civil fórum2

3. oldal

Balogh Márton: A partnerségről

4. oldal

Csáki Rozália: Képviseltetni vagy részt venni?

5. oldal

Gáspár Mátyás: Magad uram … A civil önkor-

mányzás körvonalai

10. oldal

Sebestény István: A civil szervezetek funkciói az

önkormányzatok hatékony működésében

12. oldal

Csanády Dániel: Helyi önkormányzatok és civil

szervezetek együttműködése Skóciában

16. oldal

Kákai László: Önkormányzatok, pártok és civilek

18. oldal

Kósa András: Település és ifjúság

Elméleti modellek és európai elvek

22. oldal

Radu Sorin: A közösségi facilitátorokról

24. oldal

Diana Asoltanei: Sikeres példa Nyugat-

Romániában: a Helyi Promotor

26. oldal

Borboly Csaba: A Hargita megyei önkormányzat és

civil szervezetek közötti együttműködésről

28. oldal

Tasnádi Péter: Együttműködés a megye civil

szervezeteivel

30. oldal

Sipos József: A civil szervezetek és önkormányzatok

együttműködése a szociális kérdések megoldásában

31. oldal

Avarkeszi Béla: A XV. kerületi (Budapest) civil

szervezetek és az önkormányzat együttműködése

Civil VitaFórum

33. oldal

Útmutató az 1%-os jogszabály alkalmazásához

44. oldal

Vajda Márta: MEGHALLJÁK-E A CIVIL HANGO-

KAT, avagy a nyilvánosság ereje fokozza az 1%-os

adományozási kedvet?

45. oldal

Ofelia Neagu: Kommunikáció a civil szervezetek és

a sajtó között – tévhit és valóság

47. oldal

Octavian Rusu: Ki fél a civil szervezetektől?

48. oldal

Felhívások, hírek

Felelős kiadó: Egri István

Főszerkesztő: Csáki Rozália

Olvasószerkesztő: Szabó Attila

Grafikus: Könczey Elemér

Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Elérhetőségek:

postacím: 400364 Cluj-Napoca,

str. Pădurii nr. 11, jud. Cluj

telefon/fax: 0264–522401

e–mail: ermacisza@cluj.astral.ro

ISSN 15822–4004

Készült a Református Egyház Misztót-

falusi Kis Miklós Sajtóközpontjának

nyomdájában.

Megjelenik 1000 példányban.

Ára: 45 000 lej, a 2004-ben megjelenő

négy lapszám együttes megrendelése

kedvezményesen 120 000 lej.

c i v i l t á r s a d a l m i l a p

Kiadja az

Erdélyi Magyar Civil

Szervezetekért Alapítványc i v i l f ó r u m

T a r t a l o m j e g y z é k

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 3

Jelen cikk célkitűzése nem a part-

nerség kimerítő bemutatása, ha-

nem inkább néhány gyakorlati és

elméleti sajátosságának a felismeré-

se és bemutatása.

A partnerség napjaink nonprofit

szektorának egyik leggyakrabban

használt kifejezése. Nonprofit akti-

visták, önkormányzati képviselők,

nemzetközi finanszírozok mind a

partnerség szükségességét hangoz-

tatják és hasznosságát hangsúlyoz-

zák. Mindenki számára egyértelmű,

hogy a XXI. században a megmara-

dás és a kitűzött célok elérése érdeké-

ben partnerségben kell gondolkodni.

Beszélhetünk a szektoron belüli

partnerségről (nonprofit-nonprofittal

szervezkedik) és szektorok (üzleti,

közigazgatás és nonprofit) közötti

partnerségről.

A szektoron belüli

partnerségi formát két-

pólusú, valamint több-

pólusúként tartjuk

számon. A kétpólusú

az a partnerségi for-

ma, amely két szerve-

zet között jön létre, a

többpólusú pedig há-

lózatok, föderációk

formájában születik

meg. A szektorok kö-

zötti partnerség a

gyakorlatban az aláb-

bi formákban találha-

tó meg:

– nonprofit szervezetek – cégekkel,

– nonprofit szervezetek – közigaz-

gatással,

– közigazgatás – cégekkel,

– vagy egy tágabb partnerség, amely

magába foglalja mindhárom szek-

tor képviselőjét.

A partnerségek kialakítását Er-

délyben nagymértékben negatívan

befolyásolja az 1989-ben megdöntött

politikai rendszer által kompromit-

tált több olyan fogalom, amely az ön-

kéntes szektor működésében haszná-

latos: pl. önkéntesség, társulás stb. Eb-

ből adódik például az a helyzet, hogy

a vidéken élők csupán 6%-a tagjai egy

mezőgazdasági szövetkezetnek és

csupán 2%-a vett részt egy közösségi

kezdeményező csoportban (forrás:

Eurobarometrul Rural, 2003, a Nyílt

Társadalomért Alapítvány).

Sikeres partnerségek kialakításá-

hoz elsősorban az szükséges, hogy az

emberek felismerjék a szerveződés

erejét és szükségességét. Szükséges

felismerni azt, hogy a partnerség nem

egy veszély, hanem sokkal inkább

egy lehetőség a közös célok elérése

érdekében.

A következőkben a partnerség fo-

galmát próbálom meghatározni, ab-

ból indulva ki, hogy a partnerség

szerződéses kapcsolat két vagy több

személy vagy szervezet között,

akik/amelyek nyereség elérése érde-

kében közös vállalkozásban vesznek

részt, s a partnerség jegyében min-

denki osztozik az esetleges veszteség

vállalásában, valamint a profitrésze-

sedésre való jogosultságban. A meg-

határozásból is kiderül, hogy azok a

szerződési kapcsolatok, amelyek ki-

zárólag az egyik fél érdekét követik,

nem a partnerség jegyében vannak

megkötve, és az igazi partnerség a ve-

szélyek és eredmé-

nyek megosztása je-

gyében születik.

Az önkormány-

zatok és nonprofit

szervezetek közötti

partnerség általában

egy hosszú folyamat

eredménye, amely-

ben mindkét fél ér-

dekelt. A nonprofit

szervezetek érdeke

az, hogy a helyi köz-

politikai folyama-

tokban részt vállal-

janak (a döntéshoza-

talban, végrehajtás ellenőrzésében),

az önkormányzatok pedig főként a

közszolgálatok eredményességének

és hatékonyságának a növelése érde-

kében érdekeltek a partnerségben és

nem utolsósorban saját legitimáció-

juk megerősítése céljából. A létező

partnerségek alapján ezeket két cso-

portra oszthatjuk fel:

1. Közszolgáltatások

biztosítása

Ebben az esetben az önkormányzatok

bizonyos feladatok elvégzését a non-

profit szervezetekre bízzák, és ezt

szerződéses alapon teszik. A kezde-

ményezéstől függően ez kétféle mó-

don történhet. Egyrészt a társadalmi

igényre válaszul létrejövő kezdemé-

nyezést az önkormányzat elismeri és

szerződéses viszony alapján támogat-

ja az illető szervezetet. Ilyen módon

jöttek létre például Romániában a La-

kossági Tanácsadó Irodák. Ebben az

esetben a kezdeményezés a nonprofit

szervezet részéről jön. A második for-

ma esetében az önkormányzatok a

már meghatározott feladataik ellátá-

sára, az ellátáshoz szükséges infra-

struktúra és költségvetési keret átadá-

sával kiszerződnek. Ebben az esetben

a kezdeményezés az önkormányzat

részéről jön. Ily módon alakulnak ki

leggyakrabban partnerségek a szociá-

lis szolgáltatások területén.

2. Projektalapú

közreműködések

A partnerségek kialakulásában nagy

szerepet játszanak a nemzetközi

finanszírozási programok, amelyek-

ben külön pontszámot érnek el azok a

pályázatok, amelyeket különböző

szektoron belüli vagy szektorok kö-

zötti partnerség jegyében dolgoztak

ki. Ez a típusú viszonyulásmód ha-

zánkban is kezd ismertté válni, és el-

terjedését csak erősíti a gazdasági élet

más területein létező – elsősorban a

pályázati támogatásokkal kapcsola-

tos – EU-s elvárás, amely fontos elem-

ként tartja számon a partnerség elvé-

nek érvényesülését.

A sajnálatos az, hogy a legtöbb

ilyen partnerség kizárólag a támoga-

tás megszerzését célozza, nem pedig a

közösségi érdeket. Az ilyen kapcsola-

tok esetében is, ha azt szeretnénk,

hogy egy helyes megfogalmazást ad-

junk a pályázatok kapcsán létrejövő

partnerségi kapcsolatokról, azt mon-

danánk, hogy a partnerség két vagy

több szervezet között létrejött kapcso-

lat, amely a szerződő hatóság által fi-

nanszírozott projekt megvalósítása te-

rén közös felelősséget ró az együttmű-

ködő partnerekre. A projekt gördülé-

keny lebonyolítása érdekében a szer-

ződő hatóság az összes partnert (bele-

értve a szerződést aláíró vezető part-

nert is) felkéri arra, hogy ezt olyan mó-

don ismerjék el, hogy elfogadják a jó-

hiszemű társulás alapelveit.

A pályázatok keretén belül kiala-

kított partnerségek esetében gyakori

a tévedés, éspedig gyakran azonosít-

juk a beszállítói kapcsolatokat a part-

nerségi kapcsolatokkal. Nem te-

kinthetők partnerségnek azok az

Az összefogás meg-

erősödést és hatéko-

nyabb előrelépést je-

lenthet, ha az együtt-

működő felek azon

túl, hogy hisznek eb-

ben, a kivitelezésben

is emberséges partne-

rek tudnak maradni.

A partnerségrõl

civil fórum4

Talán e két fogalommal is jelle-

mezni lehetne a civil szerveze-

tek és a helyi önkormányzatok

kapcsolódási pontját. Úgy az állami,

mint a civil szektor az emberek, a kö-

zösségek jóléte érdekében cselekszik,

a közös hangot mégis legtöbb eset-

ben nagyon nehéz megtalálniuk. Mi-

ért? Illetve miért is kellene megtalál-

niuk a közös hangot? Miért van

szükség arra, hogy az állami és a ci-

vil szféra együttműködjön? Ezek

azok a kérdések, amelyek könnye-

dén felmerülnek, ha erről a témáról

esik szó. Ugyanakkor

ezek megválaszolat-

lansága és a tisztánlá-

tás hiánya az oka leg-

többször a tartózko-

dásnak vagy éppen a

túlfűtött fellépésnek a

két szektor közötti e-

gyüttműködés kap-

csán. E lapszámunkkal

a magunk szerény esz-

közeivel igyekszünk

betekintést nyújtani a

civil szféra e szegmen-

sébe, amely eléggé

m o s t o h a g y e r m e k e

még a közgondolko-

dásnak és a civil szer-

veződésnek egyaránt, annak ellenére,

hogy erős szervezeteink és jól műkö-

dő projektjeink is jó példával járnak

előttünk e téren.

Alapvető különbségek emelnek

olykor-olykor falat az állami köz-

igazgatás és a civil szervezetek közé.

Az összeférhetetlenség azonban nem

törvényszerű és örökérvényű igaz-

ság, hanem legtöbb esetben emberi

tényezők függvénye. És ilyen emberi

tényező a jóakarat, a bizalom, a nyi-

tottság, a kommunikáció, hogy csak

néhányat soroljak fel. Talán nincs is a

civil szférának olyan területe, szak-

mai szegmense, amelyben ne lenne

képes együttműködni a közigazga-

tással. Azok a területek, amelyekben

civil szervezetek alakulnak, többnyi-

re az állam által is átfogott, szabályo-

zott, felügyelt területek. A központi

odafigyelés és feladatellátás azonban

nem tökéletes, ahogyan a civil szer-

vezetek működésében is elég sok a

deficit. Más rendező-

elvek, más-más érté-

kek, más feladatel-

látási módszerek, más

finanszírozottság jel-

lemzi a két szektort.

Ez a másság azonban

nem elválasztó erejű,

csak akkor, ha úgy a

közigazgatás, mint a

civil szféra ezt így ítéli

meg. A fordulatot e té-

ren a szemléletváltás

jelenti. Mindkét szek-

tornak megvannak a

maga erősségei, e-

gyütt sokkal hatéko-

nyabb és nagyobb hor-

derejű problémák megoldására képe-

sek, mint külön-külön. Ehhez a kö-

zös lépéshez azonban először nyi-

tottságra és kommunikációra van

szükség. Számos helyi probléma

megoldása, helyi fejlesztési kérdés

igényli a mielőbbi megoldás megszü-

letését és a cselekvést. Az állami be-

rendezkedés azonban olyan mammut-

intézmény, amely csak lassú moz-

gásra képes, és legtöbb esetben a he-

lyi, „kis problémák“, részletek felett

átsiklik. Bármennyire visszatetsző ez

számunkra, magánszemélyek, ki-

sebb közösségek tagjai számára, az

ujjal mutogatás, a korholás – amel-

lett, hogy olykor nem is helyénvaló –

nem hozza meg a várt eredményt.

Ezek a deficitek, elégedetlenségek

késztetik a helyi közösségeket cselek-

vésre.

A szubszidiaritás elve már régen

követelmény, de csak a nyitott és

kommunikálni képes felek számára

lesz valóság. A civil szervezetek és az

önkormányzatok akkor lesznek ké-

pesek együttműködni, ha belátják

egymás erősségeit, és a kölcsönös

tiszteletre, bizalomra alapozottan

dolgozzák ki közös cselekvési tervei-

ket. A létező, és egyre számosabb po-

zitív példa, siker e téren, amelyekről

e lapszámunkban is örömmel számo-

lunk be (lásd a Civitas Alapítvány

Közösségi Facilitátor programjáról

szóló cikket), minden esetben hozzá-

járul a térség fejlődéséhez.

A civil önkormányzás, melyről la-

punkban Gáspár Mátyás tollából

származó cikkben olvashatunk bő-

vebben, számunkra még megtanu-

landó gyakorlat, amely során a köz-

ügyek kezelésében és a közszolgálta-

tások ellátásában a helyi civil szerve-

zetek is részt vesznek. Ennek a törvé-

nyes feltételei többé-kevésbé adottak

számunkra is, de még nem tudunk

élni ezzel a lehetőséggel. Tanulnunk

kell egymástól: a civil szervezetek-

nek is meg kell tanulniuk, hogy mit

jelent a közigazgatás, és a közigaz-

gatásban dolgozóknak is meg kell

Képviseltetni vagy részt venni?

együttműködések, amelyekben a

partner fizetség fejében olyan szol-

gáltatást vagy eszközt nyújt a projekt

keretében, mely egyébként a tenderez-

tetés tárgyát képezné.

Egyéb gyakori hibák, amelyek a

pályázatok kapcsán történő partner-

ség megkötésekor előfordulnak:

– a partnert tudtán kívül jelölték

meg partnerként a pályázatban;

– a partner a pályázóval hosszabb

távú együttműködést folytat, ám a

konkrét projekt részleteiről nem

tájékoztatták;

– a partner nem kap megfelelő

tájékoztatást a projektben zajló te-

vékenységekről, nincs visszajelzés

az eredményekről;

– a partnerkapcsolat nem ellenőriz-

hető (pl. mert a megadott kapcso-

lattartó személy nem elérhető);

– a partner valójában nem érdekelt

a projektben, hanem egyéb érdekek

miatt vállalja a partnerséget;

– a partner nem a célrégióban van;

– hiányzik a pályázatban előírt ha-

táron átnyúló hatás.

A globalizáció, az európai integráció

korszakát éljük, és a megmaradás,

erősödés érdekében feltétlenül a part-

nerség jegyében kell gondolkodnunk.

Ezt azonban nem a kényszer jegyében

kell végiggondolni és kialakítani,

hanem a célok elérése érdekében. Az

összefogás megerősödést és hatéko-

nyabb előrelépést jelenthet, ha az

együttműködő felek azon túl, hogy

hisznek ebben, a kivitelezésben is

emberséges partnerek tudnak maradni.

Balogh Márton

Civitas Alapítvány, Kolozsvár

– regionális igazgató

e-mail: marton@civitas.ro

A civil szervezetek

és az önkormány-

zatok akkor lesznek

képesek együttmű-

ködni, ha belátják

egymás erősségeit,

és a kölcsönös tisz-

teletre, bizalomra

alapozottan dolgoz-

zák ki közös cse-

lekvési terveiket.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 5

1. Mi a civil önkormányzás?

Személyes beszélgetésekkor tapasz-

taljuk, hogy a „helyi önkormányzat“

kifejezést – angolul: local self-govern-

ment – a britek nem értik igazán.

Mégpedig azért, mert a „local govern-

ment“, számukra csakis, mint a helyi

közösség önigazgatása értelmezhető,

így él bennük a fogalom. A „self-“,

azaz „ön-“ előtag ezért felesleges, ér-

telmezhetetlen, számukra gyanút kel-

tő hangsúlyt ad a fogalomnak, mint-

ha létezhetne másmilyen helyi kor-

mányzás is. Ők nem érzik, hogy bi-

zony létezhet.

A világnak ebben a régiójában

tudjuk, sőt mindennapi életünkben

bőrünkön érezzük, hogy a „hely-

hatóságtól“, a „helyi közigazgatá-

son“ keresztül, a „települési önigaz-

gatásig“ bizony sokféle formája és

tartalma lehet a helyi kormányzás-

nak. A helyi közügyek kezelésének és

a közszolgáltatások megszervezésé-

nek kultúrája, értékrendje, s az ön-

kormányzat ennek megfelelő felépí-

tése és működése ugyanakkor nem

kap kellő figyelmet. A dolog úgy fest,

mintha a helyi önkormányzati tör-

vény egyszer és mindenkorra elren-

dezte volna ezt a kérdést. Valójában a

három karakteres önkormányzati ér-

tékrend – 1) igazgatási, bürokratikus,

2) racionális, üzleti, 3) civil, közösségi

szelleműl – között ösztönösen vagy

tudatosan, de mindenképp válasz-

tunk, valamilyen arányokat terem-

tünk a települések irányításának gya-

korlatában.

Nem véletlen tehát, hogy oly sok-

féle – gyakran tartalmilag "túlcsordu-

ló" – kifejezést használunk annak meg-

ragadására, ki és milyen módon szer-

vezi, irányítja a települési közösségek

életét, teremti meg a polgárok min-

dennapos szükségletei kielégítésének

feltételeit. Ha erre a polgároknak, a

közszolgáltatások igénybevevőinek,

a választóknak közvetlen ráhatásuk

van, ha ebben igényük szerint köz-

vetlenül is részt tudnak venni, ha kö-

zösségi igényeik kielégítésében szán-

dékuk és lehetőségeik szerint maguk

is részt tudnak venni, akkor ez a civil

önkormányzás, amit a fejlett nyugat

polgári, illetve civil részvételnek (citi-

zen vagy civic participation) nevez.

A közvetlen, illetve képviseleti

demokrácia kérdése természetesen

szorosan összefügg ezzel az új – an-

gol szempontból többszörösen is

„túltöltött“, de nálunk értékrend-for-

máló – kifejezéssel. Valóban, a civil

önkormányzás a közvetlen demokrá-

cia felé mutató törekvést takar, de ez

utóbbi megközelítés a politikai di-

menziót (kié a hatalom és hogyan

gyakorolja, közösségi célok megfo-

galmazása és erőforrások hozzájuk

Magad uram …

A civil önkormányzás körvonalai*

ismerniük a civil szféra sajátosságait.

A sikeres együttműködés azon túl,

hogy mindkét fél számára tanulsá-

gos, maga a közösség előrelépését,

fejlődését szolgálja. Ez azonban ön-

zetlenséget és kölcsönös bizalmat

feltételez. De tudunk-e önzetlenek

lenni? A közösségi érdek, a fejlődés

elég erősen tud-e bennünk élni ah-

hoz, hogy előítéleteinket is félrete-

gyük érte? Tudunk-e nyitni az új felé?

Mind olyan kérdések ezek, ame-

lyekkel e téma kapcsán is alapvetően

szembesülnie kell úgy a hivatalnok-

nak, mint a civilnek.

A Romániában még alig ismert

civil önkormányzás nyugaton, a fej-

lettebb társadalmakban magától érte-

tődő. A helyi kérdéseket, problémá-

kat a helyi közösség oldja meg az ál-

lami, a gazdasági és a civil szektor he-

lyi képviselőivel közösen. E mellett

szól az átláthatóság és a hatékonyság

elve is. Ha a magunk helyzetének elő-

remozdítását látjuk egy adott prog-

ram sikerében, akkor örömmel vál-

lalunk részt benne. A leghatékonyab-

ban pedig a helyi erőforrásokra a-

lapozott helyi cselekvés képes fellép-

ni, ha ez kellően megfontolt és meg-

tervezett. Merjünk közeledni egy-

máshoz, keressük a közös megoldá-

sokat!

Csáki Rozália

főszerkesztő

e-mail: csaki.rozalia@home.ro

* A tanulmány teljes terjedelmében a következő könyvben jelent meg: Együttműködési lehetőségek civil szervezetek és a helyi önkormányzatok

között, Kézikönyv civil szervezetek és önkormányzatok számára, DemNet, Hálózat a Demokráciáért Program (USAID-UWI), 1999, p. 33-50.

1Részletesebben lásd Gáspár Mátyás, Önkormányzati menedzsment, Erdei Iskola, 1995., 3. fejezet.

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

civil fórum6

rendelése, a helyi közösség és az

„érdeküzem“ működésének szabá-

lyai) ragadja meg. Az önkormányzás

pedig ennél sokkal több, gazdagabb

tartalmú: magába foglalja a közszol-

gáltatások megszervezésének és ellen-

őrzésének, a közügyek felvetésének

és megoldásának folyamatait is.

Az önkormányzatok nehéz – saját

erőfeszítésből szinte megoldhatatlan

– feladattal találták magukat szembe

1990-ben. Az anyagi forrásokhoz

képest túlméretezett feladatrend-

szert örököltek. A közszolgáltatáso-

kat minden önkormányzatnak mód-

szeresen át kellene tekintenie. A nem

kötelező feladatok elhagyása politi-

kailag negatív következményekkel,

míg a gyenge civil szférának vagy a

kialakulatlan – sokszor csak névleges

– piacnak történő átadás bizonyta-

lanságokkal, végső soron szintén

hátrányos következményekkel (pél-

dául kiszolgáltatottság, díjnöveke-

dés, korrupció) járhat. Pedig nincs

más út, mint a közfeladatok opti-

mális megosztása a szférák között,

szemben a korábbi túlzott és tart-

hatatlan állami feladatkoncentráció-

val. Jelen tanulmány arra a kérdésre

keres választ: mekkora az önkor-

mányzatok mozgástere a feladatok

ellátásában?

Nemcsak politikai értékválasztás

kérdése tehát, hogy a valamilyen

szellemű képviselőtestületek és pol-

gármesteri hivatalok

beengedik-e a civil

szférát az önkor-

mányzásba, a közfe-

ladatok megoldásába,

hanem racionalitás kér-

dése is. A fejlett orszá-

gok gyakorlata bizo-

nyítja, hogy a civil meg-

oldások olyan többlet-

erőforrásokat képesek

mozgósítani, amelye-

ket a tisztán állami

(központi vagy helyi)

cselekvés sohasem.

Az eredmény pedig –

a szolgáltatások döntő többségében –

nyilván jobb egy „felnőtt“ társada-

lomban, ha a dolgokat az emberek

saját maguk számára csinálják, mint-

ha „boldogítják“ őket.

Nem örököltünk ugyanakkor

civil bátorságot, szervezettséget.

Ahhoz, hogy a civil szféra képessé

váljon az önkormányzásra, az abban

való részvételre, nemcsak nyitni kell

felé, de segíteni is kell a kooperációra

való alkalmassá válásban. Az állam

„önfeladása“ a mi esetünkben mesz-

sze nem elegendő, a majdan helyébe

lépőt ráadásul még segítenie is kell.

Ellenkező esetben, könnyen kiálthat-

ja ki: „uraim, nincs partner“, s min-

den marad a régiben.

2. A társadalom feladat-

megoldó technikái

A társadalmak három alapvető mód-

szert alkalmaznak arra, hogy az

emberek és közösségek szükségleteit

előteremtsék. Mindhárom lényegé-

ben ugyanazt teszi, de más források

felhasználásával, eltérő elvek és sza-

bályok alapján. Sajátos természetük-

nél fogva a három megoldás a szük-

ségletek más és más fajtáinak kielégí-

tésére alkalmas. Lássuk, mit „tud-

nak“ a társadalom „alaptechnikái“:

a) A piaci szervezetekre jellemző:

– amit nyújt: olyan termék, szol-

gáltatás, amelyre fizetőképes ke-

reslet van;

– vételi kényszer: az emberek szaba-

don választhatnak, hogy melyik ter-

méket, szolgáltatást veszik igénybe;

– forrásai: a piaci termelés és szol-

gáltatás forrását a vevő által a ter-

mékekért és szolgáltatásokért meg-

fizetett árak alapján befolyó pénz

jelenti, valamint a termeléshez

szükséges magántulajdonban lévő

eszközök;

– mozgatóerő: a piacot

a nyereség működteti,

ha a termék, szolgálta-

tás nyereséggel nem

értékesíthető, akkor

termelése megszűnik;

– verseny: jellemző a

verseny, az érvénye-

sül, aki jobb terméket,

szolgáltatást nyújt;

– az állam, illetve ön-

kormányzat szerepe:

az állam nem biztosít-

ja a termelést, szolgál-

tatást, nem vállal üz-

leti kockázatot, a gaz-

daság törvényszerűségeit figye-

lembe véve, a piac és a fogyasztó

védelmében, a gazdaság és a társa-

dalom közös költségeinek finanszí-

rozása érdekében avatkozik be,

szabályozza a piac és szereplőinek

működését.

b) Az állami szervezetekre jellemző:

– amit nyújt: olyan termékek (köz-

javak), szolgáltatások (közszolgál-

tatások), amikre többé-kevésbé

mindenkinek szüksége van, akár

egyénileg vagy közösen, de nem

biztosítható, hogy ki-ki közvetlenül

fizessen azokért, mert vagy lehetet-

len (például a tiszta levegőért),

vagy mert nem lehet az anyagi

helyzet függvénye (például álta-

lános iskolai oktatás) ;

– igénybevételi kényszer: a köz-

szolgáltatások nagyobb részénél

nincs választási lehetőség, az em-

berek kénytelenek az adott szolgál-

tatást igénybe venni (például utak,

járdák, köztisztaság, szemétszál-

lítás, parkok és játszóterek, vízel-

látás), más esetekben van bizonyos

választási lehetőség (például orvo-

si ellátás, iskola);

– forrásai: az adókból és egyes köz-

szolgáltatásokért fizetett díjakból

közvetlenül vagy az állami újrael-

osztás mechanizmusai révén biz-

tosítják az anyagi erőforrásokat, a

szolgáltatásokhoz szükséges eszkö-

zök köztulajdonban vannak, a pén-

zen kívül a szolgáltatásokat igény-

bevevő egyrészt közvetlenül is bea-

vatkozhat a szolgáltatási folyamat-

ba (például iskolaszék), vagy közve-

tett módon a politikai rendszer mű-

ködése keretében befolyásolhatja a

számára megfelelőbb közszolgál-

tatások biztosítását;

– mozgatóerő: a közszolgáltatáso-

kat nem a nyereség, hanem az

igénybevevőknek való megfelelés

kényszerének erőssége, az erre va-

ló késztetés mozgatja, ami a politi-

kai rendszer természetétől, kultú-

rájától, az állami és önkormányzati

szervezetek menedzselésének szín-

vonalától függ;

– verseny: ebben a szférában a

verseny egyes szolgáltatások eseté-

ben teljesen ki van zárva (például

honvédelem, az államigazgatási

ügyek intézése), vagy csak korláto-

zottan lehet jelen (például oktatás,

egészségügy, szociális gondosko-

dás); a verseny egy bizonyos for-

mája az, amikor a szolgáltatások

igénybevevői a köz- és a piaci szol-

gáltatások színvonalát és költ-

ségeit, árát vetik össze (mintegy

versenyeztetik azokat), és vonnak

le következtetéseket arról, hogy

mit hol jobb működtetni, mit kap-

nak a pénzükért;

– az állam illetve önkormányzat

szerepe: a közszolgáltatások nyúj-

tásáért az állam, illetve az önkor-

mányzatok vállalnak felelősséget,

biztosításuk, igénybevételük mód-

ját, színvonalát, a térítési díjakat

szabályozzák, szervezik, ellenőr-

zik, módjukban áll a szolgáltatá-

sokat saját munkaszervezettel (pél-

dául iskola) megoldani, de megha-

Ahhoz, hogy a civil

szféra képessé vál-

jon az önkormány-

zásra, az abban va-

ló részvételre, nem-

csak nyitni kell fe-

lé, de segíteni is

kell a kooperációra

való alkalmassá vá-

lásban.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 7

tározott feltételek előírása mellett

rábízhatják azok nagy részét más,

nem állami – piaci és civil – szerve-

zetekre is.

c) A civil szervezetekre jellemző:

– amit nyújt: egyéni és közösségi

szükségletek kielégítése, ilyen jel-

legű szolgáltatások biztosítása

általában a civil szervezetek tagjai,

vagy az általuk előnyben részesített

kör számára (például hátrányos

helyzetű emberek);

– igénybevételi kényszer: mind a

részvétel, mind pedig a szolgáltatás

igénybevétele önkéntes, az öntevé-

kenység a civil szervezetek alapvető

jellemzője, kivételes esetekben (pél-

dául kamarák és más köztestületek)

megjelenhetnek kötelezések, ameny-

nyiben e civil szervezetek állami fe-

ladatokat vállalnak, illetve kapnak;

– forrásai: a tagok befizetései, ado-

mányok, támogatások, ritkábban

szolgáltatási bevételek és a szemé-

lyes közreműködés, munka biztosít-

ja a szolgáltatásokhoz szükséges a-

nyagi és természetbeni forrásokat,

valamint általában a civil szerveze-

tek saját tulajdonában lévő eszközei;

– mozgatóerő: a szolidaritás, önse-

gítés, önszervezés mozgatja a civil

szervezeteket;

– verseny: ebben a körben – általá-

ban – nincs értelmezve, bizonyos

mértékig a tagok, illetve támogatók

megszerzése és megtartása tekin-

tetében lehet versenyhelyzetről be-

szélni, amennyiben a civil szer-

vezetek versenyben állnak az erő-

források, támogatottság megszer-

zésében;

– az állam és az önkormányzat

szerepe: a civil szervezetek a piaci

szereplőkhöz hasonlóan autonóm

módon, saját belső szabályaik alap-

ján működnek, az állam szerveze-

tük, tevékenységük, gazdálkodá-

suk általános kereteit szabályozza

társadalmi rendeltetésüknek meg-

felelően, ezen túl az állam/önkor-

mányzat és a civil szervezetek

közötti szerződések határozzák

meg kapcsolatokat.

3. Miben különböznek

alapvetően az önkor-

mányzati feladatok?

A teljes önkormányzati működést

kilenc szakterületre oszthatjuk, eze-

ken belül határozva meg az összetar-

tozó – azonos társadalmi, illetve szer-

vezeti rendeltetésű – szolgáltatási

csoportokat. Ezek az úgynevezett

önkormányzati funkciók, melyek

feladatmegoldás, szolgáltatás-szerve-

zés szempontjából azonos feladato-

kat, szolgáltatásokat foglalnak ma-

gukba. […]

Az önkormányzat egy-egy feladat

megoldásában különféle szerepekben

jelenhet meg, többféle eszközt moz-

gósíthat. Egy adott feladat, illetve

szolgáltatás ellátása során az önkor-

mányzatnak természetesen több sze-

repe lehet azonos vagy eltérő súlyok-

kal, nevezetesen:

– a közhatalmi, szabályozó jogosít-

ványokat tartalmazó feladatok o-

lyan megoldásokat hoznak előtér-

be, melyeknél a döntés általában a

képviselő-testületnél marad, a de-

mokrácia mechanizmusai működ-

nek a mindenkori politikai érték-

rend, kultúra függvényében (a kép-

viseleti, részvételi, illetve közvetlen

demokrácia megoldási gyakorlati

módozatai váltakozhatnak);

– a hatósági, jogérvényesítési esz-

közrendszer a hivatal működését

feltételezi, bizonyos esetekben nem

kizárva a különböző érdekelt (pél-

dául kisebbség), végrehajtó (példá-

ul intézmény), szakirányú (például

társhatóság, szakértő) szervezetek

közreműködését;

– a tulajdonosi, vállalkozói2

szerep

és eszközrendszer lehetővé teszi,

hogy az önkormányzat a gazdasá-

gossági szempontból legjobb meg-

oldási módozatot keresse, azt az al-

ternatívát, ahol anyagi, vagyoni esz-

közeivel a legtöbb, legjobb, legha-

tékonyabb szolgáltatást, a legna-

gyobb értéket nyerheti versenyez-

tetve a feladat megoldására vál-

lalkozókat bármely szektorból;

– a menedzselés eszközrendszere a

települési és szervezeti erőforrások

legtágabb értelemben vett (a szer-

vezet közismert lehetőségein túl

ideértve olyanokat is, mint például

a kapcsolati, képviseleti tőkét, a

politikai legitimitást) mozgósítását

jelenti, ami például a kommuniká-

ció, partnerség, szektorsemleges-

ség, programműködés lehetőségeit

hozza felszínre a legjobb teljesít-

mények elérése érdekében;

– a szakértelem, speciális szaktudás

sajátos eszköz a feladatok megoldá-

sában, itt a kérdés az, hogy hol ta-

lálható meg ez az erőforrás, s nyil-

ván olyan megoldást kell válasz-

tani, amelyben a szükséges szak-

ismeretek megfelelő módon moz-

gósíthatók. […]

5. Mire terjedhet ki a

közszolgáltatási feladat-

megosztás, illetve

együttműködés a civil

szervezetek és az

önkormányzat között?

Az alábbi táblázat a kérdéssel kap-

csolatos gondolkodás megindítását

szolgálja, korántsem tart igényt a tel-

jességre:

2A vállalkozói szerep itt elsődlegesen nem a piaci szférában működő vállalkozót jelenti, hanem azt az üzleti pozíciót, melyben az önkormányzat

erőforrások felett rendelkezve szolgáltatás megoldására vállalkozik kreatív módon – keresve a meghatározott szempontok szerint legelőnyösebb

megoldást, ebben az értelemben „üzletel“.

Területek

Példák

Fejlesztés

Közügyek feltárása és megoldása Részvétel, együttműködés

A közszolgáltatások stratégiai fejlesztése Fókusz-csoport, véleménykérés

Új közszolgáltatás létrehozása Teleház-fejlesztés

Közszolgáltatás „megtartása”, erőfor rásai-

nak kiszélesítése

Iskolai alapítvány létrehozása

Működtetés

A szolgáltatás nyújtása Kultúrház működtetése, polgárőrség

Működési feltételek javítása Tájékoztatás, felvilágosítás

Jogvédelem Helyi – civil – ombudsman

Igénybevevői kontroll, érdekvédelem Iskolaszék

Szakmai kontroll, érdekvédelem Kamarák

civil fórum8

6. Miért célszerű meg-

osztani a közszolgáltatá-

sokat a civil szerveze-

tekkel? A megosztás

értékelési szempontjai.

A következőkben a civil szervezetek-

nek történő feladatátadás kapcsán

felmerülő gyakori kérdéseket vesz-

szük számba. Úgy gondoljuk, ezeket

kell mérlegelni ilyen döntések elő-

készítése, meghozatala során. Alig-

hanem lehetnek más – nem feltétle-

nül a racionalitás szempontjából fel-

merülő – összefüggések is, amelyeket

szintén nem lehet megkerülni, mert

ezek is erőteljesen befolyásolják a

döntést (például személyes kapcsola-

tok, szimpátiák, politikai ambíciók).

Az önkormányzatok érdekeltségi

térképén vizsgálataink szerint 30-40

féle szereplő is lehet, melyek közül

csupán néhány sorolható a civil

szférába: a polgárok különböző sze-

repkörökben, illetve kisebb-nagyobb

közösségeik.

Az értékelés racionális dimenziói

nézetünk szerint a következők:

– költségesség: mennyire terheli az

önkormányzati költségvetést, mi-

lyen erőforrásokat von be?

– megfizethetőség: mennyire terhe-

li anyagilag az igénybevevőt?

– mennyiségi teljesítmény: képes-e

kielégíteni a mennyiségi igényeket?

– minőségi teljesítmény: képes-e

kielégíteni a minőségi igényeket?

– feladatellátási biztonság: bizton-

ságos-e, kikényszeríthető-e a szol-

gáltatás?

– kliensorientáció: igazodik-e az i-

génybevevői igényekhez, elérhető-e?

– fenntarthatóság: vannak-e bizto-

sítékok a szolgáltatás fenntartható-

ságára?

– belső hatékonyság: milyen a kü-

lönböző szervezeti erőforrások fel-

használása, illetve kihasználása?

– külső hatékonyság: milyen a külön-

böző helyi erőforrások, lehetőségek

felhasználása, illetve kihasználása?

– jogszerűség: milyenek a jog- és ér-

deksérelem, igazságtalan kirekesz-

tés kizárásának biztosítékai?

– a váltás realitása: megvannak-e

a feltételek, milyen az átállás kocká-

zata, ideje, költsége, van-e ellenállás?

– melyek az egyéb, a helyi viszo-

nyok szempontjából fontos körül-

mények?

7. Mitől függ az, hogy

egy önkormányzat meg-

osztja-e a közfeladato-

kat a civil szervezetek-

kel?

Gyakori ellenvetés, hogy a civil szféra

még gyenge, nem alkalmas közszol-

gáltatások átvállalására. Ez az érv

azonban nem ritkán csupán más

érvek álcázásául szolgál. Hiszen ha

az önkormányzat hisz abban, hogy

adott feladat civil megoldása jobb,

mint a jelenlegi, akkor stratégiája a

civil szervezet fogadókészsége segíté-

sének kellene lennie, nem pedig a le-

hetőség elutasításának. Vegyük sorra,

mitől függhet az önkormányzatok

civil stratégiája meghatározott köz-

szolgáltatások esetében:

– fizetőképes kereslet, a szükséglet „nyo-

mása“, a piacosíthatóság mértéke;

– az értékrend, a politikai kultúra

mennyire támogatja a „nyitást“, a

civil önkormányzást;

– a civil szervezetek megléte, erős-

sége (érdekképviselet, feladatvál-

laló képesség);

– monopólium, avagy versenyhely-

zet, az utóbbi lehetősége, illetve

korlátozottsága;

– az önkormányzat anyagi helyzete

(pénzügyi kényszer);

– adott szolgáltatás, illetve közfela-

dat jellege, átadhatósága (közhatal-

mi, hatósági tartalma). […]

11. A civil alternatíva

[…] Van az önkormányzatnak szabad

mozgástere – nem is kicsi – a feladatok

megoldási módjának megválasztásában.

Az önkormányzat feladatellátási

stratégiájának arra a kérdésre kell

választ adnia […] vajon a hagyományos

és nem hagyományos megoldások,

valamint az elvi és tényleges megoldási

módok súlyai közötti különbségek

indokoltak-e? Ha szükséges az elmoz-

dulás az új lehetőségek felé, akkor

milyen területeken, milyen ütemben és

feltételek mellett? Az, hogy e kérdések

valósak, immár nem lehet kétséges.

A civil alternatívának a feladatel-

látási koncepció egyik fontos elemé-

nek kell lennie. Átfogó civil stratégia

szükséges annak meghatározásához,

hogy az önkormányzat milyen célok

elérése érdekében mely közszolgálta-

tási, illetve probléma-területeken, mi-

lyen céllal, tartalommal, feltételekkel

és garanciákkal számít a társadalmi

öntevékenységre, milyen formákat

preferál egyes területeken (közalapít-

vány, alapítvány, egyesület stb.). Vé-

gig kell gondolni: mennyire fontos az

önkormányzat számára a civil meg-

oldás szorgalmazása (prioritások)

egy-egy területen, s mit kíván tenni

annak érdekében, hogy a helyi tár-

sadalom önszervező képessége, szer-

vezettsége növekedjen, alkalmassá vál-

jon feladatok átvételére, a közszolgál-

tatásokban, illetve a közigazgatásban

való közreműködésre? Foglalkozni kell

azzal is: milyen önkormányzati szol-

gáltatások – például civil szolgálat,

civil referens, teleház szervezése3

– és

akciók (programok) szükségesek a

fenti feltételek megteremtéséhez?

[…] A civil alternatíva nagyon fontos,

nagyon jelentős szerepet játszhat a

közszolgáltatások fenntarthatóságá-

ban, fejlesztésében, bővítésében. Az

alábbiakban összefoglaljuk általáno-

sítható előnyeit és hátrányait, aminek

alapján meghatározhatók a poten-

ciális alkalmazási területek:

3A teleházakról lásd: Gáspár Mátyás és Takáts Mária, Építsünk teleházat! Erdei Iskola, 1997.

Előnyök Hátrányok

• A szolgáltatási felelősség megosztása az

önkormányzat és a helyi társadalom

között.

• A demokratikus részvétel nehezíti a

döntéseket.

• A források bővülése, költségcsökkentés

az önkormányzat részére.

• A lekötött előirányzatokat nem lehet

átcsoportosítani.

• Az érdekeltek közvetlenebbül felügyelik

a szolgáltatási teljesítményeket.

• Magas színvonalú szerződéses

gyakorlatot és ellenőrzést feltételez.

• Nagyobb szabadságfok az erőforrások

felhasználásában, nincsenek

közalkalmazotti státuszból fakadó

kötöttségek.

• A foglalkoztatottak kisebb védettsége

konfliktusforrás az átalakuláskor.

• Szélesebb társadalmi kontroll a

közszolgáltatások felett (megfelelő

nyilvánosság esetén).

• A kevésbé, vagy egyáltalán nem

piacosítható közszolgáltatásoknál jöhet

szóba.

• Az önkormányzat nagyobb

szabadságfokot kap a feladatellátás

optimalizálásában, mert nem saját

intézménye felől kell döntenie.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 9

12. A jó megoldások

terjesztése – a civil

önkormányzás

erősítésének egyik

legsikeresebb technikája

A gyakorlatot segítő, legjobbnak tartott

szakkönyvek sikerének kulcsa az elvi

megfontolásokat, modelleket alá-

támasztó példák, minták bemutatása.

A fejlett információ- és kommuniká-

ció-technológiák korában a tapasztala-

tok áramlását hallatlan módon felgyor-

sító megoldások alakultak ki. A tár-

sadalmi kreativitás, a

sikeres kezdeményezé-

sek és innovációk ered-

ményeinek összegyűjté-

se és terjesztése a kuta-

tás-fejlesztés alaptechni-

kájává lépett elő. Külö-

nösen a társadalomfej-

lesztés területén, a non-

profit szektorban, ahol

az üzleti érdekek nem

korlátozzák az informá-

ciók terjedését. Sőt, a sike-

res országok, társadal-

mak abban érdekeltek,

hogy modelljeik, tapasztalataik, mint

követendő példák az egész világon ter-

jedjenek, a lehető legszélesebb körben.

A „jó megoldás“-rendszerek és -szol-

gáltatások (Best Practice Systems and

Services) nagy számban találhatók meg

rendkívül egyszerű módon azok

számára, akik be tudnak kapcsolódni

az információs világhálózatba. A si-

keres megoldások gyűjtését és ter-

jesztését támogató nemzeti és nemzet-

közi szervezetek, innovációs közös-

ségek és programok százai működnek

ma már különféle témakörökben.

Néhány tipikus – az interneten is

kereshető – címszó a „jó megoldás“,

innováció, források, kiválóság, mo-

dellek (best practice, innovation, re-

sources, excellence, models) kifejezé-

sekkel kombinálva:

– közösségfejlesztés (community de-

velopment),

– közösségi források (community re-

sources),

– fenntartható közösség (sustainable

community),

– fenntartható fejlődés (sustainable

development),

– egészséges közösség (healthy

community),

– nem állami szervezetek (NGO-s),

– társadalomfejlesztés, társadalmi

innováció, újítások (social develop-

ment, innovation, inventions),

– polgári praktikum (civic practices),

– részvétel (participation).

Meg lehet közelíteni a témánkat a

helyi kormányzás oldaláról – milyen

partnerséget alakítanak ki az önkor-

mányzatok a civil szférával a felada-

tok ellátásában – az alábbi vezérsza-

vakkal, a „jó megoldás“, innováció,

kezdeményezések, források, s hason-

lókkal kombinálva:

– helyi kormányzás (local government),

– vidékfejlesztés (rural develop-

ment),

– kormányzati kivá-

lóság (government ex-

cellence),

– egészséges városok

(healthy cities),

– közszolgáltatások

(public services),

– közigazgatás (pub-

lic administration),

– online demokrácia

(online democracy).

A böngészés rend-

kívül érdekes „uta-

zással“ kecsegtet a ci-

vil kezdeményezések végeláthatat-

lan világába, ahonnan rövid idő alatt

olyan példák, tapasztalatok szerez-

hetők – és amelyek alapján, szükség

esetén közvetlen kapcsolatok építhe-

tők ki –, amelyekhez ilyen lehetőség

hiányában nagyon hosszú idő után,

vagy talán soha sem jutnánk el. Min-

dez percek alatt. Természetesen a „jó

megoldások“ a civil szervezeteket ér-

deklő egyes területeken a megfelelő

szakkifejezésekkel (környezetvéde-

lem, oktatás, kultúra, etnikai konfliktu-

sok, kisebbségek stb.) célirányosabban

is kereshetők és megtalálhatók.

Egy magyar kezdeményezés be-

vezet a „jó megoldás“-rendszerek vi-

lágába. A Kútfő-rendszer, a közigaz-

gatási és társadalmi innovációk for-

rástérképe4, önmaga is egy tőről met-

szett civil kezdeményezés. E tanul-

mány szerzője úgy gondolta, hogy az

országnak – követve a fejlett társa-

dalmak példáját – szüksége van egy

ilyen rendszerre. Elkezdte gyűjteni a

sikeres innovációkat. Ma már egyre

többen kapcsolódnak be a Kútfő

Partnerségbe, megjelentek az önzet-

len támogatók is felkarolva a kezde-

ményezést5.

13. A civil önkormányzás

és az információs társa-

dalom

Aligha véletlen, hogy a demokrácia

fejlesztésének, a civil szféra erősíté-

sének programjaiban – a képzések,

tréningek, konferenciák, tapasztalat-

cserék, azaz a tudás- és ismeretszer-

zés hagyományos módjai mellett –

leggyakrabban az információ-előál-

lítás és szerzés új lehetőségeinek,

technológiáinak birtokba vétele for-

dul elő. Számítógépek, kommuniká-

ciós és irodatechnikai eszközök beszer-

zése, információrendszerek létreho-

zása és elérése, hálózatok kiépítése.

Meggyőződésünk, hogy a civil

szféra kiépülésének, növekedésének,

befolyásának kulcsa az, mennyire

lesz képes élni az információs társa-

dalom kínálta új lehetőségekkel,

különös tekintettel az egymás közötti

információ- és tapasztalatcserére. Ha

a társadalomnak ez a része képes

kihasználni a természetéből adódó

rugalmasságot, kreativitást, szabad

mozgásteret, akkor – a modern infor-

máció- és kommunikáció-technológiák

révén – hálózatokba szerveződve az

állammal, a gazdasággal, s a politiká-

val azonos súlyú (netán még na-

gyobb), megkerülhetetlen társada-

lomszervező, -összetartó erővé léphet

elő, helyi, országos és nemzetközi

léptékben egyaránt. Ez a világ-

tendencia jól érzékelhető6.

A civil önkormányzás kibontako-

zásának útja tehát a közösség – infor-

mációs – intelligenciájának, önszerve-

ző, önmenedzselő képességének javí-

tása. Olyan programokat kell szer-

vezni, melyek eredményeképpen a

helyi közösségek megismerik önma-

gukat, felismerik erősségeiket és gyen-

geségeiket, a fejlődésüket elősegítő és

akadályozó tényezőket, helyüket a

kisebb és nagyobb térségekben, kö-

zösségekben, s képessé válnak minél

több problémát önmaguk megoldani.

[…]

Gáspár Mátyás

Teleház Szövetségek Európai Uniója

– elnök

e-mail: gaspar.matyas@axelero.hu

A civil önkormány-

zás kibontakozásá-

nak útja tehát a

közösség – infor-

mációs – intelli-

genciájának, ön-

szervező, önmene-

dzselő képességé-

nek javítása.

4Internet címe: www.kutfo.savaria.hu

5Elsőként a Local Government and Public Service Reform Initiative (LGI) és a British Know How Fund figyelt fel rá és támogatta anyagilag a rend-

szer továbbfejlesztését.

6Helyi szinten jó példa erre a teleház mozgalom. A kis falvakban a teleházak befolyása a helyi viszonyok alakítására hovatovább az önkormányza-

tokéval vetekszik. Ha a két intézmény erősíti, kiegészíti egymást, az igen jótékonyan hat a közösségre, a szembenállás pedig tragikus lehet.

civil fórum10

Atelepülési önkormányzatok

felállásával 1990-ben egy telje-

sen új korszak kezdődött a

magyar közigazgatás történetében. A

városok, községek elnyerték tényle-

ges függetlenségüket, azonban azt,

hogy ez mi mindennel jár, még nem

láthatták világosan. A „hirtelen“ rá-

juk szakadt szabadság mindennapi

életben való alkalmazása az első idő-

szakban számos problémát felvetett,

ám azért a több-kevesebb közigazga-

tási gyakorlattal rendelkező képvise-

lőtestületek és polgármesterek mégis

ki tudták alakítani működési rendjü-

ket a törvény által meghatározott ke-

retek és útmutatások alapján. A de-

mokratikus választások eredménye-

képpen helyi hatalomhoz jutó új ve-

zetés kellő legitimációs munícióval

rendelkezett ahhoz, hogy úgy gondol-

ja, nincs szüksége arra, hogy a kiépült

közigazgatási rendszer mellett „má-

sokat“ is közvetlenül bevonjon a lo-

kális ügyek intézésébe.

Ezzel egyidőben indult a civil tár-

sadalom újjászületése

is, számos egyesület,

alapítvány kezdte el

működését. Ezek több-

sége helyi szinten fej-

tette ki tevékenységét,

vagy olyan feladatok

végzésére, olyan cé-

lok, programok meg-

valósítására vállalko-

zott, melyek az adott

településen élők min-

dennapi életének, kör-

nyezetének jobbítását szolgálták. Tet-

ték mindezt közismerten szerény

anyagi körülmények közepette, hi-

szen bevételük jórészt saját források-

ból és a – korlátozottan elérhető – ma-

gántámogatásokból származott.

Az önkormányzatok nagy része

az első időszakban igyekezett „nem

tudomást venni“ a helyi civil szektor

létezéséről olyan értelemben, hogy

úgy vélték, a civileknek jogában áll

létezni, de lehetőség szerint ne zavar-

ják, és főleg ne szóljanak bele a testü-

let munkájába. A velük való kapcso-

lattartást egyáltalán nem tartották

fontosnak, sőt megpróbálták őket

úgy elkerülni, mint siető járókelő a

kéregetőt, hisz akkori meggyőződé-

sük szerint a civil szervezetek csak

akkor és azért bukkannak fel, hogy

pénzt kérjenek.

Ugyanakkor egyre több önkormány-

zatnak kellett szembenézni azzal is,

hogy az intézményi struktúra fenn-

tartása, a tervbe vett fejlesztések vég-

rehajtása és a sokasodó közfeladatok

ellátása mellett az erre fordítható for-

rások nemhogy növekedtek, hanem

sok esetben szűkültek, így számba

kellett venni, hogy milyen „külső“ se-

gítségre számíthatnak.

Ezzel egy időben lezajlott a civil

szektor társadalmi emancipációja, ami

abban nyilvánult meg, hogy mind a

kormányzat, mind a lakosság, de még

valamelyest az üzleti szféra szemében

is a kezdetben oly sokszor gyanakvás-

sal kísért civil szervezetek már „elis-

mert“ részét képezték az ily módon,

tehát háromszektorúnak tekintett tár-

sadalmi intézményrendszernek. E két

késztetés hatására indult el egyfajta ál-

talános közeledés az önkormányzatok

részéről a civilek felé. A terep végül is

nem volt teljesen ismeretlen számuk-

ra, hisz a nonprofit for-

ma adta lehetőségek-

kel már korábban is él-

tek: számos (köz)ala-

pítványt, közhasznú

társaságot, települési

szövetséget stb. ők ma-

guk is létrehoztak. Eh-

hez képest mégis jelen-

tős lépésnek tekinthető

a nyitás a „klasz-

szikus“ civilek felé,

mely egyben paradig-

maváltásként is felfogható.

A kapcsolatfelvétel konkrét folya-

matai több szinten is zajlottak. Elő-

ször is a deklaráció szintjén: a hivata-

los és nem hivatalos képviselői, pol-

gármesteri beszédekben egyre gyak-

rabban szerepeltek a civil társadalom

hasznosságára, fontosságára, nélkü-

lözhetetlenségére és a kialakítandó

partneri viszonyra vonatkozó kitéte-

lek. Sorban jelentek meg nevesített ci-

vil szervezetek az önkormányzatok

szervezeti és működési szabályzatá-

ban, testületi, bizottsági ülésekre, ün-

nepségekre szóló meghívókat postáz-

tak helyi egyesületek, alapítványok

vezetői részére. S fordítva: önkor-

mányzati tagok, hivatali vezetők je-

lennek meg civil rendezvényeken.

Szerephez jutnak a civilek a dön-

tés-előkészítésben is. Részt vesznek

a bizottságok munkájában, vélemé-

nyezik a különböző előterjesztéseket,

javaslatokat tehetnek, kezdeményez-

hetnek.

Elindul a civil szervezetek bevo-

nása a szolgáltatásnyújtásba is. A

sokszor olcsóbb, rugalmasabb civil

szolgáltatók különböző önkormány-

zati közfeladatok ellátását végzik hi-

vatalos szerződésekben megszabott

feltételekkel és a feladathoz rendelt

pénzeszközök biztosítása mellett.

Megnyílnak az önkormányzati tá-

mogatási források is. A kezdeti eseti

és egyedi hozzájárulások mellett és

helyett kialakítják a helyi pályázati

rendszereket, a civilek sokszor erre a

célra elkülönített alapokból juthatnak

pénzbeli támogatáshoz programjaik

lebonyolítására vagy éppenséggel mű-

ködési költségeik fedezésére. Min-

dennapossá válnak a természetbeni

juttatások is, az önkormányzatok el-

helyezést, kommunikációs lehetősé-

get biztosítanak a helyi szervezetek

számára. Mindezek annak a kinyilvá-

nításával járnak együtt, hogy a civi-

leknek nyújtott segítség nem egyirá-

nyú gesztus, hanem társadalmi

„befektetés“, melynek az egész kö-

zösség számára lesz haszna.

Az együttműködés fokozatosan

intézményesültté is válik. Egyrészt

jogi eszközökkel, rendeletekkel hatá-

rozzák meg a kapcsolattartás miként-

jét, szabályozzák a támogatások el-

osztásának menetét, rögzítik a rend-

szeres pályáztatások feltételeit. Más-

részt megjelenik az önálló civil refe-

rensi munkakör, a nagyobb önkor-

mányzatoknál külön felelőse lesz a ci-

vilekkel való folyamatos kapcsolat-

tartásnak.

Természetesen ez az általánosan

megfogalmazott fejlődési folyamat

mindenütt más és más „sebességgel“

zajlott és zajlik. A kezdeti és a jelenle-

gi állapotban is önkormányzatonként

jelentős eltéréseket tapasztalhatnánk,

nem beszélve arról, hogy a valóságban

ez a pozitív tendencia nem egy telepü-

lés esetében nem, vagy alig érhető tet-

ten. Az együttműködés színvonalá-

nak időbeni alakulását valószínűleg

hatalmas hullámvölgyek és -hegyek

tarkították, és bizonyára találnánk

A civil szervezetek funkciói az

önkormányzatok hatékony mûködésében

... a civileknek nyúj-

tott segítség nem

egyirányú gesztus,

hanem társadalmi

„befektetés“, mely-

nek az egész kö-

zösség számára

lesz haszna.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 11

példát arra is, hogy a kapcsolatok

éppenséggel visszafejlődtek, vagy tel-

jesen elhaltak. Hisz mindezt erőtelje-

sen befolyásolja az adott önkor-

mányzat fogadókészsége, rugalmas-

sága, a helyi civil társadalom fej-

lettsége és nem utolsósorban a poli-

tikai váltógazdaságnak a lokális vi-

szonyok folyamatosságát megingató

hatása. Az önkormányzati hatalom-

váltások a civilek számára nem min-

dig bizonyultak zökkenőmentesnek,

gyakran a civil kapcsolatok „újraérté-

kelésével“, a holdudvarban tevé-

kenykedő szervezetek esetleges „le-

cserélésével“ jártak együtt, és ez sok

helyen visszavetette, jobb esetben új

alapokra helyezte az együttműködést.

Mindazonáltal a három stádium,

nevezetesen a távolságtartó, a kény-

szerű kapcsolatépítő és a kölcsönös

előnyökön alapuló partnerség konk-

rét mozzanatait az önkormányzatok

szemszögéből elemezve – a teljesség

igénye nélkül – nevesíthetünk bizo-

nyos funkciókat, melyeket a helyi ci-

vilek ösztönösen vagy tudatosan,

hallgatólagosan vagy mindkét fél ál-

tal nyíltan megfogalmazva lát(hat)-

nak el, függetlenül attól, hogy min-

dez aktív önkormányzati támogatás

mellett vagy anélkül történik. Ez

utóbbi azonban nagyban befolyásolja

az adott funkcióhoz köthető felada-

tok „végrehajtásának“ mennyiségi és

minőségi mutatóit.

Szolgáltató funkció

A civil szervezetek számos olyan

szolgáltatást nyújtanak a helyi la-

kosság részére, melyek valós igé-

nyeket elégítenek ki. Ezek lehetnek

olyanok is, melyek az önkormányza-

tok kötelező feladatkörébe tartoznak

(oktatás, szociális és egészségügyi

ellátás stb.), és ebben az esetben

konkrét feladatátvállalás (kiszerző-

dés) is történhet, de számos olyan

extra szolgáltatást is biztosíthatnak

az adott településen működő egye-

sületek, alapítványok, melyeket az

önkormányzat nem tud vagy nem a-

kar felvállalni, ugyanakkor a lakos-

ság, vagy annak csak egy szűk rétege

igényel (sport, szabadidős tevékeny-

ség, környezetvédelem stb.). Ha min-

dezek bármilyen formában is, de

elérhetővé válnak az emberek számá-

ra, az a helyi ellátás szintjét, és ennek

következtében az általános elégedett-

séget is növeli. Ez mindenképpen

érdeke a helyi vezetésnek, így a civi-

lek közvetve az önkormányzat pozí-

cióját is erősíthetik.

Forrásteremtő funkció

A helyi nonprofit szervezetek több-

féleképpen is juthatnak „külső“ for-

ráshoz. A máskülönben „elvándorló“

adófizetői 1 százalékok megkötése, a

központi (NCA, NKA stb.), mini-

szteriális forrásokból, egyéb magán

és külföldi támogatóktól, uniós ala-

pokból az adott településre befolyó

pénzek egy része helyben kerül fel-

használásra, növelve a fizetőképes

keresletet, és közvetve a helyben ma-

radó adóbevételeket is. A külső tá-

mogatások kiválthatják, illetve csök-

kenthetik az önkormányzat által

nyújtandó civil támogatásokat is,

vagy azok további szervezetek részé-

re átcsoportosíthatóak. Ezek pozitív

pénzügyi hatását persze nehéz lenne

számszerűsíteni, de ennek megléte

logikai úton könnyen bizonyítható.

Számos fejlesztési program támo-

gatásának feltétele, hogy arra az ön-

kormányzat csak civil partnerekkel

közösen nyújthat be pályázatot. Az

ilyen típusú sikeres együttműködés

anyagi hozadéka már összegszerűen

is meghatározható.

Kommunikációs funkció

A civil szervezetek fontos láncsze-

mek a helyi társadalom és az önkor-

mányzat kétirányú kommuniká-

ciójában. A szervezetek vezetői részé-

re tartott tájékoztatók, beszámolók

biztosítják, hogy az ott elhangzó in-

formációk továbbjussanak a tagság-

hoz, s ezáltal a szélesebb közönség-

hez. Ugyanakkor a szervezetek a la-

kosság jelentős részének véleményét,

problémáját, kívánságát össze tudják

gyűjteni, és ezeket az önkormányzat-

tal kialakított közvetlen csatornákon

keresztül a döntéshozók felé hitele-

sen továbbítani. Az információáram-

lás tehát gyorsabbá és hatékonyabbá

válhat.

Döntés-előkészítő funkció

Az önkormányzatok a tényleges dön-

tés-előkészítő munkába is bevon-

hatják a civileket. Az egy-egy szakte-

rületre szakosodott szervezetek sok-

szor „ingyenes“ szakértői háttérrel

rendelkeznek, kiegészíthetik az ön-

kormányzatokban folyó szakmai

tevékenységet. Természetesen ez a

kooperáció mindkét fél részéről nagy-

fokú rugalmasságot is igényel, hiszen

a felelősség az önkormányzatot ter-

heli, így a döntések meghozatalánál

olyan szempontokat is figyelembe

kell vennie, amelyek sokszor nem

kerülnek a civilek látóterébe. Ez köny-

nyen vezethet konfliktusokhoz, mely-

ben az önkormányzat „akadékosko-

dással“, a civil szféra „a látszat-

demokrácia gyakorlásával“ vádolhat-

ja egymást.

Legitimációs funkció

A két előbbi funkció ellátása nagyban

hozzájárulhat az önkormányzat min-

dennapi legitimitásának fenntartá-

sához is. Ha az önkormányzat a

civileken keresztül is „kommunikál“

a helyi társadalommal, bevonja őket a

tervezésbe, netán megvalósít bizo-

nyos „alulról jövő“ kezdeményezése-

ket, sokkal könnyebb elfogadtatni a

lakossággal az intézkedések követ-

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

civil fórum12

Helyi önkormányzatok és civil

szervezetek együttmûködése Skóciában

kezményeit, bizonyítani a „mi va-

gyunk értük, és nem ők értünk“

alapelv érvényesülését.

S nem utolsósorban bármikor

lehet erre is hivatkozni.

Mozgósító funkció

A civil szervezetek mögött tagok,

támogatók, önkéntesek is állnak,

akik a helyi lakosság egy meghatáro-

zott részét képezik. Ezt a sokaságot

közvetlenül mozgósítani egy konkrét

cél elérése, egy-egy rendkívüli fela-

dat elvégzésére rendkívül nehéz. A

civilek kellő motiváltság esetén akti-

vizálni tudják ezeket az embereket,

sőt, a kívülállók között is hatéko-

nyabb agitációt tudnak kifejteni,

mint maga az önkormányzat.

Presztízsnövelő funkció

A helyi társadalom demokratikus

fokmérője a helyi civil társadalom

fejlettségi szintje is. Az önkormány-

zatnak, mint a helyi társadalom

választott, legitim képviseletének,

elemi érdeke az, hogy az általa kép-

viselt közösségről alkotott kép minél

kedvezőbb legyen. Ha előkelő helyet

foglalnak el az önkormányzattal

partneri viszonyban tevékenykedő

civil szervezetek, az nagymértékben

növeli a település, az önkormányzat

presztízsét, és ebből adódóan a külső

érdekérvényesítő képességét is.

E funkciók ellátása természetesen

a civil szervezetek részéről nem

kevés anyagi és természetbeni rá-

fordítással jár. Az önkormányzatok-

tól érkező aktív támogatás nélkül

ennek eredményessége csak ala-

csony szintű lehet. Kellő és körülte-

kintő befektetés esetén azonban nem

marad el a társadalmi nyereség.

Sebestény István

Civitalis Alapítvány

– civil szakértő

e-mail: istvan.sebesteny@office.ksh.hu

Közismert, hogy a polgári jóté-

konykodásnak és ezzel össze-

függésben a civil szervezetek-

nek mélyen gyökerező és igen régre

visszanyúló hagyományai vannak a

brit társadalomban. Ennek a terület-

nek a világon az első törvényi szabá-

lyozása Angliai I. Erzsébet hosszú

uralkodásának utolsó éveiben szüle-

tett, s az úgynevezett szegénytörvé-

nyek sorába tartozik. Nem szabad

azonban megfeledkezni arról, hogy

Shakespeare reneszánsz angol társa-

dalma alapvetően különbözött a mi-

énktől. [...]

A brit szigeteken tehát a közhasz-

núság hagyománya korábbi, mint a

civil társadalom filozófiájának meg-

születése – számítsuk az utóbbit akár

Thomas Hobbes 1651-ben megjelent

„Leviathán“ című alapvető jelentősé-

gű, ám sokféleképpen értelmezett

művétől, akár a skót felvilágosodás

nagyjainak, de különösen Adam Fer-

guson „Tanulmány a civil társada-

lom történetéről“ (An Essay on the

History of Civil Society) című mun-

kájától. Ha az utóbbit tesszük, akkor

választ kapunk arra a kérdésre is,

hogy mivel gazdagította a döntően

protestáns Skócia a brit jótékonyság

alapvetően anglikán hagyományait.

[...]

Magyarország és a Habsburg mo-

narchia viszonyához nagyon hason-

latos módon, Skócia viharos történel-

mét egyrészt az angol monarchiával

szembeni önrendelkezés védelme,

másrészt a vele való szükségszerű

együttműködés fejlesztése jellemzi.

Mint egykor a protestáns közösségek

szervezését tanulmányozó erdélyi

diákok számára, úgy ma a brit jóté-

konyság hagyományának eltanulásá-

hoz számunkra az út Skócián keresz-

tül vezet. Ez a sajátos perspektíva né-

mi távolságot teremthet az eredmé-

nyeit tekintve nagyon vonzó, ám tör-

ténetét és fejlettségét nézve nagyon

eltérő brit jótékonysággal szemben.

A reneszánsz előzmények után a

jótékonyság hagyománya ugyanis az

újkorban további fejlődést élt meg

Angliában. E fejlődés lényege – né-

mileg leegyszerűsítve – a jótékony-

kodás egyre kisebb közösségekben

való elismerése, más szóval a köz-

hasznúság egyre több tevékenységi

területre és szervezeti formára való

jogi kiterjesztése. A XVIII. századi fi-

lantrópia, a XIX. századi önsegélyező

mozgalmak, majd az önkéntesség

széles körű elterjedése a XX. század-

ban, az 1990-es évekre erzsébeti mé-

retű és jelentőségű jogalkotási fejle-

ményekhez vezetett. Az 1992-1993-as

jótékonysági törvények (Charities

Acts), valamint az 1995-ben beveze-

tett új adókedvezmények, valamint

az úgynevezett Nemzeti Lottóalap

(National Lottery Fund) létrehozása,

majd 2000-ben az adókedvezmények

kiterjesztése mára egy mind gazdasá-

gi, mind társadalmi téren befolyásos,

jelentősen differenciált, ám átfogóan

szabályozott civil szektor (a britek

inkább „voluntary sector“-nak, ma-

gyarul „önkéntes szektor“-nak neve-

zik) kialakulását eredményezték. Az

alapfilozófia azonban a reneszánsz

kora óta nem sokat változott a brit

szigeteken: a társadalomban rejlő al-

kotó energiákat a politikai hatalom

jogilag elismeri és anyagilag támo-

gatja. [...]

A „harmadik út“

1997-ben, tizennyolc ellenzékben töl-

tött év után a Munkáspárt győzelmet

A jó példa, a siker a lelkes, aktív civil szakembernek lendületet ad mun-

kájához. Skócia messze előttünk jár a civil önkormányzás kialakításá-

ban és működtetésében. Az alábbi tanulmányrészlet (teljes szövege a

Forrás 2002/4-es lapszámában található) betekintést nyújt az ottani civil

szféra és a helyi önkormányzatok együttműködésébe, hogy hogyan is

alakult ki ez, milyen törvényes háttere és intézményi formái vannak.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 13

aratott az általános választásokon és

kényelmes parlamenti többséggel

rendelkező kormányt alakíthatott. S

bár a választások előtt a párton belül

nem volt egység az árnyékkormány

politikáját illetően, az új kormány

utóbb nem a hagyományos ideológi-

ai pozíciók mentén, hanem egy új fi-

lozófia alapján formálta meg politi-

káját. Ezt a filozófiát Anthony Gid-

dens programadó könyvének (The

Third Way: The Renewal of Social

Democracy, 1998) címe alapján neve-

zik „harmadik útnak“ Angliában.

(Esetleges félreértések tisztázása ér-

dekében: ennek a fogalomnak semmi

köze sincsen a két világháború kö-

zött Németországban és – a némettől

jelentősen eltérő tartalommal ugyan,

de – Magyarországon is használt fo-

galomhoz.)

E program fontos része volt az ál-

lam szerepének újra-

fogalmazása, ami egy-

részt az Európai Unió

fenntartások nélküli

elfogadását jelentet-

te, másrészt regioná-

lis hatalmi közpon-

tok létrehozását cé-

lozta. Ennek jegyé-

ben vették tervbe a

közigazgatás jelentős

mértékű decentrali-

zációját: egyrészt a

hatáskörök újraelosz-

tására, másrészt az

intézményi kapcsola-

tok átalakítására kí-

vántak sort keríteni. Az igazgatási

módszerek terén pedig támogatták

az úgynevezett „partnerkapcsola-

tok“ (döntéshozatali társulások) lét-

rehozását. Ennek keretében egyfelől

kabinet-rendszert vezettek be a helyi

önkormányzatok irányításában, más-

felől viszont egyeztetési fórumokat

hoztak létre – mely utóbbiak segítsé-

gével jelentősen demokratizálták a

tervezési és értékelési folyamatokat.

Az új kormány számos országos

programot indított útjára, s ezek vég-

rehajtása érdekében több tárcaközi

koordinációt szolgáló szervezeti egy-

séget alakított ki, s néhány új intéz-

ményhálózatot is létesített. [...]

A civil kapcsolatokat illetően

„Egyezmény“ (Compact-Coopera-

tion Agreement) született az illetékes

kormányhivatalok és a civil szektor

képviselői között. Ez a megállapodás

elismeri a civil szektor függetlensé-

gét – ide értve a kormányzati intéz-

kedések bírálatának jogát is – és bi-

zalmat szavaz a szektor meghatal-

mazott képviselőinek. Ugyanakkor

megköveteli a közhasznú szerveze-

tek elszámoltathatóságát és átlátha-

tóságát. Garanciát vállal az állami

források kiszámíthatóságára és elér-

hetőségére, egyúttal megfogalmazza

a civil szektor szolgáltatásainak haté-

konyságával és minőségével kapcso-

latos kormányzati elvárásokat.

A skót önrendelkezés

A Skót Parlament

Amikor Erzsébet királynő 1603-ban

gyermektelenül meghalt, VI. (Stuart)

Jakab skót király pedig I. Jakab né-

ven Anglia trónjára lépett, a „koro-

nák egyesültek“, 1707-ben pedig

mind Skócia, mind Anglia parla-

mentje feloszlott, és a „parlamentek

egyesítése“ jegyében londoni szék-

hellyel megalakult Nagy-Britannia új

parlamentje. Ezzel véget ért az ellen-

ségeskedés időszaka

Skócia és Anglia kö-

zött, és létrejött egy

nagy kereskedő nem-

zet. Ebben a nagy

nemzetben azonban a

skót nemzet érdekei

sokszor és sokféle-

képpen sérültek. Ezért

a két nemzetnek Nagy-

Britanniaként való e-

gyesítése ellenére Skó-

cia több területen is

igyekezett megőrizni

különállását. Jog-

rendszere mind a mai

napig kontinentális mintájú intézmé-

nyeken nyugszik, míg Angliáé az an-

golszász szokásjogon alapszik. Skó-

cia presbiteriánus alapokon álló pro-

testáns egyházának nem feje a brit

uralkodó, önálló oktatási rendszere

mind a közoktatást, mind a felsőok-

tatást tekintve eltér az angol és a wa-

lesi iskolarendszertől.

A mai Skócia magasan fejlett ipa-

ri ország. Több mint 5 millió lakosa

van, az egy főre jutó nemzeti összter-

mék megközelíti a 18 ezer US dollárt,

a regisztrált munkanélküliség tartó-

san 5 % körül mozog. Egy főre eső

exportja meghaladja az egész Egye-

sült Királyságét, de az USA vagy Ja-

pán hasonló adatait is, a lakosságará-

nyos diplomások száma pedig az Eu-

rópai Unió országaiban csak Norvé-

giában magasabb. Az Európai Unió

területén gyártott minden harmadik

márkás személyi számítógép, és min-

den második notebook Skóciában ké-

szül. Edinburgh a pénzügyi befekte-

tések terén Európa negyedik legje-

lentősebb központja – London, Pá-

rizs és Frankfurt után.

Amikor 1997-ben a Munkáspárt a

választásokra készült, egyik legfon-

tosabb politikai céljaként azt jelölte

meg, hogy helyreállítsa Skócia, Wa-

les és Észak-Írország egykori jogait

(devolution). E jogok terjedelme a

három országrészben eltérő volt,

ezért megalakulása után az új kor-

mány haladéktalanul nekifogott,

hogy megvalósítsa választási prog-

ramját. A legtöbb jogosítványt Skócia

kapta vissza, amelyeket a visszaállí-

tott Skót Parlament gyakorolhat. A

Brit Kormány határkörében maradt a

külügyek, a hadügy, a pénzügy és a

társadalombiztosítás, a gyógyszer-

ügy, az energiaügy, a hírközlés, a

foglalkoztatás, a piaci és szállítási

szabályozás stb. irányítása. A közös

ügyek tekintetében továbbra is he-

lyükön maradtak a skót képviselők a

Westminster Parlamentben.

1999 májusában parlamenti vá-

lasztásokat tartottak Skóciában. Ezen

arányos képviseleti rendszerben 73

képviselőt hagyományos egyéni vá-

lasztókerületekben, 56 pártlistás kép-

viselőt pedig 8 európai választási

körzetben, egykamarás, erős szakbi-

zottságokkal rendelkező parlament-

be választottak. A választásokon a

Munkáspárt relatív többséget szer-

zett, így koalíciós kormány alakult a

harmadik helyet megszerző Liberális

Demokrata Párt részvételével. Mivel

a „kormány“ szó a Brit Kormány szá-

mára van fenntartva, a skót kormány

neve Skót Végrehajtó Szerv (Scottish

Executive) lett. Ennek kabinetje 11

miniszterből áll, melynek feje az első

miniszter („first minister“, mivel a

„prime minister“ a Brit Kormány fe-

je). A Skót Végrehajtó Szerv alkalma-

zottai továbbra is az egységes brit

köztisztviselői kar tagjai maradtak.

A skót helyi önkormányzatok

A skót közigazgatás második világ-

háború utáni története a közigazga-

tási modernizáció sikertörténete. A

XIX. században ugyanis Skócia még

a következő hagyományos igazgatási

egységekre oszlott: 200 vár, 33 me-

gyei tanács, 869 község, önálló

csendőrség, közlekedésfelügyelet és

iskolaszék. Az 1929-es önkormány-

zati reformot követően 4 megyei jogú

városi és 33 megyei tanács alakult,

ám továbbra is fennmaradt 21 vár-

megye, 176 vár, valamint 196 járás.

Ebből a nehezen áttekinthető szerke-

zetből 1975-ben a Wheatley Bizottság

9 régió, 53 kerület és 3 önálló tanács-

csal rendelkező szigetcsoport kiala-

kításával kétszintű önkormányzati

Az alapfilozófia

azonban a rene-

szánsz kora óta nem

sokat változott a

brit szigeteken: a

társadalomban rejlő

alkotó energiákat a

politikai hatalom

jogilag elismeri és

anyagilag támogatja.

civil fórum14

rendszert produkált. 1994-ben a skót

önkormányzatokról önálló törvény

született, amely 1996 áprilisában lé-

pett hatályba. Ekkorra alakult ki a

ma létező egyszintű önkormányzati

szerkezet, amely 32 egységes helyi

önkormányzatból áll.

Az 1996-os átszervezés során a

skót helyi önkormányzatok stratégiai

hatásköröket veszítettek el, fontos

községi ügyek megyei szintre kerül-

tek, ráadásul az 1994 és 1996 közötti

átmeneti időszak a reform átgondolt

lebonyolításához nagyon rövidnek

bizonyult. Az önkormányzati szek-

torban jelentős forrásvesztés követ-

kezett be, amelynek következménye

nagyszámú köztisztviselő elvándor-

lása volt. Az önkormányzattal ren-

delkező új közigazgatási egységek

magyar viszonylatban kisebb me-

gyéknek, illetve megyei jogú váro-

soknak felelnének meg. E területeken

élő lakosság száma ugyan 19 ezer fő-

től 600 ezer főig változik, ám az egy-

szintű közigazgatás a skót autonó-

mia visszaállításának egyik alapvető

feltétele volt.

Ez a centralizációs tendenciákkal

terhes és helyenként fájdalmas mo-

dernizációs folyamat ugyanis már

rövidtávon olyan eredményeket ho-

zott, mint például 1975-ben egy egy-

séges skót önkormányzati szövetség,

a Skót Helyi Önkormányzatok Gyü-

lekezetének (Convention of Scottish

Local Authorities – CoSLA) megala-

kulása. Ez a szövetség nem kormány-

zati szerv, még csak nem is köztestü-

let, hanem civil szervezet, amelynek

azonban komoly befolyása van a brit

politikában, amit az is bizonyít, hogy

saját – a brit képviselettől független –

irodája van Brüsszelben, az Európai

Unió fővárosában. A Skót Parlament

munkáspárti megajánlása és létreho-

zása tehát igazgatási szempontból a

konzervatívok által megvalósított

önkormányzati reformon nyugodott.

A közfeladatok ellátása

Skóciában

A skót civil szektor

Skóciában 2000-es adatok szerint

több mint 44 ezer civil szervezet (vo-

luntary organisation) működik, eb-

ből megközelítőleg 27 ezer közhasz-

nú szervezet (charity). A civil szerve-

zetek 86%-a helyi (városi, kisvárosi

vagy települési) hatókörben tevé-

kenykedik. Az összes szervezetek

46%-a szociális, 18%-a kulturális és

szabadidős, 11%-a pedig gazdaság-

fejlesztési tevékenységet végez. (Meg

kell azonban jegyezni, hogy – a ma-

gyar statisztikai adatoktól eltérően –

Skóciában a civil szektorhoz számít-

ják a lakásszövetkezeteket, valamint

egyes takarékszövetkezeteket is.).

Ebben a szektorban közel 100 ezer

teljes vagy részmunkaidős alkalma-

zott és több mint 300 ezer önkéntes

dolgozik. A 25 ezer font (kb. 10 millió

forint) éves bevétel alatti szervezetek

88%-nak egyáltalán nincsen alkalma-

zottja, csupán önkénteseket foglal-

koztat.

A skót civil szervezetek teljes éves

bevétele 2 milliárd sterling font (kb.

800 milliárd forint). Ennek az összeg-

nek 32%-a saját bevétel, amely első-

sorban bérleti díjakból és pénzügyi

befektetésekből származik – tekintet-

tel arra, hogy a civil szervezetek va-

gyonának összege a becslések szerint

megközelíti a 7 milliárd sterling fon-

tot (kb. 2 800 milliárd forintot). A be-

vételekből 35%-ot a költségvetési tá-

mogatások (beleértve az önkormány-

zati támogatásokat is), 20%-ot a kü-

lönböző magánadományok (ide véve

a szponzorálásokat is), 7%-ot a Nem-

zeti Lottóalap támogatásai, 6%-ot pe-

dig a trustok juttatásai tesznek ki. Ér-

demes még megemlíteni, hogy az

összes bevételek 11%-a jut a közhasz-

nú szervezetekhez közfeladat-ellátá-

si szerződések keretében.

Skóciában két nagyobb civil ér-

dekképviseleti szervezet van: a Civil

Szervezetek Skót Tanácsa (Scottish

Council for Voluntary Organisations

– SCVO), amely az Angliában és Wa-

lesben tevékenykedő Civil Szerveze-

tek Országos Tanácsának (National

Council of Voluntary Organisations

– NCVO) skót társszervezete, vala-

mint a Civil Szolgáltató Szervezetek

Tanácsa (Council for Voluntary Ser-

vices – CVS), amely nem klaszszikus

érdekképviseleti ernyőszervezet, ha-

nem hálózati alapon fogja öszsze a

helyi szervezeteket Skóciában, és or-

szágos ügyekben szorosan együtt-

működik az SCVO-val.

Skóciában az Angol Compact

mintájára külön Skót Compact jött

létre a Skót Végrehajtó Szerv, vala-

mint az SCVO és a CVS-ek között. A

skót egyezmény sajátossága a kölcsö-

nösség és az egyenrangúság hangsú-

lyozása. A nemzeti szintű egyez-

mény alapján pedig számos helyi

megállapodás jött létre a skót civil

szervezetek és a helyi önkormány-

zatok között – ilyen például az Edin-

burgh Városi Együttműködési Meg-

állapodás (Edinburgh Partnership

Agreement), vagy az Aberdeen váro-

sában létrejött politikai megállapo-

dás. Ez a megállapodás 1997-ben

született az aberdeeni civil szerveze-

tek képviselői és a helyi önkormány-

zat között. A megállapodás főbb ele-

mei a közös értékek rögzítése, a fel-

adatok és hatáskörök kölcsönösségen

alapuló megállapítása, valamint a

megállapodás éves (vegyes bizottság

által történő) felülvizsgálatának elő-

írása.

Az Edinburghtól északra elterülő

Fife megyében ugyancsak létezik

megállapodás a civil szektor és az

önkormányzat között. E megállapo-

dás keretében a helyi civil szerveze-

tek a következő területeken látnak el

szolgáltatásokat: gyermekgondozás,

ifjúsági munka, hajléktalangondozás,

valamint közhasznú tanácsadás. En-

nek ellenében az önkormányzat fo-

lyamatos és kiszámítható anyagi tá-

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 15

mogatásra vállal kötelezettséget. Az

együttműködés keretében a civil

szervezetek a következő területeken

vesznek részt az önkormányzat

munkájában: előzetes konzultációk,

utólagos értékelések (Policy Proo-

fing), szakmai dialógus és kapcsolat-

tartás, azaz ellenőrzések és értékelé-

sek, közösségi tervezés (Community

Planning), területrendezési tervezés,

valamint fogyasztóvédelem.

A feladatellátási szerződés

A Fife megyei együttműködésnek

különös érdekessége az a részletesen

kidolgozott támogatási rendszer,

amelynek alapján a civil szervezetek

részt vesznek a közfeladatok ellátá-

sában, s amelyet az önkormányzat

részéről szakavatott apparátus (kap-

csolattartó hivatalnokok) valósít

meg. E rendszer egyrészt a fokozatos

támogatás, másrészt az arányos el-

számoltatás elveire épül. Háromféle

alapvető támogatási forma létezik

(amelyeken belül azonban számos

szakterületen írnak ki pályázatot): (1)

3-6 hónapra szóló, kisebb összegű

pályázati támogatás, (2) 1 éves, jelen-

tősebb öszszegű pályázati támoga-

tás, (3) 3 éves feladatellátási megálla-

podás.

(1) A rövid lejáratú támogatás felté-

tele csupán a pályázati feltételek

meglétének igazolása és a pénz-

ügyi elszámolás

utólagos benyújtá-

sa.

(2) Éves támogatá-

si pályázatot az

nyújthat be, aki ko-

rábban már rövid

lejáratú pályázati

támogatásban ré-

szesült, ám ennél a

támogatási formá-

nál már nem csu-

pán a rendes pénz-

ügyi beszámolót

kell csatolni, ha-

nem az éves köz-

hasznúsági jelen-

tést is be kell nyúj-

tani, továbbá fél-

éves beszámolót is

készíteni kell az

önkormányzat ré-

szére.

(3) Három évre

szóló feladatellátá-

si megállapodást

csak olyan civil szervezettel ír alá az

önkormányzat, amely legalább egy

évig eredményesen látott már el

valamilyen közfeladatot. Az önkor-

mányzat továbbá számos szempon-

tot mérlegel a szervezet kiválasztá-

sakor. Ilyenek: a szervezet céljai; a

nyújtani kívánt szolgáltatás területi,

időbeli és minőségi jellemzői; a cél-

csoport és annak speciális igényei;

a szolgáltató saját ellenőrzési rend-

szere; a felhasználói visszajelzés

rendszere; a programvezetés rend-

szere, például pa-

naszlati szabályza-

ta. A megállapodás

teljesítése során pe-

dig a törvény által

előírt pénzügyi be-

számolókon, és a

Közhasznúsági Fel-

ügyelet számára be-

nyújtandó éves jelen-

tésen túl a szervezet-

nek be kell mutat-

nia az önkormány-

zathoz az irányító

testület üléseinek

jegyzőkönyvét, va-

lamint – bizonyos

szervezeti formák

esetében – az alapí-

tó számára készített

beszámolóját, továbbá féléves önel-

lenőrző ívet kell készítenie. E do-

kumentumok alapján legalább fél-

évente helyszíni ellenőrzésre kerül

sor, amelynek keretében pénzügyi,

célszerinti, eredményességi, prog-

ramvezetési, munkaerő alkalmassá-

gi, továbbképzési és

tervezési kérdéseket

vizsgálnak az önkor-

mányzat által megbí-

zott ellenőrök. Ez a

gyakorlatban azt je-

lenti, hogy a közfel-

adatot ellátó civil

szervezetek folyama-

tos kapcsolatban áll-

nak az önkormány-

zattal, amely – akár-

csak Magyarorszá-

gon – továbbra is fe-

lelős a közszolgálta-

tások biztosításáért.

A kapcsolattartó hi-

vatalnokok féléves je-

lentéseket készítenek,

amelyek szervezeti és

működési kérdések

(vezetés, alkalmazot-

tak, önkéntesek, mun-

kahelyi biztonság, bel-

ső rendelkezések) vizs-

gálatát, valamint kör-

nyezettanulmányt (tagság, publikáci-

ók, szolgáltatások minősége és

menynyisége, alapítói kapcsolatok,

szakmai és ágazati szervezetekkel

valló kapcsolatok) tartalmaznak.

Végül a hivatalnokok hároméves át-

fogó értékelést készítenek a kiszer-

ződött közfeladatok ellátásáról.

Egy fontos tanulság

A skót civil szektor meglehetősen

differenciált képet mutat, a civil szer-

vezetek igen változatos szerepeket

töltenek be a skót tár-

sadalomban. Ezeket a

szerepeket alapvető-

en szolgáltatói, vala-

mint jog- és érdekvé-

delmi szerepkörökre

bonthatjuk. E szerep-

körökön belül is

azonban legalább to-

vábbi két-két szerepet

el kell választanunk

egymástól. A szolgál-

tató civil szervezetek

egy része hagyomá-

nyos szolgáltatásokat

nyújt, míg egy másik

– újabban kialakult –

része minőségvédő,

koordinatív szerepe-

ket lát el. A jog- és ér-

dekvédő szervezetek egy része kriti-

kai-ellenőrző (jog- és környezetvédő)

feladatokat lát el, más része viszont

érdekegyeztető, konzultatív szerepe-

ket tölt be.

A skót civil szektor sikerét leg-

alábbis részben annak köszönheti,

hogy a fent említett szerepeket és

szerepköröket sikeresen integrálta.

Ez részben a fentebb ismertetett ha-

gyományoknak és történeti esemé-

nyeknek köszönhető, ám legalább

ennyire annak is, hogy ennek a rend-

kívül szerteágazó és sokszintű szek-

tornak sikerült kialakítania szakmai

és politikai képviseletét, amely alkal-

masnak bizonyult arra, hogy ered-

ményes párbeszédet folytasson az

üzleti szervezetek, az állami szervek,

s nem utolsósorban a politikai pártok

képviselőivel. S ezt a párbeszédet

nem az egyes szervezetek, hanem a

szervezetek összessége érdekében

folytatták, nem az egyes politikai

pártok, hanem az öntevékeny állam-

polgárok érdekében. A technikai és

eljárási elemeken túl ez az, amit el

kellene tanulnunk a skót civil társa-

dalomtól.

Csanády Dániel

CAF Civil Társadalom

Fejlesztő Programiroda

e-mail: dcsanady@axelero.hu

... ennek a rend-

kívül szerteágazó

és sokszintű szek-

tornak sikerült kia-

lakítania szakmai

és politikai képvi-

seletét, amely alkal-

masnak bizonyult

arra, hogy eredmé-

nyes párbeszédet

folytasson az üzleti

szervezetek, az

állami szervek, s

nem utolsósorban a

politikai pártok

képviselőivel.

A skót civil szerve-

zetek teljes éves be-

vétele 2 milliárd

sterling font (kb.

800 milliárd forint).

Ennek az összegnek

32%-a saját bevétel,

amely elsősorban

bérleti díjakból és

pénzügyi befekte-

tésekből származik.

civil fórum16

Önkormányzatok, pártok és civilek

Az önkormányzat és a civil szféra

kapcsolatának kérdése a rend-

szerváltás idején az önkor-

mányzatok megalakulása és a civil

szervezetek robbanásszerű mennyi-

ségi növekedése révén került előtérbe

és vált olyan kérdéssé, melynek sze-

replői mindkét oldalon helyüket ke-

resve próbálták az állam és a társada-

lom oldaláról megjelenő igényeket ki-

elégíteni.

A rendszerváltás

megteremtette annak

lehetőségét, hogy a

létrejövő lokális poli-

tika alakításába a te-

lepülések arculatát,

speciális érdektagolt-

ságát hordozó szerve-

zetek és pártok kap-

csolódjanak be. Az

önkormányzatiság

bevezetésével, a plu-

rális politikai viszo-

nyok meggyökerese-

désével kiépültek a

helyi érdekérvénye-

sítés intézményes keretei. A demok-

ratikus működés első lépései érthető

nehézségekkel jártak, ugyanis az eu-

rópaisághoz igazodó új jogi keretek

adottak voltak a helyi demokráciák-

hoz, azonban a tradíciók és egyéni

tapasztalatok nem. Az önkormány-

zatok hazai pártosodottságát nagy-

ban befolyásolta a települések túlzott

fragmentáltsága, aminek hatására

pártosodottságról csak a városok ese-

tében beszélhetünk. Az eltelt időszak

megmutatta, hogy a pártok „belak-

ták“ a nagyvárosok testületeit és az

önkormányzatok feszültségek és bi-

zonytalanságok ellenére jól illeszked-

tek a hatalmi szerkezetbe (Böhm A.

1999: 122.). Az országos és a helyi po-

litika közötti kapcsolatot jól mutatják

a helyi választásokon mandátumot

szerzett pártok, ezek követik a parla-

menti választások eredményeit, azaz

ahogy csökkent a releváns pártok

száma a parlamentben, úgy csökkent

számuk az önkormányzatokban is. A

pártok számának csökkenésével pár-

huzamosan a képviselő-testületek

pártösszetétele is az országban meg-

figyelhető „kétpólusosságot“ muta-

tatta. Ebből azt a következtetést lehet

levonni, hogy az önkormányzatok a

parlamenti és pártpolitikai befolyás

alá kerülnek, azonban ez a befolyás

sok esetben nem a képviselő-testüle-

tek pártösszetételében vagy működé-

sében jelentkezik. Ugyanis továbbra

is igaz az, hogy egy településen egy

út, iskola építése, felújítása nem párt-

politikai kérdés, de nem is erről van

szó, hanem inkább az erőforrások fe-

letti kontroll megszerzéséről. A két-

pólusos politika szereplői befolyásu-

kat igyekszenek kiterjeszteni nem

csak a nagy, de a kis települések irá-

nyába is, ami nem ab-

ban nyilvánul meg,

hogy milyen pártszí-

nekben indul egy

polgármester, hanem

abban, hogy a „füg-

getlen“ jelöltek, dön-

téshozók pártprefe-

renciáin keresztül tud-

ják befolyásolni a la-

kosság választói ma-

gatartását.

A képviselők és a

pártok professzional-

izálódásának köszön-

hetően egyre inkább

beletanultak szere-

pükbe, amit az is mutat, hogy a kép-

viselő-testületek ülései mára sokkal

formalizáltabbak, „parlamentszerűb-

bek“, mint korábban. A hozzászólá-

sok, szavazások és döntéshozatali fo-

lyamatok szabályozottá és fegyelme-

zetté váltak, ami azt eredményezte,

hogy a képviselő-testületek egyre ak-

tívabban és avatottabban képesek

döntéseiket formálni.

A testületi műkö-

dés pártelvűsége le-

hetővé tette, hogy a

döntések, a hatalom

ne koncentrálódhas-

son szűk csoportok,

hatalmi centrumok ke-

zében, valamint érvé-

nyesüljön a döntési fo-

lyamatok nyitottsága és

ellenőrizhetősége. Az

ellenőrizhetőség vi-

szont bizalmatlanság-

gal párosult, aminek

eredményeként a tes-

tület még a saját, de

más összetételű kép-

viseleti egységei felé

sem adott le hatáskö-

röket. Így a végső döntéshozó az ese-

tek legnagyobb részében a közgyűlés.

A közgyűlés a politikai viták színtere,

ahol gyakran válnak a viták veszeke-

déssé, öncélúvá, kicsinyessé, szemé-

lyeskedővé. A pártok közötti éles

konfliktusok gyakran „lemerevítik“ a

kompromisszumkötés lehetőségét.

Európában az utóbbi években az

állampolgárok bizalma csökkent a

politikai pártok, képviseleti intézmé-

nyek hatékonysága iránt. A pártok

keretében folytatott politikai tevé-

kenység jelentősen átalakult, a szer-

vezett politikai közösségekkel szem-

ben egyre inkább a politikus szemé-

lyiségek kerülnek előtérbe, a politika

egyre inkább professzionalizálódik,

hivatássá válik, amelynek rangját

egyre nagyobb mértékben a szakmai

elemek uralják (Johancsik J. 2002:

114.). A politika művelése, amely fő

formáiban továbbra is pártokhoz kö-

tődik, egyre jobban olyan karrierpá-

lyává válik, ahol az államvezetési és

szakpolitikák terén meglévő ismere-

teket, valamint a médiában való sze-

replési képességeket értékelik (Fritz

T. 2002: 54.). Ezzel szemben hazánk-

ban a helyzet nem ilyen egyértelmű.

Ugyanis nálunk lényegében a politi-

ka „önmagát“ demokratizálta, mely

folyamatból a társadalom többsége

kimaradt, így a hazai pártok társadal-

mi támogatottsága, az irántuk meg-

nyilvánuló lakossági bizalom már a

pártosodás kezdetén rendkívül ala-

csony volt. Talán ennek is köszönhe-

tően a szakmai elemek helyett ma-

radtak az ideológiai elemek.

A globalizálódó világban az állam

egyre szűkebb területekre történő

v i s s z a h ú z ó d á s a

nemcsak a piaci ma-

gánszféra mozgáste-

rét bővíti, de egyre

nagyobb teret bizto-

sít a civil szervező-

dések nem állami és

nem piaci tevékeny-

ségének is. Magyar-

országon ezzel szem-

ben nagyrészt hiá-

nyoznak az igazán

átfogó, az össztársa-

dalmi vagy lokális

célokat, akár a helyi,

akár a központi kor-

mányzat egészével

szemben hatéko-

nyan és következete-

sen képviselni tudó civil szervezetek

(Tóth A. 1998: 57.). Különösen helyi

szinten érzékelhető, hogy gyakran

túlságosan nagy hangsúlyt kapnak a

meglehetősen szűk érdekérvényesíté-

... továbbra is igaz

az, hogy egy telepü-

lésen egy út, iskola

építése, felújítása

nem pártpolitikai

kérdés, de nem is er-

ről van szó, hanem

inkább az erőforrá-

sok feletti kontroll

megszerzéséről.

A globalizálódó vi-

lágban az állam egy-

re szűkebb terüle-

tekre történő vissza-

húzódása nemcsak a

piaci magánszféra

mozgásterét bővíti,

de egyre nagyobb

teret biztosít a civil

szerveződések nem

állami és nem piaci

tevékenységének is.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 17

si mezőben mozgó, csak néhány em-

ber érdektörekvéseit támogató, így

csekély társadalmi beágyazottsággal

rendelkező kezdeményezések. En-

nek okát a civil szervezetek sajátos

fejlődésében és a szerepfelfogásában

kereshetjük.

A kezdeti időszakban a politiku-

sok és az államigazgatási szakembe-

rek is gyanakvással tekintettek a civil

szférára, mivel a civil szektor szerep-

lői „érthetetlen módon“ részt kíván-

tak venni a helyi közéletben és a köz-

feladatok ellátásában. A részvételi

szándék kiterjedt a helyi hatalomba

való beépülés lehetőségeire, módjai-

ra is. Hiszen egy szervezet képviselő-

je az önkormányzati testületben ta-

lán jobban tud lobbizni szervezete

érdekében, mintha azt kívülről pró-

bálná megtenni. Ez a szándék olyan

társadalmi-politikai és gazdasági

környezetbe ágyazódva jelent meg,

amelynek feltételei még kialakulatla-

nok voltak. Kialakulatlanok voltak,

mert a pártok nem tudtak mit kezde-

ni a civil szervezetekkel, de a civil

szervezetek sem tudtak mit kezdeni

az önkormányzatokkal.

Az önkormányzatokba bejutó

szervezetek viszont egyre inkább

párt módjára kezdtek működni, el-

vesztették eredendő társadalmi, civil

funkcióikat, különösen a helyi hata-

lom ellenőrzése tekintetében, ennek

következtében a választók nem is lát-

nak lényeges különbséget a pártok és

a képviselő-testületbe bejutó civil

szervezetek között. Ez alapján azt

mondhatjuk, hogy a hazai civil szer-

vezetek megjelenése a politika loká-

lis szintjén jelentősen nem tudta be-

folyásolni, módosítani a pártok sze-

repét. Sőt, a választási eredmények

épp fordított tendenciát mutatnak,

nevezetesen hogy a pártok egyre

gyakrabban kötnek olyan választási

együttműködést civil szervezetekkel,

melyeknek elsődleges célja a párt

eredményességének növelése, szava-

zóbázisának kiterjesztése.

A társadalom egész területén nem

voltak adottak a társadalmi önszer-

veződés és érdekérvényesítés azon

mintái és hagyományai, amelyek le-

hetőséget teremtettek volna a kisebb-

nagyobb társadalmi csoportoknak

arra, hogy a különböző társadalmi

szokásokat, igényeket kielégíthessék.

A problémát nehezítette az is, hogy a

gomba módra szaporodó civil szer-

vezetek sokszor nem a legmegfele-

lőbb jogi formában működtek, bizo-

nyos feladatok megoldására nem

rendelkeztek megfelelő szakmai és

technikai háttérrel. Így egy olyan

szövevényes, „sűrű erdő“ képét mu-

tatták, amely az eddig világos és

„egyszerű“ államigazgatási formával

szemben bizalmatlanságot keltett az

önkormányzati apparátusban és an-

nak vezetőiben. A bizalmatlanság

(szakmai és politikai) később identi-

fikációs és legitimációs feszültséggel

párosult, aminek a jeleit a kutatási

adatok is visszaigazolták.

A bizalmatlanság érezhetően ha-

tott a civil szervezetek helyi döntés-

hozatalban való részvételére is. A ci-

vil szervezeteknek az önkormányzati

döntéshozatalba való bekapcsolódá-

sa esetleges maradt. A vizsgálatok

megerősítik azon korábbi kutatások

eredményeit, melyek arról tanúskod-

nak, hogy az önkormányzatok egy-

előre nem érdekeltek a képviselet „ki-

nyitása“ és a döntések „társadalmasí-

tása“ iránt. A városokban – különö-

sen a nagyvárosokban és a főváros-

ban – a pártok, a községekben pedig

elsősorban a polgármester és a képvi-

selő-testület meghatározó szerepe

pillanatnyilag kizárja vagy legalábbis

minimalizálja a döntéshozatal vagy

előkészítés során megjelenő civil aka-

rat érvényesülését. A kisebb települé-

seken rendkívüli mértékben személy-

függő, a nagyobbakban pedig a pár-

tokhoz való viszony határozza meg,

hogy mely civil szervezetek kerülhet-

nek be az önkormányzat döntéshoza-

tali mechanizmusába. Többségében

azokat a szervezeteket vonja be az

önkormányzat, amelyeknek szoro-

sabb kapcsolata van a hivatallal, pár-

tokkal, képviselőkkel (például együtt-

működési megállapodásuk vagy

szerződéses kapcsolatuk van, de je-

lentős az is, amikor az önkormányzat

valamely tisztségviselője megtalálha-

tó a szervezet vezetésében).

Az adatok egyértelműen megmu-

tatták, hogy az önkormányzati dön-

téshozatal vagy előkészítés folyama-

tában való részvétel alatt mást érte-

nek az önkormányzatok, és mást a ci-

vil szervezetek. Az előbbiek „vona-

kodva nyitják ki“ a vélemények in-

tézményes becsatornázásának lehet-

séges – önkormányzaton belüli – fó-

rumait, ennek magyarázata lehet,

hogy az önkormányzatok elsősorban

az önkormányzati célok, illetve kitű-

zött feladatok végrehajtását vagy

azokban való közreműködést várják

a civilektől. Ezzel szemben a civilek

valódi, aktív részvételt szeretnének

mind a döntések kialakításában,

mind azok meghozatalában. A jelen

viszonyok között az is eredménynek

számít, hogy ha az önkormányzatok

– bár lassan és egymástól eltérő mó-

don – megjelenítik vagy alkalman-

ként figyelembe veszik a szervezetek

véleményét. A helyzet fonákságát

leginkább egy civil szervezet képvi-

selőjétől kölcsönzött idézettel lehetne

érzékeltetni: „Ha a szerepek letisz-

tulnak és megszűnik a kölcsönös fé-

lelem, akkor nyilvánvalóvá válik,

hogy az önkormányzatok és a civil

szervezetek nem létezhetnek egymás

nélkül.“ Az ehhez vezető út talán

legfontosabb állomása, ha a települé-

seken az egyetlen, átfogó felhatalma-

zással bíró önkormányzat helyét

egyre inkább az önkormányzás „sok-

csatornás“ rendszerre veszi át, mely-

ben a civil szervezetek valódi partne-

rei lehetnek az önkormányzatoknak

(Horváth M. T. 2002: 157.).

A szervezetek esetleges bevonása

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

Acivil szervezetek és állami, ön-

kormányzati szervek közötti

kapcsolatot mindenekelőtt az

határozza meg, hogy milyen tevé-

kenységi kapcsolat van közöttük. Az

alábbiakban igyekszem számba ven-

ni azokat az elméleti modelleket,

amelyek a civil szervezetek és önkor-

mányzat együttműködése (együtt

nem működése) során kialakulhat-

nak. A tanulmány második részében

az európai elvek (Helyi Önkormány-

zatok Európai Chartája és Európai

Charta a Fiatalok részvételéről a he-

lyi és regionális életben) áttekintésé-

vel igyekszem teljessé tenni a képet.

Vagyis a civil szférát leszűkítem egy

korosztályi megkötéssel.

A civil szervezet tevékenysége

több formában is kapcsolódhat az ál-

lami, önkormányzati szervekhez, an-

nak megfelelően, hogy saját tevé-

kenységét milyen formában látja leg-

eredményesebbnek, illetve az önkor-

mányzat milyen válaszreakciót ad a

civil kezdeményezésekre. A karitatív,

szociális ellátást biztosító civil kezde-

ményezés kapcsolatot kell kialakítson

az állami, önkormányzati szervekkel,

hiszen gyakran közfeladat ellátását

vállalja át, közreműködik a hatóság

munkájának eredményességéhez. Ezt

civil fórum18

és az önkormányzatok jelenleg érvé-

nyesülő kiszorító, „paternalista“ ma-

gatartása a szektor kettéhasadási fo-

lyamatát erősíti fel, mely kiterjed az

önkormányzatokkal kapcsolatba ke-

rült szervezetek egészére. A megálla-

pítás egyformán igaz a döntés-előké-

szítési mechanizmusba bevont szer-

vezetek körére, valamint a szerződé-

ses kapcsolatokra, együttműködési

megállapodásokra és

támogatásokra is. Ki-

alakulni látszik egy,

forrásait és kapcsola-

tait tekintve kedvez-

ményezetti kör (talán

néhány száz szerve-

zet), amely jelentős

önkormányzati támo-

gatással rendelkezik,

részt vesz az önkor-

mányzati döntések

előkészítésében, és sze-

mélyileg vagy szerve-

zetileg is szorosan kö-

tődik az önkormány-

zathoz, illetve az ön-

kormányzati feladat-

ellátáshoz. A többség viszont szűk

forrásokból „egyik napról a másikra“

él, fennmaradásuk egyedül vezetőik

kreativitásán és „megszállottságán“

múlik.

A demokratikus rendszerekben

sem idegen jelenség, hogy az állam,

önkormányzat félti hatáskörét, tekin-

télyét az olyan szervezetek befolyásá-

tól, amelyek kicsúszhatnak az állam

ellenőrzése alól, és szembekerülhet-

nek az állami, helyi akarattal (Johan-

csik J. 2002: 116.). A pártok a civil

szervezetek által jelentett konkuren-

cia kiküszöbölése és háttérbe szorítá-

sa vagy alárendelése helyett egyre in-

kább a társadalmi szerepek megosz-

tásában, az egymás

kiegészítésében rejlő

lehetőségek kiakná-

zásában találhatnák

meg azt a lehetőséget,

ami lehetővé tenné az

e g y ü t t m ű k ö d é s r e

épülő kapcsolatok

előtérbe kerülését.

Az önkormányzatok

és a civil szervezetek

együttműködését elő-

segíthetné a nonprofit

szektor helyi érdek-

képviseletének meg-

oldása. A civil szerve-

zetek érdekvédelmét

szolgáló civil fóru-

mok, kerekasztalok megalakításának

folyamata nagyon lassan halad. Elő-

fordul, hogy a civil kerekasztalokat

az önkormányzatok „felülről“ szer-

vezik meg, ami egyrészt azt jelenthe-

ti, hogy az önkormányzat igyekszik a

saját hivatali struktúrájának képére

formálni a szervezeteket, másrészt jól

mutatja a civil szféra belső megosz-

tottságát, egymás iránti kölcsönös bi-

zalmatlanságát is.

Dr. Kákai László

Pécsi Tudományegyetem,

Bölcsészettudományi Kar,

Politikai Tanulmányok Tanszék

– professzor

e-mail: kakail@btk.pte.hu

Felhasznált irodalom

Böhm A.: Centralizáció-decentralizáció,

avagy a központi kormány és az önkor-

mányzatok viszonya. In: (szerk.) Kulcsár

K. pp. 113-138.; 1999.

Fritz T.: A párt nem vész el, csak átalakul?

In: (szerk.) Johancsik J. pp. 43-67.; 2002.

Horváth M. T.: Helyi közszolgáltatások

szervezése Dialóg Campus, Budapest-

Pécs. 2002.

Johancsik J.: Átrendeződések a politikai

térben; Politikai pártok a civil szerveze-

tek kihívásaival szemben Franciaország-

ban In: (szerk.) Johancsik J. pp. 69-118.;

2002.

Johancsik J. (szerk.): Pártok változó tér-

ben Villányi úti könyvek, Budapest.

2002.

Kulcsár K. (szerk.): Politika és társadalom

1989-1999. Magyarország az ezredfordu-

lón. MTA, Budapest. 1999.

Tóth A.: Érdekviszonyok a magyar társa-

dalomban a rendszerváltás után. Napvi-

lág Kiadó, Budapest. 1998.

* Az alábbi írás első változata az Ifjúság az önkormányzásban. Ifjúsági civil szervezetek befolyása a politikai átmenet helyi viszonyaira.

Marosvásárhely és Paks, 1990-2000 címmel a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Századvég Politikai Iskolában 2004-

ben elkészült és megvédett szakdolgozat egyik fejezetét képezte. A szakdolgozat elkészültét az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért

ösztöndíja tette lehetővé.

Település és ifjúság

Elméleti modellek és európai elvek*

„A demokráciát nem elegendő eltűrni, mint a diktatúrát.

A demokráciát működtetni kell.“

– Bihari Mihály –

A kisebb települé-

seken rendkívüli

mértékben személy-

függő, a nagyob-

bakban pedig a pár-

tokhoz való viszony

határozza meg, hogy

mely civil szerveze-

tek kerülhetnek be

az önkormányzat

döntéshozatali

mechanizmusába.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 19

nevezik „beépülő“ civil szervezet-

nek, az állami, önkormányzati fel-

adatellátásba épül be. Ebben az eset-

ben a „beépülő“ civil pozíciója na-

gyon erős, az együttműködés magas

szinten valósul meg, azonban e szo-

ros együttélésnek az is lehet a követ-

kezménye, hogy nagyon erős függés

alakul ki az állami, önkormányzati

szerv irányába, a civil szervezet telje-

sen elveszíti a kritikai, kontroll jelle-

gét, a megfelelés, alkalmazkodás

minden szinten jelen van. Az alábbi-

akban látni fogjuk, ez úgynevezett ál-

lami-civil szerephez is vezethet.

Sok esetben lehet hallani a civilek

panaszát azzal kapcsolatban, hogy ők

maguk nagyon jól megoldanak bizo-

nyos közfeladatokat, ezekért cseré-

ben az állami, önkormányzati szer-

vek nemhogy támogatást (költségté-

rítést) nem nyújtanak, hanem még

rossz szemmel is nézik, sokszor igye-

keznek megakadályozni a működést.

Ebben az esetben szintén a közfeladat

ellátásának pozíciójából megközelít-

ve „konkurens“ civil szervezetről,

konkurens önkormányzat-civil vi-

szonyról beszélhetünk, hiszen a civil

szervezet alternatív szolgáltatást kí-

nál ugyanarra a közfeladatra, ame-

lyet az önkormányzat jól-rosszul el-

lát. Ebben az esetben a civil szervezet

immár szakmai alapon szervezi tá-

mogatóit, szimpatizánsait, erős civil

autonómiát alakít ki, amelynek kö-

vetkezménye sok esetben az állami,

önkormányzati szervekkel való rossz

viszony. Az önkormányzat ilyenkor

potenciális politikai ellenfelet lát a ci-

vil szervezetben, illetve annak veze-

tőjében, így sok esetben politikai tá-

madást intéz a civil szervezet ellen,

amely erre csakis szakmai szinten tud

reagálni, megtartva függetlenségét.

Természetesen nem minden eset-

ben kapcsolódik közfeladat ellátásá-

hoz a civil szervezet tevékenysége,

hiszen például a hobbikörök az ön-

kormányzati feladatellátáshoz legfel-

jebb közvetetten kapcsolódó tevé-

kenységet folytatnak. Ebben az eset-

ben a viszony többnyire „közömbös“

az állami, önkormányzati szervek és

civil szféra között. A civil szervezet

végzi a maga mindennapi tevékeny-

ségét, amelynek során nagyon ritkán

találkozik állami vagy önkormányza-

ti szervvel, ennek azonban az is az

eredménye, hogy támogatást sem

kap a költségvetésből, a civil autonó-

mia tökéletesen megvalósul, még a

támogatás szintjén sem jöhet szóba a

civil szervezet korrumpálhatósága.

Nem utolsósorban pedig a civil

szervezetek – a civil szféra eszmé-

nyének megfelelően – beleszólnak,

ellenőriznek, számon kérnek, érde-

ket érvényesítenek valamely közfel-

adathoz tartozó területen. Ilyenkor

„kritikai“ szervezetről és ennek

megfelelően konfliktusos viszonyról

beszélhetünk, hiszen az adott közfel-

adattal kapcsolatban a legkülönfé-

lébb civil technikákat használják fel a

civil-jogon való beleszólás érdeké-

ben. A „kritikai“ szervezetet sehol

nem szeretik a hatóságok, velük van

a legtöbb gond. Sem helyi-közvetlen,

sem pedig szakmai szinteken nem le-

het velük vitázni – hangzik az állami

hierarchia magyarázata. Azonban

túllépni rajta, figyelmen kívül hagyni

nem lehet, hiszen a közvélemény, a

média és a politikai ellenzék nem-

csak odafigyel, de igyekszik politikai

partnernek is megnyerni ezen szer-

vezeteket.

A négy különböző viszony rámu-

tat arra, hogy mennyire szerteágazó

a helyi közéletben jelen lévő civil

szervezet és helyi hatalom viszonya:

a szoros együttműködéstől a felold-

hatatlan szembenállásig mindenféle

pozíció lehetséges. A legfontosabb

vitát továbbra is a támogatások kér-

dése körül lehet tetten érni, hiszen az

1989-et követő folyamatok több-ke-

vesebb lendülettel, de mindenkép-

pen a helyi döntések és feladatellátá-

sok irányába vezették az állam meg-

szervezését. Ezt a helyi feladatellá-

tást azonban sem Magyarországon,

sem pedig Romániában nem követte

a közpénzeknek megfelelő szintű de-

centralizációja. Míg a román kormá-

nyok decentralizációs politikáját ko-

moly fenntartásokkal kell kezelni,

addig a magyar kormányok részéről

az elmúlt esztendőkben egyfajta új-

racentralizálási törekvés figyelhető

meg. Ebben a helyzetben viszont az

önkormányzat és civil szervezet

gyakran kerül konfliktusba, hiszen

az önkormányzatnak érdeke minél

több közfeladat civilekkel való elvé-

geztetése, minél kevesebb közforrás

felhasználásával és természetesen a

felelősség megosztásával. Ennek

megfelelően elméleti szinten az ál-

lam, hatalmi szféra különböző hoz-

záállását lehet megfigyelni:1

1. A hatalom (helyi vagy állami), mint

szuper-egyesület, az Egyesületek

Egyesülete: a közhatalmi szerv ösz-

szekeveredik a civil szervezetekkel,

valamiféle nyilvános lelkiismeret-

ként viselkedik, kirívóan rugalmas

a civil társadalomból érkező jelzé-

sekkel szemben. A politikusok nagy

része a civil életből „igazolt át“ a

nagypolitika világába. A demokra-

tizálódás útjára lépett országokban

lehet ilyennel találkozni, amikor a

mozgalmi élet egykori vezetői váll-

nak az állam meghatározó politiku-

saivá. Talán a legjobb példa Cseh-

szlovákia a bársonyos forradalom

után, amikor Havel államfőként

„civil barátait“ ültette a legfonto-

sabb tisztségekbe. Szintén találkoz-

ni lehetett ezzel a mintával Romá-

niában az 1996-ban megalakult

Ciorbea-kormány esetén.

2. A hatalom, mint a civil társadalom

partnere: a különböző intézkedése-

ket a kormány megtárgyalja a civil

partnerekkel, érintettekkel. Az ifjú-

1Forrás: Peter Lauritzen: Ifjúságpolitikai struktúrák Európában, Potsdam, 1993.

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

civil fórum20

ság esetében például a kormány

megosztja hatalmát az ifjúsági szer-

vezetekkel, komoly költségvetési

forrást nyújt a közfeladatok civilek

általi ellátására, egyre nagyobb koc-

kázatot vállalva ezzel, ugyanakkor

számítva a civil társadalom min-

denkori támogatására. Ebben a

mintában az jelent problémát, hogy

a kormány felelősséget is delegálni

szeretne azzal, hogy a civil társada-

lomra támaszkodik, ami egészen ad-

dig nem okoz feszültséget, amíg el

nem jut arra a szintre, hogy saját

politikai felelősségét a civil szférára

hárítja. Jó példa rá azon kormányta-

gok viselkedése, akik saját területü-

kön a személyi döntéseket is a civi-

lekhez delegálják, majd ujjal muto-

gatnak, hogy „tetszett volna megfe-

lelő személyt választani“.

3. Laissez-faire hatalom: nem lehet kü-

lönbséget tenni az állampolgárok

között még korosztályi szinten

sem. A fiataloknak lehetnek speciá-

lis problémái, azonban a többi tár-

sadalmi csoportnak szintén vannak

speciális problémái, így nem sza-

bad különbséget tenni. Hagyni kell,

hiszen a problémák maguktól meg-

oldódnak azon a szinten, ahol je-

lentkeztek. Ha beleszólunk, csak ron-

tunk a helyzeten. A kormány pusz-

tán napi ügyeket visz, és nincs vízi-

ója az ideális társadalomról, így a

civil szféra is csak egy létező entitás.

4. Beavatkozó hatalom: néhány stra-

tégiai fontosságú társadalmi prob-

léma esetén avatkozik be az állam

(pl.: drogfogyasztás, fiatalkori bű-

nözés). A gyors és látványos ered-

mények fontosab-

bak mindennél, így

nem alakulhat ki és

nem valósulhat meg

hosszú távú straté-

gia, az azonnali tűz-

oltás fontosabb a jö-

vőbeni újraépítés-

nél. Van víziója az

ideális társadalom-

ról, azonban a napi

ügyek miatt ezt

nem tudja megvaló-

sítani, a stratégiai

gondolkodás felap-

rózódik, a kormány

pedig fél a civil

szférától.

5. „Állam bácsi“: a hierarchia műkö-

dik, az állam vagy önkormányzat

büntet és jutalmaz, jótékonykodik

és elvesz. Az „állam bácsi“ mindent

tud, hatalmas tapasztalattal és ap-

parátussal rendelkezik, így a prob-

lémák megoldását csak ő tudja ke-

zelni. A civil szféra csak akkor elfo-

gadott, ha végrehajtóként részt

vesz a politikai program megvaló-

sításában. Talán a legismertebb for-

ma térségünkben.

6. Ellenőrző hatalom: állandó defenzí-

vába kerül a hatalom, fél a társadal-

mi rétegek reakció-

jától, folyamatosan

információkra van

szüksége, hogy va-

jon mit is akarnak az

adott rétegek. Tevé-

kenységében az ide-

gesség és bizonyta-

lanság érhető tetten,

egyetlen társadalmi

réteget sem tekint

autonómnak, sokkal

inkább a függést he-

lyezi előtérbe.

Térjünk azonban

vissza az önkormány-

zatokkal fennálló vi-

szonyhoz, annak is

egy speciális példájá-

ra. Az együttműködés legszorosabb

formája, amikor az önkormányzatok

szerződés formájában nonprofit szer-

vezetekkel láttatnak el közfeladato-

kat. Kétféle útja van ennek: vagy az

önkormányzat befogadja a már mű-

ködő civil szervezet tevékenységét és

ahhoz normatív támogatást nyújt (ez

talán a járhatóbb út), vagy kiszerződ-

tetik azt, az infrastruktúra és költség-

vetési keret átadásá-

val. Ez utóbbi eseté-

ben említést kell tenni

egy sajátos, a magyar

állami-civilnek nevez-

hető mintáról. Egyre

gyakoribb, hogy az

állami vagy önkor-

mányzati szektor sa-

ját álcivil szervezetet

hoz létre bizonyos fel-

adatok ellátására. En-

nek jogi formája a

közalapítvány, köz-

hasznú társaság. A

közalapítványok első-

sorban a feladat-fi-

nanszírozásban veszik ki a részüket,

miközben a közhasznú társaságok bi-

zonyos szolgáltatások „társadalmasí-

tására“ rendezkednek be. A szakiro-

dalom ezt nevezi a második nonpro-

fit szférának. Különböző költségveté-

si, számviteli, adózási okok miatt hív-

ják életre ezeket a sajátos nonprofit

szervezési formákat az önkormány-

zatok, állami hivatalok. Azonban lé-

nyegüket tekintve nem beszélhetünk

civil szervezetekről, hiszen nem ren-

delkeznek az állami és gazdasági

szférától elkülönítő kettős autonómi-

ával2. Ugyanakkor komoly veszélye-

ket tartogat, hogy az

állami és önkormány-

zati szektor jogilag

teljesen egyenrangú

szereplőként tud je-

len lenni a civil szek-

torban. Egyes kimu-

tatások szerint a köz-

szférából a civil szek-

torba érkező támoga-

tások több mint 60%-

a ma már ilyen bur-

kolt állami és önkor-

mányzati önfinanszí-

rozásként értelmez-

het3. Természetesen

ez nemcsak a min-

dennapi gyakorlat-

ban rontja a civil szer-

vezetek forrásokhoz

való hozzáférési esélyét, hanem ma-

gának a civil szférának a társadalmi

elfogadtatását és a civil szféra politi-

kán és gazdaságon kívüli voltát is

megkérdőjelezi. Ebben a formában a

szektor nem tud megtisztulni az álla-

mi jelenléttől, az állam nemcsak a jog-

szabályok és a források tekintetében

van jelen, hanem önálló szereplőként

is. „A szektor megtisztítása az állami

jelenléttől javítani tudná a világos

kapcsolatok egyértelmű szabályozá-

sának esélyeit, hiszen nem kell már a

jogalkotónak kettős szemüveggel és

szándékkal részben (vagy jórészt)

magára is gondolni a szabályozás ki-

alakításakor (nem kell például a köz-

szervezetekre méretezett bonyolult-

sággal és hivatalisággal nyúlni az el-

lenőrzés, beszámolás, nyilvánosság,

kooperáció kérdéseihez).“ (Biró End-

re 2002: 83-84).

Romániában ez a fajta kettőség

nincs jelen, viszont a civil szektorra

vonatkozó szabályozások bonyolult-

sága azt mutatja, hogy az egész szek-

torra igényt tart a jogalkotó. Így az

alulról jövő civil szerveződések fejlő-

dése nem éri el a kívánt hatást. Alig-

alig vannak jelen transzfer jellegű

(alapítványok) szervezetek, miköz-

2Lásd ezzel kapcsolatban: Schmitter, Phillipe C.: On Civil Society and the Consolidation of Democracy: Ten Propositions, Stanford Departament of

Political Science, 1995.

3Lásd Biró Endre: Nonprofit Szektor Analízise. Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon, EMLA Egyesület, Budapest, 2002,

www.emla.hu/nosza.

... a lakosság köré-

ben végzett közvé-

lemény-kutatások

eredményei azt mu-

tatják: nemhogy

nem bíznak a civil

társadalom szerve-

zeteiben, de a de-

mokratikus beren-

dezkedés és piac-

gazdaság komoly

kerékkötőjeként

vannak jelen a köz-

tudatban.

... szerteágazó a

helyi közéletben

jelen lévő civil

szervezet és helyi

hatalom viszonya: a

szoros együttműkö-

déstől a feloldhatat-

lan szembenállásig

mindenféle pozíció

lehetséges.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 21

ben az egyesületek létrehozásához

2000-ig, az új jogszabály megjelenésé-

ig a 21/1924-es törvény alapján 21

alapító tagra volt szükség. Ez a lehető

legegyszerűbben megmutatja már az

alapítás során felmerülő nehézsége-

ket. Ugyanakkor a társadalmi moz-

galmak gyengeségének közvetlen kö-

vetkezménye, hogy a lakosság köré-

ben végzett közvélemény-kutatások

eredményei azt mutatják: nemhogy

nem bíznak a civil társadalom szerve-

zeteiben, de a demokratikus beren-

dezkedés és piacgazdaság komoly

kerékkötőjeként vannak jelen a köztu-

datban, ami mindenekelőtt a kilenc-

venes évek elején kipattant „autós

botrányokra“4

vezethető vissza.

Az elméleti modelleket követően

érdemes megnézni, hogy a kérdéssel

kapcsolatban az Európai Unió milyen

álláspontot foglal el, milyen ajánláso-

kat fogalmaz meg. A Helyi Önkor-

mányzatok Európai Chartája értelmé-

ben minden állampolgár elsősorban a

helyi közösség polgára, ami lehetővé

teszi számára, hogy részt vegyen a

mindennapi életét közvetlenül érint?

döntésekben. Ennek megfelelően sok

önkormányzat esetében a helyi ifjúsá-

gi kezdeményezések átvállalnak bi-

zonyos gyermek- és ifjúsággal kap-

csolatos önkormányzati feladatokat,

ezáltal a participáció oldalát erősítve.

Európai Charta a

Fiatalok részvételéről

a helyi és regionális életben

A fiatalok részvétele a helyi ügyekben

lehetővé teszi számukra, hogy teljes

életet éljenek településükön vagy régi-

ójukban. Ez egy alapfel-

tétel számukra, ha való-

ban együtt akarnak élni

utcájukban, a környékü-

kön, a településükön

vagy a régiójukban, és

ha aktív szerepet akar-

nak játszani a társadal-

mi változásokban. Ez a

részvétel társadalmi be-

illeszkedésük fontos té-

nyezőjeként segít nekik

megbirkózni a modern

közösségek egymással

szembenálló két partjá-

val: névtelenség és önma-

gukba való visszahúzó-

dás az egyik oldalon, illet-

ve aktivitás a közügyekben, a dolgok

megváltoztatásának vágya a másikon.

A Charta nem azoknak a lépések-

nek az alapos listája, amelyek lehető-

vé teszik a fiataloknak, hogy még na-

gyobb harmóniában éljenek együtt

környezetükkel. Egy-

szerűen lefektet bizo-

nyos alapelveket, ame-

lyek könnyebbé te-

szik a fiataloknak,

hogy részt vegyenek

az őket érintő dönté-

sek meghozatalában.

A problémák megvi-

tatása által teszik le-

hetővé a képviselők

és döntéshozók a fia-

talok számára nem-

csak azt, hogy világo-

sabban gondolkod-

hassanak a minden-

napi életükről, de azt

is, hogy teljes jogú

polgárokká váljanak

településükön vagy

régiójukban.

Az Európai Charta a Fiatalok

részvételéről a helyi és regionális

életben elveinek összesítése: a fiata-

loknak a helyi és regionális életben

való részvétele bátorítására a telepü-

lések és régiók az alábbi politikát vál-

lalják:

– szabadidős és társadalmi-kulturá-

lis tevékenységek politikája;

– foglalkoztatáspolitika és az ifjúsá-

gi munkanélküliség csökkentése;

– lakás- és környezetpolitika;

– a fiatalok részvételének oktatása,

az arra való képzés;

– az ifjúsági mobilitás – mint a jobb

európai gazdasági egyensúly meg-

teremtésének eszköze – támogatása;

– társadalmi és egészségügyi meg-

előző politika;

– fiataloknak szóló in-

formációs közpon-

tok és adatbankok

politikája;

– egyenlő lehetősé-

gek politikája;

– speciális politika a

mezőgazdasági ré-

giókért;

– különleges műve-

lődéspolitika.

A települések és

régiók vállalják, hogy

lehetővé teszik az

intézményi feltéte-

leit annak, hogy a fi-

atalok részt vehes-

senek az őket érintő döntésekben és

vitákban.

Az Európa Tanács Chartája mel-

lett az Európai Unió Tanácsa és az if-

júsági ügyekért felelős miniszterei is

kiadtak egy, a fiatalok részvételéről

szóló ajánlást. A do-

kumentum az Euró-

pai Bizottság és a tag-

államok kormányai-

nak részére követen-

dő irányelvként fo-

galmazza meg „a fia-

talok településfejlesz-

tési programok meg-

fogalmazásában való

részvételének támo-

gatását, különös te-

kintettel azokra a fia-

talokra, akiknek ez i-

dáig nem volt lehető-

ségük hasonló folya-

matokban való rész-

vételre“.

Az európai doku-

mentumokban meg-

fogalmazott területek mellett számos

egyéb is felmerülhet, melyben a fiata-

lok érintettek, és melyekben ki kell

kérni véleményük: tömegközlekedés,

közbiztonság, kábítószerek elleni

küzdelem, munkaerő-piaci és szak-

képzési kérdések, ifjúsági szerveze-

tek önkormányzati támogatásának

rendszere, stb.

Az európai vízión és gyakorlaton

túl a két ország (Magyarország és Ro-

mánia) önkormányzati berendezkedé-

sében két komoly különbségre kell fel-

hívjam a figyelmet: míg Magyarorszá-

gon az önkormányzati rendszer széles

körű autonómiát biztosít a települések

számára, az állami újraelosztás nagy

rendszereinek (egészségügy, oktatás,

szociális ellátás, közművelődés) a tele-

pülési szintű működtetése az önkor-

mányzatok feladata, addig Romániá-

ban tovább él a centralizált államhata-

lom eszménye, amely igyekszik min-

dent a fennhatósága alatt tartani. Eb-

ben a helyzetben Magyarországon az

önkormányzatok a demokratikus in-

tézményrendszer legelfogadottabb,

legsikeresebb elemei5, míg Romániá-

ban éppen a helyhatósági választáso-

kon adják le a legkevesebben voksu-

kat. Ami a civil szektor és önkormány-

zat együttműködését illeti, ennél már

sokkal árnyaltabban kell fogalmaz-

zunk, hiszen míg a magyar jogsza-

bályok lehetővé teszik a közfeladatok

ellátásának civil szervezetekhez való

delegálását, és ennek immár több éves

hagyománya és tapasztalata van, ez

Romániában még csak most kezdett el

A Helyi Önkor-

mányzatok Európai

Chartája értelmé-

ben minden állam-

polgár elsősorban a

helyi közösség pol-

gára, ami lehetővé

teszi számára, hogy

részt vegyen a min-

dennapi életét köz-

vetlenül érintő dön-

tésekben.

... míg Magyarorszá-

gon az önkormány-

zati rendszer széles

körű autonómiát biz-

tosít a települések

számára [...] addig

Romániában tovább

él a centralizált ál-

lamhatalom eszmé-

nye, amely igyek-

szik mindent a fenn-

hatósága alatt tartani.

4A használt autók külföldről való behozatalának megszigorítását követően nagyon sokan azért hoztak létre civil szervezeteket, mert ezek a jogsza-

bályban kivételt képeztek a saját használatra, adományként behozott autóroncsok esetében.

5Katona Péter: Az önkormányzatok és a nonprofit szektor kapcsolatáról. In.: DemNet, 1998 (190. old.)

kialakulni és mindenekelőtt a szociá-

lis területre korlátozódik.

Ezek azonban csak általános meg-

állapítások, amelyek a két ország jog-

szabályi környezetét, a belőle kiala-

kuló általános gyakorlatot veszi ala-

pul. A fiatalok számára a tétet pedig

egyrészt az élethelyzetüket befolyá-

soló, arra hatást gyakorló testületi

döntések befolyásolásának lehetősé-

ge, másrészt a megszületett döntések

megvalósításában való részvétel je-

lentheti.

A tanulmány első részében felvá-

zolt elméleti modellek pedig nem az

ideális megoldást, pusztán a lehetsé-

ges verziókat veszik számba, hiszen

a jogszabályok nyújtotta keretek a

gyakorlatot nem határozzák meg

egyértelműen, az településenként a

helyi társadalmi-politikai környezet

és nem utolsósorban a történelmi

háttér következménye is.

Kósa András László

Közéletre Nevelésért Alapítvány

– szociológus, politikai szakértő

e-mail: andraskosa@freemail.hu

Felhasznált irodalomjegyzék:

Bíró Endre: Nonprofit Szektor Ana-

lízise. Civil szervezetek jogi kör-

nyezete Magyarországon, EMLA

Egyesület, Budapest, 2002,

www.emla.hu/nosza

Csegényi Péter, Kákai László: Köztes

helyzet? A civil szervezetek és ön-

kormányzatok kapcsolatában, Mi-

niszterelnöki Hivatal, Civil Kap-

csolatok Főosztály, 2000

Csegényi Péter, Kákai László: Köztes

helyzet? A civil szervezetek és ön-

kormányzatok kapcsolatában az

ezredforduló Magyarországán,

Miniszterelnöki Hivatal, Civil Kap-

csolatok Főosztály, 2001

Csizmár Gábor: Gyermek és ifjúsági

feladatok az önkormányzatokban,

Önkorkép, 1997

Együttműködési lehetőségek civil

szervezetek és önkormányzat vi-

szonyában, DemNet, 1998,

www.demnet.org.hu

Európai Charta a Fiatalok részvéte-

léről a helyi és regionális életben,

az Európa Tanács 237. számú hatá-

rozata 1992-ből

Helyi Önkormányzatok Európai Char-

tája, az Európa Tanács határozata

Lauritzen, Peter: Ifjúságpolitikai

struktúrák Európában, Potsdam,

1993

Magyari Nándor László: Civil társa-

dalom, vagy amit akartok. In: Ko-

runk 1995. november, 58-68. o.

Schmitter, Phillipe C.: On Civil Soci-

ety and the Consolidation of

Democracy: Ten Propositions,

Stanford Departament of Political

Science, 1995

Szabó Andrea: Civil önszerveződé-

sek generációs metszetben, MTA

PTI, 1997

Szabó Máté: A társadalmi mozgal-

mak szerepe a demokratikus poli-

tikai rendszer intézményesedésé-

nek folyamatában Magyarorszá-

gon, Szociológiai Szemle, 1994/3,

45-63. o.

Wootsch Péter (szerk.): Európai üze-

netek. Generációs esélyek, ifjú-

ságpolitika, önkormányzatok – az

1994. évi választások után,

Budapest 1994.

civil fórum22

Acivil szervezetek körében igen

elterjedt szakmai kifejezés a

„közösségi facilitátor“. Jelen-

tése vonatkozhat e-

gyetlen személyre,

illetve tágabb érte-

lemben egy megha-

tározott közösségi

beavatkozás gya-

korlását jelöli.

Vizsgáljuk meg,

kik is ezek a közös-

ségi szervezők? Kü-

lönböző szakterüle-

ten képzett szemé-

lyek, akik egy adott

közösség javára for-

dítják szakmai isme-

reteiket és tapaszta-

latukat. Olyan sze-

mélyek, akik segítik

és támogatják eze-

ket a – sok esetben hátrányos helyzetű

– közösségeket annak érdekében,

hogy megerősítsék őket meglévő esz-

köztáruk hatékony kihasználásában

és kezeljék, valamint önerőből igaz-

gassák és hasznosítsák forrásaikat.

Ezek a közössé-

gi szervezők, akár-

csak a közösségi

szervezés gyakorla-

ta vidéken igen el-

terjedt, ott, ahol az

igények és megszo-

rítások oly nagyok,

hogy lassan már a

nonprofit források

sűrítését idézték elő

támogatás és segít-

ség terén. Ennek ér-

telmében a közös-

ségi szervezők o-

lyan nonprofit szer-

vezetek, amelyek

tevékenységükkel a

vidéki közössége-

ket célozzák meg.

A különböző megközelítések és

értelmezések1

közé soroljuk a Civitas

Alapítványét is. Megközelítésükben a

közösségi beavatkozásnak a helyi

közigazgatási intézményen keresztül

kell történnie, mivel különösen falusi

környezetben ez a legilletékesebb, ha

nem éppen egyetlen fejlesztési testü-

let. Minden bizonnyal egy ilyen be-

avatkozás hatása előbb vagy utóbb a

vidéki közösséget, lakosságot közvet-

lenül érinti.

Az elmondottaknak megfelelően a

Civitas Alapítvány 2002 novembere

és 2003 októbere között kísérleti pro-

jektet bonyolított le Közösségi Facili-

tátor címmel, amely a budapesti Nyílt

Társadalomért Alapítvány és az EU

Gazdasági és Társadalmi Kohéziós

Programja támogatásának örvendett.

A programot tíz vidéki településen

ültették gyakorlatba, Kolozs és

Beszterce-Naszód megyében.

A közösségi facilitátor a Civitas

Alapítvány egyik legjelentősebb ter-

mékévé vált, ugyanis létrejöttét egy

olyan alapvető igény szorgalmazta,

A közigazgatás intézmé-

nyi és működési képes-

ségeinek fejlesztésével,

valamint e jelenség ha-

tás-visszajelzései alap-

ján a program helyi kö-

zösségi szinten hozzá-

járul a helyi fejlődési fo-

lyamatok serkentéséhez,

a kezdeményezések

ösztönzéséhez és szám-

szerű növekedéséhez.

A közösségi facilitátorokról

1A közösségi facilitátor különböző értelmezésnek örvend gyakorlói, alkalmazói a körében. A különbséget az határozza meg, hogyan és milyen

eszközökkel történik a beavatkozás.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 23

mint a helyi közigazgatás felújítá-

si/korszerűsítési folyamatának élet-

képes hatékonyabbá tétele – különö-

sen a vidéki településeken. A köz-

igazgatás intézményi és működési

képességeinek fejlesztésével, vala-

mint e jelenség hatás-visszajelzései

alapján a program helyi közösségi

szinten hozzájárul a helyi fejlődési

folyamatok serkentéséhez, a kezde-

ményezések ösztönzéséhez és szám-

szerű növekedéséhez.

2003 októberében egy olyan feje-

zetet zártunk a Civitas Alapítvány te-

vékenységében, amely új, átfogó kez-

deményezést jelent a falusi önkor-

mányzatok, közigazgatási intézmé-

nyek támogatásának körében. Követ-

kezetesen kitartva a felvállalt irány-

elvünk mellett, ezúttal is igyekez-

tünk életképes támaszt nyújtani a he-

lyi közigazgatásnak megújuló, kor-

szerűsítési erőfeszítéseiben.

Megszületett tehát a gondolat,

hogy egy, a vidéki fejlődési folyama-

tokat támogató projektet dolgozzunk

ki, melynek alapköve a humán erő-

forrás, mivel véleményünk szerint ez

az az erő, amely képes mozgásba len-

díteni a forráskészlet többi elemét.

Kezdeményezésünk legnehezebb fá-

zisába léptünk ezzel a döntéssel, mi-

vel ennek sikere feltételezte egy ösz-

szetett hálózat kiépítését a helyi köz-

igazgatási egységek között, a Civitas

teljes személyzetének és bedolgozói-

nak, valamint közösségi szervezők

bevonásával. Nyilván a szakasz kí-

sérleti jellege miatt nem beszélhe-

tünk egy zökkenőmentes időszakról,

de elsöprő sikerről sem. Elejétől fog-

va tudatában voltunk a helyi fejlesz-

tési tevékenységünk folyamán adó-

dó nehézségeknek. Éppen ezért alap-

vető célunkká vált a projekt beülteté-

si területének pontos, valóságos fel-

mérése és meghatározása, mindazon

pozitív és negatív következmények

feltérképezése, amelyeket tevékeny-

ségünk során kiváltunk az érintett

közösség körében, ugyanakkor az

erősségek és gyengeségek, a lehető-

ségek és a folyamatra jellemző veszé-

lyek meghatározása. Számos elem is-

meretlen volt a tevékenységünk kez-

detén, ezen ismeretlenek kiiktatásá-

tól függött a terv első szakaszának si-

keressége.

A továbbiakban beszámolunk ar-

ról, hogy milyen mértékben sikerült

megfelelni a kihívásnak, hogy alap-

vető változást hozzunk a vidéki köz-

igazgatási intézmények életébe.

Az első szakasz sikerességét ele-

mezve, azt vizsgálva, mekkora jelen-

tőséggel bír a teljes projekt a helyi

közigazgatások számára, lépésről-lé-

pésre felsoroljuk célkitűzéseinket.

Felvállalt küldetésünk a humán

erőforrás minőségének javítása a he-

lyi közigazgatásban, mely nem kizá-

rólag a már meglévő személyzet to-

vábbképzése révén, hanem új embe-

rek, friss erők bevonásával is elérhe-

tő. Ez a friss személyzeti hullám első-

sorban a felsőoktatási intézmények

társadalom- és humántudományi

karjain végzettekből került ki. Vége-

zetül olyan közigazgatási támasz-

rendszer kiépítését céloztuk meg,

amely az emberre alapoz, a személy-

re, ennek lehetőségeire és rejtett ké-

pességeire, hogy aztán kiegészítse a

fejlődés folyamatában felbukkanó hi-

ányosságokat. Ennek érdekében tíz

közösségi facilitátorból álló csapatot

szerveztünk, melyek tagjait tíz kü-

lönböző vidéki önkormányzathoz

irányítottuk Kolozs és Beszterce-

Naszód megyében. A csapat összeál-

lításában fontos szerepet játszott a ki-

választási folyamat, az érintett pol-

gármesteri hivatalokkal való együtt-

működés, végül pedig a közösségi

facilitátorok szakképesítése. Az elő-

készítő folyamatok minőségétől füg-

gött a továbbiakban a tevékenységek

gyakorlatba ültetésének sikeressége.

Ilyenformán egy újabb lényeges sza-

kaszhoz érkeztünk, az általunk meg-

alkotott rendszerek minőségét és ha-

tékonyságát ellenőrizni kellett, u-

gyanígy a kiválasztott és szakképesí-

tett humán erőforrásét is. A felvállalt

folyamat jellegének köszönhetően a

kezdeti nehézségeket, a technikai,

adminisztratív, elvi vonatkozású a-

kadályokat menet közben kellett ki-

küszöbölni.

A választott helységek hiányossá-

gai halmozottak voltak: működési

feltételek és infrastruktúra részleges

vagy teljes hiányában dolgoztunk,

megfelelő hozzáállás és mentalitás-

különbségek akadályozták tevékeny-

ségünket. Emiatt a küldetésünk igen

nehézkesen haladt. Kénytelenek vol-

tunk párhuzamosan több szinten fel-

lépni annak érdekében, hogy jelentős

változásokat érjünk el a lehető legrö-

videbb idő alatt. A stratégiai látás-

mód hiánya, a fejlesztési tevékenysé-

gek mérsékelt jelenléte, a kommuni-

kációs-információs eszközök és rend-

szerek rossz minősége csupán né-

hány olyan gátló tényezője a gyakor-

latba ültetésnek, amelyekkel talál-

koztunk. Mi több, az általános kon-

zervatív látásmód, a helyi közigazga-

tás személyzetének és tágabb érte-

lemben a lakosság visszafogottsága,

zárkózottsága is jelentős akadálynak

számított a beavatkozásunk során.

Ám elmondható, hogy még ilyen

– látszólag elbátortalanító – feltételek

mellett is teljesítettük a célkitűzésein-

ket, megvalósítottuk tevékenységi

listánkat, mintegy pontos orvoslása-

ként a talált problémáknak.

Teljes arzenálunkat bevetettük –

Civitas-munkaközösség, közösségi

facilitátorok, logisztika, távközlési

infrastruktúra stb. – az alábbi ered-

ményeket érve el:

– Mindegyik, a projektben résztvevő

társtelepülés számára testre szabott

fejlesztési stratégia kidolgozása.

– Mindegyik, a projektben résztve-

vő társtelepülés honlapjának meg-

szerkesztése.

– Számos pályázat kidolgozása és

leadása. (Támogatók: EU-Phare, Ja-

pán Nagykövetsége, Görög Kor-

mány, Telekommunikációs és In-

formációs Minisztérium, Román

Társadalomfejlesztési Alap, Etno-

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

civil fórum24

Az elmúlt évek hétköznapi ta-

pasztalata azt mutatja, hogy

Romániában a nonprofit szféra

és a helyi közigazgatás között létrejött

együttműködés iránya felfele ível.

Kezdetben szerényebben, majd

egyre bátrabb lépésekkel nőtt a civil

társadalom szerepe és e szerepkör el-

ismerése hazánkban, amint a román

hivatalos szervek is egyre szélesebb

körben vállaltak aktív szerepet az Eu-

rópai Unió irányzatainak gyakorlatba

ültetésével, illetve a hazai törvényke-

zés csiszolásával, Európa-közelibbé

hozásával kapcsolatban. A helyi taná-

csokban dolgozó tisztviselők megér-

tették, hogy a közigazgatás és a civil

szervezetek közös ügyért harcolnak,

Sikeres példa Nyugat-Romániában:

a Helyi Promotor*

kulturális Sokféleség Forrásköz-

pontja.)

– Vissza nem térítendő pénzügyi

alapok bevonása a közösségekbe

támogatási programok keretében

mind a projekt ideje alatt, mind pe-

dig azt követően, átlag 490 000 euró

értékben.

– Tanácsadás és segédlet magán-

vállalkozóknak.

– Helyi egyesületek, kezdeménye-

ző csoportok létrehozása.

A tevékenységi listánk hosszú, és

kisebb-nagyobb vívmányokat tartal-

maz. Szélesebb körben elért ered-

ményként könyvel-

jük el azt a tényt,

hogy sikerült ser-

kenteni a civil szfé-

rában való részvé-

telt, a kezdeménye-

zést, a helyi köz-

igazgatási intézmé-

nyek kapacitását és

érdeklődését átirá-

nyítani a fejlesztési

stratégiák mezejé-

re. Mindezt sajátos,

folyamatosan ala-

kuló, rugalmas mód-

szerekkel értük el,

helységnek és helyzetnek megfelelő-

en. A tíz település tíz különféle egy-

séget jelentett, más és más fejlődési

szakaszban és más és más irányzattal

rendelkezve. Mindemellett az ered-

mény nagyjából hasonló a tíz telepü-

lésen, alapvetően a lakosság széles-

körű bevonására alapozva, a helyi

hatóságok nagyobb érdeklődést mu-

tatnak a fejlesztési lehetőségek iránt,

és jelentősen javult a kommunikáció

minden (hivatalos és magán) szinten.

A projekt legkiemelkedőbb sikere az

újítás, korszerűsítés felé történő nyi-

tás a hagyományok megőrzése mel-

lett, valamint az elsajátított tettrekész

magatartás.

A közösségek számára megszer-

zett pénzügyi és anyagi segítség mel-

lett – amely maga már egy lényeges

teljesítmény – a fent említett eredmé-

nyek tükrözik a legmegfelelőbben

kezdeményezésünk sikerét. Nyilván,

a siker relatívnak tekinthető. Nem

próbáljuk azt sugallni, hogy megol-

dottuk volna a helyi közösségek ösz-

szes gondját-baját, és nem is azonosí-

tottuk az összes hiányosságot, szük-

séget. Értelemszerűen megoldást se

tudtunk kínálni minden felmerülő

problémára. Mint már

említettem, ennek a

kezdeti szakasznak

nem is ez volt a cél-

ja. Ám sikerült egy

működő rendszert

kiépítenünk, amely-

nek hatékonysága

nyilvánvalóvá vált

az adott időben. Hosz-

szú távú folyamatot

indítottunk el, azo-

nosítva a fenntartá-

sához szükséges for-

rásokat és eszközö-

ket. Meggyőztük a

helyi hatóságokat, hogy a látszólag le-

hetetlen problémák megoldásával is

érdemes foglalkozni, legalább kísérle-

ti szinten.

Korábban úgy fogalmaztam: feje-

zetet zártunk. Valójában a fenti sorok

arról tanúskodnak, hogy még az ele-

jén vagyunk. Egy olyan kezdet végé-

re érkeztünk, amelyet sikerrel jártunk

be, de amelyet nem hagyhatunk a

maga sorsára. Ki kell használnunk az

általunk feltárt és elősegített lehető-

ségeket. A szóban forgó modell a

Civitas Alapítvány egyértelmű támo-

gatásának örvend más szervezetek-

kel együtt. Végtermékként a fenti

modell minél szélesebb körben tör-

ténő terjesztése és gyakorlatba ülteté-

se a cél, hogy a vidékfejlesztés folya-

matában életképes, könnyen alkal-

mazható megoldásokkal szolgáljon

az érintettek számára.

Jelen pillanatban folyamatban van

a fentiekben ismertetett kísérleti pro-

jekt teljesebb, pontosított változata He-

lyi Fejlesztési Ügynök címmel. A pro-

jektet közösen bonyolítjuk a temesvári

Vidékfejlesztési Forrásközponttal, a

budapesti Nyitott Társadalomért Ala-

pítvány és a German Marshall Fund

pénzügyi támogatásával.

Szervezőtársaink közé sorolha-

tunk számos magán- és hivatalos in-

tézményt, amelyekkel együtt minden

erőnket arra összpontosítjuk, hogy a

tevékenységet széles körben terjeszt-

hessük és fejlesszük.

Egyike a friss vívmányainknak ez

ügyben a Helyi Közigazgatás Korsze-

rűsítési Alapjának pénzügyi támoga-

tása, amely lehetővé teszi a modell

beültetését Szatmár megye hat vidéki

településén.

Ez is, akár a felsorolt érvek bárme-

lyike a bemutatott tevékenységek

széleskörű terjesztése mellett szól.

Ebből kifolyólag természetesen a

Civitas Alapítványnak és partnerei-

nek prioritása marad a projekt, cél

pedig az illetékes állami szervek elis-

merésének elnyerése, majd a modell

elfogadása és országos szintű, általá-

nos gyakorlatba ültetése.

Sorin Radu

Civitas Alapítvány

– programkoordinátor

e-mail: sorin@civitas.ro

* Promotor: kezdeményező, úttörő, egy új keletű tevékenység vagy irányzat életbe ültetője (a latin promotor, -oris szóból ered./ forrás: DEX., 1998.)

... sikerült serkenteni

a civil szférában való

részvételt, a kezdemé-

nyezést, a helyi közi-

gazgatási intézmények

kapacitását és érdeklő-

dését átirányítani a

fejlesztési stratégiák

mezejére.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 25

közös a céljuk, éspedig: a társadalom

igényeinek megfelelő, pontos, azon-

nali és életképes megoldásokat talál-

ni, és ezeket gyakorlatba ültetni.

Elmúltak már azok az idők, ami-

kor a közigazgatás kajánul és hitet-

lenkedve szemlélgette a civil szerve-

zeteket. Ezt számos együttműködés

igazolja, amely a civil társadalom és a

(helyi és/vagy központi) közigazga-

tás között jött létre.

Íme egy konkrét példa: 58 községi

polgármesteri hivatal együttműködé-

se Arad, Temes és Krassó-Szörény

megyékből a Vidékfejlesztési Forrás-

központtal. Az alábbiakban ezt a

programot, sikeres együttműködést

szeretném részletesebben bemutatni.

A CAR alapvető célja, hogy a vi-

déki társadalom folyamatos fejlődé-

sét szorgalmazza, és ehhez megszi-

lárdított keretet teremtsen. Mindezt a

következő célkitűzésekkel kívánja

megvalósítani:

– ösztönzi és bátorítja a proaktív ma-

gatartást a vidéki közösségekben,

– stratégiai együttműködéseket ala-

kít ki,

– gyakorlatba ültet sikeres fejleszté-

si modelleket és megoldásokat,

– döntéshozók mellé áll tanácsadás

szintjén a vidékfejlesztés témakö-

rében, hogy ezek a nekik megfelelő

legoptimálisabb döntést hozhassák.

A CAR központi tevékenysége kö-

zösségfejlesztés és intézményfejlesz-

tés vidéki környezetben.

A szervezet működési elve a kulcs-

emberek bevonása helyi, területi,

nemzeti és nemzetközi együttműkö-

désekbe. Ennek értelmében már 1999-

ben megszületett a Helyi Promotor

című projekt, amely a Temes megyei

községek és kisvárosok társadalmi-

gazdasági fejlődését követte nyomon,

majd ennek eredményeként hosszú tá-

vú és gyümölcsöző együttműködés

született meg egy nonprofit szervezet

és a helyi közigazgatás között.

Mi a Helyi Promotor?

Technikai és intézményi értelemben:

– a helyi közigazgatásra szakoso-

dott eszköz, amely része a rend-

szernek, elősegíti a helyi fejlődést

és javítja a helyi közigazgatási in-

tézmény teljesítményét;

– a megyei, területi és nemzeti szin-

tű hálózati, gazdasági együttműkö-

dés alapvető működési eleme.

Ki a Helyi Promotor?

Egy képzett szakértő (a továbbiakban

HP), aki arra szakosodott, hogy pon-

tosan azonosítsa azokat a problémá-

kat, amelyek az általa képviselt helyi

közösség fejlődését hátráltatják.

Ahhoz, hogy valaki Helyi Promo-

tor legyen, meg kell felelnie bizonyos

elvárásoknak, követelményeknek. Az

egyik ilyen igen fontos követelmény

a megfelelő képzettség. Ha ez hiány-

zik, akkor Helyi Promotor-képző

szakképesítésen kell részt vennie. A

képzettség mellett alkati szempont-

ból fontos, hogy dinamikus, kitartó,

kreatív, elhivatott személyiség le-

gyen. Sikerorientált, erős belső moti-

vációval, akinek felsőfokú végzett-

séggel kell rendelkeznie.

Eredmények

Temes megyében három szakaszban

(1999, 2001, 2004) létesült összesen 50

helyi promotori állás a városházák

személyzeti osztályán.

Minden Helyi Promotor intenzív

szakképesítési tanfolyamon vett

részt, az ADETIM, CAR és más szer-

vezetek közös szervezésében. Mind-

egyik létesített promotori állomás tel-

jes felszerelésnek örvend, amelyet az

ADETIM és a CAR pályázati úton el-

nyert költségvetési kerete biztosított:

számítógép, nyomtató, modem, scan-

ner. A munkapontokat a helyi pol-

gármesteri hivatalok biztosítják, egy-

egy bebútorozott iroda formájában.

Az alkalmazott Helyi Promotorok

70%-a aktívan dolgozik a HP-CAR-

ADETIM hálózaton, valamint közre-

működik a helyi, területi, nemzeti és

nemzetközi intézményekkel (a fenn-

maradó 30 százalékot a magán szféra

vonta el körünkből).

A Helyi Promotor elve, valamint

azok a személyek, akik ezen állásokat

betöltik, Temes megye közösségi elis-

merésének és tiszteletének örvende-

nek. A HP-k tevékenységének sikerét

talán legjobban az általuk megírt si-

keres projektek révén megszerzett

összegek mutatják. 2004. májusáig 35

sikeres pályázat révén a felsorolt te-

rületekre a következő támogatásokat

kapták:

– infrastruktúra – 2 872 603 euró;

– társadalmi – 512 586 euró;

– környezetvédelmi – 432 000 euró;

– kulturális – 1 150 000 euró;

– közigazgatás – 84 141 euró.

Más, a Helyi Promotorok által

kezdeményezett és gyakorlatba ülte-

tett eredmények:

– Közösségfejlesztés – kezdemé-

nyező csoportok létrehozása és

ezek tartalmi tevékenységének ösz-

tönzése: 15 pályázat pénzügyi tá-

mogatás kérvényezésére a Vidék-

fejlesztési Forrásközpontnál.

– „100 pályázat Romániának“ nem-

zeti vetélkedő – öt sikeres pályázat

megnyerése előkelő helyen (ezek

között a Helyi Promotor az első tíz

között foglal helyet).

– „Az Újítás a Tied“ – Temes me-

gyei vetélkedő (Temes megye

prefektúrája és a Temes Megyei Ta-

nács közös szervezésében) – két pá-

lyázat az első tíz között.

– Négy közösségi egyesület létesítése.

– Azon területi-gazdálkodási egy-

ség fejlődési stratégiájának kidolgo-

zása, amely az egyes Helyi Promo-

torok hatáskörébe tartoznak. Tizen-

öt ilyen közösségről beszélhetünk.

2005 februárjában Temes megye-

szerte 56 Helyi Promotor tevékenyke-

dett a temesvári Forrásközpont által

szervezett programok keretén belül,

valamint egy Arad és egy Krassó-

Szörény megyében. Az elkövetkező

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

civil fórum26

három hónap folyamán Arad megyé-

nek 14 polgármesteri hivatalában lé-

tesítenek Helyi Promotori állást az

Arad Megyei Tanács által tavaly el-

nyert pályázatnak köszönhetően

(projektvezető Eleonora Galgotzi).

Továbbá a temesvári Forrásköz-

pont irányítása alatt, a Vidékfejleszté-

si Forrásközpont keretében havi

rendszerességgel minden utolsó előt-

ti csütörtökön a régió Helyi Promoto-

rai üléseznek a Temes Megyei Tanács

épületében. E találkozók során a HP-

k párbeszédet folytatnak egymás kö-

zött, de különféle központi szervek

képviselőivel, befektetőkkel, pénz-

ügyi intézmények képviselőivel,

szakértőkkel is.

Az eddigi HP-találkozókon a kö-

vetkező intézmények képviselői vet-

tek részt: Nyugati Régió Fejlesztési

Hivatala, Temesvár Kereskedelmi,

Ipari és Mezőgazdasági Kamarája,

Területi Környezetvédelmi Hivatal,

Temes Megyei Tanács Ügyfélfogadá-

si Irodájának vezetője, Arad Megyei

Tanács és Temes Megyei Prefektúra

Európai Integrációs Főosztályának

tanácsosai, CHF – International Ro-

mania, SAPARD Nyugati Régiós Iro-

dájának igazgatója, jogászok, román

és francia befektetők, nonprofit szer-

vezetek képviselői, sajtó.

Ezeknek a találkozóknak két igen

fontos szerepe van: egyrészt a helyi

közigazgatásban dolgozó tisztviselők

(HP) szorosabb együttműködését

szorgalmazzák Arad, Temes és

Krassó-Szörény megyékben, más-

részt a közigazgatás és a civil szerve-

zetek közötti együttműködést erősí-

tik, újabb partnerségek kialakulására

teremtenek lehetőséget.

Amennyiben bővebb felvilágosítást

igényelnek a Helyi Promotorokkal kap-

csolatban vagy a Temesvári Forrásköz-

pontról, kérjük, forduljon a Vidékfej-

lesztési Forrásközpont (CAR) irodájá-

hoz. Kapcsolatszemély: Diana Asolta-

nei. Cím: 300543 – Temesvár, Istria tér

6. sz.; Tel: 0256-221470, 0256-401185;

Diana Asoltanei

Vidékfejlesztési Forrásközpont,

Temesvár

– programfelelős

e-mail: dasoltanei@rural-center.org

Az önálló, szervezeti, anyagi,

emberi erővel bíró civil szféra

kialakulása a demokratikus

átalakulás vívmánya. Egyszóval

megállapíthatjuk, hogy 1989-ben ki-

vívtuk az egyéni és kollektív szabad-

sághoz való jogot egyaránt. Az előb-

bit törvények garantálják, az utóbbi-

ért viszont keményen kell dolgoz-

nunk. Az önkormányzatiság és a civil

szféra az utóbbit jeleníti meg, neveze-

tesen azt, hogy egy szűkebb társadal-

mi csoport, vagy egy földrajzilag be-

határolható közösség miként szervezi

meg közös érdekek mentén tevé-

kenységét, életterének alakítását.

A civil szféra és az önkormányzat

ebben a tevékenységben nem ver-

senytárs, hanem partner. A társadal-

mi erőforrások felhasználásának ha-

tékonysága megköveteli azt, hogy a

két szféra kooperáljon, összehangolja

és segítse egymás tevékenységét.

Hargita megyében ezen elv alapján

alakul a két szféra kapcsolatrendsze-

re, felismervén az együttműködés, a

közös cselekvés fontosságát és hasz-

nosságát.

Mit tettünk eddig?

Hargita Megye Tanácsa szakmai ta-

nácskozások megvalósításával, vala-

mint pályázati rendszer működtetésé-

vel támogatja a megyei civil szférát.

A 2004-es esztendőben és az előző

években öt pályázati keret szolgálta a

megye közművelődési, ifjúsági,

sport-, és kulturális rendezvényeit

megvalósító civil szervezeteket, ne-

vezetesen a kulturális, az ifjúsági, a

sport- és a teleház-program, illetve a

műemlékek feljavítását megcélzó

műemlékvédelmi program.

1) Ifjúsági keret

Az ifjúsági szervezetek

tevékenységének támo-

gatására 2004-ben 470

millió lejt fordítottunk.

A pályázati kiírás sze-

rint támogattuk az ifjú-

sági kiadványok és pro-

móciós anyagok megje-

lentetését, az ifjúság fej-

lődését és informálását

biztosító programokat

és rendezvényeket, a vi-

déki ifjúsági életet fej-

lesztő, valamint a nemzet-

közi ifjúsági programo-

kat. Pályázhattak mind-

azon nonprofit szerve-

zetek, amelyek vezető-

ségének és tagságának legalább 2/3-a

15-35 éves korosztályba tartozó sze-

mély, tehát fiatalok tevékeny részvé-

telével és irányításával működnek,

ugyanakkor székhelyük Hargita me-

gyében van bejegyeztetve.

A Megyei Tanács még az előző

önkormányzati ciklus elején hozta

létre az egészségügyi, szociális, ifjú-

sági és sportbizottságot, melynek cél-

ja többek között a Megyei Tanács és

az ifjúság közötti együttműködés

erősítése, az ifjúsági programok tá-

mogatása.

Az utóbbi évek tapasztalata alapján

tudjuk, hogy az ifjú-

sági keret pozitív fo-

gadtatásban része-

sült megyénk fiataljai

részéről. A források

korlátozottsága és a

jelentkezők nagy szá-

ma miatt – mérlegel-

ve a korábbi évek ta-

pasztalatait – két

részre bontva, kis és

nagy projektek kate-

góriájában hirdetet-

tük meg az ifjúsági

pályázatokat. Az el-

gondolás alapja az

volt, hogy a kis pro-

jektek kategóriában

az újonnan létrejött

szervezeteknek biz-

tosítani tudjunk viszonylag kevés ad-

minisztrációt igénylő pályázati lehető-

séget, másrészt a kellő szakmai isme-

rettel rendelkező igénylők számára a

nagy projektek kategóriájával biztosít-

sunk lehetőséget a megyei érdekelt-

A társadalmi erő-

források felhaszná-

lásának hatékony-

sága megköveteli

azt, hogy a két

szféra kooperáljon,

összehangolja és

segítse egymás

tevékenységét.

Hargita megyében

ezen elv alapján

alakul a két szféra

kapcsolatrendszere...

A Hargita megyei önkormányzat és

civil szervezetek közötti együttmûködésrõl

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 27

ségű rendezvények megvalósításához.

A pályázatok elbírálásakor figye-

lembe kellett venni a megye területi

nemzetiségi sajátosságait ugyanúgy,

mint a területi szempontok szerinti

elosztást.

Amennyiben a területi megoszlást

egy másik aspektusból, nevezetesen a

város-falu megoszlásban vizsgáljuk,

érdekes következtetésekre juthatunk.

Amíg az első, a 2000. évi ifjúsági ki-

írás esetén a sikeresen pályázó szer-

vezeteknek mindössze 16 százaléka

volt falusi ifjúsági szervezet, napja-

inkra számuk meghaladta a városi

pályázókét, a sikeresen pályázó szer-

vezetek 57 százaléka falusi ifjúsági

szervezet. A források vidék-város el-

oszlása tekintetében is hasonló folya-

mat játszódott le az elmúlt években.

Tehát elmondható, hogy a falusi ifjú-

sági szervezetek tekintetében jelentős

fejlődés következett be.

Természetesen a Megyei Tanács

által az ifjúsági programokra kiutalt

pénz az évente élénkülő érdeklődés

és a megmutatkozó eredmények nyo-

mán folyamatosan emelkedett.

2) Sportkeret

A megye sportéletét 2004-ben a Me-

gyei Tanács 300 millió lejjel támogat-

ta. Pályázni lehetett tömegsport-ren-

dezvények támogatására, megyei baj-

nokságok szervezésére, valamint

sportolók nemzetközi bajnokságokra

való felkészülésének támogatására.

Olyan sportklubok, egyesületek és

alapítványok pályázhattak, amelyek

a 69/2000-es sporttörvény alapján tá-

mogatásra jogosultak és Hargita me-

gyében vannak bejegyezve. Pályázni

a fenti célok elérésére irányuló tevé-

kenységekkel összefüggő dologi költ-

ségekre lehetett 5 000 000–15 000 000

lej közötti értékben. A megyei sport-

élet támogatásából tehát – habár sze-

rény összeggel – kivette részét a Me-

gyei Tanács is, különös tekintettel az

amatőr sportegyesületek, civil szer-

vezetek által szervezett tömegren-

dezvényekre.

3) Teleház-keret

Hargita megyében az utóbbi időben

több helyen teleházakat hoztak létre a

helyi közösségek, elsősorban az ifjú-

sági szervezetek kezdeményezésére.

A teleházak létrehozása által a helyi

közösségeket az internet segítségével

sikerült bekapcsolni az információs

társadalomba. A teleházak nem csu-

pán mint internet-kávéházak működ-

nek, hanem egyben a település

weblapját szerkesztik, turisztikai in-

formációkat szolgáltatnak, irodaként

működnek, tanfolyamokat szervez-

nek.

A Megyei Tanács teleház-pályáza-

tának ezen mozgalom kiszélesítése

szempontjából van kiemelt jelentősé-

ge. A Magyar Köztársaság Informati-

kai és Hírközlési Minisztériuma

(IHM) és a Romániai Magyar Demok-

rata Szövetség közös pályázatán a

Csíki Területi Ifjúsági Tanács 30 mil-

lió forintnyi támogatást nyert el a csí-

ki települések széles-

sávú internettel való

ellátására, a Hargita

Háló-projekt megva-

lósítására. A fentiekre

való tekintettel meg

kell állapítanunk, hogy

az utóbbi években a

megyei költségvetés-

ből e célra biztosított

finanszírozás jó befek-

tetésnek bizonyult.

Visszatérve a megyei

teleház pályázati ke-

retre, meg kell állapí-

tanunk, hogy számos

megyei civil, elsősor-

ban ifjúsági szervezet

tudott megfelelni a kiírásban foglalt

feltételeknek. A teleház-mozgalom

fejlődését megelőlegező megyei tá-

mogatás hamarosan, 1-2 éven belül

közösségeink információs társada-

lomba való bekapcsolását eredmé-

nyezheti. Idén 250 millió lejjel támo-

gatta Hargita Megye Tanácsa e prog-

ramot, mely keretén belül működő

teleházak, valamint létrehozási folya-

matban lévő teleházak dologi költsé-

geinek támogatására lehetett forráso-

kat igényelni.

4) Kulturális keret

A Megyei Tanács által kiírt kulturális

tematikájú pályázatok esetében is

megnövekedett támogatási keretek-

ről számolhatunk be. Örvendetes

tény, hogy évről évre növekedik a pá-

lyázó civil szervezetek száma is. Első-

sorban a falusi ifjúsági szervezetek

esetében figyelhető meg a fokozott

érdeklődés, számos színvonalas, ha-

gyományaink megőrzését szolgáló

rendezvény, esemény megvalósításá-

ban működtek közre az elmúlt évek-

ben. Ez annak fényében tekinthető ki-

emelt fontosságúnak, hogy a '90-es

években alacsonyabb számú, fiatalok

által megvalósított kulturális rendez-

vény valósult meg megyénkben.

A megyei kultúra támogatásában to-

vábbá kiemelt szerepet játszik a Megyei

Kulturális Központ, és annak Gyergyó-

szentmiklóson, valamint Székelyudvar-

helyen lévő kihelyezett irodája.

A jelenben

A megyei pályázati rendszer kialakí-

tásánál nem támaszkodhattunk a ko-

rábbi években felhalmozott tapaszta-

latokra, egyszerűen azért, mert 2000-

et megelőzően nem rendelkezett a

Tanács nyílt, átlátható pályáztatási

rendszerrel. A megyei pályázati

rendszer beindult, a kezdeti nehézsé-

gek, a „gyermekbetegségek“ leküz-

dése után úgy gondolom, megfelelő-

en, az érintettek meg-

elégedésére történik a

megyei civil szerve-

zetek tevékenységé-

nek támogatása. Va-

lójában egy folyama-

tosan fejlődő/fejlesz-

tett rendszerről be-

szélhetünk.

Ilyen tekintetben

minőségi változást

hoz várhatóan az ille-

tékes igazgatóság át-

szervezése. A Fejlesz-

tési és Gazdasági

Programok Igazgató-

ságán hat új részleget

hozunk létre, ame-

lyek közül tulajdonképpen mind-

egyik kapcsolatba kerül a civil szer-

vezetekkel és kiszolgálja igényeiket.

Ezek a részlegek az alábbiak:

– stratégiai részleg,

– gazdasági programok részleg,

– saját programok részleg,

– fejlesztési részleg,

– civil szférával való kapcsolattartá-

sért felelős részleg,

– szociális és egészségügyi részleg.

A szociális, a fejlesztési és a gazdasági

programokért felelős részlegek csak

érintőlegesen kerülnek kapcsolatba

civil szervezetekkel. A megyei érdek-

egyeztetés, illetve bizonyos speciális

feladatok ellátása igényli részükről is

a rendszeres munkakapcsolatot a civil

szféra szereplőivel. A másik három

részleg eredményes munkája viszont

megköveteli akár a napi szintű kap-

csolattartást a civil szférával a munka

eredményességének, hatékonyságá-

nak biztosítása érdekében.

A szervezetrendszer bővítésével

párhuzamosan növekednek a rendel-

kezésre álló pályázati keretek is. A

megyei civil szféra fejlettségét mutat-

ja az a tény is, hogy míg évekkel ez-

előtt a megyei forrás egészében hi-

ánypótlóként jelent meg, addigra ma

már első sorban forrás-kiegészítő sze-

repet tölt be. Ebből is következik,

hogy sikeres volt a megye civil szfé-

rát támogató tevékenysége, és a sze-

replők megerősödését eredményezte.

A konkrét összegeken túl, összeha-

A megyei civil

szféra fejlettségét

mutatja az a tény is,

hogy míg évekkel

ezelőtt a megyei

forrás egészében

hiánypótlóként

jelent meg, addigra

ma már első sorban

forrás-kiegészítő

szerepet tölt be.

civil fórum28

sonlítva más pályázati lehetőséggel a

Megyei Tanács pályázati rendszere

rendelkezik pozitív és negatív tulaj-

donságokkal egyaránt, de az eddigi

eredmények alapján az előbbiek a do-

minánsak.

A 2005-ös programok esetében,

Hargita Megye Tanácsával az alábbi

négy lehetséges módon lehet együtt-

működni konkrét projektek megvaló-

sítása érdekében:

1.A Megyei Tanács valamelyik szak-

bizottsága vagy intézménye által

meghirdetett pályázati kiíráson va-

ló részvétellel. Ez esetben pályázati

felhívás alapján történik a részvétel,

a támogatás igénylése.

2.Elképzelhető az együttműködés, ha

az felkerül a Megyei Tanács által

megvalósítandó programok közé.

Ez esetben nem kell pályázni, ha-

nem közvetlenül a Megyei Tanács

teszi meg a kifizetéseket, mint társ-

szervező. A soron következő év

költségvetésébe lehet ilyen megyei

jellegű javaslatot tenni.

3.A Megyei Tanács alárendeltségébe

tartozó valamelyik intézménnyel

együttműködni programok megva-

lósítása tekintetében, például a Me-

gyei Kulturális Központ saját prog-

ramjai, a Szárhegyi Megyei Alkotó-

központ saját programjai, a Megyei

Növényvédelmi Szolgálat, netalán

valamelyik kistérségi egyesülettel

való együttműködésben való rész-

vétellel.

4.Hargita Megye Tanácsával való

együttműködésnek van egy negye-

dik, nem elhanyagolható módozata

is, nevezetesen közös pályázatokon

való részvétellel. A Megyei Taná-

csot gazdasági, jogi, humán erőfor-

rásai vonzó partnerré tehetik szá-

mos pályázati kiírás esetén.

A fentiekre való tekintettel el-

mondható, hogy a Megyei Tanács és

a civil szféra közötti együttműködés

módozatainak széles tárháza áll ren-

delkezésre. Rajtunk és a civil szféra

szereplőin múlik csak, hogy kihasz-

náljuk-e ezt a lehetőséget a megye la-

kosságának érdekében.

A Megyei Tanács 2005. évi támo-

gatási összege az eddigiekhez viszo-

nyítva nagyobb. Továbbra is fizetjük

tagsági díjainkat azon intézmények-

nek, illetve civil szervezeteknek, ame-

lyeknek részesei vagyunk, a már

meglévő programokhoz képest (ifjú-

sági, sport, teleház, kulturális, ifjúság

és EU, műemlékvédelem, kistérsé-

gek) újakat is indítunk (pl. fiatal vál-

lalkozók számára tanácsadás, megyei

informatikai stratégia, nyugdíjas

szervezetek programjainak résztámo-

gatása, civil konfe-

renciák, megyei kép-

zési programok, vál-

l a l k o z á s - e r ő s í t ő

programok, ösztön-

díj program tehetsé-

ges diákoknak stb.).

Minden Hargita

megyei civil szerve-

zet részéről a továb-

biakban is várjuk a

közreműködést a megyei közpénz

hatékony felhasználására.

Összefoglaló

A Megyei Tanács által biztosított tá-

mogatási keretek esetében beigazoló-

dott az a mondás, hogy „kétszer ad

az, aki gyorsan ad.“ A kiszámítható-

nak, folyamatosnak tekinthető me-

gyei tanácsi keret biztosította azt a

forrást, amely lehetővé tette a megyei

civil szervezetek számára a „túlélést“

olyan körülmények között is, amikor

a magyarországi, illetve romániai il-

letékes minisztériumi források el-

apadtak (1998-2002). A megye civil

szférát támogató kerete jelentősen

tompította a magyarországi források-

tól való túlzottnak tekinthető függést.

Civil szervezeteink megyei támoga-

tás és helyi szponzorok felkutatásá-

val olyan időkben is színvonalas, a la-

kosság széles tömegeit megmozgató

rendezvényeket valósítottak meg,

amikor évekig nem részesültek érde-

mi támogatásban a magyarországi

kormányzati szervek részéről. A civil

szféra támogatásán belül külön ki-

emelést érdemel az ifjúsági, és ezen

belül a falusi ifjúsági szervezetek tá-

mogatása. A konkrét programokon

túl azért tekinthető kiemelt jelentősé-

gűnek, mert ezáltal fiatalok széles ré-

tegei sajátítanak el olyan készségeket,

tudást, szervezeti

kultúrát, amely nél-

külözhetetlen a min-

dennapi életben való

boldogulás, a csa-

ládalapítás, munka-

helykeresés, vállal-

kozások alapítása te-

rén. A pályázati ke-

retek, lehetőségek

bővülése mellett a

napjainkban kialakításra kerülő in-

tézményrendszer pedig megteremti

az alapjait a Megyei Tanács és a civil

szféra közötti hatékony, naprakész, a

felek kölcsönös érdekeire figyelni tu-

dó és akaró kapcsolatrendszernek.

Borboly Csaba

Hargita Megye Tanácsa

– alelnök

e-mail: bcs@cchr.ro

ABaranya Megyei Önkormány-

zat Közgyűlésének évek óta

célja a megye civil szervezete-

ivel való minél szélesebb körű kap-

csolatrendszer kialakítása és rendezé-

se. Az önkormányzat kötelező és ön-

ként vállalt feladatainak ellátása kö-

rében számos civil szervezettel alakí-

tott ki különböző szintű kapcsolatot,

és a jövőben is törekszik a civil

együttműködések bővítésére.

Hosszas előkészítő munka ered-

ményeként 2004 márciusában fogad-

ta el a Közgyűlés a Baranya Megyei

Önkormányzat civil stratégáját, amel-

lyel keretet adott a civil szervezetek-

kel való együttműködésnek. A straté-

gia a civil szervezetek véleményei-

nek, javaslatainak figyelembevételé-

vel készült, megalkotását társadalmi

vita előzte meg. A stratégiában meg-

fogalmaztuk, hogy még szélesebb

körű kapcsolatrendszer kiépítésére, a

civilek erősítésére, társadalmi szerep-

A megye civil szférát

támogató kerete je-

lentősen tompította a

magyarországi forrá-

soktól való túlzottnak

tekinthető függést.

Együttmûködés a megye

civil szervezeteivel – Baranya megye

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 29

vállalásuk segítésére törekszünk.

Tiszteletben kívánjuk tartani a civil

szervezetek autonómiáját, és ösztö-

nözni szeretnénk a civilek egymás

közötti együttműködését.

A stratégia helyzetelemzés kereté-

ben mutatja be megalkotásának indo-

kát, a megyei önkormányzat és a me-

gyében működő civil szervezetek

már korábban kialakult kapcsolat-

rendszerét, és felhívja a figyelmet a

civil szektor társadalmi jelentőségére.

A stratégia célcsoportjai a társa-

dalmi szervezetek, az alapítványok, a

közalapítványok, a közhasznú társa-

ságok és a köztestületek. A velük va-

ló partnerség a szakmaiság, az átlát-

hatóság, a megbízhatóság, a pártpoli-

tika-mentesség és a szubszidiaritás

alapelveire épül.

A stratégia célja a civil szervezetek

egymás közötti, valamint az önkor-

mányzattal kiépített együttműködés

erősítése, az egyes ágazati feladatok

hatékony ellátásának biztosítása a köz-

oktatás, ifjúsági- és sport, a kulturális,

a nemzeti és etnikai kisebbségekkel

kapcsolatos, az egészségügyi, a szociá-

lis és gyermekvédelmi, a területfejlesz-

tési és területrendezési, környezetvé-

delemi stb. feladatok területén.

A feladatellátás megosztása és a

költségcsökkentés érdekében önkor-

mányzatunk fontosnak tartja az

együttműködést a közfeladatok ellá-

tásában nagyobb részt vállaló szerve-

zetekkel. Az együttműködés kiváló

példái jöttek létre az egészségügyi, a

gyermekvédelemi, a szociális ellátás-

sal, valamint a gyermek- és ifjúsági

jogok érvényesítésével kapcsolatos

feladatok ellátása területén. A tapasz-

talatok szerint így – együttműködve –

kevesebb költség terheli az önkor-

mányzatot, a civil szervezetek pedig

olyan feladatokat is ellátnak, amelyek

intézményi keretek között nehezen

megoldhatóak. Az egészségügy terü-

letén ápolási intézet, gyermekvédel-

mi szakellátás területén lakásottho-

nok, a szociális ágazatban a megyei

ellátottak számára megfelelő férőhely

biztosítására kötöttünk civil szerve-

zetekkel ellátási szerződést. A straté-

gia részeként a Közgyűlés együttmű-

ködési megállapodást kötött a Ma-

gyar Vöröskereszt Baranya Megyei

Szervezetével. A szervezet a segítség-

re szoruló emberek érdekében a hu-

manitárius eszmék terjesztésével,

egészséges életmódra neveléssel, szo-

ciális gondoskodással kíván hozzájá-

rulni a megyei lakosság életminősé-

gének javításához.

Idéntől a megyei testnevelési és

sportszervezési feladatokat is két ci-

vil szervezet látja el megállapodás és

feladatellátási szerződés alapján. Az

évek során egyre erősebb kapcsolatot

alakítottunk ki mindkét szervezettel

szakmai feladatok ellátására. Minden

évben jelentős támogatást nyújtot-

tunk e civil szervezetek működésé-

hez mind humán, mind az anyagi

erőforrások tekintetében. Az önkor-

mányzat kötelező és önként vállalt

testnevelési és sportfeladatainak át-

vizsgálása, a sport civil szervezetei

által végzett tevékenység, a partner-

ségi viszony minősítése, az infra-

strukturális feltételrendszer biztosít-

hatósága, a gazdaságossági elemzé-

sek alapján optimális szervezeti meg-

oldásnak kínálkozott a sportfelada-

tok átadása a két szervezeteknek.

Önkormányzatunk pénzügyi, szak-

mai és infrastrukturális támogatás

nyújtásával kívánja elősegíteni a szer-

vezetek tevékenységét. Az önkor-

mányzat 2004. évi költségvetésében

10 millió forintos alapot különített el

az önkormányzati feladatokat ellátó

civil szervezetek pályázati önrészére,

önrészek kiegészítésére. Az alapból

kapott támogatással több civil szerve-

zet sikeres pályázati programot való-

síthatott meg. A 2005. évi költségve-

tésben szintén elkülönítettünk a civil

szervezetek pályázati aktivitását elő-

segítő pályázati alapot.

Önkormányzatunk honlapján

(www.baranya.hu) folyamatos tájé-

koztatást igyekszünk nyújtani a civil

szervezeteket érintő pályázatokról,

képzésekről és programokról. A Civil

Fórum címszó alatt megtalálható a ci-

vil stratégia anyaga, a Baranya me-

gyei civil szervezetek listája, valamint

a civil szervezeteket érintő aktuális

hírek. Februártól pedig a közgyűlési

és a bizottsági előterjesztések is meg-

tekinthetők a honlapunkon.

A kapcsolattartás intézményrend-

szere a szakmai ágazatonként szerve-

ződő Civil Kerekasztalok és a megyei

érdekképviseletet ellátó Megyei Civil

Tanács. A szervezetek maguk hatá-

rozzák meg feladataikat, szervezetük

rendszerét, amelyek kiváló lehetősé-

get nyújthatnak a szervezetek együtt-

működésére, közös pályázatok be-

nyújtására. A Kerekasztalok felállítá-

sához segítséget nyújtottunk az ala-

kuló ülések megszervezésével. Kilenc

szakmai civil Kerekasztal alakult

meg: a Szociális, az Egészségügyi; a

Gyermek, Ifjúság és Sport; a Környe-

zetvédelem és Területfejlesztés; a

Kulturális; az Oktatási; az Idegenfor-

galmi; a Közrend, Közbiztonság és

Fogyasztóvédelmi, valamint a Nem-

zeti és Etnikai Kisebbségi Kerekasz-

tal. A kilenc Kerekasztal 1–1 képvise-

lőjéből áll a Megyei Civil Tanács,

amely az önkormányzat közvetlen

partnere. Tagjai meghívást kapnak a

Közgyűlés üléseire, ahol lehetőséget

kapnak véleményeik és javaslataik is-

mertetésére az őket érintő témákban.

A civil stratégia végső célként je-

lölte meg a Megyei Civil Megállapo-

dás megkötését a megalakuló Civil

Tanáccsal folytatott tárgyalásokat kö-

vetően. Az együttműködés alapelveit

és kötelezettség-vállalásainkat az An-

gol és a Skót Compact mintájára ke-

retmegállapodásba foglaltuk. A meg-

állapodás célja, hogy új módon köze-

lítse meg a Baranya Megyei Önkor-

mányzat és a megyei civil szektor

partnerkapcsolatát. Keretet teremtsen

ahhoz, hogy e kapcsolatok mások és

jobbak legyenek, mint eddig. Önkor-

mányzatunk elismerni és támogatni

kívánja a civil szektor függetlenségét,

érdekképviseleti jogának gyakorlá-

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

Alapítványunk egyik célkitűzé-

se és tevékenysége a halmozot-

tan hátrányos helyzetű embe-

rek (munkanélküliek) munkához se-

gítése, munkaerőpiaci szolgáltatások

nyújtása.

Az elmúlt hat esztendő tapaszta-

latai megmutatták, hogy céljaink

megvalósítását csak egy erős hálóza-

ti rendszer keretében tudjuk megva-

lósítani. Minél több együttműködő

partnert találunk, annál hatéko-

nyabb, sikeresebb lesz tevékenysé-

günk. A nonprofit szféra részeként

elsősorban Somogy megyében keres-

tünk és találtunk együttműködő

partnereket. A szerteágazó kapcsola-

ti rendszerből szeretném kiemelni a

települési önkormányzatokkal való

együttműködést, annak sikeres és

gátló tényezőit.

Az önkormányzatokkal való kap-

csolat kialakítását előd szervezetünk

a Somogyi Munkanélküliekért Ala-

pítvány kezdte. A kuratórium dönté-

se értelmében pályázati keretek kö-

zött dolgoztunk. A feladatok megva-

lósítását viszont nem az állami ellátó

rendszerek keretében és módszerei-

vel kívántuk megvalósítani. Mi nem

az irodáinkban vártuk az „ügyfelein-

ket“, hanem a településeken kerestük

meg őket. Ahhoz, hogy megfelelő

környezetben tudjuk a beszélgetése-

ket lebonyolítani szükségünk volt az

önkormányzatok segítségére. Mun-

kához láttunk. Az önkormányzatok-

nál vegyes fogadtatásra találtunk.

Sokan nem értették, hogy miért elő-

nyös nekik, ha kevesebb munkanél-

küli van a településen, vagy miért jó,

ha a civil szervezet átvállal szociális

ellátást. Az önkormányzatok nem

szívesen látják, hogy civilek kísérle-

tezzenek a feladat ellátás területén.

Az első kérdésük a legtöbb helyen az

volt: „Mibe kerül ez az együttműkö-

dés nekünk?“ Ha viszont türelmesen

elmondtuk elképzelésünket, felvá-

zoltuk a társadalom-politikai, gazda-

sági érveinket, megszületett az együtt-

működési megállapodás. Ezekben té-

telesen felsoroltuk mit ad az alapít-

vány, és mit biztosít az önkormány-

zat. Először csak a két vezető: polgár-

mester, alapítványi elnök írta alá a

megállapodást, később már a testüle-

teké volt a döntés (önkormányzati –

kuratóriumi határozat, jegyzőkönyv

képezte alapját a megállapodásnak).

Egy év alatt sikerült 132 önkor-

mányzattal megállapodást kötni. Az

elmúlt években ez a szám 176-ra

emelkedett. Ma már nem kerül külö-

nösebb erőfeszítésbe az együttműkö-

dési megállapodás megújítása. Azok

az önkormányzatok, amelyek elő-

ször elutasították a munkaerő-piaci

szolgáltatásainkat a munkanélküli

civil fórum30

sát, biztosítani kívánja a szektor be-

vonását a közfeladatok ellátásába, vé-

leményeik, javaslataik figyelembe vé-

telét a Megyei Önkormányzat Köz-

gyűlésének és bizottságainak munká-

jában. A Megyei Civil Tanács kinyil-

vánította, hogy hatékony civil érdek-

képviselet kialakítására, a civil szer-

vezetek közötti esetenként felmerülő

érdekellentétek feloldására törekszik,

és elősegíti a szervezetek közötti szo-

ros együttműködés kialakulását. A

megállapodást decemberben fogadta

el a Közgyűlés. A Megyei Civil Meg-

állapodásban foglaltak megvalósulá-

sát, az együttműködés továbbfejlesz-

tésének lehetőségeit a szerződő felek

évente felülvizsgálják.

A Közgyűlés valamennyi bizottsá-

ga, a megyei önkormányzat hivatala,

valamint az önkormányzat intézmé-

nyei részt vesznek a feladatköréhez

tartozó civil szervezetekkel történő

hatékony együttműködés kialakításá-

ban és a folyamatos konzultáció fenn-

tartásában.

A tapasztalatok szerint a civil

szervezeteket képviselő Civil Tanács

tagjai aktívan részt vesznek a köz-

gyűlés bizottságainak ülésein, és ja-

vaslataikkal hatékonyan segítik a

Közgyűlés munkáját. A Baranya Me-

gyei Önkormányzat fontosnak tartja,

és támogatni kívánja egy erős civil

társadalom kialakulását.

Tasnádi Péter

Baranya Megyei Önkormányzat

– a Közgyűlés alelnöke

e-mail: kiraly.eva@baranya.hu

A civil szervezetek és önkormányzatok

együttmûködése a szociális kérdések

megoldásában

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 31

választóik nyomására, ők kerestek

meg bennünket. Szükség lenne to-

vábblépésre a szociális és humán el-

látás területén, de az önkormányzat-

ok nem szívesen adják át a hagyomá-

nyos ellátó feladataikat.

Milyen okai lehetnek annak, hogy

a nonprofit rendszer nem tudja teher-

mentesíteni az állami-önkormányzati

intézményrendszert? Erre nem köny-

nyű magyarázatot adni. Részben gaz-

dasági, jogi, politikai és szemléleti

okai vannak.

Az együttműködés különböző

szintjei alakultak ki nálunk is:

– Egy cél megvalósítására alakult

együttműködés. Jellemzőjük, hogy

az adott költségvetési intézmények

működési forrásainak bővítésére

vállalkozunk: ez lehet adomány-

gyűjtés, pályázat vagy egyszerű kö-

zös gazdasági vállalkozás. Az így

keletkező pluszforrások az önkor-

mányzati ellátórendszerben akár je-

lentősek is lehetnek.

– Az ellátatlan társadalmi igények

kielégítésére létrejött együttműkö-

dési formák. Ilyen volt például a

szakszerű gyermekmegőrzés esete.

(Az állami, önkormányzati intéz-

mények nyitási rendje nem alkal-

mazkodik a szülők munkaidejé-

hez.) Ezért pályázati, önkormány-

zati támogatással működtetünk

gyermekmegőrző, foglalkoztató

szolgálatot több településen is.

– Szerződés formájában működte-

tünk szociális alapellátás keretében

idősek napközi otthonát. Előtte pá-

lyázati támogatásokból felújítot-

tunk, korszerűsítettünk egy épüle-

tet, kiképeztünk egy szakellátó cso-

portot (12 fő), sikeresen működtet-

tük egy évig az intézményt, majd

szerződést kötöttünk az érintett

önkormányzatokkal a további mű-

ködtetésre.

– Egyszerű gazdasági együttműkö-

dés a településen. Ennek keretében

háziipari termékek előállítására ké-

peztünk ki inaktív

embereket (kosár-

fonás, szőnyegké-

szítés stb.). Az épü-

letet, villanyt, vizet,

fűtést az önkor-

mányzat biztosítot-

ta. Az alapítvány

megyei pályázat út-

ján a szakképzést,

alapanyagokat és a

szervezést vállalta.

Eredmény: csökkent

a munkanélküliség,

kevesebb lett a szoci-

ális ellátatlanok, se-

gélyezettek száma.

Több adófizető lett.

Az önkormányzatok

közül egyre többen

jönnek rá, hogy a ci-

vil szervezetek képesek az ilyen vál-

lalt feladataik teljesítésére. A civilek

is érdekeltek a biztos támogatás

megtartásában. Szerencsés lenne, ha

ez az együttműködés jobban elterjed-

ne, hiszen a tőkehiány miatt nehezen

tudják kialakítani a céljaik eléréséhez

szükséges infrastruktúrát. Ez a meg-

oldás kialakíthatna egy versenyhely-

zetet, mivel kis anyagi alappal, de je-

lentős szellemi tőkével rendelkező

nonprofit szervezetek tudnának lép-

ni a rendszerbe.

El kellene oszlatni azt a tévhitet,

hogy a civil szervezetek nagyon ol-

csón tudják vállalni a kitűzött felada-

tokat. A mi véleményünk szerint a ci-

vileknek is pénzbe kerül az ellátás. A

mi erőnk és versenyképességünk a

rugalmasság, a gyors reagálás, a keve-

sebb bürokrácia, az állandó szakmai

fejlesztés. Természetesen a kedvez-

mények költségcsök-

kentő hatása miatt a

civil szféra olcsóbban

is dolgozhat.

A fent leírtakat

összegezve elmond-

hatjuk, hogy az ön-

kormányzatok és a

nonprofit szféra kap-

csolata jó irányba ha-

lad.

Az Európai Unió-

ban már kialakult a

civil szervezetek te-

vékenységi rendsze-

re. Ez hat ránk is. Se-

gíti a bizalmatlanság

megszűnését a sok jó

példa, a gazdasági

kényszer.

Hisszük, hogy a

civil szektor szolgáltatásai egyre na-

gyobb számban, egyre jobb minőség-

ben vesznek részt a közszolgáltatás-

okban, és a polgári társadalomban

egyre nagyobb jelenőségük lesz.

Sipos József

Somogyi Munkanélküliekért

Alapítvány – elnök

e-mail: soma@axelero.hu

El kellene oszlatni

azt a tévhitet, hogy a

civil szervezetek

nagyon olcsón

tudják vállalni a

kitűzött feladatokat.

A mi erőnk és

versenyképességünk

a rugalmasság, a

gyors reagálás, a

kevesebb bürokrá-

cia, az állandó szak-

mai fejlesztés.

A XV. kerületi (Budapest) civil szervezetek

és az önkormányzat együttmûködése

A2003-as év rendkívül fontos

volt a magyarországi civil

szervezetek életében: elké-

szült a Kormányzat Civil Stratégiája

és az Országgyűlés elfogadta a Nem-

zeti Civil Alapprogramról szóló tör-

vényt. Mivel a civil szervezeteknek

csak igen csekély hányada kerül köz-

vetlen kapcsolatba a kormánnyal, az

önkormányzatok civil stratégiájának

megalkotása a szervezetek döntő

többségének szempontjából lényege-

sen fontosabb. Ezt felismerve fogad-

ta el Budapest XV. Kerület Önkor-

mányzatának képviselő-testülete

2004. március 3-án az Önkormány-

zat Civil Stratégiáját és a Civil Szer-

vezetek Önkormányzati támogatásá-

ról szóló rendeletet.

Az önkormányzat segítséget kí-

ván nyújtani ahhoz, hogy a civil

szervezetek megerősödjenek, és az

önkormányzat, a civil és a vállalko-

zói szféra együttműködése eredmé-

nyeként kerületünk lakosai jobban

érezzék magukat lakóhelyükön. A

civil szervezetek megerősítéséhez a

stratégia elfogadása óta több segítsé-

get is nyújtottuk. Az önkormányzat

pályázat keretében 5 millió Ft támo-

gatást nyújtott a kerületben tevé-

kenykedő civil szervezeteknek. 2004-

ben először a Civil Szervezetek Ön-

civil fórum32

kormányzati támogatásáról szóló

rendelet értelmében egy 10 tagú Ci-

vil Tanácsadó Kollégium bírálta el

az 56 beérkező pályázatot. A Kollé-

gium 10 tagjából kilencet civil szer-

vezetek delegáltak, a tizedik tag pe-

dig az önkormányzat civil referense.

Javaslatuk alapján két bizottság dön-

tött a támogatások odaítéléséről. Mi-

vel ez a döntés nem minden esetben

alakult elképzeléseink szerint (az

egyik bizottság változtatott a támo-

gatási javaslaton), a képviselő-testü-

let úgy módosította a rendeletet,

hogy a támogatásról a Civil Tanács-

adó Kollégium javaslata alapján a

polgármester dönt. A polgármester

ígéretet tett a civil szervezeteknek,

hogy nem fogja módosítani a Ta-

nácsadó Kollégium javaslatát, így re-

mélhetjük, hogy 2005-ben a civil

szervezetek megelégedésére történik

majd meg a pályázati támogatás

odaítélése.

Mivel tisztában vagyunk azzal,

hogy ez a támogatás nem elegendő a

kerületi civil szervezetek megerősí-

téséhez, igyekeztünk és továbbra is

igyekszünk más, kerületen kívüli

forrásokhoz is hozzájuttatni a kerü-

let nonprofit szervezeteit. Úgy gon-

dolom, hogy a legtöbb segítséget az

NCA-pályázatok megírásában és az

1% gyűjtésében adtuk. A civil szer-

vezetek e két forrásszerzési lehetősé-

ge között van bizonyos összefüggés

is. 1997 óta személyi jövedelem-

adónk 1%-ával rendelkezhetünk.

Adóbevallásunkban megnevezhe-

tünk egy civil szervezetet, amelyik

megkapja ezt az összeget. 2004-től ez

az összeg megduplázódik, mert

amennyit adónkból felajánlunk,

ugyanannyit az állam is ad civil

szervezetek támogatására. Ebből a

pénzből a magyarországi civil szer-

vezetek a Nemzeti Civil Alapprog-

ram pályázatai révén részesülhet-

nek, elsősorban működési költségeik

fedezésére, de van lehetőség például

határon túli magyar civil szerveze-

tekkel való együttműködés elősegí-

tésére is pályázni.

Mindenki azt várta, hogy a be-

adott pályázatok között magas lesz a

formailag hibásak aránya. Első év lé-

vén, miután a pályázatok kiírása ké-

sőbb történt, mint a későbbi években

fog történni, hiánypótlásra nem volt

lehetőség. Ezek figyelembevételével

kerületünkben több előadást és kon-

zultációt szerveztünk érdeklődő ci-

vil szervezetek részére. Szerencsére

a kerületben működő szervezetek

vezetői közöl hárman is tagjai a

Nemzeti Civil Alapprogram valame-

lyik kollégiumának, és ők nagyon

sok segítséget adtak a többi civil

szervezetnek is. Akinek ez a segítség

nem volt elegendő, annak lehetősé-

get adtunk, hogy egy, civil szerveze-

teknek rendkívül előnyös feltételek-

kel pályázatot figyelő és író cég írja

meg a pályázatát. Ezzel a lehetőség-

gel három szervezetünk élt. ők hár-

man összesen 2 millió 50 ezer Ft-ot

nyertek. Azóta ezzel a céggel több

szervezetünk kötött szerződést, és

folyamatosan emelkedik a pályáza-

tokon általuk elnyert pénzösszeg.

Természetesen vannak olyan szerve-

zeteink is melyek maguktól, vagy a

képzések, tréningek, konzultációk

segítségével szintén nyertek, nyer-

nek a különböző pályázatokon. Így

kerületünk civil szervezetei az ön-

kormányzati támogatás többszörö-

séhez juthattak hozzá.

Az 1% gyűjtéséhez ingyenes tré-

ninget szerveztünk. Ennek tapaszta-

latai alapján igyekeztünk nagyobb

nyilvánosságot adni civil szervezete-

inknek. A tapasztalat ugyanis azt

mutatja, hogy sokan vannak olya-

nok, akik rendelkezni kívánnak sze-

mélyi jövedelemadójuk 1%-ával, de

miután környezetükben nem ismer-

nek civil szervezetet, olyan szerve-

zetnek adják a pénzt, amelyet TV-ből

vagy újságokból ismernek. Mi azt

szeretnénk, ha kerületünk lakói és az

itt dolgozók kerületünkben működő

civil szervezetet támogatnának adó-

juk 1%-ával. Kerületünk ismert sze-

mélyiségeit is kértük, hogy segítse-

nek ebben a kampányban azzal,

hogy elmondják: ők kerületi civil

szervezetet támogatnak adójukkal.

Abban, hogy a kerület lakói megis-

merhessék a környezetükben műkö-

dő civil szervezeteket, a legnagyobb

segítséget a kerület honlapja adja.

Rendszeresen naprakészen beszá-

mol a civil szervezetekkel kapcsola-

tos eseményekről, a szervezetek ren-

dezvényeiről. Kitöltettünk egy új

adatlapot az itt működő civil szerve-

zetekkel. Az így kapott adatokat fel-

vittük a honlapra, hogy az érdeklő-

dők minden fontos adatot megtud-

hassanak a bemutatkozó szerveze-

tekről.

2005-ben nagyon fontos feladat-

nak tartjuk, hogy segítsük a civil

szervezeteket abban, hogy kialakul-

hasson a kapcsolat az azonos terüle-

ten tevékenykedő szervezetek kö-

zött. Amennyiben ez megtörténik,

sokat javulhat a civil szervezetek és

az önkormányzat bizottságai, illetve

a hivatal osztályai közötti kapcsolat.

Másik fontos feladatunk a civil és a

vállalkozói szféra együttműködésé-

nek segítése. Természetesen 2005-

ben is segíteni kívánjuk szervezete-

inket a forrásgyűjtésben. Többen je-

lezték az adatlapon, hogy szeretnék,

ha rendszeres hírlevelet kapnának,

és igényük van egy jól működő Civil

Házra is. Remélem, jövőre ezeken a

területeken is sikerekről tudok be-

számolni.

Avarkeszi Béla

Budapest XV. Kerületi

Önkormányzat – civil referens

e-mail: avarkeszi.bela@bpxv.hu

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 33

melléklet

Hogyan tovább? VI. évfolyam, 1. szám, 2005. január–március

civil fórumvi

ta

Útmutató az 1%-os jogszabály

alkalmazásához*

Előszó

Úgy gondoljuk, a civil szervezetek körében általános je-

lenség, hogy a dolgozók a közérdeket személyes érdeke-

ikkel legalább egy szinten kezelik, és teszik ezt függetle-

nül attól, hogy eltökélt lelkészekről, lelkes diákokról,

szakértőkről vagy törékeny, de energikus nyugdíjasokról

van szó. Ezek az emberek sokszor annyira beletemetkez-

nek saját munkájukba, hogy gyakran elfelejtenek kommu-

nikálni a környezetükkel. Éppen ezért a

politikusok, vállalkozók, sőt a családi és

baráti kör is igen keveset tud róluk, ennek

következtében nem is tudják támogatni

őket, holott igen nagy szükség lenne erre.

Minden országban, ahol már működik,

az 1%-os jogszabálynak fontos melléksze-

repe van: bátorítja a civil szervezetek arra,

hogy hangsúlyosabban kommunikáljanak

a környezetükkel!

Mindazok, akik úttörői az 1%-os kam-

pánynak, kritikus szerepet vállalnak azál-

tal, hogy elnyerik vagy elvesztik a kö-

zösség támogatását mind a szervezeteik,

mind pedig az általuk képviselt szemé-

lyek számára is.

Az 1%-os kampánynak nem kell feltétlenül költséges-

nek lennie! Ez nem a nagyszervezetek sajátossága! Bár-

mely szervezet, az általa felölelt személyek által részese

különböző közösségi hálózatoknak (kapcsolatrendszerek-

nek), amelyeken elindulhat, amelyeket hasznosíthat. Az

alkotókészség, a „kérem“ és a „köszönöm“ sok esetben si-

kerrel helyettesíti a befektetett összegeket.

Churchill szavai hozzátok szólnak!

Az ARC csapata sikeres kampányolást kíván!

Segítségért fordulni az alábbi elérhetőségeken lehet:

Tel: 0264-406 388

E-mail: intrebari@unulasuta.ro; www.unulasuta.ro

1. Az útmutató szerepe

Jelen útmutató célja segíteni mindazon

civil szervezeteket a pénzügyi alapok bővíté-

sében, akik élni akarnak a Pénzügyi Tör-

vénykönyv 1%-os előírásának előnyeivel. Az

anyagot előkészítettük már a jogszabály al-

kalmazási rendelkezéseinek megszületé-

se előtt, különösen az első kampányévre

való tekintettel (2004-2005), mivel nyilván-

való volt, hogy az idő szorításában kell majd

kampányolni. Reméljük, ilyenformán a szer-

vezetek érdemben, hatékonyan tudnak majd

kampányolni. Az útmutató azokat a mód-

szertani elemeket tartalmazza, amelyek min-

den kampánynak szerves részei (célcsoportok meghatáro-

zása, üzenetépítés, kommunikációs csatornák kiválasztása)

– ám jelen esetben az 1%-oshoz voltak igazítva –, valamint

tapasztalati következtetéseket, amelyeket más országok pél-

dáiból vettünk át, ahol ez a módszer már régóta működik.

Az 1%-os támogatással foglalkozó személyek számára igen hasznos ismertetőt a Közösségi Kapcsolatokért

Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare – ARC) készítette az Egy százalék program keretében. A kiadvány

formájában megszerkesztett útmutató román nyelvű eredeti szövege letölthető a www.unulasuta.ro honlapról.

... az 1%-os jogsza-

bálynak fontos

mellékszerepe van:

bátorítja a civil

szervezetek arra,

hogy hangsúlyosab-

ban kommunikál-

janak a környeze-

tükkel!

Mottó: „Soha nem történt meg, hogy egy maroknyi ember ilyen sokat tegyen embermilliókért.“

Winston Churchill

* Jelen kiadvány, valamint a www.unulasuta.ro honlap a 2004. február 26-28 között, Csíksomlyón megrendezett pénzügyi forrásteremtő

konferencián résztvevő személyek támogatásával jött létre. Köszönjük bizalmukat!

civil fórum34

Egész sor adatot vettünk figyelembe az útmutató elő-

készítésénél:

- Az 1%-os kampányok nem kell költségesek legyenek,

mivel nem a nagyszervezetek kizárólagos eszközei. Bár-

milyen kicsi is legyen egy szervezet, képes lehet egy

kampány lebonyolítására.

– Fontos, hogy a romániai szervezetek ne veszítsék el az

első 1%-os kampány startolását, mivel ez egy rendkívü-

li alkalom a közösségi bemutatkozásra, arra, hogy meg-

fontolt üzeneteket adjunk át, hogy megerősítsük jelenlé-

tünket a közösségben, és ily módon gazdagítsuk támo-

gatóink csoportját. A jó kezdés bebizonyítja majd a köz-

vetlen környezetünknek, hogy ez a jogszabály rendkí-

vül fontos a civil szféra számára, és ezáltal az egész tár-

sadalom javát szolgálja.

– Ez egy elsődleges tapasztalat, egyféle 1%-os kampány-

teszt, amelyből a szervezetek rengeteget tanulhatnak, és

ezeket a tapasztalatokat beépíthetik jövőbeni tevékeny-

ségeikbe is.

– Végül is PR-kampánynak is tekinthetjük ezt az úttörő

1%-os kampányt, nem pedig „csupán“ pénzügyi forrás-

teremtésnek.

– Ne tévesszük össze az 1%-os felajánlásokat a magán-

személyek adományaival. Ez inkább egy olyan demok-

ratikus mechanizmus, amely a költségvetési átláthatósá-

got hivatott igazolni, mintsem filantrópia. Ebből kifo-

lyólag „átmeneti filantrópiának“ is nevezik a rendszert.

– A pénzügyi eredmények mellett az 1%-os kampánynak

további előnyei származnak. Szerintünk ezek közül a leg-

fontosabb az, hogy a közösséggel bizalmas kapcsolat fej-

lődésére ad lehetőséget.

2. Bevezetés

2.1 Mit nyújt az 1%-os jogszabály?

A Pénzügyi Törvénykönyv 1%-os előírása értelmében, min-

den munkavállaló magánszemélynek lehetősége van jövede-

lemadója 1%-át egy olyan nonprofit szervezetnek felajánlani,

amely a 2000/26-os, egyesületekre és alapítványokra vonat-

kozó kormányrendelet tiszteletben tartásával működik. A

mechanizmus számtalan előny hordozója minden érintett –

adózó polgárok, szervezetek és az állam – esetében:

– egy demokratikus mechanizmus, hozzájárul a pénz-

ügyi és költségvetési politika átláthatóságához;

– segít a civil szervezeteknek különféle társadalmi prob-

lémák megoldásában;

– lehetőséget nyújt az egyéneknek arra, hogy hozzájá-

ruljanak bizonyos társadalmi problémák megoldásához

anélkül, hogy ezt anyagilag megsínylenék;

– tehermentesíti az állami költségvetést, lévén hogy a ci-

vil szervezetek nyújtotta szolgáltatások minőségiek és

költséghatékonyak, mivel ezek a szervezetek céljaik érde-

kében különböző pénzügyi forrásokat mozgósítanak és

társítanak, sokan az önkéntesek munkáját is hasznosítva;

– kapcsolatot teremt az állam, a polgárok és a szerveze-

tek között, hozzájárulva a polgári társadalom fejlődésé-

hez és a társadalmi tőke gyarapodásához.

Az 1%-os jogszabály által olyan mechanizmus születik

meg, amelyen keresztül a polgár maga dönthet a jövede-

lemadója 1%-ának felhasználásáról, egy civil szervezet fe-

lé terelve azt. Létrejött ilyenformán egy társszövetség az

adózó polgár, a pénzügyi szervek és a civil szféra között.

Gyakorlatilag az adózó polgár mondja meg az államnak,

hogyan szeretné, hogy elköltsék az adójának egy részét.

Elvek

Többéves, főleg magyarországi tapasztalatokra alapozva –

amely más országok esetében is érvényes, ahol az 1%-os

rendelkezés már néhány éve működik –, az alkalmazás

hatékonysága érdekében a következő – betartásra javasolt

– működési alapelveket állapították meg:

Adózó-munkáltató közötti kapcsolati titoktartás:

Oltalmazza a munkavállalót abban az esetben, ha adója

1%-át egy olyan szervezetnek kívánja juttatni, amelynek

értékrendje ellentmondásban áll a munkáltató érték-

rendjével (pl. egy, tevékenysége során környezetet szen-

nyező vállalat alkalmazottja környezetvédő egyesület-

nek ajánlja adójának 1%-át).

Adózó-szervezet közötti kapcsolati titoktartás:

Védelmezi az adófizető polgárt személyes adatainak en-

gedélye nélküli nyilvánosságra hozatalától.

Pénzalapok törvényes gyűjtése:

Kiküszöböli a korrupt mechanizmusokat, és azokat, ame-

lyek anyagi előnyöket nyújthatnak a segítségét felajánló adó-

zó számára is. Továbbá ez az elv biztosítja azt, hogy a felaján-

lott összegek valós, átlátható és hatékony szervezethez jut-

nak, nem fiktív, tevékenység nélküli vagy valamely párt ér-

dekeit képviselő testülethez.

Felkészüléshez szükséges időtartam biztosítása:

Egy új módszerről lévén szó, szükség van arra, hogy az

adózó polgárok, a munkáltatók és a civil szervezetek

egyaránt hozzászokjanak a jövedelemadó bizonyos szá-

zalékának átirányítását szabályozó rendszer fogalmá-

hoz; a civil szervezetek fel tudjanak készülni és meg-

szervezni információs kampányukat; a munkáltatók és

pénzügyi szervek pedig felkészüljenek a szükséges nyil-

vántartási és ügyviteli intézkedésekre.

Könnyed felhasználás minden résztvevő számára:

Adófizető, civil szervezet, munkáltató, illetékes hatóságok.

Költséghatékonyság:

Minden résztvevője a lehető legkevesebb anyagi kiadás-

nak legyen kitéve.

Átláthatóság:

Az alapinformációk minden résztvevőhöz maradéktala-

nul el kell jussanak: az átirányított összegek, demográfi-

ai mutatók az adózó polgárokról, akik átirányítják szá-

zalékukat, valamint adatok azokról a szervezetekről,

amelyek egy bizonyos küszöbösszeg fölött gyűjtöttek.

2.2 1% más országokban

Az 1%-os rendszer Közép- és Kelet-Európa számos orszá-

FIGYELEM !

Ez az összeg nem szponzorálás, nem adomány és nem

közvetlen pénzügyi támogatás, hanem az állami költség-

vetés része, amelynek felhasználása felett az egyes pol-

gárok rendelkeznek, átirányítva azt a civil szervezetek

felé. Sokan úgy vélik a törvényről, hogy közvetett állami

támogatást biztosít a nonprofit szférának, egy „átmeneti

filantrópia-modell“ kialakulását valósítja meg, amely

módszer csupán Közép- és Kelet-Európára jellemző.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 35

gában működik, 1997-től Magyarországon, 2002-től Litvá-

niában és Szlovákiában és 2004-től Lengyelországban is.

Szó van róla, hogy Csehországban is bevezessék.

Magyarországon a civil szervezetek felé irányított 1%

újabb 1%-kal toldódik meg az egyházak javára. Ezáltal el-

kerülik a két intézmény közötti érdekellentétet, „konku-

renciát“. Ráadásul a magyar állam létrehozta a Civil Ala-

pot is, amely a szervezetek által országosan összegyűjtött

1%-okkal egyenértékű összegét pályázati úton fordítja a

civil szféra fejlődésére.

Szlovákiában 2002-től van érvényben az 1%-os törvény,

ám 2004 elején az arányt 2%-ra emelték. Adalékként pedig

bevezették, hogy a meghatározott adószázalékot kereske-

delmi társaságok is átirányíthatják, nem csupán magán-

személyek.

Litvánia 2003-tól működteti az jogszabályt 2%-ra érvé-

nyesítve.

Lengyelországban, a 2004-ben megszavazott törvény Ro-

mániához hasonlóan 1%-ot szab meg.

Bővebb információ erre vonatkozó-

an a www.onepercent.hu honlapon

található.

3. Törvénykezés

Romániában az 1%-os jogszabály része a

2003/571. sz. Pénzügyi Törvénykönyvnek.

Az erre vonatkozó szövegrész a következő:

X. fejezet. Évi összjövedelem

90. cikkely

2. bekezdés

Az alapítványok és egyesületek alapí-

tásáról szóló 26/2000-es kormányren-

delet és az utólagos kiegészítések

alapján működő nonprofit szerveze-

tek támogatására az évi összjövedele-

madó 1%-val rendelkezhetnek az

adózók.

3. bekezdés

Az adózók számára az alkalmazó-

nak vagy az arra hivatott pénzügyi szervnek kötelessé-

ge jövedelemadójuk kiszámítása, szabályozása és átuta-

lása.

Az 571-es törvényt 2004 decemberében módosították a

2004/138-as kormányrendelettel, melyet a 2004/1281-es

számú Hivatalos Közlöny közölt. A legtöbb módosítás ar-

ra vonatkozik, hogy a kezdetben előírt 1%-ot 2%-ra növe-

lik a 2005-ös pénzügyi évvel kezdődően.

Jelenlegi helyzet

2004 decemberének végén a Hivatalos Közlöny 2005/54.

számában közzétették a 2004/1941-es, közpénzekre vo-

natkozó miniszteri rendelet által kidolgozott alkalmazási

szabályzatot.

4. 1%-os kampány

4.1 A kampány elemei

Az 1%-os típusú kampány tulajdonképpen nem egyéb, mint

forrásteremtő kampány, és értelemszerűen ezek jellegzetessé-

geivel rendelkezik. Megszólítunk egy célcsoportot (ebben az

esetben az adófizetőket), ismertetni akarjuk a szervezetünket,

a célcsoportunk igényeit és azt, ahogyan mi hozzájárulunk

ezen szükségletek enyhítéséhez, megoldásához. Az ismerte-

téshez nyilván hozzáteszünk egy felkérést, amely tartalmaz-

za a jövedelemadó 1%-a átirányítására való kérést, biztatást.

Részletesen és pontosan el kell mondanunk, mit kell

tenni ahhoz, hogy a jövedelemadó 1%-át átirányíthassák

szervezetünknek. Amennyiben lehetőség van rá, segítsük

ebben a megcélzott személyeket.

Ahhoz, hogy egy ilyen kampány sikeres legyen, szüksé-

ges annak tudatos megtervezése. Ezt a következő kérdé-

sekre adott válaszokkal is elősegíthetjük:

Mit vár a mi szervezetünk ettől a kampánytól?

Mekkora összeget szeretnénk összegyűjteni (próbáljunk

egy optimista és egy pesszimista forgatókönyvet összeál-

lítani), és hány adófizetőtől?

Mi a kampány fő célja: forrásteremtés, a célcsoportok

előtti bemutatkozásunk, támogatói kör növelésének lehe-

tősége, önkéntestoborzás?

Milyen erőforrással rendelkezünk?

Leltározzuk a meglévő erőforrásainkat (humán-, pénz-

ügyi-, információs- és időbeli), illetve az új emberek bevo-

násának lehetőségét a közeljövőben.

Kit akarunk megszólítani? Kitől kérünk 1%-ot?

Ha Önök egy kisebb közösségben tevékenykedő helyi

szervezet, akkor valószínűleg a teljes közösséget meg tud-

ják szólítani. Ám amennyiben egy nagyközösség aktív

szervezete, elengedhetetlen a célcsoport pontos meghatá-

rozása regionális vagy országos szinten.

Milyen üzenetet adunk át a célcsoportunknak?

Ki kell nyomozzuk, mi az elsődleges az általunk válasz-

tott célcsoporttal való kommunikációban, ehhez idomít-

suk üzenetünket.

Hogyan adjuk át költséghatékonyan üzenetünket?

Fontos, hogy beazonosítsuk azokat a kommunikációs csa-

tornákat, amelyek maximális hatékonysággal bírnak az

üzenetünk átadásának folyamatában.

Bármely ehhez hasonló kampány a következő eleme-

ket kell tartalmazza:

– Előkészítés

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

FIGYELEM!

A 2004-es évben (2005-ös kampány) az arány még 1% marad!

civil fórum36

– Kampányterv

– A kampány üzenete(i)

– Célcsoportok / Kampányközönség

– Kommunikációs csatornák / A kampány motorja

– Kampányanyagok

4.2 Belső előkészítés

A kampány sikeressége érdekében előbb a saját szerveze-

tünket kell előkészíteni. Ha úgy tetszik, bemelegítésnek is

tekinthetjük ezt a folyamatot, ami által a saját szerveze-

tünket és a benne foglalkoztatott embereket készítjük fel a

dolgok megfelelő lefolyása érdekében, kizárva az esetle-

ges negatív hatásokat, kellemetlen következményeket.

Célok

Mindenekelőtt azt kell meghatározni, mit várunk el ettől a

kampánytól: pénzalapokat, imázst, támogatókat. Termé-

szetesen egy jó kampány mindezt magával hozza, de a

fontossági sorrendet akkor is fel kell állítanunk. Minden,

ami ezek után a kampány folyamán következik, ettől a

döntéstől függ.

Figyelembe véve, hogy Romániában ez a jogszabály el-

ső alkalmazási éve, fontos, hogy reálisan mérjük fel a vár-

ható bevételeket, nehogy elkedvetlenedjünk a túlzott el-

várások be nem következésétől.

Az 1%-os jogszabály nem kizárólag forrásteremtő fortély,

hanem bátorítja a szervezeteket eredményeik nyilvános-

ságra hozatalára, a polgárokkal való kommunikálásra és

arra, hogy folyamatosan felvilágosítsa a lakosságot a civil

szervezetek társadalmi szerepéről. Az a szervezet, amely-

nek sikerül begyűjtenie 1-1%-ot 1000 személytől, elmond-

hatja magáról, hogy elsősorban 1000 személy bizalmát él-

vezi, még akkor is, ha az összegyűlt összeg értéke nem

olyan számottevő. Ez a bizalmi tőke az, amelyet később a

sajtóban gyümölcsöztethetünk a hatóságokkal és más tá-

mogatókkal való kapcsolatainkban is.

A kampány méretei

Több változó függvényében (költségvetés, rendelkezésre

álló humán erőforrás, anyagi erőforrások, a kampányra

fordítható idő, tevékenységi terület, stb.) eldönthetjük,

milyen méretű kampányt akarunk szervezni: helyi, regio-

nális vagy országos szintűt.

Mivel az idén lesz az első ilyen – kísérleti – jellegű te-

vékenységünk, talán a legegyszerűbb, hogy lépésben ha-

ladjunk, és a helyi kampánnyal kezdjük. Előnye, hogy

nem kerül sok pénzbe, egy kisebb közösséghez szólunk,

tehát a befektetett erő is koncentráltabb, az üzenetünk

pontosan megcélzott és körülhatárolható közösséget cé-

loz, ennélfogva hatékonyabb is.

A helyi kampányok gyakran a hozzájuk legközelebb

esőkhöz fordulnak: tagjaik, vezetőségi tanács, önkéntesek,

alkalmazottak, haszonélvezők és ezek családja. Továbbá

földrajzi kiterjedése szempontjából is követhető, mivel

egy kisebb helyen zajlik a tevékenység. Nagy előny, ha a

szervezethez közel állókhoz fordulunk segítségért, min-

denekelőtt azért, mert az ismerősök a mi javunkra fognak

tevékenykedni, nem névtelen személyekről van szó, azaz

könnyen tartjuk a kapcsolatot velük az elkövetkezőben is,

és folyamatosan ismertetni tudjuk velük az összegyűlt

anyagi alapok sorsát.

A helyi kampányoknak nagyon kicsi a költségvonzata,

mindemellett igen hatékonyak tudnak lenni. Egy levélben

szórhatunk több információt: a szervezetre vonatkozó

adatok bemutatását és az 1%-ra vonatkozó kérelmet, vala-

mint azt, hogy mire szándékozunk fordítani az összegyűlt

összeget.

Regionális kampány. Ezek teljesebbek, és több erőbefek-

tetést kívánnak a szervezettől. A közönség nem szorítko-

zik az „otthoniakra“. Sikeressége attól függ, mennyire si-

került a szervezetnek bevonnia egy tágabb célcsoportot,

megszólítani és meggyőzni az embereket. A kommuniká-

ciós csatornák többfélék kell legyenek, az információs

anyag is részletesebb, pontos adatokat szolgáltatva az 1%

igényléséről.

Ebben az esetben a hatékonyság érdekében a nyomta-

tott sajtó szolgáltatásait vehetjük igénybe: tájékoztató

anyagokkal, publicisztikával, hirdetéssel (minden esetben

szólítsuk meg célcsoportunkat).

Országos kampány. Jelentős befektetést igényel a szerve-

zet részéről, az üzenetet mind az írott sajtóban, mind az

elektronikus médiában terjesszük, országos szinten. Lehet-

séges, hogy – nonprofit szervezetről lévén szó – árkedvez-

ményben részesülünk, vagy éppen ingyen terjesztik a ró-

lunk szóló információt, ám minden attól függ, a szervezet

tagjai milyen kapcsolatban állnak a sajtó képviselőivel.

A reklám sokba kerül. Ezért aztán csak azok a szervezetek

tudják reklámozni magukat, amelyeknek sikerül meggyőz-

ni a sajtó képviselőit az ingyenes reklámozási felület hasz-

nálatáról közhasznú hirdetés formájában (anunţ de utilitate

public – AUP), illetve azok, amelyeknek sikerül ingyenes,

vagy kedvezményes külterületi reklámfelületet bérelni.

A szervezet azonosítói

Nem kezdhetjük el a kampányolást addig, amíg nem azo-

nosítjuk a szervezetre vonatkozó következő adatokat:

Célnyilatkozat. Rövid, frappáns, érthető szöveg, amely jel-

lemzi a szervezetet és ismerteti a célkitűzését. A szakértők

javaslata szerint a célnyilatkozat szóban is kevesebb mint

fél perc alatt elmondható kell legyen. Kidolgozása után jó

letesztelni az üzenetet, bemutatva a célcsoport különböző

tagjainak, hogy leellenőrizzük, érthető-e az üzenet.

A szervezet jele. Határozzuk meg az alakját, színeit, ké-

szítsük elő különböző méretekben, hogy különböző

nyomtatási felületeken használhassuk.

Fontoljuk csak meg: Magyarországon hat év alkalmazá-

si időszak után az adófizetők 30%-a használja ki a fel-

ajánlás lehetőségét. Ugyanitt az átlagos összeg, amit egy

szervezetnek az 1%-os jogszabállyal sikerül összegyűjte-

nie, kb. 1000 euró, viszont van olyan intézmény is, ame-

lyik 500 000 eurót gyűjtött be. Romániában az átlagos évi

jövedelemadó 1%-a 90000 lej körül mozog, ez valahol 2

és 3 euró között van. Ennek ellenére számos olyan adó-

fizető él közöttünk, aki adójának az 1%-a 10–15 euró,

nem beszélve azokról, akiknél ez az egy százalék adó

euróban kifejezve is öt nullást (!) húz maga után!

Magyarországon sok esetben a kisszervezetek éves költ-

ségvetésének 50%-át is kiteheti az 1%-os átirányításból

begyűjtött alap. Összehasonlítva a befektetett erő és költ-

ség arányát, a tapasztalat azt mutatja, hogy a kis, helyi

szervezetek kampányai a leghatékonyabbak.

Magyarországon az ilyen kampányok igen költségesek,

viszont annál nagyobb pénzösszeget lehet velük meg-

célozni. 2003-ban 98 szervezetnek sikerült egyenként

több mint 18 500 eurót gyűjtenie, az ez alkalommal ösz-

szegyűjtött összegek legnagyobbja 575 000 euró volt

egyetlen szervezet javára.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 37

Haszonélvezők. Határozzuk meg minél pontosabban, kik

lesznek azok, akikért tevékenykedik a szervezet, akiknek

a hasznára létrehoztuk azt: neme, kora, iskolázottsága,

lakhelye, foglalkozása, gondjai és igényei, ezek közül me-

lyiket karolja fel a mi szervezetünk. Továbbá: számszerű-

en becsüljük fel lehetséges haszonélvezőink körét, hatá-

rozzuk meg a személyek számát lebontva minden szolgál-

tatási körünkre.

Megszólítás. Ettől leszünk mi másak, egyediek, a többi

szervezettől különbözőek. A szolgáltatások minőségéről

van itt szó, arról, hogy például csak önkéntesekkel dolgo-

zunk, vagy hogy köreinkben csak jól képzett emberek

tevékenykednek, vagy újszerű módszereket alkalmazunk,

eredetiek vagyunk, stb.

Szervezeten belül meg kell beszéljük ezeket az ismér-

veket. Írjuk le a fentebb ismertetett adatokat, bizonyosod-

junk meg afelől, hogy a szervezet minden tagja ismeri eze-

ket, és hozzá is szokott az alkalmazásukhoz, ismertetésük-

höz, hogy bármilyen környezetben és helyzetben gördülé-

kenyen, könnyűszerrel bánjanak ezekkel az elemekkel.

Humán erőforrás

A kampány koordinátora: teljesen mindegy, hogy ez a

személy munkaviszonyban áll a szervezettel vagy

önkéntes, hogy vannak egyéb felelősségei ezen kívül vagy

nincsenek, az adott szervezeten belül világosnak kell

lennie, ki a kampány koordinátora.

A kapcsolattartó személy(ek): ezek a személyek kampány

idején folyamatosan jelen kell legyenek, képesek legyenek

kérdésekre válaszolni, részleteket ismertetni az érdekel-

tekkel. A kapcsolattartó személy rendelkezzen rendkívül

jó kommunikációs képességgel, ez elengedhetetlen köve-

telmény.

A kapcsolattartó személy alapvető tulajdonságai: nyu-

godt, szellemes, illedelmes, jó kifejező-

képességgel rendelkezzen, tudjon alka-

lmazkodni beszélgetőpartnere nyelvezeté-

hez, bírja a stresszt, pozitív hozzáállású, nyi-

tott, tanulékony.

Kivel kell kommunikálnia a kapcsolatem-

bernek?

– haszonélvezőinkkel,

– a kampány minden célcsoportjának

képviselőivel,

– a sajtóval,

– különböző hatóságokkal,

– a kereskedelmi szféra képviselőivel.

Ez a minimális kampánystáb. Az önkénte-

sek és alkalmazottak ezek mellett a követ-

kező területeket kell lefedjék:

– Üzenetek kidolgozása

– A legmegfelelőbb kommunikációs

csatornák azonosítása

– Célcsoport kutatása

– Kampányanyagok kidolgozása

– Kapcsolatteremtés és -ápolás külön-

böző partnerekkel és szolgáltatókkal

– Terjesztés

– Kampánytevékenységek lebonyolítása

– Felmérés

– Sok más, amit csak a kampány megtervezése során

tudunk beazonosítani.

Önkéntesek bevonása

Amennyiben egy hagyományos szervezet példáját vesz-

szük, ez valószínűleg nyakig van a megszokott tevékeny-

ségeiben, szolgáltatásainak és projektjeinek ellátásával,

tehát nincs túl sok ideje. A költségvetési keret is bizonyára

korlátozott, és teljes mértékben a haszonélvezőkre fordul.

Tehát se pénz, se idő! Ez viszont nem akadály az 1%-os

kampány előtt, hisz ezért léteznek önkéntesek.

Néhány jó ötlet

Próbálkozzunk egy kizárólag önkéntesekből álló csopor-

tot alkotni. Arra törekedjünk, hogy ez a csoport nagy

legyen és heterogén, ilyenformán kerüljön elegendő idő és

hajlandóság a tevékenységek ellátására. Legegyszerűbb a

már meglévő önkéntesekhez fordulni, ők már ismerik

szervezetünket.

Vigyázat, az önkéntes nem csak arra jó, hogy boríté-

kokat ragasszon, adatbázist feltöltsön vagy szórólapokat

osztogasson. Próbáljunk szakértőket bevonni az önkéntes

csapatba a kommunikáció területéről, anyagok kidolgo-

zásába, a többi önkéntes képzésébe.

Hol találjuk őket? Bárhol!

A házban, ahol lakunk.Volt iskola- vagy egyetemtársak.

Volt munkatársak. Jelenlegi munkatársak. Család. Baráti

kör. Haszonélvezőink. Szolgáltatóink (bármilyen jellegű).

Gimnáziumok, egyetemek, oktatási intézmények diákjai

és tanárai. Újságírók. Terjesztők. Személyiségek. Közvé-

lemény-alakítók. Reklámszakértők, ügyfélfogadó intéz-

mények alkalmazottai. Egyetemisták. Hatóságok. Cégek.

Olyan szervezetek, amelyek túlságosan kicsik, elfoglal-

tak, gazdagok stb. ahhoz, hogy az 1%-al foglalkozzanak.

Kommunikációs eszközök

Az 1%-os kampány keretén belül kétféle kommunikációt

kell biztosítania a szervezetnek:

A célnyilatkozat üzenete a célcsoport felé.

Kérdések fogadása és megválaszolása, a célcsoportok vé-

leményezései: kommentárok és visszajelzések.

Ez utóbbihoz szükségeltetik:

Telefonkészülék. A kampány idején legalább egy telefonké-

szüléken állandó, nyilvános elérhetőséget biztosítsunk

annak érdekében, hogy a kérdésekre válaszolni tudjunk,

illetve ezáltal is bizonyítsuk a szervezet valós, létező

mivoltát. Lényeges, hogy a telefonhívásokra egy beavatott,

felkészült személy, lehetőleg a kapcsolattartó személy válas-

zoljon. Életbevágóan fontos, hogy aki válaszol, pontos és

részletes információt tudjon szolgáltatni a szervezetről,

megnyerje a kérdező bizalmát. Próbáljuk kitalálni a gyakori

kérdéseket, és készítsük elő időben a válaszokat.

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

civil fórum38

Amennyiben a költségvetési keret megengedi, nyissunk

egy zöldszámot. Ennek telepítése nem haladja meg az 50

eurót, a hívások percenkénti díjszabása 0.02 és 0.09 euró

között mozog szolgáltatótól függően. Arra figyeljünk,

hogy ne hozzunk nyilvánosságra egy olyan számot, ame-

lyen nem tudunk válaszolni. Semmi sem rosszabb, mint

amikor az adózó polgár hívására nem válaszol senki, vagy

egy morcos hang förmed rá a vonal túlsó végéről.

E-mail: fontos, hogy megadjunk egy e-mail-címet, ahol

felvehetik velünk a kapcsolatot. Lehetőleg ne használjuk

a magánlevelezések fogadására szánt címünket erre a

célra, még akkor sem, ha a szervezet

vezetőjének a címéről van szó. Gondoljuk

csak el, mennyi hitele van egy olyan

szervezetnek, amelynek e-mail címe a

következő: 69pufici@personal.ro.

A nyilvánosságra hozott e-mail-címet

naponta ellenőrizzük, rendelkezzék nagy

adattároló hellyel. Ezzel elkerüljük azt a

kellemetlen helyzetet, hogy kérdezőnkhöz

visszapattanjon a levél „a címzett postalá-

dája tele“ üzenettel.

Cím: tegyünk közzé egy olyan postacímet,

ahol ügyfeleket fogadunk és/vagy lev-

elezést. Körültekintőnek kell lenni a kijelölt

helyiség megválasztásánál, ugyanis nem

biztos, hogy haszonélvezőink szempon-

tjából jó, ha mondjuk, egy nappali

foglalkoztató-központban állandó ügyfél-

fogadást tartunk. Ebben az esetben óraren-

det szabjunk meg. Már csak azért is, mert sokan csak azt

hiszik el, amit látnak.

Gyakori kérdések, amelyekre készítsük elő időben a

válaszainkat:

K: Mivel foglalkozik a szervezet?

F: Céljai, tevékenységei

K: Kivel és kinek dolgoznak?

F: Felsoroljuk célcsoportjainkat és haszonélvezőink cso-

portját. Lehetőleg számszerűen is ismertessük ezeket

az adatokat.

K: Honnan jön a pénz?

F: Felsoroljuk a szervezet pénzügyi forrásait százalékban,

de számadatokkal is, ha kell.

K: Miért kérik az én 1%-omat? Az úgyis kevés.

F: Sok kicsi sokra megy! Minden bani számít. Soroljuk fel,

mit tehetünk egy kis összeggel. Sokan tartanak igényt a

mi segítségünkre.

K: Melyek az eddig elért eredmények, sikerek?

F: Ismertessük haszonélvezőink helyzetét mielőtt részt

vettek programjainkban, és az után. (Pl. 10 nyugdíjas

naponta meleg ebédet kap tőlünk, naponta találkoznak

más nyugdíjasokkal a központunkban, azelőtt ez nem

volt lehetséges. Semmi esetre se büszkélkedjünk azzal,

hogy szerveztünk egy szemináriumot, ahol húsz

résztvevő teljes ellátásban részesült.)

K: Honnan tudom, hogy a pénz valóban azokhoz kerül,

akikről ti beszéltek?

F: Ajánljuk fel az átláthatóságot, a beszámolók nyilvános-

ságát, hívjuk meg látogatóba a kérdezőt, hogy meggyő-

ződhessen tevékenységeinkről, netán szervezzük be

önkéntesnek.

Ne feledjük, a kampány legfontosabb üzenete mi

magunk vagyunk: a szervezet identitása és a közvetítő

személyek.

4.3. Célcsoportok

Abból kiindulva, hogy a szervezetünk milyen sajátossá-

gokkal rendelkezik – hol helyezkedik el, milyen belső fel-

készültséggel rendelkezik, és melyek a célkitűzései –,

meghatározhatjuk most már azt is, ki is legyen a megszó-

lított célcsoportunk. Van egy mondás, mely szerint „senki

sem tud mindenkivel beszélni“. Gondoljuk végig, hogy

egy olyan kampányt akarunk elindítani, ahol egyaránt

szólni kívánunk a bankhivatalnokokhoz, konfekcióipar-

ban dolgozó asszonyokhoz, öntödei munkásokhoz és szá-

mítás-technikusokhoz. Meglehetősen nehéz lesz meg-

találni azt a közös érdekeltséget, amely-

nek nyelvén mindannyiukhoz szólhatunk

ugyanazon a nyelvezeten. Éppen ezért fel

kell osztani a célközönséget, és ezek érték-

rendjéhez igazodva más-más üzenettel

kell megszólítani őket.

Elsőként tehát azonosítsuk be azokat

célcsoportokat, akiktől meg szeretnénk

szerezni az 1%-ot a kampány folyamán. A

második lépés a már kijelölt csoportok jel-

lemzőinek a meghatározása lesz. Annál

jobb, minél több jellemzőt össze tudunk

írni: – Kor

– Iskolázottság

– Bérezés

– Társadalmi elismerés

– Nem

– Lakhely

– Ingóságok

– Közösségi helyek

– Fogyasztott sajtó

– Szabad idő

– Családi állapot

– Gyermekek száma, kora

– Milyen üzletekben szeret vásárolni

– Értékrend, elvek.

Próbáljunk minél több adatot összegyűjteni, helyezzük

magunkat a célcsoportunk tagjainak bőrébe!

Ezek az információk segítenek majd abban, hogy

üzenetünket pontosan megszerkesszük és megtaláljuk az

üzenetátadás legmegfelelőbb módját.

Gondolkodjunk el azon is, a sajtónak melyik ágazata

lenne megfelelő célcsoportunk elérésére. Például, melyik

tévécsatornát nézi leggyakrabban? Milyen újságot olvas?

Ennek alapján kinyomozhatók az egyes sajtótestületek

olvasottsági-nézettségi rátái maguktól az újságoktól/tele-

vízióállomásoktól, vagy a www.brat.ro honlapról.

Hogyan léphetünk be célcsoportunk köreibe? Aprán-

ként közelítsük meg őket: munkahely, lépcsőház, baráti kör,

család és rokonság, a szervezet társas- és szolgáltatói köre.

A célcsoportok meghatározása segít abban is, hogy

újrafogalmazzuk és újraértékeljük szervezetünk iden-

titását. Érthető az üzenetünk? A kommunikációra válasz-

tott emberek megfelelnek a célnak? Sikerült megtalálni a

legmegfelelőbb módját a célcsoporttal való kapcsolat-

tartásnak?

Elsőként tehát azo-

nosítsuk be azokat

célcsoportokat,

akiktől meg szeret-

nénk szerezni az

1%-ot a kampány

folyamán. A máso-

dik lépés a már

kijelölt csoportok

jellemzőinek a

meghatározása lesz.

FIGYELEM!

Csak egyetlen egy esetben nincs szükség a célcsoport

felosztására: amikor nagyon kis közösséghez szólunk

(kisebb lakónegyed, község). Ám ebben az esetben is

gondoljuk végig, melyek a közös vonások, és erre épít-

sük a kampány összes elemét.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 39

4.4 A kampány üzenete

Az üzenet megfogalmazása és jellemzői

Az informális megfogalmazás esetében tudnunk kell, mi

az, amit szeretnénk, hogy megjegyezzen a befogadó, és

azt is, amit reagálásként elvárunk tőle.

Az üzenet legyen:

Világos – érthető, egyértelmű.

Tömör – emészthető és könnyen értelmezhető.

Célcsoporthoz idomított – hogy a fentebb említett

megértés az általunk kijelölt célcsoport esetében

megtörténjen.

Ezenfelül ne feledjük, az üzenet:

Jellemezze szervezetünket céljain és haszonélvezőin

keresztül.

Ismertesse világosan az igényt/ügyet, amiért alapokat

gyűjtünk.

Hangsúlyozza, hogy 1%-os kampányról van szó.

Nevezze meg a tevékenységet (a jövedelemadó 1%-ának

átirányítása szervezetünk javára).

Világítson rá, hogy az állami költségvetés egy részének

átirányítására vonatkozik a jogszabály, és nem

adomány, vagyis ez az átirányítás nem kerül pénzbe.

Különböztesse meg szervezetünket más, hasonló

érdekeltségű szervezetektől.

Erősítse meg, hogy bármilyen kicsi összeg hozzásegít a

közösség valamely problémájának megoldásához.

Tartalmazza a szervezet azonosítóit: elnevezés,

adószám, bankszámlaszám, bank.

Kínáljon kapcsolatfelvételi elemeket a bővebb informá-

ciószolgáltatás érdekében.

Közvetítse a forrásteremtés sürgősségét.

Idomuljon a hallgatóságához (célcsoportjához).

Tesztelve legyen egy, a célcsoporthoz hasonló szemé-

lyekből álló csoporton.

A kommunikációban járatos szakértők azt vallják, a sike-

res üzenet legyen FEKVŐ (angolul, románul AIDA)!

F – Figyelemfelkeltő (Attention).

E – Érdekes (Interesting).

K, V – Kívánatos, Vágyat ébresztő (Desirable).

Ő – Ösztönző (Action) (azaz, bírja rá a kiszemelt személyt,

hogy azonnal kitöltse az 1%-ra vonatkozó nyilatkozatot).

Üzenet-típusok

Az adományozás indokainak három nagy csoportja van:

Érzelmi okok – például a sajnálatra alapuló adakozás.

„Szeretnék segíteni ezeken a gyermekeken, mert

nekem sem volt boldog gyermekkorom.“

Normatív okok – hátterükben olyan társadalmi szab-

ványok állnak, amelyek az egyént adományozásra

késztetik, mert szimbolikus vagy kézzelfogható jutal-

mat vár tettéért cserébe.

„Szerintem minden fejlett cég elérkezik oda, hogy kö-

telességének tekintse bizonyos szervezetek megsegíté-

sét, ezáltal hozzájárulva a közösség fejlesztéséhez.“

Kölcsönösség – annak az elvnek az eredménye, hogy

bármely kapcsolatban minden résztvevőnek nyerni-

valója van.

„A szponzorálás nem egyoldalú tevékenység. Senki a

világon nem szponzorál csak azért, mert szponzorál-

hatnékja támadt. Cserébe vagy reklámot várnak a

szponzorok, vagy saját vállalkozásuk fellendülését,

pozitív megítélését a társadalomban.“

„A szponzorálás hatékonyabban közelíti meg a közös-

séget, mint az egyszerű reklám.“

A filantrópiás magatartás tanulmányozása során a Közös-

ségi Kapcsolatokért Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii

Comunitare)1

beszámolója kimutatja, az adományozó la-

kosság körében első helyet nyernek az érzelmi okok (59%),

ezt követik a normatív indokok (35%), és csak 6%-ban

adományoznak az emberek a kölcsönösségi elv alapján.

Mi a következtetés? Először is az, hogy társadalmi

ügyekben (gyermekeket, időseket szolgáló tevékenysé-

gek, betegségek és szegénység elleni harc) az adomá-

nyozónak érzelmi okai lesznek az adakozásra. Környezet-

védelem, kultúra, emberjogok területén érthető, hogy

egymást feltételezi az adakozó és a hasznosító, a lakosság

látszólag nehezebben reagál ezekre a felhívásokra, ám ne

feledjük, hogy ezeken a területeken nem is tudunk kie-

melkedő forrásteremtő tevékenységekről. A belső motivá-

ciók ilyen típusú rendszerezése se nem jó, se nem rossz,

viszont elénk tárja az adakozók indokainak életképessé-

gét, olyan jelzéseket, amelyek segítenek üzeneteink haté-

kony kidolgozásában.

A képviselt ügy maga is rokonítható a kampányban fel-

használt módszerekkel. Egy olyan szervezet esetén, ame-

lynek tevékenysége gyermekek vagy idősek szociális

megsegítését tűzte ki céljául, minden bizonnyal sikeresen

próbálkozik egy érzelmi hangvételű megszólítással. A

legtöbb ember meghatódik, amikor egy gyermek vagy egy

idős ember hangját hallja. Az együttérzés, sajnálat, szá-

nalom olyan érzések, amelyek tettre buzdítanak, jelen eset-

ben adakozásra. A környezetvédelmi, oktatási területen

működő szervezetek esetén a siker kulcsa valószínűleg a

normatív hozzáállás lesz, a kölcsönösség elvét pedig

mintha a szakmai szervezeteknek találták volna ki.

Üzenetépítés

A kampányüzenet kidolgozásában a következő lépéseket

kövessük:

1. A kampány általános üzenetének megfogalmazása

Ebben a konkrét esetben ehhez hasonló lesz: „Tereljék

jövedelemadójuk 1%-át szervezetünk számlájára, hogy

ezzel az összeggel is hozzájáruljanak a kantinépítés-

hez/kórház korszerűsítéséhez/egy diák ösztöndíjához/egy

rezervátum megvédéséhez.“

2. Azon motivációk meghatározása, amelyek a legna-

gyobb valószínűség szerint válaszra lelnek célcsopor-

tunk körében.

3. Ezen motivációk beépítése az üzenetbe:

„Mosolyt csalhat egy éhező ajkára“ – érzelmi motiváció

„Kötelességünk az árvákon segíteni“ – normatív motiváció

„Az Ön gyermekei jobb iskolába járnak majd, mivel

adományával Ön egészséges környezetet biztosít szá-

mukra“ – kölcsönösségi elv

4. Az üzenet idomítása a választott kommunikációs csa-

tornához, kampányanyagokhoz, költségvetéshez stb.

1Asociatia pentru Relatii Comunitare, Allavida – „Tendinte ale comportamentului Filantropic în România: Donatori individuali și sector de afaceri“,

septembrie 2003.

FIGYELEM!

Legtöbb esetben a hatékonyság nyitja az összetett

motiváció, amely a felsoroltak mindegyikéből kölcsö-

nöz valamit.

civil fórum40

4.5 Kommunikációs csatornák és módszerek

Közvetlen közlés

Rendezvények

Sajtó (írott és elektronikus)

Internet

Plakátolás (külső és belső)

Közvetlen „eladás“ (levelezés, telefonálás)

Mindegyik csatorna rendelkezik előnyökkel és hátrányok-

kal, és más-más közönséghez szól.

Közvetlen közlés

Ez a legolcsóbb módszer. Viszont idő- és emberigényes,

mivel aránylag sok képzett személy szükségeltetik az

üzenet terjesztésére. Másik nagy előnye, hogy amennyi-

ben az üzenetünk elő van készítve, azonnal elkezdhető.

Találkozzunk a célcsoportunk tagjaival, mutassuk be

nekik szervezetünket és szándékunkat. Ezt megtehetjük

otthon, családban, baráti körben, munkahelyen, tömegkö-

zlekedési járatokon, labdarúgó-mérkőzésen, bevásár-

láskor, vendéglőben, bárhol!

Bekapcsolhatók a szervezet alkalmazottai is ebbe a

kampányba, önkéntesek, tagok, vezetőség, szolgáltatók,

minden ismerős.

Rendezvények

A rendezvényeknek kisebb-nagyobb mértékű költségvon-

zata is van. Ráadásul jelentősebb idő és egyéb erőforrások

befektetését igényli, ha eredményesek akarunk lenni.

Amennyiben lehetőség nyílik erre, kár elszalasztani a

lehetőséget, hogy elmondhassuk a jelenlevőknek, miért is

kérjük őket arra, hogy ajánlják fel számunkra adójuk 1%-

át. Gondoljunk egy olyan eseményre, amely találjon a

szervezet imázsához, a tervezett tevékenységhez és az

1%-os jogszabály alapgondolatához.

Bővebb információ ezzel kapcsolatban a Közösségi

Kapcsolatokért Egyesület honlapján található, vagy

nyomtatott formában „Rendezvények“ (Evenimente spe-

ciale) címszó alatt.

Sajtó (írott és elektronikus)

A sajtó bevonásának különböző módozatai vannak:

Írott, nyomtatott sajtó (újságok és folyóiratok)

Cikkek. A legolcsóbb, gyakran leghatékonyabb módszer,

különösen, ha a legolvasottabb oldalakon jelenik meg.

Hátránya, hogy ki vagyunk szolgáltatva az újságírónak.

Ezért fontos az, hogy jó kapcsolataink legyenek velük.

Olvasói levelek. Egy közzétett cikk kapcsán véleménye-

zünk, egyben kihasználjuk az alkalmat, hogy megemlít-

sük szervezetünket és az 1%-ot.

Apróhirdetés. A magyarországi kisszervezetek jelentős

sikerrel alkalmazták ezt a módszert. A hirdetés kreativi-

tása, játékossága nagyon fontos. A lap kategóriája, a meg-

jelenés mérete és oldala, valamint gyakorisága jelentős

mértékben növelheti a kiadást.

Reklám. Ez egy bizonyos méretű újságfelület megvásár-

lása, amelyen azt jelentetünk meg, amit akarunk. A hatás

nagyon jó is lehet, viszont a befektetés is óriási. Ennek

ellenére azok a szervezetek, amelyek Magyarországon ezt

a módszert alkalmazták, meg vannak elégedve az ered-

ménnyel.

Kissé kevésbé költséges válfaja ennek a módszernek a

„melléklet“, ami abból áll, hogy egy meglévő kiadvány

mellékleteként mutatkozunk be, viszont általában ennek a

mellékletnek a gyártási költségét mi fedezzük.

Elektronikus média (rádió, tévé)

Rádió. A rádiós reklámok, beharangozók költsége elvisel-

hető. A hatás pedig nagyon hálás. Célcsoportunk függ-

vényében kell kiválasztanunk a megfelelő adót, hallga-

tottság szempontjából az ultrarövid hullámon sugárzó

adókon csúcsidő reggel 7 és 10 között, illetve délután 4 és

7 között van.

Televízió. A legköltségesebb média, reklámozás szem-

pontjából. Egy 30 másodperces reklámért 1 000 és 6 000

dollárt vagy eurót is elkérnek. Viszont hatékonyság szem-

pontjából meggondolandó, egyidejűleg embermilliókhoz

juthat el ilyenformán az üzenet.

A legkeresettebb reklámfelületek az esti híradók idején és

környékén vannak, az esti film megszakításában, lab-

darúgó-mérkőzések és kerekasztal-beszélgetések alatt. Ne

hagyjuk figyelmen kívül azokat a műsorokat, amelyek bár

nézettség szempontjából nincsenek az elsők között, de a

mi célcsoportunknak szánták őket, ilyenkor ezen műsorok

keretén belül érdemes reklámozni, a költségek is alacso-

nyabbak.

Internet

Nevetséges lenne kikerülni az internetet. A költségek elenyé-

szőek, ráadásul egyre több ember tölti idejét a világhálón.

Web-oldalak

Ez az a felület, amely lehetővé teszi, hogy bárki érdekelt

személy adatokat gyűjtsön a szervezetünkről. Mi az,

aminek elengedhetetlenül meg kell jelennie a web-olda-

lon? A célnyilatkozat, létező programok és projektek, ada-

tok a haszonélvezőinkről, a szervezet munkacsoportja,

vezetőségi tanács, éves pénzügyi beszámoló.

Lényeges, hogy az oldal könnyen kezelhető legyen, ne

aggassuk tele mindenféle műszaki „csellel“. Használjunk

minél több fényképet, vigyázva a feltöltött állományok

méretére, hisz ezek jelentősen lelassíthatják az adatátvitel

sebességét, nehézkessé téve az oldalt.

Rendkívül fontos, hogy, ahol csak lehet, reklámozzuk,

hozzuk nyilvánosságra web-oldalunk címét: névjegykár-

tyán, a szervezet és a kampány nyomtatott információs

anyagain.

Az interneten jelen lenni és maradni lényeges, és ez

még igényes feltételek mellett sem kerül többe, mint 10-15

USD havonta.

Web-szalagok (banner)

Saját web-oldalunkat tudjuk reklámozni ennek segítségé-

vel, eseményeket, vagy magát a kampányüzenetet. Ne fe-

FIGYELEM

A sajtó használata költséges, de meghálálja a befektetést!

Próbáljuk meghatározni, melyik az a sajtószerv, amelyik

legjobban szolgálja a mi ügyünket a lehető legolcsóbban

úgy, hogy általa a mi célcsoportunkat szólítjuk meg.

Minden médiának lekérhető a nézettségi/olvasottsá-

gi/hallgatottsági rátája a www.brat.ro honlapon.

Reklámárakat „ratecard“ rendszerben közölnek, azaz

hasonlatosak a piaci árakhoz: „ki kérdi?“ alapon mű-

ködnek. Legtöbb esetben jelentős árkedvezményt lehet

kialkudni, ha elmondjuk, hogy mi egy nonprofit

szervezetet képviselünk. A ratecard-hoz képest 70%, de

akár 90%-os árkedvezményhez is hozzájutunk. Ne feled-

jük, nyomtatott sajtó és rádió esetén nagy esélyünk van az

ingyenes reklámozásra.

Eddig Magyarországon a NIOK-nak – az 1%-os törvény

terjesztője – sikerült csak ingyenes reklámfelületet hasz-

nálnia a televízió-csatornákon, ám ezeket az üzeneteket

nem csúcsidőben sugározták.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 41

ledjük, a web-szalagnak kapcsolódnia kell honlapunkhoz.

Gondoljuk csak el, milyen eredménye lehet egy olyan sza-

lagnak, aminek a vége nem visz sehova… A szalagot elhe-

lyezhetjük szolgáltatóink és partnereink honlapján is. Alka-

lmazhatjuk a szalagcserét is. Ezenfelül egy on-line reklá-

mozó cégen keresztül elhelyezhetjük web-szalagunkat a

nagy hazai vagy külföldi portálokon is. Egy jelentősebb

román portál oldalán 100 ezer megje-

lenésért 400 USD-t kell fizetni. Természete-

sen itt is sikerrel alkudhatunk egy jó árat,

akár a sajtó esetén.

E-mail

Legjobb, ha az e-mail-t választjuk kommu-

nikációs eszközül azokkal, akik bővebb

információt kérnek tőlünk. Ne küldöz-

gessünk nagy mennyiségű kéretlen e-

mail-t, még akkor sem, ha ez valóban kön-

nyű és nem kerül pénzbe. Törvénytelen és

etikátlan, tehát árt a rólunk alkotott kép-

nek. Válaszadáskor a legfontosabb, hogy

azonnal küldjük el visszajelzésünket a

kérdezőnek, lehetőség szerint még aznap,

de legkésőbb másnap.

Plakátolás (külső és belső)

Kültéri plakátolás

Előnye, hogy mivel utcára helyezik, minden arra járó ész-

reveszi. Ennek következtében nagyszámú, heterogén be-

fogadócsoportra teszünk szert. Nyilván az is döntő lehet,

hogy városszéli lakónegyedben helyezzük el a plakátokat

vagy a városközpontban. Mindkét választásnak van jó és

rossz oldala is: egyetlen üzenettel nagyszámú befogadó-

hoz jutunk el, ám a csoport sokfélesége miatt erősen kell

általánosítani, tehát a hatékonysági foka korlátozódik.

Hátrányai közé sorolható még az is, hogy a külterületi

plakát, hirdetőtábla stb. tartalmi felülete igen korlátozott,

nagyon kevés információt tudunk feljuttatni rá (kulcs-

szavas üzenet és a szervezet neve), mivel a közönség

nagyon kevés ideig nézi.

Következésképpen a plakátolás hatékonyságára akkor

számíthatunk, ha vele párhuzamosan olyan kommuniká-

ciós csatornákkal erősítjük meg az üzenetet, amelyek

egyértelműen eljutnak célcsoportunkhoz.

Belső plakátolás, hirdetés

A költség jóval kisebb, mint az előző esetben, gyakorlati-

lag csak a plakátok elkészítése kerül pénzbe. Itt viszont ki

vagyunk szolgáltatva a helyiségek tulajdonosainak.

Olyan helyeket válasszunk, amelyek valamilyen mó-

don összeköthetők a szervezetünkkel, vagy azzal a tevé-

kenységgel, amelyre mi az 1%-ot gyűjtjük. Egy gyermek-

védelmi szervezet például helyezze plakátait olyan

helyekre, ahol sok szülő megfordul: óvodák, iskolák, kö-

zértek, játéküzletek, parkok, klinikák stb.

A hatékonyság elve alapján nem sűríthető túlzottan sok

információ egy plakátra, tehát ajánljunk könnyen elérhető

forrásokat, ahonnan bővebb információval gazdagodhat az

érdeklődő. Ezeket a forrásokat idomítsuk a célcsoporthoz.

Néhány tipp:

A plakát mellé helyezett szórólapok vagy ismertetők.

Web-oldal.

E-mail cím.

Telefonszám (lehetőleg zöldszám).

Egy önkéntes, aki csúcsidőben ott áll, és kérdésekre

válaszol.

Közvetlen „eladás“ / Direkt marketing

(levelezés és telefonálás)

Amennyiben a szervezetnek már bevált

módszere a postai levelezés által lebonyo-

lított kampányolás, a soron következő

küldeményhez csatolhatjuk az 1% jöve-

delemadó átirányítására vonatkozó ké-

relmet is.

A nagyobb méretű postai megközelítés

nagyon költséges lehet (néhány ezer levél

kezelése nem könnyű dolog, postai költ-

sége is magas), viszont Romániában és

más országokban is nagyon hatékony

módszernek bizonyult. Kisebb méretű leve-

lezési kampányt is szervezhetünk, keve-

sebb címzettel.

A telefonos eladást (telemarketing) legjobb, ha a köz-

vetlen környezetünkben alkalmazzuk, azaz baráti kör,

ismerősök esetén. Egy idegen emlékezetében valószínűleg

nem fog megmaradni a mi kilétünk egy ilyen egyszeri

telefonbeszélgetés kapcsán, tehát a módszer nem haté-

kony. Ráadásul sok esélyünk van arra, hogy kellemetlen

élményként kezeljék a hívásunkat, magyarán, fordítva

süljön el a dolog.

4.6 A kampány gyakorlati vetülete

Ahhoz, hogy összjövedelem-adójuk 1%-át az Önök szer-

vezete felé terelhessék, az adófizetőknek a következőket

kell tudniuk a szervezetről:

A szervezet elnevezése.

A szervezet adózási száma (codul fiscal).

A szervezet bankszámlaszámának IBAN-kódja.

Ezek az információk szükségesek az évi összjövedelem be-

vallási nyilatkozatának kitöltéséhez, az erre vonatkozó H

(az évi összjövedelem-adó 1%-ának címzettje) fejezetben.

Egyetlen űrlap, az összjövedelem-bevallási nyilatkozat

(declaraţia de venit global) kitöltésével ajánlható fel az évi

összjövedelem-adó 1%-a egy nonprofit szervezet javára.

Az űrlapot a pénzügyi szervek küldik el postán minden

adófizető hivatalosan bejegyzett lakcímére, de elkérhető a

területi pénzügyi közigazgatási szervektől, vagy letölt-

hető a Közpénzügyek Minisztériumának honlapjáról is.

A szervezetet azonosító információkat pontosan tün-

tessük fel az űrlapon. Azon adófizetők adóbevallását,

akiknek csak egy jövedelemforrásuk van, a munkáltató-

nak kell közvetítenie az adóhatóságokhoz. Ezek a szemé-

lyek is rendelkezhetnek adójuk egy százaléka felett,

amennyiben kitöltik a fentiekben jelzett adónyilatkozat-

nak az A (az adófizető személyes adatai) és H fejezeteit. A

többi fejezetet nekik nem kell kitölteniük.

Mindazok, akik több jövedelemforrással rendelkez-

nek, kötelesek az évi összjövedelem-bevallási nyi-

latkozatot az adóhatóságokhoz saját maguk eljuttatni, és

amennyiben az 1%-ot is fel akarják ajánlani, ki kell tölt-

sék a H fejezetet is.

A nyilatkozatokat 2005. május 15. határidővel kell

személyesen vagy postán letenni annál az adóhivatalnál,

amelynek hatókörébe tartoznak.

Egyetlen űrlap, az

összjövedelem-be-

vallási nyilatkozat

(declaraţia de venit

global) kitöltésével

ajánlható fel az évi

összjövedelem-adó

1%-a egy nonprofit

szervezet javára.

FIGYELEM!

A kereskedelmi plakátolás költségei nagyon nagyok. Még

abban az esetben is, ha sikerül a hirdetőtábla felületét

ingyen megszerezni, számítsunk arra, hogy a plakátok

gyártási költsége számottevő. Szemernyi ötletességgel

sokra megyünk, még így is!

civil fórum42

5. Kampány után

5.1 Kiértékelés

A kampánynak vége, az adófizetők hozzánk terelték

adószázalékukat, az arra kijelölt szervek átutalják az

összegeket a bankszámlánkra. Amíg mindez megtörténik,

Önöknek bőven van ideje kiszámítani, mennyibe is került

ez a kampány.

Ne feledjük feltüntetni a költségvetésben a következőket:

A kampányanyagok gyártási költsége.

A kampányolás előtt is meglévő tárgyi készlet, ennek fel-

használási költségei.

Reklámfelületek bérlése (ha van ilyen).

Kommunikációs költségek.

A rendezvények kapcsán született költségek (ha van ilyen).

Humán erőforrás.

Szállítás, utazás.

Vegyük figyelembe a meglévő források értékét is (önkén-

tesek munkája, az egyes szolgáltatók kedvezményei,

designerek, ügynökök, sajtó stb.). A felajánlásokból szár-

mazó összegből vonjuk ki a konkrét kiadásokat.

Milyen előjelű a végeredmény: nyereségesen dolgoz-

tunk vagy veszteségesen? Amennyiben pozitív a végered-

mény, nyereségesek voltunk, és elégedettek lehetünk az

eredménnyel. Ha a végösszeg negatív értékű, még akkor

is lehetünk elégedettek, amennyiben:

Az emberek érdeklődtek a programjaink iránt.

Ha számszerűen bizonyított, hogy sok emberhez elju-

tott az üzenetünk.

Megismert a közösség.

Sikerült új kapcsolatokat építeni.

Jobbak a sajtóval való kapcsolataink.

Megnövekedett a tagok és önkéntesek száma.

Sikeresen beavattuk a vezetőségi tanács tagjait.

Mindezek haszonnak számítanak, még ha nem is mérhető

pénzben az értékük. Gyakorlatilag a jövő évi kampá-

nyunk tőkéje, előkészítése a fenti lista.

Most pedig elemezzük higgadtan, kritikus szemmel a

kampányt:

Valós célokat tűztünk ki magunk elé?

Felkészítettük a szervezetünket?

Jól választottuk meg a célcsoportunkat?

Kidolgoztuk szakszerűen üzeneteinket? Leteszteltük azt

a célközönségen?

A megfelelő csatornákat választottuk az üzenetek köz-

vetítésére?

Megoldhattunk volna egyes dolgokat költséghatéko-

nyabban?

Milyen mértékben sikerült a szervezet belső embereinek

bevonása?

5.2 Átláthatóság

Mint már említettük, az átláthatóság a szervezet javára vá-

lik. Annál is fontosabb ez most, az 1%-os kampány idején,

amikor az adózók bizalmára építkezünk.

Nyilvánosság

Szervezzünk egy sajtótájékoztatót, közöljük az adatokat

az interneten, foglaljuk be éves beszámolónkba, bocsás-

suk rendelkezésére mindenkinek, aki úgy tűnik, érdekelt

a témában.

Hozzuk nyilvánosságra, hogyan költöttük el a pénzt

Készítsünk elő egy rövid beszámolót (pénzügyi jelentést)

arról, hogyan és mire költöttük el a pénzt, hogyan

értékelte ezt a haszonélvezőink köre. Ne legyen ez egy

drága kiadvány, bőven elég néhány fénykép (a neten) és

egy másfél oldalas szöveges beszámoló, amelyet bármikor

bárki rendelkezésére tudunk bocsátani.

Köszönjük meg

Ha van rá mód, nyomtassunk néhány plakátot, fogalmaz-

zunk meg egy sajtónyilatkozatot, egy minél nyilvánosabb

eszközét a hírvivésnek, amelyet láthatnak azok is, akiket

megcéloztunk a kampány idején.

6. Gyakori kérdések és válaszaik

1% vagy 2%?

A 2004-es pénzügyi évre (tehát a 2005-ben megrendezett

kampányra) vonatkozóan az arány 1%. A 2005-ös pénzü-

gyi évvel kezdődően (azaz a 2006-os kampány idején) 2%

lesz az arány.

Milyen jogi keret szabályozza az 1%-os előírást?

– A Pénzügyi Törvénykönyv 2003/571 (Codul Fiscal)

90. sz. cikkelyének 2. és 3. bekezdése – bevezetés az 1%-

os előírásokba.

– 2004/138. sz. sürgősségi kormányrendelet a Pénzügyi

Törvénykönyvre vonatkozóan – módosítja az 1%-ot 2%-

ra a 2005. pénzügyi évvel kezdődően.

– A pénzügyminiszter 2004/1941. sz. rendelete az évi

összjövedelemből történő levonások biztosításának

végrehajtásáról.

Ki adhatja oda az 1%-át? Cégek vagy magánszemélyek?

Csakis adófizető magánszemélyek! Kereskedelmi társasá-

gok részére más törvényes mechanizmusok vannak

érvényben. Ezek megtalálhatók a www.arcromania.ro

honlapon, a „forrásteremtés“ fejezetben. (Ghidul fiscal

pentru atragerea de fonduri.)

Mi a különbség azok között, akik adólevéllel (fișa fis-

cală de tip 1/FF1) rendelkeznek, és akik leadják az évi

összjövedelem-bevallási nyilatkozatot?

Nincs különbség. Mindkét kategória az adóbevallási nyi-

latkozatot kell kitöltse ahhoz, hogy adójának 1%-át

átirányíthassa. Amennyiben nem a munkáltató tölti ki az

adóbevallási űrlapot, az adófizetőnek ebből két fejezetet

kell kitöltenie: A (személyes adatok) és H (a nonprofit

szervezet adatai). A többi fejezetet üresen kell hagyni.

Azok, akik maguk töltik ki az űrlapot ugyanúgy járnak el,

mint eddig, ám ezúttal kitöltik a H mezőt is.

Mely az összjövedelmi nyilatkozat leadási határideje?

Egységes, 2005. május 15.

Megtudhatom, kitől kaptam 1%-ot?

Nem. A pénzügyi szervek nem értesítik Önt arról, hogy kitől

gyűjtötte be az 1%-ot. Viszont a kampány idején meg-

kérhetjük célcsoportunkat, hogy juttassa el hozzánk adatait,

ilyenformán könnyebben tudjuk nyilvántartani, és bevonni

őket tevékenységeinkbe.

FIGYELEM!

Más országok tapasztalata azt mutatja, hogy a kam-

pányok gyakran csak a második, harmadik alkalommal

válnak sikeressé. Ennek érdekében fontos, hogy ala-

posan kiértékeljük az idei kampányt, tanuljunk saját

hibáinkból és sikereinkből. A továbbiakban életben tar-

tott folyamatos kommunikálás célcsoportjainkkal egyik

kulcsa lehet a következő kampányaink sikerének.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése. 43

Mikor kapjuk meg a pénzt?

A Pénzügyi Minisztérium 2004/1941. sz. rendeletének meg-

felelően a pénzügyi szervek legkésőbb 2005. december 31-

ig eljuttatják az összegyűlt összeget a civil szervezeteknek.

Beszámolót kell

készítenem?

A szabályzat nem szól erről. Az viszont elképzelhető,

hogy a Közpénzügyek Minisztériuma feltölti honlapjára

azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyek 1%-os támo-

gatásban részesültek.

Ebből és más, diplomáciai megfontolásból kiindulva jó,

ha nyilvános vagy éves beszámolóinkban, nyilatkozataink-

ban megemlítjük az ilyetén begyűlt összeget is, esetleg a

szervezet honlapjára is feltesszük az információt.

7. Statisztikai adatok a romániai

adófizetőkre vonatkozóan (kivonat a

Közpénzügyi Minisztérium 2005.

március 22-i sajtótájékoztatójának

anyagából)

3 497 932 adófizető egyetlen adólappal (FF1) rendelkezik,

tehát csak egy jövedelemforrása van.

3 276 474 adófizető több jövedelemforrásból él (FF1+FF2).

A munkáltatók eddig összesen 6 774 046 adólevelet tettek le.

Mire számítsanak az 1%-os kampányban résztvevő

szervezetek?

– Az adófizetők közül kb. 50%-a nem kapja meg a mi-

nisztérium részéről az adóbevallási nyilatkozatot.

– Az 1%-os jogszabály elméleti kerete kb. 20 millió euró (6 700

000 adófizető, fejenként 3 euró adószázalékkal – kb. ennyi

jelenleg Romániában az átlagjövedelem adójának 1%-a)

– Magyarország és Szlovákia tapasztalatára hagyatkozva,

ahol ez a jogszabály már évek óta működik, az első évben

az adózó polgároknak 25%-a él a lehetőséggel, tehát reálisan

kb. 5 millió euró potenciális keretről beszélhetünk ebben az

évben.

Hogyan töltsük ki az évi összjövedelem-adó 1%-át – egy

nonprofit szervezet javára – átirányító űrlapot?

Az évi összjövedelem-adó 1%-val való rendelkezés végre-

hajtása értelmében az évi összjövedelem bevallási nyi-

latkozata használatos.

Az alábbiakban bemutatunk egy kivonatot az évi

összjövedelem bevallási nyilatkozatának tervezetéből és

ennek kitöltési útmutatójából.

Az évi összjövedelem-adó 1%-ának átirányítására

kitöltendő fejezetek A (az adófizető személyes adatai) (1.

oldal) és H (az évi összjövedelem-adó 1%-ának címzettje)

(2. oldal).

A nyilatkozatokat minden év május 15. határidővel kell

leadni, a jövedelembevallási évet követő naptári évben.

A nyilatkozatot 2 példányban kell kitölteni. Az eredeti

példányt annál a területi pénzügyi szervnél adjuk le, ahová

az adófizető tartozik (ahol az adóhatóságok által nyilván van

tartva), a másolatot pedig megtartja az adófizető.

A nyilatkozatot le lehet adni személyesen a pénzügyi

szerv iktatójánál vagy postai küldemény által, ajánlott

levél formájában. A nyilatkozat űrlapja ingyenes.

A. Az adófizető személyes adatai

Cím: a nyilatkozat keltezésének idején érvényes (az

adóhivatal által nyilvántartott) lakócím feltüntetése.

Személyes azonosítószám (cod numeric personal): az adó-

fizető személyazonossági igazolványán (vagy kártyáján)

feltüntetett személyes azonosítószámát írja ide. ÁFA-

fizető polgárok esetén a személyes azonosítószámot egy

„R“ betű előzi meg.

Visszaszolgáltatási módozat: kipipáljuk a választott

visszaszolgáltatási módozatnak megfelelő kockát, ameny-

nyiben a számított adókülönbségek e-

redményeként pénzt kell átvennünk

(készpénz, kincstár, postai utalvány,

banki átutalás). Abban az esetben, ha az

adófizető banki átutalást szeretne, ki kell

töltenie a bankra vonatkozó adatokat: a

bank neve, bankszámlaszám, ahová az

adókülönbség utalását várja. Mellékelni

kell egy banki kivonat fénymásolatát,

amelyen világosan látszanak a kért ada-

tok: bank neve, bankszámlaszám.

Huzamosabb ideig külföldön tar-

tózkodó személyek: ezt csak a huzamo-

sabb ideig külföldön tartózkodó sze-

mélyek töltik ki, megnevezve a külföldön

töltött küldetés idejét, periódusát.

H. Az évi összjövedelem-adó 1%-ának

címzettjére vonatkozó adatok

Azok az adófizetők töltik ki, akik az

összjövedelem-adójuk 1%-val való ren-

delkezési szándékukat akarják gyakorolni az 571/2003-es

Pénzügyi Törvénykönyv 90-es cikkelyébe (2. bek.) foglal-

tak és az erre vonatkozó utólagos kiegészítések

értelmében egy, az alapítványok és szövetségekről szóló

26/2000-es kormányrendelet és az utólagos kiegészítések

alapján működő nonprofit szervezet támogatására.

Abban az esetben, ha a nonprofit szervezet számára

felajánlott összeg (H. fejezet 2. pont), összesítve a ma-

gánösztöndíjra fordított összeggel (H. fejezet 1. pont)

Kö

ncz

ey

E

lem

ér ra

jza

Szöveg nélkül

FIGYELEM: Az alábbi kivonat kizárólag az 1%-ra

vonatkozó rendelkezéseket és fejezeteket tartalmazza,

amelynek értelmében az évi összjövedelem-adó 1%-a

átirányítható egy nonprofit entitás javára.

civil fórum44

meghaladja az 1%-os keretet, akkor a kiszámított összesítés

értéke erre az 1%-os összeg értékére csökken, és előnyben

részesülnek a magánösztöndíjjal kapcsolatos költségek.

H. 2. Nonprofit szervezet szponzorálása

Azok az adófizetők töltik ki, akik az összjövedelem-

adójuk 1%-val való rendelkezési szándékukat akarják

gyakorolni az 571/2003-as Pénzügyi Törvénykönyv 90-es

cikkelyébe (2. bek.) foglaltak és az erre vonatkozó utóla-

gos kiegészítések értelmében egy, az alapítványok és

szövetségekről szóló 26/2000-es kormányrendelet és az

utólagos kiegészítések alapján működő nonprofit

szervezet támogatására.

Összeg: az adófizető által kért összeg, amelyet a non-

profit szervezet számlájára utalnak. Amennyiben az

adózó nem ismeri ezt az összeget, nem ír ide semmit.

Majd a pénzügyi szerv kiszámolja a törvény által előírt

legnagyobb pénzösszeget, amit átutalhat a rendelkezés

értelmében.

Nonprofit szervezet elnevezése: a nonprofit entitás

elnevezését írjuk ide.

A nonprofit szervezet pénzügyi azonosítója: a megne-

vezett nonprofit szervezet adószáma (cod fiscal).

Bankszámlaszám (IBAN): a nonprofit szervezet bank-

számlaszámának IBAN-kódja

Megjegyzés: azok az adózók, akik a bevallási évben

kizárólag fizetésalapú jövedelmet valósítottak meg, a

munkáltatóik pedig már leadták az adóhatósághoz a

kiszámolt éves jövedelemadó nyilatkozatát, és egy non-

profit szervezet számára fel akarják ajánlani jövedele-

madójuk 1%-át, a következőképpen töltik ki az űrlapot:

A. fejezet: a jelen leírásnak megfelelően.

B-G fejezeteket NEM töltik ki.

H fejezet: a jelen leírásnak megfelelően.

Fordította: Pásztor Krisztina

Lektorálta: Egri István

MEGHALLJÁK-E A CIVIL HANGOKAT,

avagy a nyilvánosság ereje fokozza az 1%-os adományozási kedvet?

Amájus végéig zajló időszakot

civil körökben „1%-os kom-

munikációs kampányként“ is

emlegetik. Az 1997-ben magalkotott

1%-os törvény adta lehetőség óta új

hangok jelennek meg a hirdetések-

ben. Éleződik a versenyhelyzet,

ugyanis több ezer civil szervezet sze-

retné hallatni hangját, igyekszik célba

juttatni üzenetét. E törekvés lényege:

minél több adózó figyelmét felkelteni

és bizalmát elnyerni, ennek eredmé-

nyeképpen egyre több adóforintot

gyűjteni, tevékenységének, működé-

sének folytatásához szükséges anyagi

forrásokat megteremteni.

A tendencia biztató, évről-évre –

ha kis mértékben is – növekszik az

adományozási „cédulát“ kitöltő adó-

zók száma, a felajánlott összeg, vala-

mint azon szervezetek száma, ame-

lyek javára történik a rendelkezés.

A statisztikai adatok szerint azon-

ban bőven vannak még tartalékok, s

ezen számok bizakodásra és a haté-

konyabb kommunikációra ösztönzik

az érintett civileket. Nevezetesen az

adózói kör 2/3-a még megszólítható

és a rendszerbe vonható, a megcéloz-

ható összeg is a duplájára emelhető

(2004-ben 6,9 milliárd Ft volt). Ehhez

viszont már komolyabban kell foglal-

kozni a civil szervezetek kommuni-

kációjának mennyiségével, minősé-

gével. Főként azzal a nem elhanya-

golható vizsgálati szemponttal, hogy

vajon az előbb említett 2/3 rész adó-

zó – mint célközönség – tudja-e, érti-e,

hogy mi az az 1%? Hogy nincs „fize-

tési“ konzekvenciája, mert azt az adó-

összeget, aminek alapján most az 1%-

ról rendelkezhet, már befizette, tehát

van miből adnia. Tudja-e minden a-

dózó, hogy gesztusával nemes célo-

kat szolgál, éppen ezért az adózási

időszak kedves „kötelezettsége“ – az-

az legszebb része – a borítékban talál-

ható legkisebb papír kitöltése. A „sok

kicsi sokra megy“ elv alapján számos

civil szervezet számít arra, hogy min-

den adózó él törvény adta lehetőségé-

vel, és ennek köszönhetően javulhat

működésére fordítható költségkerete.

Kiknek és mit kell tenni azért, hogy

javuljon az adományozási kedv? Ki-

nek a felelőssége, ha „elbeszélünk

egymás mellett“, ha nem hallják vagy

nem értik meg mondandónkat? Meg-

nyerhető-e több adományozó? Milyen

eszközök bevetésével növelhető a

pénzügyi támogatottság? Fokozható-

e az 1%-os kampányok hatékonysá-

ga? Van-e elég médiafelület a civil

kampányokhoz?

Ezeket a kérdésköröket járta körül a

december elején és január közepén 1 hét

az 1%-ért című két CivilKomP-szemi-

nárium, amelynek keretében újraindult

a Magyar Marketing Szövetségen belül

működő Nonprofit és Humánmarketing

Klub is. A műhelymunka létjogosultsága

– a résztvevő, közel harminc szervezet

képviselőitől kapott visszajelzések sze-

rint – beigazolódott. Szükség van há-

rom-ötnapos, a kommunikáció világát

megismertető, gyakorlatban is haszno-

sítható tudást adó tréningek, tovább-

képzések szervezésére.

1%-os kampány idején, CivilKomP-szemináriumok után

A nyilvánosság megszervezése a civil szervezetek számára is kihívás, amely szakmai munkát, odafigyelést, befek-

tetést jelent. Az 1%-os támogatási rendszer fokozottan felhívja, és arra irányítja a civilek figyelmét, hogy meg kell ta-

nulniuk kifelé is kommunikálni munkájukat, értékeiket. Magyarországon már 8 éve kampányolnak a civil szerveze-

tek az 1%-os támogatásért. Külön szakmai konferencia szerveződött már két alkalommal (2003, 2004) CivilKomP –

Civilek a kommunikációs pályán témában, amely kifejezetten a civilek kommunikációs tevékenységéről szól. Ezt a

rendezvényt a főszervezők, kiemelten a programigazgató, Vajda Márta további tájékoztató és információátadó szemi-

náriumok szervezésével gazdagította. Az alábbiakban ezekről a szemináriumokról olvashatnak bővebben.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 45

A versenyhelyzet éleződik a civi-

lek világában is, ezért szükségszerű-

en a marketing- és kommunikációs

munka az ő életükben is napi tevé-

kenység kell legyen. Ugyanis sikerre

itt is csak azon szervezetek számít-

hatnak, amelyek azok igényeiből in-

dulnak ki, akiket szolgálnak.

Az, hogy ki és milyen forrásból

végzi a civil szervezeteknél ezt a mun-

kát – ki fogalmazza meg az üzeneteket,

ki szervezi a sajtót, ki

ad nyilatkozatot – az

eredmény szempontjá-

ból nem mindegy. A

fentebb ismertetett

adat is felhívja a figyel-

met arra, hogy javítani

kell a civil szervezetek

kommunikációs mun-

káját, szakembereket

érdemes alkalmazni,

velük együttműködve

tervezni kell a marke-

ting költségeit, növelni

szükséges az oktatásra,

valamint a média-esz-

közökre fordított össze-

gek nagyságrendjét.

Tapasztalati tény,

hogy sok esetben prob-

lémát jelent a civil

szervezetek számára

5-10 000 Ft-os költség

vállalása, pedig ko-

moly érdeklődés mutatkozik kisebb

és nagyobb szervezet részéről egya-

ránt a kommunikációs kérdéskörök-

kel foglalkozó rendezvények, konfe-

renciák, szemináriumok, továbbkép-

zések iránt. Ingyen kommunikálni

nem lehet. A szűkös forrásokból is ér-

demes áldozni a szakszerűségre, a tu-

dásra. Sem a marketing-, PR-tanácso-

kat, sem a reklám- és médiafelülete-

ket, sem az elméleti-gyakorlati tudást

nem kaphatják meg teljesen ingyen,

legfeljebb nagy mértékű támogatás-

sal, de arra számítani kell, hogy az

mindenképpen meghaladja a fenti

összeget. Következésképpen az e cél-

ra fordítható keretet kommunikációs

célú pályázati forrásokból elő kell te-

remteni, meg kell változtatni azt a

szemléletet, hogy a civil szervezetek

szegények. Fontos a civil kurázsi erő-

sítése, amelynek eredményeképpen

megváltozik a partnerek, támogatók

érdeklődése a civil ügyek iránt, így

nagyobb eséllyel válik

hallhatóvá mondani-

valójuk a társadalom

különböző rétegei szá-

mára is. Komoly, a tár-

sadalmi célú kommu-

nikációban folyamato-

san jelen lévő ténye-

zőkké kell válniuk ah-

hoz, hogy az adomá-

nyozói kör számára al-

ternatívát jelentsenek.

A nyilvánosság ere-

jében rejlő lehetőséget

és a tét nagyságát látja

a nonprofit szektor. A

kommunikációs tré-

ning iránti fokozódó

érdeklődés is bizonyít-

ja, hogy a civil szerve-

zetek felismerték a tör-

vény kínálta, 2/3 rész-

ben még kihasználat-

lan lehetőséget, és egy-

ben felelősségüket, feladatukat a haté-

konyabb tájékoztatásban. Tudniillik

az ő lételemük a nyilvánosság, a sok-

színű és sokszintű kommunikáció. A

jól megfogalmazott célok ismertetésé-

hez médiafelület kell, kapcsolatok

kellenek. Fontos a szakmai muníció,

és sok esetben kívánatos a társadalmi

kampányokban az ismert személyisé-

gek jelenléte és nem utolsósorban a

médiumok közvetítő szerepe. A civi-

lek által létrehozott értékek felismeré-

se, megismertetése és elfogadtatása a

kommunikátorok legfontosabb kül-

detése is. Ennek érdekében nagyobb

teret kell(ene) biztosítani – főként a

közszolgálati – médiumok műsor-

szerkezetében a társadalmi célú, köz-

hasznú, közösségfejlesztő témák fel-

dolgozására, mindezek mellett emelni

kell a társadalmi célú hirdetések meg-

jelenéséhez szükséges időkeretet a

reklámfelületekben.

A marketing, a PR, a reklám, a mé-

dia-tevékenységek, az internet világa,

a „megszólalás“ mind-mind szakmai

hozzáértést, rátermettséget igényel.

Felismerték a civilek, hogy a társadal-

mi célú kommunikációról széles körű

elméleti ismeretekre kell szert tenniük,

gyakorlatba ültethető tudást kell sze-

rezniük. A hazai kommunikációs szak-

tekintélyek vezetésével zajló Civil-

KomP-szemináriumok – a résztvevők

aktív közreműködésére alapozva – ezt

a tudást kínálják. Lehetőséget adnak

esettanulmányok feldolgozására, szám-

talan kommunikációs terminológia

megismerésére, azok szinergiájára.

A társadalmi célú kommunikáció

– benne a nonprofit marketing – koor-

dinálása összetett, szektorközi tevé-

kenység. Együttműködésre, együtt-

gondolkodásra, összefogásra van

szükség ahhoz, hogy a civilek munká-

ja iránt hosszú távon támogatói ér-

deklődésre, bizalomra, adóforintok-

ban is mérhető eredményekre lehes-

sen számítani.

Az adományozási kedv csírája meg-

van. Minden ember veleszületett tulaj-

donsága, hogy szeret adni és kapni, jó

célokat szolgálni. Most van miből, és

van kinek. A törvényi lehetőség is adott.

Élni kell vele. Sok kicsi sokra megy!

Vajda Márta

CivilKomP – programigazgató

e-mail: vajda.marta@civilkomp.hu

www.civilkomp.hu

A versenyhelyzet

éleződik a civilek

világában is, ezért

szükségszerűen a

marketing- és kom-

munikációs munka

az ő életükben is

napi tevékenység

kell legyen. Ugyanis

sikerre itt is csak

azon szervezetek

számíthatnak, ame-

lyek azok igényei-

ből indulnak ki,

akiket szolgálnak.

Kommunikáció a civil szervezetek

és a sajtó között – tévhit és valóság

Miért pont a civil szervezetek

és a sajtó közötti kommuni-

kálás? Újabban egyre többet

hallunk erről a témáról úgy a sajtó-

ban, mint a céhek, testületek képvise-

lői körében. A nemrég megrendezett

Civil Társadalom Gáláján is vélemé-

nyezések, kommentárok hangzottak

el a nemkormányzati szervezetek lé-

tező – vagy éppen nem létező – nyil-

vánosságáról, közösségi jelenlétéről.

Mindezek a véleményezések köz-

tes jelentésekkel gazdagodnak azáltal,

hogy nem hagyhatók figyelmen kívül

a Közvélemény Barométer adatai,

melynek megfelelően a lakosság 61%-

a bízik a sajtóban, sőt rábízza magát a

sajtóra, valamint az sem, hogy a sajtó-

nak, mint testületnek köztudottan ha-

talmas szerepe van a lakosság közvé-

leményének alakításában, mivel ő

képviseli az alapvető, sok esetben

egyetlen információs forrást. Másfelől

igen gyakran hallunk vádakat a

civil fórum46

nemkormányzati szervezetek részé-

ről, miszerint az újságírók nincsenek

jelen rendezvényeiken, vagy hogy ér-

dektelenek a közlésre szánt témák

iránt, holott a civil szervezetek szemé-

ben a programokban felvetett és ter-

jesztésre szánt kérdéskörök értékes

adalékai a közösségfejlesztésnek, és

szorosan kapcsolódnak a román tár-

sadalom égető problémáihoz.

Vajon ez kizárólagosan az újságíró

hibája, aki a „nagy, gonosz farkas“ sze-

repében nem jön el az eseményekre,

vagy nem veszi át a sajtóközlemények

információit, vagy átveszi, de nem köz-

li azokat? Való igaz, hogy sok esetben a

hírlap kiadói politikája, a különböző té-

mákra szánt nyomtatási felületek kor-

látozottsága megtizedelheti a közölt in-

formációk mennyiségét. Ám azt is el

kell mondanunk, hogy a sajtóintézmé-

nyek körében aránylag alacsony az ér-

deklődés azon civil kérdések iránt,

amelyek nem hatnak a „bombaszerű-

ség“ szenzációjával a hallgatóságra –

ők ugyanis ezáltal biztosítják az újság

és a rádió- és televízió-műsorok elad-

hatóságát.

Nem lenne helyes kizárólag a ro-

mán sajtó udvarába „dobni a döglött

macskát“ és az újságírókat vádolni

azzal, hogy a civil szervezetek, illetve

más intézmények nincsenek kellő-

képpen jelen az írott és elektronikus

médiában. Sok esetben a nemkor-

mányzati szervezetek megértési haj-

landóságában lépnek fel akadályok,

ami a sajtó megközelítését illeti. Ép-

pen a kialakult és lappangó mítoszok

leleplezése érdekében javasolom,

hogy vizsgáljuk meg, hogyan látja

egy szervezet a sajtóval való kommu-

nikálást, és mennyi a valóság vagy a

tévhit ebben az értékelésben.

Alacsony a költségvetésem,

ezért nem tudok kommunikálni!

Ujja mögé bújik vajon

amiatt, hogy nem fi-

gyeli a sajtót? Számos

olyan kis szervezettel

találkoztam, amelynek

a költségvetése nem

számottevő, mégis egy-

re-másra hallat magá-

ról a sajtóban, külön-

böző témák kapcsán

megszólaltatják, mint

szakértőt. Tehát lehet!

Mi a titka?

Nem szükséges nagy

kaliberű, költséges ese-

mények megrendezése

ahhoz, hogy felfigyel-

jen a sajtó, ha a civil szervezet fel tud-

ja kelteni az újságírók figyelmét az ál-

tala folytatott tevékenységek és a so-

ron következő események iránt. Gya-

korlatilag arról van szó, hogy a non-

profit szervezetnek meg

kell tanulnia, hogyan

„adja el“ magát, hogyan

„tálalja“ tevékenységét

minél csábítóbban an-

nak érdekében, hogy

az újságíró reagáljon

rá. Nem utolsósorban

fontos az is, milyen sze-

mélyes kapcsolatai van-

nak egy szervezetnek

az újságírókkal. Úgy

tűnik, sok szervezet

esetében ez meglehető-

sen jól működik.

Ha figyelembe vesz-

szük a közintézmé-

nyek helyzetét, állít-

hatjuk, hogy a költség-

vetési megkötések é-

rezhetően gátolják e-

zek tevékenységét szem-

ben a nemkormányzati szervezetek-

kel, a kifelé történő kommunikálás

költségei pedig sokkal nagyobbak,

mint a nonprofit szférában. Ennek el-

lenére az információ továbbítása le-

hetséges, amennyiben sikerül az in-

tézménynek megtanulnia felkelteni

az újságírók érdeklődését, mivel ők

azok, akik a legjobban megfelelnek a

tények, tevékenységek ismertetésére.

A kommunikációnak meglehetősen

sok formája és csatornája létezik, ez a

sokféleség teszi lehetővé megfelelő

kihasználás mellett azt, hogy még az

alacsony keretekkel rendelkező szer-

vezetek, intézmények is célcsoport-

juk közelébe férkőzzenek.

Nincs a csapatomban olyan

ember, aki sajtófelelős lehetne!

Igaz, hogy egy – a kommunikáció terü-

letén – képzett ember hiányában ne-

hézkes lehet az újság-

írókkal folytatott kap-

csolattartás, ám ez nem

lehetetlen. Sok esetben

ennek a szakértőnek a

hiánya a kicsiny költ-

ségvetési keretek szám-

lájára írható, máskor

pedig megtörténhet,

hogy a szervezet nem

méri fel kellőképp a

fontosságát egy kom-

munikációs szakértő je-

lenlétének. Megfigyelé-

seink szerint a gond ott

kezdődik, amikor a kü-

lönböző kommunikáci-

ós tevékenységeket esetlegesen végzik

el a csapat különböző tagjai. Ebben a

pillanatban eltűnik a kifelé történő

kommunikálás egységessége és követ-

kezetessége, semmi egyéb nem szüle-

tik, mint hogy a sajtót

egymásnak ellentmon-

dó, véletlenszerű infor-

mációk bombázzák,

sok esetben nem is kap-

csolódnak egymáshoz

a közlemények. Mind-

ez nem szolgál a szer-

vezet célkitűzéseinek.

Nyilván, ez a jelenség

nem kizárólag a nem-

kormányzati szerveze-

tek szintjén jelenik meg,

hanem a közintézmé-

nyek esetében is, mond-

hatni még erőteljeseb-

ben ez utóbbiaknál. Vi-

szont ez nem egy le-

küzdhetetlen akadály,

amennyiben egységes

és jól meghatározott kom-

munikálásra törekszünk.

Az újságírók nem veszik át az

üzeneteimet!

Gyakran hallani ezt a kijelentést, és

őszintén szólva, a véleményem erről

az, hogy mentalitás kérdése, hogyan

is értelmezzük az újságírókkal fenn-

tartott kapcsolatunkat. Addig, amíg a

sajtóval létrejött kapcsolatot nem te-

kintjük kétoldali, kölcsönös partnersé-

gi viszonynak, amelyből mindkét fél-

nek nyeresége származik – a szerve-

zet áttekinthetőséget, tevékenységei-

nek, programjainak és értékeinek

nyilvánosságát; az újságíró pedig egy

olyan témát, amellyel olvasottságát és

hallgatóságát növeli –, addig nem hi-

szem, hogy a szervezet üzenete meg-

felelően közvetítődik. Az igazi kihí-

vás, hogy elemezzük az üzenettel

szemben tanúsított érdektelenség

okait: a kiadói irányelv vagy a sajtó fe-

lé történő közelítés és közlés módja a

felelős? A következő lépés annak fel-

kutatása, hogy mi is érdekli igazán a

sajtót, és hogyan tálalják ezeket a té-

mákat? Üzenetünknek összhangban

kell lennie a sajtó érdekeltségével, va-

lamint az ismertetési, hírközlési stí-

lussal. A helyi promotorok esetén,

vagy amikor helyi közintézményekről

beszélünk, oda kell figyelni a megfe-

lelő sajtóorgánum kiválasztására is

annak érdekében, hogy az információ

valóban célba érjen. Mivel sok esetben

egy helyi közösségről van szó, amely-

nek körülhatárolt problémái vannak,

jobb, ha a helyi sajtót célozzuk meg

közleményünkkel, és nem a nemzeti,

központi sajtókiadványokat. Ennél is

nagyobb a kihívás, amikor egy széle-

sebb kört akarunk megcélozni üzene-

Megfigyeléseink

szerint a gond ott

kezdődik, amikor

a különböző kom-

munikációs tevé-

kenységeket eset-

legesen végzik el

a csapat különbő-

ző tagjai. Ebben a

pillanatban eltű-

nik a kifelé törté-

nő kommunikálás

egységessége és

következetessége...

... a nonprofit

szervezetnek meg

kell tanulnia, ho-

gyan „adja el“ ma-

gát, hogyan „tálal-

ja“ tevékenységét

minél csábítóbban

annak érdekében,

hogy az újságíró

reagáljon rá.

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 47

2000-ben a kormány jóváhagyta a

26-os számú rendeletet az egye-

sületekre és alapítványokra vo-

natkozóan, melyet a civil szervezetek

dicséretes lépésnek könyveltek el a

korábban érvényben lévő, 1924/21-es

törvényhez képest, amely bármeny-

nyire korszerűnek tűnt is a maga ide-

jén, a '90-es években már nem felelt

meg a civil szervezetek működési

igényeinek. Aztán a kormány 2003-

ban jóváhagyta a 37-es számú rende-

letet, amely a 2000/26-ost módosítot-

ta, ezzel a nemkormányzati szerveze-

tek heves tiltakozását váltva ki: az

újabb rendelet oly módon befolyásol-

ja a szervezetek alapítását és műkö-

dését, amely visszafejlődésnek számít

a korábbi, 2000/26-os kormányren-

delethez képest.

Az egyesületek és alapítványok

jogi keretének javítására a következő

módosításokat javasoljuk az illetékes

hatóságok figyelmébe:

1. A 2003/37. számú

kormányrendelet érvénytelenítése

A 2003/37. számú kormányrendelet

legvitatottabb előírásai az alapításkor

megszerzendő célszerűségi jóváha-

gyásra (aviz de oportunitate) vonat-

koznak, amelyet a leendő szervezetek-

nek a tevékenységi körüknek megfe-

lelő szakosodott központi közigazga-

tási szervektől kell kiváltaniuk. A pol-

gári perrendtartás értelmében a sze-

repgyakorlásban részt vevő bírónak

kell ellenőriznie az alapítási folyamat-

ban szükséges dokumentáció törvé-

nyességét/hitelességét, ezáltal fölösle-

gessé válik egy hivatalos szerv által ki-

bocsátott célszerűségi jóváhagyás. A

szóban forgó rendelet fontos változá-

sokat hozott a közhasznúság odaítélé-

sében – egy civil szervezetnek –, illet-

ve e minősítés elismerésében. A ren-

delet értelmében kizárólag azok a

szervezetek juthatnak központi költ-

ségvetésből származó alapokhoz, a-

melyek elnyerték a közhasznú szerve-

zet jelleget. Minthogy 2003-tól a civil

szervezetek is finanszírozhatják politi-

kai pártok tevékenységét, fennáll an-

nak a veszélye, hogy a közpénzek felé

vezető út monopólium alá kerül, ez

pedig újabb eszközévé válhat a romá-

niai korrupciónak.

2. A civil szervezetek alapítási

eljárásának megkönnyítése

Egy nemkormányzati szervezet létre-

hozása a lehető legegyszerűbb folya-

mat kellene legyen, a legkevesebb bü-

rokráciai eljárást kellene tartalmazza.

Jelenleg az alapítási ügyintézésbe be-

vont intézmények listája igen számot-

tevő (pl. Igazságügyi Minisztérium,

közjegyző, különböző minisztériu-

mok, pénzügyőrség, bíróság). Az ala-

pítási folyamatnak gyorsnak és egy-

szerűnek kellene lennie, alacsony költ-

ségvonzattal. Abból kiindulva, hogy

az egyesület fogalma különböző sze-

mélyek megegyezésen alapuló társu-

lását jelenti egy jól meghatározott kö-

zös ügy érdekében, amelyért a társu-

lásban részt vevő egyének saját anyagi

és szellemi javaikat, forrásaikat kínál-

ják fel, jól jönne a kezdeti alaptőke ér-

tékének csökkentése a minimálbérnek

megfelelő összeg szintjére. Kiemelen-

dő az a tény, hogy jelenleg egy keres-

kedelmi társaság létrehozásának mini-

mális alaptőkéje lényegesen alatta van

ennek az összegnek.

A civil szervezetek tapasztalatára

hagyatkozva, valamint az eljárások

egységes alkalmazásának érdekében

az alapítványok és egyesületek egyesü-

Ki fél a civil szervezetektõl?

A civil szféra fenntartható fejlődésének egyik alappillére a civil szerve-

zetek működését szabályozó optimális törvényes keret megléte. Örömmel

nyugtázhatjuk, hogy civil szféránk már szakmailag is elég erős ahhoz, hogy

e téren is hallassa hangját, és a pozitív változás érdekében határozottan lép

fel. A Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (FDSC) számos más civil

szervezettel karöltve módosító javaslatokat dolgozott ki és nyújtott be a

megfelelő állami szervekhez a civil szervezetek bejegyzését és működését

szabályozó jelenleg érvényben lévő törvényekkel kapcsolatban. Az alábbi-

akban a FDSC jogi tanácsadója ismerteti az általuk kidolgozott és benyúj-

tott módosító javaslatokat. Ezek elfogadásáról a napokban születik döntés.

tünkkel annak érdekében, hogy egy, a

helyi közösséget érintő kérdéskörben

a nemzeti sajtót is érdekeltté tegyük.

Elküldtem a sajtóközleményt, az

újságírók átvették, én most nyu-

godtan ülhetek, mert jól műkö-

dik a kommunikálás közöttünk!

Valószínűleg ez a legkárosabb hozzá-

állás. Az, hogy az üzenet különböző

indokoknak köszönhetően története-

sen bekerült a sajtóba (pl. „uborka-

szezon“ van), nem jelenti azt, hogy

következő alkalommal is helyet szen-

telnek nekünk, hacsak nem irányítjuk

tudatosan és megfontoltan a rólunk

szóló információk útját. Ugyanakkor

elengedhetetlen annak feltérképezé-

se, hogy minek eredményeként jele-

nik meg vagy nem a sajtóban tevé-

kenységünk ismertetése.

A tapasztalat azt igazolja, hogy

amikor „hallásból“ indulunk el, biztos

az út a veszteség felé. Továbbá: ne vár-

junk azonnali eredményeket. Bármely

életképes kapcsolatnak időre van

szüksége a kialakuláshoz, így a sajtó-

val való kapcsolatnak is. Örvendetes

tény, hogy ezt egyre több szervezet

megérti, sőt az intézmények is, ennek

következtében pedig tartós kapcsolat-

ra törekednek az újságírókkal.

Nem kell úgy értékelni, hogy a

fentebb ecsetelt akadályok a nonpro-

fit szektor sajátosságát képezik. Saj-

nálatos módon számos, különböző

tevékenységi területet felölelő intéz-

mény – így a közintézmények is –

ezekkel a gondokkal küzd. Minthogy

a társadalomnak igen sok égető prob-

lémája csak azután örvend közérdek-

lődésnek és talál megoldásra – még

ha csupán részben is –, miután a sajtó

felkarolja, érdemes elgondolkodni a

civil szféra, a sajtó és más szereplők

közötti kommunikáció fontosságán.

Ofelia Neagu

Nyitott Társadalomért Alapítvány

– PR-asszisztens

e-mail: oneagu@buc.osf.ro

civil fórum48

Kétévente az Európai Bizottság

Környezetvédelmi Igazgatósága dí-

jazza azokat a vállalatokat, amelyek

bizonyítottan hozzájárulnak a fenn-

tartható fejlődéshez. A vállalatok szá-

mára kiírt európai környezeti díjak -

European Business Awards for the

Environment – elismerik és népsze-

rűsítik azon cégeket, amelyek jelentős

mértékben hozzájárulnak a fenntart-

ható fejlődéshez.

A díjak azon vállalati szintű politi-

kák, gyakorlatokat, folyamatok és ter-

mékek kitüntetését célozzák meg a

különböző üzleti ágazatokban, ame-

lyek úgy járulnak hozzá a gazdasági

és társadalmi fejlődéshez, hogy köz-

ben nem károsítják a környezetet és a

természeti forrásokat az Európai Unió

és a csatlakozó országok szintjén.

A versenykiírás és a díjazás két

szinten történik. Első szakaszként or-

szágos szintű versenyt szerveznek az

Unió 25 országában, valamint a há-

rom csatlakozási folyamatban levő

országban (Románia, Bulgária és Tö-

rökország).

Romániában a verseny szervezé-

sével és a díjak kiosztásával a Polgár-

Társ Alapítványt bízta meg a Európai

Bizottság Környezetvédelmi Igazga-

tósága. Ugyanakkor az alapítvány

igazgatóját, Potozky Lászlót felkér-

ték, vállalja az Európai Díjak Szer-

vező és Vezető Tanácsának tagságát.

A Polgár-Társ Alapítvány a hazai

versenykiírást a Romániai Öko-Biz-

nisz-díjak elnevezés alatt szervezi.

Ezek a díjakat ugyancsak kétévente

ítélik oda, az európai díjakat megelőző

években. A versenykiírás 3 kategóriá-

ban történik, az elbírálást egy orszá-

gos felállású bizottság fogja elvégezni.

A kategóriák:

1. Ökomenedzsment-díj

2. Ökotermék-díj

3. Környezetbarát Termelési Folyamat-díj

Minden kategória I-III. helyezettje

jogosultságot nyer az Európai Unió

Környezetvédelmi Díjai versenykií-

rásán való részvételre.

A 2005-ös Romániai Öko-Biznisz

Díj eseménynaptára

2005. március 4. – a versenykiírás

meghirdetése

2005. október 1. – a pályázatok be-

küldési határideje

2005. október 1. – 2005. november 10.

– a pályázatok elbírálása

2005 novembere – díjátadási cere-

mónia

2005. december 31. – az Európai Bi-

zottság Környezetvédelmi Igazga-

tóságához beküldendő pályázatok

határideje

2006 júniusa – az European Busi-

ness Awards for the Environment-

díjak átadási ceremóniája

Potozky László

Polgár-Társ Alapítvány, Csíkszereda

- igazgató

Tel: 0040-266-310686, 310678

e-mail: office@fpc.topnet.ro

www.epce.ro

lési és feloszlási eljárásának szabványo-

sítását javasoljuk, az 1954/31-es tör-

vényrendeletre hivatkozva, amely a fi-

zikai- és jogi személyek ide vonatkozó

előírásait szabályozza.

3. Az egyesületek és alapítványok

jegyzékébe történő

bejegyzési igazolás megszerzésé-

nek kötelezettsége

A 2000/26-os kormányrendelet alkal-

mazását követően bármely egyesület

vagy alapítvány jogi személyiségét

alapvetően az egyesületek és alapítvá-

nyok jegyzékébe történő bejegyzési iga-

zolás bizonyítja, semmiféle átmeneti

előírás nem vonatkozik azokra a szerve-

zetekre, amelyek az 1924/21-es törvény

értelmében létesültek.

4. A közhasznúsági

jelleg megszerzési folyamatának

újraelemzése

Úgy a civil szervezetek, mint a köz-

ponti hatóságok részéről heves viták –

pro és kontra érvek – tárgyát képezik

a közhasznúság odaítélésének feltét-

elei. Elengedhetetlen a civil szféra pon-

tos és részletes megvizsgálása, egy

munkacsoport felállítása olyan szemé-

lyek bevonásával, akik mindazon szer-

vezeteket és hatóságokat képviselik,

amelyek részt vesznek a közhasznúsá-

gi jelleg odaítélésében azért, hogy mi-

nél működőképesebb feltételeit szab-

hassák meg a közhasznúsági előírásnak.

Annak érdekében, hogy ne történ-

jen visszaélés a közhasznúsági minő-

sítés értelmezése és alkalmazása so-

rán, javasoljuk mindazon rendelkezé-

sek eltörlését, amelyek értelmében

egy közhasznú szervezet előnyben ré-

szesül a közpénzek állami (központi

és helyi) költségvetésből származó tá-

mogatások megszerzésénél, illetve

nem kereskedelmi jellegű közszolgál-

tatások törvényes, állami engedmé-

nyezésénél.

Octavian Rusu

Civil Társadalom Fejlesztéséért

Alapítvány (FDSC) – jogi tanácsadó

e-mail: octavian.rusu@fdsc.ro

Felhívás

Az Europai Unió Környezetvédelmi Díjai

(European Business Awards for the Environment)

Romániai Öko-Biznisz-díjak

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése

Legyen partnere az 1%-os

kezdeményezésnek!

Ha Ön civil szervezet, és bármilyen

kiadványa, honlapja, más kommu-

nikációs csatornája van, amely segít-

ségével Ön is részt tud vállalni az 1%-

os átutalás lehetőség népszerű-

sítésében, kérjük, tegye meg! Nyom-

tatvány esetében képformátumú fel-

hívást, honlap esetén bannert tudunk

biztosítani a népszerűsítéshez.

Mivel kezdeményezésünk önkén-

tes alapú, azt tudjuk vállalni, hogy

szervezetének jelvényét és nevét

megjelentetjük honlapunk Partnerek

menüpontja alatt.

Kérjük, járuljon hozzá Ön is ah-

hoz, hogy minél több ember éljen

ezzel a lehetőséggel!

Köszönjük.

Az egyszazalek.ro csapat nevében

Bordás Szabolcs

programkoordinátor

www.egyszazalek.ro

Forrás: www.nonprofit.hu

Nemzetközi 1%-os oldal

Az angol nyelvű www.oneper-

cent.hu figyelemmel követi a kör-

nyező országok 1%-os felajánlással

kapcsolatos törvényi rendelkezéseit

és ezek gyakorlati megvalósulását. A

„News“ menüpont alatt számos friss

hír olvasható.

Közintézmények

átláthatóságát biztosító

törvényes rendelkezések

Titkárságok tematikus

ellenőrzése

A 987/21.12.2004-es kormányrende-

let jóváhagyta a területi ügyintéző tit-

kárságok tevékenységeinek tematikus

ellenőrzését. Ez az ellenőrzés a követ-

kező előírásokat veszi figyelembe:

A helyi önkormányzatok működésé-

re vonatkozó 215/2001-es törvényt;

A közönséggel való kapcsolattar-

tásban tapasztalható bürokrácia

leépítésére vonatkozó program jó-

váhagyását célzó 1723/2004-es kor-

mányhatározatot;

A közérdekű információkhoz való

szabad hozzáférésre vonatkozó

544/2001-es törvényt;

Az önkormányzatok döntéshozá-

sának átláthatóságára vonatkozó

52/2003-as törvényt;

A kérvények mielőbbi megoldását

szabályozó 27/2002-es kormány-

rendeletet.

Az ellenőrzés azokra a hivatalos ira-

tokra is kiterjed, amelyek a helyi köz-

pénzügyeket is szabályozzák, többek

között azokat a vissza nem térítendő

pénzalapokat, amelyek az EU-progra-

mokból (PHARE, SAPARD, ISPA)

származnak.

Képzés

adományszervezőknek

Az adományszervezéssel foglal-

kozó személyek segítségére a Közös-

ségi Kapcsolatokért Egyesület (Aso-

ciaţia pentru Relaţii Comunitare –

ARC) négy képzési modult szervez a

következő témákban:

Közvetlen kérelmezés,

Adományszervező események

szervezése,

Az üzleti szféra megszólítása,

Az adományszervezés törvényei,

etikája és átláthatósága.

A képzés a résztvevők tapasztalataira

és a közöttük kialakuló párbeszédre

alapoz. A négy modul egy képzéscso-

maghoz tartozóként a folyamatossá-

got biztosítja. A modulok azonban

úgy vannak összeállítva, hogy külön-

külön is be lehet kapcsolódni ezekbe.

A modulokról, a képzések időpon-

tjáról, a feliratkozás módjáról bővebb

információkat találnak a szervezet

honlapján (www.arcromania.ro) az

Újdonságok (Noutăţi) címszó alatt.

De elérhetnek bennünket a 0264-406

388-as telefonszámon is. A kapcsolat-

tartó személy: Roxana Muresan.

Képzés civil szervezetekben

dolgozóknak

A Civil Társadalom Fejlődéséért

Alapítvány (Fundaţia pentru Dez-

voltarea Societăţii Civile – FDSC)

április-július időzakban újra indít

képzéseket. A résztvevők igényeire

alapozva az FDSC új beosztással,

órarenddel hirdeti meg a képzéseket,

melyekre ezúttal nemcsak hétvégén,

hanem hét közben is sor kerül. Az

eddigi tematikák mellett (szervezet-

fejlesztés, projektírás, pénzügyi me-

nedzsment stb.) új tematikákkal bő-

vült a ajánlatuk: humánerőforrás-

fejlesztés, adományszervezés (1%).

További információkért látogassák

meg honlapjukat: www.fdsc.ro/cursuri.

Civil szervezeteket

működtető fiatal

értelmiségiek szakmai

továbbképzése

A Kolozsváron székelő Heltai Ala-

pítvány szervezésében május és júni-

us folyamán kerül sor a civil szerve-

zeteket működtető fiatal értelmisé-

giek továbbképzésére. A két hónapos

képzési program kiemelten az erdé-

lyi magyar világi és egyházi ifjúsági

egyesületek vezetőit célozza meg. A

résztvevők a civil önszerveződés és

intézményműködtetés struktúrájá-

ról, elveiről tanulhatnak, továbbá a

Public Relation, a pályázati techni-

kák és források, a nonprofit gazdál-

kodás, illetve a rendezvényszervezés

is a képzés tematikáját képezi. A pro-

gram 15 erdélyi magyar fiatal közös-

ségszervező képességének és tudásá-

nak bővítésére teremt lehetőséget.

A szakmai továbbképzés keretében

egy kommunikációs háló kiépítése is

lehetővé válik, mely az erdélyi magyar

fiatal civil szervezetek hatékonyabb

együttműködését szolgálja majd.

A programmal kapcsolatos rész-

letesebb információkért keressék

Szabó Katalint, az alapítvány oktatás-

ügyi és képzési referensét az alábbi

elérhetőségeken:

Cím: Kolozsvár, Clinicilor –

Mikó utca, 18 szám;

Tel: 0264-590096;

e-mail: heltai@pcnet.ro.

„A határon túli magyar

ifjúsági szervezetek

uniós tevékenységei“

KONFERENCIA

A rendezvényre 2005. május 28-

án a Temesvári Nyugati Tudomány-

egyetemen kerül sor a magyarorszá-

gi Pillár Alapítvány szervezésében.

Az esemény célja az Európai Unió

fiatalok számára kínált lehetőségei-

nek bemutatása, a gyakorlati tapasz-

talatok átadása és közös projektek

Hírek

49

civil fórum50

kezdeményezése. A Pillar Alapítvány

ötéves fennállása alatt számos uniós

projektben vett részt az elocsat-

lakozási, majd a belépést követően

megnyílt források felhasználásával.

Románia 2007-es csatlakozásáig az

erdélyi ifjúsági szervezetek hasonló

helyzetben lesznek, így rengeteg

lehetőség áll rendelkezésükre a csat-

lakozás pillanatáig is. A projektek

többségéhez több tag- és tagjelölt

állambeli civil szervezet közös pá-

lyázata szükséges, ezért ez kiváló

lehetőség a közös projektek meg-

valósítására, és ezáltal a magyar-

magyar kapcsolatok erősítésére.

A konferencián, a délelőtt folya-

mán előadások fognak elhangzani,

majd a közös ebédet követően work-

shopok keretében vitathatjuk meg

együtt az egyes témaköröket és fel-

merülő kérdéseket interaktív formá-

ban. A részletes programmal és a

bejelentkezéssel kapcsolatos infor-

mációkért keressék a szervezőket:

Dull Attila, e-mail: dullattila@pillar.hu

Forrás: MIT levelezőlista

II. Kulturális Kapcsolatok

Világ-konferencia

2005. június 9. és 12. között rendezik

meg Zágrábban (Horvátország) a II.

Kulturális Kapcsolatok Világ-konfer-

enciát (2nd World Culturelink Con-

ference). Az idei konferencia a globális

kommunikáció új kulturális szere-

plőivel (régiók, helyi szervezetek) és a

XXI. századi kultúrák közötti párbe-

széd-lehetőségekkel foglalkozik.

Bővebb információ:

Conference Secretariat,

Culturelink/IMO; P.O. Box 303,

Vukotinovićeva 2, 10000

Zagreb, Croatia

E-mail: clinkconf@irmo.hr

Web: http://www.culturelink.org/clink-

conf.html

Tel: +385-1-4877490

Forrás: KultúrPont Hírlevél

Új szakmai könyv jelent

meg kulturális szervezetek

számára

Kenéz András munkája, a Me-

nedzsment a kultúrában című kézi-

könyv 2004-ben jelent meg a Modern

Üzleti Tudományok Főiskolája kiadá-

sában, és bizonyára sok hasznos in-

formációt adhat a magyar kulturális

szervezetek számára.

Részletek:

http://www.nonprofit.hu/hirek/eg

yhir/497499.html

Forrás: www.sansz.org

Hivatalos EU-kiadványok

online könyvtára

Az Európai Közösségek Hivatalos

Kiadványainak Hivatala útjára indí-

totta az Európai Unió online könyv-

tárát, amely a különböző uniós intéz-

mények, hivatalok és egyéb ügynök-

ségek publikációit rendszerezi és te-

szi hozzáférhetővé.

A 19 nyelven, köztük magyarul is

elérhető katalogizált gyűjtemény kö-

zel 4 000 dokumentumot tartalmaz,

mint például az Európai Alkotmány

szövegét, a Statisztikai Évkönyvet,

vagy az évente megjelenő összegző

értékelést az Unió tevékenységéről.

A rendszerezett publikációk na-

gyobb része díjmentesen letölthető

.pdf formátumban, de nyomtatott pél-

dányok is megrendelhetők belőlük.

Bővebb információ: Európai Kö-

zösségek Hivatalos Kiadványainak

Hivatala;

http://publications.eu.int/index_hu.

html

Alapvető emberi jogok

védelme az EU-ban

Az Európai Unió égisze alatt hama-

rosan létrejön az alapvető emberi jo-

gok ügynöksége. Ez lesz az első olyan

európai uniós intézmény, amely em-

beri jogokat véd, s maga mögött tud-

hatja a teljes uniós gépezet politikai

befolyását, jelenti a radio.hu.

Az Európai Parlament jogi bizott-

sága elé Gál Kinga fideszes EU-kép-

viselő terjesztette be azt a javaslatot,

amely gyakorlatilag az új ügynökség

parlamenti jóváhagyását jelenti.

A jogi bizottság ülésén jelezve a

téma fontosságát, részt vett Barroso

bizottsági elnök, Frattini, az illetékes

biztos, és Borel, az Európai Parlament

elnöke. Ezt követően Jean-Marie Ca-

vada, a jogi bizottság elnöke és Gál

Kinga sajtóértekezleten ismertette a

várhatóan 2007-ben felálló emberi

jogi ügynökség feladatait.

Most már nemcsak beszélünk az

alapvető emberi jogokról, hanem

létrehozunk egy olyan intézményt,

amely segíti ezek érvényesülését, és

ellenőrző szerepet is betölt – mondta

az Európai Parlament jogi bizottságá-

nak francia elnöke. Gál Kinga azt

emelte ki, hogy az ügynökség össze-

fogja majd az összes európai emberi

jogi szervezet és egyesület tényke-

dését, de lesz operatív hatásköre is,

hiszen bármilyen konkrét, például

kisebbségi, nemzeti kisebbségi jog-

sértés kivizsgálását is kérheti az

Európai Bizottságtól, a parlamentől,

vagy a Miniszterek Tanácsától.

Forrás: ermacisz levelezőlista.

A pályázat odaát van!

Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése 51

Köszönjük

a támogatást, amelyet nyújt jelen lapszámunk kiadásához az Illyés Közala-

pítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség

Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, Kolozsvár Városi Tanácsa (Con-

siliul Local al Municipiului Cluj–Napoca), a TransIndex, a Református Egy-

ház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja, a COMATIM TRANS Kft.

(Kolozsvár), a Kopiernicus Kft. (Kolozsvár), a Palrom Kft. (Kolozsvár).

ERMACISZ

erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája

Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tá-

jékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására.

Feliratkozni az ermacisz–subscribe@yahoogroups.com, lemondani pedig

az ermacisz–unsubscribe@yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet.

Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az ermacisz@yahoogroups.com

e–mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az

ermacisz–owner@yahoogroups.com címre várjuk.

ERMASZOCI

erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája

Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködé-

sének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci

levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@yahoogroups.com címre kül-

dött üres levéllel lehet.

A listára szánt leveleket az ermaszoci@yahoogroups.com címre kell küldeni.

Magyarországon:

tel.: 06–1–3032887

tel./fax: 06–1–3624079

mobil: 06–30–2218057

COMATIM TRANS Kft.

Menetrendszerinti járat

Esztergom – Kolozsvár

(szlovák határ)

menet–jövet,

budapesti útvonalon

légkondicionált kisbuszokkal

Indulás

A kisbuszok mobil elérhetőségei:

0040–722–416134, 06–30–2935766

Magyarországról:

hétfőn,

szerdán,

szombaton

Esztergomból: 6:00

Budapestről: 7:15

Kolozsvárról:

kedden,

pénteken,

vasárnap

6:00

Romániában:

tel.: 0040–264–441410,

0040–264–441413

mobil: 0040–722–260137

Kolozsvár Városi Tanácsa (Consili-

ul Local

al Municipiului Cluj–Napoca)