rének elnöke számolt be. KelemenÁrpád a Nyírpalota Társaság törté-netét és kerületben működő civilegyüttműködéseket ismertette a hall-gatósággal. Menyhért Péter egy, aCsepel-szigeten sikeresen megvalósí-tott civil együttműködés történetét,annak tapasztalatait mutatta be.

A házigazdák nagy figyelmet

fordítottak egymás jobb megismeré-sére is, ezért helyt adtak a résztvevőcivil szervezetek rövid bemutatko-zásának is. Az anyaországi civilszervezeteket Kolumbán Imola(Angol-Magyar Képző és Tovább-képző Központ), Volentics Vera(Hosszútávú Egészségvédő Prog-ram Egyesület), Simó Endre (Létmi-nimum Alatt Élők Társasága), Lász-ló Tamás (Magyar Szinergia HázKözhasznú Egyesület), Jánosi Gá-bor (Magyar Szociális Fórum), Ko-vácsné Antal Julianna (PestújhelyiIskoláért Alapítvány), Tóth Lajos(Tavasz Kórus Alapítvány), Kár-mánné Herr Franciska (ZöldövezetKözhasznú Egyesület), MészárosBalázs (Pestújhelyi Pátria Közhasz-nú Egyesület) mutatták sorra be.Ugyanezt erdélyi részről BenedekMárta (Bodvaj Egyesület), CsákiRozália (ERMACISZA és CIVITASAlapítvány), Kovács Zoltán Cson-gor (Zöld Erdély Egyesület), Ma-gyari Levente (Gyergyói Civil Há-ló), Magyari Sára (START Tanács-adó és Továbbképző Iroda), SzabóAndrea (Outward Bound Romania),Szenkovics Dezső (Agnus MédiaAlapítvány), Takács Gyöngyi(Nagyszebeni Magyar KulturálisIroda), Vajda György (Magyar Új-

ságírók Romániai Egyesülete), Za-horánszki István (Hollósy SimonMűvelődési Egylet), Zsombori Csa-ba (Baróti Szabó Dávid Iskolaköz-pont Diáktanácsa) tették meg.

A rövid bemutatkozások lehető-vé tették egymás szervezeteinekjobb megismerését és egyben a jövő-beni együttműködések lehetőségeitis megalapozták.

A Határtalan Civil Napokat Se-bestény István, a Civitalis Egyesületelnöke, az esemény főszervezője zár-ta, aki örömmel állapította meg, hogyegy hasznos és tanulságos tapasztalat-cserének adtak lehetőségét, és azon re-ményének adott hangot, hogy a ren-dezvényt jövőben is megszervezik.

Vasárnap délelőtt az erdélyi dele-gációt Hajdu László, Budapest XV.kerületének polgármestere fogadta,aki egyben a rendezvény védnöki cí-mét is felvállalta. A jelenlévők megis-merhették a polgármesteri hivatalépületét, annak működését, és öröm-teli tapasztalat volt arról hallani, hogymennyire szoros együttműködésbendolgozik és halad előre a polgármes-teri hivatal a kerület civil szervezetei-vel. A hivatali látogatást követően apolgármester vendégszeretetének ör-vendhetett a küldöttség.

A rendezvény támogatói a Nem-zeti Civil Alapprogram és BudapestXV. Kerületi Önkormányzata voltak.

Befejezésképpen köszönetet sze-retnék mondani mindazoknak, akiklehetővé tették ezen rendezvény lét-rejöttét, akik pénzt, időt és energiátnem sajnálva egy olyan fórumot hoz-tak létre, ahol megismerhettük egy-mást, számos érdekes és tanulságoselőadást hallhattunk, és nem utolsó-sorban kapcsolatokat építhettünk.

Szenkovics Dezső

Agnus Média Alapítvány – kuratóriumi tag


HHáárroommsszzéékk lleeggffiiaattaalloossaabbbb tteelleeppüüllééssee–– mmeeggyyeeii vveettééllkkeeddõõ ––

AKovászna Megyei Művelődé-si Központ a 2006-os évet azIFJÚSÁG ÉVÉNEK nyilvání-

totta, és ennek szellemében meghir-dette a „HÁROMSZÉK LEGFIATA-

LOSABB TELEPÜLÉSE” megyei ve-télkedőt, amely január 1-től indult ésszeptember 30-án fejeződik be.

A vetélkedő céljai: A közműve-lődési élet és a következetes ifjú-

sági munka fellendítése a három-széki településeken. Hagyomány-ápolás és közösségfejlesztés.

A vetélkedőre 2005. december 16-ig lehetett benevezni kis- és nagyte-


lepülésről egy ifjúsági csoportnakvagy civil szervezetnek, a megye vá-rosaiból együttműködési szerződésalapján min. 1 ifjúsági civil szerve-zetből és min. 2 érdekcsoportból állóközös csapatnak. A városok eseté-ben megengedett volt több közöscsapat nevezése is.

A benevezéshez szükséges doku-mentumokat (9 hónapos esemény-naptár, 3 éves működési terv – fenn-tarthatósági – és programterv, együtt-működési szerződés, irodahelyiség-re vonatkozó bizonylat stb.) 9 csapattette le, a vetélkedőn a megye 6 tele-pülése és 2 városa indult.

A január 1-jén elkezdődött, 9 hó-naposra szabott vetélkedőn a kiste-lepülés kategóriában a kisbaconiBodvaj Ifjúsági Egyesület önmagá-val vetélkedik, ezért ahhoz, hogy adíjat hazavihesse szeptember 30-ig1000 pontot kell elérnie. A cserná-toni IKA Ifjúsági Egyesület, a bölöniIfjúsági Csoport, a gelencei BodorGyörgy Kulturális Egyesület, a tor-jai Teleház Egyesület, az uzoni At-lantisz Egyesület a nagytelepüléskategóriában indultak a nyeremény-ként meghirdetett ifjúsági iroda fel-szereléséért. Város kategóriábanSepsiszentgyörgyről két csapat aTurulmadár és A Csapat vetélked-nek egymással és a kézdivásárhelyiNEXT Egyesület csapatával. A vetélkedő csapatok tevékenységének pontozása:A versenyszabályzat összeállításá-nál széleskörű pontozási és értékelé-si kritériumrendszert dolgozott ki aszervezőcsapat és a zsűri. A csapa-tok tevékenységének értékelése há-rom nagy ismérv alapján történik: amegszólított célcsoportok, a progra-mok jellege, és reklám, illetve mé-dianyilvánosság szerint. A pontozandó tevékenységek kategóriái: egyszeri rendezvények és állandóprogramok (jellegűk szerint: közmű-velődési, ismeretterjesztő, hagyo-mányőrző, közösségfejlesztő, kapcso-latépítő, környezetvédő, sport és sza-badidős, szociális stb.), gyűjtemény-szervezés, kiadványok, leadott pályá-zatok, forrásteremtés támogatóktól. Nyeremények:Közösségi ház felszerelése (kistele-pülés és nagytelepülés kategóriák-ban): számítógép, nyomtató, szken-ner, multifunkcionális gép, telefon-készülék, internet-bérlet, mobiltele-fon. Számítógép, programokkal együtt.

Közösségi ház felszerelése a vá-ros esetén: 2 számítógép progra-mokkal, nyomtató, szkenner, multi-funkcionális gép, telefonkészülék,

internet-bérlet, bútorzat, két mobil-telefon.

MÉRFÖLDKÖVEK – közép-du-nátúli tanulmányút háromszéki fia-taloknak – 2006. november 5-12. Hely-színek: Veszprém, Tatabánya, Esz-tergom, Dunaújváros, Várpalota,Székesfehérvár, Tótvázsony, Nagy-vázsony, Magyarpolány, Hajmás-kér, Tata.

A tanulmányút során a résztvevőcsapatok vezetőinek lehetőségük leszbetekinteni olyan magyarországi ifjú-sági és ifjúsági szolgáltató szerveze-tek életébe, amelyek tevékenységük-kel településeiken, régiójukban vagynemzetközi szinten innovatív ifjúsá-gi munkát végeznek, „mérföldkö-veknek” számítanak. A tanulmányútlehetőséget kínál határon túli kapcso-lat kiépítésére, ugyanakkor az egyhe-tes együttlét során összeverődő csa-pat kindulópontot jelenthet a három-széki ifjúsági szervezetek közötti há-lózat kiépítésére. A projekt keretébentovábbá lehetőség nyílik a már EU-stapasztalatokkal rendelkező magyar-országi szervezetek erre vonatkozóismeretátadására és a romániai szer-vezetek közvetett felkészítésére.

A vetélkedő eredményhirdetése azŐszi Közművelődési Napok nyitó-rendezvényén történik.

A három kategória egy-egy nyer-tes csapata szerződést köt a Kovász-na Megyei Művelődési Központtal,amelynek értelmében a zsűri által jó-váhagyott működési tervnek meg-felelően 3 évig IFJÚSÁGI SZOL-GÁLTATÓ IRODÁT működtet.Az iroda működési feltételei: A csapat a nyereményt nem profit-orientált célra használja, a helyi kö-zösség számára hetente legkevesebb10 órát nyitva tartja az irodát, éven-te egy nagyrendezvényt szervez,évente 2 pályázatot lead. Az irodafelszerelése a működtetéstől számí-tott 3 évig a Kovászna Megyei Mű-velődési Központ tulajdonában van,utána a nyertes csapat tulajdonábakerül. Kötelező a 3 éves működésiterv betartása.

Az irodahelyiség felszerelésénekfenntartási költségeit az első évben100%-ban a Művelődési Központ fe-dezi, a második évben 50%-át a Mű-velődési Központ fedezi, a másik50%-ot saját forrásból kell megolda-ni, a harmadik évben 100%-át a csa-pat saját forrásaiból kell megoldania.A vetélkedő első három hónapjánakeddigi eredményei:– a csapatok jobban figyelnek a mé-

dianyilvánosságra;

– a csapatok tudomást szereztekegymásról, figyelemmel kísérhetikegymás tevékenységét, ötleteketmerítenek egymás programjaiból;

– a torjai csapat a vetélkedő hatásáraszéleskörű célcsoporttal foglalkozik;

– Uzon település civil szervezetei-nek, intézményeinek összefogása,együttműködése;

– a gelencei fiatalok csapatba szerve-ződése és tevékenykedése;

– pályázati együttműködés a torjaicsapat és a kézdivásárhelyi csapatközött;

– a sepsiszentgyörgyi Turulmadárcsapatban 3 különböző ifjúsági kö-zösség tevékenykedik közös célo-kért, segítik egymást, a vetélkedőhozta szabályokkal rákényszerül-nek, hogy átgondolják saját és kö-zös dolgaikat;

– A csernátoni csapat esetében a ve-télkedő több pályázat leadását ge-nerálta.

Részleges eredmények, a június 1-igmegszerzett pontok alapján:

A vetélkedő ötletgazdája és szerve-zője: Kovászna Megyei MűvelődésiKözpont.Partner: Kovászna Megyei IfjúságiIgazgatóság.Támogatók: Kovászna Megye Taná-csa, COSYS kft., Hard Trading.Médiapartner: MIX FM Rádió és aHáromszék Napilap.

Péter Orsolya

Kovászna Megyei Művelődési Központ – civil referens


Kistelepülés kategória: Pontok

Kisbacon, Bodvaj Ifjúsági Egyesület 697,5

Nagytelepülés kategória:

Csernáton, Ika Ifjúsági Egyesület 998

Uzon, Atlantisz Egyesület 997

Torja, Teleház Egyesület 484

Gelence, Bodor György Egyesület 514

Bölön, Ifjúsági Csoport 437,5

Város kategória:

Sepsiszentgyörgy, Turulmadárcsapat

1647,5

Sepsiszentgyörgy, A Csapat 935

Kézdivásárhely, Next Egyesület 257


KKöösszzöönnjjüükka támogatást, amelyet nyújt jelen lapszámunk kiadásához az Illyés Közala-pítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális ÖrökségMinisztériuma, a Communitas Alapítvány, a Szülőföld Alap, a CivitasAlapítvány, a TransIndex, a Református Egyház Misztótfalusi Kis MiklósSajtóközpontja, a COMATIM TRANS Kft. (Kolozsvár), a Kopiernicus Kft.(Kolozsvár), a Palrom Kft. (Kolozsvár).

EERRMMAACCIISSZZeerrddééllyyii mmaaggyyaarr cciivviill sszzeerrvveezzeetteekk lleevveelleezzõõlliissttáájjaa

Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tá-jékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására.

Feliratkozni az ermacisz–[email protected], lemondani pedigaz ermacisz–[email protected] címre küldött üres levéllel lehet.Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az [email protected]–mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–[email protected] címre várjuk.

EERRMMAASSZZOOCCIIeerrddééllyyii mmaaggyyaarr sszzoocciiáálliiss cciivviill sszzeerrvveezzeetteekk lleevveelleezzõõlliissttáájjaa

Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködé-sének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszocilevelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–[email protected] címre kül-dött üres levéllel lehet.

A listára szánt leveleket az [email protected] címre kell küldeni.

Magyarországon:tel.: 06–1–3032887tel./fax: 06–1–3624079mobil: 06–30–2218057

COMATIM TRANS Kft.MMeenneettrreennddsszzeerriinnttii jjáárraatt

EEsszztteerrggoomm –– KKoolloozzssvváárr(szlovák határ)

mmeenneett––jjöövveett,,bbuuddaappeessttii úúttvvoonnaalloonn

llééggkkoonnddiicciioonnáálltt kkiissbbuusszzookkkkaall

Indulás

A kisbuszok mobil elérhetőségei:0040–722–416134, 06–30–2935766

Magyarországról:hétfőn,

szerdán,szombaton

Esztergomból: 6:00Budapestről: 7:15

Kolozsvárról:kedden,

pénteken,vasárnap

6:00

Romániában:tel.: 0040–264–441410,0040–264–441413mobil: 0040–722–260137

civil fórum 2006/2

Documents