munkavédelem - tételsor - megoldasok

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése:0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi

feladatok

Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:0110-06/2 Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Szóbeli vizsgatevékenység

Szóbeli vizsgatevékenység időtartam: 45 perc

A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 23. § 1. bekezdésében foglaltak alapján a szakmai vizsga szóbeli tételeit a 1617-1/2007. számon kiadom.

Jóváhagyta:

Mátyus Mihályfőosztályvezető

2008

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET

Érvényes: 2008. 05. 21-től

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése:0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatokVizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:2. vizsgafeladatMunka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma, megnevezése:52 521 01 0010 52 01 Akusztikus emissziós anyagvizsgáló31 521 11 0100 31 01 Bevontelektródás hegesztő31 521 02 0000 00 00 CNC-forgácsoló54 544 02 0100 31 01 Cső-távvezeték üzemeltető (olaj, gáz)31 521 05 0100 21 01 Darabológép-kezelő31 521 11 0100 31 02 Egyéb eljárás szerinti hegesztő54 521 05 0010 54 01 Élelmiszeripari gépésztechnikus54 521 05 0100 33 01 Élelmiszeripari gépszerelő, karbantartó54 525 01 0100 52 01 Emelőgép-ügyintéző31 582 09 0010 31 01 Energiahasznosító berendezés szerelője54 525 01 0000 00 00 Építő- és anyagmozgató-gépész technikus31 521 03 0000 00 00 Építő- és szállítógép-szerelő54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus31 582 10 0000 00 00 Épületlakatos31 582 10 0100 31 01 Épületmechanikai szerelő31 521 09 0100 31 01 Esztergályos31 863 01 0000 00 00 Fegyverműszerész33 521 03 0100 31 01 Felvonó karbantartó-szerelő33 521 03 0000 00 00 Felvonószerelő31 521 05 0100 31 01 Fémipari megmunkálógép-kezelő31 521 05 0000 00 00 Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető31 521 05 0100 31 02 Fémnyomó31 521 05 0100 21 02 Fémtömegcikkgyártó33 521 04 0100 31 01 Festőberendezés kezelője31 521 06 0000 00 00 Finommechanikai gépkarbantartó, gépbeállító31 521 07 1000 00 00 Finommechanikai műszerész54 544 02 0010 54 01 Fluidumkitermelő technikus31 521 09 0100 31 02 Fogazó31 521 11 0100 31 03 Fogyóelektródás hegesztő52 521 01 0010 52 02 Folyadékbehatolásos anyagvizsgáló31 521 09 0100 31 03 Fűrészipari szerszámélező33 521 04 0100 31 02 Galvanizáló52 522 09 0000 00 00 Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész31 582 09 0010 31 02 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő31 521 11 0100 31 04 Gázhegesztő54 544 02 0010 54 02 Gázipari technikus31 521 10 0100 31 01 Gépbeállító54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus31 521 09 0000 00 00 Gépi forgácsoló31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló31 521 15 0100 31 01 Gépi gravírozó31 521 10 0000 00 00 Géplakatos31 521 10 1000 00 00 Géplakatos31 521 11 0000 00 00 Hegesztő31 521 11 0100 31 05 Hegesztő-vágó gép kezelője31 521 12 0000 00 00 Hőkezelő31 522 02 0010 31 01 Hőközpont és -hálózatkezelő31 522 02 0010 31 02 Hűtéstechnikai berendezéskezelő31 543 02 0000 00 00 Ipari nemesfém-megmunkáló

2/85


33 524 01 0100 31 01 Ipari olaj- és gáztüzelő berendezés szerelője, üzembehelyezője31 522 02 0100 31 01 Ipari olaj- és gáztüzelő-berendezés kezelője31 582 09 0100 31 02 Karbantartó, csőszerelő31 522 02 0010 31 03 Kazángépész (12 tonna felett)31 522 02 0010 31 04 Kazánkezelő (2-12 tonna között)31 522 03 0100 31 01 Kéményszerelő31 521 15 0000 00 00 Késes, köszörűs, kulcsmásoló31 522 02 0100 31 02 Kisteljesítményű kazán fűtője (max. 2 tonna)31 522 02 0100 21 01 Kompresszorkezelő33 521 04 0000 00 00 Korrózió elleni védőbevonat készítője31 521 09 0100 31 04 Köszörűs31 582 09 0010 31 03 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő31 521 15 0100 31 02 Kulcsmásoló31 522 03 0100 31 02 Légtechnikai hálózat szerelő31 522 03 0000 00 00 Légtechnikai rendszerszerelő31 521 25 0100 31 01 Lemezlakatos31 521 24 0100 31 01 Lemezlakatos52 521 01 0010 52 03 Mágnesezhető poros anyagvizsgáló31 521 09 0100 31 05 Marós54 544 02 0010 54 03 Megújulóenergia-gazdálkodási technikus54 544 02 0100 31 02 Mélyfúró54 544 02 0010 54 04 Mélyfúró technikus31 521 07 0100 31 01 Mérlegműszerész33 521 03 0100 31 02 Mozgólépcső karbantartó-szerelő31 582 09 0100 31 03 Műanyagcső-szerelő52 725 02 0000 00 00 Optikai műszerész31 521 07 0100 31 02 Orvosi műszerész31 521 22 0000 00 00 Öntészeti mintakészítő52 521 01 0010 52 04 Örvényáramos anyagvizsgáló52 521 01 0010 52 05 Radiográfiai anyagvizsgáló52 521 01 0010 52 06 Rezgéselemző anyagvizsgáló52 521 01 0010 52 07 Roncsolásos anyagvizsgáló33 521 03 0100 31 03 Személyszállítógép üzemeltetője31 521 25 0000 00 00 Szerkezetlakatos31 521 24 1000 00 00 Szerkezetlakatos33 521 07 0000 00 00 Szerszámkészítő33 521 08 0000 00 00 Szerszámkészítő33 521 04 0100 31 03 Szervesbevonat-készítő33 521 07 0100 31 01 Szikraforgácsoló33 521 08 0100 31 01 Szikraforgácsoló33 521 03 0100 31 04 Szórakoztatóipari berendezés-üzemeltető52 521 01 0010 52 09 Tömörségi anyagvizsgáló33 521 04 0100 31 04 Tűzihorganyzó31 582 09 0100 31 04 Tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó52 521 01 0010 52 10 Ultrahangos anyagvizsgáló33 524 01 1000 00 00 Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó54 521 05 0010 54 02 Vegyipari gépésztechnikus31 582 09 0010 31 04 Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő

31 521 11 0100 31 06 Volframelektródás hegesztő

3/85


1. Baleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye számba a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontból! Állapítsa meg, hogy sérülés bekövetkezése esetén az elsősegélynyújtás feltételei rendelkezésre álltak-e! Készítsen intézkedési tervet a hasonló események elkerülésére!

Információtartalom vázlata

- Munkahelyek, munkaeszközök alapvető munkavédelmi feltételei

- Munkahelyek legfontosabb környezetvédelmi követelményei (kommunális

hulladék, veszélyes hulladék)

- Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei (tűzjelzés és tűzoltás

lehetősége, menekülési út, vészkijárat)

- Munkabalesetek, kvázi balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai

- Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei egy adott

munkahelyen

Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezniA munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni.25. § A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák á2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell,

Nagyobb épületeknél menekülési útvonal tervrajzot kell elhelyezni jól látható helyeken. A menekülési útvonalakat szabadon kell tartani, azok még átmenetileg sem szűkíthetők le, azon pl. lomok tárolása tilos.Magas épületek, illetve a zárt- és középfolyosós középmagas épületek kiürítési útvonalain biztonsági világítást és/vagy irányfényeket kell biztosítani, melyek tűz esetén, egy esetleges áramkimaradásnál is meghatározott ideig még elősegítik a tájékozódást. Vészkijáratal ellátott épületekben a vészkijáratot szabadon kell hagyni,a menekülés iránya felől a nyitási lehetőséget biztosítani kell.pl:bellülről nyitható ajtó,kulcs. Ennek meglétét és működését ellenőrizni kell á37. § A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat

4/85


szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen. Amennyiben a házban tűzjelző rendszert létesítettek, annak működőképességét ellenőrizni kell.

Veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása, szállíttatása, ellenőrzéseA veszélyes hulladékok gyűjtése a nem veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik, jogszabályban előírtaknak megfelelően kialakított gyűjtőhelyeken és gyűjtőedényekben. Minden telephelyen kialakításra kerültek gyűjtőhelyek, ahol a munkatársak elhelyezhetik a munkájuk során keletkező veszélyes hulladékokat. Minden hulladékot kóddal (EWC kód) látunk el, melyet feltüntetünk a gyűjtőedényeken is. Jogszabályi előírások alapján évente legalább egy alkalommal, vagy mennyiségtől függően többször is elszállítatásra kerülnek a hulladékok. Az elszállítást szállításra és a kezelésre vonatkozó, engedéllyel rendelkező cégek végzik. Szerződéskötés után, ezek a cégek gondoskodnak a hulladék ártalmatlanításáról, újrahasznosításáról, és megfelelő elhelyezéséről. Folyamatosan ellenőrizésre kerül a gyűjtőedények és a gyűjtőhelyek állapota.

Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolásaA nem veszélyes hulladékok gyűjtése a veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik. Minden telephelyünkön kialakításra kerültek gyűjtőhelyek, ahol a munkatársak elhelyezhetik a munkájuk során keletkező nem veszélyes hulladékokat. Folyamatosan kerülnek elszállításra a nem veszélyes hulladékok. Az elszállítást a szállításra és a kezelésre vonatkozó, a környezetvédelmi hatóság által kiadott, engedéllyel rendelkező, cégekkel végeztetjük, melyekkel szerződést kötöttünk. Ezek a cégek gondoskodnak a hulladék újrahasznosításáról, megfelelő elhelyezéséről. Folyamatosan ellenőrizzük a gyűjtőedények, gyűjtőhelyek állapotát.Tevékenységünket úgy végezzük, hogy megfeleljünk a környezetvédelmi jogszabályokban, határozatokban foglaltaknak. Elkészítettük egyedi hulladékgazdálkodási tervünket, melyet a hatóság jóváhagyott. Bejelentkeztünk az országos hulladék információs rendszerbe (HIR), így rendelkezünk a szükséges környezetvédelmi azonosítókkal (KÜJ és KTJ szám). A hulladék nyilvántartásunkat technológiánként, naprakészen vezetjük jogszabályban előírt tartalommal.

Munkabalesetek, kvázi balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai

A munkabalesetek kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen64. § (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.65. § (1) A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére...3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.

5/85


Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei egy adott munkahelyen

Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő

személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az

elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát,

szenvedését, szorongását.

Nagyon fontos tudni, hogy miként lehet elsősegélyt nyújtani - különösen az olyan, életet

veszélyeztető helyzetben, ahol pl. a légzés vagy szívműködés leállt, illetve vérzés, fulladás,

áramütés vagy mérgezés történt. Tehát az elsősegélynyújtás személyi feltétele, hogy a

dolgozó tisztában legyen, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset esetén mi a tennivalója,

milyen fontossági sorrendben kell megkezdeni a mentést.

Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele, hogy a munkaadónak minden munka helyszinen, ahol

szervezett munkavégzés folyik, biztosítani kell egy elsősegély dobozt, amelyben a

munkavégzés alatt bekövetkezhető munkabalesetek ellátására megfelelő kötszerek, illetve az

adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó eszközök állnak rendelkezésre.

Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, a

dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként

üzemorvosi vizsgálaton részt venni, és ha a munka jellege megköveteli, elsősegély

tanfolyamon részt venni.

6/85


A vizsgázó neve:……………………….……

Értékelő lap

1. Kvázi baleset történt a munkahelyén. A kvázi baleset kivizsgálása során vegye számba a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontból! Állapítsa meg, hogy sérülés bekövetkezése esetén az elsősegélynyújtás feltételei rendelkezésre álltak-e! Készítsen intézkedési tervet a hasonló események elkerülésére!

Típus

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és

vizsgakövetelmény szerint

Az információtartalomvázlata alapján

Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem

Munkahelyek legfontosabb környezetvédelmi követelményei (kommunális hulladék, veszélyes hulladék)

20

Tűzvédelem

Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei (tűzjelzés és tűzoltás lehetősége, menekülési út, vészkijárat)

20

Munkabiztonság

Munkahelyek, munkaeszközök alapvető munkavédelmi feltételei 15

Munkabalesetek, kvázi balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai 10

ElsősegélynyújtásAz elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei egy adott munkahelyen

15

Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért3 Információforrások kezelése 54 Elsősegélynyújtás 5

Összesen 90Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért

Személyes

Pontosság 1Önállóság 1Szabálykövetés 1Döntésképesség 1

TársasIrányítási készség 1Határozottság 1

Módszer

Áttekintő képesség 1Figyelem-összpontosítás 1Rendszerező képesség 1Lényegfelismerés (lényeglátás) 1

Összesen 10Mindösszesen 100

……………………………. ……………………………...dátum aláírás

7/85


2. Munka- és tűzvédelmi oktatás keretében ismertesse munkatársaival a raktározás és tárolás legfontosabb munka- és tűzvédelmi szabályait!Térjen ki az oktatás során a munkahelyen keletkező hulladékok fajtáira és a hulladékok gyűjtésével, tárolásával kapcsolatos teendőkre!Maró hatású szer okozta sérülés esetén hogyan nyújt elsősegélyt?


- A raktározás és tárolás legfontosabb munkavédelmi szabályai

- A raktározás és tárolás alapvető tűzvédelmi előírásai

- A hulladékok fogalma, csoportosítása, jellemzőik, a káros környezeti

hatások

- Elsősegélynyújtás maró hatású szer okozta sérülés esetén

Raktározással összefüggõ legfontosabb teendõk

Elsõsorban szükségeltetik egy megfelelõ raktár. Azt, hogy melyik termékféleségnek mi a megfelelõ, azt részint a szakirodalomból, vegyszerek esetén pedig a Biztonsági Adatlapokból tudhatjuk meg. A helyesen kialakított raktárban stabil, az igénybevételnek megfelelõ teherbírású rakfelületek, polcok vannak. A magasabb polcokhoz ipari létra áll rendelkezésre. A tárolandó anyagok, termékek kívánalmai szerint kell a raktárnak fûtve vagy hûtve lennie, a benn uralkodó hõmérsékletet rendszeresen kell mérni és jelezni.

A raktárakat termékcsoportok szerint kell kialakítani. Külön kell tárolni pl. a papírféleségeket, a tûzveszélyes anyagokat, a maró és irritatív vegyszereket.

Gondosan kell ügyelni arra, hogy olyan termékek, melyek egymásra nézve minõségrontóak, reakcióképesek vagy eltérõ tisztasági fokúak, ne legyenek csoportosan tárolva. Ha van elõírás arra, hogy egyszerre egy helyen egyfajta termékbõl mennyi tárolható, esetleg hogy maximum vagy minimum) mekkora darabonkénti kiszerelésben, azt szigorúan be kell tartani.

A raktárban a közlekedésnek, a szállítóeszközök méreteinek megfelelõ szélességû utakat kell biztosítani. Ha elõírás tiltja, akkor a fûtõ, melegítõ berendezések közelében a tûzvédelmi szakember által meghatározott távolságig nem helyezhetõ el az adott termék. A raktárak egyéb tûzvédelemmel kapcsolatos elõírásait is gondosan be kell tartani. A tûzvédelmi szabályzatban meghatározott számban és helyen el kell helyezni a tûzoltókészülékeket, tûzcsapokat, tûzivizet. Ajánlatos a tûzoltókészülékek mellé kiírni: »tûzoltókészülék«, így biztosítjuk, hogy feltûnik a levett, de helyére vissza nem tett készülék hiánya.

Gondoskodni kell a megfelelõ világításról. Minél veszélyesebb anyagot tárolunk, annál erõsebbnek kell lennie a világításnak a tájékozódás, az egyes készítmények vagy hegyes, éles szerszámok felismerésének érdekében. A tároló helyiségek padozata egyenletes és sima legyen, és ha vegyszerek érhetik, akkor az adott vegyszer hatásának (kiömlés esetén) ellenálló.

Feltétlenül legyen a tárolás, raktár közelségében elsõsegélynyújtó felszerelés. Vegyi anyagok

8/85


raktározása esetén szemöblítõ palack is ajánlatos. A raktár távolabbi pontjain ki kell írni, hogy hol található a legközelebbi elsõsegélydoboz (szekrény), illetve segélykérõ telefon.

A biztonságos tárolásnak a megfelelõ raktárhelyiségben is még számos feltétele van. A raktározott áru mindig stabilan, dõlés- és leesésmentesen legyen elhelyezve. Termékenként, vegyszerek esetén minden egyes tárolóedényzeten fel kell tüntetni a pontos megnevezést, szükség esetén a mennyiséget. Ha indokolt, akkor a tárolóedényzeten a legfontosabb elsõsegélynyújtó és tûzoltási intézkedéseknek is rajta kell lennie. Magyar nyelven! (E témáról a közeljövõben bõvebben és részletesebben is fogok írni.)

A tárolópalackoknak stabilaknak kell lenniük, és csak a terhelhetõségi határig lehet rakodni rájuk. Amennyiben a termék kiömlése, a lerakott áru szennyezése (olaj stb.) esetén vagy újfajta termék lerakodása elõtt száraz vagy nedves tisztítást kell végezni, ezt a polcoknak károsodás nélkül el kell viselniük.

A raktár kiszolgálása során speciális egyéni védõeszközökre lehet szükség (a helyi Munkavédelmi Szabályzat, Tárolási Szabályzat elõírásai szerint) ezeket a szükséges mennyiségben, méretben és állapotban a közelben kell tartani. Ha az áruk mozgatásához segédeszköz szükséges, azokat is jó állapotban, készenlétben kell tartani. Mindig legyen kéznél olyan szer, amelynek használata a vegyszer kiömlése során szükséges, illetve takarítószerszámok, melyek törés, kiszóródás esetén kellhetnek. Ajánlatos megfelelõ számú zseblámpát vagy egyéb hordozható lámpát tartani áramszünet esetére.

Nagyon gondosan be kell tartani azokat az elõírásokat, melyek az egymás közelében való tárolás tilalmára, a megszabott tárolási hõmérsékletre, a szellõzés követelményeire és az esetleges különleges ártalmak (pl. fröccsenés vagy sérülés) megelõzésére szolgálnak.

A raktárhoz tartozó irodában vagy egyéb irodai munkahelyen kötelezõen tárolni kell a cég Munkavédelmi Szabályzatát, Tûzvédelmi Szabályzatát, vegyszerek esetén a Biztonsági Adatlapokat, ha targonca mûködik a raktárban, akkor annak Kezelési Utasítását (a targoncavezetõ pedig mindig tartsa magánál jogosítványát). A raktárban mindig be kell tartani a kézi teheremelési elõírásokat: nõk 20 kg-ig, férfiak 50 kg terhelésig emelhetnek, rakodhatnak egyedül. Ha a megfogott tárgy (edény, doboz stb.) nem jó fogású, akkor a fenti értékek a kényelmetlenség arányában akár 50%-kal is csökkenthetõk.

2. Raktári tevékenység tilalmai

Szigorúan tilos a tárolópolcokon és rakodótérben élelmiszert és étkezésre szolgáló edényt, poharat tartani.

Tilos bármiféle vegyszert, egyéb fel nem ismerhetõ anyagot, eszközt, alkatrészt (magyar nyelvû) felirat nélküli csomagolásban, edényzetben tárolni.

Tilos, még ha megfelelõ feliratot is raknak rá, kiürült élelmiszeres dobozban, palackban, kannában más készítményt, vegyszert tárolni.

A raktárban tárolni és/vagy közlekedni, rakodni csak a kijelölt területen és módon szabad. A raktárban a kiszolgáló személyzeten kívül senki sem tartózkodhat, csak akkor, ha erre indoka

9/85


van, és a személyzet tagja megfelelõ kíséretet és felügyeletet biztosít. Minden árut, készítményt oda kell rakni, ahol annak helye van, tilos - akár ideiglenesen is - ettõl az elõírástól eltérni.

Tilos a raktárban olyan árut, készítményt tartani - akár ideiglenesen is -, amelyhez nincs meg a szükséges elõírt tûzoltási felszerelés és egyéb mentõ- vagy egészségügyi felszerelés, írásos ismertetõ vagy Biztonsági Adatlap.

3. Személyi feltételek

A raktárban dolgozó személyzetnek ismernie kell a tárolt készletekkel kapcsolatos szükséges kezelési, tûzvédelmi és biztonsági elõírásokat. Oktatásukról rendszeresen naplót kell vezetni, melyben aláirás is szerepel.

Raktári dolgozó csak az lehet, akinek érvényes foglalkozásegészségügyi engedélye van erre az üzemorvostól.

Az üzemorvost részletesen tájékoztatni kell arról, hogy milyen anyagokkal kerül érintkezésbe az illetõ, és milyen jellegû lesz a fizikai megterhelése.

A raktári személyzetet el kell látni az elõírt (MVSz) egyéni védõeszközökkel, és ismertetni kell azok használati módját.

4. Munkavédelmi szemle

A raktárakat az általános üzemi szemlék keretében rendszeresen ellenõrizni kell a fent ismertetett elõírások és követelmények betartása és végrehajtása szempontjából.

Ez nem csak a munkavédelmi szakember feladata!

16. § (1) Egy helyiségben az "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó különbözõ halmazállapotú anyagok vagy a "C" és "D" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben nemzeti szabvány ettõl eltérõen nem rendelkezik - nem tárolhatók. (2) Az "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, "C" tûzveszélyességi osztályba tartozó éghetõ folyadékot kiszerelni, csomagolni csak nemzeti szabványban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellõzést biztosítottak. (3) Az "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a "C" és "D" tûzveszélyességi osztályba tartozó éghetõ folyadékot csak jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghetõ anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hõt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hõmérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenõrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) Az "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a "C" tûzveszélyességû éghetõ folyadék egyedi és gyûjtõcsomagolásán - amennyiben jogszabály, nemzeti szabvány ettõl eltérõen nem rendelkezik - az anyag tûzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve

10/85


piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelõ, illetve a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldrõl közvetlenül érkezõ anyag, éghetõ folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni. (6) A kereskedelmi létesítményekben az "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetõnek írásban kell meghatároznia.

(7) Veszélyes áruk szállításával összefüggõ átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a nemzeti szabványban elõírtakat kell alkalmazni. 17. § (1) Szilárd éghetõ anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. (2) Az éghetõ anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghetõ anyagtól mentes területet kell tartani. (3) A szabadban elhelyezett tárolási egységek között a Szabályzatban, nemzeti szabványban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenlõ távolságot kell biztosítani. (4) Tetõtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. (5) Az épület tetõterében, padlásán éghetõ anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetõszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetõszerkezet éghetõ anyagú elemeitõl és a kéménytõl legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) A raktárban éghetõ anyagú födéme, tetõszerkezete és a tárolt éghetõ anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. (7) A raktározás, tárolás területét éghetõ hulladéktól, száraz növényzettõl mentesen kell tartani. (8) Az "A"-"B" tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghetõ folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghetõ anyagból készült állványon, polcon szabad. (9) Tûzgátló elõtérben mindennemû tárolás tilos.

A hulladékok csoportosítása eredet és halmazállapot szerintA hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag, amelynek keletkezéséről gondoskodni kell.

Halmazállapot szerintSzilárd Folyékony Iszapszerű Gáznemű

Eredet szerint

Településiháztartási és utcai szemét

kommunális szennyvíz

kommunális szennyvíz-iszap, szippantott iszap

lakóházfűtések füstje

Termelési ipari melléktermékek és hulladékok, állati eredetű hulladékok, almos trágya

ipari szennyvizek, olajok, hígtrágya

ipari szennyvíziszapok

ipari füstök és gázok

11/85


Veszélyeskülönféle ipari törmelékek, porok

savak, lúgok, oldatok, festékek, trafóolajok

galvániszapokvegyipari, petrokémiai gázok és füstök

A hulladékgazdálkodás a hulladékok káros hatásai elleni védő intézkedések összessége.A nem megfelelő hulladékkezelés nagy mértékű környezetszennyezéshez vezet, Különösen az káros, amikor illegálisan a termőföldbe süllyesztik a veszélyes anyagokat, hordókat.

Elsősegélynyújtás maró hatású szer okozta sérülés esetén

A legprecízebb elsősegélynyújtás sem helyettesítheti az orvosi vizsgálatot. Minden sérültet, rosszulléten átesett embert orvosnak is meg kell mutatni. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk és próbáljuk megnyugtatni a beteget. A sérülés súlyosságának megállapítása, a további teendők és kezelés meghatározása az orvos feladata. Vegyi sérülések (mérgezések)

Méreg az az anyag, mely aránylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva hatásával a szervezet életfolyamatait múlóan, tartósan vagy véglegesen megzavarja. A bejutás útjának megfelelõen a mérgezés lehet külsõ és belsõ. I. külsõ mérgezések: Valamilyen maró anyag (lúg, sav, vagy szerves oldószer) testfelületre jutásakor keletkeznek. Elsõdleges teendõ a méreggel átitatott ruhadarab eltávolítása, majd a bõr óvatos, tiszta textildarabbal való azonnali letörlése. Ezt követõen bõ vizes lemosást kell végezni a kénsav-marás kivételével. A gyakorlatban közömbösítésre többnyire sem idõ, sem lehetõség nincs, mivel a méreg milyensége gyakran ismeretlen, továbbá a mérget közömbösítõ vegyszerek nem állnak rendelkezésre. Ezért közömbösítéssel ne kísérletezzünk (egy-két ritka kivételtõl eltekintve), mert ezzel csak értékes idõt vesztünk. A méreg hígítása szintén igen fontos, és majd minden esetben alkalmazható. Szembe jutott méreg esetén is azonnali vízzel való kiöblítés a teendõ. Mész bejutásakor, ha van kéznél, cukoroldat alkalmazandó. Marómérgezések: a. lúgmérgezések: (nátronlúg, mosószóda, mosóporok.) Hánytatni tilos ! Vizet, tejet itassunk a beteggel. Célunk a méreg azonnali hígítása. Legjobb erre a célra a tej, mert nyálkahártya bevonó és enyhe fájdalomcsillapító hatása is van. A lúgok a nyálkahártya elfolyósodó elhalását okozzák, igen súlyos következményekkel. b. savmérgezések (kénsav, sósav, ecetsav, oxálsav). Itt is azonnali víz vagy tej itatása a teendõ. Közömbösítésre szódabikarbonát tilos használni, mert a fejlõdõ széndioxid szétrepesztheti a felmaródás következtében elvékonyodott gyomorfalat. A hánytatás természetesen itt is tilos.4. maró gõzök és gázok: belélégzése esetén a beteg azonnali friss levegõre való juttatása a teendõ. Óvakodjunk a mérgezés helyén nyílt láng alkalmazásától vagy villany bekapcsolásától, az esetleges robbanásveszély miatt. Légzésbénulás esetén mesterséges lélegeztetés végezhetõ. A leggyakoribb mérgezés ebbõl a csoportból a széndioxid mérgezés borospincékben, silómedencék alján. Vigyázzunk, mert a gáz a levegõnél nehezebb, mélyen helyezkedik el, és az elsõsegélynyújtó a beteghez lehajolva maga is áldozatul eshet. A tömény gáz belégzése azonnali halált okoz. Ki kell emelni a szénmonoxid mérgezést is. Ez a

12/85


világítógázban, városi gázban, kipufogó gázban található és igen nagy kötõdõ képessége van a vörösvérsejtekhez, kiszorítva az oxigént. Különösen gondolnunk kell szénmonoxid mérgezésre a zárttérben járó motorú autók esetén.

13/85



Értékelő lap

2. Munka- és tűzvédelmi oktatás keretében ismertesse munkatársaival a raktározás és tárolás legfontosabb munka- és tűzvédelmi szabályait!Térjen ki az oktatás során a munkahelyen keletkező hulladékok fajtáira és a hulladékok gyűjtésével, tárolásával kapcsolatos teendőkre!Maró hatású szer okozta sérülés esetén hogyan nyújt elsősegélyt?

Típus

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény

szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem A hulladékok fogalma, csoportosítása, jellemzőik, a káros környezeti hatások

20

TűzvédelemA raktározás és tárolás legfontosabb tűzvédelmi előírásai

20

MunkabiztonságA raktározás és tárolás alapvető munkavédelmi szabályai

25

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás maró hatású szer okozta sérülés esetén

15

SzintSzakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény

szerintMaximum Elért

3 Információforrások kezelése 54 Elsősegélynyújtás 5


SzemélyesPontosság 1Önállóság 1Szabálykövetés 1

TársasIrányíthatóság 1Irányítási készség 1Határozottság 1

MódszerÁttekintő képesség 1Figyelem-összpontosítás 1Rendszerező képesség 2


……………………………. ……………………………...dátum aláírás

14/85


3. Ön a cég egy másik telephelyén kap munkafeladatot. A tevékenység megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy a munkahely munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontból megfelelő-e!Biztosítottak az elsősegélynyújtás feltételei?


- Munkahelyek kialakításának alapvető munkavédelmi követelményei

(általános követelmények)

- Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi előírásai (menekülési utak,

vészkijáratok, tűzjelzés és tűzoltás)

- A lehetséges környezetvédelmi veszélyforrások (munkahelyi

hulladékkezelés)

- Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételei

A munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a berendezések biztonságosak legyenek és az egészséget ne veszélyeztessék. A munkahelyek kialakításánál a következőket kell - a helységek méretének kialakítása- a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés- a munkahely megvilágítása- a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések- zajvédelem- rezgésvédelem

A munkahelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:- a létesítmény és a helységek tűzveszélyességi osztályba sorolását- a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat- a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait

A tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadótervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: - a tűzjelzés módját- riasztás rendjét- létesítmény elhagyásának módját- a tűz esetén szükséges tennivalókat- a fő veszélyforrásokat- a létesítmény helyszínrajzát

A munkahely kialakításánál fokozott figyelmet kell szentelni a környezetszennyezésre is: - a keletkező hulladékok tárolása, elszállítása, és megsemmisítése- levegőszennyezés- vízszennyezés- talajszennyezés

15/85














adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó ezközök állnak rendelkezésre.

Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni, és ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni.

16/85



Értékelő lap

3. Ön a cég egy másik telephelyén kap munkafeladatot. A tevékenység megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy a munkahely munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontból megfelelő-e!Biztosítottak az elsősegélynyújtás feltételei?

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem A lehetséges környezetvédelmi veszélyforrások (munkahelyi hulladékkezelés)

20

Tűzvédelem

Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi előírásai (menekülési utak, vészkijáratok, tűzjelzés és tűzoltás)

20

Munkabiztonság

Munkahelyek kialakításának alapvető munkavédelmi követelményei (általános követelmények)

25

ElsősegélynyújtásAz elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételei

15






TársasIrányíthatóság 1Határozottság 1



……………………………. ……………………………...dátum aláírás

17/85


4. Villamos berendezésen végez munkát az Ön munkacsoportja. Hívja fel munkatársai figyelmét a legfontosabb munka- és tűzvédelmi követelményekre!Áramütés esetén hogyan nyújtana elsősegélyt?Munkatársaival beszélgetve, felmerül a fényszennyezés problémája. Hogyan magyarázza el kollegáinak, mi ez a jelenség?


- Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi és szervezési

feltételei

- Villamos berendezések használatával kapcsolatos alapvető tűzvédelmi

szabályok

- Elsősegélynyújtás áramütés esetén

- A fényszennyezés fogalma és környezetkárosító hatása

Személyi feltétel: 1 villanyszerelési munkát kizárólag egészségileg alkalmas, a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkező a munkával kapcsolatos veszélyekre és munkavédelmi szabályokra kioktatott, elsősegély nyújtásra kioktatott személynek szabad végezni.

Tárgyi feltétel: 2 tárolóhelyeknél az anyagok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak figyelembevétele a közműhálózat karbantartása, villamos szerelvények biztonsági követelményei (érintésvédelemi, robbanásbiztonsági) munkavégzésnek megfelelő természetes és mesterséges világítás, munkavállalótól függő levegő biztosítása a padlózat csúszásmenetes, egyenletes, botlásmentes legyen, zajhatások, por, sugárzások légnyomás nem léphetik túl az e.ü. határértéket, még rövid időre sem munkahely céljára olyan építmény lehet, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú

Szervezési feltétel: 3 egyéni védőeszköz juttatás, munkaruházat orvosi vizsgálatok rendje, ittasság vizsgálat ellenőrzésének rendje veszélyes gépek,technológiák körének és az eljárások rendjének meghatározása

Villamos berendezések használatával kapcsolatos tűzvédelmi szabályok: 4 nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni1

2

3

4

18/85


központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani, lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható a berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani azoknál az épületeknél, technológiai folyamatoknál, berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni

Elsősegélynyújtás áramütés esetén


AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG!

Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön.A teendők elvi sorrendje: - Kiszabadítás az áramkörből. - Elsősegélynyújtás. - Az orvos vagy a mentők értesítése. - A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). - A munkahelyi vezetők értesítése.

A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!)

Kiszabadítás az áramkörből: Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse!

A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír).

Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes.

Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet!

Elsősegélynyújtás: Kiszabadítás után az elsősegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni.

19/85


A teendőket a károsodás mértéke határozza meg,

1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!

2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz.

3. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van! Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik, és a légutak szabaddá válnak.Lábaink a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek, és a szabadon maradt jobb karját magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés). Percenként 17-18 légzés szükséges. A lélegeztetést addig kell folytatni, míg meg nem indul a légzés vagy be nem áll a halál.

4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halál állapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved.Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után 2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne. A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk. Lehet, hogy a feladat megerőltető, de a kitartással megmenthetsz egy embert!

Fényszennyezés fogalma, környezetkárosító hatásai: 5Az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítása. Vagy más megfogalmazásban, a fényhasználatnak azt a formáját jelenti, amikor a mesterséges fény egy része hasznosítás nélkül távozik az égbolt felé. Káros az élővilágra. Megzavarja a repülő rovarokat és vonuló madarakat. A tavak közelében lévő fényforrások csökkentik a planktonok algafogyasztását→ algák túlburjánzása→teljesen átalakul a tó élővilága.

5

20/85



Értékelő lap

4. Villamos berendezésen végez munkát az Ön munkacsoportja. Hívja fel munkatársai figyelmét a legfontosabb munka- és tűzvédelmi követelményekre!Áramütés esetén hogyan nyújtana elsősegélyt?Munkatársaival beszélgetve, felmerül a fényszennyezés problémája. Hogyan magyarázza el kollegáinak, mi ez a jelenség?

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem A fényszennyezés fogalma és környezetkárosító hatása

20

TűzvédelemVillamos berendezések használatával kapcsolatos alapvető tűzvédelmi szabályok

20

MunkabiztonságVillamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi és szervezési feltételei

25

Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás áramütés esetén 15







MódszerÁttekintő képesség 1Lényegfelismerés (lényeglátás) 1Rendszerező képesség 2


……………………………. ……………………………...dátum aláírás

21/85


5. Új villamos kéziszerszámokat kap munkacsoportja. Milyen követelményeknek kell megfelelni a szerszámoknak munka- és érintésvédelmi szempontból?Hogyan magyarázza el munkatársainak a kéziszerszám által kibocsátott zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásait?Milyen típusú tűzoltó készüléket választana a szerelési munkahelyre?Ha megsérül a kéziszerszám vezetékének szigetelése, és munkatársa áramütés következtében megsérül, hogyan nyújt elsősegélyt?


- Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és

érintésvédelmi megfelelőségének feltételei

- A zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásai

- Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk

- Elsősegélynyújtás áramütés okozta sérülések esetén

Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi

megfelelőségének feltételei

18. § (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni véd eszköz el állítása, gyártása, tárolása, mozgatása,ő ő szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet.

(2) Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett aő munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

(3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adottő munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelel ségi nyilatkozattal,ő illetve a megfelel séget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).ő

(4) Egyéni véd eszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-őmegfelel ségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni véd eszközök megfelel ségénekő ő ő tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felel s miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.ő

(5) A foglalkoztatáspolitikáért felel s miniszter meghatározza az egyéni véd eszköz EK-megfelel ségiő ő ő nyilatkozata, EK-típustanúsítványa kiadásának, valamint az egyéni véd eszközök min ségét biztosítóő ő rendszer, továbbá a gyártás min ségirányítási rendszere ellen rzésének részletes szabályait.ő ő

(6) Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez köti, ez a hatósági engedély egyenérték a (3) bekezdés szerinti megfelel ségi tanúsítvánnyal.ű ő

(7) Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap id tartamra üzemeltetheti.ő

22. §

23. § (1) A biztonságos m szaki állapot meg rzése érdekében id szakos biztonsági felülvizsgálat alá kellű ő ő vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek id szakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy aő rendeltetésszer és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció el írja. Az id szakosű ő ő biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és

22/85


munkavédelmi szakképzettséggel rendelkez személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy különő jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakért i engedéllyel rendelkez személy végezheti.ő ő

(2) A munkahelyet, az egyéni véd eszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltet munkáltatónakő ő soron kívül ellen riznie kell, ha az a rendeltetésszer alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette aő ű munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellen rzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellen rzés elvégzése - aő ő veszélyeztetés jellegét l függ en - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnekő ő min sül.ő

A zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásai

A lakosság egészét érinti az ipari fejlődés és a motorizáció kedvezőtlen hatása, a zaj és rezgésterhelés. Ennek fő forrása elsősorban a közlekedés, és az ipari gépek berendezések. A közlekedésből származó zajterhelés elfogadható mértéke nappal 65 db, éjjel 55 db, a munkahelyen a 87 db. A folyamatosan ettől nagyobb zajszint, már maradandó halláskárosodáshoz vezet.A kéziszerszámok vagy a munkagépek nemcsak zajforrásként jelennek meg, hanem használatuk során a munkavállaló egész testére rezgéseket adnak át. A rezgés lehet:- kisfrekvenciás, amely elsősorban mozgatószerveket (csontokat,izületeket,izmokat) károsítja- nagyfrekvenciás, amely amely a vérkeringésben idézhet elő zavarokat, érgörcs, idegi tünet.

-Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk:

A készülékek a védendõ objektumok tûzveszélyességi fokától függõen vannak telepítve típus és darabszám tekintetében. Erre vonatkozó követelményeket az építési szabályzat valamint a MH "Tûzvédelmi eszközök és anyagok normái" utasítás írja elõ. Használatban lévõ fõbb kézi tûzoltó készülékek technikai adatai:

Tulajdonság/Típus 6 kg-os por belsõ palackos

6 kg-os por belenyomott gázos

2 kg-os széndioxiddal oltó

6 kg-os habbal oltó

Oltóanyaga

ANTIPYRO-200ABC vagy BC por

TLPP' 92 ABC vagy BC por

Szén-dioxid AFFF/ATCinstant hab

Hajtóanyaga C02 N2 C02 C02

Oltóanyag mennyisége

6 kg 6 kg 2 kg 7 liter

Vizsgálati tûz jel 13A, 89B 13A, 89B B1 5A, 89B

Hõmérsékleti határok

-15C-tõl+40 C-ig

-15C-tõl+40 C-ig

-15C-tõl+40 C-ig

-15C-tól+60C-ig

Mûködési idõ 10 s 10 s 20 s 20 s

Hatótávolság 3 m 3 m 0,5 m 8 m

Üzemi nyomás 14 bar 14 bar 23,4 - 141,8 14 bar

23/85


bar

Készülék súlya 11 kg 9,5 kg 10,5 kg 9,5 kg

Milyen típusú tüzek oltására alkalmasak a rendszeresített tûzoltó készülék?

Ehhez vizsgáljuk meg röviden a tüzek osztályozását és jelzéseiket.

A tûzosztály: szilárd, általában szerves eredetû, olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében égnek;

B tûzosztály: folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei;

C tûzosztály: gázok tüzei;

D tûzosztály: fémek tüzei.

A fenti osztályokat jellegzetes rajzos szimbólumokkal ábrázolják a készülékek címkéin jól látható helyen.

Mekkora tüzet lehet eloltani egy tûzoltó készülékkel?

A készülékek oltási paramétereit az MSZ 1040/3-85 szabvány írja elõ, amit vizsgálati egységtûznek neveznek. A táblázat 13A (vizsgálati tûz jel) jelzése egy valós körülmények között elõidézett tûz oltási paramétereit jelöli. Egy acélvázra 13 sorban összesen 169 db, 130 mm hosszú és 39 mm vastagságú erdei fenyõbõl készített máglyát készítenek. A begyújtott máglya 6 percig ég és után egy készülékkel úgy kell a tüzet eloltani, hogy 3 percen belül visszagyulladás nem jöhet létre.

A 89B (vizsgálati tûz) éghetõ folyadékokra vonatkozik. Egy megközelítõleg 2 m átmérõjû vas edénybe 1/3 víz és 2/3 rész vegyipari benzint öntenek 3cm-es rétegben, ami 89 litert feltételez. Egy perces égés után eloltják a tûzet. Az oltási vizsgálat akkor eredményes, ha a tûz kialszik és három vizsgálat közül 2 sikeres lesz.

Napjainkban a vegyipar igen korszerû és hatékony és környezetbarát oltó porokat képes elõállítani. A fenti két példából látható, hogy a kézi tûzoltó készülékek komoly tüzek megfékezésére alkalmasak, ha azokat kellõ idõben és szakszerûen végezzük. A tûzoltó készülékben lévõ oltó anyagok az ember egészségére alapvetõen nem károsak. Természetesen szemünket óvni kell, hogy a por ne kerüljön bele. Külön érdemes megemlíteni a szén-dioxiddal oltó készülékeket. Ezek oltási hatásfoka jóval kisebb a porral oltóknál, de mégis van egy komoly elõnyük, hogy oltás után szennyezõdés nem marad vissza, nem teszi tönkre a berendezéseket a beavatkozás folyamán. Vigyázni kell viszont az oltás folyamán, mert a szén-dioxid fagyási sérülést okozhat rövid idõ alatt. Zárt térben való használat esetén kiszorítja az oxigént és így levegõhiány lép fel. A szén-dioxiddal oltó készülékek napjainkban a környezetvédelmi elõírások miatt kifutóban vannak, helyettük habbal oltó készülékek kerülnek rendszerbe.

A tûzoltó készülékekhez kötõdõ legalapvetõbb szabályokat mindenkinek fontos ismerni, mert senki sem tudhatja, hogy akár saját, vagy embertársai testi épségének megóvása érdekében mikor kerülhet sor használatára. Ezért:

a munkahelyünkhöz legközelebb elhelyezett kézi tûzoltó készülék használati elõírásait ismerjük meg. A készüléken elhelyezett címke írásos és rajzos formában ehhez részletes felvilágosítással szolgál;

24/85


vegyünk részt a munkahelyek tûzvédelmi felelõseinek évente megtartott felkészítõ foglalkozásán;

jelezzük a tûzvédelmi felelõsöknek, ha környezetünkben tûzoltásra alkalmatlannak vélt készüléket találunk.



AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG!

Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön.A teendők elvi sorrendje: - Kiszabadítás az áramkörből. - Elsősegélynyújtás. - Az orvos vagy a mentők értesítése. - A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). - A munkahelyi vezetők értesítése.

A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!)

Kiszabadítás az áramkörből: Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse!

A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír).

Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes.

Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet!

Elsősegélynyújtás: Kiszabadítás után az elsősegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni.

A teendőket a károsodás mértéke határozza meg,

1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!

2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz.

25/85


3. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van! Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik, és a légutak szabaddá válnak.Lábaink a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek, és a szabadon maradt jobb karját magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés). Percenként 17-18 légzés szükséges. A lélegeztetést addig kell folytatni, míg meg nem indul a légzés vagy be nem áll a halál.

4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halál állapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved.Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után 2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne. A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk. Lehet, hogy a feladat megerőltető, de a kitartással megmenthetsz egy embert!

26/85



Értékelő lap

5. Új villamos kéziszerszámokat kap munkacsoportja. Milyen követelményeknek kell megfelelni a szerszámoknak munka- és érintésvédelmi szempontból?Hogyan magyarázza el munkatársainak a kéziszerszám által kibocsátott zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásait?Milyen típusú tűzoltó készüléket választana a szerelési munkahelyre?Ha megsérül a kéziszerszám vezetékének szigetelése, és munkatársa áramütés következtében megsérül, hogyan nyújt elsősegélyt?

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

KörnyezetvédelemA zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásai

20

TűzvédelemTűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk.

20

Munkabiztonság

Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi megfelelőségének feltételei

25

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás áramütés okozta sérülések esetén

15





Személyes Pontosság 2Önállóság 1


Módszer

Áttekintő képesség 1Figyelem-összpontosítás 1Lényegfelismerés (lényeglátás) 1Rendszerező képesség 2


……………………………. ……………………………...dátum aláírás

27/85


6. Komplex oktatás tartására kap megbízást munkahelyi vezetőjétől. Az oktatás során ismertesse a munka-, tűz- és környezetvédelem legfontosabb jogszabályait, a törvények alapelveit, valamint a belső szabályozás szükségességét!Térjen ki az elsősegélynyújtás feltételeinek szabályozására is!


- A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. és végrehajtási rendeletei

- Az 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a

tűzoltóságról, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat

- Az 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

- Az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek belső

szabályozása

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. és végrehajtási rendeletei

E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkátő végz k egészségének, munkavégz képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálásaő ő érdekében, megel zve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefügg megbetegedéseket. Ennekő ő érdekében az Országgy lés - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeitű meghatározva - a következ törvényt alkotja:ő

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi el írások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. Aő munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.

(2) A Magyar Köztársaság területén munkát végz knek joguk van a biztonságos és egészségeső munkafeltételekhez.

Alapelvek

2. § (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés alapvet követelményeit,ő ő irányítási és ellen rzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégz képesség megóvására,ő ő a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását id szakonként felülvizsgálja.ő

(2) A munkáltató felel s az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeinekő ő megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felel sségét. Aő munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkez költségeket és egyéb terheket nem szabad aő munkavállalóra hárítani.

(3) Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításánakő módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

(4) A munkáltató felel s azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg aző egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.ő

28/85


3. § Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását aző állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellen rzi.ő

4. § Az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kellő meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelel védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmen en aő ő munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vev nek is. A munkaeszközöket úgy kellő kialakítani, hogy lehet leg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történ rendeltetésszerő ő ű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.

5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képvisel k jogait és kötelezettségeit, nemő érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztvisel k jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szólóő törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.

6. § A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell m ködniük.ű

7. § A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdek adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kellű biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára - a 83/B. §-ban megállapított kivétellel - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek min síthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek min sített feladatokatő ő csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek min sített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-őorvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megel z orvostan és népegészségtan]ő ő szakképesítéssel rendelkez személlyel végeztetheti.ő

A törvény hatálya

9. § (1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel - kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.

(2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókel , látogató, szolgáltatást igénybe vev stb.).ő ő

(3) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófaelhárítási tevékenységek), illetve a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a katasztrófavédelem szerveinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre a feladatkörében érintett miniszter által kiadott külön jogszabály e törvény figyelembevételével kivételesen indokolt esetben eltér követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat megő az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan.ő

10. § A 9. §-ban foglaltak a magyarországi - ideértve a vámszabadterületen történ - munkavégzésreő vonatkoznak, kivéve, ha törvény, nemzetközi szerz dés, ez utóbbi hiányában a nemzetközi magánjogő szabálya másként rendeli.

Az 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a

tűzoltóságról, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat

a t z elleni védekezésr l, a m szaki mentésr l és a t zoltóságrólű ő ű ő ű

Az Országgy lés az Alkotmányból és a nemzetközi szerz désekb l ered feladatok teljesítése érdekében,ű ő ő ő az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet tüzek megel zése, a t zeseteknél, a m szaki mentéseknél valóő ő ű ű

29/85


segítségnyújtás, és a t z elleni védekezésben résztvev k jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezésű ő szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására a következ törvénytő alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjeda) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyekre;b) a Magyar Köztársaság területén lev jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggelő

nem rendelkez szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerz dés másként nemő ő rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó;

c) a Magyar Köztársaság területén folytatott, a t zvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és aű t zoltóság által végzett m szaki mentésre.ű ű

(2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez személyekre a nemzetköziő szerz désekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó.ő

(3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felel s miniszter, a külpolitikáért felel ső ő miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felel s miniszter együttes nyilatkozata az irányadó.ő

(4) A törvény hatálya nem terjed ki a bányák föld alatti részeire.2. § (1) A t zvédelemmel és a m szaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya aláű ű

tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági el írásokban meghatározottak szerint kellő teljesíteni.

(2) A t zoltás és a m szaki mentés azon önkormányzatok kötelez közszolgáltatási feladata, amelyekű ű ő készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati vagy önkéntes t zoltósággal rendelkeznek.ű

(3) A t zoltás és a m szaki mentés az e törvényben meghatározott kivételekkel térítésmentes.ű ű(4) A hivatásos, az önkéntes és a létesítményi t zoltóságok a t zvédelmi és m szaki mentési feladataikű ű ű

ellátása során kötelesek egymással együttm ködni.ű3. § A hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi t zoltóság (aű

továbbiakban együtt: t zoltóság) a t z oltása, illet leg a m szaki mentés érdekében a személyes szabadságra,ű ű ő ű a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat - az e törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével.

Az 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

A környezet védelmének alapelvei

Az el vigyázatosság, a megel zés és a helyreállításő ő

6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogya) a legkisebb mérték környezetterhelést és igénybevételt idézze el ;ű őb) megel zze a környezetszennyezést;őc) kizárja a környezetkárosítást.(2) A környezethasználatot az el vigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemekő

kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az el állított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.ő

(3) A megel zés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a különő jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhet legjobb technikát kell alkalmazni.ő

30/85


7. § A 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály el írhatja a környezethasználat feltételeit,ő illet leg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg.ő

8. § (1) A környezetet veszélyeztet vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni aő veszélyeztet vagy károsító tevékenységet.ő

(2) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetésér l, a károsodott környezet helyreállításáról.ő

Az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek belső szabályozása:













adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó ezközök állnak rendelkezésre.

Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni, és ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni.

31/85



Értékelő lap

6. Komplex oktatás tartására kap megbízást munkahelyi vezetőjétől. Az oktatás során ismertesse a munka-, tűz- és környezetvédelem legfontosabb jogszabályait, a törvények alapelveit, valamint a belső szabályozás szükségességét!Térjen ki az elsősegélynyújtás feltételeinek szabályozására is!

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

KörnyezetvédelemAz 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

20

Tűzvédelem

Az 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Országos Tűzvédelmi Szabályzat

20

MunkabiztonságA munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. és végrehajtási rendeletei

25

ElsősegélynyújtásAz elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek belső szabályozása

15





SzemélyesPontosság 3Önállóság 1




……………………………. ……………………………...dátum aláírás

32/85


7. A vállalatnál új belső szabályozást készítenek: munkavédelemi és tűzvédelmi szabályzatot. Felkérik Önt, hogy működjön közre a szabályozásban. Saját munkaköre, tevékenysége vonatkozásában milyen tárgykörökre hívja fel a bizottságok figyelmét?Az Ön vállalatánál folyó tevékenységek milyen környezeti tényezőket veszélyeztethetnek?


- Munkáltatók munkavédelmi tárgyú belső szabályozási kötelezettsége,

beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is

- Tűzvédelmi szabályzat készítés, fő fejezetek

- A környezeti tényezők fajtái és jellemzői (fény, hő, víz, talaj, levegő, só- és

tápanyagtartalom)

Munkáltatók munkavédelmi tárgyú belső szabályozási kötelezettsége:− veszélyek elkerülése, a nem elkerülhető veszélyek értékelése, kockázatértékelés− a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése− a veszélyes tényező kiváltásának lehetősége kevésbé veszélyessel vagy nem veszélyes tényezővel− megelőzési stratégia, foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítása− szükséges tájékoztatás és utasítás, munkakörülmények ellenőrzése− megfelelő munkaeszközök biztosítása, rendellenességek kivizsgálása, intézkedés veszélyhelyzetre− munkabaleset és foglalkozási megbetegedés esetén az előírásoknak megfelelő eljárás− védőeszközök biztosítása „20. § (1) Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani.”

Tűzvédelmi szabályzat készítés, fő fejezetek:− Általános rendelkezések− Tűzvédelmi ügyrend− A szervezeti egység vezetők feladat- és jogköre− Tűzvédelmi szervezet− Tűzvédelmi oktatás, vizsgáztatás− Újfelvételes dolgozók oktatása− Ismétlődő oktatás− Tűzjelzés, tűzriadóterv− Általános előírások− Tűzvédelmi berendezések létesítése és használata− Tűzoltási út, terület és egyéb utak− Kiürítés

33/85


A környezeti tényezők fajtái és jellemzői:- környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői- természeti erőforrás: a – mesterséges környezet kivételével – társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői;- környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése

A környezeti elemek egységes védelme: minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni.A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét.A föld védelme, víz védelme, levegő védelme, élővilág védelme, az épített környezet védelme, veszélyes anyagok és technológiák, hulladékok, zaj és rezgés, sugárzások.

34/85



Értékelő lap

7. A vállalatnál új belső szabályozást készítenek: munkavédelemi és tűzvédelmi szabályzatot. Felkérik Önt, hogy működjön közre a szabályozásban. Saját munkaköre, tevékenysége vonatkozásában milyen tárgykörökre hívja fel a bizottságok figyelmét?Az Ön vállalatánál folyó tevékenységek milyen környezeti tényezőket veszélyeztethetnek?

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

KörnyezetvédelemA környezeti tényezők fajtái és jellemzői (fény, hő, víz, talaj, levegő, só- és tápanyagtartalom)

20

TűzvédelemTűzvédelmi szabályzat készítés, fő fejezetek

20

MunkabiztonságMunkáltatók munkavédelmi tárgyú belső szabályzási kötelezettsége

25

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételeinek szabályozási kötelezettsége

15









……………………………. ……………………………...dátum aláírás

35/85


8. Az Ön munkacsoportja a rendelőintézet röntgen helyiségében kezd új munkát.Mit jelent a hatókörben tartózkodók védelme, hogyan vesz részt Ön az ezzel kapcsolatos feladatok megoldásában? A tevékenység tűzbiztonságához szükséges feltételeket is nézze végig!Tartson oktatást munkatársainak a radioaktivitással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról!Ha munkatársa csontsérülést szenved munka közben, hogyan nyújt elsősegélyt Ön?


- Hatókörben tartózkodók védelme

- Idegen munkáltató munkaterületén végzett tevékenység munka- és

tűzvédelmi feltételei

- A radioaktivitás mechanizmusa, az ellene való védekezés alapjai. A

radioaktív anyagok alkalmazási területei, a hulladékok biztonságos

elhelyezése

- Elsősegélynyújtás csontsérülés esetén

Hatókörben tartózkodók védelme:− A munkahelyi baleseti forrásokat kiküszöbölni, a technológiai és munkavédelmi

előírásokat betartani. A sérüléseket, a munkavégzés az anyagszállítás, a közlekedés a szerszám és géphasználat, valamint az elektromos berendezések, a tűzveszélyes anyagok használata során elkerülni.

− A munkahelyi ártalmakat az egyéni és kollektív védőfelszerelések és berendezések használatával megelőzni.

− A saját, munkatársai a szolgáltatást igénybevevő és a hatókörben tartózkodók biztonságát megóvni.

− A munkabaleset során elsősegélyt nyújtani.− A baleseteket kiváltó okokat megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni.A munkahely

rendjére, tisztaságára, elhagyásának rendjére vonatkozó ismereteket betartani.

Idegen munkáltató munkaterületén végzett tevékenység munka- és tűzvédelmi feltételei:- Tűzvédelmi berendezés, készülék, felszerelés, technikai eszközök állandóan üzemképes állapotban- Munkavédelmi követelmények (pl. biztonsági berendezések, világítás, szellőzés, térszükséglet, mérő-, és jelzőberendezések)- Mentési eszközöknek és egyéni védőeszközöknek rendelkezésre kell állniuk

Radioaktivitás: mechanizmusa, alkalmazási területei, hulladékok biztonságos kezelése:− A különböző fizikai, kémiai biológiai és egyéb folyamatok eredményeként radioaktív

anyagok képződnek, amelyek akkumulálódnak, tovaszállítódnak és folyamatosan átalakulnak atmoszférában.

− Távolságvédelem (pl: hosszú szárú csipesz), idővédelem (sugárveszélyes helyen töltött

36/85


idõ csökkentésével az elnyelt dózis csökkenthetõ), árnyékolás (különbözõ vastagságú és összetételû árnyékolások pl.: védőruha: ólom kötény)

− A radioaktív izotópok által kibocsátott sugárzás a gyakorlatban széles körben felhasználható. A békés célú alkalmazási területek közül elsősorban az orvostudomány, az energiatermelés említhetők meg

− A radioaktív készítményekkel végzett munkát egyszer használatos eszközökkel kell végezni, és úgy kell tervezni, hogy a keletkezett hulladék kis térfogatban, zárt tartályba kerüljön

Elsősegélynyújtás csontsérülés esetén:− A törés sebészi ellátást igényel. TILOS a törött részeket egymástól elmozdítani és gerinc-

vagy koponyasérülés gyanúja esetén a sérültet megmozdítani!!− A gerincvelő szakadása végleges bénaságot okoz a sérüléstől lefelé. A legsúlyosabb

sérülést tételezzük fel és ennek megfelelően cselekedjünk. FELESLEGES MOZGATÁSSAL, SZAKADÁSSAL, HOZHATUNK LÉTRE GYÓGYÍTHATATLAN BÉNASÁGOT!

− Törések: a csont folytonossága megszakad. Tünetek: Duzzanat, deformitás, fájdalom, funkciózavar, kóros mozgathatóság, szövődmények: ér-, ideg- lágysérülés. Nyílt törés esetén fertőzés. Zárt illetve nyílt törés létezik. Nyílt esetén a törvégek átfúrják a bőrt!

− Teendők: Rögzítés, polcolás, fertőtlenítés, fedőkötés. Ér- és idegsérülés vizsgálata. Ha van, sürgősen szakellátás. Melegen tartani, légutakat szabadon tartani!

37/85


A vizsgázó neve:……………………………

Értékelő lap

8. Az Ön munkacsoportja a rendelőintézet röntgen helyiségében kezd új munkát.Mit jelent a hatókörben tartózkodók védelme, hogyan vesz részt Ön az ezzel kapcsolatos feladatok megoldásában? A tevékenység tűzbiztonságához szükséges feltételeket is nézze végig!Tartson oktatást munkatársainak a radioaktivitással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról!Ha munkatársa csontsérülést szenved munka közben, hogyan nyújt elsősegélyt Ön?

Típus




Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem

A radioaktivitás mechanizmusa, az ellene való védekezés alapjai. A radioaktív anyagok alkalmazási területei, a hulladékok biztonságos elhelyezése

20

TűzvédelemIdegen munkáltató munkaterületén végzett tevékenység tűzvédelmi feltételei

20

MunkabiztonságHatókörben tartózkodók védelem, idegen munkaterületen végzett tevékenység munkavédelmi feltételei

25

Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás csonttörés esetén 15Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért





Módszer



……………………………. ……………………………...dátum aláírás

38/85


9. Új belépő dolgozó számára tartson munka- és tűzvédelmi oktatást, továbbá ismertesse az alkalmazott veszélyes anyagokra és készítményekre, valamint a keletkező veszélyes hulladékokra vonatkozó legfontosabb szabályokat!Térjen ki arra is, hogy oldószer mérgezés esetén hogyan kell elsősegélyt nyújtani!Gondolja végig, hogy az Ön munkáltatójánál milyen légszennyező források vannak és azok milyen eljárásokat igényelnek?


- Munka- és tűzvédelmi oktatási kötelezettség alapvető szabályai, személyi és

szervezési feltételek

- Veszélyes anyagok és készítmények nyilvántartása, használata, biztonsági

adatlapok, oktatási kötelezettség

- Elsősegélynyújtás oldószermérgezés esetén

- A légszennyező források csoportosítása és a vonatkozó eljárási szabályok,

veszélyes hulladékok kezelése

Munka és tűzvédelmi oktatási kötelezettségek alapvető szabályai:A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell, arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor , munkahely vagy munkakör változáskor, munkaeszköz átalakításakor vagy új eszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkozás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel.

Oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, aláíratni az erről készített jegyzőkönyvet. Oktatásban nem részesült dolgozót önállóan nem lehet foglalkoztatni. Mvt.55.§

- Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény , amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatás révén veszélyforrást képvisel. Osztályozása fizikai, kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai , környezetkárosító, környezetszennyező sajátosságok.

Biztonsági adatlap: veszélyes anyagok ill. veszélyes készítmények azonosítása, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, hulladék kezelésére, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételére vonatkozó dokumentum.

Elsősegélynyújtás oldószeres mérgezés esetén:

Oldószeres mérgezés esetén arra kell törekedni, hogy a mérgező anyag minél gyorsabban eltávozzon a szervezetből, a sérültet itatni kell langyos vízzel, vagy tejjel, illetve hánytatást

39/85


kell eszközölni, nagyon fontos a gyorsan orvosi segítség nyújtás, súlyos mérgezés esetén a gyomormosás.

Légszennyező források csoportosítása:

A légszennyező forrásokat lehet csoportosítani a kibocsátás helye szerint, vagy halmazállapotuk szerint.

- Kibocsátás helye szerint megkülönböztetünk pontszerű ( pl: gyárkémény) vagy mozgó (pl: vasú, hajó)

- Légszennyező minden szilárd ,cseppfolyós, gáz, gőz halmazállapotú anyag ami a levegő minőségét hátrányosan befolyásolja. Ezek származhatnak természetes és mesterséges forrásokból. Természetes források:hidroszféra, litoszféra, növényi és állati bomlástermékek . Mesterséges antropogén: ipari üzemek, közlekedés, háztartás, mezőgazdaság . Mvt.87.§. 12.

Veszélyes hulladékot a termelőnek úgy kell megszervezni, hogy veszélyes hulladék mennyisége veszélyessége a legkisebb legyen, hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő. Keletkezésének előkészítése és a mennyiségének meghatározása biztosítva legyen. Kezelése munkaegészségügyi és munkavédelmi szabályok biztosításával történjen. Eleget kell tenni a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezetségnek.

40/85



Értékelő lap

9. Új belépő dolgozó számára tartson munka- és tűzvédelmi oktatást, továbbá ismertesse az alkalmazott veszélyes anyagokra és készítményekre, valamint a keletkező veszélyes hulladékokra vonatkozó legfontosabb szabályokat!Térjen ki arra is, hogy oldószer mérgezés esetén hogyan kell elsősegélyt nyújtani!Gondolja végig, hogy az Ön munkáltatójánál milyen légszennyező források vannak és azok milyen eljárásokat igényelnek?

Típus




Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem

A légszennyező források csoportosítása és a vonatkozó eljárási szabályok, veszélyes hulladékok kezelése

20

TűzvédelemA tűzvédelmi oktatási kötelezettség alapvető szabályai, személyi és szervezési feltételek

20

Munkabiztonság

Munkavédelmi oktatási kötelezettség alapvető szabályai, személyi és szervezési feltételek

10

Veszélyes anyagok és készítmények nyilvántartása, használata, biztonsági adatlapok, oktatási kötelezettség

15

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás oldószermérgezés esetén

15







……………………………. ……………………………...dátum aláírás

41/85


10. Új veszélyes gép érkezik az Ön munkahelyére. Segítsen munkahelyi vezetőjének a gép üzembe helyezésével kapcsolatos teendőkben! Milyen biztonsági szín- és alakjelek figyelmeztetnek egyéni védőeszközök használatának kötelezettségére?Ha a gép beüzemelése során munkatársa mechanikai sérülést szenved, hogy nyújt elsősegélyt?A géphez felhasznált kenőolajos flakonokkal mi a teendő?Menekülési utakra vonatkozóan milyen előírások betartását fogja Ön számba venni?


- Veszélyes gépek munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata,

munkavédelmi üzembe helyezése

- Biztonsági szín- és alakjelek

- Elsősegélynyújtás mechanikai sérülések esetén

- Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása

- Menekülési utakra vonatkozó legfontosabb szabályok

Veszélyes gépek munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, munkavédelmi üzembe helyezése11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).(2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

Biztonsági szín és alakjelek:

A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek. A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk:

42/85


-Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek.

- Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel

A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek:

- a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, vörös szegéllyel

- figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel

- elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon

- tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon.

Elsősegélynyújtás mechanikai sérülés esetén:

Nyílt mechanikai sérülések Felületes, hajszáleres vérzés:

Vénás nyomókötés: - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra (a szív vonalánál magasabbra, pl. a sérült kart emeljük a sérült feje fölé) - a sebet sterilen kitamponáljuk - alkalmazzunk nyomókötést: a steril fedésre helyezzünk nagyobb gézpólyát, és azt egy másik gézpólyával szorosan rögzítsük a vérző felszínre Fontos: Vénás vérzés során ne alkalmazzunk szorító kötést! Artériás nyomókötés: - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra - az artériás nyomáspontnál* az artériát a csonthoz szorítjuk - a sebet sterilen kitamponáljuk - alkalmazzunk nyomókötést - a gézpólyára szükség esetén gyakran újabb és újabb gézpólyát kell felhelyezni. Ezeket érdemes az előző gézpólyára merőlegesen rögzíteni. Fontos: Szorító kötés csak abban az esetben javasolt, ha megfelelő segítséget azonnal nem tudunk biztosítani. Ha a kötés átvérzett, ne vegyük le, hanem újabb pólyákkal kössük át! : Artériás nyomáspontok és leszo-rításuk technikája az emberi testen. Megjegyzés: A nyomókötés felhe-lyezése során, ha a kötöző pólyát tengelye körül megcsavarjuk, ak-kor erősebb nyomóhatást tudunk kifejteni. Speciális területek vérzései Orrvérzés: Az orrvérzés viszonylag gyakran előforduló vérzéstípus, mely létre-jöhet magas vérnyomás betegség során vagy az arc sérülése követ-keztében. Ellátása: Parittyakötés felhelyezése Orrvérzés során ne hajtsuk hátra a fejünket, hanem éppen előre felé, hogy a vér szabadon távozhasson. Érdemes az orrszárnyakat kissé összenyomni, hogy a vérzés enyhüljön. A parittyakötés során egy pólyából kb. 50-60 cm hosszú részt levágunk, majd azt két ol-dalánál hosszában behasítjuk. Az egy-egy oldalon keletkező pólyaszárakat megkötjük, és az így keletkező

43/85


középső pólyaágy részbe steril mull lapot helyezünk. Ezután felhelyez-zük ezt a beteg arcára úgy, hogy a mull lap fedje az orrot. A szárakat a képnek megfelelő-en kötjük. (Az áll sérülésére hasonló kötést fel lehet helyezni). Vérző fejsérülés: A fej vérző sérülése talán a leggyakrabban előforduló sebesü-lésforma. A hajas fejbőr sérülései speciális ellátást igényelnek. Ellátása: Sapkakötés felhelyezése Vérző fejsérülés során először steril mull lappal fedjük a sérülést, majd két pólyát összekötünk és az egyi-ket körkörösen, míg a másikat átló-san mozgatjuk. A fejsérültet minden esetben kórházba kell vinniSzemsérülés: A szem sérülései viszonylag ritkának mondhatók. Mégis előfor-dulhat az, hogy idegen anyag bekerülése vérző, maró, stb. sérülést okoz. Ellátása: Steril szemfedés (a szemek steril fedőkötése) A szemek sérülése során minden esetben be kell kötözni mindkét szemet. A szemek ugyanis együtt mozognak és az ép szem mozgatása a sérült szemet is mozgatja. A kötés során mindkét szemre steril mull la-pot teszünk, majd azokat gézpó-lyával rögzítjük. Megjegyzés: A szemben lévő látható idegentesteket (ha lehetséges) távolítsuk el. Érde-mes fültisztító pálca segítségével felemelni a szemhéjakat is, olykor ugyanis itt meglepő nagyságú idegentestek is megbújhatnak (pl. üvegszilánk). Nyaki érsérülés: A nyak ereinek sérülésekor nyomókötés felhelyezése a légutak, illetve az ellen-oldali nagy erek elszorítása miatt nem ajánlott, sőt tilos! Ellátása: Módosított nyomókötés felhelyezése A nyak érsérülését tamponáljuk ki, majd helyezzünk rá gézpó-lyát. Ezután a kötést az ellenoldali hónalj alatt pólyamene-tekkel rögzítjük. Kézsérülés: A kezet vagy az ujjakat ért sérülések ellátása speciális kötözési módot igényel. Ellátása: 8-as vagy kalászkötés alkalmazása kézen A 8-as vagy kalászkötés általánosan használható kötözési eljárás a test bármely pontján. Lényege az, hogy a pólyamenetek X-alakban keresztezzék egymást, mellyel jó hatásfokú, erős rögzítést, ízületek esetén pedig szabad mozgást tudunk biztosítani. Kézsérülés esetén a különböző területeknek megfelelő kötözési eljárások az alábbiak: Zárt mechanikai sérülések Rándulás: Az ízületre ható erő az ízületi szalagokat hirtelen és átmenetileg megnyújtja, melynek során a szalag bevérzése, valamint szalagsza-kadás is kialakulhat. Tünetek: az ízület területe megduzzad mozgásai beszűkülnek az ízület fájdalmas mozgatásra a fájdalom fokozódik kékes elszíneződés megjelenése (bevérzés) Ficam: A közhiedelemmel ellentétben viszonylag ritka. Lényege, hogy külső erőbehatásra az ízületi vápából a csont fejecse kiugrik és a kóros pozícióban rögzül. Tünetek: fájdalom az ízület „rugalmasan rögzített”, alig mozgatható környezete duzzadt, esetenként bevérzett a csont fejecse és az üres ízületi vápa kitapintható

Csonttörés: A csonttörés gyakori, sokszor igen veszélyes sérülés. A törések többsége zárt törés. Ha a törtvégek átszúrják a bőrt, nyílt törésről beszélünk (ilyenkor a törés nyílt részét sterilen fedjük). Tünetek: fájdalom duzzanat és kékesen bevérzett terület mozgathatatlanság deformitás a csont recsegése a csontvégek (átszúrva a bőrt) megjelenése a felszínen

Általános teendők:

44/85


A zárt mechanikai sérüléseket egymástól csak nehezen lehet elkülöníteni, a hely-színen gyakran ez nem is lehetséges. Éppen ezért minden ilyen jellegű sérülést po-tenciálisan törésnek kell tekinteni és ennek alapján is kell segítséget nyújtani. (Fő-leg gerincsérülés gyanúja esetén legyünk nagyon óvatosak!). Ellátás: Minden csont- és ízületi sérülést nyugalomba kell helyezni, és rögzíteni kell. A hatékony rögzítés egyben fájdalomcsillapítást is biztosít! „Mit tegyünk, ha…” Sérülések 9 Rögzítő eljárások Eszköz nélküli rögzítő eljárások: Az eszköz nélküli rögzítés alapelve az, hogy a beteg saját, ép testrészeit (vagy szükség Speciális területek sérülései Gerincsérülés: A hátat, nyakat ért bármilyen sérülés (esés, ütés, stb.) esetén mindig gondolnunk kell a gerincsérülés lehetőségére. Ennek tü-netei: - háti (vagy nyaki) fájdalom - a fájdalmas gerincterület alatt a végtagok nem mozognak - a fájdalmas gerincterület alatt a test érzéketlen - széklet és vizelet spontán ürítése is előfordulhat Ellátása: a beteg mozgatása szigorúan tilos! (a beteget a feltalálási helyen és helyzetben hagyjuk) eszméletlen sérült esetén a száj kinyitásával biztosítsunk szabad légutakat a beteg szükségszerű mozgatását (pl. veszélyes környezetből) az ún. tálcafogással végezzük (a tálcafogást legalább négy ember végezze, melynek során két kezünket tenyérrel fölfelé becsúsztatjuk a beteg alá és a beteget felszólí-tásra, egyszerre emeljük). Mellkassérülés: A mellkas sérülései alatt a bordák törését és a mellkasi lágyrészek tompa és/vagy áthatoló sérülését értjük. A létfontosságú mellkasi szervek miatt a sérülések gyakran igen súlyosak és életveszélyesek lehetnek. Legfőbb tünetek: - jól körülírt mellkasi fájdalom (belégzésre a fájdalom erősebb) - az adott területen a légzőmozgások megváltozhatnak Ellátása: a beteget fél-ülőhelyzetbe helyezzük, fektetni tilos! A törött bordák magasságában a mellkast 5 cm-es ragtapasszal vagy gézpólyával néhányszor szorosan körbetekerjük (ezzel csökkentjük a törvégek kitérését). Hasi sérülés: Áthatoló és tompa hasi sérüléseket különböztetünk meg, melynek kapcsán az összes hasi szerv sérülhet. Rejtett sérülések révén je-lentősége sosem elhanyagolható!

Veszélyes hulladék gyűjtése:

Munkahelyi gyűjtőhelyen,keletkezés helyén kialakított helyen, saját hulladéktárolóba max. 1 évig, speciális gyűjtőhelyen , lakosságnál keletkezett hulladék gyűjtése pl.lejárt gyógyszer , hulladék gyűjtő udvar, lakossági és termelői kis mértékű 500kg/év.

Gyűjtőhely: szilárdburkolatú közlekedési út nagy teherbírású folyadékzáró réteg kémiai hatásoknak ellenálló aljzat, kerítés csapadék elvezetés, csapadékkal nem érintkezhet. Működését üzemi szabályzatba kell rögzíteni, nyilvántartást kell vezetni. Intézkedési terv esetleges baleset ill. üzemzavar esetére. Szállítása csak környezetvédelmi hatósági tevékenységi engedélyével végezhető. szállításra való előkészítés a termelő feladata .SZ kísérő jegy pontos kitöltésével lehet, 4példányba. Menekülési utakra vonatkozó legfontosabb szabályokA munkáltató köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra

45/85


alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel ellátásuk érdekében. A munkáltatónak arra vonatkozóan is intézkednie kell, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. Lényeges, hogy a súlyos és közvetlen veszélyeztetés esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást kapjanak, a munkát beszüntessék és a munkahelyet azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak.A munkáltató köteles a vészhelyzetre, rendkívüli körülmények esetére mentési tervet készíteni, a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, a veszélyforrás(ok) hatására és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra kiterjedő tartalommal. A mentési tervben meg kell jelölni a mentésben részt vevő személyeket (irányító és közreműködők), ezek és a külső beavatkozó szervezetek riasztásának módját, pontosítani kell a menekülési útvonalakat, gyülekezési helyeket, a szükséges egyéni védőeszközöket és kármentő anyagokat, eszközöket. A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. A mentést és a menekülést gyakoroltatni kell, ennek módjára és időszakosságára vonatkozóan a munkáltatónak rendelkeznie kell.

46/85



Értékelő lap

10. Új veszélyes gép érkezik az Ön munkahelyére. Segítsen munkahelyi vezetőjének a gép üzembe helyezésével kapcsolatos teendőkben! Milyen biztonsági szín- és alakjelek figyelmeztetnek egyéni védőeszközök használatának kötelezettségére?Ha a gép beüzemelése során munkatársa mechanikai sérülést szenved, hogy nyújt elsősegélyt?A géphez felhasznált kenőolajos flakonokkal mi a teendő?Menekülési utakra vonatkozóan milyen előírások betartását fogja Ön számba venni?

Típus




Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása

15

TűzvédelemMenekülési utakra vonatkozó legfontosabb szabályok

20

Munkabiztonság

Veszélyes gépek munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, munkavédelmi üzembe helyezése,Biztonsági szín- és alakjelek

25

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás mechanikai sérülések esetén

15

Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért

3Információforrások kezelése

Információforrások kezelése 5

5Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése

Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése

5

5Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése

Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése

5


Személyes Pontosság 3Önállóság 1

Társas Irányíthatóság 1Határozottság 1

Módszer Áttekintő képesség 1Figyelem-összpontosítás 1Lényegfelismerés (lényeglátás) 1Rendszerező képesség 1


……………………………. ……………………………...dátum aláírás

47/85


11. A cég munkavédelmi vezetője bevonja Önt a munkavédelmi kockázatfelmérésbe. Magyarázza el munkatársainak a feladatot!A kockázatfelmérés során tekintsék végig a tűzvédelmi és környezetvédelmi jelölések (biztonsági szín- és alakjelek) megfelelőséget is!Hajszáleres vérzés esetén hogyan nyújt elsősegélyt munkatársának?


- A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos

legfontosabb feladatok

- Biztonsági szín- és alakjelek (menekülési utak, tűzoltó készülékek jelölése)

- Elsősegélynyújtás hajszáleres vérzés esetén

- Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése

A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos legfontosabb feladatok.A kockázatelemzés lényege a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző áttekintéseA kockázatértékelés annak a kockázatnak az értékelési folyamata, amely a munkavállalók munkahelyi, egészségvédelmi és biztonságvédelmi körülményei és a munkahelyi veszélyek előfordulása között fennáll.A munkáltatók alapvető feladata, hogy a veszélyek megelőzése érdekében:- felderítsék az egyes munkahelyeken jelenkező veszélyforrásokat- biztosítsák az ellenük való védekezés módját- mindezt ismertessék az érintett munkavállalókkalBiztonsági szín és alakjelek:

A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek. A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk:

-Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek.

- Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel

A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek:

- a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, vörös szegéllyel

- figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel

- elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon

- tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon.

A közlekedési útvonalakat a helyiségekben a járművek számára folyamatos fehér vagy sárga csíkozással kell jelölni.

48/85


Elsősegélynyújtás hajszáleres vérzés esetén:

- sebfertőtlenítővel a seb környékét megtisztítani

- steril gézlappal a sebet lefedni

- steril kötszerrel sebet bekötni, kötést rögzíteni

Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése

A hulladékok gyűjtése a további feldolgozás alapját képezi , ezért a szelektív hulladékgyűjtést

kell megvalósítani. Külön kell tárolni a fém, műanyag, papír és veszélyes hulladékokat.

A veszélyes hulladékokat zárt tárolóedényben kell elhelyezni, úgy, hogy az szennyezhesse a

környezetét.

49/85



Értékelő lap

11. A cég munkavédelmi vezetője bevonja Önt a munkavédelmi kockázatfelmérésbe. Magyarázza el munkatársainak a feladatot!A kockázatfelmérés során tekintsék végig a tűzvédelmi és környezetvédelmi jelölések (biztonsági szín- és alakjelek) megfelelőséget is!Hajszáleres vérzés esetén hogyan nyújt elsősegélyt munkatársának?

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése

20

TűzvédelemBiztonsági szín- és alakjelek (menekülési utak, tűzoltó készülékek jelölése)

10

Munkabiztonság

A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos legfontosabb feladatok

25

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás hajszáleres vérzés esetén

15



3 Információforrások kezelése 54 Elsősegélynyújtás 55 Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése 55 Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése 5






……………………………. ……………………………...dátum aláírás

50/85


12. Korábban nem alkalmazott, maró hatású és tűzveszélyes készítménnyel kezdenek tevékenységet munkatársaival. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása a készítmény biztonsági adatlapja alapján, ismertesse a piktogramok jelentését! Működjön közre az egyéni védőeszköz juttatás szabályzatának módosításában is!Munkatársait oktassa ki az elsősegélynyújtás szabályaira gázmérgezés esetén!


- Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek

(biztonsági adatlap, használati előírások, egyéni védőeszközök, oktatás)

- Tűzveszélyes készítménnyel végzett munka alapvető szabályai

- Veszélyes hulladékok kezelése

- Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása

- Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén

Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek:veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek( biztonsági adatlap, használati előírások, 1éni védőeszközök, oktatás)(2000/XXV tv.) A munkahelyi biztonság érdekében a gyártó ill. importáló veszélyes anyagot csak magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozhat forgalomba. A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéröl nyilvántartást vezet. A veszélyes anyagok helyes kezelésének legfontosabb szabályait a nemzeti alaptantervnek tartalmaznia kell. Veszélyes anyaggal történő kutatás csak akkor lehetséges ha megtörtént a bejelentés és a törzskönyvezés.Tűzveszélyes készítményekkel végzett munka alapvető szabályai : Az ’A’-’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat csak olyan műszaki berendezésekkel lehet mozgatni melyek megfelelő használatakor tűzveszély nem kövezkezhet be. Az ’A’ ill. ’B’ tűzvesz. oszt.-ba tartozó anyagokat szállító járművön ill. A ’C’ tűz. vesz. oszt.-ba tartozó anyagot szállító jármű rakterében tilos a dohányzás. A járművek rakományát a tűztöl ill. a túlhevüléstől óvni kell. Az éghető folyadékot szállító jármű mindkét oldalán és a hátulján fel kell tüntetni a TŰZVESZÉLYES feliratot.Veszélyes hulladékok kezelése: Minden tevékenységet mely során veszélyes hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen. Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak. A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni hogy a vesz. hull. a talajba, vízbe ill. a levegőbe kerüljön. A különböző vesz. hull.-okat egymástól elkülönítve kell gyüjteni speciális gyűjtőhejen ill. hulladékgyüjtő udvarban. A vesz. hull. tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált ill. a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét. Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse. A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetés szerű alkalmazásának ellenőrzése. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról ill. ha kell cseréjéről.

51/85


Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén : A mérgező gázok a tüdőt támadják meg. Enyhe mérgezés esetén pár óra múltán jelentkeznek a tünetek : nehezebb légzés, köhögés lép fel.Később fejfájás émelygés, sápadság esetleg hányás is lehet. Középsúlyos mérgezés esetén már pár perc múlva jelentkeznek a tünetek. Az elsősegélynyújtó köteles azonnal a sérült nyugalmát biztosítani. A szennyezett légtérből a beteget azonnal ki kell hozni. Háton fekve megasra emelt felsőtesttel kell szállítani. A sérültet kérjük meg hogy ne beszéljen mert az ronthat az állapotán. A beetget tartsuk melegen.

52/85



Értékelő lap

12. Korábban nem alkalmazott, maró hatású és tűzveszélyes készítménnyel kezdenek tevékenységet munkatársaival. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása a készítmény biztonsági adatlapja alapján, ismertesse a piktogramok jelentését! Működjön közre az egyéni védőeszköz juttatás szabályzatának módosításában is!Munkatársait oktassa ki az elsősegélynyújtás szabályaira gázmérgezés esetén!

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem Veszélyes hulladékok kezelése 20

TűzvédelemTűzveszélyes készítménnyel végzett munka alapvető szabályai

20

Munkabiztonság

Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek, oktatás

5

Biztonsági adatlapok tartalma, piktogramok

5

Egyéni védőeszköz juttatás belső szabályozása

10

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás gázmérgezés esetén

15



3 Információforrások kezelése 54 Elsősegélynyújtás 55 Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése 5






……………………………. ……………………………...dátum aláírás

53/85


13. A villamos berendezés, amin Önök dolgoznak, kigyullad. Hogyan oltja el a tüzet?Munkatársa áramütéses balesetet szenved, eszméletlen. Részesítse elsősegélyben!A megsérült, leégett villamos berendezéssel mi a teendő?


- Munkavégzés szabályai villamos berendezésen, vészhelyzet elhárítás

lépései, sorrendjük

- Villamos tűz oltása

- Elsősegélynyújtás eszméletlen, áramütést szenvedett sérültnek

- Veszélyes hulladékok kezelése

Munkavégzés szabályai villamos berendezésen, vészhelyzet elhárítás lépései, sorrendjük:

A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzata 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet szerint Alkalmasság:- >18 éves életkor- munkaköri alkalmasság megléte [33/1998. (VI. 24.) NM r. szerint]- FAM tevékenységre előírt szakképesítés és elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása oktatása révén (mentés, újraélesztés, defibrillátor használat, égési és traumás sérült ellátása) A személyzet kiképzése:- FAM tevékenységet végző személyek szakmai képzése és továbbképzése speciálisan felszerelt képzőhelyenFAM tevékenységre való feljogosítás: - FAM tevékenység végzésére feljogosítási igazolvány 2 évre(szakképesítés, orvosi alkalmasság, nyilvántartás) A villamosenergia-ipari tevékenység főbb munkaegészségügyi jellemzői Általában (könnyű) közepesen nehéz fizikai munka.Részben zárttéri, részben szabadtéri munkavégzés (gyakran váltakozó) Fokozott a baleseti veszély a villamos áram, a munkatér, a munkavégzés helye, a munkakörnyezeti tényezők és egyéb veszélyek miatt Villamos eredetű sérülés veszélye: A villamos berendezések üzemeltetése során a villamos energia jelenléte miatt esetleg bekövetkező - áramütés,- villamos égés,- ívelés,- tűz vagy robbanás által okozott személyi sérülés vagy halál.

Villamos tűz oltása

Tûz esetén követendõ magatartás:

- Tûz észlelése esetén - a testi épség veszélyeztetése nélkül- kezdjék meg a tûz oltását.

- A hivatásos tûzoltóság helyszínre érkezése után a tûzoltást az egység parancsnoka irányítja.

- Az oltás megkezdésével egyidejûleg az áramtalanítást és a közmû fõcsap elzárását végre kell

hajtani. (kivéve a víz)

- Biztosítani kell, hogy a kivonuló tûzoltó egység a tûzeset helyszínéhez jusson, ennek

érdekében lehetõség szerint 1 fõ a kiérkezo egységeket az épület elõtt fogadja.

A tûz oltását mindig az égõ anyag tulajdonságainak és a tûz méretének figyelembevételével,

a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerû

elkezdeni.

54/85


Ennek szempontjai:

- Éghetõ folyadékok tüze (pl. serpenyõben lévõ étolaj) vízzel általában nem (a vízgõz az olaj

kivetõdését okozza), de letakarással, elfojtással (pl. vizes konyharuha, fedõ) jól oltható.

- Kisebb méretû szilárd éghetõ anyagok égésénél a rendelkezésre álló vízforrásból (vízcsap,

szódásüveg) elkezdhetjük az oltást.

- Alkalmazható továbbá a letakarás is. Letakarásra, elfojtásra minél vastagabb, alacsony

mûszáltartalmú anyagokat célszerû használni. (pokróc, pléd)

- Elektromos berendezések tüzének oltását csak áramtalanítás után – hálózati csatlakozás

megszüntetése – után szabad megkezdeni. A készenlétben tartott tûzoltó készüléket ismerjük

meg, hogy milyen feltételekkel miknek az oltására alkalmas. (feszültség alatti berendezések

oltására milyen távolságból)

- Sikertelen oltás esetén a tûz által érintett helyiséget, lakást elhagyva gondoskodni kell az

ajtók (bejárat) lehetõség szerinti becsukásáról.

Elsősegélynyújtás eszméletlen, áramütést szenvedett sérültnek

Elektromos sérülések ellátásának fő szabályai

Az elektromos árammal való mindennemű érintkezés életveszélyes károsodást, szív- és

keringés leállást, légzésbénulást, mély égést és belső szöveti sérülést okozhat. Az elektromos

áramütést (eszméletvesztéssel vagy anélkül), az égést, az áramütésre bekövetkező ütközést,

vagy leesést orvosi vészhelyzetként kell kezelni. A beteg, a sérült ellátásnál követendő eljárás:

-segítség kérés, feszültségmentesítés és kimentés- mentők/orvos riasztása és életfunkciók

ellenőrzése (ABCDs)- égési és traumás sérülések (vérzések) ellátása- újraélesztés megkezdése

(sz.e. defibrillátor alkalmazása) Minden elektromos áramütés által okozott sérülést orvosnak

kell megvizsgálni, néhány napig megfigyelés alatt tartani!(utóvérzés, vesekárosodás, egyéb

másodlagos hatás, stb. miatt)

Veszélyes hulladékok kezelése

A keletkező hulladékokat kezelni kell, kiemelten figyelmet kell fordítani a különleges

kezelést igénylő veszélyes hulladékokra.

A hulladékkezelés folyamatának lépései: a hulladékok összegyűjtése, előkezelése, átmeneti

tárolása, elszállítása, feldolgozása és végleges elhelyezése.

Elsődleges feladat a veszélyes hulladékok elkülönítése és szelektív gyűjtésének

megszervezése. A veszélyes hulladék ártalmatlanításának korszerű módja az égetés.

55/85



Értékelő lap

13. A villamos berendezés, amin Önök dolgoznak, kigyullad. Hogyan oltja el a tüzet?Munkatársa áramütéses balesetet szenved, eszméletlen. Részesítse elsősegélyben!A megsérült, leégett villamos berendezéssel mi a teendő?

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem Veszélyes hulladékok kezelése 20Tűzvédelem Villamos tűz oltása 10

MunkabiztonságMunkavégzés szabályai villamos berendezésen, vészhelyzet elhárítás lépései, sorrendjük

25

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás eszméletlen, áramütést szenvedett sérültnek

25




Összesen 90Egyéb kompetenciák a

szakmai és vizsgakövetelmény

szerint

Maximum Elért





……………………………. ……………………………...dátum aláírás

56/85


14. Új gázkazánt üzemelnek be munkáltatója telephelyén. Ön kapja a feladatot: tartson munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatást munkatársainak.Az oktatás során – az üzemeltetés személyi feltételein kívül – ismertesse az égés fogalmát, feltételeit is!Hogyan nyújt elsősegélyt, ha munkatársa égéses sérülést szenved?


- A munkavégzés személyi feltételei

- Tüzelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének fontosabb tűzvédelmi

szabályai

- A levegőszennyezés formái és hatásai

- Elsősegélynyújtás égéses sérülés esetén

A munkavégzés személyi feltételei:

49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha- annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését

károsan nem befolyásolja,- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,- mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön

jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - külön jogszabályban meghatározott

munkakörökben - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.(2) A tevékenység szerinti miniszter meghatározott munkakörök (foglalkozások)

tekintetében előírhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakon túl pályaalkalmassági vizsgálat is szükséges, továbbá a vizsgálat rendjét az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg.

50. § A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

50/A. § A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól.

51. § (1) A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani.

(2) Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek be.

(3) Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter - az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben - előírhatja, hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti.

(4) Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.

57/85


52. § (1) Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival.

(2) A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit. A szükséges ismeretanyagot a feladatkörében érintett miniszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg.

53. § A munkavédelmi szakképesítés feltételeit külön jogszabály határozza meg.

Tüzelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének fontosabb tűzvédelmi szabályai:

Az építményekben csak olyan tüzelő- és fűtési rendszerlétesíthető, amely tüzet vagy robbanást nem okoz.Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben nyílt lánggal, izzással üzemelő berendezés nem helyezhető el.A tüzelő és fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő személyre szabad bízni.Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, éghető folyadékot úgy kell elhelyezni, hogy a központi fűtés vezetéke és a veszélyes anyag között min. 1 méter távolság legyen.A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről.

A levegőszennyezés formái és hatásai:

Légszennyező forrás minden olyan berendezés, jármű vagy anyag amely légszennyezés okoz.

A légszennyező források fő típusai:

- pontszerű forrás ( Pl: gyárkémény )

- felületi forrás ( pl: vasút, közút )

A levegő szennyeződést elsősorban az égési folyamatok okozzák:

- gépjárművek, háztartások: szén-dioxid mennyiségének erőteljes növekedése a globális

felmelegedés , az úgynevezett üvegházhatás okozója.

- Jelentős levegőszennyező az iparban használt freon, amely hatással van az ózonréteg

károsodására

- a gépjárművek kipufogó gázai: szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok hatására alakol ki

az un. Savas eső

- ha a kedvezőtlen időjárás miatt tul nagy a levegő szennyezőanyag tartalma, akkor beszélünk

szmogról

Elsősegélynyújtás égéses sérülés esetén:

58/85


Az égési sérülések a bőr gyakran visszafordíthatatlan károsodását okozzák, de az időben

alkalmazott elsősegély javítja a gyors heg nélküli gyógyulás esélyét. Nyáron a napsütés,

télen a fűtőtestek, hősugárzók, egész évben a sütés-főzés okozhatnak baleseteket. A

legfontosabb természetesen a megelőzés, de ha már megtörtént a baj, azonnali

segítségnyújtásra van szükség. Mi a teendő?

Enyhébb fokú égési sérülések

A szövetek károsodásának mértéke attól függ, hogy mennyi ideig és milyen intenzítással érte

őket hőhatás. Legenyhébb égés esetében (I. fokú) a hőhatás rövid ideig tart, és csak némi pírt

okoz a bőr felszínén. Tartsuk a sérülést szenvedett testrészt 15-20 percig hideg folyóvíz alá!

Ha ez nem lehetséges, tegyünk hideg vízzel átitatott törülközőt a felületre és néhány

percenként cseréljük a borogatást. Másodfokú égésről akkor beszélünk, ha a bőr a mélyebb

rétegek sérülése miatt felhólyagosodik. A hideg víz ebben az esetben is segít, lehűti a felületet

megakadályozza a még mélyebben fekvő rétegek további károsodását. Ha a sérülés

kiterjedése eléri az 5 cm2–t, akkor a már lehűlt bőrt steril kötszerrel fedjük be, hogy az

elfertőződést megelőzzük, és azonnal forduljunk orvoshoz! Ha nincs kéznél steril kötszer,

akkor bármilyen tiszta, száraz, nedvszívó textília megteszi.

Tilos a hólyagokat kilyukasztani, vajat vagy zsírt kenni az égett felületre, és

természetesen ragtapaszt se használjunk!

Orvosi segítségre azonban a kisebb kiterjedésű sérülések esetén is szükség lehet, ha a

hólyagok elfertőződnek. Erre utaló jelek: láz, hányás, hidegrázás, megduzzadt nyirokcsomók,

elgennyesedett égési hólyagok, a sérülés másnapján kellemetlen szagú bőrfelület.

Azonnal orvoshoz kell fordulni továbbá: ha az égési sérülés az arcot vagy a kezet érinti; ha

nem tudja, hogy milyen súlyos égést szenvedett; ha gyermek a sérült; ha az égési sérülést

áramütés vagy maró vegyi anyag (pl. sav) okozza. Elsősegélyként a kémiai anyagok által

okozott sérülés helyét bő vízzel, hosszú ideig kell mosni.

A bőrvörösödéssel, valamint kisebb kiterjedésű és kisebb hólyagokkal járó égési sérülések

esetén az alapvető elsősegélynyújtás után - mikor bőrt már hideg folyóvíz alatt lehűtöttük –

hatásosan alkalmazhatjuk a kereskedelmi forgalomban kapható, hűsítő, fertőtlenítő,

bőrregeneráló hatású készítményeket. A kamilla kivonatot tartalmazó Dermin kenőcs pl.

enyhíti a fájdalmat, csökkenti a gyulladást, megnyugtatja és regenerálja a bőrt, ugyanakkor

cinkoxid tartalma révén a fertőzések megelőzésében is segít.

Súlyos égési sérülések

Mélyre hatoló, III-IV. fokú égés esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni, de létkérdés az

59/85


azonnali segítségnyújtás. Először is állítsuk meg a további égést vízzel, vagy tegyünk

törülközőt, illetve ha az nincs kéznél, akkor bármilyen nem műszálas vagy műanyag szövetet

az égett testrészre. A szoros tárgyakat (óra, gyűrű) távolítsuk el, még mielőtt a sérült testrész

bedagadna. Minden forrót (ruha, műanyag, forró tárgyak) távolítsunk el a bőrről. Folyassunk

hosszú ideig hideg vizet a sérült felületre, és hívjunk mentőt.

60/85



Értékelő lap

14. Új gázkazánt üzemelnek be munkáltatója telephelyén. Ön kapja a feladatot: tartson munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatást munkatársainak.Az oktatás során – az üzemeltetés személyi feltételein kívül – ismertesse az égés fogalmát, feltételeit is!Hogyan nyújt elsősegélyt, ha munkatársa égéses sérülést szenved?

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem A levegőszennyezés formái és hatásai

20

TűzvédelemTüzelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének fontosabb tűzvédelmi szabályai

20

Munkabiztonság A munkavégzés személyi feltételei 25

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás égéses sérülés esetén

15







Módszer



……………………………. ……………………………...dátum aláírás

61/85


15. Folyó feletti hídon kezd munkát munkacsoportja. Környezetvédelmi oktatáson ismertesse kollegáival a vizek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait! Munkavédelmi oktatás során hívja fel a figyelmet a munkavégzés speciális előírásaira!A szükséges gázpalackokat szállító járművel szállítják a helyszínre. A járművek üzembe állítása és használata során mely legfontosabb tűzvédelmi szabályokat kell betartani?Mutassa a mesterséges lélegeztetés módját munkatársainak!


- A munkavégzés munkavédelmi szabályai, munkavégzés víz felett

- A vizek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai

- Gázpalackok közúti szállításának legfontosabb tűzvédelmi szabályai

- Az alapvető életfunkciók mesterséges fenntartása: mesterséges lélegeztetés

A munkavégzés munkavédelmi szabályai, munkavégzés víz felett:Ha a munkahely, vagy a közlekedési út víz vagy más olyan anyag fölött vagy mellett oly módon helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége fennáll:

A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete nem haladhatja meg a 10x10 cm-et. Amennyiben így nem lehet a leesés elleni védelmet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanás gátló használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védőeszközt megfelelő biztonsággal rögzíteni tudja. Azoknál a munkáknál, amelyeknél vízbe vagy egyéb folyadékba esés veszélye fennáll, a munkavállalót automatikusan felfújódó mentőmellénnyel is el kell látni.Éjszaka megfelelő és elégséges mesterséges megvilágítást kell biztosítani.A vizek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai:A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólus molekula. A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. A víz sűrűsége 4°C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m3. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb. Gázpalackot szállító járművek üzembe állításának és használatának szabályai: A gyártónak ill. a forgalmazónak kell gondoskodnia a gépjármű megfelelő műszaki kiviteléről, az üzemeltetőnek pedig az állapotáról, hogy a rendeltetés szerű használat során tűz és robbanás ne keletkezhessen.A tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó és a jármű vezető a felelős.

62/85


A járművön jogszabályban előírt tipusú, méretű és számú tűzoltó készüléket kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhető legyen.A palackot (az üres palackot is) csak lezárt szeleppel és szelepvédővel (védősapka, védőkengyel stb.) szabad tárolni és szállítani. Ezen túlmenően felcsavart záróanyával kell tárolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete mérgező, maró, tűz- és robbanásveszélyes. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete nem haladhatja meg a 10x10 cm-et. Palackot szállító járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabadA gázpalackokat szállító járművön dohányozni és nyílt lángot használni tilos.A jármű tűz- és robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől,tüzet vagy robbanást előidéző veszélyektől védeni kell.A gépkocsi mindkét oldalán és a végén jól láthatóan el kell helyezni a TŰZ-ÉS ROBBANÁSVESZÉLY felíratot

"Szájból-orrba" lélegeztetés

Ez az életmentő módszer olyan személy számára nyújthat segítséget, akinek leállt a légzése.

Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó?

1. Fektesse a sérültet a hátára valamely kemény felületen.2. Nyakát emelje meg és fejét döntse hátra, hogy a légutak átjárhatók legyenek. (1. ábra)3. Nyissa ki a száját és távolítson el minden tárgyat a kezével, ami elzárhatja a légutakat (pl. a műfogsort is).4. Győződjön meg róla, hogy az orrjáratok átjárhatóak, a levegő útját nem akadályozza idegen tárgy, erős vérzés vagy a sérülés következtében kialakult elzáródás.5. Egyik kezével a beteg állát támassza meg, másik kezével pedig a beteg fejét úgy, hogy annak szája zárt állapotba kerüljön. (2. ábra)6. Vegyen mély lélegzetet és illessze száját a sérült orrára. 7. Erősen fújja a levegőt a sérült orrába egymás után négyszer, miközben figyelje, hogy emelkedik-e a mellkasa. (3. ábra)8. Folytassa az erőteljes befújásokat öt másodpercenként (percenként 12-szer). Ne álljon le, amíg a sérült saját maga nem kezd el lélegezni vagy az orvosi segítség meg nem érkezik (fiatal gyermek esetében fújja gyengéden három másodpercenként, tehát percenként 20-szor).

1. ábra

63/85


Amennyiben a légzés és a szívműködés is gyenge vagy leállt, 4-5-ször alkalmazzon egymás után szívmasszázst, majd "szájból-orrba" mesterséges lélegeztetést. Végezzen 4-5 szívmasszázst minden "szájból-orrba" mesterséges lélegeztetés után. Folytassa, amíg a sérült már saját maga is tud lélegezni.

A "szájból-orrba" lélegeztetés előnyei a "szájból-szájba" lélegeztetéssel szemben:- technikailag könnyebb a fej pozícionálása;- könnyebb jó tömítést elérni a légzőnyílások körül;- az orrüreg nyomáspufferoló szerepe miatt kisebb a gyomorfelfúvódás veszélye.

"Szájból-szájba" lélegeztetés

Ez az életmentő módszer olyan személy számára nyújthat segítséget, akinek leállt a légzése és a szájból-orrba lélegeztetés nem lehetséges.

Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó?

1. Fektesse a sérültet a hátára valamely kemény felületen.2. Nyakát emelje meg és fejét döntse hátra, hogy a légutak átjárhatók legyenek.3. Nyissa ki a száját és távolítson el minden tárgyat a kezével, ami elzárhatja a légutakat (pl. a műfogsort is). (1. ábra)4. Fogja be a sérült orrát.5. Vegyen mély lélegzetet és illessze száját a sérült szájára.6. Erősen fújja a levegőt a sérült szájába egymás után négyszer, miközben figyelje, hogy emelkedik-e a mellkasa.7. Folytassa az erőteljes befújásokat öt másodpercenként (percenként 12-szer). Ne álljon le, amíg a sérült saját maga nem kezd el lélegezni vagy az orvosi segítség megérkezik (fiatal gyermek esetében fújja gyengéden három másodpercenként, tehát percenként 20-szor).Amennyiben a légzés és a szívműködés is gyenge vagy leállt, 4-5-ször alkalmazzon egymás után szívmasszázst, majd "szájból-szájba" mesterséges lélegeztetést. Végezzen 4-5 szívmasszázst minden "szájból-szájba" mesterséges lélegeztetés után. Folytassa, amíg a sérült már saját maga is tud lélegezni.

2. ábra

3. ábra

64/85


"Szájból-szájba" mesterséges lélegeztetés

1. Fektesse le a személyt, fordítsa a fejét oldalra és ellenőrizze a légutakat.2. Fogja be a sérült orrát. Illessze száját a sérült szájára és könnyedén fújjon bele.3. Amikor a sérült mellkasa lesüllyed, vegyen mély lélegzetet és ismételje meg a befújásos műveletet.

65/85



Értékelő lap

15. Folyó feletti hídon kezd munkát munkacsoportja. Környezetvédelmi oktatáson ismertesse kollegáival a vizek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait! Munkavédelmi oktatás során hívja fel a figyelmet a munkavégzés speciális előírásaira!A szükséges gázpalackokat szállító járművel szállítják a helyszínre. A járművek üzembe állítása és használata során mely legfontosabb tűzvédelmi szabályokat kell betartani?Mutassa a mesterséges lélegeztetés módját munkatársainak!

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem A vizek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai

20

TűzvédelemGázpalackok közúti szállításának legfontosabb tűzvédelmi szabályai

20

MunkabiztonságA munkavégzés munkavédelmi szabályai, munkavégzés víz felett

25

ElsősegélynyújtásAz alapvető életfunkciók mesterséges fenntartása: mesterséges lélegeztetés

15









……………………………. ……………………………...dátum aláírás

66/85


16. Szennyvíztelepen kezdenek munkát munkatársaival. Ismertesse a csoporttal a szennyvízkibocsátás szabályait! A munkahelyi kockázatfelmérés során milyen veszélyforrásokat kell számba venni? Állapítsa meg, hogy a munkahelyen a tűzoltó készülékek elhelyezése megfelelő-e!Ismételjék át a visszeres vérzés esetén nyújtandó elsősegély szabályait is!


- A munkavégzés munkavédelmi követelményei és szabályai.

- Kockázatfelmérés, kiemelten a biológiai kockázatokkal kapcsolatos

teendők

- A szennyvízkibocsátás szabályai

- Tűzoltó készülékek elhelyezésének szabályai, piktogramok

- Elsősegélynyújtás visszeres vérzés esetén

A munkavégzés munkavédelmi követelményei és szabályai:

Az egészségre nem veszélyes és a biztonságos munkavégzés követelményeit minden esetben a munkáltatónak kell biztosítania. E kötelezettségének csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése során a munkahelyekre előírt minimális munkavédelmi követelményeket is betartja.Munkavédelmi szabályzat készítésére jogszabály által előírt kötelezettsége nincs a munkáltatónak. E tekintetben is érvényes a munkavédelmi törvény alapelve, miszerint a munkavédelmi követelményeket a munkáltató teljesíti és a teljesítés módját a munkáltató maga határozza meg. Ennek megfelelően a munkáltató rendelkezhet egyedi utasításban és rendelkezhet szabályzatban, vagyis a sok egyedi utasítás helyett a munkavédelem követelményrendszerét, eljárási szabályait egyetlen utasításban, a munkavédelmi gyakorlatban kialakult formában, úgynevezett “munkavédelmi szabályzatban” foglalhatja egységbe.

Kockázatfelmérés, kiemelten a biológiai kockázatokkal kapcsolatos teendők:

A kockázatelemzés lényege a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző áttekintéseA kockázatértékelés annak a kockázatnak az értékelési folyamata, amely a munkavállalók munkahelyi, egészségvédelmi és biztonságvédelmi körülményei és a munkahelyi veszélyek előfordulása között fennáll.A munkáltatók alapvető feladata, hogy a veszélyek megelőzése érdekében:- felderítsék az egyes munkahelyeken jelenkező veszélyforrásokat- biztosítsák az ellenük való védekezés módját- mindezt ismertessék az érintett munkavállalókkal

Veszélyforrás lehet: 1.fizikai, 2.veszélyes anyag, 3.biológiai: -mikroorganizmus és anyagcsereterméke; -makroorganizmus (növény, állat), 4.fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

67/85


A szennyvízkibocsátás szabályai:

A különböző célra használt és elvezetésre kerülő vizeket, szennyvizeknek nevezzük. A szennyvizekre jellemző szennyezettség minősége és mennyisége a szennyvíz keletkezésének körülményeitől, származásától függ. A szennyvíz származása alapján a következő csoportokat tudjuk megkülönböztetni: I. Települési (kommunális) szennyvizek, II. Ipari szennyvizek, III. Mezőgazdasági szennyvizek.

Tilos a szennyvizet tisztítás és kezelés nélkül a természetbe engedni!

Tűzoltó készülékel elhelyezésének szabályai, piktogramok:A létesítményekben a (kivétel a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken) legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzoltótechnikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. A tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve nemzeti szabvány előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.Piktogram (képjel): jelzőtáblán vagy világítótáblán alkalmazott sematikus ábra.

Elsősegélynyújtás viszeres vérzés esetén:-A visszeres (vénás) vérzés esetén sötétvörös színű, nagy mennyiségű vér távozik. Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is. (Levegő jut az érrendszerbe és elzárhat fontos ereket)Vénás nyomókötés: - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra (a szív vonalánál magasabbra, pl. a sérült kart emeljük a sérült feje fölé) - a sebet sterilen kitamponáljuk - alkalmazzunk nyomókötést: a steril fedésre helyezzünk nagyobb gézpólyát, és azt egy másik gézpólyával szorosan rögzítsük a vérző felszínre Fontos: Vénás vérzés során ne alkalmazzunk szorító kötést!

68/85



Értékelő lap

16. Szennyvíztelepen kezdenek munkát munkatársaival. Ismertesse a csoporttal a szennyvízkibocsátás szabályait! A munkahelyi kockázatfelmérés során milyen veszélyforrásokat kell számba venni? Állapítsa meg, hogy a munkahelyen a tűzoltó készülékek elhelyezése megfelelő-e!Ismételjék át a visszeres vérzés esetén nyújtandó elsősegély szabályait is!

Típus




Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem A szennyvízkibocsátás szabályai 20

TűzvédelemTűzoltó készülékek elhelyezésének szabályai, piktogramok

20

Munkabiztonság

A munkavégzés munkavédelmi követelményei és szabályai.

15

Kockázatfelmérés, kiemelten a biológiai kockázatokkal kapcsolatos teendők

10

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás visszeres vérzés esetén

15

Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért

3Információforrások kezelése

Információforrások kezelése 5

5Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése

Munka- és tűzbiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése

3

5Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése

Munka- és tűzbiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése

2






……………………………. ……………………………...dátum aláírás

69/85


17. Munkahelyén veszélyesnek nem minősülő gép ellenőrző felülvizsgálatával bízzák meg Önt. Milyen szempontok szerint, hogyan végzi el a felülvizsgálatot? A tűz- és környezetvédelmi szempontokról se feledkezzen meg!Munkatársa ütőeres vérzéssel járó sérülést szenved. Hogyan nyújt elsősegélyt Ön?


- Az ellenőrző felülvizsgálat követelményei, eljárási rendje, megbízott

személy

- Munkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei

- Veszélyes hulladékok keletkezése, zajkibocsátás

- Elsősegélynyújtás ütőeres vérzés esetén

Az ellenőrző felülvizsgálat követelményei,eljárásrendje,megbízott személy.Az ellenőrző felülvizsgálat Mvt. 21. §(2) hatálya alá nem tartozó (veszélyesnek nem minősülő)munkaeszköznek a szerelését követő,illetve az üzemeltetést, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző –az egészségét veszélyeztető és biztonságos Körülmények meglétét ellenőrző- vizsgálata.Az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének szabályai:-A vizsgálat elvégzésének módját (az üzemeltetés körülményei,a szabályok használati üzemeltetés és karbantartási dokumentáció alapján) a munkáltató írásban határozza meg.-A vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.-A felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet.-A vizsgálatot a munkáltató által e feladat ellátásával megbízott személy végzi.

A munkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei.Az építmény, építményrészt a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélybenmegállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben tűzszakaszban, építményben szabad folytatni.A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtérben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket.A veszélyességi övezetből, helységből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről , a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatoson, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befelyezése után el kell távolítani.A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.

70/85


A helység-szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helységben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre,valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni.

A veszélyes hulladékok kezelése, zajkibocsátás.Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék.

- mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen,- hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő,- keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen,- kezelése a munka-egészségügyi és munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával

történjen.A veszélyes hulladék birtokosa köteles:- tevékenysége végzése során megakadályozni a környezetszennyezést, környezetkárosítást,- biztosítani a veszélyes hulladék biztonságos gyűjtését,- az elérhető legjobb technikát alkalmazni.A veszélyes hulladék termelője köteles:- anyagmérleget készíteni,- a tároló és kezelő létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni,- nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni.Zajnak tekintünk minden olyan hangot amely nem kívánatos fiziológiai (élettani) vagy pszichológiai hatással van az egyes emberekre vagy embercsoportokra.Zajos üzemekben 87dB a megengedhető felső határ, 80dB felett kötelező az egyéni védőeszközök biztosítása, de 85dB felett kötelező a használatuk, ez alatt csak ajánlott.

Elsősegély nyújtás ütőeres (artériás) vérzés esetén. - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra - az artériás nyomáspontnál* az artériát a csonthoz szorítjuk - a sebet sterilen kitamponáljuk - alkalmazzunk nyomókötést - a gézpólyára szükség esetén gyakran újabb és újabb gézpólyát kell felhelyezni. Ezeket érdemes az előző gézpólyára merőlegesen rögzíteni. Fontos: Szorító kötés csak abban az esetben javasolt, ha megfelelő segítséget azonnal nem tudunk biztosítani. Ha a kötés átvérzett, ne vegyük le, hanem újabb pólyákkal kössük át! : Artériás nyomáspontok és leszo-rításuk technikája az emberi testen. Megjegyzés: A nyomókötés felhe-lyezése során, ha a kötöző pólyát tengelye körül megcsavarjuk, ak-kor erősebb nyomóhatást tudunk kifejteni.

71/85



Értékelő lap

17. Munkahelyén veszélyesnek nem minősülő gép ellenőrző felülvizsgálatával bízzák meg Önt. Milyen szempontok szerint, hogyan végzi el a felülvizsgálatot? A tűz- és környezetvédelmi szempontokról se feledkezzen meg!Munkatársa ütőeres vérzéssel járó sérülést szenved. Hogyan nyújt elsősegélyt Ön?

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem Veszélyes hulladékok keletkezése, zajkibocsátás

20

TűzvédelemMunkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei

20

MunkabiztonságAz ellenőrző felülvizsgálat követelményei, eljárási rendje, megbízott személy

20

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás ütőeres vérzés esetén

20







……………………………. ……………………………...dátum aláírás

72/85


18. Az Önök telephelyének egyik csarnokában szerelési munkákat kezdenek egy külső vállalkozás munkatársai. Ön közreműködik a munkavégzés munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatainak meghatározásában, gondolja végig a szabályozni való kérdéseket!Ellenőrizze a külső munkáltató elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozójának felkészültségét: kérdezze ki sérültvizsgálatra, ellátási sorrendre vonatkozóan!


- Külső munkavállalók munkavégzésének szabályai (belépés, információk

biztosítása, személyi feltételek ellenőrzése, tárgyi eszközök megfelelősége)

- Összehangolás, több munkáltató munkavállalói egy helyen történő

munkavégzésének alapvető szabályai

- Alapvető tűzvédelmi szabályok

- Veszélyes anyagok és készítmények használata, hulladékokkal kapcsolatos

szabályok

- Teendők a baleset helyszínén. A sérült vizsgálata, sorrend felállítása

Külső munkavállalók munkavégzésének szabályai (belépési információk biztosítása, személyi feltételek ellenőrzése, tárgyi eszközök megfelelősége)A munkavégzés személyi feltételei: - jogszerű foglalkoztatás, - egészségi alkalmasság, - megfelelő szakmai ismeretek, - munkavédelmi ismeretek, - megbízás az adott munkavégzésére.

Több munkáltató munkavállalói egy helyen történő munkavégzésének alapvető szabályai: Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.

Alapvető tűzvédelmi szabályok:Az építmény, építményrészt a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni.

Veszélyes anyagok és készítmények használata, hulladékokkal kapcsolatos szabályok:A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalótsem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

73/85


Veszélyes hulladék: a veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie, s a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni. Veszélyes hulladék kezelése csak környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék –mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, kezelése a munka-egészségügyi és munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával történjen.

Teendők a baleset helyszínén. A sérült vizsgálata, sorrend felállítása:- Helyszínbiztosítása- Tájékozódás - Sérültek szükség szerinti ellátása- Mentők értesítéseA sérült vizsgálata ha eszméleténél van: Ki kell kérdezni, fel mérni állapotát, sérüléseit ellátni,segítséget hívni. Ha eszméletlen fektessük a hátára tekintsünk a száj,- garatüregbe amennyiben lég utat elzáró, vagylégzést nehezítő anyagot látunk, távolítsuk el! Légzés és keringés vizsgálata. Légzés és keringés megindítása vagy mesterséges fenntartása.A sérültek ellátásának sorrendjét úgy állítom fel, hogy mindig a legsúlyosabb sérültet látom el előbb.

74/85



Értékelő lap

18. Az Önök telephelyének egyik csarnokában szerelési munkákat kezdenek egy külső vállalkozás munkatársai. Ön közreműködik a munkavégzés munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatainak meghatározásában, gondolja végig a szabályozni való kérdéseket!Ellenőrizze a külső munkáltató elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozójának felkészültségét: kérdezze ki sérültvizsgálatra, ellátási sorrendre vonatkozóan!

Típus




Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem Veszélyes anyagok és készítmények használata, hulladékokkal kapcsolatos szabályok

20

Tűzvédelem Alapvető tűzvédelmi szabályok 20

Munkabiztonság

Külső munkavállalók munkavégzésének szabályai (belépés, információk biztosítása, személyi feltételek ellenőrzése, tárgyi eszközök megfelelősége)

15

Összehangolás, több munkáltató munkavállalói egy helyen történő munkavégzésének alapvető szabályai

10

ElsősegélynyújtásTeendők a baleset helyszínén. A sérült vizsgálata, sorrend felállítása

15







……………………………. ……………………………...dátum aláírás

75/85


19. A vállalat másik, vízparti telephelyén hegesztési munkákat kezd az Ön munkacsoportja. Tartson oktatást a munka- és tűzvédelmi feltételekre vonatkozóan! Milyen dokumentációt, hogyan és kivel fog kitölteni a munka megkezdése előtt?Környezetvédelmi oktatás keretében mutassa be munkatársainak a vízminősítés szempontjait, folyamatát, az osztályokat és a vízszennyezés környezetre gyakorolt hatását!Munkatársa elesik a munkaterületre felvonulás közben, rándulást szenved. Hogyan nyújt Ön elsősegélyt?


- Külső telephelyen végzett, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység alapvető

munka- és tűzvédelmi feltételei, feltételek meghatározása

- A vízminősítés szempontjai, folyamata, osztályai, a vízszennyezés hatása a

környezetre

- Elsősegélynyújtás rándulás esetén

Külső telephelyen végzett, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység alapvető munka- és

tűzvédelmi feltételei, feltételek meghatározása:

Tűzveszélyes tevékenység11. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagyrobbanást okozhat. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - a (4) bekezdés kivételével - előzetesenírásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása amunkát elrendelő feladata.(4) Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt sajáttulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételekírásbeli meghatározása nem szükséges.(5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit atevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell,aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteleskiegészíteni.(6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell atevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgáhozkötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmiszabályokat és előírásokat.(7) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmiszakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra,előírásokra kioktatott személy végezhet.(8) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétőlannak befejezéséig a munkát elrendelő - szükség esetén műszeres - felügyeletet kötelesbiztosítani.(9) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltásáraalkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.(10) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak

76/85


környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülménytmegszüntetni, ami tüzet okozhat.12. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az akörnyezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.(2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad.Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.(3) Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket,illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

A vízminősítés szempontjai, folyamata, osztályai, a vízszennyezés hatása a környezetre:

A vizek minőségének meghatározása mintavételből, helyszíni és laboratóriumi fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai vizsgálatok elvégzéséből, és a vizsgálat során mért adatok rendszerezett értékeléséből áll: A környezeti tűrőképesség felmérésére a víz mennyiségének és hozamának ismerete is szükséges. A vízvizsgálatokat szabványok határozzák meg, amelyek mindig a víz szándékolt felhasználásra váló alkalmasságának igazolására vagy kizárására irányulnakA biológiai vízminősítés a vízi és víz közeli ökoszisztéma életének létrejöttéhez és fenntartásához szükséges biológiai jellemzők vizsgálatát és minősítését jelenti.A kémiai módszerekkel történő mérések, vizsgálatok célja az anyagi jellegű szennyezők (klasszikus vízszennyezők, mikroszennyezők, radioaktivitás), valamint az energia jellegű (hő) szennyezés megállapítása, mérése.A vizek elsődleges felhasználásához, a használt és újra használni kívánt vizek tisztítottságának, vagy kijuttathatóságának megítéléséhez a vízszennyező komponensek ismerete és vizsgálata szükséges. A vizsgálatok fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai méréseket, vizsgálatokat jelentenek.

Elsősegélynyújtás rándulás esetén

Rándulás. Ha az ízületi fej az ízületi árok-ból rövid időre kimozdul, de az erőhatás meg-szűnte után visszatér eredeti helyére, rándulásról beszélünk. Tünetei: fájdalom, duzzanat, működéscsökkenés vagy kiesés. Ellátás: rögzítés a ta1ált helyzetben.

77/85



Értékelő lap

19. A vállalat másik, vízparti telephelyén hegesztési munkákat kezd az Ön munkacsoportja. Tartson oktatást a munka- és tűzvédelmi feltételekre vonatkozóan! Milyen dokumentációt, hogyan és kivel fog kitölteni a munka megkezdése előtt?Környezetvédelmi oktatás keretében mutassa be munkatársainak a vízminősítés szempontjait, folyamatát, az osztályokat és a vízszennyezés környezetre gyakorolt hatását!Munkatársa elesik a munkaterületre felvonulás közben, rándulást szenved. Hogyan nyújt Ön elsősegélyt?

Típus




Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem A vízminősítés szempontjai, folyamata, osztályai, a vízszennyezés hatása a környezetre

20

Tűzvédelem

Külső telephelyen végzett, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység alapvető tűzvédelmi feltételei, feltételek meghatározása

20

Munkabiztonság

Külső telephelyen végzett, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység alapvető munkavédelmi feltételei, feltételek meghatározása

25

Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás rándulás esetén 15Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum Elért







……………………………. ……………………………...dátum aláírás

78/85


20. Hőelvonó hatású veszélyes készítményt kezdenek használni. A munkavédelmi szakember bevonja Önt a munkavédelmi feladatok teljesítésébe, melyek ezek?Készüljenek fel fagyásos sérülések esetén az elsősegélynyújtási feladatokra!Milyen környezetvédelmi feladatok lehetnek a készítmény használatával kapcsolatban?Beépített füstjelző berendezést üzemelnek be az Ön munkahelyén. Tűzvédelmi oktatás keretében milyen üzemeltetési, használati szabályokat ismertetne?


- Veszélyes anyagok és készítmények használatának alapvető szabályai

- Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása

- Elsősegélynyújtás fagyásos sérülés esetén

- Veszélyes hulladékok gyűjtése

- A beépített füstjelző készülékek üzemeltetésének és használatának

szabályai

Veszélyes anyagok és készítmények használatának alapvető szabályai:

A veszélyes anyagokkal való biztonságos bánásmód előfeltétele a termékek használata során előforduló lehetséges veszélyek ismerete. Ezen adatokról anyagaink felhasználóit részben a kiszerelésen (címkén) lévő jelölésekkel, részben a termék biztonságtechnikai adatlapján szereplő információkkal tájékoztatja a gyártó vagy a forgalmazó.Veszélyes anyagokAlapelvA veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató a felelős.A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Törvény írja elő, hogy:15. § (2) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tárolásáért az (1) bekezdés szerint felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa. Megj: az (1) bek. a gyártó, kereskedő, felhasználó felelősségét írja elő.19.§(1).A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.(3) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse .22. § (1) .veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba.

79/85


Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása:

Az adott egyéni védőeszközzel is a lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani, amelyhez ismerni kell a rendeltetésszerű használatának korlátait. Az egyéni védőeszköz tervezésekor számításba vett optimális védelmi szintje az, amelyen túl a védőeszköz használatából, illetőleg viseléséből, illetve a tényleges használatából származó akadályok gátolnák a kockázatok elleni hatásos védelmet és használatot az expozíció időtartama alatt, vagy akadályoznák a normális munkavégzést. [2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklet]A munkáltató köteles egyéni védőeszközről gondoskodni és munkabiztonsági intézkedéseket tenni a munkavállalók folyamatos ellátása érdekében

Az első lépés a munkáltató általános kötelezettségét jelentő kockázatértékeléshez kapcsolódik, mivel csak ez alapján határozható meg, hogy a munkahelyen jelen lévő veszélyforrások – ide értve a munkakörnyezetből származó kockázatokat is – ellen mely munkavállalónak és milyen egyéni védőeszközt kell biztosítani.

A vonatkozó rendelet értelmében a védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja.A juttatás ingyenességére vonatkozó előírás pontos értelmezéséhez ismerni kell

az Mvt. előírását, amely kimondja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

A védőeszközt tehát természetben kell a munkavállalóknak átadni, és a munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.

A munkáltatót az Mvt. arra kötelezi, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, mivel az egyéni védőeszközzel történő foglalkozás a gyakorlatban mindkét szaktevékenységet felöleli.

- A munkavédelmi képviselő jogosult a védőeszköz biztosításáról és

használatáról tájékoztatást kapni, az egyéni védőeszköz biztosításával és

használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő

intézkedéseket kezdeményezni.

Elsősegélynyújtás fagyásos sérülés esetén:

A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, melynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket. A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigen- és tápanyagellátása.

80/85


Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.A fagyási sérülés fokozatai- Elsőfokú fagyás. Az elsőfokú fagyás a bőr fehéres, sárgás elszíneződésével jár, zsibbadó, égő érzés kíséri, néhány óra múlva vizenyő jelentkezhet. Napok múlva a fagyott testrészt borító bőr hámlani kezd, ami hetekig tarthat.- Másodfokú fagyás. A másodfokú fagyást a bővérűség, a vizenyő, majd körülbelül 12 óra múlva a hólyagképződés jellemzi. A hólyagokban víztiszta vagy fehéres folyadék van, a hólyagokat vérbő szegély veszi körül. A vizenyő egy héten belül eltűnik, a hólyagok 2-3 hét alatt beszáradnak és helyükön fekete pörk alakul ki. A pörk leválása után sérülékeny, vékony lesz a bőr. Jellemző, hogy a bőr érzőműködése megszűnik, fonákérzés, illetve fájdalom jelentkezik.- Harmadfokú fagyás. Harmadfokú fagyás esetén a bőr teljes vastagságában sérül, de érintett lehet a bőralja is. A viaszos színű területről zavaros váladék szivárog, a sérült terület határán hólyagok alakulnak ki, az egész fagyott testrész megdagad. Napok alatt kialakulhatnak a mélyebb szövetek elhalására utaló tünetek is. Fekete, kemény, száraz pörk alakul ki, ami végül leválik, és a bőrön fekélyek képződnek. A harmadfokú fagyást kifejezett lüktető, nyilalló fájdalom kíséri.- Negyedfokú fagyás. Negyedfokú fagyás esetén a bőr, az izomszövet és a csont is elhal. Üszkösödés indul, a sérült szövet fekete, száraz, mumifikált.A fagyási sérülések kezelése:A fagyás felismerése az előbb felsorolt tünetek alapján nem nehéz, a kezelést azonnal meg kell kezdeni! A végtagok felületes fagyását a helyszínen lehet úgy kezelni, hogy meleg kézzel tartós, állandó nyomást gyakorlunk a területre, dörzsölés nélkül. Az ujjakat hónaljba helyezzük, a lábujjak és a sarok fagyása esetén a lábbelit le kell venni, a lábat megszárítani és száraz zoknival illetve egyéb száraz lábbelivel fedni.A testhőmérsékletnél valamivel melegebb hőmérsékleten történő melegítés jelentős mértékben csökkentheti a szövetelhalást. Ha mindezt hideg környezetben kell megtennünk, akkor a fagyott részt nem szabad felmelegíteni, hiszen az újrafagyás során a szövetelhalás veszélye megnő.A felmelegítést 32-40 fokos vízzel a legcélszerűbb végezni, nem ajánlott a száraz meleg (kályha, nyílt tűz) használata, hiszen nehéz a hőmérsékletet szabályozni.Felmelegítés után fontos a fertőzés megelőzése. Enyhe esetben fertőtlenítő hatású áztatással kezelhetjük a helyi fertőzéseket, míg mély fertőzések kezelésekor antibiotikumra is szükség lehet. Tetanuszoltás adása kötelező.Sebészi beavatkozást a fagyás után eltelt 1-2 héttel érdemes mérlegelni, hiszen amíg be nem bizonyosodik az adott terület elhalása, addig kerülni kell a műtéti beavatkozást.Folyton hideg végtagok - Betegség tünete is lehetHideg időben végtagjaink hamar lehűlnek - a jelenség természetes, és ebben a formában egyáltalán nem kóros. A végtagok külső hőmérséklettől független, állandó hideg tapintása azonban betegség jele lehet, amit érdemes kivizsgáltatni.A végtagok hőmérséklete a bennük tapasztalható véráramlás függvénye. Hideg környezetben a szervezet az élet fenntartásához nélkülözhetetlen szervekbe csoportosítja a vér nagy részét, hogy azokat melegen tartsa és változatlan tápanyag- illetve oxigénellátással biztosítsa megfelelő működésüket. Ennek eredményeképpen a kevésbé lényeges perifériás részeken, mint a végtagok bőrében, relatív vérszegénység alakul ki s okoz hűvösséget.Az állandóan hideg kéz és hideg láb hátterében valamilyen keringési vagy idegrendszeri problémát kell keresnünk, amely a végtagok rossz vérellátását okozza.

81/85


Veszélyes hulladékok gyűjtése:

10. §

(1) A veszélyes hulladék termelője a veszélyes hulladékát a közvetlen keletkezés helyén,

munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó

mennyiségben és időtartamra, a környezet szennyezését kizáró edényzetben.

(2) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi

gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes

hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi

gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását

kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.

(3) Több telephely esetén a (4) bekezdésben meghatározottak szerint is kialakítható az üzemi

gyűjtőhely függetlenül attól, hogy a termelő melyik telephelyén létesíti azt.

(4) Amennyiben a veszélyes hulladék termelőjének több telephelyén keletkezik veszélyes

hulladék, e veszélyes hulladékok egy telephelyen is gyűjthetők, feltéve, hogy a keletkezési

hely és az átvételre jogosult kezelő létesítménye közötti távolság nagyobb, mint a két

telephely közötti távolság.

(5) A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi

felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulladék kezelésére.

11. §

(1) A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális

gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyeshulladék-kezelőhöz történő elszállításának biztosítása

érdekében ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés csak a

környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A tevékenység végzésének feltétele a

kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére.

(2) Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri

mennyisége nem haladja meg a 200 kg-ot, kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül begyűjtő járattal

szállíthatók a következő darabos veszélyes hulladékok:

a) gépjárműroncsok, amennyiben azok háztartási tevékenységből származnak;

b) hulladékká vált berendezések, ha klórozott és fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak

(hulladékká vált hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések, halonnal töltött tűzoltó

készülékek stb.).

(4) Ha a begyűjtő - indokolt esetben - a begyűjtött hulladékokat nem közvetlenül a kezelőnek

82/85


szállítja, akkor saját, üzemi gyűjtőhelynek tekintett telephelyére viheti és ott tarthatja. Ebben

az esetben a gyűjtés időtartama legfeljebb négy hét. A szállítmányt a "K" kísérőjegy

dokumentálja a kezelőig. A telephely és a kezelő telephelye közötti távolságra új fuvarlevelet

kell kiállítani. Az új fuvarlevél számát a "K" kísérőjegyen fel kell tüntetni.

(5) A begyűjtő felelőssége az átvett veszélyes hulladékok birtokosaként a kezelőnek történő

átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő veszélyes

hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie.

12. §

(1) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, illetve más forrásból származó,

kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar

üzemeltethető.

(2) A nem lakossági forrásból származó kis mennyiségű veszélyes hulladékot a

hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője a hulladék birtokosával való megállapodás alapján

fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő

udvart gyűjtés céljára, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik.

(3) A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot

engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel

időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható.

13. §

(1) Az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, de igénybe vehető hulladékkezelői kapacitás

hiánya miatt átmenetileg nem kezelhető veszélyes hulladékok legfeljebb 3 évig tartó

tárolására tárolótelep létesíthető.

(2) A tárolótelepen a későbbi hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő tevékenység

végezhető.

(3) A tárolótelep üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott 3 év eltelte előtt

gondoskodni köteles a tárolt veszélyes hulladék ártalmatlanításáról, illetve - amennyiben

ennek feltételei fennállnak - a veszélyes hulladék hasznosításáról.

(4) A veszélyes hulladékok gyűjtésének és tárolásának részletes szabályait a 3. számú

melléklet tartalmazza.

83/85


A beépített füstjelző készülékek üzemeltetésének és használatának szabályai:

84/85



Értékelő lap

20. Hőelvonó hatású veszélyes készítményt kezdenek használni. A munkavédelmi szakember bevonja Önt a munkavédelmi feladatok teljesítésébe, melyek ezek?Készüljenek fel fagyásos sérülések esetén az elsősegélynyújtási feladatokra!Milyen környezetvédelmi feladatok lehetnek a készítmény használatával kapcsolatban?Beépített füstjelző berendezést üzemelnek be az Ön munkahelyén. Tűzvédelmi oktatás keretében milyen üzemeltetési, használati szabályokat ismertetne?

Típus


szerint


Pontszámok

Maximum Elért

A

Környezetvédelem Veszélyes hulladékok gyűjtése

20

TűzvédelemBeépített füstjelző készülékek üzemeltetésének, használatának szabályai

20

Munkabiztonság

Veszélyes anyagok és készítmények használatának alapvető szabályai

10

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása

15

ElsősegélynyújtásElsősegélynyújtás fagyásos sérülés esetén

15









……………………………. ……………………………...dátum aláírás

85/85

munkavédelem - tételsor - megoldasok

Documents