______________________________________________________________________________

„A TAO bölcsessége” füzetek 2/1.

TAO energia-gyakorlatok (csikung/taoista jóga) -

elmélet és alapok

Sódor Márton

sodor@t-online.hu 30/941-1478

www.gyogyitoharcos.hu

TAO energia-gyakorlatok (csikung) összefoglaló"A csikung olyan eszköz, amely segítségével megtanulhatjuk, hogyan lehet az egészségünkethelyreállítani, megszabadulni a betegségektől, teljesebben felfogni a világunkat, megérteniönmagunk és az egész Kozmosz kölcsönös kapcsolatát, megtalálni - a létezés boldogságát, akapcsolatok boldogságát, a kölcsönös megértés boldogságát, az Út tudatos megválasztásánakboldogságát - egyszerűen a BOLDOGSÁGOT."

Xu Mingtang - csikung mester

Csí (Chi) Kung

az univerzális életenergiával (csí) való munka (kung)

művészet, tudomány, filozófia, gondolkodásmód, a környező világgal és a világegyetemmeltörténő energia- és információcsere módszere, melynek gyökerei az ősi Kínába vezethetők vissza

Céljai:

egészség megőrzés betegségek gyógyítása

az élet meghosszabbítása harcművészeti kézségek fokozása megvilágosodás elérése (Buddhaság)

Módszerei:

TEST - TUDAT - SZELLEM

összehangolása a légzés, a mozgás és a tudat szabályozásával, az ITT és MOST (a pillanat)tudatosításán keresztül.

Mozgás közben végzett meditációs gyakorlatok, csendes (ülő) meditációs gyakorlatok

Hatásai:

Belső és külső egyensúly megteremtése (jin-jang)

Az energiacsatornák és aktív pontok megnyitása - energiaszint növelése, az energiák tudatosmozgatása - koncentrációs képesség fejlesztése

A Világegyetem megértése EGÉSZ-SÉG és TELJES-SÉG

A szervezet karbantartása, fizikai stabilitás (anyagi szint)

Energiagyűjtés és átalakítás (energetikai szint)

Szellemi és spirituális képességek fokozása (szellemi szint)

TartalomTAO ENERGIA-GYAKORLATOK (CSIKUNG) ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................... 2

TARTALOM ......................................................................................................................................................... 3

A TAO ENERGIA-GYAKORLATOKRÓL ...................................................................................................... 5

A TAO ÉS A TAOIZMUS.................................................................................................................................... 5

A TAOISTA FILOZÓFIA ......................................................................................................................................... 5A TAO KÍNÁLTA GYAKORLATI LEHETŐSÉGEK .................................................................................................... 6A TAO NYOLC ALAPKÖVE – A TAOISTA EGÉSZSÉG-MODELL ............................................................................... 7

A filozófia (világnézet) TAO-ja ...................................................................................................................... 8Az éltetés (revitalizáció) és az önvédelem TAO-ja ......................................................................................... 9A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-ja........................................................................................................ 10A feledésbe merült táplálékok TAO-ja ......................................................................................................... 10A gyógyítás művészetének TAO-ja ............................................................................................................... 11A szexuális bölcsesség TAO-ja (harmonikus partnerkapcsolat) .................................................................. 11Az önismeret TAO-ja.................................................................................................................................... 11A sorsalakítás és a siker TAO-ja.................................................................................................................. 12

AZ ENERGIA-GYAKORLATOK (CSIKUNG) HELYE A HAGYOMÁNYOS KÍNAI ORVOSLÁSBAN................................. 13

A TAO ENERGIA-GYAKORLATOK (CSIKUNG) ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA............................ 13

AZ ENERGIA-GYAKORLATOK (CSIKUNG) ELMÉLETI ALAPJAI ............................................................................ 13A csikung fogalma........................................................................................................................................ 13Az energia-gyakorlatok (csikung) gyökerei ................................................................................................. 14A (kínai) energia-gyakorlatok (csikung) története ....................................................................................... 15Az energia-gyakorlatok (csikung) alapfogalmai .................................................................................. 16

A CSIKUNG GYAKORLATA .......................................................................................................................... 19

A CSIKUNG GYAKORLÁSÁNAK ALAPELVEI ........................................................................................................ 19Általános alapelvek...................................................................................................................................... 19Testre vonatkozó alapelvek .......................................................................................................................... 19A légzésre vonatkozó alapelvek................................................................................................................... 20Az energiára (csí) vonatkozó alapelvek ....................................................................................................... 20A szellemre (tudatra, figyelemre) vonatkozó alapelvek................................................................................ 20

A CSIKUNG GYAKORLATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK SZINTJEI ................................................................................... 21A CSIKUNG ÁLLAPOT......................................................................................................................................... 22KONCENTRÁCIÓ A CSIKUNG GYAKORLÁSA SORÁN ............................................................................................ 22A CSIKUNG GYAKORLATOK TÍPUSAI .................................................................................................................. 23TESTHELYZETEK A GYAKORLÁS KÖZBEN .......................................................................................................... 24A GYAKORLÁS SORÁN ESETLEG FELLÉPŐ KÍSÉRŐ JELENSÉGEK ......................................................................... 27

A CSIKUNG HATÁSAI..................................................................................................................................... 27

ÉLETTAN; HATÁSOK .......................................................................................................................................... 28Csont- és izomrendszer ................................................................................................................................ 28Szív-és érrendszer ........................................................................................................................................ 28Emésztőrendszer .......................................................................................................................................... 29Légző rendszer ............................................................................................................................................. 29További élettani hatások .............................................................................................................................. 29

MENTÁLIS HATÁSOK ......................................................................................................................................... 30PSZICHÉS HATÁSOK........................................................................................................................................... 30ENERGIARENDSZERRE GYAKOROLT HATÁSOK .................................................................................................. 30HARCMŰVÉSZETI KÉPESSÉGEKRE VONATKOZÓ HATÁSOK ................................................................................. 31A SZELLEMI TUDATOSSÁGRA GYAKOROLT HATÁSOK ........................................................................................ 31

A CSIKUNG TERÁPIÁVAL MEGELŐZHETŐ, GYÓGYÍTHATÓ BETEGSÉGEK............................... 31

AJÁNLOTT ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM............................................................................................. 32

MÉG BE NEM FEJEZETT/TERVEZETT ÚJ FEJEZETEK........................................................................ 32Mit vagy hogyan?...................................................................................................................................................... 32

4

Ritmus....................................................................................................................................................................... 32

5

A TAO energia-gyakorlatokrólA TAO energia-gyakorlatok (csikung, chi kung, qigong) alatt a kínai eredetű – és döntően a taoistahagyományokból eredeztethető – önfejlesztő, egészség-megőrző, öngyógyító és számtalan egyébcélra kifejlesztett gyakorlat-rendszert értem. Mint a bevezetőben már kiderült alapvetően több ismint összefüggő, egymáshoz alapelveiben kapcsolódó gyakorlatok gyűjteménye. Segítségével egykomplex életfilozófia, életmód-rendszer áll rendelkezésünkre, amit számos – előre meghatározottvagy általunk definiált – cél eléréséhez, életmódunk természetesebbé tételéhez, így egészségünkhelyreállításához használhatunk fel.

Az előbbiek alapján a csikung két szinten értelmezhető. A szélesebb körű értelmezés szerint acsikung maga az ÉLET. Egy életmód, életfilozófia, amelyet ha elsajátítasz, akkor mindencselekedeted, minden mozdulatod csikung-á válik. A test és tudat egyesítésével végzett mindencselekedet csikung. Ez azt jelenti, hogy teljesen tudatában vagy a Létezésnek, mindencselekedetedet teljes tudatossággal végzed, a jelenben létezel, azaz Felébredett vagy. Ezt a szintetpersze csak nagyon kevesen érik el, de a lehetőséged megvan rá. Persze ehhez hosszú, elmélyültgyakorlás szükséges. Gyakorlatilag minden keleti (és nyugati) filozófiarendszer tanítja, csakmindegyik másképp nevezi. Minden harcművészet elsajátításának alapja egy sor csikung szerűalapgyakorlat.

Szűkebb értelemben a csikung gyakorlatai Kínában fejlődtek ki. Igazi eredete azonban a messzitávolba vész és minden korábbi filozófiarendszerből vett át valamit. Nagyon sok irányzata és mégtöbb - ezer évekre visszanyúló - gyakorlata van. De nem halott rendszer. Most is fejlődik - ajelenkorhoz alkalmazkodóan - újabb és újabb gyakorlatok, gyakorlatsorok jelennek meg. Mertnem a gyakorlatok adják a lényegét, hanem a gyakorlatok mögött húzódó alapelvek, melyekmegtartásával bármely gyakorlat, cselekedet és mozdulat csikung-á alakítható.

A TAO és a taoizmus

A taoista filozófiaAhhoz, hogy megértsük a TAO energia-gyakorlatok lényegét és azt a közeget, ami a legerősebbenhatott ennek a rendszernek a kialakulására, beszélni kel röviden a TAO-ról és a – mögötte húzódófilozófiáról – a taoizmusról is. A TAO alapvetően Utat, Törvényt, Természeti Törvényt jelent. Azta végső elvet fejezi ki, ami minden létezők és dolgok mögött uralkodik. Azt az Alapvető Elvet,ami örökké volt, örökké lesz ami az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, a kiindulási állapot ésegyben a cél is. Más filozófiai megközelítések alapján nevezhetnénk, Szent Szellemnek, VégsőÉrtelemnek, Univerzális Állandónak… vagy Istennek. Az egyéb megközelítéssekkel szemben egylényeges tulajdonsága van a taoista megközelítésnek, mégpedig az, hogy a TAO nem egy ember-szerű, személyes megközelítését adja a végső dolognak, hanem inkább egy TERMÉSZET-központú, semeleges hozzáállással közelít. Ez a megközelítés sokat segít – főleg az Isten-megközelítésű, nyugati filozófiai irányzatokon felnőtt emberek számára – abban, hogy kicsitreálisabban érthesse meg A Végső Lényeg alapelveit. (Természetese Isten is önmagában mind ezta dolgot kifejezi, csak a félreértelmezett és emberiesített Isten fogalom már messze nem tudjatükrözni azt a teljes mögöttes tartalmat, amit a TAO-n keresztül meg tudunk érteni.)

A taoizmus filozófiája az ősi Kínában alakult ki. Gyökerei minimum két-háromezer évrekövethetők visszafelé az időben. Leglényegesebb és legismertebb összefoglalását és értelmezését abölcs Lao-Ce (kb. ie. VI. század) és Csuang-Ce (ie. 369-286) munkássága alapján ismerjük. A„Tao Te King (Út és az Erény könyve)” és a „Csuang-Ce bölcsessége” foglalják össze röviden éstömören annak a filozófiának vagy világnézetnek az alapvetéseit és esszenciáját, amit mataoizmusnak nevezünk.

6

A taoizmus – ebben a formájában - egy összefoglaló név. Két eltérő- de egymáshoz azért szorosankapcsolódó – irányzatot jelöl. Egy életfilozófiát, világlátást és egy vallási irányzatot. Ebben akönyvben alapvetően én a életfilozófia megközelítést használom és ilyen értelemben alkalmazoma TAO vagy a taoizmus fogalmát. (Az előbbit jobban szeretem, mert teljesen egyértelműen utalarra, hogy itt nem a taoizmus nevű vallási irányzatról beszélünk.) A TAO, azaz a taoizmus, mintéletfilozófia – véleményem szerint – egy semleges – mondhatnám természettudományosmegközelítés – amely minden vallási irányzat mellett megállja a helyét és alapvetően nem ütközikegyik világvallás alapvető tanaival sem. Viszont sokat segít, kihámozni azokat a valós gyökereket,amelyeket a vallások „kanonizált” és közvetítés során elveszett valóságos és közös alapjaitjelentik.

A TAO – mint életfilozófia - alapján a TAO minden dolgok szülője, anyja, de egyben azeredménye is, hiszen minden dolog egyszer a TAO-ba tér vissza. Ez a közös eredet és a közös„cél” alapvetően határozza meg az élet és minden dolgok egységét. A Kozmosz magába foglalja aMindenséget, eget, földet, napot, holdat, a csillagokat, az elemeket (fa, tűz, föld, fém, víz), mindenélőlényt (növényeket, állatokat, embert) és minden teremtett dolgot. Ezek az élőlények és dolgoknem függetlenek egymástól. Egyrészt ugyanazok a törvényszerűségek irányítják őket – legyenekakár a legnagyobbak vagy láthatatlan méretű parányok; legyenek egy szerveződési vonallegtetején vagy legyenek akár a legkisebb rész-elemek – másrészt bármelyik elem vagy alkotórészmegváltozása maga után vonja a többi – a teljes rendszer – változását is. A legkisebb elemi rész isvisszatükrözi a teljes Kozmosz minden megnyilvánulását és tulajdonságát és hatást gyakorol ateljes rendszerre.

Így az ember sem kivétel és nem vonhatja ki magát a TAO, az Örök Törvény törvényszerűségeialól. Az emberben zajló szellemi-lelki-testi folyamatokat is ugyanazok a törvényszerűségekhatározzák meg, amelyek a Kozmoszt, a Kozmoszban lezajló változásokat (pl. földtörténetiváltozások, évek, évszakok, nappalok és éjszakák váltakozása, ritmusok, fejlődési folyamatok stb.)határozzák meg. Az emberi szervezet a Kozmosz része és a Kozmosz az emberi testben ismegnyilvánul, illetve leképeződik. Az ember az Ég (szellem) és a Föld (anyag) összefonódásábóljön létre. Minden más élő és élettelen földi teremtménnyel együtt Ég és Föld gyermeke és mindenmás teremtmény testvére is egyben.

Ezzel a filozófiával a taoizmus olyan modern – szinte csak a napjainkban felismert és a tudományáltal éppen csak mostanában elfogadott – „tudományos” alapelveket fogalmazott meg, amelytökéletesen alkalmas a mai ember szellemi, lelki, morális (erkölcsi), társadalmi életénekszabályozására.

Annak ellenére, hogy a TAO alapvetően egy filozófia vagy világnézet, egy olyan világlátás amelyaz életet misztériumnak tekinti – éppen a TERMÉSZET-központú és részletekbe menőengyakorlatias megközelítése miatt – élettudománynak is nevezhetjük. A taoista bölcsek tehátévezredeken át kutatták az Életet és a Természetet és meghatározott törvényszerűségeket fedeztekfel. Rájöttek arra, hogy a Világon mindenre ugyanazok az alapvető törvényszerűségekvonatkoznak és a Világban minden mindennel összefügg. Ebből az alapfelismerésből kiindulva ataoizmus egy természetes, rendkívül gyakorlatias, az élet minden területére kiható, az élet mindenterületét felölelő életmódot dolgozott ki.

A TAO kínálta gyakorlati lehetőségekA TAO az Út végigjárásának, az Örök Törvényhez való visszatérésnek a filozófiája és gyakorlata.A fejlődés és átalakulás útja. A számunkra szükségtelen és a célhoz nem vezető energiák, érzések,helyzetek átalakításának és megoldásának a gyakorlati útmutatója. Segíti a nyars energiákfinomítását, a beszűkült gondolkodásmód kitágítását, a testi energiablokkok oldását. Mindezekhez- az elméleti háttér mellett – rendelkezésre bocsátja a megfelelő és alkalmazható gyakorlatok„gyűjteményét” is. A TAO útja lehetővé teszi, hogy hozzájussunk saját belső erőinkhez, hogy

7

önbizalmat kapjunk azok használatához és ezzel képesek legyünk a bennünk szunnyadóképességek teljes kiaknázására, lehetőségein megvalósítására.

Mindemellett a TAO útja természetes, életközeli és könnyen érthető. Egyszerű, de nagyonhatékony alapelvek elsajátításán át és a hozzájuk kapcsolt egyszerű gyakorlatok és technikáksegítségével a gyakorlásokon túlmenően a mindennapi életbe integrálhatjuk be az egészségeséletmód alapvető szabályait.

A TAO nyolc alapköve – a taoista egészség-modellAz európai uralkodó felfogás szerint az egészség valamilyen olyan dolog, ami a betegségekkel, azorvosi tevékenységgel van összefüggésben. Ahhoz hogy egészséges legyek orvos,természetgyógyász – esetleg egy lélekbúvár – tevékenysége szükséges. Az elmélet alapvetően nemhibás, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elfogadott meghatározás szerint: „Azegészség a tökéletes testi, szellemi, lelki és szociális jó közérzet állapota.” Ennek az elméletifelfogásnak azonban igen csak kevés köze van ahhoz a gyakorlathoz, amit a nyugati orvoslás,pszichológia terápiáiban valóban alkalmaznak. A betegség-tüntetek, laborértékek és lelkibetegség-okok alapján felállított diagnózisok és kezelések gyakorlatilag csak a betegségekkelfoglalkoznak az egész-ség helyett. Pedig a magyar nyelvben gyönyörűen kifejezésre kerül az a –taoista felfogással egyező – nézőpont, ami az egészséget az egésszel, a teljességgel hozzapárhuzamba.

Áttekintve tehát a taoizmus széleskörű és az élet számos területét összefogó egészség modelljét, rákell jönnünk arra, hogy a nyugati világban igen csak szegényesen értelmezzük az egészséghezvezető, szükséges életterületeket és alapelveket. Ennek megfelelően – még ha akarnánk, vagy akörülmények lehetővé tennék – sem tudnánk egészséges életet élni, mivel fogalmunk sincs arról,hogy alapvetően milyen elemek szükségesek a valóban széles körűen értelmezett – holisztikus -egészség-szemlélet kialakításához. Ebben segít nekünk a taoizmus nyolc alapkövének átfogótanítása.

A taoizmus gyakorlati megfogalmazása a Lao-Ce, illetve Csuang-Ce után következő taoistabölcsek munkájának köszönhető. Az első, szellemi megfogalmazásból a taoista bölcsek számosgyakorlati módszert dolgoztak ki, melyeknek célja a test egészségének fenntartása, a testátalakítása és hallhatatlanná tétele. Ezekből, a gyakorlati módszerekből fejlődött ki a taoistafilozófia teljességét átfogó és rendszerező tanítás: a taoizmus nyolc alapköve.

A képen látható Pa-Kua (bagua) a taoizmus egyik jelképe. A világ első bölcsességkönyvében – aKözépső Birodalom idejéből származó – Ji King-ben (Változások Könyve) kerültek elsőként

8

bemutatásra. A nyolcszög közepén látható jin-jang jel körül – a nyolc égtájnak megfelelően -nyolc un. trigramm található. Ezek a trigrammák, amelyek nyolcszög alakban helyezkednek el ajin-jang szimbólum körül, alkotják a taoizmus oszlopait vagy alapköveit. A menny nyolc oszlopát,a nyolc világtájat, a nyolc hegyet, valamint az energetikai és a kozmikus erők nyolc kapujátszimbolizálják, amelyeken keresztül – szimbolikusan – az esőfelhők előjönnek és amelyek a nyolcszelet keltik.

A nyolc égtáj alapvetően tehát nyolc eltérő energia-minőséget jelez. A taoizmus évszázadokonkeresztül titkos tanításai ehhez a nyolc alapkőhöz kötődnek. A taoista bölcs Stephen T. Changnyomán a következőkben kerül meghatározásra a taoista egészség-modell nyolc alapköve:

A filozófia (világnézet) TAO-ja

Az éltetés (revitalizáció) és az önvédelem TAO-ja

A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-ja

Az elfelejtett táplálékok és gyógynövények TAO-ja

A gyógyítás művészetének TAO-ja

A szexuális bölcsesség TAO-ja

Az önismeret TAO-ja

A sorsformálás és a siker TAO-ja

Az egészség feltétele az, hogy a nyolc alappillér egyensúlyban van az életünkben. Nem elég csakegyik vagy másik alappillérre támaszkodnunk, hanem mindegyik életterületen dolgoznunkszükséges ahhoz, hogy egészségben élhessünk. A nyolc összetevő arra is alklmas, hogy számvetéstkészíthessünk arra vonatkozóan, hogy melyik életterületeken rendezett az életünk és melyek azokaz összetevők, ahol még dolgoznunk kell a teljesség eléréséhez vezető úton.

A filozófia (világnézet) TAO-jaA filozófia, világnézet meghatározza az élethez és önmagunkhoz – illetve a Teljességben betöltöttszerepünkhöz - való alapvető hozzáállásunkat. Jelenti a nyilvánvaló dolgok megkérdőjelezését,illetve az Élet értelmének keresését. Feltárja az Élet rejtett törvényszerűségeit, értelmét és célját.Megmutatja azokat az irányvonalakat, amelyek szellemi felemelkedésünkhöz, fejlődésünkhözfelhasználhatunk. Kijelöli az Ember számára bejárandó Utat, és a Mindenséghez való visszatéréslehetőségét biztosítja. Ide tartozik az egészséges életvitelhez, életvezetéshez szükséges elméletitudás is. Részterületei: a filozófia, a pszichológia, a vallás, a mitológia, kozmológia és a kínaifilozófiában az energiák elmélete, az energia-tan is. Részben ide sorolható a meditáció TAO-ja is.

Egy alapvető életfilozófia hiányában képtelenek vagyunk egy alapvető irányt tartani életünkben. Afolyamatosan változó, rövidebb távú, anyagi célok nem képesek megfelelő irányt szabni azéletünknek, földi tartózkodásunknak. Jelen társadalmunk éppen ezt az anyagba süllyedt, ésmagasabbrendű cél nélküli életet példázza.

A TAO filozófiája alapvetően egy meghatározott, gyakorlatias és tartalmas irányt mutatszámunkra. Általánosságban tekintve a filozófia, világnézet területét, fontos megjegyezni, hogyszámtalan világnézet, filozófia vagy vallás adhat megfelelő iránytűt az élethez. Ugyanarrólszólnak, ugyan az a cél elérhető velük csak más utakat kínálnak az azonos cél eléréséhez. A lényegegy átfogó, meghatározó világkép és valamilyen bejárandó Út eszményképének megléte, amelykoordinálja és vezeti a mindennapi életet.

9

Az éltetés (revitalizáció) és az önvédelem TAO-jaSzorosabban véve ezt nevezhetjük életmódnak, gyakorlati életfilozófiának. Arra a kérdésre adválaszt, hogy mit teszünk magunkért, mit teszünk azért, hogy egészségünket megőrizzük és/vagymegromlott egészségünket helyreállítsuk, érvényesíteni tudjuk önmagunkat(önérvényesítés/önvédelem) vagy a szellemi fejlődés legmagasabb fokát(tudatosodás/megvilágosodás/kegyelem) érjük el. Az öngyógyítás, az önérvényesítés, azönvédelem, az öngyógyító energiák és folyamatok beindításának és a magasrendű szellemifejlődés tudománya. Azokat a módszereket, eljárásokat, technikákat vagy gyakorlatokat - taoistaenergia gyakorlatok (külső és belső taoista gyakorlatok, csikung/taoista jóga) – foglalja egybe,amelyeknek a célja a test természetes gyógyító erejének, öngyógyító képességének a felébresztése,a test revitalizációja, a betegségek megelőzése és terápiája, az önvédelem, illetve a test-lélek-szellem összekapcsolása és az ember által elérhető legmagasabb szintű szellemi-testi fejlődés(tudatosság elérése/megvilágosodás/hosszú élet/hallhatatlanság stb.) elérése.

A TAO (taoista) energia-gyakorlatok – a hozzájuk kapcsolódó harcművészeti alkalmazásokkalegyütt - egy átfogó rendszert képeznek, amely a szellem-lélek-test hármasságának egészségévelazok kapcsolatával, az egész ember holisztikus megközelítése mellett foglalkozik.

Mint láttuk ebben a rendszerben az önérvényesítés, önvédelem TAO-ját is a "Az éltetés TAO-já"-hoz sorolják. Ennek a megközelítésnek az alapja, hogy az éltetés egyik alapvető feladata aszervezetben lévő öngyógyító - önvédelmi - folyamatok beindítása. Az ősi kínai harcművészetirendszerek szintén az önérvényesítést, saját testünk védelmét, a szellem és a test megerősítését, azönvédelmet szolgálják. Az előbbiek alapján mind a belső (tai chi chuan, bagua chan, xingji stb.),mind a külső harcművészeti ágakat (kung fu, vu shu stb.) ide sorolják.

A TAO (taoista) energia-gyakorlatok alapvető gyakorlatai négy csoportba oszthatók:

mozgás-gyakorlatok: olyan koncentrált, tudatosan és meditációs állapotban (csikung állapot)végzett mozgásgyakorlatok (gimnasztika), energiagyakorlatok, amelyek a csí (energia) gyűjtését,mozgatását, és öngyógyító célú felhasználását, a test ellazítását, nyújtását és erősítését, az egyesszervek erősítését vagy gyógyítását stb. segítik elő;

meditációs gyakorlatok: általában nyugalmi állapotban végzett relaxációs, koncentrációs,kontemplációs és meditációs gyakorlatok, melyek elsősorban a belső erő fejlesztését és a szellemifelemelkedést szolgálják;

légzőgyakorlatok: a légzés szabályozását és a test életerejét fokozó légzőgyakorlatokat, légzéserejével végzett energiagyakorlatokat foglal magába (daru légzés, jin- és jang-légzés, a nagy és akis energiakeringés stb.)

harcművészeti alkalmazások: a kínai eredetű harcművészeti ágak és iskolák gazdag tárházatartozik ide beleértve az alábbi csoportosítás szerinti harcművészeti formákat:

belső (lágy) harcművészetek: alapvetően taoista eredetű un. belső harcművészeti formák,amelyeknél a hangsúly a belső erő fejlesztésén és alkalmazásán, az energia-áramlás és az energiákharcművészeti felhasználásán van a hangsúly, szemben az izomerőn alapuló külső (kemény)harcművészeti alkalmazásokkal; ide tartoznak a legismertebb alkalmazások közül a tai chi chuan,bagua chan, xingshi

külső (kemény) harcművészetek: részben taoista, részben buddhista eredetű, sokszor már keveredőharcművészeti formák és iskolák, melyek a belső erő bizonyos mértékű alkalmazása mellett a főhangsúlyt az izomerővel végzett technikákra helyezik; ide sorolhatók a kung fu és a vu shu iskolái,felsorlva néhányat közülük: shaolin kung fu, jet kune do, imádkozó sáska kung fu stb.

Általánosságban tekintve ezt a fejezetet is, természetesen számos olyan komplexéletmód/életfilozófia létezik, amely hasonló célokat tűz ki és hasonlóan eredményes módszereket

10

alkalmaz. Az egyik ilyen átfogó rendszer pl. a jóga, de gyakorlatilag minden nép kidolgozottvalamilyen hasonló rendszert, csak kevés olyan van, amely a kínai vagy az indiai rendszerekhezhasonlóan ilyen évezredekre dokumentáltan visszavezethető és fennmaradt háttérrel rendelkezik.

A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-jaA légzés mellett a táplálkozás a másik legfontosabb kapcsolatunk a minket körülvevő világgal. Azenergia-felvétel másik meghatározó módja. „Az vagy amit megeszel.” – mondás híven tükrözi ezta fontos kapcsolatot. Egészségünk szempontjából döntő jelentőségű, hogy a számunkra megfelelő,egészséges táplálékot vegyük fel és szintén az egyéni szükségleteinknek megfelelő táplálkozásiszokásokat alakítsunk ki. Nagyon fontos kiemelni az egyéni szükségletek és érzékenység szerintitáplálkozás elsődlegességét az egyes diéták és módszerek kritikátlan követésével szemben.

A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-ja szűkebb értelemben a táplálkozás taoista alapelveit, azételek és italok jin- és jang-energia szerinti besorolását, az öt Íz szerinti (savanyú, keserű, édes,erős és sós), valamint a forróság és hidegség fokozataira alapozott társítását és az öt átalakulásifázishoz (fa, tűz, föld, fém és víz) való kapcsolódását írja le. Figyelembe veszi a természetestáplálkozás alapelveit, mint pl. a természetes táplálékok fogyasztása - szemben az élelmiszer-iparáltal mesterségesen előállított és számtalan nem emészthető, táplálékként nem szolgáló vagyegyenesen mérgező tápanyag-keverékkel, az egyén szervezetének egyedi igényeit vagy azévszakokat és életkörülményeket. , A kínai táplálkozás-tan mely egy komplex, mégis rugalmas – aszemélyek igényeihez és alkatához kapcsolódó – rendszert képez. A kiegyensúlyozott táplálkozásegyben a védelmi energiák erősítését is szolgálja.

Szélesebb értelemben természetesen minden kiegyenlített, természetes – az adott személy számára– egészséges táplálkozás ebbe a kategóriába sorolható.

A feledésbe merült táplálékok TAO-jaA ma rendszeres táplálkozásra használt ételek csak egy nagyon kis százalékát teszik ki azoknak ahajdan volt táplálékoknak, melyeket őseink valaha fogyasztottak. A kiválasztás szempontjai sokesetben azt a célt szolgálták, hogy kis területen nagy mennyiségben lehessen az adott növénybőltömeges élelmiszert előállítani az egyre növekvő emberi népesség számára. Ez a kiválasztásiszempont nem minden esetben felelt meg a legtáplálóbb vagy az ember számára legegészségesebbtáplálékok kritériumainak. A ma rendszeresen fogyasztott ételeink nem nyújtanak sem elegendő ésmegfelelő táplálékot, sem elegendő változatosságot ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Sokszora lehető leggyengébb táplálékok közé tartoznak, nem beszélve az átalakított élelmiszeriparikomplexumokban előállított „ipari termékekről”.

Ezzel szemben számtalan olyan ősi táplálék, vadon termő növény, gyógyító hatású növény vagyakár háziasítás alá nem vont állat található meg környezetünkben, amelyek korábban táplálékulszolgáltak, csak ma már nem használjuk őket. Minden évszakban a számunkra teremtett – és azadott időszakban és helyen termett - táplálék-növények tömege áll rendelkezésünkre, melyeketmegszokásból vagy egyszerűen tudatlanságból kizárunk a táplálkozásunkból.

Esetleg – az évszázadok folyamán - ezeket a táplálékokat külsejük, ízük-illatuk stb. miatt hagytukel táplálkozásunkból és csak olyan növényeket fogtunk termesztésbe, amelyek érzékeinekmegfeleltek. Az elfelejtett növények „újra felfedezése” és bevonása táplálkozásunkbamegtöbbszörözi immunrendszerünk erejét és testünk ellenálló-képességét.

Ebbe a csoportba tartoznak a gyógynövények és gyógyfüvek is, amelyeket ugyan nemrendszeresen fogyasztunk, de adott időszakokban megelőzésre vagy a gyógyító terápia részekéntfelhasználjuk őket. A kínai gyógyászat alapvető kezelési eljárásként rendszeresen alkalmazza a

11

gyógynövényeket (pl. ginzeng, gyömbér és angelika-gyökér stb.). De minden népnek – így amagyarságnak is – megvan a sajátos – saját környezetében termett vagy termesztettgyógynövényekből álló – gyógyító hagyománya. Hazánkban a népi gyógyászatnak ugyanúgyszerves része a gyógynövények ismerete és rendszeres alkalmazása, mint a kínai hagyományban,így számtalan gyógyító hatású növény áll rendelkezésünkre, amelyek adott időben, adottbetegségek megelőzésére vagy gyógyítására használhatók fel.

A gyógyítás művészetének TAO-jaA gyógyítás művészetének TAO-ja szellemében és egyes eszközeiben hasonló az éltetés TAO-jához. Szintén a teljes embert veszi figyelembe és szemléletének középpontjában az egészség ésnem – a nyugati szemléletnek megfelelően – a betegség áll. Szabályozza, kiegyensúlyozza, növeliaz élet energiáit. Célja a gyógyítandó személy öngyógyító folyamatainak beindítása. Az eltérésannyi, hogy ebben az esetben ezek az eszközök és módszerek mások gyógyítását szolgálják.Eszközei a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) eszköztárába tartozó diagnosztikai és terápiáseljárások, (pulzusdiagnosztika, akupunktúra/akupresszúra, moxa-terápia (égetéses gyógymód),kínai masszázs (tui na), meridián-szervóra terápia, az öt átváltozási fázis és a nyolc trigrammaterápiás alkalmazása, a kiropraxis (izület-kimozgatási technikák) és az éltetés TAO-jában isalkalmazott energia-gyakorlatok (mozgás- és mozgatás-terápiák, légző-gyakorlatok, meditációsgyakorlatok [csikung gyakorlatok]). Célja az önvédelmi, öngyógyító és védekező folyamatok (jinés jang aktivizálása) beindítása.

Tágabb értelemben természetesen minden holisztikus szemléletű – az ember egészét (szellem-lélek-test) gyógyító – gyógyító-rendszer (pl. ajurvédikus orvoslás, tibeti gyógyászat stb.) idesorolható és hatásaiban egyenértékű az itt felsorolt kínai rendszerekkel.

A szexuális bölcsesség TAO-ja (harmonikus partnerkapcsolat)A taoizmus volt az első filozófia, amely felismerte és figyelembe vette a szexualitás és a szexuálisenergiák fontosságát az egyén, illetve a pár életében. Felfedezték a vesékben tárolt eredeti energiafontosságát és szexuális energiaként történő megnyilvánulását. Rájöttek a szexualitás és akreativitás kapcsolatára és a szexuális energiák megőrzésének, illetve átalakításának fontosságára.

Alapvető jelentőségének megfelelően teljesen más megközelítést alkalmaztak a szexualitással és aszerelemmel kapcsolatosan, mint azt a nyugati gondolkodásban megszoktuk. Nem a szexualitáselnyomására és bűnös voltára, hanem éppen annak fontosságára és összetartó erejére hívták fel afigyelmet. A taoista szexuális bölcsesség tanítja a szexuális energiák megőrzésének és kreatívenergiákká történő átalakításának művészetét. A taoista szexológia megtanítja, hogy hogyan lehetélvezni a szexuális életet anélkül, hogy ez kimerüléshez vezetne, és hogyan lehet ezeket azenergiákat az egyén, illetve a pár gyógyulására felhasználni. Természetes módszereket ajánl aszületésszabályozásra, az eugenetikára. Módszerei az éltetés TAO-jához hasonló energia-gyakorlatok, mozgásgyakorlatok, meditációk és légzésterápiás gyakorlatok, páros gyakorlatok aszexuális erő és állóképesség erősítésére, a spermaenergia kontrolljára, a férfi és nő közöttiszexuális harmónia megteremtésére, valamint a szervezet megfiatalítására.

Tágabb ételemben az indiai eredetű tantra szexuális gyakorlatai hasonló célok elérésére alakultakki és szintén a szexualitás, párkapcsolat kiemelkedő szerepét hangsúlyozza ki.

Az önismeret TAO-jaAz önismeret alapvető fontosságú az ember életében. Önmagunk megismerése ad lehetőséget arrais, hogy másokat - illetve a magunkon kívül létezőként megélt, de magunk teremtette - világotmegismerjük. Nem véletlenül vált szállóigévé a leghíresebb görög jóshely - a Delphoi jósda -ajtajának felirata: "Ismerd meg önmagad!".

12

Az önismeret tehát, eszközöket kínál saját magunk és mások jobb megismerésére. Megtanít ara,hogyan vegyük figyelembe és használjuk fel életünkben a minket befolyásoló, körülöttünk lévőenergiákat, természeti és szellemi törvényeket. Megmutatja, hogy a szinkronicitás vagy az ok ésokozat törvénye hogyan jelenik meg szellemi és testi cselekvésekben. Az önmegismerés kínaieszközeihez tartozik a kínai számmisztika (numerológia), a kínai asztrológia (sarkcsillagasztrológia), az irányok rendszere. De ide sorolható a kínai arcdiagnosztika, amely feltárja az illetőképességeit és egyéni karakterét vagy az ujjlenyomatok rendszere, amely a személy öröklötttulajdonságaira vet fényt. A szimbólumok és szimbólum-rendszerek tanulmányozása is ehhez aterülethez sorolható.

A felsorolt diagnosztikus vagy egyéb rendszerek szerinti javaslatok, sorselemzések, javaslatok amagán-, a családi, a hivatásbeli és a társadalmi szférában egyaránt segítik az eszmei, anyagi éspénzügyi téren folyó versengésben történő helytállást.

Ennél az alappillérnél is értelmezhetjük a kérdést tágabb értelemben és akkor a nyugatiasztrológia, a különböző karakterológiai rendszerek (pl. enneagramm), diagnosztikai rendszerek(kéz-, talp-, íriszdiagnosztika stb.) szintén ide sorolhatók és saját magunk jobb megismerésétsegítik.

A sorsalakítás és a siker TAO-jaAz élet nagy eseményeit irányító átfogó, kozmikus mechanizmusokat és az eseményeket alakítóerőket tárja fel. Megmutatja számunkra azt, hogy életünket milyen módon befolyásolják etörvényszerű összefüggések. A sorunk a világegyetemben zajló véget nem érő és ciklikusváltozások szimbólumainak, jeleinek tanulmányozása, a változások irányainak éstörvényszerűségeinek felismerése útján ismerhető meg, ahogy azok életünkben kirajzolódnak.

Az események előre látásának gyakorlata a ciklikusság törvényének felismerésén és azon az elvenalapul, hogy ami egyszer megtörtént, az újra meg fog történni. A felismert jelek azonban nemhatározzák meg egyértelműen a jövőnket. Olyan energetikai mintákat mutatnak ki, amelyekvalószínű bekövetkezése a ciklusok körforgásán és az adott pillanatban működő energiák ésváltozási irányok jövőbeni folytatódásán alapulnak. Amennyiben azonban – éppen a folyamatokismeretében – megváltoztatjuk cselekedeteinket, akkor lehetőségünk van/lesz az előre jelzettfolyamatok megváltoztatására és egy számunkra kedvezőbb jövő kialakítására. Ígybefolyásolhatjuk sorsunkat és tehetjük lehetővé azt, hogy sikereket érjünk el az életben.

Itt már az önismeret TAO-jában felismert és/vagy megismert ember és a nagy folyamatokösszevetésével nem csak felismerjük ezeket a folyamatokat, hanem a sors alakítása érdekében felis használjuk. Ezért nevezzük ezt az alappillért a sorsalakítás és a siker TAO-jának.

A kínai hagyomány egyik legrégebbi és széles körben alkalmazott jóskönyve a Ji King (AVáltozások Könyve). Hatvannégy hexagrammján (hat vonalból álló jel) keresztül életünk éssorsunk minden jelenségére és kérdésünkre választ találhatunk e bölcs könyvben. Feltárja jelenlegihelyzetünket - a pillanatnyilag uralkodó energetikai mintázat felismerésén keresztül - megmutatjaa változás irányát és a változások következtében kialakuló új helyzetet, energia-mintázatot.Útmutatást ad ahhoz is, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy az esetleg kedvezőtlen kimenetelűváltozás helyett - egy tudatosan alakított - kedvezőbb vagy sikeres állapothoz juthassunk el.

E pillér gyakorlati oldalához tartozik a Ji King (Változások Könyve) felhasználásával történőjóslás, előrejelzés, a kínai asztrológia képleteinek kiszámításával történő előrejelzés, anumerológia eszközeinek alkalmazása a jelen és a jövendő kifürkészéséhez, a geomantiai mérésekeredményeinek gyakorlati felhasználása, a Feng-Shui tanácsadás (helyek kiválasztása és tárgyakelhelyezése oly módon, hogy számunkra optimális energiaáramlás vagy energia összetétel jöjjönlétre). Ok és okozat törvényének alkalmazása a lakberendezés művészetében, az egészséges élet-,lakás- és munkakörülmények kialakítása, a színek megválasztása, a lakásfelújítás, az épületek és a

13

tájkép formálása, a harmonikus belső és külső építészet, valamint a reklámozás és a formatervezésmegtervezése.

Tágabban értelmezve a nyugati és egyéb asztrológiai elemzések, a kártyákkal, jóspálcákkal,kövekkel, jelekkel történő jóslások (pl. Tarot elemzés, rúnák), más jóskönyvek használata stb.szintén ebbe a kategóriába sorolható.

- 0 – 0 – 0 -

A taoizmus nyolc alappillére mindennapi életünk valamennyi jelenségét lefedi. Úgy alakították kiezeket, hogy alkalmazásuk mellett teljes életet élhetünk, kielégítik alapvető szükségleteinket,velük valóra tudjuk váltani vágyainkat és meg tudjuk oldani feladatainkat, együtt tudunk élni aTAO-val, vagyis az Örök Törvénnyel, Istennel.

Az energia-gyakorlatok (csikung) helye a hagyományos kínaiorvoslásbanA Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) gyakorlatában a csikung-ot, mint légzésterápiáthasználják, és az akupunktúra, akupresszúra, moxa-terápia, masszázs-terápia (tui-na), az izületekkimozgatása (kiropraxis) és a gyógynövény-terápia mellett széles körben alkalmazzák.

A mai kínai orvosi művek az energia-gyakorlatok alkalmazását három különböző – de egymássalszorosan összefüggő – gyakorlatrendszerre tagolják:

belső fenntartó gyakorlatok (nei-yang kung): un. csendes (meditációs) gyakorlatok, melyek során apáciens ülő- vagy fekvő helyzetben előzetes lazítás után különféle légző-gyakorlatokat végez, ésközben valamilyen szóra vagy tárgyra koncentrál;

belső erősítő gyakorlatok (ch’iang-chuang kung): szintén „csendes gyakorlatok”, azzal akülönbséggel, hogy más ülésmódokat alkalmaznak és az előzőtől eltérő légző-gyakorlatokatvégeztetnek a pácienssel, miközben a figyelem a test valamely pontján nyugszik;

egészségvédő vagy külső erősítő gyakorlatok (pao-csíen kung): lassú mozdulatsorokból állnak,amelyeket természetes, nyugodt légzéssel végeznek.

A cél a tudat, a légzés és a mozdulat összhangjának megteremtése, az egészséges légzésmódokelsajátítása és begyakorlása. A mozgás és a nyugalom egyesítése, kínai megfogalmazás szerint:„mozgás a nyugalomban és nyugalom a mozgásban”.

A megelőzésben és számtalan betegség gyógyításában használják. Kiemelkedő jelentősége van azemésztőszervek, a keringési- és a légzési rendszer gyógyítása esetén, de elsődleges szerepe az,hogy a helytelen kondicionálás folytán kialakult és krónikussá vált betegségek gyakran kiválóeredménnyel kezelhetők vele - az európai orvoslásnál jelentősen nagyobb hatékonysággal -amennyiben az új, kialakított megszokásrendszer tartóssá válik.

A TAO energia-gyakorlatok (csikung) elmélete és gyakorlata

Az energia-gyakorlatok (csikung) elméleti alapjai

A csikung fogalmaA csikung egy összetett fogalom, melynél az összetevők jelentését külön-külön érdemes tárgyalni.Az első fogalom a kínai "CSÍ" (chi, qi) kifejezés. Számtalan eltérő értelmezését a szakkönyvekkimerítően tárgyalják, így itt én csak azt a jelentést szeretném kifejteni, ami számomra aleghasznosabb - gyakorlati szempontból a leghasználhatóbb jelentést hordozza.

A csí alapvetően energia. A Mindenség Energiája, amely mindenben benne van, sőt minden, ami aVilágegyetemben megnyilvánult formában létezik, azt ez az energia alkotja. Mivel a Mindenséget

14

alkotja ezért számtalan megjelenési formája van (melyek egy részét a kínai energiatan név szerintis említi). Az egyes megjelenési formák - a rezgéstan elméletének megfelelően - a rezgésszámbanés az amplitúdóban térnek el egymástól. A csikung gyakorlata szempontjából ennek a jelentőségea következő:

a Világmindenség energiája megfogalmazhatatlan nagyságú energiamennyiség, amely a világkezdete óta létezik és a világ végezetéig tart;

számtalan eltérő energia-féle létezik a világban, legalább annyi, amennyi megjelenési formátismerünk a megnyilvánult világban;

az egyes energiatípusok, energiafajták mozgathatók, egymásba átalakíthatók, mégpedigelsősorban az energia rezgésszámának változtatásával (növelés és csökkentés).

Erre az energiára ugyanúgy igaz az energia-megmaradás törvénye, mint a fizikai energiákra (nemkeletkezik, nem vész el csak átalakul), azzal kiegészítve, hogy nem csak átalakul, hanem tudatosteremtéssel átalakítható. Így a csikung gyakorlása nem csak az energiák mozgatás ára - hanemlegmagasabb szinten - meglévő vagy új megjelenési formák teremtésére is felhasználható.

Alapvetően a csí-nek három megjelenési szintjét különítjük el: anyagi, energetikai és információsszint. Az anyagi és energetikai szint mérhető, míg az információ szintje csak közvetett módonmutatható ki, illetve bizonyítható, aszerint, hogy hogyan hat az előbbiekre (anyag és energia).

A "KUNG" kifejezés elsősorban erőfeszítést, munkát, azaz tudatos energia- és időráfordítástjelent. A csikung tehát egy tudatos, hosszú energiaráfordítás, erőfeszítés abból a célból, hogymegtanuljunk ezzel a végtelen életenergiával bánni és azt saját céljaink elérésére fordítani. Mivelaz energiaráfordítás mellett a kung "képletében", az idő is szerepel, ezért a csikung ezen fajtája ottgyakorolható, ahol "idő" is létezik, azaz, az anyagi világba leszületett lelkek fejlődését, tanulásátsegítő technikákról van szó. Gondolom, az eddigi a megfogalmazásokból már elég világosankiviláglik, hogy a csikung nem egy rövidtávú tanfolyam, ahol néhány gyakorlatot megtanulunk,majd abbahagyjuk. A csikung az Élet művészete, melyet folyamatosan egy életen (vagy többéleten át) kitartóan végzünk a saját életcélunk szerint kitűzött életút bejárására. Ezeken - a magasszinteken - a csikung már minden olyan filozófiával, vallásgyakorlással és spirituális úttalösszefolyik, eggyé válik, melyeknek a célja a kezdetekhez való visszatérés, az Élet Színpadánmegrendezett színjáték végigjátszása.

Természetesen a szabad akarat ezen a területen is érvényesül. Mindenki szabadon választhatjameg, hogy el akarja-e kezdeni a csikung gyakorlását és azt is maga dönti el, hogy milyen szintenakarja gyakorolni. Csak egészségmegőrzésre szeretne egy-két gyakorlatsort elsajátítani, gyógyítaniszeretne, harcművészeti képességeit akarja fokozni vagy teljes spirituális fejlődését ezen az útonkívánja bejárni. Az a szép a csikung-ban, hogy saját döntésünk szerint, bármelyik megoldástválaszthatjuk. A lehetőségek bármelyike adott és kitartó munkával bármelyik cél elérhető. Csakhit, akarat, kitartás és türelem kell hozzá.

Az energia-gyakorlatok (csikung) gyökereiA belső erő fejlesztésére, fenntartására, keringetésére és felhasználására szolgáló gyakorlatokat avilág sok táján kifejlesztettek és gyakoroltak. Keleten és nyugaton egyaránt ismerték őket éselsősorban vallásos keretek között gyakorolták őket. Az imák, meditációk, koncentrációsgyakorlatok számos elmélyült gyakorló esetében a belső erő növekedéséhez, gyógyulásokhoz, agyógyító képesség fejlődéséhez és különleges képességek kialakulásához vezettek. A nyugativallásoknak is vannak olyan ágai, rendjei, melyek már hosszú ideje gyakorolnak a csikung-hozhasonló gyakorlatokat. Ezek a tanítások azonban legtöbbször nem kerültek nyilvánosságra és -mivel lényegesen szűkebb körben alkalmazták őket - filozófiai, technikai alapjaik sem kerültekrészletesen kidolgozásra. Ennek lehetett az a következménye, hogy e tanítások óriási kerülőkkel -Kína megismerése után - kerültek el a nyugati emberekhez és alapvetően, mint egy kínai rendszert

15

ismertük meg. Így a csikung gyakorlatait elsősorban és legrészletesebben kidolgozott formábankínai tanítások alapján ismerjük.

A kínai csikung filozófiája az évezredekre visszavezethető és évezredek során fejlődött, alakultkínai filozófián és kultúrán nyugszik. Filozófiai gyökerei a buddhizmusra, tao filozófiájára és akonfuciánusi tanításokra vezethetők vissza. Egyértelműen tükrözi a kínai - elsősorban taoistaalapokon nyugvó - kozmológiát (az élet keletkezéséről, kialakulásáról, fejlődéséről szólótanításokat) és szoros kapcsolatban áll a hagyományos kínai orvoslással, valamint a kínaiharcművészetek fejlődésével. Stílusainak, irányzatainak kialakulását jelentősen befolyásolták azoka célok, amelyekre az adott irányzatot kifejlesztették. Legjelentősebb változatai az egészségmegőrzését, a gyógyítást, a harcművészeti képességek fejlesztését vagy a spirituális fejlődéstszolgálják elsősorban. Az alapok azonban minden esetben azonosak, így együttesen tárgyalhatókminden irányzat esetében.

A kínai csikung sok irányzata és tanítása titkos volt napjainkig, a tudás mesterről tanítványrakerült átadásra. A nagyközönség csak egyes egészségügyi vonatkozású gyakorlatot, gyakorlatsortismerhetett meg. Az ezoterikus tanítások szélesebb körének elterjedésével, a tudatszintemelkedésévei és a még további tudatszint növelés szükségességének felismerésével a tanításokegyre gyorsabb ütemben kerültek/kerülnek nyilvánosságra. Tradicionális, hosszú évezredek ótafejlődő iskolák is folyamatosan teszik hozzáférhetővé a tanítások egyre nagyobb részét.

A (kínai) energia-gyakorlatok (csikung) történeteA csikung legrégebbi gyökerei nagyon mélyre - több ezer évre, egyesek szerint akár hétezer évreis visszanyúlnak. Természetesen e régi időkből nagyon kevés információ vagy dokumentum állrendelkezésünkre.

Az első információk az írott kínai történelem kezdeteire (ie. 1700-1100 között) tehetők(írásjegyekkel borított csontok, teknőspáncélok) és e korszak végén a kínai írásbeliség elsőkönyveire, a Ji King-re (Változások Könyve) és a Tao Te King-re (Út és az Erény Könyve)vezethetők vissza. Itt jelenik meg a "csí" fogalma, az Ég, Föld és Ember hármassága, amegnyilvánult világ kialakulásának lépései, a koncentráció jelentősége. A következő könyvek márgyógyászati utalásokat is tartalmaznak, először a légzés szabályozásával kapcsolatosan, majdemlítést tesznek az akupunktúráról, az ember és természet kapcsolatáról stb. E korban elsősorbantehát taoista és konfuciánus tanítások léteztek, melyek elsősorban az egészség megőrzésével,részben gyógyítással foglalkoztak. A természettel való összhangra neveltek.

A következő időszak (ie. 200- isz. 500 körül), a buddhizmus beáramlásának és ezzel együtt avallásos célokat szolgáló csikung gyakorlatok kialakulásának időszaka. Az indiai kultúrábólszármazó meditációs és csikung elmélet és gyakorlatok beépültek a kínai kultúrába. Keveredtek akorábbi gyakorlatokkal és kialakult a buddhista (indiai és tibeti) és taoista vallási csikung többirányzata. A cél a megvilágosodás, a Buddhaság elérése volt. A mélyebb szintű vallási csikungmellett tovább fejlődött az orvosi csikung is (akupunktúrás altatás) és az egészségmegőrzéstszolgáló gyakorlatok közül erre az időre tehető az "öt állat gyakorlata" mozgásrendszerénekkialakulása.

A következő időszak (isz. 500-1911) már a csikung fejlődésének nagy korszaka. Jelentős állomásaBoddhidharma (Da Mo) indiai buddhista szerzetes Kínába érkezése és letelepedése a Shaolinkolostorban. Híres gyakorlatai a Yi Yin Jing (Az izmok és inak átalakításának könyve) és a Xi SuiJing (A csont és agyvelő tisztításának könyve) nem csak a buddhista szerzetesek egészségét éserőnlétét fokozták, hanem fizikai erejüket is meg növelték. A gyakorlatok beépítésével jelentősennőtt a harcművészetek technikai hatékonysága. Létrejöttek a legjelentősebb Shaolin stílusok, pl. azÖt állat stílusa stb. Létrejöttek a harc művészeti csikung stílusok. Az időszak alatt jöttek létre azun. belső harcművészeti stílusok (pl. a Tai Csí Chuan, Ba Gua Gong). E kor terméke a Ba DuanJin (A Nyolc Brokáttekercs) egészségmegőrző gyakorlat sora és számtalan kung fu ésharcművészeti csikung iskola gyakorlata (pl. Tigris, Koldus, Tűzsárkány Gong).

16

E korszakban tovább fejlődtek a csikung egészségmegőrző és orvosi gyakorlatai is. Végsőformájába került a Csí körforgásának elmélete, az akupunktúra elmélete és gyakorlata (rézemberelkészítése, a csí vezetékek és tárolók elmélete). A csikung elméletét meghatározó "Három Kincs"(Jing, Csí, Shen) kidolgozása és a csikung népszerűségének csúcsa is erre az időszakra tehető.

Az utolsó korszak (1911- napjainkig) elsősorban Kína nyitásának és a csikung nyugatielterjedésének időszaka. Számtalan csikung stílust ekkor kezdenek nyilvánosan oktatni és soktitkos tanítás dokumentuma került napvilágra. A csikung elterjed, és népszerűvé válik az egészvilágon.

Az energia-gyakorlatok (csikung) alapfogalmaiEbben a részben azokat az alapvető fogalmakat értelmezzük, amelyek a csikung elméletének ésműködésének megértéséhez alapvetően szükségesek.

Három Kincs (San Bao): Esszencia (Jing), Energia (Csí), Szellem (Shen)

Esszencia (Jing): A jing számtalan jelentéssel bír a kínai nyelvben, de itt a megértésszempontjából legalapvetőbb jelentésében használjuk. Olyan elsődleges energiát jelent, amelymindenben jelen van. Olyan forrás, amelyből a dolgok keletkeznek, és amely megmutatja a dolgokigazi természetét. A csikung-ban használt Eredeti Esszencia (Yuan Jing) azt az energiát jelenti,amelyet a szüleinktől örököltünk, és amelyet a Vesék (vesék és a nemi szervek) tárolnak. Ez azalapvető energia-készlet a legfontosabb részünk, életünk forrása, melyet életünk soránfelhasználunk, átalakítunk. Ennek az eredeti Esszenciának a mennyisége attól függ, hogy milyenvolt szüleink nemzéskor jellemző egészségi állapota, energiaszintje. Ennek az energiának amennyisége életünk folyamán nem növelhető, de más energiákká (pl. csí, shen stb.) átalakítható ésminősége javítható.

A csikung gyakorlása során alapvető fontosságúak az Eredeti Esszencia megőrzésére,megerősítésére, minőségének javítására, hatékony átalakítására vonatkozó gyakorlatok. Idetartoznak azok a gyakorlatok, amelyek a Jing szabályozott felhasználását, a vesék megerősítését,testünk karbantartását szolgálják.

Az Eredeti Esszencia folyamatosan Csí-vé (Qi, csí) alakul, amely az alsó energiaközpontban (alsóTan Tien, Dan Tien, tantien) áramlik és ott tárolódik a későbbi felhasználásig. Az eredeti Jingmennyiségét csökkentik a túlzásba vitt szexuális élet és az elszivárgás a Vese kapuin ("Shenshu"és "Mingmen") pontok. A megfelelő mennyiségű szexuális tevékenység aktivizálja a Csí-t, ésezzel táplálja a Szellemet (shen).

Energia (Csí, Qi, csí): A világmindenséget behálózó, mindenütt és mindenben jelen lévő, avilágot mozgásban tartó energia. Megtalálható az Univerzum minden pontján, az égen, a földben azemberekbe, a többi élőlényben és az élettelen dolgokban. (Ez az ősi megfigyelés teljesen igazoljaaz a - ma már általánosan elfogadott nyugati - elmélet, mely szerint minden energia és mindenjelenség az energia megnyilvánulásának valamilyen formája.) Típusai az energia megmaradás ésaz energia átalakíthatóságának mindent átható törvénye alapján egymásba átalakíthatók. A kínaifilozófia alapvetően három kategóriába sorolja és a Három Erőnek (Shan Chai) nevezi. Ez ahárom erő az Égi (vagy Mennyei) Csí (Tian Csí), a Földi Csí (Di Csí) és az Emberi Csí (Zen Csí).

Ezek közül a legnagyobb - mindent átfogó és a másik kettőt is magába foglaló - az Égi Csí (Ti anCsí). Ezen belül helyezkedik el a Földi Csí (Di Csí) és mindkettőn belül foglal helyet az EmberiCsí (Zen Csí), amely a kínai gondolkodás szerint a két előző csí keveréke és e két csí típusmegfelelő arányú felvételével és elegyévei jellemezhető.

Mivel a csikung alapvetően az embert tartja szem előtt, ezért elsősorban az emberi csí gyűjtésével,fejlesztésével, mozgatásával, tisztításával foglalkozik, de ki kell terjednie a másik két csí típustanulmányozására is. Ennek megfelelően a csí bármelyik aspektusának vizsgálata csikung-naktekinthető.

17

Az Emberi Csí az, amely a test életben tartásához is szükséges. A kínai filozófia szerint a testben -eredetét tekintve - kétféle Csí létezik. Az Eredeti Csí vagy Születés előtti Csí (Yuan Csí) [másneveken Ég Előtti Csí (Xian Tian Csí) vagy Víz Csí (Shui Csí)], amely az Eredeti Jing (esszencia)átalakításából jön létre. Másik típusa a Születés utáni Csí vagy Ég utáni Csí (Hou Tian Csí [másnéven Tűz Csí (Hou Csí), amely a belélegzett levegőből és a táplálkozás során felvett esszenciábólalakul át Csí-vé. Az Eredeti Csí lakhelye az alsó energiaközpontban (tantien), míg a Születés utániCsí a középső tantien-ben található.

A növekedésünkhöz, fejlődésünkhöz és cselekedeteinkhez szükséges energia e két Csíkeverékéből áll össze. Ez a vegyes Csí táplálja a Shen-ünket (Szellem) is (lásd: később).

Működését tekintve testünk csí-je két csoportba sorolható. Az Irányító vagy Tápláló Csí (YingCsí), amely irányítja, szabályozza a teljes test működését. Ide tartozik az agyat, az egyes szerveketműködtető, valamint a testmozgásokat szabályozó csí. Egyik típusa a vezetékekben kering, aszervek működésének biztosításáért felel, és automatikusan jut el a szervekhez, végtagokba. Amásik típusa az emberi elméhez (Yi) társul és a tudatos cselekvés szándéka irányítja a megfelelővégtagokba, izmokba. A Védő vagy Őr Csí (Wei Csí) a test felületét védi a káros külső hatásokkalszemben. A vezetékekből indulva hajszálvékony csatornákon jut el a test felületére, illetve ez a csía testen kívülre is kiterjed. Automatikusan reagál a környezeti hatásokra, de érzelmeink isbefolyásolják működését.

Szellem (Shen): (további jelentései: hallhatatlan lélek, elme, isteni). A shen lényünk spirituálisrésze, amely szoros összefüggésben van agyunkkal is. A csikung képzés egyik célja a Shen, aszellem megerősítése, táplálása és fejlesztése. A csikung elmélete alapján a Shen egyrészt életbentart, valamint irányítja a Csí-t. Erős Shen mellett a Csí is erős és könnyen irányítható. A Shenlakóhelye a felső tantien központ.

A Shen táplálásának folyamata a következő: az Eredeti Esszenciából létrejövő Eredeti Csíelvegyül a táplálékból és a belélegzett levegőből származó Születés utáni Csí-vel. Ez a vegyes Csítáplálja a Shen-t. Míg a Tűz Csí aktiválja a Shen-t, addig a Víz Csí a bölcsességünket erősíti, hogyképesek legyünk az aktivált Shen irányítására Az aktivált és a bölcsesség által vezérelt Shen neveEsszenciális Shen (Jing Shen), mely így egészen az Eredeti Esszenciáig (Jing) vezethető vissza.

Ez az Eredeti Shen lényünk középpontja, Megnyugtat, kitisztítja az elménket és megerősítiakaratunkat. Az átlagos csikung gyakorló számára a Shen fejlesztésének célja, hogy a Csí-vel valótáplálás útján felemelje azt, miközben a bölcsességgel megőrzi a Shen feletti irányítást. Ez amegemelkedett Shen hatékonyan irányítja és kormányozza a Csí-t, egészséget és hosszú életetbiztosítva a gyakorlónak.

A magasabb rendű csikung képzés célja a Shen megerősítése és fejlesztése, mindaddig, amíglehetővé nem válik a szellem elkülönülése a fizikai testtől (testelhagyás). A Shen fejlesztésénekvégső célja a Szent Embrió vagy Hallhatatlan Magzat (Xian Tai) létrehozása, e spirituális magzattáplálása, amíg meg nem születik és önállóvá nem válik.

A Shen szintjeit a magasabb rendű csikung iskolák - így a Chung Juan (Csung Jüan) CsikungIskola a következő módon osztályozza:

Jin Lélek (Yinshen): a lélek első szintje. Ezt a lelket a jin túlsúly jellemzi. A hétköznapi emberlelke vagy szelleme, aki semmilyen speciális gyakorlatot nem végez. Élete a szokásoskörforgásban folyik. Születik, éli az életét, majd természetes módon meghal. Lelke az általánosanmeghatározott úton halad, a természet törvényei szerint. A keleti filozófia szerint újjászületik és ezígy folyik számtalan alkalommal. A körforgásból való kilépéshez hatalmas energia szükséges,amelyet a gyakorlás teremthet meg. A gyakorlás során olyan testi változások jönnek létre, amelyeklehetővé teszik a Hallhatatlan Magzat létrehozását. Ez már nem ugyan az a lélek, amely eredetilegvolt.

18

Juan Lélek (Yuanshen). a lélek fejlődésének második szintje. Ebben az állapotban a lélek a kapottenergiáktól megerősödik és javul a minősége. Ebben a lélekben már kevés a jin és egyre több ajang. Új természetet és lehetőségeket kap. Jellemzője, hogy képessé válik arra, hogy többegyforma lélekre osztódjon, amelyek egyszerre képesek a tér több részén tartózkodni.

Jang Lélek (Jangshen): a lélek fejlődésének harmadik szintje. A sok gyakorlás eredményeként a lélekmár csak jang energiával rendelkezik. A jang lélekkel rendelkező ember képes tudatosan kivezetnia lelkét a testéből és képes oda visszatérni. E lélek számára a mi értelmezésünk szerint nincs halál,saját tudatával és annak energiájával szabályozza létezését. Ezen a lélekszint elérése a magasabbrendű csikung gyakorlatok célja, de mindenki maga döntheti el, hogy milyen szintre kíván eljutni acsikung gyakorlásában.

Érzelmi Elme (Xin): az elme érzelmek által vezérelt része (érzelem). A csikung elmélete szerint azÉrzelmi Elme a Születés utáni Csí-ből termelődik. Így az érzelmek szorosan összefüggnek avérmérséklettel, a légzéssel és a felvett táplálék összetételévei (élelmiszerek, gyógyszerek, drogok,levegő összetétele stb.). Az Érzelmi Elme aktiválja a Shen-t, de nem tudja szabályozni.

Bölcs Elme (Yi): az elme bölcs, megfontolt véleményalkotó része (értelem). A Születés előtti Csí-ből származik. A Bölcs Elme tartja féken az érzelmeket.

Energiacsatorna (Meridián): Az energiacsatornák rendszere a Hagyományos Kínai Orvoslás(HKO) alapja és egyben a csikung elmélet része. A testben lévő energia (Csí) az energiacsatornákrendszerében kering szabályos útvonalon és jól meghatározható napi ciklus szerint. Az egyesenergiacsatornák: összekötik a test felületét és a hozzájuk kapcsolódó belső szerveket. Mindenenergiacsatornán un. biológiailag aktív pontok (akupunktúrás vagy akupresszúrás pontok)találhatók, amelyeken keresztül valósul meg az energiacsere az emberi csí és a külvilág csí-jeközött.

A meri dián-rendszer - a szokványos érzékelés számára - érzékelhetetlen, boncolással nemmutatható ki. Az elektromos bőrellenállás mérésével azonban az aktív pontok kimutathatók, így anyugati tudomány számára is bizonyítható létezésük.

A testben tizenkét fő- vagy elsődleges meridiánt, vezetéket (Zsen Mo) különböztetünk meg,melyek elsődlegesen egy-egy belső szervhez kapcsolódnak (tüdőmeridián - vastagbél meridián -gyomor meridián - lépmeridián - szívrneridián - vékonybél-meridián hólyagmeridián -vesemeridián - szívburok-meridián - hármasmelegítő-meridián - epehólyag-meridián -májmeridián). E vezetékek fő célja az energia áramoltatása és az egyes szervek összekötése avégtagokkal.

Emellett nyolc un. mellék- vagy különleges meridiánt (tároló) is megkülönböztetünk. Ezek un. csí-tárolók, amelyek szabályozzák a csí áramlását az egyes fő-meridiánokban. E nyolc különlegesmeridián a következő: kormányzó vezeték (Du Mai), befogadó vezeték (Ren Mai), toló vezeték(Chong Mai), övvezeték (Dai Mai), jang sarokvezeték (Yangcsíao Mai), jin sarokvezeték (YincsíaoMai), jang összekötő-vezeték (Yangwei Mai), jin összekötő-vezeték (Yinwei Mai). A kínai filozófiaszerint az egészség alapja, hogy a csí-tárolók feltöltött állapotban vannak és a fő-meridiánokonakadálytalanul áramlik az energia.

Energiaközpont (Tan Tien, Dan Tian): más néven Elixírmező, Katlan, Üst. A testnek olyanpontjai, ahol az energia összesűrűsödik, illetve ahová az energia a környezetből gyűjthető,összesűríthető. Ezeken a pontokon az energiát el lehet raktározni, át lehet változtatni, illetvejavítani lehet a minőségét. A csikung-ban három ilyen energiaközpontot különböztetünk meg.

Az alsó tantien (Xia Dan Tian, Qihai) az emberi energia raktára. A köldök alatt három-négyujjnyira, a test tengelyében található mező. Itt található az Eredeti Esszenciából termelődő EredetiCsí. A fizikai szinthez kapcsolódik. Fejlesztésével, művelésével a test fizikai állapotát tudjuknormál állapotba hozni, az életünk során elhasznált csí pótlásával, illetve a csí minőségénekjavításával.

19

A középső tantien (Zhong Dan Tian) a Születés utáni Csí raktára. A szív magasságában található, atest középpontjában. A kínai orvostudomány álláspontja szerint itt, a tüdő és a szív területén alakulát a Táplálék és a Levegő Jing-je Csí-vé. Ez a Csí a középső tantien-be kerül, és a befogadó,valamint a kormányzó vezetéken keresztül kerül el a test minden részébe. A középső tantien-nelvaló munka a lelki erőnk fokozását is szolgálja. Növeli az önbizalmat, segít, hogy képesek legyünkmegoldani feladatainkat, segíti a kudarcérzet leküzdésében.

A felső tantien ( Shang Dan Tian) a homlok mögött, a két szem között található (harmadik szem).A szellem (Shen) tartózkodási helye. Amikor Csí-vel jól ellátott, felemelkedik és aktiválódik. Ez aközpont működteti és egyensúlyozza ki mentális központunkat, segíti döntési képességeinket. Afelső tantien gyakorlatai fejlesztik képességeinket, intellektusunkat és szellemünket. Szélesítik azérzékelés csatornáit, javítják a pszichés erőn1étet.

A csikung gyakorlata

A csikung gyakorlásának alapelveiA bevezető részben már szó esett róla, hogy a csikung gyakorlatait a mögötte húzódó alapelvek, ésaz alapelvek szerinti gyakorlás különbözteti meg elsősorban a hagyományos gyakorlatoktól.Persze vannak teljesen speciális gyakorlatai is, de a megfelelő alapelvek betartásával mindengyakorlat - végső soron minden tettünk és tevékenységünk - csikung gyakorlattá alakítható. Ígyérhetjük el azt a végső célt, amikor a csikung életformává válik és nem csak a gyakorlás idejéttölti ki, hanem a mindennapokban folyamatosan alkalmazzuk a csikung alapelveit. A legfontosabbalapelveket kívánom ebben a részben saját tapasztalataim alapján is, megosztani az olvasókkal.

Általános alapelvek A tudat (figyelem), az energia és a test egységben van.

A tudat vezeti az energiát (csí) és az energia mozgatja a testet.

A test és az elme (tudat) egyaránt laza, elengedett. A nyugalom és a mozgás - beleértve a fizikai mozdulatokat és a szellem (tudat, elme)

mozgásait is - folyamatosan egységben van.

A mozgáshoz (külső [fizikai] mozdulat) a szellem nyugalma (belső mozdulatlanság), míg amozdulatlan állapothoz a szellem mozgása (belső mozgás) társul. Ez biztosítja mindenhelyzetben a mozgás és nyugalom egységét.

Minden gyakorlatnak, minden mozdulatnak és minden gyakorlónak van egy saját ritmusa. Meg kell találni - a saját ritmusunknak (vérmérsékletünknek) megfelelően - az adott gyakorlat

ritmusát. Akár lassabban, akár gyorsabban végezzük a gyakorlatokat, a gyakorláshatékonysága csökken.

Testre vonatkozó alapelvek (lásd: a testtartásokra vonatkozó részt is)

A test teljesen laza, a súlypont lesüllyed az alsó energiaközpontba, az energia (csí) kiterjed.

A test mind a mozdulatlan helyzetekben, mind a mozgások közben központosított és

egyensúlyban van.

A fej terheletlen és élénk.

A tartás (hát) egyenes.

20

A csípő (keresztcsont) laza, álló helyzetekben enyhén magunk alá húzott.

A vállak leengedettek, a könyökök lógnak.

A szem laza, a tekintet távolba néző és fókuszálatlan.

A nyelv a szájpadlást érinti (általában, de vannak kivételek).

A mozdulatokat a test középpontja (az alsó energiaközpont területe, csípő) irányítja.

Minden helyzetnek és mozdulatnak meg kell érezni a gyökerét.

A mozgás laza, nyugodt, folyamatos, az izmok feszültségmentesek.

A mozdulatok könnyűek, lágyak, körkörösek és folyamatosak, de határozottak.

A légzésre vonatkozó alapelvek A légzés szabályos, lassú, mély, nyugodt és egyenletes. A kemény csikung gyakorlatainál

lehet rövid, erőteljes, koncentrált és határozott kilégzés. A kifelé (testtől elfelé) irányuló mozdulatokhoz általában kilégzés (és egyben az energia

kivezetése a test felületére vagy akár a távoli végtelenbe) kapcsolódik, míg a testhez visszatérőmozdulatok belégzéssel (és az energia visszavezetésével) járnak.

Az energiára (csí) vonatkozó alapelvek Az energia az alsó energiaközpontból árad ki és a gyakorlat végén oda is tér vissza. (Egyes

gyakorlatoknál a középső vagy a felső energiaközpontot használjuk kiindulási pontnak,ezeknél értelemszerűen ide vezetjük is vissza az energiát, de a gyakorlatsor végén ekkor ismindig vissza kell vezetni az energiát végső raktározás céljából az alsó energiaközpontba. )

A kifelé (testtől elfelé) mutató mozdulatokkal egy időben az energia kiárad és - azenergiaközpontból - a tudat elvezeti a test felületére vagy azon is túl a végtelenbe, míg avisszafelé jövő mozdulatokkal együtt visszatér az energiaközpontba.

A szellemre (tudatra, figyelemre) vonatkozó alapelvek Nyugalmi helyzetben a tudat befelé fordul és egy ponton - legáltalánosabban az alsó

erőközpontban (alsó tantien) - nyugszik és/vagy a gyakorlat által kiváltott test-érzetekreirányul. Az egy pontból indul ki minden mozdulat, minden energiaáramlás, melyeket a tudatirányít (vezet). A mozgás befejeztével a tudat ide tér vissza, visszavezetve a központba azenergiát is.

Mozgás közben a tudat a mozdulat céljára irányul - mintegy kijelöli a mozdulat célját vezetveaz energiát és a mozdulatokat.

A szellem összpontosított és elfogulatlan. Hagyd, hogy a szellem természetesen reagáljon akörülményekre.

A tudati koncentráció határozottan a megvalósítandó célra irányul, de könnyed, lágy,"elfogadó", sohasem görcsös, feszült. Minden helyzetet úgy kell elképzelni, hogy "van is megnincs is". Nem akarom, hogy megtörténjen az, amire koncentrálok, hanem egyszerűen csakelfogadom azt, hogy megtörténik. A görcsös koncentráció mind a tudat, mind az energiaáramlása elé akadályokat gördít, így nem valósul meg, amire koncentrálunk.

Az alapelvekkel kapcsolatosan egy-két fontos szempontra, illetve egy-két kevésbé ismert alapelvrerészletesebben is szeretnék kitérni.

21

Kiemelten fontosnak tartom a tudat szerepét és a tudati irányítás folyamatának megértését. Agyakorló legfontosabb feladata a tudat szabályozása és irányítása. A szabályozás azt jelenti, hogycsak akkor tudunk hatékony és koncentrált gyakorlást folytatni, amennyiben teljes tudatunkkal agyakorlatra koncentrálunk. Az elkalandozó, máshol járó tudat következtében az energia is odakoncentrálódik, ahol kalandozó tudatunk jár.

A tudat irányítása során oda kell a figyelmünket koncentrálni, ahová szeretnénk eljuttatni azenergiát. Nagyon fontos megérteni, hogy az energia mindig követi a tudatot, és a test mozdulataköveti az energiát. Tehát a tudat jár elől és minden más azt követi. Ezért a tudatunkat a "célra" kellfókuszálni, és hagyni kell, hogy az energia, - illetve a mozdulat megérkezzen ebbe a célpontba.Nem lehet a tudatunkkal hátulról "tolni", „lökni" vagy a cél felé "erőltetni" az energiát, mert azalapelv szerint az energia akkor visszafelé, a tudat irányába fog áramlani és nem abba az irányba,amerre szeretnénk! Az alapelv: terjeszd ki a tudatodat a célba és "tudd", hogy az energia ismegérkezik, ahová szántad!

A szem és a tekintet szerepe talán kevésbé ismert, de - véleményem szerint - kiemelkedően fontosa gyakorlás szempontjából. A laza, fókuszálatlan, távolba tekintő, és ezzel az átlagosnál szélesebblátómezőt érzékelő szem több fontos dolgot is lehetővé tesz. A koncentrálatlan, távolba("semmibe") néző tekintet lehetővé teszi, hogy az elme megnyugodjon, kinyíljon ése1csendesedjen. Ez is egy hatékony módszer a meditatív állapot eléréséhez, amely az eredményescsikung gyakorlás előfeltétele. Az ilyen tekintet lehetővé teszi azt is, hogy az érzékszerveken túliérzékelés bekapcsoljon. Ezzel és a látómező kiszélesedésével bármilyen külső hatás, mozgásérzékelése és az arra adandó reakció lehetősége megnő. (Ne felejtsük el, hogy a csikungharcművészeti alkalmazásaiban kiemelkedően fontos az ellenfél/ellenfelek mozgásának,mozdulatainak minél előbbi és minél pontosabb megérzése/érzékelése és a megelőző/válaszcselekvés megjelenése.)

A csikung gyakorlatok értelmezésének szintjeiA csikung gyakorlatok jellemzője, hogy a gyakorlás során a tudat, a légzés és a test mozdulataszorosan kapcsolódik egymáshoz. Az elméletből tudjuk, hogy a tudat (figyelem) vezeti az energiátés az energia mozgása, iránya vezeti a test mozdulatát. A gyakorlatok legtöbbjénél a tudathasználata még egy szinten megjeleni, mégpedig a képzelőerő formájában. A gyakorlatokhagyományos, kínai elnevezése is mutatja, hogy a gyakorlatok mögött gazdag képi világhelyezkedik el, mely nem véletlen. A megértési szint legmagasabb fokán a gyakorlónak bele kellhelyezkednie ebbe a sugallt képbe, teljes egészében átélve, megélve a gyakorlatot. Ezért a csikunggyakorlatok többsége erős tudati koncentrációt, igénybevételt feltételez, valamint egy adotthelyzetbe való mély beleélés képességét várja el a magas szintű gyakorlótól.

A gyakorló képzettségének, illetve a gyakorlás fokának megfelelően a csikung gyakorlatok háromértelmezési szinten segítik elő a csikung-ot gyakorló fejlődését:

Az első értelmezési szint: a fizikai érzékelés szintjéből indul ki. E szerint az adott csikunggyakorlat egy egyszerű fizikai gyakorlat, egyfajta torna, melyet a test edzettségének fokozására, azízületek megmozgatására, az izmok edzésére vagy bemelegítésére használunk. A tudat az izmok ésizületek mozgására, a fizikai tevékenységre irányul.

A második értelmezési szint: az energia (csí) szintjén értelmezi az adott csikung gyakorlatot. Atudat (figyelem) a testben, illetve az energiavezetékekben (meridiánokban) áramló energiárairányul. Egyrészt az energia irányát megszabva a célterületre vezeti az energiát, másrészt érzékeliaz energia áramlását az energiaközpontokban, illetve az energiavezetékekben.

A harmadik érzékelési szint: a csikung legmagasabb szintjén tekinti a gyakorlatokat. A gyakorlássorán teljes egészében beleéljük magunkat a gyakorlat vagy a gyakorlathoz tartozó kép adtahelyzetbe. Eggyé válunk a gyakorlattal. Teljes egészében átérezzük a gyakorlat lényegét - pl.elképzeljük magunkat annak az állatnak, amelyet a gyakorlat megjelenít, belehelyezzük magunkat

22

a gyakorlat feltételezte környezetbe és a mozdulatokat az adott állat vagy növény mozdulataként,mozgásaként, tevékenységeként végezzük. A tudat a teljes kép átélésére, megformázására, acselekedetek mögötti érzelmek felidézésére, a teljes belehelyezkedésre összpontosít. Ezen aszinten már új képességek, új érzetek, jelennek meg, újfajta érzékelési állapot lép fel bennünk.Kitartó gyakorlás után lehetőség nyílik az állat- és növényvilággal való ténylegesinformációcserére is.

Azok számára, akik viszonylag gyengébb vizualizációs képességgel rendelkeznek, ezengyakorlatok magas szintű elsajátítása hosszabb, kitartóbb gyakorlást igényel.

A csikung állapotA csikung állapot egy olyan különleges állapot, amely a csikung folyamatos gyakorlása soránalakul ki, és amely állapot kialakulása a hatékony csikung gyakorlás előfeltétele. A csikung állapotaz ébrenlét (béta állapot) – határállapot (alfa állapot) - alvás (théta állapot) skálába sorolható be.Egy olyan rezgésszinttel jellemezhető, amely valahol az alfa és a théta állapot között helyezkedikel, azaz, valamivel mélyebb, ellazultabb, mint az ébrenlét és az alvás határát jelző alfa állapot.

Ebben az állapotban a test ellazulásának meghatározó jele az ásítás, illetve megjelenik egy - asúlytalanság állapotához hasonló - lebegő, könnyed érzés. Magát az átmenetet mindenki egyedimódon élheti meg lelki és fizikai állapotának függvényében. Általában elmondható, hogy az állapotbekövetkeztét egy lépésként (ugrásként) érzékeljük, amelynek a tudat és a test - kiemelten az elsőalkalommal, de amíg meg nem szokjuk, addig minden átlépésnél - ellenáll. Úgy éljük meg, mintminden ismeretlenbe, szokatlan helyzetbe való átmenetet. Az Ego számára ez a fajta állapot azéber tudat és a test feletti kontroll elvesztésének érzetét sugallja, ezért tiltakozik ellene. Agyakorlással ez az állapot egyre megszokottabbá válik és az átmenet egyre gyorsabb, egyresimább, szinte észrevétlen lesz. Megtanulunk, gyorsan, átmenet nélkül, szinte ugrásszerűen váltaniaz egyes állapotok között.

Főleg a fejlett intellektussal rendelkező emberek számára nehéz a csikung állapot elérése. Nehezentudják a megszokott - logikai - gondolkodásmódot elengedni és egy lényegesen érzékibb(szenzitívebb) tudatállapotra felcserélni. A gyermekek számára ez sokkal könnyebb, mivel ők mégsokkal nyitottabbak az érzékelésre, az új befogadására. Ezért, ahhoz, hogy sikerüljön az átmenet acsikung állapotba, kicsit újra gyermekké kell válni.

A csikung állapotban a testi jelek mellett a tudat állapota és az érzékelés is teljesen átalakul.Mintegy kinyílik a tudatunk, mindent sokkal élesebben, világosabban érzékelünk. Ahhoz lehethasonlítani, mintha a szemünk hirtelen a teljes látómező (360 0) érzékelésére lenne képes.Hasonlóan élesedik a hallás és minden hagyományos érzékszerv is, és bekapcsol az érzékeken túliérzékelés - az un. "hatodik érzék" is. A harmadik érzékelési szint elsajátításához márelengedhetetlen a csikung állapot elérése.

Koncentráció a csikung gyakorlása soránA csikung gyakorlásának egyik legfontosabb megkülönböztető jellemzője - a hagyományosmozgásgyakorlatokkal szemben - a végzett tevékenységre, illetve meghatározott pontra, pontokratörténő figyelem fenntartása. Ez a figyelem segít abban, hogy összehangolhassuk a tudatot, alégzést és a mozgást, valamint lefoglalja, leköti a tudatos elmét, és ezzel segíti az ellazulást és azelme elcsendesítését.

A csikung-ban alkalmazott koncentráció azonban nem azonos azzal a feszített figyelem-összpontosítással, amit mi itt a nyugati gondolkodásban koncentrációnak nevezünk. A nyugatiféltekén alkalmazott koncentráció - egy analógiával élve - olyan, mint amikor erős, szúrósszemmel mereven tekintünk valamire. Ebben a koncentrációban van egyfajta erőlködés, amiakaratlanul a testben és az elmében is hasonló feszültségeket okoz. Ilyen koncentráció mellett nem

23

lehetséges az izmok feszülésétől mentes és elcsendesített elme melletti gyakorlás, amely ahatékony csikung gyakorlás alapkövetelménye.

A csikung-ban használatos figyelem-összpontosítás az un. "van is meg nincs is" hozzáállássaljellemezhető. Nem görcsös és nem feszített, egyszerű, nyugalmas megfigyelőként rögzül az adottponton vagy követi a mozdulatot, a ki- és belégzés váltakozását. Újra a nézés analógiájátalkalmazva, ez a figyelem-összpontosítás egy fókuszálatlan, ellazított szemmel történő nézésnekfelel meg, ahol a szem nem szegeződik egyetlen konkrét pontra sem, de mégis folyamatosanérzékeli az adott pont helyzetét, illetve a követni szándékozott folyamatot.

Ez nem könnyű - kiemelten a nyugati típusú elme számára. Az eddig automatikus folyamatot - pl.a légzést vagy a mozdulatot - a tudat tárgyává kell tenni, de nem görcsösen, hanem valamilyenmagától értetődő természetességgel. A figyelem összpontosítását nem "munka"ként, hanemegyszerű szemlélődésnek kell felfogni a sikeres gyakorlás érdekében.

A csikung gyakorlatok típusaiA csikung alapvetően háromféle gyakorlatot alkalmaz. Vannak, un.

mozgásos gyakorlatok

mozgásos-statikus átmeneti gyakorlatok és

mozdulatlan (statikus) gyakorlatok.

A mozgásos gyakorlatok során alapvetően lassú, koncentrált, a légzéssel és a tudat mozgásávalösszehangolt mozdulatokat végzünk. A mozgásos-statikus átmeneti gyakorlatok alapvetőennem mozgásos gyakorlatok, ahol tudatos mozdulatokat nem végzünk. Ennek ellenére az energiákmozgásának hatására finom mozgások, helyzetváltoztatások mégis jellemzik a gyakorlatokat. Amozdulatlan gyakorlatok általában meditációs gyakorlatok, ahol a cél a mozdulatok nélkülikoncentrált figyelem fenntartása.

A csikung gyakorlatok klasszikus felosztása szerint megkülönböztetünk un.

külső gyakorlatokat (külső elixír, wai dan) és

belső gyakorlatokat (belső elixír, nei dan).

A csikung külső gyakorlatait (wai dan) az jellemzi, hogy az energia fejlesztése - legtöbbször avégtagokban - meghatározott izmok, izomcsoportok megfeszítésével, ellazításával történik,miközben a figyelem a mozgásra irányul. Az izomfeszítés helyén felhalmozódik a csí és amegemelkedett energiapotenciál következtében a lazítás után az energia áramlani kezd ameridiánokban és a munkára fogott izmok (végtagok) felől indulva tölti fel a test energiavezetékeités energiatárolóit energiával. A külső gyakorlatok lehetnek mozgásos gyakorlatok, amikor avégtagok mozgatásával, illetve a végtagok izmainak ritmikus feszítésével, elernyesztésével hozzuklétre az energiatöbbletet, és lehetnek, un. nyugalmi gyakorlatok, amikor fizikai mozgás nemtörténik, csak a tudatunk koncentrálásával helyezzünk feszültség alá egyes izomcsoportokat éssegítjük elő az energia (csí) felhalmozódását a végtagokban vagy szervekben.

A mozgásos gyakorlatok során nagy figyelmet kell fordítani az izomfeszítés mértékére,mivel a túlfeszített izmok elzárják az energia-vezetékeket, és ezzel akadályozzák a csí szabadáramlását. A túlfeszített és túlfejlődött izmok részben lelassítják a gyakorlót, részben elszorítják ameridiánokat és ennek hatására lép fel az un. "energiaszóródás" (San Kung) jelensége.

A mozgásos csikung gyakorlatokra jó példát mutatnak pl. a "nyolc brokáttekercs" csikunggyakorlatsor mozgásos gyakorlatai, a "Da Mo (Boddhidharma) tizenkét keze" gyakorlatsorizomfeszítésen és elernyesztésen alapuló gyakorlatai. A nyugalmi wai dan csikung példája a"nagyfa" gyakorlat vagy a Csung Jüan Csikung "szervkezelés" gyakorlata, ahol a tudatunkkal

24

koncentráljuk az energiát a gyógyítani vagy energetizálni kívánt szervekben, illetve a "tao yin"jógaszerű, kitartott gyakorlatai.

A belső csikung gyakorlatok (nei dan) jellemzője, hogy az energiát az un.energiaközpontokban (elixírmező, tantien) fejlesztjük a tudat és koncentráció segítségével, éstudatosan áramoltatjuk, keringetjük a testben a megfelelő energiavezetékeken (meridiánok,energiacsatornák) keresztül. A nei dan gyakorlatok tipikus példái a "tűz élesztése", az"energianemesítés", a "kis égi kör" vagy a "nagy égi kör" gyakorlatai.

Testhelyzetek a gyakorlás közbenA gyakorlatok végezhetők

álló

ülő vagy

fekvő testhelyzetben.

Álló testhelyzet

A szabályos, hosszantartó, feszültségmentes és stabil testhelyzetet biztosító állás az un "csikungállás" jellemzői következők:

Vállszélességű terpeszállás, a lábfejek párhuzamosak vagy egyes gyakorlatoknál enyhén befeléállnak;

A lábszár térdben enyhén behajlítva, oly módon, hogy az ízületek egy stabil kapcsolódást teszneklehetővé és úgy, hogy a térd függőleges vetülete nem ér túl a lábujjak vonalán;

A csípő enyhén előre billen, oly módon, hogy az ágyéki gerinc szakasz kiegyenesedik;

Az áll kissé leereszkedik, miáltal kiegyenesedik a nyaki gerincszakasz görbülete;

Azt kell elképzelni, hogy ebben a helyzetben a fejtetőn lévő pontnál fogva van felfüggesztve atest; így a gerinc a test súlyánál fogva kiegyenesedik és a csigolyák enyhén széthúzódnak;

A szem csukva vagy résnyire nyitva, a fókuszálatlan, távolba néző tekintet segíti az elmeellazulását és a váratlan helyzetekre történő spontán reakciót;

A nyelv a szájpadláson; ez a tartás összeköti a test középvonalába futó két energiavezetéket(kormányzó és befogadó meridiánok), melyen így folyamatos energiaáramlás indulhat meg.

Helyes állás és lábtartás esetén a talp "bugyborékoló forrás" (jungcsüan) pontja és a váll "kút"(csiencsin) pontja egy függőleges tengelyen helyezkedik el és a pontokat egy függőleges csatornaköti össze. A csatornán keresztül a "forrás" megtölti a "kutat". A jungcsüan pontokba a földi csíhatol be, a csiencsin pontok pedig az éggel egyesülnek. Ez teszi lehetővé a csí szabad áramlását alábakban, aminek következtében a test sokáig nem fárad el.

25

Ülő testhelyzet

A gyakorlatok során bármelyik hagyományosan ismert ülő testhelyzet használható (törökülés,lótuszülés, japán ülés stb). A taoista gyakor1ók széken ülve végzik az ülő gyakorlatokat.Bármelyik ülésmódot is alkalmazzuk a lényeg az, hogy a testtartás függőleges, a hát és a gerincegyenes legyen. Ennek érdekében az álló testtartáshoz hasonlóan figyelni kell a következőkre:

A csípő enyhén előre billen, oly módon, hogy az ágyéki gerincszakasz kiegyenesedik;

Az áll kissé leereszkedik, miáltal kiegyenesedik a nyaki gerincszakasz görbülete;

Azt kell elképzelni, hogy ebben a helyzetben a fejtetőn lévő pontnál fogva van felfüggesztve atest; így a gerinc a test súlyánál fogva kiegyenesedik és a csigolyák enyhén széthúzódnak;

A szem csukva vagy résnyire nyitva, a fókuszálatlan, távolba néző tekintet segíti az elmeellazulását és a váratlan helyzetekre történő spontán reakciót;

A nyelv a szájpadláson; ez a tartás összeköti a test középvonalába futó két energiavezetéket(kormányzó és befogadó), melyen így folyamatos energiaáramlás indulhat meg.

A széken ülés különlegessége az - a hagyományos üléshez képest - hogy a szék szélén kell ülni olymódon, hogy az ülőcsont hátsó része van csak fenn a széken. Így lehetőség van a csípőelőrebillentésére. A hát nem támaszkodik háttámlához, hanem szabadon, kihúzva tartjuk, mint atöbbi ülésmód esetében. A szék magassága olyan legyen, hogy a combok vízszintesek legyenek ésa talp kényelmesen pihenjen a földön.

26

Fekvő testhelyzet

Kétféle laza és pihentető testhelyzet alkalmas a fekvő csikung gyakorlatok elvégzéséhez. Az egyika háton fekvő testhelyzet, amikor egyenes tartásban a hátunkon fekszünk, gerincünk végig laza ésnyújtott, lábaink enyhe terpeszben lazán dőlnek kifelé, karjaink oldalt, a testünk mellett szögbenhelyezkednek el kényelmes tartásban, tenyérrel felfelé. A gerinc lazítása érdekében a fej alá egyvékony párnát és a térdek alá szintén párnát vagy egy megfelelő vastagságú összegöngyölt takaróthelyezhetünk.

Az oldalt fekvő testhelyzetben bármelyik oldalunkon feküdhetünk, úgy, hogy az alsó lábunkegyenes tartásban, míg a felső lábunk térdben behajlítva, kényelmes tartásban az alsó lábon pihen.A térd támasztja az enyhén előredőlő testet. Az alsó kar pozíciója változó, attól függően kinek mia kényelmes és lazító:

a padlón pihen a test mellett, egyenes tartásban, tenyérrel lefelé,

a test mögött a padlón fekszik tenyérrel fölfelé vagy

derékszögben behajlítva az arc előtt fekszik.

27

A felső kéz kényelmes tartásban, behajlított könyökkel és lefelé néző tenyérrel a test előtt fekszik,fokozva a felvett pozíció stabilitását. A fej alatt vékony párna, mely a gerinc egyenességét és anyak feszültségmentes tartását biztosítja.

A gyakorlás során esetleg fellépő kísérő jelenségekA csikung gyakorlatok energetikailag megbolygatják szervezetünket, így a pozitív hatásuk mellettnéhány kellemetlen érzés is tapasztalható, melyek a rendszeres gyakorlás eredményeképpen lassanelmaradnak. A félelemérzet elkerülése végett nézzük át, hogy milyen érzetek lehetségesek agyakorlás alatt és azt követően. Vegyük figyelembe, hogy minden jelenség mögött a szervezetvalamilyen szintű reakciója van.Tipikus érzetek:

Fázás, reszketés, viszketés, ásítás, csuklás, köhögés, tüsszentés, böfögés: ezek mind-mind a

tisztulás jelei; hagyjuk lefutni őket, és önmaguktól megszűnnek.

Izzadás: ilyenkor egyszerre sok energia kerül be a testünkbe, amelyekre nem vagyunk felkészülve.

Idővel a szervezetünk hozzászokik a többlet energiához, és folyamatosan fel tudja dolgozni az új

információkat.

Elnehezülés: amikor csí-vel töltődünk fel, teljesen helyénvaló az elején a feszülés, elnehezülés

érzete; amikor a szervezetünk és a tudatunk már át tudja irányítani az energiákat a megfelelő

helyre, akkor az elnehezülés érzése megszűnik.

Remegés: mindaddig előfordul, amíg az energia-csatornák nem tisztulnak meg a bennük lévő

számtalan energiablokktól. Ez rendszerint hosszantartó folyamat.

Sírás, zokogás: érzelmi eredetű energiablokk oldódásakor fellépő jelenség; nem kelt szégyellni,

mert a blokk megszűnését a könnyedség érzése kíséri.

Egyéb jelenségek: ezek a hang,- kép,- és fényjelenségek a testünkben és a tudatunkban lejátszódó

átváltozások eredményei, olyan különböző rész-információ buborékok, melyek különösebb hatás

nélkül kipukkadnak, ha nem tulajdonítunk nekik túlzott jelentőséget.

Ezek a jelenségek a csikung velejárói. Vannak viszont, olyan megnyilvánulások, melyek bizonyosrendellenességekre utalnak. Ezeknek az eseteknek az áttekintése már átmegy a gyógyításterületére.

A gyakorlás kezdeti szakaszában rosszullét esetén azonnal tartsunk szünetet. Ilyen jelenségeklehetnek: szédülés, ájulás, hányás, nagyfokú imbolygás, erőteljes hangok kibocsátása, nagyon erősfájdalomérzet. Ezek a megnyilvánulások nem vészjelzések, hanem az energiablokkok oldódásánakjelei. Amennyiben a fájdalom, vagy a rosszullét nem elviselhetetlen, akkor gyakoroljunk tovább,ugyanis a fájdalomérzet a blokkoldás utóhatása.

A csikung hatásaiA csikung változatos mozgás-, légző- és meditációs gyakorlatai jelentős és sokrétű egészség-javítóhatásokkal rendelkezik. Mind az egészség megőrzése, mind a már megromlott egészséghelyreállítása tekintetében jelentős terápiás hatásúak. Jótékony hatásai az alábbi módoncsoportosíthatók:

élettani hatások

28

mentális hatások

pszichés hatások

energiarendszerre gyakorolt hatások

harcművészeti képességekre vonatkozó hatások

a szellemi tudatosságra gyakorolt hatások

Élettan; hatások

Csont- és izomrendszerNöveli az izomerőt és az izmok tömegét

Növeli az izmok hajlékonyságát, rugalmasságát és az ízületek mozgékonyságát

Növeli az izmok regeneráló képességét

Erősíti a csontokat, a szalagokat és az inakat

Javítja és finomítja a mozgáskoordinációt

Csökkenti a sérülés veszélyét (a mozgáskoordináció javítása révén)

Fenntartja, vagy helyreállítja az izületek mozgásterjedelmét

Javítja a testtartást, az egyensúlyt és a testalkatot

Fokozza a csontanyagcserét, a csontvelőben nő a vörösvértest-képzés

Javul az ízületi porc vérellátása és ásványháztartása, javul a porc és az izületi folyadék közöttianyagcsere

Megóv a csontritkulástól

Segít az artrózisok megelőzésében

Szív-és érrendszerJavítja a vérkeringést

Javítja a szívműködést (csökken a szívfrekvencia, ugyanakkor nő a perctérfogat)

Csökkenti a vérnyomást

A nyugalmi pulzusszám csökken, a két szívdobbanás közti szünet megnő

Az erek fala megőrzi rugalmasságát

Javítja a test oxigénellátását, valamint a koszorúserek és a szívizom vérellátását

Javítja az izmok vérellátását

Tágítja az artériákat, javítja a perifériális keringést

Az erek saját anyagcseréje nő, kisebb az érelmeszesedés kockázata

A perifériás ellenállás csökken, azaz a szisztolés vérnyomás a fiatalkori értéken marad

A terhelés hatására az emésztőszervek erei összehúzódnak, a vázizomzat kapillárisai kitágulnak

A testedzés hatására a szívizom tömege nő és a kontrakciós képessége erősödik

Csökkenti a szívbetegségek kockázatát

29

Emésztőrendszer Segíti a méregtelenítést és az emésztést Javítja azt a módot, ahogyan a test kezeli az étkezési zsírokat

Növeli a zsírmentes testtömeget, zsírt éget

Segíti alacsonyan tartani a koleszterin- és trigliceridszintet

Növeli a HDL és a "jó" koleszterin szintjét

Elősegíti a kalcium lerakódását a csontokban

Javul a májfunkció, nő a máj glikogénszintje

F okozza a szénhidrát anyagcserét

Megakadályozza a fehérjék lerakódását a kötőszövetekben

Légző rendszer Javul a tüdő vérellátása

Javul a gázcsere, fokozza a test oxigén-ellátását

Nő a légzés intenzitása, egy belégzéssel több oxigén jut a tüdőbe

Csökken a percenkénti légzésszám

Növekszik a légzés mélysége

Csökken a légzés-frekvencia, azaz gazdaságosabban dolgozik a légző rendszer

Nő a vitálkapacitás

Csökken a visszamaradó (reziduális) levegő mennyisége

A tüdő rugalmassága öregkorban is megmarad

A tüdőkapacitás az öregedéssel lassabban csökken

Javul a sejtek anyagcseréje

Erősödnek a légzőizmok

További élettani hatások Megerősíti az immunrendszert

Aktivizálja a belső elválasztású mirigyek működését

Növeli az állóképességet és az energiaszintet

Fokozza a teljes test rugalmasságát

Szabályozza a vegetatív idegrendszert

Növeli az élettartamot

Segíti a világos gondolkodást

Betegség esetén segíti a test öngyógyító erőinek összpontosítását, bekapcsolását

Segíti a sportbalesetek elkerülését

30

Mentális hatások Természetes módon felszabadítja az elfojtott érzéseket

Segít az agresszió levezetésében

Enyhíti a feszültséget és a szorongást

Fokozza a szellemi teljesítőképességet

Csökkenti a depressziót

Javítja a stressz-kezelő képességet

Segíti a szimpatikus-paraszimpatikus egyensúly fenntartását

Endogén opiátok (öröm hormonok) termelésével javítja a közérzetet, a hangulatot

Segíti a relaxálást és javítja az alvást

Javítja az önértékelést, önbizalmat, önbecsülést, a mentális állapotot

Javítja a társas kapcsolatokat, segíti a harmonikus együttműködést másokkal

Rugalmasabbá teszi a gondolkodást

Pszichés hatások Javítja az önbecsülést és az önértékelést

F okozza a stressz-tűrő képességet

Javítja a hangulatot

Levezeti az agressziót

Segíti a társas kapcsolatok alakítását

Fokozza az önismeretet

Fokozza a tudatosságot, javítja az önkontrollt

Segíti a testkép kialakítását és differenciálását

Segít leküzdeni a belső (saját) ellenállásokat (lustaság, kishitűség stb.)

Emeli a teljesítmény-motivációt

Energiarendszerre gyakorolt hatások Megtanítja a körülöttünk lévő energiák érzékelését, közvetlen fölvételét, testen belüli mozgatását

Tisztítja a test energiarendszerét, megszünteti az energetikai blokkokat, elakadásokat, helyreállítja

a folyamatos energiaáramlást

Növeli a test energiaszintjét

Felkészíti az energiarendszert és a testet az egyre tisztább, egyre magasabb rezgésszámú energiák

felvételére

Lehetővé teszi, hogy kapcsolatba léphessünk e magas szintű rezgésekkel, e rezgésszinteket

képviselő szellemi létezőkkel

Felkészít az energiák kisugárzására, megtanít a kisugárzott energiák gyógyító célú vagy

31

harcművészeti alkalmazására

Harcművészeti képességekre vonatkozó hatások Minden keleti harcművészeti ág alap gyakorlatai a csikung-ra, illetve csikung jellegű gyakorlatokra

vezethetők vissza

Mentálisan és fizikai síkon felkészíti gyakorlót a harcművészetek helyes és hatékony elsajátítására,

alkalmazására:

o a test központosítására, a helyes egyensúly kialakítására, a helyes testtartásra

o a támadó energiák elvezetésére és a saját energia hatékony, koncentrált felhasználására

o a mozgás és a légzés összhangjának kialakítására, a hatékony mozgás begyakorlásárao a mentális erő kialakítására és alkalmazására

A szellemi tudatosságra gyakorolt hatások Utat és módszereket kínál a szellemi megvilágosodás felé

Hozzásegít a spirituális fejlődéshez

Megtanít a helyes és hatékony meditációra, elmélyülésre, relaxációra különböző testhelyzetekben

és mozgás közben

A csikung terápiával megelőzhető, gyógyítható betegségekFunkcionális fej- és arcfájdalmakvazomotorikus fejfájás - hemikrania – szájüregygulladások (stromatitis) - az állcsont-izület kopása– izomfájdalom (myofaciális fájdalom-szindróma;MPS)

Légúti megbetegedésektuberkulózis (az orvosi kezelés támogatására) - bronchialis asztma – tüdőtágulat (emphysema) –muskoviszcidózis (cisztás fibrózis) - krónikus melléküreg gyulladás - >vazomotorikus nátha –tüdőgyulladás

A szem megbetegedéseizöldhályog – szürkehályog – szemhéjgyulladás - rövidlátás és távollátás - a szem-ideghártya nemgyulladásos bántalma (a szem hátsó részének leépülése)

Idegfájdalmak –idegrendszeri panaszokszédülési rohamok, szédülés – trigeminus-neuralgia – arcidegbénulás – fantomfájdalom – másneuralgia-jellegű panaszok – ideggyengeség – Sclerosis multiplex - agybénulás

Emésztőrendszeri megbetegedésekgyomorhurut - a máj és az epehólyag funkcionális zavarai - nem specifikus hasmenés, székrekedés– a vastagbél ingerlékenysége – vastagbélgyulladás – cukorbetegség – hányás - gyomorpanaszok –gyomorfekély - a gyomor túlsavasodása – aranyér – elhízás - fekély

Mozgásszervi megbetegedésekarthritis - bursitis - isiász - lumbágó - " tendopathia - krónikus poliarthritis – szalaghúzódás vagy -szakadás - derékzsába - csípőcsont/keresztcsont fájdalmak

32

Szív- és keringési megbetegedésekfunkcionális szívbántalmak - hiperkinetikus szív szindróma - magas vérnyomás - alacsonyvérnyomás - magas koleszterinszint - érelmeszesedés – periférikus érbetegség

Stresszel kapcsolatos megbetegedésekvegetatív zavarok – fülcsengés - általános ingerlékenység - neurózis és alvászavarok -pszichoszomatikus betegségek - narancsbőr - a regeneráció meggyengülése - időjárási érzékenység- vesegyulladás - vizelési nehézségek

Altesti betegségek (férfiaknál)prosztatapanaszok – impotencia - spermatorrhoa - a szexuális vágy hiánya - sterilitás -péniszpanaszok - ágybavizelés – vizelet-visszatartási problémák

Altesti betegségek (nőknél)menstruációs zavarok - pruritus vulvae – fehérfolyás - amenorrhoa - dysmenorrhoa - menstruációsfájdalmak - cisztitisz - enuresis – vizelet-visszatartási problémák - változáskori fájdalmak -frigiditás

Különösen hasznos bármilyen krónikus fájdalom, emésztési, légzőszervi, szív-és érrendszeri,valamint idegrendszeri rendellenesség esetén. Kiemelt értéke, hogy a helytelen kondícionálásfolytán kialakult és krónikussá váló betegségek gyakran kiváló eredménnyel kezelhetők vele, azeurópai orvoslásnál nagyobb hatékonysággal. Abban az esetben, amennyiben a páciensbenkialakul a gyakorlás során az új, helyes megszokásrendszer és tartósan meg is marad ezen az úton.

(Ez az index csak a tájékozódást szolgálja, nem lép fel a teljesség igényével. Aki a fent említettbetegségek valamelyikében szenved, azok közül sem mindenkire egyformán hatékony a csikung-szisztémával történő kezelés. A lista WHO irányelveinek megfelelően és prof dr. med. DongHaiquan, prof dr. med. Stephen T Chang és prof dr. med. Liu Gui Zhen összeállítása nyománkészült.)

Nyomatékosan felhívom a figyelmet arra, hogy egyetlen ősi kínai terápiás eljárás sem pótolja azorvost, a gyógyszert vagy a gyógykezelést. Ezeket az eljárásokat az orvosi kezelés terápiáskiegészítéseképpen kell felfogni. A csikung terápiás gyakorlatai gyorsítják a gyógyulásifolyamatot, és a megelőzést, illetve a rehabilitációt szolgálják.

Ajánlott és felhasznált irodalomPiontek, D. M. (2008): A nő és a tao. Energiamunka, öngyógyítás, szexualitás. PartvonalKönyvkiadó, Budapest.

Még be nem fejezett/tervezett új fejezetek

Mit vagy hogyan?Alapvetően a hogyan határozza meg, nem a mit. Minden gyakorlat/mozdulat lehet csikung, haolyan szemlélettel hajtjuk végre.

Komponensek

Hit, tudat, légzés, test, ritmus

RitmusElengedés és ritmus.

33

Mindennek/mindenkinek saját ritmusa van. A saját ritmusban végzett gyakorlat boldogságotfejleszt. Találd meg azt a ritmust, ami mellett boldogan tudod csinálni a gyakorlatot. A vágső cél asaját ritmusban leélt élet. A megfelelő ritmus és lazaság minden mozdulatot csikung-á alakít.

34

ÁBRÁK

ÁBRÁK

ÁBRÁK

ÁBRÁK

ÁBRÁK

ÁBRÁK