2 civil fórum

Tartalomjegyzék

civil fórum

Tartalomjegyzék

civil fórum

Tartalomjegyzék

3. oldalSebestény István: A forrásteremtés dilemmái

5. oldalCsáki Rozália: Sokszínűek, de mégis egy cipőben

7. oldalAurelia Grigore: Támogatásgyűjtés: a művészettől a stratégiáig

9. oldalChris Worman: Adományszervezés – kihívások és lehetőségek Romániában

11. oldalKádár Magor: Az erőforrás-szervezés módszerei

14. oldalFarkas András: 2011: civil pályázati forrásszervezés

18. oldalKökény Dalma: Adományok – hogyan, kitől, mire?

20. oldalKolumbán Gábor: Közösségi vállalkozás, vállalkozó közösség

24. oldalSzékelygyümölcs – a közösségi vállalkozás– interjú Már Istvánnal

26. oldalSomai József: Romániában még nincs napirenden a szociális szövetkezet ügye

28. oldalPotozky László: Felelős adományozás, avagy forrásteremtést elősegítő támogatások civil szervezeteknek

30. oldalManulea Băbescu:Tanulj meg repülni a NESsT-tel!

31. oldalLuminiţa Alexandru: A Touched Romania Egyesület szociális vállalkozása

33. oldalBenedek Gabriella – Kovács Edit – Scsaurszki Tamás: Helyben – közösen – A közösségi alapítványok

36. oldalCamelia Mateş: Közösségi alapítványok – Jót, jól!

38. oldalChris Worman: Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány

39. oldalSimona Şerban:Kolozsvári Közösségi Alapítvány

40. oldalBereczki Kinga:Háromszéki Közösségi Alapítvány

42. oldalKilyén Melánia:YouthBank

43. oldalBukta Zsuzsanna: Létezik-e sport állami támogatás nélkül?A magyar sport civil szférájának bevételi forrásai

46. oldalOcskay Gyula – Csáki Rozália: A Holttenger hajósai. Hálózatépítés a Mezőségen

49. oldalPotozky László: Társadalmi vállalkozások román módra

50. oldalMakkai Péter: Egy más világ építésére van szükség

52. oldalCsáki Rozália: Sokszínűek, de mégis egy cipőben (RO)

54. oldalTartalomjegyzék (RO)

CIVIL KURÁZSI

CIVIL VITAFÓRUM

CIVIL ÖNÉPÍTKEZÉSÜNK

3Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

A forrásteremtés dilemmái

„Egyszer egy pusztaságban ment László király a vitézeivel. A nap forrón sütött a földre. A

fák levelei elfonnyadtak, a fű kiégett, és nem volt víz sehol a nagy pusz-taságon. László király vitézei majd meghaltak a szomjúságtól. A nyel-vük odaszáradt a szájuk padlásához. Megálltak, s szomorúan mondták:

– Vitéz László király, ha te nem segítesz rajtunk, mind szomjan ve-szünk!... Irgalmas, jó király, ne en-gedd, hogy elpusztuljunk!

Ekkor László király az ég felé emelte szemeit, imára kulcsolta össze a kezét, s halkan imádkozott. A vité-zek is letérdepeltek, ők is imádkoz-tak. László király pedig odament a sziklához, s megérintette a kardjával. Ebben a pillanatban a szikla oldalából kristálytiszta forrás buggyant ki...”

A forrásteremtés problematiká-ján elmerengve akarva-akaratlanul is ez a csodálatos történet bukkant elő hajdani olvasmányélményeimből. Ta -lán nem véletlenül, nem pusztán a sza bad asszociáció űzött tréfát a civil szervezetek számára oly fontos kér-désen való töprengésem során. Nem túlzás azt állítani, hogy a fennmara-dáshoz, s emellett a tervezett progra-mok végrehajtásához szükséges kellő pénzügyi fedezet időbeni biztosítása, ha nem is csoda-, de mindenesetre

ritkaságszámba megy a szektoron belül. A zökkenőmentes működés anyagi hátterének folyamatos bizto-sítása vélhetően gondot okoz a min-dennapi túlélésért küzdő egyesületek és alapítványok életében, és renge-teg energiát emészt fel az eredetileg nemesebb célokat kitűző szerveze-tek amúgy is szűkös „készleteiből”. Mindez az eredetileg „eszköznek” tekintett forrásteremtést sokszor már céllá szentesíti, ami pedig a deklarált küldetés hitelességét kérdőjelezi meg. Igaz, rendelkezésre álló források nél-kül szintén kétségessé válhat a misz-szió realitása, a kitűzött eredmények elérése, vagyis az anyagi javak meg-szerzése ugyanolyan fontos feladat, mint az általa elérni kívánt cél érde-kében végzett (köz)szolgálat. Emi-att nem is érdemes arról vitatkozni,

hogy melyik is az előbbre való, s ha el kívánjuk ismerni az előbbi egyenran-gúságát, tekinthetjük a „pénzkereső” foglalatosságot egyenesen céleszköz-nek is.

Mégis kiktől, honnan, mi módon tud egy civil szervezet forrásokhoz jutni? A klasszikus csoportosítást fi-gyelembe véve mindenekelőtt az alap­tevékenységhez­ köthető­ bevételeket em líthetjük. Az alapítványok, egye-sületek szolgáltatásaikért díjat szá-molnak fel, rendezvényeikhez, prog-

ramjaikhoz hozzájárulást kérnek, az utóbbiak még tagdíjat is szedhetnek. Ezek azonban csak a legritkábban elegendők a túlélésre, nem is beszél-ve a tervbe vett elképzelések meg-valósításáról vagy éppen a szerve-zetfejlődésről. Ugyanakkor független vagy­szabad­forrásnak tekinthetők, mert meg szerzésükhöz semmilyen külső el várásnak való megfelelés nem kap-cso lódik.

Tipikusan a szektorra jellemző pénzforrás a támogatás, amely érkez-het magánszemélyektől, vállalkozás-tól, adományosztó szervezetektől, az államtól vagy az önkormányzattól, ám általában az ilyen anyagi hozzá-járulások „címkézettek”, kifejezetten valamilyen előre meghatározott cél érdekében használhatók fel. Ez a cél lehet a támogató által előírt feladat végrehajtása vagy a civil szervezet saját maga kínálhat fel és próbál „el-adni” – pályázati kiírás alapján vagy saját „házalása” során – bizonyos programokat támogatás elnyerése érdekében. Mindenesetre az előbbitől eltérően ez a pénzösszeg kötött fel-használású, ezáltal függő­vagy kötött forrásként értelmezhető. S itt a függés közvetetten is jelentkezhet, hiszen a támogató – kiváltképpen, ha állami, önkormányzati forrásra gondolunk – a támogatásért további szolgálato-kat, (politikai) lojalitást, „hűséget” is elvárhat.

Végül a nonprofit szervezet vál-lalkozhat is, hisz elnevezésében sze-replő negatív kitétel nem a profit termelésére, hanem csak annak szét-osztására vonatkozó tilalmat jelent. Eszerint üzleti tevékenységet foly-tathat, befektethet, részvényt jegyez-het, kamatot, osztalékot vehet fel, bár azért emellett folyamatosan hangoz-tatni kell, hogy mindez csak a szerve-zet célja érdekében végzett kiegészí-tő elfoglaltság, amely viszont emiatt „szükséges rossz”, így ez kényszerű forrásnak aposztrofálható.

Leegyszerűsítve így néz ki, a civil szervezetek bevételi lehetőségeinek elegye, a „civil-mix”. A valóságban azonban ez nem ilyen tisztán fordul elő, és főleg nem ennyire tudatos döntések alapján áll össze. A „cél-

4 civil fórum

eszköz” tervezése nem csak – sőt döntően nem – az adott szervezet stratégiai elképzeléseitől függ. A for-rások piacán a kereslet mindig a kí-nálat után kullog, és itt hatványozottan ér-vényes Say dogmája1, miszerint „minden­ kí-nálat megteremti a maga keresletét”. Magyarán a forrásteremtési sza-kasz annyiban meg is előzi a programterve-zési periódust, hogy ekkor már tisztában kell lenni az elérhető finanszírozási lehető-ségekkel. S kevés szer-vezet engedheti meg magának, hogy tisz tán független forrásokból minden kül ső befolyástól mentesen önmaga ha-tározza meg cselekvési tervét. Ahol más támogatások is szükségeltet-nek, ott mindenképpen megjelenik a „tervalku”, a saját elképzeléseknek és céloknak a támogató által elvárt irányokhoz való igazítása. Ez termé-szetesen nem mindig ördögtől való, lehet mind a szervezet, mind a közös-ség számára üdvös is, jó (állami vagy vállalati) támogatási stratégia esetén egyenesen hasznos is.

A támogató sokszor önrész meg-létét szabja meg feltételként. S ez egy örök és megoldatlan probléma a civil szektorban. Mi is az önrész, mi a cél-ja és főleg miből származik? Ezeket a látszólag egyszerű kérdéseket soha nem tesszük fel, pedig ha ezeken el-gondolkodunk, rájövünk, hogy ép-pen a civilség attribútumát, az üzleti szférától elválasztó sajátságos jegyeit nem értjük meg. És amíg a forprofit-nonprofit dichotómiát nem tudjuk a gazdálkodás világában a „helyére tenni”, addig a civil szerveze tek min-dig kerülő u tak ra, kényszerpályák ra te relődnek.

A vállalkozás támogatásért folya-modik egy olyan beruházás megva-lósításához, amely előnyös lehet az állam számára, mert ezáltal munka-helyek születnek, adóköteles jöve-delmek termelődnek, stb. Ez az állam érdeke is, ezért anyagilag hozzájárul a vállalkozó tőkéjéhez, aki természe-

1) A Say-törvényt Jean-Baptiste Say francia klasszikus közgazdász fogalmazta meg 1803-ban.

tesen mindezt a nagyobb profit re-ményében, saját hasznának növelése céljából teszi. Természetes, hogy a tőkéjét önnön vagyonából, jövedel-

méből képezi, vagyis elvárható, hogy kellő arányú önrésszel vág-jon a program végre-hajtásába, melynek so - rán a saját munkáját önmagának „megfize-ti”, hiszen ebből – és a profitból – él meg csa-ládjával együtt.

A civil szervezet megpályázik egy tá-mogatást arra, hogy a településen levő ját-szóteret felújítsa, hasz-nálhatóvá tegye. A

pá lyáztató előírja, hogy például 10 szá zaléknyi önrészt illesszen a költ-ségvetésébe. A kérdés: miből? A saját tagdíjakból, befizetésekből, amelyek még a működési kiadásokra, rezsire sem elegendőek? Egy előző pályáza-ton más célra nyert, és még rendelke-zésre álló összegből? Elvben ezt nem teheti, mert az a pénz „címkézett”, az már egy másik költségvetésben sze-repel. Vállalkozzon, forgassa a – nem léte-ző – tőkéjét, és annak hozadékából fedez-ze az önrészt? Vajon hány szervezetnek van ilyen leköthető tar-taléka, és ezt miből halmozta (volna) fel? Ma rad az „önrész-spi-rál”, ami azt jelenti, hogy folyamatosan az előző, még el nem köl-tött más célra szánt forrásokat „jelentik le” önrészként, bízva ab-ban, hogy mire ezt fel kellene használni, egy következő projektből vissza lehet tenni a hiányzó pénzösszeget az eredeti programba. Ez viszont egy folya-matos pénzügyi ma-nőverezést, kardélen táncolást és nem utol-sósorban szabálytalan működést kíván meg. És akkor még nem is beszéltünk a másik, még ezt is tetéző megoldásról, az „utófinan-

szírozásról”... Mindez a „klasszikus civil gazdálkodás” meg nem értésé-ből vagy figyelmen kívül hagyásából fakad. Szervezetünk belekényszerül egy folyamatos „itt az önrész, hol az önrész” játékba, s ezzel a programra fordítható energia egy része is füstbe megy.

S vegyük figyelembe azt is, hogy a civil szektorban nincs tevékeny-ség-kényszer, mint ahogy a megél-hetésért küzdő üzleti szektorban. Ha a civil szervezet „felkínálja” szolgá-latait, de az állam, önkormányzat csak „kemény” feltételekkel hajlandó igénybe venni azt, akkor az előbbi könnyen visszakozik, passzivitásba fordul. Ez viszont pénzben ugyan nem kifejezhető, de társadalmi – civil – tőke termelés szempontjából súlyos veszteséget okoz. Több pályáztató is felismerte ezt, és önrészként éppen azt a tőkefajtát kéri, amelyet kifeje-zetten csak a civil önszerveződések képesek „kitermelni” magukból, ne-vezetesen az önkéntes munkát. En-nek a mindennapi gyakorlatban való beültetése, a civil aktivitás pénzügyi emancipációja, az önkéntes munka árfolyamának a támogatások piacán

való bevezetése po-zitív hatással lehet az alapítványok és egye-sületek forrásteremté-si tevékenységére.

Végezetül még egy speciális prob lémára hívnám fel a figyelmet, ne vezetesen a civil rezsi elszámolha tó ságának kérdésére. Ahogy az a gaz dálkodó szerve-zeteknél teljesen ter-mészetes dolog, a szer-vezetek mű ködésének számos költségvon-zata van. Bankszámla fenntartása, köny ve lési szolgáltatás igénybe vétele, kommunikáci-ós és netán kommuná-lis költségek, az infra-struktúra fenntartása, biztosítás stb. Mind-ezek fedezésére külön forrást kell teremteni. A tagdíjak, szolgálta-

tási ár- és díjbevételek – vagyis a füg-getlen források – sok esetben erre nem elegendőek, így kénytelenek ezeket

Amíg a forprofit-nonprofit dichotó-miát nem tudjuk a gazdálkodás világában a „he-lyére tenni”, addig a civil szerveze-tek mindig kerülő utakra, kényszer-pályákra terelőd-nek.

A civil kurázsi nemcsak az érdek-képviseletekben, a hivatalokban, a politikában vagy a közösségi cselek-vésben kell érvé-nyesüljön, hanem a pénzügyi siva-tagban is. Ott kell igazán feltalálni magunkat, ott kell azt a sziklát meg-találni, amelyben kővé váltan, de tettre készen la-pulnak erényeink, ötleteink és nem utolsósorban lele-ményességünk.

5Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Sokszínűek, de mégis egy cipőben

Ha valamit nehéz körülhatárol-ni és sematizálni, akkor a civil társadalom az egyike ennek.

Változatos szerveződési forma, tevé-kenységek, érdeklődési terület, méret, módszertan, stratégia, cél stb. Ami mégis közös, az az értékorientáltság, hisz mindannyian valamilyen sajátos érték védelme, megteremtése, fenn-maradása érdekében cselekszünk. És minél strukturáltabban, hosszú távon gondolkodva, tervezettebben

és szervezettebben törekszünk csele-kedni, annál inkább szembesülünk a másik közös kihívásunkkal: a forrás-teremtéssel. Komoly szakmai kihívás. Felnőttünk-e rá? Elég komolyan vesz-szük-e? Megvan-e szervezetünkben a tudás és a megfelelő személy erre? Tervezünk-e vagy csak ad-hoc módon igyekszünk az éppen aktuális helyze-tet megoldani? Milyen lehetőségeink vannak? A megszokás uralja-e a for-rásteremtési tevékenységeinket, vagy

nyitunk az új módszerek, lehetőségek felé is? Visszatekintünk-e és elemez-zük-e az eltelt évet/éveket? Sok kér-dés merült fel bennünk, amikor a civil szervezetek igen komoly kihívásával, a forrásteremtés kérdéskörével kezd-tünk el foglalkozni. A válaszok is igen változatosak. Az azonban bizonyos, hogy minden civil szervezet számára komoly kihívást jelent a forrásterem-tés, a tevékenységek fenntartásának a biztosítása.

Csáki Rozália

főszerkesztőcsaki.rozalia@gmail.comwww.civilforumlap.com

a kiadásokat a támogatásokból kifi-zetni. Addig nincs is gond, ameddig kifejezetten működési célú pályázati források ezt lehetővé teszik, ám ezek igencsak szórványosan állnak ren-delkezésre. Honnan lehetne további pénzeszközöket bevonni ezek fedezé-sére? Itt létezik egy kiaknázatlan ener-giaforrás, nevezetesen a szervezetben meglevő „szellemi és fizikai kapaci-tás”, melynek piaci értéke lehet(ne). Mit is jelent ez a szunnyadó energia? Azt, hogy a pályázati program ér-dekében végzett kiegészítő önkén-tes munkán túlmenően a szervezet tagjai, támogatói sokszor a szakmai tevékenység nagy részét is el tudnák – külső vállalkozó bevonása nélkül is – végezni. Így például egy környezet-védő szervezet szakértő tagja kiváló hatástanulmányt tud írni; egy egész-ségnap szervezésében az egyesület-ben levő orvos is tud szűrést végezni, felvilágosítást adni, azonban ennek „piaci költségét” csak akkor lehet el-számolni, ha a szervezet ezt a szolgál-tatást számla ellenében megvásárolja, így a pályázatban nyert összeg egy részét – sokszor feleslegesen – „ki-folyatják”. Pedig mennyivel haszno-

sabb lenne, ha ezeknek az önerőből elvégzett feladatoknak az értékét a szervezet gyakorlatilag „önmagának kiszámlázva”, saját működésére, fejlő-désére költhetné, mintsem kívülállók üzleti bevételét gyarapítaná. Bízzunk abban, hogy előbb-utóbb a pályázatok kiírói is eljutnak erre a felismerésre, és a különböző programokra fordítható forrásoknak szerves részét képezik a szakszerű végrehajtást biztosító meg-bízható és hatékony szervezeti keretek fenntartásának rezsiköltségei is.

Mindeddig a civil szervezetek forrásteremtésének problémáiról, a kifejezetten anyagi jellegű – pénzben mérhető – bázis megszerzésének ne-hézségeiről szóltunk. Aki mindezt elolvasta, joggal vélhetné – Csokonai után szabadon szólva –, hogy „az is bolond, aki civillé lesz Magyarorszá-gon”. S hogy még sincs így, azt egy egész civil társadalom – létével és tetteivel – bizonyíthatja. Lehet, hogy a fent leírtak ugyan szóról szóra iga-zak, de az igazi civilség nem erről szól. A „céleszköz” mégiscsak kiegé-szítő tevékenység kell legyen, és ha nincs miből főznünk, mindig kéznél van a kőleves receptje. A civil kurázsi

nemcsak az érdekképviseletekben, a hivatalokban, a politikában vagy a közösségi cselekvésben kell érvénye-süljön, hanem a pénzügyi sivatagban is. Ott kell igazán feltalálni magun-kat, ott kell azt a sziklát megtalálni, amelyben kővé váltan, de tettre ké-szen lapulnak erényeink, ötleteink és nem utolsósorban leleményességünk. És akkor nem is a kard számít, csak a szándék. Hiszen a legendában olvas-hatjuk, hogy „ebben a pillanatban a szikla oldalából kristálytiszta forrás buggyant ki. Ezerféle színben csillo-gott-villogott. Mintha csalogatta vol-na a szomjas vitézeket: – Jertek, igya-tok, szegény magyar vitézek!

Vége volt a szomjúság égető kínja-inak. A vitézek sisakjaikba fogták fel az üdítő vizet, és nagy mohósággal ittak belőle. Az Isten újra megmutat-ta, hogy milyen kedves néki László király.”

(S lehet, hogy ő a civilek védő-szentje?)

Sebestény István

Civitalis Egyesület – elnökcivitalis@t-online.hu

6 civil fórum

E lapszámunkban alaposabban körbejárjuk ezt a kérdéskört, meg-vizsgálva, mennyiben változtak az idők folyamán a forrásteremtési lehe-tőségek – a pályázattól az egyéni ado-mányozáson keresztül a társadalmi vállalkozásig –, mennyire használják ezeket ki az egyes civil szervezetek, milyen új módszerek és lehetőségek vannak, amelyek a jövőben a segítsé-günkre lehetnek.

Aurelia Grigore, a FDSC PR koordinátora egy országos kutatás a lapján világít rá arra, hogy a civil szervezetek milyen forrásteremtési technikákat alkalmaz-nak, továbbá hasznos ta nácsokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként is tehet-nék hatékonyabbá ezt a tevé kenységüket. Chris Wor man, a Székely-udvarhelyi Közösségi Alapítvány ügyvezető igazgatója néhány éves romániai forrásteremté-si tapasztalatából (ame-rikai forrásteremtési gyakorlat után) világít rá arra, hogy a romániai civil szerve-zeteknek min kellene változtatniuk a sikeres forrásteremtés érdekében. Kádár Magor, a BBTE Politikai Tu-dományok, Közigazgatás és Kommu-nikációs kar, Kommunikáció és PR szakának lektora a forrásteremtési módszerek egész tárházával ismerteti meg az érdeklődőket. Farkas András, a PONT Csoport fejlesztési szakértője a civilek számára elérhető pályázati lehetőségek világába nyújt betekin-tést, nem kerülve ki a problematikát, hogy a civil szervezet számára a stra-tégiai terve-e az első, vagy a megje-lenő pályázati kiírások? Gondolatso-rai közepette ő is kiemeli, hogy: „a pályázati forrásszervezés csak egy

szelet egy hatékony civil szervezeti menedzsmentből”. A cikkek sorát át-fogóbb forrásteremtési stratégiák be-mutatásával folytatjuk, mint amilyen a közösségi vállalkozás, amiről Ko-lumbán Gábor, a Civitas Alapítvány kuratóriumi elnöke tollából olvashat-nak. Somai József közgazdász a szo-ciális szövetkezetek kérdésköréről értekezik. Potozky László, a Polgár-

Társ Alapítvány ügy-vezető igazgatója a Zöld­ vállalkozás nevű új támogatási prog-ramjukat mutatja be. Manuela Băbescu, a NESsT PR felelő-se arról mesél, hogy miként támogatják nemzetközi szinten is a szociális vállalkozá-sok elindítását és ho-gyan állnak a romá-niai civil szervezetek e téren. Aztán arról is olvashatnak, hogy mi a közösségi alapít-vány és bemutatjuk a Romániában műkö-dő közösségi alapít-ványokat, támogatási programjaikat. Bukta

Zsuzsanna, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának tanársegéde érdekes betekintést nyújt a sport civil világának támogatási rendszerébe.

A forrásteremtés nem csak az egyes civil szervezetek sajátos kihívá-sa, mellyel szervezetük és saját prog-ramjaik fenntartására törekszenek, hanem a szervezeteken is túlmutató kihívás, mellyel a civil szervezetek-nek közösen is foglalkozniuk kellene. Gondoljunk csak a pályázati forrá-sokra, amelyek meghatározóak civil szervezeteink többsége életében. A támogatáspolitikák a fejünk felett ala-kulnak. Legyen szó az erdélyi magyar civil szervezeteknek szóló romániai, illetőleg magyarországi forrásokról,

az EU-s regionális fejlesztési alapok-ról, vagy más strukturális és EU-s for-rásokról. Miért? Mekkora a civilek be-leszólási lehetősége az egyes források elosztásába, élnek-e ezzel a lehető-séggel? Mennyire tájékozottak arról, hogy milyen forráslehetőségeik van-nak? Ezek jövőbe mutató kérdések és egyben feladatok is. Az elégedetlen-ség még csak az első lépés a változás elérése felé. Cselekvésre, közös terve-zésre és egyeztetésekre van szükség. Brüsszelig talán gyengébben hal-latszik el a hangunk, de még itthon sem végeztük el a feladatunkat. Ez is egy érdekképviseleti kérdés. Érdekes kutatási téma lehetne megvizsgálni, hogy a civil társadalom egyes szeg-mensei finanszírozás szempontjából hogyan állnak. Mennyire képesek az önellátásra, illetve, hogy a jelenlegi támogatási rendszerek, stratégiák mennyire vannak tekintettel a civil társadalom sokszínűségére. Melyek a legkiszolgáltatottabb szegmensek és miért? Van-e „túlfinanszírozott” szegmens?

Az együttműködés ez alkalommal is jelszavunk lehet, hiszen a nagyobb források számos kisebb civil szerve-zet számára elérhetetlenek, de közös pályázással egymás esélyeit is növel-hetjük, és civil társaink megerősödé-sét, fennmaradását is segíthetjük.

E lapszámunkban kevesebb ro-vattal, de tartalmas mondanivalóval jelentkezünk. Civil kurázsi rovatunk-ban ez alkalommal a Mezőség fejlesz-téséért történő civil együttműködést mutatjuk be. Vitafórum rovatunkban az éppen aktuális szociális vállalko-zás igen problémás törvényterveze-téről esik szó. Civil önépítkezésünk keretében a szociális problémák meg-oldása körüli több éves kitartó intéz-ményépítésbe nyújtunk betekintést.

Bízom benne, hogy találnak érde-kes, új információt e lapszámunkban is, ami segítségükre lesz forrásterem-tő munkájuk hatékonyabbá tételében.

A forrásteremtés nem csak az egyes civil szervezetek sajátos kihívása, mellyel szerveze-tük és saját prog-ramjaik fenntartá-sára törekszenek, hanem a szerveze-teken is túlmutató kihívás, mellyel a civil szerveze-teknek közösen is foglalkozniuk kellene.

7Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Támogatásgyűjtés: a művészettől a stratégiáig

A „Civil szervezetvezetők baro-métere” egy országos online felmérés, amelyet 2010-ben a

Civil Társadalom Fejlődéséért Alapít-vány (FDSC) készített a romániai civil szervezetek képviselőinek a körében. Egyértelművé tette azt, amire egyéb-ként számítottunk, vagyis: a romániai civil szervezetek legfontosabb jövede-lemforrásai az országon kívüliek, az EU-s támogatások (18,6%) valamint a külföldi alapítványok (13,9%) tá-mogatásai. Az országos jótékonyság (adományok a cégek, alapítványok és magánszemélyek részéről) a jövedel-mi források fontossága szempontjából a második helyet foglalja el, a szemé-lyi jövedelemadó 2%-ának az átirá-nyítása pedig szorosan ennek nyomá-ban jár. A szervezetek 5,5%-a számára a gazdasági tevékenységek képezik a legfontosabb jövedelemforrást.

A civil szervezetek tudatában van-nak annak a ténynek, hogy egyáltalán nem kényelmes az EU-s alapoktól függni, sőt ez akár végzetes is lehet számukra, tekintettel arra, hogy Ro-mánia Európai Unióhoz történő csat-lakozását követően a külső finanszí-rozások csökkentek. A rendelkezésre álló Strukturális Alapok és a belőlük finanszírozott projektek megvalósítá-sa igen nehéznek bizonyult. A „Civil szervezetvezetők barométere” rá-mutat a civil szervezetek egyértelmű tendenciájára, hogy igyekeznek más finanszírozási forrásokra figyelni és azokra specializálódni. A legutóbbi felmérés szerint a civil szervezetek képzésre és specializációra vonatko-zó igényei, prioritásai és szükségei jelenleg a következők: pályázatírás, adományszervezés, projektmenedzs-ment, az Európai Szociális Alap pro-jektjeinek a menedzsmentje. A szer-vezetfejlesztés, stratégiai tervezés, PR és kommunikáció szintén fontosnak tartott és prioritásként kezelt témák, miközben a marketing és üzleti terv hátul marad a fontossági sorrendben, de azért szükséges témaként tekin-tenek rá. Mindezek alapján kijelent-

hetjük, hogy úgy tűnik, a romániai civil szervezetek kezdenek betörni a támogatásgyűjtés piacára, és a külső finanszírozású vagy az állami költ-ségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatások mellett más alapokat is próbálnak elérni, és nem is akárhogyan, hanem professzi-onális módon.

Minden fennmaradni akaró civil szervezet addig, amíg a következő fi-nanszírozási programra vagy kiírásra vár, ki kellene dolgozzon egy forrá-sokat mozgósító, támogatásgyűjtési stratégiát, amely beépülne a szerve-zeti stratégiába.

A Közösségi Kap-csolatokért Egyesület utóbbi években készí-tett tanulmányai azt mutatják, hogy a romá-niaiak adományainak fő kedvezményezettjei: az egyház, a kolosto-rok, a szegények és ké-regetők, a katasztrófák áldozatai, a civil szer-vezetek, az iskolák és óvodák, a sürgős orvo-si beavatkozást igény-lő betegek, valamint az egészségügyi és kul-turális intézmények. 2005-ben egy, a civil szervezeteket viszony-lag bizalmatlanul keze-lő légkörben elindított 2%-os mecha-nizmus 2004–2008 között 57 480 987 euró átirányítását eredményezte, ez az összeg pedig évről évre jelentősen nő. Még ha számítani is lehet arra, hogy a 2%-ukat átirányító adófizetők száma stagnálni fog, a civil szerveze-tek semmi mást nem kell tegyenek, minthogy fejlesszék a romániaiakban a bizalmat, amelyet az utóbbi években megnyertek, és vonják be az embere-ket, hogy azok felelősségteljesen cse-lekedjenek az egyes társadalmi prob-lémák megoldásában. Kimutatták, hogy a romániaiak kényelmi és egyéb okok miatt inkább a felhívásokra vá-

laszolnak, mintsem hogy tudatosan irányítanák át a jövedelemadójuk 2%-át. Függetlenül a használt módszerek-től és eszközöktől (teledon, radiodon, SMS, telefonhívás), azt figyelték meg, hogy a romániaiaknak az év bizonyos időszakában (pl. karácsonykor), kriti-kus pillanatokban (természeti kataszt-rófák), vagy ha közismert személyi-ség kéri őket, megpuhul a szívük, és ilyenkor mobilizálódnak.

Emil Olteanu, a Habitat for Hu-manity Románia ügyvezető igazgató-ja úgy gondolja, hogy „ha elvonatkoz-tatunk az egyházi gyűjtésektől, vagy a nagyon sok tagot számláló szerve-

zetek tagjainak hozzá-járulásaitól, akkor Ro-mániában az egyéni a dományozás kvázi nem létező (...)” A Ha-bitat for Humanity azon civil szervezetek egyike, amelyek ér-tenek ahhoz, hogyan is kell támogatásokat gyűjtetni a közösség-ből. A szervezet a ta -valy 3 hét alatt 15 ár-víz által tönkretett la kóépület újjáépítésé-re gyűjtötte össze a pénzt, amelynek egy része az „egyszerű pol gároktól” szárma-zott. A Habitat mass

médiában közzétett felkérése mozgó-sította a romániaiakat, és több mint 40 000 eurót adományoztak. A Habitat egyike azoknak a romániai szerveze-teknek, amelyeknek van jól kifejlesz-tett adománygyűjtési rendszerük, a különböző eseményektől, gyűjtések-től a Romániában még gyerekcipő-ben járó, úgynevezett e-fundraising (online adománygyűjtés) módszeréig. Annak ellenére, hogy személytelen, és úgy tűnik, hogy jobban működik akkor, ha az adományozó ismeri az illető szervezet tevékenységét, vagy ha az ügy, amely számára gyűjtést szerveznek, meggyőző, az online ado-

Minden fennma-radni akaró civil szervezet addig, amíg a követke-ző finanszírozási programra vagy kiírásra vár, ki kellene dolgozzon egy forrásokat mozgósító, tá-mogatásgyűjtési stratégiát, amely beépülne a szer-vezeti stratégiába.

8 civil fórum

mányozás több romániai szervezet stratégiájának is része. Egy egysze-rű internetes keresésre a M.A.M.E Egyesület arra buzdít, hogy online adományozzunk a gyerekek részére, a Fundeni Kórház számára, a Gyer-mekgyógyászati Klinika felújítására, ugyanakkor népszerűsíti a jótékony célokat szolgáló online üzletét is. A WWF Románia is online teszi közzé a felhívását, egy igencsak eredeti és vonzó honlap révén, és (figyelem!) egy, a Facebook-kampányt népszerű-sítő oldal révén kéri a romániaiakat, hogy mentsék meg egyik nemzeti kincsü-ket, a barnamedvét, hi- szen ez az állatfaj repre-zentatív Románia szá- mára.

„Úgy hiszem, hogy évente az 1 millió eu-rót is megközelíthet-jük, ha a megfelelő ruhát öltjük magunk-ra, megfelelő straté-giánk van, megfelelő parfümöt viselünk és a megfelelő történe-tekkel állunk elő” – je-lenti ki lelkesedéssel Cristina Ionescu, a Dreamcatchers Ro má - nia alapítója. A Dream- cathers Romá nia az első helyi ado mány-szer vezési (fund rai-sing) ügynökség, a - mely kizárólag ro-mán tőkéjű. „Én a fundraisinget a jótett üzletének szoktam ne-vezni” – olvashatjuk még Cristina blogján. „Nézőpontom szerint a támogatás-gyűjtési akciókra üzletként kell gon-dolnunk. Nem lehet pénzt gyűjteni pusztán arra alapozva, hogy létezik a sajnálat érzése (…)” – erősíti meg az előbbi állítást Radu Florescu, a Saatchi&Saatchi igazgatója, a Uni-ted Way Románia volt elnöke. Ez a szervezet a nagy zajt csapó támoga-tásgyűjtési események szervezésével

vált ismertté, amelyekbe a cégeket, a cégek alkalmazottait és közéleti sze-mélyiségeket is be szoktak vonni. A Közösségi Kapcsolatokért Egyesület programjai is ismertek. Jellemző rá-juk az erős fundraising stratégia és a CSR (vállalati társadalmi felelősség-vállalás). Ilyenek a Társadalmi Rész-vétel Ösztöndíja, amely az eredeti közösségi projektek kereslete és kí-nálata köré épül; a Romániai Közös-ségi Alapítványok fejlesztési prog-ramja, amely alapítványok szerepe támogatások gyűjtése a közösségből

a közösség számára és a YouthBank, amely egy több fokozatú, oktatási és vállalko-zói, valamint polgári szellemiséget fejlesz-tő program a fiatalok körében, ugyanakkor a közösség mozgósítá-sára is szolgál.

Számottevőek le-hetnek olyan névtelen projektek is, amelyek egyik napról a má-sikra jelennek meg és kimozdítják az em-bereket a letargiából, mint amilyen például a „Julian limonádéja”. „Bekopoghatnék 50 aj-tón, hogy 50 üzletem-ber adjon (...)”, de az ötlet, hogy limonádét árusítunk hétköznapi embereknek, akik a jó-tett-üzlet részvényese-ivé válnak ezáltal, ösz-szehasonlíthatatlanul nagyvonalúbb.

A vissza nem térítendő támogatá-sok vadászatán kívül eső, más támo-gatásgyűjtési módozatok nálunk még kezdeti fázisban vannak, és abban is maradnak, ha a civil szervezetek csak az egyes események alkalmával meg-valósítható egyes tevékenységekre korlátozódnak, és nem alakítanak ki maguk számára egy világos, jól meghatározott fundraising stratégi-

át. A stratégia egyik pillére az, hogy egy szervezet keretén belül legyen egy olyan személy, aki a támoga-tásgyűjtésért felelős. Amerikában, példának okáért ez az ember, akit ugyanúgy fizetnek, mint bármelyik másik alkalmazottat, a szervezet top-menedzsmentjének része. Egy másik jól bevált gyakorlat, amellyel külföl-dön találkozhatunk, a professzionális fundraiser (támogatásgyűjtő) alkal-mazása, akit gyakran százalékra fi-zetnek az általa gyűjtött alapok függ-vényében, annak ellenére, hogy ezt a fizetési módozatot a Támogatásgyűj-tő Szakemberek Egyesületének Etikai Szabályzata (Amerika) tiltja.

A Vasiliada Egyesület A szerve-zet tankönyve című könyvének jel-mondata: „Az erős civil szervezet olyan szervezet, amelynek vannak struktúrái”. A Vasiliada Egyesület-ről tudnunk kell, hogy van külön fejlesztési/fundraising részlege, éves fundraising terve és koordinátora. „Milyen az én támogatásgyűjtési stílusom? Chic&glam! (Elegáns és csillogó!) Miért? Mert szeretek pénzt kérni úgy, hogy egyenrangú legyek az előttem álló emberrel, ezért min-dig designer ruhába öltözöm, ugyan-olyan cipőt is veszek és prémium parfümöket használok. Tudom, hogy akkor kapok támogatást, ha biztos vagyok magamban, ha jól fésült és rendezett a hajam, jó az illatom és jól nézek ki! Ez az, ami megkülönböztet egy kéregetőtől, na meg persze az is, hogy üzleti ajánlatot teszek, ami tulajdonképpen társadalmi termé-szetű, olyan, ami életeket változtat meg! Meg kell becsülnöd önmagad és azokat, akikkel a jócselekedetről tár-gyalsz, ehhez pedig szükséged van egy saját stílusra!” (Cristina Ionescu professzionális fundraiser).

Aurelia Grigore

FDSC – PR koordinátoraurelia.grigore@fdsc.ro

Fordította: Dénes Réka

A vissza nem térítendő támoga-tások vadászatán kívül eső, más támogatásgyűjtési módozatok nálunk még kezdeti fázis-ban vannak, és ab-ban is maradnak, ha a civil szer-vezetek csak az egyes események alkalmával meg-valósítható egyes tevékenységekre korlátozódnak, és nem alakítanak ki maguk számára egy világos, jól meghatározott fundraising stratégiát.

9Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Adományszervezés – kihívások és lehetőségek Romániában

Több éve helyi adományszer-vezési rendszerek kiépítésén dolgozom a Székelyudvarhely

Közösségi Alapítványnál (SzKA). Te-vékenységünket több szempontból is sikeresnek minősíthetem, hiszen je-lenleg több mint 2500 család rendsze-resen adományoz az SzKA számára. Sok szempontból azonban hosszú út áll még előttünk. A kapott adomá-nyok gyakoriak ugyan (legtöbbször havonta érkeznek), de kismértékűek. Nem elégségesek a működési költ-ségeink fedezésére, így még mindig nagyon rá vagyunk szorulva a kül-földi adományozók forrásaira, hogy fedezni tudjuk a mindennapos költ-ségeinket. Egyrészt nagyon jól megy nekünk, másrészt nem igazán.

Mi fog vissza bennünket? A vá-lasz egyszerű: nem rendelkezünk a tömegek bevonásához szükséges eszközökkel. Nem szeretem az ösz-szehasonlítgatásokat az Egyesült Ál-lamokkal és az ottani filantropikus valósággal, mert ezek az összeha-sonlítások hajlamosak elfelejteni és figyelmen kívül hagyni a kulturális különbségeket. Amerikát önkéntesek építették. Az egyetemek, tűzoltósá-gok, könyvtárak, postai hivatalok, a katonaság létrejötte mind önkénte-seknek köszönhető. Háromszáz év-vel később egyáltalán nem meglepő tehát, hogy az amerikai civil társada-lom a pénze 80%-át, vagy még ennél is többet a kisméretű egyéni adomá-nyokból kapja. Az emberek értik, hogy mik a civil szervezetek, és miért is kell nekik adományozniuk. Az em-berek megértik, mert a civil szerveze-tek maguk sulykolták beléjük.

Vajon eltérő-e a romániaiak kul-turális háttere? Igen is, meg nem is. Egyrészt a romániaiaknak nincs ado-mányozási kultúrájuk. Nem kapnak hetente 10 olyan levelet, amelyben arra kérik őket, hogy adományozza-nak (tekintsék ezt áldásnak!), és így nem feltétlenül vannak felkészülve az említett módon történő adomá-nyozásokra. Másrészt: a statisztikai adatok szerint a romániaiak érdek-

lődnek az adományozások iránt, és akarnak is adni, de csak abban az esetben, ha tudják, hogy mire is ado-mányoznak, ha megbíznak az illető civil szervezetben, és azt is tudják, hogy az mire fogja használni az illető pénzösszeget.

Álljunk meg itt egy kicsit, és néz-zük meg alaposabban a dolgokat. Miközben a romániai személyek ese-tében nem fejlődött ki az adományo-zás kultúrája, mégis kifejezik, hogy szeretnének adományozni. Azoknak a szervezeteknek akarnak adni, ame-lyeket ismernek, és amelyekben meg-bíznak. Nos, éppen ez a probléma, mivel a romániaiak legnagyobb része nem bízik meg a civil szervezetekben. Romániai civil társadalomként ebben áll a mi sikertelenségünk.

Amiben az amerikai civil szerve-zetek nagyon jók: egyszerre kommu-nikálnak és kérnek. Minden levél, e-mail, robot telefonhívás, a- mely valamelyik civil szervezet részéről ér-kezik, tudatja a poten-ciális adományozóval, hogy az illető civil szervezet mivel foglal-kozik, és hogy ennek a tevékenységnek miért kellene az adományo-zóból együttérzést ki-váltania. Statisztikai a- datok szerint egy át -lag amerikainak leg - alább hatszor kell hal - lania egy civil szerve-zetről, mielőtt elgon-dolkodna az adomá-nyozás kérdésén. A civil szervezetek tisztában vannak ezzel, és állandóan kommunikálnak e-mailben, levélben, Facebook-on, bármibe is kerül… Mit gondolnak, egy itteni embernek hányszor kell hallania az önök civil szervezetéről, hogy adományozzon?

Még akkor is, ha leküzdjük ezt a kommunikációs szakadékot (amely-ről úgy gondolom, hogy a romániai

adománygyűjtés legalapvetőbb kihí-vása), hogyan kapjuk meg a pénzt? Íme, egy másik érdekes akadály. Ro-mániában a pénzbegyűjtésre szolgáló eszközök is hiányoznak. A templo-mokban elég jól megy a gyűjtés, az ő módszerük az, hogy körbeadnak egy tálat, vagy ott az elhelyezett persely. De mi is a mi „tálunk”? Az egyet-len reális gyűjtési mechanizmus az ajánlott levél, de az sokba kerül. Az sms-küldés is hatékony, ám nagy já-tékosnak kell lenned ahhoz, hogy si-kerrel járj! Az online adományozás elterjedőben van, de még mindig igen kismértékű. A „Dobja be!” dobozok egyesek számára hatékonyaknak bi-zonyulnak, viszont általuk nem lehet információt szerezni az adományo-zókról. A 2% a legjobb adománygyűj-tési lehetőségünk, de ennek is meg-vannak a maga hiányosságai.

Nos, akkor mi ma-radt még? Ez nagy ki-hívás volt számunkra az SzKA-nál. Azt sze-retnénk, ha a finan-szírozásunk legalább 80%-a helyi alapokból történne. De hogyan kapjuk meg a pénzt, és hogyan állítsunk fel kommunikációra alapo zott rendszere-ket, hogy folyamato-san kapjunk pénzt?

Az első módsze-rünk, amellyel válaszol-ni próbálunk az előbb feltett kérdésekre, a munkavállalók ado-mányozása (lásd:http://www.localphilanthropy.

szka.org/?p=364). A munkavállalók a dományozása vagy a béradományo-zás módszere eléggé egyszerű: a mun-kavállalók megbízzák a munkáltató-jukat, hogy minden fizetésükből egy meghatározott összeget irányítsanak át valamelyik civil szervezethez. Min-den évben egyszer, miután megbe-széltük a vezetőségükkel, elmegyünk és találkozunk a munkavállalókkal.

... a romániaiak érdeklődnek az adományozások iránt, és akarnak is adni, de csak abban az esetben, ha tudják, hogy mire is adomá-nyoznak, ha meg-bíznak az illető civil szervezetben, és azt is tudják, hogy az mire fogja használni az illető pénzösszeget.

10 civil fórum

Elmagyarázzuk nekik, hogy kik va-gyunk és mivel foglalkozunk (mivel kisvárosban vagyunk, legtöbbjük már ismer), majd felajánljuk nekik az ado-mányozás lehetőségét. Azoknak, akik csatlakoznak, köszönő e-maileket kül-dünk, majd további leveleket és meg-hívókat az általunk szervezett esemé-nyekre. Évente egyszer arra kérjük őket, hogy határozzák meg a finanszí-rozásuk prioritásait. A munkavállalók adományaiból egyetlen vissza nem té-rítendő támogatási programot tudunk finanszírozni.

Egy másik lehetőségünk az úgy-nevezett nemes ügyhöz kötött mar-keting (cause-related marketing). Az SzKA másfél évvel ezelőtt elindította az úgyne-vezett közösségi kár-tyát (lásd: http://www.localphilanthropy.szka.org/?p=361). Ma már több mint 2000 aktív felhasználónk van. Itt nem pusztán filantró-piáról van szó. Mar-keting-szerződésünk van a vállalatokkal, és marketing-szolgáltatá-sokat nyújtunk. A kár-tyát használó szemé-lyek kedvezményeket kapnak, ami tulajdon-képpen a mi „díjunk”. A közösségi kártyák révén havonta körülbelül 1600 RON folyik be egyik bankszám-lánkra. Ezt az összeget az Ön­dönt! el-nevezésű programunk finanszírozá-sára fordítjuk. Az Ön­dönt!­program révén a közösségi kártyát használók kiválaszthatják egy általunk készített listáról (a hozzánk beérkezett pályá-zatok közül) azt a projektet, amelyet támogatni szeretnének.

Mindkét leírt példa esetében (nem említettük meg az eseményekre tör-ténő adományozást, erről most nem

is beszélünk) a beérkező adományok kismértékűek, de rendszeresen meg-jönnek. Mindkét módszerünk lehe-tővé teszi számunkra az adományo-zókkal történő beszélgetést évente többször is. Úgy gondoltuk – és ez igaznak is bizonyult –, hogy ezek a rendszerek, a maguk alacsony együtt-működési szintjükkel, megteremtik számunkra azt a kommunikációs alapot, ahonnan tovább terjeszked-hetünk. A kommunikációnk során és azáltal, hogy lehetővé tesszük az adományozók számára a döntés-hozásban való részvételt, nagyban megnöveljük annak a valószínűsé-

gét, hogy máskor is, más módszerekkel is adományozni fognak számunkra. Példának okáért nem kértük a 2%-os hozzájárulást és mégis az ebből a hozzájárulásból szár-mazó bevételünk, a- mely 2009-ben 1000 RON volt 2010-re 3000 RON-ra növekedett, mivel azok az iro-dák, amelyekkel más programok keretében dolgozunk úgy dön-töttek, hogy a 2%-os hozzájárulásukat ne-künk adják.

Ebben az évben első alkalommal fogjuk közvetlen módon megköze-líteni az adományozókat további adományokért, és valószínűleg kom-binálni fogjuk az adománygyűjtési módszereinket: a levelet, az esemé-nyek szervezését és a házról házra já-rást (ami egyébként működik, hiszen a keresztúri irodánk egy hét alatt kö-zel 10 000 lej pénzösszeget szerzett így a középiskolások segítségével).

Szerencsére ezek a rendszerek azt bizonyítják, hogy habár Romániában hiányosak az eszközeink vagy nem

annyira hasznosak, mint szeretnénk, ha jól kommunikálunk és felállítód-nak a megfelelő rendszerek, akkor az emberek tudnak és fognak is adomá-nyozni. Van némi jó hír is: jövőben már lesz egységes, automatikus levo-násra szolgáló, bankok közötti típus-nyomtatvány, ez pedig könnyebbé teszi a levéllel történő adománygyűj-tést. És amilyen ritmusban egyre népszerűbb a Facebook Romániában, születhetnek még kreatív módozatok e valóság befolyásolására.

Ettől függetlenül az első dolog, amire figyelnünk kell, a kommuni-káció. Meg kell találni annak a mó-dozatait, hogy el tudjuk mondani az embereknek, kik vagyunk, és miért kell törődniük velünk. Ha egyszer sikerült elindítani ezt a folyamatot, sikerült bevonni az embereket a dön-téshozási folyamatokba, akkor már nem azt fogják érezni, hogy csak a pénzüket akarjuk, hanem azt is, hogy egy folyamat részei. Találni kell egy jó adatbázist is, hogy nyomon követ-hetők legyenek az adományozók. Mi az ingyenes és kitűnő www.civicrm.org -ot használjuk. Aztán el kell kez-deni kérni. Számunkra a kihívás a kommunikáció, nem várhatjuk el az emberektől azt, hogy tudják, kik va-gyunk – el kell mondanunk nekik. A kérés is rajtunk áll. Ahelyett, hogy azon siránkozunk, mennyire nehéz az adománygyűjtés, legyünk kreatí-vak és találjuk meg annak a módját, hogy kiépítsük az adománygyűjtési rendszereinket. Ez nem könnyű, de nem csak a civil elkötelezettség, rész-vétel fontos része, hanem ez az út a fenntartható programok felé.

Chris Worman

Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány – ügyvezető igazgató

office@szka.orgwww.szka.org

A kommunikáci-ónk során és azál-tal, hogy lehetővé tesszük az adomá-nyozók számára a döntéshozásban való részvételt, nagyban megnö-veljük annak a valószínűségét, hogy máskor is, más módszerekkel is adományozni fognak számunkra.

11Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Az erőforrás-szervezés módszerei

A támogató csoportok megszólításaAz erőforrás-növelési eszközök tárháza gyakorlatilag kimeríthetetlen. A célcsoportok, a támogatást igénylő szervezet típusa és a támogatandó cél már eleve megkö-vetel vagy kizár egyes módszereket, de az alkalmazható eszközök sora így is csupán a szervezet tapasztalata és a rendelkezésére álló (elsősorban emberi) erőforrásai által korlátozottak. Az erőforrás-növelés a szervezeten be-lül kezdődik, a saját források hatékony kihasználásával (belső fundraising), ezt követi a külső célcsoportok meg-szólítása (civil szervezetek és intézmények, üzleti szféra, magánszemélyek). Az egyes eszközökkel egyszerre több célcsoportot is meg lehet szólítani (pl. egy cég támogat-hat egy koncertet vagy egy kiadványt, amely segítségével magánszemélyeket lehet megszólítani), ezért egyértelmű eszköz-csoportosítást nehéz elképzelni. Az elvárások és a törvényi szabályozások is országonként változnak, ami szintén megnehezíti a munkát (különösen a nemzetközi adományszervező kampányok esetében).

A rendszerteremtés kedvéért a gyakorlatból ismert és alkalmazott több mint harminc módszer öt csoportra bontva következik az alábbiakban.1 Mindegyik eszközhöz egy rövid leírás, alkalmazási módszer és tapasztalati ész-revétel is tartozik, elősegítve azok gördülékenyebb alkal-mazását.1. Belső erőforrások mozgósítása. A szervezet kapacitá-sának kiaknázása, az emberi erőforrás, a szellemi munka és az infrastruktúra jobb kihasználásával.

• Tagdíjak: a legbiztosabb, de ugyanakkor a legkisebb bevételi forrás. A tagdíj kialakítja a felelősségérzetet a szervezettel szemben, időszakos igénylése pedig emlékezteti a személyt, hogy a szervezethez tartozik. A tagok ezért cserébe a szervezettől szolgáltatásokat, önkéntességi lehetőséget, társadalmi eseményeken való részvételt, új kapcsolatokat, stb. kapnak. Ennek függvényében megállapítható a tagdíj mértékéke, vigyázva arra, hogy az ne értékelje felül vagy alul a szervezetet. Sok esetben a tagokat befizetésre moti-válja a tagdíjak felhasználási módjának ismerete.

• Részvételi díjak: a belső rendezvényeken, szervezeti eseményeken a részvétel a tagok számára általában ingyenes. Viszont, ha a szervezet mások számára is vonzóvá tudja tenni a rendezvényeit (pl. szak-mai konferenciák), már igényelhet részvételi díjat. A nagy tagsággal rendelkező szervezetek esetében, vagy a rendszertelenül fizetőkkel szemben ugyan-csak életbe lehet léptetni ezt a díjat vagy ennek egy részét (pl. szakmai fórumokon, vagy a kihelyezett tevékenységeken a szállást-étkezést a szervezetnek

1) A felsorolásban a szervezetek számára elérhető támogatási források szerepel-nek. Emellett léteznek még a személyre szóló, egyéni támogatások, mint a szer-vezeti ösztöndíj, internship, mecenatúra stb., amelyeket külön erőforrás-növe-lési fejezetben, vagy mint a szervezetek egyszemélyes haszonélvező csoportjára irányuló támogatásokat lehetne tárgyalni.

fizető személyek). • Szolgáltatások: azok a specifikus tevékenységek,

amelyekben a szervezet tapasztalattal rendelkezik, és amelyeket a legtöbbször nem értékesít, „nem bo-csát áruba”. Ilyenek lehetnek: az önkéntesek munká-ja, szakmai képzések, tanácsadás, tördelés-szerkesz-tés, dokumentációk összeállítása (pl. pályázatok), rendezvényszervezés, lobbitevékenység stb.

• Kiadványok: olyan tájékoztató vagy szakanyagok, amelyek fogyasztói csoportja szélesebb, mint a szer-vezet tagsága. A téma lehet a szervezet tevékenysé-gével megegyező, vagy megfoghat valamilyen piaci rést is. A kiadvány elkészítése és a nyomatatás előtt érdemes egy gyorsfelmérést készíteni az igényekről, illetve kulcsfontosságú egy terjesztési terv elkészíté-se (gyakran látni hasznos és érdekes kiadványokat porosodni, mert azok nem jutnak el az érdeklődők és potenciális vásárlók csoportjához). A jövedelmet a kiadványok eladásából származó bevétel, illetve a reklámfelületek értékesítése jelenti (ez utóbbiból akár a kiadási költségeket is lehet fedezni).

• Saját termékek (merchandise): eladás céljából előál-lított termékek. Ezek lehetnek a szervezetet vagy a célokat képviselő termékek (pólók, bögrék, levonós matricák stb.), amelyeket a vásárló a cél támogatása miatt vesz meg (értékesíthetők pl. az adománygyűj-tő sátrakban, rendezvényeken való részvételkor), és lehetnek saját termelésből, gazdasági tevékenység-ből származó termékek (ilyenkor szempont a termék hasznossága, a fogyasztó a reális piaci értékéhez vi-szonyítja az árut).

• Szervezeti cég: a saját gazdasági tevékenységet foly-tató szervezetek számára. Egyes államok törvényi szabályozásai lehetővé teszik a nonprofit szerveze-tek által létrehozott cégek bejegyzését, ilyenkor a cég profitja a nonprofit szervezet bevétele lesz, amelyet a céljainak megfelelően használhat fel. Nagyobb vo-lumenű termelés esetén érdemes létrehozni, olyan csoportoknak vagy szervezeteknek, melyeknek ál-landó termelési vagy szolgáltatási tevékenységük van. Gyakori formája pl. a fogyatékos személyek kézműves munkáit értékesítő cég, az árvaházban ne-velkedő vagy onnan kikerült személyek kisüzemei (bútorkészítés, autószerelés vagy -mosás stb.).

2. Rendezvények szervezése. Olyan rendezvények létre-hozása, melyeken a szervezet és a haszonélvező csoport megmutathatja magát, arculatot építhet, támogatást sze-rezhet, új kapcsolatokat létesíthet (esemény-generálás). Az alapelv, hogy a szervezet lehetőleg ne kölcsönből, hanem más, meglévő forrásokból fedezze a rendezvény kiadásait, a bevétel lényegesen nagyobb legyen a kiadá-soknál, így az elért nyereség tiszta profit lesz.

• Tömegrendezvények: ahol a résztvevők maguk in-dulnak meg erőforrásokat gyűjteni. A multiplikátor

12 civil fórum

módszer lényege, hogy kellően motivált személyek végzik el az erőforrásgyűjtést (könnyebb egy harma-dik félre, a szervezetre, vagy egy közös nemes cél-ra hivatkozni). Az alkalmi önkéntesek, kampánytól függően, végezhetik a gyűjtést a saját ismeretségi kö-rükben vagy meghatározott területi, esetleg szakmai felosztás szerint (az aláírásgyűjtéseknél és választási kampányoknál is gyakran alkalmazott door-to-door módszer).

• Adománygyűjtő sátrak: kampányok során vagy rendezvények alkalmával felállított sátrak, ahol a szervezet képviselői információkat szolgáltatnak a támogatandó célról, saját termékeket értékesíte-nek és adományokat gyűjtenek (listás feliratkozás-sal vagy adománygyűjtő dobozzal). Ezek lehetnek független, a helyi közigazgatási szerv engedélyével forgalmas helyeken felállított sátrak (gyakran látni a világnapok alkalmával a specifikus tevékenységű szervezetek sátrait), felállíthatók a saját rendezvé-nyek alkalmával, de más nagyobb, főleg szabadtéri rendezvények szervezői sem szokták elutasítani a sátor felállításának kérelmét (ami részükről támoga-tásnak tekinthető).

• Sportesemények: olyan sportrendezvények, me-lyekbe bekapcsolódhatnak egy település vagy na-gyobb régió aktív polgárai (pl. futóversenyek). A cél-csoportot ilyenkor nem a sportolók jelentik, hanem a nagyobb tömegek, amelyek megmozgatásával a média figyelmét az adományigénylő szervezetre le-het irányítani, illetve ismertetni lehet a szervezetet támogató gazdasági szervezeteket. Gyakori eszköz a szenszi-mob kampányoknál is, amikor egy-egy cél-ra vagy eszmére akarják a szervezők ráirányítani a nyilvánosság figyelmét.

• Szabadtéri koncertek, fesztiválok: általában több szervezet összefogásával létrehozott egynapos ren-dezvények. Ilyenkor lehetőség van a szervezet és a cél bemutatására, elbeszélgetni a meghívott szerve-zetekkel és az érdeklődőkkel, akik számára kikap-csolódási lehetőséget nyújt a rendezvény.

• Diszkók, bulik, táncestek: saját szervezésű egy es-tés kikapcsolódások. Bevételi forrást a belépők, a tombola, a ruhatár, esetenként a büfé jelentheti (ál-talában helybért vagy bevétel után részesedést fizető

vendéglátó egység, a saját büfé felállításához renge-teg engedély szükséges). Érdemes szponzortámo-gatással megoldani a rendezvény megszervezését (helyszín, kellékek, tombolatárgyak biztosítása), így nem a résztvevőktől származó bevételből kell fedez-ni ezeket is.

• Kulturális rendezvények: a résztvevők belépődíjat fizetnek, amely a kiadásokon kívül a szervezet szá-mára is bevételt biztosít. Általában egyszeri alkalmak (pl. kiállítások, könyvbemutatók, egyéni előadóestek) vagy vendégelőadók (szimfonikus hangversenyek, színházi előadások, bábelőadások), amelyre a közön-ség fogékony. Ez utóbbi esetben a művészek fellép-hetnek bér nélkül, de a jelenlegi trend szerint a fellé-pésért fizetnek a szervezők, ez is a kiadást terheli.

• Eladással egybekötött kiállítások: a saját termé-kek vagy adományokból származó tárgyak vagy gyűjtemények bemutatása és értékesítése. A meg-nyitó protokollrendezvény lehet, ahova meghív-hatók a szervezet támogatói, az érdeklődők és a potenciális vásárlók. A művészek szoktak felaján-lani kiállítási tárgyakat – melyek őket képviselik a megnyitó közönsége előtt –, melyek eladásából származó bevétel a szervezet céljainak támogatá-sára fordítható (leggyakoribbak az eladásos fotó-kiállítások).

• Fogadások, díszvacsorák: előkelőbb rendezvények, amelyeket a támogatás megköszönésére, illetve a támogatási döntés elősegítésére rendeznek a külön-böző szervezetek. Fontos, hogy a meghívottak a sa-ját társadalmi státusuknak megfelelő körben legye-nek, a szolgáltatások pedig ugyanehhez a szinthez legyenek mérve. Céljuk a köszönetnyilvánítás vagy a díjátadás, ha pedig az esemény célja a támogatás-szerzés, akkor a csekkes hozzájárulás, illetve a kap-csolatépítés.

• Árverések, tombolák: a saját előállítású vagy felaján-lott tárgyak aukciója. Az árverés tárgyai lehetnek saját munkák (ilyenkor az indíttatás a támogatási szándék) és adományozott tárgyak (ilyenkor megje-lenik a támogatási szándék mellett a tárgy tényleges vagy szimbolikus értéke is), esetleg a kettő ötvözete. A programot tehát „tárgyszerző” tevékenységekkel kell kezdeni (hasonlóan a táncestekhez), ismert sze-mélyektől saját használatú vagy alkotású tárgyakat lehet kérni, majd ezeket árverésen értékesíteni (akár-csak a tombolánál vagy a kiadási tárgyak eladásánál).

3. Magánszemélyek közvetlen felajánlásai. Személyes felajánlások olyan alkalmakkor, amikor lehetőség van személyes kapcsolatot teremteni az adományszervezők-kel. A személyes kapcsolat kritikus tényező a bizalom ki-építésében: jóllehet egy tájékoztató füzet vagy egy honlap több információt tud szolgáltatni, a személyes kapcsolat mélyebb nyomot hagy a támogatóban.

• Adományok: egy személy rendszeres vagy alkalmi felajánlása, spontán módon vagy meggyőzés hatá-sára. A cél: kötődést kialakítani az adományozóval, és rávezetni a rendszeres adakozásra – hosszú távon előnyösebb a rendszeres adakozás, mint az egyszeri nagy összegű támogatás.

Szöveg nélkül

Kön

czey

Ele

mér

raj

za

13Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

• Telemarketing: a potenciális adományozó meg-keresése telefonon. Kimondott marketingtechnika, amelyet egyes országokban sikerrel lehet alkalmaz-ni, máshol nagyon elutasítják. Kulcsszerepet tölt be a telefonáló személy hangja és személyisége, hiszen viszonylag rövid idő alatt, fizikai jelenlét nélkül kell a célokat ismertetni, bizalmat ébreszteni és meg-győzni a támogatót.

• Hagyaték: végrendelet által egy szervezetre hagyott vagyon. Ingatlanoknál létezik az életfogytiglani ha-szonélvezeti jog, vagyis egy szerződés értelmében az ingatlantulajdonos felajánlhatja házát egy szerve-zetnek, amíg él továbbra is benne lakik, a szervezet pedig életjáradékot fizet neki vagy gondot visel rá.

• Utcai gyűjtések: az adománygyűjtő sátrak módsze-re, ahol a személy információkat szerezhet az ado-mánygyűjtés céljairól, találkozhat a szervezet vagy a haszonélvező csoport képviselőivel, és adományt ajánlhat fel.

• „Örökbefogadás” és „téglajegy”: specifikus támo-gatási formák, melyek esetében az adományozó nem kap ellenszolgáltatást a támogatásért, annak csupán eszmei értéke vagy arculatépítő hatása van. Az „örökbefogadás” eredetileg képletes anyagi fe-lelősségvállalás egy intézményben levő gyerekkel szemben, de mára már ennek mintájára egyes védett állatok, növények, műemlék épületek vagy állatkerti állatok esetében is alkalmazott. Lényege, hogy egy meghatározott összeg ellenében egy magánszemély vagy cég egy évre megkapja az „örökbefogadó” cí-met. Sok magánszemély választja a gyerekek támo-gatásának ezt a formáját, akik figyelemmel követhe-tik a gyerek fejlődését is. A gazdasági szervezetek és ismert személyiségek az arculatépítés szándékával inkább állatkerti állatokat vagy más, sokak által lá-tott élőlényeket, épületeket vagy programokat „fo-gadnak örökbe”, ezzel is mutatva társadalmi kötő-déseiket, felelősség-vállalásukat.

4. Magánszemélyek közvetett elérése. Megszólítás a kampányeszközök által vagy az alkalmazó szervezeten keresztül. Jóllehet a támogató közvetett kapcsolatban áll a támogatott szervezettel, számít a környezetének hatá-sa is, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy a támogatás döntését lényegesen befolyásolja a támogatást igénylő szervezettel vagy a haszonélvező csoport képviselőjével létesített előzetes személyes kapcsolata.

• Levélkampányok: széles réteget megcélzó személy-telen kapcsolatfelvétel, amely célja a kiküldött leve-lekre válaszként adott megkeresések és támogatások kiváltása. Ismerős marketingtechnika, amely azonban éppen a gyakori alkalmazása miatt egyre kisebb ha-tékonysággal működik. Célja tájékoztatni, felkelteni a figyelmet és felébreszteni a támogatási vágyat a cím-zettben. Különböző célcsoportok határozhatók meg, amelyek számára személyközeli, vagyis stílusához és értékeihez közel álló levelet, megszólítási formákat és tájékoztatócsomagot lehet készíteni. Gyakori az e-mail kampány is, amelynek célja a figyelem felkelté-se után az olvasó átirányítása a szervezet honlapjára, amely interaktívabb, látványosabb, meggyőzőbb.

• Honlap: egy olyan honlap, amely multimédiás esz-közöket alkalmaz sokkal meggyőzőbb egy levélnél vagy egy figyelemfelkeltő plakátnál. A támogatást általában a honlapra kell koncentrálni (az „írjon majd be a jövedelemadó-lapjára” vagy a „küldjön egy csekket” forma csak az ismételt jelenléttel lehet hatékony), helyette alkalmazható az „Adomány” gomb, amely lenyomásával a támogató kiválaszthat egy összeget, amelyet a számlájáról utal át a bank. Mivel nem kell ismét „felvenni a tollat”, és mert a számlapénz nem rendelkezik a készpénz súlyával, hatékony gyűjtési technika.

• Jövedelemadó felajánlása: néhány országban léte-zik törvényi szabályozás arra vonatkozóan, hogy az állampolgárok az államnak fizetett adójuk egy vagy két százalékát felajánlhatják valamely civil szervezet támogatására. Egyénenként ez meglehetősen kis té-tel, de közösségi szinten elég nagy összegről van szó, amelyet az állampolgárok átirányíthatnak. A támo-gató nem veszít semmit, még csak nem is a sajátjá-ból ad, ezért ennek a módszernek a hatékonysága a tájékoztatás mértékétől és az adóbevallási procedúra megkönnyítésétől függ. Mivel meglehetősen új tá-mogatási forma, a leggyakoribb adományszervező tevékenységek jelenleg a 2%-os kampányok.

• Adózási kedvezmények: a magánszemélyek adójá-ból leírható támogatások. Általában olyan államokra érvényes, ahol nem létezik a százalékos felajánlás.

• Alkalmazottak hozzájárulása (payroll giving): na-gyobb vállalatok alkalmazottai (a vezetőséggel és a szakszervezetekkel egyeztetve) egy kis összeget felajánlanak mindegyik fizetésükből egy társadalmi cél támogatására. Ezt az összeget a fizetésből vonják le, és a cég utalja a szervezet számára. Fontos szem előtt tartani a cég politikáját, és a támogatási lehe-tőségeit az alkalmazottak számának és keresetének függvényében. Akárcsak az adószázalék felajánlása, új módszer a kelet-európai országokban, de várha-tóan gyorsan meg fog honosodni, mivel presztízzsel rendelkező cégek már vállalnak ilyen programban való részvételt.

• Adománydobozok (perselyek): a pénzkezelés szem-pontjából kulcsfontosságú helyeken felállított gyűj-tőládák. Általában nem a pénztárca nyitására, hanem annak zárására figyel, vagyis nem kell külön dönteni a támogatás mellett és elővenni a pénztárcát, hanem az adománydobozok kéznél vannak, amikor a visz-szajáró pénzt kezeli a vásárló (pl. boltokban kasszák mellett vagy kijáratnál, reptéren távozás előtt, fő-ként, ha az ország pénzneme más országokban már nem használható, stb.).

5. Szervezetek támogatása. A támogatást kiíró vagy a gazdasági szervezetek támogatási módszerei.

• Pályázatok: a nem kormányzati támogató szerveze-tek pályázati rendszerben működnek. Első lépés a pályáztató szervezetek feltérképezése a támogatási kritériumok szerint (mire, kinek, milyen térségben és időszakban ad). A szervezet ismerteti elvárásait, majd a pályázó rendelkezésére bocsátja az űrlapokat és az igényelt mellékletek listáját. Általában saját ön-

14 civil fórum

részt, vagyis saját hozzájárulást is igényel a támoga-tó, de ez szervezet- és kiírás-függő.

• Szponzorálás: a gazdasági tevékenységű szerve-zetek pénz- vagy természetbeli támogatása. Külön törvényi rendelkezés szabályozza, hogy a támogatás mekkora része származik a szervezet profitjából, és mennyi írható le az adóalapból. A támogatás szpon-zorálási szerződés alapján történik, amelyikben fel kell tüntetni, hogy a támogatott szervezet milyen számszerűsített ellenszolgáltatást biztosít a támoga-tó számára.

• Szervezeti adományok: a szponzortevékenységen kívül minden cég tehet adomány-felajánlásokat pénzben vagy természeti javakban. A leggyakoribb forma a cégek által amortizált és leírt eszközök át-adása egy-egy szervezetnek (pl. számítógépek, kép-ernyők, irodabútorok). Sok adományszervező még a használatuk alatt leköti a felszerelést, hogy amikor a cég továbbadná, ne kezdjen támogatható szerve-zetek után keresgélni, rögtön kéznél legyen a meg-oldás (és az elszállításról is gondoskodó szervezet).

• Szervezeten belüli kampányok: a cégek az alkalma-zottjaik bevonásával hozzájárulhatnak egy társadal-mi cél vagy egy szervezet támogatásához. Ez lehet anyagi hozzájárulás (pl. payroll), a szervezeti tagok önkéntes felajánlásai vagy fizikai hozzájárulásuk (pl. véradás).

• Névadás: megszabott hozzájárulás ellenében a szervezet nevét viseli egy rendezvény, vagy a ren-dezvény neve mellett, mint főtámogató jelenik meg a cég. Fontos, hogy a cég számára „kívánatos” ren-dezvényt szervezzenek (megfelelő színvonalú, a szervezettel azonos értéket képviselő esemény, vagy a résztvevők a szervezet számára célcsoportnak számítsanak). Ennek érdekében ajánlatos a hagyo-mányos, évenként ismétlődő rendezvények szintjét emelni, hogy névadóra leljen (egy több kiadást meg-ért rendezvényre könnyebb hivatkozni, bemutatni azt, mint egy ismeretlen, új rendezvényt).

• Bevétel-duplázás: egy nagyvállalat (a főadományo-zó) és az adománygyűjtő szervezet közötti egyezség, melynek értelmében a főadományozó a kampány során a más forrásokból származó összeggel arányos hozzájárulással támogatja a szervezetet (egy maxi-mális felső határig). Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adományozó a kampány céljaként szerepeltetett összeg felét ajánlja fel sikeres kampány esetén. A fő-támogató nevének szerepeltetése, illetve az adomá-nyok értékének duplázódása nagyon jó motivációt szolgáltat az egyéni támogatók és a kampányban részt vevő adományszervezők számára.

A gyakorlatban az adományszervezési események és kampányok alkalmával a kombinált bevételszerző ese-mények sokkal nagyobb hatékonyságot biztosítanak. Ilyen lehet az esti kikapcsolódási programok belépője és tombolája, közben kapcsolatteremtés a további e-mailes megkereséshez, a szabadtéri rendezvényeken megjele-nő adományszerző sátrak, eladásos kiállítás és fizetéses játékos vetélkedők, stb. Rendezvények szervezésekor ér-demes elgondolkodni, hogy a profit növelésének érdeké-ben inkább a kiadásokat kellene a minimumra csökken-teni (nem a nyújtott szolgáltatásokat vagy a felhozatalt, hanem a szervezet belső kiadásait), vagy az eseményre érdemesebb még több adománygyűjtő eszközt bevetni. A tapasztalat szerint költséghatékonyabb kevesebb nagy rendezvényt megszervezni, mint sok aprót, így a támoga-tók is ritkábban lesznek felszólítva adakozásra, ezért vár-hatóan többet adnak anélkül, hogy olyan érzésük lenne, hogy ugyanaz a szervezet már megint kér tőlük.

Kádár Magor

BBTE, Politikai Tudományok, Közigazgatás és Kommunikációs kar,

Kommunikáció és PR szak – lektorkadar.magor@yahoo.com

2011: civil pályázati forrásszervezés

Önkéntesség, hivatás vagy megélhetésA rendelkezésre álló, illetve előre je-lezhető pályázati források még min-dig döntően befolyásolják egy romá-niai magyar civil szervezet létezését és a civil szervezetben tevékenyke-dők perspektíváit. A „civilkedés” alapvetően önkéntes, valamilyen tár-sadalmi kérdés kezelését megoldani hivatott tevékenység, ennek kezdeti sikeressége dönti el többnyire azt,

hogy a kezdeményezők és a bevont további személyek előbb-utóbb hi-vatásként kezdik-e felfogni és dönte-nek-e úgy, hogy megfelelő forrásokat lehet szervezni ahhoz, hogy ebből meg is éljenek. A szabadidős, vagy már hivatásszerű tevékenykedés-ből főállású civillé válás a szervezet szempontjából azt is jelenti, hogy a civil tevékenységből állandó jel-leggel fizető szervezet alakul, és ez alapjaiban határozza meg a szervezet

intézményességének erősségét és – természetes módon – a működéshez, projektek lebonyolításához szüksé-ges források mértékét.

Az első esetben a pályázatok írá-sa többnyire alkalmi, és nincs meg a késztetés (vagy adott esetben kény-szer is) jelentősebb források bevoná-sára. Azok a romániai magyar civil szervezetek, amelyek nem biztosí-tanak állandó megélhetést emberek számára, többnyire a megszokott,

15Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

már több mint egy évtizede létező pályázati rendszerekben mozognak. Ha nyernek jó, ha nem, akkor az a néhány szokásos akció, rendezvény, amit addig megszerveztek, elhal. Vi-szont egyre több olyan szervezet lé-tezik, amelynek magyar gyökerei (is) vannak, és amelyek kilépnek a ro-mán, illetve a nemzetközi civil szer-vezetek porondjára. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb összegű pályázatokat is nyernek, ezek lemenedzselésével pedig jelentős tapasztalatra tesznek szert, olyanra, amely a romániai ma-gyar civil szervezetek körében még mindig hiánycikk. A civil szerveze-tek másik válfaját azok képezik, ame-lyek egy-egy profitorientált vállalko-zás mellett jöttek létre. Ugyanúgy társadalmi célt szolgálnak, ugyan-olyan pénzügyi szabályoknak kell megfeleljenek, és az sem fordulhat elő, hogy amennyiben profitjuk van (egy szervezetnek lehet profitja!), az visszaáramlik egy profitorientált cégbe és innen egy vagy több magán-zsebbe.

Pályázati szempontból a románi-ai civil közeg keretében a romániai magyar szervezetek még sajátosabb helyzetben vannak. Ugyanis már a rendszerváltás utáni években megje-lentek a határon túli magyar szerveze-teket támogató pályázati rendszerek. Ez egyrészt jó volt, mert a pályázati kultúra meghonosodott köreinkben, azonban egy idő után azért jelentett hátrányt is, mert a megszokás elké-nyelmesítette a civil szervezeteket, és nem törekedtek más – közben egyre több helyen megjelenő – források be-vonására.

Idő: évről évreA pályázati forrásszervezésben egy-re inkább kulcsszerepet tölt be a há-rom B (Bukarest, Budapest, Brüsszel) költségvetési tervezési jogrendszere. Románia naptári évekre tervez, és a végrehajtást is eszerint lehet alakíta-ni. Ezért Romániában ritkaság olyan pályázattal találkozni, amelynek le-bonyolítása, elszámolása december 15-én túl terjedhet (a Környezetvé-delmi Alap például ez alól kivételt képez). Magyarországon is az éves logika működik, ott viszont a vég-rehajtás és elszámolás kitolódhat a költségvetési év utáni hónapokra is. Például a romániai magyar civil élet szempontjából alapvető forrást jelen-

tő Szülőföld Alap-kiírások a teljes naptári évet le tudták fedni támo-gatások szempontjából, viszont az új Bethlen Gábor Alap 2011 tavaszát sajnos támogatás nélkül hagyta, és azt jelen pillanatban nem lehet még tudni, hogy 2012-re normalizálódik-e a helyzet (vagyis a várható évi mind-össze egyszeri kiírás előre tolódik-e február-márciusra) vagy sem.

Ezeket egybevetve többnyire feb-ruár-április a legkomorabb pénzügyi időszak egy civil szervezet számára és külön kihívást jelent minden évben ezt az időszakot átvészelni, ebben az időszakban programot szervezni. Pedig mondhatni, a naptári év egyik

legaktívabb civil szezonját jelenthet-né ez az időszak. Az itthonlét, mun-kamorál, így a cselekvésre késztető civil mozgalom hatása is ebben az időszakban a legmagasabb. Iskola van, egyetem van, húsvét többnyire még nincs, vagyis a romániai magyar család minden valószínűség szerint otthon van, dolgozik, tanul, a heti ru-tinszerű programját éli.

Kivételt képez az éves rutin alól néhány különleges alap, illetve a köz-vetlen európai alapok fölött rendel-kező támogatási programok. Viszont ezeken a programokon többnyire már csak viszonylag magas intézmé-nyi fejlettséggel rendelkező civil szer-vezetek pályáznak és nyernek pályá-zatokat. A „kicsik” bajban lehetnek a következő egy-két évben.

Három BHárom helyen döntenek a legtöbbet civil forrásokról: Bukarest, Brüsszel, Budapest. Nem véletlen a sorrend: a Budapest-függőségünket a közép-távú jövőben ala csonyabbra kellene fog nunk. Véleményem szerint a bu-dapesti források arra lennének kivá-lóak, hogy a kis civil szervezeteket támogassák, és őket is abban, hogy megerősödjenek, és lekapcsolódhas-sanak a magyarországi forrásokról, és komolyabb, romániai és nemzetközi források után tekintsenek. Továbbá Budapest a máshonnan nem támo-gatható célterületekre és prioritásokra kellene figyeljen.

Bukarest lehet és kell legyen a legjelentősebb forrásszerzési hely. Itt dől el mind az országos költségve-tésből, illetve különleges alapokból támogatott pályázati kiírások sorsa, és szintén itt menedzselik az Euró-pai Unió által támogatott regionális fejlesztési és vidékfejlesztési alapo-kat. Az EU-s forrásokkal rendelkező programok esetében a naptári évhez való igazodás nem létezik, az egye-düli kritérium, hogy a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló pénzt 2015. december 31-ig költsük el. Bár sokszor felmerült az elpolitizált dön-tések gyanúja, úgy gondolom, szá-mos olyan kiírás is létezik, ahol nem a politika, hanem a szemfülesség dönt, és vannak olyan rendszerek, ahol nincs akkora túlterheltség, hogy kisebb szervezetek ne rúghassanak labdába.

Szöveg nélkül

Kön

czey

Ele

mér

raj

za

16 civil fórum

Ezek mellett a városi és megyei közigazgatási egységek már maguk is egyre jelentősebb forrásokat külö-nítenek el civil szervezetek számára, innen kiegészítő forrásokhoz vagy kisebb projektek megvalósítására ér-demes pályázatot leadni.

A közvetlen brüsszeli kezelésű pályázatokra a romániai magyar civil szféra nem figyel eleget. A Románi-ából leadott pályázatok száma még mindig igen alacsony, pedig ezek a támogatási programok adnak lehető-séget arra, hogy valójában bekerül-jünk az európai körforgásba. Ehhez viszont szükség van külföldi partner-ségekre. Taktikailag talán úgy lehetne eljárni, hogy először partnerként kel-lene egy-egy nemzetközi projektben részt venni, ezt követően pedig eljö-het az a pillanat is, amikor a romániai szervezet a főpályázó szerepét felvál-lalva indulhatna egy-egy kiíráson.

Negyedik BBár csak szimbolikus értelemben, de mégis Belgrád jut eszembe, és ezzel együtt egy egészen más érvrendszer. Körbevesz minket (vicces, pontosan Magyarországot és Romániát) mint-egy tucatnyi ország, amelynek az emberei anyanyelvükön többnyire megértik egymást, mind szláv erede-tű nyelvet beszélnek. A közepén va-gyunk mi, akik ismerjük azt a másik két nyelvet, amit senki más nem ért a környéken. Néhány éve kérdeztem egy képzésen szerbet, horvátot, ma-kedónt, ukránt beszélőket, melyik nyelvet érdemes a leginkább tudni ahhoz, hogy az összes többi a lehető legjobban megértsen? Szerb volt a vá-lasz, éspedig azért, mert viszonylag a legegyszerűbb struktúrája van. Apro-pó hozzáférhetőség, Szerbiában az a sajátos helyzet áll fenn, hogy a latin és cirill írás egyaránt hivatalos és elfogadott. A párhuzam viszont nem a megértésről szól, hanem inkább egy romániai magyar civil szervezet kitekin-téséhez kötődik. Kevés szervezetet leszámítva nincs tudatosan kiépí-tett partneri kapcsolatunk Románián vagy Magyarországon kívül. És még kevesebb van a szláv nyelveket be-szélő országokkal. Pedig néhány hete történt, hogy egy romániai magyar

civil szervezet főpályázóként, uniós előcsatlakozási pályázaton nyert el támogatást balkáni országok szervezete-ivel való együttmű-ködésre. Felmerül het a kérdés, hogy nyer - het romániai szervezet előcsatlakozási ala pot. Hát így, nagyobb tér-ségben gon dol ko dás - sal, ehhez rendelt pro-jektgenerá lással, nem-zetközi part ner szer-zés sel.

Summa summarumBármennyire válságos is volt az előző két-három év a világban, Európában, Magyarországon vagy Romániában, a pályázati rendszereket ez alapve-tően nem befolyásolta negatívan. A pályázati világot döntően más szak-mai és érdekképviseleti szempontok befolyásolják. Ezért azt gondolom, nagyon kevés olyan ágazat nevezhe-tő meg, amelynek területén nem tud-na civil szervezet pályázni a követ-kező két-három évben. A sikeresség (pontosabban a fenntartható civil me-nedzsment) viszont több tényező szi-multán érvényesülésén múlik, amely egyben azt jelenti, hogy a pályázati forrásszervezés csak egy szelet egy hatékony civil szervezeti menedzs-mentből. De mikből is tevődik össze?

• Vízió, küldetés, célok: tiszta jö-vőkép a szervezet által megcélzott szakterületen, településen, tér-ségben, vagy témakörben, ehhez rendelt küldetés és konkrét célok. Tényleges hasznuk akkor van, ha a szervezet önkéntesei, tagjai, adott esetben alkalmazottai is is-merik, megértik, magukénak vall-ják, és eszerint cselekszenek.

• Megfelelő mélysé- gű és megalapozottsá-gú projektgenerálás: a szervezet által kitalált, részletesen megterve-zett, lebonyolított és kiértékelt projektek a szervezeti célokat szol - gálják. A projektek ter - vezésében és megvaló-

sításában jelen vannak a projekt-menedzsment alapvető elemei (mérhető célok, eredmények mé-rését alkalmas eszközök és mód-szerek – ezek nélkül nem lehet

jelentős összegű pályázatot meg-nyerni).

• Pályázatírási tehetség: ehhez több nyire két tí-pusú ismeretre és ta-pasztalatra van szük - ség, vagyis a projekt-menedzsment típusú gondolkodásra, amely már magához a pro-jektgeneráláshoz szük-séges, illetve a civil pá - lyázatok esetében spe-cifikusan a jó szöveg-írói tehetség, ami nem

túlzott érzelmi kijelentésekben mutatkozik meg, viszont egy harmonikus szöveges leírást ad egy sokkal nyersebb nyelvezetű belső projekttervnek.

• Profi projekt-, szervezeti és pá-lyázatmenedzsment: bár meg-nyer ni a pályázatot is teljesítmény (hatékony tervezés, projekt lebo-nyolításának előrelátása, eset leg lobbi), egy komplexebb pályázat lemenedzselése akár öt-tíz-húsz-szor annyi munkát is jelenthet, mint maga a megírás, sokkal idő-igényesebb, és folyamatos odafi-gyelést igényel. Ez a tevékenység a szervezet és a futó projektek menedzsmentjével párhuzamo-san kell történjen. A profi pályá-zatmenedzsment mellé szintén tudatos szervezet- és pénzügy-menedzsmentre van szükség. A likviditás talán a legnagyobb probléma, amennyiben folyama-tos működést, emellett pedig egy vagy több projekt futtatását kell biztosítani.

• Tiszta arculat, hatékony és fo-lyamatos kommunikáció: a ha-tékony pályázás és pályázati me nedzsment elengedhetetlen része egy profi, folyamatos kom-munikáció, amelyhez többnyire egy tiszta, a szervezetet könnyen felismerhetővé tevő arculatra van szükség. A szervezeti kom-munikáció azt teszi lehetővé, hogy a szervezet által megcélzott területeken ismerjék ennek tevé-kenységét, eredményeit. A szer-vezet ismertsége, elismertsége, vagy esetleg köztisztelete, de a támogatók végrehajtó személy-zetével fenntartott folyamatos kapcsolat nagyon sokszor akár felére csökkentheti a pályázat

... a pályázati forrásszervezés csak egy szelet egy hatékony civil szervezeti me-nedzsmentből.

Azért írnak ki pá-lyázatot adott te-rületen, mert egy magasabb szinten megfogalmazott célt kívánnak elér-ni civil partnerek bevonásával.

17Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

lebonyolításával kapcsolatos nehézségeket (például mikor az eredeti pályázathoz képest mó-dosításokat kell eszközöljünk a lebonyolításban).

A pályázati forrásszervezés te-kintetében egyre gyakrabban merül fel a kérdés (a civil szervezetekkel való együttműködésünk tapasztala-tai mondják ezt): a projekt határozza meg a pályázatot vagy a pályázat a projektet?

Az idők során többször változott az álláspontom ezzel kapcsolatosan. Talán mostanra alakult ki a végleges. Véleményem szerint a civil projektek és a pályázati források egymáshoz kell alakuljanak. Nem tekinthetünk el attól, hogy a pályázati kiírások, tá-mogatási programok különböző dön-téshozó szintek (Románia elképze-lései, Magyarország elképzelései, az EU elképzelései és ezek alkalmazása) koncepcióját fordítják le végrehajtá-si szintre. Azért írnak ki pályázatot adott területen, mert egy magasabb szinten megfogalmazott célt kíván-nak elérni civil partnerek bevoná-sával. Emellett ter-mészetesen egy civil szervezetnek saját jól meghatározott víziója, küldetése, céljai van-nak, amelyek alapot szolgálnak azokra a kigondolt projektekre, amelyekre pályázatot kell írni. Amennyiben nem teljesen talál a ki-írás a projekthez, úgy bizonyos értelemben kompromisszumot kell kötni a kettő kö-zött. Ezt a kompro-misszumot addig a szintig érdemes vinni, míg a projekt, ha módosított formában is, de to-vábbra is hozzájárul a szervezet cél-jaihoz. Viszont ezzel a kompromisz-

szummal a kiíró céljaihoz is jobban járulunk hozzá. Ezáltal tulajdonkép-pen azt érjük el, hogy szervezetünk is hatékonyabban szolgálja a térség, az ország, a magyar közösség, illetve adott esetben az Európai Közösség célkitűzéseit.

Pályázati források?Azt hiszem, egész évben nincs hiány kiírásokban, bár lebonyolítás szem-pontjából sajnos továbbra is vannak holt időszakok. Felkelteném az ér-deklődést néhány izgalmasabb ki-írással, amelyek nem „szokásosak”:

• Román Környezetvédelmi Alap – idén lesz ismét civileknek szóló kiírás;

• Nemzeti Kulturális Alap, Ma-gyarország, állandóan kiírások vannak;

• Országos Kulturális Alap (Ad-mi nistraţia Fondului Cultural Na ţional), Románia, évente egy ki írás jelenik meg, de számítani lehet rá;

• Europe for Citizens (Európa a Polgárokért) Program, Brüsszel, évente civileknek szóló kiírások,

testvérvárosok, test-vérváros-hálózatok, civil kezdeményezé-sek, több határidővel;• Youth in Action (Fi-atalok Lendületben) Program – évente öt határidővel;• továbbá közeledik a Svájci Alap és a követ-kező EEA Grants (Nor- végia, Izland, Liech-tenstein) kiírás – mind-kettő a romániai civil szféra támogatását tű - zi ki célul, az utóbbi-ban a 2008-2009-ben le -

bonyolított programhoz képest négyszeres költségvetésű pályá-zati programmal készülnek (mint - egy 20 millió euró csak civil pro-

jektekre); a svájci és norvég alapok (a civil szleng így beszél róluk) ki-írását várhatóan a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapít-vány (www.fdsc.ro) menedzseli majd, ezért itt érdemes a meghir-detéseket nyomon követni.

Kulcsszerep, ha vállaljákAmi a társadalomban betöltött sze-repet illeti, a romániai magyar civil szervezeteknek kulcsszerepe lehet abban, hogy elősegítsék a romániai magyar és romániai román közös-ségek interakcióját. Ezáltal egyrészt szervesebben be lehetne kerülni a román civil szervezeti körforgásba, és másfajta pályázati forrásokhoz is hatékonyabban hozzá lehetne férni. Közvetlenül vagy partnerségekkel.

2014–2020?Hogy ne csak a kiíráshoz lehessen igazítani projektet, hanem a civil szféra igényeit is be lehessen építeni komplexebb programokba, ideje len-ne feltérképezni a civil szféra szük-ségleteit, és ezeket professzionális módon összeszerkesztve letenni a bukaresti döntéshozatal asztalára. A következő európai költségvetési idő-szak tervezése elkezdődik, Bukarest hamarosan tárgyalni kezd Brüsszellel az új operatív programokról, célkitű-zésekről, támogatási prioritásokról. Fel vagyunk készülve arra, hogy le-írjuk, összegezzük, mire van szük-ségünk? Mert itt az esély, hogy saját projektjeinkre próbáljuk formálni a kiírásokat. Akár a romániai, bukares-ti civil szervezetekkel közösen. Most van erre lehetőség, utána hét évig (megint) nem lesz.

Farkas András

PONT Csoport – fejlesztési szakértőfarkas@pontweb.ro

Ami a társada-lomban betöltött szerepet illeti, a romániai magyar civil szervezetek-nek kulcsszerepe lehet abban, hogy elősegítsék a ro-mániai magyar és romániai román közösségek inter-akcióját.

18 civil fórum

Még manapság is viszonylag kevés alapítvány, egyesület engedheti meg magának, hogy önálló fundraisert foglalkoztasson, aki megszervezi az adománygyűjtő munkát, és hálóza-tot épít ki az adományozókból. A fundraiser gyakorlatilag egy önálló szakma, ugyanakkor tapasztalással, gyakorlással, ötletek, jó példák, ese-tek gyűjtésével bárki képes lassanként ügyes adományszervezővé válni.

Azon országokban, ahol létezik az ún. százalékos adományozás rend-szere, szinte minden civil szervezet megpróbálkozik a személyi összjö-vedelmi adó 1 vagy 2%-ának gyűjté-sével, és az ehhez kapcsolódó kam-pányok szervezésével. A százalékos kampányok nagyon jó lehetőséget te-remtenek arra, hogy az ember „kipró-bálja magát” mint adományszervező, és jó alkalom arra is, hogy a civil szer-vezet egy kis nyilvánosságot kapjon, kicsit jobban megismerjék a nevét. A százalékos kampányok időszakában a média is szívesen járul hozzá segít-séggel, kedvezményekkel a szerveze-tek népszerűsítéséhez, ezzel is növel-ve ismertségüket.

Adományozás a saját pénztárcából, meggyőzésNem szabad azonban figyelmen kí-vül hagyni azt, hogy az 1% felaján-lásakor az adományozók olyan, szá-mukra virtuális pénz felett döntenek, amely amúgy sem maradna náluk, azaz a százalékos adományozáskor nem pontosan olyan döntést hoznak meg, mint amit egyébként meg kell hozniuk, ha támogatni kívánnak egy civil szervezetet. A civil szervezetek-nek tehát érdekeltté kell tenniük a lakosságot vagy a vállalatokat, hogy munkájukat, tevékenységüket, célja-ikat máskor is érdemesnek tartsák a bizalomra, a támogatásra.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy az alapítványok, egyesületek lehe-tőleg minél több csatornán és minél több alkalommal adjanak hírt és információt magukról, és vonjanak magukra minél több érdeklődő te-kintetet. Ha tehetik, szervezzenek meg vagy jelenjenek meg olyan rendezvényeken, ahol találkozhat-nak a potenciális adományozókkal, és személyesen is megszólíthatják őket. Sajnos csak kevés szervezet teheti meg, hogy adományozói ren-dezvényeket (bálok, jótékonysági sportesemények stb.) szervezzen önállóan, de sok olyan esemény van, ahova kifejezetten várnak a szervezők civil szervezeteket is, amelyek jelenlétükkel színesíteni tudják a rendezvényt.

A bizalom kiépítésének másik fontos sarkköve az átláthatóság, a transzparencia. Minél több informá-ciót tesz magáról elérhetővé a szerve-zet, minél könnyebben ellenőrizhető a működése, programjainak alaku-lása, annál nagyobb valószínűséggel fogják azokat az adományozók támo-gatni. Természetesen a mai világban az egyik megkerülhetetlen tényező

a saját honlap, főleg, ha átlátható-an, izgalmasan, színesen mutatja be a szervezetet, és elérhetőek rajta a dokumentumai, beszámolói stb. De mindemellett fontos, hogy a szerve-zet megjelenjen civil szervezeteket összegyűjtő adatbázisokban is, és ott is minél több információt közöljön magáról.

Pénzadomány, vagy valami más?Sok szervezet elsősorban a pénzado-mányra gondol, amikor adomány-gyűjtésbe kezd. Érdemes azonban átgondolni, hogy mire van­ valójában szüksége a szervezetnek, hiszen egy csomó dolog kérhető, amit amúgy pénzért vásárolna meg a szervezet. Adománygyűjtés előtt tehát át kell gondolni, hogy mihez is kérjük a tá-mogatást. A szervezet általános mű-ködtetéséhez? Vagy egy konkrét prog-ram, projekt, cél kivitelezéséhez? Ha ez megvan, akkor készítsünk tervet arról, hogy a pénzen kívül mire lesz még szükségünk. Az adományozók-tól bármit lehet kérni, hiszen minden-ki mással tud segíteni: tárgyadomá-nyok várnak gazdára, és számos olyan ember, vállalat akad, amely önkéntes munkát vagy valamilyen szolgáltatást szívesebben ajánl fel, mint pénzt.

Az adománygyűjtés átláthatósága meg a közösségi oldalakNagyobb sikerre számíthatunk, ha az adománygyűjtés közben folyamato-

A NIOK Alapítvány által működtetett

Nonprofit Önarckép adatbázisban több

mint 13 ezer magyar civil szervezet

önként megadott adata érhető el,

de be vannak kapcsolva az adóhivatal

és a bíróság nyilvántartásai is, ami

tovább segíti a szervezetek

átláthatóságát, ellenőrzését.

www.nonprofit.hu

Adományok – hogyan, kitől, mire?

Magyarországon 1996-ban hívták

életre az ún. 1�-os törvényt,

mely biztosítja, hogy az állampolgárok

a személyi jövedelemadó 1+1�-áról

rendelkezhessenek valamely hazai

civil szervezet és/vagy egyház javára.

2010-ben már közel 10 milliárd

forinton osztozott több

mint 30 000 szervezet.

www.nonprofit.hu/egyszazalek

Régóta dédelgetett álom, hogy a civil szervezetek egyre inkább tudja-nak függetlenül, minél kevesebb adminisztrációval működni, ennek pedig sarkköve lenne, hogy minél több független forrást tudjanak munkájukhoz bevonni. Nagyon fontos tehát, hogy képesek legyenek megszólítani és mozgósítani a magán és vállalati adományozókat. A kérdés az, hogy ho-gyan tegyék ezt meg?

19Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

san kommunikáljuk, hogy hogyan ál-lunk, mi gyűlt már össze, és mire van még szükség. Többek között ezért is hasznos lehet jelen lennie a civil szer-vezeteknek az internetes közösségi oldalakon, hiszen ott gyorsan lehet akár naponta többször is közzétenni információkat, sőt a felhasználóknak lehetőségük van hozzászólni a leír-takhoz, így sokkal interaktívabb lehet a kommunikáció, mint akár a saját weboldalon. A legnépszerűbb közös-ségi oldal a Facebook, mely lehető-séget nyújt, hogy saját, ún. rajongói oldalt nyissunk meg szervezetünk-nek, ahová toborozhatunk követőket, akikkel ezután gyorsan, hatékonyan tudunk információkat közölni, felhí-vásokat, képeket, videókat megosz-tani. Ráadásul az itt felépített „rajon-gói kör” egy nagyon jól használható adatbázis, telis-tele potenciális vagy éppen aktív adományozókkal.

Egyes sikerszervezetek (ilyen Ma-gyarországon a WWF Hungary, a NOÉ Állatotthon vagy éppen a Bátor Tábor) már több mint 20 000 követővel ren-delkeznek. Gondoljunk csak bele! 20 000 emberhez tudjuk egy gombnyo-mással eljuttatni adománygyűjtéssel kapcsolatos felhívásunkat!

Természetesen nem szabad elfe-lejtkezni a saját weboldal folyama-tos frissítéséről sem, és ha tehetjük, akkor érdemes levelezőlistát (vagy hírlevelet) is működtetni, és felíratni, regisztrálni ezekre is minél több ér-deklődőt és adományozót.

Az adományok begyűjtésének lehetőségeiAzon túl, hogy érdemes átgondolni és kitalálni, milyen tárgyadományo-kat fogad a szervezet, és mihez ke-res önkéntest, minél többféle módon lehetővé kell tenni, hogy a pénzado-mányaikat eljuttathassák az adomá-nyozók a szervezetnek. Mivel van, aki kisebb, van, aki nagyobb ösz-szeggel támogatna, van, aki elmenne csekket feladni a postára, utalást in-dítani a bankba, van, aki nem, érde-

mes kitalálni és alkalmazni többféle eszközt is. Ilyenek lehetnek a követ-kezők:• bankszámlaszám feltüntetése a

hon lapon és szóróanyagokon an-nak érdekében, hogy át lehessen utalni a szervezet számára a pénz-adományt;

• online pénzátutalási lehetőség, bankkártyás tranzakció a webol-dalon keresztül;

• pénzgyűjtő dobozok, perselyek ki helyezése boltokban, mozikban stb.;

• csoportos beszedési megbízás, ut-cai adománygyűjtéssel;

• online webshop, vagy ajándékok árusítása rendezvényeken;

• szervezet támogatása emelt díjas telefonhívásokkal;

• közös akció vállalatokkal: nemes ügyhöz kapcsolt marketing, azaz a termékek árából bizonyos százalékot a szervezet kap meg adományként.

Kökény Dalma

NIOK – projektvezetőd.kokeny@niok.hu

Adománygyűjtés előkészítése lépésről lépésre

• Projekt leírása, összefoglalása » Döntsük el, pontosan mihez kérjük az adományozók segítségét!

• Kinek érdeke minket támogatni? » Döntsük el, ki a mi célcsoportunk!

• Milyen időszakra kérünk? » Meddig van szükségünk az adományokra?

• Célhoz kötött vagy szabad felhasz-nálású adományt kérünk?

• Mekkora összegre van szüksé-günk? » Ez legyen az adományozó-nak is belátható!

• Milyen segítségre van szükségünk (tárgyi adomány, egyszeri nagy összeg, rendszeres kis összeg, önkéntes munka, stb.)? » Egyszer-re többféle is kérhető!

• Milyen hosszú távú terveink van-nak? » Célok tisztázása!

• Milyen képet akarunk sugározni magunkról?

• Milyen költségekkel jár az ado-mánygyűjtés? » A kampány, a gyűjtés, a szervezés költséggel jár, ezt nem szabad elfelejteni!

20 civil fórum

... a vidéki gazda-ság nem lehet és nem is kell, hogy versenyképes legyen a városi gazdasággal. A vidéket megfelelő gazdaságpoliti-kákkal védelmezni kell a globális gaz-dasági versenytől.

Közösségi vállalkozás, vállalkozó közösség

Vidéki közösségek – gazdasági trendekA világ szegényeinek hetvenöt szá-zaléka vidéken él. Napjainkban, ha vidékről, vidéki életről beszélgetnek az emberek, többnyire panaszáradat, negatív érzelmek törnek fel. A hajda-ni élet gazdagságának nosztalgikus felidézése mellett, az elnéptelenedés, elöregedés, a költséges élet, a rossz állapotban lévő hiányos infrastruktú-ra, a magas adók által kiváltott kese-rűség az uralkodó érzés.

Ez nem volt mindig így. A vidék elszegé-nyedése elválaszthatat-lan a modernizáció fo-lyamatától, a modern, profit-maximalizálásra törekvő globális gaz-daság kialakulásától. A modernizáció vesz-tesei a vidéki közössé-gek lettek. Mindenütt a fejlett világban az ur-banizáció és iparosítás számára az olcsó mun-kaerőt és a természeti erőforrásokat a falvak biztosították. Ezáltal a falvak közös-ségei elveszítették az addig fenntart-ható hagyományos életformájukhoz szükséges emberi munkaerőt. A modern fogyasztói társadalom által keltett vágyak kielégítésére szüksé-ges pénz előállítására az alacsony hatékonyságú vidéki gazdaság nem képes. A piacok a városon vannak, és a város visszaél a vásárlási erejével, a vidékről származó áru leértékelésével szerez nagy profitot. A modernizáci-ós paradigma zéróösszegű játékban szembeállította egymással a falut és a várost. Amit a város hatékonyság-ban, gazdagságban és kényelemben, egyszóval életminőségben nyert a fejlődés során, azt a falu elveszítette. Nagyon jól tükrözi ezt a szemléletet a falu gyakran olyan településként való meghatározása, ami nem város.

A vidék elszegényedésének oka tulajdonképpen a vidéki gazdálkodás alkalmazkodási képtelensége a mo-dern piacgazdaság feltételrendszeré-hez. Ha végiggondoljuk a különböző

vidéki modernizációs elképzeléseket, amelyek napvilágot láttak a tizenki-lencedik és huszadik században, arra a következtetésre jutunk, hogy ezek szinte kivétel nélkül a falusi életfor-ma többé-kevésbé burkolt felszámo-lására törekedtek. A fejlesztési folya-matok és politikák olyan elemi erővel hatottak a hagyományőrző falusi közösségekre, hogy nem csoda, hogy az egyetlen válasz az önfeladás és a városra való menekülés áradata volt. Még ma is megdöbbentő számomra,

amint falun élő és gaz-dálkodó nagyszüleink idején leértékelődött a földműves, állattartó életforma, és állan-dóan azt kellett hall-gatnia szüleinknek, hogy el kell menni fa-luról, ahhoz hogy élni lehessen. A „tanulj fiam, hogy városon legyen munkád” volt az egyetlen stratégia. Többször feltör be-lőlem a kérdés, hogy miért nem a „tanulj

fiam, és fejleszd az itthoni gazdasá-gunkat” volt a választott út? A falusi élet miért lett eleve a modernizáció lehetetlen terepe? Vagy miért tekin-tették annak? Hogyan lett ez a nézet a domináns a falu-város szembeállí-tásában?

Pár éve fejlesztek vidéki környe-zetben gazdaságot, életet. Egyre erő-sebb a meggyőződésem, hogy az ur-banizációban és gyors iparosításban érdekelt önös érdekek vezérelték a folyamatokat ebbe a nem természetes irányba. Következetes vidék elleni politikák eredményét láthatjuk ma. Ezek a politikák és folyamatok töret-lenül hatnak ma is.

Mi lett volna, mi lehetne még ma is a természetes irány? Mindenekelőtt építeni a már létező gazdasági és tár-sadalmi tőkére, a felépített gazdasági épületekre, a helyi közösségekre és az évszázadok óta felhalmozott tu-dásra. Tudományos kutatás és okta-

tás révén növelni a falusi gazdaság hatékonyságát és az emberek szerve-zettségét. Mindezt úgy, hogy közben megőrizzük az ember és a termé-szet közti ökológiai együttműködés egyensúlyát. Olyan közpolitikákat megfogalmazni és közberuházáso-kat elvégezni, amelyek növelik a vi-dék megtartóképességét, motiválják az embereket a fejlesztésre a saját természetes életkörülményeik közt. Infrastruktúrát lehetett volna, lehet vidéken fejleszteni, összhangban a természettel.

A Cork-i Nyilatkozat az élhető vidékért (1996) vetette fel először a vidék felértékelődésének lehető-ségét, egyben felleltározva a vidék élhetősége érdekében elvégzendő feladatokat. Először mondatott ki a konferencián, hogy a vidéki gazda-ság nem lehet és nem is kell, hogy versenyképes legyen a városi gaz-dasággal. A vidéket megfelelő gaz-daságpolitikákkal védelmezni kell a globális gazdasági versenytől. A nyilatkozat által elindított gondol-kodás egy új paradigma kiteljese-déséhez vezetett, amely talán az EU következő programozási időszaká-ban, 2014-2020 között érvényesülő agrár- és vidékfejlesztési program-jában már jelentős mértékben érvé-nyesülni fog.

Az­új­paradigma­meghatározó­elemei­röviden1. A vidék felértékelődik mint az em-

ber számára fontos élettér, mint nélkülözhetetlen környezeti és ter-mészeti tényezők (biodiverzitás, levegő, ivóvíz, klímaszabályozás, alternatív energia) fenntartható módon való előállításának helye.

2. A vidék élhetősége érdekében szük-séges az életminőség és a jövede-lem-generáló képesség növelése.

3. A vidékfejlesztés a természet, gaz-daság, társadalom fenntartható in-tegrációjának keretei közt történik.

4. A falu és város együttműködése szük-séges az élet számára nélkülözhe-tetlen feltételek biztosításában. Át állás a „győztes-győztes” játék-helyzetre a vidék-város viszonyla-tában.

21Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Pozitív megközelítés szükséges ahhoz, hogy a többszörösen hátrányos helyzetbe hozott vidéken emberhez méltó életet teremtsünk. Ehhez min-denekelőtt szeretni kell a vidéket, és hinni benne, hogy a szükséges áldo-zat hosszú távon nem lesz hiábavaló, és meghozza gyümölcsét: az ember és a természet harmonikus, fenntartható ökológiai egységét.

A vidék lehetőségei és előnyeiA vidék lehetőségeire gondolva min-denekelőtt azokból az előnyökből lehet kiindulni, amelyek a vidéket meghatározó jellegéből fakadnak. Mindenekelőtt a természetközelség-re gondolok. Arra a nem kellőkép-pen értékelt előnyre, hogy jelentős természeti erőforrások közvetlen (szállítási költségek nélkül) állnak rendelkezésre vidéken. Ez a lokali-tást hozza vissza a gazdaságba, ami-kor a globális gazdaság hatalmas szállítási igénye és a kőolaj árának – a szűkösség és a magas kereslet okozta – rohamos áremelkedése miatt már nem érdemes, vagy nem lehetséges például élelmiszereket vagy építkezési anyagokat nagy tá-volságról beszerezni. Az átfordulás akkor következik be a globálisból a lokálisba, amikor a tömegtermelés mé-retgazdaságosságából fakadó fajlagos nyere-ségnövekedést elviszi a szállítási költség.

A másik erőforrás vidéken a társadal-mi tőke. Az emberek közti bizalmi háló, a helyi közösségek, csa-lád és rokoni szálak. A modernizáció, az önös érdek érvényesítése kikezdte a társadalom közösségi szövetét, de vidéken még mindig jobb a helyzet, mint a nagyvárosokban, ahol az elidegenedés már embertelen viszonyokat teremtett.

Észnél­ kell­ lennünk! A gazdasá-gi folyamatok a helyi termékek és helyi piacok fejlődése irányába hat-nak. A globális kereskedők azonban mindent megtesznek annak érdeké-ben, hogy hatalmas gazdasági ere-jükkel, ameddig még lehet, a helyi

termelést megfojtsák. Ez a jelenség tetten érhető a zöldség és gyümölcs esetén, amikor a szezonális jelleget kihasználva már kora tavasszal spa-nyol, görög vagy török áruk lepik el az üzleteink polcait, még olcsón. A helyi termelő látva ezt és az árakat, felhagy a termeléssel, mert nem bír-ja az árversenyt. Amikor majd nem lesz helyi termelő, akkor a globális kereskedők felemelhetik az árakat a „csillagos égig”, mert úgyis megvá-sároljuk az iráni zöldséget, amikor már sajátunk nem lesz. Ha van helyi termék, az előbb-utóbb a szállítási költségek miatt olcsóbb lesz, mint a globális kínálat. A minőségi különb-ségekről és az élelmiszerbiztonsági követelmények teljesíthetőségéről még nem is beszéltem. Az nyilván-való, hogy a helyi termelő friss ter-méke magasabb minőségű, mint a messziről importált áru. Az ismert helyi termelőtől biztonságosan vá-sárolhatok, hiszen ha bármi gond is történik, azonnal vissza tudom keresni a forrását, nem úgy, mint a szerencsétlenül járt e-coli-val meg-fertőzött németek.

Ez a verseny megnyerhető a he-lyiek szá mára. Azzal a feltétel lel, hogy legyenek he lyi termelők. Az

áldozathozatal a vá-sárló részéről akkor segíthet, hogy ha a vásárló hajlandó meg-fizetni a felárat a helyi termelőnek, illetve nem vásárol, amikor nincsen helyi kínálat. Ezzel a „tudatos fo-gyasztói magatartásá-val” elbátortalanítja a globális kereskedőt és bátorítja a helyi ter-melőt. A helyi termelő jövedelme közvetet-ten a helyi közösség javát szolgálja, míg a globális kereskedő jövedelmét kiviszi a térségből.

Egy működő jó példa a közösségi vállalkozásraA Civitas Alapítvány1 – építve mun-katársai több éves közösségfejlesztői

1) www.civitas.ro

tapasztalatára – az udvarhelyszéki helyi gyümölcstermesztők megtar-tása és támogatása céljából kifejlesz-tett egy közösségi vállalkozást, mely jó példa lehet hasonló helyi gazda-ságfejlesztések számára. A modell ugyanakkor megoldást is nyújt az új vidékfejlesztési paradigmában törté-nő gazdaságfejlesztésre.

A Hagyományaink gyümölcsei – Frutrad (Fruits of tradition)2 projekt keretében közösségalapú gazdaság-fejlesztési modell született. A projekt-ben részt vevő partnerek kidolgoz-ták, és a gyakorlatban kivitelezték a közösségi vállalkozás elméleti, kép-zési és megvalósítási koncepcióját. Farkaslaka községben, a helyi önkor-mányzattal együttműködve létrejött közösségi vállalkozásként az udvar-helyszéki gyümölcstermesztőket tö-mörítő Székelygyümölcs Egyesület felügyelete alatt működő gyümölcs-feldolgozó manufaktúra.

Közösségi vállalkozás– megoldás a vidék gazdasági problémáiraA gyümölcsfeldolgozó vállalkozás példáján az alábbiakban ismertetem a közösségi vállalkozás fogalmát, és bemutatom azokat a közgazdaság-tudomány számára is értelmezhető ismérveket, melyek alapján elmond-ható, hogy a közösségi vállalkozás sikeresen megadja a választ a vidéki gazdaság fentebb említett problémái-ra, a hatékonyság és versenyképesség kihívásaira.

A közgaz daságtudo mány az alábbi meg ha tározást dol goz ta ki a közös-ségi vál lal ko zásra (an go lul, Com mu - nity-Ba sed En terprise, CBE)3: olyan sa játos vállalkozási forma, a mely ese tén a helyi közösség együttesen lét - rehozza a vállal ko zást, annak in fra - struktúráját (a mi esetünkben a gyü-mölcsfeldolgozó manu faktúrát, mely-nek létesítésében a helyi közösség kép- viseletében a helyi önkormányzat biz-

2) A Frutrad projekt a Civitas Alapítvány vezetésével, a norvég kormány támogatásával jött létre 2009–2011 között.

Lásd bővebben: www.szekelygyumolcs.ro.

3) Ana Maria Paredo, James J. Chrisman, Toward a Theory of Community-Based Enterprise, Academy of Management Journal, 31 (2), http://ssm.com/abstract=1190122

Pozitív megkö-zelítés szüksé-ges ahhoz, hogy a többszörösen hátrányos helyzet-be hozott vidéken emberhez méltó életet teremtsünk. Ehhez mindenek-előtt szeretni kell a vidéket, és hinni benne, hogy a szükséges áldozat hosszú távon nem lesz hiábavaló.

22 civil fórum

tosította a felújított épületet, a Civitas Alapítvány a felszerelést), és közösen vállalkozva működteti azt, annak ér-dekében, hogy sajátos közösségi ha-szonra tegyen szert. Ezáltal a közösség egyben vállalkozás és vállalkozó is. Olyan vállalkozást hoz létre, amely a helyi közösségbe beágyazottan és nem attól elkülönítve működik.

A gyümölcsfeldolgozó manufak-túrát az udvarhelyszéki hagyomá-nyos gyümölcstermesztőket tömörítő Székelygyümölcs Egyesület működ-teti. Az egyesület biztosítja a manu-faktúra beágyazottságát a helyi kö-zösségbe.

Hagyományos társadalom esetén az egyéni és közösségi szükségle-tek kielégítése közvetlenül a családi gazdaságban, önfenntartó módon történt. A modernizáció során a sza-kosodás és a vele járó hatékonyság-növekedés lehetővé tette a felesleg képződését, amit a kereskedelem áruforgalom formájában a piacokon keresztül bevitt a pénz által közvetí-tett csere folyamatába.

Az egyén és a család számára el-érhető erőforrások átalakítása szük-ségleteket kielégíteni képes termékké mindig is vállalkozás volt. A hagyo-mányos vállalkozásokat elsősorban a szükséglet kielégítése vezérelte. A felesleg után keletkezett haszon má-sodlagos volt. A modern kapitalista gazdaságban azonban a vállalkozá-sok mozgatórugója a minél nagyobb

megvalósítható profit lett. A termék előállításának motivációját a piaci kereslet és a piacon kialakult árviszo-nyok határozzák meg.

Ezzel el is jutottunk a vidéki kör-nyezetben működtetett vállalkozások egyik alapkérdéséhez. Mi történik akkor, amikor létezik a szükséglet (pl. éhség, szomjúhozás, vagy biz-tonság, tiszta környezet szüksége), és azt nem lehet profitot hozó tevé-kenységgel kielégíteni? A modern gazdaság válasza erre a kérdésre az, hogy akkor annak a szükségletnek a kielégítése nem a gazdaság feladata, hanem az állam, vagy a civil szerve-

zetek dolga. Illetve, ha valaki más profitot hozóan képes azt a bizonyos szükségletet kielégítő árut előállíta-ni, akkor azt neki kell megtennie, és a többi szükségletet élvező a piacon megvásárolhatja a terméket. Igen ám, de a gazdasági szféra logikája szerint mindenki kizárható annak a szük-ségletnek a kielégítésétől, amelyikért nem hajlandó, vagy nem képes fizet-ni (kivételt képeznek a közjavak). Ez mind rendben lenne, ha nem olyan szükségletekről lenne szó, mint pél-dául az élelem vagy ivóvíz, amelyek az élet számára nélkülözhetetlenek, és közgazdasági értelmezés szerint nem minősülnek közjavaknak. Ezzel el is jutottunk a globális gazdaság fel-háborító ellentmondásához: amikor élelmiszerfelesleg, többlettermelés van a gazdag országokban, a világ jelen-tős része éhezik, mert a szegénység

miatt nem tudja megfizetni az élelem kereskedelmi árát. A legutóbb kiala-kult pénzügyi, majd gazdasági vál-ság számomra elég meggyőzően bi-zonyította, hogy a profit mindenáron való maximalizálása erkölcsileg nem helyes magatartás, és nem elegendő szabályozás a javak optimális elosz-tása számára.

A legnagyobb profitot a szűkösen rendelkezésre álló javak forgalmazá-sából lehet megvalósítani. Ezért a mai gazdaság arra törekszik, hogy lehető-leg minden általa forgalmazott jószág szűkösen álljon rendelkezésre, vagy legalább a szűkösség látszatát, illúzi-óját teremtse meg. A profitmaximali-záló gazdaságnak nem érdeke a jólét, vagy a bőség megteremtése. Ezért azokat a vásárlói magatartásokat tá-mogatja, amelyek a fogyasztás növe-lését eredményezik, ezzel is növelve a szűkösséget. Az erkölcsileg helyes mértéktartás, a szükségletek által vezérelt magatartás már most is sok esetben bőséget hozna, amennyiben a tudatos, önkorlátozó magatartás len-ne a meghatározó, és nem a fogyasz-tás minden áron való hajszolása. Elfo-gadhatónak tartanám bizonyos javak esetén azokat az emberiség fennma-radásának érdekében kivonni a sza-bad verseny feltételei közül, és akár állami ellenőrzés alatt az áraikat és a megvalósítható profitot hatóságilag ellenőrizni, illetve korlátozni.

Elszegényedett és tőkehiányos térségekben – mint amilyen a világ nagy része, beleértve a Székelyföldet is – a szabadversenyes piacgazda-ság nem mű ködik kielégítően. Szá - mos szükséglet ki elé gítetlen marad, mert sem a gazdaság, sem az állam, vagy a civil szervezetek nem képesek ezek kielégítésére elegendő erőforrást biztosítani, hogy azokat a termékeket a globális piacról beszerezzék és ala-csonyabb áron vagy ingyen szétosz-szák a szükséget szenvedők közt. A termelők meg nem hajlandók a felesle-get sem a piaci ár alatt adományozni, hogy ne rontsák a kereslet-kínálat tör-vénye által kialakított magas árakat. A megoldás megtalálásához vissza kell, hogy térjünk a közösségi vállalkozás fogalmához, és pár gondolat erejéig megvizsgáljuk, hogy milyen tényezők alakítják a vállalkozások életét?

Szöveg nélkül

Kön

czey

Ele

mér

raj

za

23Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Egy vállalkozó döntését, hogy ő vállalkozó legyen, három tényező-csoport együttes hatása befolyásolja:1. az egyéni adottságok, szakmai és

vállalkozói képes ségek, a személyes motiváció, el hi va tottság;

2. a gazdaság intézményi, jogi és makrogazdasági feltételei, amelyek adottak, és külső, objektív tényezők-nek tekinthetőek egy adott ország, térség vagy közösség esetében;

3. a közösségben lé tező vállalkozói tevékenység mennyisége és mi-nősége, illetve annak észlelése a vállalkozó által – vállalkozóbarát kultúrával rendelkező közössé-gekben, ahol hagyománya van a vállalkozásnak és sok a vállalkozó, könnyebb vállalkozni.

Nehéz gazdasági helyzetben vagy válságos időszakokban lévő közössé-gekben is lehet erős vállalkozói kedv, éppen a túlélés biztosítása érdekében. A vállalkozók a nehéz helyzetben is megtalálják a lehetőségeket és az erő-forrásokat a jövő biztosítása érdeké-ben. Ezek a vállalkozások azonban számos jellemzőjükben eltérnek a gazdag térségek vállalkozásaitól. Az alábbiakban a közösségi vállalkozá-sok számára fontos jellemzőket is-mertetem.1. Közösségi orientá-

ció. A közösségi vál-lalkozások szoros kapcsolatban állnak a közösségekkel, a- melyekben létrejöt-tek. A közösség szá-mára hasznosnak megítélt tevékeny-ségekkel foglalkoz-nak és szabadon (vagy jutányos áron) használható gazda-sági infrastruktúrát biztosítanak a kö-zösség tagjai szá-mára. Fontos, hogy a közösség hasz-nosnak ítélje meg a vállalkozás létét a maga számára. A hasznosság nem feltétlenül jöve-delem formájában mérhető (habár ez is jelentős lehet). Olyan értékek érvényesítése lehet fontos a vállal-kozás révén, amelyek fenntartják a közösség identitását, belső kohézi-óját, munkalehetőséget biztosíta-

nak a fiataloknak, ezáltal éltetik a közösséget. A hagyományos gyü-mölcsöket feldolgozó manufaktúra esetén: bárki feldolgozhatja saját gyümölcsét (szabad hozzáférés), az eredmény egy részét vám for-májában leadja a ma-nufaktúrának (ebből fizetődik ki a villany, víz, csomagolóa-nyag és az állandó munkatársak bére), másik részét haza-viheti a gazda (ez a saját haszna, amit elfogyaszt, értékesít-het a piacon, vagy el- ajándékozhat, a tár-sadalmi kapcsolatait erősítendő). A ha- gyományos gyümöl-csösök léte olyan ér-ték, mely meghatá-rozza az adott helyi közösségek identitá-sát (hagyományosan gyümölcstermesztő települések). A gondozott, életképes gyümölcsö-sök életerőt adnak a közösségnek is, erősítik jövőbe vetett hitüket, elkötelezettségüket a túlélés, a jövő nemzedékek iránt. A program elő-

készítésének jelentős része volt a közös-séggel való munka és a hagyományos ter-mészeti erőforrások feltérképezése. A szé-kely közösségek kul-túrájában a közösségi orientáció bonyolult szerkezete sejlik fel az elemző számára. A na-gyobb közösség iránti elkötelezettség gyen-ge, a székelyek indi-vidualisták és versen-gők. A kis közösségek iránti lojalitás azonban erőteljes. Erős a ko-maság intézménye, a nagy családok befo-

lyása. A falu és a család véleménye mérvadó az élet minden kérdésé-ben. Ezért a gyümölcsfeldolgozó vállalkozás kis települések kö-zösségeire és az egyesületi tagok családjaira támaszkodik. Jelentős hagyománya van az önkéntes, egy-mást segítő „kaláka” munkának,

mely a nem azonnal elszámolt, de a jövőben kölcsönös visszatérítésre számot tartó vállalás. Erőteljes az ajándék gazdaság (esküvők, ünne-pek, megemlékezések, baráti csalá-di látogatás), ahol nagy közösségi

presztízsértéken lehet a manufaktúrában előállított gyümölcs-levet vagy lekvárokat „értékesíteni” pénz-bevétel nélkül. A kö-zösségi vállalkozás esetén az adott kö-zösség dönthet úgy, hogy a tevékenységet akkor is fenntartja, ha a gazdasági profit alacsony. A bevétel fedezi a költségeket, és közben hasznos és jó dolgok történnek a közösségben. A gaz-dasági profit kérdé-sét és a vállalkozás versenyképességét

a költségek ellenőrzésével lehet meg oldani, hiszen a bevételi lehe-tőségeket a piac korlátozza. Egy közösségi vállalkozás esetén a költ-ségeket alacsonyabb szinten lehet tartani, mint egy piaci vállalkozás esetén. Az önkéntes munkával, vagy a bérpiaci ár alatti alkalma-zással, a szezonális jelleg kihaszná-lásával (amikor nincsen gyümölcs, nem dolgozik a manufaktúra), és a nem pénzbeli cserék alkalmazásá-val. Az alacsonyabb pénzbeli jut-tatások értékkiesését kompenzálja a társadalmi presztízs, illetve a ha-zavitt termék, ami a vállalkozáshoz tartozás velejárója.

2. Beágyazottság és társadalmi tőke. A közösségi vállalkozások igazi erejét az a társadalmilag fenntar-tott bizalom és biztonság jelenti, amit társadalmi tőkének nevez a szakirodalom. A közösség belső kapcsolatrendszere, a rokoni, ba-ráti és kölcsönös segítséget nyújtó szálak mentén font hálózat tartja fenn a vállalkozást. A megoldások a problémákra ebből a hálózatból adódnak.

3. Hagyományos tudás és társadalmi innováció. Közösségi vállalkozást sikeresen csakis valamilyen a kö-zösségben meglévő tudásra lehet alapozni. A hagyományos gyümöl-

Az erkölcsileg he-lyes mértéktartás, a szükségletek ál-tal vezérelt maga-tartás már most is sok esetben bősé-get hozna, ameny-nyiben a tuda-tos, önkorlátozó magatartás lenne a meghatározó, és nem a fogyasztás minden áron való hajszolása.

A közösségi vál-lalkozásra olyan sajátos vállalko-zási forma, amely esetén a helyi kö-zösség együttesen létrehozza a vál-lalkozást, annak infrastruktúráját, és közösen vállal-kozva működteti azt, annak érdeké-ben, hogy sajátos közösségi haszon-ra tegyen szert.

24 civil fórum

Székelygyümölcs – a közösségi vállalkozásA­Civitas­Alapítvány­ innovatív,­úttörő­ kezdeményezésként­ indította­ el­ a­norvég­ kormány­ támogatásával­ 2009-ben­ a­

Hagyományaink­gyümölcsei­–­Frutrad­projektet.­A­több­éves­vidék-­és­közösségfejlesztői­munka,­továbbá­a­projektvezető,­Már­István­nemzetközi­tapasztalatai­egy­sikeres­közösségi­vállalkozás­elindítását­eredményezték,­mellyel­az­udvarhelyszéki­vidéki­közösségek­boldogulásához­kívánnak­hozzájárulni.­De­hogyan­is­indult­ez­el?­Miben­is­áll­eme­közösségi­vállalkozás?­Kérdése-inkre­az­egyesület­vezetője,­Már István válaszolt.­(Kérdezett:­Csáki­Rozália­és­Carmen­Ciobanu)

Már István

Székelygyümölcs Egysület – elnökistvanmar@gmail.com

– Mit jelent az Ön szervezete számára a közösségi vállalkozás?– A közösségi vállalkozás egy olyan módszerta-ni megközelítés, amely által megoldásokat kí-nálunk a vidéki gazdasági élet fellendítéséhez a helyi termékek előállítása és forgalmazása révén. A vidéken élők életszínvonalának növelése mel-lett, e kezdeményezés révén a Székelygyümölcs Egyesület hatékonyan hozzá tud járulni a bio-lógiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához, hiszen a közösségi vállalkozás keretében a termékek előállítása kizárólag a helyi hagyományos és erdei gyümölcsök feldolgozásán alapszik. Továbbá a vállalkozás keretében jelentős mértékben meg tudjuk mozgatni a közösségeket, arra ösztönözve azok tagjait, hogy időszakos vagy

folyamatos együttműködés keretében végezzék akár a termelési, begyűjtési, akár a feldolgozási tevékenységeket. Tehát a vidéki gazdasági jólét elérése mellett a kezdeményezésünkben fontos szerep jut a természeti örökségünk megóvásának, illetve a helyi közösségek megerősítésének.

– Mikor indították el a vállalkozást, és milyen nehézségekkel szembesültek? Milyen változta-tásokra lenne szükség egy ilyen jellegű vállalko-zás hatákonyabb segítése érdekében?– A kezdeményezés 2010-ben indult útjára, és az első nehézségek már a gazdasági tevékenység el-indításánál jelentkeztek. Az engedélyezést végző hatóságok nagyon nehezen értették meg például, hogy miért akar egy civil szervezet gazdasági te-

csök termesztése és azok feldolgo-zása évszázados tapasztalaton és nemzedékről nemzedékre átadott tudáson alapul. Ezt a tudást szak-mai oktatás egészítette ki, hozta naprakész állapotra. A termékek piaci értékesítése által megkövetelt csomagolás és marketing tevékeny-ség a közösség számára új, maga a manufaktúra, a benne lévő modern felszereléssel és a használat során kötelezően alkalmazott higiéniai eljárások mind-mind társadalmi in-novációnak számítottak. A közös-ség folyamatosan tanul, és ezáltal alkalmazkodik az elvárásokhoz.

Következtetésként megállapítha-tó, hogy a közösségi vállalkozás – és

annak a Civitas Alapítvány által ki-dolgozott gyakorlati alkalmazása – si keresen ötvözi a hagyományos közösségre alapozott gazdálkodást a modern piacgazdaság feltételei közt alkalmazható termelési és értékesítési módszerekkel. A szélesen értelmezett közösségi és egyéni haszon megléte miatt a költségek alacsonyan tartá-sával és a nem pénzbeli tranzakciók alkalmazásával (a nyersanyag ingyen bekerülő externália) alacsony profit-szint mellett is fenntartható a vállal-kozás. Ugyanakkor fontos tényező az infrastruktúra létrehozásához szük-séges beruházás mértéke. Nagyobb beruházás és kisebb közösségek esetén ez reális korlát lehet a vállal-kozás beindításához. Erre a problé-

mára talált megoldást a Civitas Ala-pítvány a Norvég Alap pályázatának elnyerésével. A jövőben célszerű más területekre is kiterjeszteni a vállalko-zást, és esetleg olyan szolgáltatásokat csatolni hozzá, amely a gazdasági tevékenység sokszínűségét növel (di-verzifikáció), és ezáltal csökkenti a szezonalitásból fakadó veszélyeket.

Kolumbán Gábor

Civitas Alapítvány – kuratóriumi elnök

közgazdász, vállalatgazdaságtan magántanár

kolumban.gabor@yahoo.co.uk

25Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

vékenységet folytatni, főleg úgy, hogy az abból befolyó összegeket vissza akarja fordítani a helyi közösség vagy a szervezet fejlesztésére. A jelen-legi törvényi szabályozás értelmében egy olyan civil szervezet, amely közvetlen módon végez fel-dolgozói és értékesítési tevékenységet, nem kap-hat működési engedélyt csak abban az esetben, ha a hatóságok rugalmasan állnak az egysület mellé. Sajnos, jelenleg nincs olyan törvény, amely támogatná, sőt ösztönözné a civil társadalom ál-tal vállalt gazdasági ötletek megvalósítását. A ci-vilek által megvalósított gazdasági haszon teljes mértékben visszafordítódik a helyi közösségekbe, viszont ennek semmilyen támogatási rendszere nem létezik, amely lehetővé tenné a közösségi ha-szonvételi jogokon alapuló gazdaság kialakulását. Példaként említhető az a tény, hogy az adózási törvény nem tesz különbséget a civilek által a köz-ügyek támogatására, illetve a magánszemélyek által a saját egyéni boldogulásukra létrehozott vállalkozások között. Mindkét vállalkozástípus ugyanolyan mértékben és gyakorisággal adózik, attól függetlenül, hogy magán- vagy közérdeke-ket szolgál a vállalkozása.

– Melyek a közösségi vállalkozás termékei, szol-gáltatásai, és ezeket hogyan értékelik a fogyasz-tók?– A Székelygyümölcs Egyesület egy Gyümölcs-feldolgozó Manufaktúrát működtet, ahol Udvar-helyszék hagyományos gyümölcsöseiben termett és/vagy az erdőkben gyűjtött gyümölcsökből ké-szítünk lekvárokat, szörpöket és természetes gyü-mölcsleveket. A feldolgozót a helyi gazdák hasz-nálhatják annak érdekében, hogy a saját maguk által termesztett és/vagy gyűjtött gyümölcsöket saját receptúra alapján dolgozzák fel. A feldolgo-zás ideje alatt folyamatos felügyeletet biztosítunk a minőségi termék-előállítás érdekében, illetve szakmai segítséget nyújtunk a kevésbé tapasztalt gazdák vagy gazdasszonyok számára. Továbbá vállaljuk, hogy a termékek értékesítésében is se-gítséget nyújtunk a gazdák számára, így nagyobb tételekben és jobb árakon tudjuk eladni kiváló minőségű termékeinket. A vásárlók is megismer-hették ezeket, hiszen már közel fél éve vagyunk a piacon. Nagyon sok pozítív visszajelzést kaptunk a fogyasztók részéről, amelyet az eladott termé-kek mennyisége is tükröz, hiszen az eddig eltelt időszak alatt sikerült eladnunk a termelésünk kö-zel 70%-át.

– Milyen célcsoporthoz szólnak, és ő, valamint a közösség hogyan értékeli a vállalkozás tevé-kenységét?– A vállalkozásunk elsősorban a vidéken élő embereknek szól, azoknak, akik többek között gyümölcstermesztéssel vagy -gyűjtéssel is foglal-koznak. A közösségek tagjai közül a legnagyobb számban a nők vesznek részt a feldolgozásban és értékesítésben. Ők azok, akik meglátták a le-hetőséget ebben a gazdasági tevékenységben és bátran belevágtak, elsősorban a helyi receptek alapján készült lekvárok és szörpök készítésébe. Egyelőre még csak sejteni lehet a vállalkozásunk gazdasági lehetőségét, de a gazdák részéről ér-kezett visszajelzések is biztatóak. Több helyi kö-zösség ösztönzésére idén és a jövő év folyamán további két kisebb feldolgozó üzemet indítunk el a térségben a megnövekedett igények teljesítése érdekében.

– Az Ön meglátása szerint a közösségi vállal-kozás miként járul hozzá a közösség/célcsoport fejlődéséhez?– Kezdeményezésünk révén a közösségek – a gazdasági lehetőségek kiszélesítése mellett – újra felfedezhetik a természeti erőforrásokban rejlő le-hetőségeket és ezekhez kapcsolódó gyakorlati ta-pasztalattal gazdagodhatnak. Elsősorban a fiatalok azok, akik a hagyományokon alapuló vidéki gaz-dálkodás módszereit felfedezhetik és elsajátíthat-ják. Továbbá hosszú távon azt reméljük, hogy azok a nők, akik vidéken élnek és jelenleg nincs pénzke-reseti lehetőségük, megtalálják számításaikat, és a gyümölcsök feldolgozásával hozzá tudnak járulni saját maguk és családjuk boldogulásához.

– Mi ösztönzi Önt arra, hogy közösségi vállalko-zóként folytassa a tevékenységét?– Számomra a legnagyobb hajtóerő a vállalkozás kialakításában és fejlesztésében az a megtapasz-talás, amely a helyi emberek akaraterejét mutatja meg abban a pillanatban, amikor egy fejlesztést közösen kigondolunk és megvalósítunk. Jó látni azt is, hogy a megvalósított bevételekből milyen fejlesztéseket tudunk elvégezni az egyesület saját, illetve a közösségek tagjainak boldogulása érde-kében. Jó azt is megtapasztalni, hogy nagyon sok fiatalt sikerült bevonni ebbe a nemes feladatba, biztosítva a kertek és gyümölcsösök gondozottsá-gát, illetve a felvállalt feladatok továbbvitelét.

26 civil fórum

A szociális szövetkezetek múlt-ja és működése Nyugat-Eu-rópában 15-20 évre nyúlik

vissza. Ott, ahol meghonosodik, a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár- és a kör-nyezetvédelmi politika keretei között felmerülő problémák megoldásának, illetve a kiegyensúlyozásának egyik jelentős eszköze. A szociális szövet-kezetek által nyújtott előnyök egy időben biztosítanak egyéni és közös-ségi előnyöket a szövetkezetben dol-gozók számára. Egyfelől a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élő vagy tar-

tósan munkanélküliek számára stá-tuszt, rendszeres jövedelmet, önmeg-valósítási lehetőséget, értelmes életet, az önbizalom növelését és visszaté-rést a társas kapcsolatokba, másfelől kollektív előnyökkel is jár, hiszen csökkennek a szociális költségveté-si kiadások (elesik a munkanélküli segély), csökkennek a szociális segé-lyek és ezek a szövetkezeti formák át-vállalják a képzési, továbbképzési fel-adatokat és költségeket az államtól.

Magyarországon a szociális szö-vetkezetekről szóló 141-es Törvény 2006-ban jelent meg, és ma már több

mint száz ilyen szövetkezet működik, míg nálunk (Romániában, Erdély-ben) sem szabályozás, sem törekvés nincs azok létrehozására és működ-tetésére. Romániában az aktuális, je-lenleg is alkalmazható szövetkezeti törvény (2001/1. sz. Törvény) által megszülettek a hajdani szövetkezeti mozgalom és azon belül a szövetke-zeti vidékfejlesztés visszaállításának szabályozási feltételei. Kivételt képez a szociális szövetkezetek szabályozá-sa, amely nem került be a Szövetke-zeti Törvénybe, és nem történt külön szabályozás sem.

Mit is tekinthetünk szociális szö-vetkezetnek?

„A szociális szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesülnek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi, oktatási és kulturális céljaikat együtt-működésben, demokratikusan irá-nyított vállalkozásuk útján valósítsák meg. A szociális szövetkezet a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendel-kező szervezet. A szövetkezeti tag a feladat egészét vállaló szövetkezet aktív részvevője; egyenlő joggal, az

egy tag–egy szavazat elvének megfe-lelően vesz részt a szövetkezete mű-ködését meghatározó döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében, vezetői megválasztásában. A szociális szö-vetkezetek autonóm testületek, veze-tő tisztségeit tagjaik töltik be.” (Lásd: http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=W e b P a l y a z a t o k &WG_OID=PALf70b99062f6216bf9#, Szövet-kezz/2007). A szociális szövetkezet egyfelől olyan igények, szükségletek kielégítésére törekszik, amelyekre a gazdasági szektor más területei nem alkalmasak, másfelől a munka-fog-lalkoztatottság új lehetőségét nyitja meg.

A szövetkezetek ma is komoly gazdasági súlyt képviselnek a világon Japántól Dél-Amerikáig, Észak-Ame-rikától Nyugat-Európáig. A szociális szövetkezetek azonban a szövetkezés olyan új formáját testesítik meg, ame-lyek a társadalmi kihívásokra adandó válaszok részeként születtek meg. Európában elsősorban a dél-európai és mediterrán országokban (Olaszor-szág, Spanyolország, Franciaország), de Dél-Amerikában, sőt Japánban is teret nyertek, és három fő célcsoport-ra irányulnak: (1) munkanélküliek; (2) fogyatékosok; (3) idősek és fiatalok.

A figyelemre méltó európai és más földrészek példái – melyekről alább rövid ismertetőben jelezzük a szociális szövetkezetek jelenlegi ál-lapotát – sürgősen megfontolandóak hazai viszonylatokban is.

Az olaszországi példák számunk-ra talán a leginkább figyelemre méltó-ak. A helyi önkormányzatok szociális szövetkezetek létesítésével válaszol-tak az elöregedő társadalom prob-lémájára. Ezzel munkahelyeket is teremtettek, főleg a fiatalabb nemze-dékekhez tartozók részére. A szövet-kezet tagjai otthonukban keresik fel az időseket, bevásárolnak számukra, kitakarítanak, s egyéb kisebb mun-kákat végeznek el. Másik olasz példa az ügy óvodai alkalmazása. Akárcsak nálunk, ott sem minden gyermeknek

Romániában még nincs napirenden a szociális szövetkezet ügye

Szöveg nélkül

Kön

czey

Ele

mér

raj

za

27Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

sikerül elhelyezést biztosítani az ál-lami óvodákban. Ilyenkor összeáll nyolc-tíz anya, akiknek nagyjából azonos korú gyermekeik vannak, s az egyik vállalja (természetesen adott feltételek megléte mellett), hogy saját otthonában, szociális szövetkezeti for-mában gondoskodik a többi gyermek-ről is, amíg azok szülei dolgoznak.

Az olaszországi szo - ciális szövetkezetek mű - ködését az 1991. évi 381. Törvény szabá-lyozza, és fontos újí-tásokat képviselnek nemzetközi szinten is. Abból az alapelvből indulnak ki, hogy a szociális szövetkezet „az egész közösség jó-léte és az állampolgá-rok szociális integráci-ójának érdekében fejti ki tevékenységét”.

Az olasz törvény előírásai szerint szö-vetkezeti tagok lehet-nek azok, akik: 1) a szövetkezetben valamilyen tevékenységet látnak el, s ebből gazdasági nyereségük szárma-zik (a szövetkezet dolgozói, vezetői); 2) akik a szövetkezet szolgáltatásain keresztül kerülnek számukra elő-nyösebb helyzetbe (pl. idős emberek, mozgáskorlátozottak, a szolgáltatást igénybe vevők); 3) akik önkéntes ala-pon dolgoznak a szövetkezetnek, „spontán, személyes meggyőződés-ből, profitszerzés célja nélkül”; 4) finan-szírozó tagok és állami intézmények. Olaszországban több mint négyezer szervezet tartozik ide, kétharmaduk szociális szolgáltatásokat nyújt, egy-harmaduk pedig a munkaerő-piaci integrációban vállal szerepet. A tör-vény jóváhagyását követően a szoci-ális szövetkezetek száma országszerte megnőtt. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy:a. az állami hivatalok és az önkor-

mányzatok figyelme a szociális szolgáltatások iránti növekvő igény nyomása alatt fokozottan a szociális szövetkezetek szolgál-tatásai felé fordult, kapcsolatuk egyre gyakrabban kiszerződés formájában valósult meg;

b. ez a tendencia lehetővé tette az állami hivatalok számára, hogy a szolgáltatások számát az állam ál-

tal fizetett alkalmazottak munkába állítása nélkül növeljék;

c. a szociális szövetkezetek egyre in-kább hangsúlyozták a társadalmi összefogás, a szociális együttmű-ködés fontosságát, s ez jó lehető-séget nyújtott számukra az együtt-működés és partneri kapcsolat jelentőségét kiemelő általános szo-

ciálpolitikai légkörben.Franciaországban a

szociális szövetkezetek úgyszintén egészség-ügyi ellátásra, idősek gondozására, munka-helyek teremtésére kon - centrálnak. Ez a szövet-kezeti forma több eu-rópai uniós országban mérhetően sikeres (és viszonylag nem költ-séges) kezdeményezés, amely a különösen hát- rányos helyzetű cso-portok foglalkoztatásá-nak közérdekű megol-dási kulcsa.

Japánban az állami tulajdonban lévő épületek (iskolák, minisztériu-mok) takarítását bízták tartós mun-kanélküliekből álló szociális szövet-kezetekre. Ezek a szerveződések pár év alatt önfenntartóvá váltak, és az állami szektor intézményeinek nyúj-tott szolgáltatásokon felül további megbízásokat vállaltak.

Magyarországon az elmúlt öt év-ben a törvényes szabályozás is meg-történt, konkrét kezdeményezések születtek, amelyek célja, hogy a szo-ciális szövetkezet és a szociális vállal-kozás ismertté és gyakorlattá váljon. A Világgazdaság című napilap 2007. július 26-i számában pedig a „kapi-talizmus lelkiismeretének” nevezte a szociális vállalkozásoknak ezt a speciális formáját. Bár a szocialista szövetkezetek átalakítása már 1990 elején felmerült, működésének szabá-lyozására csak 2006/X. Törvény for-májában került sor. Ez alapján viszont határozott lépések történtek. Az Or-szágos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) a Szociális és Munkaügyi Mi-nisztériummal kötött megállapodás alapján ötéves időszakra érvényes pá-lyázási programot hirdetett a szociális szövetkezetek létrehozása és működ-tetése érdekében, amelynek a célja a szociális szövetkezetek szerepének

növelése, az álláskeresők foglalkozta-tásának biztosítása, újszerű szolgálta-tások nyújtása a rászorulók számára.

Azokban az európai uniós tag-országokban, amelyekben megte-remtették a jogi kereteket a szociális vállalatok működésének szabályozá-sára (Olaszország, Belgium, Portu-gália, Görögország, Franciaország, Magyarország), növekvőben vannak a szociális és jóléti szolgáltatások. Ezeknek a szövetkezeteknek a telje-sítménye igen biztató.

Európában az eddigi eredmények szerint a szociális szövetkezeti for-ma alkalmazása és elismertsége vo-natkozásában három típusú or szág-csoportot különböztethetünk meg: 1) amelyekben magas szintű a szo-ciális gazdaság elvének elfogadot-tsága (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Belgium, Írország és Svédország); 2) amelyekben közepes (Ciprus, Dánia, Finnország, Görögország, Luxemburg, Lettország, Málta, Lengyelország és Anglia); 3) amelyekben még alacsony (Ausztria, Csehország, Észtország, Németor szág, Magyarország, Litvánia és Szlo vénia). Van egy negyedik kategó ria is, ahol Románia is helyet kap, amelyikben még várat magára a szociális szövetke-zetek működésének elvi elfogadása, hivatalos szabályozása és gyakorlati alkalmazása.

2010 februárjától az Európai Unió is támogatja a szociális szövetkeze-teket, szakmai támogatást nyújtva, ösztönzve létrehozásukat, térítésmen-tesen biztosítva számukra szakmai szolgáltatásokat.

A szociális szövetkezetekkel kap-csolatos nemzetközi tapasztalatok bebizonyították, hogy:• a nem állami szolgáltatásokkal is

sikeresen lehet szolgálni a társa-dalmi kohézió megvalósulását, és ennek érdekében közvetlenül be lehet vonni emberi és anyagi erő-forrásokat;

• a szociális szövetkezetek műkö-dése abban mutatott példát, hogy szolgáltatásokkal sokkal jobban ki lehet elégíteni bizonyos speciális szükségleteket, mint pusztán segé-lyekkel;

• elsősorban azzal segítették a jóléti állam átalakulását, hogy erősítet-ték a társadalmi kohéziót;

• kis méretüknek és a helyi közös-

A szociális szö-vetkezet egyfelől olyan igények, szükségletek ki-elégítésére törek-szik, amelyekre a gazdasági szektor más területei nem alkalmasak, más-felől a munka-fog-lalkoztatottság új lehetőségét nyitja meg.

28 civil fórum

Felelős adományozás, avagy forrásteremtést elősegítő támogatások civil szervezeteknek

A Polgár-Társ Alapítvány több mint tizenkét éve folytat ado-mányozói te-

vékenységet, melynek köszönhetően ezidáig hétszáz projektet tá-mogatott több mint 11 millió lej értékben. Az első években kimon-dottan csak tematikus projektek támogatásá-ban gondolkodtunk, majd lassanként, ahogy kezdtük mélyrehatób-ban megismerni a tá-mogatott szervezetek kihívásait, szükségle-teit, fejlesztési igé-nyeit, nyilvánvalóvá vált számunkra az a tény, hogy a szerve-zetek nagy többsége a kimondottan projekttámogatáson

alapuló működés miatt nem képes megfelelő szinten foglalkozni szer-

vezet fe j l esz tésse l , forrásteremtési straté-giák kidolgozásával, alternatív források fel-térképezésével és lehí-vásával. Ezen felisme-résnek köszönhetően 2005 óta próbálunk beiktatni adományo-zási tevékenységeink közé olyan jellegű eszközöket, progra-mokat, amelyek elő-segíthetik az intézmé-nyesülést, a szervezeti fenntarthatóságot és konszolidációt, s a me - lyek alapul szolgál-hatnak új forrásterem-tési stratégiák és mó-

dozatok kipróbálására.

Három ilyen jellegű támogatási módozatot, programot mutatok be röviden.

1. Általános működési támogatásAz általános működési támogatás a lehető legrugalmasabb adományozá-si forma, és ebből kifolyólag a támo-gatott szervezetek számára komoly előnyökkel jár. Az ilyen jellegű támo-gatás – ha ésszerűen használják fel – nagymértékben hozzájárulhat egy szervezet fejlődéséhez. Egy másik óriási előnye, hogy olyan költségve-tési tételekre is fordítható, amelyeket esetleg projekt-támogatásból nem képesek fedezni a szervezetek.

Hat évvel ezelőtt kezdtünk ilyen jellegű, 5-10 000 dolláros adományo-kat osztani olyan zöld szervezetek-nek, melyek elértek bizonyos fejlett-ségi szintet. Ezen tapasztalat alapján, a nemrég indított Közösségi Ala-

... a szervezetek nagy többsége a kimondottan pro-jekttámogatáson alapuló működés miatt nem képes megfelelő szinten foglalkozni szer-vezetfejlesztéssel, forrásteremtési stratégiák kidol-gozásával, alter-natív források feltérképezésével és lehívásával.

ségben való mély gyökerüknek köszönhetően közel vannak az em-berek szükségleteihez;

• sok más szervezethez képest elő - nyük van a szociális tőke gyarapítá-sának területén is;

• az állami hatóságok által előírt szol-gáltatások hatékonysága és minő-ségi sztenderdjeinek emelkedése is jelentős mértékben a szociális szö-vetkezeteknek köszönhető;

• a szövetkezetek rugalmassága, a források ésszerű felhasználása egyértelműen a hatékonyságot szolgálja;

• változatlan állami kiadások mellett több embert szolgálnak ki;

• képesek magas számú humán-erőforrást összesíteni a közérdek szolgálatára, melyben igen jelentős szerepe van az önkéntesek jelenlé-tének és az altruista attitűdnek is;

• a szociális szövetkezet rendszere mindig számol az újító képesség-gel, amely nagy részben az állami támogatástól való viszonylag nagy függetlenségből ered;

• az új, mások által is átvett élenjáró szolgáltatások egy része a szociális szövetkezetek innovatív tevékeny-ségében gyökerezik.A gazdag nemzetközi tapaszta-

latok, a szociálpolitikai tendenciák arra engednek következtetni, hogy a szociális szövetkezetek szerepe to-vább erősödik, világviszonylatban is növekszik az irántuk tanúsított politikai és gazdasági érdeklődés, merthogy ez a speciális szervezeti forma magában hordozza a szociá-lis gazdaság jellemző alapértékeit. A szociális szövetkezetek képesek (nálunk is lehetnének) hatékonyan integrálni a munkából és a társa-

dalomból kirekesztett csoportokat, munkahelyeket teremthetnek, fenn-tartható és szolidaritásra alapozott növekedést ösztönözhetnek.

A törvényhozók figyelmébe ajánlva jelezzük, hogy íme, van még egy terület, ahol Románia és ennek keretében az erdélyi magyar gazda-ság és szociális lét még le van ma-radva Európától. A hagyományok tudatosításával, a nemzetközi ta-pasztalatok és az uniós támogatások hasznosításával azonban mielőbb lépni kell, mind az önkormányzatok intézkedései, mind az országos sza-bályozás tekintetében.

Somai József

közgazdászmalortime@cluj.astral.ro

29Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

pítványok programunk keretében (amelyet a Közösségi Kapcsolatokért Egyesülettel és a PACT Alapítvány-nyal közösen ültetünk életbe) már jó-val nagyobb összegű, két évre szóló, 50 000 dolláros általános működési adományokkal támogatjuk a már létező, illetve a program keretében létrehozott és a közeljövőben létre-hozandó közösségi alapítványokat.

Az általános működési támogatás akkor lehet igazán sikeres, ha oda-ítélése stratégiai elvárásokkal is jár. Ezért fontos a támogatás elnyerésé-hez szükséges fő követelmény teljesí-tése, ami nem más, mint egy három-éves szervezeti stratégia kidolgozása. Ezáltal egy ilyen típusú támogatás megpályázása megalapozott straté-giák létrejöttét is eredményezi, arra késztetve a szervezetet, hogy céltu-datosan megtervezze jövőjét, és elin-duljon a szervezeti fenntarthatóság felé vezető úton. Ezen követelmény megalapozottságát annak a felisme-rése támasztja alá, hogy csak azon szervezetek álmodozhatnak a fenn-tarthatóságról, amelyeknek világos jövőképük és ehhez idomuló hosszú távú stratégiájuk van. Egy közép- vagy hosszú távú stratégia elkészí-tése formát ad a szervezetnek és fel-színre hozza a gyenge pontjait, reális helyzetelemzést eredményez.

2. Zöld filantrópia A Zöld filantrópia elnevezésű prog-ramunk is egyedülálló az elmúlt hu-szonegy év adományozási történeté-ben, legalábbis ami Romániát illeti. Olyan képességfejlesztő és adományi program, amely a romániai környe-zetvédelmi civil szervezetek anyagi

fenntarthatóságának megerősítését tá-mogatja a forrásgyűjtési képességek fejlesztése által. A program fő célkitű-zése: olyan forrásgyűjtési módszerek elsajátításának támogatása, amelyek magánszemélyeket és/vagy vállala-tokat céloznak meg, valamint a pol-gárok filantropikus magatartásának bátorítását.

A megpályázott pénzösszeget a nyertes szervezetek adománygyűjté-si tervek vagy tervrészek megvalósí-tására, újabb adományozók megszó-lítására, egyéni adományozók, illetve vállalatok bevonására, valamint a már meglévő adományozók hozzá-járulásának növelését megcélzó tevé-kenységekre költhetik.

Jelenleg a programidő közepé-nél tartunk. Tíz szervezet részesült egyenként közel 10 000 dolláros tá-mogatásban, hogy forrásteremtő el-képzeléseiket életbe ültethessék. A pénzadományon kívül a nyertes szer-vezetek képviselőinek – projektjeik életbe ültetése mellett – a forrásgyűj-tésről szóló tréningeken való részvé-telt is biztosítjuk. Ugyanakkor fontos szerepe van a program keretében szervezett együttműködési, hálózati tevékenységeknek is.

3. Zöld vállalkozásokA Polgár-Társ Alapítvány és a Román-Amerikai Alapítvány közös programja, mely a környezetvédelmi jellegű tár-sadalmi vállalkozások civil szerveze-tek általi létrehozásának támogatását célozza meg. Olyan civil szervezetek részesülnek támogatásban, amelyek régiójukban már több sikeres fenntart-ható fejlesztési projektet ültettek életbe, és komoly helyismerettel rendelkeznek.

Az elképzelt modell a kör nye-zet védelem és a közösségfejlesz tés területén működő nonpro fit szer-vezetek által létrehozandó tár sadal-mi vállalkozásokon alap szik, amely a természeti és kulturá lis öröksé get vállalkozói tőkeként használja fel oly módon, hogy hosszú távon jelentős hasz not biztosítson a kezdeményező civil szervezeteknek, valamint az il-lető régiók közösségeinek, kisterme-lőinek és szolgáltatóinak.

A programra egy tízéves stratégiát dolgoztunk ki. A jelenleg futó, három-éves próbaszakasz végére öt-hat ilyen típusú társadalmi vállalkozás létrejöt-tének és fejlesztésének támogatását tervezzük az ökoturizmus, a helyi ter-mékek előállítása és forgalmazása, va-lamint a hagyományos gazdálkodás témakörökben. A program megfele-lő műszaki tanácsadást (felkészítők, konzultáció, illetve folyamatok szak-mai tanácsadása), valamint anyagi tá-mogatást (50 000 dollárnak megfelelő lejt projektenként) nyújt a vállalkozá-sok létrehozásához és a vállalkozói képességek fejlesztéséhez.

Összegezve: meglátásunk szerint az ilyen jellegű programok, támoga-tások azok, amelyek a jelenleg kró-nikus forráshiánnyal küszködő civil szervezeteket fenntarthatóbbá tehe-tik mind szervezeti, mind pénzügyi szempontból.

Potozky László

Polgár-Társ Alapítvány – ügyvezető igazgató

laszlop@repf.ro

30 civil fórum

A NESsT egy nemzetközi non-profit szervezet, melynek fő célja megoldani a fejlődő or-

szágok kritikus szociális problémá-it. Kifejező szlogenjének égisze alatt – „Learn to fly” – a NESsT szociális vállalkozásokat hoz létre és támo-gat. Más szavakkal: megtanítja a ki-sebb szervezeteket „repülni”, vagyis függetlenebbekké válni. A NESsT Venture Fund jelen pillanatban 10 európai és latin-amerikai országban működik: Argentína, Brazília, Chi-le, Horvátország, Cseh Köztársaság, Ecuador, Magyarország, Peru, Romá-nia és Szlovákia. A NESsT anyagi tá-mogatást és vállalkozási szaktanács-adást nyújtott több mint 2600 szociális vállalkozásnak 48 országban.

A NESsT fő programja szociális vállalkozások versenyeztetése. A ver-senyeztetés során a nonprofit szerve-zetek számára pénzügyi és technikai felügyeletet biztosít a szociális vállal-kozás elindításához vagy fejlesztésé-hez, továbbá az üzleti terv kidolgo-zásához annak függvényében, hogy a szervezet milyen fejlettségi szinten áll. A legsikeresebbnek mutatkozó üzleti terveket a NESsT azzal díjazza, hogy fedezi a vállalkozás elindításá-hoz szükséges költségeket, továbbá a vállalkozás tevékenységeinek a meg-valósításához évente pénzügyi, tech-nikai támogatást biztosít.

2007-től mostanáig a romániai program a régió egyik legnagyobb programjává vált. A szociális vállalko-zásoknak szóló két versenyeztetésre 106 szervezet nevezett be. Jelenleg a NESsT országos szinten tíz szervezet-tel dolgozik, amelyek anyagi támoga-tást és technikai felügyeletet kapnak a vállalkozás megvalósítási szaka-szában: ACSIS,­ Alături­ de­ Voi,­ Cartea­Călătoare,­ Noi­ Orizonturi,­ Romanian­Angel­ Appeal,­ Viitor­ Plus,­ Touched­România,­Herculeş,­Prietenia­és a­Tonal.

A NESsT számára a szociális gaz-daság az ágazatnak azt a részét jelen-ti, amely gazdasági tevékenységeket folytat a helyi közösségek javára, és amelynek olyan profit megszerzése a célja, amely nem lesz szétosztva a részvényesek, tulajdonosok közt, ha-

nem specifikus, szociális vagy környe-zetvédelmi szükségletek kielégítésére fogják felhasználni. Ilyen szükségletek például: a munkahelyek teremtése a hátrányos helyzetű, vagy a munkapi-acon diszkriminált személyek számá-ra, a közösségfejlesztés, a társadalmi kohézió, a nevelés, a társadalmi kül-detések népszerűsítése, a környezet-védelem stb.

A szociális gazdaság gyakorlatilag két, látszólag ellentétes világ kereszteződésé-ben található: a civil szervezetek és a válla-latok kereszteződésé-ben. Romániában a ci-vil társadalom jelentős számú (és ez növeke-désben van) szervezete működtet szociális vál-lalkozásokat. Az EU-s strukturális alapok fon-tos szerepet játszottak a szociális gazdaság és a szociális vállalkozás tudatosítási fokának a növelésében. Ha azon-ban a szociális vállalko-zás szektorra gyakorolt hatását és fenntartható-ságát tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy a szociális vállalkozás koncepciója még to-vábbra is kezdeti fázis-ban van.

Ilyen típusú tevékenységek meg-valósítása Romániában sem bonyo-lultabb, mint a régió más országaiban. Azok az általános elemek, amelyek hatással vannak a szociális gazdaság-ra: az üzleti környezet – ami minden vállalkozás számára ugyanaz, az erre vonatkozó jogszabályok (amelyek alig léteznek, és ez a tény nem feltét-lenül rossz dolog, hiszen időnként a jogszabályok lehetnek túl korlátozó-ak, és megnehezíthetik egyes lépések megtételét); kis adókedvezmények – a legfontosabb az lenne, ha egy bi-zonyos összegig mentesítenék a pro-fitadótól.

Amikor az általunk támogatni kí vánt szervezetek kiválasztásával

foglalkozunk, egy egész sor tényezőt vizsgálunk: megnézzük a vállalkozás társadalomra gyakorolt hatását, hogy mennyire reális az elkövetkező öt év pénzügyi terve, az önfenntartási po-tenciált, a célpiac potenciálját, tanulmá-nyozzuk a szervezet belső struktúráját, ugyanakkor leadership elemzéseket is végzünk, hogy megvizsgáljuk, meny- nyire elhivatott a szervezet vezetői csapata.

A NESsT számára más elemek is fontosak: reprodukálható jó gya-korlati modell létreho-zásának lehetősége; a szervezet értékei (át-láthatóság, etikai, kör-nyezeti és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos értékek); a szervezetek jogi struktúrája; a NESsT lehetősége arra, hogy hozzáadott értéket te-remtsen és felkeltse a vágyat filantropikus, igen nagy szakérte-lemmel bíró befekte-tőkkel való együttmű-ködésre. Tudni kell, hogy itt már a mi sa-játos módszereinkkel van dolgunk.

Nagyon fontos, hogy Romániában a civil tár - sadalom szervezetei pro -

fesszionális módon fej lesszék ki a szo-ciális vállalkozásokat, és hogy ezen te vékenységek közül némelyik teljes körű jogokkal rendelkező vállalko-zássá váljon majd, olyanná, amelynek jelentős pénzügyi és társadalmi hatása van. A nonprofit szervezeteknek a szo-ciális vállalkozások megtervezésére kellene fektetniük a hangsúlyt – gyak-ran találkozunk azzal a tendenciával, hogy meggondolatlanul belerohan-nak egy ötlet megvalósításába pusz-tán azért, mert a szervezetnek tetszik az ötlet, de nem végeznek el piaci és pénzügyi elemzéseket – annak érdeké-ben, hogy nehogy elkerüljék a forráso-kat vagy a szervezet küldetését olyan vállalkozási minták felé, amelyek nem

A NESsT számára a szociális gazda-ság az ágazatnak azt a részét jelenti, amely gazdasági tevékenységeket folytat a helyi kö-zösségek javára, és amelynek olyan profit megszerzé-se a célja, amely nem lesz szétoszt-va a részvényesek, tulajdonosok közt, hanem specifikus, szociális vagy környezetvédelmi szükségletek ki-elégítésére fogják felhasználni.

Tanulj meg repülni a NESsT-tel!

31Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

A Touched Romania Egyesület szociális vállalkozása

Az­utóbbi­években­a­romániai­civil­szervezetek­is­úttörő­munkát­végeznek­a­szociális/társadalmi­vállalkozások­elindítása­és­működtetése­érdekében.­Számos­nehézség­gördül­ezen­az­úton­eléjük.­Még­nincs­törvényes­szabályozása­ennek­a­vállalkozási­formának­–­most­folynak­az­egyeztetések­a­nemrég­e­témában­közzétett­törvénytervezetről.­De­civil­berkekben­is­még­tisztázásra­szorul,­hogy­mit­is­értünk­szociális/társadalmi­vállalkozás­alatt,­mitől­másabb,­mint­egy­civil­szervezet­egyszerű­vállalkozása,­miért­is­fontos­a­jelenléte­a­társadalomban,­milyen­hatásai­vannak­a­társadalmi­környezetre?­Ezeknek­a­kérdéseknek­a­megvála-szolása,­a­tisztábban­látás­és­a­megértés­elősegítése­érdekében­kerestük­meg­Luminiţa Alexandrut,­egy­működő­szociális­vál-lalkozás­menedzserét.­(Kérdezett:­Csáki­Rozália­és­Carmen­Ciobanu)

Luminiţa Alexandru

projektmenedzserlumi_alexandru@yahoo.com

– Mit jelent az Ön szervezete számára a szociális/társadalmi vállalkozás (a továbbiakban SZV)?– A mi szociális vállalkozásunk, a TOUCHED COLLECTION egy eszköz ahhoz, hogy betelje-sítsük egyesületünk küldetését. Az SZV elsődle-ges és egyben társadalmi célja az anyák (a „Casa Agrar” Anyaotthon kedvezményezettjei) mint al-kalmazott kézművesek bevonása. A másodlagos cél a Touched Románia Egyesület céljainak a nép-szerűsítése és egyben a „Casa Agrar” (részleges) önfenntartásának biztosítása.

– Mikor alapították az SZV-t, és milyen nehézsé-gekkel szembesültek? – Az SZV 2007-ben indult mint terápiás foglalko-zás a „Casa Agrar” Anyaotthonban lévő anyák számára, de azért is, mert a látogatóink értékelték az ékszereket. Utólag különböző alapanyagokból és a különböző ízléseknek megfelelően készült

egy egyedi ékszerkiállítás. Az SZV fejlődése akkor érte el a legmagasabb fokát, amikor megnyerte a NESsT 2010-ben meghirdetett versenyét, ezáltal pedig jelentős információs és anyagi támogatás-ban részesült.

A nehézségek elsősorban törvénykezési jelle-gűek voltak, mivel Romániában a szociális gazda-ságnak nem létezik egy sajátos törvényes kerete, így a mi kérdéseink és törekvésünk arra, hogy át-láthatóak legyünk és a tevékenységünk törvénye-sen megalapozott legyen, nem kaptak törvényes választ. Egy másik nehézség anyagi természetű volt, mivel befektetésre volt szükség és az anyák alkalmazására.

– Milyen változásra lenne szükség e vállalkozási forma hatékony támogatása érdekében?– Egy törvényi szabályozásra, ami előnyben ré-szesíti, támogatja és felkarolja Romániában a szo-

hoznak jelentős pénzügyi vagy társa-dalmi hasznot. Ahhoz, hogy segítséget tudjunk nyújtani a szervezeteknek a szociális vállalkozások létrehozásá-ban, új támogatási rendszerre lenne szükség mind a civil szervezetek ré-széről, amelyek a civil társadalom fej-lesztése mellett kardoskodnak, mind a finanszírozók részéről. Ideális esetben az országos szervezetek hosszú távon fogják támogatni a szociális vállalko-zásokat és bátorítani fogják azok keres-kedelmi lépéseit, mi pedig elkezdjük

felkészíteni a szociális vállalkozásokat és technikai, valamint pénzügyi segít-séget nyújtunk számukra.

A szociális vállalkozások révén a nonprofit szervezetek termék- és szol-gáltatásnyújtókként jelennek meg, ez-által pedig olyan bevételt generálnak, amely kiegészíti az erőforrás-terem-tési tevékenységüket. Például egyes esetekben a szociális vállalkozások munkahelyeket biztosíthatnak a ked-vezményezettjeiknek, más esetekben szolgáltatásokat és termékeket nyújt-

hatnak a perifériára szorult vagy a kis jövedelemmel rendelkező közösségek számára, vagy egyszer-egyszer a tár-sadalmi hatás a generált profitok fel-használási módjában mutatkozik meg.

Manuela Băbescu

NESsT – PR felelősmbabescu@nesst.org

Fordította: Dénes Réka

32 civil fórum

ciális gazdaság fejlődését, továbbá támogatási for-rásokra ezekhez a vállalkozási formákhoz.

– Melyek az SZV termékei, szolgáltatásai és eze-ket hogyan értékelik a fogyasztók?– A „Casa Agrar” Anyaotthonban lévő anyák és önkéntesek fülbevalókat, karkötőket, nyak-láncokat, nyakékeket készítenek üvegből, fából, kagylóból, gyöngyből, Swarovski-kristályokból, arannyal és ezüsttel fújtatott ékszereket elérhető áron.

A Touched Collection további szolgáltatásai azok a műhelymunkák, amelyeket azért szervez-nek, hogy egyedi élményt nyújtsanak, a résztve-vőknek lehetőségük van a trénereinktől megta-nulni e kézművesség alapelemeit, hogy aztán a saját stílusuk és ízlésük szerint készíthessék ked-velt ékszereiket. A Touched Collection keretében az ékszereinknek egy online értékesítési honlapot készítettünk, és ezúton Önöket is meghívjuk, láto-gassák meg, és ajánlják barátaiknak, ismerőseik-nek: www.bijuteriicristaleswarovski.ro.

A NESsT által meghirdetett verseny keretében piackutatást végeztünk, ennek eredménye:

„Értékeljük az Önök által kézzel készített ék-szereket úgy a minőségük, mint a dizájnjuk tekin-tetében, mert kézimunkák, és mert nem utolsósor-ban sajátos történetük van, és általuk közülünk mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy az anyák és gyermekeik érvényesüljenek az életben.”

– Milyen célcsoporthoz szólnak, valamint a kö-zösség hogyan értékeli a vállalkozás tevékeny-ségét?– Az elsődleges célcsoportot a 20-40 év közötti nők képezik. Cégeket is megkeresünk, amelyek megengedik, hogy eladás érdekében kiállítást szervezzünk és amelyek az alkalmazottaiknak vagy egyéb események alkalmából ajándékként ékszereket rendelnek tőlünk.

– Az Ön meglátása szerint az SZV miként járul hozzá a közösség/célcsoport fejlődéséhez?

– E projekt révén a következőképpen vagyunk ha-tással a közösségre:a. Jó gyakorlat modelljét nyújtjuk.b. A közösség/célcsoport számára egy kihívás,

hiszen lehetőséget biztosítunk számukra, hogy önkéntesként bekapcsolódjanak a szociális projektjeinkbe („Casa Agrar” Anyaotthon, az elhagyott és árva gyermekeket támogató pro-jekt és a végső stádiumban lévő, rákos gyere-keknek szóló önkéntes programunkba, mely Bukarest 3 kórházában működik). Az SZV-nek hatása van a társadalomra, hiszen az állami és magánszféra együttműködését népszerűsíti úgy az ékszerek elkészítésének, mint a szórá-suk és értékesítésük stádiumában, tudatosítva a közösségben, hogy ezáltal a nehéz helyzetben lévő anyák és gyermekek problémáinak a meg-oldásába kapcsolódnak be.

c. A nehéz helyzetben lévő anyák szakmai in-tegrálása révén, azáltal, hogy e kirekesztett nők számára befogadó környezetet teremtünk, hogy alkalmazottak legyenek és bevételük le-gyen (fő- vagy mellékkereset), ami a szociális szolgáltatásoktól függetleníti őket.

– Mi ösztönzi Önt arra, hogy szociális vállalko-zóként folytassa az SZV tevékenységét?– Elsősorban az motivál, hogy mint több szakterü-leten is képzett csapat hozzá tudunk járulni a ne-hézségekkel küzdő és kilátástalan helyzetű anyák és gyermekeik társadalmi-szakmai integrálódá-sához. E szociális/társadalmi vállalkozási forma az egyesületünk küldetését is beteljesíti és egyben pozitív hatással van:• a szervezetre, hisz fenntarthatóságot és a szoci-

ális szolgáltatások kontinuitását teszi lehetővé;• az alkalmazottakra, akik szakmai elégtételt

éreznek és azt, hogy hozzájárultak valamihez;• és a „Casa Agrar” Anyaotthon kedvezménye-

zettjeinek az életére is.

Fordította: Csáki Rozália

33Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Helyben – közösen1

A közösségi alapítványok

A helyi élet minősége, kör-nyezete, perspektívái soha senkinek nem lesznek any-

nyira fontosak, mint azoknak az embereknek, akik ott helyben élnek, dolgoznak. Ez a hajtóerő a közösség egészen különböző szereplőit ösz-tönzi az összefogásra. Számos kiváló példát ismerünk a közjó érdekében kezdeményezett helyi szintű együtt-működésekre a lakhatás, a munka-vállalás, az egészségügy, a kultúra, a közoktatás, a környezetvédelem vagy a közbiztonság területén. A he-lyi összefogás egy lehetőség, amely nyitva áll a közösség minden tag-ja előtt, aki saját céljait összhangba tudja és akarja hozni tágabb lakhe-lyének fejlődésével. Az együttműkö-dés jelentőségének felismerése külö-nösen fontos a többszörös válságot átélő mai Magyarországon. Az egész közösségért cselekvő helyi együtt-működésekhez sok minden más mellett, támogatásokra, pénzre is szükség van. A munka sikerét nagy-ban befolyásolja, hogy milyen is az a pénz. Az intelligens támogatás szem előtt tartja és közvetíti az adomá-nyozó szándékait és elvárásait, va-lamint a megvalósítók elképzeléseit és életszerű lehetőségeit. A folyamat minden résztvevőjét önkéntes mun-kára ösztönzi, lehetőséget ad nekik, hogy felismerjék helyismeretüket és kapcsolatrendszerüket, s így a meg-mozduló pénz értékénél lényegesen nagyobb változásokat idézzenek elő.

Mik azok a közösségi alapítványok?Léteznek olyan támogatási rendsze-rek, melyekben az adományozók és a megvalósítók ismerik egymást és azt a helyet ahol élnek. Ennek köszönhetően képesek arra, hogy párbeszédben alakítsák ki saját kör-nyezetük jobbításának tervét. Ilyen együttműködő fejlesztési rendszer a közösségi alapítvány is, mely olyan nonprofit szervezet, amely egy meg-határozott földrajzi helyen élők (me-

gye, kistérség, település, kerület) egész közösségét szolgálja. A közös-ségi alapítvány világszerte elterjedt koncepciója szerint: a helyiek szá-mára fontos ügyeket és közhasznú tevékenységeket közvetlenül a he-lyiek kezében tartott finanszírozási rendszer támogatja.

A közösségi alapítványok tevé-kenysége három fő területet ölel fel: adománygyűjtés, támogatásosztás, közösségfejlesztés.

A közösség életminőségének javí-tása érdekében:• adományt gyűjt és minőségi szol-

gáltatást nyújt az adományozók-nak;

• támogatási programokat indít a helyi szükségletek és a közösen meghatározott célok szerint;

• anyagi támogatást nyújt és segíti a közösségi programok megvaló-sítóit;

• kapcsolatokat épít, feltárja a prob-lémákat, mozgósít, nyilvánossá te-szi az ügyeket.

Az önkormányzat, a helyi vál-lalkozások és civil szervezetek közötti együttműködés döntően befolyásolja a helyi fejlődést. Egy közösségi alapítvány csak akkor tud igazán eredményes munkát végezni, ha mindhárom szektor részt vállal a kezdeményezésében és a működ-tetésében. Ez akkor lehetséges, ha a helyi választott képviselők és hivata-luk, a helyi vállalkozások, a helyben működő civil szervezetek és más kö-zösségi csoportok különböző céljai és érdekei egyaránt megjelenhetnek a közösségi alapítvány működésé-ben. Ha az érdekeltek hasznosnak ítélik a koncepciót, fontos, hogy kö-zösen gondolkodjanak tovább a kö-zösségi alapítvány helyi megvalósí-tásáról.

Miért érdekes a közösségi alapítvány gondolata a helyi vállalkozóknak, helyben működő cégeknek?

Számtalan üzletember kötődik a te-lepüléshez, ahol nap mint nap dol-gozik. A gazdasági élet szereplői között is sok embert hajt a lokálpat-riotizmus – ezért erejükhöz mérten szívesen fordítanak felelősen terve-zett, jó cél érdekében indított prog-ramok támogatására, elkötelezett helyi kezdeményezésekre. A helyi érték létrehozásának „reklámértéke” is van, a fizetett hirdetések alterna-tívájaként sokan felismerték már a szájról szájra terjedő hírnév szere-pét, a szájreklám hatékonyságát. A közösségi alapítvány mindezekben jó partnere lehet a helyi vállalkozá-soknak. Együttműködésük lehetővé teszi a gazdasági élet helyi szerep-lőinek, hogy ne kelljen közvetlenül foglalkozniuk a hozzájuk érkező tá-mogatási kérésekkel és a saját jóté-konysági tevékenységük népszerű-sítésével, mert ebben számíthatnak a közösségi alapítvány átlátható és szakszerű munkájára. A cégek, vál-lalkozók döntéshozóként is aktívan alakíthatják a közösségi alapítvány támogatáspolitikáját, a pénz elosz-tását, így adományozóként biztosak lehetnek benne, hogy a támogatottak megbízhatóak, pénzük jó helyre ke-rül. A sikeres együttműködések által az üzletemberek is újabb kapcsola-tokat teremthetnek, amelyek mun-kájukat segítik, vagy magánéletüket gazdagítják.

Miért érdekes a közösségi alapítvány gondolata a helyi önkormányzatnak?Az önkormányzat egy egész tele-pülés teljes közösségének fejlődése érdekében hoz döntéseket és tevé-kenykedik, egyre inkább szem előtt tartva, hogy a helyi lakosok és a helyben működő cégek jó közérzete növeli a település lakosságmegtar-tó és befektetésvonzó képességét. Stratégiai döntéseinél nemcsak po-litikai programját és gazdasági ér-dekeit, hanem népszerűségét és la-kossági elfogadottságát is igyekszik

1) Jelen tanulmány a Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely szakembereinek a munkája, mely kis brosúra formában a Civitalis Egyesület kiadásában jelent meg 2009-ben.

34 civil fórum

figyelembe venni. Ezért is hoz létre számos önkormányzat civil alapot, melyekkel a közösségi szintű öngon-doskodást és a közügyekben való aktív részvételt kívánja ösztönözni. A közösségi alapítványok szakszerű támogatási rendszerek, melyek füg-getlenek az aktuális pártpolitikától, döntéseiket a közösséggel való di-alógusban, jól érthető szempontok szerint, nyilvánosan hozzák meg. Az önkormányzás elve jól illeszke-dik a közösségi alapítványok elve-ihez: közösségi erőforrások helyi birtoklása, közösen meghatározott fejlesztési célok támogatása, forrás-elosztási rendszerek működtetése, a közjó szolgálata. A közösségi alapít-vány – saját munkáján keresztül – a külső források bevonásában is társa és szövetségese lehet a helyi önkor-mányzatoknak.

A forrás ez esetben több mint konkrétan pénz: emberi tudásokat, önkéntes munkát, lakossági adomá-nyokat és szakmai-emberi kapcsola-tokat is jelent, hazai és nemzetközi területen egyaránt. Speciális új terü-letet nyithat a közösségi alapítvány az önkormányzati támogatások haté-konyabb célba juttatása terén is azzal, hogy képes be nem jegyzett csoportok – lakóközösségek, klubok, szakkörök – kezdeményezését komplex módon támogatni. A közösségi alapítvány partnereként az önkormányzat az eddigieknél nem nagyobb mértékű anyagi befektetéssel és konstruktív

részvétellel hatékonyan járulhat hoz-zá a közcélok elérésének alulról szer-veződő támogatásához.

Miért érdekes a közösségi alapítvány gondolata a helyi civileknek?A helyi fejlesztések alapja a köz-ügyek iránt érdeklődő, cselekvő és együttműködő helyi közösségek léte. Ha egy településen közbeszéd-dé válik az önkéntesség és a filant-rópia, az felébreszti és növeli az emberekben a tettvágyat és a segítő szándékot – ezekre épülnek a civil szervezetek. Éppen ezért különösen fontos számukra, hogy ügyeikről, kezdeményezéseikről, eredménye-ikről minél többen tudjanak a tele-pülésen. Ha a civilek összefognak az önkormányzattal, helyi cégekkel, lakossági csoportokkal, többet ér-hetnek el, nagyobb feladatokat is

megvalósíthatnak, eredményeseb-bek lehetnek, mintha csak egyedül dolgoznak.

A közösségi alapítványt nem saját programok megvalósítására, hanem a közösségi csoportok mun-kájának támogatására hozzák létre, ezért küldetését tekintve nem lehet konkurenciája egyik helyi civil sze-replőnek sem, még ha működésében vannak is hasonló elemek. Helyze-téből és méretéből fakadóan olyan forrásokat tud a közösség céljainak támogatására mozgósítani, melyek egy-egy kisebb, speciális témában elmélyülő helyi szervezet számára

nem elérhetőek. Más pályáztatók ál-tal (még) nem támogatott csoportok tevékenységét, speciális helyi ügyek felvállalóit is támogathatja a közös-ségi alapítvány, mert közel van és ismeri a helyi viszonyokat. Munká-ja során segít felkelteni a helyi vál-lalkozások érdeklődését, és elérni, hogy támogassák a helyi szükség-letekre válaszoló megoldásokat. A közösségi alapítványtól pénzen túl külső kapcsolatok közvetítését és szakmai támogatást is kérhetnek a szervezetek a megszokottnál gyor-sabban, rugalmasabban, jelentősen kisebb bürokráciával.

A településért tenni vágyó helyi lakosok, magánemberek külső-bel-ső kapcsolataira, újító szándékaira, kreativitására és önkéntes munká-jára is jó hatással lehet a közösségi alapítvány. A meglévő szövetségek, hálózatok, kerekasztalok mellett mozgósíthatja a jövő generáció ér-dekei miatt fogékony kisgyerekes családokat, a tapasztalt idősebb embereket, és a világmegváltó, ér-telmiségi, fiatal generáció tagjait is, akikben egyszerre buzog a tett- és a kalandvágy. Lehetségessé válik az aktuális problémák, feladatok meg-oldására szerveződő lakossági cso-portok támogatása is, anélkül, hogy azonnal egy szervezet bejegyzésé-vel és működtetésével kapcsolatos ügyekre kellene nekik cselekvő ener-giájukat fordítani.

Amit még érdemes tudni!

A­Közösségi­Alapítvány­kuratóriumaA közösségi alapítvány kuratóri-

uma igen aktív, a közösség minden meghatározó csoportja képviselteti benne magát. Minden fontos kér-désben együtt döntenek, és azokat együtt hajtják végre.

Alaptőke­gyűjtéseA közösségi alapítvány nemcsak

közvetlenül a támogatási progra-mokra gyűjt, hanem alaptőkére is. Az alaptőke hozama biztosítja a kö-zösségi alapítvány folyamatos mű-ködését, a közösség hosszú távú elkötelezett szolgálatát és pénzügyi függetlenségét.

Helyi­kapcsolatok,­bizalomA kommunikáció és a programok

Szöveg nélkül

Kön

czey

Ele

mér

raj

za

35Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

nyomon követése leegyszerűsödik, hiszen láthatóakká válnak egymás számára. A bürokrácia és az admi-nisztratív ellenőrzés átadja helyét a közvetlen kapcsolattartásnak és a szakmai programokról folytatott pár-beszédnek az adományozókkal, a tá-mogatottakkal és az érintettekkel.

Történet,­nemzetközi­hagyományAz első közösségi alapítványt

USA-ban, Cleveland-ben alapították 1914-ben, amikor számos nem műkö-dő jótékony célú pénzalapot egy szer-vezetben egyesítettek és modernizál-tak. A következő évtizedekben több száz közösségi alapítvány jött létre Amerikában, majd 1979-ben Észak-Ír-országban megalakult az első európai közösségi alapítvány. Az első kelet-európai közösségi alapítványt 1994-ben alapították Besztercebányán. Ma közel ezerötszáz szervezet működik világszerte, s ebből több mint félszáz Kelet-Európában. A közösségi alapít-ványok munkáját számos nemzetkö-zi szervezet segíti (pl. a WINGS-CF, www.wingsweb.org).

Magyar­kezdeményezésekMagyarországon jelenleg nem

működik közösségi alapítvány. Az Életfa Környezetvédő Szövetség ösz-tönzésére az Egri Civil Kerekasztal az elmúlt években komoly szerve-zőmunkát folytatott, hogy Egerben létrehozza az első közösségi alapít-ványt (www.eletminosegert.hu). 2007-

ben kezdte munkáját az első magyar nyelvű közösségi alapítvány Székely-udvarhelyen (www.szka.org), illetve 2009-ben Budapesten, a Ferencvá-rosban indult egy kezdeményezés, amely egy kerületi közösségi alapít-vány felállításának lehetőségét vizs-gálja.

A jogi környezet MagyarországonA hazai törvényeknek megfele-

lően létrehozott nonprofit szerve-zet betöltheti közösségi alapítvány funkcióját, folytathatja annak hármas tevékenységét. A hatályos törvények-nek megfelelően a szervezetnek nyúj-tott támogatás után jár az adókedvez-mény.

Előnyök­a­közösség­számáraAz elmúlt tizenöt év közép-euró-

pai tapasztalatai alapján a közösségi alapítványok növelték az állampolgá-ri aktivitást, támogatásaikkal embe-rek ezreit motiválták a közösségben végzett önkéntes munkára. Fejlesz-tették az adományozást, a filantró-piát, növelték a cégek társadalmi fe-lelősségvállalását helyi szinten. Sok önkormányzat munkáját is segítették azáltal, hogy részt vállaltak a közös-séget érintő problémák feltárásában, az érdekelt felekkel közös megoldá-sok kidolgozásában, megvalósítá-sában. Végül, de nem utolsósorban, bővítették közösségeik nemzetközi kapcsolatait.

KülönlegességekNincs két egyforma közösségi ala-

pítvány, ahogy nincs két egyforma közösség sem. A közösségi alapítvá-nyok többsége aktívan törekszik arra, hogy az alábbi ismérveknek megfele-lően működjön:• célja, hogy az egész közösség élet-

minőségét javítsa;• a közösségi alapítvány kuratóriu-

ma a teljes közösséget megjeleníti;• hármas tevékenységet folytat: ado-

mánygyűjtéssel, támogatásosztás-sal, közösségfejlesztéssel foglalko-zik;

• jól tájékozott a közösség helyzetét, ügyeit, problémáit illetően;

• független szervezet, azaz sem mi - lyen más szervezetnek, egyén- nek nincs rá meghatározó be fo-lyása;

• törvényesen, átlátható módon mű ködik, s a közösség előtt el-számoltatható.

Benedek Gabriella – Kovács Edit

– Scsaurszki Tamás

Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely

– civil szakértőkka9@rootsandwings.eu

36 civil fórum

Közösségi alapítványok – Jót, jól!

A közösségi alapítvány olyan helyi szervezet, amely szem előtt tartja és követi mind az

adományozók filantropikus érdeke-it, mind a közösség szükségleteit. A közösségi alapítvány biztosítja azt a szükséges keretet, amelyben a helyi szinten aktív egyének és cégek haté-konyak lehetnek az adományozásban és hatással tudnak lenni a közösség-re. Ugyanakkor finanszírozói minő-ségében támogatja a kezdeményező helyi szervezeteket és csoportokat.

Az angolszász világban közel egy évszázada léteznek már a közösségi alapítványok, az emberek értékelik, megbízható intézményeknek tartják őket, olyanoknak, amelyek több ge-neráció óta professzionálisan kezelik az adományozók közösségébe törté-nő befektetést.

A Közösségi Alapítványok Prog-ram házigazdája és fejlesztője Romá-niában a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii Co mu nitare, ARC). A Közös ségi Kapcsolatokért Egyesület 10 éve tevé-kenykedik Romániában a filantrópia területén. Programjai, projektjei há-rom nagy irányvonalba sorolhatók:

• segíti a nonprofit szervezeteket azon képességeik fejlesztésé-ben, amelyekkel erőforrásokat tudnak bevonni a közösségből, hozzájárulva így az életképes-ségük növeléséhez;

• együtt dolgozik a közösséggel és a cégekkel, hogy ezek állan-dóan és koherensen beavatkoz-zanak a közösségek fejlesztésé-be és a nonprofit szervezetek támogatásába;

• hozzájárul egy olyan kedve-ző környezet kialakításához, amelyben egyaránt megtalál-hatóak az adományozók, va-lamint a nonprofit szervezetek által könnyen használható ado-mányozási mechanizmusok.

A Közösségi Alapítványok Prog-ram alkotóelemei mindhárom irány-vonalhoz illeszkednek. Ezt a prog-ramot a Közösségi Kapcsolatokért Egyesület két másik szervezettel part-

nerségben valósítja meg. A partnerek a támogatások megvalósításához és falicitálásához szakmai segítséget nyújtanak: a Polgár-Társ Alapítvány az alapításra és a működtetésre szánt finanszírozásokkal foglalkozik (www.repf.ro), a PACT Alapítvány (www.fundatiapact.ro) pedig az ország déli részében levő közösségi alapítvá-nyok létrehozásához nyújt segítséget.

A programnak három nagy támo-gatója van, amelyek hisznek abban, hogy a közösségi alapítványok a kö-zösség életében részt vevő és abba beavatkozó mechanizmusok: Charles Stewart Mott Foundation (www.mott.org), CEE Trust (www.ceetrust.org), Ro-manian-American Foundation (www.rafonline.org).

Országos szinten a programnak van egy tanácsadó kuratóriu-ma, amely a saját szak-területükön elismert személyekből áll, mint:• Dan Pascariu

– az Unicredit-Ţiriac Bank elnöke;

• Cătălin Ştefănescu – TV-producer;

• Andreea Roşca – kommunikációs tanácsadó;

• Gabriel Biriş – ügyvéd;

• Peter Barta – Post Privatizare Alapítvány, igazgató;

• Marius Ghenea – vállalkozó és „business angel”.

Hogyan működik az országos program?A Közösségi Alapítvá-nyok Program új kö-zösségi alapítványok megalapítását ösztönzi Romániában, a meg-lévőket pedig segíti a fejlődésben. A következő mechanizmusok révén támogatja a kezdeményezéseket és a közösségi alapítványokat: pénzügyi támogatás működési költségekre, to-vábbá oktatási, ta ná csadási, valamint

Ro mániában és külföldre tett tanul-mányi látogatások támogatása.

Jelenleg Romániá ban négy közös-ségi alapítvány működik: Kolozsvá-ron, Székelyudvarhelyen, Gyulafe-hérváron és Háromszéken. További négy közösségi alapítvány megala-pítása van folyamatban Bukarest-ben, Jászvásáron, Maros megyében és Konstancán.

Egy közösségi alapítvány létreho-zásához szükség van egy kezdemé-nyező csoportra valamelyik városban vagy régióban. A csoportnak elkép-zelése kell legyen arról, hogy az illető közösségi alapítvány mivel is fog fog-lalkozni, ki kell dolgozniuk egy tevé-kenységi tervet, egy költségvetést, és

össze kell gyűjteniük az alapítvány elindítá-sához szükséges pénz-összeg felét (jelenleg az alapításhoz szüksé-ges helyi hozzájárulás összege 33 500 lej).

Az országos prog-ram már az első sza-kaszban tanácsadást nyújt az intézményi felépítéssel és a forrás-teremtés módjainak a megtervezésével kap-csolatban, a további-akban pedig pénzbeni támogatást nyújt, vagy - is biztosítja az alapí-táshoz szükséges ösz-szeg második felét.

Amennyiben az a- lapítástól számított el- ső két évben az ala-pítványok betartják a működési szabályokat és bebizonyítják, hogy aktív támogatókként tevékenykednek a kö- zösségben, átlagosan 75 000 lej értékű tá-mogatást kapnak az

országos program keretében azzal a feltétellel, hogy legalább ennek megfelelő összeget kell bevonjanak a közösségből is. Ez idő alatt a közös-ségi alapítványok a szükségleteiknek megfelelő szakmai tanácsadásban

Hogy munkájuk-ban sikerrel járja-nak, a közösségi alapítványoknak kreativitásra, energiára, elhatá-rozásra, gyakor-latias szellemre, átláthatóságra, felelősségre és karizmára van szükségük. Az a feladatuk, hogy elhozzák az éle-tünkbe a rész-vétel vágyát, az elhatározást, hogy bekapcsolódjunk dolgokba, hoz-zájáruljunk az eseményekhez, és hozzájárulásunk eredményeit nyo-mon kövessük.

37Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

részesülnek a Közösségi Kapcsolato-kért Egyesület részéről. A tanácsadás a következő területekre terjed ki: a források bevonása, az adományozók-kal történő kapcsolattartás, menedzs-ment, a szükségletek felmérése, támo-gatások.

Mindezek mellett az országos program lehetőséget teremt arra is, hogy a közösségi alapítványok talál-kozzanak és megvitassák a számukra érdekes témákat, tapasztalatot cse-réljenek, és közösen találjanak meg-oldásokat a problémáikra. A műkö-dési mechanizmus jobb megismerése érdekében a közösségi alapítványok képviselői tanulmányi látogatásokon vesznek részt, vagyis felkeresik a ta-pasztalattal rendelkező közösségi ala-pítványokat.

Az általunk népszerűsített értékek a következők: szakértelem, átlátható-ság, együttműködés, kezdeményezés és fenntarthatóság (hosszú távú hatás és megoldások).

Azt szeretnénk, ha 2018-ig körül-belül 15 aktív közösségi alapítvány létezne Romániában, ezek lefednék az ország területének nagy részét és a lakosság 30-50%-ának hozzáférése lenne ezekhez.

„Teljesen­mindegy,­hogy­nagyon­nagy­városról van-e szó, mint Bukarest, nagy vá-rosokról,­mint­Kolozsvár,­Iaşi­és­Konstanca,­

vagy­közepesről,­mint­Gyulafehérvár,­Sep-siszentgyörgy­és­Székelyudvarhely,­netalán­kicsiről,­mint­Székelykeresztúr.­Mindenhol­vannak közös értékek és közös törekvés azokban­az­emberekben,­akik­büszkék­arra­a helyre, ahol élnek, és szeretnek ott élni, ott dolgoznak,­tanulnak,­nem­várakoznak­tét-lenül­és­siránkoznak,­hanem­kezükbe­veszik­a­kezdeményezést,­és­megpróbálják­átalakí-tani az ottani közösséget olyanná, amilyen-

nek­látni­szeretnék.­Ezek­az­emberek­élettel­tele városokat akarnak, egészséges, aktív és résztvevő­emberekkel,­akik­számára­elérhető­az oktatás és az élethosszig tartó tanulás.

Hogy­munkájukban­sikerrel­járjanak,­a közösségi alapítványoknak kreativitás-ra, energiára, elhatározásra, gyakorlatias szellemre,­ átláthatóságra,­ felelősségre­ és­karizmára­van­szükségük.­Az­a­feladatuk,­hogy­elhozzák­az­életünkbe­a­részvétel­vá-

gyát,­ az­ elhatározást,­ hogy­ bekapcsolód-junk­dolgokba,­hozzájáruljunk­az­esemé-nyekhez,­és­hozzájárulásunk­eredményeit­nyomon­kövessük.­Fel­kell­kelteniük­ben-nünk­ a­ szándékot,­ hogy­ erőforrásainkat­a­ közösbe­ adjuk­másokkal­ együtt,­ és­ így­megvalósítsunk­ a­ közösségben­ valami­olyant,­amire­büszkék­lehetünk.”­(Alina Porumb, a Közösségi Alapítványok Fejlesztési Program igazgatója – Kö-zösségi Kapcsolatokért Egyesület)

A közösségi alapítványok és kez-deményező csoportok a 2010. év fo-lyamán 5600 adományozót és hozzá-járulót mozgósítottak és támogatást szereztek tőlük, legalább 600 önkén-test vontak be a tevékenységeikbe, ezek közül többen nagy felelősséggel járó pozíciókat foglalnak el vezető és finanszírozási bizottságokban, vagy a források mobilizációjának támogatói. Ugyancsak 2010-ben több mint 100 támogatást és ösztöndíjat ítéltek oda több mint 280 000 RON értékben.

Camelia Mateş

Közösségi Kapcsolatokért Egyesület – Közösségi Alapítványok Fejlesztési

Program koordinátoracamelia@arcromania.ro

Fordította: Dénes Réka

38 civil fórum

SZKAAlakulás időpontja: 2007. december 17.Alapítók: 7 helyi kiemelkedő szerepű vállalkozóból álló csoport.

Az alakulás rövid történeteA Székelyudvarhelyi Közösségi Ala-pítványt egy szükséglet hívta életre: megtalálni a helyi megoldásokat a he-lyi kihívásokra. A kormány és a vál-lalkozások nem mindig felelnek meg a közösség szükségleteinek, és gyak-ran kevés a hely a polgárok részvéte-lére a döntéshozatalban. Így, a kaláka hagyományára alapozva, az SzKA azért alakult meg, hogy a filantrópia révén bevonja a polgárokat a helyi fejlesztésekbe. A vállalkozások ennek a szükségességét a 2005-ben bekövet-kezett árvíz után értették meg, amikor úgy gondolták, hogy hatékonyabban tudták mozgósítani a katasztrófa-el-hárítási erőfeszítéseket, mint a kor-mány. Ez a tapasztalat megtanította őket arra, hogy együtt képesek a vál-toztatásra, és megalapozta az alapít-vány adománygyűjtési akcióit. Ez összehangolódott a civil társadalom érdekeivel, majd végül a városlakók érdekeivel.

Kiemelt programok

Jó ötlet Alap„A kicsi szép” – a Jó ötlet Alap egy fo-lyamatos támogatási lehetőség, amely rövid távú, eredményorientált, helyi projekteket támogat. Ebből az alap-ból azokat a magánszemélyeket és ci-vil szervezeteket támogatjuk, melyek olyan tevékenységek kezdeményezé-sét vállalják, amelyek helyi igények kielégítését szolgálják, javítják a helyi szolgáltatásokat és látható eredménye-

ik vannak. Mindenkinek vannak ötle-tei, amelyek erősebbé tehetik városun-kat, régiónkat. Az Alap egy lehetőség arra, hogy ezeket az ötleteket meg is valósítsuk.TÉNYEK: 2008 júliusától több mint 30 támogatás (projekt) összesen 100 000 RON értékben.

Ön DöntMivel hiszünk abban, hogy a közös-ségünket be kell vonni a filantrópia egész folyamatába, az adományozás-tól a támogatásban való részvételig, az Ön Dönt támogatási programunk lehetőséget ad az adományozóknak arra, hogy beleszóljanak abba, ho-gyan használják fel a forrásaikat. Az első Ön Dönt óta több ezer szavazatot adott le a közösség. A 2010. évvel kez-dődően az Ön Dönt egyesítette erőit a Közösségi Kártyával. A befolyt ösz-szegekből képzett alapból pályázati felhívásokat teszünk közzé, a beérke-zett pályázatokról a Kártya felhaszná-lói szavaznak és egyben döntenek. Az első ilyen kampányunk szeptember-ben ért véget, melynek a végén több mint 800 szavazatot számláltunk. Támogattuk az Orbán Alapítványt, amely ezúton új felszereléseket ve-hetett a fogyatékkal élő fiatalok reha-bilitációs központjának fizioterápiás terme számára. TÉNYEK: közel 5000 szavazat, 8 tá-mogatás 50 000 RON körüli értékben.

YouthBankA YouthBank egy jótékonysági prog-ram, amit tizenévesek vezetnek, akik pénzt gyűjtenek és támogatási priori-tásokat állapítanak meg. Pályázatokat hirdetnek meg, átnézik és támogatják a társaik által beküldött projekteket.

A program ideje alatt a YouthBank önkéntesei nagy szerepet vállalnak a közösségünk életében, fejlődnek a vezetői és szervezői készségeik, vala-mint megtapasztalják, hogy mekkora felelősséggel jár az, ha valaki ado-mányosztással foglalkozik. TÉNYEK: 24 YouthBank-önkéntes 10 helyi pénzgyűjtő tevékenységet ter-vezett meg, összegyűjtött közel 20 000 RON-t és 20 kisebb projektet támogattak.

Városi KalákaA városi Kalákát újjáélesztő program célja új energiával feltölteni egy ha-gyományos jótékonykodási formát, amely keretében az emberek össze-gyűltek, és segítettek felépíteni egy-más házait, középületeket, vagy se-gítettek egymásnak a mezőgazdasági munkában (pl. betakarítás). A kaláka a kultúrtörténet fontos részét képezi. A Kaláka támogatási program esélyt ad a közösségnek arra, hogy össze-gyűljön, közösen dolgozzon és jól lát-ható változásokat idézzen így elő. TÉNYEK: 14 közterület (játszótér) fel-újítása, több mint 70 000 RON értékű befektetés, több mint 350 önkéntes bevonása.

Finanszírozásra szánt alaptőke2011-ben több mint 50 000 dollár.

Összeállította:

Chris Worman

SzKA – ügyvezető igazgatóoffice@szka.orgwww.szka.org

Fordította: Dénes Réka

Székelyudvarhelyi Közösségi AlapítványSZKA

39Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

KKAKolozsvári Közösségi Alapítvány

Alakulás idõpontja: 2008. január 18. AlapítókEgyedi alapító: Közösségi Kapcso-latokért Egyesület (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare – ARC); tisztelet-beli alapító: Terapia Ranbaxy.

Az alakulás rövid történeteAz alapítvány története 2006-ban kez-dődik, amikor az ARC által elindított Országos Közösségi Alapítványok Fejlesztési programja keretében, a YouthBank program révén, helyben teszteltük a közösségi alapítvány me-chanizmusának a működését.

E program keretében a kolozsvári középiskolások számára lehetőséget, amolyan fiatal filantrópok inkubáto-rát hoztuk létre. A maguk módján a fiatalok a program tevékenységei révén egy közösségi alapítvány me-chanizmusát illusztrálták: adomány-szervezés és -osztás pályázatok és ösztöndíjak formájában helyi fej-lesztési kezdeményezésekre. Végül is azokat a felnőtteket, akik kapcso-latba kerültek a fiatalok csapatai-val, az eredményeik inspirálták, és így jöttek létre az első partnerségek, források, megalapozva a Kolozsvári Közösségi Alapítvány (KKA) létre-jöttét.

Így alakult ki egy sajátos szerve-ződési modell, amely az egyének és a vállalkozások számára egy sor lehe-tőséget kínál:• kezdeményezések kidolgozására,

forrásteremtési kampányok meg-valósítására a KKA keretében, vagy segítségével, hogy a saját ötleteik megvalósításához forrást gyűjtsenek;

• saját nevüket viselő alap létreho-zására, amely az általuk kívánt célt támogatja;

• pályázat benyújtására, amikor tá-mogatási programot hirdetünk;

• adományozásra és annak megjelö-lésére, hogy milyen projektet, eset-leg célterületet kíván támogatni;

• a KKA-t ajánlja barátainak a kö-zösségi hálózataikban, és ezáltal bővítse azoknak a közösségét, akik támogatni kívánnak egy ügyet, stb.A KKA így egy ideális mechaniz-

mus azok számára, akik részt akar-nak venni a közösség életében. Az emberek részvételét inspirálja. A mi értékeink: átláthatóság, szakmaiság, partnerség, hosszú távú hatás. Hisz-szük, hogy minden kolozsvári és helyi érdekeltségű vállalkozás hoz-zá tud járulni ahhoz, hogy a város olyanná alakuljon, amilyennek meg-álmodjuk.

Kiemelt programokA KKA által támogatott projektek: iskolák felszerelésének támogatása, zöld övezetek alakítása, középisko-lások közösségi kezdeményezései, hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok oktatása, ösztöndíj jó is-kolai eredményekkel, de nehéz anyagi háttérrel rendelkező tanu-lóknak. A támogatások a közösség-ből származó önkéntes és anyagi segítségeken alapulnak, amelyeket magánszemélyek és vállalkozások ajánlanak fel, illetőleg sajátos ado-mányszervezői események szerve-zéséből származnak.

Aktív­támogatási­programok­2010-ben•­ Közösségi­Kezdeményezések­Alap­–­a

Látás- és Hallássérültek Líceumá-ban műhelyi és laboratóriumi fel-szerelését támogattuk.

•­ Ösztöndíj­Alap­(belső­és­külső)•­ Provident­ Románia­ Pénzügyi­ Alap,­

melyet a Minden­parknak­van­törté-nete nevű támogatási programunk kezel, és amelyből Kolozsváron egy rusztikus és természetbarát park berendezését támogattuk.

•­ BRD­ Groupe­ Societe­ Generale­ Alap,­melyet a Befektetés egy fenntartha-tó­ jövőbe­ és­ esélyegyenlőség nevű támogatási programunk kezel. A program három egymást kiegészí-tő részből áll: szociális vállalkozás,

képzési és mediálási szolgáltatás, hátrányos helyzetű fiatalok ösz-töndíja.

•­ SoftVision Alap, melyből négy pro-jektet támogattunk a következő té-makörökben: állatvédelem, sajátos igényű gyermekek, idős szemé-lyek és oktatás.

•­ YouthBank­ Kolozsvár­ (IV.­ év), me-lyet egy 14-19 év közötti fiatalok-ból álló csoport kezel, külön alap létrehozásán, meghirdetésén és szétosztásán dolgoznak, melyből középiskolások helyi fejlesztési projektjeit támogatják. A fiata-loknak ez személyiségfejlesztési lehetőség, és fejlődik vezetőkép-zési, kommunikációs képességük, valamint pénzügyi menedzsment-tudásuk is.

Kiemelt­események­2010-ben•­ KKA Swimathon – civil szervezetek

projektjeihez forrásteremtési lehe-tőséget biztosítottak, de az úszni szerető kolozsváriak számára is, akik támogatni kívántak egy nekik tetsző ügyet.„Lenyűgöző­ volt­ számomra,­ hogy­ az­úszást­ valami­ értelmes­ dologra­ for-díthattam.­ A­ KKA­ a­ Swimathon­ ré-vén egy helytálló és motiváló ötletet ajánlott.­Anélkül,­ hogy­ sokat­gondol-kodtam­ volna,­ azt­ mondtam:­ igen,­megcsináljuk.­ Időnként­ az­ életben­egy­kis­őrültségre­van­szükség,­ha­azt­akarod,­ hogy­ az­ élet­ ízletes­ legyen,­mint egy thai étel, melynek merész és meglepő­az­ízesítése”­–­Voicu Bojan, a Swimathon 2010. legjobb úszó fundraisere.

•­ „Délibáb”­Kulturális­Fesztivál – 200 iskolás lépett fel a színpadon Ko-lozsvár, Bukarest, Buzău, Târgu Frumos, Temesvár, Nagyvárad és Simeria fogyatékos fiatalokkal fog-lalkozó oktatási intézményeiből. A fesztivál célja: lehetőséget biztosí-tani a fogyatékos fiataloknak, hogy megmutathassák, a tehetségnek nincsenek fizikai korlátai.

40 civil fórum

•­ Adományozók­Gálája­– a KKA éven-te díjazza elkötelezett partnereit és támogatóit. A színpadon bemu-tatják a KKA támogatóinak és a támogatásban részesültek sikertör-téneteit.

2011-ben arra számítunk, hogy még több kolozsvári szeretné a kö-zösséget olyanná alakítani, mint ami-lyenről álmodik, szeretne pénzügyi erőforrásokat, időt, tapasztalatot stb. befektetni Kolozsvár fejlődésébe. Az InJoy­ Kolozsvár­ Felület, amit az idei Adományozók Gáláján indítottunk el, egy ilyen jellegű részvételre ad lehetőséget. Központi eleme az InJoy

Kolozsvár­ Alap,­ amit a KKA működ-tet és a következő elemekből épül fel: művészet és kultúra, egészséges élet-stílus, barátságos hobbik és karrierek. Az Alap segít:• egy dinamikus, kellemes és színes

város építésében;• az emberek önkéntes bevonásában

egy olyan város modellálásában, amelyre vágynak, amelyben élni szeretnének;

• újra élettel megtölteni és újraépí-teni a közösségeket úgy a lakott területek, mint a tanulási és mun-kahelyek körül, továbbá az alkotó, önkifejezésre alkalmas és pihenő-helyek körül.

Finanszírozásra szánt alaptőke2008-2010 között a KKA 500 000 lej értékű támogatást gyűjtött és osztott szét 100 pályázatra és 42 ösztöndíjra. 2010-ben a KKA bevétele összesen 487 526 lej.

Simona Şerban

Kolozsvári Közösségi Alapítvány – ügyvezető igazgató

simona.serban@fundatiacomunitaracluj.ro

www.fundatiacomunitaracluj.ro

Fordította: Csáki Rozália

HKAAlakulás éve: 2010. december 13.AlapítókA Háromszéki Közösségi Alapítvány egy, az ARC (Asociaţia pentru Relaţii Comunitare) és a Polgár-Társ Alapít-vány által koordinált országos prog-ram keretén belül jött létre 2010-ben, helyi kezdeményezésre. Tizenegy alapító hozta létre, értelmiségiek, vál-lalkozók és civil szervezeti képvise-lők Kovászna megyéből. Alapító tagok:1. András-Nagy Róbert jogász Pro Diversitas Egyesület2. Bereczki Kinga tanár Eurocenter Amoba Kft.3. Buksa Levente informatikus KBS Speed Kft.4. Buksa Miklós mérnök Erpék Kft.5. Deák Dávid mérnök Team Works System Kft.6. Ferencz Csaba mérnök Háromszék Press Kft.7. Fleckhammer Otto mérnök Elco Rt.

8. Máthé István közgazdász, jogász MP Agro Kft.9. Noda-Scurtu György mérnök Autocompress Kft.10. Sántha Benjámin-Zsolt közgazdász Consic Rt.11. Tulit Zsombor informatikus Consic Rt.

Az alakulás rövid történeteA Háromszéki Közösségi Alapít-

vány küldetése a háromszéki em-berek életének jobbá tétele a helyi erőforrások mozgósításával és fejlesz-tésével, a helyi és regionális közössé-gi kezdeményezések megvalósítása érdekében. Lehetővé teszi, hogy kü-lönböző megoldásokkal a haszno-sulható pénzek a lehető legjobban felhasználásra kerüljenek, és hosszú távon fejlesztési alapot biztosítsanak a közösség számára. Lehetővé teszi azt, hogy helyi pénzekből optimális időn belül a közösség számára fon-tos tervek megvalósuljanak. A helyi alapkezelő, közösségi alapítványok óriási előnye az, hogy az ügyintézést

nem nehezíti nehézkes bürokrácia, megfelelő időben tud reagálni a kö-zösségi igényekre és valós igényeket elégít ki, az elérhetőségnek, a hely- és helyzetismeretnek köszönhetően.

2009-ben hallottam először a kö-zösségi alapítványok fogalmáról, már akkor nagyon megtetszett az ötlet, így amikor a program hivata-losan is beindult Romániában közös-ségi alapítványok létrehozására, ter-mészetes volt, hogy jelentkeztünk a „megmérettetésre”. A tizenvalahány jelentkezőből hosszas szűrőfolyamat után maradt hat, ezek közül elsőként megalakult a Háromszéki Közössé-gi Alapítvány 2010 végén, majd a Székelykeresztúri Alap 2011-ben és folyamatban van még Jászvásár, Bu-karest, Marosvásárhely és Konstanca.

A gondolatot „civil” körben hin-tettem el, ott leltem támogatókra, majd a személyes kapcsolatainkon ke-resztül bevontunk olyan embereket, vállalkozókat, akikről tudtuk, hogy támogatások révén odafigyelnek a közösségre, empátiával viseltetnek a

Háromszéki Közösségi Alapítvány

41Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

közösségi dolgok iránt. Közel húsz személlyel vettük fel a kapcsolatot, ismertettük a lehetőséget, és végül 11-ben született meg az elhatározás, hogy konkrét cselekvéssel támogatja az alapítvány létrejöttét. Így született meg a Háromszéki Közösségi Alapít-vány, 11 alapító taggal, és az egyen-lő mértékű anyagi hozzájárulással a bejegyzéshez szükséges összeg fele, amit az országos program megdup-lázott. Mindössze néhány hónap le-forgása alatt sikerült összegyűjteni a 30 000 lejt helyi forrásokból, ami a program alapfeltétele volt ahhoz, hogy a hiányzó rész biztosításával az alapítvány létrehozását elfogadja és támogassa. Ez, amint utólag ki-derült, rekordidőt jelentett országos viszonylatban, a többi jelentkező – a keresztúrit leszámítva – még mindig a gyűjtés fázisában van.

Kiemelt programok

1. Ötletből építs közösséget!

A pályázati program célja:• közösségi programok népszerűsí-

tése Háromszéken.A támogatás céljai:• helyi közösséget fejlesztő és a kö-

zösség számára hasznos projektek és programok megvalósítása;

• önkéntes tevékenység népszerűsí-tése;

• helyi partnerség erősítése;• újszerű kezdeményezések támoga-

tása.Pályázók köre: háromszéki civil

szervezetek, kezdeményező csopor-tok (pl. egyházak mellett működő if-júsági csoportok).

Pályázati programalap: 20 000 RON.

Pályázatok megvalósulási perió-dusa: 2011. március–április.

Támogatás mértéke: 1500–2500 RON/pályázat.

Az Ötletből­ építs­ közösséget! prog-ram olyan háromszéki pályázatokat kíván támogatni, amelyek a helyi közösséget erősítik, fejlesztik, helyi szinten valósulnak meg és újszerű kezdeményezéseket tartalmaznak.

Eredményekről itt: www.hka.ro.

2. Erőt, egészséget!

Mottó: Az egészséges közösség egészséges egyedekből áll!

A pályázati program célja: egész-séges életmód népszerűsítése Há-romszéken.

A program célja tudatosítani az

emberekben, hogy az egészséges élet-mód kialakítása elsősorban az egyé-nen múlik, és ez közösségi felelősség is. Mindaz, amit és ahogyan cselekszik, életmódjából fakad. Márpedig egy kö-zösség attól erős és életképes, ha tagjai egyenként erősek és életképesek.

Pályázati programalap: 40 000 RON.Pályázatok megvalósulási perió-

dusa: 2011. augusztus–december. Támogatás mértéke: 4000–6000

RON/pályázat.

Finanszírozásra szánt alaptőkeÖtletből­ építs­ közösséget! Program-

alapja: 20 000 lej (ezt már kiosztottuk, ez az alapítótagok anyagi hozzájáru-lásából tevődik össze).

Erőt,­ egészséget! Programalap: 40 000 lej (az alapot az alapító tagok hozzájárulása mellett a helyi vállal-kozók adománya határozza meg).

2011-ben összesen 111 000 lej ér-tékben tervezünk gyűjteni, ennek 80%-át kiosztjuk pályázati úton és ösztöndíjak formájában, a fennma-radó rész a programok megvalósítá-si költségeit fedezik (népszerűsítési költségek, fogyóanyagok, szakértői díjak, anyagköltségek stb.).

Bereczki Kinga

HKA – alapító tagbkinga@amoba.ro

42 civil fórum

YouthBank

A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány egyik célkitűzése, hogy olyan projektekben vegyen részt, amelyek közvetve vagy közvetlen módon a

fiatalok megvalósításainak adnak teret, ezáltal is hozzájá-rulva a helyi közösség erősítéséhez.

„Előző­ évekbeli­ sikeres­ adományosztó­ programunk­ után­már­egy­lépés­volt­a­YouthBank,­amely­keretében­az­önkéntes­diákok­saját­projektjüket­vezették.­E­modell­szerint­a­pénzgyűj-tés egy nagyon hasznos tapasztalatot jelentett. A YouthBank egy­nagy­lehetőség­a­diákoknak,­hogy­megvalósítsák­ötleteiket,­ezáltal­akár­közösségünk­vezetői­nevelődnek­ki”­– Christopher Worman, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Mi a YouthBank?A Közösségi Alapítvány önkéntes programja fiatal középiskolások számára. Ebben az évben 11 közép-iskolás vesz részt a programban. A YouthBank önkéntes programot Romániában a Kolozsvári Közössé-gi Alapítvány indította el négy éve, eredetileg az Ír Közösségi Alapít-vány programja volt. A 2009-2010-es iskolai évvel kezdődően ez az ön-kéntes program további 5 városban is megvalósult: Gyulafehérváron, Bukarestben, Konstancán, Jászvá-sáron, Temesváron. A YouthBank a civil kezdeményezést, a fiatalok felelősségvállalását és az adomány-gyűjtést népszerűsíti. A programot fiatal önkéntesek vezetik, akik pénzt gyűjtenek, finanszí-rozási prioritásokat határoznak meg, kiválasztják a kö-zépiskolás csapatok által beküldött nyertes projekteket és támogatják azokat. A program alatt az önkéntesek na-gyobb szerepet vállalnak a helyi közösség életében, veze-tői és szervezői készségeik, valamint felelősségtudatuk is fejlődik az adományosztások során.

A program célja Udvarhelyen is – az eddigi elveket követve – lehetőséget adni a középiskolásoknak, hogy bebizonyítsák, felül tudják múlni önmagukat, valamint új készségeket fedezzenek fel és fejlesszenek ki önma-gukban.

A YouthBank Udvarhely felkéri és egyben lehetősé-get ad az udvarhelyi középiskolásoknak, hogy csapatban

dolgozzanak saját magukért, középiskolás társaikért, va-lamint a saját közösségükért.

Milyen feladatok várnak egy YouthBankárra?

Csapattársaikkal együtt egy pénzalapot hoznak létre, melyből később középiskolások által megtervezett és ki-vitelezett projekteket támogatnak. Ahhoz, hogy hatéko-nyak legyenek mindebben, képzésekben és tanácsadás-ban részesülnek és több helyi intézmény is támogatja a csapatot.

Az első YouthBank év eredményei országos szinten: a hat csapat által összegyűjtött összeg 65 600 lej, 129 kö-

zépiskolások által leadott pályázat, 59 támogatott projekt összesen 122 600 lej értékben, 300 részt vevő fi-atal a projektek csapataiban, 80 kö-zépiskolás YouthBank-tag, 45 részt vevő iskola és kollégium.

Az udvarhelyi YouthBank eredményei:2009–2010-ben a 12 középiskolás önkéntes 6 adománygyűjtő rendez-vényt szervezett, amely során 1875 eurót sikerült összegyűjteni (ezt 1250 euróval kiegészítette a BRD). Így 3125 euróval támogattunk 11 projektet és több százan vettek részt a programokban.

A 2010–11-es évben 11 diák vett részt a YouthBank programban. Az idén 1500 eurót sikerült összegyűjteniük, amelyet szintén megduplázott a Román Fejlesztési Bank, melyből 7 projektet támogattunk, projektenként maximá-lisan 1500 lejjel.

Kilyén Melánia

Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány – a YouthBank projekt vezetője

associate@szka.orgwww.szka.org

43Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Létezik-e sport állami támogatás nélkül?A magyar sport civil szférájának bevételi forrásai

A sport civil szférája a nonprofit társadalmon belül egy megle-hetősen összetett terület. Mi

sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a sportegyesületek, sport-szövetségek világának felmérésébe, elemzésébe a civil társadalmat kuta-tók jó ideig nem mertek belevágni, mert a sportszervezetek egy jelentős részének rendszerváltás előtti léte-zése sokkal bonyolultabb összefüg-géseket feltételezett. Jómagam kb. 10 éve foglalkozom a területtel, és elismerem, hogy a téma összefüggé-seit sportszociológiai szempontból sokkal könnyebb megvizsgálni, mint a civil társadalom kialakulásának szemszögéből. Mégis úgy látom, a sport szegmens folyamatai, fejlődése nem tér el drasztikusan más tevé-kenységcsoportok tulajdonságaitól.

A szocialista sportmodell örökségeMinden volt szocialista országban nagy hangsúlyt helyeztek az élsport támogatására, s ennek érdekében tel-jesen központosított, államilag ellen-őrzött szervezetrendszert építettek ki. Szovjet mintára több országban megpróbálkoztak minisztériumok alá rendelni sportegyesületeket, mint pl. a Dinamo-klubokat a belügy, a Szpartak-klubokat a honvédség alá. A közvetlen állami finanszírozás mellett az állami vállalatok feladata volt saját élklub támogatása, a spor-tolóknak „sportállások” biztosítása, a létesítmények fenntartása. Ezek az egyesületek lettek a vasutas, bányász (lokomativ, sahtyor stb.) csapatok, sok még ma is viseli a nevét. Ezek után nem csoda, hogy a rendszer-váltáskor megcsappanó állami gon-doskodás, a teljesen átalakuló, priva-tizált, vagy meg is szűnő vállalatok miatt „elárvult” egyesületeknek na-gyon göröngyös út vezetett a valódi civil szervezetté alakuláshoz.

A sportban ezzel párhuzamo-san egy másik folyamat is lezajlott a rendszerváltás után: az ún. grassroot, klasszikus civil szervezetek nagyszá-mú megalakulása és fejlődése. Ez a

fejlődés teljes mértékben rímel a civil szektor más szegmenseinek genezi-sére: a demokratikus állam kialaku-lásakor felmerülő, valós állampolgári igényt kielégítő, nagy-részt önfinanszírozó, önkéntes alapon létre-jött sok-sok kis egye-sület megszületése. Mi volt az a társadalmi igény, amely sajnála-tos módon az oly nagy hangon dicsőített szo-cialista sportmodellt hidegen hagyta? A szabadidősport. A ki-kapcsolódást, örömet, változatosságot nyújtó sporttevékenység, amely önálló elha-tározáson alapszik, s az egyén saját maga teremti meg sportolásának fel-tételeit, szerveződése pedig általában önkéntes alapú. A sportegyesületek száma Magyarországon 1989 és 1995 között közel háromszorosára nőtt, ez a növekedés teljes mértékben a szabadidősporttal, illetve az ebben az időszakban Magyarországon is megjelenő új sportágaknak, sport-ágváltozatoknak (keleti küzdőspor-tok, táncok, extrém sportok, játékok, zöld sportok stb.) az elterjedésével, hazai felkarolásával magyarázható. Mellettük megjelentek a sportszol-gáltató kisvállalkozások, amelyek létszámukban hasonló nagyságren-det képviselnek (kb. 5-8 ezer), mint a nonprofit sportszféra.

Miközben az új irányzatok, il-letve a szabadidősport civil szférá-ja – legalábbis mennyiségileg – szép fejlődésnek indult, a magyar sporttár-sadalomban csak a leépülésről, vesz-teségekről lehetett hallani. A rend-szerváltás előtti – zömében az ’50-es, ’60-as években alapított – sportegye-sületek civillé alakulása látványos és fájdalmas veszteségekkel, megszűné-sekkel, emberi és létesítménybeli erő-források leépülésével járt. Valójában az állami gondoskodás előkészítetlen és drasztikus lecsökkenése, a jogsza-bályi hiányosságok, az állam szere-

pét átvenni képtelen magánszféra, az egyébként is nehezen finanszírozható egyéni élsport magyarországi túlérté-kelése vezetett ezekhez a látványos

folyamatokhoz. És ki vette volna észre egy- egy nagy múltú, sike-res szakosztály meg - szűnése mellett ugyan - ott 3-4 új, kis karate- vagy táncklub létrejöt-tét? A sebeit nyalogató sport elit nem tudott még örülni a szocia-lista sport romjain ki-alakuló új, valódi civil sporttársadalomnak.

A kétarcú civil sportszféra: államfüggők és önellátók Magyarországon a sportban az egye-sületi jogállású szervezetek száma kb. 7500. Jellemzően sportegyesüle-tek, de van kb. 150 sportági és egyéb sportszövetség, szakmai szervezet, érdekképviselet, ernyőszervezet is. A sportági szövetségek 1989-ig az álla-mi sporthivatalok főosztályai voltak, vezetői állami hivatalnokok, ellátá-suk, működésük közvetlenül az álla-mi költségvetés dolga volt. Számuk ekkor 30 körül volt. Ezek a szövetsé-gek a rendszerváltás után civil szer-vezetté alakultak, finanszírozásuk je-lenleg vegyes képet mutat. Általában irodával, munkaviszonyban foglal-koztatott munkatársakkal rendelkező országos szervezetekről beszélünk, így éves költségvetésük is jelentős. Három fő típust választhatunk el a finanszírozás szempontjából. A csa-patsportágakat, a jelentős nemzet-közi versenyt, mivel a nagy érdeklő-dést kiváltó sportágak szövetségei a szponzorok és rendezvényeik bevéte-leiből nyerik fő forrásaikat, az állami támogatás fontos, de nem feltétlenül perdöntő tétel a költségvetésükben. Vannak olyan kisebb volumenű sportági szövetségek, amelyeket sa-ját tagságuk, licencdíjaik tartanak fenn, a nemzetközi versenyeken való részvételüket a válogatottak, csapa-

... nagyon nehéz, szinte megvála-szolhatatlan a kér-dés, hogy meny-nyire közfeladat a sport, mennyire kell az államnak a sportsikereket előmozdítani.

44 civil fórum

tok maguk finanszírozzák, s nyilván addig nyújtózkodnak, ameddig a ta-karójuk ér. Jelentős viszont azoknak a szövetségeknek a száma, amelyek sem a magánszférából, sem szolgál-tató tevékenységükből nem képesek kitermelni működésük és program-jaik költségeit, így ezek a szervezetek nagymértékben függnek az állami tá-mogatástól.

A magyarországi sportegyesüle-teknél hasonló modellek fordulnak elő. 2003-ban végzett sportegyesületi felmérésemből 5 fajta sportegyesüle-ti típus rajzolódott ki. Finanszírozási szempontból itt is a régen alapított, hagyományos, korábban „kvázi civil-ként” működő nagyobb és közepes méretű, de mindenképpen több szak-osztályos, komoly versenysport tevé-kenységet folytató klubok helyzete az összetettebb (felosztásomban az első két csoportot alkotó szervezetek). A jéghegy csúcsán elhelyezkedő, nem-zetközi szinten versenyezni képes egyesületek kapnak közvetlen állami támogatást eredményességük alap-ján, illetve utánpótlás-nevelési tevé-kenységük folytán. Jelentős szponzori bevételeik elsősorban a nagy eredmé-nyeket felmutató, vagy csapatsportágakban jeleskedő kluboknak van – igaz, utóbbiak közül sok egyesület vagy egyesületi szak-osztály alakult vállal-kozássá. Az egyéni sportokkal foglalkozó, kevésbé eredményes egyesületek léte szinte elképzelhetetlen álla-mi vagy önkormány-zati támogatás nélkül.

Fe losztásomban egy-egy csoportot al-kotnak a szabadidő-sport klubok, illetve azok a sportegyesüle-tek, amelyek általában egy sportággal foglal-koznak, a rendszer-váltás után alapították őket, és főleg tanfo-lyamok szervezésével, újabb sportágakban való versenyzéssel és rendezvény-szervezéssel foglalkoznak. Tevé-kenységükből is kitűnik, hogy ezek-nél a szervezeteknél a saját bevétel

dominál, hiszen valós és fizetőképes igény hívta őket életre. Természete-sen ezek az egyesületek is apellálnak önkormányzati támogatásokra, pá-lyázati pénzekre, utánpótlás-neve-lési támogatásokra, de ezek megléte vagy nem léte nem határozza meg alapvetően a működésüket.

A diáksport szervezetek csoport-ján belül a felsőoktatáshoz tartozó egyesületek inkább az államtól job-ban függő csoportba, míg az általá-nos és középiskolai diáksport szerve-zetek inkább az önfinanszírozók közé tartoznak – ezeknél az iskola, a szülői környezet, a település, a kisközösség igényei, financiális lehetőségei ha-tározzák meg a diáksport egyesület működését és tevékenységét.

A bevételi források jellemzőiJól látható, hogy a sport civil szférá-jának szervezetei három fő forrásból nyerik bevételeiket: alaptevékenysé-gükből (azaz sportszolgáltatásból), ál-lami vagy önkormányzati támogatás-ból, illetve szponzorációból. A három fő forrás aránya, az egyes források súlya sokat elmond arról, hogy mivel foglalkozik, hogyan működik a szer-

vezet. Összességében az alaptevékenységből származó bevételek jelentik a legnagyobb hányadot. Ez azt je-lenti, hogy a családok, a sportolni vágyók, a versenyeken elindu-lók, a sportegyesüle-tek tagjai adják a forrá-sok legnagyobb részét. A rendszerváltás előtti időkhöz képest itt fi-gyelhető meg a leg-nagyobb változás: a sporttevékenységnek a szolgáltatást nyújtó funkciója került előtér-be, akár a szabadidős tevékenységet, akár a gyerekek sporttanfo-lyamokon való rész-vételét, akár a verse-nyeken való elindulást vagy ott nézőként való megjelenést nézzük.

A közvetlen állami támogatást igénybe vevő civilek (a sportági szö-vetségek, illetve a nagyobb sport-egyesületek) eredményességükkel,

illetve az utánpótlás-nevelésben be-töltött tevékenységükkel igyekeznek lehívni az állami forrásokat. Az évi kb. 5-6 milliárd forint, amely jelen-leg az államtól az ún. versenysportba áramlik, olyan sok szervezet között osztódik szét, hogy erősen szétfor-gácsolódik, erodálódik a hatása. A különböző sportkormányzatok azon törekvései, hogy prioritásokat ál-lítsanak fel akár a sportágak, akár a sporttevékenységek (nemzetközi sze-replések, hazai világversenyek) tekin-tetében, rendre kudarcot vallottak az utóbbi húsz évben, ha egyáltalán volt koncepció. Más kérdés, hogy nagyon nehéz, szinte megválaszolhatatlan a kérdés, hogy mennyire közfeladat a sport, mennyire kell az államnak a sportsikereket előmozdítani. A dik-tatúrákban, így a szocializmusban is, a sport erődemonstráció, pro-pagandaeszköz volt, nem véletlen, hogy a kelet-európai országokban is nagyon fontos jelenség volt. Ma vi-szont már jóval többen hangoztatják, hogy a sport nevelő, közösségformá-ló, egészségmegőrző szerepe meny-nyivel fontosabb, mint az élsport di-csőséget, büszkeséget termelő ereje. (Jellemző kommunikációs anomália, hogy a legnagyobb lobbierővel ren-delkező sportszervezetek – olimpiai bizottság, erős sportszövetségek – is rendszeresen ez utóbbira hivatkozva kérnek több állami támogatást, mi-közben céljuk elsősorban a szűk elit sport finanszírozása.)

Az önkormányzati támogatások-nak – habár ezek is közpénzek – sok-kal szélesebb körű a funkciója. A he-lyi lakosok, helyi iskolások, gyerekek és felnőttek jólétének fontos eleme, hogy kikapcsolódhassanak lakóhe-lyükön, és ennek részeként, ha szeret-nének, sportolhassanak is. A sportsi-kereknek, a versenysportnak helyi szinten némileg más a jelentősége: egy helyi csapatért való szurkolás-nak közösségépítő szerepe van, nem utolsósorban megmozgatja a helyi szolgáltatóipart, akár munkahelyeket is teremt. Az önkormányzatok – az európai trendekhez igazodva – Ma-gyarországon is a sport legnagyobb támogatói. Nemcsak közvetlenül és pályázatok útján segítik a civil sport-szervezetek tevékenységét, hanem a létesítmények fejlesztésével és fenn-tartásával, kedvezményes, vagy akár

A sportsikerek-nek, a verseny-sportnak helyi szinten némileg más a jelentősége: egy helyi csapa-tért való szurko-lásnak közösség-építő szerepe van, nem utolsósorban megmozgatja a helyi szolgál-tatóipart, akár munkahelyeket is teremt. Az önkor-mányzatok Ma-gyarországon is a sport legnagyobb támogatói.

45Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

ingyenes biztosításával. A sportegye-sületek több mint 50%-a vesz igény-be önkormányzati támogatást, átla-gosan évente néhány százezer forint értékben.

A sportban elérhető pályázati lehe-tőségek forrásai szintén közpénzekhez köthetők. A 2011-ig működő Wesselé-nyi Miklós Sport Közalapítvány teljes költségvetése állami pénzből szárma-zott, a Nemzeti Civil Alapprogram az adózók 1%-os felajánlásainak összegé-vel megegyező állami hozzájárulásból pályáztat. Utóbbi forrást szívesen és nagy számban vették igénybe a sport nonprofit szervezetek is, elsősorban működési célokra. A magánpénzből, magánalapítványi forrásból kiírt pá-lyázatok száma nagyon csekély, az EU-s pályázati lehetőségek elnyeré-sére pedig nagyságrendjük és priori-tásaik miatt a sport civil szervezetek alig-alig esélyesek.

Sportközgazdászok gyakran han-goztatják, hogy a valódi rendszer-váltás akkor következett volna be a magyar sportban, ha a magánszféra – azaz vállalkozások, cégek – átveszi az államtól az igazán sokba kerülő élsport támogatását, finanszírozását. Illúzió azonban azt gondolni – és fej-lettebb országokra sem jellemző –, hogy az állam teljesen ki tud szállni az élsport finanszírozásából. Az üz-leti világot számos sportág képtelen mozgósítani – nem elég sikeresek vagy nincs megfelelő reklámértékük. Magyarország ráadásul kis piac, ke-vés a tőkeerős hazai vállalat, a mul-tikat pedig nem mindig lehet mozgó-

sítani a magyar sport támogatására. A mecenatúra-jellegű adományok, a politikai/gazdasági tőke megszerzé-se érdekében nyújtott támogatások még mindig meghatározzák a ma-gyar szponzori piacot, s a helyzetet nehezíti, hogy a sportvezetők kevés-sé menedzsment-szemléletűek, nem tudnak jó partnerei lenni a profi vál-lalatoknak.

Mit hoz a közeljövő?A magyar sport a finanszírozás te-kintetében két jelentős változás előtt áll. Az egyik, részben már lezajlott változás a társadalmasodás irányába mutat: az állami sporttámogatás nagy része a Magyar Olimpiai Bizottságon (MOB) keresztül kerül szétosztásra. Eddig a szervezetnek csak javaslat-tevő szerepe volt, most hozzá kerül a szakmai döntéshozatal és az ad-minisztráció is. Ennek a változásnak akkor lehet nagyon pozitív a kicsen-gése, ha a MOB képes lesz saját bevé-teleivel, illetve szponzori támogatá-saival többszörösére növelni a keretet – ellenkező esetben maximum annyit várhatunk, hogy rugalmasabban mű-ködik majd a pénzáramlás, érdemi változás nem történik.

Ennél jóval jelentősebb a hatá-lyos sporttörvény (és egyes adótör-vények) módosítása, amely lehetővé teszi, hogy cégek, vállalkozások a tár-sasági adójuk egy részét térítésmen-tes támogatásként sportszervezetek részére átadják, és annak mértékében adókedvezményt kapjanak. Ez több 10 millió forintos többletfinanszíro-

zást jelentene, igaz, csak kiválasztott csapatsportágakban, és meghatáro-zott célokra.

A volt szocialista országokban még sokáig megválaszolhatatlan kér-dés lesz az állami dotációra szoruló élsport szervezetek fenntartásának helyessége, társadalmi hasznossága. Az viszont kétségtelen, hogy a tár-sadalmi jólét növekedésével, a helyi közösségek fejlődésével, az állam ré-széről a források decentralizálásával és jó pályázati lehetőség kínálásával – nyugat-európai társaihoz hasonlóan – a poszt-szocialista sport civil szférá-ja is képes megerősödni és betölteni társadalmi funkcióit.

Bukta Zsuzsanna

ELTE, Pedagógia és Pszichológia Kar – egyetemi tanársegédbukta.zsuzsanna@ppk.elte.hu

Felhasznált irodalom:

1. Dr. Bakonyi Tibor (2007): Állam, civil társadalom, sport, Budapest, Kossuth Kiadó

2. Bukta Zsuzsanna (2005): Sport-egyesületi helyzetkép – Miből élnek a sportklubok Magyarorszá-gon? A IV. Országos Sporttudo-mányi Konferencia gyűjteményes kötete, kiadja: Magyar Sporttudo-mányi Társaság, 71-76. o.

3. Bukta Zsuzsanna (2005): A sport civil szférája Magyarországon, Civil Szemle 2005/III., 59-78. o.

46 civil fórum

A Holttenger hajósai. Hálózatépítés a Mezőségen

Miért éppen a Mezőség?Ha valaki átnézi a magyar és a román turisztikai irodák kínálatát, azt fogja tapasztalni, hogy – a néhány éve lángra kapott Wass Albert-kultuszhoz kapcsolódó programokat leszámítva – a szervezett utak következetesen elkerülik a Mezőséget. Ez a vidék, amelyet már több mint fél évszá-zaddal ezelőtt is Holttengernek keresztelt el lelkésze és írója, Makai Sándor, mára egy demográfiai szakadék szélére került, infrastruktúrája elmaradott, a gyakran megközelíthetetlen falvak turisták számára semmiféle látvá-nyosságot nem kínálnak, az itt élőknek munkahelyet nem biztosítanak. A fiatalok elvándorolnak, főként a környező nagyvá-rosokba, de sokan még távolabbra.

Ennek köszönhető, hogy a térség lé-lekszáma rohamosan fogy. A Mezőség 1966 és 2002 között lakosságának 25%-át (több mint 110 000 lakost!) veszítette el, 6000 km2-nél nagyobb területén ma már csak egy nagyváradnyi nagyságú népes-ség él (a fogyás mértékéről az idei nép-számlálás nyújt majd újabb adalékokat). Egyes településeken a jelzett időszakban a népességcsökkenés elérte a 2/3-os mér-téket. A mostoha természeti adottságú, infrastrukturálisan rendkívül elmaradott térség megmaradt lakosságának nagy ré-sze idős ember. A fiatalok a munkahelyet, komfortosabb lakóhelyet, iskolát, szórako-zást biztosító nagyvárosokba (Kolozsvár, Dés, Beszterce, Marosvásárhely, Torda) költöznek. Ezek a városok a Mezőség pe-remén helyezkednek el, a folyók mentén. A Mezőségnek nincs funkcionális központja, fővárosa, amely a környező municípiumok elszívó hatását ellensúlyozni tudná. Emi-att a kopár domboldalairól elhíresült tájegység többszö-

rös perifériának számít, belső községei fokozatosan ürül-nek ki, és fenyeget a veszély, hogy néhány évtized múlva Erdély közepén egy lakatlan terület alakul ki.

A régió településein, kisebb térségeiben ugyanakkor egymástól függetlenül több helyen is értékes fejlesztő munka folyik, amely jelzi a helyi társadalom tenni aka-

rását és képességét. A három megye által szétszabdalt Mezőség civil kezdeményezé-sei között korábban mégsem alakult ki kap-csolat, az egyes helyi műhelyek egymásról általában nem is tudva végzik munkájukat, jóllehet közösen megsokszorozhatnák for-rásaikat, és jóval eredményesebben dol-gozhatnának a térség fejlesztéséért, a la-kosság megmaradásáért.

Ezt felismerve rendeztük meg 2009 má-jusában az első mezőségi civil műhelyt, amely nem várt sikert hozott. Több mint 50-en jelentek meg a Mezőség minden szegletéből, megtisztelte a műhelyt aktív jelenlétével Kallós Zoltán, László Attila és Vetési László is.

A siker azt is jelezte, hogy nemcsak a helyi tenniakarás, hanem a hálózati együtt-működés iránt is volna igény a Mezőségen. Az akkori műhelyen főként a Mezőség helyzetképét igyekeztünk megrajzolni. A jelenlévő lelkészek hiányolták, hogy ennek keretében miért nem foglalkozunk a me-zőségi ember lelkével, akinek az esetleges fejlesztések végrehajtójának kellene lennie. Ezért a második műhely egyik fő témája

a mezőségi ember lelkivilága volt. Az előzetes várako-zásokkal szemben azonban nem ez a kérdés jelentette a rendezvény fő hozadékát, mivel a lelkészek, újságírók, helyi szervezetek, iskolák képviselői által lefolytatott be-

Április 15-17. között immár második alkalommal gyűltek össze a Mezőség helyi közösség- és településfejlesztői a szamosújvári Téka Alapítvány kollégiumában. A több mint 60 résztvevő célja az előző, 2009-es műhelyen meg-fogalmazott kérdések megválaszolása volt. De a műhely végén mégsem ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása jelentette a legfontosabb eredményt, hanem az újabb kérdések feltétele. Ezek a kérdések azonban egyfajta megol-dást is kínálhatnak a mostoha sorsú régió számára.

A három megye által szétszabdalt Mezőség civil kezdeményezései között korábban mégsem alakult ki kapcsolat, az egyes helyi mű-helyek egymásról általában nem is tudva végzik mun-kájukat, jóllehet közösen megsok-szorozhatnák for-rásaikat, és jóval eredményesebben dolgozhatnának a térség fejleszté-séért, a lakosság megmaradásáért.

47Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

szélgetés során az itt élő emberről nem derült ki olyan információ, amely a fejlesztések szempontjából nagyobb problémát jelentene, mint más, jobbágyi sorsú régiókban. Sokkal erősebb volt a jelenlévők vágya a közös munka, a célkitűzések megfogalmazása iránt. A résztvevők (akik zöme azelőtt nemhogy nem ismerte egymást, de sokszor még csak nem is hallott a másikról) megfogalmazta kér-dések a hálózati munka egy magasabb szintjére vezetnek: a közös cselekvés szintjére.

KérdésekA műhely során több helyi-térségi sikertör-ténetről is hallhattunk. Kiemelkedő a vá-laszúti Kallós Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány munkája. A két kollégi-umban ma 200 magyar gyermek lakik, akik számára nemcsak a létfontosságú ellátást, hanem közösséget is biztosít a két szerve-zet. Utóbbi az elmúlt években elkezdte fa-lufejlesztési munkáját a Tóvidéken is, ahol egymás után születnek a magyar házak, a maroknyi szórványmagyarság közösségi helyszínei. Ma már a mezőségi szakkép-zés megszervezése is elérhető közelségben van: megkezdődött a Kemény Zsigmond Iskolaközpont építkezése. A központ, ha elkészül, 650 gyermeknek biztosít oktatást-nevelést, az óvodától a szakképesítésig és érettségiig.

A Bástya Egyesület vicei kollégiumában több mint 30 gyermek lakik. Jó részük csán-gó, akik így az ottani Dsida Jenő Általános Iskola fennmaradásához is hozzájárulnak. Az egyesület sikereinek köszönhetően in-dult el hasonló program Magyardécsén, ahova radnai és Sajó menti gyermekek érkeztek.

A szórványoktatásban munkálkodó szervezetek kö-zötti együttműködés első lépéseként merült fel a kérdés: miként lehetne a szórványoktatási hálózatot kiterjeszte-ni Nagysármás vidékére? A műhely egyik legfontosabb eredménye, hogy az említett szervezetek együtt keresik e kérdésre a választ.

Hasonló eredményeket mondhat magáénak az Erdé-lyi Magyar Kulturális Egyesület, amely a Mezőség Maros megyei falvaiban szervezi a hagyományőrző tevékenysé-get, sikerrel vonva be a fiatalabb korosztályt.

A Mezőség demográfiai sajátosságaihoz tarto-zik az etnikai szegmentáció: a magyar és a román fal-vak együttműködésre vannak ítélve. A műhely má-sik fontos kérdése volt, miként lehet a románsághoz meg találni az utat, hogyan lehet a térség fejlesztését kö zösen előmozdítani. A nem rendszerszerűen felme-rülő válaszok között hallhattunk a válaszúti alapítvány gaz daképzéséről, a LEADER-programon belül formá - ló dó együttműködésről, a szamosújvári kézműves mű-hely megnyitásáról, az in duló agrárberuházásokhoz tá-mogatást nyúj tó FEUER Alapít ványról, melynek ötfős kuratóriumában két magyar tag foglal helyet.

A műhely talán legfontosabb kérdései két téma köré

csoportosíthatók: a jelenlévők egyrészt azt kutatták, mi-ként lehetne a régió sorsát előremozdítani, másrészt hogy ezt hogyan tudnák közös erőfeszítések segítségével elér-ni. Nagy volt a fogékonyság például az Udvarhelyszéken megvalósuló Székelygyümölcs program iránt, amely a térségben is megoldást kínálhatna a helyi foglalkoztatá-si gondokra. Szépkenyerűszentmártonban magánerőből próbálják elindítani a falusi turizmust. Mások a kultu-rálisklaszter-szerű együttműködésben látnák a jövőt. A konkrét válaszok megfogalmazása egy következő műhely feladata lesz.

Általánosan elmondható, hogy a ren-dezvénynek sikerült egy rendkívül tett-rekész, innovatív, közösségben gondolko-dó társaságot megmozgatnia. A résztvevők láthatóan feltöltődve, a közös munkára ké-szen távoztak a Tékától.

Miért éppen hálózatban?A társadalmi és földrajzi sajátosságok ma-guk is azt sugallják, hogy hosszú távon és fenntarthatóan csakis együttműködve, egy-más tevékenységei ismeretében és ezeket kiegészítve, erősítve lehet fejlődést elérni és hozzájárulni a térség fennmaradásához. Szükség van egymás jobb megismerésére, a párbeszédre, a közös tervezésre és cse-lekvésre. Ezzel a céllal szerveztünk a ta - lálkozás második nap ján hálózatépítő mű-helyt. Nagy volt az érdeklődés eme közös munka iránt is. A műhely első felében a je-lenlévők a hálózat mibenlétével, változata-ival, működési formáival ismerkedtek. Az interaktív előadás keretében fény derült

arra, hogy a mezőségiek igen jól tudják, hogy mi az elő-nye az együttműködésnek, illetőleg mi szükséges ahhoz, hogy együttműködés szülessen a szervezetek között. Az elméleti felvezetőt a hálózati együttműködés két jó pél-dájának a bemutatása követte. Ocskay Gyula, a CESCI fő-titkára Határon­átnyúló­civil­együttműködés­az­Ister-Granum­eurorégióban­ témában a magyar-szlovák határ mentén kialakult civil hálózatot mutatta be. A 2000-ben elindult együttműködésnek, mely több kistérségi civil központ kialakítását is magába foglalta, egy Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozása volt az eredménye. Eme csoportosulás részeként alakult ki a regionális civil központok hálózata, amelyek az alábbi szolgáltatásokat nyújtják az eurorégió egyesületeinek, alapítványainak:

• pályázati tanácsadás, pályázatírás;• képzések, tréningek, tanulmány utak;• információs tevékenységek;• csoportos megbeszélések;• szakmai rendezvények.Eme együttműködések eredményeképpen számos kö-

zösen leadott pályázat és megvalósított projekt született.A második bemutatott jó példa a Civitas Alapítvány

székelyudvarhelyi irodája által megvalósított Partner-ségben­ az­ önfenntartó­ unitárius­ vidéki­ közösségekért projekt

A szórványokta-tásban munkál-kodó szervezetek közötti együttmű-ködés első lépé-seként merült fel a kérdés: miként lehetne a szór-ványoktatási háló-zatot kiterjeszteni Nagysármás vidé-kére? A műhely egyik legfonto-sabb eredménye, hogy az említett szervezetek együtt keresik e kérdésre a választ.

48 civil fórum

volt, mely 2005-ben indult el. Ez a kezdeményezés az alapítvány által 2004-2006-ban a vidéki önkormányza-tokkal együttműködésben megvalósított Helyi Fejlesztési Ügynök modell mintájára született. Az amerikai unitári-us univerzalista egyház mellett működő Project Harvest Hope alapítvány támogatta a kezdeményezést, felkér-ve a Civitas Alapítványt, hogy legyen szakmai vezető. E projekt célja elősegíteni a vidéki unitárius közösségek fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság elsősorban a közösségi együttműködés megalapozásában rejlik. Azok az egyházközségek, amelyek arra vállalkoztak, hogy részt vegyenek egy ilyen fejlesztő folyamatban, a közösségből hoztak magukkal egy-két vállalkozó szellemű és akara-tú személyt. Képzéssorozatok révén készültek fel erre a munkára, majd minden közösségben közösségi tervezé-sek keretében készültek el a fejlesztési törekvések vázla-tai. A helyi fejlesztők munkapontjának a kialakítására és minden közösségben a legfontosabb projekt kivitelezésé-re résztámogatást kaptak a közösségek. Minden közösség más-más sajátosságokkal rendelkezik és ennek megfele-lően más-más terv megvalósítására került sor, köztük fa-lugondnokság elindítása, művelődési ház konyhájának, illetve a mellékhelyiségeinek az elkészítése, játszótér, fa-luközpont, közösségi ház stb. Mindeközben e fejlesztési munkákban aktívan részt vevő lelkészek és fejlesztők há-lózatba szerveződtek. E hálózati együttműködés a követ-kezőket foglalja magába:

• rendszeres találkozók (kéthavonta, mindig más-más helyen);

• tanulmányutak (hazai és külföldi);• képzések;• szakmai anyagok szórása;• információszórás, kapcsolattartás (levelezőlista);• pályázati tanácsadás, pályázatírás.Jelenleg 8 unitárius közösség és a Civitas Alapítvány

szerveződik eme szakmai együttműködésbe, mely most már önállósult hálózat.

A jó példák bemutatását követően a mezőségi civil háló kialakításának a megalapozására került sor. A részt-vevők először azt a feladatot kapták, hogy kiscsoportos munka keretében listázzák, melyek a kincseik és melyek a hiányosságaik. A következők fogalmazódtak meg:

Kincseink Hiányosságaink

• helyismeret• jó a csapatmunka az egyes

szervezetekben• épített és természeti örökség• élő hagyományok• rendezvények (pl. táborok)• közösségben igény a változ-

tatásra• változatos tevékenységi for-

mák az egyes szervezetek keretében

• vannak a térségben pályázat-író szakemberek

• a közösség és a civil szerveze-tek rendelkeznek infrastruk-túrával (épületek, felszerelt irodák, táborozóhelyek stb.)

• vannak a térségben is jó pél-dák, helyi kezdeményezések

• jó emberek

• csapatok közötti szervezett kommunikáció – nincs kiépül-ve

• összefogás a civilek között• koordináló bizottság hiány• forráshiány – információhiány

a forráslehetőségekről• vidékfejlesztési, vállalkozásfej-

lesztési törekvések• közösségi facilitátor(ok)• képzések• szakmai tartalom, fejlesztés a

gazdakörök keretében• nem ismerik jól egymást

a szervezetek, nincsenek együttműködések (talán egy-fajta félelem, bizalomhiány)

• nincs megfogalmazott közös cél

A közös munka eredményeként egy lista készült a kö-zösen elvégzendő feladatokról. S persze a feladatok mellé odakerültek a kérdőjelek: ki mit tud ezekből vállalni? Kí-váncsian várjuk a közös válaszokat, amelyek megfogalma-zására a III. Mezőségi civil műhely keretében kerülhet sor.

Csáki Rozália

Civitas Alapítvány – projektvezetőrozalia.csaki@civitas.ro

www.civitas.ro

Ocskay Gyula

CESCI – főtitkárcesci@cesci-net.euhttp://cesci-net.eu

49Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

Társadalmi vállalkozások román módra

A múlt század utolsó két év-tizedében mind az Egye-sült Államokban, mind Eu-

rópában, jelentős méreteket öltött a társadalmi vállalkozások (social enterprises) jelensége. Az ilyen jel-legű civil, de ugyanakkor piacalapú és orientáltságú kezdeményezések, melyek társadalmi célokat szolgál-nak, egyre népszerűbbé váltak az elmúlt évtizedekben. Olyan civil szervezetek kezdeményezik ezeket, melyek fenntartható bevételi források létrehozásában és társadalmi külde-tésüknek megfelelő tevékenységek-ben próbálnak előrelépést elérni. Ha egy társadalmi vállalkozás sikeres, akkor az illető szervezet nagymér-tékben képes felszámolni anyagi függőségét, a kimondottan projekttá-mogatásokon alapuló működését, és sokkal hatékonyabban tud dolgozni szervezeti küldetése megvalósításán. Persze egy társadalmi vállalkozás lét-rehozása nem jelent automatikus jó-létet minden szervezet számára. Nem minden civil szervezet érett meg egy ilyen jellegű kezdeményezés elindítá-sára és felfuttatására.

Ennek ellenére mind világszerte, mind országunkban egyre több társa-dalmi vállalkozásról beszélhetünk. A legtöbb ország, felismerve fontossá-gukat és hasznosságukat, a megfelelő törvényes keretet is megalkotta ezen vállalkozások szabályozott működé-séhez. Ami Romániát illeti, sajnos, mint sok más ágazatban, ebben a té-mában is évtizedes késéssel próbál-kozik a törvényes keret létrehozásán. És teszi ezt anélkül, hogy a megfelelő társadalmi párbeszéd adta lehetősé-gekkel élne. Igencsak csenevész tár-sadalmi konzultáció után, nemrég a román törvényhozás felsőháza iktat-ta a 204/2011-es, Társadalmi­vállalkozó elnevezésű törvénytervezetet. A nem

megfelelő társadalmi egyeztetésnek meg is van az eredménye: a törvény-tervezet mellőz minden racionalitást, sőt mi több, ellentétes minden euró-pai elvvel, ami a tár-sadalmi vállalkozások témakörét illeti.

A civil szervezetek megdöbbenéssel vet-tek tudomást erről a több mint sánta és a ber- rációkkal teletűzdelt törvénytervezetről, és közösen próbálnak fellépni azért, hogy a kellő mederbe tereljék az ügyet. A Civil Tár-sadalom Fejlesztéséért Alapítvány tiltakozó le velet fogalmazott meg, és felkérte a civil szer-vezeteket, társuljanak indítványukhoz, mely- ben felsorolják a tervezet megfelleb-bezett passzusait.

A legkirívóbb és megkérdőjelezett tételek:

• A törvénytervezet abból a té-ves feltevésből indul ki, hogy Romániában még nem léteznek társadalmi vállalkozások, és ezért szükségeltetik ezek létre-hozása. Magyarán: nem vesz-nek tudomást a több mint 2000 létező szövetkezeti társulásról, vagy a több mint 3000 olyan civil szervezetről, amely folya-matos gazdasági tevékenységet folytat.

• A tervezet 3-as cikkelye, mely a társadalmi vállalkozó meg-határozását adja, összeségében társadalmi vállalkozónak te-kinti az államot (?), valamint a hazai és multinacionális cége-ket. Ezzel szemben a civil szer-vezeteket, amelyek a világon

mindenhol az elsődleges és legfontosabb szegmensét adják a társadalmi vállalkozásoknak, nagyon szelektív módon pró-

bálják elismerni. Csak azon szervezetek mi-nősülhetnek társadal-mi vállalkozóknak, me - lyeknek a statútumá-ban konkrétan szere-pel az ilyen irányú te-vékenység.• A kezdeményezés egy másik kolosszális hi-bája, hogy összemossa a társadalmi vállalko-zásokat a vállalatok társadalmi felelősség vállalásának fogalmá-val (CSR).

A felsorolást még folytatható, de a lé-nyeg az, hogy ha a tör-

vény elfogadása előtt nem korrigálják ezen hibákat, nem fogadják el a civil szervezetek által javasolt módosítá-sokat, kéréseket, akkor a törvény ahe-lyett, hogy pozitív hatást gyakorolna a társadalomra, tulajdonképpen féke-ző hatással lesz a szociális gazdaság fejlődésére. Ezen dolgok tudatában felmerül a kérdés bennem: ha a tör-vénytervezetet ebben a formában szavazzák meg a parlamentben, ak-kor ezen kezdeményezések vajon besorolhatóak lesznek-e mint társa-dalmi vállalkozások? Vagy a szokvá-nyos romániai eljárás szerint eredeti demokráciánkban eredeti társadalmi vállalkozásaink lesznek. Olyanok, mint máshol sehol.

Potozky László

Polgár-Társ Alapítvány – ügyvezető igazgató

laszlop@repf.ro

A nem megfelelő társadalmi egyez-tetésnek meg is van az eredmé-nye: a törvény-tervezet mellőz minden racionali-tást, sőt mi több, ellentétes minden európai elvvel, ami a társadalmi vállalkozások té-makörét illeti.

50 civil fórum

Egy más világ építésére van szükség

Az Erdélyi Református Egyházke-rület 2002-ben hozta létre a Diakóniai Keresztyén Alapítvány sepsiszent-györgyi szervezetét, és kitűzte azokat a mezsgyéket, amelyek mentén két nehéz helyzetben levő csoportot támo-gatni, felkarolni tud. Természetesen a két cél megvalósításának stratégi-áit már itt dolgoztuk ki a helyi viszo-nyokat, lehetőségeket, nehézségeket ismerve. Egyfelől az öregek, idős, ma-gára maradt testvérek számára indí-tottunk otthoni betegápoló szolgálatot. Ez akkor újdonság volt a megyében annak ellenére, hogy idősápolás terén pl. a Vöröskereszt már évek óta tevé-kenykedett. Azért volt újdonság, mert a Diakónia egyrészt szakápolókat és orvosasszisztenseket állított szolgálat-ba, másrészt mert nem csupán város-on, hanem falvakon is beindítottuk a szolgálatot. Ez igen erőteljes jelenlétet igényelt. Nagy segítségünkre volt eb-ben a Megyei Tanács, amely arra ösz-tönözte a helyi önkormányzatokat, hogy támogassák a szolgálat kiépíté-sét. Jelen pillanatban munkapontjaink vannak három városban, Sepsiszent-györgyön, Baróton, Kovásznán és Er-dővidék, Oltfej, Orbaiszék falvaiban. Az otthoni betegápoláshoz más ki-egészítő szolgálatok is kapcsolódnak, olyanok, mint a szociális mosoda, vagy mint az általunk Romániában elsőként bevezetett jelzőrendszeres szolgálat. Ami azt jelenti, hogy a magára maradt, elszigetelődött ellátottainkkal állandó kapcsolatban lehetünk, és bármikor segítségükre siethetünk.

A másik nagy területe szolgá-latunknak a fogyatékkal élők felé irányult. Kovászna megyében a fo-gyatékkal élők száma meghaladja a 3900-at. Ma már különböző statiszti-kák vannak a fogyatékkal élők hely-zetéről, lehetőségeiről, de amikor mi elkezdtük, még az sem volt igazán nyilvántartva, hogy ki fogyatékkal élő. Olyan családot is meglátogattunk 2005-ben, amely nyilvántartásban volt ugyan, de a fogyatékos gyermek már évek óta elhunyt. Szóval, az egy nagyon kezdetleges helyzet volt. Az-óta nagyon sok minden történt. Érde-mes megnézni a statisztikák alakulá-sát 2006–2010 között (www.anph.ro). A 2006-ban megjelent nemzeti straté-giában büszkén fejtik ki, hogy Romá-niában a lakosság csupán 2 százaléka fogyatékkal élő, aztán 2009-ben már nagy a hallgatás, hiszen a 700 ezret is meghaladta számuk, és nem azért, mert időközben 500 ezer fogyatékkal élő született volna.

Bárhol nyúltunk a kérdéshez, a helyzet mindenhol vérzett. Talán jól döntöttünk, amikor elhatároz-tuk, hogy a felnőtt fogyatékkal élők-kel foglalkozunk. Reméltük, hogy a gyermekeknek lesz még esélye, van még idő arra, hogy lehetőségek nyíl-janak számukra. Ez így is történt, nagy előrelépés a megyében az au-tista központ fejlesztése és a kilyéni gyermek-rehabilitációs központ ki-építése. Talán nekünk is könnyebb lesz majd, ha ezekből az intézmé-nyekből kerülnek hozzánk a fiatalok.

Ugyanis amikor elkezdtük, de most is, a hozzánk kerülő fiatalokról való-jában a Felmérő Bizottság (Comisia de Evaluare) által kibocsátott bizony-laton kívül semmi szakmai képünk nem volt. Ez pedig siralmasan kevés. Jó pár hónap elteltével derül csak ki, hogy mire képes, mit szeret, mire van hajlandósága, mekkora az önállósága és önellátási képessége. Van olyan fi-atal, aki nem képes levetni a cipőjét. Az úszóterápiát nem azért vezettük be, hogy megtanuljanak úszni, per-sze az sem mellékes, de egyik fő cél az önálló öltözködés gyakorlása volt, mert sajnos a szülők hajlamosak a tel-jes kiszolgálásra, és ezért gyermekeik kiszolgáltatottá válnak.

Elsőként egy nappali foglalkozta-tót indítottunk, amelynek a volt bel-városi parókia épülete adott otthont. Valójában itt történt az egész prog-ram modellezése, inkubálása. Terá-piák, fejlesztő foglalkozások, munka-végzés, konyhai szolgálat, főzés, sőt az első vállalkozásaink is itt indultak. Közben természetesen nagyon ke-ményen dolgoztunk azon, hogy egy saját, megfelelő épületet hozzunk létre. Hála Istennek komoly támoga-tók, partnerek álltak mellénk. Szak-mai partnerünk a német Lebenshilfe nordhorni szervezete volt. Ott vet-tünk részt szakmai felkészítőkön, az épületünk modelljét is onnan kaptuk sok-sok szakmai tanáccsal. Aztán az anyagiak előteremtésében sokat segítettek a német Altreformorthe Kirche munkatársai. De ugyanekkor

Rovatunkban­ez­alkalommal­civil­önépítkezésünk­sajátos­szeletéből­mutatunk­be­egy­jó­példát:­a­fogyatékkal­élők­foglalkoztatá-sában­országos­szinten­is­kiemelkedő­sepsiszentgyörgyi­Írisz­Házat.­Lelki,­szellemi­atyja,­kitalálója­és­működtetője:­Makkai­Péter­kőröspataki­református­lelkipásztor.­Ő­mesél­történetükről,­arról,­hogy­miként­törekszik­változást­elérni­a­szociális­élet­két­elhanya-golt­területén:­az­idősekkel­és­a­sérült­fiatalokkal­való­gondoskodásban. (Bereczki Kinga rovatszerkesztő)

51Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák

segítségünkre voltak a holland tá-mogatók, egyházközségek, alapítvá-nyok is. Nem kis összegről volt szó. A beruházás 350 ezer eurót jelentett. Nem utolsósorban komoly támoga-tást nyertünk a román kormánytól az ANPH kiírására benyújtott pályá-zatunkra. Annak ellenére, hogy itt a kifizetésekkel sok bajunk volt, végül mégis azt mondhatjuk, hogy sikerült. Két évvel ezelőtt, április 30-án vették birtokukba a fiatalok az Írisz Házat. Írisz Háznak, azaz szivárványháznak neveztük, mert sokszínűség jellemzi és az Istennel való szövetséget hirdeti ez a ház. Akkor 7 fiatal volt a nappali foglalkoztatóban és 2 alkalmazottal dolgoztunk a védett műhelyben. Két év elteltével ma a nappali foglalkoz-tatóba 24 fogyatékkal élő fiatal jön naponta, és munkacsoportjaink (a Boglárka védett egység) 16 fogyaték-kal élő fiatalt alkalmaztak és munkál-tatnak. Több mint tíz kisebb-nagyobb céggel vagyunk szerződéses kapcso-latban, és igyekszünk igényeiknek eleget tenni. De saját tevékenysége-ink is vannak: gyertyaöntés, segéd-eszköz-kölcsönzés és -szervizelés, festés, karbantartás stb. Nagy lendü-letet adott a tevékenységi körünknek a használt ruha válogatás és nagyba-ni értékesítés, valamint az Írisz Bolt megnyitása. Itt egy holland üzletlánc outletét értékesítjük. Négy fogyaték-kal élő dolgozik ebben az üzletben, és ennek igazán nagy nyeresége abban van, hogy ők így direkt kapcsolatban vannak az emberekkel. Hozzánk, az Írisz Házba senki nem jön be hívat-lanul, de az üzletre mindenki kíván-csi, és sokan visszatérnek vásárolni. Másfelől pedig ezeknek a fiataloknak az élete kinyílik, teljessé válik azáltal, hogy igazi munkahelyük, keresetük van. Ezek a tevékenységek bevételt és profitot generálnak. Még ha egy-előre nem is sikerül lefednünk ebből a költségeinket, már nem egy elha-nyagolható forrás. Ezért is csodála-tos ez, mert ők maguk, a fogyatékkal élők munkájuk által hozzájárulnak

az intézmény fenntartásához, ahhoz, hogy társaik majd a maguk rendjén ugyancsak integrálódjanak, munká-hoz jussanak.

Rengeteg tennivaló van még. Ezen a téren bárhova fordulunk, hi-ányosságokkal találjuk szembe ma-gunkat. Nincs például megoldva a lakhatóság. Alapvető emberi jog, de a fogyatékkal élő ezzel a jogával nem élhet, mert nincsenek erre feltételek. Szükség lenne tehát védett lakásokra, várjuk, figyeljük a felbukkanó lehető-ségeket. Vagy ugyanígy nincs meg-oldva a szabadidő eltöltésének ügye. A legtöbb fogyatékkal élő gondozója nem tud igazán pihenni, szabadságra menni, mert nincs kire hagyja gyer-mekét. Ezért Köröspatakon egy olyan szabadidő központot hozunk létre, amely fogadhatja a fogyatékkal élő-ket, és így egy időszakra tehermen-tesíti a gondozó szülőket. Itt egy kis kertészetet és farmot is szeretnénk kiépíteni, amely sokat segítene a terá-piákban.

Úgy érezzük, sok minden vár még ránk, Isten mindig újabb és újabb fel-adatokkal bíz meg, és ehhez lehető-ségeket nyit meg előttünk. Sokat kell

tennünk még a fogyatékkal élők ügyé-nek (buta kifejezés) népszerűsítésé-ért. Rengeteg az előítélet, a téves kép és információ. Legutóbbi akciónkkal is ez volt a célunk. Azt hiszem, min-den kívülállót megdöbbentett, hogy divatbemutatót tartunk fogyatékkal élő fiatalokkal. Ez meredeknek tűnt a szakmában is. De egy csodálatos alkalom volt, ahol nem munkájukért, nem sajnálatból, hanem önmagu-kért tapsolták meg őket őszintén. És milyen életre szóló élményt jelentett ez azoknak a fiataloknak, akik köz-reműködtek mint modellek, smin-kesek, fodrászok vagy pincérek. Ez kimondhatatlan élmény volt. Ők már egy olyan világot fognak kialakítani, amely élhetőbb lesz a fogyatékkal élő testvéreik számára. Isten segítségé-vel ennek a világnak az építését már most el kell kezdenünk.

Makkai Péter

református lelkipásztor, a sepsiszentgyörgyi Írisz Ház

fogyatékkal élők foglalkoztatási központjának vezetője

makkaip@yahoo.com

52 forum civic

Cu specific variat dar cu aceleasi probleme

Csáki Rozália

redactor şefcsaki.rozalia@gmail.comwww.civilforumlap.com

Conceptul de societate civilă este greu de conturat şi de schematizat. Este o formă de

organizare variată, cu diferite activi-tăţi, domenii de interes, mărime, me-todologie, strategie, scop etc. Ceea ce este totuşi comun fiecăreia, este ori-entarea spre valori, căci noi toţi acţi-onăm cu scopul ocrotitrii, înfiinţării, menţinerii unei valori specifice.

Cu cât încercăm să acţionăm în mod mai organizat, mai structurat, în perspectiva unei perioade mai lungi, cu atât mai mult ne confruntăm cu cealaltă provocare comună: atragerea de fonduri. Este vorba de o serioasă provocare profesională. În acest sens se ridică o serie de în-trebări: Suntem des-tui de maturi pentru această provocare? O luăm destul de seri-os? Avem cunoştinţele şi persoane adecvate în acest sens? Plani-ficăm sau încercăm doar să rezolvăm ad-hoc o situaţie actuală? Care sunt posibilităţile noast re? Activităţile noastre de creare de resurse sunt dominate de rutină sau suntem deschişi pentru a ac-cepta metode şi po-sibilităţi noi? Facem retrospectiva anului/anilor precedenţi?

Când am început să ne ocupăm de această provocare serioasă, de atra-gerea fondurilor, ne-am pus multe întrebări. Şi răspunsurile s-au dove-dit a fi foarte variate. Un lucru e cert: atragerea fondurilor constituie o pro-

vocare foarte serioasă pentru fiecare ONG cât şi asigurarea şi menţinerea activităţiilor.

În acest număr al revistei noas-tre vom examina în mod aprofundat aceste probleme, pentru a vedea în ce măsură s-au schimbat posibilităţile de atragerea fondurilor de-a lungul anilor – pornind de la proiecte, până la donaţii individiuale şi întreprin-deri sociale – ce fel de metode noi şi posibilităţi există care ne-ar putea ajuta în viitor.

Aurelia Grigore, coordonator PR al Fundaţiei pentru Dezvoltarea So-cietăţii Civile (FDSC), bazându-se pe o cercetare pe nivel naţional, se

referă la tehnicile de atragerea fondurilor folosite de ONG-uri, apoi redactează sfaturi utile vizând felul în care această activitate a noastră poate deveni mai eficientă.

Chris Worman, di-rec torul executiv al Fun- daţiei Comunitare din Odorheiu-Secuiesc, se referă la posibilităţile de schimbare în crea-rea resurselor în cazul ONG-urilor din Româ-nia, pentru a avea suc-ces, bazându-se pe o ex perienţă de câţiva ani pe care a însuşit-o în atragerea fondurilor

în România (după o practică în acest domeniu în Statele Unite ale Ameri-cii). Kádár Magor, lector al secţiei de Comunicare şi Relaţii Publice al Fa-cultăţii de Ştiinţe Politice, Adminis-trative şi ale Comunicării, al Univer-

sităţii Babeş-Bolyai, prezintă pentru cei interesaţi o gamă largă de metode pentru atragerea fondurilor. Farkas András, specialist de dezvoltare al Grupului PONT, ne călăuzeşte în lu-mea programelor de finanţare accesi-bile pentru ONG-uri, oprind şi la pro-blematica alegerii de către ONG-uri dintre a acordara prioritate planului strategic sau al unui anunţ actual de program de finanţare. Printre gându-rile lui şi el scoate în evidenţă faptul, că „atragerea de fonduri prin pro-iecte de finanţare constituie doar o felie dintr-un management eficace al ONG-ului”. Continuăm suita artico-lelor cu prezentarea strategiilor mai largi de atragerea fondurilor, cum ar fi întreprinderea comunitară despre care putem citi din articolul lui Ko-lumbán Gábor, preşedintele corpu-lui de curatori al Fundaţiei Civitas. Somai József, economist, ţine con-ferinţă despre problemele legate de cooperative sociale. Potozky László, directorul executiv al Fundaţiei Par-teneriat prezintă noul lor program de finanţare denumit Întreprindere Verde. Manuela Băbescu, responsa-bila PR al NESsT povesteşte despre felul în care sunt sprijinite pe nivel internaţional, demararea întreprinde-rilor sociale şi cum stau ONG-le din România în acest domeniu. Apoi mai putem citi despre conceptul fundaţiei comunitare şi prezentăm fundaţiile comunitare care funcţionează în Ro-mânia şi programele lor de finanţare.

Bukta Zsuzsanna, asistenta Facul-tăţii de Pedagogie şi Psihologie din cadrul Universităţii Eötvös Lóránd (Ungaria), oferă posibilitatea asumă-rii unei priviri asupra sistemului de finanţare a lumii civile a sportului.

Strângerea fon-du rilor nu este doar o provocare specifică a unor ONG-uri în cadrul căreia încearcă să menţină propriile lor programe și organizaţia, ci este o provocare în perspectivă de care ar trebui să se ocupe în mod comun toate ONG-urile.

53Posibilităţi și strategii de atragere de fonduri

Strângerea fondurilor nu este doar o provocare specifică a unor ONG-uri în cadrul căreia încearcă să menţină propriile lor programe şi organizaţia, ci este o provocare în perspectivă de care ar trebui să se ocupe în mod comun toate ONG-urile. Să ne gândim de exemplu la programele de finanţa-re, care sunt decisive în majoritatea cazurilor pentru ONG-uri. Politicile de finanţare sunt elaborate de cei sus-puşi. Din ce cauză? În ce măsură con-tează opinia unor civili în împărţirea unor resurse, oare profită de această posibilitate? În ce măsură sunt infor-maţi despre posibilităţile de finanţare? Acestea sunt întrebări care se referă la viitor şi în acelaşi timp ele constituie şi sarcini. Nemulţumirea este doar primul pas spre atingerea schimbării. Este nevoie de fapte, de planificare

şi conciliere comună. Vocea noastră ajunge mai greu până la Bruxel, dar nu ne-am îndeplinit sarcinile nici aca-să la noi. Şi acest lucru este o problemă de reprezentare şi apărare de interese. Participarea noastră civilă în decizia comună nu este validă.

Colaborarea poate să fie şi de această dată, parola noastră, deoare-ce resursele mai mari sunt inaccesi-bile pentru numeroase ONG-uri mai mici, dar cu proiecte comune ne pu-tem mări reciproc şansele şi în acelaşi timp, putem ajuta întărirea şi menţi-nerea colegilor noştri.

În acest număr ne prezentăm cu rubrici mai puţine dar cu conţinut mai consistent. În rubrica noastră „Curaj civil” prezentăm de această dată colaborarea civilă pentru dezvoltarea regiunii Mezőség.­ În rubrica „Fo-

rum civic” este vorba despre prob-le matica actuală al proiectului de lege al întreprinderilor sociale. În cadrul rubricii „Dezvoltare civică” aruncăm o privire la un exemplu bun, la construirea instituţională perseverentă de mai mulţi pentru rezolvarea problemelor sociale.

Sper că veţi găsi fiecare dintre Dum-noeavoatră informaţii inte re sante, noi şi în acest număr al revistei, care vă va fi de folos pentru mărirea eficacităţii activităţii de creare a resurselor.

Csáki Rozália

redactor-şefcsaki.rozalia@gmail.com

Fordította: Dénes Réka

54 forum civic

Cuprins

forum civic

Cuprins

forum civic

CuprinsPagina 3Sebestyén István: Dilemele atragerii de fonduri

Pagina 5Csáki Rozália: Cu specific variat dar cu aceleaşi probleme

Pagina 7Aurelia Grigore: Strângerea de fonduri: de la artă, la strategie

Pagina 9Chris Worman: Strângerea de fonduri – provocări şi posibilităţi în România

Pagina 11Kádár Magor: Metodele de organizarea resurselor financiare

Pagina 14Farkas András: 2011 – atragerea fondurilor prin programe de finanţare adresate ONG-urilor

Pagina 18Kökény Dalma: Dăruiri – Cum? De la cine? Pentru ce?

Pagina 20Kolumbán Gábor: Întreprindere comunitară, comunitate întreprinzător

Pagina 24Székelygyümölcs – întreprindere comunitară–­interviu­cu­dl.­Már­István

Pagina 26Somai József: În România nu este încă pe ordinea de zi problematica cooperativelor sociale

Pagina 28Potozky László: Finanţare responsabilă, ori finanţări în sprijinul activităţilor de atragerea de fonduri pentru ONG-uri

Pagina 30Manulea Băbescu: Învaţă să zbori cu NESsT

Pagina 31Luminiţa Alexandru: Întreprinderea socială a Asociaţiei Touched Romania

Pagina 33Benedek Gabriella – Kovács Edit – Scsaurszki Tamás: În acelaş loc – împreună – Fundaţiile Comunitare

Pagina 36Camelia Mateş: Fundaţii comunitare – Binele, făcut bine!

Pagina 38Chris Worman: Fundaţia Comunitară Odorheiu Secuiesc

Pagina 39Simona Şerban: Fundaţia Comunitară Cluj

Pagina 40Bereczki Kinga: Fundaţia Comunitară Covasna

Pagina 42Kilyén Melánia: YouthBank

Pagina 43Bukta Zsuzsanna: Există sport fără suport de stat? Sursele de venit ale societăţii civile de sport din Ungaria

Pagina 46Ocskay Gyula – Csáki Rozália: Marinarii mării moarte. Dezvoltare reţea în „Mezőség”

Pagina 49Potozky László: Întreprinderi sociale în stil românesc

Pagina 50Makkai Péter: Este nevoie de construirea unei lumi noi

Pagina 52Csáki Rozália: Cu specific variat dar cu aceleaşi probleme (RO)

Pagina 54Cuprins (RO)

FORUM CIVIC

DEZVOLTARE CIVICĂ

CURAJ CIVIC

forum civic Tipărit de DTP Studio. Apare în 500 de exemplare.Preţ: 7 lei, la comandarea a celor patru numere din anul 2011 aveţi un preţ total redus de 24 lei.

Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania şi de Fundaţia Civitas pentru Societatea Civilă.

revista societãþii civile din transilvania

civil fórum

forumcivic

Főszerkesztő/Redactor-şef: Csáki Rozália

Olvasószerkesztők/Corectori: Jakab Zsuzsa, Szabó Attila

Grafikus/Grafica: Könczey Elemér

Tördelőszerkesztő/Tehno-redactor: Csáki Ferencz

Szerkesztőbizottság/Consiliul editorial:Bereczki Kinga

Bodó BarnaKolumbán GáborPotozky László

Sebestény István (HU)Somai József

Szenkovics Dezső

Készült a DTP Studio nyomdájában. Megjelenik 500 példányban. Ára: 7 lej, a 2011-ben megjelenő négy lapszám

együttes megrendelése kedvezményesen 24 lej.

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért.

erdélyi civil társadalmi lap

Elérhetőségek/Contact:535600 Székelyudvarhely/Odorheiu Secuiesc,

Solymossy utca 29. számtelefon/fax: +40-266-218.481

e–mail: civilforumlap@gmail.com

ISSN 15822–4004